Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 53. cikke (1) bekezdésére, 62. cikkére és 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 1 ),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére ( 2 ),

rendes jogalkotási eljárás keretében ( 3 ),

mivel:

(1)

Az „Értékelő jelentés – az uniós közbeszerzési jogszabályok hatása és hatékonysága” című, 2011. június 27-i bizottsági munkadokumentum eredményeinek a tükrében helyénvalónak tűnik beszerzési szabályok fenntartása a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérőkre vonatkozóan, mivel a nemzeti hatóságok továbbra is képesek különböző módszerekkel befolyásolni az említett ajánlatkérők magatartását, többek között az ajánlatkérők tőkéjében való részesedés és az ügyvezető, döntéshozó, illetve felügyeleti testületeikben való részvétel által. Az említett ágazatokban alkalmazott beszerzési eljárások további szabályozásának szükségességét másrészt főként az indokolja, hogy a piacok, amelyeken az említett ágazatokban működő ajánlatkérők működnek, zárt jellegűek, a tagállamok által az adott szolgáltatásnyújtáshoz szükséges hálózatoknak történő szállításra, e hálózatok rendelkezésre bocsátására vagy működtetésére vonatkozóan megadott különleges, illetve kizárólagos jogok miatt.

(2)

A vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők tekintetében annak érdekében, hogy a közbeszerzés területén biztosítva legyen a verseny, rendelkezéseket kell kidolgozni a bizonyos érték feletti szerződésekre vonatkozó közbeszerzési eljárások koordinációjára. Ez a koordináció az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) alapelveinek, különösen az áruk szabad mozgásának, a letelepedés szabadságának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának, valamint az ezekből származó elveknek, mint például az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés tilalma, a kölcsönös elismerés, az arányosság és az átláthatóság elvének a biztosításához szükséges. Tekintettel az érintett ágazatok jellegére, a közbeszerzési eljárások uniós szintű koordinációnak – a fenti elvek alkalmazásának garantálása mellett – meg kell teremtenie a tisztességes kereskedelmi gyakorlat keretét, és maximális rugalmasságot kell lehetővé tennie.

(3)	Az olyan közbeszerzések esetében, amelyek értéke nem éri el az uniós koordinációs rendelkezések alkalmazását szükségessé tevő értékhatárt, helyénvaló felidézni az Európai Unió Bíróságának az EUMSZ szabályai és elvei megfelelő alkalmazására vonatkozó ítélkezési gyakorlatát.

(4)

A közbeszerzés kulcsszerepet játszik az „Európa 2020, Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményben szereplő Európa 2020 stratégiában (a továbbiakban: az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia) mint a közforrások leghatékonyabb felhasználásának biztosításához, egyúttal az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés eléréséhez alkalmazandó egyik piaci alapú eszköz. Ezért a közbeszerzési szabályokat, amelyeket a 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 4 ), valamint a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 5 ) alapján fogadtak el, felül kell vizsgálni és modernizálni kell a közforrások felhasználása hatékonyságának növelése érdekében, elősegítve különösen a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-knak) a közbeszerzésben való részvételét, valamint annak érdekében, hogy a beszerzők jobban fel tudják használni a közbeszerzést a közös társadalmi célok támogatására. Szükség van ezenkívül az alapfogalmak tisztázására a nagyobb jogbiztonság érdekében, valamint az Európai Unió Bírósága vonatkozó állandó ítélkezési gyakorlata egyes aspektusainak beépítésére.

(5)	Ezen irányelv végrehajtása során figyelembe kell venni a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt ( 6 ), különösen a kommunikációs eszközök megválasztásával, a műszaki leírásokkal, az odaítélési szempontokkal és a szerződés teljesítésének feltételeivel kapcsolatban.

(6)	Helyénvaló, hogy a beszerzés fogalma minél közelebb legyen a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 7 ) szereplő fogalomhoz, kellő figyelemmel a jelen irányelv által szabályozott ágazatok jellegzetességeire.

(7)

Emlékeztetni kell arra, hogy ezen irányelv egyetlen rendelkezése sem kötelezi a tagállamokat arra, hogy alvállalkozásba adják vagy kiszervezzék azon szolgáltatások nyújtását, amelyeket maguk kívánnak nyújtani, illetve amelyeket az ezen irányelv szerinti beszerzéstől eltérő módon kívánnak megszervezni. A törvényi, rendeleti előírások, vagy munkaszerződések alapján történő szolgáltatásnyújtás nem tartozik ennek az irányelvnek a hatálya alá. Néhány tagállamban ilyen szolgáltatásnak minősülnek például bizonyos közösségi szolgáltatások, például az ivóvízellátás.

(8)

Helyénvaló továbbá emlékeztetni arra, hogy ez az irányelv nem érintheti a tagállamok szociális biztonsági jogszabályait. Nem foglalkozhat sem a közjogi vagy magánjogi jogalanyok számára fenntartott általános gazdasági érdekű szolgáltatások liberalizációjával, sem pedig a szolgáltatást nyújtó közjogi jogalanyok privatizációjával.

Ugyanígy arra is emlékeztetni kell, hogy a tagállamok szabadon eldönthetik, hogy a kötelező szociális szolgáltatások és egyéb olyan szolgáltatások, mint például a postai szolgáltatások nyújtását általános gazdasági érdekű szolgáltatásokként, általános érdekű nem gazdasági szolgáltatásokként vagy pedig ezek keverékeként szervezik meg. Célszerű egyértelműen meghatározni, hogy az általános érdekű nem gazdasági szolgáltatásoknak nem szabad ezen irányelv hatálya alá tartozniuk.

(9)

Végezetül emlékeztetni kell arra, hogy ez az irányelv nem sérti az állami, területi és települési hatóságok azon szabadságát, hogy – az uniós jognak megfelelően és közpolitikai céljaik teljesítése érdekében – meghatározzák az általános gazdasági érdekű szolgáltatások fogalmát, azok körét és a nyújtandó szolgáltatás jellemzőit, beleértve a szolgáltatás minőségével kapcsolatos feltételeket is. Az irányelv nem sérti továbbá az állami, területi és települési hatóságok arra vonatkozó hatáskörét, hogy az EUMSZ 14. cikkének és az EUMSZ-hez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (EUSZ) csatolt, az általános érdekű szolgáltatásokról szóló 26. jegyzőkönyvnek megfelelően általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat nyújtsanak, rendeljenek meg és finanszírozzanak. Ezenkívül az irányelv nem foglalkozik az általános gazdasági érdekű szolgáltatások finanszírozásával, és nem vonatkozik a tagállamok által – különösen szociális területen – az Unió versenyjogi szabályaival összhangban működtetett támogatási rendszerekre.

(10)

Egy szerződés csak akkor minősül építési beruházási szerződésnek, ha tárgya kifejezetten az I. mellékletben felsorolt tevékenységek elvégzése, még abban az esetben is, ha a szerződés az e tevékenységek elvégzéséhez szükséges egyéb szolgáltatások nyújtására is kiterjed. A szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések – különösen az ingatlankezelési szolgáltatások területén – bizonyos körülmények között építési munkát is tartalmazhatnak. Azonban ha az építési munka a szerződés fő tárgyához képest mellékes és annak csupán lehetséges következménye vagy kiegészítése, az a tény, hogy a szerződés építési munkát is tartalmaz, nem indokolja a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés építési beruházási szerződésként történő minősítését.

Az építési beruházási szerződések sokféleségét figyelembe véve azonban, a közszolgáltató ajánlatkérők számára lehetővé kell tenni, hogy az építési beruházások tervezésére és kivitelezésére irányuló szerződéseket akár külön-külön, akár az összes szerződésre vonatkozóan együttesen ítéljék oda. Ennek az irányelvnek nem célja, hogy előírja a szerződések külön-külön, illetve egyben történő odaítélését.

(11)

A valamely közszolgáltató ajánlatkérő által megállapított követelményeknek megfelelő építési beruházás kivitelezéséhez szükséges, hogy a szóban forgó közszolgáltató ajánlatkérő intézkedéseket hozzon az építési beruházás típusának meghatározására, vagy legalább döntő befolyással rendelkezzen annak a tervezése felett. Nem változtathat a szerződés építési beruházásra irányuló szerződésnek minősülésén az, hogy a szerződő fél az építési munkát egészben vagy részben saját eszközeivel, illetve más eszközökkel teljesíti-e, amennyiben a szerződő felet jogi úton érvényesíthető, közvetlen vagy közvetett kötelezettség terheli az építési munka teljesítését illetően.

(12)

Az Európai Unió Bírósága az ítélkezési gyakorlatában több alkalommal megvizsgálta az „ajánlatkérő szervek”, valamint különösen a „közjogi szervek” fogalmát. Annak egyértelművé tétele érdekében, hogy ezen irányelv személyi hatályának változatlannak kell maradnia, célszerű megtartani a Bíróság által alapul vett fogalommeghatározást, valamint a fogalommeghatározás értelmezésének elősegítésére beépíteni az ítélkezési gyakorlatból vett néhány pontosítást, anélkül azonban, hogy ezáltal megváltozna a fogalomnak az ítélkezési gyakorlat során kialakult értelmezése.

Ennek alkalmazásában egyértelművé kell tenni, hogy az olyan szerv, amely szokásos piaci feltételekkel működik, nyereségorientált, és a tevékenysége végzéséből eredő veszteségeket maga viseli, nem tekintendő „közjogi szervnek”, mivel azok a közérdekű célok, amelyek teljesítésére létrehozták, vagy amelyek teljesítésével megbízták, gazdasági vagy üzleti jellegűnek tekinthetők. A Bíróság hasonlóképpen megvizsgálta a kérdéses intézmény finanszírozási forrásaival kapcsolatos feltételt, és többek között kijelentette, hogy a „nagyobb részében” finanszírozott azt jelenti, hogy több mint felerészben finanszírozott, továbbá az ilyen finanszírozásnak részét képezhetik a felhasználók által fizetett, a közjogi szabályokkal összhangban kivetett, kiszámított és beszedett összegek.

(13)

Vegyes szerződések esetében az alkalmazandó szabályokat a szerződés fő tárgyára tekintettel kell meghatározni, amennyiben a szerződést alkotó különböző részeket nem lehet objektív módon szétválasztani. Ezért tehát pontosítani kell, hogy a közszolgáltató ajánlatkérőknek milyen módon kell eldönteniük azt, hogy a különböző részek szétválaszthatók-e. A pontosításnak az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatán kell alapulnia. A döntést eseti alapon kell meghozni, és e tekintetben nem lehet elegendő a közszolgáltató ajánlatkérő azon kifejezett vagy feltételezett szándéka, hogy a vegyes szerződés különböző aspektusait oszthatatlannak tekintse, hanem ezt a tényt és az egyetlen szerződés megkötésének szükségszerűségét objektív bizonyítékokkal kell alátámasztani. Az egyetlen szerződés megkötése bizonyítottan szükséges lehet például olyan egyetlen épület építése esetében, amelynek egyik részét közvetlenül maga az érintett közszolgáltató ajánlatkérő fogja használni, egy másik részét pedig koncessziós alapon fogja működtetni, például nyilvános parkolóként. Egyértelművé kell tenni, hogy az egyetlen szerződés megkötését szükségessé tehetik mind műszaki, mind gazdasági jellegű okok.

(14)

A szétválasztható vegyes szerződések esetében a közszolgáltató ajánlatkérők számára mindig nyitva áll az a lehetőség, hogy a vegyes szerződés különálló részei esetében külön-külön szerződéseket ítéljenek oda, amely esetben az egyes különálló részekre vonatkozó rendelkezéseket kizárólag az adott szerződés sajátosságai alapján kell meghatározni. Másrészt azonban ha a közszolgáltató ajánlatkérők úgy döntenek, hogy a beszerzést más elemekre is kiterjesztik – függetlenül azok értékétől, illetve attól, hogy az új elemek egyébként milyen jogi szabályozás hatálya alá esnének –, az alapelvnek annak kell lennie, hogy amennyiben a szerződést ezen irányelv rendelkezései alapján kell odaítélni, amennyiben önmagában ítélik oda, akkor a vegyes szerződés egészére ezt az irányelvet kell alkalmazni.

(15)

Különös rendelkezéseket kell azonban meghatározni az olyan vegyes szerződések tekintetében, amelyek védelmi vagy biztonsági vonatkozással rendelkeznek, illetve amelyek olyan részeket tartalmaznak, amelyek nem esnek az EUMSZ hatálya alá. Ilyen esetekben lehetővé kell tenni ezen irányelv alkalmazásának mellőzését, feltéve, hogy egyetlen szerződés odaítélése objektív szempontok alapján indokolt, továbbá hogy az egyetlen szerződés odaítéléséről szóló döntést nem arra irányul, hogy bizonyos szerződéseket kizárjanak ezen irányelv, illetve a 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 8 ) hatálya alól. Egyértelművé kell tenni, hogy a közszolgáltató ajánlatkérőt semmi nem akadályozhatja abban, hogy egyes vegyes szerződések esetében a 2009/81/EK irányelv alkalmazása helyett ezen irányelv alkalmazása mellett döntsenek.

(16)

Szerződés odaítélhető azzal a céllal is, hogy teljesüljön többféle, esetlegesen különböző szabályozás alá tartozó tevékenységre vonatkozó előírás. Egyértelművé kell tenni, hogy abban az esetben, ha az egyetlen szerződés többféle tevékenységre irányul, a szerződés fő tárgyát képező tevékenységre vonatkozó szabályok fogják meghatározni azt, hogy a szerződésre mely jogi szabályozás lesz alkalmazandó. A szerződés fő tárgyát képező tevékenységnek a meghatározása alapulhat az adott szerződés révén teljesítendő követelményeknek az elemzésén, amelyet a közszolgáltató ajánlatkérő a közbeszerzési érték becslése és a közbeszerzési dokumentumok összeállítása céljából végzett. Bizonyos esetekben, például ha egyetlen berendezést olyan tevékenységek végzése céljából vásárolnak meg, amelyekhez nem áll rendelkezésre a hasznosulás mértékének becslését lehetővé tévő információ, objektív alapon lehetetlen meghatározni, hogy mely tevékenység képezi a szerződés fő tárgyát. Meg kell határozni, hogy ilyen esetekben milyen szabályokat kell alkalmazni.

(17)

Egyértelművé kell tenni, hogy a „gazdasági szereplők” fogalmát tágan kell értelmezni, hogy abba minden olyan személy és/vagy szervezet beletartozzon, aki, illetve amely a piacon építési beruházások és/vagy építmények kivitelezését, áru leszállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja, függetlenül attól, hogy milyen társasági formában működik. Így a vállalkozásoknak, fióktelepeknek, leányvállalatoknak, partnerségeknek, szövetkezeteknek, részvénytársaságoknak, magán- vagy állami egyetemeknek, illetve a természetes személytől eltérő valamennyi jogalanynak a gazdasági szereplő fogalmába kell tartoznia, függetlenül attól, hogy azok minden tekintetben jogi személyeknek minősülnek-e.

(18)

Tisztázni kell, hogy gazdasági szereplők csoportjai – abban az esetben is, ha ideiglenes társulás formájában működnek együtt – anélkül vehetnek részt odaítélési eljárásokban, hogy meghatározott jogi formával kellene rendelkezniük. Amennyiben az szükséges, például egyetemleges felelősség előírása esetén, kötelezővé lehet tenni adott jogi forma felvételét, amennyiben ilyen csoportnak ítélik oda a szerződést.

Azt is egyértelművé kell tenni, hogy a közszolgáltató ajánlatkérő pontosan meghatározhatja, hogy a gazdasági szereplők csoportjainak hogyan kell teljesíteniük az eljárásban önállóan részt vevő gazdasági szereplőkre az ezen irányelvben előírt, a minősítésre és a minőségi kiválasztásra vonatkozó kritériumokat és követelményeket.

A szerződések gazdasági szereplők csoportjai általi teljesítése szükségessé teheti olyan feltételek megszabását, amelyek egyéni ajánlattevőkre nem vonatkoznak. E feltételeknek objektíven indokoltnak és arányosnak kell lenniük, és szerepelhet közöttük például az, hogy a közbeszerzési eljárás céljára jelöljenek ki egy közös képviselőt vagy egy vezető partnert, vagy adjanak tájékoztatást a felépítésükről.

(19)

A piac tényleges megnyitása érdekében, valamint a beszerzési szabályoknak a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban történő alkalmazásában megvalósuló tisztességes egyensúly biztosítása érdekében a hatály alá tartozó szervezeteket nem a jogállásuk alapján, hanem más szempontok szerint kell meghatározni. Gondoskodni kell tehát arról, hogy a közszektorban, illetve a magánszektorban működő közszolgáltató ajánlatkérők egyenlő bánásmódban részesüljenek. Az EUMSZ 345. cikkével összhangban azt is biztosítani kell, hogy a tagállamok tulajdoni rendjére irányadó szabályok ne sérüljenek.

(20)

A különleges, illetve kizárólagos jogok fogalma központi kérdés ezen irányelv hatályának meghatározásában, mivel azok a szervezetek, amelyek ezen irányelv értelmében nem ajánlatkérő szervek és nem közvállalkozások, csak annyiban tartoznak az irányelv hatálya alá, amennyiben ilyen jogok alapján folytatnak valamely, az irányelv hatálya alá tartozó tevékenységet. Ezért helyénvaló tisztázni, hogy azok a jogok, amelyeket olyan eljárás során adtak meg, amelyben biztosították a megfelelő nyilvánosságot, és amelyben a jogok megadása objektív, különösen az uniós jogszabályokon alapuló kritériumok alapján történt, ezen irányelv alkalmazásában nem tartoznak a különleges, illetve kizárólagos jogok körébe.

Az említett jogszabályok közé tartozik a 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 9 ), a 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 10 ), a 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 11 ), a 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 12 ) és a 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 13 ).

Azt is világossá kell tenni, hogy a jogszabályok e felsorolása nem kimerítő, továbbá hogy a bármilyen formában – a koncessziót is beleértve – biztosított olyan jogok, amelyeket más olyan eljárások során adtak meg, amelyekben biztosították a megfelelő nyilvánosságot, és amelyekben a jogok megadása objektív kritériumok alapján történt, ezen irányelv személyi hatálya meghatározásának alkalmazásában nem tartoznak a különleges, illetve kizárólagos jogok körébe. A kizárólagos jogok fogalmát kell alkalmazni annak meghatározása kapcsán is, hogy indokolt-e a felhívás nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása, mivel bizonyos kizárólagos jogok védelme miatt az építési beruházást, árubeszerzéseket vagy szolgáltatásokat csak egy konkrét gazdasági szereplő képes teljesíteni.

Tekintettel azonban e rendelkezések eltérő céljára, tisztázni kell, hogy a kizárólagos jogok fogalmának e két összefüggésben nem feltétlenül kell ugyanazt jelentenie. Egyértelművé kell ezért tenni, hogy az a szervezet, amely objektív kritériumokon alapuló, megfelelően átlátható eljárás nyomán kizárólagos jogot szerzett egy adott szolgáltatásnak egy adott földrajzi területen való nyújtására, magánjogi szervként nem lenne közszolgáltató ajánlatkérő, de ennek ellenére ő lenne az egyetlen szervezet, amely az adott területen az érintett szolgáltatást nyújthatja.

(21)

Egyes szervezetek egyaránt foglalkoznak hő és hűtés termelésével, szállításával vagy elosztásával. Bizonytalanságok adódhatnak azzal kapcsolatban, hogy mely szabályok vonatkoznak a fűtési, illetve a hűtési tevékenységekre. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy a fűtési ágazatban működő ajánlatkérő szervek, közvállalkozások és magánvállalkozások ezen irányelv hatálya alá tartoznak; a magánvállalkozások esetében azonban ez csak azon további feltétel teljesülése mellett érvényes, hogy különleges vagy kizárólagos jogok alapján működnek. A hűtési tevékenység esetében azonban az ezen a területen működő ajánlatkérő szervek a 2014/24/EU irányelv hatálya alá tartoznak, míg a közvállalkozásokra és magánvállalkozásokra nem vonatkoznak közbeszerzési szabályok, attól függetlenül, hogy különleges vagy kizárólagos jogok alapján működnek-e. Végezetül, egyértelművé kell tenni, hogy a fűtési és hűtési szolgáltatást egyaránt odaítélt szerződéseket a több tevékenységre kiterjedő szerződésekre vonatkozó rendelkezések alapján kell vizsgálni annak meghatározásakor, hogy az odaítélésükre vonatkoznak-e a közbeszerzési szabályok, és ha igen, melyek.

(22)

Mielőtt mérlegelnénk ezen irányelv és a 2014/24/EU irányelv hatályának a hűtési ágazat tekintetében történő bárminemű megváltoztatását, meg kell vizsgálni az ágazat helyzetét, hogy arról megfelelő információ álljon rendelkezésre, különös tekintettel a versenyhelyzetre, a határon átnyúló beszerzés mértékére és az érdekeltek véleményére. Tekintettel arra, hogy a 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 14 ) alkalmazásának a hűtési ágazatra való kiterjesztése jelentős hatással járna a piacnyitás tekintetében, a 2014/23/EU irányelv hatásvizsgálatakor helyénvaló ilyen vizsgálatot végezni.

(23)	Egyértelművé kell tenni – ezen irányelv hatályának bármilyen kiterjesztése nélkül –, hogy amikor ez az irányelv a villamosenergia-ellátásra hivatkozik, az alatt a villamos energia előállítását és nagy- és kiskereskedelmi értékesítését kell érteni.

(24)

Az ivóvízágazatban működő közszolgáltató ajánlatkérők más olyan vízzel kapcsolatos tevékenységekkel is foglalkozhatnak, mint a vízépítési projektek, az öntözés, a termőföld-lecsapolás, valamint a szennyvízelvezetés és -kezelés terén megvalósuló projektek. Ilyen esetekben a közszolgáltató ajánlatkérőknek képesnek kell lenniük arra, hogy minden, vízzel kapcsolatos tevékenységükre vonatkozóan alkalmazzák az ezen irányelvben előírt közbeszerzési eljárásokat, tekintet nélkül arra, hogy a vízkörforgás melyik részéről van szó. A termékbeszerzésre vonatkozóan javasolt közbeszerzési szabályok azonban nem alkalmasak a víz beszerzése esetében, mivel a vizet a felhasználási helyhez közeli forrásokból kell beszerezni.

(25)

Helyénvaló, hogy a kőolaj és a földgáz feltárására irányuló közbeszerzés kikerüljön a hatály alól, mivel ez az ágazat folyamatosan olyan mértékű versenynyomás alatt áll, ami már nem teszi szükségessé az Unió közbeszerzési szabályai által biztosított beszerzési fegyelmet. Mivel azonban a kőolaj és a földgáz kitermelése továbbra is az irányelv hatálya alá tartozik, szükség lehet a feltárás és a kitermelés közötti különbség meghatározására. Így tehát a „feltárást” úgy kell értelmezni, mint ami az annak vizsgálata céljából végzett tevékenységeket foglalja magában, hogy egy adott területen van-e kőolaj és földgáz, és ha igen, az kereskedelmileg kiaknázható-e, míg a „kitermelést” úgy kell tekinteni, mint a kőolaj és a földgáz „termelését”. A vállalati összefonódások során kialakult gyakorlattal összhangban a „termelés” fogalmába a „fejlesztést” is bele kell érteni, azaz a jövőbeli termeléshez szükséges megfelelő infrastruktúra kialakítását (olajfúró tornyok, csővezetékek, terminálok stb.).

(26)

A közszolgáltató ajánlatkérőknek a nemzeti jog alapján rendelkezésükre álló minden lehetséges eszközt igénybe kell venniük annak érdekében, hogy megakadályozzák a közbeszerzési eljárások összeférhetetlenségből eredő torzulását. Alkalmazhatnak többek között az összeférhetetlenség azonosítását, megelőzését és orvoslását szolgáló eljárásokat.

(27)

A 94/800/EK tanácsi határozattal ( 15 ) a Tanács jóváhagyta különösen a Kereskedelmi Világszervezet közbeszerzésről szóló megállapodását (a továbbiakban: a közbeszerzésről szóló megállapodás). A közbeszerzésről szóló megállapodás célja a közbeszerzési szerződésekkel összefüggő, kiegyensúlyozott jogok és kötelezettségek multilaterális keretének a létrehozása a világkereskedelem liberalizálása és bővítése céljából. A közbeszerzésről szóló megállapodás 3., 4. és 5. melléklete és az Európai Uniónak szóló általános megjegyzések I. függeléke, továbbá az Európai Uniót kötelező egyéb vonatkozó nemzetközi megállapodások hatálya alá tartozó szerződések esetében a közszolgáltató ajánlatkérőknek úgy kell teljesíteniük az említett megállapodások alapján fennálló kötelezettségeiket, hogy ezt az irányelvet alkalmazzák azon harmadik országok gazdasági szereplőire, amelyek a megállapodások aláíró felei.

(28)

A közbeszerzésről szóló megállapodás azokra a szerződésekre vonatkozik, amelyek értéke meghaladja a közbeszerzésről szóló megállapodásban különleges lehívási jogban kifejezve meghatározott értékhatárokat. Az ezen irányelvben megállapított értékhatárokat össze kell hangolni annak biztosítása érdekében, hogy megfeleljenek a közbeszerzésről szóló megállapodásban szereplő értékhatárok euróban kifejezett értékeinek. Rendelkezni kell továbbá az euróban kifejezett értékhatárok rendszeres felülvizsgálatáról, hogy azokat tisztán matematikai műveletek útján az euro különleges lehívási joghoz viszonyított árfolyamának lehetséges mozgásához lehessen igazítani.

E rendszeres matematikai kiigazításokon túl a tárgyalások következő fordulója során meg kell vizsgálni a közbeszerzésről szóló megállapodásban foglalt értékhatárok növelésének lehetőségét is.

Annak elkerülése érdekében, hogy párhuzamosan túl sok féle értékhatár legyen érvényben, helyénvaló továbbá, hogy – az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásainak sérelme nélkül – minden közszolgáltató ajánlatkérőre ugyanazok az értékhatárok vonatkozzanak, függetlenül attól, hogy mely ágazatban működnek.

(29)

Egyértelművé kell tenni, hogy a közbeszerzés érték becsléséhez minden bevételt figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy az a közszolgáltató ajánlatkérőtől vagy harmadik felektől származik-e.

Egyértelművé kell tenni azt is, hogy az értékhatárok tervezése céljából hasonló árubeszerzések alatt az azonos vagy hasonló felhasználásra szánt termékek értendők, például különböző élelmiszerek vagy különböző irodai bútorok beszerzése. Az érintett területen működő gazdasági szereplő jellemzően valószínűleg a szokásos termékskálája részeként kínálja ezeket az árukat.

(30)

Egy adott közbeszerzés értékének becslése céljából egyértelművé kell tenni, hogy csak abban az esetben lehetséges az érték becslését a közbeszerzés valamely részére alapozni, ha annak objektív indokai vannak. Indokolt lehet például a közbeszerzés értékét a közszolgáltató ajánlatkérő egy különálló működési egységének a szintjén megbecsülni, amennyiben a szóban forgó egység önálló felelősséget visel saját közbeszerzéséért. Ez abban az esetben vélelmezhető, ha a különálló működési egység önállóan folytatja le a közbeszerzési eljárást és dönt a beszerzésekről, külön költségvetési sor felett rendelkezik az érintett közbeszerzés céljára, önállóan köti meg a szerződést és finanszírozza azt a rendelkezésére álló költségvetésből. A részekre osztáson alapuló értékbecslés nem indokolt, ha a közszolgáltató ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást csupán decentralizált módon folytatja le.

(31)

Mivel címzettjei a tagállamok, ez az irányelv nem vonatkozik a nemzetközi szervezetek által saját nevükben és saját javukra megvalósított közbeszerzésekre. Tisztázni kell azonban, hogy milyen mértékben alkalmazandó ez az irányelv azokra a beszerzésekre, amelyekre különös nemzetközi szabályok vonatkoznak.

(32)

Emlékeztetni kell arra, hogy a választott bírói és békéltetési szolgáltatásokat általában olyan szervek vagy magánszemélyek nyújtják, amelyeket, illetve akiket a beszerzési szabályok hatálya alá nem vonható módon jelöltek vagy választottak ki. [Egyértelművé kell tenni, hogy ezen irányelv nem alkalmazandó az ilyen szolgáltatások nyújtására vonatkozó szolgáltatási szerződésekre, azok nemzeti jog szerinti elnevezésétől függetlenül.

(33)

Több olyan jogi szolgáltatás létezik, amelyet valamely tagállami bíróság által kijelölt szolgáltató nyújt, amelynek keretében az igazságszolgáltatási eljárásokban ügyvédek képviselik az ügyfeleket, amelyeket közjegyzőnek kell nyújtania, vagy amelyek hivatalos hatósági jogkör gyakorlásához kapcsolódnak. Az ilyen jogi szolgáltatásokat általában olyan szervek vagy magánszemélyek nyújtják, amelyeket vagy akiket a beszerzési szabályok hatálya alá nem vonható módon jelöltek vagy választottak ki, ide tartozhat például egyes tagállamokban az ügyészek kijelölése. Az ilyen jogi szolgáltatásokat következésképpen ki kell zárni ezen irányelv hatálya alól.

(34)

Egyértelművé kell tenni, hogy a pénzügyi eszközök elnevezés ebben az irányelvben ugyanazon értelemben használatos, mint a többi belső piaci jogszabályban, és az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz és az Európai Stabilitási Mechanizmus közelmúltbeli létrehozására tekintettel elő kell írni, hogy az említett eszközzel és mechanizmussal végzett műveleteket ki kell zárni ezen irányelv hatálya alól. Végezetül azt is egyértelművé kell tenni, hogy a hiteleket, függetlenül attól, hogy értékpapírok vagy más pénzügyi eszközök kibocsátásához vagy ezekkel végzett más műveletekhez kapcsolódnak-e, ki kell zárni ezen irányelv hatálya alól.

(35)

Emlékeztetni kell arra, hogy az 1370/2007/EK rendelet ( 16 ) 5. cikkének (1) bekezdése kifejezetten előírja, hogy az autóbusszal vagy villamossal végzett személyszállítási közszolgáltatás tekintetében elnyert szolgáltatási szerződésekre vagy közszolgáltatási szerződésekre a 2004/17/EK, illetve a 2004/18/EK irányelv, az autóbusszal vagy villamossal végzett személyszállítási szolgáltatási koncessziók esetében pedig az 1370/2007/EK rendelet alkalmazandó. Emlékeztetni kell továbbá arra is, hogy a vasúttal vagy metróval végzett személyszállításra vonatkozó szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződésekre és szolgáltatási koncessziókra továbbra is az említett rendelet alkalmazandó. Ezen irányelv és az 1370/2007/EK rendelet viszonyának egyértelművé tétele érdekében kifejezetten elő kell tehát írni, hogy ezen irányelv nem alkalmazandó a vasúttal vagy metróval végzett személyszállítási közszolgáltatások nyújtására irányuló szolgáltatási szerződésekre, és ezek odaítélésére továbbra is az említett rendeletnek kell vonatkozniuk. Amennyiben az 1370/2007/EK rendelet lehetővé teszi, hogy a tagállami jog eltérjen az említett rendeletben lefektetett szabályoktól, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy továbbra is előírják a nemzeti jogukban, hogy a vasúttal vagy metróval végzett személyszállítási közszolgáltatások nyújtására irányuló szolgáltatási szerződéseket az általános közbeszerzési szabályok szerinti szerződésodaítélési eljárásban kell odaítélni.

(36)

Ezen irányelv nem alkalmazható bizonyos, nonprofit szervezetek vagy szövetségek által üzemeltetett sürgősségi szolgálatokra, mivel e szervezetek sajátos jellegét nehéz lenne megőrizni, ha a szolgáltatókat az ezen irányelvben meghatározott eljárásokkal összhangban választanák ki. A kizárást azonban a szükséges minimumra kell korlátozni. Ezért kifejezetten meg kell határozni, hogy a betegszállító mentőszolgálatok nem zárhatók ki ezen irányelv hatálya alól. Ezzel kapcsolatban azt is egyértelművé kell tenni, hogy a 601-es CPV-csoport (szárazföldi szállítási szolgáltatások) nem terjed ki a mentőszolgálatokra, mivel azok a 8514-es CPV-osztályba tartoznak. Egyértelművé kell ezért tenni, hogy a 85143000-3 CPV-kód alá tartozó szolgáltatásokra, amelyek kizárólag betegszállító mentőszolgálatok, a a szociális és egyéb szolgáltatásokra megállapított különszabályokat (a továbbiakban: az enyhébb szabályozás) kell alkalmazni. Ebből következően a mentőszolgálatokra vonatkozó vegyes szerződésekre is általában az enyhébb szabályozást kell alkalmazni, ha a betegszállító mentőszolgálat értéke nagyobb, mint a többi mentőszolgálaté.

(37)

Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy egy adott szolgáltatást csak egy adott ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő szervek egy adott társulása tud biztosítani, és ez az EUMSZ-ssel összeegyeztethető, törvényi, rendeleti és kihirdetett közigazgatási rendelkezések értelmében kizárólagos jogot élvez a szolgáltatás nyújtására. Egyértelművé kell tenni, hogy ennek az irányelvnek nem kell alkalmazandónak lennie az említett ajánlatkérő szervvel vagy társulással köthető szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések odaítélésére.

(38)

Jelentős a jogbizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy az ajánlatkérő szervek közötti szerződésekre milyen mértékben vonatkozzanak a közbeszerzési szabályok. A tagállamok – sőt az ajánlatkérő szervek is – eltérően értelmezik az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát. Mivel az ítélkezési gyakorlat azonos mértékben vonatkozna a hatóságokra, amikor az ezen irányelv hatálya alá tartozó ágazatokban működnek, helyénvaló gondoskodni arról, hogy ez az irányelv és a közbeszerzésről szóló 2014/24/EU irányelv ugyanazokat a szabályokat írja elő, és azok értelmezése is azonos legyen a két irányelv esetében.

(39)

Számos olyan közszolgáltató ajánlatkérő létezik, amely felépítését tekintve több különálló vállalkozásból álló gazdasági csoport, és gyakori, hogy e különálló vállalkozások mindegyikének speciális szerepe van a gazdasági csoporton belül. Indokolt ezért kizárni egyes olyan, szolgáltatásnyújtásra, árubeszerzésre és építési beruházásra irányuló szerződéseket, amelyeket olyan kapcsolt vállalkozásnak ítélnek oda, amelynek fő tevékenysége ilyen szolgáltatás, árubeszerzés vagy építési beruházás teljesítése azon csoport részére, amelyhez tartozik, ahelyett, hogy azokat a piacon kínálná fel. Szintén indokolt kizárni egyes olyan szolgáltatásnyújtásra, árubeszerzésre és építési beruházásra irányuló szerződéseket, amelyeket a közszolgáltató ajánlatkérő olyan közös vállalkozásnak ítélt oda, amelyet több közszolgáltató ajánlatkérő az ezen irányelv által szabályozott tevékenységek végzése céljából hozott létre, és amelynek az adott közszolgáltató ajánlatkérő is tagja. Helyénvaló azonban biztosítani, hogy ez a kizárás ne vezessen a versenynek a közszolgáltató ajánlatkérőkhöz kapcsolt vállalkozások, illetve közös vállalkozások javára történő torzulásához; indokolt megfelelő szabályrendszert megállapítani különösen az árbevétel azon hányadára vonatkozó felső határokat illetően, amelyet a vállalkozások a piacon szerezhetnek meg, és amelynek meghaladása esetén elveszítenék annak lehetőségét, hogy az eljárást megindító felhívás nélkül ítéljenek oda nekik szerződést, továbbá a közös vállalkozások alapítása tekintetében, valamint e közös vállalkozások és az azokat alkotó közszolgáltató ajánlatkérők közötti kapcsolatok stabilitása tekintetében.

(40)	Helyénvaló továbbá tisztázni a kapcsolatot a hatóságok közötti együttműködésre vonatkozó rendelkezések és az olyan rendelkezések között, amelyek szerződések kapcsolt vállalkozásoknak vagy közös vállalkozásoknak való odaítélését szabályozzák.

(41)

A vállalkozásokat kapcsolt vállalkozásnak kell tekinteni, amennyiben a közszolgáltató ajánlatkérő és az érintett vállalkozás közül az egyik közvetlen vagy közvetett meghatározó befolyást gyakorol a másikra, vagy amennyiben mindketten ugyanazon vállalkozás meghatározó befolyása alatt állnak; ebben a kontextusban a magántőke részesedése önmagában nem tekinthető relevánsnak. Az arra vonatkozó ellenőrzésnek, hogy valamely vállalkozás kapcsolódik-e egy adott közszolgáltató ajánlatkérőhöz, a lehető legkönnyebben elvégezhetőnek kell lennie. Következésképpen, mivel a közvetlen vagy közvetett befolyás fennállását egyébként is ellenőrizni kell annak meghatározásakor, hogy az érintett vállalkozásoknak és közszolgáltató ajánlatkérőknek összevont éves beszámolót kell-e készíteniük, a vállalkozásokat kapcsoltnak kell tekinteni, ha éves beszámolójuk összevont. Az összevont beszámolókra alkalmazandó uniós szabályok azonban bizonyos esetekben nem alkalmazhatók, például az érintett vállalkozások mérete miatt, vagy mert társasági formájuk nem felel meg bizonyos követelményeknek. Ezekben az esetekben, amikor a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 17 ) nem alkalmazandó, meg kell vizsgálni, hogy a tulajdonjogot, a pénzügyi részesedést vagy az e vállalkozásokra vonatkozó szabályokat figyelembe véve fennáll-e közvetett vagy közvetlen befolyás.

(42)

Ösztönözni kell a kutatási és fejlesztési (K+F) programok gazdasági forrásokból történő társfinanszírozását. Következésképpen egyértelművé kell tenni, hogy ez az irányelv csak akkor alkalmazandó, ha nem kerül sor ilyen társfinanszírozásra, és ha a K+F tevékenységek eredményére az érintett közszolgáltató ajánlatkérő jogosult. Mindez nem zárhatja ki annak lehetőségét, hogy a szóban forgó tevékenységeket elvégző szolgáltató az eredményekről szóló beszámolót tegyen közzé, feltéve, hogy továbbra is a közszolgáltató ajánlatkérő kizárólagos joga marad a K+F eredményeknek a saját tevékenysége céljaira történő felhasználása. Mindazonáltal a K+F eredmények fiktív megosztása vagy a szolgáltató díjazásához való jelképes hozzájárulás nem akadálya ezen irányelv alkalmazásának.

(43)

Ezt az irányelvet sem az ezen irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek folytatására irányuló szerződésekre, sem ilyen tevékenységek folytatására szervezett tervpályázatokra nem kell alkalmazni, ha abban a tagállamban, ahol a tevékenységet folytatják, a tevékenység közvetlen módon ki van téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a bejutás nincs korlátozva. Indokolt tehát fenntartani az ezen irányelv által szabályozott valamennyi ágazatra, vagy egy ágazat részeire alkalmazandó eljárást, ami lehetővé teszi, hogy figyelembe vegyék a verseny jelenlegi vagy jövőbeli biztosításának hatásait. Ennek az eljárásnak jogbiztonságot kell nyújtania az érintett szervezetek számára, valamint megfelelő döntéshozatali eljárást kell biztosítania, amely rövid határidőn belül teszi lehetővé a közösségi jog e téren történő egységes alkalmazását. A jogbiztonság érdekében le kell szögezni, hogy az ezen irányelv hatálybalépését megelőzően elfogadott, a 2004/17/EK irányelv 30. cikkében meghatározott megfelelő rendelkezések alkalmazandóságával kapcsolatos határozatok továbbra is alkalmazandók.

(44)

A versenynek való közvetlen kitettséget objektív szempontok alapján kell értékelni, figyelembe véve az érintett ágazat, vagy egy ágazat érintett részeinek egyedi jellemzőit. Ezt az értékelést azonban korlátozza az alkalmazandó határidők rövidsége, és az, hogy a Bizottság számára hozzáférhető információkon kell alapulnia – vagy a már meglévő forrásokból, vagy a 35. cikk alkalmazásával összefüggésben nyert információkból –, ami nem egészíthető ki időigényesebb módszerekkel, ideértve különösen az érintett gazdasági szereplők körében végzett közvélemény-kutatást. A versenynek való közvetlen kitettségnek az ezen irányelvvel összefüggésben elvégezhető értékelése következésképpen nem érinti a versenyjog maradéktalan alkalmazását.

(45)

Annak vizsgálatát, hogy egy adott ágazat, vagy annak részei közvetlenül ki vannak-e téve a versenynek, annak a konkrét területnek a vonatkozásában kell elvégezni, ahol a releváns gazdasági szereplők a tevékenységet vagy annak érintett részeit végzik, azaz az ún. releváns földrajzi piacon. Mivel az említett fogalom kulcsfontosságú a vizsgálat szempontjából, az uniós jogban létező fogalmak alapján megfelelő fogalommeghatározást kell készíteni hozzá. Világossá kell tenni azt is, hogy a releváns földrajzi piac nem feltétlenül esik egybe az érintett tagállam területével; ezért lehetővé kell tenni a mentesség alkalmazhatóságára vonatkozó döntéseknek az érintett tagállam területének egyes részeire való korlátozását.

(46)

Az egy adott ágazatot vagy annak egy részét a verseny előtt megnyitó, megfelelő uniós jogszabályok végrehajtását és alkalmazását úgy kell tekinteni, mint ami megfelelő alapot biztosít annak feltételezéséhez, hogy a kérdéses piacra szabadon be lehet jutni. Ezeket a megfelelő jogszabályokat a Bizottság által frissíthető mellékletben kell megnevezni. Az említett melléklet frissítése során a Bizottságnak különösen figyelembe kell vennie azon rendelkezések lehetséges elfogadását, amelyek olyan, az említett mellékletben említett jogszabályok által szabályozottaktól eltérő ágazatok verseny előtti megnyitását vonják maguk után, mint például a vasúti közlekedésé.

(47)

Ha az adott piacra történő szabad bejutás nem feltételezhető a megfelelő uniós jogszabályok végrehajtása alapján, bizonyítani kell, hogy a piacra jutás ténylegesen és jogilag is szabad. Ha egy tagállam az adott ágazatot a verseny előtt megnyitó uniós jogi aktus alkalmazását olyan helyzetekre is kiterjeszti, amelyek nem tartoznak az adott jogi aktus hatálya alá, például ha a 94/22/EK irányelvet a szénágazatra is alkalmazza, vagy ha a 2012/34/EU tanácsi irányelvet ( 18 ) a nemzeti szintű személyszállításra is alkalmazza, akkor ezt a körülményt figyelembe kell venni annak vizsgálatakor, hogy az adott ágazatban szabad piacra jutás érvényesül.

(48)

A független nemzeti hatóságok, például az ágazati szabályozó szervek vagy a versenyhivatalok általában specializált szakismeretekkel, információkkal és tudással rendelkeznek, amelyek relevánsak lehetnek annak vizsgálatakor, hogy egy adott tevékenység vagy annak részei közvetlenül ki vannak-e téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a bejutás nincs korlátozva. A mentességi kérelmeknek ezért adott esetben tartalmazniuk kell az érintett ágazatban uralkodó versenyhelyzetről az adott tevékenység tekintetében illetékes független nemzeti hatóság által készített állásfoglalást, vagy a kérelmekhez ilyen állásfoglalást kell mellékelni.

Ilyen indokolással ellátott és megalapozott, az adott tevékenység tekintetében illetékes független nemzeti hatóság által készített állásfoglalás hiányában több időre lehet szükség egy mentességi kérelem vizsgálatához. Ezért megfelelően módosítani kell az e kérelmek vizsgálata céljából a Bizottság rendelkezésére álló határidőket.

(49)

A Bizottságnak mindig kötelessége megvizsgálni azokat a kérelmeket, amelyek összhangban állnak azon eljárások alkalmazásának részletes szabályaival, amelyek annak megállapításához szükségesek, hogy egy adott tevékenység vagy annak részei közvetlenül ki vannak-e téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a bejutás nincs korlátozva. Azt is le kell azonban szögezni, hogy e kérelmek olyannyira összetettek lehetnek, hogy esetleg nem lesz mindig lehetséges az alkalmazandó határidőkön belül elfogadni azokat a végrehajtási jogi aktusokat, amelyek kimondják, hogy egy adott tevékenység vagy annak részei közvetlenül ki vannak-e téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a bejutás nincs korlátozva.

(50)

Világossá kell tenni, hogy a Bizottságnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy felszólítsa a tagállamokat vagy a közszolgáltató ajánlatkérőket az adatok pótlására vagy magyarázatára. A Bizottságnak ennek teljesítésére – tudatában annak, hogy be kell tartani a végrehajtási jogi aktus elfogadására a Bizottság rendelkezésére álló határidőket is – megfelelő határidőt kell szabnia, aminek során figyelembe kell vennie olyan tényezőket is, mint a kért információ összetettsége, valamint hogy az információ könnyen hozzáférhető-e.

(51)

A foglalkoztatás és a munkavégzés hozzájárul a társadalomba történő beilleszkedéshez, továbbá kulcsfontosságú eleme az esélyegyenlőség biztosításának is. Ennek keretében a védett műhelyek jelentős szerepet tölthetnek be. Ugyanez mondható el a többi olyan szociális vállalkozásról is, amelynek fő célja a fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű személyek – például a munkanélküliek, a hátrányos helyzetű kisebbségekhez tartozók vagy más módon a társadalom peremére szorult személyek – szociális és szakmai beilleszkedésének vagy újra beilleszkedésének elősegítése. Előfordulhat azonban, hogy ezek a műhelyek vagy vállalkozások a szokásos versenyfeltételek mellett nem tudnak szerződéshez jutni. Következésképpen indokolt előírni, hogy a tagállamok a odaítélési eljárásban vagy annak egyes részeiben való részvétel jogát ilyen műhelyek vagy vállalkozások számára tarthassák fenn, vagy a szerződések teljesítését a védett munkahely-teremtési programok keretébe illesztéshez köthessék.

(52)

Annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárások során a környezetvédelmi, szociális és munkaügyi előírások is kellőképpen érvényesüljenek, különösen fontos, hogy a tagállamok és a közszolgáltató ajánlatkérők megfelelő intézkedéseket hozzanak a nemzeti és uniós szintű törvényekből, rendeletekből és határozatokból, valamint kollektív szerződésekből eredő, az építési beruházás, illetve a szolgáltatásnyújtás helyén érvényes környezetvédelmi jogi, szociális jogi és munkajogi kötelezettségek betartatása érdekében, feltéve, hogy e szabályok és alkalmazásuk megfelel az uniós jognak. A szerződés teljesítése során a XIV. mellékletben felsorolt, valamennyi tagállam által megerősített nemzetközi megállapodásokból eredő kötelezettségeket is teljesíteni kell. Ez azonban semmiképpen nem akadályozhatja meg a munkavállalók számára kedvezőbb munka- és foglalkoztatási feltételek alkalmazását.

Az említett intézkedéseket az Unió jogának alapelveivel összhangban kell alkalmazni, különösen az egyenlő bánásmód biztosítása céljából. Ezen intézkedéseket a 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel ( 19 ) összhangban kell alkalmazni, biztosítva az egyenlő bánásmódot és elkerülve azt, hogy a más tagállambeli gazdasági szereplőket és munkavállalókat akár közvetlenül, akár közvetve hátrányos megkülönböztetés érje.

(53)

A szolgáltatásnyújtás helyének a jellemző tevékenységek teljesítésének helyét kell tekinteni. Amennyiben a szolgáltatás távszolgáltatás, például telefonos ügyfélszolgálatok által nyújtott szolgáltatások esetében, akkor úgy kell tekinteni, hogy teljesítésükre a szolgáltatás végrehajtásának helyén kerül sor, függetlenül attól, hogy a szolgáltatás milyen tagállamba és milyen helyre irányul.

(54)

A vonatkozó kötelezettségeket szerződéses rendelkezések is tükrözhetik. Lehetővé kell tenni olyan rendelkezések beillesztését is a közbeszerzési szerződésekbe, amelyek az uniós jognak megfelelően biztosítják a kollektív szerződések betartását. E kötelezettségek be nem tartása az érintett gazdasági szereplő súlyos kötelességszegésének minősülhet, amely az adott gazdasági szereplőnek a közszolgáltatási szerződés odaítéléséből való kizárását vonja maga után.

(55)

E környezetvédelmi jogi, szociális jogi és munkajogi rendelkezések betartását a közbeszerzési eljárás megfelelő szakaszaiban kell ellenőrizni, tehát a résztvevők kiválasztására és a szerződések odaítélésére vonatkozó általános elvek, a kizárási kritériumok, illetve a kirívóan alacsony összegű ajánlatokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásakor. Az e célból elvégzendő szükséges ellenőrzést ezen irányelv rendelkezéseivel, különösen a bizonyítási eszközökre és a nyilatkozatokra vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kell elvégezni.

(56)

Ezen irányelv egyetlen rendelkezése sem akadályozhatja meg a közrend, a közerkölcs, a közbiztonság, az egészség, az emberi és állati élet vagy a növényi élet megőrzésének védelme érdekében szükséges intézkedések bevezetését, illetve végrehajtását, vagy egyéb környezetvédelmi intézkedések bevezetését, illetve végrehajtását, különös tekintettel a fenntartható fejlődésre, feltéve, hogy az említett intézkedések összhangban vannak az EUMSZ-szel.

(57)

A kutatás és az innováció – ideértve az ökoinnovációt és a szociális innovációt is – a jövőbeli növekedés fő hajtóerői közé tartozik, és központi szerepet kapott az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégiában is. A közszolgáltató ajánlatkérőknek a közbeszerzést a lehető legmegfelelőbb módon kell stratégiailag felhasználniuk az innováció ösztönzése érdekében. Az innovatív termékek, építési munkák és szolgáltatások beszerzése kulcsszerepet játszik a közszolgáltatások hatékonyságának és minőségének javításában, és emellett jelentős társadalmi kihívások kezelését is elősegíti. Hozzájárul a források gazdaságilag legelőnyösebb felhasználásának megvalósításához, valamint szélesebb körű gazdasági, környezeti és társadalmi hasznot is hoz, abban az értelemben, hogy új ötleteket szül, azokat innovatív termékekké és szolgáltatásokká alakítja, ezáltal pedig elősegíti a fenntartható gazdasági növekedést.

Emlékeztetni kell arra, hogy a „Kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés: az innováció serkentése a fenntartható, minőségi európai közszolgáltatások érdekében” című, 2007. december 14-i bizottsági közlemény több olyan beszerzési modellt ismertet, amelyek az ezen irányelv hatálya alá nem tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatások beszerzésére vonatkoznak. Ezek a modellek a továbbiakban is használhatók, de ezen irányelvnek az innovációs beszerzés megkönnyítéséhez is hozzá kell járulnia, és segítenie kell a tagállamokat az Innovatív Unió célkitűzéseinek elérésében.

(58)

Az innováció jelentősége miatt a közszolgáltató ajánlatkérőket ösztönözni kell arra, hogy amilyen gyakran csak lehetséges, engedélyezzék több változat benyújtását. Fel kell azonban hívni e közszolgáltatók figyelmét, hogy a változatok benyújtásának engedélyezése előtt meg kell határozni az e változatokkal szembeni minimumkövetelményeket.

(59)

Amennyiben valamely innovatív termék vagy szolgáltatás kifejlesztése vagy valamely innovatív építési beruházás iránti igény kielégítése, majd ezt követően az ebből keletkező áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások megvásárlása nem lehetséges a piacon már létező megoldások segítségével, a közszolgáltató ajánlatkérőknek az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződések tekintetében lehetőséget kell kapniuk egy különös közbeszerzési eljárás alkalmazására. E különös eljárásnak lehetővé kell tennie a közszolgáltató ajánlatkérők számára, hogy hosszú távú innovációs partnerséget létesítsenek valamely új, innovatív termék, szolgáltatás vagy építési beruházás kifejlesztésére, majd megvásárlására, feltéve, hogy ezek az innovatív termékek, szolgáltatások vagy innovatív építési beruházások a megállapodás szerinti teljesítményszinteknek és költségeknek megfelelően biztosíthatók; mindezt oly módon, hogy a megvásárláshoz nem kell külön közbeszerzési eljárást lefolytatni. Az innovációs partnerségnek a felhívással induló tárgyalásos eljárásra vonatkozó eljárási szabályokon kell alapulnia, és a szerződések kizárólag a legjobb ár-minőség arány szempontja alapján ítélhetők oda, ami innovatív megoldások esetében a legalkalmasabb módszer az ajánlatok összehasonlítására. Függetlenül attól, hogy nagyon nagy projektekről vagy kisebb innovatív projektekről van-e szó, az innovációs partnerséget olyan módon kell létrehozni, hogy képes legyen a szükséges piaci kereslet generálására, a piac lezárása nélkül ösztönözve az innovatív megoldás kialakítását. A közszolgáltató ajánlatkérők tehát nem használhatják fel az innovációs partnerséget a verseny akadályozására, korlátozására vagy torzítására. Bizonyos esetekben a több partnerrel létrehozott innovációs partnerség segíthet e következmények elhárításában.

(60)

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a 2014/24/EU irányelvben meghatározott versenypárbeszéd hasznos olyan esetekben, amikor az ajánlatkérő szervek nem tudják meghatározni, hogy milyen módon elégíthetnék ki az igényeiket, vagy nem tudják felmérni, hogy a piac milyen technikai, pénzügyi vagy jogi megoldásokat tud kínálni. Ilyen helyzet állhat elő különösen az innovatív projektek esetében, valamint ha jelentős, integrált közlekedési infrastrukturális projektről, nagy számítógépes hálózat kiépítéséről, vagy összetett és strukturált finanszírozást igénylő projekt megvalósításáról van szó. Ezért lehetővé kell tenni a tagállamoknak, hogy ezt az eszközt a közszolgáltató ajánlatkérők rendelkezésére bocsássák. Az ajánlatkérő szerveket adott esetben ösztönözni kell arra, hogy projektvezetőt nevezzenek ki annak biztosítására, hogy az odaítélési eljárás során biztosítsa a jó együttműködést a gazdasági szereplők és az ajánlatkérő szerv között.

(61)

A versenyre gyakorolt káros hatások miatt a felhívás nélküli tárgyalásos eljárást csak nagyon kivételes körülmények esetén szabad alkalmazni. Az ilyen kivételnek azokra az esetekre kell korlátozódnia, amelyekben a közzététel a közszolgáltató ajánlatkérő által előre nem látható és neki fel nem róható események előidézte rendkívül sürgős helyzetekben nem lehetséges, vagy kezdettől fogva nyilvánvaló, hogy a közzététel nem eredményezne erőteljesebb versenyt vagy jobb beszerzési eredményeket, nem utolsósorban azért, mert objektíve egyetlen egy olyan gazdasági szereplő van, amely képes teljesíteni a szerződést. Ez jellemzi például a művészeti alkotásokat, amelyek esetében a művész személye lényegileg meghatározza magának a műalkotásnak az egyedi jellegét és értékét. A kizárólagosságot más is indokolhatja, de csak az objektív kizárólagosság esetében fogadható el a felhívás nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása, tehát amikor ezt a helyzetet nem maga a közszolgáltató ajánlatkérő teremtette a tervezett közbeszerzési eljárás céljára.

Az e kivétel lehetőségével élő közszolgáltató ajánlatkérőknek meg kell indokolniuk, hogy miért nincs ésszerű alternatíva vagy helyettesítő, mint például alternatív elosztási csatornák igénybevétele, akár a közszolgáltató ajánlatkérő tagállamán kívül is, vagy funkcionálisan hasonló építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások mérlegelése.

Amennyiben a kizárólagos helyzetet technikai okok idézik elő, ezeket eseti alapon szigorúan meg kell határozni és indokolni kell. Ilyen ok lehet például az, ha egy másik gazdasági szereplő számára technikailag gyakorlatilag lehetetlen az elvárt teljesítés, vagy olyan különleges know-how, eszközök vagy módszerek alkalmazására van szükség, amelyekkel csak egy gazdasági szereplő rendelkezik. A technikai okok olyan konkrét interoperabilitási követelményekből is adódhatnak, amelyeknek a beszerzendő építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások működésének biztosítása érdekében teljesülniük kell.

Végezetül a közbeszerzési eljárás olyankor sem jár előnyökkel, amikor az árut közvetlenül nyersanyagpiacokon vásárolják, többek között nyersanyagokkal foglalkozó kereskedési platformokon, mint például agrártermék-, nyersanyag- vagy energiatőzsdén, ahol a szabályozott és felügyelt többoldalú kereskedési struktúra természetesen garantálja a piaci árat.

(62)	Egyértelművé kell tennie, hogy a bizalmas információk védelmére vonatkozó rendelkezések semmiképp sem akadályozzák meg a megkötött szerződések bizalmasnak nem minősülő részeinek nyilvánosságra hozatalát, beleértve azok esetleges további módosításait is.

(63)

Az elektronikus tájékoztatási és kommunikációs eszközök nagymértékben egyszerűsíthetik a szerződések közzétételét, és növelhetik a közbeszerzési folyamatok hatékonyságát és átláthatóságát. A közbeszerzési eljárásokban ezeknek kell a kommunikáció és az információcsere általánosan használt eszközeivé válniuk, mivel jelentősen növelik a gazdasági szereplők esélyeit arra, hogy az egész belső piacon részt vegyenek a közbeszerzési eljárásokban. Ezért kötelezővé kell tenni a hirdetmények elektronikus formában történő továbbítását, a közbeszerzési dokumentumok elektronikus formában való rendelkezésre állását, valamint – 30 hónapos átmeneti időszakot követően – a teljes körű elektronikus kommunikációt, ami azt jelenti, hogy az eljárás minden szakaszában elektronikus úton kell folytatni a kommunikációt, beleértve a részvételi jelentkezések továbbítását és különösen az ajánlatok benyújtását (elektronikus benyújtás). A tagállamoknak és a közszolgáltató ajánlatkérőknek, amennyiben így döntenek, lehetőséget kell kapniuk további rendelkezések bevezetésére. Egyértelművé kell tenni továbbá, hogy az elektronikus kommunikációs eszközöknek az ezen irányelv szerinti kötelező használata nem terjedhet ki arra, hogy a közszolgáltató ajánlatkérők kötelezően elektronikus úton dolgozzák fel az ajánlatokat, illetve nem jelentheti az elektronikus értékelés vagy automatikus feldolgozás előírását. Ezenkívül az irányelv nem írhat elő olyan kötelezettséget, amelynek értelmében a közbeszerzési eljárásnak a szerződés odaítélését követő bármely részében vagy a közszolgáltató ajánlatkérő szervezetén belüli belső kommunikáció céljából elektronikus kommunikációs eszközöket kellene alkalmazni.

(64)

A közszolgáltató ajánlatkérőknek egyes konkrét helyzetek kivételével olyan elektronikus kommunikációs eszközöket kell használniuk, amelyek megkülönböztetéstől mentesek, széles körben elérhetők és interoperábilisak a széles körben használt információs és kommunikációs technológiai termékekkel, és nem korlátozzák a gazdasági szereplők közbeszerzési eljárásban való részvételi lehetőségét. E kommunikációs eszközök alkalmazásakor megfelelően figyelembe kell venni a fogyatékossággal élő személyek számára való akadálymentesség szempontját is. Egyértelművé kell tenni, hogy nem volna célszerű kötelezővé tenni az elektronikus eszközök használatát a beszerzési eljárás valamennyi szakaszában olyan esetekben, amikor az elektronikus eszközök alkalmazásához olyan különleges eszközökre vagy fájlformátumokra lenne szükség, amelyek nem állnak széles körben rendelkezésre, vagy amikor a kommunikációt csak különleges irodai felszerelések segítségével lehetne lebonyolítani. Ezért a közszolgáltató ajánlatkérőket bizonyos, kimerítő jelleggel felsorolandó esetekben nem célszerű arra kötelezni, hogy előírják az elektronikus kommunikációs eszközök használatát a benyújtási folyamat során. Ez az irányelv elrendeli, hogy ilyen esetnek számítsanak azok a helyzetek, amelyekben olyan különleges irodai felszerelésekre, például széles formátumú nyomtatóra volna szükség, amelyekkel a közszolgáltató ajánlatkérők általában nem rendelkeznek. Egyes közbeszerzési eljárásokban a közbeszerzési dokumentumokban előírhatják egy fizikai vagy méretarányos modell benyújtását, amely elektronikus úton nem juttatható el a közszolgáltató ajánlatkérőhöz. Ilyen esetekben a modellt postán, vagy más, megfelelő szállító igénybevételével kell megküldeni a közszolgáltató ajánlatkérő részére.

Világossá kell azonban tenni, hogy az egyéb kommunikációs eszközök használatát az ajánlat azon elemeire kell korlátozni, amelyekre vonatkozóan nem követelmény az elektronikus kommunikációs eszközök igénybevétele.

Egyértelművé kell tenni, hogy amennyiben technikai okokból szükséges, a közszolgáltató ajánlatkérőknek lehetőséget kell kapniuk arra, hogy megszabják a benyújtható dokumentumok maximális méretét.

(65)

Előfordulhatnak olyan kivételes esetek, amelyekben az ajánlatkérő szervek eltekinthetnek az elektronikus kommunikációs eszközök használatától, amennyiben az ilyen kommunikációs eszközök használatától való eltekintés a különösen érzékeny információk védelme érdekében szükséges. Egyértelművé kell tenni, hogy amennyiben széles körben rendelkezésre nem álló elektronikus eszközökkel elérhető a védelem szükséges szintje, akkor ezen elektronikus eszközöket kell alkalmazni. Ilyen eset fordulhat elő akkor, amikor a közszolgáltató ajánlatkérők külön erre a célra szolgáló biztonságos kommunikációs eszköz használatát követelik meg, amelyhez hozzáférést biztosítanak.

(66)

A technikai formátumok vagy eljárások és a továbbítási szabványok különbözőségei nemcsak egy tagállamon belül akadályozhatják az interoperabilitást, hanem és különösen az egyes tagállamok között. Például az olyan közbeszerzési eljárásokban való részvételhez, amelyekben engedélyezik vagy előírják az elektronikus katalógusok alkalmazását – azaz az információ bemutatásának és szervezésének valamennyi ajánlattevőre vonatkozó, elektronikusan kezelhető közös formátumát –, a gazdasági szereplőknek egységesítés hiányában minden egyes közbeszerzési eljárásnak megfelelően át kellene dolgozniuk a katalógusukat, ami azt jelentené, hogy az érintett közszolgáltató ajánlatkérő kiírási feltételeitől függően nagyon hasonló információt különböző formátumokban kellene megadniuk. A katalógusok formátumának egységesítése tehát javítaná az interoperabilitást, fokozná a hatékonyságot, és csökkentené a gazdasági szereplőkre háruló munkamennyiséget.

(67)

A Bizottságnak a legmesszebb menőkig figyelembe kell vennie az érintettek véleményét annak mérlegelésekor, hogy szükséges-e biztosítani vagy fokozni a különböző technikai formátumok vagy a feldolgozási és továbbítási standardok interoperabilitását adott standardok kötelezővé tételével, és ha igen, akkor mely standardok alkalmazását írják elő. Azt is mérlegelnie kell, hogy a gazdasági szereplők és a közszolgáltató ajánlatkérők a gyakorlatban milyen mértékben használtak valamely adott standardot és az mennyire vált be. A Bizottságnak bármely standard kötelezővé tétele előtt az azzal járó költségeket is gondosan mérlegelnie kell, különös tekintettel a már meglévő e-beszerzési megoldások – köztük az infrastruktúra, az eljárások és a szoftverek – kiigazításának a költségeire.

Amennyiben az érintett standardokat nem valamely nemzetközi, európai vagy nemzeti szabványügyi szervezet dolgozta ki, akkor azoknak az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 20 ) foglalt, IKT műszaki előírásokra vonatkozó követelményeknek kell megfelelniük.

(68)

A tagállamoknak és a közszolgáltató ajánlatkérőknek, mielőtt meghatároznák az odaítélési eljárás különböző szakaszaiban alkalmazandó elektronikus kommunikációs eszközöktől megkövetelt biztonsági szintet, fel kell mérniük, hogy arányban állnak-e egymással egyrészt azok a követelmények, amelyek a szóban forgó üzenet feladójának helyes és megbízható azonosítását, valamint az üzenet tartalmának sértetlenségét hivatottak biztosítani, másrészt pedig a például azokban a helyzetekben fennálló problémák kockázata, amikor az üzeneteket a megjelölttől eltérő feladó küldi. Minden egyéb tényezőt változatlannak tekintve, ez azt jelentené, hogy például egy olyan e-mail esetében, amelyben egy tájékoztató megbeszélés pontos helyszínének a megerősítését kérik, nem szükséges ugyanolyan szintű biztonsági előírásokat megállapítani, mint magának az ajánlatnak az esetében, amely a gazdasági szereplőre nézve kötelező erejű tartalommal bír. Hasonlóképpen, az arányosság szempontjának figyelembevétele azzal is járhat, hogy alacsonyabb biztonsági szintet írnak elő az elektronikus katalógusok ismételt benyújtása, keretmegállapodás esetén a verseny újranyitásánál az ajánlatok benyújtása vagy a közbeszerzési dokumentumokhoz való hozzáférés kapcsán.

(69)

Bár a közbeszerzési eljárás lényeges elemeinek, például a közbeszerzési dokumentumoknak, a részvételi jelentkezésnek, a szándék megerősítésének és az ajánlatnak mindig írásban kell készülniük, más esetekben továbbra is lehetővé kell tenni a gazdasági szereplőkkel folytatott szóbeli kommunikációt, feltéve, hogy annak tartalmát megfelelően dokumentálják. Erre a megfelelő szintű átláthatóság biztosítása érdekében van szükség, ami lehetővé teszi annak ellenőrzését, hogy érvényesült-e az egyenlő bánásmód elve. Különösen fontos, hogy az ajánlattevőkkel folytatott olyan szóbeli kommunikációt, amely hatással lehet az ajánlatok tartalmára és értékelésére, kellő részletességgel és megfelelő módon dokumentálják, például írásbeli feljegyzésekkel, hangfelvétellel vagy a kommunikáció főbb elemeinek az összefoglalásával.

(70)

Erőteljes tendencia mutatkozik az uniós közbeszerzési piacokon a közbeszerzői igények összevont teljesítésére a méretgazdaságosság – például alacsonyabb árak és ügyleti költségek – elérése céljából, valamint a beszerzések kezelésének fejlesztése és szakszerűbbé tétele érdekében. Ez elérhető egyrészt azzal, hogy nagyobb számú közszolgáltató ajánlatkérő végez együttes beszerzést, másrészt azzal, hogy egy hosszabb időszak alatt nagyobb mennyiségű, illetve értékű beszerzésre kerül sor. Ugyanakkor gondosan el kell végezni a beszerzések összevonásának és központosításának monitoringját az összejátszás és a vásárlóerő túlzott koncentrálódásának elkerülése végett, valamint az átláthatóság és a verseny, illetve a kkv-k piacra jutási lehetőségeinek megőrzése érdekében.

(71)

A keretmegállapodások alkalmazása Unió-szerte hatékony közbeszerzési technika bizonyos esetekben; javítani kell azonban a keretmegállapodások segítségével végrehajtott beszerzések átláthatóságát és a bennük való részvétel lehetőségét, és ezáltal fokozni kell a versenyt. Ezért helyénvaló felülvizsgálni az e megállapodásokra alkalmazandó rendelkezéseket, és ennek keretében mindenekelőtt gondoskodni kell arról, hogy az ilyen megállapodás alapján kötött egyes szerződések esetében az odaítélés objektív szabályok és kritériumok alapján – például a verseny újranyitását követően – történjen, továbbá korlátozni kell a keretmegállapodások időtartamát.

(72)

Egyértelművé kell tenni, hogy a keretmegállapodáson alapuló szerződéseket még a keretmegállapodás lejárata előtt oda kell ítélni; a keretmegállapodáson alapuló egyes szerződések időtartamának azonban nem kell egybeesnie a keretmegállapodás időtartamával, hanem adott esetben lehet annál hosszabb vagy rövidebb is. Többek között lehetővé kell tenni, hogy a keretmegállapodáson alapuló egyes szerződések időtartama olyan tényezők alapján kerüljön megállapításra, mint például a teljesítéshez szükséges idő; amennyiben a szerződés része egy nyolc évnél hosszabb várható hasznos élettartamú berendezés karbantartása, vagy ha a szerződés teljesítéséhez a munkavállalók jelentős képzésére van szükség.

Egyértelművé kell tenni, hogy lehetnek olyan esetek, amikor lehetővé kell tenni, hogy magának a keretmegállapodásnak időtartama hosszabb legyen, mint nyolc év. Ilyen – kellően, elsősorban a keretmegállapodás tárgyával indokolandó – eset fordulhat elő például akkor, ha a gazdasági szereplőknek olyan berendezésre van szükségük, amelynek amortizációs ideje nyolc évnél hosszabb, és amelynek a keretmegállapodás teljes időtartama alatt, mindenkor rendelkezésre kell állnia. A lakosság számára nélkülözhetetlen szolgáltatásokat nyújtó közüzemi szolgáltatók esetében előfordulhat annak szükségessége, hogy mind a keretmegállapodás, mind az azon alapuló egyes szerződések hosszabb időtartamúak legyenek, például az olyan hálózatok rendes és rendkívüli karbantartására irányuló keretmegállapodások esetében, amelyekhez drága berendezésekre van szükség, amelyeket olyan személyzetnek kell üzemeltetnie, akiknek ehhez a szolgáltatások folytonosságának biztosítására és a lehetséges fennakadások minimalizálására irányuló, rendkívül speciális, egyedi szakképzéseken kell átesniük.

(73)

A megszerzett tapasztalatok fényében szükség van a dinamikus beszerzési rendszerekre vonatkozó szabályok korrigálására is, hogy a közszolgáltató ajánlatkérők teljes mértékben kihasználhassák a szóban forgó eszközben rejlő lehetőségeket. A rendszereket egyszerűsíteni kell, különösen azáltal, hogy meghívásos eljárás formájában kell működtetni őket, így kiküszöbölve az előzetes ajánlatok szükségességét, amelyek a dinamikus beszerzési rendszerekkel kapcsolatos egyik legjelentősebb tehernek minősülnek. Így a részvételi jelentkezést benyújtó és a kiválasztási szempontoknak megfelelő valamennyi gazdasági szereplő számára lehetővé kell tenni, hogy részt vehessen a dinamikus beszerzési rendszeren keresztül annak fennállási ideje alatt lebonyolított közbeszerzési eljárásokban.

Ez a beszerzési módszer lehetővé teszi, hogy a közszolgáltató ajánlatkérő az ajánlatok különösen széles skálájához jusson hozzá, és így széles körű versenyen keresztül biztosítsa a források optimális felhasználását az általánosan használt vagy felhasználásra kész, a piacon általában rendelkezésre álló termékek, építési munkák vagy szolgáltatások tekintetében.

(74)

E részvételi jelentkezéseket rendszerint 10 munkanapon belül meg kell vizsgálni, mivel a kiválasztási feltételek értékelésére a közszolgáltató ajánlatkérők által a dokumentációra vonatkozóan meghatározott követelmények alapján fog sor kerülni, adott esetben a 2014/24/EU irányelv egyszerűsített rendelkezéseivel összhangban. Mindazonáltal, amikor első alkalommal hoznak létre egy dinamikus beszerzési rendszert, előfordulhat, hogy a közszolgáltató ajánlatkérők a szerződési hirdetmény vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívás első közzétételét követően olyan nagy számú részvételi jelentkezéssel szembesülnek, hogy több időre lesz szükségük ezek megvizsgálására. Ezt engedélyezni kell, feltéve, hogy az összes jelentkezés megvizsgálásáig nem indul konkrét beszerzési eljárás.

A közszolgáltató ajánlatkérők számára lehetővé kell tenni, hogy szabadon döntsenek a részvételi jelentkezések megvizsgálásának rendjéről, például dönthessenek úgy, hogy hetente csak egyszer foglalkoznak a jelentkezések vizsgálatával, feltéve, hogy betartják az egyes részvételi kérelmek vizsgálatára vonatkozó határidőket. Azoknak a közszolgáltató ajánlatkérőknek, amelyek egy dinamikus beszerzési rendszer esetében a 2014/24/EU irányelvben meghatározott kizárási vagy kiválasztási feltételeket használják, a 2014/24/EU irányelv releváns rendelkezéseit ugyanúgy kell alkalmazniuk, mint azoknak az ajánlatkérő szerveknek, amelyek a 2014/24/EK irányelv alapján működtetnek dinamikus beszerzési rendszert.

(75)

Annak érdekében, hogy a kkv-k több lehetőséget kapjanak a nagy méretű – például valamely központi beszerző szerv által működtetett – dinamikus beszerzési rendszerekben való részvételre, az érintett ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a rendszert az építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások objektív módon meghatározott kategóriáira tagolja. Ezeket a kategóriákat objektív tényezők alapján kell meghatározni, amelyek közé tartozhat például az adott kategóriában odaítélendő egyedi szerződések megengedhető legnagyobb mérete vagy egy adott földrajzi terület, amelyen az elnyerhető egyedi szerződéseket teljesíteni kell. Egy dinamikus beszerzési rendszer kategóriákra tagolása esetén az ajánlatkérő szervnek vagy a közszolgáltató ajánlatkérőnek az érintett kategória tulajdonságaival arányban álló kiválasztási szempontokat kell alkalmaznia.

(76)

Egyértelművé kell tenni, hogy az elektronikus árlejtés rendszerint nem alkalmas bizonyos építési beruházásra és bizonyos szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre, amelyek tárgya valamely szellemi teljesítmény, mint például egy építési beruházás terve, ugyanis csak az automatikusan, elektronikus eszközökkel és a közszolgáltató ajánlatkérő beavatkozása vagy értékelése nélkül történő elbírálásra alkalmas elemek, azaz a számszerűsíthető, számokkal vagy százalékban kifejezhető elemek képezhetik elektronikus árlejtés tárgyát.

Világossá kell azonban azt is tenni, hogy konkrét szellemi tulajdonhoz fűződő jog vásárlására irányuló közbeszerzési eljárásban alkalmazható az elektronikus árlejtés. Emlékeztetni kell ezenkívül arra is, hogy a közszolgáltató ajánlatkérők továbbra is szabadon használhatnak olyan kiválasztási feltételeket, amelyeknek köszönhetően csökkenthetik a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők számát mindaddig, amíg az árlejtés meg nem kezdődött, ezzel szemben az árlejtés megkezdését követően már nem engedhető meg az elektronikus árlejtésben részt vevő ajánlattevők számának a további csökkentése.

(77)

Folyamatosan új elektronikus beszerzési technikákat fejlesztenek ki, például elektronikus katalógusokat. Az elektronikus katalógus az információ bemutatásának és szervezésének valamennyi ajánlattevőre vonatkozó, elektronikusan kezelhető közös formátuma. Példaként említhetők a táblázatos formában benyújtott ajánlatok. A közszolgáltató ajánlatkérők számára lehetővé kell tenni, hogy minden olyan rendelkezésre álló eljárásban megköveteljék az elektronikus katalógusokat, ahol az elektronikus kommunikációs eszközök használata követelmény. E technikák segítik a verseny növelését és a közbeszerzések racionalizálását, különösen a pénzbeli és időbeli megtakarítások szempontjából. Meg kell azonban határozni néhány szabályt annak biztosítása érdekében, hogy az új technikák megfeleljenek ezen irányelvnek, valamint az egyenlő bánásmód, az átláthatóság és a megkülönböztetés tilalma alapelveinek. Ezért az ajánlatok benyújtására szolgáló elektronikus katalógusok használata nem eredményezheti azt, hogy a gazdasági szereplők megelégedhetnek az általános katalógusuk megküldésével. A gazdasági szereplőktől továbbra is meg kell követelni, hogy az általános katalógusukat az adott közbeszerzési eljáráshoz igazítsák. Ez a kiigazítás biztosítani fogja, hogy egy adott közbeszerzési eljárás keretében megküldött katalógus kizárólag azokat a termékeket, építési beruházásokat vagy szolgáltatásokat tartalmazza, amelyekről a gazdasági szereplő a felhívás alapos áttanulmányozását követően úgy ítélte meg, hogy megfelelnek a közszolgáltató ajánlatkérő igényeinek. Ezzel kapcsolatban a gazdasági szereplők számára engedélyezni kell, hogy átmásolják az általános katalógusukban szereplő információkat, de magának az általános katalógusnak a változatlan formában történő benyújtása nem engedélyezhető. Ezenkívül olyan esetekben, amikor megfelelő garanciát nyújtanak a nyomon követhetőség, az egyenlő bánásmód és a kiszámíthatóság tekintetében, a közszolgáltató ajánlatkérők számára lehetővé kell tenni, hogy korábban megküldött elektronikus katalógusok alapján ajánlatokat hozzanak létre egyes konkrét beszerzésekkel kapcsolatban, különösen olyankor, amikor keretmegállapodás alapján újra megindították a versenyt, vagy amikor dinamikus beszerzési rendszert alkalmaznak.

Amennyiben a közszolgáltató ajánlatkérő hoz létre ajánlatokat, az érintett gazdasági szereplő számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy ellenőrizze, hogy a közszolgáltató ajánlatkérő által összeállított ajánlat nem tartalmaz-e lényegi hibákat. Lényegi hibák előfordulása esetén a gazdasági szereplőt csak akkor kötelezheti a közszolgáltató ajánlatkérő által létrehozott ajánlat, ha a hibákat kijavították.

Azoknak a követelményeknek megfelelően, amelyeket az elektronikus kommunikációs eszközökre vonatkozó szabályokban határoztak meg, a közszolgáltató ajánlatkérőknek meg kell szüntetniük a gazdasági szereplők azon közbeszerzési eljárásokhoz való hozzáférésének indokolatlan akadályait, amelyekben az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kell benyújtani, és amelyek garantálják az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetés tilalma általános elveinek betartását.

(78)

A legtöbb tagállamban egyre gyakrabban alkalmazzák a központosított beszerzési technikákat. A központi beszerző szervek feladata, hogy – díjazás ellenében vagy anélkül – beszerzéseket bonyolítsanak le, dinamikus beszerzési rendszereket kezeljenek, vagy szerződéseket/keretmegállapodásokat ítéljenek oda más ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők nevében. Azon közszolgáltató ajánlatkérőknek, amelyek nevében keretmegállapodást kötnek, lehetőséget kell kapniuk, hogy a keretmegállapodást egyszeri vagy rendszeres vásárlások céljára használják. Tekintetbe véve a beszerzések nagy mennyiségét, e módszerek segíthetik a verseny fokozását és szakszerűbbé kell tenniük a közbeszerzést. Rendelkezni kell tehát a közszolgáltató ajánlatkérők által igénybe vehető központi beszerző szervek uniós fogalommeghatározásáról, és világossá kell tenni, hogy a központi beszerző szervek két különböző módon működnek.

Egyrészt működhetnek vásárlással, raktározással és viszonteladással foglalkozó nagykereskedőként, másrészt működhetnek közvetítőként, aminek keretében szerződéseket ítélnek oda, dinamikus beszerzési rendszereket működtetnek, vagy a közszolgáltató ajánlatkérők által használandó keretmegállapodásokat kötnek.

A közvetítői szerep bizonyos esetekben jelentheti azt, hogy a központi beszerző szerv az érintett közszolgáltató ajánlatkérőktől kapott részletes utasítások nélkül, önállóan bonyolítja le az odaítélési eljárásokat; más esetekben pedig azt, hogy az érintett ajánlatkérőktől kapott részletes utasítások alapján, azok nevében és számlájára bonyolítja le az odaítélési eljárásokat.

Ezenkívül meg kell állapítani azokat a szabályokat, amelyek a központi beszerző szerv és a központi beszerző szerven keresztül beszerzést bonyolító közszolgáltató ajánlatkérők között az ezen irányelv szerinti kötelezettségek betartásával kapcsolatos felelősség megosztására vonatkoznak, a jogorvoslatokkal kapcsolatban is. Amennyiben a központi beszerző szerv kizárólagos felelősséggel tartozik a közbeszerzési eljárások lefolytatásáért, akkor az eljárások jogszerűségéért szintén kizárólagos és közvetlen felelősséggel kell tartoznia. Ha a közszolgáltató ajánlatkérő folytatja le az eljárás bizonyos részeit – például egy keretmegállapodás alapján újból megindítja a versenyt vagy egy dinamikus beszerzési rendszer alapján egyedi szerződéseket ítél oda –, akkor továbbra is felel az általa lebonyolított szakaszokért.

(79)

A közszolgáltató ajánlatkérők számára lehetővé kell tenni, hogy az ezen irányelvben előírt eljárások alkalmazása nélkül ítéljenek oda valamely központi beszerző szervnek egy központosított beszerzési tevékenységek végzésére irányuló szolgáltatási szerződést. Azt is engedélyezni kell, hogy a szóban forgó, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés járulékos beszerzési tevékenységek végzésére is kiterjedjen. Amikor a járulékos beszerzési tevékenységeket nem valamely központi beszerző szerv végzi az érintett közszolgáltató ajánlatkérő részére végzett központosított beszerzési tevékenységekhez kapcsolódóan, akkor a járulékos beszerzési tevékenységek végzésére irányuló ilyen szolgáltatási szerződéseket ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban kell odaítélni. Emlékeztetni kell arra is, hogy ez az irányelv nem alkalmazandó az olyan központosított vagy járulékos beszerzési tevékenységekre, amelyeket nem visszterhes szerződés keretében végeznek, ami ezen irányelv értelmében beszerzésnek minősül.

(80)

A központi beszerző szervekre vonatkozó rendelkezések megerősítése semmiképpen sem akadályozhatja az eseti közös közbeszerzések jelenlegi gyakorlatait, azaz a kevésbé intézményesített és szisztematikus közös vásárlást vagy azon szolgáltatók igénybevételét, amelyek valamely közszolgáltató ajánlatkérő utasításai szerint, annak nevében és számlájára előkészítik és kezelik a közbeszerzési eljárásokat. Épp ellenkezőleg, pontosítani kell a közös közbeszerzés egyes jellemzőit, ugyanis a közös közbeszerzés jelentős szerepet tölthet be nem utolsósorban az innovatív projektek esetében.

A közös közbeszerzés számos különböző formát ölthet, a koordinált beszerzéstől kezdve a külön-külön közbeszerzési eljárást lefolytató több közszolgáltató ajánlatkérő által beszerzendő építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások közös műszaki leírásainak az elkészítésén keresztül azokig a helyzetekig, amikor az érintett közszolgáltató ajánlatkérők közösen bonyolítanak le egy közbeszerzési eljárást, mégpedig vagy együttesen intézkedve, vagy olyan módon, hogy megbízzák az egyik közszolgáltató ajánlatkérőt azzal, hogy az összes közszolgáltató ajánlatkérő nevében folytassa le a közbeszerzési eljárást.

Amennyiben több közszolgáltató ajánlatkérő közösen bonyolít le egy közbeszerzési eljárást, együttesen kell felelniük az ezen irányelv alapján fennálló kötelezettségeik teljesítéséért. Amikor azonban a közszolgáltató ajánlatkérők a közbeszerzési eljárásnak csak egyes részeit bonyolítják le közösen, akkor az együttes felelősségnek is csak az eljárás közösen lefolytatott részeire kell vonatkoznia. Minden közszolgáltató ajánlatkérőnek egyedül kell felelnie azon eljárásokért vagy az eljárások azon részeiért, amelyeket maga bonyolít le, tehát például a szerződések odaítéléséért, egy keretmegállapodás megkötéséért, egy dinamikus beszerzési rendszer működtetéséért vagy a verseny valamely keretmegállapodás alapján történő újbóli megindításáért.

(81)

Az elektronikus kommunikációs eszközök különösen jól alkalmazhatók a központosított beszerzési tevékenységek és eszközök céljaira, mivel lehetővé teszik az adatok újrafelhasználását és automatikus feldolgozását, valamint minimálisra csökkentik a tájékoztatási és az ügyleti költségeket. Az elektronikus kommunikációs eszközök használatát ezért első lépésként a központi beszerző szervek számára kell kötelezővé tenni, és emellett az egész Európai Unióban elő kell segíteni az e gyakorlathoz való közeledést. Ezután egy 30 hónapos átmeneti időszakot követően valamennyi közbeszerzési eljárásra vonatkozóan általánosan be kell vezetni az elektronikus kommunikációs eszközök alkalmazásának a kötelezettségét.

(82)

Amikor különböző tagállambeli közszolgáltató ajánlatkérők közösen ítélnek oda közbeszerzési szerződéseket, jelenleg a nemzeti jogszabályok ütközései miatt konkrét jogi nehézségekkel kell szembenézniük. Annak ellenére, hogy a 2004/17/EK irányelv hallgatólagosan megengedte a határokon átnyúló közös közbeszerzést, a közszolgáltató ajánlatkérők számára továbbra is jelentős jogi és gyakorlati problémákat jelent, hogy más tagállamok központi beszerző szerveitől vásároljanak, vagy közösen ítéljék oda a közbeszerzési szerződéseket. Annak érdekében, hogy a közszolgáltató ajánlatkérők maximálisan kihasználhassák a belső piacban rejlő lehetőségeket a méretgazdaságosság, valamint az előnyök és a kockázatok megosztása szempontjából, nem utolsósorban azon innovatív projektek esetében, amelyek az egyetlen közszolgáltató ajánlatkérő által ésszerűen vállalhatónál több kockázattal járnak, a fenti nehézségeket orvosolni kell. Ezért a határokon átnyúló közös közbeszerzésre vonatkozó új szabályokat kell megállapítani, amelyek megkönnyítik a közszolgáltató ajánlatkérők közötti együttműködést, valamint a beszállítók és szolgáltatók számára szóló, határokon átnyúló üzleti lehetőségek teremtésével elősegítik a belső piac előnyeinek jobb kihasználását. Ezekben a szabályokban meg kell határozni a központi beszerző szervek határokon átnyúló igénybevételének a feltételeit, és ki kell jelölni a határokon átnyúló közös eljárások eseteiben alkalmazandó közbeszerzési jogot, beleértve a jogorvoslatra alkalmazandó jogot, kiegészítve ezáltal az 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 21 ) kollíziós szabályait. Emellett a különböző tagállamok közszolgáltató ajánlatkérői a nemzeti vagy uniós jog hatálya alatt közös jogi szervezeteket hozhatnak létre. Az ilyen közös közbeszerzésekre különös szabályokat kell alkotni.

A közszolgáltató ajánlatkérők nem használhatják fel a határokon átnyúló közös közbeszerzésre irányuló lehetőségeket az uniós joggal összhangban álló azon kötelező közjogi szabályok megkerülésére, amelyek az elhelyezkedésük szerinti tagállamban rájuk nézve alkalmazandók. Ilyen szabályok lehetnek például az átláthatóságra és a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezések vagy az érzékeny beszerzések nyomonkövethetőségére vonatkozó különleges előírások.

(83)

A beszerzők által kidolgozott műszaki leírásoknak lehetővé kell tenniük, hogy a közbeszerzésben verseny valósuljon meg, valamint hogy teljesüljenek a fenntarthatósági célkitűzések. E célból lehetővé kell tenni a piacon jelen lévő műszaki megoldások, szabványok és műszaki leírások sokféleségét tükröző ajánlatok benyújtását, ideértve az építési beruházásokhoz, árukhoz és szolgáltatásokhoz kötődő gyártási folyamatok életciklusával és fenntarthatóságával kapcsolatos teljesítménykritériumokra épülő megoldásokat, szabványokat és előírásokat is.

Ennek megfelelően a műszaki leírásokat olyan módon kell összeállítani, amely kivédi a verseny olyan követelmények révén történő mesterséges korlátozását, amelyek egy konkrét gazdasági szereplőnek kedveznek azáltal, hogy az adott gazdasági szereplő által rendszerint kínált áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások fő jellemzőit tükrözik. A műszaki leírásoknak a funkcionális és teljesítménybeli követelmények megadásával történő összeállítása általában lehetővé teszi e cél lehető legmegfelelőbb módon történő megvalósítását. A funkcionalitáshoz és a teljesítményhez kapcsolódó követelmények az innovációnak is kedvező eszközök a közbeszerzés során, amelyeket a lehető legszélesebb körben alkalmazni kell. Amennyiben európai szabványra vagy annak hiányában nemzeti szabványra történik hivatkozás, a közszolgáltató ajánlatkérőnek el kell bírálnia a más egyenértékű szabályokon alapuló azon ajánlatokat, amelyek megfelelnek a közszolgáltató ajánlatkérő követelményeinek, és a biztonság tekintetében is egyenértékűek. Az előírt jelöléssel való egyenértékűség bizonyítása a gazdasági szereplő felelőssége.

Az egyenértékűség bizonyításához lehetővé kell tenni annak megkövetelését az ajánlattevőktől, hogy nyújtsanak be valamely harmadik személy által hitelesített bizonyítékot. Mindazonáltal más megfelelő bizonyítási eszközöknek – például a gyártó technikai dossziéjának – a használatát is meg kell engedni, ha az érintett gazdasági szereplő nem jut hozzá ilyen tanúsítványokhoz vagy vizsgálati eredményekhez, illetve nincs lehetősége azoknak az adott határidőn belül történő megszerzésére, feltéve, hogy az érintett gazdasági szereplő ezzel bizonyítja, hogy az építési beruházás, szállítandó áru vagy nyújtandó szolgáltatás megfelel a műszaki leírásban meghatározott követelményeknek vagy kritériumoknak, az odaítélési szempontoknak vagy a szerződésteljesítési feltételeknek.

(84)

Minden olyan közbeszerzés esetében, amelyet személyek általi felhasználásra szánnak, akár a nagyközönség, akár a közszolgáltató ajánlatkérő alkalmazottai általi felhasználásra, a közszolgáltató ajánlatkérőnek – a megfelelően indokolt eseteket kivéve – olyan műszaki leírást kell összeállítania, amelyben figyelembe veszi a fogyatékossággal élők számára való hozzáférhetőség szempontját és az egyetemes tervezés követelményeit.

(85)

Lehetővé kell tenni, hogy azok a közszolgáltató ajánlatkérők, amelyek sajátos környezetvédelmi, szociális vagy egyéb jellemzőkkel rendelkező építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokat kívánnak beszerezni, hivatkozhassanak bizonyos jelölésekre, mint például az európai ökocímkére, nemzeti vagy nemzetközi ökocímkékre vagy bármely más jelölésre, feltéve, hogy a jelölésre vonatkozó követelmények kapcsolódnak a szerződés tárgyához, például a termék leírásához és megjelenéséhez, ideértve a csomagolási követelményeket is. Elengedhetetlen továbbá, hogy az említett követelményeket objektíven ellenőrizhető kritériumok alapján fogalmazzák meg és fogadják el, mégpedig olyan eljárással, amelyben részt vehetnek az érdekeltek – úgymint a kormányzati szervek, a fogyasztók, a gyártók, a forgalmazók és a környezetvédelmi szervezetek –, továbbá elengedhetetlen, hogy a jelölés minden érdekelt fél számára hozzáférhető és elérhető legyen. Egyértelművé kell tenni, hogy az érdekelt felek lehetnek közjogi vagy magánjogi szervek, vállalkozások vagy tartozhatnak a nem kormányzati szervezetek (azaz a kormányzat részét nem képező és hagyományos nyereségérdekelt vállalkozásnak nem számító szervezetek) bármelyik típusába.

Továbbá egyértelművé kell tenni azt is, hogy egyes meghatározott nemzeti vagy kormányzati szervek vagy szervezetek részt vehetnek olyan jelölési követelmények kidolgozásában, amelyeket a hatóságok által végzett beszerzés összefüggésében alkalmazni lehet anélkül, hogy ezek a szervek vagy szervezetek elvesztenék harmadik személynek minősülő jogállásukat. A jelölésekre való hivatkozások nem eredményezhetik az innováció korlátozását.

(86)	A műszaki leírások kidolgozása során a közszolgáltató ajánlatkérőknek figyelembe kell venniük az adatvédelmi jog területén az uniós jogból eredő követelményeket, nevezetesen a személyes adatok feldolgozásának megtervezésével összefüggésben (beépített adatvédelem).

(87)

A közbeszerzésnek igazodnia kell a kkv-k igényeihez. A közszolgáltató ajánlatkérőknek használniuk kellene azt a bevált gyakorlatokat tartalmazó kódexet, amelyet a Bizottság „A kkv-k közbeszerzési szerződésekhez való hozzáférését elősegítő európai legjobb gyakorlatok gyűjteménye” című, 2008. június 25-i munkadokumentumában tett közzé, és amely iránymutatást nyújt a közszolgáltató ajánlatkérők számára arról, hogyan használhatják fel a közbeszerzés kereteit úgy, hogy megkönnyítsék a kkv-k közbeszerzésben való részvételét. Ebből a célból kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a szerződéseket részekre lehet osztani. A részekre bontás végezhető mennyiségi alapon, amikor is az egyedi szerződések nagyságának meghatározásakor jobban figyelembe veszik a kkv-k kapacitását, vagy minőségi alapon, a különböző érintett ágazatoknak és szakosításoknak megfelelően, amikor az egyedi szerződések tartalmát igazítják erőteljesebben a specializálódott kkv-szektorokhoz, vagy a különböző egymásra következő projektszakaszok alapján. A közszolgáltató ajánlatkérő számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy szabadon határozza meg az egyes részek nagyságát és tárgyát, továbbá hogy a beszerzés tervezett értékének számítására vonatkozó szabályokkal összhangban egyes részeket az ezen irányelvben megállapított eljárások alkalmazása nélkül ítéljen oda.

A tagállamok részére meg kell hagyni azt a lehetőséget, hogy még jobban megkönnyítsék a kkv-k bevonását a közbeszerzési piacra egyrészt azáltal, hogy bevezetik azt a kötelezettséget, amely szerint mérlegelni kell a szerződések több kisebb szerződésre bontásának célszerűségét, vagy hogy a közszolgáltató ajánlatkérőket kötelezik arra, hogy indokolják a döntésüket, ha nem tagolják a szerződéseket részekre, illetve hogy bizonyos feltételek esetén kötelezővé teszik a részekre bontást. Ugyanebből a célból azt is engedélyezni kell a tagállamok számára, hogy az alvállalkozók közvetlen kifizetésére szolgáló mechanizmusokról rendelkezzenek.

(88)

Ha a szerződéseket részekre osztották, a közszolgáltató ajánlatkérők számára engedélyezni kell, hogy – például a verseny fenntartása vagy a beszerzés megbízhatóságának a garantálása érdekében – korlátozzák azon részek darabszámát, amelyekre valamely gazdasági szereplő ajánlatot nyújthat be; ezenkívül engedélyezni kell számukra azt is, hogy korlátozzák az egyetlen pályázónak odaítélhető részek számát is.

Ugyanakkor a kkv-k közbeszerzési szerződésekhez való hozzáférésének elősegítésére irányuló célkitűzés elérését akadályozhatja az, ha a közszolgáltató ajánlatkérőknek kötelező lenne a szerződést részenként odaítélni még akkor is, ha ez azzal jár, hogy lényegesen kevésbé kedvező megoldásokat kell elfogadniuk ahhoz képest, mintha a részek közül többet vagy az összes részt csoportosítva ítélik oda. Abban az esetben, ha előzetesen egyértelmű utalás történt arra, hogy lehetőség van ennek a módszernek az alkalmazására, akkor lehetőséget kell biztosítani a közszolgáltató ajánlatkérőknek arra, hogy az ajánlatokat összehasonlító értékelésnek vessék alá annak megállapítása céljából, hogy egy konkrét ajánlattevő által a részek konkrét kombinációjára vonatkozóan benyújtott ajánlatok egészükben véve jobban megfelelnek-e az e részek tekintetében az ezen irányelvnek megfelelően meghatározott odaítélési szempontoknak, mint az érintett különálló részek vonatkozásában benyújtott ajánlatok külön-külön vizsgálva. Amennyiben igen, lehetővé kell tenni, hogy a közszolgáltató ajánlatkérők olyan szerződést ítéljenek oda az érintett ajánlattevőnek, amely egybefogja a szóban forgó részeket. Egyértelművé kell tenni, hogy a közszolgáltató ajánlatkérőknek úgy kell elvégezniük ezeket az összehasonlító értékeléseket, hogy először minden egyes rész esetében megállapítják, hogy melyek azok az ajánlatok, amelyek a leginkább megfelelnek a vonatkozó odaítélési szempontoknak, ezt követően pedig összehasonlítják azokat az egy konkrét ajánlattevő által a részek konkrét kombinációjára vonatkozóan benyújtott, egészükben vett ajánlatokkal.

(89)

Az eljárások gyorsítása és hatékonyabbá tétele érdekében a közbeszerzési eljárásokban való részvételre a lehető legrövidebb határidőket kell megállapítani, anélkül azonban, hogy indokolatlan akadályokat állítanának az egész belső piac gazdasági szereplői és különösen a kkv-k hozzáférése elé. Ezért szem előtt kell tartani, hogy az ajánlatok és a részvételi jelentkezések beérkezési határidejének meghatározásakor a közszolgáltató ajánlatkérőnek figyelembe kell vennie különösen a szerződés összetettségét és az ajánlatok elkészítéséhez szükséges időt, még abban az esetben is, ha emiatt a határidők hosszabbak lesznek az ezen irányelvben megállapított minimumoknál. Másrészt viszont az elektronikus tájékoztatási és kommunikációs eszközök használata – különösen, ha a közbeszerzési dokumentumok összességét elektronikus úton bocsátják a gazdasági szereplők, a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők rendelkezésére –, valamint az elektronikus úton folytatott kommunikáció fokozza az átláthatóságot, és idő takarítható meg vele. Ezért rendelkezni kell a nyílt közbeszerzési eljárásokra vonatkozó minimális határidők csökkentéséről, mégpedig a közbeszerzésről szóló megállapodásban foglalt szabályoknak megfelelően és azzal a feltétellel, hogy azok összeegyeztethetők legyenek az uniós szinten meghatározott konkrét adatátviteli móddal. Ezenkívül a közszolgáltató ajánlatkérőknek lehetőséget kell kapniuk arra, hogy még jobban lerövidítsék a nyílt eljárásokban az ajánlatok beérkezésére megszabott határidőt olyan esetekben, amikor valamely sürgősségi helyzetben a nyílt eljárásokra vonatkozó rendes határidők ugyan nem tarthatók, viszont lehetőség van rövidített határidős nyílt eljárás lebonyolítására. Kizárólag kivételes körülmények között, amikor az érintett közszolgáltató ajánlatkérő által előre nem látható és neki fel nem róható események előidézte rendkívül sürgős helyzetben még rövidített határidőkkel sincs mód rendes eljárás lefolytatására, engedélyezhető a közszolgáltató ajánlatkérők számára – amennyiben feltétlenül szükséges –, hogy felhívás nélküli tárgyalásos eljárás keretében ítéljék oda a szerződéseket. Ilyen eset állhat elő olyankor, amikor természeti katasztrófa következtében azonnali intézkedésre van szükség.

(90)

Egyértelművé kell tenni, hogy annak biztosítása érdekében, hogy a gazdasági szereplőknek elegendő idő álljon rendelkezésükre ahhoz, hogy a kiírásnak megfelelő ajánlatokat készítsenek, szükség lehet az eredetileg kitűzött határidők meghosszabbítására. Erre különösen abban az esetben kerülhet sor, ha a közbeszerzési dokumentumokat jelentős mértékben módosították. Azt is pontosan meg kell határozni, hogy ebben az összefüggésben jelentős mértékű módosításnak számítanak az olyan módosítások, amelyek különösen a műszaki leírást érintik, és amelyek megértéséhez és megfelelő megválaszolásához a gazdasági szereplőknek további időre lesz szükségük. Világossá kell azonban tenni, hogy ezek a módosítások nem lehetnek annyira lényeges módosítások, amelyek miatt engedélyezni lehetett volna az eredetileg kiválasztott részvételre jelentkezők körének más részvételre jelentkezőkkel történő bővítését, vagy amelyek további résztvevőket ösztönöztek volna a közbeszerzési eljárásban való részvételre. Erre különösen abban az esetben kerülhet sor, ha a szerződés vagy keretmegállapodás jellege érdemben megváltozik az eredetileg a közbeszerzési dokumentumokban meghatározotthoz képest.

(91)

Egyértelművé kell tenni, hogy a közszolgáltató ajánlatkérők anélkül kötelesek tájékoztatást küldeni a közbeszerzési eljárás folyamán hozott bizonyos döntéseikről – beleértve azon döntést, hogy a szerződést nem ítélik oda, vagy nem kötnek keretmegállapodást –, hogy a részvételre jelentkezőknek vagy ajánlattevőknek ezt kérniük kellene. Emlékeztetni kell arra is, hogy a 92/13/EGK tanácsi irányelv ( 22 ) előírja, hogy a közszolgáltató ajánlatkérők kötelesek – szintén anélkül, hogy a részvételre jelentkezőknek vagy ajánlattevőknek ezt kérniük kellene – az érintett ajánlattevőknek vagy részvételre jelentkezőknek megküldeni a közbeszerzési eljárás során hozott egyes központi döntések lényeges indokainak az összefoglalását. Végezetül azt is világossá kell tenni, hogy a részvételre jelentkezőket és ajánlattevőket fel kell jogosítani arra, hogy részletesebb tájékoztatást kérjenek az említett indokokkal kapcsolatban, és a közszolgáltató ajánlatkérők kötelesek legyenek ezt a tájékoztatást megadni, kivéve, ha alapos okuk van az ellenkezőjére. Az alapos okokat ezen irányelvben meg kell állapítani. Annak érdekében, hogy az ajánlattevőkkel folytatott tárgyalásokat és párbeszédeket is magukban foglaló közbeszerzési eljárások során garantált legyen a szükséges átláthatóság, az érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevőket –, kivéve, ha alapos okuk van ennek ellenkezőjére – fel kell jogosítani arra, hogy tájékoztatást kérjenek az eljárás lebonyolításáról és előrehaladásáról.

(92)

Amennyiben összeegyeztethető a tisztességes kereskedelmi gyakorlat biztosításának célkitűzésével, és biztosítani lehet a maximális rugalmasságot, helyénvaló rendelkezni a 2014/24/EU irányelv alkalmazásáról az olyan követelmények tekintetében, amelyek a gazdasági és pénzügyi képességeket és az igazolásokat érintik. Ezért a közszolgáltató ajánlatkérők számára lehetővé kell tenni az abban az irányelvben meghatározott kiválasztási szempontok alkalmazását, viszont ha ezt megteszik, akkor alkalmazniuk kell egyéb rendelkezéseket is, amelyek nevezetesen a legkisebb árbevételre vonatkozó követelmények felső küszöbértékével, valamint az egységes európai közbeszerzési irat használatával kapcsolatosak.

(93)

A közszolgáltató ajánlatkérők számára lehetővé kell tenni, hogy a szerződések teljesítésének tartamára előírják a környezetvédelmi vezetési intézkedések vagy rendszerek alkalmazását. A környezetvédelmi vezetési rendszerek, függetlenül attól, hogy azokat nyilvántartásba vették-e olyan uniós jogi eszközök alapján, mint például az 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 23 ), igazolhatják, hogy a gazdasági szereplőnek megvan a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága. A valamely gazdasági szereplő által az azonos szintű környezetvédelem biztosítása céljából bevezetett intézkedések leírását a nyilvántartásba vett környezetvédelmi vezetési rendszerek alternatívájaként a bizonyíték egy formájaként kell elfogadni, ha az érintett gazdasági szereplő nem rendelkezik hozzáféréssel az ilyen, nyilvántartásba vett környezetvédelmi vezetési rendszerekhez, vagy az adott határidőn belül nincs lehetősége a nyilvántartásba vételre.

(94)

Az odaítélési szempontok fogalma központi szerepet játszik ebben az irányelvben, ennek megfelelően a vonatkozó rendelkezéseket a lehető legegyszerűbb és legvilágosabb módon kell megfogalmazni. Ebből a célból alapfogalomként alkalmazni lehet „az összességében legelőnyösebb ajánlat” terminust, mivel végeredményben minden nyertes ajánlatot az alapján választanak ki, hogy az adott közszolgáltató ajánlatkérő megítélése szerint az ajánlatok közül melyik kínálja a legelőnyösebb feltételeket. Annak érdekében, hogy a fenti fogalmat ne lehessen összetéveszteni a 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelvekben jelenleg „gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat”-ként – angol nyelven a két terminus megegyezik – ismert odaítélési szemponttal, ennek a fogalomnak a leírására másik terminust, vagyis a „legjobb ár-minőség arány” terminust kell használni. Következésképpen azt az említett két irányelvre vonatkozó kialakult ítélkezési gyakorlattal összhangban kell értelmezni, kivéve, ha ebben az irányelvben egy érdemben egyértelműen eltérő megoldás szerepel.

(95)

Az ajánlatokat olyan objektív szempontok alapján kell odaítélni, amelyek biztosítják az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elvének a betartását annak érdekében, hogy így garantálva legyen az ajánlatok relatív értékének egymással való objektív összehasonlítása és tényleges versenyfeltételek között meg lehessen határozni, hogy melyik ajánlat az összességében legelőnyösebb ajánlat. Kifejezetten elő kell írni, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot a legjobb ár- minőség arány alapján kell kiválasztani, amelynek minden esetben tartalmaznia kell egy ár- vagy költségelemet. Azt is egyértelművé kell tenni, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelése elvégezhető kizárólagosan az ár vagy a költséghatékonyság alapján is. Továbbá arra is emlékeztetni kell, hogy a közszolgáltató ajánlatkérők műszaki leírások vagy szerződésteljesítési feltételek alkalmazásával szabadon határozhatnak meg megfelelő minőségi standardokat.

Annak elősegítése érdekében, hogy a közbeszerzés során fokozottan előtérbe kerüljön a minőség, a tagállamok számára engedélyezni kell, hogy – amennyiben szükségesnek tartják – megtiltsák vagy korlátozzák azt, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelése során csak az ár vagy a költség szempontját vegyék figyelembe.

Annak érdekében, hogy az ajánlatok odaítélése során érvényesüljön az egyenlő bánásmód elve, a közszolgáltató ajánlatkérőket kötelezni kell arra, hogy biztosítsák az ahhoz szükséges átláthatóságot, hogy valamennyi ajánlattevő ésszerűen tájékozódhasson a szerződés odaítélésére alkalmazott szempontokról és szabályokról. A közszolgáltató ajánlatkérőket ezért kötelezni kell arra, hogy megadják az odaítélési szempontokat és az egyes szempontokhoz rendelt relatív súlyozást. Mindazonáltal a közszolgáltató ajánlatkérők részére – kellően indokolt esetben, amelyre magyarázatot kell tudniuk adni – engedélyezni kell, hogy ne tüntessék fel az odaítélési szempontok súlyozását, amennyiben a súlyozás, különösen a szerződés összetettsége miatt, nem állapítható meg előre. Ilyen esetekben a szempontokat csökkenő fontossági sorrendben kell megadniuk.

(96)

Az EUMSZ 11. cikke értelmében a környezetvédelmi előírásokat be kell illeszteni az uniós politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába, különösen a fenntartható fejlődés előmozdítása érdekében. Ezen irányelv tisztázza, hogy a közszolgáltató ajánlatkérők hogyan járulhatnak hozzá a környezet védelméhez és a fenntartható fejlődés elősegítéséhez úgy, hogy eközben szerződéseikkel biztosítják a legjobb ár–érték arányt.

(97)

A legjobb ár- minőség arány értékelése során a közszolgáltató ajánlatkérőknek meg kell határozniuk a szerződés tárgyával összefüggő azon gazdasági és minőségi odaítélési szempontokat, amelyek alapján értékelni fogják az ajánlatokat abból a célból, hogy megtalálják a közszolgáltató ajánlatkérő szempontjából összességében legelőnyösebb ajánlatot. E szempontoknak tehát lehetővé kell tenniük, hogy az egyes ajánlatok kínálta teljesítményszintek a szerződésnek a műszaki leírásban meghatározott tárgyának fényében összehasonlíthatók legyenek. A legjobb ár- minőség arányra vonatkozóan ez az irányelv tartalmazza a lehetséges odaítélési szempontok nem teljes körű felsorolását. A közszolgáltató ajánlatkérőket arra kell ösztönözni, hogy olyan odaítélési szempontokat válasszanak, amelyek kiváló minőségű és az igényeiknek a lehető legjobban megfelelő építési beruházások, áruk és szolgáltatások beszerzését teszik lehetővé.

A választott odaítélési szempontok nem ruházhatnak korlátlan választási szabadságot a közszolgáltató ajánlatkérőre, továbbá biztosítaniuk kell a tényleges és tisztességes verseny lehetőségét, és olyan követelményeknek kell hozzájuk tartozniuk, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által benyújtott információk hatékony ellenőrzését.

Az összességében legelőnyösebb ajánlat azonosítása érdekében az ajánlatok odaítélésére vonatkozó döntés nem alapulhat kizárólag nem költségjellegű szempontokon. Ezért a minőségi szempontok mellett költségszempontot is meg kell állapítani, amely a közszolgáltató ajánlatkérő választása szerint lehet az ár vagy költséghatékonysági megközelítés, mint például az életciklusköltségek meghatározása. Az odaítélési szempontok azonban nem sérthetik a bizonyos szolgáltatások díjazásának vagy egyes termékek rögzített árának a meghatározásáról szóló tagállami rendelkezések alkalmazását.

(98)

Amennyiben a nemzeti rendelkezések meghatározzák egyes szolgáltatások díjazását vagy rögzítik egyes termékek árát, egyértelművé kell tenni, hogy továbbra is meg lehet határozni az ár-érték arányt más, a puszta ártól vagy díjazástól eltérő tényezők alapján. A szóban forgó szolgáltatástól vagy terméktől függően e tényezők között szerepelhetnek a szállítási és fizetési feltételek, a vevőszolgálattal kapcsolatos vonatkozások (pl. a szaktanácsadási és helyettesítést biztosító szolgáltatások nagyságrendje) vagy környezeti vagy társadalmi vonatkozások (pl. hogy a könyveket újrahasznosított vagy fenntartható módon kitermelt fából előállított papírra nyomtatták-e, mekkorák a környezeti externáliáknak betudható költségek, vagy hogy elmondható-e, hogy a hátrányos helyzetű személyeknek vagy a kiszolgáltatott helyzetben lévő társadalmi csoportokhoz tartozó személyeknek a szerződés teljesítésével megbízott személyek közé történő társadalmi integrálása megvalósul). Tekintve, hogy számos lehetőség van az ár-érték arány érdemi kritériumok alapján történő értékelésére, el kell kerülni a szerződésnek kizárólag sorshúzás alapján történő odaítélését.

(99)

Amennyiben az alkalmazotti állomány színvonala lényeges a szerződés teljesítési színvonala szempontjától, a közszolgáltató ajánlatkérők számára lehetővé kell tenni, hogy a szóban forgó szerződés teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány szervezetét, képzettségét és tapasztalatait is odaítélési szempontként írják elő, mivel ez hatással lehet a szerződés teljesítésének a színvonalára, következésképpen az ajánlat gazdasági értékére. Ez az eset fordulhat elő a szellemi szolgáltatásokra irányuló szerződésekkel, mint például a tanácsadással vagy az építészeti szolgáltatásokkal kapcsolatban. Az e lehetőséggel élő közszolgáltató ajánlatkérőknek megfelelő kötelmi jogi eszközökkel biztosítaniuk kell, hogy a szerződés teljesítésére kijelölt személyi állomány ténylegesen megfeleljen az előírt színvonalbeli követelményeknek, és ezt a személyzetet kizárólag a közszolgáltató ajánlatkérő jóváhagyásával lehessen lecserélni, amelynek ellenőriznie kell, hogy a csereszemélyzet ugyanolyan színvonalat képes biztosítani.

(100)

Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez rendkívül fontos, hogy teljes mértékben kihasználják a közbeszerzésben rejlő lehetőséget. Ebben az összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy a közbeszerzés központi szerepet játszik az innováció előmozdításában, amely rendkívül fontos a jövőbeli európai növekedés szempontjából. Az egyes ágazatok és piacok közötti jelentős eltérések miatt azonban nem lenne helyénvaló általánosan érvényes kötelező előírásokat megállapítani a környezetvédelmi, szociális és innovatív beszerzések esetében.

Az uniós jogalkotás már megállapított néhány, bizonyos célkitűzések elérését célzó kötelező közbeszerzési követelményt a közúti járművek (a 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 24 )) és az irodai berendezések (a 106/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 25 )) ágazatában. Emellett számottevő előrelépés történt az életciklusköltségekkel kapcsolatos közös módszerek meghatározása terén.

Helyénvalónak tűnik ezért az ezen az úton való továbbhaladás, az ágazati jogalkotásra hagyva a kötelező célkitűzések és tervek meghatározását az adott ágazatban uralkodó sajátos politikák és feltételek függvényében; ugyancsak helyénvalónak tűnik az életciklusköltségek európai megközelítésének fejlesztését és használatát ösztönözni, még inkább alátámasztva ezzel a közbeszerzésnek a fenntartható növekedés támogatását célzó alkalmazását.

(101)

Az említett ágazatspecifikus intézkedések mellett a 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelvet úgy kell kiigazítani, hogy a közszolgáltató ajánlatkérők felhatalmazást kapjanak arra, hogy beszerzési stratégiájukban az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítására törekedjenek. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy a közszolgáltató ajánlatkérők felhasználhatják az életciklusköltségekkel kapcsolatos megközelítést az összességében legelőnyösebb ajánlat és a legalacsonyabb költség meghatározására, kivéve, ha az értékelés során kizárólag az ár szempontját veszik figyelembe. Az életciklusköltségek fogalma magában foglalja az építési beruházások, az áruk vagy a szolgáltatások életciklusa során felmerülő összes költséget.

Ebbe beletartoznak a belső költségek – például az elvégzendő kutatási, a fejlesztési, termelési, szállítási, használati, karbantartási és az életciklus végi ártalmatlanítási költségek –, továbbá ideszámíthatók a környezeti externáliáknak – például a termék előállításához felhasznált nyersanyagok kitermelése során keletkező vagy maga a termék vagy előállítása által okozott szennyezésnek – betudható költségek, amennyiben azok pénzben kifejezhetők és monitoring alá vonhatók. Azokat a módszereket, amelyekkel a közszolgáltató ajánlatkérők meghatározhatják a környezeti externáliáknak betudható költségeket, objektív és megkülönböztetéstől mentes módon, előre kell kialakítani, és minden érdekelt számára hozzáférhetővé kell tenni. Ezek a módszerek megállapíthatók tagállami, regionális vagy helyi szinten, de annak érdekében, hogy személyre szabott módszertanok miatt ne torzulhasson a verseny, általánosnak kell maradniuk abban az értelemben, hogy nem hozhatók létre kifejezetten egy adott közbeszerzési eljárás számára. Az áruk vagy szolgáltatások egyes kategóriáihoz kapcsolódó életciklusköltségek kiszámítására uniós szinten közös módszereket kell kialakítani. Ha ilyen közös módszerek kialakítására kerül sor, akkor használatukat kötelezővé kell tenni.

Ezen túlmenően meg kell vizsgálni, hogy ki lehet-e dolgozni közös módszert a társadalmi életciklusköltségek meghatározására, figyelembe véve az olyan meglévő módszereket, mint az ENSZ Környezetvédelmi Programja keretében elfogadott „Iránymutatások a termékek társadalmi életciklusának értékeléséhez”.

(102)

Ezenkívül annak érdekében, hogy a szociális és a környezetvédelmi megfontolások erőteljesebben beépüljenek a közbeszerzésbe, a közszolgáltató ajánlatkérők számára lehetővé kell tenni, hogy a közbeszerzés tárgyát képező építési beruházásokkal, árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban minden tekintetben és – a termékhez szükséges nyersanyagok kinyerésétől a termék értékesítésének szakaszáig – életciklusuk bármely szakaszára vonatkozóan meghatározzanak odaítélési szempontokat és szerződésteljesítési feltételeket, beleértve a szóban forgó építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások előállításának, nyújtásának vagy kereskedelmének és kereskedelmi feltételeinek konkrét folyamatában vagy életciklusuk egy későbbi szakaszában lejátszódó konkrét folyamatokban szerepet játszó tényezőket, még abban az esetben is, ha ezek a tényezők nem képviselnek lényeges elemet. Az ilyen előállítási vagy szolgáltatásnyújtási folyamatra vonatkozó követelmény és feltétel lehet például annak előírása, hogy a vásárolt termékek gyártása során nem használhattak fel mérgező vegyi anyagokat, vagy hogy a vásárolt szolgáltatásokat energiahatékony gépek felhasználásával kell nyújtani.

Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban ezek közé tartoznak azok az odaítélési szempontok vagy szerződésteljesítési feltételek, amelyek értelmében az odaítélendő szerződés teljesítése folyamán tisztességes kereskedelemből származó termékeket kell szállítani vagy felhasználni. A környezetvédelmi megfontolásokkal kapcsolatos szerződésteljesítési feltételek között szerepelhetnek például a termékek szállítása, csomagolása és megsemmisítése, építési beruházásokra és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében pedig a hulladékminimalizálás vagy az erőforrás-hatékonyság.

Mindazonáltal az a feltétel, hogy kapcsolat álljon fenn a szerződés tárgyával, kizárja az általános vállalati politikára vonatkozó szempontokat és feltételeket, amelyek nem tekinthetők a vásárolt építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások előállításának vagy nyújtásának konkrét folyamatát jellemző tényezőnek. Ezért a közszolgáltató ajánlatkérők számára nem engedélyezhető, hogy megköveteljék az ajánlattevőktől bizonyos vállalati szociális vagy környezetvédelmi felelősségi szakpolitika meglétét.

(103)

Lényeges, hogy az előállítási folyamat szociális aspektusaival kapcsolatos odaítélési szempontok vagy szerződésteljesítési feltételek a szerződés alapján nyújtandó építési beruházásokra, árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozzanak. E kritériumokat és feltételeket a 96/71/EK irányelvvel – annak az Európai Unió Bírósága általi értelmezésével – összhangban kell alkalmazni, továbbá nem választhatók meg és nem alkalmazhatók olyan módon, amely közvetve vagy közvetlenül hátrányosan megkülönböztetné a más tagállambeli vagy a közbeszerzésről szóló megállapodásban, illetve az Unió által is aláírt szabadkereskedelmi megállapodásokban részes harmadik országbeli gazdasági szereplőket. A 96/71/EK irányelvben szabályozott alapvető munkafeltételekre vonatkozó előírásoknak – mint például a minimális bérszint – az említett irányelv keretében az uniós joggal összhangban alkalmazott nemzeti jogszabályokban vagy kollektív szerződésekben megállapított szinten kell maradniuk.

A szerződésteljesítési feltételek szolgálhatják továbbá azt a célt is, hogy előmozdítsák a nők és a férfiak közötti munkahelyi egyenlőséget, a nők nagyobb arányú munkaerő-piaci részvételét, a munka és a magánélet összeegyeztetését, a környezetnek és az állatok jólétének a védelmét, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapvető egyezményeinek a tényleges betartását és a nemzeti jogszabályokban előírtnál több hátrányos helyzetű munkavállaló felvételét.

(104)

Az odaítélési szempontok vagy szerződésteljesítési feltételek között szerepelhetnek olyan intézkedések is, amelyek célja az előállítási folyamatban részt vevő alkalmazottak egészségének védelme, a szerződés teljesítésére kijelölt személyek közül a hátrányos helyzetűek, illetve a sérülékeny csoportokba tartozók társadalmi beilleszkedésének a támogatása vagy a szóban forgó szerződéshez szükséges készségekkel kapcsolatos képzés, feltéve, hogy ezek az intézkedések a szerződés alapján nyújtandó építési beruházásokhoz, árukhoz vagy szolgáltatásokhoz kapcsolódnak. E szempontok vagy feltételek közé tartozhat például, többek között, a hosszú ideje állást keresők alkalmazása, vagy az odaítélendő szerződés teljesítésének keretében munkanélküliek vagy fiatalok képzését célzó intézkedések végrehajtása. A közszolgáltató ajánlatkérők a műszaki leírásokban előírhatnak a szóban forgó terméket vagy szolgáltatást közvetlenül jellemző követelményeket, például a fogyatékossággal élő személyek számára való hozzáférhetőséget vagy a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást.

(105)

Közbeszerzési szerződés nem ítélhető oda olyan gazdasági szereplőnek, amely bűnszervezetben vesz részt, vagy amelyet korrupció, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás, terrorcselekmény, pénzmosás, vagy a terrorizmus finanszírozásának vádjával bűnösnek találtak. Az adók vagy a társadalombiztosítási járulékok fizetésének elmulasztását uniós szinten ugyancsak kötelező kizárással kell szankcionálni. A tagállamok számára azonban lehetővé kell tenni, hogy az ettől a kötelező kizárástól való eltérésről rendelkezzenek olyan kivételes helyzetekben, amikor nyomós közérdekből elengedhetetlen a szerződés odaítélése. Ez az eset fordulhat elő például olyankor, ha sürgősen szükséges oltóanyagokat vagy vészhelyzetben használható berendezéseket csak egyetlen olyan gazdasági szereplőtől lehet megvásárolni, amelyet valamely okból kötelezően ki kellene zárni. Lévén, hogy azok a közszolgáltató ajánlatkérők, amelyek nem ajánlatkérő szervek, nem feltétlenül férhetnek hozzá az ügy vitathatatlan bizonyítékaihoz, indokolt ezen ajánlatkérőkre bízni annak eldöntését, hogy alkalmazzák-e a 2014/24/EU irányelvben felsorolt kizárási szempontokat. A 2014/24/EU irányelv 57. cikke (1) és (2) bekezdésének alkalmazására vonatkozó kötelezettség ezért csak azokat a közszolgáltató ajánlatkérőket terheli, amelyek ajánlatkérő szervek.

(106)

A közszolgáltató ajánlatkérők számára továbbá biztosítani kell annak lehetőségét, hogy kizárják a megbízhatatlannak bizonyult gazdasági szereplőket, például akik megsértették a környezetvédelmi vagy a szociális kötelezettségeiket, beleértve a fogyatékossággal élő személyek számára való akadálymentességre vonatkozó szabályokat és a súlyos szakmai kötelességszegés egyéb formáit, mint például a versenyszabályok vagy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértését. Egyértelművé kell tenni, hogy a súlyos szakmai kötelességszegés kétségessé teheti az adott gazdasági szereplő integritását, és ezáltal alkalmatlanná teheti a gazdasági szereplőt arra, hogy közbeszerzési szerződéseket ítéljenek oda neki, függetlenül attól, hogy egyébként rendelkezne-e a szerződés teljesítéséhez szükséges technikai és gazdasági képességekkel.

Szem előtt tartva, hogy a közszolgáltató ajánlatkérő fogja viselni a felelősséget az esetleges hibás döntésének a következményeiért, lehetőséget kell kapnia arra is, hogy súlyos szakmai kötelességszegésnek minősítse azt az esetet, amikor – a kötelező kizárási okok fennállásáról szóló végleges és kötelező erejű döntés meghozatala előtt – bármilyen megfelelő módon bizonyítani tudja, hogy a gazdasági szereplő megszegte kötelezettségeit, beleértve az adók és a társadalombiztosítási járulékok befizetésével kapcsolatos kötelezettségeket, kivéve, ha a nemzeti jogszabály eltérően rendelkezik. A közszolgáltató ajánlatkérőket arra is fel kell jogosítani, hogy kizárják azokat a részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket, amelyek korábbi közbeszerzési szerződések vagy más közszolgáltató ajánlatkérőkkel kötött szerződések lényeges követelményeit súlyos hiányosságokkal teljesítették, például meghiúsult a szállítás vagy a teljesítés, a szállított terméknek vagy nyújtott szolgáltatásnak olyan jelentős hibái voltak, amelyek a tervezett felhasználásra alkalmatlanná tették, vagy a gazdasági szereplő szabálytalan magatartása súlyos kétségeket ébreszt a megbízhatóságát illetően. A nemzeti jogban rendelkezni kell az ilyen kizárások maximális időtartamáról.

A fakultatív kizárási okok alkalmazása során különös figyelmet kell fordítani az arányosság elvére. A kisebb szabálytalanságok csak kivételes körülmények között vezethetnek a gazdasági szereplő kizárásához. A sorozatosan elkövetett kisebb szabálytalanságok azonban megkérdőjelezhetik a gazdasági szereplő megbízhatóságát, ami adott esetben alátámaszthatja annak kizárását.

(107)

Ha a közszolgáltató ajánlatkérők az ilyen kizárási szempontokat kötelezően alkalmazzák vagy választják, alkalmazniuk kell a 2014/24/EU irányelvet arra a lehetőségre vonatkozóan, hogy a gazdasági szereplők olyan megfelelési intézkedéseket fogadhatnak el, amelyek célja a bűncselekmények vagy kötelességszegések következményeinek orvoslása és a szabálytalan magatartás további előfordulásának hatékony megakadályozása.

(108)

Előfordulhat, hogy azok az ajánlatok, amelyek kirívóan alacsony összegűnek tűnnek az építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások tekintetében, műszakilag, gazdaságilag vagy jogilag tisztességtelen feltételezéseken vagy gyakorlatokon alapulnak. Ha az ajánlattevő nem tud kielégítő magyarázattal szolgálni, a közszolgáltató ajánlatkérő jogosult elutasítani az ajánlatot. Az elutasítást kötelezővé kell tenni azokban az esetekben, amikor a közszolgáltató ajánlatkérő megállapította, hogy a megajánlott kirívóan alacsony ár vagy költség az Unió kötelező erejű szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai, az ezekkel egyenértékű tagállami jogszabályok, illetve a nemzetközi munkajogi rendelkezések be nem tartásának a következménye.

(109)

A szerződés teljesítésének feltételei a szerződés teljesítésére vonatkozó konkrét előírások megállapítására szolgálnak. Az ajánlatok minőségének összehasonlítására szolgáló szerződés-odaítélési szempontokkal ellentétben a szerződés teljesítésének feltételei meghatározott objektív előírásnak minősülnek, amelyeknek nincs szerepük az ajánlatok elbírálásában. A szerződés teljesítésének feltételei akkor egyeztethetők össze ezzel az irányelvvel, ha sem közvetlenül, sem közvetve nem megkülönböztető jellegűek, és a szerződés tárgyához kapcsolódnak, amely felöleli az előállítás, a szolgáltatásnyújtás vagy az értékesítés konkrét folyamatában szerepet játszó összes tényezőt. A szerződés teljesítésének feltételei közé tartoznak a szerződés teljesítésének folyamatára vonatkozó feltételek, de nem tartoznak bele az általános vállalati politikához kapcsolódó előírások.

(110)

Fontos, hogy az illetékes tagállami hatóságok saját felelősségi körükön belül megfelelő eszközök – például munkaügyi ellenőrző szervek vagy környezetvédelmi szervek – révén biztosítsák, hogy az alvállalkozók betartsák a környezetvédelmi jog, a szociális jog és a munkajog terén fennálló, az uniós és a nemzeti jogból, a kollektív szerződésekből és az ezen irányelvben felsorolt nemzetközi környezetvédelmi jogi, szociális jogi és munkajogi rendelkezésekből fakadó kötelezettségeiket, feltéve, hogy e szabályok és alkalmazásuk megfelel az uniós jognak.

Bizonyos mértékű átláthatóságot kell továbbá biztosítani az alvállalkozói láncban annak érdekében, hogy a közszolgáltató ajánlatkérők tudomással bírjanak arról, hogy a megbízásuk alapján végzett építési beruházás során az építkezés területén kik vannak jelen, illetve arról, hogy a felelősségi körükbe vagy közvetlen felügyeletük alá tartozó épületekben, infrastruktúrákban vagy területeken – például városházákban, önkormányzati iskolákban, sportlétesítményekben, kikötőkben vagy autópályákon – mely vállalkozások nyújtanak szolgáltatásokat. Egyértelművé kell tenni, hogy az ezzel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség minden esetben a fővállalkozót terheli, vagy külön rendelkezések alapján, melyeket minden közszolgáltató ajánlatkérőnek bele kell foglalnia mindegyik közbeszerzési eljárásba, vagy pedig olyan kötelezettségek alapján, melyeket a tagállamok általánosan alkalmazandó rendelkezések keretében rónak a fővállalkozókra.

Egyértelművé kell tenni továbbá azt is, hogy a környezetvédelmi jog, a szociális jog és a munkajog terén fennálló, az uniós és a nemzeti jogból, a kollektív szerződésekből és az ezen irányelvben felsorolt nemzetközi környezetvédelmi jogi, szociális jogi és munkajogi rendelkezésekből – amennyiben e szabályok és alkalmazásuk megfelel az uniós jognak – fakadó kötelezettségek betartatásával kapcsolatos előírásokat alkalmazni kell minden olyan esetben, amikor valamely tagállam joga az alvállalkozók és a fővállalkozó közötti együttes felelősségről rendelkezik. Külön rendelkezni kell arról, hogy a tagállamok szigorúbb rendelkezéseket is elfogadhatnak, például kiterjeszthetik az átláthatósági követelményeket, engedélyezhetik az alvállalkozók közvetlen kifizetését vagy pedig engedélyezhetik vagy előírhatják az ajánlatkérő szervek számára annak ellenőrzését, hogy az alvállalkozók esetében nem áll fenn a gazdasági szereplők kizárását indokolttá tevő helyzetek egyike sem. Ezen intézkedések alvállalkozókra való alkalmazásakor biztosítani kell az összhangot a fővállalkozóra vonatkozó rendelkezésekkel, tehát a kötelező kizárási ok fennállása esetén a fővállalkozót kötelezni kell arra, hogy az érintett alvállalkozó helyett más alvállalkozót bízzon meg. Egyértelművé kell tenni, hogy amennyiben az ellenőrzés során nem kötelező kizárási ok fennállására derül fény, az ajánlatkérő szervek előírhatják az érintett alvállalkozó helyett más alvállalkozó megbízását. Mindazonáltal arról is egyértelműen rendelkezni kell, hogy az ajánlatkérő szerveket kötelezni lehet annak előírására, hogy a fővállalkozó az érintett alvállalkozó helyett más alvállalkozót bízzon meg, amennyiben ugyanazon esetekben a fővállalkozó kizárása kötelező lett volna.

Végezetül pedig azt is egyértelműen meg kell határozni, hogy a tagállamok a nemzeti jogban szigorúbb felelősségi szabályokat is előírhatnak, illetve a nemzeti jogban részletesebb szabályozást is bevezethetnek az alvállalkozóknak teljesített közvetlen kifizetésekre.

(111)

Tekintettel arra, hogy jelenleg is zajlanak a megbeszélések a közbeszerzés területén a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatokat szabályozó horizontális rendelkezésekről, egy átmeneti időszakra helyénvaló fenntartani a 2004/17/EK irányelv 58. és 59. cikke alapján a közüzemi ágazatban alkalmazott szabályozást (status quo). Következésképpen változatlanul kell hagyni az említett rendelkezéseket, ideértve azt a rendelkezést is, amely végrehajtási jogi aktusok elfogadására irányul abban az esetben, ha uniós vállalkozások nehézségekbe ütköznek a harmadik országok piacaira való bejutást illetően. Az említett végrehajtási jogi aktusokat ilyen esetben továbbra is a Tanácsnak kell elfogadnia.

(112)

Emlékeztetni kell arra, hogy az ebben az irányelvben szereplő határidők kiszámítására az 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendelet ( 26 ) alkalmazandó.

(113)

Az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát figyelembe véve tisztázni kell azokat a feltételeket, amelyek esetén egy szerződés teljesítés közben történő módosítása új közbeszerzési eljárást tesz szükségessé. Akkor van szükség új közbeszerzési eljárásra, ha lényeges változtatásokat hajtanak végre az eredeti szerződésben, különösen annak hatályát és a felek jogait, illetve kötelezettségeit illetően, ideértve a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megosztását is. Az ilyen változtatások a felek arra irányuló szándékát tanúsítják, hogy újratárgyalják az adott szerződés lényeges feltételeit. Különösen ez a helyzet, ha a módosított feltételek befolyásolták volna az eljárás eredményét, amennyiben szerepeltek volna az eredeti eljárásban.

Az olyan szerződésmódosításokat, amelyek a szerződés értékét csak kismértékben, egy adott értéket meg nem haladóan változtatják meg, minden esetben új közbeszerzési eljárás lebonyolítása nélkül lehetővé kell tenni. Ebből a célból és a jogbiztonság garantálása érdekében ebben az irányelvben minimális értékhatárokat kell megállapítani, amelyek alatt nincs szükség új közbeszerzési eljárás lebonyolítására. A szerződés ezen értékhatárokat meghaladó módosítását is lehetővé kell tenni új közbeszerzési eljárás lebonyolítása nélkül, amennyiben a módosítás megfelel az ezen irányelvben meghatározott vonatkozó feltételeknek.

(114)

A közszolgáltató ajánlatkérők kerülhetnek olyan helyzetbe, amikor további építési beruházások, árubeszerzések vagy szolgáltatások válnak szükségessé; ilyen esetben indokolt lehet az eredeti szerződés új közbeszerzési eljárás nélkül történő módosítása, különösen akkor, ha kiegészítő szállítások célja a meglévő szolgáltatások, áruk, illetve felszerelések részleges pótlása, vagy a meglévő szolgáltatások, áruk, illetve felszerelések kibővítése, amikor is a szállító megváltozása esetén a közszolgáltató ajánlatkérő arra kényszerülne, hogy olyan, eltérő műszaki jellemzőkkel rendelkező anyagot, építési beruházást vagy szolgáltatást szerezzen be, amely összeegyeztethetetlenséget, illetve az üzemeltetésben és a karbantartásban aránytalan műszaki nehézségeket eredményezne.

(115)

A közszolgáltató ajánlatkérők szembesülhetnek olyan külső körülményekkel, amelyeket a szerződés odaítélésekor nem láthattak előre, különösen amikor a szerződés teljesítése hosszabb időszakot ölel fel. Ilyen esetben szükség van bizonyos fokú rugalmasságra, hogy a szerződést – új közbeszerzési eljárás nélkül – az említett körülményekhez igazítsák. Az előreláthatatlan körülmények kifejezés olyan körülményekre utal, amelyeket a közszolgáltató ajánlatkérő – figyelembe véve a rendelkezésére álló eszközöket, az adott projekt természetét és jellemzőit, a szóban forgó terület bevált gyakorlatát, valamint az odaítélés előkészítése során elköltött források és a várható érték közötti megfelelő viszony biztosításának az igényét – az eredeti odaítéléskor ésszerűen gondos előkészítés ellenére sem mérhetett fel előre.

Ugyanakkor ez nem érvényes azokban az esetekben, amikor a módosítás a beszerzés általános jellegének megváltozását eredményezi, például azáltal, hogy a beszerzendő építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokat valami mással helyettesítik, vagy alapvetően megváltoztatják a beszerzés fajtáját, mivel ilyen helyzetben feltételezhető az eredményre gyakorolt hatás.

(116)

Az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elvének megfelelően a nyertes ajánlattevő – például olyan esetekben, amikor a szerződést a teljesítés hiányosságai miatt mondják fel – a verseny újbóli megnyitása nélkül nem váltható fel egy másik gazdasági szereplővel. A szerződést teljesítő nyertes ajánlattevőnél azonban – különösen olyan esetekben, amikor a szerződést több vállalkozásnak ítélték oda – előfordulhatnak bizonyos strukturális változások a szerződésteljesítés alatt, például tisztán belső átszervezések, vállalatátvételek, egyesülések és felvásárlások vagy fizetésképtelenség. Az ilyen jellegű strukturális változások nem tesznek automatikusan szükségessé új közbeszerzési eljárásokat a szóban forgó ajánlattevő által teljesített összes szerződés tekintetében.

(117)

A közszolgáltató ajánlatkérők számára az egyedi szerződésekben biztosítani kell annak lehetőségét, hogy felülvizsgálati rendelkezések vagy opciós kikötések útján rendelkezzenek a szerződések módosításáról, ezek a záradékok azonban nem biztosíthatnak a számukra korlátlan mérlegelési jogot. Ennek az irányelvnek ezért meg kell határoznia, hogy az eredeti szerződésben milyen mértékben lehet rendelkezni a módosításokról. Következésképpen egyértelművé kell tenni, hogy kellően világosan megfogalmazott felülvizsgálati rendelkezések vagy opciós kikötések révén lehet rendelkezni például árindexálásról vagy arról, hogy egy adott időszakon keresztül szállított kommunikációs felszerelésnek az egész időszak során megfelelőnek kell maradnia, a kommunikációs protokollok változása vagy egyéb technológiai változások esetén is. Kellően világosan megfogalmazott kikötések révén rendelkezni lehet a szerződésnek az üzemeltetés vagy karbantartás során felmerült műszaki problémák miatt szükségessé váló kiigazításáról is. Emlékeztetni kell arra is, hogy a szerződés egyszerre magában foglalhatja a rendes karbantartást és a közszolgáltatás fenntartása érdekében szükségessé váló rendkívüli karbantartási beavatkozásokat is.

(118)

A közszolgáltató ajánlatkérők esetenként olyan körülményekkel szembesülnek, amelyek következtében idő előtt fel kell mondaniuk a közbeszerzési szerződéseket, ha meg akarnak felelni a közbeszerzés területére vonatkozó uniós jogból eredő kötelezettségeknek. A tagállamoknak ezért gondoskodniuk kell arról, hogy a közszolgáltató ajánlatkérőknek – a nemzeti jogban meghatározott feltételek szerint – lehetőségük legyen a közbeszerzési szerződés felmondására annak időtartama alatt, ha az uniós jog ezt megköveteli.

(119)

A Bizottság 2011. június 27-i„Értékelő jelentés: Uniós közbeszerzési jogszabályok hatása és hatékonysága” című munkadokumentumának eredményei arra engedtek következtetni, hogy felül kell vizsgálni, hogy bizonyos szolgáltatásokat ki kell-e zárni a 2004/17/EK irányelv teljes körű alkalmazásából. Ennek következtében ezen irányelv teljes körű alkalmazását több szolgáltatásra is ki kell terjeszteni.

(120)

A szolgáltatások bizonyos kategóriái esetében – természetüknél fogva – csak kisebb mértékben jellemző a határokon átnyúló dimenzió, nevezetesen ilyenek a személyeknek nyújtott szolgáltatásként ismeretes szolgáltatások, úgymint egyes szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatások. Ezeket a szolgáltatásokat meghatározott keretek között nyújtják, amelyek a különböző kulturális hagyományoknak köszönhetően tagállamonként jelentősen eltérők. Ezért az említett szolgáltatásokra irányuló szerződések esetében külön szabályozást kell kialakítani, a más szolgáltatásokra alkalmazandóktól magasabb értékhatárral.

Az ilyen ágazatokban végzett közbeszerzések vonatkozásában az említett értékhatár alatti, személyeknek nyújtott szolgáltatás nyújtása általában nem tart számot más tagállamok szolgáltatóinak érdeklődésére, kivéve, ha konkrét jelek utalnak ennek az ellenkezőjére, mint például a határokon átnyúló projektek uniós finanszírozása.

A személyeknek nyújtott szolgáltatásokra irányuló, az említett értékhatárt meghaladó szerződésekre az egész Unióra kiterjedő átláthatóságnak kell érvényesülnie. A kulturális háttér jelentőségére és a szóban forgó szolgáltatások érzékenységére tekintettel a tagállamok számára széles körű mérlegelési jogot kell biztosítani ahhoz, hogy a szolgáltatók kiválasztását az általuk legmegfelelőbbnek tartott módon szervezhessék meg. Az irányelv szabályai figyelembe veszik ennek szükségességét, és csak az átláthatóság és az egyenlő bánásmód alapelvének betartását írják elő, valamint gondoskodnak arról, hogy a közszolgáltató ajánlatkérők képesek legyenek olyan konkrét minőségi szempontok alkalmazására a szolgáltatók kiválasztásakor, mint például a szociális védelemmel foglalkozó bizottság által közzétett, a szociális szolgáltatások önkéntes alapú európai minőségi keretében meghatározott kritériumok. A személyeknek nyújtott szolgáltatásokra irányuló szerződések odaítélése esetében alkalmazandó eljárások meghatározása során a tagállamoknak figyelembe kell venniük az EUMSZ 14. cikkét és a 26. jegyzőkönyvet. Ennek során a tagállamoknak törekedniük kell arra is, hogy teljesüljön az egyszerűsítés, valamint a közszolgáltató ajánlatkérőkre és a gazdasági szereplőkre háruló adminisztratív terhek enyhítésének célja; egyértelművé kell tenni, hogy ennek keretében olyan szabályokat is alkalmazni lehet, amelyek a külön szabályozás hatálya alá nem tartozó szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre alkalmazandók.

A tagállamok és a közszolgáltató ajánlatkérők továbbra is jogosultak maguk nyújtani ezeket a szolgáltatásokat, vagy oly módon megszervezni a szociális szolgáltatásokat, hogy az ne járjon közbeszerzési szerződések kötésével, például úgy, hogy pusztán finanszírozzák az ilyen szolgáltatásokat, vagy hogy a közszolgáltató ajánlatkérő által korábban meghatározott feltételeknek megfelelő összes gazdasági szereplő számára engedélyt adnak, bármilyen korlátozás vagy kvóta nélkül, feltéve, hogy ez a rendszer megfelelő közzétételről gondoskodik, és tiszteletben tartja az átláthatóság és a megkülönböztetés tilalmának alapelvét.

(121)

A szállodai és éttermi szolgáltatásokat hasonlóképpen általában kizárólag a szolgáltatásnyújtás konkrét helyén található gazdasági szereplők kínálják, így a határokon átnyúló dimenzió ezeknek a szolgáltatásoknak az esetében is csak kisebb mértékű. Ezért csak abban az esetben kell az enyhébb szabályozás alá tartozniuk, ha meghaladják az 1 000 000 EUR-s értékhatárt. A szóban forgó értékhatárt meghaladó nagy szállodai és éttermi szolgáltatási szerződések számot tarthatnak különböző gazdasági szereplők, például utazási irodák és más közvetítők érdeklődésére, akár határon átnyúló esetben is.

(122)

Bizonyos jogi szolgáltatások hasonlóképpen kizárólag tisztán nemzeti jogi kérdéseket érintenek, és ezeket jellemzően kizárólag az adott tagállamban található gazdasági szereplők kínálják, így a határokon átnyúló dimenzió ezeknek a szolgáltatásoknak az esetében is csak kisebb mértékű. Ezért csak abban az esetben kell az enyhébb szabályozás alá tartozniuk, ha meghaladják az 1 000 000 EUR-s értékhatárt. Az említett értékhatárt meghaladó, nagy jogi szolgáltatási szerződések számot tarthatnak különböző gazdasági szereplők, például nemzetközi jogi irodák érdeklődésére, akár határokon átnyúló esetben is, különösen akkor, ha az uniós vagy a nemzetközi jogból eredő, vagy uniós vagy nemzetközi jogi hátterű, illetve több országot érintő jogi kérdésekről van szó.

(123)

A tapasztalat azt mutatja, hogy számos egyéb szolgáltatás – például a mentési, tűzoltósági vagy büntetés-végrehajtási szolgáltatások – általában csak akkor tart számot bizonyos mértékben a határokon átnyúló érdeklődésre, amikor viszonylag jelentős értéke révén elérte az ehhez szükséges kritikus tömeget. Amennyiben nincsenek kizárva ezen irányelv hatálya alól, az enyhébb szabályozás hatálya alá kell tartozniuk. Más szolgáltatáskategóriák, például a nyomozóirodák és biztonsági szolgálatok szolgáltatásai, amennyiben a szolgáltatásnyújtás ténylegesen szerződésen alapul, általában valószínűleg csak 1 000 000 EUR-s értékhatártól tartanak számot a határokon átnyúló érdeklődésre, következésképpen ezeknek a szolgáltatásoknak kizárólag az enyhébb szabályozás hatálya alá kell tartozniuk.

(124)

A közszolgáltatások folytonosságának biztosítása érdekében ezen irányelvnek lehetővé kell tennie, hogy bizonyos egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatások esetében a közbeszerzési eljárásokban való részvétel az adott szolgáltatásoknak a végső felhasználók számára való biztosítása tekintetében az olyan szervezetek számára legyen fenntartva, amelyek munkavállalói részesedésen vagy a munkavállalóknak az irányításban való aktív részvételén alapulnak, vagy meglévő szervezetek, mint például a szövetkezetek számára. E rendelkezés hatálya kizárólag bizonyos egészségügyi, szociális és egyéb kapcsolódó szolgáltatásokra, bizonyos oktatási és képzési szolgáltatásokra, a könyvtári, irattári, múzeumi és egyéb kulturális szolgáltatásokra, valamint a sportszolgáltatásokra és a magánháztartások számára nyújtott szolgáltatásokra korlátozódik, és nem hivatott kiterjedni az ezen irányelv által egyéb tekintetben előírt semelyik kivételre sem. Indokolt, hogy az ilyen szolgáltatások csak az enyhébb szabályozás hatálya alá tartozzanak.

(125)

Indokolt ezeket a szolgáltatásokat a 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 27 ) elfogadott közös közbeszerzési szójegyzék konkrét megnevezései szerint említeni, amely egy hierarchikusan szerkesztett, főcsoportokra, csoportokra, osztályokra, alosztályokra és alkategóriákra osztott nómenklatúra. A jogbizonytalanság elkerülése érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a valamely főcsoportra történő hivatkozás nem jelenti egyben automatikusan az alsóbb szintekre való hivatkozást is. Az ilyen átfogó hivatkozást célszerűbb az összes érintett tétel kifejezett felsorolásával – adott esetben a kódszámtartományok megjelölésével – megadni.

(126)

A tervpályázatokat hagyományosan főként a város- és területrendezés, építészet és építés, illetve adatfeldolgozás területén alkalmazzák. Emlékeztetni kell azonban arra, hogy ezek a rugalmas eszközök más célokra is felhasználhatók, és előírható, hogy a szolgáltatásnyújtásra irányuló későbbi szerződést közzététel nélküli tárgyalásos eljárás útján, a tervpályázat nyertesének vagy egyik nyertesének kell odaítélni.

(127)

Az értékelések kimutatták, hogy még mindig bőven van lehetőség az uniós közbeszerzési szabályok alkalmazásának a javítására. A szabályok hatékonyabb és következetesebb alkalmazása érdekében lényeges, hogy megfelelő áttekintésünk legyen az esetleges strukturális problémákról és a nemzeti közbeszerzési szakpolitikákban követett általános szokásokról, hogy ezáltal célirányosabban kezelhessük az esetleges problémákat. Az áttekintést megfelelő monitoring útján kell megszerezni, és az eredményeket rendszeresen közzé kell tenni annak érdekében, hogy a közbeszerzési szabályok és gyakorlat javításának lehetőségeiről információkon alapuló vita alakulhasson ki. Az ilyen alapos áttekintésnek köszönhetően azt is jobban megérthetjük, hogy hogyan alkalmazzák a közbeszerzési szabályokat az Unió által társfinanszírozott projektek végrehajtása során. A tagállamoknak lehetőséget kell kapniuk annak eldöntésére, hogy a gyakorlatban ki és milyen módon végezze ezt a monitoringot; ennek keretében szabad kezet kell kapniuk annak eldöntésére is, hogy a monitoring mintavételezéses utólagos kontrollon vagy pedig az ezen irányelv hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárások szisztematikus előzetes kontrollján alapuljon-e. Meg kell teremteni a módját annak, hogy az esetleges problémákra felhívják a megfelelő szervezetek figyelmét; ehhez nem feltétlenül szükséges az, hogy a monitoringot végzők a bíróságok előtti önálló perlési jogosultsággal rendelkezzenek.

A közszolgáltató ajánlatkérőknek és a gazdasági szereplőknek nyújtott jobb iránymutatás, tájékoztatás és támogatás nagymértékben hozzájárulhat a közbeszerzés hatékonyságának a fokozásához is a több tudás, a megnövekedett jogbiztonság és a közbeszerzési gyakorlatok szakszerűbbé tétele révén; az ilyen iránymutatásokat minden alkalommal a közszolgáltató ajánlatkérők és a gazdasági szereplők rendelkezésére kell bocsátani, amikor a szabályok helyes alkalmazásának a javítása látszik szükségesnek. A nyújtandó iránymutatás kiterjedhet a közbeszerzéssel kapcsolatos minden kérdésre, például a beszerzés megtervezésére, az eljárásokra, a technikák és eszközök megválasztására és az eljárások lefolytatására vonatkozó jó gyakorlatra. Jogi kérdések esetében nem szükséges, hogy az iránymutatás az érintett témák teljes körű jogi elemzése legyen; elegendő lehet, ha csak általánosságban jelzi azokat az elemeket, amelyeket a kérdések későbbi részletes elemzése során figyelembe kell venni, például utalva az esetlegesen vonatkozó ítélkezési gyakorlatra, útmutató feljegyzésekre vagy egyéb forrásokra, amelyekben korábban már vizsgálták az adott kérdést.

(128)

A 92/13/EGK irányelv előírja, hogy legalább azon személyeknek legyen lehetőségük bizonyos jogorvoslati eljárások igénybevételére, akiknek érdekükben áll vagy állt egy adott szerződés elnyerése, és akiknek a közbeszerzésre vonatkozó uniós jog vagy az e jogot átültető nemzeti jogszabályok feltételezett megsértése kárt okoz vagy fennáll a károkozás kockázata. Ez az irányelv nem érintheti ezeket a jogorvoslati eljárásokat. Mindazonáltal azoknak a polgároknak, szervezett vagy nem szervezett formában működő érdekelt feleknek és más személyeknek vagy szerveknek, akik vagy amelyek nem rendelkeznek a 92/13/EGK irányelv értelmében jogorvoslati lehetőségekkel, adófizetőként szintén törvényes érdekük, hogy a közbeszerzési eljárások rendben folyjanak. Ezért lehetőséget kell biztosítani a számukra, hogy – a 92/13/EGK irányelvben megállapított jogorvoslati rendszertől eltérő módon és anélkül, hogy szükségszerűen a bíróságok előtti perlési jogosultsággal rendelkeznének – az illetékes hatóságnak vagy szervezetnek jelezzék ezen irányelv esetleges megsértését. A meglévő hatóságokkal vagy szervezetekkel való átfedések elkerülése érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell annak lehetőségét, hogy az említett felek az általános monitoringhatóságokhoz vagy szervezetekhez, ágazati felügyeleti szervekhez, önkormányzati felügyeleti hatóságokhoz, versenyhatóságokhoz, az ombudsmanhoz vagy a nemzeti audithatóságokhoz forduljanak.

(129)

Annak érdekében, hogy a környezetvédelmi, szociális és innovációs közbeszerzésben rejlő lehetőségeket teljes mértékben ki lehessen használni az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia céljainak az elérésére, a környezetvédelmi, a szociális és az innovatív közbeszerzésnek is szerepet kell kapnia. Ezért lényeges, hogy áttekintést nyerjünk a stratégiai közbeszerzés területén végbement fejleményekről, és ezáltal tényeken alapuló nézetet alakíthassunk ki e terület átfogó szintű általános változásairól. Természetesen e célra felhasználható bármely korábban készített, alkalmas jelentés is.

(130)

Figyelembe véve a kkv-k munkahelyteremtő, növekedésserkentő és innovatív képességét, ösztönözni kell részvételüket a közbeszerzésben mind az ezen irányelvben foglalt megfelelő rendelkezések, mind a tagállami szintű kezdeményezések révén. Az ezen irányelvben megállapított új rendelkezéseknek hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy az odaítélt szerződések összértékén belüli részesedés tekintetében a kkv-k nagyobb sikerrel vegyenek részt a közbeszerzési eljárásokban. Nem célszerű kötelező nyertes részvételi arányokat előírni, azonban a kérdés jelentősége miatt szoros monitoring alá kell vonni a kkv-k részvételének fokozását szolgáló nemzeti kezdeményezéseket.

(131)

Egy sor eljárás és munkamódszer alakult már ki a Bizottság közleményei és a tagállamokkal való kapcsolattartás tekintetében, például azon közlemények és kapcsolatok tekintetében, amelyek az EUMSZ 258. és 260. cikkében előírt eljárásokra, a belső piaci problémamegoldó hálózatra (SOLVIT) és az EU Pilot projektre vonatkoznak, amelyeket ez az irányelv nem módosít. Ki kell azonban egészíteni őket azzal, hogy minden egyes tagállamban a Bizottsággal folytatott együttműködésért felelős egyetlen kapcsolattartót jelölnek ki, amely az érintett tagállamban a közbeszerzéssel kapcsolatos ügyekben kizárólagos belépési pontként működne. Ezt a feladatot elláthatják olyan személyek vagy szervezetek, amelyek már rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a Bizottsággal a közbeszerzéshez tartozó kérdésekben, például a nemzeti kapcsolattartó pontok, a közbeszerzési tanácsadó bizottság tagjai, a közbeszerzési hálózat tagjai vagy tagállami koordináló intézmények.

(132)

A döntéshozatal nyomon követhetősége és átláthatósága a közbeszerzési eljárások folyamán lényeges szerepet játszik a rendezett eljárások biztosításában, beleértve a korrupció és a csalás elleni hatékony küzdelmet is. Az ajánlatkérő szerveknek ezért meg kell őrizniük a megkötött nagy értékű szerződések példányait annak érdekében, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférés alkalmazandó szabályaival összhangban azokhoz hozzáférést biztosíthassanak az érintett felek számára. A közszolgáltató ajánlatkérőknek emellett közbeszerzési jelentésben kell dokumentálniuk az egyes közbeszerzési eljárások lényeges elemeit és a meghozott döntéseket. Az adminisztratív terhek lehetőség szerinti elkerülése érdekében engedélyezni kell, hogy a közbeszerzési jelentés olyan információra hivatkozzon, amelyet a szerződés odaítéléséről szóló tájékoztató már tartalmaz. A tájékoztató közzétételére szolgáló, a Bizottság által kezelt elektronikus rendszereket is tovább kell fejleszteni az adatbevitel megkönnyítése érdekében, egyúttal egyszerűsíteni kell a globális jelentések lekérését és a rendszerek közötti adatcserét.

(133)

Az egyszerűbb adminisztráció és a tagállamokra háruló terhek csökkentése érdekében a Bizottságnak időről időre meg kell vizsgálnia, hogy a közbeszerzési eljárásokhoz kötődően közzétett tájékoztatókban szereplő információ megfelelő minőségű és kellően teljes-e ahhoz, hogy a Bizottság hozzájusson belőle azokhoz a statisztikai adatokhoz, amelyeket máskülönben a tagállamoknak kellene továbbítaniuk.

(134)

Határon átnyúló elemet felmutató esetekben az odaítélési eljárás lefolytatásához elengedhetetlen információcsere hatékony igazgatási együttműködést tesz szükségessé, különös tekintettel a kizárási okoknak és a kiválasztási szempontoknak az ellenőrzésére és a minőségi és környezetvédelmi előírások alkalmazására. Az 1024/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel) ( 28 ) létrehozott belső piaci információs rendszer (IMI) hasznos elektronikus eszköznek bizonyulhat, amely az egyszerű és egységesített, a nyelvi akadályokat leküzdő eljárásokon alapuló információcserével megkönnyíti és erősíti az igazgatási együttműködést. Ezért a lehető leghamarabb el kell indítani egy kísérleti projektet annak tesztelésére, hogy egy kibővített belső piaci információs rendszer alkalmas lenne-e az ezen irányelv keretében folytatott információcsere lebonyolítására.

(135)

A gyors technikai, gazdasági és szabályozási fejlődéshez való alkalmazkodás érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv több, nem alapvető fontosságú elemére vonatkozóan. A nemzetközi megállapodásoknak való megfelelés érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy módosítsa az értékhatárok számítási módszereinek technikai eljárásait, valamint arra, hogy rendszeresen felülvizsgálja magukat az értékhatárokat is; a CPV-nómenklatúrára történő hivatkozásokkal kapcsolatban uniós szinten jogszabályi változások következhetnek be, amelyeknek tükröződniük kell ezen irányelv szövegében; az elektronikus átvételre szolgáló eszközök műszaki adatait és jellemzőit a technológiai fejlődésnek megfelelően naprakészen kell tartani; a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra is hogy az elektronikus kommunikációra vonatkozó kötelező műszaki előírásokat fogadjon el annak érdekében, hogy az elektronikus kommunikációs eszközök alkalmazásával lebonyolított közbeszerzési eljárások során biztosítsa a technikai formátumok, folyamatok és üzenettovábbítás átjárhatóságát, figyelembe véve a technológiai fejlődést; a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra is, hogy módosítsa az Unió azon jogalkotási aktusainak jegyzékét, amelyek közös módszereket állapítanak meg az életciklusköltségek kiszámítására; a nemzetközi szociális és környezetvédelmi megállapodások jegyzékét és az Unió azon jogszabályainak jegyzékét, amelyek végrehajtása feltételezi a szabad bejutást egy bizonyos piacra, valamint a II. mellékletet, amely a különleges vagy kizárólagos jogok értékelésénél figyelembe veendő jogi aktusok jegyzékét tartalmazza, rövid úton módosítani kell annak érdekében, hogy szerepeljenek benne az ágazati alapon elfogadott intézkedések. Az említett igények kielégítése érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy a jegyzékeket folyamatos naprakészen tartsa. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(136)

Ezen irányelv alkalmazása során a Bizottságnak konzultálnia kell az e-közbeszerzéssel foglalkozó megfelelő szakértői csoportokkal, és ennek során biztosítania kell az érdekeltek főbb csoportjainak kiegyensúlyozott összetételét.

(137)

Ezen irányelv végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatáskört kell ruházni a IX. mellékletben említett adatok megküldésének és közzétételének, illetve a tájékoztatók és hirdetmények kidolgozásának és továbbításának eljárásait, valamint a hirdetmények közzétételének egységes formáját illetően. Az említett hatáskört a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 29 ) megfelelően kell gyakorolni.

(138)

A hirdetmények közzétételének egységes formanyomtatványának és a nyilatkozatok egységes formanyomtatványának kialakítása tekintetében a végrehajtási jogi aktusokat a tanácsadó bizottsági eljárással kell elfogadni; ezek a jogi aktusok sem pénzügyi szempontból, sem az ezen irányelvből eredő kötelezettségek jellegére és hatályára nem fejtenek ki semmilyen hatást. Épp ellenkezőleg, az említett jogi aktusok pusztán adminisztratív célúak, és az ezen irányelvben megállapított szabályok alkalmazásának megkönnyítését szolgálják.

Ezen túlmenően, azokat a határozatokat, amelyek annak megállapítására szolgálnak, hogy egy adott tevékenység közvetlenül ki van-e téve a versenynek a szabad hozzáférésű piacokon, olyan feltételek között kell meghozni, amelyek biztosítják e rendelkezés végrehajtásának egységes feltételeit. Következésképpen végrehajtási hatáskört kell ruházni a Bizottságra a 35. cikk szerinti eljárás részletes végrehajtási rendelkezéseinek tekintetében is, annak megállapítására, hogy a 34. cikk és maguk a végrehajtási jogi aktusok alkalmazandók-e. Ezt a hatáskört a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a tanácsadó bizottsági eljárással kell elfogadni.

(139)

A Bizottságnak át kell tekintenie, hogy az értékhatárok alkalmazása milyen hatásokat gyakorol a belső piacra, és erről jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ennek során olyan tényezőket kell figyelembe vennie, mint a határokon átnyúló közbeszerzés volumene, a kkv-k részvétele, az ügyleti költségek és a költség-haszon arány.

A közbeszerzésről szóló megállapodásról – annak XXII. cikke (7) bekezdésével összhangban – három évvel a hatálybalépése után, majd azt követően rendszeresen további tárgyalásokat kell folytatni. Ennek során meg kell vizsgálni az értékhatárok szintjének megfelelőségét is, szem előtt tartva azt, hogy az infláció milyen hatással jár akkor, ha a közbeszerzésről szóló megállapodásban szereplő értékhatárok szintje hosszabb időn keresztül változatlan marad; amennyiben az értékhatárok szintje emiatt megváltozna, a Bizottságnak adott esetben jogi aktusra irányuló javaslatot kell elfogadnia az ezen irányelvben megállapított értékhatárok módosítása érdekében.

(140)

Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a tagállamok bizonyos közbeszerzési eljárásokra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek a koordinálását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(141)

A 2004/17/EK irányelvet hatályon kívül kell helyezni.

(142)

A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben mellékelnek egy vagy több olyan dokumentumot, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszköz megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli, hogy indokolt ilyen dokumentumok megküldése,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

(1) Ez az irányelv szabályokat állapít meg a közszolgáltató ajánlatkérők által közbeszerzési szerződések megkötése érdekében lefolytatott olyan közbeszerzési eljárások és tervpályázati eljárások vonatkozásában, amelyek tervezett értéke eléri a 15. cikkben rögzített értékhatárokat.

(2) Ezen irányelv értelmében beszerzés az építési beruházás, áruk vagy szolgáltatások egy vagy több közszolgáltató ajánlatkérő általi – árubeszerzésre, építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló, a szerződés révén történő – megvásárlása az említett közszolgáltató ajánlatkérők által kiválasztott gazdasági szereplőktől, feltéve, hogy az építési beruházást, árukat vagy szolgáltatásokat a 8–14. cikkben felsorolt valamely tevékenység folytatására szánták.

(4) Ez az irányelv nem érinti a tagállamok azon szabadságát, hogy az uniós joggal összhangban meghatározzák, mit tekintenek általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak, hogyan kell e szolgáltatásokat az állami támogatásokra vonatkozó szabályok betartásával megszervezni és finanszírozni, és e szolgáltatásoknak milyen konkrét kötelezettségeknek kell megfelelniük. Az irányelv szintén nem érinti a hatóságok azon döntését, hogy szándékukban áll-e egyes közfeladatokat – az EUMSZ 14. cikkével és a 26. jegyzőkönyvével összhangban – maguk ellátni, milyen módon és milyen mértékben.

(5) Ez az irányelv nem érinti annak módját, hogy a tagállamok hogyan szervezik a szociális biztonsági rendszereiket.

(6) Ezen irányelv hatálya nem terjed ki az általános érdekű nem gazdasági szolgáltatásokra.

(1) Ezen irányelv alkalmazásában „ajánlatkérő szerv” állami, regionális vagy helyi hatóság, közjogi intézmény, továbbá az egy vagy több ilyen hatóság, illetve közjogi intézmény által létrehozott társulás.

(2) „Regionális hatóságok” az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 30 ) említett NUTS 1-ben és NUTS 2-ben nem teljes körűen felsorolt hatóságok és igazgatási egységek.

(3) „Helyi hatóságok” az 1059/2003/EK rendeletben említett NUTS 3 szerinti és annál kisebb közigazgatási egységek minden hatósága;

(4) „Közjogi szerv”: olyan szerv, amelyre a következők mindegyike jellemző:

(1) Ezen irányelv alkalmazásában „közszolgáltató ajánlatkérők” az alábbi jogalanyok:

(2) „közvállalkozás”: bármely vállalkozás, amely felett az ajánlatkérő szervek a vállalkozásban birtokolt tulajdonjoguk, pénzügyi részesedésük vagy a vállalkozásra irányadó szabályok révén közvetlen vagy közvetett módon jelentős befolyást gyakorolnak.

A jelentős befolyás vélelmezendő az ajánlatkérő szerv részéről a következő esetek bármelyikében, amikor az említett szerv közvetlenül vagy közvetve:

(3) E cikk alkalmazásában „különleges vagy kizárólagos jogok” az érintett tagállam illetékes hatósága által törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések útján odaítélt jogok, amelyek a 8–14. cikkben említett tevékenységek gyakorlásának lehetőségét egy vagy több szervezetre korlátozzák, és jelentősen befolyásolják más szervezeteknek e tevékenységek végzésére vonatkozó lehetőségeit.

Nem minősülnek az első albekezdés értelmében vett „különleges vagy kizárólagos jognak” azok a jogok, amelyeket olyan eljárás során adtak meg, amelyben biztosították a megfelelő nyilvánosságot, és amelyben a jogok megadása objektív kritériumok alapján történt.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 103. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az uniós jogszabályok II. mellékletben foglalt jegyzékének módosítására vonatkozóan, amennyiben új jogi aktusok elfogadása, jogi aktusok hatályon kívül helyezése vagy módosítása miatt ez szükségesnek bizonyul.

(1) A (2) bekezdés azon vegyes beszerzések esetében alkalmazandó, amelyek tárgya több, különböző típusú olyan beszerzés, amelyek mindegyikére vonatkozik ezen irányelv.

A (3)–(5) bekezdés azon vegyes beszerzések esetében alkalmazandó, amelyek tárgya egyrészt az ezen irányelv hatálya alá tartozó beszerzés, másrészt más jogszabályok hatálya alá tartozó beszerzés.

(2) Azokat a szerződéseket, amelyeknek két- vagy többféle beszerzés a tárgya (építési beruházások, szolgáltatások vagy áruk), az arra a beszerzési fajtára vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kell odaítélni, amely az adott szerződés fő tárgyára jellemző.

Azon vegyes beszerzések esetében, amelyek részben a III. cím I. fejezetének körébe tartozó szolgáltatásokból, részben egyéb szolgáltatásokból, illetve azon vegyes beszerzések esetében, amelyek részben szolgáltatásokból, részben árubeszerzésből állnak, a fő tárgyat annak alapján kell megállapítani, hogy az egyes szolgáltatások és árubeszerzések közül melyiknek a tervezett értéke a legmagasabb.

(3) Amennyiben az adott beszerzés különböző részei objektíve elkülöníthetőek, a (4) bekezdés alkalmazandó, amennyiben az adott szerződés különböző részei objektíve nem elkülöníthetőek, az (5) bekezdés alkalmazandó.

Amennyiben az adott beszerzés egy részére az EUMSZ 346. cikke, vagy a 2009/81/EK irányelv vonatkozik, ezen irányelv 25. cikke alkalmazandó.

(4) Amennyiben a tárgy részben az ezen irányelv hatálya alá tartozó, részben pedig az irányelv hatálya alá nem tartozó beszerzés, a közszolgáltató ajánlatkérők dönthetnek úgy, hogy a különálló részekre külön-külön szerződést ítélnek oda, és úgy is, hogy egyetlen szerződést ítélnek oda. Amennyiben a közszolgáltató ajánlatkérők úgy döntenek, hogy a külön részekre külön-külön szerződést ítélnek oda, a szóban forgó rész jellemzői alapján kell eldönteni, hogy arra mely jogi keret vonatkozzon.

Amennyiben a közszolgáltató ajánlatkérők egyetlen szerződést odaítélése mellett döntenek, hacsak a 25. cikk másként nem rendelkezik, az eredő vegyes közbeszerzési eljárásra ez az irányelv alkalmazandó, függetlenül azon részek értékétől, amelyek máskülönben más jogi keret alá tartoznának, és függetlenül attól, hogy máskülönben e részek mely jogi keret alá tartoznának.

Az árubeszerzést, építés-beruházási és szolgáltatási beszerzést és koncessziót egyaránt magában foglaló vegyes szerződések esetében a vegyes szerződéseket ezen irányelvvel összhangban kell odaítélni, amennyiben a vegyes beszerzés azon részének, amely az ezen irányelv hatálya alá tartozó közbeszerzési szerződés kötésére irányul, a 16. cikknek megfelelően számított tervezett értéke eléri vagy meghaladja a 15. cikkben megállapított vonatkozó értékhatárt.

(5) Ha az adott beszerzés különböző részei objektíve nem elkülöníthetők, az alkalmazandó jogi keretet a beszerzés fő tárgya alapján kell megállapítani.

(1) A több tevékenységre kiterjedő szerződések esetében a közszolgáltató ajánlatkérők dönthetnek akár úgy, hogy minden egyes különálló tevékenységre vonatkozóan külön szerződést ítélnek oda, akár úgy, hogy egyetlen szerződést ítélnek oda. Ha a közszolgáltató ajánlatkérők úgy döntenek, hogy külön szerződéseket ítélnek oda, az adott különálló rész jellemzői alapján kell eldönteni, hogy az adott szerződésre vonatkozóan milyen szabályokat kell alkalmazni.

Az 5. cikktől eltérve, amennyiben a közszolgáltató ajánlatkérők úgy határoznak, hogy egyetlen szerződést ítélnek oda, e cikk (2) és a (3) bekezdését kell alkalmazni. Ha azonban az egyik tevékenység az EUMSZ 346. cikke, vagy a 2009/81/EK irányelv hatálya alá tartozik, az ezen irányelv 26. cikkét kell alkalmazni.

Az egyetlen vagy több önálló szerződést odaítélése közötti választás nem irányulhat arra, hogy a szerződést kizárja ezen irányelv vagy adott esetben a 2014/24/EU irányelv vagy a 2014/23/EU irányelv alkalmazási köréből.

(2) Ha egy szerződés többféle tevékenységre irányul, a szerződés elsődleges célját képező tevékenységre vonatkozó szabályok határozzák meg azt, hogy az ilyen szerződésre mely jogi szabályozás lesz alkalmazandó.

(3) Amennyiben objektív módon nem határozható meg, hogy mely tevékenység képezi a szerződés elsődleges célját, az alkalmazandó szabályokat az alábbi a), b) és c) pontnak megfelelően kell meghatározni:

A 8., a 9. és a 10. cikk alkalmazásában az „ellátás” fogalmába beletartozik az előállítás (termelés), valamint a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi értékesítés.

A kitermelés formájában történő gáztermelés azonban a 14. cikk hatálya alá tartozik.

(1) A gázt és a hőenergiát illetően ezt az irányelvet a következő tevékenységekre kell alkalmazni:

(2) A közszolgáltatást teljesítő hálózatoknak a nem ajánlatkérő szervként működő közszolgáltató ajánlatkérő által történő, gázzal vagy hőenergiával való ellátása nem tekinthető az (1) bekezdés alá tartozó tevékenységnek akkor, ha valamennyi következő feltétel teljesül:

(1) A villamos energiát illetően ezt az irányelvet a következő tevékenységekre kell alkalmazni:

(2) A közszolgáltatást teljesítő, helyhez kötött hálózatoknak a nem ajánlatkérő szervként működő közszolgáltató ajánlatkérő által történő, villamos energiával való ellátása nem tekinthető az (1) bekezdés alá tartozó tevékenységnek akkor, ha valamennyi következő feltétel teljesül:

(1) A víz tekintetében ezt az irányelvet a következő tevékenységekre kell alkalmazni:

(2) Ezt az irányelvet azokra a szerződésekre vagy tervpályázatokra is alkalmazni kell, amelyeket az (1) bekezdésben említett tevékenységet folytató ajánlatkérő szerv ítél oda, illetve szervez, és amelyek a következők egyikével kapcsolatosak:

(3) A közszolgáltatást teljesítő, helyhez kötött hálózatoknak a nem ajánlatkérő szervként működő közszolgáltató ajánlatkérő által történő, ivóvízzel való ellátása nem tekinthető az (1) bekezdés alá tartozó tevékenységnek akkor, ha valamennyi következő feltétel teljesül:

Ezt az irányelvet alkalmazni kell a vasúton, automatizált rendszerekkel, villamossal, trolibusszal, autóbusszal vagy drótkötélpályán történő közlekedés terén közszolgáltatást nyújtó hálózatok létesítésével vagy üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységekre.

Közlekedési szolgáltatások esetében akkor lehet hálózat meglétéről beszélni, ha a szolgáltatást valamely tagállam illetékes hatósága által meghatározott üzemeltetési feltételek, például az útvonalakra, a rendelkezésre bocsátandó közlekedési kapacitásra vagy a szolgáltatás gyakoriságára vonatkozó feltételek alapján végzik.

Ezt az irányelvet alkalmazni kell a földrajzi területek hasznosításával kapcsolatos olyan tevékenységekre, amelyek célja repülőtér és tengeri vagy belvízi kikötő vagy más terminállétesítmény rendelkezésre bocsátása légi, tengeri vagy belvízi fuvarozók részére.

(1) Ezt az irányelvet a következő szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos tevékenységekre kell alkalmazni:

(2) E cikk alkalmazásában és a 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 31 ) sérelme nélkül:

Kőolaj és földgáz kitermelése, valamint szén vagy más szilárd tüzelőanyag feltárása vagy kitermelése

Ezt az irányelvet alkalmazni kell azokra a tevékenységekre, amelyek valamely földrajzi területnek a következő célból történő hasznosításával kapcsolatosak:

Ezt az irányelvet olyan beszerzésekre kell alkalmazni, amelyek a 18–23. cikkben foglalt kizárások alapján vagy a 34. cikknek megfelelően az adott tevékenység folytatása tekintetében nincsenek kizárva, és amelyeknek a hozzáadottérték-adó (héa) nélküli tervezett értéke eléri a következő értékhatárt:

(1) Valamely beszerzés tervezett értékének kiszámítása a közszolgáltató ajánlatkérő által tervezett, hozzáadottérték-adó nélküli teljes kifizetendő összegen alapul, amelybe beleértendő a közbeszerzési dokumentumokban kifejezetten meghatározottak szerint az opció minden formája és a szerződések meghosszabbítása.

Amennyiben a közszolgáltató ajánlatkérő a részvételre jelentkezők, illetve ajánlattevők számára díjakról vagy kifizetésekről rendelkezik, azokat a beszerzés tervezett értékének kiszámításakor figyelembe kell vennie.

(2) Amennyiben a közszolgáltató ajánlatkérő több különálló működési egységből áll, a valamennyi működési egységre együttesen számított, teljes tervezett értéket kell figyelembe venni.

Az első albekezdés ellenére, amennyiben egy különálló működési egység önállóan felelős az általa végzett beszerzésért vagy annak egyes kategóriáiért, az értékek tervezhetők az adott egység szintjén is.

(3) A beszerzések tervezett értékének kiszámításához használt módszer nem választható ki azzal a szándékkal, hogy az adott beszerzést kizárják ezen irányelv hatálya alól. A beszerzés nem osztható részekre azzal a céllal, hogy kikerüljön ezen irányelv hatálya alól, kivéve, ha azt objektív okok indokolják.

(4) A tervezett érték attól a pillanattól érvényes, amelyben az eljárást megindító felhívást elküldték, illetve – azokban az esetekben, amikor ilyen felhívásra nem kerül sor – attól a pillanattól, amikor a közszolgáltató ajánlatkérő megindítja a közbeszerzési eljárást, például azáltal, hogy a beszerzéssel összefüggésben, amennyiben ez megfelelő, felveszi a kapcsolatot a gazdasági szereplőkkel.

(5) A keretmegállapodások és dinamikus beszerzési rendszerek tekintetében a figyelembe veendő érték a keretmegállapodás vagy a dinamikus beszerzési rendszer teljes időtartamára előirányzott valamennyi szerződés legmagasabb tervezett, hozzáadottérték-adó nélküli értéke.

(6) Az innovációs partnerségek esetében a figyelembe veendő érték a tervezett partnerség valamennyi szakasza során megvalósítandó kutatási és fejlesztési tevékenységek, valamint a tervezett partnerség végén kifejlesztendő és beszerzendő áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások legmagasabb – hozzáadottérték-adó nélküli – tervezett értéke.

(7) A 15. cikk alkalmazásában az építési beruházásra irányuló szerződések esetében a közszolgáltató ajánlatkérőnek a tervezett érték kiszámításakor figyelembe kell vennie mind az építési beruházás értékét, mind azoknak az áruknak és szolgáltatásoknak a teljes tervezett értékét, amelyeket a közszolgáltató ajánlatkérők bocsátanak a szerződő fél rendelkezésére, feltéve, hogy azok szükségesek az építési beruházások kivitelezéséhez.

(8) Amennyiben előfordulhat, hogy egy tervezett építési beruházás vagy tervezett szolgáltatásnyújtás esetében a szerződéseket részekre bontva ítélik oda, az összes rész tervezett összértékét kell figyelembe venni.

Ha a részek együttes értéke eléri vagy meghaladja a 15. cikkben megállapított értékhatárt, ezt az irányelvet mindegyik rész odaítélése tekintetében alkalmazni kell.

(9) Amennyiben hasonló áruk tervezett beszerzése részekre bontva, több szerződés odaítélésével valósulhat meg, a 15. cikk b) és c) pontjának alkalmazásakor az összes ilyen rész tervezett összértékét kell figyelembe venni.

Ha a részek együttes értéke eléri vagy meghaladja a 15. cikkben megállapított értékhatárt, ezt az irányelvet mindegyik rész odaítélése tekintetében alkalmazni kell.

(10) A közszolgáltató ajánlatkérők a (8) és a (9) bekezdésben foglaltak ellenére az ebben az irányelvben meghatározott eljárások alkalmazása nélkül is odaítélhetnek egyes részekre vonatkozó szerződéseket, amennyiben az adott rész hozzáadottérték-adó nélküli tervezett értéke az árubeszerzések és a szolgáltatásnyújtások esetében 80 000 EUR-nál, az építési beruházások esetében pedig 1 millió EUR-nál kevesebb. Az ilyen módon, ezen irányelv alkalmazása nélkül odaítélt részek együttes értéke azonban nem haladhatja meg az összes olyan rész egybeszámított értékének 20 %-át, amelyekre a tervezett építési beruházást, a hasonló áruk tervezett beszerzését vagy szolgáltatások tervezett igénybevételét felosztották.

(11) Árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló, rendszeres jellegű vagy egy adott időszakon belül megújítható szerződések esetében a szerződés tervezett értékét a következők alapján kell kiszámítani:

(12) Olyan árubeszerzésre irányuló szerződés esetében, amely termékek bérletére, haszonbérletére, pénzügyi lízingjére vagy részletvételére irányul, a tervezett szerződési érték kiszámításának alapjául vett érték a következő:

(13) A szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés tervezett szerződési értékének kiszámításához alapul vett érték adott esetben a következő:

(14) Olyan szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetében, amelyben nem tüntetik fel a teljes árat, a tervezett szerződési érték kiszámításának alapja a következő:

(1) A Bizottság 2013. június 30-tól kezdődően kétévente megvizsgálja, hogy a 15. cikk a) és b) pontjában foglalt értékhatárok megfelelnek-e a Kereskedelmi Világszervezet közbeszerzésről szóló megállapodásában megállapított értékhatároknak, és szükség esetén e cikkel összhangban módosítja azokat.

A közbeszerzési megállapodásban megállapított számítási módszernek megfelelően a Bizottság az említett értékhatárokat az eurónak a január 1-jétől hatályos felülvizsgálatot megelőző augusztus 31-én véget érő 24 hónapos időszakban vizsgált, különleges lehívási jogokban (SDR) kifejezett átlagos napi értéke alapján számítja ki. Az ilyen módon felülvizsgált értékhatárokat a közbeszerzésről szóló megállapodásban előírt, SDR-ben kifejezett értékhatárok tiszteletben tartása érdekében szükség esetén lefelé kell kerekíteni a legközelebbi ezer euróra.

(2) A Bizottság 2014. január 1-jétől kezdődően kétévente megállapítja az értékhatároknak a 15. cikk a) és b) pontjában említett és e cikk (1) bekezdése alapján módosított, azon tagállamok nemzeti pénznemében kifejezett összegét, amelyek pénzneme nem az euro.

Ezzel egy időben a Bizottság megállapítja az értékhatároknak a 15. cikk c) pontjában említett, azon tagállamok nemzeti pénznemében kifejezett összegét, amelyek pénzneme nem az euro.

A közbeszerzésről szóló megállapodásban megállapított számítási módszernek megfelelően ezen értékek meghatározása – az alkalmazandó értékhatárokkal összhangban – e pénznemeknek a január 1-jétől hatályos felülvizsgálatot megelőző augusztus 31-én véget érő 24 hónapos időszakban vizsgált, euróban kifejezett átlagos napi értékén alapul.

(3) A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi az (1) bekezdésben említett felülvizsgált értékhatárokat, azoknak a (2) bekezdés első albekezdésében említett, nemzeti pénznemekben kifejezett értékét és a (2) bekezdés második albekezdésének megfelelően meghatározott értéket a felülvizsgálatot követő november hónap elején.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 103. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el arra vonatkozóan, hogy az e cikk (1) bekezdésének második albekezdésében előírt módszertant hozzáigazítsa minden olyan módszertani változáshoz, amely a közbeszerzésről szóló megállapodásban az értékhatároknak a 15. cikk a) és b) pontjában említett felülvizsgálata, és az e cikk (2) bekezdésében említett, azon tagállamok nemzeti pénznemében kifejezett megfelelő értékek meghatározása tekintetében meghatározott módszertanban bekövetkezik, amelyek pénzneme nem az euro.

A Bizottság arra is felhatalmazást kap, hogy a 103. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 15. cikk a) és b) pontjában említett értékhatárok módosítása érdekében, amennyiben az szükséges.

(5) Abban az esetben, ha szükséges a 15. cikk a) és b) pontjában említett értékhatárok módosítása, de idő hiányában a 103. cikkben foglalt eljárás alkalmazása nem lehetséges, vagyis rendkívül sürgős esetben az e cikk (4) bekezdésének második albekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra a 104. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.

Kizárt szerződések és tervpályázatok; Különös rendelkezések a védelmi vagy biztonsági vonatkozású beszerzések tekintetében

Valamennyi közszolgáltató ajánlatkérőre vonatkozó kizárások, valamint a vízügyi és energiaipari ágazatra vonatkozó különleges kizárások

Harmadik személyek részére történő viszonteladás vagy bérbeadás céljából odaítélt szerződések

(1) Ez az irányelv nem alkalmazandó a harmadik személyek részére történő viszonteladás vagy bérbeadás céljából odaítélt szerződésekre, feltéve, hogy a közszolgáltató ajánlatkérő semmiféle különleges vagy kizárólagos jogot nem élvez az ilyen szerződések tárgyának eladásával vagy bérbeadásával kapcsolatban, és feltéve, hogy más szervezetek a közszolgáltató ajánlatkérőével azonos feltételek mellett szabadon értékesíthetik vagy adhatják bérbe az ilyen szerződések tárgyát.

(2) A közszolgáltató ajánlatkérők kérésre tájékoztatják a Bizottságot mindazokról a termék-, illetve tevékenységkategóriákról, amelyeket nem tekintenek az (1) bekezdés hatálya alá tartozónak. A Bizottság tájékoztatás céljából rendszeresen közzéteheti az Európai Unió Hivatalos Lapjában azon termék-, illetve tevékenységkategóriák jegyzékét, amelyeket nem tekint az említett bekezdés hatálya alá tartozónak. Ennek során a Bizottság tiszteletben tart minden olyan szenzitív üzleti szempontot, amelyre a közszolgáltató ajánlatkérők ezen információk továbbításakor felhívják a figyelmet.

Az ezen irányelv hatálya alá tartozó tevékenység folytatásától eltérő célra vagy ilyen tevékenység harmadik országban történő folytatására odaítélt beszerzések és szervezett tervpályázatok

(1) Ez az irányelv nem alkalmazandó olyan beszerzésekre, amelyeket a közszolgáltató ajánlatkérő a 8–14. cikkben leírt tevékenységei folytatásától eltérő célra, vagy ilyen tevékenységeknek valamely harmadik országban történő, az Unión belüli hálózat vagy földrajzi terület fizikai használatával nem járó körülmények között történő folytatására ítél oda, sem az ilyen céllal szervezett tervpályázatokra.

(2) A közszolgáltató ajánlatkérők kérésre tájékoztatják a Bizottságot mindazokról a tevékenységekről, amelyeket nem tekintenek az (1) bekezdés hatálya alá tartozónak. A Bizottság tájékoztatás céljából rendszeresen közzéteheti az Európai Unió Hivatalos Lapjában azon tevékenységkategóriák jegyzékét, amelyeket nem tekint az említett bekezdés hatálya alá tartozónak. Ennek során a Bizottság tiszteletben tart minden olyan szenzitív üzleti szempontot, amelyre a közszolgáltató ajánlatkérők ezen információk továbbításakor felhívják a figyelmet.

Nemzetközi szabályok szerint odaítélt szerződések és szervezett tervpályázatok

(1) Ez az irányelv nem alkalmazandó azokra a szerződésekre és tervpályázatokra, amelyeket a közszolgáltató ajánlatkérő az ezen irányelvben szereplőktől eltérő, az alábbiak valamelyike által meghatározott közbeszerzési eljárás szerint köteles odaítélni, illetve megszervezni:

A tagállamok az e cikk első albekezdésének a) pontjában említett minden jogi eszközről tájékoztatják a Bizottságot, amely konzultálhat a 105. cikkben említett közbeszerzési tanácsadó bizottsággal.

(2) Ez az irányelv nem alkalmazandó azokra a szerződésekre és tervpályázatokra, amelyek esetében a közszolgáltató ajánlatkérő egy adott nemzetközi szervezet vagy nemzetközi finanszírozó intézmény által előírt közbeszerzési szabályoknak megfelelően ítél oda, illetve rendez meg, amennyiben az adott közbeszerzési szerződések és tervpályázatok tekintetében a finanszírozást teljes mértékben az adott szervezet vagy intézmény nyújtja; azon beszerződési szerződések és tervpályázatok esetében, amelyeknél legnagyobbrészt a nemzetközi szervezet vagy a nemzetközi finanszírozó intézmény nyújt társfinanszírozást, a felek megállapodnak az alkalmazandó közbeszerzési eljárásokról.

(3) A 27. cikk alkalmazandó azon védelmi vagy biztonsági vonatkozású szerződésekre és tervpályázatokra, amelyeket e nemzetközi szabályok szerint ítélnek oda vagy szerveznek meg. Az említett szerződésekre és tervpályázatokra e cikk (1) és a (2) bekezdése nem alkalmazandó.

Különös kizárások a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében

Ez az irányelv nem alkalmazandó azokra a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre, amelyek tárgya:

Kizárólagos jog alapján odaítélt, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések

Ez az irányelv nem alkalmazandó arra a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésre, amelyet olyan szervezetnek ítélnek oda, amely maga is ajánlatkérő szerv, vagy amelyet ajánlatkérő szervek társulásával kötnek, olyan kizárólagos jog alapján, amelyet az EUMSZ-szel összeegyeztethető, törvényi, rendeleti vagy kihirdetett közigazgatási rendelkezés értelmében e szervek élveznek.

Bizonyos közszolgáltató ajánlatkérők által víz vásárlására és energiatermelés céljából történő energia- vagy tüzelőanyag-ellátásra kötött szerződések

(1) A védelem és a biztonság területén odaítélt szerződések és az e területeken megszervezett tervpályázatok vonatkozásában ez az irányelv nem alkalmazandó a következő esetekben:

(2) Ez az irányelv nem alkalmazandó az (1) bekezdésben egyébként a hatály alól nem mentesített közbeszerzési szerződésekre és tervpályázatokra, amennyiben kisebb beavatkozással járó intézkedésekkel – például a közszolgáltató ajánlatkérő által a közbeszerzési eljárás során rendelkezésre bocsátott információk bizalmas jellegének védelmét célzó követelmények megszabásával – a tagállam alapvető biztonsági érdekeinek védelme nem garantálható az ezen irányelvben meghatározott szerződés-odaítélési eljárás során.

Továbbá – az EUMSZ 346. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban – ez az irányelv nem alkalmazandó az egyébként az e cikk (1) bekezdésében a hatály alól mentesített beszerzési szerződésekre és tervpályázatokra, ha ennek az irányelvnek az alkalmazása olyan információk szolgáltatására kötelezné a tagállamot, amelyek felfedését az alapvető biztonsági érdekeivel ellentétesnek ítéli.

(3) Amennyiben a beszerzést és a szerződés teljesítését vagy a tervpályázatot titkosnak nyilvánították, vagy ezeket valamely tagállam hatályos törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezései szerint különleges biztonsági intézkedéseknek kell kísérniük, ezen irányelv nem alkalmazandó, feltéve, hogy az adott tagállam úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó alapvető érdekeinek védelmét nem lehetséges kisebb beavatkozással járó – például a (2) bekezdés első albekezdésében említett – intézkedésekkel garantálni.

Ugyanazon tevékenységre vonatkozó, védelmi vagy biztonsági vonatkozású vegyes beszerzés

(1) Ugyanazon tevékenységre vonatkozó olyan vegyes szerződések esetében, amelyek tárgyába egyrészt az ezen irányelv hatálya alá tartozó beszerzés, másrészt az EUMSZ 346. cikkének hatálya vagy a 2009/81/EK irányelv hatálya alá tartozó beszerzés vagy egyéb elemek is tartoznak, ezt a cikket kell alkalmazni.

(2) Amennyiben az adott beszerzés különböző részei objektíve elkülöníthetők, a közszolgáltató ajánlatkérők dönthetnek úgy, hogy a különböző részekre külön-külön szerződést ítélnek oda, és úgy is, hogy egyetlen szerződést ítélnek oda.

Amennyiben a közszolgáltató ajánlatkérők úgy döntenek, hogy a különböző részekre külön-külön szerződést ítélnek oda, a szóban forgó rész jellemzői alapján kell eldönteni, hogy arra mely jogi keret vonatkozzon.

Amennyiben a közszolgáltató ajánlatkérő úgy dönt, hogy egyetlen szerződést ítélnek oda, az alkalmazandó jogi keretet az alábbi kritériumok alapján kell megállapítani:

Az egyetlen szerződés odaítélésére vonatkozó döntés nem irányulhat arra, hogy bizonyos szerződéseket kizárjanak ezen irányelv vagy a 2009/81/EK irányelv alkalmazási köréből.

(3) A (2) bekezdés harmadik albekezdésének a) pontja alkalmazandó azon vegyes beszerzésekre, amelyekre máskülönben az említett albekezdésnek mind az a), mind a b) pontja alkalmazandó lenne.

(4) Amennyiben egy adott szerződés különböző részei objektíve nem elkülöníthetők, a szerződés odaítélhető ezen irányelv alkalmazása nélkül, amennyiben egyes részekre az EUMSZ 346. cikke alkalmazandó; egyéb esetekben a 2009/81/EK irányelvvel összhangban ítélhető oda.

Több tevékenységre kiterjedő, védelmi vagy biztonsági vonatkozású beszerzés

(1) A több tevékenységre kiterjedő szerződések esetében a közszolgáltató ajánlatkérők dönthetnek akár úgy, hogy minden egyes különálló tevékenységre vonatkozóan külön szerződést ítélnek oda, akár úgy, hogy egyetlen szerződést ítélnek oda. Ha a közszolgáltató ajánlatkérők úgy döntenek, hogy a különálló részekre vonatkozóan külön szerződéseket ítélnek oda, az adott különálló tevékenység jellemzői alapján kell eldönteni, hogy az adott szerződésre vonatkozóan milyen jogi szabályozást kell alkalmazni.

Amennyiben a közszolgáltató ajánlatkérők úgy döntenek, hogy egyetlen szerződést ítélnek oda, e cikk (2) bekezdését kell alkalmazni. Az egyetlen szerződés odaítélése és a több különálló szerződés odaítélése közötti választás nem irányulhat arra, hogy a szerződést vagy szerződéseket kizárja ezen irányelv vagy a 2009/81/EK irányelv hatálya alól.

(2) Olyan szerződések esetében, amelyek célját egyrészt egy olyan tevékenység képezi, amely ezen irányelv hatálya alá tartozik, másrészt pedig egy olyan tevékenység, amely:

a szerződés az a) pontban meghatározott esetekben odaítélhető a 2009/81/EK irányelvvel összhangban, a b) pontban meghatározott esetekben pedig ezen irányelv alkalmazása nélkül. Ez az albekezdés nem érinti a 2009/81/EK irányelvben előírt értékhatárokat és kizárásokat.

Az első albekezdés a) pontjában meghatározott szerződések esetében, amennyiben azok beszerzési és egyéb, az EUMSZ 346. cikkének hatálya alá tartozó elemeket is tartalmaznak, a szerződés ezen irányelv alkalmazása nélkül is odaítélhető.

Az első és a második albekezdés alkalmazásának azonban az a feltétele, hogy az egyetlen szerződés odaítélése objektíven indokolható legyen, és az egyetlen szerződés odaítélésére vonatkozó döntés nem irányulhat arra, hogy a szerződést kizárja ezen irányelv alkalmazása alól.

Nemzetközi szabályok szerint odaítélt, illetve szervezett, védelmi vagy biztonsági vonatkozású szerződések és tervpályázatok

(1) Ez az irányelv nem alkalmazandó azokra a védelmi és biztonsági vonatkozású szerződésekre és tervpályázatokra, amelyeket a közszolgáltató ajánlatkérő az ezen irányelvben szereplőktől eltérő, az alábbiak valamelyike alapján, illetve által kialakított közbeszerzési eljárás szerint köteles odaítélni vagy szervezni:

Az e cikk első albekezdésének a) pontjában említett minden megállapodásról vagy egyezségről értesíteni kell a Bizottságot, amely konzultálhat a 105. cikkben említett közbeszerzési tanácsadó bizottsággal.

(2) Ez az irányelv nem alkalmazandó azokra a védelmi vagy biztonsági vonatkozású szerződésekre és tervpályázatokra, amelyeket a közszolgáltató ajánlatkérő egy adott nemzetközi szervezet vagy nemzetközi finanszírozó intézmény által előírt közbeszerzési szabályoknak megfelelően ítél oda vagy szervez, amennyiben a szóban forgó szerződések és tervpályázatok tekintetében a finanszírozást teljes mértékben az adott szervezet vagy intézmény nyújtja. Azon szerződések és tervpályázatok esetében, amelyeknél legnagyobbrészt nemzetközi szervezet vagy nemzetközi finanszírozó intézmény nyújt társfinanszírozást, a felek megállapodnak az alkalmazandó közbeszerzési eljárásokról.

Különleges kapcsolatok (együttműködés, kapcsolt vállalkozások és közös vállalatok)

(1) Az ajánlatkérő szervek által egy magánjog vagy a közjog hatálya alá tartozó jogi személynek odaítélt szerződés nem tartozik ezen irányelv hatálya alá az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

Az ajánlatkérő szerv az első albekezdés a) pontja értelmében akkor gyakorol a saját szervezeti egységei feletti kontrollhoz hasonló kontrollt egy jogi személy felett, ha döntő befolyással rendelkezik a kontrollált jogi személynek mind a stratégiai céljai, mind a jelentős döntései tekintetében. A kontroll úgy is fennállhat, ha azt egy másik, az ajánlatkérő szerv által kontrollált jogi személy gyakorolja.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazandó abban az esetben is, amikor egy kontrollált személy ajánlatkérő szervként közbeszerzési szerződést ítél oda az őt kontrolláló ajánlatkérő szervnek vagy más, ugyanezen ajánlatkérő szerv által kontrollált jogi személynek, feltéve, hogy abban a jogi személyben, amelynek a közbeszerzési szerződést odaítélik, nincs közvetlen magántőke-részesedése, eltekintve a nemzeti jogszabályok által előírt, a Szerződésekkel összhangban lévő olyan nem kontrolláló és nem blokkoló magántőke-részesedésektől, amelyek a kontrollált jogi személyre nem gyakorolnak meghatározó befolyást.

(3) Azon ajánlatkérő szerv, amely nem gyakorol az (1) bekezdés szerinti kontrollt a magánjog vagy a közjog hatálya alá tartozó valamely jogi személy felett, ezen irányelv rendelkezéseinek az adott jogi személyre történő alkalmazása nélkül is odaítélhet szerződést a jogi személynek, amennyiben az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

Az első albekezdés a) pontja alkalmazásában akkor tekintendő úgy, hogy az ajánlatkérő szervek közös kontrollt gyakorolnak valamely jogi személy felett, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

(4) Nem tartozik ezen irányelv hatálya alá a kizárólag két vagy több ajánlatkérő szerv által kötött szerződés az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

(5) Az (1) bekezdés első albekezdésének b) pontjában, a (3) bekezdés első albekezdésének b) pontjában és a (4) bekezdés c) pontjában említett tevékenységek százalékos arányának megállapításához az átlagos összárbevételt vagy más megfelelő, tevékenység alapú mérőszámot, például a releváns jogi személynél a szerződés odaítélését megelőző három évben a szolgáltatások, áruk és építési beruházások miatt felmerülő költségeket kell figyelembe venni.

Amennyiben a releváns jogi személy létrehozásának vagy tevékenysége megkezdésének időpontja vagy tevékenységeinek átszervezése miatt nem áll rendelkezésre az előző három évre vonatkozó árbevételi adat vagy más tevékenység alapú mérőszám, például a költségek összege, illetve az már nem releváns, elegendő azt bizonyítani – főként üzleti előrejelzések segítségével –, hogy a tevékenységek mérése hiteles.

(1) E cikk alkalmazásában „kapcsolt vállalkozás” az a vállalkozás, amelynek éves beszámolóját a 2013/34/EU irányelv követelményei szerint összevonják a közszolgáltató ajánlatkérő beszámolójával.

(2) Azon szervezetek esetében, amelyek nem tartoznak a 2013/34/EU irányelv hatálya alá, a „kapcsolt vállalkozás” olyan vállalkozás:

E bekezdés alkalmazásában a „meghatározó befolyás” jelentése megegyezik a 4. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében foglaltakkal.

(3) A 28. cikk ellenére, és feltéve, hogy teljesülnek az e cikk (4) bekezdésében foglalt feltételek, ez az irányelv nem alkalmazandó olyan szerződésekre, amelyeket:

(5) Amennyiben a kapcsolt vállalkozás létrehozásának vagy tevékenysége megkezdésének időpontja miatt nem áll rendelkezésre az előző három évre vonatkozó árbevételi adat, elegendő, ha a vállalkozás – főként üzleti előrejelzések segítségével – bizonyítja, hogy a (4) bekezdés a), b) vagy c) pontjában említett árbevételi adatok valószínűsíthetőek.

(6) Amennyiben egynél több, a közszolgáltató ajánlatkérőhöz kapcsolt – azzal gazdasági csoportot alkotó – vállalkozás ugyanolyan vagy hasonló árut szállít, szolgáltatást nyújt, illetve építési beruházást kivitelez, a százalékokat az e kapcsolt vállalkozások által teljesített áruszállításokból, szolgáltatásnyújtásokból, illetve építési beruházásokból származó összbevétel figyelembevételével kell kiszámítani.

Közös vállalatnak vagy közös vállalatban tagsággal rendelkező közszolgáltató ajánlatkérőnek odaítélt szerződések

A 28. cikk ellenére és feltéve, hogy a közös vállalatot azért hozták létre, hogy az adott tevékenységet legalább három éven keresztül végezze, valamint a közös vállalatot létrehozó alapító okirat kiköti, hogy a vállalatot alkotó közszolgáltató ajánlatkérők legalább ugyanennyi időn keresztül a vállalat tagjai maradnak, ez az irányelv nem alkalmazandó olyan szerződésekre, amelyeket:

A közszolgáltató ajánlatkérők kérésre a 29. cikk (2) és (3) bekezdésének és a 30. cikknek az alkalmazásával kapcsolatban a Bizottságot a következőkről tájékoztatják:

Ez az irányelv kizárólag a 73000000-2 és 73120000-9 közötti, valamint a 73300000-5, 73420000-2 és 73430000-5 CPV-kód alá tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatásokra irányuló szerződésekre alkalmazandó, feltéve, hogy mindkét következő feltétel teljesül:

(1) Ezen irányelv 34. cikkének sérelme nélkül az Osztrák Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság – engedélyezési feltételek vagy más megfelelő intézkedések révén – biztosítja, hogy a 2002/205/EK bizottsági határozatban ( 35 ) és a 2004/73/EK bizottsági határozatban ( 36 ) említett ágazatokban működő valamennyi szervezet:

(2) A 34. cikk sérelme nélkül az Egyesült Királyság – engedélyezési feltételek vagy más megfelelő intézkedések révén – biztosítja, hogy a 97/367/EGK határozatban említett ágazatokban működő valamennyi szervezet alkalmazza e cikk (1) bekezdésének a) és b) pontját az említett tevékenység Észak-Írországban történő végzése vonatkozásában odaítélt szerződések tekintetében.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés nem alkalmazandó a kőolaj vagy földgáz feltárása céljából odaítélt szerződésekre.

A versenynek közvetlenül kitett tevékenységek és a rájuk vonatkozó eljárási szabályok

(1) A 8–14. cikkben említett tevékenység folytatására irányuló szerződés nem tartozik ezen irányelv hatálya alá, ha a 35. cikk alapján kérelmet benyújtó tagállam vagy közszolgáltató ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy abban a tagállamban, ahol a szerződést teljesítik, a tevékenység közvetlen módon ki van téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott; az olyan tervpályázatok sem tartoznak ezen irányelv hatálya alá, amelyeket az adott földrajzi területen ilyen tevékenység folytatására szerveztek. A szóban forgó tevékenység képezheti egy nagyobb szektor részét, vagy folytatható kizárólag az érintett tagállam egyes részeiben. Az e bekezdés első mondatában említett versenyértékelés, amelyet a Bizottság számára hozzáférhető információk tükrében és ezen irányelv alkalmazásában végeznek, nem sérti a versenyre vonatkozó jogszabályok alkalmazását. A verseny ilyen értékelését a (2) bekezdés értelmében a kérdéses tevékenységek piacának és a földrajzi referenciapiacnak a figyelembevételével kell elvégezni.

(2) E cikk (1) bekezdésének alkalmazásában azt a kérdést, hogy egy tevékenység közvetlen módon ki van-e téve a versenynek, olyan szempontok szerint kell megválaszolni, amelyek megfelelnek az EUMSZ versennyel kapcsolatos rendelkezéseinek. Ilyenek például az érintett termékek vagy szolgáltatások jellemzői, keresleti vagy kínálati oldalról helyettesítőnek tekintett termékek vagy szolgáltatások megléte, az árak, valamint az, hogy van-e ténylegesen vagy potenciálisan az érintett terméknek, illetve szolgáltatásnak egynél több szállítója, illetve szolgáltatója.

A földrajzi referenciapiac, amelynek alapján a versenynek való kitettséget értékeljük, magában foglalja azt a területet, amelyen az érintett vállalkozások a termékek vagy szolgáltatások keresletében és kínálatában szerepet játszanak, amelyen a versenyfeltételek kellően homogének, és amelyet meg lehet különböztetni a szomszédos területektől különösen azon az alapon, hogy azokon a területeken a versenyfeltételek érzékelhetően eltérőek. Az értékelés során figyelembe kell venni mindenekelőtt az érintett termékek és szolgáltatások természetét és jellemzőit, a belépési akadályok vagy a fogyasztói preferenciák meglétét, a vállalkozás piaci részesedésében észrevehető különbségeket az érintett terület és a szomszédos területek között, vagy a lényeges árkülönbségeket.

(3) E cikk (1) bekezdésének alkalmazásában akkor tekinthető úgy, hogy valamely piacra a belépés nem korlátozott, ha a tagállam végrehajtotta és alkalmazza a III. mellékletben felsorolt uniós jogszabályok rendelkezéseit.

Ha az első albekezdés alapján nem vélelmezhető az adott piacra történő szabad belépés, bizonyítani kell, hogy az érintett piacra való belépés ténylegesen és jogilag is szabad.

(1) Amennyiben egy tagállam, vagy annak jogszabályaiban biztosított lehetőséggel élve egy közszolgáltató ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy a 34. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott feltételek alapján egy adott tevékenység közvetlenül ki van téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott, kérelmet nyújthat be – adott esetben az érintett tevékenység tekintetében illetékes független nemzeti hatóság állásfoglalásával együtt – a Bizottsághoz annak megállapítására, hogy ezen irányelv nem alkalmazandó az említett tevékenység folytatására irányuló szerződések odaítélésére vagy tervpályázat szervezésére. Ezek a kérelmek vonatkozhatnak akár egy nagyobb szektor részét képező, akár kizárólag az érintett tagállam egyes részeiben folytatott tevékenységekre.

Az érintett tagállam vagy közszolgáltató ajánlatkérő a kérelemben tájékoztatja a Bizottságot minden lényeges tényről, mindenekelőtt bármely törvényről, rendeletről, közigazgatási rendelkezésről vagy megállapodásról, amely a 34. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeknek való megfelelést érinti.

(2) Azon esetek kivételével, amikor a közszolgáltató ajánlatkérő által benyújtott kérelemhez az érintett tevékenység tekintetében illetékes, független nemzeti hatóság által elfogadott, indokolt és megalapozott állásfoglalást csatoltak, amely alapos elemzést tartalmaz a 34. cikk (1) bekezdésének az érintett tevékenységre történő esetleges alkalmazhatósága feltételeiről, az említett cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelően, a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja az érintett tagállamot. Ilyen esetekben az érintett tagállam tájékoztatja a Bizottságot minden lényeges tényről, mindenekelőtt bármely törvényről, rendeletről, közigazgatási rendelkezésről vagy megállapodásról, amely a 34. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeknek való megfelelést érinti.

(3) Az e cikk (1) bekezdésének megfelelően benyújtott kérelem kézhezvételét követően a Bizottság a IV. mellékletben megállapított időszakon belül végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben megállapítja, hogy a 8–14. cikkben említett tevékenység a 34. cikkben meghatározott feltételek értelmében közvetlenül ki van-e téve versenynek. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 105. cikk (2) bekezdése szerinti tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Az érintett tevékenység folytatására irányuló szerződések és az olyan tervpályázatok, amelyeket ilyen tevékenység folytatására szerveztek, nem tartoznak többé ezen irányelv hatálya alá az alábbi esetek bármelyikében:

(4) Az érintett tagállam vagy közszolgáltató ajánlatkérő a kérelem benyújtását követően a Bizottság beleegyezésével jelentősen módosíthatja a kérelmét, különösen az érintett tevékenységek vagy földrajzi területek tekintetében. Amennyiben erre sor kerül, a végrehajtási jogi aktus elfogadására új időszakot kell meghatározni, amelyet a IV. melléklet 1. pontja szerint kell kiszámítani, kivéve, ha a Bizottság, illetve a kérelmet benyújtó tagállam vagy közszolgáltató ajánlatkérő rövidebb időszakban állapodik meg.

(5) Ha egy tevékenység tekintetében egy adott tagállamban már folyik az (1), a (2) és a (4) bekezdés szerinti eljárás, az ugyanabban a tagállamban, ugyanarra a tevékenységre vonatkozó további kérelmek az első kérelemre vonatkozóan megnyitott határidő lejártáig nem tekinthetőek új eljárásnak, és az első kérelemmel összefüggésben kell őket kezelni.

(6) A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben megállapítja az (1)–(5) bekezdés alkalmazásának részletes szabályait. Ebben a végrehajtási jogi aktusban a Bizottság meghatározza legalább a következőkkel kapcsolatos szabályokat:

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 105. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(1) A közszolgáltató ajánlatkérőknek a gazdasági szereplőket egyenlő és megkülönböztetésmentes bánásmódban kell részesíteniük, továbbá átlátható és arányos módon kell eljárniuk.

A beszerzés nem alakítható át azzal a szándékkal, hogy az kikerüljön ezen irányelv hatálya alól, vagy mesterségesen korlátozza a versenyt. Akkor tekintendő úgy, hogy fennáll a verseny mesterséges korlátozásának esete, ha azzal a szándékkal döntöttek a beszerzés adott kialakításmódja mellett, hogy ezzel egyes gazdasági szereplők méltánytalan előnyhöz jussanak, vagy ilyen hátrányt szenvedjenek.

(2) A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők a közbeszerzési szerződések teljesítése során betartsák a vonatkozó környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket, amelyeket az uniós jog, a nemzeti jog, a kollektív szerződések, illetve a XIV. mellékletben felsorolt környezetvédelmi, szociális és munkajogi rendelkezések írnak elő.

(1) Azok a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők, akik, illetve amelyek a letelepedésük helye szerinti tagállam joga értelmében jogosultak az adott szolgáltatási tevékenység végzésére, nem utasíthatók el kizárólag azon az alapon, hogy a szerződés odaítélése szerinti tagállam joga értelmében természetes vagy jogi személynek kellene lenniük.

A szolgáltatásnyújtásra irányuló és az építési beruházási szerződések esetében, valamint a szolgáltatásokat vagy beállítási és üzembe helyezési műveleteket is tartalmazó, árubeszerzésre irányuló szerződések esetében azonban a jogi személyektől megkövetelhető, hogy az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben tüntessék fel a kérdéses szerződés teljesítéséért felelős alkalmazottak nevét és szakképesítését.

(2) A közbeszerzési eljárásokban részt vehetnek gazdasági szereplők csoportjai, többek között ideiglenes szövetségek is. A közszolgáltató ajánlatkérők nem követelhetik meg tőlük, hogy valamely konkrét jogi formával rendelkezzenek ahhoz, hogy ajánlatot tehessenek, illetve részvételre jelentkezhessenek.

Ha szükséges, a közszolgáltató ajánlatkérők egyértelművé tehetik a közbeszerzési dokumentumokban, hogy a gazdasági szereplők csoportjainak hogyan kell megfelelniük a 77–81. cikkben említett alkalmassági és a minőségi kiválasztási szempontoknak és követelményeknek, amennyiben ez objektív okokból indokolt és arányos. A tagállamok részletes szabályokat állapíthatnak meg arra vonatkozóan, hogy a gazdasági szereplők csoportjai hogyan teljesíthetik az említett feltételeket.

A szerződés gazdasági szereplők ilyen csoportjai általi teljesítésére vonatkozó olyan feltételeknek, amelyek eltérnek az egyéni résztvevőkkel szemben támasztottaktól, szintén objektív okokkal indokolhatónak és arányosnak kell lenniük.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve az ajánlattévő szervek előírhatják a gazdasági szereplők csoportjai részére, hogy a szerződés odaítélése esetén meghatározott társasági formát vegyenek fel, amennyiben ez az átalakulás a szerződés megfelelő teljesítéséhez szükséges.

(1) A tagállamok a közbeszerzési eljárásokban való részvétel jogát fenntarthatják védett műhelyek és olyan gazdasági szereplők számára, akiknek fő célja a fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű személyek társadalmi és szakmai integrációja, vagy úgy rendelkezhetnek, hogy a szerződéseket a védett munkahely-teremtési programok keretében kell teljesíteni, feltéve, hogy az ilyen műhelyek, gazdasági szereplők vagy programok alkalmazottainak legalább 30 %-a fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállaló.

(1) Hacsak ezen irányelv vagy a közszolgáltató ajánlatkérőre vonatkozó nemzeti jog, különösen az információhoz való hozzáféréssel kapcsolatos jogszabályok másként nem rendelkeznek, és az odaítélt szerződések közzétételére vonatkozó kötelezettségek, valamint a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők részére a 70. és 75. cikk értelmében nyújtandó tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségek sérelme nélkül, a közszolgáltató ajánlatkérő nem hozhat nyilvánosságra olyan, a részére gazdasági szereplők által megadott adatokat, amelyeket azok bizalmasnak minősítettek, ideértve, de nem kizárólagosan a műszaki vagy üzleti titkokat és az ajánlatok bizalmas vonatkozásait.

(2) A közszolgáltató ajánlatkérők jogosultak a gazdasági szereplők számára olyan követelményeket előírni, amelyek célja az ajánlatkérők által a közbeszerzési eljárás során rendelkezésre bocsátott információk bizalmas jellegének megvédése, ideértve az olyan információkat, amelyeket a minősítési rendszer működésével kapcsolatban bocsátottak rendelkezésre, függetlenül attól, hogy ez a minősítési rendszer meglétéről szóló, az eljárást megindító felhívásként alkalmazott hirdetmény keretében történt-e.

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv szerinti minden kommunikációra és információcserére – különös tekintettel az elektronikus benyújtásra – elektronikus kommunikációs eszközök útján kerüljön sor, e cikk követelményeinek megfelelően. Az elektronikus úton történő kommunikációhoz használandó eszközöknek és azok műszaki jellemzőinek biztosítaniuk kell a megkülönböztetésmentességet, valamint széles körben elérhetőnek és a széles körben használt információtechnológiai és kommunikációs technológiai termékekkel interoperábilisnak kell lenniük, továbbá nem korlátozhatják a gazdasági szereplőknek a közbeszerzési eljárásban való részvételi lehetőségét.

Az első albekezdés ellenére a közszolgáltató ajánlatkérők az alábbi helyzetekben nem kötelesek előírni az elektronikus kommunikációs eszközök használatát a benyújtási folyamat során:

Azon kommunikáció esetében, amelyre a második albekezdés értelmében nem elektronikus kommunikációs eszközök használatával kerül sor, a kommunikációt postai úton vagy más megfelelő módon, vagy a postai út vagy más megfelelő mód és az elektronikus út ötvözésével kell lebonyolítani.

E bekezdés első albekezdése ellenére, a közszolgáltató ajánlatkérők nem kötelesek előírni az elektronikus kommunikációs eszközök használatát a benyújtási folyamat során, amennyiben az elektronikus kommunikációs eszközöktől eltérő kommunikációs eszköz szükséges vagy a biztonságnak az elektronikus kommunikációs eszközök esetében való megsértése miatt, vagy pedig azért, mert az információ különösen érzékeny jellegének védelme érdekében olyan magas szintű védelemre lenne szükség, amely nem biztosítható megfelelően olyan elektronikus eszközök és berendezések használatával, amelyek széles körben a gazdasági szereplők rendelkezésére állnak, vagy amelyek az (5) bekezdés szerinti alternatív módon a számukra hozzáférhetővé tehetők.

A benyújtási folyamat során az e bekezdés második albekezdésével összhangban az elektronikus kommunikációs eszközöktől eltérő kommunikációs eszközt megkövetelő közszolgáltató ajánlatkérők feladata, hogy a 100. cikkben említett egyedi jelentésben feltüntessék e követelmény indokait. A közszolgáltató ajánlatkérőknek adott esetben az egyedi jelentésben fel kell tüntetniük továbbá azokat az okokat, amelyek miatt e bekezdés negyedik albekezdése alkalmazásában szükségesnek bizonyult az elektronikus kommunikációs eszközöktől eltérő kommunikációs eszköz használata.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve szóbeli kommunikációt is lehet alkalmazni a közbeszerzési eljárás lényeges elemeitől eltérő egyéb elemek közlésére, amennyiben a szóbeli kommunikáció tartalmát kellő mértékben dokumentálják. E célból a közbeszerzés lényeges eleme például a közbeszerzési dokumentumoktól, a részvételi jelentkezéstől, az érdeklődés megerősítéséről és az ajánlattól. Különösen fontos, hogy az ajánlattevőkkel folytatott olyan szóbeli kommunikációt, amely jelentős hatással lehet az ajánlatok tartalmára és értékelésére, kellő részletességgel és megfelelő módon dokumentálják, például írásbeli feljegyzésekkel, hangfelvétellel vagy a kommunikáció főbb elemeinek az összefoglalásával.

(3) A közszolgáltató ajánlatkérők a kommunikáció, az információcsere és az adattárolás során kötelesek biztosítani az adatok sértetlenségének, valamint az ajánlatok és részvételi jelentkezések titkosságának megőrzését. A közszolgáltató ajánlatkérők csak azután vizsgálhatják meg az ajánlatok és a részvételi jelentkezések tartalmát, hogy az ezek benyújtására vonatkozó határidő lejárt.

(4) Építési beruházásra irányuló szerződések és tervpályázatok esetén a tagállamok megkövetelhetik bizonyos konkrét elektronikus eszközök, például elektronikus épületinformáció-modellezésre szolgáló vagy hasonló eszközök alkalmazását. Ilyen esetekben. Amíg ezek az eszközök az (1) bekezdés első albekezdésének második mondata értelmében széles körben elérhetővé nem válnak, az ajánlatkérő szervek az (5) bekezdés szerinti alternatív hozzáférést biztosítanak.

(5) A közszolgáltató ajánlatkérők – feltéve, hogy alternatív hozzáférést kínálnak – szükség esetén megkövetelhetik olyan eszközök alkalmazását, amelyek nem érhetők el széles körben.

Abban az esetben tekintendő úgy, hogy a közszolgáltató ajánlatkérők megfelelő alternatív hozzáférési utat kínálnak, ha:

(6) Az V. mellékletben foglalt követelményeken kívül a következő szabályokat kell alkalmazni az ajánlatok elektronikus továbbítására és fogadására, valamint a részvételi jelentkezések elektronikus átvételére szolgáló eszközök és berendezések vonatkozásában:

A közbeszerzési eljárás keretében használt azon dokumentumok tekintetében, amelyeket valamely tagállam illetékes hatósága vagy más kibocsátó szervezet ír alá, az illetékes kibocsátó hatóság vagy szervezet a 2011/130/EU határozat 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelően meghatározhatja a fokozott biztonságú elektronikus aláírások kívánt formátumát. A kibocsátó hatóságnak vagy szervezetnek meg kell tennie azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ezeket a formátumokat technikailag kezelni tudja; ehhez az érintett dokumentumban meg kell adnia az aláírás feldolgozásához szükséges információkat. Ezeknek a dokumentumoknak az elektronikus aláírásban vagy az elektronikus dokumentum hordozóeszközében a validálási lehetőségekre vonatkozó információkat kell tartalmazniuk, amelyek segítségével lehetővé válik a kézhez vett elektronikus aláírás költségmentesen és a nem anyanyelvű beszélők számára is érthető módon történő online validálása.

(7) A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 103. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V. mellékletben említett műszaki adatoknak és jellemzőknek a technikai fejlesztések miatti módosítására vonatkozóan.

A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 103. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdése második albekezdésének a)–d) pontjában meghatározott lista módosítására vonatkozóan, amennyiben a technológiai fejlődés miatt az elektronikus kommunikációs eszközök használatára vonatkozó kivételek fenntartása már nem helyénvaló, vagy kivételes esetben a technológiai fejlődés miatt új kivételek bevezetésére van szükség.

A technikai formátumok, valamint a feldolgozási és továbbítási szabványok interoperabilitásának biztosítása érdekében, különösen határokon átnyúló összefüggésben, a Bizottságot csak abban az esetben kell felhatalmazni, hogy a 103. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el egyes ilyen technikai standardok kötelező használatának előírására vonatkozóan – különösen az elektronikus benyújtás, az elektronikus katalógusok és az elektronikus hitelesítési eszközök tekintetében –, ha a technikai standardokat alapos tesztelésnek vetették alá és azok a gyakorlatban hasznosnak bizonyultak. A Bizottságnak bármely technikai standard kötelezővé tétele előtt az azzal járó költségeket is gondosan mérlegelnie kell, különös tekintettel a már létező e-beszerzési megoldásokhoz, például infrastruktúrák, eljárások és szoftverek kiigazításának költségeire.

(1) A közbeszerzéssel összefüggésben a nómenklatúrákra tett hivatkozások esetében mindenkor a 2195/2002/EK rendelettel elfogadott közös közbeszerzési szójegyzéket (CPV-t) kell alkalmazni.

(2) A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 103. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ezen irányelvben szereplő CPV-kódok kiigazítása céljából, a CPV-nómenklatúrában bekövetkezett változások átvezetése érdekében, feltéve, hogy ezek a módosítások nem járnak ezen irányelv hatályának módosításával.

A tagállamok biztosítják, hogy az ajánlatkérő szervek megtegyék a megfelelő intézkedéseket a közbeszerzési eljárás folyamán felmerülő esetleges összeférhetetlenség hatékony megelőzése, megállapítása és orvoslása céljából, hogy ezáltal elkerülhető legyen a verseny torzulása, és minden gazdasági szereplővel szemben biztosítható legyen az egyenlő bánásmód.

Az összeférhetetlenség fogalmának ki kell terjednie legalább azokra az esetekre, amikor az ajánlatkérő szervnek vagy az ajánlatkérő szerv nevében eljáró közbeszerzési szolgáltatónak a közbeszerzési eljárás lefolytatásában részt vevő vagy annak eredményét befolyásolni képes alkalmazottai közvetve vagy közvetlenül olyan pénzügyi, gazdasági vagy egyéb személyes érdekeltséggel rendelkeznek, amely úgy tekinthető, hogy a közbeszerzési eljárás tekintetében befolyásolja a pártatlanságukat és a függetlenségüket.

A közbeszerzésről szóló megállapodással és az egyéb nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos feltételek

Amennyiben vonatkozik rájuk a közbeszerzésről szóló megállapodás 3., 4. és 5. melléklete, valamint az Európai Uniónak szóló általános megjegyzések I. függeléke, továbbá vonatkoznak rájuk az Európai Uniót kötelező nemzetközi megállapodások, a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett közszolgáltató ajánlatkérők az említett megállapodások aláíróinak építési beruházásait, áruit, szolgáltatásait és gazdasági szereplőit nem részesíthetik kevésbé kedvező bánásmódban, mint az Európai Unió építési beruházásait, áruit, szolgáltatásait és gazdasági szereplőit.

(1) Az árubeszerzésre, építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések odaítélése esetében a közszolgáltató ajánlatkérőnek az ezen irányelv rendelkezéseihez igazított eljárásokat kell alkalmaznia, feltéve, hogy a 47. cikk sérelme nélkül, ezen irányelvnek megfelelően eljárást megindító felhívást tettek közzé.

(2) A tagállamok úgy rendelkeznek, hogy a közszolgáltató ajánlatkérők alkalmazhatják az ebben az irányelvben szabályozott nyílt, meghívásos, vagy felhívással induló tárgyalásos eljárást.

(3) A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a közszolgáltató ajánlatkérők alkalmazhatják az ebben az irányelvben szabályozott versenypárbeszédet és innovációs partnerséget.

(4) Az eljárást megindító felhívás az alábbi módok egyikén tehető meg:

Az e bekezdés a) pontjában említett esetben azok a gazdasági szereplők, amelyek kinyilvánították érdeklődésüket az időszakos előzetes tájékoztató közzétételét követően, felhívást kapnak arra, hogy érdeklődésüket írásban is erősítsék meg a „szándék megerősítésére vonatkozó felhívás” segítségével a 74. cikknek megfelelően.

(5) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a közszolgáltató ajánlatkérők az 50. cikkben kifejezetten megemlített különös esetekben és körülmények között alkalmazhatják a felhívás nélküli tárgyalásos eljárást. A tagállamok az említett eljárás alkalmazását kizárólag az 50. cikkben említett esetek vonatkozásában engedélyezhetik.

(1) A nyílt eljárásokban bármely érdekelt gazdasági szereplő ajánlatot tehet az eljárást megindító felhívás alapján.

Az ajánlatok beérkezésének minimális határideje a szerződési hirdetmény megküldésének napjától számított 35 nap.

Az ajánlathoz mellékelni kell a közszolgáltató ajánlatkérő által a minőségi kiválasztáshoz kért információkat.

(2) Amennyiben a közszolgáltató ajánlatkérő olyan időszakos előzetes tájékoztatót tett közzé, amelyet nem az eljárást megindító felhívás eszközeként alkalmaztak, az ajánlatok beérkezésére vonatkozóan az e cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerint előírt minimális határidő 15 napra csökkenthető, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

(3) Ha a közszolgáltató ajánlatkérők által megfelelően bizonyított sürgősségi helyzet miatt nem lehetséges az e cikk (1) bekezdésének második albekezdésében megállapított határidő betartása, a szerződési hirdetmény elküldésének időpontjától számított legalább 15 napos határidő is meghatározható.

(4) A közszolgáltató ajánlatkérő öt nappal csökkentheti az ajánlatok beérkezésére vonatkozóan az e cikk (1) bekezdésének második albekezdésében előírt határidőt, ha elfogadja, hogy az ajánlatokat a 40. cikk (4) bekezdése első albekezdésének, valamint a 40. cikk (5) és (6) bekezdésének megfelelően elektronikus úton is be lehessen nyújtani.

(1) A meghívásos eljárások során az eljárást megindító felhívás alapján bármely gazdasági szereplő kérelmezheti a részvételét, a minőségi kiválasztáshoz szükséges, a közszolgáltató ajánlatkérő által előírt információk benyújtásával.

A részvételi jelentkezések beérkezésének minimális határideje általában a hirdetmény, vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívás feladásától számított legalább 30 nap, és semmiképpen nem lehet 15 napnál kevesebb.

(2) Csak azok a gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot, amelyeket a rendelkezésre bocsátott információk értékelését követően a közszolgáltató ajánlatkérő meghívott. A közszolgáltató ajánlatkérő a 78. cikk (2) bekezdésének megfelelően korlátozhatja azoknak az alkalmas részvételre jelentkezőknek a számát, akiket meghív az eljárásban való részvételre.

Az ajánlatok beérkezésére nyitva álló határidő a közszolgáltató ajánlatkérő és a kiválasztott részvételre jelentkezők közötti kölcsönös megállapodás útján is megállapítható, feltéve, hogy minden kiválasztott részvételre jelentkező részére ugyanannyi idő áll rendelkezésre ajánlata elkészítésére és benyújtására.

Ha nem jön létre megállapodás az ajánlatok beérkezésének határidejéről, akkor a határidő az ajánlattételi felhívás elküldésének időpontjától számított legalább 10 nap.

(1) A felhívással induló tárgyalásos eljárások során az eljárást megindító felhívás alapján bármely gazdasági szereplő kérelmezheti részvételét, a minőségi kiválasztáshoz szükséges, a közszolgáltató ajánlatkérő által előírt információk benyújtásával.

A részvételi jelentkezések beérkezésének minimális határideje általában a szerződési hirdetmény, illetve ha időszakos előzetes tájékoztatót alkalmaznak eljárást megindító felhívásként, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívás elküldésétől számított legalább 30 nap, és semmiképpen nem lehet 15 napnál kevesebb.

(2) Csak azok a gazdasági szereplők vehetnek részt a tárgyalásokon, amelyeket a rendelkezésre bocsátott információk értékelését követően a közszolgáltató ajánlatkérő meghívott. A közszolgáltató ajánlatkérő a 78. cikk (2) bekezdésének megfelelően korlátozhatja azoknak az alkalmas részvételre jelentkezőknek a számát, akiket meghív az eljárásban való részvételre.

Az ajánlatok beérkezésére nyitva álló határidő a közszolgáltató ajánlatkérő és a kiválasztott részvételre jelentkezők közötti kölcsönös megállapodás útján is meghatározható, feltéve, hogy mindegyiküknek ugyanannyi idő áll rendelkezésre ajánlata elkészítésére és benyújtására.

Ha nem jön létre megállapodás az ajánlatok beérkezésének határidejéről, akkor a határidő az ajánlattételi felhívás elküldésének időpontjától számított legalább 10 nap.

(1) A versenypárbeszéd során a 44. cikk (4) bekezdésének b) és c) pontja szerinti, eljárást megindító felhívás alapján bármely gazdasági szereplő kérelmezheti a részvételét, a minőségi kiválasztáshoz szükséges, a közszolgáltató ajánlatkérő által előírt információk benyújtásával.

Csak azok a gazdasági szereplők vehetnek részt a párbeszédben, amelyeket a rendelkezésre bocsátott információk értékelését követően a közszolgáltató ajánlatkérő meghívott. A közszolgáltató ajánlatkérő a 78. cikk (2) bekezdésének megfelelően korlátozhatja azoknak az alkalmas részvételre jelentkezőknek a számát, amelyeket meghív az eljárásban való részvételre. A szerződés odaítélése kizárólag a legjobb árérték-arányú ajánlat szempontja alapján végezhető, a 82. cikk (2) bekezdésével összhangban.

(2) A közszolgáltató ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásban és/vagy egy ismertetőben kell megfogalmaznia az igényeit és követelményeit. Ezzel egyidejűleg ugyanezekben a dokumentumokban köteles a kiválasztott odaítélési szempontokat is megnevezni és meghatározni, továbbá indikatív határidőket megadni.

(3) A közszolgáltató ajánlatkérőnek a 76–81. cikk vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kiválasztott résztvevőkkel párbeszédet kell kezdenie, amellyel célja az, hogy megtalálja és meghatározza azokat az eszközöket, amelyek a leginkább alkalmasak igényei kielégítésére. E párbeszéd folyamán a közszolgáltató ajánlatkérő a közbeszerzés minden aspektusát megvitathatja a kiválasztott résztvevőkkel.

A párbeszéd során a közszolgáltató ajánlatkérőnek minden résztvevővel szemben biztosítania kell az egyenlő bánásmódot. Ezért nem adhat megkülönböztető módon olyan tájékoztatást, amely egyes résztvevőket másokkal szemben előnyhöz juttathat.

A 39. cikknek megfelelően a közszolgáltató ajánlatkérő a párbeszédben részt vevő jelentkező vagy ajánlattevő által javasolt megoldást vagy az általa közölt egyéb bizalmas információt annak beleegyezése nélkül nem közölheti a többi résztvevővel. A beleegyezés nem adható meg általános mentesség formájában, hanem azt a konkrét információ tervezett közlésére vonatkozóan kell megadni.

(4) A versenypárbeszéd egymást követő szakaszokban is lefolytatható annak érdekében, hogy az eljárást megindító felhívásban vagy az ismertetőben meghatározott odaítélési szempontok alkalmazása révén csökkentsék a párbeszéd folyamán megvitatandó megoldások számát. A közszolgáltató ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásban vagy az ismertetőben jeleznie kell, hogy igénybe fogja-e venni az említett lehetőséget.

(5) A közszolgáltató ajánlatkérőnek addig kell folytatnia a párbeszédet, amíg meg nem találja azt a megoldást vagy azokat a megoldásokat, amely(ek) az igényei kielégítésére alkalmas(ak).

(6) Miután bejelentette, hogy a párbeszéd lezárult, és erről tájékoztatta a fennmaradó résztvevőket, a közszolgáltató ajánlatkérőnek fel kell kérnie őket, hogy a párbeszéd folyamán ismertetett és meghatározott megoldás vagy megoldások alapján nyújtsák be végleges ajánlatukat. Ezeknek az ajánlatoknak tartalmazniuk kell minden, a projekt megvalósításához előírt és szükséges elemet.

A közszolgáltató ajánlatkérő kérésére ezek az ajánlatok pontosíthatók, részletezhetők és finomíthatók. Azonban az ajánlatok pontosítása, részletezése és finomítása, illetve a kiegészítő tájékoztatás nem változtathatja meg az ajánlat vagy a közbeszerzés lényeges aspektusait, ideértve az eljárást megindító felhívásban vagy az ismertetőben szereplő igényeket és követelményeket, amennyiben ezen aspektusok, igények és követelmények módosulása a verseny torzulását eredményezheti vagy megkülönböztető hatással járhat.

(7) A közszolgáltató ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásban vagy az ismertetőben megállapított odaítélési szempontok alapján kell értékelnie a beérkezett ajánlatokat.

A közszolgáltató ajánlatkérő kérésére azzal az ajánlattevővel, amely a 82. cikk (2) bekezdése alapján a legjobb árérték-arányú ajánlatot nyújtotta be, tárgyalásokat lehet folytatni, ennek keretében a szerződés feltételeinek véglegesítésével megerősítve az ajánlatban szereplő pénzügyi kötelezettségeket vagy más feltételeket, feltéve, hogy ez nem jár olyan hatással, amely módosítja az ajánlat vagy a közbeszerzés lényeges elemeit, ideértve a szerződési hirdetményben vagy az ismertetőben meghatározott igényeket és követelményeket, valamint nem fenyeget a verseny torzításával, illetve diszkrimináció okozásával.

(8) A közszolgáltató ajánlatkérő rendelkezhet a versenypárbeszédben részt vevőknek fizetendő díjakról vagy juttatásokról.

(1) Az innovációs partnerség során a 44. cikk (4) bekezdésének b) és c) pontja szerinti, eljárást megindító felhívás alapján bármely gazdasági szereplő kérelmezheti a részvételét, a minőségi kiválasztáshoz szükséges, a közszolgáltató ajánlatkérő által előírt információk benyújtásával.

A közszolgáltató ajánlatkérőnek a közbeszerzési dokumentumokban meg kell határoznia, hogy igénye olyan innovatív termékre, szolgáltatásra vagy innovatív építési beruházásra irányul, amely a piacon nem áll rendelkezésre. Meg kell jelölnie továbbá, hogy az ismertetésnek mely elemei jelentik azokat a minimumkövetelményeket, amelyeket valamennyi ajánlattevőnek teljesítenie kell. Az erre vonatkozó tájékoztatásnak kellően pontosnak kell lennie ahhoz, hogy a gazdasági szereplők megállapíthassák az igényelt megoldás jellegét és hatókörét, valamint eldönthessék, hogy kérelmezik-e részvételüket az eljárásban.

A közszolgáltató ajánlatkérő dönthet úgy, hogy az innovációs partnerséget egy vagy több, külön kutatási és fejlesztési tevékenységeket folytató partnerrel hozza létre.

A részvételi jelentkezések beérkezésének minimális határideje általában a szerződési hirdetmény elküldésétől számított legalább 30 nap, és semmiképpen nem lehet 15 napnál kevesebb. Csak azok a gazdasági szereplők vehetnek részt az eljárásban, amelyeket a benyújtott információk értékelését követően a közszolgáltató ajánlatkérő meghívott. A közszolgáltató ajánlatkérő a 78. cikk (2) bekezdésében szereplő rendelkezéseknek megfelelően korlátozhatja azoknak az alkalmas részvételre jelentkezőknek a számát, akiket meghív az eljárásban való részvételre. A szerződés odaítélése a 82. cikk (2) bekezdésének megfelelően kizárólag a legjobb árérték-arányú ajánlat szempontja alapján végezhető.

(2) Az innovációs partnerség célja egy innovatív termék, szolgáltatás vagy építési beruházás kifejlesztése, és az ennek eredményeként létrejövő áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások ezt követő beszerzése, feltéve, hogy azok megfelelnek a közszolgáltató ajánlatkérők és a résztvevők által egymás közt megállapított teljesítményszinteknek és költségeknek.

Az innovációs partnerségnek a kutatási és innovációs folyamat lépései szerint egymást követő szakaszokból kell felépülnie, amelyek magukban foglalhatják a termékek előállítását, a szolgáltatások nyújtását és az építési beruházások megvalósítását is. Az innovációs partnerségnek meg kell határoznia a partnerek által elérendő közbenső célokat, és rendelkeznie kell a díjazás megfelelő részletekben történő kifizetéséről is.

A közszolgáltató ajánlatkérő e célok alapján minden szakasz lezárulását követően dönthet a partnerség megszüntetéséről vagy – amennyiben az innovációs partnerséget több partnerrel hozta létre – a partnerek számának csökkentéséről egyéni szerződések felmondása révén, amennyiben a közbeszerzési dokumentumokban jelezte az említett lehetőségeket, és azok igénybevételének a feltételeit is.

(3) Ha e cikk másként nem rendelkezik, a közszolgáltató ajánlatkérőknek tárgyalniuk kell az ajánlattevőkkel az általuk benyújtott előzetes és – a végső kivételével – minden későbbi ajánlatról azok tartalmának fejlesztése érdekében.

A minimumkövetelmények és az odaítélési szempontok nem képezhetik tárgyalások tárgyát.

(4) A tárgyalások során a közszolgáltató ajánlatkérőnek minden ajánlattevővel szemben biztosítania kell az egyenlő bánásmódot. Ezért nem adhat megkülönböztető módon olyan tájékoztatást, amely egyes ajánlattevőket másokkal szemben előnyhöz juttathat. A közszolgáltató ajánlatkérőnek írásban értesítenie kell minden olyan ajánlattevőt, amelyet nem zártak ki az (5) bekezdésnek megfelelően, minden olyan módosításról, amely a műszaki leírásnak vagy más közbeszerzési dokumentumnak a minimumkövetelményeket meghatározó részein kívüli részeit érinti. A módosításokat követően a közszolgáltató ajánlatkérőknek elegendő időt kell biztosítaniuk arra, hogy az ajánlattevők adott esetben módosíthassák ajánlataikat, illetve benyújthassák módosított ajánlataikat.

A 39. cikknek megfelelően a közszolgáltató ajánlatkérő a tárgyalásokban részt vevő jelentkező vagy ajánlattevő által javasolt megoldást vagy az általa közölt egyéb bizalmas információt annak beleegyezése nélkül nem közölheti a többi résztvevővel. A beleegyezés nem adható meg általános mentesség formájában, hanem azt a konkrét információ tervezett közlésére vonatkozóan kell megadni.

(5) Az innovációs partnerségi eljárások során folyó tárgyalások egymást követő szakaszokban is lefolytathatók annak érdekében, hogy a szerződési hirdetményben, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott odaítélési szempontok alkalmazása révén csökkentsék a megvitatandó ajánlatok számát. A közszolgáltató ajánlatkérő köteles feltüntetni a szerződési hirdetményben, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentumokban, hogy élni fog-e ezzel a lehetőséggel.

(6) A részvételre jelentkezők kiválasztása során a közszolgáltató ajánlatkérőnek különösen a jelentkezőknek a kutatás és a fejlesztés, valamint az innovatív megoldások kifejlesztése és megvalósítása terén meglévő kapacitásával kapcsolatos kritériumokat kell alkalmaznia.

Csak azok a gazdasági szereplők nyújthatnak be az ajánlatkérő szerv által meghatározott – a létező megoldásokkal nem megoldható – igények teljesítésére irányuló kutatási és fejlesztési projektet, amelyeket a kért információk értékelését követően a közszolgáltató ajánlatkérő meghívott.

A közszolgáltató ajánlatkérőnek a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetnie, hogy milyen szabályokat kell alkalmazni a szellemitulajdon-jogokra vonatkozóan. Több partnerrel létrehozott innovációs partnerség esetében a 39. cikknek megfelelően a közszolgáltató ajánlatkérő a partnerségben részt vevő jelentkező vagy ajánlattevő által javasolt megoldást vagy az általa közölt egyéb bizalmas információt az adott partner beleegyezése nélkül nem közölheti a többi résztvevővel. A beleegyezés nem adható meg általános mentesség formájában, hanem azt a konkrét információ tervezett közlésére vonatkozóan kell megadni.

(7) A közszolgáltató ajánlatkérőnek biztosítania kell, hogy a partnerség felépítése, különösen a különböző szakaszok tartama és értéke tükrözze a javasolt megoldás innovatív jellegének mértékét és azt, hogy a piacon még nem elérhető innovatív megoldás kifejlesztéséhez milyen kutatási és innovációs tevékenységek sorozatára van szükség. A beszerzett áruk, szolgáltatások és építési beruházások becsült értékének arányban kell állnia a kifejlesztésükhöz szükséges beruházás értékével.

A közszolgáltató ajánlatkérők felhívás nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhatnak a következő esetekben:

(1) A közszolgáltató ajánlatkérők keretmegállapodásokat köthetnek, amennyiben alkalmazzák az ezen irányelvben előírt eljárásokat.

A keretmegállapodás egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több gazdasági szereplő között létrejött megállapodás, amelynek célja az egy adott időszakban odaítélendő szerződésekre irányadó feltételek megállapítása, különösen az árra és – szükség szerint – az előirányzott mennyiségekre vonatkozóan.

A keretmegállapodás tartama nem haladhatja meg a nyolc évet, kivéve a kellően – különösen a keretmegállapodás tárgyával – indokolt kivételes eseteket.

(2) A keretmegállapodáson alapuló szerződéseket objektív feltételek és szabályok alapján kell odaítélni, ezek közé tartozhat a verseny újbóli megindítása is a megkötött keretmegállapodásban részes fél gazdasági szereplők között. Ezeket a feltételeket és szabályokat a keretmegállapodáshoz kapcsolódó közbeszerzési dokumentumokban meg kell határozni.

Az első albekezdésben említett objektív feltételeknek és szabályoknak biztosítaniuk kell a keretmegállapodásban részes fél gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmódot. Amennyiben sor kerülhet az eljárás újbóli megindítására, a közszolgáltató ajánlatkérőknek elegendően hosszú határidőket kell meghatározniuk ahhoz, hogy az ajánlattevőknek minden egyes kiírás esetében elegendő idejük legyen az ajánlatuk benyújtására, és az egyes szerződéseket azoknak az ajánlattevőknek kell odaítélni, amelyek a keretmegállapodás kiírási feltételeiben meghatározott odaítélési szempontok alapján a legjobb ajánlatot tették.

A közszolgáltató ajánlatkérő nem élhet vissza a keretmegállapodással a verseny akadályozása, korlátozása vagy torzítása céljából.

(1) A közszolgáltató ajánlatkérők azon gyakori beszerzések lebonyolítására, amelyek jellemzői – a piacon általában rendelkezésre álló formában – megfelelnek az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek, dinamikus beszerzési rendszert használhatnak. A dinamikus beszerzési rendszert teljes mértékben elektronikus folyamatként kell működtetni, és annak a beszerzési rendszer teljes fennállása alatt nyitva kell állnia bármely olyan gazdasági szereplő előtt, aki, illetve amely megfelel a kiválasztási szempontoknak. A rendszert fel lehet osztani termék-, építési beruházás vagy szolgáltatáskategóriákra, amelyeket az adott kategóriában végrehajtandó közbeszerzés jellemzői alapján objektív módon kell meghatározni. A jellemzők többek között vonatkozhatnak a rendszer alapján végzett konkrét közbeszerzések legnagyobb megengedett méretére, vagy arra a konkrét földrajzi területre, ahol az e közbeszerzések eredményeként kötött szerződések teljesítésére sor fog kerülni.

(2) A közbeszerzés dinamikus beszerzési rendszerben történő lefolytatása érdekében a közszolgáltató ajánlatkérőnek a meghívásos eljárás szabályait kell követnie. A kiválasztási szempontoknak megfelelő összes részvételre jelentkezőt fel kell venni a rendszerbe, és a rendszerbe felvehető részvételre jelentkezők száma nem korlátozható a 78. cikk (2) bekezdésének megfelelően. Amennyiben a közszolgáltató ajánlatkérő a rendszert e cikk (1) bekezdésének megfelelően termék-, építési beruházás vagy szolgáltatáskategóriákra bontotta, minden egyes kategória tekintetében meg kell határoznia az alkalmazandó kiválasztási szempontokat.

(3) A dinamikus beszerzési rendszerrel összefüggő minden kommunikációt elektronikus úton kell végezni, a 40. cikk (1),(3), (5) és (6) bekezdésének megfelelően.

(4) A szerződés dinamikus beszerzési rendszer alapján történő odaítélése céljából a közszolgáltató ajánlatkérőnek:

(5) A közszolgáltató ajánlatkérőnek a dinamikus beszerzési rendszer működésének teljes időtartama alatt biztosítania kell minden gazdasági szereplő számára annak lehetőségét, hogy a (2) bekezdésben említett feltételek mellett részvételre jelentkezzen a rendszerbe. A közszolgáltató ajánlatkérőnek a kérelmek kiválasztási szempontok szerinti értékelését a kérelmek beérkezésétől számított 10 munkanapon belül kell véglegesítenie. A határidőt indokolt esetben 15 munkanapra lehet hosszabbítani, különösen akkor, ha további dokumentumok vizsgálata válik szükségessé, vagy ha egyéb módon ellenőrizni kell, hogy a kiválasztási szempontok teljesültek-e.

Az első albekezdés ellenére mindaddig, amíg a dinamikus beszerzési rendszer keretében az első konkrét közbeszerzésre vonatkozó ajánlattételi felhívást el nem küldték, a közszolgáltató ajánlatkérők meghosszabbíthatják az odaítélési időszakot, feltéve, hogy a meghosszabbított odaítélési időszak alatt nem tesznek közzé ajánlattételi felhívást. A közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetniük azon meghosszabbított időszak hosszát, amellyel élni kívánnak.

A közszolgáltató ajánlatkérőnek a lehető legrövidebb időn belül értesítenie kell az érintett gazdasági szereplőt arról, hogy felvették-e a dinamikus beszerzési rendszerbe.

(6) A közszolgáltató ajánlatkérőnek a 74. cikknek megfelelően a rendszerbe felvett minden résztvevőt fel kell hívnia arra, hogy a dinamikus beszerzési rendszer keretében történő minden egyes közbeszerzés tekintetében nyújtson be ajánlatot. Ha a dinamikus beszerzési rendszert építésiberuházás-, termék- vagy szolgáltatáskategóriákra bontották, a közszolgáltató ajánlatkérőnek az adott közbeszerzésnek megfelelő kategóriába felvett minden résztvevőt fel kell kérnie ajánlat benyújtására.

A közszolgáltató ajánlatkérők annak az ajánlattevőnek ítélik oda a szerződést, amely a dinamikus beszerzési rendszerről szóló szerződési hirdetményben, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban, illetve – abban az esetben, ha eljárást megindító felhívásként a minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetményt alkalmaznak – az ajánlattételi felhívásban megállapított odaítélési szempontok alapján a legjobb ajánlatott tette. E szempontokat adott esetben az ajánlattételi felhívásban pontosítani lehet.

(7) A 80. cikkel összhangban a 2014/24/EU irányelv szerinti kizárási vagy kiválasztási kritériumokat alkalmazó közszolgáltató ajánlatkérő a dinamikus beszerzési rendszer fennállása alatt bármikor előírhatja a rendszerbe felvett részvételre jelentkezők számára, hogy az erre irányuló kérés megküldésének időpontjától számított öt munkanapon belül nyújtsák be az említett irányelv 59. cikkének (1) bekezdésében meghatározott nyilatkozat megújított és naprakésszé tett változatát.

Az említett 59. cikk (2)–(4) bekezdését a dinamikus beszerzési rendszer teljes fennállása alatt alkalmazni kell.

(8) A közszolgáltató ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásban jeleznie kell a dinamikus beszerzési rendszer fennállásának időtartamát. A közszolgáltató ajánlatkérőknek a fennállás időtartamában bekövetkezett minden változásról tájékoztatniuk kell a Bizottságot a következő formanyomtatványok felhasználásával:

(9) Az érdekelt, illetve a dinamikus beszerzési rendszerben részt vevő gazdasági szereplők terhére sem a dinamikus beszerzési rendszer fennállása előtt, sem az alatt, semmilyen díj nem számolható fel.

(1) A közszolgáltató ajánlatkérők elektronikus árlejtést is alkalmazhatnak, amelyben új – egyre csökkentett – árakat és/vagy az ajánlat egyes elemeire vonatkozó új értékeket kínálnak.

E célból a közszolgáltató ajánlatkérőknek az elektronikus árlejtést ismétlődő elektronikus folyamatként kell kialakítaniuk, amely az ajánlatok első teljes körű értékelése után indul el, lehetővé téve az ajánlatok automatikus értékelési módszerek alkalmazásával történő rangsorolását.

Egyes szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések és egyes építési beruházásra irányuló szerződések tárgya szellemi alkotómunka, így például építmények megtervezése, így azokat nem lehetséges automatikus értékelési módszerek alkalmazásával rangsorolni, ezért az ilyen közbeszerzések nem képezhetik elektronikus árlejtések tárgyát.

(2) A nyílt, vagy a meghívásos és a felhívással induló tárgyalásos eljárásban a közszolgáltató ajánlatkérő dönthet úgy, hogy a szerződés odaítélését elektronikus árlejtés előzze meg, amennyiben a közbeszerzési dokumentumok tartalma – különösen a műszaki leírás – pontosan meghatározhatók.

Ugyanilyen körülmények között az elektronikus árlejtés megtartható az 51. cikk (2) bekezdése szerinti keretmegállapodás felei közötti eljárás újbóli megindítása esetén is, valamint az 52. cikkben említett dinamikus beszerzési rendszer keretében odaítélendő szerződések esetében az eljárás újbóli megindítása esetén is.

(3) Az elektronikus árlejtésnek a következő ajánlati elemek valamelyikén kell alapulnia:

(4) Az elektronikus árlejtés tartása mellett döntő közszolgáltató ajánlatkérőnek e tényt fel kell tüntetnie a szerződési hirdetményben, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban, vagy, amennyiben a minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetményt alkalmaznak eljárást megindító felhívásként, az ajánlattételi felhívásban. A közbeszerzési dokumentumoknak tartalmazniuk kell legalább a VII. mellékletben foglalt információkat.

(5) A közszolgáltató ajánlatkérőnek, mielőtt elektronikus árlejtést tartana, a meghatározott odaítélési szempontnak vagy szempontoknak és az azok tekintetében rögzített súlyozásnak megfelelően el kell végeznie az ajánlatok teljes körű első értékelését.

Egy ajánlat akkor tekintendő érvényesnek, ha azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, akit vagy amelyet nem zártak ki az 78. cikk (1) bekezdése vagy a 80. cikk (1) bekezdése alapján, aki vagy amely megfelel a 78. és a 80. cikk értelmében meghatározott kiválasztási szempontoknak, és akinek vagy amelynek az ajánlata összhangban áll a műszaki leírással anélkül, hogy szabálytalan vagy érvénytelen lenne, vagy nem megfelelő lenne.

Szabálytalannak kell tekinteni különösen azokat az ajánlatokat, amelyek nem felelnek meg a közbeszerzési dokumentumoknak, amelyek késve érkeztek, ahol bizonyított az összejátszás vagy a korrupció, vagy amelyekben az árat az ajánlatkérő szervek kirívóan alacsony összegűnek találták. Elfogadhatatlannak kell tekinteni különösen azokat az ajánlatokat, amelyeket a szükséges képesítéssel nem rendelkező ajánlattevők nyújtottak be, valamint amelyeknek az értéke meghaladja az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési eljárás megindítása előtt meghatározott és dokumentált költségvetését.

Az ajánlat akkor tekintendő nem megfelelőnek, ha nem releváns a szerződés szempontjából, mivel jelentős változtatások nélkül nyilvánvalóan nem képes teljesíteni a közszolgáltató ajánlatkérőnek a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott igényeit és követelményeit. A részvételi jelentkezés akkor tekintendő nem megfelelőnek, ha az érintett gazdasági szereplőt a 78. cikk (1) bekezdése vagy a 80. cikk (1) bekezdése alapján ki kell, vagy ki lehet zárni, vagy nem felel meg a közszolgáltató ajánlatkérő által a 78. vagy a 80. cikk alapján meghatározott kiválasztási szempontoknak.

Minden, elfogadható ajánlatot benyújtó ajánlattevőt elektronikus úton egyidejűleg fel kell hívni arra, hogy vegyen részt az elektronikus árlejtésen, a felhívásban szereplő utasítások szerinti összeköttetés felhasználásával, a megjelölt időpontban. Az elektronikus árlejtés több egymást követő szakaszból is állhat. Az elektronikus árlejtés legkorábban a felhívások feladása után két munkanappal kezdődhet meg.

(6) A felhíváshoz csatolni kell az érintett ajánlattevő ajánlata tekintetében a 82. cikk (5) bekezdésének első albekezdésében meghatározott súlyozásnak megfelelően végzett teljes körű értékelés eredményét.

A felhívásnak azt az elektronikus árlejtés során alkalmazandó matematikai képletet is tartalmaznia kell, amely a benyújtott új árakon és/vagy új értékeken alapuló automatikus újrarangsorolás megállapításához szükséges. Azt az esetet kivéve, ha a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot kizárólag az ár alapján választják ki, a képletnek tartalmaznia kell az összességében legelőnyösebb ajánlat meghatározása céljából megállapított valamennyi szempontnak az eljárást megindító felhívásként alkalmazott tájékoztatóban vagy más közbeszerzési dokumentumban szereplő súlyozását. E célból bármely értéktartományt előzetesen egy meghatározott értékre kell csökkenteni.

Amennyiben többváltozatú ajánlatok benyújtása megengedett, minden egyes változatra külön képletet kell meghatározni.

(7) A közszolgáltató ajánlatkérőnek az elektronikus árlejtés minden szakaszában minden ajánlattevőt haladéktalanul annyi információval kell ellátnia, amely elegendő ahhoz, hogy az ajánlattevő bármikor meggyőződhessen relatív rangsorolásáról. A közszolgáltató ajánlatkérő a benyújtott árakra vagy értékekre vonatkozó egyéb információt is közölhet, feltéve, hogy ennek lehetősége szerepel a leírásban. Bármikor bejelentheti az árlejtés bármely konkrét szakaszában résztvevők számát is. Az elektronikus árlejtés egyik szakaszában sem fedheti fel azonban az ajánlattevők kilétét.

(8) A közszolgáltató ajánlatkérőnek az elektronikus árlejtést a következő variációk közül egy vagy több módszert alkalmazva kell lezárnia:

Amennyiben a közszolgáltató ajánlatkérő az elektronikus árlejtést ezen albekezdés c) pontjának megfelelően – esetleg azt a b) pontjában megállapított szabályokkal együttesen alkalmazva – szándékozik lezárni, az árlejtésben való részvételre vonatkozó felhívásban fel kell tüntetnie minden egyes árlejtési szakasz ütemtervét.

(9) Az elektronikus árlejtés lezárása után a közszolgáltató ajánlatkérőnek a szerződés a 82. cikkel összhangban, az elektronikus árlejtés eredményei alapján kell odaítélnie.

(1) Ha a közszolgáltató ajánlatkérő előírja, hogy elektronikus kommunikációs utat kell alkalmazni, akkor előírhatja, hogy az ajánlatok benyújtása elektronikus katalógus formájában történjen, illetve, hogy elektronikus katalógust kelljen csatolni az ajánlathoz.

A tagállamok a közbeszerzések bizonyos fajtái esetében kötelezővé tehetik az elektronikus katalógusok használatát.

Az elektronikus katalógus formájában benyújtott ajánlatokhoz az ajánlatot kiegészítő egyéb dokumentumok mellékelhetők.

(2) Az elektronikus katalógusokat a részvételre jelentkezőknek vagy az ajánlattevőknek egy konkrét közbeszerzési eljárásban való részvétel céljából kell létrehozniuk, az ajánlatkérő által megállapított műszaki leírásnak és formátumnak megfelelően.

Ezenkívül az elektronikus katalógusoknak meg kell felelniük az elektronikus kommunikációs eszközökre vonatkozó követelményeknek, valamint a közszolgáltató ajánlatkérő által a 40. cikkel összhangban meghatározott további előírásoknak is.

(3) Amennyiben az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kell benyújtani, illetve az ilyen benyújtást elfogadják, a közszolgáltató ajánlatkérők kötelesek:

(4) Ha az ajánlatok elektronikus formában történő benyújtását követően egynél több gazdasági szereplővel kerül sor keretmegállapodás megkötésére, akkor a közszolgáltató ajánlatkérők rendelkezhetnek úgy, hogy az eljárás egyes konkrét szerződések tekintetében való újbóli megindítása a frissített katalógusok alapján menjen végbe. Ilyen esetben a közszolgáltató ajánlatkérőknek az alábbi módszerek egyikét kell alkalmazniuk:

(5) Ha a közszolgáltató ajánlatkérők a (4) bekezdés b) pontjának megfelelően konkrét szerződések tekintetében újból megindítják az eljárást, értesíteniük kell az ajánlattevőket arról az időpontról, amikor az adott szerződés követelményeihez igazított ajánlatok létrehozásához szükséges információk összegyűjtését tervezik, és lehetőséget kell adniuk az ajánlattevők számára az információgyűjtés elutasítására.

A közszolgáltató ajánlatkérőknek megfelelő időt kell hagyniuk az értesítés és a tényleges információgyűjtés között.

A szerződés odaítélése előtt a közszolgáltató ajánlatkérőknek át kell adniuk az összegyűjtött információkat az érintett ajánlattevőnek, hogy lehetőséget adjanak neki annak megerősítésére, hogy az így létrehozott ajánlat nem tartalmaz lényegi hibákat, vagy kifogása jelzésére, amennyiben lényegi hibát észlel.

(6) A közszolgáltató ajánlatkérők odaítélhetnek szerződést dinamikus beszerzési rendszer keretében előírva, hogy a konkrét szerződésekre vonatkozó ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kell benyújtani.

A közszolgáltató ajánlatkérők a (4) bekezdés b) pontjának és az (5) bekezdésnek megfelelően is odaítélhetnek szerződést dinamikus beszerzési rendszer keretében, amennyiben a dinamikus beszerzési rendszerben való részvétel iránti kérelmet a közszolgáltató ajánlatkérő által megállapított műszaki leírásnak és formátumnak megfelelő elektronikus katalógus egészíti ki. A katalógust a részvételre jelentkezőknek utólag kell kitölteniük, akkor, amikor tájékoztatják őket a közszolgáltató ajánlatkérő azzal kapcsolatos szándékáról, hogy a (4) bekezdés b) pontjában foglalt eljárás útján alakít ki ajánlatokat.

(1) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a közszolgáltató ajánlatkérők beszerezhetnek árukat és/vagy szolgáltatásokat valamely, a 2. cikk 10. pontjának a) alpontjában említett központosított beszerzési tevékenységet végző központi beszerző szervtől.

A tagállamok rendelkezhetnek úgy is, hogy a közszolgáltató ajánlatkérők beszerezhetnek építési beruházásokat, árukat és szolgáltatásokat a központi beszerző szervek által odaítélt szerződések, valamely központi beszerző szerv által működtetett dinamikus beszerzési rendszerek vagy valamely, a 2. cikk 10. pontjának b) alpontjában említett központosított beszerzési tevékenységet végző központi beszerző szerv által megkötött keretmegállapodás felhasználásával is. Ha egy adott központi beszerző szerv által működtetett dinamikus beszerzési rendszert más ajánlatkérők is igénybe vehetnek, azt a dinamikus beszerzési rendszer létrehozására irányuló eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetni.

Az első és második albekezdést illetően a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy egyes közbeszerzéseket központi beszerző szerveken vagy egy vagy több meghatározott központi beszerző szerven keresztül kell lebonyolítani.

(2) A közszolgáltató ajánlatkérő teljesíti az ezen irányelv szerinti kötelezettségeit, amikor valamely, a 2. cikk 10. pontjának a) alpontjában említett központosított beszerzési tevékenységet végző központi beszerző szervtől szerez be árukat vagy szolgáltatásokat.

Továbbá, a közszolgáltató ajánlatkérő akkor is teljesíti az ezen irányelv szerinti kötelezettségeit, amikor központi beszerző szervek által odaítélt szerződések, valamely központi beszerző szerv által működtetett dinamikus beszerzési rendszerek vagy valamely, a 2. cikk 10. pontjának b) alpontjában említett központosított beszerzési tevékenységet kínáló központi beszerző szerv által megkötött keretmegállapodás felhasználásával szerez be építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokat.

Az érintett közszolgáltató ajánlatkérő azonban felelős az ezen irányelv szerinti kötelezettségek teljesítéséért az eljárás általa lefolytatott részei, például a következők tekintetében:

(3) A központi beszerző szerv által lebonyolított összes közbeszerzési eljárást elektronikus kommunikációs eszközök alkalmazásával kell elvégezni, a 40. cikkben foglalt követelményeknek megfelelően.

(4) A közszolgáltató ajánlatkérők számára lehetővé kell tenni, hogy az ezen irányelvben előírt eljárások alkalmazása nélkül ítéljenek oda valamely központi beszerző szervnek egy központosított beszerzési tevékenységek végzésére irányuló szerződést.

Az ilyen szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések kiterjedhetnek járulékos beszerzési tevékenységek végzésére is.

(1) Két vagy több közszolgáltató ajánlatkérő megállapodhat egyes konkrét beszerzések közös megvalósításáról.

(2) Ha egy közbeszerzési eljárás lebonyolítására teljes egészében minden érintett közszolgáltató ajánlatkérő nevében, közösen kerül sor, akkor azok együttesen felelősek az ezen irányelv szerinti kötelezettségeik teljesítéséért. Ez vonatkozik azokra az esetekre is, amikor a közbeszerzési eljárást a közszolgáltató ajánlatkérők egyike egyedül bonyolítja le saját maga és a többi érintett közszolgáltató ajánlatkérő nevében.

Ha egy közbeszerzési eljárás lebonyolítására nem teljes egészében minden érintett közszolgáltató ajánlatkérő nevében kerül sor, akkor azok csak a közösen végzett részek tekintetében tartoznak együttes felelősséggel. Minden egyes közszolgáltató ajánlatkérő kizárólagosan felelős az ezen irányelv szerinti kötelezettségei teljesítéséért azon részek tekintetében, amelyeket a saját nevében végez.

Különböző tagállamok közszolgáltató ajánlatkérőinek részvételével zajló beszerzések

(1) A 28–31. cikk sérelme nélkül, különböző tagállamok közszolgáltató ajánlatkérői közösen is odaítélhetnek szerződéseket az ebben a cikkben meghatározott valamely módon.

A közszolgáltató ajánlatkérők nem alkalmazhatják az ebben a cikkben meghatározott eszközöket abból a célból, hogy elkerüljék az uniós joggal összhangban álló azon kötelező közjogi rendelkezések alkalmazását, amelyeknek a tagállamukban a hatálya alá tartoznak.

(2) A tagállamok nem tilthatják meg a közszolgáltató ajánlatkérőik számára, hogy igénybe vegyenek más tagállamokban található központi beszerző szervek által kínált központosított beszerzési tevékenységeket.

A közszolgáltató ajánlatkérő tagállamától eltérő tagállamban található központi beszerző szerv által kínált központosított beszerzési tevékenységek tekintetében azonban a tagállamok dönthetnek úgy, hogy kikötik, hogy ajánlatkérőik kizárólag a 2. cikk 10. pontjának a) vagy b) alpontjában meghatározottak szerinti központosított beszerzési tevékenységeket vehetik igénybe.

(3) Amennyiben más tagállamban található központi beszerző szerv központosított beszerzési tevékenységet nyújt, annak azon tagállam nemzeti rendelkezéseinek megfelelően kell történnie, amelyben a központi beszerző szerv található.

Azon tagállam nemzeti rendelkezései, amelyben a központi beszerző szerv található, a következőkre is alkalmazandók:

(4) Különböző tagállamokból származó több közszolgáltató ajánlatkérő együttesen is odaítélhet szerződést, köthet keretmegállapodást vagy működtethet dinamikus beszerzési rendszert. Szerződéseket a keretmegállapodás vagy a dinamikus beszerzési rendszer alapján is odaítélhetnek. Hacsak a szükséges elemeket nem szabályozza az érintett tagállamok között megkötött nemzetközi megállapodás, a részt vevő közszolgáltató ajánlatkérőknek megállapodást kell kötniük, amelyben meg kell határozniuk a következőket:

A részt vevő közszolgáltató ajánlatkérő teljesíti az ezen irányelv szerinti kötelezettségeit, amikor a közbeszerzési eljárásért felelős közszolgáltató ajánlatkérőtől építési beruházást, árut vagy szolgáltatást szerez be. Az a) pontban említett felelősségi körök és alkalmazandó nemzeti jog meghatározása során a közszolgáltató ajánlatkérők a felelősségi köröket megoszthatják egy vagy több részt vevő közszolgáltató ajánlatkérő között, és kijelölhetik bármely tagállamuk nemzeti jogának alkalmazandó rendelkezéseit. A felelősségi köröket és az alkalmazandó nemzeti jogot fel kell tüntetni a közösen odaítélt szerződések közbeszerzési dokumentumaiban.

(5) Ha több, különböző tagállamokban lévő közszolgáltató ajánlatkérő létrehozott egy közös jogi személyt, ideértve az 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 41 ) szerinti európai területi együttműködési csoportosulást vagy más, az uniós jog szerint létrehozott jogi személyt, a részt vevő közszolgáltató ajánlatkérőknek a közös jogalany illetékes szervének döntése útján meg kell állapodniuk arról, hogy melyik alábbi tagállam nemzeti közbeszerzési szabályai alkalmazandók:

Az első albekezdésben említett megállapodás szólhat határozatlan időre, ha azt a közös jogalany létesítő okiratában rögzítik, határozott időre vagy a szerződések meghatározott típusaira, illetve egy vagy több egyedi szerződés odaítélésére.

A közbeszerzési eljárás megindítása előtt a közszolgáltató ajánlatkérők piaci konzultációkat folytathatnak annak érdekében, hogy előkészítsék a közbeszerzést, valamint hogy tájékoztassák a gazdasági szereplőket a beszerzési terveikről és követelményeikről.

E célból a közszolgáltató ajánlatkérők például a közbeszerzési eljárás megtervezése és lebonyolítása során felhasználható tanácsot kérhetnek, illetve fogadhatnak el független szakértőktől, hatóságoktól vagy piaci résztvevőktől. A tanács a közbeszerzési eljárás megtervezése és lebonyolítása során felhasználható, feltéve, hogy a tanácsadás nem jár a versenytorzulásával, illetve nem vezet a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság elvének megsértéséhez.

Ha egy részvételre jelentkező, ajánlattevő vagy valamely részvételre jelentkezőhöz, illetve ajánlattevőhöz kapcsolódó vállalkozás – akár az 58. cikk összefüggésében, akár másként – tanácsot adott a közszolgáltató ajánlatkérőnek vagy egyéb módon részt vett a közbeszerzési eljárás előkészítésében, a közszolgáltató ajánlatkérő köteles megfelelő intézkedéseket tenni annak biztosítása érdekében, hogy a szóban forgó részvételre jelentkező vagy ajánlattevő részvétele ne torzítsa a versenyt.

Ezek közé az intézkedések közé tartozik a részvételre jelentkezőnek vagy az ajánlattevőnek a beszerzési eljárás előkészítésében való részvételével kapcsolatban kicserélt, illetve abból származó releváns információk közlése a többi részvételre jelentkezővel és ajánlattevővel, valamint az ajánlatok beérkezésére a megfelelő határidők meghatározása. Az érintett részvételre jelentkező vagy ajánlattevő csak akkor zárható ki az eljárásból, ha nincs más eszköz arra, hogy az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség betartását biztosítsák.

Az ilyen okból történő kizárást megelőzően biztosítani kell a részvételre jelentkezőknek vagy ajánlattevőknek annak lehetőségét, hogy bebizonyítsák, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítésében való részvételük nem képes a verseny torzítására. A meghozott intézkedéseket dokumentálni kell a 100. cikkben előírt egyedi jelentésben.

(1) A VIII. melléklet 1. pontjában meghatározott műszaki leírást fel kell tüntetni a közbeszerzési dokumentumokban. A műszaki leírásnak meg kell határoznia az építési beruházás, a szolgáltatás vagy az áru kívánt tulajdonságait.

Az említett tulajdonságok utalhatnak a kért építési beruházás, áru vagy szolgáltatás előállításának, illetve nyújtásának folyamatára vagy módszerére vagy az életciklusa bármely más szakaszának valamely konkrét folyamatára, még akkor is, ha ezek a tényezők nem képviselnek lényeges elemet, feltéve, hogy kapcsolódnak a szerződés tárgyához, valamint a szerződés értékéhez és céljaihoz képest arányosak.

A műszaki leírás meghatározhatja továbbá, hogy szükség lesz-e a szellemitulajdon-jogok átruházására.

Minden olyan beszerzés esetében, amelyet természetes személyek – akár a lakosság, akár a közszolgáltató ajánlatkérő alkalmazottai – általi felhasználásra szánnak, a megfelelően indokolt esetektől eltekintve a műszaki leírást úgy kell megállapítani, hogy az figyelembe vegye a fogyatékossággal élő személyek számára való akadálymentesség és az egyetemes tervezés szempontjait is.

Amennyiben az Unió jogi aktusban kötelező akadálymentességi követelményeket fogad el, a műszaki leírást – amennyiben a fogyatékossággal élő személyek számára való akadálymentesség vagy az egyetemes tervezés követelményeit érinti – a szóban forgó jogalkotási aktusra való hivatkozással kell megállapítani.

(2) A műszaki leírásnak valamennyi gazdasági szereplő számára egyenlő lehetőséget kell nyújtani a beszerzési eljárásban való részvételre, és nem lehet olyan hatása, amely indokolatlanul akadályozná a verseny biztosítását a közbeszerzés során.

(3) Az uniós joggal összeegyeztethető kötelező nemzeti műszaki szabályok sérelme nélkül, a műszaki leírást az alábbi módszerek valamelyikével kell kidolgozni:

(4) A szerződés tárgya által indokolt esetek kivételével a műszaki leírás nem hivatkozhat sem adott gyártmányra vagy forrásra, sem konkrét eljárásra, amely egy adott gazdasági szereplő termékeit vagy az általa nyújtott szolgáltatásokat jellemzi, illetve védjegyre, szabadalomra, típusra vagy adott származásra vagy gyártási folyamatra, ha ez az egyes vállalkozások vagy termékek előnyben részesítéséhez vagy kiszorításához vezetne. Az ilyen hivatkozás kivételes esetekben megengedhető, amennyiben nem lehetséges a szerződés tárgyának a (3) bekezdés szerinti, kellően pontos és érthető leírása. Az ilyen hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” kifejezésnek kell kísérnie.

(5) Ha a közszolgáltató ajánlatkérő él a (3) bekezdés b) pontjában említett műszaki leírásra való hivatkozás lehetőségével, nem utasíthat el ajánlatot azon az alapon, hogy az ajánlatban szereplő építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások nem felelnek meg az általa megjelölt műszaki leírásnak, amennyiben az ajánlattevő ajánlatában bármely megfelelő eszközzel – ideértve a 62. cikkben említett bizonyítási eszközt is – bizonyítja, hogy az általa javasolt megoldások egyenértékű módon megfelelnek a műszaki leírásban meghatározott követelményeknek.

(6) Ha a közszolgáltató ajánlatkérő a (3) bekezdés a) pontjában megállapított lehetőséggel élve a műszaki leírásokat a teljesítmény, illetve a funkcionális követelmények szempontjából állapítja meg, nem utasíthat vissza olyan, építési beruházásra, árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló ajánlatot, amely megfelel valamely európai szabványt, európai műszaki tanúsítványt, közös műszaki leírást, nemzetközi szabványt vagy valamely európai szabványügyi szervezet által létrehozott műszaki referenciarendszert átültető nemzeti szabványnak, amennyiben ezek a leírások az általa megállapított teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre vonatkoznak.

Az ajánlattevőnek az ajánlatában bármely megfelelő eszközzel – ideértve az 62. cikkben említetteket is – bizonyítania kell, hogy a szabványnak megfelelő építési beruházás, áru vagy szolgáltatás megfelel a közszolgáltató ajánlatkérő teljesítménybeli, illetve funkcionális követelményeinek.

(1) Amennyiben a közszolgáltató ajánlatkérők különös környezeti, szociális vagy egyéb jellemzőkkel bíró építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokat kívánnak beszerezni, a műszaki leírásban, az odaítélési szempontok vagy a szerződés teljesítésére vonatkozó feltételek keretében előírhatják konkrét jelölés használatát, annak bizonyítékaként, hogy az építési beruházások, szolgáltatások vagy áruk rendelkeznek az előírt jellemzőkkel, feltéve, hogy a következő feltételek mindegyike teljesül:

Amennyiben az ajánlatkérő szerv nem írja elő, hogy az építési beruházásnak, árunak vagy szolgáltatásnak a címkére vonatkozó valamennyi követelményt teljesítenie kell, meg kell adnia az említett címkézési követelményeket.

A meghatározott jelölést előíró közszolgáltató ajánlatkérők minden olyan jelölést kötelesek elfogadni, amely bizonyítja, hogy az építési beruházás, áru vagy szolgáltatás egyenértékű címkézési követelményeknek felel meg.

Ha az érintett gazdasági szereplőnek rajta kívül álló okok miatt bizonyíthatóan nem volt lehetősége a közszolgáltató ajánlatkérő által megadott vagy egy azzal egyenértékű jelölésnek az adott határidőn belül történő megszerzésére, akkor a közszolgáltató ajánlatkérő a követelmények teljesítésének bizonyítására alkalmas egyéb eszközöket – például a gyártó műszaki dokumentációját – is köteles elfogadni, amennyiben az érintett gazdasági szereplő bizonyítja, hogy az általa lebonyolítandó építési beruházás, szállítandó áru vagy nyújtandó szolgáltatás megfelel az adott jelölés követelményeinek vagy a közszolgáltató ajánlatkérő által megadott konkrét követelményeknek.

(2) Amennyiben egy jelölés megfelel az (1) bekezdés b), c), d) és e) pontjában meghatározott feltételeknek, azonban a szerződés tárgyához nem kapcsolódó követelményeket is előír, a közszolgáltató ajánlatkérők nem követelhetik meg a jelölést mint olyat; ehelyett a műszaki leírást az adott jelölés részletes specifikációjára vagy szükség esetén annak a szerződés tárgyához kapcsolódó, és az adott tárgy jellemzőinek meghatározására alkalmas részeire való hivatkozással is meghatározhatják.

(1) A közszolgáltató ajánlatkérő megkövetelheti, hogy a gazdasági szereplők a műszaki leírásokban, illetve az odaítélési szempontok vagy a szerződés teljesítésére vonatkozó feltételek keretében meghatározott követelményeknek vagy kritériumoknak való megfelelés bizonyítékaként nyújtsanak be megfelelőségértékelő szervek által készített vizsgálati jelentést vagy ilyen szervek által kiállított tanúsítványt.

Ha a közszolgáltató ajánlatkérő megköveteli egy konkrét megfelelőségértékelő szerv által kiállított tanúsítvány benyújtását, a más elismert megfelelőségértékelő szerv által kiállított, ezzel egyenértékű tanúsítványokat is el kell fogadnia.

E bekezdés alkalmazásában a megfelelőségértékelő szerv a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 42 ) megfelelően akkreditált, megfelelőség-értékelési tevékenységeket – így kalibrálást, vizsgálatot, tanúsítást és ellenőrzést – végző szerv.

(2) A közszolgáltató ajánlatkérők az (1) bekezdésben említetteken kívül más megfelelő bizonyítási eszközöket – például a gyártó műszaki dokumentációját – is kötelesek elfogadni, ha az érintett gazdasági szereplő nem juthat hozzá az (1) bekezdésben említett tanúsítványokhoz vagy vizsgálati jelentésekhez, illetve nem volt lehetősége azoknak az adott határidőn belül történő megszerzésére, feltéve, hogy ez nem a gazdasági szereplőnek tudható be, valamint feltéve, hogy az érintett gazdasági szereplő bizonyítja, hogy az általa lebonyolítandó építési beruházás, szállítandó áru vagy nyújtandó szolgáltatás megfelel a műszaki leírásban foglaltaknak, az odaítélési szempontoknak, illetve a szerződésteljesítési feltételeknek.

(3) A tagállamok kérésre a többi tagállam rendelkezésére bocsátanak minden olyan információt, amely az 60. cikk (6) bekezdésének, az 61. cikknek és az e cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően benyújtott bizonyítékokkal és iratokkal kapcsolatos. A gazdasági szereplő székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak ezt a tájékoztatást a 102. cikkel összhangban kell megadniuk.

(1) A közszolgáltató ajánlatkérőnek kérésre a szerződés megszerzésében érdekelt gazdasági szereplők rendelkezésére kell bocsátania az árubeszerzésre, építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződéseiben rendszeresen említett műszaki leírásokat vagy azokat a műszaki leírásokat, amelyeket olyan szerződésekhez kíván alkalmazni, ahol az eljárást megindító felhívás egy időszakos előzetes tájékoztató. A műszaki leírást elektronikus úton, korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést biztosítva kell rendelkezésre bocsátani, ellenszolgáltatás nélkül.

A műszaki leírást azonban az elektronikus úttól eltérően kell továbbítani, ha a 40. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott okok valamelyike miatt egyes közbeszerzési dokumentumok esetében nem kínálható fel az elektronikus úton történő, ingyenes, korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférés, vagy ha egyes közbeszerzési dokumentumok esetében azért nem kínálható fel az elektronikus úton történő, ingyenes, korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférés, mert a közszolgáltató ajánlatkérő alkalmazni kívánja a 39. cikk (2) bekezdését.

(2) Amennyiben e műszaki leírások az érdekelt gazdasági szereplők rendelkezésére álló olyan dokumentumokon alapulnak, amelyeket elektronikus úton, ingyenesen, korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést biztosítva bocsátottak rendelkezésre, elegendő az e dokumentumokra való hivatkozás.

(1) A közszolgáltató ajánlatkérők engedélyezhetik vagy előírhatják az ajánlattevők részére, hogy olyan többváltozatú ajánlatokat nyújtsanak be, amelyek megfelelnek a közszolgáltató ajánlatkérő által megállapított minimumkövetelményeknek.

A közszolgáltató ajánlatkérőknek a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetniük, hogy engedélyezik-e, illetve előírják-e többváltozatú ajánlatok benyújtását, és ha igen, azokat a minimumkövetelményeket is meg kell jelölniük, amelyeknek a többváltozatú ajánlatok esetében teljesülniük kell, továbbá a megjelenítésükre vonatkozó különös követelményeket, elsősorban azt, hogy többváltozatú ajánlatokat csak akkor lehet-e benyújtani, ha ezzel párhuzamosan sor került nem többváltozatú ajánlat benyújtására is. Ha a közszolgáltató ajánlatkérő engedélyezte vagy előírta többváltozatú ajánlatok benyújtását, akkor arról is köteles gondoskodni, hogy a kiválasztott odaítélési szempontok alkalmazhatók legyenek mind a szóban forgó minimumkövetelményeknek megfelelő többváltozatú ajánlatokra, mind a nem többváltozatú ajánlatokra.

(2) Árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések odaítélésére irányuló eljárások esetében azok a közszolgáltató ajánlatkérők, amelyek engedélyezték vagy előírták többváltozatú ajánlatok benyújtását, nem utasíthatnak el egy többváltozatú ajánlatot kizárólag azon az alapon, hogy az adott ajánlat, amennyiben sikeres, inkább szolgáltatásnyújtásra, mint árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződést eredményezne, vagy inkább árubeszerzésre, mint szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződést eredményezne.

(1) A közszolgáltató ajánlatkérők dönthetnek úgy, hogy a szerződést különálló részekben ítélik oda, és meghatározhatják az egyes részek méretét és tárgyát.

A közszolgáltató ajánlatkérőnek a szerződési hirdetményben, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban, illetve, ha minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetményt alkalmaz az eljárást megindító felhívásként, az ajánlati vagy tárgyalási felhívásban fel kell tüntetnie, hogy az ajánlatokat egy vagy több vagy minden rész tekintetében lehet-e benyújtani.

(2) A közszolgáltató ajánlatkérő korlátozhatja az egy ajánlattevőnek odaítélhető részek számát – akkor is, ha ajánlatot több vagy minden rész tekintetében is be lehet nyújtani –, amennyiben az egyes részek ajánlattevőnkénti maximális számát közölte a szerződési hirdetményben vagy a szándék megerősítésére, az ajánlattételre vagy a tárgyalásra vonatkozó felhívásban. A közszolgáltató ajánlatkérőnek fel kell tüntetnie a közbeszerzési dokumentumokban az általa annak eldöntésére alkalmazni kívánt, objektív és hátrányos megkülönböztetéstől mentes szempontokat, hogy mely részeket fogják odaítélni, ha az odaítélési szempontok alkalmazása azzal járna, hogy egy ajánlattevőnek a maximális számnál több részt ítélnének oda.

(3) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy abban az esetben, ha egyazon ajánlattevőnek egynél több részre vonatkozó szerződés ítélhető oda, akkor a közszolgáltató ajánlatkérők több vagy minden részt magában foglaló szerződést is odaítélhetnek, ha a szerződési hirdetményben vagy a szándék megerősítésére, ajánlattételre vagy tárgyalásra vonatkozó felhívásban feltüntették, hogy fenntartják e lehetőség alkalmazásának jogát, és közölték, hogy mely részek vagy részcsoportok vonhatók össze.

(4) A tagállamok kötelezővé tehetik a szerződések külön részek formájában történő odaítélését, a nemzeti joguknak megfelelően és az uniós jogra tekintettel meghatározott feltételek szerint. Az (1) bekezdés második albekezdését és adott esetben a (3) bekezdést alkalmazni kell.

(1) A részvételi jelentkezések és az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidő meghatározásakor a közszolgáltató ajánlatkérőnek különös figyelmet kell fordítania a szerződés összetettségére és az ajánlatok elkészítéséhez szükséges időre, a 45–49. cikkben megállapított minimális határidők sérelme nélkül.

(2) Amennyiben az ajánlatokat csak a helyszín megtekintése vagy a közbeszerzési dokumentumokhoz csatolt iratok helyszíni megtekintése után lehet elkészíteni, úgy az ajánlatok beérkezésének határidejét – amelynek hosszabbnak kell lennie a 45–49. cikkben meghatározott minimális határidőknél – úgy kell megállapítani, hogy valamennyi érintett gazdasági szereplő értesülhessen az ajánlat elkészítéséhez szükséges valamennyi információról.

(3) A közszolgáltató ajánlatkérőnek az alábbi esetekben meg kell hosszabbítania az ajánlatok beérkezésének határidejét, hogy valamennyi érintett gazdasági szereplő értesülhessen az ajánlat elkészítéséhez szükséges valamennyi információról:

A meghosszabbítás mértékének arányban kell állnia az információk vagy a változtatás jelentőségével.

Amennyiben a további információkat vagy nem kérték időben, vagy azok a megfelelő ajánlat elkészítése szempontjából jelentéktelenek, a közszolgáltató ajánlatkérők nem kötelesek meghosszabbítani a határidőket.

(1) A közszolgáltató ajánlatkérők a tervezett közbeszerzésekkel kapcsolatos szándékaikat időszakos előzetes tájékoztató közzététele útján közölhetik. A szóban forgó tájékoztatóknak a VI. melléklet A. részének I. szakaszában meghatározott információkat kell tartalmazniuk. A tájékoztatókat vagy az Európai Unió Kiadóhivatala teszi közzé, vagy a közszolgáltató ajánlatkérők a IX. melléklet 2. pontjának b) alpontjában említett felhasználói oldalukon. Ha a tájékoztatót a közszolgáltató ajánlatkérők teszik közzé a felhasználói oldalukon, akkor a IX. melléklet 3. pontjának megfelelően értesítést kell küldeniük az Európai Unió Kiadóhivatalának az időszakos előzetes tájékoztató közzétételéről. Az értesítésnek a VI. melléklet B. részében előírt információkat kell tartalmaznia.

(2) Amennyiben meghívásos, vagy felhívással induló tárgyalásos eljárások esetében az eljárást megindító felhívás időszakos előzetes tájékoztató útján történik, a tájékoztatónak az alábbi követelmények mindegyikének meg kell megfelelnie:

Ezeket a tájékoztatókat nem kell közzétenni a felhasználói oldalon. A 72. cikk szerinti kiegészítő nemzeti szintű közzététel azonban – ha arra sor kerül – elvégezhető a felhasználói oldalon.

Az időszakos előzetes tájékoztató által érintett időszak a tájékoztató közzétételre történő továbbításának időpontjától számított legfeljebb 12 hónap lehet. Szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásokra vonatkozó közbeszerzési szerződések esetében azonban a 92. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett időszakos előzetes tájékoztató által érintett időszak tizenkét hónapnál hosszabb is lehet.

(1) Ha a közszolgáltató ajánlatkérő a 77. cikkel összhangban minősítési rendszert kíván bevezetni, a rendszerről a X. mellékletben említett hirdetményt kell készíteni, feltüntetve a minősítési rendszer célját és a működésére vonatkozó szabályokhoz való hozzáférési lehetőséget.

(2) A közszolgáltató ajánlatkérőnek a minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetményben fel kell tüntetnie a minősítési rendszer fennállásának időtartamát. A fennállás időtartamában bekövetkezett minden változásról tájékoztatnia kell az Európai Unió Kiadóhivatalát a következő formanyomtatványok felhasználásával:

A szerződési hirdetmény valamennyi eljárás tekintetében alkalmazható az eljárást megindító felhívásként. A hirdetménynek a XI. mellékletben meghatározott információkat kell tartalmaznia, és azt a 71. cikknek megfelelően kell közzétenni.

(1) A közszolgáltató ajánlatkérőnek a szerződés odaítéléséről vagy a megkötéséről szóló döntést követően legkésőbb a szerződés vagy keretmegállapodás megkötésétől számított 30 napon belül tájékoztatót kell küldenie a szerződés odaítéléséről.

A tájékoztatónak a XII. mellékletben meghatározott információkat kell tartalmaznia, és azt a 71. cikknek megfelelően kell közzétenni.

(2) Ha az adott eljárást megindító felhívást időszakos előzetes tájékoztató formájában tették közzé, és a közszolgáltató ajánlatkérő úgy határozott, hogy az időszakos előzetes tájékoztató által érintett 12 hónapos időszak alatt nem ítél oda további szerződéseket, ezt a tényt kifejezetten fel kell tüntetnie a szerződés odaítéléséről szóló tájékoztatóban.

Az 51. cikkel összhangban megkötött keretmegállapodások esetében a közszolgáltató ajánlatkérő nem köteles az említett megállapodáson alapuló minden egyes eljárás esetében tájékoztatót küldeni a közbeszerzési eljárás eredményéről. A tagállamok előírhatják, hogy a közszolgáltató ajánlatkérőknek negyedévenként össze kell vonniuk az egy keretmegállapodáson alapuló szerződésekre vonatkozó közbeszerzési eljárások eredményéről szóló tájékoztatókat. Ebben az esetben a közszolgáltató ajánlatkérőknek az egyes negyedévek végétől számított 30 napon belül kell megküldeniük az összevont tájékoztatókat.

A dinamikus beszerzési rendszeren alapuló közbeszerzések esetében a közszolgáltató ajánlatkérőknek az egyes szerződések odaítélését követő 30 napon belül kell tájékoztatót küldeniük a szerződés odaítéléséről. E tájékoztatókat azonban negyedévente össze is vonhatják. Ebben az esetben a közszolgáltató ajánlatkérőknek az egyes negyedévek végétől számított 30 napon belül kell megküldeniük az összevont tájékoztatókat.

(3) A XII. melléklettel összhangban szolgáltatott és közzétételre szánt adatokat a IX. melléklettel összhangban kell közzétenni. A szerződés odaítélésére vagy a keretmegállapodás megkötésére vonatkozó egyes információk közlése mellőzhető, amennyiben azok közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené a magán- vagy állami tulajdonú gazdasági szereplők jogos üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.

Kutatási és fejlesztési szolgáltatásokra („K+F szolgáltatások”) irányuló szerződések esetében a szolgáltatások jellegére és mennyiségére vonatkozó adatok köre az alábbiakra korlátozható:

(4) A XII. melléklettel összhangban szolgáltatott és közzétételre nem szánt adatok statisztikai célokra közzétehetők, egyszerűsített formában és a IX. melléklettel összhangban.

(1) A 67–70. cikkben említett tájékoztatóknak és hirdetményeknek formanyomtatványok formájában – ideértve a helyesbítésekre vonatkozó formanyomtatványokat is – kell tartalmazniuk, a VI. melléklet A. részében, a VI. melléklet B. részében, a X. mellékletben, a XI. mellékletben és a XII. mellékletben meghatározott információkat.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokban állapítja meg az említett formanyomtatványokat. A végrehajtási jogi aktusokat a 105. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2) A 67–70. cikkben említett tájékoztatókat és hirdetményeket a IX. mellékletnek megfelelően kell összeállítani, elektronikus úton továbbítani az Európai Unió Kiadóhivatalának, valamint közzétenni. A tájékoztatókat és hirdetményeket az elküldésüket követő öt napon belül közzé kell tenni. A tájékoztatóknak és a hirdetményeknek az Európai Unió Kiadóhivatala általi közzétételének költségeit az Unió viseli.

(3) A 67–70. cikkben említett tájékoztatókat és hirdetményeket teljes terjedelmükben az Unió intézményeinek egy vagy több, a közszolgáltató ajánlatkérő által választott hivatalos nyelvén kell közzétenni. Az említett nyelvi változat(ok) tekintendő(k) egyedüli hiteles szövegnek. Az Unió intézményeinek többi hivatalos nyelvén közzé kell tenni az egyes tájékoztatók és hirdetmények fontos elemeinek összefoglalását.

(4) Az Európai Unió Kiadóhivatala gondoskodik arról, hogy a 67. cikk (2) bekezdésében említett időszakos előzetes tájékoztatók, az 52. cikk (4) bekezdésének a) pontjában említett, dinamikus beszerzési rendszerrel lefolytatandó eljárást megindító felhívások, valamint a 44. cikk (4) bekezdése b) pontja szerinti, minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmények teljes szövegének, valamint összefoglalásának közzétételét megismételjék:

(5) A közszolgáltató ajánlatkérőnek tudnia kell bizonyítani a tájékoztatók és hirdetmények feladásának időpontját.

Az Európai Unió Kiadóhivatala visszaigazolja a közszolgáltató ajánlatkérőnek a tájékoztató vagy hirdetmény átvételét, valamint az elküldött adatok közzétételét, jelezve e közzététel időpontját. A visszaigazolás a közzétételre vonatkozó bizonyítéknak minősül.

(6) A közszolgáltató ajánlatkérő közzétehet olyan, építési beruházási, árubeszerzési vagy szolgáltatási szerződésre vonatkozó tájékoztatókat és hirdetményeket, amelyek nem tartoznak az ezen irányelvben megállapított közzétételi követelmények hatálya alá, amennyiben a szóban forgó tájékoztatókat és hirdetményeket a IX. mellékletben megjelölt adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban, elektronikus úton továbbította az Európai Unió Kiadóhivatalának.

(1) A 67–70. cikkben említett tájékoztatók és hirdetmények és azok tartalma a 71. cikk szerinti közzétételt megelőzően nemzeti szinten nem tehető közzé. A nemzeti szintű közzétételre azonban minden olyan esetben sor kerülhet, amikor a közszolgáltató ajánlatkérőt nem értesítették a közzétételről a 71. cikkel összhangban a hirdetmény kézhezvételének megerősítésétől számított 48 órán belül.

(2) A nemzeti szinten közzétett tájékoztatók és hirdetmények nem tartalmazhatnak az Európai Unió Kiadóhivatalának elküldött vagy felhasználói oldalon közzétett tájékoztatókban és hirdetményekben foglalt adatoktól eltérő adatokat, de meg kell említeniük a tájékoztatónak vagy hirdetménynek az Európai Unió Kiadóhivatala részére történő feladásának vagy a felhasználói oldalon történő közzétételének a dátumát.

(3) Az időszakos előzetes tájékoztató nem tehető közzé a felhasználói oldalon az ebben a formában történt közzétételről szóló értesítésnek az Európai Unió Kiadóhivatala részére történő feladása előtt. A tájékoztatónak tartalmaznia kell az említett értesítés feladásának időpontját.

(1) A közszolgáltató ajánlatkérő – a tájékoztató vagy hirdetmény 71. cikkel összhangban történő közzétételének vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívás elküldésének dátumától – elektronikus úton korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést kínál a közbeszerzési dokumentumokhoz.

Abban az esetben, ha eljárást megindító felhívásként minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetményt alkalmaznak, ezt a hozzáférést minél hamarabb meg kell adni, de legkésőbb akkor, amikor az ajánlattételi vagy a tárgyalási felhívást elküldik. A hirdetmény, illetve a felhívás szövegében meg kell jelölni azt az internetcímet, amelyen a közbeszerzési dokumentumok elérhetők.

Ha a 40. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott okok valamelyike miatt egyes közbeszerzési dokumentumok esetében nem kínálható fel az elektronikus úton történő, ingyenes, korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférés, akkor a közszolgáltató ajánlatkérő a tájékoztatóban, a hirdetményben, illetve a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban jelezheti, hogy a közbeszerzési dokumentumokat e cikk (2) bekezdésével összhangban az elektronikus úttól eltérő más módon fogja továbbítani. Ebben az esetben az ajánlattételi határidőt öt nappal meg kell hosszabbítani, kivéve a 45. cikk (3) bekezdésében említett, megfelelően indokolt sürgősségi helyzeteket, valamint azokat az eseteket, ahol a határidőket a 46. cikk (2) bekezdésének második albekezdésével vagy a 47. cikk (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban kölcsönös megállapodás útján rögzítették.

Ha egyes közbeszerzési dokumentumok esetében azért nem kínálható fel az elektronikus úton történő, ingyenes, korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférés, mert a közszolgáltató ajánlatkérő alkalmazni kívánja a 39. cikk (2) bekezdését, akkor a tájékoztatóban, a hirdetményben vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban, illetve minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmény formájában kiadott felhívás esetén a közbeszerzési dokumentumokban jeleznie kell, hogy milyen, az információk bizalmas jellegének megvédését célzó intézkedéseket ír elő, illetve hogy milyen módon lehet hozzáférni az érintett dokumentumokhoz. Ebben az esetben az ajánlattételi határidőt öt nappal meg kell hosszabbítani, kivéve a 45. cikk (3) bekezdésében említett, megfelelően indokolt sürgősségi helyzeteket, valamint azokat az eseteket, ahol a határidőket a 46. cikk (2) bekezdésének második albekezdésével vagy a 47. cikk (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban kölcsönös megállapodás útján rögzítették.

(2) A közszolgáltató ajánlatkérőnek legkésőbb az ajánlattételi határidő előtt hat nappal a közbeszerzési eljárásban részt vevő valamennyi ajánlattevő rendelkezésére kell bocsátania a kiírási feltételekre és bármely kiegészítő iratra vonatkozó további információkat, feltéve, hogy ezt kellő időben kérték. A 45. cikk (3) bekezdésében említett gyorsított nyílt eljárás esetében ez az időtartam négy nap.

(1) Meghívásos eljárásban, versenypárbeszéd eljárásban, vagy innovációs partnerség keretében, valamint felhívással induló tárgyalásos eljárás során a közszolgáltató ajánlatkérő egyidejűleg és írásban hívja fel a kiválasztott részvételre jelentkezőket ajánlattételre, illetve a versenypárbeszédben vagy a tárgyalásban való részvételre.

Amennyiben a 44. cikk (4) bekezdésének a) pontja szerint időszakos előzetes tájékoztatót alkalmaznak eljárást megindító felhívásként, a közszolgáltató ajánlatkérő egyidejűleg és írásban felhívja azokat a gazdasági szereplőket, akik kifejezték az érdeklődésüket, hogy erősítsék meg a szándékukat.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett felhívásnak tartalmaznia kell azt az elektronikus címet, amelyen a közbeszerzési dokumentumok elektronikus úton közvetlenül elérhetők. A felhíváshoz csatolni kell a közbeszerzési dokumentumokat, amennyiben e dokumentumokhoz a 73. cikk (1) bekezdésének harmadik vagy negyedik albekezdésében meghatározott okok miatt nem lehet ingyenesen, korlátlanul és teljes körűen hozzáférni, és azokat más módon nem tették már hozzáférhetővé. Az e cikk (1) bekezdésében említett felhívásnak emellett tartalmaznia kell a XIII. mellékletben meghatározott információkat.

A minősítést kérelmezők, a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők tájékoztatása

(1) A közszolgáltató ajánlatkérő a lehető leghamarabb tájékoztatja a részvételre jelentkezőket és az ajánlattevőket a keretmegállapodás megkötésével, a szerződés odaítélésével vagy a dinamikus beszerzési rendszerbe való felvétellel kapcsolatos döntésekről, beleértve a keretmegállapodás megkötésének mellőzésére, az eljárást megindító felhívás tárgyát képező szerződés odaítélésének mellőzésére, az eljárás újraindítására és a dinamikus beszerzési rendszer bevezetésének mellőzésére vonatkozó döntések indokát.

(2) A jelentkező vagy az ajánlattevő kérésére a közszolgáltató ajánlatkérő a lehető legrövidebb időn belül – de legfeljebb az írásbeli kérelem kézhezvételét követő 15 napon belül – tájékoztatást ad:

(3) A közszolgáltató ajánlatkérő dönthet úgy, hogy egyes, az (1) és (2) bekezdésben említett, szerződés odaítélésére vagy keretmegállapodás megkötésére, illetve dinamikus beszerzési rendszerbe való felvételre vonatkozó információkat visszatart, amennyiben ezen információk közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené valamely – magán- vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplő törvényes üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.

(4) A minősítési rendszert létrehozó és működtető közszolgáltató ajánlatkérők hat hónapon belül tájékoztatják a kérelmezőket a minősítésre vonatkozó döntésükről.

Ha a döntéshozatal a kérelem benyújtásától számított négy hónapnál több időt vesz igénybe, a közszolgáltató ajánlatkérő a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül tájékoztatja a kérelmezőt a hosszabb időtartam indokairól és a kérelem elfogadásának vagy elutasításának dátumáról.

(5) Azon kérelmezőket, amelyeknek a minősítését elutasítják, a lehető leghamarabb, de legkésőbb az elutasító döntés meghozatalától számított 15 napon belül tájékoztatni kell erről az elutasító döntésről és az elutasítás okairól. Az okoknak a 77. cikk (2) bekezdésében említett minősítési szempontokon kell alapulniuk.

(6) Minősítési rendszert létrehozó és működtető közszolgáltató ajánlatkérő valamely gazdasági szereplő minősítését csak a 77. cikk (2) bekezdésben említett minősítési szempontokon alapuló okok miatt szüntetheti meg. A minősítés megszüntetésére vonatkozó szándékot előzetesen – a minősítés várható megszüntetése előtt legalább 15 nappal, a javasolt intézkedés indokával vagy indokaival együtt – írásban kell közölni a gazdasági szereplővel.

(1) A közbeszerzési eljárás során a résztvevők kiválasztásánál a következő szabályok alkalmazandók:

(2) Ha az eljárást megindító felhívás eszköze minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmény volt, az olyan egyedi szerződésekre irányuló beszerzési eljárások résztvevőinek kiválasztása céljából, amelyekre a versenyfelhívás vonatkozik, a közszolgáltató ajánlatkérők:

(3) Ha meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra, versenypárbeszédre, illetve innovációs partnerségre választanak ki résztvevőket, a minősítésre vonatkozó döntés meghozatalakor, illetve a feltételek és a szabályok naprakésszé tételekor a közszolgáltató ajánlatkérők:

(4) Amennyiben a gazdasági szereplők által benyújtott információk vagy dokumentumok nem teljes körűek, hiányosak vagy hibásak, vagy nem teljes körűnek, hiányosnak vagy hibásnak tűnnek, illetve bizonyos dokumentumok hiányoznak, a közszolgáltató ajánlatkérő – hacsak az ezen irányelvet végrehajtó nemzeti jogszabályok másként nem rendelkeznek – felkérheti az érintett gazdasági szereplőket, hogy megfelelő határidőn belül nyújtsák be, egészítsék ki vagy pontosítsák a szóban forgó információkat vagy dokumentumokat, feltéve, hogy a felkérés teljes mértékben megfelel az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elvének.

(5) A közszolgáltató ajánlatkérők a 82. és 84. cikkekben lefektetett szempontok alapján, valamint az 64. cikkre figyelemmel ellenőrzik, hogy a kiválasztott ajánlattevők által benyújtott ajánlatok megfelelnek-e az ajánlatokra és a szerződések odaítélésére alkalmazandó szabályoknak és követelményeknek, és kiválasztják a nyertes ajánlatot.

(6) A közszolgáltató ajánlatkérő dönthet úgy, hogy nem a legjobb ajánlatot benyújtó ajánlattevőnek ítéli oda a szerződést, amennyiben megállapította, hogy az ajánlat nem felel meg a 36. cikk (2) bekezdésében említett alkalmazandó kötelezettségeknek.

(7) A nyílt eljárásokban a közszolgáltató ajánlatkérők szabadon úgy dönthetnek, hogy az ajánlatokat az ajánlattevők megfelelőségének ellenőrzése előtt megvizsgálják, feltéve, hogy betartják a 76–84. cikk vonatkozó rendelkezéseit, ideértve azt a szabályt, hogy a szerződés nem ítélhető oda olyan ajánlattevőnek, amelyet a 80. cikk szerint ki kellett volna zárni, vagy amely nem felel meg a közszolgáltató ajánlatkérő által a 78. cikk (1) bekezdése és a 80. cikk szerint meghatározott kiválasztási szempontoknak.

A tagállamok egyes közbeszerzési eljárástípusok vagy meghatározott feltételek esetén kizárhatják az első albekezdésben említett eljárás alkalmazásának lehetőségét, vagy annak alkalmazását egyes közbeszerzési eljárástípusokra vagy meghatározott feltételek fennállásának esetére korlátozhatják.

(8) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy szükség esetén a 103. cikk alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján módosítsa a XIV. mellékletben szereplő jegyzéket, például azért, hogy az összes tagállam által megerősített új nemzetközi szerződéseket vegyen fel a jegyzékbe, vagy abban az esetben, ha a jegyzékben már szereplő nemzetközi megállapodások már nem az összes tagállam jogrendjének részét képezik, illetve más szempontból, például hatályuk, tartalmuk vagy elnevezésük tekintetében módosultak.

(1) A közszolgáltató ajánlatkérő, ha kívánja, a gazdasági szereplők minősítésére szolgáló rendszert hozhat létre és működtethet.

A minősítési rendszert létrehozó és működtető közszolgáltató ajánlatkérőnek biztosítania kell, hogy a gazdasági szereplők bármikor kérhessék minősítésüket.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendszer különböző minősítési szakaszokból állhat.

A közszolgáltató ajánlatkérő objektív szabályokat és szempontokat határoz meg a minősítést kérelmező gazdasági szereplők kizárására és kiválasztására, valamint a minősítési rendszer működtetésére vonatkozóan, többek között a rendszerbe való feliratkozással, valamint adott esetben a minősítések rendszeres frissítésével és a rendszer fennállási idejével kapcsolatban.

Amennyiben e szempontok és szabályok műszaki leírásokat is tartalmaznak, a 60–62. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni. A szempontok és szabályok igény szerint frissíthetők.

(3) A (2) bekezdésben említett szempontokat és szabályokat kérésre hozzáférhetővé kell tenni a gazdasági szereplők számára. Az említett frissített szempontokról és szabályokról értesíteni kell az érdekelt gazdasági szereplőket.

Ha a közszolgáltató ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy bizonyos egyéb szervezetek vagy szervek minősítési rendszere megfelel saját követelményeinek, akkor az érdekelt gazdasági szereplőkkel közli e szervezetek vagy szervek nevét.

(4) A minősített gazdasági szereplőkről írásbeli nyilvántartást kell vezetni; e nyilvántartás a minősítés hatálya alá tartozó szerződéstípusok szerint kategóriákra osztható.

(5) Ha az eljárást megindító felhívás eszközeként minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetményt alkalmaznak, a minősítési rendszer alá tartozó építési beruházásokra, árubeszerzésre és szolgáltatásokra vonatkozó egyedi szerződéseket meghívásos vagy tárgyalásos eljárás keretében kell odaítélni, amelyben minden ajánlattevőt és résztvevőt azok közül a részvételre jelentkezők közül választanak ki, amelyeket már minősítettek ilyen rendszerrel.

(6) Azon díjnak, amelyet a minősítési kérelemmel vagy egy, a rendszer alapján már elnyert minősítés frissítésével vagy megőrzésével kapcsolatban felszámítanak, arányosnak kell lennie a felmerült költségekkel.

(1) A közszolgáltató ajánlatkérő objektív szabályokat és szempontokat határozhat meg az ajánlattevők és a részvételre jelentkezők kizárására és kiválasztására; ezeknek a szabályoknak és szempontoknak hozzáférhetőeknek kell lenniük az érdekelt gazdasági szereplők számára.

(2) Ha a közszolgáltató ajánlatkérőnek megfelelő egyensúlyt kell biztosítania a beszerzési eljárás sajátos jellemzői és az eljáráshoz szükséges erőforrások között, meghívásos vagy tárgyalásos eljárás, versenypárbeszéd vagy innovációs partnerség esetében olyan objektív szabályokat és szempontokat határozhat meg, amelyek tükrözik ezt a törekvést és lehetővé teszik a közszolgáltató ajánlatkérő számára, hogy csökkentse az ajánlattételre vagy tárgyalásra meghívandó részvételre jelentkezők számát. A kiválasztott részvételre jelentkezők számát azonban annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a megfelelő verseny biztosított legyen.

(1) Ha a minősítést kérelmező gazdasági szereplők kizárására és kiválasztására vonatkozó objektív szabályok és szempontok olyan követelményeket tartalmaznak, amelyek a gazdasági szereplő gazdasági és pénzügyi kapacitásaival, vagy műszaki és szakmai képességeivel kapcsolatosak, a gazdasági szereplő szükség esetén más szervezetek kapacitásait is igénybe veheti, függetlenül attól, hogy milyen a közte és e szervezetek közötti kapcsolat jogi természete. Mindazonáltal a szolgáltató vagy egyéb szerződő fél munkatársainak vagy vezetőinek iskolai végzettségével és szakképzettségével, valamint a szakmai tapasztalattal kapcsolatos kritériumokat illetően a gazdasági szereplők csak akkor vehetik igénybe más szervezet kapacitásait, ha az adott szervezet végzi el azokat a feladatokat, amelyekhez e kapacitásokra szükség van. Amennyiben a gazdasági szereplő más szervezetek kapacitásait kívánja igénybe venni, bizonyítania kell a közszolgáltató ajánlatkérő felé, hogy a szükséges erőforrások a minősítési rendszer fennállásának teljes időtartama alatt rendelkezésére fognak állni; a bizonyítás történhet például oly módon, hogy bemutatja az említett szervezetek erre vonatkozó kötelezettségvállalását.

Amennyiben a közszolgáltató ajánlatkérő ezen irányelv 80. cikkével összhangban a 2014/24/EU irányelv szerinti kizárási vagy kiválasztási szempontokra hivatkozott, ezen irányelv a 80. cikke (3) bekezdésének megfelelően ellenőriznie kell, hogy azok az egyéb szervezetek, amelyeknek kapacitásait a gazdasági szereplő igénybe kívánja venni, megfelelnek-e a vonatkozó kiválasztási szempontoknak, illetve a 2014/24/EU irányelv 57. cikke értelmében fennállnak-e esetükben a közszolgáltató ajánlatkérő által hivatkozott kizárási okok. A közszolgáltató ajánlatkérőnek elő kell írnia, hogy a gazdasági szereplő másik szervezetre cserélje le azt a szervezetet, amelynek esetében fennáll a közszolgáltató ajánlatkérő által hivatkozott kötelező kizárási ok. A közszolgáltató ajánlatkérő előírhatja, vagy a tagállam előírása alapján köteles lehet előírni, hogy a gazdasági szereplő cserélje le másik szervezetre azt a szervezetet, amelynek esetében fennáll a közszolgáltató ajánlatkérő által hivatkozott nem kötelező kizárási ok.

Ha egy gazdasági szereplő a gazdasági és pénzügyi helyzetre vonatkozó kritériumok tekintetében más szervezetek kapacitásait veszi igénybe, akkor a közszolgáltató ajánlatkérő előírhatja, hogy a gazdasági szereplő és az említett szervezetek közösen feleljenek a szerződés teljesítéséért.

Ugyanezen feltételek mellett a gazdasági szereplők 37. cikk (2) bekezdésében említett csoportja is támaszkodhat a csoport tagjainak vagy más szervezeteknek a kapacitására.

(2) Ha a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárás, a versenypárbeszéd vagy az innovációs partnerség során a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők kizárására és kiválasztására vonatkozó objektív szabályok és szempontok olyan követelményeket tartalmaznak, amelyek a gazdasági szereplő gazdasági és pénzügyi kapacitásaival, vagy műszaki és szakmai képességeivel kapcsolatosak, a gazdasági szereplő szükség esetén és egy bizonyos szerződés tekintetében más szervezetek kapacitásaira is támaszkodhat, függetlenül attól, hogy milyen a közte és az említett szervezetek közötti kapcsolat jogi természete. Mindazonáltal a szolgáltató vagy egyéb szerződő fél munkatársainak vagy vezetőinek iskolai végzettségével és szakképzettségével, valamint a szakmai tapasztalattal kapcsolatos kritériumokat illetően a gazdasági szereplők csak akkor vehetik igénybe más szervezet kapacitásait, ha az adott szervezet végzi el azokat a feladatokat, amelyekhez e kapacitásokra szükség van. Amennyiben a gazdasági szereplő más szervezetek kapacitásaira kíván támaszkodni, bizonyítania kell a közszolgáltató ajánlatkérő felé, hogy a szükséges erőforrások a rendelkezésére fognak állni; a bizonyítás történhet például oly módon, hogy bemutatja az említett szervezetek erre vonatkozó kötelezettségvállalását.

Amennyiben a közszolgáltató ajánlatkérő ezen irányelv 80. cikkével összhangban a 2014/24/EU irányelv szerinti kizárási vagy kiválasztási szempontokra hivatkozott, ezen irányelv 80. cikke (3) bekezdésének megfelelően ellenőriznie kell, hogy azok az egyéb szervezetek, amelyeknek kapacitásait a gazdasági szereplő igénybe kívánja venni, megfelelnek-e a vonatkozó kiválasztási szempontoknak, illetve a 2014/24/EU irányelv 57. cikke értelmében fennállnak-e esetükben a közszolgáltató ajánlatkérő által hivatkozott kizárási okok. A közszolgáltató ajánlatkérőnek elő kell írnia, hogy a gazdasági szereplő cserélje le másik szervezetre azt a szervezetet, amely nem felel meg valamely vonatkozó kiválasztási szempontnak, illetve amelynek esetében fennáll a közszolgáltató ajánlatkérő által hivatkozott kötelező kizárási ok. A közszolgáltató ajánlatkérő előírhatja, vagy a tagállam előírása alapján köteles lehet előírni, hogy a gazdasági szereplő cserélje le másik szervezetre azt a szervezetet, amelynek esetében fennáll a közszolgáltató ajánlatkérő által hivatkozott nem kötelező kizárási ok.

Ugyanezen feltételek mellett a gazdasági szereplők 37. cikkben említett csoportja is támaszkodhat a csoport tagjainak vagy más szervezeteknek a kapacitására.

(3) Építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés, illetve árubeszerzésre irányuló szerződéssel kapcsolatos beállítási és üzembe helyezési műveletek esetén a közszolgáltató ajánlatkérő előírhatja, hogy bizonyos kritikus fontosságú feladatokat maga az ajánlattevő vagy – amennyiben az ajánlatot gazdasági szereplők egy a 37. cikk (2) bekezdése szerinti csoportja nyújtotta be – a csoport egyik tagja végezzen el.

A 2014/24/EU irányelv szerinti kizárási okok és kiválasztási szempontok alkalmazása

(1) A minősítési rendszerben minősítést kérelmező gazdasági szereplők kizárására és kiválasztására vonatkozó objektív szabályok és szempontok, valamint a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárás, a versenypárbeszéd vagy az innovációs partnerség során a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők kizárására és kiválasztására vonatkozó objektív szabályok és szempontok tartalmazhatják a 2014/24/EU irányelv 57. cikke szerinti kizárási okokat, az ott előírt feltételekkel.

Ha a közszolgáltató ajánlatkérő egy ajánlatkérő szerv, ezeknek a szempontoknak és szabályoknak tartalmazniuk kell a 2014/24/EU irányelv 57. cikkének (1) és (2) bekezdése szerinti kizárási okokat, az abban a cikkben előírt feltételekkel.

Ha a tagállamok úgy kívánják, a szempontoknak és szabályoknak szintén tartalmazniuk kell a 2014/24/EU irányelv 57. cikkének (4) bekezdése szerinti kizárási okokat, az abban a cikkben előírt feltételekkel.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett szempontok és szabályok tartalmazhatják a 2014/24/EU irányelv 58. cikkében megállapított kiválasztási szempontokat az ott előírt feltételekkel, nevezetesen az éves forgalomra vonatkozó követelmények határértékeit illetően, amint azt az említett cikk (3) bekezdésének második albekezdése előírja.

(3) E cikk (1) és (2) bekezdésének alkalmazása során a 2014/24/EU irányelv 59–61. cikke alkalmazandó.

(1) Ha a közszolgáltató ajánlatkérő olyan, független testület által kiállított igazolás benyújtását írja elő, amely tanúsítja, hogy a gazdasági szereplő egyes meghatározott minőségbiztosítási szabványoknak megfelel – ideértve a fogyatékossággal élők számára biztosított hozzáférésére vonatkozó szabványokat is –, akkor akkreditált testületek által tanúsított, a vonatkozó európai szabványsorozaton alapuló minőségbiztosítási rendszerekre kell hivatkoznia. A közszolgáltató ajánlatkérőnek el kell fogadnia a más tagállamokban székhellyel rendelkező testületek által kiadott egyenértékű tanúsítványokat is. El kell továbbá fogadnia az egyenértékű minőségbiztosítási intézkedések egyéb bizonyítékait is, ha a szóban forgó gazdasági szereplőnek – neki fel nem róható okokból – nem volt lehetősége az említett tanúsítványokat az előírt határidőn belül megszerezni, feltéve, hogy a gazdasági szereplő bizonyítja, hogy a javasolt minőségbiztosítási intézkedések megfelelnek az előírt minőségbiztosítási szabványoknak.

(2) Ha a közszolgáltató ajánlatkérő olyan, független testület által kiállított igazolás benyújtását írja elő, amely tanúsítja, hogy a gazdasági szereplő egyes meghatározott környezetvédelmi vezetési rendszereknek vagy szabványoknak megfelel, akkor az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerre (EMAS), az 1221/2009/EK rendelet 45. cikke szerint elismert egyéb környezetvédelmi vezetési rendszerekre, illetve az akkreditált testületek releváns európai vagy nemzetközi szabványain alapuló egyéb környezetvédelmi vezetési szabványokra kell hivatkoznia. A közszolgáltató ajánlatkérőnek el kell fogadnia a más tagállamokban székhellyel rendelkező szervek által kiadott egyenértékű tanúsítványokat is.

Az olyan gazdasági szereplők esetében, amelyeknek – nekik fel nem róható okokból – nem volt lehetőségük az említett tanúsítványokat megszerezni, illetve az előírt határidőn belül megszerezni, a közszolgáltató ajánlatkérő köteles más, környezetvédelmi vezetési rendszerekre vonatkozó bizonyítékokat is elfogadni, amennyiben a gazdasági szereplő bizonyítja, hogy ezen intézkedések egyenértékűek az alkalmazandó környezetvédelmi vezetési rendszer vagy szabvány által előírtakkal.

(3) A tagállamok kérésre a többi tagállam rendelkezésére bocsátanak minden információt az (1) és (2) bekezdésben említett minőségbiztosítási és környezetvédelmi vezetési szabványoknak való megfelelést tanúsító dokumentumokkal kapcsolatban.

(1) Az egyes áruk árára vagy egyes szolgáltatások díjazására vonatkozó nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések sérelme nélkül a közszolgáltató ajánlatkérőnek az összességében legelőnyösebb ajánlatra kell alapoznia a szerződések odaítélését.

(2) A közszolgáltató ajánlatkérő szempontjából összességében legelőnyösebb ajánlatot az ár vagy a költség alapján, olyan költség-hatékonysági módszer alkalmazásával kell azonosítani, mint az életciklus-költségeknek a 83. cikk szerinti meghatározása, és tartalmazhatja a legjobb ár-minőség arányt, amelyet az adott közbeszerzési szerződés tárgyához kapcsolódó, többek között minőségi, környezetvédelmi és/vagy szociális szempontokat is magukban foglaló kritériumok alapján kell értékelni. E kritériumok tartalmazhatják például az alábbiakat:

A költségelem olyan rögzített árat vagy költséget is jelenthet, amelyet alapul véve a gazdasági szereplők kizárólag a minőségi kritériumok tekintetében versengenek egymással.

A tagállamok előírhatják, hogy a közszolgáltató ajánlatkérők odaítélési szempontként nem használhatják kizárólag az árat vagy kizárólag a költségeket, illetve ezek használatát meghatározott típusú közszolgáltató ajánlatkérőre vagy szerződésre korlátozhatják.

(3) Az odaítélési szempontok akkor tekintendők a közbeszerzési szerződés tárgyához kapcsolódónak, ha az adott szerződés alapján kivitelezendő építési beruházásra, szállítandó árura vagy nyújtandó szolgáltatásra vonatkoznak, bármely szempontból és az említett építési beruházás, áru vagy szolgáltatás életciklusának bármelyik szakaszában, ideértve azokat a tényezőket is,

még akkor is, ha az említett tényezők érdemben nem tartoznak a szerződés tárgyához.

(4) Az odaítélési szempontok megválasztása nem eredményezheti azt, hogy a közszolgáltató ajánlatkérő korlátlan választási szabadsággal rendelkezzen. Az említett szempontoknak biztosítaniuk kell a tényleges verseny lehetőségét, és olyan kiírási feltételeknek kell hozzájuk tartozniuk, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által benyújtott információk tényleges ellenőrzését annak megállapítása érdekében, hogy az ajánlat mennyiben felel meg az odaítélési szempontoknak. Kétség esetén a közszolgáltató ajánlatkérőnek érdemben meg kell győződnie az ajánlattevő által benyújtott információk és bizonyítékok helytállóságáról.

(5) A közszolgáltató ajánlatkérőnek a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetnie, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat meghatározásánál milyen relatív súllyal veszi figyelembe választott egyes szempontokat, kivéve, ha a kiválasztás egyedüli szempontja az ár.

Az egyes súlyok – megfelelő maximális terjedelmű – tartományként is megadhatók.

Amennyiben a súlyozás objektív okokból nem lehetséges, a közszolgáltató ajánlatkérőnek csökkenő fontossági sorrendben kell feltüntetnie a szempontokat.

(1) Az életciklusköltségek meghatározásakor egy áru, szolgáltatás vagy építési beruházás életciklusa során felmerült alábbi költségek egészét vagy egy részét kell releváns mértékben figyelembe venni:

(2) Ha a közszolgáltató ajánlatkérő az életciklusköltségek meghatározására irányuló módszer alkalmazásával méri fel a költségeket, akkor a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetnie egyrészt azt, hogy az ajánlattevőknek milyen adatokat kell megadniuk, másrészt azt, hogy melyik módszert fogja alkalmazni az életciklusköltségeknek az említett adatok alapján történő meghatározásához.

A környezeti externáliáknak betudható költségek meghatározására alkalmazott módszernek a következő feltételek mindegyikét teljesítenie kell:

(3) Amennyiben uniós jogi aktus teszi kötelezővé egy az életciklus-költségek számítására vonatkozó közös módszer alkalmazását, ugyanezt a közös módszert kell alkalmazni az életciklus-költségek meghatározására is.

Az említett jogi aktusok és – amennyiben szükséges – az ezeket kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok jegyzéke a XV. mellékletben található.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy – amennyiben új, közös módszert előíró jogszabály elfogadása, illetve hatályos jogszabály hatályon kívül helyezése vagy módosítása következtében az említett jegyzék naprakésszé tétele válik szükségessé – a 103. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a jegyzék naprakésszé tételére vonatkozóan.

(1) A közszolgáltató ajánlatkérő köteles magyarázatot kérni a gazdasági szereplőktől az ajánlatban feltüntetett ár vagy költségek tekintetében, ha egy ajánlat a kivitelezendő építési beruházáshoz, szállítandó áruhoz vagy nyújtandó szolgáltatáshoz képest kirívóan alacsony összegűnek tűnik.

(2) Az (1) bekezdésben említett magyarázat elsősorban az alábbiakra vonatkozhat:

(3) A közszolgáltató ajánlatkérőnek az ajánlattevővel folytatott konzultáció útján ellenőriznie kell a megadott információkat. A közszolgáltató ajánlatkérő csak abban az esetben utasíthatja el az ajánlatot, ha a közölt bizonyítékok nem indokolják kielégítően az ajánlatban feltüntetett ár vagy költségek alacsony szintjét, figyelembe véve a (2) bekezdésben említett elemeket.

A közszolgáltató ajánlatkérőnek el kell utasítania az ajánlatot, ha megállapította, hogy az ajánlat azért tartalmaz kirívóan alacsony összeget, mert nem tesz eleget a 36. cikk (2) bekezdésében említett alkalmazandó kötelezettségeknek.

(4) Amennyiben a közszolgáltató ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlatban szereplő összeg azért kirívóan alacsony, mert az ajánlattevő állami támogatáshoz jutott, az ajánlatot pusztán ezen az alapon csak akkor utasíthatja el, ha az ajánlattevővel konzultált, és az ajánlattevő a közszolgáltató ajánlatkérő által megállapított kellő időn belül nem tudja bizonyítani, hogy a szóban forgó támogatás az EUMSZ 107. cikkének értelmében összeegyeztethető volt a belső piaccal. Az ajánlatot az említett körülmények között elutasító közszolgáltató ajánlatkérő erről a tényről köteles tájékoztatni a Bizottságot.

(5) A tagállamok kérésre, közigazgatási együttműködés formájában a többi tagállam rendelkezésére bocsátanak minden rendelkezésükre álló információt – például törvényeket, rendelkezéseket, egyetemesen alkalmazandó kollektív megállapodásokat vagy nemzeti műszaki szabványokat – a (2) bekezdésben felsorolt részletekre vonatkozóan átadott bizonyítékokkal és dokumentumokkal kapcsolatban.

Harmadik országból származó termékekre vonatkozó ajánlatok és az ezen országokkal fennálló kapcsolatok

(1) Ezt a cikket azokra az ajánlatokra kell alkalmazni, amelyek olyan harmadik országokból származó termékekre vonatkoznak, amelyekkel az Unió nem kötött olyan többoldalú vagy kétoldalú megállapodást, amely az uniós vállalkozások számára az e harmadik országok piacaihoz való összehasonlítható és tényleges hozzáférést biztosítana. E cikk alkalmazása nem sértheti az Unió és a tagállamok harmadik országokkal szemben fennálló kötelezettségeit.

(2) Az árubeszerzésre irányuló szerződés odaítélésére vonatkozóan tett ajánlat elutasítható, ha a harmadik országokból származó termékeknek a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 43 ) összhangban meghatározott aránya meghaladja az ajánlat részét képező termékek összértékének 50 %-át.

E cikk alkalmazásában a távközlési hálózati berendezésekben alkalmazott szoftvereket termékeknek kell tekinteni.

(3) E bekezdés második albekezdésére is figyelemmel, amennyiben a 82. cikkben meghatározott odaítélési szempontok alapján két vagy több ajánlat egyenértékűnek tekinthető, azokat az ajánlatokat kell előnyben részesíteni, amelyeket e cikk (2) bekezdése alapján nem lehet elutasítani. Az ajánlatokban szereplő árakat e cikk alkalmazásában egyenértékűnek kell tekinteni, amennyiben az árkülönbség nem haladja meg a 3 %-ot.

Mindazonáltal egy ajánlat nem részesíthető előnyben egy másik ajánlattal szemben az első albekezdés értelmében, ha annak elfogadása esetén a közszolgáltató ajánlatkérő arra kényszerülne, hogy a meglévő felszereléstől eltérő műszaki jellemzőkkel rendelkező olyan felszerelést szerezzen be, amely összeegyeztethetetlenséget, az üzemeltetésben és a karbantartásban műszaki nehézségeket, illetve aránytalanul nagy költségeket eredményezne.

(4) E cikk alkalmazása során nem lehet figyelembe venni a harmadik országokból származó termékek (2) bekezdésben említett arányának meghatározásánál azokat a harmadik országokat, amelyekre az (1) bekezdésnek megfelelően ezen irányelvnek hatályát egy tanácsi határozattal kiterjesztették.

(5) A Bizottság 2015. december 31-ig, majd azt követően évente éves beszámolót nyújt be a Tanácshoz az ezen irányelv hatálya alá tartozó területeken az uniós vállalkozások harmadik országok piacaihoz való hozzáférésével kapcsolatban folytatott többoldalú vagy kétoldalú tárgyalások során elért előrelépésről, illetve minden olyan eredményről, amelyet ilyen tárgyalások útján értek el, továbbá a megkötött megállapodások gyakorlati végrehajtásáról.

Harmadik országokkal építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések tekintetében fennálló kapcsolatok

(1) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot minden olyan általános – akár jogi, akár gyakorlati – nehézségről, amellyel vállalkozásaik szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések elnyerése tekintetében szembesültek harmadik országokban, és amelyekről e vállalkozások beszámoltak.

(2) A Bizottság 2019. április 18-ig majd azt követően rendszeres időközönként jelentést készít a Tanács számára a harmadik országokbeli szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekhez való hozzájutásról és az ezen országokkal e tárgykörben, különösen a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében folyó tárgyalások során elért előrehaladásról.

(3) A Bizottság az érintett harmadik ország megkeresésével törekszik orvosolni a helyzetet, amennyiben – akár a (2) bekezdésben említett jelentések, akár más információk alapján – megállapítja, hogy a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések odaítélése tekintetében valamely harmadik ország:

(4) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot minden olyan – akár jogi, akár gyakorlati –, a XIV. mellékletben felsorolt nemzetközi munkajogi rendelkezések be nem tartásából következő nehézségről, amellyel vállalkozásaik akkor szembesültek, amikor megpróbáltak harmadik országban elnyerni szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződést, és amelyekről e vállalkozások beszámoltak.

(5) A (3) és a (4) bekezdésben említett körülmények között a Bizottság bármikor javasolhatja a Tanácsnak, hogy fogadjon el olyan végrehajtási jogi aktust, amellyel az említett végrehajtási jogi aktusban megállapítandó időtartamra felfüggeszti vagy korlátozza a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződéseknek a következők részére történő odaítélését:

A Bizottság az említett intézkedéseket saját kezdeményezésére vagy egy tagállam kérésére javasolhatja.

(6) E cikk alkalmazása nem sértheti az Uniónak harmadik országokkal szemben fennálló, a közbeszerzésről szóló, különösen a WTO keretrendszerében kötött nemzetközi megállapodásokból eredő kötelezettségeit.

A közszolgáltató ajánlatkérő különös feltételeket állapíthat meg valamely szerződés teljesítésére vonatkozóan, feltéve, hogy az említett feltételek a 82. cikk (3) bekezdése értelmében a közbeszerzési szerződés tárgyához kapcsolódnak, valamint szerepelnek az eljárást megindító felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentumokban. Ezek a feltételek tartalmazhatnak gazdasági, innovációval kapcsolatos, környezetvédelmi, szociális vagy foglalkoztatással kapcsolatos megfontolásokat.

(1) A 36. cikk (2) bekezdésében említett kötelezettségeknek az alvállalkozók általi betartását a feladat- és hatáskörükön belül eljáró illetékes nemzeti hatóságok megfelelő intézkedései biztosítják.

(2) A közbeszerzési dokumentumokban a közszolgáltató ajánlatkérő kérheti az ajánlattevőtől, illetve valamely tagállam kötelezheti a közszolgáltató ajánlatkérőt arra, hogy kérje az ajánlattevőtől, hogy ajánlatában jelölje meg a szerződésnek azt a részét, amelyre nézve harmadik személlyel alvállalkozói szerződést kíván kötni, valamint a javasolt alvállalkozókat.

(3) A tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy az alvállalkozó kérésére – és ha a szerződés jellege azt megengedi – a közszolgáltató ajánlatkérő az esedékes kifizetéseket köteles legyen közvetlenül az alvállalkozónak átutalni az annak a gazdasági szereplőnek (a fővállalkozó) teljesített szolgáltatásokért, árukért vagy építési beruházásokért, amelynek a szerződést odaítélték. Ezen intézkedések magukban foglalhatnak olyan megfelelő mechanizmusokat, amelyek révén a fővállalkozó kifogást emelhet a jogosulatlan kifizetések ellen. A szóban forgó fizetési módra vonatkozó rendelkezéseket a közbeszerzési dokumentumokban kell meghatározni.

(4) A (1)–(3) bekezdés nem érinti a fővállalkozó felelősségének kérdését.

(5) Az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében, és a közszolgáltató ajánlatkérő közvetlen felügyelete mellett a létesítményeknél nyújtott szolgáltatások tekintetében, a szerződés odaítélése után és legkésőbb a szerződés teljesítésének megkezdésekor a közszolgáltató ajánlatkérőnek kérnie kell a fővállalkozótól, hogy adja meg az adott építési beruházásba vagy szolgáltatásba bevont alvállalkozóinak nevét, elérhetőségét és jogi képviselőinek nevét, amennyiben ezen adatok már ismertek. A közszolgáltató ajánlatkérőnek kérnie kell a fővállalkozótól, hogy értesítse őt a fenti adatokban a szerződés időtartama során beállt változásokról, valamint az építési munkákba vagy szolgáltatásokba a későbbiekben bevont új alvállalkozók adatairól.

Az első albekezdéstől eltérve a tagállamok kötelezhetik közvetlenül a fővállalkozót, hogy adja meg a szükséges információkat.

Amennyiben e cikk (6) bekezdése b) pontjának céljához szükséges, a kért információhoz csatolni kell az alvállalkozó által tett, az 80. cikk (3) bekezdésében említett nyilatkozatot. Az e cikk (8) bekezdése szerinti végrehajtási intézkedések előírhatják, hogy a szerződés odaítélése után bemutatott alvállalkozóknak nyilatkozat helyett tanúsítványokat vagy más kiegészítő iratokat kelljen benyújtaniuk.

A közszolgáltató ajánlatkérő kiterjesztheti, vagy a tagállamok kötelezhetik a közszolgáltató ajánlatkérőt arra, hogy terjessze ki az első albekezdésben előírt kötelezettségeket, például:

(6) A 36. cikk (2) bekezdésében említett kötelezettségek megszegésének céljára megfelelő intézkedéseket lehet hozni, például:

(7) A tagállamok a nemzeti jogban szigorúbb felelősségi szabályokat is előírhatnak, illetve a nemzeti jogban részletesebb szabályozást is bevezethetnek az alvállalkozóknak teljesített közvetlen kifizetésekre, például azzal, hogy előírják, hogy az alvállalkozóknak az általuk benyújtandó kérés nélkül is lehet ilyen közvetlen kifizetéseket teljesíteni.

(8) Azon tagállamok, amelyek úgy döntöttek, hogy előírják a (3), (5) vagy (6) bekezdés szerinti intézkedéseket, törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések útján és az uniós jogra tekintettel pontosítják az említett intézkedések végrehajtási feltételeit. Ennek során a tagállamok korlátozhatják az intézkedések alkalmazási körét, például bizonyos szerződéstípusok, a közszolgáltató ajánlatkérők vagy gazdasági szereplők egyes típusai vagy bizonyos összegek tekintetében.

(1) A szerződések vagy keretmegállapodások ezen irányelvvel összhangban új közbeszerzési eljárás nélkül módosíthatók az alábbiak közül bármely esetben:

Azon közszolgáltató ajánlatkérők, amelyek az e bekezdés b) és c) pontjában említett esetekben módosítottak egy szerződést, kötelesek erről hirdetményt közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A hirdetménynek a XVI. mellékletben meghatározott információkat kell tartalmaznia, és azt a 71. cikk rendelkezéseinek megfelelően kell közzétenni.

(2) Ezenfelül és anélkül, hogy ellenőrizni kellene, hogy a (4) bekezdés a)–d) pontjában foglalt feltételek teljesülnek-e, a szerződések ezen irányelvvel összhangban akkor is módosíthatók új közbeszerzési eljárás nélkül, ha a módosítás értéke nem éri el az alábbi értékek egyikét sem:

Mindazonáltal a módosítás nem változtathatja meg a szerződés vagy keretmegállapodás általános jellegét. Több egymást követő módosítás esetén ezt az értéket az egymást követő módosítások összesített nettó értéke alapján kell megállapítani.

(3) Amennyiben a szerződés indexálási rendelkezést is magában foglal, úgy a (2) bekezdésben említett ár kiszámításakor az aktualizált árat kell referenciaértéknek tekinteni.

(4) Egy szerződés vagy keretmegállapodás módosítása annak időtartama alatt akkor tekintendő lényegesnek az (1) bekezdés e) pontjának értelmében, ha a szerződés vagy keretmegállapodás jellege érdemben megváltozik az eredetileg megkötött szerződéshez vagy keretmegállapodáshoz képest. Az (1) és a (2) bekezdés sérelme nélkül, a módosítás minden esetben lényegesnek tekintendő akkor, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

(5) Ezen irányelv értelmében új közbeszerzési eljárásra van szükség az építési beruházásra, árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés vagy keretmegállapodás rendelkezéseinek – a szerződés vagy keretmegállapodás időtartama alatt történő – az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő módosításai esetében.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a közszolgáltató ajánlatkérőnek – legalább az alábbi körülmények fennállása esetén és az alkalmazandó nemzeti jogban meghatározott feltételek szerint – lehetősége legyen az építési beruházásra, árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés felmondására annak időtartama alatt, ha:

A szerződés odaítélése a szociális és egyéb meghatározott szolgáltatások esetében

A szociális és a XVII. mellékletben felsorolt egyéb meghatározott szolgáltatásokra vonatkozó szerződéseket e fejezetnek megfelelően kell odaítélni, ha a szerződések értéke megegyezik a 15. cikk c) pontjában szereplő értékhatárral, illetve azt meghaladja.

(1) Ha a közszolgáltató ajánlatkérő szerződést kíván odaítélni a 91. cikkben említett szolgáltatásokra vonatkozóan, ezt a szándékát a következő módszerek valamelyikével kell közzétennie:

Az első albekezdés azonban nem alkalmazandó abban az esetben, ha a közbeszerzési eljárás keretében a szerződés odaítélésére felhívás nélküli tárgyalásos eljárást lehetett volna alkalmazni az 50. cikkel összhangban.

(2) A 91. cikkben említett szolgáltatások tekintetében szerződést odaítélő közszolgáltató ajánlatkérő az eredményt a szerződés odaítéléséről szóló tájékoztatóban teszi közzé. E tájékoztatókat azonban negyedévente össze is vonhatja. Ebben az esetben a közszolgáltató ajánlatkérőknek az egyes negyedévek végétől számított 30 napon belül kell megküldeniük az összevont tájékoztatókat.

(3) Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett tájékoztatóknak és hirdetményeknek a XVIII. melléklet A., B., C., illetve D. részében említett információkat kell tartalmazniuk, a formanyomtatványoknak megfelelően. A Bizottság végrehajtási jogi aktusokban határozza meg az említett formanyomtatványokat. A végrehajtási jogi aktusokat a 105. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(4) Az ebben a cikkben említett tájékoztatókat és hirdetményeket a 71. cikknek megfelelően kell közzétenni.

(1) A tagállamok nemzeti szabályokat vezetnek be az e fejezet hatálya alá tartozó szerződések odaítélésére vonatkozóan, annak biztosítása érdekében, hogy a közszolgáltató ajánlatkérők megfeleljenek az átláthatóság és a gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmód elvének. A tagállamok szabadon állapíthatják meg az alkalmazandó eljárási szabályokat, amennyiben e szabályok lehetővé teszik a közszolgáltató ajánlatkérők számára, hogy figyelembe vegyék a szóban forgó szolgáltatások egyedi sajátosságait.

(2) A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a közszolgáltató ajánlatkérők figyelembe vehessék a szolgáltatások minőségének, folyamatosságának, hozzáférhetőségének, megfizethetőségének, elérhetőségének és átfogóságának biztosításával kapcsolatos igényt, az igénybevevők különböző kategóriái – köztük a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett csoportok – sajátos igényeit, az igénybevevők bevonását és szerephez juttatását, valamint az innovációt. A tagállamok azt is előírhatják, hogy a szolgáltatót a legjobb ár-minőség arányú ajánlat szempontja alapján kell kiválasztani, figyelembe véve a szociális szolgáltatásoknál a minőségi és fenntarthatósági szempontokat.

(1) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ajánlatkérő szerv közszolgáltató ajánlatkérők kizárólag a 91. cikkben említett – a 75121000-0, 75122000-7, 75123000-4, 79622000-0, 79624000-4, 79625000-1, 80110000-8, 80300000-7, 80420000-4, 80430000-7, 80511000-9, 80520000-5, 80590000-6, 85000000-9–85323000-9, 92500000-6, 92600000-7, 98133000-4, 98133110-8 CPV-kód alá tartozó – egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatások esetében fenntarthatják bizonyos szervezetek számára a közbeszerzési szerződések odaítélésére irányuló eljárásban való részvétel jogát.

(2) Az (1) bekezdésben említett szervezetnek az alábbi kritériumok mindegyikét teljesítenie kell:

(5) A 108. cikktől eltérve, a Bizottság megvizsgálja e cikk hatásait, és arról 2019. április 18-ig jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(1) Ez a fejezet az olyan tervpályázatokra alkalmazandó, amelyeket egy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésre vonatkozó közbeszerzési eljárás részeként szerveztek, feltéve, hogy a szerződés becsült, hozzáadottérték-adó nélküli értéke, beleértve a résztvevők számára teljesített bármilyen lehetséges díjat vagy kifizetést, a 15. cikk a) pontjában előírt értékkel azonos vagy annál nagyobb.

(2) Ez a fejezet minden olyan tervpályázatra alkalmazandó, amelyeknél a résztvevők számára teljesített díjak és kifizetések összértéke, beleértve a szolgáltatási szerződés becsült, héa nélküli értékét – amelyet az 50. cikk j) pontja alapján lehet meghatározni, ha a közszolgáltató ajánlatkérő a tervpályázati hirdetményben nem zár ki ilyen odaítélést – a 15. cikk a) pontjában előírt értékkel azonos vagy annál nagyobb.

(1) Az a közszolgáltató ajánlatkérő, amely tervpályázatot kíván szervezni, ezt a szándékát tervpályázati hirdetményben teszi közzé.

Amennyiben az 50. cikk j) pontja szerint a későbbiekben szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződést is oda kívánnak ítélni, ezt jelezni kell a tervpályázati hirdetményben.

Az a közszolgáltató ajánlatkérő, amely tervpályázatot szervezett, ennek eredményét tájékoztatóban teszi közzé.

(2) Az eljárást megindító felhívásnak tartalmaznia kell a XIX. mellékletben meghatározott információkat, a tervpályázat eredményéről szóló tájékoztatónak pedig a XX. mellékletben meghatározott információkat, formanyomtatványok formájában. A Bizottság ezeket az egységes formanyomtatványokat végrehajtási jogi aktusokban határozza meg. A végrehajtási jogi aktusokat a 105. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A tervpályázat eredményéről szóló tájékoztatót a tervpályázat lezárásától számított 30 napon belül el kell juttatni az Európai Unió Kiadóhivatalához.

Ha a tervpályázat kimenetelével kapcsolatos információk közlése akadályozná a jogérvényesítést, ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené egy bizonyos – magán- vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplő törvényes üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt, az ilyen információkat nem szükséges közzétenni.

(3) A 71. cikk (2)–(6) bekezdése a tervpályázatokhoz kapcsolódó tájékoztatókra és hirdetményekre is vonatkozik.

A tervpályázatok megszervezésének szabályai, a résztvevők és a bírálóbizottság kiválasztása

(1) Tervpályázatok szervezésekor a közszolgáltató ajánlatkérőnek az I. cím és e fejezet rendelkezéseihez hozzáigazított eljárásokat kell alkalmaznia.

(3) Amennyiben a tervpályázaton korlátozott számban vehetnek részt pályázók, a közszolgáltató ajánlatkérőnek világos és megkülönböztetéstől mentes kiválasztási szempontokat kell meghatároznia. A részvételre felhívott jelentkezők számának minden esetben elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy tényleges verseny jöjjön létre.

(4) A bírálóbizottság kizárólag a pályázat résztvevőitől független természetes személyekből állhat. Ha a pályázat résztvevőitől meghatározott szakképesítést követelnek meg, a bírálóbizottság tagjai legalább egyharmadának rendelkeznie kell a résztvevőktől megkövetelt vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel.

(1) A bírálóbizottság önállóan hozza meg döntéseit és alakítja ki véleményét.

(2) A részvételre jelentkezők által benyújtott terveket és projekteket a bírálóbizottság névtelenül és kizárólag a tervpályázati hirdetményben meghatározott szempontok alapján vizsgálja meg.

(3) A bírálóbizottság a tagjai által aláírt jelentésben állapítja meg a projektek rangsorolását, amelyet az egyes projektek pozitív jellemzői alapján határoz meg, és a jelentésben feltünteti megjegyzéseit, valamint a tisztázást igénylő kérdéseket.

(4) A névtelenséget a bírálóbizottság véleményének kinyilvánításáig, illetve döntésének meghozataláig tiszteletben kell tartani.

(5) A részvételre jelentkezőket szükség esetén fel lehet kérni, hogy a projektek bármely vonatkozásának tisztázása érdekében válaszoljanak a bírálóbizottság által a jegyzőkönyvben rögzített kérdésekre.

(6) A bírálóbizottság tagjai és a részvételre jelentkezők közötti párbeszédről teljes körű jegyzőkönyvet kell készíteni.

(1) A helyes és hatékony végrehajtás tényleges biztosítása érdekében a tagállamok gondoskodnak arról, hogy legalább az ebben a cikkben meghatározott feladatokat egy vagy több hatóság, szerv vagy szervezet lássa el. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az e feladatok tekintetében hatáskörrel rendelkező valamennyi hatóságról és szervezetről.

(2) A tagállamok gondoskodnak a közbeszerzési szabályok alkalmazásának monitoringjáról.

A monitoringhatóságokat és szervezeteket fel kell hatalmazni arra, hogy amennyiben saját kezdeményezésükre vagy információk kézhezvételét követően konkrét jogsértéseket vagy rendszerszintű problémákat tárnak fel, azokat jelezzék a nemzeti audithatóságoknak, bíróságoknak, törvényszékeknek vagy más megfelelő hatóságoknak vagy szervezeteknek, például az ombudsmannak, illetve a nemzeti parlamenteknek vagy parlamenti bizottságoknak.

(3) A (2) bekezdés szerinti monitoringtevékenységek eredményeit megfelelő tájékoztatási eszközök segítségével nyilvánosságra kell hozni. Ezeket az eredményeket a Bizottság részére is rendelkezésre kell bocsátaniuk. Az eredményeket be lehet építeni például az e bekezdés második albekezdésében említett monitoringjelentésekbe.

A tagállamok 2017. április 18-ig, és azt követően háromévente monitoringjelentést küldenek a Bizottságnak, amelyben tájékoztatják adott esetben a helytelen alkalmazás vagy a jogbizonytalanság leggyakoribb okairól – ideértve a szabályok alkalmazásában tapasztalható esetleges strukturális vagy visszatérő problémákat is –, csakúgy mint a kkv-k közbeszerzésben való részvételének mértékéről, valamint a közbeszerzéssel kapcsolatos csalás, korrupció, összeférhetetlenség és más súlyos szabálytalanságok megelőzéséről, felderítéséről és megfelelő jelentéséről.

A Bizottság legfeljebb háromévente felkérheti a tagállamokat arra, hogy nyújtsanak tájékoztatást a nemzeti stratégiai közbeszerzési politikáik gyakorlati végrehajtásáról.

E cikk alkalmazásában a „kkv” fogalmát a 2003/361/EK bizottsági ajánlás ( 44 ) fogalommeghatározása szerint kell értelmezni.

A Bizottság az e bekezdés alapján kapott információk alapján rendszeres jelentést tesz közzé az említett politikáknak az egységes piacon történő végrehajtásáról és legjobb gyakorlatairól.

(5) A tagállamok – a Bizottság által a tagállamokkal folytatott kommunikációra és a velük való kapcsolattartásra vonatkozóan létrehozott általános eljárások és munkamódszerek sérelme nélkül – kapcsolattartót jelölnek ki, amelynek feladata a Bizottsággal való együttműködés a közbeszerzési jogszabályok alkalmazása tekintetében.

(6) Az ajánlatkérő szerveknek – legalább a szerződés időtartama alatt – meg kell őrizniük minden olyan megkötött szerződés példányait, amelynek értéke eléri vagy meghaladja az alábbi összegeket:

Az ajánlatkérő szerveknek betekintést kell biztosítaniuk az említett szerződésekbe; az egyes meghatározott dokumentumokhoz vagy információkhoz való hozzáférés azonban – a dokumentumokhoz való hozzáférésre és az adatvédelemre vonatkozó, alkalmazandó uniós vagy nemzeti szabályokban előírt mértékben és feltételekkel – megtagadható.

A szerződések odaítélésére irányuló eljárásokra vonatkozó egyedi jelentések

(1) A közszolgáltató ajánlatkérő az ezen irányelv hatálya alá tartozó minden egyes szerződés és keretmegállapodás tekintetében, valamint minden alkalommal, amikor dinamikus beszerzési rendszert hoz létre, megőrzi a megfelelő adatokat. Ezek az adatok lehetővé teszik számára, hogy egy későbbi időpontban indokolni tudja a következőkkel kapcsolatos döntéseket:

Amennyiben a 70. cikk vagy a 92. cikk (2) bekezdése szerint készített, a szerződés odaítéléséről szóló tájékoztató tartalmazza az ebben a bekezdésben előírt információkat, a közszolgáltató ajánlatkérő hivatkozhat az említett tájékoztatóra.

(2) A közszolgáltató ajánlatkérőnek dokumentálnia kell az összes közbeszerzési eljárás menetét, függetlenül attól, hogy az eljárásokat elektronikus úton folytatják-e le. Ebből a célból az ajánlatkérő szervnek meg kell őriznie a szükséges dokumentumokat, amelyek a közbeszerzési eljárás valamennyi szakaszában meghozott döntéseket indokolják, így például a gazdasági szereplőkkel folytatott kommunikációval és a belső tanácskozásokkal, a közbeszerzési dokumentumok elkészítésével, az esetleges párbeszéddel vagy tárgyalással, a kiválasztással, valamint a szerződések odaítélésével kapcsolatos dokumentumokat. A dokumentációt a szerződés odaítélésének időpontjától számított legalább három évig kell megőrizni.

(3) Az információkat, dokumentumokat vagy azok főbb elemeit meg kell küldeni a Bizottságnak vagy a 99. cikkben említett nemzeti hatóságoknak, szerveknek vagy szervezeteknek, amennyiben ezt kérik.

(1) A Bizottság felülvizsgálja a 67–71., a 92. és a 96. cikkben említett, a IX. melléklettel összhangban közzétett tájékoztatókból és hirdetményekből nyerhető adatok minőségét és teljességét.

Ha az e bekezdés első albekezdésében említett adatok minősége és teljessége nem felel meg a 67. cikk (1) bekezdésében, a 68. cikk (1) bekezdésében, a 69. cikkben, a 70. cikk (1) bekezdésében, a 92. cikk (3) bekezdésében és a 96. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségeknek, a Bizottság kiegészítő adatokat kér az érintett tagállamtól. Az érintett tagállam ésszerű határidőn belül megadja a Bizottság által kért, hiányzó statisztikai adatokat.

(2) A tagállamok 2017. április 18-ig, és azt követően háromévente az olyan közbeszerzéseket illetően, amelyek ezen irányelv hatálya alá tartoztak volna, ha az értékük meghaladta volna a 15. cikkben megállapított vonatkozó értékhatárokat, jelentést nyújtanak be a Bizottságnak, amelyben fel kell tüntetni, hogy az érintett időszakban mennyi volt az ilyen közbeszerzések becsült, összesített teljes értéke. A becslés alapjául elsősorban a nemzeti közzétételi követelményekből adódóan rendelkezésre álló adatok vagy mintavételen alapuló becslések szolgálhatnak.

Az említett jelentést be lehet építeni a 99. cikk (3) bekezdésében említett jelentésbe.

(1) A tagállamok kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak, és a hatékony együttműködés érdekében intézkedéseket hoznak a 62., 81., és 84. cikkben említett kérdésekben történő információcsere biztosítására. Gondoskodnak az egymásnak szolgáltatott adatok bizalmas kezeléséről.

(2) Az információcserét minden érintett tagállam illetékes hatóságának a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 45 ) és a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 46 ) előírt, a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályoknak megfelelően kell folytatnia.

(3) Az 1024/2012/EU rendelet által létrehozott belső piaci információs rendszernek (IMI) az ezen irányelv által szabályozott információcsere céljára történő használata teszteléséhez legkésőbb 2015. április 18-ig kísérleti projektet kell indítani.

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2) A Bizottság 4., 17., 40., 41., 76. és 83. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2014. április 17-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4., 17., 40., 41., 76. és 83. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) ►C1 A 4., 17., 40., 41., 76. és 83. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ◄ ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(1) Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus haladéktalanul hatályba lép és alkalmazandó, amennyiben nem emelnek ellene kifogást a (2) bekezdésnek megfelelően. Az Európai Parlament és a Tanács felhatalmazáson alapuló jogi aktusról való értesítése tartalmazza a sürgősségi eljárás alkalmazásának indokait.

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 103. cikk (5) bekezdésének megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

(1) A Bizottság munkáját a 71/306/EGK ( 47 ) tanácsi határozattal létrehozott közbeszerzési tanácsadó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2) Az erre a bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3) Az e cikkre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy 2016. április 18-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

(2) Az e cikk (1) bekezdése ellenére a tagállamok 2018. október 18-ig a 40. cikk (1) bekezdésének az alkalmazását, kivéve, ha az 52. cikk, az 53. cikk, az 54. cikk, az 55. cikk (3) bekezdése, a 71. cikk (2) bekezdése vagy a 73. cikk alapján elektronikus eszközök használata kötelező.

Az e cikk (1) bekezdése ellenére a központi beszerző szervek esetében a tagállamok az 55. cikk (3) bekezdése alapján 2017. április 18-ig elhalaszthatják a 40. cikk (1) bekezdésének az alkalmazását.

Ha egy tagállam úgy dönt, hogy elhalasztja a 40. cikk (1) bekezdésének az alkalmazását, akkor úgy kell rendelkeznie, hogy az ajánlatkérő szervek minden kommunikáció és információcsere elvégzéséhez a következő kommunikációs eszközök közül választhatnak:

(3) Amikor a tagállamok elfogadják az (1) és (2) bekezdésben említett intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

A 2004/17/EK irányelv az ezen irányelv 2016. április 18-án hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozások erre az irányelvre való hivatkozásnak tekintendők, és a XXI. mellékletben található megfelelési táblázattal összhangban kell őket értelmezni.

A Bizottság 2019. április 18-ig áttekinti, hogy a 15. cikkben megállapított értékhatárok alkalmazása milyen gazdasági hatásokat gyakorol a belső piacra, különösen az olyan tényezők tekintetében, mint a határokon átnyúló szerződések odaítélése és a tranzakciós költségek, és erről jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A Bizottság, amennyiben lehetséges és helyénvaló, fontolóra veszi, hogy a tárgyalások következő fordulójában javasolja a közbeszerzésről szóló megállapodás értelmében alkalmazandó értékhatárok megnövelését. A közbeszerzésről szóló megállapodás alapján alkalmazandó értékhatárokban bekövetkező bármilyen változás esetén a jelentést adott esetben jogalkotási javaslat követi az ezen irányelvben meghatározott értékhatárok módosítása céljából.

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Amennyiben a CPV és a NACE értelmezésében különbség áll fenn, a CPV-nómenklatúrát kell alkalmazni.

Azok a jogok, amelyeket olyan eljárás során adtak meg, amelyben biztosították a megfelelő nyilvánosságot, és amelyben a jogok megadása objektív kritériumok alapján történt, ezen irányelv 4. cikke értelmében nem tartoznak a különleges vagy kizárólagos jogok körébe. A következő felsorolásban olyan, megfelelő előzetes átláthatóságot biztosító, az Unió más jogi aktusai alapján engedélyek megadását szolgáló eljárások szerepelnek, amelyek nem tartoznak az irányelv 4. cikke szerinti különleges vagy kizárólagos jogok körébe:

E. Közszolgáltató ajánlatkérők a városi vasúti szolgáltatások, valamint a villamossal, trolibusszal vagy autóbusszal végzett szolgáltatások területén

I. Közszolgáltató ajánlatkérők a tengeri vagy belvízi kikötői, illetve egyéb terminállétesítmények területén

J. Közszolgáltató ajánlatkérők a repülőtéri létesítmények területén

A 35. CIKKBEN EMLÍTETT VÉGREHAJTÁSI JOGI AKTUS ELFOGADÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁRIDŐK

AZ AJÁNLATOK, RÉSZVÉTELI JELENTKEZÉSEK, MINŐSÍTÉS IRÁNTI KÉRELMEK, VALAMINT PÁLYÁZATRA BENYÚJTOTT TERVEK ÉS PROJEKTEK ELEKTRONIKUS ÁTVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

Az ajánlatok, részvételi jelentkezések, minősítés iránti kérelmek, valamint pályázatra benyújtott tervek és projektek elektronikus úton történő benyújtásához szükséges eszközöknek – műszakilag és megfelelő eljárások segítségével – biztosítaniuk kell legalább a következőket:

II. Időszakos előzetes tájékoztató eljárást megindító felhívásként való alkalmazása esetén, illetve az ajánlatok beérkezésének határidejére vonatkozó csökkentést lehetővé tevő időszakos előzetes tájékoztató esetében benyújtandó kiegészítő adatok (a 67. cikk (2) bekezdése)

A NEM ELJÁRÁST MEGINDÍTÓ FELHÍVÁSKÉNT ALKALMAZOTT IDŐSZAKOS ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓ FELHASZNÁLÓI OLDALON TÖRTÉNŐ KÖZZÉTÉTELÉRŐL SZÓLÓ ÉRTESÍTÉSBEN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

ELEKTRONIKUS ÁRLEJTÉS ESETÉN A KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUMOKBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK (53. CIKK (4) BEKEZDÉS)

Amennyiben a közszolgáltató ajánlatkérők elektronikus árlejtés alkalmazása mellett döntenek, a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetniük legalább a következő információkat:

A 67., 68., 69., 70., 92. és 96. cikkben említett tájékoztatókat és hirdetményeket a közszolgáltató ajánlatkérőknek meg kell küldeniük az Európai Unió Kiadóhivatalának, és azokat a következő szabályokkal összhangban kell közzétenni:

3. A tájékoztatók és hirdetmények elektronikus továbbításának formátuma és eljárásai

A Bizottság által a tájékoztatók és hirdetmények elektronikus feladásához létrehozott formátum és eljárás a „http://simap.eu.int” internetcímen érhető el.

A MINŐSÍTÉSI RENDSZER MEGLÉTÉRŐL SZÓLÓ HIRDETMÉNYBEN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

A SZERZŐDÉS ODAÍTÉLÉSÉRŐL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÓBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

I. Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételre szánt információk ( 49 )

A 74. CIKKBEN EMLÍTETT, AJÁNLATTÉTELRE, PÁRBESZÉDBEN VAGY TÁRGYALÁSBAN VALÓ RÉSZVÉTELRE, ILLETVE A SZÁNDÉK MEGERŐSÍTÉSÉRE VONATKOZÓ FELHÍVÁS TARTALMA

A 36. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT NEMZETKÖZI SZOCIÁLIS ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI EGYEZMÉNYEK JEGYZÉKE

A SZERZŐDÉS TARTAMA ALATTI SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁSOKRÓL SZÓLÓ HIRDETMÉNYBEN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

A SZOCIÁLIS ÉS EGYÉB MEGHATÁROZOTT SZOLGÁLTATÁSOKRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÓKBAN ÉS HIRDETMÉNYEKBEN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

A TERVPÁLYÁZATI ELJÁRÁS EREDMÉNYÉRŐL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÓBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

Ezen irányelv	A 2004/17/EK irányelv
1. cikk	—
2. cikk, első mondat	1. cikk, (1) bekezdés
2. cikk, 1. pont	1. cikk, (2) bekezdés, a) pont
2. cikk, 2. pont	1. cikk, (2) bekezdés, b) pont, első mondat
2. cikk, 3. pont	1. cikk, (2) bekezdés, b) pont, második mondat
2. cikk, 4. pont	1. cikk, (2) bekezdés, c) pont
2. cikk, 5. pont	1. cikk, (2) bekezdés, d) pont, első albekezdés
2. cikk, 6. pont	1. cikk, (7) bekezdés, első és második albekezdés
2. cikk, 7. pont	1. cikk, (7) bekezdés, harmadik albekezdés
2. cikk, 8. pont	1. cikk, (7) bekezdés, harmadik albekezdés
2. cikk, 9. pont	34. cikk, (1) bekezdés
2. cikk, 10. pont	1. cikk, (8) bekezdés
2. cikk, 11. pont	—
2. cikk, 12. pont	1. cikk, (8) bekezdés
2. cikk, 13. pont	—
2. cikk, 14. pont	1. cikk, (11) bekezdés
2. cikk, 15. pont	1. cikk, (12) bekezdés
2. cikk, 16. pont	—
2. cikk, 17. pont	1. cikk, (10) bekezdés
2. cikk, 18. pont	—
2. cikk, 19. pont	—
2. cikk, 20. pont	—
3. cikk, (1) bekezdés	2. cikk, (1) bekezdés, a) pont, első albekezdés
3. cikk, (2) bekezdés	—
3. cikk, (3) bekezdés	—
3. cikk, (4) bekezdés	2. cikk, (1) bekezdés, a) pont, második albekezdés
4. cikk, (1) bekezdés	2. cikk, (2) bekezdés
4. cikk, (2) bekezdés	2. cikk, (1) bekezdés, b) pont
4. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés	2. cikk, (3) bekezdés
4. cikk, (3) bekezdés, második és harmadik albekezdés	—
4. cikk, (4) bekezdés	—
5. cikk, (1) bekezdés	—
5. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés	—
5. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés	1. cikk, (2) bekezdés, d) pont, második és harmadik albekezdés
5. cikk, (3) bekezdés	—
5. cikk, (4) bekezdés, első és második albekezdés	—
5. cikk, (4) bekezdés, harmadik albekezdés	—
5. cikk, (5) bekezdés	—
6. cikk, (1) bekezdés, első és második albekezdés	—
6. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés	9. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés
6. cikk, (2) bekezdés	9. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés
6. cikk, (3) bekezdés, a) pont	9. cikk, (2) bekezdés
6. cikk, (3) bekezdés, b) pont	—
6. cikk, (3) bekezdés, c) pont	9. cikk, (3) bekezdés
7. cikk	3. cikk, (1) bekezdés és (3) bekezdés, 4. cikk, (1) bekezdés; 7. cikk, a) pont
8. cikk	3. cikk, (1) és (2) bekezdés
9. cikk, (1) bekezdés	3. cikk, (3) bekezdés
9. cikk, (2) bekezdés	3. cikk, (4) bekezdés
10. cikk	4. cikk
11. cikk	5. cikk, (1) bekezdés
—	5. cikk, (2) bekezdés
12. cikk	7. cikk, b) pont
13. cikk, (1) bekezdés	6. cikk, (1) bekezdés és (2) bekezdés, c) pont vége
13. cikk, (2) bekezdés, a) pont	6. cikk, (2) bekezdés, a) pont
13. cikk, (2) bekezdés, b) pont	6. cikk, (2) bekezdés, b) pont
13. cikk, (2) bekezdés, c) pont, i. és ii. alpont	6. cikk, (2) bekezdés, c) pont, első és harmadik francia bekezdés
—	6. cikk, (2) bekezdés, c) pont, második, negyedik, ötödik és hatodik francia bekezdés
14. cikk, a) pont	7. cikk, a) pont
14. cikk, b) pont	7. cikk, a) pont
—	8. cikk
—	I–X. melléklet
15. cikk	16. és 61. cikk
16. cikk, (1) bekezdés	17. cikk, (1) bekezdés; 17. cikk, (8) bekezdés
16. cikk, (2) bekezdés	—
16. cikk, (3) bekezdés	17. cikk, (2) bekezdés; 17. cikk, (8) bekezdés
16. cikk, (4) bekezdés	—
16. cikk, (5) bekezdés	17. cikk, (3) bekezdés
16. cikk, (6) bekezdés	—
16. cikk, (7) bekezdés	17. cikk, (4) és (5) bekezdés
16. cikk, (8) bekezdés	17. cikk, (6) bekezdés, a) pont, első és második albekezdés
16. cikk, (9) bekezdés	17. cikk, (6) bekezdés, b) pont, első és második albekezdés
16. cikk, (10) bekezdés	17. cikk, (6) bekezdés, a) pont, harmadik albekezdés és (6) bekezdés b) pont, harmadik albekezdés
16. cikk, (11) bekezdés	17. cikk, (7) bekezdés
16. cikk, (12) bekezdés	17. cikk, (9) bekezdés
16. cikk, (13) bekezdés	17. cikk, (10) bekezdés
16. cikk, (14) bekezdés	17. cikk, (11) bekezdés
17. cikk	69. cikk
18. cikk, (1) bekezdés	19. cikk, (1) bekezdés
18. cikk, (2) bekezdés	19. cikk, (2) bekezdés
19. cikk, (1) bekezdés	20. cikk, (1) bekezdés; 62. cikk, 1. pont
19. cikk, (2) bekezdés	20. cikk, (2) bekezdés
20. cikk	22. cikk; 62. cikk, 1. pont
21. cikk, a) pont	24. cikk, a) pont
21. cikk, b) pont	24. cikk, b) pont
21. cikk, c) pont	—
21. cikk, d) pont	24. cikk, c) pont
21. cikk, e) pont	—
21. cikk, f) pont	24. cikk, d) pont
21. cikk, g) pont	—
21. cikk, h) pont	—
21. cikk, i) pont	—
22. cikk	25. cikk
23. cikk	26. cikk
24. cikk, (1) bekezdés	22a. cikk
24. cikk, (2) bekezdés	21. cikk; 62. cikk, 1. pont
24. cikk, (3) bekezdésa	21. cikk; 62. cikk, 1. pont
25. cikk	—
26. cikk	—
27. cikk, (1) bekezdés	22a. cikk vége, 2009/81/EK irányelv 12. cikke
27. cikk, (2) bekezdés	—
28. cikk	—
29. cikk, (1) bekezdés	23. cikk, (1) bekezdés
29. cikk, (2) bekezdés	23. cikk, (1) bekezdés
29. cikk, (3) bekezdés	23. cikk, (2) bekezdés
29. cikk, (4) bekezdés	23. cikk, (3) bekezdés, a)—c) pont
29. cikk, (5) bekezdés	23. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés
29. cikk, (6) bekezdés	23. cikk, (3) bekezdés, harmadik albekezdés
30. cikk	23. cikk, (4) bekezdés
31. cikk	23. cikk, (5) bekezdés
32. cikk	24. cikk, e) pont
33. cikk, (1) és (2) bekezdés	27. cikk
33. cikk, (3) bekezdés	—
34. cikk, (1) bekezdés, első és második mondat	30. cikk, (1) bekezdés; 62. cikk, 2. pont
34. cikk, (1) bekezdés, harmadik mondat	—
34. cikk, (1) bekezdés, negyedik mondat	30. cikk, (2) bekezdés, 41. peambulumbekezdés
34. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés	30. cikk, (2) bekezdés
34. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés	—
34. cikk, (3) bekezdés	30. cikk, (3) bekezdés
35. cikk, (1) bekezdés	30. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés; (5) bekezdés, első és második albekezdés
35. cikk, (2) bekezdés	30. cikk, (5) bekezdés, első és második albekezdés
35. cikk, (3) bekezdés	30. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés; (5) bekezdés, negyedik albekezdés; 62. cikk, 2. pont
—	30. cikk, (4) bekezdés, harmadik albekezdés
35. cikk, (4) bekezdés	—
35. cikk, (5) bekezdés	30. cikk, (6) bekezdés, második albekezdés
35. cikk, (6) bekezdés	30. cikk, (6) bekezdés, harmadik és negyedik albekezdés
36. cikk, (1) bekezdés	10. cikk
36. cikk, (2) bekezdés	—
37. cikk	11. cikk
38. cikk, (1) bekezdés	28. cikk, első albekezdés
38. cikk, (2) bekezdés	28. cikk, második albekezdés
39. cikk	13. cikk
40. cikk, (1) bekezdés	48. cikk, (1), (2) és (4) bekezdés; 64. cikk, (1) bekezdés
40. cikk, (2) bekezdés	—
40. cikk, (3) bekezdés	48. cikk, (3) bekezdés; 64. cikk, (2) bekezdés
40. cikk, (4) bekezdés	—
40. cikk, (5) bekezdés	—
40. cikk, (6) bekezdés	48. cikk, (5) és (6) bekezdés; 64. cikk, (3) bekezdés
40. cikk, (7) bekezdés, első albekezdés	70. cikk, (2) bekezdés, f) pont és második albekezdés
40. cikk, (7) bekezdés, második és harmadik albekezdés
41. cikk, (1) bekezdés	1. cikk, (13) bekezdés
41. cikk, (2) bekezdés	70. cikk, (2) bekezdés, c) és d) pont; 70. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés
42. cikk	—
43. cikk	12. cikk
44. cikk, (1) bekezdés	40. cikk, (1) és (2) bekezdés
44. cikk, (2) bekezdés	40. cikk, (2) bekezdés
44. cikk, (3) bekezdés	—
44. cikk, (4) bekezdés	42. cikk, (1) és (3) bekezdés, b) pont
44. cikk, (5) bekezdés	40. cikk, (3) bekezdésének eleje
45. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés	1. cikk, (9) bekezdés, a) pont
45. cikk, (1) bekezdés, második és harmadik albekezdés	45. cikk, (2) bekezdés
45. cikk, (2) bekezdés	45. cikk, (4) bekezdés
45. cikk, (3) bekezdés	—
45. cikk, (4) bekezdés	—
46. cikk	1. cikk, (9) bekezdés, pont (b); 45. cikk, (3) bekezdés
47. cikk	1. cikk, (9) bekezdés, pont (c); 45. cikk, (3) bekezdés
48. cikk	—
49. cikk	—
50. cikk, a) pont	40. cikk, (3) bekezdés, a) pont
50. cikk, b) pont	40. cikk, (3) bekezdés, b) pont
50. cikk, c) pont	40. cikk, (3) bekezdés, c) pont
50. cikk, d) pont	40. cikk, (3) bekezdés, d) pont
50. cikk, e) pont	40. cikk, (3) bekezdés, e) pont
50. cikk, f) pont	40. cikk, (3) bekezdés, g) pont
50. cikk, g) pont	40. cikk, (3) bekezdés, h) pont
50. cikk, h) pont	40. cikk, (3) bekezdés, j) pont
50. cikk, i) pont	40. cikk, (3) bekezdés, k) pont
50. cikk, j) pont	40. cikk, (3) bekezdés, l) pont
51. cikk, (1) bekezdés, első és második albekezdés	14. cikk, (1) bekezdés; 1. cikk, (4) bekezdés
51. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés	—
51. cikk, (2) bekezdés, első és második albekezdés	—
51. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés	14. cikk, (4) bekezdés
52. cikk, (1) bekezdés	1. cikk, (5) bekezdés; 15. cikk, (1) bekezdés
52. cikk, (2) bekezdés	15. cikk, (2) bekezdés
52. cikk, (3) bekezdés	15. cikk, (2) bekezdés, utolsó mondat
52. cikk, (4) bekezdés	15. cikk, (3) bekezdés
52. cikk, (5) bekezdés	15. cikk, (4) bekezdés
52. cikk, (6) bekezdés	15. cikk, (6) bekezdés
52. cikk, (7) bekezdés	—
52. cikk, (8) bekezdés	—
52. cikk, (9) bekezdés	15. cikk, (7) bekezdés, harmadik albekezdés
53. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés	1. cikk, (6) bekezdés; 56. cikk, (1) bekezdés
53. cikk, (1) bekezdés, második és harmadik albekezdés	1. cikk, (6) bekezdés
53. cikk, (2) bekezdés	56. cikk, (2) bekezdés
53. cikk, (3) bekezdés	56. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés
53. cikk, (4) bekezdés	56. cikk, (3) bekezdés
53. cikk, (5) bekezdés	56. cikk, (4) bekezdés
53. cikk, (6) bekezdés	56. cikk, (5) bekezdés
53. cikk, (7) bekezdés	56. cikk, (6) bekezdés
53. cikk, (8) bekezdés	56. cikk, (7) bekezdés
53. cikk, (9) bekezdés	56. cikk, (8) bekezdés
54. cikk	—
55. cikk, (1) bekezdés	29. cikk, (1) bekezdés
55. cikk, (2) bekezdés	29. cikk, (2) bekezdés
55. cikk, (3) bekezdés	—
55. cikk, (4) bekezdés	29. cikk, (2) bekezdés
56. cikk	—
57. cikk	—
58. cikk	15. preambulumbekezdés
59. cikk	—
60. cikk, (1) bekezdés	34. cikk, (1) bekezdés
60. cikk, (2) bekezdés	34. cikk, (2) bekezdés
60. cikk, (3) bekezdés	34. cikk, (3) bekezdés
60. cikk, (4) bekezdés	34. cikk, (8) bekezdés
60. cikk, (5) bekezdés	34. cikk, (4) bekezdés
60. cikk, (6) bekezdés	34. cikk, (5) bekezdés
61. cikk, (1) bekezdés	34. cikk, (6) bekezdés
61. cikk, (2) bekezdés	34. cikk, (6) bekezdés
62. cikk, (1) bekezdés	34. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés; (5) bekezdés, második és harmadik albekezdés; (6) bekezdés, második albekezdés; (7) bekezdés
62. cikk, (2) bekezdés	34. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés; (5) bekezdés, első albekezdés, (6) bekezdés, első albekezdés
62. cikk, (3) bekezdés	—
63. cikk	35. cikk
64. cikk, (1) bekezdés	36. cikk, (1) bekezdés
64. cikk, (2) bekezdés	36. cikk, (2) bekezdés
65. cikk	—
66. cikk, (1) bekezdés	45. cikk, (1) bekezdés
66. cikk, (2) bekezdés	45. cikk, (9) bekezdés
—	45. cikk, (10) bekezdés
66. cikk, (3) bekezdés	45. cikk, (9) bekezdés
67. cikk, (1) bekezdés	41. cikk, (1) és (2) bekezdés
67. cikk, (2) bekezdés	42. cikk, (3) bekezdés; 44. cikk, (1) bekezdés
68. cikk	41. cikk, (3) bekezdés
69. cikk	42. cikk, (1) bekezdés, c) pont; 44. cikk, (1) bekezdés
70. cikk, (1) bekezdés	43. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés; 44. cikk, (1) bekezdés
70. cikk, (2) bekezdés	43. cikk, (1) bekezdés, második és harmadik albekezdés
70. cikk, (3) bekezdés	43. cikk, (2) és (3) bekezdés
70. cikk, (4) bekezdés	43. cikk, (5) bekezdés
71. cikk, (1) bekezdés	44. cikk, (1) bekezdés; 70. cikk, (1) bekezdés, b) pont
71. cikk, (2) bekezdés, első mondat	44. cikk, (2), (3) bekezdés
71. cikk, (2) bekezdés, második és harmadik mondat	44. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés
71. cikk, (3) bekezdés	44. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés
71. cikk, (4) bekezdés	—
71. cikk, (5) bekezdés, első albekezdés	44. cikk, (6) bekezdés
71. cikk, (5) bekezdés, második albekezdés	44. cikk, (7) bekezdés
71. cikk, (6) bekezdés	44. cikk, (8) bekezdés
72. cikk, (1) bekezdés	44. cikk, (5) bekezdés, első albekezdés
72. cikk, (2) és (3) bekezdés	44. cikk, (5) bekezdés, második és harmadik albekezdés
73. cikk, (1) bekezdés	45. cikk, (6) bekezdés
73. cikk, (2) bekezdés	46. cikk, (2) bekezdés
74. cikk, (1) bekezdés	47. cikk, (1) bekezdés, első mondat és (5) bekezdés, első albekezdés
74. cikk, (2) bekezdés	47. cikk, (1) bekezdés, második mondat és (5) bekezdés, második albekezdés
75. cikk, (1) bekezdés	49. cikk, (1) bekezdés
75. cikk, (2) bekezdés	49. cikk, (2) bekezdés, első és második albekezdés
75. cikk, (3) bekezdés	49. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés
75. cikk, (4), (5) és (6) bekezdés	49. cikk, (3), (4) és (5) bekezdés
76. cikk, (1) bekezdés	51. cikk, (1) bekezdés
76. cikk, (2) bekezdés	51. cikk, (2) bekezdés
76. cikk, (3) bekezdés	52. cikk, (1) bekezdés
76. cikk, (4) bekezdés	—
76. cikk, (5) bekezdés	51. cikk, (3) bekezdés
76. cikk, (6) bekezdés	—
76. cikk, (7) bekezdés	—
76. cikk, (8) bekezdés	—
77. cikk, (1) bekezdés	53. cikk, (1) bekezdés
77. cikk, (2) bekezdés	53. cikk, (2) bekezdés
77. cikk, (3) bekezdés	53. cikk, (6) bekezdés
77. cikk, (4) bekezdés	53. cikk, (7) bekezdés
77. cikk, (5) bekezdés	53. cikk, (9) bekezdés
77. cikk, (6) bekezdés	—
78. cikk, (1) bekezdés	54. cikk, (1) és (2) bekezdés
78. cikk, (2) bekezdés	54. cikk, (3) bekezdés
79. cikk, (1) bekezdés	53. cikk, (4) és (5) bekezdés
79. cikk, (2) bekezdés	54. cikk, (5) és (6) bekezdés
79. cikk, (3) bekezdés	—
80. cikk, (1) bekezdés	53. cikk, (3) bekezdés; 54. cikk, (4) bekezdés
80. cikk, (2) bekezdés	—
80. cikk, (3) bekezdés	53. cikk, (3) bekezdés; 54. cikk, (4) bekezdés
81. cikk, (1) bekezdés	52. cikk, (2) bekezdés
81. cikk, (2) bekezdés	52. cikk, (3) bekezdés
81. cikk, (3) bekezdés	—
82. cikk, (1) bekezdés	55. cikk, (1) bekezdés
82. cikk, (2) bekezdés	55. cikk, (1) bekezdés
82. cikk, (3) bekezdés	—
82. cikk, (4) bekezdés	(1) preambulumbekezdés; 55. preambulumbekezdés, harmadik bekezdés
82. cikk, (5) bekezdés	57. cikk, (2) bekezdés
83. cikk	—
84. cikk, (1) bekezdés	57. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés
84. cikk, (2) bekezdés, a) pont	57. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, a) pont
84. cikk, (2) bekezdés, b) pont	57. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, b) pont
84. cikk, (2) bekezdés, c) pont	57. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, c) pont
84. cikk, (2) bekezdés, d) pont	57. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, d) pont
84. cikk, (2) bekezdés, e) pont	—
84. cikk, (2) bekezdés, f) pont	57. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, e) pont
84. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés	57. cikk, (2) bekezdés
84. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés	—
84. cikk, (4) bekezdés	57. cikk, (3) bekezdés
84. cikk, (5) bekezdés	—
85. cikk, (1), (2), (3) és (4) bekezdés, és 86. cikk	58. cikk, (1)—(4) bekezdés; 59. cikk
85. cikk, (5) bekezdés	58. cikk, (5) bekezdés
87. cikk	38. cikk
88. cikk, (1) bekezdés	—
88. cikk, (2) bekezdés	37. cikk, első mondat
88. cikk, (3) bekezdés	—
88. cikk, (4) bekezdés	37. cikk, második mondat
88. cikk, (5)–(8) bekezdés	—
89. cikk	—
90. cikk	—
91. cikk	—
92. cikk	—
93. cikk	—
94. cikk	—
95. cikk	61. cikk
96. cikk, (1) bekezdés	63. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés
96. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés	63. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés
96. cikk, (2) bekezdés, második és harmadik albekezdés	63. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, első és második mondat
96. cikk, (3) bekezdés	63. cikk, (2) bekezdés
97. cikk, (1) bekezdés	65. cikk, (1) bekezdés
97. cikk, (2) bekezdés	60. cikk, (2) bekezdés
97. cikk, (3) és (4) bekezdés	65. cikk, (2) és (3) bekezdés
98. cikk	66. cikk
99. cikk, (1) bekezdés	72. cikk, első albekezdés
99. cikk, (2)—(6) bekezdés	—
100. cikk	50. cikk
101. cikk	—
102. cikk	—
103. cikk	68. cikk, (3) és (4) bekezdés
104. cikk	68. cikk, (5) bekezdés
105. cikk, (1) és (2) bekezdés	68. cikk, (1) és (2) bekezdés
105. cikk, (3) bekezdés	—
106. cikk, (1) bekezdés	71. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés
106. cikk, (2) bekezdés	—
106. cikk, (3) bekezdés	71. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés
107. cikk	73. cikk
108. cikk	—
109. cikk	74. cikk
110. cikk	75. cikk
—	I–X. melléklet
I. melléklet (az első mondat kivételével)	XII. melléklet (az 1. lábjegyzet kivételével)
I. melléklet első mondata	XII. melléklet 1. lábjegyzete
II. melléklet	—
III. melléklet, A., B., C., E., F., G., H., I. és J. pont	XI. melléklet
III. melléklet, D. pont	—
IV. melléklet, 1. pont, elsőtől harmadik albekezdés	30. cikk, (6) bekezdés, első albekezdés
IV. melléklet, 1. pont, negyedik albekezdés	—
IV. melléklet, 2. pont	30. cikk, (6) bekezdés, első albekezdés, második mondat
IV. melléklet, a)–f) pont	XXIV. melléklet, b)–h) pont
IV. melléklet, g) pont	—
VI. melléklet	XV. melléklet
VII. melléklet	56. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés, a)–f) pont
VIII. melléklet, a 4. pont kivételével	XXI. melléklet, a 4. pont kivételével
VIII. melléklet, 4. pont	XXI. melléklet, 4. pont
IX. melléklet	XX. melléklet
X. melléklet	XIV. melléklet
XI. melléklet	XIII. melléklet
XII. melléklet	XVI. melléklet
XIII. melléklet, 1. pont	47. cikk, (4) bekezdés
XIII. melléklet, 2. pont	47. cikk, (5) bekezdés
XIV. melléklet	XXIII. melléklet
XV. melléklet	—
XVI. melléklet	XVI. melléklet
XVII. melléklet	XVII. melléklet
XVIII. melléklet	—
XIX. melléklet	XVIII. melléklet
XX. melléklet	XIX. melléklet
XXI. melléklet	XXVI. melléklet
—	XXII. melléklet
—	XXV. melléklet

( 3 ) Az Európai Parlament 2014. január 15-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. február 11-i határozata.

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/17/EK irányelve a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról (HL L 134., 2004.4.30., 1. o.).

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/18/EK irányelve az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról (HL L 134., 2004.4.30., 114. o.).

( 6 ) A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek az Európai Közösség által történő megkötéséről szóló, 2009. november 26-i 2010/48/EK tanácsi határozat (HL L 23., 2010.1.27., 35. o.) által jóváhagyva.

( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/24/EU irányelve a közbeszerzésről (Lásd e Hivatalos Lap 65. oldalát.).

( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/81/EK irányelve a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o.).

( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/73/EK irányelve a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 94. o.).

( 10 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/72/EK irányelve a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 55. o.).

( 11 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1997. december 15-i 97/67/EK irányelve a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról (HL L 15., 1998.1.21., 14. o.).

( 12 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1994. május 30-i 94/22/EK irányelve a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről (HL L 164., 1994.6.30., 3. o.).

( 13 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2007. október 23-i 1370/2007/EK rendelete a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2007.12.3., 1. o.).

( 14 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/23/EU irányelve a koncessziós szerződésekről (Lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát.).

( 15 ) A Tanács 1994. december 22-i 94/800/EK határozata a többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986–1994) elért megállapodásoknak a Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről (HL L 336., 1994.12.23., 1. o.).

( 16 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2007. október 23-i 1370/2007/EK rendelete a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2007.12.3., 1. o.).

( 17 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/34/EU irányelve a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

( 18 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. november 21-i 2012/34/EU irányelve az egységes európai vasúti térség létrehozásáról (HL L 343., 2012.12.14., 32. o.).

( 19 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1996. december 16-i 96/71/EK irányelve a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről (HL L 18., 1997.1.21., 1. o.).

( 20 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 1025/2012/EU rendelete az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).

( 21 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. június 17-i 593/2008/EK rendelete a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I.) (HL L 177., 2008.7.4., 6. o.).

( 22 ) A Tanács 1992. február 25-i 92/13/EGK irányelve a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 76., 1992.3.23., 14. o.).

( 23 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i 1221/2009/EK rendelete a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről és a 761/2001/EK rendelet, a 2001/681/EK és a 2006/193/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 342., 2009.12.22., 1. o.).

( 24 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/33/EK irányelve a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról (HL L 120., 2009.5.15., 5. o.).

( 25 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. január 15-i 106/2008/EK rendelete az irodai berendezésekre vonatkozó közösségi energiahatékonysági címkézési programról (HL L 39., 2008.2.13., 1. o.).

( 26 ) A Tanács 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelete az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról (HL L 124., 1971.6.8., 1. o.).

( 27 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. november 5-i 2195/2002/EK rendelete a Közös Közbeszerzési Szószedetről (CPV) (HL L 340., 2002.12.16., 1. o.).

( 28 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 1024/2012/EU rendelete a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről és a 2008/49/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (az IMI-rendelet) (HL L 316., 2012.11.14., 1. o.).

( 29 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

( 30 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2003. május 26-i 1059/2003/EK rendelete a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.).

( 31 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1997. december 15-i 97/67/EK irányelve a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról (HL L 15., 1998.1.21., 14. o.).

( 32 ) A Tanács 1977. március 22-i 77/249/EGK irányelve az ügyvédi szolgáltatásnyújtás szabadsága tényleges gyakorlásának elősegítéséről (HL L 78., 1977.3.26., 17. o.).

( 33 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 2004.4.30., 1. o.).

( 34 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. március 10-i 2010/13/EU irányelve a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.).

( 35 ) A Bizottság 2002. március 4-i 2002/205/EK határozata az Ausztriának a 93/38/EGK irányelv 3. cikkében előírt különös szabályozás iránti kérelméről (HL L 68., 2002.3.12., 31. o.).

( 36 ) A Bizottság 2004. január 15-i 2004/73/EK bizottsági határozata a Németországnak a 93/38/EGK irányelv 3. cikkében megállapított különleges eljárás alkalmazása iránti kérelméről (HL L 16., 2004.1.23., 57. o.).

( 37 ) A Bizottság 1993. május 13-i 93/327/EGK határozata a földrajzi területeket kőolaj, földgáz, szén és egyéb szilárd üzemanyagok kutatása vagy kitermelése céljából hasznosító ajánlatkérőknek az általuk odaítélt szerződésekkel kapcsolatos információk Bizottság számára történő közlési kötelezettségére vonatkozó feltételek meghatározásáról (HL L 129., 1993.5.27., 25. o.).

( 38 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1999. december 13-i 1999/93/EK irányelve az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről (HL L 13., 2000.1.19., 12. o.).

( 39 ) A Bizottság 2009. október 16-i 2009/767/EK határozata az eljárásoknak a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti egyablakos ügyintézési pontokon keresztül elektronikus eszközökkel történő teljesítését lehetővé tevő rendelkezések meghatározásáról (HL L 274., 2009.10.20., 36. o.).

( 40 ) A Bizottság 2011. február 25-i 2011/130/EU határozata a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján elektronikusan aláírt dokumentumok országhatáron átnyúló feldolgozására vonatkozó minimumkövetelményekről (HL L 53., 2011.2.26., 66. o.).

( 41 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. július 5-i 1082/2006/EK rendelete az európai területi együttműködési csoportosulásról (HL L 210., 2006.7.31., 19. o.).

( 42 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i 765/2008/EK rendelete a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

( 43 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. október 9-i 952/2013/EU rendelete az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

( 44 ) A Bizottság 2003. május 6-i ajánlása a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

( 45 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

( 46 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 12-i 2002/58/EK irányelve az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

( 47 ) A Tanács 1971. július 26-i 71/306/EGK határozata az építési beruházásra irányuló közbeszerzésekkel foglalkozó tanácsadó Bizottság létrehozásáról (HL L 185., 1971.8.16., 15. o.).

( 48 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. március 9-i 305/2011/EU rendelete az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 88., 2011.4.4., 5. o.).

( 49 ) A 6., 9. és 11. pontban szereplő információk nem közzétételre szánt információnak minősülnek, ha a közszolgáltató ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy a közzététel érzékeny kereskedelmi érdek szempontjából hátrányos.

NACE (1)					CPV-kód
F. ÁGAZAT			ÉPÍTŐIPAR
Osztály	Csoport	Alcsoport	Tárgy	Megjegyzések
45			Építőipar	Ez az osztály az alábbiakat foglalja magában: új épületek és építmények építése, helyreállítás és általános javítási munkálatok	45000000
	45.1		Építési terület előkészítése		45100000
		45.11	Épületbontás, földmunka	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: — épületek és egyéb szerkezetek bontása, — építési területek megtisztítása, — földmunkák: földkiemelés, területfeltöltés, építési területek kiegyenlítése és planírozása, árokásás, kövek eltávolítása, robbantás stb., — bányászati terület előkészítése: — takaróréteg eltávolítása, bányatulajdon és bányászati területek egyéb módon történő feltárása és előkészítése. Ez az alcsoport az alábbiakat is tartalmazza: — építési terület lecsapolása, — mezőgazdasági vagy erdőterület lecsapolása.	45110000
		45.12	Talajmintavétel, próbafúrás	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: — építési, geofizikai, geológiai vagy hasonló célokból végzett próbafúrás és talajmintavétel. Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: — olaj- vagy gázkutak létesítése céljából történő fúrás, lásd 11.20, — vízkútfúrás, lásd 45.25, — aknamélyítés, lásd 45.25, — olaj- és földgázmező feltárása, geofizikai, geológiai és szeizmikus felmérés, lásd 74.20.	45120000
	45.2		Szerkezetkész épület(rész), egyéb építmény építése		45200000
		45.21	Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: — valamennyi építménytípus építése, — hidak – az autópályahidakat is beleértve – viaduktok, alagutak és aluljárók, — nagy távolságú csővezetékek, távközlési és villamos vezetékek, — városi csővezetékek, városi távközlési és villamos vezetékek, — kiegészítő városi munkák, — előre gyártott szerkezetek helyszíni összeszerelése és felállítása. Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: — olaj- és gázkitermeléshez kapcsolódó járulékos szolgáltatói tevékenységek, lásd 11.20, — saját gyártású, nem betonból készült elemekből teljes, előre gyártott szerkezetek felállítása, lásd a 20-as, a 26-os és a 28-as osztályt, — stadionokkal, uszodákkal, tornatermekkel, teniszpályákkal, golfpályákkal és egyéb sportlétesítményekkel összefüggésben végzett, nem épületek létrehozására irányuló építési munka, lásd 45.23, — épületgépészeti szerelés, lásd 45.3, — befejező építés, lásd 45.4, — építészeti és építőmérnöki tevékenységek, lásd 74.20, — építési projektirányítás, lásd 74.20.	45210000 Kivéve: – 45213316 45220000 45231000 45232000
		45.22	Tetőszerkezet- és tetőépítés	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: — tetőszerkezet-építés, — tetőfedés, — víz és nedvesség elleni szigetelés.	45261000
		45.23	Autópálya, út, repülőtér és sportlétesítmény építése	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: — autópályák, utcák, utak és jármű- vagy gyalogosforgalom céljára szánt egyéb utak építése, — vasútépítés, — repülőtéri kifutópályák építése, — stadionokkal, uszodákkal, tornatermekkel, teniszpályákkal, golfpályákkal és egyéb sportlétesítményekkel összefüggésben végzett, nem épületek létrehozására irányuló építési munka, — útburkolatok és parkolóhelyek jelzéseinek felfestése. Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: — előzetes földmunkák, lásd 45.11.	45212212 és DA03 45230000 Kivéve: – 45231000 – 45232000 – 45234115
		45.24	Vízi létesítmény építése	Ez az alcsoport az alábbiak építését foglalja magában: — vízi utak, kikötői és folyami építmények, sportkikötők, — hajózsilipek stb., — védőgátak és töltések, — kotrás, — felszín alatti munkálatok.	45240000
		45.25	Egyéb építési szakmunkák	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: — szaktudást vagy különleges berendezést igénylő, a különböző szerkezettípusok esetében megegyező, építési munkákkal kapcsolatos szaktevékenységek, — alapzat építése, a cölöpverést is beleértve, — vízkútfúrás és -építés, aknamélyítés, — nem saját gyártású acélelemek felállítása, — acélhajlítás, — falazás és kőrakás, — állványzat és munkapadozat felállítása és szétszerelése, az állványzat és munkapadozat bérlését is beleértve, — kémények és ipari kemencék építése. Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: — állványzat bérlése felállítás és szétszerelés nélkül, lásd 71.32.	45250000 45262000
	45.3		Épületgépészeti szerelés		45300000
		45.31	Villanyszerelés	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: a következők beszerelése épületekbe vagy egyéb építményekbe: — elektromos vezetékek és szerelvények, — távközlési rendszerek, — elektromos fűtési rendszerek, — lakossági antennák, — tűzriasztók, — betörésvédelmi riasztók, — felvonók és mozgólépcsők, — villámhárítók stb.	45213316 45310000 Kivéve: – 45316000
		45.32	Szigetelés	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: — hő-, hang-, illetve rezgésszigetelés épületekben vagy egyéb építményekben. Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: — víz és nedvesség elleni szigetelés, lásd 45.22.	45320000
		45.33	Víz-, gáz-, fűtésszerelés	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: — a következők beszerelése épületekbe vagy egyéb építményekbe: — csővezetékek és szaniterberendezések, — gázszerelvények, — fűtő-, szellőző-, hűtő- és légkondicionáló berendezések és csatornák, — sprinklerrendszerek. Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: — elektromos fűtési rendszerek beszerelése, lásd 45.31.	45330000
		45.34	Egyéb épület-gépészeti szerelés	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: — utak, vasutak, repülőterek és kikötők világítási és jelzőrendszerének szerelése, — máshová be nem sorolt szerelvények és berendezési tárgyak beszerelése épületekbe vagy egyéb építményekbe.	45234115 45316000 45340000
	45.4		Befejező építés		45400000
		45.41	Vakolás	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: — külső és belső vakolat vagy stukkó alkalmazása épületekben vagy egyéb építményekben, beleértve az ehhez szükséges vakolattartó anyagokat.	45410000
		45.42	Épület-asztalos-munka	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: — fából vagy egyéb anyagból készült, nem saját gyártású ajtók, ablakok, ajtó- és ablakkeretek, beépített konyhák, lépcsők, üzletberendezések és hasonlók beszerelése, — belső befejező munkálatok, például mennyezetek, fából készült falburkolatok, mozgatható térelválasztók, stb. Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: — parketta és egyéb, fából készült padlóburkoló anyagok lefektetése, lásd 45.43.	45420000
		45.43	Padló- és falburkolás	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: — a következők lefektetése, burkolóanyagként való alkalmazása, felfüggesztése vagy rögzítése épületekben vagy egyéb építményekben: — kerámiából, betonból vagy csiszolt kőből készült fal-, illetve padlóburkoló lapok, — parketta és egyéb, fából készült padlóburkolat, szőnyegek és linóleumból készült padlóburkoló anyagok, — a gumit és a műanyagot is beleértve, — mozaik, márvány, gránit vagy pala padló- vagy falburkolatok, — tapéta.	45430000
		45.44	Festés és üvegezés	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: — épületek belső és külső festése, — építőmérnöki szerkezetek festése, — üveg, tükör stb. szerelése. Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: — ablakok beillesztése, lásd 45.42.	45440000
		45.45	Egyéb befejező építés	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: — magán úszómedencék építése, — tisztítás gőzsugárral, homoksugár-fúvatás és hasonló kültéri munkák, — egyéb, máshová be nem sorolt befejező építési munkák. Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: — épületek és egyéb építmények belső tisztítása, lásd 74.70.	45212212 és DA04 45450000
	45.5		Építési és bontási eszköz kölcsönzése személyzettel		45500000
		45.50	Építési és bontási eszköz kölcsönzése személyzettel	Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: — építési és bontási eszköz és gép kölcsönzése személyzet nélkül, lásd 71.32.	45500000
(1) A Tanács 1990. október 9-i 3037/90/EGK rendelete (HL L 293., 1990.10.24., 1. o.).

CPV-kód	Leírás
75200000-8; 75231200-6; 75231240-8; 79611000-0; 79622000-0 [Háztartási kisegítő személyzettel való ellátási szolgáltatások] 79624000-4 [Ápolószemélyzettel való ellátási szolgáltatások] és 79625000-1 [Egészségügyi személyzettel való ellátási szolgáltatások] 85000000-9-től 85323000-9-ig; 98133100-5, 98133000-4, 98200000-5 és 98500000-8 [Magánháztartás alkalmazottakkal] és 98513000-2-től 98514000-9-ig [Háztartásoknak nyújtott munkaerő-szolgáltatások, Ügynökségi alkalmazottak által háztartásoknak nyújtott szolgáltatások, Irodai alkalmazottak által háztartásoknak nyújtott szolgáltatások, ideiglenes alkalmazottak által háztartásoknak nyújtott szolgáltatások, Bejárónői szolgáltatások és Háztartási szolgáltatások]	Egészségügyi, szociális és kapcsolódó szolgáltatások
85321000-5 és 85322000-2, 75000000-6 [Közigazgatási, honvédelmi és társadalombiztosítási szolgáltatások], 75121000-0, 75122000-7, 75124000-1; 79995000-5-től 79995200-7-ig; 80000000-4-től (Oktatási és képzési szolgáltatások) 80660000-8-ig; 92000000-1-től 92700000-8-ig; 79950000-8 [Kiállítás, vásár és kongresszusszervezési szolgáltatások], 79951000-5 [Szemináriumszervezési szolgáltatások], 79952000-2 [Rendezvényszervezési szolgáltatások], 79952100-3 [Kulturálisesemény-szervezési szolgáltatások], 79953000-9 [Fesztiválszervezési szolgáltatások], 79954000-6 [Partiszervezési szolgáltatások], 79955000-3 [Divatbemutató-rendezési szolgáltatások], 79956000-0 [Vásár- és kiállításszervezési szolgáltatások]	Közigazgatási, szociális, oktatási, egészségügyi és kultúrával kapcsolatos szolgáltatások
75300000-9	Kötelező társadalombiztosításhoz kötődő szolgáltatások (1)
75310000-2, 75311000-9, 75312000-6, 75313000-3, 75313100-4, 75314000-0, 75320000-5, 75330000-8, 75340000-1	Segélyekkel, támogatásokkal és juttatásokkal kapcsolatos szolgáltatások
98000000-3, 98120000-0; 98132000-7; 98133110-8 és 98130000-3	Egyéb közösségi, szociális és személyi szolgáltatások, ideértve a szakszervezetek által nyújtott szolgáltatásokat, a politikai szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat, a fiatalok szövetségei által nyújtott szolgáltatásokat és a tagsággal rendelkező különféle szervezettel kapcsolatos szolgáltatásokat
98131000-0	Vallási szolgáltatások
55100000-1-től 55410000-7-ig; 55521000-8-tól 55521200-0-ig [55521000-8 Élelmiszer-ellátási szolgáltatások magánháztartások számára, 55521100-9 Ebédszállítási szolgáltatások, 55521200-0 Házhozszállítási szolgáltatások] 55510000-8 [Étkezdei szolgáltatások], 55511000-5 [Étkezdei és egyéb korlátozott vevőkörű büfészolgáltatás], 55512000-2 [Büféüzemeltetési szolgáltatások], 55523100-3 [Iskolai ebédszolgáltatás], 55520000-1 [Élelmezési szolgáltatások], 55522000-5 [Élelmezési szolgáltatások szállítási vállalatok számára], 55523000-2 [Élelmezési szolgáltatások egyéb vállalatok és intézmények számára], 55524000-9 [Iskolai élelmezési szolgáltatások]	Szállodai és éttermi szolgáltatások
79100000-5-től 79140000-7-ig; 75231100-5;	Jogi szolgáltatások, amennyiben nem zárandók ki a 21. cikk c) pontja szerint
75100000-7-től 75120000-3-ig; 75123000-4; 75125000-8-tól 75131000-3-ig	Egyéb közigazgatási és kormányzati szolgáltatások
75200000-8-tól 75231000-4-ig;	Közösségi szolgáltatások nyújtása
75231210-9-től 75231230-5-ig; 75240000-0-tól 75252000-7-ig; 794300000-7; 98113100-9	Börtönökkel kapcsolatos szolgáltatások, közbiztonsági és mentési szolgáltatások, amennyiben nem zárandók ki a 21. cikk h) pontja szerint
79700000-1-től 79721000-4-ig [Nyomozóirodák és biztonsági szolgálatok szolgáltatásai, Biztonsági szolgáltatások, Riasztásfigyelési szolgáltatások, Őrzési szolgáltatások, Felügyeleti szolgáltatások, Követőrendszerrel kapcsolatos szolgáltatások, Szökevénykeresési szolgáltatások, Járőrözési szolgáltatások, Azonosítóigazolvány-kibocsátási szolgáltatások, Nyomozási szolgáltatások és Nyomozóirodai szolgáltatások] 79722000-1[Grafológiai szolgáltatások], 79723000-8 [Hulladékvizsgálati szolgáltatások]	Nyomozóirodák és biztonsági szolgálatok szolgáltatásai
98900000-2 [Területen kívüli szervezetek és testületek által nyújtott szolgáltatások] és 98910000-5 [Nemzetközi szervezetek és testületek által nyújtott szakszolgáltatás]	Nemzetközi szolgáltatások
64000000-6 [Postai és távközlési szolgáltatások], 64100000-7 [Postai és futárszolgáltatás], 64110000-0 [Postai szolgáltatások], 64111000-7 [Újságokkal és időszaki kiadványokkal kapcsolatos postai szolgáltatások], 64112000-4 [Levelekkel kapcsolatos postai szolgáltatások], 64113000-1 [Csomagokkal kapcsolatos postai szolgáltatások], 64114000-8 [Postahivatali szolgáltatások], 64115000-5 [Postafiók-kölcsönzés], 64116000-2 [Postai küldeménymegőrzési (poste restante) szolgáltatások], 64122000-7 [Belső irodai kézbesítési szolgáltatások]	Postai szolgáltatások
50116510-9 [Gumiabroncs vulkanizálása], 71550000-8 [Kovácsműhely-szolgáltatások]	Különféle szolgáltatások
(1) Ezen irányelv hatálya nem terjed ki e szolgáltatásokra, amennyiben azokat nem gazdasági jellegű általános szolgáltatásként szervezik. A tagállamok saját belátásuk szerint dönthetnek arról, hogy a kötelező társadalombiztosításhoz kötődő szolgáltatásokat vagy más szolgáltatásokat általános érdekű szolgáltatásként vagy nem gazdasági jellegű általános szolgáltatásként szervezik-e meg.

I. CÍM	HATÁLY, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS ÁLTALÁNOS ELVEK
I. FEJEZET	Tárgy és fogalommeghatározások
1. cikk	Tárgy és hatály
2. cikk	Fogalommeghatározások
3. cikk	Ajánlatkérő szervek
4. cikk	Közszolgáltató ajánlatkérők
5. cikk	Ugyanazon tevékenységre kiterjedő vegyes beszerzések
6. cikk	Több tevékenységre kiterjedő beszerzés
II. FEJEZET:	Tevékenységek
7. cikk	Közös rendelkezések
8. cikk	Gáz és hőenergia
9. cikk	Villamos energia
10. cikk	Víz
11. cikk	Közlekedési szolgáltatások
12. cikk	Kikötők és repülőterek
13. cikk	Postai szolgáltatások
14. cikk	Kőolaj és földgáz kitermelése, valamint szén vagy más szilárd tüzelőanyag feltárása vagy kitermelése
III. FEJEZET	Anyagi hatály
1. SZAKASZ	ÉRTÉKHATÁROK
15. cikk	Értékhatárok
16. cikk	A beszerzések tervezett értékének kiszámítására szolgáló módszerek
17. cikk	Az értékhatárok felülvizsgálata
2. SZAKASZ	KIZÁRT SZERZŐDÉSEK ÉS TERVPÁLYÁZATOK; KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK A VÉDELMI VAGY BIZTONSÁGI VONATKOZÁSÚ BESZERZÉSEK TEKINTETÉBEN
1. alszakasz	Valamennyi közszolgáltató ajánlatkérőre vonatkozó kizárások, valamint a vízügyi és energiaipari ágazatra vonatkozó különleges kizárások
18. cikk	Harmadik személyek részére történő viszonteladás vagy bérbeadás céljából odaítélt szerződések
19. cikk	Az ezen irányelv hatálya alá tartozó tevékenység folytatásától eltérő célra vagy ilyen tevékenység harmadik országban történő folytatására odaítélt beszerzések és szervezett tervpályázatok
20. cikk	Nemzetközi szabályok értelmében odaítélt szerződések és szervezett tervpályázatok
21. cikk	Különös kizárások a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében
22. cikk	Kizárólagos jog alapján odaítélt, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések
23. cikk	Bizonyos közszolgáltató ajánlatkérők által víz vásárlására és energiatermelés céljából történő energia- vagy tüzelőanyag-ellátásra kötött szerződések
2. alszakasz	Védelmi és biztonsági vonatkozású beszerzés
24. cikk	Védelem és biztonság
25. cikk	Ugyanazon tevékenységre vonatkozó, védelmi vagy biztonsági vonatkozású vegyes beszerzés
26. cikk	Több tevékenységre kiterjedő, védelmi vagy biztonsági vonatkozású beszerzés
27. cikk	Nemzetközi szabályok szerint odaítélt, illetve szervezett, védelmi vagy biztonsági vonatkozású szerződések és tervpályázatok
3. alszakasz	Különleges kapcsolatok (együttműködés, kapcsolt vállalkozások és közös vállalatok)
28. cikk	Az ajánlatkérő szervek közötti szerződések
29. cikk	Kapcsolt vállalkozásnak odaítélt szerződések
30. cikk	Közös vállalatnak vagy közös vállalatban tagsággal rendelkező ajánlatkérőnek odaítélt szerződések
31. cikk	Információk bejelentése
4. alszakasz	Különleges helyzetek
32. cikk	Kutatási és fejlesztési szolgáltatások
33. cikk	Különleges szabályozás hatálya alá tartozó szerződések
5. alszakasz	A versenynek közvetlenül kitett tevékenységek és a rájuk vonatkozó eljárási szabályok
34. cikk	A versenynek közvetlenül kitett tevékenységek
35. cikk	Eljárás annak megállapítására, hogy a 34. cikk alkalmazandó-e
IV. FEJEZET	Általános elvek
36. cikk	A beszerzés alapelvei
37. cikk	Gazdasági szereplők
38. cikk	Fenntartott szerződések
39. cikk	Titoktartás
40. cikk	A kommunikációra vonatkozó szabályok
41. cikk	Nómenklatúrák
42. cikk	Összeférhetetlenség
II. CÍM	A SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
I. FEJEZET	Eljárások
43. cikk	A közbeszerzésről szóló megállapodással és az egyéb nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos feltételek
44. cikk	Az eljárások megválasztása
45. cikk	Nyílt eljárás
46. cikk	Meghívásos eljárás
47. cikk	Felhívással induló tárgyalásos eljárás
48. cikk	Versenypárbeszéd
49. cikk	Innovációs partnerség
50. cikk	Felhívás nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása
II. FEJEZET	Az elektronikus és az összetett beszerzés technikái és eszközei
51. cikk	Keretmegállapodások
52. cikk	Dinamikus beszerzési rendszerek
53. cikk	Elektronikus árlejtés
54. cikk	Elektronikus katalógusok
55. cikk	Központosított beszerzési tevékenységek és központi beszerző szervek
56. cikk	Eseti közös közbeszerzés
57. cikk	Különböző tagállamok közszolgáltató ajánlatkérőinek részvételével zajló beszerzések
III. FEJEZET	Az eljárás menete
1. SZAKASZ	ELŐKÉSZÍTÉS
58. cikk	Előzetes piaci konzultációk
59. cikk	Részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők előzetes részvétele
60. cikk	Műszaki leírás
61. cikk	Jelölések
62. cikk	Vizsgálati jelentések, tanúsítás és egyéb bizonyítási eszközök
63. cikk	Műszaki leírások közlése
64. cikk	Változatok
65. cikk	A szerződések részekre bontása
66. cikk	A határidők megállapítása
2. SZAKASZ	KÖZZÉTÉTEL ÉS ÁTLÁTHATÓSÁG
67. cikk	Időszakos előzetes tájékoztató
68. cikk	A minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmények
69. cikk	A szerződési hirdetmény
70. cikk	Tájékoztató a szerződés odaítéléséről
71. cikk	A tájékoztatók és hirdetmények közzétételének formája és módja
72. cikk	Nemzeti szintű közzététel
73. cikk	A közbeszerzési dokumentumok elektronikus elérhetősége
74. cikk	A jelentkezőknek szóló felhívások
75. cikk	A minősítést kérelmezők, a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők tájékoztatása
3. SZAKASZ	A RÉSZTVEVŐK KIVÁLASZTÁSA ÉS A SZERZŐDÉSEK ODAÍTÉLÉSE
76. cikk	Általános elvek
1. alszakasz	Minősítés és minőségi kiválasztás
77. cikk	Minősítési rendszerek
78. cikk	A minőségi kiválasztás szempontjai
79. cikk	Más szervezetek kapacitásainak igénybevétele
80. cikk	A 2014/24/EU irányelv szerinti kizárási okok és kiválasztási szempontok alkalmazása
81. cikk	Minőségbiztosítási és környezetvédelmi vezetési szabványok
2. alszakasz	A szerződés odaítélése
82. cikk	A szerződés odaítélésének szempontjai
83. cikk	Az életciklusköltségek meghatározása
84. cikk	Kirívóan alacsony összegű ajánlatok
4. SZAKASZ	HARMADIK ORSZÁGBÓL SZÁRMAZÓ TERMÉKEKRE VONATKOZÓ AJÁNLATOK ÉS AZ EZEN ORSZÁGOKKAL FENNÁLLÓ KAPCSOLATOK
85. cikk	Harmadik országokból származó termékekre vonatkozó ajánlatok
86. cikk	Harmadik országokkal építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések tekintetében fennálló kapcsolatok
IV. FEJEZET	A szerződés teljesítése
87. cikk	Szerződésteljesítési feltételek
88. cikk	Alvállalkozás
89. cikk	A szerződések módosítása azok időtartama alatt
90. cikk	A szerződés felmondása
III. CÍM	KÜLÖNÖS KÖZBESZERZÉSI RENDSZEREK
I. FEJEZET	Szociális és egyéb meghatározott szolgáltatások
91. cikk	A szerződés odaítélése a szociális és egyéb meghatározott szolgáltatások esetében
92. cikk	Tájékoztatók és hirdetmények közzététele
93. cikk	A szerződések odaítélésének elvei
94. cikk	Fenntartott szerződések bizonyos szolgáltatások esetében
II. FEJEZET	A tervpályázatokra vonatkozó szabályok
95. cikk	Hatály
96. cikk	Tájékoztatók és hirdetmények
97. cikk	A tervpályázatok megszervezésének szabályai, a résztvevők és a bírálóbizottság kiválasztása
98. cikk	A bírálóbizottság döntései
IV. CÍM	IRÁNYÍTÁS
99. cikk	Végrehajtás
100. cikk	A szerződések odaítélésére irányuló eljárásokra vonatkozó egyedi jelentések
101. cikk	Nemzeti jelentéstétel és statisztikai információ
102. cikk	Közigazgatási együttműködés
V. CÍM	FELHATALMAZÁS, VÉGREHAJTÁSI HATÁSKÖRÖK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
103. cikk	A felhatalmazás gyakorlása
104. cikk	Sürgősségi eljárás
105. cikk	Bizottsági eljárás
106. cikk	Átültetés és átmeneti rendelkezések
107. cikk	Hatályon kívül helyezés
108. cikk	Felülvizsgálat
109. cikk	Hatálybalépés
110. cikk	Címzettek
MELLÉKLETEK
I. melléklet	A 2. cikk 2. pontjának a) alpontjában említett tevékenységek jegyzéke
II. melléklet	A 4. cikk (3) bekezdésében említett uniós jogi aktusok jegyzéke
III. melléklet	A 34. cikk (3) bekezdésében említett uniós jogi aktusok jegyzéke
IV. melléklet	A 35. cikkben említett végrehajtási jogi aktus elfogadására vonatkozó határidők
V. melléklet	Az ajánlatok, részvételi jelentkezések, minősítés iránti kérelmek, valamint pályázatra benyújtott tervek és projektek elektronikus átvételéhez szükséges eszközökre vonatkozó követelmények
VI. melléklet A. része	Az időszakos előzetes tájékoztatóban feltüntetendő információk (67. cikk)
VI. melléklet B. része	A nem eljárás megindító felhívásként alkalmazott időszakos előzetes tájékoztató felhasználói oldalon történő közzétételéről szóló értesítésben feltüntetendő információk (67. cikk (1) bekezdése)
VII. melléklet	Elektronikus árlejtés esetén a közbeszerzési dokumentumokban feltüntetendő információk (53. cikk (4) bekezdése)
VIII. melléklet	Egyes műszaki leírások meghatározása
IX. melléklet	A közzététel jellemzői
X. melléklet	A minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetményben feltüntetendő információk (44. cikk (4) bekezdés b) pontja és 68. cikk)
XI. melléklet	A szerződési hirdetményben feltüntetendő információk (69. cikk)
XII. melléklet	A szerződés odaítéléséről szóló tájékoztatóban feltüntetendő információk (70. cikk)
XIII. melléklet	A 74. cikkben említett, ajánlattételre, párbeszédben vagy tárgyalásban való részvételre, illetve a szándék megerősítésére vonatkozó felhívás tartalma
XIV. melléklet	A 36. cikk (2) bekezdésében említett nemzetközi szociális és környezetvédelmi egyezmények jegyzéke
XV. melléklet	A 83. cikk (3) bekezdésében említett uniós jogi aktusok jegyzéke
XVI. melléklet	A szerződés tartama alatti szerződésmódosításokról szóló hirdetményben feltüntetendő információk (a 89. cikk (1) bekezdése)
XVII. melléklet	A 91. cikkben említett szolgáltatások
XVIII. melléklet	A szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásokra irányuló szerződésekre vonatkozó tájékoztatókban és hirdetményekben feltüntetendő információk (92. cikk)
XIX. melléklet	A tervpályázati hirdetményben feltüntetendő információk (a 96. cikk (1) bekezdése)
XX. melléklet	A tervpályázati eljárás eredményéről szóló tájékoztatóban feltüntetendő információk (a 96. cikk (1) bekezdése)
XXI. melléklet	Megfelelési táblázat