regionális támogatás;

kkv-knak nyújtott beruházási támogatás, működési támogatás és a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését elősegítő támogatás;

környezetvédelmi támogatás;

kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás;

képzési támogatás;

hátrányos helyzetű és megváltozott munkaképességű munkavállalók felvételéhez és foglalkoztatásához nyújtott támogatás;

természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására nyújtott támogatás;

távoli területek lakosainak közlekedésére irányuló szociális támogatás;

széles sávú infrastruktúrára irányuló támogatás;

a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás;

sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatás;

helyi infrastruktúrára irányuló támogatás;

regionális repülőterekre irányuló támogatás;

kikötőkre irányuló támogatás;

az európai területi együttműködési projektekre irányuló támogatás; valamint

az InvestEU Alap által támogatott pénzügyi termékekben foglalt támogatás.

az e rendelet III. fejezetének 1. szakasza (a 15. cikk kivételével), 2. szakasza (a 19c. és 19d. cikk kivételével), a 3., 4., 7. szakasza (a 44. cikk kivételével) és 10. szakasza szerinti azon támogatási programok, amelyek esetében a tagállamonkénti átlagos éves állami támogatási kiadás meghaladja a 150 millió EUR-t, a hatálybalépésüket követő 6 hónaptól, valamint a pénzügyi termékek formájában végrehajtott, a III. fejezet 16. szakasza szerinti azon támogatások, amelyek esetében a tagállamonkénti átlagos éves állami támogatási kiadás meghaladja a 200 millió EUR-t, a hatálybalépésüket követő 6 hónaptól. Az e rendelet III. fejezetének 16. szakasza szerinti támogatás esetében annak értékelésekor, hogy az adott tagállamnak a pénzügyi termékhez kapcsolódó átlagos éves állami támogatási kiadása meghaladja-e a 200 millió EUR-t, csak azokat az (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett uniós garancia tagállami részalapjához nyújtott tagállami hozzájárulásokat kell figyelembe venni, amelyeket egy adott pénzügyi termékre különítenek el. A Bizottság – miután a program hatálybalépésétől számított 20 munkanapon belül megvizsgálta a tagállam által benyújtott vonatkozó értékelési tervet – határozhat úgy, hogy e rendelet hosszabb időszakra továbbra is alkalmazandó e támogatási programok bármelyikére. Amennyiben a Bizottság már a kezdeti 6 hónapon túl is meghosszabbította e rendelet alkalmazását az ilyen programok tekintetében, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a szóban forgó programokat e rendelet alkalmazási időszakának végéig meghosszabbítják, feltéve, hogy az érintett tagállam a Bizottság által jóváhagyott értékelési tervvel összhangban értékelő jelentést nyújtott be;

az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett támogatási programok módosításai, kivéve azokat a módosításokat, amelyek nem befolyásolhatják a támogatási program e rendelet értelmében vett összeegyeztethetőségét vagy nem befolyásolhatják jelentősen a jóváhagyott értékelési terv tartalmát;

a harmadik országokba vagy a tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatása, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás;

az importtermékekkel szemben hazai termékek felhasználásához kötött támogatás.

az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) hatálya alá tartozó, a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott támogatás, a következők kivételével:

az elsődleges mezőgazdasági termelés ágazatában nyújtott támogatás, kivéve a legkülső régiókban nyújtott regionális beruházási támogatást, a regionális működési támogatási programokat, a kkv-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatást, a kockázatfinanszírozási támogatást, a kutatás-fejlesztési támogatást, a kkv-knak nyújtott innovációs támogatást, a környezetvédelmi támogatást, a képzési támogatást, a hátrányos helyzetű és megváltozott munkaképességű munkavállalókra irányuló támogatást, a közösségvezérelt helyi fejlesztési (CLLD) projektekhez nyújtott támogatást, az európai területi együttműködési projektekre irányuló támogatást, az InvestEU Alap által támogatott pénzügyi termékekben foglalt támogatást, a mikrovállalkozások részére a villamosenergia-, gáz- vagy hőszolgáltatással kapcsolatos állami beavatkozások formájában nyújtott, a 19c. cikkben említett támogatást, a kkv-k részére az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja nyomán bekövetkező áremelkedések hatásainak enyhítése érdekében a villamos energia, a gáz, vagy a földgázból vagy villamos energiából előállított hő szolgáltatásával kapcsolatos ideiglenes állami beavatkozások formájában nyújtott, a 19d. cikkben említett támogatást;

a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának ágazatában nyújtott támogatás, a következő esetekben:

a 2010/787/EU ( 5 ) tanácsi határozat hatálya alá tartozó, versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő támogatás;

a regionális támogatás 13. cikkben említett kategóriái.

olyan támogatási programok, amelyek nem zárják ki kifejezetten egyedi támogatás olyan vállalkozás javára történő kifizetését, amellyel szemben teljesítetlen visszafizetési felszólítás van érvényben olyan korábbi bizottsági határozat nyomán, amely valamely, ugyanazon tagállam által nyújtott támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított, kivéve a természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására irányuló támogatási programokat, valamint a 19b. cikk és a III. fejezet 2a. és 16. szakasza szerinti támogatási programokat;

az a) pontban említett vállalkozásoknak nyújtott ad hoc támogatás;

a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatás, kivéve az egyes természeti katasztrófák okozta károk helyreállítására irányuló támogatási programokat, az induló vállalkozásoknak biztosított támogatási programokat, a regionális működési támogatási programokat, a 19b. cikk szerinti támogatási programokat, az 56f. cikk szerint kkv-knak nyújtott támogatást, továbbá a 16., a 21., a 22. és a 39. cikk, valamint a III. fejezet 16. szakasza szerint pénzügyi közvetítőknek nyújtott támogatást, feltéve, hogy a nehéz helyzetben lévő vállalkozásokkal szemben nem alkalmaznak kedvezőbb elbánást, mint más vállalkozásokkal szemben. Mindazonáltal ez a rendelet eltérés alapján alkalmazandó azokra a vállalkozásokra, amelyek 2019. december 31-én nem voltak nehéz helyzetben, de a 2020. január 1. és 2021. december 31. közötti időszakban nehéz helyzetbe kerültek.

olyan támogatási intézkedések, amelyek esetében a támogatás nyújtása ahhoz a feltételhez kötött, hogy a kedvezményezett székhelye az adott tagállamban legyen vagy a kedvezményezett elsődlegesen abban a tagállamban végezze üzleti tevékenységét. Megengedett azonban az a követelmény, hogy a kedvezményezett a támogatás kifizetésének időpontjában telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezzen a támogatást nyújtó tagállamban;

olyan támogatási intézkedések, amelyek esetében a támogatás nyújtása ahhoz a feltételhez kötött, hogy a kedvezményezett belföldön előállított termékeket, illetve belföldi szolgáltatásokat vegyen igénybe.

olyan támogatási intézkedések, amelyek korlátozzák a kedvezményezettek azon lehetőségét, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció eredményeit más tagállamokban hasznosítsák.

regionális beruházási támogatás esetében: egy legalább 110 millió EUR elszámolható költségű beruházási támogatás esetében a következő vállalkozásonkénti és projektenkénti támogatási összegek:

regionális városfejlesztési támogatás esetében: 22 millió EUR a 16. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint;

kkv-k részére nyújtott beruházási támogatás esetében: 8,25 millió EUR vállalkozásonként és beruházási projektenként;

kkv-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként és projektenként 2,2 millió EUR;

a kkv-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként évente 2,2 millió EUR;

a mikrovállalkozások részére a villamosenergia-, gáz- vagy hőszolgáltatással kapcsolatos állami beavatkozások formájában nyújtott, a 19c. cikkben említett támogatás esetében: kedvezményezettenként naptári évente 200 000  EUR. Az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó mikrovállalkozások esetében ez a korlát kedvezményezettenként és naptári évenként 25 000  EUR, a halászati és akvakultúra-ágazatban működő mikrovállalkozások esetében pedig kedvezményezettenként és naptári évenként 30 000  EUR;

a kkv-k részére az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja nyomán bekövetkező áremelkedések hatásainak enyhítése érdekében a villamos energia, a gáz, vagy a földgázból vagy villamos energiából előállított hő szolgáltatásával kapcsolatos ideiglenes állami beavatkozások formájában nyújtott, a 19d. cikkben említett támogatás esetében; kedvezményezettként és naptári évenként 2 millió EUR. Az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kkv-k esetében ez a korlát kedvezményezettenként és naptári évenként 250 000  EUR, a halászati és akvakultúra-ágazatban működő kkv-k esetében pedig kedvezményezettenként és naptári évenként 300 000  EUR. A mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás feltétele, hogy azt részben vagy egészben ne adják tovább az elsődleges termelőknek;

az európai területi együttműködési projektekben részt vevő vállalkozásokra irányuló támogatás esetében: a 20. cikk szerinti támogatás esetében vállalkozásonként és projektenként 2,2 millió EUR; a 20a. cikk szerinti támogatás esetében vállalkozásonként és projektenként a 20a. cikk (2) bekezdésében meghatározott összegek;

kockázatfinanszírozási támogatás esetében: támogatható vállalkozásonként 16,5 millió EUR a 21. cikk (8) bekezdésében és a 21a. cikk (2) bekezdésében meghatározottak szerint;

induló vállalkozásnak nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként a 22. cikk (3), (4), (5) és (7) bekezdésében foglaltak szerinti összeg;

kutatás-fejlesztési támogatás esetében:

kutatási infrastruktúrákra nyújtott beruházási támogatás esetében: infrastruktúránként 35 millió EUR;

tesztelési és kísérleti infrastruktúrákra nyújtott beruházási támogatás esetében: infrastruktúránként 25 millió EUR;

innovációs klaszterek támogatása esetében: klaszterenként 10 millió EUR;

kkv-knak nyújtott innovációs támogatás: vállalkozásonként és projektenként 10 millió EUR;

eljárási és szervezési innováció támogatása esetében: vállalkozásonként és projektenként 12,5 millió EUR;

képzési támogatás esetében: képzési projektenként 3 millió EUR;

a hátrányos helyzetű munkavállalók elhelyezkedéséhez nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként évente 5,5 millió EUR;

a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként évente 11 millió EUR;

a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával járó többletköltségek ellentételezéséhez nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként évente 11 millió EUR;

a hátrányos helyzetű munkavállalók segítésének költségeit ellentételező támogatás esetében: vállalkozásonként évente 5,5 millió EUR;

környezetvédelmi beruházási támogatás esetében, eltérő rendelkezés hiányában: 30 millió EUR vállalkozásonként és beruházási projektenként;

a 36. cikk (4) bekezdésében említett, külön erre a célra kiépített infrastruktúra és tárolás támogatása esetében: projektenként 25 millió EUR;

a 36a. cikk (1) és (2) bekezdésében említett elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúrára nyújtott beruházási támogatás esetében: 30 millió EUR vállalkozásonként és projektenként, valamint programok esetében 300 millió EUR átlagos éves kiadási keret;

a 38a. cikk (7) bekezdésében és a 39. cikk (2a) bekezdésében említett, az épületek energiahatékonysága és környezeti teljesítménye együttes javítására nyújtott beruházási támogatás esetében: vállalkozásonként és projektenként 30 millió EUR;

a 38b. cikkben említett, energiahatékonyság-alapú szerződések elősegítéséhez nyújtott támogatás esetében: kedvezményezettenként 30 millió EUR névértékű teljes kintlévő finanszírozás;

épület-energiahatékonysági projektekre irányuló, pénzügyi eszközök formájában nyújtott beruházási támogatás: a 39. cikk (5) bekezdésében meghatározott összegek;

a 44a. cikkben említett környezetvédelmi adókedvezmény vagy díjkedvezmény formájában nyújtott támogatás: támogatási programonként évente 50 millió EUR;

a 42. cikkben említett, megújuló energiaforrásból származó villamos energia termelésének ösztönzésére irányuló működési támogatás és a 43. cikkben említett, a kis projektek megújuló energiaforrásból és megújuló hidrogénből származó energiatermelésének, valamint a megújulóenergia-közösségek ösztönzésére irányuló működési támogatás esetében: vállalkozásonként és projektenként 30 millió EUR; a 42. cikk hatálya alá tartozó rendszerek költségvetésének és a 43. cikk hatálya alá tartozó programok költségvetésének összege nem haladhatja meg cikkenként az évi 300 millió EUR-t;

a 46. cikkben említett távfűtési és/vagy távhűtési rendszerekre irányuló támogatás esetében: vállalkozásonként és projektenként 50 millió EUR;

a 48. cikkben említett energetikai infrastruktúrára irányuló támogatás esetében: vállalkozásonként és projektenként 70 millió EUR;

vezetékes széles sávú hálózatok kiépítéséhez vissza nem térítendő támogatás formájában odaítélt támogatás esetében: projektenként 100 millió EUR összköltség; a vezetékes széles sávú hálózatokhoz pénzügyi eszköz formájában odaítélt támogatás esetében a bármely végső kedvezményezettnek nyújtott teljes finanszírozás névértéke projektenként nem haladhatja meg a 150 millió EUR-t;

4G vagy 5G mobilhálózatok kiépítéséhez vissza nem térítendő támogatás formájában odaítélt támogatás esetében: projektenként 100 millió EUR összköltség; a 4G vagy 5G mobilhálózatokhoz pénzügyi eszköz formájában odaítélt támogatás esetében a bármely végső kedvezményezettnek nyújtott teljes finanszírozás névértéke projektenként nem haladhatja meg a 150 millió EUR-t;

az (EU) 2021/1153 európai parlamenti és tanácsi rendelet keretében finanszírozott, vagy az említett rendelet szerinti „kiválósági pecsét” minőségi védjegyben részesült egyes, a transzeurópai digitális konnektivitási infrastruktúrával kapcsolatos, közös érdekű projektekhez vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtott támogatás esetében: projektenként 100 millió EUR összköltség; az egyes, transzeurópai digitális konnektivitási infrastruktúrával kapcsolatos, közös érdekű projektekhez pénzügyi eszköz formájában nyújtott támogatás esetében a bármely végső kedvezményezettnek nyújtott teljes finanszírozás névértéke projektenként nem haladhatja meg a 150 millió EUR-t;

a konnektivitási utalványok formájában nyújtott támogatás esetében: a 24 hónapos időszak alatt nyújtott állami támogatás teljes költségvetése az egy adott tagállamban konnektivitási utalványok formájában nyújtott összes támogatás tekintetében nem haladhatja meg az 50 millió EUR-t (teljes összeg az országos, a regionális és a helyi utalványokat egyaránt beleértve);

felhordó hálózatok kiépítéséhez vissza nem térítendő támogatás formájában odaítélt támogatás esetében: projektenként 100 millió EUR összköltség; a felhordó hálózatokhoz pénzügyi eszköz formájában odaítélt támogatás esetében a bármely végső kedvezményezettnek nyújtott teljes finanszírozás névértéke projektenként nem haladhatja meg a 150 millió EUR-t;

a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító beruházási támogatás esetében: projektenként 165 millió EUR; a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító működési támogatás esetében: vállalkozásonként évente 82,5 millió EUR;

audiovizuális alkotásokra vonatkozó támogatási programok esetében: támogatási programonként évente 55 millió EUR;

sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott beruházási támogatás esetében: projektenként 33 millió EUR vagy 110 millió EUR-t meghaladó összköltség; sportlétesítményekre nyújtott működési támogatás esetében: támogatási programonként évente 2,2 millió EUR;

helyi infrastruktúrára irányuló beruházási támogatás esetében: egyazon infrastruktúra esetében 11 millió EUR vagy 22 millió EUR-t meghaladó összköltség;

regionális repülőterekre irányuló támogatás esetében: az 56a. cikkben előírt támogatási intenzitás és támogatási összeg;

tengeri kikötőkre irányuló támogatás esetében: projektenként 143 millió EUR (vagy az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 46 ) 47. cikkében említett törzshálózati folyosó munkatervében szereplő tengeri kikötőre irányuló projektenként 165 millió EUR) elszámolható költség; a kotrás tekintetében a „projekt” fogalommeghatározása szerint a teljes kotrási tevékenységet 1 naptári éven belül hajtják végre;

belvízi kikötőkre irányuló támogatás esetében: projektenként 44 millió EUR (vagy az 1315/2013/EU rendelet 47. cikkében említett törzshálózati folyosó munkatervében szereplő belvízi kikötőre irányuló projektenként 55 millió EUR) elszámolható költség; a kotrás tekintetében a „projekt” fogalommeghatározása szerint a teljes kotrási tevékenységet 1 naptári éven belül hajtják végre;

az InvestEU Alap által támogatott pénzügyi termékekben foglalt támogatás esetében: A III. fejezet 16. szakaszában meghatározott összegek;

a közösségvezérelt helyi fejlesztési (CLLD) projektekben való részvétellel kapcsolatban a kkv-knak nyújtott támogatás esetében: a 19a. cikk szerinti támogatás esetében vállalkozásonként és projektenként 2 millió EUR; a 19b. cikk szerinti támogatás esetében projektenként a 19b. cikk (2) bekezdésében meghatározott összegek.

vissza nem térítendő támogatás és kamattámogatás formájában nyújtott támogatás;

kölcsön formájában nyújtott támogatás, amennyiben a bruttó támogatási egyenérték kiszámítása a támogatás odaítélésekor irányadó referencia-kamatláb alapján történik;

kezességvállalás formájában nyújtott támogatás:

adókedvezmény formájában nyújtott támogatás, amennyiben az intézkedés olyan felső korlátot határoz meg, amely biztosítja, hogy ne lépjék túl az alkalmazandó határértéket;

regionális városfejlesztési támogatás, amennyiben teljesülnek a 16. cikkben meghatározott feltételek;

a vállalkozásoknak a 20a. cikk szerinti európai területi együttműködési projektekben való részvételéhez nyújtott támogatás, amennyiben felső korlátot ír elő annak biztosítására, hogy a 20a. cikkben meghatározott alkalmazandó küszöbértéket ne lépjék túl;

kockázatfinanszírozási célú intézkedések formájában nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 21. és a 21a. cikkben meghatározott feltételek;

induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 22. cikkben meghatározott feltételek;

a 2. cikk 94., illetőleg 95. pontjában meghatározott, kkv-knak innovációs tanácsadáshoz és innovációs támogató szolgáltatásokhoz hozzáférési díjkedvezmény vagy ingyenes hozzáférés formájában nyújtott támogatás, amelyet például kutató-ismeretterjesztő szervezetek, kutatási infrastruktúrák, tesztelési és kísérleti infrastruktúrák vagy innovációs klaszterek támogatási program keretei közt nyújtanak, feltéve, hogy a következő feltételek teljesülnek:

energiahatékonysági projektekhez nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 39. cikkben meghatározott feltételek;

a piaci áron felüli felár formájában nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 42. cikkben meghatározott feltételek;

visszafizetendő előleg formájában nyújtott támogatás, amennyiben a visszafizetendő előleg teljes névértéke nem haladja meg az e rendelet alapján alkalmazandó határértéket, illetve amennyiben az intézkedés végrehajtását megelőzően a visszafizetendő előleg bruttó támogatási egyenértékének kiszámításához használt módszertant – annak bejelentését követően – a Bizottság elfogadta;

tárgyi eszközök piaci ár alatti értékesítése vagy bérbeadása formájában nyújtott támogatás, amennyiben az értéket az ügylet előtt független szakértői értékelés állapította meg, vagy ha azt nyilvánosan hozzáférhető, rendszeresen frissített és általánosan elfogadott referenciaérték alapján határozták meg;

az InvestEU Alap által támogatott pénzügyi termékekben foglalt támogatás, amennyiben teljesülnek a III. fejezet 16. szakaszában meghatározott feltételek;

mikrovállalkozások részére a villamosenergia-, gáz- vagy hőszolgáltatással kapcsolatos állami beavatkozások formájában nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 19c. cikkben meghatározott feltételek;

a kkv-k részére az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja nyomán bekövetkező áremelkedések hatásainak enyhítése érdekében a villamos energia, a gáz, vagy a földgázból vagy villamos energiából előállított hő szolgáltatásával kapcsolatos ideiglenes állami beavatkozások formájában nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 19d. cikkben meghatározott feltételek.

a vállalkozás neve és mérete;

a projekt ismertetése, kezdetének és befejezésének időpontjával együtt;

a projekt helyszíne;

az elszámolható költségek jegyzéke;

a támogatás típusa (vissza nem térítendő támogatás, kölcsön, kezességvállalás, visszafizetendő előleg, tőkeinjekció vagy egyéb) és a projekthez szükséges állami finanszírozás összege.

regionális beruházási támogatás esetében: a támogatás hiányában nem került volna sor a projekt végrehajtására az érintett térségben vagy a projekt nem lett volna kellően nyereséges a kedvezményezett számára az érintett térségben;

minden más esetben:

az intézkedés objektív kritériumoknak megfelelően és további tagállami mérlegelési jogkör gyakorlása nélkül biztosítja a támogatás igénybevételének jogát; valamint

az intézkedést azelőtt fogadták el és léptették hatályba, hogy a támogatott projekttel vagy tevékenységgel kapcsolatos munka megkezdődött volna, kivéve az adóintézkedés formájában megvalósuló módosított támogatási programok esetében, amennyiben a tevékenységre adókedvezmény formájában megvalósuló korábbi támogatási programok vonatkoztak.

regionális működési támogatás és regionális városfejlesztési támogatás, amennyiben teljesülnek a 15. és 16. cikkben meghatározott, vonatkozó feltételek;

a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését elősegítő támogatás, amennyiben teljesülnek a 21., a 21a. és a 22. cikkben meghatározott feltételek;

a hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás és a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 32. és a 33. cikkben meghatározott feltételek;

a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával járó többletköltségek ellentételezéséhez nyújtott támogatás, valamint a hátrányos helyzetű munkavállalóknak való segítségnyújtás többletköltségeinek ellentételezéséhez nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 34. és 35. cikkben meghatározott, vonatkozó feltételek;

a 2003/96/EK irányelv szerinti környezetvédelmi adókedvezmény formájában nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek az e rendelet 44. cikkében meghatározott feltételek;

a természeti katasztrófa okozta károk helyreállításához nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek az 50. cikkben meghatározott feltételek;

távoli területek lakosainak közlekedésére irányuló szociális támogatás, amennyiben teljesülnek az 51. cikkben meghatározott feltételek;

a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás, amennyiben teljesülnek az 53. cikkben meghatározott feltételek;

az európai területi együttműködési projektekben részt vevő vállalkozásokra irányuló támogatás, amennyiben teljesülnek a 20. vagy a 20a. cikkben foglalt vonatkozó feltételek;

a „kiválósági pecsét” minőségi védjegyében részesült kutatás-fejlesztési projektekre irányuló támogatás, a „kiválósági pecsét” minőségi védjegyben részesült Marie Skłodowska-Curie-cselekvésekre és az EKT által támogatott ötlet-életképességi cselekvésekre irányuló támogatás, valamint társfinanszírozott projektekhez és társfinanszírozott partnerségalakításhoz nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 25a., 25b., 25c. vagy 25d. cikkben meghatározott vonatkozó feltételek;

az InvestEU Alap által támogatott pénzügyi termékek keretében nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a III. fejezet 16. szakaszában meghatározott feltételek;

a közösségvezérelt helyi fejlesztési (CLLD) projektekben részt vevő vagy azokból részesülő kkv-knak nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 19a. vagy a 19b. cikkben foglalt vonatkozó feltételek;

környezeti kár helyreállítására, valamint természetes élőhelyek és ökoszisztémák rehabilitációjára nyújtott támogatás, ha a helyreállítási vagy rehabilitációs költségek meghaladják a földterület vagy ingatlan értéknövekedését, és teljesülnek a 45. cikkben meghatározott feltételek;

a biológiai sokféleség védelmére, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és annak mérséklésére irányuló természetalapú megoldások végrehajtása céljából nyújtott támogatás, ha teljesülnek a 45. cikkben meghatározott feltételek;

a 41., 42. és 43. cikk szerinti, megújuló energiaforrásokból előállított energia támogatására irányuló támogatás, amennyiben azt objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján automatikusan, a tagállam további mérlegelési jogkörének gyakorlása nélkül nyújtják, és az intézkedést már a támogatott projekttel vagy tevékenységgel kapcsolatos munka megkezdése előtt elfogadták és hatályos;

a mikrovállalkozások részére a villamosenergia-, gáz- vagy hőszolgáltatással kapcsolatos állami beavatkozások formájában nyújtott támogatás, ha teljesülnek a 19c. cikkben meghatározott feltételek;

a kkv-k részére az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja nyomán bekövetkező áremelkedések hatásainak enyhítése érdekében a villamos energia, a gáz, vagy a földgázból vagy villamos energiából előállított hő szolgáltatásával kapcsolatos ideiglenes állami beavatkozások formájában nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 19d. cikkben meghatározott feltételek.

bármely egyéb állami támogatás, amennyiben az adott intézkedések különböző azonosítható elszámolható költségekre vonatkoznak;

bármely egyéb állami támogatás, amely részben vagy egészben ugyanazon elszámolható költségekhez kapcsolódik, feltéve, hogy az ilyen halmozás nem vezet az e rendelet értelmében az érintett támogatásra alkalmazandó legmagasabb támogatási intenzitás, illetve támogatási összeg túllépéséhez.

A III. fejezet 16. szakaszának hatálya alá tartozó, az InvestEU Alap támogatása keretében a végső kedvezményezetteknek nyújtott finanszírozás és az abból fedezett költségek nem vehetők figyelembe az e pont első mondatában foglalt támogatáshalmozási rendelkezéseknek való megfelelés meghatározásakor. Ehelyett az e pont első mondatában foglalt támogatáshalmozási rendelkezéseknek való megfelelés megállapításához szükséges összeget a következőképpen kell kiszámítani. Először le kell vonni az InvestEU Alap által támogatott finanszírozás névértékét a projekt összes elszámolható költségéből, ennek eredménye az összes fennmaradó elszámolható költség. Másodszor, a maximális támogatási összeg kiszámítása a vonatkozó legmagasabb támogatási intenzitásnak vagy támogatási összegnek kizárólag az összes fennmaradó elszámolható költségre való alkalmazásával történik.

Azon cikkek esetében, amelyeknél a bejelentési határértéket a támogatás maximális összegeként fejezik ki, az InvestEU Alap támogatása keretében a végső kedvezményezetteknek nyújtott finanszírozás névértéke annak megállapításához sem vehető figyelembe, hogy teljesülnek-e a 4. cikkben szereplő bejelentési határértékek.

Másik lehetőségként a III. fejezet 16. szakasza szerinti, az InvestEU Alap által támogatott előresorolt hitelek vagy előresorolt hitelekre vonatkozó garanciák esetében a végső kedvezményezetteknek nyújtott ilyen hitelekben vagy garanciákban foglalt támogatás bruttó támogatási egyenértéke kiszámítható az 5. cikk (2) bekezdésének – esettől függően – b) vagy c) pontja szerint. E pont első mondatával összhangban az említett bruttó támogatási egyenérték felhasználható annak biztosítására, hogy az ugyanazon azonosítható elszámolható költségekhez kapcsolódó bármely más támogatással való halmozás ne eredményezze az e rendelet szerinti támogatásra alkalmazandó legmagasabb támogatási intenzitás vagy támogatási összeg, vagy az e rendelet szerinti vonatkozó bejelentési határérték túllépését.

a 11. cikkben említett összefoglaló adatok a II. mellékletben rögzített szabványos formában, vagy egy ahhoz vezető internetes link;

a 11. cikkben említettek szerint minden egyes támogatási intézkedés teljes szövege, vagy a teljes szöveghez vezető internetes link;

a III. mellékletben említett információk minden 100 000  EUR-t meghaladó összegű egyedi támogatásra odaítélésére vonatkozóan, vagy a 16. szakasz alapján az InvestEU Alap által támogatott pénzügyi termékekben foglalt támogatás esetében minden 500 000  EUR-t meghaladó összegű egyedi támogatás odaítélésére vonatkozóan, vagy az elsődleges mezőgazdasági termelésben vagy a halászati és akvakultúra-ágazatban tevékenykedő, a 2a. szakasz hatálya alá nem tartozó kedvezményezettek esetében minden 10 000  EUR-t meghaladó összegű egyedi támogatás vonatkozásában.

az e cikk (1) bekezdésében említett állami támogatási honlapok linkjeit;

a 11. cikkben említett összefoglaló adatokat.

az e rendelettel mentesített minden egyes támogatási intézkedésre vonatkozó összefoglaló adatok a II. mellékletben meghatározott szabványos formában, valamint a támogatási intézkedésnek – a módosításokkal együtt – teljes szövegéhez vezető hivatkozás a Bizottság rendszerén keresztül, a támogatás hatálybalépését követő 20 munkanapon belül; valamint

minden olyan egész év, illetve az év minden olyan része tekintetében, amelyben e rendelet alkalmazandó, elektronikus formában a 794/2004/EK bizottsági rendeletben ( 53 ) említett éves jelentés e rendelet alkalmazásáról, az abban a rendeletben feltüntetett információkkal. Ha valamely pénzügyi terméket az InvestEU tagállami komponense keretében tagállam, vagy az InvestEU keretében végrehajtó partnerként vagy pénzügyi közvetítőként eljáró nemzeti fejlesztési bank nyújtotta, ezt a kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni, ha a végrehajtó partner az éves jelentéseket a Bizottság és a végrehajtó partner között létrejött garanciamegállapodásban meghatározott vonatkozó jelentéstételi követelményekkel összhangban a Bizottság rendelkezésére bocsátja.

a tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházási költségek; vagy

az induló beruházás által létrehozott munkahelyek 2 évre számított becsült bérköltsége; vagy

az a) és a b) pontban említett költségek egy részének kombinációja, de legfeljebb az a) és a b) pont szerinti összegek közül a magasabb.

földterület és épületek tekintetében a bérleti viszonyt fenn kell tartani a beruházás befejezésének várható dátumától számított legalább 5 éven keresztül nagyvállalkozások, és 3 éven keresztül kkv-k esetében;

üzem vagy gép esetében a bérleti viszonyt olyan pénzügyi lízing formájában kell megvalósítani, amely a lízing futamidejének lejártakor a támogatás kedvezményezettjével szemben az eszköz megvásárlására vonatkozó kötelezettséget tartalmaz.

kizárólag a támogatásban részesülő létesítményben használhatók fel;

amortizálhatónak kell lenniük;

a vevőtől független harmadik felektől, piaci feltételek mellett kell azokat megvásárolni; valamint

a támogatásban részesülő vállalkozás eszközei között kell szerepelniük, és legalább 5 évig (kkv-k esetében 3 évig) ahhoz a projekthez kell kapcsolódniuk, amelyre a támogatást odaítélték.

a beruházási projektnek az előző 12 hónap átlagához képest az érintett létesítményben foglalkoztatottak számában nettó növekedést kell eredményeznie, miután az éves munkaerőegységben kifejezett, megszüntetett álláshelyek száma levonásra került az említett időszak alatt létrehozott álláshelyek számából;

minden egyes álláshelyet a beruházás befejezésétől számított 3 éven belül be kell tölteni;

a beruházás által létrehozott valamennyi munkahelyet az álláshely első betöltése után legalább öt évig, illetve kkv-k esetében három évig fenn kell tartani az érintett területen, kivéve, ha a munkahely 2020. január 1. és 2021. június 30. között szűnt meg.

a támogatás előzetesen objektíven számszerűsíthető egy fix összeg vagy tonna/kilométer arány vagy egyéb releváns egység alapján;

a kiegészítő szállítási költségeket a kedvezményezettek számára a legalacsonyabb költséget eredményező szállítási mód figyelembevételével, az áru által az érintett tagállam határain belül megtett út alapján számítják ki. A tagállam a kiválasztott szállítási mód által teljesítendő környezetvédelmi előírásokat alkalmazhat, és amennyiben ilyen előírásokat alkalmaz a kedvezményezett esetében, a kiegészítő szállítási költségek kiszámítását az említett környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés legalacsonyabb költségére alapozhatja.

a kedvezményezett az érintett területen végzi gazdasági tevékenységét;

az egy kedvezményezettnek valamennyi működési támogatási program keretében fizetendő támogatás éves összege nem haladhatja meg a kedvezményezettnél az érintett területen felmerülő éves munkaerőköltségek 20 %-át.

a kedvezményezett által az érintett legkülső régióban évente előállított bruttó hozzáadott érték 35 %-a;

a kedvezményezettnél az érintett legkülső régióban felmerülő éves munkaerőköltségek 40 %-a;

a kedvezményezett által az érintett legkülső régióban elért éves forgalom 30 %-a.

a projekteket városfejlesztési alap igénybevételével hajtják végre támogatott területeken;

a projekteket az európai strukturális és beruházási alapokból társfinanszírozzák;

a projektek egy integrált fenntartható városfejlesztési stratégia végrehajtását támogatják.

a városfejlesztésialap-kezelőket az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak megfelelően nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás keretében kell kiválasztani. A városfejlesztésialap-kezelők között különösen nem tehető különbség a székhelyük vagy bejegyzésük szerinti tagállam alapján. A városfejlesztésialap-kezelőkkel szemben a befektetés jellegével objektívan indokolható, előre meghatározott kritériumok támaszthatók;

a független magánbefektetőket az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak megfelelően olyan nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás útján kell kiválasztani, amelynek célja – a kezességvállalástól eltérő befektetések esetében – a magánbefektetői veszteség minimalizálásával szemben az aszimmetrikus nyereségmegosztást előnyben részesítő, megfelelő kockázat/nyereség megosztási rendszerek létrehozása. Amennyiben a magánbefektetőket nem ilyen eljárás keretében választják ki, úgy a magánbefektetőknek biztosított méltányos megtérülési rátát nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás során kiválasztott független szakértőnek kell megállapítania;

amennyiben az állami és magánbefektetők közötti veszteségmegosztás aszimmetrikus, az állami befektetőt terhelő első veszteséget a teljes befektetés 25 %-ára kell korlátozni;

a városfejlesztési projektek keretében magánbefektetőknek nyújtott kezességvállalás esetében a kezességvállalási mérték nem haladhatja meg a 80 %-ot, és az adott tagállamot terhelő teljes veszteséget a kezességvállalással biztosított portfólió 25 %-ára kell korlátozni;

a befektetők számára lehetővé kell tenni a városfejlesztési alap irányító testületeiben – így például felügyelőbizottságában vagy tanácsadó bizottságában – való képviseletet;

a városfejlesztési alapot az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően kell létrehozni. A tagállamok átvilágítási folyamatról rendelkeznek annak érdekében, hogy a városfejlesztési támogatási intézkedés végrehajtása céljából biztosítható legyen az üzleti szempontból megalapozott beruházási stratégia alkalmazása.

a városfejlesztésialap-kezelőket törvény vagy szerződés kötelezi arra, hogy a szakmai alapkezelők gondosságával, jóhiszeműen és az összeférhetetlenség elkerülésével járjanak el; az alapkezelés a legjobb gyakorlatok alkalmazásával és szabályozói felügyelet mellett zajlik;

a városfejlesztésialap-kezelők javadalmazása megfelel a piaci gyakorlatnak. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha az alapkezelőt tapasztalathoz, szakértelemhez, valamint operatív és pénzügyi kapacitáshoz kapcsolódó objektív kritériumokon alapuló, nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás útján választják ki;

a városfejlesztésialap-kezelők teljesítményhez kötött javadalmazásban részesülnek, vagy saját forrásaik társbefektetése útján maguk is részt vállalnak a befektetési kockázatból, és így érdekeik tartósan megegyeznek az állami befektetők érdekeivel;

a városfejlesztésialap-kezelők meghatározzák a városfejlesztési projektek keretében folytatandó beruházások beruházási stratégiáját, kritériumait és tervezett ütemezését, valamint előzetesen kimutatják pénzügyi életképességét és a városfejlesztésre gyakorolt várható hatását;

minden egyes tőkebefektetésre és kvázisajáttőke-befektetésre vonatkozóan világos és reális kilépési stratégiának kell léteznie.

kölcsön esetében e cikk (3) bekezdésének alkalmazásában a maximális beruházási összeg nagyságának megállapítása során a kölcsön névértékét kell figyelembe venni;

kezességvállalás esetében e cikk (3) bekezdésének alkalmazásában a maximális beruházási összeg nagyságának megállapítása során az alapul szolgáló kölcsön névértékét kell figyelembe venni.

a tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházások költségei, beleértve a beruházáshoz és annak kezdeti telepítéséhez közvetlenül kapcsolódó egyszeri, nem amortizálható költségeket is;

a közvetlenül a beruházási projekt által létrehozott munkahelyek 2 évre számított, becsült bérköltsége;

az a) és a b) pontban említett költségek egy részének kombinációja, de legfeljebb az a) és a b) pont szerinti összegek közül a magasabb.

új létesítmény létrehozásával kapcsolatos tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházás; meglévő létesítmény bővítése; valamely létesítmény termelésének diverzifikációja olyan termékekre vagy szolgáltatásokra, amelyeket a létesítmény korábban nem termelt vagy nem kínált; vagy a létesítménybe történő beruházással érintett termék(ek) teljes termelési folyamatának vagy átfogó szolgáltatás(ok) nyújtásának alapvető megváltoztatása; vagy

bezárt vagy megvásárlás nélkül bezárásra ítélt létesítmény eszközeinek megvásárlása. Egy vállalkozásban történő részesedésszerzés önmagában nem minősül beruházásnak. Az ügyletet piaci feltételek mellett kell lebonyolítani. Elvben csak a vevőtől független harmadik felektől megvásárolt eszközök költségei vehetők figyelembe. Ha azonban egy kisvállalkozást az eredeti tulajdonos családtagja, korábbi munkavállaló vagy több korábbi munkavállaló vesz át, az eszközöknek a vevőtől független harmadik féltől való megvásárlására vonatkozó feltétel nem alkalmazható.

földterület és épületek tekintetében a bérleti viszonyt fenn kell tartani a beruházás befejezésének várható dátumától számított legalább 3 éven keresztül;

üzem vagy gép esetében a bérleti viszonyt olyan pénzügyi lízing formájában kell megvalósítani, amely a lízing futamidejének lejártakor a támogatás kedvezményezettjével szemben az eszköz megvásárlására vonatkozó kötelezettséget tartalmaz.

kizárólag a támogatásban részesülő létesítményben használhatók fel;

amortizálhatónak kell lenniük;

a vevőtől független harmadik felektől, piaci feltételek mellett kell azokat megvásárolni;

legalább 3 évig a támogatásban részesülő vállalkozás eszközei között kell azokat feltüntetni.

a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított három éven belül kell létrehozni;

az előző tizenkét hónap átlagához képest az érintett létesítményben foglalkoztatottak számának nettó növekedését kell eredményeznie;

a létrehozott munkahelyeket az álláshely első betöltésétől számított legalább három évig fenn kell tartani.

kisvállalkozás esetében az elszámolható költségek 20 %-a;

középvállalkozás esetében az elszámolható költségek 10 %-a.

közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia kidolgozásához és megvalósításához kapcsolódó előkészítő támogatás, kapacitásépítés, képzés és hálózatépítés költségei;

jóváhagyott műveletek végrehajtása;

az együttműködési tevékenységek előkészítése és végrehajtása;

a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia végrehajtásának irányításához kapcsolódó működési költségek;

a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia szervezése az érdekeltek közötti információcsere megkönnyítése, a stratégia és a projektek előmozdítása, valamint a potenciális kedvezményezettek támogatása érdekében a műveletek kidolgozása és a pályázatok előkészítése céljából.

az árképzésbe való állami beavatkozás, amely csökkenti a beszállítók által a mikrovállalkozások felé a villamosenergia-, gáz- vagy hőegységenként felszámított árakat;

a mikrovállalkozások részére közvetlenül vagy beszállítókon keresztül, villamosenergia-, gáz- vagy hőfogyasztási egységenként, a szóban forgó fogyasztás költségei egy részének ellentételezésére végrehajtott kifizetések.

sem a beszállítók, sem a mikrovállalkozások tekintetében nem alkalmaznak hátrányos megkülönböztetést;

előírják, hogy minden beszállító jogosult arra, hogy ugyanazon az alapon tegyen ajánlatot a mikrovállalkozások részére nyújtott villamosenergia-, gáz- vagy hőszolgáltatásra vonatkozóan;

olyan mechanizmust írnak elő, amely – abban az eseten, ha a támogatás nyújtására beszállítón keresztül kerül sor – biztosítja, hogy a támogatást a lehető legnagyobb mértékben továbbítják a végső kedvezményezettnek; valamint

olyan árat eredményeznek, amely meghaladja a költségeket, és olyan szintet ér el, ahol tényleges árversenyre kerülhet sor.

az árképzésbe való állami beavatkozás, amely csökkenti a beszállítók által a villamosenergia-, gáz- vagy hőegységenként felszámított árakat;

a kkv-k részére közvetlenül vagy beszállítókon keresztül, villamosenergia-, gáz- vagy hőfogyasztási egységenként, a szóban forgó fogyasztás költségei egy részének ellentételezésére végrehajtott kifizetések.

nem haladhatják meg kedvezményezett által a támogatási intézkedéssel lefedett időszakban fogyasztott villamos energia, gáz, vagy földgázból vagy villamos energiából előállított hő legfeljebb 70 %-át;

sem a beszállítók, sem a kkv-k tekintetében nem alkalmaznak hátrányos megkülönböztetést;

rendelkeznek a beszállítók kompenzációjáról, amennyiben az állami beavatkozás költség alatti szolgáltatást ír elő a beszállítók számára;

előírják, hogy minden beszállító jogosult arra, hogy ugyanazon az alapon tegyen ajánlatot a villamosenergia-, gáz- vagy hőszolgáltatásra vonatkozóan;

olyan mechanizmust írnak elő, amely – abban az eseten, ha a támogatás nyújtására beszállítón keresztül kerül sor – biztosítja, hogy a támogatást a lehető legnagyobb mértékben továbbítják a végső kedvezményezettnek; valamint

a szolgáltatások olyan átlagos egységárát eredményezik, amely legalább egyenlő az érintett tagállamban a 2021. január 1-jétől december 31-ig tartó időszakban a végső fogyasztók részére szolgáltatott villamos energia, gáz, illetve hő egységenkénti átlagárával.

az árképzésbe való állami beavatkozás megfelel a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek; valamint

a kompenzációs kifizetés nem haladja meg az állami beavatkozás által a költség alatt meghatározott ár és azon ár közötti különbséget, amelyet a beszállító a piaci alapú szolgáltatási árak alkalmazása esetén a beavatkozás hiányában elvárhatott volna.

személyzeti költségek;

irodai és adminisztratív költségek;

utazási és szállásköltségek;

külső szakértői és szolgáltatási költségek;

berendezések költségei;

infrastrukturális és építési beruházások költségei.

semmilyen piacon nem működtek még;

valamely alábbi időszakon át működtek valamely piacon:

Amennyiben egy adott vállalkozás esetében az (i) és (ii) pontban említett támogathatósági időszakok egyikét veszik figyelembe, a továbbiakban az ugyanazon vállalkozásnak nyújtott támogatás kapcsán csak ugyanezen időszak vehető figyelembe. Azon vállalkozások esetében, amelyek egy másik vállalkozást felvásároltak vagy összefonódás útján jöttek létre, a támogathatósági időszak a felvásárolt vállalkozás vagy az összefonódott vállalkozások működését is magában foglalja, kivéve, ha a felvásárolt vállalkozás vagy az összefonódott vállalkozások árbevétele a felvásárló vállalkozások által a felvásárlást megelőző pénzügyi évben elért árbevétel kevesebb mint 10 %-át teszi ki, vagy – összefonódás útján létrejövő vállalkozások esetében – az összefonódásban részt vevő vállalkozások által az összefonódást megelőző pénzügyi évben elért összesített árbevételnek kevesebb mint 10 %-át teszi ki. Ha az i. pontban említett támogathatósági időszakot olyan vállalkozások esetében alkalmazzák, amelyeket nem kell bejegyezni, a támogathatósági időszak kezdete az az időpont, amikor a vállalkozás megkezdi gazdasági tevékenységét vagy amikor gazdasági tevékenysége alapján adóztathatóvá válik, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont;

olyan induló beruházást igényelnek, amely – új gazdasági tevékenység céljából készített üzleti terv alapján – meghaladja az előző 5 évben elért átlagos éves árbevételük 50 %-át. Az első mondattól eltérve ezt a küszöbértéket 30 %-ra kell korlátozni a következő beruházások tekintetében, amelyek új gazdasági tevékenységre irányuló induló beruházásnak minősülnek:

a támogatás nem haladja meg a kockázatfinanszírozás (8) bekezdésben említett teljes összegét;

az eredeti üzleti terv tartalmazta a kiegészítő befektetések lehetőségét;

a kiegészítő befektetésben részesülő vállalkozás nem lesz az I. melléklet 3. cikke (3) bekezdésének értelmében vett kapcsolt vállalkozása az intézkedés keretében kockázatfinanszírozást nyújtó pénzügyi közvetítőtől vagy független magánbefektetőtől eltérő másik vállalkozásnak, kivéve, ha az új entitás egy kkv.

kölcsönök és adósságként strukturált kvázisajáttőke-befektetések esetében az eszköz kintlévő névértéke;

a kezességvállalások esetében az alapul szolgáló kölcsön kintlévő összegének névértéke.

a támogatható vállalkozásoknak közvetlenül vagy közvetetten kockázatfinanszírozási célú befektetést biztosító tőkebefektetés, illetve kvázisajáttőke-befektetés vagy tőkejuttatás;

a támogatható vállalkozásoknak közvetlenül vagy közvetve kockázatfinanszírozási célú befektetést biztosító kölcsön;

a támogatható vállalkozásoknak közvetve vagy közvetlenül biztosított kockázatfinanszírozási célú befektetésből eredő veszteségek fedezésére nyújtott kezességvállalás.

a kezességvállalástól eltérő formában nyújtott kockázatfinanszírozási támogatás esetében a nyereségből származó prioritásként kezelt hozamokat (aszimmetrikus nyereségrészesedés vagy nyereségnövelés) előnyben kell részesíteni a potenciális veszteségekkel szembeni védelemhez (veszteségminimalizálás) képest;

amennyiben az állami és magánbefektetők közötti veszteségmegosztás aszimmetrikus, az állami befektetőt terhelő első veszteséget a kockázatfinanszírozási célú befektetés 25 %-ára kell korlátozni;

kezességvállalás formájában nyújtott kockázatfinanszírozási támogatás esetében a kezességvállalási mérték nem haladhatja meg a 80 %-ot, és az adott tagállamot terhelő teljes veszteséget a kezességvállalással biztosított portfólió legfeljebb 25 %-ára kell korlátozni. Díjmentesen kizárólag a kezességvállalással biztosított portfólió várt veszteségét fedező kezességvállalások nyújthatók. Amennyiben a kezességvállalás a váratlan veszteségek fedezését is magában foglalja, úgy a pénzügyi közvetítő a kezességvállalásnak a váratlan veszteségeket fedező részére piackonform kezességvállalási díjat fizet.

a (3) bekezdés a) pontjában említett, támogatható vállalkozások esetében a biztosított kockázatfinanszírozási célú befektetés 10 %-a;

a (3) bekezdés b) pontjában említett, támogatható vállalkozások esetében a biztosított kockázatfinanszírozási célú befektetés 40 %-a;

a (3) bekezdés c) pontjában említett, támogatható vállalkozásoknak nyújtott kockázatfinanszírozási célú befektetés esetében és a (3) bekezdés b) pontjában említett támogathatósági időszak eltelte után támogatható vállalkozásokba történő kiegészítő kockázatfinanszírozási célú befektetés esetében a biztosított kockázatfinanszírozási célú befektetés 60 %-a.

az alkalmazandó törvényeknek megfelelően, támogatható pénzügyi közvetítők és alapkezelők létrehozásának biztosítása;

a pénzügyi közvetítők és alapkezelők között nem tehető különbség a székhelyük vagy bejegyzésük szerinti tagállam alapján;

célja a (10) bekezdésben említett megfelelő kockázat/nyereség megosztási rendszerek kialakítása és a (15) bekezdésben említett nyereségorientált döntések megalapozása.

a tagállam vagy az intézkedés végrehajtásával megbízott jogalany átvilágítási folyamatról rendelkezik annak érdekében, hogy a kockázatfinanszírozási célú intézkedés végrehajtása céljából biztosítható legyen az üzleti szempontból megalapozott beruházási stratégia alkalmazása, beleértve egy olyan megfelelő kockázatdiverzifikációs politikát, amelynek célja a gazdasági megvalósíthatóság és – az érintett befektetési portfólió mérete és területi kiterjedése szempontjából – a hatékonyság elérése;

a támogatható vállalkozásoknak biztosított kockázatfinanszírozási célú befektetést olyan életképes üzleti tervre kell alapozni, amely részletesen ismerteti a terméket, az értékesítés és a jövedelmezőség alakulását, és előzetesen kimutatja a terv pénzügyi életképességét;

minden egyes tőkebefektetésre és kvázisajáttőke-befektetésre vonatkozóan világos és reális kilépési stratégiának kell léteznie.

törvény vagy szerződés kötelezi őket arra, hogy a bevált gyakorlatok szerint, a jóhiszeműen eljáró szakmai alapkezelők gondosságával, és az összeférhetetlenség elkerülésével járjanak el; adott esetben szabályozói felügyelet alkalmazandó;

javadalmazásuk megfelel a piaci gyakorlatnak. Ez a követelmény akkor vélelmezhető teljesültnek, ha a (14) bekezdésnek megfelelően nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes kiválasztási eljárás keretében kerülnek kiválasztásra;

saját forrásaik társbefektetése útján maguk is részt vállalnak a befektetési kockázatból vagy teljesítményhez kötött javadalmazásban részesülnek, és így érdekeik tartósan megegyeznek a tagállam vagy az általa megbízott fél érdekeivel;

meghatározzák a befektetési stratégiát, a befektetések kritériumait és tervezett ütemezését;

a befektetők számára lehetővé kell tenni a befektetési alap irányító testületeiben, ha van ilyen – így például felügyelőbizottságában vagy tanácsadó bizottságában – való képviseletet.

a kkv-k szintjén a támogatás – az esettől függően – teljesíti az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben ( 59 ), az 1408/2013/EU bizottsági rendeletben ( 60 ) vagy a 717/2014/EU rendeletben foglalt feltételeket;

az e cikkben foglalt feltételek teljesülnek, a (3), (4), (8), (12) és/vagy (13) bekezdésében foglalt feltételek kivételével;

a támogatható vállalkozásoknak saját tőke, kvázi-sajáttőke vagy kölcsön formájában kockázatfinanszírozási célú befektetést nyújtó kockázatfinanszírozási célú intézkedések esetében az intézkedésnek a pénzügyi közvetítők vagy a kkv-k szintjén további független magánbefektetői forrásokat kell bevonnia oly módon, hogy az összesített magánbefektetői részvételi arány elérje a kkv-knak nyújtott kockázatfinanszírozás legalább 60 %-át.

független magánbefektető által a 21. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett támogatható vállalkozásokban végrehajtott támogatható beruházás esetében 50 %;

független magánbefektető által a 21. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett támogatható vállalkozásokban végrehajtott támogatható beruházás esetében 35 %;

független magánbefektető által a 21. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett támogatható vállalkozásokban megvalósított támogatható befektetés vagy a 21. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett támogathatósági időszakot követően egy támogatható vállalkozásban megvalósított támogatható kiegészítő befektetés 20 %-a.

nem vette át egy másik vállalkozás tevékenységét, kivéve, ha az átvett tevékenység árbevétele a támogatható vállalkozás árbevételének kevesebb mint 10 %-át tette ki az átvételt megelőző pénzügyi évben;

még nem osztott nyereséget;

nem vásárolt fel másik vállalkozást vagy nem összefonódás útján jött létre, kivéve, ha a felvásárolt vállalkozás árbevétele a támogatható vállalkozás által a felvásárlást megelőző pénzügyi évben elért árbevételnek kevesebb mint 10 %-át teszi ki, vagy az összefonódás útján létrejövő vállalkozás árbevétele az összefonódó vállalkozások által az összefonódást megelőző pénzügyi évben elért összesített árbevételnek kevesebb mint 10 %-át teszi ki.

nem piaci kamatozású, tízéves futamidőre nyújtott kölcsön, amelynek névértéke nem haladja meg az 1,1 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében az 1,65 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében a 2,2 millió EUR-t. Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező kölcsönök esetében a maximális összeg kiigazítható a fenti összegeknek, valamint a 10 év és a kölcsön tényleges futamideje hányadosának a szorzatával. Az 5 évnél rövidebb futamidejű kölcsönök esetében a maximális összeg megegyezik az ötéves kölcsönökre vonatkozó maximális összeggel;

nem piaci díj ellenében, tízéves futamidőre nyújtott kezességvállalás, amelynél a kezességvállalással biztosított összeg nem haladja meg az 1,65 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében a 2,48 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében a 3,3 millió EUR-t. Az 5 és 10 év közötti futamidőre nyújtott kezességvállalások esetében a kezességvállalással biztosított maximális összeg kiigazítható a fenti összegeknek, valamint a 10 év és a kezességvállalás tényleges futamideje hányadosának a szorzatával. Az 5 évnél rövidebb futamidőre nyújtott kezességvállalások esetében a kezességvállalással biztosított maximális összeg megegyezik az ötéves kezességvállalásra vonatkozó maximális összeggel. A kezességvállalás nem haladhatja meg az alapul szolgáló kölcsön 80 %-át;

vissza nem térítendő támogatás – beleértve a tőkebefektetést és a kvázisajáttőke-befektetést is –, kamatlábcsökkentés és garanciadíj-csökkentés, amelynek bruttó támogatási egyenértéke nem haladja meg a 0,5 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében a 0,75 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében az 1 millió EUR-t;

a támogatható vállalkozásoknak nyújtott adóösztönző, amelynek bruttó támogatási egyenértéke nem haladja meg a 0,5 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében a 0,75 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében az 1 millió EUR-t.

a szellemi tulajdon átruházásának vagy a kapcsolódó hozzáférési jogok átadásának célja új termék vagy szolgáltatás piaci bevezetése; valamint

a szellemi tulajdon értéke annak piaci árán került meghatározásra – ez akkor valósul meg, ha a következő módszerek közül valamelyik alapján határozták meg:

Az e pontban említett szellemi tulajdon értékéből levonható a támogatható vállalkozás akár pénzügyi, akár nem pénzügyi hozzájárulásának értéke, amellyel hozzájárult a kutató-ismeretterjesztő szervezet által végzett és az érintett szellemi tulajdont eredményező tevékenységek költségeihez.

A szellemi tulajdon átruházásához vagy a kapcsolódó hozzáférési jogok jelen bekezdés szerinti átadásához nyújtott támogatás összege nem haladhatja meg az 1 millió EUR-t. A támogatási összeg kiszámításához a b) pontban említett szellemi tulajdon értékén végrehajtják a b) pont utolsó fordulatában említett levonást, valamint levonják belőle a kedvezményezett által a szóban forgó szellemi tulajdonért fizetendő esetleges ellentételezés értékét. A b) pontban említett szellemi tulajdon értéke meghaladhatja az 1 millió EUR-t, mely esetben a támogatható vállalkozás szavatolótőkével vagy más eszközökkel fedezheti ezt a kiegészítő összeget.

a pénzügyi közvetítők kezelői vagy befektetők által a 21., a 21a. és a 22. cikk szerinti támogatható vállalkozások körének meghatározása érdekében végzett kezdeti vizsgálat és hivatalos átvilágítás költségei;

a 21., 21a. és 22. cikk szerinti egyedi támogatható vállalkozásba történő, az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet ( 61 ) 36. cikkének (1) bekezdésében meghatározott befektetéssel kapcsolatos kutatás költségei, feltéve, hogy e kutatást nyilvánosan terjesztik, és ha a nyilvános terjesztést megelőzően a befektetéssel kapcsolatos kutatási szolgáltató megbízóinak körében terjesztették, ugyanazon formában, legkésőbb 3 hónappal a megbízók körében történt első terjesztést követően kerül sor a nyilvános terjesztésre.

alapkutatás;

ipari kutatás;

kísérleti fejlesztés;

megvalósíthatósági tanulmány.

személyi jellegű ráfordítások: kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet a projektben való foglalkoztatásuk mértékéig;

az eszközök és berendezések költségei, a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére. Amennyiben ezeket az eszközöket és berendezéseket nem használják teljes élettartamuk alatt a projektben, csak a projekt időtartamának megfelelő – az általánosan elfogadott számviteli alapelveknek megfelelően kiszámított – értékcsökkenési ráfordítások minősülnek elszámolható költségnek;

az épületek és földterület költségei, a projektben való használatuk mértékéig és idejére. Az épületek tekintetében csak a projekt időtartamának megfelelő – az általánosan elfogadott számviteli alapelveknek megfelelően kiszámított – értékcsökkenési ráfordítások minősülnek elszámolható költségnek. A földterület esetében az adásvétel költségei, illetve a ténylegesen felmerülő tőkeköltségek is elszámolhatók;

a szerződéses kutatás, a külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező ismeretek és szabadalmak költségei, valamint a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költségei, ha azokat kizárólag a projekt céljaira veszik igénybe;

további általános és egyéb működési költségek, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt eredményeként merülnek fel; a 7. cikk (1) bekezdése harmadik fordulatának sérelme nélkül az ilyen jellegű kutatás-fejlesztési projektek költségei egyszerűsített költségelszámolás alapján is kiszámíthatók, melynek során az a)–d) pontban említett összes támogatható kutatás-fejlesztési projektköltségre legfeljebb 20 %-os átalányt alkalmaznak. Ebben az esetben a közvetett költségek kiszámításához figyelembe vett kutatás-fejlesztési projekt költségeit a szokásos számviteli gyakorlat alapján kell megállapítani, és e költségek kizárólag a kutatás-fejlesztési projekt fenti a)–d) pontban felsorolt elszámolható költségei lehetnek.

alapkutatásnál az elszámolható költségek 100 %-a;

ipari kutatásnál az elszámolható költségek 50 %-a;

kísérleti fejlesztésnél az elszámolható költségek 25 %-a;

megvalósíthatósági tanulmánynál az elszámolható költségek 50 %-a.

középvállalkozások esetében 10 százalékponttal, kisvállalkozások esetében pedig 20 százalékponttal;

15 százalékponttal, amennyiben a következő feltételek valamelyike teljesül:

5 százalékponttal, ha a kutatás-fejlesztési projektet a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában előírt feltételeknek megfelelő támogatott területeken hajtják végre;

25 százalékponttal, ha a kutatás-fejlesztési projekt:

amennyiben az infrastruktúrát egyaránt használják gazdasági, illetve nem gazdasági tevékenységek folytatására, az egyes tevékenységekhez kapcsolódó finanszírozást, az azokkal járó költségeket és az azokból származó bevételeket külön kell elszámolni, következetesen alkalmazott és objektíven indokolható számviteli elvek alapján;

az infrastruktúra üzemeltetéséért vagy használatáért a piaci árnak megfelelő árat kell felszámítani;

az infrastruktúrának több felhasználó számára hozzáférhetőnek kell lennie, és a hozzáférést átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani. Az infrastruktúra beruházási költségeit legalább 10 %-ban finanszírozó vállalkozások kedvezőbb feltételek mellett kedvezményes hozzáférési lehetőséget kaphatnak. A túlkompenzáció elkerülése érdekében a hozzáférési lehetőségeknek arányban kell állniuk a vállalkozás beruházási költségekhez való hozzájárulásával, és az említett feltételeket nyilvánossá kell tenni;

amennyiben az infrastruktúra gazdasági és nem gazdasági tevékenységekre vonatkozóan egyaránt részesül állami finanszírozásban, a tagállamok ellenőrzési és visszakövetelési mechanizmust hoznak létre annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás intenzitása akkor se haladja meg az alkalmazandó mértéket, ha a gazdasági tevékenységek részaránya nagyobb annál, mint amit a támogatás odaítélésekor terveztek.

középvállalkozások esetében 10 százalékponttal, kisvállalkozások esetében pedig 20 százalékponttal;

további 10 százalékponttal a legalább két tagállam által nyújtott közfinanszírozásban érintett, határokon átnyúló tesztelési és kísérleti infrastruktúrák, illetve az uniós szinten értékelt és kiválasztott tesztelési és kísérleti infrastruktúrák esetében;

további 5 százalékponttal olyan tesztelési és kísérleti infrastruktúrák esetében, amelyek éves kapacitásának legalább 80 %-át kkv-k számára különítik el.

az együttműködés és információmegosztás elősegítésére, illetve a specializált, személyre szabott üzleti szolgáltatás nyújtásának vagy közvetítésének javítására szolgáló klaszterélénkítés;

az újabb vállalkozások és szervezetek klaszterhez történő csatlakozása, valamint a klaszter ismertségének növelése érdekében végzett marketingtevékenység;

a klaszter létesítményeinek kezelése; az ismeretmegosztás, kapcsolatépítés és nemzetközi együttműködés támogatására szolgáló képzési programok, műhelytalálkozók és konferenciák szervezése.

szabadalmak és egyéb immateriális javak megszerzésének, érvényesítésének és védelmének költségei;

olyan, kutató-tudásközvetítő szervezettől vagy nagyvállalkozástól kirendelt, magasan képzett munkaerő költségei, aki kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységeken, a kedvezményezettnél újonnan létrehozott munkakörben dolgozik, és nem a személyzet más tagjait helyettesíti;

innovációs tanácsadás és támogató szolgáltatások költségei, beleértve a kutató-ismeretterjesztő szervezetek, kutatási infrastruktúrák, tesztelési és kísérleti infrastruktúrák vagy innovációs klaszterek által nyújtott szolgáltatásokat is.

személyi jellegű ráfordítások;

az eszközök, berendezések, épületek és földterületek költségei, a projektben való használatuk mértékéig és idejére;

a szerződéses kutatás, a külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező ismeretek és szabadalmak költségei;

további általános és egyéb működési költségek, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt eredményeként merülnek fel.

a támogatott projekt megvalósításának ténye;

a támogatott projekt céljai;

a támogatott projekt várható eredményei közzétételének hozzávetőleges időpontja és az interneten való közzététel helye;

utalás arra, hogy a támogatott projekt eredményei térítésmentesen rendelkezésre állnak majd az érintett ágazatban vagy alágazatban működő valamennyi vállalkozás számára.

az oktatók személyi jellegű ráfordításai azokra az órákra vonatkozóan, amikor az oktatók részt vesznek a képzésen;

az oktatóknak és a képzés résztvevőinek a közvetlenül a képzési projekthez kapcsolódó működési költségei, például a közvetlenül a projekthez kapcsolódó útiköltség és szállásköltség, anyagok és fogyóeszközök, az eszközök és berendezések értékcsökkenése, kizárólag a képzési projekt céljaira való használatuk mértékéig;

a képzési projekthez kapcsolódó tanácsadás költségei;

a képzés résztvevőinek személyi jellegű ráfordításai és az általános közvetett költségek (adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsiköltségek) azokra az órákra vonatkozóan, amikor a képzés résztvevői részt vesznek a képzésen.

megváltozott munkaképességű vagy hátrányos helyzetű munkavállalóknak biztosított képzés esetében 10 százalékponttal;

középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 10 százalékponttal, kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében pedig 20 százalékponttal.

a képzés résztvevői nem a legénység aktív tagjai, hanem létszám fölötti személyként tartózkodnak a fedélzeten; valamint

a képzés az uniós lajstromban szereplő hajók fedélzetén folyik.

a helyiségek átalakításának költségei;

a megváltozott munkaképességű munkavállalók segítésével foglalkozó személyek foglalkoztatásához kizárólag a segítés ideje alatt kapcsolódó, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók segítésével foglalkozó személyzet képzéséhez kapcsolódó költségek;

a megváltozott munkaképességű munkavállalók által használt berendezések átalakításának vagy beszerzésének, illetve szoftverek beszerzésének és érvényesítésének költségei – beleértve az átalakított vagy segítség nyújtására alkalmas technológiai felszerelések költségeit is –, amelyek azokon a költségeken felül jelentkeznek, amelyek akkor merülnének fel, ha a kedvezményezett nem megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatna;

a megváltozott munkaképességű munkavállalók munkahelyre való szállításához és munkával kapcsolatos tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó költségek;

a megváltozott munkaképességű munkavállaló által rehabilitációra fordított órákra vonatkozó bérköltségek;

amennyiben a kedvezményezett védett foglalkoztatást biztosít, az érintett vállalkozás termelőegységei létrehozásának, üzembe helyezésének vagy korszerűsítésének költségei, továbbá minden adminisztrációs és szállítási költség, feltéve, hogy közvetlenül a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásából erednek.

a hátrányos helyzetű munkavállaló felvételét követő legfeljebb tizenkét hónapos időszak vagy a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló felvételét követő legfeljebb huszonnégy hónapos időszak alatt a hátrányos helyzetű munkavállaló segítésével foglalkozó személyzetnek kizárólag a segítés ideje alatti foglalkoztatása;

a hátrányos helyzetű munkavállalók segítésével foglalkozó személyzet képzése.

a hatályos uniós szabványok teljesítésén túl lehetővé kell tennie a kedvezményezett számára a tevékenységei környezetvédelmi szintjének emelését eredményező projekt végrehajtását, függetlenül attól, hogy vannak-e az uniós szabványoknál szigorúbb kötelező nemzeti szabványok; a 2. cikk 130. pontjának utolsó mondatában említett, az (1b) bekezdés szerinti hidrogénnel, hulladékhővel vagy CO2-vel kapcsolatos külön célra kiépített infrastruktúrához kapcsolódó vagy azt magában foglaló, vagy az (1b) bekezdés szerinti hidrogén, hulladékhő vagy CO2 energetikai infrastruktúrájával való összeköttetést feltételező projektek esetében a környezetvédelem szintjének növekedése az infrastrukturális láncban részt vevő másik entitás tevékenységeiből is eredhet; vagy

uniós szabványok hiányában lehetővé kell tennie a kedvezményezett számára a tevékenységei környezetvédelmi szintjének emelését eredményező projekt végrehajtását; a 2. cikk 130. pontjának utolsó mondatában említett, az (1b) bekezdés szerinti hidrogénnel, hulladékhővel vagy CO2-vel kapcsolatos külön célra kiépített infrastruktúrához kapcsolódó vagy azt magában foglaló, vagy az (1b) bekezdés szerinti hidrogén, hulladékhő vagy CO2 energetikai infrastruktúrájával való összeköttetést feltételező projektek esetében a környezetvédelem szintjének növekedése az infrastrukturális láncban részt vevő másik entitás tevékenységeiből is eredhet; vagy

lehetővé kell tennie a kedvezményezett számára a tevékenységei környezetvédelmi szintjének emelését eredményező projekt végrehajtását a már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak való megfelelés érdekében; a 2. cikk 130. pontjának utolsó mondatában említett, az (1b) bekezdés szerinti hidrogénnel, hulladékhővel vagy CO2-vel kapcsolatos külön célra kiépített infrastruktúrához kapcsolódó vagy azt magában foglaló, vagy az (1b) bekezdés szerinti hidrogén, hulladékhő vagy CO2 energetikai infrastruktúrájával való összeköttetést feltételező projektek esetében a környezetvédelem szintjének növekedése az infrastrukturális láncban részt vevő másik entitás tevékenységeiből is eredhet.

a szén-dioxid-leválasztást és/vagy -szállítást – ideértve a teljes szén-dioxid-leválasztási és -tárolási vagy szén-dioxid-leválasztási és -hasznosítási lánc egyedi elemeit is – egy teljes szén-dioxid-leválasztási és -tárolási vagy szén-dioxid-leválasztási és -hasznosítási lánccá kell egyesíteni;

a beruházási projekt nettó jelenértékének az élettartama alatt negatívnak kell lennie. A projekt nettó jelenértékének kiszámításához a CO2-kibocsátás elkerült költségeit figyelembe kell venni;

az elszámolható költségek kizárólag a szén-dioxid-leválasztásnak a valamely szén-dioxid-kibocsátó létesítményre (ipari létesítményre vagy erőműre) történő alkalmazásából, vagy a szén-dioxidnak a környezeti levegőből közvetlenül történő leválasztásából, vagy a leválasztott szén-dioxid-kibocsátás tárolási pufferkapacitásából és szállításából eredő beruházási többletköltségek.

ha a kontrafaktuális forgatókönyv olyan kevésbé környezetbarát beruházás megvalósítása, amely megfelel a szokásos kereskedelmi gyakorlatnak az ágazat vagy az érintett tevékenység esetében, az elszámolható költségeket az állami támogatásban részesülő beruházás költségei és a kevésbé környezetbarát beruházás költségei közötti különbözet teszi ki;

ha a kontrafaktuális forgatókönyv ugyanazon beruházás későbbi időpontban történő megvalósítása, az elszámolható költségek az állami támogatásban részesülő beruházás költségei és a későbbi beruházás nettó jelenértéken számított költségei közötti különbözetből állnak, arra az időpontra diszkontálva, amikor a támogatott beruházás megvalósul;

ha a kontrafaktuális forgatókönyv meglévő berendezések és felszerelések üzemben tartását foglalja magában, az elszámolható költségek az állami támogatásban részesülő beruházás költségei és a meglévő létesítmények és berendezések karbantartására, javítására és korszerűsítésére irányuló beruházások nettó jelenértéke közötti különbözetből állnak, arra az időpontra diszkontálva, amikor a támogatott beruházás megvalósul;

lízingszerződés tárgyát képező felszerelés esetében az elszámolható költségek az állami támogatásban részesülő felszereléslízingelés nettó jelenértéke és azon kevésbé környezetbarát felszerelés lízingelésének nettó jelenértéke közötti különbözetből állnak, amelynek lízingelésére a támogatás hiányában került volna sor; a lízingelés költségei nem foglalják magukban a felszerelés vagy berendezés üzemeltetésével kapcsolatos költségeket (üzemanyag-költségek, biztosítás, karbantartás, egyéb fogyóeszközök), függetlenül attól, hogy azok részét képezik-e a lízingszerződésnek.

a támogatás odaítélése objektív, világos, átlátható és megkülönböztetésmentes támogathatósági és kiválasztási kritériumok alapján történik, melyeket a tényleges verseny lehetővé tétele érdekében előzetesen kell meghatározni és az ajánlatok benyújtásának határideje előtt legalább hat héttel közzé kell tenni;

a program végrehajtása során olyan ajánlattételi eljárás esetén, amelyben minden ajánlattevő támogatásban részesül, a szóban forgó eljárást a tényleges verseny helyreállítása céljából ki kell igazítani a következő ajánlattételi eljárásban, például a költségvetés vagy a mennyiség csökkentésével;

az ajánlattételi eljárás eredményének utólagos kiigazítását (mint például az ajánlatok eredményével kapcsolatos utólagos tárgyalást) ki kell zárni;

az ajánlatok rangsorolásához – és végső soron a támogatásnak a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében történő elosztásához – használt összes kiválasztási kritérium legalább 70 %-át annak alapján kell meghatározni, hogy a támogatás hogyan viszonyul a projektnek az intézkedés környezetvédelmi célkitűzéseihez való hozzájárulásához; ilyen kritérium például az egy megvalósítandó környezetvédelmi egység után igényelt támogatás.

a támogatás odaítélése objektív, világos, átlátható és megkülönböztetésmentes támogathatósági és kiválasztási kritériumok alapján történik, melyeket a tényleges verseny lehetővé tétele érdekében előzetesen kell meghatározni és az ajánlatok benyújtásának határideje előtt legalább 6 héttel közzé kell tenni;

a program végrehajtása során olyan ajánlattételi eljárás esetén, amelyben minden ajánlattevő támogatásban részesül, a szóban forgó eljárást a tényleges verseny helyreállítása céljából ki kell igazítani a következő ajánlattételi eljárásban, például a költségvetés vagy a mennyiség csökkentésével;

az ajánlattételi eljárás eredményének utólagos kiigazítását (mint például az ajánlatok eredményével kapcsolatos utólagos tárgyalást) ki kell zárni;

az ajánlatok rangsorolásához – és végső soron a támogatásnak a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében történő elosztásához – használt összes kiválasztási kritérium legalább 70 %-át annak alapján kell meghatározni, hogy a támogatás hogyan viszonyul a projektnek az intézkedés környezetvédelmi célkitűzéseihez való hozzájárulásához; ilyen kritérium például az egy elektromos töltőállomás vagy hidrogéntöltő állomás után igényelt támogatás.

a tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes járművek vásárlására irányuló beruházások esetében a tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes jármű vásárlásának többletköltségei. Az elszámolható költségeket a tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes jármű vásárlására irányuló beruházás költségeinek és egy azonos kategóriájú, a már érvényben lévő uniós szabványoknak megfelelő, olyan jármű vásárlására irányuló beruházás költségeinek különbözeteként kell kiszámolni, amelyet a támogatás hiányában szereztek volna be;

a tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes járművek lízingelésére irányuló beruházások esetében a tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes jármű lízingelésének többletköltségei. Az elszámolható költségeket a tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes jármű lízingelésének nettó jelenértéke és egy azonos kategóriájú, a már érvényben lévő vonatkozó uniós szabványoknak megfelelő, olyan jármű lízingelésének nettó jelenértéke különbözeteként kell kiszámolni, amelyet a támogatás nélkül lízingeltek volna. Az elszámolható költségek meghatározása céljából nem vehetők figyelembe a jármű üzemeltetésével kapcsolatos működési költségek, ideértve az energiaköltségeket, biztosítási költségeket és karbantartási költségeket is, függetlenül attól, hogy azok szerepelnek-e a lízingszerződésben;

a járművek tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes jármű minősítését lehetővé tevő utólagos átalakításra irányuló beruházások esetében az utólagos átalakításra irányuló beruházás költségei.

a támogatás odaítélése objektív, világos, átlátható és megkülönböztetésmentes támogathatósági és kiválasztási kritériumok alapján történik, melyeket a tényleges verseny lehetővé tétele érdekében előzetesen kell meghatározni és az ajánlatok benyújtásának határideje előtt legalább hat héttel közzé kell tenni;

a program végrehajtása során olyan ajánlattételi eljárás esetén, amelyben minden ajánlattevő támogatásban részesül, a szóban forgó eljárást a tényleges verseny helyreállítása céljából ki kell igazítani a következő ajánlattételi eljárásban, például a költségvetés vagy a mennyiség csökkentésével;

az ajánlattételi eljárás eredményének utólagos kiigazítását (mint például az ajánlatok eredményével kapcsolatos utólagos tárgyalást) ki kell zárni;

az ajánlatok rangsorolásához – és végső soron a támogatásnak a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében történő elosztásához – használt összes kiválasztási kritérium legalább 70 %-át annak alapján kell meghatározni, hogy a támogatás hogyan viszonyul a projektnek az intézkedés környezetvédelmi célkitűzéseihez való hozzájárulásához; ilyen kritérium például az egy darab tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes jármű után igényelt támogatás.

kibocsátásmentes járművek vásárlása vagy lízingelése, illetve a kibocsátásmentes jármű minősítésüket lehetővé tevő utólagos átalakítás esetében az elszámolható költségek 100 %-a;

tiszta üzemű járművek vásárlása vagy lízingelése, illetve járművek tiszta üzemű jármű minősítését lehetővé tevő utólagos átalakítása esetében az elszámolható költségek 80 %-a.

ha a kontrafaktuális forgatókönyv olyan kevésbé energiahatékony beruházás lenne megvalósítása lenne, amely megfelel a szokásos kereskedelmi gyakorlatnak az ágazat vagy az érintett tevékenység esetében, az elszámolható költségeket az állami támogatásban részesülő beruházás költségei és a kisebb energiahatékonyságú beruházás költségei közötti különbözet teszi ki;

ha a kontrafaktuális forgatókönyv ugyanazon beruházás későbbi időpontban történő megvalósítása, az elszámolható költségek az állami támogatásban részesülő beruházás költségei és a későbbi beruházás nettó jelenértéken számított költségei közötti különbözetből állnak, arra az időpontra diszkontálva, amikor a támogatott beruházás megvalósul;

ha a kontrafaktuális forgatókönyv meglévő berendezések és felszerelések üzemben tartását foglalja magában, az elszámolható költségek az állami támogatásban részesülő beruházás költségei és a meglévő létesítmények és berendezések karbantartására, javítására és korszerűsítésére irányuló beruházások nettó jelenértéke közötti különbözetből állnak, arra az időpontra diszkontálva, amikor a támogatott beruházás megvalósul;

Lízingszerződés tárgyát képező felszerelés esetében az elszámolható költségek az állami támogatásban részesülő felszerelés lízingelésének nettó jelenértéke és azon kevésbé energiahatékony felszerelés lízingelésének nettó jelenértéke közötti különbözetből állnak, amelynek lízingelésére a támogatás hiányában került volna sor; a lízingelés költségei nem foglalják magukban a felszerelés vagy berendezés üzemeltetésével kapcsolatos költségeket (üzemanyagköltségek, biztosítás, karbantartás, egyéb fogyóeszközök), függetlenül attól, hogy azok részét képezik-e a lízingszerződésnek;

a támogatás odaítélése objektív, világos, átlátható és megkülönböztetésmentes támogathatósági és kiválasztási kritériumok alapján történik, melyeket a tényleges verseny lehetővé tétele érdekében előzetesen kell meghatározni és az ajánlatok benyújtásának határideje előtt legalább hat héttel közzé kell tenni;

a program végrehajtása során olyan ajánlattételi eljárás esetén, amelyben minden ajánlattevő támogatásban részesül, a szóban forgó eljárást a tényleges verseny helyreállítása céljából ki kell igazítani a következő ajánlattételi eljárásban, például a költségvetés vagy a mennyiség csökkentésével;

az ajánlattételi eljárás eredményének utólagos kiigazítását (mint például az ajánlatok eredményével kapcsolatos utólagos tárgyalást) ki kell zárni;

az ajánlatok rangsorolásához – és végső soron a támogatásnak a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében történő elosztásához – használt összes kiválasztási kritérium legalább 70 %-át annak alapján kell meghatározni, hogy a támogatás hogyan viszonyul a projektnek az intézkedés környezetvédelmi célkitűzéseihez való hozzájárulásához; ilyen kritérium például a megtakarított energia vagy a megnövelt energiahatékonyság egy egysége után igényelt támogatás. E kritériumok az összes kiválasztási kritérium súlyozásában legalább 70 %-ot tesznek ki.

megújuló energiaforrásokból villamos energiát, fűtő- vagy hűtőenergiát előállító integrált helyszíni berendezések telepítése, beleértve többek között a fotovoltaikus paneleket és hőszivattyúkat;

a helyszíni megújulóenergia-létesítmények által termelt energia tárolására szolgáló berendezések létrehozása. A tárolási berendezésnek energiája évente legalább 75 %-át a közvetlenül összekapcsolt megújulóenergia-termelő létesítményből kell elnyelnie;

energiahatékony távfűtési és/vagy -hűtési rendszerhez, valamint a kapcsolódó berendezésekhez való csatlakozás;

az épület felhasználóinak használatára elektromos töltőinfrastruktúra, valamint kapcsolódó infrastruktúra, például kábelcsatornák kiépítése és telepítése, ha a parkoló létesítmények vagy az épületen belül találhatóak vagy fizikailag csatlakoznak az épülethez;

az épület digitalizációjára szolgáló berendezés telepítése, különösen az okosfunkció-fogadási alkalmasság növelése, beleértve adathálózatok esetében az épületen belüli passzív vezetékeket vagy strukturált kábelezést, valamint az épülethez tartozó ingatlanon található széles sávú infrastruktúra kiegészítő részeit is, de az ingatlanon kívül található adathálózatok vezetékei vagy kábelezése nélkül;

zöldtetőkbe, valamint az esővíz megtartására és felhasználására szolgáló berendezésekbe történő beruházások.

megújuló energiaforrásokból villamos energiát, fűtő- vagy hűtőenergiát előállító integrált helyszíni berendezések telepítése, beleértve többek között a fotovoltaikus paneleket és hőszivattyúkat;

a helyszíni megújulóenergia-létesítmények által termelt energia tárolására szolgáló berendezések létrehozása. A tárolási berendezésnek energiája évente legalább 75 %-át a közvetlenül összekapcsolt megújulóenergia-termelő létesítményből kell elnyelnie;

energiahatékony távfűtési és/vagy -hűtési rendszerhez, valamint a kapcsolódó berendezésekhez való csatlakozásra irányuló beruházások;

az épület felhasználóinak használatára szánt elektromos töltőinfrastruktúra, valamint kapcsolódó infrastruktúra, például kábelcsatornák kiépítése és telepítése, ha a parkoló vagy az épületen belül található vagy fizikailag csatlakozik az épülethez;

az épület digitalizációját – elsősorban az épület okosfunkció-fogadási alkalmasságának növelését – szolgáló berendezések telepítése. Támogatható beruházás lehet adathálózatok esetében az épületen belüli passzív vezetékekre vagy strukturált kábelezésre, valamint az épülethez tartozó ingatlanon található széles sávú infrastruktúra kiegészítő részeire korlátozódó beavatkozás, amely nem foglalja magában az ingatlanon kívül található adathálózatok vezetékeit vagy kábelezését;

zöldtetőkbe, valamint az esővíz megtartására és felhasználására szolgáló berendezésekbe történő beruházások.

A pénzügyi közvetítő kezelőit, valamint az energiahatékonyságialap-kezelőket az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak megfelelően nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás útján kell kiválasztani. Különösen nem tehető különbség a székhelyük vagy bejegyzésük szerinti tagállam szerint. A pénzügyi közvetítőkkel és az energiahatékonyságialap-kezelőkkel szemben a befektetés jellegével objektívan indokolható, előre meghatározott kritériumok támaszthatók.

A független magánbefektetőket az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak megfelelően olyan nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás útján kell kiválasztani, amelynek célja – a kezességvállalástól eltérő befektetések esetében – a magánbefektetői veszteség minimalizálásával szemben az aszimmetrikus nyereségmegosztást előnyben részesítő, megfelelő kockázat/nyereség megosztási rendszerek létrehozása. Amennyiben a magánbefektetőket nem ilyen eljárás keretében választják ki, úgy a magánbefektetőknek biztosított méltányos megtérülési rátát nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás során kiválasztott független szakértőnek kell megállapítania.

Amennyiben az állami és magánbefektetők közötti veszteségmegosztás aszimmetrikus, az állami befektetőt terhelő első veszteséget a teljes befektetés 25 %-ára kell korlátozni.

Kezességvállalás esetében a kezességvállalási mérték nem haladhatja meg a 80 %-ot, és az adott tagállamot terhelő teljes veszteséget a kezességvállalással biztosított portfólió 25 %-ára kell korlátozni. Díjmentesen kizárólag a kezességvállalással biztosított portfólió várt veszteségét fedező kezességvállalások nyújthatók. Amennyiben a kezességvállalás a váratlan veszteségek fedezését is magában foglalja, úgy a pénzügyi közvetítő a kezességvállalásnak a váratlan veszteségeket fedező részére piackonform kezességvállalási díjat fizet.

A befektetők számára lehetővé kell tenni az energiahatékonysági alap vagy a pénzügyi közvetítő irányító testületeiben – így például felügyelőbizottságában vagy tanácsadó bizottságában – való képviseletet.

Az energiahatékonysági alapot vagy a pénzügyi közvetítőt az alkalmazandó jogszabályok szerint kell létrehozni, és a tagállam átvilágítási folyamatról gondoskodik annak érdekében, hogy az energiahatékonysági támogatási intézkedés végrehajtása céljából meggyőződjön arról, hogy üzleti szempontból megalapozott beruházási stratégia kerül alkalmazásra.

törvény vagy szerződés kötelezi őket arra, hogy a szakmai alapkezelők gondosságával, jóhiszeműen és az összeférhetetlenség elkerülésével járjanak el; az alapkezelés a legjobb gyakorlatok alkalmazásával és szabályozói felügyelet mellett zajlik;

javadalmazásuk megfelel a piaci gyakorlatnak. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha a pénzügyi közvetítőt vagy az alapkezelőt tapasztalathoz, szakértelemhez, valamint operatív és pénzügyi kapacitáshoz kapcsolódó objektív kritériumokon alapuló, nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás útján választják ki;

teljesítményhez kötött javadalmazásban részesülnek, vagy saját forrásaik társbefektetése útján maguk is részt vállalnak a befektetési kockázatból, és így érdekeik tartósan megegyeznek az állami befektető érdekeivel;

meghatározzák az energiahatékonysági projektek keretében folytatandó beruházások beruházási stratégiáját, kritériumait és tervezett ütemezését, valamint előzetesen kimutatják pénzügyi életképességét és az energiahatékonyságra gyakorolt várható hatását;

az energiahatékonysági alapban befektetett, illetve a pénzügyi közvetítőnek nyújtott állami forrásokra vonatkozóan világos és reális kilépési stratégiának kell léteznie, lehetővé téve, hogy az energiahatékonysági projekteket a piac finanszírozza, amennyiben erre készen áll.

az elszámolható költségek 45 %-a a megújulóenergia-termelésre irányuló beruházások esetében, beleértve az (EU) 2018/2001 irányelv VII. mellékletének megfelelő hőszivattyúkat, a megújuló hidrogént és a megújuló energiaforrásokon alapuló nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelést;

az e cikk hatálya alá tartozó bármely egyéb beruházás esetében az elszámolható költségek 30 %-a.

a támogatás odaítélése objektív, világos, átlátható és megkülönböztetésmentes támogathatósági és kiválasztási kritériumok alapján történik, melyeket a tényleges verseny lehetővé tétele érdekében előzetesen kell meghatározni és az ajánlatok benyújtásának határideje előtt legalább 6 héttel közzé kell tenni;

a program végrehajtása során olyan ajánlattételi eljárás esetén, amelyben minden ajánlattevő támogatásban részesül, a szóban forgó eljárást a tényleges verseny helyreállítása céljából ki kell igazítani a következő ajánlattételi eljárásban, például a költségvetés vagy a mennyiség csökkentésével;

az ajánlattételi eljárás eredményének utólagos kiigazítását (mint például az ajánlatok eredményével kapcsolatos utólagos tárgyalás vagy az allokáció) ki kell zárni;

az ajánlatok rangsorolásához – és végső soron a támogatásnak a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében történő elosztásához – használt összes kiválasztási kritérium legalább 70 %-át a megújuló energiaforrásokból nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléssel előállított energiakapacitás egy egysége után igényelt támogatás alapján kell meghatározni.

a támogatás odaítélése objektív, világos, átlátható és megkülönböztetésmentes támogathatósági és kiválasztási kritériumok alapján történik, melyeket a tényleges verseny lehetővé tétele érdekében előzetesen kell meghatározni és az ajánlatok benyújtásának határideje előtt legalább 6 héttel közzé kell tenni;

a program végrehajtása során olyan ajánlattételi eljárás esetén, amelyben minden ajánlattevő támogatásban részesül, a szóban forgó eljárást a tényleges verseny helyreállítása céljából ki kell igazítani a következő ajánlattételi eljárásban, például a költségvetés vagy a mennyiség csökkentésével;

az ajánlattételi eljárás eredményének utólagos kiigazítását (mint például az ajánlatok eredményével kapcsolatos utólagos tárgyalás vagy az allokáció) ki kell zárni;

az ajánlatok rangsorolásához – és végső soron a támogatásnak a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében történő elosztásához – használt összes kiválasztási kritérium legalább 70 %-át a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia vagy az azokból származó kapacitás egy egysége után igényelt támogatás alapján kell meghatározni.

egy intézkedés célja kifejezetten demonstrációs projektek támogatása;

egy intézkedés nemcsak a dekarbonizáció, hanem a levegőminőség vagy egyéb szennyezés kezelésére is irányul;

egy tagállam megjelöli azokat az indokokat, amelyek alapján várható, hogy a támogatható ágazatok vagy innovatív technológiák hosszabb távon jelentősen és költséghatékonyan hozzájárulhatnak a környezetvédelemhez és az átfogó dekarbonizációhoz;

az intézkedésre szükség van a hálózat stabilitásával kapcsolatos súlyosbodó problémák elkerüléséhez szükséges diverzifikáció eléréséhez;

egy szelektívebb megközelítés várhatóan ahhoz vezet, hogy a környezet védelmét alacsonyabb költségek mellett lehet biztosítani (például az adott esetben a keresletoldali válasz és/vagy tárolást is magában foglaló, többek között a megújuló energiaforrások közötti diverzifikáció nyomán a rendszerintegrációs költségek csökkentésével), és/vagy kisebb mértékű versenytorzulást okoz.

villamosenergia-termelés vagy -tárolás esetében – legfeljebb 1 MW beépített kapacitású projektek;

villamosenergia-fogyasztás esetében – legfeljebb 1 MW maximális teljesítményigényű projektek;

hőtermelő és gáztermelő technológiák esetében – legfeljebb 1 MW vagy annak megfelelő beépített kapacitású projektek;

a megújuló hidrogén termelése esetében – legfeljebb 3 MW vagy annak megfelelő beépített kapacitású projektek;

bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, biogáz (ideértve a biometánt) és biomassza-tüzelőanyagok előállítása esetében – 50 000 tonna/év-nél alacsonyabb vagy annak megfelelő beépített kapacitású projektek;

100 %-ban kkv-k tulajdonában lévő projektek és demonstrációs projektek esetében – 6 MW-nál alacsonyabb vagy azzal egyenlő beépített kapacitású vagy maximális teljesítményigényű projektek;

100 %-ban mikro- vagy kisvállalkozások tulajdonában lévő csak szélenergia-termelést célzó projektek esetében – 18 MW-nál alacsonyabb vagy annak megfelelő beépített kapacitású projektek.

a 2003/96/EK irányelv 15. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján nyújtott adókedvezmény a környezetet jobban kímélő termékek technológiai fejlesztésével foglalkozó kísérleti projektek területén vagy megújuló energiaforrásokból előállított tüzelőanyagokkal kapcsolatban, adóügyi felügyelet mellett felhasznált adóköteles termékek esetében;

a 2003/96/EK irányelv 15. cikke (1) bekezdése b) pontjának első, második, negyedik és ötödik franciabekezdése alapján nyújtott adókedvezmény a i. nap-, szél-, hullám-, árapály- vagy geotermikus eredetű, ii. vízerőművekben előállított, iii. elhagyott szénbányák által kibocsátott metánból és iv. üzemanyagcellákból fejlesztett villamos energia esetében;

a 2003/96/EK irányelv 15. cikke (1) bekezdése b) pontjának harmadik franciabekezdése alapján a biomasszából vagy biomasszából előállított termékekből fejlesztett villamos energia esetében nyújtott adókedvezmény, amennyiben a biomassza megfelel az (EU) 2018/2001 irányelvben és annak végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban foglalt, a fenntarthatóságra és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás megtakarítására vonatkozó kritériumoknak;

a 2003/96/EK irányelv 15. cikke (1) bekezdésének d) pontja alapján a kapcsolt hő- és villamosenergia-termeléssel előállított villamos energia esetében nyújtott adókedvezmény, feltéve, hogy a kapcsolt generátorok által végzett kapcsolt energiatermelés a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 34. pontjában meghatározott nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésnek minősül;

a 2003/96/EK irányelv 15. cikke (1) bekezdésének l) pontja alapján a fűtési célra felhasznált, a 2705 KN-kód alá tartozó termékek esetében nyújtott adókedvezmény;

a 2003/96/EK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése alapján nyújtott adókedvezmény.

környezeti károk felszámolása, beleértve a talaj, felszíni vagy felszín alatt víz vagy tengeri környezet minőségének károsodását is;

leromlott állapotú természetes élőhelyek és ökoszisztémák rehabilitációja;

biológiai sokféleség vagy ökoszisztémák védelme vagy visszaállítása, az ökoszisztémák jó állapotának eléréséhez vagy a már jó állapotban lévő ökoszisztémák védelméhez való hozzájárulás céljából;

az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében hozott természetalapú megoldások végrehajtása.

a környezeti károk felszámolására vagy a természetes élőhelyek és ökoszisztémák rehabilitációjára nyújtott beruházások esetében az elszámolható költségek 100 %-a;

a biológiai sokféleség védelmére vagy visszaállítására, valamint az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében hozott természetalapú megoldások végrehajtására nyújtott beruházások esetében az elszámolható költségek 70 %-a.

az elosztóhálózat alkalmas vagy alkalmassá fog válni megújuló energiaforrásból és/vagy hulladékhőből előállított fűtés vagy hűtés átvitelére;

a korszerűsítés nem jár a fosszilis tüzelőanyagokból termelt energia növekedésével, kivéve a földgáz esetében. Földgázzal termelt fűtést és hűtést elosztó hálózatok vagy tárolók korszerűsítése esetében és amennyiben a korszerűsítés a földgázból előállított energia mennyiségének növekedését eredményezi, ezeknek a termelőlétesítményeknek meg kell felelniük a 2030-ra és 2050-re vonatkozó éghajlat-politikai céloknak, összhangban az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet 1. mellékletének 4.31. szakaszával.

a következők egyike vagy mindkettő segítségével az erőforrás-hatékonyságot javító beruházások:

a kedvezményezett által termelt olyan hulladék megelőzésére, csökkentésére, újrahasználatra való előkészítésére, szennyeződésmentesítésére és újrafeldolgozásra irányuló beruházások vagy harmadik felek által termelt hulladék újrahasználatra való előkészítésére, szennyeződésmentesítésére és újrafeldolgozására irányuló beruházások, amelyet egyébként nem használnának fel, nem ártalmatlanítanának vagy a 2008/98/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében említett hulladékhierarchia elsőbbségi sorrendjében hátul elhelyezkedő kezelési művelettel vagy egy kevésbé erőforrás-hatékony módon kezelnének, vagy ami az újrafeldolgozási eredmény alacsonyabb minőségéhez vezetne;

a kedvezményezett vagy harmadik felek által termelt olyan egyéb termékek vagy anyagok összegyűjtésére, válogatására, szennyeződésmentesítésére, előkezelésére és kezelésére irányuló beruházások, amelyeket egyébként nem használnának fel vagy kevésbé erőforrás-hatékony módon hasznosítanának;

hulladék elkülönített gyűjtésére és válogatására irányuló beruházások az újrahasználatra való előkészítés vagy újrafeldolgozás céljából.

kontrafaktuális forgatókönyv, amely a következőket tartalmazza: egy hasonló beruházás, amely a támogatás hiányában hitelt érdemlően megvalósítható egy új vagy egy korábbi gyártási folyamat során, de nem éri el az erőforrás-hatékonyság azonos szintjét;

kontrafaktuális forgatókönyv, amely a következőket tartalmazza: hulladék, valamint egyéb termékek és anyagok kezelése egy olyan kezelési művelettel, amely a 2008/98/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében említett hulladékhierarchia elsőbbségi sorrendjében hátrébb helyezkedik el, vagy kevésbé erőforrás-hatékony módon;

kontrafaktuális forgatókönyv, amely a következőket tartalmazza: az elsődleges nyersanyagot vagy alapanyagot felhasználó hagyományos gyártási folyamatba történő hasonló beruházás, ha az előállított másodlagos (újrahasznált vagy újrafeldolgozott) termék technikailag és gazdaságilag helyettesíti az elsődleges nyersanyagot vagy terméket.

a tagállam illetékes hatóságai az eseményt hivatalosan természeti katasztrófává minősítették; valamint

a természeti katasztrófa és az érintett vállalkozás által elszenvedett károk között közvetlen ok-okozati összefüggés áll fenn.

vezetékes széles sávú hálózat kiépítése a háztartások és a társadalmi-gazdasági mozgatórugók összekapcsolására azokon a területeken, ahol nincs olyan meglévő hálózat, amely csúcsidei feltételek mellett legalább 100 Mbps letöltési sebességet (küszöbsebesség) biztosítana, vagy ahol a releváns időtávon belül hitelt érdemlően nem terveznek ilyen hálózatot kiépíteni. Ezt a (4) bekezdéssel összhangban feltérképezés és nyilvános konzultáció révén kell ellenőrizni;

vezetékes széles sávú hálózat kiépítése társadalmi-gazdasági mozgatórugók összekapcsolására azokon a területeken, ahol csak egy olyan hálózat létezik, amely csúcsidei feltételek mellett legalább 100 Mbps, de 300 Mbps-t el nem érő letöltési sebességet biztosít (küszöbsebesség), vagy amelyet a releváns időtávon belül hitelt érdemlően terveznek kiépíteni. Ezt az (5) bekezdéssel összhangban feltérképezés és nyilvános konzultáció révén kell ellenőrizni.

a feltérképezésnek azonosítania kell az állami beavatkozással lefedni tervezett földrajzi célterületeket, és figyelembe kell vennie az összes meglévő vezetékes széles sávú hálózatot. A feltérképezést a következők szerint kell elvégezni:

Amennyiben a hálózat kiépítése egyúttal hozzáférési hálózat kiépítését és a hozzáférési hálózat működéséhez szükséges kiegészítő felhordó hálózat korlátozott kiépítését is magában foglalja, nincs szükség a felhordó hálózatok külön feltérképezésére.

A célterületek feltérképezéséhez használt módszertan valamennyi elemét és az alapul szolgáló műszaki kritériumokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A feltérképezést nyilvános konzultáció révén mindig ellenőrizni kell;

a nyilvános konzultációt az illetékes hatóság folytatja le a tervezett állami beavatkozás főbb jellemzőinek és az a) pont szerinti feltérképezéssel azonosított földrajzi célterületek jegyzékének közzététele révén. Ezeket az információkat regionális és nemzeti szinten, nyilvánosan elérhető honlapon kell közzétenni. A nyilvános konzultáció keretében az érdekelt felek észrevételezhetik a tervezett állami beavatkozást, továbbá az a) pontnak megfelelően benyújthatnak megalapozott információkat azon hálózataikról, amelyek biztosítják a (3) bekezdésben meghatározott küszöbértékeket, és amelyek a célterületen már léteznek vagy amelyek releváns időtávon belüli kiépítését hitelt érdemlően tervezik. A nyilvános konzultáció időtartama legalább 30 nap.

a (3) bekezdés a) pontja szerinti beavatkozások esetében az államilag finanszírozott hálózatnak legalább háromszorosára kell növelnie a letöltési sebességet a jelenlegi hálózatokhoz képest (célsebesség);

a (3) bekezdés b) pontja szerinti beavatkozások esetében az államilag finanszírozott hálózatnak legalább háromszorosára kell növelnie a letöltési sebességet a jelenlegi hálózatokhoz képest, és csúcsidei feltételek mellett legalább 1 Gbps letöltési sebességet kell biztosítania (célsebesség).

a támogatás odaítélésének nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes versenyeztetéses kiválasztási eljárás alapján kell történnie a közbeszerzési szabályok elveivel összhangban, tiszteletben tartva a technológiasemlegesség elvét, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján;

amennyiben a támogatást versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nélkül egy hatóságnak nyújtják vezetékes széles sávú hálózat közvetlen vagy egy házon belüli szervezeten keresztüli kiépítésére és üzemeltetésére, a hatóság vagy adott esetben a házon belüli szervezet a támogatott hálózatot csak nagykereskedelmi szolgáltatások nyújtásához használhatja. A hálózatkiépítés vagy -működtetés koncesszióba adásának vagy egyéb módon harmadik félre bízásának nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes versenyeztetéses kiválasztási eljárás alapján kell történnie a közbeszerzési szabályok elveivel összhangban, tiszteletben tartva a technológiasemlegesség elvét, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján.

a tagállam más összehasonlítható, versenyképesebb területein érvényesülő, közzétett nagykereskedelmi árak átlaga;

a nemzeti szabályozó hatóság által az érintett piacok és szolgáltatások vonatkozásában már meghatározott, illetve elfogadott szabályozott árak; vagy

költségalapú árképzés vagy az ágazati szabályozási kerettel összhangban meghatározott módszertan.

a feltérképezésnek egyértelműen azonosítania kell az állami beavatkozással lefedni tervezett földrajzi célterületeket, és figyelembe kell vennie az összes meglévő mobilhálózatot. A feltérképezést maximum 100 × 100 méteres rácsok alapján kell elvégezni. A célterületek feltérképezéséhez használt módszertan valamennyi elemét és az alapul szolgáló műszaki kritériumokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A feltérképezést nyilvános konzultáció révén mindig ellenőrizni kell;

Amennyiben a hálózat kiépítése egyúttal hozzáférési hálózat kiépítését és a hozzáférési hálózat működéséhez szükséges kiegészítő felhordó hálózat korlátozott kiépítését is magában foglalja, nincs szükség a felhordó hálózatok külön feltérképezésére;

a nyilvános konzultációt az illetékes hatóság folytatja le a tervezett állami beavatkozás főbb jellemzőinek és az a) pont szerinti feltérképezéssel azonosított földrajzi célterületek jegyzékének közzététele révén. Ezeket az információkat regionális és nemzeti szinten, nyilvánosan elérhető honlapon kell közzétenni. A nyilvános konzultáció keretében az érdekelt felek észrevételezhetik a tervezett állami beavatkozást, továbbá az a) pontnak megfelelően benyújthatnak megalapozott információkat a (3) bekezdésben meghatározott jellemzőkkel rendelkező, már létező vagy a releváns időtávon belül hitelt érdemlően kiépíteni tervezett mobilhálózataikkal kapcsolatban. A nyilvános konzultáció időtartama legalább 30 nap.

a támogatás odaítélésének nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes versenyeztetéses kiválasztási eljárás alapján kell történnie a közbeszerzési szabályok elveivel összhangban, tiszteletben tartva a technológiasemlegesség elvét, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján;

amennyiben a támogatást versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nélkül egy hatóságnak nyújtják mobilhálózat közvetlen vagy egy házon belüli szervezeten keresztüli kiépítésére és üzemeltetésére, a hatóság vagy adott esetben a házon belüli szervezet a támogatott hálózatot csak nagykereskedelmi szolgáltatások nyújtásához használhatja. A hálózatkiépítés vagy -működtetés koncesszióba adásának vagy egyéb módon harmadik félre bízásának nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes versenyeztetéses kiválasztási eljárás alapján kell történnie a közbeszerzési szabályok elveivel összhangban, tiszteletben tartva a technológiasemlegesség elvét, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján.

a tagállam más összehasonlítható, versenyképesebb területein érvényesülő, közzétett nagykereskedelmi árak átlaga;

a nemzeti szabályozó hatóság által az érintett piacok és szolgáltatások vonatkozásában már meghatározott, illetve elfogadott szabályozott árak;

költségalapú árképzés vagy az ágazati szabályozási kerettel összhangban meghatározott módszertan.

a feltérképezés és a nyilvános konzultáció figyelembe veszi az 52. cikk (5) bekezdése szerint meghatározott, már létező vagy hitel érdemlően tervezett vezetékes széles sávú hálózatokat;

a támogatott 4G vagy 5G helyhez kötött vezeték nélküli állandó helyű hozzáférési hálózatnak az 52. cikk (5) bekezdésével összhangban a jelenlegi vagy hitelt érdemlően tervezett hálózatok sebességéhez képest legalább háromszoros letöltési sebességet (célsebesség) kell biztosítania.

a kedvezményezettnek az elszámolható költségek legalább 25 %-ára kiterjedő pénzügyi hozzájárulást kell biztosítania saját forrásaiból vagy olyan külső finanszírozás igénybevételével, amely nem tartalmaz állami pénzügyi támogatást. Amennyiben a kedvezményezett 25 %-os hozzájárulását külső finanszírozással biztosítják különböző finanszírozási forrásokat ötvöző beruházási platformon keresztül, az előző mondatban meghatározott azon feltétel helyébe, amely szerint a külső finanszírozás nem tartalmazhat állami pénzügyi támogatást, új követelmény lép, amely szerint a platformon legalább 30 % magánberuházásnak kell jelen lennie;

az infrastruktúra kiépítése esetében csak az (EU) 2021/1153 rendelet szerinti elszámolható beruházási költségeknek minősülő költségek jogosultak támogatásra;

a projektet az (EU) 2021/1153 rendelettel összhangban a következő módok egyikén kell kiválasztani:

a projektnek olyan konnektivitási képességeket kell lehetővé tennie, amelyek meghaladják a meglévő jogi kötelezettségekhez kapcsolódó követelményeket, például a frekvenciahasználati joghoz kötődőket;

a projektnek az 52. cikk (7) és (8) bekezdésével, vagy adott esetben az 52a. cikk (8) és (9) bekezdésével összhangban méltányos, észszerű és megkülönböztetésmentes feltételek mellett kell biztosítania a harmadik felek nyílt nagykereskedelmi hozzáférését, az átengedést is beleértve.

a valamely 5G folyosó határon átnyúló szakaszának az 1315/2013/EU rendeletben meghatározott transzeurópai közlekedési hálózatra vonatkozó iránymutatásokban azonosított közlekedési folyosó mentén történő kiépítésére irányuló beruházások (TEN-T folyosók), amelyek megfelelnek a következő egyedi kumulatív feltételeknek:

az egyes számítástechnikai berendezések, szuper-számítástechnikai berendezések és adatinfrastruktúrák összekapcsolásával az európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozás céljait támogató páneurópai terabit gerinchálózat határon átnyúló valamely szakaszának kiépítésére irányuló olyan beruházások, amelyek teljesítik a következő egyedi kumulatív feltételeket:

egyes társadalmi-gazdasági fókuszpontok felhőalapú infrastruktúráit összekapcsoló gerinchálózat határon átnyúló valamely szakaszának kiépítésére irányuló beruházások, amelyek teljesítik a következő egyedi kumulatív feltételeket:

tenger alatti kábelhálózat kiépítésére irányuló beruházások, melyek teljesítik a következő egyedi kumulatív feltételeket:

a fogyasztók és a kkv-k számára új széles sávú szolgáltatásra való előfizetés vagy a jelenlegi előfizetésnek csúcsidei feltételek mellett legalább 30 Mbps letöltési sebességet biztosító szolgáltatásra való cseréje céljából rendelkezésre álló utalványok, feltéve, hogy a csúcsidei feltételek mellett legalább 30 Mbps letöltési sebességet biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók mindegyike jogosult támogatásra a rendszer keretében. Az utalványok nem ítélhetők oda a meglévő előfizetés keretében már rendelkezésre álló sebességgel megegyező sebességet biztosító szolgáltatók közötti váltásra vagy a csúcsidei feltételek mellett legalább 30 Mbps letöltési sebességet biztosító meglévő előfizetés cseréjére;

a kkv-k számára új széles sávú szolgáltatásra való előfizetés vagy a jelenlegi előfizetésnek csúcsidei feltételek mellett legalább 100 Mbps letöltési sebességet biztosító szolgáltatásra való cseréje céljából rendelkezésre álló utalványok, feltéve, hogy a csúcsidei feltételek mellett legalább 100 Mbps letöltési sebességet biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók mindegyike jogosult támogatásra a rendszer keretében. Az utalványok nem ítélhetők oda a meglévő előfizetés keretében már rendelkezésre álló sebességgel megegyező sebességet biztosító szolgáltatók közötti váltásra vagy a csúcsidei feltételek mellett legalább 100 Mbps letöltési sebességet biztosító meglévő előfizetés cseréjére.

a feltérképezésnek azonosítania kell a felhordó hálózatokat érintő beavatkozások célterületeit, és figyelembe kell vennie az összes már létező felhordó hálózatot. A célterületek feltérképezéséhez használt módszertan valamennyi elemét és az alapul szolgáló műszaki kritériumokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A feltérképezést nyilvános konzultáció révén mindig ellenőrizni kell;

a nyilvános konzultációt az illetékes hatóság folytatja le a tervezett állami beavatkozás jellemzőinek és az a) pont szerinti feltérképezéssel azonosított földrajzi célterületek jegyzékének közzététele révén. Ezeket az információkat regionális és nemzeti szinten, nyilvánosan elérhető honlapon kell közzétenni. A nyilvános konzultáció keretében az érdekelt felek észrevételezhetik a tervezett állami beavatkozást, továbbá az a) pontnak megfelelően benyújthatnak a már létező vagy a releváns időtávon belül hitelt érdemlően kiépíteni tervezett felhordó hálózatokra vonatkozó megalapozott információkat. A nyilvános konzultáció időtartama legalább 30 nap.

a támogatás odaítélésének nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes versenyeztetéses kiválasztási eljárás alapján kell történnie a közbeszerzési szabályok elveivel összhangban, tiszteletben tartva a technológiasemlegesség elvét, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján;

amennyiben a támogatást versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nélkül egy hatóságnak nyújtják felhordó hálózat közvetlen vagy egy házon belüli szervezeten keresztüli kiépítésére és üzemeltetésére, a hatóság vagy adott esetben a házon belüli szervezet a támogatott hálózatot csak nagykereskedelmi szolgáltatások nyújtásához használhatja. A hálózatkiépítés vagy -működtetés koncesszióba adásának vagy egyéb módon harmadik félre bízásának nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes versenyeztetéses kiválasztási eljárás alapján kell történnie a közbeszerzési szabályok elveivel összhangban, tiszteletben tartva a technológiasemlegesség elvét, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján.

a tagállam más összehasonlítható, versenyképesebb területein érvényesülő, közzétett nagykereskedelmi árak átlaga;

a nemzeti szabályozó hatóság által az érintett piacok és szolgáltatások vonatkozásában már meghatározott, illetve elfogadott szabályozott árak; vagy

költségalapú árképzés vagy az ágazati szabályozási kerettel összhangban meghatározott módszertan.

múzeum, levéltár, könyvtár, művészeti és kulturális központ vagy kulturális tér, színház, filmszínház, operaház, koncertterem, egyéb élő előadásokat bemutató szervezet, filmművészeti örökséggel foglalkozó intézmény és egyéb hasonló művészeti és kulturális infrastruktúra, szervezet és intézmény;

tárgyi örökség, beleértve valamennyi ingó vagy ingatlan kulturális örökségi formát, a régészeti lelőhelyeket, emlékműveket, történelmi emlékhelyeket és épületeket; a kulturális örökséghez kapcsolódó vagy a tagállam illetékes hatóságai által hivatalosan kulturális vagy természeti örökséggé nyilvánított természeti örökség;

a szellemi kulturális örökség valamennyi formája, beleértve a folklórhagyományokat és a kézművességet;

művészeti vagy kulturális esemény és előadás, fesztivál, kiállítás és hasonló kulturális tevékenység;

kulturális és művészeti oktatási tevékenységek, valamint annak a – többek között új technológiák segítségével megvalósított, oktatásra és a társadalmi tudatosság növelésére irányuló programok révén kialakítandó – megértésnek az elősegítése, hogy milyen fontos a kulturális kifejezések sokszínűségének védelme és előmozdítása;

zenei és a fordításokat is magában foglaló irodalmi írói, szerkesztői, gyártói, forgalmazói, digitalizálói és kiadói tevékenység.

beruházási támogatás, beleértve a kulturális infrastruktúra létrehozására vagy modernizálására nyújtott támogatást;

működési támogatás.

infrastruktúra-építés, -modernizálás, -vásárlás, -megőrzés és -fejlesztés költségei, amennyiben az infrastruktúra időbeli vagy térbeli kapacitását évente legalább 80 %-ban kulturális célokra használják;

kulturális örökség megszerzésének költségei, ideértve a bérletet, tulajdonátruházást és a kulturális örökség áthelyezését is;

a tárgyi és szellemi kulturális örökség megtartásának, megőrzésének, újjáépítésének és helyreállításának költségei, beleértve a megfelelő körülmények között való tárolás, a speciális eszközök, anyagok okozta többletköltségeket, valamint a dokumentációs, kutatási, digitalizálási és publikációs költségeket is;

a közönség kulturális örökséghez való hozzáférésének javításával kapcsolatos költségek, ideértve a digitalizálással és egyéb új technológiákkal, a speciális szükségletű személyek hozzáférési lehetőségeinek (például fogyatékosrámpák és -liftek, múzeumokban Braille-írásos feliratok, megérinthető kiállítási tárgyak) javításával és – a prezentációk, programok és látogatók tekintetében – a kulturális sokszínűség elősegítésével kapcsolatos költségeket is;

kulturális projektek és tevékenységek, együttműködési és csereprogramok, valamint támogatások költségei, beleértve a kiválasztási eljárással és a promócióval kapcsolatos, illetve a projekt eredményeként közvetlenül felmerülő költségeket.

kulturális intézmény vagy örökségi helyszín állandó vagy időszakos tevékenységeihez – kiállítások, előadások, események, hasonló kulturális tevékenység – kapcsolódó, a szokásos üzletmenet részeként felmerülő költségek;

a kulturális és művészeti oktatási tevékenységek költségei, valamint annak a – többek között új technológiák segítségével megvalósított, oktatásra és a társadalmi tudatosság növelésére irányuló programok révén kialakítandó – megértésnek az elősegítésével kapcsolatos költségek, hogy milyen fontos a kulturális kifejezések sokszínűségének védelme és előmozdítása;

a kulturális intézményhez vagy örökségi helyszínhez és tevékenységhez való nyilvános hozzáférés javításával kapcsolatos költségek, ideértve a digitalizálással és új technológiák használatával, valamint a fogyatékos személyek hozzáférési lehetőségeinek javításával kapcsolatos költségeket is;

közvetlenül a kulturális projekthez vagy tevékenységhez kapcsolódó működési költség, például a kulturális projekthez vagy tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó ingatlanok és kulturális helyszínek bérlése vagy lízingje, utazási, anyag- és felszerelési költség, kiállítások és színpadi díszletek építészeti elemei, eszközök, szoftverek és felszerelések kölcsönzése, bérlése és -amortizációja, szerzői jogi védelem alatt álló alkotásokhoz és egyéb kapcsolódó szellemitulajdon-jogi védelem alatt álló tartalmakhoz való hozzáférésre vonatkozó jogokkal kapcsolatos költségek, promóciós költség és a projekt vagy tevékenység eredményeként közvetlenül felmerült költség; az értékcsökkenési és a finanszírozási költségek csak abban az esetben számolhatók el, ha azokat nem beruházási támogatásból fedezték;

kulturális intézet vagy örökségi helyszín, illetve projekt személyi jellegű ráfordításai;

külső tanácsadók és szolgáltatók által biztosított, közvetlenül a projekt eredményeként felmerülő tanácsadási és támogató szolgáltatási költségek.

audiovizuális alkotások gyártásához nyújtott támogatás;

gyártás-előkészítési támogatás; valamint

terjesztési célú támogatás.

előírhatják, hogy az adott audiovizuális alkotás gyártásához nyújtott támogatás legfeljebb 160 %-át a támogatást nyújtó tagállam területén kell felhasználni; vagy

az adott audiovizuális alkotás gyártására nyújtott támogatás nagyságát meghatározhatják a támogatást nyújtó tagállamban filmkészítési tevékenységre fordított kiadás százalékában, jellemzően abban az esetben, ha adóösztönzők formájában megvalósuló támogatási programról van szó.

gyártási támogatás esetében: az audiovizuális alkotások gyártásának teljes költsége, beleértve a fogyatékossággal élő személyeket segítő akadálymentesítéssel kapcsolatos költségeket;

gyártás-előkészítési támogatás esetében: a forgatókönyvírással és az audiovizuális alkotások fejlesztésével kapcsolatos költségek;

terjesztési célú támogatás esetében: az audiovizuális alkotások terjesztésével és promóciójával kapcsolatos költségek.

az egynél több tagállamban készülő, több tagállambeli producerrel dolgozó produkciók esetében az elszámolható költségek legfeljebb 60 %-ára;

nehezen megvalósítható audiovizuális alkotások, valamint az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának (DAC) listáján feltüntetett országokat érintő koprodukciók esetében az elszámolható költségek legfeljebb 100 %-ára.

beruházási támogatás, beleértve a sportlétesítmények és multifunkcionális szabadidős létesítmények létrehozására vagy korszerűsítésére nyújtott támogatást;

sportlétesítményekre nyújtott működési támogatás.

az elszámolható költségek 50 %-át azon repülőterek esetében, amelyeknek átlagos éves utasforgalma a támogatás tényleges odaítélését megelőző két pénzügyi évben egymillió és hárommillió fő között alakult;

az elszámolható költségek 75 %-át azon repülőterek esetében, amelyeknek az átlagos éves utasforgalma a támogatás tényleges odaítélését megelőző két pénzügyi évben nem haladta meg az egymillió főt.

kikötői infrastruktúrák létrehozására, cseréjére vagy korszerűsítésére irányuló beruházás;

hozzáférési infrastruktúrák létrehozására, cseréjére vagy korszerűsítésére irányuló beruházás;

kotrás.

az elszámolható költségek 100 %-át, ha a projekt teljes elszámolható költsége nem haladja meg a 22 millió EUR-t;

az elszámolható költségek 80 %-át, ha a projekt teljes elszámolható költsége meghaladja a 22 millió EUR-t, de nem haladja meg az 55 millió EUR-t;

az elszámolható költségek 60 %-át, ha a projekt teljes elszámolható költsége meghaladja az 55 millió EUR-t, de nem haladja meg a 4. cikk (1) bekezdésének ee) pontjában megállapított összeget.

kikötői infrastruktúrák létrehozására, cseréjére vagy korszerűsítésére irányuló beruházások;

hozzáférési infrastruktúrák létrehozására, cseréjére vagy korszerűsítésére irányuló beruházások;

kotrás.

az 56e. cikk (2), (3) és (4) bekezdésének, az 56e. cikk (5) bekezdése a) pontja i. alpontjának és az 56e. cikk (6), (7), (8) és (9) bekezdésének a hatálya alá tartozó, azonosítható elszámolható költségeket magukban foglaló támogatások esetében projektenként;

az 56e. cikk (5) bekezdése a) pontja ii., iii. és iv. alpontjának, az 56e. cikk (10) bekezdésének és az 56f. cikknek a hatálya alá tartozó, azonosítható elszámolható költségek nélküli támogatások esetében végső kedvezményezettenként.

meg kell felelnie a (2)–(9) bekezdés valamelyikében meghatározott feltételeknek; valamint

amennyiben a finanszírozást kölcsön formájában nyújtják a végső kedvezményezettnek, a kamatláb tekintetében meg kell felelnie legalább a kölcsön nyújtása idején alkalmazandó referencia-kamatláb alapkamatlábának.

támogatás csak azokhoz a projektekhez nyújtható, amelyek teljesítik az 52. cikkben, illetve az 52a. cikkben meghatározott valamennyi összeférhetőségi feltételt, amennyiben e bekezdés c) és d) pontja eltérően nem rendelkezik;

az InvestEU Alap támogatása keretében bármely végső kedvezményezettnek nyújtott teljes finanszírozás névértéke nem haladhatja meg projektenként a 150 millió EUR-t;

a projekt olyan társadalmi-gazdasági mozgatórugókat kapcsol össze, amelyek általános érdekű szolgáltatások vagy a Szerződés 106. cikkének (2) bekezdése szerinti általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott közigazgatási szervek, állami vagy magánszervezetek. Nem támogathatók az ebben a pontban meghatározottaktól eltérő elemeket vagy szervezeteket magában foglaló projektek;

az 52. cikk (4) bekezdésétől eltérve az azonosított piaci hiányosságot rendelkezésre álló megfelelő térkép vagy – ilyen térkép hiányában – nyilvános konzultáció révén kell ellenőrizni, az alábbiak szerint:

Támogatás kizárólag az olyan energiainfrastruktúrára irányuló beruházásokra nyújtható, amelyek a belső energiapiaci jogszabályok alapján nincsenek mentesítve harmadik fél hozzáférésére, a díjakra és az átengedésre vonatkozó szabályozás alól, a következő projektkategóriák tekintetében:

a megújuló energiaforrásokból történő energiatermelésre irányuló beruházási támogatás megfelel a következő követelményeknek:

Az InvestEU Alap támogatása keretében bármely végső kedvezményezettnek nyújtott teljes finanszírozás névértéke nem haladhatja meg az a) pontban említett projektenként a 150 millió EUR-t. Az InvestEU Alap támogatása keretében bármely végső kedvezményezettnek nyújtott teljes finanszírozás névértéke nem haladhatja meg a b) pontban említett projektenként a 75 millió EUR-t.

az InvestEU Alap támogatása keretében bármely végső kedvezményezettnek nyújtott teljes finanszírozás névértéke nem haladhatja meg a következő összegeket: