02014O0060 — HU — 21.07.2017 — 005.001

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B	►M2 AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2015/510 IRÁNYMUTATÁSA (2014. december 19.) az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtásáról (Az általános dokumentációra vonatkozó iránymutatás) (EKB/2014/60) ◄ (átdolgozás) (HL L 091, 2015.4.2., 3. o)

Módosította:

		Hivatalos Lap
		Szám	Oldal	Dátum
►M1	AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2015/732 IRÁNYMUTATÁSA (2015. április 16.)	L 116	22	7.5.2015
►M2	AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2015/1938 IRÁNYMUTATÁSA (2015. augusztus 27.)	L 282	41	28.10.2015
►M3	AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2016/64 IRÁNYMUTATÁSA (2015. november 18.)	L 14	25	21.1.2016
►M4	AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2016/2298 IRÁNYMUTATÁSA (2016. november 2.)	L 344	102	17.12.2016
►M5	AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2017/1362 IRÁNYMUTATÁSA (2017. május 18.)	L 190	26	21.7.2017

Helyesbítette:

►C1	Helyesbítés, HL L 332, 18.12.2015, o 158 (2015/510)

▼B

▼M2

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2015/510 IRÁNYMUTATÁSA

(2014. december 19.)

az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtásáról (Az általános dokumentációra vonatkozó iránymutatás) (EKB/2014/60)

▼B

(átdolgozás)

TARTALOMJEGYZÉK
ELSŐ RÉSZ –	TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
MÁSODIK RÉSZ –	AZ EURORENDSZER MONETÁRIS POLITIKAI ESZKÖZEI, MŰVELETEI, INSTRUMENTUMAI ÉS ELJÁRÁSAI
I. CÍM –	Nyíltpiaci műveletek
1. fejezet –	A nyíltpiaci műveletek áttekintése
2. fejezet –	Nyíltpiaci műveletek kategóriái
3. fejezet –	A nyíltpiaci műveletek céljára szolgáló instrumentumok
II. CÍM –	jegybanki rendelkezésre állás
1. fejezet –	Aktív oldali rendelkezésre állás
2. fejezet –	Betéti rendelkezésre állás
III. CÍM –	Az eurorendszer monetáris politikai műveleteihez kapcsolódó eljárások
1. fejezet –	Tendereljárások és kétoldalú eljárások az eurorendszer nyíltpiaci műveletei céljaira
1. szakasz –	Tendereljárások
2. szakasz –	A tendereljárások műveleti lépései
1. alszakasz –	A tendereljárások kiírása
2. alszakasz –	Az ajánlatok elkészítése és benyújtása
3. alszakasz –	Tenderallokálás
4. alszakasz –	A tendereredmények kihirdetése
3. szakasz –	Kétoldalú eljárások az eurorendszer nyíltpiaci műveletei céljaira
2. fejezet –	Az eurorendszer monetáris politikai műveleteinek elszámolási eljárásai
HARMADIK RÉSZ –	ELFOGADHATÓ ÜGYFELEK
NEGYEDIK RÉSZ –	ELFOGADHATÓ ÜGYFELEK
I. CÍM –	Általános elvek
II. CÍM –	A forgalomképes eszközökre vonatkozó elfogadhatósági feltételek és hitelminőségi követelmények
1. fejezet –	A forgalomképes eszközökre vonatkozó elfogadhatósági feltételek
1. szakasz –	A forgalomképes eszközökre vonatkozó általános elfogadhatósági feltételek
2. szakasz –	A forgalomképes eszközök bizonyos típusaira vonatkozó különös elfogadhatósági feltételek
1. alszakasz –	Az eszközfedezetű értékpapírokra vonatkozó különös elfogadhatósági feltételek
2. alszakasz –	Az eszközfedezetű értékpapírokkal fedezett kötvényekre vonatkozó különös elfogadhatósági feltételek
3. alszakasz –	Az eurorendszer által kibocsátott kötvényekre vonatkozó különös elfogadhatósági feltételek
4. alszakasz –	Bizonyos fedezetlen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozó különleges elfogadhatósági feltételek
2. fejezet –	Az eurorendszer forgalomképes eszközökre vonatkozó hitelminőségi követelményei
III. CÍM –	A nem forgalomképes eszközökre vonatkozó elfogadhatósági feltételek és hitelminőségi követelmények
1. fejezet –	A nem forgalomképes eszközök alkalmassági feltételei
1. szakasz –	A hitelkövetelésekre vonatkozó elfogadhatósági feltételek
2. szakasz –	A lekötött betétekre vonatkozó elfogadhatósági feltételek
3. szakasz –	Az RMBD-kre vonatkozó elfogadhatósági feltételek
4. szakasz –	A DECC-kre vonatkozó elfogadhatósági feltételek
2. fejezet –	Az eurorendszer nem forgalomképes eszközökre vonatkozó hitelminőségi követelményei
1. szakasz –	Az eurorendszer hitelkövetelésekre vonatkozó hitelminőségi követelményei
2. szakasz –	Az eurorendszer RMBD-kre vonatkozó hitelminőségi követelményei
3. szakasz –	Az eurorendszer DECC-kre vonatkozó hitelminőségi követelményei
IV. CÍM –	A forgalomképes és a nem forgalomképes eszközökre vonatkozó garanciák
V. CÍM –	Az eurorendszer elfogadható eszközökre vonatkozó hitelminősítő keretrendszere
VI. CÍM –	Az eurorendszer forgalomképes és nem forgalomképes eszközökre vonatkozó kockázatkezelési és értékelési keretrendszere
1. fejezet –	A forgalomképes eszközök esetében alkalmazott kockázatkezelési intézkedések
2. fejezet –	A nem forgalomképes eszközök esetében alkalmazott kockázatkezelési intézkedések
3. fejezet –	A forgalomképes és a nem forgalomképes eszközökre vonatkozó értékelési szabályok
VII. CÍM –	Nem euróban denominált fedezet elfogadása különleges esetben
VIII. CÍM –	Az elfogadható fedezetek felhasználásának szabályai
IX. CÍM –	Az elfogadható eszközök határon átnyúló alkalmazása
ÖTÖDIK RÉSZ –	SZANKCIÓK AZ ÜGYFELEK KÖTELEZETTSÉGSZEGÉSE ESETÉN
HATODIK RÉSZ –	MÉRLEGELÉSEN ALAPULÓ INTÉZKEDÉSEK
HETEDIK RÉSZ –	AZ EURORENDSZER MONETÁRIS POLITIKAI MŰVELETEIHEZ KAPCSOLÓDÓ TOVÁBBI KÖZÖS MINIMUMJELLEMZŐK
1. fejezet –	Az eurorendszer monetáris politikai műveleteihez kapcsolódó rendelkezések összességére vonatkozó további közös minimumjellemzők
2. fejezet –	A visszavásárlási megállapodásokra és a fedezett hitelmegállapodásokra vonatkozó további közös minimumjellemzők
3. fejezet –	Kizárólag a visszavásárlási megállapodásokra vonatkozó további közös minimumjellemzők
4. fejezet –	Kizárólag a fedezett hitelmegállapodásokra vonatkozó további közös minimumjellemzők
5. fejezet –	Kizárólag a monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapokra vonatkozó további közös minimumjellemzők
NYOLCADIK RÉSZ –	ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
I. MELLÉKLET –	Kötelező jegybanki tartalék
II. MELLÉKLET –	Tenderek meghirdetése
III. MELLÉKLET –	Tenderallokáció és a tendereljárás
IV. MELLÉKLET –	A tendereredmények kihirdetése
V. MELLÉKLET –	A devizaintervenciós műveletekben részt vevő ügyfelek kiválasztásának kritériumai
VI. MELLÉKLET –	Az elfogadható eszközök határon átnyúló alkalmazása
VII. MELLÉKLET –	Az ötödik résznek megfelelően alkalmazandó szankciók számítási szabályai
VIII. MELLÉKLET –	Az eszközfedezetű értékpapírokra vonatkozó kölcsönszintű adatszolgáltatási követelmények és a kölcsönszintű adattárak eurorendszer általi kijelölésére vonatkozó eljárás
IX. MELLÉKLET –	Az eurorendszer hitelminősítő rendszerének teljesítményértékelő rendszere
IXa. MELLÉKLET –	Minimális lefedettségi követelmények külső hitelminősítő intézetek számára az eurorendszer hitelminősítő keretrendszerében
IXb. MELLÉKLET –	Az eurorendszer hitelminősítő keretrendszerének minimumkövetelményei a fedezettkötvény-programokról szóló új kibocsátási és felügyeleti jelentésekre vonatkozóan
XI. MELLÉKLET –	Értékpapír-formátumok
XII. MELLÉKLET –	Példák az eurorendszer monetáris politikai műveleteire és eljárásaira
XIII. MELLÉKLET –	Megfelelési táblázat
XIV. MELLÉKLET –	A hatályon kívül helyezett iránymutatás módosításainak listájával

ELSŐ RÉSZ

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez az iránymutatás meghatározza az egységes monetáris politika eurorendszer általi végrehajtásának egységes szabályait azon tagállamokban, amelyek pénzneme az euro.

(2) Az eurorendszer minden szükséges intézkedést meghoz annak érdekében, hogy az eurorendszer monetáris politikai műveleteit az ebben az iránymutatásban meghatározott elveknek, eszközöknek, instrumentumoknak, előírásoknak, kritériumoknak és eljárásoknak megfelelően hajtsák végre.

(3) Az eurorendszer és az ügyfelek között fennálló jogviszony az érintett NKB által alkalmazott megfelelő szerződéses, illetve szabályozási rendelkezéseken alapul, amelyek ezen iránymutatás rendelkezéseit megfelelően végrehajtják.

(4) Az EKB Kormányzótanácsa az eurorendszer monetáris politikai műveletei végrehajtásának eszközeit, instrumentumait, feltételeit, kritériumait és eljárásait bármikor megváltoztathatja.

(5) Az eurorendszer fenntartja magának a jogot arra, hogy a monetáris politikai műveleteihez kapcsolódó feladatai ellátása és céljai elérése érdekében az ügyfelektől bármilyen releváns információt kérjen és kapjon. Ez a jog nem érinti az eurorendszer azon egyéb jogait, amelyek alapján jogosult a monetáris politikai műveletekhez kapcsolódó információkat kérni.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen iránymutatás alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.	„actual/360 kamatnap-számítási szabály” : az eurorendszer monetáris politikai műveleteiben alkalmazott szabály, amely a kamatszámítás során figyelembe vett naptári napok tényleges számát 360-napos év alapulvételével határozza meg;

2.	„ügynökség” : az eurorendszer által ügynökségnek minősített szervezet. Az eurorendszer által ügynökségnek minősített szervezetek listája közzétételre kerül az EKB honlapján;

„eszközfedezetű értékpapírok” : olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyek biztosítékát olyan garantált (rögzített vagy rulírozott) pénzügyi eszközök összessége alkotja, amelyek egy adott időszak végén készpénzzé alakulnak. Létezhetnek továbbá olyan jogok, illetve egyéb eszközök, amelyek biztosítják a hozamok törlesztését, illetve időbeni szétosztását az értékpapír-tulajdonosok között. Az eszközfedezetű értékpapírokat általában olyan külön e célra létrehozott befektetési céltársaság bocsátja ki, amelynek a kérdéses pénzügyi eszközök az átruházást kezdeményező eszköztulajdonostól vagy az eladótól jutottak a birtokába. Ebben a tekintetben az eszközfedezetű értékpapírokhoz fűződő fizetések elsősorban a mögöttes eszközök által generált pénzforgalomtól és az időbeni fizetést biztosító egyéb jogoktól (mint a likviditási konstrukciók, garanciák, vagy egyéb, úgynevezett hitelminőség-javító jellemzők) függenek;

4.	„kétoldalú eljárás” : olyan eljárás, amelynek útján az NKB vagy kivételes esetben az EKB finomhangoló műveleteket vagy végleges adásvételi ügyleteket egy vagy több ügyféllel közvetlenül, tőzsdén vagy piaci közvetítőkön keresztül végez, anélkül, hogy tendereljárást venne igénybe;

5.	„könyvelési rendszer” : olyan rendszer, amely lehetővé teszi az értékpapírok vagy más pénzügyi eszközök átruházását papíralapú dokumentumok vagy bizonylatok fizikai mozgása nélkül, például az értékpapírok elektronikus átruházása;

„munkanap” : a) a fizetési kötelezettségek tekintetében bármely olyan nap, amelyen a TARGET2 az adott fizetés teljesítése céljából működik; vagy b) az eszközök átadásának kötelezettsége tekintetében bármely olyan nap, amelyen az az SSS, amely használatával az átadásra sor kell kerüljön, az értékpapír átadási helyén nyitva tart;

„központi értéktár” (CSD) : olyan jogalany, amely a) lehetővé teszi értékpapír-tranzakciók könyvelési tétel formájában történő feldolgozását és kiegyenlítését; b) letéti őrzési szolgáltatásokat nyújt, (pl. társasági események és törlesztések adminisztrációjával kapcsolatban); c) aktív szerepet tölt be az értékpapír-kibocsátások integritásának biztosításában. Az értékpapírok őrizhetők fizikai, azonban immobilizált formában vagy dematerializált formában (amely esetben csak elektronikus adatokként léteznek);

„fedezett hitel” : az NKB és egy ügyfél közötti megállapodás, amelynek értelmében az ügyfél részére likviditást biztosítanak olyan hitel formájában, amelyet az ezen ügyfél által az NKB részére – például eszközökre vonatkozó kézizálogjog, engedményezés vagy jelzálogjog formájában – nyújtott érvényesíthető biztosíték fedez;

9.	„lekötött betétek gyűjtése” : a nyíltpiaci műveletek végzése során használt instrumentum, amelynek keretében az eurorendszer a piaci likviditás szűkítése érdekében felhívja az ügyfeleket, hogy a székhelyük szerinti NKB-nél lekötött betéteket helyezzenek el;

▼M2

10.

„illetékes hatóság” : nemzeti jogszabályok által hivatalosan elismert hatóság vagy szerv, amelyet nemzeti jogszabály felhatalmaz arra, hogy az adott tagállamban működő felügyeleti rendszer részeként intézményeket felügyeljen, ideértve az EKB-t az 1024/2013/EU tanácsi rendelettel ( 1 ) ráruházott feladatokkal kapcsolatos kérdésekben;

▼B

11.	„ügyfél” : a harmadik részben meghatározott elfogadhatósági követelményeknek eleget tevő, és ennek alapján az eurorendszer monetáris politikai műveleteihez való hozzáférésre jogosult intézmény;

▼M4

12.	„fedezett kötvény” : olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amely kettős biztosítékkal rendelkezik: a) közvetlenül vagy közvetetten valamely hitelintézet révén; és b) egy dinamikus fedezeti alap révén, továbbá amelynek esetében nem kerül sor a kockázat ügyletrészsorozatba sorolására;

▼B

13.

„hitelkövetelés” : pénz visszafizetésére vonatkozó követelés, amely az adós egy ügyféllel szembeni adóskötelezvényének minősül. A hitelkövetelések közé tartoznak a Schuldscheindarlehenek és a holland regisztrált magánszemélyektől származó, államháztartással, illetve más elfogadható adósokkal szembeni, állami garanciával megerősített követelések (például lakásszövetkezetek) is;

14.

„hitelintézet” : a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) 2. cikkének (5) bekezdése, valamint az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontja értelmében vett hitelintézet, amely egy illetékes hatóság felügyelete alatt áll; vagy a Szerződés 123. cikkének (2) bekezdése értelmében vett olyan köztulajdonban lévő hitelintézet, amely az illetékes hatóságok általi felügyelethez hasonló szintű felügyelet alatt áll;

15.	„hitelminősítés” : jelentése megegyezik az 1060/2009/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 4 ) 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottakkal;

▼M3

16.

„határokon átnyúló felhasználás” :

az alábbiaknak valamely ügyfél általa székhelye szerinti NKB-hoz fedezetként történő benyújtása:

a) egy másik olyan tagállamban tartott forgalomképes eszközök, amelynek pénzneme az euro;

b) egy másik tagállamban kibocsátott és a székhely szerinti NKB tagállamában tartott forgalomképes eszközök;

c) hitelkövetelések, amennyiben a hitelszerződésre a székhely szerinti NKB tagállamától eltérő másik olyan tagállam joga irányadó, amelynek a pénzneme az euro;

d) jelzálog-fedezetű lakossági adósságinstrumentumok (RMBD-k), a CCBM alkalmazandó eljárásaival összhangban;

e) a székhely szerinti NKB tagállamától eltérő másik olyan tagállamban kibocsátott és tartott, elfogadható hitelkövetelésekkel fedezett, nem forgalomképes adósságinstrumentumok (DECC-ek) amelynek a pénzneme az euro;

▼B

17.

„devizafedezeti ügylet” : az értékpapír kibocsátója és a fedezetet biztosító ügyfél közötti megállapodás, amelynek értelmében a nem euro cash flowból eredő devizakockázat egy részét oly módon enyhítik, hogy a cash flow-t a fedezetet biztosító fél által fizetendő euróban meghatározott fizetésekre swappolják, beleértve a fedezetet biztosító fél által biztosított egyéb garanciákat;

18.	„letétkezelő” : olyan intézmény, amely értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök mások nevében történő őrzését és kezelését vállalja;

19.

„felszámolási érték” :

bármely eszköz vonatkozásában, bármely napon:

a) az adott eszköznek a felszámolási érték megállapítása napján érvényes piaci értéke, amelyet az értékelés napját megelőző munkanapon érvényes, leginkább jellemző ár alapján kell kiszámítani;

b) amennyiben egy adott eszközre az értékelési napot megelőző munkanapon nincs leginkább jellemző árfolyam, úgy a legutóbbi kereskedési árat kell alkalmazni. Amennyiben kereskedési ár sem áll rendelkezésre, úgy az árat a műveletet lefolytató NKB határozza meg, figyelembe véve az irányadó piacon az adott eszközre legutoljára érvényes árat;

c) a piaci értékkel nem rendelkező eszközök esetében bármilyen egyéb ésszerű értékelési módszer alkalmazható;

d) amennyiben az NKB az eszközöket, illetve az egyenértékű eszközöket a felszámolási érték megállapításának a napja előtt piaci áron eladta, úgy az eladásból az eladással kapcsolatban felmerült minden indokolt költség, díj és kiadás levonása után származó nettó bevétel, a számítások elvégzése és az összegek meghatározása az NKB feladata;

20.

„szállítás fizetés ellenében rendszer” : olyan mechanizmus valamely fizetés ellenértékért cserébe (exchange-for-value) kiegyenlítési rendszerben, amely biztosítja, hogy a végleges átruházásra, vagyis az eszközök átadására csak a más eszközök ennek megfelelő végleges átadása, vagyis a fizetés megtörténtekor kerüljön sor;

21.	„betéti rendelkezésre állás” : az eurorendszer jegybanki rendelkezésre állása, amelyet az ügyfelek előre meghatározott kamatlábon kamatozó egynapos betéteknek egy NKB-nál történő elhelyezésére használhatnak;

22.	„betéti rendelkezésre állás kamatlába” : a betéti rendelkezésre állásra irányadó kamatláb;

▼M2

23.

„belföldi felhasználás” :

valamely olyan tagállamban, amelynek a pénzneme az euro, letelepedett ügyfél által az alábbiak fedezetként történő benyújtása:

a) az ügyfél székhelye szerinti NKB tagállamával azonos tagállamban kibocsátott és tartott forgalomképes eszközök;

b) hitelkövetelések, amennyiben a hitelkövetelési megállapodásra az ügyfél székhelye szerinti NKB tagállamának joga irányadó;

c) az ügyfél székhelye szerinti NKB tagállamában letelepedett szervezetek által kibocsátott RMBD-k;

d) az ügyfél székhelye szerinti NKB tagállamával azonos tagállamban kibocsátott és tartott, elfogadható hitelkövetelésekkel fedezett, nem forgalomképes adósságinstrumentumok;

▼B

24.

„earmarking-rendszer” : az NKB-k általi fedezetkezelés rendszere, amelynek értelmében a likviditás biztosítására meghatározott, azonosítható, az eurorendszer egyes hitelműveletei céljára fedezetként megjelölt eszközök ellenében kerül sor. A székhely szerinti NKB megengedheti ezen eszközök más meghatározott elfogadható eszközökkel való felváltását, feltéve, hogy azok fedezetként megjelölésre kerültek és az adott művelet céljára megfelelőek;

25.	„elfogadható eszközök” : azon eszközök, amelyek megfelelnek a negyedik részben rögzített feltételeknek, és ennek megfelelően az eurorendszer hitelműveletei céljára elfogadhatóak;

26.	„nap vége” : a munkanapnak a TARGET2 zárását követő része, amikor a TARGET2-ben feldolgozott aznapi fizetéseket véglegesítik;

27.	„euroövezeti inflációs index” : az Eurostat vagy valamely olyan tagállam, amelynek a pénzneme az euro, nemzeti statisztikai hivatala által rendelkezésre bocsátott euroövezeti inflációs index, például a harmonizált fogyasztói árindex (HICP);

28.	„Európai Gazdasági Térség” (EGT) : valamennyi tagállam, ideértve Izlandot, Norvégiát és Lichtensteint is, tekintet nélkül arra, hogy azok formálisan is az EGK tagjává váltak-e;

29.	„eurorendszer” : az EKB és az NKB-k;

30.	„eurorendszer munkanapja” : bármely olyan nap, amikor az EKB és legalább egy nemzeti központi bank az eurorendszer monetáris politikai műveleteinek végrehajtása érdekében nyitva tart;

31.	„eurorendszer hitelműveletei” : a) likviditásbővítő penziós ügyletek, vagyis az eurorendszer likviditásbővítő hitelműveletei, kivéve a monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapokat és a végleges vételeket; és b) napközbeni hitel;

32.	„eurorendszer monetáris politikai műveletei” : a nyíltpiaci műveletek és a jegybanki rendelkezésre állások;

33.	„eurorendszer felhasználói értékelési keret” : az EKB honlapján elérhető keret, amely az SSS-ek és kapcsolatok értékelésére szolgál az eurorendszer hitelműveleteiben történő felhasználás céljára való elfogadhatóságuk meghatározása érdekében;

34.	„visszavonhatatlan átutalás” : visszavonhatatlan és feltétel nélküli átadás, amely a korábban fennálló átutalási kötelezettséget megszünteti;

35.	„pénzügyi vállalat” : jelentése megegyezik az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 5 ) meghatározottakkal;

36.	„finomhangoló műveletek” : az eurorendszer által végzett nyíltpiaci műveletek egy kategóriája, amely különösen a piacon mutatkozó likviditásingadozások kezelésére szolgál;

37.	„rögzített kamatozású értékpapír” : olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelyhez előre meghatározott mértékű időszakos kamatfizetés kapcsolódik;

38.	„rögzített kamatú tendereljárás” : olyan tendereljárás, amelynek során az EKB előre meghatározza a kamatlábat, az árat és a swappontot vagy spreadet, és az ügyfelek arra a pénzösszegre tesznek ajánlatot, amellyel a rögzített kamatlábon, áron, illetve swapponton vagy spreaden üzletet kívánnak kötni;

39.	„változó kamatozású kamatszelvény” : olyan kamatszelvény, amely kamatozásának mértéke egy referencia-kamatlábhoz kötött, a kamatszelvényre vonatkozó kamatlábat pedig egy évnél nem hosszabb időn belül állítják át;

40.

„monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswap” : olyan eszköz, amelyet nyíltpiaci műveletekben használnak, amely során az eurorendszer azonnali eurovételi, illetve eladási műveletet hajt végre egy másik deviza ellenében, és ezzel egyidejűleg egy meghatározott visszavásárlási napon egy határidős ügylettel előre eladja, illetve visszavásárolja;

41.	„székhely szerinti NKB” : azon tagállam, amelynek a pénzneme az euro, NKB-ja, ahol az ügyfél letelepedett;

42.

„az eurorendszer rendszeres tenderműveleteinek naptára” : az eurorendszer által készített és az EKB Kormányzótanácsa által jóváhagyott naptár, amely mutatja a tartalékolási időszak időpontját, valamint az irányadó refinanszírozási műveletek és a rendszeres hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek kiírását, allokálását és futamidejét;

▼M2

42a.

„állampapír-eszközökkel történő, természetbeni feltőkésítés” : a hitelintézet jegyzett tőkéje emelésének minden olyan formája, amely során a hitelintézet részére az ellenértéket teljes egészében vagy részben a hitelintézet számára új tőkét biztosító szuverén állam, illetve közszektorbeli szervezet által kibocsátott állampapír-eszközök közvetlen juttatásával biztosítják;

▼B

43.	„nemzetközi központi értéktár” : olyan központi értéktár, amely a különböző nemzeti piacokról származó, nemzetközi kereskedés tárgyát képező értékpapírok elszámolása területén tevékenykedik, általában valutaövezeteken átnyúlóan;

44.	„nemzetközi szervezet” : az 575/2013/EU rendelet 118. cikkében felsorolt szervezet, amelynek alapján az ilyen szervezettel szembeni kitettségekhez 0 %-os kockázati súlyt kell rendelni;

45.	„nemzetközi értékpapír-azonosító szám” (ISIN) : a pénzügyi piacokon kibocsátott értékpapírokhoz rendelt nemzetközi azonosító kód;

46.	„napközbeni hitel” : olyan hitel, amelyet egy munkanapnál rövidebb időtartamra folyósítanak, az EKB/2012/27 iránymutatásban meghatározottak szerint;

▼M4

46a.	„befektetési vállalkozás” : az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 2. pontja értelmében vett befektetési vállalkozás;

▼B

47.	„EKB-kötvények kibocsátása” : a nyíltpiaci műveletek végzése során használt monetáris politikai instrumentum, amelynek keretében az EKB kötvényeket bocsát ki, amelyek az EKB-nek a kötvény tulajdonosával szembeni adóskötelezvényét testesítik meg;

▼M4

48.	„jumbo kötvény” : legalább 1 milliárd EUR kibocsátási értékű fedezett kötvény, amelyre legalább három piacvezető rendszeresen ad és kér ajánlatokat;

▼M3

49.

„lízingkövetelések” : a lízingszerződés rendelkezései alapján a lízingbevevő által a lízingbeadó részére teljesítendő, ütemezett és szerződésben előírt fizetések. A maradványérték nem minősül lízingkövetelésnek. A personal contract purchase (PCP) formájú, azaz azok a megállapodások, amelyek alapján a kötelezett választhat: a) az áru korlátozásmentes tulajdonjogának megszerzése érdekében a maradványérték megfizetése; vagy b) a szerződés elszámolásaként az áru visszaadása között, a lízingszerződésekhez hasonlóak;

▼B

50.	„likviditási támogatás” : olyan strukturális, tényleges vagy potenciális konstrukció, amelynek célja, hogy valamely eszközfedezetű értékpapírral kapcsolatos ügylet élettartama alatt a pénzáramlás bármely átmeneti jellegű kiesését orvosolja, vagy amelyet e célra megfelelőnek tekintenek;

51.	„hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek” : a nyíltpiaci műveletek egy kategóriája, amelyeket az eurorendszer penziós ügyletek formájában végez, amelyek célja a pénzügyi szektor számára az irányadó refinanszírozási műveletek lejáratánál hosszabb lejáratú likviditás biztosítása;

52.	„irányadó refinanszírozási műveletek” : az olyan rendszeres nyíltpiaci műveletek egy csoportja, amelyeket az eurorendszer penziós ügylet formájában végez;

53.	„tartalékolási időszak” : jelentése megegyezik a 1745/2003/EK rendeletben (EKB/2003/9) meghatározottakkal;

54.

„fedezetkiegészítési felhívás” : a változó letétek alkalmazásához kapcsolódó eljárás, amely arra utal, hogy amennyiben a valamely ügyfél által fedezetként mobilizált eszközök – rendszeresen mért – értéke egy bizonyos szint alá csökken, az eurorendszer kötelezi az ügyfelet további elfogadható eszközök vagy készpénz rendelkezésre bocsátására. Az összevont fedezetértékelési (pooling) rendszerekben fedezetkiegészítési felhívásra csak alulfedezettség esetén kerül sor, míg az olyan rendszerekben, amelyben az eszközöket egyedi ügyletekhez rendelik (earmarking), szimmetrikus fedezetkiegészítési felhívásokra kerül sor, e módszerek további leírása a székhely szerinti NKB nemzeti dokumentációjában található;

55.	„határkamatláb” : likviditásbővítő változó kamatú tendereljárásokban a legalacsonyabb kamatláb, amelyen az ajánlatok kielégíthetők, illetve likviditásszűkítő változó kamatú tendereljárásokban a legmagasabb kamatláb, amelyen az ajánlatok kielégíthetők;

56.	„aktív oldali rendelkezésre állás” : az eurorendszer rendelkezésre állásának egyik formája, amelynek keretében az ügyfelek előre megszabott kamatlábon, megfelelő elfogadható eszközök fedezetként történő biztosításának követelménye mellett egynapos hitelt vehetnek igénybe valamely NKB-tól;

57.	„aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába” : az aktív oldali rendelkezésre állásra alkalmazandó kamatláb;

58.	„aktív oldali swappontjegyzés” : olyan swappontjegyzés, amelynél a tender teljes allokálható összege kimerül;

59.	„forgalomképes eszközök” : valamely piacon kereskedésre bocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyek eleget tesznek a negyedik részben rögzített elfogadhatósági kritériumoknak;

60.	„lejárat napja” : az a nap, amelyen az eurorendszer egy adott monetáris politikai művelete lejár. Visszavásárlási megállapodások vagy swapok esetén a lejárat napja megegyezik a visszavásárlás napjával;

61.	„tagállam” : az Unió egy tagállama;

62.	„multi cédulas” : egy külön e célra létrehozott spanyol befektetési céltársaság (Fondo de Titulización de Activos, FTA) által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amely lehetővé teszi a számos értékpapírosítást kezdeményezőtől eredő cédula-k (spanyol fedezett kötvények) összevonását;

63.	„multilaterális fejlesztési bank” : az 575/2013/EU rendelet 117. cikkének (2) bekezdésében felsorolt szervezet, amelynek alapján az ilyen szervezettel szembeni kitettségekhez 0 %-os kockázati súlyt kell rendelni;

64.	„ajánlati áras aukció (amerikai aukció)” : olyan aukció, amelyben az allokálási kamatláb, ár vagy swappont megegyezik az egyes ajánlatokban szereplő kamatlábbal, árral vagy swapponttal;

65.	„többlépcsős kamatszelvény” : olyan kamatszelvény-struktúra, ahol a felár rész (x) az eszköz élettartama során előre meghatározott ütemezés szerint vagy előre meghatározott időpontokban, általában a visszahívási időpontban vagy a kamatfizetési időpontban, egynél több alkalommal emelkedik;

66.	„nemzeti központi bank” (NKB) : olyan tagállam nemzeti központi bankja, amelynek a pénzneme az euro;

67.	„NKB-munkanap” : bármely olyan nap, amelyen valamely NKB az eurorendszer monetáris politikai műveleteinek folytatása céljából nyitva tart, beleértve azokat a napokat is, amelyeken ezen NKB egyes fiókjai helyi vagy regionális bankszünnap miatt adott esetben zárva tartanak;

68.	„EGT-n kívüli G10-beli országok” : a Tízek Csoportjában (G10) részt vevő azon országok, amelyek nem EGT-országok, azaz az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Japán és Svájc;

69.	„nem pénzügyi vállalat” : jelentése megegyezik az 549/2013/EK rendeletben meghatározottakkal;

▼M2

70.	„nem forgalomképes eszközök” : a következő eszközök bármelyike: lekötött betétek, hitelkövetelések, nem forgalomképes RMBD-k és elfogadható hitelkövetelésekkel fedezett, nem forgalomképes adósságinstrumentumok;

▼M2

70a.

„elfogadható hitelkövetelésekkel fedezett, nem forgalomképes adósságinstrumentumok” :

(a továbbiakban: DECC-ek) olyan adósságinstrumentumok, amelyek:

a) fedezete közvetlenül vagy közvetve olyan hitelkövetelés, amely megfelel az eurorendszer hitelkövetelésekre vonatkozó elfogadhatósági követelményeinek, összhangban a negyedik rész III. cím 1. fejezetének 1. szakaszával, a 107f. cikk előírásaira is figyelemmel;

b) kettős visszkereseti jogot biztosítanak: i. azon hitelintézet felé, amely a mögöttes hitelkövetelések értékpapírosításának kezdeményezője, és ii. az a) pontban említett, mögöttes hitelkövetelések dinamikus fedezeti portfóliója felé;

c) esetében kockázat ügyletrészsorozatba sorolására nem került sor;

▼M4

71.	„egyéb fedezett kötvények” : strukturált fedezett kötvények vagy multi cédulas;

▼B

72.

„végleges adásvételi ügylet” : a nyíltpiaci műveletek folytatása során használt egyik instrumentum, amelynek keretében az eurorendszer a piacon elfogadható forgalomképes eszközöket vásárol vagy ad el (azonnali vagy határidős jelleggel), amelynek következtében a tulajdonjog teljes mértékben átszáll az eladóról a vevőre, anélkül, hogy ehhez a tulajdonjog ellentétes irányú átruházása kapcsolódna;

73.

„összevont rendszer” : az NKB-k egyik fedezetkezelési rendszere, amelynek keretében az ügyfél valamely NKB-nál összevont számlát tart fenn az ügyfél kapcsolódó hitelműveleteinek fedezetéül szolgáló eszközök elhelyezése érdekében, ahol az eszközöket oly módon tartják nyilván, hogy az egyes eszközök nincsenek az eurorendszer konkrét hitelműveleteihez rendelve, és az ügyfél folyamatosan cserélheti az elfogadható eszközöket;

▼M4

74.	„nyilvános hitelminősítés” : olyan hitelminősítés, amelyet: a) az Unióban nyilvántartásba vett és az eurorendszer által külső hitelminősítő intézetként elfogadott hitelminősítő intézet adott ki vagy fogadott be; és b) nyilvánosságra hoznak vagy előfizetés alapján terjesztenek;

▼B

75.	„közszektorbeli szervezet” : a nemzeti statisztikai hivatal által az 549/2013/EU rendelet alkalmazásában a közszférához tartozóként besorolt egység;

76.	„gyorstender” : olyan tendereljárás, amelyet általánosságban a tenderkiírástól az allokálás eredményéről való értesítésig számított 105 percen belül kell végrehajtani, és amely a második részben részletesebben meghatározottak szerint az ügyfelek meghatározott körére korlátozható;

77.

„visszavásárlási megállapodás” : olyan megállapodás, amelynek keretében egy elfogadható eszközt a tulajdonjog eladó részéről történő bármely fenntartása nélkül értékesítenek a vevőnek, míg az eladó egyidejűleg jogot szerez és kötelezettséget vállal arra, hogy adott áron, egy későbbi időpontban vagy kérésre egyenértékű eszközt vásároljon vissza;

78.	„visszavásárlás napja” : az a nap, amelyen a vevő a visszavásárlási megállapodáshoz kapcsolódó ügylet alapján az érintett eszközöket köteles eladni az eladónak;

79.

„visszavásárlási ár” : az az ár, amelyen a vevő a visszavásárlási megállapodáshoz kapcsolódó ügylet alapján az érintett eszközöket köteles eladni az eladónak. A visszavásárlási ár megegyezik a vételár és a likviditási támogatásra a művelet futamideje alatt felszámolt kamatnak megfelelő árkülönbözet összegével;

80.

„penziós ügylet” : olyan eszköz, amelyet nyíltpiaci műveletekben, valamint az aktív oldali rendelkezésre álláshoz történő hozzáférés biztosítása során használnak, amikor is egy NKB visszavásárlási megállapodás keretében elfogadható eszközöket vásárol vagy ad el, illetve értékpapír-fedezet mellett nyújtott hitelek formájában hitelműveleteket végez;

81.	„letéti számla” : egy nemzetközi központi letéti bank, központi értéktár vagy központi bank által kezelt értékpapírszámla, amelyen a hitelintézetek az eurorendszerrel végzett műveletek céljára elfogadható értékpapírokat helyezhetnek el;

82.	„értékpapír-elszámolási rendszer” (SSS) : olyan rendszer, amely lehetővé teszi értékpapírok átruházását fizetés nélkül, vagy fizetéssel (szállítás fizetés ellenében);

83.	„elszámolási nap” : az a nap, amelyen egy ügylet elszámolása megtörténik;

84.	„egyenáras aukció (holland aukció)” : olyan aukció, ahol az összes kielégített ajánlatra alkalmazott elosztási kamatláb illetve ár/swappont egyenlő a határkamatlábbal vagy árral, illetve swapponttal;

85.	„különleges célú gazdasági egység” : az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 66. pontjában meghatározott értékpapírosítási különleges célú gazdasági egység;

86.	„standard tender” : olyan tendereljárás, amelyet általánosságban a tenderkiírástól az allokálás eredményéről való értesítéstől számított 24 órán belül kell végrehajtani;

87.

„strukturális műveletek” : a nyíltpiaci műveletek egy kategóriája, amelyet az eurorendszer azzal a céllal végez, hogy kiigazítsa az eurorendszer strukturális likviditási helyzetét a pénzügyi szektorral szemben, vagy a második részben részletesebben meghatározott más monetáris politikai célkitűzések elérése érdekében;

▼M4

88.	„strukturált fedezett kötvény” : olyan fedezett kötvény, a multi cédulas kivételével, amely nem a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 6 ) 52. cikkének (4) bekezdése szerinti követelményeknek megfelelően kerül kibocsátásra;

▼B

89.	„swappont” : devizaswapoknál a határidős ügylet árfolyama és az azonnali ügylet árfolyama közötti különbség, az általános piaci gyakorlat szerint jegyezve;

90.	„egyszerűsített kibocsátás” : valamely korábbi kibocsátás részét képező, azzal egyetlen sorozatot alkotó kibocsátás;

91.	„TARGET2” : az euro valós idejű bruttó kiegyenlítési rendszere, amely euróban és központi banki pénzben biztosítja a fizetések kiegyenlítést az EKB/2012/27 iránymutatásban szabályozottak szerint;

92.	„tendereljárás” : olyan eljárás, amelynek során a az eurorendszer likviditást bővít, illetve likviditást szűkít a piacon azáltal, hogy az NKB ügyleteket hajt végre az ügyfelek által egy nyilvános közzétételt követően benyújtott ajánlatok elfogadása által;

93.

„üzletkötési nap” (T) : az üzletkötés (vagyis két ügyfél közötti pénzügyi műveletről szóló megállapodás) napja. Az üzletkötési nap egybeeshet az ügylet elszámolási napjával (aznapi elszámolás), vagy megelőzheti az elszámolási napot meghatározott számú munkanappal (az elszámolási nap meghatározása ilyenkor: T + elszámolási időkülönbözet);

▼M4

94.	„ÁÉKBV-előírásoknak megfelelő fedezett kötvény” : olyan fedezett kötvény, amely a 2009/65/EK irányelv 52. cikkének (4) bekezdése szerinti követelményeknek megfelelően kerül kibocsátásra;

▼B

95.	„háromszereplős szolgáltatást nyújtó ügynök” : valamely SSS üzemeltetője, amely szerződést kötött egy NKB-val, amelynek alapján ezen üzemeltető az adott NKB ügynökeként bizonyos fedezetkezelési szolgáltatásokat nyújt;

96.	„Unió” : az Európai Unió;

97.	„haircut” : az eurorendszer hitelműveletei során fedezetként alkalmazott eszköz értékének egy meghatározott százalékkal történő csökkentése;

98.	„diszkontálás” : az eurorendszer hitelműveletei során fedezetként alkalmazott eszközök piaci értékének a haircut alkalmazása előtt meghatározott százalékkal történő csökkentése;

99.

„változó kamatú tendereljárás” : olyan tendereljárás, amelynek során a részt vevő ügyfelek egymással versenyben ajánlatot tesznek egyrészt arra az összegre, amelyre az eurorendszerrel szemben üzletet kívánnak kötni, másrészt pedig arra a kamatlábra, swappontra vagy árra, amely mellett az ügyletet meg kívánják kötni, és amelynek során a legversenyképesebb ajánlatok a kielégítéskor elsőbbséget élveznek mindaddig, amíg a teljes felkínált összeg el nem fogy;

▼M5

99a.

„tevékenységét megszüntető, illetve más szervezet tevékenységének megszüntetésében részt vevő szervezet” : olyan, állami vagy magántulajdonú szervezet, amely: a) fő célja eszközeinek fokozatos elidegenítése és üzleti tevékenységének beszüntetése; vagy b) a pénzügyi szektorbeli szerkezetátalakítás és/vagy szanálás támogatására létrehozott vagyonkezelő vagy elidegenítő szervezet, ideértve a 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 7 ) 26. cikke vagy a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 8 ) 42. cikkét végrehajtó nemzeti jogszabály szerinti, szanálási intézkedésként eszközelkülönítési eszköz alkalmazásából eredő vagyonkezelő szervezetet.

▼B

100.	„kamatszelvény nélküli értékpapír” : olyan értékpapír, amelyhez nem tartozik szelvénybeváltás.

MÁSODIK RÉSZ

AZ EURORENDSZER MONETÁRIS POLITIKAI ESZKÖZEI, MŰVELETEI, INSTRUMENTUMAI ÉS ELJÁRÁSAI

3. cikk

Az eurorendszer monetáris politikája végrehajtásának kerete

(1) Az eurorendszer a monetáris politika végrehajtása során az alábbi eszközöket alkalmazza:

a) nyíltpiaci műveletek;

b) jegybanki rendelkezésre állás;

c) kötelező tartalék kötelezettsége.

(2) A kötelező tartalékra vonatkozó kötelezettségek a 2531/98/EK rendeletben és az 1745/2003/EK rendeletben (EKB/2003/9) kerültek meghatározásra. A kötelező tartalék kötelezettségére vonatkozó egyes jellemzőket tájékoztató jelleggel az I. melléklet mutatja be.

4. cikk

Az eurorendszer monetáris politikai műveleteinek jellemzői

Az eurorendszer monetáris politikai műveletei jellemzőinek áttekintését az 1. táblázat tartalmazza.

1. táblázat

Az eurorendszer monetáris politikai műveletei jellemzőinek áttekintése

A monetáris politikai műveletek kategóriái		Instrumentumok típusa		Lejárat	Gyakoriság	Eljárás
A monetáris politikai műveletek kategóriái		Likviditásbővítő	Likviditásszűkítő	Lejárat	Gyakoriság	Eljárás
Nyíltpiaci műveletek	Irányadó refinanszírozási műveletek	Penziós ügyletek	—	1 hét	Hetente	Standard tendereljárások
	Hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek	Penziós ügyletek	—	3 hónap (1)	Havonta (1)	Standard tendereljárások
	Finomhangoló műveletek	Penziós ügyletek	Penziós ügyletek	Nem szabványos	Nem szabványos	Tendereljárások
		Devizaswapok	Devizaswapok			Kétoldalú eljárások
			Lekötött betétek gyűjtése
	Strukturális műveletek	Penziós ügyletek	Penziós ügyletek	Nem szabványos	Nem szabványos	Standard tendereljárások
		—	EKB-kötvények kibocsátása	Kevesebb mint 12 hónap	Nem szabványos	Standard tendereljárások
		Végleges (outright) vételek	Végleges (outright) eladások	—	Nem szabványos	Tendereljárások Kétoldalú eljárások
Jegybanki rendelkezésre állás	Marginális hitellehetőség	Penziós ügyletek	—	Egynapos	Ügyfél kezdeményezése alapján való hozzáférés
Jegybanki rendelkezésre állás	Betéti rendelkezésre állás	—	Betétek	Egynapos	Ügyfél kezdeményezése alapján való hozzáférés
(*1) A 7. cikk (4) bekezdésében foglaltak függvényében.

I. CÍM

NYÍLTPIACI MŰVELETEK

1. FEJEZET

A nyíltpiaci műveletek áttekintése

5. cikk

A kategóriák és az instrumentumok áttekintése a nyíltpiaci műveletek vonatkozásában

(1) Az eurorendszer nyíltpiaci műveleteket végezhet a kamatlábak alakítása, a pénzügyi piac likviditási helyzetének irányítása, valamint a monetáris politika aktuális irányvonalának jelzése érdekében.

(2) Konkrét céljuktól függően a nyíltpiaci műveletek az alábbi kategóriákba sorolhatók:

a) irányadó refinanszírozási műveletek;

b) hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek;

c) finomhangoló műveletek;

d) strukturális műveletek.

(3) A nyíltpiaci műveleteket az alábbi instrumentumok felhasználásával végzik:

a) penziós ügyletek;

b) monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapok;

c) lekötött betétek gyűjtése;

d) EKB-kötvények kibocsátása;

e) végleges adásvételi ügyletek.

(4) A nyiltpiaci műveletek (2) bekezdésben rögzített konkrét kategóriái tekintetében a (3) bekezdésben említett alábbi instrumentumok alkalmazandók:

a) az irányadó refinanszírozási műveleteket és a rendszeres hosszabb lejáratú refinanszírozási műveleteket kizárólag penziós ügyletek formájában végzik;

b) a finomhangoló műveleteket az alábbiak felhasználásával végzik:

i. penziós ügyletek;

ii. monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapok;

iii. lekötött betétek gyűjtése;

c) a strukturális műveleteket az alábbiak felhasználásával végzik:

i. penziós ügyletek;

ii. EKB-kötvények kibocsátása;

iii. végleges adásvételi ügyletek.

(5) A nyíltpiaci műveleteket az EKB kezdeményezi, egyúttal dönt a végrehajtásuk szabályairól és az alkalmazandó instrumentumról.

2. FEJEZET

Nyíltpiaci műveletek kategóriái

6. cikk

Irányadó refinanszírozási műveletek

(1) Az eurorendszer az irányadó refinanszírozási műveleteket penziós ügylet formájában végzi.

(2) Működési jellemzőiket tekintve az irányadó refinanszírozási műveletek:

a) likviditásbővítő műveletek;

b) amelyeket általánosságban minden héten az eurorendszer rendszeres tenderműveleteinek naptárával összhangban végeznek;

c) általánosságban két hetes lejárattal bírnak, az eurorendszer rendszeres tenderműveleteinek naptárában jelzettek szerint, a (3) bekezdésben rögzített kivétel fenntartásával;

d) végrehajtására decentralizált módon, az NKB-k hatáskörébe rendelve kerül sor;

e) lebonyolítására standard tendereljárás formájában kerül sor;

f) amelyekre az 55. cikkben meghatározott elfogadhatósági feltételek vonatkoznak, amelyeknek az ilyen műveletekre vonatkozó ajánlatot benyújtó valamennyi ügyfélnek eleget kell tennie;

g) fedezetként elfogadható eszközökön alapulnak.

(3) Az irányadó refinanszírozási műveletek lejárata eltérő lehet azon tagállamok, amelyek pénzneme az euro eltérő bankszünnapjaira tekintettel.

(4) Az EKB Kormányzótanácsa rendszeres időközönként határoz az irányadó refinanszírozási műveletekre vonatkozó kamatlábakról. A felülvizsgált kamatok a következő tartalékperiódus kezdetén lépnek hatályba.

(5) A (4) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül az EKB Kormányzótanácsa bármikor meghatározhatja az irányadó refinanszírozási műveletekre vonatkozó kamatlábat. Az ilyen döntés leghamarabb az eurorendszer következő munkanapjára vonatkozó hatállyal lép életbe.

(6) Az irányadó refinanszírozási műveleteket az eurorendszer döntése alapján rögzített kamatozású tendereljárások vagy változó kamatozású tendereljárások útján hajtják végre.

7. cikk

Hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek

(1) Az eurorendszer a hosszabb lejáratú refinanszírozási műveleteket penziós ügylet formájában végzi, annak érdekében, hogy az ügyfelek számára olyan likviditást biztosítson, amelynek lejárata hosszabb, mint az irányadó refinanszírozási műveletek lejárata.

(2) Működési jellemzőiket tekintve a hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek:

a) likviditásbővítő penziós műveletek;

b) amelyeket minden hónapban rendszeresen, az eurorendszer rendszeres tenderműveleteinek naptárával összhangban végeznek, a (4) bekezdésben rögzített kivétel fenntartásával;

c) általánosságban három hónapos lejárattal bírnak, az eurorendszer rendszeres tenderműveleteinek naptárával összhangban, a (3) és a (4) bekezdésben rögzített kivételek fenntartásával;

d) végrehajtására decentralizált módon, az NKB-k hatáskörébe rendelve kerül sor;

e) lebonyolítására standard tendereljárás formájában kerül sor;

f) amelyekre az 55. cikkben meghatározott elfogadhatósági feltételek vonatkoznak, amelyeknek az ilyen műveletekre vonatkozó ajánlatot benyújtó valamennyi ügyfélnek eleget kell tennie;

g) fedezetként elfogadható eszközökön alapulnak.

(3) A hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek lejárata eltérő lehet azon tagállamok, amelyek pénzneme az euro, eltérő bankszünnapjaira tekintettel.

(4) Az eurorendszer – nem rendszeres jelleggel – három hónapnál hosszabb lejáratú, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveleteket is végezhet. Ezeket a műveleteket az eurorendszer rendszeres tenderműveleteinek naptára nem tartalmazza.

(5) A (4) bekezdésben említett, három hónapnál hosszabb lejáratú, nem rendszeres jelleggel végzett hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek tartalmazhatnak a határidő előtti visszafizetésre vonatkozó rendelkezést. E határidő előtti visszafizetésre vonatkozó rendelkezés az ügyfelek számára jelenthet lehetőséget vagy kötelezettséget, amelynek alapján visszafizethetik az számukra kiosztott valamennyi összeget vagy azok egy részét. A határidő előtti visszafizetésre vonatkozó, kötelező erejű rendelkezéseknek kifejezett és előre meghatározott feltételeken kell alapulniuk. Azon időpontokat, amikor a határidő előtti visszafizetések esedékessé válnak, az eurorendszer a műveletek meghirdetésekor jelenti be. Az eurorendszer kivételes körülmények között dönthet úgy, hogy meghatározott napokon felfüggeszti a határidő előtti visszafizetést, többek között azon tagállamok bankszünnapjaira tekintettel, amelyek pénzneme az euro.

(6) A hosszabb lejáratú refinanszírozási műveleteket változó kamatú tendereljárások útján hajtják végre, kivéve, ha az eurorendszer úgy dönt, hogy azokat rögzített kamatú tendereljárás útján hajtja végre. Ebben az esetben a rögzített kamatú tendereljárásokra alkalmazandó kamatláb lehet a művelet élettartama alatt egy alapul szolgáló referencia-kamatlábbal (például irányadó refinanszírozási műveletek átlagos kamatlába) indexálva, kamatfelárral vagy anélkül.

8. cikk

Finomhangoló műveletek

(1) Az eurorendszer a finomhangoló műveleteket penziós ügyletek, monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapok, vagy lekötött betétek gyűjtése formájában végezheti, különösen a piacon mutatkozó likviditásingadozások kezelése érdekében.

(2) Működési jellemzőiket tekintve a finomhangoló műveletek:

a) végezhetők likviditásbővítő vagy likviditásszűkítő műveletek formájában;

b) gyakorisága és lejárati ideje általában nem szabványosított;

c) lebonyolítására általánosságban gyorstender-eljárás formájában kerül sor, kivéve, ha az eurorendszer meghatározott monetáris politikai megfontolásokra tekintettel, vagy a piaci körülményekre való reagálás érdekében úgy dönt, hogy az adott finomhangoló műveletet más formában (standard tendereljárás vagy kétoldalú eljárás) bonyolítja le;

d) végrehajtására decentralizált módon, az NKB-k hatáskörébe rendelve kerül sor, a 45. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül;

e) azokra az ügyfelekre irányadó, a harmadik részben meghatározott elfogadhatósági feltételek vonatkoznak, a következőktől függően:

i. a finomhangoló műveletek végzésére szolgáló adott instrumentumtípus; és

ii. az adott instrumentumtípus esetén alkalmazandó eljárás;

f) a penziós ügyletek formájában történő lebonyolítás esetén azok fedezetként elfogadható eszközökön alapulnak.

▼M2

(3) Az EKB az eurorendszer bármely munkanapján végrehajthat finomhangoló műveleteket az adott tartalékolási időszakban a likviditáshiány egyensúlyozása érdekében. Amennyiben az üzletkötés, az elszámolás és a visszafizetés napja nem NKB-munkanap, az érintett NKB nem köteles ilyen műveleteket végezni.

▼B

(4) Az eurorendszer a piaci körülményekre való reagálás érdekében nagyfokú rugalmassággal rendelkezik a finomhangoló műveletek végzése során alkalmazott eljárások és működési jellemzők megválasztásában.

9. cikk

Strukturális műveletek

(1) Az eurorendszer penziós ügyletek, EKB kötvények kibocsátása vagy végleges adásvételi ügyletek formájában végrehajthat strukturális műveleteket azzal a céllal, hogy kiigazítsa az eurorendszer pénzügyi rendszerrel szembeni strukturális helyzetét, vagy a monetáris politika végrehajtását szolgáló más célból.

(2) Működési jellemzőiket tekintve a strukturális műveletek:

a) likviditásbővítő vagy likviditásszűkítő műveletek;

b) gyakorisága és lejárati ideje nem szabványosított;

c) lebonyolítására tendereljárás vagy kétoldalú eljárás formájában kerül sor, az adott strukturális művelet végzésére szolgáló adott instrumentumtípustól függően;

d) végrehajtására decentralizált módon, az NKB-k hatáskörébe rendelve kerül sor;

e) azokra az ügyfelekre irányadó, a harmadik részben meghatározott elfogadhatósági feltételek vonatkoznak, a következőktől függően: i. a strukturális műveletek végzésére szolgáló adott instrumentumtípus; és ii. az adott instrumentumtípus esetén alkalmazandó eljárás;

f) a likviditásbővítő strukturális műveletek fedezetként elfogadható eszközökön alapulnak, a végleges vételek kivételével.

(3) Az eurorendszer a piaci körülményekre és egyéb strukturális fejleményekre való reagálás érdekében nagyfokú rugalmassággal rendelkezik a strukturális műveletek végzése során alkalmazott eljárások és működési jellemzők megválasztásában.

3. FEJEZET

A nyíltpiaci műveletek céljára szolgáló instrumentumok

10. cikk

Penziós ügyletek

(1) A penziós ügyletek a nyíltpiaci műveletek céljára szolgáló instrumentumok egy típusát alkotják, amelyek során egy NKB visszavásárlási megállapodás keretében elfogadható eszközöket vásárol vagy ad el, illetve fedezett hitelek formájában hitelműveleteket végez, az NKB által alkalmazott vonatkozó szerződéses vagy szabályozási rendelkezésektől függően.

(2) A visszavásárlási megállapodásoknak és a fedezett hiteleknek eleget kell tenniük az ilyen instrumentumokra vonatkozóan a hetedik részben meghatározott további követelményeknek.

(3) A likviditásbővítő penziós ügyleteknek a negyedik rész szerinti elfogadható eszközökön kell alapulniuk.

(4) A penziós ügyletek működési jellemzői a nyíltpiaci műveletek azon kategóriájától függnek, amelyhez azokat használják.

(5) A likviditásszűkítő penziós ügyleteknek az eurorendszer által biztosított eszközökön kell alapulniuk. Az ezen eszközökre vonatkozó elfogadhatósági feltételek azonosak a negyedik rész értelmében a likviditásbővítő penziós ügyletekben használt elfogadható eszközökre alkalmazottakkal. A likviditásszűkítő penziós ügyletekben nem alkalmaznak haircutot.

11. cikk

Monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapok

(1) A monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapok az euro és egy másik deviza között egyidejűleg kötött azonnali és határidős ügyletből állnak.

(2) A monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapoknak eleget kell tenniük az ilyen instrumentumokra vonatkozóan a hetedik részben meghatározott további követelményeknek.

(3) Az EKB Kormányzótanácsának eltérő döntése hiányában az eurorendszer csak a kereskedésben aktívan részt vevő pénznemekre és kizárólag a szokásos piaci gyakorlatot betartva köt ügyleteket.

(4) Az eurorendszer és az ügyfelek minden egyes monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswap esetében az általános piaci szokásoknak megfelelően megállapodnak a jegyzett ügyletre alkalmazandó swappontokban. A monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapok árfolyamára vonatkozó feltételeket a 2. táblázat tartalmazza.

(5) Működési jellemzőiket tekintve a monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapok:

a) végezhetők likviditásbővítő vagy likviditásszűkítő műveletek formájában;

b) gyakorisága és lejárati ideje nem szabványosított;

c) lebonyolítására gyorstender-eljárások vagy kétoldalú eljárások formájában kerül sor, kivéve, ha az eurorendszer meghatározott monetáris politikai megfontolásokra tekintettel, vagy a piaci körülményekre való reagálás érdekében úgy dönt, hogy az adott műveletet más formában (standard tendereljárás) bonyolítja le;

d) végrehajtására decentralizált módon, az NKB-k hatáskörébe rendelve kerül sor, a 45. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül.

(6) A monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapokban részt vevő ügyfelekre a harmadik részben meghatározott elfogadhatósági feltételek vonatkoznak, az adott művelet esetében alkalmazandó eljárástól függően.

2. táblázat

A monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapok árfolyamára vonatkozó feltételek

az euro (EUR) és az ABC-deviza (ABC) azonnali (a devizaswap megkötése napján érvényes) átváltási árfolyama

az euro és az ABC-deviza között érvényes határidős árfolyam a devizaswap visszavásárlási napján (M)

ΔM

az euro és az ABC-deviza közötti forwardpontok a devizaswap visszavásárlási napján (M)

N(.)

a deviza azonnali összege; N(.)M a deviza határidős összege

vagy

12. cikk

Lekötött betétek gyűjtése

(1) Az eurorendszer felhívhatja az ügyfeleket arra, hogy a székhelyük szerinti NKB-nél lekötött betéteket helyezzenek el.

(2) Az ügyfélkörtől elfogadott betétek rögzített futamidővel rendelkeznek, és azokra rögzített kamatlábat kell alkalmazni.

(3) A lekötött betétekre alkalmazott kamatláb lehet: a) pozitív; b) nulla százalékos; c) negatív.

(4) A lekötött betétekre alkalmazott kamatláb egyszerű kamatláb, amely az actual/360 kamatnap-számítási szabályon alapul. A kamatot a betét lejártakor kell kifizetni. Negatív kamat esetén annak a lekötött betétekre történő alkalmazása a betétesnek a székhely szerinti NKB részére történő fizetés kötelezettségével jár, beleértve ezen NKB jogát az ügyfél számlájának megfelelő megterhelésére. Az NKB-k a lekötött betétek ellenében nem adnak fedezetet.

(5) A lekötött betéteket a székhely szerinti NKB-nál vezetett számlákon kell tartani, abban az esetben is, ha ezeket a műveleteket a 45. cikk (3) bekezdése alapján központosított módon az EKB végzi.

(6) Működési jellemzőit tekintve a lekötött betétek gyűjtése:

a) végzésére a likviditás szűkítésének céljával kerül sor;

b) végezhető előre meghatározott gyakoriságú és futamidejű műveletekre vonatkozó, előzetesen meghirdetett ütemezés alapján, vagy végezhető a likviditási helyzet alakulására való reagálás érdekében eseti jelleggel, például a lekötött betétek gyűjtése végezhető a tartalékolási időszak utolsó napján azoknak a likviditás-egyensúlyi zavaroknak az elhárítására, amelyek a legutóbbi irányadó refinanszírozási művelet allokálása óta merültek fel;

c) lebonyolítására gyorstender-eljárások formájában kerül sor, kivéve, ha az EKB meghatározott monetáris politikai megfontolásokra tekintettel, vagy a piaci körülményekre való reagálás érdekében úgy dönt, hogy az adott műveletet más formában (kétoldalú eljárás vagy standard tendereljárás) bonyolítja le;

d) végrehajtására decentralizált módon, az NKB-k hatáskörébe rendelve kerül sor, a 45. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül.

(7) A lekötött betétek gyűjtésében részt vevő ügyfelekre a harmadik részben meghatározott elfogadhatósági feltételek vonatkoznak, az adott művelet esetében alkalmazandó eljárástól függően.

13. cikk

EKB-kötvények kibocsátása

(1) Az EKB-kötvények az EKB-nak a kötvény tulajdonosával szemben fennálló adósságkötelezettségét testesítik meg.

(2) Az EKB-kötvényeket az azon tagállamokbeli értéktárakban, amelyek pénzneme az euro, könyvelési tétel formájában kell kibocsátani és tartani.

(3) Az EKB az EKB-kötvények átruházhatóságára vonatkozóan nem ír elő semmiféle korlátozást.

(4) Az EKB kibocsáthat EKB-kötvényeket:

a) a névérték alatti diszkontált kibocsátáskori értéken; vagy

b) a névérték fölötti értéken,

amelyeket lejáratkor névértéken kell visszavásárolni.

A kibocsátáskori érték és a névérték (visszavásárlási érték) közötti különbség egyenlő a kötvény kibocsátási értékén felhalmozott kamattal, amit a kötvény futamidejére vonatkozóan a megállapodás szerinti kamatlábbal kell kiszámítani. Az alkalmazott kamatláb egyszerű kamatláb, amely az actual/360 kamatnap-számítási szabályon alapul. A kibocsátási érték kiszámítására a 3. táblázatnak megfelelően kerül sor.

3. táblázat

EKB-kötvények kibocsátása

A kibocsátáskori érték:

ahol:

az EKB-kötvény névértéke

kamatláb (százalékban)

az EKB-kötvény futamideje (napban)

az EKB-kötvény kibocsátáskori értéke

(5) A működési jellemzőiket tekintve az EKB-kötvények:

a) likviditásszűkítő nyíltpiaci műveletként kerülnek kibocsátásra;

b) rendszeres vagy nem rendszeres jelleggel is kibocsáthatók;

c) futamideje 12 hónapnál rövidebb;

d) kibocsátásukra standard tendereljárás útján kerül sor;

e) tendereztetését és beváltását decentralizált módon az NKB-k végzik.

(6) Az EKB-kötvények kibocsátására irányuló standard tendereljárásban részt vevő ügyfelekre a harmadik részben meghatározott elfogadhatósági feltételek vonatkoznak.

14. cikk

Végleges adásvételi ügyletek

(1) A végleges adásvételi ügylet során a tulajdonjog teljes mértékben átszáll az eladóról a vevőre, anélkül, hogy ehhez a tulajdonjog ellentétes irányú átruházása kapcsolódna.

(2) A végleges adásvételi ügyletek végrehajtása és az árak kiszámítása során az eurorendszer az ügyletben használt, adósságinstrumentumokra vonatkozóan a legszélesebb körben elfogadott piaci konvenciónak megfelelően jár el.

(3) Működési jellemzőiket tekintve a végleges adásvételi ügyletek:

a) végezhetők likviditásbővítő műveletek (végleges vételek) vagy likviditásszűkítő műveletek (végleges eladások) formájában;

b) gyakorisága nem szabványosított;

c) lebonyolítására kétoldalú eljárások formájában kerül sor, kivéve, ha az EKB úgy dönt, hogy az adott műveletet gyorstender-eljárás vagy standard tendereljárás formájában bonyolítja le;

d) végrehajtására decentralizált módon, az NKB-k hatáskörébe rendelve kerül sor, a 45. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül;

e) azok kizárólag a negyedik részben foglaltak szerinti, fedezetként elfogadható eszközökön alapulnak.

(4) A végleges adásvételi ügyletekben részt vevő ügyfelekre a harmadik részben meghatározott elfogadhatósági feltételek vonatkoznak.

15. cikk

A fedezetnyújtással és az elszámolással kapcsolatos kötelezettségek penziós ügyletek és monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapok esetén

(1) A likviditásbővítő penziós ügyletek és a likviditásbővítő, monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapok tekintetében az ügyfelek:

a) az elszámolási napon történő elszámolás érdekében penziós ügyletek esetén megfelelő összegű elfogadható eszközt utalnak át, illetve devizaswapok esetén a külföldi pénznem megfelelő összegét utalják át;

b) lejáratig megfelelő fedezetet biztosítanak a művelethez;

c) amennyiben a b) pont tekintetében alkalmazandó, a megfelelő fedezetet vonatkozó fedezetkiegészítési felhívás útján, elegendő elfogadható eszköz vagy készpénz formájában biztosítják.

(2) A likviditásszűkítő penziós ügyletek és a likviditásszűkítő, monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapok tekintetében az ügyfelek:

a) az adott likviditásszűkítő műveletben részükre allokált összegek elszámolása érdekében elegendő összegű készpénzt utalnak át;

b) lejáratig megfelelő fedezetet biztosítanak a művelethez;

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett követelmények nem teljesítése adott esetben a 154–157. cikk alapján szankcionálásra kerül.

16. cikk

Elszámolással kapcsolatos kötelezettségek végleges vételek és eladások, lekötött betétek gyűjtése és EKB-kötvények kibocsátása esetén

(1) A végleges vételek és eladások, a lekötött betétek gyűjtése és az EKB-kötvények kibocsátása formájában végrehajtott nyíltpiaci műveletek során az ügyfelek a művelet keretében megállapodott összeg elszámolása érdekében elegendő mennyiségű elfogadható eszközt vagy készpénzt utalnak át.

(2) Az (1) bekezdésben említett követelmény nem teljesítése adott esetben a 154–157. cikk alapján szankcionálásra kerül.

II. CÍM

JEGYBANKI RENDELKEZÉSRE ÁLLÁS

17. cikk

Jegybanki rendelkezésre állás

(1) Az NKB-k az ügyfeleik kezdeményezésére hozzáférést biztosítanak az eurorendszer által kínált rendelkezésre álláshoz.

(2) A jegybanki rendelkezésre állás a következő két kategóriából áll:

a) az aktív oldali rendelkezésre állás;

b) a betéti rendelkezésre állás.

(3) A rendelkezésre állás feltételei azonosak valamennyi olyan tagállamban, amelynek a pénzneme az euro.

(4) Az NKB-k a rendelkezésre álláshoz való hozzáférést csak az EKB céljaival és általános monetáris politikai szempontjaival összhangban biztosítják.

(5) Az EKB a rendelkezésre állás feltételeit bármikor módosíthatja, illetve a rendelkezésre állást felfüggesztheti.

(6) Az EKB Kormányzótanácsa rendszeres időközönként határoz a rendelkezésre állásra vonatkozó kamatlábakról. A felülvizsgált kamatok az 1745/2003/EK rendelet (EKB/2003/9) 7. cikke szerinti következő tartalékolási időszak kezdetén lépnek hatályba. Az EKB a tartalékolási időszakok naptárát minden egyes naptári év kezdete előtt legalább három hónappal közzéteszi.

(7) A (6) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül az EKB Kormányzótanácsa bármikor módosíthatja a rendelkezésre állásra vonatkozó kamatlábat. Az ilyen döntés leghamarabb az eurorendszer következő munkanapjára vonatkozó hatállyal lép életbe.

1. FEJEZET

Aktív oldali rendelkezésre állás

18. cikk

Az aktív oldali rendelkezésre állás jellemzői

(1) Az ügyfélkör az aktív oldali rendelkezésre állást arra használhatja, hogy az eurorendszertől a székhelye szerinti NKB-n keresztül penziós ügylet útján előre meghatározott kamatlábon, elfogadható eszközök fedezete mellett egynapos (O/N) likviditását biztosítsa.

(2) Az NKB-k az aktív oldali rendelkezésre állás keretében visszavásárlási megállapodás vagy fedezett hitelek formájában nyújtanak likviditást, az NKB-k alkalmazandó szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseivel összhangban.

(3) Az aktív oldali rendelkezésre állás keretében – a (4) bekezdés alapján a megfelelő fedezet biztosítására vonatkozó követelmény mellett – nyújtható likviditás összegére nem vonatkozik korlátozás.

(4) Az ügyfeleknek az aktív oldali rendelkezésre állás igénybevételét megelőzően fedezetként elegendő elfogadható eszközzel kell rendelkezniük. Az eszközöket az érintett NKB-nál előzetesen el kell helyezni, vagy az aktív oldali rendelkezésre állás igénybevétele iránti kérelemmel együtt rendelkezésre kell bocsátani.

19. cikk

Az aktív oldali rendelkezésre állás igénybevételének feltételei

(1) Az aktív oldali rendelkezésre állást azon intézmények vehetik igénybe, amelyek megfelelnek az 55. cikk szerinti elfogadhatósági feltételeknek, és hozzáféréssel rendelkeznek egy NKB-nál vezetett számlához, amelyen keresztül az ügylet – nevezetesen a TARGET2-ben – elszámolható.

(2) Az aktív oldali rendelkezésre álláshoz való hozzáférés csak azokon a napokon biztosított, amikor a TARGET2 üzemel. Azokon a napokon, amelyeken az értékpapír-elszámolási rendszerek nem üzemelnek, az aktív oldali rendelkezésre állás az NKB-knál előzetesen elhelyezett elfogadható eszközök alapján vehető igénybe.

(3) Amennyiben az NKB vagy valamely fiókja az eurorendszer valamely munkanapján nemzeti vagy regionális bankszünnap miatt zárva van, és ezért nem lehet monetáris politikai műveleteket végrehajtani, a székhely szerinti NKB előzetesen tájékoztatja ügyfeleit az aktív oldali rendelkezésre állásnak az adott ünnepnapon történő igénybevétele érdekében teendő lépésekről.

(4) Az aktív oldali rendelkezésre álláshoz való hozzáférés biztosítható az ügyfél kifejezett kérelme alapján, vagy az (5), illetve a (6) bekezdésben foglaltaknak megfelelően automatikusan.

(5) Az ügyfél az aktív oldali rendelkezésre állás igénybevétele iránti kérelmet nyújthat be a székhelye szerinti NKB-hoz. Amennyiben a kérelem legkésőbb a TARGET2 zárását követő 15 percen belül beérkezik a székhely szerinti NKB-hoz, az NKB a megbízást még aznap teljesíti a TARGET2-ben. Az aktív oldali rendelkezésre állás igénybevételére vonatkozó kérelem benyújtásának határideje az eurorendszer tartalékolási időszakának utolsó munkanapján még további 15 perccel meghosszabbodik. Az aktív oldali rendelkezésre állás igénybevétele iránti kérelemben meg kell határozni az igényelt hitel összegét. Az ügyfélnek az ügylethez fedezetként elegendő elfogadható eszközt kell biztosítania, kivéve, ha az eszközöket a 18. cikk (4) bekezdése alapján már előzetesen elhelyezte a székhely szerinti NKB-nál.

(6) Minden munkanap végén a napvégi ellenőrzések befejezése után az ügyfél székhelye szerinti NKB-nál vezetett elszámolási számláján fennálló negatív egyenleg automatikusan az aktív oldali rendelkezésre állás igénybevételére vonatkozó kérelemnek minősül. A 18. cikk (4) bekezdésében rögzített követelménynek való megfelelés érdekében az ügyfeleknek az ilyen automatikus kérelem felmerülése előtt az ügylethez fedezetként elegendő elfogadható eszközt kell előzetesen elhelyezniük a székhely szerinti NKB-nál. Az igénybevétel e feltétele teljesítésének elmulasztása a 154–157. cikkel összhangban szankcionálásra kerül.

20. cikk

Az aktív oldali rendelkezésre állás lejárata és kamatlába

(1) Az aktív oldali rendelkezésre állás keretében nyújtott hitelek egynapos (O/N) lejárati idővel rendelkeznek. Azon ügyfelek esetében, amelyek közvetlenül részt vesznek a TARGET2-ben, a hitel törlesztésére a következő olyan napon kerül sor, amikor: a) a TARGET2; és b) az adott értékpapír-elszámolási rendszerek működnek, mégpedig e rendszerek nyitásának időpontjában.

(2) Az aktív oldali rendelkezésre állásra vonatkozó kamatlábat, amely az actual/360 kamatnap-számítási szabályon alapuló egyszerű kamatláb, az eurorendszer előzetesen közzéteszi. Az aktív oldali rendelkezésre állásra irányadó kamatlábat az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlábának nevezik.

(3) Az aktív oldali rendelkezésre állás kamatának megfizetése a hitel törlesztésekor esedékes.

2. FEJEZET

Betéti rendelkezésre állás

21. cikk

A betéti rendelkezésre állás jellemzői

(1) Az ügyfelek a betéti rendelkezésre állás igénybevételével egynapos (O/N) betéteket helyezhetnek el az eurorendszernél a székhely szerinti NKB-n keresztül, amelyekre előre megállapított kamatláb kerül alkalmazásra.

(2) A betéti rendelkezésre állásra alkalmazott kamatláb lehet: a) pozitív; b) nulla százalékos; c) negatív.

(3) Az NKB-k a betétek ellenében nem adnak fedezetet.

(4) Az ügyfél által a betéti rendelkezésre állás keretében elhelyezhető betét összegére nem vonatkozik korlátozás.

22. cikk

A betéti rendelkezésre állás igénybevételének feltételei

(1) A betéti rendelkezésre állást azok az intézmények vehetik igénybe, amelyek megfelelnek az 55. cikk szerinti elfogadhatósági feltételeknek, és hozzáféréssel rendelkeznek az NKB-nál vezetett számlához, amelyen keresztül az ügylet – nevezetesen a TARGET2-ben – elszámolható. A betéti rendelkezésre állás igénybevétele csak azokon a napokon biztosított, amikor a TARGET2 üzemel.

(2) A betéti rendelkezésre állás igénybevételéhez az ügyfélnek kérelmet kell benyújtania a székhelye szerinti NKB-hoz. Amennyiben a kérelem legkésőbb a TARGET2 zárását követő 15 percen belül beérkezik a székhely szerinti NKB-hoz, a székhely szerinti NKB a megbízást még aznap teljesíti a TARGET2-ben. A betéti rendelkezésre állás igénybevételére vonatkozó kérelem benyújtásának határideje az eurorendszer tartalékolási időszakának utolsó munkanapján még további 15 perccel meghosszabbodik. A kérelemben fel kell tüntetni az elhelyezendő betét összegét.

(3) Az NKB-k által használt számlarendszerek különbözőségére tekintettel az NKB-k – az EKB előzetes jóváhagyásával – az e cikkben leírtaktól eltérő hozzáférési feltételeket is alkalmazhatnak. Az e cikkben leírt hozzáférési feltételektől való ezen eltérésekről az NKB-k tájékoztatást nyújtanak az ügyfelek részére.

23. cikk

A betéti rendelkezésre állás lejárata és kamatfeltételei

(1) A betéti rendelkezésre állás keretében elhelyezett betétek egynapos (O/N) lejárati idővel rendelkeznek. Azon ügyfelek esetében, amelyek közvetlenül vesznek részt a TARGET2-ben, a betéti rendelkezésre állás keretében elhelyezett betétek a következő olyan napon járnak le, amikor a TARGET2 működik, mégpedig a rendszer nyitásának időpontjában.

(2) A betétekre alkalmazandó kamatlábat, amely az actual/360 kamatnap-számítási szabályon alapuló egyszerű kamatláb, az eurorendszer előzetesen közzéteszi.

(3) A betétek után a kamatot a betét lejártakor kell kifizetni. Negatív kamat esetén annak a betéti rendelkezésre állásra történő alkalmazása a betétesnek a székhely szerinti NKB részére történő fizetés kötelezettségével jár, beleértve ezen NKB jogát az ügyfél számlájának megfelelő megterhelésére.

III. CÍM

AZ EURORENDSZER MONETÁRIS POLITIKAI MŰVELETEIHEZ KAPCSOLÓDÓ ELJÁRÁSOK

1. FEJEZET

Tendereljárások és kétoldalú eljárások az eurorendszer nyíltpiaci műveletei céljaira

24. cikk

A nyíltpiaci műveletek céljára szolgáló eljárások típusai

A nyíltpiaci műveleteket tendereljárások vagy kétoldalú eljárások útján végzik.

1. szakasz

Tendereljárások

25. cikk

A tendereljárások áttekintése

(1) A tendereljárásokat a 4. táblázatban leírtak szerint, hat műveleti lépésben kell végrehajtani.

▼M4

4. táblázat

A tendereljárások műveleti lépései

1. lépés	A tender kiírása a) EKB általi nyilvános meghirdetés b) NKB-k általi nyilvános meghirdetés és az egyes ügyfelek közvetlen értesítése (amennyiben ezt szükségesnek tartják)
2. lépés	Az ügyfelek elkészítik és benyújtják ajánlataikat
3. lépés	Az eurorendszer összegyűjti az ajánlatokat
4. lépés	A tender allokálása és eredményhirdetés a) Az EKB határozata a tenderallokálásról b) Az allokálás eredményeinek EKB általi nyilvános kihirdetése
5. lépés	Az egyedi allokálás eredményeiről való értesítés
6. lépés	Az ügyletek elszámolása

▼B

(2) A tendereljárásokat standard tendereljárás vagy gyorstender-eljárás formájában hajtják végre. A standard tendereljárás és a gyorstender-eljárás működési jellemzői a lebonyolítás ütemezése (5. és 6. táblázat) és az ügyfélkör kivételével azonosak.

▼M4

5. táblázat

A standard tendereljárások műveleti lépéseinek indikatív ütemezése (az időpontok közép-európai idő ( 9 )szerint kerültek feltüntetésre)

6. táblázat

A gyorstender-eljárások műveleti lépéseinek indikatív ütemezése (az időpontok közép-európai idő szerint kerültek feltüntetésre)

▼B

(3) Az eurorendszer lefolytathat rögzített kamatú vagy változó kamatú tendereljárást.

26. cikk

Standard tendereljárások

(1) Az eurorendszer a standard tendereljárásokat a következők végrehajtásához veszi igénybe: a) irányadó refinanszírozási műveletek; b) hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek, azaz strukturális penziós műveletek és EKB-kötvények kibocsátása.

(2) Az eurorendszer a standard tendereljárásokat – meghatározott monetáris politikai megfontolásokra tekintettel, vagy a piaci körülményekre való reagálás érdekében – finomhangoló műveletek és végleges adásvételi ügyletek formájában végzett strukturális műveletek végrehajtásához is igénybe veheti.

(3) A standard tendereljárások esetében főszabályként: a) a tendereljárás kiírásától az allokálás eredményéről való értesítésig legfeljebb 24 óra telik el (a beadási határidő és az allokálás eredményéről való értesítés között eltelt idő hozzávetőlegesen két óra); és b) a beadási határidő és az allokálás eredményéről való értesítés között eltelt idő hozzávetőlegesen két óra.

(4) Az EKB indokolt esetben módosíthatja az egyes műveletek ütemezését.

27. cikk

Gyorstender-eljárások

(1) Az eurorendszer a gyorstender-eljárásokat általában finomhangoló műveletek végrehajtásához veszi igénybe, de meghatározott monetáris politikai megfontolásokra tekintettel, vagy a piaci körülményekre való reagálás érdekében végleges adásvételi ügyletek és finomhangoló műveletek formájában végzett strukturális műveletek végrehajtásához is igénybe veheti azokat.

(2) A gyorstender-eljárásokat a kiírástól számított 105 percen belül kell lebonyolítani azzal, hogy az értesítésre az allokálás eredményéről való nyilvános tájékoztatást követően azonnal sor kerül.

(3) Az EKB indokolt esetben módosíthatja az egyes műveletek ütemezését.

(4) Az eurorendszer az 57. cikkben meghatározott feltételek és eljárások szerint a gyorstender-eljárásban való részvételre korlátozott számú ügyfelet választhat ki.

28. cikk

Standard tendereljárások lefolytatása irányadó refinanszírozási műveletek és rendszeres hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek céljára a tendernaptár alapján

(1) Az irányadó refinanszírozási műveletekre és a rendszeres hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletekre vonatkozó tendereljárásokat az eurorendszer rendszeres tenderműveleteinek naptárának megfelelően folytatják le.

(2) Az eurorendszer rendszeres tenderműveleteinek naptárát legkésőbb az adott naptári év kezdete előtt három hónappal közzéteszik az EKB és az NKB-k honlapján.

(3) Az irányadó refinanszírozási műveletek és a rendszeres hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek indikatív üzletkötési napjait a 7. táblázat tartalmazza.

7. táblázat

Az irányadó refinanszírozási műveletek és a rendszeres hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek szokásos üzletkötési napjai

Nyíltpiaci műveletek kategóriái	Szokásos üzletkötési nap (T)
Irányadó refinanszírozási műveletek	Keddenként (1)
Rendszeres hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek	Minden naptári hónap utolsó szerdája (2)
(1) Az ünnepek következtében különleges ütemezésre kerülhet sor. (2) Az ünnepek időszaka miatt a decemberi műveletet általában egy héttel előrehozzák, a hónap előző szerdájára.

29. cikk

Tendereljárások lefolytatása finomhangoló és strukturális műveletek céljára tendernaptár nélkül

(1) A finomhangoló műveletek végrehajtása nem előre meghatározott naptár szerint történik. Az EKB az eurorendszer bármely munkanapján végezhet finomhangoló műveleteket. Ezekben a műveletekben csak azon NKB-k vehetnek részt, amelyek esetében az üzletkötés, az elszámolás és a visszafizetés napja NKB-munkanap.

(2) A standard tendereljárások útján lefolytatott strukturális műveletek végrehajtása nem előre meghatározott naptár szerint történik. Ezek lebonyolítása és elszámolása általában olyan napokon történik, amelyek minden olyan tagállamban, amelynek pénzneme az euro, NKB-munkanapnak számítanak.

2. szakasz

A tendereljárások műveleti lépései

1. alszakasz

A tendereljárások kiírása

30. cikk

A standard és a gyorstender-eljárások kiírása

▼M4

(1) A standard tendereljárásokat az EKB előzetesen nyilvánosan meghirdeti. Ezenkívül az NKB-k a standard tendereljárásokat nyilvánosan is meghirdethetik, és ha szükséges, az ügyfeleket közvetlenül is értesíthetik.

(2) A gyorstender-eljárásokat az EKB előzetesen nyilvánosan meghirdetheti. Az előzetesen nyilvánosan meghirdetett gyorstender-eljárások esetén az NKB szükség esetén közvetlenül is kapcsolatba léphet a kiválasztott ügyfelekkel. Nyilvánosan előre meg nem hirdetett gyorstender-eljárások esetén az NKB-k a kiválasztott ügyfelekkel közvetlenül lépnek kapcsolatba.

▼B

(3) A tenderfelhívás az ügyfeleknek szóló, jogilag kötelező jellegű ajánlat benyújtására vonatkozó felhívást jelent. A felhívás az EKB vagy az NKB-k részéről nem jelent ajánlatot.

(4) A nyilvános tenderfelhívásban feltüntetendő információkat a II. melléklet állapítja meg.

(5) A EKB az általa megfelelőnek tartott bármely lépést megteheti a tenderfelhívásban szereplő hiba kijavítása érdekében, beleértve egy végrehajtás alatt álló tendereljárás elhalasztását vagy félbeszakítását.

2. alszakasz

Az ajánlatok elkészítése és benyújtása

31. cikk

Az ajánlatok formája és benyújtásának helye

(1) Az ajánlatokat az ügyfél székhelye szerinti NKB-hoz kell benyújtani. Valamely intézmény ajánlatait minden egyes tagállamban, amelynek a pénzneme az euro, ahol az intézmény letelepedett, csak egy szervezeti egység nyújthatja be a székhely szerinti NKB-hoz, azaz vagy a székhely, vagy egy kijelölt fióktelep.

(2) Az ügyfeleknek ajánlataikat az NKB által az adott műveletre vonatkozóan kiadott űrlapoknak megfelelő formátumban kell benyújtaniuk.

32. cikk

Az ajánlatok benyújtása

(1) Rögzített kamatú tendereljárás esetén az ügyfelek ajánlatukban megjelölik azt az összeget, amelyre a NKB-kal üzletet kívánnak kötni.

(2) A rögzített kamatú devizaswap-tendereljárás esetén az ügyfelek megjelölik azt a rögzített devizaösszeget, amelyet ezen a kamatlábon el kívánnak adni és vissza kívánnak vásárolni, vagy meg kívánnak vásárolni és vissza kívánnak értékesíteni.

(3) A változó kamatú tendereljárások esetén az ügyfelek legfeljebb 10 különböző kamatlábra, árra vagy swappontra tehetnek ajánlatot. Kivételes esetekben az eurorendszer korlátozhatja az egyes ügyfelek által benyújtható ajánlatok számát. Az ügyfelek minden egyes ajánlatban megjelölik azt az összeget, amelyre üzletet kívánnak kötni, valamint a vonatkozó kamatlábat, árat vagy swappontot. A kamatlábra vagy swappontra vonatkozó ajánlatot a 0,01 százalékpont többszöröseként kell kifejezni. Az árra vonatkozó ajánlatot a 0,001 százalékpont többszöröseként kell kifejezni.

(4) Változó kamatú devizaswap-tendereljárás esetén az ügyfelek megjelölik azt a rögzített devizaösszeget és azt a swappontajánlatot, amellyel a műveletet végre kívánják hajtani.

(5) Változó kamatú devizaswap-tendereljárás esetén a swappontokat a szokásos piaci konvencióknak megfelelően kell megadni, és az ajánlatokat a 0,01 swappont többszöröseként kell kifejezni.

(6) Az EKB-kötvények kibocsátásával kapcsolatban az EKB dönthet úgy, hogy az ajánlatot árban és nem kamatlábban kell kifejezni. Ebben az esetben az árakat a névleges összeg százalékában kifejezve kell megadni, három tizedesjegyig.

33. cikk

Az ajánlati összeg alsó és felső határa

(1) Az irányadó refinanszírozási műveletek esetén az ajánlati összeg alsó határa 1 000 000 EUR. Az ezen összeget meghaladó összegű ajánlatokat 100 000 EUR többszöröseként kell megadni. Az ajánlati összeg alsó határa minden egyes kamatlábszintre vonatkozik.

(2) A hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek esetében az egyes NKB-k határozzák meg az ajánlati összeg alsó határát a 10 000 EUR-tól 1 000 000 EUR-ig terjedő tartományban. Az ajánlati összeg alsó határát meghaladó összegű ajánlatokat 10 000 EUR többszöröseként kell megadni. Az ajánlati összeg alsó határa minden egyes kamatlábszintre vonatkozik.

(3) A finomhangoló és a strukturális műveletek esetén az ajánlati összeg alsó határa 1 000 000 EUR. Az ezen összeget meghaladó összegű ajánlatokat 100 000 EUR többszöröseként kell megadni. Az ajánlati összeg alsó határa minden egyes kamatlábra, árra vagy swappontra vonatkozik, az ügylet típusától függően.

(4) Az EKB az aránytalanul nagy összegű ajánlatok kiküszöbölése érdekében meghatározhatja az ajánlati összeg felső határát is, amely az egy adott ügyféltől elfogadható legmagasabb összegű ajánlatnak felel meg. Ennek meghatározása esetén az EKB az ajánlati összeg felső határára vonatkozó információkat feltünteti a nyilvános tenderfelhívásban.

34. cikk

Az ajánlati kamatláb alsó és felső határa

(1) A likviditásbővítő változó kamatú tendereljárások esetén az EKB meghatározhatja az ajánlati kamatláb alsó határát, amely az a legalacsonyabb kamatláb, amelyen az ügyfelek ajánlataikat benyújthatják.

(2) A likviditásszűkítő változó kamatú tendereljárások esetén az EKB meghatározhatja az ajánlati kamatláb felső határát, amely az a legmagasabb kamatláb, amelyen az ügyfelek ajánlataikat benyújthatják.

35. cikk

Az ajánlatok benyújtásának határideje

(1) Az ügyfelek ajánlataikat az ajánlatok benyújtására vonatkozó határidő lejártáig bármikor visszavonhatják.

(2) A határidő után benyújtott ajánlatok nem kerülnek figyelembevételre, és azok elfogadhatatlanként kezelendők.

(3) A székhely szerinti NKB határozza meg, hogy valamely ügyfél betartotta-e az ajánlatok benyújtásának határidejét.

36. cikk

Az ajánlatok elutasítása

(1) Az NKB elutasítja:

a) az adott ügyfél valamennyi ajánlatát, ha ajánlatai együttes összege az EKB által meghatározott bármely ajánlati felső határt meghaladja;

b) az ügyfél bármely ajánlatát, ha az ajánlat nem éri el az ajánlati összeg alsó korlátját;

c) az ügyfél bármely ajánlatát, ha az ajánlat az elfogadott kamatlábra, árra vagy swappontra vonatkozó alsó korlát alatt, illetve felső korlát felett van.

(2) Az NKB elutasíthatja azokat az ajánlatokat, amelyek hiányosak, vagy nem felelnek meg a vonatkozó űrlapnak.

(3) Amennyiben a székhely szerinti NKB úgy dönt, hogy elutasít egy ajánlatot, döntéséről az ügyfelet még a tenderallokálás előtt értesíti.

3. alszakasz

Tenderallokálás

37. cikk

Allokálás a likviditásbővítő és likviditásszűkítő rögzített kamatú tendereljárások esetén

(1) Rögzített kamatú tendereljárás esetén az ügyfelek ajánlatai a következőképpen kerülnek allokálásra:

a) Az ajánlatokat összeadják.

b) Amennyiben az ajánlatok összege meghaladja az allokálni kívánt likviditás teljes összegét, a benyújtott ajánlatokat arányosan, az allokálandó összegnek az összes ajánlat összegéhez viszonyított aránya szerint kell kielégíteni, a III. mellékletben található 1. táblázattal összhangban.

c) Az egy ügyfélre jutó összeget a legközelebbi egész euróra kell kerekíteni.

(2) Az EKB dönthet úgy, hogy a következőket allokálja:

a) a legkisebb allokálási összeget, amely az egy ajánlattevőnek allokálható összegre vonatkozó alsó korlátnak felel meg; vagy

b) a legkisebb allokálási arányt, amely az egy ajánlattevőnek a határkamatláb mellett allokálható ajánlatok arányára vonatkozó, százalékban kifejezett alsó korlátnak felel meg.

38. cikk

Allokálás likviditásbővítő változó kamatú eurotender-eljárások esetén

(1) Likviditásbővítő, változó kamatú eurotender-eljárás esetén az ügyfelek ajánlatai a következőképpen kerülnek allokálásra:

a) Az ajánlatokat a felajánlott kamatlábak csökkenő sorrendje vagy a felajánlott árak növekvő sorrendje szerint rendezik.

b) A legmagasabb kamatlábbal (legalacsonyabb árral) rendelkező ajánlatokat kell elsőként kielégíteni, majd az ezt követő legalacsonyabb kamatlábú (legmagasabb árú) ajánlatokat kell elfogadni mindaddig, amíg az allokálni kívánt teljes likviditás el nem fogy.

c) Amennyiben a határkamatlábbal (legmagasabb elfogadott árral) rendelkező ajánlatok együttes összege meghaladja a maradék allokálható összeget, úgy a maradványösszeg felosztása arányosan, a fennmaradó allokálandó összegnek a határkamatlábbal (legmagasabb elfogadott árral) rendelkező ajánlatok teljes összegéhez viszonyított aránya szerint történik, a III. mellékletben található 2. táblázattal összhangban.

d) Az egy ügyfélre jutó összeget a legközelebbi egész euróra kell kerekíteni.

(2) Az EKB dönthet úgy, hogy minden sikeres ajánlattevőnek odaítél egy minimumösszeget.

39. cikk

Allokálás likviditásszűkítő változó kamatú eurotender-eljárások esetén

(1) Az EKB-kötvények kibocsátása és a lekötött betétek gyűjtése céljára használt likviditásszűkítő, változó kamatú eurotender-eljárás esetén az ügyfelek ajánlatai a következőképpen kerülnek allokálásra:

a) Az ajánlatokat a felajánlott kamatlábak növekvő sorrendje vagy a felajánlott árak csökkenő sorrendje szerint rendezik.

b) A legalacsonyabb kamatlábbal (legmagasabb árral) rendelkező ajánlatokat kell elsőként kielégíteni, majd az ezt követő legmagasabb kamatlábú (legalacsonyabb árú) ajánlatokat kell elfogadni mindaddig, amíg a teljes likviditás el nem fogy.

c) Amennyiben a határkamatlábbal (elfogadott legalacsonyabb árral) rendelkező ajánlatok halmozott összege meghaladja a maradék allokálandó összeget, úgy a maradványösszeg felosztása arányosan, a fennmaradó allokálandó összegnek a határkamatlábbal (legalacsonyabb elfogadott árral) rendelkező ajánlatok teljes összegéhez viszonyított aránya szerint történik a III. melléklet 2. táblázatával összhangban.

d) Az egy ügyfélre jutó összeget a legközelebbi egész euróra kell kerekíteni. Az EKB-kötvények kibocsátása tekintetében az allokált nominális összeget 100 000 EUR legközelebbi többszörösére kell kerekíteni.

(2) Az EKB dönthet úgy, hogy minden sikeres ajánlattevőnek odaítél egy minimumösszeget.

40. cikk

Allokálás likviditásbővítő változó kamatú devizaswap-tendereljárás esetén

(1) Likviditásbővítő, változó kamatú devizaswap-tendereljárás esetén az ügyfelek ajánlatai a következőképpen kerülnek allokálásra:

a) Az ajánlatokat a swappontjegyzések növekvő sorrendje szerint rendezik, figyelembe véve a jegyzés előjelét.

b) A jegyzés előjele a deviza és az euro kamatkülönbözetének előjelétől függ. A swap lejártakor:

i. ha a deviza kamatlába magasabb, mint az ennek megfelelő euro kamatlába, a swappontjegyzés pozitív, azaz az eurót a devizához képest felárral jegyzik; és

ii. ha a deviza kamatlába alacsonyabb, mint az ennek megfelelő euro kamatlába, a swappontjegyzés negatív, azaz az eurót diszkontálják a devizához képest.

c) A kielégítéskor a legalacsonyabb swappontjegyzéssel rendelkező ajánlatok élveznek elsőbbséget, majd az ajánlatokat a swappontjegyzések növekvő sorrendjében kell elfogadni mindaddig, amíg az allokálandó rögzített deviza teljes összege el nem fogy.

d) Amennyiben az elfogadott legmagasabb swappontjegyzésen, azaz a kamatfolyosó-széli swappontjegyzésen az ajánlatok halmozott összege meghaladja a maradék allokálandó összeget, úgy a maradványösszeg felosztása arányosan, a fennmaradó allokálandó összegnek a kamatfolyosó-széli swappontjegyzéssel rendelkező összes ajánlat összegéhez viszonyított aránya alapján történik, a III. melléklet 3. táblázatával összhangban.

e) Az egy ügyfélre jutó összeget a legközelebbi egész euróra kell kerekíteni.

(2) Az EKB dönthet úgy, hogy minden sikeres ajánlattevőnek odaítél egy minimumösszeget.

41. cikk

Allokálás likviditásszűkítő változó kamatú devizaswap-tendereljárás esetén

(1) Likviditásszűkítő, változó kamatú devizaswap-tendereljárás esetén az ügyfelek ajánlatai a következőképpen kerülnek allokálásra:

a) Az ajánlatokat a felajánlott swappontjegyzések csökkenő sorrendje szerint rendezik, figyelembe véve a jegyzés előjelét.

b) A jegyzés előjele a deviza és az euro kamatkülönbözetének előjelétől függ. A swap lejártakor:

i. ha a deviza kamatlába magasabb, mint az ennek megfelelő euro kamatlába, a swappontjegyzés pozitív, azaz az eurót a devizához képest felárral jegyzik; és

ii. ha a deviza kamatlába alacsonyabb, mint az ennek megfelelő euro kamatlába, a swappontjegyzés negatív, azaz az eurót diszkontálják a devizához képest.

c) A kielégítéskor a legmagasabb swappontjegyzéssel rendelkező ajánlatok élveznek elsőbbséget, majd az ajánlatokat a swappontjegyzések csökkenő sorrendjében kell elfogadni mindaddig, amíg:

i. az allokálandó rögzített deviza összege teljes egészében ki nem merül; és

ii. a legalacsonyabb elfogadott swappontjegyzésen, azaz a kamatfolyosó-széli swappontjegyzésen az ajánlatok halmozott összege meghaladja a maradék allokálandó összeget.

d) A maradványösszeg felosztása arányosan, a fennmaradó allokálandó összegnek a kamatfolyosó-széli swappontjegyzéssel rendelkező összes ajánlat összegéhez viszonyított aránya alapján történik, a III. melléklet 3. táblázatával összhangban. Az egy ügyfélre jutó összeget a legközelebbi egész euróra kell kerekíteni.

(2) Az EKB dönthet úgy, hogy minden sikeres ajánlattevőnek odaítél egy minimumösszeget.

42. cikk

Az aukció típusa változó kamatú tendereljárások esetében

A változó kamatú tendereljárások esetében az eurorendszer alkalmazhat egyenáras aukciót (holland aukció) vagy ajánlati áras aukciót (amerikai aukció).

4. alszakasz

A tendereredmények kihirdetése

43. cikk

A tendereredmények kihirdetése

▼M4

(1) Az EKB a tender eredményeit illetően a tenderallokálásról szóló határozatát nyilvánosan kihirdeti. Ezenkívül az NKB-k az EKB tenderallokálásról szóló határozatát nyilvánosan kihirdethetik, és az ügyfeleket közvetlenül is értesíthetik, amennyiben ezt szükségesnek tartják.

▼B

(2) A tender eredményeit illetően a nyilvános hirdetményben feltüntetendő információkat a IV. melléklet állapítja meg.

(3) Amennyiben a tenderallokálásról szóló határozat a tender eredményére vonatkozó, az (1) bekezdésben említett hirdetményben szereplő valamely információ vonatkozásában téves információkat tartalmaz, az EKB az általa megfelelőnek tartott bármely lépést megteheti az ilyen téves információ kijavítása érdekében.

(4) Az EKB-nek a tender eredményéről szóló tenderallokálási határozata (1) bekezdésben említett nyilvános kihirdetését követően az NKB-k az egyedi allokálás eredményeit közvetlenül visszaigazolják az ügyfelek felé, amelynek során minden egyes ügyfél egyéni és biztos visszaigazolást kap a tendereljárásban való sikerességéről és a részére allokált pontos összegről.

3. szakasz

Kétoldalú eljárások az eurorendszer nyíltpiaci műveletei céljaira

44. cikk

A kétoldalú eljárások áttekintése

(1) Az eurorendszer a következő nyíltpiaci műveleteket végezheti kétoldalú eljárások formájában:

a) finomhangoló műveletek (penziós ügyletek, devizswapok vagy lekötött betétek gyűjtése); vagy

b) strukturális műveletek (végleges adásvételi ügyletek).

(2) A kétoldalú eljárások a konkrét ügylettől függően végrehajthatók az ügyfelekkel való közvetlen kapcsolat útján a 45. cikkben foglaltaknak megfelelően, vagy tőzsdén és piaci közvetítőkön keresztül a 46. cikkben foglaltaknak megfelelően.

45. cikk

Az ügyfelekkel való közvetlen kapcsolat útján végrehajtott kétoldalú eljárások

(1) A finomhangoló műveletek és végleges adásvételi ügyletek formájában végzett strukturális műveletek céljára szolgáló kétoldalú eljárások végrehajthatók az ügyfelekkel való közvetlen kapcsolat újtán.

(2) Az NKB-k közvetlenül kapcsolatba lépnek az 57. cikkben rögzített elfogadhatósági feltételekkel összhangban kiválasztott egy vagy több intézménnyel. Az NKB-k követik az EKB utasításait annak eldöntése során, hogy kössenek-e ügyletet ezen intézményekkel.

(3) A (2) bekezdés sérelme nélkül az EKB Kormányzótanácsa határozhat úgy, hogy kivételes körülmények között az EKB vagy az EKB végrehajtó szerveként eljáró egy vagy több NKB kétoldalú eljárások útján végrehajtott finomhangoló műveleteket vagy – végleges adásvételi ügyletek formájában végzett – strukturális műveleteket végezzen. Ebben az esetben az e műveletekre vonatkozó eljárásokat megfelelően ki kell igazítani. Az EKB dönt arról, hogy ügyletet köt-e azon intézményekkel, amelyekkel a kapcsolatot felvették.

46. cikk

A tőzsdéken és piaci közvetítőkön keresztül végrehajtott kétoldalú eljárások

(1) A 45. cikk sérelme nélkül a végleges adásvételi ügyletek formájában végzett strukturális műveletek céljára szolgáló kétoldalú eljárások végrehajthatók tőzsdéken és piaci közvetítőkön keresztül.

(2) Az ügyfelek körére az 57. cikkben foglaltaknak megfelelően nem vonatkozik korlátozás.

(3) Az eljárásokat az ügyletek tárgyát képező hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozó piaci konvencióknak megfelelően ki kell igazítani.

47. cikk

A kétoldalú eljárások formájában végrehajtott műveletek meghirdetése

(1) A kétoldalú eljárások útján végrehajtott finomhangoló műveletek vagy – végleges adásvételi ügyletek formájában végzett – strukturális műveletek az EKB eltérő döntése hiányában nem kerülnek előzetesen nyilvánosan meghirdetésre.

(2) Az EKB dönthet úgy, hogy nem hozza nyilvánosságra e kétoldalú eljárások eredményeit.

48. cikk

Működési napok a kétoldalú eljárások céljára

(1) Az EKB az eurorendszer bármely munkanapján végrehajthat finomhangoló műveletek céljára szolgáló kétoldalú eljárásokat. Ezekben a műveletekben csak azon NKB-k vehetnek részt, amelyek esetében az üzletkötés, az elszámolás és a visszafizetés napja NKB-munkanap.

(2) A végleges adásvételi ügyletek formájában végzett strukturális műveletek céljára szolgáló kétoldalú eljárások végrehajtása és elszámolása általában olyan napokon történik, amelyek minden olyan tagállamban, amelynek pénzneme az euro, NKB-munkanapnak számítanak.

2. FEJEZET

Az eurorendszer monetáris politikai műveleteinek elszámolási eljárásai

49. cikk

Az elszámolási eljárások áttekintése

(1) A nyíltpiaci műveletekben való részvételhez és a jegybanki rendelkezésre állás igénybevételéhez kapcsolódó fizetési megbízásokat az ügyfelek NKB-knál vezetett számláin, vagy a TARGET2-rendszerben résztvevő elszámoló bankok számláin keresztül kell elszámolni.

(2) A nyíltpiaci likviditásbővítő műveletekben való részvételhez és az aktív oldali rendelkezésre állás igénybevételéhez kapcsolódó fizetési megbízásokat csak a művelet fedezetéül szolgáló elfogadható eszközök visszavonhatatlan átutalásának pillanatában, vagy azt követően lehet teljesíteni. Ennek érdekében az ügyfeleknek:

a) az elfogadható eszközöket előzetesen el kell helyezniük valamely NKB-nál; vagy

b) az elfogadható eszközöket a „szállítás fizetés ellenében” elv alapján valamely NKB rendelkezésére kell bocsátaniuk.

50. cikk

Nyíltpiaci műveletek elszámolása

(1) Az eurorendszer törekszik arra, hogy a nyíltpiaci műveleteihez kapcsolódó tranzakciókat az összes olyan tagállamban, amelynek pénzneme az euro, a fedezetként elegendő elfogadható eszközt rendelkezésre bocsátó minden ügyféllel egyidejűleg számolja el. Ugyanakkor a működési korlátok és (például az SSS-ek tekintetében) a technikai sajátosságok következtében a nyíltpiaci műveletek elszámolásának az adott napon belüli időpontja eltérő lehet az egyes tagállamokban, amelyeknek a pénzneme az euro.

(2) Az indikatív elszámolási napokat a 8. táblázat foglalja össze.

8. táblázat

Az eurorendszer nyíltpiaci műveleteinek indikatív elszámolási napjai (1)

Monetáris politikai instrumentum	Standard tendereljárásokon alapuló nyíltpiaci műveletek elszámolási napja	Gyorstender-eljárásokon vagy kétoldalú eljárásokon alapuló nyíltpiaci műveletek elszámolási napja
Penziós ügyletek	T + 1	T
Végleges adásvételi ügyletek	Az elfogadható eszközökre érvényes piaci konvenciók szerint
EKB-kötvények kibocsátása	T + 2	—
Devizaswapok	T, T + 1 vagy T + 2
Lekötött betétek gyűjtése	T
(*1) Az elszámolási nap az eurorendszer munkanapjait jelenti. T az üzletkötés napját jelenti.

51. cikk

A standard tendereljárások formájában végzett nyíltpiaci műveletek elszámolása

(1) Az eurorendszer törekszik arra, hogy a standard tendereljárások formájában végrehajtott nyíltpiaci műveleteket az üzletkötési nap utáni első olyan napon számolja el, amelyen a TARGET2 és az összes érintett SSS nyitva van.

(2) Az irányadó refinanszírozási műveletekre és a rendszeres hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletekre vonatkozó elszámolási napokat az eurorendszer rendszeres tenderműveleteinek naptára előzetesen rögzíti. Amennyiben az eredeti elszámolási nap bankszünnapra esik, az EKB más elszámolási napot alkalmazhat, ideértve az aznapi elszámolást is. Az eurorendszer törekszik annak biztosítására, hogy az irányadó és a hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek elszámolása egybeessen az adott lejáratra vonatkozó előző művelet visszafizetésével.

(3) Az EKB-kötvények kibocsátásának elszámolása az üzletkötési nap utáni második olyan napon történik, amelyen a TARGET2 és az összes érintett SSS nyitva van.

52. cikk

A gyorstender-eljárások vagy kétoldalú eljárások formájában végzett nyíltpiaci műveletek elszámolása

(1) Az eurorendszer törekszik arra, hogy a gyorstender-eljárások és kétoldalú eljárások formájában végrehajtott nyíltpiaci műveleteket az üzletkötési napon számolja el. Egyéb elszámolási napok is alkalmazhatók, különösen végleges adásvételi ügyletek és devizaswapok tekintetében.

(2) A kétoldalú eljárás útján végrehajtott finomhangoló műveleteket és – végleges adásvételi ügyletek formájában végzett – strukturális műveleteket decentralizált módon az NKB-k számolják el.

53. cikk

Az elszámolásra és a napzárási eljárásokra vonatkozó további rendelkezések

(1) Az e fejezetben rögzített követelmények sérelme nélkül, az elszámolásra vonatkozó további rendelkezések rögzíthetők az NKB-k, illetve az EKB által az adott monetáris politikai instrumentumra alkalmazott szerződéses és szabályozási rendelkezésekben.

(2) A napzárási eljárások a TARGET2 keretrendszer dokumentációjában kerülnek meghatározásra.

54. cikk

Tartalékállomány és többlettartalékok

(1) Az 1745/2003/EK rendelet (EKB/2003/9) 6. cikkének (1) bekezdésében foglaltak alapján az ügyfelek NKB-nál vezetett elszámolási számlája tartalékszámlaként is használható. Az elszámolási számlákon tartott tartalékok összege napközbeni elszámolási célokra is felhasználható. Az ügyfél napi tartalékállományát a tartalékszámla nap végén fennálló egyenlege alapján kell kiszámítani. E cikk alkalmazásában a „tartalékszámla” jelentése megegyezik az 1745/2003/EK rendeletben (EKB/2003/9) foglaltakkal.

(2) A 2531/98/EK rendeletben és az 1745/2003/EK rendeletben (EKB/2003/9) előírt kötelező tartalék összegét meghaladó tartalékállomány a nulla százalék és a betéti rendelkezésre állás kamatlába közül az alacsonyabbnak megfelelő mértéken kamatozik.

HARMADIK RÉSZ

ELFOGADHATÓ ÜGYFELEK

▼M2

55. cikk

Az eurorendszer monetáris politikai műveleteiben való részvételhez kapcsolódó elfogadhatósági feltételek

Az eurorendszer monetáris politikai műveletei tekintetében az eurorendszer – az 57. cikk fenntartásával – csak az alábbi feltételeknek megfelelő intézmények részvételét engedélyezi:

a) amelyek az eurorendszer KBER Alapokmánya 19.1. cikke szerinti kötelezőtartalék-rendszere hatálya alatt állnak, és amelyeket nem mentesítettek az eurorendszer kötelezőtartalék-rendszere alapján fennálló kötelezettségeik alól a 2531/98/EK rendelet és az 1745/2003/EK rendelet (EKB/2003/9) alapján;

b) amelyek a következők egyikének megfelelnek:

i. legalább egy, a 2013/36/EU irányelvvel és az 575/2013/EU rendelettel összhangban az illetékes hatóságok által gyakorolt harmonizált uniós vagy EGT-beli felügyeleti forma hatálya alá tartozik;

ii. a Szerződés 123. cikkének (2) bekezdése értelmében vett köztulajdonban levő hitelintézet, amely az illetékes hatóságok által gyakorolt, a 2013/36/EU irányelv és az 575/2013/EU rendelet szerinti felügyelethez hasonló szintű felügyelet alá tartozik;

iii. olyan intézmények, amelyek a 2013/36/EU irányelv és az 575/2013/EU rendelet szerinti felügyelethez hasonló szintű harmonizált uniós vagy EGT-beli felügyelethez hasonló szintű, az illetékes hatóságok által gyakorolt nem harmonizált felügyelet alá tartoznak, mint például az EGT-n kívül bejegyzett intézményeknek az azon tagállamokban letelepedett fióktelepei, amelyeknek a pénzneme az euro;

c) amelyek pénzügyi helyzete stabil, az 55a. cikkben foglaltaknak megfelelően;

d) amelyek megfelelnek a székhely szerinti NKB vagy az EKB által az adott instrumentum vagy művelet tekintetében alkalmazott szerződéses vagy szabályozási rendelkezésekben meghatározott működési feltételeknek.

▼M2

55a. cikk

Az intézmények pénzügyi stabilitásának vizsgálata

(1) Az eurorendszer az intézmények pénzügyi stabilitásának e cikk alkalmazásában történő értékelésekor figyelembe veheti az alábbi prudenciális információkat:

a) az 575/2013/EU rendelet alapján a felügyeleti követelményekkel összhangban szolgáltatott, a tőkére, a tőkeáttételre és a likviditásra vonatkozó negyedéves információk egyedi és összevont alapon; vagy

b) adott esetben az a) pont alatti információkkal összehasonlítható minőségű prudenciális információk.

(2) Amennyiben intézmény felügyeleti szerve ezeket a prudenciális információkat nem bocsátja az intézmény székhelye szerinti NKB és az EKB rendelkezésére, úgy a székhely szerinti NKB, illetve az EKB kérheti, hogy az intézmény közvetlenül bocsássa rendelkezésre ezeket az információkat. Amennyiben ezeket az információkat közvetlenül az intézmény bocsátja rendelkezésre, az intézmények az információk illetékes felügyeleti szerv általi értékelését is be kell nyújtania. Egy külső könyvvizsgáló cég által kiegészített kiegészítő tanúsítvány benyújtása is előírható.

▼M4

(3) Fióktelepek esetén az (1) bekezdés alapján jelentett információknak arra az intézményre kell vonatkozniuk, amelyhez a fióktelep tartozik.

▼M2

(4) Az olyan intézmények pénzügyi megbízhatóságának értékelését illetően, amelyek esetében állampapír-eszközökkel történő, természetbeni feltőkésítésre került sor, az eurorendszer figyelembe veheti az ilyen természetbeni feltőkésítéshez használt eszközöket, valamint azoknak az 575/2013/EU rendelet alapján jelentett tőkemegfelelési mutatók teljesülésének biztosításában betöltött szerepét, ideértve ezen eszközök likviditását és az eszközök kibocsátójának piaci hozzáférését is.

▼M5

(5) A tevékenységét megszüntető, illetve más szervezet tevékenységének megszüntetésében részt vevő szervezet nem jogosult az eurorendszer monetáris politikai műveleteihez való hozzáférésre, kivéve, ha az eurorendszer monetáris politikai műveletei céljára elfogadható ügyfélként 2017. március 22-ig elfogadták. Ebben az esetben a tevékenységét megszüntető, illetve más szervezet tevékenységének megszüntetésében részt vevő szervezet 2021. december 31-ig elfogadható marad azzal a korlátozással, hogy a 2. cikk 31. pontjában meghatározott eurorendszer hitelműveletekhez való hozzáférése nem haladhatja meg az eurorendszer hitelműveleteiből a 2017. március 22-ét megelőző 12 hónapos időszak alatt általa igénybevett összeg átlagát, azzal, hogy adott esetben lehetőség van az egy csoporthoz tartozó, tevékenységét megszüntető, illetve más szervezet tevékenységének megszüntetésében részt vevő szervezetek esetében e felső korlát közös kiszámítására és alkalmazására. Ezt követően a tevékenységét megszüntető, illetve más szervezet tevékenységének megszüntetésében részt vevő ilyen szervezet nem jogosult az eurorendszer monetáris politikai műveleteihez való hozzáférésre.

▼B

56. cikk

A standard tendereljárások útján végrehajtott nyíltpiaci műveletekhez és a jegybanki rendelkezésre álláshoz való hozzáférés

(1) Az 55. cikk szerinti elfogadhatósági feltételeknek megfelelő intézmények az eurorendszer alábbi monetáris politikai műveleteit vehetik igénybe:

a) jegybanki rendelkezésre állás;

b) standard tendereljárások útján végrehajtott nyíltpiaci műveletek.

(2) A rendelkezésre álláshoz vagy a standard tendereljárások formájában végrehajtott nyíltpiaci műveletekhez való hozzáférés kizárólag az 55. cikk szerinti elfogadhatósági feltételeknek megfelelő intézmények részére kerül biztosításra, a székhelyük szerinti NKB-n keresztül.

(3) Ha egy az 55. cikk szerinti elfogadhatósági feltételeknek megfelelő intézmény egynél több olyan tagállamban, amelynek a pénzneme az euro, rendelkezik szervezeti egységekkel, például székhellyel vagy fióktelepekkel, a székhelye szerinti NKB-n keresztül minden, az 55. cikk szerinti elfogadhatósági feltételeknek megfelelő szervezeti egység hozzáférhet a rendelkezésre álláshoz vagy a standard tendereljárás útján végrehajtott nyíltpiaci műveletekhez.

(4) A standard tendereljárások útján végrehajtott nyíltpiaci műveletekre és a rendelkezésre állások igénybevételére vonatkozó ajánlatokat minden egyes tagállamban, amelynek a pénzneme az euro, csak egy szervezeti egység, azaz vagy a székhely, vagy egy kijelölt fióktelep nyújthatja be.

57. cikk

Az ügyfelek kiválasztása gyorstender-eljárások vagy kétoldalú eljárások útján végrehajtott nyíltpiaci műveletekhez való hozzáférés céljára

(1) A gyorstender-eljárások vagy kétoldalú eljárások formájában végrehajtott nyíltpiaci műveletek céljára az ügyfelek a (2)–(4) bekezdéssel összhangban kerülnek kiválasztásra.

(2) A végleges adásvételi ügyletek formájában végzett azon strukturális műveletek esetében, amelyeket kétoldalú eljárások útján hajtanak végre, az ügyfelek körére nem vonatkoznak korlátozások. A végleges adásvételi ügyletek formájában végzett azon strukturális műveletek esetében, amelyeket gyorstender-eljárások útján hajtanak végre, az 57. cikk (3) bekezdésének b) pontjában rögzített elfogadhatósági feltételek alkalmazandók.

(3) A gyorstender-eljárások vagy kétoldalú eljárások formájában végrehajtott finomhangoló műveletek céljára az ügyfelek az alábbiak szerint kerülnek kiválasztásra:

a) A monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapok formájában végzett azon finomhangoló műveletek esetében, amelyeket gyorstender-eljárások vagy kétoldalú eljárások útján hajtanak végre, az ügyfelek köre megegyezik az eurorendszer devizapiaci intervenciós műveletei céljára kiválasztott és olyan tagállamban bejegyzett szervezetek körével, amelynek a pénzneme az euro. A gyorstender-eljárások vagy kétoldalú eljárások útján monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapokban részt vevő ügyfeleknek nem kell megfelelniük az 55. cikkben rögzített feltételeknek. Az ügyfeleknek az eurorendszer devizapiaci intervenciós műveleteihez történő kiválasztására vonatkozó kritériumok az óvatosság (prudencia) és a hatékonyság alapelvein alapulnak, az V. mellékletben foglaltaknak megfelelően. A monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapokban részt vevő egyes ügyfelekkel szembeni hitelkockázat kezelése céljából az NKB-k limitalapú rendszereket alkalmazhatnak.

b) A gyorstender-eljárások vagy kétoldalú eljárások útján végrehajtott, penziós ügyletek vagy lekötött betétek gyűjtése formájában végzett finomhangoló műveletek esetében az egyes ügyletekhez minden egyes NKB az 55. cikkben rögzített elfogadhatósági feltételeknek megfelelő, és olyan tagállamban, amelynek a pénzneme az euro, bejegyzett intézmények közül választja ki az ügyfeleket. A kiválasztás elsősorban az adott intézmény pénzpiacon folytatott tevékenységén alapul. Az NKB alkalmazhat további kiválasztási kritériumokat, mint például a kereskedési részleg hatékonysága és az ajánlattételi képesség.

(4) Amennyiben az EKB Kormányzótanácsa a 45. cikk (3) bekezdése alapján úgy határoz, hogy az EKB, saját maga vagy egy vagy több NKB-n keresztül, kétoldalú eljárások útján végrehajtott finomhangoló műveleteket végez, az EKB ügyfeleit a gyorstender-eljárásokban és kétoldalú eljárásokban való részvétel céljára elfogadható ügyfelek közül rotációs rendszernek megfelelően választja ki.

(5) Az (1)–(4) bekezdés sérelme nélkül, a gyorstender-eljárások és kétoldalú eljárások útján végrehajtott nyíltpiaci műveletek az ügyfeleknek a (2)–(4) bekezdésben megjelöltnél szélesebb körével is végezhetők, amennyiben az EKB Kormányzótanácsa úgy határoz.

NEGYEDIK RÉSZ

ELFOGADHATÓ ESZKÖZÖK

I. CÍM

ÁLTALÁNOS ELVEK

58. cikk

Az eurorendszer hitelműveletei céljára felhasználható elfogadható eszközök és elfogadott fedezetkezelési technikák

(1) Az eurorendszer az ezen iránymutatásban foglaltak szerint egységes keretrendszert alkalmaz a hitelműveleteiben általánosan alkalmazott elfogadható eszközökre.

(2) Az eurorendszer hitelműveleteiben való részvétel érdekében az ügyfelek az ilyen műveletek céljára fedezetként elfogadható eszközöket bocsátanak az eurorendszer rendelkezésére. Mivel az eurorendszer hitelműveletei napközbeni hitelt foglalnak magukban, az ügyfelek által a napközbeni hitel tekintetében biztosított fedezetnek az EKB/2012/27 iránymutatásban vázoltaknak megfelelően a jelen iránymutatásban rögzített elfogadhatósági feltételeknek is meg kell felelniük.

(3) Az ügyfelek a következők útján biztosítják az elfogadható eszközöket:

a) tulajdonjog átruházása, amely visszavásárlási megállapodás jogi formájában jelenik meg; vagy

b) biztosítéki jog, azaz az érintett eszközökre vonatkozó kézizálogjog, engedményezés, illetve jelzálogjog létrehozása, amely fedezett hitel jogi formájában jelenik meg,

mindkét esetben a székhely szerinti NKB által elfogadott és dokumentált nemzeti szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseinek megfelelően.

(4) Amennyiben az ügyfelek fedezetként elfogadható eszközöket biztosítanak, a székhely szerinti NKB az általa használt fedezetkezelési rendszertől függően előírhatja az elfogadható eszközök egyes ügyletekhez rendelését vagy portfólióba történő összevonását.

(5) A forgalomképes és nem forgalomképes eszközök nem kerül sor különbségtételre között az eszközök minősége, illetve az eurorendszer különböző típusú hitelműveletei céljára való elfogadhatósága szempontjából.

(6) A (2) bekezdésben rögzített azon kötelezettség sérelme nélkül, hogy az ügyfeleknek fedezetként elfogadható eszközöket kell az eurorendszer rendelkezésére bocsátaniuk, az eurorendszer kérelemre tanácsot adhat az ügyfeleknek a már kibocsátott forgalomképes eszközök elfogadhatóságáról, illetve azon nem forgalomképes eszközök elfogadhatóságáról, amelyek benyújtását már kérték. Az eurorendszer ezen eseményeket megelőzően nem ad tanácsot.

59. cikk

Az eurorendszer elfogadható eszközökre vonatkozó hitelminősítő keretrendszerének általános vonatkozásai

(1) Az elfogadhatóság egyik feltételeként az eszközöknek eleget kell tenniük az eurorendszer hitelminősítő keretrendszerében (ECAF) meghatározott magas hitelminőségi követelményeknek.

(2) Az ECAF rögzíti azokat az eljárásokat, szabályokat és technikákat, amelyek biztosítják az eurorendszer elfogadható eszközökre vonatkozó magas hitelminőségi követelményeinek fenntartását, valamint azt, hogy az elfogadható eszközök megfeleljenek az eurorendszer által meghatározott hitelminőségi követelményeknek.

(3) Az ECAF alkalmazásában az eurorendszer a hitelminőségi követelményeket hitelminőségi besorolások formájában határozza meg, az egyéves időszak alatti nemteljesítési valószínűségre vonatkozó határértékek megállapítása útján, az alábbiak szerint.

a) Az eurorendszer úgy tekinti, hogy – rendszeres felülvizsgálat mellett – az egyéves időszak alatti legfeljebb 0,10 %-os nemteljesítési valószínűség a 2-es hitelminősítési besorolás hitelminőségi követelményének, míg az egyéves időszak alatti legfeljebb 0,40 %-os nemteljesítési valószínűség a 3-as hitelminősítési besorolás hitelminőségi követelményének felel meg.

b) Az eurorendszer hitelműveletei céljára elfogadható eszközöknek legalább a 3-as hitelminőségi besorolásnak megfelelő hitelminőségi követelményeknek kell megfelelniük. Az eurorendszer a negyedik rész II. és III. címével összhangban bizonyos eszközök tekintetében további hitelminőségi követelményeket alkalmaz.

(4) Az eurorendszer a hitelminőségi besorolásokra vonatkozó információkat az eurorendszer harmonizált minősítési rendszere formájában közzéteszi az EKB honlapján, beleértve a hitelminőségi besorolások megfeleltetését az elfogadott külső hitelminősítő intézetek (ECAI-k) és a harmadik felek hitelminősítő eszközeinek (RT) szolgáltatói által biztosított hitelminősítéseknek.

(5) A hitelminőségi követelmények értékelése során az eurorendszer a negyedik rész V. címével összhangban négy forrás egyikéhez tartozó hitelminősítő rendszerektől származó hitelminősítési információkat veszi figyelembe.

(6) Valamely eszköz hitelminősége értékelésének részeként az eurorendszer intézményi kritériumokat és az eszköz tulajdonosa számára hasonló védelmet biztosító jellemzőket, például garanciákat is figyelembe vehet. Az eurorendszer fenntartja magának a jogot, hogy az eurorendszer kockázatokkal szembeni megfelelő védelmének biztosítása szempontjából általa relevánsnak tartott bármely információ alapján meghatározza, hogy egy kibocsátás, kibocsátó, adós vagy garanciavállaló megfelel-e az eurorendszer hitelminőségi követelményeinek.

(7) Az ECAF a „nemteljesítés” 2013/36/EU irányelvben és 575/2013/EU rendeletben rögzített meghatározását követi.

II. CÍM

A FORGALOMKÉPES ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ ELFOGADHATÓSÁGI FELTÉTELEK ÉS HITELMINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEK

1. FEJEZET

A forgalomképes eszközökre vonatkozó elfogadhatósági feltételek

60. cikk

A forgalomképes eszközök valamennyi típusára vonatkozó elfogadhatósági feltételek

Az eurorendszer hitelműveletei céljára fedezetként való elfogadhatóság érdekében a forgalomképes eszközöknek az 1. szakaszban rögzített elfogadhatósági feltételeknek megfelelő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak kell lenniük, a 2. szakaszban foglaltaknak megfelelően a forgalomképes eszközök bizonyos típusai kivételével.

61. cikk

Az elfogadható forgalomképes eszközök listája és az adatszolgáltatási szabályok

▼M4

(1) Az EKB a honlapján megjelölt módszerekkel összhangban honlapján közzéteszi az elfogadható forgalomképes eszközök naprakésszé tett listáját, és azt minden olyan napon aktualizálja, amikor a TARGET2 működik. Az elfogadható forgalomképes eszközök listáján szereplő forgalomképes eszközök az eurorendszer hitelműveleteiben való felhasználás céljára a listán való közzétételük időpontjában válnak elfogadhatóvá. E szabály alóli kivételként az azonos értéknapi elszámolású, rövid lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok különleges esetében az eurorendszer az elfogadhatóságot a kibocsátás napjától biztosíthatja. A 87. cikk (3) bekezdésével összhangban értékelt eszközöket az elfogadható forgalomképes eszközök e listáján nem teszik közzé.

▼B

(2) Az adott eszközt az EKB-hoz felterjesztő NKB főszabály szerint annak az országnak az NKB-ja, ahol a forgalomképes eszközt piacra bevezették.

1. szakasz

A forgalomképes eszközökre vonatkozó általános elfogadhatósági feltételek

62. cikk

A forgalomképes eszközök tőkeösszege

(1) Az elfogadhatóság érdekében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak a végső visszavásárlásukig rendelkezniük kell:

a) rögzített és feltételhez nem kötött tőkeösszeggel; vagy

b) feltételhez nem kötött tőkeösszeggel, amely egy adott időpontban egyetlen euroövezeti inflációs indexhez kapcsolódik és egyéb összetett struktúrát nem tartalmaz.

(2) Az egy adott időpontban egyetlen euroövezeti inflációs indexhez kapcsolódó tőkeösszeggel rendelkező hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok szintén megengedettek, feltéve, hogy kamatszelvény-struktúrájuk a 63. cikk (1) bekezdése b) pontja i. alpontjának negyedik francia bekezdésében meghatározott kamatszelvény-struktúrának megfelel, és ugyanahhoz az euroövezeti inflációs indexhez kötődik.

(3) Opciós utalvánnyal vagy hasonló joggal kiegészített eszközök nem fogadhatók el.

▼M1

63. cikk

A forgalomképes eszközök elfogadható kamatszelvény-struktúrái

▼M4

(1) Az elfogadhatóság érdekében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak a végső visszavásárlásig az alábbi kamatszelvény-struktúrák egyikével kell rendelkezniük:

a) olyan rögzített kamatozású, kamat nélküli, vagy többlépcsős kamatszelvények, amelyek előre meghatározott kamatfizetési struktúrával és előre meghatározott kamatértékkel rendelkeznek; vagy

b) olyan változó kamatozású kamatszelvények, amelyek az alábbi struktúrával rendelkeznek: kamatszelvény kamatlába = (referenciakamatláb * l) ± x, továbbá f ≤ kamatszelvény kamatlába ≤ c, ahol:

i. a referencia-kamatláb egy adott időpontban kizárólag az alábbiak egyike:

— euro pénzpiaci kamat, például EURIBOR, LIBOR, vagy hasonló indexek,

— egy állandó lejáratú swap kamata, például CMS, EIISDA, EUSA,

— egy egyéves vagy annál rövidebb lejárattal rendelkező euroövezeti államkötvény hozama, vagy számos ilyen kötvény indexéhez kapcsolt hozam,

— egy euroövezeti inflációs index;

ii. az f (alsó határ), c (felső határ), l (tőkeáttétel/tőkeáttétel-csökkenés) és x (felár), olyan számok, amelyek – amennyiben rendelkezésre állnak – vagy a kibocsátáskor előre meghatározottak, vagy idővel csak a kibocsátáskor előre meghatározott pályán változhatnak meg, ahol az l értéke meghaladja a nullát az eszköz teljes élettartama alatt. Az inflációs indexhez kapcsolt referencia-kamatlábú változó kamatozású kamatszelvény esetében az l értéke egy.

▼M1

(2) Az (1) bekezdésnek meg nem felelő kamatszelvény-struktúra nem elfogadható, ideértve azokat az eseteket is, amikor a díjazási struktúrának csupán egy része, például a felár nem felel meg ezeknek.

(3) E cikk alkalmazásában, amennyiben a kamatszelvény – akár rögzített, akár változó kamatozású – többlépcsős kamatszelvény, a vonatkozó kamatszelvény-struktúra értékelése az eszköz teljes futamidején alapul, visszatekintő és előremutató szemlélettel.

(4) Az elfogadható kamatszelvény-struktúrák nem tartalmazhatnak kibocsátói opciókat, azaz a visszatekintő és előremutató szemlélet alapján az eszköz teljes futamideje alatt a kibocsátó döntésétől függő változások a kamatozásban nem elfogadhatók.

▼B

64. cikk

Az alárendelés hiánya a forgalomképes eszközök tekintetében

Az elfogadható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nem szolgálhatnak alapul a tőkeösszegre és/vagy kamatra vonatkozó olyan jogoknak, amelyek ugyanazon kibocsátó egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz kapcsolódó tulajdonjogoknak vannak alárendelve.

65. cikk

A forgalomképes eszközök denominálásának pénzneme

Az elfogadhatóság érdekében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat euróban vagy azon tagállamok, amelyek pénzneme az euro, valamely korábbi pénznemében kell denominálni.

66. cikk

A forgalomképes eszközök kibocsátásának helye

(1) A (2) bekezdés fenntartásával az elfogadhatóság érdekében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat az EGT-n belül, központi bankban vagy az eurorendszer felhasználói értékelési kerete alapján kedvezően értékelt valamely SSS-ben kell kibocsátani.

(2) Azon hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében, amelyeket olyan nem pénzügyi vállalat bocsát ki vagy garantál, amelyre vonatkozóan nem áll rendelkezésre a kibocsátásra, a kibocsátóra vagy a garanciavállalóra vonatkozó, elfogadott ECAI-rendszer általi hitelminősítés, a kibocsátás helyének az euroövezeten belül kell lennie.

(3) Az Euroclear Bank és a Clearstream Banking Luxembourg nemzetközi központi értéktárakon keresztül kibocsátott nemzetközi hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak –adott esetben – az alábbi feltételeknek kell megfelelniük.

a) A globális, bemutatóra szóló formában kibocsátott, nemzetközi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat új világpiaci kötvények (new global notes, NGN) formájában kell kibocsátani, és azokat egy letéti őrzést végző, nemzetközi központi értéktárnak vagy központi értéktárnak minősülő, az eurorendszer felhasználói értékelési kerete alapján kedvezően értékelt intézménynél kell letétbe helyezni. A fentiektől eltérően ez nem alkalmazandó a 2007. január 1-jét megelőzően globális, bemutatóra szóló klasszikus világpiaci kötvényként (classic global notes, CGN) kibocsátott nemzetközi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra, valamint az ilyen kötvények azonos ISIN alatt történő helyettesíthető egyszerűsített kibocsátásaira, az egyszerűsített kibocsátás időpontjától függetlenül.

b) A globális, névre szóló formában kibocsátott, nemzetközi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a nemzetközi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok új biztonsági őrzési rendszerének keretében kell kibocsátani. A fentiektől eltérően ez nem alkalmazandó a globális, névre szóló formában 2010. október 1-jét megelőzően kibocsátott nemzetközi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra.

c) Az egyedi kötvény formájú, nemzetközi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok csak akkor elfogadhatóak, ha azokat egyedi kötvény formájában 2010. október 1-jét megelőzően bocsátották ki.

67. cikk

A forgalomképes eszközökre vonatkozó elszámolási eljárások

(1) Az elfogadhatóság érdekében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak könyvelési tétel formájában átruházhatónak kell lenniük, és azokat valamely olyan tagállamban, amelynek a pénzneme az euro, az NKB-nál vagy az eurorendszer felhasználói értékelési kerete alapján kedvezően értékelt SSS-nél vezetett számlán kell tartani és elszámolni, úgy, hogy a fedezettel kapcsolatos jogok érvényesítése valamely olyan tagállam joga szerint történjen, amelynek a pénzneme az euro.

(2) Ha az a központi értéktár/SSS, amelyben az eszközt kibocsátották, nem azonos azzal a központi értéktárral/SSS-sel, amelyben az eszközt tartják, az elfogadhatóság érdekében e kettőt az eurorendszer felhasználói értékelési kerete alapján kedvezően értékelt elfogadható kapcsolatnak kell összekötnie, a 150. cikkel összhangban.

68. cikk

A forgalomképes eszközök elfogadható piacai

(1) Az elfogadhatóság érdekében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 10 ) meghatározott szabályozott piacon kereskedésre bevezetett, vagy egyes elfogadható nem szabályozott piacokon kereskedésre bevezetett értékpapírok.

(2) Az elfogadható nem szabályozott piacok listáját az EKB honlapján közzéteszi, és legalább évente egyszer aktualizálja.

(3) A nem szabályozott piacok eurorendszer általi vizsgálata a biztonságosság, az átláthatóság és a hozzáférhetőség alábbi elvein alapul.

a) A biztonságosság az ügyletekre vonatkozó bizonyosságot jelenti, különösen az ügyletek érvényességének és érvényesíthetőségének bizonyosságát.

b) Az átláthatóság a piac eljárási szabályaira és működésére, az eszköz pénzügyi jellemzőire, az árképzési mechanizmusra, valamint a releváns árakra és mennyiségekre, például a jegyzett árakra, kamatokra, kereskedési mennyiségekre, kinnlevőségekre vonatkozó információkhoz való akadálytalan hozzáférést jelenti.

c) A hozzáférhetőség az eurorendszer azon képességére utal, hogy piaci résztvevő tud lenni, és hozzáférése van a piachoz. Egy piac akkor számít hozzáférhetőnek, ha eljárási szabályai és működése lehetővé teszi az eurorendszer számára, hogy – amennyiben fedezetkezelési célokból szükséges – információt szerezzen és ügyleteket hajtson végre.

(4) A nem szabályozott piacok kiválasztásának mechanizmusa kizárólag az eurorendszer fedezetkezelési funkciójának ellátására tekintettel kerül meghatározásra, és az nem tekintendő valamely piac belső minőségére vonatkozó, az eurorendszer általi értékelésnek.

69. cikk

A forgalomképes eszközök kibocsátójának vagy garanciavállalójának típusa

(1) Az elfogadhatóság érdekében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a tagállamok központi bankjainak, közszektorbeli intézményeknek, ügynökségeknek, hitelintézeteknek, a hitelintézetektől eltérő pénzügyi vállalatoknak, nem pénzügyi vállalatoknak, multilaterális fejlesztési bankoknak vagy nemzetközi szervezeteknek kell kibocsátaniuk vagy garantálniuk.

(2) Az 575/2013/EU rendelet 117. cikkének (2) bekezdésében és 118. cikkében megjelölt bankokon és szervezeteken kívül az eurorendszer ezen iránymutatás alkalmazásában multilaterális fejlesztési bankként vagy nemzetközi szervezetként elismerhet bármely szervezetet, valamennyi alábbi feltételre vonatkozó értékelés alapján:

a) országhatárokon átívelő globális vagy regionális megbízatással rendelkező szervezet;

b) túlnyomó részben nemzeti kormányok, vagy nemzeti kormányokhoz kapcsolódó szervezetek vagy jogalanyok hozzájárulásaiból finanszírozzák;

c) a szervezet küldetése összhangban van az Unió politikáival.

70. cikk

A kibocsátó vagy garanciavállaló letelepedési helye

(1) Az elfogadhatóság érdekében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat az EGT-ben vagy valamely EGT-n kívüli G10-beli országban letelepedett kibocsátónak kell kibocsátania, a (3)–(6) bekezdésben rögzített kivételek fenntartásával.

(2) Az elfogadhatóság érdekében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok garanciavállalóinak az EGT-ben letelepedettnek kell lenniük, kivéve, ha a garanciára nem valamely konkrét hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra vonatkozó hitelminőségi követelmények megállapításához van szükség, a (3) és (4) bekezdésben rögzített kivételek fenntartásával. Az egyes hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozó hitelminőségi követelmények megállapítása érdekében ECAI garanciavállalói minősítés felhasználásának lehetőségéről a 84. cikk rendelkezik.

(3) Azon hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében, amelyeket olyan nem pénzügyi vállalat bocsát ki vagy garantál, amelyre vonatkozóan nem áll rendelkezésre a kibocsátásra, a kibocsátóra vagy a garanciavállalóra vonatkozó, elfogadott ECAI-rendszer általi hitelminősítés, a kibocsátónak vagy garanciavállalónak olyan tagállamban letelepedettnek kell lennie, amelynek a pénzneme az euro.

(4) A multilaterális fejlesztési bankok vagy nemzetközi szervezetek által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a letelepedés helyére vonatkozó feltétel nem alkalmazandó, és azok székhelyüktől függetlenül elfogadhatóak..

(5) Az eszközfedezetű értékpapírok esetében a kibocsátónak a 74. cikkel összhangban az EGT-ben letelepedettnek kell lennie.

(6) Az EGT-n kívüli G10-beli országokban letelepedett kibocsátók által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok csak akkor elfogadhatók, ha az eurorendszer meggyőződött arról, hogy jogai az adott EGT-n kívüli G10-beli ország jogszabályai alapján megfelelő módon védelemben részesülnek. E célból az érintett NKB-hoz – még az adott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok elfogadhatónak minősítése előtt – az eurorendszer számára elfogadható formájú és tartalmú jogi értékelést kell benyújtani.

71. cikk

A forgalomképes eszközökre vonatkozó hitelminőségi követelmények

Az elfogadhatóság érdekében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak – eltérő rendelkezés hiányában – eleget kell tenniük a 2. fejezetben meghatározott hitelminőségi követelményeknek.

2. szakasz

A forgalomképes eszközök bizonyos típusaira vonatkozó különös elfogadhatósági feltételek

1. alszakasz

Az eszközfedezetű értékpapírokra vonatkozó különös elfogadhatósági feltételek

72. cikk

Az eszközfedezetű értékpapírokra vonatkozó elfogadhatósági feltételek

Az eurorendszer hitelműveletei céljára való elfogadhatóság érdekében az eszközfedezetű értékpapíroknak eleget kell tenniük az 1. szakaszban rögzített, a forgalomképes eszközök valamennyi típusára vonatkozó általános elfogadhatósági feltételeknek, a 62. cikkben szereplő, a tőkeösszegre vonatkozó követelmények kivételével, továbbá az ezen alszakaszban rögzített különös elfogadhatósági feltételeknek.

73. cikk

A pénzáramlást generáló eszközök homogenitása és összetétele

(1) Az eszközfedezetű értékpapírok elfogadhatósága érdekében az eszközfedezetű értékpapírokat fedező, pénzáramlást generáló eszközöknek homogénnek kell lenniük, azaz azoknak bejelenthetőnek kell lenniük a fennálló kölcsönszintű űrlapok egyikének felhasználásával, amelyek az alábbiak:

a) lakóingatlant terhelő jelzálogok;

b) üzleti ingatlant terhelő jelzálogok;

c) kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) nyújtott hitelek;

d) gépjárműhitelek;

e) fogyasztói hitelek;

f) lízingkövetelések;

g) hitelkártya-követelések.

(2) Az eurorendszer az ügyfél által benyújtott adatok értékelése alapján tekintheti úgy, hogy valamely eszközfedezetű értékpapír nem homogén.

(3) Az eszközfedezetű értékpapírok nem tartalmazhatnak olyan pénzáramlást generáló eszközöket, amelyek közvetlenül az eszközfedezetű értékpapírokat kibocsátó különleges célú gazdasági egységtől származnak.

(4) A pénzáramlást generáló eszközök nem állhatnak – teljes mértékben vagy részben, ténylegesen vagy eshetőlegesen – más eszközfedezetű értékpapírok ügyletrészsorozataiból. Ez a feltétel nem zárja ki azokat az eszközfedezetű értékpapírokat, amelyek esetében a kibocsátói struktúra magában foglal két különleges célú gazdasági egységet, és e különleges célú gazdasági egységek tekintetében a „valódi átruházás” követelménye teljesül, úgy, hogy a második különleges célú gazdasági egység által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok fedezetét közvetlenül vagy közvetve az eredeti eszközportfólió képezi, és a pénzáramlást generáló eszközökből származó pénz az első különleges célú gazdasági egységtől a második irányába áramlik.

(5) A pénzáramlást generáló eszközök nem állhatnak – teljes mértékben vagy részben, ténylegesen vagy eshetőlegesen – hitelkockázathoz kapcsolt értékpapírokból, swapokból vagy egyéb származtatott eszközökből, szintetikus értékpapírokból vagy hasonló követelésekből. Ez a korlátozás nem terjed ki az eszközfedezetű értékpapírügyletek során kizárólag fedezeti célokra alkalmazott swapügyletekre.

(6) Az ezen alszakaszban rögzített elfogadhatósági feltételek sérelme nélkül, a pénzáramlást generáló, üzleti ingatlannal fedezett értékpapírokat fedező eszközök nem tartalmazhatnak olyan kölcsönöket, amelyek bármely időpontban strukturáltnak, szindikáltnak vagy tőkeáttétellel finanszírozottnak minősülnek. E feltétel alkalmazásában a „strukturált hitel”: alárendelt hitelköveteléseket magában foglaló struktúra, a „szindikált kölcsön”: egy kölcsönszindikátusba tömörült hitelezői csoport által nyújtott kölcsön, és a „tőkeáttétellel finanszírozott kölcsön”: egy jelentős adósságállománnyal rendelkező vállalatnak nyújtott hitel, ilyen a kivásárlási vagy összefonódási műveletek finanszírozása, amelyeknél a kölcsönt azon vállalat saját tőkéjének megszerzéséhez nyújtják, amely egyben a kölcsön kötelezettje.

▼M4 —————

▼B

74. cikk

Az eszközfedezetű értékpapírokra és a pénzáramlást generáló eszközökre vonatkozó földrajzi korlátozások

(1) Az eszközfedezetű értékpapírok kibocsátója az EGT-ben letelepedett különleges célú gazdasági egység kell legyen.

(2) A pénzáramlást generáló eszközök tekintetében az értékpapírosítást kezdeményezőnek az EGT-ben bejegyzett szervezetnek kell lennie, és ezen eszközöket a különleges célú gazdasági egység részére az értékpapírosítást kezdeményezőnek vagy EGT-ben bejegyzett közvetítőnek kell értékesítenie.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában a jelzálogkezelő (mortgage trustee) vagy követeléskezelő (receivables trustee) közvetítőnek minősül. A 2015. május 1-jén az elfogadható forgalomképes eszközök listáján szereplő azon eszközfedezetű értékpapírok, amelyek a jelzálogkezelő vagy a követeléskezelő bejegyzési helye tekintetében nem felelnek meg a (2) bekezdésben foglaltaknak, 2016. május 1-jéig elfogadhatónak minősülnek, feltéve, hogy minden további alkalmazandó elfogadhatósági feltétel teljesül.

(4) A pénzáramlást generáló eszközök kötelezettjeinek és hitelezőinek az EGT-ben bejegyzettnek kell lenniük, illetve természetes személyek esetében az EGT-ben kell lakóhellyel rendelkezniük. Bármely kapcsolódó biztosítéknak az EGT-ben találhatónak kell lennie, és a pénzáramlást generáló eszközökre valamely EGT-ország joga kell irányadó legyen.

75. cikk

Pénzáramlást generáló eszközök megszerzése a különleges célú gazdasági egység által

(1) A pénzáramlást generáló eszközöknek a különleges célú gazdasági egység általi megszerzésére valamely tagállam joga kell irányadó legyen.

(2) A pénzáramlást generáló eszközöket a különleges célú gazdasági egységnek a 74. cikk (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően az értékpapírosítást kezdeményezőtől vagy valamely közvetítőtől, az eurorendszer által „valódi átruházásnak” tekintett és bármely harmadik féllel szemben érvényesíthető eljárással kell megszereznie, és azok még az értékpapírosítást kezdeményező vagy a közvetítő fizetésképtelensége esetén sem lehetnek elérhetők az értékpapírosítást kezdeményező és annak hitelezői vagy a közvetítő és annak hitelezői számára.

76. cikk

A jogügyletek érvénytelenítésének módjára vonatkozó szabályok értékelése az eszközfedezetű értékpapírok esetében

(1) Az eszközfedezetű értékpapírok csak akkor minősülnek elfogadhatónak, ha az eurorendszer meggyőződött arról, hogy jogai az érintett EGT-ország joga alapján megfelelő védelemben részesülnek az eurorendszer által relevánsnak ítélt, a jogügylet érvénytelenítésének módjára vonatkozó szabályokkal szemben. Ennek érdekében – az eszközfedezetű értékpapírok elfogadhatónak minősítése előtt – az eurorendszer előírhat:

a) az eurorendszer számára elfogadható formájú és tartalmú független jogi értékelést az adott országban alkalmazandó, a jogügyletek érvénytelenítési módjára vonatkozó szabályokról; és/vagy

b) egyéb dokumentumokat, például az átruházótól származó fizetőképességi nyilatkozatot a vizsgált időszakra vonatkozóan, amely az a meghatározott időszak, amely alatt az eszközfedezetű értékpapírokat fedező, pénzáramlást generáló eszközök értékesítését a felszámoló érvénytelenítheti.

(2) Az eurorendszer által jogsérelmet jelentőnek és ennélfogva el nem fogadhatónak tekintett, a jogügylet érvénytelenítésének módjára vonatkozó szabályok közé a következők tartoznak:

a) az olyan szabályok, amelyek alapján az eszközfedezetű értékpapírokat fedező, pénzáramlást generáló eszközök eladását a felszámoló pusztán azon az alapon érvénytelenítheti, hogy arra az eladó fizetésképtelenségének kinyilvánítását megelőzően, az (1) bekezdés b) pontjában említett vizsgált időszakban került sor; vagy

b) az olyan szabályok, amelyek alapján az ilyen érvénytelenítést a kedvezményezett csak oly módon akadályozhatja meg, ha bizonyítani tudja, hogy az eladó fizetésképtelenségéről az eladás időpontjában nem volt tudomása.

E feltétel alkalmazásában az eladó lehet az értékpapírosítást kezdeményező, vagy adott esetben közvetítő.

77. cikk

Az ügyletrészsorozatok alárendelésének hiánya eszközfedezetű értékpapírok esetén

(1) Az eszközfedezetű értékpapíroknak csak azon ügyletrészsorozatai vagy rész-sorozatai minősülnek elfogadhatónak, amelyek az eszköz élettartama alatt nincsenek alárendelve az ugyanazon kibocsátásba tartozó más sorozatnak.

(2) Valamely ügyletrészsorozatról vagy rész-sorozatról akkor mondható el, hogy nincs alárendelve az ugyanazon kibocsátásba tartozó más sorozatnak vagy rész-sorozatnak, ha a tőke- és kamatfizetéskor – a kibocsátási tájékoztatóban meghatározottak szerint a végrehajtás, vagy adott esetben az azonnali lejárat utáni fizetési sorrendnek megfelelően – semmilyen más sorozat vagy rész-sorozat sem élvez vele szemben elsőbbséget, tehát a különböző sorozatok, illetve rész-sorozatok közül ezt a sorozatot, illetve rész-sorozatot terheli utolsónak veszteség.

▼M4

77a. cikk

A befektetésekre vonatkozó korlátozások eszközfedezetű értékpapírok esetén

Az ügyleti dokumentáció alapján a kibocsátó vagy bármely közvetítő különleges célú gazdasági egység bankszámláját megillető pénzösszegek befektetése nem állhat – teljes mértékben vagy részben, ténylegesen vagy eshetőlegesen – más eszközfedezetű értékpapírok ügyletrészsorozataiból, hitelkockázathoz kapcsolt értékpapírokból, swapokból vagy egyéb származtatott eszközökből, szintetikus értékpapírokból vagy hasonló követelésekből.

▼B

78. cikk

Az eszközfedezetű értékpapírokra vonatkozó, kölcsönszintű adatok elérhetősége

▼M4

(1) Az eszközfedezetű értékpapírokat fedező, pénzáramlást generáló eszközök portfóliójára vonatkozóan a VIII. mellékletben (amely az előírt adatminőségi értékre vonatkozó információkat, valamint a kölcsönszintű adattárak eurorendszer általi kijelölésére vonatkozó követelményeket tartalmazza) rögzített eljárásokkal összhangban átfogó és standardizált kölcsönszintű adatokat kell rendelkezésre bocsátani. Az elfogadhatóság értékelése során az eurorendszer az alábbiakat veszi figyelembe: a) az adatszolgáltatás elmaradása; és b) milyen gyakran fordul elő, hogy az egyedi kölcsönszintű adatmezőkben nem szerepelnek érdemi adatok.

▼B

(2) Az eurorendszer a kölcsönszintű adatok tekintetében a VIII. mellékletben szereplő előírt pontozási értékektől függetlenül a VIII. melléklet alapján alkalmazandó vonatkozó átmeneti időszakot követően eseti alapon fedezetként elfogadhat az előírt pontozási értéknél (A1) alacsonyabb pontszámmal rendelkező eszközfedezetű értékpapírokat, az arra vonatkozó megfelelő magyarázat rendelkezésre bocsátása mellett, hogy azok miért nem tudtak megfelelni az előírt pontozási értéknek. Minden egyes megfelelő magyarázat esetében az eurorendszer – az EKB honlapján részletesebben kifejtetteknek megfelelően – meghatározza a maximális toleranciaszintet és a tolerancia horizontját. A tolerancia horizontja azt azt időszakot jelöli meg, amely alatt az eszközfedezetű értékpapírok tekintetében az adatminőségnek javulnia kell.

79. cikk

Eszközfedezetű értékpapírokra vonatkozó adatkérések

Az eurorendszer fenntartja magának a jogot, hogy bármely általa relevánsnak ítélt harmadik féltől, így többek között, de nem kizárólag a kibocsátótól, az értékpapírosítást kezdeményezőtől és/vagy a szervezőtől bárminemű felvilágosítást és/vagy jogi megerősítést kérhessen, amelyet az eszközfedezetű értékpapírok elfogadhatóságának értékeléséhez, valamint a kölcsönszintű adatszolgáltatásra tekintettel szükségesnek tart. Amennyiben a harmadik fél nem tesz eleget valamely konkrét kérésnek, az eurorendszer dönthet úgy, hogy az eszközfedezetű értékpapírokat nem fogadja el fedezetként, vagy felfüggesztheti a fedezet elfogadhatóságát.

2. alszakasz

Az eszközfedezetű értékpapírokkal fedezett kötvényekre vonatkozó különös elfogadhatósági feltételek

80. cikk

Az eszközfedezetű értékpapírokkal fedezett kötvényekre vonatkozó elfogadhatósági feltételek

(1) Az eszközfedezetű értékpapírokkal fedezett kötvények esetén a fedezett kötvény fedezeti alapja csak olyan eszközfedezetű értékpapírokat tartalmazhat, amelyek megfelelnek valamennyi alábbi feltételnek.

a) Az eszközfedezetű értékpapírokat fedező pénzáramlást generáló eszközök megfelelnek az 575/2013/EU rendelet 129. cikke (1) bekezdése d)–f) pontjában a fedezett kötvényeket fedező eszközfedezetű értékpapírok tekintetében rögzített kritériumoknak.

b) A pénzáramlást generáló eszközök tekintetében az értékpapírosítást kezdeményező a fedezett kötvények kibocsátójával a 138. cikkben foglaltak szerinti szoros kapcsolatban álló szervezet.

c) Azokat jelzáloghiteleknek vagy garantált lakáshiteleknek az értékpapírosítást kezdeményező szervezettől az adott fedezett kötvény fedezeti alapjába történő transzferálására szolgáló technikai eszközként használják.

(2) A (4) bekezdés fenntartásával az NKB-k a következő intézkedéseket alkalmazzák annak ellenőrzésére, hogy az eszközfedezetű értékpapírokkal fedezett kötvények fedezeti alapja nem tartalmaz az (1) bekezdésben foglaltaknak meg nem felelő eszközfedezetű értékpapírokat.

a) Az NKB-k negyedévente igazolást és kötelezettségvállalást kérnek a kibocsátótól, amely megerősíti, hogy az eszközfedezetű értékpapírokkal fedezett kötvények fedezeti alapja nem tartalmaz az (1) bekezdésben foglaltaknak meg nem felelő eszközfedezetű értékpapírokat. Az NKB kérésében rögzíteni kell, hogy az igazolást a kibocsátó vezérigazgatójának (CEO), pénzügyi igazgatójának (CFO) vagy valamilyen más, hasonló rangú vezetőjének vagy valamilyen általuk meghatalmazott aláíró félnek kell kézjegyével ellátnia.

b) Az NKB-k évente külső könyvvizsgálótól származó utólagos megerősítést vagy a fedezeti alap kezelőjétől származó fedezeti alap-jelentést kérnek a kibocsátótól, amely megerősíti, hogy az eszközfedezetű értékpapírokkal fedezett kötvények fedezeti alapja a vizsgált időszakban nem tartalmaz az (1) bekezdésben foglaltaknak meg nem felelő eszközfedezetű értékpapírokat.

(3) Amennyiben a kibocsátó nem tesz eleget valamely konkrét kérésének, vagy az eurorendszer úgy ítéli meg, hogy valamely megerősítés tartalma oly mértékben téves vagy nem elégséges, hogy nem lehetséges annak ellenőrzése, hogy az eszközfedezetű értékpapírokkal fedezett kötvények fedezeti alapja megfelel-e az (1) bekezdésben szereplő feltételeknek, az eurorendszer úgy határoz, hogy nem fogadja el a fedezett kötvényeket elfogadható fedezetként, vagy felfüggeszti elfogadhatóságukat.

(4) Amennyiben az alkalmazandó jogszabályok vagy kibocsátási tájékoztatók kizárják az (1) bekezdésben foglaltaknak nem megfelelő eszközfedezetű értékpapíroknak a fedezeti alaphoz tartozó eszközök között történő szerepeltetését, a (2) bekezdés szerinti ellenőrzés nem szükséges.

(5) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a szoros kapcsolatokat az eszközfedezetű értékpapírok elsőbbségi részjegyeinek a fedezett kötvény fedezeti alapjába történő átutalása időpontjában kell megállapítani.

3. alszakasz

Az eurorendszer által kibocsátott kötvényekre vonatkozó különös elfogadhatósági feltételek

81. cikk

Az eurorendszer által kibocsátott kötvényekre vonatkozó elfogadhatósági feltételek

(1) Az EKB által kibocsátott kötvények, valamint NKB-k által az euro adott tagállamban, amelyek a pénzneme az euro, történt bevezetése előtt kibocsátott kötvények az eurorendszer hitelműveletei céljára fedezetként elfogadhatóak.

(2) Az eurorendszer által kibocsátott kötvényekre az e fejezetben rögzített feltételek nem alkalmazandók.

▼M4

4. alszakasz

Bizonyos fedezetlen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozó különleges elfogadhatósági feltételek

81a. cikk

Bizonyos fedezetlen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozó elfogadhatósági feltételek

(1) Az eurorendszer hitelműveletei céljára való elfogadhatóság érdekében a hitelintézetek vagy befektetési vállalkozások, vagy a 138. cikk (2) bekezdésében meghatározottak szerint ezekkel szoros kapcsolatban álló szervezetek által kibocsátott fedezetlen hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak eleget kell tenniük az 1. szakaszban rögzített, a forgalomképes eszközök valamennyi típusára vonatkozó általános elfogadhatósági feltételeknek, a 64. cikkben szereplő követelmény kivételével, amennyiben a fedezetlen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra jogszabályban rögzített alárendelés vonatkozik.

(2) Ezen alszakasz alkalmazásában a jogszabályban rögzített alárendelés valamely fedezetlen hitelviszonyt megtestesítő, olyan értékpapír kibocsátójára alkalmazandó jogszabályi kereten alapuló alárendelés, amely hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra a feltételei alapján nem vonatkozik alárendelés, vagyis nem vonatkozik rá szerződéses alárendelés.

▼B

2. FEJEZET

Az eurorendszer forgalomképes eszközökre vonatkozó hitelminőségi követelményei

82. cikk

Az eurorendszer forgalomképes eszközökre vonatkozó hitelminőségi követelményei

(1) Az 59. cikkben rögzített általános szabályok és a 84. cikkben rögzített különös szabályok mellett a forgalomképes eszközöknek a következő hitelminőségi követelményeknek kell megfelelniük annak érdekében, hogy az eurorendszer hitelműveletei céljára fedezetként elfogadhatónak minősüljenek:

a) Az eszközfedezetű értékpapírok kivételével valamennyi forgalomképes eszköznek rendelkeznie kell legalább egy elfogadott ECAI-rendszer által biztosított hitelminősítéssel, amely az eurorendszer harmonizált minősítési rendszerében legalább a 3-as hitelminőségi besorolásnak megfelelő nyilvános hitelminősítés formájában jelenik meg.

b) Az eszközfedezetű értékpapíroknak legalább két különböző elfogadott ECAI-rendszer által biztosított hitelminősítéssel kell rendelkezniük, amelyek az eurorendszer harmonizált minősítési rendszerében legalább a 2-es hitelminőségi besorolásnak megfelelő két nyilvános hitelminősítés (egy-egy az egyes ECAI-rendszerektől) formájában jelennek meg.

(2) Az eurorendszer az (1) bekezdésben említett nyilvános hitelminősítéssel kapcsolatban bármilyen általa szükségesnek ítélt pontosítást kérhet.

83. cikk

A forgalomképes eszközök hitelminőségének értékeléséhez használt ECAI-hitelminősítések típusai

Az eurorendszer forgalomképes eszközökre vonatkozó hitelminőségi követelményeinek való megfelelés értékelése során az elfogadott ECAI-tól származó ECAI-hitelminősítések következő típusait kell felhasználni.

▼M4

ECAI kibocsátási minősítés : a kibocsátásra vonatkozó, vagy – az ugyanattól az ECAI-tól származó, a kibocsátásra vonatkozó hitelminősítés hiányában – arra a programra vagy kibocsátási sorozatra vonatkozó ECAI-hitelmősítést jelent, amelynek keretében az eszközt kibocsátották. A programra vagy kibocsátási sorozatra vonatkozó ECAI-minősítés csak abban az esetben bír jelentőséggel, ha a szóban forgó adott eszközre vonatkozik és azt az ECAI kifejezetten és egyértelműen összekapcsolja az eszköz ISIN-kódjával, továbbá nincs az ugyanattól az ECAI-tól származó eltérő kibocsátási minősítés. Az ECAI kibocsátási minősítések esetében az eurorendszer nem tesz különbséget az eszköz eredeti futamidejét illetően.

▼B

ECAI kibocsátói minősítés :

valamely kibocsátóhoz rendelt ECAI-hitelminősítést jelent. Az ECAI kibocsátói minősítések esetében az eurorendszer az elfogadható ECAI-hitelminősítés tekintetében különbséget tesz az eszköz eredeti futamideje szerint. Megkülönböztetésre kerülnek:

i. a rövid lejáratú eszközök, vagyis azok az eszközök, amelyek eredeti futamideje nem több, mint 390 nap; és

ii. a hosszú lejáratú eszközök, vagyis azok az eszközök, amelyek eredeti futamideje több, mint 390 nap. A rövid lejáratú eszközök esetében az ECAI rövid lejáratú és hosszú lejáratú kibocsátói minősítések fogadhatók el. A hosszú lejáratú eszközök esetében kizárólag a hosszú lejáratú kibocsátói ECAI minősítések fogadhatók el.

ECAI garanciavállalói minősítés : valamely garanciavállalóhoz rendelt ECAI-hitelminősítést jelent, amennyiben a garancia megfelel a IV. címben foglalt követelményeknek. Az ECAI garanciavállalói minősítések esetében az eurorendszer nem tesz különbséget az eszköz eredeti futamidejét illetően. Kizárólag az ECAI hosszú lejáratú garanciavállalói minősítések fogadhatók el.

84. cikk

Az ECAI-hitelminősítések elsőbbsége a forgalomképes eszközök tekintetében

A forgalomképes eszközök esetében az eurorendszer a következő szabályokkal összhangban veszi figyelembe az ECAI-hitelminősítéseket, amelyek meghatározzák, hogy valamely eszköz megfelel-e a hitelminőségi követelményeknek:

a) A központi vagy tartományi kormányzatok, helyi önkormányzatok, ügynökségek, multilaterális fejlesztési bankok vagy nemzetközi intézmények által kibocsátott fogalomképes eszközök és az eszközfedezetű értékpapírok kivételével a forgalomképes eszközök esetében az alábbi szabályok alkalmazandók:

i. Az eurorendszer az ECAI kibocsátói minősítéseknek elsőbbséget biztosít az ECAI kibocsátói vagy ECAI garanciavállalói minősítésekkel szemben. Ezen elsőbbségről rendelkező szabály alkalmazásának sérelme nélkül a 82. cikk (1) bekezdése a) pontjával összhangban legalább egy ECAI-hitelminősítésnek meg kel felelnie az eurorendszer alkalmazandó hitelminőségi követelményeinek.

ii. Amennyiben ugyanarra a kibocsátásra vonatkozóan több ECAI kibocsátási minősítés is rendelkezésre áll, akkor az eurorendszer ezek közül a legjobb ECAI kibocsátási minősítést veszi figyelembe. Amennyiben a legjobb ECAI kibocsátási minősítés nem felel meg az eurorendszer forgalomképes eszközökre vonatkozó hitelminőségi küszöbének, úgy az eszköz el nem fogadhatónak minősül, még abban az esetben is, ha olyan garanciával rendelkezik, amely a IV. cím alapján elfogadhatónak minősül.

iii. ECAI kibocsátási minősítés hiányában az eurorendszer figyelembe vehet ECAI kibocsátói vagy ECAI garanciavállalói minősítést. Amennyiben ugyanarra a kibocsátásra vonatkozóan több ECAI kibocsátói és/vagy ECAI garanciavállalói minősítés is rendelkezésre áll, az eurorendszer ezek közül a legjobb minősítést veszi figyelembe.

b) A központi vagy tartományi kormányzatok, helyi önkormányzatok, ügynökségek, multilaterális fejlesztési bankok vagy nemzetközi intézmények által kibocsátott fogalomképes eszközök esetében az alábbi szabályok alkalmazandók:

i. A 82. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban legalább egy ECAI hitelminősítésnek meg kell felelnie az eurorendszer alkalmazandó hitelminőségi követelményeinek. Az eurorendszer csak ECAI kibocsátói vagy ECAI garanciavállalói minősítéseket vesz figyelembe.

ii. Amennyiben több ECAI kibocsátói és ECAI garanciavállalói minősítés is rendelkezésre áll, úgy az eurorendszer ezek közül a legjobb minősítést veszi figyelembe.

iii. Az ügynökségek által kibocsátott fedezett kötvényeket nem az e pontban rögzített szabályokkal összhangban, hanem ehelyett az a) ponttal összhangban kell értékelni.

c) Az eszközfedezetű értékpapírok esetében a következő szabályok alkalmazandók.

i. A 82. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban legalább két ECAI hitelminősítésnek meg kell felelnie az eurorendszer alkalmazandó hitelminőségi követelményeinek. Az eurorendszer csak ECAI kibocsátási minősítéseket vesz figyelembe.

ii. Amennyiben kettőnél több ECAI kibocsátási minősítés áll rendelkezésre, úgy az eurorendszer ezen ECAI kibocsátási minősítések közül a legjobb és a második legjobb minősítést veszi figyelembe.

85. cikk

Több kibocsátó által kibocsátott értékpapírok

Az egynél több kibocsátóval rendelkező forgalomképes eszközök esetében az alkalmazandó ECAI kibocsátói minősítést az egyes kibocsátók potenciális felelőssége alapján, a következőként kell meghatározni:

a) Ha valamennyi kibocsátót egyetemleges felelősség terheli valamennyi további kibocsátónak a kibocsátás, vagy adott esetben a kibocsátási program vagy sorozat alapján fennálló kötelezettségeiért, úgy a figyelembe veendő ECAI kibocsátói minősítés az összes érintett kibocsátó legjobb ECAI kibocsátói minősítése közül a legmagasabb minősítés; vagy

b) Ha valamely kibocsátót nem terheli egyetemleges felelősség valamennyi további kibocsátónak a kibocsátás, vagy adott esetben a kibocsátási program vagy sorozat alapján fennálló kötelezettségeiért, úgy a figyelembe veendő ECAI kibocsátói minősítés az összes érintett kibocsátó legjobb ECAI kibocsátói minősítése közül a legalacsonyabb minősítés.

86. cikk

Nem euro minősítések

ECAI kibocsátói minősítések céljára külföldi pénznemre vonatkozó minősítés is elfogadható. Ha az eszköz a kibocsátó hazai pénznemében denominált, a hazai pénznemre vonatkozó minősítés is elfogadható.

87. cikk

A forgalomképes eszközök hitelminőségének értékelésére vonatkozó kritériumok elfogadott ECAI által biztosított hitelminősítés hiányában

(1) A 84. cikk a) vagy b) pontja alapján alkalmazandó, a kibocsátásra, a kibocsátóra vagy a garanciavállalóra vonatkozó, elfogadott ECAI-rendszer általi megfelelő hitelminősítés hiányában az eurorendszer a (2) és a (3) bekezdésben rögzített szabályokkal összhangban levezeti a forgalomképes eszközök (az eszközfedezetű értékpapírok kivételével) implicit hitelminősítését. Ennek az implicit hitelminősítésnek meg kell felelnie az eurorendszer hitelminőségi követelményeinek.

(2) Amennyiben a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat olyan tagállambeli, amelynek a pénzneme az euro, regionális kormányzat, helyi önkormányzat vagy az 575/2013/EU rendelet 4. cikkének 8. pontjában meghatározott „közszektorbeli intézmény” (a továbbiakban: a tőkekövetelményekről szóló rendelet szerinti közszektorbeli intézmény) bocsátja ki vagy garantálja, az eurorendszer a hitelminősítést az alábbi szabályokkal összhangban végzi el:

a) Amennyiben a kibocsátók vagy garanciavállalók regionális kormányzatok, helyi önkormányzatok vagy a tőkekövetelményekről szóló rendelet szerinti közszektorbeli intézmények, amelyeket az illetékes hatóságok szerint a tőkekövetelmények szempontjából az 575/2013/EU rendelet 115. cikkének (2) bekezdése, 116. cikkének (1) bekezdése és 116. cikkének (4) bekezdése értelmében azon központi kormányzattal azonos módon kell kezelni, amelynek joghatósága alá székhelyük tartozik, az ezen szervezetek által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz azon hitelminőségi besorolást kell hozzárendelni, amely valamely elfogadott ECAI által azon központi kormányzatra vonatkozóan, amelynek joghatósága alá székhelyük tartozik, biztosított legjobb hitelminősítésnek felel meg.

b) Amennyiben a kibocsátók vagy garanciavállalók regionális kormányzatok, helyi önkormányzatok vagy közszektorbeli intézmények, amelyeket az illetékes hatóságok szerint a tőkekövetelmények szempontjából az 575/2013/EU rendelet 115. cikkének (1) bekezdése és 116. cikkének (2) bekezdése értelmében a hitelintézetekkel azonos módon kell kezelni, az ezen szervezetek által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz azon hitelminőségi besorolást kell hozzárendelni, amely a valamely elfogadott ECAI által azon központi kormányzatra vonatkozóan, amelynek joghatósága alá székhelyük tartozik, biztosított legjobb hitelminősítésnél eggyel alacsonyabb hitelminőségi besorolásnak felel meg.

c) Amennyiben a kibocsátók vagy garanciavállalók az a) és a b) pontban nem említett, a tőkekövetelményekről szóló rendelet szerinti közszektorbeli intézmények, implicit hitelminősítés nem kerül levezetésre, és azokat a magánszektorbeli szervezetekkel azonos módon kell kezelni.

(3) Amennyiben a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat olyan tagállamban letelepedett nem pénzügyi vállalatok bocsátják ki vagy garantálják, amelynek a pénzneme az euro, a hitelminőség értékelését az eurorendszer a hitelkövetelések hitelminőségének értékelésére alkalmazandó, a III. cím 2. fejezetében szereplő hitelminőség-értékelési szabályok alapján végzi el. Azon eszközök, amelyek hitelminőségét az e bekezdésben szereplő szabályokkal összhangban értékelik, nem szerepelnek az elfogadható forgalomképes eszközök nyilvános listáján.

9. táblázat

Implicit hitelminősítés az ecai-hitelminősítéssel nem rendelkező kibocsátók vagy garanciavállalók esetében

	A kibocsátók vagy garanciavállalók besorolása az 575/2013/EU rendelet alapján	A megfelelő osztályhoz tartozó kibocsátók vagy garanciavállalók implicit hitelminősítése az ECAF-ból levezetve
1. osztály	Regionális kormányzatok, helyi önkormányzatok és a tőkekövetelményekről szóló rendelet szerinti közszektorbeli intézmények, amelyek az illetékes hatóságok szerint a tőkemegfelelés szempontjából a központi kormányzattal azonos módon kezelhetők	A székhelyéül szolgáló ország központi kormányzatának ECAI-hitelminősítésén alapul
2. osztály	Regionális kormányzatok, helyi önkormányzatok és a tőkekövetelményekről szóló rendelet szerinti közszektorbeli intézmények, amelyek az illetékes hatóságok szerint a tőkemegfelelés szempontjából a hitelintézetekkel azonos módon kezelhetők	A székhelyéül szolgáló ország központi kormányzatának ECAI-hitelminősítésénél egy hitelminőségi besorolással alacsonyabb (1) hitelminősítésen alapul
3. osztály	A tőkekövetelményekről szóló rendelet szerinti egyéb közszektorbeli intézmények	Úgy kezelik, mint a magánszektorbeli kibocsátókat vagy adósokat
(*1) A hitelminőségi besorolásokkal kapcsolatos információkat az EKB honlapján teszik közzé.

88. cikk

Az eszközfedezetű értékpapírokra vonatkozó további hitelminőségi követelmények

(1) Eszközfedezetű értékpapírok estén a hitelminősítésnek nyilvánosan elérhető hitelminősítési jelentésben, azaz új kibocsátásra vonatkozó jelentésben indokolt nyilvános kibocsátási minősítésen kell alapulnia. A nyilvánosan elérhető hitelminősítési jelentésnek többek között tartalmaznia kell a strukturális és jogi aspektusok átfogó elemzését, a fedezeti portfólió részletes értékelését, az ügylet résztvevőiről szóló elemzést, valamint az ügylet bármely egyéb releváns jellemzőinek elemzését.

(2) Az (1) bekezdésben rögzített követelményen kívül az eszközfedezetű értékpapírokra vonatkozóan az elfogadott ECAI-k által közzétett rendszeres felügyeleti jelentésekre van szükség. E jelentéseket legkésőbb az eszközfedezetű értékpapírok kamatfizetési időpontjától számított négy héten belül közzé kell tenni. E jelentések vonatkozási időpontja a legutóbbi kamatfizetési időpont kell legyen, a havonta kamatot fizető eszközfedezetű értékpapírok kivételével, amelyek esetében a felügyeleti jelentést legalább negyedévente közzé kell tenni. A felügyeleti jelentéseknek tartalmazniuk kell legalább a legfontosabb ügyleti adatokat, például a fedezeti portfólió összetételét, az ügylet résztvevőit, a tőkeszerkezetet, valamint a teljesítményadatokat.

III. CÍM

A NEM FORGALOMKÉPES ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ ELFOGADHATÓSÁGI FELTÉTELEK ÉS HITELMINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEK

1. FEJEZET

A nem forgalomképes eszközökre vonatkozó elfogadhatósági feltételek

1. szakasz

A hitelkövetelésekre vonatkozó elfogadhatósági feltételek

89. cikk

Elfogadható eszköztípus

(1) Az elfogadható eszköztípus az olyan hitelkövetelés, amely valamely adósnak egy ügyféllel szemben fennálló tartozása.

(2) Elfogadhatónak minősülnek a hitelkövetelések azon típusai is, amelyek csökkenő egyenleggel rendelkeznek, vagyis amelyeknél a tőke- és a kamattörlesztés előre megállapított ütem szerint történik, valamint a lehívott hitelkeretek.

(3) Nem minősülnek a hitelkövetelések elfogadható típusainak a folyószámlahitelek, a hitellevelek és a lehívatlan hitelkeretek (például az igénybe nem vett rulírozó hitelkövetelések), amelyek engedélyezik ugyan a hitel felhasználását, de szigorú értelemben nem bankhitelek.

(4) A szindikált hitelben fennálló részesedés a hitelkövetelések elfogadható típusának minősül. E szakasz alkalmazásában a szindikált hitelben fennálló részesedés olyan hitelkövetelés, amely valamely hitelfelvevőnek egy hitelszindikátusba tömörült hitelezői csoport által nyújtott hitelben való részvételéből ered.

(5) A puszta hitelezési viszonytól eltérő keretek között nyújtott hitelkövetelés elfogadható eszköztípusnak minősülhet. A meghatározott lízing- vagy faktoringkonstrukciókból eredő követelés elfogadható eszköztípusnak minősülhet, amennyiben hitelkövetelésnek minősül. A faktoring keretében vásárolt követelések csak akkor minősülnek elfogadható eszköztípusnak, amennyiben ténylegesen hitelkövetelést képviselnek, és nem más típusú, például vételárra vonatkozó követelést.

90. cikk

A hitelkövetelések tőkeösszege és kamatozása

Az elfogadhatóság érdekében a hitelköveteléseknek a végső törlesztésig a következő követelményeknek kell megfelelniük:

a) a tőkeösszeg rögzített és feltételhez nem kötött; és

b) a kamatláb nem eredményezhet negatív pénzáramlást, így a kamatláb az alábbiak valamelyike:

i. kamatszelvény nélküli;

ii. rögzített;

iii. változó, vagyis egy referencia-kamatlábhoz vagy az inflációhoz kötött.

91. cikk

Alárendelés hiánya

A hitelkövetelések nem testesíthetnek meg tőkeösszegre, illetve kamatra vonatkozó olyan jogokat, amelyek alá vannak rendelve: a) az adós egyéb fedezetlen adósságkötelezvényei (az ugyanazon szindikált hitelben fennálló egyéb részesedéseket vagy alrészesedéseket is beleértve) tulajdonosai jogainak; és b) ugyanazon kibocsátó egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjai tulajdonosai jogainak.

92. cikk

A hitelkövetelésekre vonatkozó hitelminőségi követelmények

A hitelkövetelések hitelminőségét az adós vagy a garanciavállaló hitelképessége alapján értékelik. Az érintett adósnak vagy garanciavállalónak meg kell felelnie az eurorendszer hitelkövetelésekre vonatkozó hitelminőségi követelményeinek, amelyek a negyedik rész III. címének 2. fejezetében rögzített, hitelkövetelésekre vonatkozó ECAF-szabályokban kerülnek meghatározásra.

93. cikk

A hitelkövetelések minimális értéke

Belföldi felhasználás esetén a hitelköveteléseknek az ügyfél által fedezetként történő benyújtás időpontjában el kell érniük a székhely szerinti NKB által rögzített minimális küszöbértéket. Határokon átnyúló felhasználás esetén a minimális küszöbérték 500 000 EUR.

94. cikk

A hitelkövetelések denominálásának pénzneme

A hitelköveteléseket euróban kell denominálni, vagy azon tagállamok valamely korábbi pénznemében, amelyek pénzneme az euro.

95. cikk

Az adós vagy garanciavállaló típusa

(1) Az elfogadható hitelkövetelések adósai, illetve garanciavállalói a nem pénzügyi vállalatok, közszektorbeli szervezetek, multilaterális fejlesztési bankok vagy nemzetközi szervezetek. E cikk alkalmazásában az eurorendszer multilaterális fejlesztési bankot vagy nemzetközi szervezetet a 69. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő módon ismerhet el.

(2) Amennyiben egy hitelkövetelésnek egynél több adósa van, minden adós egyénileg és külön-külön felelős a hitelkövetelés egészének teljes visszafizetéséért.

96. cikk

Az adós vagy garanciavállaló letelepedési helye

(1) A hitelkövetelés adósának székhelye valamely olyan tagállamban kell legyen, amelyek a pénzneme az euro.

(2) A hitelkövetelés garanciavállalójának székhelye szintén valamely olyan tagállamban kell legyen, amelynek a pénzneme az euro, kivéve, ha a garanciára nem a hitelminőségi követelmények nem forgalomképes eszközökre vonatkozó megállapításához van szükség, mivel rendelkezésre áll az adós megfelelő hitelminősítése.

▼M2

(3) A multilaterális fejlesztési bank vagy nemzetközi szervezet, mint adós vagy garanciavállaló esetében az (1) és (2) bekezdésben rögzített szabályok nem alkalmazandók, és azok székhelyüktől függetlenül elfogadhatónak minősülnek.

▼B

97. cikk

Irányadó jog

A hitelkövetelési megállapodásra, valamint az ügyfél és a székhely szerinti NKB közötti, a hitelkövetelést fedezetként mobilizáló megállapodásra egyaránt valamely olyan tagállam jogát kell alkalmazni, amelynek a pénzneme az euro. Ezenkívül összesen kettőnél több irányadó jog nem lehet alkalmazandó az alábbiakra:

a) az ügyfél;

b) a hitelező;

c) az adós;

d) a garanciavállaló (adott esetben);

e) a hitelkövetelési megállapodás;

f) az ügyfél és a székhely szerinti NKB közötti, a hitelkövetelést fedezetként mobilizáló megállapodás.

98. cikk

Kezelési eljárások

A hitelköveteléseket az eurorendszernek az NKB-k nemzeti dokumentációjában meghatározott eljárásai szerint kell kezelni.

▼M2

99. cikk

A hitelkövetelésekre vonatkozó további jogi követelmények

(1) Annak biztosításához, hogy a hitelkövetelésekre szóló érvényes biztosíték jöjjön létre, és a hitelkövetelést az ügyfél nemteljesítése esetén gyorsan érvényesíteni lehessen, további jogi követelményeknek kell teljesülniük. Ezek a jogi követelmények a következőkre vonatkoznak:

a) a hitelkövetelés fennállásának ellenőrzése;

b) a hitelkövetelések mobilizálására vonatkozó megállapodások érvényessége;

c) a mobilizálás harmadik felekkel szembeni teljes hatálya;

d) a hitelkövetelések mobilizálására és érvényesítésére vonatkozó korlátozások hiánya;

e) a banktitokkal és a bizalmas kezeléssel kapcsolatos korlátozások hiánya.

(2) A fenti jogi követelmények tartalmát a 100–105. cikk határozza meg. A nemzeti jogok sajátosságainak további részletei az NKB-k megfelelő nemzeti dokumentációiban találhatók.

▼B

100. cikk

A hitelkövetelések benyújtásához használt eljárások ellenőrzése

Az NKB-k, a felügyeleti szervek, vagy a külső könyvvizsgálók eseti ellenőrzést végeznek az ügyfél által a hitelkövetelésekre vonatkozó információk eurorendszernek történő megküldéséhez használt eljárások megfelelőségére vonatkozóan.

101. cikk

A hitelkövetelések fennállásának ellenőrzése

(1) Az NKB-knek legalább valamennyi következő intézkedést végre kell hajtaniuk a fedezetként mobilizált hitelkövetelések fennállásának ellenőrzése érdekében:

a) Az NKB-knek legalább negyedévente írásbeli igazolást kell beszerezniük az ügyfelektől, amelyben az ügyfelek igazolják az alábbiakat:

i. a hitelkövetelések fennállását (ezt a központi hitelnyilvántartásokban (ahol ilyen létezik) tárolt információkkal való összevetés is helyettesítheti);

ii. a hitelkövetelések eurorendszer által alkalmazott elfogadhatósági feltételeknek való megfelelését;

iii. azt, hogy az ilyen hitelkövetelés egyidejűleg nem szolgál fedezetként harmadik fél javára, és az ügyfél e hitelkövetelést nem mobilizálja fedezetként harmadik fél javára;

iv. azt, hogy az ügyfél vállalja, hogy legkésőbb a következő munkanapon tájékoztatást ad a közte és az NKB között fennálló szerződéses viszonyt lényegesen érintő bármilyen eseményről, különösen a lejárat előtti, a részleges vagy teljes törlesztésről, a leminősítésről, továbbá a hitelkövetelés feltételeinek lényeges megváltozásáról.

b) Az NKB-k vagy az érintett központi hitelnyilvántartások, illetékes bankfelügyeleti hatóságok vagy külső könyvvizsgálók véletlenszerű ellenőrzéseket végeznek az ügyfelek által adott írásbeli igazolások minőségére és pontosságára vonatkozóan, a fizikai dokumentáció átadása vagy helyszíni ellenőrzések útján. Az egyes hitelkövetelések tekintetében ellenőrzött információk kiterjednek legalább a hitelkövetelések fennállását és elfogadhatóságát meghatározó jellemzőkre. Az ECAF által jóváhagyott, belső minősítésen alapuló (IRB) rendszerekkel rendelkező ügyfelek esetében a hitelkövetelések hitelminőségének vizsgálatára vonatkozó további ellenőrzések magukban foglalják az eurorendszer hitelműveleteiben fedezetként felhasznált hitelkövetelések adósai nemteljesítési valószínűségének ellenőrzését is.

(2) A 100. cikk vagy az e cikk (1) bekezdése a) és b) pontjának megfelelően az NKB-k, felügyeleti szervek, külső könyvvizsgálók vagy központi hitelnyilvántartások által lefolytatott ellenőrzések tekintetében az ellenőrzést végzőket fel kell jogosítani ezen vizsgálatok elvégzésére, szükség esetén szerződéses formában, illetve a vonatkozó nemzeti előírásokkal összhangban.

102. cikk

A hitelkövetelések mobilizálására vonatkozó megállapodások érvényessége

A hitelkövetelés fedezetként történő mobilizálására vonatkozó megállapodás az alkalmazandó nemzeti jog alapján az ügyfél és az érintett NKB között érvényes. Az ügyfélnek és/vagy – szükség szerint – a kedvezményezettnek meg kell felelnie minden olyan jogi követelménynek, amelyre a megállapodás érvényességének biztosítása érdekében, továbbá a hitelkövetelések fedezetként történő mobilizálása érdekében szükség van.

103. cikk

A mobilizálás harmadik felekkel szembeni teljes hatálya

(1) A hitelkövetelés fedezetként történő mobilizálására vonatkozó megállapodás harmadik felekkel szemben az alkalmazandó nemzeti jog alapján érvényes. Az ügyfélnek és/vagy – szükség szerint – a kedvezményezettnek meg kell felelnie minden olyan jogi követelménynek, amelyre az érvényes mobilizálás érdekében szükség van.

(2) Az adós értesítését illetően az alkalmazandó nemzeti jogtól függően az alábbiak alkalmazandók.

a) Amennyiben a hitelkövetelés fedezetként történő mobilizálásának harmadik felekkel szembeni teljes hatályának biztosításához és különösen a székhely szerinti NKB biztosítéki joga egyéb hitelezőkkel szembeni elsőbbségének biztosításához szükséges az adós értesítése vagy a mobilizálás nyilvános nyilvántartásba vétele, úgy ezen értesítési vagy nyilvántartásbavételi követelményeknek a hitelkövetelés fedezetként való tényleges mobilizálása előtt vagy annak időpontjában kell eleget tenni.

b) Amennyiben az adós előzetes értesítése, illetve a fedezetként nyújtott hitelkövetelés mobilizálásának nyilvános nyilvántartásba vétele az a) ponttal összhangban a vonatkozó nemzeti dokumentáció értelmében nem szükséges, az adóst utólag kell értesíteni. Az utólagos értesítés keretében az ügyfélnek vagy – a nemzeti dokumentációban foglaltak szerint – a székhely szerinti NKB-nak a nemteljesítési eseményt vagy az alkalmazandó nemzeti dokumentációban részletesebben meghatározott egyéb hitelkockázati eseményt követően haladéktalanul értesítenie kell az adóst a fedezetként nyújtott hitelkövetelés ügyfél általi, az NKB javára történő mobilizálásáról.

c) Az NKB-k dönthetnek úgy, hogy előzetes értesítést, vagy a mobilizálás előtt vagy annak időpontjában történő nyilvántartásba vételt írnak elő, akkor is, ha ezen alakiságok az a) pontban rögzített célok érdekében nem szükségesek.

d) Azon hitelkövetelések esetében, amelyek bemutatóra szóló instrumentumok, a székhely szerinti NKB előírhatja, hogy e bemutatóra szóló instrumentumot előzetesen, vagy a fedezetként való tényleges mobilizálás időpontjában fizikailag juttassák el hozzá vagy egy harmadik félhez. Az a) és b) pontban meghatározott értesítési követelmények nem alkalmazandók azon hitelkövetelésekre, amelyek bemutatóra szóló instrumentumok.

(3) A fenti követelmények minimumkövetelmények. Az NKB-k dönthetnek úgy, hogy a fenti eseteken túlmenően is megkövetelnek előzetes értesítést vagy nyilvántartásba vételt, akár a bemutatóra szóló instrumentumok esetében is.

104. cikk

A hitelkövetelések mobilizálására és érvényesítésére vonatkozó korlátozások hiánya

(1) A hitelköveteléseknek teljes mértékben átruházhatónak és az eurorendszer javára korlátozás nélkül mobilizálhatónak kell lenniük. A hitelkövetelési megállapodás, illetve az ügyfél és az adós között létrejött más szerződés nem tartalmazhat semmiféle korlátozó rendelkezést a fedezetként való mobilizálást illetően, kivéve, ha a nemzeti jogszabályok úgy rendelkeznek, hogy az ilyen szerződéses korlátozások a fedezet mobilizálása tekintetében nem érintik az eurorendszert.

(2) A hitelkövetelési megállapodás, illetve az ügyfél és az adós között létrejött más szerződés nem tartalmazhat semmiféle korlátozó rendelkezést az eurorendszer hitelműveletei céljára fedezetként felhasznált hitelkövetelés érvényesítését illetően, beleértve ennek formáját, idejét vagy bármilyen más követelményét.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés sérelme nélkül a szindikált hitelekben fennálló részesedések bankokra, pénzügyi intézményekre és az olyan szervezetekre történő engedményezése, amelyek hitelek, értékpapírok vagy más pénzügyi eszközök létrehozásával, vásárlásával vagy azokba történő befektetéssel rendszeresen foglalkoznak, vagy ennek céljából kerültek létrehozásra, nem minősül a hitelkövetelés érvényesítésére vonatkozó korlátozásnak.

▼M4

(3a) 2018. január 1-jétől az NKB-k az ezen időpontot követően keletkezett hitelkövetelések fedezetként való elfogadása esetén olyan mechanizmust alkalmaznak, amely biztosítja a beszámítási kockázat kizárását vagy jelentős csökkentését. A 2018. január 1. előtti eredetű hitelkövetelések, amelyekre e mechanizmus nem vonatkozott, 2019. december 31-ig fedezetként mobilizálhatók, amennyiben minden más elfogadhatósági feltétel teljesül.

▼B

(4) Az (1) és a (2) bekezdés ellenére a fizetések begyűjtését és szétosztását, valamint a hitel kezelését ellátó hitelbonyolító nem minősül a szindikált hitelben fennálló részesedés mobilizálására és érvényesítésére vonatkozó korlátozásnak, feltéve, hogy: a) a hitelbonyolító az Unióban található hitelintézet; és b) a szindikátus érintett tagja és a hitelbonyolító közötti szolgáltatási viszony a szindikált hitelben fennálló részesedéssel együtt átruházható.

105. cikk

A banktitokkal és a bizalmas kezeléssel kapcsolatos korlátozások hiánya

Az ügyfélnek és az adósnak szerződéses úton meg kell állapodnia arról, hogy az adós feltétel nélkül hozzájárul, hogy az ügyfél az eurorendszer rendelkezésre bocsássa a hitelköveteléssel és az adóssal kapcsolatos információkat, amelyeket a székhely szerinti NKB annak érdekében ír elő, hogy meggyőződjön arról, a hitelkövetelésekre szóló érvényes biztosíték került létrehozásra, és az ügyfél nemteljesítése esetén a hitelkövetelések gyorsan érvényesíthetők. Ez a követelmény nem szükséges, amennyiben az ilyen információk korlátozás nélküli rendelkezésre bocsátása az alkalmazandó nemzeti jog alapján a székhely szerinti NKB alkalmazandó nemzeti dokumentációjában foglaltak értelmében biztosított.

2. szakasz

A lekötött betétekre vonatkozó elfogadhatósági feltételek

106. cikk

A lekötött betétekre vonatkozó elfogadhatósági feltételek

A 12. cikkben leírt, valamely ügyfélnél tartott lekötött betétek az eurorendszer hitelműveletei céljára elfogadható fedezetnek minősülnek.

3. szakasz

Az RMBD-kre vonatkozó elfogadhatósági feltételek

107. cikk

Az RMBD-kre vonatkozó elfogadhatósági feltételek

(1) Az RMBD-nek olyan saját váltónak vagy idegen váltónak kell lennie, amelyet lakossági jelzáloghitelekből álló portfólió fedez, azonban nincs teljesen értékpapírosítva. Lehetővé kell tenni a portfólióban levő eszközök kicserélését, és olyan mechanizmust kell kialakítani, amely biztosítja, hogy a székhely szerinti NKB – a közérdekű okokból mentességet élvező hitelezők kivételével – minden hitelezővel szemben elsőbbséget élvezzen.

(2) Az RMBD-knek rögzített és feltételhez nem kötött tőkeösszeggel és negatív pénzáramlást nem eredményező kamatszelvénnyel kell rendelkezniük.

(3) Az RMBD-knek meg kell felelniük az eurorendszer RMBD-kre vonatkozó ECAF-szabályokban meghatározott hitelminőségi követelményeinek, amelyeket az ezen negyedik rész III. címének 2. fejezete tartalmaz.

(4) Az RMBD-ket olyan hitelintézetnek kell kibocsátania, amely valamely olyan tagállamban letelepedett ügyfél, amelyek a pénzneme az euro.

(5) Az RMBD-ket euróban kell denominálni, vagy azon tagállamok valamely korábbi pénznemében, amelyek pénzneme az euro.

(6) Az RMBD kibocsátója saját maga legalább havonta igazolja, hogy a fedezeti alapban szereplő lakossági jelzálogok megfelelnek a székhely szerinti NKB által meghatározott nemzeti szabályokban rögzített és a hitelminősítés alapjául szolgáló elfogadhatósági feltételeknek.

(7) Az RMBD-k tekintetében a mobilizálási, felhasználási és kezelési eljárásokra az eurorendszernek a székhely szerinti NKB nemzeti dokumentációjában meghatározott eljárásai vonatkoznak.

▼M2

4. szakasz

A DECC-kre vonatkozó elfogadhatósági feltételek

107a. cikk

Elfogadható eszköztípus

(1) Az elfogadható eszköztípus a 2. cikk (70a) bekezdésében a DECC vonatkozásában meghatározott adósságinstrumentumok.

(2) A DECC-ek a 63. cikkben megállapított feltételeknek megfelelő rögzített és feltétlen tőkeösszeggel és kamatszelvény-struktúrával rendelkeznek. A fedezeti alap kizárólag olyan hitelköveteléseket tartalmazhat, amelyek vonatkozásában:

a) egy meghatározott kölcsönszintű DECC-adatűrlap; vagy

b) egy eszközfedezetű értékpapír kölcsönszintű adatűrlap a 73. cikkben foglaltaknak megfelelően

rendelkezésre áll.

(3) A mögöttes hitelköveteléseknek az olyan tagállamban, amelynek a pénzneme az euro, letelepedett adósoknak nyújtottnak kell lenniük. Az értékpapírosítást kezdeményezőnek az eurorendszer olyan ügyfelének kell lennie, amely olyan tagállamban, amelyek a pénzneme az euro telepedett le, továbbá a hitelkövetelést a kibocsátó megszerezte az eszköztulajdonostól.

▼C1

(4) A DECC kibocsátójának olyan tagállamban, amelynek a pénzneme az euro, letelepedett különleges célú gazdasági egységnek kell lennie. A tranzakció résztvevőinek – a kibocsátó, a mögöttes hitelkövetelések adósai és az értékpapírosítást kezdeményező kivételével – EGT-országban letelepedettnek kell lenniük.

▼M2

(5) A DECC-ket euróban kell denominálni, vagy azon tagállamok valamely korábbi pénznemében, amelyek pénzneme az euro.

(6) Egy kedvező értékelés elvégzését követően az eurorendszer a DECC struktúrát az eurorendszer számára fedezetként elfogadhatóként hagyja jóvá.

(7) A DECC-ekre, az értékpapírosítást kezdeményezőre, továbbá a mögöttes hitelkövetelések adósaira és adott esetben garanciavállalóira, a mögöttes hitelkövetelési megállapodásokra, valamint a fedezetül szolgáló hitelköveteléseknek az értékpapírosítást kezdeményezőtől a kibocsátóhoz történő közvetlen vagy közvetett átruházását szolgáló megállapodásokra azon ország joga irányadó, amelyben a kibocsátó letelepedett.

(8) A DECC-knek meg kell felelniük a 66. és a 67. cikkben foglalt, a kibocsátás helyére és az elszámolási eljárásokra vonatkozó követelményeknek.

107b. cikk

Az alárendelés hiánya a DECC-k tekintetében

A DECC-k nem szolgálhatnak alapul a tőkeösszegre és/vagy kamatra vonatkozó olyan jogoknak, amelyek ugyanazon kibocsátó egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaihoz kapcsolódó tulajdonjogoknak vannak alárendelve.

107c. cikk

Hitelminőségi követelmények

Az DECC-knek meg kell felelniük az eurorendszer hitelminőségi követelményeinek, amelyeket az ezen negyedik rész III. cím 2. fejezetének 3. szakasza tartalmaz.

107d. cikk

A mögöttes hitelkövetelések kibocsátó által történő megszerzése

A mögöttes hitelköveteléseket a kibocsátónak az értékpapírosítást kezdeményezőtől az eurorendszer által „valódi átruházásnak” vagy „valódi átruházással egyenértékűnek” tekintett és bármely harmadik féllel szemben érvényesíthető eljárással kell megszereznie, és azok nem lehetnek elérhetők az értékpapírosítást kezdeményező és annak hitelezői számára még az értékpapírosítást kezdeményező fizetésképtelensége esetén sem.

107e. cikk

A DECC-ekre vonatkozó átláthatósági követelmények

(1) A DECC-eknek az átláthatósági követelményeknek struktúrájuk és a mögöttes egyedi hitelkövetelések tekintetében is meg kell felelniük.

(2) A DECC struktúrája szintjén nyilvánosan elérhetővé kell tenni a DECC főbb ügyleti adatait, mint például az ügyletben résztvevő felek megnevezését, a DECC fő strukturális jellemzőinek összefoglalását, a fedezet összefoglaló ismertetését és a DECC általános szerződési feltételeit. Az eurorendszernek lehetősége van arra, hogy bármely általa relevánsnak ítélt harmadik féltől, így többek között, de nem kizárólag a kibocsátótól és/vagy az értékpapírosítást kezdeményezőtől bárminemű olyan dokumentációt vagy jogvéleményt bekérhessen, amelyet szükségesnek tart.

(3) A mögöttes egyedi hitelkövetelések szintjén elérhetővé kell tenni a mögöttes egyedi hitelkövetelések portfóliójának átfogó és szabványosított hitelszintű adatait a VIII. mellékletben meghatározott eljárásoknak megfelelően, kivéve az adatszolgáltatási gyakoriság tekintetében és az átmeneti időszakot. A DECC-k elfogadhatósága érdekében valamennyi mögöttes hitelkövetelésnek homogénnek kell lennie, azaz az azokra vonatkozó adatokat szolgáltatni kell tudni a kölcsönszintű űrlapok egyikének felhasználásával. Az eurorendszer a vonatkozó adatok kiértékelését követően meghatározhatja azt is, hogy a DECC nem homogén.

(4) A kölcsönszintű adatokat legalább havonta jelenteni kell, legkésőbb a lezárás időpontját követő hónapban. A lezárás azon időpontja, amely vonatkozásában a kölcsönszintű adatokat jelenteni kell, a hónap utolsó naptári napja. Amennyiben a kölcsönszintű adatok szolgáltatására vagy aktualizálására nem kerül sor a lezárást követő egy hónapban, úgy a DECC a továbbiakban nem minősül elfogadhatónak.

(5) Az eszközfedezetű értékpapírokra vonatkozó adatminőségi követelmények a DECC-kre is vonatkoznak, ideértve az egyes DECC kölcsönszintű adatszolgáltatási űrlapokat is. A DECC-ek vonatkozásában nincs átmeneti időszak arra nézve, hogy azok elérjék a kölcsönszintű adatokra vonatkozó legkisebb elfogadható minőségi értéket.

(6) Az elfogadhatóság értékelése során az eurorendszer az alábbiakat veszi figyelembe: a) a kötelező adatszolgáltatás elmaradása; és b) milyen gyakran fordul elő, hogy az egyedi kölcsönszintű adatmezőkben nem szerepelnek érdemi adatok.

107f. cikk

Az elfogadható mögöttes hitelkövetelések típusai

(1) Valamennyi mögöttes hitelkövetelésnek meg kell felelnie a hitelkövetelésekre vonatkozó elfogadhatósági követelményeknek, összhangban a negyedik rész III. cím 1. fejezetének 1. szakaszával, az ezen cikkben foglalt eltérésekre is figyelemmel.

(2) Annak biztosítása érdekében, hogy a mögöttes hitelkövetelésekhez kapcsolódó olyan érvényes biztosíték kerüljön létrehozatalra, amely az értékpapírosítást kezdeményező fizetésképtelensége esetén a kibocsátó és a DECC tulajdonosai számára az ilyen követelések gyors lehívását biztosítja, a következő további jogi feltételeket kell kielégíteni, a (3)–(9) bekezdésben meghatározottak szerint:

a) a mögöttes hitelkövetelések meglétének ellenőrzése;

b) a mögöttes hitelkövetelések mobilizálására vonatkozó megállapodások érvényessége;

c) a mobilizálás harmadik felekkel szembeni teljes hatálya;

d) a mögöttes hitelkövetelés átruházása nem korlátozott;

e) a mögöttes hitelkövetelés érvényesítése nem korlátozott;

f) a banktitok és a bizalmasság tekintetében nincs korlátozás.

A nemzeti jogok sajátosságainak további részleteit az NKB-k megfelelő nemzeti dokumentációiba kell foglalni.

(3) Azon NKB, ahol az értékpapírosítást kezdeményező letelepedett, illetve felügyeleti szervek, vagy külső könyvvizsgálók egyszeri eseti vizsgálatnak vetik alá az értékpapírosítást kezdeményező által a mögöttes hitelkövetelésre vonatkozó információk eurorendszernek történő megküldése érdekében alkalmazott eljárások megfelelőségét.

(4) Azon NKB-knek, ahol az értékpapírosítást kezdeményező letelepedett, legalább valamennyi következő intézkedést végre kell hajtaniuk a mögöttes hitelkövetelések fennállásának ellenőrzése érdekében:

a) Az NKB-knek legalább negyedévente írásbeli igazolást kell beszerezniük az értékpapírosítást kezdeményezőtől, amelyben az értékpapírosítást kezdeményezők igazolják az alábbiakat:

i. a mögöttes hitelkövetelések fennállását: ezt, ahol ilyen létezik, a központi hitelnyilvántartásokban tárolt információkkal való összevetés is helyettesítheti;

ii. a mögöttes hitelkövetelések eurorendszer által alkalmazott elfogadhatósági feltételeknek való megfelelését;

iii. azt, hogy az ilyen mögöttes hitelkövetelés egyidejűleg nem szolgál fedezetként harmadik fél javára, és az értékpapírosítást kezdeményező az ilyen mögöttes hitelkövetelést nem mobilizálja fedezetként az eurorendszer vagy harmadik fél javára;

iv. azt, hogy az értékpapírosítást kezdeményező vállalja, hogy legkésőbb a következő munkanapon tájékoztatást ad az érintett NKB számára a mögöttes hitelkövetelések fedezeti értékét lényegesen érintő bármilyen eseményről, különösen a lejárat előtti, illetve részleges vagy teljes törlesztésről, a leminősítésről, továbbá a mögöttes hitelkövetelés feltételeinek lényeges megváltozásáról.

b) Azon NKB-k, ahol az értékpapírosítást kezdeményező letelepedett, vagy az érintett központi hitelnyilvántartások, illetékes bankfelügyeleti hatóságok vagy külső könyvvizsgálók véletlenszerű ellenőrzéseket végeznek az értékpapírosítást kezdeményezők által adott írásbeli igazolások minőségére és pontosságára vonatkozóan, a fizikai dokumentáció átadása vagy helyszíni ellenőrzések útján. Az egyes mögöttes hitelkövetelések tekintetében ellenőrzött információk kiterjednek legalább a mögöttes hitelkövetelések fennállását és elfogadhatóságát meghatározó jellemzőkre. Az ECAF által jóváhagyott, belső minősítésen alapuló (IRB) rendszerekkel rendelkező értékpapírosítást kezdeményezők esetében a mögöttes hitelkövetelések hitelminőségének vizsgálatára vonatkozó további ellenőrzések magukban foglalják az eurorendszer hitelműveleteiben fedezetként felhasznált DECC-k mögöttes hitelkövetelései adósai nemteljesítési valószínűségének ellenőrzését is.

c) A 107f. cikk (3) bekezdésének, illetve (4) bekezdése a) vagy b) pontjának megfelelően azon NKB-k, ahol az értékpapírosítást kezdeményező letelepedett, illetve felügyeleti szervek, külső könyvvizsgálók vagy központi hitelnyilvántartások által lefolytatott ellenőrzések tekintetében az ellenőrzést végzőket fel kell jogosítani ezen vizsgálatok elvégzésére, szükség esetén szerződéses formában, illetve a vonatkozó nemzeti előírásokkal összhangban.

(5) A mögöttes hitelkövetelésnek a kibocsátó számára történő átruházására, vagy mobilizálással történő átruházásra, illetve tulajdonjogi hitelbiztosítására vagy kézi zálogjogba adására vonatkozó megállapodás az alkalmazandó nemzeti jog alapján a kibocsátó és az értékpapírosítást kezdeményező és/vagy – értelemszerűen – a kedvezményezett/engedményes/zálogjogosult között érvényes. Az értékpapírosítást kezdeményezőnek és/vagy – értelemszerűen – a kedvezményezettnek meg kell felelnie minden olyan jogi követelménynek, amelyre a megállapodás érvényességének biztosítása érdekében, továbbá a mögöttes hitelkövetelések fedezetként közvetlen vagy közvetetten történő érvényes mobilizálása érdekében szükség van. Az adós értesítését illetően az alkalmazandó nemzeti jogtól függően az alábbiak alkalmazandók.

a) Esetenként szükséges lehet az adós értesítése az alábbiakról, illetve az alábbiak nyilvános nyilvántartásba vétele: i. a mögöttes hitelköveteléseknek a kibocsátóra történő (közvetlen vagy közvetett) átruházásáról; ii. abban az esetben, ha az ügyfelek fedezetként mobilizálják a DECC-eket a székhely szerinti NKB javára annak a harmadik felekkel szemben történő szabályos érvényesítése érdekében; és különösen iii. a kibocsátó biztosítéki jogáról (a mögöttes hitelkövetelések tekintetében) és/vagy a székhely szerinti NKB biztosítéki jogáról (a DECC-k, mint fedezet tekintetében) az egyéb hitelezőkkel szembeni elsőbbségük biztosítása érdekében. Ilyen esetekben az alábbi értesítési, illetve nyilvántartásba vételi követelményeknek kell megfelelni: i. előzetesen vagy a mögöttes hitelkövetelés tényleges (közvetlen vagy közvetett) átruházása időpontjában kell értesítenie a kibocsátót; vagy ii. amikor az ügyfelek fedezetként mobilizálják a DECC-eket a székhely szerinti NKB javára.

b) Amennyiben az adós előzetes értesítése, illetve a nyilvános nyilvántartásba vétel az a) ponttal összhangban a vonatkozó nemzeti dokumentáció értelmében nem szükséges, az adóst utólag kell értesíteni. Az utólagos értesítés keretében a nemzeti dokumentációban foglaltak szerint a nemteljesítési eseményt vagy az alkalmazandó nemzeti dokumentációban részletesebben meghatározott egyéb hitelkockázati eseményt követően haladéktalanul értesíteni kell az adóst a mögöttes hitelkövetelések átruházásról illetve mobilizálásáról.

c) Az a) és b) pontban foglaltak minimumkövetelmények. Az eurorendszer dönthet úgy, hogy a fenti eseteken túlmenően is megkövetelnek előzetes értesítést vagy nyilvántartásba vételt, akár a bemutatóra szóló instrumentumok esetében is.

(6) A mögöttes hitelköveteléseknek teljes mértékben átruházhatónak, és a kibocsátó javára korlátozás nélkül átruházhatónak kell lenniük. A mögöttes hitelkövetelési megállapodások, illetve az értékpapírosítást kezdeményező és az adós között létrejött más szerződések nem tartalmazhatnak semmiféle, a fedezet átruházását korlátozó rendelkezést. A mögöttes hitelszerződések, illetve az értékpapírosítást kezdeményező és az adós között létrejött más szerződések nem tartalmazhatnak semmiféle korlátozó rendelkezést a mögöttes hitelkövetelés érvényesítését illetően, beleértve az annak a formájára, idejére, vagy bármilyen más követelményére vonatkozó korlátozást is, annak érdekében, hogy az eurorendszer képes legyen a DECC-k fedezetét érvényesíteni.

(7) A (6) bekezdés sérelme nélkül a szindikált hitelekben fennálló részesedések bankokra, pénzügyi intézményekre és az olyan szervezetekre történő engedményezése, amelyek hitelek, értékpapírok vagy más pénzügyi eszközök létrehozásával, vásárlásával vagy azokba történő befektetéssel rendszeresen foglalkoznak, vagy ennek céljából kerültek létrehozásra, nem minősül a mögöttes hitelkövetelések érvényesítésére vonatkozó korlátozásnak.

(8) Az (6) és a (7) bekezdés ellenére a fizetések begyűjtését és szétosztását, valamint a hitel kezelését ellátó hitelbonyolító nem minősül a szindikált hitelben fennálló részesedés átruházására és érvényesítésére vonatkozó korlátozásnak, feltéve, hogy:

a) a hitelbonyolító olyan hitelintézet, amely valamely tagállamban található; és

b) a szindikátus érintett tagja és a hitelbonyolító közötti szolgáltatási viszony a szindikált hitelben fennálló részesedéssel együtt átruházható.

(9) Az értékpapírosítást kezdeményezőnek és az adósnak szerződéses úton meg kell állapodnia arról, hogy az adós feltétel nélkül hozzájárul ahhoz, hogy a DECC-t mobilizáló értékpapírosítást kezdeményező, a kibocsátó és bármely ügyfél az eurorendszer rendelkezésre bocsássa az érintett mögöttes hitelköveteléssel és az adóssal kapcsolatos információkat, amelyeket az érintett NKB annak érdekében ír elő, hogy meggyőződjön arról, a mögöttes hitelkövetelésekre szóló érvényes biztosíték került létrehozásra, és az értékpapírosítást kezdeményező, illetve a kibocsátó nemteljesítése esetén a mögöttes hitelkövetelések gyorsan érvényesíthetők.

▼B

2. FEJEZET

Az eurorendszer nem forgalomképes eszközökre vonatkozó hitelminőségi követelményei

108. cikk

Az eurorendszer nem forgalomképes eszközökre vonatkozó hitelminőségi követelményei

A nem forgalomképes eszközökre az elfogadhatóság érdekében az eurorendszer következő hitelminőségi követelményei alkalmazandók.

a) A hitelkövetelések esetében a hitelkövetelés hitelminőségét az adós vagy a garanciavállaló hitelképessége alapján kell értékelni, amelynek legalább az eurorendszer harmonizált minősítési rendszerében meghatározott 3-as hitelminősítési besorolásnak kell megfelelnie.

b) Az RMBD-k esetében a hitelminőség értékelésének legalább az eurorendszer harmonizált minősítési rendszerében meghatározott 2-es hitelminősítési besorolásnak kell megfelelnie.

1. szakasz

Az eurorendszer hitelkövetelésekre vonatkozó hitelminőségi követelményei

109. cikk

A hitelkövetelések hitelminőségének értékelésére vonatkozó általános szabályok

(1) Az eurorendszer a hitelkövetelések hitelminőségét az adósok vagy a garanciavállalók hitelképessége alapján értékeli, amelyet az ügyfél által a 110. cikkel összhangban kiválasztott hitelminősítő rendszer vagy forrás szolgáltatott.

(2) Az ügyfeleknek a következő munkanap folyamán értesíteniük kell az érintett NKB-t a tudomásukra jutott hitelkockázati eseményekről, beleértve a fedezetként mobilizált hitelkövetelések adósainak fizetési késedelmét, és az érintett NKB kérésére vissza kell vonniuk vagy ki kell cserélniük az eszközöket.

(3) Az ügyfelek felelősek azért, hogy mindig a legfrissebb hitelminősítést használják, amelyet a kiválasztott hitelminősítő rendszer vagy forrás a fedezetként mobilizált hitelkövetelések adósairól vagy garanciavállalóiról a rendelkezésükre bocsát.

110. cikk

A hitelminősítő rendszer vagy forrás kiválasztása

(1) A fedezetként hitelköveteléseket mobilizáló ügyfelek kiválasztanak egy az eurorendszer által a negyedik rész V. címében szereplő általános elfogadási kritériumokkal összhangban elfogadott négy hitelminősítő forrás egyikéhez tartozó hitelminősítő rendszert. Amennyiben az ügyfelek az ECAI forrást választják, bármely ECAI-rendszer használható.

(2) Az (1) bekezdés mellett, amennyiben a fő hitelminősítő forrás vagy rendszer nem biztosít megfelelő lefedettséget, az NKB-k – a székhely szerinti NKB-hoz benyújtott, indokolással ellátott és a „fő” hitelminősítési forrás vagy rendszer megfelelő lefedettsége hiányának szakmailag megfelelően indokolt bemutatásával alátámasztott kérelemre – megengedhetik az ügyfeleknek egynél több hitelminősítő rendszer vagy forrás használatát.

(3) Azokban az esetekben, amikor az ügyfelek egynél több hitelminősítő rendszert vagy hitelminősítő forrást használhatnak, a „fő” hitelminősítő rendszer vagy forrás várhatóan az lesz, amely a fedezetként mobilizált hitelkövetelések adósai legnagyobb számának hitelminősítését biztosítja. Amennyiben e fő rendszertől vagy forrástól rendelkezésre áll adósra vagy garanciavállalóra vonatkozó hitelminősítés, egyedül ez a hitelminősítés határozza meg az elfogadhatóságot, valamint az adósra vagy garanciavállalóra alkalmazandó haircutokat.

(4) Az ügyfelek a választott hitelminősítő rendszert vagy forrást legalább 12 hónapig használják.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott időtartamot követően az ügyfelek a választott hitelminősítő rendszer vagy forrás megváltoztatása iránti, indokolással ellátott kifejezett kérelmet nyújthatnak be a székhely szerinti NKB-hoz.

(6) Bizonyos körülmények között, különösen, amikor egy ügyfél bevezeti IRB-rendszerét vagy megkezdi a hitelkövetelések fedezetként történő használatát, az NKB indokolással ellátott kérelemre kivételesen mentesítést adhat az ügyfélnek a 12 hónapos minimális időszakra vonatkozó, a (4) bekezdésben rögzített korlátozás alól, és megengedheti az ügyfélnek, hogy a kiválasztott hitelminősítő rendszert vagy forrást ezen időszakon belül megváltoztassa.

(7) Ha az ügyfél az ECAI hitelminősítő forrást választotta, alkalmazhat ECAI adósi vagy ECAI garanciavállalói minősítést. Amennyiben ugyanarra a hitelkövetelésre vonatkozóan több ECAI adósi és/vagy ECAI garanciavállalói minősítés is rendelkezésre áll, úgy ezek közül figyelembe vehető a legjobb elérhető ECAI hitelminősítés.

111. cikk

A közszektorbeli szervezet vagy nem pénzügyi vállalat adóssal vagy garanciavállalóval rendelkező hitelkövetelések hitelminősítése

(1) Az eurorendszer azon hitelkövetelések hitelminőségét, amelyek esetében az adós vagy a garanciavállaló közszektorbeli szervezet, az alábbi sorrendben alkalmazott következő szabályok alapján értékeli.

a) Ha létezik az ügyfél által kiválasztott rendszer vagy forrás által készített hitelminősítés, az eurorendszer annak alapján állapítja meg, hogy az adósként vagy garanciavállalóként eljáró közszektorbeli szervezet megfelel-e az eurorendszer nem forgalomképes eszközökre vonatkozó, a 108. cikkben rögzített hitelminőségi követelményeinek.

b) Az a) pont szerinti hitelminősítés hiányában az eurorendszer egy elfogadott ECAI rendszer által az adósként vagy garanciavállalóként eljáró közszektorbeli szervezetre vonatkozóan szolgáltatott ECAI hitelminősítést használ.

c) Amennyiben nem áll rendelkezésre az a) vagy a b) pont szerinti hitelminősítés, az érintett közszektorbeli szervezet adósra vagy garanciavállalóra a 87. cikkben a forgalomképes eszközökre vonatkozóan rögzített eljárás alkalmazandó.

(2) Az eurorendszer azon hitelkövetelések hitelminőségét, amelyek esetében az adós vagy a garanciavállaló nem pénzügyi vállalat, a következőképpen értékeli: az ügyfél által választott hitelminősítő rendszer vagy forrás által biztosított hitelminősítésnek meg kell felelnie az eurorendszer 108. cikkben rögzített, nem forgalomképes eszközökre vonatkozó hitelminőségi követelményeinek.

2. szakasz

Az eurorendszer RMBD-kre vonatkozó hitelminőségi követelményei

112. cikk

Az eurorendszer RMBD-kre vonatkozó hitelminőségi követelményeinek meghatározása

A 108. cikkben rögzített hitelminőségi követelményeknek való megfelelés érdekében a székhely szerinti NKB az alkalmazandó nemzeti dokumentációban rögzített országspecifikus hitelminősítő keretrendszer alapján értékeli az RMBD-k hitelminőségét.

▼M2

3. szakasz

Az eurorendszer DECC-kre vonatkozó hitelminőségi követelményei

112a. cikk

Az eurorendszer DECC-kre vonatkozó hitelminőségi követelményei

(1) A DECC-eket nem kell a negyedik rész V. címében szereplő általános elfogadhatósági feltételekkel összhangban elfogadott valamely hitelminősítő forráshoz tartozó négy rendszer valamelyikének értékelnie.

(2) A DECC-k fedezeti portfólióiban szereplő minden egyes mögöttes hitelkövetelés esetében léteznie kell az eurorendszer által a negyedik rész V. címében szereplő általános elfogadhatósági feltételekkel összhangban elfogadott négy hitelminősítő forrás egyike által adott hitelminősítéssel. Emellett az igénybe vett hitelminősítő rendszer vagy forrás megegyezik az értékpapírosítást kezdeményező által a 110. cikknek megfelelően kiválasztott rendszerrel vagy forrással. Az eurorendszer 1. szakaszban foglalt, a mögöttes hitelkövetelésekre vonatkozó hitelminőségi követelményeit alkalmazni kell.

(3) A DECC-ek fedezeti portfóliójában szereplő egyes mögöttes hitelkövetelések esetében a hitelkövetelés hitelminőségét az adós vagy a garanciavállaló hitelképessége alapján kell értékelni, amelynek legalább az eurorendszer harmonizált minősítési rendszerében meghatározott 3-as hitelminősítési besorolásnak kell megfelelnie.

▼B

IV. CÍM

A FORGALOMKÉPES ÉS A NEM FORGALOMKÉPES ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ GARANCIÁK

113. cikk

A garanciákra vonatkozó követelmények

(1) Az eurorendszer hitelminőségi követelményei meghatározhatók a garanciavállalók tekintetében a forgalomképes eszközöket illetően a 82–84. cikkel, a hitelköveteléseket illetően a 108. cikkel összhangban biztosított hitelminősítések alapján.

(2) A garanciavállalók által szolgáltatott, az eurorendszer hitelminőségi követelményeinek megállapításához szükséges garanciáknak meg kell felelniük az e címben rögzített hitelminőségi követelményeknek.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában az érintett garanciavállalót hitelképessége alapján külön kell értékelni, és a garanciavállalónak meg kell felelnie az eurorendszer hitelminőségi követelményeinek.

114. cikk

A garancia jellemzői

(1) A garancia feltételeivel összhangban a garanciavállaló a forgalomképes eszköz vagy hitelkövetelés maradéktalan kifizetésig feltétlen és visszavonhatatlan, első felszólításra fizetendő garanciát vállal valamennyi tőketörlesztési, kamatfizetési és egyéb fizetési kötelezettségre, amelyet a kibocsátó vagy az adós az adott forgalomképes eszközzel vagy hitelköveteléssel kapcsolatban annak tulajdonosával vagy hitelezőjével szemben vállalt. E tekintetben nem szükséges, hogy a garancia kimondottan az elfogadható eszközre vagy hitelkövetelésre vonatkozzon, elég, ha csak a kibocsátóra vagy adósra vonatkozik, feltéve, hogy a garancia az érintett forgalomképes eszközre vagy hitelkövetelésre is kiterjed.

(2) A garanciának első felszólításra fizetendőnek kell lennie, a garantált forgalomképes eszköztől vagy hitelköveteléstől függetlenül. Azoknak a garanciáknak, amelyeket adókivetésre jogosult közszektorbeli szervezetek nyújtanak, vagy első felszólításra fizetendőknek kell lenniük, vagy bármely késedelmet követően haladéktalan és pontos fizetést kell biztosítaniuk.

(3) A garanciának jogilag érvényesnek, kötelező erejűnek és a garanciavállalóval szemben érvényesíthetőnek kell lennie.

(4) A garanciára valamely tagállam joga kell irányadó legyen.

(5) Ha a garanciavállaló nem adókivetésre jogosult közszektorbeli szervezet, a garanciával biztosított forgalomképes eszköz vagy hitelkövetelés elfogadhatóvá minősítése előtt az érintett NKB-hoz az eurorendszer számára elfogadható formában és tartalommal a garancia jogi érvényességére, kötelező erejére és érvényesíthetőségére vonatkozó jogi megerősítést kell benyújtani. A jogi megerősítésnek azt is ki kell mondania, hogy a garancia nem személyi jellegű, csak a forgalomképes eszközök tulajdonosai vagy a hitelkövetelés hitelezője által érvényesíthető. Ha a garanciavállaló nem a garanciára irányadó jog szerinti jogrendszer területén rendelkezik székhellyel, a jogi megerősítésnek azt is tartalmaznia kell, hogy a garancia azon jogrendszer szerint is érvényes és érvényesíthető, ahol a garanciavállaló székhellyel rendelkezik. Forgalomképes eszközök esetén a jogi megerősítést azon NKB-hoz kell benyújtani felülvizsgálatra, amely a szóban forgó garanciával biztosított eszközt az elfogadható fedezetek listájára való felvételre javasolja. Hitelkövetelések esetén a jogi megerősítést a hitelkövetelést mobilizálni kívánó ügyfélnek a hitelkövetelésre irányadó jog szerinti ország NKB-jához kell benyújtani felülvizsgálatra. Az érvényesíthetőség követelményére vonatkoznak azok a fizetésképtelenségre és csődhelyzetre, valamint a tulajdoni részesedés általános alapelveire vonatkozó és más hasonló jogszabályok és alapelvek, amelyek a garanciavállalóra alkalmazandók, és általában érintik a garanciavállalóval szemben fennálló hitelezői jogokat.

115. cikk

A garanciavállaló kötelezettségei alárendelésének hiánya

Azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket a garanciavállaló a garancia keretében vállal, legalább a garanciavállaló valamennyi korábbi fedezetlen kötelezettségével egyenrangúaknak (pari passu) kell lenniük.

116. cikk

A garanciavállalókra vonatkozó hitelminőségi követelmények

A garanciavállalónak meg kell felelnie az eurorendszer forgalomképes eszközök garanciavállalóira vonatkozó, a 82–84. cikkben rögzített ECAF-szabályokban, illetve a hitelkövetelések garanciavállalóira vonatkozó, a 108. cikkben rögzített szabályokban meghatározott hitelminőségi követelményeinek.

117. cikk

A garanciavállaló típusa

A garanciavállaló az alábbiak egyike kell legyen:

a) forgalomképes eszközök esetén a 69. cikkel összhangban: valamely tagállam központi bankja, közszektorbeli szervezet, ügynökség, hitelintézet, hitelintézettől eltérő pénzügyi vállalat, nem pénzügyi vállalat, multilaterális fejlesztési bank vagy nemzetközi szervezet; vagy

b) hitelkövetelések esetén a 95. cikkel összhangban: nem pénzügyi vállalat, közszektorbeli szervezet, multilaterális fejlesztési bank vagy nemzetközi szervezet.

118. cikk

A garanciavállaló letelepedési helye

(1) A garanciavállaló letelepedési helye:

a) forgalomképes eszközök esetén a 70. cikkel összhangban az EGT-ben kell legyen, kivéve, ha a garancia nem valamely konkrét hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra vonatkozó hitelminőségi követelmények megállapításához szükséges. A forgalomképes eszközökre vonatkozó hitelminőségi követelmények megállapítása érdekében ECAI garanciavállalói minősítés használatának lehetőségéről a 84. cikk rendelkezik.

b) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén, amelyeket olyan nem pénzügyi vállalatok garantálnak, amelyek tekintetében elfogadott ECAI nem adott a kibocsátásra, a kibocsátóra vagy a garanciavállalóra vonatkozó minősítést, a 70. cikkel összhangban valamely olyan tagállamban kell legyen, amelynek a pénzneme az euro;

c) hitelkövetelések esetén a 96. cikkel összhangban valamely olyan tagállamban kell legyen, amelynek a pénzneme az euro, kivéve, ha a garancia nem a nem forgalomképes eszközökre vonatkozó hitelminőségi követelmények megállapításához szükséges. A hitelkövetelésekre vonatkozó hitelminőségi követelmények megállapítása érdekében garanciavállalói minősítés használatának lehetőségéről a 108. cikk rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül a 70. és a 96. cikkel összhangban a multilaterális fejlesztési bankok és a nemzetközi szervezetek székhelyüktől függetlenül elfogadható garanciavállalónak minősülnek.

V. CÍM

AZ EURORENDSZER ELFOGADHATÓ ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ HITELMINŐSÍTŐ KERETRENDSZERE

119. cikk

Elfogadott hitelminősítő források és rendszerek

(1) Azon hitelminősítési információk, amelyekre az eurorendszer a hitelműveletei céljára fedezetként elfogadható eszközök elfogadhatóságának értékelését alapozza, az alábbi négy forrás egyikéhez tartozó hitelminősítő rendszerektől származnak:

a) ECAI-k;

b) az NKB-k saját hitelminősítő rendszerei (ICAS-ok);

c) az ügyfelek belső minősítésen alapuló (IRB) rendszerei;

d) harmadik felek hitelminősítő eszközeinek (RT) szolgáltatói.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt minden egyes hitelminősítő forrás alá több hitelminősítő rendszer tartozhat. A hitelminősítő rendszereknek meg kell felelniük az e címben rögzített elfogadhatósági feltételeknek. Az elfogadott hitelminősítő rendszerek, azaz az elfogadott ECAI-k, ICAS-ok és hitelminősítő eszközök listája közzétételre kerül az EKB honlapján.

(3) Valamennyi elfogadott hitelminősítő rendszerre vonatkozóan a 126. cikkben foglaltaknak megfelelően lefolytatásra kerül az ECAF teljesítményértékelési eljárása.

(4) Az eurorendszer az elfogadott hitelminősítő rendszerekre vonatkozó információk hitelműveleteivel összefüggésben történő közzétételével nem vállal felelősséget az elfogadott hitelminősítő rendszerek általa eszközölt értékeléséért.

(5) Az ECAF szabályainak és eljárásainak megsértése esetén az érintett hitelminősítő rendszer kizárásra kerülhet az ECAF által elfogadott rendszerek köréből.

120. cikk

A külső hitelminősítő intézményekre mint hitelminősítő rendszerekre vonatkozó általános elfogadhatósági feltételek

▼M4

(1) Az ECAF alkalmazásában az ECAI-k általános elfogadhatósági feltételei a következők:

a) Az ECAI-kat az 1060/2009/EK rendelettel összhangban az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak nyilvántartásba kell vennie.

b) Az ECAI-knak különféle működési kritériumoknak kell megfelelniük és megfelelő lefedettséget kell biztosítaniuk, hogy biztosítsák az ECAF hatékony megvalósítását. Így különösen, egy ECAI hitelminősítés felhasználása attól függ, hogy az eurorendszernek vannak-e információi ezekről a minősítésekről, valamint olyan információi, amelyek segítségével összehasonlíthatja a minősítéseket az eurorendszer hitelminőségi besorolásaival, megfeleltetheti őket ez utóbbiaknak, valamint lefolytathatja a 126. cikk szerinti teljesítményértékelési eljárást.

(2) Az eurorendszer fenntartja magának a jogot, hogy döntsön arról, indít-e ECAF elfogadási eljárást valamely hitelminősítő intézet kérelmére. Döntése meghozatala során az eurorendszer többek között figyelembe veszi, hogy a hitelminősítő intézet biztosít-e releváns lefedettséget az ECAF hatékony, a IXa. melléklet követelményeivel összhangban történő végrehajtásához.

▼M4

(2a) Az ECAF elfogadási eljárás megindítását követően az eurorendszer megvizsgál minden további, az ECAF hatékony végrehajtásának biztosítása szempontjából relevánsnak ítélt információt, beleértve az ECAI arra való képességét, hogy a IX. mellékletben meghatározott követelményekkel összhangban megfeleljen az ECAF teljesítményértékelési eljárása feltételeinek és szabályainak, valamint (adott esetben) a IXb. mellékletben meghatározott különleges feltételeknek. Az eurorendszer fenntartja magának a jogot, hogy a rendelkezésére bocsátott információk, valamint saját due diligence értékelése alapján döntsön arról, elfogad-e valamely ECAI-t az ECAF céljára.

▼B

(3) A 126. cikk szerinti ECAF teljesítményértékelés céljára benyújtott adatokkal egyidejűleg az ECAI-nak a teljesítményértékelési adatok pontosságát és érvényességét megerősítő, az ECAI vezérigazgatója vagy az ECAI belső ellenőrzéséért vagy könyvvizsgálatáért felelős, meghatalmazott aláíró fél kézjegyével ellátott igazolást is be kell nyújtania.

121. cikk

Az NKB-k belső hitelminősítő rendszereire vonatkozó általános elfogadhatósági feltételek és működési eljárások

(1) Az NKB-k dönthetnek úgy, hogy hitelminősítés céljára saját ICAS-ukat használják. Az NKB azon döntésére vonatkozóan, hogy saját ICAS-át kívánja használni, az eurorendszer általi jóváhagyási eljárást kell lefolytatni.

(2) Az ICAS útján végzett hitelminősítés elvégezhető előzetesen, vagy az ügyfél kifejezett kérésére, valamely eszköznek az ICAS-t használó NKB-hoz benyújtásakor.

(3) A (2) bekezdésre figyelemmel azon eszköz az ICAS-t használó NKB-hez történő benyújtásakor, amelynek tekintetében az adós vagy garanciavállaló elfogadhatóságát értékelni kell, az ICAS-t használó NKB tájékoztatja az ügyfelet az elfogadhatósági státusáról, vagy a hitelminősítés elkészítéséhez szükséges átfutási időről. Amennyiben az ICAS köre korlátozott, és csak meghatározott típusú adósokat vagy garanciavállalókat értékel, vagy ha az ICAS-t használó NKB nem tudja megszerezni a hitelminősítéséhez szükséges információkat és adatokat, az ICAS-t használó NKB erről késedelem nélkül tájékoztatja az ügyfelet. Az érintett adós vagy garanciavállaló mindkét esetben el nem fogadhatónak tekintendő, kivéve, ha az eszközök megfelelnek a hitelminőségi követelményeknek valamely alternatív hitelminősítő forrással vagy hitelminősítő rendszerrel összhangban, amelynek használata az ügyfél számára a 110. cikk értelmében megengedett. Abban az esetben, ha a mobilizált eszközök az adós vagy a garanciavállaló hitelképességének romlása következtében el nem fogadhatóvá válnak, az eszközt a lehető leghamarabb vissza kell vonni. Mivel itt a nem pénzügyi vállalatok és az ICAS-t használó NKB között nem áll fenn szerződéses viszony, és e vállalatokat nem terheli arra vonatkozó kötelezettség, hogy nem nyilvános információkat szolgáltassanak az ICAS-t használó NKB részére, az információszolgáltatásra önkéntes alapon kerül sor.

(4) Azokban az országokban, amelyekben az eurorendszer hitelműveletei céljára fedezetként RMBD-ket mobilizálnak, a székhely szerinti NKB az ECAF-fal összhangban a hitelminőség vizsgálatára vonatkozó keretet működtet erre az eszköztípusra. E keretek tekintetében az eurorendszer általi jóváhagyási eljárást, valamint a 126. cikkben részletesebben meghatározottak szerint éves teljesítményértékelési eljárást kell lefolytatni.

122. cikk

A belső minősítésen alapuló rendszerekre vonatkozó elfogadhatósági feltételek

(1) Valamely IRB-rendszerre vonatkozó ECAF jóváhagyás megszerzése érdekében az ügyfélnek kérelmet kell benyújtani a székhelye szerinti NKB-hoz.

(2) Az (1) bekezdésben rögzített követelmény az IRB-rendszert használni kívánó valamennyi ügyfélre vonatkozik, függetlenül a jogállásuktól (anyavállalat, leányvállalat, fióktelep) és attól, hogy az IRB-rendszer működtetésére anyavállalatok és esetleg leányvállalatok esetében ugyanazon ország illetékes hatósága, vagy fióktelepek és esetleg leányvállalatok esetében az anyavállalat székhelye szerinti ország illetékes hatósága adja-e meg az engedélyt.

(3) Az ügyfél által az (1) bekezdéssel összhangban benyújtott kérelemnek a következő információkat és dokumentumokat kell tartalmaznia, amelyeket szükség esetén le kell fordítani a székhely szerinti NKB egyik munkanyelvére:

a) az illetékes hatóság azon határozatának másolata, amely feljogosítja az ügyfelet, hogy tőkemegfelelési célból, konszolidált vagy nem konszolidált formában az IRB-rendszerét használja, valamint meghatározza az ilyen felhasználás sajátos feltételeit;

▼M4

b) az illetékes hatóság általi naprakész értékelés, amely tükrözi az IRB-rendszer fedezettel kapcsolatos célokra való felhasználását érintő valamennyi kérdésre, valamint az ECAF teljesítményértékelési folyamat céljára felhasznált adatokhoz kapcsolódó valamennyi kérdésre vonatkozóan aktuálisan rendelkezésre álló információkat;

▼B

c) az ügyfél IRB-rendszerében az illetékes hatóság ajánlása vagy előírása alapján eszközlendő bármely változtatásra vonatkozó információk, a változtatás végrehajtásának határidejével együtt;

d) tájékoztató arról, hogy miként határozza meg az egyes adósok nemteljesítési valószínűségét, valamint adatok a minősítési fokozatokról és a hozzájuk kapcsolódó egy éven belüli nemteljesítési valószínűségről, amelyeket az elfogadható minősítési fokozatok meghatározásához használnak;

e) a 3. pillérhez (piaci fegyelem) kapcsolódó legújabb tájékoztató egy példánya, amelyet az ügyfélnek a piaci fegyelem követelményeivel összhangban, a Bázel III keretrendszer, a 2013/36/EU irányelv és az 575/2013/EU rendelet alapján rendszeresen közzé kell tennie;

f) az illetékes hatóság és külső könyvvizsgáló neve és címe;

g) az ügyfél IRB-rendszerének megfigyelt fizetésképtelenségi rátáihoz kapcsolódó történeti adatokra vonatkozó információk minősítési fokozatonként, az adott kérelmet megelőző öt naptári évre kiterjedően. Ha az illetékes hatóság az IRB-rendszert tőkemegfelelési célra e naptári évek során engedélyezte, az információknak az IRB-rendszer tőkemegfelelési célra történt engedélyezése óta eltelt időszakra kell kiterjedniük. A megfigyelt nemteljesítési rátákra vonatkozó éves történeti adatoknak és az esetleges további információknak meg kell felelniük a teljesítményértékelésre vonatkozó, a 126. cikkben szereplő rendelkezéseknek, oly módon, mintha az IRB-rendszer ezen időszak alatt e rendelkezések hatálya alatt állt volna;

h) a 126. cikkben vázolt teljesítményértékeléshez szükséges, az ECAF által már jóváhagyott IRB-rendszerektől a kérelem benyújtása időpontjában folyamatban levő naptári év tekintetében kért információk.

(4) Az ügyfélnek nem kell benyújtania az a)–c) pont szerinti információkat, amennyiben ezeket az információkat az illetékes hatóság a székhely szerinti NKB kérésére közvetlenül eljuttatja az NKB-hez.

(5) Az ügyfél (1) bekezdés szerinti kérelmét az ügyfél vezérigazgatójának, pénzügyi igazgatójának vagy valamilyen más, hasonló rangú vezetőjének, vagy valamilyen általuk meghatalmazott aláíró félnek kell kézjegyével ellátnia.

123. cikk

A belső minősítésen alapuló rendszert használó ügyfelek adatszolgáltatási kötelezettségei

(1) Az ügyfelek a 122. cikk (3) bekezdésének b)–f) pontja szerinti információkat évente, vagy a székhely szerinti NKB által előírt időpontban és gyakorisággal közlik a székhely szerinti NKB-val, kivéve, ha ezeket az információkat az illetékes hatóság a székhely szerinti NKB kérésére közvetlenül eljuttatja az NKB-hez.

(2) Az (1) bekezdésben említett éves információszolgáltatást az ügyfél vezérigazgatójának, pénzügyi igazgatójának vagy valamilyen más, hasonló rangú vezetőjének, vagy valamilyen általuk meghatalmazott aláíró félnek kell kézjegyével ellátnia. E levél egy példányát az illetékes hatóság és adott esetben az ügyfél külső könyvvizsgálója is megkapja az eurorendszertől.

(3) Az IRB-rendszerek rendszeres ellenőrzésének részeként az NKB helyszíni és távoli ellenőrzéseket végez az ügyfelek által az éves teljesítményértékelési eljárás céljára szolgáltatott statisztikai adatokra vonatkozóan. Az ilyen ellenőrzések célja annak ellenőrzése, hogy a statikus portfóliók helytállóak, pontosak és teljesek-e.

(4) Az ügyfeleknek meg kell felelniük a székhely szerinti NKB által alkalmazott vonatkozó szerződéses vagy szabályozási rendelkezésekben meghatározott bármely további működési feltételnek, beleértve az alábbiakkal kapcsolatos rendelkezéseket:

a) eseti ellenőrzések a hitelkövetelések jellemzőinek a székhely szerinti NKB-val való közlésére szolgáló eljárásokra vonatkozóan;

b) a székhely szerinti NKB (vagy adott esetben az illetékes hatóság vagy külső könyvvizsgáló) általi éves ellenőrzések a IX. mellékletben említett statikus portfóliók pontosságának és érvényességének meghatározása érdekében;

c) az elfogadhatóság terén bekövetkező változásokra vonatkozó információk legkésőbb a következő munkanap során történő szolgáltatása, és szükség esetén az érintett hitelkövetelések haladéktalan visszavonása;

d) a székhely szerinti NKB értesítése olyan tényekről vagy körülményekről, amelyek lényegesen befolyásolhatják az IRB-rendszer ECAF céljára történő további használatát, vagy annak módját, ahogy az IRB-rendszer az elfogadható fedezetek megállapításához vezet, beleértve különösen az ügyfél IRB-rendszerének lényeges változásait, amelyek kihatással lehetnek az IRB-rendszer minősítési fokozatai vagy nemteljesítési valószínűségei és az eurorendszer harmonizált minősítési rendszere közötti megfelelés módjára.

124. cikk

A harmadik felek hitelminősítő eszközeinek szolgáltatóira mint hitelminősítő rendszerekre vonatkozó általános elfogadhatósági feltételek

(1) A harmadik felek hitelminősítő eszközeinek (RT) szolgáltatói forrás olyan intézményeket foglal magában, amelyek elsősorban mennyiségi modellek rendszeresen ismétlődő használatával, egyéb információk mellett az auditált beszámolókat is felhasználva vizsgálják az adósok hitelképességét, és a hitelképességre vonatkozó vizsgálataik nem nyilvánosságra hozatal céljából készülnek.

(2) Annak az RT-szolgáltatónak, amely részt kíván venni az ECAF-ban, az eurorendszer által meghatározott űrlap felhasználásával kérelmet kell benyújtania az érintett NKB-hoz, csatolva az EKB honlapján elérhető űrlap szerinti további dokumentumokat.

(3) Azoknak az ügyfeleknek, amelyek az eurorendszer által el nem ismert valamely RT-szolgáltatót kívánnak felhasználni az ECAF céljára, az EKB honlapján elérhető űrlap felhasználásával kérelmet kell benyújtaniuk az érintett NKB-hoz, csatolva az ezen űrlap szerinti további dokumentumokat.

(4) A (2) és (3) bekezdés alapján benyújtott kérelmek tekintetében az eurorendszer az RT-szolgáltató elfogadásáról az eurorendszer által meghatározott és az EKB honlapján közzétett elfogadhatósági feltételeknek való megfelelés értékelése alapján dönt.

(5) Az RT-szolgáltatót használó ügyfeleknek haladéktalanul értesíteniük kell RT-szolgáltatójukat minden olyan hitelkockázati eseményről, amely a hitelminőség romlására utalhat, és amelyről csak nekik van tudomásuk, például a fedezetként mobilizált elfogadható eszközök adósainak fizetési késedelméről.

125. cikk

A harmadik felek hitelminősítő eszközeinek szolgáltatóira vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségek

(1) Az ECAF teljesítményértékelési jelentéshez szükséges információkkal együtt az RT-szolgáltatónak a benyújtott teljesítményértékelési adatok pontosságát és érvényességét megerősítő, a vezérigazgató vagy az RT belső ellenőrzéséért vagy könyvvizsgálatáért felelős, meghatalmazott aláíró fél kézjegyével ellátott igazolást is be kell nyújtania az érintett NKB-hoz.

(2) Az RT-szolgáltatónak vállalnia kell, hogy öt évig megőrzi a statikus portfóliókról és a nemteljesítések részleteiről készült belső nyilvántartásait.

126. cikk

Az ECAF teljesítményértékelési eljárása

(1) A IX. melléklettel összhangban valamennyi elfogadott hitelminősítő rendszerre vonatkozóan évente lefolytatásra kerül az ECAF teljesítményértékelési eljárása, amelynek célja annak biztosítása, hogy a hitelminősítő rendszer által az eurorendszer harmonizált minősítési rendszere részére biztosított, a hitelminősítésre vonatkozó információk megfelelőek maradjanak, továbbá, hogy a hitelminősítés eredményei a rendszerek és források között összehasonlíthatóak legyenek.

(2) Az eurorendszer fenntartja magának a jogot, hogy a teljesítményértékelési eljárás lefolytatásához szükséges további információkat kérjen.

(3) A teljesítményértékelési eljárás eredményeképpen sor kerülhet azon mód kiigazítására, ahogyan a hitelminősítő rendszer által szolgáltatott, a hitelminősítésre vonatkozó információk az eurorendszer harmonizált minősítési rendszerének megfelelnek.

(4) Az eurorendszer a teljesítményértékelési eljárás eredménye alapján dönthet úgy, hogy valamely hitelminősítő rendszert felfüggeszt vagy kizár.

(5) Az ECAF teljesítményértékelési eljáráshoz kapcsolódó valamely szabály megsértése esetén az érintett hitelminősítő rendszer kizárásra kerülhet az ECAF által elfogadott rendszerek köréből.

VI. CÍM

AZ EURORENDSZER FORGALOMKÉPES ÉS NEM FORGALOMKÉPES ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ KOCKÁZATKEZELÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE

127. cikk

A kockázatkezelési és értékelési keretrendszer célja

(1) Az eurorendszer hitelműveletei céljára fedezetként mobilizált elfogadható eszközökre a 128. cikk (1) bekezdésében rögzített kockázatkezelési intézkedések vonatkoznak, amelyek célja, hogy az ügyfél nemteljesítése esetén megvédjék az eurorendszert a pénzügyi veszteség kockázatától.

(2) Az eurorendszer bármikor alkalmazhat további kockázatkezelési intézkedéseket a 128. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, amennyiben ez az eurorendszer kockázatokkal szembeni megfelelő védelmének biztosításához szükséges, a KBER Alapokmányának 18.1. cikkével összhangban. A további kockázatkezelési intézkedések az egyes ügyfelek szintjén is alkalmazhatók, amennyiben ezen védelem biztosításához szükséges.

(3) Az eurorendszer által alkalmazott valamennyi kockázatkezelési intézkedés egységes, átlátható és megkülönböztetéstől mentes feltételeket biztosít a mobilizált elfogadható eszközök bármely típusa számára azon tagállamokban, amelyek pénzneme az euro.

▼M3

128. cikk

Kockázatkezelési intézkedések

(1) Az eurorendszer az elfogadható eszközökre vonatkozóan a következő kockázatkezelési intézkedéseket alkalmazza:

a) az Európai Központi Bank (EKB/2015/35) (EU) 2016/65 iránymutatásában ( 11 ) meghatározott fedezetértékelési haircutok;

b) változó letétek (eszközök piaci alapon való értékelése):

az eurorendszer előírja, hogy a likviditásbővítő penziós ügyleteiben használt elfogadható eszközök haircuttal módosított piaci értékét tartósan szinten kell tartani. Ha az elfogadható eszközök naponta mért értéke egy bizonyos szint alá esik, a székhely szerinti NKB fedezetkiegészítési felhívás útján megköveteli az ügyféltől, hogy további eszközöket vagy készpénzt bocsásson rendelkezésre. Hasonlóképpen, ha az elfogadható eszközök újraértékelés utáni értéke meghalad egy bizonyos szintet, az NKB a többlet eszközöket vagy készpénzt visszatérítheti;

c) korlátozások az olyan hitelintézet vagy bármely más szervezet által kibocsátott fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok felhasználására vonatkozóan, amely szervezettel a hitelintézet a 138. cikkben foglaltak szerinti szoros kapcsolatban áll;

d) a (EU) 2016/65 iránymutatásban (EKB/2015/35) meghatározott diszkontálás.

(2) Az eurorendszer a következő további kockázatkezelési intézkedéseket alkalmazhatja:

a) alapletétek, ami azt jelenti, hogy az ügyfelek elfogadható eszközöket biztosítanak, amelyek értéke nem kevesebb az eurorendszer által biztosított likviditás és a vonatkozó alapletét értékének összegénél;

b) a kibocsátókra, adósokra vagy garanciavállalókra vonatkozó limitek: az eurorendszer további, az (1) bekezdés c) pontjában említett, a fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok felhasználása esetén alkalmazottaktól eltérő limiteket alkalmazhat a kibocsátókkal, adósokkal, vagy garanciavállalókkal szembeni kitettségre;

c) kiegészítő haircutok;

d) az eurorendszer hitelminőségi követelményeinek megfelelő garanciavállalóktól származó további garanciák bizonyos eszközök elfogadása érdekében;

e) bizonyos eszközök kizárása az eurorendszer hitelműveletei céljára fedezetként történő felhasználás köréből.

▼B

1. FEJEZET

A forgalomképes eszközök esetében alkalmazott kockázatkezelési intézkedések

▼M3 —————

▼B

2. FEJEZET

A nem forgalomképes eszközökre vonatkozó kockázatkezelési intézkedések

▼M3 —————

▼B

3. FEJEZET

A forgalomképes és a nem forgalomképes eszközökre vonatkozó értékelési szabályok

134. cikk

A forgalomképes eszközökre vonatkozó értékelési szabályok

A penziós ügyletek formájában végzett nyíltpiaci műveletekben fedezetként használt eszközök értékének meghatározása érdekében az NKB-k a következő szabályokat alkalmazzák.

a) Az eurorendszer minden elfogadható forgalomképes eszköz esetében meghatározza azt a leginkább jellemző árat, amelyet a piaci érték kiszámításához fel kell használni.

b) A forgalomképes eszköz értékét az értékelés napját megelőző munkanapon érvényes, leginkább jellemző ár alapján kell kiszámítani. Ha az adott eszközre vonatkozóan az értékelés napját megelőző munkanapon nincs jellemző ár, az eurorendszer meghatároz egy elméleti árat.

c) A forgalomképes eszköz piaci vagy elméleti árába az addig felhalmozott kamatot is be kell számítani.

d) A nemzeti jogrendszerek és működési gyakorlatok közötti különbségektől függően a jövedelemáramlások, például egy eszközhöz kapcsolódó, az eurorendszer valamely hitelművelete alatt történő kamatfizetések kezelése NKB-nként eltérő lehet. Amennyiben a kifizetéseket az ügyfél részére átutalják, a székhely szerinti NKB még az átutalás előtt gondoskodik arról, hogy fedezetként továbbra is elégséges mennyiségű elfogadható eszköz álljon a vonatkozó ügyletek mögött. Az NKB-k annak biztosítására törekednek, hogy a jövedelemáramlás kezelésének gazdasági hatása ugyanolyan legyen, mintha a jövedelmet a kifizetés napján utalnák át az ügyfélnek.

135. cikk

A nem forgalomképes eszközökre vonatkozó értékelési szabályok

A nem forgalomképes eszközökhöz az eurorendszer olyan értéket rendel hozzá, amely vagy az elméleti árral, vagy a kinnlevő összeggel egyezik meg.

136. cikk

Fedezetkiegészítési felhívások

(1) Az eurorendszer hitelműveletei céljára fedezetként mobilizált eszközöket az NKB-k a 134. és 135. cikkben rögzített értékelési szabályoknak megfelelően naponta értékelik. Háromszereplős szolgáltatások igénybevétele esetén a napi értékelési folyamatot a háromszereplős szolgáltatást nyújtó ügynök végzi el, az érintett NKB által az ügynöknek megküldött információk alapján.

(2) Ha az értékelést és a haircutokat követően a mobilizált eszközök értéke nem felel meg az adott napra előírt, kiszámított értéknek, fedezetkiegészítési felhívásra kerül sor. Ha a valamely ügyfél által fedezetként mobilizált elfogadható eszközök értéke az újraértékelést követően meghaladja az ügyfél által tartozott összeg és a változó fedezet összegét, a székhely szerinti NKB visszatérítheti a többlet eszközöket vagy készpénzt, amelyet az ügyfél fedezetkiegészítési felhívásra rendelkezésre bocsátott.

(3) A fedezetkiegészítési felhívások gyakoriságának csökkentése érdekében az NKB küszöbértéket alkalmazhat, amely a rendelkezésre bocsátott likviditás 0,5 %-ának felel meg. Az alkalmazandó nemzeti jogtól függően, amennyiben a fedezetként mobilizált eszközök értéke az alsó küszöbérték alá csökken, az NKB-k fedezetkiegészítési felhívásban előírhatják, hogy az ügyfél további eszközöket bocsásson rendelkezésre vagy készpénzt fizessen be. Ezzel szemben, ha a fedezetként felhasznált eszközök értéke a felső küszöbértéket haladja meg, akkor az NKB a többlet eszközöket (vagy fedezetkiegészítési felhívásra biztosított készpénzt) visszatérítheti az ügyfélnek.

(4) A betéti rendelkezésre állás kamatlába a készpénzfedezetre is alkalmazandó.

VII. CÍM

NEM EURÓBAN DENOMINÁLT FEDEZET ELFOGADÁSA KÜLÖNLEGES ESETBEN

137. cikk

Nem euróban denominált fedezet elfogadása különleges esetben

(1) Az EKB Kormányzótanácsa dönthet úgy, hogy fedezetként elfogad bizonyos, euroövezeten kívüli G10-beli ország központi kormányzata által saját nemzeti valutájában kibocsátott forgalomképes eszközöket. Az EKB Kormányzótanácsának ilyen döntése estén az ügyfeleket tájékoztatják az alkalmazandó:

a) elfogadhatósági feltételekről;

b) kiválasztásra és mobilizálásra vonatkozó eljárásokról;

c) értékelési forrásokról és elvekről;

d) kockázatkezelési intézkedésekről;

e) elszámolási eljárásokról.

▼M4

(2) A forgalomképes eszközökre vonatkozóan a negyedik rész II. címében rögzített, általános elfogadhatósági feltételek alkalmazandóak, azzal a kivétellel, hogy a forgalomképes eszközök:

a) kibocsáthatók, tarthatók és elszámolhatók az EGT-n kívül;

b) lehetnek az eurótól különböző pénznemben denominálva; és

c) nem rendelkezhetnek negatív pénzáramlást eredményező kamatszelvény értékkel.

▼B

(3) Azok az ügyfelek, amelyek az EGT-n vagy Svájcon kívül bejegyzett hitelintézetek fiókjai, nem jogosultak az e cikkben rögzített forgalomképes eszközök fedezetként történő mobilizálására.

VIII. CÍM

AZ ELFOGADHATÓ FEDEZETEK FELHASZNÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI

138. cikk

Az ügyfelek és az elfogadóható eszközök kibocsátója, adósa vagy garanciavállalója közötti szoros kapcsolatok

(1) Az eszköz elfogadhatóságától függetlenül az ügyfél az általa vagy a vele szoros kapcsolatban álló szervezet által kibocsátott, garantált, vagy a vele vagy ilyen szervezettel szembeni követelést megtestesítő eszközöket nem nyújthatja be vagy használhatja fel fedezetként.

(2) A „szoros kapcsolat” az alábbi helyzetek bármelyikét jelenti, amelyben az ügyfél és az (1) bekezdésben említett másik szervezet között kapcsolat áll fenn:

a) e másik szervezet tőkéjének 20 %-a vagy azt meghaladó része közvetlenül, illetve egy vagy több más vállalkozáson keresztül közvetve az ügyfél tulajdonában áll;

b) az ügyfél tőkéjének 20 %-a vagy azt meghaladó része közvetlenül, illetve egy vagy több más vállalkozáson keresztül közvetve e másik szervezet tulajdonában áll;

c) az ügyfél tőkéjének 20 %-a vagy azt meghaladó része, valamint e másik szervezet tőkéjének 20 %-a vagy azt meghaladó része közvetlenül, illetve egy vagy több más vállalkozáson keresztül közvetve harmadik fél tulajdonában áll.

A szoros kapcsolatok fennállásának multi-cédulas esetén történő értékelése során az eurorendszer az áttekintés elvét alkalmazza, azaz az egyes céldula-kibocsátók és az ügyfél közötti szoros kapcsolatokat vizsgálja.

(3) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a következők tekintetében:

▼M4

a) az ügyfél és EGT-beli, adókivetésre jogosult közszektorbeli szervezet közötti szoros kapcsolatok, vagy azon esetek, amelyekben a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra egy vagy több EGT-beli, adókivetésre jogosult közszektorbeli szervezet vállalt garanciát, és a szóban forgó garancia megfelel a 114. cikkben rögzített jellemzőknek, valamennyi esetben a 139. cikk (1) bekezdésének fenntartásával;

▼B

b) az 575/2013/EU rendelet 129. cikkének (1)–(3), valamint (6) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő fedezett kötvények;

c) az 575/2013/EU rendelet 129. cikkének (1), (3) és (6) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő fedezett kötvényekéhez hasonló konkrét jogi biztosítékokkal védett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. E jogi biztosítékoknak elkülönített fedezeti alapot kell előírniuk, amely a kibocsátó fizetésképtelensége esetén önállóan biztosítja a kötvénytulajdonos igényeinek kielégítését az elkülönített fedezeti alapból. A jogi biztosítékok létezésének és – a b) pontban rögzített követelményekhez viszonyított – hasonlóságának értékelését az eurorendszer esetről esetre, külső jogi szakvélemény igénybevételével végzi el.

A b) pontban említett fedezett kötvényekéhez hasonló konkrét jogi biztosítékokkal védett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok például:

i. a nem forgalomképes RMBD-k; és

ii. az ezen iránymutatás alkalmazási időpontja előtt kibocsátott multi-cédulas, amennyiben a cédulas megfelelnek az 575/2013/EU rendelet 129. cikkének (1)–(3), és (6) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

▼M2

138a. cikk

Az adósságinstrumentumok alkalmazása az állampapír-eszközökkel történő, természetbeni feltőkésítéssel összefüggésben

Egy ügyfél természetbeni feltőkésítésében használt állampapír-eszközöket csak az adott ügyfél, illetve az adott ügyféllel a 138. cikk (2) bekezdésében meghatározott szoros kapcsolatban álló bármely más ügyfél használhatja fel fedezetként, ha az eurorendszer megítélése szerint a kibocsátójuk piaci hozzáférési szintje megfelelő, figyelemmel egyben az ilyen eszközöknek a feltőkésítésben betöltött szerepére is.

▼B

139. cikk

Az ügyfél vagy vele szoros kapcsolatban álló szervezet által kibocsátott, garantált, fedezetlen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok felhasználása

▼M4

(1) Az ügyfél, vagy az ügyféllel a 138. cikk (2) bekezdésében meghatározottak szerinti szoros kapcsolatban álló bármely más szervezet által kibocsátott, és egy vagy több EGT-beli adókivetésre jogosult közszektorbeli szervezet által teljes mértékben garantált, fedezetlen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nem mobilizálhatók fedezetként az eurorendszer hitelműveletei céljára az ilyen ügyfél által:

a) sem közvetlenül;

b) sem közvetve, amennyiben fedezett kötvényekből álló portfólióban szerepelnek.

▼B

(2) Kivételes esetekben a Kormányzótanács határozhat az (1) bekezdésben meghatározott korlátozástól való átmeneti eltérésről, legfeljebb háromévi időtartamra. Az eltérés engedélyezésére irányuló kérelemhez a kérelmező ügyfélnek finanszírozási tervet kell csatolnia, amelyben bemutatásra kerül, hogy a szóban forgó eszközök mobilizálása miként kerül kivezetésre legkésőbb az eltérés engedélyezését követő három éven belül. Az ilyen eltérés csak akkor engedélyezhető, ha az egy vagy több EGT-beli központi kormányzat, regionális kormányzat, helyi hatóság vagy az adókivetésre jogosult egyéb közszektorbeli szervezet által nyújtott garancia megfelel a garanciákra vonatkozóan a 114. cikkben rögzített követelményeknek.

140. cikk

Szoros kapcsolatok az eszközfedezetű értékpapírok és a devizafedezeti ügyletek tekintetében

Az ügyfél fedezetként nem mobilizálhat eszközfedezetű értékpapírokat, ha az ügyfél vagy vele a 138. cikkben foglaltak értelmében szoros kapcsolatban álló bármely szervezet úgy köt devizafedezeti ügyletet az eszközfedezetű értékpapírokra, hogy a kibocsátóval mint fedezeti ügyféllel köt devizafedezeti ügyletet.

141. cikk

A hitelintézetek és a velük szoros kapcsolatban álló szervezetek által kibocsátott fedezetlen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozó korlátozások

▼M4

(1) Az ügyfél nem nyújthat be vagy használhat fel fedezetként hitelintézet vagy e hitelintézettel szoros kapcsolatban álló bármely más szervezet által kibocsátott fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, amennyiben az adott hitelintézet vagy azzal szoros kapcsolatban álló szervezet által kibocsátott fedezet értéke együtt meghaladja az ügyfél által fedezetként felhasznált eszközök haircut alkalmazása utáni teljes értékének 2,5 %-át. Ez a 2,5 %-os küszöb nem alkalmazandó az alábbi esetekben:

a) ha ezen eszközök értéke az alkalmazandó haircut után nem haladja meg az 50 millió EUR-t; vagy

b) ha ezen eszközöket adókivetésre jogosult közszektorbeli szervezet garantálja a 114. cikkben rögzített jellemzőknek megfelelő garancia útján.

▼B

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok két vagy több kibocsátója közötti szoros kapcsolat létrejötte csak a szoros kapcsolat létrejöttétől számított egy év elteltével kerül figyelembevételre.

(3) E cikk alkalmazásában a „szoros kapcsolatok” jelentése megegyezik a 138. cikkben foglaltakkal.

142. cikk

Az eszközfedezetű értékpapírokhoz kapcsolódó likviditási támogatás

(1) 2015. november 1-jétől kezdődően az ügyfél fedezetként nem mobilizálhat eszközfedezetű értékpapírokat, ha az ügyfél vagy vele szoros kapcsolatban álló bármely szervezet az alábbiakban foglaltak szerint likviditási támogatást nyújt. Az eurorendszer az eszközfedezetű értékpapírokhoz nyújtott likviditási támogatás két formáját veszi figyelembe: a készpénztartalékokat és a likviditási kereteket.

(2) A készpénztartalékok formáját öltő likviditási támogatás esetén az ügyfél nem jogosult eszközfedezetű értékpapírok fedezetként történő mobilizálására, ha a következő három feltétel egyszerre teljesül:

a) az ügyfél és az eszközfedezetű értékpapírokra irányuló ügyletben a kibocsátó számlavezető bank között szoros kapcsolat áll fenn;

b) az eszközfedezetű értékpapírokra irányuló ügylet tartalékalapjának aktuális összege meghaladja az eszközfedezetű értékpapírokra irányuló ügylet valamennyi jobb és rosszabb minősítésű ügyletrészsorozata eredeti kinnlevő összegének 5 %-át;

c) az eszközfedezetű értékpapírokra irányuló ügylet tartalékalapjának aktuális összege meghaladja az eszközfedezetű értékpapírokra irányuló ügylet rosszabb minősítésű ügyletrészsorozatai aktuális kinnlevő összegének 25 %-át.

(3) A likviditási keretek formáját öltő likviditási támogatás esetén az ügyfél nem jogosult eszközfedezetű értékpapírok fedezetként történő mobilizálására, ha a következő két feltétel egyszerre teljesül:

a) az ügyfél és egy likviditási keretet biztosító fél között szoros kapcsolat áll fenn; és

(4) E cikk tekintetében a szoros kapcsolatok jelentése megegyezik a 138. cikk (2) bekezdésében foglaltakkal.

▼M4 —————

▼B

144. cikk

Elfogadható eszközök el nem fogadása a működéssel összefüggő okokból

Valamely eszköz elfogadhatóságától függetlenül az NKB a működéssel összefüggő okokból kérheti az ügyfelet, hogy a vonatkozó nemzeti dokumentációban pontosabban meghatározott valamely pénzáramlás bekövetkezése (a tőke- vagy a kamatfizetést is beleértve) előtt vonja vissza az adott eszközt.

▼M4

144a. cikk

Negatív pénzáramlással rendelkező elfogadható eszközök

(1) Az NBK-knak úgy kell rendelkezniük, hogy az ügyfél felelős marad az általa fedezetként benyújtott vagy felhasznált elfogadható eszközökhöz kapcsolódó negatív pénzáramlás összegének megfelelő időben történő megfizetéséért.

(2) Amennyiben az ügyfél nem teljesít fizetést megfelelő időben az (1) bekezdésnek megfelelően, az eurorendszer teljesítheti a vonatkozó fizetést, azonban erre nem köteles. Az NBK-knak úgy kell rendelkezniük, hogy az ügyfélnek az eurorendszer felszólítására haladéktalanul vissza kell fizetnie az eurorendszer részére az eurorendszer által az ügyfél mulasztása következtében kifizetett negatív pénzáramlás összegét. Amennyiben az ügyfél nem teljesít fizetést megfelelő időben az (1) bekezdésnek megfelelően, az eurorendszer jogosult arra, hogy haladéktalanul és előzetes értesítés nélkül megterhelje az eurorendszer által az ügyfél nevében fizetendő összegnek megfelelő összeggel:

a) az érintett ügyfél fizetési modul (PM) számláját a TARGET2-ben, az EKB/2012/27 iránymutatás II. melléklete 36. cikkének (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően; vagy

b) valamely kiegyenlítő bank előzetes engedélyével a kiegyenlítő bank TARGET2 PM-számláját, amelyet az eurorendszer azon hitelműveletei céljára használnak, amelyekben az érintett ügyfél részt vesz; vagy

c) az érintett ügyfél NKB-nál vezetett bármely más számláját, amely az eurorendszer monetáris politikai műveletei céljára felhasználható.

(3) Az eurorendszer által a (2) bekezdés alapján fizetett bármely összeg, amelyet az ügyfél felszólításra nem fizet vissza haladéktalanul, és amellyel az eurorendszer nem tudja megterhelni a (2) bekezdésben megjelölt egyik vonatkozó számlát sem, az eurorendszer által nyújtott hitelnek tekintendő, amelyre a 154. cikknek megfelelően szankció alkalmazandó.

▼B

145. cikk

Az el nem fogadható eszközökről, illetve az elfogadható eszközök felhasználásának szabályait sértő eszközökről való értesítés, az ilyen eszközök értékelése és visszavonása

(1) Ha az ügyfél olyan eszközöket nyújtott be vagy használt fel, amelyek fedezetként történő felhasználására nem, vagy már nem jogosult, többek között a kibocsátó, adós vagy garanciavállaló személye, vagy szoros kapcsolatok fennállása miatt, erről haladéktalanul értesíti a székhely szerinti NKB-t.

(2) Az (1) bekezdésben említett eszközök értékét legkésőbb a következő értékelési napon zéróra csökkentik, és fedezetkiegészítési felhívásra kerülhet sor.

(3) Az (1) bekezdésben említett eszközöket benyújtó vagy felhasználó ügyfélnek ezen eszközöket a lehető leghamarabb vissza kell vonnia.

(4) Az ügyfél a fedezet értékét érintő pontos és naprakész információkat bocsát az eurorendszer rendelkezésére.

146. cikk

Szankciók az elfogadható fedezetek felhasználására vonatkozó szabályok megsértése esetén

Az e címben rögzített szabályok megsértése adott esetben a 154–157. cikkel összhangban szankcionálásra kerül. A szankciók attól függetlenül alkalmazandók, hogy az ügyfél tevékenyen részt vesz-e a monetáris politikai műveletekben vagy sem.

147. cikk

Információk megosztása az eurorendszeren belül

A monetáris politika végrehajtása céljából, különösen az elfogadható eszközök felhasználására vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése érdekében az eurorendszerben megosztásra kerülnek a tőkerészesedésekre vonatkozó, az illetékes hatóság által e célból rendelkezésre bocsátott információk. Az információkra az illetékes hatóság által alkalmazott titokvédelmi előírások érvényesek.

IX. CÍM

AZ ELFOGADHATÓ ESZKÖZÖK HATÁROKON ÁTNYÚLÓ FELHASZNÁLÁSA

▼M3

148. cikk

Általános alapelvek

(1) Az ügyfelek az elfogadható eszközöket a teljes euroövezetben határokon átnyúlóan felhasználhatják az eurorendszer valamennyi típusú hitelművelete során.

(2) Az ügyfelek a lekötött betétektől eltérő elfogadható eszközöket határokon átnyúló felhasználásra a következőkkel összhangban mobilizálhatják:

a) a forgalomképes eszközöket a következők útján kell mobilizálni: i. az eurorendszer felhasználói értékelési kerete alapján kedvezően értékelt EGT értékpapír-elszámolási rendszerek (SSS-ek) közötti elfogadható kapcsolatok; ii. az alkalmazandó CCBM eljárások; iii. a CCBM-el összefüggésben elfogadható kapcsolatok; és

b) a hitelköveteléseket, a DECC-eket és az RMDB-ket a CCBM alkalmazandó eljárásaival összhangban kell mobilizálni.

(3) A forgalomképes eszközök az NKB-knek az NKB országától eltérő országban található SSS-ben vezetett számláján keresztül felhasználhatók, feltéve, hogy az eurorendszer jóváhagyta az ilyen számla felhasználását.

(4) A De Nederlandsche Bank jogosult arra, hogy a Euroclear Banknál vezetett számláján számolja el az adott nemzetközi központi értéktár által kibocsátott eurokötvényekkel lebonyolított, fedezettel biztosított ügyleteit. A Central Bank of Ireland jogosult arra, hogy a Euroclear Banknál hasonló számlát nyisson. Ez a számla az Euroclear Banknál tartott valamennyi elfogadható eszköz, vagyis az elfogadható kapcsolatokon keresztül az Euroclear Bankba átutalt elfogadható eszközök tartására is használható.

(5) Az ügyfelek az elfogadható eszközök átutalását olyan SSS-nél vezetett értékpapír-elszámolási számlájukon keresztül hajtják végre, amely az eurorendszer felhasználói értékelési kerete alapján kedvezően került értékelésre.

(6) Azok az ügyfelek, amelyek nem rendelkeznek egy NKB-nál vezetett letéti számlával vagy az eurorendszer felhasználói értékelési kerete alapján kedvezően értékelt SSS-nél vezetett értékpapír-elszámolási számlával, az ügyleteket egy levelező hitelintézetnél vezetett értékpapír-elszámolási vagy letéti számlán keresztül is elszámolhatják.

▼B

149. cikk

CCBM

(1) A CCBM keretében a határokon átnyúló kapcsolat az NKB-k között valósul meg. Az NKB-k egymás és az EKB letétkezelőiként (a továbbiakban: levelezőbankjaiként) járnak el az olyan forgalomképes eszközök tekintetében, amelyeket a helyi elszámolóházakon, háromszereplős szolgáltatást nyújtó ügynökön vagy elszámolási rendszereken keresztül fogadnak el. A CCBM keretében a hitelkövetelésekre és az RMBD-kre külön eljárások vonatkoznak. A CCBM-re és az alkalmazandó eljárásokra vonatkozó részleteket a VI. melléklet, valamint az EKB honlapján közzétett „Correspondent central banking model (CCBM) procedure for Eurosystem counterparties” (Központi bankok levelezőbanki modellje (CCBM) az eurorendszer ügyfelei számára) című kiadvány tartalmazza.

(2) A levelező központi banknál elhelyezett eszközök csak az eurorendszer hitelműveleteinek fedezetéül használhatók fel.

150. cikk

Az SSS-ek közötti elfogadható kapcsolatok

(1) A levelezőbanki rendszeren kívül az ügyfelek az eurorendszer felhasználói értékelési kerete alapján kedvezően értékelt kapcsolatokat (a továbbiakban: elfogadható kapcsolatok) is felhasználhatják a forgalomképes eszközök határokon átnyúló átutalása céljára.

(2) Elfogadható kapcsolatok csak az eurorendszer felhasználói értékelési kerete alapján kedvezően értékelt SSS-ek között alakíthatók ki, és azok a határokon átnyúló, könyvelési tételen keresztül történő értékpapír-átutalásra vonatkozó eljárások és megállapodások együtteséből állnak.

(3) Az elfogadható kapcsolatoknak két típusa létezik, amelyeket az érintett SSS-ek közötti szerződéses és technikai megállapodással hoznak létre:

a) közvetlen kapcsolatok két SSS között, közvetítő részvétele nélkül; és

b) közvetített kapcsolatok, amelyek két, egymással közvetlen kapcsolatban nem álló SSS számára lehetővé teszik, hogy egy közvetítőként eljáró harmadik SSS-en keresztül értékpapírokat cseréljenek vagy ruházzanak át.

(4) Csak az eurorendszer által az eurorendszer felhasználói értékelési kerete alapján értékelt és jóváhagyott kapcsolatok minősülnek elfogadhatónak. Az EKB honlapján közzéteszi az elfogadható kapcsolatok naprakész listáját.

(5) Az elfogadható kapcsolaton keresztül tartott eszközök felhasználhatók az eurorendszer hitelműveleteihez, és az ügyfél által kiválasztott bármely más célra is.

(6) Az SSS-ek közötti elfogadható kapcsolatok használatát bemutató táblázat a VI. mellékletben található.

151. cikk

CCBM elfogadható kapcsolatokkal együtt

(1) Az ügyfelek a 150. cikkben említett közvetlen és közvetített kapcsolatokat a CCBM-mel együtt is igénybe vehetik az elfogadható forgalomképes eszközök határokon átnyúlóan történő mobilizálásához.

(2) Az SSS-ek közötti elfogadható kapcsolatok CCBM-mel együttesen történő igénybevétele esetén az ügyfelek a kibocsátó SSS-ben kibocsátott eszközöket – közvetlenül vagy letétkezelőn keresztül – a befektető SSS-nél vezetett számlán tartják. Elfogadható közvetített kapcsolatok esetében egy harmadik SSS közvetítő SSS-ként járhat el.

(3) A (2) bekezdés alapján mobilizált eszközök kibocsáthatók az euroövezeten kívüli, EGT-beli SSS-ben, amely az eurorendszer felhasználó értékelési kerete alapján kedvezően került értékelésre, feltéve, hogy a kibocsátó SSS és a befektető SSS közötti kapcsolat az eurorendszer felhasználói értékelési kerete alapján kedvezően került értékelésre.

(4) A CCBM elfogadható kapcsolatokkal együttesen történő igénybevételét bemutató táblázat a VI. mellékletben található.

152. cikk

CCBM és háromszereplős fedezetkezelési szolgáltatások

(1) A határokon átnyúló, háromszereplős fedezetkezelési szolgáltatások lehetővé teszik az ügyfelek számára, hogy háromszereplős szolgáltatást nyújtó ügynöknél tartott fedezet igénybevétele útján növeljék vagy csökkentsék a székhelyük szerinti NKB felé mobilizált fedezet összegét.

(2) A CCBM (ideértve az elfogadható kapcsolatokkal együtt igénybe vett CCBM-et is) alapul szolgálhat a háromszereplős fedezetkezelési szolgáltatások határokon átnyúló igénybevételéhez. Amennyiben a háromszereplős fedezetkezelési szolgáltatásokat az eurorendszer általi, határokon átnyúló igénybevételre kínálják, a háromszereplős fedezetkezelési szolgáltatások határokon átnyúló igénybevételében közreműködik egy NKB, amely azon NKB levelezőbankjaként jár el, amelynek ügyfelei az eurorendszer hitelműveletei céljára az ilyen háromszereplős fedezetkezelési szolgáltatások határokon átnyúló igénybevételét kérték. Az e bekezdésben foglaltakkal összhangban történő, határokon átnyúló igénybevétel megkönnyítése érdekében szükséges, hogy az érintett háromszereplős szolgáltatást nyújtó ügynököt az eurorendszer kedvezően értékelje.

(3) A CCBM háromszereplős fedezetkezelési szolgáltatásokkal együttesen történő igénybevételét bemutató táblázat a VI. mellékletben található.

ÖTÖDIK RÉSZ

SZANKCIÓK AZ ÜGYFELEK KÖTELEZETTSÉGSZEGÉSE ESETÉN

153. cikk

Szankciók a kötelező tartalékkal kapcsolatos kötelezettségszegés esetén

(1) Az EKB a 2532/98/EK rendelet, a 2157/1999/EK rendelet (EKB/1999/4), a 2531/98/EK rendelet, vagy az 1745/2003/EK rendelet (EKB/2003/9) alapján szankciókat ró ki azokra az intézményekre, amelyek nem tesznek eleget a kötelező tartalék alkalmazásával kapcsolatos EKB-rendeletekből és határozatokból eredő kötelezettségeiknek. A vonatkozó szankciókat, valamint az alkalmazásuk során követendő eljárási szabályokat a megjelölt rendeletek rögzítik.

(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül, a kötelező tartalékokra vonatkozó előírások súlyos megszegése esetén az eurorendszer felfüggesztheti az ügyfél nyíltpiaci műveletekben való részvételét.

154. cikk

Szankciók a működéssel kapcsolatos bizonyos szabályok megsértése esetén

(1) Az eurorendszer által alkalmazott szerződéses vagy szabályozási rendelkezésekkel összhangban az NKB egy vagy több szankciót alkalmaz, amennyiben az ügyfél nem tesz eleget az alábbi kötelezettségek egyikének:

▼M4

a) a penziós ügyletek és a monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapok tekintetében az ügyfél részére allokált összegre vonatkozóan a művelet teljes időtartama alatt (ideértve az NKB általi idő előtti felmondás esetén a művelet fennmaradó összegére vonatkozóan a művelet hátralevő időtartama alatt) a megfelelő fedezetnyújtásra és elszámolásra vonatkozó, a 15. cikkben foglaltak szerinti kötelezettség;

▼B

b) a lekötött betétek gyűjtése, a végleges adásvételi ügyletek és az EKB-kötvények kibocsátása tekintetében az ügyletek elszámolására vonatkozó kötelezettség, a 16. cikkben foglaltaknak megfelelően;

c) az elfogadható eszközök felhasználása tekintetében a csak elfogadható eszközök mobilizálására és felhasználására vonatkozó kötelezettség, valamint a negyedik rész VIII. címében szereplő, az elfogadható eszközök felhasználására vonatkozó szabályok betartására vonatkozó kötelezettség;

d) a napzárási eljárások és az aktív oldali rendelkezésre állás igénybevételének feltételei tekintetében a megfelelő mennyiségű elfogadható eszköz előzetes benyújtására vonatkozó kötelezettség, amennyiben a nap végén az ügyfél TARGET2 elszámolási számlájának egyenlege negatív, és ezért a 19. cikk (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően úgy tekintendő, hogy az aktív oldali rendelkezésre állás igénybevételére vonatkozó automatikus kérelemre kerül sor;

▼M4

e) a 144a. cikk (3) bekezdése szerinti bármely fizetési kötelezettség.

▼B

(2) Az e cikk alapján kirótt szankció lehet:

a) csak pénzügyi szankció; vagy

b) pénzügyi és nem pénzügyi szankció együtt.

155. cikk

Pénzügyi szankciók a működéssel kapcsolatos bizonyos szabályok megsértése esetén

Ha egy ügyfél nem tesz eleget a 154. cikk (1) bekezdésében megjelölt valamely kötelezettségnek, az eurorendszer minden egyes kötelezettségszegés esetén pénzügyi szankciót ró ki. Az alkalmazandó pénzügyi szankciót a VII. melléklettel összhangban kell kiszámítani.

156. cikk

Nem pénzügyi szankciók a működéssel kapcsolatos bizonyos szabályok megsértése esetén

(1) Ha egy ügyfél egy 12 hónapos időszak alatt több mint két alkalommal nem tesz eleget a 154. cikk (1) bekezdése a) vagy b) pontjában megjelölt valamely kötelezettségnek, és minden egyes kötelezettségszegés tekintetében:

▼M4

a) pénzügyi szankció került alkalmazásra;

▼B

b) a pénzügyi szankció kiszabásáról szóló minden határozatot közöltek az ügyféllel;

c) a kötelezettségszegés minden esete a kötelezettségszegés ugyanazon típusára vonatkozik,

az eurorendszer a harmadik kötelezettségszegés alkalmával, valamint az érintett 12 hónapos időszakban minden egyes további azonos típusú kötelezettségszegés alkalmával az ügyfelet felfüggeszti. A 12 hónapos időszakot a 154. cikk (1) bekezdése a) vagy b) pontjában megjelölt kötelezettség első megsértése időpontjától kell számítani.

(2) Az (1) bekezdés alapján az eurorendszer által kirótt felfüggesztés minden olyan későbbi nyíltpiaci művelet tekintetében alkalmazandó, amely azonos típusú, mint az a nyíltpiaci művelet, amely az (1) bekezdés szerinti szankcióhoz vezetett.

(3) Az (1) bekezdéssel összhangban kirótt felfüggesztési időszakot a VII. melléklettel összhangban kell meghatározni.

(4) Ha egy ügyfél egy 12 hónapos időszak alatt több mint két alkalommal nem tesz eleget a 154. cikk (1) bekezdése c) pontjában megjelölt valamely kötelezettségnek, és minden egyes kötelezettségszegés tekintetében:

▼M4

a) pénzügyi szankció került alkalmazásra;

▼B

b) a pénzügyi szankció kiszabásáról szóló minden határozatot közöltek az ügyféllel;

c) a kötelezettségszegés minden esete a kötelezettségszegés ugyanazon típusára vonatkozik,

az eurorendszer a harmadik kötelezettségszegés alkalmával, valamint az érintett 12 hónapos időszakban minden egyes további azonos típusú kötelezettségszegés alkalmával az ügyfelet a következő nyíltpiaci művelettől kezdődően felfüggeszti. A 12 hónapos időszakot a 154. cikk (1) bekezdése c) pontjában megjelölt kötelezettség első megsértése időpontjától kell számítani.

(5) Az eurorendszer kivételes esetekben az 154. cikk (1) bekezdésében rögzített bármely kötelezettség megsértéséért az ügyfelet három hónapos időszakra az eurorendszer valamennyi jövőbeli monetáris politikai művelete tekintetében felfüggesztheti. Ebben az esetben az eurorendszer az ügy súlyosságát és különösen az érintett összegeket, valamint a kötelezettségszegés gyakoriságát és időtartamát veszi figyelembe.

(6) Az eurorendszer által az e cikk alapján kirótt felfüggesztési időszakot a 155. cikkel összhangban alkalmazandó megfelelő pénzügyi szankció mellett kell alkalmazni.

157. cikk

Nem pénzügyi szankciók alkalmazása fióktelepekre a működéssel kapcsolatos bizonyos szabályok megsértése esetén

Amennyiben az eurorendszer a 156. cikk (5) bekezdésével összhangban valamely ügyfelet felfüggeszt, e felfüggesztés az ügyfél azon fióktelepeire is alkalmazható, amelyeket más olyan tagállamokban jegyeztek be, amelyek pénzneme az euro.

HATODIK RÉSZ

MÉRLEGELÉSEN ALAPULÓ INTÉZKEDÉSEK

▼M2

158. cikk

Mérlegelésen alapuló intézkedések prudenciális okok alapján vagy nemteljesítési eseményt követően

(1) Az eurorendszer prudenciális okok alapján a következő intézkedéseket hozhatja:

a) felfüggesztheti, korlátozhatja vagy kizárhatja az ügyfél eurorendszer monetáris politikai műveleteihez való hozzáférését, a székhely szerinti NKB vagy az EKB által alkalmazott szerződéses vagy szabályozási rendelkezések szerint;

b) valamely ügyfél által az eurorendszer hitelműveletei céljára fedezetként mobilizált eszközök elutasítása, felhasználásának korlátozása vagy azokra kiegészítő haircut alkalmazása az eurorendszer által relevánsnak ítélt bármely információ alapján, különösen, ha úgy tűnik, hogy az ügyfél hitelképessége és a fedezetként mobilizált eszközök hitelminősége között magas fokú korreláció áll fenn.

(2) Azon ügyfelek, amelyek az 55. cikk b) pontjának i. alpontja szerinti felügyelet alatt állnak, de nem felelnek meg a felügyeleti célkora egyedi és/vagy konszolidált alapon előírt, az 575/2013/EU rendeletben megállapított szavatolótőke-követelményeknek, és azon ügyfelek, akik az 55. cikk b) pontjának iii. alpontja szerinti felügyelettel összehasonlítható felügyelet alatt állnak, de nem felelnek meg a felügyeleti célokra egyedi és/vagy konszolidált alapon előírt, az 575/2013/EU rendeletben megállapított szavatolótőke-követelményekhez hasonló követelményeknek, prudenciális okból felfüggesztésre, korlátozásra vagy kizárásra kerülnek az eurorendszer monetáris politikai műveleteiből. Egy esetkör kivétel, amikor az eurorendszer megítélése szerint a megfelelés a Kormányzótanács által meghatározott megfelelő és időben történő feltőkésítési intézkedésekkel helyreállítható.

(3) Az ügyfél pénzügyi megbízhatóságának az 55. cikk c) pontja alapján elvégzett értékelésével összefüggésben, és bármely más mérlegelésen alapuló intézkedés sérelme nélkül az eurorendszer felfüggesztheti, korlátozhatja vagy megszüntetheti a következő ügyfeleknek az eurorendszer monetáris politikai műveleteihez való hozzáférését:

a) azok az ügyfelek, amelyek nem bocsátják időben, és legkésőbb a tárgynegyedév végét követő tizennégy héten belül az illetékes NKB és az EKB rendelkezésére az 575/2013/EU rendelet szerinti tőkemegfelelési mutatókra vonatkozó információkat; és

b) azok az ügyfelek, akik az 575/2013/EU rendelet szerint tőkemegfelelési mutatókra vonatkozó információk jelentésére nem kötelesek, de amelyek vonatkozásában az 55. cikk b) pontjának iii. alpontjában említett, összehasonlítható információkat nem bocsátják időben, és legkésőbb a tárgynegyedév végét követő tizennégy héten belül az illetékes NKB és az EKB rendelkezésére.

Az eurorendszer monetáris politikai műveleteihez való hozzáférés felfüggesztése, korlátozása vagy megszüntetése esetén a hozzáférés helyreállítható, amennyiben a vonatkozó információkat az illetékes NKB vagy az EKB rendelkezésére bocsátják, és az eurorendszer megállapítja, hogy az ügyfél teljesíti a pénzügyi megbízhatóságra vonatkozó feltételt az 55. cikk c) pontja szerint.

▼M5

(3a) Az 55a. cikk (5) bekezdése alapján nem elfogadhatónak minősülő, tevékenységét megszüntető, illetve más szervezet tevékenységének megszüntetésében részt vevő szervezeteket illetően az eurorendszer prudenciális okok alapján felfüggesztheti, korlátozhatja vagy kizárhatja azon ügyfelek monetáris politikai műveletekhez való hozzáférését, amelyek az eurorendszertől eredő likviditást juttatnak nem elfogadható, a tevékenységét megszüntető, illetve más szervezet tevékenységének megszüntetésében részt vevő szervezethez.

▼M2

(4) A mérlegelésen alapuló bármely más intézkedés sérelme nélkül az eurorendszer prudenciális okból korlátozza azon ügyfeleknek az eurorendszer monetáris politikai műveleteihez való hozzáférését, amelyeket az illetékes hatóságok úgy tekintenek, hogy azok „fizetésképtelenek, illetve várhatóan fizetésképtelenné fognak válni” a 806/2014/EU rendelet 18. cikk (4) bekezdésének a)–d) pontjában megállapított feltételek, illetve a 2014/59/EU irányelv 32. cikke (4) bekezdésének a)–d) pontjában megállapított feltételek alapján. A korlátozás megfelel az ügyfelek eurorendszer monetáris politikai műveleteihez való hozzáférésének abban az időpontban fennálló szintjéhez, amikor az ilyen ügyfelekről megállapítják, hogy azok „fizetésképtelenek, illetve várhatóan fizetésképtelenné fognak válni”.

(5) Az eurorendszer monetáris politikai műveleteihez való hozzáférés (4) bekezdés szerinti korlátozásán túlmenően az eurorendszer prudenciális okból további korlátozásokat alkalmazhat, illetve felfüggesztheti vagy megszüntetheti az olyan ügyfelek eurorendszer monetáris politikai műveleteihez való hozzáférését, amelyeket úgy tekintenek, hogy azok a (4) bekezdésben foglaltak szerint „fizetésképtelenek, illetve várhatóan fizetésképtelenné fognak válni”, és amelyek megfelelnek az alábbi feltételek bármelyikének:

a) nem vonatkozik rájuk szanálási hatóság által hozott szanálási intézkedés, mivel ésszerű lehetőség áll fenn arra, hogy a 2014/59/EU irányelv 32. cikke (1) bekezdésének b) pontjában vagy a 806/2014/EU rendelet 18. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett megfelelő magánszektorbeli intézkedés vagy felügyeleti intézkedés ésszerű időn belül megelőzné az intézmény fizetésképtelenségét, figyelemmel a magánszektorbeli intézkedés vagy felügyeleti intézkedés kidolgozottságára;

b) azokat akként értékelik, hogy megfelelnek a szanálhatóságnak a 2014/59/EU irányelv 32. cikkének (1) bekezdésében, illetve a 806/2014/EU rendelet 18. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, figyelemmel a szanálási intézkedés kidolgozottságára;

c) amelyek a 806/2014/EU rendelet 3. cikke (10) bekezdésében meghatározott szanálási intézkedésből, és a 2014/59/EU irányelv 2. cikkének (40) bekezdését végrehajtó nemzeti jogszabályból, vagy a 806/2014/EU rendelet 18. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett megfelelő magánszektorbeli intézkedésből vagy felügyeleti intézkedésből és a 2014/59/EU irányelv 32. cikke (1) bekezdésének b) pontját végrehajtó nemzeti jogszabályból erednek.

(6) Az eurorendszer monetáris politikai műveleteihez való hozzáférés (4) bekezdés szerinti korlátozásán túlmenően az eurorendszer prudenciális okból felfüggeszti, tovább korlátozza vagy megszünteti azon ügyfeleknek az eurorendszer monetáris politikai műveleteihez való hozzáférését, amelyeket úgy tekintenek, hogy azok „fizetésképtelenek, illetve várhatóan fizetésképtelenné fognak válni”, de amelyekre nem írtak elő szanálási intézkedést, és nem áll fenn ésszerű kilátás sem arra, hogy egy alternatív magánszektorbeli intézkedés vagy felügyeleti intézkedés ésszerű időn belül megelőzné az intézménynek a 806/2014/EU rendelet 18. cikke (1) bekezdésének b) pontjában, illetve a 2014/59/EU irányelv 32. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említettek szerint történő fizetésképtelenné válását.

(7) Amennyiben a mérlegelésen alapuló intézkedés prudenciális információkon alapul, az eurorendszer az ilyen jellegű, a felügyeleti szervektől vagy az ügyfelektől származó információkat szigorúan csak az eurorendszernek a monetáris politika végrehajtásával összefüggő feladatai ellátásával arányos mértékben, és az ahhoz szükséges módon használja fel.

(8) Nemteljesítési esemény bekövetkezése esetén az eurorendszer felfüggesztheti, korlátozhatja vagy kizárhatja azon ügyfeleknek az eurorendszer monetáris politikai műveleteihez való hozzáférését, amelyek tekintetében az eurorendszer által alkalmazott szerződéses vagy szabályozási rendelkezések értelmében a nemteljesítés fennáll.

(9) Az eurorendszer valamennyi mérlegelésen alapuló intézkedést arányos és megkülönböztetéstől mentes módon alkalmaz, és megfelelő indokolással lát el.

▼B

159. cikk

A hitelminőség eurorendszer általi vizsgálatához kapcsolódó, mérlegelésen alapuló intézkedések

(1) Az eurorendszer az általa relevánsnak tartott bármely információ alapján meghatározza, hogy egy kibocsátás, kibocsátó, adós vagy garanciavállaló megfelel-e az eurorendszer hitelminőségi követelményeinek.

(2) Az eurorendszer az (1) bekezdésben rögzített indokok alapján elutasíthat eszközöket, korlátozhatja az eszközök fedezetként történő mobilizálását vagy felhasználását, vagy kiegészítő haircutot alkalmazhat, amennyiben az eurorendszer kockázatoktól való megfelelő védelmének biztosítása érdekében ilyen döntés szükséges.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben leírt elutasítás prudenciális információkon alapul, az eurorendszer az ilyen jellegű, az ügyfelektől vagy a felügyeleti szervektől származó információkat szigorúan csak a monetáris politika végrehajtásával összefüggő feladatainak ellátásával összhangban és annak érdekében használja fel.

(4) Az eurorendszer kizárhatja a következő eszközöket az elfogadható forgalomképes eszközök listájáról:

a) olyan szervezet által kibocsátott vagy garantált eszközök, amelynek pénzeszközeit befagyasztották, és/vagy amellyel szemben az Unió a Szerződés 75. cikke alapján, vagy valamely tagállam a pénzeszközök felhasználását korlátozó egyéb intézkedéseket rendelt el; és/vagy

b) olyan szervezet által kibocsátott vagy garantált eszközök, amelynek tekintetében az EKB Kormányzótanácsa az eurorendszer nyíltpiaci műveleteihez vagy rendelkezésre állásához való hozzáférést felfüggesztő vagy kizáró határozatot hozott.

HETEDIK RÉSZ

AZ EURORENDSZER MONETÁRIS POLITIKAI MŰVELETEIHEZ KAPCSOLÓDÓ TOVÁBBI KÖZÖS MINIMUMJELLEMZŐK

160. cikk

Az eurorendszerbeli központi bankok és az ügyfelek közötti jogviszony

Az eurorendszer biztosítja, hogy az 1. cikk (3) bekezdésében említett szerződéses vagy szabályozási rendelkezései az ügyfelei tekintetében összhangban álljanak a hetedik rész rendelkezéseivel.

1. FEJEZET

Az eurorendszer monetáris politikai műveleteihez kapcsolódó rendelkezések összességére vonatkozó további közös minimumjellemzők

161. cikk

Az eurorendszer monetáris politikai keretének végrehajtását érintő módosítások

(1) Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek biztosítják, hogy képesek legyenek a monetáris politikai keret módosításait indokolatlan késedelem nélkül bevezetni.

(2) Szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseikben az NKB-k szerepeltetnek olyan rendelkezést, amelynek értelmében az NKB-nek ügyfeleivel közölnie kell az (1) bekezdésben említett módosításokról szóló értesítést. Az NKB-k biztosítják, hogy ezen értesítés a módosítások hatálybalépésének időpontját illetően egyértelmű helyzetet teremtsen.

162. cikk

A fizetések pénzneme

Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek előírják, hogy az eurorendszer monetáris politikai műveleteivel kapcsolatos valamennyi fizetést euróban kell teljesíteni, a monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapok keretében teljesített devizafizetések kivételével.

163. cikk

A szerződéses rendelkezések formája

Amennyiben nemteljesítési esemény esetén az összes nyitott ügylet tényleges felmondásának és lezárásának (a nettósítást is beleértve) biztosítása érdekében a megállapodás keretén belül minden ügyletet egységes szerződéses rendelkezés keretében kell végrehajtani és/vagy a szerződést keretszerződésként kell kötni, az NKB által alkalmazott szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseknek erről rendelkezniük kell.

164. cikk

Formanyomtatványok, adathordozók és kommunikációs eszközök

Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek biztosítják, hogy az NKB és az ügyfelek közötti viszonyban megfelelő és egyértelmű szabályok álljanak fenn a formanyomtatványok (ideértve az ügyletek feltételeinek visszaigazolását) és adathordozók használatára, valamint a kommunikációs eszközökre és azok jellemzőire vonatkozóan.

165. cikk

Nemteljesítési események

(1) Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek legalább az alábbiaktól érdemben nem különböző nemteljesítési eseményekről rendelkeznek:

a) valamely hatáskörrel rendelkező bíróság vagy egyéb hatóság döntése az ügyfél felszámolásáról vagy az ügyfél részére felszámolóbiztos vagy hasonló tisztviselő kijelöléséről vagy bármely hasonló eljárásról;

b) valamely hatáskörrel rendelkező bíróság vagy egyéb hatóság döntése az ügyfél átszervezéséről vagy más hasonló intézkedések bevezetéséről, amelyek célja az ügyfél pénzügyi helyzetének megőrzése vagy helyreállítása és az a) pontban meghatározott döntés elkerülése;

c) az ügyfél írásbeli nyilatkozata arról, hogy a tartozásait részben vagy egészében nem képes megfizetni, vagy monetáris politikai ügyletekből fakadó kötelezettségeit nem képes teljesíteni, vagy a hitelezőivel önkéntesen általános megállapodást vagy egyezséget kötött, vagy ha az ügyfél fizetésképtelen vagy feltehetően fizetésképtelen, vagy feltételezhető, hogy nem képes tartozásait megfizetni;

d) az a) vagy b) pont szerinti döntést megelőző eljárási intézkedésre kerül sor;

e) bármely ténylegesen vagy feltehetően az ügyfélnek tulajdonítható nyilatkozat vagy szerződést megelőző állítás az alkalmazandó jogi rendelkezések értelmében téves, illetve valótlan;

f) az ügyfélnek az érintett olyan tagállamban, amelynek a pénzneme az euro, végrehajtott a) 2013/36/EU irányelvben és 575/2013/EU rendeletben; vagy b) 2004/39/EK európai parlamenti irányelvben ( 12 ) foglalt tevékenységek végzésére jogosító engedélyét felfüggesztették, illetve visszavonták;

g) az ügyfelet felfüggesztették, illetve kizárták bármely olyan fizetési rendszerből vagy megállapodásból, amelynek keretében monetáris politikai műveletekhez kapcsolódó fizetéseket bonyolítanak le, illetve (a devizaswapügyletek kivételével) felfüggesztették, illetve kizárták bármely, az eurorendszer monetáris politikai műveleteinek elszámolásához használt SSS-ből;

h) az ügyféllel szemben a 2013/36/EU irányelv 41. cikke (1) bekezdésében, 43. cikke (1) bekezdésében és 44. cikkében említett intézkedéseket hoztak;

i) a penziós ügyletek vonatkozásában az ügyfél nem felel meg a kockázatkezelési intézkedésekre vonatkozó előírásoknak;

j) a repoügyletek vonatkozásában az ügyfél a vételár vagy a visszavásárlási ár megfizetését, illetve a megvásárolt vagy visszavásárolt eszköz rendelkezésre bocsátását elmulasztja, vagy fedezett hitelek esetén az ügyfél az eszközök átadását, illetve a hitel visszafizetését a rendelkezésre bocsátásra vagy a fizetésre kijelölt napokon elmulasztja;

k) a monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapok és a lekötött betétek vonatkozásában az ügyfél az euróban megadott összeg, illetve a monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswap esetén a devizaösszeg megfizetését az ilyen fizetésekre kijelölt napokon elmulasztja;

l) az e cikkben felsoroltaktól lényegileg nem különböző nemteljesítési esemény bekövetkezése az ügyfél vonatkozásában az EKB vagy bármely NKB devizatartalékai, illetve saját pénzeszközei kezelése céljára kötött megállapodás értelmében;

m) az ügyfél lényeges információk rendelkezésre bocsátását elmulasztja, ami a székhely szerinti NKB számára súlyos következményekhez vezet;

n) az ügyfél a penziós ügyletekre és devizaswapokra vonatkozó rendelkezésekben foglalt bármely más kötelezettségét nem teljesíti, és – amennyiben képes lenne orvosolni – a kötelezettség nem teljesítését nem orvosolja fedezett ügylet esetén legkésőbb az NKB erre vonatkozó értesítésétől számított 30 napon belül, vagy devizaswap esetén legkésőbb 10 napon belül;

o) nemteljesítési esemény következik be valamely ügyfélnek az eurorendszer bármely más tagjával monetáris politikai műveletek végrehajtása céljából kötött bármely megállapodással kapcsolatban, melynek vonatkozásában az eurorendszer e más tagja gyakorolta a megállapodás alapján bármely ügylet nemteljesítési esemény miatti lezárására vonatkozó jogát;

p) az ügyféllel szemben az Unió a pénzeszközök befagyasztását és/vagy a Szerződés 75. cikke alapján a pénzeszközei felhasználását korlátozó egyéb intézkedéseket rendel el;

q) az ügyféllel szemben valamely tagállam, amelynek a pénzneme az euro, a pénzeszközök befagyasztását és/vagy a pénzeszközei felhasználását korlátozó egyéb intézkedéseket rendel el;

r) az ügyfél teljes vagyona vagy annak jelentős része befagyasztást elrendelő határozat, lefoglalás, elkobzás vagy más olyan eljárás hatálya alatt áll, amelynek célja a közérdek vagy a fél hitelezőinek védelme;

s) az ügyfél teljes vagyona vagy annak jelentős része engedményezésre kerül egy másik szervezetre;

t) minden más olyan fenyegető vagy fennálló helyzet, amelynek bekövetkezése veszélyeztetheti az ügyfélnek az eurorendszer monetáris politikai műveletei végrehajtása érdekében kötött megállapodás alapján, vagy az ügyfél és bármely NKB közötti kapcsolatra vonatkozó szabályok alapján fennálló kötelezettségeinek teljesítését.

(2) Az (1) bekezdés a) és p) pontjában említett események automatikusak; a b), c) és q) pontban említett események lehetnek automatikusak; a d)–o), illetve az r)–t) pontban említett események nem lehetnek automatikusak, azok mérlegelés tárgyát képezik, vagyis csak értesítés közlése alapján érvényesíthetők. Az ilyen értesítésben a kialakult helyzet orvoslása céljából legfeljebb három munkanapos „türelmi idő” adható. A mérlegelés tárgyát képező nemteljesítési eseményeket illetően az NKB-k biztosítják, hogy a mérlegelési jogkör gyakorlására vonatkozó rendelkezésekből egyértelműen megállapítható legyen, hogy az milyen jogkövetkezményekkel jár.

166. cikk

Korrekciós intézkedések nemteljesítési esemény esetén, valamint prudenciális okok alapján

(1) Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek biztosítják, hogy nemteljesítési esemény bekövetkezése esetén, illetve prudenciális okok alapján az NKB jogosult legyen az alábbi korrekciós intézkedések bármelyikének igénybevételére:

a) az ügyfél nyíltpiaci műveletekhez való hozzáférésének felfüggesztése, korlátozása vagy kizárása;

b) az ügyfél rendelkezésre állásokhoz való hozzáférésének felfüggesztése, korlátozása vagy kizárása;

c) valamennyi folyamatban lévő megállapodás és ügylet felmondása;

d) még nem lejárt vagy függő kötelezettségek lejárttá tétele;

e) az ügyfél NKB-nál elhelyezett betéteinek az ügyféllel szemben fennálló követelések kiegyenlítésére történő felhasználása;

f) az ügyféllel szemben fennálló követelések kiegyenlítéséig az ügyféllel szemben fennálló kötelezettségek teljesítésének felfüggesztése.

(2) Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek biztosítják, hogy nemteljesítési esemény bekövetkezése esetén az NKB az (1) bekezdésben említetteken kívül jogosult legyen az alábbi korrekciós intézkedések bármelyikének igénybevételére:

a) késedelmi kamat felszámítása; és

b) kártérítési igény az ügyfél nemteljesítése következtében beállt veszteségekért.

(3) Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek biztosítják, hogy prudenciális okok alapján az NKB az eurorendszer hitelműveletei céljára az ügyfelek által fedezetként mobilizált eszközöket elutasíthassa, azok felhasználását korlátozhassa, vagy azokra kiegészítő haircutot alkalmazhasson.

(4) Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek biztosítják, hogy a székhely szerinti NKB mindenkor olyan jogi helyzetben legyen, hogy indokolatlan késlekedés nélkül érvényesíthesse a fedezetként rendelkezésre bocsátott eszközöket olyan módon, hogy az NKB jogosult legyen a nyújtott hitel értékének realizálására, ha az ügyfél nem rendezi haladéktalanul negatív egyenlegét.

▼M4

(4a) Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek biztosítják, hogy a székhely szerinti NKB mindenkor olyan jogi helyzetben legyen, hogy pénzügyi szankciót róhasson ki a hitel vagy a visszavásárlási ár bármely összege teljes vagy részleges visszafizetésének vagy megfizetésének, vagy a megvásárolt eszközök lejáratkor vagy egyébkénti esedékességkor történő átadásának ügyfél általi elmulasztásáért, amennyiben a 166. cikk (2) bekezdése alapján nem áll rendelkezésére korrekciós intézkedés. A pénzügyi szankciót ezen iránymutatás VII. melléklete I. szakasza (1) bekezdésének a) pontja, valamint VII. melléklete I. szakaszának (2) és (4) bekezdése alapján kell kiszámítani, figyelembe véve azon pénzösszeget, amelyet az ügyfél nem tudott megfizetni vagy visszafizetni, illetve azon eszközök összegét, amelyeket az ügyfél nem tudott átadni, valamint azon naptári napok számát, amelyek alatt az ügyfél nem fizette meg vagy fizette vissza az összeget, illetve nem adta át az eszközt.

▼B

(5) Az előírt intézkedések egységes végrehajtásának biztosítása érdekében az EKB Kormányzótanácsa dönthet a korrekciós intézkedésekről, ideértve a nyíltpiaci műveletekhez vagy a jegybanki rendelkezésre álláshoz való hozzáférés felfüggesztését, korlátozását vagy kizárását.

167. cikk

Az ügyfelek általi adatszolgáltatás

Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek biztosítják, hogy az NKB az eurorendszer monetáris politikai műveleteivel összefüggésben az ügyfelektől bármilyen releváns információt megszerezhessen.

168. cikk

Értesítések és egyéb közlések

(1) Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek előírják, hogy minden értesítés, illetve egyéb közlés csak írásos és/vagy elektronikus formában történhet.

(2) Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek pontos rendelkezéseket tartalmaznak arról, hogy az értesítéseket és egyéb közléseket milyen módon kell megtenni, és azok mikor lépnek hatályba. A közlések vagy egyéb értesítések hatálybalépéséig eltelt idő nem lehet olyan hosszú, hogy ez alatt a meghozott rendelkezések egészének gazdasági hatása megváltozzon. Különösen a visszaigazolásokat kell haladéktalanul megküldeni és ellenőrizni.

169. cikk

Harmadik felek jogai

(1) Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek rögzítik, hogy az ügyfél jogait és kötelezettségeit nem lehet a székhely szerinti NKB előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül engedményezni, megterhelni, megújítani, illetve az ügyfél által egyéb módon elidegeníteni.

(2) Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek rögzítik, hogy az ügyletből csak a szerződést kötő vagy a székhely szerinti NKB és az azonosított ügyfél számára keletkeznek jogok és kötelezettségek. Az ilyen szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseknek azonban meg kell engedniük az NKB-k és/vagy az EKB közötti kapcsolatokat:

a) amelyek az elfogadható eszközök határokon átnyúló felhasználásából erednek; és

b) amennyiben az ügyfelekkel közvetítő intézményen keresztül végrehajtott műveletekhez szükségesek.

170. cikk

Irányadó jog és joghatóság

(1) Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek rögzítik, hogy az NKB által alkalmazott vonatkozó szerződéses vagy szabályozási rendelkezésekre, valamint az ilyen rendelkezések alapján végrehajtott ügyletekre – kivéve, ha az elfogadható eszközök határokon átnyúló felhasználása miatt másként szükséges – ezen NKB helye szerinti tagállam joga irányadó, amely tagállam pénzneme az euro.

▼M2

(2) A vitarendezés helye – az Európai Unió Bírósága hatáskörének sérelme nélkül – azon tagállam bírósága vagy törvényszéke, amelynek a pénzneme az euro, amelyben az NKB székhelye található.

▼B

171. cikk

Elszámolási napok a lekötött betétek tekintetében

Az NKB-k a betétekre vonatkozóan olyan rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek rögzítik, hogy az elszámolás mind a lekötött betétek lekötése, mind pedig kivétele tekintetében az EKB betétműveletről szóló hirdetményében meghatározott napokon történik.

2. FEJEZET

A visszavásárlási megállapodásokra és a fedezett hitelmegállapodásokra vonatkozó további közös minimumjellemzők

172. cikk

Az ügylet távolabbi lábának időpontja

Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek biztosítják, hogy az ügylet távolabbi lábának időpontja, beleértve a fedezett hitelmegállapodás visszafizetési időpontját, az egyes ügyletek megkötésekor meghatározásra kerüljön.

173. cikk

Munkanapok

Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek meghatározzák a 2. cikkben hivatkozott „munkanapot”.

174. cikk

Kamatlábak

(1) Visszavásárlási megállapodás esetén a vételi ár és a visszavásárlási ár közötti árkülönbség egy meghatározott kamatlábnak a tervezett vételi és a visszavásárlási időpont közötti időszak alatti vételi árra történő alkalmazásával kapott aggregált összegnek felel meg.

(2) Fedezett hitel esetén a kamatot egy meghatározott kamatlábnak a hitel összegére és művelet futamidejére történő alkalmazásával kell meghatározni.

(3) A penziós ügyletekre alkalmazott kamatláb egyszerű kamatláb, amely az actual/360 kamatnap-számítási szabályon alapul.

175. cikk

Nem euróban megadott összegek átváltásának mechanizmusai

Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek biztosítják, hogy a nem euróban megadott összegek euróra történő átváltására szolgáló mechanizmusok meghatározzák, hogy az alkalmazandó árfolyam az EKB irányadó napi euro devizaárfolyama, illetve, ha ez nem áll rendelkezésre, az azon napot megelőző munkanapon érvényes azon azonnali EKB átváltási árfolyam, amelyen az euro másik valuta vétele ellenében történő eladását magában foglaló átváltást el kell végezni.

3. FEJEZET

Kizárólag a visszavásárlási megállapodásokra vonatkozó további közös minimumjellemzők

176. cikk

A visszavásárlási megállapodások tárgya

(1) Visszavásárlási megállapodás megkötése esetén az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek biztosítják, hogy elfogadható eszközök eurokészpénz ellenében történő eladására kerüljön sor, olyan egyidejű megállapodással együtt, amely az egyenértékű eszközök eurokészpénz ellenében, meghatározott időpontban történő viszonteladására irányul.

(2) Az NKB-k az „egyenértékű eszközöket” úgy határozzák meg, mint a hasonlítás alapjául szolgáló eszközökével megegyező kibocsátó által a kibocsátás napjától függetlenül ugyanazon kibocsátás részeként kibocsátott, hasonlítás alapjául szolgáló eszközökkel típus, névérték, összeg és leírás szerint megegyező eszközöket.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti összehasonlítás alapjául szolgáló eszközöket átkonvertálták, redenominálták, vagy azokból lehívtak, az egyenértékűség meghatározását oly módon kell módosítani, hogy az a következőket jelentse:

a) konverzió esetén a konvertálás eredményeképpen kapott eszközöket;

b) lehívás esetén a kifizetett eszközöket, feltéve, hogy az eladó a vevőnek a lehívás értékének megfelelő összeget kifizette;

c) redenominált eszközök esetén az eredeti eszközök redenominálása utáni eszközöket, szükség esetén az eszközök redenominálás előtti és utáni értéke közötti különbözetnek megfelelő pénzösszeggel kiegészítve.

177. cikk

A lezárás esetén végzett nettósításra vonatkozó rendelkezések visszavásárlási megállapodások tekintetében

(1) Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek biztosítják, hogy nemteljesítési esemény bekövetkezte esetén jogosultak legyenek valamennyi nyitott repoügyletet felmondani és lezárni.

(2) Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek az alábbiakban felsorolt gazdasági hatások elérése céljából rendelkeznek a nettósításról.

a) Valamely nemteljesítési esemény bekövetkezése esetén a visszavásárlási dátum minden ügyletre vonatkozóan azonnal esedékessé válik, és arra az alábbi lehetőségek egyike vonatkozik:

i. minden kapcsolódó pótfedezeti eszközt azonnal át kell adni, mégpedig úgy, hogy a feleknek az eszközök átadására és a visszavásárolt eszközök visszavásárlási árának megfizetésére vonatkozó kötelezettségei csak a b)–d) pontnak megfelelően teljesíthetőek; vagy

ii. a repoügylet felmondásra kerül;

b) A visszavásárolt eszközök felszámolási értékét, bármely átadandó egyenértékű pótfedezeti eszköz felszámolási értékét és az egyes felek által fizetendő visszavásárlási árat minden ügyletnél az NKB határozza meg a visszavásárlás napjára vonatkozóan, kereskedelmi szempontból ésszerű módon.

c) A b) pont alapján az NKB kiszámítja, hogy a visszavásárlás napján melyik fél mennyivel tartozik a másiknak. Az egyik fél másikkal szembeni követelését beszámítják annak a másik fél felé fennálló tartozásába, így csak az e számítás szerint alacsonyabb követeléssel rendelkező fél köteles megfizetni a beszámítás nettó egyenlegét.

d) A nettó egyenleg a következő olyan napon esedékes, amikor a TARGET2 a fizetés teljesítése céljából működik. E beszámítás elvégzéséhez minden, nem euróban denominált összeget euróra kell váltani a megfelelő napon, a 175. cikknek megfelelően kiszámított árfolyamon.

(3) Az NKB-k a „felszámolási értéket” a 2. cikkben foglaltaknak megfelelően határozzák meg.

178. cikk

A kockázatkezelési intézkedéseknek való megfelelés

Amennyiben az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek a biztosítékok helyettesítésére vonatkozóan tartalmaznak valamilyen rendelkezést, úgy a rendelkezéseknek biztosítaniuk kell a kötelező kockázatkezelési intézkedések további betartását.

179. cikk

Készpénzben biztosított pótfedezet

Amennyiben az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek a pótfedezetek készpénzben történő elhelyezésére, illetve visszaszolgáltatására vonatkozóan tartalmaznak valamilyen rendelkezést, e rendelkezésnek azt is rögzítenie kell, hogy a pótfedezet elhelyezésére, illetve visszaszolgáltatására vonatkozó minden további kötelezettséget először ugyanolyan összegű készpénz, valamint a hozzá tartozó kamat felhasználásával kell teljesíteni.

180. cikk

A visszavásárlási megállapodásokra vonatkozó további rendelkezések

Az ezen iránymutatás rendelkezéseinek sérelme nélkül az NKB-k a visszavásárlási megállapodásokra vonatkozó szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseikben további rendelkezéseket határozhatnak meg.

4. FEJEZET

Kizárólag a fedezett hitelmegállapodásokra vonatkozó további közös minimumjellemzők

181. cikk

Biztosíték nyújtása és érvényesítése

(1) A fedezett hitelek formájában való likviditásbővítésre vonatkozó megállapodások tekintetében az NKB-k szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseikben figyelembe veszik a biztosítéki jog (mint például a kézizálogjog, engedményezés, vagy jelzálogjog) alapításához és annak későbbi érvényesítéséhez szükséges, a jogrendszerükben alkalmazandó különböző eljárásokat és formai követelményeket.

(2) Az NKB a fedezett hitelekre vonatkozó olyan megállapodásokat alkalmaznak, amelyek biztosítják, hogy a fedezetként rendelkezésre bocsátott eszközök az NKB által jogilag érvényesíthetőek legyenek, az adott eszközökre vonatkozó más, elsőbbséget élvező követelések fennállása nélkül. A fedezetként biztosított eszközök és a hozzájuk kapcsolódó bármely jog vonatkozásában nem engedhető meg, hogy harmadik felek (ideértve a fizetésképtelenség esetén eljáró felszámoló hatóságot is) beavatkozzanak, illetve az eszközöket – a csalás esete kivételével – sikerrel követeljék.

(3) Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek biztosítják, hogy a 165. cikk szerinti nemteljesítési esemény bekövetkezte esetén olyan jogi helyzetben legyenek, hogy érvényesíteni tudják a fedezetként biztosított eszközök gazdasági értékét. Az ilyen nemteljesítési eseménynek továbbá tükröznie kell azokat a körülményeket, amelyek között az NKB úgy tekintheti, hogy az ügyfél a visszavásárlási megállapodásban foglaltakat nem teljesítette.

182. cikk

A napközbeni műveletek egynapossá történő meghosszabbítása

Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik a napközbeni műveletek egynapossá történő meghosszabbítását.

5. FEJEZET

Kizárólag a monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapokra vonatkozó további közös minimumjellemzők

183. cikk

Egyidejűleg kötött azonnali és határidős eladási és visszavásárlási megállapodás

Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek biztosítják, hogy minden ügylet az eurónak egy másik valutával szemben történő, egyidejűleg kötött azonnali és határidős eladásából és vételéből álljon.

184. cikk

A fizetések ideje és módja

Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek rendelkeznek a fizetések idejéről és módjáról. A határidős eladás, illetve vétel napját az egyes ügyletek megkötésekor kell rögzíteni.

185. cikk

Egyes fogalmak meghatározása

Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek a külföldi pénznem, azonnali árfolyam, határidős árfolyam, átutalási nap és visszautalási nap fogalmát az alábbiakkal összhangban határozzák meg:

a)	„külföldi valuta” : bármely, az eurótól különböző törvényes fizetőeszköz;

„azonnali árfolyam” : egy adott ügylet vonatkozásában olyan (a 175. cikk szerint kiszámított) árfolyam, amelyet az euroösszegnek az adott ügyletre jellemző külföldi pénznemben megadott olyan összegre való átváltására használnak, amelyet az egyik fél a másiknak az átutalási napon, az euro összegének megfizetése ellenében köteles átutalni, és amely árfolyamot a visszaigazolásban fel kell tüntetni;

„határidős árfolyam” : a 175. cikkben foglaltaknak megfelelően kiszámított árfolyam, amelyet az euroösszegnek a külföldi pénznemben megadott olyan összegre való átváltására használnak, amelyet az egyik fél a másiknak a visszautalási napon, az euro összegének megfizetése ellenében köteles átutalni, és amely árfolyamot a visszaigazolásban fel kell tüntetni, és az az érintett NKB által alkalmazott vonatkozó szerződéses vagy szabályozási rendelkezésekben meghatározásra kerül;

d)	„visszautalandó devizaösszeg” : az a külföldi pénznemben megadott összeg, amely az euroösszegnek a visszautalási napon történő megvásárlásához szükséges;

„átutalási nap” : bármely ügylet vonatkozásában az a nap, és adott esetben a nap azon órája, amikor az euroösszegnek az egyik fél által a másik javára történő átutalása esedékessé válik, vagyis az a nap, és adott esetben a nap azon órája, amelyben a felek az euroösszeg átutalásának elszámolására vonatkozóan megegyeztek;

f)	„visszautalási nap” : bármely ügylet vonatkozásában az a nap, és adott esetben az adott nap azon órája, amikor az egyik fél az euroösszeget köteles a másiknak visszautalni.

186. cikk

A lezárás esetén végzett nettósításra vonatkozó rendelkezések devizaswapok tekintetében

(2) Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek az alábbiakban felsorolt gazdasági hatások elérése céljából rendelkeznek a nettósításról.

a) Nemteljesítési esemény bekövetkezésekor minden ügyletet felmondottnak kell tekinteni, és az euro helyettesítési értékét és a külföldi pénznemben visszautalandó összegeket az NKB-nak kell úgy megállapítania, hogy az ilyen helyettesítési értékeknek olyan összegek legyenek, amelyek az NKB számára biztosítják azon fizetések gazdasági értékének megőrzését, amelyeket egyébként teljesíteni kellett volna.

b) Az így megállapított összegek alapján az NKB kiszámítja, hogy a visszautalás napján melyik fél mennyivel tartozik a másiknak. Szükség esetén az egyik fél követelését a 175. cikkben foglaltaknak megfelelően euróra váltják és beszámítják annak a másik fél felé fennálló tartozásába. Csak az e számítás szerint alacsonyabb követeléssel rendelkező fél köteles megfizetni a nettó egyenleget. A nettó egyenleg a következő olyan napon esedékes, amikor a TARGET2 a fizetés teljesítése céljából működik.

187. cikk

A devizaswapokra vonatkozó további rendelkezések

Az NKB-k az ezen iránymutatásban rögzített követelmények sérelme nélkül szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseikben a devizaswapokra vonatkozó további rendelkezéseket határozhatnak meg.

NYOLCADIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

188. cikk

Információmegosztás

Amennyiben a monetáris politika végrehajtásához szükséges, az NKB-k megoszthatnak egymással az eurorendszer monetáris politikai műveleteiben részt vevő ügyfeleikkel kapcsolatos információkat, például működési adatokat. Ezekre az információkra a KBER Alapokmányának 37. cikkében rögzített szolgálati titoktartási követelmény vonatkozik.

189. cikk

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemről szóló jogszabályok

Az eurorendszer monetáris politikai műveletei ügyfeleinek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemről szóló jogszabályokban számukra előírt valamennyi kötelezettségről tudomással kell bírniuk és azoknak eleget kell tenniük.

190. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) Az EKB/2011/14 iránymutatás 2015. május 1-jétől hatályát veszti.

(2) A hatályon kívül helyezett iránymutatásra történő hivatkozásokat erre az iránymutatásra történő hivatkozásként kell értelmezni, a XIII. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.

191. cikk

Hatálybalépés, alkalmazás és végrehajtás

(1) Ez az iránymutatás az NKB-kkel történő közlése napján lép hatályba.

(2) Ezen iránymutatás valamennyi rendelkezése 2015. május 1-jétől alkalmazandó, a 142. cikkben megjelölt rendelkezések kivételével, amelyek 2015. november 1-jétől alkalmazandóak.

(3) Az NKB-k legkésőbb 2015. február 16-ig részletes beszámolót juttatnak el az EKB részére azon intézkedések szövegéről és azon eszközökről, amelyekkel meg kívánnak felelni ezen iránymutatás azon rendelkezéseinek, amelyek az EKB/2011/14 iránymutatáshoz képest jelentős változást képviselnek.

192. cikk

Címzettek

Ezen iránymutatás címzettje az eurorendszer valamennyi központi bankja.

I. MELLÉKLETET

KÖTELEZŐ JEGYBANKI TARTALÉK

E melléklet tartalma kizárólag tájékoztatásul szolgál. Az ezen melléklet és az eurorendszer kötelezőtartalék-rendszerének (1) bekezdésben meghatározott jogi kerete közötti eltérés esetén az utóbbi az irányadó.

1. A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának (a továbbiakban: KBER Alapokmánya) 19. cikke alapján az Európai Központi Bank (EKB) megköveteli a hitelintézetektől, hogy a nemzeti központi bankoknál (NKB-k) vezetett számláikon az eurorendszer kötelezőtartalék-rendszerének keretében kötelező tartalékot képezzenek. Az eurorendszer kötelezőtartalék-rendszerének jogi kereteit a KBER Alapokmányának 19. cikke, a 2531/98/EK rendelet, valamint az 1745/2003/EK rendelet (EKB/2003/9) határozza meg. Az 1745/2003/EK rendelet (EKB/2003/9) alkalmazása biztosítja az eurorendszer kötelezőtartalék-rendszere számára előírt feltételek egységességét azon tagállamokban, amelyek pénzneme az euro.

2. Az eurorendszer kötelezőtartalék-rendszerének az elsődleges célja a pénzpiaci kamatok stabilizálása, valamint strukturális likviditási szükséglet létrehozása (vagy bővítése).

3. Az 1745/2003/EK rendelet (EKB/2003/9) 2. cikkének (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban az eurorendszer kötelezőtartalék-rendszere az azon tagállamokban létrehozott hitelintézetekre vonatkozik, amelyek pénzneme az euro. Ezen túlmenően, az euroövezetben székhellyel nem rendelkező hitelintézetek euroövezetben működő leányvállalatai is az eurorendszer kötelezőtartalék-rendszerének hatálya alá esnek. Az euroövezetben székhellyel rendelkező hitelintézetek euroövezeten kívül létrehozott fiókjai azonban nem kötelesek az eurorendszerben kötelező tartalék képzésére.

4. Az 1745/2003/EK rendelet (EKB/2003/9) 2. cikkének (2) bekezdésében foglaltak alapján, amikor egy hitelintézet engedélyét visszavonják, vagy arról saját maga lemond, haladéktalanul fel kell menteni a tartalékképzési kötelezettség alól, annak a tartalékolási időszaknak a kezdetétől számítva, amelyben engedélyét visszavonták, vagy arról lemondott, illetve amelynek során bíróság vagy a tagállam bármely más illetékes hatósága az intézménnyel szemben felszámolási eljárást rendelt el.

5. Az 1745/2003/EK rendelet (EKB/2003/9) 2. cikkének (2) bekezdésében foglaltak alapján az EKB az annak (a)–(c) pontjaiban felsorolt intézményeket megkülönböztetés-mentesen felmentheti a kötelező tartalékolási kötelezettség alól. Az ilyen intézmények közé tartoznak többek között az átszervezés alatt álló intézmények, azok az intézmények, amelynek pénzeszközei be vannak fagyasztva és/vagy amelyekkel szemben az Unió vagy valamely tagállam a Szerződés 75. cikke értelmében hozott egyéb, a pénzeszközei felhasználását korlátozó intézkedése alatt állnak; vagy amelynek a nyílt piaci műveletekhez vagy az eurorendszer rendelkezésre állásához való hozzáférését az EKB Kormányzótanácsa döntésében felfüggesztette vagy megszüntette.

6. Az 1745/2003/EK rendelet (EKB/2003/9) 2. cikkének (3) bekezdésében foglaltak alapján az EKB elkészíti és vezeti a kötelező tartalékolási kötelezettség alá tartozó intézmények listáját.

7. Az EKB közzéteszi továbbá a kötelező tartalékolási kötelezettség alá az átszervezéstől, illetve az azok pénzeszközeinek befagyasztásától, illetve az Unió vagy egy tagállam a Szerződés 75. cikke értelmében hozott, a pénzeszközeiknek felhasználását korlátozó egyéb intézkedésétől, vagy a nyílt piaci műveletekhez vagy eurorendszer rendelkezésre állásához való hozzáférésének az EKB Kormányzótanácsa döntése alapján való felfüggesztésétől vagy megszüntetésétől eltérő egyéb okból nem tartozó intézmények listáját.

8. Az egyes hitelintézetek tartalékalapját a mérlegtételeik arányában kell megállapítani. A mérlegadatokat az EKB monetáris és pénzügyi statisztikájának általános keretein belül kell az NKB-knak jelenteni. Egy adott tartalékolási időszak tekintetében a tartalékalapot az intézmények az 1745/2003/EK rendelet (ECB/2003/9) 3. cikkének (3) bekezdése, továbbá a kisebb csoporthoz tartozó intézményekre vonatkozó, az ugyanezen rendelet 3. cikkének (4) bekezdésben meghatározott kivételek alapján a tartalékolási időszak kezdőhónapjánál két hónappal korábbi hónapra vonatkozó adatok alapján számítja ki.

9. A tartalékrátákat az EKB határozza meg a 2531/98/EK rendeletben előírt felső határérték figyelembevételével.

10. Az egyes intézmények által egy konkrét tartalékolási időszakban képzendő kötelező tartalékösszeget úgy számítják ki, hogy az adott időszakban a tartalékalap minden egyes tételére a tartalékrátát alkalmazzák. Az érintett résztvevő NKB és az intézmény által az 1745/2003/EK rendelet (EKB/2003/9) 5. cikkében hivatkozott eljárással összhangban meghatározott tartalékképzési kötelezettség összege szolgál alapul: a) a kötelező tartalék állományára vonatkozó kamatfizetés; valamint b) annak megállapításához, hogy az intézmény megfelelt-e a kötelező tartalékok előírt összegének képzésére vonatkozó kötelezettségének.

11. A kamatok stabilizálására irányuló cél elérése érdekében az eurorendszer kötelezőtartalék-rendszere az intézmények számára lehetővé teszi a tartalékátlagolást, ami azt jelenti, hogy a tartalékképzési kötelezettségnek való megfelelést a résztvevők tartalékszámláján az egyes naptári napok végén fennálló egyenlegeknek a tartalékolási időszakra vetített átlaga alapján kell meghatározni. A tartalékképzési követelménynek való megfelelés megállapítása egy intézmény által fenntartott átlagos napi tartalékállomány alapulvételével történik. A tartalékolási időszak az 1745/2003/EK rendelet (EKB/2003/9) 7. cikkében került meghatározásra.

12. Az 1745/2003/EK rendelet (EKB/2003/9) 7. cikkében foglaltaknak megfelelően az intézmények kötelező tartalékának állománya után a tartalékolási időszak alatt az elsődleges refinanszírozási műveleteire alkalmazott (naptári napok száma szerint súlyozott) átlagos EKB-kamatot kell fizetni, amelyet a következő képlet szerint kell kiszámítani (minélfogva az eredményt a legközelebbi centre kerekítik):

Ahol:

a t tartalékolási időszak alatt a kötelező tartalék állománya után fizetendő kamat;

a t tartalékolási időszakra elhelyezett kötelező tartalék átlagos napi állománya;

naptári napok száma a t tartalékolási időszakban;

a t tartalékolási időszakra elhelyezett kötelező tartalék átlagos napi állománya. A kamatlábra a két tizedesre történő szokásos kerekítési módszert kell alkalmazni;

a t tartalékolási időszak i-edik naptári napja;

MRi

az i-edik vagy ennél korábbi naptári napon elszámolt legutolsó irányadó refinanszírozási művelet marginális kamatlába.

Ha egy intézmény az eurorendszer kötelezőtartalék-rendszerére vonatkozó, egyéb EKB rendeletekben, illetve határozatokban foglalt kötelezettségeket sért meg (pl. ha az előírt adatokat nem időben vagy pontatlanul közli), az EKB jogosult a 2532/98/EK rendeletben, valamint a 2157/1999/EK rendeletben (EKB/1999/4) előírt megfelelő szankciókat alkalmazni. Az EKB Igazgatósága meghatározhatja és közzéteheti azokat a szempontokat, amelyek alapján alkalmazni szándékozik a 2531/98/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésében említett szankciókat.

II. MELLÉKLET

TENDEREK MEGHIRDETÉSE

A nyilvános tenderfelhívás a következő tájékoztató jellegű információkat tartalmazza:

a) a tender hivatkozási számát;

b) a tender időpontját;

c) a művelet típusát (likviditásbővítő illetve -szűkítő, valamint az igénybe venni kívánt monetáris politikai eszköz típusa);

d) az instrumentum lejáratát;

e) az instrumentum időtartama (általában napok számában kifejezve);

f) az aukció típusát (fix vagy változó kamatú tender);

g) a változó kamatú tender esetében az allokáció típusát pl.: egyenáras aukció (holland aukció) vagy ajánlati áras aukció (amerikai aukció);

h) a tervezett mennyiséget (általában csak a hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek esetében);

i) rögzített kamatú tender esetében a rögzített tenderkamatlábat, az árat és a swap point-ot vagy a spread-et (indexált tenderek esetében a referenciaindexet, kamatláb vagy spread esetében pedig a jegyzés típusát);

j) a kamatláb vagy az ár, illetve a swappont elfogadott alsó vagy felső határértékét (ha van ilyen);

k) európai központi banki (EKB) kötvénykibocsátás esetén az instrumentum induló és lejárati napját (ha van ilyen), illetve az instrumentum értéknapját és lejárati napját;

l) a műveletben részt vevő devizákat és devizaswap esetén a rögzítve tartandó összeg pénznemét;

m) devizaswap esetén az ajánlatok kiszámításakor hivatkozásként használandó azonnali devizaárfolyamot;

n) az ajánlati összeg felső korlátját (ha van ilyen);

o) a legkisebb allokált összeget (ha van ilyen);

p) minimális allokációs arányt, azaz a határkamatlábon benyújtott ajánlatoknak az a legkisebb, százalékban kifejezett aránya, amely egy tender során allokálandó;

q) az ajánlatok benyújtásának menetrendjét;

r) EKB kötvények kibocsátása esetén a kötvények névértékét és a kibocsátás ISIN kódját;

s) az ügyfelenként elfogadható ajánlatok maximális darabszámát (változó kamatú tenderek esetén, amennyiben az EKB korlátozni kívánja a benyújtható ajánlatok számát, ez általában ügyfelenként tíz ajánlatban kerül meghatározásra);

t) a jegyzés típusát (kamat vagy spread);

u) indexált tenderek esetében a referencia-jogalany.

III. MELLÉKLET

TENDERALLOKÁCIÓ ÉS A TENDERELJÁRÁS

1. táblázat

Fix kamatú tenderek allokálása

Allokáció százalékos aránya:

Az i-edik ügyfélre allokált összeg:

alli = all % × (ai )

ahol:

a teljes allokálandó összeg

az ügyfelek száma

az i-edik ügyfél által ajánlott összeg

all %

allokációs arány

alli

az i-edik ügyfélnek allokált teljes összeg

2. táblázat

Változó kamatú eurotenderek allokálása

(a példa a kamatlábakban meghatározott ajánlatokra vonatkozik)

Az allokációs arány a kamatfolyosó-széli kamatlábon:

Az i-edik ügyfélre a kamatfolyosó-széli kamatlábon allokált összeg:

all (rm ) i = all % (rm ) × a(rm)i

Az i-edik ügyfélre allokált teljes összeg:

ahol:

a teljes allokálandó összeg

r s

s-edik kamatlábajánlat az ügyfelek részéről

az ügyfelek száma

a(r s ) i

ajánlati összeg az s-edik kamatlábon (r s ) az i-edik ügyféltől

a(r s )

teljes ajánlati összeg az s-edik kamatlábon (r s )

r m

kamatfolyosó-széli kamatláb:

r 1 ≥ rs ≥ rm likviditásbővítő tender esetén

rm ≥ rs ≥ r 1 likviditásszűkítő tender esetén

r m – 1

a kamatfolyosó-széli kamatlábat közvetlenül megelőző kamatláb (az utolsó kamatláb, amelyen az ajánlatok még teljes mértékben kielégíthetők):

rm – 1 > rm likviditásbővítő tender esetén

rm > rm – 1 likviditásszűkítő tender esetén

all %(r m )

allokációs arány a kamatfolyosó-széli kamatlábon

all(r s ) i

az i-edik ügyfélre az s-edik kamatlábon allokált összeg

all i

az i-edik ügyfélnek allokált teljes összeg

3. táblázat

Változó kamatú devizaswaptenderek allokálása

Az allokációs arány a kamatfolyosó-széli swappontjegyzésen:

Az i-edik ügyfélre a kamatfolyosó-széli swappontjegyzésen allokált összeg:

all (Δ m ) i = all % (Δ m ) × a(Δm)i

Az i-edik ügyfélre allokált teljes összeg:

ahol:

A =	a teljes allokálandó összeg

Δ s =

s-edik swappont-jegyzési ajánlat az ügyfelek részéről

N =	az ügyfelek száma

a(Δs) i =

teljes ajánlati összeg az s-edik swappontjegyzésen (Δs) az i-edik ügyfél részéről

a(Δs) =

teljes ajánlati összeg az s-edik swappontjegyzésen (Δs)

Δ m =

kamatfolyosó-széli swappontjegyzés:

Δ m ≥ Δ s ≥ Δ1 likviditásbővítő devizaswap esetén

Δ1 ≥ Δ s ≥ Δ m likviditásszűkítő devizaswap esetén

Δ m – 1 =

swappontjegyzési ajánlat a kamatfolyosó-széli ajánlat előtt (az utolsó swappontjegyzési ajánlat, amelyen az ajánlatok még teljes összegben kielégíthetők):

Δ m > Δ m – 1 likviditásbővítő devizaswap esetén

Δ m – 1 > Δ m likviditásszűkítő devizaswap esetén

all %(Δ m ) =

allokációs arány a kamatfolyosó-széli swappontjegyzésen

all(Δ s ) i =

az i-edik ügyfélre az s-edik swappontjegyzésen allokált összeg

all i =

az i-edik ügyfélnek allokált teljes összeg

IV. MELLÉKLET

A TENDEREREDMÉNYEK KIHIRDETÉSE

A tendereredményeket nyilvánosan kihirdető üzenet a következő tájékoztató jellegű információkat tartalmazza:

a) a tender hivatkozási számát;

b) a tender időpontját;

c) a művelet típusát;

d) az instrumentum lejáratát;

e) az instrumentum időtartamát (általában napok számában kifejezve);

f) az eurorendszer ügyfelei által beadott összes ajánlat összegét;

g) az ajánlattevők számát;

h) devizaswap esetén a műveletben részt vevő devizákat;

i) a teljes allokálásra kerülő összeget;

j) rögzített kamatú tender esetében az allokációs arányt;

k) devizaswap esetén az azonnali devizaárfolyamot;

l) a változó kamatú tenderek esetében az elfogadott marginális kamatlábat, az árat és a swap point-ot vagy spread-et, valamint az allokációs arányt a kamatfolyosó-széli kamatlábon, áron vagy swap point-on;

m) ajánlati áras aukció esetén a legalacsonyabb és a legmagasabb ajánlatot, azaz az ajánlati kamatláb azon alsó és felső határát, amelyen az ügyfelek a változó kamatú tenderekben az ajánlataikat benyújtották, valamint az allokálási árfolyam súlyozott átlagát;

n) európai központi banki (EKB) kötvénykibocsátás esetén az instrumentum kezdeti és lejárati napját (ha van ilyen), illetve az instrumentum értéknapját és lejárati napját;

o) a legkisebb egyedi allokált összeget (ha van ilyen);

p) a legkisebb allokálási arányt (ha van ilyen);

q) EKB kötvények kibocsátása esetén a kötvények névértékét és a kibocsátás ISIN kódját;

r) az ügyfelenként elfogadható ajánlatok maximális darabszámát (változó kamatú tenderek esetén, amennyiben az EKB korlátozni kívánja a benyújtható ajánlatok számát, ez általában ügyfelenként tíz ajánlatban kerül meghatározásra).

V. MELLÉKLET

A DEVIZAINTERVENCIÓS MŰVELETEKBEN RÉSZT VEVŐ ÜGYFELEK KIVÁLASZTÁSÁNAK KRITÉRIUMAI

1. Az ügyfeleknek az eurorendszer devizapiaci intervenciós műveleteihez történő kiválasztása alapvetően az óvatosság (prudencia) és a hatékonyság alapelveihez kapcsolódó két feltételcsoporton alapul.

2. A hatékonyságra vonatkozó feltételek csak az óvatosság elvére vonatkozó feltételek alkalmazását követően alkalmazhatók.

3. Az óvatosság alapelvére vonatkozó követelmények az alábbiakból állnak:

a) az ügyfél hitelképessége, amelyet különböző módszerek egyidejű alkalmazásával kell felmérni, mint például a kereskedelmi ügynökségek által végzett hitelminősítések felhasználásával, valamint a tőke- és más üzleti mutatók házon belüli elemzése révén;

b) az ügyfél valamely elismert felügyeleti szerv ellenőrzése alá tartozik;

c) az ügyfél jó hírnévvel rendelkezik és megfelel a magas etikai elvárásoknak.

4. A hatékonyság alapelvére vonatkozó követelmények többek között az alábbiakból állnak:

a) az ügyfél versenyképes árképzési magatartása, valamint az ügyfélnek a bármilyen piaci körülmények közötti devizaműveletek nagy tételben történő hatékony kezelésére vonatkozó képessége; és

b) az ügyfelek által szolgáltatott adat minősége és széleskörűsége.

5. A különböző földrajzi helyeken történő beavatkozás hatékonysága érdekében a nemzeti központi bankok a devizapiaci intervenciós műveleteik érdekében bármely nemzetközi pénzügyi központból választhatnak ügyfeleket.

VI. MELLÉKLET

AZ ELFOGADHATÓ ESZKÖZÖK HATÁRON ÁTNYÚLÓ ALKALMAZÁSA

I. A KÖZPONTI BANKOK LEVELEZŐBANKI MODELLJE (CORRESPONDENT CENTRAL BANKING MODEL – CCBM)

1. táblázat

A központi bankok levelezőbanki modellje (CCBM)

Az „A” országban székhellyel rendelkező ügyfél által a „B” országban elhelyezett elfogadható eszközök felhasználása az „A” ország nemzeti központi bankjától (NKB) történő hitelfelvétel céljából

1. Az elfogadható eszközök határon átnyúló felhasználása érdekében az NKB-k egymás részére értékpapírszámlát vezetnek. A CCBM pontos eljárásrendje attól függ, hogy az elfogadható eszközök egyes ügyletekhez rendeltek- e vagy egy fedezeti portfólió részét képezik.

2. Meghatározott rendeltetésű eszközök ellenében történő likviditásnyújtás esetén, amint a székhelye szerinti NKB elfogadja az ügyfél hitelkérelmét, az ügyfél (szükség esetén saját letétkezelőjén keresztül) utasítja a forgalomképes eszközök helye szerinti országban található értékpapír elszámolási rendszert, hogy azokat utalja át ezen ország központi bankja részére (a továbbiakban: levelező központi bank) a székhely szerinti NKB számlájára. Amint a székhely szerinti NKB a fedezet megérkezéséről a levelező központi banktól értesítést kap, a kért likviditást átutalja az ügyfélnek. Az NKB-k a likviditást nem előlegezik meg addig, amíg meg nem bizonyosodtak arról, hogy a levelező központi bank az ügyfelek forgalomképes eszközeit megkapta. Ha az elszámolási határidők úgy kívánják, az ügyfelek a CCBM eljárási szabályainak betartásával előzetesen fedezetet helyezhetnek el a székhely szerinti NKB részére a levelező központi banknál vezetett számlán.

3. Összevont rendszerben az ügyfél bármikor forgalomképes eszközöket helyezhet el a székhely szerinti NKB részére a levelező központi banknál vezetett számlán. Amint a székhely szerinti NKB a forgalomképes eszközök megérkezéséről a levelező központi banktól értesítést kap, ezeket a forgalomképes eszközöket ráteszi az ügyfél összevont számlájára.

4. Az egyes nem forgalomképes eszközök, mint például a hitelkövetelések és a jelzálog-fedezetű lakossági adósságinstrumentumok (RMBD-k) határon átnyúló használatára egyedi eljárásokat dolgoztak ki. Ha a hitelköveteléseket határokon átnyúló viszonylatban fedezetként használják, a CCBM olyan változatát alkalmazzák a hitelkövetelésekre, amely a székhely szerinti NKB javára történő tulajdonjogátruházáson, tulajdonjogú hitelbiztosításon vagy kézi zálogjogon, vagy a székhely szerinti NKB ügynökeként működő levelező központi bank javára történő jelzálogjogon alapul. Az RMBD-k határon átnyúló használatának lehetővé tétele érdekében egy további ad hoc változatot is alkalmaznak, amely a székhely szerinti NKB ügynökeként működő levelező központi bank részére adott jelzálogjogon alapul.

5. A CCBM legalább minden TARGET2 üzleti napon közép-európai idő szerint reggel 9 órától délután 16 óráig áll az ügyfelek rendelkezésére mind a forgalomképes, mind pedig a nem forgalomképes eszközök esetében. A CCBM-et használni kívánó ügyfél közép-európai idő szerint délután 16 óra előtt köteles szándékáról értesíteni azt az NKB-t, amelytől hitelt akar felvenni, azaz saját székhelye szerinti NKB-ját. Az ügyfél köteles gondoskodni arról is, hogy a hitelműveletre nyújtott fedezet közép-európai idő szerint legkésőbb délután 16 óra 45 percig a levelező központi bank számlájára kerüljön. Az e határidők be nem tartásával tett megbízások, illetve átutalási utasítások csak „lehetőség szerint” kerülnek kezelésre, és adott esetben a következő TARGET2 üzleti napon történő hitelnyújtásnál kerülhetnek figyelembevételre. Ha az ügyfelek előre látják annak szükségességét, hogy a CCBM használatára a nap végén kerüljön sor, lehetőség szerint gondoskodniuk kell az eszközök előzetes előzetes letétbe helyezéséről. Kivételes esetekben vagy monetáris politikai célokból az EKB a CCBM nyitvatartási idejét a TARGET2 zárásáig meghosszabbíthatja, együttműködve a központi értéktárakkal a forgalomképes eszközökre vonatkozó zárási időpontjaik meghosszabbításához kapcsolódó elérhetőségük tekintetében.

II. AZ ÉRTÉKPAPÍR-ELSZÁMOLÁSI RENDSZEREK (SECURITIES SETTLEMENT SYSTEMS, SSS) ELFOGADHATÓ KAPCSOLATAI

2. táblázat

Az értékpapír-elszámolási rendszerek közötti kapcsolatok

Az „A” országban székhellyel rendelkező ügyfél által „A” és „B”országok SSS-jei között kapcsolaton keresztül tartott, a „B” ország SSS-ében kibocsátott az elfogadható eszközök felhasználása az „A” ország nemzeti központi bankjától történő hitelfelvétel céljából.

1. Az Európai Gazdasági Térség két SSS-e közötti kapcsolat határokon átnyúló, könyvelési tételen keresztül történő értékpapír-átruházásra vonatkozó eljárások és megállapodások együtteséből áll. A kapcsolat egy olyan gyűjtőszámla formáját ölti, amelyet az egyik SSS (a befektető SSS) egy másik SSS-ben (a kibocsátó SSS-ben) nyitott.

2. A két SSS közötti elfogadható kapcsolat lehetővé teszi az adott SSS rendszerben klíringtagsággal rendelkező ügyfél számára, hogy egy másik SSS-ben kibocsátott értékpapírokkal rendelkezzen anélkül, hogy annak klíringtagja lenne. Az SSS-ek közötti közvetlen kapcsolatok segítségével az ügyfelek eszközeiket a székhelyük szerinti SSS-nél vezetett saját számlájukon tartják, így nincs szükség letétkezelőre.

III. AZ ELFOGADHATÓ KAPCSOLATOKKAL RENDELKEZŐ CCBM

3. táblázat

Az elfogadható kapcsolatokkal rendelkező CCBM

Az „A” országban székhellyel rendelkező ügyfél által a „C” ország SSS-ében kibocsátott és a „B” és „C”országok SSS-jei között kapcsolaton keresztül a „B” ország SSS-ében tartott elfogadható eszközök felhasználása az „A” ország nemzeti központi bankjától történő hitelfelvétel céljából.

Amennyiben az értékpapírok formájában megjelenő elfogadható eszközöket a kapcsolatokkal rendelkező CCBM-en keresztül utalják át, az ügyfeleknek biztosítaniuk kell azt, hogy az értékpapírok az elszámolási napon közép-európai idő szerint 16 óráig megérkeznek az érintett befektető SSS-nél vezetett számlájára az azonos értéknapi műveletek elszámolásának biztosítása érdekében. Az ügyfelektől a székhelyük szerinti NKB-hoz 16 óra után beérkező mobilizálás iránti kérés, vagy elfogadható eszközöknek az érintett befektető SSS-nél vezetett számlán történő rendelkezésre bocsátása iránti, 16 óra után beérkező bármely kérés csak lehetőség szerint kerül kezelésre, a résztvevő SSS-ek zárási időpontjainak megfelelően.

IV. CCBM HÁROM RÉSZTVEVŐS FEDEZETKEZELÉSI SZOLGÁLTATÁSOKKAL

4. táblázat

Határokon átnyúló három résztvevős szolgáltatások

Az „A” országban székhellyel rendelkező ügyfél által a „B” ország háromszereplős szolgáltatást nyújtó ügynökénél tartott (tri-party agent -TPA) eszközök felhasználása az „A” ország nemzeti központi bankjától történő hitelfelvétel céljából.

Az A ügyfél és az A NKB közötti „Információ a fedezetről” nyíl adott esetben bizonyos TPA-k esetében (a választott szerződéses modelltől függően) nem releváns, ilyen esetben az ügyfél nem küld utasítást az A NKB-nak, illetve nem kap megerősítést az A NKB-től.

VII. MELLÉKLET

AZ ÖTÖDIK RÉSZNEK MEGFELELŐEN ALKALMAZANDÓ SZANKCIÓK SZÁMÍTÁSI SZABÁLYAI

I. AZ ÜGYFELEK EGYES KÖTELEZETTSÉGEINEK NEMTELJESÍTÉSE ESETÉN KISZABANDÓ PÉNZBÜNTETÉS SZÁMÍTÁSI SZABÁLYAI

1. Amennyiben egy nemzeti központi bank (NKB) az ötödik részben foglaltakkal összhangban pénzbüntetést szab ki bármely ügyfelére, úgy az NKB-nak a pénzbüntetést egy előre meghatározott büntetőkamatláb alkalmazásával kell kiszámítania, az alábbiaknak megfelelően.

a) A 154. cikk (1) bekezdés a), b) vagy c) pontjaiban meghatározott kötelezettségek nemteljesítése esetén a pénzbüntetést azon aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába plusz 2,5 százalékos büntetőkamatláb használatával kell kiszámítani, amely azon a napon volt irányadó, amikor a kötelezettség nemteljesítése megkezdődött.

▼M4

b) A 154. cikk (1) bekezdésének d) vagy e) pontjában meghatározott kötelezettség nemteljesítése esetén a pénzbüntetést azon aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába plusz 5 százalékpontos büntetőkamatláb használatával kell kiszámítani, amely azon a napon volt irányadó, amikor a kötelezettség nemteljesítése megkezdődött. A 154. cikk (1) bekezdésének d) pontjában foglalt kötelezettségnek vagy a 154. cikk (1) bekezdésének e) pontjában foglalt kötelezettségnek – az első kötelezettség-nemteljesítés napjától számított – 12 hónapon belül történő ismételt megszegése esetén a büntetőkamatláb mértéke további 2,5 százalékponttal emelkedik minden egyes kötelezettség-nemteljesítés vonatkozásában.

▼B

2. A 154. cikk (1) bekezdés a), b) vagy c) pontjaiban meghatározott kötelezettségek nemteljesítése esetén a pénzbírságot az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakkal összhangban a bűntetőkamatláb alkalmazásával kell kiszámítani az ügyfél által rendelkezésre nem bocsátott vagy el nem számolt fedezet vagy készpénz összege alapján, majd ezt az összeget az X/360-as eggyütthatóval kell megszorozni, ahol X a naptári napok száma de legfeljebb hét, amely időtartam alatt az ügyfél nem volt képes a fedezetet nyújtani vagy elszámolni: a) az egyedi ajánlatok visszaigazolásában meghatározottak szerint allokált összeggel egy művelet futamideje alatt; vagy b) az adott művelet fennmaradó összegével, amennyiben az NKB a művelet hátralévő időtartama során korai felmondásokat hajt végre.

3. A 154. cikk (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettség nemteljesítése esetén a pénzbírságot az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakkal összhangban a bűntetőkamatláb alkalmazásával kell kiszámítani a felhasználásra alkalmatlanná vált, illetve az ügyfél által haircutok után nem mobilizálható vagy felhasználásra alkalmatlan eszközök értéke alapján, az alábbiak szerint:

a) azon felhasználásra alkalmatlan eszközök esetében, amelyeket az ügyfél az NKB rendelkezésére bocsát, a rendelkezésre bocsátott felhasználásra alkalmatlan eszközöz haircutok utáni értéke kerül figyelembevételre; vagy

b) azon eszközök esetében, amelyek eredetileg elfogadhatók, de később felhasználásra alkalmatlanná, illetve az ügyfél által fel nem használhatóvá vagy nem mobilizálhatóvá válnak, azon eszközök haircutok utáni értéke kerül figyelembevételre, amelyeket az ügyfél az eszközök felhasználásra alkalmatlanná válását, illetve azoknak az általa történő mobilizálása vagy használhatósága megszűnését követő nyolcadik munkanapig elmulasztott visszavonni.

4. A (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott összegeket az X/360-as eggyütthatóval kell megszorozni, ahol X a naptári napok száma de legfeljebb hét, amely időtartam alatt az ügyfél nem felelt meg az eurorendszer hitelműveletei érdekében fedezetként benyújtott eszközök felhasználására vonatkozó kötelezettségeinek. A (3) bekezdés b) pontja vonatkozásában az X kiszámítása hét naptári napos türelmi idő lejártát követően kezdődik meg.

[EUR [a felhasználásra alkalmatlan eszközök haircutok utáni értéke a kötelezettség nem teljesítésének első napján] * (az alkalmazandó aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába a kötelezettség nem teljesítésének kezdetekor + 2,5 %) * [X]/360 = EUR […]]

5. A hitelintézetek vagy a velük szoros kapcsolatban álló jogalanyok által kibocsátott fedezetlen adósságinstrumentumokra vonatkozó, a 141. cikkben foglalt korlátok megsértése esetén a türelmi időszak az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

▼M4

a) Hét naptári napos türelmi időszak alkalmazandó abban az esetben, ha a kötelezettségszegés az értékelésben bekövetkező változás eredménye, további ilyen fedezetlen adósságinstrumentumok benyújtása és eszközöknek a teljes összevont fedezeti alapból való visszavonása nélkül, az alábbiak alapján:

i. ezen már benyújtott fedezetlen adósságinstrumentumok értéke megnövekedett; vagy

ii. a fedezeti alap teljes értéke csökkent.

Ezekben az esetekben az ügyfélnek a vonatkozó korlátnak való megfelelés érdekében a türelmi időszak alatt ki kell igazítania a teljes összevont fedezeti alap értékét és/vagy az ilyen fedezetlen adósságinstrumentumok értékét.

▼B

b) a hitelintézetek vagy a velük szoros kapcsolatban álló jogalanyok által kibocsátott, a vonatkozó korlátot meghalaóan benyújtott fedezetlen adósságinstrumentumok nem jogosítják fel az ügyfelet türelmi időszakra.

▼M4

6. Ha az ügyfél 145. cikk (4) bekezdésére tekintettel az eurorendszer szempontjából a fedezeti értéket negatívan befolyásoló információkat – például egy hitelkövetelés kinnlevő összegéről téves (hibás vagy nem naprakész) információkat – szolgáltatott, vagy ha az ügyfél megfelelő időben nem szolgáltatja a 101. cikk (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontjában előírt információkat, a kedvezőtlenül érintett fedezet mértéke (értéke) kerül figyelembevételre a (3) bekezdésben foglalt pénzbüntetés kiszámítása során, és a türelmi időszak nem érvényesül. Amennyiben a téves információ kijavítása a vonatkozó értesítési időszakon belül – például hitelkövetelések esetén a 109. cikk (2) bekezdésének megfelelően a következő munkanap folyamán – megtörténik, úgy szankció kiszabására nem kerül sor.

7. A 154. cikk (1) bekezdésének d) vagy e) pontjában meghatározott kötelezettség megszegése esetén a pénzbüntetést az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakkal összhangban a büntetőkamatláb alkalmazásával kell kiszámítani az aktív oldali rendelkezésre állás ügyfél általi jogosulatlan igénybevételének vagy az eurorendszer által nyújtott, visszafizetetlen hitel értéke alapján.

▼B

8. Az NKB minimum 500 euro pénzbüntetést szab ki abban az esetben, ha az ezen melléklet alapján kiszámított pénzbüntetés összege nem éri el a legalább 500 eurót. A pénzbüntetés kiszabására nem kerül sor azokban az esetekben, amikor a szabályok megsértése a türelmi időszakon belül kiküszöbölésre kerül.

II. AZ ÜGYFELEK EGYES KÖTELEZETTSÉGEINEK MEGSZEGÉSE ESETÉN KIROVANDÓ NEM PÉNZBELI BÜNTETÉSEK SZÁMÍTÁSI SZABÁLYAI

Felfüggesztés a 154. cikk (1) bekezdés a) vagy b) pontjaiban meghatározott kötelezettségek megszegése miatt

9. Amennyiben a 156. cikk (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban felfüggesztési időszak alkalmazandó, úgy az NKB a felfüggesztésről az alábbiak szerint rendelkezik:

a) amennyiben a rendelkezésre nem bocsátott biztosíték, illetve készpénz összege a rendelkezésre bocsátandó teljes biztosíték, illetve készpénz összegének legfeljebb 40 %-a, egy hónapos felfüggesztést kell alkalmazni;

b) amennyiben a rendelkezésre nem bocsátott biztosíték, illetve készpénz összege a rendelkezésre bocsátandó teljes biztosíték, illetve készpénz összegének 40–80 %-a közé esik, két hónapos felfüggesztést kell alkalmazni;

c) amennyiben a rendelkezésre nem bocsátott biztosíték, illetve készpénz összege a rendelkezésre bocsátandó teljes biztosíték, illetve készpénz összegének 80–100 %-a közé esik, három hónapos felfüggesztést kell alkalmazni.

10. A fenti I. és II. pontok alapján, amennyiben egy szankció az ügyfél és az EKB közötti kétoldali eljáráshoz kötődik, a fenti rendelkezéseket akként kell értelmezni, mint amelyek a szankcióknak az EKB általi kiszabására adnak lehetőséget.

VIII. MELLÉKLET

▼M4

AZ ESZKÖZFEDEZETŰ ÉRTÉKPAPÍROKRA VONATKOZÓ KÖLCSÖNSZINTŰ ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖVETELMÉNYEK ÉS A KÖLCSÖNSZINTŰ ADATTÁRAK EURORENDSZER ÁLTALI KIJELÖLÉSÉRE VONATKOZÓ ELJÁRÁS

Ez a melléklet vonatkozik az eszközfedezetű értékpapírokat fedező, pénzáramlást generáló eszközök portfoliójára (pool) vonatkozó, átfogó és szabványosított kölcsönszintű adatoknak a 78. cikkben foglaltak szerinti szolgáltatására, valamint meghatározza a kölcsönszintű adattárak eurorendszer általi kijelölésére vonatkozó eljárást.

▼B

I. A KÖLCSÖNSZINTŰ ADATOK SZOLGÁLTATÁSA

▼M4

1. A kölcsönszintű adatokat az érintett feleknek az eurorendszer által kijelölt kölcsönszintű adattár részére kell szolgáltatniuk. A kölcsönszintű adattár az ilyen adatokat elektronikus úton teszi közzé.

▼B

2. A kölcsönszintű adatokat minden egyedi ügylet tekintetében az EKB honlapján közzétett, naprakész kölcsönszintű adatszolgáltatási űrlappal együtt kell benyújtani, az eszközfedezetű értékpapírokat fedező eszközök típusától függően a 73. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint.

3. A kölcsönszintű adatokat legalább negyedévente szolgáltatni kell, legkésőbb az érintett eszközfedezetű értékpapír kamatfizetése esedékességének időpontját követő egy hónapon belül. A benyújtott adatok vonatkozásában a portfólió nem lehet két hónapnál régebben lezárt, azaz a „jelentés benyújtásának napja” két hónapnál hamarabbi időpontra kell essen, mint a „portfólió lezárásának időpontja”. A portfólió lezárásának időpontja (pool cut-off date) az az időpont, amikor a jelentéstétel érdekében a fedezeti eszközök teljesítményének „pillanatfelvétele” elkészült.

4. A (2) és (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek történő megfelelés biztosítása érdekében a kölcsönszintű-adattár minden egyes ügylet vonatkozásában elvégzi az új, illetve aktualizált kölcsönszintű adatszolgáltatások automatizált teljességi és pontossági vizsgálatait.

II. A RÉSZLETEK SZÜKSÉGES MÉRTÉKE

1. Az Európai Központi Bank (EKB) honlapján meghatározottak szerinti, az eszközfedezetű értékpapírokat fedező pénzáramlást generáló eszközök érintett eszközosztályára vonatkozó kölcsönszintű adatszolgáltatási követelmények hatálybalépését követően részletes kölcsönönkénti adatokat kell szolgáltatni annak érdekében, hogy egy eszközalapú értékpapír elfogadhatónak minősüljön, illetve az ilyen minősítését megtartsa.

2. Az eszközalapú értékpapírnak három hónapon belül el kell érnie a kötelező minimális megfelelési szintet, az adatok, különösen pedig a kölcsönszintű adatok adatszolgáltatási űrlapjának adatmezőibe tartozó adatok rendelkezésre állására történő hivatkozásra vonatkozó értékelés alapján.

3. A rendelkezésre nem álló adatmezők rögzítése érdekében minden kölcsönszintű adat-űrlap hat „Nincs Adat” (ND) opciót foglal magában, amelyeket minden olyan esetben ki kell tölteni, amikor a kölcsönszintű adat-űrlapban foglaltaknak megfelelően egy adott adat szolgáltatására nincs lehetőség. Rendelkezésre áll egy hetedik ND opció is, amely kizárólag az üzleti ingatlannal fedezett értékpapírokra vonatkozó kölcsönszintű adat-űrlapokra vonatkozik.

1. táblázat

Az nd opciók magyarázata

„Nincs adat” opciók	Magyarázat
ND1	Nincs adatgyűjtés, mivel azt a kockázatvállalási feltételek nem kívánták meg
ND2	Az adat az alkalmazás során összegyűjtésre került, de az nem került feltöltésre az adatszolgáltatási rendszerbe annak kitöltése során
ND3	Az adat az alkalmazás során összegyűjtésre került, de az a adatszolgáltatási rendszertől eltérő rendszerbe került feltöltésre
ND4	Az adat összegyűjtésre került, de az csak ÉÉÉÉ-HH-t követően áll rendelkezésre
ND5	Nem releváns
ND6	Az adott joghatóság tekintetében nem alkalmazandó
ND7	Kizárólag az 500 000 eurót (azaz a kereskedelmi hitel egésze egyensúlyának értéke annak kezdeményezésekor) meg nem haladó értékű üzleti ingatlannal fedezett értékpapír-kölcsönök esetében

III. ÁTMENETI IDŐSZAK

1. Az alábbi kilenc hónapos átmeneti időszak vonatkozik valamennyi eszközfedezetű értékpapírra az eszközfedezetű értékpapírt fedező adott eszközosztályra vonatkozó kölcsönszintű adatszolgáltatási követelmények időpontjának függvényében:

a) az alkalmazás időpontját követő első három hónapban (az első negyedévben) kölcsönszintű adatokat kell szolgáltatni, de az ND1-ND7 értéket tartalmazó, kötelezően kitöltendő mezők száma vonatkozásában nem érvényesülnek különös korlátok;

b) a negyedik hónap kezdetétől a hatodik hónap végéig (második negyedév) az ND1 értéket tartalmazó kötelezően kitöltendő mezők száma nem haladhatja meg a kötelezően kitöltendő mezők teljes számának 30 %-át, és az ND2, ND3 vagy ND4 értéket tartalmazó kötelezően kitöltendő mezők számra nem haladhatja meg a kötelezően kitöltendő mezők teljes számának 40 %-át;

c) a hetedik hónap kezdetétől a kilencedik hónap végéig (harmadik negyedév) az ND1 értéket tartalmazó kötelezően kitöltendő mezők száma nem haladhatja meg a kötelezően kitöltendő mezők teljes számának 10 %-át, és az ND2, ND3 vagy ND4 értéket tartalmazó kötelezően kitöltendő mezők számra nem haladhatja meg a kötelezően kitöltendő mezők teljes számának 20 %-át;

d) a kilenc hónapos átmeneti időszak végén az egyedi tranzakciókra vonatkozó kölcsönszintű adatok kötelezően kitöltendő mezőiben nem szerepelhet ND1, ND2, ND3 vagy ND4 érték.

2. E küszöbértékek alkalmazásával a kölcsönszintű-adattár az adatszolgáltatás megtörténtekor és az adatok feldolgozásakor minden egyes eszközalapú értékpapír vonatkozásában létrehoz és hozzárendel egy minősítést.

3. Ez a minősítés tükrözi az ND1 értéket tartalmazó kötelezően kitöltendő mezők számára, valamint az ND2, ND3 vagy ND4 értéket tartalmazó mezők számára, minden esetben a kötelezően kitöltendő mezők teljes számához viszonyítva. E tekintetben az ND5, ND6, és ND7 opciók csak abban esetben alkalmazhatók, ha az alkalmazandó kölcsönszintű adatszolgáltatási űrlap vonatkozó adatmezői azt lehetővé teszik. A két küszöbérték-hivatkozás kombinációja az alábbi kölcsönszintű adatértékeket eredményezi.

2. táblázat

Kölcsönszintű adatértékek

Pontozási érték mátrix		ND1 mezők
Pontozási érték mátrix		0	≤ 10 %	≤ 30 %	> 30 %
ND2 vagy ND3 vagy ND4	0	A1	B1	C1	D1
	≤ 20 %	A2	B2	C2	D2
	≤ 40 %	A3	B3	C3	D3
	> 40 %	A4	B4	C4	D4

4. A fent meghatározott átmeneti időszak értelmében az értéknek minden negyedévben fokozatosan javulnia kell az alábbi áttekintéssel összhangban:

3. táblázat

Pontozási érték

Időkeret	Pontozási érték (elfogadhatóság-kezelés)
első negyedév	(nincs kötelező minimális értékmutató)
második negyedév	C3 (legalább)
harmadik negyedév	B2 (legalább)
a negyedik negyedévet követően	A1

▼M4

IV. A KÖLCSÖNSZINTŰ ADATTÁRAK KIJELÖLÉSE

I. A kijelölésre vonatkozó követelmények

1. A kijelölés érdekében a kölcsönszintű adattáraknak meg kell felelniük az eurorendszer vonatkozó követelményeinek, amelyek többek között: a nyílt hozzáférés, a megkülönböztetésmentesség, a lefedettség, a megfelelő irányítási struktúra és az átláthatóság.

2. A nyílt hozzáférés és a megkülönböztetésmentesség követelményét illetően a kölcsönszintű adattár:

a) nem alkalmazhat az adatfelhasználók közötti tisztességtelen megkülönböztetést a kölcsönszintű adatokhoz való hozzáférés biztosítása során;

b) a kölcsönszintű adatokhoz való hozzáférés tekintetében köteles objektív, megkülönböztetésmentes és nyilvánosan elérhető kritériumokat alkalmazni;

c) az arányosság követelményének való megfelelés érdekében a hozzáférést csak a lehető legszűkebb körben korlátozhatja;

d) köteles tisztességes eljárásokat meghatározni azokra az esetekre, amikor az adatfelhasználóktól vagy az adatszolgáltatóktól megtagadja a hozzáférést;

e) köteles rendelkezni az ahhoz szükséges technikai kapacitásokkal, hogy minden észszerű körülmények között hozzáférést tudjon biztosítani az adatfelhasználók és az adatszolgáltatók számára, ideértve a biztonságimásolat-készítési eljárásokat, adatbiztonsági biztosítékokat, valamint katasztrófa-helyreállítási intézkedéseket;

f) nem róhat az adatfelhasználókra olyan költségeket a kölcsönszintű adatok rendelkezésre bocsátásáért vagy kinyeréséért, amelyek hátrányos megkülönböztetést valósítanak meg vagy a kölcsönszintű adatokhoz való hozzáférés indokolatlan korlátozásához vezetnek.

3. A lefedettség követelményét illetően a kölcsönszintű adattárnak:

a) stabil technológiai rendszereket és operatív ellenőrzést kell kialakítania és fenntartania, amelyek lehetővé teszik számára a kölcsönszintű adatok oly módon történő feldolgozását, amely megfelel az eurorendszer kölcsönszintű adatok benyújtására vonatkozó követelményeinek a 78. cikkben és e mellékletben meghatározottak szerinti kölcsönszintűadat-közlési kötelezettség hatálya alá tartozó eszközfedezetű értékpapírok tekintetében;

b) hiteles módon igazolnia kell az eurorendszer felé, hogy technikai és operatív kapacitása lehetővé tenné számára a jelentős lefedettség elérését, amennyiben kijelölt kölcsönszintű adattárkénti jogállást kapna.

4. A megfelelő irányítási struktúra és az átláthatóság követelményét illetően a kölcsönszintű adattárnak:

a) olyan irányítási rendszert kell kialakítania, amely az átláthatóság előmozdítása útján szolgálja az eszközfedezetű értékpapírok piacán az érdekeltek érdekeit;

b) egyértelműen dokumentált irányítási rendszert kell kialakítania, eleget kell tennie a megfelelő irányítási követelményeknek, és biztosítania kell megfelelő szervezeti struktúra fenntartását és működtetését a folytonosság és a rendes működés biztosítása érdekében; és

c) a dokumentumokhoz és az alapul szolgáló információkhoz való megfelelő hozzáférést kell biztosítania az eurorendszer számára ahhoz, hogy az eurorendszer folyamatosan figyelemmel tudja kísérni a kölcsönszintű adattár irányítási struktúrájának folyamatos megfelelőségét.

II. A kijelölésre és a kijelölés visszavonására vonatkozó eljárások

1. Az eurorendszer által kölcsönszintű adattárként történő kijelölés iránti kérelmet az EKB Kockázatkezelési Igazgatóságához kell benyújtani. A kérelemnek megfelelő indokolást és teljes körű alátámasztó dokumentációt kell tartalmaznia, amelyek bemutatják, hogy a kérelmező megfelel a kölcsönszintű adattárakra vonatkozóan ezen iránymutatásban meghatározott követelményeknek. A kérelmet, indokolást és alátámasztó dokumentációt írásban, és lehetőség szerint elektronikus formában kell benyújtani.

2. A kérelem kézhezvételétől számított 25 munkanapon belül az EKB ellenőrzi, hogy a kérelem hiánytalan-e. Ha a kérelem hiányos, az EKB határidőt szab meg, amelynek leteltéig a kölcsönszintű adattárnak további információkat kell benyújtania.

3. Az EKB azt követően, hogy megállapította a kérelem hiánytalanságát, ennek megfelelően értesíti a kölcsönszintű adattárat.

4. Az eurorendszer a (6) bekezdésben foglaltaknak megfelelően észszerű időn belül megvizsgálja a kölcsönszintű adattár által benyújtott, kijelölés iránti kérelmet annak alapján, hogy a kölcsönszintű adattár megfelel-e az ezen iránymutatásban meghatározott követelményeknek. E vizsgálat részeként az eurorendszer felszólíthatja a kölcsönszintű adattárat arra, hogy hajtson végre egy vagy több élő interaktív demonstrációt az eurorendszer alkalmazottaival annak érdekében, hogy szemléltesse a kölcsönszintű adattár technikai kapacitásait a IV.I szakasz (2) és (3) bekezdésében meghatározott követelmények tekintetében. Amennyiben az eurorendszer ilyen demonstrációra szólít fel, úgy az a kérelmezési eljárás kötelező követelményének tekintendő.

5. Az eurorendszer a vizsgálat időtartamát 20 munkanappal meghosszabbíthatja az olyan esetekben, amikor az eurorendszer további pontosítást tart szükségesnek, vagy amennyiben a (4) bekezdésnek megfelelően demonstrációra szólított fel.

6. Az eurorendszer törekszik arra, hogy a (3) bekezdésben említett értesítéstől számított 60 munkanapon belül, vagy ha az (5) bekezdés alkalmazandó, 80 munkanapon belül a kijelölésről vagy a kijelölés elutasításáról szóló indokolással ellátott határozatot hozzon.

7. Az eurorendszer a (6) bekezdés szerinti határozat elfogadásától számított öt munkanapon belül közli határozatát az érintett kölcsönszintű adattárral. Amennyiben az eurorendszer elutasítja a kölcsönszintű adattár kijelölését, vagy visszavonja a kölcsönszintű adattár kijelölését, az értesítésben közli határozatának indokait.

8. Az eurorendszer által a (6) bekezdésnek megfelelően hozott határozat a (7) bekezdésnek megfelelően történt közlésétől számított ötödik munkanapon lép hatályba.

9. A kijelölt kölcsönszintű adattárnak indokolatlan késedelem nélkül értesítenie kell az eurorendszert a kijelölésre vonatkozó követelményeknek való megfelelésében bekövetkező bármely lényeges változásról.

10. Az eurorendszer visszavonja a kölcsönszintű adattár kijelölését, amennyiben a kölcsönszintű adattár:

a) a kijelölést hamis nyilatkozatok adásával vagy egyéb szabálytalan módon érte el; vagy

b) már nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyek alapján kijelölésére sor került.

11. A kölcsönszintű adattár kijelölésének visszavonásáról szóló határozat haladéktalanul hatályba lép. Azon eszközfedezetű értékpapírok, amelyek tekintetében olyan kölcsönszintű adattáron keresztül tettek elérhetővé adatokat, amelynek kijelölése a (10) bekezdésnek megfelelően visszavonásra került, az eurorendszer hitelműveletei céljára fedezetként elfogadhatóak maradhatnak, amennyiben minden egyéb követelmény teljesül,

a) az I. szakasz (3) bekezdésében meghatározott, következő előírt kölcsönszintűadat-szolgáltatási időpontig; vagy

b) amennyiben az a) pont alapján megengedett időszak technikailag nem megvalósítható a kölcsönszintű adatokat benyújtó fél számára, és a következő, az I. szakasz (3) bekezdésében meghatározott, előírt kölcsönszintűadat-szolgáltatási időpontig írásbeli magyarázattal szolgáltak az elfogadhatóságot értékelő NKB számára, a (10) bekezdés szerinti határozattól számított három hónapig.

Ezen időszak leteltét követően az ilyen eszközfedezetű értékpapírokra vonatkozó kölcsönszintű adatokat kijelölt kölcsönszintű adattáron keresztül kell elérhetővé tenni, az eurorendszer valamennyi vonatkozó követelményével összhangban.

12. Az eurorendszer az EKB honlapján közzéteszi az ezen iránymutatással összhangban kijelölt kölcsönszintű adattárak listáját. E listát a (6) vagy a (10) bekezdés szerinti határozatok elfogadásától számított öt munkanapon belül frissíteni kell.

▼B

IX. MELLÉKLET

AZ EURORENDSZER HITELMINŐSÍTŐ RENDSZERÉNEK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELŐ RENDSZERE

1. Az eurorendszer hitelminősítő rendszerének (ECAF) teljesítményértékelő rendszere minden hitelminősítő rendszer vonatkozásában évente egyszer utólagosan összeveti az alábbiakat:

a) a hitelminősítő rendszer által minősített valamennyi elfogadható jogalany és adósságinstrumentum megállapított nemteljesítési mutatója, amennyiben ezek a jogalanyok és instrumentumok jellemzőik, mint pl. hitelminősítésük, eszközosztályuk, iparáguk, illetve hitelminőség-értékelési modelljük alapján statikus portfolióban kerültek csoportosításra; és

b) az eurorendszer harmonizált minősítési rendszere vonatkozó szintjének hitelminősítési besorolásával társított nemteljesítési valószínűség legnagyobb foka.

2. A folyamat első szakaszában a hitelminősítő rendszer szolgáltatója évente összeállítja az olyan elfogadható adósok és adósságinstrumentumok listáját, amelyek hitelminőség-értékelése az ellenőrzési időszak kezdetén megfelel az eurorendszer hitelminőségi követelményének. A listát ezt követően a hitelminősítő rendszer szolgáltatójának az eurorendszer űrlapjának felhasználásával kell benyújtania az eurorendszer részére, amely tartalmazza az azonosításhoz, besoroláshoz és a hitelminőség-értékeléshez kapcsolódó mezőket.

3. A folyamat második szakaszára a tizenkét hónapos ellenőrzési időszak végén akkor kerül sor. A hitelminősítő rendszer szolgáltatója aktualizálja a listán szereplő jogalanyok és adósságinstrumentumok teljesítményadatait. Az eurorendszer fenntartja magának a jogot, hogy a teljesítményellenőrzés lefolytatása érdekében szükséges további adatokat kérjen.

4. A hitelminősítő rendszer statikus portfóliójának egy év alatt megfigyelt fizetésképtelenségi rátája inputként szolgál az ECAF teljesítményértékelő rendszerébe, amely egy éves szabályból, és egy többszörös-időszakra vonatkozó értékelésből áll.

5. Amennyiben egy egyéves vagy többéves periódus alatt a statikus portfóliók megfigyelt fizetésképtelenségi rátái jelentősen eltérnek a vonatkozó hitelminősítési besorolással társított nemteljesítési valószínűség legnagyobb fokától, az eurorendszer felkéri a hitelminősítő rendszer szolgáltatóját, hogy elemezze az eltérés okait.

▼M4

IXa. MELLÉKLET

Minimális lefedettségi követelmények külső hitelminősítő intézetek számára az eurorendszer hitelminősítő keretrendszerében

Ez a melléklet a hitelminősítő intézeteknek az eurorendszer hitelminősítő keretrendszerében (ECAF) a 120. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően külső hitelminősítő intézetként (ECAI) történő elfogadására alkalmazandó.

1. LEFEDETTSÉGI KÖVETELMÉNYEK

1. Az aktuális lefedettséget illetően a hitelminősítő intézetnek az a) fedezetlen banki kötvények, b) vállalati kötvények, c) fedezett kötvények, és d) eszközfedezetű értékpapírok négy eszközkategória közül legalább háromban legalább az alábbi mértékű lefedettséget kell biztosítania:

i. az euroövezeti eszközök elfogadható összességének 10 %-a, a minősített eszközök és minősített kibocsátók tekintetében számítva, kivéve az eszközfedezetű értékpapírok eszközosztályt, amelynek esetében csak a minősített eszközök tekintetében fennálló lefedettség alkalmazandó;

ii. az euroövezeti eszközök elfogadható összességének 20 %-a, a fennálló névleges összegek tekintetében számítva;

iii. a hitelminősítő intézetnek az adott eszközosztályokban elfogadható eszközökkel rendelkező euroövezeti országok legalább 2/3-ában biztosítania kell a minősített eszközök, minősített kibocsátók vagy minősített névleges összegek tekintetében előírt, az i. és ii. pontban említett lefedettséget.

2. A hitelminősítő intézetnek államadósság-minősítést kell biztosítania legalább az összes olyan euroövezeti kibocsátói rezidens országra vonatkozóan, ahol ezen hitelminősítő intézet az 1. pontban említett négy eszközosztály egyikébe tartozó eszközöket minősít, azon eszközök kivételével, amelyek esetében az eurorendszer az adott ország kockázatértékelését irrelevánsnak tekinti a hitelminősítő intézet által a kibocsátásra, kibocsátóra vagy garanciavállalóra vonatkozóan adott hitelminősítés szempontjából.

3. A történeti lefedettséget illetően a hitelminősítő intézetnek az 1. és 2. pontban vázolt minimális lefedettségi követelmények legalább 80 %-át teljesítenie kell az ECAF elfogadás iránti kérelmet megelőző három év mindegyikében, és e követelmények 100 %-át teljesítenie kell a kérelem időpontjában és az ECAF elfogadás teljes időtartama alatt.

2. A LEFEDETTSÉG KISZÁMÍTÁSA

1. A lefedettséget a hitelminősítő intézet által az 1060/2009/EK rendelettel összhangban kiadott vagy befogadott és az ECAF valamennyi egyéb követelményének megfelelő hitelminősítések alapján kell kiszámítani.

2. Egy adott hitelminősítő intézet által biztosított lefedettség az eurorendszer monetáris politikai műveletei céljára elfogadható eszközök hitelminősítésén alapul, és a 84. cikk szerinti elsőbbségi szabályoknak megfelelően kerül kiszámításra, csak az adott hitelminősítő intézet minősítéseinek figyelembevételével.

3. Az ECAF céljára még nem elfogadott hitelminősítő intézet minimális lefedettségének kiszámítása során az eurorendszer figyelembe veszi az olyan eszközökre vonatkozóan adott releváns hitelminősítéseket is, amelyek az ECAF által elfogadott ECAI-k általi minősítés hiánya miatt nem elfogadhatóak.

3. A MEGFELELŐSÉG FELÜLVIZSGÁLATA

1. Az elfogadott ECAI-k e lefedettségei követelményeknek való megfelelése évente felülvizsgálatra kerül.

2. A lefedettségi követelményeknek való meg nem felelés az ECAF szabályaival és eljárásaival összhangban szankcionálható.

IXb. MELLÉKLET

Az eurorendszer hitelminősítő keretrendszerének minimumkövetelményei a fedezettkötvény-programokról szóló új kibocsátási és felügyeleti jelentésekre vonatkozóan

1. BEVEZETÉS

Az eurorendszer hitelminősítő keretrendszere (ECAF) céljára a külső hitelminősítő intézeteknek (ECAI) a 120. cikk (2a) bekezdése tekintetében a fedezett kötvényeket illetően 2017. július 1-jétől különleges operatív követelményeknek kell megfelelniük. Az ECAI-knak így különösen:

a) nyilvánosan elérhető hitelminősítési jelentésben kell bemutatniuk az újonnan minősített fedezettkötvény-programokat; és

b) negyedévente a fedezettkötvény-programokról szóló felügyeleti jelentéseket kell elérhetővé tenniük.

E melléklet ezeket a minimumkövetelményeket határozza meg részletesen.

Rendszeresen ellenőrzésre kerül majd, hogy az ECAI-k megfelelnek-e ezen követelményeknek. Ha a követelmények egy adott fedezettkötvény-program tekintetében nem teljesülnek, az eurorendszer tekintheti úgy, hogy az érintett fedezettkötvény-programhoz kapcsolódó nyilvános hitelminősítés(ek) nem felel(nek) meg az ECAF magas hitelminőségi követelményeinek. Így az érintett ECAI nyilvános hitelminősítése az adott fedezettkötvény-program keretében kibocsátott forgalomképes eszközök esetében nem használható fel a hitelminőségi követelmények fennállásának megállapításához.

2. MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

a) Az 1. pont a) alpontjában említett nyilvánosan elérhető hitelminősítési jelentésnek (új kibocsátásra vonatkozó jelentés) tartalmaznia kell a program strukturális és jogi aspektusainak átfogó elemzését, a fedezeti portfólió részletes értékelését, a refinanszírozási és a piaci kockázat elemzését, az ügylet résztvevőiről szóló elemzést, az ECAI saját feltételezéseit és mérőszámait, valamint az ügylet bármely egyéb releváns jellemzőinek elemzését.

b) Az 1. pont b) alpontjában említett felügyeleti jelentést az ECAI-nak legkésőbb minden negyedév végétől számított nyolc héten belül közzé kell tennie. A felügyeleti jelentéseknek a következő információkat kell tartalmazniuk.

i. Az ECAI saját mérőszámai, beleértve a minősítés meghatározásához felhasznált legújabb elérhető saját dinamikus mérőszámokat. Amennyiben az az időpont, amelyre a saját mérőszámok vonatkoznak, eltér a jelentés közzétételének időpontjától, meg kell jelölni, hogy a saját mérőszámok mely időpontra vonatkoznak.

ii. A program áttekintése, amely feltünteti legalább a fennálló eszközöket és forrásokat, a kibocsátót és az ügylet egyéb főbb résztvevőit, a fő fedezeti eszköztípust, a jogi keretet, amelynek hatálya alá a program tartozik, valamint a program és a kibocsátó minősítését.

iii. A többszörös biztosítéknyújtás szintje, beleértve az aktuális és a vállalt többszörös biztosítéknyújtást.

iv. Az eszköz-forrás profil, beleértve a fedezett kötvények futamidejének típusát (például hard bullet, soft bullet vagy pass through), a fedezett kötvények és a fedezeti portfólió súlyozott átlagos élettartamát, valamint a kamatlábak, illetve a devizanemek közötti eltérésekre vonatkozó információk.

v. A jelentés közzétételének időpontjában fennálló kamatláb- és devizaswapok, beleértve a swap ügyfelek nevét, és jogalany-azonosítójukat, amennyiben rendelkezésre áll.

vi. A devizák megoszlása, beleértve az érték tekintetében történő bontást mind a fedezeti portfólió, mind az egyes kötvények szintjén.

vii. A fedezeti portfólióba tartozó eszközök, beleértve az eszközegyenleget, eszköztípusokat, a hitelek számát és átlagos nagyságát, a fedezeti portfólió fennállásának időtartamát (seasoning), futamidőt, hitelfedezeti arányt (loan-to-valuation ratio), regionális megoszlást és a hátralékok megoszlását.

viii. A fedezeti portfólió helyettesítő eszközei, az eszközegyenleget is beleértve.

ix. A programba tartozó valamennyi minősített értékpapír felsorolása, nemzetközi értékpapír-azonosító számuk (ISIN) szerint azonosítva. Ez a közzététel történhet az ECAI honlapján közzétett külön letölthető fájl útján is.

x. A felügyeleti jelentés összeállítása során használt adatmeghatározások és adatforrások felsorolása. Ez a közzététel történhet az ECAI honlapján közzétett külön letölthető fájl útján is.

▼M3 —————

▼M3

XI. MELLÉKLET

ÉRTÉKPAPÍR-FORMÁTUMOK

2006. június 13-án az Európai Központi Bank (EKB) a 2007. január 1-jét követően az eurorendszer hitelműveleteiben fedezetként elfogadható, globális bemutatóra szóló formátumban lévő nemzetközi értékpapírokra vonatkozó új globális kötvény-kritériumokat (NGN, new global notes) jelentett be. 2008. október 22-én az EKB bejelentette, hogy a 2010. szeptember 30-át követően kibocsátott, globális névre szóló formátumban lévő nemzetközi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kizárólag a globális kötvények új biztonsági őrzési rendszerének (NSS, new safekeeping structure) használata esetén fogadhatók el az eurorendszer hitelműveleteiben.

Az alábbi táblázat foglalja össze az értékpapírok egyes formátumaira vonatkozó elfogadhatósági szabályokat az NGN és az NSS követelmény bevezetését követően.

1. táblázat

Az értékpapírok egyes formátumaira vonatkozó elfogadhatósági szabályok

Globális/egyedi	Bemutatóra szóló/Névre szóló	NGN/Klasszikus globális kötvény (CGN, classic global note/NSS)	A letéti őrzést végző intézmény (CSK, common safekeeper) egy ICSD (1)?	Elfogadható?
Globális	Bemutatóra szóló	NGN	Igen	Igen
Globális	Bemutatóra szóló	NGN	Nem	Nem
Globális	Bemutatóra szóló	CGN	N/A	Nem, de a 2007. január 1-jét követően kibocsátott értékpapírokhoz azok lejáratáig szerzett jogok kapcsolódnak, plusz bármely helyettesíthető egyszerűsített kibocsátás mindazon esetekben, amikor az ISIN-ek helyettesíthetők.
Globális	Névre szóló	CGN	N/A	Az e struktúra keretében 2010. szeptember 30-át követően kibocsátott kötvények többé nem minősülnek elfogadhatónak.
Globális	Névre szóló	NSS	Igen	Igen
Egyedi	Bemutatóra szóló	N/A	N/A	Az ezen struktúra keretében 2010. szeptember 30-át követően kibocsátott kötvények többé nem minősülnek elfogadhatónak. A 2010. szeptember 30-át követően kibocsátott egyedi bemutatóra szóló kötvényekhez azok lejáratáig szerzett jogok kapcsolódnak
(*1) Illetve, amennyiben az alkalmazandóvá válik, úgy egy pozitívan értékelt központi értéktár.

▼B

XII. MELLÉKLET

PÉLDÁK AZ EURORENDSZER MONETÁRIS POLITIKAI MŰVELETEIRE ÉS ELJÁRÁSAIRA

Példák listája
1. példa:	Likviditásbővítő penziós ügylet fix kamatú tender útján
2. példa	Likviditásbővítő penziós ügylet változó kamatú tender útján
3. példa	Európai központi banki (EKB) kötvénykibocsátás változó kamatú tender útján
4. példa	Likviditásszűkítő devizaswap változó árfolyamra vonatkozó tender útján
5. példa	Likviditásbővítő devizaswap változó árfolyamra vonatkozó tender útján
6. példa	Kockázatkezelési intézkedések

I. 1. PÉLDA: LIKVIDITÁSBŐVÍTŐ PENZIÓS ÜGYLET FIX KAMATÚ TENDER ÚTJÁN

1. Az EKB úgy dönt, hogy a piac számára likviditást bővít fix kamatú tendereljárás útján, penziós ügylettel.

2. Három ügyfél a következő ajánlatokat nyújtja be:

Ügyfél	Ajánlat (millió EUR)
1. bank	30
2. bank	40
3. bank	70
Összesen	140

3. Az EKB úgy dönt, hogy összesen 105 millió eurót allokál.

4. Az allokáció százalékos aránya:

5. Az ügyfeleknek allokált összeg:

Ügyfél	Ajánlat (millió EUR)	Allokált összeg (millió EUR)
1. bank	30	22,5
2. bank	40	30,0
3. bank	70	52,5
Összesen	140	105,0

II. 2. PÉLDA: LIKVIDITÁSBŐVÍTŐ PENZIÓS ÜGYLET VÁLTOZÓ KAMATÚ TENDER ÚTJÁN

1. Az EKB úgy dönt, hogy a piac számára likviditást bővít változó kamatú tendereljárás útján, penziós ügylettel.

2. Három ügyfél a következő ajánlatokat nyújtja be:

	Összeg (millió EUR)
Kamatláb (%)	1. bank	2. bank	3. bank	Összes ajánlat	Összesített ajánlatok
3,15				0	0
3,10		5	5	10	10
3,09		5	5	10	20
3,08		5	5	10	30
3,07	5	5	10	20	50
3,06	5	10	15	30	80
3,05	10	10	15	35	115
3,04	5	5	5	15	130
3,03	5		10	15	145
Összesen	30	45	70	145

3. Az EKB úgy dönt, hogy összesen 94 millió eurót oszt el 3,05 %-os határkamatlábat (kamatfolyosó-széli kamatlábat) alkalmazva.

4. Minden 3,05 % feletti ajánlatot (80 millió euro összesített összegben) teljes mértékben kielégítenek. 3,05 %-on az elosztás százaléka:

5. Az 1. bank számára a határkamatlábon kiosztott összeg például:

0,4 × 10 = 4

6. Az 1. bankra kiosztott teljes összeg:

5 = 5 + 4 + 14

7. Az elosztási eredmények a következőképpen foglalhatók össze:

	Összeg (millió EUR)
Ügyfelek	1. bank	2. bank	3. bank	Összesen
Összes ajánlat	30,0	45,0	70,0	145
Kiosztott teljes összeg	14,0	34,0	46,0	94

8. Amennyiben az elosztási folyamat az egyenáras (holland típusú) aukció szerint történik, az ügyfelek számára kiosztott összegekre alkalmazott kamatláb 3,05 %.

9. Amennyiben az elosztási folyamat az ajánlati áras (amerikai) aukció szerint történik, az ügyfelek számára kiosztott összegekre nem alkalmazható egységes kamatláb; például az 1. bank 5 millió eurót kap 3,07 %-ra, 5 millió eurót 3,06 %-ra és 4 millió eurót 3,05 %-ra.

III. 3. PÉLDA: EKB-KÖTVÉNYKIBOCSÁTÁS VÁLTOZÓ KAMATÚ TENDER ÚTJÁN

1. Az EKB úgy dönt, hogy a piac likviditását változó kamatozásra vonatkozó tender meghirdetése útján, kötvénykibocsátással szűkíti.

2. Három ügyfél a következő ajánlatokat nyújtja be:

	Összeg (millió EUR)
Kamatláb (%)	1. bank	2. bank	3. bank	Összesen	Összesített ajánlatok
3,00				0	0
3,01	5		5	10	10
3,02	5	5	5	15	25
3,03	5	5	5	15	40
3,04	10	5	10	25	65
3,05	20	40	10	70	135
3,06	5	10	10	25	160
3,08	5		10	15	175
3,10		5		5	180
Összesen	55	70	55	180

3. Az EKB úgy dönt, hogy összesen 124,5 millió euro névértékben oszt el kötvényt, 3,05 %-os határkamatlábat alkalmazva.

4. Minden 3,05 % alatti ajánlatot (65 millió euro összesített összegben) teljes mértékben kielégítenek. 3,05 %-on az elosztás százaléka:

5. Az 1. bank számára a határkamatlábon kiosztott összeg például:

0,85 × 20 = 17

6. Az 1. bankra kiosztott teljes összeg:

5 + 5 + 5 + 10 + 17 = 42

7. Az elosztási eredmények a következőképpen foglalhatók össze:

	Összeg (millió EUR)
Ügyfelek	1. bank	2. bank	3. bank	Összesen
Összes ajánlat	55,0	70,0	55,0	180,0
Kiosztott teljes összeg	42,0	49,0	33,5	124,5

IV. 4. PÉLDA: LIKVIDITÁSSZŰKÍTŐ DEVIZASWAP VÁLTOZÓ KAMATÚ TENDER ÚTJÁN

1. Az EKB úgy dönt, hogy a piac likviditását EUR/USD devizaswapügylet végrehajtásával, változó árfolyamra vonatkozó tender útján szűkíti. (Megjegyzés: ebben a példában az euro kereskedése feláron történik.)

2. Három ügyfél a következő ajánlatokat nyújtja be:

	Összeg (millió EUR)
Swappontok (× 10 000 )	1. bank	2. bank	3. bank	Összesen	Összesített ajánlatok
6,84				0	0
6,80	5		5	10	10
6,76	5	5	5	15	25
6,71	5	5	5	15	40
6,67	10	10	5	25	65
6,63	25	35	40	100	165
6,58	10	20	10	40	205
6,54	5	10	10	25	230
6,49		5		5	235
Összesen	65	90	80	235

3. Az EKB úgy dönt, hogy összesen 158 millió eurót oszt el, 6,63-os határswappontot alkalmazva. Minden 6,63 feletti ajánlatot (összesen 65 millió euro összesített összegben) teljes mértékben kielégítenek. 6,63-on az elosztás százaléka:

4. Az 1. bank számára a határswapponton kiosztott összeg például:

0,93 × 25 = 23,25

5. Az 1. bankra kiosztott teljes összeg:

5 + 5 + 5 + 10 + 23,25 = 48,25

6. Az elosztási eredmények a következőképpen foglalhatók össze:

	Összeg (millió EUR)
Ügyfelek	1. bank	2. bank	3. bank	Összesen
Összes ajánlat	65,0	90,0	80,0	235,0
Kiosztott teljes összeg	48,25	52,55	57,20	158,0

7. Az EKB a műveletre alkalmazandó azonnali EUR/USD árfolyamot 1,1300-ban állapítja meg.

8. Amennyiben az elosztási folyamat az egyenáras (holland) aukció szerint történik, a művelet induló napján az eurorendszer 158 000 000 eurót vásárol, és 178 540 000 USA dollárt ad el. A művelet lejáratakor az eurorendszer 158 000 000 eurót ad el, és 178 540 000 USA dollárt vásárol (a határidős árfolyam 1,130663 = 1,1300 + 0,000663).

9. Amennyiben az elosztási folyamat az ajánlati áras (amerikai) aukció szerint történik, az eurorendszer a táblázat szerinti euro- és dollárösszegekkel kereskedik:

Azonnali ügylet			Határidős ügylet
Árfolyam	EUR-vétel	USD-eladás	Árfolyam	EUR-eladás	USD-vétel
1,1300			1,130684
1,1300	10 000 000	11 300 000	1,130680	10 000 000	11 306 800
1,1300	15 000 000	16 950 000	1,130676	15 000 000	16 960 140
1,1300	15 000 000	16 950 000	1,130671	15 000 000	16 960 065
1,1300	25 000 000	28 250 000	1,130667	25 000 000	28 266 675
1,1300	93 000 000	105 090 000	1,130663	93 000 000	105 151 659
1,1300			1,130658
1,1300			1,130654
1,1300			1,130649
Összesen	158 000 000	178 540 000		158 000 000	178 645 339

IV. 5. PÉLDA: LIKVIDITÁSBŐVÍTŐ DEVIZASWAP VÁLTOZÓ ÁRFOLYAMRA VONATKOZÓ TENDER ÚTJÁN

1. Az EKB úgy dönt, hogy a piac számára EUR/USD devizaswapügylet végrehajtásával, változó árfolyamra vonatkozó tender meghirdetése útján bővít likviditást. (Megjegyzés: ebben a példában az euro kereskedése feláron történik.)

2. Három ügyfél a következő ajánlatokat nyújtja be:

	Összeg (millió EUR)
Swappontok (× 10 000 )	1. bank	2. bank	3. bank	Összesen	Összesített ajánlatok
6,23
6,27	5		5	10	10
6,32	5		5	10	20
6,36	10	5	5	20	40
6,41	10	10	20	40	80
6,45	20	40	20	80	160
6,49	5	20	10	35	195
6,54	5	5	10	20	215
6,58		5		5	220
Összesen	60	85	75	220

3. Az EKB úgy dönt, hogy 197 millió eurót oszt el, 6,54-os határswappontot alkalmazva. Minden 6,54 alatti ajánlatot (összesen 195 millió euro összesített összegben) teljes mértékben kielégítenek. 6,54-on az elosztás százaléka:

4. Az 1. bank számára a határswapponton kiosztott összeg például:

0,10 × 5 = 0,5

5. Az 1. bankra kiosztott teljes összeg:

5 + 5 + 10 + 10 + 20 + 5 + 0,5 = 55,5

6. Az elosztási eredmények a következőképpen foglalhatók össze:

	Összeg (millió EUR)
Ügyfelek	1. bank	2. bank	3. bank	Összesen
Összes ajánlat	60,0	85,0	75,0	220
Kiosztott teljes összeg	55,5	75,5	66,0	197

6. Az EKB a műveletre alkalmazandó azonnali EUR/USD árfolyamot 1,1300-ban állapítja meg.

7. Amennyiben az elosztási folyamat az egyenáras (holland) aukció szerint történik, a művelet induló napján az eurorendszer 197 000 000 eurót ad el, és 222 610 000 USA dollárt vásárol. A művelet lejáratakor az eurorendszer 197 000 000 eurót vásárol, és 222 738 838 USA dollárt ad el (a határidős árfolyam 1,130654 = 1,1300 + 0,000654).

8. Amennyiben az elosztási folyamat az ajánlati áras (amerikai) aukció szerint történik, az eurorendszer a táblázat szerinti euro- és dollárösszegekkel kereskedik:

Azonnali ügylet			Határidős ügylet*
Árfolyam	EUR-eladás	USD-vétel	Árfolyam	EUR-vétel	USD-eladás
1,1300			1,130623
1,1300	10 000 000	11 300 000	1,130627	10 000 000	11 306 270
1,1300	10 000 000	11 300 000	1,130632	10 000 000	11 306 320
1,1300	20 000 000	22 600 000	1,130636	20 000 000	22 612 720
1,1300	40 000 000	45 200 000	1,130641	40 000 000	45 225 640
1,1300	80 000 000	90 400 000	1,130645	80 000 000	90 451 600
1,1300	35 000 000	39 550 000	1,130649	35 000 000	39 572 715
1,1300	2 000 000	2 260 000	1,130654	2 000 000	2 261 308
1,1300			1,130658
Összesen	197 000 000	222 610 000		197 000 000	222 736 573

VI. 6. PÉLDA: KOCKÁZATKEZELÉSI INTÉZKEDÉSEK

1. Ez a példa az eurorendszer hitelműveleteiben fedezetként mobilizált eszközökre alkalmazott kockázatkezelés kereteit mutatja be. Ez azon a feltételezésen alapul, hogy fedezetkiegészítési felhívás szükségességének kiszámításakor a nyújtott likviditás felhalmozott kamatát számításba veszik, és a nyújtott likviditás 0,5 %-át alkalmazzák beavatkozási küszöbértékként. A példa azon a feltételezésen alapul, hogy egy ügyfél az eurorendszer következő monetáris politikai műveleteiben vesz részt:

a) 2014. július 30-án kezdődő és 2014. augusztus 6-án lejáró irányadó refinanszírozási művelet, amelyből az ügyfélre osztott összeg 50 millió euro, a kamat 0,15 %.

b) 2014. július 31-én kezdődő és 2014. október 23-án lejáró irányadó refinanszírozási művelet, amelyből az ügyfélre osztott összeg 45 millió euro, a kamat 0,15 %.

c) 2014. augusztus 6-án kezdődő és 2014. augusztus 13-án lejáró irányadó refinanszírozási művelet, amelyből az ügyfélre osztott összeg 35 millió euro, a kamat 0,15 %.

2. Az ügyfél által a fenti műveletek fedezésére mobilizált forgalomképes eszközök jellemzőit az alábbi 1. táblázat foglalja össze.

▼M4

1. táblázat

Az ügyletekben mobilizált forgalomképes eszközök

Jellemzők

Név	Eszközosztály	Lejárat időpontja	Kamatozás	Kamatozás gyakorisága	Hátralévő futamidő	Diszkontálás (haircut)
„A” eszköz	Az ÁÉKBV-előírásoknak megfelelő jumbo kötvény	2018.8.30.	Fix kamatozás	6 hónap	4 év	2,50 %
„B” eszköz	Államkötvény	2018.11.19.	Változó	12 hónap	4 év	0,50 %
„C” eszköz	Vállalati kötvény	2025.5.12.	Kamatszelvény nélküli kötvény		> 10 év	13,00 %

Árfolyamok százalékban (kamattal együtt) (1)

2014.7.30.	2014.7.31.	2014.8.1.	2014.8.4.	2014.8.5.	2014.8.6.	2014.8.7.
101,61	101,21	99,50	99,97	99,73	100,01	100,12
	98,12	97,95	98,15	98,56	98,59	98,57
					53,71	53,62
(*1) Egy adott értékelési napra feltüntetett árak megfelelnek az értékelési napot megelőző üzleti nap legjellemzőbb árának.

AZ EARMARKING RENDSZER

Először, feltételezve, hogy a műveleteket egy nemzeti központi bankjával (NKB) hajtják végre olyan rendszerben, amelyben minden fedezeti eszköz egy meghatározott ügylethez van hozzárendelve („earmarking rendszer”). A fedezetként mobilizált eszközöket naponta kell értékelni. A kockázatkezelési rendszer így a következőképpen írható le (lásd még az alábbi 2. táblázatot):

▼M4

1. 2014. július 30-án az ügyfél visszavásárlási megállapodást köt az NKB-val, amely az „A” eszközből 50,6 millió eurónyit vásárol. Az „A” eszköz egy fix kamatozású és 1–2. szintű hitelminőségi besorolással rendelkező, az ÁÉKBV-előírásoknak megfelelő jumbo kötvény 2018. augusztus 30-i lejárattal. A lejáratig hátralevő futamidő négy év, így az értékelési haircut 2,5 %. Azon a napon az „A” eszköz piaci ára a referenciapiacon 101,61 %, amely tartalmazza a kuponszelvényen felhalmozódott kamatot. Az ügyfélnek olyan mennyiségű „A” eszközt kell szolgáltatnia, amely a 2,5 % haircut levonása után meghaladja a kiosztott 50 millió eurót. Ezért az ügyfél 50,6 millió euro névértékben szállít „A” eszközt, amelynek kiigazított piaci értéke azon a napon 50 129 294 euro.

▼B

2. 2014. július 31-én az ügyfél visszavásárlási megállapodást köt az NKB-val, amely 21 millió euro értékű „A” eszközt (piaci ár: 101,21 %, a haircut 2,5 %) és 25 millió euro értékű „B” eszközt (piaci ár: 98,02 %) vásárol. A „B” eszköz változó kamatozású és 1-2. szintű hitelminőségi besorolással rendelkező államkötvény, amelyre 0,5 % haircutot alkalmaznak. Azon a napon az „A” és „B” eszközök kiigazított piaci értéke 45 130 098 euro, amely meghaladja a szükséges 45 000 000 euro összeget.

3. 2014. július 31-én újraértékelik a 2014. július 30-án kezdeményezett irányadó refinanszírozási művelet fedezeti eszközeit. A 101,21 %-os piaci árral az „A” eszköz haircuttal kiigazított piaci értéke még mindig az alsó és felső küszöbérték-összegek között van. Következésképpen az eredetileg mobilizált fedezetet úgy tekintik, hogy az fedezi a kezdeti likviditás összegét, és az 208 euro felhalmozódott kamatot is.

4. 2014. augusztus 1-jén újraértékelik az eszközöket: az „A” eszköz piaci árfolyama 99,50 %, a „B” eszközé 97,95 %. A 2014. július 30-án kezdeményezett irányadó refinanszírozási művelet felhalmozódott kamata 417 euro, a 2014. július 31-én kezdeményezett hosszabb lejáratú refinanszírozási műveleté 188 euro. Ennek következtében az „A” eszköz kiigazított piaci értéke az első tranzakcióban 912 092 euróval kevesebb lesz, mint a fedezendő tranzakciós összeg (vagyis a nyújtott likviditás + a felhalmozódott kamat), és alatta marad a 49 750 415 eurós alsóküszöbérték-szintnek is. Az ügyfél 950 000 euro névértékben „A” eszközt bocsát rendelkezésre, amely a 2,5 %-os haircutnak a 99,50 %-os árfolyamon alapuló piaci értékből történő levonása után helyreállítja a biztosítékkal való fedezettség megfelelő szintjét. Az NKB-k a fedezetkiegészítési felhívást értékpapír helyett készpénzben is kérhetik.

A második tranzakciónál szükség van fedezetkiegészítési felhívásra is, mert az e tranzakcióban használt fedezeti eszközök kiigazított piaci értéke (44 737 688 euro) az alsó küszöbérték (44 775 187 euro) alatt van. Ezért az ügyfél 270 000 eurónyi „B” eszközt szolgáltat, amelyeknek kiigazított piaci értéke 263 143 euro.

5. 2014. augusztus 4-én és 5-én a fedezeti eszközöket újraértékelik, de ez a 2014. július 30-án és 31-én kötött ügyletek vonatkozásában nem eredményez fedezetkiegészítési felhívást.

6. 2014. augusztus 6-án az ügyfél visszafizeti a 2014. július 30-án kötött irányadó refinanszírozási művelet alapján biztosított likviditást, beleértve az 1 458 euro felhalmozódott kamatot. Az NKB 51 550 000 euro névértékű „A” eszközt szolgáltat vissza.

Ugyanezen a napon az ügyfél újabb visszavásárlási ügyletet köt az NKB-val, amely 75 millió euro névértékű „C” eszközt vásárol. Mivel a „C” eszköz kamatszelvény nélküli, 1-2 hitelminőségi besorolással rendelkező olyan vállalati kötvény, amelynek a hátralevő futamideje több mint tíz év, és így rá 13 %-os haircut vonatkozik, az adott napon a megfelelő, haircuttal kiigazított piaci érték 35 045 775 euro. A 2014. július 31-én kötött hosszabb lejáratú refinanszírozási művelet fedezeti eszközeinek újraértékeléséből kiderül, hogy a nyújtott fedezetek kiigazított piaci értéke körülbelül 262 000 euróval meghaladja a felső küszöbértéket, ezért az NKB 262 000 euro névértékű „B” eszközt visszajuttat az ügyfélnek. Amennyiben az NKB-nak az ügyfél részére a második tranzakcióval kapcsolatban pótfedezetet kell fizetnie, ezt a pótfedezetet meghatározott esetekben ki lehet egyenlíteni az ügyfél által az NKB-nak az első tranzakció kapcsán fizetett fedezettel. Ennek eredményeképpen csak egy fedezeti elszámolásra kerül sor.

AZ ÖSSZEVONT FEDEZETALAPRA ÉPÜLŐ (POOLING) RENDSZER

Másodszor, feltételezésre kerül, hogy a műveletek NKB-val történő végrehajtására pooling rendszer alkalmazásával kerül sor, ahol az ügyfél által használt összevont alapba bevitt eszközöket nem rendelik hozzá konkrét ügyletekhez:

1. Ebben a példában az ügyletek ugyanabban a sorrendben zajlanak le, mint az earmarking rendszert bemutató fenti példában. A legfontosabb különbség, hogy az újraértékelés napján az összevont alapban található összes eszköz kiigazított piaci értékének fedeznie kell az ügyfélnek az NKB-val az adott napon fennálló összes ügyleteire megszabott fedezeti összeget. Az e példában szereplő 2014. augusztus 1-jei1 174 592 euróra szóló fedezetkiegészítési felhívás azonos az earmarking rendszert leíró esetben megkövetelttel. Az ügyfél 1 300 000 euro névértékben „A” eszközt bocsát rendelkezésre, amely a 2,5 %-os haircutnak a 99,50 %-os árfolyamon alapuló piaci értékből történő levonása után helyreállítja a biztosítékkal való fedezettség megfelelő szintjét.

2. Továbbá 2014. augusztus 6-án a 2014. július 30-án kötött irányadó refinanszírozási művelet lejáratakor az ügyfél az eszközöket továbbra is az összevont számláján tarthatja. A példa szerint egy eszköz felcserélhető egy másik eszközre: 51,9 millió euro névértékű „A” eszközt cserélnek 75,5 millió euro névértékű „C” eszközre annak érdekében, hogy a nyújtott likviditást és a felhalmozódott kamatot fedezzék minden refinanszírozási műveletben.

3. A pooling rendszer kockázatkezelési keretét a 3. táblázat mutatja be.

2. táblázat

Earmarking rendszer

Dátum	Fennálló ügyletek	Kezdő időpont	Lejárat napja	Kamatláb	Biztosított likviditás	Felhalmozott kamat	Teljes fedezendő összeg	Alsó küszöbértéki összeg	Felső küszöbértéki összeg	Kiigazított piaci érték	Pótfedezeti felhívás
2014.7.30.	Irányadó refinanszírozás	2014.7.30.	2014.8.6.	0,15	50 000 000	—	50 000 000	49 750 000	50 250 000	50 129 294	—
2014.7.31.	Irányadó refinanszírozás	2014.7.30.	2014.8.6.	0,15	50 000 000	208	50 000 208	49 750 207	50 250 209	49 931 954	—
	Hosszabb lejáratú refinanszírozás	2014.7.31.	2014.10.29.	0,15	45 000 000	—	45 000 000	44 775 000	45 225 000	45 130 098	—
2014.8.1.	Irányadó refinanszírozás	2014.7.30.	2014.8.6.	0,15	50 000 000	417	50 000 417	49 750 415	50 250 419	49 088 325	– 912 092
	Hosszabb lejáratú refinanszírozás	2014.7.31.	2014.10.29.	0,15	45 000 000	188	45 000 188	44 775 187	45 225 188	44 737 688	– 262 500
2014.8.4.	Irányadó refinanszírozás	2014.7.30.	2014.8.6.	0,15	50 000 000	1 042	50 001 042	49 751 036	50 251 047	50 246 172	—
	Hosszabb lejáratú refinanszírozás	2014.7.31.	2014.10.29.	0,15	45 000 000	750	45 000 750	44 775 746	45 225 754	45 147 350	—
2014.8.5.	Irányadó refinanszírozás	2014.7.30.	2014.8.6.	0,15	50 000 000	1 250	50 001 250	49 751 244	50 251 256	50 125 545	—
	Hosszabb lejáratú refinanszírozás	2014.7.31.	2014.10.29.	0,15	45 000 000	938	45 000 938	44 775 933	45 225 942	45 201 299	—
2014.8.6.	Irányadó refinanszírozás	2014.8.6.	2014.8.13.	0,15	35 000 000	—	35 000 000	34 825 000	35 175 000	35 045 775	—
	Hosszabb lejáratú refinanszírozás	2014.7.31.	2014.10.29.	0,15	45 000 000	1 125	45 001 125	44 776 119	45 226 131	45 266 172	265 047
2014.8.7.	Irányadó refinanszírozás	2014.8.6.	2014.8.13.	0,15	35 000 000	146	35 000 146	34 825 145	35 175 147	34 987 050	—
	Hosszabb lejáratú refinanszírozás	2014.7.31.	2014.10.29.	0,15	45 000 000	1 313	45 001 313	44 776 306	45 226 319	45 026 704	—

3. táblázat

Az összevont fedezetalapra épülő (pooling) rendszer

Dátum	Fennálló ügyletek	Kezdő időpont	Lejárat napja	Kamatláb	Biztosított likviditás	Felhalmozott kamat	Teljes fedezendő összeg	Alsó küszöbértéki összeg (1)	Felső küszöbértéki összeg (2)	Kiigazított piaci érték	Pótfedezeti felhívás
2014.7.30.	Irányadó refinanszírozás	2014.7.30.	2014.8.6.	0,15	50 000 000	—	50 000 000	49 750 000	Nem alkalmazandó	50 129 294	—
2014.7.31.	Irányadó refinanszírozás	2014.7.30.	2014.8.6.	0,15	50 000 000	208	95 000 208	94 525 207	Nem alkalmazandó	95 062 051	—
	Hosszabb lejáratú refinanszírozás	2014.7.31.	2014.10.29.	0,15	45 000 000	—
2014.8.1.	Irányadó refinanszírozás	2014.7.30.	2014.8.6.	0,15	50 000 000	417	95 000 604	94 525 601	Nem alkalmazandó	93 826 013	– 1 174 592
	Hosszabb lejáratú refinanszírozás	2014.7.31.	2014.10.29.	0,15	45 000 000	188
2014.8.4.	Irányadó refinanszírozás	2014.7.30.	2014.8.6.	0,15	50 000 000	1 042	95 001 792	94 526 783	Nem alkalmazandó	95 470 989	—
	Hosszabb lejáratú refinanszírozás	2014.7.31.	2014.10.29.	0,15	45 000 000	750
2014.8.5.	Irányadó refinanszírozás	2014.7.30.	2014.8.6.	0,15	50 000 000	1 250	95 002 188	94 527 177	Nem alkalmazandó	95 402 391	—
	Hosszabb lejáratú refinanszírozás	2014.7.31.	2014.10.29.	0,15	45 000 000	938
2014.8.6.	Irányadó refinanszírozás	2014.8.6.	2014.8.13.	0,15	35 000 000	—	80 001 125	79 601 119	Nem alkalmazandó	80 280 724	—
	Hosszabb lejáratú refinanszírozás	2014.7.31.	2014.10.29.	0,15	45 000 000	1 125
2014.8.7.	Irányadó refinanszírozás	2014.8.6.	2014.8.13.	0,15	35 000 000	146	80 001 458	79 601 451	Nem alkalmazandó	80 239 155	—
2014.7.30.	Hosszabb lejáratú refinanszírozás	2014.7.31.	2014.10.29.	0,15	45 000 000	1 313
(1) A pooling-rendszerben az alsó küszöbérték összege a fedezetkiegészítési felhívások legalacsonyabb küszöbe. A gyakorlatban a legtöbb NKB további fedezetet kér, amikor a fedezeti alap haircuttal kiigazított piaci értéke a teljes fedezendő összeg alá csökken. (2) A pooling-rendszerben a felső küszöbérték összegének fogalma nem értelmezhető, mert az ügyfél állandóan többletbiztosítékra fog törekedni a műveleti tranzakciók minimalizálása érdekében.

XIII. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

Ezen iránymutatás	EKB/2011/14 iránymutatás	EKB/2013/6 határozat	EKB/2013/35 iránymutatás	EKB/2014/23 határozat
1. cikk (1) bekezdés
1. cikk (2) bekezdés	1. cikk
1. cikk (3) bekezdés	Bevezetés
1. cikk (4) bekezdés	1.6. szakasz
1. cikk (5) bekezdés			2. cikk
2. cikk (1) bekezdés	2. függelék
2. cikk (2) bekezdés	6.4.2. szakasz
2. cikk (3) bekezdés	2. függelék
2. cikk (4) bekezdés	5.2.1. szakasz, 2. függelék
2. cikk (5) bekezdés	2. függelék
2. cikk (6) bekezdés	II. melléklet, II. szakasz
2. cikk (7) bekezdés	2. függelék
2. cikk (8) bekezdés	3.1.1.2. szakasz
2. cikk (9) bekezdés	2. függelék
2. cikk (10) bekezdés
2. cikk (11) bekezdés	2. függelék
2. cikk (12) bekezdés
2. cikk (13) bekezdés	6.2.2.1. szakasz
2. cikk (14) bekezdés	2. függelék
2. cikk (15) bekezdés	2. függelék
2. cikk (16) bekezdés	6.6. szakasz
2. cikk (17) bekezdés	2. függelék
2. cikk (18) bekezdés	2. függelék
2. cikk (19) bekezdés	II. melléklet, 20. pont
2. cikk (20) bekezdés	2. függelék
2. cikk (21) bekezdés	2. függelék
2. cikk (22) bekezdés	2. függelék
2. cikk (23) bekezdés
2. cikk (24) bekezdés	2. függelék
2. cikk (25) bekezdés
2. cikk (26) bekezdés	2. függelék
2. cikk (27) bekezdés			3. cikk (2) bekezdés b) pont ii. alpont d) pontja
2. cikk (28) bekezdés			10. cikk
2. cikk (29) bekezdés	2. függelék
2. cikk (30) bekezdés	4.1.3. szakasz, 2. függelék
2. cikk (31) bekezdés
2. cikk (32) bekezdés
2. cikk (33) bekezdés
2. cikk (34) bekezdés	2. függelék
2. cikk (35) bekezdés
2. cikk (36) bekezdés	2. függelék
2. cikk (37) bekezdés
2. cikk (38) bekezdés	5.1.1.3. szakasz, 2. függelék
2. cikk (39) bekezdés	6.4.2. szakasz
2. cikk (40) bekezdés	3.4.1. és 3.4.2. szakasz, 2. függelék
2. cikk (41) bekezdés	6.6.1. szakasz
2. cikk (42) bekezdés
2. cikk (43) bekezdés
2. cikk (44) bekezdés
2. cikk (45) bekezdés	2. függelék
2. cikk (46) bekezdés	2. függelék
2. cikk (47) bekezdés
2. cikk (48) bekezdés	6.4.2. szakasz
2. cikk (49) bekezdés
2. cikk (50) bekezdés	2. függelék
2. cikk (51) bekezdés	2. függelék
2. cikk (52) bekezdés	2. függelék
2. cikk (53) bekezdés	2. függelék
2. cikk (54) bekezdés	2. függelék
2. cikk (55) bekezdés	2. függelék
2. cikk (56) bekezdés	2. függelék
2. cikk (57) bekezdés
2. cikk (58) bekezdés	2. függelék
2. cikk (59) bekezdés
2. cikk (60) bekezdés	2. függelék
2. cikk (61) bekezdés
2. cikk (62) bekezdés
2. cikk (63) bekezdés
2. cikk (64) bekezdés	5.1.5.4. szakasz, 2. függelék
2. cikk (65) bekezdés
2. cikk (66) bekezdés	2. függelék
2. cikk (67) bekezdés	2. függelék
2. cikk (68) bekezdés
2. cikk (69) bekezdés	6.2.1.3. szakasz
2. cikk (70) bekezdés	6.6.2. szakasz
2. cikk (71) bekezdés	6.4.2. szakasz
2. cikk (72) bekezdés	3.2.1. és 3.2.2. szakasz, 2. függelék
2. cikk (73) bekezdés	2. függelék
2. cikk (74) bekezdés
2. cikk (75) bekezdés
2. cikk (76) bekezdés	2. függelék
2. cikk (77) bekezdés	3.1.1.2. szakasz, 2. függelék
2. cikk (78) bekezdés	2. függelék
2. cikk (79) bekezdés	2. függelék
2. cikk (80) bekezdés	3.1.1.1. szakasz
2. cikk (81) bekezdés	2. függelék
2. cikk (82) bekezdés	2. függelék
2. cikk (83) bekezdés	2. függelék
2. cikk (84) bekezdés	5.1.5.4. szakasz, 2. függelék
2. cikk (85) bekezdés
2. cikk (86) bekezdés	2. függelék
2. cikk (87) bekezdés	2. függelék
2. cikk (88) bekezdés
2. cikk (89) bekezdés	3.4.3. szakasz
2. cikk (90) bekezdés
2. cikk (91) bekezdés	2. függelék
2. cikk (92) bekezdés	2. függelék
2. cikk (93) bekezdés
2. cikk (94) bekezdés	2. függelék
2. cikk (95) bekezdés
2. cikk (96) bekezdés
2. cikk (97) bekezdés	7. keretes írás, 2. függelék
2. cikk (98) bekezdés	2. függelék
2. cikk (99) bekezdés	5.1.1.3. szakasz, 2. függelék
2. cikk (100) bekezdés
3. cikk (1) bekezdés	1.3. szakasz
3. cikk (2) bekezdés
4. cikk
5. cikk (1) bekezdés	3. fejezet preambuluma
5. cikk (2) bekezdés	3. fejezet preambuluma
5. cikk (3) bekezdés	3. fejezet preambuluma, 1.3.3. szakasz
5. cikk (4) bekezdés	3. fejezet preambuluma, 1.3.3. szakasz, 3.1.5. szakasz
5. cikk (5) bekezdés	1.3.1. szakasz
6. cikk (1) bekezdés	3.1.1.1. szakasz
6. cikk (2) bekezdés	3.1.2. szakasz
6. cikk (3) bekezdés
6. cikk (4) bekezdés
6. cikk (5) bekezdés
6. cikk (6) bekezdés
7. cikk (1) bekezdés	3.1.1.1. szakasz
7. cikk (2) bekezdés	3.1.3. szakasz
7. cikk (3) bekezdés
7. cikk (4) bekezdés
7. cikk (5) bekezdés
7. cikk (6) bekezdés	3.1.3. szakasz
8. cikk (1) bekezdés	3.1.4. szakasz
8. cikk (2) bekezdés	3.1.4. szakasz
8. cikk (3) bekezdés	5.1.2.3. és 5.2.5. szakasz
8. cikk (4) bekezdés	3.1.4. szakasz
9. cikk (1) bekezdés	3.1.5. szakasz
9. cikk (2) bekezdés	3.1.5. szakasz
9. cikk (3) bekezdés	3.1.4. szakasz
10. cikk (1) bekezdés
10. cikk (2) bekezdés	II. melléklet
10. cikk (3) bekezdés
10. cikk (4) bekezdés
10. cikk (5) bekezdés	6.1. szakasz
11. cikk (1) bekezdés	3.4.1. szakasz
11. cikk (2) bekezdés	II. melléklet
11. cikk (3) bekezdés	3.4.3. szakasz
11. cikk (4) bekezdés	3.4.3. szakasz
11. cikk (5) bekezdés	3.4.4. szakasz
11. cikk (6) bekezdés
12. cikk (1) bekezdés	3.5.1. szakasz
12. cikk (2) bekezdés	3.5.2. szakasz
12. cikk (3) bekezdés				1. cikk
12. cikk (4) bekezdés	3.5.3. szakasz
12. cikk (5) bekezdés	3.1.3. szakasz
12. cikk (6) bekezdés	3.5. szakasz
12. cikk (7) bekezdés
13. cikk (1) bekezdés	3.3.2. szakasz
13. cikk (2) bekezdés	3.3.2. szakasz
13. cikk (3) bekezdés	3.3.2. szakasz
13. cikk (4) bekezdés	3.3.3. szakasz
13. cikk (5) bekezdés	3.3.4. szakasz
13. cikk (6) bekezdés
14. cikk (1) bekezdés	3.3.2. szakasz
14. cikk (2) bekezdés	3.2.3. szakasz
14. cikk (3) bekezdés	3.2.4. szakasz
14. cikk (4) bekezdés
15. cikk (1) bekezdés	3.2. szakasz, 5.1.4. szakasz
15. cikk (2) bekezdés
15. cikk (3) bekezdés
16. cikk (1) bekezdés	2.3. szakasz
16. cikk (2) bekezdés	2.3. szakasz
17. cikk (1) bekezdés	2. függelék
17. cikk (2) bekezdés
17. cikk (3) bekezdés	4.1.1. szakasz, 4.2.1. szakasz
17. cikk (4) bekezdés	4.1.5. szakasz, 4.2.5. szakasz
17. cikk (5) bekezdés	4.1.5. szakasz
17. cikk (6) bekezdés	4.1.4. szakasz
17. cikk (7) bekezdés
18. cikk (1) bekezdés	4.1.1. szakasz, 4.1.2. szakasz
18. cikk (2) bekezdés	4.1.2. szakasz
18. cikk (3) bekezdés	4.1.3. szakasz
18. cikk (4) bekezdés	4.1.3. szakasz
19. cikk (1) bekezdés	4.1.3. szakasz
19. cikk (2) bekezdés
19. cikk (3) bekezdés
19. cikk (4) bekezdés
19. cikk (5) bekezdés	4.1.3. szakasz
19. cikk (6) bekezdés	4.1.3. szakasz
20. cikk (1) bekezdés	4.1.4. szakasz
20. cikk (2) bekezdés	4.1.4. szakasz
20. cikk (3) bekezdés
21. cikk (1) bekezdés	4.2.1. szakasz
21. cikk (2) bekezdés				1. cikk
21. cikk (3) bekezdés	4.2.2. szakasz
21. cikk (4) bekezdés	4.2.3. szakasz
22. cikk (1) bekezdés	4.2.3. szakasz
22. cikk (2) bekezdés	4.2.3. szakasz
22. cikk (3) bekezdés	4.2.3. szakasz
23. cikk (1) bekezdés	4.2.4. szakasz
23. cikk (2) bekezdés	4.2.4. szakasz
23. cikk (3) bekezdés
24. cikk
25. cikk (1) bekezdés	5.1.1. szakasz, 5.1.1.3. szakasz
25. cikk (2) bekezdés	5.1.1. szakasz, 5.1.2.3. szakasz
25. cikk (3) bekezdés	5.1.1.3. szakasz
26. cikk (1) bekezdés	5.1.1.1. szakasz
26. cikk (2) bekezdés	5.1.1.1. szakasz
26. cikk (3) bekezdés	5.1.1.1. szakasz
26. cikk (4) bekezdés	5.1.1.1. szakasz
27. cikk (1) bekezdés	5.1.1.2. szakasz
27. cikk (2) bekezdés	5.1.1.2. szakasz
27. cikk (3) bekezdés	5.1.1.2. szakasz
27. cikk (4) bekezdés	5.1.1.2. szakasz
28. cikk (1) bekezdés	5.1.2. szakasz
28. cikk (2) bekezdés	5.1.2. szakasz
28. cikk (3) bekezdés	5.2.1. szakasz, 5.1.2.3. szakasz
29. cikk (1) bekezdés	5.1.2.2.-5.1.2.3. szakasz
29. cikk (2) bekezdés	5.1.2.2.-5.1.2.3. szakasz
30. cikk (1) bekezdés	5.1.3. szakasz
30. cikk (2) bekezdés	5.1.3. szakasz
30. cikk (3) bekezdés
30. cikk (4) bekezdés	5.1.3. szakasz
30. cikk (5) bekezdés	5.1.3. szakasz
31. cikk (1) bekezdés	5.1.4. szakasz
31. cikk (2) bekezdés	5.1.4. szakasz
32. cikk (1) bekezdés	5.1.4. szakasz
32. cikk (2) bekezdés	5.1.1.3. szakasz
32. cikk (3) bekezdés	5.1.4. szakasz
32. cikk (4) bekezdés	5.1.1.3. szakasz
32. cikk (5) bekezdés	5.1.4. szakasz
32. cikk (6) bekezdés	5.1.4. szakasz
33. cikk (1) bekezdés	5.1.4. szakasz
33. cikk (2) bekezdés	5.1.4. szakasz
33. cikk (3) bekezdés	5.1.4. szakasz
33. cikk (4) bekezdés	5.1.4. szakasz
34. cikk (1) bekezdés	2. függelék
34. cikk (2) bekezdés	2. függelék
35. cikk (1) bekezdés	5.1.4. szakasz
35. cikk (2) bekezdés
35. cikk (3) bekezdés
36. cikk (1) bekezdés	5.1.4. szakasz
36. cikk (2) bekezdés
36. cikk (3) bekezdés
37. cikk (1) bekezdés	5.1.5.1. szakasz
37. cikk (2) bekezdés
38. cikk (1) bekezdés	5.1.5.2. szakasz
38. cikk (2) bekezdés	5.1.5.2. szakasz
39. cikk (1) bekezdés	5.1.5.2. szakasz
39. cikk (2) bekezdés	5.1.5.2. szakasz
40. cikk (1) bekezdés	5.1.5.3. szakasz
40. cikk (2) bekezdés
41. cikk (1) bekezdés	5.1.5.3. szakasz
41. cikk (2) bekezdés
42. cikk	5.1.5.4. szakasz
43. cikk (1) bekezdés	5.1.6. szakasz
43. cikk (2) bekezdés	5.1.6. szakasz
43. cikk (3) bekezdés	5.1.6. szakasz
43. cikk (4) bekezdés
44. cikk (1) bekezdés	5.2.1. szakasz
44. cikk (2) bekezdés	5.2.1. szakasz
45. cikk (1) bekezdés	5.2.2. szakasz
45. cikk (2) bekezdés	5.2.2. szakasz
45. cikk (3) bekezdés	5.2.2. szakasz
46. cikk (1) bekezdés	5.2.3. szakasz
46. cikk (2) bekezdés	5.2.3. szakasz
46. cikk (3) bekezdés	5.2.3. szakasz
47. cikk (1) bekezdés	5.2.4. szakasz
47. cikk (2) bekezdés	5.2.4. szakasz
48. cikk (1) bekezdés	5.2.5. szakasz
48. cikk (2) bekezdés	5.2.5. szakasz
49. cikk (1) bekezdés	5.3.1. szakasz
49. cikk (2) bekezdés	5.3.1. szakasz
50. cikk (1) bekezdés	5.3.2. szakasz
50. cikk (2) bekezdés	5.3.1. szakasz
51. cikk (1) bekezdés	5.3.2. szakasz
51. cikk (2) bekezdés	5.3.1. szakasz
51. cikk (3) bekezdés	5.3.2. szakasz
52. cikk (1) bekezdés	5.3.2. szakasz
52. cikk (2) bekezdés
53. cikk (1) bekezdés	5.3.1. szakasz
53. cikk (2) bekezdés
54. cikk (1) bekezdés	7.4.2. szakasz
54. cikk (2) bekezdés				2. cikk
55. cikk	2.1. szakasz
56. cikk (1) bekezdés	2.1. szakasz
56. cikk (2) bekezdés	2.1. szakasz
56. cikk (3) bekezdés	2.1. szakasz
56. cikk (4) bekezdés	2.1. szakasz
57. cikk (1) bekezdés
57. cikk (2) bekezdés	2.2. szakasz
57. cikk (3) bekezdés	2.2. szakasz, 3. függelék
57. cikk (4) bekezdés	2.2. szakasz, 5.2.2. szakasz
57. cikk (5) bekezdés
58. cikk (1) bekezdés	1.5. szakasz
58. cikk (2) bekezdés	1.5. szakasz, 6.1. szakasz
58. cikk (3) bekezdés
58. cikk (4) bekezdés	6.4.2. szakasz
58. cikk (5) bekezdés	6.1. szakasz
58. cikk (6) bekezdés	6.2. szakasz
59. cikk (1) bekezdés	6.2.1.2. szakasz
59. cikk (2) bekezdés	6.1. szakasz, 6.3.1. szakasz
59. cikk (3) bekezdés	6.3.1. szakasz
59. cikk (4) bekezdés
59. cikk (5) bekezdés	6.3.1. szakasz
59. cikk (6) bekezdés	6.3.1. szakasz
59. cikk (7) bekezdés	6.3.1. szakasz
60. cikk
61. cikk (1) bekezdés	6.2. szakasz
61. cikk (2) bekezdés	6.3.2. szakasz, az EKB/2014/10. melléklete
62. cikk (1) bekezdés	6.2.1.1. szakasz		3. cikk (2) bekezdés
62. cikk (2) bekezdés			3. cikk (2) bekezdés
62. cikk (3) bekezdés			3. cikk (2) bekezdés
63. cikk (1) bekezdés			3. cikk (2) bekezdés
63. cikk (2) bekezdés
63. cikk (3) bekezdés	6.2.1.1. szakasz		3. cikk (3) bekezdés
63. cikk (4) bekezdés			3. cikk (4) bekezdés
63. cikk (5) bekezdés			3. cikk (5) bekezdés
64. cikk	6.2.1.1. szakasz
65. cikk	6.2.1.8. szakasz
66. cikk (1) bekezdés	6.2.1.3. szakasz, EKB/2014/10
66. cikk (2) bekezdés	6.2.1.3. szakasz
66. cikk (3) bekezdés	6.2.1.3. szakasz
67. cikk (1) bekezdés	6.2.1.4. szakasz, EKB/2014/10
67. cikk (2) bekezdés
68. cikk (1) bekezdés	6.2.1.5. szakasz, az EKB/2014/10. melléklete
68. cikk (2) bekezdés	6.2.1.5. szakasz
68. cikk (3) bekezdés	6.2.1.3. szakasz, az EKB/2014/10. melléklete
69. cikk (1) bekezdés	6.2.1.6. szakasz
69. cikk (2) bekezdés
70. cikk (1) bekezdés	6.2.1.7. szakasz
70. cikk (2) bekezdés
70. cikk (3) bekezdés
70. cikk (4) bekezdés
70. cikk (5) bekezdés
70. cikk (6) bekezdés
71. cikk
72. cikk	6.2.1.1. szakasz
73. cikk (1) bekezdés	6.2.1.1. szakasz, EKB/2014/10
73. cikk (2) bekezdés
73. cikk (3) bekezdés	6.2.1.1. szakasz
73. cikk (4) bekezdés	6.2.1.1. szakasz
73. cikk (5) bekezdés	6.2.1.1. szakasz
73. cikk (6) bekezdés			4. cikk
73. cikk (7) bekezdés
74. cikk (1) bekezdés	6.2.1.1. szakasz
74. cikk (2) bekezdés	6.2.1.1. szakasz
74. cikk (3) bekezdés
74. cikk (4) bekezdés	6.2.1.1. szakasz
75. cikk (1) bekezdés	6.2.1.1. szakasz
75. cikk (2) bekezdés	6.2.1.1. szakasz
76. cikk (1) bekezdés	6.2.1.1. szakasz
76. cikk (2) bekezdés
77. cikk (1) bekezdés	6.2.1.1. szakasz
77. cikk (2) bekezdés
78. cikk (1) bekezdés	6.2.1.1. szakasz
78. cikk (2) bekezdés			11. cikk
79. cikk	6.2.1.1. szakasz
80. cikk (1) bekezdés	6.2.1.1. szakasz
80. cikk (2) bekezdés
80. cikk (3) bekezdés
80. cikk (4) bekezdés
80. cikk (5) bekezdés			5. cikk (2) bekezdés
81. cikk (1) bekezdés	6.2.1. szakasz
81. cikk (2) bekezdés
82. cikk (1) bekezdés	6.3.1. szakasz		6. cikk (2) bekezdés
82. cikk (2) bekezdés	6.3.1. szakasz
83. cikk			1. cikk
84. cikk			1. cikk
85. cikk
86. cikk
87. cikk (1) bekezdés	6.3.2. szakasz
87. cikk (2) bekezdés
87. cikk (3) bekezdés	6.3.2. szakasz
88. cikk (1) bekezdés	6.3.1. szakasz
88. cikk (2) bekezdés
89. cikk (1) bekezdés	6.2.2.1. szakasz
89. cikk (2) bekezdés
89. cikk (3) bekezdés
89. cikk (4) bekezdés
89. cikk (5) bekezdés
90. cikk	6.2.2.1. szakasz
91. cikk	6.2.2.1. szakasz
92. cikk	6.2.2.1. szakasz
93. cikk	6.2.2.1. szakasz
94. cikk	6.2.2.1. szakasz
95. cikk (1) bekezdés	6.2.2.1. szakasz
95. cikk (2) bekezdés	6.2.2.1. szakasz
96. cikk (1) bekezdés	6.2.2.1. szakasz
96. cikk (2) bekezdés
96. cikk (3) bekezdés
97. cikk	6.2.2.1. szakasz
98. cikk	6.2.2.1. szakasz
99. cikk (1) bekezdés	6.2.3.1. szakasz
99. cikk (2) bekezdés
100. cikk	7. függelék
101. cikk (1) bekezdés	7. függelék
101. cikk (2) bekezdés	7. függelék
102. cikk	7. függelék
103. cikk (1) bekezdés	7. függelék
103. cikk (2) bekezdés	7. függelék
103. cikk (3) bekezdés
104. cikk (1) bekezdés	7. függelék
104. cikk (2) bekezdés	7. függelék
104. cikk (3) bekezdés
104. cikk (4) bekezdés
105. cikk
106. cikk	6.2.2. szakasz
107. cikk (1) bekezdés	6.2.2.2. szakasz
107. cikk (2) bekezdés	6.2.2.2. szakasz
107. cikk (3) bekezdés	6.2.2.2. szakasz
107. cikk (4) bekezdés	6.2.2.2. szakasz
107. cikk (5) bekezdés	6.2.2.2. szakasz
107. cikk (6) bekezdés	6.2.2.2. szakasz
107. cikk (7) bekezdés	6.2.2.2. szakasz
108. cikk	6.3.1. szakasz, 6.2.2.1. szakasz, 6.3.3.2. szakasz
109. cikk (1) bekezdés	6.3.3.1. szakasz
109. cikk (2) bekezdés	6.3.3.1. szakasz
109. cikk (3) bekezdés	6.3.3.1. szakasz
110. cikk (1) bekezdés	6.3.3.1. szakasz
110. cikk (2) bekezdés	6.3.3.1. szakasz
110. cikk (3) bekezdés	6.3.3.1. szakasz
110. cikk (4) bekezdés	6.3.3.1. szakasz
110. cikk (5) bekezdés
110. cikk (6) bekezdés
110. cikk (7) bekezdés	6.3.3.1. szakasz
111. cikk (1) bekezdés	6.3.3.1. szakasz
111. cikk (2) bekezdés	6.3.3.1. szakasz
112. cikk	6.3.3.2. szakasz
113. cikk (1) bekezdés	6.3.2. szakasz
113. cikk (2) bekezdés
113. cikk (3) bekezdés
114. cikk (1) bekezdés	6.3.2. szakasz, 6.3.3.1. szakasz
114. cikk (2) bekezdés	6.3.3.1. szakasz
114. cikk (3) bekezdés	6.3.2. szakasz, 6.3.3.1. szakasz
114. cikk (4) bekezdés	6.3.2. szakasz, 6.3.3.1. szakasz
114. cikk (5) bekezdés	6.3.2. szakasz, 6.3.3.1. szakasz
115. cikk	6.3.2. szakasz, 6.3.3.1. szakasz
116. cikk	6.2.1.2. szakasz, 6.2.2.1. szakasz
117. cikk	6.2.1.6. szakasz, 6.2.2.1. szakasz
118. cikk (1) bekezdés
119. cikk (1) bekezdés	6.3.1. szakasz
119. cikk (2) bekezdés	6.3.4.1. szakasz, 6.3.4. szakasz
119. cikk (3) bekezdés
119. cikk (4) bekezdés	6.3.4. szakasz
119. cikk (5) bekezdés	6.3.5. szakasz
120. cikk (1) bekezdés
120. cikk (2) bekezdés
120. cikk (3) bekezdés
121. cikk (1) bekezdés	6.3.4.2. szakasz
121. cikk (2) bekezdés
121. cikk (3) bekezdés
121. cikk (4) bekezdés
122. cikk (1) bekezdés	6.3.4.3. szakasz
122. cikk (2) bekezdés
122. cikk (3) bekezdés	6.3.4.3. szakasz
122. cikk (4) bekezdés
122. cikk (5) bekezdés
123. cikk (1) bekezdés
123. cikk (2) bekezdés
123. cikk (3) bekezdés
123. cikk (4) bekezdés
124. cikk (1) bekezdés	6.3.4.4. szakasz
124. cikk (2) bekezdés
124. cikk (3) bekezdés
124. cikk (4) bekezdés	6.3.4.4. szakasz
124. cikk (5) bekezdés	6.3.4.4. szakasz
125. cikk
126. cikk (1) bekezdés	6.3.5. szakasz
126. cikk (2) bekezdés	6.3.5. szakasz
126. cikk (3) bekezdés
126. cikk (4) bekezdés
126. cikk (5) bekezdés

127. cikk (1) bekezdés	6.4.1. szakasz
127. cikk (2) bekezdés	6.4.1. szakasz
127. cikk (3) bekezdés	6.4.1. szakasz
128. cikk (1) bekezdés	6.4.1. szakasz
128. cikk (2) bekezdés	6.4.1. szakasz
129. cikk (1) bekezdés	6.4.2. szakasz		8. cikk (1) bekezdés
129. cikk (2) bekezdés	6.4.2. szakasz
130. cikk (1) bekezdés	6.4.2. szakasz		8. cikk (2) bekezdés
130. cikk (2) bekezdés			8. cikk (3) bekezdés
130. cikk (3) bekezdés	6.4.2. szakasz
130. cikk (4) bekezdés			8. cikk (4) bekezdés
130. cikk (5) bekezdés	6.4.2. szakasz
130. cikk (6) bekezdés	6.4.2. szakasz
130. cikk (7) bekezdés	6.4.2. szakasz
130. cikk (8) bekezdés	6.4.2. szakasz
131. cikk (1) bekezdés	6.4.3.1. szakasz		8. cikk (5) bekezdés
131. cikk (2) bekezdés	6.4.3.1. szakasz
131. cikk (3) bekezdés	6.4.3.1. szakasz
132. cikk			8. cikk (6) bekezdés
133. cikk	6.4.3.3. szakasz
134. cikk	6.5. szakasz, 6.5.1. szakasz
135. cikk	6.5.2. szakasz
136. cikk (1) bekezdés	6.4.2. szakasz
136. cikk (2) bekezdés	6.4.2. szakasz
136. cikk (3) bekezdés	6.4.2. szakasz
136. cikk (4) bekezdés
137. cikk (1) bekezdés	6.7. szakasz
137. cikk (2) bekezdés	6.7. szakasz
137. cikk (3) bekezdés	6.7. szakasz
138. cikk (1) bekezdés	6.2.3.2. szakasz
138. cikk (2) bekezdés
138. cikk (3) bekezdés	6.2.3.2. szakasz
139. cikk (1) bekezdés		1. cikk (1) bekezdés
139. cikk (2) bekezdés
140. cikk	6.3.2.3. szakasz
141. cikk (1) bekezdés	6.4.2. szakasz
141. cikk (2) bekezdés
141. cikk (3) bekezdés	6.2.3.2. szakasz
142. cikk (1) bekezdés
142. cikk (2) bekezdés
142. cikk (3) bekezdés
142. cikk (4) bekezdés
143. cikk (1) bekezdés
143. cikk (2) bekezdés	6.2.3.2. szakasz
143. cikk (3) bekezdés
144. cikk	6.2.3. szakasz
145. cikk (1) bekezdés	6.2.3.2. szakasz
145. cikk (2) bekezdés	6.2.3.2. szakasz
145. cikk (3) bekezdés	6.2.3.2. szakasz
145. cikk (4) bekezdés	6. függelék
146. cikk
147. cikk	6.2.3.2. szakasz
148. cikk (1) bekezdés	6.6. szakasz
148. cikk (2) bekezdés	6.6. szakasz
148. cikk (3) bekezdés	6.6.1. szakasz
148. cikk (4) bekezdés
148. cikk (5) bekezdés
148. cikk (6) bekezdés
149. cikk (1) bekezdés	6.6. szakasz
149. cikk (2) bekezdés	6.6. szakasz, 6.5.2. szakasz
150. cikk (1) bekezdés	6.6.2. szakasz
150. cikk (2) bekezdés	6.2.1.4. szakasz, 6.6.2. szakasz, EKB/2014/10
150. cikk (3) bekezdés
150. cikk (4) bekezdés	6.6.2. szakasz
150. cikk (5) bekezdés	6.6.2. szakasz
150. cikk (6) bekezdés
151. cikk (1) bekezdés	EKB/2014/10
151. cikk (2) bekezdés	EKB/2014/10
151. cikk (3) bekezdés	EKB/2014/10
151. cikk (4) bekezdés	EKB/2014/10
152. cikk (1) bekezdés	Az EKB/2014/10. melléklete
152. cikk (2) bekezdés
152. cikk (3) bekezdés
153. cikk (1) bekezdés	2.3. szakasz
153. cikk (2) bekezdés
154. cikk (1) bekezdés	2.3. szakasz
154. cikk (2) bekezdés
155. cikk	6. függelék
156. cikk (1) bekezdés	6. függelék
156. cikk (2) bekezdés	6. függelék
156. cikk (3) bekezdés	6. függelék
156. cikk (4) bekezdés	6. függelék
156. cikk (5) bekezdés	6. függelék, 2.3. szakasz
156. cikk (6) bekezdés	6. függelék
157. cikk	2.3. szakasz
158. cikk (1) bekezdés	2.4.1. szakasz, 6.3.1. szakasz		9. cikk (2) bekezdés
158. cikk (2) bekezdés	6.3.1. szakasz
158. cikk (3) bekezdés	2.4.2. szakasz
158. cikk (4) bekezdés	2.4.3. szakasz
159. cikk (1) bekezdés	6.3.1. szakasz
159. cikk (2) bekezdés	6.3.1. szakasz
159. cikk (3) bekezdés	6.3.1. szakasz
159. cikk (4) bekezdés	6.3.1. szakasz
160. cikk
161. cikk (1) bekezdés	II. melléklet, I. szakasz
161. cikk (2) bekezdés	II. melléklet, I. szakasz
162. cikk	II. melléklet, I. szakasz
163. cikk	II. melléklet, I. szakasz
164. cikk	II. melléklet, I. szakasz
165. cikk (1) bekezdés	II. melléklet, I. szakasz
165. cikk (2) bekezdés	II. melléklet, I. szakasz
166. cikk (1) bekezdés			9. cikk (2) bekezdés
166. cikk (2) bekezdés			9. cikk (3) bekezdés
166. cikk (3) bekezdés			9. cikk (4) bekezdés
166. cikk (4) bekezdés			9. cikk (5) bekezdés
166. cikk (5) bekezdés			9. cikk (6) bekezdés
167. cikk	II. melléklet, I. szakasz
168. cikk (1) bekezdés	II. melléklet, I. szakasz
168. cikk (2) bekezdés	II. melléklet, I. szakasz
169. cikk (1) bekezdés	II. melléklet, I. szakasz
169. cikk (2) bekezdés	II. melléklet, I. szakasz
170. cikk	II. melléklet, I. szakasz
171. cikk	II. melléklet, I. szakasz
172. cikk	II. melléklet, II. szakasz
173. cikk	II. melléklet, II. szakasz
174. cikk (1) bekezdés	3.1.1.3. szakasz
174. cikk (2) bekezdés
174. cikk (3) bekezdés
175. cikk	II. melléklet, II. szakasz
176. cikk (1) bekezdés	II. melléklet, II. szakasz
176. cikk (2) bekezdés	II. melléklet, II. szakasz
176. cikk (3) bekezdés
177. cikk (1) bekezdés	II. melléklet, II. szakasz
177. cikk (2) bekezdés	II. melléklet, II. szakasz
177. cikk (3) bekezdés	II. melléklet, II. szakasz
178. cikk	II. melléklet, II. szakasz
179. cikk	II. melléklet, II. szakasz
180. cikk	3.1.1.2. szakasz
181. cikk (1) bekezdés	4.1.2. szakasz
181. cikk (2) bekezdés	II. melléklet, II. szakasz
181. cikk (3) bekezdés	II. melléklet, II. szakasz
182. cikk	II. melléklet, II. szakasz
183. cikk	II. melléklet, III. szakasz
184. cikk	II. melléklet, III. szakasz
185. cikk	II. melléklet, III. szakasz
186. cikk (1) bekezdés	II. melléklet, III. szakasz
186. cikk (2) bekezdés	II. melléklet, III. szakasz
187. cikk	3.4.2. szakasz
188. cikk
189. cikk	1.4. szakasz
190. cikk (1) bekezdés
190. cikk (2) bekezdés
191. cikk (1) bekezdés
191. cikk (2) bekezdés
191. cikk (3) bekezdés
192. cikk
I. melléklet Bevezetés	7.1. szakasz
I. melléklet 1.	7.1. szakasz
I. melléklet 2.	7.1. szakasz
I. melléklet 3.	1.3.3. szakasz, 7.2. szakasz
I. melléklet 4.
I. melléklet 5.
I. melléklet 6.	7.2. szakasz
I. melléklet 7.
I. melléklet 8.	1.3.3. szakasz, 7.3.1. szakasz
I. melléklet 9.	7.3.1. szakasz
I. melléklet 10.
I. melléklet 11.
I. melléklet 12.	1.3.3. szakasz, 7.4.3. szakasz
I. melléklet 13.	7.6. szakasz
II. melléklet	5.1.3. szakasz
III. melléklet	5.1.5.1. szakasz
IV. melléklet	5.1.6. szakasz
V. melléklet	I. melléklet, Appendix 3
VI. melléklet I.1	6.6.1. szakasz
VI. melléklet I.2.
VI. melléklet I.3.
VI. melléklet I.4	6.6.1. szakasz
VI. melléklet I.5.	6.6.1. szakasz
VI. melléklet II.1	6.6.2. szakasz
VI. melléklet II.2.	6.6.2. szakasz
VI. melléklet III.	EKB/2014/10
VI. melléklet IV.	EKB/2014/10
VII. melléklet I.1.	2.3. szakasz, 6. függelék, 1. szakasz
VII. melléklet I.2.	6. függelék, 1. szakasz
VII. melléklet I.3.	6. függelék, 1. szakasz
VII. melléklet I.4.
VII. melléklet I.5.
VII. melléklet I.6.
VII. melléklet I.7.	6. függelék, 1. szakasz
VII. melléklet I.8.	6. függelék, 1. szakasz
VII. melléklet II.	6. függelék, 2.1. szakasz
VIII. melléklet I.1.	I. melléklet, 8. függelék
VIII. melléklet I.2.	I. melléklet, 8. függelék
VIII. melléklet I.3.	I. melléklet, 8. függelék
VIII. melléklet I.4.
VIII. melléklet II.1.	8. függelék
VIII. melléklet II.2.
VIII. melléklet II.3.	8. függelék
VIII. melléklet II.4.	8. függelék
VIII. melléklet III.1.	8. függelék
VIII. melléklet III.2.	8. függelék
VIII. melléklet III.3.	8. függelék
VIII. melléklet III.4.	8. függelék
IX. melléklet	6.3.5. szakasz
X. melléklet			I. melléklet, II. melléklet
XI. melléklet
XII. melléklet
XIII. melléklet
XIV. melléklet

XIV. MELLÉKLET

A HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT IRÁNYMUTATÁS MÓDOSÍTÁSAINAK LISTÁJÁVAL

EKB/2011/14 iránymutatás (HL L 331., 2011.12.14., 1. o.)

EKB/2012/25 iránymutatás (HL L 359., 2012.12.29., 74. o.)

EKB/2014/10 iránymutatás (HL L 166., 2014.6.5., 33. o.)

EKB/2013/6 iránymutatás (HL L 95., 2013.4.5., 22. o.)

EKB/2013/35 iránymutatás (HL L 301., 2013.11.12., 6. o.)

EKB/2014/23 iránymutatás (HL L 168., 2014.6.7., 115. o.)

( 1 ) A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1060/2009/EU rendelete (2009. szeptember 16.) a hitelminősítő intézetekről (HL L 302., 2009.11.17., 1. o.).

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 549/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (ESA 2010) (HL L 174., 2013.6.26., 1. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács 806/2014/EU rendelete (2014. július 15.) a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 225., 2014.7.30., 1. o.).

( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).

( 9 ) A közép-európai idő figyelembe veszi a közép-európai nyári időszámítást.

( 10 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

( 11 ) Az Európai Központi Bank (EU) 2016/65 iránymutatása (2015. november 18.) az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtása során alkalmazott haircutokról (EKB/2015/35) (HL L 14., 2016.1.21., 30. o.).

( 12 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 2004.4.30., 1. o.).