„fizetési rendszer” három vagy több résztvevő fél – figyelmen kívül hagyva az esetleges kiegyenlítő bankot, központi szerződő felet, elszámolóházat vagy közvetett résztvevőt – között létrejött formális megállapodás, a résztvevő felek egymás közötti átutalási megbízásainak végrehajtására vonatkozó közös szabályokkal és egységes eljárási renddel;

„átutalási megbízás” fogalommeghatározása megegyezik a 98/26/EK irányelv 2. cikke i. pontjának első francia bekezdésében meghatározottakkal;

„rendszerszintű kockázat” a résztvevő, illetve a SIPS üzemeltetőjének azon kockázata, hogy a SIPS-el kapcsolatos kötelezettségeiknek való meg nem felelés azzal fog járni, hogy a többi résztvevő és/vagy a SIPS üzemeltetője határidőben nem fog tudni eleget tenni a kötelezettségeinek, amely olyan tovagyűrűző hatásokkal járhat együtt, amely a pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat vagy annak stabilitását veszélyeztetheti;

„SIPS üzemeltető” a SIPS üzemeltetéséért jogilag felelős jogi személy;

„hatáskörrel rendelkező hatóság”:

„eurorendszerbeli SIPS” olyan SIPS, amelyet egy eurorendszerbeli központi bank tulajdonol és működtet;

„jogi kockázat” valamely jogszabály vagy szabályzat alkalmazásából eredő, legtöbbször veszteséget eredményező kockázat;

„hitelkockázat” annak a kockázata, hogy valamely szerződő fél – legyen az akár a résztvevő vagy valamely egyéb jogalany – nem lesz képes határidőben, vagy a jövőben bármikor teljes egészében eleget tenni a pénzügyi kötelezettségeinek;

„likviditási kockázat” annak a kockázata, hogy valamely szerződő fél – legyen az akár a résztvevő vagy valamely egyéb jogalany – nem rendelkezik kellő fedezettel a pénzügyi kötelezettségeinek esedékességkor történő megfeleléshez, habár elégséges fedezettel rendelkezhet az azoknak a jövőben való megfeleléshez;

„működési kockázat” az a kockázat, amelyet a külső eseményekből vagy a kiszervezett szolgáltatásokból eredő, a számítástechnikai rendszerekben vagy belső folyamatokban való elégtelenségek, emberi tévedés, vezetői tévedések vagy hiányosságok a SIPS által nyújtott szolgáltatások csökkenését, színvonalának romlását vagy meghiúsulását eredményezik;

„letétkezelési kockázat” a letétkezelésben tartott eszközökben egy letétkezelő, illetve egy alletétkezelő fizetésképtelensége, hanyagsága, csalása, elégtelen adminisztrációja illetve nem megfelelő nyilvántartása miatt elszenvedett veszteség kockázata;

„befektetési kockázat” a SIPS üzemeltetője illetve annak résztvevője által elszenvedett veszteség kockázata abban az esetben, amikor a SIPS üzemeltetője a saját, vagy a résztvevői forrásait fekteti be, például fedezetként;

„piaci kockázat” azon veszteségek kockázata – akár a mérlegben szereplő, akár a mérlegen kívüli eszközök pozíciói esetén – amely a piaci árak változásaiból ered;

„nettó késleltetett kiegyenlítési rendszer” („DNS-rendszer”) olyan rendszer, amelynek vonatkozásában egy előre meghatározott kiegyenlítési ciklus végén nettó alapon központi banki pénzben történő elszámolásra kerül sor, például az üzleti nap végén vagy aközben;

„határon átnyúló fedezet” olyan fedezet, amely vonatkozásában – annak az országnak a szemszögéből, amelyben az eszközt fedezetként fogadják el – legalább az alábbiak egyike külföldinek számít: a) a devizanem; b) az az ország, amelyben az eszközök fellelhetők; vagy c) az ország, amelyben a kibocsátó letelepedett;

„határon átnyúló fizetés” a különönöző országokban letelepedett résztvevők közötti fizetések;

„pénzpiaci infrastruktúra” („FMI”) a résztvevő intézmények – ideértve a rendszerüzemeltetőt is – közti olyan többoldalú rendszer, amely a fizetések, értékpapírok, származtatott pénzügyi eszközök és egyéb pénzügyi tranzakciók kiegyenlítését, elszámolását vagy nyilvántartását végzi;

„közvetlen résztvevő” olyan jogi személy, amely valamely SIPS üzemeltetővel szerződéses viszonyban áll és amelyet kötnek az adott SIPS szabályai, továbbá amely számára megengedett fizetési megbízásoknak ebbe a rendszerbe történő küldése, és amely ettől a rendszertől fizetési megbízások fogadására képes;

„közvetett résztvevő” olyan jogi személy, amely nem rendelkezik a SIPS szolgáltatásaihoz való közvetlen hozzáféréssel, és amelyet általában közvetlenül nem kötnek az adott SIPS szabályai, továbbá amelynek átutalási megbízásait a SIPS valamely közvetlen résztvevőn keresztül számolja el, egyenlíti ki és tartja nyilván. A közvetett résztvevő valamely közvetlen résztvevővel áll szerződéses viszonyban. A vonatkozó jogi személyek köre az alábbiakra korlátozódik:

„a vezető testület” az SIPS üzemeltetőjének igazgatási vagy felügyeleti testülete, illetve mindkettő, a nemzeti joggal összhangban;

„a vezetőség” azok az ügyvezető igazgatók, azaz egy egyszintű vezetőség tagjai, akik a SIPS üzemeltetője napi vezetésében részt vesznek, továbbá kétszintű vezetőség esetén a SIPS üzemeltetője vezető testületének tagjai;

„érdekelt felek” résztvevők, olyan FMI-k, amelyek a SIPS kockázataira hatással vannak, és eseti alapon az egyéb érdekelt piaci szereplők;

„hitel kitettség” azon kockáztatott összeg vagy érték, amelyet egy résztvevő nem fog elszámolni annak tejes értékében, akár esedékességkor, akár pedig bármikor azt követően;

„fedezet” olyan eszköz vagy harmadik fél általi elköteleződés, amelyet a fedezetet nyújtója használ a fedezet kérővel szembeni kötelezettség biztosítására. A fedezet magában foglalja mind a honos, mind pedig a határon átnyúló fedezeteket is;

„likviditás-szolgáltató” az 5. cikk (3) bekezdésében, a 6. cikk (5) bekezdésében, a 8. cikk (1), (9) és (11) bekezdéseiben foglalt készpénzszolgáltató, illetve a 8. cikk (4) bekezdésében foglalt eszközszolgáltató, ideértve a SIPS résztvevőt vagy külső felet;

„rendkívüli, de valóságosnak tekinthető piaci feltételek” a valós és elméleti feltételek átfogó listája, beleértve a SIPS által ellátott piac által valaha tapasztalt legváltozékonyabb időszakokat;

„tervezett kiegyenlítési nap”: az a nap, amelyet az átutalási megbízás feladója a SIPS-ben a kiegyenlítés napjaként megjelölt;

„általános üzleti kockázat” a SIPS, mint üzleti kockázat pénzügyi helyzetének bármely módon való lehetséges kedvezőtlen alakulása, amely a bevételei oly mértékű csökkenésének, illetve a kiadásai oly mértékű megnövekedésének a következménye, amely eredményeképp az kiadások meghaladják a bevételeket, és amely olyan veszteségekhez vezet, amelyet a tőkéből kell leírni;

„helyreállítási terv” a SIPS üzemeltetője által kifejlesztett olyan terv, amely a SIPS zavartalan működésének helyreállítására szolgál;

„rendezett felszámolási terv” olyan, a SIPS üzemeltetője által kialakított terv, amely lehetővé teszi a SIPS rendezett bezárását;

„anyagi” olyan kockázatot, függőséget és/vagy változást testesít meg, amely hatással lehet egy jogalany szolgáltatásainak az elvárt módon való ellátására vagy nyújtására;

„érintett hatóságok” olyan hatóságok, amelyeknek az alapfeladataik ellátása érdekében jogos érdeke fűződik a SIPS-től származó információkhoz való hozzáférésre, pl. a jelentősebb résztvevők szanálási hatóságai és felügyeletei;

„elsődleges kockázat” annak a kockázata, hogy a szerződő fél el fogja veszíteni a tranzakcióban foglalt teljes összeget, így például annak a kockázata, hogy egy pénzügyi eszköz eladója visszavonhatatlanul leszállítja az eszközt, de nem kapja meg annak ellenértékét, illetve annak a kockázata, hogy a pénzügyi eszköz vevője visszavonhatatlan fizetést teljesít, de nem kapja meg az eszközt;

„letétkezelő bank” a harmadik felek pénzügyi eszközeit kezelő vagy őrző bank;

„kiegyenlítő bank” a fizetésekhez kapcsolódó számlákat vezető bank, amelynél a fizetési rendszerből eredő kötelezettségek teljesítése megtörténik;

„nostro ügynök” az a bank, amelyet a SIPS résztvevői a kiegyenlítés érdekében használnak;

„egyoldalú fizetés” az egyetlen pénzátutalást egy pénznemben megtestesítő fizetés;

„kétoldalú fizetés” két, eltérő pénznemű pénzátutalás, fizetés ellenértékért cserébe (exchange-for-value) kiegyenlítési rendszerben;

„rosszirányú kockázat” (wrong-way risk) az a kockázat, amely a résztvevővel vagy a kibocsátóval szembeni azon kitettségből ered, amikor az adott résztvevő által rendelkezésre bocsátott, illetve a kibocsátó által kibocsátott fedezet annak hitelkockázatával nagy mértékben összefügg;

„üzleti nap” a 98/26/EK irányelv 2. cikkének n) pontjában meghatározott jelentéssel bír;

„független vezető testületi tag” a vezető testület nem ügyvezető tagja, aki nem áll a SIPS, a SIPS üzemeltető, ezek ellenőrző befolyást gyakorló részvényese, vezetése vagy résztvevője vonatkozásában összeférhetetlenséget felvető üzleti, családi vagy egyéb kapcsolatban, és ilyen kapcsolata a vezető testületi tagságot megelőző két évben sem állt fenn;

„kapcsolt vállalkozás” olyan vállalat, amelynek irányítása alatt a résztvevő áll, amely a résztvevő irányítása alatt áll, vagy amellyel a résztvevő közös irányítás alatt áll. A vállalat irányításának meghatározása: a) a vállalat szavazó részvényosztályai legalább 20 %-ának tulajdonjoga, ellenőrzése vagy birtoklása; vagy b) a vállalat pénzügyi beszámolási célokra történő konszolidálása;

„vészhelyzet” olyan esemény, történés vagy körülmény, amely veszteséghez vagy a SIPS működésének, szolgáltatásainak vagy funkcióinak megzavarásához vezethet, ideértve a végső kiegyenlítés zavarását vagy megakadályozását;

„pénzügyi kötelezettségek” a résztvevők között, vagy a résztvevők és a SIPS üzemeltető közötti olyan, a SIPS-en belüli jogi kötelmek, amelyek az adott SIPS-be bevitt átutalási megbízások következtében merülnek fel;

„korrekciós intézkedés” formájára, tartamára vagy súlyára tekintet nélkül minden olyan konkrét intézkedés vagy fellépés, amelyet a hatáskörrel rendelkező hatóság a SIPS üzemeltető számára ír elő a 3–21. cikk követelményeinek való meg nem felelés orvoslására vagy megismétlődésének megelőzésére.