A pénzügyi eszköz szerkezete

A kockázatmegosztási hiteleszköz (kockázatmegosztási hitel) a pénzügyi közvetítő által létrehozandó hitelalap formáját ölti, amelyhez a program és a pénzügyi közvetítő biztosít hozzájárulást újonnan keletkeztetett hitelek portfóliójának finanszírozása céljából, a meglévő hitelek refinanszírozásának kizárásával.

A kockázatmegosztási hitelt az érintett ESB-alap által társfinanszírozott programban meghatározott prioritási tengely részét képező művelet keretében bocsátják rendelkezésre és az 1303/2013/EU rendelet 37. cikkében előírt előzetes értékelés keretében határozzák meg.

Az eszköz célja

Az eszköz célja:

1.  az ESB-alapok által finanszírozott programból és a pénzügyi közvetítőtől származó források ötvözése a kkv-k finanszírozásának támogatása érdekében az 1303/2013/EU rendelet 37. cikkének (4) bekezdésében említettek szerint; továbbá

2.  a kkv-k finanszírozáshoz jutásának megkönnyítése a pénzügyi közvetítő részére nyújtott finanszírozási hozzájárulás és hitelkockázat-megosztás által, aminek köszönhetően a kkv-k számára több forrás áll rendelkezésre kedvező feltételek – így alacsonyabb kamat és adott esetben kisebb előírt biztosíték – mellett.

Az ESB-programból a pénzügyi közvetítő részére nyújtott hozzájárulás nem szoríthatja ki a többi magánbefektető vagy közszektorbeli befektető által kínált finanszírozást.

Az ESB-alapok által finanszírozott programból a pénzügyi közvetítő részére nyújtott finanszírozás újonnan generált kkv-hitelekből álló portfólió létrehozását, illetve ezzel párhuzamosan a portfólióhoz tartozó kkv-hitelekhez kapcsolódó veszteségekben/nemteljesítésekben és megtérülésekben – hitelenként és a pénzügyi eszközre fordított program-hozzájárulásnak megfelelő arányban – való részvételt szolgálja.

Az alapok alapja struktúra esetében az alapok alapja utalja át az ESB-alapokból finanszírozott program-hozzájárulást a pénzügyi közvetítő részére.

Az ESB-alapokból származó program-hozzájárulás mellett az alapok alapja saját forrásokat is biztosíthat, amelyeket a pénzügyi közvetítő forrásaival ötvöznek. Ebben az esetben az alapok alapja arányos részt vállal a hitelportfólióhoz kapcsolódó különböző hozzájárulások közötti kockázatmegosztásból. Amennyiben az alapok alapja által nyújtott források államháztartási források, az állami támogatási szabályokat tiszteletben kell tartani.

Az állami támogatásra vonatkozó szempont

A kockázatmegosztási hitelt állami támogatás nélküli eszközként kell megtervezni, azaz a piaci feltételeknek megfelelő díjazást kell biztosítani a pénzügyi közvetítő részére, a pénzügyi előnyt a pénzügyi közvetítőnek teljes mértékben át kell ruháznia a végső kedvezményezettekre, és a végső kedvezményezetteknek nyújtott finanszírozás az alkalmazandó de minimis rendelet hatálya alá tartozik.

a)  A pénzügyi közvetítő és az alapok alapja szintjén az állami támogatás kizárt, ha:

1.  a bármikor felmerülő veszteségeket a pénzügyi közvetítő és az irányító hatóság vagy az alapok alapja a hozzájárulásuk arányában (arányosan) viselik, illetve részesednek a hasznokból, és a pénzügyi közvetítő gazdaságilag jelentős részesedéssel rendelkezik a kockázatmegosztási hitelben; valamint

2.  a pénzügyi közvetítő és az alapok alapja díjazása (azaz az irányítási költségek és/vagy díjak) a hasonló helyzeteknek megfelelő aktuális piaci díjazási feltételeket tükrözi, ami akkor valósul meg, ha a pénzügyi közvetítőt, illetve az alapok alapját nyílt, átlátható, megkülönböztetésmentes és objektív kiválasztási eljárás keretében választották ki, vagy ha a díjazás összhangban van a 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 12. és 13. cikkével, és az állam más előnyöket nem biztosít. Amennyiben az alapok alapja csak átutalja az ESB-hozzájárulást a pénzügyi közvetítő részére, és közérdekű feladatot lát el, továbbá az intézkedés végrehajtása kapcsán üzleti tevékenységet nem folytat, saját forrásaival társbefektetőként nem vesz részt – következésképp nem minősül támogatás kedvezményezettjének –, elegendő azt biztosítani, hogy az alapok alapja ne részesüljön túlzott mértékű díjazásban; valamint

3.  az eszköz részére nyújtott, közpénzből nyújtott program-hozzájárulás által juttatott pénzügyi előnyt kamatcsökkentés formájában teljes egészében átruházzák a végső kedvezményezettre. A pénzügyi közvetítő kiválasztásakor az irányító hatóság a 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálja az árazási politikát és a pénzügyi előnynek a végső kedvezményezettekre való átruházására alkalmazott módszert.

Amennyiben a pénzügyi közvetítő a pénzügyi előnyöket nem ruházza át teljes körűen a végső kedvezményezettekre, a még nem folyósított, közpénzből nyújtott hozzájárulásokat vissza kell utalni az irányító hatóság részére.

b)  A kkv-k szintjén

A kkv-k szintjén a hitelnek összhangban kell lennie a de minimis szabályokkal.

A pénzügyi közvetítőnek a portfólióba felvett minden egyes hitel esetében ki kell számítania a bruttó támogatási egyenértéket (BTE) az alábbi számítási módszer szerint:

A BTE kiszámítása = a hitel nominális összege (EUR) × (finanszírozási költség [standard módszer] + kockázati költség [standard módszer] – az irányító hatóság által a program-hozzájárulás kapcsán a pénzügyi közvetítővel szemben felszámított díjak) × a hitel futamidejének súlyozott átlaga (évek) × kockázatmegosztási arány.

A fenti képlettel kiszámított BTE esetében a de minimis rendelet (1) 4. cikkében meghatározott feltétel a kockázatmegosztási hitel tekintetében teljesítettnek tekintendő. Nincs minimális biztosítékra vonatkozó feltétel.

Ellenőrzési mechanizmussal meg kell győződni arról, hogy a fenti képlettel kiszámított BTE nem kisebb, mint a de minimis rendelet 4. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján kiszámított BTE.

A BTE alapján kiszámított támogatás teljes összege a de minimis rendeletben a végső kedvezményezettekre vonatkozóan meghatározott halmozódási szabály figyelembevételével három pénzügyi évnek megfelelő időszak egészében nem haladhatja meg a 200 000  EUR-t.

A végső kedvezményezettnek nyújtott technikai segítségnyújtási támogatást vagy egyéb vissza nem térítendő támogatást a BTE kiszámításánál figyelembe kell venni.

A halászati és akvakultúra-ágazathoz tartozó kkv-k esetében a támogatásnak összhangban kell lennie a halászati ágazatra vonatkozó de minimis rendeletének releváns szabályaival.

Az EMVA által támogatott tevékenységek esetében az általános szabályok alkalmazandók.

Hitelnyújtási politika

a)  A forrásoknak az irányító hatóság vagy az alapok alapja általi folyósítása a pénzügyi közvetítő részére:

az irányító hatóság és az alapok alapja vagy a pénzügyi közvetítő közötti finanszírozási megállapodás aláírását követően az érintett irányító hatóság a közpénzből nyújtott program-hozzájárulásokat átutalja az alapok alapja vagy a pénzügyi közvetítő részére, amely ezen hozzájárulásokat a kockázatmegosztási hiteleszköz részére elkülönített alapban helyezi el. Az átutalást részletekben és az 1303/2013/EU rendelet 41. cikkében megállapított korlátok tiszteletben tartásával teljesítik,

a hitelnyújtási volumencélt és a kamatláb-tartományt az 1303/2013/EU rendelet 37. cikke szerinti előzetes értékelésben megerősítik, és az eszköz jellegének (megújuló vagy nem megújuló eszköz) meghatározásakor figyelembe veszik.

b)  Új hitelekből álló portfólió keletkeztetése

A pénzügyi közvetítő részére – a meglévő hitelnyújtási tevékenysége mellett – előre meghatározott korlátozott időtartam alatt új, támogatható hitelekből álló portfólió létrehozását kell előírni, amelyet részben a program keretében folyósított források finanszíroznak a finanszírozási megállapodásban rögzített kockázatmegosztási aránynak megfelelően.

A (hitelenként és portfólió szinten előre meghatározott kritériumok alapján) támogatható kkv-hitelek automatikusan bekerülnek a portfólióba, amihez legalább negyedévente értesítést kell benyújtani a portfólióba történő felvételről.

A pénzügyi közvetítő következetes hitelnyújtási politikát hajt végre, különös tekintettel a portfólió diverzifikálására, amely lehetővé teszi a helyes hitelportfólió-kezelés és kockázatdiverzifikáció megvalósítását, egyúttal eleget tesz a pénzügyi ágazat alkalmazandó követelményeinek, és igazodik az irányító hatóság pénzügyi érdekeihez és szakpolitikai célkitűzéseihez.

A hitelek azonosítását, kiválasztását, átvilágítását, dokumentálását és a végső kedvezményezettek részére történő folyósítását a pénzügyi közvetítő a szokásos eljárásaival és a vonatkozó finanszírozási megállapodásban meghatározott elvekkel összhangban hajtja végre.

c)  A pénzügyi eszköz részére visszafizetett források újbóli felhasználása

A pénzügyi eszköz részére visszafizetett forrásokat vagy újból felhasználják ugyanazon pénzügyi eszközön belül (ugyanazon pénzügyi eszközön belül megújuló), vagy az irányító hatóság, illetve az alapok alapja részére történő visszafizetésüket követően a forrásokat az 1303/2013/EU rendelet 44. cikkével összhangban használják fel.

Amennyiben a források ugyanazon pénzügyi eszközön belül újulnak meg, az ESB-alapokból eredő és a pénzügyi közvetítő által a végső kedvezményezetteknek nyújtott hitelekből a befektetési időtávon belül visszafizetett és/vagy visszafizettetett összegeket – elvben – ugyanazon pénzügyi eszköz keretében történő újbóli felhasználás céljából kell rendelkezésre bocsátani. A források e megújuló felhasználására vonatkozó, az 1303/2013/EU rendelet 44. és 45. cikkében említett megközelítést belefoglalják a finanszírozási megállapodásba.

Alternatív lehetőségként, amennyiben az irányító hatóság vagy az alapok alapja részére közvetlen visszafizetést teljesítenek, a visszafizetéseket rendszeres időközönként kell teljesíteni, igazodva i. a tőketörlesztésekhez (a kockázatmegosztási arány alapján arányosan); ii) a kkv-hitelek esetlegesen visszafizettetett összegeihez és az azokon keletkező veszteségek leírásaihoz (a kockázatmegosztási aránynak megfelelően); iii) az esetleges kamatfizetésekhez. Ezeket a forrásokat az 1303/2013/EU rendelet 44. és 45. cikkével összhangban kell felhasználni.

d)  Veszteségek megtérülése

A pénzügyi közvetítő belső iránymutatásaival és eljárásaival összhangban a pénzügyi eszköz által finanszírozott nemteljesítő kkv-hitelek mindegyikével kapcsolatban behajtási intézkedéseket tesz.

A pénzügyi közvetítő által behajtott (az esetleges behajtási és végrehajtási költségek nélküli) összegeket a kockázatmegosztás arányában elosztják a pénzügyi közvetítő és az irányító hatóság vagy az alapok alapja között.

e)  Egyéb

Az ESB-alapokból a pénzügyi eszköz részére nyújtott támogatásból keletkező kamatokat és egyéb nyereségeket az 1303/2013/EU rendelet 43. cikkének megfelelően használják fel.

Árazási politika

Az árazási politikára vonatkozó javaslata megfogalmazásakor a pénzügyi közvetítő előterjeszti árazási politikáját és a módszertant, amellyel biztosítja, hogy a közpénzből nyújtott program-hozzájárulás által juttatott pénzügyi előnyt teljes mértékben átruházza a támogatható kkv-kre. Az árazási politika és a módszertan tartalmazza a következőket:

1.  a pénzügyi közvetítő részesedése után felszámított kamatlábat piaci alapon határozzák meg (azaz a pénzügyi közvetítő saját díjpolitikája szerint);

2.  a teljes – a támogatható kkv-knek nyújtott, a portfólióba felvett hitelek után felszámított – kamatlábat a közpénzből nyújtott program-hozzájárulással arányosan csökkenteni kell. E csökkentésnek figyelembe kell vennie azokat a díjakat, amelyeket az irányító hatóság esetlegesen felszámít a program-hozzájárulás után;

3.  az állami támogatásra vonatkozó részben bemutatott BTE-számítást a portfólióba felvett valamennyi hitelre alkalmazzák;

4.  az árazási politika és a módszertan az elszámolhatósági időszak alatt változatlan marad.

A pénzügyi eszköznek nyújtott program-hozzájárulás összege és aránya (termékjellemzők)

A tényleges kockázatmegosztási arányt, a közpénzből nyújtott program-hozzájárulást és a hitelek kamatlábát az előzetes értékelés megállapításai alapján kell meghatározni úgy, hogy a végső kedvezményezetteknek juttatott előny összhangban legyen a de minimis szabállyal.

A kockázatmegosztási hiteleket tartalmazó célportfólió méretét a pénzügyi eszköz részére nyújtott támogatás indokoltságát alátámasztó előzetes értékelésben (az 1303/2013/EU rendelet 37. cikke) erősítik meg, és annak meghatározásakor figyelembe veszik az eszköz megújuló jellegét (amennyiben alkalmazandó). A hiteleket tartalmazó célportfólió összetételét a kockázatdiverzifikálást biztosítva határozzák meg.

A kockázatmegosztási hitelre fordított allokáció összegét és a kockázatmegosztási arányt az előzetes értékelés keretében vizsgált hiány megszüntetéséhez szükséges módon határozzák meg, de mindenképp összhangban kell lenniük e működési keretben meghatározott feltételekkel.

A pénzügyi közvetítővel kötött megállapodásban rögzített kockázatmegosztási arány a portfólióba felvett támogatható hitelek mindegyikére vonatkozóan meghatározza a támogatható hitel tőkeösszegének a program által finanszírozott részét.

A pénzügyi közvetítővel kötött megállapodásban rögzített kockázatmegosztási arány meghatározza a pénzügyi közvetítő és a program-hozzájárulás által fedezendő veszteségeknek való kitettség arányos mértékét.

A pénzügyi eszköznek nyújtott program-hozzájárulás (tevékenységek)

A meglévő hitelek refinanszírozásának kizárása érdekében a kockázatmegosztási hiteleszköz által finanszírozott portfólióban kizárólag újonnan keletkeztetett kkv-hitelek szerepelhetnek. A portfólióba való felvételre vonatkozó alkalmassági kritériumokat uniós jogszabályokkal (például az 1303/2013/EU rendelet, illetve alapspecifikus szabályok), a programmal, a támogathatóságra vonatkozó nemzeti szabályokkal és a pénzügyi közvetítővel összhangban kell meghatározni, szem előtt tartva a nagyszámú végső kedvezményezett bevonására és a portfólió kellő mértékű diverzifikálására irányuló célt. A pénzügyi közvetítőnek elfogadható becsléssel kell rendelkeznie a portfólió kockázati profiljára vonatkozóan. Ezek a kritériumok az érintett tagállamra vagy régióra jellemző piaci feltételeket és gyakorlatokat tükrözik.

Az irányító hatóság felelőssége

Az irányító hatóságnak a pénzügyi eszközzel kapcsolatos felelőssége a 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikkében meghatározottaknak felel meg.

A fedezett veszteségek közé az esedékes, fizetendő tőkeösszeg és a fennálló, rendes kamattartozás tartozik (viszont a késedelmi díjak, illetve egyéb költségek és kiadások nem).

Futamidő

A pénzügyi eszköz hitelnyújtási futamidejét úgy kell meghatározni, hogy biztosítva legyen, hogy az 1303/2013/EU rendelet 42. cikkében említett program-hozzájárulást olyan hitelek finanszírozására használják fel, amelyeket legkésőbb 2023. december 31-ig folyósítanak a végső kedvezményezetteknek.

A hitelportfólió létrehozásához ajánlott jellemző futamidő legfeljebb 4 év (az irányító hatóság vagy az alapok alapja és a pénzügyi közvetítő közötti) finanszírozási megállapodás aláírásától számítva.

Hitelnyújtás és kockázatmegosztás a pénzügyi közvetítő szintjén (az érdekek összehangolása)

Az irányító hatóság és a pénzügyi közvetítő érdekeinek összehangolása az alábbiakon keresztül valósul meg:

A kockázatmegosztás várható arányát az előzetes értékelésnek a pénzügyi eszköz részére nyújtott támogatás indokoltságát alátámasztó megállapításai alapján határozzák meg.

Pénzügyi közvetítők alkalmassága

Valamely tagállamban letelepedett, magán- és közszektorbeli szervezetek, amelyek rendelkeznek a pénzügyi eszközhöz hozzájáruló program joghatóságának területén működő vállalkozások részére történő hitelnyújtáshoz szükséges jogi engedéllyel. Ezek a szervezetek pénzügyi intézmények, és – adott esetben – mikrofinanszírozási intézmények vagy hitelnyújtásra vonatkozó engedéllyel rendelkező bármilyen más intézmények lehetnek.

Végső kedvezményezettek támogathatósága

A végső kedvezményezetteknek az uniós és a nemzeti jog, az érintett program és a finanszírozási megállapodás alapján támogathatónak kell lenniük. A hitelszerződés aláírásakor a végső kedvezményezettnek az alábbi támogathatósági kritériumoknak kell megfelelnie:

a)  mikro-, kis- vagy középvállalkozás („kkv” – ideértve az egyéni vállalkozókat/önfoglalkoztató személyeket is) a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban (2) (3) meghatározottak szerint;

b)  a kkv a de minimis rendelet 1. cikkének d)–f) pontjában meghatározott ágazatokban tevékenységet nem végez;

c)  nem tartozik egy vagy több korlátozott ágazathoz (4);

d)  nem nehéz helyzetben lévő vállalkozás az állami támogatási szabályok meghatározása szerint;

e)  a pénzügyi közvetítő saját belső iránymutatásaival és szokásos hitelnyújtási politikájával összhangban végzett ellenőrzések alapján a végső kedvezményezett nem rendelkezik a pénzügyi közvetítő vagy másik pénzügyi intézmény által nyújtott lejárt vagy nemteljesítő hitellel vagy lízinggel.

Ezenfelül, a befektetés megvalósításakor és a hitel törlesztésekor a végső kedvezményezetteknek valamely tagállam területén lévő bejegyzett székhellyel kell rendelkezniük, és a gazdasági tevékenységet – amelyhez a hitelt folyósították – az ESB-alapokból finanszírozott programnak megfelelő tagállamban és régióban/joghatóságban kell folytatni.

A végső kedvezményezetteknek kínált termék jellemzői

A pénzügyi közvetítő a végső kedvezményezetteknek a program célkitűzéseinek megvalósításához hozzájáruló és a program által a kockázatmegosztási hiteleszköz keretében társfinanszírozott hiteleket nyújt. E hitelek feltételeit az 1303/2013/EU rendelet 37. cikkében említett előzetes értékelés alapján határozzák meg.

A hitelek kizárólag az alábbi engedélyezett célokra használhatók fel:

a)  tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházások, ideértve a vállalkozások tulajdonjogának átruházását is, feltéve, hogy a tulajdonjog-átruházásra független befektetők között kerül sor;

b)  fejlesztési és bővítési tevékenységekkel összefüggő működőtőke-beruházások, amelyek a fenti a) pontban említett tevékenységek kiegészítői (és kapcsolódnak azokhoz). (A kiegészítő jelleget többek között a kkv üzleti tervével és a finanszírozás összegével kell igazolni).

A portfólióba felvett hiteleknek mindvégig eleget kell tenniük az alábbi támogathatósági kritériumoknak:

c)  a meglévő hitelek refinanszírozásának kizárása érdekében a hiteleknek újonnan keletkeztetett hiteleknek kell lenniük;

d)  a kockázatmegosztási hitelek portfóliójába felvett hitelek tőkeösszege i. az előzetes értékelés alapján legfeljebb 1 000 000  EUR lehet; és ii. a hiteleket olyan feltételek mellett kell nyújtani, amelyek mellett az egyes végső kedvezményezettek tekintetében számított BTE bármely három pénzügyi évet lefedő időszakban nem haladja meg a 200 000  EUR-t (illetve a közúti árufuvarozás esetén a 100 000  EUR-t, a halászati és akvakultúra-ágazatban pedig a 30 000  EUR-t); a támogatható kkv-k potenciálisan többször is pályázhatnak az ezen pénzügyi eszköz keretében nyújtott hitelekre, feltéve, hogy a fenti BTE-korlátot teljes mértékben tiszteletben tartják;

e)  a hitelek az engedélyezett célhoz vagy célokhoz euróban és/vagy az érintett joghatóság nemzeti pénznemében, vagy adott esetben bármely más pénznemben nyújthatnak finanszírozást;

f)  a hitelek mezzanine hitel, alárendelt kölcsön vagy kvázi-sajáttőke formájában nem nyújthatók;

g)  a hitelek megújuló hitelkeretek formájában nem nyújthatók;

h)  a hitelek rendszeres törlesztést és/vagy egyszeri törlesztést előíró törlesztési ütemezéssel rendelkeznek;

i)  a hitelek nem finanszírozhatnak kizárólag pénzügyi tevékenységeket vagy pénzügyi befektetési tevékenységként megvalósított ingatlanfejlesztési beruházásokat, továbbá nem finanszírozhatnak fogyasztási hiteleket;

j)  a hitelek – az esetleges türelmi idővel együtt – legalább 12 hónapos és legfeljebb 120 hónapos futamidejűek.

Jelentéstétel és eredménycélok

A pénzügyi közvetítők legalább negyedéves gyakorisággal egységesített formában és tartalommal tájékoztatják az irányító hatóságot vagy az alapok alapját.

A jelentés minden olyan információt tartalmaz, amely szükséges ahhoz, hogy az irányító hatóság eleget tudjon tenni az 1303/2013/EU rendelet 46. cikke követelményeinek.

A tagállamoknak a de minimis rendelet szerinti jelentéstételi kötelezettségeiknek is eleget kell tenniük.

Az indikátorokat a pénzügyi eszközt finanszírozó ESB-program releváns prioritásának egyedi célkitűzéseihez és az előzetes értékelés várható eredményeihez kell igazítani. A kockázatmegosztási hiteleszközhöz tartozó indikátorokat legalább negyedéves gyakorisággal mérik, és jelentést készítenek azokról, továbbá minimumkövetelményként az indikátorokat hozzáigazítják a rendelet követelményeihez. Az ESB-program prioritási tengelyének közös indikátorai (foglalkoztatás bővülése, kkv-k száma stb.) melletti további indikátorok a következők:

A program-hozzájárulás gazdasági előnyének értékelése

A pénzügyi közvetítő – a kockázatmegosztási hitel kedvező finanszírozási és kockázatmegosztási feltételeihez igazodva – csökkenti a portfólióba felvett egyes támogatható hitelek után a végső kedvezményezettnek felszámított effektív teljes kamatlábat (és adott esetben enyhíti a hitelbiztosítékra vonatkozó feltételeit).

Az eszköz részére közpénzből nyújtott program-hozzájárulás által juttatott teljes pénzügyi előnyt kamatcsökkentés formájában teljes egészében átruházzák a végső kedvezményezettre. A pénzügyi közvetítő az állami támogatásról szóló részben említettek szerint nyomon követi a végső kedvezményezetteknek juttatott bruttó támogatási egyenérték alakulását, és jelentést készít arról. Ezt az elvet meg kell jeleníteni a pénzügyi közvetítő és az irányító hatóság vagy az alapok alapja közötti finanszírozási megállapodásban.

(1)   A Bizottság 2013. december 18-i 1407/2013/EU rendelete az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.).

(2)   A Bizottság 2003. május 6-i 2003/361/EK ajánlása a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(3)   250 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató és 50 millió EUR-nál kisebb árbevétellel vagy 43 millió EUR-nál kisebb mérlegfőösszeggel rendelkező, ezen küszöbértékeket meghaladó csoporthoz nem tartozó vállalkozás. A Bizottság ajánlása szerint „vállalkozásnak tekintendő bármely jogalany, amely gazdasági tevékenységet végez, tekintet nélkül jogi formájára.”

(4)   Az alábbi gazdasági ágazatok összefoglalóan „korlátozott ágazatnak” minősülnek:
a)  illegális gazdasági tevékenységek: bármely gyártási, kereskedelmi vagy egyéb tevékenység, amely a szóban forgó gyártás, kereskedelem vagy egyéb tevékenység hazai joghatóságának törvényei vagy rendeletei alapján illegális;
b)  dohányipari termékek és desztillált szeszes italok. Dohányipari termékek és desztillált szeszes italok, valamint kapcsolódó termékek gyártása és forgalmazása;
c)  fegyverek és lőszerek gyártása és forgalmazása: bármilyen fegyver vagy lőszer gyártásának finanszírozása és forgalmazása. Ez a korlátozás nem alkalmazandó, amennyiben ezen tevékenységek európai uniós politikák részét képezik, vagy kiegészítői annak;
d)  kaszinók. Kaszinók és kaszinónak megfelelő vállalkozások;
e)  az információtechnológiai ágazatra vonatkozó korlátozások. Elektronikus adatokkal kapcsolatos programokkal vagy megoldásokkal összefüggő kutatás, fejlesztés vagy műszaki alkalmazások, amelyek i. kifejezetten az alábbiakra irányulnak: a) a fenti a–d) pontban említett korlátozott ágazatokhoz tartozó bármely tevékenység támogatása; b) internetes szerencsejáték és online kaszinók; vagy c) pornográfia; vagy ii. a) elektronikus adathálózatokhoz való illegális hozzáférés lehetővé tétele; vagy b) elektronikus adatok letöltése;
f)  az élettudományok ágazatát érintő korlátozások. Az alábbiakkal kapcsolatos kutatás, fejlesztés vagy műszaki alkalmazások finanszírozásához nyújtott támogatás esetén: i. kutatási vagy terápiás célú emberi klónozás; vagy ii. géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k).

A pénzügyi eszköz szerkezete

A maximált portfóliógarancia hitelenkénti alapon hitelkockázati fedezetet nyújt új kkv-hitelek portfóliójának létrehozása céljából legfeljebb a hiteleken képződő veszteség meghatározott maximumáig (maximált garancia).

A maximált portfóliógaranciát az irányító hatóság az európai strukturális és beruházási alapok (ESB-alapok) által társfinanszírozott programban meghatározott prioritási tengely részét képező művelet keretében bocsátja rendelkezésre, és az 1303/2013/EU rendelet 37. cikkében előírt előzetes értékelés keretében határozzák meg.

Az eszköz célja

Az eszköz célja:

1.  a célcsoporthoz tartozó kkv-k finanszírozáshoz jutásának javítása, konkrét és jól meghatározott piaci hiányosságok kezelésén keresztül;

2.  az ESB-alapok multiplikátorhatásának fokozása a kkv-k finanszírozásának támogatása érdekében az 1303/2013/EU rendelet 37. cikkének (4) bekezdésével összhangban.

Az irányító hatóság által nyújtott, az ESB-alapokból finanszírozott program-hozzájárulás a pénzügyi közvetítő által kezelt garanciaalap formáját ölti. Ez a hozzájárulás nem szoríthatja ki a többi magánbefektető vagy közszektorbeli befektető által kínált garanciákat.

A pénzügyi közvetítő által kezelt garancialap kötelezettséget vállal arra, hogy a végső kedvezményezettek nemteljesítése esetén az ESB-alapok által finanszírozott programból fedezetet nyújt az új hitelportfóliókat létrehozó pénzügyi intézmények részére.

Az alapok alapja struktúra esetében az alapok alapja utalja át az ESB-alapokból finanszírozott program-hozzájárulást a pénzügyi közvetítő részére.

A maximált portfóliógarancia egy vagy több pénzügyi intézmény által új hitelekből létrehozott portfólió fedezésére szolgál.

Az új hitelekből álló portfóliókat létrehozó pénzügyi intézmények a támogatható kkv-knak nyújtott hitelek kapcsán részleges, a veszteségeket egy maximált összegig fedező garanciával számolhatnak.

A garancia által nyújtott pénzügyi előnyt át kell ruházni a végső kedvezményezettekre (például csökkentett hitelkamatlábak és/vagy csökkentett hitelbiztosítékok formájában, ugyanakkor a közpénzből nyújtott program-hozzájárulásból származó előnyt minden esetben teljes mértékben át kell ruházni a végső kedvezményezettekre).

Az állami támogatásra vonatkozó szempont

A maximált portfóliógaranciát állami támogatástól mentes eszközként kell létrehozni, azaz a garanciaalapot kezelő pénzügyi közvetítő, az új hitelekből álló portfóliót felépítő pénzügyi intézmények és a végső kedvezményezetteknek nyújtott támogatás szintjén az eszköznek az alkalmazandó de minimis rendelet alapján piackonformnak kell lennie.

a)  Az alapok alapja, a garanciaalapot kezelő pénzügyi közvetítő és az új hitelekből álló portfóliót felépítő pénzügyi intézmények szintjén az állami támogatás kizárt, ha:

1.  a pénzügyi közvetítő és az alapok alapja díjazása (azaz az irányítási költségek és/vagy díjak) a hasonló helyzeteknek megfelelő aktuális piaci díjazási feltételeket tükrözi, ami akkor valósul meg, ha a pénzügyi közvetítőt, illetve az alapok alapját nyílt, átlátható, objektív és megkülönböztetésmentes kiválasztási eljárás keretében választották ki, vagy ha a díjazás összhangban van a 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 12. és 13. cikkével, és az állam más előnyt nem nyújt. Amennyiben az alapok alapja csak átutalja az ESB-hozzájárulást a pénzügyi közvetítő részére, és közérdekű feladatot lát el, továbbá az intézkedés végrehajtása kapcsán üzleti tevékenységet nem folytat, saját forrásaival társbefektetőként nem vesz részt – következésképp nem minősül támogatás kedvezményezettjének –, elegendő azt biztosítani, hogy az alapok alapja ne részesüljön túlzott mértékű díjazásban; valamint

2.  az új hitelekből álló portfóliót a saját forrásainak felhasználásával felépítő pénzügyi intézmény nyílt, átlátható, megkülönböztetésmentes és objektív kiválasztási eljárás keretében került kiválasztásra, és a pénzügyi intézmény által viselt kockázat (hitelenkénti alapon) semmilyen körülmények között sem kevesebb mint a hitelösszeg 20 %-a; és

3.  emellett az eszköz részére közpénzből nyújtott program-hozzájárulás által juttatott pénzügyi előnyt kamatcsökkentés formájában teljes egészében átruházzák a végső kedvezményezettre. A pénzügyi közvetítő kiválasztásakor az irányító hatóság a 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálja az árazási politikát és a pénzügyi előnynek a végső kedvezményezettekre való átruházására alkalmazott módszertant.

Amennyiben a pénzügyi közvetítő a pénzügyi előnyöket nem ruházza át teljes körűen a végső kedvezményezettekre, a közpénzből nyújtott, még nem lekötött hozzájárulásokat vissza kell utalni az irányító hatóság részére.

A garanciának meghatározott pénzügyi ügylethez kell kapcsolódnia, rögzített maximális összegre kell vonatkoznia, és időben korlátozottnak kell lennie.

b)  A végső kedvezményezettek szintjén

A kkv-k szintjén a garantált hitelnek összhangban kell lennie a de minimis szabályokkal.

A pénzügyi közvetítőnek a garancia által fedezett portfólióba felvett minden egyes hitel esetében ki kell számítania a bruttó támogatási egyenértéket (BTE) az alábbi számítási módszertan szerint:

A BTE kiszámítása = a hitel nominális összege (EUR) × kockázati költség (standard módszer) × garanciavállalás aránya × maximált garanciavállalási arány × a hitel futamidejének súlyozott átlaga (évek).

A BTE alapján kiszámított támogatás teljes összege a de minimis rendeletben a végső kedvezményezettekre vonatkozóan meghatározott halmozódási szabály figyelembevételével három pénzügyi évnek megfelelő időszak egészében nem haladhatja meg a 200 000  EUR-t.

A fenti képlettel kiszámított BTE esetében a de minimis rendelet (1) 4. cikkében meghatározott feltétel a maximált portfóliógarancia tekintetében teljesítettnek tekintendő.

Ellenőrzési mechanizmussal meg kell győződni arról, hogy a fenti képlettel kiszámított BTE nem kisebb, mint a de minimis rendelet 4. cikke (6) bekezdésének c) pontja alapján kiszámított BTE.

A végső kedvezményezettnek nyújtott technikai segítségnyújtási támogatást vagy egyéb vissza nem térítendő támogatást a BTE kiszámításánál figyelembe kell venni.

A halászati és akvakultúra-ágazathoz tartozó kkv-k esetében a támogatásnak összhangban kell lennie a halászati ágazat de minimis rendeletének releváns szabályaival.

Az EMVA által támogatott tevékenységek esetében az általános szabályok alkalmazandók.

Garanciapolitika

a)  Átutalás az irányító hatóságtól a pénzügyi közvetítő részére

Az irányító hatóság és az alapok alapja vagy a pénzügyi közvetítő közötti finanszírozási megállapodás aláírását követően az érintett irányító hatóság a program-hozzájárulásokat átutalja az alapok alapja vagy a pénzügyi közvetítő részére, amely ezen hozzájárulásokat elkülönített garanciaalapban helyezi el. Az átutalást részletekben és az 1303/2013/EU rendelet 41. cikkében megállapított felső határok tiszteletben tartásával teljesítik.

b)  Új hitelekből álló portfólió keletkeztetése

A pénzügyi intézmények részére új kkv-hitelekből álló portfóliók előre meghatározott, korlátozott időszakon belüli felépítését kell előírni. Az újonnan keletkeztetett kkv-hiteleket hitelenkénti alapon részben a program-hozzájárulás fedezi egy bizonyos összegig (maximált összeg). A támogatható kkv-hitelek automatikusan bekerülnek a portfólióba, amennyiben megfelelnek a portfólióba való felvételre vonatkozóan előre meghatározott kritériumoknak.

A kkv-hitelek portfólióba történő felvétele automatikusan megtörténik, mihelyt a garanciaalapot kezelő pénzügyi közvetítő megkapja a portfólióba történő felvételről szóló értesítést. Ezen értesítéseket az érintett felvételi időszak végéig legalább negyedéves gyakorisággal benyújtják.

A pénzügyi intézmények a portfólió diverzifikálása tekintetében következetes hitelnyújtási politikát hajtanak végre, amely lehetővé teszi a megfelelő hitelportfólió-kezelés és kockázatdiverzifikáció megvalósítását, egyúttal eleget tesznek a pénzügyi ágazat alkalmazandó követelményeinek, és igazodnak az irányító hatóság pénzügyi érdekeihez és szakpolitikai célkitűzéseihez.

A hitelek azonosítását, kiválasztását, átvilágítását, dokumentálását és a végső kedvezményezettek részére történő folyósítását a pénzügyi intézmények a szokásos eljárásaikkal és a pénzügyi közvetítő és az új hitelekből álló portfóliót felépítő pénzügyi intézmény közötti megállapodásban meghatározott elvekkel összhangban hajtják végre.

c)  Veszteségek fedezete

A maximált portfóliógarancia a legfeljebb 80 %-os garanciavállalási aránynak megfelelő fedezetet nyújt az egyes nemteljesítő, támogatható kkv-hitelek kapcsán a pénzügyi intézmények által viselt veszteségekre.

A támogatható kkv-hitelekből álló portfólió tekintetében a maximált portfóliógarancia által fedezett veszteségek összesítve nem haladhatják meg a maximált összeget.

Az eszköz keretében keletkező maximális kötelezettségnek megfelelő maximált összeg a hitelekből álló célportfólió volumene, a garanciavállalási arány és a maximált garanciavállalási arány szorzata.

A maximált garanciavállalási arányt az 1303/2013/EU rendelet 42. cikke (1) bekezdésének b) pontja és a 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 8. cikke szerinti előzetes kockázatértékelés részeként határozzák meg.

A fedezett veszteségek közé az esedékes, fizetendő tőkeösszeg és a fennálló, rendes kamattartozás tartozik (viszont a késedelmi díjak, illetve egyéb költségek és kiadások nem).

d)  Garancia kifizetése

Nemteljesítéssel összefüggő veszteség felmerülését követően a garanciaalapot kezelő pénzügyi közvetítő a garancia alapján jellemzően 60 napon belül garanciakifizetést teljesít a pénzügyi intézménynek.

Árazási és a biztosítékpolitika

A pénzügyi közvetítő ismerteti azt a módszertant, amellyel biztosítja, hogy a közpénzből nyújtott program-hozzájárulás által juttatott pénzügyi előnyt teljes mértékben átruházza a támogatható kkv-kre. A pénzügyi intézménynek ezzel a módszertannal összhangban levő díj-/biztosítékpolitikával kell rendelkeznie. A díj-/biztosítékpolitika és a módszertan tartalmazza a következőket:

1.  az eszköz az egyes kkv-hitelek kockázati kitettségének legfeljebb 80 %-át (a maximált összegig) fedezi;

2.  a felszámított kamat csökkentésén és/vagy a pénzügyi intézmény által előírt biztosíték csökkentésén keresztül a közpénzből nyújtott program-hozzájárulás által juttatott pénzügyi előnyt teljes mértékben átruházzák a támogatható kkv-kre;

3.  az állami támogatásra vonatkozó részben bemutatott BTE-számítást a portfólióba felvett valamennyi hitelre alkalmazzák;

4.  a garancialapot kezelő pénzügyi közvetítő a pénzügyi intézményeknek garanciadíjat nem számol fel;

5.  a pénzügyi intézmény a díjpolitikának és a pénzügyi előny teljes mértékű átruházását biztosító módszertannak megfelelően csökkenti a portfólióba felvett minden egyes támogatható kkv-hitel teljes kamatterhét és/vagy enyhíti a biztosítékokra vonatkozó követelményeket. A pénzügyi intézmény által javasolt ezen csökkentéseket a pénzügyi közvetítőnek a megfelelő elemzések és átvilágítások útján meg kell vizsgálnia és meg kell erősítenie, és azokat a kkv-hitelek portfólióba történő felvételét megalapozó támogathatósági kritériumnak kell minősítenie;

6.  az eszköz kkv-célcsoportját meghatározó előzetes értékelés és a kockázatot meghatározó előzetes kockázatértékelés alapján az irányító hatóság úgy dönthet, hogy a végső kedvezményezettek által fizetendő garanciadíjat ír elő. Ilyen esetekben a BTE-t az állami támogatásról szóló fenti részben bemutatott képlettel kell kiszámítani, vagy a képletet a garanciáról szóló értesítésben meghatározott feltételekhez kell igazítani. A végső kedvezményezettek által fizetett díjakat az 1303/2013/EU rendelet 43. cikkének értelmében vett visszafolyó forrásként vissza kell fizetni a garanciaalapba;

7.  az árazási politika és a módszertan az elszámolhatósági időszak alatt változatlan marad.

A pénzügyi intézményeknek nyújtott garancia összege és aránya (termékjellemzők)

A maximált portfóliógaranciának összhangban kell lennie a 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 8. cikkében meghatározott feltételekkel.

A maximált garanciavállalási arányt az 1303/2013/EU rendelet 42. cikke (1) bekezdésének b) pontja és a 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 8. cikke szerinti előzetes kockázatértékelésben határozzák meg, és semmilyen körülmények között nem haladhatja meg a 25 %-ot. A garancia várható és nem várható veszteségeket is fedezhet.

A program-hozzájárulás által finanszírozott garancia multiplikátor-együtthatóját a következőképpen határozzák meg:

Multiplikátor-együttható = (1/garanciavállalási arány) × (1/maximált garanciavállalási arány.

A multiplikátor-együtthatót az előzetes kockázatértékelés alapján kell meghatározni, és legalább 5-nek kell lennie.

A garancia által részben fedezett célportfólió méretét a pénzügyi eszköz részére nyújtott támogatás indokoltságát alátámasztó előzetes értékelés megállapításai (az 1303/2013/EU rendelet 37. cikke) alapján és (amennyiben alkalmazandó) az eszköz megújuló jellegének figyelembevételével határozzák meg. A hiteleket tartalmazó célportfólió összetételét a kockázatdiverzifikálást biztosítva határozzák meg.

A pénzügyi intézmények részére nyújtott garancia (tevékenységek)

A meglévő hitelek refinanszírozásának kizárása érdekében a garanciaeszköz által garantált portfólióban a végső kedvezményezetteknek nyújtott, újonnan keletkeztetett hitelek szerepelhetnek. A portfólióba való felvételre vonatkozó alkalmassági kritériumokat uniós jogszabályokkal (például az 1303/2013/EU rendelet, illetve alapspecifikus szabályok), a programmal, a támogathatóságra vonatkozó nemzeti szabályokkal és a pénzügyi közvetítővel összhangban kell meghatározni, szem előtt tartva a nagyszámú végső kedvezményezett bevonására és a portfólió kellő mértékű diverzifikálására irányuló célt. A pénzügyi intézményeknek elfogadható becsléssel kell rendelkezniük a portfólió kockázati profiljára vonatkozóan (például az ágazati koncentrációs korlát tekintetében). Ezek a kritériumok az érintett országra vagy régióra jellemző piaci feltételeket és gyakorlatokat tükrözik.

A pénzügyi intézmény előzetesen megbecsüli a megtérülési rátát, amelyet a portfólióban előforduló nemteljesítésekből várhatóan megtérülő összeg kiszámítására használ, ami kihatással van a maximált garanciavállalási arány értékelésére.

Az irányító hatóság felelőssége

Az irányító hatóságnak a pénzügyi eszközzel kapcsolatos felelőssége a 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikkében meghatározottaknak felel meg.

A végső kedvezményezettnek nyújtott hitel tekintetében nemteljesítésnek felel meg, ha i. a pénzügyi intézmény (a belső eljárásainak megfelelően és a pénzügyi és szabályozási jelentésekben leírtakkal összhangban) bármikor bizonyítani tudja, hogy a végső kedvezményezett valószínűsíthetően nem fog tudni eleget tenni a fizetési kötelezettségeinek; vagy ii. a végső kedvezményezett 90 egymást követő naptári napon keresztül nem tudott eleget tenni az érintett kkv-hitel alapján fennálló fizetési kötelezettségének.

Futamidő

A pénzügyi eszköz garanciaidejét úgy kell meghatározni, hogy biztosítva legyen, hogy az 1303/2013/EU rendelet 42. cikkében említett program-hozzájárulást olyan hitelekhez kapcsolódó garanciákra használják fel, amelyeket legkésőbb 2023. december 31-ig folyósítanak a végső kedvezményezetteknek.

A garantált hitelekből álló portfólió létrehozásához ajánlott jellemző futamidő legfeljebb 4 év (az irányító hatóság vagy az alapok alapja és a pénzügyi közvetítő közötti) finanszírozási megállapodás aláírásától számítva.

Kockázatmegosztás a pénzügyi eszköz szintjén (az érdekek összehangolása)

Az irányító hatóság, a pénzügyi közvetítő és a pénzügyi intézmény érdekeinek összehangolása az alábbiakon keresztül valósul meg:

Pénzügyi közvetítők és pénzügyi intézmények alkalmassága

A pénzügyi közvetítők valamely tagállamban letelepedett, magán- és közszektorbeli szervezetek, amelyek rendelkeznek a pénzügyi eszközhöz hozzájáruló program joghatóságának területén működő vállalkozások hiteleihez kapcsolódó garanciák nyújtásához szükséges jogi engedéllyel.

A pénzügyi intézmények valamely tagállamban letelepedett, magán- és közszektorbeli szervezetek, amelyek rendelkeznek a pénzügyi eszközhöz hozzájáruló program joghatóságának területén működő vállalkozások részére történő hitelnyújtáshoz szükséges jogi engedéllyel. Ezek a szervezetek pénzügyi intézmények, és – adott esetben – mikrofinanszírozási intézmények vagy hitelnyújtásra vonatkozó engedéllyel rendelkező bármilyen más intézmények lehetnek.

A végső kedvezményezett (végső kedvezményezettek) támogathatósága

A végső kedvezményezetteknek az uniós és a nemzeti jog, az érintett program és a finanszírozási megállapodás alapján támogathatónak kell lenniük. A végső kedvezményezetteknek az érintett kkv-garanciát igazoló dokumentum kelte napján, azaz a garanciához kapcsolódó kötelezettségek vállalásakor eleget kell tenniük az alábbi alkalmassági kritériumoknak:

a)  mikro-, kis- vagy középvállalkozás („kkv” – ideértve az egyéni vállalkozókat/önfoglalkoztató személyeket is) a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban (2) meghatározottak szerint;

b)  a kkv a de minimis rendelet 1. cikkének d)–f) pontjában meghatározott ágazatokban tevékenységet nem végez;

c)  nem tartozik egy vagy több korlátozott ágazathoz (3);

d)  nem nehéz helyzetben lévő vállalkozás az állami támogatási szabályok meghatározása szerint;

e)  a pénzügyi közvetítő saját belső iránymutatásaival és szokásos hitelnyújtási politikájával összhangban végzett ellenőrzések alapján a végső kedvezményezett nem rendelkezik a pénzügyi közvetítő vagy másik pénzügyi intézmény által nyújtott lejárt vagy nemteljesítő hitellel vagy lízinggel.

Ezenfelül, a befektetés megvalósításakor és a garantált hitel törlesztésekor a végső kedvezményezetteknek valamely tagállam területén lévő bejegyzett székhellyel kell rendelkezniük, és a gazdasági tevékenységet – amelyhez a garantált hitelt folyósították – az ESB-alapokból finanszírozott programnak megfelelő tagállamban és régióban/joghatóságban kell folytatni.

A végső kedvezményezetteknek kínált termék jellemzői

A pénzügyi intézmény a végső kedvezményezetteknek a program célkitűzéseinek megvalósításához hozzájáruló és a program által a maximált garanciaportfólió keretében garantált hiteleket nyújt. E garanciák és hitelek feltételeit az 1303/2013/EU rendelet 37. cikkének (2) bekezdésében említett előzetes értékelés alapján határozzák meg.

A hitelek kizárólag az alábbi engedélyezett célokra használhatók fel:

a)  tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházások, ideértve a vállalkozások tulajdonjogának átruházását is, feltéve, hogy a tulajdonjog-átruházásra független befektetők között kerül sor;

b)  fejlesztési és bővítési tevékenységekkel összefüggő működőtőke-beruházások, amelyek a fenti a) pontban említett tevékenységek kiegészítői (és kapcsolódnak azokhoz). (A kiegészítő jelleget többek között a végső kedvezményezett üzleti tervével és a finanszírozás összegével kell igazolni).

A portfólióba felvett hiteleknek mindvégig eleget kell tenniük az alábbi támogathatósági kritériumoknak:

c)  a meglévő hitelek refinanszírozásának kizárása érdekében a hiteleknek újonnan keletkeztetett hiteleknek kell lenniük;

d)  a portfólióba felvett hitelek garantált része i. az előzetes értékelés alapján legfeljebb 1 500 000  EUR lehet; és ii. a hiteleket olyan feltételek mellett kell nyújtani, amelyek mellett az egyes végső kedvezményezettek tekintetében számított BTE bármely három pénzügyi évet lefedő időszakban nem haladja meg a 200 000  EUR-t (illetve a közúti árufuvarozás esetén a 100 000  EUR-t, a halászati és akvakultúra-ágazatban pedig a 30 000  EUR-t). A támogatható kkv-k potenciálisan többször is pályázhatnak az ezen pénzügyi eszköz keretében nyújtott hitelekre, feltéve, hogy a fenti BTE-korlátot teljes mértékben tiszteletben tartják;

e)  a hitelek az engedélyezett célhoz vagy célokhoz euróban és/vagy az érintett joghatóság nemzeti pénznemében, vagy adott esetben bármely más pénznemben nyújthatnak finanszírozást;

f)  a hitelek mezzanine hitel, alárendelt kölcsön vagy kvázi-sajáttőke formájában nem nyújthatók;

g)  a hitelek megújuló hitelkeretek formájában nem nyújthatók;

h)  a hitelek rendszeres törlesztést és/vagy egyszeri törlesztést előíró törlesztési ütemezéssel rendelkeznek;

i)  a hitelek nem finanszírozhatnak kizárólag pénzügyi tevékenységeket vagy pénzügyi befektetési tevékenységként megvalósított ingatlanfejlesztési beruházásokat, továbbá nem finanszírozhatnak fogyasztási hiteleket;

j)  a hitelek legalább 12 hónapos és legfeljebb 120 hónapos futamidejűek.

Jelentéstétel és eredménycélok

A pénzügyi közvetítők legalább negyedéves gyakorisággal egységesített formában és tartalommal tájékoztatják az irányító hatóságot vagy az alapok alapját.

A jelentés minden olyan információt tartalmaz, amely szükséges ahhoz, hogy az irányító hatóság eleget tudjon tenni az 1303/2013/EU rendelet 46. cikke rendelkezéseinek.

A tagállamoknak a de minimis rendelet szerinti jelentéstételi kötelezettségeiknek is eleget kell tenniük.

Az indikátorokat a pénzügyi eszközt finanszírozó ESB-program releváns prioritásának egyedi célkitűzéseihez és az előzetes értékelés várható eredményeihez kell igazítani. A garanciaalaphoz tartozó indikátorokat legalább negyedéves gyakorisággal mérik, és jelentést készítenek azokról, továbbá minimumkövetelményként az indikátorokat hozzáigazítják a rendelet követelményeihez. Az ESB-program prioritási tengelyének közös indikátorai (foglalkoztatás bővülése, kkv-k száma stb.) melletti további indikátorok a következők:

A program-hozzájárulás gazdasági előnyének értékelése

Az eszköz részére közpénzből nyújtott program-hozzájárulás által juttatott pénzügyi előnyt teljes mértékben át kell ruházni a végső kedvezményezettre (a garancia nyújtotta előny).

A támogatható kkv-k részére juttatott pénzügyi előnyt a pénzügyi intézmény által előírt teljes kamatteher csökkentése és/vagy az ilyen kkv-hitelekhez előírt biztosítékok csökkentése formájában kell érvényesíteni.

A pénzügyi közvetítő az állami támogatásról szóló részben említettek szerint nyomon követi a végső kedvezményezetteknek juttatott bruttó támogatási egyenérték alakulását, és jelentést készít arról.

Ezeket az elveket meg kell jeleníteni az irányító hatóság vagy az alapok alapja és a pénzügyi közvetítők, illetve a pénzügyi közvetítők és az új hitelekből álló portfóliókat felépítő pénzügyi intézmények közötti megállapodásokban.

(1)   A Bizottság 2013. december 18-i 1407/2013/EU rendelete az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.).

(2)   250 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató és 50 millió EUR-nál kisebb árbevétellel vagy 43 millió EUR-nál kisebb mérlegfőösszeggel rendelkező, ezen küszöbértékeket meghaladó csoporthoz nem tartozó vállalkozás. A Bizottság ajánlása szerint „vállalkozásnak tekintendő bármely jogalany, amely gazdasági tevékenységet végez, tekintet nélkül jogi formájára.”

(3)   Az alábbi gazdasági ágazatok összefoglalóan „korlátozott ágazatnak” minősülnek:
a)  illegális gazdasági tevékenységek: bármely gyártási, kereskedelmi vagy egyéb tevékenység, amely a szóban forgó gyártás, kereskedelem vagy egyéb tevékenység hazai joghatóságának törvényei vagy rendeletei alapján illegális;
b)  dohányipari termékek és desztillált szeszes italok. Dohányipari termékek és desztillált szeszes italok, valamint kapcsolódó termékek gyártása és forgalmazása;
c)  fegyverek és lőszerek gyártása és forgalmazása: bármilyen fegyver vagy lőszer gyártásának finanszírozása és forgalmazása. Ez a korlátozás nem alkalmazandó, amennyiben ezen tevékenységek európai uniós politikák részét képezik, vagy kiegészítői annak;
d)  kaszinók. Kaszinók és kaszinónak megfelelő vállalkozások;
e)  az információtechnológiai ágazatra vonatkozó korlátozások. Elektronikus adatokkal kapcsolatos programokkal vagy megoldásokkal összefüggő kutatás, fejlesztés vagy műszaki alkalmazások, amelyek i. kifejezetten az alábbiakra irányulnak: a) a fenti a–d) pontban említett korlátozott ágazatokhoz tartozó bármely tevékenység támogatása; b) internetes szerencsejáték és online kaszinók; vagy c) pornográfia; vagy ii. a) elektronikus adathálózatokhoz való illegális hozzáférés lehetővé tétele; vagy b) elektronikus adatok letöltése;
f)  az élettudományok ágazatát érintő korlátozások. Az alábbiakkal kapcsolatos kutatás, fejlesztés vagy műszaki alkalmazások finanszírozásához nyújtott támogatás esetén: i. kutatási vagy terápiás célú emberi klónozás; vagy ii. géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k).

A pénzügyi eszköz szerkezete

Az épületfelújítási hitel a pénzügyi közvetítő által létrehozandó hitelalap formáját ölti, amelyhez a program és maga a pénzügyi közvetítő biztosít hozzájárulást újonnan keletkeztetett hitelek portfóliójának finanszírozása céljából, a meglévő hitelek refinanszírozásának kizárásával.

Az épületfelújítási hitelt az ESB-alapok által társfinanszírozott programban meghatározott prioritási tengely részét képező művelet keretében bocsátják rendelkezésre, és az 1303/2013/EU rendelet 37. cikkében előírt előzetes értékelés keretében határozzák meg.

Az eszköz célja

Az eszköz célja kedvezményes hitelt nyújtani ingatlantulajdonnal (lakás, szociális lakás vagy önálló háztartás) rendelkező természetes és jogi személyek vagy független szakmai szolgáltatók, valamint a tulajdonosok nevében és javára eljáró ingatlankezelők vagy egyéb jogi szervezetek részére az ESB-alapok által támogatható épületfelújítási munkálatok elvégzéséhez.

Az irányító hatóság által a pénzügyi közvetítő részére nyújtott, az ESB-alapok által finanszírozott program-hozzájárulás nem szoríthatja ki a többi magánbefektető vagy közszektorbeli befektető által kínált finanszírozást.

Az ESB-alapok által finanszírozott programból a pénzügyi közvetítő részére nyújtott finanszírozás újonnan generált hitelekből álló portfólió létrehozását, illetve ezzel párhuzamosan a portfólióhoz tartozó hitelekhez kapcsolódó veszteségekben/nemteljesítésekben és megtérülésekben – hitelenkénti alapon és a pénzügyi eszközre fordított program-hozzájárulásnak megfelelő arányban – való részvételt szolgálja.

Az alapok alapja struktúra esetében az alapok alapja utalja át az ESB-alapokból finanszírozott program-hozzájárulást a pénzügyi közvetítő részére.

Az ESB-alapokból származó program-hozzájárulás mellett az alapok alapja saját forrásokat is biztosíthat, amelyeket a pénzügyi közvetítő forrásaival ötvöznek. Ebben az esetben az alapok alapja arányos részt vállal a hitelportfólióhoz kapcsolódó különböző hozzájárulások közötti kockázatmegosztásból. Amennyiben közpénzből nyújtott forrásokról van szó, az állami támogatási szabályokat ezen források tekintetében is tiszteletben kell tartani.

Az állami támogatásra vonatkozó szempont

Az épületfelújítási hitelt állami támogatás nélküli eszközként kell megtervezni, azaz a piaci feltételeknek megfelelő díjazást kell biztosítani a pénzügyi közvetítő részére, a pénzügyi előnyt a pénzügyi közvetítőnek teljes mértékben át kell ruháznia a végső kedvezményezettekre, és a végső kedvezményezetteknek nyújtott finanszírozás az alkalmazandó de minimis rendelet hatálya alá tartozik.

a)  A pénzügyi közvetítő és az alapok alapja szintjén az állami támogatás kizárt, ha:

1.  a bármikor felmerülő veszteségeket a pénzügyi közvetítő és az irányító hatóság vagy az alapok alapja a hozzájárulásuk arányában (arányosan) viselik, illetve részesednek a hasznokból, és a pénzügyi közvetítő gazdaságilag jelentős részesedéssel rendelkezik az épületfelújítási hitelben; valamint

2.  a pénzügyi közvetítő és az alapok alapja díjazása (azaz az irányítási költségek és/vagy díjak) a hasonló helyzeteknek megfelelő aktuális piaci díjazási feltételeket tükrözi, ami akkor valósul meg, ha a pénzügyi közvetítőt, illetve az alapok alapját nyílt, átlátható, megkülönböztetésmentes és objektív kiválasztási eljárás keretében választották ki, vagy ha a díjazásuk összhangban van a 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 12. és 13. cikkével, és az állam más előnyöket nem nyújt. Amennyiben az alapok alapja csak átutalja az ESB-hozzájárulást a pénzügyi közvetítő részére, és közérdekű feladatot lát el, továbbá az intézkedés végrehajtása kapcsán üzleti tevékenységet nem folytat, saját forrásaival társbefektetőként nem vesz részt – következésképp nem minősül támogatás kedvezményezettjének –, elegendő azt biztosítani, hogy az alapok alapja ne részesüljön túlzott mértékű díjazásban; valamint

3.  az eszköz részére közpénzből nyújtott program-hozzájárulás által juttatott pénzügyi előnyt kamatcsökkentés formájában teljes egészében átruházzák a végső kedvezményezettre. A pénzügyi közvetítő kiválasztásakor az irányító hatóság a 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálja az árazási politikát és a pénzügyi előnynek a végső kedvezményezettekre való átruházására alkalmazott módszertant.

Amennyiben a pénzügyi közvetítő a pénzügyi előnyöket nem ruházza át teljes körűen a végső kedvezményezettekre, a közpénzből nyújtott, még nem folyósított hozzájárulásokat vissza kell utalni az irányító hatóság részére.

b)  Állami támogatás a tulajdonosok nevében eljáró jogalany szintjén (azaz az ingatlantulajdonnal rendelkező természetes és jogi személyek, független szakmai szolgáltatók, ingatlankezelők vagy egyéb jogi szervezetek szintjén)

A tulajdonosok nevében eljáró jogalany szintjén az állami támogatás kizárt, ha:

1.  a jogalany közvetlenül nem részesül közpénzből nyújtott támogatásban; és

2.  a közpénzből nyújtott program-hozzájárulás által juttatott pénzügyi előnyt a jogalany teljes mértékben átruházza a végső kedvezményezettekre.

c)  A gazdasági tevékenységet folytató vagy nem folytató tulajdonosok szintjén (jogi személyek vagy független szakmai szolgáltatók, főbérlők és ingatlantulajdonosok, akik/amelyek megújuló energiákat telepítenek, és az előállított energia egy részét a hálózatba táplálják)

A természetes személy tulajdonosok, akik gazdasági tevékenység folytatása hiányában nem minősülnek vállalkozásnak, nem tekinthetők állami támogatás kedvezményezettjének.

A gazdasági tevékenységet folytató tulajdonosok „vállalkozásnak” minősülnek, és az állami támogatási szabályok hatálya alá tartoznak. Ez az eset áll elő mindenekelőtt akkor, ha a tulajdonosok főbérlők (az ingatlan bérbeadása gazdasági tevékenység), továbbá megújuló energiák telepítése esetén, ha az előállított energia egy részét a hálózatba táplálják (az energiának a hálózatba táplálása gazdasági tevékenységnek minősül).

A gazdasági tevékenységet folytató tulajdonosok szintjén nyújtott állami támogatásnak összhangban kell lennie a de minimis szabályokkal.

A pénzügyi közvetítő a gazdasági tevékenységet folytató tulajdonosoknak nyújtott, a portfólióba felvett minden egyes hitel esetében kiszámítja a bruttó támogatási egyenértéket (BTE) az alábbi számítási módszertan szerint:

A BTE kiszámítása = a hitel nominális összege (EUR) × (finanszírozási költség [standard módszer] + kockázati költség [standard módszer] – az irányító hatóság által a program-hozzájárulás kapcsán a pénzügyi közvetítővel szemben felszámított díjak) × a hitel futamidejének súlyozott átlaga (évek) × kockázatmegosztási arány.

A fenti képlettel kiszámított BTE esetében a de minimis rendelet (1) 4. cikkében meghatározott feltétel az épületfelújítási hitel tekintetében teljesítettnek tekintendő. Nincs minimális biztosítékra vonatkozó feltétel.

Ellenőrzési mechanizmussal meg kell győződni arról, hogy a fenti képlettel kiszámított BTE nem kisebb, mint a de minimis rendelet 4. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján kiszámított BTE.

A BTE alapján kiszámított támogatás teljes összege a de minimis rendeletben a végső kedvezményezettekre vonatkozóan meghatározott halmozódási szabály figyelembevételével három pénzügyi évnek megfelelő időszak egészében nem haladhatja meg a 200 000  EUR-t.

A végső kedvezményezettnek nyújtott technikai segítségnyújtási támogatást vagy egyéb vissza nem térítendő támogatást a BTE számításánál figyelembe kell venni.

Hitelnyújtási politika

a)  A forrásoknak az irányító hatóság vagy az alapok alapja általi folyósítása a pénzügyi közvetítő részére

Az irányító hatóság és az alapok alapja vagy a pénzügyi közvetítő közötti finanszírozási megállapodás aláírását követően az érintett irányító hatóság a közpénzből nyújtott program-hozzájárulásokat átutalja az alapok alapja vagy a pénzügyi közvetítő részére, amely ezen hozzájárulásokat az épületfelújítási hitel részére elkülönített alapban helyezi el. Az átutalást részletekben és az 1303/2013/EU rendelet 41. cikkében megállapított felső határok tiszteletben tartásával teljesítik.

A hitelnyújtási volumencélt és a kamatlábtartományt az 1303/2013/EU rendelet 37. cikke szerinti előzetes értékelésben megerősítik, és az eszköz jellegének (megújuló vagy nem megújuló eszköz) meghatározásakor figyelembe veszik.

A pénzügyi eszköz a végső kedvezményezettekkel a kockázatokat legfeljebb 85 %-os arányban oszthatja meg, (azaz legalább 15 %-ot a pénzügyi közvetítő saját forrásaiból kell fedezni).

b)  Új hitelekből álló portfólió keletkeztetése

A pénzügyi közvetítő részére előre meghatározott korlátozott időtartam alatt a finanszírozási megállapodásban rögzített kockázatmegosztási aránynak megfelelően finanszírozott (azaz i. program-hozzájárulásból; ii. a pénzügyi közvetítő saját forrásaiból finanszírozott) új hitelekből álló portfólió létrehozását kell előírni.

A (hitelenként és portfólió szinten előre meghatározott kritériumok alapján) támogatható hitelek automatikusan bekerülnek a portfólióba, amihez legalább negyedévente értesítést kell benyújtani a portfólióba történő felvételről.

A pénzügyi közvetítő következetes hitelnyújtási politikát hajt végre, különös tekintettel a portfólió összetételére, amely lehetővé teszi a megfelelő hitelportfólió-kezelés és kockázatdiverzifikáció megvalósítását, miközben eleget tesz az (1303/2013/EU rendelet 37. cikke szerinti) előzetes értékelésben feltárt piaci hiányosság mérséklésére irányuló célnak, valamint igazodik az irányító hatóság pénzügyi érdekeihez és szakpolitikai célkitűzéseihez.

A hitelek azonosítását, kiválasztását, átvilágítását, dokumentálását és a végső kedvezményezettek részére történő folyósítását a pénzügyi közvetítő a szokásos eljárásaival és a vonatkozó finanszírozási megállapodásban meghatározott elvekkel összhangban hajtja végre.

c)  A pénzügyi eszköz részére visszafizetett források újbóli felhasználása

A pénzügyi eszköz részére visszafizetett forrásokat vagy újból felhasználják ugyanazon pénzügyi eszközön belül (ugyanazon pénzügyi eszközön belül megújul), vagy az irányító hatóság, illetve az alapok alapja részére történő visszafizetésüket követően a forrásokat az 1303/2013/EU rendelet 44. cikkével összhangban használják fel.

Amennyiben a források ugyanazon pénzügyi eszközön belül újulnak meg, az ESB-alapokból eredő és a pénzügyi közvetítő által a végső kedvezményezetteknek nyújtott hitelekből a befektetési időtávon belül visszafizetett és/vagy visszafizettetett összegeket – elvben – ugyanazon pénzügyi eszköz keretében történő újbóli felhasználás céljából kell rendelkezésre bocsátani. A források e megújuló felhasználására vonatkozó, az 1303/2013/EU rendelet 44. és 45. cikkében említett megközelítést belefoglalják a finanszírozási megállapodásba.

Alternatív lehetőségként, amennyiben az irányító hatóság vagy az alapok alapja részére közvetlen visszafizetést teljesítenek, a visszafizetéseket rendszeres időközönként kell teljesíteni, igazodva i. a tőketörlesztésekhez (a kockázatmegosztási arány alapján arányosan); ii. az épületfelújítási hitelek esetlegesen visszafizettetett összegeihez és az azokon keletkező veszteségek leírásaihoz (a kockázatmegosztási aránynak megfelelően); valamint iii. az esetleges kamatfizetésekhez. Ezeket a forrásokat az 1303/2013/EU rendelet 44. cikkével és 45. cikkével összhangban kell felhasználni.

d)  Veszteségek megtérülése

A pénzügyi közvetítő belső iránymutatásaival és eljárásaival összhangban az épületfelújítási hitel által társfinanszírozott nemteljesítő hitelek mindegyikével kapcsolatban behajtási intézkedéseket tesz.

A pénzügyi közvetítő által behajtott (az esetleges behajtási és végrehajtási költségek nélküli) összegeket a kockázatmegosztás arányában elosztják a pénzügyi közvetítő és az irányító hatóság vagy az alapok alapja között.

e)  Egyéb

Az ESB-alapokból a pénzügyi eszköz részére nyújtott támogatásból keletkező kamatokat és egyéb nyereségeket az 1303/2013/EU rendelet 43. cikkének megfelelően használják fel.

Árazási politika

A díjpolitikájára vonatkozó javaslata megfogalmazásakor a pénzügyi közvetítő előterjeszti díjpolitikáját és a módszertant, amellyel biztosítja, hogy a közpénzből nyújtott program-hozzájárulás által juttatott pénzügyi előnyt teljes mértékben átruházza a támogatható végső kedvezményezettekre. Az árazási politika és a módszertan tartalmazza a következőket:

1.  a pénzügyi közvetítő részesedése után felszámított kamatlábat piaci alapon határozzák meg (azaz a pénzügyi közvetítő saját díjpolitikája szerint);

2.  a teljes – a támogatható végső kedvezményezetteknek nyújtott, a portfólióba felvett hitelek után felszámított – kamatlábat a közpénzből nyújtott program-hozzájárulással arányosan csökkenteni kell. E csökkentésnek figyelembe kell vennie azokat a díjakat, amelyeket az irányító hatóság esetlegesen felszámít a program-hozzájárulás után;

3.  az állami támogatásra vonatkozó részben bemutatott BTE-számítást a portfólióba felvett valamennyi hitelre alkalmazzák;

4.  az árazási politika és a módszertan az elszámolhatósági időszak alatt változatlan marad.

A pénzügyi eszköznek nyújtott program-hozzájárulás összege és aránya (termékjellemzők)

Az épületfelújítási hitelre a pénzügyi közvetítők részére biztosított összeget és a minimális kockázatmegosztási arányt a pénzügyi eszköz részére nyújtott támogatás indokoltságát alátámasztó előzetes értékelés megállapításai (az 1303/2013/EU rendelet 37. cikke) alapján és (amennyiben alkalmazandó) az eszköz megújuló jellegének figyelembevételével határozzák meg.

A pénzügyi eszköznek nyújtott program-hozzájárulás (tevékenységek)

A meglévő hitelek refinanszírozásának kizárása érdekében az épületfelújítási hitel által finanszírozott portfólióban a végső kedvezményezetteknek nyújtott, újonnan keletkeztetett hitelek szerepelhetnek. A portfólióba való felvételre vonatkozó alkalmassági kritériumokat uniós jogszabályokkal (például az 1303/2013/EU rendelet, illetve alapspecifikus szabályok), a programmal, a támogathatóságra vonatkozó nemzeti szabályokkal és a pénzügyi közvetítővel összhangban kell meghatározni, szem előtt tartva a nagyszámú végső kedvezményezett bevonására, a portfólió kellő mértékű diverzifikálására és homogén jellegére irányuló célt annak érdekében, hogy elfogadható becslés legyen adható a portfólió kockázati profiljára vonatkozóan. Ezek a kritériumok az érintett országra vagy régióra jellemző piaci feltételeket és gyakorlatokat tükrözik.

A pénzügyi közvetítő részére elő kell írni az épületfelújítási projektek végrehajtásával összefüggésben kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó regionális és országos szervekkel, így többek között az alábbi szolgáltatásokat nyújtó szervekkel való együttműködést: tanácsadási szolgáltatások; a projekt-előkészítés, az építés, a műszaki felügyelet és a beszerzési dokumentáció ellenőrzése és értékelése; az épületfelújítási projektek uniós és nemzeti joggal való összhangjának értékelése; vissza nem térítendő támogatások nyújtása, állami támogatások ellenőrzése és nyilvántartása.

Az irányító hatóság felelőssége

Az irányító hatóságnak a pénzügyi eszközzel kapcsolatos felelőssége a 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikkében meghatározottaknak felel meg.

Futamidő

A pénzügyi eszköz hitelnyújtási futamidejét úgy kell meghatározni, hogy biztosítva legyen, hogy az 1303/2013/EU rendelet 42. cikkében említett program-hozzájárulást olyan hitelek finanszírozására használják fel, amelyeket legkésőbb 2023. december 31-ig folyósítanak a végső kedvezményezetteknek.

Hitelnyújtás és kockázatmegosztás a pénzügyi közvetítő szintjén (az érdekek összehangolása)

Az irányító hatóság és a pénzügyi közvetítő érdekeinek összehangolása az alábbiakon keresztül valósul meg:

Pénzügyi közvetítők alkalmassága

Valamely tagállamban letelepedett, magán- és közszektorbeli szervezetek, amelyek rendelkeznek a pénzügyi eszközhöz hozzájáruló program joghatóságának területén ingatlantulajdonnal rendelkező személyek, illetve az említett joghatóság területén működő, ingatlantulajdonnal rendelkező vállalkozások részére épületfelújítási hitel nyújtásához szükséges jogi engedéllyel. Ezek a szervezetek pénzügyi intézmények, és – adott esetben – mikrofinanszírozási intézmények vagy hitelnyújtásra vonatkozó engedéllyel rendelkező bármilyen más intézmények lehetnek.

Végső kedvezményezettek támogathatósága

A végső kedvezményezetteknek az uniós és a nemzeti jog, az érintett prioritás és a finanszírozási megállapodás alapján támogathatónak kell lenniük.

A végső kedvezményezettek ingatlantulajdonnal (lakások vagy önálló háztartások) rendelkező természetes vagy jogi személyek vagy független szakmai (gazdasági tevékenységet végző) szolgáltatók, valamint a tulajdonosok nevében és javára eljáró ingatlankezelők vagy egyéb jogi szervezetek, akik/amelyek energiahatékonysági vagy megújuló energiákkal kapcsolatos, az 1303/2013/EU rendelet alapján és a program keretében támogatható intézkedéseket hajtanak végre.

A program támogathatósági szabályai alapján, valamint a nemzeti és az uniós szabályokkal összhangban a munkák következő típusai támogathatók:

A végső kedvezményezettek tekintetében a végső kedvezményezettnek/jogi személyként (például független szakmai szolgáltatóként) gazdasági tevékenységet folytató tulajdonosnak történő hitelnyújtás esetén az alábbi támogathatósági kritériumok alkalmazandók. A hitelszerződés aláírásakor a végső kedvezményezettnek az alábbi támogathatósági kritériumoknak kell megfelelnie:

a)  mikro-, kis- vagy középvállalkozás („kkv” – ideértve az egyéni vállalkozókat/önfoglalkoztató személyeket is) a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban meghatározottak szerint;

b)  a kkv a de minimis rendelet 1. cikkének a)–f) pontjában meghatározott ágazatokban tevékenységet nem végez;

c)  nem tartozik egy vagy több korlátozott ágazathoz (2);

d)  nem nehéz helyzetben lévő vállalkozás az állami támogatási szabályok meghatározása szerint;

e)  a pénzügyi közvetítő saját belső iránymutatásaival és szokásos hitelnyújtási politikájával összhangban végzett ellenőrzések alapján a végső kedvezményezett nem rendelkezik a pénzügyi közvetítő vagy másik pénzügyi intézmény által nyújtott lejárt vagy nemteljesítő hitellel vagy lízinggel.

Ezenfelül, a befektetés megvalósításakor és a hitel törlesztésekor a végső kedvezményezetteknek valamely tagállam területén lévő bejegyzett székhellyel kell rendelkezniük, és a gazdasági tevékenységet – amelyhez a hitelt folyósították – az ESB-alapokból finanszírozott programnak megfelelő tagállamban és régióban/joghatóságban kell folytatni.

A végső kedvezményezetteknek kínált termék jellemzői

A pénzügyi közvetítő a végső kedvezményezetteknek a program célkitűzéseinek megvalósításához hozzájáruló és a program által az épületfelújítási hitel keretében társfinanszírozott új hiteleket nyújt a meglévő hitelek refinanszírozásának kizárása mellett. E hitelek feltételeit az 1303/2013/EU rendelet 37. cikkében említett előzetes értékelés alapján határozzák meg.

Az épületfelújítási hitelek legfeljebb 20 éves futamidejűek.

Az egyes épületfelújítási hitelek maximális összegét a pénzügyi eszköz részére nyújtott támogatás indokoltságát alátámasztó előzetes értékelés alapján az irányító hatóság, az alapok alapja és a pénzügyi közvetítő közötti finanszírozási megállapodásban kell rögzíteni. Az egyes önálló háztartásoknak nyújtott hitel összege legfeljebb 75 000  EUR lehet. Az ingatlankezelő részére nyújtott hitel esetén a kezelt ingatlan önálló háztartásait összegezni kell.

A pénzügyi eszköz a végső kedvezményezettek vagy a közös tulajdonban lévő ingatlannak a végső kedvezményezettek nevében eljáró kezelői részére „saját forrásokkal” történő hozzájárulási kötelezettséget írhat elő.

Az épületfelújítási hitel után éves rögzített kamatot kell fizetni, és rendszeres törlesztési kötelezettséget von maga után. A pénzügyi közvetítő részesedése után fizetett kamatot piaci alapon határozzák meg. A portfólióba felvett egyes támogatható hitelekre alkalmazandó kamatlábat a végső kedvezményezett javára csökkenteni kell a közpénzből nyújtott program-hozzájárulás arányának megfelelően.

Az alacsony jövedelmű vagy kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások részére az 1303/2013/EU rendelet 37. cikke (7) bekezdésének megfelelő kamattámogatás nyújtható (3). A kamattámogatás maximális mértéke az alacsony jövedelmű vagy kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartás által az egyes hitelekhez a pénzügyi közvetítő által nyújtott hozzájárulás után fizetendő kamatnak felel meg.

Az 1303/2013/EU rendelet 37. cikkének (7) bekezdése alapján a pénzügyi eszköz keretében bizonyos technikai segítségnyújtási kiadások is finanszírozhatók. Ilyen támogatás kizárólag a projektek előkészítésére nyújtható (előkészítő tanulmányok, illetve a beruházás előkészítéséhez nyújtott segítség a beruházási döntésig). Függetlenül a technikai segítségnyújtás szolgáltatójától (azaz függetlenül attól, hogy ezeket a szolgáltatásokat a pénzügyi közvetítő vagy más jogalany nyújtja), a technikai segítségnyújtás kiadásai kizárólag akkor támogathatók, ha a pénzügyi közvetítő és a végső kedvezményezettek között épületfelújítási hitelről szóló szerződés jön létre.

Jelentéstétel és eredménycélok

A pénzügyi közvetítők legalább negyedéves gyakorisággal egységesített formában és tartalommal tájékoztatják az irányító hatóságot vagy az alapok alapját.

A jelentés minden olyan információt tartalmaz, amely szükséges ahhoz, hogy az irányító hatóság eleget tudjon tenni az 1303/2013/EU rendelet 46. cikke követelményeinek.

A tagállamoknak a de minimis rendelet szerinti jelentéstételi kötelezettségeiknek is eleget kell tenniük.

Az indikátorokat a pénzügyi eszközt finanszírozó ESB-program releváns prioritásának egyedi célkitűzéseihez és az előzetes értékelés várható eredményeihez kell igazítani. Az épületfelújítási hitelhez tartozó indikátorokat legalább negyedévente mérik, és jelentést készítenek azokról, továbbá minimumkövetelményként az indikátorokat hozzáigazítják a rendelet követelményeihez. Az ESB-alapokból finanszírozott program prioritási tengelyének közös indikátorait (jobb energiafogyasztási osztályba sorolt háztartások száma, üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése stb.) kiegészítő további indikátorok a következők:

A program-hozzájárulás gazdasági előnyének értékelése

A pénzügyi közvetítő – az épületfelújítási hitel kedvező finanszírozási és kockázatmegosztási feltételeihez igazodva – csökkenti a portfólióba felvett egyes támogatható hitelek után a végső kedvezményezettnek felszámított effektív teljes kamatlábat (és indokolt esetben enyhíti a hitelbiztosítékra vonatkozó feltételeit).

Az eszköz részére közpénzből nyújtott program-hozzájárulás által juttatott teljes pénzügyi előnyt kamatcsökkentés formájában teljes egészében átruházzák a végső kedvezményezettre. A pénzügyi közvetítő az állami támogatásról szóló részben említettek szerint nyomon követi a végső kedvezményezetteknek juttatott bruttó támogatási egyenérték alakulását, és jelentést készít arról. Ezt az elvet meg kell jeleníteni a pénzügyi közvetítő és az irányító hatóság vagy az alapok alapja közötti finanszírozási megállapodásban.

(1)   A Bizottság 2013. december 18-i 1407/2013/EU rendelete az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.).

(2)   Az alábbi gazdasági ágazatok összefoglalóan „korlátozott ágazatnak” minősülnek:
a)  illegális gazdasági tevékenységek: bármely gyártási, kereskedelmi vagy egyéb tevékenység, amely a szóban forgó gyártás, kereskedelem vagy egyéb tevékenység hazai joghatóságának törvényei vagy rendeletei alapján illegális;
b)  dohányipari termékek és desztillált szeszes italok. Dohányipari termékek és desztillált szeszes italok, valamint kapcsolódó termékek gyártása és forgalmazása;
c)  fegyverek és lőszerek gyártása és forgalmazása: bármilyen fegyver vagy lőszer gyártásának finanszírozása és forgalmazása. Ez a korlátozás nem alkalmazandó, amennyiben ezen tevékenységek európai uniós politikák részét képezik vagy kiegészítői annak;
d)  kaszinók. Kaszinók és kaszinónak megfelelő vállalkozások;
e)  az információtechnológiai ágazatra vonatkozó korlátozások. Elektronikus adatokkal kapcsolatos programokkal vagy megoldásokkal összefüggő kutatás, fejlesztés vagy műszaki alkalmazások, amelyek i. kifejezetten az alábbiakra irányulnak: a) a fenti a–d) pontban említett korlátozott ágazatokhoz tartozó bármely tevékenység támogatása; b) internetes szerencsejáték és online kaszinók; vagy c) pornográfia; vagy ii. a) elektronikus adathálózatokhoz való illegális hozzáférés lehetővé tétele; vagy b) elektronikus adatok letöltése;
f)  az élettudományok ágazatát érintő korlátozások. Az alábbiakkal kapcsolatos kutatás, fejlesztés vagy műszaki alkalmazások finanszírozásához nyújtott támogatás esetén: i. kutatási vagy terápiás célú emberi klónozás; vagy ii. géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k).

(3)   A 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat meghatározása szerint: hátrányos helyzetű állampolgárok vagy olyan, kevésbé előnyös szociális helyzetben lévő csoportokhoz tartozó személyek, akik piaci feltételek között nem tudnak lakást találni.

A pénzügyi eszköz szerkezete

A társbefektetési eszköz kkv-k tőkéjébe fektet be, amelyhez az esb-alapok által finanszírozott program, a pénzügyi közvetítők saját forrásai és a magán-társbefektetők biztosítanak hozzájárulást.

A pénzügyi közvetítő olyan magánjogi jogalany, amely valamennyi befektetési és elidegenítési döntését a szakmai alapkezelők gondosságával, jóhiszeműen hozza meg. A pénzügyi közvetítő gazdaságilag és jogilag független az irányító hatóságtól és az alapok alapjától.

A magán-társbefektetők olyan magánjogi szervek, amelyek jogilag függetlenek a pénzügyi közvetítőtől.

A társbefektetési eszközt az esb-alapok által finanszírozott programban meghatározott prioritási tengely részét képező művelet keretében bocsátják rendelkezésre, és az 1303/2013/EU rendelet 37. cikkében előírt előzetes értékelés keretében határozzák meg.

Az eszköz céljai

Az eszköz céljai:

(1)  kkv-kba történő befektetés, magvető, induló és bővítési szakaszban vagy a következő célokból: új projektek megvalósítása, meglévő vállalkozások új piacokra való betörésének és új fejlesztéseinek elősegítése társbefektetőkkel, ügyletenkénti alapon kötött társbefektetési megállapodások révén (partnerségi megközelítés). Az ilyen befektetéseket a 651/2014/EU bizottsági rendelet (1) hatályán belül kell végrehajtani;

(2)  több tőke rendelkezésre bocsátása a kkv-kat célzó beruházási volumen növelése érdekében.

A célokhoz a következő feltételek kapcsolódnak.

A társbefektetési eszköz részére nyújtott, esb-alapok által finanszírozott program-hozzájárulás nem szoríthatja ki a többi közszektorbeli vagy magánbefektető által kínált finanszírozást.

A társbefektetési eszköz összege és aránya úgy kerül meghatározásra, hogy az fedezze a pénzügyi eszköz előzetes értékelésének keretében megállapított sajáttőkehiányt az 1303/2013/EU rendelet 37. cikkének megfelelően.

Az esb-alapok által finanszírozott programból a társbefektetési eszköz részére nyújtott finanszírozás egy kkv-ba történő befektetésekből álló portfólió létrehozásának célját szolgálja. A társbefektetési eszköz ebben ügyletenkénti alapon vesz részt a pénzügyi közvetítővel és a társbefektetőkkel.

Az alapok alapja struktúra esetében az alapok alapja utalja át az esb-alapokból finanszírozott program-hozzájárulást a társbefektetési eszközért felelős pénzügyi közvetítő részére.

Az esb-alapokból származó program-hozzájárulás mellett az alapok alapja saját forrásokat is biztosíthat. Amennyiben az alapok alapja által nyújtott források államháztartási források, az állami támogatási szabályokat kell alkalmazni. Amennyiben az alapok alapjának forrásait egyéb állami forrásokkal ötvözik, a 651/2014/EU rendelet 21. cikke is alkalmazandó.

Az állami támogatásra vonatkozó szempont

A társbefektetési eszközből történő befektetés állami támogatásnak minősülő eszközként kerül végrehajtásra, amelyet a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekintenek, és amely mentesül az ad hoc bejelentési kötelezettség alól, amennyiben az összeegyeztethetőségnek a 651/2014/EU rendelet 21. cikkében rögzített feltételei teljesülnek.

Az állami támogatás meglétét az alapok alapja, a pénzügyi közvetítő, a magánbefektetők és a végső kezdeményezettek szintjén kell felmérni.

Ez azt jelenti, hogy ügyletenkénti alapon, a kkv-k szintjén az összesített magánbefektetői részvételi aránynak el kell érnie a következő minimális határértékeket:

a)  azon támogatható vállalkozások esetében, amelyek valamely piacon még nem hajtották végre első kereskedelmi értékesítésüket, a biztosított kockázatfinanszírozás 10 %-a;

b)  azon támogatható vállalkozások esetében, amelyek az első kereskedelmi értékesítéstől számítva kevesebb mint 7 éve működnek bármely piacon, a biztosított kockázatfinanszírozás 40 %-a;

c)  azon támogatható vállalkozásoknak nyújtott befektetés esetében, amelyek olyan első kockázatfinanszírozási célú befektetést igényelnek, amely – új termék- vagy földrajzi piacra való belépés céljából készített üzleti terv alapján – meghaladja az előző 5 évben elért átlagos éves árbevételük 50 %-át, illetve az első kereskedelmi értékesítéstől számított hétéves időszak eltelte után támogatható vállalkozásokba történő kiegészítő befektetés esetében a biztosított kockázatfinanszírozási célú befektetés 60 %-a.

A magánbefektetői részvételi arány magánszervezetek által eszközölt befektetésnek minősül.

A társbefektetési eszköz tekintetében a támogatás megengedett a végső kedvezményezettek szintjén, amennyiben:

a)  a támogatás megengedett magán-társbefektetők számára;

b)  a pénzügyi közvetítőt kereskedelmi alapon irányítják, finanszírozási döntései pedig függetlenek és nyereségorientáltak;

c)  a magánbefektetői részvételi arány felső határának a 651/2014/EU rendelet 21. cikke (10) bekezdésében rögzített feltételei teljesülnek.

A befektetési projektek kidolgozásával, az átvilágítással és a végső kedvezményezettek támogatásával kapcsolatos költségeket a társbefektetési eszközt kezelő pénzügyi közvetítő kezelési költségeiből és díjaiból fedezik.

Az EMVA által támogatott tevékenységekre az állami támogatásra vonatkozó általános szabályok alkalmazandók.

Befektetési politika

a)  A forrásoknak az irányító hatóság vagy az alapok alapja általi folyósítása a társbefektetési eszköz részére

Az irányító hatóság vagy az alapok alapja és a pénzügyi közvetítő közötti finanszírozási megállapodás aláírását követően az érintett irányító hatóság vagy az alapok alapja a program-hozzájárulásokat átutalja a társbefektetési eszköz részére. Az átutalás összege fedezi a befektetési és kezelési költségekből és díjakból adódó szükségleteket. Az átutalást részletekben teljesítik.

A befektetési volumencélt az 1303/2013/EU rendelet 37. cikke szerinti előzetes értékelés keretében erősítik meg.

A társbefektetési eszköz befektetési politikájának egy egyértelmű kilépési stratégiát kell tartalmaznia. A stratégiát a finanszírozási megállapodás rögzíti.

b)  A forrásoknak a társbefektetési eszköz általi folyósítása a támogatható kkv-k részére

A társbefektetési eszköz egy előre meghatározott, korlátozott időszakon belül társbefektetést hajt végre a pénzügyi közvetítővel és egyéb magánbefektetőkkel.

A kiválasztott pénzügyi közvetítőnek ügyletenkénti alapon és legalább 1 %-os arányban további forrásokat kell bevonnia a pénzügyi közvetítőtől vagy egy, a pénzügyi közvetítőhöz kapcsolt eszközből az érdekek összehangolásának céljából; továbbá társbefektetőktől, azaz magánbefektetőktől.

A befektetési döntéseknek nyereségorientáltaknak kell lenniük. A befektetés akkor nyereségorientált, ha a következő feltételek teljesülnek:

i.  a pénzügyi közvetítőt az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően hozzák létre, és a pénzügyi közvetítő átvilágítási folyamatról rendelkezik annak érdekében, hogy biztosítható legyen az üzleti szempontból megalapozott beruházási stratégia alkalmazása, beleértve egy olyan megfelelő kockázatdiverzifikációs politikát, amelynek célja a gazdasági megvalósíthatóság és – az érintett befektetési portfólió mérete és területi kiterjedése szempontjából – a hatékonyság elérése;

ii.  a támogatható kkv-kba történő befektetés olyan, életképes üzleti tervre épül, amely részletesen ismerteti a terméket, az értékesítés és a jövedelmezőség alakulását, és előzetesen kimutatja a befektetés pénzügyi életképességét;

iii.  világos és reális kilépési stratégia megléte minden egyes befektetés esetében.

A pénzügyi közvetítőnek következetes befektetési politikát kell végrehajtania, amely eleget tesz a pénzügyi ágazat alkalmazandó követelményeinek, és összhangban áll az irányító hatóság pénzügyi érdekeivel és szakpolitikai célkitűzéseivel.

c)  A forrásoknak a társbefektetők általi folyósítása a támogatható kkv-k részére

A pénzügyi közvetítő azonosítja, megvizsgálja és értékeli a végső kedvezményezettek részére nyújtandó potenciális társbefektetéseket, valamint az esetleges társbefektetőket. A pénzügyi közvetítő átvilágító jellegű értékelést hajt végre ügyletenkénti alapon. Az átvilágítás olyan kulcsfontosságú szempontokat vizsgál, mint például az üzleti terv, a befektetés megvalósíthatósága és a kilépési stratégia. Az üzleti tervnek részleteket kell tartalmaznia a termék, az értékesítés és a nyereségesség alakulásának vonatkozásában.

A támogatható kkv-k magánbefektetői részvételi arányának el kell érnie a 651/2014/EU rendelet 21. cikkében rögzített minimális határértéket.

A pénzügyi közvetítő és a társbefektetők közötti társbefektetési megállapodás szabja meg a végső kedvezményezettekbe való beruházás feltételeit, és összhangban áll a Bizottság 821/2014/EU végrehajtási rendelete (2) 1. cikkének (3) bekezdésével, ahol ez a cikk alkalmazható.

Az alapból a pénzügyi eszköznek nyújtott hozzájárulás összege és aránya (termékjellemzők)

A társbefektetési eszköz tőkét biztosít az olyan kkv-k számára, amelyek nincsenek jegyezve a tőzsdén, és megfelelnek az alábbi feltételek legalább egyikének:

a)  semmilyen piacon nem működtek még;

b)  az első kereskedelmi értékesítéstől számítva kevesebb mint 7 éve működnek bármely piacon;

c)  olyan első kockázatfinanszírozási célú befektetést igényelnek, amely – új termék- vagy földrajzi piacra való belépés céljából készített üzleti terv alapján – meghaladja az előző 5 évben elért átlagos éves árbevételük 50 %-át;

d)  támogatható vállalkozásokban eszközölt kiegészítő befektetéseket igényelnek, akár az első kereskedelmi értékesítéstől számított hétéves időszak eltelte után.

A társbefektetés ügyletenkénti összegének és arányának meghatározásához legalább a következő tényezők figyelembevételére van szükség:

a)  a társbefektetési eszköz nagysága és súlypontja;

b)  a társbefektetők részvétele;

c)  a társbefektetési eszköz várt katalizátorhatása; a 651/2014/EU rendelet 21. cikkének (10) bekezdésében megállapított felső határ tiszteletben tartása.

A befektetésekből a társbefektetési eszközbe a befektetések finanszírozási megállapodásban rögzített határidején belül visszatérített összegek újbóli felhasználásra kerülnek az 1303/2013/EU rendelet 44. és 45. cikke rendelkezéseinek megfelelően.

►M2  A piacgazdasági elven működő befektetőkre vonatkozó, kizárólag az aszimmetrikus nyereségmegosztás céljait szolgáló megkülönböztetett bánásmód alkalmazását az 1303/2013/EU rendelet 43a. cikkével, valamint a 651/2014/EU rendelet 21. cikke (13) bekezdésének b) pontjával összhangban kell meghatározni. ◄

A pénzügyi eszköznek nyújtott program-hozzájárulás (tevékenységek)

A társbefektetési eszköz által finanszírozott ügyleti alapportfólióhoz a végső kedvezményezettek részére folyósított befektetések tartoznak.

A portfólióba való felvételre vonatkozó alkalmassági kritériumokat uniós jogszabályokkal, az esb-alapokból finanszírozott programmal, a támogathatóságra vonatkozó nemzeti szabályokkal összhangban és a pénzügyi közvetítővel egyeztetve kell meghatározni. A pénzügyi közvetítőnek elfogadható becsléssel kell rendelkeznie a portfólió kockázati profiljára vonatkozóan.

A társbefektetés a végső kedvezményezettek javára történik, a kilépés előtt kötelezően előírt időszak tartamára, összhangban a befektetési politikával.

Az irányító hatóság felelőssége

Az irányító hatóságnak a pénzügyi eszközzel kapcsolatos felelőssége a 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) 6. cikkében meghatározottaknak felel meg.

A társbefektetési eszköz felszámolásakor a pénzügyi közvetítő alapos értékelést végez a társbefektetési eszköz ellen benyújtott követelések kockázatáról, és gondoskodik arról, hogy a megfelelő összegeket feltételhez kötött számlákon tartsák a szóban forgó követelések rendezése céljából.

Időtartam

A társbefektetési eszköz indikatív időtartama tíz év, amely az irányító hatóság beleegyezésével meghosszabbítható.

A pénzügyi eszköz befektetési futamidejét úgy kell meghatározni, hogy biztosítva legyen, hogy az 1303/2013/EU rendelet 42. cikkében említett program-hozzájárulást olyan hitelek finanszírozására használják fel, amelyeket legkésőbb 2023. december 31-ig folyósítanak a végső kedvezményezetteknek.

A 2020. december 31. után eszközölt befektetéseket az ezen időpont után hatályba lépő állami támogatási szabályoknak való megfelelés vizsgálata céljából értékelésnek vetik alá.

Befektetés és kockázatmegosztás a pénzügyi közvetítő szintjén (az érdekek összehangolása)

Az irányító hatóság és a pénzügyi közvetítő érdekeinek összehangolása az alábbiakon keresztül valósul meg:

A pénzügyi közvetítő, a társbefektetők és a befektetést befogadók közötti összeférhetetlenség elkerülésére szolgáló eljárásokat a kiválasztott pénzügyi közvetítő határozza meg a végső kezdeményezettek részére nyújtott befektetések kezdete előtt.

A pénzügyi közvetítő és a társbefektetők alkalmassága

A kiválasztott pénzügyi közvetítő (a társbefektetési eszköz alapkezelője) a tagállamokban letelepedett, nemzetközi, nemzeti vagy regionális szinteken létrehozott magánszervezet. Az ilyen szervezeteknek rendelkezniük kell a tagállamokban letelepedett vállalkozások, például pénzügyi intézmények, illetve pénzügyi eszközök nyújtására vonatkozó engedéllyel rendelkező bármilyen más intézmény részére történő tőkejuttatáshoz szükséges jogi engedéllyel.

A magánszervezetek olyan magánjogi jogalanyoknak minősülnek, amelyek saját kockázatukra, saját forrásaikból befektetéseket eszközlő magán- vagy közszférabeli befektetők tulajdonát képezik.

►M2  A pénzügyi közvetítők kiválasztásakor az irányító hatóságnak és az alapok alapjának tiszteletben kell tartania az uniós jogot. A pénzügyi közvetítőket nyílt, átlátható, arányos és megkülönböztetésmentes eljárás útján, az összeférhetetlenséget kizárva kell kiválasztani. A pénzügyi közvetítők kiválasztásakor a megkülönböztetett bánásmód alkalmazása esetén megfelelő kockázatmegosztási rendszereket kell létrehozni, és meg kell határozni a lehetséges nyereségrészesedést. ◄

Kiválasztási folyamatának kontextusában a pénzügyi közvetítő határozza meg a társbefektetők értékelésére vonatkozó feltételeket és kritériumokat, amelyeknek érthetőknek és hozzáférhetőeknek kell lenniük a potenciális társbefektetők számára. A pénzügyi közvetítőnek megkülönböztetésmentes megközelítést kell alkalmaznia a társbefektetők kiválasztását és a velük való befektetést illetően. A társbefektetők értékelése utólag ellenőrizhető. A pénzügyi közvetítőket kereskedelmi alapon kell irányítani. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha a 651/2014/EU rendelet 21. cikke (15) bekezdésében rögzített feltételek teljesülnek.

A társbefektetési eszköz a legjobb gyakorlatokat megvalósító társbefektetők mobilizálására törekszik. Társbefektetők olyan hosszú távra tervező magánbefektetők lehetnek, akik saját forrásaikat fektetik be, ideértve a kockázati tőkealapokat, üzleti angyalokat, vagyonos magánszemélyeket, családi vagyonkezelőket vagy bevált szakismerettel és operatív kapacitással rendelkező vállalkozásokat.

Társbefektetőnek kell tekinteni minden olyan befektetőt, aki a pénzügyi közvetítő észszerű megítélése alapján a piacgazdasági befektető elvének megfelelő körülmények között működik a szabad piacgazdaságban, jogi jellegétől és tulajdonjogától függetlenül.

A társbefektetőknek és a pénzügyi közvetítőnek függetlennek kell lenniük a befektetés végső kedvezményezettjeitől, kivéve a végső kedvezményezettek tekintetében eszközölt olyan kiegészítő befektetések esetében, amelyek már részét képezik a társbefektetési eszköznek.

Végső kedvezményezettek támogathatósága

A végső kedvezményezetteknek az uniós és a nemzeti jog, az esb-alapok által finanszírozott vonatkozó program, a finanszírozási megállapodás és a 651/2014/EU rendelet 21. cikke (5) bekezdésében említett feltétel alapján támogathatónak kell lenniük. A befektetési szerződés aláírásakor a végső kedvezményezettnek az alábbi támogathatósági kritériumoknak kell megfelelnie:

a)  mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak („kkv” – ideértve az egyéni vállalkozókat/önfoglalkoztató személyeket is) minősül a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban meghatározottak szerint (4);

b)  nem tartozik a 651/2014/EU rendelet 1. cikke (2)–(5) bekezdésének hatálya alá;

c)  nem tartozik egy vagy több korlátozott ágazathoz (5);

d)  nem minősül nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak a 651/2014/EU rendelet 2. cikke (18) bekezdésének értelmében;

e)  a pénzügyi közvetítő saját belső iránymutatásaival és szokásos hitelnyújtási politikájával összhangban végzett ellenőrzések alapján a végső kedvezményezett nem rendelkezik egy pénzügyi közvetítő vagy másik pénzügyi intézmény által nyújtott nemteljesítő hitellel vagy lízinggel;

f)  az esb-alapokból finanszírozott programnak megfelelő régióban/joghatóságban telepedett le és működik;

g)  az állami támogatással kapcsolatos mérlegelésekkel összefüggő okokból miatt befektetés nem eszközölhető tőzsdén jegyzett vállalatokba (az alternatív kereskedési platformokon bejegyzett kkv-k nem tekintendők tőzsdén jegyzett vállalatoknak a szóban forgó eszköz szempontjából);

h)  a befektetést nem kiváltási tőke céljára kapja (ideértve a vezetői kivásárlást és kényszerbeszerzést);

i)  meg kell felelnie az 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 10. és 11. cikkének, amennyiben a halászati és akvakultúra-ágazatban aktívan tevékenykedő kkv-król van szó.

A végső kedvezményezetteknek kínált termék jellemzői

A társbefektetési eszköz összegének és arányának összhangban kell állnia az 1303/2013/EU rendelet 37. cikke (2) bekezdésében említett előzetes értékelés eredményeivel, és meg kell felelnie a 651/2014/EU rendeletnek.

A pénzügyi közvetítő kkv-kba való befektetése közpénzből nyújtott program-hozzájárulás, a pénzügyi közvetítő saját hozzájárulásai és társbefektetői hozzájárulások révén társfinanszírozott sajáttőke-befektetés, illetve kvázisajáttőke-befektetés (a magán-hozzájárulás magánforrásokból nyújtott program-hozzájárulásként vehető figyelembe az esb-alapok társfinanszírozásához) a pénzügyi közvetítő és a társbefektetők között aláírt társbefektetési megállapodás keretében. A társbefektetési eszközből történő befektetésnek hozzá kell járulnia az esb-alapokból finanszírozott program céljához.

A rendelkezésre álló köz- és magánszférabeli forrásokat ötvöző teljes befektetés (azaz egyszeri vagy ismételt befektetések, ideértve a kiegészítő befektetéseket is) összege nem haladhatja meg támogatható végső kedvezményezettenként a 15 millió EUR-t a 651/2014/EU rendelet 21. cikkének (9) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. A támogatható végső kedvezményezettenként megengedett teljes befektetés összegének ellenőrzésekor figyelembe veszik az egyéb kockázatfinanszírozási intézkedések keretében eszközölt kockázatfinanszírozási célú befektetéseket is.

Jelentéstétel és eredménycélok

A pénzügyi közvetítő legalább negyedéves gyakorisággal egységesített formában és tartalommal tájékoztatja az irányító hatóságot vagy az alapok alapját.

A jelentés minden olyan információt tartalmaz, amely szükséges ahhoz, hogy az irányító hatóság megfeleljen az 1303/2013/EU rendelet 46. cikkében foglaltaknak.

A tagállamoknak a 651/2014/EU rendelet szerinti jelentéstételi és átláthatósági kötelezettségeiknek is eleget kell tenniük.

Az indikátorokat a pénzügyi eszközt finanszírozó esb-program releváns prioritásának egyedi célkitűzéseihez és az előzetes értékelésben megjelölt várható eredményekhez kell igazítani. A társbefektetési eszközhöz tartozó indikátorokat legalább negyedévente mérik, és jelentést készítenek azokról, továbbá minimumkövetelményként az indikátorokat hozzáigazítják az 1303/2013/EU rendelet követelményeihez. Az esb-program prioritási tengelyének közös indikátorai melletti további indikátorok a következők:

a)  a kkv-kba fektetett összeg (részletezve);

b)  a finanszírozott kkv-k száma;

c)  a finanszírozott befektetések értéke;

d)  a befektetés által generált nyereség vagy veszteség (adott esetben);

e)  a foglalkoztatottak száma a „befektetéskor” és a „kilépéskor” a támogatott kkv-kban.

A program-hozzájárulás gazdasági előnyének értékelése

Az eszköz részére közpénzből nyújtott program-hozzájárulás pénzügyi támogatását át kell utalni a végső kedvezményezett részére. Ezt az elvet meg kell jeleníteni a pénzügyi közvetítő és az irányító hatóság vagy az alapok alapja közötti finanszírozási megállapodásban.

(1)   A Bizottság 2014. június 17-i 651/2014/EU rendelete a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.).

(2)   A Bizottság 2014. július 28-i 821/2014/EU végrehajtási rendelete az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak a program-hozzájárulások utalására és kezelésére vonatkozó részletes szabályok, a pénzügyi eszközökről szóló jelentéstétel, a műveletekkel kapcsolatos tájékoztatási és kommunikációs intézkedések technikai jellemzői, valamint az adatok rögzítésére és tárolására szolgáló rendszer tekintetében történő megállapításáról (HL L 223., 2014.7.29., 7. o.).

(3)   A Bizottság 2014. március 3-i 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről (HL L 138., 2014.5.13., 5. o.).

(4)   A Bizottság 2003. május 6-i ajánlása a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(5)   Az alábbi gazdasági ágazatok összefoglalóan „korlátozott ágazatnak” minősülnek:
a)  Illegális gazdasági tevékenységek: bármely gyártási, kereskedelmi vagy egyéb tevékenység, amely a szóban forgó gyártás, kereskedelem vagy egyéb tevékenység hazai joghatóságának törvényei vagy rendeletei alapján illegális.
b)  Dohányipari termékek és desztillált szeszes italok. Dohányipari termékek és desztillált szeszes italok, valamint kapcsolódó termékek gyártása és forgalmazása.
c)  Fegyverek és lőszerek gyártása és forgalmazása: bármilyen fegyver vagy lőszer gyártásának finanszírozása és forgalmazása. Ez a korlátozás nem alkalmazandó, amennyiben ezen tevékenységek európai uniós politikák részét képezik vagy kiegészítői annak.
d)  Kaszinók. Kaszinók és kaszinónak megfelelő vállalkozások.
e)  Az információtechnológiai ágazatra vonatkozó korlátozások. Elektronikus adatokkal kapcsolatos programokkal vagy megoldásokkal összefüggő kutatás, fejlesztés vagy műszaki alkalmazások, amelyek i. kifejezetten az alábbiakra irányulnak: a) a fenti a–d. pontban említett korlátozott ágazatokhoz tartozó bármely tevékenység támogatása; b) internetes szerencsejáték és online kaszinók; vagy c) pornográfia, vagy ii. a) elektronikus adathálózatokhoz való illegális hozzáférés lehetővé tétele, vagy b) elektronikus adatok letöltése.
f)  Az élettudományok ágazatát érintő korlátozások. Az alábbiakkal kapcsolatos kutatás, fejlesztés vagy műszaki alkalmazások finanszírozásához nyújtott támogatás esetén: i. kutatási vagy terápiás célú emberi klónozás; vagy ii. géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k).

(6)   Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 508/2014/EU rendelete az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 149., 2014.5.20., 1. o.).

A pénzügyi eszköz szerkezete

A városfejlesztési alap a pénzügyi közvetítő által létrehozandó és kezelendő hitelalap formáját ölti, amelyhez a program, a pénzügyi közvetítő és a társbefektetők biztosítanak hozzájárulást városfejlesztési projektek számára nyújtott, újonnan keletkeztetett hitelek finanszírozása céljából.

A városfejlesztési alapot az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) által társfinanszírozott programban meghatározott prioritási tengely részét képező művelet keretében bocsátják rendelkezésre és az 1303/2013/EU rendeletben előírt előzetes értékelés keretében határozzák meg.

Az eszköz célja

Az eszköz célja:

(1)  az esb-alapokból finanszírozott program, a pénzügyi közvetítő és a társbefektetők forrásainak ötvözése városfejlesztési projektek finanszírozásának támogatása érdekében;

(2)  a finanszírozáshoz való könnyebb hozzáférés biztosítása a támogatott területeken, azaz a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontja alkalmazásában a 2014. július 1. és 2020. december 31. közötti időszakra jóváhagyott regionális támogatási térképen megjelölt területeken található városfejlesztési projektek részére, kedvező feltételekkel felkínált finanszírozási források révén; Az ilyen befektetéseket a 651/2014/EU rendelet hatályán belül kell végrehajtani;

A célokhoz a következő feltételek kapcsolódnak.

A városfejlesztési alap egy fenntartható városfejlesztési stratégiára vonatkozó integrált megközelítés keretében kilátásba helyezett beavatkozások végrehajtásának részét képezi.

Az esb-programból a pénzügyi közvetítő részére nyújtott hozzájárulás nem szoríthatja ki a többi magán- vagy közszektorbeli befektető által kínált finanszírozást.

Az esb-alapok által finanszírozott programból a pénzügyi közvetítő részére nyújtott finanszírozás városfejlesztési projektek számára nyújtott hitelekből álló portfólió létrehozásának célját szolgálja. A program ezenfelül – hitelenkénti alapon – részt vállal a portfólióhoz tartozó, a városfejlesztési alap részére nyújtott hitelekhez kapcsolódó veszteségekből, nemteljesítésekből, bevételekből és megtérülésekből is.

Az esb-alapokból finanszírozott program társfinanszírozását a következők egyike biztosítja: az irányító hatóság által nyújtott, az esb-alapokból finanszírozott program-hozzájárulás, a pénzügyi közvetítő hozzájárulása és a társbefektetők hozzájárulásai az alapba történő társbefektetések szintjén, városfejlesztési projektek részére nyújtott hiteleken keresztül történő társbefektetések, valamint egyéb társbefektetők társbefektetései.

Az alapok alapja struktúra esetében az alapok alapja utalja át az esb-alapokból finanszírozott program-hozzájárulást a pénzügyi közvetítő részére.

Az esb-alapokból származó program-hozzájárulás mellett az alapok alapja saját forrásokat is biztosíthat, amelyeket a pénzügyi közvetítő forrásaival ötvöznek. Ebben az esetben az alapok alapja arányos részt vállal a hitelportfólióhoz kapcsolódó hozzájárulások közötti kockázatmegosztásból. Amennyiben az alapok alapja által nyújtott források államháztartási források, illetve más államháztartási forrásokkal ötvözött források, a 651/2014/EU rendelet 16. cikkét kell alkalmazni.

Városfejlesztési projekt

A városfejlesztési projekt egy fenntartható városfejlesztési stratégia integrált megközelítésének keretében kilátásba helyezett beavatkozások végrehajtásának részét képezi, és hozzájárul az ennek keretében meghatározott célok megvalósításához.

A városfejlesztési projektek továbbá a következő paraméterekkel kell, hogy rendelkezzenek:

Pénzügyi fenntarthatóság:

Stratégiai összehangolás:

A városfejlesztési alappal a következő beruházási prioritások támogathatók:

Az állami támogatásra vonatkozó szempont

A beruházás a belső piaccal összeegyeztethetőnek minősül, és mentesül az ad hoc bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel a 651/2014/EU rendelet 16. cikkének.

Az állami támogatás meglétét az alapok alapja, a pénzügyi közvetítő, a magánbefektetők és a végső kezdeményezettek szintjén kell felmérni. Ebben a tekintetben a pénzügyi közvetítő és az alapok alapja a következő feltételeknek kell, hogy megfeleljen:

a)  a pénzügyi közvetítő és az alapok alapja irányítási költségei és díjai a hasonló helyzeteknek megfelelő aktuális piaci díjazási feltételeket tükrözik, ami akkor valósul meg, ha a pénzügyi közvetítőt, illetve az alapok alapját nyílt, átlátható, megkülönböztetésmentes felhívás keretében választott ák ki, vagy ha a díjazás összhangban van a 480/2014/EU rendelet 12. és 13. cikkével, és az állam más előnyöket nem biztosít. Amennyiben az alapok alapja csak átutalja az esb-hozzájárulást a pénzügyi közvetítő részére, és közérdekű feladatot lát el, továbbá az intézkedés végrehajtása kapcsán üzleti tevékenységet nem folytat, saját forrásaival társbefektetőként nem vesz részt – következésképp nem minősül támogatás kedvezményezettjének –, elegendő azt biztosítani, hogy az alapok alapja ne részesüljön túlzott mértékű díjazásban;

b)  bármely városfejlesztési projekthez nyújtott magán-hozzájárulás mértéke nem lehet alacsonyabb a 651/2014/EU rendelet 16. cikkének (6) bekezdése szerint nyújtott teljes finanszírozás 30 %-ánál;

c)  a városfejlesztési alapot kereskedelmi alapon kell irányítani, és biztosítani kell a nyereségorientált befektetési döntések meghozatalát.

A magánbefektetői hozzájárulás magánszervezetek által eszközölt befektetésnek minősül.

A városfejlesztési projektek átvilágításával kapcsolatos költségeket a városfejlesztési alapot kezelő pénzügyi közvetítő kezelési költségeiből és díjaiból fedezik.

►M2  Az alapok alapjával szemben alkalmazott megkülönböztetett bánásmódot (a kockázatmegosztási rendszerekre vonatkozó aszimmetrikus feltételek), a pénzügyi közvetítő hozzájárulását és adott esetben a társbefektetők hitelek formájában nyújtott hozzájárulásait az alap és a projekt szintjén az 1303/2013/EU rendelet 43a. cikkével, valamint a 651/2014/EU rendelet 16. cikke (8) bekezdésének b) és c) pontjával összhangban kell meghatározni, aminek további részleteit az árazási politika rögzíti. ◄

A többi társbefektető számára projektszinten nem lehetséges aszimmetrikus feltételek megszabása, mivel hozzájárulásaik befektetése nem hitelekbe és a városfejlesztési alapon kívül történik.

Hitelnyújtási politika

a)  A forrásoknak az irányító hatóság vagy az alapok alapja általi folyósítása a pénzügyi közvetítő részére

Az irányító hatóság és az alapok alapja vagy a pénzügyi közvetítő közötti finanszírozási megállapodás aláírását követően az érintett irányító hatóság vagy alapok alapja a közpénzből nyújtott program-hozzájárulásokat átutalja a pénzügyi közvetítő részére, amely ezen hozzájárulásokat elkülönített városfejlesztési alapban helyezi el. Az átutalást részletekben és az 1303/2013/EU rendelet 41. cikkében megállapított felső határok tiszteletben tartásával teljesítik.

A hitelnyújtási volumencélt és a kamatlábtartományt az 1303/2013/EU rendelet 37. cikke szerinti előzetes értékelésben megerősítik, és az eszköz jellegének (megújuló vagy nem megújuló eszköz) meghatározásakor figyelembe veszik.

b)  Hitelekből álló portfólió keletkeztetése

A pénzügyi közvetítő részére – a meglévő hitelnyújtási tevékenysége mellett – előre meghatározott korlátozott időtartam alatt városfejlesztési projektek részére nyújtott, támogatható hitelekből álló portfólió létrehozását kell előírni, amelyet részben a program keretében folyósított források finanszíroznak a finanszírozási megállapodásban rögzített kockázatmegosztási aránynak megfelelően.

A pénzügyi közvetítő következetes hitelnyújtási politikát hajt végre, amely egy hatékony hitelportfólió-kezelést lehetővé tevő, kölcsönösen elfogadott beruházási stratégián alapul; egyúttal eleget tesz a pénzügyi ágazat alkalmazandó követelményeinek, és igazodik az irányító hatóság pénzügyi érdekeihez és szakpolitikai célkitűzéseihez. A beruházási stratégiát az integrált fenntartható városfejlesztési stratégia, a céltevékenység, a földrajzi célterületek és az elszámolható kiadások keretében határozzák meg.

A hitelek azonosítását, kiválasztását, átvilágítását, dokumentálását és a végső kedvezményezettek részére történő folyósítását a pénzügyi közvetítő a szokásos eljárásaival és a vonatkozó finanszírozási megállapodásban meghatározott elvekkel összhangban hajtja végre.

Amennyiben társbefektetők nyújtanak hitelt városfejlesztési projektek számára, társbefektetési megállapodást kell aláírni a pénzügyi közvetítő és a városfejlesztési projekt számára közvetlenül hitelt folyósító társbefektetők között. Egy ilyen megállapodás meghatározza a végső kedvezményezettekbe történő beruházásokra vonatkozó feltételeket, és – amennyiben alkalmazandó – összhangban áll a 821/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (1) 1. cikkének (3) bekezdésével. A társbefektetési megállapodás meghatározza a kockázatmegosztási rendszerekre vonatkozó esetleges feltételeket.

c)  A pénzügyi eszköz részére visszafizetett források újbóli felhasználása

A pénzügyi eszköz részére visszafizetett forrásokat vagy újból felhasználják ugyanazon pénzügyi eszközön belül (ugyanazon pénzügyi eszközön belül megújul), vagy az irányító hatóság, illetve az alapok alapja részére történő visszafizetésüket követően a forrásokat az 1303/2013/EU rendelet 44. és 45. cikkével összhangban használják fel.

A források e megújuló felhasználására vonatkozó, az 1303/2013/EU rendelet 44. és 45. cikkében említett megközelítést belefoglalják a finanszírozási megállapodásba.

Amennyiben a források ugyanazon pénzügyi eszközön belül újulnak meg, az esb-alapokból eredő és a pénzügyi közvetítő által a végső kedvezményezetteknek nyújtott hitelekből a befektetési időtávon belül visszafizetett és/vagy visszafizettetett összegeket – irányadó elvként – ugyanazon pénzügyi eszköz keretében történő újbóli felhasználás céljából kell rendelkezésre bocsátani.

Alternatív lehetőségként, amennyiben az irányító hatóság vagy az alapok alapja részére közvetlen visszafizetést teljesítenek, a visszafizetéseket rendszeres időközönként kell teljesíteni, igazodva i. a tőketörlesztésekhez, ii. a hitelek esetlegesen visszafizettetett összegeihez és az azokon keletkező veszteségek leírásaihoz, valamint iii. az esetleges kamatfizetésekhez. Ezeket a forrásokat az 1303/2013/EU rendelet 44. cikkével és 45. cikkével összhangban kell felhasználni.

d)  Veszteségek megtérülése

A pénzügyi közvetítő belső iránymutatásaival és eljárásaival összhangban a városfejlesztési alap által finanszírozott nemteljesítő hitelek mindegyikével kapcsolatban behajtási intézkedéseket tesz.

A pénzügyi közvetítő által behajtott (az esetleges behajtási és végrehajtási költségek nélküli) összegeket elosztják a pénzügyi közvetítő és az irányító hatóság vagy az alapok alapja között.

e)  Kamatok és egyéb nyereségek

Az esb-alapokból a pénzügyi eszköz részére nyújtott támogatásból keletkező kamatokat és egyéb nyereségeket az 1303/2013/EU rendelet 43. cikkének megfelelően használják fel.

Árazási politika

Az árazási politikára vonatkozó javaslat megfogalmazásakor a pénzügyi közvetítő a közpénzből nyújtott program-hozzájárulással és a kockázatmegosztási rendszerekkel arányosan csökkeni a portfólióhoz tartozó egyes hitelek után felszámított kamatlábat, és enyhíti az általános biztosítékokra vonatkozó követelményeket.

Az árazási politika legalább a következőket tartalmazza:

(1)  A pénzügyi közvetítő részesedése után felszámított kamatlábat piaci alapon határozzák meg (azaz a pénzügyi közvetítő saját díjpolitikája szerint).

(2)  A teljes – a támogatható városfejlesztési projekteknek nyújtott, a portfólióba felvett hitelek után felszámított – kamatlábat a közpénzből nyújtott program-hozzájárulással arányosan csökkenteni kell. E csökkentésnek figyelembe kell vennie azokat a díjakat, amelyeket az irányító hatóság esetlegesen felszámít a program-hozzájárulás és a kockázatmegosztási rendszerek után.

(3)  Az árazási politika az elszámolhatósági időszak alatt változatlan marad.

A pénzügyi eszköznek nyújtott program-hozzájárulás összege és aránya (termékjellemzők)

►M2  A tényleges kockázatmegosztási arányt, a közpénzből nyújtott program-hozzájárulást, a megkülönböztetett bánásmód alkalmazását és a hitelek kamatlábát az előzetes értékelés megállapításai alapján kell meghatározni úgy, hogy a végső kedvezményezetteknek juttatott előny összhangban legyen a 651/2014/EU rendelet 16. cikke (8) bekezdésének b) pontjával. ◄

A városfejlesztési alap célportfóliójának méretét a pénzügyi eszköz részére nyújtott támogatás indokoltságát alátámasztó előzetes értékelés alapján (az 1303/2013/EU rendelet 37. cikkével összhangban) állapítják meg, és annak meghatározásakor figyelembe veszik az eszköz megújuló jellegét (amennyiben alkalmazandó).

A városfejlesztési alapra fordított allokáció összegét és a kockázatmegosztási arányt az előzetes értékelés keretében megállapított hiány megszüntetéséhez szükséges módon határozzák meg, összhangban az e mellékletben meghatározott feltételekkel.

A pénzügyi közvetítővel kötött megállapodásban rögzített minimális társbefektetési arányt a portfólióba felvett támogatható hitelek mindegyikére vonatkozóan meg kell határozni a támogatható hitel-tőkeösszeg program által finanszírozott maximális részének megfelelően. Egyéb vonatkozó megállapodás hiányában a pénzügyi közvetítővel kötött megállapodásban rögzített kockázatmegosztási arány határozza meg a pénzügyi közvetítő, az (alap és a projekt szintjén részt vevő) társbefektetők és a program-hozzájárulás között megosztandó veszteségek arányát.

A városfejlesztési alap által nyújtandó finanszírozásra vonatkozó részletes feltételeket az egyes városfejlesztési projektekbe történő beruházásokat megelőzően határozzák meg a városfejlesztési projekt számára készített és a pénzügyi közvetítő által ellenőrzött pénzügyi előrejelzés alapján.

A pénzügyi eszköznek nyújtott program-hozzájárulás (tevékenységek)

A városfejlesztési alap által finanszírozott ügyleti alapportfólió városfejlesztési projektek számára nyújtott hiteleket tartalmaz.

A portfólióba való felvételre vonatkozó alkalmassági kritériumokat uniós jogszabályokkal, az esb-alapokból finanszírozott programmal, a támogathatóságra vonatkozó nemzeti szabályokkal, (a fenntartható városfejlesztési stratégiára vonatkozó integrált megközelítés részeként) a beruházási stratégiával és a pénzügyi közvetítővel összhangban kell meghatározni. A pénzügyi közvetítőnek elfogadható becsléssel kell rendelkeznie a portfólió kockázati profiljára vonatkozóan.

A pénzügyi közvetítő köteles arra, hogy az előzetes értékelés keretében megerősített beruházási stratégia alapján egy városfejlesztési projekteket tartalmazó portfóliót állítson össze, ebbe beruházzon és ezt fenntartható módon kezelje. A pénzügyi közvetítő egy olyan városfejlesztési projekteket tartalmazó portfóliót kezel, amely egy fenntartható városfejlesztési stratégiára vonatkozó integrált megközelítés keretében kilátásba helyezett beavatkozások végrehajtásának részét képezi.

A pénzügyi közvetítőnek az egyes városfejlesztési projekthez minimumkövetelményként a következő információkat kell nyújtania:

a)  a projektnek és a projekt ütemezésének általános leírása, ideértve a társfinanszírozó partnerek és a részvényesek bemutatását, valamint a projekt részletes finanszírozási tervét;

b)  a program-hozzájárulás kiválasztásának megindokolása, ideértve egy kezdeti értékelést a projekt életképességével kapcsolatban és a városfejlesztési alapból történő beruházás ehhez kapcsolódó szükségességét;

c)  a kockázatok azonosítása;

d)  megfelelés az érintett programban leírt projektcéloknak. Ez azt jelenti, hogy a kiválasztott városfejlesztési projekteknek hozzá kell járulniuk a program céljainak megvalósításához, ideértve a mennyiségi teljesítménymutatókat is, a program érintett prioritási tengelyeiben foglaltaknak megfelelően.

A portfólió végrehajtása során a pénzügyi közvetítő feladatai a következők:

a)  elvégzi az olyan életképes városfejlesztési projektekbe való pénzügyi beruházások azonosításával, az ezekbe történő beruházással, valamint az ilyen beruházások letárgyalásával és strukturálásával kapcsolatos tevékenységeket, amelyek eleget tesznek az érintett programra alkalmazandó követelményeknek és kritériumoknak;

b)  a beruházási stratégia követelményeire vonatkozó megfelelési és beruházási értékelést végez. Egy életképességi vizsgálatnak kell igazolnia, hogy a projekt nem lenne megvalósítható a városfejlesztési alapból történő beruházás nélkül;

c)  az 1303/2013/EU rendelet 46. cikkének megfelelően jelentést készít a városfejlesztési projektekről;

d)  biztosítja, hogy a városfejlesztési projekt részére nyújtott teljes finanszírozás legalább 30 %-a magánforrásokból származzon, és hogy a magánforrások lehető legnagyobb mértékű bevonása valósuljon meg.

Az irányító hatóság felelőssége

Az irányító hatóságnak a pénzügyi eszközzel kapcsolatos felelőssége a 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikkében meghatározottaknak felel meg.

A fedezett veszteségek közé az esedékes, fizetendő tőkeösszeg és a fennálló, rendes kamattartozás tartozik (viszont a késedelmi díjak, illetve egyéb költségek és kiadások nem.)

Időtartam

A pénzügyi eszköz hitelnyújtási futamidejét úgy kell meghatározni, hogy biztosítva legyen, hogy az 1303/2013/EU rendelet 42. cikkében említett program-hozzájárulást olyan hitelek finanszírozására használják fel, amelyeket legkésőbb 2023. december 31-ig folyósítanak a végső kedvezményezetteknek.

A 2020. december 31. után eszközölt beruházásokat az ezen időpont után hatályba lépő állami támogatási szabályoknak való megfelelés vizsgálata céljából értékelésnek vetik alá.

Hitelnyújtás és kockázatmegosztás a pénzügyi közvetítő szintjén (az érdekek összehangolása)

Az irányító hatóság, a társbefektetők és a pénzügyi közvetítő érdekeinek összehangolása az alábbiakon keresztül valósul meg:

Pénzügyi közvetítők alkalmassága

A kiválasztott pénzügyi közvetítő valamely tagállamban letelepedett, magán- vagy közszektorbeli szervezet, amely rendelkezik a pénzügyi eszközhöz hozzájáruló program joghatóságának területén elhelyezkedő városfejlesztési projektek részére történő hitelnyújtáshoz szükséges jogi engedéllyel. Az alkalmas pénzügyi közvetítőnek igazolnia kell azt is, hogy képes a városfejlesztési alap kezelésére és a városfejlesztési projektek portfóliójának felügyeletére. E tekintetben a 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 7. cikkének követelményei mérvadók. Az alkalmas pénzügyi közvetítőnek emellett tapasztalattal kell rendelkeznie az érintett célpiac területén, és megfelelő eredményeket kell felmutatnia az azonos vagy hasonló projektek, illetve a városfejlesztési alap által előirányzottakhoz hasonló projektekbe beruházó pénzügyi eszközök kezelését illetően, ideértve az esb-alapok felhasználására vonatkozó tapasztalatokat is.

A pénzügyi közvetítőnek az illetékes nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős szabályozó hatóság megfelelő szabályozása alá kell tartoznia, és követnie kell a szakmai alapkezelők legjobb gyakorlatait.

A pénzügyi közvetítőt kereskedelmi alapon kell irányítani. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha a 651/2014/EU rendelet 16. cikke (9) bekezdésében rögzített feltételek teljesülnek.

A magánszervezetek olyan magánjogi jogalanyoknak minősülnek, amelyek saját kockázatukra, saját forrásaikból befektetéseket eszközlő magán- vagy közszférabeli befektetők tulajdonát képezik.

A városfejlesztési alap jogi szerkezete kiegészítő finanszírozást tesz lehetővé abból a célból, hogy egyéb befektetőktől program-hozzájárulási forrásokat vonjanak be a városfejlesztési projektekbe.

►M2  A pénzügyi közvetítők kiválasztásakor az irányító hatóságnak és az alapok alapjának tiszteletben kell tartania az uniós jogot. A pénzügyi közvetítőket nyílt, átlátható, arányos és megkülönböztetésmentes eljárás útján, az összeférhetetlenséget kizárva kell kiválasztani. A pénzügyi közvetítők kiválasztásakor arra kell törekedni, hogy megkülönböztetett bánásmód alkalmazása esetén megfelelő kockázatmegosztási rendszereket hozzanak létre. ◄

A pénzügyi közvetítő kiválasztása során értékelik a városfejlesztési alapra vonatkozó beruházási stratégiát, a döntéshozatali és az általános irányítási megközelítést, az alapkezelői alkalmasságot és a pénzügyi közvetítő saját forrásokból való hozzájárulását a városfejlesztési alaphoz. A kiválasztási eljárás keretében a pénzügyi közvetítő kiválasztására vonatkozó alkalmassági kritériumok egyike a pénzügyi közvetítő azon képessége, hogy portfóliót tudjon javasolni és összeállítani a finanszírozandó városfejlesztési projektekből, figyelembe véve a kiválasztási eljárásban részt vevő pénzügyi közvetítő által javasolt legversenyképesebb árazási politikát.

A pénzügyi közvetítő felelős a városfejlesztési projektek kiválasztásáért és értékeléséért. Kiválasztását követően a pénzügyi közvetítő felelős a városfejlesztési projektportfólió kezeléséért.

A városfejlesztési projektek portfóliója olyan projekteket tartalmaz, amelyek finanszírozására a pénzügyi közvetítő az adott időben rendelkezésre álló információk alapján kötelezettséget vállal.

Befektetőnek kell tekinteni minden olyan befektetőt, aki a pénzügyi közvetítő észszerű megítélése alapján a piacgazdasági befektető elvének megfelelő körülmények között működik a szabad piacgazdaságban, jogi jellegétől és tulajdonjogától függetlenül.

Kiválasztási folyamatának kontextusában a pénzügyi közvetítő határozza meg a társbefektetők értékelésére vonatkozó feltételeket és kritériumokat, amelyeknek érthetőknek és hozzáférhetőeknek kell lenniük a potenciális társbefektetők számára. A pénzügyi közvetítőnek megkülönböztetésmentes megközelítést kell alkalmaznia a társbefektetők kiválasztását és a velük való befektetést illetően. A társbefektetők értékelése utólag ellenőrizhető.

Végső kedvezményezettek támogathatósága

A végső kedvezményezetteknek az uniós és a nemzeti jog, az esb-alapok által finanszírozott vonatkozó program, a finanszírozási megállapodás és a 651/2014/EU rendelet 16. cikkében említett feltétel alapján támogathatónak kell lenniük. A hitelszerződés aláírásakor a végső kedvezményezetteknek az alábbi támogathatósági kritériumoknak kell megfelelniük:

a)  városfejlesztési szereplőknek minősülnek, azaz hitelfelvételre és városfejlesztési projektek kivitelezésére feljogosító jogállással rendelkező vállalkozások, különféle tulajdonosi struktúrákkal, például magán- és állami tőke ötvözésével;

b)  aktív partnerei a helyi és regionális önkormányzatoknak a városfejlesztés városfejlesztési projektekbe való beruházások révén történő ösztönzésével. A végső kedvezményezetteknek megfelelő jogi érdekük kell, hogy fűződjön a beruházás tárgyát képező eszközhöz.

c)  nem tartoznak a 651/2014/EU rendelet 1. cikke (2)–(5) bekezdésének hatálya alá;

d)  nem tartoznak egy vagy több korlátozott ágazathoz (2);

e)  nem minősül nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak a 651/2014/EU rendelet 2. cikke (18) bekezdésének értelmében;

f)  a pénzügyi közvetítő saját belső iránymutatásaival és szokásos hitelnyújtási politikájával összhangban végzett ellenőrzések alapján a végső kedvezményezett nem rendelkezik a pénzügyi közvetítő vagy másik pénzügyi intézmény által nyújtott lejárt vagy nemteljesítő hitellel vagy lízinggel;

g)  olyan városfejlesztési projektekbe eszközölnek beruházásokat, amelyek támogatott területeken, azaz a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontja alkalmazásában a 2014. július 1. és 2020. december 31. közötti időszakra jóváhagyott regionális támogatási térképen megjelölt területeken hajtanak végre.

Ezenfelül a befektetés megvalósításakor és a hitel törlesztésekor a végső kedvezményezetteknek valamely tagállam területén lévő bejegyzett székhellyel kell rendelkezniük, és a tevékenységet – amelyhez a hitelt folyósították – az esb-alapokból finanszírozott programnak megfelelő tagállamban és régióban/joghatóságban kell folytatni.

A végső kedvezményezetteknek kínált termék jellemzői

A városfejlesztési alap a végső kedvezményezetteknek a program célkitűzéseinek megvalósításához hozzájáruló és a program által társfinanszírozott hiteleket nyújt. A városfejlesztési alap összegének és arányának összhangban kell állnia az 1303/2013/EU rendelet 37. cikke (2) bekezdésében említett előzetes értékelés eredményeivel, és meg kell felelnie a 651/2014/EU rendeletnek.

A hitelek kizárólag az alábbi engedélyezett célokra használhatók fel:

a)  tárgyi eszközökre és immateriális javakba irányuló beruházások;

b)  fejlesztési és bővítési tevékenységekkel összefüggő működőtőke-beruházások, amelyek a fenti a) pontban említett tevékenységek kiegészítői (és kapcsolódnak azokhoz). (A kiegészítő jelleget többek között a városfejlesztési projekt üzleti tervével és a finanszírozás összegével kell igazolni.)

A városfejlesztési alapból nyújtott, portfólióba felvett hiteleknek mindvégig eleget kell tenniük az alábbi támogathatósági kritériumoknak:

c)  a meglévő hitelek refinanszírozásának vagy a már megvalósított projektek finanszírozásának kizárása érdekében a hiteleknek újonnan keletkeztetett hiteleknek kell lenniük;

d)  a városfejlesztési alapból a városfejlesztési projektbe történő teljes beruházás nem haladhatja meg a 20 millió EUR-t, a 651/2014/EU rendelet 16. cikke (3) bekezdésének megfelelően;

e)  a hitelek az engedélyezett célhoz vagy célokhoz euróban és/vagy az érintett joghatóság nemzeti pénznemében, és/vagy adott esetben bármely más pénznemben nyújthatnak finanszírozást;

f)  a hitelek mezzanine hitel, alárendelt kölcsön vagy kvázi-sajáttőke formájában nem nyújthatók;

g)  a hitelek megújuló hitelkeretek formájában nem nyújthatók;

h)  a hitelek rendszeres törlesztést és/vagy egyszeri törlesztést előíró törlesztési ütemezéssel rendelkeznek;

i)  a hitelek nem finanszírozhatnak kizárólag pénzügyi tevékenységeket, továbbá nem finanszírozhatnak fogyasztási hiteleket;

j)  Lejárat. a hitelek – az esetleges türelmi idővel együtt – legalább 12 hónapos és legfeljebb 360 hónapos futamidejűek.

Jelentéstétel és eredménycélok

A pénzügyi közvetítő legalább negyedéves gyakorisággal egységesített formában és tartalommal tájékoztatja az irányító hatóságot vagy az alapok alapját.

A jelentés minden olyan információt tartalmaz, amely szükséges ahhoz, hogy az irányító hatóság megfeleljen az 1303/2013/EU rendelet 46. cikkében foglaltaknak.

A tagállamoknak a 651/2014/EU rendelet szerinti jelentéstételi és átláthatósági kötelezettségeiknek is eleget kell tenniük.

Az indikátorokat a pénzügyi eszközt finanszírozó esb-program releváns prioritásának egyedi célkitűzéseihez és az előzetes értékelésben megjelölt várható eredményekhez kell igazítani. A városfejlesztési alaphoz tartozó indikátorokat legalább negyedévente mérik és jelentést készítenek azokról, továbbá minimumkövetelményként az indikátorokat hozzáigazítják az 1303/2013/EU rendelet követelményeihez. Az esb-program prioritási tengelyének közös indikátorai melletti további indikátorok a következők:

a)  a finanszírozott hitelek/projektek száma;

b)  a finanszírozott hitelek összege;

c)  nemteljesítések (számuk és összegük);

d)  visszafizetett források és nyereségek

A program-hozzájárulás gazdasági előnyének értékelése

Az eszköz részére közpénzből nyújtott program-hozzájárulás által juttatott pénzügyi előnyt át kell utalni a végső kedvezményezettek részére, adott esetben figyelembe véve a közpénzből nyújtott program-hozzájárulás által a városfejlesztési alap részére biztosított kedvező finanszírozási feltételeket.

A pénzügyi közvetítő – a program-hozzájárulás által a városfejlesztési alap részére biztosított kedvező finanszírozási feltételekhez igazodva – csökkenti a portfólióba felvett egyes támogatható hitelek után a végső kedvezményezettnek felszámított effektív teljes kamatlábat, és indokolt esetben enyhíti a hitelbiztosítékra vonatkozó feltételeit.

Ezt az elvet meg kell jeleníteni a pénzügyi közvetítő és az irányító hatóság vagy az alapok alapja közötti finanszírozási megállapodásban.

(1)   A Bizottság 821/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. július 28.) az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak a program-hozzájárulások utalására és kezelésére vonatkozó részletes szabályok, a pénzügyi eszközökről szóló jelentéstétel, a műveletekkel kapcsolatos tájékoztatási és kommunikációs intézkedések technikai jellemzői, valamint az adatok rögzítésére és tárolására szolgáló rendszer tekintetében történő megállapításáról (HL L 223., 2014.7.29., 7. o.).

(2)   Az alábbi gazdasági ágazatok összefoglalóan „korlátozott ágazatnak” minősülnek:
a)  Illegális gazdasági tevékenységek: bármely gyártási, kereskedelmi vagy egyéb tevékenység, amely a szóban forgó gyártás, kereskedelem vagy egyéb tevékenység hazai joghatóságának törvényei vagy rendeletei alapján illegális.
b)  Dohányipari termékek és desztillált szeszes italok. Dohányipari termékek és desztillált szeszes italok, valamint kapcsolódó termékek gyártása és forgalmazása.
c)  Fegyverek és lőszerek gyártása és forgalmazása: bármilyen fegyver vagy lőszer gyártásának finanszírozása és forgalmazása. Ez a korlátozás nem alkalmazandó, amennyiben ezen tevékenységek európai uniós politikák részét képezik vagy kiegészítői annak.
d)  Kaszinók. Kaszinók és kaszinónak megfelelő vállalkozások.
e)  Az információtechnológiai ágazatra vonatkozó korlátozások. Elektronikus adatokkal kapcsolatos programokkal vagy megoldásokkal összefüggő kutatás, fejlesztés vagy műszaki alkalmazások, amelyek i. kifejezetten az alábbiakra irányulnak: a) a fenti a–d. pontban említett korlátozott ágazatokhoz tartozó bármely tevékenység támogatása; b) internetes szerencsejáték és online kaszinók; vagy c) pornográfia, vagy ii. a) elektronikus adathálózatokhoz való illegális hozzáférés lehetővé tétele, vagy b) elektronikus adatok letöltése.
f)  Az élettudományok ágazatát érintő korlátozások. Az alábbiakkal kapcsolatos kutatás, fejlesztés vagy műszaki alkalmazások finanszírozásához nyújtott támogatás esetén: i. kutatási vagy terápiás célú emberi klónozás; vagy ii. géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k).