Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

a tradicionális, a héa- és a GNI-alapú saját források rendelkezésre bocsátásának módszereiről és eljárásáról, valamint a készpénzigények teljesítését célzó intézkedésekről

E rendelet a 2014/335/EU, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett saját források Bizottság számára történő rendelkezésre bocsátásáról szóló szabályokat állapítja meg.

A cukor piacának közös szervezéséhez kapcsolódó illetékek és egyéb díjak tekintetében az (1) bekezdésben említett időpont a cukorágazatra vonatkozó rendeletek alapján történő értesítés időpontja.

Amennyiben ilyen értesítésről kifejezetten nem rendelkeznek, az időpont azon időpontnak felel meg, amikor a tagállamok megállapítják az adósoktól járó összegeket, adott esetben előleg- vagy egyenlegfizetés útján.

Az (1) bekezdésben említett megállapítás időpontja a határozat meghozatalának vagy a számítás elvégzésének az említett bírósági eljárás megkezdését követő időpontja.

A tagállamok megtesznek minden megfelelő intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy a saját források megállapításával és rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos igazoló dokumentumokat legalább három naptári évig megőrizzék azon év végétől számítva, amelyre ezen igazoló dokumentumok vonatkoznak.

Az 1287/2003/EK, Euratom rendelet 3. cikkében említett statisztikai eljárásokat és alapstatisztikákat alátámasztó dokumentumokat a tagállamok a kérdéses pénzügyi évet követő negyedik év november 30-ig őrzik meg. Ugyanezen időtartamra kell megőrizni a héa-alapú saját forrás alapját alátámasztó dokumentumokat.

Ha az első és második bekezdésben említett igazoló dokumentumok 608/2014/EU, Euratom rendelet 2. cikke (3) bekezdésének vagy az 1553/89/EGK, Euratom tanácsi rendelet ( 1 ) 11. cikkének értelmében elvégzett ellenőrzése azt mutatja, hogy helyesbítésre van szükség, az okmányokat az első bekezdésben előírt határidőn túl, a helyesbítés elvégzését és figyelemmel kísérését lehetővé tevő, elégséges időtartamra kell megőrizni.

Amennyiben egy a Bizottság és valamely tagállam között a saját források bizonyos összegének rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettséggel kapcsolatban keletkezett vita kölcsönös megegyezéssel vagy az Európai Bíróság határozatával zárul, a tagállam a pénzügyi követő intézkedésekhez szükséges igazoló dokumentumokat a vita ilyen lezárását követő két hónapon belül eljuttatja a Bizottsághoz.

A Bizottságot haladéktalanul tájékoztatják az e nevekben vagy rendelkezésekben bekövetkező bármilyen változásról.

A 2014/335/EU, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett egységes kulcsot a költségvetési eljárás során kell meghatározni, és a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmére (GNI) vonatkozó előrejelzés összegének százalékaként kell kiszámítani oly módon, hogy teljes mértékben fedezze a költségvetés azon részét, amelyet nem finanszíroz sem a 2014/335/EU, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett bevétel, sem a kiegészítő kutatási és technológiafejlesztési programokhoz való pénzügyi hozzájárulások, sem egyéb bevétel.

A költségvetésben ezt a kulcsot olyan számmal kell kifejezni, amely annyi tizedes helyiértéket tartalmaz, amennyi szükséges a GNI-alapú saját forrás teljes felosztásához a tagállamok között.

Az első albekezdésben említett számlákra a beszedés vagy a biztosíték hiánya miatt le nem könyvelt jogosultságokat elkülönített számlákon mutatják be az első albekezdésben megállapított időtartamon belül. A tagállamok akkor is alkalmazhatják ezt az eljárást, amikor biztosítékkal fedezett, megállapított jogosultságok vita tárgyává váltak, és a vita rendezésétől függően módosulhatnak.

Azonban a héaalapú saját forrást és a GNI-alapú saját forrást – figyelembe véve a Dániának, Németországnak, Hollandiának, Ausztriának és Svédországnak biztosított bruttó csökkentésnek az említett forrásokra gyakorolt hatását – az első albekezdésben meghatározottak szerint kell a számlákra könyvelni a következők szerint:

A cukor piacának közös szervezésével kapcsolatos illetékeket és egyéb díjakat illetően megállapított jogosultságokat az első albekezdésben említett számlákra kell lekönyvelni. Ha a megállapított határidőn belül e jogosultságokat nem szedik be, akkor a tagállamok helyesbíthetik a bejegyzést, és kivételesen a jogosultságot az elkülönített számlákra vezethetik rá.

A havi kimutatásokkal együtt az érintett tagállamok részletes adatokat, illetve kimutatásokat nyújtanak be a saját forrásokból történő azon levonásokról, amelyek a külön jogállású területekre vonatkozó rendelkezéseken alapulnak.

Adott évben az utolsó negyedéves kimutatással együtt a tagállamok továbbítják az elkülönített számlán adott év december 31-én szereplő azon jogosultságok teljes becsült összegét, amelyek behajtása valószínűtlenné vált.

A Bizottság végrehajtási aktusokban állapítja meg a havi és negyedéves kimutatásokra vonatkozó részletes szabályokat. E végrehajtási aktusok elfogadása a 16. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban történik.

Egy adott évet követő harmadik év december 31-e után semmilyen további helyesbítést nem lehet tenni a tagállamok által az adott évre vonatkozóan a 6. cikk (4) bekezdésének megfelelően megküldött havi kimutatások összegén, kivéve azon pontokat, amelyekre vonatkozóan a Bizottság vagy az érintett tagállam ezen időpont előtt bejelentést tett.

A 2. cikk (4) bekezdése alapján elvégzett helyesbítéseket hozzáadják a megállapított jogosultságok teljes összegéhez, vagy levonják abból. Ezeket, a helyesbítések időpontja szerint, rávezetik a 6. cikk (3) bekezdésének első és második albekezdésében említett számlákra és a 6. cikk (4) bekezdésében említett kimutatásokra.

(1)

Minden egyes tagállam – a 10., a 10a. és a 10b. cikkben megállapított eljárással összhangban – a következők közül önként választott számlán írja jóvá a saját forrásokat:

a Bizottság nevében a tagállam államkincstáránál nyitott számla;

a Bizottság nevében a nemzeti központi banknál nyitott számla; vagy

a Bizottság által az általa választott közjogi pénzintézetnél erre a célra nyitott központi számla.

Az említett számla – a harmadik és negyedik albekezdésben említett negatív kamat alkalmazására is figyelemmel – csak a Bizottság utasítására terhelhető meg.

Az első albekezdés a) és b) pontjában említett számlákat a nemzeti pénznemben kell vezetni, és azoknak díj- és kamatmentesnek kell lenniük. Amennyiben az említett számlákra negatív kamatot alkalmaznak, az érintett tagállam legkésőbb a negatív kamat alkalmazását követő második hónap első munkanapján jóváírja a számlán az alkalmazott negatív kamatnak megfelelő összeget.

A tagállamok az első albekezdés c) pontjában említett számlán nemzeti pénznemükben írnak jóvá összegeket. Amennyiben a központi számlára negatív kamatot alkalmaznak, az érintett tagállam legkésőbb a negatív kamat alkalmazását követő második hónap első munkanapján jóváírja a központi számlán a saját forrásokból rá eső résznek megfelelő, e számlán jóváírt összeget.

A Bizottság az első albekezdésben említett számlákon a 14. cikk (4) bekezdésének első albekezdésével összhangban végzi el készpénzgazdálkodási műveleteit.

A Bizottság az első albekezdés c) pontjában említett számla használatáról indokolatlan késedelem nélkül költség-haszon elemzést készít, és e rendelet hatálybalépését követő három éven belül jelentést tesz a Tanácsnak a központi számla alkalmazásáról.

A 6. cikk (3) bekezdésének második albekezdése szerinti elkülönített számlákon szereplő jogosultságok tekintetében azonban a jóváírást legkésőbb azon hónapot követő második hónap tizenkilencedik napját követő első munkanapon kell elvégezni, amelyben a jogosultság tárgyát képező összegeket beszedték.

Minden előrehozott jóváírást ki kell igazítani a következő hónapban, az (1) bekezdésben említett jóváírás elvégzésekor. Ez a kiigazítás az előrehozott jóváírásban megadott összeggel egyenlő összeg negatív előjelű könyvelését jelenti.

A harmadik albekezdésre is figyelemmel, az európai strukturális és beruházási alapoknak az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 5 ) és a későbbi releváns uniós jogszabályok szerinti kiadásainak kifizetésére vonatkozó sajátos szükségletek céljából és az Unió készpénzpozíciójától függően a Bizottság felkérheti a tagállamokat arra, hogy a pénzügyi év első hat hónapja során hozzák előre a költségvetésben a héaalapú saját forrásként és a GNI-alapú saját forrásként szereplő összegek egytizenkettedének legfeljebb felét kitevő további összeg jóváírását, figyelembe véve a Dániának, Németországnak, Hollandiának, Ausztriának és Svédországnak biztosított bruttó csökkentésnek az említett forrásokra gyakorolt hatását.

A teljes összeg, amelynek ugyanabban a hónapban történő előrehozatalára a Bizottság az első és a második albekezdés alapján felkérheti a tagállamokat, semmi esetben sem haladhatja meg a további két tizenkettednek megfelelő összeget.

Az első hat hónap után a kért havi jóváírás nem haladhatja meg a héa- és a GNI-alapú saját források egytizenkettedének összegét, miközben a költségvetésben az említett célra beállított összegek határain belül marad.

Az első és a második albekezdés alapján kért jóváírás esetében a Bizottság előre, legkésőbb két héttel annak időpontja előtt értesíti erről a tagállamokat.

A második albekezdés alapján kért jóváírás esetében a Bizottság jóval előre, legkésőbb hat héttel annak időpontja előtt értesíti a tagállamokat arról, hogy szándékában áll felkérni őket ilyen jóváírásra.

Ezen előrehozott jóváírásokra alkalmazni kell a minden év januárjában jóváírandó összegre vonatkozó (4) bekezdést, illetve, ha a költségvetést a pénzügyi év kezdete előtt nem fogadták el véglegesen, az (5) bekezdést.

A tagállamok kivételes és kellően indokolt esetekben engedélyt kérhetnek a Bizottságtól a héa- és a GNI-alapú saját források rendelkezésre bocsátásának előrehozatalára, különösen az év végi költségvetés-módosításokkal összefüggésben, figyelembe véve a Dániának, Németországnak, Hollandiának, Ausztriának és Svédországnak biztosított bruttó csökkentés e saját forrásokra gyakorolt hatását. Bármely előrehozott fizetést legalább hét munkanappal korábbi értesítésnek kell megelőznie, és az erre vonatkozó kérelmet az érintett tagállamnak kellően indokolnia kell. A Bizottság a saját készpénzpozíciójának és likviditási igényeinek figyelembevételével értékeli a kérelmet. A tagállam csak a Bizottság engedélyét követően hajthatja végre az előrehozott fizetést. A héa- és a GNI-alapú saját források előrehozott rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos bármely többletköltséget a kérelmező tagállamnak kell viselnie.

Ezen újbóli kiigazításokat a költségvetés-módosítás végleges elfogadását követő első jóváírás alkalmával kell elvégezni, ha a költségvetés-módosítást a hónap tizenhatodik napja előtt fogadják el. Egyébként az említett újbóli kiigazításokat a végleges elfogadást követő második jóváírás alkalmával kell elvégezni. A költségvetési rendelet 10. cikkétől eltérve, ezen újbóli kiigazításokat a szóban forgó költségvetés-módosítással érintett pénzügyi évre vonatkozóan kell elszámolni.

A korábbi pénzügyi évek héa- és GNI-alapú saját forrásainak a kiigazítása

Az e cikk (4) bekezdésében említett GNI-változások is alapot adnak bármely tagállam egyenlegének kiigazításához, amelyek esetében a héa-alapú saját források alapja az e bekezdés első albekezdésében említett korrekciókkal eléri a 2014/335/EU, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és 10. cikkének (2) bekezdésében meghatározott százalékokat.

Ehhez a számításhoz az összegeket a nemzeti pénznemek és az euro között kell átváltani, mégpedig az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, a számviteli elszámolás évét megelőző naptári év utolsó árfolyamjegyzési napján érvényes átváltási árfolyamon.

A Bizottság a kiigazításokra vonatkozó adatok megküldésének évét követő év február 1-je előtt tájékoztatja a tagállamokat az e számítás eredményeként megállapított összegekről. A nettó összeget minden egyes tagállam az azt követő év márciusának első munkanapján írja jóvá a 9. cikk (1) bekezdésében említett számlán, amelyben a Bizottság tájékoztatta a tagállamokat a számítás eredményeként megállapított összegekről.

A kiigazítások tagállamok általi befizetésére vonatkozó határidőt azon összegek esetében is alkalmazni kell, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság 2022. május 3. előtt adott tájékoztatást.

A számítás alapját a vonatkozó pénzügyi évhez kapcsolódó következő számadatok képezik:

A kiigazítás kiszámításához a kérdéses kiadás teljes összegét – a harmadik országok által finanszírozott kiadások kivételével – meg kell szorozni azzal a százalékkal, amelyet a kiigazításra jogosult tagállam GNI-je jelent az összes tagállam GNI-jéhez képest. A kiigazítást a részt vevő tagállamok finanszírozzák egy olyan skála szerint, amelyet úgy állapítanak meg, hogy az adott tagállam GNI-jét elosztják az összes részt vevő tagállam GNI-jével. A kiigazítás kiszámításához az összegeket a nemzeti pénznemek és az euro között az érintett költségvetési évet megelőző naptári év utolsó árfolyamjegyzési napján érvényes átváltási árfolyamon kell átváltani az Európai Unió Hivatalos Lapjának C. sorozatában közzétettek szerint.

Az egyes érintett évekre vonatkozó kiigazításra csak egyszer kerül sor, és az a GNI összegének későbbi módosítása esetén is végleges.

Az (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozat ( 7 ) 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett tradicionális saját források esetében a kamatot a következő két időpont közötti időszakra kell felszámítani: az az időpont, amikor az összeget rendelkezésre kellett volna bocsátani, valamint az az időpont, amikor az összeget ténylegesen befizették a Bizottság 9. cikkben említett számlájára.

A 13. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, és azzal a feltétellel, hogy az összeget a 2. cikk alapján megállapították, a 6. cikk alapján kellő időben könyvelték az elkülönített számlán, és a 13. cikk (2) bekezdésével összhangban az elkülönített számlán tartották, az összeg megállapításának időpontjától számított öt éves időszakra nem kerül sor kamat felszámítására.

Közigazgatási vagy bírósági fellebbezés esetén az ötéves időszak a jogerős határozat meghozatalát, közlését vagy közzétételét követően kezdődik. Ha részletfizetésekre került sor, az ötéves időszak legkésőbb az utolsó befizetés időpontjától kezdődik, amennyiben azzal az adósság nem került teljesen visszafizetésre.

A kamatláb a késedelem minden egyes hónapja után 0,25 százalékponttal növekszik.

Az első és a második albekezdés szerinti teljes növekedés nem haladhatja meg a 14 százalékpontot. A növekedés 14 százalékpontra történő korlátozása minden olyan esetben alkalmazandó, amelyben a kamat összegét 2022. május 3. előtt nem közölték az érintett tagállammal. A megnövelt kamatlábat az (1) bekezdésben említett késedelem teljes időtartamára alkalmazni kell.

A kamatláb a késedelem minden egyes hónapja után 0,25 százalékponttal növekszik.

Az első és a második albekezdés szerinti teljes növekedés nem haladhatja meg a 14 százalékpontot. A növekedés 14 százalékpontra történő korlátozása minden olyan esetben alkalmazandó, amikor a kamat összegét 2022. május 3. előtt nem közölték az érintett tagállammal. A megnövelt kamatlábat az (1) bekezdésben említett késedelem teljes időtartamára alkalmazni kell.

A tagállamok ugyanígy mentesülnek azon kötelezettség alól, hogy a Bizottság rendelkezésére bocsássák a 2. cikk alapján megállapított jogosultságoknak megfelelő összegeket, amennyiben bizonyítják, hogy a 2. cikk szerinti jogosultságoknak megfelelő összeg behajthatatlanságát nem befolyásolta a tagállam által a jogosultságok megállapítása után elkövetett hiba, így például olyanok, amelyek az elkülönített számlákon való késedelmes jóváírást eredményeznek.

A tagállamok mentesülhetnek azon kötelezettség alól, hogy a Bizottság rendelkezésére bocsássák a 2. cikk szerint megállapított jogosultságoknak megfelelő összegeket, amennyiben az említett jogosultságok amiatt bizonyulnak behajthatatlannak, hogy a vámtartozások könyvelésbe vételét vagy közlését annak érdekében halasztották el, hogy az ne veszélyeztesse az Unió pénzügyi érdekeit érintő bűnügyi nyomozásokat.

A megállapított jogosultságok összegeit az illetékes közigazgatási hatóság a behajthatóság lehetetlenségét megállapító határozata útján kell behajthatatlannak nyilvánítani.

A megállapított jogosultságok összegeit legkésőbb a jogosultság 2. cikkel összhangban történt megállapításának, illetőleg közigazgatási vagy peres eljárás esetén a jogerős határozat kihirdetésének, az arról szóló értesítésnek vagy közzétételnek az időpontjától számított öt év elteltével behajthatatlannak kell tekinteni.

Ha részletfizetésekre került sor, az ötéves időszak legkésőbb az utolsó befizetés időpontjától kezdődik, amennyiben azzal az adósság nem került teljesen visszafizetésre.

A behajthatatlannak nyilvánított vagy tekintett összegeket véglegesen törölni kell a 6. cikk (3) bekezdésében említett elkülönített számláról. Ezen összegeket a 6. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében említett negyedéves kimutatás mellékletében, valamint adott esetben a 608/2014/EU, Euratom rendelet 5. cikkében említett negyedéves leírásban kell feltüntetni.

A jelentés tartalmaz az e cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett okok átfogó vizsgálatához szükséges minden olyan tényt, amely megakadályozta az érintett tagállamot abban, hogy rendelkezésre bocsássa a kérdéses összegeket, valamint tartalmazza a tagállam által a kérdéses esetben vagy esetekben tett, behajtásra irányuló intézkedéseket.

Ezt a jelentést a Bizottság által megállapított nyomtatványon kell benyújtani. A Bizottság végrehajtási aktusokat állapít meg ennek céljára. E végrehajtási aktusok elfogadása a 16. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban történik.

A Bizottság további információkat is kérhet. Ilyen esetekben az első albekezdésben meghatározott határidő a kért további információk kézhezvételének időpontjától számítandó. Az érintett tagállam három hónapon belül megadja a további információt. Az említett határidő az érintett tagállam kérésére egyszer további három hónappal meghosszabbítható.

Amennyiben a tagállam nem tud a Bizottság által kért további információt nyújtani, erről értesítheti a Bizottságot. A Bizottság ezután – az említett értesítés kézhezvételének időpontjától számított három hónapon belül – a rendelkezésre álló információk alapján közli végső észrevételeit. A Bizottság az említett határidőt egyszer további három hónappal meghosszabbíthatja, és ennek megfelelően tájékoztatja az érintett tagállamot.

A tagállamok – a 6. cikk (4) bekezdésében említett havi kimutatásaikkal együtt – információt szolgáltatnak az említett fenntartásaikról, a tradicionális saját forrásokkal kapcsolatos összegekre vonatkozóan, és – a 10b. cikk (1) bekezdésében említett kimutatásaikkal együtt – a héaalapú saját forrásokkal kapcsolatos összegekre vonatkozóan. A tagállamok a lehető leghamarabb értesítik a Bizottságot fenntartásaik visszavonásáról.

Készpénzigényeinek biztosítása érdekében a Bizottság arra törekszik, hogy mérsékelje a tagállamok azon kötelezettségének a hatását, hogy a 9. cikk (1) bekezdése harmadik albekezdésének megfelelően negatív kamatot írjanak jóvá, és ennek érdekében először az érintett számlákon a negatív kamat miatt jóváírt összegeket hívja le.

Az 1150/2000/EK, Euratom rendelet 11. cikkében – annak a 2028/2004/EK, Euratom tanácsi rendelet ( 8 ) hatálybalépését megelőző szövegében – megállapított mértéket a késedelmi kamat kiszámításakor továbbra is alkalmazni kell, ha az esedékesség időpontja 2004. december 1-jét megelőző időpontra esik.

Ez a rendelet a 2014/335/EU, Euratom határozat hatálybalépésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

A Tanács 1150/2000/EK, Euratom rendelete	(HL L 130., 2000.5.31., 1. o.)
A Tanács 2028/2004/EK, Euratom rendelete	(HL L 352., 2004.11.27., 1. o.)
A Tanács 105/2009/EK, Euratom rendelete	(HL L 36., 2009.2.5., 1. o.)

1150/2000/EK, Euratom rendelet	Ez a rendelet
1. cikk	–
–	1. cikk
2. cikk	2. cikk
3. cikk, első, második és harmadik bekezdés	3. cikk, első, második és harmadik bekezdés
–	3. cikk, negyedik bekezdés
4. cikk	4. cikk
5. cikk	5. cikk
6. cikk, (1) és (2) bekezdés	6. cikk, (1) és (2) bekezdés
6. cikk, (3) bekezdés, a) pont	6. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés
6. cikk, (3) bekezdés, b) pont	6. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés
6. cikk, (3) bekezdés, c) pont	6. cikk, (3) bekezdés, harmadik albekezdés
6. cikk, (3) bekezdés, d) pont	6. cikk, (3) bekezdés, negyedik albekezdés
6. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés, a) pont, első mondat	6. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés, a) pont
6. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés, a) pont, második mondat	6. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés
6. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés, b) pont, első mondat	6. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés, b) pont
6. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés, b) pont, második mondat	6. cikk, (4) bekezdés, harmadik albekezdés
6. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés	6. cikk, (4) bekezdés, negyedik albekezdés
6. cikk, (5) bekezdés	–
7. cikk	7. cikk
8. cikk, első bekezdés	8. cikk
8. cikk, második bekezdés	–
9. cikk, (1) bekezdés	9. cikk, (1) bekezdés
9. cikk, (1a) bekezdés	9. cikk, (2) bekezdés
9. cikk, (2) bekezdés	9. cikk, (3) bekezdés
10. cikk, (1), (2), (3), (4), (5), (6) és (7) bekezdés	10. cikk, (1), (2), (3), (4), (5), (6) és (7) bekezdés
10. cikk, (8) bekezdés	10. cikk, (8) bekezdés, első albekezdés
10. cikk, (9) bekezdés	10. cikk, (9) bekezdés
10. cikk, (10) bekezdés	–
10a. cikk	11. cikk
11. cikk, (1) bekezdés	12. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés
–	12. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés
11. cikk, (2), (3) és (4) bekezdés	12. cikk, (2), (3) és (4) bekezdés
12. cikk, (1), (2), (3) és (4) bekezdés	14. cikk
12. cikk, (5) bekezdés, első albekezdés	15. cikk, (1) bekezdés
12. cikk, (5) bekezdés, második albekezdés	15. cikk, (2) bekezdés
15. cikk	–
16. cikk, első és második bekezdés	–
16. cikk, harmadik bekezdés	10. cikk, (8) bekezdés, második albekezdés
17. cikk, (1) és (2) bekezdés	13. cikk, (1) és (2) bekezdés
17. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés	13. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés
17. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés	–
17. cikk, (3) bekezdés, harmadik albekezdés	13. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés
–	13. cikk, (3) bekezdés, harmadik albekezdés
17. cikk, (4) bekezdés	13. cikk, (4) bekezdés
17. cikk, (5) bekezdés	–
18. cikk	–
19. cikk	–
20. cikk	–
21. cikk	–
–	16. cikk
21a. cikk	17. cikk
22. cikk	–
23. cikk	–
–	18. cikk
–	19. cikk
MELLÉKLET
	I. MELLÉKLET
–	II. MELLÉKLET

( 1 ) A Tanács 1989. május 29-i 1553/89/EGK, Euratom rendelete a hozzáadottérték-adóból származó saját források beszedésének végleges egységes rendszeréről (HL L 155., 1989.6.7., 9. o., magyar nyelvű különkiadás: 1. fejezet, 1. kötet, 197. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

( 3 ) A Bizottság 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1307/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 608. o.).

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/516 rendelete (2019. március 19.) a piaci áron számított bruttó nemzeti jövedelem összehangolásáról, valamint a 89/130/EGK, Euratom tanácsi irányelv és az 1287/2003/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (GNI-rendelet) (HL L 91., 2019.3.29., 19. o.).

( 7 ) A Tanács (EU, Euratom) 2020/2053 határozata (2020. december 14.) az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről és a 2014/335/EU, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 424., 2020.12.15., 1. o.).

( 8 ) A Tanács 2004. november 16-i 2028/2004/EK, Euratom rendelete a Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 94/728/EK, Euratom határozat végrehajtásáról szóló 1150/2000/EK, Euratom rendelet módosításáról (HL L 352., 2004.11.27., 1. o.).

		Hivatalos Lap
		Szám	Oldal	Dátum
►M1	A TANÁCS (EU, Euratom) 2016/804 RENDELETE (2016. május 17.)	L 132	85	21.5.2016
►M2	A TANÁCS (EU, Euratom) 2022/615 RENDELETE (2022. április 5.)	L 115	51	13.4.2022