02013R0346 — HU — 09.01.2024 — 003.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 346/2013/EU RENDELETE (2013. április 17.) az európai szociális vállalkozási alapokról (HL L 115, 2013.4.25., 18. o) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/1991 RENDELETE (2017. október 25.) |
L 293 |
1 |
10.11.2017 |
|
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/1156 RENDELETE (2019. június 20.) |
L 188 |
55 |
12.7.2019 |
|
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2023/2869 RENDELETE (2023. december 13.) |
L |
1 |
20.12.2023 |
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 346/2013/EU RENDELETE
(2013. április 17.)
az európai szociális vállalkozási alapokról
(EGT-vonatkozású szöveg)
I.
FEJEZET
TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1. cikk
Ez a rendelet egységes követelményeket és feltételeket határoz meg azokra a kollektív befektetési vállalkozásokra vonatkozóan, amelyek a minősített szociális vállalkozási alapok forgalmazásával összefüggésben az egész Unióban használni kívánják az „ESZVA” megnevezést, így hozzájárul a belső piac zavartalan működéséhez.
A rendelet ezenkívül egységes szabályokat állapít meg a minősített szociális vállalkozási alapoknak az elfogadható befektetők számára Unió-szerte történő forgalmazására, a minősített szociális vállalkozási alapok portfólió-összetételére, a minősített szociális vállalkozási alapok által alkalmazható befektetési eszközökre és technikákra, valamint az Unió-szerte minősített szociális vállalkozási alapokat forgalmazó alapkezelők szervezeti felépítésére, üzletvitelére és átláthatóságára vonatkozóan.
2. cikk
Ez a rendelet a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti kollektív befektetési vállalkozások olyan alapkezelőire alkalmazandó, amelyek megfelelnek a következő feltételeknek:
kezelt összesített eszközértékük nem haladja meg a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti küszöbértéket;
az Unióban letelepedettek;
a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összhangban a letelepedésük szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainál nyilvántartás-kötelesek; és
minősített szociális vállalkozási alap portfóliókat kezelnek.
3. cikk
E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:
|
a) |
„kollektív befektetési vállalkozás” : a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottak szerinti ABA; |
|
b) |
„minősített szociális vállalkozási alap” : olyan kollektív befektetési vállalkozás,
i.
amely az összes vonatkozó költség, a készpénz és pénzeszköz-egyenértékesek állományának levonása után befektethető összeg alapján számított, összesített tőke-hozzájárulásainak és le nem hívott tőkéjének legalább 70 %-át minősített befektetésekbe szándékozik kihelyezni a minősített szociális vállalkozási alap alapszabályában vagy létesítő okiratában megjelölt határidőn belül;
ii.
amelynek minősített befektetésektől eltérő eszközökbe kihelyezett befektetései nem haladják meg az összes vonatkozó költség, a készpénz és pénzeszköz-egyenértékesek állományának levonása után befektethető összeg alapján számított, összesített tőke-hozzájárulásainak és le nem hívott tőkéjének 30 %-át;
iii.
amelyet valamely tagállam területén hoztak létre; |
|
c) |
„minősített szociális vállalkozási alapkezelő” : olyan jogi személy, amelynek alaptevékenysége legalább egy minősített szociális vállalkozási alap kezelése; |
|
d) |
„minősített portfólióvállalkozás” : olyan vállalkozás,
i.
amely a minősített szociális vállalkozási alap által eszközölt befektetés idején nem vehet részt a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 14. és 15. pontja szerinti szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben (MTF) való kereskedésben;
ii.
létesítő okirata, alapszabálya vagy más, a társaság alapításáról szóló szabályzat vagy létesítő okirat szerinti elsődleges célja, hogy mérhető, pozitív szociális hatásokat érjen el, amennyiben a vállalkozás:
—
társadalmi megtérülést létrehozó szolgáltatásokat nyújt vagy árukat termel,
—
árutermelési vagy szolgáltatásnyújtási módja a szociális célkitűzését szolgálja, vagy
—
kizárólag az első két franciabekezdésben meghatározott szociális gazdasági társaságoknak nyújt pénzügyi támogatást;
iii.
nyereségét elsősorban létesítő okirata, alapszabálya vagy más, a társaság alapításakor készült szabályzat vagy létesítő okirat és az ezekben meghatározott olyan eljárások és szabályok szerinti elsődleges szociális célkitűzésének elérésére fordítja, amelyek meghatározzák, hogy mely körülmények fennállása esetén kerül sor a nyereség részvényesek és tulajdonosok közötti felosztására, annak érdekében, hogy a nyereség felosztása ne veszélyeztesse elsődleges célkitűzését;
iv.
elszámoltatható és átlátható irányítás alatt áll, különösen a munkavállalók, az ügyfelek és az üzleti tevékenységében érintett felek bevonása révén;
v.
amelynek valamely tagállam vagy harmadik ország területén letelepedettek, feltéve, hogy az említett harmadik ország:
—
nem szerepel a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni pénzügyi munkacsoportnak a nem együttműködő országokat és területeket tartalmazó jegyzékében,
—
olyan megállapodást kötött a minősített szociális vállalkozási alap kezelőjének letelepedése szerinti tagállammal és minden egyéb olyan tagállammal, ahol a minősített szociális vállalkozási alap befektetési jegyeit vagy részvényeit forgalmazni szándékoznak, amely biztosítja, hogy a harmadik ország teljes mértékben megfeleljen az OECD adóügyi modellegyezménye 26. cikkében meghatározott normáknak, és biztosítja az adóügyi információk tényleges cseréjét, beleértve a többoldalú adómegállapodásokat is;
|
|
e) |
„minősített befektetés” : a következő eszközök bármelyike:
i.
olyan sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-eszköz, amelyet:
—
minősített portfólióvállalkozás bocsátott ki, és a minősített szociális vállalkozási alap közvetlenül a minősített portfólióvállalkozástól szerzi meg,
—
minősített portfólióvállalkozás bocsátott ki a minősített portfólióvállalkozás által kibocsátott, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírért cserébe, vagy
—
olyan vállalkozás bocsátott ki, amelynek a minősített portfólióvállalkozás többségi tulajdonú leányvállalata, és amelyet a minősített szociális vállalkozási alap a minősített portfólióvállalkozás által kibocsátott, sajáttőke-eszközért cserébe szerzett meg;
ii.
minősített portfólióvállalkozás által kibocsátott, értékpapírosított és nem értékpapírosított, hitelviszonyt megtestesítő eszközök;
iii.
egy vagy több más minősített szociális vállalkozási alap befektetési jegyei vagy részvényei, feltéve, hogy ezen minősített szociális vállalkozási alapok összesített tőke-hozzájárulásaik és le nem hívott tőkéjük legfeljebb 10 %-át fektették minősített szociális vállalkozási alapokba;
iv.
a minősített szociális vállalkozási alap által, minősített portfólióvállalkozásnak biztosíték mellett vagy anélkül nyújtott hitelek;
v.
bármely más részesedés minősített portfólióvállalkozásban; |
|
f) |
„vonatkozó költség” : a közvetlenül vagy közvetve a befektetők által viselt és a minősített szociális vállalkozási alap kezelője és a befektetők közötti megállapodás szerinti díjak, költségek és kiadások; |
|
g) |
„saját tőke” : tulajdonosi részesedés egy vállalkozásban, megjelenési formáját tekintve részvény vagy a minősített portfólióvállalkozás tőkéjében való, a befektetők számára kibocsátott részesedés más formái; |
|
h) |
„kvázi-sajáttőke” : bármely olyan, saját tőke és adósság együtteséből álló finanszírozási eszköz, amely esetében az eszköz hozamát a minősített portfólióvállalkozás nyereségével vagy veszteségével kapcsolták össze, és az instrumentum visszafizetése nemteljesítés esetén nem teljes mértékben biztosított; |
|
i) |
„forgalmazás” : valamely minősített szociális vállalkozási alapkezelő kezdeményezésére vagy annak nevében az általa kezelt minősített szociális vállalkozási alap befektetési jegyeire vagy részvényeire vonatkozó közvetlen vagy közvetett ajánlattétel az Unióban lakóhellyel vagy létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező befektetők számára, vagy az említett befektetési jegyek, illetve részvények ilyen befektetők részére történő kibocsátása; |
|
j) |
„lehívható tőke” : olyan kötelezettségvállalás, amely alapján a befektető a minősített szociális vállalkozási alap alapszabályában vagy létesítő okiratában megjelölt határidőn belül köteles részesedést szerezni a minősített szociális vállalkozási alapban, vagy annak részére tőke-hozzájárulást teljesíteni; |
|
k) |
„letelepedés szerinti tagállam” : az a tagállam, amelyben valamely minősített szociális vállalkozási alap kezelőjének létesítő okirat szerinti székhelye van; |
|
l) |
„fogadó tagállam” : az – a letelepedés szerint tagállamtól eltérő – tagállam, amelyben a minősített szociális vállalkozási alap kezelője e rendelettel összhangban minősített szociális vállalkozási alapokat forgalmaz; |
|
m) |
„hatáskörrel rendelkező hatóság” :
i.
az e rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett alapkezelőkre vonatkozóan a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett, hatáskörrel rendelkező hatóság;
ii.
az e rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett alapkezelőkre vonatkozóan a 2011/61/EU irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében említett, hatáskörrel rendelkező hatóság;
iii.
a minősített szociális vállalkozási alapokra vonatkozóan azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága, amelyben a minősített szociális vállalkozási alap letelepedett; |
|
n) |
„a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága” : a letelepedés szerint tagállamtól eltérő azon tagállam hatósága, amelyben a minősített szociális vállalkozási alap forgalmazásra kerül; |
|
o) |
„forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás” : az Unióban lakóhellyel vagy létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező lehetéséges befektetők számára a minősített szociális vállalkozási alapok kezelője által vagy annak nevében befektetési stratégiákra vagy befektetési elképzelésekre vonatkozóan végzett közvetlen vagy közvetett információszolgáltatás vagy kommunikációs tevékenység egy még létre nem jött minősített szociális vállalkozási alap vagy a lehetséges befektetők lakóhelye vagy létesítő okirat szerinti székhelye szerinti tagállamban létrejött, de a 16. cikkel összhangban forgalomba hozatal céljából még be nem jelentett minősített szociális vállalkozási alap iránti érdeklődésük felmérése céljából, ami egyik esetben sem minősül az említett minősített szociális vállalkozási alap befektetési jegyeire vagy részvényeire vonatkozó, lehetséges befektetőknek szóló ajánlattételnek, illetve az említett befektetési jegyek vagy részvények befektetők részére történő kihelyezésének. |
Az első albekezdés c) pontja esetében, ha a minősített szociális vállalkozási alap jogi formája lehetővé teszi a belső kezelést, és az alap irányítótestülete nem jelöl ki külső alapkezelőt, akkor a 15. cikkel összhangban magát a minősített szociális vállalkozási alapot jegyzik be alapkezelőként. A belső szociális vállalkozási alapkezelőként nyilvántartásba vett minősített szociális vállalkozási alap nem jegyezhető be más kollektív befektetési vállalkozások külső minősített szociális vállalkozási alapkezelőjeként.
II.
FEJEZET
AZ „ESZVA” MEGNEVEZÉS HASZNÁLATÁNAK FELTÉTELEI
4. cikk
Azok a minősített szociális vállalkozási alapkezelők, amelyek megfelelnek az e fejezetben meghatározott követelményeknek, jogosultak az „ESZVA” megnevezés használatára aminősített szociális vállalkozási alapok Unióban történő forgalmazása során.
4a. cikk
A minősített szociális vállalkozási alapok kezelői forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatást folytathatnak az Unióban, kivéve, ha a lehetséges befektetők számára nyújtott információk:
elegendőek ahhoz, hogy lehetővé tegyék a befektetők számára, hogy kötelezettséget vállaljanak egy adott minősített szociális vállalkozási alap befektetési jegyeinek vagy részvényeinek megszerzésére;
jegyzési formanyomtatványoknak vagy hasonló dokumentumoknak minősülnek, akár tervezetben, akár végleges formában; vagy
egy még létre nem jött minősített szociális vállalkozási alap végleges alapító dokumentumainak, tájékoztatójának vagy ajánlati dokumentumainak minősülnek.
Amennyiben tájékoztató-tervezetet vagy ajánlati dokumentumot bocsátanak rendelkezésre, e dokumentumok nem tartalmazhatnak ahhoz elegendő információt, hogy lehetővé tegyék a befektetők számára a befektetési döntés meghozatalát, és egyértelműen ki kell mondaniuk, hogy:
nem minősülnek a minősített szociális vállalkozási alap befektetési jegyeire vagy részvényeire vonatkozó ajánlattételnek vagy jegyzési felhívásnak; és
a bennük közölt információk nem teljeskörűek, és változhatnak, ezért nem szabad rájuk hagyatkozni.
A forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás keretében nyújtott információkban említett minősített szociális vállalkozási alap vagy a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás eredményeképpen létrejött minősített szociális vállalkozási alap befektetési jegyeinek vagy részvényeinek a szakmai befektetők általi – a minősített szociális vállalkozási alap kezelője általi forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás megkezdésétől számított 18 hónapon belül történő – jegyzését a forgalmazás eredményének kell tekinteni, és a 16. cikkben említett, alkalmazandó eljárás szerint be kell jelenteni.
5. cikk
6. cikk
A minősített szociális vállalkozási alapkezelők a minősített szociális vállalkozási alapok befektetési jegyeit és részvényeit kizárólag olyan befektetők részére forgalmazzák, amelyek a 2004/39/EK irányelv II. mellékletének I. szakasza szerinti szakmai ügyfeleknek minősülnek, vagy amelyek a 2004/39/EK irányelv II. mellékletének II. szakaszával összhangban, kérésre, szakmai ügyfélként kezelhetők, vagy egyéb befektetők részére, akik:
legalább 100 000 EUR befektetésére vállalnak kötelezettséget; valamint
írásban, a befektetési kötelezettségvállalásról megkötött szerződéstől független dokumentumban kijelentik, hogy tudatában vannak a tervezett kötelezettségvállalással járó kockázatnak.
7. cikk
A minősített szociális vállalkozási alapkezelő az általa kezelt minősített szociális vállalkozási alappal kapcsolatban:
jóhiszeműen, tisztességesen, kellő szaktudással, gondossággal és figyelemmel jár el tevékenységei gyakorlása során;
megfelelő szabályozási elveket és eljárásokat alkalmaz a befektetők és a minősített portfólióvállalkozások érdekeit érintő, várhatóan felmerülő jogellenes gyakorlatok megakadályozására;
üzleti tevékenységét úgy végzi, hogy azzal előmozdítsa azon minősített portfólióvállalkozások pozitív szociális hatását, amelyekbe befektetett, és a lehető legnagyobb mértékben szolgálja az általa kezelt minősített szociális vállalkozási alapok és azok befektetőinek érdekeit, valamint a piac integritását;
a minősített portfólióvállalkozásokba történő befektetések kiválasztása és e befektetések, valamint e vállalkozások pozitív szociális hatása folyamatos ellenőrzése során nagyfokú gondossággal jár el;
megfelelő szaktudással és ismeretekkel rendelkezik arról a minősített portfólióvállalkozásról, amelybe befektet;
méltányosan kezeli a befektetőket;
biztosítja, hogy egyetlen befektető se részesüljön megkülönböztetett bánásmódban, kivéve, ha ezt az adott minősített szociális vállalkozási alap alapszabályában vagy létesítő okiratában közzéteszik.
8. cikk
9. cikk
A minősített szociális vállalkozási alapkezelő különösen az alábbiak között esetleg felmerülő összeférhetetlenségi helyzeteket veszi figyelembe:
a minősített szociális vállalkozási alapkezelők, az alapkezelők üzleti tevékenységét ténylegesen végző személyek, az alapkezelő alkalmazottai, az alapkezelő felett közvetlenül vagy közvetetten ellenőrzést gyakorló vagy általa közvetlenül vagy közvetetten ellenőrzött bármely személy, valamint az alapkezelő által kezelt minősített szociális vállalkozási alap vagy befektetői;
a minősített szociális vállalkozási alap vagy befektetői, valamint valamely egyéb, ugyanazon minősített szociális vállalkozási alapkezelő által kezelt minősített szociális vállalkozási alap, vagy az előbbiek befektetői;
a minősített szociális vállalkozási alap vagy az abba befektetők és az ugyanazon minősített szociális vállalkozási alapkezelő által kezelt kollektív befektetési vállalkozás vagy ÁÉKBV vagy e kollektív befektetési vállalkozásba vagy ÁÉKBV-be befektetők.
A Bizottság a 26. cikkben foglaltakkal összhangban jogosult az alábbiakat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására:
az e cikk (2) bekezdésében említett összeférhetetlenség típusai;
a minősített szociális vállalkozási alapkezelők által az összeférhetetlenség felismerésére, megelőzésére, kezelésére, nyomon követésére és nyilvánosságra hozatalára irányuló struktúrák, szervezeti és adminisztratív eljárások tekintetében megtett lépések.
10. cikk
A minősített szociális vállalkozási alapkezelők az általuk kezelt valamennyi minősített szociális vállalkozási alap vonatkozásában kötelesek megfelelő eljárásokkal mérni, hogy a minősített szociális vállalkozási alap befektetései által érintett minősített portfólióvállalkozások milyen mértékben érik el az általuk célul kitűzött pozitív szociális hatást. Az alapkezelők biztosítják, hogy ezen eljárások világosak és átláthatók legyenek, és tartalmazzanak olyan mutatókat, amelyek a minősített portfólióvállalkozás szociális céljának és jellegének függvényében tartalmazhatnak egy vagy több elemet a következők közül:
foglalkoztatás és munkaerőpiacok;
a munkahelyek minőségével összefüggő előírások és jogok;
társadalmi befogadás és egyes konkrét csoportok védelme;
egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség és megkülönböztetésmentesség;
közegészség és közbiztonság;
a szociális védelemhez, az egészségügyi és oktatási rendszerekhez való hozzáférés és az ezekre gyakorolt hatások.
11. cikk
12. cikk
13. cikk
Az éves beszámoló legalább a következőket tartalmazza:
a befektetési politika révén elért általános szociális eredmények megfelelő részletezése, és az ezen eredmények mérésére alkalmazott módszer;
a minősített portfólióvállalkozásokat érintő elidegenítésekről szóló nyilatkozat;
annak ismertetése, hogy a minősített szociális vállalkozási alap egyéb, nem minősített portfólióvállalkozásokba irányuló befektetési eszközeit érintő elidegenítésekre a 14. cikk (1) bekezdésének f) pontjában leírt feltételek szerint került-e sor;
a minősített szociális vállalkozási alapkezelő által a minősített portfólióvállalkozások kapcsán vállalt tevékenységek összefoglalása a 14. cikk (1) bekezdésének l) pontja szerint;
tájékoztatás az 5. cikk (1) bekezdésében említett, a minősített befektetésektől eltérő eszközökbe történő befektetések jellegéről, értékéről és céljáról;
annak ismertetése, hogy hogyan veszik figyelembe a minősített szociális vállalkozási alap befektetési megközelítésében a környezeti és éghajlati kockázatokat.
14. cikk
A minősített szociális vállalkozási alapkezelő a kezelésében lévő minősített szociális vállalkozási alap tekintetében világos és érthető formában tájékoztatja a befektetőket a befektetési döntéseik meghozatala előtt az alábbiakról:
az alapkezelő, valamint a vele szociális vállalkozási alapok kezelésével kapcsolatban szerződésben álló bármely egyéb szolgáltató kiléte, valamint e szereplők feladatai;
az alapkezelő számára a kezelésében lévő minősített szociális vállalkozási alapok megfelelő kezeléséhez szükséges emberi és technikai erőforrások fenntartásához rendelkezésre álló saját forrás mennyisége;
a minősített szociális vállalkozási alap befektetési stratégiája és céljai, beleértve:
azon minősített portfólióvállalkozások típusait, amelyekbe befektetni szándékozik;
azon egyéb minősített szociális vállalkozási alapokat, amelyekbe befektetni szándékozik;
azon minősített portfólióvállalkozások típusait, amelyekbe bármely egyéb, a ii. pontban említett minősített szociális vállalkozási alap befektetni szándékozik;
az általa eszközölni kívánt nem minősített befektetéseket;
az általa alkalmazni kívánt technikákat; valamint
az érvényes befektetési korlátozásokat;
a minősített szociális vállalkozási alap befektetési politikája révén formálódó pozitív szociális hatás, szükség szerint ideértve az ilyen eredményekkel kapcsolatos ésszerű előrejelzéseket és a múltbeli teljesítményre vonatkozó információkat;
a szociális hatások mérésére alkalmazandó módszertan;
a minősített portfólióvállalkozásoktól eltérő eszközök – kivéve a készpénzben vagy pénzeszköz-egyenértékesben fennálló eszközöket – és a kiválasztásukra szolgáló folyamatok, illetve kritériumok;
a minősített szociális vállalkozási alap kockázati profilja, és minden olyan kockázat, amely azokhoz az eszközökhöz kapcsolódik, amelyekbe az alap befektethet, vagy azokhoz a technikákhoz köthető, amelyeket az alap alkalmazhat;
a minősített szociális vállalkozási alap értékelési eljárása és az eszközértékelés árazási módszere, beleértve a minősített portfólióvállalkozások értékelésére szolgáló módszereket;
annak ismertetése, hogy milyen módon történik a minősített szociális vállalkozási alapkezelő díjazásának kiszámítása;
valamennyi vonatkozó költség, valamint ezek legmagasabb összegének meghatározása;
amennyiben rendelkezésre áll, a minősített szociális vállalkozási alap korábbi pénzügyi teljesítménye;
a minősített szociális vállalkozási alapkezelő által önállóan vagy külső feleken keresztül nyújtott olyan üzleti támogatási szolgáltatások és más támogatási tevékenységek, amelyek célja azon minősített portfólióvállalkozások fejlődésének, növekedésének vagy egyéb más vonatkozásban folyamatos működésének elősegítése, amelyekbe a minősített szociális vállalkozási alap befektet, illetve, ha nem nyújt ilyen szolgáltatásokat vagy nem végez ilyen tevékenységeket, akkor ennek indoklása;
azon eljárások, amelyekkel a minősített szociális vállalkozási alap megváltoztathatja befektetési stratégiáját, befektetési politikáját, vagy mindkettőt.
A Bizottság a 26. cikkben foglaltakkal összhangban jogosult felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására az alábbiak meghatározása céljából:
az e cikk (1) bekezdésének c)–f) és l) pontjában említett információk tartalma;
az e cikk (1) bekezdésének c)–f) és l) pontjában említett információk egységes bemutatási módja a lehető legnagyobb fokú összehasonlíthatóság biztosítása érdekében.
III.
FEJEZET
FELÜGYELET ÉS IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS
15. cikk
Azok a minősített szociális vállalkozási alapkezelők, amelyek az „ESZVA” megnevezéssel kívánják forgalmazni minősített szociális vállalkozási alapjaikat, tájékoztatják e szándékukról a letelepedésük szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát, és közlik az alábbi adatokat:
a minősített szociális vállalkozási alapok kezelését ténylegesen végző személyek adatai;
azoknak a minősített szociális vállalkozási alapoknak a megnevezése, amelyek befektetési jegyeit vagy részvényeit forgalmazni kívánják, valamint az alapok befektetési stratégiája;
információk a II. fejezet szerinti követelményeknek való megfelelés érdekében tett intézkedésekről;
azon tagállamok felsorolása, amelyekben a minősített szociális vállalkozási alapkezelő forgalmazni kívánja az egyes minősített szociális vállalkozási alapokat.
▼M1 —————
A letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága csak akkor veszi nyilvántartásba a minősített szociális vállalkozási alapkezelőt, ha meggyőződött az alábbi feltételek teljesüléséről:
a minősített szociális vállalkozási alap üzleti tevékenységét irányító személyek üzleti jó hírneve elfogadható, és ezek a személyek a minősített szociális vállalkozási alapkezelő által követett befektetési stratégiák tekintetében elégséges szakmai tapasztalattal rendelkeznek;
az (1) bekezdésben előírt adatok hiánytalanok;
az (1) bekezdés c) pontjával összhangban bejelentett intézkedésekkel biztosítható a II. fejezet követelményeinek való megfelelés.
▼M1 —————
Ha a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága úgy határoz, hogy korlátozásokat alkalmaz vagy elutasítja az első albekezdésben említett változásokat, az e változásokról szóló értesítés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a minősített szociális vállalkozás alapkezelőjét. A hatáskörrel rendelkező hatóság – miután értesítette a minősített szociális vállalkozás alapkezelőjét – legfeljebb egy hónappal meghosszabbíthatja ezt a határidőt, ha ezt az ügy különleges körülményei miatt szükségesnek tartja. Ha az érintett hatáskörrel rendelkező hatóság az adott értékelési időszakon belül nem emel kifogást a változásokkal szemben, akkor azok végrehajthatók.
A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.
A Bizottság felhatalmazást kap az ezen bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.
15a. cikk
Az (1) bekezdésben említett nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a minősített szociális vállalkozási alap vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatósághoz kell benyújtani, és annak a következőket kell tartalmaznia:
a minősített szociális vállalkozási alap alapszabálya vagy létesítő okirata;
a letétkezelő azonosító adatai;
a 15. cikk (1) bekezdésében említett információk;
azon tagállamok felsorolása, amelyekben az (1) bekezdésben említett alapkezelők minősített szociális vállalkozási alapokat létesítettek, vagy kívánnak létesíteni.
Az első albekezdés c) pontjának alkalmazásában a II. fejezet szerinti követelményeknek való megfelelés érdekében tett intézkedésekre vonatkozó információk az 5., 6. és a 10. cikknek, a 13. cikk (2) bekezdésének, valamint a 14. cikk (1) bekezdése d), e) és f) pontjának való megfelelés érdekében tett intézkedésekre vonatkoznak.
A minősített szociális vállalkozási alap vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatóság továbbá felvilágosítást és tájékoztatást kérhet a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságától a (2) bekezdésben említett dokumentációval kapcsolatban.
A letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága a minősített szociális vállalkozási alap vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatóság megkeresésére annak kézhezvételétől számított egy hónapon belül válaszol.
A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.
A Bizottság felhatalmazást kap az ezen bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.
15b. cikk
A tagállamok biztosítják, hogy a 15. cikkben említett alapkezelő vagy a 15 a. cikkben említett alap nyilvántartásba vételének elutasítását indokolni kelljen, arról értesíteni kelljen az ugyanazon cikkekben említett alapkezelőket, és az elutasítás ellen valamely nemzeti bíróságnál, vagy közigazgatási vagy egyéb hatóságnál jogorvoslatnak legyen helye. E jogorvoslati jog akkor is alkalmazandó a nyilvántartásba vétel vonatkozásában, ha a nyilvántartásba vétel iránti kérelemről nem hoznak döntést azon időponttól számított két hónapos időtartamon belül, hogy a minősített szociális vállalkozási alap kezelője valamennyi szükséges információt benyújtott. A tagállamok kötelezővé tehetik, hogy az érintett alapkezelő az említett jogorvoslati jog gyakorlása előtt merítse ki a nemzeti jogban biztosított valamennyi előzetes közigazgatási jogorvoslati lehetőséget.
16. cikk
A minősített szociális vállalkozási alap kezelője tájékoztatja a letelepedése szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát, amennyiben:
új minősített szociális vállalkozási alapot kíván forgalmazni;
már létező minősített szociális vállalkozási alapot kíván forgalmazni a 15. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett felsorolásban nem szereplő tagállamban.
17. cikk
Az első albekezdés alkalmazásában, a 15a. cikk alapján nyilvántartásba vett minősített szociális vállalkozási alap vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatóság haladéktalanul értesíti a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát, a fogadó tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságait és az ESMA-t minden minősített szociális vállalkozási alap nyilvántartáshoz történő hozzáadásáról vagy nyilvántartásból történő törléséről vagy az azon tagállamok jegyzékéhez történő bármely hozzáadásról vagy arról való törlésről, amelyben a minősített szociális vállalkozási alap kezelője az említett alapot forgalmazni kívánja.
17a. cikk
A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.
A Bizottság felhatalmazást kap az ezen bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.
18. cikk
18a. cikk
Az információk hozzáférhetősége az egységes európai hozzáférési ponton
2028. január 10-től az e rendelet 18. cikkének (1) bekezdésében említett információkat az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 5 ) alapján létrehozott egységes európai hozzáférési ponton hozzáférhetővé kell tenni. E célból az említett rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott gyűjtőszervezetként az ESMA jár el. Az ESMA ezeket az információkat az e rendelet 18. cikke (1) bekezdésében említett központi adatbázis létrehozása céljából a letelepedés szerinti tagállam illetékes hatósága által az e rendelet 17. cikke (1) bekezdésével összhangban közölt információkból nyeri.
Az említett információknak meg kell felelniük a következő követelményeknek:
azok az (EU) 2023/2859 rendelet 2. cikkének 3. pontjában meghatározott, az adatok kinyerésére alkalmas formátumban vannak benyújtva;
azokat a következő metaadatok kísérik:
azon alap valamennyi neve, amelyre az információk vonatkoznak;
amennyiben rendelkezésre áll, az alapnak az (EU) 2023/2859 rendelet 7. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint meghatározott jogalany-azonosítója;
az információknak az említett rendelet 7. cikke (4) bekezdésének c) pontja alapján besorolt típusa;
annak megjelölése, hogy az információk tartalmaznak-e személyes adatokat.
19. cikk
20. cikk
A hatáskörrel rendelkező hatóságok a nemzeti joggal összhangban rendelkeznek a feladataik ellátásához szükséges valamennyi felügyeleti és vizsgálati hatáskörrel. Az hatáskörrel rendelkező hatóságok különösen az alábbi hatáskörökkel rendelkeznek:
betekintési joguk van minden dokumentumba, függetlenül azok formájától, azokról másolatot kérhetnek vagy készíthetnek;
haladéktalan adatközlésre szólíthatják fel a minősített szociális vállalkozási alapkezelőt;
bárkitől tájékoztatást kérhetnek a minősített szociális vállalkozási alapkezelő vagy a minősített szociális vállalkozási alap tevékenységéről;
helyszíni ellenőrzést végezhetnek előzetes bejelentéssel vagy előzetes bejelentés nélkül;
megfelelő intézkedéseket hozhatnak annak biztosítására, hogy a minősített szociális vállalkozási alapkezelő folyamatosan megfeleljen az e rendeletben előírt követelményeknek;
felszólíthatják a minősített szociális vállalkozási alapkezelőt e rendelet betartására, és arra, hogy tartózkodjon minden olyan magatartás megismétlésétől, amely e rendelet előírásainak megszegését jelentheti.
Az ESMA az 1095/2010/EU rendelet 30. cikkével összhangban partneri felülvizsgálatokat szervez és végez a hatáskörrel rendelkező hatóságok által e rendeletnek megfelelően végrehajtott felügyeleti és vizsgálati hatáskörökkel kapcsolatos eljárások következetességének erősítése érdekében.
21. cikk
A 2. cikk (2) bekezdésében említett alapkezelőnek mindenkor meg kell felelniük a 2011/61/EU irányelvnek. Ezek az alapkezelők kötelesek gondoskodni az e rendeletnek való megfelelésről, és a 2011/61/EU irányelv szerinti felelősséggel tartoznak. Ezek az alapkezelők felelősséggel tartoznak az e rendelet megsértéséből eredő veszteségekért és károkért is.
22. cikk
A minősített szociális vállalkozási alap vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatóság az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett adott esetben meghozza a (2) bekezdésben említett megfelelő intézkedéseket, amennyiben a minősített szociális vállalkozási alap kezelője:
nem tesz eleget a portfólió-összetételre vonatkozó követelményeknek, és ezzel megszegi az 5. cikkben foglaltakat;
a 6. cikket sértve valamely minősített szociális vállalkozási alap befektetési jegyeit és részvényeit nem elfogadható befektetők részére forgalmazza;
használja az „ESZVA” megnevezést, azonban nem került nyilvántartásba vételre a 15. cikkel összhangban, vagy a minősített szociális vállalkozási alap nem került nyilvántartásba vételre a 15a. cikkel összhangban;
olyan pénzeszközök forgalmazására használja az „ESZVA” megnevezést, amelyeket nem a 3. cikk (1) bekezdése b) pontjának iii. pontjával összhangban hoztak létre;
a nyilvántartásba vételt a 15. vagy a 15a. cikket megsértve hamis nyilatkozatok alapján vagy egyéb szabálytalan módon érte el;
nem jóhiszeműen, tisztességesen, kellő szaktudással, gondossággal és figyelemmel jár el tevékenységei gyakorlása során, és ezzel megsérti a 7. cikk a) pontját;
nem alkalmaz megfelelő szabályozási elveket és eljárásokat a jogellenes gyakorlatok megakadályozására, és ezzel sérti a 7. cikk b) pontját;
ismételten nem tesz eleget a 13. cikkben foglalt, az éves beszámolóra vonatkozó követelményeknek;
ismételten nem tesz eleget a befektetők tájékoztatására vonatkozó, 14. cikk szerinti kötelezettségének.
Az (1) bekezdésben említett esetekben a hatáskörrel rendelkező hatóság szükség szerint:
adott esetben intézkedéseket hoz annak biztosítására, hogy a minősített szociális vállalkozás alapkezelője megfeleljen az 5. és 6. cikknek, a 7. cikk a) és b) pontjának, valamint a 13–15a. cikknek;
megtiltja az érintett minősített szociális vállalkozás kezelőjének az „ESZVA” megnevezés használatát, és törli az említett alapkezelőt vagy az érintett minősített szociális vállalkozási alapot a nyilvántartásból.
Az ESMA az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett az 1095/2010/EU rendelet 17. cikkével összhangban ajánlásokat intézhet az érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságokhoz annak érdekében, hogy hozzák meg az e cikk (2) bekezdésében említett intézkedések valamelyikét, vagy tartózkodjanak az ilyen intézkedések meghozatalától.
22a. cikk
A hatáskörrel rendelkező hatóságokra a 2011/61/EU irányelvvel összhangban többek között a szankciókkal kapcsolatban átruházott hatásköröket az e rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett alapkezelők vonatkozásában is gyakorolni kell.
23. cikk
24. cikk
25. cikk
Amennyiben a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai között nézetkülönbség alakul ki egy hatáskörrel rendelkező hatóság értékelését, fellépését vagy mulasztását illetően valamely olyan területen, ahol ez a rendelet több tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai közötti együttműködést és egyeztetést ír elő, a hatáskörrel rendelkező hatóságok az ügyet az EÉPH elé utalhatják, amely az 1095/2010/EU rendelet 19. cikkében rá ruházott hatáskörökkel összhangban eljárhat, amennyiben a nézetkülönbség nem e rendelet 3. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. pontjával vagy 3. cikke (1) bekezdése d) pontjának i. pontjával kapcsolatos.
IV.
FEJEZET
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
26. cikk
27. cikk
A Bizottság e rendeletet a (2) bekezdéssel összhangban felülvizsgálja. A felülvizsgálat tartalmazza a rendeletben előírt szabályok működésének és az alkalmazásuk során szerzett tapasztalatok általános felmérését, többek között a következőket:
milyen széles körben használták a minősített szociális vállalkozási alapkezelők az „ESZVA” megnevezést a különböző tagállamokban akár a tagállamon belül, akár a határokon átívelő módon;
a minősített szociális vállalkozási alapok által kihelyezett befektetések földrajzi és ágazati megoszlása;
a 14. cikk szerinti tájékoztatási kötelezettségek megfelelősége, különösen azt illetően, hogy elegendőek-e ahhoz, hogy a befektetők számára lehetővé tegyék a megalapozott befektetési döntések meghozatalát;
a minősített szociális vállalkozási alapok különféle minősített befektetései, illetve ezek hatása a szociális gazdasági társaságok fejlődésére az Unióban;
a „szociális vállalkozás” európai címke létrehozásának szükségessége;
annak lehetősége, hogy harmadik országokban létrehozott szociális vállalkozási alapok számára engedélyezzék az „ESZVA” megnevezés használatát, figyelembe véve azon bizottsági ajánlás alkalmazásának tapasztalatait, amely célja az, hogy harmadik országokat a jó adóügyi igazgatás minimális szabályainak alkalmazására buzdítsa;
a minősített portfólióvállalkozások meghatározására szolgáló kritériumok gyakorlati alkalmazása és ennek hatása a szociális gazdasági társaságok fejlődésére az Unióban, valamint azok pozitív szociális hatása;
a minősített szociális vállalkozási alapkezelők által a 10. cikkben említett minősített portfólióvállalkozások által kifejtett pozitív szociális hatások mérésére bevezetett eljárások elemzése, valamint annak felmérése, hogy bevezethetők-e harmonizált standardok az uniós szintű szociális hatásnak az Unió szociális politikájával összhangban történő mérésére;
a minősített szociális vállalkozási alapok forgalmazásának lakossági befektetőkre történő kiterjesztésének lehetősége;
az, hogy a minősített szociális vállalkozási alapokat a 2009/65/EK irányelv szerinti elfogadható eszközöknek kell-e minősíteni;
e rendelet letétkezelői szabályokkal történő kiegészítésének szükségessége;
a szociális vállalkozási alapok előtt álló esetleges adóakadályok vizsgálata, és a szociális vállalkozási tevékenység Unión belüli népszerűsítését célzó lehetséges adóösztönzők értékelése;
az „ESZVA” megnevezést használó alapokba való befektetést esetlegesen akadályozó tényezők felmérése, ideértve a más, prudenciális jellegű uniós jogszabályok intézményi befektetőkre gyakorolt hatását.
Az (1) bekezdésben említett felülvizsgálatra a következők szerint kerül sor:
az a–e), valamint a g)–m) pontok tekintetében ►M1 2022. március 2-ig ◄ ; valamint
a f) pont tekintetében 2015. július 22-ig.
A 2011/61/EU irányelv 69. cikke szerinti felülvizsgálattal párhuzamosan, különösen az említett irányelv 3. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján nyilvántartásba vett alapkezelők tekintetében a Bizottság elemzi:
a minősített szociális vállalkozási alapok kezelését és azt, hogy helyénvaló-e változtatásokat tenni a jogi keretre vonatkozóan, ideértve egy alapkezelői útlevél lehetőségét; valamint
a minősített szociális vállalkozási alapok vonatkozásában a forgalmazás fogalommeghatározásának megfelelőségét, valamint e fogalommeghatározásnak és az arra vonatkozó eltérő nemzeti értelmezéseknek a minősített szociális vállalkozási alapok működésére és életképességére, illetve az ilyen alapok határon átnyúló forgalmazására gyakorolt hatását.
A Bizottság e felülvizsgálatot követően – adott esetben a vonatkozó jogalkotási javaslattal együtt – jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
28. cikk
29. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
A rendeletet 2013. július 22-től kell alkalmazni, a 3. cikk (2) bekezdése, a 9. cikk (5) bekezdése, a 10. cikk (2) bekezdése és a 14. cikk (4) bekezdése kivételével, amelyek 2013. május 15-től kezdődően alkalmazandók.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).
( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).
( 3 ) HL L 390., 2004.12.31., 38. o.
( 4 ) HL L 345., 2003.12.31., 64. o.
( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2859 rendelete (2023. december 13.) a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges, nyilvánosan elérhető információkhoz központosított hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról (HL L, 2023/2859., 2023.12.20., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2859/oj).