2014A2520 — HU — 01.08.2015 — 001.001

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

►B	ÖNKÉNTES PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS az Európai Unió és az Indonéz Köztársaság között az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek Európai Unióba irányuló kereskedelméről (HL L 150, 2014.5.20., 252. o)

Módosította:

		Hivatalos Lap
		Szám	Oldal	Dátum
►M1	AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ, MÁSRÉSZRŐL AZ INDONÉZ KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTTI ÖNKÉNTES PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁSSAL LÉTREHOZOTT, A MEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSÁVAL FOGLALKOZÓ VEGYES BIZOTTSÁG 3/2015 SZ. HATÁROZATA (2015. július 8.)	L 213	11	12.8.2015

▼B

ÖNKÉNTES PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS

az Európai Unió és az Indonéz Köztársaság között az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek Európai Unióba irányuló kereskedelméről

AZ EURÓPAI UNIÓ,

a továbbiakban: az Unió,

valamint

AZ INDONÉZ KÖZTÁRSASÁG,

a továbbiakban: Indonézia,

a továbbiakban együttesen: a felek,

EMLÉKEZTETVE a 2009. november 9-én Jakartában aláírt, az Indonéz Köztársaság és az Európai Közösség között létrejött átfogó partnerségi és együttműködési keretmegállapodásra;

FIGYELEMBE VÉVE az Unió és Indonézia közötti szoros munkakapcsolatot, különös tekintettel az Európai Gazdasági Közösség és Indonézia, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Szingapúr és Thaiföld – a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének tagországai – között 1980-ban létrejött együttműködési megállapodásra;

EMLÉKEZTETVE az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról és az erdészeti irányításról szóló 2001. szeptember 13-i bali nyilatkozatban szereplő vállalásokra, amelyeket a kelet-ázsiai és más régiók országai tettek arra vonatkozóan, hogy azonnali intézkedéseket vezessenek be a nemzeti szintű erőfeszítések fokozására, és erősítsék a kétoldalú, regionális és többoldalú együttműködést az erdészeti jog megsértésének és az erdészeti bűncselekményeknek, különösen az illegális fakitermelésnek, valamint az ehhez kapcsolódó illegális kereskedelemnek és korrupciónak, ezenkívül ezek jogállamiságra gyakorolt kedvezőtlen hatásainak korrigálása érdekében;

TUDOMÁSUL VÉVE, hogy az erdészeti jogszabályok végrehajtására, az erdészeti irányításra és az erdészeti termékek kereskedelmére vonatkozó uniós cselekvési tervről szóló, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett bizottsági közlemény (FLEGT) az első lépés az illegális fakitermelés és az ahhoz társuló kereskedelem elleni sürgős fellépés tekintetében;

HIVATKOZVA az Indonéz Köztársaság erdészeti miniszterének, valamint a fejlesztési és a környezetvédelmi európai biztosnak a 2007. január 8-án Brüsszelben aláírt együttes nyilatkozatára;

TEKINTETTEL a valamennyi erdőtípus kezelésére, megőrzésére és fenntartható fejlődésére vonatkozó globális megegyezés alapelveiről szóló, jogilag nem kötelező érvényű 1992. évi irányadó nyilatkozatra, valamint a valamennyi erdőtípusról szóló, az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által elfogadott, jogilag nem kötelező érvényű eszközre;

TUDATÁBAN az 1992. évi Riói, környezetről és fejlődésről szóló nyilatkozatban foglalt alapelveknek a fenntartható erdőgazdálkodás biztosításában betöltött szerepére, ideértve különösen a 10. alapelvet, amely a nyilvánosság tájékozottságának és környezetvédelmi kérdésekben való részvételének a fontosságára vonatkozik, ezenkívül a 22. alapelvet, amely az őshonos lakosoknak és az egyéb helyi közösségeknek a környezetgazdálkodásban és -fejlesztésben betöltött kulcsszerepére vonatkozik;

ELISMERVE az erőfeszítéseket, amelyeket az Indonéz Köztársaság kormánya tett a felelősségteljes erdészeti irányításnak, az erdészeti jogszabályok végrehajtásának és a faanyagok jogszerű kereskedelmének támogatása érdekében, ideértve a faanyagokra vonatkozó indonéz jogszerűség-igazolási rendszert (Sistem Verifikasi Legalitas Kayu), amelyet több érdekelt fél bevonásával alakítottak ki a felelősségteljes irányítás, a hitelesség és a reprezentativitás elve szerint;

ELISMERVE, hogy a faanyagokra vonatkozó indonéz jogszerűség-igazolási rendszert annak biztosítására tervezték, hogy minden fatermék megfeleljen a jogszabályi követelményeknek;

ELISMERVE, hogy a FLEGT önkéntes partnerségi megállapodás tovább fogja erősíteni a fenntartható erdőgazdálkodást, és elő fogja segíteni az éghajlatváltozás elleni küzdelmet az erdőirtás és erdőpusztulás következtében keletkező kibocsátás csökkentése, valamint az erdők megóvása és a fenntartható erdőgazdálkodás, illetve az erdők révén megvalósuló szén-dioxid-megkötés fokozása által (REDD+ program);

TEKINTETTEL a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményre (CITES) és különösen arra a követelményre, hogy a CITES-egyezményben részes felek az I., a II. vagy a III. függelékekben felsorolt fajok egyedeire vonatkozóan csak meghatározott feltételek fennállása esetén adhatnak ki kiviteli engedélyt, ideértve azt is, hogy ezeknek az egyedeknek a beszerzése során nem került sor az adott fél állat- és növényvilágának védelmét szolgáló jogszabályok megsértésére;

AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy a felek törekszenek az e megállapodás végrehajtásának közvetlen következményeként adott esetben az őshonos és helyi közösségekre és a szegényekre gyakorolt kedvezőtlen hatások lehető legnagyobb mértékben történő csökkentésére;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a felek fontosnak tartják a nemzetközi szinten meghatározott fejlesztési célokat és az ENSZ millenniumi fejlesztési céljait;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a felek fontosnak tartják a többoldalú kereskedelmi rendszereket szabályozó alapelveket és szabályokat, különösen az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményben (GATT), valamint a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó egyéb többoldalú megállapodásokban foglalt jogokat és kötelezettségeket, továbbá azt, hogy ezeket átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon kell alkalmazni;

TEKINTETTEL az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló, 2005. december 20-i 2173/2005/EK tanácsi rendeletre és a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló, 2010. október 20-i 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre;

MEGERŐSÍTVE a kölcsönös tisztelet, a szuverenitás, az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elveit, valamint elismerve a felek e megállapodásból származó előnyeit;

ÖSSZHANGBAN a felek vonatkozó jogszabályaival és előírásaival;

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODNAK MEG:

1. cikk

Célok

1. E megállapodás célja a feleknek a valamennyi erdőtípus fenntartható kezelésére vonatkozó közös elkötelezettségével összhangban az, hogy jogi keretet szolgáltasson annak biztosítására, hogy az Indonéziából az Unióba importált és e megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi fatermék előállítása jogszerűen történjen, és hogy ezzel ösztönözze a fatermékek kereskedelmét.

2. Ez a megállapodás biztosítja a felek által folytatott párbeszéd és együttműködés alapjait e megállapodás teljes körű végrehajtásának ösztönzése és előmozdítása, valamint az erdészeti jogszabályok végrehajtásának és irányításának érdekében.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában:

„behozatal az Unióba” : olyan fatermékeknek az Unióban történő szabad forgalomba bocsátása az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet 79. cikke értelmében, amelyek az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet 1. cikkének 6. pontjában meghatározottak szerint nem minősíthetők „nem kereskedelmi jellegű áru”-nak;

b)	„kivitel” : fatermékek Indonézia földrajzi területének bármely részéről történő fizikai kivitele vagy kiszállítása;

c)	„fatermékek” : az IA. és IB. mellékletben felsorolt termékek;

d)	„HR-kód” : a Vámigazgatások Világszervezetének Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszeréről szóló nemzetközi egyezmény által létrehozott Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszerben meghatározott négy vagy hat számjegyű vámtarifaszám;

e)	„FLEGT-engedély” : jogszerűséget igazoló indonéz dokumentum, amely igazolja, hogy az Unióba exportálandó fatermékszállítmányt jogszerűen állították elő. A FLEGT-engedélyeket papíralapon vagy elektronikus módon állítják ki;

f)	„engedélyező hatóság” : az Indonézia által a FLEGT-engedélyek kiadására és érvényesítésére kijelölt szerv;

g)	„illetékes hatóságok” : a tagállamok által a FLEGT-engedélyek átvételére, elfogadására és ellenőrzésére kijelölt hatóságok;

h)	„szállítmány” : a FLEGT-engedély hatálya alá tartozó azon fatermékmennyiség, amelyet az áruküldő vagy a feladó Indonéziából küldött, és amelyet uniós vámhivatalban szabad forgalomba bocsátás céljából bemutatnak;

i)	„jogszerűen előállított fatermékek” : a II. mellékletben meghatározott jogszabályokkal összhangban kitermelt vagy behozott és gyártott fatermékek.

3. cikk

FLEGT engedélyezési rendszer

1. E megállapodás Felei között „erdészeti jogszabályok végrehajtására, erdészeti irányításra és erdészeti termékek kereskedelmére vonatkozó engedélyezési rendszer” (a továbbiakban: FLEGT engedélyezési rendszer) jön létre. Az ennek keretében létrehozott eljárások és követelmények célja, hogy a FLEGT-engedélyek útján ellenőrizzék és igazolják, hogy az Unióba szállított fatermékeket jogszerűen állították elő. Az Unió a 2005. december 20-i 2173/2005/EK tanácsi rendelettel összhangban az ilyen szállítmányok Indonéziából az Unióba történő behozatalát csak akkor fogadja el, ha azok rendelkeznek FLEGT-engedélyekkel.

2. A FLEGT engedélyezési rendszer az IA. mellékletben felsorolt fatermékekre vonatkozik.

3. Az IB. mellékletben felsorolt fatermékeket nem lehet Indonéziából exportálni, és azokra FLEGT-engedélyt kiállítani.

4. A felek megállapodnak abban, hogy az e megállapodásban foglalt rendelkezésekkel összhangban minden szükséges intézkedést megtesznek a FLEGT engedélyezési rendszer végrehajtása érdekében.

4. cikk

Engedélyező hatóságok

1. Az engedélyező hatóság igazolja, hogy a fatermékek előállítása jogszerűen, a II. mellékletben megjelölt jogszabályokkal összhangban történt. Az engedélyező hatóság kibocsátja a jogszerűen előállított fatermékek Unióba történő kivitelére vonatkozó FLEGT-engedélyeket.

2. Az engedélyező hatóság nem bocsáthat ki FLEGT-engedélyt azon fatermékek tekintetében, amelyek olyan fatermékekből állnak vagy olyan fatermékeket tartalmaznak, amelyeket olyan formában hoztak be egy harmadik országból Indonéziába, amelyre az adott harmadik ország jogszabályai kiviteli tilalmat rendelnek el, vagy pedig amelyek tekintetében bizonyított, hogy az adott fatermékek előállítására a fakitermelés helye szerinti ország jogszabályait kijátszva került sor.

3. Az engedélyező hatóság a FLEGT-engedélyek kibocsátására vonatkozó eljárásait hozzáférhetővé teszi a nyilvánosság számára, és ezek hozzáférhetőségét fenntartja. Az engedélyező hatóság a FLEGT-engedélyek hatálya alá tartozó valamennyi szállításról nyilvántartást vezet, és az adatvédelemre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban, az exportőrök védett adatai bizalmas jellegének tiszteletben tartása mellett lehetővé teszi az említett nyilvántartás független megfigyelését.

4. Indonézia engedélyinformációs egységet hoz létre, amely kapcsolattartó pontként szolgál az illetékes hatóságok és az engedélyező hatóságok közötti kommunikációban a III. és V. mellékletnek megfelelően.

5. Indonézia tájékoztatja az Európai Bizottságot az engedélyező hatóság és az engedélyinformációs egység elérhetőségéről. Ezt az információt a felek nyilvánosságra hozzák.

5. cikk

Illetékes hatóságok

1. Az illetékes hatóságok a szállítmányoknak az Unióban történő szabad forgalomba bocsátását megelőzően igazolják, hogy valamennyi szállítmány rendelkezik érvényes FLEGT-engedéllyel. Amennyiben a FLEGT-engedély érvényességét illetően kétség merül fel, a szállítmány szabad forgalomba bocsátása felfüggeszthető, és a szállítmány lefoglalható.

2. Az illetékes hatóságok nyilvántartják a beérkezett FLEGT-engedélyeket, és a nyilvántartást évente közzéteszik.

3. Az illetékes hatóságok az adatvédelemre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban a független piaci megfigyelőként kinevezett személyek vagy szervezetek számára hozzáférést biztosítanak a vonatkozó iratokhoz és adatokhoz.

4. Az illetékes hatóságok az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott intézkedést nem hozzák meg olyan fatermékszállítmányok esetében, amelyek a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) függelékeiben felsorolt fafajokból származnak, mivel ezekre a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendeletben meghatározott igazolási szabályok vonatkoznak.

5. Az Európai Bizottság tájékoztatja Indonéziát az illetékes hatóságok elérhetőségéről. Ezt az információt a felek nyilvánosságra hozzák.

6. cikk

FLEGT-engedélyek

1. A FLEGT-engedélyeket az engedélyező hatóság bocsátja ki annak igazolására, hogy a fatermékeket jogszerűen állították elő.

2. A FLEGT-engedélyt angol nyelven kell elkészíteni és kitölteni.

3. A felek közös megállapodással elektronikus rendszert hozhatnak létre a FLEGT-engedélyek kiadására, küldésére és átvételére.

4. Az engedélyre vonatkozó műszaki előírásokat a IV. melléklet tartalmazza. Az V. melléklet tartalmazza a FLEGT-engedélyek kiadására vonatkozó eljárásokat.

7. cikk

A jogszerűen előállított fatermék igazolása

1. Indonézia faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszert vezet be annak igazolására, hogy a szállítandó fatermékeket jogszerűen állították elő, és hogy az Unióba csak az így igazolt szállítmányokat viszik ki.

2. A fatermékszállítmányok jogszerű előállítását igazoló rendszert az V. melléklet határozza meg.

8. cikk

A FLEGT-engedély hatálya alatt álló szállítmányok szabad forgalomba bocsátása

1. A III. melléklet tartalmazza a FLEGT-engedélyek hatálya alatt álló szállítmányoknak az Unióban történő szabad forgalomba bocsátását szabályozó eljárásokat.

2. Amennyiben az illetékes hatóságok annak alapos gyanúját észlelik, hogy az engedély érvénytelen, nem valódi, vagy nem felel meg a szállítmánynak, amelyre állítólag vonatkozik, akkor a III. mellékletben meghatározott eljárásokat kell alkalmazni.

3. Ha a FLEGT-engedélyekkel kapcsolatos konzultációk során huzamos ideig fennálló ellentétek vagy nehézségek merülnek fel, akkor az ügy a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság elé utalható.

9. cikk

Szabálytalanságok

A felek tájékoztatják egymást arról, ha a FLEGT engedélyezési rendszer kijátszásával vagy a rendszert érintő szabálytalansággal kapcsolatos gyanújuk merül fel, vagy ilyen információkat szereznek, ideértve a következőket is:

a) a kereskedelem kijátszása, ideértve az Indonéziából az Unióba irányuló kereskedelem harmadik országon keresztül történő átirányítását;

b) FLEGT-engedélyek, amelyek harmadik országból származó, feltehetően jogszerűtlenül előállított faanyagot tartalmazó fatermékekre vonatkoznak; vagy

c) a FLEGT-engedélyek megszerzésével vagy felhasználásával kapcsolatos csalás.

10. cikk

A faanyagokra vonatkozó indonéz jogszerűség-igazolási rendszer és egyéb intézkedések alkalmazása

1. A faanyagokra vonatkozó indonéz jogszerűség-igazolási rendszer alkalmazásával Indonézia igazolja a nem uniós piacokra exportált fatermékek és a belföldi piacán értékesített faanyagok jogszerűségét, ezenkívül törekszik a behozott fatermékek jogszerűségének igazolására, ennek során pedig lehetőség szerint az e megállapodás végrehajtása céljából kialakított rendszert alkalmazza.

2. Az Unió e törekvések támogatása érdekében ösztönzi az említett rendszer használatát a más nemzetközi piacokon vagy harmadik országokkal folytatott kereskedelem során.

3. Az Unió intézkedéseket tesz, hogy megakadályozza az illegálisan kitermelt faanyag és az abból készült termékek forgalomba hozatalát.

11. cikk

Az érdekelt felek részvétele a megállapodás végrehajtásában

1. Indonézia rendszeres konzultációkat folytat az érdekelt felekkel e megállapodás végrehajtásáról, és e téren támogatja a megfelelő konzultációs stratégiákat, módozatokat és programokat.

2. Az Európai Unió rendszeres konzultációkat folytat az érdekelt felekkel e megállapodás végrehajtásáról, a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. évi Aarhusi Egyezmény alapján fennálló kötelezettségeire is figyelemmel.

12. cikk

Szociális biztosítékok

1. A felek az e megállapodásból eredő kedvezőtlen hatások minimalizálása érdekében megállapodnak abban, hogy előmozdítják a faiparra gyakorolt hatásoknak, valamint az esetlegesen érintett őshonos és helyi közösségek megélhetési lehetőségeinek jobb megismerését a vonatkozó jogszabályaikban és előírásaikban leírtaknak megfelelően.

2. A felek figyelemmel kísérik az e megállapodás által az (1) bekezdésben említett közösségekre és egyéb érdekelt felekre kifejtett hatásokat, és megteszik a kedvezőtlen hatások csökkentését célzó indokolt lépéseket. A felek a kedvezőtlen hatások csökkentése érdekében további intézkedésekről állapodhatnak meg.

13. cikk

Piaci ösztönzők

Az Unió nemzetközi kötelezettségeire is figyelemmel arra törekszik, hogy kedvező helyzetet teremtsen az uniós piacon az e megállapodás hatálya alá tartozó fatermékek számára. E törekvések különösen az alábbiak támogatására irányuló intézkedéseket foglalják magukban:

a) közbeszerzési és magánbeszerzési politikák, amelyek elismerik a jogszerűen előállított fatermékek ellátását és számukra piacot biztosítanak; és

b) a FLEGT-engedéllyel rendelkező termékek kedvezőbb megítélése az uniós piacon.

14. cikk

A megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság

1. A felek az e megállapodás végrehajtásával és felülvizsgálatával kapcsolatos kérdések elbírálása érdekében közös mechanizmust (a továbbiakban: a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság vagy vegyes bizottság) hoznak létre.

2. Mindkét fél kinevezi képviselőit a vegyes bizottságba, amely konszenzussal hoz döntéseket. A vegyes bizottság elnökségét társelnöki rendszerben egy uniós és egy indonéz vezető tisztviselő látja el.

3. A vegyes bizottság eljárási szabályzatot fogad el.

4. A vegyes bizottság legalább évente egyszer ülésezik, a felek által előzetesen egyeztetett időben és napirend szerint. Bármelyik fél kérésére további ülésekre is sor kerülhet.

5. A vegyes bizottság:

a) a megállapodás végrehajtására vonatkozó közös intézkedéseket mérlegel és fogad el;

b) felülvizsgálja és nyomon követi a megállapodás végrehajtása terén elért eredményeket – ideértve a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer és a piaccal kapcsolatos intézkedések működését – a 15. cikkben meghatározott mechanizmusokból származó megállapítások és jelentések alapján;

c) értékeli az e megállapodás végrehajtásából eredő előnyöket és korlátozásokat, és adott esetben korrekciós intézkedésekről határoz;

d) megvizsgálja a FLEGT engedélyezési rendszernek a bármelyik fél területén való alkalmazásával kapcsolatos jelentéseket és panaszokat;

e) elfogadja a FLEGT engedélyezési rendszer életbe léptetésének napját, miután a VIII. mellékletben meghatározott kritériumok alapján értékelte a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer működését;

f) azonosítja azokat az együttműködési területeket, amelyek előmozdítják a megállapodás végrehajtását;

g) szükség esetén kisegítő testületeket hoz létre a különleges szakértelmet igénylő munka tekintetében;

h) előkészíti, jóváhagyja, terjeszti és közzéteszi az éves jelentéseket, az értekezleteiről készített jelentéseket és a munkája során keletkező egyéb dokumentumokat;

i) elvégez minden egyéb feladatot, amelynek a végrehajtását vállalja.

15. cikk

Megfigyelés és értékelés

A felek megállapodnak, hogy az alábbi két mechanizmusból származó jelentéseket és megállapításokat az e megállapodás végrehajtásának és eredményességének értékelésére használják fel.

a) Indonézia az Unióval folytatott konzultációt követően igénybe veszi időszakos értékelő szolgáltatásait a VI. mellékletben meghatározott feladatok végrehajtása céljából.

b) Az Unió az Indonéziával folytatott konzultációt követően igénybe veszi független piaci megfigyelő szolgáltatásait a VII. mellékletben meghatározott feladatok végrehajtása céljából.

16. cikk

Támogató intézkedések

1. A 14. cikk (5) bekezdésének f) pontja szerint meghatározott, az e megállapodás végrehajtásának támogatását szolgáló intézkedésekhez szükséges erőforrások biztosításáról az Unió és tagállamai által az Indonéziával kapcsolatos együttműködésről folytatott programozással összefüggésben kell dönteni.

2. A felek biztosítják az e megállapodás végrehajtásával kapcsolatos tevékenységeknek a fennálló és a jövőbeli fejlesztési programokkal és kezdeményezésekkel történő összehangolását.

17. cikk

Jelentéstétel és az információk nyilvánosságra hozatala

1. A felek gondoskodnak arról, hogy a vegyes bizottság működése minél átláthatóbb legyen. A vegyes bizottság munkája során keletkező jelentéseket közösen kell elkészíteni és közzétenni.

2. A vegyes bizottság éves jelentést tesz közzé, amely többek között az alábbi részleteket tartalmazza:

a) a FLEGT engedélyezési rendszer alapján az Unióba exportált fatermékek mennyisége, az alkalmazandó HR-vámtarifaszám szerint;

b) az Indonézia által kibocsátott FLEGT-engedélyek száma;

c) a megállapodásban szereplő célok megvalósítása terén elért eredmények és a megállapodás végrehajtásával kapcsolatos kérdések;

d) az illegálisan előállított fatermékek kivitelének, behozatalának és a belföldi piacon történő forgalomba hozatalának és kereskedelmének megakadályozását célzó lépések;

e) az Indonéziába importált faanyag és fatermékek mennyisége, valamint az illegálisan előállított fatermékek importjának megakadályozása érdekében hozott és a FLEGT engedélyezési rendszer integritásának megőrzését célzó intézkedések;

f) a FLEGT engedélyezési rendszernek való meg nem felelés esetei és az esetek kezelése érdekében hozott intézkedések;

g) a FLEGT engedélyezési rendszer keretében az Unióba behozott fatermékek mennyisége a vonatkozó HR-vámtarifaszámok alapján és a közösségi behozatal helyéül szolgáló tagállamok szerint;

h) az Unió által átvett FLEGT-engedélyek száma;

i) azon esetek száma és az érintett fatermékek mennyisége, amelyekben a 8. cikk (2) bekezdése szerint folytattak konzultációt.

3. A jobb irányítás és fokozott átláthatóság célkitűzésének erdészeti ágazatban való elérése, valamint az e megállapodás Indonéziában és Unióban való végrehajtásának és hatásainak nyomon követése érdekében a felek megállapodnak abban, hogy a IX. mellékletben leírt információkat nyilvánosan hozzáférhetővé teszik.

4. A felek megállapodnak, hogy az e megállapodás alapján egymással megosztott bizalmas információkat a jogszabályaiknak megfelelően bizalmasan kezelik. Egyik fél sem hoz nyilvánosságra az e megállapodás alapján egymással megosztott olyan információkat, amelyek kereskedelmi titoknak vagy bizalmas kereskedelmi információnak minősülnek, és ezek nyilvánosságra hozatalát hatóságai számára sem engedélyezi.

18. cikk

A végrehajtással kapcsolatos közlemények

1. E megállapodás végrehajtásával kapcsolatos hivatalos közlemények megtételére a felek következő képviselői jogosultak:

Indonézia részéről:

az Európai Unió részéről:

Az Erdészeti Minisztérium

erdőhasznosítási főigazgatója

az Európai Unió indonéziai

küldöttségének vezetője

2. A felek kellő időben közlik egymással az e megállapodás végrehajtásához szükséges információkat, ideértve az (1) bekezdés módosításait is.

19. cikk

Területi hatály

E megállapodást egyrészről azon a területen kell alkalmazni, ahol az Európai Unió működéséről szóló szerződést az abban meghatározott feltételek szerint alkalmazni kell, másrészről pedig Indonézia területén.

20. cikk

Vitarendezés

1. A felek arra törekednek, hogy az e megállapodás alkalmazásával és értelmezésével kapcsolatos vitákat azonnali konzultációk útján rendezzék.

2. Amennyiben a vita az eredeti konzultációkérés időpontját követő két hónapon belül konzultáció útján nem rendezhető, akkor azt bármelyik fél a vegyes bizottság elé utalhatja, amely törekszik a vita rendezésére. A vegyes bizottság részére minden olyan vonatkozó információt meg kell adni, amely a helyzet részletes vizsgálatához elfogadható megoldás megtalálása céljából szükséges. A vegyes bizottság ennek érdekében minden olyan lehetőséget megvizsgál, amely e megállapodás hatékony végrehajtását fenntarthatja.

3. Ha a vegyes bizottság két hónapon belül nem képes a vita rendezésére, a felek közösen harmadik személy által nyújtott jószolgálatot vehetnek igénybe, vagy harmadik személy részéről közvetítést kérhetnek.

4. Ha a vita rendezése a (3) bekezdéssel összhangban nem lehetséges, akkor az egyik fél értesítheti a másikat választott bíró kijelöléséről; a másik fél pedig az első választott bíró kijelölését követő 30 naptári napon belül köteles kijelölni a második választott bírót. A felek a harmadik választott bírót a második választott bíró kijelölését követő két hónapon belül közösen jelölik ki.

5. A választott bírók döntéseiket többségi szavazással hozzák meg a harmadik választott bíró kijelölését követő hat hónapon belül.

6. Az ítélet a felekre nézve kötelező, és ellene fellebbezésnek nincs helye.

7. A választott bíráskodási eljárást a vegyes bizottság határozza meg.

21. cikk

Felfüggesztés

1. Ha valamelyik fél fel kívánja függeszteni a megállapodást, akkor erről a szándékáról írásban értesíti a másik felet. A felet ezután megvitatják e kérdést.

2. E megállapodás alkalmazását bármelyik fél felfüggesztheti. A felfüggesztésről szóló döntést és annak indokolását a másik féllel írásban kell közölni.

3. E megállapodás feltételeinek alkalmazhatósága a fenti közlés megtételét követő 30. naptári napon szűnik meg.

4. A megállapodás alkalmazása harminc naptári nappal azt követően kezdődik újra, hogy az alkalmazást felfüggesztő fél arról tájékoztatja a másik felet, hogy a felfüggesztés okai már nem állnak fenn.

22. cikk

Módosítások

1. Az e megállapodást módosítani kívánó fél javaslatát legalább a vegyes bizottság soron következő ülését megelőző három hónappal köteles előterjeszteni. A vegyes bizottság megvitatja a javaslatot, és egyetértés esetén ajánlást tesz. Ha a felek elfogadják az ajánlást, akkor azt saját belső eljárásaiknak megfelelően jóváhagyják.

2. A felek által így jóváhagyott módosítások az azt követő hónap első napján lépnek hatályba, amikor a felek tájékoztatták egymást az ebből a célból szükséges eljárások befejeződéséről.

3. A vegyes bizottság módosíthatja e megállapodás mellékleteit.

4. Az esetleges módosításról szóló értesítést az Európai Unió Tanácsának főtitkára, illetve az Indonéz Köztársaság külügyminisztere számára kell megküldeni diplomáciai úton.

23. cikk

Hatálybalépés, időtartam és megszűnés

1. Ez a megállapodás azt a napot követő hónap első napján lép hatályba, amikor a felek értesítették egymást az ebből a célból szükséges eljárások befejeződéséről.

2. Az értesítést az Európai Unió Tanácsának főtitkára, illetve az Indonéz Köztársaság külügyminisztere számára kell megküldeni diplomáciai úton.

3. Ez a megállapodás öt évig marad hatályban. Újabb, egymást követő ötéves időszakokra hosszabbodik meg, amennyiben az egyik fél e megállapodás lejárta előtt legalább tizenkét hónappal a másik félnek küldött írásos értesítésben fel nem mondja a meghosszabbítást.

4. Ezt a megállapodást a másik félnek küldött írásbeli értesítés útján bármelyik fél felmondhatja. A megállapodás alkalmazhatósága az ilyen értesítést követő 12 hónappal szűnik meg.

24. cikk

Mellékletek

A mellékletek e megállapodás elválaszthatatlan részét képezik.

25. cikk

Hiteles szövegek

Ez a megállapodás két–két példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén, valamint indonéz (Bahasa Indonesia) nyelven, amelyek mindegyike egyaránt hiteles. Eltérés esetén az angol nyelvű változat az irányadó.

FENTIEK HITELÉÜL az alulírott, erre kellően feljogosított meghatalmazottak aláírták ezt a megállapodást.

Съставено в Брюксел на тридесети септември две хиляди и тринадесета година.

Hecho en Bruselas, el treinta de septiembre de dos mil trece.

V Bruselu dne třicátého září dva tisíce třináct.

Udfærdiget i Bruxelles den tredivte september to tusind og tretten.

Geschehen zu Brüssel am dreißigsten September zweitausenddreizehn.

Kahe tuhande kolmeteistkümnenda aasta septembrikuu kolmekümnendal päeval Brüsselis.

Έγινε στις Βρυξέλλες, στις τριάντα Σεπτεμβρίου δύο χιλιάδες δεκατρία.

Done at Brussels on the thirtieth day of September in the year two thousand and thirteen.

Fait à Bruxelles, le trente septembre deux mille treize.

Sastavljeno u Bruxellesu tridesetog rujna dvije tisuće trinaeste.

Fatto a Bruxelles, addì trenta settembre duemilatredici.

Briselē, divi tūkstoši trīspadsmitā gada trīsdesmitajā septembrī.

Priimta du tūkstančiai tryliktų metų rugsėjo trisdešimtą dieną Briuselyje.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizenharmadik év szeptember havának harmincadik napján.

Magħmul fi Brussell, fit-tletin jum ta’ Settembru tas-sena elfejn u tlettax.

Gedaan te Brussel, de dertigste september tweeduizend dertien.

Sporządzono w Brukseli dnia trzydziestego września roku dwa tysiące trzynastego.

Feito em Bruxelas, em trinta de setembro de dois mil e treze.

Întocmit la Bruxelles la treizeci septembrie două mii treisprezece.

V Bruseli tridsiateho septembra dvetisíctrinásť.

V Bruslju, dne tridesetega septembra leta dva tisoč trinajst.

Tehty Brysselissä kolmantenakymmenentenä päivänä syyskuuta vuonna kaksituhattakolmetoista.

Som skedde i Bryssel den trettionde september tjugohundratretton.

Dibuat di Brussel, pada tanggal tiga puluh bulan September tahun dua ribu tiga belas.

За Европейския съюз

Por la Unión Europea

Za Evropskou unii

For Den Europæiske Union

Für die Europäische Union

Euroopa Liidu nimel

Για την Ευρωπαϊκή Ένωση

For the European Union

Pour l'Union européenne

Za Europsku uniju

Per l'Unione europea

Eiropas Savienības vārdā –

Europos Sąjungos vardu

Az Európai Unió részéről

Għall-Unjoni Ewropea

Voor de Europese Unie

W imieniu Unii Europejskiej

Pela União Europeia

Pentru Uniunea Europeană

Za Európsku úniu

Za Evropsko unijo

Euroopan unionin puolesta

För Europeiska unionen

Untuk Uni Eropa

signatory

За Република Индонезия

Por la República de Indonesia

Za Indonéskou republiku

For Republikken Indonesien

Für die Republik Indonesien

Indoneesia Vabariigi nimel

Για τη Δημοκρατία της Ινδονησίας

For the Republic of Indonesia

Pour la République d'Indonésie

Za Republiku Indoneziju

Per la Repubblica di Indonesia

Indonēzijas Republikas vārdā –

Indonezijos Respublikos vardu

Az Indonéz Köztársaság részéről

Għar-Repubblika tal-Indoneżja

Voor de Republiek Indonesië

W imieniu Republiki Indonezji

Pela República da Indonésia

Pentru Republica Indonezia

Za Indonézsku republiku

Za Republiko Indonezijo

Indonesian tasavallan puolesta

För Republiken Indonesien

Untuk Republik Indonesia

signatory

▼M1

I. MELLÉKLET

TERMÉKKÖR

Az e mellékletben található jegyzék a Vámigazgatások Világszervezetének Harmonizált Áruleíró és Kódrendszeréről szóló nemzetközi egyezményben meghatározott Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszerre vonatkozik.

IA. MELLÉKLET

A FLEGT ENGEDÉLYEZÉSI RENDSZER HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ, FAANYAGRA ÉS FATERMÉKEKRE VONATKOZÓ HARMONIZÁLT VÁMTARIFASZÁMOK

44. árucsoport:

HR-KÓD	ÁRUMEGNEVEZÉS
	Tűzifa hasáb, tuskó, rőzse, köteg vagy hasonló formában; faforgács vagy hasonló részek; fűrészpor és fahulladék és -maradék, hasáb, brikett, labdacs (pellet) vagy hasonló alakra tömörítve is
4401.21	– Faforgács vagy hasonló részek - - tűlevelű fából
ex 4401.22	– Faforgács vagy hasonló részek - nem tűlevelű fából (nem bambuszból vagy rattanból)
4403	Gömbfa, kérgezetten vagy háncsoltan vagy durván szögletesre alakítva is. (Az indonéz jog szerint exportja tiltott. Az önkéntes partnerségi megállapodás 3. cikkének (3) bekezdése szerint az e HR-kód alá tartozó termékekre nem adható FLEGT-engedély, és így ezek nem importálhatók az Unióba).
ex 4404.10	Faháncs és hasonló - tűlevelű fából
ex 4404.20	Faháncs és hasonló - nem tűlevelű fából - - Faháncs
ex 4404	Abroncsfa; hasított karó; cölöp, cövek és pózna kihegyezve, de hosszában nem fűrészelve; durván faragott, de nem esztergályozott, nem hajlított vagy más módon nem megmunkált fa, amely sétabot, esernyőnyél, szerszámnyél vagy hasonlók készítésére alkalmas. (Az indonéz jog szerint exportja tiltott. Az önkéntes partnerségi megállapodás 3. cikkének (3) bekezdése szerint az e HR-kód alá tartozó termékekre nem adható FLEGT-engedély, és így ezek nem importálhatók az Unióba).
4406	Vasúti vagy villamosvasúti talpfa. (Az indonéz jog szerint exportja tiltott. Az önkéntes partnerségi megállapodás 3. cikkének (3) bekezdése szerint az e HR-kód alá tartozó termékekre nem adható FLEGT-engedély, és így ezek nem importálhatók az Unióba).
ex 4407	Hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt, 6 mm-nél vastagabb fa, gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva is.
ex 4407	Hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt, 6 mm-nél vastagabb, nem gyalult, nem csiszolt, illetve végillesztéssel össze nem állított fa. (Az indonéz jog szerint exportja tiltott. Az önkéntes partnerségi megállapodás 3. cikkének (3) bekezdése szerint az e HR-kód alá tartozó termékekre nem adható FLEGT-engedély, és így ezek nem importálhatók az Unióba).
	Furnérlap (beleértve a rétegelt fa szeletelésével készítettet is) rétegelt lemez vagy más hasonló rétegelt fa készítésére, és hosszában fűrészelt, vágott vagy hántolt más falemez gyalulva, csiszolva, részekből (lapolással) vagy végillesztéssel összeállítva is, legfeljebb 6 mm vastagságban
4408.10	Tűlevelű fából
4408.31	Sötétvörös Meranti, világosvörös Meranti és Meranti Bakau
4408.39	Egyéb, kivéve tűlevelű, sötétvörös Meranti, világosvörös Meranti és Meranti Bakau
ex 4408.90	Egyéb, kivéve az árucsoporthoz tartozó alszámos megjegyzés 2. pontjában meghatározott tűlevelű és trópusi fát (nem bambuszból vagy rattanból)
	Fa (beleértve az össze nem állított lécet és szegélylécet parkettához) bármelyik széle, vége vagy felülete mentén összefüggő (folytatólagos) összeillesztésre előkészítve (hornyolt, barázdált, lesarkított, ferdén levágott, „V” illesztésű, peremezett, mintázott, legömbölyített vagy hasonló módon formázott), gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva is
4409.10	– Tűlevelű fából
ex 4409.29	– Nem tűlevelű fából – egyéb (nem rattanból)
	Forgácslemez, irányított forgácselrendezésű lemez (OSB) és hasonló tábla (például: ostyalemez) fából vagy más fatartalmú anyagból gyantával vagy más szerves kötőanyagokkal agglomerálva (tömörítve) is
ex 4410.11	– Fából - - Forgácslemez (nem bambuszból vagy rattanból)
ex 4410.12	– Fából - - Irányított forgácselrendezésű lemez (OSB) (nem bambuszból vagy rattanból)
ex 4410.19	– Fából - - Egyéb (nem bambuszból vagy rattanból)
Ex 4411	Rostlemez fából vagy más fatartalmú anyagból, gyantával vagy más szerves anyaggal összeragasztva is (nem bambuszból vagy rattanból)
	Rétegelt lemez, furnérozott panel és hasonló réteges faáru
4412.31	– Kizárólag olyan fa furnérlapokból (a bambusz kivételével) előállított más rétegelt lemez, amelyben az egyes furnérlapok vastagsága legfeljebb 6 mm: - - Legalább egy, az árucsoporthoz tartozó alszámos megjegyzés 2. pontjában meghatározott trópusi fa külső réteggel (színoldal)
4412.32	– Kizárólag olyan fa furnérlapokból (a bambusz kivételével) előállított más rétegelt lemez, amelyben az egyes furnérlapok vastagsága legfeljebb 6 mm: - - Más, legalább egy nem tűlevelű fa külső réteggel (színoldal)
4412.39	– Kizárólag olyan fa furnérlapokból (a bambusz kivételével) előállított más rétegelt lemez, amelyben az egyes furnérlapok vastagsága legfeljebb 6 mm: - - Más
ex 4412.94	– Más: - - Enyvezett bútorlap, léc- és lemezbetétes asztaloslemez és bútorlap (nem rattanból)
ex 4412.99	– Más: - - Más: - - - Barecore (összeragasztott fahulladék) (nem rattanból) és - - - Egyéb (nem rattanból)
Ex 4413	Tömörített fa tömb, lap, szalag vagy profil alakban (nem bambuszból vagy rattanból)
ex 4414	Festmény, fénykép, tükör vagy hasonló tárgyak fakerete (nem bambuszból vagy rattanból)
ex 4415	Fából készült láda, doboz, rekesz, dob és hasonló csomagolóanyag; kábeldob fából; rakodólap, keretezett és más szállítólap; rakodólapkeret fából (nem bambuszból vagy rattanból)
ex 4416	Hordó, kád, dézsa és fából készült más kádáripari termék és azok elemei, beleértve a hordódongát is (nem bambuszból vagy rattanból)
ex 4417	Szerszám, szerszámfoglalat, szerszámnyél és -fogantyú, seprű-, vagy kefe- és ecsetnyél és -test fából; csizma- vagy cipőkaptafa és sámfa fából (nem bambuszból vagy rattanból)
ex 4418	Ács- és épületasztalos-ipari termék, beleértve az üreges fapanelt is, összeállított padlópanelek, zsindely (nem bambuszból vagy rattanból)
ex 4419	Asztali és konyhai cikkek fából (nem bambuszból vagy rattanból)
	Intarziás és berakott famunka; ékszeres- vagy evőeszközös ládikó és -doboz és hasonló cikkek fából.
ex 4420.90	– Más - - Fa, rönk vagy szögletesre alakított rönk formájában, egyszerű felületmegmunkálással, vésve, finoman metszve vagy festve, jelentős hozzáadott érték és jelentős alakváltoztatás nélkül (HR ex 4420.90.90.00 Indonéziában) (Az indonéz jog szerint exportja tiltott. Az önkéntes partnerségi megállapodás 3. cikkének (3) bekezdése szerint az e HR-kód alá tartozó termékekre nem adható FLEGT-engedély, és így ezek nem importálhatók az Unióba).
	Egyéb faáru
ex 4421.90	– Más - - Gyufaszálak (nem bambuszból vagy rattanból) és - - Más - - - Fa burkolólapok (nem bambuszból vagy rattanból)
ex 4421.90	– Más - - Más - - - Fa, rönk vagy szögletesre alakított rönk formájában, egyszerű felületmegmunkálással, vésve, finoman metszve vagy festve, jelentős hozzáadott érték és jelentős alakváltoztatás nélkül (HR ex 4421.90.99.00 Indonéziában) (Az indonéz jog szerint exportja tiltott. Az önkéntes partnerségi megállapodás 3. cikkének (3) bekezdése szerint az e HR-kód alá tartozó termékekre nem adható FLEGT-engedély, és így ezek nem importálhatók az Unióba).

47. árucsoport:

HR-KÓD	ÁRUMEGNEVEZÉS
	Papíripari rostanyag fából vagy más cellulóztartalmú anyagból; visszanyert (hulladék és használt) papír vagy karton:
4701	Mechanikai úton előállított facsiszolat
4702	Kémiai úton előállított, oldódó papíripari rostanyag
4703	Kémiai úton előállított, szódás vagy szulfátos papíripari rostanyag, az oldódó papíripari rostanyag kivételével
4704	Kémiai úton előállított szulfitos papíripari rostanyag, az oldódó papíripari rostanyag kivételével
4705	Mechanikai és kémiai pépesítési eljárások kombinációjával előállított papíripari rostanyag

48. árucsoport:

HR-KÓD	ÁRUMEGNEVEZÉS
ex 4802	Nem bevont papír és karton írásra, nyomtatásra vagy más grafikai célra, és nem perforált lyukkártya- és lyukszalagpapír tekercsben vagy téglalap (beleértve a négyzet) alakú ívben, bármilyen méretben, a 4801 vagy a 4803 vtsz. alá tartozó papír kivételével; kézi merítésű papír és karton (nem fától eltérő vagy újrahasznosított anyagból)
ex 4803	Toalett vagy arcápoló selyem alappapír, törölköző vagy szalvéta alappapír, továbbá hasonló háztartási vagy egészségügyi cikk előállítására felhasználható, kreppelt, ráncolt, domborított, perforált, felületileg színezett, díszített vagy nyomtatott alappapír, cellulózvatta és cellulózszálból álló szövedék tekercsben vagy ívben (nem fától eltérő vagy újrahasznosított anyagból)
ex 4804	Nem bevont nátronpapír és -karton tekercsben vagy ívben, a 4802 vagy 4803 vtsz. alá tartozók kivételével (nem fától eltérő vagy újrahasznosított anyagból)
ex 4805	Nem bevont más papír és karton tekercsben vagy ívben az árucsoporthoz tartozó 3. megjegyzésben megengedettnél nem nagyobb mértékben megmunkálva vagy feldolgozva (nem fától eltérő vagy újrahasznosított anyagból)
ex 4806	Növényi pergamen, zsírpapír, pauszpapír (átmásolópapír), és pergamenpapír és más fényezett, átlátszó vagy áttetsző papír tekercsben vagy ívben (nem fától eltérő vagy újrahasznosított anyagból)
ex 4807	Többrétegű papír és karton (ragasztóval összeragasztott papír- vagy kartonlapokból összeállítva) felületi impregnálás vagy bevonás nélkül, belső erősítéssel is, tekercsben vagy ívben (nem fától eltérő vagy újrahasznosított anyagból)
ex 4808	Hullámpapír és -karton (ragasztott sima felületű lapokkal is), kreppelt, redőzött, domborított vagy perforált papír és karton tekercsben vagy ívben, a 4803 vtsz. alá tartozók kivételével (nem fától eltérő vagy újrahasznosított anyagból)
ex 4809	Karbonpapír, önmásolópapír, és más másoló vagy átíró papír, nyomtatott is (beleértve a sokszorosító stencilezéshez vagy az ofszet nyomólemezhez való bevont vagy impregnált papírt is) tekercsben vagy ívben (nem fától eltérő vagy újrahasznosított anyagból)
ex 4810	Papír és karton egyik vagy mindkét oldalán kaolinnal (kínai agyaggal) vagy más szervetlen anyaggal bevonva, kötőanyag felhasználásával is, de más bevonat nélkül, felületileg színezett, díszített vagy nyomtatott is, tekercsben vagy téglalap (beleértve a négyzet) alakú ívben, bármilyen méretben (nem fától eltérő vagy újrahasznosított anyagból)
ex 4811	Papír, karton, cellulózvatta és cellulózszálból álló szövedék bevonva, impregnálva, borítva, felületileg színezve, díszítve vagy nyomtatva, tekercsben vagy téglalap (beleértve a négyzet) alakú ívben, bármilyen méretben a 4803 , 4809 vagy a 4810 vtsz. alá tartozók kivételével (nem fától eltérő vagy újrahasznosított anyagból)
ex 4812	Papíripari rostanyagból készült szűrőtömb, -tábla és -lap (nem fától eltérő vagy újrahasznosított anyagból)
ex 4813	Cigarettapapír, kiszabva vagy könyvecske vagy szivarkahüvely alakban is (nem fától eltérő vagy újrahasznosított anyagból)
ex 4814	Tapéta és hasonló falborító; átlátszó ablakpapír (nem fától eltérő vagy újrahasznosított anyagból)
ex 4816	Karbonpapír, önmásolópapír, és más másoló- vagy átírópapír (a 4809 vtsz. alá tartozók kivételével), a sokszorosító stencil- és az ofszet nyomólemezpapír, dobozba kiszerelve is (nem fától eltérő vagy újrahasznosított anyagból)
ex 4817	Boríték, zárt levelezőlap, postai levelezőlap és más levelezőlap papírból vagy kartonból; levelezőpapír-készletet tartalmazó, papírból vagy kartonból készült doboz, tasak, tárca és mappa (nem fától eltérő vagy újrahasznosított anyagból)
ex 4818	Toalett- (WC-) és hasonló papír, háztartási vagy egészségügyi célra szolgáló cellulózvatta vagy cellulózszálból álló szövedék, legfeljebb 36 cm széles tekercsben vagy méretre vagy alakra vágva; zsebkendő, tisztítókendő, törlő, asztalterítő, szalvéta, csecsemőpelenka, tampon, lepedő és hasonló háztartási, egészségügyi vagy kórházi cikk, ruházati cikk és ruházati tartozék papíripari rostanyagból, papírból, cellulózvattából vagy cellulózszálból álló szövedékből (nem fától eltérő vagy újrahasznosított anyagból)
ex 4821	Mindenféle címke papírból vagy kartonból, nyomtatott is (nem fától eltérő vagy újrahasznosított anyagból)
ex 4822	Orsó, cséve, kopsz és hasonló tartó papíripari rostanyagból, papírból vagy kartonból (perforálva vagy merevítve is) (nem fától eltérő vagy újrahasznosított anyagból)
ex 4823	Más papír, karton, cellulózvatta és cellulózszálból álló szövedék méretre vagy alakra vágva; más termék papíripari rostanyagból, papírból, kartonból, cellulózvattából vagy cellulózszálból álló szövedékből (nem fától eltérő vagy újrahasznosított anyagból)
Megjegyzés: A fától eltérő vagy újrahasznosított anyagból származó papírtermékekhez csatolni kell az Indonéz Ipari Minisztérium hivatalos levelét, amely engedélyezi a fától eltérő vagy újrahasznosított anyagok használatát. Az ilyen termékekre nem adható ki FLEGT-engedély.

94. árucsoport:

HR-KÓD	ÁRUMEGNEVEZÉS
	Ülőbútor (a 9402 vtsz. alá tartozó kivételével), ággyá átalakítható ülőbútor is, és ezek részei
9401.61	– Más favázas ülőbútor: - - Kárpitozott
9401.69	– Más favázas ülőbútor: - - Más
	Más bútor és alkatrészei
9403.30	– Hivatali fabútor
9403.40	– Fa konyhabútor
9403.50	– Fa hálószobabútor
9403.60	– Más fabútor
ex 9403.90	– Alkatrész: - - Más (HR 9403.90.90. Indonéziában)
	Előre gyártott épület
ex 9406.00	– Más előre gyártott épület: - - Fából (HR 9406.0.92. Indonéziában)

97. árucsoport:

HR-KÓD	ÁRUMEGNEVEZÉS
	Eredeti metszet, nyomat és litográfia (kőnyomat).
ex 9702.00	Fa, rönk vagy szögletesre alakított rönk formájában, egyszerű felületmegmunkálással, vésve, finoman metszve vagy festve, jelentős hozzáadott érték és jelentős alakváltoztatás nélkül (HR ex 9702.0.0.00 Indonéziában) (Az indonéz jog szerint exportja tiltott. Az önkéntes partnerségi megállapodás 3. cikkének (3) bekezdése szerint az e HR-kód alá tartozó termékekre nem adható FLEGT-engedély, és így ezek nem importálhatók az Unióba).

IB. MELLÉKLET

AZ INDONÉZ JOG ÉRTELMÉBEN EXPORTTILALOM ALATT ÁLLÓ FAANYAGRA VONATKOZÓ HARMONIZÁLT VÁMTARIFASZÁMOK

44. árucsoport:

HR-KÓD	ÁRUMEGNEVEZÉS
4403	Gömbfa, kérgezetten vagy háncsoltan vagy durván szögletesre alakítva is.
ex 4404	Abroncsfa; hasított karó; cölöp, cövek és pózna kihegyezve, de hosszában nem fűrészelve; durván faragott, de nem esztergályozott, nem hajlított vagy más módon nem megmunkált fa, amely sétabot, esernyőnyél, szerszámnyél vagy hasonlók készítésére alkalmas.
4406	Vasúti vagy villamosvasúti talpfa.
ex 4407	Hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt, 6 mm-nél vastagabb, nem gyalult, nem csiszolt, illetve végillesztéssel össze nem állított fa.
	Intarziás és berakott famunka; ékszeres- vagy evőeszközös ládikó és -doboz és hasonló cikkek fából.
ex 4420.90	– Más - - Fa, rönk vagy szögletesre alakított rönk formájában, egyszerű felületmegmunkálással, vésve, finoman metszve vagy festve, jelentős hozzáadott érték és jelentős alakváltoztatás nélkül (HR ex 4420.90.90.00 Indonéziában).
	Egyéb faáru.
ex 4421.90	– Más - - Más - - - Fa, rönk vagy szögletesre alakított rönk formájában, egyszerű felületmegmunkálással, vésve, finoman metszve vagy festve, jelentős hozzáadott érték és jelentős alakváltoztatás nélkül (HR ex 4421.90.99.00 Indonéziában).
	Eredeti metszet, nyomat és litográfia (kőnyomat).
ex 9702.00	Fa, rönk vagy szögletesre alakított rönk formájában, egyszerű felületmegmunkálással, vésve, finoman metszve vagy festve, jelentős hozzáadott érték és jelentős alakváltoztatás nélkül (HR ex 9702.0.0.00 Indonéziában).

II. MELLÉKLET

A JOGSZERŰSÉG MEGHATÁROZÁSA

BEVEZETÉS

Indonéziában öt jogszerűségi előírás van, amelyek a vonatkozó törvényeken, rendeleteken és eljárásokon alapuló alapelvek, kritériumok, indikátorok és ellenőrző szempontok formájában jutnak kifejezésre. Ezek az előírások a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerben meghatározott további részelőírásokra oszthatók.

Az indonéz jogi keretek tartalmazzák azokat a fenntartható erdőgazdálkodási előírásokat is, amelyek az állami tulajdonban lévő földeken fekvő erdőgazdálkodási területeken tevékenykedő engedélyjogosultakra vonatkoznak. Valamennyi engedélyjogosultnak meg kell felelnie a jogszerűségi előírásokban megfogalmazott jogszerűségi követelményeknek. Legkésőbb az eredeti jogszerűségi tanúsítványuk lejártának időpontjában az állami tulajdonban lévő földeken fekvő erdőgazdálkodási területeken tevékenykedő engedélyjogosultaknak meg kell felelniük a jogszerűségi előírások mellett a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerben meghatározott fenntartható erdőgazdálkodási előírásnak is.

Indonézia kötelezettséget vállalt arra, hogy egy többszereplős folyamat keretében rendszeresen felülvizsgálja és tökéletesíti a jogszerűségi előírásokat.

Az öt jogszerűségi előírás a következő:

—	1. jogszerűségi előírás : az állami tulajdonban lévő földeken fekvő erdőgazdálkodási területeken belüli koncessziókra vonatkozó előírások; természetes erdők, erdőültetvények, ökoszisztéma helyreállítása, erdőgazdálkodási jog (Hak Pengelolaan),

—	2. jogszerűségi előírás : a közösségi erdőültetvényekre és az állami tulajdonban lévő földeken fekvő erdőgazdálkodási területeken belüli közösségi erdőkre vonatkozó előírások,

—	3. jogszerűségi előírás : magántulajdonban lévő erdőkre vonatkozó előírások,

—	4. jogszerűségi előírás : az állami tulajdonban lévő földeken fekvő nem erdei területeken vagy átváltható erdőgazdálkodási területen belüli faanyag-hasznosítási jogokra vonatkozó előírások,

—	5. jogszerűségi előírás : a nyersanyagiparra és az erdészeti alapú továbbfeldolgozó iparra és kereskedőkre vonatkozó előírások.

Az öt jogszerűségi előírás különböző engedélytípusokra vonatkozik az alábbi táblázatban meghatározottak szerint:

Engedély típusa vagy jog	Leírás	Földtulajdon/erőforrás-gazdálkodás vagy -használat	Alkalmazandó jogszerűségi előírás
IUPHHK-HA/HPH	Természetes erdőkből származó faanyag hasznosítására vonatkozó engedély	Állami tulajdon/vállalati gazdálkodás	1
IUPHHK-HTI/HPHTI	Ipari erdőállomány telepítésére és azzal való gazdálkodásra vonatkozó engedély	Állami tulajdon/vállalati gazdálkodás	1
IUPHHK-RE	Az erdei ökoszisztéma helyreállítására vonatkozó engedély	Állami tulajdon/vállalati gazdálkodás	1
Erdőgazdálkodási jog (Perum Perhutani)	Erdőültetvénnyel való gazdálkodásra vonatkozó jog	Állami tulajdon/vállalati gazdálkodás (állami vállalat)	1
IUPHHK-HTR	Közösségi vagy magán-erdőültetvényekre vonatkozó engedély	Állami tulajdon/közösségi vagy magángazdálkodás	2
IUPHHK-HKM	Közösségi erdőgazdálkodási engedély	Állami tulajdon/közösségi gazdálkodás	2
IUPHHK-HD	Faluközösségi erdőgazdálkodási engedély	Állami tulajdon/egyetlen falu általi gazdálkodás	2
IUPHHK-HTHR	Újraerdősített területekről származó faanyag hasznosítására vonatkozó engedély	Állami tulajdon/közösségi vagy magángazdálkodás	2
Magántulajdonban lévő terület	Nincs szükség engedélyre	Magántulajdon/magánhasználat	3
IPK/ILS	Nem erdei területekről vagy átváltható erdőgazdálkodási területről származó faanyag hasznosítására vonatkozó engedély	Állami tulajdon/magánhasználat	4
IUIPHHK	Elsődleges feldolgozással foglalkozó vállalat alapítására és irányítására vonatkozó engedély	Nem alkalmazandó	5
IUI Lanjutan vagy IPKL	Másodlagos feldolgozással foglalkozó vállalat alapítására és irányítására vonatkozó engedély	Nem alkalmazandó	5
TPT-k (TPT, TPT-KB, TPT-KO)	Nyilvántartott faanyaglerakat/feldolgozottfaanyag-lerakat	Nem alkalmazandó	5
IRT	Családi ipari vállalkozás	Nem alkalmazandó	5
ETPIK nem termelő	Nem termelő nyilvántartott exportőrök	Nem alkalmazandó	5

1. JOGSZERŰSÉGI ELŐÍRÁS: AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEKEN BELÜLI KONCESSZIÓKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

Szám	Alapelvek	Kritériumok	Indikátorok	Ellenőrző szempontok	Vonatkozó jogszabályok (1)
1	P1. A terület jogállása és a használati jog.	K1.1. Az erdőgazdálkodási egység (engedményesek) az erdőgazdálkodási területen belül található.	1.1.1. Az engedély jogosultja igazolni tudja, hogy a faanyag-hasznosítási engedély (IUPHHK) érvényes.	Erdészeti koncessziós jogról szóló tanúsítvány.	A PP72/2010. sz. kormányrendelet Az erdészeti miniszter P12/2010. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P30/2014. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P31/2014. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P33/2014. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P76/2014. sz. rendelete
				Az erdészeti fatermékek hasznosítási engedélyére vonatkozó fizetési igazolás.
				Egyéb jogszerű területhasznosítási engedély igazolása (adott esetben)
2.	P2. A kitermelésre vonatkozó rendszer és eljárások követése.	K2.1. Az engedély jogosultja rendelkezik a vágásterületre vonatkozó kitermelési tervvel, amelyet az illetékes közigazgatási hatóságok jóváhagytak.	2.1.1. Az illetékes közigazgatási hatóság jóváhagyta a munkatervet tartalmazó dokumentumokat, vagyis a főtervet, az éves munkatervet és azok mellékleteit.	A (szakértelemmel rendelkező személyzet által készített) átfogó erdőnyilvántartáson alapuló jóváhagyott főterv és annak mellékletei.	Az erdészeti miniszter P62/2008. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P56/2009. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P60/2011. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P33/2014. sz. rendelete
				A (főterv alapján készített) jóváhagyott éves munkaterv.
				Szakértelemmel rendelkező személyzet által készített térképek, amelyek ismertetik a munkatervvel érintett területek elrendezését és határait.
				Az éves munkatervben fakitermelési tilalom alá tartozó zónákat és a terepen való megvalósítást igazoló térkép.
				A kitermelési helyeket (blokkokat vagy parcellákat) a térképen egyértelműen megjelölték, a terepen pedig ellenőrizték.
		K2.2. A munkaterv érvényes.	2.2.1. Az erdészeti engedély jogosultja érvényes munkatervvel rendelkezik, amely megfelel a vonatkozó előírásoknak.	Az erdészeti fatermékek hasznosítására vonatkozó főterv és annak csatolmányai (folyamatban lévő kérelmek elfogadhatók).	Az erdészeti miniszter P62/2008. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P56/2009. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P60/2011. sz. rendelete
				A természetes erdőben lévő rönköknek a kitermelés leendő helyén belüli elhelyezkedése és kitermelhető mennyisége megfelel a munkatervben szereplő adatoknak.
3.	P3. A rönkfa szállításának jogszerűsége és a tulajdonviszonyában bekövetkező változás.	K3.1. Az engedély jogosultja gondoskodik arról, hogy az erdőben lévő rönktelepről az erdészetitermék-nyersanyagipari vállalkozás telephelyére vagy nyilvántartott rönkkereskedőhöz akár köztes rönktelepeken keresztül szállított rönköket fizikailag azonosítsák, és ellássák érvényes okmányokkal.	3.1.1. Minden kitermelt vagy kereskedelmi célból kinyert, nagy átmérőjű rönkről beszámoltak a fakitermelési jelentésben.	Jóváhagyott fakitermelési jelentések.	Az erdészeti miniszter P41/2014. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P42/2014. sz. rendelete
			3.1.2. Az engedéllyel érintett területről elszállított összes faanyagot érvényes fuvarokmánnyal láttak el.	Érvényes fuvarokmányokkal és mellékletekkel látták el az erdőben lévő rönktelepről az erdészetitermék-nyersanyagipari vállalkozás telephelyére vagy nyilvántartott rönkkereskedőhöz akár köztes rönktelepeken keresztül szállított rönköket.	Az erdészeti miniszter P41/2014. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P42/2014. sz. rendelete
			3.1.3. A rönkfákat az erdőhasznosítási engedélyben megjelölt helyen termelték ki.	A rönkökön faanyag-adminisztrációs jelzések/vonalkód (PUHH) szerepel.	Az erdészeti miniszter P41/2014. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P42/2014. sz. rendelete
				Faanyag-adminisztrációs jelzések/vonalkód alkalmazása
			3.1.4. A rönktelepről elszállított valamennyi rönköt ellátták érvényes fuvarokmányokkal.	Érvényes fuvarokmány	Az erdészeti miniszter P41/2014. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P42/2014. sz. rendelete
		K3.2. Az engedély jogosultja kiegyenlítette a faanyag kereskedelmi célú kinyeréséért fizetendő díjakat és illetékeket.	3.2.1. Az engedély jogosultja bemutatja az Újraerdősítési Alapnak fizetendő és/vagy erdészetierőforrás-szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást, amelynek összege megfelel a kitermelt rönkmennyiségnek és a vonatkozó díjszabásnak.	Az Újraerdősítési Alapnak fizetendő és/vagy erdészetierőforrás-szolgáltatási díjra vonatkozó fizetési megbízások.	A PP22/1997. sz. kormányrendelet A PP51/1998. sz. kormányrendelet A PP59/1998. sz. kormányrendelet Az erdészeti miniszter P18/2007. sz. rendelete A kereskedelmi miniszter 22/2012. sz. rendelete
				Az Újraerdősítési Alapnak fizetendő és/vagy erdészetierőforrás-szolgáltatási díj befizetése céljából letétbe helyezett összegről szóló igazolás, valamint a fizetési bizonylat.
				Az Újraerdősítési Alapnak fizetendő és/vagy erdészetierőforrás-szolgáltatási díj befizetett összege megfelel a kitermelt rönkmennyiségnek és a vonatkozó díjszabásnak.
		K3.3. Szigetek közötti szállítás és kereskedelem.	3.3.1. Az engedély jogosultja, aki rönköket szállít, nyilvántartott, szigetek közötti fakereskedő (PKAPT).	PKAPT-dokumentumok.	Az ipari és kereskedelmi miniszter 68/2003. sz. rendelete Az erdészeti miniszter, a közlekedési miniszter és az ipari és kereskedelmi miniszter 22/2003. sz. közös rendelete
			3.3.2. A rönkfák szállításához használt vízi jármű indonéz lobogó alatt közlekedik, és érvényes hajózási engedéllyel rendelkezik.	Nyilvántartásba vételhez kapcsolódó okmányok, amelyeken szerepelnek a hajó azonosító adatai és az érvényes engedély.	Az ipari és kereskedelmi miniszter 68/2003. sz. rendelete Az erdészeti miniszter, a közlekedési miniszter és az ipari és kereskedelmi miniszter 22/2003. sz. közös rendelete
		K.3.4. A jogszerűséget igazoló jelzésnek való megfelelés	3.4.1. A jogszerűséget igazoló jelzés végrehajtása	A jogszerűséget igazoló jelzést megfelelően alkalmazták.	Az erdészeti miniszter P43/2014. sz. rendelete
4.	P4. A fakitermelés környezetvédelmi és szociális vonatkozásainak figyelembevétele	K4.1. Az engedély jogosultja rendelkezik megfelelő, jóváhagyott környezeti hatásvizsgálati dokumentummal, és végrehajtotta az abban foglalt intézkedéseket.	4.1.1. Az engedély jogosultja rendelkezik megfelelő, az illetékes hatóság által jóváhagyott környezeti hatásvizsgálati dokumentummal, amely a teljes munkaterületre vonatkozik.	Megfelelő környezeti hatásvizsgálati dokumentumok.	A PP27/2012. sz. kormányrendelet A környezetvédelmi miniszter 05/2012. sz. rendelete
			4.1.2. Az engedély jogosultja rendelkezik környezetgazdálkodási terv és a környezetvédelmi felügyeleti terv végrehajtásáról szóló jelentésekkel, amelyek ismertetik a környezeti hatások csökkentésére és a társadalmi előnyök biztosítására tett intézkedéseket.	Környezetgazdálkodási terv és a környezetvédelmi felügyeleti terv.	A PP27/2012. sz. kormányrendelet A környezetvédelmi miniszter 05/2012. sz. rendelete
				A környezetgazdálkodási terv végrehajtásának, valamint a jelentős környezeti és társadalmi hatások megfigyelésének igazolása.
5.	P5. A munkaügyi jogszabályok és előírások betartása.	K5.1. A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi követelmények teljesítése.	5.1.1. A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi eljárások rendelkezésre állása és végrehajtása.	A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi eljárások végrehajtása.	A PP50/2012. sz. kormányrendelet A munkaerő- és áttelepülésügyi miniszter 8/2010. sz. rendelete A munkaerő- és áttelepülésügyi miniszter 609/2012. sz. rendelete
				Munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi felszerelések.
				Balesetek nyilvántartása
		K5.2. A munkavállalók jogainak biztosítása.	5.2.1. A munkavállalók egyesülési szabadsága.	A munkavállalók munkavállalói szakszervezet tagjai, vagy a vállalati szabályzatok lehetővé teszik, hogy a munkavállalók szakszervezeti tevékenységeket alakítsanak ki, vagy azokban részt vegyenek.	A 13/2003. sz. törvény A munkaerő- és áttelepülésügyi miniszter 16/2011. sz. rendelete
			5.2.2. Kollektív munkaszerződések megléte.	Kollektív munkaszerződések vagy a munkajogokról szóló vállalati szabályzatok.	A 13/2003. sz. törvény A munkaerő- és áttelepülésügyi miniszter 16/2011. sz. rendelete
			5.2.3. A vállalat nem foglalkoztat gyermekkorú/kiskorú munkavállalókat.	Nincsenek kiskorú munkavállalók.	A 23/2002. sz. törvény A 13/2003. sz. törvény
(1) A főbb jogszabályok, a későbbi módosításokkal együtt.

2. JOGSZERŰSÉGI ELŐÍRÁS: A KÖZÖSSÉGI ERDŐÜLTETVÉNYEKRE ÉS AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEKEN BELÜLI KÖZÖSSÉGI ERDŐKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

Szám	Alapelvek	Kritériumok	Indikátorok	Ellenőrző szempontok	Vonatkozó jogszabályok
1.	P1. A terület jogállása és a használati jog.	K1.1. Az erdőgazdálkodási egység az erdőgazdálkodási területen belül található.	1.1.1. Az engedély jogosultja igazolni tudja, hogy a faanyag-hasznosítási engedély (IUPHHK) érvényes.	Erdészeti koncessziós jogról szóló tanúsítvány.	Az erdészeti miniszter P37/2007. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P49/2008. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P12/2010. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P55/2011. sz. rendelete
				Az erdészeti fatermékek hasznosítási engedélyére vonatkozó fizetési igazolás.
		K1.2. Csoport formájában működő üzleti egységek.	1.2.1. Az üzleti csoport jogszerűen létesült.	Alapító okirat vagy az alapítás igazolása.	Az erdészeti miniszter P43/2014. sz. rendelete
2.	P2. A kitermelésre vonatkozó rendszer és eljárások követése.	K2.1. Az engedély jogosultja rendelkezik a vágásterületre vonatkozó kitermelési tervvel, amelyet az illetékes közigazgatási hatóságok jóváhagytak.	2.1.1. Az illetékes közigazgatási hatóság jóváhagyta az éves munkatervet tartalmazó dokumentumot.	Jóváhagyott, éves munkatervet tartalmazó dokumentum.	Az erdészeti miniszter P62/2008. sz. rendelete
				Az éves munkatervben fakitermelési tilalom alá tartozó zónákat és a terepen való megvalósítást igazoló térkép.
				A kitermelési blokkok helyét egyértelműen megjelölték, azok ellenőrizhetők a terepen.
		K2.2. A munkaterv érvényes.	2.2.1. Az erdészeti engedély jogosultja érvényes munkatervvel rendelkezik, amely megfelel a vonatkozó előírásoknak.	Az erdészeti fatermékek hasznosítására vonatkozó főterv és annak csatolmányai (folyamatban lévő kérelmek elfogadhatók).	Az erdészeti miniszter P62/2008. sz. rendelete
				A rönköknek a fakitermelő teleppé nyilvánítandó területen belüli elhelyezkedése és kitermelhető mennyiségének meg kell felelnie a munkatervben szereplő adatoknak.
		K2.3. Az engedély jogosultja gondoskodik arról, hogy az erdőben lévő rönktelepről az erdészetitermék-nyersanyagipari vállalkozás telephelyére vagy nyilvántartott rönkkereskedőhöz akár köztes rönktelepeken keresztül szállított rönköket fizikailag azonosítsák, és ellássák érvényes okmányokkal.	2.3.1. Minden kitermelt vagy kereskedelmi célból kinyert rönkről beszámolnak a fakitermelési jelentésben.	Jóváhagyott fakitermelési jelentések.	Az erdészeti miniszter P41/2014. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P42/2014. sz. rendelete
			2.3.2. Az engedéllyel érintett területről elszállított összes rönköt jogszerű fuvarokmánnyal láttak el.	Rendelkezésre állnak jogszerű fuvarokmányok és vonatkozó mellékletek a rönktelepről a köztes rönktelepre és a köztes rönktelepről a nyersanyagipari vállalkozás telephelyére és/vagy a nyilvántartott rönkkereskedőhöz való szállításra vonatkozóan.	Az erdészeti miniszter P41/2014. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P42/2014. sz. rendelete
			2.3.3. A rönkfákat az erdőhasznosítási engedélyben megjelölt helyen termelték ki.	A rönkökön faanyag-adminisztrációs jelzések/vonalkód (PUHH) szerepel.	Az erdészeti miniszter P41/2014. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P42/2014. sz. rendelete
				Az engedély jogosultja következetesen alkalmazza a faanyagjelölést.
			2.3.4. Az engedély jogosultja igazolni tudja a rönktelepről elszállított rönköket kísérő fuvarokmányok meglétét.	A rönkök fuvarokmányai, amelyekhez csatolják a rönkjegyzéket.	Az erdészeti miniszter P41/2014. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P42/2014. sz. rendelete
		K2.4. Az engedély jogosultja kiegyenlítette a faanyag kereskedelmi célú kinyeréséért fizetendő díjakat és illetékeket.	2.4.1. Az engedély jogosultja bemutatja az erdészetierőforrás-szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást, amelynek összege megfelel a kitermelt rönkmennyiségnek és a vonatkozó díjszabásnak.	Az erdészetierőforrás-szolgáltatási díjra vonatkozó fizetési megbízás.	Az erdészeti miniszter P18/2007. sz. rendelete A kereskedelmi miniszter 22/2012. sz. rendelete
				Az erdészetierőforrás-szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolás.
				Az erdészetierőforrás-szolgáltatási díj befizetett összege megfelel a kitermelt rönkmennyiségnek és a vonatkozó díjszabásnak.
		K2.5. A jogszerűséget igazoló jelzésnek való megfelelés	2.5.1. A jogszerűséget igazoló jelzés végrehajtása	A jogszerűséget igazoló jelzést megfelelően alkalmazták.	Az erdészeti miniszter P43/2014. sz. rendelete
3.	P3. A fakitermelés környezetvédelmi és szociális vonatkozásainak figyelembevétele.	K3.1. Az engedély jogosultja rendelkezik megfelelő, jóváhagyott környezeti hatásvizsgálati dokumentummal, és végrehajtotta az abban foglalt intézkedéseket.	3.1.1. Az engedély jogosultja az illetékes hatóság által jóváhagyott környezeti hatásvizsgálati dokumentummal rendelkezik, amely a teljes munkaterületre vonatkozik.	Megfelelő környezeti hatásvizsgálati dokumentumok.	A PP27/2012. sz. kormányrendelet A környezetvédelmi miniszter 05/2012. sz. rendelete
			3.1.2. Az engedély jogosultja rendelkezik környezetgazdálkodási és környezetvédelmi felügyelet végrehajtásáról szóló jelentésekkel, amelyek ismertetik a környezeti hatások csökkentésére és a társadalmi előnyök biztosítására tett intézkedéseket.	A vonatkozó környezetgazdálkodási és környezetvédelmi felügyeleti dokumentumok.	A PP27/2012. sz. kormányrendelet A környezetvédelmi miniszter 05/2012. sz. rendelete
				A környezetgazdálkodás végrehajtásának, valamint a jelentős környezeti és társadalmi hatások megfigyelésének igazolása.
4	P4. A munkaügyi jogszabályok és előírások betartása.	K4.1. A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi követelmények teljesítése.	4.1.1. A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi eljárások rendelkezésre állása és végrehajtása.	A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi eljárások végrehajtása.	A PP50/2012. sz. kormányrendelet A munkaerő- és áttelepülésügyi miniszter 8/2010. sz. rendelete A munkaerő- és áttelepülésügyi miniszter 609/2012. sz. rendelete
				Munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi felszerelések.
		K4.2. A munkavállalók jogainak biztosítása.	4.2.1. A vállalat nem foglalkoztat gyermekkorú/kiskorú munkavállalókat.	Nincsenek kiskorú munkavállalók.	A 23/2002. sz. törvény A 13/2003. sz. törvény

3. JOGSZERŰSÉGI ELŐÍRÁS: MAGÁNTULAJDONBAN LÉVŐ ERDŐKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

Szám	Alapelvek	Kritériumok	Indikátorok	Ellenőrző szempontok	Vonatkozó jogszabályok
1.	P1. A faanyag tulajdonjoga igazolható.	K1.1. A fakitermelési területre vonatkozó tulajdonviszony vagy földhasználati jogcím jogszerűsége.	1.1.1. A föld vagy erdő magántulajdonosa igazolni tudja a föld tulajdonjogát vagy használati jogát.	Érvényes földtulajdonlási vagy földbirtoklási dokumentumok (az illetékes hatóságok által elismert, földhasználati jogcímet igazoló okmányok).	A 5/1960. sz. törvény Az erdészeti miniszter P33/2010. sz. rendelete A PP12/1998. sz. kormányrendelet A kereskedelmi miniszter 36/2007. sz. rendelete A kereskedelmi miniszter 37/2007. sz. rendelete A 6/1983. sz. törvény Az erdészeti miniszter P43/2014. sz. rendelete
				Földművelési jog. A vállalkozás alapító okirata. Működési engedély a kereskedelmi tevékenységeket folytató vállalkozások esetében (SIUP). Cégbejegyzés (TDP). Adózói nyilvántartásba vétel (NPWP). Munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi dokumentáció Kollektív munkaszerződések vagy a munkajogokról szóló vállalati szabályzatok.
				A magánerdő területének térképe és terepen kijelölt határai.
			1.1.2. Az (egyén vagy csoport tulajdonában lévő) erdőgazdálkodási egységek a faanyagra vonatkozóan érvényes fuvarokmányokat mutatnak be.	A rönkök fuvarokmányai.	Az erdészeti miniszter P30/2012. sz. rendelete
			1.1.3. Az erdőgazdálkodási egységek igazolják a föld tulajdonjogának vagy bérleti jogának átruházása előtt a területen álló fákkal kapcsolatos díjak megfizetését.	Az Újraerdősítési Alapnak fizetendő és/vagy erdészetierőforrás-szolgáltatási díj, valamint a kivágott fák értékéért az államnak fizetendő ellentételezés megfizetéséről szóló igazolás.	Az erdészeti miniszter P18/2007. sz. rendelete
		K.1.2. A csoport formájában működő üzleti egységek jogszerű bejegyzése megtörtént.	1.2.1. Az üzleti csoportok jogszerűen létesültek.	Alapító okirat vagy az alapítás igazolása.	Az erdészeti miniszter P43/2014. sz. rendelete
		K.1.3. A jogszerűséget igazoló jelzésnek való megfelelés	1.3.1. A jogszerűséget igazoló jelzés végrehajtása	A jogszerűséget igazoló jelzést megfelelően alkalmazták.	Az erdészeti miniszter P43/2014. sz. rendelete
2.	P2. A munkaügyi jogszabályok és előírások betartása a földművelési joggal érintett területek esetében	K2.1. A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi követelmények teljesítése.	2.1.1. A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi eljárások rendelkezésre állása és végrehajtása.	A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi eljárások végrehajtása.	A PP50/2012. sz. kormányrendelet A munkaerő- és áttelepülésügyi miniszter 8/2010. sz. rendelete A munkaerő- és áttelepülésügyi miniszter 609/2012. sz. rendelete
				Munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi felszerelések.
				Balesetek nyilvántartása
		K2.2. A munkavállalók jogainak biztosítása.	2.2.1. A munkavállalók egyesülési szabadsága.	A munkavállalók munkavállalói szakszervezet tagjai, vagy a vállalati szabályzatok lehetővé teszik, hogy a munkavállalók szakszervezeti tevékenységeket alakítsanak ki, vagy azokban részt vegyenek.	A 13/2003. sz. törvény A munkaerő- és áttelepülésügyi miniszter 16/2001. sz. rendelete
			2.2.2. Kollektív munkaszerződések megléte.	Kollektív munkaszerződések vagy a munkajogokról szóló vállalati szabályzatok.	A 13/2003. sz. törvény A munkaerő- és áttelepülésügyi miniszter 16/2011. sz. rendelete
			2.2.3. A vállalat nem foglalkoztat gyermekkorú/kiskorú munkavállalókat.	Nincsenek kiskorú munkavállalók.	A 23/2002. sz. törvény A 13/2003. sz. törvény
3	P3. A fakitermelés környezetvédelmi és szociális vonatkozásainak figyelembevétele	K3.1. A földművelési jog jogosultja vagy a magán-erdőtulajdonos rendelkezik megfelelő, jóváhagyott környezeti hatásvizsgálati dokumentummal, és végrehajtotta az abban foglalt intézkedéseket. (ha ezt szabályozás előírja)	3.1.1. A földművelési jog jogosultja vagy a magán-erdőtulajdonos rendelkezik megfelelő, az illetékes hatóság által jóváhagyott környezeti hatásvizsgálati dokumentummal, amely a teljes munkaterületre vonatkozik.	Megfelelő környezeti hatásvizsgálati dokumentumok.	A PP27/2012. sz. kormányrendelet A környezetvédelmi miniszter 05/2012. sz. rendelete
			3.1.2. A földművelési jog jogosultja rendelkezik környezetgazdálkodási tervvel és a környezetvédelmi felügyeleti terv végrehajtási jelentéseivel.	Környezetgazdálkodási terv és a környezetvédelmi felügyeleti terv.	A PP27/2012. sz. kormányrendelet A környezetvédelmi miniszter 05/2012. sz. rendelete
				A környezetgazdálkodási terv végrehajtásának, valamint felügyeletének igazolása.

4. JOGSZERŰSÉGI ELŐÍRÁS: NEM ERDEI TERÜLETEKEN BELÜLI VAGY ÁTVÁLTHATÓ ERDŐGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEKRŐL SZÁRMAZÓ FAANYAG-HASZNOSÍTÁSI JOGOKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

Szám	Alapelvek	Kritériumok	Indikátorok	Ellenőrző szempontok	Vonatkozó jogszabályok
1.	P1. A terület jogállása és a használati jog.	K1.1. Nem erdei területeken belüli fakitermelési engedély az erdő jogállásának módosítása nélkül.	1.1.1. Az egyéb jogszerű engedély (ILS) vagy földhasználat-változási engedély (IPK) birtokában a bérelt területen folytatott kitermelési művelet. Megjegyzések: Ez vonatkozik a korábban újraerdősített erdőültetvény (HTHR) kategóriába sorolt területekre is.	ILS-/IPK-engedélyek a bérelt területen folytatott kitermelési műveletekre vonatkozóan (beleértve a nem erdészeti üzleti vállalkozások vonatkozó környezeti hatásvizsgálati dokumentumait is).	A PP27/2012. sz. kormányrendelet Az erdészeti miniszter P18/2011. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P59/2011. sz. rendelete A környezetvédelmi miniszter 05/2012. sz. rendelete
				A bérelt területre vonatkozó ILS-/IPK-engedélyhez csatolt térképek és a megfelelés igazolása a terepen.
		K1.2. Nem erdei területeken belüli fakitermelési engedély, amely az erdő jogállásának megváltozását eredményezi.	1.2.1. A földhasználat-változási engedély (IPK) alapján végzett fakitermelés. Megjegyzések: Ez vonatkozik a korábban újraerdősített erdőültetvény (HTHR) kategóriába sorolt területekre is.	Tevékenységi engedély és az engedélyhez csatolt térképek (beleértve a nem erdészeti üzleti vállalkozások vonatkozó környezeti hatásvizsgálati dokumentumait is).	A PP27/2012. sz. kormányrendelet Az erdészeti miniszter P33/2010. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P14/2011. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P59/2011. sz. rendelete A környezetvédelmi miniszter 05/2012. sz. rendelete
				IPK a megváltozott használatú földterületeken.
				Az IPK-hoz csatolt térképek.
				Az erdő jogállásának megváltoztatására jogosító dokumentumok (ez a követelmény az IPK-engedélyek jogosultjaira és a működési engedélyek jogosultjaira is vonatkozik).
			1.2.2. Földhasználat-változási engedély (IPK) áttelepüléshez és letelepedéshez	IPK a megváltozott használatú földterületeken.	Az erdészeti miniszter P14/2011. sz. rendelete
				Az IPK-hoz csatolt térképek.
		K1.3. Nem erdei területeken belüli fakitermelési engedély	1.3.1. Nem erdei területeken belüli földhasználat-változási engedély (IPK) alapján végzett fakitermelés.	Az IPK tervezési okmánya	A PP27/2012. sz. kormányrendelet Az erdészeti miniszter P14/2011. sz. rendelete A környezetvédelmi miniszter 05/2012. sz. rendelete
				Tevékenységi engedély és az engedélyhez csatolt térképek (beleértve a nem erdészeti üzleti vállalkozások vonatkozó környezeti hatásvizsgálati dokumentumait is).
				IPK a megváltozott használatú földterületeken.
				Az IPK-hoz csatolt térképek.
			1.3.2. Földhasználat-változási engedély (IPK) áttelepüléshez és letelepedéshez	IPK a megváltozott használatú földterületeken.	Az erdészeti miniszter P14/2011. sz. rendelete
				Az IPK-hoz csatolt térképek.
2.	P2. A fakitermelésre és a rönkszállításra vonatkozó jogszabályok és eljárások betartása.	K2.1. Az IPK-/ILS-terv és annak végrehajtása megfelel a földhasználati terveknek.	2.1.1. Jóváhagyott munkaterv az IPK-val/ILS-sel érintett területekre vonatkozóan.	IPK-/ILS-munkatervet tartalmazó dokumentumok.	Az erdészeti miniszter P62/2008. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P53/2009. sz. rendelete
			2.1.2. Az engedély jogosultja igazolni tudja, hogy a szállított rönkök olyan területről származnak, amelyek érvényes földhasználat-változási engedély vagy egyéb használati engedélyek (IPK/ILS) hatálya alá tartoznak.	Erdő-nyilvántartási dokumentumok.	Az erdészeti miniszter P62/2008. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P41/2014. sz. rendelete
				Fakitermelési jelentések (LHP).
		K2.2. Az állami díjak és illetékek megfizetése és a faanyagszállításra vonatkozó követelmények teljesítése.	2.2.1. A díjak megfizetésének igazolása.	Az erdészetierőforrás-szolgáltatási díjra vonatkozó fizetési megbízás.	Az erdészeti miniszter P18/2007. sz. rendelete
				Az erdészetierőforrás-szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolás.
				Az erdészetierőforrás-szolgáltatási díj befizetett összege megfelel a kitermelt rönkmennyiségnek és a vonatkozó díjszabásnak.
			2.2.2. Az engedély jogosultja a faanyagra vonatkozóan érvényes fuvarokmányokkal rendelkezik.	Rönkszállítási számla (FAKB) és rönkjegyzék kis átmérőjű rönkök esetében.	Az erdészeti miniszter P41/2014. sz. rendelete
				Rönkök jogszerűségét igazoló okmány (SKSKB) és rönkjegyzék nagy átmérőjű rönkök esetében.
		K2.3. A jogszerűséget igazoló jelzésnek való megfelelés	2.3.1. A jogszerűséget igazoló jelzés végrehajtása	A jogszerűséget igazoló jelzést megfelelően alkalmazták.	Az erdészeti miniszter P43/2014. sz. rendelete
3.	P3. A munkaügyi jogszabályok és előírások betartása.	K3.1. A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi követelmények teljesítése.	3.1.1. A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi eljárások rendelkezésre állása és végrehajtása.	Munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi eljárások	A PP50/2012. sz. kormányrendelet A munkaerő- és áttelepülésügyi miniszter 8/2010. sz. rendelete A munkaerő- és áttelepülésügyi miniszter 609/2012. sz. rendelete
				Munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi felszerelések.
				Balesetek nyilvántartása
		K3.2. A munkavállalók jogainak biztosítása.	3.2.1. A vállalat nem foglalkoztat gyermekkorú/kiskorú munkavállalókat.	Nincsenek kiskorú munkavállalók.	A 23/2002. sz. törvény A 13/2003. sz. törvény

5. JOGSZERŰSÉGI ELŐÍRÁS: A NYERSANYAGIPARRA ÉS AZ ERDÉSZETI ALAPÚ TOVÁBBFELDOLGOZÓ IPARI VÁLLALKOZÁSOKRA ÉS KERESKEDŐKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

Szám	Alapelvek	Kritériumok	Indikátorok	Ellenőrző szempontok	Vonatkozó jogszabályok
1.	P1. Az üzleti egységek támogatják a faanyagok jogszerű kereskedelmének megvalósítását.	K1.1. Az erdészeti fatermékeket feldolgozó ipar alábbi formában működő vállalkozásai rendelkeznek érvényes engedélyekkel: a) feldolgozóipari vállalkozások és/vagy b) a feldolgozott termékek exportőrei.	1.1.1. A feldolgozóipari egységek rendelkeznek érvényes engedéllyel.	A vállalkozás alapító okirata és annak legutóbbi módosításai (a cég létesítő okirata).	A 6/1983. sz. törvény A 3/2014. sz. törvény A PP74/2011. sz. kormányrendelet A PP27/2012. sz. kormányrendelet A jogi és emberi jogi miniszter M.01-HT.10/2006. sz. rendelete A kereskedelmi miniszter 36/2007. sz. rendelete A kereskedelmi miniszter 37/2007. sz. rendelete Az ipari miniszter 41/2008. sz. rendelete A belügyminiszter 27/2009. sz. rendelete A kereskedelmi miniszter 39/2011. sz. rendelete A környezetvédelmi miniszter 05/2012. sz. rendelete A kereskedelmi miniszter 77/2013. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P9/2014. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P55/2014. sz. rendelete
				Kereskedelmi tevékenység folytatására jogosító engedély (működési engedély/SIUP) vagy kereskedelmi engedély, amely lehet iparűzési engedély (IUI) vagy ipari bejegyzési tanúsítvány (TDI).
				Környezetterhelési/bolygatási engedély (a vállalkozás számára a tevékenységei által érintett környezet befolyásolására vonatkozóan kiállított engedély).
				Cégbejegyzési igazolás (TDP).
				Adóazonosító szám (NPWP).
				A megfelelő környezeti hatásvizsgálati dokumentumok rendelkezésre állása.
				Iparűzési engedély (IUI), állandó működési engedély (IUT) vagy ipari bejegyzési tanúsítvány (TDI) rendelkezésre állása.
				A nyersanyagiparra vonatkozó nyersanyag-készletezési terv (RPBBI) rendelkezésre állása.
			1.1.2. A feldolgozott fatermékek exportőrei érvényes engedéllyel rendelkeznek a fatermékek előállítójaként és exportőreként is.	Az exportőrök erdészetitermék-exportőrnek (ETPIK) minősülnek.	A kereskedelmi miniszter 97/2014. sz. rendelete
		K1.2. A családi ipari vállalkozás indonéz jogalany.	1.2.1. A családi ipari vállalkozás tulajdonosa igazolja hivatalos jogállását.	Személyi igazolvány	Az erdészeti miniszter P43/2014. sz. rendelete
		K1.3. A faalapú feldolgozott erdészetitermék-importőrök rendelkeznek érvényes engedéllyel és kellő gondossággal járnak el.	1.3.1. A faalapú erdészetitermék-importőrök rendelkeznek érvényes engedéllyel.	Az importőrök nyilvántartott importőr jogállással rendelkeznek.	A kereskedelmi miniszter 78/2014. sz. rendelete
			1.3.2. Az importőrök kellő gondosságon alapuló rendszerrel rendelkeznek.	Az importőrök rendelkeznek a kellő gondosságra vonatkozó iránymutatásokkal/eljárásokkal, és igazolni tudják annak végrehajtását.	Az erdészeti miniszter P43/2014. sz. rendelete
		K1.4. A nyilvántartott lerakatok vagy nyilvántartott nem termelő exportőrök rendelkeznek érvényes engedélyekkel.	1.4.1. A nyilvántartott lerakatok rendelkeznek érvényes engedéllyel.	Engedélyező dokumentum a tartományi vagy körzeti erdészeti hivatal vezetőjétől.	Az erdészeti miniszter P30/2012. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P41/2014. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P42/2014. sz. rendelete
			1.4.2. A nem termelő nyilvántartott exportőrök rendelkeznek érvényes engedélyekkel.	A vállalkozás alapító okirata és annak legutóbbi módosításai (a cég létesítő okirata).	A 6/1983. sz. törvény A PP74/2011. sz. kormányrendelet A jogi és emberi jogi miniszter M.01-HT.10/2006. sz. rendelete A kereskedelmi miniszter 36/2007. sz. rendelete A kereskedelmi miniszter 37/2007. sz. rendelete A kereskedelmi miniszter 39/2011. sz. rendelete A kereskedelmi miniszter 77/2013. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P43/2014. sz. rendelete A kereskedelmi miniszter 97/2014. sz. rendelete
				Működési engedély a kereskedelmi tevékenységeket folytató vállalkozások esetében (üzleti engedély/SIUP) vagy kereskedelmi engedély
				Cégbejegyzési igazolás (TDP).
				Adóazonosító szám (NPWP).
				A kereskedők nem termelő erdészetitermék-exportőri (ETPIK Non Produsen) bejegyzése.
				Szállítási megállapodás vagy szerződés olyan, ETPIK-tanúsítvánnyal nem rendelkező kisvállalkozással, amely rendelkezik jogszerűségi tanúsítvánnyal (S-LK) vagy szállítói megfelelőségi nyilatkozattal (DKP).
			1.4.3. Az üzleti egységek rendelkeznek a megfelelő környezeti hatásvizsgálati dokumentumokkal.	Megfelelő környezeti hatásvizsgálati dokumentumok.	A PP27/2012. sz. kormányrendelet A környezetvédelmi miniszter 13/2010. sz. rendelete A környezetvédelmi miniszter 05/2012. sz. rendelete
		K1.5. A következő formában működő üzleti egységek: csoportok (kkv-k vagy kézművesek/családi ipari vállalkozások vagy lerakatok) vagy szövetkezetek (kézművesek/családi ipari vállalkozások) bejegyzése jogszerűen megtörtént, vagy igazolni tudják megalapításukat. Megjegyzés: Nem alkalmazható nem termelő nyilvántartott exportőrökre.	1.5.1. A csoport vagy szövetkezet formájában működő üzleti egységek jogszerű bejegyzése megtörtént.	Alapító okirat vagy az alapítás igazolása.	Az erdészeti miniszter P43/2014. sz. rendelete
				Adózói nyilvántartásba vétel (NPWP) a szövetkezetek esetében	Az erdészeti miniszter P43/2014. sz. rendelete
			1.5.2. A szövetkezetek szervezeti felépítése	Szövetkezeti döntés a szervezeti felépítésről	Az erdészeti miniszter P43/2014. sz. rendelete
			1.5.3. A szövetkezetek típusa	Okirat a szövetkezeti üzleti tervről vagy a szövetkezet típusáról	Az erdészeti miniszter P43/2014. sz. rendelete
			1.5.4. Az egyes szövetkezeti tagok személyazonosságának hivatalos igazolása	Személyi igazolvány	Az erdészeti miniszter P43/2014. sz. rendelete
2.	P2. Az üzleti egységek faanyag-nyomonkövetési rendszert alkalmaznak, amely biztosítja a faanyag eredetének visszakövethetőségét.	K2.1. A faanyag visszakövetésére szolgáló rendszer megléte és alkalmazása.	2.1.1. Az üzleti egységek igazolni tudják, hogy a hozzájuk beérkező faanyag jogszerű forrásból származik.	Adásvételi okiratok és/vagy anyagszállítási szerződés és/vagy a vásárlás igazolása	Az erdészeti miniszter P30/2012. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P9/2014. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P41/2014. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P42/2014. sz. rendelete A kereskedelmi miniszter P78/2014. sz. rendelete
				A faanyag továbbításáról szóló, jóváhagyott jelentés és/vagy a továbbítás igazolása és/vagy a faanyag vizsgálatáról készült hivatalos jelentés; az erdészeti termékek jogszerűségét tanúsító nyilatkozat.
				Az importált faanyag rendelkezik szállítói megfelelőségi nyilatkozattal vagy jogszerűségi tanúsítvánnyal (S-LK). Megjegyzés: Csak kézműves/családi ipari vállalkozás esetében kell alkalmazni.
				A faanyag fuvarokmányai
				A lebontott épületekből/építményekből származó használt faanyagra, kiásott faanyagra és eltemetett faanyagra vonatkozó fuvarokmányok (Nota) a helyi hatóság tisztviselőjétől származó, megfelelő hivatalos jelentéssel együtt.
				Ipari hulladékfára vonatkozó fuvarokmányok Nota formájában.
				A rönkfa-, faanyag-, fatermékállomány változásaira vonatkozó dokumentumok/jelentések
				Jogszerűségi tanúsítvány (S-PHPL/S-LK) vagy szállítói megfelelőségi nyilatkozat (DKP)
				A nyersanyagipar esetében nyersanyag-készletezési terv (RPBBI) igazoló dokumentumai
			2.1.2. Az importőrök érvényes dokumentumokkal rendelkeznek annak igazolására, hogy az importált faanyag jogszerű forrásból származik. Megjegyzés: Nem alkalmazható kézművesek/családi ipari vállalkozások esetében.	Behozatali bejelentés (PIB)	A 43/1978. sz. elnöki rendelet A kereskedelmi miniszter 78/2014. sz. rendelete
				Csomagjegyzék.
				Számla.
				B/L (hajóraklevél).
				Behozatali nyilatkozat és behozatali ajánlás
				A behozatali vám befizetéséről szóló igazolás.
				Egyéb lényeges dokumentumok (ideértve a CITES-engedélyeket) azon fatípusokra vonatkozóan, amelyek kereskedelme korlátozott.
				Az importált faanyag felhasználásáról szóló igazolás.
			2.1.3. Az üzleti egységek faanyag-nyomonkövetési rendszert alkalmaznak, és a megengedett termelési szinteken belül működnek Megjegyzés: Nem alkalmazható lerakatokra és nem termelőtől származó nyilvántartott faanyagra	A nyersanyagok használatára és a termelési kibocsátásra vonatkozó ellenőrző lajstromok. Megjegyzés: Nem alkalmazható kézművesek/családi ipari vállalkozások esetében.	Az ipari miniszter 41/2008. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P30/2012. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P41/2014. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P42/2014. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P55/2014. sz. rendelete
				Az egység termelése nem haladja meg a megengedett termelési kapacitást.
				Az egység termelése nem haladja meg a megengedett termelési kapacitást. Megjegyzés: Nem alkalmazható kézművesek/családi ipari vállalkozások esetében.
				Az előállított termékek elkülönítése/szétválogatása a lefoglalt faanyagtól
			2.1.4. A másik féllel (másik ipari vállalkozással vagy kézművesekkel/családi ipari vállalkozásokkal) együtt megvalósított termelési folyamat gondoskodik a faanyag nyomon követéséről. Megjegyzés: Nem alkalmazható kézművesek/családi ipari vállalkozások esetében, valamint lerakatokra és nem termelőtől származó nyilvántartott faanyagra.	Jogszerűségi tanúsítvány (S-LK) vagy szállítói megfelelőségi nyilatkozat (DKP)	Az erdészeti miniszter P48/2006. sz. rendelete A kereskedelmi miniszter 36/2007. sz. rendelete Az ipari miniszter 41/2008. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P43/2014. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P55/2014. sz. rendelete
				A másik féllel a termékfeldolgozásról kötött szolgáltatási szerződés
				A nyersanyag jogszerűségét tanúsító nyilatkozat
				Az előállított termékek elkülönítése/szétválogatása.
				Dokumentáció a nyersanyagokról, termelési folyamatokról valamint adott esetben a kivitelről, amennyiben a kivitelt együttműködési megállapodás útján egy másik vállalaton keresztül bonyolítják le.
		K2.2. Feldolgozott fatermékek átruházása az szállítókról a nem termelő nyilvántartott exportőrökre	2.2.1. Az üzleti egységek igazolni tudják, hogy a beszerzett termékek jogszerű forrásból származnak.	A termékeket olyan, nyilvántartásba vett, ETPIK-tanúsítvánnyal nem rendelkező üzleti partnertől szerzik be, amely rendelkezik jogszerűségét igazoló tanúsítvánnyal (S-LK) vagy szállítói megfelelőségi nyilatkozattal (DKP).	Az erdészeti miniszter P43/2014. sz. rendelete
				Fuvarokmány
				A termékállomány változásaira vonatkozó dokumentumok/jelentések
3.	P3. A faanyag kereskedelmének vagy tulajdonjoga átruházásának jogszerűsége.	K3.1. A belföldi piacra szánt fatermék kereskedelme vagy átruházása megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Megjegyzés: Nem alkalmazható nem termelő nyilvántartott exportőrökre.	3.1.1. A belföldi piacra szánt fatermék kereskedelme vagy átruházása fuvarokmánnyal történik.	Fuvarokmány	Az erdészeti miniszter 22/2003. sz.., a közlekedési miniszter KM3/2003. sz. és az ipari és kereskedelmi miniszter 33/2003. sz. közös rendelete Az erdészeti miniszter P30/2012. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P41/2014. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P42/2014. sz. rendelete
		K3.2. Az exportra szánt, feldolgozott faanyag szállítása megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Megjegyzés: Nem alkalmazható kézművesek/családi ipari vállalkozások és lerakatok esetében.	3.2.1. Exportra szánt, feldolgozott faanyag szállítása kiviteli bejelentő (PEB) dokumentumokkal.	Exportra szánt termék	A 17/2006. sz. törvény (vámügy) A 43/1978. sz. elnöki rendelet Az erdészeti miniszter 447/2003. sz. rendelete A pénzügyminiszter 223/2008. sz. rendelete A vámügyi főigazgatóság P-40/2008. sz. rendelete A vámügyi főigazgatóság P-06/2009. sz. rendelete A kereskedelmi miniszter P50/2013. sz. rendelete A kereskedelmi miniszter P97/2014. sz. rendelete
				PEB
				Csomagjegyzék.
				Számla.
				B/L (hajóraklevél).
				Kiviteli engedélyek (jogszerűséget igazoló dokumentumok).
				A kötelező műszaki ellenőrzés alá tartozó termékek műszaki ellenőrzésének eredményei (a vámtisztviselő jelentése).
				Adott esetben a kiviteli vám befizetéséről szóló igazolás.
				Egyéb lényeges dokumentumok (ideértve a CITES-engedélyeket) azon fatípusokra vonatkozóan, amelyek kereskedelme korlátozott.
		K.3.3. A jogszerűséget igazoló jelzésnek való megfelelés	3.3.1. A jogszerűséget igazoló jelzés végrehajtása	A jogszerűséget igazoló jelzést megfelelően alkalmazták.	Az erdészeti miniszter P43/2014. sz. rendelete
4.	P4. A munkaügyi előírások betartása a feldolgozóipar terén.	K.4.1. A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi követelmények teljesítése.	4.1.1. A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi eljárások rendelkezésre állása és végrehajtása.	Munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi eljárások vagy Kézműves/családi ipari vállalkozás esetében elsősegély- és biztonsági felszerelés	A PP50/2012. sz. kormányrendelet A munkaerő- és áttelepülésügyi miniszter 8/2010. sz. rendelete A munkaerő- és áttelepülésügyi miniszter 609/2012. sz. rendelete
				A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi eljárások végrehajtása.
				Balesetek nyilvántartása Megjegyzés: Nem alkalmazható kézművesek/családi ipari vállalkozások esetében.
		K.4.2. A munkavállalók jogainak biztosítása. Megjegyzés: Nem alkalmazható kézművesek/családi ipari vállalkozások esetében.	4.2.1. A munkavállalók egyesülési szabadsága.	Szakszervezet vagy vállalati szabályzat, amely lehetővé teszi, hogy a munkavállalók/alkalmazottak szakszervezetet hozzanak létre, vagy szakszervezeti tevékenységekben vegyenek részt.	A munkaerő- és áttelepülésügyi miniszter 16/2001. sz. rendelete
			4.2.2. Kollektív munkaszerződések vagy a munkajogokról szóló vállalati szabályzatok megléte.	Kollektív munkaszerződések vagy a munkajogokról szóló vállalati szabályzatok rendelkezésre állása.	A 13/2003. sz. törvény A munkaerő- és áttelepülésügyi miniszter 16/2011. sz. rendelete
			4.2.3. A vállalat nem foglalkoztat gyermekkorú/kiskorú munkavállalókat.	Nincsenek kiskorú munkavállalók.	A 23/2002. sz. törvény A 13/2003. sz. törvény

▼B

III. MELLÉKLET

A FLEGT-ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ INDONÉZ FATERMÉKEK UNIÓN BELÜLI SZABAD FORGALOMBA BOCSÁTÁSÁT SZABÁLYOZÓ FELTÉTELEK

1. AZ ENGEDÉLY BENYÚJTÁSA

1.1. Az engedélyt azon tagállam illetékes hatóságához kell benyújtani, amelyben az engedély hatálya alá tartozó szállítmány szabad forgalomba bocsátására vonatkozó nyilatkozatot tesznek. Ez történhet elektronikus formában vagy más, hasonlóan gyors eljárás útján.

1.2. Az engedély akkor fogadható el, ha megfelel a IV. mellékletben felsorolt valamennyi követelménynek, és ha az e melléklet 3., 4. és 5. pontjának megfelelően nincs szükség további igazolásra.

1.3. Az engedélyt a hatálya alá tartozó szállítmány érkezése előtt is be lehet nyújtani.

2. AZ ENGEDÉLY ELFOGADÁSA

2.1. Érvénytelen az az engedély, amely nem felel meg a IV. mellékletben szereplő követelményeknek és előírásoknak.

2.2. Az engedélyben foglalt adatok törlése vagy módosítása csak akkor fogadható el, ha az engedélyező hatóság jóváhagyja ezeket a törléseket vagy módosításokat.

2.3. Az engedély érvénytelennek tekintendő, ha azt az engedélyben feltüntetett érvényességi idő után nyújtják be az illetékes hatósághoz. Az engedély érvényességi idejének meghosszabbítása csak akkor fogadható el, ha az engedélyező hatóság jóváhagyja ezt a hosszabbítást.

2.4. Az engedély másodpéldánya vagy cserepéldánya csak akkor fogadható el, ha azt az engedélyező hatóság bocsátotta ki és hagyta jóvá.

2.5. Amennyiben az engedéllyel vagy a szállítmánnyal kapcsolatosan további információkra van szükség e mellékletnek megfelelően, az engedély csak a kért információk közlése után fogadható el.

2.6. Amennyiben a szabadon forgalomba bocsátásra szánt szállítmány fatermékeinek térfogata vagy súlya nem tér el 10 %-nál nagyobb mértékben a vonatkozó engedélyben feltüntetett térfogattól vagy súlytól, a szállítmányt az engedélyben megadott térfogatra vagy súlyra vonatkozó információknak megfelelőnek kell tekinteni.

2.7. Az illetékes hatóságok az alkalmazandó jogszabályoknak és eljárásoknak megfelelően az engedély elfogadása esetén azonnal értesítik a vámhatóságokat.

3. AZ ENGEDÉLY ÉRVÉNYESSÉGÉNEK ÉS VALÓDISÁGÁNAK IGAZOLÁSA

3.1. Amennyiben kétség merülne fel az engedély, a másodpéldány vagy a cserepéldány érvényességét vagy valódiságát érintően, az illetékes hatóság további tájékoztatást kérhet az engedélyinformációs egységtől.

3.2. Az engedélyinformációs egység kérheti az illetékes hatóságtól a kérdéses engedély példányának elküldését.

3.3. Ha az engedélyező hatóság szükségesnek ítéli, visszavonja az engedélyt és javított példányt ad ki, amelyet a „Másodpéldány” pecséttel hitelesít, és továbbítja azt az illetékes hatósághoz.

3.4. Ha az illetékes hatóság az e melléklet 3.1. pontja szerinti kiegészítő tájékoztatás iránti megkereséstől számított 21 naptári napon belül nem kap választ az engedélyinformációs egységtől, akkor nem fogadja el az engedélyt, és az alkalmazandó jogszabályok és eljárások szerint jár el.

3.5. Az engedély érvényességének megerősítése esetén az engedélyinformációs egység haladéktalanul, lehetőség szerint elektronikus úton értesíti az illetékes hatóságot. A visszaküldött példányokon fel kell tüntetni egy „Érvényesítve …-án/én” szövegű hitelesítő pecsétet.

3.6. Ha a kiegészítő tájékoztatásnyújtás és a további vizsgálódás nyomán azt állapítják meg, hogy az engedély nem érvényes vagy nem valódi, akkor az illetékes hatóság nem fogadja el az engedélyt, és az alkalmazandó jogszabályok és eljárások szerint jár el.

4. AZ ENGEDÉLY ÉS A SZÁLLÍTMÁNY KÖZÖTTI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

4.1. Ha a szállítmányra vonatkozó további ellenőrzés szükséges azt megelőzően, hogy az illetékes hatóságok eldönthetnék, hogy az engedély elfogadható-e, ellenőrzést lehet végezni annak megállapítása érdekében, hogy a kérdéses szállítmány megfelel-e az engedélyben foglalt információknak, illetve az adott engedélyre vonatkozó, az engedélyező hatóság által nyilvántartott adatoknak.

4.2. Amennyiben kétség merülne fel a szállítmány engedélynek való megfelelésével kapcsolatban, az érintett illetékes hatóság további magyarázatot kérhet az engedélyinformációs egységtől.

4.3. Az engedélyinformációs egység kérheti az illetékes hatóságtól a kérdéses engedély vagy cserepéldány egy példányának elküldését.

4.4. Ha az engedélyező hatóság szükségesnek ítéli, visszavonja az engedélyt és javított példányt ad ki, amelyet a „Másodpéldány” pecséttel hitelesít, és továbbítja azt az illetékes hatósághoz.

4.5. Ha az illetékes hatóság az e megállapodás 4.2. cikkében foglaltak szerint a további magyarázatra vonatkozó megkeresés napjától számított 21 naptári napon belül nem kap választ, akkor nem fogadja el az engedélyt, és az alkalmazandó jogszabályok és eljárások szerint jár el.

4.6. Ha a kiegészítő tájékoztatásnyújtás és a további vizsgálódás nyomán azt állapítják meg, hogy a kérdéses szállítmány nem felel meg az engedélynek, illetve az adott engedélyre vonatkozó, az engedélyező hatóság által nyilvántartott adatoknak, akkor az illetékes hatóság nem fogadja el az engedélyt, és az alkalmazandó jogszabályok és eljárások szerint jár el.

5. EGYÉB KÉRDÉSEK

5.1. Az érintett tagállam vonatkozó jogszabályai és eljárásai eltérő rendelkezéseinek hiányában az igazolás költségét az importőrnek kell fizetnie.

5.2. Ha az engedélyek igazolása során huzamosabb ideig fennálló ellentétek vagy nehézségek merülnek fel, akkor az ügy a vegyes bizottság elé utalható.

6. UNIÓS VÁMÁRU-NYILATKOZAT

6.1. A szabad forgalomba bocsátásra bejelentett fatermékekre vonatkozó engedély számát azon egységes vámokmány 44. mezőjében kell feltüntetni, amelyben vámáru-nyilatkozatot tesznek.

6.2. Amennyiben a vámáru-nyilatkozatot adatfeldolgozási módszer segítségével állították elő, a hivatkozást a megfelelő mezőben kell feltüntetni.

7. SZABAD FORGALOMBA BOCSÁTÁS

7.1. A fatermékszállítmányok csak akkor bocsáthatók szabad forgalomba, amikor a 2.7. pontban ismertetett eljárás megfelelően lezárult.

IV. MELLÉKLET

A FLEGT-ENGEDÉLYEK KIADÁSÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK ÉS MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK

1. A FLEGT-ENGEDÉLYEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.1. A FLEGT-engedélyeket papír alapon vagy elektronikus módon állítják ki.

1.2. Mind a papíralapú, mind pedig az elektronikus engedélyeknek tartalmazniuk kell az 1. függelékben meghatározott információkat, a 2. függelékben meghatározott útmutató megjegyzésekkel összhangban.

1.3. A FLEGT-engedélyeket úgy kell számozni, hogy a felek különbséget tudjanak tenni az uniós piacokra szánt szállítmányokra vonatkozó FLEGT-engedélyek és az Unión kívüli piacokra szánt szállítmányokra vonatkozó, jogszerűséget igazoló dokumentumok között.

1.4. A FLEGT-engedély tényleges kiadása napjától fogva érvényes.

1.5. A FLEGT-engedély négy hónapig érvényes. Az engedélyben meg kell jelölni annak lejárati idejét.

1.6. A FLEGT-engedély a lejártát követően érvénytelennek minősül. Vis maior esetén vagy az engedély jogosultja befolyásán kívüli okok miatt indokolt egyéb esetben az engedélyező hatóság két hónappal meghosszabbíthatja az engedély érvényességét. Az engedélyező hatóság a meghosszabbításkor megadja és jóváhagyja az új lejárati dátumot.

1.7. A FLEGT-engedély érvénytelennek minősül, és azt vissza kell juttatni az engedélyező hatósághoz, ha az engedély hatálya alá tartozó fatermékek az Unióba érkezést megelőzően elvesznek vagy megsemmisülnek.

2. A PAPÍRALAPÚ FLEGT-ENGEDÉLYEKRE VONATKOZÓ MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK

2.1. A papíralapú engedélyeknek az 1. függelékben meghatározott formátumnak kell megfelelniük.

2.2. A papír szabványos A4-es méretű. A papíron található vízjeleknek logót kell ábrázolnia, amelyet a pecsét mellett szárazbélyegzővel is a papírra kell nyomni.

2.3. A FLEGT-engedélyt írógéppel vagy számítógéppel kell kitölteni. Szükség esetén kézzel is kitölthető.

2.4. Az engedélyező hatóság pecsétjét lehetőleg bélyegzővel kell elhelyezni. Az engedélyező hatóság bélyegzője helyett szárazbélyegző vagy perforálás is alkalmazható.

2.5. Az engedélyező hatóság az odaítélt mennyiség rögzítésére bármilyen hamisíthatatlan módszert igénybe vehet, ami lehetetlenné teszi számok vagy hivatkozások utólagos beírását.

2.6. A nyomtatvány nem tartalmazhat semmiféle törlést vagy betoldást, kivéve, ha ezt az engedélyező hatóság pecsétje és aláírása hitelesíti.

2.7. A FLEGT-engedélyt angol nyelven kell kinyomtatni és kitölteni.

3. A FLEGT-ENGEDÉLYEK PÉLDÁNYAI

3.1. A FLEGT-engedélyeket hét példányban kell kiállítani az alábbiak szerint:

i. egy „Eredeti” példány az illetékes hatóság részére fehér papíron;

ii. „A rendeltetési hely szerinti vámhatóság példánya” sárga papíron;

iii. „Az importőr példánya” fehér papíron;

iv. „Az engedélyező hatóság példánya” fehér papíron;

v. „Az engedély jogosultjának példánya” fehér papíron;

vi. „Az engedélyinformációs egység példánya” fehér papíron;

vii. „Az indonéz vámhatóság példánya” fehér papíron.

3.2. Az „Eredeti”, „A rendeltetési hely szerinti vámhatóság példánya” és „Az importőr példánya” megjelölésű példányokat az engedély jogosultjának kell átadni, aki megküldi azokat az importőrnek. Az importőr az eredeti példányt az illetékes hatósághoz, a megfelelő példányt pedig a vámhatósághoz nyújtja be abban a tagállamban, ahol az engedéllyel rendelkező szállítmányt szabadon forgalomba bocsáthatónak nyilvánították. „Az importőr példánya” megjelölésű harmadik példányt az importőr magánál tartja, és nyilvántartásba veszi.

3.3. „Az engedélyező hatóság példánya” megjelölésű negyedik példányt az engedélyező hatóság magánál tartja, és a kiadott engedélyek esetleges jövőbeli igazolása érdekében nyilvántartásba veszi.

3.4. „Az engedély jogosultja példánya” megjelölésű ötödik példányt nyilvántartásba vétel céljából átadják az engedély jogosultjának.

3.5. „Az engedélyinformációs egység példánya” megjelölésű hatodik példányt nyilvántartásba vétel céljából átadják az engedélyinformációs egységnek.

3.6. „Az indonéz vámhatóság példánya” megjelölésű hetedik példányt exportcélokra átadják az indonéz vámhatóságnak.

4. A FLEGT-ENGEDÉLY ELVESZTÉSE, ELLOPÁSA VAGY MEGSEMMISÜLÉSE

4.1. Amennyiben az „Eredeti” vagy „A rendeltetési hely szerinti vámhatóság példánya” vagy mindkét példány elveszik, illetve azokat ellopják, vagy megsemmisülnek, az engedély jogosultja vagy annak meghatalmazott képviselője kérelmezheti az engedélyező hatóságtól az engedély pótlását. Az engedély jogosultja vagy annak meghatalmazott képviselője a kérelem benyújtásakor magyarázattal szolgál az eredeti, illetve a másolati példány elvesztését illetően.

4.2. Az engedélyező hatóság, amennyiben kielégítőnek találja a magyarázatot, az engedély cserepéldányát az engedély jogosultja kérelmének beérkezését követő öt napon belül kiadja.

4.3. A cserepéldány tartalmazza a korábbi engedélyben foglalt információkat és bejegyzéseket, ideértve az engedély számát is, ezenkívül szerepel rajta az „Engedély cserepéldánya” megjegyzés.

4.4. Amennyiben egy elveszett vagy ellopott engedély előkerül, akkor az előkerült engedély nem használható fel, és azt vissza kell juttatni az engedélyező hatósághoz.

5. AZ ELEKTRONIKUS FLEGT-ENGEDÉLYEKRE VONATKOZÓ MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK

5.1. A FLEGT-engedély számítógépes rendszerek használatával is kibocsátható és feldolgozható.

5.2. Papíralapú engedélyt el kell juttatni azon tagállamok számára, amelyek nem csatlakoztak az elektronikus rendszerhez.

Függelékek

1. Az engedély formátuma.

2. Útmutató megjegyzések.

1. függelék

AZ ENGEDÉLY FORMÁTUMA

2. függelék

ÚTMUTATÓ MEGJEGYZÉSEK

Általános:

— Kérjük, nyomtatott betűkkel töltse ki a nyomtatványt.

— Az ISO-kód – ahol fel van ilyen tüntetve – a két betűből álló szabványos nemzetközi országjelzésekre vonatkozik.

— A 2. mezőt kizárólag az indonéz hatóságok tölthetik ki.

— Az A. és B. rovat kizárólag az Unióba történő FLEGT-engedélyezés céljából használható.

A. rovat	Rendeltetési hely	„Európai Unió” írandó be, ha az engedély az Európai Unióba szánt szállítmányra vonatkozik.
B. rovat	FLEGT-engedély	„FLEGT” írandó be, ha az engedély az Európai Unióba szánt szállítmányra vonatkozik.

1. mező	Kibocsátó hatóság	Adja meg az engedélyező hatóság nevét, címét és nyilvántartási számát.
2. mező	Indonézia által megadott információk	Adja meg a szállítmány importőrének nevét és címét, a szállítmány összértékét (USD-ben), valamint a rendeltetési ország és adott esetben a tranzitország nevét és kétjegyű ISO-kódját.
3. mező	A jogszerűséget igazoló dokumentum/engedély száma	Adja meg az engedély kiállítási számát.
4. mező	A lejárat dátuma	Az engedély érvényességi ideje.
5. mező	Az exportáló ország	Az a partnerország, amelyikből a fatermékeket az EU-ba exportálták.
6. mező	ISO-kód	Adja meg az 5. mezőben szereplő partnerország kétjegyű ISO-kódját.
7. mező	Szállítóeszköz	Adja meg a kiviteli (export) helyen használt szállítóeszközt.
8. mező	Engedély jogosultja	Adja meg az exportőr nevét és címét, ideértve a nyilvántartott exportőr ETPIK- és adóazonosító számát.
9. mező	Kereskedelmi megnevezés	Adja meg a fatermék(ek) kereskedelmi leírását. A leírásnak kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye a HR-be való besorolást.
10. mező	HR-kód	Az eredeti példányon, a rendeltetési hely szerinti vámhatóság példányán és az importőr példányán tüntesse fel a Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszer alapján meghatározott négy vagy hat számjegyű árukódot. Az Indonézián belüli használatra szánt példányokon (a IV. melléklet 3.1. pontjában meghatározott iv–vii. példány) tüntesse fel az Indonéz Vámtarifakönyv szerinti tízjegyű vámtarifaszámokat.
11. mező	Közismert és tudományos név	Adja meg a termékhez felhasznált fafajok közismert és tudományos nevét. Amennyiben egynél több fafajtát tartalmaz egy összetett termék, használjon külön sorokat. A mező kitöltése elhagyható olyan összetett termék vagy rész esetében, amely több azonosíthatatlan fafajtából készült (például préselt lemez).
12. mező	Kitermelési országok	Adja meg azokat az országokat, ahol a 10. mezőben felsorolt fafajtákat kitermelték. Összetett termék esetében adja meg az összes felhasznált faanyag származási országát. A mező kitöltése elhagyható olyan összetett termék vagy rész esetében, amely több azonosíthatatlan fafajtából készült (például préselt lemez).
13. mező	ISO-kódok	Adja meg a 12. mezőben felsorolt országok ISO-kódját. A mező kitöltése elhagyható olyan összetett termék vagy rész esetében, amely több azonosíthatatlan fafajtából készült (például préselt lemez).
14. mező	Térfogat (m3)	Adja meg az össztérfogatot m3-ben. A mező kitöltése elhagyható, ha a 15. mező ki van töltve.
15. mező	Nettó tömeg (kg)	Adja meg kilogrammban a szállítmány össztömegét a mérés időpontjában. Ez a fatermékek nettó tömegét jelenti, az állványoktól, távtartóktól, öntapadó címkéktől stb. különböző közvetlen tárolóeszközök és csomagolás nélkül.
16. mező	Egységek száma	Adja meg az egységek számát, amennyiben a feldolgozott termék ilyen módon számszerűsíthető leginkább. A mező kitöltése elhagyható.
17. mező	Megkülönböztető jelzések	Lehetőség szerint adjon meg vonalkódot és minden megkülönböztető jelzést, például a tétel számát, hajórakjegy számát stb. A mező kitöltése elhagyható.
18. mező	A kiállító hatóság aláírása és bélyegzője	Ezt a mezőt egy erre felhatalmazott tisztviselő írja alá, és az engedélyező hatóság pecsételi le. Fel kell tüntetni az aláírók nevét, valamint az aláírás helyét és idejét is.

▼M1

V. MELLÉKLET

FAANYAGOKRA VONATKOZÓ INDONÉZ JOGSZERŰSÉG-IGAZOLÁSI RENDSZER

1. Bevezetés

Célkitűzés: annak biztosítása, hogy a rönkfa és a feldolgozott fatermékek kitermelése, szállítása, feldolgozása és értékesítése a vonatkozó indonéz jogszabályoknak és előírásoknak megfelelően történjen.

Az illegális fakitermelés és az illegálisan kitermelt faanyagok és az ilyen fából készült fatermékek kereskedelme elleni küzdelem élharcosaként ismert Indonézia volt a házigazdája a 2001 szeptemberében Baliban megrendezett, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról és az erdészeti irányításról tartott miniszteri konferenciának, amelynek eredményeképpen megszületett az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról és az erdészeti irányításról szóló nyilatkozat (bali nyilatkozat). Indonézia azóta folyamatosan élen jár az illegális fakitermelés és az ahhoz kapcsolódó kereskedelem elleni nemzetközi összefogásban.

Az e problémák korrigálására tett nemzetközi erőfeszítések keretében egyre több fogyasztó ország vállalja, hogy intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy piacán megakadályozza az illegálisan kitermelt fa kereskedelmét, míg a kitermelő országok olyan mechanizmus bevezetése mellett kötelezték el magukat, amely biztosítja a fatermékeik jogszerűségét. Rendkívül fontos, hogy hiteles rendszer gondoskodjon a faanyagok és a feldolgozott fatermékek kitermelésének, szállításának, feldolgozásának és kereskedelmének jogszerűségéről.

A faanyagokra vonatkozó indonéz jogszerűség-igazolási rendszer biztosítja, hogy az Indonéziában előállított és feldolgozott faanyagok és a fatermékek jogszerű forrásból származnak, és teljes mértékben megfelelnek a vonatkozó indonéz jogszabályoknak és előírásoknak, amit független ellenőrzés igazol és a civil társadalom felügyel.

1.1. A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer alapjául szolgáló indonéz jogszabályok és előírások

A fenntartható erdőgazdálkodás teljesítményének értékelésével, valamint az állami és magántulajdonban lévő erdők esetében a faanyag jogszerűségének igazolásával kapcsolatos előírásokról és iránymutatásokról szóló indonéz rendelet (az erdészeti miniszter P.38/Menhut-II/2009. sz. rendelete) létrehozta a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszert. A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer részét képezi az indonéz fenntarthatósági program, amelynek célja, hogy javítsa az erdészeti irányítást, visszaszorítsa az illegális fakitermelést és az ehhez kapcsolódó faanyag-kereskedelmet, gondoskodjon Indonézia fatermékeinek jó hírnevéről, és javítsa azok megítélését.

A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer az alábbi elemekből áll:

1. jogszerűségi előírások;

2. az ellátási lánc ellenőrzése;

3. igazolási eljárások;

4. engedélyezési rendszer;

5. nyomon követés.

A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer az Indonéziában az Unióba és más piacokra való kivitelre előállított faanyagok és fatermékek jogszerűségének biztosítására szolgáló alapvető rendszer.

1.2. A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer kidolgozása: több érdekelt fél bevonásával zajló folyamat

Számos, az erdészetben érdekelt indonéz fél aktív részvételével zajlik 2003 óta a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer kialakítása, megvalósítása és értékelése, ennek köszönhetően pedig biztosított a folyamat fokozott felügyelete, átláthatósága és hitelessége. A több érdekelt fél bevonásával zajló folyamat eredményeként az erdészeti miniszter 2009-ben kiadta a P.38/Menhut-II/2009. sz. rendeletet, amelyet az erdőhasznosítási főigazgatóság 6/VI-SET/2009. és 02/VI-BPPHH/2010. sz. műszaki iránymutatásai követtek, amelyeket később az erdészeti miniszter P.68/Menhut-II/2011. sz., P.45/Menhut-II/2012. sz., P.42/Menhut-II/2013. sz. rendeletei, valamint az erdőhasznosítási főigazgatóság P.8/VI-SET/2011. sz. és P.8/VI-BPPHH/2012. sz. műszaki iránymutatásai útján módosítottak.

A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer kezdeti megvalósításából levont tanulságok, a közös értékelésnek az e megállapodás VIII. melléklete szerinti eredményei és a különböző érdekelt felektől származó javaslatok alapján egy több érdekelt fél bevonásával zajló folyamat során megtörtént az előírások ismételt felülvizsgálata, amelynek eredményeként az erdészeti miniszter 2014 júniusában kiadta a P.43/Menhut-II/2014. sz. és 2014 decemberében a P.95/Menhut-II/2014. sz. rendeleteket, amelyeket 2014 decemberében az erdőhasznosítási főigazgatóság P.14/VI-BPPHH/2014. sz., 2015. januárjában pedig a P.1/VI-BPPHH/2015. sz. műszaki iránymutatásai követtek (a továbbiakban: a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerrel kapcsolatos iránymutatások).

A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer megvalósítása során továbbra is figyelembe veszik az összes érdekelt fél álláspontját.

2. A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer hatálya

Az indonéz erdőgazdálkodási erdőállományok tulajdoni jelleg alapján általánosságban két kategóriába sorolhatók: az állami erdők és a magántulajdonban lévő erdők/földek. Az állami erdőket hosszú távú, fenntartható fakitermelés céljából erdőgazdálkodás alatt álló, a kitermelésben különféle engedélytípusok alapján érintett erdők, valamint adott esetben nem erdőgazdálkodási célokra, például település vagy mezőgazdasági ültetvények létesítésére fordítható erdőterületek alkotják. A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer állami erdőkre és magántulajdonban lévő erdőkre/földekre való alkalmazásával kapcsolatos előírásokat a II. melléklet határozza meg.

A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer hatálya alá tartozik engedélytípustól függetlenül minden faanyag és fatermék, valamint minden fakereskedő, további feldolgozó, exportőr és importőr összes tevékenysége.

A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer hatálya alá tartoznak a belföldi és a nemzetközi piacra szánt fatermékek. Minden indonéz fakitermelő, fafeldolgozó és fakereskedő esetében ellenőrizni kell, hogy jogszerűen tevékenykedik-e. Ez az előírás a belföldi piacra termelő szereplőkre is vonatkozik.

A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer megköveteli, hogy az importált faanyagokat és fatermékeket vámkezeljék, és hogy azok megfeleljenek Indonézia behozatali előírásainak. Ezen előírások szerint az importált faanyagokat és fatermékeket olyan dokumentumoknak és egyéb bizonyítékoknak kell kísérniük, amelyek a faanyagot a kitermelési országban jogszerűnek minősítik. Az Indonéziába importált valamennyi faanyagnak és faterméknek olyan ellátási láncból kell származnia, amelynek ellenőrzése teljes mértékben megfelel az összes indonéz jogszabálynak és előírásnak.

Bizonyos fatermékek újrahasznosított anyagokat tartalmazhatnak. Az újrahasznosított faanyagokra vonatkozó különleges jogszerűségi követelményeket a jogszerűségi előírások és a jogszerűség-igazolási rendszerrel kapcsolatos iránymutatások tartalmazzák.

Lefoglalt faanyag kizárólag a belföldi piacon értékesíthető hasznosításra, kivéve a védett erdőből származó lefoglalt faanyagot, amelyet meg kell semmisíteni. Bármely olyan vállalkozás, amelyhez lefoglalt faanyag érkezik, köteles intézkedéseket végrehajtani annak érdekében, hogy elkülönítse az ilyen faanyagot más szállítmányoktól, és köteles megfelelően tájékoztatni egy megfelelőségértékelő testületet, amely haladéktalanul különleges ellenőrzést folytat le annak biztosítása érdekében, hogy ez a faanyag ne kerüljön be az export ellátási láncba. Lefoglalt faanyagra nem adható ki kiviteli engedély.

A szokásjogi erdőkből származó faanyagok hasznosítási és/vagy igazgatási eljárásaira vonatkozó változásokat – az Alkotmánybíróság (MK) 35/PUU-X/2012. sz. határozatának végrehajtása érdekében – a kapcsolódó végrehajtási jogszabályok elfogadása után fogják bevezetni.

Az árutovábbítási eljárás alatt álló fát és fatermékeket szigorúan a rögzített elsődleges vámterületeken kívül kell tartani. Így az ilyen, árutovábbítási eljárás alatt álló faanyag nem lép be az elsődleges vámterületre, és az indonéz faanyag-ellátási láncba sem kerül be. Árutovábbítási eljárás alatt álló faanyagra nem adható ki kiviteli engedély.

2.1. A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer jogszerűségi előírásai

A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer alapját a mindenfajta eredetű faanyagra (engedélyek és gazdasági szereplők tekintetében) és a gazdasági szereplők minden tevékenységére vonatkozó konkrét jogszerűségi előírások képezik. Ezen előírásokat és azok teljesítésének igazolására vonatkozó iránymutatásokat a II. melléklet tartalmazza.

A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer emellett a fenntartható erdőgazdálkodás teljesítményének értékelésével kapcsolatos előírásokat és iránymutatásokat is magában foglalja. A fenntartható erdőgazdálkodás ezen előírások alapján végzett értékelése azt is igazolja, hogy az ellenőrzött szervezet megfelel a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer vonatkozó jogszerűségi kritériumainak. Az engedélyek állami tulajdonban lévő földeken fekvő erdőgazdálkodási területeken (állandó erdészeti területeken) tevékenykedő jogosultjainak a vonatkozó jogszerűségi és fenntartható erdőgazdálkodási előírásoknak egyaránt meg kell felelniük. Választhatják azt, hogy először a jogszerűségi előírásoknak felelnek meg, de legkésőbb az eredeti jogszerűségi tanúsítványuk lejártának időpontjában meg kell felelniük a jogszerűségi előírások mellett a fenntartható erdőgazdálkodási előírásoknak is.

3. A faanyag-ellátási lánc ellenőrzése

Az engedély jogosultja (koncesszió esetében), a földtulajdonos (magántulajdonban lévő föld esetében) vagy a vállalkozás (kereskedők, feldolgozók vagy exportőrök esetében) igazolja, hogy ellátási láncának minden állomását az erdészeti miniszter P.30/Menhut-II/2012., P.41/Menhut-II/2014. és P.42/Menhut-II/2014. sz. rendeletének (a továbbiakban: a rendeletek) megfelelően ellenőrzi és dokumentálja. E rendeletek előírják a tartományi és körzeti erdészeti tisztségviselők számára, hogy végezzenek helyszíni ellenőrzéseket, és igazolják a dokumentumokat, amelyeket az engedélyek jogosultjai, a földtulajdonosok vagy a feldolgozók nyújtanak be az ellátási lánc egyes állomásain.

Az ellátási lánc egyes pontjain végzett operatív ellenőrzések kulcsfontosságú dokumentumait az 1. ábra foglalja össze.

Az ellátási láncban minden szállítmányhoz csatolni kell a megfelelő fuvarokmányokat, amelyek igazolják, hogy az anyag rendelkezik SVLK-tanúsítvánnyal vagy a jogszerűségére vonatkozó szállítói megfelelőségi nyilatkozattal (SDoC), illetve lefoglalt forrásból származik. Bármely faanyagot vagy faterméket tartalmazó szállítmány tulajdonosa vagy felelős őrzője az ellátási lánc minden pontján köteles feljegyezni, hogy a szállítmány rendelkezik-e SVLK-tanúsítvánnyal, a jogszerűségére vonatkozó szállítói megfelelőségi nyilatkozattal, vagy lefoglalt forrásból származik-e. Ha a szállítmány lefoglalt faanyagot tartalmaz, az adott szállítmány tulajdonosa vagy felelős őrzője köteles egy megfelelő működtetett rendszer alapján intézkedést tenni annak érdekében, hogy elkülönítse az igazoltan jogszerű forrásból származó faanyagot vagy faterméket a lefoglalt faanyagtól vagy faterméktől, és olyan nyilvántartást kell vezetnie, amely elkülöníti a két forrást.

Az ellátási lánc szereplői kötelesek teljes nyilvántartást vezetni a befogadott, tárolt, feldolgozott és leszállított faanyagokról és fatermékekről. E nyilvántartásoknak lehetővé kell tenniük a mennyiségi adatok későbbi egyeztetését az ellátási lánc állomásai között és azokon belül. A tartományi és körzeti erdészeti tisztségviselők számára hozzáférést kell biztosítani ezekhez az adatokhoz az egyeztetés elvégzése céljából. E melléklet függeléke részletes információkkal szolgál az ellátási lánc egyes állomásain végrehajtott főbb tevékenységekről és eljárásokról, ideértve az egyeztetést is, valamint a megfelelőségértékelő testületek szerepéről az ellátási lánc integritásának értékelésében.

1. ábra

Az ellátási lánc ellenőrzése, az ellátási lánc adategyeztetésben érintett egyes pontjain szükséges, kulcsfontosságú dokumentumok bemutatásával együtt

4. A jogszerűség-igazolás és a kivitelengedélyezés intézményes kerete

4.1. Bevezetés

A faanyagokra vonatkozó indonéz jogszerűség-igazolási rendszer az úgynevezett „gazdasági szereplőkre összpontosító engedélyezés” megközelítésén alapul, és sok közös vonása van a termék- vagy erdőgazdálkodási tanúsítási rendszerekkel. Az Indonéz Erdészeti Minisztérium megfelelőségértékelő testületeket (Lembaga Penilai/LP és Lembaga Verifikasi/LV) jelöl ki, amelyeket felhatalmaz annak ellenőrzésére, hogy a fakitermelők, kereskedők, feldolgozók és exportőrök („gazdasági szereplők”) jogszerűen végzik-e a tevékenységeiket.

A megfelelőségértékelő testületeket az Indonéz Nemzeti Akkreditáló Testület (KAN) akkreditálja. A megfelelőségértékelő testületekkel olyan gazdasági szereplők kötnek szerződést, akik igazolni szeretnék tevékenységeik jogszerűségét. A megfelelőségértékelő testületek az ISO/IEC 17065 szabvány szerint kötelesek működni. A testületek beszámolnak az ellenőrzések eredményeiről az ellenőrzött szervezetnek és az Erdészeti Minisztériumnak. A beszámolók összefoglalói nyilvánosan hozzáférhetők.

A megfelelőségértékelő testületek meggyőződnek arról, hogy az ellenőrzött gazdasági szereplő a II. mellékletben meghatározott indonéz jogszerűség-fogalomnak megfelelően működik-e, ideértve az ismeretlen anyagok ellátási láncba való bekerülését megelőző ellenőrzések hatékony végrehajtását is. Ha megállapítják az állami erdőterületen vagy nagyvállalkozásként (6 000 m3/év kapacitást meghaladó nyersanyagipari vállalkozás, 500 millió IDR beruházást meghaladó feldolgozóipari vállalkozás) működő ellenőrzött szervezet megfelelőségét, akkor 3 (három) évre szóló SVLK-tanúsítványt állítanak ki. Ezen időszak alatt a megfelelőségértékelő testület éves felülvizsgálati látogatásokat végez a megfelelőség fenntartásának ellenőrzése érdekében. A kisvállalkozásként (6 000 m3/év kapacitást el nem érő nyersanyagipari vállalkozás, 500 millió IDR beruházást el nem érő feldolgozóipari vállalkozás) működő ellenőrzött szervezet esetében a jogszerűségi tanúsítvány érvényessége 6 (hat) év, magántulajdonban lévő erdőkben/földeken működő gazdasági szereplők esetében pedig 10 (tíz) év. Ilyen esetekben a megfelelőségértékelő testület kétévente végez felülvizsgálati látogatásokat.

A magántulajdonban lévő erdőkben/földeken működő gazdasági szereplők, családi vállalkozások, iparosok/kézművesek, a kizárólag magántulajdonban lévő erdőkből/földekről származó faanyagot feldolgozó és közvetlen kivitelre nem jogosult nyersanyagipari vállalkozások, a nyilvántartott lerakatok (amelyek kizárólag magántulajdonban lévő erdőkből/földekről vagy a Perum Perhutani felügyelete alá tartozó, SVLK-tanúsítvánnyal rendelkező tevékenységből származó faanyagot vagy feldolgozott faanyagot forgalmaznak) és az importőrök használhatják a jogszerűségére vonatkozó szállítói megfelelőségi nyilatkozatot a faanyagaik és fatermékeik jogszerűségének igazolására, és ezért őket nem ellenőrzik a megfelelőségértékelő testületek (lásd az 5.3. szakaszt).

Az LV-k kiviteli engedélyező hatóságként is eljárnak. Az exportengedélyek jogszerűséget igazoló dokumentum vagy FLEGT-engedély formájában történő kibocsátása előtt az LV-k ellenőrzik az exportőrök SVLK-tanúsítványát és kiviteli nyilvántartásba vételét, valamint az exportőr adatszolgáltatásainak (havi kimutatások) összhangját. Így az I. melléklet hatálya alá tartozó fatermék kivitele kiviteli engedély nélkül tilos. A fenti feltételeknek megfelelő és az Európai Unióba irányuló kivitel esetén FLEGT-engedélyt, míg az egyéb célországokba irányuló export esetén jogszerűséget igazoló dokumentumot adnak ki.

A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerrel kapcsolatos iránymutatások szerint az indonéz civil társadalmi csoportok, egyének és közösségek nyomon követhetik a terepen a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer végrehajtását. Az ilyen független megfigyelők jogosultak arra, hogy értékeljék a műveletek megfelelőségét a jogszerűség-fogalomban foglalt követelményekhez képest, értékeljék az ellenőrzési és engedélyezési folyamatokat a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer követelményeihez képest, valamint panasszal éljenek a megfelelőségértékelő testületek, az engedélyező hatóságok, a Nemzeti Akkreditáló Testület (KAN) és az Erdészeti Minisztérium felé.

2. ábra

A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer végrehajtásában részt vevő szervek közötti kapcsolat

4.2. Megfelelőségértékelő testületek és engedélyező hatóságok

A megfelelőségértékelő testületek kulcsszerepet játszanak az indonéz rendszerben. E testületek működésére az Erdészeti Minisztérium ad engedélyt, és az egyes vállalkozásokkal kötött szerződés keretében megbízást kapnak arra, hogy igazolják az ellátási láncban részt vevő egyes vállalkozások kitermelési, feldolgozási és kereskedelmi tevékenységeinek jogszerűségét, ideértve az ellátási lánc integritását is.

A megfelelőségértékelő testületek két kategóriába sorolhatók: i. értékelő testületek (Lembaga Penilai, LP), amelyek az állami erdőkben működő erdőgazdálkodási egységek teljesítményét a fenntarthatósági előírások és a jogszerűségi előírás követelményei alapján értékelik, és ii. igazoló szervek (Lembaga Verifikasi, LV), amelyek az erdőgazdálkodási egységeket és a faipari ágazatokat, kereskedőket és exportőröket a jogszerűségi előírások alapján értékelik.

Annak biztosítása érdekében, hogy a II. mellékletben meghatározott jogszerűségi előírások igazolására szolgáló ellenőrzésekre a lehető legszínvonalasabb módon kerüljön sor, az LP-knek és az LV-knek ki kell dolgozniuk a szükséges irányítási rendszereket, figyelembe véve az ISO/IEC 17065 szabványban az alkalmassággal, a következetességgel, a pártatlansággal, az átláthatósággal és az értékelési folyamattal kapcsolatban megfogalmazott követelményeket. E követelményeket a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerrel kapcsolatos iránymutatások tartalmazzák. A megfelelőségértékelő testületeket az Indonéz Nemzeti Akkreditáló Testület (KAN) akkreditálja.

Az LV-k engedélyező hatóságként is eljárhatnak. Ebben az esetben az LV-k állítják ki a nemzetközi piacra szánt fatermékekre vonatkozó kiviteli engedélyeket. Az engedélyező hatóságok az Unión kívüli piacok esetében jogszerűséget igazoló dokumentumokat, az uniós piacok esetében pedig FLEGT-engedélyeket állítanak ki a IV. mellékletben szereplő követelményeknek megfelelően. Az exportszállítmányok jogszerűséget igazoló dokumentummal vagy FLEGT-engedéllyel történő engedélyezésére vonatkozó részletes eljárásokat a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerrel kapcsolatos iránymutatások tartalmazzák. Az LP-k nem járhatnak engedélyező hatóságként el és nem bocsátanak ki kiviteli engedélyeket.

A megfelelőségértékelő testületeknél vagy engedélyező hatóságoknál dolgozó valamennyi ellenőrnek szerepelnie kell a nyilvántartásban és rendelkeznie kell szakmai tanúsító testület (Lembaga Sertifikasi Profesi, LSP) által kibocsátott képesítési bizonyítvánnyal. Az LSP kivizsgálja a tudomására jutott összes állítólagos ellenőri visszaélést, és visszavonhatja az adott ellenőr képesítési bizonyítványát.

4.3. Akkreditáló testület

Az Indonéz Nemzeti Akkreditáló Testület (Komite Akreditasi Nasional, KAN) független akkreditáló testület, amelyet a nemzeti szabványosításról szóló 102/2000. sz. kormányrendelettel (Peraturan Pemerintah, PP) és a nemzeti akkreditáló bizottságról szóló 78/2001. sz. elnöki rendelettel (Keputusan Presiden, Keppres) hoztak létre. A KAN az ISO/IEC 17011 szabványnak (Megfelelőségértékelést végző szervezeteket akkreditáló testületekre vonatkozó általános követelmények) megfelelően működik. Kifejezetten a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerhez készült, belső igazoló dokumentumokat dolgozott ki az LP-k és az LV-k akkreditálásához.

A KAN a Csendes-óceáni Akkreditációs Együttműködés (Pacific Accreditation Cooperation, PAC) és a Nemzetközi Akkreditációs Fórum (International Accreditation Forum, IAF) által nemzetközileg elismert akkreditáló testület, amely ezáltal jogosult minőségirányítási rendszerekkel, környezetvédelmi irányítási rendszerekkel és terméktanúsítással foglalkozó tanúsító szervek akkreditálására. A KAN-t ezenkívül az Ázsiai és Csendes-óceáni Laboratóriumi Akkreditációs Együttműködés (Asia Pacific Laboratory Accreditation Cooperation, APLAC) és a Nemzetközi Laboratóriumi Akkreditációs Együttműködés (International Laboratory Accreditation Cooperation, ILAC) is elismeri.

A KAN 2009. július 14-én egyetértési megállapodást kötött az Erdészeti Minisztériummal arról, hogy akkreditációs szolgáltatásokat nyújt a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer keretében. Ez a KAN feladatává teszi a megfelelőségértékelő testületek akkreditálását annak érdekében, hogy azok folyamatosan megfeleljenek az ISO/IEC 17065 szabvány előírásainak.

LP vagy LV működésére vonatkozó panaszt bármely érdekelt, beleértve a gazdasági szereplőket és a független megfigyelőket is, benyújthat a KAN-hoz.

4.4. Ellenőrzött szervezetek

Az ellenőrzött szervezetek olyan gazdasági szereplők, amelyek jogszerűség-igazoláson esnek át. Idetartoznak az erdőgazdálkodási egységek (engedményesek vagy faanyag-hasznosítási engedély jogosultjai, közösségi alapú vagy településalapú erdészeti engedély jogosultjai, erdők/földek magántulajdonosai), a nyilvántartott faanyaglerakatok, faipari ágazatok, nem termelő bejegyzett exportőrök. Az erdőgazdálkodási egységeknek és a faipari ágazatoknak meg kell felelniük a vonatkozó jogszerűségi szabványnak. Az export tekintetében a faipari ágazatoknak és a nem termelő nyilvántartott exportőröknek teljesíteniük kell a kivitelengedélyezési követelményeket. A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer lehetővé teszi, hogy az ellenőrzött szervezetek az ellenőrzések lefolytatásával vagy eredményével kapcsolatosan panaszt tegyenek az LP-nél vagy az LV-nél.

4.5. Független megfigyelő

A civil társadalom kulcsszerepet játszik a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer független megfigyelésében. A független megfigyelőként működő civil társadalmi csoportok, egyének és közösségek jogosultak a jogszerűségi követelményekre figyelemmel értékelni a gazdasági szereplők megfelelőségét és erről beszámolni, valamint figyelemmel kísérhetik az akkreditációs, az ellenőrzési és az engedélyezési tevékenységeket is. Egy független megfigyelő megállapításai az időszakos értékelés során is felhasználhatók, amelyet e megállapodás alapján kell elvégezni (VI. melléklet).

Ha valamely gazdasági szereplő tevékenységének jogszerűségével kapcsolatban kétség merül fel, a független megfigyelő panaszát közvetlenül az érintett LP-nél vagy LV-nél kell benyújtani. Ha véleményük szerint az LP vagy az LV által a panaszra adott válasz nem kielégítő, a független megfigyelő erről beszámolhat a KAN-nak vagy a kormánynak. Kiviteli engedélyek kiadásával kapcsolatos panaszok esetében a független megfigyelő közvetlenül az engedélyező hatóságnál vagy az Erdészeti Minisztériumnál élhet panasszal.

4.6. A kormány

Az Erdészeti Minisztérium (2014 októberében az Erdészeti Minisztérium összeolvadt a Környezetvédelmi Minisztériummal, létrehozva a Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztériumot) szabályozza a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszert, és engedélyezi az akkreditált LP-k számára, hogy fenntartható erdőgazdálkodással kapcsolatos értékelést vállaljanak, az LV-k számára pedig azt, hogy jogszerűség-igazolást végezzenek.

Az Erdészeti Minisztérium engedélyezi ezenkívül az LV-k számára kiviteli engedélyek (jogszerűséget igazoló dokumentumok vagy a FLEGT-engedélyek) kibocsátását.

Az Erdészeti Minisztérium kibocsátott egy sor iránymutatást, amelyek meghatározzák az ellenőrzési és engedélyezési tevékenységekkel kapcsolatos követelményeket. Ezek az iránymutatások az Erdészeti Minisztériumnak az LV-k jogszerűség-igazolási tevékenysége feletti felügyeletéről is rendelkeznek, és meghatározzák az LV-k engedélyezési tevékenységeinek engedélyezésére és ellenőrzésére vonatkozó minisztériumi eljárásokat.

Az Erdészeti Minisztérium ezenfelül eseti nyomonkövetési csoportot állít fel, amelynek feladata a jogszerűségi tanúsítványok és/vagy a jogszerűséget igazoló dokumentum/FLEGT-engedély kibocsátásával kapcsolatos bármely bejelentett jogsértés eseti alapon történő kivizsgálása. A nyomonkövetési csoport összetétele a bejelentett jogsértés jellegétől függ. Részt vehetnek benne különböző államigazgatási szervek és a civil társadalom szereplői. A nyomonkövetési csoport megállapításai és ajánlásai alapján az Erdészeti Minisztérium visszavonhatja a megfelelőségértékelő testület felhatalmazását, ami a testület ellenőrzési és engedélyezési tevékenységeinek azonnali beszüntetésével jár.

Hasonlóképpen az erdészeti miniszter azonnali hatállyal visszavonja egy megfelelőségértékelő testület felhatalmazását, ha a KAN határozatot hoz a testület akkreditációjának visszavonásáról (pl. a KAN által a megfelelőségértékelő testületnél végzett éves felülvizsgálati tevékenység nyomán). A megfelelőségértékelő testületek fellebbezéssel élhetnek a KAN felé, a minisztérium felé ugyanakkor nem.

Az Erdészeti Minisztérium gyakorol felügyeletet az engedélyinformációs egység (LIU) felett is, amely a jogszerűséget igazoló dokumentumok/FLEGT-engedélyek kibocsátására vonatkozó információkat hitelesítő információkezelő egység. A LIU felelős a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszert érintő általános információcseréért is, továbbá fogadja és tárolja a jogszerűségi tanúsítványok, valamint a jogszerűséget igazoló dokumentumok/FLEGT-engedélyek kibocsátására vonatkozó adatokat és információkat. Válaszol ezen felül a kereskedelmi partnerek illetékes hatóságai és az érintettek általi megkeresésekre. SILK online rendszerén keresztül a LIU irányítja a kellő gondosságon alapuló behozatali javaslattételi eljárást is.

Ezenkívül az Erdészeti Minisztérium ellenőrzi a kormányzati területi műszaki ellenőrök (wasganis) és a vállalati területi műszaki személyzet (ganis) nyilvántartását. A wasganis feladata a rönkök mérésének felügyelete és ellenőrzése. Szintén az ő feladatuk a kötelező fuvarokmányok lezárása és az adategyeztetés elvégzése (további részletek e melléklet függelékében találhatók). A ganis készíti el a kitermelési és fuvarokmányokat az összes állami erdőben végzett kitermelés tekintetében. A wasganis 48 órát meghaladó távolléte esetén a ganis is lezárhatja a kötelező fuvarokmányokat. Mind a wasganist, mind a ganist az Erdészeti Minisztérium tartja nyilván. Az Erdészeti Minisztérium évente értékeli a munkájukat hivatalos vizsgálat keretében.

5. Jogszerűség-igazolás

5.1. Bevezetés

Az indonéz faanyag akkor minősül jogszerűnek, ha eredete és a kitermelése során alkalmazott eljárás, valamint az azt követő feldolgozási, szállítási és kereskedelmi tevékenységek igazoltan megfelelnek az összes vonatkozó indonéz jogszabálynak és előírásnak a II. mellékletben foglaltak szerint. A megfelelőségértékelő testületek az előírások betartásának igazolása érdekében megfelelőségértékelést végeznek. A magán-erdőtulajdonosok, valamint a (magántulajdonban lévő földre vonatkozó engedély hatálya alá tartozó) teljes mértékben magántulajdonban/magánhasználatban álló erdőkből származó faanyagtól függő kereskedők és családi ipari vállalkozások/iparosok/kézművesek terheinek csökkentése érdekében az ilyen gazdasági szereplők számára egyértelműen meghatározott esetekben az SVLK-tanúsítvány beszerzése helyett megengedett a szállítói megfelelőségi nyilatkozat kibocsátása (részletekért lásd az alábbi 5.2. szakaszt).

5.2. A megfelelőségértékelő testületek által követett jogszerűség-igazolási eljárás

Az ISO/IEC 17065 szabványnak és a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerrel kapcsolatos iránymutatásoknak megfelelően a jogszerűség-igazolási eljárás a következőket foglalja magában:

Kérelmezés és szerződéskötés: A gazdasági szereplő kérelmet nyújt be a megfelelőségértékelő testületnek, amelyben meghatározza az igazolás hatókörét, a gazdasági szereplő profilját, és egyéb fontos információkat közöl. Az igazolási tevékenységek megkezdése előtt a gazdasági szereplőnek szerződést kell kötnie a megfelelőségértékelő testülettel, amelyben meghatározzák az igazolás feltételeit.

Igazolási terv: az igazolási szerződés aláírását követően a megfelelőségértékelő testület igazolási tervet készít, amely magában foglalja az ellenőrzést végző csoport kinevezését, az igazolási programot és a tevékenységek ütemezését. A tervet közli az ellenőrzött szervezettel, az illetékes tartományi erdészeti hatósággal és más, tartományi és regionális szintű illetékes hatóságokkal, majd közösen megállapodnak az igazolási tevékenységek végrehajtásának napjáról. Ezt az információt előre kell közölni a független megfigyelőkkel, és nyilvánosságra kell hozni a megfelelőségértékelő testületek és az Erdészeti Minisztériumon honlapján és/vagy tömegtájékoztatási eszközök vagy levelek útján.

Igazolási tevékenységek: az igazolási ellenőrzés három szakaszból áll: i. ellenőrzési nyitóértekezlet és egyeztetés, ii. dokumentumok igazolása és helyszíni szemle, valamint iii. ellenőrzési záróértekezlet.

— Ellenőrzési nyitóértekezlet és egyeztetés: egyeztetés az illetékes regionális, tartományi és körzeti hivatalokkal; tájékoztatás az ellenőrzési tervekről és információgyűjtés ezen hivataloktól. A megfelelőségértékelő testület ezenkívül információkat terjeszthet és kiépítheti a kommunikációt az illetékes független megfigyelőkkel az eredeti információk kiegészítése érdekében. A megfelelőségértékelő testület megvitatja az ellenőrzés célját, hatókörét, ütemezését és módszerét az ellenőrzött szervezettel, amelynek ilyen módon lehetősége nyílik kérdéseket feltenni az igazolási tevékenységek módszeréről és végrehajtásáról.

— Dokumentumok igazolása és helyszíni szemle: annak érdekében, hogy igazoló adatokat gyűjtsön arra, hogy az ellenőrzött szervezet megfelel a faanyagokra vonatkozó indonéz jogszerűség-igazolási rendszer követelményeinek, a megfelelőségértékelő testület megvizsgálja az ellenőrzött szervezet rendszereit és folyamatait, valamint a vonatkozó dokumentumokat és nyilvántartásokat. A megfelelőségértékelő testület ezt követően a megfelelés igazolása érdekében helyszíni vizsgálatokat végez, amelyek magukban foglalják az ezen vizsgálatok eredményeinek és a hivatalos vizsgálati jelentések eredményeinek összevetését is. A megfelelőségértékelő testület ezenkívül megvizsgálja az ellenőrzött szervezet faanyag-visszakövetési rendszerét, hogy igazoló adatok beszerzésével meggyőződjön arról, hogy az ellátási láncba belépő minden faanyag megfelel a jogszerűségi követelményeknek.

— Ellenőrzési záróértekezlet: az igazolás eredményeit, különösen az esetlegesen feltárt meg nem feleléseket ismertetik az ellenőrzött szervezettel. Az ellenőrzött szervezet kérdéseket tehet fel az igazolás eredményeiről, és magyarázattal szolgálhat a megfelelőségértékelő testület által bemutatott igazoló adatokra.

Jelentés és döntéshozatal: az ellenőrzést végző csoport igazolási jelentést készít, amely az Erdészeti Minisztérium által megadott struktúrát követi. A jelentést, amely tartalmazza az esetlegesen feltárt meg nem felelések leírását és a tanúsításról hozott határozatot a megfelelőségértékelő testületnek az ellenőrzési záróértekezletet követő tizennégy napon belül át kell adnia az ellenőrzött szervezetnek és be kell nyújtania az Erdészeti Minisztériumnak.

Az ellenőrzést végző csoport megállapításait elsősorban arra használják fel, hogy döntést hozzanak a megfelelőségértékelő testület által lefolytatott igazolási ellenőrzés eredményéről. A megfelelőségértékelő testület határoz arról, hogy az ellenőrzést végző csoport jelentése alapján kiállítja-e a jogszerűségi tanúsítványt.

Meg nem felelés esetén a megfelelőségértékelő testület nem állít ki jogszerűségi tanúsítványt, ezáltal a faanyag nem kerülhet be az igazoltan jogszerű faanyagok ellátási láncába. A meg nem felelés korrigálása után a gazdasági szereplő ismét kérelmezheti a jogszerűség igazolását.

A megfelelőségértékelő testület által az igazolás során észlelt szabálysértéseket bejelentik az Erdészeti Minisztériumnak, és ezekkel az illetékes hatóságok foglalkoznak a közigazgatási vagy bírósági eljárásoknak megfelelően. Ha egy gazdasági szereplő esetében felmerül az előírások megsértésének gyanúja, akkor a tartományi és körzeti hatóságok határozhatnak a gazdasági szereplők működésének leállításáról.

Jogszerűségi tanúsítvány kiállítása és újbóli tanúsítás: a megfelelőségértékelő testület jogszerűségi tanúsítványt állít ki, ha az ellenőrzött szervezetről bebizonyosodik, hogy teljes mértékben megfelel a jogszerűségi előírásban szereplő mutatóknak és ellenőrzési szempontoknak, ideértve a faanyag-ellátási lánc ellenőrzésére vonatkozó szabályokat is.

A megfelelőségértékelő testület bármikor beszámolhat az Erdészeti Minisztériumnak a kiállított, módosított, felfüggesztett és visszavont tanúsítványokról, és háromhavonta jelentést készít. Az Erdészeti Minisztérium ezután a honlapján közzéteszi ezeket a jelentéseket.

Az ellenőrzött szervezet engedélyének típusától függően a jogszerűségi tanúsítvány háromtól tíz évig terjedő ideig érvényes, az érvényességi idő lejárta után pedig újbóli tanúsítással kapcsolatos ellenőrzésnek kell alávetni a gazdasági szereplőt. Az újbóli tanúsítást a tanúsítvány érvényességének lejárta előtt kell elvégezni.

Felülvizsgálat: az ellenőrzött szervezet engedélyének típusától függően a jogszerűségi tanúsítvánnyal rendelkező gazdasági szereplőket éves vagy kétéves felülvizsgálatnak kell alávetni, amely a fentiekben összefoglalt igazolási tevékenységek elveit követi. A megfelelőségértékelő testület emellett az ütemezettnél korábban is végezhet felülvizsgálatot, amennyiben az igazolás hatályát kiterjesztették.

A felülvizsgálatot végző csoport felülvizsgálati jelentést készít. A jelentés egy példányát, amely tartalmazza az esetlegesen feltárt meg nem felelések leírását, benyújtja az Erdészeti Minisztériumnak. A felülvizsgálat során észlelt meg nem felelések a jogszerűségi tanúsítvány felfüggesztését vagy visszavonását eredményezik.

Különleges ellenőrzések: a jogszerűségi tanúsítvánnyal rendelkező gazdasági szereplők kötelesek értesíteni a megfelelőségértékelő testületet minden olyan, a tulajdonlásban, a szerkezetben, a vezetésben és a működésben bekövetkező jelentős változásról, amely a tanúsítvány érvényességi ideje alatt befolyásolhatja a jogszerűség-ellenőrzések minőségét. A megfelelőségértékelő testület különleges ellenőrzést végezhet a független megfigyelők, a kormányzati intézmények vagy egyéb érdekelt felek részéről esetlegesen felmerülő panasz vagy jogvita kivizsgálása céljából, vagy a gazdasági szereplő által a jogszerűség-ellenőrzések minőségét befolyásoló változásokról készített jelentés kézhezvételekor. A megfelelőségértékelő testületek akkor is különleges ellenőrzéseket végeznek, ha a gazdasági szereplő bejelenti lefoglalt faanyag feldolgozására vonatkozó szándékát.

5.3. Szállítói megfelelőségi nyilatkozat és belső ellenőrzések alkalmazásával végzett jogszerűség-igazolás

A szállítói megfelelőségi nyilatkozat az SNI/ISO 17050 szabványon alapuló, az ISO/IEC 17000 szabvány értelmében vett „saját nyilatkozat”, azaz saját felelősségre tett nyilatkozat annak felülvizsgálatát követően, hogy igazolást nyert bizonyos konkrét követelmények teljesítése.

A szállítói megfelelőségi nyilatkozatot használhatják i. magán-erdőtulajdonosok, ii. nyilvántartott faanyaglerakatok (csak olyan faanyaglerakatok, amelyek kizárólag magántulajdonban álló erdőkből/földekről kapnak faanyagot, illetve SVLK-tanúsítvánnyal ellátott faanyagot vesznek át a Perum Perhutanitól), iii. családi ipari vállalkozások/iparosok/kézművesek, iv. olyan nyersanyagipari és feldolgozóipari vállalkozások, amelyek kizárólag magántulajdonban álló erdőkből/földekről származó faanyagot dolgoznak fel, és nem rendelkeznek kiviteli engedéllyel. A szállítói megfelelőségi nyilatkozat a) magántulajdonban álló erdőkből/földekről származó faanyagokra, b) út menti területek és temetők regenerációjából származó faanyagokra, c) újrahasznosított és bontott faanyagokra, és d) importált faanyagra és fatermékekre vonatkozik.

A szállítói megfelelőségi nyilatkozat a szállítóról, a termékekről és forrásaikról, a fuvarokmányokról, a termékek átvevőjéről és a kibocsátás időpontjáról tartalmaz információt. A magán-erdőtulajdonosok által kibocsátott szállítói megfelelőségi nyilatkozatnak a faanyag származási helye szerinti terület tulajdonjogáról is tartalmaznia kell igazolást. A szállítói megfelelőségi nyilatkozatot a faanyag-adminisztrációs előírások szerinti fuvarokmányhoz kell csatolni. A szállítói megfelelőségi nyilatkozat kibocsátására és a kapcsolódó ellenőrzésekre vonatkozó részletes eljárásokat a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerrel kapcsolatos iránymutatások tartalmazzák.

A magán-erdőtulajdonosok által kibocsátott szállítói megfelelőségi nyilatkozat átvevőjének az adásvételi szerződés aláírását megelőzően és a szerződés aláírását követően évente legalább egyszer belső ellenőrzést kell végeznie a szállítói megfelelőségi nyilatkozatban foglalt információk helytállóságának ellenőrzése érdekében, és ezt dokumentálnia kell. A faanyaglerakatok által kibocsátott szállítói megfelelőségi nyilatkozatban foglalt információt a rönkök származási forrásának nyomonkövethetősége érdekében a szállítói megfelelőségi nyilatkozat átvevője (nyersanyagipari vagy feldolgozóipari vállalkozás) ellenőrzi háromhavonta. Amennyiben az átvevő rendelkezik tanúsítással, az ilyen ellenőrzések tényét a megfelelőségértékelő testület az átvevő SVLK-tanúsítványának ellenőrzése során az iratok felülvizsgálata útján ellenőrzi. Ezenfelül az Erdészeti Minisztérium véletlenszerű ellenőrzéseket is végezhet, amelyeket szerződés alapján megfelelő felkészültségű harmadik felek is elláthatnak. Ha visszaélés vagy szabálytalanság gyanúja merül fel, az Erdészeti Minisztérium különleges ellenőrzéseket végezhet a szállítói megfelelőségi nyilatkozatot használó gazdasági szereplőnél.

A jogszerűséget igazoló dokumentum/FLEGT-engedély hatálya alá tartozó minden faterméknek SVLK-tanúsítvánnyal és/vagy szállítói megfelelőségi nyilatkozattal rendelkező ellátási láncból kell származnia. Szállítói megfelelőségi nyilatkozat hatálya alá tartozó faanyag és fatermékek nem szállíthatók közvetlenül a nemzetközi piacokra. Ilyen kivitelre csak egy SVLK-tanúsítvánnyal rendelkező gazdasági szereplőn keresztül kerülhet sor.

5.4. Az importált faanyag és fatermékek jogszerűségének igazolása

A kereskedelmi miniszter 78/M-DAG/PER/10/2014. sz. rendelete előírja, hogy az importált faanyag és fatermékek esetében a kitermelési országban szükséges a jogszerűség bizonyítása. Ebben az összefüggésben a szállítói megfelelőségi nyilatkozat a behozatalnál is szerepet kap. Csak nyilvántartott importőrök (kereskedők) és feldolgozók importálhatnak faanyagot és/vagy fatermékeket Indonéziába. Ezek a gazdasági szereplők kötelesek kellő gondossággal eljárni faanyag és/vagy fatermékek behozatala során annak a kockázatnak a minimalizálása érdekében, hogy illegálisan kitermelt faanyag kerül az indonéz ellátási láncba. A nyilatkozaton kötelesek feltüntetni a termékek HR-kódját, a hajóraklevél számát, a kitermelési országokat, a származási országot, a faanyag jogszerűségének bizonyítékát és a kiviteli kikötőt. A kellő gondosságon alapuló eljárás kiterjed az adatgyűjtésre, a kockázatelemzésre és a kockázatcsökkentésre. Az eljárások elvégzésére az Erdészeti Minisztérium SILK online rendszerének használatával kerül sor. A minisztérium behozatali ajánlást bocsát ki a Kereskedelmi Minisztérium részére, miután értékelte a gazdasági szereplő által elvégzett valamennyi kellő gondosságon alapuló eljárást.

A megfelelőségértékelő testület az importőr ellenőrzése során elvégzi az alkalmazott kellő gondosságon alapuló rendszer iratainak felülvizsgálatát. A kellő gondosságon alapuló rendszerre és a kapcsolódó ellenőrzésekre vonatkozó részletes eljárásokat a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerrel kapcsolatos iránymutatások és a kapcsolódó behozatali szabályok tartalmazzák.

5.5. Kormányzati felelősség a végrehajtás iránt

Az Erdészeti Minisztérium, valamint a tartományi és körzeti erdészeti irodák feladata a faanyag-ellátási lánc ellenőrzése, valamint a kapcsolódó dokumentumok (például éves munkatervek, rönkkitermelési jelentések, rönkökre vonatkozó kimutatások, fuvarokmányok, a rönkökre/nyersanyagra/feldolgozott termékekre vonatkozó kimutatások és termelési ellenőrző lajstromok) vizsgálata. Ellentmondás esetén az erdészeti tisztségviselők megtagadhatják az ellenőrzési okmányok jóváhagyását, ami a működés felfüggesztését eredményezi.

Az erdészeti tisztségviselők vagy független megfigyelők által észlelt szabálysértésekről értesíteni kell a megfelelőségértékelő testületet, és amennyiben ezek igazolást nyernek, a megfelelőségértékelő testület felfüggesztheti vagy visszavonhatja a már kiállított jogszerűségi tanúsítványt. Az erdészeti tisztségviselők a szabályozási eljárásoknak megfelelően végrehajthatják a megfelelő utólagos intézkedéseket.

Az Erdészeti Minisztérium a megfelelőségértékelő testületek által kibocsátott igazolási jelentésekből és későbbi felülvizsgálati és különleges ellenőrzési jelentésekből is kap példányt. A megfelelőségértékelő testületek, az erdészeti tisztségviselők vagy a független megfigyelők által észlelt szabálysértésekről tájékoztatni kell az érintett feleket, és e szabálysértéseket a közigazgatási vagy bírósági eljárásoknak megfelelően kell kezelni. Ha egy gazdasági szereplő esetében felmerül az előírások megsértésének gyanúja, akkor a tartományi és körzeti hatóságok határozhatnak a gazdasági szereplő működésének felfüggesztéséről vagy leállításáról. A megfelelőségértékelő testület haladéktalanul visszavonja a jogszerűségi tanúsítványokat, ha valamely szereplő már nem teljesíti a jogszerűségi előírások követelményeit.

Az Erdészeti Minisztérium eseti munkacsoportot (nyomonkövetési csoportot) állít fel, amelynek feladata a jogszerűségi tanúsítványok és/vagy a jogszerűséget igazoló dokumentum/FLEGT-engedély kibocsátásával kapcsolatos bármely bejelentett jogsértés eseti alapon történő felderítése és kivizsgálása.

6. FLEGT-engedélyezés

A jogszerű fatermékek indonéz kiviteli engedélye az úgynevezett jogszerűséget igazoló dokumentum. Ez olyan kiviteli engedély, amely igazolja, hogy az exportált fatermékek megfelelnek a II. mellékletben meghatározott indonéz jogszerűségi előírások követelményeinek, és olyan ellátási láncból származnak, amelyben megfelelő ellenőrzéseket végeznek annak elkerülése érdekében, hogy az ellátási láncba jogszerűségi igazolás nélküli forrásból származó faanyag kerüljön. Az engedélyező hatóságként (LA) eljáró LV-k állítják ki a jogszerűséget igazoló dokumentumot, amely FLEGT-engedélyként szolgál az Unióba küldött szállítmányok esetében, miután a felek megállapodtak a FLEGT engedélyezési rendszer bevezetéséről.

A FLEGT-engedélyek/jogszerűséget igazoló dokumentumok kibocsátására vonatkozó eljárásokat a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerrel kapcsolatos iránymutatások tartalmazzák.

Az Erdészeti Minisztérium engedélyinformációs egységet hozott létre, amely az összes jogszerűséget igazoló dokumentum/FLEGT-engedély példányait és az LA-k meg nem felelésről szóló jelentéseit tároló elektronikus adatbázist működtet. Az engedélyinformációs egység az Unió illetékes hatóságai számára online hozzáférést biztosít az adatbázisaihoz. Amennyiben egy adott FLEGT-engedély valódiságát, teljességét és érvényességét illetően kérdés merül fel, az Európai Unióban lévő illetékes hatóság a SILK online adatbázis használatával képes lesz az engedélyben található információk ellenőrzésére. További információért az Unió illetékes hatóságai felvehetik a kapcsolatot az engedélyinformációs egységgel, amely szükség esetén kapcsolatba lép az adott LA-val.

A jogszerűséget igazoló dokumentumot/FLEGT engedélyt a szállítmány kivitelt megelőző összeállításának helyén állítják ki. Az eljárás a következő:

6.1. A jogszerűséget igazoló dokumentumot/FLEGT-engedélyt az exportőrrel kapcsolatban álló LA állítja ki az exportálandó fatermékszállítmányra vonatkozóan.

6.2. Az exportőr belső visszakövetési rendszere igazolja az exportengedélyezésre szánt faanyag jogszerűségét. Az exportőr belső visszakövetési rendszerében szerepelnie kell az ellátási lánc megelőző szakaszának.

6.3. A jogszerűséget igazoló dokumentum/FLEGT engedély akkor állítható ki, ha az exportőr ellátási láncában részt vevő, a szállítmány összeállításában érintett minden beszállító rendelkezik érvényes jogszerűségi vagy fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó tanúsítvánnyal vagy szállítói megfelelőségi nyilatkozattal.

6.4. A jogszerűséget igazoló dokumentum/FLEGT-engedély megszerzéséhez a gazdasági szereplőnek nyilvántartott exportőrnek (ETPIK-jogosultnak) kell lennie, és rendelkeznie kell érvényes jogszerűségi tanúsítvánnyal. Az ETPIK-jogosult kérelmet nyújt be az LA-hoz, amelyhez csatolja az alábbi dokumentumokat annak igazolása érdekében, hogy a termék előállításához használt faanyagok kizárólag igazoltan jogszerű (SVLK-tanúsítvánnyal vagy szállítói megfelelőségi nyilatkozattal rendelkező) forrásból származnak:

6.4.1. a legutóbbi ellenőrzés óta (legfeljebb tizenkét hónapja) az üzem által átvett összes faanyag, illetve nyersanyag fuvarokmányainak összefoglalója; és

6.4.2. a legutóbbi ellenőrzés óta (legfeljebb tizenkét hónapja) készített, faanyagra, illetve nyersanyagra, valamint a feldolgozott faanyagra vonatkozó kimutatások összefoglalói.

6.5. Az LA ezután a következő ellenőrzési intézkedéseket hajtja végre:

6.5.1. A gazdasági szereplő jogszerűségi tanúsítványa érvényességének és a gazdasági szereplő ETPIK-ben történt nyilvántartásba vételének ellenőrzése az LA saját adatbázisa és a SILK használatával.

6.5.2. Adategyeztetés a fuvarokmányok, a faanyagra, illetve nyersanyagra, valamint a feldolgozott faanyagra vonatkozó kimutatások összefoglalói alapján.

6.5.3. A hasznosítási arány ellenőrzése mindegyik terméktípus esetében (csak nyersanyagipari vállalkozásnál) a faanyagra, illetve nyersanyagra, valamint a feldolgozott faanyagra vonatkozó kimutatások elemzése alapján.

6.5.4. Szükség esetén az adategyeztetés után az LA helyszíni szemlét tarthat a jogszerűséget igazoló dokumentumon/FLEGT-engedélyen feltüntetendő információkkal való összhang biztosítása érdekében. A szemle elvégezhető az exportszállítmányokon végrehajtott mintavételi ellenőrzéssel, valamint az üzem vagy a faanyaglerakat működésének és nyilvántartásának vizsgálatával.

6.6. Az ellenőrzés eredménye:

6.6.1. Ha az ETPIK-jogosult megfelel a jogszerűséggel és az ellátási lánccal kapcsolatos követelményeknek, akkor az LA jogszerűséget igazoló dokumentumot/FLEGT-engedélyt állít ki a IV. mellékletben ismertetett formában;

6.6.2. A fenti követelményeknek megfelelő ETPIK-jogosult megfelelőségi jelölést (jogszerűséget igazoló címke) tüntethet fel a termékeken, illetve a csomagoláson. A megfelelőségi jelölés használatára vonatkozó nemzeti iránymutatásokat a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerrel kapcsolatos iránymutatások tartalmazzák.

6.6.3. Ha az ETPIK-jogosult nem felel meg a jogszerűséggel és az ellátási lánccal kapcsolatos követelményeknek, akkor az LA meg nem felelésről szóló jelentést készít a jogszerűséget igazoló dokumentum/FLEGT-engedély kiállítása helyett. A meg nem felelésről szóló jelentés kiadásakor az adott faanyag és/vagy fatermékek szállítását le kell állítani.

6.6.4. Amennyiben egy szállítmány jellemzői a kiviteli kikötő elhagyását megelőzően megváltoznak (pl. a rendeltetési hely, a mennyiség, a fafajok módosulása a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerrel kapcsolatos iránymutatásokban meghatározottak szerint), az exportőr köteles az engedélyező hatóságtól kérelmezni az eredeti kiviteli engedély törlését és új engedély(ek) kibocsátását. Az engedélyező hatóság köteles tájékoztatni a LIU-t minden törölt kiviteli engedélyről.

6.6.5. Amennyiben valamely gazdasági szereplő a jogszerűségi tanúsítványokkal és/vagy a kiviteli engedélyekkel visszaél, vagy azokat meghamisítja, az Erdészeti Minisztérium a vonatkozó előírásokban meghatározott szankciókat alkalmazza.

6.7. Az LA:

6.7.1. a jogszerűséget igazoló dokumentum/FLEGT-engedély vagy a meg nem felelésről szóló jelentés egy példányát a határozathozataltól számított huszonnégy órán belül továbbítja az Erdészeti Minisztériumnak;

6.7.2. az Erdészeti Minisztériumhoz háromhavonta átfogó jelentést és nyilvános összefoglaló jelentést nyújt be, amelyben beszámol a kiállított, jogszerűséget igazoló dokumentumok/FLEGT-engedélyek számáról, valamint az észlelt meg nem felelések számáról és jellegéről, ezenkívül e jelentések egy-egy példányát megküldi a Kereskedelmi Minisztériumnak és az Ipari Minisztériumnak.

7. Megfigyelés

A faanyagokra vonatkozó indonéz jogszerűség-igazolási rendszer magában foglalja a civil társadalom által végzett megfigyelést (független megfigyelést). Annak érdekében, hogy a rendszer még megbízhatóbb legyen a FLEGT önkéntes partnerségi megállapodások számára, átfogó értékelési összetevő került bele.

A független megfigyelést a civil társadalom végzi annak felmérése céljából, hogy a gazdasági szereplők, az LP-k, az LV-k és az LA-k megfelelnek-e a faanyagokra vonatkozó indonéz jogszerűség-igazolási rendszer által támasztott követelményeknek, ideértve az akkreditációs szabványokat és iránymutatásokat is. A civil társadalom ebben az összefüggésben az indonéz jogalanyokat, így a nem kormányzati szervezeteket, közösségeket, valamint az egyes indonéz állampolgárokat jelenti.

Az időszakos értékelés célja, hogy független felek bevonásával igazolja, hogy a faanyagokra vonatkozó indonéz jogszerűség-igazolási rendszer az előírásoknak megfelelően működik, mivel ezáltal fokozható a kiállított FLEGT-engedélyek hitelessége. Az időszakos értékeléshez a független megfigyelés megállapításait és ajánlásait használják fel. Az időszakos értékelés feladatmeghatározása a VI. mellékletben található.

FÜGGELÉK

Az ellátási lánc ellenőrzése

Az V. mellékletben írtak szerint a különböző ellátási láncok teljes útján a gazdasági szereplők nyilatkozatain és nyilvántartásaiban (pl. fuvarokmányokon és kimutatásokon) fel kell tüntetni azt, hogy a faanyag vagy a fatermékek rendelkeznek-e SVLK-tanúsítvánnyal, a jogszerűségüket szállítói megfelelőségi nyilatkozat igazolja-e, vagy lefoglalt forrásból származnak-e.

1. AZ ÁLLAMI TULAJDONBAN LÉVŐ ERDŐKBŐL SZÁRMAZÓ FAANYAGOK ELLÁTÁSI LÁNCÁN VÉGZETT OPERATÍV ELLENŐRZÉS LEÍRÁSA

Az állami tulajdonban lévő erdőkből (természetes erdők és erdőültetvények) származó faanyagok ellátási láncán végzett operatív ellenőrzést az erdészeti miniszter faanyag-adminisztrációról szóló P.41/Menhut-II/2014. sz. és P.42/Menhut-II/2014. sz. rendeletei szabályozzák. Idetartozik az erdészeti miniszter P.43/Menhut-II/2014. sz. rendelete a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer előírásairól, amelyet 2014 augusztusában az erdőhasznosítási főigazgatóság P.14/VI-BPPHH/2014. sz. műszaki iránymutatása és SE 8/VI-BPPHH/2014. sz. körlevele követett.

Az igazolással, adategyeztetéssel és a meg nem felelés kezelésével kapcsolatos valamennyi eljárást és döntéshozatalt az ellátási lánc összes alább felsorolt szakaszában alkalmazni kell az állami tulajdonban lévő erdőkre kibocsátott mindenfajta erdészeti engedélyre: természetes erdőkre vonatkozó koncessziók (IUPHHK-HA/HPH), ipari erdőállományra vonatkozó koncessziók (IUPHHK-HT/HPHTI), ökoszisztéma helyreállítására vonatkozó koncessziók (IUPHHK-RE), erdőültetvénnyel való gazdálkodásra vonatkozó jog (Perum Perhutani), közösségi erdőültetvényre vonatkozó koncessziók (IUPHHK-HTR), közösségi erdőgazdálkodásra vonatkozó koncessziók (IUPHHK-HKM), faluközösségi erdőgazdálkodásra vonatkozó koncessziók (IUPHHK-HD), újraerdősített területekről származó faanyag hasznosítására vonatkozó koncessziók (IUPHHK-HTHR) és nem erdei területeken vagy átváltható erdőgazdálkodási területen belüli faanyag-hasznosításra vonatkozó koncessziók (IPK). Ezeket az eljárásokat és szabályokat az erdészeti miniszter faanyag-adminisztrációról szóló P.41/Menhut-II/2014. sz. és P.42/Menhut-II/2014. sz. rendeletei szabályozzák.

A természetes erdőkre vonatkozó koncesszióból származó fakitermelési engedéllyel rendelkező valamennyi gazdasági szereplő köteles az összes termelési adatát bevallani az országos online nyomonkövetési rendszerben az ellátási lánc minden egyes szakaszára vonatkozóan, az erdészeti koncessziós területtől kezdve a köztes rönktelepig és a nyersanyagiparig.

1.1. Kitermelési terület

a) Fő tevékenységek:

— fabecslés (fák számbavétele a természetes erdőkre vonatkozó koncessziók vagy Perum Perhutani esetében) vagy fák leltárbavétele (erdőültetvényekre vonatkozó koncessziók vagy IPK-ra vonatkozó javaslattétel esetében) az engedély jogosultja által,

— az engedély jogosultja fabecslési vagy faleltárjelentést készít,

— a körzeti erdészeti tisztségviselő ellenőrzi és jóváhagyja a fabecslési vagy faleltárjelentést,

— az engedély jogosultja javasolt éves munkatervet (vagy IPK-t javasló munkatervet/Bagan Kerja) nyújt be,

— a tartományi erdészeti tisztségviselő jóváhagyja az éves munkatervet (vagy IPK esetében a munkatervet/Bagan Kerja-t).

— Megjegyzendő, hogy az a gazdasági szereplő, aki az SVLK keretében kibocsátott, érvényes, fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó tanúsítvánnyal rendelkezik, önmaga is jóváhagyhatja és kiadhatja éves munkatervét. Az éves munkaterv megfelelőségét a megfelelőségértékelő testület ellenőrzi az első ellenőrzés és a felügyeleti ellenőrzések során.

— az engedély jogosultja elvégzi a kitermelési műveleteket, ideértve a rönköknek a lerakóhelyre való vontatását is.

b) Eljárások:

— Természetes erdőkre vonatkozó koncessziók vagy a Perum Perhutani esetében az engedély jogosultja címkék használatával fabecslést végez (számba veszi a fákat). E címkék három levehető részből állnak: az egyes részeket a tuskón, a kitermelt rönkön és a gazdasági szereplő jelentésén kell elhelyezni. Mindegyik rész tartalmazza a faanyag nyomon követéséhez szükséges információkat, ideértve a fa számát és helyét is. Erdőültetvényekre vonatkozó koncessziók vagy IPK esetében az engedély jogosultja faleltárjelentést készít.

— Az engedély jogosultja az Erdészeti Minisztérium hivatalos formanyomtatványát használva a kitermelendő fák számára, becsült térfogatára, fajának előzetes meghatározására, valamint helyére (erdőültetvényekre vonatkozó koncessziók vagy IPK esetében kitermelési helyére) vonatkozó információkat tartalmazó fabecslési vagy faleltárjelentést, valamint összefoglalót készít.

— Az engedély jogosultja benyújtja a fabecslési vagy faleltárjelentést a körzeti erdészeti tisztségviselőhöz. A tisztségviselő mintavétel alapján elvégzi a fabecslési vagy faleltárjelentés dokumentumokon alapuló és helyszíni ellenőrzését is. Amennyiben minden bejelentett adat megfelel a helyszíni megfigyeléseknek, a tisztségviselő jóváhagyja a jelentést.

— A fabecslési (vagy faleltár-)jelentés szolgál alapul a javasolt éves munkatervhez (vagy munkatervhez/Bagan Kerja), amelyet az engedély jogosultja készít el, majd felülvizsgálat céljából benyújt a körzeti erdészeti tisztségviselőhöz, jóváhagyás céljából pedig a tartományi erdészeti tisztségviselőhöz. A körzeti tisztségviselő felülvizsgálja a javasolt éves munkatervet (vagy munkatervet/Bagan Kerja), összeveti azt a jóváhagyott fabecslési (vagy faleltár-)jelentéssel, és ha mindent rendben talál, jóváhagyja a munkatervet. Nincs szükség hivatalos jóváhagyásra, ha az engedély jogosultja rendelkezik a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerben meghatározott jó minősítésű, fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó tanúsítvánnyal. Miután a tisztségviselő jóváhagyta az éves munkatervet (vagy munkatervet/Bagan Kerja), az engedély jogosultja megkezdheti a kitermelési műveletek végrehajtását.

— A kitermelési műveletek végrehajtása során a fentieknek megfelelően címkéket használnak annak biztosítására, hogy a rönk jóváhagyott kitermelési területről származik. Telepített fák vagy erdőültetvényekre vonatkozó koncesszió alapján (faforgács vagy rost céljára) kitermelt fák esetében nincs szükség címkékre.

1.2. Rönklerakóhely

a) Fő tevékenységek:

— Az engedély jogosultja szükség esetén feldarabolja, majd megjelöli a rönköket annak érdekében, hogy megfeleljen a rönkkitermelési jelentésben szereplő információknak. Faforgács vagy rost céljára telepített erdőültetvényekre vonatkozó koncesszió esetében nincs szükség megjelölésre.

— Az engedély jogosultja felveszi a rönkök méreteit (mérés), és osztályokba sorolja őket. (Faforgács vagy rost céljára telepített) erdőültetvényekre vonatkozó koncesszió esetén nincs szükség osztályba sorolásra.

— Az engedély jogosultja rönkjegyzéket készít.

— Az engedély jogosultja benyújtja a javasolt rönkkitermelési jelentést.

— A kormányzati területi műszaki ellenőr (wasganis) jóváhagyja a rönkkitermelési jelentést.

b) Eljárások:

— Az engedély jogosultja minden darabolt rönköt megjelöl (faforgács vagy rost céljára telepített erdőültetvényekre vonatkozó koncesszió esetében nem kell alkalmazni).

— A rönkök maradandó fizikai megjelölése a fa eredeti azonosító számát, valamint olyan egyéb jeleket foglal magában, amelyekkel kapcsolat állapítható meg a rönk és a jóváhagyott kitermelési terület között (faforgács vagy rost céljára telepített erdőültetvényekre vonatkozó koncesszió esetében nem kell alkalmazni).

— Az engedély jogosultja megméri és osztályozza a rönköket, majd az így kapott adatokat az Erdészeti Minisztérium hivatalos formanyomtatványainak felhasználásával készített rönkjegyzékben rögzíti (faforgács vagy rost céljára telepített erdőültetvényekre vonatkozó koncesszió esetében nincs szükség osztályba sorolásra).

— Az engedély jogosultja feltölti a rönkjegyzék adatait az országos online nyomonkövetési rendszerbe. Az online nyomonkövetési rendszerből kibocsátott egyedi vonalkódokat fel kell helyezni a megfelelő rönkökre és törzsekre, valamint a kapcsolódó fuvarokmányokra (csak természetes erdőkre vonatkozó koncessziók esetében kell alkalmazni).

— Az engedély jogosultja a rönkjegyzék alapján az Erdészeti Minisztérium hivatalos formanyomtatványát használva időszakos rönkkitermelési jelentéseket, valamint ezekhez kapcsolódóan összefoglaló jelentést készít.

— Az engedély jogosultja rendszeresen benyújtja jóváhagyásra a rönkkitermelési jelentéseket, valamint az ezekhez kapcsolódó összefoglalókat a wasganishoz.

— A wasganis elvégzi a jelentések mintavételen alapuló fizikai ellenőrzését. A fizikai ellenőrzés eredményét az Erdészeti Minisztérium hivatalos formanyomtatványainak felhasználásával készített rönkellenőrzési jegyzékben foglalja össze.

— Amennyiben a mintaalapú fizikai ellenőrzés pozitív eredménnyel zárul, a wasganis jóváhagyja a rönkkitermelési jelentéseket; a jelentés benyújtását követő 48 óra elteltével az engedély jogosultjának kijelölt vállalati műszaki személyzete (ganis) önmaga is jóváhagyhatja és saját felelősségére kibocsáthatja a rönkkitermelési jelentéseket (IPK esetében nem alkalmazható).

— Miután a wasganis ellenőrizte a rönköket, azokat a nem ellenőrzött rönköktől elkülönítve kell rakásba rendezni.

— A rönkkitermelési jelentés alapján számítják ki (adott esetben) az erdészetierőforrás-szolgáltatási díj befizetendő összegét és az Újraerdősítési Alapnak fizetendő összeget.

— Az engedély jogosultja havonta benyújtja a jóváhagyott rönkkitermelési jelentéseket és a kapcsolódó összefoglalókat a körzeti erdészeti hivatalnak.

c) Adatok egyeztetése:

Természetes erdőkre vagy ökoszisztéma helyreállítására vonatkozó koncessziók, közösségi erdőgazdálkodásra, faluközösségi erdőgazdálkodásra vonatkozó koncessziók vagy IPK esetében:

A körzeti erdészeti tisztségviselő összeveti a rönkök számát, a címkéket, valamint a kitermelt és a rönkkitermelési jelentésben feltüntetett rönkök összesített térfogatát az éves munkatervben jóváhagyott kvótával. IPK esetében nem kell címkéket alkalmazni.

Ipari erdőállományra vonatkozó koncessziók, a Perum Perhutani, közösségi erdőültetvénnyel való gazdálkodásra vonatkozó koncessziók vagy újraerdősített területekről származó faanyag hasznosítására vonatkozó koncessziók esetében:

A körzeti erdészeti tisztségviselő összeveti a kitermelt és a rönkkitermelési jelentésben feltüntetett rönkök összesített térfogatát az éves munkatervben jóváhagyott kvótával.

A rönkkitermelési jelentéseket a megfelelőségértékelő testületek is ellenőrzik az első ellenőrzés és a felügyeleti ellenőrzések során. A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerrel kapcsolatos iránymutatásokban foglaltak szerint a megfelelőségértékelő testületek szükség szerint eseti alapon helyszíni ellenőrzéseket is szerveznek.

Bármilyen ellentmondás feltárása esetén a körzeti erdészeti tisztségviselő és a gazdasági szereplő megfelelőségének igazolására illetékes megfelelőségértékelő testület kölcsönös tájékoztatást nyújt egymásnak.

1.3. Rönktelep

A rönköket a rönklerakóhelyről a rönktelepre szállítják, ahonnan vagy rögtön egy feldolgozóüzembe, egy köztes rönktelepre vagy egy nyilvántartott faanyaglerakatba kerülnek.

a) Fő tevékenységek:

— Abban az esetben, ha a rönklerakóhely még nem hagyta jóvá a rönkkitermelési jelentést: Az engedély jogosultja rönkjegyzéket készít. Az engedély jogosultja benyújtja a javasolt rönkkitermelési jelentést. A wasganis jóváhagyja a rönkkitermelési jelentést.

— A jóváhagyott rönkkitermelési jelentés alapján a körzeti erdészeti hivatal kiállítja a számlát, az engedély jogosultja pedig megfizeti az erdészetierőforrás-szolgáltatási díjat, valamint a megfelelő összeget az Újraerdősítési Alapnak.

— A ganis kiállítja a rönkök fuvarokmányát, amelyhez csatolja a rönkjegyzéket.

— Az engedély jogosultja rönkökre vonatkozó kimutatást készít.

b) Eljárások:

— Az országos online rönk-nyomonkövetési rendszer használata esetén az engedély jogosultja a rönkkitermelési jelentéseket és a kapcsolódó összefoglalót a wasganishoz nyújtja be jóváhagyásra; ha a jelentéseket nem hagyták jóvá még a rönklerakóhelyen, a wasganis elvégzi a jelentések mintavételen alapuló fizikai ellenőrzését. A helyszíni ellenőrzés eredményét az Erdészeti Minisztérium hivatalos formanyomtatványának felhasználásával készített rönkellenőrzési jegyzékben foglalják össze; amennyiben a helyszíni ellenőrzés pozitív eredménnyel zárul, a tisztségviselő jóváhagyja a jelentéseket; a rönkkitermelési jelentések és a kapcsolódó összegzés benyújtását követő 48 óra elteltével a ganis saját felelősségére önmaga hagyja jóvá a jelentéseket (IPK esetében nem alkalmazható).

— Az engedély jogosultja vonatkozó díjak megfizetésével kapcsolatos kérelmet nyújt be a körzeti erdészeti tisztségviselőhöz a rönkjegyzék alapján, amelyet mellékel a kérelemhez.

— A körzeti erdészeti tisztségviselő a fent említett kérelem alapján egy vagy több számlát állít ki, amelyet az engedély jogosultja kiegyenlít.

— A kérelem benyújtását követő 48 óra elteltével az engedély jogosultja saját felelősségére kibocsáthatja a kapcsolódó számlát vagy számlákat.

— Az engedély jogosultja megfizeti az erdészetierőforrás-szolgáltatási díj és/vagy az Újraerdősítési Alap számláján (számláin) szereplő összeget és/vagy a kivágott fák értékét, a körzeti erdészeti tisztségviselő pedig kiállítja a befizetésről szóló elismervényt. A kivágott fák értéke csak HTHR vagy IPK esetében alkalmazható.

— Az engedély jogosultja rönkök fuvarokmányainak kiállítására vonatkozó kérelmet nyújt be, amelyhez csatolja a fizetési elismervényt, a rönkjegyzéket és a rönkökre vonatkozó kimutatást.

— A ganis a rönkjegyzékhez mellékelve kiállítja a rönkök fuvarokmányait.

— Az engedély jogosultja elkészíti/frissíti a rönkökre vonatkozó kimutatást, amelyben rögzíti a rönktelepre beérkező, ott tárolt és onnan elszállított rönkök mennyiségét.

— Az engedély jogosultja havonta benyújtja a rönkökre vonatkozó kimutatást a körzeti erdészeti hivatalhoz.

c) Adatok egyeztetése:

A körzeti erdészeti tisztségviselő megvizsgálja a rönkökre vonatkozó kimutatást a rönktelepre bejövő, az ott tárolt és az onnan kimenő rönkmennyiség rönkkitermelési jelentések és a rönkök vonatkozó fuvarokmányai alapján történő összevetésével. Szükség esetén a körzeti erdészeti tisztségviselő helyszíni ellenőrzést is végez annak érdekében, hogy összevesse a rönkfaállományt a rönkökre vonatkozó kimutatással és a vonatkozó fuvarokmányokkal. A rönkökre vonatkozó kimutatást a megfelelőségértékelő testületek is ellenőrzik az első ellenőrzés és a felügyeleti ellenőrzések során. A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerrel kapcsolatos iránymutatásokban foglaltak szerint a megfelelőségértékelő testületek szükség szerint eseti alapon helyszíni ellenőrzéseket is szerveznek.

1.4. Köztes rönktelep

A rönkök akkor kerülnek a köztes rönktelepre, ha a koncessziós területről nem szállítják őket rögtön a fűrésztelepre. A köztes rönktelepeket különösen akkor használják, ha a rönköket szigetek között kell szállítani, vagy ha megváltozik a szállítás módja.

A köztes rönktelep állami erdőben történő létesítésére vonatkozó engedélyt a körzeti erdészeti hivatal adja az engedély jogosultja által benyújtott javaslat alapján. A köztes rönktelepre vonatkozó engedély érvényességi ideje három év, de az erdészeti tisztségviselő által végrehajtott felülvizsgálat és jóváhagyás után meghosszabbítható. A köztes rönktelep állami erdőn kívül történő létesítéséhez nem szükséges semmiféle külön engedély, és arról az engedély jogosultja határoz.

a) Fő tevékenységek:

— A körzeti erdészeti tisztségviselő megszünteti a természetes erdőkből származó faanyagként kitermelt rönkök fuvarokmányának érvényességét.

— A rönkök fuvarokmányának benyújtását követő 48 óra elteltével ennek érvényességét a ganis is megszüntetheti.

— Ezen túlmenően a rönkök fuvarokmányának érvényességét a ganis csak a következő esetekben szüntetheti meg:

—

i. ha egy természetes erdőkből származó faanyagot felhasználó gazdasági szereplő az online rönk-nyomonkövetési rendszeren keresztül jelenti be a kitermelését, vagy

ii. erdőültetvényről származó faanyagot felhasználó gazdasági szereplő esetében (csak faforgács vagy rost céljára telepített erdőültetvényekre vonatkozó koncesszióknál alkalmazható).

— Az engedély jogosultja rönkökre vonatkozó kimutatást készít.

— A ganis rönkjegyzéket készít.

— A ganis az Erdészeti Minisztérium által megadott formában kiállítja a rönkök fuvarokmányait.

b) Eljárások:

— A wasganis számlálással (összeírás) vagy – amennyiben a rönkök száma meghaladja a százat – mintavétel alapján fizikailag ellenőrzi a beérkező rönkök számát, faját és méreteit.

— A rönkök fuvarokmányának benyújtását követő 48 óra elteltével ezt az ellenőrzést a ganis is elvégezheti.

— Ezt az ellenőrzést a ganis a következő esetekben is elvégezheti:

—

i. ha egy természetes erdőkből származó faanyagot felhasználó gazdasági szereplő az online rönk-nyomonkövetési rendszeren keresztül jelenti be a kitermelését, vagy

— Amennyiben az ellenőrzés pozitív eredménnyel zárul, a wasganis megszünteti a beérkező rönkök fuvarokmányainak érvényességét, és bevezeti a rönköket a rönkökre vonatkozó kimutatásba.

— Az engedély jogosultja rönkökre vonatkozó kimutatást készít a köztes rönktelepre bejövő és onnan kimenő rönkök ellenőrzése céljából.

— A ganis az elszállított rönkökről rönkjegyzéket készít, amely kapcsolódik a rönkök előző fuvarokmányaihoz.

— A ganis kiállítja a rönkök köztes rönktelepről való elszállítására vonatkozó fuvarokmányokat.

— Az engedély jogosultja frissíti a rönkökre vonatkozó kimutatást, amelyben a rönkök vonatkozó fuvarokmányai alapján rögzíti a köztes rönktelepre bejövő, az ott tárolt és az onnan kimenő rönkmennyiséget.

— Az engedély jogosultja havonta benyújtja a rönkökre vonatkozó kimutatást a körzeti erdészeti hivatalhoz.

c) Adatok egyeztetése:

A körzeti erdészeti tisztségviselő ellenőrzi a rönkökre vonatkozó kimutatást annak érdekében, hogy összevesse a rönktelepről elszállított és a köztes rönktelepre beérkező rönköket. Szükség esetén a körzeti erdészeti tisztségviselő helyszíni ellenőrzést is végez annak érdekében, hogy összevesse a rönkfaállományt a rönkökre vonatkozó kimutatással és a vonatkozó fuvarokmányokkal.

A rönkökre vonatkozó kimutatást a megfelelőségértékelő testületek is ellenőrzik az első ellenőrzés és a felügyeleti ellenőrzések során. A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerrel kapcsolatos iránymutatásokban foglaltak szerint a megfelelőségértékelő testületek szükség szerint eseti alapon helyszíni ellenőrzéseket is szerveznek.

2. A MAGÁNTULAJDONBAN LÉVŐ ERDŐKBŐL/FÖLDEKRŐL SZÁRMAZÓ FAANYAGOK ELLÁTÁSI LÁNCÁN VÉGZETT OPERATÍV ELLENŐRZÉS LEÍRÁSA

A magántulajdonban lévő erdőkben/földeken végzett fakitermelési műveleteket az erdészeti miniszter P.30/Menhut-II/2012. sz. rendelete (a továbbiakban: a rendelet) szabályozza.

Nincsenek olyan jogi követelmények, amelyek előírnák az erdők/földek magántulajdonosai számára, hogy azonosító címkéket vagy jelzéseket helyezzenek el a kitermelés céljából nyilvántartásba vett fákon vagy a rönkökön. A magántulajdonban lévő erdőkben/földeken kitermelt faanyagot általában nem tárolják rönktelepeken vagy köztes rönktelepeken.

A magántulajdonban lévő erdőkből/földekről származó faanyagra vonatkozóan eltérő ellenőrzési eljárásokat kell alkalmazni a földhasználati jogcím megszerzésekor már a földön álló fákból nyert rönkök és a földhasználati jogcím megszerzése után ültetett fákból nyert rönkök esetében is. Az eljárás a fafajtól függően is eltérő lehet. Az erdészetierőforrás-szolgáltatási díj, az Újraerdősítési Alap részére fizetendő díj és a kivágott fák utáni díj megfizetése a földhasználati jogcím megszerzésekor már földön álló fákból származó rönkökre vonatkozik, a földhasználati jogcím megszerzése után ültetett fákból származó rönkökre nem.

A földhasználati jogcím megszerzése után ültetett fákból származó rönkök esetében két eshetőség áll fenn:

— a rendelet 5. cikke (1) bekezdésében felsorolt fajokra (mint például a gumifa, a sengon és a gyümölcsfák) vonatkozóan a földtulajdonos állítja ki az Erdészeti Minisztérium által megadott formát követő számlát, amely egyúttal fuvarokmányként is szolgál,

— egyéb fajokra (mint például teakfa, mahagóni, fenyő) vonatkozóan a falu képzett és kinevezett vezetője vagy a kinevezett tisztségviselő állítja ki a fuvarokmányt.

A földhasználati jogcím megszerzése előtt a földön álló fákból kinyert rönkök esetében a körzeti erdészeti tisztségviselő állítja ki a fuvarokmányokat. Az ilyen faanyagnak SVLK-tanúsítvánnyal kell rendelkeznie.

2.1. Kitermelési terület/rönklerakóhely

a) Fő tevékenységek:

— A tulajdonjog elismerése.

— Szükség esetén darabolás.

— Méretek felvétele (mérés).

— Rönkjegyzék összeállítása.

— A körzeti erdészeti hivatal kiállítja a számlát, a tulajdonos pedig megfizeti az erdészetierőforrás-szolgáltatási díjnak és/vagy az Újraerdősítési Alapnak fizetendő kiszámlázott összeget.

— A fuvarokmányok kiállítása vagy elkészítése.

— A szállítói megfelelőségi nyilatkozat kibocsátása vagy elkészítése, kivéve, ha a gazdasági szereplő rendelkezik SVLK-tanúsítvánnyal.

b) Eljárások:

— Az erdő/föld magántulajdonosa tulajdonjogának elismerését kéri.

— Az erdő/föld tulajdonjogának az állam (Nemzeti Földhivatal) általi elismerése után a tulajdonos rönkjegyzéket készít a rönkök mérése alapján.

A földhasználati jogcím megszerzése előtt a földön álló fákból kinyert rönkök esetében:

— A tulajdonos benyújtja a rönkjegyzéket és az erdészetierőforrás-szolgáltatási díj, az Újraerdősítési Alapnak fizetendő díj és a kivágott fák utáni díj megfizetésére vonatkozó kérelmet a körzeti erdészeti tisztségviselőhöz.

— A tisztségviselő megvizsgálja a dokumentumokat, és fizikai ellenőrzést végez a rönkökön (méretek, fajazonosítás, rönkök száma).

— Amennyiben a dokumentumok vizsgálata és a fizikai ellenőrzés pozitív eredménnyel zárul, a körzeti erdészeti tisztségviselő kiállítja az erdészetierőforrás-szolgáltatási díj és Újraerdősítési Alapnak fizetendő díj számláját, amelyet a tulajdonos kiegyenlít.

— A földtulajdonos benyújtja a körzeti erdészeti tisztségviselőhöz az erdészetierőforrás-szolgáltatási díj és az Újraerdősítési Alapnak fizetendő díj befizetéséről szóló elismervényt, és csatolja hozzá a rönkök fuvarokmányainak kiállítására vonatkozó kérelmet.

— A körzeti erdészeti tisztségviselő megvizsgálja a dokumentumokat, és fizikai ellenőrzést végez a rönkökön (méretek, fajazonosítás, rönkök száma).

— A körzeti erdészeti tisztségviselő a fentiek alapján kiállítja a rönkök fuvarokmányait.

A földhasználati jogcím megszerzése után ültetett fákból kitermelt rönkök esetében:

A rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében felsorolt fajokra vonatkozóan:

— A tulajdonos megjelöli a rönköket és azonosítja a fajokat.

— A tulajdonos rönkjegyzéket készít.

— A fentiek alapján a földtulajdonos az Erdészeti Minisztérium által megadott formában számlát állít ki, amely egyúttal fuvarokmányként is szolgál.

A rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében nem szereplő, egyéb fajokra vonatkozóan:

— A tulajdonos megjelöli a rönköket és azonosítja a fajokat.

— A tulajdonos rönkjegyzéket készít.

— A tulajdonos benyújtja a falu vezetőjéhez vagy a kinevezett tisztségviselőhöz a rönkjegyzéket és a rönkök fuvarokmányainak kiállítására vonatkozó kérelmet.

— A falu vezetője vagy a kinevezett tisztségviselő megvizsgálja a dokumentumokat, és fizikai ellenőrzést végez a rönkökön (fajazonosítás, rönkök száma, jelzés/szám az egyes rönkökön, kitermelés helye).

— A falu vezetője vagy a kinevezett tisztségviselő a fentiek alapján kiállítja a rönkök fuvarokmányait az Erdészeti Minisztérium által megadott formában.

A telepített fákból kitermelt valamennyi faanyag esetében, ha az nem rendelkezik SVLK-tanúsítvánnyal, a tulajdonos kibocsátja a szállítói megfelelőségi nyilatkozatot az Erdészeti Minisztérium által megadott formában.

c) Adatok egyeztetése:

A falu vezetője, a körzeti erdészeti tisztségviselő által kinevezett tisztségviselő vagy a körzeti erdészeti tisztségviselő (természetesen nőtt fákból kitermelt faanyag esetében) összeveti a kitermelt rönkök térfogatát a rönkjegyzékkel.

Ha a gazdasági szereplő rendelkezik SVLK-tanúsítvánnyal, a megfelelőségértékelő testület is összeveti a kitermelt rönkök térfogatát a rönkjegyzékkel az első ellenőrzés és a felügyeleti ellenőrzések során. A megfelelőségértékelő testület szükség esetén eseti alapon helyszíni ellenőrzéseket is szervez.

Bármilyen ellentmondás feltárása esetén a falu vezetője, a kinevezett tisztségviselő vagy a körzeti erdészeti tisztségviselő (természetesen nőtt fákból kitermelt faanyag esetében) és a gazdasági szereplő megfelelőségének igazolására illetékes megfelelőségértékelő testületet kölcsönös tájékoztatást nyújt egymásnak.

3. A LERAKATOK SZÁMÁRA ÉS IPARI FELHASZNÁLÁSRA SZÁNT FAANYAGOK ELLÁTÁSI LÁNCÁN VÉGZETT OPERATÍV ELLENŐRZÉS LEÍRÁSA

A nyilvántartott faanyaglerakatok és feldolgozottfaanyag-lerakatok sajátos gazdasági szereplők az ellátási láncon belül. Ezek a gazdasági szereplők kereskedőként faanyagot és fatermékeket vásárolnak, tárolnak és értékesítenek más gazdasági szereplők részére anélkül, hogy részt vennének az előállítási vagy feldolgozási folyamatokban.

A nyilvántartott faanyaglerakatok és feldolgozottfaanyag-lerakatok engedélyeinek három különféle típusa létezik:

— kizárólag állami erdőkből és/vagy behozatalból származó faanyaggal (rönkökkel) foglalkozó lerakatok,

— kizárólag magántulajdonban álló erdőkből/földekről származó faanyaggal és/vagy feldolgozott faanyaggal foglalkozó lerakatok (TPT),

— kizárólag állami erdőkből és/vagy behozatalból származó feldolgozott faanyaggal foglalkozó lerakatok (TPT-KO).

3.1. Állami erdőkből és/vagy behozatalból származó fával foglalkozó nyilvántartott faanyaglerakat (TPT-KB)

Az állami erdőkből és behozatalból származó fával foglalkozó nyilvántartott faanyaglerakat (TPT-KB) akkor jut szerephez, ha a rönköket nem szállítják közvetlenül a fűrésztelepre a koncessziós területről és/vagy a köztes rönktelepekről és/vagy más TPT-KB-ból, illetve importált faanyag (rönkök) esetében.

A TPT-KB létesítésére vonatkozó engedélyt az erdészeti hivatal adja az engedély jogosultja által benyújtott javaslat alapján. A TPT-KB működési engedélyének érvényességi ideje három év, de az erdészeti tisztségviselő által végrehajtott felülvizsgálat és jóváhagyás után meghosszabbítható.

A TPT-KB üzemeltetői csak akkor használhatnak szállítói megfelelőségi nyilatkozatot, ha kizárólag behozatalból származó faanyagot és/vagy SVLK-tanúsítvánnyal rendelkező, a Perum Perhutani területéről származó faanyagot használnak fel. Ha faanyagforrásaik bármelyike állami erdőkből származó faanyagot tartalmaz (a Perum Perhutani területéről származó, tanúsítvánnyal rendelkező faanyag kivételével), akkor SVLK-tanúsítvánnyal kell rendelkezniük.

a) Fő tevékenységek:

— A wasganis megszünteti a beérkező rönkök fuvarokmányainak érvényességét.

— Az engedély jogosultja rönkökre vonatkozó kimutatást készít.

— Az engedély jogosultja vagy a ganis rönkjegyzéket készít az elszállított rönkökről.

— Az engedély jogosultja vagy a ganis az Erdészeti Minisztérium által megadott formában kiállítja az elszállított rönkök fuvarokmányait.

— Megtörténik a szállítói megfelelőségi nyilatkozat kibocsátása vagy elkészítése (ha kizárólag behozatalból származó faanyagot és/vagy a Perum Perhutani területéről származó, tanúsítvánnyal rendelkező faanyagot használnak fel és a gazdasági szereplő nem rendelkezik SVLK-tanúsítvánnyal).

b) Eljárások:

— A wasganis megszünteti a beérkező rönkök fuvarokmányainak érvényességét.

— Amennyiben az ellenőrzés pozitív eredménnyel zárul, a faanyagot bevezetik a rönkökre vonatkozó kimutatásba.

— Az engedély jogosultja rönkökre vonatkozó kimutatást készít a nyilvántartott faanyaglerakatra bejövő és onnan kimenő rönkök ellenőrzése céljából.

— Az engedély jogosultja vagy a ganis az elszállított rönkökről rönkjegyzéket készít, amely kapcsolódik a rönkök előző fuvarokmányaihoz.

— Az engedély jogosultja vagy a ganis kiállítja az elszállítandó rönkök fuvarokmányait.

— Ha kizárólag behozatalból származó faanyagot és/vagy a Perum Perhutani területéről származó, tanúsítvánnyal rendelkező faanyagot használ fel, és nem rendelkezik SVLK-tanúsítvánnyal, az engedély jogosultja kibocsátja a szállítói megfelelőségi nyilatkozatot az Erdészeti Minisztérium által megadott formában.

— Az engedély jogosultja frissíti a rönkökre vonatkozó kimutatást, amelyben a rönkök vonatkozó fuvarokmányai alapján rögzíti a nyilvántartott faanyaglerakatra bejövő, az ott tárolt és az onnan kimenő rönkmennyiséget.

— Az engedély jogosultja havonta benyújtja a rönkökre vonatkozó kimutatást a körzeti erdészeti hivatalhoz.

c) Adatok egyeztetése:

A körzeti erdészeti tisztségviselő ellenőrzi a rönkökre vonatkozó kimutatást, és a beérkező rönkök rönkjegyzékének és fuvarokmányainak összehasonlításával összeveti a rönktelepről vagy a köztes rönktelepről elszállított és a nyilvántartott faanyaglerakatra beérkező rönköket. A körzeti erdészeti tisztségviselő szükség esetén helyszíni ellenőrzéseket végez.

Ha az engedély jogosultja rendelkezik SVLK-tanúsítvánnyal, a rönkökre vonatkozó kimutatást a megfelelőségértékelő testületek is ellenőrzik az első ellenőrzés és a felügyeleti ellenőrzések során. A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerrel kapcsolatos iránymutatásokban foglaltak szerint a megfelelőségértékelő testület szükség szerint eseti alapon helyszíni ellenőrzéseket is szervez.

3.2. Magántulajdonban álló erdőkből/földekről származó fával foglalkozó nyilvántartott faanyaglerakat és/vagy feldolgozottfaanyag-lerakat (TPT)

A magántulajdonban álló erdőkből/földekről származó fával foglalkozó nyilvántartott faanyaglerakatokat és/vagy feldolgozottfaanyag-lerakatokat (TPT) akkor használják, ha a rönköket és/vagy a feldolgozott faanyagot nem szállítják közvetlenül a fűrésztelepre a magántulajdonban álló erdőkből/földekről és/vagy más TPT-ből.

A TPT létesítésére vonatkozó engedélyt az erdészeti hivatal adja az engedély jogosultja által benyújtott javaslat alapján. A TPT-engedélyt az erdészeti tisztségviselő vizsgálja felül és hagyja jóvá.

A TPT-t működtető gazdasági szereplők csak akkor használhatnak szállítói megfelelőségi nyilatkozatot, ha nem rendelkeznek SVLK-tanúsítvánnyal.

A TPT-t működtető gazdasági szereplők kizárólag magántulajdonban álló erdőkben/földeken álló, telepített fából származó faanyagot és/vagy feldolgozott faanyagot használhatnak.

a) Fő tevékenységek:

— Az engedély jogosultja ellenőrzi a rönk és/vagy a feldolgozott faanyag fuvarokmányának érvényességét.

— Az engedély jogosultja rönkökre és/vagy feldolgozott faanyagra vonatkozó kimutatást készít.

— Az engedély jogosultja elkészíti a rönkjegyzéket és/vagy a feldolgozott faanyagok jegyzékét.

— Az engedély jogosultja kiállítja a rönkök és/vagy a feldolgozott faanyagok fuvarokmányát.

— Megtörténik a szállítói megfelelőségi nyilatkozat kibocsátása vagy elkészítése (ha a gazdasági szereplő nem rendelkezik SVLK-tanúsítvánnyal).

b) Eljárások:

— Az engedély jogosultja ellenőrzi a beérkező rönkök és/vagy feldolgozott faanyag fuvarokmányának érvényességét.

— Az engedély jogosultja rönkökre és/vagy feldolgozott faanyagra vonatkozó kimutatást készít a beérkező és kiszállított rönkök és/vagy feldolgozott faanyag ellenőrzése céljából.

— Az engedély jogosultja az elszállított rönkökről rönkjegyzéket és/vagy feldolgozott faanyagra vonatkozó jegyzéket készít, amely kapcsolódhat a rönkök és/vagy a feldolgozott faanyag előző fuvarokmányaihoz.

— Az engedély jogosultja kiállítja a rönkök és/vagy a feldolgozott faanyagok fuvarokmányát.

— Ha nem rendelkezik SVLK-tanúsítvánnyal, az engedély jogosultja kibocsátja a szállítói megfelelőségi nyilatkozatot az Erdészeti Minisztérium által megadott formában.

— Az engedély jogosultja frissíti a rönkökre és/vagy feldolgozott faanyagra vonatkozó kimutatást, amelyben a rönkök és/vagy a feldolgozott faanyag vonatkozó fuvarokmányai alapján rögzíti a nyilvántartott faanyaglerakatba bejövő, az ott tárolt és az onnan kimenő rönkök és/vagy feldolgozott faanyag mennyiségét.

— Az engedély jogosultja havonta benyújtja a rönkökre és/vagy feldolgozott faanyagra vonatkozó kimutatást a körzeti erdészeti hivatalhoz.

c) Adatok egyeztetése:

A körzeti erdészeti tisztségviselő ellenőrzi a rönkökre és/vagy a feldolgozott faanyagra vonatkozó kimutatásokat, és a beérkező rönkök és/vagy feldolgozott faanyag jegyzékének és fuvarokmányainak összehasonlításával összeveti a magántulajdonban álló erdőkből vagy más TPT-kről elszállított és a TPT-re beérkező rönköket és/vagy feldolgozott faanyagokat. A körzeti erdészeti tisztségviselő szükség esetén helyszíni ellenőrzéseket végez.

Ha az engedély jogosultja rendelkezik SVLK-tanúsítvánnyal, a rönkökre és/vagy a feldolgozott faanyagra vonatkozó kimutatásokat a megfelelőségértékelő testületek is ellenőrzik az első ellenőrzés és a felügyeleti ellenőrzések során. A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerrel kapcsolatos iránymutatásokban foglaltak szerint a megfelelőségértékelő testületek szükség szerint eseti alapon helyszíni ellenőrzéseket is szerveznek.

3.3. Nyersanyagipar/integrált ipar

a) Fő tevékenységek:

— A fafeldolgozó üzem rönkökre vonatkozó kimutatást készít.

— A körzeti erdészeti tisztségviselő megszünteti a rönkök fuvarokmányának érvényességét.

— A körzeti erdészeti tisztségviselő fizikai ellenőrzést végez a rönkökön.

— Ha a gazdasági szereplő hivatalos online rönk-nyomonkövetési rendszert használ, az információt vonalkód-leolvasóval rögzíti és feltölti a rendszerbe.

— A feldolgozóüzem üzemeltetője elkészíti a nyersanyagok és termékek ellenőrző lajstromát.

— A feldolgozóüzem üzemeltetője kimutatást készít a feldolgozott faanyagra vonatkozóan.

— A feldolgozóüzem üzemeltetője az Erdészeti Minisztérium által megadott formában kiállítja a fatermékek fuvarokmányait.

— A feldolgozóüzem értékesítési jelentést készít.

— Megtörténik a szállítói megfelelőségi nyilatkozat kibocsátása vagy elkészítése (ha a gazdasági szereplő kizárólag magántulajdonban álló erdőkből/földekről származó faanyagot használ és nem rendelkezik SVLK-tanúsítvánnyal).

b) Eljárások:

— A feldolgozóüzem üzemeltetője rönkökre vonatkozó kimutatástervezetet készít a feldolgozóüzem (fűrésztelep) által átvett rönkök és az üzembe (gyártósorra) belépő rönkök mozgásának nyilvántartása céljából.

— A feldolgozóüzem üzemeltetője a beérkező rönkszállítmányokra vonatkozó fuvarokmányokból egy-egy példányt benyújt a körzeti erdészeti tisztségviselőhöz.

— A körzeti erdészeti tisztségviselő megszünteti a rönkök fuvarokmányának érvényességét.

— Ha a gazdasági szereplő hivatalos online rönk-nyomonkövetési rendszert használ, a rönkök fuvarokmányának érvényességét a bejegyzett műszaki személyzet szünteti meg.

— A körzeti erdészeti tisztségviselő ellenőrzi a rönkök fuvarokmányaiban szereplő információkat úgy, hogy összeveti azokat a fizikai termékekkel. Száznál több rönk esetében ez mintavétel alapján is elvégezhető.

— A körzeti erdészeti tisztségviselő ellenőrzi a rönkökre vonatkozó kimutatásban szereplő információkat.

— Amennyiben az ellenőrzés pozitív eredménnyel zárul, a faanyagot bevezetik a rönkökre vonatkozó végleges kimutatásba.

— A körzeti erdészeti tisztségviselő irattárazza a rönkök fuvarokmányainak példányait, és az Erdészeti Minisztérium által megadott formában összefoglaló jegyzéket készít a rönkök fuvarokmányairól.

— A vállalkozásnak iktatás céljából átadják azon fuvarokmányok példányait, amelyek érvényességét a tisztségviselő megszüntette.

— A rönkök fuvarokmányairól készített összefoglalót minden hónap végén benyújtják a körzeti erdészeti hivatalhoz.

— A feldolgozóüzem üzemeltetője elkészíti a nyersanyagok és termékek gyártósoronkénti ellenőrző lajstromát, amely alapján ellenőrizhetők a bemenő rönkök és a kilépő fatermékek, valamint kiszámítható a hasznosítási arány.

— A feldolgozóüzem üzemeltetője a feldolgozott faanyagra vonatkozó kimutatásban számol be a fatermékek feldolgozóüzembe és az üzemből kifelé irányuló mozgásáról, valamint a készletekről.

— A feldolgozóüzem üzemeltetője az üzemre vonatkozó értékesítési jelentést készít a saját nyilvántartása számára.

— Ha kizárólag magántulajdonban álló erdőkből/földekről származó faanyagot használ, és nem rendelkezik SVLK-tanúsítvánnyal, az engedély jogosultja szállítói megfelelőségi nyilatkozatot bocsát ki az Erdészeti Minisztérium által megadott formában.

— Az engedély jogosultja havonta benyújtja a rönkökre és/vagy feldolgozott faanyagra vonatkozó kimutatást az erdészeti hivatalhoz.

c) Adatok egyeztetése:

Az erdészeti tisztségviselő megvizsgálja a rönkökre és a feldolgozott faanyagra vonatkozó kimutatást olyan módon, hogy a rönkök fuvarokmányai alapján összeveti a beérkező, a tárolt és a kimenő rönkmennyiséget.

A termelési ellenőrző lajstromot a gyártósorokon bemenő és onnan kimenő mennyiségek összevetésére használják, a hasznosítási arányt pedig összevetik a közzétett átlagos aránnyal.

Ha az engedély jogosultja rendelkezik SVLK-tanúsítvánnyal, a rönkökre és a feldolgozott faanyagra vonatkozó kimutatásokat a megfelelőségértékelő testület is ellenőrzi az első ellenőrzés és a felügyeleti ellenőrzések során. A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerrel kapcsolatos iránymutatásokban foglaltak szerint a megfelelőségértékelő testület szükség szerint eseti alapon helyszíni ellenőrzéseket is szervez.

Bármilyen ellentmondás feltárása esetén az erdészeti tisztségviselő és a gazdasági szereplő megfelelőségének igazolására illetékes megfelelőségértékelő testület kölcsönös tájékoztatást nyújt egymásnak.

3.4. Az állami erdőkből és/vagy behozatalból származó faanyaggal foglalkozó nyilvántartott feldolgozottfaanyag-lerakatok (TPT-KO)

Az állami erdőkből és/vagy behozatalból származó fával foglalkozó nyilvántartott feldolgozottfaanyag-lerakatok (TPT-KO) olyan feldolgozottfaanyag-lerakatok, amelyekbe elsődleges feldolgozást végző üzemekből és/vagy más TPT-KO-któl és/vagy behozatalból érkezik feldolgozott faanyag. A TPT-KO-kból származó fatermékeket másodlagos feldolgozást végző üzemek részére, más TPT-KO-k, családi ipari vállalkozások, nyilvántartott exportőrök és/vagy végfelhasználók számára értékesítik.

A TPT-KO létesítésére vonatkozó engedélyt a körzeti erdészeti hivatal adja az engedély jogosultja által benyújtott javaslat alapján. A TPT-KO működési engedélyének érvényességi ideje öt év, de a körzeti erdészeti tisztségviselő által végrehajtott felülvizsgálat és jóváhagyás után meghosszabbítható.

A TPT-KO üzemeltetői csak akkor használhatnak szállítói megfelelőségi nyilatkozatot, ha kizárólag importált feldolgozott faanyagból származó fatermékeket használnak fel. Ha feldolgozott fatermékeik bármelyike természetes erdőkből származó feldolgozott faanyagot tartalmaz, akkor SVLK-tanúsítvánnyal kell rendelkezniük.

a) Fő tevékenységek:

— A ganis megszünteti a fatermék fuvarokmányának érvényességét.

— Az engedély jogosultja feldolgozott faanyagra vonatkozó kimutatást készít.

— Az engedély jogosultja feldolgozott faanyagra vonatkozó jegyzéket készít.

— Az engedély jogosultja az Erdészeti Minisztérium által megadott nyomtatvány kitöltésével/formában kiállítja a fatermékek fuvarokmányát.

— Megtörténik a szállítói megfelelőségi nyilatkozat kibocsátása vagy elkészítése (ha a feldolgozott faanyag kizárólag importált faanyagból származik és a gazdasági szereplő nem rendelkezik SVLK-tanúsítvánnyal).

b) Eljárások:

— A ganis megszünteti a beérkező feldolgozott faanyag fuvarokmányainak érvényességét.

— Az engedély jogosultja feldolgozott faanyagra vonatkozó kimutatást készít a nyilvántartott feldolgozottfaanyag-lerakatra bejövő és onnan kimenő feldolgozott faanyag ellenőrzése céljából.

— Az engedély jogosultja az elszállított feldolgozott faanyagról fatermékjegyzéket készít, amely kapcsolódik a fatermékek előző fuvarokmányaihoz.

— Az engedély jogosultja kiállítja a fatermékek fuvarokmányait.

— Ha kizárólag behozatalból származó faanyagot használ fel és nem rendelkezik SVLK-tanúsítvánnyal, az engedély jogosultja kibocsátja a szállítói megfelelőségi nyilatkozatot az Erdészeti Minisztérium által megadott formában.

— Az engedély jogosultja frissíti a feldolgozott faanyagra vonatkozó kimutatást, amelyben a fatermékek vonatkozó fuvarokmányai és importokmányai alapján rögzíti a nyilvántartott feldolgozottfaanyag-lerakatra bejövő, az ott tárolt és az onnan kimenő feldolgozott faanyagok mennyiségét.

c) Adatok egyeztetése:

A ganis megvizsgálja a feldolgozott faanyagra vonatkozó kimutatást, és összeveti a beérkező feldolgozott faanyagot a vonatkozó fatermékek fuvarokmányaival és az importokmányokkal.

A körzeti erdészeti tisztségviselő szükség esetén helyszíni ellenőrzéseket végez.

Ha az engedély jogosultja rendelkezik SVLK-tanúsítvánnyal, a feldolgozott faanyagra vonatkozó kimutatást a megfelelőségértékelő testület is ellenőrzi az első ellenőrzés és a felügyeleti ellenőrzések során. A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerrel kapcsolatos iránymutatásokban foglaltak szerint a megfelelőségértékelő testület szükség szerint eseti alapon helyszíni ellenőrzéseket szervez.

3.5. Feldolgozóipar

a) Fő tevékenységek:

— A gyár üzemeltetője kimutatást készít a feldolgozott faanyagra (félkész termékekre) és a feldolgozott termékekre vonatkozóan.

— A gyár üzemeltetője az Erdészeti Minisztérium által meghatározott formában kiállítja a számlákat, amelyek a feldolgozott fatermékek fuvarokmányaként is szolgálnak.

— A gyár üzemeltetője kimutatást készít a feldolgozott faanyagra vonatkozóan.

— A vállalkozás vagy a gyár üzemeltetője értékesítési jelentést készít.

b) Eljárások:

— A gyár üzemeltetője irattárazza a feldolgozott faanyagok fuvarokmányait (a beérkező anyagokra vonatkozóan), és ezen okmányokról összefoglalót készít.

— A gyár üzemeltetője a feldolgozott faanyagok és feldolgozott termékek gyártósoronkénti lajstromát felhasználva számol be a gyárba beérkező anyagokról és az onnan kilépő termékekről, valamint a lajstrom alapján számítja ki a nyersanyag-hasznosítási arányt.

— A gyár üzemeltetője kimutatást készít a feldolgozott faanyagra vonatkozóan az üzembe beérkező anyagokról, az onnan kilépő fatermékekről, valamint a tárolt készletekről; a gyár üzemeltetője az Erdészeti Minisztérium által meghatározott formában kiállítja a feldolgozott termékekre vonatkozó számlákat, amelyek fuvarokmányként is szolgálnak, és irattárazza a számlák példányait. Minden számlához csatolja a fatermékek jegyzékét.

— A gyár üzemeltetője értékesítési jelentést készít a saját nyilvántartása számára.

— Amennyiben a gyár üzemeltetője a fűrészelt fatermékeket tovább kívánja szállítani, a vállalatot feldolgozottfaanyag-lerakatként is nyilvántartásba kell vetetni, és az üzemeltetőnek kell elkészíteni a kiszállított fűrészelt fatermékeket tartalmazó, feldolgozott faanyagra vonatkozó fuvarokmányokat.

— Ha kizárólag magántulajdonban álló erdőkből/földekről származó feldolgozott faanyagot használ, és nem rendelkezik SVLK-tanúsítvánnyal, az ETPIK-tanúsítvánnyal nem rendelkező gazdasági szereplő kibocsátja a szállítói megfelelőségi nyilatkozatot az Erdészeti Minisztérium által megadott formában.

c) Adatok egyeztetése:

A gyár üzemeltetője megvizsgálja a feldolgozott faanyagra vonatkozó kimutatást úgy, hogy a feldolgozott fatermékek fuvarokmányai és a feldolgozott faanyagok ellenőrző lajstroma alapján összeveti a beérkező, tárolt és kimenő anyagokat.

A termelési ellenőrző lajstrom alapján megvizsgálják a gyártósorokon bemenő és onnan kimenő mennyiségeket, ezenkívül értékelik a hasznosítási arányt.

A vállalkozás üzemeltetője megvizsgálja a feldolgozott faanyagra vonatkozó kimutatást olyan módon, hogy a számlák alapján összeveti a beérkező, tárolt és kimenő termékeket.

Az erdészeti tisztségviselő szükség esetén helyszíni ellenőrzéseket végez.

4. KIVITEL

Az állami tulajdonban lévő erdőkből és a magántulajdonban lévő erdőkből/földekről származó faanyag kivitelére azonos eljárások és adategyeztetési folyamatok vonatkoznak.

a) Fő tevékenységek:

— A Kereskedelmi Minisztérium nyilvántartott erdészetitermék-exportőri tanúsítványt (ETPIK) állít ki az exportőr részére.

— Az exportőr jogszerűséget igazoló dokumentum/FLEGT-engedély kiállítását kéri az egyes exportszállítmányokra vonatkozóan.

— Ha az ETPIK-jogosult megfelel a jogszerűséggel és az ellátási lánccal kapcsolatos követelményeknek, akkor az LA jogszerűséget igazoló dokumentumot/FLEGT-engedélyt állít ki. A FLEGT-engedélyt a IV. mellékletben meghatározott formában kell kibocsátani.

— Az exportőr a vámhatóság által meghatározott formában kiviteli nyilatkozatot (PEB) készít, amelyet benyújt a vámhatósághoz.

— A vámhatóság vámkezelés céljából kiviteli engedélyt állít ki.

b) Eljárások:

— A exportőr kérelmet nyújt be az LA-hoz a jogszerűséget igazoló dokumentum/FLEGT-engedély kibocsátása érdekében, amelyhez dokumentumokat csatol annak igazolására, hogy a termék előállításához használt faanyagok kizárólag igazoltan jogszerű (SVLK-tanúsítvánnyal szállítói megfelelőségi nyilatkozottal rendelkező) forrásból származnak.

— Az LA kiállítja a jogszerűséget igazoló dokumentumot/FLEGT-engedélyt, miután szükség esetén az adatok összhangjának dokumentumokon alapuló és fizikai ellenőrzésével meggyőződött arról, hogy a faanyagok igazoltan jogszerű forrásból származnak, és azokat így a II. mellékletben szereplő jogszerűség-fogalommal összhangban állították elő. Az LA-k a kiviteli engedélyt a SILK online adatbázison keresztül állítják ki. Ez biztosítja azt, hogy a gazdasági szereplő rendelkezik érvényes kiviteli (ETPIK) és jogszerűségi tanúsítványokkal.

— Az exportőr a vámhatóságokhoz jóváhagyás céljából kiviteli nyilatkozatot (PEB) nyújt be, amelyhez csatolja a számlát, a csomagjegyzéket, a kiviteli vám befizetéséről szóló elismervényt (amennyiben vannak vonatkozó előírások), az ETPIK-tanúsítványt, a jogszerűséget igazoló dokumentumot/FLEGT-engedélyt, a kiviteli engedélyt (amennyiben vannak vonatkozó előírások), a vámtisztviselő jelentését (amennyiben vannak vonatkozó előírások) és (adott esetben) a CITES-okmányt.

— Amennyiben a kiviteli nyilatkozat ellenőrzése pozitív eredménnyel zárul, a vámhatóságok kiállítják a kiviteli engedélyt.

c) Adatok egyeztetése

Az erdészeti tisztségviselő szükség esetén helyszíni ellenőrzéseket végez.

A megfelelőségértékelő testület és az LA a feldolgozott faanyagra vonatkozó kimutatás alapján összeveti a beérkező, tárolt és kimenő termékeket. Ezeket az adatokat a megfelelőségértékelő testület az első ellenőrzés és a felügyeleti ellenőrzések végzése során is összeveti a számlán megadott mennyiséggel. A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerrel kapcsolatos iránymutatásokban foglaltak szerint megfelelőségértékelő testület szükség szerint eseti alapon helyszíni ellenőrzéseket, az LA pedig fizikai ellenőrzést szervez az adatok összhangjának vizsgálatára.

▼B

VI. MELLÉKLET

FELADATMEGHATÁROZÁS AZ IDŐSZAKOS ÉRTÉKELÉSHEZ

1. CÉLOK

Az időszakos értékelés független harmadik fél, az úgynevezett értékelő által végzett független értékelés. Az időszakos értékelés célja annak igazolása, hogy a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer az előírásoknak megfelelően működik, mivel ezáltal fokozható az e megállapodás alapján kiállított FLEGT-engedélyek hitelessége.

2. HATÁLY

Az időszakos értékelés a következőkre terjed ki:

1. Az ellenőrző intézkedések működése a fatermékek erdei kitermelési helyétől a kivitel helyéig.

2. A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszert, a FLEGT-engedélyek kiállítását, valamint az e megállapodás szempontjából lényeges kitermelési, engedélyezési és kereskedelmi statisztikákat támogató adatkezelő és faanyag-visszakövetési rendszerek.

3. EREDMÉNY

Az időszakos értékelés eredményeként rendszeresen jelentések készülnek az értékeléssel a rendszerben azonosított hiányosságok és gyenge pontok korrigálásához végrehajtandó intézkedésekkel kapcsolatos megállapításairól és ajánlásairól.

4. FŐ TEVÉKENYSÉGEK

Az időszakos értékelési tevékenységek többek között az alábbiakat foglalják magukban:

a) A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer előírásai szerint ellenőrzési funkciókat ellátó szervek által végzett megfelelőség-ellenőrzés.

b) Az ellátási lánc ellenőrzésének értékelése a fatermékek erdei kitermelési helyétől az Indonéziából való kivitel helyéig.

c) A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszert, valamint a FLEGT-engedélyek kiállítását támogató adatkezelő és faanyag-visszakövetési rendszerek megfelelőségének felmérése.

d) A meg nem felelés eseteinek és a rendszer hibáinak azonosítása és nyilvántartásba vétele, valamint a szükséges korrekciós intézkedések előírása.

e) Az előzőekben meghatározott és javasolt korrekciós intézkedések végrehajtásának eredményességét vizsgáló értékelés; és

f) a megállapítások jelentése a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottságnak.

5. AZ ÉRTÉKELÉS MÓDJA

5.1. Az értékelő dokumentált és igazoló adatokon alapuló módszert alkalmaz, amely megfelel az ISO/IEC 19011 szabvány vagy azzal egyenértékű előírás követelményeinek. A módszer magában foglalja a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer megvalósításáért felelős szervezetek vonatkozó dokumentációjának, működési eljárásainak és műveleti nyilvántartásának ellenőrzését, a meg nem felelés eseteinek és a rendszer hibáinak azonosítását, valamint a megfelelő korrekciós intézkedésekre vonatkozó kérelmek kibocsátását.

5.2. Az értékelő többek között:

a) felülvizsgálja a független értékelő és igazoló szervek (LP és LV) akkreditációjára vonatkozó eljárást;

b) felülvizsgálja a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer megvalósításának teljességére és koherenciájára vonatkozó ellenőrzésekben érintett szervek dokumentált eljárásait;

c) megvizsgálja a dokumentált eljárásokat és a nyilvántartásokat, ideértve a munkamódszereket is, az irodákban, a fakitermelési területeken, a rönktelepeken/rönktavaknál, erdei ellenőrző-állomásokon, fűrésztelepeken, valamint a kivitel és a behozatal helyén tett látogatás során;

d) megvizsgálja a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerben azonosított szabályozó és végrehajtó hatóságokat, LP-ket, LV-ket és egyéb szerveket a megfelelés igazolása érdekében;

e) megvizsgálja a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer megvalósításában részt vevő magánszektorbeli szervezetek által végzett adatgyűjtést;

f) felméri a IX. mellékletben meghatározott nyilvános információk elérhetőségét, ideértve az információ-közzétételi mechanizmusok hatékonyságát is;

g) felhasználja a független megfigyelésről és átfogó értékelésről készült jelentések, valamint a független piaci ellenőr jelentéseinek megállapításait és ajánlásait;

h) kikéri az érdekelt felek véleményét, és felhasználja a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer megvalósításában közvetlenül vagy közvetetten részt vevő érdekelt felektől kapott információkat; és

i) megfelelő mintavételi és váratlan ellenőrzési módszereket használ az erdészeti szabályozó hatóságok, az LP-k, az LV-k, az iparágak és egyéb érintett szereplők munkájának értékelésére az erdészeti tevékenységek, az ellátási lánc ellenőrzése, a fafeldolgozás és a kiviteli engedélyezés szintjén, ideértve az Indonéziából származó fabehozatalra vonatkozóan az Unió által közölt információkkal való összevetést.

6. AZ ÉRTÉKELŐ KÉPESÍTÉSEI

Az értelőnek illetékes, független és pártatlan harmadik félnek kell lennie, aki megfelel az alábbi követelményeknek:

a) Az értékelőnek igazolnia kell, hogy rendelkezik a 65. sz. ISO-/IEC-útmutatás és az ISO/IEC 17021 szabvány vagy azokkal egyenértékű előírások követelményeinek teljesítéséhez szükséges képesítésekkel és képességekkel, ideértve az erdészeti ágazat és az erdészeti termékek ellátási láncaira vonatkozó értékelési szolgáltatások nyújtásához szükséges képesítést is.

b) Az értékelő nem vesz részt közvetlenül Indonézia, illetve az Unió erdőgazdálkodásában, fafeldolgozásában, fakereskedelmében vagy erdészeti ágazatának ellenőrzésében.

c) Az értékelőnek függetlennek kell lennie a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer többi szereplőjétől és Indonézia erdészeti szabályozó hatóságoktól, és az összeférhetetlenség elkerülésére szolgáló rendszereket kell működtetnie. Az értékelőnek nyilatkoznia kell az esetlegesen felmerülő összeférhetetlenségről, és meg kell tennie a kezelésére szolgáló intézkedéseket.

d) Az értékelőnek és értékelési feladatokat végrehajtó alkalmazottjainak igazolt tapasztalatokkal kell rendelkezniük a trópusi erdőgazdálkodásnak, a fafeldolgozó ágazatoknak és az ellátási lánc ellenőrzésének a felülvizsgálata terén.

e) Az értékelőnek rendelkeznie kell a tevékenységeiből és megállapításaiból eredő panaszok fogadására és kezelésére szolgáló mechanizmussal.

7. JELENTÉSTÉTEL

7.1. Az időszakos értékelési jelentés a következőket foglalja magában: i. az értékeléssel kapcsolatos összes lényeges információt tartalmazó, teljes jelentés, valamint annak megállapításai (ideértve a meg nem felelés eseteit és a rendszer hibáit is) és ajánlásai; ezenkívül ii. a teljes jelentésen alapuló, nyilvános összefoglaló jelentés a legfontosabb megállapításokkal és ajánlásokkal.

7.2. A teljes jelentést és a nyilvános összefoglaló jelentést közzététel előtt a vegyes bizottsághoz kell benyújtani felülvizsgálat és jóváhagyás céljából.

7.3. A vegyes bizottság kérésére az értékelő további tájékoztatást nyújt a megállapításai alátámasztása vagy tisztázása érdekében.

7.4. Az értékelő tájékoztatja a vegyes bizottságot a beérkezett panaszokról és a megoldásukra tett intézkedésekről.

8. TITOKTARTÁS

Az értékelő megőrzi a tevékenységei végrehajtása során kapott adatok titkosságát.

9. KINEVEZÉS, GYAKORISÁG ÉS FINANSZÍROZÁS

9.1. Az értékelőt Indonézia nevezi ki a vegyes bizottság keretében az Unióval folytatott egyeztetés után.

9.2. Az időszakos értékelést a vegyes bizottság által a megállapodás 14. cikke (5) bekezdésének e) pontjával összhangban elfogadott dátumtól kezdődően legfeljebb tizenkét havonta kell elvégezni.

9.3. Az időszakos értékelés finanszírozásáról a vegyes bizottság dönt.

VII. MELLÉKLET

FELADATMEGHATÁROZÁS A FÜGGETLEN PIACI MEGFIGYELÉSHEZ

1. A FÜGGETLEN PIACI MEGFIGYELÉS CÉLJA

A független piaci megfigyelés a független harmadik fél, az úgynevezett megfigyelő által végzett piaci megfigyelés. A független piaci megfigyelés célja a FLEGT-engedéllyel rendelkező indonéz faanyagok uniós piacon belüli elfogadottságával kapcsolatos információk gyűjtése és elemzése, valamint a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló, 2010. október 20-i 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a kapcsolódó kezdeményezések, például a közbeszerzési és magánbeszerzési politikák hatásainak vizsgálata.

2. HATÁLY

A független piaci megfigyelés a következőkre terjed ki:

2.1. A FLEGT-engedéllyel rendelkező indonéz faanyagok szabad forgalomba bocsátása az Unióba való belépés helyein.

2.2. A FLEGT-engedéllyel rendelkező indonéz faanyagok teljesítménye az uniós piacon, valamint az Unióban a piaccal kapcsolatosan hozott intézkedéseknek a FLEGT-engedéllyel rendelkező indonéz faanyagok iránti keresletre gyakorolt hatása.

2.3. A FLEGT-engedéllyel nem rendelkező faanyagok teljesítménye az uniós piacon, valamint az Unióban a piaccal kapcsolatosan hozott intézkedéseknek a FLEGT-engedéllyel nem rendelkező faanyagok iránti keresletre gyakorolt hatása.

2.4. Az Unióban hozott piaccal kapcsolatos egyéb intézkedések, például közbeszerzési politikák, környezetbarát építési szabályzatok, valamint magánszektorbeli intézkedések, például a kereskedelmi magatartási szabályzatok és a vállalati társadalmi felelősségvállalás vizsgálata.

3. EREDMÉNY

A független piaci megfigyelés eredményeként a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság rendszeresen jelentéseket kap, amelyek a FLEGT-engedéllyel rendelkező indonéz faanyagok Unión belüli helyzetének erősítését és az illegálisan kitermelt faanyag uniós forgalomba hozatalának megelőzésére tett, piaccal kapcsolatos intézkedések hatékonyabb végrehajtását szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos megállapításokat és ajánlásokat tartalmazzák.

4. FŐ TEVÉKENYSÉGEK

A független piaci megfigyelés többek között az alábbiakra terjed ki:

4.1. A következők értékelése:

a) az illegálisan kitermelt faanyagok Unión belüli kereskedelme elleni küzdelem érdekében tett szakpolitikai intézkedések megvalósítása terén elért eredmények és azok hatása;

b) az Indonéziából, valamint önkéntes partnerségi megállapodással érintett, illetve ilyen megállapodással nem rendelkező faexportáló országokból származó faanyagok és fatermékek uniós importjában megfigyelhető tendenciák;

c) lobbicsoportok olyan intézkedései, amelyek befolyásolhatják a faanyagok és a fatermékek iránti keresletet vagy Indonézia erdészetitermék-kereskedelmének piacait.

4.2. Megállapítások és ajánlások jelentése a vegyes bizottságnak.

5. A MEGFIGYELÉS MÓDJA

5.1. A megfigyelőnek dokumentált és igazoló adatokon alapuló módszerrel kell rendelkeznie. E módszernek ki kell terjednie a vonatkozó dokumentáció megfelelő elemzésére, a rendelkezésre álló kereskedelmi adatokban és információkban felfedezhető ellentmondások azonosítására, valamint a piaccal kapcsolatos intézkedések hatásainak és eredményességének kulcsfontosságú mutatóiról az érintett szereplőkkel készített mélyinterjúkra.

5.2. A megfigyelő többek között a következőket figyeli meg és elemzi:

a) a faanyagok és fatermékek uniós piacának jelenlegi helyzete és tendenciái;

b) közbeszerzési politikák és azok keretében a FLEGT-engedéllyel rendelkező, illetve nem rendelkező faanyagok és fatermékek kezelése az Unióban;

c) a faipart érintő jogszabályok, a faanyagok és a fatermékek Unión belüli kereskedelme, valamint Unióba irányuló behozatala;

d) a FLEGT-engedéllyel rendelkező, illetve nem rendelkező faanyagok és fatermékek közötti árkülönbségek az Unióban;

e) a FLEGT-engedéllyel és tanúsítvánnyal rendelkező faanyagok és fatermékek piaci elfogadottsága, megítélése és piaci részesedése;

f) az Indonéziából, valamint önkéntes partnerségi megállapodással érintett, illetve ilyen megállapodással nem rendelkező faexportáló országokból származó, különböző uniós kikötőkben importált, FLEGT-engedéllyel rendelkező, illetve nem rendelkező faanyagok és fatermékek mennyiségének és értékének statisztikái és tendenciái;

g) az illetékes hatóságok és a határellenőrző hatóságok által a FLEGT-engedélyek Unión belüli ellenőrzése és a szállítmány szabad forgalomba bocsátása során alkalmazott jogi aktusok és eljárások, valamint az előírások be nem tartása esetén kivetett szankciók leírása az estleges módosításokkal együtt;

h) az esetleges nehézségek és korlátozások, amelyekkel az exportőrök és importőrök szembesülnek a FLEGT-engedéllyel rendelkező faanyagok Unióba való behozatala során;

i) a FLEGT-engedéllyel rendelkező faanyag népszerűsítése céljából az Unióban folytatott kampányok eredményessége.

5.3. A megfigyelő piaci értékesítést ösztönző tevékenységeket javasol a FLEGT-engedéllyel rendelkező indonéz faanyagok piaci elfogadottságának tovább fokozása érdekében.

6. A FÜGGETLEN PIACI MEGFIGYELŐ KÉPESÍTÉSEI

A megfigyelő:

a) független harmadik fél, aki korábbi teljesítménye alapján szakértelemmel és feddhetetlenséggel rendelkezik a faanyagok és fatermékek uniós piacának és a kapcsolódó kereskedelmi kérdéseknek a figyelemmel kísérése terén;

b) ismeri az indonéz faanyagok és fatermékek, különösen a keményfa, illetve a hasonló termékeket előállító tagállamok kereskedelmét és piacát;

c) az összeférhetetlenség elkerülésére szolgáló rendszereket működtet. A megfigyelőnek nyilatkoznia kell az esetlegesen felmerülő összeférhetetlenségről, és meg kell tennie a kezelésére szolgáló intézkedéseket.

7. JELENTÉSTÉTEL

7.1. A jelentéseket kétévente kell benyújtani a következő tartalommal: i. az összes lényeges megállapítást és ajánlást tartalmazó teljes jelentés; ezenkívül ii. a teljes jelentésen alapuló összefoglaló jelentés.

7.2. A teljes jelentést és az összefoglaló jelentést közzététel előtt a vegyes bizottsághoz kell benyújtani felülvizsgálat és jóváhagyás céljából.

7.3. A vegyes bizottság kérésére a megfigyelő további tájékoztatást nyújt a megállapításai alátámasztása vagy tisztázása érdekében.

8. TITOKTARTÁS

A megfigyelő megőrzi a tevékenységei végrehajtása során kapott adatok titkosságát.

9. KINEVEZÉS, GYAKORISÁG ÉS FINANSZÍROZÁS

9.1. A megfigyelőt az Unió nevezi ki a vegyes bizottság keretében Indonéziával folytatott egyeztetés után.

9.2. A független piaci megfigyelést a vegyes bizottság által a megállapodás 14. cikke (5) bekezdésének e) pontjával összhangban elfogadott dátumtól kezdődően legfeljebb huszonnégy havonta kell elvégezni.

9.3. A független piaci megfigyelés finanszírozásáról a vegyes bizottság dönt.

VIII. MELLÉKLET

A FAANYAGOKRA VONATKOZÓ INDONÉZ JOGSZERŰSÉG-IGAZOLÁSI RENDSZER MŰKÖDŐKÉPESSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSÉRE SZOLGÁLÓ KRITÉRIUMOK

HÁTTÉR

Független technikai értékelést kell végezni a faanyagokra vonatkozó indonéz jogszerűség-igazolási rendszeren, mielőtt megindulhatna az Unióba exportálandó faanyagok FLEGT-engedélyezése. A technikai értékelés céljai a következők: i. a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer gyakorlatban való működésének vizsgálata annak megállapítására, hogy meghozza-e a várt eredményeket, valamint ii. a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszeren e megállapodás aláírása után végrehajtott módosítások vizsgálata.

Az értékelés kritériumai az alábbiak:

1. A jogszerűség fogalmának meghatározása

2. Az ellátási lánc ellenőrzése

3. Igazolási eljárások

4. A kivitel engedélyezése

5. Független megfigyelés

1. A JOGSZERŰSÉG FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA

A jogszerűen előállított fatermék fogalmát Indonézia hatályos jogszabályai alapján kell meghatározni. Az alkalmazott meghatározásnak egyértelműnek, objektív módon igazolhatónak és a gyakorlatban alkalmazhatónak kell lennie, ezenkívül legalább azokat a jogszabályokat és előírásokat kell magában foglalnia, amelyek az alábbiakra vonatkoznak:

— Kitermelési jogok: fakitermelési jogok odaítélése a jogilag kijelölt és/vagy rögzített határok közötti területen.

— Erdészeti műveletek: az erdőgazdálkodásra vonatkozó jogszabályi követelményeknek való megfelelés, ideértve a vonatkozó környezetvédelmi és munkaügyi jogszabályokat és előírásokat is.

— Illetékek és adók: a fakitermelési jogokkal és a fakitermeléssel közvetlenül összefüggő adókra, díjakra és illetékekre vonatkozó jogszabályi követelményeknek való megfelelés.

— Egyéb felhasználók: adott esetben más felek földterületre vagy más erőforrásokra vonatkozó bérleti jogának vagy egyéb használati jogának a tiszteletben tartása, amely jogot a fakitermelési jog érinthet.

— Kereskedelem és vámok: a kereskedelmi és vámeljárásokkal kapcsolatos jogszabályi követelményeknek való megfelelés.

Fő kérdések:

— Módosították-e a jogszerűség meghatározását és a jogszerűség-igazolási előírásokat e megállapodás aláírása óta?

— Tartalmazza-e a jogszerűség-fogalom a vonatkozó munkaügyi jogszabályokat és előírásokat a II. mellékletnek megfelelően?

A jogszerűség-fogalom módosítása esetén felmerülő fő kérdések:

— Valamennyi érdekelt féllel konzultáltak-e a véleményüket megfelelően figyelembe vevő folyamat során ezekről a módosításokról és a jogszerűség-igazolási rendszer esetleges további változtatásairól?

— Egyértelmű, hogy a meghatározás egyes új fogalmi elemeit mely jogi eszközök támasztják alá? Meghatározták-e azokat a kritériumokat és mutatókat, amelyek az egyes fogalmi elemeknek való megfelelés ellenőrzésére alkalmasak? A kritériumok és mutatók egyértelműek, objektívek és alkalmazhatók-e a gyakorlatban?

— A kritériumok és a mutatók világosan meghatározzák-e a releváns érintettek szerepeit és felelősségét, és az igazolás mindegyikük teljesítményét értékeli-e?

— A jogszerűség meghatározása tartalmazza-e a hatályos jogszabályok és előírások fent vázolt fő területeit? Ha nem, miért maradtak ki bizonyos területek a meghatározásból?

2. AZ ELLÁTÁSI LÁNC ELLENŐRZÉSE

Az ellátási lánc ellenőrzésére szolgáló rendszereknek hitelt érdemlően biztosítaniuk kell a fatermékek visszakövethetőségét az ellátási lánc mentén a kitermelés vagy a jogszerű behozatal helyétől a kivitel helyéig. Nem szükséges minden esetben a rönk, rönkszállítmány vagy fatermék kiviteli helytől származási erdőig való fizikai visszakövethetőségének a biztosítása, viszont ez mindig szükséges az erdő és az első összekeveredési hely (például fatelep vagy feldolgozóüzem) között.

2.1. Hasznosítási jogok

Egyértelműen körül kell határolni azokat a területeket, ahol erdőállományokra vonatkozó használati jogokat ítéltek oda, és meg kell határozni e jogok jogosultjait.

Fő kérdések:

— Biztosítja-e az ellenőrző rendszer azt, hogy csak olyan fatermék kerül be az ellátási láncba, amely érvényes használati joggal érintett erdőből származik?

— Biztosítja-e az ellenőrző rendszer azt, hogy a kitermelési műveleteket végző vállalkozások részére megfelelő hasznosítási jogokat biztosítanak az érintett erdőterületekre?

— Nyilvánosan hozzáférhetőek-e a kitermelési jogok kibocsátására vonatkozó eljárások, valamint az e jogokra és azok jogosultjaira vonatkozó információk?

2.2. Az ellátási lánc ellenőrzésére szolgáló módszerek

Hatékony mechanizmusok segítségével a fa az ellátási láncban a kitermelés helyétől a kivitel helyéig nyomon követhető. A fa azonosítására többféle módszert lehet alkalmazni, az egyedi tételek címkézésétől kezdve a rakományt vagy a tételt kísérő okmányok áttekintéséig. A választott módszernek figyelembe kell vennie a faanyag típusát és értékét, illetve az ismeretlen eredetű vagy illegálisan kitermelt faanyaggal való keveredés kockázatát.

Fő kérdések:

— Valamennyi ellátási láncot – ideértve a különböző faanyagforrásokat is – azonosították-e és megnevezték-e az ellenőrző rendszerben?

— Az ellátási lánc valamennyi szakaszát azonosították-e, és megnevezték-e az ellenőrző rendszerben?

— Meghatározták és dokumentálták-e azokat a módszereket, amelyek egyrészről a termék eredetének azonosítására, és másrészről az ismeretlen eredetű anyaggal való összekeveredés megelőzésére szolgálnak az ellátási lánc következő szakaszaiban:

— lábon álló fa;

— rönkök az erdőben;

— szállítás és átmeneti tárolás (rönktelepek/rönktavak, átmeneti rönktelepek/rönktavak);

— az anyagok feldolgozóüzembe való beérkezése és tárolása;

— a feldolgozóüzem gyártósorain való belépés és onnan kilépés;

— a feldolgozott termékek tárolása a feldolgozóüzemben;

— a feldolgozóüzemből való kilépés és szállítás;

— a kivitel helyére történő beérkezés.

— Mely szervezetek felelnek a famozgások ellenőrzéséért? Rendelkeznek-e ezek az ellenőrzési tevékenységek elvégzéséhez szükséges megfelelő humán és egyéb erőforrásokkal?

— Abban az esetben, ha megállapítást nyer, hogy igazolatlan eredetű faanyag kerül az ellátási láncba, azonosítják-e az ellenőrző rendszer gyenge pontjait, például a kitermelés előtt a magántulajdonban lévő erdőkben/földeken lábon álló fákról készült leltár hiányát?

— Indonézia rendelkezik-e a faanyagokra vonatkozó indonéz jogszerűség-igazolási rendszer hatályának az újrahasznosított anyagokra való kiterjesztésével kapcsolatos politikával, és ha igen, kidolgozott-e útmutatást arra vonatkozóan, hogyan kell kiterjeszteni a rendszer hatályát az újrahasznosított anyagokra?

2.3.

Mennyiségi adatok kezelése

Az ellátási lánc minden szakaszában határozott és hatékony mechanizmusok biztosítják a fa- és fatermékmennyiségek mérését és rögzítését, ideértve a lábon álló fa térfogatára vonatkozó, kitermelés előtti megbízható és pontos becsléseket az egyes kitermelési területeken.

Fő kérdések:

— Szolgáltat-e az ellenőrző rendszer bejövő és kimenő mennyiségi adatokat – ideértve adott esetben átváltási arányszámokat – az ellátási lánc következő szakaszaiban:

— lábon álló fa;

— rönkök az erdőben (lerakóhelyeken);

— szállított és tárolt faanyag (rönktelepek/rönktavak, átmeneti rönktelepek/rönktavak);

— az anyagok feldolgozóüzembe való beérkezése és tárolása;

— a gyártósorokon való belépés és onnan kilépés;

— a feldolgozott termékek tárolása a feldolgozóüzemben;

— a feldolgozóüzemből való kilépés és szállítás;

— a kivitel helyére történő beérkezés.

— Mely szervezetek felelősek a mennyiségi adatok nyilvántartásának vezetéséért? –Rendelkeznek-e ezek a szervezetek elegendő humán és tárgyi erőforrásokkal?

— Hogyan ellenőrizhető az adatok minősége?

— Olyan módon rögzítették-e a mennyiségi adatokat, hogy a mennyiségek a lánc megelőző és következő elemeivel időben összevethetők?

— Mely információkat hozzák nyilvánosságra az ellátási lánc ellenőrzéséről? Hogyan férhetnek hozzá az érdekelt felek ezekhez az információkhoz?

2.4.

Igazoltan jogszerű faanyag elkülönítése ismeretlen eredetű faanyagtól

Fő kérdések:

— Kellő számú ellenőrzést folytatnak-e annak érdekében, hogy kizárják az ismeretlen eredetű, illetve a jogszerű kitermelési jog hiányában kivágott fákat?

— Milyen ellenőrző intézkedéseket alkalmaznak annak biztosítása érdekében, hogy az igazolt és a nem igazolt anyagokat elkülönítsék az ellátási láncban?

2.5.

Importált fatermékek

Megfelelő ellenőrzéseket végeznek annak megvizsgálása érdekében, hogy az importált fatermékek behozatala jogszerű volt-e.

Fő kérdések:

— Hogyan igazolható a fatermékek behozatalának jogszerűsége?

— Milyen dokumentumok szükségesek a kitermelési ország azonosításához, valamint az V. mellékletnek megfelelően annak igazolásához, hogy az importált termékek jogszerűen kitermelt faanyagból származnak?

— Azonosítja-e a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer az importált fatermékeket a teljes ellátási lánc mentén egészen addig, amíg azokat össze nem keverik a feldolgozott termékek előállítása céljából?

— Importált fa használata esetén azonosítható-e a FLEGT-engedélyen a kitermelési ország (préselt termékek esetén elhagyható)?

3. IGAZOLÁSI ELJÁRÁSOK

Az igazolás megfelelő ellenőrzések lefolytatásából áll, amelyek célja a fa jogszerűségének biztosítása. Az igazolásnak kellően szigorúnak és hatékonynak kell lennie ahhoz, hogy a követelményeknek való bármely meg nem felelés – akár az erdőben, akár az ellátási lánc mentén – azonosítható legyen, és haladéktalanul meghozzák az ezek korrigálásához szükséges intézkedéseket.

3.1. Szervezet

Az igazolást harmadik szervezet végzi, amely megfelelő erőforrásokkal, irányítási rendszerrel, valamint képesített és képzett személyzettel, valamint az összeférhetetlenségek ellenőrzésére irányuló határozott és hatékony mechanizmusokkal rendelkezik.

Fő kérdések:

— Rendelkeznek-e az igazoló szervek a nemzeti akkreditáló testület (KAN) által kiállított érvényes akkreditációs tanúsítvánnyal?

— Kijelöl-e a kormány szervezeteket az igazolási feladatok elvégzésére? A szervezet feladatmeghatározása (és a kapcsolódó felelőssége) egyértelmű és nyilvános-e?

— Egyértelműen meghatározottak-e az intézményi szerepek és felelősségek, és azoknak eleget tesznek-e?

— Rendelkeznek-e az igazoló szervek a jogszerűség-fogalom és a fatermék-ellátási lánc ellenőrzésére szolgáló rendszerek igazolásának elvégzéséhez szükséges erőforrásokkal?

— Rendelkeznek-e az igazoló szervek olyan dokumentált irányítási rendszerrel, amely:

—

— biztosítja, hogy a személyzet rendelkezzék megfelelő szakértelemmel, valamint a hatékony igazoláshoz szükséges tapasztalattal;

— belső ellenőrzést / felülvizsgálatot alkalmaz;

— magában foglalja az összeférhetetlenségek ellenőrzésére szolgáló mechanizmusokat;

— biztosítja a rendszer átláthatóságát;

— igazolási módszertant határoz meg és alkalmaz?

3.2. Igazolás a jogszerűség fogalmának meghatározására figyelemmel

Egyértelműen meg van határozva, hogy mit kell igazolni. Az igazolás módszertana dokumentált, és biztosítja, hogy az eljárás szisztematikus, átlátható legyen, és igazoló adatokon alapuljon, azt rendszeres időszakonként elvégezzék, és a meghatározásban foglalt minden fogalmi elemre kiterjedjen.

Fő kérdések:

— Kiterjed-e az igazoló szervek által alkalmazott igazolási módszer a jogszerűség-fogalom minden elemére, és magában foglalja-e az összes mutatónak való megfelelés vizsgálatát?

— Az igazoló szervek:

—

— ellenőrzik-e az okiratokat, kitermelési nyilvántartásokat és helyszíni műveleteket (akár váratlan ellenőrzések útján);

— gyűjtenek-e információkat külső érdekelt felektől;

— nyilvántartják-e igazolási tevékenységeiket?

— Elérhetők-e nyilvánosan az igazolás eredményei? Hogyan férhetnek hozzá az érdekelt felek ezekhez az információkhoz?

3.3. Az ellátási lánc integritását ellenőrző rendszerek igazolása

Egyértelműen meghatározzák az igazolandó kritériumok és mutatók körét, ami a teljes ellátási láncra kiterjed. Az igazolás módszertana dokumentált, és biztosítja, hogy az eljárás szisztematikus, átlátható legyen, igazoló adatokon alapuljon, azt rendszeres időszakonként elvégezzék, a meghatározásban foglalt minden kritériumra és mutatóra kiterjedjen, valamint magában foglalja az adatoknak a lánc minden szakaszában történő rendszeres és gyors egyeztetését.

Fő kérdések:

— Teljes egészében lefedi-e az igazolási módszertan az ellátási lánc ellenőrzésének igazolását? Egyértelműen rendelkezik-e erről az igazolási módszertan?

— Milyen adatokkal támasztható alá, hogy az ellátási lánc ellenőrzésére vonatkozóan valóban sor került igazolásra?

— Mely szervezetek felelősek az adatok egyeztetéséért? Rendelkeznek-e megfelelő humán- és egyéb erőforrásokkal az adatkezelési tevékenységek elvégzéséhez?

— Kialakítottak-e módszereket a lábon álló fa, a kitermelt rönkök és a feldolgozóüzembe/a kivitel helyére érkező fa közötti megfelelések értékelésére?

— Kialakítottak-e módszereket a beérkező nyersanyagok mennyisége és a kilépő feldolgozott termékeknek a fűrészüzemekben és más üzemekben mért mennyisége közötti megfelelés értékelésére? Szerepel-e e módszerek között az átváltási arányszámok meghatározása és időszakos frissítése?

— Milyen információs rendszereket és technológiákat alkalmaznak az adatok tárolására, ellenőrzésére és rögzítésére? Vannak-e megbízható rendszerek az adatbiztonság biztosítására?

— Elérhetők-e nyilvánosan az ellátási lánc ellenőrzésére vonatkozó igazolás eredményei? –Hogyan férnek hozzá az érdekelt felek ezekhez az információkhoz?

3.4. Panaszkezelési mechanizmusok

Megfelelő mechanizmusok biztosítják az igazolási eljárásból eredő panaszok és viták kezelését.

Fő kérdések:

— Rendelkeznek-e az igazoló szervek olyan panaszkezelési mechanizmussal, amely minden érdekelt fél rendelkezésére áll?

— Rendelkeznek-e az igazoló szervek a független megfigyelőktől érkező kifogások fogadására és azok kezelésére alkalmas mechanizmusokkal?

— Rendelkeznek-e az igazoló szervek a kormányzati tisztviselők által megállapított szabálysértések/jogsértések fogadására és azok kezelésére alkalmas mechanizmusokkal?

— Egyértelmű-e, hogy hogyan történik a panaszok fogadása, dokumentálása, (szükség szerint) felsőbb fórum elé utalása és megválaszolása?

3.5. A meg nem felelés kezelésére szolgáló mechanizmusok

Megfelelő mechanizmusok biztosítják az igazolási eljárás során vagy panaszok és független megfigyelés révén azonosított meg nem felelési esetek kezelését.

Fő kérdések:

— Van-e olyan hatékony és működő mechanizmus, amely alapján az igazolás eredményeiről megfelelő korrekciós határozatot lehet hozni és végrehajtani, és korrekciós intézkedéseket lehet tenni jogsértések megállapítása esetén?

— Meghatározza-e az igazolási rendszer a fenti követelményt?

— Kialakítottak-e mechanizmusokat a meg nem felelés eseteinek kezelésére? –Alkalmazzák-e ezeket a gyakorlatban?

— Megfelelően nyilvántartják-e a meg nem felelésnek és az igazolási eredmények korrekciójának eseteit, vagy az egyéb intézkedéseket? Működik-e az ilyen intézkedések eredményességét értékelő rendszer?

— Van-e olyan mechanizmus, amellyel az igazoló szervek igazolással kapcsolatos megállapításai bejelenthetők a kormánynak?

— A meg nem felelés eseteire vonatkozóan milyen információ kerül nyilvánosságra?

4. A KIVITEL ENGEDÉLYEZÉSE

Indonézia engedélyező hatóságot jelölt ki, amely általános felelősséggel bír a jogszerűséget igazoló dokumentumok, illetve a FLEGT-engedélyek kiállítása terén. A FLEGT-engedélyeket az Unióba szánt egyes szállítmányokra állítják ki.

4.1. Szervezeti felépítés

Fő kérdések:

— Mely szervezetek felelősek a FLEGT-engedély kiadásáért?

— Rendelkezik-e az engedélyező hatóság a KAN által kiállított érvényes akkreditációs tanúsítvánnyal?

— Egyértelműen meghatározott és nyilvánosan hozzáférhető-e az engedélyező hatóság és alkalmazottjainak szerepe a FLEGT-engedélyek kibocsátásában?

— Meghatározták-e a kompetenciakövetelményeket, és létrehoztak-e belső ellenőrzést az engedélyező hatóság személyzete tekintetében?

— Rendelkezik-e az engedélyező hatóság a feladatainak ellátásához szükséges forrásokkal?

4.2. Jogszerűséget igazoló dokumentumok kiállítása és azok felhasználása FLEGT-engedélyezésre

Meghozták a megfelelő intézkedéseket a jogszerűséget igazoló dokumentumok FLEGT-engedélyezésre való használatához.

Fő kérdések:

— Követ-e az engedélyező hatóság nyilvánosan hozzáférhető, dokumentált eljárásokat a jogszerűséget igazoló dokumentumok kiadása során?

— Milyen adatok támasztják alá, hogy ezeket az eljárásokat a gyakorlatban megfelelően alkalmazzák?

— Megfelelően nyilvántartják-e a kiállított, jogszerűséget igazoló dokumentumokat és azokat az eseteket, amikor nem állítottak ki jogszerűséget igazoló dokumentumokat? Egyértelműen ismerteti-e a nyilvántartás, hogy a jogszerűséget igazoló dokumentumokat milyen igazoló adatok alapján adják ki?

— Az engedélyező hatóság megfelelő eljárásokkal rendelkezik-e annak biztosítása érdekében, hogy mindegyik faanyagszállítmány megfeleljen a jogszerűség-fogalom, valamint az ellátási lánc ellenőrzése támasztotta követelményeknek?

— Az engedélyek kiadásának feltételei egyértelműen meghatározottak-e, és az exportőrök, valamint más érintett felek számára is ismertek-e?

— Milyen információ kerül nyilvánosságra a kiadott engedélyekre vonatkozóan?

— Megfelelnek-e a FLEGT-engedélyek a IV. mellékletben foglalt műszaki előírásoknak?

— Kidolgozott-e Indonézia FLEGT-engedélyekre vonatkozó számozási rendszert, amely segítségével különbséget lehet tenni az uniós piacra szánt szállítmányok FLEGT-engedélyei és a nem uniós piacra szánt szállítmányok jogszerűséget igazoló dokumentumai között?

4.3. A kiállított FLEGT-engedélyekkel kapcsolatos kérdések

Megfelelő mechanizmus áll rendelkezésre az illetékes hatóságok FLEGT-engedélyekkel kapcsolatos kérdéseinek kezelésére a III. melléklet szerint.

Fő kérdések:

— Létrehoztak és megbíztak-e engedélyinformációs egységet többek között az illetékes hatóságok kérdéseinek fogadása és megválaszolása céljából?

— Egyértelmű eljárásokat határoztak-e meg az engedélyinformációs egység és az illetékes hatóságok közötti kommunikációra vonatkozóan?

— Egyértelmű eljárásokat határoztak-e meg az engedélyinformációs egység és az engedélyező hatóságok közötti kommunikációra vonatkozóan?

— Vannak-e olyan csatornák, amelyeket igénybe véve az indonéz és nemzetközi érdekelt fél tájékoztatást kérhet a kiadott FLEGT-engedélyekről?

4.4. Panaszkezelési mechanizmus

Megfelelő mechanizmus biztosítja az engedélyezésből eredő panaszok és viták kezelését. Ez a mechanizmus megfelelően képes az engedélyezési rendszer működésével kapcsolatos bármely panasz kezelésére.

Fő kérdések:

— Van-e olyan dokumentált panaszkezelési eljárás, amely minden érdekelt fél rendelkezésére áll?

— Egyértelmű-e, hogy hogyan történik a panaszok fogadása, dokumentálása, (szükség szerint) felsőbb fórum elé utalása és megválaszolása?

5. FÜGGETLEN MEGFIGYELÉS

A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer egyéb elemeitől (vagyis az erdészeti erőforrás-gazdálkodásban vagy annak szabályozásában, illetve a független ellenőrzésben részt vevőktől) független megfigyelést az indonéziai civil társadalom végzi. Egyik legfontosabb célja, hogy az igazolás végrehajtásának megfigyelésével fenntartható legyen a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer hitelességét.

Indonézia hivatalosan elismerte a független megfigyelési funkciót, és lehetővé teszi, hogy a civil társadalom panaszt tegyen abban az esetben, ha szabálytalanságokat észlel az akkreditációs, az értékelési és az engedélyezési eljárás során.

Fő kérdések:

— Közzétette-e a kormány a független megfigyelésre vonatkozó iránymutatásokat?

— Világos követelményeket határoznak-e meg az iránymutatások a pártatlanság biztosítása és az összeférhetetlenség elkerülése érdekében arra vonatkozóan, hogy a szervezetek alkalmasak-e a független megfigyelési funkciók ellátására?

— Meghatároznak-e az iránymutatások a IX. mellékletben szereplő információk elérésére szolgáló eljárásokat?

— Hozzáfér-e a gyakorlatban a civil társadalom a IX. mellékletben szereplő információkhoz?

— Meghatároznak-e az iránymutatások panaszok benyújtására szolgáló eljárásokat? –Nyilvánosak-e ezek az eljárások?

— Tisztázták és meghatározták-e az igazoló szervekre vonatkozó jelentéstételi és az információk nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos rendelkezéseket?

IX. MELLÉKLET

AZ INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA

1. BEVEZETÉS

A felek elkötelezettek annak biztosítása iránt, hogy az erdészettel kapcsolatos legfontosabb információkat a nyilvánosság elé tárják.

Ez a melléklet e célkitűzés teljesítéséről gondoskodik azáltal, hogy meghatározza: i. a nyilvánosságra hozandó, erdészettel kapcsolatos információk körét, ii. az információk közzétételéért felelős szerveket, valamint iii. az információk hozzáférhetőségét szolgáló mechanizmusokat.

A cél annak biztosítása, hogy (1) a vegyes bizottság tevékenységei e megállapodás végrehajtása során átláthatóak és érthetőek legyenek; (2) mechanizmus álljon a felek és az érdekelt felek rendelkezésére az erdészettel kapcsolatos információkhoz való hozzáférés céljából; (3) a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer működését erősítse az információk független megfigyeléshez való rendelkezésre állása; és (4) megvalósuljanak e megállapodás főbb célkitűzései. Az információk nyilvános hozzáférhetősége jelentősen hozzájárul Indonézia erdészeti irányításának erősítéséhez.

2. INFORMÁCIÓELÉRÉSI MECHANIZMUS

Ez a melléklet összhangban van az információszabadságról szóló 14/2008. sz. indonéz jogszabállyal. E jogszabály értelmében minden közintézmény köteles előírásokat kidolgozni az információk nyilvánosság számára való hozzáférhetőségére vonatkozóan. A jogszabály négy információkategóriát különböztet meg: (1) rendszeresen rendelkezésre álló és aktívan terjesztett információk; (2) információk, amelyeket haladéktalanul elérhetővé kell tenni; (3) mindig rendelkezésre álló és kérésre közölt információk; és (4) korlátozott hozzáférésű vagy bizalmas információk.

Az Erdészeti Minisztérium, a tartományi és körzeti hivatalok, a nemzeti akkreditáló testület (KAN), a megfelelőségértékelő testület és az engedélyező hatóságok mind olyan intézmények, amelyek jelentős szerepet játszanak a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer működésében, ezért feladatkörük részeként kötelesek közzétenni az erdészettel kapcsolatos információkat.

Az említett jogszabály végrehajtása érdekében az Erdészeti Minisztérium, a tartományi és körzeti hivatalok, valamint a KAN-t is ideértve más állami szervek kidolgozták vagy kidolgozzák az információ nyilvánosságra hozatalát szolgáló eljárásokat.

A KAN az ISO/IEC 17011:2004 szabvány 8.2 pontja (Az akkreditáló testület kötelezettségei) szerint köteles információkat nyilvánosságra hozni. Az igazoló szervek és az engedélyező hatóságok az erdészeti miniszter rendeletei, az ISO/IEC 17021:2006 8.1. pontja (Nyilvánosan hozzáférhető információk) és a 65:1996 sz. ISO/IEC útmutató 4.8. pontja (Dokumentáció) értelmében kötelesek információkat nyilvánosságra hozni.

A civil társadalmi szervezetek az erdészeti miniszter rendeletei szerint az erdészettel kapcsolatos információk fő forrásai között vannak.

Az erdészeti miniszter 2011. február 2-i P.7/Menhut-II/2011. sz. rendelete szerint az Erdészeti Minisztérium birtokában lévő információk iránti kérelmeket az Erdészeti Minisztérium Közönségkapcsolati Központjának igazgatójához kell intézni az „egyablakos” tájékoztatási politika jegyében. A megvalósításra vonatkozó további útmutatások kialakításán az Erdészeti Minisztérium folyamatosan dolgozik. A regionális, tartományi és körzeti erdészeti irodákban rendelkezésre álló információk közvetlenül hozzáférhetők.

E melléklet végrehajthatóságának biztosítása érdekében ki kell dolgozni és jóvá kell hagyni azokat az eljárásokat/iránymutatásokat/utasításokat amelyek alapján az említett intézmények megválaszolják a tájékoztatás iránti megkereséseket. Ezenkívül tisztázni kell az igazoló szervekre és az engedélyező hatóságokra vonatkozó jelentéstételi és az információk nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos rendelkezéseket.

3. A FAANYAGOKRA VONATKOZÓ JOGSZERŰSÉG-IGAZOLÁSI RENDSZER MŰKÖDÉSÉT ELLENŐRZŐ MEGFIGYELÉS ÉS ÉRTÉKELÉS ERŐSÍTÉSÉRE SZOLGÁLÓ INFORMÁCIÓK KATEGÓRIÁI

Jogszabályok és előírások: a jogszerűségi előírások között felsorolt összes jogszabály, előírás, szabvány és iránymutatás.

Föld- és erdőhasználati jogok odaítélése: földhasználati térképek és tartományi területrendezési tervek, a földhasználati jogok odaítélésének eljárásai, erdészeti koncessziós vagy erdőhasznosítási jogok és egyéb, kitermelési és feldolgozási jogok, valamint a kapcsolódó dokumentumok, például koncessziós térképek, erdőterület-felszabadítási engedély, földhasználati jogcímet igazoló okmányok és földhasználati jogcímeket ábrázoló térképek.

Erdőgazdálkodási gyakorlat: erdőhasznosítási tervek, éves munkatervek térképekkel és berendezésekre vonatkozó engedélyekkel együtt, az éves munkatervek kidolgozása során szükséges, engedéllyel érintett területen és annak közelében élő közösségekkel tartott konzultációs ülések jegyzőkönyvei, erdei fakitermelési munkaterv és annak mellékletei, környezeti hatásvizsgálati dokumentumok és a környezeti hatásvizsgálati jelentések kidolgozásához szükséges nyilvános konzultációs ülések jegyzőkönyvei, rönkkitermelési jelentések, valamint az állami tulajdonban lévő földterületen álló faállomány nyilvántartási adatai.

Szállítással és ellátási lánccal kapcsolatos információk, például a rönkök vagy erdészeti termékek fuvarokmányai és annak mellékletei, faanyagokra vonatkozó adategyeztetési jelentések, szigetek közötti faanyagszállításra vonatkozó, nyilvántartásba vételhez kapcsolódó okmányok, valamint a hajó azonosító adatait tartalmazó okmányok.

Feldolgozásra és iparra vonatkozó információk, például a vállalkozás alapító okirata, működési engedély és cégjegyzékszám, a környezeti hatásvizsgálatról készült jelentés, iparűzési engedély vagy ipari bejegyzési számok, erdészetitermék-nyersanyagipari iparialapanyag-ellátási tervek, az erdészeti termékek exportőrének nyilvántartásba vétele, nyersanyagokról és feldolgozott termékekről szóló jelentések, a feldolgozási jogok tulajdonosainak jegyzéke, valamint a feldolgozóipari vállalkozásokkal kapcsolatos információk.

Erdővel kapcsolatos díjak, például területalapú díjak és fizetési bizonylatként szolgáló számlák, valamint az újraerdősítési és erdészetierőforrás-szolgáltatási díjak fizetési megbízásai és számlái.

Igazolással és engedélyezéssel kapcsolatos információk: az akkreditációs eljárásokra vonatkozó minőségügyi útmutatás és előírás; mindegyik akkreditált megfelelőségértékelő testület neve és címe; az akkreditálás dátuma és érvényességének határideje; az akkreditáció köre; az egyes tanúsítványok kiállításában érintett megfelelőségértékelő testületi alkalmazottak (ellenőrök, döntéshozók) jegyzéke; az üzleti titoknak minősülő információk körének tisztázása; a nyilvános konzultációk időpontjának megismerését szolgáló ellenőrzési terv, a megfelelőségértékelő testület ellenőrzésre vonatkozó bejelentése; a megfelelőségértékelő testülettel folytatott nyilvános konzultációk a résztvevők névsorával együtt; az ellenőrzés eredményeinek nyilvánosan összefoglalója; az ellenőrző szerv által a tanúsítvány kiállításáról készített összegző jelentések; állapotjelentés minden ellenőrzésről: megfelelt, elutasított, folyamatban lévő, odaítélt, felfüggesztett, és visszavont tanúsítványok, és az itt felsoroltakban bekövetkező változások; az ellenőrzésekkel és az engedélyezéssel összefüggő meg nem felelési esetek, és a kezelésükre tett intézkedések; kiállított exportengedélyek; az engedélyező hatóságok rendszeres összegző jelentései.

Megfigyelési és panaszkezelési eljárások: a KAN-hoz, igazoló szervekhez és engedélyező hatóságokhoz intézett panaszokra vonatkozó szabványos működési eljárások, ideértve a panaszjelentések előrehaladásának nyomon követését és a panaszjelentések lezárását.

Az erdők megfigyelése szempontjából kulcsfontosságú dokumentumok és az e dokumentumokat birtokló hatóságok felsorolását, valamint az ezen információk megszerzésére szolgáló eljárást e melléklet függeléke tartalmazza.

4. AZ ÖNKÉNTES PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS NAGYOBB CÉLKITŰZÉSEINEK ERŐSÍTÉSÉRE HASZNÁLT INFORMÁCIÓK KATEGÓRIÁI

1. A vegyes bizottságban folytatott megbeszélések jegyzőkönyve

2. A vegyes bizottság éves jelentése a következő tartalommal:

a) a FLEGT engedélyezési rendszer keretében Indonéziából az Unióba exportált fatermékek mennyisége a vonatkozó HR-vámtarifaszámok alapján és a közösségi behozatal helyéül szolgáló tagállamok szerint;

b) az Indonézia által kibocsátott FLEGT-engedélyek száma;

c) a megállapodásban szereplő célok megvalósítása terén elért eredmények és a megállapodás végrehajtásával kapcsolatos kérdések;

d) az illegálisan előállított fatermékek kivitelének, behozatalának és a belföldi piacon történő forgalomba hozatalának és kereskedelmének megakadályozását célzó lépések;

f) a FLEGT engedélyezési rendszernek való meg nem felelés esetei és az esetek kezelése érdekében hozott intézkedések;

h) az Unió által Indonéziától átvett FLEGT-engedélyek száma;

i) azon esetek száma és az érintett fatermékek mennyisége, amelyekben az illetékes hatóságok és az indonéz engedélyinformációs egység konzultációt folytattak.

3. Az időszakos értékelésről szóló teljes jelentés és összefoglaló jelentés.

4. A független piaci megfigyelésről szóló teljes jelentés és összefoglaló jelentés.

5. Az időszakos értékeléssel és a független piaci megfigyeléssel kapcsolatos panaszok és azok kezelésének módja.

6. E megállapodás végrehajtásának ütemterve és az végrehajtott intézkedések áttekintése.

7. Az e megállapodás végrehajtása és működése szempontjából lényeges egyéb adatok és információk. A következőket foglalja magában:

Jogi információk

— E megállapodás, annak mellékletei és az esetleges módosítások szövege.

— A II. mellékletben említett összes jogszabály és előírás.

— Végrehajtási rendeletek és eljárások.

Információ a kitermelésről:

— Indonézia teljes éves fakitermelése.

— Az (összesen és az Unióba) exportált fatermékek éves mennyisége.

A koncessziók odaítélésével kapcsolatos információk:

— Az odaítélt erdészeti koncessziók összterülete.

— A koncessziók listája, az odaítélést elnyerő társaságok nevével, valamint a koncessziókat kezelő társaságok neve.

— Az összes fakitermelési koncesszió helymeghatározását ábrázoló térkép.

— A nyilvántartásba vett erdészeti cégek (kitermelés, feldolgozás, kereskedelem és export) jegyzéke.

— Az SVLK-tanúsítvánnyal rendelkező erdészeti cégek (kitermelés, feldolgozás, kereskedelem és export) jegyzéke.

Információ a rendezésről

— A rendezési koncessziók típus szerinti listája.

— A tanúsítvánnyal rendelkező erdészeti koncessziók listája és tanúsítvány típusa, amely alapján kezelik őket.

A hatóságokkal kapcsolatos információk:

— Az indonéz engedélyező hatóságok listája címmel és elérhetőségekkel együtt.

— Az engedélyinformációs egység címe és elérhetőségei.

— Az illetékes uniós hatóságok listája címmel és elérhetőségekkel együtt.

Ezeket az információkat a felek honlapján teszik közzé.

5. A NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALLAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK VÉGREHAJTÁSA

E melléklet rendelkezéseinek végrehajtása során a felek értékelik a következőket:

— kapacitásépítés szükségessége a nyilvános információk független megfigyelésre való felhasználásával összefüggésben;

— annak szükségessége, hogy felhívják a közszféra és az érdekelt felek figyelmét az e megállapodásban foglalt, nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos rendelkezésekre.

Függelék

A FAANYAGOKRA VONATKOZÓ JOGSZERŰSÉG-IGAZOLÁSI RENDSZER IGAZOLÁSÁNAK, MEGFIGYELÉSÉNEK ÉS MŰKÖDÉSÉNEK ERŐSÍTÉSÉRE SZOLGÁLÓ INFORMÁCIÓK

Szám	Nyilvánosságra hozandó dokumentumok	A dokumentumot birtokló hatóságok	Információ-kategória
ÁLLAMI FÖLDEKEN ÁLLÓ ERDŐKBŐL SZÁRMAZÓ FAANYAGOK (IUPHHK-HA/HPH, IUPHHK-HTI/HPHTI, IUPHHK RE) és HELYI KÖZÖSSÉGEK ÁLTAL KEZELT ÁLLAMI FÖLDEKEN ÁLLÓ ERDŐKBŐL SZÁRMAZÓ FAANYAGOK (IUPHHK-HTR, IUPHHK-HKM)
1	Erdészeti koncessziós jogra vonatkozó engedély (SK IUPHHK-HA/HPH, IUPHHK- HTI/HPHTI, IUPHHK RE)	Erdészeti Minisztérium (BUK); másolati példányok a körzeti és tartományi hivatalokban	3
2	Koncessziós térképek	Erdészeti Minisztérium (BAPLAN); másolati példányok a körzeti és tartományi erdészeti hivatalokban	3
3	Erdei fatermékek hasznosítására vonatkozó engedélyek SK IUPHHK-HTR, IUPHHK-HKm	Erdészeti Minisztérium (BUK); másolati példányok a körzeti és tartományi erdészeti hivatalokban	3
4	Erdei fatermékek hasznosításával kapcsolatos térképek	Erdészeti Minisztérium (BAPLAN); másolati példányok a körzeti és tartományi erdészeti hivatalokban	3
5	Erdőhasználati terv (TGHK)	Erdészeti Minisztérium (BAPLAN); másolati példányok a körzeti és tartományi hivatalokban	3
6	erdei fakitermelési munkaterv (RKUPHHK) és annak mellékletei a berendezésekre vonatkozó engedélyekkel együtt	Erdészeti Minisztérium (BUK)	3
7	Az IUPHHK fizetési megbízás (SPP) engedélydíja és a fizetési bizonylat	Erdészeti Minisztérium (BUK)	3
8	Éves munkaterv (RKT/ Blue Print) térképpel együtt	Tartományi erdészeti hivatalok; másolati példányok a körzeti erdészeti hivatalokban	3
9	Fabecslési és kitermelési jelentések (LHP és LHC)	Körzeti erdészeti hivatalok, másolati példányok a tartományi erdészeti hivatalokban	3
10	Fuvarokmányok (skshh)	Körzeti erdészeti hivatalok, másolati példányok a tartományi erdészeti hivatalokban	3
11	Rönkökre vonatkozó adategyeztetési jelentés (LMKB)	Körzeti erdészeti hivatalok és a helyi Erdészeti Minisztérium egysége (BP2HP)	3
12	A termelési díjra vonatkozó fizetési megbízás (SPP) és fizetési bizonylat (rönk/térfogat szerint)	Körzeti erdészeti hivatalok	3
13	Az erdészetierőforrás-szolgáltatási és az Újraerdősítési Alapnak fizetendő díj (PSDH vagy DR a természetes erdőkre vonatkozó engedélyek jogosultjainak, illetve PSDH az erdőültetvényekre vonatkozó engedélyek jogosultjainak)	Körzeti erdészeti hivatalok	3
14	Környezeti hatásvizsgálati (EIA) dokumentumok (AMDAL, ANDAL, RKL és RPL)	Tartományi vagy körzeti környezetvédelmi hivatal (BAPEDALDA vagy BLH), másolati példányok az Erdészeti Minisztériumban (BUK)	3
MAGÁNTULAJDONÁBAN LÉVŐ FÖLDRŐL SZÁRMAZÓ FAANYAG
15	Érvényes, földhasználati jogcímet igazoló okmány	Nemzeti vagy tartományi/körzeti földhivatal (BPN)	3
16	Földhasználati jogcímeket/helymeghatározást ábrázoló térkép	Nemzeti vagy tartományi/körzeti földhivatal (BPN)	3
17	A rönkök SKAU vagy SKSKB fuvarokmánya KR (közösségi faanyag) pecséttel ellátva	A falu vezetője (SKAU); másolati példányok a körzeti erdészeti hivatalokban (SKSKB-KR és SKAU)	3
ERDŐÁTALAKÍTÁSSAL ÉRINTETT FÖLDTERÜLETRŐL SZÁRMAZÓ FAANYAG (IPK)
18	Faanyag-hasznosítási engedélyek: ILS/IPK, ideértve a berendezésekre vonatkozó engedélyt	Tartományi és körzeti erdészeti hivatalok	3
19	Térképek mellékelve az ILS-hez/IPK-hoz	Tartományi és körzeti erdészeti hivatalok	3
20	Erdőterület-felszabadítási engedély	Erdészeti Minisztérium (BAPLAN) és az Erdészeti Minisztérium tartományi egysége (BPKH)	3
21	IPK-/ILS-munkaterv	Körzeti erdészeti hivatalok	3
22	A földhasználat-változás előtt álló, állami tulajdonban lévő földterületen álló faállomány nyilvántartási adatai (szakasz az IPK-/ILS-munkatervben)	Körzeti erdészeti hivatalok	3
23	Fakitermelési dokumentum (LHP)	Körzeti erdészeti hivatalok	3
24	DR és PSDH fizetési elismervény (lásd a 13. sort)	Körzeti erdészeti hivatalok, másolati példányok az Erdészeti Minisztériumban (BUK)	3
25	FAKB fuvarokmányok, a KBK és az SKSKB mellékletei, valamint a KB mellékletei	Körzeti erdészeti hivatalok	3
AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSRA ÉPÜLŐ IPAR
26	Vállalkozás alapító okirata	Jogi és Emberi Jogi Minisztérium; az elsődleges és integrált iparágak esetében 6 000 m3 kapacitás felett másolati példányok az Erdészeti Minisztériumban (BUK), 6 000 m3 kapacitás alatt másolati példányok a tartományi és körzeti erdészeti hivatalokban; a másodlagos iparágak esetében másolati példányok az Ipari Minisztériumban.	3
27	Működési engedély (SIUP)	Helyi befektetési hivatal vagy befektetéskoordináló ügynökség (BKPMD), Kereskedelmi Minisztérim. A másodlagos iparágak esetében másolati példányok az Ipari Minisztériumban.	3
28	Cégnyilvántartási szám (TDP)	Helyi befektetési hivatal vagy befektetéskoordináló ügynökség (BKPMD) és Kereskedelmi Minisztérium	3
29	Környezeti hatásvizsgálat (EIA) (UKL/UPL és SPPL)	Tartományi és körzeti erdészeti hivatalok (BAPEDALDA vagy BLH); másolati példányok a helyi kereskedelmi hivatalban vagy a befektetéskoordináló ügynökségnél (BKPMD)	3
30	Ipari működési engedély (IUI) vagy ipari nyilvántartási szám (TDI)	Az elsődleges és integrált iparágak esetében 6 000 m3 kapacitás felett másolati példányok az Erdészeti Minisztériumban (BUK), 6 000 m3 kapacitás alatt a tartományi erdészeti hivatalokban, 2 000 m3 kapacitás alatt másolati példányok a körzeti erdészeti hivatalokban; a másodlagos iparágak esetében másolati példányok az Ipari Minisztériumban.	3
31	Az elsődleges erdészeti terméket előállító iparágak (IPHH) esetében az ipari nyersanyag-ellátási terv (RPBBI)	Az elsődleges és integrált iparágak esetében 6 000 m3 kapacitás felett másolati példányok az Erdészeti Minisztériumban (BUK), 6 000 m3 kapacitás alatt a tartományi erdészeti hivatalokban, 2 000 m3 kapacitás alatt másolati példányok a körzeti erdészeti hivatalokban; másolati példányok a tartományi és körzeti erdészeti hivatalokban.	3
32	Erdészeti ipari termékek nyilvántartott exportőre (ETPIK)	Kereskedelmi Minisztérium	3
33	Fuvarokmányok (SKSKB, FAKB, SKAU és/vagy FAKO)	A falu vezetője (SKAU); másolati példányok a körzeti erdészeti hivatalokban (SKSKB-KR, SKAU), a FAKO másolati példányai a tartományi erdészeti hivatalokban	3
34	A rönkfaállomány változásait rögzítő dokumentumok (LMKB/LMKBK)	Körzeti erdészeti hivatalok	3
35	Jelentés feldolgozott termékről (LMOHHK)	Körzeti erdészeti hivatalok, másolati példányok a tartományi erdészeti hivataloknak	3
36	Szigetek közötti fakereskedelmi dokumentum (PKAPT)	Kereskedelmi Minisztérium (Belkereskedelmi Osztály)	3
37	Hajóazonosító dokumentum	(A Közlekedési Minisztérium alá tartozó) helyi kikötő-igazgatási hivatal; másolati példány az Indonéz Osztályozási Hivatalban (BKI)	3
EGYÉB RELEVÁNS INFORMÁCIÓ
38	Jogszabályok és előírások: a jogszerűségi előírások között felsorolt összes jogszabály, előírás, szabvány és iránymutatás	Erdészeti Minisztérium, tartományi vagy körzeti erdészeti hivatalok	3
39	Az ellenőrzésre és az engedélyezésre vonatkozó információk:
	a) minőségi útmutatás és akkreditációs eljárási szabvány	Nemzeti Akkreditáló Testület (KAN)	1
	b) minden egyes akkreditált megfelelőségértékelő szervezetnek (LP és LV) a neve és a címe	Nemzeti Akkreditáló Testület (KAN)	1
	c) az egyes engedélyekhez kapcsolódó személyzetet (ellenőrök, döntéshozók) tartalmazó jegyzék	Megfelelőségértékelő szervezetek (LP és LV), Erdészeti Minisztérium	1
	d) annak tisztázása, hogy mi számít bizalmas üzleti információnak	Nemzeti Akkreditáló Testület (LP és LV)	1
	e) ellenőrzési terv, amelyből kiderül, mikor van nyilvános konzultáció, az ellenőrzés bejelentése az ellenőrző szerv részéről, az audit eredményének nyilvánosan hozzáférhető összefoglalója, az ellenőrző szerv által a tanúsítvány-kibocsátásra vonatkozóan kiállított összefoglaló jelentések	Nemzeti Akkreditáló Testület (LP és LV)	1
40	Az ellenőrzéssel kapcsolatos állapotjelentések:
	a) a tanúsítás megvalósult, meghiúsult, folyamatban van, kibocsátott, felfüggesztett és visszavont tanúsítványok és az ezekkel kapcsolatos változások	Nemzeti Akkreditáló Testület (LP és LV)	1
	b) az ellenőrzésekkel és az engedélyezéssel kapcsolatos előírások megsértésének esetei és az azok kezelésére hozott intézkedések;	Megfelelőségértékelő szervezetek (LP és LV)	3
	c) Kiállított kiviteli engedélyek (jogszerűséget igazoló dokumentum); az engedélyező szerv rendszeres jelentései	Megfelelőségértékelő szervezetek (LP és LV)	1
41	Megfigyelési és panaszkezelési eljárások:
	a) az akkreditáló testülethez és az egyes ellenőrző szervekhez intézett panaszokra vonatkozó szabványos működési eljárások	Nemzeti Akkreditáló Testület (KAN), megfelelőségértékelő szervezetek (LP és LV)	1
	b) a megfigyelésre, a panaszokra és civil társadalmi megfigyelő jelentéseire vonatkozó civil társadalmi eljárások	Erdészeti Minisztérium, független megfigyelő	1
	c) a panaszjelentések előrehaladásának nyomon követésével és a panaszjelentés lezárásával kapcsolatos dokumentumok	Nemzeti Akkreditáló Testület (KAN), megfelelőségértékelő szervezetek (LP és LV)	3

Információszerzési eljárások:

— Az információs szabadságról szóló törvény (UU 14/2008) az információk négy kategóriáját különbözteti meg: (1) rendelkezésre álló és rendszeresen, aktívan terjesztett információk; (2) haladéktalanul nyilvánosságra hozandó információk; (3) mindig rendelkezésre álló és kérésre szolgáltatott információk, valamint (4) korlátozott hozzáférésű vagy bizalmas információk.

— Az információs szabadságról szóló törvény 3. kategóriájába tartozó információkat az adott intézmény kijelölt szervéhez (PPID) – például az Erdészeti Minisztérium közönségkapcsolati központjához – benyújtott kérelemre bocsátják rendelkezésre. A nyilvános információk tekintetében minden intézmény az információs szabadságról szóló törvényen alapuló saját végrehajtási szabályzattal rendelkezik.

— Egyes információkat, ugyan az információs szabadságról szóló törvény 3. kategóiájába tartoznak, az érintett intézmények közzétesznek a honlapjukon, többek között rendeleteket és szabályokat, földhasználati térképeket és erdőhasználati terveket.