1. A nemzeti exporthitel-programok felügyeletét ellátó tagállami intézmények előjogainak sérelme nélkül az átláthatóság uniós szintű növelése érdekében minden tagállam éves tevékenységi jelentést nyújt be a Bizottságnak. A tagállamok a nemzeti jogszabályi keretükkel összhangban jelentést tesznek az eszközökről és forrásokról, a kifizetett kárigényekről és megtérülésekről, az új kötelezettségvállalásokról, a kitettségekről és a felszámított kockázati díjakról. Amennyiben függő kötelezettségek merülhetnek fel a hivatalosan támogatott exporthitel-tevékenységek nyomán, akkor ezeket a tevékenységeket az éves tevékenységi jelentés részeként jelenteni kell.

2. Az éves tevékenységi jelentésben a tagállamok részletezik, hogy exporthitel-ügynökségeik a hivatalosan támogatott exporthitel-tevékenységeik során mennyiben veszik figyelembe azokat a környezeti kockázatokat, melyek egyéb kapcsolódó kockázatokat is rejthetnek.

3. A Bizottság ezen információ alapján éves felülvizsgálatot végez az Európai Parlament számára, beleértve az exporthitel-ügynökségek uniós célkitűzéseknek és kötelezettségeknek való megfeleléséről szóló értékelést.

4. A Bizottság hatáskörének megfelelően éves jelentést készít az Európai Parlament számára a lefolytatott tárgyalásokról, amelyekre nézve a Bizottságnak tárgyalási felhatalmazása van a nemzetközi együttműködés különböző fórumain a hivatalosan támogatott exporthitelek területén globális szabványok létrehozására.

a) A hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) fő célja, hogy megfelelő keretet biztosítson a hivatalosan támogatott exporthitelek szabályos használatához.

b) A megállapodás, az 5. cikkének a) pontjában meghatározottaknak megfelelően, egyenlő feltételeket kíván kialakítani a hivatalos támogatásokra vonatkozóan, azzal a céllal, hogy a hivatalos támogatások pénzügyi feltételei között fennálló verseny helyett az exportált áruk és szolgáltatások minőségén és árán alapuló versenyt ösztönözze.

a) A részes felek vállalják, hogy az 5. cikk a) pontjában meghatározott hivatalos támogatással összefüggő bejelentésekkel kapcsolatos információkat megosztják a megállapodásban nem részes felekkel.

b) A megállapodás részes fele versenyhelyzet esetén, viszonossági alapon, a megállapodásban nem részes fél információkérésére a hivatalos támogatásai pénzügyi feltételeire vonatkozóan ugyanúgy válaszol, mint ahogy a megállapodás részes felének kérésére válaszolna.

a) A hivatalos támogatás többféle formában nyújtható:

1. exporthitel-garancia vagy exporthitel-biztosítás (tiszta fedezet);

2. hivatalos finanszírozási támogatás:

— közvetlen hitel/finanszírozás és refinanszírozás vagy

— kamattámogatás;

3. a fentiek bármilyen kombinációja.

b) A megállapodást alkalmazni kell a kötött segélyre; a IV. fejezetben ismertetett eljárások a kereskedelmi vonatkozású, szabad felhasználású segélyre is kiterjednek.

c) A megállapodás nem vonatkozik a katonai berendezések és a mezőgazdasági árucikkek exportjára.

d) Nem adható hivatalos támogatás, ha egyértelműen bizonyítható, hogy a szerződést elsősorban a kedvezőbb futamidő elérése céljából olyan országban lévő vevővel kötötték meg, amely nem az áruk végleges rendeltetési helye.

a) Az alábbi ágazati megállapodások a megállapodás részét képezik:

— Hajók (I. melléklet)

— Atomerőművek (II. melléklet)

— Polgári légi járművek (III. melléklet)

— Megújuló energiák, az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és az azokhoz való alkalmazkodás, valamint vízügyi projektek (IV. melléklet)

— Vasúti infrastruktúra (V. melléklet)

— Széntüzelésű villamosenergia-termelési projektek (VI. melléklet).

b) Az I., II., IV. vagy V. melléklet részes felei annak rendelkezéseit alkalmazhatják az adott ágazati megállapodás hatálya alá tartozó áruk és/vagy szolgáltatások exportjához nyújtott hivatalos támogatásra. Amennyiben egy ágazati megállapodás nem tartalmaz a megállapodásnak megfelelő rendelkezést, az ágazati megállapodásban részes félnek a megállapodás rendelkezését kell alkalmaznia.

c) A III. melléklet hatálya alá tartozó áruk és/vagy szolgáltatások exportja tekintetében azoknak a feleknek, akik egyben a szóban forgó ágazati megállapodás részes felei is, a szóban forgó ágazati megállapodás rendelkezéseit kell alkalmazniuk.

d) A VI. melléklet hatálya alá tartozó áruk és/vagy szolgáltatások exportja tekintetében az említett melléklet megfelelő rendelkezései alkalmazandók a megállapodás rendelkezései helyett. Amennyiben a VI. melléklet nem tartalmaz a megállapodásnak megfelelő rendelkezést, az ágazati megállapodásban részes félnek a megállapodás rendelkezéseit kell alkalmaznia.

a) A felek alkalmazhatják a VII. mellékletben meghatározott feltételeket az áruk és/vagy szolgáltatások exportjára azon ügyletek esetében, amelyek megfelelnek a VII. melléklet 1. függelékében meghatározott követelményeknek.

b) Az a) pont az atomerőművekhez nyújtott exporthitelekre vonatkozó ágazati megállapodás, a megújuló energiákhoz, az éghajlatváltozás hatásainak enyhítéséhez és az azokhoz való alkalmazkodáshoz, valamint a vízügyi projektekhez nyújtott exporthitelekre vonatkozó ágazati megállapodás, a vasúti infrastruktúrához nyújtott exporthitelekre vonatkozó ágazati megállapodás, továbbá a széntüzelésű villamosenergia-termelési projektekhez nyújtott exporthitelekre vonatkozó ágazati megállapodás hatálya alá tartozó áruk és szolgáltatások exportjára vonatkozik.

c) A fenti a) pont nem alkalmazható a polgári légi járművekhez nyújtott exporthitelekre vonatkozó ágazati megállapodás és a hajókhoz nyújtott exporthitelekre vonatkozó ágazati megállapodás hatálya alá tartozó áruk és szolgáltatások exportjára.

a) A felek a hivatalos támogatás tárgyát képező áruk és szolgáltatások vásárlói számára előírják, hogy az export szerződés szerinti értékének minimum 15 %-át fizessék ki legkésőbb a hitel törlesztésének a XV. mellékletben meghatározott kezdő időpontjáig. Az előleg kiszámításakor az export szerződés szerinti értéke arányosan csökkenthető, ha az ügylet harmadik országból származó, hivatalosan nem támogatott árukat és szolgáltatásokat is magában foglal. A kockázati díj 100 %-ának finanszírozása/biztosítása megengedett. A kockázati díj beépíthető az export szerződés szerinti értékébe, de akár mellőzhető is. A hiteltörlesztés kezdő időpontját követően fizetett biztosítéki összegek ebben az esetben nem tekintendők előlegnek.

b) Az előlegfizetéshez nyújtott hivatalos támogatás kizárólag biztosítás vagy garancia formájában történhet a szokásos folyósítás előtti kockázatokkal szemben.

c) A felek a b) és d) pontban foglaltak kivételével nem nyújthatnak az export szerződés szerinti értékének – ideértve a harmadik országból történő szállítást, de nem számítva a helyi költségeket – 85 %-át meghaladó hivatalos támogatást.

d) A felek hivatalos támogatást nyújthatnak a helyi költségekre, feltéve, hogy:

1. a helyi költségekre nyújtott hivatalos támogatás nem haladja meg az export szerződés szerinti értékének 30 %-át;

2. a hivatalos támogatást a kapcsolódó exportra vonatkozó feltételeknél nem kedvezőbb/nem kevésbé korlátozó feltételek mellett nyújtják;

3. amennyiben a helyi költségekhez nyújtott hivatalos támogatás meghaladja az export szerződés szerinti értékének 15 %-át, az ilyen hivatalos támogatást a 48. cikk értelmében a támogatott helyi költségek jellegének megjelölésével előzetesen be kell jelenteni.

a) Az I. kategóriába a magas jövedelmű ( 2 ) OECD-országok tartoznak. Minden más ország a II. kategóriába tartozik.

b) Az országok besorolásánál az alábbi gyakorlati követelmények és eljárások alkalmazandók:

1. a megállapodás céljából történő besorolás meghatározása a Világbank által a hitelfelvevő országok világbanki besorolása céljából kiszámított egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alapján történik;

2. Ha a Világbank nem rendelkezik elegendő információval az egy főre jutó GNI-adatok közzétételéhez, a Világbank kap felkérést annak felbecslésére, hogy a kérdéses országban az egy főre jutó GNI az aktuális küszöbérték felett vagy alatt van-e. Az ország besorolására a becslés alapján kerül sor, amennyiben a felek nem hoznak ettől eltérő döntést;

3. Ha az adott országot a 11. cikk a) pontjával összhangban átsorolják, az átsorolás két héttel azt követően lép hatályba, hogy a Világbank fent említett adataiból levont következtetéseket a titkárság az összes féllel közölte;

4. abban az esetben, ha a Világbank felülvizsgálja adatait, ezeket a felülvizsgált adatokat a megállapodás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. Mindazonáltal az ország besorolása közös állásponttal megváltoztatható, és a felek kedvezően bírálhatják el a számadatokban előforduló, az ugyanabban a naptári évben utólag figyelembe vett hibák és kihagyott adatok miatti változást, amelyben a titkárság első ízben közölte az említett adatokat;

c) Egy ország csak akkor kerülhet egy másik kategóriába, miután két egymást követő évben ugyanabba a világbanki kategóriába sorolták.

a) Az I. kategóriába tartozó országok esetében a maximális futamidő öt év, azzal a lehetőséggel, hogy a felek nyolc és fél évben is megállapodhatnak, ha betartják a 48. cikkben meghatározott előzetes bejelentési eljárásokat.

b) A II. kategóriába sorolt országoknál a maximális futamidő tíz év.

c) Több rendeltetési országot magában foglaló szerződés esetében – a megfelelő futamidőkkel kapcsolatos megállapodás elérése érdekében – a feleknek az 58–63. cikkben foglalt eljárásokkal összhangban közös álláspontra kell törekedniük.

a) A VI. melléklet hatálya alá nem tartozó, nem atomenergiával működő erőművek esetében a maximális futamidő 12 év. Ha a megállapodás valamely részes fele a 12. cikkben előírtnál hosszabb futamidőt kíván támogatni, a 48. cikkben foglalt eljárással összhangban ezt előzetesen kell bejelentenie.

b) Nem atomenergiával működő erőműnek tekintendők azok a komplett erőművek vagy erőműrészek, amelyeket nem atomenergiával működtetnek; ide tartoznak mindazok a részegységek, berendezések, anyagok és szolgáltatások (a személyzet kiképzésével együtt), amelyekre közvetlenül van szükség az említett nem atomenergiával működő erőművek építéséhez és üzembe helyezéséhez. Ez nem terjed ki azokra a tételekre, amelyekért általában a vevő a felelős, például a területfejlesztéssel, az utakkal, a felvonulási épületekkel, a villamos vezetékekkel és az erőmű területének határain kívül fekvő transzformátor-állomásokkal és vízellátással kapcsolatos költségekre, valamint a hivatalos engedélyezési eljárásokkal (például helyszíni engedélyekkel, építési engedélyekkel, nukleáris üzemanyag-betöltési engedélyekkel) összefüggő költségekre a vevő országában, kivéve:

1. abban az esetben, ha a transzformátor-állomás vevője azonos az erőmű vevőjével, az eredeti transzformátor-állomásra vonatkozó maximális futamidő megegyezik a nem atomenergiával működő erőműre vonatkozó futamidővel (azaz 12 évvel); valamint

2. a minimum 100 kV feszültségküszöbbel működő alállomások, transzformátorok és távvezetékek esetében a maximális futamidő megegyezik a nem atomenergiával működő erőműre vonatkozó futamidővel.

a) Az exporthitelek tőkerészét egyenlő részletekben kell törleszteni.

b) A tőkerész és a kamat legalább hat hónapos gyakorisággal fizetendő úgy, hogy az első tőkerész- és kamattörlesztést legkésőbb a hiteltörlesztés kezdő időpontjától számított hat hónap elteltével kell megfizetni.

c) Lízingügyletek támogatására nyújtott exporthitelek esetén a tőkeösszegre és a kamatra kombináltan alkalmazott egyenlő törlesztés alkalmazható az a) pontban meghatározott egyenlő összegű tőketörlesztés helyett.

d) Kivételesen és különösen indokolt esetben exporthitel nyújtható a fenti a)–c) pontban foglaltaktól eltérő feltételekkel is. Ilyen támogatás nyújtását az magyarázza, ha egyenlőtlenség áll fenn a kötelezett rendelkezésére álló pénzeszközök esedékessége és a kölcsöntőke félévente történő törlesztését tartalmazó modell szerinti adósságszolgálati konstrukció között, és e támogatásnak meg kell felelnie a következő követelményeknek:

1. egy hat hónapos határidőn belül sem egyetlen visszafizetett tőkerészlet, sem több visszafizetett tőkerészlet együttesen nem haladhatja meg a hitel tőkeösszegének 25 %-át;

2. a tőketörlesztést legalább 12 havi gyakorisággal kell teljesíteni. Az első tőketörlesztést legkésőbb a hiteltörlesztés kezdő időpontját követő 12 hónapon belül teljesíteni kell, és a hiteltörlesztés kezdő időpontját követő 12 hónapon belül legalább a hitel tőkeösszegének 2 %-át vissza kell fizetni;

3. a kamat legalább tizenkét havi gyakorisággal fizetendő úgy, hogy az első kamatot legkésőbb a hiteltörlesztés kezdő időpontjától számított hat hónap elteltével kell megfizetni;

4. a futamidő maximális súlyozott átlagidőtartama nem haladhatja meg:

— kormányzati vevőkkel kötött ügyletek esetén (vagy állami visszafizetési garanciával), a négy és fél évet az I. kategóriába besorolt országokkal, és az öt és egynegyed évet a II. kategóriába besorolt országokkal kötött ügyletek tekintetében,

— nem kormányzati vevőkkel kötött ügyletek esetén (és állami visszafizetési garancia nélkül), az öt évet az I. kategóriába besorolt országok, és a hat évet a II. kategóriába besorolt országok tekintetében,

— az előző két francia bekezdésben meghatározott rendelkezések sérelme nélkül a nem atomenergiával működő erőművek részére a 13. cikk szerint nyújtott támogatást tartalmazó ügyletek esetén a hat és egynegyed évet;

5. a fél köteles a 48. cikkel összhangban előzetesen bejelenteni annak indoklását, hogy a támogatást miért nem a fenti a)–c) pont szerint nyújtja.

e) A hiteltörlesztés kezdő időpontját követően esedékes kamatot nem tőkésítik.

a) A kamat nem tartalmazza:

1. a szállítói hitelek vagy pénzügyi hitelek biztosításáért vagy garantálásáért felszámított kockázati díjat vagy az egyéb díj formájában kifizetett összegeket;

2. az exporthitellel kapcsolatos, a futamidő alatt fizetendő éves vagy féléves bankköltségeken kívüli banki díjak vagy jutalékok formájában kifizetett összegeket; valamint

3. az importőr ország által kivetett forrásadókat.

b) Ha a hivatalos támogatást közvetlen hitelekkel/finanszírozással vagy refinanszírozással nyújtják, akkor a kockázati díj vagy hozzáadható a névleges kamatlábhoz, vagy külön díjként fizethető; mindkét összetevőt elkülönítetten kell meghatározni a felek számára.

a) A rögzített kamatozású hitelekhez hivatalos finanszírozási támogatást nyújtó felek a megfelelő CIRR-kamatlábakat alkalmazzák minimális kamatlábként. A CIRR-kamatlábak meghatározása az alábbi elvek szerint történik:

1. a CIRR-kamatlábaknak tükrözniük kell az érintett pénznem hazai piacán érvényes végleges kereskedelmi hitelkamatlábakat;

2. a CIRR-kamatlábaknak teljesen meg kell felelniük az első osztályú hazai hitelfelvevők számára megállapított kamatlábnak;

3. a CIRR-kamatlábak alapját a rögzített kamatozású finanszírozás refinanszírozási költségei kell, hogy képezzék;

4. a CIRR-kamatlábak nem torzíthatják a hazai versenyfeltételeket; valamint

5. a CIRR-kamatlábaknak teljesen meg kell felelniük az első osztályú külföldi hitelfelvevők számára rendelkezésre álló kamatlábnak.

b) A hivatalos finanszírozási támogatás nyújtása nem jelenti a nemfizetési kockázatra a 23. cikk rendelkezései szerint felszámítandó megfelelő hitelkockázati díj ellentételezését, vagy részleges vagy teljes kiegyenlítését.

a) A CIRR-kamatlábat létrehozni kívánó egyes feleknek először az alábbi két alapkamatláb-rendszer közül kell kiválasztaniuk az egyiket saját nemzeti valutájukhoz:

1. hároméves államkötvények hozama legfeljebb ötéves futamidőre; ötéves államkötvények hozama ötnél több, de legfeljebb nyolc és fél évre; valamint hétéves államkötvények hozama nyolc és fél évnél hosszabb időre; vagy

2. ötéves államkötvények hozama valamennyi futamidőre.

b) A felek egyéb megállapodása hiányában a CIRR-kamatlábakat az egyes felek által alkalmazott alapkamatláb felett 100 bázisponton rögzített felárral kell meghatározni.

c) A többi félnek egy bizonyos devizára meghatározott CIRR-kamatlábat kell alkalmaznia, amennyiben úgy döntenek, hogy ebben a devizában történik a finanszírozás.

d) Hat hónappal korábban történő előzetes bejelentést követően, a felek egyetértésével a felek megváltoztathatják alapkamat-rendszerüket.

e) A megállapodásban részes vagy nem részes felek kérhetik, hogy a CIRR-kamatlábat a megállapodásban nem részes valamely fél pénznemében állapítsák meg. Az érdekelt nem részes féllel folytatott konzultáció során az egyik részes vagy nem részes fél nevében a titkárság javaslatot tehet a CIRR-kamatlábnak ebben a pénznemben történő kialakítására a közös álláspontra vonatkozó eljárásoknak az 58–63. cikkel összhangban történő igénybevételével.

a) Ha a hivatalos finanszírozási támogatást változó kamatozású kölcsönökhöz nyújtják, a bankok és más finanszírozó intézetek nem kínálhatnak lehetőséget arra, hogy a kölcsön időtartama alatt a CIRR-kamatláb (az eredeti szerződés időpontjában) vagy a rövid lejáratú piaci kamatláb közül az alacsonyabb legyen választható.

b) A kölcsönnek vagy bármekkora hányadának önkéntes előtörlesztése esetén a kölcsönfelvevőnek meg kell térítenie a hivatalos finanszírozási támogatást nyújtó állami intézménynek az előtörlesztés következtében felmerülő összes költségét és veszteségét, beleértve az állami intézménynek az előtörlesztés által megszakított fix készpénzbevételének pótlásával kapcsolatban felmerült költségét.

a) Az alkalmazandó MPR meghatározása az alábbi tényezők alapján történik:

— az alkalmazandó országkockázati besorolás,

— a kockázatviselési idő (azaz a Horizon of Risk – a továbbiakban: a HOR),

— a kötelezett tekintetében meghatározott vevőkockázati besorolás,

— a politikai és kereskedelmi kockázat fedezeti százalékaránya és a hivatalos exporthitel-termék minősége,

— az alkalmazott országkockázat-csökkentési módszer, valamint

— az alkalmazott vevőkockázati hitelminőség-javítási eszközök.

b) Az MPR-eket a hitel tőkeértékének százalékarányában úgy kell kifejezni, mintha a kockázati díjat az első hitellehívás időpontjában teljes egészében beszedték volna. Az MPR-ek számítási módszerének magyarázata a matematikai képlettel együtt a IX. mellékletben található.

c) A részes felek által a piaci referenciaügyletekre, vagyis a 0. kategóriába sorolt országokba, a magas jövedelmű OECD-országokba és a magas jövedelmű euróövezeti országokba ( 3 ) tartozó kötelezetteket/garanciavállalókat (azaz hitelkockázati jogalanyokat) érintő ügyletekre alkalmazott kockázati díjakat a rendeltetési országtól függetlenül eseti alapon kell megállapítani. Annak érdekében, hogy az ilyen országokba tartozó kötelezetteket – és adott esetben garanciavállalókat – érintő ügyletekre alkalmazott kockázati díjak ne legyenek alacsonyabbak a magánpiaci áraknál, a részes felek a következő eljárásokat alkalmazzák, aminek során a referenciaárak díjakra történő átszámításához elfogadott egyezményeket használnak:

1. Amennyiben a részes fél hivatalos támogatást nyújt egy olyan szindikálthitel-csomag részeként, amely eszközfedezetű ( 4 ) vagy projektfinanszírozási ( 5 ) ügyletnek minősül, úgy:

— a közvetlenhitel-rész teljes költsége nem lehet alacsonyabb a szindikált hitelben a kereskedelmi piaci szereplő(k) által felszámított teljes költségnél,

— a tiszta fedezetért felszámított díj nem lehet alacsonyabb a kereskedelmi piaci szereplő(k) által felszámított díj átszámított értékénél.

— a szindikált hitelek legalább 25 %-a ( 6 ) mindennemű kétoldalú vagy többoldalú támogatás (pl. exporthitel-ügynökség, közvetlen külföldi befektetés, nemzetközi pénzügyi szervezet vagy multilaterális fejlesztési bank) ( 7 ) nélküli kereskedelmi piaci hitel/garancia, amelynél a finanszírozásban részt vevő összes félre azonos pénzügyi feltételek vonatkoznak, ideértve az értékpapírcsomagot is, valamint

— Az ügyletekre vonatkozó pénzügyi feltételek teljes mértékben megfelelnek a megállapodás szindikálthitel-ügyletekben/garanciával fedezett ügyletekben alkalmazott piaci referenciaárról szóló fenti rendelkezésekkel módosított változatának.

2. Minden egyéb piaci referenciaügylet esetében az alábbi eljárások alkalmazandók:

— A részes felek az alkalmazandó kockázati díjat a piaci információk rendelkezésre állásának és az alapul szolgáló ügylet jellemzőinek a figyelembevételével a X. mellékletben említett egy vagy több piaci referencia alapján, az adott ügyletre legmegfelelőbbnek tűnő referenciaérték(ek) kiválasztásával határozzák meg.

— Az előző bekezdés rendelkezései ellenére a részes felek által felszámított kockázati díj nem lehet alacsonyabb a „teljes ciklus” megközelítéssel meghatározott piaci referenciaérték (a továbbiakban: TCMB) kockázati besorolásra és az ügylet teljes futamidejére (az egész ügylet súlyozott átlagos élettartama) épülő modellje szerint meghatározott megfelelő díjnál, kivéve, ha a piaci referencia nevesített vagy kapcsolt jogalanyhoz tartozó i. másodlagos értékpapír-piaci kötvényből vagy ii. hitel-nemteljesítési csereügyletből (a továbbiakban: CDS) származik. Az adott nevesített jogalanyra vonatkozó piaci referenciaérték ( 8 ) akkreditált hitelminősítő intézet ( 9 ) általi értékelése alapján a TCMB-modell által megállapított megfelelő díjnál alacsonyabb kockázati díjat felszámító részes félnek a 48. cikk értelmében előzetes bejelentést kell tennie. Az előzetesen fizetendő kockázati díj nem lehet alacsonyabb, mint a megfelelő biztosításmatematikai minimumdíj.

— A kockázati díj megállapításakor a részes fél megállapítja a végső kötelezett/garanciavállaló kockázati besorolását, ideértve azt is, hogy a kötelezett/garanciavállaló rendelkezik-e akkreditált hitelminősítő intézettől származó besorolással. A részes fél besorolása (az akkreditált hitelminősítő intézet skáláján) egy szinttel meghaladhatja az akkreditált hitelminősítő intézet besorolását. Akkreditált hitelminősítő intézet besorolásának hiányában a kockázati besorolás két szintnél többel nem lépheti túl a kötelezett/garanciavállaló székhelye szerinti ország államadósságának hitelminősítő intézet általi minősítését (legfeljebb két szinttel lehet kedvezőbb). A felek a 48. cikkel összhangban kötelesek előzetes bejelentést tenni a következő forgatókönyvek szerint:

—

 

d) A 7. kategóriába tartozó „legnagyobb kockázatú” országok esetében elvileg az adott kategóriára megállapított MPR-eket meghaladó kockázati díjakat kell alkalmazni; e kockázati díjakat a hivatalos támogatást nyújtó részes fél határozza meg.

e) Az MPR egy adott ügyletnél történő kiszámításakor a kötelezett országának besorolásával megegyező országkockázati besorolást kell alkalmazni, és a kötelezett besorolásával megegyező vevőkockázati besorolást kell alkalmazni ( 10 ), kivéve, ha:

— a hitel teljes időtartamára szóló, a teljes adósságtörlesztési kötelezettség teljesítésére vonatkozó visszavonhatatlan, feltétel nélküli, bemutatóra szóló, jogilag érvényes és érvényesíthető garancia formájában nyújtott biztosítékot olyan harmadik fél nyújtja, amely a garantált adósság nagyságához viszonyítva hitelképes. Harmadik fél garanciavállalása esetén a részes felek alkalmazhatják a garanciavállaló országa szerinti országkockázati besorolást és a garanciavállaló vevőkockázati kategóriáját ( 11 ), vagy

— az ügyletben hitelfelvevőként vagy garanciavállalóként a 28. cikkben meghatározott multilaterális vagy regionális intézmény vesz részt, amely esetben az alkalmazott országkockázati besorolás és vevőkockázati kategória megegyezhet az adott multilaterális vagy regionális intézmény kockázati besorolásával.

f) A fenti e) pont első és második francia bekezdésében ismertetett helyzetek szerinti, harmadik fél által nyújtott garancia alkalmazásával kapcsolatos követelmények és feltételek a XI. mellékletben találhatók.

g) Az MPR kiszámításánál alkalmazott egyezményes kockázatviselési idő a folyósítási időszak fele, kiegészítve a teljes futamidővel, szokásos exporthitel-törlesztési konstrukciót feltételezve, vagyis azt, hogy a tőketörlesztés egyenlő, féléves részletekben történik a felhalmozott kamatokkal együtt a hiteltörlesztés kezdő időpontját hat hónappal követően. A nem szabványos törlesztési konstrukció szerinti exporthitelek esetében az egyenértékű futamidő (egyenlő, féléves részletekben kifejezve) a következő képlet alkalmazásával számítható ki: futamidő = (a futamidő súlyozott átlagidőtartama – 0,25)/0,5.

h) Amennyiben a részes fél a kötelezett országától eltérő országban található, garanciavállalóként fellépő harmadik féllel kapcsolatos MPR-t alkalmaz, köteles ezt a 47. cikk alapján előzetesen bejelenteni. Amennyiben a részes fél garanciavállalóként fellépő multilaterális vagy regionális intézménnyel kapcsolatos MPR-t alkalmaz, köteles ezt a 48. cikknek megfelelően előzetesen bejelenteni.

a) Az ország hitelkockázatának öt eleme a következő:

— a kötelezett/garanciavállaló kormánya vagy az ország azon intézménye által elrendelt általános adósságtörlesztési moratórium, amelyen keresztül a törlesztés történik,

— a bejelentést tevő részes fél országán kívül felmerülő politikai események és/vagy gazdasági nehézségek, vagy olyan, a bejelentést tevő részes fél országán kívül hozott törvényhozási/államigazgatási intézkedések, amelyek megakadályozzák, illetve késleltetik a hitellel kapcsolatban kifizetett pénzösszegek átutalását,

— a kötelezett/garanciavállaló országában elfogadott olyan jogi rendelkezések, amelyek a helyi pénznemben kifizetett törlesztéseket az adósság érvényes kiegyenlítési módjának nyilvánítják, annak ellenére, hogy az árfolyam-ingadozások következtében a törlesztések összege a hitelnyújtás pénznemére átszámítva a pénz átutalásakor már nem fedezi az adósság összegét,

— harmadik ország kormánya által hozott bármely egyéb intézkedés vagy döntés, amely megakadályozza a hitel törlesztését, valamint

— a bejelentést tevő fél országán kívül bekövetkező vis major események, azaz háború (a polgárháborút is beleértve), kisajátítás, forradalom, zendülés, polgári zavargás, szélvihar, árvíz, földrengés, vulkánkitörés, szökőár és nukleáris baleset.

b) Az országok nyolc országkockázati kategóriába sorolhatók (0–7). Az 1–7. kategóriákra vonatkozóan MPR-ek kerültek megállapításra, a 0. kategóriára vonatkozóan azonban nem, mivel az ezen kategóriába tartozó országok esetében az országkockázat szintje elhanyagolhatónak tekinthető. A 0. kategóriába sorolt országok esetében az ügyletekkel összefüggő hitelkockázat elsősorban a kötelezett/garanciavállaló kockázatához kapcsolódik.

c) Az országok besorolása ( 12 ) az országkockázati besorolási módszerrel történik, amely az alábbiakból tevődik össze:

— Országkockázat-értékelési modell (a továbbiakban: a modell), amely minden egyes ország esetében az ország hitelkockázatának mennyiségi értékelését tartalmazza a kockázati mutatók következő három csoportja alapján: a részes felek fizetési tapasztalatai, a pénzügyi helyzet és a gazdasági helyzet. A modell módszere különböző lépésekből áll, ideértve a kockázati jelzőszámok három csoportjának értékelését, valamint a kockázatmutató csoportok kombinációját és rugalmas súlyozását.

— A modell eredményeinek minőségi értékelése országonként, a modell által teljes egészében vagy részben figyelmen kívül hagyott politikai kockázati és/vagy egyéb kockázati tényezők figyelembevétele céljából. Adott esetben ez a mennyiségi modell által nyújtott értékelés kiigazításához vezethet, tükrözve az ország hitelkockázatának végleges értékelését.

d) Az országkockázati besorolást folyamatosan ellenőrizni kell, legalább évente felül kell vizsgálni, és az országkockázati besorolási módszerből eredő változásokat a titkárság köteles haladéktalanul közzétenni. Ha egy országot alacsonyabb vagy magasabb országkockázati kategóriába sorolnak át, a részes felek – az átsorolás titkárság által történő közlését követő legkésőbb öt munkanapon belül – az új országkockázati kategóriával kapcsolatos MPR-ek értékével megegyező vagy azt meghaladó kockázati díjat számítanak fel.

e) Az országkockázati besorolásokat a titkárság teszi közzé.

a) A 25. cikk d) pontjának megfelelően az országkockázati besorolási módszer alapján besorolt valamennyi ország esetében értékelni kell a szuverén kockázatot azoknak a kivételes államoknak az azonosítása érdekében:

— amelyek nem a legalacsonyabb kockázatú kötelezettek az országban, és

— amelyeknek a hitelkockázata jelentősen meghaladja az országkockázatot.

b) A fenti a) pontban felsorolt feltételeknek megfelelő államokat a részes felek által kidolgozott és elfogadott szuverénkockázat-értékelési módszerrel kell azonosítani.

c) A fenti a) pontban felsorolt feltételeknek megfelelő államok jegyzékét folyamatosan ellenőrizni kell, és legalább évente felül kell vizsgálni, és a szuverénkockázat-értékelési módszerből eredő változásokat a titkárság köteles haladéktalanul közzétenni.

d) A fenti b) pont szerint azonosított államok jegyzékét a titkárság köteles közzétenni.

a) A vevőkockázati besorolásoknak a megállapodás részes felei által meghatározottak szerint a kötelezett/garanciavállaló elsőbbségi fedezetlen hitelminősítésén kell alapulniuk.

b) A fenti a) ponttól eltérve a VII. melléklet feltételei szerint támogatott ügyletek és a legfeljebb 5 millió SDR hitelösszegű ügyletek besorolása az ügylet alapján, azaz a vevőkockázati hitelminőség-javítási eszközök alkalmazását követően történhet; az ilyen ügyletek azonban besorolásuktól függetlenül nem jogosultak a vevőkockázati hitelminőség-javítási eszközök alkalmazása tekintetében történő diszkontra.

c) A kormányzati kötelezettek, illetve garanciavállalók vevőkockázati besorolása: SOV/CC0.

d) A nem kormányzati kötelezettek, illetve garanciavállalók kivételes esetben az „Államnál jobb” (SOV+) vevőkockázati kategóriába ( 14 ) sorolhatók, ha:

— a kötelezett/garanciavállaló egy akkreditált hitelminősítő intézettől a deviza adósminősítése alapján jobb minősítést kapott, mint (ugyanazon hitelminősítő intézettől) azon állam, amelyben az adott kötelezett/garanciavállaló található, vagy

— a kötelezett/garanciavállaló olyan országban található, amely esetében a szuverén kockázatot az országkockázatnál jelentősen magasabban állapították meg.

e) A 48. cikknek megfelelően a részes felek a következő ügyleteket jelentik be előzetesen:

— nem kormányzati kötelezettel/garanciavállalóval kötött ügyletek, amennyiben a felszámított kockázati díj alacsonyabb, mint a CC1 vevőkockázati kategória szerinti, azaz CC0 vagy SOV+,

— nem kormányzati kötelezettel/garanciavállalóval kötött 5 millió SDR-t meghaladó hitelösszegű ügylet, amely esetében a megállapodás részes fele akkreditált hitelminősítő intézet által minősített, nem kormányzati kötelezett/garanciavállaló vevőkockázati besorolását értékeli, és az értékelt vevőkockázati besorolás jobb az akkreditált hitelminősítő intézet általi besorolásnál ( 15 ).

f) Ha az egymással versengő részes felek egy adott ügylettel kapcsolatosan kialakuló versenyhelyzetben a kötelezettet/garanciavállalót eltérő vevőkockázati kategóriákba sorolták, kötelesek törekedni arra, hogy közös vevőkockázati besorolásban állapodjanak meg. Amennyiben a közös besorolás terén nem jutnak megállapodásra, azok a részes felek, amelyek a kötelezettre/garanciavállalóra magasabb vevőkockázati besorolást állapítottak meg, alkalmazhatják az alacsonyabb vevőkockázati besorolást.

a) Az exporthitel-termék minősége attól függ, hogy az adott termék biztosítás, garancia vagy közvetlen hitel/finanszírozás-e, biztosítási termékek esetében pedig attól, hogy a kárfizetési türelmi idő alatt (vagyis a kötelezett által teljesítendő futamidő és azon időpont közötti időszak alatt, amikor a biztosító köteles az exportőrt/pénzügyi intézményt kártalanítani) a kamatfedezetet felár nélkül nyújtják-e.

b) A részes felek által kínált összes meglévő exporthitel-terméket az alábbi három termékkategória valamelyikébe kell besorolni:

— szabvány alatti termék, azaz a kárfizetési türelmi idő alatti kamat fedezete nélküli biztosítás, és a kárfizetési türelmi idő alatti kamatot fedező biztosítás megfelelő kockázati felárral,

— szabványos termék, vagyis a kárfizetési türelmi idő alatti kamatot fedező biztosítás, megfelelő kockázati felár nélkül és a közvetlen hitel/finanszírozás, valamint

— szabványon felüli termék, vagyis garanciák.

a) A részes felek a XIII. mellékletben meghatározott alkalmazási feltételekkel a következő országkockázat-csökkentési módszereket alkalmazhatják:

— külföldi, feltételhez kötött (escrow) számlával kombinált külföldi jövőbeni forgalmi konstrukció,

— finanszírozás helyi pénznemben.

b) Ha a megállapodás részes fele országkockázat-csökkentési módszer alkalmazását tükröző MPR-t alkalmaz, köteles ezt a 47. cikk alapján előzetesen bejelenteni.

c) Piaci referenciaügyletek esetében nem alkalmazhatók országkockázat-csökkentési módszerek.

a) A részes felek a következő vevőkockázati hitelminőség-javítási eszközöket alkalmazhatják, amelyek 0-nál nagyobb hitelminőség-javítási tényező alkalmazását teszik lehetővé:

— szerződésből származó jövedelem vagy követelés engedményezése,

— eszközfedezetű biztosíték,

— tárgyieszköz-fedezetű biztosíték,

— feltételhez kötött (escrow) számla.

b) A vevőkockázati hitelminőség-javítási eszközök fogalommeghatározását és a hitelminőség-javítási tényező maximális értékeit az 1–7. kategóriába tartozó kötelezettek és a piaci referenciakötelezettek tekintetében egyaránt a XIII. melléklet tartalmazza.

c) A vevőkockázati hitelminőség-javítási eszközök önállóan és kombinálva a következő korlátozásokkal alkalmazhatók:

— A vevőkockázati hitelminőség-javítási eszközök használatával elérhető maximális hitelminőség-javítási tényező az 1–7. kategóriába tartozó ügyletek esetén 0,35, a piaci referenciaügyletek esetén pedig 0,25.

— Az „eszközalapú biztosíték” és a „tárgyieszköz-fedezetű biztosíték” egy ügyletben együttesen nem alkalmazható.

— Az 1–7. kategóriába tartozó ügyletek valamelyike esetében, ha az alkalmazandó országkockázati besorolást „külföldi, feltételhez kötött számlával kombinált külföldi jövőbeni konstrukcióval” javították, vevőkockázati hitelminőség-javítási eszközök nem alkalmazhatók.

d) A részes felek a 48. cikknek megfelelően előzetesen bejelentik azokat az 5 millió SDR-t meghaladó, nem kormányzati kötelezettel/garanciavállalóval kötött ügyleteket, amelyek esetében a vevőkockázati hitelminőség-javítási eszközök 0-t meghaladó hitelminőség-javítási tényező alkalmazását eredményezik vagy ha a vevőkockázati hitelminőség-javítási eszközöket olyan piaci referenciaügyletekben használják, amelyek a megfelelő TCMB MPR alatti árazáshoz vezetnek.

a) Az MPR-ek megfelelőségének értékeléséhez és szükség esetén a felfelé vagy lefelé történő kiigazításokhoz díj-visszacsatolási eszközöket (Premium Feedback Tool – a továbbiakban: PFT) kell párhuzamosan alkalmazni az MPR rendszeres ellenőrzése és korrekciója céljából.

b) A PFT-k értékelik az MPR-ek megfelelését egyrészt a hivatalos exporthiteleket nyújtó intézmények tényleges tapasztalata, másrészt a hitelkockázat árazására vonatkozó magánpiaci információk szempontjából.

c) A megállapodás kockázati díjakkal kapcsolatos szabályok szempontjából történő átfogó felülvizsgálatát – különös hangsúllyal a piaci referenciaár meghatározásának szabályaira – legkésőbb 2018. december 31-ig el kell végezni.

a) A felek megállapodtak abban, hogy kiegészítő irányelveket alkalmaznak az exporthitelekre és a kötött segélyekre. Az exporthitelre vonatkozó irányelveknek a szabad piaci verseny működési elvein kell alapulniuk. A kötött segélyre vonatkozó irányelveknek biztosítaniuk kell, hogy azon országok, ágazatok vagy projektek is megkapják a szükséges külső forrásokat, amelyek csak kis mértékben jutnak hozzá vagy semmilyen mértékben nem jutnak hozzá a piaci finanszírozáshoz. A kötött segélyre vonatkozó irányelveknek biztosítaniuk kell az értékarányos megtérülést, a minimumra kell csökkenteniük a kereskedelmi torzulást, és hozzá kell járulniuk e forrásoknak a fejlődés szempontjából történő hatékony felhasználásához.

b) A megállapodás kötött segélyre vonatkozó rendelkezései nem terjednek ki a multilaterális vagy regionális intézmények segélyprogramjaira.

c) Ezen elvek nem ítélik el eleve a Fejlesztéstámogatási Bizottságnak (a továbbiakban: DAC) a kötött segély és a szabad felhasználású segély minőségéről alkotott nézeteit.

d) A felek további információkat kérhetnek a segélyek bármely formájának kötött státusával kapcsolatban. Ha bizonytalanság merül fel azzal kapcsolatban, hogy egy bizonyos finanszírozási gyakorlat a kötött segélyekre vonatkozó, a XV. mellékletben található meghatározás alá tartozik-e, az adományozó országnak bizonyítékot kell szolgáltatnia az azzal kapcsolatos állítások alátámasztására, hogy a segély a XV. mellékletben található meghatározásnak megfelelően ténylegesen „szabad felhasználású segély”.

a) a hivatalos fejlesztéstámogatás (Official Development Assistance – a továbbiakban: ODA) keretébe tartozó kölcsönök, amelyek meghatározása „A DAC irányelvei a kapcsolt finanszírozás, valamint a feltételekhez kötött és a részben szabad felhasználású hivatalos fejlesztéstámogatás tekintetében (1987)” című kiadványban található;

b) hivatalos fejlesztéstámogatási adományok, amelyek meghatározása „A DAC vezérelvei a kapcsolt finanszírozás, valamint a kötött és a részben szabad felhasználású hivatalos fejlesztéstámogatásra vonatkozóan (1987)” című kiadványban található; valamint

c) egyéb hivatalos pénzmozgások (Other Official Flows), amelyek magukban foglalják az adományokat és a kölcsönöket, de nem tartalmazzák az e megállapodással összhangban lévő, hivatalosan támogatott exporthiteleket; vagy

d) bármilyen, jogilag vagy ténylegesen az adományozó, a kölcsönnyújtó vagy a hitelfelvevő ellenőrzése alatt álló társítás, pl. vegyítés, amely az előző finanszírozási összetevőkből legalább két összetevőt és/vagy az alábbi finanszírozási összetevőket foglalja magában:

1. olyan exporthitel, amelyet közvetlen hitel/finanszírozás, refinanszírozás, kamattámogatás, garancia vagy biztosítás révén hivatalosan támogatnak, és amelyre ez a megállapodás vonatkozik; valamint

2. egyéb pénzeszközök piaci vagy ahhoz közeli feltételekkel, illetve a vevőtől származó előleg.

a) A kapcsolt finanszírozás különböző formákban történhet, ideértve a vegyes hiteleket, a vegyes finanszírozást, a közös finanszírozást, a párhuzamos finanszírozást vagy az egységes integrált ügyleteket. Ezek mindegyike az alábbi fő tulajdonságokkal jellemezhető:

— olyan kedvezményes összetevő, amely törvényesen vagy ténylegesen egy nem kedvezményes összetevőhöz kapcsolódik,

— a finanszírozási csomag egy része vagy egésze, amely tulajdonképpen kötött segély; valamint

— kedvezményes pénzeszközök, amelyek csak akkor állnak rendelkezésre, ha a kapcsolódó nem kedvezményes összetevőt a kedvezményezett elfogadja.

b) A társítást vagy a tényleges kapcsolódást olyan tényezők határozzák meg, mint:

— az informális megállapodások megléte a kedvezményezett és az adományozó hatóságok között,

— az adományozónak az a szándéka, hogy a hivatalos fejlesztéstámogatás révén elősegítse a finanszírozási csomag elfogadhatóságát,

— a teljes finanszírozási csomag tényleges hozzákötése az adományozó országban történő beszerzéshez,

— a hivatalos fejlesztéstámogatás kötöttségi státusa és az egyes finanszírozási ügyletekre való pályázás vagy az azokra vonatkozó szerződéskötés eszközei, vagy

— bármilyen más, a DAC vagy a felek által megállapított gyakorlat, amelyben tényleges kapcsolat áll fenn két vagy több finanszírozási összetevő között.

c) Az alábbi eljárások nem akadályozzák meg azt, hogy egy társítást vagy „tényleges” kapcsolatot ekként határozzanak meg:

— szerződés felosztása egy szerződés alkotóelemeinek külön történő bejelentése révén,

— több szakaszban finanszírozott szerződések felosztása,

— szerződés egymással összefüggő alkotóelemei bejelentésének elmulasztása, és/vagy

— a bejelentés elmulasztása amiatt, hogy a finanszírozási csomag egy része szabad felhasználású.

a) Nem részesíthetők kötött segélyben azok az országok, amelyeknél a Világbank adatai szerinti az egy főre jutó GNI meghaladja a közepes jövedelmű országok (alsó sáv) felső határát. A Világbank ezt a küszöbértéket évente újraszámítja ( 17 ). Egy ország csak akkor kerülhet át egy másik kategóriába, ha a világbanki besorolása két egymást követő évben változatlan volt.

b) Az országok besorolásánál az alábbi gyakorlati követelmények és eljárások alkalmazandók:

1. A megállapodás céljából történő besorolás meghatározása a Világbank által a hitelfelvevő országok világbanki besorolása céljából kiszámított egy főre jutó GNI alapján történik; az osztályozást a titkárság teszi közzé.

2. Ha a Világbank nem rendelkezik elegendő információval az egy főre jutó GNI-adatok közzétételéhez, a Világbank kap felkérést annak felbecslésére, hogy a kérdéses országban az egy főre jutó GNI az aktuális küszöbérték felett vagy alatt van-e. Az ország besorolására a becslés alapján kerül sor, amennyiben a felek nem hoznak ettől eltérő döntést.

3. Ha egy ország kötött segélyre való jogosultsága a fenti a) ponttal összhangban megváltozik, az átsorolás két héttel azt követően lép érvénybe, hogy a Világbank fent említett adataiból levont következtetéseket a titkárság az összes féllel közölte. Az új besorolás hatálybalépése előtt tilos az újonnan jogosulttá váló ország számára kötött segély formájában nyújtott finanszírozást bejelenteni; azt követően pedig tilos az újonnan előbbre sorolt ország számára feltételekhez kötött segély formájában nyújtott finanszírozást bejelenteni, azzal a kivétellel, hogy a már megítélt hitelkeret által fedezett egyes műveletek az adott hitelkeret lejáratáig (amely nem eshet későbbi időpontra, mint a hatálybalépést követő egy év) még bejelenthetőek.

4. Abban az esetben, ha a Világbank felülvizsgálja adatait, ezeket a felülvizsgált adatokat a megállapodás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. Mindazonáltal az ország besorolása közös megállapodással – az 58–63. cikkben található megfelelő eljárásokkal összhangban –megváltoztatható, és a felek kedvezően bírálhatják el a számadatokban előforduló, az ugyanabban a naptári évben utólag figyelembe vett hibák és kihagyott adatok miatti változást, amelyben a titkárság első ízben közölte az említett adatokat.

a) Kötött segély nem nyújtható azokhoz az állami vagy magánprojektekhez, amelyek normál körülmények között kereskedelmi szempontból életképesek lennének a piaci feltételekkel vagy a megállapodás feltételeivel történő finanszírozás esetén.

b) A segélyre való jogosultság kulcstesztjei a következők:

— pénzügyileg életképtelen-e a projekt, vagyis a piaci elvek alapján meghatározott megfelelő árképzés esetén tényleg hiányzik-e a projekt azon képessége, hogy működési költségeinek fedezéséhez és a felhasznált tőke törlesztéséhez elegendő pénzforgalmat hozzon létre, azaz az első kulcsteszt, vagy

— a megállapodás többi részes felével folytatott kommunikáció alapján indokolt-e olyan következtetés levonása, hogy a projekt piaci feltételekkel vagy a megállapodás feltételeivel valószínűleg nem finanszírozható, azaz a második kulcsteszt. Az 50 millió SDR értéknél nagyobb értékű projektek vonatkozásában – a segély szükségességének elbírálásakor – nagy súlyt kell fektetni arra, hogy várhatóan rendelkezésre áll-e a piaci feltételek vagy a megállapodás feltételei alapján történő finanszírozás.

c) A fenti b) alpontban szereplő kulcstesztek annak leírására szolgálnak, hogyan kell értékelni egy projektet annak meghatározása céljából, hogy a projektet ilyen segéllyel, illetve a piaci feltételek vagy a megállapodás feltételei szerinti exporthitelekkel kell-e finanszírozni. Az 51–53. cikkben ismertetett konzultációs folyamatban az idő múlásával várhatóan olyan tapasztalatok halmozódnak fel, amelyek mind az exporthitel-intézmények, mind a segélyintézmények vonatkozásában pontosabban határozzák meg az előzetes útmutatót a kétféle projektkategória közötti határvonal tekintetében.

a) Technikai segítségnyújtás: olyan kötött segély, ahol a hivatalos fejlesztési segély összetevője kizárólag műszaki együttműködésből áll, és amely az ügylet teljes értékének 3 %-ánál vagy 1 millió SDR-nél kevesebb, attól függően, hogy melyik érték alacsonyabb; valamint

b) kis projektek: egymillió SDR-nél kisebb beruházási projektek, amelyeket teljes egészében fejlesztéstámogatási adománnyal finanszíroznak.

a) A 36. és a 37. cikk rendelkezései nem vonatkoznak azon kötött segélyre, amelynél a kedvezményezettségi szint legalább 80 %, a 35. cikkben ismertetett kapcsolt finanszírozási csomag részét képező kötött segély kivételével.

b) A 37. cikk rendelkezései nem vonatkoznak a 2 millió SDR-nél alacsonyabb értékű, kötött segélyre, a 35. cikkben ismertetett kapcsolt finanszírozási csomag részét képező kötött segély kivételével.

c) A 36. és a 37. cikk rendelkezései nem vonatkoznak az ENSZ által meghatározott, a legkevésbé fejlett országoknak nyújtott kötött segélyre.

d) A feleknek, az adott körülmények fényében, pozitív hozzáállást kell tanúsítaniuk a feltételekhez kötött segélyek eljárásainak felgyorsítása érdekében:

— súlyos, határokon átnyúló szennyezést okozó nukleáris vagy jelentős ipari baleset esetén, amikor bármelyik érintett fél kötött segélyt kíván nyújtani a hatások kiküszöbölése vagy mérséklése érdekében, vagy

— ha komoly kockázata van egy ilyen baleset bekövetkezésének, amikor bármely potenciálisan érintett fél segélyt kíván nyújtani a baleset megelőzése érdekében.

e) A 36. és 37. cikktől eltérve a felek – kivételesen – az alábbi eszközök egyikével is nyújthatnak támogatást:

— a XV. mellékletben meghatározott, az 58–63. cikkben ismertetett „közös álláspontra” vonatkozó eljárás, vagy

— a felek jelentős része által nyújtott segélyek motivációjának indokolása az 51. és a 52. cikkben foglaltak szerint, vagy

— az 53. cikkben foglalt eljárásokkal összhangban az OECD főtitkárához intézett levél, ami a felek várakozása szerint kivételesen és ritkán fordul majd elő.

a) egy kölcsön kedvezményezettségi szintjének egy adott pénznemben történő kiszámításához alkalmazott leszámítolási kamatláb, vagyis a differenciált diszkontráta (Differentiated Discount Rate – DDR) minden évben január 15-én megváltozik, kiszámítása pedig a következőképpen történik:

— a CIRR-kamatláb átlaga + felár.

— A felár (M) a futamidőtől (R) függ az alábbiak szerint:

—

 

— Az összes pénznem esetében a CIRR-kamatláb átlagának kiszámítása az előző év augusztus 15. és az aktuális év február 14. közötti hat hónapos időszak alatt érvényes havi CIRR-kamatláb-értékek átlagával történik. A számított kamatlábat – a felárral együtt – a legközelebbi tízes bázispontra kerekítjük. Ha az adott pénznem esetében egynél több CIRR-kamatláb áll rendelkezésre, a 20. cikk a) pontjában meghatározott leghosszabb lejáratra vonatkozó CIRR-kamatláb alkalmazandó ehhez a számításhoz.

b) A kedvezményezettségi szint kiszámításának bázisidőpontja a hiteltörlesztés XV. mellékletben meghatározott kezdő időpontja.

c) Egy kapcsolt finanszírozási csomag teljes kedvezményezettségi szintjének kiszámítása szempontjából az alábbi hitelek, pénzeszközök és kifizetések kedvezményezettségi szintjét nullának tekintjük:

— a megállapodással összhangban lévő exporthitelek,

— egyéb pénzeszközök a piaci kamatlábbal azonos vagy ahhoz közeli értéken számítva,

— egyéb hivatalos pénzeszközök, amelyek kedvezményezettségi szintje alacsonyabb a 38. cikkben megengedett minimális értéknél, az egyeztetés kivételével, valamint

— a vevő által fizetett előleg.

d) A leszámítolási kamatláb egyeztetés esetén: a segély egyeztetésekor az egyforma egyeztetés olyan azonos kedvezményezettségi szinttel történő egyeztetést jelent, amelyet az egyeztetés időpontjában érvényben lévő leszámítolási kamatlábbal számítanak ki újra.

e) A helyi költségeket és a harmadik országbeli beszerzéseket csak akkor kell figyelembe venni a kedvezményezettségi szint kiszámításakor, ha azokat az adományozó ország finanszírozza.

f) Egy csomag teljes kedvezményezettségi szintjének meghatározása úgy történik, hogy a csomag egyes összetevőinek névértékét meg kell szorozni az egyes összetevők adott kedvezményezettségi szintjével, az eredményeket össze kell adni, és ezt az összeget el kell osztani a összetevők összesített névértékével.

g) Egy adott segélykölcsön leszámítolási kamatlába a bejelentés időpontjában érvényben lévő kamatláb. Azonnali bejelentés esetében azonban a leszámítolási kamatláb megegyezik a segélykölcsön feltételei rögzítésének időpontjában érvényben lévő kamatlábbal. A leszámítolási kamatlábnak a kölcsön futamideje alatt történő változása nem változtatja meg a kedvezményezettségi szintet.

h) Ha a szerződés megkötése előtt változik a pénznem, a bejelentést is módosítani kell. A kedvezményezettségi szint kiszámításánál alkalmazott leszámítolási kamatláb megegyezik a módosítás időpontjában alkalmazható kamatlábbal. Nincs szükség módosításra, ha az alternatív pénznem és a kedvezményezettségi szint kiszámításához szükséges összes információ szerepel az eredeti bejelentésben.

i) A fenti g) ponttól eltérve a segélyezési hitelkeret alapján kezdeményezett egyedi ügyletek kedvezményezettségi szintjének a kiszámításánál alkalmazott leszámítolási kamatláb megegyezik a hitelkeretnél eredetileg bejelentett kamatlábbal.

a) A felek nem rögzítik két évnél hosszabb időre a kötött segély feltételeit, függetlenül attól, hogy az egyedi ügyletek finanszírozásához vagy segélyezési jegyzőkönyvhöz, segélyezési hitelkerethez vagy hasonló megállapodáshoz kapcsolódik-e. Segélyezési jegyzőkönyv, segélyezési hitelkeret vagy hasonló megállapodás esetében az érvényességi időszak a 50. cikkel összhangban bejelentendő aláírás napján kezdődik; a hitelkeret növelését új ügyletként kell bejelenteni, arra utaló megjegyzéssel, hogy keretnövelésről van szó, és hogy megújítására a hitelkeret-növelés bejelentésének időpontjában engedélyezett feltételekkel került sor. Egyedi ügyletek esetén, beleértve a segélynyújtási jegyzőkönyvet, a segélyelemet tartalmazó hitelkeretet vagy más hasonló megállapodás alapján bejelentett ügyleteket is, az érvényességi idő a kötelezettségvállalásnak – az adott esettől függően – a 49. vagy az 50. cikk szerinti bejelentése napján kezdődik.

b) Ha egy ország első alkalommal vált jogosulatlanná a 17 éves világbanki kölcsönökre, a meglévő és az új, bejelentett, kötött segélyezési jegyzőkönyvek és hitelkeretek érvényességi idejét a 36. cikk b) pontjában foglalt eljárásokkal összhangban végzett potenciális átsorolás időpontjától számított egy évre kell korlátozni.

c) Az ilyen jegyzőkönyvek és hitelkeretek csak a megállapodás 36. és 37. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelő feltételek mellett újíthatók meg az alábbiakat követően:

— az országok átsorolása, valamint

— a megállapodás rendelkezéseinek megváltoztatása.

a) Amint valamely fél átveszi a 47–50. cikkben foglalt eljárásokkal összhangban bejelentett hivatalos támogatást, tájékoztatja erről az összes többi felet, megfelelően feltüntetve a bejelentés hivatkozási számát a vonatkozó bejelentő nyomtatványon.

b) Az 55–57. cikkel összhangban végzett információcsere során a fél tájékoztatja a többi felet a konkrét ügylet támogatásához általa előirányzott hitelfeltételekről, és hasonló információkat kérhet a többi féltől.

a) A megállapodás részes fele vagy nem részes fele által felajánlott pénzügyi feltételek 18. és 42. cikk szerinti egyeztetése előtt a fél minden észszerű erőfeszítést megtesz – az 57. cikkben ismertetett személyes konzultációk szükség szerinti igénybevételét is beleértve – annak igazolására, hogy e feltételek hivatalos támogatásban részesülnek, és megfelelnek az alábbi feltételeknek:

1. A fél az összes többi felet értesíti az általa támogatni kívánt feltételekről az egyeztetett feltételekhez szükséges hasonló bejelentési eljárásokat követően. A megállapodás nem részes felével történő egyeztetés esetén az egyeztető fél ugyanazokat a bejelentési eljárásokat követi, amelyekre akkor lenne szükség, ha az egyeztetett feltételeket egy fél ajánlotta volna fel.

2. A fenti 1. alpont sérelme nélkül, ha az alkalmazandó bejelentési eljárás azt írná elő az egyeztető fél számára, hogy az ajánlatok benyújtásának végső határidején túl a kötelezettségvállalását visszavonja, az egyeztető részes fél köteles egyeztetési szándékát mielőbb bejelenteni.

3. Ha a kezdeményező fél mérsékli vagy visszavonja a közölt feltételek támogatására irányuló szándékát, köteles erről az összes többi felet haladéktalanul tájékoztatni.

b) A 47. és a 48. cikkel összhangban közölt pénzügyi feltételekkel azonos pénzügyi feltételeket felajánlani szándékozó fél ezt akkor teheti meg, ha a bejelentésben meghatározott várakozási idő letelt. A szóban forgó fél e szándékát mielőbb köteles bejelenteni.

a) Az a fél, amely megalapozottan véli azt, hogy a másik fél (a kezdeményező fél) által ajánlott pénzügyi feltételek előnyösebbek a megállapodásban előirányzott feltételeknél, köteles erről a titkárságot tájékoztatni; a titkárság haladéktalanul rendelkezésre bocsátja ezt az információt.

b) A kezdeményező fél a titkárság tájékoztatásának kiadását követő két munkanapon belül köteles az ajánlatában szereplő pénzügyi feltételeket tisztázni.

c) A kezdeményező fél által történt tisztázást követően bármelyik fél kérheti, hogy a titkárság öt munkanapon belül szervezzen különleges konzultációs értekezletet a felek számára a kérdés megvitatása céljából.

d) A felek különleges konzultációs értekezlete eredményének megszületéséig a hivatalos támogatásból fakadó előnyös pénzügyi feltételek nem lépnek érvénybe.

a) A megállapodás részes fele a VIII. melléklettel összhangban bármilyen kötelezettségvállalás kiadása előtt legalább tíz naptári nappal az összes többi felet értesíti, ha:

— az MRP kiszámításához használt országkockázati besorolás és vevőkockázati kategória a kötelezett országán kívüli (azaz a 24. cikk e) pontjának első francia bekezdése szerint meghatározott), garanciavállalóként fellépő harmadik fél országkockázati besorolása és vevőkockázati kategóriája,

— az alkalmazandó MPR-t a 30. cikkben felsorolt országkockázat-csökkentési módszerek alkalmazásával csökkentették, vagy

— a IV. melléklet 10. cikke a) pontjának 2) alpontjával vagy d) pontjával összhangban kíván támogatást nyújtani,

— az V. melléklet 5. cikkének a) pontjával összhangban kíván támogatást nyújtani.

b) Ha ezen időszak alatt bármely másik fél tárgyalást kér, a kezdeményező félnek további tíz naptári napig kell várakoznia.

c) A tárgyalást követően a megállapodás részes fele az összes többi felet tájékoztatja végleges döntéséről, hogy a 69. cikkel összhangban elősegítse a szerzett tapasztalatok áttekintését. A felek nyilvántartást vezetnek a fenti a) ponttal összhangban bejelentett kockázati díjakkal kapcsolatos tapasztalataikról.

a) A megállapodás részes fele a VIII. melléklettel összhangban bármilyen kötelezettségvállalás kiadása előtt legalább tíz naptári nappal az összes többi felet értesíti, ha:

1. a 10. cikk d) pontjának 3. alpontjával összhangban kíván támogatást nyújtani;

2. valamely I. kategóriába tartozó országnak öt évnél hosszabb futamidőre kíván támogatást nyújtani;

3. a 13. cikk a) pontjával összhangban kíván támogatást nyújtani;

4. a 14. cikk d) pontjával összhangban kíván támogatást nyújtani;

5. szindikálthitel-csomag részeként részes félként a 24. cikk c) pontja 1. alpontjának rendelkezéseivel összhangban kíván kockázati díjat alkalmazni;

6. a 24. cikk c) pontja (2) bekezdésének második francia bekezdése értelmében a TCMB-modell által megállapított megfelelő díjnál alacsonyabb kockázati díjat kíván felszámítani;

7. támogatást kíván nyújtani a piaci referenciaügyletekhez, ha a részes fél a kötelezettet/garanciavállalót az akkreditált hitelminősítő intézet legjobb besorolásánál jobb minősítéssel látja el, vagy abban az esetben, ha akkreditált hitelminősítő intézet által készített besorolás nem áll rendelkezésre és a részes fél az ügyletet CC2 vagy annál jobb szintre vagy AAA és A– közötti adósosztályzatba vagy a kötelezett/garanciavállaló székhelye szerinti ország államadósságának akkreditált hitelminősítő intézet általi minősítésével megegyező vagy annál jobb szintre sorolja;

8. a 24. cikk e) pontjának második francia bekezdésével összhangban kíván kockázati díjat alkalmazni, amely esetében az MPR kiszámításához használt országkockázati besorolást és vevőkockázati kategóriát minősített multilaterális vagy regionális intézmény mint kötelezett vagy garanciavállaló részvételével határozták meg;

9. a 27. cikk e) pontjával összhangban kíván kockázati díjat alkalmazni, amely esetében az MPR kiszámításához használt vevőkockázati kategória a következő:

— nem kormányzati kötelezettel/garanciavállalóval kötött ügylet esetén alacsonyabb mint CC1 (azaz CC0 vagy SOV+),

— 5 millió SDR-t meghaladó hitelértékkel rendelkező, nem kormányzati kötelezettel/garanciavállalóval kötött ügylet esetén jobb, mint az akkreditált hitelminősítő intézet besorolása;

10. a 31. cikk a) pontjával összhangban kíván kockázati díjat alkalmazni az 5 millió SDR-t meghaladó, nem kormányzati kötelezettel/garanciavállalóval kötött ügyletek tekintetében, amelyek esetében a vevőkockázati hitelminőség-javítási eszközök 0-t meghaladó hitelminőség-javítási tényező alkalmazását eredményezik vagy ha a vevőkockázati hitelminőség-javítási eszközöket olyan piaci referenciaügyletekben használják, amelyek a megfelelő TCMB MPR alatti árazáshoz vezetnek;

11. a II. melléklet 8. cikkének a) pontjával összhangban kíván támogatást nyújtani;

12. a IV. melléklet 10. cikke a) pontjának 1) alpontjával összhangban kíván támogatást nyújtani;

13. az V. melléklet 5. cikkének b) pontjával összhangban kíván támogatást nyújtani;

14. a VI. melléklet 4. cikkének a) pontjával összhangban kíván támogatást nyújtani.

b) Ha a kezdeményező részes fél mérsékeli vagy visszavonja az ilyen ügylet támogatására irányuló szándékát, köteles erről az összes többi felet haladéktalanul tájékoztatni.

a) A fél akkor köteles a VIII. melléklettel összhangban előzetes bejelentést tenni, ha az alábbiakhoz szándékozik hivatalos támogatást nyújtani:

— legalább kétmillió SDR értékű, 80 %-nál kisebb kedvezményezettségi szintű, kereskedelmi vonatkozású, szabad felhasználású segély,

— 2 millió SDR-nél kisebb értékű, 50 %-nál kisebb (a DAC által meghatározott) segélyezési elemet tartalmazó, kereskedelmi vonatkozású, szabad felhasználású segély,

— legalább 2 millió SDR értékű, 80 %-nál kisebb kedvezményezettségi szintű, kereskedelmi vonatkozású, kötött segély, vagy

— 2 millió SDR-nél kisebb értékű, 50 %-nál kisebb kedvezményezettségi szintű, kereskedelmi vonatkozású, kötött segély, a 38. cikk a) és b) pontjában meghatározott esetek kivételével.

— a 39. cikk d) pontjával összhangban nyújtott kötött segély.

b) Az előzetes bejelentést az ajánlat benyújtásának határideje vagy a kötelezettségvállalás időpontja előtt legkésőbb 30 munkanappal kell megtenni, attól függően, hogy melyik időpont következik be előbb.

c) Ha a kezdeményező fél mérsékeli vagy visszavonja a közölt feltételek támogatására irányuló szándékát, köteles erről az összes többi felet haladéktalanul tájékoztatni.

d) Az e pontban foglalt rendelkezés arra a kötött segélyre is érvényes, amely a 35. cikkben ismertetett kapcsolt finanszírozási csomag részét képezi.

a) A megállapodás részes fele – a VIII. melléklettel összhangban – köteles azonnal, vagyis a kötelezettségvállalástól számított két munkanapon belül értesíteni az összes többi felet, ha olyan kötött segélyhez nyújt hivatalos támogatást, amelynek értéke:

— legalább 2 millió SDR, kedvezményezettségi szintje pedig legalább 80 %, vagy

— 2 millió SDR-nél kisebb, kedvezményezettségi szintje pedig legalább 50 %, a 38. cikk a) és b) pontjában meghatározott esetek kivételével.

b) A megállapodás részes fele a segélyezésről szóló jegyzőkönyv, a hitelkeret vagy hasonló megállapodás aláírásakor is köteles az összes többi felet azonnal értesíteni.

c) Nem kell előzetes bejelentést tenni, ha a megállapodás részes fele olyan pénzügyi feltételeket kíván egyeztetni, amelyek az azonnali bejelentés hatálya alá tartoznak.

a) A kötött segélyre irányuló lehetséges kereskedelmi motiváció tisztázását igénylő fél kérheti a teljes (a XIV. mellékletben részletezett) segélyminőség-értékelés átadását.

b) Ezenkívül a megállapodás részes fele – az 52. cikkel összhangban – más felekkel való konzultációkat kérhet. A konzultációk magukban foglalják az 57. cikkben említett személyes konzultációkat is az alábbiak megvitatása céljából:

— a segélyajánlat megfelel-e a 36. és a 37. cikk követelményeinek, valamint

— a segélyajánlat indokolt-e akkor is, ha a 36. és a 37. cikkben foglalt követelmények nem teljesülnek.

a) A konzultációk során a megállapodás részes fele többek között az alábbi információkat kérheti:

— a részletes megvalósíthatósági tanulmány értékelése/projektértékelés,

— van-e nem kedvezményes vagy segélyfinanszírozást igénybe vevő versengő ajánlat,

— a projekt által termelt vagy megtakarított külföldi devizával kapcsolatos várakozások,

— van-e együttműködés multilaterális szervezetekkel, például a Világbankkal,

— nemzetközi versenytárgyalás megléte, különösen, ha az adományozó ország szállítója nyújtotta be a legalacsonyabbra értékelt ajánlatot,

— környezetvédelmi kérdések,

— a magánszektor részvétele, valamint

— a kedvezményes vagy segélyezési hitelekről szóló bejelentések határideje (például hat hónappal a versenytárgyalás zárónapja vagy a kötelezettségvállalás napja előtt).

b) Legkésőbb a versenytárgyalás zárónapja vagy a kötelezettségvállalás napja előtt legalább tíz munkanappal – attól függően, hogy melyik következik be előbb – be kell fejezni a konzultációt, és a titkárság köteles az 51. cikkben szereplő mindkét kérdésre vonatkozó megállapításokat valamennyi féllel közölni. Ha a konzultációt folytató felek között nem jön létre megállapodás, a titkárság öt munkanapon belül más feleket is felkér álláspontjuk kifejtésére. A titkárság közli ezen álláspontokat a bejelentést tevő féllel, akinek fontolóra kell vennie a továbblépés kérdését, amennyiben úgy tűnik, hogy a segélyezési ajánlatnak nincs komoly támogatottsága.

a) A komoly támogatottság hiánya ellenére a projektet továbbvinni kívánó adományozó a konzultáció befejezését, vagyis az elnök döntésének elfogadását követő legfeljebb 60 naptári napon belül előzetesen bejelenti szándékát a többi félnek. Az adományozó levelet ír az OECD főtitkárának, amelyben ismerteti a konzultációk eredményeit, és magyarázatot ad arra a fontos, nem kereskedelmi vonatkozású nemzeti érdekre, amely erre a lépésre készteti. A felek várakozása szerint ilyen eljárásra csak ritka, kivételes esetekben kerül sor.

b) Az adományozó azonnal tájékoztatja a feleket arról, hogy levelet küldött az OECD főtitkárának, amelynek másolatát mellékeli a bejelentéshez. Sem az adományozó, sem a megállapodás más részes fele nem tehet kötött segélyt érintő kötelezettségvállalást az említett bejelentésnek a felek részére történő bejelentést követő tíz munkanapig. Azon projekteknél, amelyek esetében a konzultációs folyamat során megállapították, hogy konkurens kereskedelmi ajánlatokat is benyújtottak, a fent említett tíz munkanapos határidő 15 napra meghosszabbodik.

c) A Titkárság felügyeli a konzultációk folyamatát és eredményeit.

a) Bármelyik fél megkérdezhet egy másik felet arról, mi az álláspontja egy harmadik országgal, egy harmadik országban lévő intézménnyel vagy egy konkrét üzleti módszerrel kapcsolatban.

b) A hivatalos támogatás iránti kérelmet átvevő fél kérdést intézhet egy másik félhez, megjelölve azokat a legkedvezőbb hitelfeltételeket, amelyeket az érdeklődő fél hajlandó lenne támogatni.

c) Ha a kérdést több félhez intézik, akkor az információkérésnek címjegyzéket kell tartalmaznia.

d) Az információkérések másolatait meg kell küldeni a titkárság részére.

a) Az a fél, akihez a kérdést intézték, köteles hét naptári napon belül válaszolni és a lehető legtöbb információt átadni. A válaszban a lehető legnagyobb valószínűséggel jelezni kell, hogy milyen döntést készül hozni a megkeresett fél. Szükség esetén mielőbb teljeskörű választ is kell adni a kérdésre. A másolatokat az információkérés többi címzettje és a titkárság részére is meg kell küldeni.

b) Ha egy információkérésre adott válasz a későbbiekben bármilyen okból érvénytelenné válik, például azért, mert:

— kérelmet nyújtottak be, változtattak meg vagy vontak vissza, vagy

— más feltételeket vettek figyelembe,

a) A személyes konzultációk iránti kéréshez a félnek tíz munkanapon belül kell hozzájárulnia.

b) A személyes konzultációk iránti kérést a megállapodásban részes és nem részes felek rendelkezésére kell bocsátani. A tíz munkanapos határidő letelte után a konzultációkat mielőbb meg kell tartani.

c) A felek elnöke hangolja össze a titkársággal a szükségessé váló követő intézkedéseket, például a közös álláspontot. A titkárság azonnal rendelkezésre bocsátja a konzultáció eredményét.

a) A közös álláspontra irányuló javaslatokat csak a titkárság részére kell címezni. A közös álláspontra irányuló javaslatot a titkárság küldi el az összes félnek, kötött segély esetében pedig a DAC összes kapcsolattartó személyének. A közös álláspontot kezdeményező személye nem szerepel az OLIS hirdetőtábláján lévő „közös álláspont nyilvántartás”-ban. A titkárság azonban – kérésre – szóban közölheti egy féllel vagy a DAC tagjával a kezdeményező személyét. A titkárság az ilyen jellegű kérésekről nyilvántartást vezet.

b) A közös álláspontra irányuló javaslatot dátummal kell ellátni, és az alábbi formában kell elkészíteni:

— hivatkozási szám, amely után a „közös álláspont” kifejezés következik,

— az importőr ország és a vevő neve,

— a projekt neve és lehető legpontosabb leírása a projekt egyértelmű azonosítása céljából,

— a kezdeményező ország által előirányzott feltételek,

— a közös álláspontra irányuló javaslat,

— az ismert konkurens ajánlattevők állampolgársága és neve,

— a kereskedelmi és a pénzügyi ajánlat benyújtásának határideje, és – amennyiben ismert – a tender száma, és

— egyéb fontos információk, ideértve a közös álláspontra irányuló javaslat indokait, a projekttanulmányok meglétét és/vagy a különleges körülményeket.

c) A 36. cikk b) pontjának 4. alpontjával összhangban benyújtott, közös álláspontra irányuló javaslatot a titkársághoz kell címezni, másolatát pedig a többi félnek meg kell küldeni. A közös álláspontra irányuló javaslatot tevő fél köteles kimerítő magyarázattal szolgálni arra, miért gondolja, hogy egy ország besorolásának különböznie kell a 36. cikk b) pontjában meghatározott eljárástól.

d) Az egyeztetett közös álláspontokat a titkárság teszi közzé.

a) A válaszokat 20 naptári napon belül kell megadni, a feleket azonban arra ösztönözzük, hogy a lehető leggyorsabban adjanak választ a közös álláspontra irányuló javaslatokra.

b) A válasz lehet további információkérés, a közös álláspont elfogadása, elutasítása, a közös álláspont módosítására irányuló javaslat vagy alternatív közös álláspontra irányuló javaslat.

c) A közös álláspontra irányuló javaslat elfogadottnak tekintendő azon fél részéről, aki bejelenti, hogy nincs álláspontja, mert nem keresték meg őt exportőrök vagy a kedvezményezett országban működő hatóságok a projektre irányuló segéllyel kapcsolatban.

a) A 20 naptári napos határidő letelte után a titkárság tájékoztatja a feleket a közös álláspontra irányuló javaslat állásáról. Ha a közös álláspontot nem fogadta el valamennyi fél, viszont egyik fél sem utasította azt el, a javaslat további nyolc naptári napnyi időszakra nyitva marad.

b) E további időszak letelte után az a fél, aki nem utasította el egyértelműen a közös álláspontra irányuló javaslatot, úgy tekintendő, hogy elfogadta azt. Mindazonáltal a közös álláspont elfogadását bármelyik fél – többek között a kezdeményező fél is – egy vagy több fél által történő határozott elfogadástól teheti függővé.

c) Ha valamelyik fél nem fogadja el a közös álláspont egy vagy több elemét, akkor hallgatólagosan elfogadja a közös álláspont összes többi elemét. Magától értetődően előfordulhat, hogy a részleges elfogadás eredményeképpen a többi fél megváltoztatja a javasolt közös álláspontra vonatkozó véleményét. Valamennyi félnek jogában áll, hogy a közös álláspont alá nem tartozó feltételeket ajánljon, vagy ezeket egyeztesse.

d) Az el nem fogadott közös álláspont az 58. és az 59. cikkben foglalt eljárások igénybevételével ismételten megvizsgálható. Ebben az esetben a feleket nem kötelezi eredeti döntésük.

a) A jóváhagyott közös álláspont – hatálybalépésének időpontjától számítva – két évig érvényes, kivéve, ha a titkárságot arról tájékoztatják, hogy a közös álláspont már nem áll senkinek az érdekében, és ezt az összes fél elfogadja. A közös álláspont további két évig marad érvényben, ha valamelyik fél az eredeti lejárati időpont előtt 14 naptári nappal a közös álláspont meghosszabbítását kéri. Az ezt követő hosszabbítások ugyanezen eljárással hagyhatók jóvá. A 36. cikk b) pontjának 4. alpontjával összhangban jóváhagyott közös álláspont addig érvényes, amíg rendelkezésre nem állnak a következő évi világbanki adatok.

b) A titkárság figyelemmel kíséri a közös álláspontok helyzetét, és erről folyamatosan tájékoztatja a feleket az OLIS-on keresztül „Az érvényes közös álláspontok helyzete” elnevezésű jegyzék frissítésével. Ennek megfelelően a titkárság többek között köteles:

— a listát a felek által történő elfogadás esetén új közös álláspontokkal kiegészíteni,

— frissíteni a lejárat időpontját, ha valamelyik fél hosszabbítást kér,

— a listáról a lejárt közös álláspontokat törölni, és

— Negyedévente ki kell adni a következő negyedévben lejáró közös álláspontok jegyzékét.

a) A 20. cikk rendelkezései szerint meghatározott pénznemek esetében a minimális kamatlábakat (a továbbiakban: CIRR-kamatlábak) közvetlen kommunikációs eszközök segítségével legalább havonta megküldik a titkárságnak az összes fél részére történő továbbítás céljából.

b) Az ezen információkkal kapcsolatos értesítésnek legkésőbb az egyes hónapok vége előtt öt nappal kell megérkeznie. A titkárság ezután haladéktalanul tájékoztatja az összes felet az alkalmazandó kamatlábakról, és azokat nyilvánosságra is hozza.

a) A felek rendszeresen felülvizsgálják a megállapodás működését. A vizsgálat során a felek többek között megvizsgálják a bejelentési eljárásokat, a differenciált leszámítolási kamatláb (DDR) rendszer alkalmazását és működését, a kötött segéllyel kapcsolatos szabályokat és eljárásokat, az egyeztetés kérdéseit, az előzetes kötelezettségvállalásokat és a megállapodásban való szélesebb részvétel lehetőségeit.

b) A felülvizsgálat a felek tapasztalatain, valamint a feleknek a megállapodás működésének és eredményességének javítására vonatkozó javaslatain alapul. A felek figyelembe veszik a megállapodás célkitűzéseit, valamint az aktuális gazdasági és pénzügyi helyzetet. A felek által a vizsgálathoz előterjeszteni kívánt információkat és javaslatokat legkésőbb a vizsgálat napja előtt 45 naptári nappal kell a titkársághoz eljuttatni.

a) A felek időszakonként felülvizsgálják a CIRR-kamatláb meghatározására szolgáló rendszert annak biztosítása érdekében, hogy a közölt kamatlábak az aktuális piaci viszonyokat tükrözzék, és teljesítsék az érvényben lévő kamatlábak megállapításának alapjául szolgáló célokat. A vizsgálatok a kamatlábakhoz hozzáadandó felárra is kiterjednek.

b) Rendkívüli felülvizsgálatra vonatkozóan bármelyik fél megalapozott kérést nyújthat be a felek elnöke részére abban az esetben, ha az adott fél úgy véli, hogy a CIRR-kamatláb egy vagy több pénznem esetében már nem tükrözi az aktuális piaci viszonyokat.

a) az országkockázat- és a szuverénkockázat-értékelési módszerek érvényességük vizsgálata céljából, a tapasztalatok figyelembevételével;

b) az MPR-ek szintje annak érdekében, hogy a kockázat pontos fokmérői maradjanak, figyelembe véve mind a hivatalos exporthiteleket nyújtó intézmények tényleges tapasztalatait, mind pedig a hitelkockázat árazására vonatkozó magánpiaci információkat;

c) az MPR-ek differenciálása, amely az exporthitel-termékek eltérő minőségét és a nyújtott fedezet százalékarányát veszi figyelembe; valamint

d) az országkockázat-csökkentés és a vevőkockázati hitelminőség-javítási eszközök alkalmazásával, valamint az MPR-ekre gyakorolt konkrét hatásuk folyamatos érvényességével és helyességével kapcsolatos tapasztalatok.

a) Áru- vagy személyszállításra, illetve speciális szolgáltatások teljesítésére használt, legalább 100 bt tömegű új tengerjáró hajók (például halászhajók, halfeldolgozó hajók, jégtörő hajók és kotróhajók, amelyek hajtási és irányítási [kormányzási] módjukat tekintve állandó jelleggel rendelkeznek a nyílt tengeren történő önnavigáció összes jellemző tulajdonságával), legalább 365 kW teljesítményű vontatóhajók, valamint olyan befejezetlen hajótestek, amelyek szabadon úsznak és mozgathatóak. Az ágazati megállapodás nem terjed ki a hadihajókra. Az úszódokkok és a mozgatható parti egységek nem képezik az ágazati megállapodás tárgyát, ha azonban problémák merülnek fel az ilyen szerkezetekre vonatkozó exporthitelekkel kapcsolatban, az ágazati megállapodásban részes felek (a továbbiakban: a felek) – bármelyik fél megalapozott kérésének megfontolása után – dönthetnek úgy is, hogy az ágazati megállapodás e szerkezetekre is kiterjed.

b) Egy hajó bármilyen átalakítása. A hajó átalakítása alatt az 1 000 bt tömegűnél nagyobb tengerjáró hajók bármilyen átalakítása értendő azzal a feltétellel, hogy az átalakítási műveletek a rakodási terv, a hajótest vagy a meghajtórendszer alapvető megváltoztatását idézik elő.

c)

 

a) Az exporthitel tőkeösszegét rendes körülmények között hathavonta, de legfeljebb 12 havonta egyenlő részletekben kell megfizetni.

b) A kamat legalább hathavi gyakorisággal fizetendő úgy, hogy az első kamatot legkésőbb a hiteltörlesztés kezdő időpontjától számított hat hónap elteltével kell megfizetni.

c) Lízingügyletek támogatására nyújtott exporthitelek esetén a tőkeösszegre és a kamatra kombináltan alkalmazott egyenlő törlesztés alkalmazható az a) pontban meghatározott egyenlő összegű tőketörlesztés helyett.

d) A hiteltörlesztés kezdő időpontját követően esedékes kamatot nem tőkésítik.

e) Ha ezen ágazati megállapodás valamelyik részes fele a b) pontban meghatározottól eltérő feltételekkel kívánja a kamatfizetést támogatni, a megállapodás VIII. mellékletével összhangban a kötelezettségvállalás kiadása előtt legalább tíz naptári nappal kell ezt előzetesen bejelentenie.

a) Az ágazati megállapodást az OECD Hajóépítési Munkacsoportja keretében évente vagy bármelyik fél kérésére felül kell vizsgálni, és a megállapodás részes felei számára jelentést kell készíteni arról.

b) A megállapodás és ezen ágazati megállapodás közötti összefüggés és következetesség elősegítése érdekében, valamint a hajóépítési ágazat jellegét figyelembe véve az ágazati megállapodás és a megállapodás részes felei szükség szerint konzultációt és koordinációt folytatnak.

c) A megállapodás részes feleinek a megállapodás módosítására irányuló határozata alapján ezen ágazati megállapodás részes felei (a felek) megvizsgálják a határozatot, és elbírálják annak ezen ágazati megállapodásra való alkalmazhatóságát. Az említett elbírálásig a megállapodás módosításai nem alkalmazandók ezen ágazati megállapodásra. Ha a felek el tudják fogadni a megállapodás módosításait, erről írásban tájékoztatják a megállapodás részes feleit. Abban az esetben, ha a felek nem tudják elfogadni a megállapodás módosításait – amennyiben azok alkalmazása a hajóépítést érinti –, tájékoztatják kifogásaikról a megállapodás részes feleit, és konzultációkat kezdeményeznek velük a kérdések megoldása céljából. Ha nem érhető el egyetértés a két csoport között, a módosítások hajóépítést érintő alkalmazása tekintetében a felek álláspontja érvényesül.

a) összeállítják azon hajótípusok szemléltető jegyzékét, amelyek kereskedelmi szempontból általában nem tekinthetők életképesnek, a megállapodásban meghatározott feltételekhez kötött segéllyel kapcsolatos szabályok figyelembevételével;

b) megvizsgálják a megállapodásnak a minimális kockázati díjakkal kapcsolatos rendelkezéseit azok jelen ágazati megállapodásba történő beépítése céljából;

c) a megfelelő nemzetközi tárgyalások fejleményeitől függően megvitatják a minimális kamatlábakra vonatkozó egyéb szabályok befogadását, ideértve a speciális CIRR-kamatlábat és a változó kamatlábakat is;

d) a projektfinanszírozással kapcsolatban megvizsgálják a megállapodás rendelkezéseinek az ezen ágazati megállapodásra való alkalmazhatóságát;

e) megvitatják, hogy

— a tőkeösszeg első részlete kifizetésének időpontja,

— a súlyozott átlagidőtartam elve

a) Ez az ágazati megállapodás azokat a rendelkezéseket határozza meg, amelyek a hivatalosan támogatott exporthitelekre vonatkoznak a következő szerződésekkel kapcsolatban:

1. komplett atomerőművek vagy atomerőmű-részek exportja, amelyek magukban foglalják az ilyen atomerőművek építéséhez és üzembe helyezéséhez közvetlenül szükséges részegységeket, berendezéseket, anyagokat és szolgáltatásokat, beleértve a személyzet kiképzését;

2. a meglévő atomerőművek korszerűsítése azokban az esetekben, amikor a korszerűsítés teljes értéke eléri vagy meghaladja a 80 millió SDR-t, és az erőmű gazdasági élettartama nagy valószínűséggel legalább a biztosított futamidővel meghosszabbodik. Ha a fenti kritériumok valamelyike nem teljesül, a megállapodás feltételei a mérvadók;

3. nukleáris üzemanyag és dúsítás biztosítása;

4. a kiégett fűtőelemek kezelése.

b) Ez az ágazati megállapodás nem vonatkozik a következőkre:

1. azokra az atomerőmű területének határain kívül található tételekre, amelyekért általában a vevő a felelős, például a területfejlesztéssel, az utakkal, a felvonulási épületekkel, az erősáramú vezetékekkel, a transzformátor-állomásokkal ( 18 ) és a vízellátással kapcsolatos költségekre, valamint a hivatalos engedélyezési eljárásokkal (például helyszíni engedélyekkel, építési engedélyekkel, nukleáris üzemanyag-betöltési engedélyekkel) összefüggő költségekre a vevő országában;

2. az atomerőmű területének határain kívül található alállomásokra, transzformátorokra és távvezetékekre;

3. az atomerőművek leszereléséhez nyújtott hivatalos támogatásokra.

a) A jelen ágazati megállapodás 1. cikke a) pontja 1) és 2) alpontjának rendelkezéseiben foglalt árukra és szolgáltatásokra vonatkozó maximális futamidő 18 év.

b) Az első adag nukleáris üzemanyag maximális futamideje a szállítástól számított négy év. A nukleáris üzemanyag további adagjai esetében a maximális futamidő a szállítástól számított két év.

c) A kiégett fűtőelemek ártalmatlanítása esetében a maximális futamidő két év.

d) A dúsítás és a kiégett fűtőelemek kezelése esetében a maximális futamidő öt év.

a) A felek a tőketörlesztésére és a kamatfizetésre az alábbi 1) és 2) alpontban meghatározottak szerinti konstrukciót alkalmazzák:

1. a tőketörlesztés egyenlő részletekben történik;

2. a kombinált tőketörlesztést és kamatfizetést egyenlő részletekben kell teljesíteni.

b) A tőkerész és a kamat legalább hat hónapos gyakorisággal fizetendő úgy, hogy az első tőkerész- és kamattörlesztést legkésőbb a hiteltörlesztés kezdő időpontjától számított hat hónap elteltével kell megfizetni;

c) Kivételesen és különösen indokolt esetben az ezen ágazati megállapodás 1. cikk a) pontjának 1) és 2) alpontjában említett árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban hivatalos támogatás nyújtható a fenti a) és b) pontban foglaltaktól eltérő feltételekkel is. Ilyen támogatás nyújtását az magyarázza, ha egyenlőtlenség áll fenn a kötelezett rendelkezésére álló pénzeszközök esedékessége és a kölcsöntőke félévente történő törlesztését tartalmazó modell szerinti adósságszolgálati konstrukció között, és e támogatásnak meg kell felelnie a következő követelményeknek:

1. a maximális futamidő 15 év;

2. egy hat hónapos határidőn belül sem egyetlen visszafizetett tőkerészlet, sem több visszafizetett tőkerészlet együttesen nem haladhatja meg a hitel tőkeösszegének 25 %-át;

3. a tőketörlesztést legalább 12 havi gyakorisággal kell teljesíteni. Az első tőketörlesztést legkésőbb a hiteltörlesztés kezdő időpontját követő 12 hónapon belül teljesíteni kell, és a hiteltörlesztés kezdő időpontját követő 12 hónapon belül legalább a hitel tőkeösszegének 2 %-át vissza kell fizetni;

4. a kamat legalább tizenkét havi gyakorisággal fizetendő úgy, hogy az első kamatot legkésőbb a hiteltörlesztés kezdő időpontjától számított hat hónap elteltével kell megfizetni;

5. a futamidő maximális súlyozott átlagidőtartama nem haladhatja meg a kilenc évet;

d) a hiteltörlesztés kezdő időpontját követően esedékes kamatot nem tőkésítik.

a) A fél a megállapodás 48. cikkével összhangban köteles az ezen ágazati megállapodás körébe tartozó bármilyen kötelezettségvállalás kiadása előtt legalább tíz naptári nappal előzetes bejelentést tenni arról, ha ezen ágazati megállapodás rendelkezéseivel összhangban támogatást kíván nyújtani.

b) Ha a bejelentő fél 15 évnél hosszabb futamidővel vagy ezen ágazati megállapodás 3. cikkének c) pontjával összhangban kíván támogatást nyújtani, további tíz naptári napig kell várakoznia abban az esetben, ha valamely másik fél az első tíz naptári nap során tárgyalást kér.

c) A tárgyalást követően a fél az összes többi felet tájékoztatja végleges döntéséről, hogy elősegítse a szerzett tapasztalatok áttekintését.

a) minimális változó kamatláb-rendszer;

b) a helyi költségek hivatalos támogatásának maximális összege.

a) Ezen ágazati megállapodás célja, hogy az alábbi 4. cikk a) pontjában meghatározott légi járművek, valamint más áruk és szolgáltatások értékesítésével vagy bérlésével kapcsolatos hivatalosan támogatott exporthitelek kiszámítható, következetes és átlátható alkalmazásához keretet nyújtson. Ez az ágazati megállapodás az ilyen exporthitelek számára egyenlő feltételeket kíván kialakítani azzal a céllal, hogy a hivatalos támogatások pénzügyi feltételei között fennálló verseny helyett az exportált áruk és szolgáltatások minőségén és árán alapuló versenyt ösztönözze.

b) Ez az ágazati megállapodás a támogatott exporthitelek nyújtásához szükséges legkedvezőbb feltételeket határozza meg.

c) Ennek érdekében ez az ágazati megállapodás olyan egyensúlyi helyzet kialakítására törekszik, amely valamennyi piacon:

1. kiegyenlíti a felek közötti pénzügyi versenyfeltételeket,

2. semlegesíti a felek között az alábbi 4. cikk a) pontjában meghatározott, egymással versengő áruk és szolgáltatások közötti választás tényezőjeként jelentkező hivatalos támogatást, és

3. elkerüli az ezen ágazati megállapodás részes felei közötti verseny és minden más finanszírozási forrás torzítását.

d) Ezen ágazati megállapodás részes felei (a továbbiakban: a felek) elismerik, hogy az ezen ágazati megállapodásban szereplő rendelkezések ezen ágazati megállapodás célját szolgálják, és ezek a rendelkezések nem sértik a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) többi részét és azok alakulását.

a) Ez az ágazati megállapodás valamely kormány által vagy nevében a következők exportjához nyújtott összes hivatalos támogatásra vonatkozik, amelynek futamideje legalább két év:

1. új polgári légi járművek és az azokba szerelt hajtóművek, beleértve a vevő által rendelkezésre bocsátott berendezéseket is;

2. használt, átalakított és felújított polgári légi járművek és az azokba szerelt hajtóművek, beleértve minden esetben a vevő által rendelkezésre bocsátott berendezéseket is;

3. tartalék hajtóművek;

4. polgári légi járművek és hajtóművek tartalék alkatrészei;

5. polgári légi járművek és hajtóművek karbantartási és szervizszerződései;

6. a polgári légi jármű teherfuvarozásra történő átalakítása/jelentős átalakítása és felújítása;

7. teljesítménynövelő készlet.

b) A hivatalos támogatás többféle formában nyújtható:

1. exporthitel-garancia vagy exporthitel-biztosítás (tiszta fedezet);

2. hivatalos finanszírozási támogatás:

— közvetlen hitel/finanszírozás és refinanszírozás, vagy

— kamattámogatás.

c) Ez az ágazati megállapodás nem vonatkozik a következők hivatalos támogatására:

1. új vagy használt katonai légi járművek és a fenti a) pontban felsorolt kapcsolódó áruk és szolgáltatások, beleértve a katonai célokra használtak exportját;

2. új vagy használt repülésszimulátorok.

a) Ezen ágazati megállapodás alkalmazásában a következők minősülnek légi járműnek:

1. a gyártó tulajdonában álló, a vevő által rendelkezésre bocsátott berendezéseket is magában foglaló légi jármű és az ilyen légi járműbe szerelt hajtómű, amelyet még nem szállítottak le és korábban nem használtak sem utas-, sem pedig teherszállításra, és

2. az alábbi 20. cikk a) pontjának rendelkezéseivel összhangban a tartalék hajtóművek és a tartalék alkatrészek, úgy mint az eredeti légi jármű megrendelésének részei.

b) A fenti a) pont rendelkezéseitől eltérve az ágazati megállapodás részes fele az új légi járművekre vonatkozó feltételek mellett olyan ügyleteket is támogathat, amelyeknél az adott fél előzetes ismeretei szerint ideiglenes finanszírozási megállapodásokat léptettek életbe, mert késett a hivatalos támogatás nyújtása; ez a késedelem nem haladhatja meg a 18 hónapot. Ezekben az esetekben a futamidő és a törlesztés végső időpontja azonos azzal a határidővel, amely akkor lett volna érvényben, ha a légi jármű értékesítését vagy bérlését a légi jármű eredeti leszállításának időpontjától támogatták volna hivatalosan.

a) Az 1. kockázati kategóriába sorolt (a II. függelék 1. táblázata szerinti) vevőkkel/hitelfelvevőkkel kötött ügyletek esetében a felek:

1. a hiteltörlesztés kezdő időpontjában vagy azt megelőzően a légi jármű nettó árának 20 %-át képviselő minimális előlegfizetést kérnek;

2. a légi jármű nettó árának 80 %-át meghaladóan nem nyújtanak hivatalos támogatást.

b) A 2–8. kockázati kategóriába sorolt (a II. függelék 1. táblázata szerinti) vevőkkel/hitelfelvevőkkel kötött ügyletek esetében a felek:

1. a hiteltörlesztés kezdő időpontjában vagy azt megelőzően a légi jármű nettó árának 15 %-át képviselő minimális előlegfizetést kérnek;

2. a légi jármű nettó árának 85 %-át meghaladóan nem nyújtanak hivatalos támogatást.

c) A fenti 8. cikk b) pontját alkalmazó fél a hivatalos támogatás maximális összegét csökkenti a hitelfolyósítás kezdő időpontjától esedékes tőke részleteinek összegével annak érdekében, hogy a folyósítás időpontjában a hitelállomány ugyanannyi legyen, mintha ezt a hivatalosan támogatott exporthitelt a szállítás időpontjában nyújtották volna. Ebben az esetben az ágazati megállapodás részes fele a szállítást megelőzően hivatalos támogatás iránti kérelmet kapott.

a) A hivatalos támogatást nyújtó felek a hivatalosan támogatott hitel összege után legalább a II. függelék szerint megállapított minimális kockázati díjat számítják fel.

b) A felek szükség esetén a megállapodás szerinti hiteldíj-konverziós modellt használják a hivatalos támogatási állomány után számított éves felárak és a hivatalos támogatás összege után számított egységes kezdeti kockázati díjak közötti átszámításhoz.

a) A maximális futamidő minden új légi járműre 12 év.

b) Kivételesen és előzetes bejelentés alapján legfeljebb 15 éves maximális futamidő megengedett. Ebben az esetben a II. függelékkel összhangban a számított minimális kockázati díjra 35 %-os felárat kell alkalmazni.

c) A futamidő nem hosszabbítható meg annak alapján, hogy a hivatalosan támogatott exporthitelre vonatkozóan a biztosítékkal kapcsolatos jogosultságokat a kereskedelmi hitelezőkkel egyenrangúan osztják meg.

a) A felek a tőketörlesztésre és a kamatfizetésre az alábbi 1. és 2. alpontban meghatározottak szerinti konstrukciót alkalmazzák:

1. A kombinált tőketörlesztést és kamatfizetést egyenlő részletekben kell teljesíteni:

— a részletek legalább háromhavi gyakorisággal fizetendők úgy, hogy az első részletet a hiteltörlesztés kezdő időpontjától számított három hónapon belül kell megfizetni.

— A részletek előzetes bejelentés alapján hathavi gyakorisággal is fizethetők úgy, hogy az első részletet a hiteltörlesztés kezdő időpontjától számított hat hónapon belül kell megfizetni. Ebben az esetben a II. függelékkel összhangban a számított minimális kockázati díjra 15 %-os felárat kell alkalmazni.

— Változó kamatozású ügyletek esetében a tőketörlesztési konstrukciót legfeljebb öt munkanappal a folyósítás időpontját megelőzően, az akkor érvényes változó vagy csereügyleti kamat alapján a teljes futamidőre meg kell határozni.

2. A tőketörlesztést egyenlő részletekben, a csökkenő egyenlegek után fizetendő kamatokkal kell teljesíteni:

— a részletek legalább háromhavi gyakorisággal fizetendők úgy, hogy az első részletet a hiteltörlesztés kezdő időpontjától számított három hónapon belül kell megfizetni.

— A részletek előzetes bejelentés alapján hathavi gyakorisággal is fizethetők úgy, hogy az első részletet a hiteltörlesztés kezdő időpontjától számított hat hónapon belül kell megfizetni. Ebben az esetben a II. függelékkel összhangban a számított minimális kockázati díjra 15 %-os felárat kell alkalmazni.

b) A fenti a) ponttól eltérve, és előzetes bejelentés alapján a tőketörlesztési konstrukció kialakítása úgy is történhet, hogy a fennmaradó hitelállományra tartalmazzon egy meghatározott időpontban fizetendő utolsó részletet. Ebben az esetben az utolsó részletet megelőző tőketörlesztések a fenti a) pontban meghatározottak szerint alakulnak, a futamidő azonban nem haladhatja meg a támogatott árukra és szolgáltatásokra engedélyezett maximális futamidőt.

c) A fenti a) ponttól eltérve a tőketörlesztés kialakítása a kötelezettre nézve kedvezőtlenebb feltételekkel is történhet.

d) A hiteltörlesztés kezdő időpontját követően esedékes kamatot nem tőkésítik.

a) A hivatalos finanszírozási támogatást nyújtó felek a III. függelék rendelkezéseinek megfelelően minimális változó kamatlábat vagy minimális rögzített kamatlábat alkalmaznak.

b) A legalább 35 millió USD nettó árú sugárhajtású légi jármű esetében CIRR-alapú hivatalos finanszírozási támogatás csak kivételes esetben nyújtható. Az ilyen támogatást nyújtani kívánó fél a végleges kötelezettségvállalást legalább 20 naptári nappal megelőzően, a hitelfelvevő megnevezésével értesíti a többi felet.

c) A kamat nem tartalmazza a fenti 11. cikkben említett kockázati díj és az alábbi 16. cikkben említett díjak formájában kifizetett összegeket.

a) A hivatalos támogatást tiszta fedezet formájában nyújtó felek a hiteldíj-fenntartási időszakra vonatkozó korlátozások figyelembevételével a hiteldíj-fenntartási időszak alatt a hivatalos támogatás le nem hívott részére hiteldíj-fenntartási díjat számítanak fel a következők szerint.

1. A fenntartási időszak első hat hónapjára: évi nulla bázispont.

2. A fenntartási időszak második hat hónapjára: évi 12,5 bázispont.

3. A fenntartási időszak harmadik és utolsó hat hónapjára: évi 25 bázispont.

b) A hivatalos támogatást közvetlen hitel/finanszírozás formájában nyújtó felek a következő díjakat számítják fel:

1. Rendszer-/strukturális díj: 25 bázispont a folyósított összeg után, amely az egyes folyósításokkor fizetendő.

2. Kötelezettségvállalási és hiteldíj-fenntartási díj: évi 20 bázispont a folyósítandó, hivatalosan támogatott exporthitel le nem hívott része után, amely a hiteldíj-fenntartási időszak alatt utólag fizetendő.

3. Ügyviteli díj: évi öt bázispont a hivatalos támogatási összeg után, amely utólag fizetendő. A felek úgy is dönthetnek, hogy ezt a díjat a fenti 11. cikk b) pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelően a folyósított összeg után, az egyes folyósításokkor fizetik.

a) A lenti b) pontra figyelemmel a használt légi jármű esetében a maximális futamidőt a légi jármű korának megfelelően, az alábbi táblázatban foglaltak szerint kell meghatározni:

b) Az átalakításon átesett légi járművek tekintetében a maximális futamidőt – feltéve, hogy az ügylet megfelel a II. függelék 19. cikkében foglalt valamennyi előírásnak, és amennyiben az ilyen átalakításhoz esetlegesen nyújtott hivatalos támogatást nem a lenti 21. cikk a) pontjával összhangban nyújtották – az átalakítás óta eltelt időnek és a légi jármű korának megfelelően, az alábbi táblázatban foglaltak szerint kell meghatározni:

a) Új légi járműbe beszerelendő hajtóművekkel kapcsolatos vásárlás vagy rendelés esetén a tartalék hajtóművekre nyújtott hivatalos támogatás a légi járműre vonatkozó feltételekkel megegyező feltételekkel nyújtható.

b) Új légi járművel együtt történő vásárlás esetén a tartalék alkatrészekre nyújtott hivatalos támogatás az új légi jármű és a beszerelt hajtóművek nettó árának legfeljebb 5 %-áig ugyanolyan feltételekkel nyújtható, mint a légi jármű esetében; az 5 %-os korlát felett a tartalék alkatrészek hivatalos támogatására az alábbi d) pont vonatkozik.

c) Ha a tartalék hajtóműveket nem az új légi járművel együtt vásárolják, a maximális futamidő nyolc év. A legalább 10 millió USD értékű tartalék hajtóművek esetében, amennyiben az ügylet a II. függelék 19. cikke valamennyi feltételének megfelel, a futamidő 10 év.

d) Ha az új légi járművel együtt nem vásárolnak más tartalék alkatrészeket, a maximális futamidő a következőképpen alakul:

1. legalább 5 millió USD szerződés szerinti érték esetén öt év,

2. 5 millió USD alatti szerződés szerinti érték esetén két év.

a) Amennyiben az átalakításra irányuló ügylet:

1. becsült értéke legalább 5 millió USD, és

— az megfelel a II. függelék 19. cikke valamennyi feltételének, valamely fél legfeljebb nyolc év futamidővel nyújthat hivatalos támogatást,

— az nem felel meg a II. függelék 19. cikke valamennyi feltételének, valamely fél legfeljebb öt év futamidővel nyújthat hivatalos támogatást.

2. becsült értéke kevesebb mint 5 millió USD, valamely fél legfeljebb két év futamidővel nyújthat hivatalos támogatást.

b) Amennyiben egy ügyelt jelentős átalakításra vagy felújításra irányul, valamely fél az alábbi futamidőkkel nyújthat hivatalos támogatást:

1. legalább 5 millió USD szerződés szerinti érték esetén öt év;

2. 5 millió USD alatti szerződés szerinti érték esetén két év.

a) A megállapodás részes fele a végleges kötelezettségvállalás időpontjától számított egy hónapon belül megküldi a IV. függelékben előírt információkat a többi félnek, és másolatot küld a titkárságnak.

b) A referencia-felárnak a III. függelék 8. cikkének b) pontjával összhangban történő meghatározása érdekében a tiszta fedezettel kapcsolatos felárra vonatkozó információkat – a III. függelék 8. cikkének c) és d) pontjával összhangban – minden hónap végétől számított öt napon belül be kell nyújtani a titkárságnak.

a) A megállapodás részes fele az ezen ágazati megállapodás hatálya alá tartozó légi jármű vásárlására vagy bérlésére nyújtott hivatalosan támogatott exporthitelek alkalmazásáról információkat kérhet a megállapodás egy másik részes felétől.

b) A hivatalos támogatás iránti kérelmet átvevő fél kérdést intézhet egy másik félhez, megjelölve azokat a legkedvezőbb hitelfeltételeket, amelyeket az érdeklődő fél hajlandó lenne támogatni.

c) Az a fél, amelyhez a kérdést intézték, köteles hét naptári napon belül válaszolni, és a lehető legtöbb információt rendelkezésre bocsátani az üggyel kapcsolatban. A válaszban a lehető legnagyobb valószínűséggel jelezni kell, hogy milyen döntést készül hozni a megkeresett fél. Szükség esetén mielőbb teljeskörű választ is kell adni a kérdésre.

d) Az érdeklődések és a válaszok másolatait a titkárság részére el kell küldeni.

a) Versenyhelyzetben a megállapodás részes fele egy vagy több másik féltől személyes konzultációt kérhet.

b) A megállapodás részes feleinek ehhez a kéréshez tíz munkanapon belül hozzá kell járulniuk.

c) A tíz munkanapos határidő letelte után a konzultációkat mielőbb meg kell tartani.

d) A szükségesnek tartott nyomonkövetési intézkedéseket a felek elnöke hangolja össze a titkársággal. A titkárság haladéktalanul valamennyi részes fél rendelkezésére bocsátja a konzultáció eredményét.

a) Az a fél (a továbbiakban: a kezdeményező fél), amely megalapozottan véli azt, hogy a másik fél (a továbbiakban: a válaszadó fél) által kínált pénzügyi feltételek előnyösebbek az ezen ágazati megállapodásban meghatározott feltételeknél, erről tájékoztatja a titkárságot; a titkárság haladéktalanul a válaszadó fél rendelkezésére bocsátja ezt az információt.

b) A válaszadó fél a titkárság tájékoztatásának kiadását követő öt munkanapon belül köteles a hivatalos támogatásban szereplő pénzügyi feltételeket tisztázni.

c) A válaszadó fél által történt tisztázást követően a kezdeményező fél kérheti, hogy a kérdés megvitatására a titkárság öt munkanapon belül szervezzen különleges konzultációt a kezdeményező féllel.

d) A válaszadó fél megvárja a konzultáció eredményét, amelyet az ilyen konzultáció napján, a további ügyleteket megelőzően kell meghatározni.

a) A közös álláspontra irányuló javaslatokat csak a titkárság részére kell címezni. A közös álláspontot kezdeményező személye nem szerepel az OLIS-on a „közös álláspont nyilvántartásban”. A titkárság azonban – kérésre – szóban közölheti a megállapodásban részes féllel vagy a DAC tagjával a kezdeményező személyét. A titkárság az ilyen jellegű kérésekről nyilvántartást vezet.

b) A közös álláspontra irányuló javaslatot dátummal kell ellátni, és az alábbi formában kell elkészíteni:

1. hivatkozási szám, amely után a „közös álláspont” kifejezés következik;

2. az importőr ország és a vevő/hitelfelvevő neve;

3. az ügylet neve és lehető legpontosabb leírása az ügylet egyértelmű azonosítása céljából;

4. a támogatandó legkedvezőbb feltételekkel kapcsolatos közös álláspontra irányuló javaslat;

5. az ismert konkurens ajánlattevők állampolgársága és neve;

6. az ajánlat benyújtásának határideje, és – amennyiben ismert – a tender száma;

7. egyéb fontos információk, ideértve a közös álláspontra irányuló javaslat indokait, és adott esetben a különleges körülményeket.

a) A válaszokat 20 naptári napon belül kell megadni, a feleket azonban arra ösztönözzük, hogy a lehető leggyorsabban adjanak választ a közös álláspontra irányuló javaslatokra.

b) A válasz lehet a közös álláspont elfogadása, elutasítása, további információkérés, a közös álláspont módosítására irányuló javaslat vagy alternatív közös álláspontra irányuló javaslat.

c) A közös álláspontra irányuló javaslat elfogadottnak tekintendő azon fél részéről, amely nem válaszol vagy bejelenti, hogy nincs álláspontja.

a) A 20 naptári napos határidő letelte után a titkárság tájékoztatja a feleket a közös álláspontra irányuló javaslat állásáról. Ha a közös álláspontot nem fogadta el valamennyi fél, viszont egyik fél sem utasította azt el, a javaslat további nyolc naptári napnyi időszakra nyitva marad.

b) E további időszak letelte után az a fél, aki nem utasította el egyértelműen a közös álláspontra irányuló javaslatot, úgy tekintendő, hogy elfogadta azt. Mindazonáltal a közös álláspont elfogadását bármelyik fél – többek között a kezdeményező fél is – egy vagy több fél által történő határozott elfogadástól teheti függővé.

c) Ha valamelyik fél nem fogadja el a közös álláspont egy vagy több elemét, akkor hallgatólagosan elfogadja a közös álláspont összes többi elemét.

a) Ha a kezdeményező fél és a módosítást vagy alternatívát javasoló fél a fenti 30. cikkben említett további nyolc naptári nap határidőn belül nem képes megegyezni a közös álláspontról, e határidő közös hozzájárulással meghosszabbítható. A titkárság minden ilyen meghosszabbításról tájékoztatja a részes feleket.

b) Az el nem fogadott közös álláspont a fenti 28–30. cikkben foglalt eljárások igénybevételével ismételten megvizsgálható. Ebben az esetben a feleket nem kötelezi eredeti döntésük.

a) Eltérő megállapodás hiányában a jóváhagyott közös álláspont – hatálybalépésének időpontjától számítva – két évig érvényes, kivéve, ha a titkárságot arról tájékoztatják, hogy a közös álláspont már nem áll senkinek az érdekében, és ezt a helyzetet az összes fél elfogadja.

b) Ha valamelyik fél az eredeti lejárati időpont előtt 14 naptári nappal a közös álláspont meghosszabbítását kéri és nincs ellenvetés, a közös álláspont további két évig marad érvényben; az ezt követő hosszabbítások ugyanezen eljárással hagyhatók jóvá.

c) A titkárság figyelemmel kíséri a közös álláspontok helyzetét, és erről folyamatosan tájékoztatja a feleket az OLIS-on keresztül „Az érvényes közös álláspontok helyzete” elnevezésű jegyzék frissítésével. Ennek megfelelően a titkárság többek között a következő negyedévben lejáró közös álláspontok jegyzékét negyedévente kiadja.

d) A titkárság az érvényes közös álláspontot a konkurens légi járművet gyártó, a megállapodásban nem részes fél kérésére rendelkezésre bocsátja.

a) A megállapodásban részes fél nemzetközi kötelezettségeinek figyelembevételével egyeztetheti a megállapodásban nem részes fél által a hivatalos támogatással kapcsolatban ajánlott pénzügyi feltételeket.

b) A megállapodásban nem részes fél által ajánlott, a megállapodásnak nem megfelelő feltételek egyeztetése esetén:

1. az egyeztetést végző fél ezeknek a feltételeknek az ellenőrzése érdekében minden erőfeszítést megtesz;

2. az egyeztetést végző fél a kötelezettségvállalás kibocsátása előtt legalább tíz naptári nappal értesíti a titkárságot és a többi felet ezeknek az erőfeszítéseknek a jellegéről és eredményéről, valamint az általa támogatni kívánt feltételekről;

3. ha e tíz naptári napig tartó időszak alatt egy konkurens fél tárgyalást kér, az egyeztetést végző félnek az ilyen feltétellel kapcsolatos kötelezettségvállalás kibocsátása előtt további tíz naptári napig kell várakoznia.

c) Ha az egyeztetést végző fél módosítja vagy visszavonja a közölt feltételek támogatására irányuló szándékát, köteles erről az összes többi felet haladéktalanul tájékoztatni.

a) Ezen ágazati megállapodás végrehajtását a titkárság ellenőrzi, amely évente jelentést tesz a feleknek.

b) A 39. cikk a) pontja alapján jogosultnak minősülő ügyletekről a 24. cikk a) pontjának és a IV. függeléknek megfelelően jelentést kell készíteni.

c) A 39. cikk a) pontja alapján jogosultnak minősülő ügyletekről a 24. cikk a) pontjának és a IV. függeléknek megfelelően jelentést kell készíteni, és ezen túlmenően:

1. a jelentést készítő fél megjelöli az ügylet és az átmeneti jegyzék közötti kapcsolatot;

2. az átmeneti jegyzékeket félévente kell ellenőrizni; e célból a titkárság a megállapodás minden részes felével találkozik a következők érdekében:

— A benyújtott átmeneti jegyzékekben szereplő kötelező érvényű rendelések számának ellenőrzése.

— Az átmeneti jegyzékekben szereplő ügyletekkel kapcsolatos szállítási ütemterv következő évre vonatkozó frissítése.

— Az átmeneti jegyzékekben szereplő megrendelések közül azoknak az azonosítása, amelyeket bármely okból nem szállítottak le vagy nem szállítanak le az ezekben az átmeneti jegyzékekben szereplő vevőnek. Az ilyen megrendeléseket törölni kell az átmeneti jegyzékből, és semmiképpen sem csoportosíthatók át egy másik vevőhöz.

a) A felek ezen ágazati megállapodás felülvizsgálatát a következők szerint végzik:

1. A 2019-es naptári évben és az azt követő minden negyedik évben, minden esetben a titkárság előzetes, a felülvizsgálatot három hónappal megelőzően történő értesítésével;

2. a megfelelő konzultációt követően, a megállapodás részes felének kérésére, feltéve, hogy megtörtént a titkárság három hónappal korábbi, előzetes értesítése, és hogy a kérést előterjesztő fél írásbeli magyarázatot nyújt a felülvizsgálat okára és céljára, valamint összefoglalást nyújt be a kérését megelőző konzultációkról;

3. a minimális kockázati díjak és a minimális kamatok frissítésének módozatait a II., illetve a III. függelék tartalmazza;

4. a felülvizsgálatoknak a 16. cikk szerinti díjakra is ki kell terjedniük.

b) A fenti a) pont 1. alpontjában meghatározott felülvizsgálatnak a következőket kell vizsgálnia:

1. milyen mértékben sikerült megvalósítani az ezen ágazati megállapodás fenti 1. cikk szerinti céljait, és minden más olyan kérdést, amelyet a megállapodásban részes fél megvitatásra javasolhat;

2. tekintettel a fenti b) pont 1. alpontjában meghatározott elemekre, indokoltak-e az ezen ágazati megállapodás bármely részének módosításai;

c) A felek a felülvizsgálati folyamat jelentőségének elismerése mellett, annak érdekében, hogy az ezen ágazati megállapodás feltételei továbbra is megfeleljenek a felek igényeinek, fenntartják a jogot, hogy az alábbi 40. cikknek megfelelően ezt az ágazati megállapodást felmondják.

a) a hiteltörlesztés kezdő időpontja előtt a felek hivatalos támogatás nyújtása terén alkalmazott gyakorlatának vizsgálatát;

b) a közvetett hitelekre vonatkozó rendelkezések;

c) az értékesítés előtt jelentős felújításon átesett használt légi járművek esetében a 19. cikk szerinti maximális futamidő meghosszabbítása;

d) a szerződés szerinti magasabb értékek esetében a 21. cikk szerinti maximális futamidő meghosszabbítása;

e) a „felújításra” (21. cikk) és a „szolgáltatásokra” (22. cikk) vonatkozó rendelkezéseket;

f) a fokvárosi jogosultsági folyamat;

g) az „érdekelt fél” fogalommeghatározása.

a) A felek a 2007. július 1-jén hatályba lépett, a légi járművekre vonatkozó ágazati megállapodás (a továbbiakban: a 2007. évi ASU) feltételeivel nyújthatnak hivatalos támogatást, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

1. az árukról és szolgáltatásokról kötött kötelező érvényű szerződés legkésőbb 2010. december 31-én született;

2. az árukat és szolgáltatásokat a 2007. évi ASU szerinti 1. kategóriájú légi jármű esetében legkésőbb 2012. december 31-én, a 2007. évi ASU szerinti 2. és 3. kategóriájú légi jármű esetében legkésőbb 2013. december 31-én fizikailag le kell szállítani;

3. minden bejelentett végleges kötelezettségvállalás esetében évi 20 bázispontnak megfelelő kötelezettségvállalási díjat kell felszámítani a következő két időpont közül a korábban bekövetkező időponttól: a végleges kötelezettségvállalás időpontjától vagy 2011. január 31-től (2007. évi ASU szerinti 1. kategóriájú légi jármű), illetve 2011. június 30-tól (2007. évi ASU szerinti 2. és 3. kategóriájú légi jármű) a légi jármű leszállításáig. Ez a kötelezettségvállalási díj a 2007. évi ASU 17. cikkének a) pontjában és b) pontjának 2. alpontjában meghatározott díjakat helyettesíti. Ezt a kötelezettségvállalási díjat a felszámított minimális kockázati díjon felül kell felszámítani.

b) A felek ezen ágazati megállapodás hatálybalépése előtt alkalmazandó feltételekkel nyújthatnak hivatalos támogatást, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

1. az árukról és szolgáltatásokról kötött kötelező érvényű szerződés legkésőbb 2010. december 31-én született;

2. az ilyen hivatalos támogatás részes felenként 69 2007. évi ASU szerinti 1. kategóriájú légi járműre és 92 2007. évi ASU szerinti 2. kategóriájú légi járműre korlátozódik;

3. az ebben a pontban meghatározott feltételek alkalmazása érdekében a fenti b) pont 2) alpontjában említett légi járművet szerepeltetni kell a jegyzékekben (a továbbiakban: átmeneti jegyzékek), amelyeket a felek ezen ágazati megállapodás hatálybalépése előtt bejelentenek a titkárságnak. Ezek az átmeneti jegyzékek a következőket tartalmazzák:

— a légi jármű modellek megnevezése és száma,

— tervezett szállítási időpontok,

— a vevők megnevezése,

— az alkalmazandó szabályok (vagy a 2007. évi ASU előtti, a légi járművekre vonatkozó ágazati megállapodás, vagy a 2007. évi ASU);

4. A fenti első, második és negyedik francia bekezdés szerinti információkat a megállapodás minden részes felével meg kell osztani; a fenti harmadik francia bekezdés szerinti információkat kizárólag a titkárság és az elnök kezeli.

5. Az átmeneti jegyzékben szereplő valamennyi légi jármű tekintetében:

— A 2007. évi ASU előtti, a légi járművekre vonatkozó ágazati megállapodás szerinti hivatalos támogatásra irányuló kötelezettségvállalás esetében évi 35 bázispontnak megfelelő kötelezettségvállalási díjat kell felszámítani a következő két időpont közül a korábban bekövetkező időponttól: a végleges kötelezettségvállalás időpontjától vagy 2011. március 31-től a légi jármű leszállításáig. Ezenkívül az előzetesen fizetendő minimális kockázati díj legalább 3 %.

— A 2007. évi ASU szerinti hivatalos támogatásra irányuló kötelezettségvállalás esetében évi 20 bázispontnak megfelelő kötelezettségvállalási díjat kell felszámítani a következő két időpont közül a korábban bekövetkező időponttól: a végleges kötelezettségvállalás időpontjától vagy 2011. június 30-tól a légi jármű leszállításáig.

— A fenti két francia bekezdésben meghatározott kötelezettségvállalási díj a 2007. évi ASU 17. cikkének a) pontjában és b) pontjának 2. alpontjában meghatározott díjakat helyettesíti. Ezt a kötelezettségvállalási díjat a felszámított minimális kockázati díjon felül kell felszámítani.

6. A felek hivatalosan támogatott exporthitelt a 2007. évi ASU előtti, a légi járművekre vonatkozó ágazati megállapodásban meghatározott feltételekkel csak azokra a légi járművekre nyújthatnak, amelyek tervezett leszállítása a legkésőbb 2007. április 30-án kötött, és a titkárságnak legkésőbb 2007. június 30-án bejelentett kötelező érvényű szerződéseknek megfelelően legkésőbb 2010. december 31.

c) E cikk végrehajtását a 35. cikk b) és c) pontjával összhangban kell ellenőrizni.

1. A felek a polgári légi járművekkel kapcsolatos gyártókapacitást kifejlesztő, a megállapodásban nem részes feleket arra ösztönzik, hogy ezen ágazati megállapodás rendelkezéseit alkalmazzák. Ezzel összefüggésben a felek felhívják a megállapodásban nem részes feleket, hogy kezdjenek velük tárgyalásokat az ASU-hoz való csatlakozás feltételeiről.

2. A titkárságnak biztosítania kell, hogy az ebben az ágazati megállapodásban való részvétel iránt érdeklődő, a megállapodásban nem részes fél teljeskörű tájékoztatást kap az ezen ágazati megállapodás részes felévé való válással kapcsolatos feltételekről.

3. A megállapodásban nem részes feleket a felek ezt követően meghívják, hogy vegyenek részt az ezen ágazati megállapodás szerinti tevékenységekben, valamint megfigyelőként vegyenek részt a vonatkozó megbeszéléseken. Ez a meghívás legfeljebb két évre szól, és további két évre meghosszabbítható. Ezen időszak alatt a megállapodásban nem részes fél felkérést kap, hogy nyújtson áttekintést exporthitel-rendszeréről, különösen a polgári légi járművek exportja tekintetében.

4. Ennek az időszaknak a végén a megállapodásban nem részes fél jelzi, hogy ezen ágazati megállapodás részes felévé kíván-e válni, és követni akarja-e annak rendelkezéseit; amennyiben a megállapodás nem részes fele ezt a szándékot megerősíti, éves szinten hozzájárul az ezen ágazati megállapodás végrehajtásával összefüggő költségekhez.

5. Az e függelék 4. cikkében említett megerősítés után 30 munkanappal a megállapodásban nem részes, érdekelt fél a megállapodás részes felének tekintendő.

1. A felek megállapodtak a vevőkre/hitelfelvevőkre vonatkozó kockázati besorolások jegyzékéről (a jegyzék); ezek a kockázati besorolások a vevők/hitelfelvevők közös, a hitelminősítő intézetekéhez hasonló minősítési skála felhasználásával meghatározott fedezetlen, nem alárendelt hitelminősítését tükrözik.

2. A kockázati besorolást a felek által kinevezett szakértők fogják elvégezni az e függelék 1. táblázatában meghatározott kockázati kategóriák szerint.

3. A jegyzék e függelék 15. cikkének rendelkezéseire figyelemmel az ügylet valamennyi szakaszában (például kampány és szállítás) kötelező erejű.

4. A jegyzéket a felek ezen ágazati megállapodás hatálybalépése előtt dolgozzák ki és fogadják el; a jegyzéket a titkárság tartja fenn, és bocsátja bizalmas jelleggel valamennyi fél rendelkezésére.

5. A titkárság kérésre bizalmas jelleggel tájékoztathatja a megállapodásban nem részes, légi járműveket gyártó feleket valamely vevő/hitelfelvevő kockázati besorolásáról; ebben az esetben a titkárság az összes felet köteles tájékoztatni a kérésről. A megállapodásban nem részes felek bármikor javasolhatják a titkárságnak a jegyzék bővítését. A jegyzék bővítését javasoló nem részes fél úgy vehet részt a kockázati besorolási eljárásban, mintha a megállapodásban részes érdekelt fél lenne.

6. A jegyzék az e függelék 15. cikkében foglalt rendelkezésekre figyelemmel, eseti jelleggel frissíthető, amennyiben valamely fél bármilyen formában jelzi, hogy a jegyzékben szereplőtől eltérő kockázati besorolást kíván alkalmazni, vagy valamely félnek olyan vevő/hitelfelvevő tekintetében van szüksége kockázati besorolásra, amely még nem szerepel a jegyzékben ( 19 ) ( 20 ).

7. A felek az alternatív vagy új kockázati besorolás bármilyen használata előtt a jegyzék alternatív vagy új kockázati besorolás alapján történő aktualizálására irányuló kérést küldenek a titkárságnak. A titkárság e kérést két munkanapon belül körbeküldi a feleknek, anélkül hogy megnevezné a kérést benyújtó felet.

8. A megállapodásban részes érdekelt felek tíz ( 21 ) munkanapot kapnak arra, hogy elfogadják a jegyzék javasolt megváltoztatását, vagy kifogást emeljenek ellene; amennyiben ezen az időszakon belül nem válaszolnak, úgy tekintik, hogy egyetértenek a javaslattal. Ha a tíznapos időszak végéig nem emeltek kifogást a javaslat ellen, a jegyzékben javasolt változtatást elfogadottnak tekintik. A titkárság ennek megfelelően módosítja a jegyzéket, és öt munkanapon belül OLIS üzenetet küld; az átdolgozott jegyzék ezen üzenet keltétől kezdődően bír kötelező erővel.

9. Amennyiben egy javasolt kockázati besorolás ellen kifogást emelnek, az érdekelt felek szakértői szinten mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a nézeteltérés bejelentését követően további tíz munkanapon belül megállapodásra jussanak a kockázati besorolásról. A nézeteltérés rendezéséhez szükséges valamennyi eszközt igénybe kell venni, szükség esetén a titkárság segítségével (például konferenciahívások vagy személyes konzultációk). Ha a megállapodásban részes érdekelt felek e tíz munkanapos időtartamon belül megállapodnak valamely kockázati besorolásban, az eredményről tájékoztatják a titkárságot; a titkárság ennek alapján megfelelően frissíti a jegyzéket, és a következő öt munkanapon belül OLIS üzenetet küld. A kiigazított jegyzék az üzenet keltétől számítva bír kötelező erővel.

10. Amennyiben a nézeteltérést nem sikerül a szakértők körében tíz munkanapon belül rendezni, az ügyet a felek elé terjesztik, hogy legfeljebb öt munkanapos időtartamon belül döntsenek a megfelelő kockázati besorolásról.

11. Végleges megállapodás hiányában a felek valamely hitelminősítő intézethez fordulhatnak, hogy határozza meg a vevő/hitelfelvevő kockázati besorolását. Ilyen esetekben a felek elnöke a felek nevében tíz munkanapon belül közleményt intéz a vevőhöz/hitelfelvevőhöz. A közlemény tartalmazza a kockázatértékelési konzultáció azon megbízási feltételeit, amelyekben a felek körében megállapodtak. Az eredményül kapott kockázati besorolást a jegyzékben nyilvántartásba veszik, és az a titkárság aktualizálási eljárást lezáró, öt munkanapon belül elküldött OLIS üzenetét követően azonnal kötelező erőre emelkedik.

12. A hitelminősítő intézet igénybevételének költségét eltérő megállapodás hiányában az érdekelt vevő/hitelfelvevő viseli.

13. Az e függelék 9–11. cikkében meghatározott eljárások során a fennálló kockázati besorolás marad alkalmazandó (amennyiben a jegyzékben rendelkezésre áll).

14. Az érvényes kockázati besorolások a titkárság által fenntartott jegyzékben rögzített kockázati besorolások; kockázati díjak csak e kockázati besorolásokkal összhangban adhatók meg, és azokra csak e kockázati besorolásokkal összhangban vállalható kötelezettség.

15. A kockázati besorolások legfeljebb 12 hónapon át érvényesek attól kezdve, hogy azokat a titkárság a kockázati díjak felek általi megadása és az azokra vonatkozó végleges kötelezettségvállalás céljából a jegyzékben nyilvántartásba vette; valamely meghatározott ügylet tekintetében az érvényességi idő további 18 hónappal meghosszabbítható, miután megtörtént a kötelezettségvállalás vagy a végleges kötelezettségvállalás, és hiteldíj-fenntartási díjat számítanak fel. A kockázati besorolásokat a 12 hónapos érvényességi időn belül a vevő/hitelfelvevő kockázati profiljának lényeges változása esetén – például valamely hitelminősítő intézet által adott minősítés módosulása esetén – felülvizsgálhatják.

16. Amennyiben az adott kockázati besorolás érvényességi idejének vége előtt legalább 20 munkanappal egyik fél sem kéri valamely kockázati besorolás frissítését, a titkárság a következő frissített jegyzékből törli az adott kockázati besorolást. A titkárság két munkanapon belül ezt a frissítésre vonatkozó kérelmet körbeküldi az összes félnek, anélkül hogy megnevezné a kérést benyújtó felet; az e függelék 9–11. cikkében meghatározott eljárások alkalmazandók.

17. Ha a kampány szakaszában valamely vevő/hitelfelvevő kéri kockázati besorolásának megadását, vagy ha még nem szerepel a jegyzékben, a szóban forgó vevő/hitelfelvevő saját költségére indikatív kockázati besorolást kérhet valamely hitelminősítő intézettől. Ezt a kockázati besorolást nem veszik fel a jegyzékbe; a besorolást a felek saját kockázatértékelésük alapjaként felhasználhatják.

18. E függelék 19–61. cikke meghatározza a vevő/hitelfelvevő (vagy másik jogalany esetében az ügylet elsődleges törlesztési forrása) kockázati besorolásának megfelelő minimális kockázati díjakat.

19. A felek a minimális kockázati díjak mellett vagy felett hivatalos támogatást nyújthatnak, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) Az ügylet eszközfedezetű, és megfelel az alábbi kritériumoknak:

1. elsődleges biztosítéki érdekeltség a légi járművel és a hajtóművekkel kapcsolatban;

2. lízing esetén engedményezés és/vagy elsődleges biztosítéki érdekeltség a lízingfizetésekkel kapcsolatban.

3. a javasolt finanszírozás keretében a jogilag és ténylegesen ugyanazon felek tulajdonában lévő összes légi jármű és hajtómű tekintetében keresztfelmondás és keresztbiztosíték biztosítása, amennyiben az alkalmazandó jogi rendszer keretében lehetséges.

b) Az ügyletet úgy alakítják ki, hogy minimálisan az alábbi 1. táblázatban foglalt kockázatcsökkentő tényezőket magában foglalja:

20. E függelék 19. cikkének alkalmazásában:

a) A felek a következő kockázatcsökkentő tényezők közül választhatnak:

„A” kockázatcsökkentő tényezők:

„B” kockázatcsökkentő tényezők:

b) Előzetes bejelentést követően az „A” kockázatcsökkentő tényezők közül legfeljebb egy kiváltható az alkalmazandó minimális kockázati díj feletti 15 %-os felárral.

21. Az egy adott ügyletre alkalmazandó minimális kockázati díjak meghatározhatók a szállítást megelőzően: vagy a kötelezettségvállalás, a végleges kötelezettségvállalás időpontjában, vagy pedig a hiteldíj-fenntartási időszak kezdeti időpontjában határozott időtartammal. Az ügyletre alkalmazandó végleges kezdeti kockázati díj – éves felárak – vagy azok kombinációja a minimális kockázati díjak megállapításának időpontjától kezdve megfelel majd az így kialakított minimális kockázati díjnak, valamint az e függelék 19. cikkének b) pontjában foglalt kötelező kockázatcsökkentő tényezőknek. Az ilyen feltételek a hiteldíj-fenntartási időszak teljes egészére alkalmazandók és csak ezen időszak lejártát követően vizsgálhatók felül, amikor az akkor hatályos, az ASU által előírt minimális kockázati díjak és kötelező kockázatcsökkentő tényezők lesznek alkalmazandók, és kiszabhatók a következő hiteldíj-fenntartási időszakra vonatkozóan.

22. Ezen ágazati megállapodás 11. cikke alapján az alkalmazandó minimális kockázati díjak minimális kockázati alapú díjtételekből (minimum risk-based rates – a továbbiakban: RBR) tevődnek össze, amelyeket a piacot tükröző felárral (market reflective surcharge – a továbbiakban: MRS) növelnek, összhangban az alábbi 23–36. cikkel.

23. Ezen ágazati megállapodás hatálybalépésekor az RBR-ek a következők:

24. Az RBR-eket évente újra meghatározzák a Moody's éves nemteljesítéskori veszteségrátájának (Loss given default – LGD) négyéves mozgó átlaga alapján. Az újbóli meghatározáskor a megfelelő LGD az első ranghelyű zálogjoggal biztosított szenior bankhiteleken alapul, és azt a következőképpen számítják ki:

25. Az RBR korrekciós tényezőt a következőképpen határozzák meg:

26. Az új RBR-ek meghatározása céljából az RBR korrekciós tényezőt megszorozzák a fenti 2. táblázatban meghatározott RBR-ekkel.

27. Az első újbóli meghatározásra 2012 első negyedévében kerül sor, és az eredményül kapott RBR-ek 2012. április 15-én lépnek hatályba.

28. A későbbi újbóli meghatározási folyamatokból származó RBR-ek minden rákövetkező év április 15-én lépnek hatályba. Miután sor került az éves újbóli meghatározásból származó RBR-ek megállapítására, a titkárság azonnal tájékoztatja az összes felet az alkalmazandó díjtételekről, és azokat nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.

29. Minden egyes kockázati kategória tekintetében egy piacot tükröző felárat számítanak ki, a következők szerint:

— a B egy keverési együttható, amely az alábbi 4. táblázat szerinti egyes kockázati kategóriáknak megfelelően 0,7 és 0,35 között változik,

— az MCS a Moody's 7 éves átlagos futamidejű átlagos hitelfelárainak (median credit spread – a továbbiakban: MCS) 90 napos mozgó átlaga.

30. Amennyiben a kockázati kategóriák egynél több kockázati minősítést foglalnak magukban, a felárakból átlagot kell képezni. Az 1. kockázati kategóriában a BBB-felárat alkalmazzák.

31. Az MCS-felárakat a vagyoni biztosíték figyelembevétele érdekében 50 %-kal diszkontálják. A diszkontált MCS-felárakat ezután az alábbi 4. táblázat szerinti, 70 % és 35 % közé eső keverési tényezővel korrigálják, amelyet az MCS diszkontált felárak és az RBR közötti különbségre alkalmaznak. A keverésből eredő esetleges negatív felárakat nem vonják le.

32. Az MRS-t negyedéves jelleggel frissítik, a következők szerint:

— Az első frissítési folyamatra 2011 első negyedévében került sor, és az eredményül kapott MCS 2011. április 15-én lépett hatályba; az 1. kockázati kategóriára vonatkozó MRS frissítésének eredménye azonban 2012. április 15-ig csak akkor lép hatályba, ha az az adott MRS növekedését eredményezi.

— A későbbi frissítési folyamatokra 2011 második, harmadik és negyedik negyedévében (és így tovább) került sor, és az eredményül kapott MCS-ek 2011. július 15-én, 2011. október 15-én, illetve 2012. január 15-én (és így tovább) léptek hatályba.

— A titkárság az egyes frissítések után azonnal az összes felet tájékoztatja az alkalmazandó MRS-ről és az adódó minimális díjtételekről, és azokat e díjtételek hatálybalépése előtt nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.

33. Az MRS-t csak akkor alkalmazzák, ha pozitív és meghaladja a 25 bázispontot.

34. A minimális kockázati díjaknak az MRS frissítéséből adódó növekedése nem haladhatja meg az előző negyedévi minimális kockázati díjak 10 %-át. A minimális kockázati díjak (amelyek a kockázati alapú díjtételek és a piacot tükröző felár összeadásából adódnak) legfeljebb 100 %-os mértékben haladhatják meg a kockázati alapú díjtételeket.

35. A minimális kocikázati díjak meghatározásához

— a következő képletet kell alkalmazni:

— Nettó MPR = MPR * (1 + RTAS) * (1 + RFAS) * (1 + RMRS) * (1 – CTCD) * (1 + NABS) – CICD

— ahol:

—

 

— A kockázati díj fizethető előre vagy a hitel élettartama alatt, évi bázispontokban kifejezett felárként, vagy a kezdeti díjak és a felárak bármilyen kombinációjában. A kezdeti díjakat és a felárakat a hiteldíj-konverziós modell (PCM) segítségével számítják ki, oly módon, hogy az adott ügylet tekintetében fizetendő kockázati díj nettó jelenértéke (NPV) azonos legyen, függetlenül attól, hogy a díjat kezdeti díjként vagy a hitel élettartama alatti felárként, vagy ezek kombinációjaként érvényesítik. Az olyan ügyletek esetében, amelyeknél a fedezeti idő kezdete előtt olyan feltételekben állapodnak meg vagy olyan feltételeket kötnek ki, amelyek a futamidő súlyozott átlagidőtartamának csökkenésével járnak, (a PCM segítségével kiszámított) kezdeti díjat lehet felszámítani, amely az eredményül adódó fizetendő kockázati díj tekintetében megfelel a felárak keretében fizetendő díj nettó jelenértékének.

36. Az ezen ágazati megállapodás eredeti hatálybalépésének napjától (2011. február 1.) alkalmazandó minimális kockázati díjakat az alábbi 5. táblázat határozza meg.

37. E függelék 38. cikkének rendelkezéseire figyelemmel megengedett a fenti I. alszakasszal összhangban megállapított minimális kockázati díjak csökkentése, ha:

a) az eszközfedezetű ügylet a légi járművek berendezéseivel kapcsolatos egyes kérdésekről szóló fokvárosi jegyzőkönyv értelmében vett légi járműhöz vagy berendezéshez kapcsolódik;

b) a légi jármű vagy berendezés üzemeltetője (és ha eltérő, a hitelfelvevő/vevő vagy a bérbevevő, amennyiben a hivatalos támogatást nyújtó fél álláspontja szerint az ügylet felépítése ezt indokolja) egy olyan államban található, amely a légi járművel vagy berendezéssel kapcsolatos törlesztés idején szerepel azoknak az államoknak a jegyzékében, amelyek jogosultak a minimális kockázati díjak csökkentésére („fokvárosi jegyzék”), és adott esetben az adott államnak valamely olyan területi egységén belül helyezkedik el, amely e függelék 40. cikke alapján jogosult; és

c) az ügylet a Fokvárosi Egyezmény és az ahhoz csatolt, légi járművekre vonatkozó jegyzőkönyv (a továbbiakban: Fokvárosi Egyezmény vagy CTC) alapján létrehozott nemzetközi nyilvántartásban nyilvántartott légi járművel vagy berendezéssel kapcsolatos.

38. A fenti I. alszakasszal összhangban megállapított minimális kockázati díjak csökkentése nem haladhatja meg az alkalmazandó minimális kockázati díj 10 %-át.

39. Ahhoz, hogy valamely államot felvegyék a fokvárosi jegyzékbe, az adott államnak teljesítenie kell a következő feltételeket:

a) a Fokvárosi Egyezményben részes szerződő fél;

b) megteszi az e függelék 1. mellékletében meghatározott feljogosító nyilatkozatokat; valamint

c) törvényeiben és rendelkezéseiben az előírásoknak megfelelően végrehajtja a Fokvárosi Egyezményt, beleértve a feljogosító nyilatkozatokat, oly módon, hogy a Fokvárosi Egyezményből eredő kötelezettségvállalásokat megfelelően átülteti a nemzeti jogba.

40. Az e függelék 37. cikke szerinti jogosultsághoz a területi egység tekintetében a következő feltételeknek kell teljesülniük:

a) olyan területi egység, amelyre kiterjesztették a Fokvárosi Egyezményt;

b) olyan területi egység, amelyre alkalmazandók az e függelék I. mellékletében meghatározott feljogosító nyilatkozatok; valamint

c) törvényeiben és rendelkezéseiben az előírásoknak megfelelően végrehajtja a Fokvárosi Egyezményt, beleértve a feljogosító nyilatkozatokat, oly módon, hogy a Fokvárosi Egyezményből eredő kötelezettségvállalásokat megfelelően átülteti a nemzeti jogba.

41. A megállapodás szerinti eredeti fokvárosi jegyzéket a felek ezen ágazati megállapodás hatálybalépése előtt átadják a titkárságnak. A fokvárosi jegyzéket e függelék 42–54. cikkével összhangban frissítik.

42. Bármely fél vagy a légi járművekhez hivatalos támogatást nyújtó, a megállapodásban nem részes fél javasolhatja a titkárságnak valamely államnak a fokvárosi jegyzékbe való felvételét. Az ilyen javaslatoknak az adott állam tekintetében a következőket kell tartalmazniuk:

a) minden lényeges információ a Fokvárosi Egyezmény ratifikálási vagy csatlakozási okiratának a letéteményesnél történő elhelyezésének időpontjával kapcsolatban;

b) a fokvárosi jegyzékbe felvenni javasolt állam által tett nyilatkozatok másolata;

c) minden lényeges információ azon időpont vonatkozásában, amelyen a Fokvárosi Egyezmény és a feljogosító nyilatkozatok hatályba léptek;

d) olyan elemzés, amely körvonalazza azokat a lépéseket, amelyeket a fokvárosi jegyzékbe felvenni javasolt állam a Fokvárosi Egyezmény – ezen belül a feljogosító nyilatkozatok – törvényeiben és rendelkezéseiben történő végrehajtásának érdekében tett, amelyek a Fokvárosi Egyezményben foglalt kötelezettségvállalások nemzeti jogba való megfelelő átültetésének biztosításához szükségesek; valamint

e) egy megfelelően kitöltött kérdőív, amelynek nyomtatványát e függelék 2. melléklete tartalmazza („CTC kérdőív”), amelyet legalább egy, olyan ügyvédi iroda kitöltött, amely jogosult arra, hogy jogtanácsot adjon a fokvárosi jegyzékbe felvenni javasolt állam vonatkozó törvénykezésével kapcsolatban. A kitöltött CTC kérdőívben meg kell adni a következőket:

i. a válaszadó ügyvédi iroda (irodák) neve(i) és hivatalos címe(i);

ii. az ügyvédi iroda vonatkozó tapasztalata, amely magában foglalhat jogalkotási és alkotmányozási folyamatokban szerzett tapasztalatokat, amennyiben nemzetközi szerződéseknek az államban történő végrehajtásához kapcsolódnak, valamint a CTC-vel kapcsolatos ügyekben szerzett konkrét tapasztalatokat, értve ez alatt akár a kormány, akár a magánszektor számára a Fokvárosi Egyezmény végrehajtása és érvényesítése tekintetében nyújtott tanácsadás vagy a fokvárosi jegyzékbe felvenni javasolt államban hitelezői jogok érvényesítése során szerzett tapasztalatokat;

iii. az ügyvédi iroda részt vesz-e vagy részt kíván-e venni bármilyen ügyletben, amelynek szempontjából kedvező lehet a minimális kockázati díjak csökkentése, ha a javasolt államot felveszik a CTC-jegyzékbe ( 22 ); valamint

iv. a CTC kérdőív kitöltésének dátuma.

43. A titkárság öt munkanapon belül körbeküldi a javaslatot tartalmazó OLIS üzenetet.

44. Bármely fél vagy légi jármű tekintetében hivatalos támogatást nyújtó, a megállapodásban nem részes fél javasolhatja valamely államnak a fokvárosi jegyzékből való törlését, ha álláspontja szerint az adott állam olyan intézkedéseket hozott, amelyek nincsenek összhangban az adott állam Fokvárosi Egyezményből eredő kötelezettségvállalásaival, vagy elmulasztotta meghozni az adott állam Fokvárosi Egyezményből eredő kötelezettségvállalásai alapján tőle megkövetelt intézkedéseket. A fél vagy a nem részes fél e célból a fokvárosi jegyzékből való törlésre irányuló javaslatba belefoglalja azoknak a körülményeknek a teljeskörű leírását, amelyek okot adtak a törlésre irányuló javaslatra, így például az adott államnak azokat az intézkedéseit, amelyek nincsenek összhangban az adott állam Fokvárosi Egyezményből eredő kötelezettségvállalásaival, vagy az adott állam Fokvárosi Egyezményből eredő kötelezettségvállalásai alapján előírt jogszabályok fenntartásának vagy végrehajtásának elmulasztását. A fokvárosi jegyzékből való törlésre irányuló javaslatot benyújtó fél vagy nem részes fél biztosítja az esetleg rendelkezésre álló alátámasztó dokumentumokat, a titkárság pedig öt munkanapon belül körbeküldi a javaslatot tartalmazó OLIS üzenetet.

45. Bármely fél vagy légi jármű tekintetében hivatalos támogatást nyújtó nem részes fél javasolhatja valamely, korábban a fokvárosi jegyzékből törölt államnak az újbóli felvételét, amennyiben ezt az újbóli felvételt a későbbi korrekciós intézkedések vagy események indokolják. A javaslathoz mellékelik azoknak a körülményeknek a leírását, amelyek az állam törléséhez vezettek, valamint a visszahelyezést támogató későbbi korrekciós intézkedésekről szóló jelentést is. A titkárság öt munkanapon belül körbeküldi a javaslatot tartalmazó OLIS üzenetet.

46. A felek az e függelék 42–45. cikke alapján előterjesztett javaslatot a javaslat benyújtását követő 20 munkanapon belül („1. időszak”) elfogadhatják, vagy kifogást emelhetnek ellene.

47. Amennyiben a javaslat ellen az 1. időszak végéig nem emeltek kifogást, és e függelék 44. cikke esetében, kivéve, ha a javaslatot tevő fél vagy a korrekciós intézkedések vagy események bizonyítékát nyújtó nem részes fél visszavonta a javaslatot, úgy tekintik, hogy a fokvárosi jegyzék javasolt frissítését az összes fél elfogadta. A titkárság ennek megfelelően módosítja a fokvárosi jegyzéket, és öt munkanapon belül OLIS üzenetet küld. A frissített fokvárosi jegyzék ezen üzenet napján lép hatályba.

48. A fokvárosi jegyzék javasolt frissítése elleni kifogás esetén a kifogást emelő fél vagy felek az 1. időszakon belül írásban kifejtik a kifogás alapját. Miután az OECD titkársága az írásbeli kifogást valamennyi félnek körbeküldte, a felek mindent megtesznek annak érdekében, hogy további tíz munkanapon belül („2. időszak”) megállapodásra jussanak.

49. A felek tárgyalásaik eredményéről tájékoztatják a titkárságot. Ha a 2. időszak alatt sikerül megállapodásra jutni, a titkárság szükség esetén megfelelően frissíti a fokvárosi jegyzéket, és a következő öt munkanapon belül OLIS üzenetet küld. A frissített fokvárosi jegyzék ezen üzenet napján lép hatályba.

50. Ha a 2. időszak alatt nem születik megállapodás, ezen ágazati megállapodás feleinek elnöke (a továbbiakban: az elnök) minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy előmozdítsa a felek közötti konszenzust, a 2. időszakot közvetlenül követő húsz munkanapon belül („3. időszak”). Amennyiben a 3. időszak végére nem sikerül konszenzust kialakítani, a helyzet végső rendezése a következő eljárások keretében történik:

a) Az elnök írásbeli ajánlást készít a fokvárosi jegyzék javasolt frissítésére vonatkozóan. Az elnök ajánlása a legalább az azon felek által nyíltan kinyilvánított álláspontokból kibontakozó többségi álláspontot tükrözi, amelyek légi járművek exportjához hivatalos támogatást nyújtanak. Az elnök többségi álláspont hiányában egy kizárólag a felek által kinyilvánított álláspontokon alapuló ajánlást készít, és írásban meghatározza, hogy mi képezi az ajánlás alapját, értve ez alatt jogosulatlanság esetén azokat a jogosultsági kritériumokat, amelyek nem teljesültek.

b) Az elnök ajánlása nem fed fel semmilyen információt a felek által az e függelék 42–51. cikkében meghatározott folyamat keretében kinyilvánított nézetekkel vagy álláspontokkal kapcsolatban, és

c) a felek elfogadják az elnök ajánlását.

51. Ha e függelék 42. cikke alapján benyújtott javaslatot követően a felek vagy az elnök megállapítják, hogy valamely állam nem jogosult arra, hogy felvegyék a fokvárosi jegyzékbe, a felek vagy nem részes felek újabb javaslatot nyújthatnak be, amelyben arra kérik a feleket, hogy mérlegeljék újra az állam jogosultságát. A javaslatot tevő fél vagy nem részes fél kitér a jogosulatlanság eredeti megállapítását alátámasztó okokra. A javaslatot tevő fél vagy nem részes fél frissített CTC kérdőívet is beszerez és benyújt. Ezt az új javaslatot az e függelék 46–52. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően kezelik.

52. A minősített országok jegyzékében az e függelék 50. cikkében meghatározott eljárások alapján bekövetkező bármilyen változás esetén a titkárság a változást követően öt munkanapon belül OLIS üzenetet ad ki, amely tartalmazza a frissített fokvárosi jegyzéket. A frissített fokvárosi jegyzék ezen üzenet napján lép hatályba.

53. Ha egy államot valamely légi jármű tekintetében teljesített törlesztés után felvesznek, törölnek vagy újra felvesznek a fokvárosi jegyzékbe, az a szóban forgó légi járművel kapcsolatban megállapított MPR-eket nem érinti.

54. A felek az e függelék 42–52. cikkében meghatározott folyamat keretében semmilyen információt nem adnak ki a kinyilvánított nézetekkel vagy álláspontokkal kapcsolatban.

55. A felek nyomon követik e függelék 42–54. cikkének végrehajtását, és azt 2012 első felében, majd évente, vagy valamely fél kérésére felülvizsgálják.

56. Az új és használt légi járműveket illetően az alkalmazandó minimális kockázati díjak tekintetében a következő korrekciók alkalmazhatók:

a) Az alkalmazandó minimális kockázati díjakra öt bázispontos (éves felárak) vagy 0,29 %-os (kezdeti díj) engedmény adható a hivatalos támogatásban részesülő ügyletek esetén, feltételes biztosítási fedezet formájában.

b) A minimális kockázati díjakat a fedezett tőkeösszegre alkalmazzák.

57. Az e függelék 19. cikkének a) pontjában foglalt rendelkezések ellenére, a felek hivatalosan támogatott exporthitelt nyújthatnak nem eszközfedezetű ügyletekhez, amennyiben az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

a) nem kormányzati ügyletek esetében:

1. a hivatalos támogatásban részesülő exportszerződés maximális értéke 15 millió USD;

2. a maximális futamidő 10 év;

3. semmilyen harmadik félnek nem fűződik biztosítéki érdekeltsége a finanszírozott eszközökhöz; és

4. a fenti I. alszakasszal összhangban megállapított minimális kockázati díjakra minimálisan 30 %-os felárat alkalmaznak.

b) Kormányzattal bonyolított ügylet vagy visszavonhatatlan és feltétel nélküli kormányzati garanciával fedezett ügylet esetén a fenti I. alszakasszal összhangban meghatározott minimális kockázati díjakra az alábbi 6. táblázatnak megfelelő minimális felárat alkalmaznak.

58. E függelék 37–53. cikkének rendelkezései az e függelék 57. cikke alapján nyújtott hivatalosan támogatott exporthitelekre nem alkalmazandók.

59. A használt légi járművektől eltérő, ezen ágazati megállapodás 3. részének hatálya alá tartozó valamennyi áruhoz és szolgáltatáshoz nyújtott hivatalos támogatás biztosításakor a minimális kockázati díjak a következők szerint alakulnak:

a) Eszközfedezetű ügyletek esetében a minimális kockázati díjak egyenlők a fenti I. alszakasszal összhangban megállapított érvényes minimális felárakkal, és azokat tiszta fedezet esetén a konverziós modell és a megfelelő futamidő alkalmazásával kezdeti díjakká alakítják át.

b) Nem eszközfedezetű ügyletek esetében a minimális kockázati díjak egyenlők a fenti I. alszakasszal összhangban megállapított érvényes minimális felárakkal, amelyeket 30 %-os felárral növelnek, és azokat sima fedezet esetén a konverziós modell és a megfelelő futamidő alkalmazásával kezdeti díjakká alakítják át.

60. E függelék 37–53. cikkének rendelkezései az ezen ágazati megállapodás 20. cikke a) és c) pontjának hatálya alá tartozó eszközfedezetű tartalék hajtóművek hivatalos támogatására és az ezen ágazati megállapodás 21. cikke a) pontja 1) alpontja első francia bekezdésében szereplő támogatására alkalmazandók.

61. Az e függelék 56. cikkében foglalt rendelkezés alkalmazandó a használt légi járművektől eltérő, ezen ágazati megállapodás 3. részének hatálya alá tartozó valamennyi áruhoz és szolgáltatáshoz nyújtott hivatalos támogatásra is.

1. A II. függelék 2. szakaszának alkalmazásában a „feljogosító nyilatkozatok” kifejezés és ezen ágazati megállapodásban az arra történő valamennyi utalás azt jelenti, hogy a Fokvárosi Egyezményben részes szerződő fél (a továbbiakban: szerződő fél):

a) megtette az e melléklet 2. cikkében foglalt nyilatkozatokat, és

b) nem tette meg az e melléklet 3. cikkében foglalt nyilatkozatokat.

2. Az e melléklet 1. cikkének a) pontjában említett nyilatkozatok a következők:

a) Fizetésképtelenség: a részes állam kijelenti, hogy a fizetésképtelenségi eljárás valamennyi típusa esetében a légi járművekről szóló jegyzőkönyv XI. cikkében foglalt A. lehetőséget fogja teljes egészében alkalmazni, és hogy az ezen lehetőség XI. cikk (3) bekezdésének alkalmazásában vett várakozási idő nem haladhatja meg a 60 naptári napot.

b) Törlés a nyilvántartásból: a részes állam kijelenti, hogy alkalmazni fogja a légi járművekről szóló jegyzőkönyv XIII. cikkét.

c) Jogválasztás: a részes állam kijelenti, hogy alkalmazni fogja a légi járművekről szóló jegyzőkönyv VIII. cikkét.

d) Jogorvoslatok gyakorlásának módszere: a részes állam az egyezmény 54. cikkének (2) bekezdése alapján kijelenti, hogy az egyezmény bármely rendelkezése alapján a hitelező rendelkezésére álló bármely jogorvoslatot, amelynek esetében a vonatkozó rendelkezésben nem határozták meg, hogy ahhoz bírósághoz szükséges folyamodni, a bíróság meghagyása nélkül gyakorolni lehet (az „a bíróság meghagyása” szavak előtt ajánlott (de nem kötelező) a „bírósági kereset nélkül és” szavak beillesztése);

e) Kellő időben történő jogorvoslat: a részes állam kijelenti, hogy teljes egészében alkalmazni fogja a légi járművekről szóló jegyzőkönyv X. cikkét (noha annak 5. cikkének alkalmazása nem kötelező, ám ösztönözni kell), és hogy a légi járművekről szóló jegyzőkönyv X. cikkének (2) bekezdésében megállapított időbeli korlát céljából alkalmazandó munkanapok száma:

1. az egyezmény 13. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott jogorvoslatok (a légi járművek és berendezések, valamint azok értékének megőrzése; a légi járművek és berendezések birtoklása, ellenőrzése és őrzése; a légi járművek és berendezések rögzítése) tekintetében legfeljebb tíz naptári nappal megegyező lehet, és

2. az egyezmény 13. cikke (1) bekezdésének d) és e) pontjában meghatározott jogorvoslatok (a légi járművek és berendezések lízingje és kezelése és az ebből származó bevételek, valamint a légi járművek berendezéseinek eladása és az ebből származó bevételek felhasználása) tekintetében legfeljebb 30 naptári nappal megegyező lehet.

3. Az e melléklet 1. cikkének b) pontjában említett nyilatkozatok a következők:

a) Jogorvoslat a jogerős döntésig: a részes állam nem tett az egyezmény 55. cikke alapján olyan nyilatkozatot, amely szerint nem fogja alkalmazni az egyezmény 13. vagy 43. cikkét; feltéve azonban, hogy amennyiben a részes állam megtette az e melléklet 2. cikkének d) pontjában meghatározott nyilatkozatokat, az egyezmény 55. cikke alapján történő nyilatkozattétel nem akadályozza meg a Fokvárosi Egyezményben szereplő engedmény alkalmazását.

b) Római Egyezmény: a részes állam nem tett nyilatkozatot a légi járművekről szóló jegyzőkönyv XXXII. cikke alapján, amelyben nyilatkozott arról, hogy nem fogja alkalmazni a légi járművekről szóló jegyzőkönyv XXIV. cikkét; valamint

c) Lízing mint jogorvoslat: a részes állam nem tett az egyezmény 54. cikkének (1) bekezdése alapján olyan nyilatkozatot, amely megakadályozza a lízinget mint jogorvoslatot.

4. A légi járművekről szóló jegyzőkönyv XI. cikkét illetően az Európai Unió tagállamainak esetében e dokumentum alkalmazásában akkor tekintik úgy, hogy valamely tagállam megtette az e melléklet 2. cikkének a) pontjában meghatározott feljogosító nyilatkozatot, ha az adott tagállam nemzeti jogát a légi járművekről szóló jegyzőkönyv XI. cikke szerinti A. lehetőség feltételeinek figyelembevételével módosították (legfeljebb 60 naptári napos várakozási idővel). Az e melléklet 2. cikkének c) és e) pontjában meghatározott feljogosító nyilatkozatokat illetően ezek ezen ágazati megállapodás alkalmazásában akkor minősülnek teljesítettnek, ha az Európai Unió vagy az érintett tagállamok jogszabályai lényegileg hasonlóak az e melléklet említett cikkeiben meghatározottakhoz. E melléklet 2. cikkének c) pontja esetében megállapodnak abban, hogy az Európai Unió jogszabályai (a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 593/2008/EK rendelet) lényegileg hasonlóak a légi járművekről szóló jegyzőkönyv VIII. cikkéhez.

1. a kérdőívet kitöltő ügyvédi iroda neve és teljes címe;

2. az ügyvédi iroda vonatkozó tapasztalata, amely magában foglalhat jogalkotási és alkotmányozási folyamatokban szerzett tapasztalatokat, amennyiben nemzetközi szerződéseknek az államban történő végrehajtásához kapcsolódnak, valamint a CTC-vel kapcsolatos ügyekben szerzett konkrét tapasztalatokat, értve ez alatt akár a kormány, akár a magánszektor számára a Fokvárosi Egyezmény végrehajtása és érvényesítése tekintetében nyújtott tanácsadás vagy a fokvárosi jegyzékbe felvenni javasolt államban hitelezői jogok érvényesítése során szerzett tapasztalatokat;

3. az ügyvédi iroda részt vesz-e vagy részt kíván-e venni bármilyen ügyletben, amelynek szempontjából kedvező lehet a minimális kockázati díjak csökkentése, ha a javasolt államot felveszik a CTC-jegyzékbe ( 23 );

4. e kérdőív kitöltésének dátuma.

1.1. Az állam ( 24 ) megtett-e minden egyes feljogosító nyilatkozatot a polgári légi járművekhez nyújtott exporthitelekről szóló ágazati megállapodás (a továbbiakban: ASU) II. függelékének 1. mellékletében foglalt követelményekkel összhangban (külön-külön: „feljogosító nyilatkozat”)? Különösen a „jogorvoslatok gyakorlásának módszere” (2. cikk d) pontja) és a „kellő időben történő jogorvoslat” (2. cikk e) pontja) tekintetében tett nyilatkozatok esetében, kérjük, adja meg, hogy ezek közül az egyiket vagy mindkettőt megtették-e.

1.2. Kérjük, ismertesse, hogy adott esetben mennyiben térnek el a tett nyilatkozatok az 1.1. kérdésben említett követelményektől.

1.3. Kérjük, erősítse meg, hogy az állam az ASU II. függeléke 1. mellékletének 3. cikkében felsorolt nyilatkozatok egyikét sem tette meg.

2.1. Az állam megerősítette, elfogadta, jóváhagyta-e a Fokvárosi Egyezményt és a légi járművekről szóló jegyzőkönyvet („egyezmény”) vagy csatlakozott-e ahhoz? Kérjük, adja meg a megerősítés/csatlakozás dátumát, és röviden ismertesse az egyezményhez való csatlakozás vagy az egyezmény megerősítésének folyamatát.

2.2. Az egyezmény és a megtett feljogosító nyilatkozatok jogerővel bírnak-e az állam teljes területén minden további aktus, végrehajtási jogszabály vagy bármilyen további törvény vagy rendelkezés elfogadása nélkül?

2.3. Ha igen, kérjük, röviden ismertesse azt a folyamatot, amely jogerővel ruházza fel az egyezményt és a feljogosító nyilatkozatokat.

3.1. Adott esetben írja le és sorolja fel az egyezménnyel, valamint az állam által tett egyes feljogosító nyilatkozatokkal kapcsolatos végrehajtási jogszabályokat és rendelkezés(ek)et.

3.2. Az egyezmény és a megtett feljogosító nyilatkozatok a nemzeti jogba átültetett formában ( 25 ) („egyezmény és feljogosító nyilatkozatok”) felülírnak-e bármilyen ütköző nemzeti törvényt, rendelkezést, végzést, bírósági precedenst vagy szabályozási gyakorlatot, illetve ezekkel szemben elsőbbséget élveznek-e? Ha igen, kérjük, írja le, hogy ez milyen folyamat révén valósul meg ( 26 ); ha nem, kérjük adjon részletes magyarázatot.

3.3. Fennállnak-e létező hiányosságok az egyezmény és a feljogosító nyilatkozatok végrehajtásában? Ha igen, kérjük, ismertesse ezeket ( 27 ):

4.1. Kérjük, írjon le minden olyan kérdést, többek között bírósági, szabályozási vagy közigazgatási gyakorlatot, amely várhatóan azt eredményezheti, hogy a bíróságok, hatóságok vagy közigazgatási szervek nem hajtják végre teljeskörűen az egyezményt és a feljogosító nyilatkozatokat ( 28 ), ( 29 ).

4.2. Tudomása szerint előfordult-e, hogy valamely hitelező az egyezmény alapján bírósági vagy közigazgatási végrehajtási intézkedést tett? Ha igen, kérjük, ismertesse az intézkedést, és jelezze, hogy az sikeres volt-e vagy sem.

4.3. Tudomása szerint előfordult-e, hogy a megerősítés/végrehajtás óta az adott államban a bíróságok – az egyezménnyel és a feljogosító nyilatkozatokkal ellentétes módon – bármilyen esetben elutasították az államban valamely adós vagy kezes kölcsönkötelezettségeinek végrehajtását?

4.4. Tudomása szerint létezik-e bármilyen egyéb olyan kérdés, amely hatással lehet arra, hogy a bíróságoktól és közigazgatási szervektől elvárható-e az egyezménnyel és a feljogosító nyilatkozatokkal összhangban történő eljárás? Ha igen, kérjük, ismertesse azokat.

a) A minimális változó kamatláb az adott esettől függően az EURIBOR, a Bank Bill Swap Rate, vagyis a BBSY, a British Bankers' Association (BBA) által összeállított londoni ajánlott bankközi alapkamatláb, vagyis a LIBOR, a hivatalosan támogatott exporthitel pénznemével és a kamatfizetési gyakoriságának megfelelő lejárattal, vagy a Canadian Dealer Offered Rate (CDOR), amelyet az e függelék 8. cikkének összhangban kiszámított referencia-felárral növelnek.

b) A változó kamatláb kialakításának mechanizmusa a választott törlesztési tervnek megfelelően változik, a következők szerint:

1. ha a tőkeösszeg törlesztését és a kamatfizetést egyenlő részletekben egyesítik, a kölcsön lehívási időpontja előtt két munkanappal hatályos, a pénznemnek és fizetési gyakoriságnak megfelelő vonatkozó EURIBOR/BBSY/LIBOR/CDOR kamatlábat alkalmazzák a teljes fizetési ütemezés kiszámítására, mintha rögzített kamatozásról lenne szó. A tőke fizetési ütemtervét, valamint az első kamatfizetést ezután rögzítik. A második és további kamatfizetéseket az előző fizetési határidő előtt két munkanappal hatályos vonatkozó EURIBOR/BBSY/LIBOR/CDOR kamatláb alapján, az eredetileg megállapított rendezetlen tőkeegyenlegre számítják ki;

2. ha a tőkét egyenlő részletekben törlesztik, a kölcsön lehívási időpontja előtt két munkanappal hatályos, a pénznemnek és fizetési gyakoriságnak megfelelő vonatkozó EURIBOR/BBSY/LIBOR/CDOR kamatlábat alkalmazzák az egyes fizetési napokat megelőzően, hogy kiszámítsák a következő kamatfizetést a rendezetlen tőkeegyenlegre.

c) Amennyiben változó kamatozású hitelekhez nyújtanak hivatalos pénzügyi támogatást, a vevőknek/hitelfelvevőknek lehetőségük lehet arra, hogy a változó kamatozásról rögzített kamatozásra váltsanak át, a következő feltételek teljesülése esetén:

1. a lehetőség kizárólag a csereügyleti kamatlábra való átváltásra korlátozódik;

2. a váltási lehetőséget csak kérésre gyakorolják, csak egyszer, és arról megfelelően beszámolnak az ezen ágazati megállapodás 24. cikke alapján eredetileg a titkárságnak küldött bejelentő nyomtatványra való hivatkozással.

a) a csereügyleti kamatláb, a hivatalosan támogatott exporthitel vonatkozó pénznemét illetően és a hitel futamidejének súlyozott átlagidőtartamához legközelebbi, két rendelkezésre álló éves időszak interpolált kamatlábával megegyező lejárattal. A kamatlábakat az egyes lehívási időpontok előtt két munkanappal határozzák meg.

b) Az e függelék 3–7. cikkében meghatározott rendelkezéseknek megfelelően megállapított kereskedelmi referencia-kamatláb (CIRR),

a) CIRR-t állapítanak meg az ezen ágazati megállapodás 9. cikkében meghatározott bármely támogatásra jogosult pénznem tekintetében, és azt az alábbi három hozam (a báziskamatlábak) 120 bázispontos rögzített felárral való növelésével számítják ki:

1. ötéves államkötvények hozama legfeljebb kilencéves futamidőnél;

2. hétéves államkötvények hozama kilencnél több, de legfeljebb tizenkét évre; vagy

3. kilencéves államkötvények hozama tizenkettőnél több, de legfeljebb tizenöt évre.

b) A CIRR-t havonta számítják ki az előző havi adatok felhasználásával, és azt minden hónap vége után legkésőbb öt nappal bejelentik a titkárságnak. A titkárság ezután haladéktalanul tájékoztatja az összes felet az alkalmazandó kamatlábakról, és azokat nyilvánosságra is hozza. A CIRR minden hónap 15. napján lép hatályba.

c) A megállapodásban részes vagy nem részes felek kérhetik, hogy a CIRR-kamatlábat a megállapodásban nem részes valamely fél pénznemére állapítsák meg. Az érdekelt nem részes féllel folytatott konzultáció során az egyik részes vagy nem részes fél nevében a titkárság javaslatot tehet a CIRR-kamatlábnak ebben a pénznemben történő kialakítására a közös álláspontra vonatkozó, ezen ágazati megállapodás 28–33. cikkében meghatározott eljárások igénybevételével.

a) A CIRR fenntartása: a valamely ügyletre alkalmazandó CIRR-t legfeljebb a kiválasztása (exportszerződés dátuma vagy annak esetleges hatálybalépési időpontja) és a hitelmegállapodás dátuma közötti hat hónapos időszak során tartják fenn. Ha e határidőn belül nem kerül sor a hitelmegállapodás aláírására, és a CIRR-t egy további hat hónapos időszakra újból meghatározzák, az új CIRR-re az újbóli meghatározás időpontjában érvényes kamatlábon vállalnak kötelezettséget.

b) A hitelmegállapodás dátuma után a CIRR-t hat hónapot meg nem haladó lehívási időszakokra alkalmazzák. Az első hat hónapos lehívási időszak után a CIRR-t a következő hat hónapra újból meghatározzák; az új CIRR az új hat hónapos időszak első napján érvényes kamatláb, és nem lehet alacsonyabb az eredetileg kiválasztott CIRR-nél (az eljárást azt követően minden hat hónapos lehívási időszak esetében meg kell ismételni).

a) A három hónapos LIBOR referencia-felárat havonta számítják ki a b) ponttal összhangban, a titkárságnak a c) pontnak megfelelően bejelentett adatok felhasználásával, és az minden hónap 15-én lép hatályba. A referencia-felárról kiszámítása után a titkárság értesíti a feleket, és közzé is teszi azt.

b) A három hónapos LIBOR referencia-felár a felárak közül a legalacsonyabb 50 %-ának átlagával egyenlő kamatláb, amely megfelel a következő feltételeknek: i. a változó kamatlábú ügyletek tekintetében felszámított három hónapos LIBOR és ii. a rögzített kamatozású kibocsátások változó kamatozásúvá alakítása útján interpolált három hónapos LIBOR, amely a rögzített kamatozású ügyletek vagy tőkepiaci kibocsátások esetében felszámított értékkel egyenlő. Mindkét esetben az érintett felek által benyújtott havi referenciaár-jelentésekben a fenti a) pontban említett tényleges időpontot megelőző három teljes naptári hónapra vonatkozó feláraknak kell szerepelniük. A referencia-felár kiszámítása során felhasznált ügyleteknek/kibocsátásoknak meg kell felelniük az alábbi feltételeknek:

1. 100 %-os feltétel nélküli garancia mellett, USA-dollárban denominált ügyletek; valamint

2. legalább 35 millió USD értékű (vagy más jogosult pénznemben ezzel egyenértékű) légi jármű tekintetében nyújtott hivatalos támogatás.

c) A felek bejelentik a felárat, amikor az ismertté válik, és az adott felár három teljes naptári hónapig a fél referencia-felárról szóló jelentésében marad. Az olyan egyedi ügyletek esetében, amelyek vonatkozásában többszöri árazás fordul elő, nem kísérlik meg összhangba hozni a későbbi árazási eseményeket az utólagos bejelentésekkel.

d) A felek attól az időponttól jelentik be az ügyleteket, amelytől a hosszú távú felárat végrehajtják. Banki megbízással történő ügyekben (ideértve a PEFCO-it) az az időpont számít a felár végrehajtási dátumának, amely a legkorábbi az alábbiak közül: i. a végleges kötelezettségvállalás kibocsátása a részes fél által, ii. a kötelezettségvállalást követő felár megállapítása, iii. a kölcsön lehívása, és iv. a hosszú távú felár megállapítása a kölcsön lehívását követően. Abban az esetben, ha azonos banki megbízás keretében, azonos felár mellett több lehívásra kerül sor, csak az első légi jármű lehívását jelentik be. Tőkepiaci kibocsátás által finanszírozott kölcsönök esetében az az időpont számít a felár végrehajtási dátumának, amelyen a hosszú távú felárat megállapítják; ez rendszerint megegyezik a kötvénykibocsátás dátumával. Abban az esetben, ha azonos kötvény keretében és azonos felár mellett több lehívásra kerül sor, csak az első légi jármű lehívását jelentik be.

e) A három hónapos LIBOR referencia-felár alkalmazandó a változó kamatozású ügyletek esetében, és azt a végleges kötelezettségvállalásban meg kell állapítani.

f) A rögzített kamatozású ügyletek tekintetében az ügyletre alkalmazandó referencia-felárat oly módon állapítják meg, hogy a három hónapos LIBOR referencia-felárat egyenlőképpen elosztják az alkalmazandó rögzített kamatlábon felül – az e függelék 2. pontjában foglaltakkal összhangban – a végeleges kötelezettségvállalás időpontjában, és azt ettől az időponttól állapítják meg.

g) A részes felek ellenőrzik a referencia-felárat, és bármely fél kérésére felülvizsgálják a referencia-felár megállapítására szolgáló mechanizmust.

1. Bejelentő ország

2. Értesítés napja

3. A bejelentő hatóság/szervezet neve

4. Azonosító szám

5. Vevő neve és országa

6. Hitelfelvevő neve és országa

7. Garanciavállaló neve és országa

8. Vevő/hitelfelvevő/garanciavállaló jogállása (például kormányzati, magánbank, egyéb magán jogalany)

9. Vevő/hitelfelvevő/garanciavállaló kockázati besorolása

10. A hivatalos támogatás formája (például tiszta fedezet, hivatalos finanszírozási támogatás)

11. Hivatalos finanszírozási támogatás esetén annak formája: közvetlen hitel, refinanszírozás vagy kamattámogatás

12. A támogatott ügylet leírása a gyártó nevének, valamint a légi jármű modelljének és számának feltüntetésével; annak megjelölése, hogy az ügylet ezen ágazati megállapodás 39. cikkének a) vagy b) pontjában előírt átmeneti intézkedések hatálya alá tartozik-e

13. A végleges kötelezettségvállalás időpontja

14. A hitel pénzneme

15. Hitelösszeg a következő skálának megfelelően, millió USD-ban kifejezve:

16. A hivatalos támogatás százalékos aránya

17. Futamidő

18. Törlesztési terv és gyakoriság – adott esetben a futamidő súlyozott átlagidőtartamával együtt

19. A hiteltörlesztés kezdő időpontja és az első tőkerészlet-törlesztés közötti időtartam

20. Kamatlábak:

— Alkalmazott minimális kamatláb

— Alkalmazott referencia-felár

21. Teljes díj a következő formákban:

— Kezdeti díjak (a hitelösszeg százalékában) vagy

— Felár (az alkalmazott kamatláb feletti rész éves alapon, bázispontban)

— Adott esetben külön fel kell tüntetni a II. függelék 20. cikkének b) pontja értelmében alkalmazott 15 %-os felárat.

22. Közvetlen hitel vagy közvetlen finanszírozás esetén a következő formákban felszámított díjak:

— Rendszer-/strukturális díj

— Kötelezettségvállalási/hiteldíj-fenntartási díj

— Ügyviteli díj

23. Hiteldíj-fenntartási időszak

24. Tiszta fedezet esetében hiteldíj-fenntartási díjak

25. Az ügylet strukturálási feltételei: alkalmazott kockázatcsökkentő tényezők és hitelkockázati felárak

26. Adott esetben a Fokvárosi Egyezmény által az alkalmazott kockázati díjra gyakorolt hatás feltüntetése

a) Ez az ágazati megállapodás előírja az ezen ágazati megállapodás I. függelékében felsorolt támogatásra jogosult ágazatokat célzó szerződésekhez kapcsolódó hivatalosan támogatott exporthitelekre alkalmazandó pénzügyi feltételeket az alábbiakra vonatkozóan:

1. teljes megújuló energiaforrást hasznosító erőműveknek vagy azok részeinek kivitele, beleértve azok minden olyan alkotóelemét, berendezését, anyagát és minden olyan szolgáltatást (így a személyzet betanítását is), amely ezen üzemek felépítéséhez és üzembe helyezéséhez közvetlenül szükséges;

2. megújuló energiaforrást hasznosító meglévő erőművek korszerűsítése, amennyiben az üzem gazdasági élettartama nagy valószínűséggel legalább a megítélendő futamidővel meghosszabbítható. Ha e kritérium nem teljesül, a megállapodás feltételei alkalmazandók.

b) Ezen ágazati megállapodás nem alkalmazandó az erőműtelephely határain kívül található olyan tételekre, amelyekért rendszerint a vevő felelős, így különösen az erőműhöz közvetlenül nem kapcsolódó vízellátásra, valamint a területfejlesztéssel, az utakkal, a felvonulási épületekkel, az erősáramú vezetékekkel és a transzformátor-állomásokkal kapcsolatos költségekre, valamint a vevő országában a hivatalos engedélyezési eljárásokkal (például a telephelyengedélyekkel és építési engedélyekkel) összefüggő költségekre az alábbiak kivételével:

1. abban az esetben, ha a transzformátor-állomás vevője azonos az erőmű vevőjével, és a szerződést az erőmű eredeti transzformátor-állomásával kapcsolatban kötötték, az eredeti transzformátor-állomásra vonatkozó pénzügyi feltételek nem lehetnek kedvezőbbek a megújuló energiaforrást hasznosító erőműre irányadó pénzügyi feltételeknél; valamint

2. a megújuló energiaforrást hasznosító erőmű telephelyének határain kívül található, minimum 60 kV feszültségküszöbbel működő alállomásokra, transzformátorokra és távvezetékekre vonatkozó feltételek nem lehetnek kedvezőbbek a megújuló energiaforrást hasznosító erőműre vonatkozó feltételeknél.

a) Ez az ágazati megállapodás előírja az ezen ágazati megállapodás II. függelékében felsorolt ágazatokat célzó szerződésekhez kapcsolódó hivatalosan támogatott exporthitelekre alkalmazandó pénzügyi feltételeket. Az ágazatok, valamint adott esetben a projektek jogosultságának meghatározásához használt vonatkozó technológiasemleges teljesítménykritériumok jegyzéke idővel az ezen ágazati megállapodás 12. cikkében előírt felülvizsgálati rendelkezésekkel összhangban módosítható.

b) E szerződések a teljes projekteknek vagy azok részeinek kivitelére vonatkozhatnak, beleértve azok minden olyan alkotóelemét, berendezését, anyagát és minden olyan szolgáltatást (így a személyzet betanítását is), amely valamely azonosítható projekt felépítéséhez és üzembe helyezéséhez közvetlenül szükséges, az alábbi kikötésekkel:

1. a projekt alacsony vagy nulla szén-dioxid-kibocsátást vagy szén-dioxid-egyenértéket és/vagy magas energiahatékonyságot eredményez;

2. a projekt kialakítása révén megfelel legalább a II. függelékben előírt teljesítményszabványoknak; valamint

3. kedvezőbb feltételek csak az egyes projekteket sújtó sajátos pénzügyi hátrányok kiegyenlítése céljából biztosíthatók, és azoknak az egyes projektek egyedi pénzügyi szükségletein és sajátos piaci feltételein kell alapulniuk.

a) Ez az ágazati megállapodás előírja az ezen ágazati megállapodás III. függelékében felsorolt kritériumoknak megfelelő projektszerződésekhez kapcsolódó hivatalosan támogatott exporthitelekre alkalmazandó pénzügyi feltételeket.

b) E szerződések a teljes projekteknek vagy azok részeinek kivitelére vonatkozhatnak, beleértve azok minden olyan alkotóelemét, berendezését, anyagát és minden olyan szolgáltatást (így a személyzet betanítását is), amely valamely azonosítható projekt végrehajtásához és üzembe helyezéséhez közvetlenül szükséges, az alábbi kikötésekkel:

1. teljesülnek a III. függelékben meghatározott feltételek;

2. kedvezőbb feltételek csak az egyes projekteket sújtó sajátos pénzügyi hátrányok kiegyenlítése céljából biztosíthatók, és azoknak az egyes projektek egyedi pénzügyi szükségletein és sajátos piaci feltételein kell alapulniuk.

c) az ágazati megállapodás alkalmazandó a meglévő projektek korszerűsítéséhez, az alkalmazkodással kapcsolatos kérdések figyelembevételével, amennyiben a projekt gazdasági élettartama nagy valószínűséggel legalább a megítélendő futamidővel meghosszabbítható. Ha e kritérium nem teljesül, a megállapodás feltételei alkalmazandók.

a) települési (többek között a háztartásokat és kisvállalkozásokat célzó) ivóvíz-ellátási infrastruktúra, azaz ivóvíz előállítását célzó víztisztítás és elosztóhálózat (beleértve a szivárgás-ellenőrzést);

b) szennyvízgyűjtési és -kezelési létesítmények, azaz háztartási és ipari szennyvíz gyűjtése és kezelése, beleértve a víz-újrafelhasználási és -újrahasznosítási eljárásokat, valamint az e tevékenységekkel közvetlenül összefüggő iszapkezelést is;

c) e létesítmények korszerűsítése, amennyiben az üzem gazdasági élettartama nagy valószínűséggel legalább a megítélendő futamidővel meghosszabbítható. Ha e kritérium nem teljesül, a megállapodás rendelkezései alkalmazandók.

a) Az ezen ágazati megállapodás I. függelékében felsorolt ágazatokat célzó szerződésekhez, illetve az ágazati megállapodás 4. cikkében meghatározott vízügyi projektekhez kapcsolódó hivatalosan támogatott exporthitelek esetében a maximális futamidő 18 év.

b) A II. függelékben felsorolt projektkategóriákba tartozó, legalább 10 millió SDR értékű szerződésekhez kapcsolódó hivatalosan támogatott exporthitelek esetében a maximális futamidőt a következők szerint határozzák meg:

1. az „A” projektkategóriába tartozó szerződések esetében: 18 év.

2. a „B” és „C” projektkategóriába tartozó szerződések esetében: 15 év.

c) A II. függelékben felsorolt projektkategóriákba tartozó, kevesebb mint 10 millió SDR értékű szerződésekhez kapcsolódó hivatalosan támogatott exporthitelek esetében a maximális futamidőt a következők szerint határozzák meg:

1. a megállapodás 11. cikke értelmében az I. kategóriába tartozó országoknál a maximális futamidő öt év, azzal a könnyítéssel, hogy az ágazati megállapodás 10. cikkében szabályozott előzetes bejelentési eljárás betartása esetén legfeljebb nyolc és fél éves futamidő is megengedhető.

2. a II. kategóriába tartozó országok esetében a maximális futamidő tíz év.

3. a fenti 1) és 2) alpont sérelme nélkül a megállapodás 13. cikkének meghatározása szerinti nem atomenergiával működő erőművek esetében a maximális futamidő 12 év.

d) A III. függelékkel összhangban támogatott, legalább 10 millió SDR értékű szerződésekhez kapcsolódó hivatalosan támogatott exporthitelek esetében a maximális futamidő 15 év.

a) A felek a tőketörlesztésére és a kamatfizetésre az alábbi 1) és 2) alpontban meghatározottak szerinti konstrukciót alkalmazzák:

1. a tőketörlesztés egyenlő részletekben történik;

2. a kombinált tőketörlesztést és kamatfizetést egyenlő részletekben kell teljesíteni.

b) A tőkerész és a kamat legalább hat hónapos gyakorisággal fizetendő úgy, hogy az első tőkerész- és kamattörlesztést legkésőbb a hiteltörlesztés kezdő időpontjától számított hat hónap elteltével kell megfizetni.

c) Kivételesen és különösen indokolt esetben hivatalos támogatás nyújtható a fenti a) és b) pontban foglaltaktól eltérő feltételekkel is. Ilyen támogatás nyújtását az magyarázza, ha egyenlőtlenség áll fenn a kötelezett rendelkezésére álló pénzeszközök esedékessége és a kölcsöntőke félévente történő törlesztését tartalmazó modell szerinti adósságszolgálati konstrukció között, és e támogatásnak meg kell felelnie a következő követelményeknek:

1. egy hat hónapos határidőn belül sem egyetlen visszafizetett tőkerészlet, sem több visszafizetett tőkerészlet együttesen nem haladhatja meg a hitel tőkeösszegének 25 %-át;

2. a tőketörlesztést legalább 12 havi gyakorisággal kell teljesíteni. Az első tőketörlesztést legkésőbb a hiteltörlesztés kezdő időpontját követő 18 hónapon belül teljesíteni kell, és a hiteltörlesztés kezdő időpontját követő 18 hónapon belül legalább a hitel tőkeösszegének 2 %-át vissza kell fizetni;

3. a kamat legalább tizenkét havi gyakorisággal fizetendő úgy, hogy az első kamatot legkésőbb a hiteltörlesztés kezdő időpontjától számított hat hónap elteltével kell megfizetni;

4. a futamidő maximális súlyozott átlagidőtartama nem haladhatja meg a maximális rendelkezésre álló futamidő 60 %-át.

d) A hiteltörlesztés kezdő időpontját követően esedékes kamatot nem tőkésítik.

a) A legalább 10 millió SDR értékű szerződésekhez kapcsolódó hivatalosan támogatott exporthitelek esetében a helyi költségekhez nyújtott hivatalos támogatás nem haladhatja meg az exportszerződés értékének 30 %-át.

b) A kevesebb mint 10 millió SDR értékű szerződésekhez kapcsolódó hivatalosan támogatott exporthitelek esetében:

1. az ezen ágazati megállapodás I. függelékében felsorolt ágazatok esetében a helyi költségekhez nyújtott hivatalos támogatás nem haladhatja meg az exportszerződés értékének 45 %-át;

2. az ezen ágazati megállapodás II. függelékében felsorolt ágazatok és az ágazati megállapodás 4. cikkében meghatározott vízügyi projektek esetében a helyi költségekhez nyújtott hivatalos támogatás nem haladhatja meg az exportszerződés értékének 30 %-át.

c) Amennyiben a helyi költségekhez nyújtott hivatalos támogatás meghaladja az exportszerződés értékének 15 %-át, a hivatalos támogatás nyújtásáról ezen ágazati megállapodás 10. cikke értelmében előzetes bejelentés szükséges, amely pontosítja a támogatni kívánt helyi költségek jellegét.

a) Az ágazati megállapodás rendelkezéseivel összhangban támogatást nyújtani szándékozó fél bármilyen kötelezettségvállalás kiadása előtt legalább tíz naptári nappal előzetes bejelentést tesz, az alábbiakkal összhangban:

1. a megállapodás 48. cikke, amennyiben a támogatást az ezen ágazati megállapodás 1., 2. vagy 4. cikke szerint meghosszabbítják;

2. a megállapodás 47. cikke, amennyiben a támogatást az ezen ágazati megállapodás 3. cikke szerint meghosszabbítják.

b) Az ezen ágazati megállapodás II. függelékében felsorolt projektkategóriákba tartozó projektek esetében e bejelentésnek tartalmaznia kell a projekt részletes leírását is annak bizonyítása érdekében, hogy a projekt megfelel az ezen ágazati megállapodás 2. cikkének b) pontjában előírt támogatási kritériumoknak.

c) Az ezen ágazati megállapodás III. függelékével összhangban támogatott projektek esetében a bejelentésnek tartalmaznia kell a következőket:

1. a projekt részletes leírása, annak bizonyítása érdekében, hogy a projekt megfelel az ezen ágazati megállapodás 3. cikkének b) pontjában előírt támogatási kritériumoknak; és

2. hozzáférés a III. függelékben előírt, független harmadik fél által elvégzett felülvizsgálat eredményeihez.

d) A fenti a) pont 1) alpontjának sérelme nélkül, amennyiben a bejelentő fél a 15 évet meghaladó futamidővel és/vagy az ezen ágazati megállapodás 6. cikkének c) pontjával összhangban kíván támogatást nyújtani, bármilyen kötelezettségvállalás kiadása előtt legalább tíz naptári nappal előzetes bejelentést tesz a megállapodás 47. cikkével összhangban.

e) A tárgyalást követően a fél az összes többi felet tájékoztatja végleges döntéséről, hogy elősegítse a szerzett tapasztalatok áttekintését.

a) a határidők függvényében kiigazított kockázati díjak;

b) az alacsony kibocsátású, illetve magas energiahatékonyságú fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművek azonosításának feltételei, beleértve a szén-dioxid-leválasztásra és -tárolásra való alkalmasságot;

c) nulla nettó energiaigényű épületek;

d) üzemanyagcella-projektek.

a) A titkárság évente jelentést készít ezen ágazati megállapodás végrehajtásáról.

b) A felek rendszeresen, de legkésőbb 2017 végéig felülvizsgálják ezen ágazati megállapodás hatályát és egyéb rendelkezéseit.

c) Ezen ágazati megállapodás II. függelékét rendszeres időközönként – többek között bármely fél kérésére – felülvizsgálják annak értékelése érdekében, hogy abban szükség van-e valamely projektkategória és/vagy -típus hozzáadására vagy törlésére, illetve valamely küszöbérték módosítására. Az új projektkategóriára és/vagy -típusra vonatkozó javaslat esetében információt kell szolgáltatni arról, hogy az ilyen kategóriába/típusba tartozó projektek hogyan tesznek eleget a 2. cikk b) pontjában előírt kritériumoknak, és követni kell az ezen ágazati megállapodás IV. függelékében leírt módszertant.

d) A felek legkésőbb 2018. június 30-ig elvégzik ezen ágazati megállapodás III. függelékének felülvizsgálatát az alkalmazkodással, a piaci viszonyokkal és a bejelentési eljárás révén szerzett tapasztalatokkal kapcsolatos nemzetközi kezdeményezések értékelése érdekében, amely alapján megállapítható, hogy a fogalommeghatározások és feltételek továbbra is fenntarthatók-e vagy módosításra szorulnak.

e) 2018. december 31. után – amennyiben a felek másképp nem döntenek – a III. függelékben szereplő feltételek hatályukat vesztik.

a) szélenergia ( 31 );

b) geotermikus energia;

c) árapály- és árapályáramlat-energia;

d) hullámenergia;

e) ozmózisenergia;

f) fotoelektromos napenergia;

g) naphőenergia;

h) óceánból nyert hőenergia;

i) bioenergia: minden, fenntartható hulladéklerakó helyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázokból és biogázokból nyert energia, illetve biomasszaenergia-berendezésekből nyert üzemanyag. „Biomassza”: a mezőgazdaságból (beleértve a növényi és állati eredetű anyagokat is), erdőgazdálkodásból és kapcsolódó iparágakból származó termékek, hulladékok és maradékanyagok biológiailag lebontható része, valamint az ipari és települési hulladék biológiailag lebontható része;

j) vízenergia;

k) energiahatékonysági és megújulóenergia-projektek.

a) A projekt elsődleges célkitűzése az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, és a projektterv és az igazoló dokumentumok kifejezetten jelzik és kifejtik, hogy ez a projekt kialakítása szempontjából alapvető fontosságú.

b) A projektjavaslat magában foglalja az éghajlatváltozással kapcsolatos konkrét és releváns kockázatok és gyenge pontok elemzését és megnevezését, valamint azt, hogy a javasolt intézkedések vagy technológiák milyen közvetlen megoldást nyújtanak ezekre.

c) A projektre vonatkozóan független harmadik fél által – akár különállóan, akár a projektterv részeként – elvégzett felülvizsgálat, amelynek eredményei nyilvánosan hozzáférhetők, például a nemzeti hatóság honlapján való közzététel útján. A felülvizsgálat értékeli az éghajlatváltozással kapcsolatos konkrét és releváns kockázatokat és gyenge pontokat, valamint azt, hogy a projekten belüli javasolt intézkedések vagy technológiák milyen közvetlen megoldást nyújtanak ezekre.

d) A projekt hasznos élettartama meghaladja a 15 évet.

a) annak értékelése, hogy a projektkategória vagy -típus mennyiben járul hozzá közvetlen módon az éghajlatváltozás hatásainak enyhítéséhez, összehasonlítva az ágazat teljesítményét (a szén-dioxid-kibocsátás vagy szén-dioxid-egyenérték és/vagy energiahatékonyság tekintetében, mérhető adatok alapján) a hagyományos és jelenleg használatos újabb technológiákéval; ezen összehasonlításnak minden esetben mennyiségi méréseken (például az előállított egységenkénti kibocsátás csökkenésén) kell alapulnia;

b) a javasolt projektkategóriára vagy típusra alkalmazandó technológiai és teljesítményszabványok leírása, beleértve a vonatkozó elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos információkat; adott esetben ez a leírás kifejti, hogy a technológia mennyiben tekinthető a meglévő BAT továbbfejlesztésének;

c) a javasolt projektkategóriával vagy -típussal összefüggő pénzügyi akadályok leírása, beleértve az esetleges pénzügyi szükségleteket és a piaci feltételeket, valamint ezen ágazati megállapodás azon rendelkezéseinek azonosítása, amelyek várhatóan elősegítenék a projektek továbbvitelét.

a) Az ezen ágazati megállapodás alkalmazási körébe tartozó szerződésekre vonatkozó hivatalosan támogatott exporthitelek esetében a maximális futamidőt a következők szerint határozzák meg:

1. Az I. kategóriába tartozó országokban (ezek meghatározását a megállapodás 11. cikke tartalmazza) kötött szerződések esetében: 12 év.

2. A II. kategóriába tartozó országokban (ezek meghatározását a megállapodás 11. cikke tartalmazza) kötött szerződések esetében: 14 év.

b) Az a) pontban megállapított futamidőre való jogosultság a következő feltételek teljesüléséhez kötött:

1. az ügylet teljes szerződés szerinti értéke meghaladja a 10 millió SDR-t; valamint

2. a futamidő nem haladja meg a finanszírozott vasúti infrastrukturális eszköz hasznos élettartamát; valamint

3. az I. kategóriába tartozó országokban végrehajtott ügyletek esetében az ügylet tartalma/jellemzője a következő:

— Hivatalos exporthitel-támogatásban nem részesülő magán pénzügyi intézményekkel fennálló szindikált kölcsönökben való részvétel, feltéve, hogy:

—

 

— Bármely hivatalos támogatás olyan kockázati díja, amely nem alacsonyabb a rendelkezésre álló magánpiaci finanszírozásnál, és a szindikátusban részt vevő egyéb pénzügyi magánintézmények által felszámított megfelelő díjakhoz hasonló mértékű.

c) A részes fél – közös álláspont alkalmazásra útján, a megállapodás 58–63. pontjával összhangban – kérheti a fenti b) pont 3) alpontja szerinti feltételtől való eltekintést. Ilyen esetekben a közös álláspontot javasló fél – vagy a javasolt közös állásponton belül, vagy az azt követően bejelentett minden egyes ügylet keretében – benyújtja a támogatás átfogó ismertetését az árképzésre vonatkozó konkrét adatokkal együtt, továbbá a fenti b) pont 3) alpontja szerinti feltételtől való eltekintés szükségességének indokolását.

a) az I. kategóriába tartozó országok esetében hat és egynegyed év; valamint

b) a II. kategóriába tartozó országok esetében hét és egynegyed év.

a) 12 évet meg nem haladó futamidő esetén a megállapodás 20. cikkével összhangban kialakított megfelelő különös kereskedelmi referencia-kamatláb (Special Commercial Interest Reference Rate – a továbbiakban: SCIRR);

b) 12 évnél hosszabb futamidő esetén a megállapodás 20. cikkével összhangban kialakított megfelelő SCIRR, amelyre minden pénznem esetében 20 bázispont felár alkalmazandó.

a) A fél a megállapodás 47. cikkével összhangban az ezen ágazati megállapodás körébe tartozó bármilyen kötelezettségvállalás kiadása előtt legalább tíz naptári nappal köteles előzetes bejelentést tenni arról, ha az I. kategóriába tartozó valamely országban kíván támogatást kíván nyújtani. Az ilyen bejelentésnek tartalmaznia kell a hivatalos támogatás részletes ismertetését, ideértve az árképzésre vonatkozó konkrét adatokat is.

b) A fél a megállapodás 48. cikkével összhangban az ezen ágazati megállapodás körébe tartozó bármilyen kötelezettségvállalás kiadása előtt legalább tíz naptári nappal köteles előzetes bejelentést tenni arról, ha az alábbiakra vonatkozóan kíván támogatást nyújtani:

1. a II. kategóriába tartozó valamely országban végrehajtott ügylet; vagy

2. az ezen ágazati megállapodás 2. cikkének c) pontjával összhangban közös álláspont alapján támogatott ügylet. Az ilyen előzetes bejelentést a közös álláspontra vonatkozó javaslattal egyidejűleg és annak elfogadása függvényében teszik meg.

a) A titkárság évente jelentést készít ezen ágazati megállapodás végrehajtásáról.

b) 2017. december 31-ét követően és a lenti c) pont alapján az ezen ágazati megállapodás 2. cikke b) pontja 3) alpontja első francia bekezdésének ii. alpontjában szereplő követelmény – miszerint a szindikált finanszírozás kevesebb mint 50 % – helyébe a legfeljebb 35 %-os szindikált finanszírozás követelménye lép, amennyiben a felek másként nem döntenek.

c) A felek legkésőbb 2017. június 30-ig elvégzik ezen ágazati megállapodás felülvizsgálatát a piaci viszonyok és egyéb tényezők értékelése céljából, amely alapján megállapítható, hogy a feltételek továbbra is fenntarthatók-e vagy módosításra szorulnak.

d) 2017. december 31. után – amennyiben a felek másképp nem döntenek – az ezen ágazati megállapodásban szereplő feltételek hatályukat vesztik.

a) Ez az ágazati megállapodás előírja a széntüzelésű villamosenergia-termelési projektekre vonatkozó szerződésekhez kapcsolódó hivatalosan támogatott exporthitelekre alkalmazandó pénzügyi feltételeket a következők tekintetében:

1. működő szén-dioxid-leválasztás és -tárolás, illetve szén-dioxid-leválasztás és -felhasználási technológia nélküli erőművekben található új széntüzelésű villamosenergia-termelési erőművek vagy azok részeinek kivitele, az energiahálózat és ipari felhasználás céljából, beleértve azok minden olyan alkotóelemét, berendezését, anyagát és minden olyan szolgáltatást (így a személyzet betanítását is), amely ezen üzemek felépítéséhez és üzembe helyezéséhez közvetlenül szükséges. Egy meglévő erőmű új széntüzelésű villamosenergia-termelési egységgel történő kibővítését új széntüzelésű villamosenergia-termelési erőműnek tekintik;

2. a meglévő széntüzelésű villamosenergia-termelési erőművek korszerűsítése vagy berendezésekkel való ellátása, az energiahálózat és ipari felhasználás céljából.

b) Ezen ágazati megállapodás nem alkalmazandó a széntüzelésű villamosenergia-termelési projekt telephelyének határain kívül található olyan tételekre, amelyekért rendszerint a vevő felelős, így különösen az erőműhöz közvetlenül nem kapcsolódó vízellátásra, valamint a területfejlesztéssel, az utakkal, a felvonulási épületekkel, az erősáramú vezetékekkel és a transzformátor-állomásokkal kapcsolatos költségekre, valamint a vevő országában a hivatalos engedélyezési eljárásokkal (például a telephelyengedélyekkel és építési engedélyekkel) összefüggő költségekre az alábbiak kivételével:

1. abban az esetben, ha a transzformátor-állomás vevője azonos az erőmű vevőjével, és a szerződést az erőmű eredeti transzformátor-állomásával kapcsolatban kötötték, az eredeti transzformátor-állomásra vonatkozó pénzügyi feltételek nem lehetnek kedvezőbbek a széntüzelésű villamosenergia-termelési projektre irányadó pénzügyi feltételeknél; valamint

2. a széntüzelésű villamosenergia-termelési projekt telephelyének határain kívül található, minimum 100 kV feszültségküszöbbel működő alállomásokra, transzformátorokra és távvezetékekre vonatkozó feltételek nem lehetnek kedvezőbbek a széntüzelésű villamosenergia-termelési projektre vonatkozó feltételeknél.

c) Amennyiben a széntüzelésű villamosenergia-termelési projekt a megújuló energiák felhasználását és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését és az azokhoz való alkalmazkodást célzó, valamint vízügyi projektekhez nyújtott exporthitelekről szóló ágazati megállapodás II. függelékének hatálya alá tartozik és teljesíti annak feltételeit, az ilyen projektre alkalmazandó pénzügyi feltételek megegyeznek az említett ágazati megállapodásban foglaltakkal.

a) Az ezen ágazati megállapodás 1. cikke a) pontja 1. alpontja rendelkezéseinek alkalmazási körébe tartozó árukra és szolgáltatásokra vonatkozó hivatalosan támogatott exporthitelek esetében a maximális futamidőt a következő 1. táblázat szerint határozzák meg:

b) A fenti 1. táblázat végrehajtásának alkalmazásában:

1. A támogatásra jogosult szubkritikus egységeket illetően a hivatalos támogatás az egy adott erőműben elhelyezett két egységre korlátozódik, amely nem haladja meg az 500 MW összesített bruttó kiépített kapacitást, kivéve, ha az ezen ágazati megállapodás 4. cikke b) pontjának 1) alpontjában említett alternatívák elemzésében vizsgálat tárgyát képezte egy magasabb hatékonysági kategóriában működő nagyobb egység lehetősége, és igazolja, hogy e megközelítés nem életképes; ebben az esetben a hivatalos támogatás két egységre korlátozódik, amely nem haladja meg a 600 MW összesített bruttó kiépített kapacitást.

2. A támogatásra jogosult szuperkritikus egységeket illetően a hivatalos támogatás az egy adott erőműben elhelyezett legfeljebb két egységre korlátozódik, kivéve, ha az ezen ágazati megállapodás 4. cikke b) pontjának 1) alpontjában említett alternatívák elemzésében vizsgálat tárgyát képezte az ugyanazon kapacitás egy vagy több nagyobb egység révén történő elérésének lehetősége, és igazolja, hogy e megközelítés nem életképes.

3. Az IDA-támogatásra jogosult országok a Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA) forrásaira jogosult országok (többek között csak IDA-támogatásra jogosult és IDA- és egyéb támogatásra jogosult országok) a vonatkozó kitöltött exporthitel-igénylés átvételének időpontjában.

c) Az ezen ágazati megállapodás 1. cikke a) pontjának 2) alpontjában meghatározott árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos hivatalosan támogatott exporthitelek tekintetében a maximális futamidőt a megállapodás 12. cikke határozza meg.

d) A projektfinanszírozási ügyletek az ezen ágazati megállapodás hatálya alá tartozó áruk és szolgáltatások ügyletei, amelyek szintén teljesítik a VII. melléklet I. függelékében meghatározott feltételeket. Az ilyen ügyletek tekintetében az ezen ágazati megállapodás 1. táblázata által lehetővé tett releváns futamidőt alkalmazó fél a VII. mellékletben meghatározott egyéb feltételeket is alkalmazza, az ezen ágazati megállapodás 3. cikkének rendelkezéseire figyelemmel.

a) A lenti b) pont rendelkezéseire figyelemmel a tőketörlesztés és kamatfizetés a következőkkel összhangban történik:

1. a megállapodás 14. cikke, vagy

2. az ezen ágazati megállapodás hatálya alá tartozó áruk és szolgáltatások ügyletei tekintetében, amelyek szintén teljesítik az említett melléklet 3. cikke VII. mellékletének I. függelékében meghatározott feltételeket.

b) A támogatott futamidő súlyozott átlagidőtartama legfeljebb a futamidő fele és egy negyedév lehet.

a) A fél a megállapodás 48. cikkével összhangban köteles az ezen ágazati megállapodás körébe tartozó bármilyen kötelezettségvállalás kiadása előtt legalább tíz naptári nappal előzetes bejelentést tenni arról, ha ezen ágazati megállapodás rendelkezéseivel összhangban támogatást kíván nyújtani.

b) A bejelentésnek tartalmaznia kell a következőket:

1. igazolja, hogy a kisebb mértékű szén-dioxid-kibocsátást okozó alternatívák értékelésére sor került, és hogy ezen alternatívák bizonyítottan nem életképesek; valamint

2. mellékelje annak bizonyítékát, hogy a projekt összeegyeztethető a fogadó ország nemzeti energiapolitikájával, az éghajlatváltozás-mérsékléssel kapcsolatos szakpolitikával és stratégiával, amelyet alátámaszt a megújuló energiaforrások arányának növelésére és/vagy az energiahatékonyság fokozására irányuló célzott szakpolitika;

3. a 2. lábjegyzet szerint jogosult projektek tekintetében magyarázza meg, mily módon segíti elő a támogatott projekt az energiaszegénység kezelését.

c) A valamely ügyletet a projektfinanszírozás« alatt bejelentő fél az ezen ágazati megállapodás 2. cikkének d) pontjával összhangban – a fent meghatározott jelentéstételi követelményeken felül – bejelenti a VII. mellékletben előírt információkat.

a) A felek legkésőbb 2019. június 30-ig elvégzik ezen ágazati megállapodás felülvizsgálatát abból a célból, hogy a legkésőbb 2021. január 1-jétől kezdődő második ütemben tovább erősítsék a feltételeit annak érdekében, hogy hozzájáruljanak az éghajlatváltozás mérséklésének közös célkitűzéséhez és folytassák a széntüzelésű erőművek hivatalos támogatásának fokozatos csökkentését, ideértve a kevésbé hatékony széntüzelésű erőművek használatának csökkentését is.

b) A felülvizsgálatban figyelembe kell venni a következőket:

1. az éghajlatváltozással foglalkozó tudományról szóló legfrissebb jelentéseket és azon döntéseknek a globális infrastruktúra-beruházásokra gyakorolt hatását, amelyek a globális felmelegedésnek az iparosodás előtti szinthez képest 2 Celsius-fokkal történő visszaszorítására irányulnak;

2. a széntüzelésű erőművekkel kapcsolatos technológia terén elért fejlődést, ideértve az integrált elgázosító kombinált ciklust (IGCC) is;

3. a leválasztási és tárolási technológia hozzáférhetőségét;

4. a szabályozási keretek alakulását az exportáló és felvevő országokban egyaránt a széntüzelésű erőművek tekintetében;

5. a piaci feltételek alakulását a különböző országokban, ideértve a különböző széntüzelésűerőmű-technológiák gazdasági megvalósíthatóságát és az azok működtetésével kapcsolatos tapasztalatokat;

6. az exporthitelre vonatkozó finanszírozási szakpolitikák és gyakorlatok alakulását a nem OECD-országokban, különösen a széntüzelésű erőművek jelentős exportáló országaiban, elismerve azt a fontos szerepet, amelyet a felek a nem OECD-országok e területen való részvételének ösztönzése terén játszanak; valamint

7. azt, hogy miként befolyásolta a jelen ágazati megállapodás az energiaszegénységet és a nemzeti villamosítási rátát.

a) E melléklet meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a felek támogathatják az 1. függelékben meghatározott jogosultsági követelményeknek megfelelő projektfinanszírozási ügyleteket.

b) Ha e melléklet nem tartalmaz vonatkozó rendelkezést, akkor a megállapodás feltételeit kell alkalmazni.

a) egy hat hónapos határidőn belül sem egyetlen visszafizetett tőkerészlet, sem több visszafizetett tőkerészlet együttesen nem haladhatja meg a hitel tőkeösszegének 25 %-át;

b) Az első tőketörlesztést legkésőbb a hiteltörlesztés kezdő időpontját követő 24 hónapon belül teljesíteni kell, és a hiteltörlesztés kezdő időpontját követő 24 hónapon belül legalább a hitel tőkeösszegének 2 %-át vissza kell fizetni;

c) a kamat legalább tizenkét havi gyakorisággal fizetendő úgy, hogy az első kamatot legkésőbb a hiteltörlesztés kezdő időpontjától számított hat hónap elteltével kell megfizetni;

d) a futamidő súlyozott átlagidőtartama nem haladhatja meg a hét és egynegyed évet;

e) a részes fél e melléklet 5. cikkével összhangban előzetes bejelentést tesz.

a) 12 évet meg nem haladó futamidő esetén a fél a megfelelő különös kereskedelmi referencia-kamatlábat (Special Commercial Interest Reference Rate – a továbbiakban: SCIRR) alkalmazza, a megállapodás 20. cikkével összhangban.

b) 12 évnél hosszabb futamidő esetén minden pénznem esetében 20 bázispont felár alkalmazandó a CIRR-kamatlábra.

a) egy bizonyos gazdasági egység finanszírozása, amelynek során a hitelező megelégszik azzal, hogy a kölcsön visszafizetésére az adott gazdasági egység pénzforgalma és jövedelme, a kölcsön biztosítékaként pedig annak vagyona szolgál;

b) exportügyletek finanszírozása (jogilag és gazdaságilag) független projektvállalattal – például speciális rendeltetésű vállalattal – saját jövedelmet termelő beruházási projektek tekintetében;

c) Megfelelő kockázatmegosztás a projektben részt vevő partnerek, például magán- vagy hitelképes állami részvényesek, exportőrök, hitelezők és beruházáshasznosítók között, megfelelő saját tőke bevonásával;

d) a projekt pénzforgalma a teljes futamidő alatt elegendő a működési költségek és a kölcsönforrásokkal kapcsolatos adósságszolgálat fedezésére;

e) a működési költségek és az adósságszolgálat első helyen történő levonása a projekt jövedelmeiből;

f) Nem kormányzati vevő/hitelfelvevő állami visszafizetési garancia nélkül (ide nem értve a teljesítési garanciákat, például a beruházáshasznosítási megállapodásokat);

g) Eszközfedezetű biztosítékok a projekt jövedelmeire/eszközeire, például engedményezések, jelzálogjogok, bevételi számlák;

h) A projekt lezárulta után korlátozottan vagy semmilyen módon nem merül fel visszkereset a projekt magánrészvényeseinek szponzoraival, illetve a projekt szponzoraival szemben.

a) Hivatalos exporthitel-támogatásban nem részesülő magán pénzügyi intézményekkel fennálló szindikált kölcsönökben való részvétel, feltéve, hogy:

1. a fél kisebbségi részesedéssel és egyenrangú státusszal rendelkezik (pari passu záradék) a kölcsön futamideje alatt; és

2. a felek által nyújtott hivatalos exporthitel-támogatás a szindikált finanszírozás kevesebb mint 50 százalékát képezi.

b) Bármely hivatalos támogatás olyan kockázati díja, amely nem alacsonyabb a rendelkezésre álló magánpiaci finanszírozásnál, és a szindikátusban részt vevő egyéb pénzügyi magánintézmények által felszámított megfelelő díjakhoz hasonló mértékű.

1. Bejelentő ország;

2. Értesítés napja;

3. A bejelentő hatóság/szervezet neve;

4. Hivatkozási szám;

5. Eredeti bejelentés vagy korábbi bejelentés módosítása (adott esetben a felülvizsgálat száma);

6. Részfolyósítási szám (ha alkalmazható);

7. Hitelkeret hivatkozási száma (ha alkalmazható);

8. A megállapodás azon cikke(i), amely(ek) értelmében a bejelentést teszik;

9. Egyeztetés alatti bejelentés hivatkozási száma (ha alkalmazható);

10. Egyeztetés alatti támogatás leírása (ha alkalmazható);

11. Rendeltetési ország.

1. A vevő országa;

2. A vevő neve;

3. A vevő címe;

4. A vevő jogállása;

5. A hitelfelvevő országa (ha különbözik a vevőétől);

6. A hitelfelvevő neve (ha különbözik a vevőétől);

7. A hitelfelvevő címe (ha különbözik a vevőétől);

8. A hitelfelvevő jogállása (ha különbözik a vevőétől);

9. A garanciavállaló országa (ha alkalmazható);

10. A garanciavállaló neve (ha alkalmazható);

11. A garanciavállaló címe (ha alkalmazható);

12. A garanciavállaló jogállása (ha alkalmazható).

1. Az exportált áruk és/vagy szolgáltatások leírása;

2. A projekt leírása (ha alkalmazható);

3. A projekt helyszíne (ha alkalmazható);

4. Az ajánlatok beérkezésének határideje (ha alkalmazható);

5. A hitelkeret lejárati ideje (ha alkalmazható);

6. A támogatott szerződés(ek) értéke, vagy a tényleges értékben (valamennyi hitelkeretre és projektfinanszírozási műveletre, vagy bármely egyedi ügyletre önkéntes alapon) vagy a következő skálának megfelelően, millió SDR-ben kifejezve:

7. A szerződés(ek) pénzneme.

1. Hitelérték: a valamennyi hitelkeretre és projektfinanszírozási műveletre, vagy bármely egyedi ügyletre önkéntes alapon vonatkozó bejelentések tényleges értéke vagy az SDR-skálának megfelelő értéke;

2. A hitel pénzneme;

3. Előleg (a támogatott szerződések összértékének százalékában kifejezve);

4. Helyi költségek (a támogatott szerződések összértékének százalékában kifejezve);

5. A hiteltörlesztés kezdő időpontja és hivatkozás a 10. cikk megfelelő albekezdésére;

6. A futamidő hossza;

7. Alapkamat;

8. Kamatláb vagy felárak.

1. törlesztési terv;

2. törlesztés gyakorisága;

3. a hiteltörlesztés kezdő időpontja és az első tőkerészlet-törlesztés közötti időtartam;

4. a hiteltörlesztés kezdő időpontja előtt tőkésített kamat összege;

5. a futamidő súlyozott átlagidőtartama;

6. annak indokolása, hogy a támogatást miért nem a 14. cikk a)–c) pontja szerint nyújtják.

1. A kötelezett országának országkockázati besorolása;

2. A kötelezett tekintetében meghatározott vevőkockázati besorolás;

3. A folyósítási időszak hossza;

4. Szuverén (ország-) kockázati fedezet százalékaránya;

5. Kereskedelmi (vevő-) kockázati fedezet százalékaránya;

6. A fedezet minősége (szabvány alatti, szabványos, szabvány feletti);

7. MPR a kötelezett ország országkockázati besorolása alapján, harmadik fél által nyújtott garancia, multilaterális/regionális intézmény bevonása, kockázatcsökkentés/-kizárás és/vagy vevőkockázati hitelminőség-javítás hiányában;

8. Alkalmazandó MPR;

9. A felszámított tényleges kockázati díj (MPR-formátumban a kölcsöntőke százalékarányában kifejezve).

1. A kötelezett/garanciavállaló akkreditált hitelminősítő intézettől származó deviza adósminősítése(i);

2. Az állam akkreditált hitelminősítő intézettől származó deviza adósminősítése(i);

3. A megfelelő TCMB MPR a kötelezett/garanciavállaló akkreditált hitelminősítő intézettől származó legjobb elérhető deviza adósminősítése alapján;

4. A megfelelő TCMB MPR az ország akkreditált hitelminősítő intézetétől származó legjobb elérhető deviza adósminősítése alapján, amennyiben a kötelezettre/garanciavállalóra vonatkozóan javasolt kockázati besorolás megegyezik vagy meghaladja az akkreditált hitelminősítő intézettől származó legjobb elérhető adósminősítést;

5. Abban az esetben, ha a kötelezett/garanciavállaló az akkreditált hitelminősítő intézet legjobb besorolásánál jobb minősítést kap vagy az akkreditált hitelminősítő intézettől származó, az országra vonatkozó legjobb elérhető adósminősítéssel azonos, illetve attól jobb minősítést kap, a bejelentésnek tartalmaznia kell a besorolás indoklását;

6. Szindikált hitel/garancia árazása esetén az all-in árazáson alapuló díj megállapítására szolgáló módszer részletes leírása;

7. A hitelekre irányadó referenciaérték esetén az all-in árazáson alapuló díj megállapítására szolgáló módszer részletes leírása;

8. Az adott nevesített jogalany által kibocsátott kötvény vagy CDS-árazás esetén az árazás megállapítására szolgáló módszer részletes leírása, részletes leírás arról, hogy az árazás miért releváns, ideértve azt is, hogy az árazás a tényleges kötelezettre vagy egy kapcsolt jogalanyra vonatkozik-e, és utóbbi esetben annak részletezése, hogy mely módon teljesültek a kapcsolt jogalanyra vonatkozó feltételek.

1. A kötelezett tekintetében meghatározott vevőkockázati besorolás;

2. Devizahitel(ek) akkreditált hitelminősítő intézetek általi besorolása(i);

3. Amennyiben a vevőkockázati besorolás kedvezőbb az akkreditált hitelminősítő intézet általi besorolásnál, ennek indokolása.

1. Alkalmazott országkockázat-csökkentési módszer;

2. A XIII. mellékletben felsorolt összes kritérium teljesülésének igazolása;

3. Az 1. módszer használatával elért alkalmazandó országkockázati besorolás;

4. A 2. módszer esetében:

— alkalmazott helyi pénznem,

— helyi pénznemben alkalmazott finanszírozás értéke.

1. Alkalmazott hitelmegerősítő intézkedések;

2. Az egyes hitelminőség-javítási eszközök kapcsán alkalmazott hitelminőség-javítási tényező;

3. Teljes alkalmazandó hitelminőség-javítási tényező.

1. A kötött segély formája (fejlesztési segély, vegyes hitel vagy kapcsolt finanszírozás);

2. A kötött segély vagy a részben szabad felhasználású segélyfinanszírozás általános, 40. cikkel összhangban kiszámított kedvezményezettségi szintje;

3. A kedvezményezettségi szint kiszámításakor használt DDR;

4. A készpénzfizetések kezelése a kedvezményezettségi szint kiszámításában;

5. A hitelkeretek felhasználásával kapcsolatos korlátozások.

1. A következők feltüntetése:

— az első kamatfizetés időpontja, amennyiben az a hiteltörlesztés kezdő időpontjánál hat hónappal későbbi,

— a kamatfizetés gyakorisága, amennyiben az hat hónapnál ritkább.

1. Az exportszerződés részletes leírása: új atomerőmű, meglévő atomerőmű korszerűsítése, nukleáris üzemanyag és dúsítás, illetve kimerült üzemanyag kezelését célzó szolgáltatás.

2. Tőketörlesztés és kamatfizetés a II. melléklet 3. cikke a) pontjának 1) vagy 2) alpontja, illetve 3. cikkének c) pontja értelmében.

3. Amennyiben a hivatalos támogatást a II. melléklet 3. cikkének c) pontjával összhangban nyújtják, fel kell tüntetni az alábbiakat:

— törlesztési terv,

— a törlesztés gyakorisága,

— a hiteltörlesztés kezdő időpontja és az első tőkerészlet-törlesztés közötti időtartam,

— a hiteltörlesztés kezdő időpontja előtt tőkésített kamat összege,

— a futamidő súlyozott átlagidőtartama,

— annak indokolása, hogy a támogatást miért nem a II. melléklet 3. cikkének a) és b) pontja szerint nyújtják.

4. A II. melléklet 4. cikkével összhangban alkalmazott minimális kamatláb.

1. A projekt részletes leírása:

— új megújulóenergia-erőmű/vízerőmű vagy meglévő megújulóenergia-erőmű/vízerőmű korszerűsítése, a IV. melléklet I. függelékében meghatározott sajátos ágazat feltüntetésével, vagy

— vízerőmű esetén annak feltüntetése, hogy nagyszabású új vízerőműprojektről van-e szó (a IV. melléklet IV. függelékének meghatározása szerint), vagy

— a IV. melléklet II. függelékében felsorolt projektkategóriákba tartozó projektek esetén annak igazolása, hogy a projekt megfelel a IV. melléklet 2. cikkének b) pontjában előírt támogatási kritériumoknak, vagy

— a IV. melléklet III. függelékével összhangban támogatott projektek esetében:

—

 

2. Tőketörlesztés és kamatfizetés a IV. melléklet 6. cikke a) pontjának 1) vagy 2) alpontja, illetve 6. cikkének c) pontja értelmében.

3. Amennyiben a hivatalos támogatást a IV. melléklet 6. cikkének c) pontjával összhangban nyújtják, fel kell tüntetni az alábbiakat:

— törlesztési terv,

— törlesztés gyakorisága,

— a hiteltörlesztés kezdő időpontja és az első tőkerészlet-törlesztés közötti időtartam,

— a hiteltörlesztés kezdő időpontja előtt tőkésített kamat összege,

— a futamidő súlyozott átlagidőtartama,

— annak indokolása, hogy a támogatást miért nem a IV. melléklet 6. cikkének a) és b) pontja szerint nyújtják.

4. A IV. melléklet 7. cikkével összhangban alkalmazott minimális kamatláb.

1. A nyújtott hivatalos támogatás pénzügyi feltételeinek részletes ismertetése, ideértve az alábbiakat:

— annak kifejtése, hogy miért nyújtanak pénzügyi feltételeket a vasúti infrastruktúrához,

— annak alátámasztása, hogy a nyújtott futamidő nem haladja meg a finanszírozott vasúti infrastrukturális eszköz hasznos élettartamát.

2. Az I. kategóriába tartozó valamely országban végrehajtott ügyletek esetében:

— A projekt teljes szindikált finanszírozásának összege, ideértve a hivatalos és magánhitelezőket is,

— A magánhitelezőktől származó összes szindikált finanszírozás teljes összege,

— A felek által nyújtott szindikált finanszírozás százalékaránya,

— annak megerősítése, hogy a részes fél hivatalos exporthitel-támogatásban nem részesülő magán pénzügyi intézményekkel fennálló szindikált kölcsönökben vesz részt, ugyanakkor i. a fél kisebbségi részesedéssel és egyenrangú státusszal rendelkezik (pari passu záradék) a kölcsön teljes élettartama alatt és ii. a felek által nyújtott hivatalos exporthitel-támogatás a szindikált finanszírozás kevesebb mint 50 százalékát képezi,

— az árképzésre vonatkozó konkrét adatok, amelyekből kitűnik, hogy a hivatalos támogatás esetében felszámított kockázati díj nem alacsonyabb a rendelkezésre álló magánpiaci finanszírozásnál, és a szindikátusban részt vevő egyéb pénzügyi magánintézmények által felszámított megfelelő díjakhoz hasonló mértékű.

1. Igazolja, hogy a kisebb mértékű szén-dioxid-kibocsátást okozó alternatívák értékelésére sor került, és hogy ezen alternatívák bizonyítottan nem életképesek; valamint

2. mellékelje annak bizonyítékát, hogy a projekt összeegyeztethető a fogadó ország nemzeti energiapolitikájával, az éghajlatváltozás-mérsékléssel kapcsolatos szakpolitikával és stratégiával, amelyet alátámaszt a megújuló energiaforrások arányának növelésére és/vagy az energiahatékonyság fokozására irányuló célzott szakpolitika;

3. A VI. melléklet 2. lábjegyzete szerint jogosult projektek tekintetében annak magyarázata, miként segíti elő a támogatott projekt az energiaszegénység kezelését.

1. A projektfinanszírozási feltételek megadásának magyarázata;

2. Szerződéses érték a kulcsrakész szerződés tekintetében, alszerződések aránya stb.;

3. A projekt részletes ismertetése;

4. A hiteltörlesztés kezdő időpontja előtt nyújtott fedezet típusa;

5. A hiteltörlesztés kezdő időpontja előtti szuverén kockázati fedezet százalékos aránya;

6. A hiteltörlesztés kezdő időpontja előtti kereskedelmi kockázati fedezet százalékos aránya;

7. A hiteltörlesztés kezdő időpontja után nyújtott fedezet típusa;

8. A hiteltörlesztés kezdő időpontja utáni szuverén kockázati fedezet százalékos aránya;

9. A hiteltörlesztés kezdő időpontja utáni kereskedelmi kockázati fedezet százalékos aránya;

10. Az építési idő hossza (ha alkalmazható);

11. A folyósítási időszak hossza;

12. a futamidő súlyozott átlagidőtartama;

13. törlesztési terv;

14. törlesztés gyakorisága;

15. a hiteltörlesztés kezdő időpontja és az első tőkerészlet-törlesztés közötti időtartam;

16. A hitel középidejéig visszafizetett tőke százalékaránya;

17. a hiteltörlesztés kezdő időpontja előtt tőkésített kamat összege;

18. Az exporthitel-iroda által átvett egyéb díjak, pl. kötelezettségvállalási díjak (opcionális, kivéve a magas jövedelmű OECD-országokbeli vevőkkel folytatott ügyletek esetén);

19. Kockázati díj (opcionális, kivéve a magas jövedelmű OECD-országokbeli projektek esetén);

20. Igazolás (és szükség szerint magyarázat) arról, hogy az ügylet tartalma/jellemzője a következő:

— egy bizonyos gazdasági egység finanszírozása, amelynek során a hitelező megelégszik azzal, hogy a kölcsön visszafizetésére az adott gazdasági egység pénzforgalma és jövedelme, a kölcsön biztosítékaként pedig annak vagyona szolgál,

— exportügyletek finanszírozása (jogilag és gazdaságilag) független projektvállalattal – például speciális rendeltetésű vállalattal – saját jövedelmet termelő beruházási projektek tekintetében,

— megfelelő kockázatmegosztás a projektben részt vevő partnerek, például magán- vagy hitelképes állami részvényesek, exportőrök, hitelezők és beruházáshasznosítók között, megfelelő saját tőke bevonásával,

— a projekt pénzforgalma a teljes futamidő alatt elegendő a működési költségek és a kölcsönforrásokkal kapcsolatos adósságszolgálat fedezésére,

— a működési költségek és az adósságszolgálat első helyen történő levonása a projekt jövedelmeiből,

— nem kormányzati vevő/hitelfelvevő állami visszafizetési garancia nélkül,

— eszközfedezetű biztosítékok a projekt jövedelmeire/eszközeire, például engedményezések, jelzálogjogok, bevételi számlák,

— a projekt lezárulta után korlátozottan vagy semmilyen módon nem merül fel visszkereset a projekt magánrészvényeseinek szponzoraival, illetve a projekt szponzoraival szemben.

1. A projekt teljes szindikált finanszírozásának összege, ideértve a hivatalos és magánhitelezőket is;

2. Magánhitelezőktől származó összes szindikált finanszírozás teljes összege;

3. A felek által nyújtott szindikált finanszírozás százalékaránya;

4. Az alábbiak igazolása:

— A hivatalos exporthitel-támogatásban nem részesülő magán pénzügyi intézményekkel fennálló szindikált kölcsönökben való részvétel tekintetében a fél kisebbségi részesedéssel és egyenrangú státusszal rendelkezik (pari passu záradék) a kölcsön futamideje alatt,

— A fenti 19. pont m) alpontja alatt bejelentett kockázatidíj-tétel nem lehet alacsonyabb a rendelkezésre álló magánpiaci finanszírozásnál, és összemérhető a szindikátusban részt vevő egyéb pénzügyi magánintézmények által felszámított megfelelő díjakkal.

standard törlesztési ütemezés (azaz a kölcsöntőke félévente történő visszafizetése) esetén:

HOR = (a folyósítási időszak hossza * 0,5) + a tőketörlesztési futamidő hossza

nem standard törlesztési ütemezés esetén:

HOR = (a folyósítási időszak hossza * 0,5) + (a tőketörlesztés átlagos súlyozott futamideje – 0,25)/0,5

Ha max(PCC, PCP) ≤ 0,95, akkor PCF = 1

Ha max(PCC, PCP) > 0,95, akkor PCF = 1 + ((max(PCC, PCP) – 0,95)/0,05) * a fedezeti százalékarány együtthatója

— A garancia a hitel teljes időtartamát fedezi.

— A garancia visszavonhatatlan, feltétel nélküli és kérésre rendelkezésre áll.

— A garancia jogilag érvényes és a garanciavállaló országának igazságszolgáltatása keretében érvényesíthető.

— A garanciavállaló a garantált adósság nagyságához viszonyítva hitelképes.

— A garanciavállaló annak az országnak a monetáris irányítási és átutalási szabályai alá tartozik, amelyben székhellyel rendelkezik.

— A garancia a hitel teljes időtartamát fedezi.

— A garancia visszavonhatatlan, feltétel nélküli és kérésre rendelkezésre áll.

— A garanciavállaló a hitel teljes összegéért jogilag felelős.

— A visszafizetések közvetlenül a hitelező részére történnek.

— az intézmény a törvényben meghatározottak szerint és pénzügyileg független-e,

— az intézmény eszközei védettek-e az államosítással vagy elkobzással szemben,

— az intézmény rendelkezik-e a pénzeszközök átutalásának és átváltásának teljes jogosultságával,

— az intézmény nem tartozik-e állami beavatkozás hatálya alá a székhelye szerinti országban,

— az intézmény rendelkezik-e adómentességgel, valamint

— az intézmény valamennyi tagországa köteles-e pótbefizetést teljesíteni az intézmény kötelezettségeinek teljesítése érdekében.

— pozitív hiteltörténet,

— devizában fennálló adósságterhéhez képest jelentős devizabevételek,

— külföldi leányvállalatokon vagy műveleteken keresztüli készpénzteremtési képesség, illetve külföldi gyártóüzemek, különös tekintettel a magas besorolású államokra (multinacionális vállalatok),

— külföldi tulajdonos vagy stratégiai partner, amely hivatalos biztosíték hiányában pénzügyi támogatást nyújthat,

— az állam által a jogalany irányában alkalmazott preferenciális bánásmód, így például az exportból származó jövedelem átadására vonatkozó előírások, illetve a kapcsolódó átutalási és átváltási korlátozások alóli mentesség és adókedvezmények alkalmazása,

— kiváló minősítésű nemzetközi bankok által biztosított kötelezően folyósítandó hitelkeret, amelyhez nem csatoltak lényegi kedvezőtlen változásra vonatkozó (MAC) záradékot, amely értelmében a bank államadósság-válság vagy más kockázati esemény esetén visszavonhatja a kötelezettségvállalását, valamint

— külföldön birtokolt eszközök (különösen, ha likvid eszközök), amelyek olyan szabályok következtében juthattak az ügyfél birtokába, amelyek lehetővé teszik az exportőröknek a készpénzegyenlegek külföldön tartását, amelyek így az adósságszolgálat céljára rendelkezésre állnak.

— állami tulajdonú jogalanyok és közműcégek, állami közigazgatási alegységek (például minisztériumok, regionális önkormányzatok stb.),

— az állam joghatósága alá tartozó pénzügyi intézmények, valamint

— elsősorban a belföldi piacon helyi pénznemben forgalmazó jogalanyok.

— a kötelezett/garanciavállaló jogszerű felhatalmazással rendelkezik arra, hogy az állam részéről adósságfizetési kötelezettséget vállaljon, így a visszafizetés biztosítéka az állam hírneve és teljes adófizető képessége, valamint

— az államkötvényekével megegyező szintre besorolt kockázat átütemezése esetén a szóban forgó adósság az állam által az átütemezés kapcsán átvett átütemezési és fizetési kötelezettségek részét képezné.

— olyan állami szervek, amelyek esetében az átvilágítás eredménye szerint a vevő bír az állam implicit teljes hírnevével és adófizetési képességével/támogatásával, vagy mind a behajtási kilátások, mind a nemteljesítés kockázata tekintetében igen nagy a likviditás és fizetőképesség állam általi támogatásának valószínűsége; az államkötvényekével egyenértékű kockázati besorolást kaphatnak egyes állami szervnek nem minősülő, de állami tulajdonú gazdasági egységek is, amennyiben azok az adott (például villamosenergia-, kőolaj- vagy földgáz-) ágazatbeli tevékenység tekintetében monopol- vagy kvázi monopol helyzetben vannak.

— Kivételesen pozitív hiteltörténettel rendelkező társaságok, amelyek behajtási és nemteljesítési kilátásaik tekintetében egyaránt olyan jellemzőkkel rendelkeznek, amelyek alapján a hitelkockázatuk az államkötvényekével egyenértékűnek tekinthető. Erre leginkább azok az erős ’blue chip’ vállalatok és rendkívül tekintélyes bankok esélyesek, amelyek esetében nagy a likviditás és fizetőképesség állam általi támogatásának valószínűsége.

— rendkívül jó vagy nagyon jó készpénz- és jövedelemteremtő képesség,

— rendkívül jó vagy nagyon jó likviditás,

— rendkívül alacsony vagy nagyon alacsony tőkeáttétel,

— rendkívül pozitív vagy nagyon pozitív üzleti profil, bizonyítottan igen magas szintű igazgatási képességek.

— nagyon jó vagy jó készpénz- és jövedelemteremtő képesség,

— nagyon jó vagy jó likviditás,

— nagyon alacsony vagy alacsony tőkeáttétel,

— közepes üzleti profil, bizonyított igazgatási képességek.

— jó vagy közepesen jó készpénz- és jövedelemteremtő képesség,

— jó vagy közepesen jó likviditás,

— alacsony vagy közepesen alacsony tőkeáttétel,

— közepesen pozitív üzleti profil, bizonyított igazgatási képességek.

— közepesen jó vagy közepes készpénz- és jövedelemteremtő képesség,

— közepesen jó vagy közepes likviditás,

— közepesen alacsony vagy közepes tőkeáttétel,

— közepes üzleti profil, bizonyított igazgatási képességek.

— közepes vagy közepesen gyenge készpénz- és jövedelemteremtő képesség,

— közepes vagy közepesen gyenge likviditás,

— közepes vagy közepesen magas tőkeáttétel,

— közepesen gyenge üzleti profil, korlátozottan igazolható igazgatási képességek.

— közepesen gyenge, gyenge vagy nagyon gyenge készpénz- és jövedelemteremtő képesség,

— közepesen gyenge vagy gyenge likviditás,

— közepesen magas vagy magas tőkeáttétel,

— gyenge üzleti profil, korlátozottan vagy nem igazolható igazgatási képességek.

— A feltételekhez kötött számlát első osztályú bankban vezetik, amelyet a kötelezettnek vagy a kötelezett országának érdekeltségei sem közvetlenül, sem közvetve nem irányítanak. A számla pénzellátását hosszú lejáratú vagy más megfelelő szerződésekkel biztosítják.

— A feltételhez kötött számlát külföldön (offshore), vagyis a projekt országán kívül vezetik, ahol nagyon korlátozottak az átutalási és egyéb országkockázatok (azaz valamely magas jövedelmű OECD-országban vagy magas jövedelmű euróövezeti országban).

— A feltételekhez kötött számlát első osztályú bankban vezetik, amelyet a kötelezettnek vagy a kötelezett országának érdekeltségei sem közvetlenül, sem közvetve nem irányítanak.

— A kötelezett visszavonhatatlan utasítást ad a külföldi ügyfeleknek, hogy közvetlenül a számlára fizessenek (vagyis a fizetéseket nem a kötelezett által kezelt számlán vagy a kötelezett országán keresztül továbbítják).

— A kötelezett számlán átáramló bevételi forrásainak (azaz maga a projekt és/vagy más források által generált forrásainak) összetétele konvertibilis pénznemben szerepel, és észszerűen elvárható, hogy azok együttesen elegendőek legyenek az adósságszolgálatra a hitel teljes futamideje alatt, illetve egy vagy több olyan hitelképes külföldi ügyféltől származzanak, akik kedvezőbb kockázati besorolású országban találhatók, mint a projekt végrehajtásának országa (azaz általában valamely magas jövedelmű OECD-országban vagy magas jövedelmű euróövezeti országban).

— A kötelezett visszavonhatatlan utasítást ad a külföldi ügyfeleknek, hogy közvetlenül a számlára fizessenek (vagyis a fizetéseket nem a kötelezett által kezelt számlán vagy a kötelezett országán keresztül továbbítják).

— A számlán tartandó pénzösszegnek legalább hathavi adósságszolgálattal kell egyenlőnek lennie. Amennyiben a projekt finanszírozási szerkezete szerint rugalmas törlesztési feltételeket alkalmaznak, akkor a rugalmas feltételek szerinti tényleges hathavi adósságszolgálattal megegyező összeget kell a számlán tartani; ez az összeg az adósságszolgálati konstrukciótól függően idővel változhat.

— A kötelezett korlátozottan (vagyis csak a hitellel összefüggő adósságszolgálat kifizetése után) férhet hozzá a számlához.

— A számlán elhelyezett bevételeket a hitel teljes futamideje alatt közvetlen kedvezményezettként a hitelezőre engedményezik.

— A számlanyitáshoz rendelkezésre áll a helyi és bármilyen más megfelelő hatóságok által kiadott összes szükséges jogi felhatalmazás.

— A feltételekhez kötött számla és a szerződéses megállapodások nem lehetnek feltételesek és/vagy visszavonhatók és/vagy időben korlátozottak.

— az ország, az (állami vagy magán-) kötelezett, az ágazat, az érintett árucikkekkel vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos érzékeny pontok – beleértve a hitel teljes futamideje alatti hozzáférhetőségüket – és az ügyfelek,

— a jogi szerkezet, például hogy a mechanizmus kellően védett-e a kötelezett vagy annak országa befolyásával szemben,

— annak mértéke, hogy a módszert mennyire érintheti állami beavatkozás, meghosszabbítás vagy visszavonás,

— a számla kellően védett-e a projekttel kapcsolatos kockázatokkal szemben,

— a számlára befolyó összeg és a megfelelő céltartalék fenntartásának mechanizmusa,

— a Párizsi Klubbal kapcsolatos helyzet (például az esetleges mentesség),

— az átutalási kockázaton kívüli országkockázatok lehetséges hatása,

— a számlavezetés helye szerinti ország kockázataival szembeni védelem,

— az ügyfelekkel kötött szerződések, többek között a szerződések jellege és időtartama, valamint

— a várható külföldi jövedelem teljes összege a hitel teljes összegéhez viszonyítva.

— Az exporthitel-iroda kötelezettségeit és követeléseit vagy a közvetlen hitelező részére történő kifizetést teljes egészében helyi pénznemben kell kifejezni/teljesíteni.

— Az exporthitel-iroda rendes körülmények között nincs kitéve átutalási kockázatnak.

— Az események szokásos menete esetén nem szükséges a helyi devizára szóló betéteket konvertibilis pénznemre átváltani.

— A hitelfelvevő által saját pénznemben és saját országában teljesített visszafizetés a hiteltörlesztési kötelezettség érvényes teljesítésének minősül.

— Ha a hitelfelvevő helyi pénznemben tesz szert bevételre, akkor a hitelfelvevő védett a kedvezőtlen árfolyammozgásokkal szemben.

— A hitelfelvevő országában érvényes átutalási szabályok nem befolyásolják a hitelfelvevő törlesztési kötelezettségeit, amelyeket továbbra is helyi pénznemben kell teljesíteni.

— a DAC projektértékelési elvei (1988),

— a DAC útmutató irányelvei a kapcsolt finanszírozáshoz, valamint a feltételekhez kötött és a részben szabad felhasználású hivatalos fejlesztési segélyekhez (1987), valamint

— a hivatalos fejlesztési segélyekkel kapcsolatos beszerzések helyes gyakorlata (1986).

a) gazdasági szempontok (a projektértékelési elvek 30–38. bekezdése);

b) technikai szempontok (a projektértékelési elvek 22. bekezdése);

c) pénzügyi szempontok (a projektértékelési elvek 23–29. bekezdése).

a) intézményi értékelés (a projektértékelési elvek 40–44. bekezdése);

b) szociális és elosztási elemzés (a projektértékelési elvek 47–57. bekezdése);

c) környezeti értékelés (a projektértékelési elvek 55–57. bekezdése).

a) Nemzetközi versenytárgyalás (III. beszerzési elv és annak 2. melléklete: „A tényleges nemzetközi kompetitív licitálás minimális feltételei”).

b) Nemzeti versenytárgyalás (IV. beszerzési elv).

c) Informális verseny vagy közvetlen tárgyalások (V.A. vagy V.B. beszerzési elv).