►B

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1998 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. november 5.)

a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

(HL L 299, 2015.11.14., 1. o)

Hivatalos Lap

  Szám

Oldal

Dátum

 M1

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2426 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2015. december 18.)

  L 334

5

22.12.2015

►M2

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/815 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2017. május 12.)

  L 122

1

13.5.2017

 M3

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/837 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2017. május 17.)

  L 125

3

18.5.2017

 M4

A BIZOTTSÁG (EU) 2018/55 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2018. január 9.)

  L 10

5

13.1.2018

►M5

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/103 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2019. január 23.)

  L 21

13

24.1.2019

►M6

Módosította: A BIZOTTSÁG (EU) 2020/910 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2020. június 30.)

  L 208

43

1.7.2020

►M7

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/413 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2019. március 14.)

  L 73

98

15.3.2019

►M8

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1583 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2019. szeptember 25.)

  L 246

15

26.9.2019

►M9

Módosította: A BIZOTTSÁG (EU) 2020/910 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2020. június 30.)

  L 208

43

1.7.2020

►M10

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/111 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2020. január 13.)

  L 21

1

27.1.2020

►M11

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/910 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2020. június 30.)

  L 208

43

1.7.2020

►M12

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/255 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2021. február 18.)

  L 58

23

19.2.2021

►M13

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/421 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2022. március 14.)

  L 87

1

15.3.2022

 M14

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/463 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2022. március 22.)

  L 94

3

23.3.2022

►M15

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1174 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2022. július 7.)

  L 183

35

8.7.2022

►C1

Helyesbítés, HL L 165, 23.6.2016, o 23 (2015/1998)

1.0.1.

Eltérő rendelkezés hiányában az e fejezetben megállapított intézkedések végrehajtását a 300/2008/EK rendelet 10. cikkében említett nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi program alapján felelős hatóság, repülőtér-üzemeltető, légi fuvarozó vagy jogalany köteles biztosítani.

1.0.2.

E fejezet alkalmazásában a légi járművet, az autóbuszt, a poggyászkocsit és az egyéb közlekedési eszközöket, valamint a beszállófolyosót és az utashidat a repülőtér részének kell tekinteni.

E fejezet alkalmazásában a „biztosított poggyász” olyan átvizsgált induló feladott poggyász, amely fizikailag oly módon védett, hogy abba utólag semmiféle tárgyat nem lehet betenni.

1.0.3.

A 272/2009/EK bizottsági rendelet ( 1 ) mellékletének K. részében foglalt, az eltérésekre irányadó feltételek sérelme nélkül a felelős hatóság a repülőtér légi oldalának védelme tekintetében különleges védelmi eljárásokat vagy mentességeket engedélyezhet olyan napokon, amikor egyidejűleg legfeljebb egy légi jármű vár berakodásra, kirakodásra, beszállásra vagy kiszállásra a szigorított védelmi terület kritikus részén belül vagy az 1.1.3. pont hatályán kívül eső repülőtéren.

1.0.4.

E melléklet alkalmazásában az „utasoktól különböző személyek személyes tárgyai” az azokat hordozó személyek személyes használatára szolgáló holmik.

1.0.5.

Az e fejezetben és adott esetben a C(2015) 8005 final bizottsági végrehajtási határozatban ( 2 ) szereplő, harmadik országokra való utalások vonatkoznak olyan egyéb országokra és területekre is, amelyekre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 355. cikke szerint az említett szerződés harmadik részének VI. címe nem vonatkozik.

1.0.6.

A felelős hatóság olyan eljárásokat alakít ki és alkalmaz, amelyek révén szükség szerint, praktikus módon és kellő időeg tudja osztani a többi nemzeti hatósággal és ügynökséggel, a repülőtér-üzemeltetőkkelben m, a légi fuvarozókkal és más érintett szervezetekkel a releváns információkat, ezzel segítve őket abban, hogy hatékony biztonsági kockázatértékeléseket végezhessenek műveleteikhez kapcsolódóan.

1.1.1.1.

Annak érdekében, hogy a földi oldalon, a légi oldalon, a szigorított védelmi területeken, a kritikus részeken és – adott esetben – az elkülönített területeken minden repülőtér esetében lehetővé váljon a megfelelő védelmi intézkedések alkalmazása, az említett területek közötti határoknak jól azonosíthatóaknak kell lenniük.

1.1.1.2.

A földi oldal és a légi oldal közötti határnak az utazóközönség számára jól látható, az arra jogosulatlan személyek bejutását megakadályozó fizikai akadálynak kell lennie.

1.1.2.1.

A szigorított védelmi területek legalább a következőket foglalják magukban:

1.1.2.2.

A repülőtér adott részét legalább addig szigorított védelmi területnek kell tekinteni, amíg ott az 1.1.2.1. pontban felsorolt tevékenységek folynak.

A szigorított védelmi terület kijelölésekor azokat a részeket, amelyek kontaminálódhattak, közvetlenül a szigorított védelmi terület létrehozása előtt védelmi célú átvizsgálásnak kell alávetni annak ésszerű biztosítása érdekében, hogy ott ne lehessenek tiltott tárgyak. Ez a követelmény a védelmi célú átvizsgálás hatálya alá tartozó légi járművek esetében teljesítettnek tekintendő.

▼M15

A nem a közös alapkövetelmények szerint átvizsgált kiszálló utasok által használtaktól eltérő területeken védelmi célú átvizsgálást végző személyeknek a 11.2.3.1., a 11.2.3.2., a 11.2.3.3., a 11.2.3.4. vagy a 11.2.3.5. pontnak megfelelő képzésben kell részesülniük.

▼B

1.1.2.3.

Amennyiben arra jogosulatlan személyek a szigorított védelmi területre bejuthattak, azokat a részeket, amelyek kontaminálódhattak, mihamarabb védelmi célú átvizsgálásnak kell alávetni annak ésszerű biztosítása érdekében, hogy ott ne lehessenek tiltott tárgyak. Ez a követelmény a védelmi célú átvizsgálás hatálya alá tartozó légi járművek esetében teljesítettnek tekintendő.

1.1.3.1.

Azokon a repülőtereken, ahol több mint 60 személy rendelkezik a szigorított védelmi területre való belépésre jogosító repülőtéri azonosító kártyával, kritikus részeket kell kijelölni.

1.1.3.2.

A kritikus részek legalább a következőket foglalják magukban:

A repülőtér adott részét legalább addig kritikus résznek kell tekinteni, amíg ott az a) és a b) pontban meghatározott tevékenységek folynak.

1.1.3.3.

A kritikus rész kijelölésekor azokat a részeket, amelyek kontaminálódhattak, közvetlenül az ilyen kijelölés előtt védelmi célú átvizsgálásnak kell alávetni annak ésszerű biztosítása érdekében, hogy ott ne lehessenek tiltott tárgyak. Ez a követelmény a védelmi célú átvizsgálás hatálya alá tartozó légi járművek esetében teljesítettnek tekintendő.

1.1.3.4.

Amennyiben a kritikus részekre bejutott az alábbi személyek bármelyike, azokat a kritikus részeket, amelyek kontaminálódhattak, mihamarabb védelmi célú átvizsgálásnak kell alávetni annak észszerű biztosítása érdekében, hogy ott ne lehessenek tiltott tárgyak:

Ez a pont teljesítettnek tekintendő a védelmi célú átvizsgálásnak alávetett légi járművek esetében, és nem alkalmazandó, ha a kritikus részekre az 1.3.2. pont és a 4.1.1.7. pont hatálya alá tartozó személyek jutottak be.

A b) és c) pont esetében ez a rendelkezés csak azon kritikus részekre alkalmazandó, ahol átvizsgált feladott poggyász található és/vagy olyan átvizsgált induló utasok tartózkodnak, akik más légi járművel indulnak, mint az említett utasok vagy személyzet.

1.2.1.1.

A légi oldalra csak akkor engedélyezhető egy adott személy vagy jármű belépése, ha ott tartózkodása indokolt. Az engedéllyel rendelkező személy által vezetett repülőtér-látogatás indokolt tartózkodásnak tekintendő.

1.2.1.2.

A légi oldalra kizárólag engedéllyel rendelkező személy léphet be.

1.2.1.3.

A légi oldalra kizárólag behajtási engedéllyel ellátott gépjármű hajthat be.

1.2.1.4.

A légi oldalon tartózkodó személyek ellenőrzés céljából kötelesek kérésre felmutatni engedélyüket.

1.2.2.1.

A szigorított védelmi területekre csak akkor engedélyezhető egy adott személy vagy jármű belépése, ha ott tartózkodása indokolt. Az engedéllyel rendelkező személy által vezetett repülőtér-látogatás indokolt tartózkodásnak tekintendő.

1.2.2.2.

A szigorított védelmi területekre kizárólag a következő engedélyek valamelyikének bemutatása esetén engedélyezhető a belépés:

A belépés mindazonáltal engedélyezhető a biometrikus adatok ellenőrzésével megvalósuló sikeres azonosítást követően is.

1.2.2.3.

A szigorított védelmi területekre kizárólag érvényes behajtási engedéllyel ellátott gépjármű hajthat be.

1.2.2.4.

Személyek szigorított védelmi területre való belépésének engedélyezése előtt az 1.2.2.2. a) pontban említett beszállókártyát vagy azzal egyenértékű dokumentumot ellenőrizni kell annak érdekében, hogy ésszerű mértékben meg lehessen bizonyosodni a dokumentum érvényességéről.

Személyek szigorított védelmi területre való belépésének engedélyezése előtt az 1.2.2.2. b)–e) pontok szerinti kártyát ellenőrizni kell annak érdekében, hogy ésszerű mértékben meg lehessen bizonyosodni annak érvényességéről, valamint használata jogosultságáról.

Amennyiben biometrikus azonosítást alkalmaznak, az ellenőrzésnek biztosítania kell, hogy a szigorított védelmi területekre belépni kívánó személy rendelkezik az 1.2.2.2. pont szerinti engedélyek valamelyikével, és hogy az adott engedély érvényes és nem került visszavonásra.

1.2.2.5.

A szigorított védelmi területre való jogosulatlan belépés megakadályozása érdekében a belépési pontok ellenőrzését a következők révén kell biztosítani:

A felelős hatóság a nemzeti légiközlekedés-védelmi programban rendelkezhet úgy, hogy az a) pont szerinti, egyszerre csak egy személy belépését lehetővé tévő korlátozás nem alkalmazandó azokon a belépési pontokon, amelyeket kizárólag a bűnüldöző szervek tisztviselői használnak.

1.2.2.6.

Járművek szigorított védelmi területre való behajtásának engedélyezése előtt a behajtási engedélyt ellenőrizni kell annak érdekében, hogy ésszerű mértékben meg lehessen bizonyosodni annak érvényességéről és használata jogosultságáról.

1.2.2.7.

A szigorított védelmi területekre való belépésre a C(2015) 8005 bizottsági végrehajtási határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések is vonatkoznak.

1.2.3.1.

Az uniós légi fuvarozók által foglalkoztatott repülőszemélyzet tagjainak repülőszemélyzeti azonosító kártyája és a repülőtéri azonosító kártya kizárólag olyan személynek bocsátható ki, akinek erre üzemeltetési szempontból szüksége van, és akinek a 11.1.3. pont szerinti fokozott védelmi háttérellenőrzése sikeres volt.

1.2.3.2.

A repülőszemélyzeti és a repülőtéri azonosító kártya legfeljebb ötéves időtartamra bocsátható ki.

1.2.3.3.

A fokozott védelmi háttérellenőrzésen meg nem felelő személy azonosító kártyáját azonnal érvényteleníteni kell vagy adott esetben vissza kell vonni, és vissza kell küldeni az illetékes hatóságnak, az üzemeltetőnek, illetve a kibocsátónak.

1.2.3.4.

Az azonosító kártyát legalább a szigorított védelmi területen belül jól látható helyen kell viselni.

Azt a személyt, aki az utasok számára fenntartott helyektől eltérő szigorított védelmi területen az azonosító kártyát nem viseli, az 1.5.1. c) pont végrehajtásáért felelős személyek kötelesek feltartóztatni és – szükség szerint – feljelenteni.

1.2.3.5.

Az azonosító kártyát a következő esetekben azonnali hatállyal vissza kell szolgáltatni:

1.2.3.6.

Az azonosító kártya elvesztése, eltulajdonítása, illetve visszaszolgáltatásának elmulasztása esetén azonnal értesíteni kell a kibocsátót.

1.2.3.7.

Az elektronikus kártyát a visszaszolgáltatás, lejárat, visszavonás, illetve az elvesztés, eltulajdonítás vagy visszaszolgáltatás elmulasztásának bejelentése esetén azonnal érvényteleníteni kell.

1.2.4.1.

Az uniós légi fuvarozók által foglalkoztatott repülőszemélyzet tagjának kiadott repülőszemélyzeti azonosító kártyán fel kell tüntetni:

1.2.5.1.

A repülőtéri azonosító kártyán fel kell tüntetni:

A nevek és a belépési területek megjelölése egyenértékű azonosítóval helyettesíthető.

1.2.5.2.

A repülőtéri azonosító kártyával való visszaélések megelőzése érdekében olyan rendszert kell üzemeltetni, amely révén kellő bizonyossággal észlelhetők az elveszett, eltulajdonított vagy vissza nem szolgáltatott kártyák használatára tett kísérletek. Ilyen kísérlet észlelésekor megfelelő intézkedéseket kell tenni.

1.2.6.1.

Behajtási engedély abban az esetben bocsátható ki, ha megállapítást nyert, hogy arra üzemeltetési szempontból szükség van.

1.2.6.2.

A behajtási engedély az adott járműre vonatkozik, és rajta meg kell jelölni:

▼M2 —————

1.2.6.3.

Az elektronikus behajtási engedélyt:

▼M5

▼M2

Az elektronikus behajtási engedélyeken nem szükséges feltüntetni sem azokat a területeket, amelyekre a jármű behajthat, sem pedig a lejárat napját, amennyiben ezek az információk elektronikusan olvashatók, és a járműnek a szigorított védelmi területre való behajtása előtt sor kerül ellenőrzésükre. ►M5  Az elektronikus behajtási engedélyeknek a légi oldalon is elektronikusan olvashatóknak kell lenniük. ◄

1.2.6.4.

Amikor a jármű a légi oldalon tartózkodik, a behajtási engedélynek jól látható helyen kell lennie.

1.2.6.5.

A behajtási engedélyt a következő esetekben azonnali hatállyal vissza kell szolgáltatni a kibocsátónak:

1.2.6.6.

A behajtási engedély elvesztése, eltulajdonítása, illetve visszaszolgáltatásának elmulasztása esetén a kibocsátót azonnal értesíteni kell.

1.2.6.7.

Az elektronikus behajtási engedélyt a visszaszolgáltatás, lejárat, visszavonás, illetve az elvesztés, eltulajdonítás vagy visszaszolgáltatás elmulasztásának bejelentése esetén azonnal érvényteleníteni kell.

1.2.6.8.

A behajtási engedéllyel való visszaélések megelőzése érdekében olyan rendszert kell üzemeltetni, amely révén kellő bizonyossággal észlelhetők az elveszett, eltulajdonított vagy vissza nem szolgáltatott kártyák használatára tett kísérletek. Ilyen kísérlet észlelésekor megfelelő intézkedéseket kell tenni.

1.2.6.9.

A kizárólag a légi oldalon használt, közúti közlekedésben nem használható járművek mentesíthetők az 1.2.6.2–1.2.6.8. pontok alkalmazása alól, amennyiben külső jelzésük egyértelműen utal arra, hogy az adott repülőtéren alkalmazott műveleti járművekről van szó.

1.2.7.1.

A repülőszemélyzetnek az érvényes repülőtéri azonosító kártyával nem rendelkező tagjait mindenkor kísérettel kell ellátni, amikor a következőktől eltérő szigorított védelmi területek valamelyikén tartózkodnak:

1.2.7.2.

Kivételes esetben egy személy mentesíthető az 1.2.5.1. pont követelményei és a védelmi háttérellenőrzésekre vonatkozó kötelezettségek alól, ha a szigorított védelmi területeken minden esetben kísérettel tartózkodik. Az engedéllyel és érvényes repülőtéri azonosító kártyával rendelkező személy mentesíthető a kíséret alól.

1.2.7.3.

A kísérőnek:

1.2.7.4.

Egy jármű mentesíthető az 1.2.6. pont követelményei alól, ha a légi oldalon mindenkor kísérettel látják el.

1.2.7.5.

Amennyiben egy utas nem olyan légifuvarozási szerződéssel utazik, amely alapján beszállókártyát vagy azzal egyenértékű dokumentumot kapna, az őt kísérő hajózó személyzet mentesíthető az 1.2.7.3. a) pont követelményei alól.

1.3.1.1.

Az utasoktól különböző személyeket az alábbi módszerek egyikével kell átvizsgálni:

▼M5

▼M5

Lábbelivizsgáló fémérzékelő berendezések (SMD) és lábbelibe rejtett robbanóanyagokat felderítő eszközök (SED) kizárólag kiegészítő átvizsgálási eszközként alkalmazhatók.

▼B

1.3.1.2.

Az utasoktól különböző személyek átvizsgálására a 4.1.1.3.–4.1.1.6. és a 4.1.1.10.–4.1.1.11. pontok alkalmazandók.

1.3.1.3.

Az utasoktól különböző személyek átvizsgálására robbanóanyag-kereső kutyák, robbanóanyagnyom-felderítő eszközök (ETD), valamint lábbelibe rejtett robbanóanyagokat felderítő eszközökkel (SED) együttesen alkalmazott robbanóanyagnyom-felderítő eszközök kizárólag más átvizsgálási módszer kiegészítéseként, illetve a kézzel történő átvizsgálás, lábbelivizsgáló fémérzékelő berendezésekkel (SMD) együttesen alkalmazott, kézzel történő átvizsgálás, fémérzékelő kapu vagy biztonsági szkenner alkalmazásával előre ki nem számítható módon váltakozva használhatók.

1.3.1.4.

Az utasoktól különböző személyek személyes tárgyait az alábbi módszerek egyikével kell átvizsgálni:

1.3.1.5.

Az utasoktól különböző személyek tárgyainak átvizsgálására a 4.1.2.4.–4.1.2.7. és a 4.1.2.11. pontok alkalmazandók.

1.3.1.6.

Az utasoktól különböző személyek személyes tárgyainak átvizsgálására robbanóanyag-kereső kutyák és robbanóanyagnyom-felderítő eszközök (ETD) kizárólag más átvizsgálási módszer kiegészítéseként, illetve a kézzel történő átvizsgálás, röntgensugaras berendezés vagy robbanóanyag-felderítő eszközök (EDS) alkalmazásával előre ki nem számítható módon váltakozva használhatók.

1.3.1.7.

Ha az utasoktól különböző személyeket és azok személyes tárgyait folyamatos véletlenszerű alapon kell átvizsgálni, akkor az átvizsgálás gyakoriságát a felelős hatóság kockázatértékelés alapján állapítja meg.

1.3.1.8.

A szolgálati célra használt, érvényes repülőtéri azonosító kártyával rendelkező személy által kísért állatokat a szigorított védelmi területre való belépés engedélyezése előtt vizuálisan kell ellenőrizni.

1.3.1.9.

Az utasoktól különböző személyek és azok személyes tárgyai átvizsgálására a C(2015) 8005 bizottsági végrehajtási határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések is vonatkoznak.

1.3.2.1.

A felelős hatóság objektív okokból engedélyezheti az utasoktól különböző személyek átvizsgálás alóli mentesítését vagy különleges átvizsgálási eljárás alá vonását, amennyiben a szóban forgó személyt az 1.2.7.3. ponttal összhangban arra jogosult személy kíséri.

1.3.2.2.

Ha egy, utastól különböző átvizsgált személy a kritikus részt átmenetileg elhagyta, akkor ez a személy visszatérésekor mentesíthető az átvizsgálás alól, amennyiben arra jogosult személyek olyan folyamatos megfigyelés alatt tartották, amely ésszerűen biztosítja, hogy az adott személy a kritikus részre tiltott tárgyat ne vihessen be.

1.3.2.3.

A mentességekre és a különleges átvizsgálási eljárásokra a C(2015) 8005 bizottsági végrehajtási határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések is vonatkoznak.

1.4.1.1.

Minden járművet át kell vizsgálni a kritikus részekre való behajtásukat megelőzően. A járműveket az átvizsgálás végétől a kritikus részre való behajtásig védeni kell a jogosulatlan beavatkozástól.

1.4.1.2.

A jármű átvizsgálása közben annak vezetője és más személyek nem tartózkodhatnak a járműben. Mindannyian felszólíthatók arra, hogy átvizsgálás céljából szálljanak ki és vegyék magukhoz a járművön tartott személyes tárgyaikat.

1.4.1.3.

Az átvizsgálandó területek véletlenszerű kiválasztását előre meghatározott módszertan szerint kell végezni.

1.4.1.4.

A kritikus részekre behajtó járművekre a C(2015) 8005 bizottsági végrehajtási határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések is vonatkoznak.

1.4.2.1.

A jármű átvizsgálása közben annak vezetője és más személyek nem tartózkodhatnak a járműben. Mindannyian felszólíthatók arra, hogy átvizsgálás céljából szálljanak ki és vegyék magukhoz a járművön tartott személyes tárgyaikat.

1.4.2.2.

A jármű és az átvizsgálandó területek véletlenszerű kiválasztását előre meghatározott módszertan szerint kell végezni.

1.4.2.3.

A kritikus résznek nem minősülő szigorított védelmi területre behajtó járművekre a C(2015) 8005 bizottsági végrehajtási határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések is vonatkoznak.

1.4.3.1.

A kézzel történő átvizsgálás a kiválasztott területek kézzel végrehajtott alapos ellenőrzését jelenti, kell állnia, beleértve tartalmuk ellenőrzését is, és ésszerűen biztosítania kell, hogy a kiválasztott területen ne lehessen tiltott tárgy.

1.4.3.2.

A következő módszerek kizárólag kiegészítésképpen alkalmazhatók:

1.4.3.3.

Az átvizsgálási módszerekre a C(2015) 8005 bizottsági végrehajtási határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések is vonatkoznak.

1.4.4.1.

A felelős hatóság objektív okokból engedélyezheti egy jármű átvizsgálás alóli mentesítését vagy külön átvizsgálási eljárás alá vonását, amennyiben a járművet az 1.2.7.3. ponttal összhangban arra jogosult személy kíséri.

1.4.4.2.

A kritikus részeket ideiglenesen elhagyó átvizsgált járművek mentesülhetnek a visszatérésükkor végzendő átvizsgálás alól, feltéve, hogy arra jogosult személyek olyan folyamatos megfigyelés alatt tartották őket, amely észszerűen biztosítja, hogy a járműveken senki nem helyezett el tiltott tárgyat.

1.4.4.3.

A mentességekre és a különleges átvizsgálási eljárásokra a C(2015) 8005 végrehajtási határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések is vonatkoznak.

1.5.1.

Megfigyelést vagy őrjáratot kell biztosítani a következők folyamatos ellenőrzése érdekében:

1.5.2.

A megfigyelés és az őrjárat ellátásának gyakoriságát és módját kockázatértékelés alapján kell meghatározni, és azt a felelős hatóságnak jóvá kell hagynia. A hatóságnak figyelembe kell vennie:

A kockázatértékelés azon részeit, amelyek a megfigyelés és az őrjárat ellátásának gyakoriságával kapcsolatosak, megfelelőség-ellenőrzés céljából kérésre írásban rendelkezésre kell bocsátani.

1.5.3.

A megfigyelés és az őrjárat nem folytatható előre kiszámítható módon. Az azonosító kártyák érvényességét véletlenszerűen kell ellenőrizni.

1.5.4.

Gondoskodni kell olyan intézkedésekről, amelyek egyrészt megakadályozzák, hogy bárki is kikerülje az ellenőrző pontokat, másrészt ilyen esetben azonnal lehetővé teszik, hogy a szabálytalanság és annak következményei megszüntetésre és orvoslásra kerüljenek.

1.5.5.

Az illetékes nemzeti hatóságok által elvégzett vagy jóváhagyott biztonsági kockázatértékelésnek megfelelően eljárásokat kell kidolgozni az azonosítatlan poggyász és a gyanús tárgyak kezelése tekintetében.

1.6.1.

Az 1-A. függelékben felsorolt tárgyakat utasoktól különböző személyek nem vihetik be a szigorított védelmi területekre.

1.6.2.

Az 1.6.1. pont alól mentesség biztosítható, ha egy személy számára engedélyezték, hogy – a repülőtéri létesítmények vagy a légi jármű üzemeltetése vagy a repülés közben felmerülő feladatok ellátása szempontjából alapvető fontosságú feladatok teljesítése érdekében – tiltott tárgyakat vigyen a szigorított védelmi területekre.

1.6.3.

Annak megállapításához, hogy az 1-A. függelékben felsorolt tárgyak közül egy vagy több bevitelére engedéllyel rendelkező személy valóban az engedélyben szereplő tárgya(ka)t tartja-e magánál (ez az ún. egyeztetés), az alábbiakra van szükség:

1.6.4.

Az előzőekben leírt egyeztetést azelőtt kell végrehajtani, hogy az adott személy számára engedélyeznék az érintett tárgy(ak)nak a szigorított védelmi területekre való bevitelét, illetve akkor, amikor őt az 1.5.1. c) pont szerint megfigyelést végző vagy őrjáratot ellátó személyek feltartóztatják.

1.6.5.

Az 1-A. függelékben felsorolt tárgyak tárolhatók a szigorított védelmi területeken, amennyiben tárolásuk védett körülmények között történik. A 4-C. függelék c), d) és e) pontjában felsorolt tárgyak tárolhatók a szigorított védelmi területeken, amennyiben az utasok nem férhetnek hozzájuk.

1.7.1.

A felelős hatóság biztosítja, hogy a nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi programban meghatározott repülőtér-üzemeltetők, légi fuvarozók és egyéb szervezetek azonosítsák a polgári légi közlekedés céljait szolgáló kritikus információs és kommunikációs technológiai rendszereiket és adataikat, és meg tudják védeni azokat a polgári légi közlekedés biztonságát veszélyeztető kibertámadásoktól.

1.7.2.

A repülőtér-üzemeltetők, légi fuvarozók és szervezetek légiközlekedés-védelmi programjukban vagy az abban hivatkozott egyéb releváns dokumentumokban azonosítják az 1.7.1. pontban említett kritikus információs és kommunikációs technológiai rendszereket és adatokat.

A légiközlekedés-védelmi programban vagy az abban hivatkozott bármely egyéb releváns dokumentumban részletesen ismertetik az 1.7.1. pontban említett kiberfenyegetésekkel szembeni védelem, az ilyen fenyegetések felderítése, a megfelelő válaszlépések, valamint a károk helyreállítása érdekében kialakított intézkedéseket.

1.7.3.

A szóban forgó rendszerek és adatok jogellenes beavatkozástól való védelmére szolgáló részletes intézkedéseket a repülőtér-üzemeltető, a légi fuvarozó vagy adott esetben más megfelelő szerv által végzett kockázatértékeléssel összhangban kell meghatározni, kialakítani és végrehajtani.

1.7.4.

Amennyiben egy adott tagállamon belül valamely konkrét hatóság vagy ügynökség illetékes a kiberfenyegetésekhez kapcsolódó intézkedések tekintetében, a tagállam e hatóságot vagy ügynökséget kijelölheti az e rendeletben említett, a kiberfenyegetésekkel kapcsolatos rendelkezések összehangolásának és/vagy nyomon követésének illetékes hatóságaként.

1.7.5.

Amennyiben a nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi programban meghatározott repülőtér-üzemeltetőkre, légi fuvarozókra és szervezetekre más uniós vagy nemzeti jogszabályok által előírt külön kiberbiztonsági követelmények vonatkoznak, a felelős hatóság az e rendeletnek való megfelelés helyett az egyéb uniós vagy nemzeti jogszabályokban foglalt követelményeknek való megfelelést írhatja elő. A koordinált vagy egymással összeegyeztethető felügyeleti rendszerek biztosítása érdekében a felelős hatóság egyeztet az egyéb érintett illetékes hatóságokkal.

3.0.1.

Eltérő rendelkezés hiányában a légi fuvarozó köteles biztosítani légi járművei tekintetében az e fejezetben megállapított intézkedések végrehajtását.

3.0.2.

Azon harmadik országokat, amelyekben a légi járművek védelme tekintetében a közös alapkövetelményekkel egyenértékűként elismert védelmi követelményeket alkalmaznak, a 3-B. függelék sorolja fel.

3.0.3.

Légi járművön védelmi célú ellenőrzést nem szükséges végezni. A légi járműveket a 3.1. pont szerinti védelmi célú átvizsgálásnak kell alávetni.

3.0.4.

A légi fuvarozót – kérésére – a repülőtér üzemeltetője köteles tájékoztatni arról, hogy légi járműve kritikus részen tartózkodik-e. Ha ez nem egyértelmű, azt kell feltételezni, hogy a légi jármű nem kritikus részen tartózkodik.

3.0.5.

Ha a védelmi státus megváltozása miatt egy terület már nem minősül kritikus résznek, akkor a repülőtér köteles erről értesíteni az érintett légi fuvarozókat.

3.0.6.

A légi járművek védelmi célú átvizsgálása kontextusában a repülőgép belsejében tiltott tárgyak jegyzéke megegyezik az 1-A. függelékben szereplővel. Az összeszerelt robbanó- és gyújtóeszközök tiltott tárgynak minősülnek a repülőgép külsejének védelmi célú átvizsgálása kontextusában.

3.0.7.

E fejezet alkalmazásában „szervizpanelek és -nyílások” a légi járműhöz hozzáférést biztosító külső csatlakozási pontok és külső fogantyúval vagy csattal ellátott rekeszek, amelyeket általában a járművek földi kiszolgálásának céljára használnak.

3.0.8.

Az e fejezetben és a C(2015) 8005 bizottsági végrehajtási határozatban szereplő, harmadik országokra való hivatkozások magukban foglalnak olyan egyéb országokat és területeket is, amelyekre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 355. cikke szerint az említett szerződés harmadik részének VI. címe nem vonatkozik.

3.1.1.1.

Egy légi járművet minden olyan esetben védelmi célú átvizsgálásnak kell alávetni, amikor okkal feltételezhető, hogy arra nem jogosult személy hozzáférhetett.

3.1.1.2.

A légi járművek védelmi célú átvizsgálása keretében a C(2015) 8005 bizottsági végrehajtási határozatban előírt meghatározott részeket kell ellenőrizni.

3.1.1.3.

A 3-B. függelékben nem szereplő harmadik országból a kritikus részre érkező légi járműveket az után kell védelmi célú átvizsgálásnak alávetni, hogy az utasok elhagyták az átvizsgálandó területet és/vagy a poggyászt vagy rakományt kirakodták. ►M15  Az átvizsgálás mindaddig nem kezdhető meg, amíg a légi jármű el nem érte a végleges megállási helyét. ◄

3.1.1.4.

Harmadik országból érkezőnek kell tekinteni az olyan légi járművet, amely valamely tagállamból azt követően érkezik, hogy oda a 3-B. függelék jegyzékén nem szereplő harmadik országból tranzitként érkezett.

3.1.1.5.

A légi járművek védelmi célú átvizsgálásának időpontjára a C(2015) 8005 bizottsági végrehajtási határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések is vonatkoznak.

3.2.1.1.

Függetlenül attól, hogy egy légi jármű a repülőtéren hol parkol, annak valamennyi külső ajtaját védeni kell a jogosulatlan hozzáféréstől az alábbi módon:

3.2.1.2.

A 3.2.1.1. pont nem alkalmazandó a bezárt vagy a jogosulatlan hozzáféréstől más módon védett hangárban parkoló légi járművekre.

3.2.2.1.

Amennyiben egy légi jármű nem kritikus részen tartózkodik, és külső ajtói be vannak csukva, mindegyik külső ajtó esetében gondoskodni kell a következőkről:

Az a) pont a talajról ember által megközelíthető ajtók esetében nem alkalmazható.

3.2.2.2.

Amennyiben a talajról az ember számára el nem érhető ajtóktól a hozzáférést megkönnyítő eszközöket eltávolították, ezeket az eszközöket a légi járműtől kellően távol kell elhelyezni ahhoz, hogy a bejutás megfelelőképpen meg legyen gátolva.

3.2.2.3.

A bezárt külső ajtót kizárólag olyan személyek lehetnek képesek kinyitni, akik esetében ez üzemeltetési szempontból szükséges.

3.2.2.4.

A megfigyelés alatt tartott külső ajtó esetében a megfigyelésnek biztosítania kell a légi járműhöz való jogosulatlan hozzáférés azonnali észlelését.

3.2.2.5.

A nem kritikus részen tartózkodó, becsukott külső ajtókkal rendelkező légi járművek védelmére a C(2015) 8005 bizottsági végrehajtási határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések is vonatkoznak.

4.0.1.

Eltérő rendelkezés hiányában az e fejezetben megállapított intézkedések végrehajtását a 300/2008/EK rendelet 10. cikkében említett nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi program alapján felelős hatóság, repülőtér-üzemeltető, légi fuvarozó vagy jogalany köteles biztosítani.

4.0.2.

A 4-B. függelék sorolja fel azokat a harmadik országokat, amelyekben az utasok és a kézipoggyász tekintetében a közös alapkövetelményekkel egyenértékűként elismert védelmi követelményeket alkalmaznak.

4.0.3.

Harmadik országból érkező utasnak és kézipoggyásznak kell tekinteni az olyan utast és kézipoggyászt, aki vagy amely valamely tagállamból azt követően érkezik, hogy légi járműve oda a 4-B. függelék jegyzékén nem szereplő harmadik országból tranzitként érkezett, illetve aki vagy amely olyan uniós repülőtérről érkezett, amelynek esetében az illetékes tagállam eltért az 1254/2009/EU bizottsági rendelet 1. cikkében előírt közös alapkövetelményektől, kivéve akkor, ha megerősítést nyert, hogy az érintett utast és kézipoggyászát az említett tagállamban már átvizsgálták.

4.0.4.

E melléklet alkalmazásában:

4.0.5.

Az e fejezetben és adott esetben a C(2015) 8005 bizottsági végrehajtási határozatban szereplő, harmadik országokra való utalások magukban foglalnak olyan egyéb országokat és területeket is, amelyekre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 355. cikke szerint az említett szerződés harmadik részének VI. címe nem vonatkozik.

4.0.6.

Harmadik országból érkező utasnak és kézipoggyásznak kell tekinteni az olyan utast és kézipoggyászt, aki vagy amely olyan uniós repülőtérről érkezett, amelynek esetében az illetékes tagállam eltért az 1254/2009/EU bizottsági rendelet 1. cikkében előírt közös alapkövetelményektől, kivéve akkor, ha megerősítést nyert, hogy az érintett utast és kézipoggyászát az említett tagállamban már átvizsgálták.

4.1.1.1.

Az átvizsgálás előtt az átvizsgálandó személyt meg kell kérni, hogy kabátját, illetve zakóját vegye le, majd ezeket kézipoggyászként kell átvizsgálni. Az átvizsgálást végző személy – szükség esetén – megkérheti az utast további ruhadarabok levételére.

4.1.1.2.

Az utast legalább a következő módszerek egyikével át kell vizsgálni:

▼M5

▼M5

▼B

Ha az átvizsgálást végző személy nem tudja megállapítani, hogy az utasnál van-e tiltott tárgy, akkor vagy meg kell tagadni az utasnak a szigorított védelmi területre való belépését, vagy az utast az átvizsgálást végző személyt megnyugtató módon újból át kell vizsgálni.

4.1.1.3.

A kézzel történő átvizsgálást úgy kell elvégezni, hogy ésszerűen biztosítsa, hogy az érintett személynél ne lehessen tiltott tárgy.

4.1.1.4.

Ha a fémérzékelő berendezés riaszt, meg kell állapítani a riasztás okát.

4.1.1.5.

Kézi fémérzékelő eszköz (HHMD) kizárólag kiegészítő átvizsgálási eszközként használható. Annak használata nem helyettesíti a kézzel végzett átkutatást.

4.1.1.6.

Az olyan élő állatot, amely bevihető a légi jármű utasterébe, utasként vagy kézipoggyászként át kell vizsgálni.

4.1.1.7.

A felelős hatóság meghatározhat olyan utaskategóriákat, akiket – objektív okokból – különleges átvizsgálási eljárásnak kell alávetni, vagy akik esetében el lehet tekinteni az átvizsgálástól. Az így meghatározott kategóriákról értesíteni kell a Bizottságot.

4.1.1.8.

Az utasok átvizsgálására a C(2015) 8005 bizottsági végrehajtási határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések is vonatkoznak.

4.1.1.9.

Robbanóanyag-kereső kutya és robbanóanyagnyom-felderítő eszköz (ETD), lábbelivizsgáló fémérzékelő berendezés (SMD), lábbelibe rejtett robbanóanyagokat felderítő eszköz (SED) kizárólag kiegészítő átvizsgálási eszközként alkalmazható.

4.1.1.10.

Amennyiben az utasok átvizsgálására a 12.11.1. pont második bekezdése szerinti olyan biztonsági szkennert alkalmaznak, amely képének elemzését személy végzi, teljesülniük kell legalább az alábbi feltételeknek:

Az a) és a d) bekezdés az automatikus fenyegetésészlelést alkalmazó biztonsági szkennerekre is alkalmazandó.

Az utasok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy visszautasítsák a biztonsági szkennerrel végzett átvizsgálást. Ebben az esetben az utast más módszerrel kell átvizsgálni, és ennek keretében végezni kell legalább a C(2015) 8005 bizottsági végrehajtási határozat 4-A. függeléke szerinti kézzel történő átvizsgálást. Ha a biztonsági szkenner riaszt, meg kell állapítani a riasztás okát.

A biztonsági szkennerrel való átvizsgálás előtt az utast tájékoztatni kell az alkalmazott technológiáról, az ahhoz kapcsolódó feltételekről és a biztonsági szkennerrel végzett átvizsgálás visszautasításának lehetőségéről.

4.1.1.11.

A robbanóanyagnyom-felderítő eszközök (ETD) és a kézi fémérzékelő eszközök (HHMD) együttes alkalmazása csak olyan esetekben megengedett, amikor az átvizsgálást végző személy megítélése szerint az érintett személy adott testrészének kézzel történő átvizsgálása nem hatékony és/vagy nemkívánatos.

4.1.2.1.

Az átvizsgálás előtt a hordozható számítógépeket és más nagyobb méretű elektronikus készülékeket ki kell venni a kézipoggyászból, és külön kell átvizsgálni, kivéve, ha a kézipoggyászt C2 vagy annál magasabb szintű szabványnak megfelelő robbanóanyag-felderítő eszközzel (EDS) vizsgálják át.

4.1.2.2.

A szigorított védelmi területre történő belépéskor a felelős jogalanynak minden repülőtéren át kell vizsgálnia legalább a repülőtéren vagy a légi jármű fedélzetén vásárolt, és olyan, egyszer lezárható biztonsági zacskóba zárt folyadékokat, aeroszolokat és géleket, amely belsejében jól láthatóan el van helyezve egy bizonylat arról, hogy a folyadékot, aeroszolt vagy gélt egy repülőtér légi oldalán vagy egy légi jármű fedélzetén vásárolták, valamint az utazás ideje alatt egészségügyi célból vagy speciális táplálkozási szükségletek kielégítésére felhasználni kívánt folyadékokat, aeroszolokat és géleket, ideértve a bébiételeket is.

A folyadékokat, aeroszolokat és géleket az átvizsgálás előtt ki kell venni a kézipoggyászból, majd azokat a kézipoggyászban lévő többi tárgytól külön kell átvizsgálni, kivéve akkor, ha a kézipoggyász átvizsgálására szolgáló berendezés alkalmas a poggyászban lévő, folyadékot, aeroszolt vagy gélt tartalmazó több lezárt tartály egyidejű átvizsgálására is.

Amennyiben a folyadékot, aeroszolt vagy gélt a kézipoggyászból kivették, az utasnak be kell mutatnia:

A felelős hatóságok, a légitársaságok és a repülőterek kötelesek megfelelően tájékoztatni az utasokat a folyadékok, aeroszolok és gélek repülőtéren végzett átvizsgálásáról.

4.1.2.3.

A kézipoggyászt legalább a következő módszerek egyikével át kell vizsgálni:

Ha az átvizsgálást végző személy nem tudja megállapítani, hogy a kézipoggyász tartalmaz-e tiltott tárgyat, akkor a kézipoggyászt vagy vissza kell utasítani, vagy az átvizsgálást végző személyt megnyugtató módon újból át kell vizsgálni.

4.1.2.4.

A kézzel történő átvizsgálásnak a kézipoggyász kézi úton történő ellenőrzéséből kell állnia, beleértve a tartalom ellenőrzését is, és ésszerűen biztosítania kell, hogy a kézipoggyász tiltott tárgyat ne tartalmazhasson.

4.1.2.5.

Röntgensugaras berendezés vagy robbanóanyag-felderítő eszköz használata esetén valamennyi képet meg kell vizsgálnia vagy az átvizsgálást végző személynek vagy egy automatikus képelemző szoftvernek.

4.1.2.6.

Röntgensugaras berendezés vagy robbanóanyag-felderítő eszköz használata esetén minden riasztásnak az átvizsgálást végző személyt megnyugtató módon meg kell állapítani az okát, és ezáltal ésszerűen biztosítani kell, hogy a szigorított védelmi területre vagy a légi jármű fedélzetére tiltott tárgy ne kerülhessen.

4.1.2.7.

Röntgensugaras berendezés vagy robbanóanyag-felderítő eszköz használata esetén a kézipoggyászból ki kell venni minden olyan tárgyat, amely sűrűsége folytán gátolja az átvizsgáló személyt a kézipoggyász tartalmának ellenőrzésében. A kézipoggyászt ismételten át kell vizsgálni, a tárgyat pedig külön kézipoggyászként kell átvizsgálni.

4.1.2.8.

Ha egy kézipoggyászban nagyobb méretű elektromos készüléket találnak, akkor azt ki kell venni, és így újra át kell vizsgálni mind a kézipoggyászt, mind az elektromos készüléket, kivéve, ha a kézipoggyászt C2 vagy annál magasabb szintű szabványnak megfelelő robbanóanyag-felderítő eszközzel vizsgálták át.

4.1.2.9.

Robbanóanyag-kereső kutya és robbanóanyagnyom-felderítő eszköz (ETD) kizárólag kiegészítő átvizsgálási eszközként alkalmazható.

4.1.2.10.

A felelős hatóság meghatározhat olyan kézipoggyász-kategóriákat, amelyeket – objektív okokból – különleges átvizsgálási eljárásnak kell alávetni, vagy amelyek esetében el lehet tekinteni az átvizsgálástól. Az így meghatározott kategóriákról értesíteni kell a Bizottságot.

4.1.2.11.

A kézipoggyászok átvizsgálását röntgensugaras berendezés vagy robbanóanyag-felderítő eszköz segítségével végző személyek rendes körülmények között nem tölthetnek egyhuzamban több mint 20 percet a képek megtekintésével. Átvizsgálást végző személy a képek megtekintésével töltött minden időszak után legalább 10 percig nem ellenőrizhet képeket. Ez a követelmény csak akkor alkalmazandó, ha a vizsgálandó képsor folyamatos.

A kézipoggyászokat átvizsgáló személyek munkájáért egy felügyelő felel, aki gondoskodik a csapat megfelelő összetételéről, a munka minőségéről, a dolgozók képzéséről, támogatásáról és értékeléséről.

4.1.2.12.

A kézipoggyász átvizsgálására a C(2015) 8005 bizottsági végrehajtási határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések is vonatkoznak.

4.1.3.1.

A szigorított védelmi területre történő belépéskor az utasoknál lévő folyadékok, aeroszolok és gélek akkor mentesíthetők a folyékony robbanóanyagok felderítésére szolgáló berendezésekkel történő átvizsgálás alól, ha a folyadékok, aeroszolok vagy gélek legfeljebb 100 milliliter űrtartalmú különálló tartályokban vagy azzal egyenértékű kiszerelésben vannak elhelyezve, egyetlen, legfeljebb 1 liter űrtartalmú újrazárható, átlátszó műanyag zacskóba csomagolva, és a műanyag zacskó tartalma kényelmesen elfér a zacskóban, a zacskó pedig teljesen zárt.

4.1.3.3.

A felelős hatóság meghatározhat olyan folyadék-, aeroszol- és gélkategóriákat, amelyeket – objektív okokból – különleges átvizsgálási eljárásnak kell alávetni, vagy amelyek esetében el lehet tekinteni az átvizsgálástól. Az így meghatározott kategóriákról értesíteni kell a Bizottságot.

4.1.3.4.

A folyadékok, aeroszolok és gélek átvizsgálására a C(2015) 8005 bizottsági végrehajtási határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések is vonatkoznak.

4.3.1.

A hatáskörrel rendelkező hatóság köteles előzetesen írásban értesíteni a légi fuvarozót arról, ha a légi fuvarozó légi járművének fedélzetén potenciálisan rendzavaró utast terveznek szállítani.

4.3.2.

Az értesítésnek tartalmaznia kell:

A légi fuvarozó ezeket az információkat köteles az utasok fedélzetre szállását megelőzően a légi jármű parancsnoka rendelkezésére bocsátani.

4.3.3.

A hatáskörrel rendelkező hatóság köteles gondoskodni arról, hogy a törvényes őrizet alatt álló személyeket minden esetben kísérettel szállítsák.

4.4.1.

A 4-C. függelékben felsorolt tárgyakat nem vihet utas a szigorított védelmi területekre vagy a légi jármű fedélzetére.

4.4.2.

A 4.1.1. pont alól a következő feltétellel adható mentesség:

Az ilyen tárgyakat a légi jármű fedélzetén védett körülmények között kell tartani.

4.4.3.

A légi fuvarozó köteles gondoskodni arról, hogy az utasok legkésőbb az utasfelvétel befejezése előtt tájékoztatást kapjanak a 4-C. függelékben felsorolt tárgyakról.

a)

–

a lövedék kilövése útján súlyos sérülés okozására alkalmas eszközök, valamint az ezekhez megtévesztésig hasonlító eszközök, így különösen:

b)

–

a kifejezetten elkábításra vagy bénításra szolgáló eszközök, így különösen:

c)

–

a súlyos sérülés okozására alkalmas hegyes végű és éles szélű tárgyak, így különösen:

d)

–

a súlyos sérülés okozására vagy a légi jármű biztonságának veszélyeztetésére alkalmas szerszámok, így különösen:

e)

–

az ütés útján súlyos sérülés okozására alkalmas eszközök, így különösen:

f)

–

a súlyos sérülés okozására vagy a légi jármű biztonságának veszélyeztetésére alkalmas robbanóanyagok, gyúlékony anyagok és gyújtóeszközök, valamint az ezekhez megtévesztésig hasonlító anyagok és eszközök, így különösen:

5.0.1.

Eltérő rendelkezés hiányában az e fejezetben megállapított intézkedések végrehajtását a 300/2008/EK rendelet 10. cikkében említett nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi program alapján felelős hatóság, repülőtér-üzemeltető, légi fuvarozó vagy jogalany köteles biztosítani.

5.0.2.

Az 5-A. függelék sorolja fel azokat a harmadik országokat, amelyekben a feladott poggyász tekintetében a közös alapkövetelményekkel egyenértékűként elismert védelmi követelményeket alkalmaznak.

5.0.3.

Harmadik országból érkező feladott poggyásznak kell tekinteni az olyan feladott poggyászt, amely valamely tagállamból azt követően érkezik, hogy légi járműve oda az 5-A. függelék jegyzékén nem szereplő harmadik országból tranzitként érkezett, illetve amely olyan uniós repülőtérről érkezett, amelynek esetében az illetékes tagállam eltért az 1254/2009/EU bizottsági rendelet 1. cikkében előírt közös alapkövetelményektől, kivéve akkor, ha megerősítést nyert, hogy a feladott poggyászt e fejezetnek megfelelően átvizsgálták.

5.0.4.

E fejezet alkalmazásában a „biztosított poggyász” olyan átvizsgált induló feladott poggyász, amely fizikailag oly módon védett, hogy abba utólag semmiféle tárgyat nem lehet betenni.

5.0.5.

Az e fejezetben és adott esetben a C(2015) 8005 bizottsági végrehajtási határozatban szereplő, harmadik országokra való utalások magukban foglalnak olyan egyéb országokat és területeket is, amelyekre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 355. cikke szerint az említett szerződés harmadik részének VI. címe nem vonatkozik.

5.0.6.

Harmadik országból érkező feladott poggyásznak kell tekinteni az olyan feladott poggyászt, amely olyan uniós repülőtérről érkezett, amelynek esetében az illetékes tagállam eltért az 1254/2009/EU bizottsági rendelet 1. cikkében előírt közös alapkövetelményektől, kivéve akkor, ha megerősítést nyert, hogy a feladott poggyászt e fejezetnek megfelelően átvizsgálták.

5.1.1.

A feladott poggyász átvizsgálására a következő módszereket kell – egyedileg vagy egymással kombinálva – alkalmazni:

Ha az átvizsgálást végző személy nem tudja megállapítani, hogy a feladott poggyász tartalmaz-e tiltott tárgyat, akkor azt vagy vissza kell utasítani, vagy az átvizsgálást végző személyt megnyugtató módon újból át kell vizsgálni.

5.1.2.

A kézzel történő átvizsgálásnak a poggyász kézi úton végrehajtott alapos ellenőrzéséből kell állnia, beleértve a tartalom ellenőrzését is, és ésszerűen biztosítania kell, hogy a feladott poggyász tiltott tárgyat ne tartalmazhasson.

5.1.3.

Röntgensugaras berendezés vagy robbanóanyag-felderítő eszköz (EDS) használata esetén ha egy tárgy a sűrűsége folytán gátolja az átvizsgáló személyt a poggyász tartalmának ellenőrzésében, akkor a poggyászt más módszeren alapuló átvizsgálásnak kell alávetni.

5.1.4.

A robbanóanyagnyom-felderítő eszközzel (ETD) végzett átvizsgálásnak a poggyász külsejéből és belsejéből, valamint tartalmából vett minták elemzéséből kell állnia. A poggyász tartalma kézzel történő átvizsgálás útján is ellenőrizhető.

5.1.5.

A felelős hatóság meghatározhat olyan kézipoggyász-kategóriákat, amelyeket – objektív okokból – különleges átvizsgálási eljárásnak kell alávetni, vagy amelyek esetében el lehet tekinteni az átvizsgálástól. Az így meghatározott kategóriákról értesíteni kell a Bizottságot.

5.1.6.

A feladott poggyász átvizsgálására a C(2015) 8005 bizottsági végrehajtási határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések is vonatkoznak.

5.1.7.

A feladott poggyász átvizsgálását röntgensugaras berendezés vagy robbanóanyag-felderítő eszköz segítségével végző személyek rendes körülmények között nem tölthetnek egyhuzamban több mint 20 percet a képek megtekintésével. Átvizsgálást végző személy a képek megtekintésével töltött minden időszak után legalább 10 percig nem ellenőrizhet képeket. Ez a követelmény csak akkor alkalmazandó, ha a vizsgálandó képsor folyamatos.

A feladott poggyászokat átvizsgáló személyek munkájáért egy felügyelő felel, aki gondoskodik a csapat megfelelő összetételéről, a munka minőségéről, a dolgozók képzéséről, támogatásáról és értékeléséről.

5.2.1.

Az utasok számára nem engedhető meg az átvizsgált feladott poggyászhoz való hozzáférés, kivéve akkor, ha saját poggyászukról van szó, és felügyelet révén biztosított, hogy:

5.2.2.

Azt a feladott poggyászt, amely a jogosulatlan beavatkozással szemben nem részesült védelemben, ismételten át kell vizsgálni.

5.2.3.

A feladott poggyász átvizsgálására a C(2015) 8005 bizottsági végrehajtási határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések is vonatkoznak.

5.3.1.1.

A légi fuvarozó köteles biztosítani, hogy a beszállási folyamat során az utas a poggyászfelvételkor feladott csomaghoz kapcsolódó beszállókártyát vagy azzal egyenértékű dokumentumot mutasson be.

5.3.1.2.

A légi fuvarozó köteles gondoskodni egy olyan eljárás alkalmazásáról, amelynek révén azonosítható a beszállást elmulasztó vagy az indulás előtt a légi járművet elhagyó utasok feladott poggyásza.

5.3.1.3.

Ha egy utas nem tartózkodik a légi jármű fedélzetén, a beszállókártyájához vagy az azzal egyenértékű dokumentumhoz kapcsolódó feladott poggyászt kísérő nélküli poggyásznak kell tekinteni.

5.3.1.4.

A légi fuvarozó köteles gondoskodni arról, hogy a kísérő nélküli feladott poggyász valamennyi darabjáról egyértelműen megállapítható legyen, hogy a légi szállítása jóváhagyott.

5.3.2.1.

Hacsak nem alkalmazzák az 5.3.3. pontban előírt védelmi ellenőrzéseket, egy poggyász kísérő nélküli poggyásszá válásának okát a légi járműbe való berakodását megelőzően jegyzőkönyvbe kell foglalni.

5.3.2.2.

Az utason kívül álló körülményekre irányadó további részletes rendelkezéseket a C(2015) 8005 bizottsági végrehajtási határozat állapítja meg.

5.3.3.1.

Az 5.3.2. pont hatályán kívül eső kísérő nélküli feladott poggyászt az 5.1.1. pontban megállapított módszerek valamelyikével át kell vizsgálni, és adott esetben alkalmazni kell rá a C(2015) 8005 bizottsági végrehajtási határozatban megállapított további követelményeket.

5.3.3.2.

Az 5.3.2.2. pontban említett okokon kívüli tényezők miatt kísérő nélkülivé vált feladott poggyászt ki kell rakodni a légi járműből, és a légi járműbe való ismételt berakodása előtt újból át kell vizsgálni.

5.3.3.3.

A kísérő nélküli feladott poggyász védelmi ellenőrzésére irányadó további részletes rendelkezéseket a C(2015) 8005 bizottsági végrehajtási határozat állapítja meg.

5.4.1.

Az 5-B. függelékben felsorolt tárgyakat nem tarthatja utas a feladott poggyászában.

5.4.2.

Az 5.4.1. pont alól a következő feltétellel adható mentesség:

▼M15

A légi fuvarozó biztosítja, hogy lőfegyverek kizárólag akkor legyenek szállíthatók a feladott poggyászban, ha egy erre felhatalmazott és megfelelően képesített személy megállapította, hogy nincsenek megtöltve. Az ily módon ellenőrzött lőfegyvereket olyan helyen kell tárolni, ahol a repülés során senki nem férhet hozzájuk.

5.4.3.

A légi fuvarozó köteles gondoskodni arról, hogy az utasok az utasfelvétel befejezése előtt bármikor tájékoztatást kapjanak az 5-B. függelékben felsorolt tárgyakról.

6.0.1.

Az e fejezetben megállapított intézkedések végrehajtását az e fejezetben meghatározottak szerinti hatóság, repülőtér-üzemeltető, légi fuvarozó vagy jogalany köteles biztosítani.

6.0.2.

A nem az alkalmazandó biztonsági előírásokkal összhangban szállított összeszerelt robbanó- és gyújtóeszközök az áruk és postai küldemények szállítmányaiban tiltott tárgynak minősülnek.

6.0.3.

Az e fejezetben és adott esetben a C(2015) 8005 bizottsági végrehajtási határozatban szereplő, harmadik országokra való utalások magukban foglalnak olyan egyéb országokat és területeket is, amelyekre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 355. cikke szerint az említett szerződés harmadik részének VI. címe nem vonatkozik.

6.0.4.

E melléklet alkalmazásában: „berakodás előtti előzetes áruinformációk” vagy „PLACI”: az Unió vámterületére ( 4 ) légi úton beszállítandó áruk légiközlekedés-védelmi célú első kockázatelemzésének eljárása.

6.1.1.

A légi járműbe való berakodást megelőzően valamennyi árut és postai küldeményt át kell vizsgálnia egy meghatalmazott ügynöknek, kivéve, ha:

▼M15 —————

▼B

6.1.2.

Amennyiben okkal feltételezhető, hogy a védelmi ellenőrzés alá vont szállítmányt a védelmi ellenőrzés időpontja óta jogosulatlan beavatkozás érte vagy az a jogosulatlan beavatkozással szemben nem volt védve, akkor a szállítmányt a légi járműre való berakodását megelőzően egy meghatalmazott ügynöknek át kell vizsgálnia. Azon szállítmányok, amelyeket vélhetően jogosulatlan beavatkozás ért vagy amelyek más oknál fogva gyanút keltenek, a 6.7. pontnak megfelelően magas kockázatú áruként vagy postai küldeményként kezelendők.

6.1.3.

Ha a meghatalmazott ügynök magas kockázat miatt utasít el egy szállítmányt, gondoskodnia kell arról, hogy a szállítmányt és a kísérő dokumentációt magas kockázatú áruként és postai küldeményként jelöljék meg, mielőtt a szállítmányt visszajuttatnák az azt átadó jogalanyt képviselő személyhez. Az ilyen szállítmányok kizárólag akkor rakodhatók be a légi járműbe, ha egy másik meghatalmazott ügynök a 6.7. pontnak megfelelően kezeli őket.

6.1.4.

Az áruknak és postai küldeményeknek a szigorított védelmi területekre való belépése kizárólag akkor engedélyezhető, miután megállapításra került, hogy a szállítmányt földi oldalról szállító jogalany az alábbi kategóriák közül melyikbe tartozik:

6.1.5.

Amennyiben a 6.1.4. c) pont alkalmazandó, a 6-E. függelékben található nyilatkozat egy aláírt példányát a szigorított védelmi területekre belépést engedélyező meghatalmazott ügynök, légi fuvarozó vagy repülőtér-üzemeltető rendelkezésére kell bocsátani, kivéve, ha az alábbi esetek egyike áll fenn:

A 6-E. függelékben található nyilatkozat egy aláírt példányának a fuvarozó általi benyújtása helyettesíthető egy azzal egyenértékű, a belépési pontnál teendő előzetes értesítéssel, amelyről annak a repülőtéren kívüli feladónak vagy meghatalmazott ügynöknek, akinek a nevében a szállítást teljesítik, vagy a szigorított védelmi területen a fogadó meghatalmazott ügynöknek vagy a légi fuvarozónak kell gondoskodnia.

6.1.6.

Védelmi ellenőrzésen korábban át nem esett áruk vagy postai küldemények akkor engedhetők be a szigorított védelmi területekre, ha az alábbi lehetőségek közül egyre sor került:

Átadáskor az ilyen szállítmányt az átvizsgálásig védeni kell a jogosulatlan beavatkozástól.

A szállítmányt kísérő vagy a szállítmányt a jogosulatlan beavatkozástól védő személyzet felvételének és képzésének a 11.1.1. pontnak, illetve legalább a 11.2.3.9. pontnak megfelelően kell történnie.

6.2.1.1.

Áru vagy postai küldemény átvizsgálásakor:

6.2.1.2.

Ha az átvizsgálást végző személy nem tud kellőképpen meggyőződni arról, hogy a szállítmány nem tartalmaz tiltott tárgyat, a szállítmányt vagy vissza kell utasítani, vagy az átvizsgálást végző személyt megnyugtató módon újból át kell vizsgálni.

6.2.1.3.

Az áruk és postai küldemények átvizsgálására a C(2015) 8005 bizottsági végrehajtási határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések is vonatkoznak.

6.2.1.4.

Az áruk átvizsgálását röntgensugaras berendezés vagy robbanó- anyag-felderítő eszköz segítségével végző személyek rendes körülmények között nem tölthetnek egyhuzamban több mint 20 percet a képek megtekintésével. Átvizsgálást végző személy a képek megtekintésével töltött minden időszak után legalább 10 percig nem ellenőrizhet képeket. Ez a követelmény csak akkor alkalmazandó, ha a vizsgálandó képsor folyamatos.

6.2.1.5.

Az árukat és a postai küldeményeket legalább a következő módszerek egyikével át kell vizsgálni, a 6-J. függelékben foglaltaknak megfelelően:

▼M2 —————

▼B

6.2.1.6.

Ha egy szállítmány jellege miatt a 6.2.1.5. pontban meghatározott eszközök vagy módszerek nem alkalmazhatók, akkor egyéb megfelelő védelmi ellenőrzések is végezhetők, feltéve, hogy ezeket a felelős hatóság engedélyezi, és arról a Bizottságot értesítette.

6.3.1.1.

A meghatalmazott ügynököket a felelős hatóság hagyja jóvá.

A meghatalmazott ügynök jóváhagyása egy adott létesítményre szól.

Meghatalmazott ügynökként jóvá kell hagyni a 6.3.2. pontban előírt védelmi ellenőrzéseket alkalmazó valamennyi jogalanyt. Ilyen jogalany különösen az integrált raktározási és szállítási szolgáltatásokat nyújtó, harmadik személynek minősülő logisztikai szolgáltató, a légi fuvarozó és a földi kiszolgáló.

A meghatalmazott ügynökök alvállalkozásba adhatják a következőket:

6.3.1.2.

A meghatalmazott ügynökök jóváhagyása a következő eljárás szerint történik:

▼M12

▼B

6.3.1.3.

A meghatalmazott ügynök minden létesítmény esetében kijelöl legalább egy személyt, aki a benyújtott védelmi program végrehajtásáért felelős. Ennek a személynek sikeresen teljesítenie kell a 11.1. pont szerinti védelmi háttérellenőrzést.

6.3.1.4.

A meghatalmazott ügynököt rendszeres időközönként, de legalább ötévente ismételten tanúsítani kell. Az ismételt tanúsításnak helyszíni szemlét is magában kell foglalnia annak megállapítására, hogy a meghatalmazott ügynök továbbra is megfelel-e a 300/2008/EK rendeletben és a rendeletet végrehajtó jogi aktusokban foglalt követelményeknek.

A felelős hatóság által a nemzeti ►C1  minőségbiztosítási ◄ programjával összhangban a meghatalmazott ügynök telephelyén folytatott vizsgálat helyszíni szemlének tekinthető, amennyiben a jóváhagyáshoz szükséges valamennyi követelményre kiterjed.

▼M12

Az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 29. cikkével összhangban az illetékes vámhatóság által a meghatalmazott ügynök telephelyén végzett vizsgálat helyszíni szemlének tekintendő – kivéve a 6.2. pontban szereplő átvizsgálási követelmények tekintetében.

6.3.1.5.

Ha a felelős hatóság úgy ítéli meg, hogy a meghatalmazott ügynök már nem tesz eleget a 300/2008/EK rendeletben foglalt követelményeknek, akkor a megjelölt létesítmény vagy létesítmények tekintetében köteles megvonni a meghatalmazott ügynök jogállását.

Közvetlenül az engedély visszavonását követően, de legkésőbb a visszavonást követő 24 órán belül a felelős hatóság gondoskodik arról, hogy a korábban meghatalmazott ügynöki státussal rendelkező jogalany jogállásának változása megjelenjen a szállítási lánc védelmére vonatkozó uniós adatbázisban.

Ha a meghatalmazott ügynök már nincs birtokában a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 6 ) 38. cikke (2) bekezdésének b) pontjában és az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 33. cikkében említett AEO-engedélynek vagy ha AEO-engedélye a 952/2013/EU rendelet 39. cikke e) pontjának és az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 28. cikkének való meg nem felelés miatt felfüggesztésre került, a felelős hatóság megteszi a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy biztosítsa a meghatalmazott ügynök 300/2008/EK rendelet követelményeinek való megfelelését.

A meghatalmazott ügynök a 952/2013/EU rendelet 38. cikke (2) bekezdésének b) pontjában és az (EU) 2015/2447 rendelet 33. cikkében említett AEO-engedélye tekintetében bekövetkező minden változásról tájékoztatja a felelős hatóságot.

6.3.1.6.

Az egyes tagállamok azon jogának sérelme nélkül, hogy a 300/2008/EK rendelet 6. cikke alapján szigorúbb intézkedéseket alkalmazzanak, az e melléklet 6.3. pontja alapján jóváhagyott meghatalmazott ügynököt valamennyi tagállamban el kell ismerni.

6.3.1.7.

A felelős hatóság meghatalmazott ügynökként való jóváhagyása esetében a 6.3.1. pont követelményeit – a 6.3.1.2. d) pont kivételével – nem kell alkalmazni.

6.3.1.8.

A felelős hatóság a vámhatóság tudomására hoz a meghatalmazott ügynökök jogállásával kapcsolatos minden olyan információt, amely a 952/2013/EU rendelet 38. cikke (2) bekezdésének b) pontjában és az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 33. cikkében említett AEO-engedély birtoklása szempontjából releváns lehet. Ezen információk közé tartoznak a meghatalmazott ügynökök részére újonnan kiadott jóváhagyásokkal, a meghatalmazott ügynöki jogállás visszavonásával, az újraérvényesítéssel és a vizsgálatokkal, az ellenőrzési ütemtervekkel, valamint az ezen értékelések eredményével kapcsolatos információk.

A felelős hatóságok és a nemzeti vámhatóságok meghatározzák ezen információcsere módját.

6.3.2.1.

A meghatalmazott ügynök valamennyi szállítmány fogadásakor megállapítja, hogy az a jogalany, amelytől a szállítmányt kapja, meghatalmazott ügynök, ismert szállító, vagy egyik sem.

6.3.2.2.

A meghatalmazott ügynök vagy a légi fuvarozó a neki bármilyen szállítmányt átadó személytől megköveteli egy személyazonosító igazolvány, útlevél, gépjármű-vezetői engedély vagy a nemzeti hatóság által kibocsátott illetve elismert más fényképes okmány bemutatását. A bemutatott okmány alapján meg kell állapítani a szállítmányt átadó személy személyazonosságát.

6.3.2.3.

A meghatalmazott ügynök gondoskodik arról, hogy az olyan szállítmány, amelyre előzőleg nem alkalmazták valamennyi előírt védelmi ellenőrzést:

▼M15

▼B

A b) pont csak abban az esetben alkalmazható, ha a meghatalmazott ügynök nem tudja előre, hogy a szállítmány légi úton kerül-e szállításra.

6.3.2.4.

Az e melléklet 6.3.2.1–6.3.2.3. pontjaiban és a C(2015) 8005 bizottsági végrehajtási határozat mellékletének 6.3. pontjában előírt védelmi ellenőrzések végrehajtása után a meghatalmazott ügynök biztosítja az áru és a postai küldemények 6.6. pont szerinti védelmét.

6.3.2.5.

A 6.3.2.1–6.3.2.4. pontokban előírt védelmi ellenőrzések végrehajtása után a meghatalmazott ügynök biztosítja, hogy a légi fuvarozónak vagy másik meghatalmazott ügynöknek átadott szállítmányt megfelelő okmány kísérje; ez az okmány lehet a légi fuvarlevél vagy külön nyilatkozat, és elektronikus formátumban vagy írásban egyaránt kiállítható.

6.3.2.6.

A 6.3.2.5. pontban említett okmánynak vizsgálat céljából hozzáférhetőnek kell lennie a felelős hatóság számára a szállítmány légi járműre való berakodását megelőző bármely időpontban, és ezt követően a repülés időtartama alatt, de legalább 24 órán át, és tartalmaznia kell a következőket:

▼M15

▼M2

▼B

▼M12

▼B

Amikor egy meghatalmazott ügynök egy másik meghatalmazott ügynöknek vagy légi fuvarozónak szállítmányt ad át, határozhat úgy, hogy csak az a)–e) és g) pontokban szereplő információkat adja át, és az f) pontban említett adatokat a repülés időtartama alatt, de legalább24 órán át visszatartja.

▼M12

Azt az átrakandó árut vagy postai küldeményt, amely vonatkozásában a légi fuvarozó vagy a nevében eljáró meghatalmazott ügynök nem tudja az e pontban vagy adott esetben a 6.3.2.7. pontban előírt információkat a kísérő dokumentációban megerősíteni, át kell vizsgálni a következő járatot biztosító légi járműbe való berakodás előtt.

▼B

6.3.2.7.

Összevont szállítmányok esetében a 6.3.2.5. és a 6.3.2.6. pont szerinti követelményeket teljesítettnek kell tekinteni, ha:

Az a) alpont nem alkalmazandó olyan összevont szállítmányokra, amelyek minden esetben vagy a C(2015) 8005 bizottsági végrehajtási határozat 6.2.1. d) és e) pontjával összhangban mentességet élveznek az átvizsgálás alól, ha a meghatalmazott ügynök egyedi azonosítóval látja el az összevont szállítmányt, feltünteti annak védelmi státusát és megadja a védelmi státus odaítélésének kizárólagos okát.

6.3.2.8.

Olyan szállítmány fogadásakor, amelyen korábban nem végezték el valamennyi előírt védelmi ellenőrzést, a meghatalmazott ügynök is dönthet úgy, hogy nem hajtja végre a 6.3.2. pontban előírt védelmi ellenőrzéseket, hanem azok végrehajtásának biztosítása érdekében a szállítmányt másik meghatalmazott ügynöknek adja át.

6.3.2.9.

►M15  A meghatalmazott ügynöknek gondoskodnia kell arról, hogy a személyzet minden tagjának felvétele a 11. pont követelményeivel, képzése pedig a vonatkozó munkaköri leírásokkal összhangban történjen. A képzés szempontjából védelmi ellenőrzéseket végző személyzetnek kell tekinteni a személyzet azon tagjait, akik felügyelet nélkül hozzáférnek olyan azonosítható légi árukhoz vagy azonosítható légipostai küldeményekhez, amelyeken az előírt védelmi ellenőrzéseket elvégezték. A 11.2.7. pontnak megfelelően korábban már képzésben részesített személyek kompetenciáit legkésőbb 2023. január 1-jéig oly módon kell fejleszteni, hogy megfeleljenek a 11.2.3.9. pontban említetteknek. ◄

A meghatalmazott ügynök által alkalmazandó védelmi ellenőrzésekre a C(2015) 8005 bizottsági végrehajtási határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések is vonatkoznak.

6.4.1.1.

Az ismert szállítókat a felelős hatóság hagyja jóvá.

Az ismert szállítók jóváhagyása egy adott létesítményre szól.

6.4.1.2.

Az ismert szállítók jóváhagyása a következő eljárás szerint történik:

▼M2

▼M12

▼B

6.4.1.3.

Az ismert szállító minden létesítmény esetében kijelöl legalább egy személyt, aki ott a védelmi ellenőrzések végrehajtásáért és felügyeletéért felelős. Ez csak olyan személy lehet, akinek a 11.1. pont szerinti védelmi háttérellenőrzése megnyugtató eredménnyel zárult.

6.4.1.4.

Az ismert szállítót rendszeres időközönként, de legalább ötévente ismételten tanúsítani kell. Az ismételt tanúsításnak helyszíni szemlét is magában kell foglalnia annak megállapítására, hogy az ismert szállító továbbra is megfelel-e a 300/2008/EK rendeletben és az azt végrehajtó jogi aktusokban foglalt követelményeknek.

A felelős hatóság által a ►C1  nemzeti minőségbiztosítási programjával ◄ összhangban az ismert szállító telephelyén folytatott vizsgálat helyszíni szemlének tekinthető, amennyiben a 6-C. függelékben található ellenőrzőlistán meghatározott valamennyi területre kiterjedt.

▼M12

Az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 29. cikke alapján az illetékes vámhatóság által az ismert szállító létesítményénél végzett vizsgálat helyszíni szemlének tekintendő.

6.4.1.5.

Ha a felelős hatóság úgy ítéli meg, hogy az ismert szállító már nem tesz eleget a 300/2008/EK rendeletben foglalt követelményeknek, akkor a megjelölt létesítmény(ek) tekintetében köteles megvonni az ismert szállító jogállását.

A felelős hatóság közvetlenül az engedély visszavonását követően, de legkésőbb a visszavonást követő 24 órán belül gondoskodik arról, hogy az ismert szállító jogállásának változása megjelenjen a szállítási lánc védelmére vonatkozó uniós adatbázisban.

Ha az ismert szállító már nincs birtokában a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet* 38. cikke (2) bekezdésének b) pontjában és az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 33. cikkében említett AEO-engedélynek vagy ha AEO-engedélye a 952/2013/EU rendelet 39. cikke e) pontjának és az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 28. cikkének való meg nem felelés miatt felfüggesztésre került, a felelős hatóság megteszi a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy biztosítsa az ismert szállító 300/2008/EK rendelet követelményeinek való megfelelését.

Az ismert szállító a 952/2013/EU rendelet 38. cikke (2) bekezdésének b) pontjában és az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 33. cikkében említett AEO-engedélye tekintetében bekövetkező minden változásról tájékoztatja a felelős hatóságot.

6.4.1.6.

Az egyes tagállamok azon jogának sérelme nélkül, hogy a 300/2008/EK rendelet 6. cikke alapján szigorúbb intézkedéseket alkalmazzanak, az e melléklet 6.3. pontja alapján jóváhagyott ismert szállítót valamennyi tagállamban el kell ismerni.

▼M2 —————

6.4.1.7.

A felelős hatóság a vámhatóság tudomására hoz az ismert szállító jogállásával kapcsolatos minden olyan információt, amely a 952/2013/EU rendelet 38. cikke (2) bekezdésének b) pontjában és az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 33. cikkében említett AEO-engedély birtoklása szempontjából releváns lehet. Ezen információk közé tartoznak az ismert szállítók részére újonnan kiadott jóváhagyásokkal, az ismert szállítói jogállás visszavonásával, az újraérvényesítéssel és a vizsgálatokkal, az ellenőrzési ütemtervekkel, valamint az ezen értékelések eredményével kapcsolatos információk.

A felelős hatóságok és a nemzeti vámhatóságok meghatározzák ezen információcsere módját.

6.4.2.1.

Az ismert szállító köteles biztosítani, hogy:

▼M15

▼B

Ha egy szállítmányon valamilyen okból nem hajtotta végre a fenti védelmi ellenőrzéseket vagy a szállítmány nem tőle magától ered, az ismert szállító ezt a körülményt a 6.3.2.3. pont alkalmazása érdekében köteles egyértelműen a meghatalmazott ügynök tudomására hozni.

6.4.2.2.

Az ismert szállító köteles tudomásul venni, hogy a megfelelő védelmi ellenőrzésen át nem esett szállítmányokat a 6.2.1. pont szerint át kell vizsgálni.

6.6.1.1.

Annak biztosítása érdekében, hogy az előírt védelmi ellenőrzéseken átesett szállítmány a szállítás során a jogosulatlan beavatkozással szemben védve legyen, az alábbi követelmények mindegyikét alkalmazni kell:

Az első bekezdés c) pontjának alkalmazása helyett elfogadható, ha a fuvarozó igazolja azon meghatalmazott ügynök vagy ismert szállító előtt, amelynek javára a szállítást végzi, hogy rendelkezik a felelős hatóság tanúsítványával vagy jóváhagyásával.

Ennek az igazolásnak ki kell terjednie a 6-E. függelékben foglalt követelményekre; az igazolás egy-egy példányát pedig a meghatalmazott ügynök vagy az ismert szállító köteles megőrizni. Az igazolás egy példányát kérésre a szállítmányt fogadó meghatalmazott ügynök vagy légi fuvarozó, illetve valamely másik felelős hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

6.6.1.2.

A légi oldalon való szállítás során a 6.6.1.1. b) és c) pontok nem alkalmazandók.

6.6.1.3.

A fuvarozó gondoskodik arról, hogy a védelmi ellenőrzésen átesett légi árut és postai küldeményeket összegyűjtő, szállító, tároló és átadó személyzet tekintetében legalább a következőkre sor kerüljön:

6.6.1.4.

A 6.6.1.3. pontban említett feladatok ellátása vagy az e fejezetben meghatározott védelmi ellenőrzések végrehajtása közben a fuvarozó árukhoz és postai küldeményekhez felügyelet nélkül hozzáférő teljes személyzetének:

6.6.1.5.

Ha a fuvarozó másik vállalat szolgáltatásait veszi igénybe a 6.6.1.3 pontban felsorolt feladatok közül egy vagy több ellátására, a másik vállalatnak meg kell felelnie a következő feltételeknek:

Az alvállalkozó fuvarozó az ügynök vagy szállító nevében végzett fuvarozás egészéért teljeskörű felelősséget vállal.

6.6.2.1.

A kritikus részen lévő árut és postai küldeményeket a jogosulatlan beavatkozással szemben védettnek kell tekinteni.

6.6.2.2.

A szigorított védelmi terület kritikus részein kívül az áruszállítmányokat és a postai küldeményeket védeni kell a jogosulatlan beavatkozástól mindaddig, amíg egy másik meghatalmazott ügynöknek vagy légi fuvarozónak át nem adják. A szállítmányokat a meghatalmazott ügynök telephelyének olyan részén kell elhelyezni, amelyre a belépést ellenőrzik, ennek hiányában a következő feltételek mellett lehet azokat a jogosulatlan beavatkozástól védettnek tekinteni:

6.8.1.1.

A 6-Fi. vagy a 6-Fii. függelékben nem szereplő harmadik országok repülőtereiről a 300/2008/EK rendelet hatálya alá tartozó repülőtérre átrakás, tranzit vagy kirakodás céljából érkező árut vagy postai küldeményt szállító légi fuvarozókat „harmadik ország repülőteréről az Unió területére árut vagy postai küldeményt fuvarozóként” (ACC3) kell kijelölnie valamely hatóságnak az alábbiak szerint:

6.8.1.2.

Az olyan repülőtérről végzett áru- és postaiküldemény-szállítás tekintetében, amely vonatkozásában ACC3 kijelölés szükséges (a továbbiakban: szóban forgó áruszállítási műveletek), a légi fuvarozók ACC3-ként való kijelölése az alábbiak alapján történik:

6.8.1.3.

A felelős hatóság a kijelölt ACC3-hoz szabványos formátumú egyedi alfanumerikus azonosítót rendel, amely azonosítja a légi fuvarozót és azt a harmadik országbeli repülőteret, amely tekintetében a légi fuvarozót az Unió területére való áru- és postaiküldemény-szállításra kijelölték.

6.8.1.4.

A kijelölés legfeljebb ötéves időszakra érvényes attól az időponttól kezdve, amikor a felelős hatóság az ACC3-ra vonatkozó adatokat bevezeti a szállítási lánc védelmére vonatkozó uniós adatbázisba.

6.8.1.5.

A szállítási lánc védelmére vonatkozó uniós adatbázisba felvett ACC3-at valamennyi tagállamban el kell ismerni az adott harmadik országbeli repülőtérről az Unió területére irányuló összes művelet tekintetében.

6.8.1.6.

Miután Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága az EUSZ 50. cikke alapján jelezte az Európai Unióból való kilépési szándékát, az e tagállam által kiadott ACC3-kijelölésekre a következő rendelkezések vonatkoznak:

6.8.1.7.

►M12  A 2020. április 1-jétől 2021. június 30-ig tartó időszakban a felelős hatóság eltérhet a 6.8.2. pontban meghatározott eljárástól, és ideiglenesen kijelölhet ACC3-ként egy légi fuvarozót abban az esetben, ha az uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzésre a Covid19-világjárvány előidézte válsághoz kapcsolódó és a légi fuvarozó felelősségi körén kívül eső, objektív okok miatt nem kerülhetett sor. A kijelölés feltételei a következők: ◄

6.8.1.8.

Adott esetben a felelős hatóság megállapodhat az érintett légi fuvarozóval a 6.8.2.2. ponton belüli 2. d) pontban említett éves uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzések elhalasztásáról oly módon, hogy azokat hozzáadja a légi fuvarozó ütemterve szerint a következő éviben ellenőrizendő repülőterek számához.

6.8.1.9.

A 6.8.1.7. pontban említett ideiglenes kijelölési időszak alatt a felelős hatóság azon tagállami repülőtéren vagy repülőtereken, amely vagy amelyek az ACC3 területéről érkező járatokat fogadnak, legalább három alkalommal megfelelőség-ellenőrzési tevékenységet végez az ACC3, valamint az ellátási lánc RA3 és KC3 részei által alkalmazott védelmi ellenőrzések tekintetében. Amennyiben az ACC3 nem indít közvetlen járatokat a kijelölő tagállamba, a megfelelés-ellenőrzési tevékenységek végrehajtását össze kell hangolni egy olyan másik tagállammal, ahova az ACC3 üzemeltet járatokat.

6.8.2.1.

Egy légi fuvarozó szóban forgó áruszállítási műveleteire vonatkozó uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzésnek az alábbiakból kell állnia:

6.8.2.2.

Az uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzés során a végrehajtás ellenőrzését a helyszínen kell elvégezni az alábbi két lehetőség valamelyike szerint:

6.8.2.3.

ACC3 kijelölése kapcsán a felelős hatóság akkor fogadhatja el egy harmadik országbeli jogalany vagy egy másik ACC3 uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzési jelentését, ha a szóban forgó jogalany vagy ACC3 a teljes szállítási műveletet lebonyolítja a kérelmező ACC3 nevében, beleértve a légi jármű csomagterébe való berakodást is, és az uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzési jelentés minden műveletre kiterjed.

6.8.2.4.

Az uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzésről ellenőrzési jelentést kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell legalább a 6-H1. függelék szerinti kötelezettségvállalási nyilatkozatot, a 6-C3. függelék szerinti ellenőrzőlistát és az uniós légiközlekedés-védelmi ellenőr 11-A. függelék szerinti nyilatkozatát. Az uniós légiközlekedés-védelmi ellenőr benyújtja az ellenőrzési jelentést a felelős hatósághoz, a jelentés másolatát pedig eljuttatja az ellenőrzött légi fuvarozóhoz.

6.8.3.1.

Az ACC3 gondoskodik arról, hogy minden, uniós repülőtéren történő átrakásra, tranzitként kezelésre vagy kirakásra szánt áru és postai küldemény átvizsgálásra kerüljön, kivéve, ha:

▼M15 —————

▼M2

▼M15 —————

6.8.3.2.

Az Unió területére szállított árukat és postai küldeményeket a 6.2.1. pontban felsorolt eszközök vagy módszerek valamelyikével át kell vizsgálni, ésszerűen biztosítva, hogy a szállítmányban ne lehessen elrejtve tiltott tárgy.

6.8.3.3.

Az ACC3 biztosítja a következőket:

6.8.3.4.

Amennyiben egy ACC3, RA3, vagy KC3 az általa ellenőrzött szállítmányokat másik ACC3-nak vagy RA3-nak adja ki, fel kell tüntetnie a szállítmányt kísérő dokumentációban a kijelölő felelős hatóságtól kapott egyedi alfanumerikus azonosítóját.

6.8.3.5.

Az ACC3 vagy RA3 bármilyen szállítmány átvételekor megállapítja az alábbiak alapján, hogy a szállítmányt átadó légi fuvarozó vagy jogalany egy másik ACC3, RA3, vagy KC3:

Amennyiben a szállítmányt kísérő dokumentációba nem szerepel azonosító, vagy ha a szállítmányt átadó légi fuvarozó vagy jogalany nem szerepel az adott repülőtéren vagy helyszínen aktívként a szállítási lánc védelmére vonatkozó uniós adatbázisban, azt kell feltételezni, hogy korábban nem végeztek védelmi ellenőrzést, így a szállítmányt az ACC3 vagy egy uniós légiközlekedés-védelmi szempontból ellenőrzött meghatalmazott ügynök (RA3) át kell vizsgálja a légi járműbe való berakodása előtt.

6.8.3.8.

A 6-I. függelékben felsorolt harmadik országból érkező, tranzitként kezelendő vagy átrakandó olyan szállítmányokat, amelyek kísérő dokumentációja nem felel meg a 6.8.3.6. pontnak, a következő járat előtt, a 6.7. fejezetnek megfelelően kell kezelni.

6.8.3.9.

A 6.8.3.8. pontban nem említett harmadik országból érkező, tranzitként kezelendő vagy átrakandó olyan szállítmányokat, amelyek kísérő dokumentációja nem felel meg a 6.8.3.6. pontnak, a következő járat előtt a 6.2. pontnak megfelelően kell kezelni.

6.8.3.10.

A harmadik országokból származó árukon és postai küldeményeken végzett védelmi ellenőrzésekre a C(2015) 8005 végrehajtási határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések is vonatkoznak.

6.8.4.1.

Azon harmadik országbeli jogalanyok, akik ACC3 státusú légi fuvarozó ellátási láncában tevékenykednek vagy szeretnének tevékenykedni, kijelölhetők harmadik országbeli meghatalmazott ügynökké (RA3) vagy harmadik országbeli ismert szállítóvá (KC3).

6.8.4.2.

A kijelölés érdekében a jogalany kérelemmel fordul az alábbiak valamelyikéhez:

A kérelmet fogadó felelős hatóság megkezdi a kijelölési eljárást, vagy megegyezik egy másik tagállam felelős hatóságával annak meghatalmazásáról, figyelembe véve a politikai és/vagy légi közlekedési együttműködés színvonalát.

6.8.4.3.

Kijelölés előtt meg kell győződni arról, hogy a 6.8.4.1. pont alapján megadható-e az RA3 vagy a KC3 státus.

6.8.4.4.

Egy jogalanynak az áru és postai küldemény kapcsán végzett műveletei tekintetében az RA3-ként vagy a KC3-ként való kijelölése alapja:

6.8.4.5.

A felelős hatóság a kijelölt RA3-hoz vagy KC3-hoz szabványos formátumú egyedi alfanumerikus azonosítót rendel, amely azonosítja a jogalanyt és azt a harmadik országot, amely tekintetében az Unió területére szállítandó áruk és postai küldeményekre alkalmazandó védelmi intézkedések végrehajtására kijelölték.

6.8.4.6.

A kijelölés legfeljebb hároméves időszakra érvényes attól az időponttól kezdve, amikor a felelős hatóság a jogalany adatait bevezeti a szállítási lánc védelmére vonatkozó uniós adatbázisba.

6.8.4.7.

A szállítási lánc védelmére vonatkozó uniós adatbázisban RA3-ként vagy KC3-ként szereplő jogalanyokat valamennyi tagállamban el kell ismerni az adott harmadik országbeli repülőtérről ACC3 által az Unió területére szállítandó áruk és postai küldemények tekintetében.

6.8.4.8.

A 2017. június 1. előtt kiadott RA3-ként vagy KC3-ként való kijelölés érvényessége a kijelöléstől számított öt év elteltével, vagy legkésőbb 2020. március 31-én szűnik meg.

6.8.4.9.

Az őket jóváhagyott felelős hatóság kérésére az uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrök minden általuk kijelölt jogalany tekintetében elérhetővé teszik a 6-C2. vagy értelemszerűen a 6-C4. függelékben található ellenőrző lista 1. részében szereplő adatokat annak érdekében, hogy az uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrök által kijelölt jogalanyokról konszolidált jegyzék készülhessen.

6.8.4.10.

Miután Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága az EUSZ 50. cikke alapján jelezte az Európai Unióból való kilépési szándékát, az e tagállam által kiadott RA3- és KC3-kijelölésekre a következő rendelkezések vonatkoznak:

6.8.4.11.

►M12  A 2020. április 1-jétől 2021. június 30-ig tartó időszakban a felelős hatóság eltérhet a 6.8.5. pontban meghatározott eljárástól, és ideiglenesen kijelölhet RA3-ként vagy KC3-ként egy harmadik országbeli jogalanyt abban az esetben, ha az uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzésre a Covid19-világjárvány előidézte válsághoz kapcsolódó és a szervezet felelősségi körén kívül eső, objektív okok miatt nem kerülhetett sor. A kijelölés feltételei a következők: ◄

6.8.4.12.

A 6.8.4.8. pontban említett azon jogalanyok, amelyek RA3 vagy KC3 státusa a 2020. február 1-jétől 2020. március 31-ig tartó időszakban járt le, és amelyek esetében a 6.8.4.11. pontban említett objektív okok miatt nem végezhető el a 6.8.5. pontban meghatározott uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzés, valamint az ebből következő, a 6.8.4. pont szerinti illetékes hatóság általi kijelölés, az alábbi feltételek mellett kérelmezhetik a Bizottság által megadott ideiglenes kijelölést:

▼M12

6.8.5.1.

Egy harmadik országbeli jogalany akkor válhat uniós légiközlekedés-védelmi szempontból ellenőrzött meghatalmazott ügynökké vagy ismert szállítóvá, ha ellenőrzés alá vonják a következő két opció egyikének megfelelően:

Az ellenőrzésről készült jelentésnek harmadik országbeli meghatalmazott ügynökök esetében tartalmaznia kell a 6-H2. függelék szerinti kötelezettségvállalási nyilatkozatot és a 6-C2. függelék szerinti ellenőrzőlistát, harmadik országbeli ismert szállítók esetében pedig a 6-H3. függelék szerinti kötelezettségvállalási nyilatkozatot és a 6-C4. függelék szerinti ellenőrzőlistát. Az ellenőrzési jelentésnek ezek mellett tartalmaznia kell az uniós légiközlekedés-védelmi ellenőr 11-A. függeléknek megfelelő nyilatkozatát.

6.8.5.2.

A 6.8.5.1. b) pontnak megfelelő uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzés végeztével az uniós légiközlekedés-védelmi ellenőr benyújtja az ellenőrzési jelentést a felelős hatósághoz, a jelentés másolatát pedig eljuttatja az ellenőrzött jogalanyhoz.

6.8.5.3.

A megfelelés nyomon követésére irányuló, valamely tagállam felelős hatósága vagy a Bizottság által elvégzett tevékenység tekinthető uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzésnek, amennyiben kiterjedt minden, a 6-C2. vagy értelemszerűen a 6-C4. függelékben található ellenőrzőlistán meghatározott területre.

6.8.5.4.

Az ACC3 adatbázist tart fenn, amelybe minden egyes olyan meghatalmazott ügynök és ismert szállító kapcsán, amelyet a 6.8.5.1. pontnak megfelelően uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzésnek vetettek alá, és amelytől közvetlenül fogad az Unió területére továbbítandó árut vagy postai küldeményt, bejegyzésre kerülnek legalább a következő információk:

▼M15 —————

▼M2

Az adatbázisnak az ACC3 vizsgálata céljából hozzáférhetőnek kell lennie.

Ilyen adatbázist más, uniós légiközlekedés-védelmi szempontból ellenőrzött jogalanyok is fenntarthatnak.