02011R1178 — HU — 25.08.2018 — 006.001

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B	A BIZOTTSÁG 1178/2011/EU RENDELETE (2011. november 3.) a polgári légi közlekedéshez kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 311, 2011.11.25., 1. o)

Módosította:

		Hivatalos Lap
		Szám	Oldal	Dátum
►M1	A BIZOTTSÁG 290/2012/EU RENDELETE (2012. március 30.)	L 100	1	5.4.2012
►M2	A BIZOTTSÁG 70/2014/EU RENDELETE (2014. január 27.)	L 23	25	28.1.2014
►M3	A BIZOTTSÁG 245/2014/EU RENDELETE (2014. március 13.)	L 74	33	14.3.2014
►M4	A BIZOTTSÁG (EU) 2015/445 RENDELETE (2015. március 17.)	L 74	1	18.3.2015
►M5	A BIZOTTSÁG (EU) 2016/539 RENDELETE (2016. április 6.)	L 91	1	7.4.2016
►M6	A BIZOTTSÁG (EU) 2018/1065 RENDELETE (2018. július 27.)	L 192	31	30.7.2018

Helyesbítette:

►C1	Helyesbítés, HL L 230, 25.8.2012, o 5 (1178/2011)
►C2	Helyesbítés, HL L 102, 11.4.2013, o 20 (290/2012)
►C3	Helyesbítés, HL L 149, 13.6.2017, o 98 (1178/2011)

▼B

A BIZOTTSÁG 1178/2011/EU RENDELETE

(2011. november 3.)

a polgári légi közlekedéshez kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

1. cikk

Hatály

Ez a rendelet részletes szabályokat állapít meg az alábbiakra vonatkozóan:

1. a pilóták szakszolgálati engedélyeinek különböző jogosításai, az e szakszolgálati engedélyek kibocsátására, fenntartására, módosítására, korlátozására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó feltételek, a szakszolgálati engedélyek jogosultjainak jogosultságai és kötelezettségei, a meglévő nemzeti pilóta-szakszolgálati engedélyek és nemzeti repülőmérnöki engedélyek pilóta-szakszolgálati engedélyekké való konvertálásának feltételei, valamint a harmadik országok által kibocsátott szakszolgálati engedélyek elfogadásának feltételei;

2. a repülésoktatásért, a repülésszimulációs oktatásért vagy a pilóták ismereteinek felméréséért felelős személyek képesítése;

3. a pilóták különféle orvosi minősítései, az ezen orvosi minősítések kiadására, fenntartására, módosítására, korlátozására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó feltételek, az orvosi minősítések birtokosainak jogosultságai és kötelezettségei, valamint a nemzeti orvosi minősítéseknek általánosan elismert orvosi minősítésekké való konvertálásának feltételei;

4. a repülőorvos-szakértők képesítése, valamint annak feltételei, hogy egy háziorvos repülőorvos-szakértőként járhasson el;

5. a légiutas-kísérő személyzet tagjainak rendszeres repülőorvosi vizsgálata, valamint az e vizsgálat elvégzéséért felelős személyek képesítése;

▼M1

6. a légiutas-kísérő személyzet tanúsítványainak kiadására, fenntartására, módosítására, korlátozására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó feltételek, valamint a légiutas-kísérői tanúsítványok birtokosainak jogosultságai és kötelezettségei;

7. a polgári légi közlekedésben érintett repülőgép-személyzet képesítésében és repülőorvos-szakértői vizsgálatában részt vevő pilótaképző szervezetek és repülőorvosi központok engedélyeinek kiadására, fenntartására, módosítására, korlátozására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó feltételek;

8. a repülésszimulációs oktatóeszközök bizonyítványaira, valamint az ilyen eszközöket működtető és alkalmazó szervezetekre vonatkozó követelmények;

9. a tagállamok, az Ügynökség és a szervezetek által az igazgatási és irányítási rendszerrel kapcsolatban az (1)–(8) bekezdéssel összefüggésben teljesítendő követelmények.

▼B

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„FCL rész szerinti engedély” : az I. mellékletben foglalt követelményeknek megfelelő, repülőszemélyzeti szakszolgálati engedély;

2.	„JAR” : a Társult Légügyi Hatóság által elfogadott, 2009. június 30-án hatályos egységes légügyi előírás;

3.	„könnyű légi járműre érvényes pilóta-szakszolgálati engedély (light aircraft pilot licence, LAPL)” : a szabadidős célú üzemben tartásban részt vevő pilótáknak a 216/2008/EK rendelet 7. cikke szerinti szakszolgálati engedélye;

„a JAR-oknak megfelelő engedély” : a JAR-okat átültető nemzeti szabályozás és a nemzeti eljárások szerint, olyan tagállam által kibocsátott pilóta-szakszolgálati engedély és kapcsolódó jogosítások, minősítések, felhatalmazások, illetve képesítések, amelyek átültették a vonatkozó JAR-okat, és amelyeket e JAR-ok kapcsán kölcsönös elismerésre ajánlottak a Társult Légügyi Hatóság rendszerének keretében;

5.	„a JAR-oknak nem megfelelő engedély” : egy tagállam által a nemzeti szabályozással összhangban kibocsátott vagy elismert, a vonatkozó JAR-ok kapcsán kölcsönös elismerésre nem ajánlott pilóta-szakszolgálati engedély;

6.	„beszámítás” : korábbi tapasztalat vagy képesítés elismerése;

7.	„beszámítási jegyzőkönyv” : a korábbi tapasztalat, illetve képesítés elismerésének alátámasztására szolgáló jegyzőkönyv;

8.	„konvertálási jegyzőkönyv” : egy engedély FCL rész szerinti engedéllyé való konvertálásának alátámasztására szolgáló jegyzőkönyv;

„a JAR-oknak megfelelő pilóta-szakszolgálati orvosi minősítés és repülőorvos-szakértői tanúsítvány” : a JAR-okat átültető nemzeti szabályozás és a nemzeti eljárások szerint, olyan tagállam által kibocsátott tanúsítvány, amely átültette a vonatkozó JAR-okat, és amelyet e JAR-ok kapcsán kölcsönös elismerésre ajánlottak a Társult Légügyi Hatóság rendszerének keretében;

10.	„a JAR-oknak nem megfelelő pilóta-szakszolgálati orvosi minősítés és repülőorvos-szakértői tanúsítvány” : egy tagállam által a nemzeti szabályozással összhangban kibocsátott vagy elismert, a vonatkozó JAR-ok kapcsán kölcsönös elismerésre nem ajánlott minősítés;

▼M1

11.	„a légiutas-kísérő személyzet tagja” : a személyzet megfelelő képzettséggel rendelkező olyan – nem a hajózó személyzethez, és nem a műszaki személyzethez tartozó – tagja, aki az üzemben tartó megbízásából az üzemeltetés során az utasok és a repülés biztonságát szolgáló feladatokat lát el;

12.	„repülőgép-személyzet” : a hajózó személyzet és a légiutas-kísérő személyzet;

13.

„a JAR-oknak megfelelő engedély, jóváhagyás vagy szervezet” : a JAR-okat átültető nemzeti jogszabályokkal és a vonatkozó JAR-okat átültető tagállam eljárásaival összhangban kibocsátott vagy elismert olyan engedély vagy jóváhagyás, illetve engedéllyel vagy jóváhagyással rendelkező, bejegyzett vagy elismert olyan szervezet, amelyet e JAR-ok kapcsán kölcsönös elismerésre ajánlottak a Társult Légügyi Hatóság rendszerének keretében.

▼M3

3. cikk

Pilóták szakszolgálati engedélyeinek és orvosi minősítéseinek kibocsátása

(1) E rendelet 8. cikkének sérelme nélkül a 216/2008/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjában, valamint (5) bekezdésében említett légi járművek pilótáinak meg kell felelniük az e rendelet I. és IV. mellékletében foglalt műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak.

(2) Az e rendelet I. mellékletében meghatározott engedélyek jogosultjait megillető jogosultságok sérelme nélkül az e rendelet I. mellékletének B. vagy C. alrészével összhangban kibocsátott pilóta-szakszolgálati engedélyek jogosultjai végrehajthatják a 965/2012/EU rendelet 6. cikkének (4a) bekezdésében említett repüléseket. Mindez nem érinti az utasszállításra vonatkozó bármely további követelmény teljesítését, vagy az e rendelet I. mellékletének B. vagy C. alrészében meghatározott kereskedelmi műveletek végzését.

▼B

4. cikk

Meglévő nemzeti pilóta-szakszolgálati engedélyek

(1) A JAR-oknak megfelelő, egy tagállam által ►M1 az e rendelet alkalmazása ◄ előtt kibocsátott vagy elismert engedélyt úgy kell tekinteni, hogy e rendeletnek megfelelően állították ki. A tagállamok az ilyen engedélyeket legkésőbb ►M1 2018. április 8-ig ◄ az ARA részben meghatározott formátum szerinti engedélyekre cserélik.

(2) Az e rendelet alkalmazásának kezdete előtt egy tagállam által kibocsátott vagy elismert, a JAR-oknak nem megfelelő engedélyt – beleértve minden kapcsolódó jogosítást, minősítést, felhatalmazást, illetve képesítést is – a kibocsátó tagállam FCL rész szerinti engedéllyé konvertálja.

(3) A JAR-oknak nem megfelelő engedélyeknek FCL rész szerinti engedélyekké és kapcsolódó jogosításokká, illetve minősítésekké való konvertálására az alábbiak az irányadók:

a) a II. melléklet rendelkezései; vagy

b) a konvertálási jegyzőkönyvben foglaltak.

(4) A konvertálási jegyzőkönyvet az alábbiak szerint kell kiállítani:

a) a jegyzőkönyvet a pilóta-szakszolgálati engedélyt kibocsátó tagállam állítja ki az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséggel (a továbbiakban: Ügynökség) egyeztetésben;

b) a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, hogy a pilóta-szakszolgálati engedélyeket milyen nemzeti követelmények alapján bocsátották ki;

c) a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, hogy a pilótákat milyen jogosultságokkal ruházták fel;

d) a jegyzőkönyvben meg kell jelölni, hogy az I. melléklet szerinti követelmények közül melyek számítandók be;

e) a jegyzőkönyvben adott esetben fel kell tüntetni az FCL rész szerinti engedélybe foglalandó korlátozásokat, valamint azokat a követelményeket, amelyeket a pilótának teljesítenie kell e korlátozások feloldásához.

(5) A konvertálási jegyzőkönyvbe bele kell foglalni a (4) bekezdés a)–e) pontja szerinti tényállások alátámasztásához szükséges valamennyi dokumentum másolatát, beleértve a vonatkozó nemzeti követelmények és eljárások másolatát is. A konvertálási jegyzőkönyv megfogalmazásakor a tagállamok arra törekednek, hogy a pilóták lehetőség szerint megőrizhessék jelenlegi tevékenységi körüket.

(6) Az (1) és a (3) bekezdés ellenére, az egypilótás nagyteljesítményű komplex légi járműhöz kapcsolódó jogosultságokkal felruházott, osztályjogosítás-oktatói tanúsítással vagy vizsgáztatói tanúsítással rendelkező engedélyesek jogosultságait egypilótás légi járművekre szóló típusjogosítás-oktatói vagy -vizsgáztatói minősítéssé konvertálják.

(7) Egy tagállam az alábbi feltételekkel hatalmazhat fel egy növendék pilótát arra, hogy korlátozott jogosultságokat felügyelet nélkül gyakoroljon még azelőtt, hogy az LAPL kibocsátásához szükséges valamennyi követelményt teljesítette volna:

a) a jogosultságok az ország területére vagy annak egy részére korlátozódnak;

b) a jogosultságok korlátozott földrajzi területre, legfeljebb 2 000 kg felszállási tömeggel rendelkező, egymotoros, dugattyús repülőgépekre korlátozódnak, és nem terjednek ki utas szállítására;

c) a felhatalmazást az oktató által a tagállam elméleti biztonsági kockázatértékelése nyomán végzett egyéni biztonsági kockázatértékelés alapján adják meg;

d) a tagállam hároméves időközönként időszakos jelentést terjeszt a Bizottság és az Ügynökség felé.

▼M3

(8) 2019. április 8-ig a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy repülőgépekkel való, műszeres repülési szabályok szerinti repülésre szóló korlátozott jogosultságokat biztosítsanak egy pilóta számára még azt megelőzően, hogy a pilóta teljesítette volna a műszerjogosítás megszerzéséhez szükséges, e rendelet szerinti összes követelményt, feltéve, hogy teljesülnek az alábbi feltételek:

a) a tagállamok csak akkor adhatnak ki ilyen engedélyt, ha azt olyan konkrét helyi igény indokolja, amelyet az e rendelet szerinti jogosítások révén nem lehet kielégíteni;

b) az engedélyben foglalt jogosultságok mértékét a tagállam által végzett repülésbiztonsági kockázatelemzés alapján kell meghatározni, figyelembe véve a pilóta által teljesítendő kompetenciaszinthez szükséges képzés terjedelmét;

c) az engedélyben foglalt jogosultságok az adott tagállam nemzeti légterére vagy annak egy részére korlátozódnak;

d) az engedélyeket olyan kérelmezők részére lehet kiadni, akik a tagállam által előírtak szerint képesítéssel rendelkező oktató felügyelete mellett megfelelő képzést teljesítettek, és képesítéssel rendelkező vizsgáztató előtt számot adtak az előírt kompetenciákról;

e) a tagállam tájékoztatja a Bizottságot, az EASA-t és a többi tagállamot az engedély sajátosságairól, és ezen belül az engedély kiadásának indokáról és a repülésbiztonsági kockázatelemzésről.

f) a tagállamok nyomon követik az engedélyhez kapcsolódó tevékenységeket, hogy így biztosítsák a megfelelő biztonsági szintet, és meghozhassák a szükséges intézkedéseket, amennyiben fokozott kockázatok vagy biztonsági aggály merül fel;

g) a tagállamok az engedély végrehajtásához kapcsolódó repülésbiztonsági szempontokat felülvizsgálják, és erről legkésőbb 2017. április 8-án jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz.

▼M6

(9) A 2018. augusztus 19. előtt kiállított engedélyek esetében a tagállamoknak legkésőbb 2022. december 31-ig meg kell felelniük az (EU) 2018/1065 bizottsági rendelettel ( 1 ) módosított ARA.FCL.200. a) pont második bekezdésében meghatározott követelményeknek.

▼M5

4a. cikk

Teljesítményalapú navigációs jogosultságokkal bővített IR-jogosultságok

(1) A pilóták csak azután repülhetnek teljesítményalapú navigációs (PBN) eljárások szerint, miután PBN-jogosultságokat szereztek, és az ezekre vonatkozó igazolást a műszerjogosításukba (IR) bejegyezték.

(2) A pilóta akkor kaphat PBN-jogosultságokat, ha eleget tesz minden alábbi követelménynek:

a) a pilóta az I. melléklet (FCL rész) FCL.615 pontjának megfelelően sikeresen elvégezte a teljesítményalapú navigációval bővített elméleti tanfolyamot;

b) a pilóta az I. melléklet (FCL rész) FCL.615 pontjának megfelelően sikeresen elvégezte a teljesítményalapú navigációval bővített repülési képzést;

c) a pilóta vagy az I. melléklet (FCL rész) 7. függelékének megfelelően sikeres jártassági vizsgát tett, vagy az I. melléklet (FCL rész) 9. függelékének megfelelően sikeres jártassági vizsgát tett, illetve sikeresen megfelelt a készségellenőrzésen.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában említett követelményeket teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a képzés keretében vagy a PBN-műveletekben való jártasság révén megszerzett kompetencia egyenértékű a (2) bekezdés a) és a b) pontjában említett képzéseken megszerezhető kompetenciával, és a pilóta a (2) bekezdés c) pontjában említett készségellenőrzésen vagy jártassági vizsgán hitelt érdemlően bizonyította kompetenciáját a vizsgáztatónak.

(4) A teljesítményalapú navigáció terén szerzett kompetencia sikeres bizonyítását a (2) bekezdés c) pontjában említett jártassági vizsga vagy készségellenőrzés után be kell vezetni a repülési naplóba vagy az azzal egyenértékű nyilvántartásba, és alá kell íratni a vizsgát vagy ellenőrzést levezető vizsgáztatóval.

(5) 2020. augusztus 25-ig a PBN-jogosultságokkal nem bővített műszerjogosítással rendelkező pilóták csak PBN-jogosultságot nem igénylő útvonalakon és megközelítésekkel repülhetnek, és műszerjogosításuk megújításához sem szükséges teljesítményalapú navigációval összefüggő feltétel; ezen időpontot követően azonban már minden műszerjogosítás esetében előírás, hogy PBN-jogosultságokkal is rendelkezni kell.

▼B

5. cikk

Meglévő pilóta-szakszolgálati orvosi minősítések és repülőorvos-szakértői tanúsítványok

(1) A JAR-oknak megfelelő, egy tagállam által e rendelet alkalmazásának kezdete előtt kibocsátott vagy elismert pilóta-szakszolgálati orvosi minősítést, illetve repülőorvos-szakértői tanúsítványt úgy kell tekinteni, hogy e rendeletnek megfelelően állították ki.

(2) A tagállamok a pilóta-szakszolgálati orvosi minősítéseket és a repülőorvos-szakértői tanúsítványokat legkésőbb 2017. április 8-ig az ARA részben meghatározott formátum szerinti tanúsítványokra cserélik.

(3) A JAR-oknak nem megfelelő, egy tagállam által e rendelet alkalmazásának kezdete előtt kibocsátott vagy elismert pilóta-szakszolgálati orvosi minősítés, illetve repülőorvos-szakértői tanúsítvány a soron következő meghosszabbításáig, de legkésőbb 2017. április 8-ig érvényes.

(4) Az (1) és a (2) bekezdésben említett minősítések meghosszabbítására a IV. mellékletben előírtaknak megfelelően kerül sor.

6. cikk

Berepülési képesítések konvertálása

(1) Azon pilóták esetében, akik e rendelet alkalmazásának kezdete előtt az 1702/2003/EK rendelet ( 2 ) melléklete szerinti, 1. és 2. kategóriájú repülési teszteket végeztek, illetőleg berepülőpilótákat oktattak, a berepülési képesítéseket e rendelet I. mellékletének megfelelően berepülőjogosítássá és – adott esetben – berepülésoktatói tanúsítássá konvertálja az a tagállam, amelyik a berepülői képesítéseket kibocsátotta.

(2) A konvertálásra egy, a 4. cikk (4) és (5) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelő konvertálási jelentés megállapításai alapján kerül sor.

7. cikk

Meglévő nemzeti fedélzeti mérnöki engedélyek

(1) A Chicagói Egyezmény 1. mellékletének megfelelően kibocsátott fedélzeti mérnöki engedély FCL rész szerinti engedéllyé való konvertálását az engedély jogosultja a kibocsátó tagállamtól igényelheti.

(2) A fedélzeti mérnöki engedélyek FCL rész szerinti engedéllyé történő konvertálására egy, a 4. cikk (4) és (5) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelő konvertálási jelentés alapján kerül sor.

(3) Repülőgépre szóló légitársasági pilóta-szakszolgálati engedély (airline transport pilot licence, ATPL) igénylése esetén meg kell tartani az I. melléklet FCL.510.A pontja c) bekezdésének 2. pontjában a beszámításra vonatkozóan előírtakat.

8. cikk

A harmadik országok által kibocsátott engedélyek elfogadásának feltételei

▼M4

(1) A 216/2008/EK rendelet 12. cikkének sérelme nélkül, az Unió és az adott harmadik országok között létrejött, a pilóták engedélyezésére kiterjedő megállapodás hiányában a tagállamok e rendelet III. mellékletének rendelkezéseivel összhangban fogadhatják el a harmadik országok által kibocsátott engedélyeket, jogosításokat és tanúsításokat, valamint a harmadik országok által vagy nevében kibocsátott kapcsolódó orvosi minősítéseket.

▼B

(2) Amennyiben az FCL rész szerinti engedély kérelmezője már rendelkezik azzal egyenértékű, egy harmadik ország által a Chicagói Egyezmény 1. mellékletének megfelelően kibocsátott engedéllyel, jogosítással vagy minősítéssel, a kérelmezőnek teljesítenie kell az e rendelet I. mellékletében foglalt követelmények összességét, azzal az eltéréssel, hogy az oktatás időtartamára, az oktatási alkalmak számára és az egyes képzési óraszámokra vonatkozó követelmények mérsékelhetőek.

(3) A kérelmezőnek beszámításra kerülő ismereteket egy jóváhagyott képzési szervezet ajánlása nyomán az a tagállam határozza meg, amelynél a pilóta az engedélyt igényelte.

(4) Harmadik ország által vagy nevében a Chicagói Egyezmény 1. mellékletének megfelelően kibocsátott ATPL esetében, amennyiben annak jogosultja megszerezte az adott légijármű-kategóriára szóló ATPL kibocsátásához az I. melléklet F. alrészében megkövetelt tapasztalatot, teljes egészében beszámítható az elméleti vizsgára és a jártassági vizsgára bocsátás előzetes tanfolyamvégzési követelményeinek teljesítése, feltéve, hogy a harmadik országbeli engedély az ATPL-jártassági vizsgán használt légi járműre érvényes típusjogosítást tartalmaz.

(5) Az FCL rész szerinti engedélyek jogosultjai részére kibocsáthatóak azok a repülőgép-, illetve helikopter-típusjogosítások, amelyekre nézve teljesülnek e jogosultságoknak egy harmadik ország által megállapított kibocsátási követelményei. Ezek a jogosultságok a szóban forgó harmadik országban lajstromozott légi járművekre korlátozódnak. Ez a korlátozás feloldható, amennyiben a pilóta eleget tesz a III. melléklet C.1. pontja szerinti követelményeknek.

9. cikk

E rendelet alkalmazásának kezdete előtt megkezdett képzés beszámítása

(1) Az FCL rész szerinti engedélyeknek az I. melléklet szerinti kibocsátása céljából teljes egészében beszámításra kerül minden olyan képzés, amelyet e rendelet alkalmazásának kezdete előtt az Egyesült Repülési Hatóság követelményeivel és eljárásaival összhangban, a vonatkozó JAR-ok kapcsán a Társult Légügyi Hatóság rendszere keretében kölcsönös elismerésre ajánlott tagállam felügyelete alatt kezdtek meg, feltéve, hogy a képzés és a vizsgáztatás legkésőbb 2016. április 8-ig befejeződik.

(2) Az e rendelet alkalmazásának kezdete előtt a Chicagói Egyezmény 1. mellékletével összhangban megkezdett képzéseknek az FCL rész szerinti engedélyek kibocsátása céljából történő beszámítására egy, a tagállam által az Ügynökséggel egyeztetésben készített beszámítási jegyzőkönyv alapján kerül sor.

(3) A beszámítási jegyzőkönyvben ismertetni kell a képzés tartalmát, továbbá meg kell jelölni az FCL rész szerinti engedéllyel kapcsolatban beszámításra kerülő követelményeket és adott esetben azokat a követelményeket, amelyeket a kérelmezőknek az FCL rész szerinti engedély megszerzéséhez teljesíteniük kell. A jegyzőkönyvnek másolatot kell tartalmaznia a képzés tartalmának bizonyításához szükséges valamennyi dokumentumról, valamint a képzés megkezdésére irányadó nemzeti követelményekről és eljárásokról.

▼M2

9a. cikk

Típusminősítő képzések és üzemeltetési alkalmassági adatok

(1) Amennyiben e rendelet mellékletei a 748/2012/EU rendelettel összhangban összeállított üzemeltetési alkalmassági adatokra hivatkoznak, de ezek az adatok a kérdéses légijármű-típus esetében nem érhetőek el, a típusminősítő tanfolyamra jelentkezőknek kizárólag az 1178/2011/EU rendelet mellékleteiben szereplő rendelkezéseknek kell eleget tenniük.

(2) Azon típusminősítő képzéseknek, amelyeket az adott légijármű-típus kapcsán a 748/2012/EU rendelettel összhangban megállapított üzemeltetési alkalmassági adatok között szereplő, a pilóták típusminősítő képzéséhez tartozó minimális tanterv jóváhagyását megelőzően hagytak jóvá, legkésőbb 2017. december 18-ig vagy az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyásától számított két éven belül ki kell terjedniük a kötelező képzési elemekre.

▼B

10. cikk

A katonai szolgálat során szerzett pilóta-szakszolgálati engedély beszámítása

(1) A katonai pilóta-szakszolgálati engedélyek jogosultjai attól a tagállamtól igényelhetnek FCL rész szerinti engedélyt, amelyben katonai szolgálatot teljesítettek.

(2) A katonai szolgálat során szerzett ismereteknek, tapasztalatnak és jártasságnak az I. melléklet szerinti vonatkozó követelmények teljesítése céljából történő beszámítására egy, a tagállam által az Ügynökséggel egyeztetésben készített beszámítási jegyzőkönyv megállapításai alapján kerül sor.

(3) A beszámítási jegyzőkönyvet az alábbiak szerint kell kiállítani:

a) a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, hogy a katonai engedélyeket, jogosításokat, minősítéseket, felhatalmazásokat, illetve képesítéseket milyen nemzeti követelmények alapján bocsátották ki;

b) a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, hogy a pilótákat milyen jogosultságokkal ruházták fel;

c) a jegyzőkönyvben meg kell jelölni, hogy az I. melléklet szerinti követelmények közül melyek számítandók be;

d) a jegyzőkönyvben adott esetben fel kell tüntetni az FCL rész szerinti engedélybe foglalandó korlátozásokat, valamint azokat a követelményeket, amelyeket a pilótáknak teljesíteniük kell e korlátozások feloldásához;

e) a jegyzőkönyvbe bele kell foglalni a fenti tényállások alátámasztásához szükséges valamennyi dokumentumot, és csatolni kell a vonatkozó nemzeti követelmények és eljárások másolatát.

▼M1

10a. cikk

Pilótaképző szervezetek

(1) A pilótaképző szervezeteknek eleget kell tenniük a VI. és VII. mellékletben meghatározott műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak, és megfelelő engedéllyel kell rendelkezniük.

(2) Azokat a pilótaképző szervezeteket, amelyek a JAR-oknak megfelelő, a tagállamok valamelyike által e rendelet alkalmazásának kezdete előtt kibocsátott vagy elismert engedéllyel rendelkeznek úgy kell tekinteni, hogy e rendeletnek megfelelően kiállított engedéllyel rendelkeznek.

Ilyen esetben a szóban forgó szervezet jogosultságai a tagállam által kiadott jóváhagyásban szereplő jogosultságokra korlátozódnak.

A 2. cikk sérelme nélkül a pilótaképző szervezetek a VII. mellékletnek való megfelelés érdekében legkésőbb 2014. április 8-ig módosítják irányítási rendszereiket, képzési programjaikat, eljárásaikat és kézikönyveiket.

▼M4

(3) A JAR-oknak megfelelő képző szervezetek számára engedélyezni kell, hogy 2018. április 8-ig a VI. és VII. melléklet rendelkezéseinek való megfelelés nélkül nyújtsanak FCL rész szerinti magánpilóta-szakszolgálati engedélyek, hozzájuk kapcsolódó – a nyilvántartásban szereplő – jogosítások, valamint könnyű légi járműre érvényes pilóta-szakszolgálati engedélyek (LAPL) megszerzésére irányuló képzést, feltéve, hogy 2015. április 8. előtt vették őket nyilvántartásba.

▼M1

(4) A (2) bekezdés első albekezdésében említett engedélyeket a tagállamok legkésőbb 2017. április 8-ig a VI. mellékletben meghatározott formátum szerinti engedélyekre cserélik.

▼M5

(5) A pilótaképző szervezeteknek legkésőbb 2020. augusztus 25-re biztosítaniuk kell, hogy az általuk kínált műszerjogosítási tanfolyam az I. mellékletben (FCL rész) szereplő követelményeknek megfelelő, teljesítményalapú navigációs jogosultságokra vonatkozó képzést is tartalmazzon.

▼M1

10b. cikk

Repülésszimulációs oktatóeszközök

(1) A pilóták képzéséhez, vizsgáztatásához és ellenőrzéséhez alkalmazott repülésszimulációs oktatóeszközöknek (a berepülések oktatására kifejlesztett oktatóeszközök kivételével) eleget kell tenniük a VI. és VII. mellékletben meghatározott műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak, és megfelelő bizonyítvánnyal kell rendelkezniük.

(2) A JAR-oknak megfelelő repülésszimulációs oktatóeszközök számára e rendelet alkalmazásának kezdete előtt kibocsátott vagy elismert bizonyítványokat úgy kell tekinteni, hogy e rendeletnek megfelelően bocsátották ki őket.

(3) A (2) bekezdésben említett bizonyítványokat a tagállamok legkésőbb 2017. április 8-ig a VI. mellékletben meghatározott formátum szerinti bizonyítványokra cserélik.

10c. cikk

Repülőorvosi központok

(1) A repülőorvosi központoknak eleget kell tenniük a VI. és VII. mellékletben meghatározott műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak, és megfelelő engedéllyel kell rendelkezniük.

(2) A JAR-oknak megfelelő repülőorvosi központok számára a tagállamok valamelyike által e rendelet alkalmazásának kezdete előtt kibocsátott vagy elismert jóváhagyást úgy kell tekinteni, hogy azt e rendeletnek megfelelően állították ki.

A repülőorvosi központok a VII. mellékletnek való megfelelés érdekében legkésőbb 2014. április 8-ig módosítják irányítási rendszereiket, képzési programjaikat, eljárásaikat és kézikönyveiket.

(3) A (2) bekezdés első albekezdésében említett, a repülőorvosi központok számára kiadott jóváhagyásokat a tagállamok legkésőbb 2017. április 8-ig a VI. mellékletben meghatározott formátum szerinti engedélyekre cserélik.

▼B

11. cikk

A légiutas-kísérő személyzet egészségügyi alkalmassága

(1) A 216/2008/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett légi járművek üzemeltetésében részt vevő légiutas-kísérő személyzet tagjainak meg kell felelniük a IV. mellékletben foglalt műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak.

(2) A légiutas-kísérő személyzet tagjainak a 3922/91/EGK tanácsi rendelettel ( 3 ) összhangban elvégzett és e rendelet alkalmazásának kezdetén még érvényes orvosi vagy repülőorvos-szakértői vizsgálatai vagy értékelései e rendeletnek megfelelően érvényesnek tekintendők az alábbiak közül a korábbi időpontig:

a) az illetékes hatóság által a 3922/91/EGK rendelettel összhangban megállapított érvényességi idő végéig; illetőleg

b) a IV. melléklet MED.C.005 pontjában előírt érvényességi idő végéig.

Az érvényességi időt a legutóbbi orvosi vagy repülőorvos-szakértői vizsgálat időpontjától kell számítani.

Az érvényességi időn túl minden újabb repülőorvos-szakértői vizsgálatra a IV. mellékletnek megfelelően kerül sor.

▼M1

11a. cikk

A légiutas-kísérő személyzet tagjainak képzettsége és a kapcsolódó tanúsítványok

(1) A 216/2008/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett légi járművek által végrehajtott kereskedelmi célú repülésekben részt vevő légiutas-kísérő személyzet tagjainak a VI. mellékletben foglalt műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak megfelelő képzettséggel, és az ahhoz kapcsolódó tanúsítvánnyal kell rendelkezniük.

(2) A légiutas-kísérő személyzet azon tagjait, akik e rendelet alkalmazását megelőzően a biztonsági oktatáson való részvételre vonatkozó, a 3922/91/EGK rendelet („EU-OPS”) szerinti igazolással rendelkeznek:

a) úgy kell tekinteni, hogy megfelelnek e rendeletnek, feltéve, hogy teljesítik az EU-OPS képzésre, ellenőrzésre és közelmúltbeli gyakorlatra vonatkozó követelményeit; vagy

b) amennyiben nem teljesítik az EU-OPS képzésre, ellenőrzésre és közelmúltbeli gyakorlatra vonatkozó követelményeit, csak az összes előírt képzést és ellenőrzést követően lehet úgy tekinteni, hogy megfelelnek e rendeletnek; vagy

c) amennyiben több mint 5 éve nem vettek részt légi jármű által végzett kereskedelmi célú repülésben, az V. mellékletben előírtaknak megfelelően csak a teljes alapképzési tanfolyam elvégzése és a kapcsolódó vizsgák sikeres teljesítése után lehet úgy tekinteni, hogy megfelelnek e rendeletnek.

(3) A biztonsági oktatáson való részvételre vonatkozó, az EU-OPS szerint kiadott igazolásokat legkésőbb 2017. április 8-ig a VI. mellékletben meghatározott formátum szerinti légiutas-kísérői tanúsítványokra cserélik.

(4) A légiutas-kísérő személyzet azon tagjait, akik e rendelet alkalmazásának időpontjában helikopter által végzett kereskedelmi célú repülésekben vesznek részt:

a) akkor lehet úgy tekinteni, hogy megfelelnek az V. melléklet alapképzési tanfolyamra vonatkozó követelményeinek, ha teljesítik a helikopterek által végzett kereskedelmi célú légi fuvarozásra vonatkozó JAR-ok képzésre, ellenőrzésre és közelmúltbeli gyakorlatra vonatkozó követelményeit; vagy

b) amennyiben nem teljesítik a helikopterek által végzett kereskedelmi célú légi fuvarozásra vonatkozó JAR-ok képzésre, ellenőrzésre és közelmúltbeli gyakorlatra vonatkozó követelményeit, akkor csak a helikopteren való tevékenységhez kapcsolódó összes képzést (az alapképzés kivételével) és ellenőrzést követően lehet úgy tekinteni, hogy megfelelnek e rendeletnek; vagy

c) amennyiben több mint 5 éve nem vettek részt helikopter által végzett kereskedelmi célú repülésben, az V. mellékletben előírtaknak megfelelően csak a teljes alapképzési tanfolyam elvégzése és a kapcsolódó vizsga sikeres teljesítése után lehet úgy tekinteni, hogy megfelelnek e rendeletnek.

(5) A 2. cikk sérelme nélkül a VI. mellékletben meghatározott formátum szerinti légiutas-kísérői tanúsítványokat legkésőbb 2013. április 8-ig a helikopter által végzett kereskedelmi célú repülésekben részt vevő légiutaskísérő-személyzet valamennyi tagja részére ki kell adni.

11b. cikk

Felügyeleti képesség

(1) A tagállamok saját területükön belül illetékes hatósággá jelölnek ki egy vagy több szervezetet, és ezeket felruházzák a 216/2008/EK rendelet és az annak végrehajtására szolgáló szabályok hatálya alá tartozó személyek és szervezetek tanúsításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladat- és hatáskörökkel.

(2) Amennyiben egy tagállam egynél több illetékes hatóságot jelöl ki, úgy:

a) a hatásköröket és a földrajzi területet illetően egyértelműen meghatározza az egyes illetékes hatóságok felelősségi körét;

b) a 216/2008/EK rendelet és az annak végrehajtására szolgáló szabályok hatálya alá tartozó összes szervezet és személy hatékony felügyelete érdekében a szóban forgó hatóságok tevékenységeit – saját hatáskörükön belül – összehangolja.

(3) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóság (hatóságok) rendelkezzen (rendelkezzenek) a felügyeleti programjuk hatálya alá tartozó összes szervezet és személy hatékony felügyeletéhez szükséges képességgel, és ezen belül az e rendeletben előírt követelmények teljesítéséhez szükséges erőforrásokkal.

(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóságok személyzete ne végezzen felügyeleti tevékenységet olyan esetekben, amikor bizonyíték van arra, hogy ez – különösen családi kapcsolat vagy pénzügyi érdekeltség okán – közvetlenül vagy közvetetten összeférhetetlenséghez vezethet.

(5) Az illetékes hatóságok által a tanúsítási és/vagy felügyeleti feladatok végzésével megbízott személyzet tagjait legalább az alábbi feladatok végzésére fel kell hatalmazni:

a) a tanúsítási és/vagy felügyeleti feladat végrehajtásával kapcsolatos nyilvántartások, adatok, eljárások és egyéb anyagok;

b) másolatok vagy kivonatok készítése a nyilvántartásokról, adatokról, eljárásokról és egyéb anyagokról;

c) szóbeli magyarázat kérése a helyszínen;

d) bármilyen érintett helyiségbe, üzemi területre vagy szállítóeszközbe történő belépés;

e) auditok, vizsgálatok, értékelések, ellenőrzések, és ezen belül földi ellenőrzések és be nem jelentett ellenőrzések végzése; továbbá

f) adott esetben végrehajtási intézkedések megtétele vagy kezdeményezése.

(6) Az (5) bekezdés szerinti feladatokat az érintett tagállamban hatályos jogszabályi rendelkezésekkel összhangban kell végezni.

11c. cikk

Átmeneti intézkedések

Azon szervezetekre, amelyek tekintetében a 216/2008/EK rendelet 21. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően az Ügynökség az illetékes hatóság:

a) a tagállamok legkésőbb 2013. április 8-án valamennyi, a szervezet felügyeletével kapcsolatos adatot átadnak az Ügynökségnek;

b) a tagállamok által 2012. április 8. előtt megkezdett tanúsítási eljárásokat az adott tagállamnak az Ügynökséggel együttműködésben kell befejeznie. Miután a tagállam megadta a tanúsítást, az Ügynökség az illetékes hatóságként az adott szervezet tekintetében ráruházott összes felelősséget vállalja.

▼B

12. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Rendelkezéseit 2012. április 8-tól kell alkalmazni.

▼M1

(1b) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy 2013. április 8-ig nem alkalmazzák az I. melléklet rendelkezéseit.

▼M4

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy 2015. április 8-ig nem alkalmazzák az I. melléklet alábbi rendelkezéseit:

a) a helyből felszálló repülőgépre és a léghajóra szóló pilóta-szakszolgálati engedélyekkel kapcsolatos rendelkezések;

b) az FCL.820 pont rendelkezései;

c) a helikopterek esetében a J. alrész 8. szakaszának rendelkezései;

d) a J. alrész 11. szakaszának rendelkezései.

▼M4

(2a) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy 2018. április 8-ig nem alkalmazzák az I. melléklet alábbi rendelkezéseit:

a) a vitorlázó repülőgépre és a ballonra szóló pilóta-szakszolgálati engedélyekkel kapcsolatos rendelkezések;

b) a B. alrész rendelkezései;

c) az FCL.800, az FCL.805 és az FCL.815 pont rendelkezései;

d) a J. alrész 10. szakaszának rendelkezései.

▼B

(3) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a 2014. április 8-ig általuk kibocsátott, a JAR-oknak nem megfelelő, repülőgépre és helikopterre szóló engedélyeket nem konvertálják.

▼M5

(4) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy e rendelet rendelkezéseit 2017. április 8-ig nem alkalmazzák a 216/2008/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában meghatározott, légi járművek nem kereskedelmi célú üzemben tartásában részt vevő, harmadik ország által kibocsátott engedéllyel és kapcsolódó orvosi minősítéssel rendelkező pilótákra. A tagállamok e határozatokat nyilvánosan elérhetővé teszik.

▼B

(5) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy 2015. április 8-ig nem alkalmazzák a IV. melléklet B. alrésze 3. szakaszának (LAPL orvosi minősítés) rendelkezéseit.

(6) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy 2014. április 8-ig nem alkalmazzák a IV. melléklet C. alrészének rendelkezéseit.

(7) Amennyiben valamely tagállam a ►M1 (1b)–(6) ◄ rendelkezéseit alkalmazza, erről értesíti a Bizottságot és az Ügynökséget. Az értesítésben ismertetni kell az eltérés indokait, valamint a tervezett intézkedésekről és ütemezésükről szóló végrehajtási programot.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

(FCL RÉSZ)

A. ALRÉSZ

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

FCL.001 Az illetékes hatóság

E rész alkalmazásában illetékes hatóság az azon tagállam által kijelölt hatóság, amelyhez a pilóta-szakszolgálati engedélyeknek vagy a kapcsolódó jogosításoknak vagy tanúsításoknak a kiadása iránti kérelmet be kell nyújtani.

FCL.005 Hatály

E rész meghatározza a pilóta-szakszolgálati engedélyeknek, valamint a kapcsolódó jogosításoknak és tanúsításoknak a kiadására vonatkozó előírásokat, valamint azok érvényességi és alkalmazási feltételeit.

FCL.010 Fogalommeghatározások

E rész alkalmazásában:

„műrepülés” : olyan szándékos manőver, amely hirtelen helyzetváltoztatással, a szokásostól eltérő repülőgéphelyzettel vagy sebességváltoztatással jár, és nem képezi a szokásos repülés vagy – a műrepülő jogosítás kivételével – a szakszolgálati engedélyekkel és jogosításokkal kapcsolatos képzés részét;

„repülőgép” : hajtóművel felszerelt, levegőnél nehezebb, merevszárnyú légi jármű, melynek repülését a szárnyaira ható aerodinamikai erő biztosítja;

„repülőgép, amelynek üzemeltetéséhez másodpilóta szükséges” : olyan típusú repülőgép, amelynek üzemeltetéséhez repülési kézikönyve vagy üzembentartási engedélye szerint másodpilóta szükséges;

„légi jármű” : olyan szerkezet, amelyet a levegő által keltett azon reakcióerők tartanak a légkörben, amelyek nem a levegőnek a földfelszínre gyakorolt hatásából származnak;

„repülőszaktudás” : a jó ítélőképesség, a széles körű tudás, a megfelelő jártasságok és hozzáállás összhangban történő alkalmazása a repülési feladatok teljesítése érdekében;

„léghajó” : levegőnél könnyebb, hajtóművel felszerelt légi jármű, kivéve a hőléghajót, amely e rész alkalmazásában a ballon fogalmába tartozik;

▼M5

„szögalapú üzemeltetés” : olyan műszeres megközelítési művelet, amelynek során a legnagyobb elfogadható hiba/a tervezett útiránytól való legnagyobb elfogadható eltérés a pilótafülkében található irányeltérés-jelző (Course Deviation Indicator, CDI) vagy azzal egyenértékű kijelző mutatóinak kitéréseként kifejezve van megadva;

▼B

„ballon” : levegőnél könnyebb, hajtómű nélküli légi jármű, amelynek repülését gáz vagy a fedélzeti fűtőberendezéssel melegített levegő biztosítja. E rész alkalmazásában ballonnak minősül a hőléghajó is annak ellenére, hogy hajtóművel van felszerelve;

„alapszintű műszeres repülésgyakorló berendezés (BITD)” : a növendék pilóta valamely repülőgéposztálynak megfelelő szolgálati helyét reprezentáló, földi telepítésű kiképzőeszköz; magában foglalhat képernyő alapú műszerfalakat és rugós terhelő mechanizmussal ellátott kormányberendezést, amelyek képzési munkaállomásként szolgálnak legalább a műszeres repülés eljárásbeli aspektusainak begyakorlásához;

„légijármű-kategória” : légi járművek kategóriába sorolása bizonyos alapvető tulajdonságaik szerint, például: repülőgép, helyből felszálló repülőgép, helikopter, léghajó, vitorlázó repülőgép, szabad ballon;

„repülőgéposztály” : azon egypilótás repülőgépek kategóriába sorolása, amelyekhez nem szükséges típusjogosítás;

„ballonosztály” : ballonok kategóriába sorolása a repülésüket biztosító eszközök szerint;

„kereskedelmi célú légi fuvarozás” : utasok, áru vagy postai küldemény díj vagy ellenszolgáltatás ellenében történő szállítása;

„kompetencia” : egy feladat meghatározott szempontok szerinti elvégzéséhez szükséges jártasság, tudás és hozzáállás együttes alkalmazása;

„kompetenciaelem” : egy feladatot képviselő művelet, mely magában foglalja a határait egyértelműen kijelölő kiváltó eseményt és lezáró eseményt, valamint egy érzékelhető eredményt;

„kompetenciaegység” : adott számú kompetenciaelemből álló, elkülönülő funkció;

„másodpilóta” : az a pilóta, aki többpilótás légi járműnek minősülő légi járművet nem parancsnokpilótaként üzemeltet, kivéve azt a repülésoktatásban részesülő pilótát, aki szakszolgálati engedély vagy jogosítás megszerzése céljából tartózkodik a légi jármű fedélzetén;

„útvonalrepülés” : egy indulási és egy érkezési pont közötti repülés egy előre eltervezett útvonalon, előírt navigációs eljárások alkalmazásával;

„tehermentesítő másodpilóta” : az a pilóta, aki tehermentesíti a másodpilótát, átvéve feladatait a kormánynál az utazórepülés során, többpilótás üzemeltetés esetén ►C1 200-as repülési szint fölött; ◄

„kétkormányos oktatási idő” : az a repülési idő vagy műszeres földi idő, amely alatt egy erre jogosult oktató repülésoktatásban részesít egy személyt;

„hiba” : a repülőszemélyzet által végrehajtott olyan tevékenység vagy annak hiánya, amelynek következményei eltérnek a szervezésre vagy a repülésre vonatkozó szándékoktól vagy elvárásoktól;

„hibakezelés” : a hibák észlelésének és ellenintézkedésekkel történő elhárításának folyamata, amely mérsékli vagy kiküszöböli a következményeket, és csökkenti a hibák vagy nemkívánatos légijármű-helyzetek kialakulásának valószínűségét;

„teljes repülésszimulátor (FFS)” : egy adott típusú vagy gyártmányú, modellű és sorozatú légi jármű pilótafülkéjének teljes méretű mása, benne a légi jármű földi és légi üzemeltetésének megjelenítéséhez szükséges összes berendezéssel és számtógépes programmal, valamint a pilótafülkéből való kilátást szimuláló vizuális rendszerrel és a mozgási erőhatásokat szimuláló rendszerrel;

„repülési idő” :

repülőgépek, motoros vitorlázó repülőgépek és helyből felszálló repülőgépek esetében : az a teljes időtartam, amely a légi jármű felszállási céllal történő megmozdulásától a repülés befejezése után a légi jármű végleges megállásáig tart;

helikopterek esetében : az a teljes időtartam, amely a helikopter forgószárnylapátjainak felszállási céllal történő felpörgetésétől a repülés befejezése után a forgószárnylapátok teljes leállásáig tart;

léghajók esetében : az a teljes időtartam, amely a léghajó árbocról felszállási céllal történő elengedése pillanatától a repülés befejezése után a léghajó végleges megállásáig és az árbocon történő rögzítéséig tart;

vitorlázó repülőgépek esetében : az a teljes időtartam, amely a vitorlázó repülőgép felszállási céllal történő nekifutása megkezdésének pillanatától a repülés befejezése után a vitorlázó repülőgép végleges megállásáig tart;

ballonok esetében : az a teljes időtartam, amely a ballonkosárnak a földtől felszállási céllal történő elemelkedésének pillanatától a repülés befejezése után a ballon végleges megállásáig tart;

„műszeres repülési szabályok (IFR) szerinti repülési idő” : az a teljes repülési időtartam, amely alatt a légi járművet kizárólag a műszeres repülési szabályok szerint üzemeltetik;

„repülésgyakorló berendezés (FTD)” : egy meghatározott légijármű-típus műszereinek, berendezéseinek, paneljeinek és kormányszerveinek egy nyitott pilótafülkében vagy egy légi jármű zárt pilótafülkéjében elhelyezett teljes méretű mása, benne olyan berendezésekkel és számítógépes programokkal, amelyek a légi jármű földi és légi üzemeltetési feltételeinek a berendezésbe beépített rendszerek szintjén való megjelenítéséhez szükségesek. Ehhez nem szükséges a pilótafülkéből való kilátást szimuláló vizuális rendszer és a mozgási erőhatásokat szimuláló rendszer, kivéve a 2-es és 3-as szintű helikopteres repülésgyakorló berendezéseket (FTD), amelyeknél a vizuális rendszerek szükségesek;

„repülés- és navigációseljárás-gyakorló berendezés (FNPT)” : olyan kiképzőeszköz, amely pilótafülkét vagy pilótafülke-környezetet reprezentál, benne olyan berendezésekkel és számítógépes programokkal, amelyek valamely légijármű-típus vagy -osztály légi üzemeltetésének szimulálásához szükségesek, azt a látszatot keltve, mintha a rendszerek egy valóságos légi járműben működnének;

„balloncsoport” : ballonok kategóriába sorolása a kupola mérete vagy térfogata szerint;

„helikopter” : levegőnél nehezebb légi jármű, melynek levegőben maradását főként az egy vagy több szilárd beépítésű függőleges tengelyre szerelt, hajtóművel üzemeltetett forgószárnyakra ható aerodinamikai erő biztosítja;

„műszeres repülési idő” : az az időtartam, amely alatt a pilóta a légi járművet kizárólag műszerek igénybevételével irányítja;

„műszeres földi idő” : az az időtartam, amely alatt a pilóta repülésszimulációs oktatóeszközök (FSTD) segítségével, mesterséges repülési körülmények között oktatásban részesül;

„műszeres idő” : műszeres repülési idő vagy műszeres földi idő;

▼M5

„lineáris üzemeltetés” : olyan műszeres megközelítési művelet, amelynek során a legnagyobb elfogadható hiba/a tervezett útiránytól való legnagyobb elfogadható eltérés hosszmértékegységben, például tengeri mérföldben van megadva az útiránytól való oldalirányú eltérés esetében;

„LNAV” (Lateral Navigation) : oldalirányú navigáció;

„LPV” : a középvonal rádiójelének használata vertikális irányvezetéssel;

▼B

„többpilótás üzemeltetés” :

repülőgépek esetében : minimálisan két pilótából álló személyzettel történő, repülőszemélyzeti együttműködést megkövetelő üzemeltetés vagy többpilótás, vagy egypilótás repülőgépen;

helikopterek esetében : minimálisan két pilótából álló személyzettel történő, repülőszemélyzeti együttműködést megkövetelő üzemeltetés többpilótás helikopteren;

„repülőszemélyzeti együttműködés (MCC)” : a repülőszemélyzeti tagok együttműködése a parancsnokpilóta irányítása alatt;

„többpilótás légi jármű” :

repülőgépek esetében : olyan repülőgép, amelynek üzemeltetése legalább két pilótából álló személyzettel engedélyezett;

helikopterek, léghajók és helyből felszálló repülőgépek esetében : olyan típusú légi járművet jelent, amelynek üzemeltetéséhez repülési kézikönyve, üzembentartási engedélye vagy egy ezekkel egyenértékű dokumentum szerint másodpilóta szükséges;

„éjszaka” : az esti szürkület vége és a reggeli szürkület kezdete közötti időszak vagy a tagállam által kijelölt megfelelő hatóság előírása szerinti, a napnyugta és napkelte közötti egyéb időszak;

„egyéb kiképzőberendezések (OTD)” : olyan, a repülésszimulátorokon, repülésgyakorló berendezéseken vagy repülés- és navigációseljárás-gyakorló berendezéseken kívüli oktatási segédeszközök, amelyek képzési eszközül szolgálnak abban az esetben, ha nincs szükség teljes pilótafülkét reprezentáló környezetre;

▼M5

„teljesítményalapú navigáció (PBN)” : ATS útvonalon működő légi járművekre vonatkozó teljesítmény-előírásokon vagy műszeres megközelítési eljáráson alapuló vagy kijelölt légtérben végrehajtott területi navigáció;

▼B

„teljesítménykritériumok” : a kompetenciaelem előírt eredményének egyszerű, értékelő megállapítása, és azon kritériumok ismertetése, amelyeket annak megítéléséhez alkalmaztak, hogy a teljesítmény előírt szintje teljesült-e;

„parancsnokpilóta” : a parancsnoki feladatra kijelölt, a repülés biztonságos végrehajtásáért felelős pilóta;

„felügyelet alatt álló parancsnokpilóta” : a parancsnokpilóta felügyelete alatt parancsnokpilótai kötelességeket és feladatokat ellátó másodpilóta;

„helyből felszálló repülőgép” : olyan légi jármű, amely a függőleges emelkedéshez és a repüléshez szükséges toló-/emelőerőt változtatható geometriájú rotoroktól vagy a törzsön vagy törzsben, illetve a szárnyakon vagy szárnyakban elhelyezkedő hajtóművektől/mozgató berendezésektől nyeri;

„segédmotoros vitorlázó repülőgép” : egy vagy több hajtóműves légi jármű, mely a hajtóművek kikapcsolása esetén egy vitorlázó repülőgép jellemzőivel rendelkezik;

„magánpilóta” : az a pilóta, aki olyan szakszolgálati engedéllyel rendelkezik, amely nem jogosít díjazás ellenében üzemeltetett légi jármű vezetésére, kivéve az ebben a részben meghatározott oktatási és vizsgáztatási tevékenységeket;

„készségellenőrzés” : a jártasság számonkérése jogosítások meghosszabbítása vagy megújítása céljából, mely magában foglalhat szóbeli vizsgáztatást is;

„megújítás” (például szakszolgálati engedély vagy jogosítás megújítása) : hatósági adminisztratív intézkedés egy jogosítás vagy tanúsítás érvényességének lejártát követően, mely meghatározott követelmények teljesítése esetén meghatározott időtartamra biztosítja a jogosítással vagy tanúsítással járó jogosultságokat;

„meghosszabbítás” (például szakszolgálati engedély vagy jogosítás meghosszabbítása) : hatósági adminisztratív intézkedés egy jogosítás vagy tanúsítás érvényességi időtartamán belül, mely lehetővé teszi az engedélyes számára, hogy meghatározott követelmények teljesítését követően meghatározott időtartamon át tovább gyakorolhassa a jogosítással vagy tanúsítással járó jogosultságokat;

▼M5

„RNP APCH” : műszeres megközelítési műveletek során alkalmazott teljesítményalapú navigációs előírás;

„RNP APCH művelet az LNAV minimumig” : kétdimenziós műszeres megközelítési művelet, amelyhez a vízszintes irányvezetés a GNSS-helymeghatározás alapján történik;

„RNP APCH művelet az LNAV/VNAV minimumig” : háromdimenziós műszeres megközelítési művelet, amelyhez a vízszintes irányvezetés a GNSS-helymeghatározáson alapján történik, a függőleges irányvezetést pedig vagy a Baro VNAV funkció, vagy a GNSS-helymeghatározás biztosítja műholdas pontosító rendszerrel (SBAS);

„RNP APCH művelet az LPV minimumig” : háromdimenziós műszeres megközelítési művelet, amelyhez mind az oldalirányú, mind a függőleges irányvezetést a GNSS-helymeghatározás biztosítja műholdas pontosító rendszerrel (SBAS);

„RNP AR APCH” : különleges jóváhagyást igénylő műszeres megközelítési műveletek során alkalmazott navigációs előírás;

▼B

„útvonalszakasz” : olyan repülés, amely felszállásból, indulási eljárásból, legalább 15 perces utazószakaszból, érkezési eljárásból, megközelítésből és leszállási fázisból áll;

„vitorlázó repülőgép” : levegőnél nehezebb légi jármű, melynek repülését a rögzített emelőfelületeire ható aerodinamikai erő biztosítja, és melynek szabad repülése nem függ hajtóműtől;

„egypilótás légi jármű” : az a légi jármű, amely a típusalkalmassági tanúsítása alapján egy pilótával üzemeltethető;

„jártassági vizsga” : olyan vizsga, amely szakszolgálati engedélyek, jogosítások megadása előtt a jártasság bizonyítására szolgál, és amely magában foglalhat szóbeli vizsgáztatást is;

„egyedülrepülési idő” : olyan repülési idő, amely alatt a növendék pilóta a légi járművön egyedül tartózkodik;

„növendék parancsnokpilóta” : az a növendék pilóta, akinek a parancsnokpilótai tevékenységét a repülés időtartama alatt az oktató csak figyeli, de nem avatkozik bele a repülésbe, és nem veszi át a légi jármű irányítását;

„repülésre veszélyes helyzet” : olyan események vagy hibák, amelyek függetlenek a repülőszemélyzet cselekedeteitől, megnövelik az üzemeltetés bonyolultságát, és amelyeket a repülésbiztonság megfelelő szintjének fenntartása érdekében kezelni kell;

▼M5

„háromdimenziós műszeres megközelítési művelet” : mind oldalirányú, mind függőleges irányvezetést alkalmazó műszeres megközelítési művelet;

▼B

„repülésre veszélyes helyzet kezelése” : a repülésre veszélyes helyzetek észlelésének és ellenintézkedésekkel történő elhárításának folyamata, amely mérsékli vagy kiküszöböli a következményeket, és csökkenti a hibák vagy nemkívánatos légijármű-helyzetek kialakulásának valószínűségét;

▼M5

„kétdimenziós műszeres megközelítési művelet” : olyan műszeres megközelítési művelet, amely csak oldalirányú irányvezetést alkalmaz;

▼B

„motoros vitorlázó repülőgép (TMG)” : a segédmotoros vitorlázó repülőgépek külön osztályát képviselő, beépített, nem behúzható motorral és nem behúzható légcsavarral rendelkező légi jármű, mely repülési kézikönyvének megfelelően képes saját erejéből felszállni és emelkedni;

„légijármű-típus” : a 21. rész rendelkezéseivel összhangban meghatározott, üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatok szerinti típusjogosítást igénylő légi járművek kategóriába sorolása, amely kiterjed az összes azonos alaptervezésű légi járműre, beleértve azok valamennyi módosítását, kivéve, ha e módosítások megváltoztatják a szóban forgó járművek kezelési vagy repülési jellemzőit;

▼M5

„VNAV” (Vertical Navigation)függőleges navigáció.

▼M3

FCL.015 A szakszolgálati engedélyek, jogosítások és tanúsítások iránti kérelem, valamint azok kiadása, meghosszabbítása és megújítása

▼B

A pilóta-szakszolgálati engedélyek, valamint a kapcsolódó jogosítások és tanúsítások kiadására, meghosszabbítására vagy megújítására irányuló kérelmet az illetékes hatóságnak az általa meghatározott nyomtatványon és módon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell annak bizonyítékait, hogy a kérelmező megfelel a szakszolgálati engedély, valamint a kapcsolódó jogosítások vagy jóváhagyások kiadására, meghosszabbítására vagy megújítására az ebben a részben és a MED részben meghatározott előírásoknak.

b)	A szakszolgálati engedély, jogosítás vagy tanúsítás által biztosított jogosultságok bármely korlátozását vagy kiterjesztését az illetékes hatóságnak be kell jegyeznie a szakszolgálati engedélybe vagy tanúsításba.

c)	Senki nem rendelkezhet egy időben légijármű-kategóriánként több mint egy, az ezen rész szerint kiadott szakszolgálati engedéllyel.

Egy másik légijármű-kategória szakszolgálati engedélyének kiadására vagy további jogosítások vagy tanúsítások, valamint az ezen szakszolgálati engedélyek, jogosítások vagy tanúsítások módosítására, meghosszabbítására vagy megújítására irányuló kérelmet ahhoz az illetékes hatósághoz kell benyújtani, amelyik a pilóta-szakszolgálati engedélyt eredetileg kiadta, kivéve, ha a pilóta egy másik illetékes hatósághoz kérte át magát, illetve kérelmezte, hogy szakszolgálati engedélyének és orvosi okmányainak kezelését e másik hatóság végezze.

▼M3

FCL.020 A növendék pilóta

a) A növendék pilóta csak egy repülésoktató felhatalmazásával és felügyelete mellett hajthat végre egyedülrepülést.

b) Az első egyedülrepülés előtt a növendék pilótával szembeni elvárás:

1. helikopterek, repülőgépek és léghajók esetében: a 16. életév betöltése;

2. vitorlázó repülőgépek és ballonok esetében: a 14. életév betöltése.

FCL.025 A szakszolgálati engedélyek és jogosítások kiadásához szükséges elméleti vizsgák

▼B

a) A kérelmező kötelességei

▼M3

1. A kérelmező egy adott szakszolgálati engedély vagy jogosítás megszerzéséhez szükséges elméleti vizsgák mindegyikét egyazon tagállam felelősségi körében teljesíti.

2. A kérelmező az elméleti vizsgát kizárólag a képzéséért felelős jóváhagyott képzési szervezet ajánlására teheti le, és csak miután az elméleti tanfolyam megfelelő elemeit kielégítő színvonalon teljesítette.

▼B

3. A jóváhagyott képzési szervezet ajánlása tizenkét hónapig érvényes. Ha a kérelmező nem kísérelt meg legalább egy elméleti ismeretek írásbeli vizsgát ezen érvényességi időszakon belül, a jóváhagyott képzési szervezetnek további képzést kell meghatároznia a kérvényező képzési igénye alapján.

b) A sikeres vizsga feltételei

▼M3

1. A kérelmező akkor felel meg egy írásbeli elméleti vizsgán, ha az elérhető pontok legalább 75 %-át megszerzi. Büntetőpont nem adható.

▼B

2. Amennyiben e rész másképp nem rendelkezik, az előírt elméleti vizsga akkor tekinthető sikeresnek, ha a kérelmező a megfelelő pilóta-szakszolgálati engedélyhez vagy jogosításhoz előírt összes írásbeli vizsgáját az első vizsgakísérlet naptári hónapja végétől számított 18 hónapon belül sikeresen teljesítette.

▼M3

3) Ha a kérelmező negyedik próbálkozásra sem tudott sikeresen megoldani egy elméleti vizsgafeladatsort, vagy ha hat próbálkozás során, illetve a 2. pontban említett időhatáron belül nem teljesítette az összes feladatsort, újra kell kezdenie az összes vizsgát.

Az elméleti vizsgák újbóli megkísérlése előtt a kérelmezőnek további képzésen kell részt vennie egy jóváhagyott képzési szervezetnél. A szükséges képzés terjedelmét és hatókörét a jóváhagyott képzési szervezet határozza meg a kérvényező képzési igénye alapján.

▼B

c) Érvényességi időtartam

1. Az elméleti vizsgák sikeres teljesítése érvényes:

i. 24 hónapos időtartamon belül a könnyű légi járműre érvényes pilóta-szakszolgálati engedély, a magánpilóta-szakszolgálati engedély, a vitorlázó repülőgépre érvényes pilóta-szakszolgálati engedély vagy a ballonra érvényes pilóta-szakszolgálati engedély kiadásához;

▼M3

ii. 36 hónapos időtartamon belül kereskedelmi pilóta-szakszolgálati engedély, műszerjogosítás (IR) vagy repülés közbeni műszerjogosítás (EIR) kiadásához;

▼B

iii. az i. és ii. alpontokban megadott időtartamok számítását a b) bekezdés 2. pontjával összhangban, attól a naptól kell számítani, amelyen a pilóta sikeresen teljesíti az elméleti vizsgát.

2. A légitársasági pilóta-szakszolgálati engedélyhez (ATPL) szükséges elméleti vizsgák teljesítése az ATPL kiadásához a következő érvényességi időpontoktól számított hétéves időtartamon belül marad érvényben:

i. a szakszolgálati engedélybe legutóbb bevezetett IR; vagy

ii. helikopterek esetében, egy a szakszolgálati engedélybe legutóbb bevezetett helikopter-típusjogosítás.

FCL.030 Gyakorlati jártassági vizsga

A szakszolgálati engedély, jogosítás vagy tanúsítás megszerzéséhez szükséges jártassági vizsga előtt a kérelmezőnek sikeres elméleti vizsgát kell tennie, kivéve, ha integrált repülési képzési tanfolyamot végez.

Az elméleti képzést azonban minden esetben be kell fejeznie a jártassági vizsgák letétele előtt.

b)	A légitársasági pilóta-szakszolgálati engedély kiadását kivéve, a jártassági vizsga kérelmezőjét a képzéséért felelős szervezet/személy ajánlásával kell vizsgára bocsátani a képzés befejezését követően. A képzési nyilvántartást a vizsgáztató rendelkezésére kell bocsátani.

FCL.035 A repülési idő és az elméleti ismeretek beszámítása

a) A repülési idő beszámítása

▼M3

1. Amennyiben e rész nem rendelkezik másként, a szakszolgálati engedélyhez, jogosításhoz vagy tanúsításhoz a beszámítandó repülési időnek ugyanazon légijármű-kategórián teljesített időnek kell lennie, mint amelyre a szakszolgálati engedélyt, a jogosítást vagy a tanúsítást kérik.

2. Parancsnokpilóta vagy képzés alatt álló pilóta.

i. A szakszolgálati engedély, jogosítás vagy tanúsítás kérelmezője jogosult összes egyedülrepülési, kétkormányos képzési vagy parancsnokpilótaként való repülési idejét beszámítani a szakszolgálati engedélyhez, jogosításhoz vagy tanúsításhoz szükséges teljes repülési időbe.

ii. ATP integrált -tanfolyamot végzett kérelmező jogosult maximum 50 óra növendék parancsnokpilóta műszeres idő beszámítására a légitársasági pilóta-szakszolgálati engedély, a kereskedelmi pilóta-szakszolgálati engedély és a több hajtóműves típus- vagy osztályjogosítás kiadásához szükséges, parancsnokpilótaként teljesített időbe.

iii. CPL/IR integrált -tanfolyamot végzett kérelmező jogosult maximum 50 óra növendék parancsnokpilóta műszeres idő beszámítására a kereskedelmi pilóta-szakszolgálati engedély és a több hajtóműves típus- vagy osztályjogosítás kiadásához szükséges, parancsnokpilótaként teljesített időbe.

▼M3

3. Másodpilótaként vagy felügyelet alatt álló parancsnokpilótaként teljesített repülési idő. Amennyiben e rész másképp nem rendelkezik, a pilóta-szakszolgálati engedély tulajdonosa, ha másodpilótaként vagy felügyelet alatt álló parancsnokpilótaként tevékenykedik, jogosult másodpilótaként teljesített összes repülési idejét beszámítani a magasabb besorolású pilóta-szakszolgálati engedélyhez előírt összes repülési időbe.

▼B

b) Az elméleti ismeretek beszámítása

▼M3

1. Azon kérelmezők esetében, akik sikeresen teljesítették a légitársasági pilóta-szakszolgálati engedélyhez szükséges elméleti vizsgákat, a vizsgák beszámítandók az ugyanazon légijármű-kategóriában a könnyű légi járműre érvényes pilóta-szakszolgálati engedélyhez, a magánpilóta-szakszolgálati engedélyhez, a kereskedelmi pilóta-szakszolgálati engedélyhez, valamint a helikopterek kivételével a műszerjogosításhoz (IR) és a repülés közbeni műszerjogosításhoz (EIR) szükséges elméleti ismeretekre vonatkozó követelmények teljesítésébe.

▼B

2. Azon kérelmező esetében, aki sikeresen teljesítette a kereskedelmi pilóta-szakszolgálati engedélyhez szükséges elméleti vizsgákat, azok beszámítandók az ugyanazon légijármű-kategóriában a könnyű légi járműre érvényes pilóta-szakszolgálati engedélyhez vagy a magánpilóta-szakszolgálati engedélyhez szükséges, az elméleti ismeretekre vonatkozó követelmények teljesítésébe.

3. Azon IR-birtokos vagy -kérelmező esetében, aki sikeresen teljesítette a légijármű-kategóriához szükséges műszerismeret vizsgát, az teljes egészében beszámítandó egy másik légijármű-kategória IR-hez szükséges elméleti képzésre és vizsgára vonatkozó követelmények teljesítésébe.

4. A pilóta-szakszolgálati engedélyes esetében az engedély beszámítandó egy másik légijármű-kategória szakszolgálati engedélyéhez szükséges elméleti képzésre és vizsgára vonatkozó követelmények teljesítésébe e rész 1. függelékével összhangban.

▼M3

5. A b) bekezdés 3. pontjának sérelme nélkül, a kompetencia alapú, modulrendszerű IR(A) tanfolyamot végzett IR(A)-birtokos vagy az EIR-birtokos esetében az engedély csak akkor számítható be teljes egészében egy másik légijármű-kategória IR-jéhez szükséges elméleti képzésre és vizsgára vonatkozó követelmények teljesítésébe, ha az engedélyes teljesítette a tanfolyam IFR részére vonatkozó, az FCL.720.A szakasz b) bekezdése 2. pontjának i. alpontjával összhangban előírt elméleti képzést és vizsgát is.

▼B

Ez a beszámítás az FCL.025 pont c) bekezdésében meghatározott érvényességi időtartamon belül vonatkozik a pilóta-szakszolgálati engedély azon kérelmezőjére is, aki már sikeresen teljesítette egy másik légijármű-kategóriában az adott szakszolgálati engedély kiadásához szükséges elméleti vizsgát.

FCL.040 Szakszolgálati engedélyek jogosultságainak gyakorlása

A szakszolgálati engedély által biztosított jogosultságok gyakorlásának feltétele a benne található jogosítások (ha vannak ilyenek) és az orvosi minősítés érvényessége.

FCL.045 Okmánybemutatási kötelezettség

a)	A pilótának mindig magánál kell tartania az érvényes szakszolgálati engedélyt és az orvosi minősítést, ha a szakszolgálati engedéllyel járó jogosultságokat gyakorolja.

b)	A pilótának egy fényképes személyazonosító igazolványt is magánál kell tartania.

c)	A pilóta vagy növendék pilóta indokolatlan késedelem nélkül köteles a repülési idő nyilvántartását az illetékes hatóság felhatalmazott képviselőjének kérésére ellenőrzés céljából bemutatni.

d)	A növendék pilóta köteles minden egyedül végzett útvonalrepülés alkalmával magánál tartani az FCL.020 pont a) bekezdésében meghatározott felhatalmazások igazolását.

▼M6

Az a pilóta, aki egy, a hajózószemélyzeti szakszolgálati engedélyét kiadó tagállamtól eltérő tagállamban lajstromozott légi járművön szándékozik az Unió területén kívül repülni, köteles nyomtatott vagy elektronikus formában magánál tartani az ICAO-függelék legfrissebb kiadását, amely tartalmazza az engedélyek automatikus érvényesítését elismerő megállapodás ICAO nyilvántartási számára való utalást, valamint a megállapodásban részes államok jegyzékét.

▼B

FCL.050 A repülési idő nyilvántartása

A pilóta köteles az összes repülésével kapcsolatos megbízható adatot az illetékes hatóság által előírt nyomtatványon és módon nyilvántartani.

FCL.055 Nyelvismeret

Általános. A repülőgép, helikopter, helyből felszálló repülőgép és léghajó pilótája számára kötelező a rádió használata, és csak akkor gyakorolhatja szakszolgálati engedélyéből és jogosításaiból fakadó jogosultságait, ha szakszolgálati engedélye nyelvismereti igazolást tartalmaz angol nyelvből vagy abból a nyelvből, amelyen repülés közben a rádiókommunikáció folyik. Az igazoláson fel kell tüntetni a nyelvet, a nyelvismeret szintjét és az érvényesség dátumát.

A nyelvismereti igazolást kérelmezőnek e rész 2. függelékével összhangban igazolnia kell, hogy legalább operatív szintű nyelvismerettel rendelkezik mind a szakterminológia, mind a köznapi nyelvhasználat tekintetében. Ehhez a kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy képes:

1. hatékonyan kommunikálni olyan helyzetekben is, amikor partnerének csak a hangját hallja, és olyan helyzetekben is, amikor szemtől szemben beszél vele;

2. pontos, érthető kommunikációt folytatni általános, konkrét és munkával kapcsolatos témákban;

3. megfelelő kommunikációs stratégiákat alkalmazni az üzenetváltásokban, valamint felismerni és megoldani a félreértéseket köznapi és munkahelyzetekben;

4. viszonylag könnyen kezelni azokat a nyelvi kihívásokat, amelyek a mindennapi munka és a megszokott kommunikációs feladatok végzése során adódó bonyolult vagy váratlan helyzetekből fakadnak; és

5. olyan dialektust vagy akcentust használni, amely a légiközlekedési közösség számára érthető.

Azon pilóták kivételével, akik szakértői szintű nyelvismeretüket bizonyították, e rész 2. függelékével összhangban a nyelvismereti igazolást felül kell vizsgálni a következők szerint:

1. négyévente, ha az igazolt szint az „operatív” szint; vagy

2. hatévente, ha a igazolt szint a „kibővített” szint.

▼M3

A műszerjogosítással (IR) vagy repülés közbeni műszerjogosítással (EIR) rendelkezőkre vonatkozó egyedi követelmények. A fenti bekezdések sérelme nélkül, az IR- vagy EIR-birtokosnak igazolnia kell, hogy képes az angol nyelvet olyan szinten használni, hogy:

▼B

1. a repülés valamennyi fázisának végrehajtásával kapcsolatos összes információt megértse, beleértve a repülés előkészítését is;

2. a repülés minden fázisára vonatkozó rádiófóniát alkalmazza, beleértve a vészhelyzeteket is;

3. a repülés minden szakaszában a repülőszemélyzet más tagjaival kommunikáljon, beleértve a repülés előkészítését is.

▼M3

e)	Az IR- vagy EIR-birtokos megfelelő szintű angol nyelvismeretének és nyelvhasználatának meglétéről az illetékes hatóság által meghatározott értékelési módszerrel kell meggyőződni.

▼B

FCL.060 Közelmúltbeli tapasztalat

Ballonok. A pilóta csak akkor üzemeltethet ballont a kereskedelmi célú légi fuvarozásban vagy szállíthat vele utasokat, ha a megelőző 180 napban végrehajtott:

1. legalább három repülést ballonpilótaként, ezek közül egy repülést legalább az adott osztályba és csoportba tartozó ballonon; vagy

2. egy repülést az adott osztályba és csoportba tartozó ballonon egy a J. alrész szerinti képesítéssel rendelkező oktató felügyelete mellett.

Repülőgépek, helikopterek, helyből felszálló repülőgépek, léghajók és vitorlázó repülőgépek. A pilóta nem üzemeltethet légi járművet a kereskedelmi célú légi fuvarozásban vagy nem szállíthat utasokat:

1. parancsnokpilótaként vagy másodpilótaként, kivéve, ha a megelőző 90 napban végrehajtott legalább három felszállást, megközelítést és leszállást ugyanazon típusba és osztályba tartozó légi járművön vagy ugyanazt a típust vagy osztályt reprezentáló FFS-en. A három felszállást és leszállást többpilótás vagy egypilótás üzemeltetésben kell végrehajtani attól függően, hogy a pilóta milyen jogosultságokkal rendelkezik; és

2. éjszaka parancsnokpilótaként, kivéve, ha:

i. a megelőző 90 napban végrehajtott legalább egy éjszakai felszállást, megközelítést és leszállást pilótaként ugyanazon típusba vagy osztályba tartozó légi járművön vagy ugyanazt a típust vagy osztályt reprezentáló FFS-en; vagy

ii. IR-rel rendelkezik;

▼M3

3. tehermentesítő másodpilótaként, kivéve ha:

i. megfelelt a b) bekezdés 1. pontjának; vagy

ii. a megelőző 90 napban végrehajtott legalább három útvonalszakaszt tehermentesítő másodpilótaként ugyanazon típusba vagy osztályba tartozó légi járművön; vagy

iii. végrehajtott 90 napnál nem hosszabb időszakonként repülési készségmegőrző és -frissítő gyakorlatot FFS-en. Ez a frissítő képzés kombinálható az ORO rész vonatkozó követelményeiben előírt üzemben tartói készségmegőrző képzéssel.

▼B

4. Ha egy pilóta egynél több, hasonló kezelési és üzemeltetési jellemzőkkel rendelkező repülőgéptípus üzemeltetési jogosultságával rendelkezik, az 1. pontban előírt három felszállás, megközelítés és leszállás elvégezhető a 21. rész rendelkezéseivel összhangban meghatározott, üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatoknak megfelelően.

5. Ha egy pilóta egynél több, nem bonyolult szerkezetű, hasonló kezelési és üzemeltetési jellemzőkkel rendelkező helikoptertípus üzemeltetési jogosultságával rendelkezik a 21. rész rendelkezéseivel összhangban meghatározott, üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatoknak megfelelően, az 1. pontban előírt három felszállás, megközelítés és leszállás végrehajtható csak a típusok egyikén, feltéve, hogy a pilóta a megelőző hat hónap során teljesített legalább két óra repülési időt valamennyi helikoptertípuson.

A kereskedelmi célú légi fuvarozásra vonatkozó egyedi követelmények:

1. a kereskedelmi célú légi fuvarozás esetében a fenti b) bekezdés 1. és 2. pontjában előírt 90 napos időszakot legfeljebb 120 napra meg lehet hosszabbítani mindaddig, amíg a pilóta vállalja a járatrepülést egy típusjogosítás-oktató vagy -vizsgáztató felügyelete alatt;

2. amennyiben a pilóta nem felel meg az 1. pont előírásainak, jogosultságai gyakorolása előtt teljesítenie kell egy gyakorlórepülést a légi járművön vagy az alkalmazandó légijármű-típusnak megfelelő FFS-en, amelynek magában kell foglalnia kell legalább a b) 1. és 2. pontban előírtakat.

▼M4

FCL.065 A 60 éves vagy idősebb szakszolgálati engedélyesek jogosultságainak korlátozása a kereskedelmi célú légi fuvarozásban

a)	60–64 éves kor. Repülőgépek és helikopterek. Az a szakszolgálati engedéllyel rendelkező pilóta, aki betöltötte a 60. életévét, kizárólag többpilótás repülőszemélyzet tagjaként tevékenykedhet kereskedelmi célú légi fuvarozásban részt vevő légijármű-pilótaként.

b)	65 éves kor. A ballonpilóta vagy vitorlázórepülőgép-pilóta szakszolgálati engedéllyel rendelkező pilóták kivételével – az a szakszolgálati engedéllyel rendelkező pilóta, aki betöltötte a 65. életévét, nem tevékenykedhet kereskedelmi célú légi fuvarozásban részt vevő légijármű-pilótaként.

c)	70 éves kor. Az a ballonpilóta vagy vitorlázórepülőgép-pilóta szakszolgálati engedéllyel rendelkező pilóta, aki betöltötte a 70. életévét, nem tevékenykedhet kereskedelmi célú légi fuvarozásban részt vevő ballon- vagy vitorlázórepülőgép-pilótaként.

▼B

FCL.070 A szakszolgálati engedélyek, jogosítások és tanúsítások visszavonása, felfüggesztése és korlátozása

Az e rész szerint kiadott szakszolgálati engedélyeket, jogosításokat és tanúsításokat az illetékes hatóság – összhangban az ARA részben lefektetett feltételekkel és eljárásokkal – korlátozhatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja, amennyiben a pilóta nem felel meg az e részben és a MED részben meghatározott követelményeknek vagy az alkalmazandó üzemeltetési követelményeknek.

b)	Ha egy pilóta szakszolgálati engedélyét felfüggesztették vagy visszavonták, a pilóta köteles azt haladéktalanul visszajuttatni az illetékes hatósághoz.

B. ALRÉSZ

KÖNNYŰ LÉGI JÁRMŰRE ÉRVÉNYES PILÓTA-SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY – LAPL

1. SZAKASZ

Általános követelmények

FCL.100 LAPL – Minimális életkor

Az LAPL-kérelmező:

a) repülőgépek és helikopterek esetében: betöltötte a 17. életévét;

b) vitorlázó repülőgépek és ballonok esetében: betöltötte a 16. életévét.

FCL.105 LAPL – Jogosultságok és feltételek

a)	Általános. Az LAPL-engedélyes jogosultságai a parancsnokpilóta-feladatkör nem díjazás ellenében történő ellátására terjednek ki a megfelelő légijármű-kategóriában, nem kereskedelmi célú üzemeltetésben.

b)	Feltételek. Az LAPL kérelmezőjének teljesítenie kell az adott légijármű-kategóriára, és adott esetben a jártassági vizsgán használt légijármű-osztályra vagy -típusra vonatkozó követelményeket.

FCL.110 LAPL – Beszámítás ugyanazon légijármű-kategória tekintetében

a)	Az LAPL azon kérelmezője esetében, aki ugyanazon légijármű-kategóriában már rendelkezik egy szakszolgálati engedéllyel, az engedély teljes egészében beszámítandó az adott légijármű-kategóriára vonatkozó LAPL követelmények teljesítésébe.

b)	A fenti bekezdés sérelme nélkül, amennyiben a szakszolgálati engedély érvényessége lejárt, a kérelmezőnek az FCL.125 ponttal összhangban sikeres jártassági vizsgát kell tennie a megfelelő légijármű-kategóriában történő LAPL kiadásához.

FCL.115 LAPL – Tanfolyam

Az LAPL kérelmezőjének el kell végeznie egy tanfolyamot valamely jóváhagyott képzési szervezetnél. A tanfolyamnak tartalmaznia kell az adott jogosultságoknak megfelelő elméleti ismereteket és repülésoktatást.

FCL.120 LAPL – Elméleti vizsga

Az LAPL kérelmezője vizsgán ad számot a biztosított jogosultságoknak megfelelő szintű elméleti ismereteiről, melyek felosztása a következő:

a) általános tárgyak:

— légi jog,

— emberi teljesítőképesség,

— meteorológia, és

— kommunikáció;

b) a különböző légijármű-kategóriák szerint meghatározott tárgyak:

— repüléselmélet,

— üzemeltetési eljárások,

— repülési teljesítmény és tervezés,

— légi jármű általános ismeretek, és

— navigáció.

FCL.125 LAPL – Jártassági vizsga

a)	Az LAPL-kérelmezőnek sikeres jártassági vizsga letételével kell bizonyítania, hogy képes a parancsnokpilóta-feladatkör ellátására a megfelelő légijármű-kategóriában a vonatkozó eljárások és manőverek során a biztosított jogosultságoknak megfelelő hozzáértéssel.

A jártassági vizsgát kérelmezőnek ugyanolyan osztályú vagy típusú légi járművön kell repülésoktatásban részesülnie, mint amilyennel a jártassági vizsgán repül. A jogosultságok a további kiterjesztések szakszolgálati engedélybe történő bejegyzéséig, a jártassági vizsgán használt légijármű-osztályra vagy -típusra korlátozódnak e résszel összhangban.

A sikeres vizsga feltételei

1. A jártassági vizsgát különböző, az adott légijármű-kategóriára jellemző valamennyi repülési fázist képviselő szakaszokra kell tagolni.

2. Egy szakasz bármely elemének sikertelensége az adott szakasz egészének sikertelenségét jelenti. Egyetlen szakasz sikertelensége esetén a kérelmezőnek csak az adott szakaszból kell ismételten vizsgáznia. Egynél több szakasz sikertelensége esetén a kérelmezőnek meg kell ismételnie a teljes vizsgát.

3. A 2. pont szerint megismételt vizsga bármely szakaszának sikertelensége esetén, beleértve azokat a szakaszokat is, amelyeket a kérelmező az előző vizsgán egyszer már sikerrel teljesített, a kérelmezőnek újból meg kell ismételnie teljes vizsgát.

4. Két sikertelen vizsgakísérlet további gyakorlati képzést von maga után.

2. SZAKASZ

Az LAPL-re vonatkozó egyedi követelmények repülőgépek esetében – LAPL(A)

FCL.105.A LAPL(A) – Jogosultságok és feltételek

A repülőgépre vonatkozó LAPL engedélyesének jogosultságai parancsnokpilóta-feladatkör ellátására terjednek ki a legfeljebb 2 000 kg engedélyezett felszállótömegű egymotoros, dugattyús repülőgépek és/vagy motoros vitorlázó repülőgépek esetében, ha azok legfeljebb három utast szállítanak, vagyis a légi jármű fedélzetén négy személynél több egyidejűleg soha nem lehet.

▼M3

b)	Az LAPL(A) birtokosa csak akkor szállíthat utasokat, ha a szakszolgálati engedélye kiadását követően teljesített 10 óra repülést repülőgép- vagy TMG-parancsnokpilótaként.utasokat

▼B

FCL.110.A LAPL(A) – Tapasztalatra vonatkozó követelmények és beszámítás

Az LAPL(A) kérelmezőjének legalább 30 órányi repülésoktatásban kell részesülnie repülőgépen vagy TMG-n, amely magában foglal legalább:

1. 15 órányi kétkormányos repülésoktatást abban az osztályban, amelyben a jártassági vizsgára sor kerül;

2. hat óra felügyelt egyedülrepülési időt, amely tartalmaz legalább három óra egyedül teljesített útvonalrepülési időt, benne legalább egy útvonalrepüléssel, amely legalább 150 km (80 NM) hosszúságú, és amelynek folyamán egy teljes megállással végződő leszállást kell végrehajtani egy, az indulási repülőtértől eltérő repülőtéren.

TMG-kiterjesztéssel rendelkező LAPL(S) engedélyes kérelmezőkre vonatkozó egyedi követelmények. Annak az LAPL(A)-kérelmezőnek, aki TMG-kiterjesztéssel rendelkező LAPL(S) engedélyese, legalább 21 óra repülési időt kell teljesítenie TMG-n azután, hogy a TMG-kiterjesztést jóváhagyták és megfelelt az FCL.135. A. pontja a) alpontjának repülőgépekre vonatkozó követelményeinek.

Beszámítás. A kérelmező parancsnokpilótaként szerzett előzetes tapasztalata beszámítandó az a) bekezdés szerinti követelmények teljesítésébe.

A beszámítás mértéke, melyet a vizsgát megelőző repülővizsga alapján az a jóváhagyott képzési szervezet állapít meg, amelynél a pilóta a tanfolyamot végzi, egyetlen esetben sem:

1. haladhatja meg a parancsnokpilótaként teljesített összes repülési időt;

2. haladhatja meg az a) bekezdésben előírt óraszám 50 %-át;

3. terjedhet ki az a) bekezdés 2. pontjában meghatározott követelményekre.

FCL.135.A LAPL(A) – A jogosultságok kiterjesztése egy másik repülőgéposztályra vagy -változatra

Az LAPL(A)-jogosultságok arra a repülőgép-, illetve TMG-osztályra vagy -változatra korlátozódnak, amelyikben a jártassági vizsgára sor került. Ez a korlátozás feloldható, ha a pilóta egy másik osztályban az alábbiakat teljesítette:

1. háromórányi repülésoktatásban részesült, beleértve:

i. 10 kétkormányos felszállást és leszállást; és

ii. 10 felügyelt egyedülfelszállást és -leszállást;

2. egy jártassági vizsgát, mellyel bizonyította a gyakorlati ismeretek megfelelő szintjét az új típuson. E jártassági vizsgán a kérelmező számot ad a vizsgáztató előtt a másik osztályra vonatkozó megfelelő szintű elméleti ismereteiről a következő tárgykörökben:

i. üzemeltetési eljárások;

ii. repülési teljesítmény és tervezés;

iii. légi jármű általános ismeretek.

Mielőtt az LAPL engedélyese gyakorolhatná a szakszolgálati engedélye jogosultságait a jártassági vizsgán alkalmazott repülőgéptől eltérő változatú repülőgépen, a pilótának különbözeti vagy ismertető képzésen kell részt vennie. A különbözeti képzést be kell vezetni ►C3 a repülési naplóba ◄ vagy az azzal egyenértékű dokumentumba, és alá kell íratni az oktatóval.

FCL.140.A LAPL(A) – Közelmúltbeli tapasztalatra vonatkozó követelmények

Az LAPL(A) engedélyese csak akkor gyakorolhatja szakszolgálati engedélye jogosultságait, ha repülőgép- vagy TMG-pilótaként az előző 24 hónapban teljesített:

1. legalább 12 óra repülési időt parancsnokpilótaként, amely magában foglal 12 felszállást és 12 leszállást; és

2. legalább egy óra teljes repülési idővel, oktatóval végrehajtott ismeretfrissítő oktatást.

Az az LAPL(A)-engedélyes, aki nem felel meg az a) bekezdés követelményeinek, köteles:

1. részt venni egy vizsgáztató által végzett készségellenőrzésen, mielőtt folytatná szakszolgálati engedélyével kapcsolatos jogosultságai gyakorlását; vagy

2. teljesíteni a hátralévő repülési időt, illetve felszállásokat és leszállásokat kétkormányos vagy egyedülrepülések során oktató felügyelete mellett az a) bekezdés követelményeinek való megfelelés érdekében.

3. SZAKASZ

LAPL-re vonatkozó egyedi követelmények helikopterek esetében – LAPL(H)

FCL.105.H LAPL(H) – Jogosultságok

A helikopterre vonatkozó LAPL engedélyesének jogosultságai a parancsnokpilóta-feladatkör ellátására terjednek ki a legfeljebb 2 000 kg engedélyezett felszállótömegű egy hajtóműves helikopterek esetében, ha azok legfeljebb három utast szállítanak, vagyis a légi jármű fedélzetén négy személynél több egyidejűleg soha nem lehet.

FCL.110.H LAPL(H) – Tapasztalatra vonatkozó követelmények és beszámítás

Az LAPL(H) kérelmezőjének legalább 40 órányi repülésoktatásban kell részesülnie helikopteren, ebből legalább 35 órát ugyanazon helikoptertípuson kell teljesítenie, mint amelyen a jártassági vizsgán repül. A repülési képzésnek legalább a következőket kell magában foglalnia:

1. 20 órányi kétkormányos repülésoktatást; és

2. 10 óra felügyelt egyedülrepülési idő, amely tartalmaz legalább öt óra egyedül végzett útvonal-repülési időt, benne legalább egy útvonalrepülést, amely legalább 150 km (80 NM) hosszúságú, és amelynek folyamán egy teljes megállással végződő leszállást kell végrehajtani egy, az indulási repülőtértől eltérő repülőtéren.

Beszámítás. A kérelmező parancsnokpilótaként szerzett előzetes tapasztalatata beszámítható az a) bekezdés szerinti követelmények teljesítésébe.

A beszámítás mértéke, melyet a vizsgát megelőző repülővizsga alapján az a jóváhagyott képzési szervezet állapít meg, amelynél a pilóta a tanfolyamot végzi, egyetlen esetben sem:

1. haladhatja meg a parancsnokpilótaként teljesített összes repülési időt;

2. haladhatja meg az a) bekezdésben előírt óraszám 50 %-át;

3. terjedhet ki az a) bekezdés 2. pontjában meghatározott követelményekre.

FCL.135.H LAPL(H) – A jogosultságok kiterjesztése egy másik helikopterosztályra vagy változatra

Az LAPL(H)-jogosultságok arra a helikopterosztályra vagy -változatra korlátozódnak, amelyikben a jártassági vizsgára sor került. Ez a korlátozás feloldható, ha a pilóta teljesített:

1. ötórányi repülésoktatást, beleértve:

i. 15 kétkormányos felszállást, megközelítést és leszállást;

ii. 15 felügyelt egyedülfelszállást, -megközelítést és -leszállást;

— üzemeltetési eljárások,

— repülési teljesítmény és tervezés,

— légi jármű általános ismeretek.

Mielőtt az LAPL(H) engedélyese gyakorolhatná a szakszolgálati engedélye jogosultságait a jártassági vizsgán alkalmazottól eltérő változatú helikopteren, a pilótának különbözeti vagy ismertető képzésen kell részt vennie, a 21. rész rendelkezéseivel összhangban meghatározott üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatoknak megfelelően. A különbözeti képzést be kell vezetni ►C3 a repülési naplóba ◄ vagy az azzal egyenértékű nyilvántartásba, és alá kell íratni az oktatóval.

FCL.140.H LAPL(H) – Közelmúltbeli tapasztalatra vonatkozó követelmények

Az LAPL(H) engedélyese csak akkor gyakorolhatja szakszolgálati engedélye jogosultságait egy adott típuson, ha azon a helikoptertípuson az előző 12 hónapban teljesített:

1. legalább hat óra repülési időt parancsnokpilótaként, amely magában foglal hat felszállást, megközelítést és leszállást; és

2. legalább egy óra teljes repülési idővel, oktatóval végrehajtott ismeretfrissítő oktatást.

Az LAPL(H) azon engedélyese, aki nem felel meg az a) bekezdés követelményeinek, köteles:

1. részt venni egy vizsgáztató által végzett készségellenőrzésen, mielőtt folytatná szakszolgálati engedélyével kapcsolatos jogosultságai gyakorlását; vagy

4. SZAKASZ

LAPL-re vonatkozó egyedi követelmények vitorlázó repülőgépek esetében – LAPL(S)

FCL.105.S LAPL(S) – Jogosultságok és feltételek

A vitorlázó repülőgépre vonatkozó LAPL engedélyesének jogosultságai a parancsnokpilóta-feladatkör ellátására terjednek ki vitorlázó repülőgépen és segédmotoros vitorlázó repülőgépen. A TMG tekintetében meglévő jogosultságainak gyakorlása érdekében az engedélyesnek meg kell felelnie az FCL.135.S pont szerinti követelményeknek.

▼M3

b)	Az LAPL(S) engedélyese csak akkor szállíthat utasokat, ha a szakszolgálati engedélye kiadását követően teljesített 10 óra repülést vagy 30 felszállást parancsnokpilótaként vitorlázó repülőgépen vagy segédmotoros vitorlázó repülőgépen.

▼B

FCL.110.S LAPL(S) – Tapasztalatra vonatkozó követelmények és beszámítás

Az LAPL(S)-kérelmezőnek legalább 15 órányi repülésoktatást kell teljesítenie vitorlázó repülőgépen vagy segédmotoros vitorlázó repülőgépen, amely magában foglal legalább:

1. 10 órányi kétkormányos repülésoktatást;

2. két óra felügyelt egyedülrepülési időt;

3. 45 felszállást és leszállást;

4. egy legalább 50 km (27 NM) hosszúságú útvonalrepülést vagy egy legalább 100 km (55 NM) hosszúságú kétkormányos útvonalrepülést.

b)	Az a) bekezdésben megkövetelt 15 órából maximum hét óra teljesíthető TMG-n.

Beszámítás. A kérelmező parancsnokpilótaként szerzett előzetes tapasztalatata beszámítható az a) bekezdés szerinti követelmények teljesítésébe.

A beszámítás mértéke, melyet a vizsgát megelőző repülővizsga alapján az a jóváhagyott képzési szervezet állapít meg, amelynél a pilóta a tanfolyamot végzi, egyetlen esetben sem:

1. haladhatja meg a parancsnokpilótaként teljesített összes repülési időt;

2. haladhatja meg az a) bekezdésben előírt óraszám 50 %-át;

3. terjedhet ki az a) bekezdés 2–4. pontjában meghatározott követelményekre.

FCL.130.S LAPL(S) – Felszállási módozatok

Az LAPL(S)-jogosultságok arra a felszállási módozatra korlátozódnak, amely részét képezte a jártassági vizsgának. Ez a korlátozás feloldható, ha a pilóta végrehajtott:

1. csőrléssel és autós felvontatással történő felszállás esetén: minimum 10 felszállást kétkormányos repülésoktatás során, valamint öt egyedülfelszállást oktató felügyelete mellett;

2. repülőgépes felvontatással és önerőből történő felszállás esetén: minimum öt felszállást kétkormányos repülésoktatás során, valamint öt egyedülfelszállást oktató felügyelete mellett. Az önerőből történő felszállás esetén a kétkormányos repülésoktatás elvégezhető TMG-n is;

3. gumiköteles indítás esetén: minimum három felszállást vagy kétkormányos repülésoktatás során vagy egyedülfelszállással oktató felügyelete mellett.

b)	A további gyakorlófelszállások teljesítését be kell vezetni ►C3 a repülési naplóba ◄ és alá kell íratni az oktatóval.

c)	Jogosultságai mindegyik felszállási módozatban való megtartása érdekében a pilótának teljesítenie kell minimum öt felszállást az előző 24 hónap során, a gumiköteles indítás kivételével, amelyből csak kettőt kell teljesítenie.

d)	Amennyiben a pilóta nem felel meg a c) bekezdés előírásainak, akkor a hátralévő számú felszállást kétkormányos vagy egyedülrepülések során oktató felügyelete mellett kell végrehajtania a jogosultságok megújítása érdekében.

FCL.135.S LAPL(S) – A jogosultságok kiterjesztése TMG-re

Az LAPL(S)-jogosultságok akkor terjeszthetők ki TMG-re, ha a pilóta valamely jóváhagyott képzési szervezetnél teljesített legalább:

a) hatórányi repülésoktatást TMG-n, amely magában foglal:

1. négyórányi kétkormányos repülésoktatást;

2. egy egyedül végzett útvonalrepülést, amely legalább 150 km (80 NM) hosszúságú, és amelynek folyamán egy teljes megállással végződő leszállást kell végrehajtani egy, az indulási repülőtértől eltérő repülőtéren;

b) egy jártassági vizsgát, mellyel bizonyította a gyakorlati ismeretek megfelelő szintjét TMG-n. E jártassági vizsgán a kérelmező számot ad a vizsgáztató előtt a TMG-re vonatkozó megfelelő szintű elméleti ismereteiről a következő tárgykörökben:

— repüléselmélet,

— üzemeltetési eljárások,

— repülési teljesítmény és tervezés,

— légi jármű általános ismeretek,

— navigáció.

FCL.140.S LAPL(S) – Közelmúltbeli tapasztalatra vonatkozó követelmények

Vitorlázó repülőgépek és segédmotoros vitorlázó repülőgépek. Az LAPL(S) engedélyese csak akkor gyakorolhatja szakszolgálati engedélyei jogosultságait vitorlázó repülőgépen vagy segédmotoros vitorlázó repülőgépen, ha vitorlázó repülőgépen vagy segédmotoros vitorlázó repülőgépen – a TMG-t kivéve – az előző 24 hónapban teljesített:

1. öt óra repülési időt parancsnokpilótaként, amely magában foglal 15 felszállást;

2. két gyakorlórepülést oktatóval.

A motoros vitorlázó repülőgép (TMG). Az LAPL(S) engedélyese csak akkor gyakorolhatja szakszolgálati engedélyei jogosultságait TMG-n, ha:

1. az előző 24 hónapban TMG-n teljesített:

i. legalább 12 óra repülési időt parancsnokpilótaként, amely magában foglal 12 felszállást és 12 leszállást; és

ii. legalább egy óra teljes repülési idővel, oktatóval végrehajtott ismeretfrissítő oktatást.

2. Amennyiben az LAPL(S)-engedélyes rendelkezik repülőgépekre vonatkozó jogosultságokkal is, az 1. pont követelményei teljesíthetők repülőgépeken is.

Az az LAPL(S)-engedélyes, aki nem felel meg az a) vagy a b) bekezdés követelményeinek, szakszolgálati engedélyével kapcsolatos jogosultságai további gyakorlása előtt köteles:

1. részt venni egy vizsgáztató által végzett készségellenőrzésen szükség szerint vitorlázó repülőgépen vagy TMG-n; vagy

2. teljesíteni a hátralévő repülési időt, illetve felszállásokat és leszállásokat kétkormányos vagy egyedülrepülések során oktató felügyelete mellett az a) vagy a b) bekezdés követelményeinek való megfelelés érdekében.

5. SZAKASZ

LAPL-re vonatkozó egyedi követelmények ballonok esetében – LAPL(B)

▼M4

FCL.105.B LAPL(B) – Jogosultságok

A ballonra vonatkozó LAPL-engedélyes jogosultságai a parancsnokpilóta-feladatkör ellátására terjednek ki a legfeljebb 3 400 m3 kupolatérfogatú hőlégballonok vagy hőléghajók, illetve a legfeljebb 1 260 m3 kupolatérfogatú, gázzal töltött ballonok esetében, ha azok legfeljebb három utast szállítanak, vagyis a ballon fedélzetén négy személynél több egyidejűleg soha nem lehet.

▼M3

FCL.110.B LAPL(B) — Tapasztalatra vonatkozó követelmények és beszámítás

▼B

Az LAPL(B)-kérelmezőnek ugyanolyan osztályú ballonokon legalább 16 órányi repülésoktatást kell teljesítenie, amely tartalmaz legalább:

1. 12 órányi kétkormányos repülésoktatást;

2. 10 ballonfeltöltést és 20 fel- és leszállást; és

3. egy felügyelt egyedülrepülést, legalább 30 perc repülési idővel.

Beszámítás. A kérelmező ballon-parancsnokpilótaként szerzett előzetes tapasztalatata beszámítható az a) bekezdés szerinti követelmények teljesítésébe.

A beszámítás mértéke, melyet a vizsgát megelőző repülővizsga alapján az a jóváhagyott képzési szervezet állapít meg, amelynél a pilóta a tanfolyamot végzi, egyetlen esetben sem:

1. haladhatja meg a parancsnokpilótaként ballonon teljesített összes repülési időt;

2. haladhatja meg az a) bekezdésben előírt óraszám 50 %-át;

3. terjedhet ki az a) bekezdés 2. és 3. pontjának követelményeire.

FCL.130.B LAPL(B) – A jogosultságok kiterjesztése földhöz rögzített repülésekre

a)	Az LAPL(B) jogosultságai a nem földhöz rögzített repülésekre korlátozódnak. Ez a korlátozás feloldható, ha a pilóta teljesített legalább három földhöz rögzített gyakorlórepülést.

b)	A további gyakorlatok teljesítését be kell vezetni ►C3 a repülési naplóba ◄ és alá kell íratni az oktatóval.

c)	Ennek a jogosultságnak a megtartása érdekében, a pilótáknak teljesíteniük kell minimum két földhöz rögzített repülést az előző 24 hónap során.

d)	Amennyiben a pilóta nem felel meg a c) bekezdés előírásainak, akkor a hátralévő számú földhöz rögzített repülést kétkormányos vagy egyedülrepülések során oktató felügyelete mellett kell végrehajtania a jogosultságok megújítása érdekében.

FCL.135.B LAPL(B) – A jogosultságok kiterjesztése egy másik ballonosztályra

Az LAPL(B)-jogosultságok arra a ballonosztályra korlátozódnak, amelyikben a jártassági vizsgára sor került. Ez a korlátozás feloldható, ha a pilóta egy másik osztályban, valamely jóváhagyott képzési szervezetnél végrehajtott legalább:

a) öt kétkormányos gyakorlórepülést; vagy

b) hőlégballonra vonatkozó LAPL(B) esetében, ha a jogosultságokat hőléghajókra kívánják kiterjeszteni, akkor ötórányi kétkormányos repülésoktatást; és

c) egy jártassági vizsgát, melynek során a kérelmező számot ad a vizsgáztató előtt a másik osztályra vonatkozó megfelelő szintű elméleti ismereteiről a következő tárgykörökben:

— repüléselmélet,

— üzemeltetési eljárások,

— repülési teljesítmény és tervezés, és

— légi jármű általános ismeretek.

FCL.140.B LAPL(B) – Közelmúltbeli tapasztalatra vonatkozó követelmények

Az LAPL(B) engedélyese csak akkor gyakorolhatja szakszolgálati engedélye jogosultságait, ha egy ballonosztályban az előző 24 hónapban teljesített:

1. hat óra repülési időt parancsnokpilótaként, amely magában foglal 10 felszállást és leszállást; és

2. egy gyakorlórepülést oktatóval;

3. ezenkívül, ha a pilóta képesítéssel rendelkezik egynél több ballonosztályban történő repülésre, jogosultságainak a másik ballonosztályban történő gyakorlása érdekében az előző 24 hónapban legalább három óra repülési időt, benne három felszállást és leszállást kell teljesítenie az adott osztályban.

Az az LAPL(B)-engedélyes, aki nem felel meg az a) bekezdés követelményeinek, szakszolgálati engedélyével kapcsolatos jogosultságainak gyakorlása előtt köteles:

1. részt venni egy vizsgáztató által végzett készségellenőrzésen a megfelelő osztályban; vagy

C. ALRÉSZ

MAGÁNPILÓTA-SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY (PPL), VITORLÁZÓREPÜLŐGÉP-PILÓTA SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY (SPL) ÉS BALLONPILÓTA-SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY (BPL)

1. SZAKASZ

Általános követelmények

FCL.200 Minimális életkor

a)	A PPL kérelmezője betöltötte a 17. életévét;

b)	a BPL vagy az SPL kérelmezője betöltötte a 16. életévét.

FCL.205 Feltételek

A PPL kérelmezőjének teljesítenie kell a jártassági vizsga alkalmával használt légijárműosztály- és típusjogosításra vonatkozó, a H. részben meghatározott követelményeket.

FCL.210 Tanfolyam

A BPL, SPL vagy PPL kérelmezőjének el kell végeznie egy tanfolyamot valamely jóváhagyott képzési szervezetnél. A tanfolyamnak tartalmaznia kell az adott jogosultságoknak megfelelő elméleti ismereteket és gyakorlati repülésoktatást.

FCL.215 Elméleti vizsga

A BPL, SPL vagy PPL kérelmezője vizsgán ad számot a biztosított jogosultságoknak megfelelő szintű elméleti ismereteiről a következő tárgykörökben:

a) általános tárgyak:

— légi jog,

— emberi teljesítőképesség,

— meteorológia, és

— kommunikáció;

b) a különböző légijármű-kategóriák szerint meghatározott tárgyak:

— repüléselmélet,

— üzemeltetési eljárások,

— repülési teljesítmény és tervezés,

— légi jármű általános ismeretek, és

— navigáció.

FCL.235 Jártassági vizsga

a)	A BPL, SPL vagy PPL kérelmezőjének sikeres jártassági vizsga letételével kell bizonyítania, hogy képes a parancsnokpilóta-feladatkör ellátására a megfelelő légijármű-kategóriában a vonatkozó eljárások és manőverek során a biztosított jogosultságoknak megfelelő hozzáértéssel.

b)	A jártassági vizsgát kérelmezőnek ugyanolyan osztályú vagy típusú légi járművön vagy balloncsoportban kell oktatásban részesülnie, mint amilyennel a jártassági vizsgán repül.

A sikeres vizsga feltételei

1. A jártassági vizsgát különböző, az adott légijármű-kategóriára jellemző valamennyi repülési fázist képviselő szakaszokra kell tagolni.

▼M3

▼B

4. Két sikertelen vizsgakísérlet további képzést von maga után.

2. SZAKASZ

PPL-re vonatkozó egyedi követelmények repülőgép esetében – PPL(A)

FCL.205.A PPL(A) – Jogosultságok

a)	A PPL(A)-engedélyes jogosultságai a nem kereskedelmi célból üzemeltetett repülőgépeken vagy TMG-ken parancsnokpilóta- vagy másodpilóta-feladatkör nem díjazás ellenében történő ellátására terjednek ki.

A fenti bekezdéstől eltérve, az oktatói vagy vizsgáztatói jogosultságokkal rendelkező PPL(A)-engedélyes részesülhet díjazásban a következőkért:

1. az LAPL(A) vagy PPL(A) engedélyekhez nyújtott repülésoktatási szolgáltatásért;

2. ezen szakszolgálati engedélyekhez szükséges jártassági vizsgák és készségellenőrzések lefolytatásáért;

▼M3

3. az e szakszolgálati engedélyhez csatolt jogosításokhoz és tanúsításokhoz kapcsolódó képzések, vizsgáztatások és ellenőrzések lefolytatásáért.

▼B

FCL.210.A PPL(A) – Tapasztalatra vonatkozó követelmények és beszámítás

▼M4

A PPL(A) kérelmezőnek legalább 45 órányi repülésoktatást kell teljesítenie repülőgépen vagy TMG-n, amelyből 5 óra teljesíthető repülésszimulációs oktatóeszközökön (FSTD), és amely magában foglal legalább:

1. 25 órányi kétkormányos repülésoktatást; és

2. 10 óra felügyelt egyedülrepülési időt, amely tartalmaz legalább 5 óra időtartamú egyedül teljesített útvonalrepülést, benne legalább 1 olyan útvonalrepüléssel, amely legalább 270 km (150 NM) hosszúságú, és amelynek folyamán teljes megállással végződő leszállásokat kell végrehajtani két, az indulási repülőtértől eltérő repülőtéren.

▼B

Az LAPL(A) engedélyes kérelmezőkre vonatkozó egyedi követelmények. Annak A PPL(A)-kérelmezőnek, aki LAPL(A) engedélyese, az LAPL(A) kiadása után legalább 15 óra repülési időt kell teljesítenie repülőgépeken, ebből legalább 10 órányi repülésoktatást valamely jóváhagyott képzési szervezet tanfolyamán. Ennek a tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább négy óra felügyelt egyedülrepülési időt, amely magában foglal legalább két óra időtartamú egyedül teljesített útvonalrepülési időt, benne legalább egy útvonalrepüléssel, amely legalább 270 km (150 NM) hosszúságú, és amelynek folyamán teljes megállással végződő leszállásokat kell végrehajtani két, az indulási repülőtértől eltérő repülőtéren.

A TMG-kiterjesztéssel rendelkező LAPL(S) engedélyes kérelmezőkre vonatkozó egyedi követelmények. Annak a PPL(A)-kérelmezőnek, aki TMG-kiterjesztéssel rendelkező LAPL(S) engedélyes, teljesítenie kell:

1. legalább 24 óra repülési időt TMG-n, a TMG-kiterjesztés jóváhagyása után; és

2. 15 órányi repülésoktatást repülőgépen valamely jóváhagyott képzési szervezet tanfolyamán, amely tartalmazza legalább az a) bekezdés 2. pontjának követelményeit.

Beszámítás. Azon kérelmező esetében, aki a ballon kivételével egy másik légijármű-kategóriában pilóta-szakszolgálati engedéllyel rendelkezik, beszámítandó az adott légi járművön parancsnokpilótaként teljesített teljes repülési idejének 10 %-a, legfeljebb azonban 10 óra. A beszámítás egyetlen esetben sem terjedhet ki az a) bekezdés 2. pontjának követelményeire.

3. SZAKASZ

PPL-re vonatkozó egyedi követelmények helikopter esetében – PPL(H)

FCL.205.H PPL(H) – Jogosultságok

a)	A PPL(H)-engedélyes jogosultságai a nem kereskedelmi célból üzemeltetett helikoptereken parancsnokpilóta- vagy másodpilóta-feladatkör nem díjazás ellenében történő ellátására terjednek ki.

A fenti bekezdéstől eltérve, az oktatói vagy vizsgáztatói jogosultságokkal rendelkező PPL(H)-engedélyes részesülhet díjazásban a következőkért:

1. az LAPL(H) vagy PPL(H) engedélyekhez nyújtott repülésoktatási szolgáltatásért;

2. ezen szakszolgálati engedélyekhez szükséges jártassági vizsgák és készségellenőrzések lefolytatásáért;

▼M3

3. az e szakszolgálati engedélyhez csatolt jogosításokhoz és tanúsításokhoz kapcsolódó képzések, vizsgáztatások és ellenőrzések lefolytatásáért.

▼B

FCL.210.H PPL(H) – Tapasztalatra vonatkozó követelmények és beszámítás

A PPL(H)-kérelmezőnek legalább 45 órányi repülésoktatást kell teljesítenie helikopteren, amelyből öt óra teljesíthető FNPT-n vagy FFS-en, és amely magában foglal legalább:

1. 25 óra kétkormányos repülésoktatást; és

2. 10 óra felügyelt egyedülrepülési időt, amely tartalmaz legalább öt óra időtartamú egyedül teljesített útvonal-repülési időt, benne legalább egy útvonalrepüléssel, amely legalább 185 km (100 NM) hosszúságú, és amelynek folyamán teljes megállással végződő leszállásokat kell végezni két, az indulási repülőtértől eltérő repülőtéren;

3. 35 órát a repülésoktatás 45 órájából ugyanolyan helikoptertípuson kell teljesítenie, mint amilyennel a jártassági vizsgán repül.

Az LAPL(H) engedélyes kérelmezőkre vonatkozó egyedi követelmények. Az PPL(H) azon kérelmezőjének, aki LAPL(H) engedélyes, el kell végeznie egy tanfolyamot valamely jóváhagyott képzési szervezetnél. Ennek a tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább ötórányi kétkormányos repülésoktatást és legalább egy 185 km (100 NM) hosszúságú felügyelt egyedül teljesített útvonalrepülést, teljes megállással végződő leszállásokkal két, az indulási repülőtértől eltérő repülőtéren.

Azon kérelmező esetében, aki a ballonok kivételével egy másik légijármű-kategóriában pilóta-szakszolgálati engedéllyel rendelkezik, beszámítandó az adott légi járművön parancsnokpilótaként teljesített teljes repülési idejének 10 %-a, legfeljebb azonban hat óra. A beszámítás egyetlen esetben sem terjedhet ki az a) bekezdés 2. pontjának követelményeire.

4. SZAKASZ

PPL-re vonatkozó egyedi követelmények léghajó esetében – PPL(As)

FCL.205.As PPL(As) – Jogosultságok

a)	A PPL(As)-engedélyes jogosultságai a nem kereskedelmi célból üzemeltetett léghajókon parancsnokpilóta- vagy másodpilóta-feladatkör nem díjazás ellenében történő ellátására terjednek ki.

A fenti bekezdéstől eltérve, az oktatói vagy vizsgáztatói jogosultságokkal rendelkező PPL(As)-engedélyes részesülhet díjazásban a következőkért:

1. a PPL(As) engedélyekhez nyújtott repülésoktatási szolgáltatásért;

2. ezen szakszolgálati engedélyhez szükséges jártassági vizsgák és készségellenőrzések lefolytatásáért;

▼M3

3. az e szakszolgálati engedélyhez csatolt jogosításokhoz és tanúsításokhoz kapcsolódó képzések, vizsgáztatások és ellenőrzések lefolytatásáért.

▼B

FCL.210.As PPL(As) – Tapasztalatra vonatkozó követelmények és beszámítás

A PPL(As)-kérelmezőnek legalább 35 órányi repülésoktatást kell teljesítenie léghajón, amelyből öt óra teljesíthető repülésszimulációs oktatóeszközön (FSTD), és amely tartalmaz legalább:

1. 25 órányi kétkormányos repülésoktatást, beleértve:

i. háromórányi gyakorló útvonalrepülést, beleértve egy legalább 65 km (35 NM) hosszúságú útvonalrepülést;

ii. háromórányi műszeres repülésoktatást;

2. nyolc felszállást és leszállást egy repülőtéren, beleértve az árbochoz történő rögzítési és az árbocról történő elengedési eljárásokat;

3. nyolc óra felügyelt egyedülrepülési időt.

b)	Azon kérelmező esetében, aki BPL engedélyes, és képesítéssel rendelkezik hőléghajón való repülésre is, beszámítandó az adott léghajókon parancsnokpilótaként teljesített teljes repülési idejének 10 %-a, legfeljebb azonban öt óra.

5. SZAKASZ

Vitorlázórepülőgép-pilóta szakszolgálati engedélyre (SPL) vonatkozó egyedi követelmények

FCL.205.S SPL – Jogosultságok és feltételek

Az SPL-engedélyes jogosultságai a parancsnokpilóta-feladatkör ellátására terjednek ki vitorlázó repülőgépen és segédmotoros vitorlázó repülőgépen. A TMG tekintetében meglévő jogosultságainak gyakorlása érdekében az engedélyesnek meg kell felelnie az FCL.135.S pont szerint meghatározott követelményeknek.

Az SPL-engedélyes:

1. csak akkor szállíthat utasokat a szakszolgálati engedélye kiadását követően, ha teljesített 10 óra repülési időt vagy 30 felszállást parancsnokpilótaként vitorlázó repülőgépen vagy segédmotoros vitorlázó repülőgépen;

2. jogosultságai a nem díjazás ellenében történő, nem kereskedelmi célú üzemeltetésre korlátozódnak mindaddig amíg:

i. be nem töltötte a 18. életévét;

ii. nem teljesített a szakszolgálati engedélye kiadását követően 75 óra repülési időt vagy 200 felszállást parancsnokpilótaként vitorlázó repülőgépen vagy segédmotoros vitorlázó repülőgépen;

iii. nem teljesített sikeresen egy vizsgáztató által lefolytatott készségellenőrzést.

▼M3

A b) bekezdés 2. pontjától eltérve az oktatói vagy vizsgáztatói jogosultságokkal rendelkező SPL-engedélyes részesülhet díjazásban a következőkért:

1. az LAPL(S)-hez vagy SPL-hez nyújtott repülésoktatási szolgáltatásért;

2. az e szakszolgálati engedélyekhez szükséges jártassági vizsgák és készségellenőrzések lefolytatásáért;

3. az e szakszolgálati engedélyhez csatolt jogosításokhoz és tanúsításokhoz kapcsolódó képzések, vizsgáztatások és ellenőrzések lefolytatásáért.

▼B

FCL.210.S SPL – Tapasztalatra vonatkozó követelmények és beszámítás

a)	Az SPL-kérelmezőnek legalább 15 órányi repülésoktatást kell teljesítenie vitorlázó repülőgépeken vagy segédmotoros vitorlázó repülőgépeken, amely magában foglalja legalább az FCL.110.S pontban meghatározott követelményeket.

Az SPL azon kérelmezője esetében, aki LAPL(S) engedélyes, ez az engedély teljes egészében beszámítandó a SPL kiadásához szükséges követelmények teljesítésébe.

Az SPL azon kérelmezője esetében, aki a kérelem benyújtását megelőző két éven belül rendelkezett LAPL(S) engedélyel, ez az engedély teljes egészében beszámítandó az elméleti képzésre és a repülési képzésre vonatkozó követelmények teljesítésébe.

Beszámítás. Azon kérelmező esetében, aki a ballonok kivételével egy másik légijármű-kategóriában pilóta-szakszolgálati engedéllyel rendelkezik, beszámítandó az adott légi járművön parancsnokpilótaként teljesített teljes repülési idejének 10 %-a, legfeljebb azonban hét óra. A beszámítás egyetlen esetben sem terjedhet ki az FCL.110.S a) bekezdés 2–4. pontjában meghatározott követelményekre.

FCL.220.S SPL – Felszállási módozatok

Az SPL-jogosultságok arra a felszállási módozatra korlátozódnak, amelyik részét képezte a jártassági vizsgának. Ez a korlátozás feloldható és az új jogosultságok gyakorolhatóak, ha a pilóta megfelel az FCL.130.S pont szerint meghatározott követelményeknek.

FCL.230.S SPL – Közelmúltbeli tapasztalatra vonatkozó követelmények

Az SPL engedélyese csak akkor gyakorolhatja szakszolgálati engedélye jogosultságait, ha megfelel az FCL.140.S pont szerint meghatározott, közelmúltbeli tapasztalatra vonatkozó követelményeknek.

6. SZAKASZ

Ballonpilóta-szakszolgálati engedélyre (BPL) vonatkozó egyedi követelmények

FCL.205.B BPL – Jogosultságok és feltételek

▼M3

a)	A BPL-engedélyes jogosultságai a parancsnokpilóta-feladatkör ellátására terjednek ki ballonon.

▼B

A BPL-engedélyes jogosultságai a nem díjazás ellenében történő, nem kereskedelmi célú üzemeltetésre korlátozódnak mindaddig amíg:

1. be nem töltötte a 18. életévét;

2. nem teljesített 50 óra repülési időt és 50 fel- és leszállást ballon-parancsnokpilótaként;

3. az e szakszolgálati engedélyhez csatolt jogosításokhoz és tanúsításokhoz kapcsolódó képzések, vizsgáztatások és ellenőrzések lefolytatásáért.

A fenti b) bekezdéstől eltérve, az oktatói vagy vizsgáztatói jogosultságokkal rendelkező BPL-engedélyes részesülhet díjazásban a következőkért:

1. az LAPL(B)-hez vagy BPL-hez nyújtott repülésoktatási szolgáltatásért;

2. ezen szakszolgálati engedélyekhez szükséges jártassági vizsgák és készségellenőrzések lefolytatásáért;

▼M3

3. az e szakszolgálati engedélyhez csatolt jogosításokhoz és tanúsításokhoz kapcsolódó képzések, vizsgáztatások és ellenőrzések lefolytatásáért.

▼B

FCL.210.B BPL – Tapasztalatra vonatkozó követelmények és beszámítás

A BPL-kérelmezőnek ugyanolyan osztályba és csoportba tartozó ballonokon legalább 16 órányi repülésoktatást kell teljesítenie, amely magában foglal legalább:

1. 12 órányi kétkormányos repülésoktatást;

2. 10 ballonfeltöltést és 20 fel- és leszállást; és

3. egy felügyelt egyedülrepülést legalább 30 perc repülési idővel.

A BPL azon kérelmezője esetében, aki LAPL(B) engedélyes, ez az engedély teljes egészében beszámítandó a BPL kiadásához szükséges követelmények teljesítésébe.

A BPL azon kérelmező esetében, aki a kérelem benyújtását megelőző két éven belül rendelkezett LAPL(B) engedéllyel, ez az engedély teljes egészében beszámítandó az elméleti képzésre és a repülési képzésre vonatkozó követelmények teljesítésébe.

FCL.220.B BPL – A jogosultságok kiterjesztése földhöz rögzített repülésekre

A BPL jogosultságai a nem földhöz rögzített repülésekre korlátozódnak. Ez a korlátozás feloldható, ha a pilóta megfelel az FCL.130.B pont szerint meghatározott követelményeknek.

FCL.225.B BPL – A jogosultságok kiterjesztése egy másik ballonosztályra vagy -csoportra

A BPL-jogosultságok arra a ballonosztályra és -csoportra korlátozódnak, amelyikben a jártassági vizsgára sor került. Ez a korlátozás feloldható, ha a pilóta:

a) megfelel az FCL.135.B pont szerint meghatározott követelményeknek az ugyanazon csoporton belül egy másik osztályra történő kiterjesztés esetén;

b) ugyanazon ballonosztályon belül egy másik csoportra történő kiterjesztés esetén teljesített legalább:

1. két gyakorlórepülést egy, az adott csoportba tartozó ballonon; és

2. az alábbiak szerinti repülési óramennyiséget parancsnokpilótaként a következő ballonokon:

i. a 3 401 m3 és 6 000 m3 közötti kupolatérfogatú ballonok esetében legalább 100 órát;

ii. a 6 001 m3 és 10 500 m3 közötti kupolatérfogatú ballonok esetében legalább 200 órát;

iii. a 10 500 m3-nél nagyobb kupolatérfogatú ballonok esetében legalább 300 órát;

iv. az 1 260 m3-nél nagyobb kupolatérfogatú gázzal töltött ballonok esetében legalább 50 órát.

▼M4

FCL.230.B BPL – Közelmúltbeli tapasztalatra vonatkozó követelmények

A BPL engedélyese csak akkor gyakorolhatja a szakszolgálati engedélyében foglalt jogosultságokat, ha egy ballonosztályban az előző 24 hónapban teljesített:

1. 6 óra repülési időt parancsnokpilótaként, ezen belül 10 felszállást és leszállást; és

2. egy gyakorlórepülést oktatóval egy, az adott osztályba tartozó ballonon;

3. ezenkívül, ha a pilóta egynél több ballonosztályban történő repülésre szóló képesítéssel rendelkezik, jogosultságainak a másik ballonosztályban történő gyakorlása érdekében legalább három óra repülési időt, benne három felszállást és leszállást az adott osztályban az előző 24 hónapban.

b)	A BPL engedélyese csak olyan balloncsoportba tartozó ballont üzemeltethet, mint amilyenen a gyakorlórepülést végrehajtotta, vagy annál kisebb kupolatérfogatút.

A BPL azon engedélyese, aki nem felel meg az a) pont követelményeinek, a szakszolgálati engedélyében szereplő jogosultságainak gyakorlása előtt köteles:

1. részt venni egy vizsgáztató által végzett készségellenőrzésen a megfelelő osztályba tartozó ballonon; vagy

2. teljesíteni a hátra lévő repülési időt, illetve felszállásokat és leszállásokat kétkormányos repülések vagy egyedülrepülések során oktató felügyelete mellett, az a) pont követelményeinek való megfelelés érdekében.

d)	A c) 1. esetben a BPL engedélyese csak olyan balloncsoportba tartozó ballont üzemeltethet, mint amilyenen a készségellenőrzést végrehajtotta, vagy annál kisebb kupolatérfogatút.

▼B

D. ALRÉSZ

KERESKEDELMI PILÓTA-SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY – CPL

1. SZAKASZ

Általános követelmények

FCL.300 CPL – Minimális életkor

A CPL kérelmezője betöltötte a 18. életévét.

FCL.305 CPL – Jogosultságok és feltételek

Jogosultságok. A CPL-engedélyes megfelelő légijármű-kategórián belüli jogosultságai kiterjednek:

1. az LAPL- és a PPL-engedélyes összes jogosultságainak gyakorlására;

2. parancsnokpilóta- vagy másodpilóta-feladatkör ellátására bármely, a kereskedelmi célú légi fuvarozáson kívüli üzemeltetésben alkalmazott légi járművön;

3. parancsnokpilóta-feladatkör ellátására a kereskedelmi célú légi fuvarozásban, bármely egypilótás légi járművön, az FCL.060 pont és az ezen alrész szerint meghatározott korlátozásoktól függően;

4. a másodpilótai feladatkör ellátására a kereskedelmi célú légi fuvarozásban, az FCL.060 pont szerinti korlátozásoktól függően.

b)	Feltételek. A CPL kérelmezőjének teljesítenie kell a jártassági vizsga alkalmával használt légijárműosztály- és típusjogosításra vonatkozó követelményeket.

FCL.310 CPL – Elméleti vizsgák

A CPL kérelmezője számot ad a biztosított jogosultságoknak megfelelő szintű ismeretekről, a következő tárgykörökben:

— légi jog,

— légi jármű általános ismeretek – törzs/rendszerek/hajtómű,

— légi jármű általános ismeretek – műszertan,

— tömeg és súlypont,

— teljesítmény,

— repüléstervezés és -ellenőrzés,

— emberi teljesítőképesség,

— meteorológia,

— általános navigáció,

— rádiónavigáció,

— üzemeltetési eljárások,

— repüléselmélet,

— látás utáni repülési szabályok (VFR) szerinti kommunikáció.

FCL.315 CPL – Tanfolyam

A CPL kérelmezőjének e rész 3. függelékével összhangban valamely jóváhagyott képzési szervezetnél elméleti képzést és repülési képzést kell teljesítenie.

FCL.320 CPL – Jártassági vizsga

A CPL kérelmezőjének e rész 4. függelékével összhangban sikeres jártassági vizsgát kell tennie annak bizonyítására, hogy képes a megfelelő légijármű-kategóriában parancsnokpilótaként a vonatkozó eljárások és manőverek végrehajtására a biztosított jogosultságoknak megfelelő hozzáértéssel.

2. SZAKASZ

A repülőgép kategóriára vonatkozó egyedi követelmények – CPL(A)

▼M4

FCL.315.A CPL – Tanfolyam

A CPL(A) kibocsátásához szükséges elméleti képzés és repülési képzés tartalmazza a kontrollálatlan repülési helyzetek elkerülésére és megszüntetésére vonatkozó képzést (UPRT).

▼B

FCL.325.A CPL(A) – Egyedi feltételek az MPL-engedélyesek számára

Az MPL-engedélyesnek CPL(A) engedélyével kapcsolatos jogosultságai gyakorlása előtt teljesítenie kell repülőgépen:

a) 70 óra repülési időt:

1. parancsnokpilótaként; vagy

2. a következő megosztásban: legalább 10 órát parancsnokpilótaként, a további repülési időt pedig felügyelet alatt álló parancsnokpilótaként.

Ebből a 70 órából 20 óra VFR szerinti útvonalrepülés során parancsnokpilótaként teljesítendő, vagy útvonalrepülés során a következő megosztásban: legalább 10 óra parancsnokpilótaként és 10 óra felügyelet alatt álló parancsnokpilótaként. Ez tartalmaz egy legalább 540 km (300 NM) hosszúságú VFR útvonalrepülést, amely során parancsnokpilótaként teljes megállással végződő leszállásokat kell végrehajtani két különböző repülőtéren;

b) az e rész 3. függelékének E. 10. pontjának a) bekezdésében és 11. pontjában meghatározott CPL(A) moduláris tanfolyam elemeit; és

c) a CPL(A)-jártassági vizsgát az FCL.320 pont szerint.

E. ALRÉSZ

▼C1

TÖBBPILÓTÁS SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY – MPL

▼B

FCL.400.A MPL – Minimális életkor

Az MPL kérelmezője betöltötte a 18. életévét.

FCL.405.A MPL – Jogosultságok

a)	Az MPL-engedélyes jogosultságai a másodpilóta feladatkör ellátására terjednek ki olyan repülőgépen, amelynek üzemeltetéséhez másodpilóta szükséges.

b)	Az MPL-engedélyes külön jogosultságokat szerezhet: 1. a PPL(A)-engedélyes jogosultságait, feltéve, hogy megfelel a PPL(A) engedélyre vonatkozó, C. rész szerinti követelményeknek; 2. a CPL(A) jogosultságait, feltéve, hogy megfelel az FCL.325.A pont szerinti követelményeknek.

Az MPL-engedélyes IR(A)-jogosultságai olyan repülőgépekre korlátozódnak, amelyek üzemeltetéséhez másodpilóta szükséges. Az IR(A)-jogosultságok terjeszthetők egypilótás üzemeltetésű repülőgépekre, feltéve, hogy az engedély jogosultja elvégezte az egypilótás, kizárólag műszerek igénybevételével történő üzemeltetésben a parancsnokpilóta-feladatkör ellátásához szükséges képzést, és sikeres egypilótás IR(A)-jártassági vizsgát tett.

FCL.410.A MPL – Tanfolyam és elméleti vizsgák

▼M4

Tanfolyam. Az MPL kérelmezője – e rész 5. függelékével összhangban – egy jóváhagyott képzési szervezetnél sikeresen teljesített egy elméleti ismeretek tanfolyamot és repülési képzést. Az MPL kibocsátásához szükséges elméleti képzés és repülési képzés tartalmazza a kontrollálatlan repülési helyzetek elkerülésére és megszüntetésére vonatkozó képzést.

▼B

b)	Vizsga. Az MPL kérelmezőjének számot kell adnia – összhangban az FCL.515 ponttal – az ATPL(A) engedélynek, valamint a többpilótás típusjogosításnak megfelelő szintű ismeretekről.

FCL.415.A MPL – Gyakorlati jártasság

Az MPL kérelmezőjének folyamatos értékelésen keresztül kell bizonyítania az e rész 5. függelékében meghatározott valamennyi kompetenciaegységnek való megfeleléshez szükséges jártasságokat repülést végző pilótaként és ►C1 repülést kiszolgáló pilótaként ◄ , gázturbinás több hajtóműves többpilótás repülőgépen VFR vagy IFR szerint.

A tanfolyam végén a kérelmezőnek e rész 9. függelékével összhangban sikeres jártassági vizsgát kell tennie annak bizonyítására, hogy képes a vonatkozó eljárások és manőverek végrehajtására a biztosított jogosultságoknak megfelelő hozzáértéssel. A jártassági vizsgát az integrált MPL-tanfolyam haladó fázisában alkalmazott repülőgéptípuson vagy egy ugyanazt a típust reprezentáló FFS-en kell teljesíteni.

F. ALRÉSZ

LÉGITÁRSASÁGI PILÓTA-SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY – ATPL

1. SZAKASZ

Általános követelmények

FCL.500 ATPL – Minimális életkor

Az ATPL kérelmezője betöltötte a 21. életévét.

FCL.505 ATPL – Jogosultságok

a)	Az ATPL-engedélyes megfelelő légijármű-kategórián belüli jogosultságai kiterjednek: 1. az LAPL-, a PPL- és a CPL-engedélyes összes jogosultságának gyakorlására; 2. parancsnokpilóta-feladatkör ellátására a kereskedelmi célú légi fuvarozásban részt vevő légi járműveken.

b)	Az ATPL kérelmezőjének teljesítenie kell a jártassági vizsga alkalmával használt légijármű-típusjogosításra vonatkozó követelményeket.

FCL.515. ATPL – Tanfolyam és elméleti vizsgák

a)	Tanfolyam. Az ATPL kérelmezője – e rész 3. függelékével összhangban – valamely jóváhagyott képzési szervezetnél sikeresen elvégzett egy tanfolyamot, amely integrált vagy modulrendszerű tanfolyam.

Vizsga. Az ATPL kérelmezőjének számot kell adnia a biztosított jogosultságoknak megfelelő szintű ismeretekről a következő tárgykörökben:

— légi jog,

— légi jármű általános ismeretek – törzs/rendszerek/hajtómű,

— légi jármű általános ismeretek – műszertan,

— tömeg és súlypont,

— teljesítmény,

— repüléstervezés és -ellenőrzés,

— emberi teljesítőképesség,

— meteorológia,

— általános navigáció,

— rádiónavigáció,

— üzemeltetési eljárások,

— repüléselmélet,

— VFR-kommunikáció,

— IFR-kommunikáció.

2. SZAKASZ

A repülőgép kategóriára vonatkozó egyedi követelmények – ATPL(A)

FCL.505.A ATPL(A) – Az előzőleg MPL-engedélyes pilóták jogosultságainak korlátozása

Amennyiben egy ATPL(A)-engedélyes előzőleg csak MPL engedéllyel rendelkezett, akkor a szakszolgálati engedély jogosultságai többpilótás üzemeltetésre korlátozódnak, kivéve, ha az engedélyes megfelel az FCL.405.A pont b) bekezdése 2. alpontjában és c) bekezdésében meghatározott egypilótás üzemeltetési követelményeknek.

FCL.510.A ATPL(A) – Előfeltételek, tapasztalat és beszámítás

a)	Előfeltételek. Az ATPL(A) kérelmezőjének rendelkeznie kell: 1. MPL-engedéllyel; vagy 2. CPL(A)-engedéllyel és több hajtóműves repülőgépekre érvényes IR-jogosultsággal. Ebben az esetben a kérelmezőnek MCC-képzésben is részesülnie kellett.

Tapasztalat. Az ATPL(A)-kérelmezőnek legalább 1 500 óra repülési időt kell teljesítenie repülőgépen, amely magában foglal legalább:

1. 500 órát többpilótás üzemeltetésű repülőgépen;

i. 500 órát felügyelet alatt álló parancsnokpilótaként; vagy

ii. 250 órát parancsnokpilótaként; vagy

iii. 250 órát, ebből legalább 70 órát parancsnokpilótaként, a további repülési időt felügyelet alatt álló parancsnokpilótaként;

3. 200 óra útvonalrepülési időt, ebből legalább 100 órát parancsnokpilótaként vagy felügyelet alatt álló parancsnokpilótaként;

4. 75 óra műszeres időt, amelyből legfeljebb 30 óra lehet műszeres földi idő; és

5. 100 óra éjszakai repülést parancsnokpilótaként vagy másodpilótaként.

Az 1 500 óra repülési időből legfeljebb 100 óra teljesíthető FFS-en és FNPT-n. Ebből a 100 órából csak legfeljebb 25 óra teljesíthető FNPT-n.

Beszámítás.

1. Másik légijármű-kategóriákban pilóta-szakszolgálati engedéllyel rendelkezők repülési idejéből beszámítandó maximum:

i. vitorlázó repülőgép vagy TMG esetében: parancsnokpilótaként teljesített 30 óra repülési idő;

ii. helikopter esetében: a b) bekezdés szerinti repülésiidő-követelmény 50 %-a.

▼M3

2. Az alkalmazandó nemzeti szabályok szerint kiadott fedélzetimérnök-szakszolgálati engedéllyel rendelkező engedélyes esetében beszámítandó a fedélzeti mérnöki idő 50 %-a, legfeljebb azonban 250 óra. Ez a 250 óra beszámítható a b) bekezdés szerinti 1 500 óra követelmény, illetve a b) bekezdés 1. pontja szerinti 500 óra követelmény teljesítésébe, feltéve, hogy az említett pontok bármelyikére vonatkozóan engedélyezett összes beszámítás mértéke nem haladja meg a 250 órát.

▼B

d)	A b) bekezdésben előírt tapasztalatot az ATPL(A) engedélyhez szükséges jártassági vizsga letétele előtt kell megszerezni.

FCL.520.A ATPL(A) – Jártassági vizsga

Az ATPL(A) kérelmezőjének – e rész 9. függelékével összhangban – sikeres jártassági vizsgát kell tennie annak bizonyítására, hogy képes többpilótás repülőgépen IFR szerint parancsnokpilótaként a vonatkozó eljárások és manőverek végrehajtására a biztosított jogosultságoknak megfelelő hozzáértéssel.

A jártassági vizsgát a repülőgépen vagy egy ugyanazt a típust reprezentáló, megfelelő minősítéssel rendelkező FFS-en kell teljesíteni.

3. SZAKASZ

A helikopter kategóriára vonatkozó egyedi követelmények – ATPL(H)

FCL.510.H ATPL(H) – Előfeltételek, tapasztalat és beszámítás

Az ATPL(H) kérelmezőjének rendelkeznie kell:

a) CPL(H)-engedéllyel és többpilótás helikopter típusjogosítással, valamint részesülnie kellett MCC-képzésben is;

b) legalább 1 000 óra helikopteren teljesített repülési idővel, amely magában foglal legalább:

1. 350 órát többpilótás üzemeltetésű helikopteren;

i. 250 órát parancsnokpilótaként; vagy

ii. 100 órát parancsnokpilótaként és 150 órát felügyelet alatt álló parancsnokpilótaként; vagy

iii. 250 órát felügyelet alatt álló parancsnokpilótaként többpilótás helikopteren. Ebben az esetben az ATPL(H) jogosultságai többpilótás üzemeltetésre korlátozódnak mindaddig, amíg a kérelmező nem teljesített 100 órát parancsnokpilótaként;

3. 200 óra útvonalrepülési időt, amelyből legalább 100 órát parancsnokpilótaként vagy felügyelet alatt álló parancsnokpilótaként teljesített;

4. 30 óra műszeres időt, amelyből legfeljebb 10 óra lehet műszeres földi idő; és

5. 100 óra éjszakai repülést parancsnokpilótaként vagy másodpilótaként.

Az 1 000 óra repülési időből maximum 100 óra teljesíthető FSTD-n, ebből legfeljebb 25 óra teljesíthető FNPT-n;

c) a repülőgépen teljesített idő a b) bekezdésben meghatározott repülési idők legfeljebb 50 %-áig beszámítandó;

d) a b) bekezdés szerinti tapasztalatot az ATPL(H)-engedélyhez szükséges jártassági vizsga letétele előtt kell megszerezni.

FCL.520.H ATPL(H) – Jártassági vizsga

Az ATPL(H) kérelmezőjének e rész 9. függelékével összhangban sikeres jártassági vizsgát kell tennie annak bizonyítására, hogy képes többpilótás helikopter parancsnok-pilótájaként a vonatkozó eljárások és manőverek végrehajtására a biztosított jogosultságoknak megfelelő hozzáértéssel.

A jártassági vizsgát a helikopteren vagy egy ugyanazt a típust reprezentáló, megfelelő minősítéssel rendelkező FFS-en kell teljesíteni.

G. ALRÉSZ

MŰSZERJOGOSÍTÁS – IR

1. SZAKASZ

Általános követelmények

▼M3

FCL.600 IR — Általánosságok

▼M5

Az FCL.825 pontban előírtak kivételével repülőgép, helikopter, léghajó és helyből felszálló repülőgép IFR szerinti üzemeltetését csak

a) PPL-, CPL-, MPL- és ATPL-engedélyesek; és

b) a légtérrel kapcsolatos, vonatkozó követelményeknek, valamint a légijármű-kategóriának megfelelő műszerjogosítással rendelkező engedélyesek végezhetik (kivéve, amikor jártassági vizsgát vagy készségellenőrzést teljesítenek, vagy kétkormányos repülésoktatásban vesznek részt).

▼B

FCL.605 IR – Jogosultságok

▼M5

a)	Az IR jogosultjának jogosultságai a légi jármű IFR szerinti vezetésére és ezen belül PBN-műveletekre terjednek ki legalább 60 m (200 láb) minimális elhatározási magassággal.

▼B

Több hajtóműves műszerjogosítás (IR) esetében ezek a jogosultságok kiterjeszthetők a 60 méternél (200 láb) alacsonyabb elhatározási magasságokra akkor, ha a kérelmező elvégzett egy speciális képzést valamely jóváhagyott képzési szervezetnél, valamint az e rész 9. függeléke szerinti jártassági vizsga 6. szakaszát sikeresen teljesítette többpilótás légi járművön.

c)	Az IR jogosultja az e rész 8. függelékében meghatározott feltételekkel összhangban gyakorolhatja jogosultságait.

d)	Csak helikopterre vonatkozóan. Az IR(H)-engedélyesnek jogosultságai parancsnokpilótaként IFR szerint többpilótás helikoptereken történő gyakorlásához legalább 70 óra műszeres idővel kell rendelkeznie, amelyből legfeljebb 30 óra lehet műszeres földi idő.

FCL.610 IR – Előfeltételek és beszámítás

Az IR-kérelmezőnek:

a) rendelkeznie kell:

1. legalább PPL-engedéllyel a megfelelő légijármű-kategóriában; és:

▼M3

i) éjszakai repülési jogosultsággal az FCL.810 pont szerint, amennyiben az IR-jogosultságok alapján éjszaka fog repülni; vagy

▼B

ii. ATPL-engedéllyel egy másik légijármű-kategóriában; vagy

2. CPL-engedéllyel a megfelelő légijármű-kategóriában;

▼M3

b) rendelkeznie kell legalább 50 óra útvonal-repülési idővel parancsnokpilótaként repülőgépen, TMG-n, helikopteren vagy léghajón, és ebből legalább 10 órát, léghajók esetében 20 órát az adott légijármű-kategóriában kell teljesíteni.

▼B

c) Csak helikopterekre vonatkozóan. Azt a kérelmezőt, aki integrált ATP(H)/IR-, ATP(H)-, CPL(H)/IR- vagy CPL(H)-tanfolyamot végzett, mentesíteni kell a b) bekezdésben előírt követelmények teljesítése alól.

FCL.615 IR – Elméleti képzés és repülési képzés

Tanfolyam. Az IR kérelmezője sikeresen teljesített egy elméleti ismeretek tanfolyamot valamely jóváhagyott képzési szervezetnél, és repülési képzéssel rendelkezik. A tanfolyam:

1. integrált tanfolyam, mely IR-képzést tartalmaz e rész 3. függelékével összhangban; vagy

2. modulrendszerű tanfolyam e rész 6. függelékével összhangban.

▼M3

Vizsga A kérelmező számot ad a biztosított jogosultságoknak megfelelő szintű elméleti ismereteiről a következő tárgykörökben:

— légi jog,

— légi jármű általános ismeretek – műszertan,

— repüléstervezés és -ellenőrzés,

— emberi teljesítőképesség,

— meteorológia,

— rádiónavigáció,

— IFR-kommunikáció.

▼B

FCL.620 IR – Jártassági vizsga

a)	Az IR kérelmezőjének e rész 7. függelékével összhangban sikeres jártassági vizsgát kell tennie annak bizonyítására, hogy képes a vonatkozó eljárások és manőverek végrehajtására a biztosított jogosultságoknak megfelelő fokú hozzáértéssel.

A több hajtóműves műszerjogosításhoz (IR) a jártassági vizsgát egy több hajtóműves légi járművön kell elvégezni. Az egy hajtóműves műszerjogosításhoz (IR) a jártassági vizsgát egy egy hajtóműves légi járművön kell elvégezni. A repülőgép hossztengelyében ható tolóerővel rendelkező több hajtóműves repülőgépet ezen bekezdés alkalmazásában egy hajtóműves repülőgépnek kell tekinteni.

FCL.625 IR – Érvényesség, meghosszabbítás és megújítás

a)	Érvényesség. A műszerjogosítás (IR) érvényességi ideje egy év.

Meghosszabbítás.

1. Az IR-t a jogosítás lejárati dátumát közvetlenül megelőző három hónapon belül kell meghosszabbítani.

2. Az IR lejárati dátumát megelőző IR-készségellenőrzés vonatkozó részét nem teljesítő kérelmező addig nem gyakorolhatja az IR-jogosultságokat, ameddig meg nem felel a készségellenőrzésen.

Megújítás. Amennyiben az IR lejárt, a jogosultságai meghosszabbítása érdekében a kérelmező köteles:

1. valamely jóváhagyott képzési szervezetnél ismeretfrissítő oktatáson részt venni azért, hogy – e rész 9. függelékével összhangban – a jártassági vizsga műszerek szerinti repülés elemének sikeres teljesítéséhez szükséges készségszintet elérje; és

2. e rész 9. függelékével összhangban megfelelni a készségellenőrzésen a vonatkozó légijármű-kategóriában.

d)	Amennyiben az IR nem került meghosszabbításra vagy megújításra az előző hét évben, akkor az engedélyesnek ismét sikeres IR elméleti vizsgát és jártassági vizsgát kell tennie.

2. SZAKASZ

A repülőgép kategóriára vonatkozó egyedi követelmények

FCL.625.A IR(A) – Meghosszabbítás

Meghosszabbítás. Az IR(A) meghosszabbítását kérelmezőnek:

1. amennyiben ez az osztály- és típusjogosítás meghosszabbításával összekapcsolva történik, akkor sikeres készségellenőrzést kell teljesíteni e rész 9. függelékével összhangban.

2. amennyiben ez nem az osztály- és típusjogosítás meghosszabbításával összekapcsolva történik, akkor:

i. egypilótás repülőgépek esetében: teljesítenie kell a 3. szakasz b) bekezdése és az 1. szakasz azon részei szerinti követelményeket, amelyek az e rész 9. függelékében meghatározott készségellenőrzés során tervezett repülésre vonatkoznak; és

ii. több hajtóműves repülőgépek esetében: e rész 9. függelékével összhangban teljesítenie kell a készségellenőrzés 6. szakaszát az egypilótás repülőgépekre vonatkozóan, kizárólag műszerek igénybevételével;

3. a 2. pontban foglaltak esetében alkalmazható a vonatkozó repülőgéptípust vagy -osztályt reprezentáló FNPT II vagy FFS, ilyenkor azonban legalább minden második, az IR(A) meghosszabbítását célzó készségellenőrzést repülőgépen kell végrehajtani.

b)	Keresztbeszámítás alkalmazható e rész 8. függelékével összhangban.

3. SZAKASZ

A helikopter kategóriára vonatkozó egyedi követelmények

FCL.625.H IR(H) – Meghosszabbítás

Az IR(H) meghosszabbítását kérelmezőnek:

1. amennyiben ez a típusjogosítás meghosszabbításával összekapcsolva történik, akkor sikeres készségellenőrzést kell teljesíteni az adott helikoptertípuson e rész 9. függelékével összhangban;

▼M3

2. amennyiben ez nem a típusjogosítás meghosszabbításával összekapcsolva történik, akkor az adott helikoptertípuson csak a készségellenőrzés 5. szakaszát és az 1. szakasz vonatkozó részeit kell teljesítenie, amelyek e rész 9. függelékében kerültek meghatározásra. Ebben az esetben alkalmazható az adott helikoptertípust reprezentáló FTD II/III vagy FFS, ilyenkor azonban legalább minden második, az IR(H) meghosszabbítását célzó készségellenőrzést helikopteren kell végrehajtani.

▼B

b)	Keresztbeszámítás alkalmazható e rész 8. függelékével összhangban.

FCL.630.H IR(H) – A jogosultságok kiterjesztése egy hajtóműves helikopterekről több hajtóműves helikopterekre

Annak az egy hajtóműves helikopterekre érvényes IR(H)-engedélyesnek, aki első alkalommal kívánja jogosultságait több hajtóműves helikopterekre kiterjeszteni, teljesítenie kell:

a) egy tanfolyamot valamely jóváhagyott képzési szervezetnél, amelynek tartalmaznia kell legalább öt óra kétkormányos műszeres képzési időt, amelyből három óra lehet a következőkben: FFS vagy FTD 2/3 vagy FNPT II/III; és

b) a jártassági vizsga 5. szakaszát e rész 9. függelékével összhangban több hajtóműves helikopteren.

4. SZAKASZ

A léghajó kategóriára vonatkozó egyedi követelmények

FCL.625.As IR(As) – Meghosszabbítás

Az IR(As) meghosszabbítását kérelmezőnek:

a) amennyiben ez a típusjogosítás meghosszabbításával összekapcsolva történik, akkor sikeres készségellenőrzést kell teljesíteni az adott léghajótípuson e rész 9. függelékével összhangban;

b) amennyiben ez nem a típusjogosítás meghosszabbításával összekapcsolva történik, teljesítenie kell a 5. szakaszt és az 1. szakasz azon részeit, amelyek a léghajókon alkalmazott készségellenőrzés során a tervezett repülésre vonatkoznak e rész 9. függelékével összhangban. Ebben az esetben alkalmazható az adott típust reprezentáló FTD 2/3 vagy FFS, ilyenkor azonban legalább minden második, az IR(As) meghosszabbítását célzó készségellenőrzést léghajón kell végrehajtani.

H. ALRÉSZ

OSZTÁLY- ÉS TÍPUSJOGOSÍTÁS

1. SZAKASZ

Általános követelmények

FCL.700 Az osztály- és típusjogosításokat megkövetelő körülmények

▼M5

A szakszolgálati engedéllyel rendelkező pilóta csak akkor járhat el légijármű-pilótaként, ha érvényes és megfelelő osztály- és típusjogosítással rendelkezik, kivéve a következő esetek bármelyikében:

i. a LAPL, SPL és BPL esetében;

ii. amikor az osztály- vagy típusjogosítás megújítását célzó jártassági vizsgát vagy készségellenőrzést teljesíti;

iii. amikor repülésoktatásban részesül;

iv. ha rendelkezik az FCL.820 pont szerint kiadott berepülői jogosítással.

▼B

Az a) bekezdéstől eltérve, a légijármű-típusok bevezetésével vagy átalakításával kapcsolatos repülések esetében a pilóták az illetékes hatóság által kibocsátott különleges tanúsítással rendelkezhetnek, amely őket repülésre jogosítja. Ezen engedély érvényességének a meghatározott repülésekre kell korlátozódnia.

▼M5 —————

▼B

FCL.705 Az osztály- és típusjogosítás engedélyesének jogosultságai

Az osztály- és típusjogosítás engedélyesének jogosultságai a jogosításban meghatározott légijármű-osztályban vagy -típuson pilóta feladatkör ellátására terjednek ki.

FCL.710 Osztály- és típusjogosítások – változatok

Jogosultságainak egy másik légijármű-változatra ugyanazon osztály- és típusjogosításon belül történő kiterjesztése érdekében a pilótának különbözeti vagy ismertető képzésen kell részt vennie. A típusjogosításon belüli változatok esetében a különbözeti vagy ismertető képzésnek tartalmaznia kell a vonatkozó elemeket a 21. rész rendelkezéseivel összhangban meghatározott, üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatoknak megfelelően.

▼M3

Amennyiben a pilóta a különbözeti képzést követő két éven belül nem repül a változaton, akkor további különbözeti képzés vagy készségellenőrzés szükséges a szóban forgó változat tekintetében a jogosultságok megtartásához, kivéve azokat a típusokat vagy változatokat, amelyek beletartoznak az egyhajtóműves dugattyús (SEP) és a TMG osztályjogosításokba.

▼B

c)	A különbözeti képzést be kell vezetni ►C3 a repülési naplóba ◄ vagy az azzal egyenértékű nyilvántartásba, és alá kell íratni az oktatóval.

FCL.725 Az osztály- és típusjogosítások kiadásához szükséges követelmények

Tanfolyam. Az osztály- és típusjogosítás kérelmezőjének el kell végeznie egy tanfolyamot valamely jóváhagyott képzési szervezetnél. A típusjogosítási tanfolyamnak tartalmaznia kell az adott típus kötelező oktatási elemeit a 21. rész rendelkezéseivel összhangban meghatározott, üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatoknak megfelelően.

Elméleti vizsga. Az osztály- és típusjogosítás kérelmezőjének sikeresen teljesítenie kell a jóváhagyott képzési szervezet által szervezett elméleti vizsgát az adott légijármű-osztály vagy -típus biztonságos üzemeltetéséhez szükséges elméleti ismeretek megfelelő szintjének bizonyítására.

1. A többpilótás légi járművek esetében az elméleti vizsga egy legalább 100 kérdésből álló feleletválasztásos írásbeli teszt, amelyben a kérdések megfelelően oszlanak el a tanterv fő tárgyai között.

2. Az egypilótás, több hajtóműves légi jármű esetében az elméleti vizsga egy írásbeli teszt, a feleletválasztásos kérdések száma pedig a légi jármű bonyolultságától függ.

3. Egy hajtóműves légi járművek esetében az elméleti vizsgát a vizsgáztatónak szóban kell lefolytatnia a jártassági vizsga során annak megállapítására, hogy a kérelmező tudásszintje megfelelő-e.

▼M3

4. A nagy teljesítményű repülőgépként besorolt egypilótás repülőgépek esetében a vizsga egy legalább 100 kérdésből álló feleletválasztásos írásbeli teszt, amelyben a kérdések megfelelően oszlanak el a tanterv tárgyai között.

▼B

Jártassági vizsga. Az osztály- és típusjogosítás kérelmezőjének – e rész 9. függelékével összhangban – sikeres jártassági vizsgát kell tennie az adott légijármű-osztály vagy -típus biztonságos üzemeltetéséhez szükséges jártasságának bizonyítására.

A kérelmezőnek sikeres jártassági vizsgát kell tennie az osztály- és típusjogosítási tanfolyam megkezdését követő hat hónapon belül és az osztály- és típusjogosítás kiadása iránti kérelem időpontját megelőző hat hónapon belül.

Azt a kérelmezőt, aki már engedélyese egy légijármű-típusra szóló típusjogosításnak egypilótás vagy többpilótás üzemeltetésre szóló jogosultsággal, úgy kell tekinteni, mint aki teljesítette az elméleti ismeretekre vonatkozó követelményeket, amikor ugyanarra a légijármű-típusra egy másik üzemeltetési forma jogosultságának hozzáadását kérvényezi.

A fenti bekezdésektől eltérve, az FCL.820 pont szerint kiadott berepülői jogosítással rendelkező pilóta, aki részt vett egy légijármű-típus fejlesztési, tanúsítási vagy gyártási célú repülési tesztjeiben, és teljesített parancsnokpilótaként vagy 50 óra teljes repülési időt vagy 10 óra repülési időt az adott típus tesztrepülései során, jogosult a vonatkozó típusjogosítás kiadása iránti kérelem benyújtására, feltéve, hogy teljesítette a tapasztalatra vonatkozó követelményeket, valamint az adott típusjogosítás kiadásának az ebben az alrészben az adott légijármű-kategóriára meghatározott előfeltételeit.

FCL.740 Az osztály- és típusjogosítás érvényessége és megújítása

Az osztály- és típusjogosítások érvényességi időszaka egy év, kivéve az egypilótás, egy hajtóműves osztályjogosításokat, amelyek tekintetében az érvényességi időszak 2 év, kivéve, ha a 21. rész rendelkezéseivel összhangban meghatározott, üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatok ezt másként állapítják meg.

Megújítás. Amennyiben az osztály- és típusjogosítás lejárt, a kérelmező köteles:

1. valamely jóváhagyott képzési szervezetnél ismeretfrissítő oktatáson részt venni, amikor szükségessé válik, hogy vonatkozó légijármű-osztály vagy -típus biztonságos üzemeltetéséhez szükséges készségszintet elérje; és

2. sikeres készségellenőrzést teljesíteni e rész 9. függelékével összhangban.

2. SZAKASZ

A repülőgép kategóriára vonatkozó egyedi követelmények

FCL.720.A Az osztály- és típusjogosítás kiadásához szükséges tapasztalati követelmények és előfeltételek – Repülőgépek

Amennyiben a 21. rész rendelkezéseivel összhangban meghatározott, üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatok másként nem állapítják meg, az osztály- és típusjogosítás kérelmezőjének a következő tapasztalati követelményeket és előfeltételeket kell teljesítenie az adott jogosítás megszerzése érdekében:

a) egypilótás, több hajtóműves repülőgépek. Az egypilótás, több hajtóműves repülőgéposztály- és típusjogosítást először kérelmezőnek rendelkeznie kell legalább 70 óra repülőgép-parancsnokpilótaként szerzett tapasztalattal;

b) egypilótás, nagy teljesítményű, egyszerű konstrukciójú repülőgépek. A repülési képzés megkezdése előtt a nagy teljesítményű repülőgépként besorolt egypilótás repülőgéposztály- és típusjogosítást először kérelmező:

1. rendelkezik legalább 200 órányi repülési tapasztalattal, amelyből 70 órányit repülőgép-parancsnokpilótaként szerzett; és

i. rendelkezik egy azt igazoló tanúsítással, hogy valamely jóváhagyott képzési szervezetnél kiegészítő elméleti ismeretek tanfolyamot teljesített kielégítő eredménnyel; vagy

ii. sikeresen teljesítette az ezen résszel összhangban lefolytatott ATPL(A)-elméleti vizsgákat; vagy

iii. ezenkívül rendelkezik az ezen rész előírásaival összhangban kiadott szakszolgálati engedéllyel, a Chicagói Egyezmény 1. mellékletével összhangban kiadott ATPL(A)- vagy CPL(A)/IR-jogosultsággal és az ATPL(A)-ba beszámítható elméleti ismeretekkel;

3. ezenkívül annak a pilótának, aki a repülőgép többpilótás üzemeltetésének jogosultságát igényli, meg kell felelnie a d) bekezdés 4. pontja szerinti követelményeknek;

c) egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépek. A nagy teljesítményű repülőgépként besorolt komplex egypilótás repülőgép-típusjogosítást először kérelmezőnek a b) bekezdésben foglaltak teljesítésén kívül meg kell felelniük a G. részben a több hajtóműves IR(A)-jogosultságra meghatározott követelményeknek is;

d) többpilótás repülőgépek. A többpilótás repülőgép-típusjogosítási tanfolyamot először kérelmező olyan növendék pilóta, aki az MPL-tanfolyamon a kérelem benyújtásának idején képzésben részesül, vagy megfelel a következő követelményeknek:

1. rendelkezik legalább 70 óra repülőgép-parancsnokpilótaként szerzett tapasztalattal;

2. rendelkezik több hajtóműves IR(A)-jogosultsággal;

3. sikeresen teljesítette az ezen résszel összhangban lefolytatott ATPL(A)-elméleti vizsgákat; és

4. kivéve, ha a típusjogosítási tanfolyamot összekapcsolták az MCC-tanfolyammal:

i. rendelkezik egy azt igazoló tanúsítással, hogy a repülőgépre vonatkozó MCC-tanfolyamot kielégítő eredménnyel teljesítette; vagy

ii. rendelkezik egy azt igazoló tanúsítással, hogy a helikopterre vonatkozó MCC-tanfolyamot kielégítő eredménnyel teljesítette, valamint több mint 100 órányi repülési tapasztalattal pilótaként többpilótás helikopteren; vagy

iii. rendelkezik legalább 500 órányi repülési tapasztalattal pilótaként, többpilótás helikopteren; vagy

iv. rendelkezik legalább 500 órányi repülési tapasztalattal egypilótás, több hajtóműves repülőgép pilótájaként többpilótás üzemeltetés alkalmával a kereskedelmi célú légi fuvarozásban, összhangban a vonatkozó légi üzemeltetési követelményekkel;

▼M3

e) a d) bekezdés ellenére a tagállamok kiadhatnak olyan, többpilótás repülőgépre szóló, korlátozott jogosultságokat biztosító típusjogosítást, amellyel a jogosult 200 lábas repülési szint fölött tehermentesítő másodpilótaként tevékenykedhet, feltéve, hogy a személyzet legalább két másik tagja rendelkezik a d) bekezdés szerinti típusjogosítással.

▼B

f) további többpilótás és egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépekre szóló típusjogosítások. A további többpilótás típusjogosítások, valamint az egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépekre szóló típusjogosítások megszerzéséhez a kérelmezőnek rendelkeznie kell több hajtóműves IR(A)-jogosultsággal;

g) ha a 21. rész rendelkezéseivel összhangban meghatározott, üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatok így állapítják meg, a típusjogosításból fakadó jogosultságok gyakorlása kezdetben oktató felügyelete alatt végrehajtott repülésekre korlátozható. A felügyelet alatt végrehajtott repülési időt be kell vezetni ►C3 a repülési naplóba ◄ vagy az azzal egyenértékű nyilvántartásba, és alá kell íratni az oktatóval. A korlátozás feloldható, ha a pilóta igazolja az üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatokban előírt felügyelet alatt végrehajtott repülési idő teljesítését.

FCL.725.A Az osztály- és típusjogosítás kiadásához szükséges elméleti ismeretek és repülési képzés – Repülőgépek

Amennyiben a 21. rész rendelkezéseivel összhangban meghatározott, üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatok másként nem állapítják meg:

a) egypilótás több hajtóműves repülőgépek;

1. az egypilótás, több hajtóműves osztályjogosítás elméleti ismeretek tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább hétórányi oktatást több hajtóműves repülőgépen;

2. az egypilótás, több hajtóműves osztály- és típusjogosításra vonatkozó repülési képzési tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább két óra 30 percnyi kétkormányos repülésoktatást több hajtóműves repülőgépen szokásos üzemelési feltételek között, valamint legalább három óra 30 percnyi kétkormányos repülésoktatást a hajtómű-meghibásodás során követendő eljárások és az aszimmetrikus repülési technikák gyakorlására;

b) egypilótás vízirepülőgépek. Az egypilótás vízirepülőgép-jogosításokra vonatkozó tanfolyamnak tartalmaznia kell elméleti ismeretek oktatást és gyakorlati repülési képzést. Az egypilótás vízirepülőgépek osztály- és típusjogosításra vonatkozó repülési képzésnek tartalmaznia kell legalább nyolcórányi kétkormányos repülésoktatást, ha a kérelmező rendelkezik a vonatkozó osztály- és típusjogosítás szárazföldi változatával, vagy 10 órányi repülésoktatást, ha a kérelmező nem rendelkezik ilyen jogosítással;

▼M4

c) többpilótás repülőgépek. A többpilótás repülőgépekre vonatkozó típusjogosítás megszerzéséhez szükséges tanfolyam tartalmazza a kontrollálatlan repülési helyzetek elkerülésére és megszüntetésére vonatkozó elméleti és repülési képzést.

▼B

FCL.730.A Egyedi követelmények a zéró repülési idővel végrehajtandó típusjogosítás-tanfolyamon (ZFTT-tanfolyamon) rész tvevő pilóták számára – Repülőgépek

A ZFTT-tanfolyamon képzésben részesülő pilótának rendelkeznie kell többpilótás, sugárhajtóműves, a CS-25 szabványai vagy az ezekkel egyenértékű légialkalmassági szabályzatok szerint engedélyezett repülőgépen, illetve egy legalább 10 tonna megengedett legnagyobb felszállótömegű vagy 19-nél nagyobb engedélyezett utasülésszámú, többpilótás, turbólégcsavaros repülőgépen legalább:

1. 1 500 óra repülési idővel vagy 250 útvonalszakasszal, ha a tanfolyamon CG, C vagy középhaladó C minősítési szintnek megfelelő FFS-t alkalmaznak;

2. 500 óra repülési idővel vagy 100 útvonalszakasszal, ha a tanfolyamon DG vagy D minősítési szintnek megfelelő FFS-t alkalmaznak.

b)	Amennyiben a pilóta turbólégcsavaros repülőgépről vált sugárhajtású repülőgépre vagy sugárhajtásúról a turbólégcsavaros repülőgépre, kiegészítő szimulátoros képzést kell a számára előírni.

FCL.735.A A repülőszemélyzetiegyüttműködés-tanfolyam – Repülőgépek

A repülőszemélyzetiegyüttműködés-tanfolyam (MCC-tanfolyam) legalább a következőket foglalja magában:

1. 25 órányi elméleti képzést és gyakorlást; és

2. 20 órányi gyakorlati MCC-képzést vagy 15 órányit az integrált ATP-tanfolyamot végző növendék pilóták esetében.

A tanfolyamon FNPT II MCC vagy FFS szimulátort kell alkalmazni. Az MCC-képzés és az első típusjogosítási képzés összekapcsolása esetén a gyakorlati MCC-képzés lelerövidíthető 10 óra minimális időtartamra, ha az MCC és a típusjogosítási képzés során is ugyanazt az FFS-t alkalmazzák.

b)	Az MCC-tanfolyamot hat hónapon belül kell teljesíteni valamely jóváhagyott képzési szervezetnél.

c)	Amennyiben az MCC-tanfolyam és a típusjogosítási tanfolyam nem kapcsolódik össze, az MCC-tanfolyam befejezésekor a kérelmező részére tanúsítást kell kiadni a tanfolyam elvégzéséről.

d)	Bármely másik légijármű-kategória tekintetében MCC-tanfolyamot végzett kérelmező mentességet élvez az a) bekezdés 1. pontja szerinti követelmények teljesítése alól.

FCL.740.A Az osztály- és típusjogosítások meghosszabbítása – Repülőgépek

Több hajtóműves osztályjogosítások és típusjogosítások meghosszabbítása. Több hajtóműves osztályjogosítások és típusjogosítások meghosszabbítása érdekében a kérelmezőnek teljesítenie kell:

1. az e rész 9. függeléke szerinti készségellenőrzést az adott osztályú és típusú repülőgépen vagy az ezt az osztályt és típust reprezentáló FSTD-n a jogosítás érvényességi határidejének lejártát megelőző három hónapon belül; és

2. a jogosítás érvényességi időszakán belül legalább:

i. 10 útvonalszakaszt az adott repülőgéposztály, illetve -típus pilótájaként; vagy

ii. egy útvonalszakaszt az adott repülőgép- vagy FFS-osztály, illetve -típus pilótájaként, vizsgáztatóval. A szóban forgó útvonalszakasz teljesíthető a készségellenőrzés során is;

3. az a pilóta, aki a vonatkozó repülési követelmények szerint jóváhagyott kereskedelmi légi közlekedési üzemeltető alkalmazásában tevékenykedik és sikeresen teljesítette az üzemeltető által az osztály- és típusjogosítás meghosszabbítására irányuló készségellenőrzést, mentesül a 2. pontban foglalt követelmények alól;

▼M3

4. a repülés közbeni műszerjogosítás (EIR) vagy az IR(A) meghosszabbítása – ha a kérelmező rendelkezik ilyen jogosítással – összekapcsolható az osztály- és típusjogosítás meghosszabbítására irányuló készségellenőrzéssel.

▼M4

Egypilótás, egyhajtóműves osztályjogosítás meghosszabbítása.

1. Egyhajtóműves, dugattyús repülőgépre vonatkozó osztályjogosítások és motoros vitorlázó-repülőgépre (TMG) vonatkozó jogosítások. Egypilótás, egyhajtóműves, dugattyús repülőgépre érvényes osztályjogosítások, illetve motoros vitorlázó-repülőgépre érvényes osztályjogosítások meghosszabbítása érdekében a kérelmezőnek teljesítenie kell a következőket:

i. az e rész 9. függeléke szerinti, vizsgáztató által lebonyolított készségellenőrzés az adott repülőgéposztályban a jogosítás érvényességi határidejének lejártát megelőző 3 hónapon belül; vagy

ii. a jogosítás érvényességi határidejének lejártát megelőző 12 hónapon belül, 12 óra repülési idő az adott osztályban, amely tartalmaz:

— hat óra repülési időt parancsnokpilótaként,

— 12 felszállást és 12 leszállást, és

— legalább egy órás teljes repült idejű, repülésoktatóval (FI) vagy osztályjogosítás-oktatóval (CRI) végrehajtott szinten tartó képzést. Az a kérelmező, aki bármely más osztályú vagy típusú repülőgépen sikeresen teljesített egy osztály- vagy típusjogosításra irányuló készségellenőrzést, jártassági vizsgát vagy kompetenciafelmérést, mentesül e szinten tartó képzés teljesítése alól.

2. Amennyiben egy kérelmező egyhajtóműves, dugattyús repülőgép (szárazföldi) osztályjogosítással és motoros vitorlázó-repülőgép (TMG) jogosítással egyaránt rendelkezik, az 1. pont szerinti követelményeket bármelyik osztályra vagy azok kombinációjára vonatkozóan is teljesítheti, és így mindkét osztályjogosításának érvényessége meghosszabbításra kerül.

3. Egyhajtóműves, egypilótás, turbólégcsavaros repülőgépek. Egyhajtóműves, turbólégcsavaros repülőgépekre érvényes osztályjogosítások meghosszabbítása érdekében a kérelmező a jogosítás lejártát megelőző három hónapon belül – e rész 9. függelékével összhangban – köteles az adott repülőgéposztályban egy vizsgáztató által lebonyolított készségellenőrzést teljesíteni.

4. Amennyiben egy kérelmező egymotoros, dugattyús repülőgép (szárazföldi) osztályjogosítással és egymotoros, dugattyús repülőgép (vízi) jogosítással egyaránt rendelkezik, az 1. pont ii. alpontja szerinti követelményeket bármelyik osztályra vagy azok kombinációjára vonatkozóan is teljesítheti, és így mindkét osztályjogosítás követelményeit teljesíti. A parancsnokpilótaként előírt repülési időből legalább 1 órát, a szükséges 12 fel- és leszállásból pedig hatot kell az egyes osztályokban teljesíteni.

▼B

c)	Az a kérelmező, aki a típus- vagy osztályjogosítás lejárta előtt nem teljesíti a készségellenőrzés minden részét, csak akkor gyakorolhatja a szóban forgó jogosításból fakadó jogosultságokat, ha a készségellenőrzés valamennyi részét sikeresen teljesíti.

3. SZAKASZ

A helikopter kategóriára vonatkozó egyedi követelmények

FCL.720.H Az osztály- és típusjogosítás kiadásához szükséges tapasztalati követelmények és előfeltételek – Helikopterek

Amennyiben a 21. rész rendelkezéseivel összhangban meghatározott, üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatok másként nem állapítják meg, a helikopter-típusjogosítást először kérelmezőnek az adott jogosítás kiadása tekintetében meghatározott következő tapasztalati követelményeket és előfeltételeket kell teljesítenie:

a) többpilótás helikopterek. A többpilótás helikopter-típusjogosítási tanfolyamot először kérelmező:

1. rendelkezik legalább 70 órányi helikopter-parancsnokpilótaként szerzett tapasztalattal;

2. amennyiben a típusjogosítási tanfolyamot nem kapcsolják össze MCC-tanfolyammal:

i. rendelkezik egy azt igazoló tanúsítással, hogy teljesített egy helikopterre vonatkozó MCC-tanfolyamot kielégítő eredménnyel; vagy

ii. rendelkezik legalább 500 órányi többpilótás repülőgépen pilótaként szerzett repülési tapasztalattal; vagy

iii. teljesített legalább 500 óra repülési időt pilótaként többpilótás üzemeltetésű, több hajtóműves helikopteren;

3. sikeresen teljesítette az ATPL(H)-elméleti vizsgákat;

b) annak a többpilótás helikopter-típusjogosítási tanfolyamot először kérelmezőnek, aki integrált ATP(H)/IR-, ATP(H)-, CPL(H)/IR- vagy CPL(H)-tanfolyamot végzett, és nem felel meg az a) bekezdés 1. pontjában előírt követelménynek, a típusjogosítással kiadott jogosultságait korlátozni kell a kizárólag másodpilótaként történő feladatellátásra. A korlátozást fel kell oldani, ha a pilóta:

1. teljesített 70 órát helikopter-parancsnokpilótaként vagy felügyelet alatt álló helikopter-parancsnokpilótaként;

2. sikeres többpilótás jártassági vizsgát tett az adott helikoptertípuson parancsnokpilótaként;

c) egypilótás, több hajtóműves helikopterek. Az egypilótás, több hajtóműves helikopter-típusjogosítást először kérelmező:

1. a repülési képzés megkezdése előtt:

i. sikeresen teljesítette az ATPL(H)-elméleti vizsgákat; vagy

ii. rendelkezik egy azt igazoló tanúsítással, hogy valamely jóváhagyott képzési szervezetnél előkészítő tanfolyamot teljesített. Ennek a tanfolyamnak az ATPL(H)-elméleti ismeretek tanfolyam következő tárgyköreire kell kiterjednie:

— légi jármű általános ismeretek: törzs/rendszerek/hajtómű, valamint műszer/elektronika;

— repülési teljesítmény és tervezés: tömeg és súlypont, teljesítmény;

2. azon kérelmezőnek, aki nem végzett integrált ATP(H)/IR-, ATP(H)- vagy CPL(H)/IR-tanfolyamot, rendelkeznie kell legalább 70 órányi helikopter-parancsnokpilótaként szerzett tapasztalattal.

FCL.735.H A repülőszemélyzetiegyüttműködés-tanfolyam – Helikopterek

A repülőszemélyzetiegyüttműködés-tanfolyam (MCC-tanfolyam) legalább a következőket foglalja magában:

1. MCC/IR esetében:

i. 25 órányi elméleti képzést és gyakorlást; és

ii. 20 órányi gyakorlati MCC-képzést vagy 15 órányit az integrált ATP(H)/IR-tanfolyamot végző növendék pilóták esetében. Az MCC-képzés és a kezdő többpilótáshelikopter-típusjogosítási képzés összekapcsolása esetén a gyakorlati MCC-képzés lelerövidíthető 10 óra minimális időtartamra, ha az MCC és a típusjogosítás során is ugyanazt az FSTD-t alkalmazzák;

2. MCC/VFR esetében:

i. 25 óra elméleti képzést és gyakorlást; és

ii. 15 órányi gyakorlati MCC-képzést vagy 10 órányit az integrált ATP(H)/IR-tanfolyamot végző növendék pilóták esetében. Az MCC-képzés és a kezdő többpilótáshelikopter-típusjogosítási képzés összekapcsolása esetén a gyakorlati MCC-képzés lelerövidíthető hét óra minimális időtartamra, ha az MCC és a típusjogosítás során is ugyanazt az FSTD-t alkalmazzák.

b)	Az MCC-tanfolyamot hat hónapon belül kell teljesíteni valamely jóváhagyott képzési szervezetnél. MCC tekintetében minősített FNPT II vagy III, FTD 2/3 vagy FFS szimulátort kell alkalmazni.

c)	Amennyiben az MCC-tanfolyam és a típusjogosítási tanfolyam nem kapcsolódik össze, az MCC-tanfolyam befejezésekor a kérelmező részére tanúsítást kell kiadni a tanfolyam elvégzéséről.

d)	Bármely másik légijármű-kategória tekintetében MCC-tanfolyamot végzett kérelmező mentességet élvez az a) bekezdés 1. pontjának i. alpontja vagy az a) bekezdés 2. pontjának i. alpontja szerinti követelmények teljesítése alól.

e)	Az MCC/VFR-tanfolyamot végzett MCC/IR-képzést kérelmező mentességet élvez az a) bekezdés 1. pontjának i. alpontja szerinti követelmények teljesítése alól, és teljesítenie kell öt óra gyakorlati MCC/IR-képzést.

FCL.740.H A típusjogosítások meghosszabbítása – Helikopterek

Meghosszabbítás. A helikopterekre érvényes típusjogosítások meghosszabbítása érdekében a kérelmezőnek teljesítenie kell:

1. az e rész 9. függeléke szerinti készségellenőrzést az adott típusú helikopteren vagy az ezt a típust reprezentáló FSTD-n a jogosítás érvényességi határidejének lejártát megelőző három hónapon belül; és

2. legalább két óra repülési időt az adott helikoptertípus pilótájaként a jogosítás érvényességi időszakán belül. A készségellenőrzés időtartama beszámítható a két órába;

3. ha a kérelmező egynél több típusjogosítással rendelkezik egy hajtóműves, dugattyús helikopterek tekintetében, akkor az összes vonatkozó típusjogosítás meghosszabbítható oly módon, hogy a készségellenőrzést csak az érintett típusok egyikében teljesíti, feltéve, hogy a kérelmező az érvényességi időtartamon belül legalább két óra repülési időt teljesített parancsnokpilótaként valamennyi helikoptertípuson.

A készségellenőrzést minden alkalommal más-más típuson kell teljesíteni;

4. ha a kérelmező egynél több típusjogosítással rendelkezik a 3 175 kg-ot meg nem haladó megengedett legnagyobb felszállótömegű, egy hajtóműves, gázturbinás helikopterek tekintetében, akkor az összes vonatkozó típusjogosítás meghosszabbítható oly módon, hogy a készségellenőrzést csak az érintett típusok egyikében teljesíti, feltéve, hogy a kérelmező teljesített:

i. 300 óra repülési időt helikopter-parancsnokpilótaként;

ii. 15 óra repülési időt a számára engedélyezett minden egyes helikoptertípuson; és

iii. legalább két óra repülési időt parancsnokpilótaként valamennyi más helikoptertípuson az érvényességi időtartamon belül.

A készségellenőrzést minden alkalommal más-más típuson kell teljesíteni;

5. egy további típusjogosítás megszerzése érdekében sikeres jártassági vizsgát tett pilótának az ezzel a típusjogosítással közös csoportban lévő típusjogosítások tekintetében a 3. és 4. pontban foglaltakkal összhangban kell megszereznie a hosszabbítást;

6. az IR(H) meghosszabbítása – ha a kérelmező rendelkezik ilyen jogosítással – összekapcsolható az osztály- és típusjogosítás meghosszabbítására irányuló készségellenőrzéssel;

az a kérelmező, aki a típusjogosítás lejárta előtt nem teljesíti a készségellenőrzés minden részét, csak akkor gyakorolhatja a szóban forgó jogosításból fakadó jogosultságokat, ha a készségellenőrzés valamennyi részét sikeresen teljesíti. Az a) bekezdés 3. és 4. pontjában foglaltak esetében egyetlen típuson sem gyakorolhatja jogosultságait.

4. SZAKASZ

A helyből felszálló repülőgép kategóriára vonatkozó egyedi követelmények

FCL.720.PL Az osztály- és típusjogosítás kiadásához szükséges tapasztalati követelmények és előfeltételek – Helyből felszálló repülőgép

Amennyiben a 21. rész rendelkezéseivel összhangban meghatározott, üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatok másként nem állapítják meg, a helybőlfelszállórepülőgép-típusjogosítást először kérelmezőnek a vonatkozó jogosítás kiadására meghatározott következő tapasztalati követelményeket és előfeltételeket kell teljesítenie:

a) repülőgép-pilótaként:

1. rendelkezik CPL/IR(A) szakszolgálati engedéllyel és ATPL-elméleti ismeretekkel vagy ATPL(A) szakszolgálati engedéllyel;

2. rendelkezik egy MCC-tanfolyam elvégzését igazoló tanúsítással;

3. több mint 100 órányi repülési tapasztalatot szerzett pilótaként többpilótás repülőgépen;

4. 40 órányi repülésoktatást teljesített helikopteren;

b) helikopterpilótaként:

1. rendelkezik CPL/IR(H) szakszolgálati engedéllyel és ATPL-elméleti ismeretekkel vagy ATPL(H) szakszolgálati engedéllyel;

2. rendelkezik egy MCC-tanfolyam elvégzését igazoló tanúsítással;

3. több mint 100 órányi repülési tapasztalatot szerzett pilótaként többpilótás helikopteren;

4. 40 órányi repülésoktatást teljesített repülőgépen;

c) repülőgép és helikopter tekintetében is képesítéssel rendelkező pilótaként:

1. rendelkezik legalább CPL(H) szakszolgálati engedéllyel;

2. rendelkezik műszerrepülő jogosítással (IR) és ATPL-elméleti ismeretekkel vagy ATPL szakszolgálati engedéllyel repülőgépre vagy helikopterre;

3. rendelkezik egy helikopterre vagy repülőgépre vonatkozó MCC-tanfolyam elvégzését igazoló tanúsítással;

4. rendelkezik legalább 100 órányi többpilótás helikopteren vagy repülőgépen pilótaként szerzett repülési tapasztalattal;

5. 40 órányi repülésoktatást teljesített helikopteren vagy repülőgépen, amelyik szükséges, ha nem rendelkezik tapasztalattal ATPL-engedélyesként vagy többpilótás légi járművön.

FCL.725.PL A típusjogosítás kiadásához szükséges repülési képzés – Helyből felszálló repülőgép

A helybőlfelszállórepülőgép-típusjogosítási tanfolyam repülési képzési részét a légi járművön és a légi járművet reprezentáló, és erre a célra megfelelő minősítéssel rendelkező FSTD-n kell elvégezni.

FCL.740.PL A típusjogosítások meghosszabbítása – Helyből felszálló repülőgép

Meghosszabbítás. A helyből felszálló repülőgépre érvényes típusjogosítások meghosszabbítása érdekében a kérelmezőnek teljesítenie kell:

1. az e rész 9. függeléke szerinti készségellenőrzést az adott típusú helyből felszálló repülőgépen a jogosítás érvényességi határidejének lejártát megelőző három hónapon belül;

2. a jogosítás érvényességi időszakán belül legalább:

i. 10 útvonalszakaszt az adott típusú helyből felszálló repülőgép pilótájaként; vagy

ii. egy útvonalszakaszt az adott típusú helyből felszálló repülőgép vagy FFS pilótájaként, vizsgáztatóval. Ez az útvonalszakasz teljesíthető a készségellenőrzés során is;

3. azt a pilótát, aki a vonatkozó repülési követelmények szerint jóváhagyott kereskedelmi légi közlekedési üzemeltető alkalmazásában tevékenykedik, és sikeresen teljesítette az üzemeltető által a típusjogosítás meghosszabbítására irányuló készségellenőrzést, mentesíteni kell a 2. pontban foglalt követelmények alól.

b)	Az a kérelmező, aki a típusjogosítás lejárta előtt nem teljesíti a készségellenőrzés minden részét, csak akkor gyakorolhatja a szóban forgó jogosításból fakadó jogosultságokat, ha a készségellenőrzés valamennyi részét sikeresen teljesíti.

5. SZAKASZ

A léghajó kategóriára vonatkozó egyedi követelmények

FCL.720.As A típusjogosítás kiadásához szükséges előfeltételek – Léghajók

Amennyiben a 21. rész rendelkezéseivel összhangban meghatározott, üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatok másként nem állapítják meg, a léghajó-típusjogosítást először kérelmezőnek a vonatkozó jogosítás kiadására meghatározott következő tapasztalati követelményeket és előfeltételeket kell teljesítenie:

a) többpilótás léghajók esetében:

1. rendelkeznie kell legalább 70 órányi léghajó-parancsnokpilótaként szerzett tapasztalattal;

2. rendelkeznie kell egy léghajóra vonatkozó MCC-tanfolyam kielégítő eredménnyel történő elvégzését igazoló tanúsítással;

3. annak a kérelmezőnek, aki nem felel meg a 2. pont előírásainak, a típusjogosítással kiadott jogosultságait korlátozni kell a kizárólag másodpilótaként történő feladatellátásra. A korlátozást fel kell oldani, amint a pilóta léghajó-parancsnokpilótaként vagy felügyelet alatt álló léghajó-parancsnokpilótaként teljesített 100 óra repülési időt.

FCL.735.As A repülőszemélyzetiegyüttműködés-tanfolyam – Léghajók

▼M3

a)	A repülőszemélyzetiegyüttműködés-tanfolyam (MCC-tanfolyam) legalább a következőket foglalja magában: 1. 12 óra elméleti képzés és gyakorlás; és 2. 5 óra gyakorlati MCC-képzés; MCC tekintetében minősített FNPT II vagy III, FTD 2/3 vagy FFS szimulátort kell alkalmazni.

▼B

b)	Az MCC-tanfolyamot hat hónapon belül kell teljesíteni valamely jóváhagyott képzési szervezetnél.

c)	Amennyiben az MCC-tanfolyamot és a többpilótás típusjogosítási tanfolyamot összekapcsolták, akkor az MCC-tanfolyam befejezésekor a kérelmezőnek a tanfolyam elvégzését tanúsító tanúsítást kell kiadni.

d)	Bármely másik légijármű-kategóriára MCC-tanfolyamot végzett kérelmező mentességet élvez az a) bekezdésben megadott követelmények teljesítése alól.

FCL.740.As A típusjogosítások meghosszabbítása – Léghajók

Meghosszabbítás. A léghajókra érvényes típusjogosítás meghosszabbítása érdekében a kérelmezőnek teljesítenie kell:

1. az e rész 9. függeléke szerinti készségellenőrzést az adott típusú léghajón a jogosítás érvényességi határidejének lejártát megelőző három hónapon belül; és

2. legalább két óra repülési időt az adott léghajótípus pilótájaként a jogosítás érvényességi időszakán belül. A készségellenőrzés időtartama beleszámítható a két órába;

3. az IR(As) meghosszabbítása – ha a kérelmező rendelkezik ilyen jogosítással – összekapcsolható az osztály- és típusjogosítás meghosszabbítására irányuló készségellenőrzéssel.

b)	Az a kérelmező, aki a típusjogosítás lejárta előtt nem teljesíti a készségellenőrzés minden részét, csak akkor gyakorolhatja a szóban forgó jogosításból fakadó jogosultságait, ha a készségellenőrzés valamennyi részét sikeresen teljesíti.

I. ALRÉSZ

TOVÁBBI JOGOSÍTÁSOK

FCL.800 Műrepülő jogosítás

a)	A repülőgép-, TMG- vagy vitorlázórepülőgép-pilóta szakszolgálati engedély birtokosai csak akkor végezhetnek műrepülést, ha ehhez megfelelő jogosítással rendelkeznek.

A műrepülő jogosítás kérelmezője teljesített:

1. a szakszolgálati engedély kiadása után legalább 40 óra repülési időt vagy a vitorlázó repülőgépek esetében 120 felszállást parancsnokpilótaként a megfelelő légijármű-kategóriában;

2. egy tanfolyamot valamely jóváhagyott képzési szervezetnél, benne:

i. a jogosításnak megfelelő elméleti képzést;

ii. legalább ötórányi vagy 20 műrepülés-oktatást a megfelelő légijármű-kategóriában.

A műrepülő jogosításból fakadó jogosultságok arra a légijármű-kategóriára korlátozódnak, amelyben a repülési képzést lefolytatták. A jogosultságok akkor terjeszhetőek ki egy másik légijármű-kategóriára, ha a pilóta rendelkezik az adott légijármű-kategóriára érvényes szakszolgálati engedéllyel és az adott légijármű-kategóriában sikeresen teljesített legalább három, a teljes műrepülés-oktatási programot lefedő kétkormányos gyakorlórepülést.

FCL.805 Vitorlázórepülő- és transzparensvontatási jogosítások

a)	A repülőgép- vagy TMG-pilóta-szakszolgálati engedéllyel járó jogosultságokkal rendelkező engedélyesek csak akkor vontathatnak vitorlázó repülőgépeket vagy transzparenseket, ha rendelkeznek megfelelő vitorlázórepülő- vagy transzparensvontatási jogosítással.

A vitorlázórepülővontatási jogosítás kérelmezője teljesített:

1. a szakszolgálati engedély kiadása után legalább 30 óra repülési időt parancsnokpilótaként, valamint 60 felszállást és leszállást repülőgépen, ha a tevékenység repülőgépen kerül végrehajtásra, vagy pedig TMG-n, ha a tevékenység TMG-n kerül végrehajtásra;

2. egy tanfolyamot valamely jóváhagyott képzési szervezetnél, benne:

i. a vontatórepüléssel és eljárásokkal kapcsolatos elméleti képzést;

ii. vitorlázó repülőgép vontatása közben legalább 10 gyakorlórepülést, amely tartalmaz legalább öt kétkormányos gyakorlórepülést; és

iii. az LAPL(S)- vagy az SPL-engedélyesek kivételével, öt szoktatórepülést egy repülőgéppel felvontatott vitorlázó repülőgépen.

A transzparensvontatási jogosítás kérelmezője teljesített:

1. a szakszolgálati engedély kiadása után parancsnokpilótaként repülőgépen végrehajtott legalább 100 óra repülési időt, valamint 200 felszállást és leszállást. Ebből legalább 30 órát repülőgépen kell teljesíteni, ha a tevékenység repülőgépen kerül végrehajtásra, illetve TMG-n, ha a tevékenység TMG-n kerül végrehajtásra;

2. egy tanfolyamot valamely jóváhagyott képzési szervezetnél, benne:

i. a vontatórepüléssel és eljárásokkal kapcsolatos elméleti képzést;

ii. transzparens vontatása közben legalább 10 gyakorlórepülést, amely tartalmaz legalább öt kétkormányos repülést.

A vitorlázórepülő- és transzparensvontatási jogosítások jogosultságait korlátozni kell repülőgépre vagy TMG-re attól függően, hogy melyik légi járművel végezték a repülési képzést. A jogosultságok akkor terjeszthetőek ki, ha a pilóta rendelkezik vitorlázó repülőgép vagy TMG szakszolgálati engedéllyel és sikeresen teljesítette bármelyik légi járművön a teljes vontatási képzési programot lefedő legalább három kétkormányos gyakorlórepülést.

e)	A vitorlázórepülő- és transzparensvontatási jogosítások jogosultságainak gyakorlása érdekében a jogosítás engedélyesének teljesítenie kell legalább öt vontatást az előző 24 hónap során.

f)	Amennyiben a pilóta nem felel meg az e) bekezdés előírásainak, a szakszolgálati engedélyével kapcsolatos jogosultságai gyakorlása előtt köteles a hátralévő vontatásokat oktatóval vagy oktató felügyelete mellett teljesíteni.

FCL.810 Éjszakai jogosítás

Repülőgépek, TMG-k, léghajók.

1. Az LAPL-, SPLvagy PPL-jogosultságok repülőgépen, TMG-n vagy léghajón VFR szerinti repülés során akkor kerülhetnek gyakorlásra éjszaka, ha a kérelmező tanfolyamot teljesített egy jóváhagyott képzési szervezetnél. A tanfolyamnak a következőket kell tartalmaznia:

▼M3

i. elméleti képzés;

▼M3

ii. legalább 5 óra repülési idő a megfelelő légijármű-kategóriában éjszaka, beleértve legalább háromórányi kétkormányos oktatási időt, benne legalább egyórányi útvonalrepülést navigálással, amely magában foglal egy legalább 50 km hosszúságú kétkormányos útvonalrepülést, valamint öt egyedülfelszállást és öt teljes megállással végződő egyedülleszállást.

▼B

2. Az éjszakai képzés előtt az LAPL-engedélyesnek el kell végeznie a PPL kiadásához szükséges műszerrepülő alapképzést.

3. Amennyiben a kérelmező egyszerre rendelkezik motoros, dugattyús repülőgép szárazföldiosztály-jogosítással és motorosvitorlázórepülőgép-osztályjogosítással (TMG- osztályjogosítással), a fenti 1. pont szerinti követelményeket teljesítheti a kettő közül bármelyik osztályban vagy mindkét osztályban.

Helikopterek. A helikopter PPL-jogosultságokat VFR szerinti repülés során a kérelmező akkor gyakorlhatja éjszaka, ha teljesített:

1. a szakszolgálati engedély kiadása után legalább 100 óra repülési időt helikopterpilótaként, amely magában foglal legalább 60 órát helikopteren és 20 óra útvonalrepülést parancsnokpilótaként;

2. egy tanfolyamot valamely jóváhagyott képzési szervezetnél. A tanfolyamnak, mely hat hónapon belül kell teljesítendő, tartalmaznia kell:

i. ötórányi elméleti képzést;

ii. 10 órányi kétkormányos műszeres oktatást helikopteren; és

iii. öt óra repülési időt éjszaka, amely magában foglal legalább háromórányi kétkormányos oktatást, benne legalább egyórányi útvonalrepülést navigálással, és öt egyedül teljesített éjszakai iskolakört. Mindegyik iskolakörnek tartalmaznia kell egy felszállást és egy leszállást.

3. azon kérelmező esetében, aki rendelkezik vagy rendelkezett műszerjogosítással (IR) repülőgépen vagy TMG-n, öt óra beszámítandó a fenti 2. pont i. pontja szerinti követelmények teljesítésébe.

c)	Ballonok. A ballon LAPL- vagy BPL-jogosultságok VFR szerinti repülés során akkor kerülhetnek gyakorlásra éjszaka, ha a kérelmező teljesített legalább két, egyenként legalább egyórányi gyakorlórepülést éjszaka.

FCL.815 Hegyvidéki repülési jogosítás

Jogosultságok. A hegyvidéki repülési jogosítás engedélyesének jogosultságai repülőgépen és TMG-n történő repülések végrehajtására terjednek ki olyan felületekre, illetve felületekről, amelyekre a tagállam által kijelölt illetékes hatóság ilyen jogosítást követel meg.

Az első hegyvidéki repülési jogosítás megszerezhető:

1. kerekekre, biztosítva a jogosultságot az ilyen felületekre és felületekről történő repülésekhez, amikor azokat nem fedi hó; vagy

2. sítalpakra, biztosítva a jogosultságot az ilyen felületekre és felületekről történő repülésekhez, amikor hó fedi azokat;

3. az első jogosításból fakadó jogosultságok kiterjeszthetők kerék- vagy sítalpjogosultságra, ha a pilóta megfelelő kiegészítő ismertető tanfolyamot teljesített, beleértve az elméleti ismeretek oktatást és hegyvidékirepülés-oktatóval történő repülésoktatást.

b)	Tanfolyam. A hegyvidéki repülési jogosítás kérelmezője elméleti képzést és hegyvidéki repülést magában foglaló tanfolyamot teljesített 24 hónap időtartamon belül valamely jóváhagyott képzési szervezetnél. A tanfolyam tartalmának meg kell felelnie a kérelmezett jogosultságoknak.

Jártassági vizsga. A tanfolyam befejezése után a kérelmezőnek sikeres jártassági vizsgát kell tennie egy ilyen képesítéssel rendelkező repülésvizsgáztatóval. A jártassági vizsga a következőket tartalmazza:

1. egy szóbeli elméleti vizsgát;

2. a hegyvidéki repülési jogosításhoz megköveteltek szerint kijelölt, az indulási felülettel nem azonos, legalább két különböző felületen végrehajtott hat leszállást.

d)	Érvényesség. A hegyvidéki repülési jogosítás érvényességi időtartama 24 hónap.

Meghosszabbítás. A hegyvidéki repülési jogosítás meghosszabbítása érdekében a kérelmezőnek teljesítenie kell:

1. legalább hat hegyvidéki leszállást a megelőző 24 hónapban; vagy

2. egy sikeres készségellenőrzést. A készségellenőrzésnek meg kell felelnie a c) bekezdésben meghatározott követelményeknek.

f)	Megújítás. Amennyiben a jogosítás érvényessége lejárt, a kérelmező köteles az e) bekezdés 2. pontjában meghatározott követelményeket teljesíteni.

FCL.820 Berepülői jogosítás

a)	Repülőgépre vagy helikopterre érvényes pilóta-szakszolgálati engedéllyel rendelkező engedélyes csak akkor végezhet parancsnokpilótaként 1. vagy 2. kategóriába sorolt repülési teszteket a 21. részben meghatározottak szerint, ha rendelkezik berepülői jogosítással.

Az a) bekezdés szerinti berepülői jogosítás megszerzésének kötelezettsége csak a következő légi járművek repülési teszjeire vonatkozik:

1. a CS-27 vagy a CS-29 szabványai, illetve az ezekkel egyenértékű légialkalmassági szabályzatok szerint engedélyezett/tanúsított vagy engedélyezésre/tanúsításra váró helikopterek; vagy

2. a következők szerint engedélyezett/tanúsított vagy engedélyezésre/tanúsításra váró repülőgépek:

i. a CS-25 szabványai vagy az ezekkel egyenértékű légialkalmassági szabályzatok szerint; vagy

ii. a CS-23 szabványai vagy az ezekkel egyenértékű légialkalmassági szabályzatok szerint, a kevesebb mint 2 000 kg maximális felszállótömegű repülőgépek kivételével.

A berepülői jogosítás engedélyesének vonatkozó légijármű-kategórián belüli jogosultságai kiterjednek:

1. az 1. kategóriájú berepülői jogosítás esetében az összes berepülési kategória repülési tesztjeinek végzésére a 21. részben meghatározottak szerint parancsnokpilótaként vagy másodpilótaként;

2. a 2. kategóriájú berepülői jogosítás esetében:

i. az 1. kategóriájú repülési tesztek végzésére a 21. részben meghatározottak szerint:

— másodpilótaként, vagy

— parancsnokpilótaként a b) bekezdés 2. pontjának ii. alpontjában említett repülőgépek esetében, kivételt képeznek a regionális kategóriában lévők, vagy amelyek tervezett zuhanósebessége 0,6 mach felett van, vagy amelyek maximális csúcsmagassága 25 000 láb felett van;

ii. az összes egyéb kategóriájú repülési tesztek végzésére a 21. részben meghatározottak szerint parancsnokpilótaként vagy másodpilótaként;

▼M5

3. repülések végrehajtására a H. alrész szerinti típus- vagy osztályjogosítások nélkül, azzal a kivétellel, hogy a berepülői jogosítás nem használható kereskedelmi légi szállítási műveletekhez.

▼B

A berepülői jogosítás kiadását először kérelmező:

1. rendelkezik legalább CPL-engedéllyel és IR-jogosítással a megfelelő légijármű-kategóriában;

2. teljesített legalább 1 000 óra repülési időt a megfelelő légijármű-kategóriában, ebből legalább 400 órát parancsnokpilótaként;

3. teljesített egy, a tervezett légi járműre és repülési kategóriára vonatkozó tanfolyamot valamely jóváhagyott képzési szervezetnél. A tanfolyamnak legalább a következő tárgyakat kell magában foglalnia:

— repülési jellemzők,

— stabilitás és irányítás/kezelési tulajdonságok,

— rendszerek,

— repülésiteszt-szervezés,

— kockázatkezelés/repülésbiztonság.

e)	A berepülői jogosítás engedélyesének jogosultságai kiterjeszthetők másik berepülési kategóriára és másik légijármű-kategóriára is, ha az engedélyes további tanfolyamot teljesített valamely jóváhagyott képzési szervezetnél.

▼M3

FCL.825 Repülés közbeni műszerjogosítás (EIR)

a) Jogosultságok és feltételek

1. A repülés közbeni műszerjogosítás (EIR) engedélyesének jogosultságai a műszeres repülési szabályok szerinti (IFR) nappali repülés folytatására terjednek ki a repülés útvonal-repülési szakaszában olyan repülőgépen, amelyre rendelkezik osztály- vagy típusjogosítással. A jogosultság kiterjeszthető az IFR szerinti éjszakai repülés folytatására is a repülés útvonal-repülési szakaszában, ha a pilóta az FLC.810 ponttal összhangban rendelkezik éjszakai jogosítással.

2. Az EIR-engedélyes csak abban az esetben kezdheti meg vagy folytathatja az olyan repülést, amelynek tekintetében gyakorolni kívánja a jogosításával járó jogosultságokat, ha a rendelkezésére álló legfrissebb meteorológiai információk szerint:

i. az induláskori meteorológiai feltételek lehetővé teszik a repülés felszállástól a tervezett VFR–IFR átmenetig tartó szakaszának a VFR-rel összhangban történő végrehajtását; és

ii. a tervezett rendeltetési repülőtérre történő várható érkezés időpontjában a meteorológiai feltételek lehetővé teszik a repülés VFR–IFR átmenettől a leszállásig tartó szakaszának a VFR-rel összhangban történő végrehajtását.

b) Előfeltételek Az EIR-kérelmezőnek rendelkeznie kell legalább PPL(A) szakszolgálati engedéllyel, valamint legalább 20 óra repülőgépen parancsnokpilótaként végzett útvonal-repülési idővel.

c) Tanfolyam. Az EIR kérelmezőjének valamely jóváhagyott képzési szervezetnél 36 hónap időtartamon belül az alábbiakat kell teljesítenie:

1. legalább 80 óra elméleti képzés az FCL.615 ponttal összhangban; és

2. műszeres repülési képzés, amelynek során:

i. az egyhajtóműves EIR-re vonatkozó repülési képzés tartalmaz legalább 15 óra irányított műszeres repülési időt; illetve

ii. a több hajtóműves EIR-re vonatkozó repülési képzés tartalmaz legalább 16 óra irányított műszeres repülési időt, amelyből legalább 4 órát több hajtóműves repülőgépen kell teljesíteni.

d) Elméleti ismeretek. A jártassági vizsga teljesítése előtt a kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy az FCL.615 pont b) bekezdésében említett tárgykörökben rendelkezik a biztosított jogosultságoknak megfelelő szintű elméleti ismeretekkel.

e) Jártassági vizsga. A tanfolyam befejezése után a kérelmezőnek sikeres jártassági vizsgát kell tennie egy repülőgépen egy műszerjogosítási vizsgáztató (IRE) előtt. Több hajtóműves repülés közbeni műszerjogosításhoz (EIR) a jártassági vizsgát több hajtóműves repülőgépen kell elvégezni. Egyhajtóműves repülés közbeni műszerjogosításhoz (EIR) a jártassági vizsgát egyhajtóműves repülőgépen kell elvégezni.

f) A c) és d) bekezdéstől eltérve, annak az egyhajtóműves EIR-engedélyesnek, aki rendelkezik több hajtóműves osztály- vagy típusjogosítással, és első alkalommal kívánja megszerezni a több hajtóműves EIR jogosítást, el kell végeznie egy jóváhagyott képzési szervezet tanfolyamát, amely a repülés útvonal-repülési szakaszában tartalmaz legalább két órányi, irányított műszeres repülésoktatást több hajtóműves repülőgépen, és meg kell felelnie az e) bekezdésben említett jártassági vizsgán.

g) Érvényesség, meghosszabbítás és megújítás.

1. Az EIR érvényességi ideje 1 év.

2. Az EIR meghosszabbítását kérelmezőnek:

i. a jogosítás érvényességi határidejének lejártát megelőző három hónapon belül sikeres készségellenőrzést kell teljesítenie repülőgépen; vagy

ii. a jogosítás érvényességi határidejének lejártát megelőző 12 hónapon belül parancsnokpilótaként IFR szerint teljesítenie kell hat óra repülési időt és legalább 1 óra IR(A) vagy EIR oktatási jogosultsággal rendelkező oktatóval teljesített gyakorlórepülést.

3. Az EIR-engedélyesnek minden második meghosszabbítás alkalmával sikeresen teljesítenie kell a fenti g) bekezdés 2. pontjának i. alpontja szerinti készségellenőrzést.

4. Amennyiben az EIR lejárt, a jogosultságai meghosszabbítása érdekében a kérelmező köteles:

i. egy IR(A) vagy EIR oktatására jogosultsággal rendelkező oktatóval ismeretfrissítő oktatáson részt venni azért, hogy a szükséges készségszintet elérje; és

ii. sikeres készségellenőrzést teljesíteni.

5. Amennyiben az EIR a legutolsó érvényességi időponttól számított hét éven belül nem került meghosszabbításra vagy megújításra, akkor az engedélyesnek az FCL.615 pont b) bekezdésével összhangban ismét sikeres EIR elméleti vizsgát kell tennie.

▼M4

6. Többhajtóműves EIR esetén a meghosszabbítást vagy megújítást célzó készségellenőrzést és a g) 2. pont ii. alpontjában előírt gyakorlórepülést többhajtóműves repülőgépen kell végrehajtani. Ha a pilóta egyhajtóműves EIR-rel is rendelkezik, ez a készségellenőrzés egyben az egyhajtóműves EIR meghosszabbítására vagy megújítására is feljogosít. A többhajtóműves repülőgépen végrehajtott gyakorlórepülés egyben teljesíti az egyhajtóműves EIR gyakorlórepülési követelményét is.

▼M3

h) Amennyiben az EIR kérelmezője IR vagy EIR oktatási jogosultsággal rendelkező IRI(A) vagy FI(A) oktatóval irányított műszeres repülési időt teljesített, ezek az órák legfeljebb öt, illetve hat óra erejéig beszámíthatóak a fenti c) bekezdés 2. pontjának i. és ii. alpontjában előírt óraszám teljesítésébe. A c) bekezdés 2. pontjának ii. alpontjában előírt, több hajtóműves repülőgépen teljesített négy órás irányított műszeres repülési idő tekintetében ilyen beszámítás nem lehetséges.

1. A beszámítandó óraszám megállapítása és a képzési igény felmérése céljából a kérelmezőnek előzetes értékelő vizsgát kell tennie a jóváhagyott képzési szervezetnél.

2. Az IRI(A) vagy FI(A) oktatóval teljesített műszeres repülésoktatás elvégzését az oktató által aláírt egyedi képzési nyilvántartásban kell dokumentálni.

i) Amennyiben az EIR-kérelmező rendelkezik az FCL-rész szerinti PPL- vagy CPL- és a Chicagói Egyezmény 1. mellékletében foglalt követelményekkel összhangban valamely harmadik ország által kibocsátott érvényes IR(A) jogosultsággal, azok teljes mértékben beszámíthatók a c) bekezdésben említett képzési követelmények teljesítésébe. Az EIR kibocsátásához a kérelmezőnek:

1. sikeresen teljesítenie kell az EIR jártassági vizsgát;

2. a d) bekezdéstől eltérve a jártassági vizsga során bizonyítania kell a vizsgáztatónak a légijog, a meteorológia, valamint a repüléstervezés és repülési teljesítmények (IR-nek megfelelően) megfelelő szintű elméleti ismeretét;

3. rendelkeznie kell legalább 25 órányi, repülőgép-parancsnokpilótaként teljesített, műszeres repülési szabályok szerinti (IFR) repülési idővel.

FCL.830 Felhőrepülési vitorlázórepülőgép-jogosítás

a) A vitorlázó repülőgép vezetésére pilóta-szakszolgálati engedéllyel járó jogosultságokkal rendelkező engedélyesek felhőben csak akkor vezethetnek vitorlázó repülőgépet vagy segédmotoros vitorlázó repülőgépet (TMG kivételével), ha rendelkeznek vitorlázó repülőgépre érvényes felhőrepülési jogosítással.

b) A felhőrepülési vitorlázórepülőgép-jogosítás kérelmezőjének teljesítenie kell legalább:

1. az engedély kiadását követően parancsnokpilótaként 30 órányi repülést vitorlázó repülőgépen vagy segédmotoros vitorlázó repülőgépen;

2. egy tanfolyamot valamely jóváhagyott képzési szervezetnél, benne:

i. elméleti képzéssel; és

ii. vitorlázó repülőgépen vagy segédmotoros vitorlázó repülőgépen teljesített, legalább 2 órányi kétkormányos repülésoktatással, amely alatt a vitorlázó repülőgépet kizárólag műszerek igénybevételével irányítja, és amelyből legfeljebb egy óra TMG-n is teljesíthető; és

3. egy erre szóló képesítéssel rendelkező repülésvizsgáztató előtt tett sikeres jártassági vizsgával.

c) Az EIR- vagy IR(A)-engedélyeseknek ezt a b) bekezdés 2. pontjának i. alpontjában előírt követelmény teljesítésébe beszámítják. A b) bekezdés 2. pontjának ii. alpontjától eltérve legalább egy óra kétkormányos repülésoktatást kell teljesíteni vitorlázó repülőgépen vagy segédmotoros vitorlázó repülőgépen (TMG kivételével), a vitorlázó repülőgép kizárólag műszerek igénybevételével történő irányításával.

d) A felhőrepülési jogosítással rendelkező engedélyesek csak akkor gyakorolhatják jogosultságaikat, ha vitorlázó repülőgépen vagy segédmotoros vitorlázó repülőgépen (TMG kivételével) az előző 24 hónapban legalább 1 óra teljesített repülési idővel, vagy a felhőrepülési jogosítással járó jogosultságokat gyakorló parancsnokpilótaként teljesített 5 repüléssel rendelkeznek.

e) A felhőrepülési jogosítással rendelkező azon engedélyes, aki nem felel meg a d) bekezdés követelményeinek, szakszolgálati engedélyével járó jogosultságai további gyakorlása előtt köteles:

1. készségellenőrzésen részt venni egy erre szóló képesítéssel rendelkező repülésvizsgáztatóval; vagy

2. képesítéssel rendelkező oktató felügyelete mellett teljesíteni a d) bekezdésben előírt kiegészítő repülési időt vagy repüléseket.

f) Érvényes EIR- vagy IR(A)-engedélyesnek ezt teljes mértékben beszámítják a d) bekezdésben előírt követelmények teljesítésébe.

▼B

J. ALRÉSZ

OKTATÓK

1. SZAKASZ

Általános követelmények

FCL.900 Oktatói tanúsítások

Általános. Egy személy csak akkor végezhet:

1. repülésoktatást légi járművön, ha rendelkezik:

i. egy, az ezzel a rendelettel összhangban kiadott vagy elfogadott pilóta-szakszolgálati engedéllyel;

ii. egy, az ezzel az alrésszel összhangban kiadott, a megadott képzésnek megfelelő oktatói tanúsítással;

2. földi repülésgyakorló berendezésen történő oktatást és MCC-oktatást, ha rendelkezik az ezzel az alrésszel összhangban kiadott, a megadott képzésnek megfelelő oktatói tanúsítással.

Különleges feltételek

1. Egy új légi járműnek a tagállamokban vagy egy üzemeltetői flottában történő bevezetése esetén, amikor az ebben az alrészben meghatározott követelményeknek való megfelelés nem biztosítható, az illetékes hatóság kiadhat egy különleges tanúsítást a repülésoktatási jogosultságok engedélyezésére. Az ilyen tanúsítást korlátozni kell az új légijármű-típus bevezetéséhez szükséges repülésoktatásra, az érvényessége pedig egyetlen esetben sem haladhatja meg az egy évet.

2. A b) bekezdés 1. pontjában foglaltakkal összhangban kiadott tanúsítás azon engedélyesének, aki oktatói tanúsítás kiadása iránti kérelmet kíván benyújtani, meg kell felelnie az adott oktatói kategória tekintetében meghatározott előfeltételekkel és a meghosszabbítással szemben támasztott követelményeknek. Az FCL.905.TRI pont b) bekezdése ellenére, az ezen (al)bekezdés szerint kiadott TRI tanúsítással kapcsolatos jogosultságok kiterjednek a vonatkozó típusú TRI (típusjogosítás-oktató) vagy SFI (földi repülésgyakorló berendezésen oktató) tanúsítás kiadását célzó oktatásra.

A tagállamok területén kívül végzett oktatás

1. Az a) bekezdéstől eltérve, a tagállamok területén kívül található jóváhagyott képzési szervezetnél végzett repülésoktatás esetében az illetékes hatóság kiadhat oktatói tanúsítást olyan kérelmezőnek, aki egy harmadik ország által a Chicagói Egyezmény 1. mellékletével összhangban kiadott pilóta-szakszolgálati engedéllyel rendelkezik, feltéve, hogy a kérelmező:

i. rendelkezik legalább olyan szintű szakszolgálati engedéllyel, jogosítással vagy tanúsítással, mint amelyek kiadását célzó oktatásra engedéllyel rendelkezik, de mindenképpen legalább CPL szakszolgálati engedéllyel;

ii. megfelel az ebben az alrészben a vonatkozó oktatói tanúsítás kiadása tekintetében meghatározott követelményeknek;

iii. bizonyítja az illetékes hatóságnak az európai repülésbiztonsági szabályok megfelelő szintű ismeretét, amely képessé teszi az oktatási jogosultságoknak e résszel összhangban történő gyakorlására.

2. A tanúsítást korlátozni kell repülésoktatás végzésére:

i. a tagállamok területén kívül található jóváhagyott képzési szervezetnél;

ii. olyan növendék pilóták számára, akik a repülésoktatás nyelvét megfelelő szinten ismerik.

FCL.915 Az oktatókkal szemben támasztott általános előfeltételek és követelmények

a)	Általános. Az oktatói tanúsítás kérelmezője betöltötte a 18. életévét.

A légi járművön repülésoktatást végző oktatókkal szemben támasztott további követelmények. A légi járművön repülésoktatási tevékenység végzésére jogosultságokat biztosító oktatói tanúsítás kérelmezője vagy engedélyese:

1. rendelkezik legalább a repülésoktatási feladatnak megfelelő pilóta-szakszolgálati engedéllyel, valamint – szükség szerint – a jogosítással;

2. abban az esetben, ha nem berepülésoktató:

▼M3

i. teljesített legalább 15 óra repülési időt pilótaként abban a légijármű-osztályban vagy -típuson, amelyben a repülésoktatásra sor kerül, és ebből legfeljebb hét órát a légijármű-osztályt vagy -típust reprezentáló FSTD-n, ha van ilyen; vagy

▼B

ii. sikeresen megfelelt az adott légijármű-osztály vagy -típus vonatkozó oktatói kategória kompetenciafelmérésén;

3. az ilyen repülésoktatás időtartamára rendelkezik parancsnokpilóta-jogosultsággal az adott légi járműre.

Beszámítás a további jogosításokhoz, valamint meghosszabbítás céljából

1. A kérelmező további oktatói tanúsításainak megszerzésekor beszámíthatók azok az oktatási és tanulási tapasztalatok, amelyeket a már megszerzett oktatói tanúsítása kapcsán bizonyított.

2. A jártassági vizsgákon vagy készségellenőrzéseken vizsgáztatóként teljesített idő teljes egészében beszámítandó a meghosszabbítási követelmények teljesítésébe valamennyi megszerzett oktatói tanúsítás esetében.

▼M4

d)	A további típusokra való kiterjesztésnél az elismerés szempontjából figyelembe kell venni a 21. résszel összhangban az üzemeltetési alkalmassági adatokban meghatározott releváns elemeket.

▼B

FCL.920 Oktatói kompetenciák és értékelés

Valamennyi oktatót ki kell képezni a következő kompetenciák megszerzésére:

— az erőforrások előkészítése,

— a tanulást elősegítő légkör megteremtése,

— az ismeretek átadása,

— a repülésre veszélyes helyzet- és hibakezelés és a repülőszemélyzeti erőforrás-szervezés integrálása,

— az idő beosztása az oktatási célkitűzések eléréséhez,

— az ismeretek elsajátításának elősegítése,

— a hallgató teljesítményének értékelése,

— az előrehaladás figyelemmel kísérése és felülvizsgálata,

— a képzési időszakok értékelése,

— az eredmény jelentése.

FCL.925 Kiegészítő követelmények az MPL-oktatók számára

►C1 A többpilótás szakszolgálati engedélyhez (MPL) ◄ képzést végző oktató:

1. sikeresen elvégzett egy MPL-oktatói tanfolyamot valamely jóváhagyott képzési szervezetnél; és

2. ezen túlmenően az integrált MPL-tanfolyam kezdő, középhaladó és haladó szintje tekintetében:

i. tapasztalattal rendelkezik többpilótás üzemeltetésben; és

ii. személyzetierőforrás-gazdálkodási alaptanfolyamot végzett egy, a vonatkozó légi üzemeltetési követelményekkel összhangban jóváhagyott kereskedelmi légi fuvarozásban tevékenykedő üzemeltetőnél.

Az MPL-oktatói tanfolyam

1. Az MPL-oktatói tanfolyamnak legalább 14 óra képzést kell tartalmaznia.

A tanfolyam befejezésekor felmérésre kerülnek a kérelmező oktatói kompetenciái és ismeretei a képzés kompetenciaalapú megközelítése tekintetében.

2. A felmérésnek az MPL-tanfolyam megfelelő fázisában a repülésoktatás gyakorlati bemutatásából kell állnia. Ezt a felmérést egy K. alrész szerinti képesítéssel rendelkező vizsgáztató végzi.

3. Az MPL-tanfolyam sikeres befejezésekor a jóváhagyott képzési szervezet a kérelmező részére MPL-oktatói képesítést igazoló tanúsítást ad ki.

c)	A jogosultságok megtartása érdekében az oktató a megelőző 12 hónapon belül, egy MPL-tanfolyam keretében köteles végrehajtani: 1. egy legalább háromórányi szimulátoros feladatot; vagy 2. legalább egyórányi levegőben történő gyakorlást, benne legalább két felszállást és leszállást.

Amennyiben az oktató nem teljesítette a c) bekezdés követelményeit, az MPL tekintetében végzett repülésoktatással kapcsolatos jogosultságai gyakorlása előtt köteles:

1. ismeretfrissítő képzésen részt venni valamely jóváhagyott képzési szervezetnél a szükséges kompetenciaszint eléréséhez, illetve az oktatói kompetenciák felmérésen való megfelelése érdekében; és

2. a b) bekezdés 2. pontja szerinti oktatói kompetenciafelmérésén megfelelni.

FCL.930 Tanfolyam

Az oktatói tanúsítás kérelmezője sikeresen teljesített egy elméleti ismeretek tanfolyamot valamely jóváhagyott képzési szervezetnél, és repülési képzéssel rendelkezik. Az ebben a részben az összes oktatói kategóriára meghatározott egyedi elemeken kívül a tanfolyamnak tartalmaznia kell az FCL.920 pont szerinti elemeket is.

FCL.935 Kompetenciafelmérés

A repülőszemélyzeti együttműködés oktatója (MCCI), a szimulátor-oktató (STI), a hegyvidékirepülés-oktató (MI) és a berepülésoktató (FTI) kivételével az oktatói tanúsítás kérelmezőjének meg kell felelnie a megfelelő légijármű-kategóriára vonatkozó kompetenciafelmérésen, és bizonyítania kell a K. alrész szerinti képesítéssel rendelkező vizsgáztató előtt, hogy képes a növendék pilótát a vonatkozó szakszolgálati engedély, jogosítás vagy tanúsítás kiadásához szükséges szintig oktatni.

Ennek a felmérésnek tartalmaznia kell:

1. az FCL.920 pont szerinti kompetenciák bemutatását a repülés előtti, a repülés utáni, valamint az elméleti képzés során;

2. szóbeli elméleti vizsgákat a földön, a repülés előtti és a repülés utáni eligazításon, valamint repülés közbeni bemutatót a megfelelő osztályú és típusú légi járművön vagy FSTD-n;

3. megfelelő gyakorlatokat az oktatói kompetenciák értékeléséhez.

c)	A felmérést ugyanolyan osztályú vagy típusú légi járművön vagy FSTD-n kell végrehajtani, mint amilyennel a repülésoktatást végzik.

d)	Abban az esetben, ha az oktatói tanúsítás meghosszabbításához kompetenciafelmérésre van szükség, az a kérelmező, aki oktatói tanúsítása lejárta előtt nem felel meg a felmérésen, csak akkor gyakorolhatja a szóban forgó tanúsítással kapcsolatos jogosultságokat, ha a felmérést sikeresen teljesítette.

FCL.940 Az oktatói tanúsítások érvényessége

A hegyvidékirepülés-oktató (MI) kivételével, valamint az FCL.900 pont b) bekezdése 1. pontjának sérelme nélkül, az oktatói tanúsítás érvényességi időtartama három év lehet.

▼M4

FCL.945 Az oktatók kötelességei

Az FCL.740.A b) 1. pont szerinti, SEP vagy TMG osztályjogosítás meghosszabbításához szükséges gyakorlórepülés befejezése után, és kizárólag az FCL.740.A b) 1. pont összes többi követelményének teljesítése esetén, az oktató bejegyzi a kérelmező szakszolgálati engedélyébe vagy tanúsításába a jogosítás vagy a tanúsítás új lejárati dátumát, amennyiben a kérelmező szakszolgálati engedélyéért felelős illetékes hatóság külön megbízta ezzel a feladattal.

▼B

2. SZAKASZ

Egyedi követelmények – Repülésoktató (FI)

FCL.905.FI FI – Jogosultságok és feltételek

A repülésoktató (FI) jogosultságai repülésoktatás végzésére terjednek ki a következő szakszolgálati engedélyek, valamint a kapcsolódó jogosítások és tanúsítások kiadása, meghosszabbítása és megújítása tekintetében:

a) PPL, SPL, BPL és LAPL szakszolgálati engedélyek a megfelelő légijármű-kategóriában;

b) osztály- és típusjogosítások egypilótás, egy hajtóműves légi járműre – az egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépek kivételével –, osztály- és csoportkiterjesztések ballonokra, valamint osztálykiterjesztések vitorlázó repülőgépekre vonatkozóan;

c) típusjogosítások egy- és többpilótás léghajókra vonatkozóan;

d) CPL a megfelelő légijármű-kategóriában, feltéve, hogy a repülésoktató (FI) pilótaként teljesített az adott légijármű-kategóriában legalább 500 óra repülési időt, amely magában foglal legalább 200 órányi repülésoktatást;

e) éjszakai jogosítás, feltéve, hogy az FI-engedélyes:

1. rendelkezik éjszakai repüléshez szükséges képesítéssel a megfelelő légijármű-kategóriában;

2. bizonyította az éjszakai repülésoktatására való képességét egy, az alábbi i) bekezdés szerinti képesítéssel rendelkező repülésoktató (FI) előtt; és

3. megfelel az FCL.060 pont b) bekezdése 2. pontjának éjszakai tapasztalatra vonatkozó követelményének;

▼M3

f) vontatási, műrepülő, vagy FI(S) esetében felhőrepülési jogosítás, feltéve hogy a repülésoktató (FI) rendelkezik ilyen jogosultságokkal, és hogy bizonyította oktatási képességét e jogosítás tekintetében egy, az alábbi i) bekezdés szerinti képesítéssel rendelkező repülésoktató (FI) előtt;

g) EIR vagy IR a megfelelő légijármű-kategóriában, feltéve hogy az oktató:

1. teljesített legalább 200 óra műszeres repülési szabályok szerinti (IFR) repülési időt, amelyből legfeljebb 50 óra lehet műszeres földi idő FFS-en, FTD 2/3-on vagy FNPT II-n;

2. növendék pilótaként elvégezte a műszerjogosítás-oktatói (IRI) tanfolyamot, és megfelelt a kompetenciafelmérésen az IRI tanúsítás megszerzése érdekében;

3. ezenkívül:

▼M3

i. több hajtóműves repülőgép tekintetében megfelel az osztályjogosítás-oktatói (CRI) tanúsítás kiadásához szükséges követelményeknek;

▼B

ii. több hajtóműves helikopter tekintetében megfelel a típusjogosítás-oktatói (TRI) tanúsítás kiadásához szükséges követelményeknek;

h) egypilótás, többmotoros légijárműre vonatkozó osztály- vagy típusjogosítások – az egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépek kivételével –, feltéve, hogy, az oktató megfelel:

1. repülőgép esetében: a CRI-tanfolyam tekintetében az FCL.915.CRI pont a) bekezdésben meghatározott előfeltételeknek, valamint az FCL.930.CRI és az FCL.935 pont szerint meghatározott követelményeknek;

▼M3

2. helikopter esetében: az FCL.910.TRI pont c) bekezdésének 1. pontjában meghatározott követelményeknek és az FCL.915.TRI pont d) bekezdésének 2. pontjában a típusjogosítás-oktatói TRI(H) tanfolyamra meghatározott előfeltételeknek;

▼B

i) FI, IRI, CRI, STI vagy MI tanúsítás, feltéve, hogy a repülésoktató (FI):

1. teljesítette legalább:

i. FI(S) esetében: legalább 50 óra repülés vagy 150 felszállás oktatását vitorlázó repülőgépen;

ii. FI(B) esetében: legalább 50 óra repülés vagy 50 felszállás oktatását ballonon;

iii. minden egyéb esetben: 500 óra repülésoktatást a megfelelő légijármű-kategóriában;

2. sikeresen teljesítette az FCL.935 ponttal összhangban végrehajtott kompetenciafelmérést a megfelelő légijármű-kategóriában, bizonyítva oktatási képességét az FI tanúsítás tekintetében egy repülésoktatás-vizsgáztató (FIE) előtt;

j) MPL, feltéve, hogy a repülésoktató (FI):

1. a tanfolyam központi repülési fázisában legalább 500 óra repülési időt teljesített repülőgép-pilótaként, amely tartalmaz legalább 200 óra repülésoktatást;

2. a tanfolyam alapszintű fázisában:

i. rendelkezik több hajtóműves repülőgépre érvényes műszerjogosítással (IR), valamint oktatási jogosultsággal az IR tekintetében; és

ii. rendelkezik legalább 1 500 óra repülési idővel többtagú személyzettel végzett üzemeltetésben;

3. olyan FI esetében, aki már képesítéssel rendelkezik az integrált ATP(A)- vagy CPL(A)/IR-tanfolyamon történő oktatás tekintetében, a 2. pont ii. alpontjában meghatározott követelmény helyettesíthető egy strukturált tanfolyam elvégzésével, amely a következőkből áll:

i. MCC-képesítés;

ii. egy MPL-tanfolyam 3. fázisában öt repülésoktatási szakasz megfigyelése;

iii. egy MPL-tanfolyam 4. fázisában öt repülésoktatási szakasz megfigyelése;

iv. öt üzemeltetői időszakos útvonal-orientált repülésoktatási szakasz megfigyelése;

v. az MCCI-oktatói tanfolyam tartalma.

A repülésoktatónak ebben az esetben teljesítenie kell az első öt oktatási szakaszt egy, az MPL-repülésoktatásra képesítéssel rendelkező TRI(A)-, MCCI(A)- vagy SFI(A)-oktató felügyelete alatt.

FCL.910.FI FI – Korlátozott jogosultságok

Az alábbi esetekben a repülésoktató (FI) jogosultságait oly módon kell korlátozni, hogy repülésoktatási tevékenységét csak a jóváhagyott képzési szervezet által e célból kijelölt, ugyanazon légijármű-kategória tekintetében oktatói jogosultsággal rendelkező FI felügyelete mellett végezheti:

1. PPL, SPL, BPL és LAPL kiadása;

2. az összes integrált PPL szintű tanfolyam a repülőgép és a helikopter esetében;

▼M3

3. osztály- és típusjogosítások az egypilótás, egyhajtóműves légi járművek esetében (az egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépek kivételével), osztály- és csoportkiterjesztések ballonok esetében, valamint osztálykiterjesztések vitorlázó repülőgépek esetében;

▼B

4. éjszakai, vontatási és műrepülő jogosítás.

b)	A felügyelet alatt végzett képzés idején a repülésoktató az a) bekezdéssel összhangban nem kaphatja meg a növendék pilóta első egyedülrepülésre bocsátásának és első útvonalrepülésre bocsátásának engedélyezési jogosultságát.

Az FI tanúsítás a) és b) bekezdés szerinti korlátozását fel kell oldani, ha a repülésoktató (FI) teljesített legalább:

1. az FI(A) tanúsítás esetében: 100 óra repülésoktatási időt repülőgépen vagy TMG-n, továbbá felügyelte legalább 25 növendék egyedülrepülését;

2. az FI(H) tanúsítás esetében: 100 óra repülésoktatási időt helikopteren, továbbá felügyelte legalább 25 növendék egyedül teljesített gyakorló repülését;

3. az FI(As), FI(S) és FI(B) tanúsítás esetében: 15 óra repülés vagy 50 felszállás oktatását, amely lefedi a PPL(As), az SPL vagy a BPL szakszolgálati engedélyek megfelelő légijármű-kategóriában történő kiadásához szükséges teljes képzési programot.

FCL.915.FI FI – Előfeltételek

Az FI tanúsítás kérelmezője:

a) az FI(A) és az FI(H) esetében:

1. részesült legalább 10 óra műszeres repülésoktatásban a megfelelő légijármű-kategóriában, melyből legfeljebb öt óra FSTD-n teljesített műszeres földi idő;

2. 20 óra VFR útvonalrepülési időt parancsnokpilótaként teljesített a megfelelő légijármű-kategóriában; és

b) ezen túlmenően az FI(A) esetében:

1. rendelkezik legalább CPL(A) szakszolgálati engedéllyel; vagy

2. rendelkezik legalább PPL(A) szakszolgálati engedéllyel, valamint:

i. megfelel a CPL-elméleti ismeretekre vonatkozó követelményeknek, kivéve a csak az LAPL(A) szakszolgálati engedélyhez szükséges oktatást végző FI(A) esetében; valamint

ii. teljesített legalább 200 óra repülési időt repülőgépen vagy TMG-n, melyből 150 óra parancsnokpilótaként teljesített repülési idő;

3. teljesített legalább 30 óra repülési időt egy hajtóműves, dugattyús repülőgépen, ebből öt órát a repülési elővizsgát megelőző hat hónap során az FCL.930.FI pont a) bekezdésének megfelelően;

4. teljesített egy VFR útvonalrepülést parancsnokpilótaként, benne egy legalább 540 km (300 NM) hosszúságú repülést, amely során teljes megállással végződő leszállásokat hajtott végre két különböző repülőtéren;

c) ezen túlmenően az FI(H) esetében: teljesített 250 óra repülési időt helikopteren, ebből:

1. legalább 100 órát parancsnokpilótaként, ha a kérelmező legalább CPL(H)-engedélyes; vagy

2. legalább 200 órát parancsnokpilótaként, ha a kérelmező legalább PPL(H)-engedélyes és megfelel a CPL-elméleti ismeretekre vonatkozó követelményeknek;

d) az FI(As) esetében: teljesített 500 óra repülési időt léghajó-parancsnokpilótaként, ebből 400 órát CPL(As) engedélyes parancsnokpilótaként;

▼M3

e) az FI(S) esetében: teljesített 100 óra repülési időt és 200 felszállást parancsnokpilótaként vitorlázó repülőgépen. Ezen túlmenően ha a kérelmező TMG-n kíván repülésoktatást végezni, teljesítenie kell 30 óra repülési időt parancsnokpilótaként TMG-n, valamint egy, az FCL.935 ponttal összhangban végrehajtott kompetenciafelmérést TMG-n egy, az FCL.905.FI pont i) bekezdése szerinti képesítéssel rendelkező repülésoktatóval;

▼B

f) az FI(B) esetében: teljesítenie kell 75 óra repülési időt ballon-parancsnokpilótaként, ebből legalább 15 órát abban a ballonosztályban, amelyben a repülésoktatást végzi.

FCL.930.FI FI – Tanfolyam

Az FI tanúsítás kérelmezője sikeres egyedi repülési elővizsgát teljesített egy, az FCL.905.FI pont i) bekezdése szerinti képesítéssel rendelkező repülésoktatóval a tanfolyam kezdési időpontját megelőző hat hónapon belül annak felmérése érdekében, hogy képes-e a tanfolyam elvégzésére. Ezt a repülési elővizsgát az e rész 9. függeléke szerinti osztály- és típusjogosításhoz szükséges készségellenőrzés alapján kell elvégezni.

Az FI tanfolyamnak tartalmaznia kell:

1. 25 óra tanítási és tanulási ismereteket;

i. az FI(A), az FI(H) és az FI(As) esetében: legalább 100 óra elméleti képzést, beleértve az előrehaladást felmérő vizsgákat;

ii. az FI(B) vagy az FI(S) esetében: legalább 30 óra elméleti képzést, beleértve az előrehaladást felmérő vizsgákat;

i. az FI(A), és az FI(H) esetében: legalább 30 órányi repülésoktatást, amely magában foglal 25 óra kétkormányos repülésoktatást, amelyből öt óra hajtható végre FFS-en, FNPT I-en vagy FTD 2/3-on;

ii. az FI(As) esetében: legalább 20 óra repülésoktatást, amely magában foglal 25 óra kétkormányos repülésoktatást;

iii. az FI(S) esetében: legalább hat óra repülési időt vagy 20 felszállás repülésoktatást;

iv a TMG-n oktatást végző FI(S) esetében legalább hat óra kétkormányos repülésoktatást TMG-n;

▼M3

v. az FI(B) esetében: legalább három óra repülési időt, benne három felszállást.

4. Egy másik légijármű-kategóriában repülésoktatói tanúsítás kérvényezésekor azon pilóta esetében, aki rendelkezik vagy valamikor rendelkezett FI(A), FI(H) vagy FI(As) tanúsítással, a b) bekezdés 2. pontjának i. alpontja szerinti követelmények teljesítésébe 55 óra, illetve a b) bekezdés 2. pontjának ii. alpontja szerinti követelmények teljesítésébe 18 óra számítandó be.

▼B

FCL.940.FI FI – Meghosszabbítás és megújítás

Az FI tanúsítás meghosszabbításához az engedélyesnek az alábbi három követelményből kettőt kell teljesítenie:

1. végre kell hajtania:

i. az FI(A) és az FI(H) esetében: legalább 50 órányi repülésoktatást a megfelelő légijármű-kategóriában a tanúsítás érvényességi ideje alatt FI-ként, TRI-ként, CRI-ként, IRI-ként, MI-ként vagy vizsgáztatóként. Amennyiben a műszerjogosítás (IR) oktatására vonatkozó jogosultságokat is meg kell hosszabbítani, akkor az említett időből 10 órának IR repülésoktatásnak kell lennie, melyet az engedélyesnek az FI tanúsítás érvényességi határidejének lejártát megelőző 12 hónapon belül kell teljesítenie;

ii. az FI(As) esetében: legalább 20 óra repülésoktatást léghajón FI-ként, IRI-ként vagy vizsgáztatóként a tanúsítás érvényességi ideje alatt. Amennyiben a műszerjogosítás (IR) oktatására vonatkozó jogosultságokat is meg kell hosszabbítani, akkor az említett időből 10 órának IR repülésoktatásnak kell lennie, melyet az engedélyesnek az FI tanúsítás érvényességi határidejének lejártát megelőző 12 hónapon belül kell teljesítenie;

iii. az FI(S) esetében: a tanúsítás érvényességi ideje alatt legalább 30 óra vagy 60 felszállás repülésoktatást vitorlázó repülőgépen, segédmotoros vitorlázó repülőgépen vagy TMG-n FI-ként vagy vizsgáztatóként;

iv. az FI(B) esetében: legalább hatórányi repülésoktatást ballonon FI-ként vagy vizsgáztatóként a tanúsítás érvényességi ideje alatt;

2. részt kell vennie egy oktatói ismeretfrissítő szemináriumon, a repülésoktatói (FI) tanúsítás érvényességi ideje alatt;

3. meg kell felelnie egy kompetenciafelmérésen az FCL.935 pont követelményeivel összhangban az FI tanúsítás érvényességi határidejének lejártát megelőző 12 hónapon belül.

b)	Az FI(A) vagy az FI(H) esetében legalább minden második meghosszabbítás alkalmával, illetve az FI(As), az FI(S) és az FI(B) esetében minden harmadik meghosszabbítás alkalmával az engedélyesnek meg kell felelnie egy, az FCL.935 pont követelményeivel összhangban végrehajtott kompetenciafelmérésen.

c)	Megújítás. Az FI tanúsítás lejárta esetén a megújítást megelőző 12 hónapban a kérelmezőnek: 1. részt kell vennie egy oktatói ismeretfrissítő szemináriumon; 2. meg kell felelnie egy kompetenciafelmérésen az FCL.935 pont követelményeivel összhangban.

4. SZAKASZ

Egyedi követelmények – Típusjogosítás-oktató (TRI)

FCL.905.TRI TRI – Jogosultságok és feltételek

A típusjogosítás-oktató (TRI) jogosultságai szerint oktathat:

▼M3

a) repülés közbeni műszerjogosítás vagy műszerjogosítás meghosszabbítása és megújítása céljából, feltéve hogy a típusjogosítás-oktató (TRI) rendelkezik érvényes műszerjogosítással (IR);

▼B

b) TRI vagy SFI kiadása céljából, feltéve, hogy az engedélyes rendelkezik három éves típusjogosítás-oktatói (TRI) tapasztalattal; és

c) az egypilótás repülőgépre jogosultsággal rendelkező típusjogosítás-oktató (TRI) esetében:

1. az egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépek típusjogosításainak kiadása, meghosszabbítása és megújítása céljából, ha a kérelmező az egypilótás üzemeltetés jogosultságainak megszerzésére törekszik.

A TRI(SPA)-jogosultságok kiterjeszthetők a többpilótás üzemeltetésben működtetett egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépekre szóló típusjogosítások repülésoktatására, feltéve, hogy a TRI:

i. rendelkezik repülőszemélyzeti együttműködés oktatói (MCCI) tanúsítással; vagy

ii. rendelkezik vagy rendelkezett TRI tanúsítással többpilótás repülőgép tekintetében;

2. az MPL-tanfolyam alapszintű fázisában, feltéve, hogy rendelkezik többpilótás üzemeltetésre kiterjesztett jogosultságokkal, valamint rendelkezik vagy valamikor rendelkezett FI(A) vagy IRI(A) tanúsítással;

d) a többpilótás repülőgépre jogosultsággal rendelkező típusjogosítás-oktató (TRI) esetében:

1. típusjogosítások kiadása, meghosszabbítása és megújítása céljából:

i. többpilótás repülőgépeken;

ii. egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépeken, ha a kérelmező a többpilótás üzemeltetés jogosultságainak megszerzésére törekszik;

2. MCC-tanfolyamon;

3. az MPL-tanfolyam kezdő, középhaladó és haladó szintjén, feltéve, hogy az alapszintű fázisra rendelkeznek FI(A) vagy IRI(A) tanúsítással;

e) a helikopterre jogosultsággal rendelkező típusjogosítás-oktató (TRI) esetében:

1. a helikopter-típusjogosítások kiadása, meghosszabbítása és megújítása céljából;

2. MCC-tanfolyamon, feltéve, hogy rendelkezik többpilótáshelikopter-típusjogosítással;

3. az egy hajtóműves IR(H) több hajtóműves IR(H)-ra történő kiterjesztéséhez;

f) a helyből felszálló repülőgépre jogosultsággal rendelkező típusjogosítás-oktató (TRI) esetében:

1. a helybőlfelszállórepülőgép-típusjogosítások kiadása, meghosszabbítása és megújítása céljából;

2. MCC-tanfolyamon.

FCL.910.TRI TRI – Korlátozott jogosultságok

Általános. Amennyiben a TRI-képzés kizárólag FFS-en kerül végrehajtásra, akkor a típusjogosítás-oktató (TRI) jogosultságait korlátozni kell az FFS-en történő képzés végzésére.

Ebben az esetben a típusjogosítás-oktató (TRI) végrehajthat felügyelet alatti járatrepülést, feltéve, hogy a TRI-tanfolyam tartalmazott kiegészítő képzést ebből a célból.

▼M4

Repülőgép- és helybőlfelszállórepülőgép-típusjogosításoktató – TRI(A) és TRI(PL). A típusjogosítás-oktató (TRI) jogosultságai arra a repülőgép- vagy helybőlfelszállórepülőgép-típusra korlátozódnak, amelyeken a képzésre és a kompetenciafelmérésre sor került. Ha a 21. résszel összhangban meghatározott üzemeltetési alkalmassági adatok nem határozzák meg másképp, a TRI jogosultságai akkor terjeszthetők ki további típusokra, ha a TRI:

1. a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban teljesített legalább 15 útvonalszakaszt, ezen belül felszállásokat és leszállásokat a megfelelő légijármű-típuson, amelyből 7. szakasz teljesíthető FFS-en;

2. teljesítette a vonatkozó TRI tanfolyam műszaki képzés és repülésoktatás részét;

3. sikeresen teljesítette az FCL.935-tel összhangban végrehajtott kompetenciafelmérés vonatkozó részeit, bizonyítva ezzel egy, a K. alrész szerint képesített FIE vagy TRE vizsgáztatónak, hogy képes egy pilótát oktatni a típusjogosítás kiadásához szükséges szintig, beleértve a repülés előtti és a repülés utáni eligazításokat, valamint az elméleti képzést.

A helikopter típusjogosítás-oktató – TRI(H).

1. A TRI(H) jogosultságai arra a helikoptertípusra korlátozódnak, amelyen a típusjogosítás-oktatói tanúsítás kibocsátásához szükséges jártassági vizsgára sor került. Ha a 21. résszel összhangban meghatározott üzemeltetési alkalmassági adatok nem határozzák meg másképp, a TRI jogosultságai akkor terjeszthetők ki további típusokra, ha a TRI:

i. teljesítette a megfelelő TRI tanfolyam típusműszaki részét az alkalmazandó helikoptertípuson vagy az adott típust reprezentáló FSTD-n;

ii. végrehajtott legalább 2 óra repülésoktatást az alkalmazandó típuson, egy megfelelő képesítéssel rendelkező TRI(H) felügyelete mellett; és

iii. sikeresen teljesítette az FCL.935-tel összhangban végrehajtott kompetenciafelmérés vonatkozó részeit, bizonyítva ezzel egy, a K. alrész szerint képesített FIE vagy TRE vizsgáztatónak, hogy képes egy pilótát oktatni a típusjogosítás kiadásához szükséges szintig, beleértve a repülés előtti-, a repülés utáni- eligazításokat, valamint az elméleti képzést.

▼B

2. A TRI(H) jogosultságainak ugyanazon a típusú helikopteren egypilótás jogosultságokról többpilótás jogosultságokra történő kiterjesztése előtt az engedélyesnek rendelkeznie kell legalább 100 óra repülési idővel többpilótás üzemeltetésben ezen a típuson.

d)	A fenti bekezdéstől eltérve, az FCL.725 pont e) bekezdése szerint kiadott típusjogosítással rendelkező TRI tanúsítás engedélyese jogosult TRI-jogosultságainak az új típusra történő kiterjesztésére.

FCL.915.TRI TRI – Előfeltételek

A TRI tanúsítás kérelmezőjének rendelkeznie kell:

a) CPL, MPL vagy ATPL szakszolgálati engedéllyel a megfelelő légijármű-kategóriában;

b) a többpilótás repülőgép típusjogosítás-oktatói tanúsítás esetében:

1. 1 500 óra többpilótás repülőgépen pilótaként teljesített repülési idővel; és

2. a kérelem benyújtásának dátumát megelőző 12 hónapon belül teljesített legalább 30 útvonalszakaszt, felszállásokkal és leszállásokkal együtt parancsnokpilótaként vagy másodpilótaként a megfelelő repülőgéptípuson, amelyből 15 szakasz teljesíthető az adott típust reprezentáló FFS-en;

c) az egypilótás repülőgép típusjogosítás-oktató TRI(SPA) tanúsítás esetében:

1. a kérelem benyújtásának dátumát megelőző 12 hónapon belül teljesített legalább 30 útvonalszakaszt, felszállásokkal és leszállásokkal együtt parancsnokpilótaként a megfelelő repülőgéptípuson, amelyből 15 szakasz teljesíthető az adott típust reprezentáló FFS-en; és

i. legalább 500 óra repülőgép-pilótaként teljesített repülési időt, beleértve 30 óra megfelelő repülőgéptípuson parancsnokpilótaként teljesített repülési időt; vagy

ii. rendelkezik vagy valamikor rendelkezett több hajtóműves repülőgépre érvényes FI tanúsítással és IR(A)-jogosultságokkal;

d) a helikoptertípusjogosítás-oktató TRI(H) tanúsítás esetében:

1. az egypilótás, egy hajtóműves helikopter TRI(H) tanúsítás esetében: 250 óra repülési időt helikopterpilótaként teljesített;

2. az egypilótás, több hajtóműves helikopter TRI(H) tanúsítás esetében: 500 óra repülési időt helikopterpilótaként teljesített, beleértve 100 óra egypilótás, több hajtóműves helikopteren parancsnokpilótaként teljesített repülési időt;

3. a többpilótás, egy hajtóműves helikopter TRI(H) tanúsítás esetében: 1 000 óra repülési időt helikopterpilótaként teljesített, beleértve:

i. 350 repülési óra többpilótás helikopteren pilótaként teljesített repülési időt; vagy

ii. annak a kérelmezőnek aki már rendelkezik TRI(H) tanúsítással egypilótás, több hajtóműves helikopterre, 100 repülési óra az adott típus pilótájaként, többpilótás üzemeltetésben;

4. az FI(H) tanúsítással rendelkező esetében ez a tanúsítás teljes mértékben beszámítandó az 1. és 2. pont egypilótás helikopterre vonatkozó követelmények teljesítésébe;

e) a repülőgép- és helyből felszálló repülőgép típusjogosítás-oktatói tanúsításhoz:

1. pilótaként teljesített 1 500 óra repülési időt többpilótás repülőgépen, helyből felszálló repülőgépen vagy többpilótás helikopteren; és

2. a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapon belül teljesített 30 útvonalszakaszt, beleértve felszállásokat és leszállásokat parancsnokpilótaként vagy másodpilótaként a megfelelő helyből felszálló repülőgéptípuson, ebből 15 szakasz teljesíthető az adott típust reprezentáló FFS-en.

FCL.930.TRI TRI – Tanfolyam

A típusjogosítás-oktatói (TRI) tanfolyam legalább a következőket foglalja magában:

1. 25 óra tanítási és tanulási ismereteket;

2. 10 órányi műszaki képzést, beleértve a műszaki ismeretek felülvizsgálatát, az óratervek előkészítését, valamint a tantermi/szimulátoros oktatási képességek kifejlesztését;

3. ötórányi repülésoktatást a megfelelő légi járművön vagy az adott egypilótás légi járművet reprezentáló szimulátorban, és 10 órányit a többpilótás légi járművön vagy az azt reprezentáló szimulátorban.

b)	Azon kérelmező esetében, aki rendelkezik vagy valaha rendelkezett oktatói tanúsítással, ez a tanúsítás teljes mértékben beszámítandó az a) bekezdés 1. pontja szerinti követelmény teljesítésébe.

c)	A TRI tanúsítás azon kérelmezője esetében, aki rendelkezik SFI tanúsítással az adott típus tekintetében, ez a tanúsítás teljes mértékben beszámítandó e bekezdés követelményeinek eljesítésébe a szimulátorban történő repülésoktatásra korlátozott TRI tanúsítás kiadása céljából.

FCL.935.TRI TRI – Kompetenciafelmérés

Amennyiben a típusjogosítás-oktató (TRI) kompetenciafelmérését FFS-en végzik, úgy a TRI tanúsítást korlátozni kell FFS-en történő repülésoktatásra.

A korlátozás feloldható, ha a típusjogosítás-oktató (TRI) sikeresen teljesítette a kompetenciafelmérést a légi járművön.

FCL.940.TRI TRI – Meghosszabbítás és megújítás

a) Meghosszabbítás.

1. Repülőgépek. A TRI(A) tanúsítás meghosszabbításához a kérelmezőnek a tanúsítás érvényességi határidejének lejártát megelőző 12 hónapon belül az alábbi három követelményből egyet kell teljesítenie:

i. hajtson végre a teljes körű típusjogosítás következő részei közül egyet: egy legalább háromórányi szimulátoros feladatot vagy egy legalább egyórányi levegőben történő gyakorlást, benne legalább két felszállást és leszállást;

ii. vegyen részt oktatói ismeretfrissítő képzésben TRI-ként valamely jóváhagyott képzési szervezetnél;

iii. feleljen meg sikeresen egy kompetenciafelmérésen az FCL.935 követelményeivel összhangban.

2. Helikopterek és helyből felszálló repülőgépek. A TRI (H) vagy TRI(PL) tanúsítás meghosszabbításához annak érvényességi ideje alatt a kérelmezőnek az alábbi három követelményből kettőt kell teljesítenie:

i. hajtson végre 50 óra repülésoktatást valamennyi légijármű-típuson, amelyben az oktatási jogosultságait birtokolja, vagy az azokat a típusokat reprezentáló FSTD-n, amelyből legalább 15 órát a TRI tanúsítás érvényességi határidejének lejártát megelőző 12 hónapon belül teljesített.

A TRI(PL) esetében ezt a repülésoktatási időt típusjogosítás-oktatóként (TRI) vagy típusjogosítás-vizsgáztatóként (TRE), illetve földi repülésgyakorló berendezésen oktatóként (SFI) vagy szimulátorvizsgáztatóként (SFE) kell teljesíteni. A TRI(H) esetében az FI-ként, műszerjogosítás-oktatóként (IRI), szimulátoroktatóként (STI) vagy bármilyen fajta vizsgáztatóként teljesített repülési idő szintén megfelelő erre a célra;

ii. vegyen részt oktatói ismeretfrissítő képzésben TRI-ként valamely jóváhagyott képzési szervezetnél;

iii. feleljen meg sikeresen egy kompetenciafelmérésen az FCL.935 követelményeivel összhangban.

3. A TRI tanúsítás legalább minden második meghosszabbítása alkalmával az engedélyesnek meg kell felelnie egy, az FCL.935 követelményeivel összhangban végrehajtott kompetenciafelmérésen.

4. Amennyiben egy személy ugyanabban a légijármű-kategóriában egynél több légijármű-típuson rendelkezik TRI tanúsítással, akkor a kompetenciafelmérésnek az érintett típusok egyikében történő végrehajtása meghosszabbítja a TRI tanúsítást az ugyanazon a kategórián belül érintett többi típusra is.

5. Egyedi követelmények a TRI(H) tanúsítás meghosszabbítására. Egy FI(H) tanúsítással rendelkező típusjogosítás-oktató esetében az adott típuson a fenti a) bekezdés szerinti követelmények teljesítését teljes egészében be kell számítani. Ebben az esetben a TRI(H) tanúsítás érvényes lesz az FI(H) tanúsítás lejártának időpontjáig.

b) Megújítás.

1. Repülőgépek. A TRI(A) tanúsítás lejárta esetén a kérelmezővel szembeni követelmények a következők:

i. a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban teljesítsen legalább 30 útvonalszakaszt, felszállásokkal és leszállásokkal együtt a megfelelő légijármű-típuson, amelyből legfeljebb 15 szakasz teljesíthető repülésszimulátoron;

ii. valamely jóváhagyott képzési szervezetnél teljesítsen a TRI-tanfolyam vonatkozó részét;

iii. egy teljes körű típusjogosítási tanfolyamon a TRI(A) oktató felügyelete alatt végrehajtott legalább három óra repülésoktatást a megfelelő típusú repülőgépen.

2. Helikopterek és helyből felszálló repülőgépek. A TRI(H) vagy TRI(PL) tanúsítás lejárta esetén a megújítást megelőző 12 hónapban a kérelmező:

i. vegyen részt oktatói ismeretfrissítő képzésen TRI-ként valamely jóváhagyott képzési szervezetnél, amelynek tartalmaznia kell a TRI-tanfolyam vonatkozó elemeit; és

ii. kompetenciafelmérésen kell sikeresen megfelelnie az FCL.935 követelményeivel összhangban minden légijármű-típuson, amelyiken az oktatói jogosultságainak megújítását kérvényezte.

5. SZAKASZ

Egyedi követelmények – Osztályjogosítás-oktató (CRI)

FCL.905.CRI CRI – Jogosultságok és feltételek

Az osztályjogosítás-oktató (CRI) jogosultságai szerint oktathat:

▼M3

1. az egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépek kivételével az egypilótás repülőgépek osztály- és típusjogosításainak kiadása, meghosszabbítása és megújítása céljából, ha a kérelmező az egypilótás üzemeltetésben történő repülés jogosultságainak megszerzésére törekszik;

▼B

2. a vontatási és a műrepülő jogosításokhoz a repülőgép kategóriában, feltéve, hogy a CRI oktató rendelkezik a megfelelő jogosítással, és hogy bizonyította oktatási képességét e jogosítás tekintetében egy, az FCL.905.FI pont i) bekezdése szerinti képesítéssel rendelkező repülésoktató (FI) előtt;

▼M4

3. LAPL(A) jogosultságoknak egy másik repülőgéposztályra vagy -változatra való kiterjesztése céljából.

▼B

Az osztályjogosítás-oktató (CRI) jogosultságai arra a repülőgéposztályra és -típusra korlátozódnak, amelyben a kompetenciafelmérésre sor került. A CRI jogosultságai akkor terjeszthetők ki további osztályokra és típusokra, ha a CRI az utóbbi 12 hónapban végrehajtott:

1. 15 óra repülést parancsnokpilótaként a megfelelő osztályba és típusba tartozó repülőgépen;

2. egy gyakorlórepülést jobb ülésből, egy a másik pilótaülést elfoglaló, ugyanarra a légijármű-osztályra vagy -típusra képesítéssel rendelkező CRI vagy FI oktató felügyelete mellett.

▼M3

Annak az egypilótás repülőgépre kiadott CRI-jogosultságokkal rendelkező kérelmezőnek, aki több hajtóműves repülőgépekre is kérelmez CRI-jogosultságokat, a CRI-tanfolyam tekintetében az FCL.915.CRI pont a) bekezdésben meghatározott előfeltételeknek, valamint az FCL.930.CRI pont a) bekezdésének 3. pontja és az FCL.935 pont szerint meghatározott követelményeknek kell megfelelnie;

▼B

FCL.915.CRI CRI – Előfeltételek

A CRI tanúsítás kérelmezője teljesített legalább:

a) több hajtóműves repülőgépek esetében:

1. 500 óra repülési időt repülőgép-pilótaként;

2. 30 óra repülési időt parancsnokpilótaként a megfelelő osztályba és típusba tartozó repülőgépen;

b) egy hajtóműves repülőgépek esetében:

1. 300 óra repülési időt repülőgép-pilótaként;

2. 30 óra repülési időt parancsnokpilótaként a megfelelő osztályba és típusba tartozó repülőgépen.

FCL.930.CRI CRI – Tanfolyam

A CRI-tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább:

1. 25 óra tanítási és tanulási ismeretek oktatást;

2. 10 óra műszaki képzést, beleértve a műszaki ismeretek felülvizsgálatát, az óratervek előkészítését, valamint a tantermi/szimulátoros oktatási képességek kifejlesztését;

3. öt óra repülésoktatást több hajtóműves repülőgépen, vagy három óra repülésoktatást egy hajtóműves repülőgépen, amelyet egy az FCL.905.FI pont i) bekezdése szerinti képesítéssel rendelkező FI(A) repülésoktató tart.

b)	Azon kérelmező esetében, aki rendelkezik vagy valaha rendelkezett oktatói tanúsítással, ez a tanúsítás teljes mértékben beszámítandó az a) bekezdés 1. pontja szerinti követelmény teljesítésébe.

FCL.940.CRI CRI – Meghosszabbítás és megújítás

A CRI tanúsítás meghosszabbításához a kérelmezőnek a CRI tanúsítás érvényességi határidejének lejártát megelőző 12 hónap során:

1. rendelkeznie kell legalább 10 órányi CRI-ként repülésoktatásban teljesített repülési idővel. Amennyiben a kérelmező egy hajtóműves és több hajtóműves repülőgépekre is rendelkezik CRI-jogosultságokkal, akkor a 10 órányi repülésoktatást egyenlő arányban kell megosztani az egy hajtóműves és több hajtóműves repülőgépek között; vagy

2. vegyen részt oktatói ismeretfrissítő képzésben CRI-ként valamely jóváhagyott képzési szervezetnél; vagy

3. feleljen meg sikeresen egy kompetenciafelmérésen az FCL.935 követelményeivel összhangban, szükség szerint egy hajtóműves vagy több hajtóműves repülőgépen.

b)	A CRI tanúsítás legalább minden második meghosszabbítása alkalmával az engedélyesnek meg kell felelnie az a) bekezdés 3. pontja szerinti követelménynek.

c)	Megújítás. A CRI tanúsítás lejárta esetén a megújítást megelőző 12 hónapban a kérelmező: 1. vegyen részt oktatói ismeretfrissítő képzésben CRI-ként valamely jóváhagyott képzési szervezetnél; 2. feleljen meg sikeresen egy az FCL.935 pontban meghatározott kompetenciafelmérésen.

6. SZAKASZ

Egyedi követelmények – Műszerjogosítás-oktató (IRI)

FCL.905.IRI IRI – Jogosultságok és feltételek

▼M3

a)	A műszerjogosítás-oktató (IRI) jogosultságai repülés közbeni műszerjogosítás (EIR) vagy műszerjogosítás (IR) kiadásához, meghosszabbításához és megújításához történő oktatás végzésére terjednek ki a megfelelő légijármű-kategóriában.

▼B

Egyedi követelmények az MPL-tanfolyamra. Az MPL-tanfolyam alapszintű fázisában történő oktatáshoz az IRI(A) oktató:

1. rendelkezik többhajtóműves repülőgépre érvényes műszerjogosítással (IR); és

2. rendelkezik legalább 1 500 óra repülési idővel többtagú személyzettel folytatott üzemeltetésben.

3. olyan IRI esetében, aki már képesítéssel rendelkezik az integrált ATP(A)- vagy CPL(A)/IR-tanfolyamon történő oktatásra, a b) bekezdés 2. pontjában meghatározott követelmény lecserélhető az FCL.905.FI pont j) bekezdésének 3. pontja szerinti tanfolyam elvégzésével.

FCL.915.IRI IRI – Előfeltételek

Az IRI tanúsítás kérelmezője:

a) az IRI(A) esetében:

1. teljesített legalább 800 óra műszeres repülési szabályok szerinti (IFR) repülési időt, ebből legalább 400 órát repülőgépen; és

▼M3

2. a több hajtóműves repülőgépekre IRI(A) tanúsítást kérelmezőként megfelel az FCL.915.CRI pont a) bekezdése szerinti követelményeknek, valamint az FCL.930.CRI pont és az FCL.935 pont szerint meghatározott követelményeknek;

▼B

b) az IRI(H) esetében:

1. teljesített legalább 500 óra műszeres repülési szabályok szerinti (IFR) repülési időt, ebből legalább 250 óra műszeres repülési időt helikopteren; és

2. a többpilótás helikopterekre IRI(H) tanúsítást kérelmezőként megfelel az FCL.905.FI pont g) bekezdése 3. pontjának ii. alpontja szerinti követelményeknek;

c) az IRI(As) esetében: teljesített legalább 300 óra IFR repülési időt, ebből legalább 100 óra műszeres repülési időt léghajón.

FCL.930.IRI IRI – Tanfolyam

Az IRI-tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább:

1. 25 óra tanítási és tanulási ismeretek oktatást;

2. 10 óra műszaki képzést, beleértve a műszeres elméleti ismeretek felülvizsgálatát, az óratervek előkészítését, valamint a tantermi oktatási képességek kifejlesztését;

i. az IRI(A) esetében: legalább 10 órányi repülésoktatást repülőgépen, FFS-en, FTD 2/3-on vagy FNPT II-n. Az FI(A) tanúsítással rendelkezők esetében ez az óraszám ötre csökken;

ii. az IRI(H) esetében: legalább 10 órányi repülésoktatást helikopteren, FFS-en, FTD 2/3-on vagy FNPT II/III-on;

iii. az IRI(As) esetében: legalább 10 órányi repülésoktatást léghajón, FFS-en, FTD 2/3-on vagy FNPT II-n.

b)	A repülésoktatást az FCL.905.FI pont i) bekezdése szerinti képesítéssel rendelkező FI repülésoktatónak kell végeznie.

c)	Azon kérelmező esetében, aki rendelkezik vagy valaha rendelkezett oktatói tanúsítással, ez a tanúsítás teljes mértékben beszámítandó az a) bekezdés 1. pontja szerinti követelmény teljesítésébe.

FCL.940.IRI IRI – Meghosszabbítás és megújítás

Az IRI tanúsítás meghosszabbításához és megújításához az engedélyesnek meg kell felelnie az FI tanúsítás meghosszabbítására és megújítására vonatkozó, FCL.940.FI pont szerinti követelményeknek.

7. SZAKASZ

Egyedi követelmények – Földi repülésgyakorló berendezésen oktató (SFI)

FCL.905.SFI SFI – Jogosultságok és feltételek

Az SFI jogosultságai az adott légijármű-kategórián belül földi repülésgyakorló berendezésen történő oktatásra terjednek ki:

a) műszerjogosítás (IR) kiadása, meghosszabbítása és megújítása céljából, feltéve, hogy az oktató rendelkezik vagy rendelkezett IR-rel az adott légijármű-kategóriában, valamint elvégezte a műszerjogosítás-oktatói (IRI) tanfolyamot; és

b) az egypilótás repülőgépre jogosultsággal rendelkező SFI esetében:

1. az egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépek típusjogosításainak kiadása, meghosszabbítása és megújítása céljából, ha az oktató az egypilótás üzemeltetésre vonatkozó jogosultságokat kívánja megkapni.

A SFI(SPA)-jogosultságok kiterjeszthetők a többpilótás üzemeltetésben működtetett egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépekre szóló típusjogosítások repülésoktatására, feltéve, hogy az SFI:

i. rendelkezik repülőszemélyzeti együttműködés oktatói (MCCI) tanúsítással; vagy

ii. rendelkezik, illetve rendelkezett TRI tanúsítással többpilótás repülőgép tekintetében; és

2. feltéve, hogy az SFI(SPA) jogosultságait kiterjesztették többpilótás üzemeltetésre az 1. ponttal összhangban:

i. MCC-re;

ii. az MPL-tanfolyam alapszintű fázisára;

c) a többpilótás repülőgépre jogosultsággal rendelkező SFI esetében:

1. típusjogosítások kiadása, meghosszabbítása és megújítása céljából:

i. többpilótás repülőgépeken;

ii. egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépeken, ha az oktató a többpilótás üzemeltetésre vonatkozó jogosultságokat kívánja megkapni;

2. MCC-re;

3. az MPL-tanfolyam kezdő, haladó és középhaladó szintjére, feltéve, hogy az oktató az alapszintű fázis tekintetében rendelkezik FI(A) vagy IRI(A) tanúsítással;

d) a helikopterre jogosultsággal rendelkező SFI esetében:

1. a helikopter típusjogosítások kiadása, meghosszabbítása és megújítása céljából;

▼M3

2. MCC-képzésre, ha az SFI oktató rendelkezik oktatói jogosultságokkal többpilótás helikopterekre.

▼B

FCL.910.SFI SFI – Korlátozott jogosultságok

Az SFI jogosultságait arra a légijármű-kategóriát reprezentáló FTD 2/3-ra vagy FFS-re kell korlátozni, amelyben az SFI-tanfolyamra sor került.

A jogosultságok akkor terjeszthetők ki ugyanazon légijármű-osztály további típusait reprezentáló egyéb FSTD berendezésekre, amikor az engedélyes:

a) megfelelően elvégezte a vonatkozó típusjogosítási tanfolyam szimulátoros feladatait; és

b) egy teljes körű típusjogosítási tanfolyamon végrehajtott legalább háromórányi, az SFI feladataival kapcsolatos repülésoktatást a megfelelő típuson az erre nézve képesítéssel rendelkező TRE vizsgáztató felügyelete mellett és megelégedésére.

FCL.915.SFI SFI – Előfeltételek

Az SFI tanúsítás kérelmezője:

a) rendelkezik vagy valamikor rendelkezett CPL, MPL vagy ATPL szakszolgálati engedéllyel a megfelelő légijármű-kategóriában;

b) a kérelem benyújtásának dátumát megelőző 12 hónapon belül teljesített egy adott típusjogosítás kiadásához szükséges készségellenőrzést a megfelelő típust reprezentáló FFS-en; és

c) ezen túlmenően a többpilótás repülőgépre jogosultsággal rendelkező SFI(A) és az SFI(PL) teljesített:

1. legalább 1 500 óra repülési időt pilótaként többpilótás repülőgépen vagy helyből felszálló repülőgépen (amelyik alkalmazható);

2. pilótaként vagy megfigyelőként a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban legalább:

i. három útvonalszakaszt a megfelelő légijármű-típus pilótafülkéjében; vagy

ii. két járatorientált repülésoktatás-alapú szimulátoros munkaszakaszt, amelyet egy képesítéssel rendelkező repülőszemélyzet hajtott végre a megfelelő típus pilótafülkéjében. A szimulátoros munkaszakaszok magukban foglalnak két, egyenként kétórányi repülést két különböző repülőtér között, valamint az ezzel kapcsolatos repülés előtti tervezést és a repülés utáni eligazítást;

d) ezen túlmenően az egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépre jogosultsággal rendelkező SFI(A) oktató:

1. teljesített legalább 500 óra repülési időt parancsnokpilótaként egypilótás repülőgépen;

2. rendelkezik vagy valamikor rendelkezett több hajtóműves IR(A)-jogosítással; és

3. megfelel a c) bekezdés 2. pontja követelményeinek;

e) ezen túlmenően az SFI(H) oktató:

1. a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban pilótaként vagy megfigyelőként legalább egy óra repülési időt teljesített a megfelelő típus pilótafülkéjében; és

2. a többpilótás helikopterek esetében: legalább 1 000 órányi repülési tapasztalattal rendelkezik helikopterpilótaként, mely magában foglal legalább 350 óra többpilótás helikopteren pilótaként teljesített időt;

3. az egypilótás, több hajtóműves helikopterek esetében: 500 órányi repülési tapasztalattal rendelkezik helikopterpilótaként, mely magában foglal 100 óra egypilótás, több hajtóműves helikopteren parancsnokpilótaként teljesített időt;

4. az egypilótás, egy hajtóműves helikopterek esetében: 250 órányi repülési tapasztalattal rendelkezik helikopterpilótaként.

FCL.930.SFI SFI – Tanfolyam

a)	Az SFI-tanfolyamnak tartalmaznia kell: 1. a megfelelő típusjogosítási tanfolyam FSTD feladatait; 2. a TRI-tanfolyam feladatait.

b)	Az FSI tanúsítás azon kérelmezője esetében, aki rendelkezik TRI tanúsítással az adott típus tekintetében, ez a tanúsítás teljes mértékben beszámítandó e bekezdés követelményeinek teljesítésébe.

FCL.940.SFI SFI – Meghosszabbítás és megújítás

Meghosszabbítás. Az SFI tanúsítás meghosszabbításához annak érvényességi ideje alatt a kérelmezőnek az alábbi három követelményből kettőt kell teljesítenie:

1. 50 óra repülés időt oktatóként vagy vizsgáztatóként FSTD-n, ebből legalább 15 órát az SFI tanúsítás érvényességi határidejének lejártát megelőző 12 hónapon belül;

2. oktatói ismeretfrissítő képzésben vesz részt SFI-ként valamely jóváhagyott képzési szervezetnél;

3. teljesíti a kompetenciafelmérés vonatkozó részeit az FCL.935 pont követelményeivel összhangban.

b)	Ezen túlmenően a kérelmezőnek teljesítenie kell az adott légijármű-típusjogosítások kiadásához szükséges készségellenőrzéseket, egy azokat a típusokat reprezentáló FFS-en, amelyekre jogosultságai vonatkoznak.

c)	Az SFI tanúsítás legalább minden második meghosszabbítása alkalmával az engedélyesnek meg kell felelnie az a) bekezdés 3. pontja szerinti követelménynek.

d)	Megújítás. Az SFI tanúsítás lejárta esetén a kérvény benyújtását megelőző 12 hónapban a kérelmező: 1. teljesíti az SFI-tanfolyam szimulátoros feladatait; 2. eleget tesz az a) bekezdés 2. és 3. pontjában meghatározott követelményeknek.

8. SZAKASZ

Egyedi követelmények – Repülőszemélyzetiegyüttműködés-oktató (MCCI)

FCL.905.MCCI MCCI – Jogosultságok és feltételek

Az MCCI jogosultságai repülésoktatásra terjednek ki:

1. az MCC-tanfolyamok gyakorlati része során, amikor az nincs összevonva típusjogosítás képzéssel; és

2. az MCCI(A) esetében, az integrált MPL-tanfolyam alapszintű fázisa során, feltéve, hogy az oktató rendelkezik vagy valamikor rendelkezett FI(A) vagy IRI(A) tanúsítással.

FCL.910.MCCI MCCI – Korlátozott jogosultságok

Az MCCI tanúsítás engedélyesének jogosultságait korlátozni kell arra az FNPT II/III MCC-re, FTD 2/3-ra vagy FFS-re, amelyben az MCCI-tanfolyamra sor került.

A jogosultságok kiterjeszthetők további légijármű-típusokat reprezentáló FSTD berendezésekre, ha az engedélyes az MCCI-tanfolyam gyakorlati képzését befejezte az adott típusú FNPT II/III MCC, FTD 2/3 vagy FFS berendezésen.

FCL.915.MCCI MCCI – Előfeltételek

Az MCCI tanúsítás kérelmezője:

a) rendelkezik vagy valamikor rendelkezett CPL, MPL vagy ATPL szakszolgálati engedéllyel a megfelelő légijármű-kategóriában;

b) rendelkezik legalább:

▼M3

1. repülőgépek, léghajók és helyből felszálló repülőgépek esetében: 1 500 órányi, többpilótás üzemeltetésben pilótaként szerzett repülési tapasztalattal;

▼B

2. a helikopterek esetében: legalább 1 000 órányi, többpilótás üzemeltetésben pilótaként szerzett repülési tapasztalattal, melyből legalább 350 óra repülési időt többpilótás helikopteren teljesített.

FCL.930.MCCI MCCI – Tanfolyam

Az MCCI-tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább:

1. 25 órányi tanítási és tanulási ismeretek oktatást;

2. azzal az FSTD-vel kapcsolatos műszaki képzést, amelyen a kérelmező oktatni akar;

3. háromórányi gyakorlati oktatást, ami lehet repülésoktatás vagy MCC-oktatás a vonatkozó FNPT II/III MCC, FTD 2/3 vagy FFS berendezésen valamely jóváhagyott képzési szervezet által e célból kijelölt TRI, SFI vagy MCCI oktató felügyelete mellett. Ez a felügyelet melletti repülésoktatási idő magában foglalja a kérelmező kompetenciafelmérését is az FCL.920 pontban meghatározottak szerint.

b)	Azon kérelmező esetében, aki rendelkezik vagy valaha rendelkezett FI, TRI, CRI, IRI vagy SFI tanúsítással, ez a tanúsítás teljes mértékben beszámítandó az a) bekezdés 1. pontja szerinti követelmény eljesítésébe.

FCL.940.MCCI MCCI – Meghosszabbítás és megújítás

a)	Az MCCI tanúsítás meghosszabbításához a kérelmezőnek eleget kell tennie az FCL.930.MCCI pont a) bekezdésének 3. alpontja szerinti követelményeknek a vonatkozó FNPT II/III, FTD 2/3 vagy FFS berendezés tekintetében az MCCI tanúsítás érvényességi idejének utolsó 12 hónapjában.

b)	Megújítás. Az MCCI tanúsítás lejárta esetén a kérelmezőnek eleget kell tennie az FCL.930.MCCI pont a) bekezdésének 2. és 3. alpontja szerinti követelményeknek a vonatkozó FNPT II/III MCC, FTD 2/3 vagy FFS berendezés tekintetében.

9. SZAKASZ

Egyedi követelmények – Szimulátor-oktató (STI)

FCL.905.STI STI – Jogosultságok és feltételek

Az STI jogosultságai a megfelelő légijármű-kategórián belül földi repülésgyakorló berendezésen történő oktatásra terjednek ki:

1. szakszolgálati engedély kiadása céljából;

2. műszerjogosítás (IR), osztály- és típusjogosítás kiadása, meghosszabbítása és megújítása céljából, egypilótás légi jármű tekintetében, az egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépek kivételével.

b)	Az STI(A) oktató kiegészítő jogosultságai. Az STI(A) jogosultságainak tartalmaznia kell a földi repülésgyakorló berendezésen történő oktatást az integrált MPL-tanfolyam ►C1 „alapvető repülési készségek” képzése ◄ során.

FCL.910.STI STI – Korlátozott jogosultságok

Az STI jogosultságait korlátozni kell arra az FNPT II/III, FTD 2/3 vagy FFS berendezésre, amelyben az STI-tanfolyamra sor került.

A jogosultságok akkor terjeszthetők ki további légijármű-típusokat reprezentáló egyéb FSTD berendezésekre, amikor az engedélyes:

a) teljesítette a TRI-tanfolyam FFS feladatait a megfelelő típuson;

b) a kérelem benyújtásának dátumát megelőző 12 hónapon belül teljesítette az adott légi jármű típusjogosításához szükséges készségellenőrzést egy, a megfelelő típust reprezentáló FFS-en;

c) egy típusjogosítási tanfolyamon végrehajtott legalább egy, az STI feladataival kapcsolatos FSTD-munkaszakaszt legalább háromórás időtartamban a megfelelő típuson, egy repülésoktatás-vizsgáztató (FIE) felügyelete alatt.

FCL.915.STI STI – Előfeltételek

Az STI tanúsítás kérelmezője:

a) rendelkezik vagy a kérvény benyújtását megelőző három évben rendelkezett olyan pilóta-szakszolgálati engedéllyel és oktatói jogosultságokkal, amelyek megfelelnek azoknak a tanfolyamoknak, amelyeken oktatni kíván;

b) a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapon belül egy FNTP-n teljesítette az adott osztály- vagy típusjogosításhoz szükséges készségellenőrzést.

Annak az STI(A)-kérelmezőnek, aki alapszintű műszeres repülésgyakorló berendezésen (BITD) kíván oktatni, csak a PPL(A) szakszolgálati engedély kiadásához szükséges jártassági vizsgának megfelelő feladatokat kell elvégeznie;

c) ezen túlmenően az STI(H) megszerzéséhez a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban teljesítenie kell legalább egy óra repülési időt megfigyelőként az adott típusú helikopter pilótafülkéjében.

FCL.930.STI STI – Tanfolyam

Az STI-tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább háromórányi, az STI feladataival kapcsolatos repülésoktatást FFS, FTD 2/3 vagy FNPT II/III berendezésen, egy FIE felügyelete mellett. Ez a felügyelet melletti repülésoktatási idő magában foglalja a kérelmező kompetenciafelmérését is az FCL.920 pontban meghatározottak szerint.

Annak az STI(A)-kérelmezőnek, aki csak alapszintű műszeres repülésgyakorló berendezésen (BITD) kíván oktatni, a repülésoktatást BITD-n kell elvégeznie.

b)	Az STI(H)-t kérelmezők számára a tanfolyamnak tartalmaznia kell a TRI-tanfolyam FFS feladatait is.

FCL.940.STI Az STI tanúsítás meghosszabbítása és megújítása

Meghosszabbítás. Az STI tanúsítás meghosszabbítása céljából a kérelmező az STI tanúsítás érvényességi idejének utolsó 12 hónapja során:

1. végrehajt legalább háromórányi repülésoktatást egy teljes CPL, IR, PPL vagy osztály- és típusjogosítási tanfolyam részeként FFS vagy FNPT II/III, illetve BITD berendezésen; és

2. teljesítette – e rész 9. függelékével összhangban – a megfelelő légijármű-osztályra vagy -típusra vonatkozó készségellenőrzés megfelelő részeit FFS, FTD 2/3 vagy FNPT II/III berendezésen, melyen a repülésoktatást rutinszerűen végzi.

A csak BITD berendezésen oktatást végző STI(A)-oktató készségellenőrzésének csak a PPL(A) szakszolgálati engedély kiadásához szükséges jártassági vizsgának megfelelő feladatokat kell tartalmaznia.

Megújítás. Az STI tanúsítás lejárta esetén a kérelmező:

1. oktatói ismeretfrissítő képzésben vesz részt STI-ként valamely jóváhagyott képzési szervezetnél;

2. teljesíti – e rész 9. függelékével összhangban – a megfelelő légijármű-osztályra vagy -típusra vonatkozó készségellenőrzés megfelelő részeit FFS, FTD 2/3 vagy FNPT II/III berendezésen, melyen a repülésoktatást rutinszerűen végzi.

A csak BITD berendezésen oktatást végző STI(A) oktató készségellenőrzésének csak a PPL(A) szakszolgálati engedély kiadásához szükséges jártassági vizsgának megfelelő feladatokat kell tartalmaznia;

3. egy teljes CPL, IR, PPL vagy osztály- és típusjogosítási tanfolyamon legalább három óra repülésoktatást teljesít a jóváhagyott képzési szervezet által e célból kijelölt FI, CRI(A), IRI vagy TRI(H) oktató felügyelete alatt. Legalább egy óra repülésoktatást egy FIE(A) vizsgáztatónak kell felügyelnie.

10. SZAKASZ

Hegyvidékirepülésijogosítás-oktató – MI

FCL.905.MI MI – Jogosultságok és feltételek

A hegyvidékirepülésijogosítás-oktató (MI) jogosultságai hegyvidéki repülési jogosítás kiadásához szükséges repülésoktatás végzésére terjednek ki.

FCL.915.MI MI – Előfeltételek

Az MI tanúsítás kérelmezője:

a) rendelkezik FI, CRI vagy TRI tanúsítással és az ahhoz tartozó egypilótás repülőgépre kiadott jogosultságokkal;

b) rendelkezik hegyvidéki repülési jogosítással.

FCL.930.MI MI – Tanfolyam

a)	Az MI-tanfolyamnak tartalmaznia kell a kérelmező kompetenciafelmérését az FCL.920-ban meghatározottak szerint.

b)	A tanfolyam megkezdése előtt kérelmezőnek sikeres repülési elővizsgát kell tennie egy FI tanúsítással rendelkező MI oktatóval annak felmérése érdekében, hogy tapasztalata és képessége lehetővé teszi-e a tanfolyam elvégzését.

▼M3

FCL.940.MI Az MI tanúsítás érvényessége

Az MI tanúsítás érvényessége megegyezik az FI, TRI és a CRI tanúsítás érvényességi idejével.

▼B

11. SZAKASZ

Egyedi követelmények – Berepülésoktató (FTI)

FCL.905.FTI FTI – Jogosultságok és feltételek

A berepülésoktató (FTI) jogosultságai a megfelelő légijármű-kategórián belül történő oktatás végzésére terjednek ki a következőkhöz:

1. 1. és 2. kategóriába sorolt berepülői jogosítás kiadása céljából, feltéve, hogy az oktató rendelkezik az adott kategóriájú berepülői jogosítással;

2. az FTI tanúsítás kiadása céljából az adott berepülői jogosítási kategórián belül, feltéve, hogy az oktató legalább kétéves tapasztalattal rendelkezik a berepülői jogosítás kiadásához történő oktatásban.

b)	Az 1. kategóriájú berepülői jogosítással rendelkező FTI oktató jogosultságai közé tartozik a 2. kategóriájú berepülői jogosítással kapcsolatos repülésoktatás végzése is.

FCL.915.FTI FTI – Előfeltételek

Az FTI tanúsítás kérelmezője:

a) rendelkezik az FCL.820 pont szerint kiadott berepülői jogosítással;

b) teljesített legalább 200 órányi 1. vagy 2. kategóriájú berepülést.

FCL.930.FT FTI – Tanfolyam

Az FTI-tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább:

1. 25 óra tanítási és tanulási ismereteket;

2. 10 órányi műszaki képzést, beleértve a műszaki ismeretek felülvizsgálatát, az óratervek előkészítését, valamint a tantermi/szimulátoros oktatási képességek kifejlesztését;

3. ötórányi gyakorlati repülésoktatást az FCL.905.FTI pont b) bekezdése szerinti képesítéssel rendelkező FTI oktató felügyelete alatt. Ez a repülésoktatási idő magában foglalja a kérelmező kompetenciafelmérését is az FCL.920 pontban meghatározottak szerint.

Beszámítás:

1. azon kérelmező esetében, aki rendelkezik vagy valaha rendelkezett oktatói tanúsítással, ez a tanúsítás teljes mértékben beszámítandó az a) bekezdés 1. pontja szerinti követelmény teljesítésébe;

2. ezenkívül azon kérelmező esetében, aki rendelkezik vagy valaha rendelkezett FI vagy TRI tanúsítással az adott légijármű-kategóriában, ez a tanúsítás teljes mértékben beszámítandó az a) bekezdés 2. pontja szerinti követelmények teljesítésébe.

FCL.940.FTI FTI – Meghosszabbítás és megújítás

Meghosszabbítás. Az FTI tanúsítás meghosszabbításához annak érvényességi ideje alatt a kérelmezőnek eleget kell tennie egynek az alábbi követelményekből:

1. teljesítenie kell legalább:

i. 50 órányi berepülést, ebből legalább 15 órát az FTI tanúsítás érvényességi határidejének lejártát megelőző 12 hónapon belül; és

ii. ötórányi berepülésoktatást az FTI tanúsítás érvényességi határidejének lejártát megelőző 12 hónapon belül;

vagy

2. oktatói ismeretfrissítő képzésben kell részt vennie FTI-ként valamely jóváhagyott képzési szervezetnél. Az ismeretfrissítő képzésnek, amelyet az FTI-tanfolyam gyakorlati repülésoktatás részének alapján kell elvégezni az FCL.930.FTI pont a) bekezdésének 3. alpontjával összhangban, tartalmaznia kell legalább egy repülésoktatást az FCL.905.FTI pont b) bekezdése szerinti képesítéssel rendelkező FTI oktató felügyelete alatt.

b)	Megújítás. Az FTI tanúsítás lejárta esetén a kérelmezőnek oktatói ismeretfrissítő képzésben kell részt vennie FTI-ként valamely jóváhagyott képzési szervezetnél. Az ismeretfrissítő képzésnek meg kell felelnie legalább az FCL.930.FTI a) bekezdés 3. pontja követelményeinek.

K. ALRÉSZ

VIZSGÁZTATÓK

1. SZAKASZ

Általános követelmények

FCL.1000 Vizsgáztatói tanúsítások

Általános. A vizsgáztatói tanúsítás engedélyesének:

1. rendelkeznie kell azzal azonos szintű szakszolgálati engedéllyel, jogosítással vagy tanúsítással, amire nézve engedéllyel rendelkezik jártassági vizsga, készségellenőrzés vagy kompetenciafelmérés lefolytatására, valamint rendelkeznie kell jogosultsággal ennek oktatására;

2. képesítéssel kell rendelkeznie a parancsnokpilóta-feladatkör ellátására a jártassági vizsga, a készségellenőrzés vagy a kompetenciafelmérés során alkalmazott légi járművön.

Különleges feltételek

1. Egy új légi járműnek a tagállamokban vagy egy üzemeltetői flottában történő bevezetésekor az illetékes hatóság abban az esetben, ha ezen alrész követelményeinek való megfelelés nem biztosítható, kiadhat egy különleges tanúsítást, jogosultságokat adva jártassági vizsgák és készségellenőrzések lefolytatására. Az ilyen tanúsítást korlátozni kell az új légijármű-típus bevezetéséhez szükséges jártassági vizsgákra és készségellenőrzésekre, az érvényessége pedig egyetlen esetben sem haladhatja meg az egy évet.

2. A b) bekezdés 1. pontja szerint kiadott tanúsítás engedélyesének, aki vizsgáztatói tanúsítás iránti kérelmet kíván benyújtani, meg kell felelnie az adott vizsgáztatói kategóriára meghatározott előfeltételekkel és a meghosszabbítással szemben támasztott követelményeknek.

A tagállamok területén kívüli vizsgáztatás

1. Az a) bekezdéstől eltérve, a tagállamok területén kívül található jóváhagyott képzési szervezetnél végzett jártassági vizsgáztatás és készségellenőrzés esetében az illetékes tagállami hatóság kiadhat vizsgáztatói tanúsítást egy olyan kérelmezőnek, aki egy harmadik ország által az ICAO 1. mellékletével összhangban kiadott pilóta-szakszolgálati engedéllyel rendelkezik, feltéve, hogy a kérelmező:

i. rendelkezik legalább azzal azonos szintű szakszolgálati engedéllyel, jogosítással vagy tanúsítással, amire nézve engedéllyel rendelkezik jártassági vizsga, készségellenőrzés vagy kompetenciafelmérés lefolytatására, de mindenképpen legalább CPL szakszolgálati engedéllyel;

ii. megfelel az ebben az alrészben az érintett vizsgáztatói tanúsítás kiadása tekintetében meghatározott követelményeknek; és

iii. bizonyítja az illetékes hatóságnak az európai repülésbiztonsági szabályok megfelelő szintű ismeretét, amely képessé teszi a vizsgáztatói jogosultságoknak az e résszel összhangban történő gyakorlására.

2. Az 1. pontban említett tanúsítás jártassági vizsgák és készségellenőrzések lefolytatására korlátozódik:

i. a tagállamok területén kívül; és

ii. olyan pilóták számára, akik a vizsga/ellenőrzés nyelvét megfelelő szinten ismerik.

FCL.1005 A jogosultságok korlátozása személyes érdekek esetében

A vizsgáztató nem folytathat le:

a) szakszolgálati engedély, jogosítás vagy tanúsítás megszerzéséhez szükséges jártassági vizsgákat vagy kompetenciafelméréseket:

▼M4

1. azok esetében, akik számára a vizsgáztató végezte annak a szakszolgálati engedélynek, jogosításnak vagy tanúsításnak a megszerzéséhez szükséges repülésoktatás több mint 25 %-át, amelyre nézve a jártassági vizsgára vagy kompetenciafelmérésre sor kerül; vagy

▼B

2. abban az esetben, ha a jártassági vizsgára ajánlást – az FCL.030 pont b) bekezdésével összhangban – a vizsgáztató végezte;

b) jártassági vizsgát, készségellenőrzést vagy kompetenciafelmérést bármely olyan esetben, amikor úgy ítéli, hogy objektivitását valami befolyásolja.

FCL.1010 A vizsgáztatókat érintő előfeltételek

A vizsgáztatói tanúsítás kérelmezőjének igazolnia kell:

a) hogy rendelkezik a vizsgáztatói jogosultságokat érintő, a szakterületre vonatkozó tudással, háttérrel és megfelelő tapasztalattal;

b) hogy az alaprendeletben és annak végrehajtási szabályaiban lefektetett feltételek nem teljesítése miatt az előző három év során nem volt alanya semmilyen szankciónak, beleértve az e résszel összhangban kiadott szakszolgálati engedélyeinek, jogosításainak vagy tanúsításainak felfüggesztését, korlátozását vagy visszavonását.

FCL.1015 A vizsgáztatók tevékenységének egységesítése

a)	A vizsgáztatói tanúsítás kérelmezőjének részt kell vennie az illetékes hatóság vagy egy jóváhagyott képzési szervezet által szervezett és az illetékes hatóság által jóváhagyott egységesítési tanfolyamon.

Az egységesítési tanfolyam elméleti és gyakorlati oktatásból áll, és legalább a következőket tartalmazza:

1. a szakszolgálati engedélyek, jogosítások vagy tanúsítások megszerzéséhez szükséges két olyan jártassági vizsga, készségellenőrzés vagy kompetenciafelmérés lefolytatása, amely tekintetében a kérelmező a vizsgák és ellenőrzések lefolytatásához jogosultságot kíván szerezni;

2. e rész vonatkozó követelményeiről, valamint a vonatkozó repülési követelményekről, a jártassági vizsga, a készségellenőrzés, valamint a kompetenciafelmérés lefolytatásáról, ezek dokumentálásáról és jelentéséről szóló képzés;

3. tájékoztató a személyes adatok védelmével, a felelősséggel, a balesetbiztosítással és díjakkal kapcsolatos nemzeti adminisztratív eljárásokról és követelményekről;

▼M3

4. tájékoztató arról, hogy olyan kérelmező jártassági vizsgáztatása, készségellenőrzése vagy kompetenciafelmérése során, akire vonatkozóan az illetékes hatóság nem azonos azzal, mint amelyik a vizsgáztató tanúsítását kiadta, át kell tekinteni és alkalmazni kell a 3. pontban szereplő tételeket; valamint

5. tájékoztató arról, hogy szükség esetén hogyan lehet hozzájutni más illetékes hatóságok említett nemzeti eljárásaihoz és követelményeihez.

▼M3

A vizsgáztatói tanúsítás engedélyese nem végezheti olyan kérelmező jártassági vizsgáztatását, készségellenőrzését vagy kompetenciafelmérését, akire vonatkozóan az illetékes hatóság nem azonos azzal, mint amelyik a vizsgáztató tanúsítását kiadta, kivéve ha az engedélyes áttekintette a kérelmező tekintetében illetékes hatóság vonatkozó nemzeti eljárásaival kapcsolatban rendelkezésre álló legfrissebb információkat.

▼B

FCL.1020 A vizsgáztatók kompetenciafelmérése

A vizsgáztatói tanúsítás kérelmezőjének számot kell adnia szakértelméről az illetékes hatóság felügyelője vagy a vizsgáztató tanúsításáért felelős illetékes hatóság által külön erre a feladatra kijelölt rangidős vizsgáztató előtt jártassági vizsga, készségellenőrzés vagy kompetenciafelmérés lefolytatása révén abban a vizsgáztatói szerepkörben, amely tekintetében a jogosultságait kérvényezte, beleértve az eligazítás, a jártassági vizsga, a készségellenőrzés vagy a kompetenciafelmérés lefolytatását, valamint annak a személynek az értékelését, akinek a vizsgáztatását, ellenőrzését vagy felmérését, repülés utáni eligazítását és a rá vonatkozó dokumentáció rögzítését végzi.

FCL.1025 A vizsgáztatói tanúsítások érvényessége, meghosszabbítása és megújítása

a)	Érvényesség. A vizsgáztatói tanúsítás érvényességi ideje három év.

Meghosszabbítás. A vizsgáztatói tanúsítás meghosszabbítható, ha az engedélyes a tanúsítás érvényességi időtartamán belül:

1. évente lefolytatott legalább két jártassági vizsgát, készségellenőrzést vagy kompetenciafelmérést;

2. az érvényességi idő utolsó évében részt vett az illetékes hatóság vagy jóváhagyott képzési szervezet által szervezett és az illetékes hatóság által jóváhagyott oktatói ismeretfrissítő szemináriumon;

3. az érvényességi idő utolsó évében az 1. ponttal összhangban lefolytatott jártassági vizsgák vagy készségellenőrzések egyikét ellenőriznie kell az illetékes hatóság felügyelőjének vagy a vizsgáztató tanúsításáért felelős illetékes hatóság által külön erre a feladatra kijelölt rangidős vizsgáztatónak;

4. ha a meghosszabbítást kérelmező egynél több vizsgáztatói kategória tekintetében rendelkezik jogosultságokkal, akkor az oktatói jogosultságok meghosszabbítása összevontan valósítható meg az érintett vizsgáztatóitanúsítás-kategóriák egyikére nézve, amennyiben a kérelmező megfelel a b) bekezdés 1. és 2. pontja, valamint az FCL.1020 pont szerinti követelményeknek, valamint az illetékes hatóság ezzel egyetért.

c)	Megújítás. Amennyiben a tanúsítás lejárt, a kérelmezőnek meg kell felelnie a b) bekezdés 2. pontja, valamint az FCL.1020 pont szerinti követelményeknek, mielőtt folytathatná a jogosultságok gyakorlását.

d)	A vizsgáztatói tanúsítást csak akkor lehet meghosszabbítani vagy megújítani, ha a kérelmező bizonyítja az FCL.1010 és FCL.1030 pont követelményeinek való folyamatos megfelelését.

FCL.1030 A jártassági vizsga, a készségellenőrzés és a kompetenciafelmérés lefolytatása

A jártassági vizsga, a készségellenőrzés és a kompetenciafelmérés lefolytatása során a vizsgáztató:

1. meggyőződik arról, hogy a kérelmezővel a kommunikáció mindennemű nyelvi korlát nélkül megvalósítható;

2. ellenőrzi, hogy a kérelmező megfelel-e e rész képesítésre, képzésre és tapasztalatra vonatkozó követelményeinek a szakszolgálati engedélyek, jogosítások vagy tanúsítások kiadása, meghosszabbítása vagy megújítása tekintetében, amely érdekében a jártassági vizsga, készségellenőrzés vagy kompetenciafelmérés lefolytatásra kerül;

3. felhívja a kérelmező figyelmét annak következményeire, ha a képzésével és repülési tapasztalatával kapcsolatban nem teljes, pontatlan vagy hamis adatokat szolgáltat.

A jártassági vizsga vagy a készségellenőrzés teljesítése után a vizsgáztató:

1. tájékoztatja a kérelmezőt a vizsga eredményéről. A vizsga részleges vagy teljes sikertelensége esetén a vizsgáztató tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy nem gyakorolhatja a jogosításából fakadó jogosultságokat mindaddig, amíg a vizsga minden szakaszát sikerrel nem teljesítette. A vizsgáztatónak részletesen ismertetnie kell a további képzési követelményeket, és fel kell hívnia a kérelmező figyelmét fellebbezési jogára;

2. a meghosszabbításhoz vagy megújításhoz végzett sikeres készségellenőrzés vagy kompetenciafelmérés esetén bejegyzi a kérelmező szakszolgálati engedélyébe vagy tanúsításába a jogosítás vagy a tanúsítás új lejárati dátumát, amennyiben az illetékes hatóság, amely felelős a kérelmező szakszolgálati engedélyéért, külön megbízta ezzel a feladattal;

3. a kérvényező rendelkezésére bocsátja a jártassági vizsga vagy a készségellenőrzés aláírt jegyzőkönyvét, és haladéktalanul eljuttatja annak másolatait a kérelmező szakszolgálati engedélyéért felelős illetékes hatósághoz, valamint a vizsgáztató tanúsítását kibocsátó illetékes hatósághoz. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

i. egy nyilatkozatot arról, hogy a vizsgáztató tájékoztatást kapott a kérelmezőtől annak tapasztalatára és képzésére vonatkozóan, és úgy találta, hogy az adott tapasztalat és képzés megfelel e rész vonatkozó követelményeinek;

ii. annak igazolását, hogy valamennyi megkövetelt manőver és gyakorlat végrehajtásra került, valamint ha szükséges, információt a szóbeli elméleti vizsgáról. Amennyiben a kérelmező nem teljesítette a vizsga valamely elemét, a vizsgáztatónak indokolnia kell az erre vonatkozó értékelést;

iii. a vizsga, az ellenőrzés vagy a kompetenciafelmérés eredményét;

▼M3

iv. abban az esetben, ha a kérelmező tanúsításáért felelős illetékes hatóság nem azonos azzal, mint amelyik a vizsgáztató tanúsítását kiadta, egy nyilatkozatot arról, hogy a vizsgáztató áttekintette és alkalmazta a kérelmező tekintetében illetékes hatóság vonatkozó nemzeti eljárásait és követelményeit;

v. a vizsgáztató tanúsításának egy példánya, amelyben fel van tüntetve, hogy mire terjed ki a vizsgáztató vizsgáztatói jogosultságainak alkalmazási köre olyan kérelmezők jártassági vizsgája, készségellenőrzése vagy kompetenciafelmérése esetében, amelyek tanúsításáért felelős illetékes hatóság nem azonos azzal, mint amelyik a vizsgáztató tanúsítását kiadta.

▼B

c)	A vizsgáztatónak öt évre visszamenőleg meg kell őriznie a nyilvántartást a lefolytatott jártassági vizsgák, készségellenőrzések és kompetenciafelmérések részleteivel és eredményeivel együtt.

A vizsgáztató tanúsításáért felelős illetékes hatóság vagy a kérelmező szakszolgálati engedélyéért felelős illetékes hatóság kérésére a vizsgáztatónak be kell mutatnia valamennyi nyilvántartást és jegyzőkönyvet, illetve bármely más információt aszerint, ahogyan azt a felügyeleti tevékenységek megkövetelik.

2. SZAKASZ

Egyedi követelmények – Repülésvizsgáztató (FE)

FCL.1005.FE FE – Jogosultságok és feltételek

FE(A). Az FE jogosultságai repülőgép esetében kiterjednek arra, hogy lefolytasson:

1. a PPL(A) szakszolgálati engedély kiadásához szükséges jártassági vizsgáztatást, valamint (az egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépek kivételével) jártassági vizsgáztatást és készségellenőrzést a kapcsolódó egypilótás osztály- és típusjogosításokhoz, feltéve, hogy repülőgép- vagy TMG-pilótaként legalább 1 000 óra repülési időt teljesített, mely magában foglal legalább 250 órányi repülésoktatást;

2. a CPL(A) szakszolgálati engedély kiadásához szükséges jártassági vizsgáztatást, valamint (az egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépek kivételével) jártassági vizsgáztatást és készségellenőrzést a kapcsolódó egypilótás osztály- és típusjogosításokhoz, feltéve, hogy repülőgép- vagy TMG-pilótaként legalább 2 000 óra repülési időt teljesített, mely magában foglal legalább 250 órányi repülésoktatást;

3. az LAPL(A) szakszolgálati engedélyhez szükséges jártassági vizsgáztatást és készségellenőrzést, feltéve, hogy repülőgép- vagy TMG-pilótaként legalább 500 óra repülési időt teljesített, mely magában foglal legalább 100 órányi repülésoktatást;

4. hegyvidéki repülési jogosításhoz szükséges jártassági vizsgáztatást, feltéve, hogy repülőgép- vagy TMG-pilótaként legalább 500 óra repülési időt teljesített, mely magában foglalja a hegyvidéki repülési jogosításhoz szükséges legalább 500 felszállás és leszállás oktatását;

▼M3

5. készségellenőrzéseket a repülés közbeni műszerjogosítások (EIR) meghosszabbításához és megújításához, feltéve, hogy a repülési vizsgáztató (FE) rendelkezik legalább 1 500 óra repülési idővel pilótaként repülőgépen, és megfelel az FCL.1010.IRE a) pontjának (2) bekezdése szerinti követelményeknek.

▼B

FE(H). Az FE jogosultságai helikopter esetében kiterjednek arra, hogy lefolytasson:

1. a PPL(H) szakszolgálati engedély kiadásához szükséges jártassági vizsgáztatást és készségellenőrzést a PPL(H)-ba bevezetett egypilótás, egy hajtóműves helikopter- típusjogosításokhoz, feltéve, hogy helikopterpilótaként legalább 1 000 óra repülési időt teljesített, mely magában foglal legalább 250 órányi repülésoktatást;

2. a CPL(H) szakszolgálati engedély kiadásához szükséges jártassági vizsgáztatást és készségellenőrzést a CPL(H)-ba bevezetett egypilótás, egy hajtóműves helikopter-típusjogosításokhoz, feltéve, hogy helikopterpilótaként legalább 2 000 óra repülési időt teljesített, mely magában foglal legalább 250 órányi repülésoktatást;

3. jártassági vizsgáztatást és készségellenőrzést a PPL(H)-ba és a CPL(H)-ba bevezetett egypilótás, több hajtóműves helikopter-típusjogosításokhoz, feltéve, hogy teljesítette az 1. vagy 2. pont követelményeit (amelyik alkalmazható), valamint rendelkezik CPL(H) vagy ATPL(H) szakszolgálati engedéllyel és – ha szükséges – IR(H)-jogosítással;

4. az LAPL(H) szakszolgálati engedélyhez szükséges jártassági vizsgáztatást és készségellenőrzést, feltéve, hogy helikopterpilótaként legalább 500 óra repülést teljesített, mely magában foglal legalább 150 órányi repülésoktatást.

FE(As). Az FE jogosultságai léghajó esetében kiterjednek arra, hogy lefolytasson a PPL(As) és a CPL(As) szakszolgálati engedélyek kiadásához szükséges jártassági vizsgáztatást, valamint jártassági vizsgáztatást és készségellenőrzést a kapcsolódó léghajó-típusjogosítások megszerzéséhez, feltéve, hogy léghajópilótaként 500 óra repülést teljesített, mely magában foglal 100 órányi repülésoktatást.

FE(S). Az FE jogosultságai vitorlázó repülőgép esetében kiterjednek arra, hogy lefolytasson:

1. az SPL és LAPL(S) szakszolgálati engedélyekhez szükséges jártassági vizsgáztatást és készségellenőrzést, feltéve, hogy vitorlázórepülőgép- vagy segédmotorosvitorlázórepülőgép-pilótaként legalább 300 óra repülési időt teljesített, amely magában foglalja 150 órányi repülés vagy 300 felszállás oktatását;

2. az SPL és szakszolgálati engedély jogosultságainak kereskedelmi célú repülésekre történő kiterjesztéséhez szükséges készségellenőrzést, feltéve, hogy vitorlázórepülőgép- vagy segédmotorosvitorlázórepülőgép-pilótaként 300 óra repülési időt teljesített, mely magában foglal 90 órányi repülésoktatást;

▼M3

3. az SPL vagy LAPL(S) szakszolgálati engedély jogosultságainak TMG-re történő kiterjesztéséhez szükséges jártassági vizsgáztatást, feltéve, hogy a vizsgáztató vitorlázórepülőgép- vagy segédmotorosvitorlázórepülőgép-pilótaként 300 óra repülési időt teljesített, mely magában foglal 50 órányi repülésoktatást TMG-n;

4. felhőrepülési jogosításhoz szükséges jártassági vizsgáztatást és készségellenőrzést, feltéve hogy a vizsgáztató vitorlázórepülőgép- vagy segédmotorosvitorlázórepülőgép-pilótaként legalább 200 óra repülési időt teljesített, amely magában foglal legalább 5 órányi vagy 25 repülésnyi felhőrepülési jogosítást célzó repülésoktatást vagy legalább 10 óra EIR vagy IR(A) célú repülésoktatást.

▼B

FE(B). Az FE jogosultságai ballon esetében kiterjednek arra, hogy lefolytasson:

1. a BPL és az LAPL(B) szakszolgálati engedélyek kiadásához szükséges jártassági vizsgáztatást, valamint jártassági vizsgáztatást és készségellenőrzést a jogosultságok egy másik ballonosztályra vagy típusra történő kiterjesztéséhez, feltéve, hogy ballonpilótaként 250 óra repülési időt teljesített, beleértve 50 órányi repülésoktatást;

2. a BPL és szakszolgálati engedély jogosultságainak kereskedelmi célú repülésekre történő kiterjesztéséhez szükséges készségellenőrzéseket, feltéve, hogy ballonpilótaként 300 óra repülési időt teljesített, ebből 50 órát ugyanabban a balloncsoportban, amelyre a kiterjesztést kérik. A 300 óra repülési időnek magában kell foglalnia 50 órányi repülésoktatást.

FCL.1010.FE FE – Előfeltételek

Az FE tanúsítás kérelmezőjének rendelkeznie kell:

FI tanúsítással a megfelelő légijármű-kategóriában.

3. SZAKASZ

Egyedi követelmények – Típusjogosítás-vizsgáztató (TRE)

FCL.1005.TRE TRE – Jogosultságok és feltételek

TRE(A) és TRE(PL). A TRE jogosultságai repülőgép, illetve helyből felszálló repülőgép esetében kiterjednek arra, hogy lefolytasson:

1. jártassági vizsgákat az első típusjogosítás kiadásához repülőgépre vagy helyből felszálló repülőgépre (amelyik alkalmazható);

▼M3

2. készségellenőrzéseket a típus- és műszerjogosítások, illetve repülés közbeni műszerjogosítások meghosszabbításához vagy megújításához;

▼B

3. jártassági vizsgákat az ATPL(A) kiadásához;

4. jártassági vizsgákat az MPL kiadásához, feltéve, hogy a vizsgáztató megfelel az FCL.925 pont szerint meghatározott követelményeknek;

5. kompetenciafelméréseket a TRI vagy SFI tanúsítások kiadásához, meghosszabbításához vagy megújításához a megfelelő légijármű-kategóriában, feltéve, hogy a vizsgáztató legalább három éve tevékenykedik típusjogosítás-vizsgáztatóként (TRE).

TRE(H). A TRE jogosultságai helikopter esetében kiterjednek arra, hogy lefolytasson:

1. jártassági vizsgákat és készségellenőrzéseket helikopter-típusjogosítások kiadásához, meghosszabbításához vagy megújításához;

2. készségellenőrzéseket a műszerjogosítások meghosszabbításához vagy megújításához, illetve az IR(H) egy hajtóműves helikopterekről több hajtóműves helikopterekre való kiterjesztéséhez, feltéve, hogy a típusjogosítás-vizsgáztató (TRE) rendelkezik érvényes műszerjogosítással helikopterre IR(H);

3. jártassági vizsgákat az ATPL(H) kiadásához;

4. kompetenciafelméréseket a TRI(H) vagy SFI(H) tanúsítások kiadásához, meghosszabbításához vagy megújításához, feltéve, hogy a vizsgáztató legalább három éve tevékenykedik típusjogosítás-vizsgáztatóként (TRE).

FCL.1010.TRE TRE – Előfeltételek

TRE(A) és TRE(PL). A repülőgépre és helyből felszálló repülőgépre vonatkozó TRE tanúsítást kérelmező:

1. többpilótás repülőgépek és helyből felszálló repülőgépek esetében: rendelkezik 1 500 repülési órával pilótaként többpilótás repülőgépen vagy helyből felszálló repülőgépen (amelyik alkalmazható), melyből legalább 500 órát parancsnokpilótaként teljesített;

2. egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépek esetében: rendelkezik 500 repülési órával pilótaként egypilótás repülőgépen, melyből legalább 200 órát parancsnokpilótaként teljesített;

3. rendelkezik CPL vagy ATPL szakszolgálati engedéllyel és TRI tanúsítással a megfelelő típusra;

4. egy TRE tanúsítás első kiadásához, rendelkezik legalább 50 órányi repülésoktatással TRI-ként, FI-ként vagy SFI-ként az alkalmazandó típuson vagy az adott típust reprezentáló FSTD-n.

TRE(H). A helikopterre vonatkozó TRE tanúsítást kérelmező:

1. rendelkezik TRI(H) tanúsítással, illetve az egypilótás, egy hajtóműves helikopterek esetében érvényes FI(H) tanúsítással a megfelelő típus tekintetében;

2. egy TRE tanúsítás első kiadásához, rendelkezik 50 óra repülésoktatással TRI-ként, FI-ként vagy SFI-ként az alkalmazandó típuson vagy az adott típust reprezentáló FSTD-n;

3. többpilótás helikopter esetében: rendelkezik CPL(H) vagy ATPL(H) szakszolgálati engedéllyel és 1 500 repülési órával pilótaként többpilótás helikopteren, melyből legalább 500 órát parancsnokpilótaként teljesített;

4. egypilótás, több hajtóműves helikopter esetében:

i. rendelkezik 1 000 óra repülési idővel helikopterpilótaként, melyből legalább 500 órát parancsnokpilótaként teljesített;

ii. rendelkezik CPL(H) vagy ATPL(H) szakszolgálati engedéllyel és, ha alkalmazható, érvényes IR(H)-jogosítással;

5. egypilótás, egy hajtóműves helikopterek esetében:

i. rendelkezik 750 óra repülési idővel helikopterpilótaként, melyből legalább 500 órát parancsnokpilótaként teljesített;

▼M3

ii. rendelkezik CPL(H) vagy ATPL(H) szakszolgálati engedéllyel.

▼B

6. a TRE(H) jogosultságainak ugyanazon a típusú helikopteren egypilótás, több hajtóműves jogosultságokról többpilótás, több hajtóműves jogosultságokra történő kiterjesztése előtt az engedélyesnek rendelkeznie kell legalább 100 óra repülési idővel ezen a típuson többpilótás üzemeltetésben;

7. a többpilótás, több hajtóműves TRE tanúsítást először kérelmező esetében a b) bekezdés 3. pontjában a többpilótás helikopter tekintetében megkövetelt 1 500 órányi repülési tapasztalat teljesítettnek tekinthető, ha a kérelmező 500 repülési órát teljesített parancsnokpilótaként ugyanolyan típusú többpilótás helikopteren.

4. SZAKASZ

Egyedi követelmények – Osztályjogosítás-vizsgáztató (CRE)

FCL.1005.CRE CRE – Jogosultságok

Az osztályjogosítás-vizsgáztató (CRE) jogosultságai az egypilótás repülőgépek tekintetében (az egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépek kivételével) kiterjednek arra, hogy lefolytasson:

a) jártassági vizsgákat az osztály- és típusjogosítások kiadásához;

b) készségellenőrzéseket:

1. osztály- és típusjogosítások meghosszabbításához és megújításához;

2. műszerjogosítások (IR) meghosszabbításához és megújításához, feltéve, hogy az osztályjogosítás-vizsgáztató (CRE) megfelel az FCL.1010.IRE pont a) bekezdése szerinti követelményeknek;

▼M3

3. repülés közbeni műszerjogosítások (EIR) meghosszabbításához és megújításához, feltéve hogy az osztályjogosítás-vizsgáztató (CRE) rendelkezik legalább 1 500 órányi, repülőgépen pilótaként szerzett repülési tapasztalattal, és megfelel az FCL.1010.IRE a) bekezdésének 2. pontjában előírt követelményeknek.

▼M4

c) jártassági vizsgákat LAPL(A) jogosultságok másik repülőgéposztályra vagy -változatra való kiterjesztéséhez.

▼B

FCL.1010.CRE CRE – Előfeltételek

A CRE tanúsítás kérelmezője:

a) rendelkezik vagy valamikor rendelkezett a CPL(A), MPL(A) vagy ATPL(A) szakszolgálati engedélyek valamelyikével, valamint egypilótás jogosultságokkal, továbbá PPL(A)-val;

b) rendelkezik osztályjogosítás-oktató (CRI) tanúsítással a megfelelő osztály vagy típus tekintetében;

c) rendelkezik 500 óra repülőgép-pilótaként teljesített repülési idővel.

5. SZAKASZ

Egyedi követelmények – Műszerjogosítás-vizsgáztató (IRE)

▼M3

FCL.1005.IRE IRE — jogosultságok

Az IRE tanúsítás engedélyesének jogosultságai kiterjednek arra, hogy jártassági vizsgákat folytasson le az EIR vagy IR kiadása céljából, illetve készségellenőrzéseket azok meghosszabbítása vagy megújítása céljából.

▼B

FCL.1005.IRE IRE – Előfeltételek

a)	IRE(A). A repülőgépre vonatkozó IRE tanúsítás kérelmezője rendelkezik IRI(A)-val valamint: 1. 2 000 óra repülőgép-pilótaként teljesített repülési idővel; és 2. 450 óra műszeres repülési szabályok szerinti (IFR) repülési idővel, melyből 250 órát oktatóként teljesített.

b)	IRE(H). A helikopterre vonatkozó IRE tanúsítás kérelmezője rendelkezik IRI(H)-val valamint: 1. 2 000 óra helikopterpilótaként teljesített repülési idővel; és 2. 300 óra műszeres repülési idővel helikopteren, melyből 200 órát oktatóként teljesített.

c)	IRE(As). A léghajóra vonatkozó IRE tanúsítás kérelmezője rendelkezik IRI(As)-sel valamint: 1. 500 óra léghajópilótaként teljesített repülési idővel; és 2. 100 óra műszeres repülési idővel léghajón, melyből 50 órát oktatóként teljesített.

6. SZAKASZ

Egyedi követelmények – Szimulátorvizsgáztató (SFE)

FCL.1005.SFE SFE – Jogosultságok és feltételek

SFE(A) és SFE(PL). Az SFE jogosultságai repülőgép, illetve helyből felszálló repülőgép esetében kiterjednek arra, hogy FFS-en lefolytasson:

1. jártassági vizsgákat és készségellenőrzéseket típusjogosítás kiadásához, meghosszabbításához vagy megújításához többpilótás repülőgépre vagy helyből felszálló repülőgépre (amelyik alkalmazható);

2. készségellenőrzéseket a műszerjogosítások (IR) meghosszabbításához vagy megújításához, feltéve, hogy az SFE megfelel az FCL.1010.IRE pont szerinti követelményeknek a megfelelő légijármű-kategória tekintetében;

3. jártassági vizsgákat az ATPL(A) kiadásához;

4. jártassági vizsgákat az MPL kiadásához, feltéve, hogy a vizsgáztató megfelel az FCL.925 pont szerint meghatározott követelményeknek;

5. kompetenciafelméréseket az SFI tanúsítás kiadásához, meghosszabbításához vagy megújításához az adott légijármű-kategória tekintetében, feltéve, hogy a vizsgáztató legalább három éve tevékenykedik szimulátorvizsgáztatóként (SFE).

SFE(H). Az SFE jogosultságai helikopter esetében kiterjednek arra, hogy FFS-en lefolytasson:

1. jártassági vizsgákat és készségellenőrzéseket típusjogosítások kiadásához, meghosszabbításához vagy megújításához; és

2. készségellenőrzéseket a műszerjogosítások (IR) meghosszabbításához és megújításához, feltéve, hogy az SFE megfelel az FCL.1010.IRE pont b) bekezdése szerinti követelményeknek;

3. jártassági vizsgákat az ATPL(H) kiadásához;

4. jártassági vizsgákat és készségellenőrzéseket az SFI(H) tanúsítás kiadásához, meghosszabbításához vagy megújításához, feltéve, hogy a vizsgáztató legalább három éve tevékenykedik szimulátorvizsgáztatóként (SFE).

FCL.1010.SFE SFE – Előfeltételek

SFE(A). A repülőgépre vonatkozó SFE tanúsítás kérelmezője:

1. rendelkezik vagy rendelkezett ATPL(A) szakszolgálati engedéllyel, osztály- vagy típusjogosítással és SFI(A) tanúsítással a megfelelő típusú repülőgép tekintetében;

2. rendelkezik legalább 1 500 óra többpilótás repülőgépen pilótaként teljesített repülési idővel;

3. egy SFE tanúsítás első kiadásához, teljesített legalább 50 órányi, a megfelelő típuson SFI(A)-ként végzett repülésoktatást.

SFE(H). A helikopterre vonatkozó SFE tanúsítás kérelmezője:

1. rendelkezik vagy rendelkezett ATPL(H) szakszolgálati engedéllyel, típusjogosítással és SFI(H) tanúsítással a megfelelő típusú helikopter tekintetében;

2. rendelkezik legalább 1 000 óra többpilótás helikopteren pilótaként teljesített repülési idővel;

3. egy SFE tanúsítás első kiadásához, teljesített legalább 50 órányi, a megfelelő típuson SFI(H)-ként végzett repülésoktatást.

7. SZAKASZ

Egyedi követelmények – Repülésoktatás-vizsgáztató (FIE)

FCL.1005.FIE FIE – Jogosultságok és feltételek

FIE(A). A FIE jogosultságai repülőgép esetében kiterjednek arra, hogy lefolytasson kompetenciafelméréseket a FI(A), CRI(A), IRI(A) és TRI(A) tanúsítások egypilótás repülőgépekre történő kiadásához, meghosszabbításához vagy megújításához, feltéve, hogy a vizsgáztató rendelkezik a vonatkozó oktatói tanúsítással.

FIE(H). A FIE jogosultságai helikopter esetében kiterjednek arra, hogy lefolytasson kompetenciafelméréseket a FI(H), CRI(H), IRI(H) és TRI(H) tanúsítások egypilótás helikopterekre történő kiadásához, meghosszabbításához vagy megújításához, feltéve, hogy a vizsgáztató rendelkezik a vonatkozó oktatói tanúsítással.

FIE(As), FIE(S) és FIE(B). A FIE jogosultságai léghajó, vitorlázó repülőgép, segédmotoros vitorlázó repülőgép és ballon esetében kiterjednek arra, hogy lefolytasson kompetenciafelmérést oktatói tanúsítások kiadásához, meghosszabbításához vagy megújításához, feltéve, hogy a vizsgáztató rendelkezik a vonatkozó oktatói tanúsítással.

FCL.1010.FIE FIE – Előfeltételek

FIE(A). A repülőgépre vonatkozó FIE tanúsítás kérelmezője:

amennyiben kompetenciafelméréseket kíván végezni:

1. rendelkezik a vonatkozó oktatói tanúsítással (amelyik szükséges);

2. rendelkezik 2 000 óra repülőgépen vagy TMG-n pilótaként teljesített repülési idővel; és

3. rendelkezik legalább 100 óra olyan repülési idővel, amely alatt oktatói tanúsítást kérelmezőket oktatott.

FIE(H). A helikopterre vonatkozó FIE tanúsítás kérelmezője:

1. rendelkezik a vonatkozó oktatói tanúsítással (amelyik szükséges);

2. rendelkezik 2 000 óra helikopterpilótaként teljesített repülési idővel;

3. rendelkezik legalább 100 óra olyan repülési idővel, amely alatt oktatói tanúsítást kérelmezőket oktatott.

c)	FIE(As). A léghajóra vonatkozó FIE tanúsítás kérelmezője: 1. rendelkezik 500 óra léghajópilótaként teljesített repülési idővel; 2. rendelkezik legalább 20 óra olyan repülési idővel, amely alatt FI(As) tanúsítást kérelmezőket oktatott; 3. rendelkezik a vonatkozó oktatói tanúsítással.

FIE(S). A vitorlázó repülőgépre vonatkozó FIE tanúsítás kérelmezője:

1. rendelkezik a vonatkozó oktatói tanúsítással;

2. rendelkezik 500 óra vitorlázó repülőgépen vagy segédmotoros vitorlázó repülőgépen pilótaként teljesített repülési idővel;

3. rendelkezik:

i. az a kérelmező, aki csak az TMG-n kíván kompetenciafelméréseket végezni, 10 órával vagy 30 felszállással, amely alatt oktatói tanúsítást kérelmezőket oktatott TMG-n;

ii. minden más esetben, 10 órával vagy 30 felszállással, amely alatt oktatói tanúsítást kérelmezőket oktatott.

e)	FIE(B). A ballonra vonatkozó FIE tanúsítás kérelmezője: 1. rendelkezik a vonatkozó oktatói tanúsítással; 2. rendelkezik 350 óra ballonpilótaként teljesített repülési idővel; 3. rendelkezik 10 óra olyan repülési idővel, amely alatt oktatói tanúsítást kérelmezőket oktatott.

1. függelék

Az elméleti ismeretek beszámítása

▼M4

A. ELMÉLETI ISMERETEK BESZÁMÍTÁSA PILÓTA-SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY KIADÁSÁHOZ – KIBŐVÍTŐ OKTATÁS ÉS VIZSGAKÖVE TELMÉNYEK

▼B

1. LAPL, PPL, BPL és SPL

1.1. Az LAPL szakszolgálati engedély kiadása céljából, egy másik légijármű-kategóriában LAPL szakszolgálati engedéllyel rendelkező esetében az elméleti ismeretek beszámítandók az FCL.120 pont a) bekezdésben meghatározott általános tárgyak tekintetében.

▼M4

1.2. A fenti pont sérelme nélkül, LAPL, PPL, BPL vagy SPL szakszolgálati engedély kiadása iránt folyamodó, de egy másik légijármű-kategóriában már szakszolgálati engedéllyel rendelkező személynek elméleti képzésen kell részt vennie és megfelelő szintű elméleti vizsgát kell tennie a következő tárgykörökben:

— repüléselmélet,

— üzemeltetési eljárások,

— repüléstervezés és -végrehajtás

— légi jármű általános ismeretek,

— navigáció.

▼B

1.3. A PPL, BPL vagy SPL szakszolgálati engedély kiadása céljából, az ugyanabban a légijármű-kategóriában LAPL szakszolgálati engedéllyel rendelkező esetében ez az engedély teljes egészében beszámítandó az elméleti képzésre és vizsgákra vonatkozó követelmények teljesítésébe.

▼M4

1.4. Az 1.2. pont sérelme nélkül, LAPL(A) kiállításához egy TMG-kiterjesztéssel rendelkező LAPL(S)-engedélyesnek az FCL.135.A. a) 2. ponttal összhangban igazolnia kell az egymotoros, dugattyús repülőgép (szárazföldi) osztályra vonatkozó megfelelő szintű elméleti ismeretek meglétét.

▼B

2. CPL

2.1. A CPL azon kérelmezőjének, aki CPL-engedélyes egy másik légijármű-kategóriában, elméleti ismeretek kibővítő oktatáson kell részt vennie egy jóváhagyott tanfolyamon a különböző légijármű-kategóriák CPL tanmenetei között megállapított különbségeknek megfelelően.

2.2. A kérelmezőnek sikeres elméleti vizsgákat kell tennie az ebben a részben meghatározottak szerint a megfelelő légijármű-kategóriában a következő tárgykörökben:

021 – légi jármű általános ismeretek: légi jármű törzse és rendszerei, elektromos rendszerek, hajtómű, vészmentő felszerelések;

022 – légi jármű általános ismeretek: műszertan;

032/034 – repülőgép- vagy helikopterteljesítmény (amelyik alkalmazható);

070 – üzemeltetési eljárások; és

080 – repüléselmélet.

2.3. A CPL azon kérelmezője esetében, aki sikeresen teljesítette ugyanabban a légijármű-kategóriában a műszerjogosításra (IR) vonatkozó elméleti vizsgákat, e vizsgák beszámítandók az elméleti ismeretekre vonatkozó követelmények teljesítésébe a következő tárgykörökben:

— emberi teljesítőképesség;

— meteorológia.

3. ATPL

3.1. Az ATPL azon kérelmezőjének, aki ATPL-engedélyes egy másik légijármű-kategóriában, elméleti ismeretek kibővítő oktatáson kell részt vennie valamely jóváhagyott képzési szervezetnél a különböző légijármű-kategóriák ATPL-tanmenetei között megállapított különbségeknek megfelelően.

▼M3

3.2. A kérelmezőnek sikeres elméleti vizsgákat kell tennie az ebben a részben meghatározottak szerint a megfelelő légijármű-kategóriában a következő tárgykörökben:

021 – légi jármű általános ismeretek: a légi jármű váza és rendszerei, elektromos rendszerek, hajtómű, vészmentő felszerelések,

022 – légi jármű általános ismeretek: műszertan,

032/034 – a repülőgép vagy helikopter teljesítménye (értelemszerűen),

070 – üzemeltetési eljárások, és

080 – repüléselmélet

▼B

3.3. Az ATPL(A) azon kérelmezője esetében, aki sikeresen teljesítette a CPL(A)-ra vonatkozó elméleti vizsgát, ez a vizsga beszámítandó az elméleti ismeretekre vonatkozó követelmények teljesítésébe a VFR-kommunikáció tárgykörben.

3.4. Az ATPL(H) azon kérelmezője esetében, aki sikeresen teljesítette a CPL(H)-ra vonatkozó elméleti vizsgákat, ezek a vizsgák beszámítandók az elméleti ismeretekre vonatkozó követelmények teljesítésébe a következő tárgykörökben:

— légi jog,

— helikopterrepülés-elmélet,

— VFR-kommunikáció.

3.5. Az ATPL(A) azon kérelmezője esetében, aki sikeresen teljesítette a IR(A)-ra vonatkozó elméleti vizsgákat, ezek a vizsgák beszámítandók az elméleti ismeretekre vonatkozó követelmények teljesítésébe a IFR-kommunikáció tárgykörben.

3.6. Az IR(H)-val kiegészített ATPL(H) azon kérelmezője esetében, aki sikeresen teljesítette a CPL(H)-ra vonatkozó elméleti vizsgákat, e vizsgák beszámítandók az elméleti ismeretekre vonatkozó követelmények teljesítésébe a következő tárgykörökben:

— helikopterrepülés-elmélet,

— VFR-kommunikáció.

4. IR

▼M3

4.1. Az IR vagy az EIR azon kérelmezője esetében, aki sikeresen teljesítette ugyanabban a légijármű-kategóriában a CPL-re vonatkozó elméleti vizsgákat, e vizsgák beszámítandók az elméleti ismeretekre vonatkozó követelmények teljesítésébe a következő tárgykörökben:

— emberi teljesítőképesség,

— meteorológia.

▼B

4.2. Az IR(H) azon kérelmezőjének, aki sikeresen teljesítette a ATPL(H) VFR-re vonatkozó elméleti vizsgákat, a következő vizsgatárgyakat kell sikeresen teljesítenie:

— légi jog,

— repüléstervezés és -ellenőrzés,

— rádiónavigáció,

— IFR-kommunikáció.

2. függelék

Nyelvismereti értékelő táblázat – Szakértői, kibővített és operatív szint

Szint	Kiejtés	Nyelvtani szerkezetek	Szókincs	Folyamatos beszéd	Beszédértés	Interakció
Szakértői 6. szint	Kiejtésén, hangsúlyozásán, beszédritmusán és hanglejtésén érződik ugyan anyanyelvi vagy regionális nyelvi hatás, ez azonban szinte soha nem zavarja a megértést.	Mind az alapvető, mind az összetett nyelvtani szerkezetek alkalmazása és a mondatszerkesztés következetesen szabályos.	A szókincs terjedelme és alkalmazása kielégítő az ismerős és ismeretlen témák széles választékában folytatott hatékony kommunikációhoz. Szókincse jellegzetes szófordulatokban gazdag, árnyalt, és illeszkedik a megfelelő nyelvi kifejezésmódhoz.	Képes tartósabban erőlködés nélkül, természetes folyékonysággal beszélni. Tudatosan alkalmaz beszéddinamikai elemeket (például egy-egy részlet kiemelésére). Magától értetődően használ megfelelő szövegkohéziós és kötőelemeket.	Beszédértése következetesen pontos szinte minden szövegkörnyezetben, és kiterjed a nyelvi és kulturális árnyalatokra is.	Szinte minden helyzetben könnyen lép interakcióba. Megérti a szóbeli és nem szóbeli célzásokat, és megfelelően reagál rájuk.
Kibővített 5. szint	Kiejtésén, hangsúlyozásán, beszédritmusán és hanglejtésén érződik ugyan anyanyelvi vagy regionális nyelvi hatás, ez azonban csak ritkán zavarja a megértést.	Az alapvető nyelvtani szerkezetek alkalmazása és a mondatszerkesztés következetesen szabályos. Megkísérli az összetett szerkezetek használatát, de hibákat vét, ami olykor befolyásolja a jelentést.	A szókincs terjedelme és alkalmazása kielégítő az általános, konkrét és munkával kapcsolatos témákban folytatott hatékony kommunikációhoz. A körülírást következetesen és sikeresen alkalmazza. Szókincsében olykor jellegzetes szófordulatok fedezhetők fel.	Képes tartósabban viszonylag könnyen ismerős témákról beszélni, azonban nem feltétlenül alkalmaz beszéddinamikai elemeket. Képes megfelelő diskurzusjelölők és kötőelemek használatára.	Beszédértése pontos az általános, konkrét és a munkához kapcsolódó témákban, és többnyire pontos akkor is, ha a beszélő nyelvi vagy a helyzetből adódó problémával, esetleg valamilyen váratlan eseménnyel szembesül. Képes megérteni a különféle nyelvi változatokat (dialektusokat és/vagy akcentusokat) vagy beszédstílusokat.	Azonnali, megfelelő és informatív válaszokat ad. Hatékonyan kezeli a beszélő/hallgató kapcsolatot.
Operatív 4. szint	Kiejtésén, hangsúlyozásán, beszédritmusán és hanglejtésén érződik ugyan anyanyelvi vagy regionális nyelvi hatás, ez azonban csak néha zavarja a megértést.	Az alapvető nyelvtani szerkezeteket és a mondatszer-kesztést kreatív módon és általában helyesen alkalmazza. Hibák előfordulhatnak, főként szokatlan és váratlan helyzetekben, de ez ritkán befolyásolja a jelentést.	A szókincs terjedelme és alkalmazása rendszerint kielégítő az általános, konkrét és munkával kapcsolatos témákban folytatott hatékony kommunikációhoz. A körülírást sikeresen alkalmazza olyan szokatlan vagy váratlan helyzetekben, amelyekre nézve hiányzik a szókincse.	Képes egy adott nyelvi egység megfelelő tempójú megformálására. Alkalmanként előfordulhat a beszéd fonalának elvesztése hallott szövegből vagy szabályos beszédből spontán interakcióra való átálláskor, de ez nem gátolja a hatékony kommunikációt. Csak részben képes diskurzusjelölők és kötőelemek használatára. Töltelékszó-használata nem zavaró.	Beszédértése többnyire pontos az általános, konkrét és a munkához kapcsolódó témákban, ha a beszélő a nemzetközi nyelvhasználók számára kellőképpen érthető akcentust vagy nyelvi változatot használ. Lassabban vagy csak magyarázat segítségével érti meg a beszélőt, ha az valamilyen nyelvi vagy a helyzetből adódó problémával, esetleg valamilyen váratlan eseménnyel szembesül.	Rendszerint azonnali, megfelelő és informatív válaszokat ad. Interakciót kezdeményez és tart fenn váratlan esemény bekövetkeztekor is. Megfelelően kezeli a nyilvánvaló félreértéseket ellenőrzés, megerősítés vagy tisztázás útján.

Megjegyzés: A 2. függelék első szövege átkerült az AMC-be, lásd még a magyarázatot.

3. függelék

Tanfolyamok a CPL és az ATPL kiadásához

1. Ez a függelék a CPL és az ATPL szakszolgálati engedélyek műszerjogosítással (IR) vagy anélkül történő kiadásához szükséges különböző típusú tanfolyamok követelményeit határozza meg.

2. Annak a kérelmezőnek, aki tanfolyam közben kíván átjelentkezni egy másik jóváhagyott képzési szervezethez, az illetékes hatósághoz kell folyamodnia a másik jóváhagyott képzési szervezetnél a továbbiakban teljesítendő képzési óraszám megállapítása érdekében.

A. Integrált ATP-tanfolyam – Repülőgépek

ÁLTALÁNOS

1. Az integrált ATP(A)-tanfolyam célja megfelelő készségszintű pilóták képzése, akik többpilótás, több hajtóműves repülőgépeken a kereskedelmi célú légi fuvarozásban másodpilóták lehetnek, és megszerezhetik a CPL(A)/IR-engedélyt.

2. Az integrált ATP(A)-tanfolyamot elvégezni szándékozó kérelmezőnek teljesítenie kell valamely jóváhagyott képzési szervezet folyamatos tanfolyamának valamennyi képzési szakaszát.

3. A kérelmező a képzésre felvehető előképzés nélküli beiratkozóként vagy a Chicagói Egyezmény 1. melléklete szerint kibocsátott PPL(A) vagy PPL(H) engedélyeseként. A PPL(A) vagy PPL(H) engedélyes beiratkozó esetében a tanfolyam előtt teljesített repülési idő 50 százaléka, legfeljebb azonban 40 órányi repülési tapasztalat beszámítható a szükséges repülési időbe, illetve amennyiben repülőgépre éjszakai jogosítással is rendelkezik, legfeljebb 45 órányi, amelyből legfeljebb 20 óra számítható be a kétkormányos képzési követelmény teljesítésébe.

4. A tanfolyamnak a következőket kell tartalmaznia:

a) az ATPL(A) tudásszintre felkészítő elméleti képzést;

b) látás utáni és műszeres repülésoktatást; és

c) repülőszemélyzetiegyüttműködés-képzést (MCC-képzést) többpilótás repülőgépek üzemeltetésére.

5. Az a kérelmező, aki nem végzi el vagy képtelen befejezni a teljes ATP(A)-tanfolyamot, kérelmezheti az illetékes hatóságnál alacsonyabb jogosultságokkal rendelkező szakszolgálati engedélyhez és műszerjogosításhoz (IR) tartozó elméleti vizsga és jártassági vizsga letételét, feltéve, ha teljesíti a vonatkozó követelményeket.

ELMÉLETI ISMERETEK

6. Az ATP(A) elméleti ismeretek tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább 750 órányi képzést.

7. A repülőszemélyzetiegyüttműködés-tanfolyamnak (MCC-tanfolyamnak) tartalmaznia kell legalább 25 órányi elméleti képzési feladatot.

ELMÉLETI VIZSGA

8. A kérelmezőnek számot kell adnia az ATPL(A)-engedélyesnek biztosított jogosultságoknak megfelelő szintű ismeretekről.

REPÜLÉSI KÉPZÉS

9. A repülési képzésnek – a típusjogosítás-képzést kivéve – összesen legalább 195 órát kell tartalmaznia, beleértve az előrehaladást felmérő valamennyi vizsgát, ebből a teljes tanfolyamra vonatkozóan 55 óra lehet műszeres földi idő. A 195 órán belül a kérelmezőnek teljesítenie kell legalább:

a) 95 órányi kétkormányos oktatást, melyből legfeljebb 55 óra lehet műszeres földi idő;

b) 70 óra parancsnokpilótaként teljesített repülési időt, beleértve a növendék parancsnokpilótaként teljesített VFR-repülést és a műszeres repülési időt. A növendék parancsnokpilótaként teljesített műszeres repülési időből legfeljebb 20 óra számítandó be a parancsnokpilótaként teljesített repülési időbe;

c) 50 órányi útvonalrepülést parancsnokpilótaként, beleértve egy legalább 540 km (300 NM) hosszúságú VFR-útvonalrepülést, amely során két, az indulási repülőtértől eltérő repülőtéren történő teljes megállással végződő leszállást kell végrehajtani;

d) ötórányi éjszakai repülést, amelyből három óra kétkormányos repülésoktatás, és ebből legalább egy óra útvonalrepülés navigálással, valamint öt egyedülfelszállást és öt teljes megállással végződő egyedülleszállást; és

e) 115 óra műszeres repülési időt, amely magában foglal legalább:

1. 20 óra repülési időt növendék parancsnokpilótaként;

2. 15 órányi MCC-oktatást, melynek során FFS vagy FNPT II alkalmazható;

3. 50 órányi műszeres repülésoktatást, melyből legfeljebb:

i. 25 óra lehet műszeres földi idő FNPT I berendezésen; vagy

ii. 40 óra lehet a műszeres földi idő az FNPT II, FTD 2 vagy FFS berendezésen, és ebből legfeljebb 10 óra teljesíthető FNPT I-en.

Azon kérelmező esetében, aki rendelkezik az alapvető műszerrepülő modul teljesítését igazoló tanúsítással, legfeljebb 10 óra beszámítandó a szükséges műszeres oktatási időbe. A BITD-n teljesített óraszámot nem kell beszámítani;

f) öt óra repülési időt egy legalább négy személy szállítására vonatkozó tanúsítással, változtatható állásszögű légcsavarral és behúzható futóművel rendelkező repülőgépen.

JÁRTASSÁGI VIZSGA

10. A vonatkozó repülési képzés elvégzése után a kérelmezőnek le kell tennie a CPL(A)-jártassági vizsgát egy hajtóműves vagy több hajtóműves repülőgépen, valamint az IR-jártassági vizsgát több hajtóműves repülőgépen.

B. Modulrendszerű ATP-tanfolyam – Repülőgépek

1. Az ATPL(A) azon kérelmezője, aki az elméleti képzésüket modulrendszerű tanfolyamon végzi, rendelkezik:

a) legalább a Chicagói Egyezmény 1. melléklete szerint kibocsátott PPL(A)-engedéllyel; és

b) legalább az alábbi óraszámban teljesített elméleti képzéssel:

1. a PPL(A) engedélyes kérelmező: 650 óra;

2. a CPL(A) engedélyes kérelmező: 400 óra;

3. az IR(A) jogosítással rendelkező kérelmező: 500 óra;

4. a CPL(A)-val és IR(A)-val rendelkező kérelmező: 250 óra.

Az elméleti képzést az ATPL(A)-engedélyhez szükséges jártassági vizsga letétele előtt kell teljesíteni.

C. Integrált CPL/IR-tanfolyam – Repülőgépek

ÁLTALÁNOS

1. Az integrált CPL(A)- és IR(A)-tanfolyam célja olyan készségszintű pilóták képzése, akik képesek egypilótás, egy hajtóműves vagy többpilótás több hajtóműves repülőgépek kereskedelmi célú légi fuvarozásban történő üzemeltetésére és a CPL(A)/IR-engedély megszerzésére.

2. Az integrált CPL(A)/IR-tanfolyamot elvégezni szándékozó kérelmezőnek teljesítenie kell valamely jóváhagyott képzési szervezet folyamatos tanfolyamának valamennyi képzési szakaszát.

4. A tanfolyamnak a következőket kell tartalmaznia:

a) a CPL(A) és IR tudásszintre felkészítő elméleti képzést; és

b) látás utáni és műszeres repülésoktatást.

5. Az a kérelmező, aki nem végzi el vagy képtelen befejezni a teljes CPL/IR(A)-tanfolyamot, kérelmezheti az illetékes hatóságnál alacsonyabb jogosultságokkal rendelkező szakszolgálati engedélyhez és műszerjogosításhoz (IR) tartozó elméleti vizsga és jártassági vizsga letételét, feltéve, ha a vonatkozó követelményeket teljesíti.

ELMÉLETI ISMERETEK

6. A CPL(A)/IR elméleti ismeretek tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább 500 órányi képzést.

ELMÉLETI VIZSGA

7. A kérelmezőnek számot kell adnia a CPL(A)- és IR-birtokosnak biztosított jogosultságoknak megfelelő szintű ismeretekről.

REPÜLÉSI KÉPZÉS

8. A repülési képzésnek – a típusjogosítás képzést kivéve – összesen legalább 180 órát kell tartalmaznia, beleértve az előrehaladást felmérő valamennyi vizsgát, ebből a teljes tanfolyamra vonatkozóan 40 óra lehet műszeres földi idő. A 180 órán belül a kérelmezőnek teljesítenie kell legalább:

a) 80 órányi kétkormányos oktatást, melyből legfeljebb 40 óra lehet műszeres földi idő;

b) 70 óra repülési időt parancsnokpilótaként, beleértve a növendék parancsnokpilótaként teljesített VFR-repülést és a műszeres repülési időt. A növendék parancsnokpilótaként teljesített műszeres repülési időből legfeljebb 20 óra számítható be a parancsnokpilótaként teljesített repülési időbe;

d) öt óra éjszakai repülést, melyből három óra kétkormányos oktatás, és ebből legalább egy óra útvonalrepülés navigálással, valamint öt egyedülfelszállást és öt teljes megállással végződő egyedülleszállást; és

e) 100 óra műszeres repülési időt, amely tartalmaz legalább:

1. 20 órát növendék parancsnokpilótaként; és

2. 50 óra műszeres repülésoktatást, ebből legfeljebb:

i. 25 óra lehet műszeres földi idő FNPT I berendezésen; vagy

ii. 40 óra lehet a műszeres földi idő az FNPT II, FTD 2 vagy FFS berendezésen, ebből legfeljebb 10 óra teljesíthető FNPT I-en.

JÁRTASSÁGI VIZSGÁK

9. A vonatkozó repülési képzés elvégzése után a kérelmezőnek le kell tennie a CPL(A)-jártassági vizsgát és IR-jártassági vizsgát több hajtóműves vagy egy hajtóműves repülőgépen.

D. Integrált CPL-tanfolyam – Repülőgépek

ÁLTALÁNOS

1. Az integrált CPL(A)-tanfolyam célja a CPL(A) szakszolgálati engedély megszerzéséhez megfelelő készségszintű pilóták képzése.

2. Az integrált CPL(A)-tanfolyamot elvégezni szándékozó kérelmezőnek teljesítenie kell valamely jóváhagyott képzési szervezet folyamatos tanfolyamának valamennyi képzési szakaszát.

3. A kérelmező a képzésre felvehető előképzés nélküli beiratkozóként vagy a Chicagói Egyezmény 1. melléklete szerint kibocsátott PPL(A) vagy PPL(H) engedélyeseként. A PPL(A) vagy PPL(H) engedélyes beiratkozó esetében a tanfolyam előtt teljesített repülési idő 50 százaléka, legfeljebb azonban 40 órányi repülési tapasztalat beszámítható a szükséges repülési időbe, illetve amennyiben repülőgépre éjszakai jogosítással is rendelkezik, legfeljebb 45 óra, melyből legfeljebb 20 óra számítható be a kétkormányos képzés követelmény teljesítésébe.

4. A tanfolyamnak a következőket kell tartalmaznia:

a) a CPL(A) tudásszintre felkészítő elméleti képzést; és

b) látás utáni és műszeres repülésoktatást.

5. Az a kérelmező, aki nem végzi el vagy képtelen befejezni a teljes CPL(A)-tanfolyamot, kérelmezheti az illetékes hatóságnál alacsonyabb jogosultságokkal rendelkező szakszolgálati engedélyhez tartozó elméleti vizsga és jártassági vizsga letételét, feltéve, ha a vonatkozó követelményeket teljesíti.

ELMÉLETI ISMERETEK

6. A CPL(A) elméleti ismeretek tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább 350 órányi képzést.

ELMÉLETI VIZSGA

7. A kérelmezőnek számot kell adnia a CPL(A)-engedélyesnek biztosított jogosultságoknak megfelelő szintű ismeretekről.

REPÜLÉSI KÉPZÉS

8. A repülési képzésnek – a típusjogosítás-képzést kivéve – összesen legalább 150 órát kell tartalmaznia, beleértve az előrehaladást felmérő valamennyi vizsgát, ebből a teljes tanfolyamra vonatkozóan öt óra lehet műszeres földi idő. A 150 órán belül a kérelmezőnek teljesítenie kell legalább:

a) 80 órányi kétkormányos oktatást, melyből legfeljebb öt óra lehet műszeres földi idő;

b) 70 óra repülési időt parancsnokpilótaként;

c) 20 óra útvonalrepülést parancsnokpilótaként, beleértve egy legalább 540 km (300 NM) hosszúságú VFR-útvonalrepülést, amely során két, az indulási repülőtértől eltérő repülőtéren történő teljes megállással végződő leszállást kell végrehajtani;

d) öt óra éjszakai repülést, melyből három óra kétkormányos oktatás, ebből legalább egy óra útvonalrepülés navigálással, valamint öt egyedülfelszállást és öt teljes megállással végződő egyedülleszállást;

e) 10 órányi műszeres repülésoktatást, amelyből legfeljebb öt óra lehet műszeres földi idő FNPT I, FTD 2, FNPT II vagy FFS berendezésen. Azon kérelmező esetében, aki rendelkezik az alapvető műszerrepülő modul teljesítését igazoló tanúsítással, legfeljebb 10 óra beszámítandó a szükséges műszeres oktatási időbe. A BITD-n teljesített óraszámot nem kell beszámítani;

JÁRTASSÁGI VIZSGA

9. A repülési képzés elvégzése után a kérelmezőnek le kell tennie a CPL(A)-jártassági vizsgát egy hajtóműves vagy több hajtóműves repülőgépen.

E. Modulrendszerű CPL-tanfolyam – Repülőgépek

ÁLTALÁNOS

1. A modulrendszerű CPL(A)-tanfolyam célja a PPL(A)-engedélyesek képzése a CPL(A) szakszolgálati engedély megszerzéséhez szükséges készségszinten.

2. A modulrendszerű CPL(A)-tanfolyam megkezdése előtt a kérelmezőnek rendelkeznie kell a Chicagói Egyezmény 1. melléklete szerint kibocsátott PPL(A)-engedéllyel.

3. A repülési képzés megkezdése előtt a kérelmezőnek:

a) rendelkeznie kell 150 óra repülési idővel;

b) meg kell felelnie a több hajtóműves repülőgéposztály- és típusjogosítás megszerzése előfeltételeinek a H. alrésszel összhangban, ha a jártassági vizsgára több hajtóműves repülőgépen kerül sor.

4. A modulrendszerű CPL(A)-tanfolyamot elvégezni szándékozó kérelmezőnek teljesítenie kell valamely jóváhagyott képzési szervezet folyamatos tanfolyamának valamennyi repülési képzési szakaszát. Az elméleti képzés elvégezhető egy olyan jóváhagyott képzési szervezetnél, amely csak elméleti képzést végez.

5. A tanfolyamnak a következőket kell tartalmaznia:

a) a CPL(A) tudásszintre felkészítő elméleti képzést; és

b) látás utáni és műszeres repülésoktatást.

ELMÉLETI ISMERETEK

6. A jóváhagyott CPL(A) elméleti ismeretek tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább 250 órányi képzést.

ELMÉLETI VIZSGA

7. A kérelmezőnek számot kell adnia a CPL(A)-engedélyesnek biztosított jogosultságoknak megfelelő szintű ismeretekről.

REPÜLÉSI KÉPZÉS

8. A műszerjogosítással (IR) nem rendelkező kérelmezőnek részsülnie kell legalább 20 órányi kétkormányos repülésoktatásban, melyből 10 óra műszeres repülésoktatás, ebből legfeljebb öt óra lehet műszeres földi idő BITD, FNPT I vagy II, FTD 2 vagy FFS berendezésen.

9. Az érvényes IR(A) jogosítással rendelkező kérelmező esetében teljes mértékben beszámítandó a kétkormányos műszeres oktatási idő. Az érvényes IR(H) jogosítással rendelkező kérelmező esetében legfeljebb öt óra számítandó be a kétkormányos műszeres oktatási időbe, ilyenkor legalább ötórányi kétkormányos műszeres képzésben kell részesülnie repülőgépen. Azon kérelmező esetében, aki rendelkezik egy, az alapvető műszerrepülő modul teljesítését igazoló tanúsítással, legfeljebb 10 óra beszámítandó a szükséges műszeres oktatási időbe.

10.

a) Az érvényes műszerjogosítással (IR) rendelkező kérelmezőnek részsülnie kell legalább 15 órányi kétkormányos, látás utáni repülésoktatásban.

b) A repülőgépre éjszakai jogosítással nem rendelkező kérelmezőnek teljesítenie kell legalább ötórányi éjszakai repülésoktatást, melyből három óra kétkormányos oktatás, és ebből legalább egy óra útvonalrepülés navigálással, valamint öt egyedülfelszállást és öt teljes megállással végződő egyedülleszállást.

11. A kérelmezőnek legalább ötórányi repülésoktatást kell teljesítenie egy legalább négy személy szállítására vonatkozó tanúsítással, változtatható állásszögű légcsavarral és behúzható futóművel rendelkező repülőgépen.

TAPASZTALAT

12. A CPL(A)-kérelmezőnek legalább 200 óra repülési idővel kell rendelkeznie, amely magában foglal legalább:

a) 100 óra repülési időt parancsnokpilótaként, ebből 20 óra útvonalrepülés, amelynek tartalmaznia kell egy legalább 540 km (300 NM) hosszúságú VFR-útvonalrepülést, amely során két, az indulási repülőtértől eltérő repülőtéren történő teljes megállással végződő leszállást kell végrehajtani;

b) öt óra éjszakai repülést, melyből három óra kétkormányos oktatás, ebből legalább egy óra útvonalrepülés navigálással, valamint öt egyedülfelszállást és öt teljes megállással végződő egyedülleszállást; és

c) 10 órányi műszeres repülésoktatást, melyből legfeljebb öt óra lehet műszeres földi idő FNPT I, FNPT II vagy FFS berendezésen. Azon kérelmező esetében, aki rendelkezik az alapvető műszerrepülő modul teljesítését igazoló tanúsítással, legfeljebb 10 óra beszámítandó a szükséges műszeres oktatási időbe. A BITD-n teljesített óraszámot nem kell beszámítani;

▼M3

d) 6 óra olyan repülési időt, amelyet több hajtóműves repülőgépen kell teljesíteni, amennyiben a jártassági vizsga során több hajtóműves repülőgépet használnak.

▼B

e) A parancsnokpilótaként más légijármű-kategóriákban teljesített idő beszámítható a 200 óra repülési időbe a következőképpen:

i. 30 óra helikopteren teljesített idő, ha a kérelmező PPL(H)-val rendelkezik; vagy

ii. 100 óra helikopteren teljesített idő, ha a kérelmező CPL(H)-val rendelkezik; vagy

iii. 30 óra TMG-n vagy vitorlázó repülőgépen teljesített idő; vagy

iv. 30 óra léghajón teljesített idő, ha a kérelmező PPL(As)-sel rendelkezik; vagy

v. 60 óra léghajón teljesített idő, ha a kérelmező CPL(As)-sel rendelkezik.

JÁRTASSÁGI VIZSGA

13. A repülési képzés, valamint a vonatkozó tapasztalati követelmények teljesítését követően a kérelmezőnek le kel tennie a CPL(A)-jártassági vizsgát egy hajtóműves vagy több hajtóműves repülőgépen.

F. Integrált ATP/IR-tanfolyam – Helikopterek

ÁLTALÁNOS

1. Az integrált ATP(H)/IR-tanfolyam célja megfelelő készségszintű pilóták képzése, akik többpilótás, több hajtóműves helikoptereken a kereskedelmi célú légi fuvarozásban másodpilóták lehetnek, és megszerezhetik a CPL(H)/IR-engedélyt.

2. Az integrált ATP(H)/IR-tanfolyamot elvégezni szándékozó kérelmezőnek teljesítenie kell valamely jóváhagyott képzési szervezet folyamatos tanfolyamának valamennyi képzési szakaszát.

3. A kérelmező a képzésre felvehető előképzés nélküli beiratkozóként vagy a Chicagói Egyezmény 1. melléklete szerint kibocsátott PPL(H) engedélyeseként. A PPL(H) engedélyes beiratkozó esetében beszámítandó a vonatkozó repülési tapasztalat 50 %-a, legfeljebb azonban:

a) 40 óra, amelyből legfeljebb 20 óra lehet kétkormányos oktatás; vagy

b) 50 óra, amelyből legfeljebb 25 óra lehet kétkormányos oktatás, ha a beiratkozó helikopterre éjszakai jogosítással rendelkezik.

4. A tanfolyamnak a következőket kell tartalmaznia:

a) az ATPL(H) és IR tudásszintre felkészítő elméleti képzést;

b) látás utáni és műszeres repülésoktatást; és

c) repülőszemélyzetiegyüttműködés-képzést (MCC-képzést) többpilótás helikopterek üzemeltetésére.

5. Az a kérelmező, aki nem végzi el vagy képtelen befejezni a teljes ATP(H)/IR-tanfolyamot, kérelmezheti az illetékes hatóságnál alacsonyabb jogosultságokkal rendelkező szakszolgálati engedélyhez és műszerjogosításhoz (IR) tartozó elméleti vizsga és jártassági vizsga letételét, feltéve, ha az ennek megfelelő követelményeket teljesíti.

ELMÉLETI ISMERETEK

6. Az ATP(H)/IR-elméleti ismeretek tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább 750 órányi képzést.

7. A repülőszemélyzetiegyüttműködés-tanfolyamnak (MCC-tanfolyamnak) tartalmaznia kell legalább 25 órányi elméleti képzési feladatot.

ELMÉLETI VIZSGA

8. A kérelmezőnek számot kell adnia az ATPL(H)- és IR-birtokosnak biztosított jogosultságoknak megfelelő szintű ismeretekről.

REPÜLÉSI KÉPZÉS

9. A repülési képzésnek összesen legalább 195 órát kell tartalmaznia, beleértve az előrehaladást felmérő valamennyi vizsgát. A 195 órán belül a kérelmezőnek teljesítenie kell legalább:

a) 140 órányi kétkormányos repülésoktatást, ebből:

1. 75 órányi látás utáni oktatás, mely magában foglalhat:

i. 30 órát C/D szintű helikopter FFS-en; vagy

ii. 25 órát FTD 2/3-on; vagy

iii. 20 órát helikopter FNPT II/III-on; vagy

iv. 20 órát repülőgépen vagy TMG-n;

2. 50 órányi műszeres oktatás, amely magában foglalhat:

i. legfeljebb 20 órát helikopter FFS-en, FTD 2/3-on vagy FNPT II/III-on; vagy

ii. 10 órát helikopter FNPT I-en vagy repülőgépen;

3. 15 órányi MCC-oktatás, melynek céljára helikopter FFS vagy FTD 2/3(MCC) vagy FNPT II/III(MCC) alkalmazható.

Amennyiben a repülésoktatás során alkalmazott helikopter típusa különbözik a látás utáni repülésoktatásra használt helikopter FFS típusától, a maximálisan beszámítható időt korlátozni kell a helikopter FNPT II/III-ra kiosztott időre;

b) 55 óra parancsnokpilótaként teljesített időt, melyből 40 óra lehet a növendék parancsnokpilótaként teljesített idő. Legalább 14 óra egyedülrepülést nappal és egy óra egyedülrepülést éjszaka kell végrehajtani;

c) 50 órányi útvonalrepülést, melyből legalább 10 óra növendék parancsnokpilótaként végzett útvonalrepülés, benne egy legalább 185 km (100 NM) hosszúságú VFR-útvonalrepülést, amely során két, az indulási repülőtértől eltérő repülőtéren történő leszállást kell végrehajtani;

d) öt óra repülési időt éjszaka helikopteren, amely tartalmaz háromórányi kétkormányos oktatást, benne legalább egy óra útvonalrepülést navigálással, és öt egyedül teljesített éjszakai iskolakört. Mindegyik iskolakörnek tartalmaznia kell egy felszállást és egy leszállást;

e) 50 óra kétkormányos műszeres időt, amely tartalmaz:

i. 10 órányi alapfokú műszeres képzési időt; és

ii. 40 óra IR képzést, amelynek tartalmaznia kell legalább 10 órát több hajtóműves IFR tanúsítással rendelkező helikopteren.

JÁRTASSÁGI VIZSGÁK

10. A vonatkozó repülési képzés elvégzése után a kérelmezőnek CPL(H)-jártassági vizsgát kell tennie több hajtóműves helikopteren és műszerjogosítás-jártassági (IR-jártassági) vizsgát IFR tanúsítással rendelkező több hajtóműves helikopteren, valamint meg kell felelnie az MCC-képzés követelményeinek.

G. Integrált ATP-tanfolyam – Helikopterek

ÁLTALÁNOS

1. Az integrált ATP(H)-tanfolyam célja megfelelő készségszintű pilóták képzése, akik többpilótás több hajtóműves VFR-jogosultságokra korlátozott helikoptereken a kereskedelmi célú légi fuvarozásban másodpilóták lehetnek, és megszerezhetik a CPL(H)-engedélyt.

2. Az integrált ATP(H)-tanfolyamot elvégezni szándékozó kérelmezőnek teljesítenie kell valamely jóváhagyott képzési szervezet által indított folyamatos tanfolyam valamennyi képzési szakaszát.

3. A kérelmező a képzésre felvehető előképzés nélküli beiratkozóként vagy pedig a Chicagói Egyezmény 1. melléklete szerint kibocsátott PPL(H) engedélyeseként. A PPL(H) engedélyes beiratkozó esetében a vonatkozó repülési tapasztalat 50 %-a beszámítható, legfeljebb azonban:

a) 40 óra, amelyből legfeljebb 20 óra lehet kétkormányos oktatás; vagy

b) 50 óra, amelyből legfeljebb 25 óra lehet kétkormányos oktatás, ha a beiratkozó helikopterre éjszakai jogosítással rendelkezik.

4. A tanfolyamnak a következőket kell tartalmaznia:

a) az ATPL(H) tudásszintre felkészítő elméleti képzést;

b) látás utáni és alapfokú műszeres repülésoktatást; és

c) repülőszemélyzetiegyüttműködés-képzést (MCC-képzést) többpilótás helikopterek üzemeltetésére.

5. Az a kérelmező, aki nem végzi el vagy képtelen befejezni a teljes ATP(H)-tanfolyamot, kérelmezheti az illetékes hatóságnál alacsonyabb jogosultságokkal rendelkező szakszolgálati engedélyhez tartozó elméleti vizsga és jártassági vizsga letételét, feltéve, ha az ennek megfelelő követelményeket teljesíti.

ELMÉLETI ISMERETEK

6. Az ATP(H) elméleti ismeretek tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább 650 óra képzést.

7. A repülőszemélyzetiegyüttműködés-tanfolyamnak (MCC-tanfolyamnak) tartalmaznia kell legalább 20 óra elméleti képzési feladatot.

ELMÉLETI VIZSGA

8. A kérelmezőnek számot kell adnia az ATPL(H)-engedélyesnek biztosított jogosultságoknak megfelelő szintű ismeretekről.

REPÜLÉSI KÉPZÉS

9. A repülési képzésnek összesen legalább 150 órát kell tartalmaznia, beleértve minden, az előrehaladást felmérő vizsgát. A 150 órában a kérelmezőnek teljesítenie kell, legalább:

a) 95 órányi kétkormányos repülésoktatást, amelyből:

i. 75 órányi látás utáni repülésoktatást, amely magában foglalhat:

1. 30 órát C/D szintű helikopter FFS-en; vagy

2. 25 órát helikopter FTD 2/3-on; vagy

3. 20 órát helikopter FNPT II/III-on; vagy

4. 20 órát repülőgépen vagy TMG-n;

ii. ►C1 10 órányi alap műszeres oktatást ◄ , amely magában foglalhat öt órát legalább egy helikopter FNPT I-en vagy repülőgépen;

iii. 10 órányi MCC-oktatást, melynek céljára helikopter, helikopter FFS vagy FTD 2/3(MCC) vagy FNPT II/III(MCC) alkalmazható.

Amennyiben a repülésoktatás során alkalmazott helikopter típusa különbözik a látás utáni repülésoktatásra felhasznált helikopter FFS típusától, a maximálisan beszámítható időt korlátozni kell a helikopter FNPT II/III-ra kiosztott időre;

b) 55 óra parancsnokpilótaként teljesített időt, amelyből 40 óra lehet a növendék parancsnokpilótaként teljesített idő. Legalább 14 órányi egyedülrepülést nappal és egyórányi egyedülrepülést éjszaka kell végezni;

c) 50 óra útvonalrepülést, amelyből legalább 10 óra növendék parancsnokpilótaként végzett útvonalrepülés, beleértve egy olyan VFR-útvonalrepülést, amely legalább 185 km (100 NM) hosszúságú, és amely során két, az indulási repülőtértől eltérő repülőtéren történő leszállást kell végrehajtani;

d) öt óra repülési időt éjszaka helikopteren, mely tartalmaz háromórányi kétkormányos oktatást, benne legalább egyórányi útvonalrepülést navigálással, és öt egyedül teljesített éjszakai iskolakört. Mindegyik iskolakörnek tartalmaznia kell egy felszállást és egy leszállást.

JÁRTASSÁGI VIZSGÁK

10. A vonatkozó repülési képzés elvégzése után a kérelmezőnek le kell tennie a CPL(H)-jártassági vizsgát több hajtóműves helikopteren, valamint meg kell felelnie az MCC-képzés követelményeinek.

H. Modulrendszerű ATP-tanfolyam – Helikopterek

1. Azoknak az ATPL(H)-kérelmezőknek, akik az elméleti képzésüket modulrendszerű tanfolyamon végzik, rendelkezniük kell legalább PPL(H) szakszolgálati engedéllyel és legalább a következő óraszámú képzést kell teljesíteniük 18 hónapon belül:

a) a Chicagói Egyezmény 1. melléklete szerint kibocsátott PPL(H) engedélyes kérelmezők: 550 óra;

b) a CPL(H) engedélyes kérelmezők: 300 óra.

2. Azoknak az ATPL(H)/IR-kérelmezőknek, akik az elméleti képzésüket modulrendszerű tanfolyamon végzik, rendelkezniük kell legalább PPL(H) szakszolgálati engedéllyel és legalább a következő óraszámú képzést kell teljesíteniük:

a) a PPL(H) engedélyes kérelmezők: 650 óra;

b) a CPL(H) engedélyes kérelmezők: 400 óra;

c) az IR(H) jogosítással rendelkező kérelmezők: 500 óra;

d) a CPL(H)-val és IR(H)-val rendelkező kérelmezők: 250 óra.

I. Integrált CPL/IR-tanfolyam – Helikopterek

ÁLTALÁNOS

1. Az integrált CPL(H)/IR-tanfolyam célja megfelelő készségszintű pilóták képzése, akik képesek egypilótás, több hajtóműves helikopterek üzemeltetésére, és megszerezhetik a CPL(H)/IR-engedélyt több hajtóműves helikopterre.

2. Az integrált CPL(H)/IR-tanfolyamot elvégezni szándékozó kérelmezőnek teljesítenie kell valamely jóváhagyott képzési szervezet folyamatos tanfolyamának valamennyi képzési szakaszát.

3. A kérelmező a képzésre felvehető előképzés nélküli beiratkozóként vagy a Chicagói Egyezmény 1. melléklete szerint kibocsátott PPL(H) engedélyeseként. A PPL(H) engedélyes beiratkozó esetében a vonatkozó repülési tapasztalat 50 %-a beszámítható, legfeljebb azonban:

a) 40 óra, melyből legfeljebb 20 óra lehet kétkormányos oktatás; vagy

b) 50 óra, melyből legfeljebb 25 óra lehet kétkormányos oktatás, ha a beiratkozó helikopterre éjszakai jogosítással rendelkezik.

4. A tanfolyamnak a következőket kell tartalmaznia:

a) a CPL(H) és IR, valamint az első több hajtóműves helikopter-típusjogosítás tudásszintre felkészítő elméleti képzést; és

b) látás utáni és műszeres repülésoktatást.

5. Az a kérelmező, aki nem végzi el vagy képtelen befejezni a teljes CPL(H)/IR-tanfolyamot, kérelmezheti az illetékes hatóságnál alacsonyabb jogosultságokkal rendelkező szakszolgálati engedélyhez és műszerjogosításhoz (IR) tartozó elméleti vizsga és jártassági vizsga letételét, feltéve, ha az ennek megfelelő követelményeket teljesíti.

ELMÉLETI ISMERETEK

6. A CPL(H)/IR elméleti ismeretek tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább 500 órányi képzést.

ELMÉLETI VIZSGA

7. A kérelmezőnek számot kell adnia a CPL(H)- és IR-birtokosnak biztosított jogosultságoknak megfelelő szintű ismeretekről.

REPÜLÉSI KÉPZÉS

8. A repülési képzésnek összesen legalább 180 órát kell tartalmaznia, beleértve az előrehaladást felmérő valamennyi vizsgát. A 180 órán belül a kérelmezőnek teljesítenie kell legalább:

a) 125 óra kétkormányos repülésoktatást, ebből:

i. 75 órányi látás utáni oktatás, amely magában foglalhat:

1. 30 órát C/D szintű helikopter FFS-en; vagy

2. 25 órát helikopter FTD 2/3-on; vagy

3. 20 órát helikopter FNPT II/III-on; vagy

4. 20 órát repülőgépen vagy TMG-n;

ii. 50 órányi műszeres oktatás, amely magában foglalhat:

1. legfeljebb 20 órát helikopter FFS-en, FTD 2/3-on vagy FNPT II/III-on; vagy

2. 10 órát egy helikopter FNPT I-en vagy repülőgépen.

Amennyiben a repülésoktatás során alkalmazott helikopter típusa különbözik a látás utáni repülésoktatásra használt FFS típusától, a maximálisan beszámítható időt korlátozni kell a FNPT II/III-ra kiosztott időre;

c) 10 órányi kétkormányos útvonalrepülést;

d) 10 órányi útvonalrepülést parancsnokpilótaként, beleértve egy legalább 185 km (100 NM) hosszúságú VFR-útvonalrepülést, amely során két, az indulási repülőtértől eltérő repülőtéren történő teljes megállással végződő leszállást kell végrehajtani;

e) öt óra repülési időt éjszaka helikopteren, mely tartalmaz három óra kétkormányos oktatást, benne legalább egy óra útvonalrepülést navigálással, és öt egyedül teljesített éjszakai iskolakört. Mindegyik iskolakörnek tartalmaznia kell egy felszállást és egy leszállást;

f) 50 óra kétkormányos műszeres időt, amely magában foglal:

i. 10 óra alap műszeres oktatási időt; és

ii. 40 órányi IR képzést, amelynek tartalmaznia kell legalább 10 órát több hajtóműves IFR tanúsítással rendelkező helikopteren.

JÁRTASSÁGI VIZSGA

9. A vonatkozó repülési képzés elvégzése után a kérelmezőnek le kell tennie a CPL(H)-jártassági vizsgát több hajtóműves vagy egy hajtóműves helikopteren és az IR-jártassági vizsgát IFR tanúsítással rendelkező több hajtóműves helikopteren.

J. Integrált CPL-tanfolyam – Helikopterek

ÁLTALÁNOS

1. Az integrált CPL(H)-tanfolyam célja a CPL(H) szakszolgálati engedély megszerzéséhez megfelelő készségszintű pilóták képzése.

2. Az integrált CPL(H)-tanfolyamot elvégezni szándékozó kérelmezőnek teljesítenie kell valamely jóváhagyott képzési szervezet folyamatos tanfolyamának valamennyi képzési szakaszát.

a) 40 óra, melyből legfeljebb 20 óra lehet kétkormányos oktatás; vagy

b) 50 óra, melyből legfeljebb 25 óra lehet kétkormányos oktatás, ha a beiratkozó helikopterre éjszakai jogosítással rendelkezik.

4. A tanfolyamnak a következőket kell tartalmaznia:

a) CPL(H) tudásszintre felkészítő elméleti képzést; és

b) látás utáni és műszeres repülésoktatást.

5. Az a kérelmező, aki nem végzi el vagy képtelen befejezni a teljes CPL(H)-tanfolyamot, kérelmezheti az illetékes hatóságnál alacsonyabb jogosultságokkal rendelkező szakszolgálati engedélyhez tartozó elméleti vizsga és jártassági vizsga letételét, feltéve, ha az ennek megfelelő követelményeket teljesíti.

ELMÉLETI ISMERETEK

6. A jóváhagyott CPL(H) elméleti ismeretek tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább 350 órányi vagy, ha a kérelmező PPL-engedélyes, 200 órányi képzést.

ELMÉLETI VIZSGA

7. A kérelmezőnek számot kell adnia a CPL(H)-engedélyesnek biztosított jogosultságoknak megfelelő szintű ismeretekről.

REPÜLÉSI KÉPZÉS

8. A repülési képzésnek összesen legalább 135 órát kell tartalmaznia, beleértve az előrehaladást felmérő valamennyi vizsgát, melyből öt óra lehet műszeres földi idő. A 135 órán belül a kérelmezőnek teljesítenie kell legalább:

a) 85 órányi kétkormányos repülésoktatást, ebből:

i. legfeljebb 75 órányi látás utáni oktatás, és magában foglalhat:

1. 30 órát C/D szintű helikopter FFS-en; vagy

2. 25 órát helikopter FTD 2/3-on; vagy

3. 20 órát helikopter FNPT II/III-on; vagy

4. 20 órát repülőgépen vagy TMG-n;

ii. legfeljebb 10 órányi műszeres oktatást, és magában foglalhat öt órát legalább egy helikopter FNPT I-en vagy repülőgépen.

b) 50 óra parancsnokpilótaként teljesített időt, ebből 35 óra lehet a növendék parancsnokpilótaként teljesített idő. Legalább 14 óra egyedülrepülést nappal és egy óra egyedülrepülést éjszaka kell végezni;

c) 10 órányi kétkormányos útvonalrepülést;

e) öt óra repülési időt éjszaka helikopteren, amely magában foglal háromórányi kétkormányos oktatást, benne legalább egy óra útvonalrepülést navigálással, és öt egyedül teljesített éjszakai iskolakört. Mindegyik iskolakörnek tartalmaznia kell egy felszállást és egy leszállást;

f) 10 órányi kétkormányos műszeres képzést, amely magában foglal legalább öt órát helikopteren.

JÁRTASSÁGI VIZSGA

9. A vonatkozó repülési képzés elvégzése után a kérelmezőnek le kell tennie a CPL(H)-jártassági vizsgát.

K. Modulrendszerű CPL-tanfolyam – Helikopterek

ÁLTALÁNOS

1. A modulrendszerű CPL(H)-tanfolyam célja a PPL(H)-engedélyesek képzése a CPL(H) szakszolgálati engedély megszerzéséhezszükséges készségszinten.

2. A modulrendszerű CPL(H)-tanfolyam megkezdése előtt a kérelmezőnek rendelkeznie kell a Chicagói Egyezmény 1. melléklete szerint kibocsátott PPL(H)-engedéllyel.

3. A repülési képzés megkezdése előtt a kérelmező:

▼M3

a) teljesített 155 óra repülési időt helikopterpilótaként, ebből 50 órát parancsnokpilótaként, ebből pedig 10 órányi útvonalrepülést. A másik légijármű-kategóriába tartozó légi járművön parancsnokpilótaként teljesített órák beleszámíthatnak a 155 óra repülési időbe, a K. szakasz 11. pontja szerint;

▼B

b) megfelel az FCL.725 és FCL.720.H pontban meghatározottaknak, ha a jártassági vizsgára több hajtóműves helikopteren kerül sor.

4. A modulrendszerű CPL(H)-tanfolyamot elvégezni szándékozó kérelmezőnek teljesítenie kell valamely jóváhagyott képzési szervezet folyamatos tanfolyamának valamennyi repülési képzési szakaszát. Az elméleti képzés elvégezhető olyan jóváhagyott képzési szervezetnél, amely csak elméleti képzést végez.

5. A tanfolyamnak a következőket kell tartalmaznia:

a) a CPL(H) tudásszintre felkészítő elméleti képzést; és

b) látás utáni és műszeres repülésoktatást.

ELMÉLETI ISMERETEK

6. A jóváhagyott CPL(H) elméleti ismeretek tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább 250 órányi képzést.

ELMÉLETI VIZSGA

7. A kérelmezőnek számot kell adnia a CPL(H)-engedélyesnek biztosított jogosultságoknak megfelelő szintű ismeretekről.

REPÜLÉSI KÉPZÉS

8. A műszerjogosítással (IR) nem rendelkező kérelmezőnek részesülnie kell legalább 30 órányi kétkormányos repülésoktatásban, amely tartalmaz:

a) 20 órányi látás utáni oktatást, amely magában foglalhat öt órát helikopter FFS-en, FTD 2/3-on vagy FNPT II/III-on; és

b) 10 órányi műszeres oktatást, amely magában foglalhat öt órát legalább egy helikopter FTD 1-ben vagy FNPT I-en vagy repülőgépen.

9. Az érvényes IR(H) jogosítással rendelkező kérelmező esetében teljes mértékben beszámítandó a kétkormányos műszeres oktatási idő. Az érvényes IR(A) jogosítással rendelkező kérelmezőnek legalább ötórányi kétkormányos műszeres képzésben kell részesülnie helikopteren.

10. A helikopterre éjszakai jogosítással nem rendelkező kérelmezőnek teljesítenie kell legalább ötórányi éjszakai repülésoktatást, ebből háromórányi kétkormányos oktatás, mely tartalmaz legalább egyórányi útvonalrepülést navigálással, valamint öt egyedül teljesített éjszakai iskolakört. Mindegyik iskolakörnek tartalmaznia kell egy felszállást és egy leszállást.

TAPASZTALAT

11. A CPL(H)-kérelmezőnek legalább 185 óra repülési időt kell teljesítenie, beleértve 50 óra parancsnokpilótaként teljesített időt, amelyből 10 óra parancsnokpilótaként végzett útvonalrepülés, beleértve egy legalább 185 km (100 NM) hosszúságú VFR-útvonalrepülést, amely során két, az indulási repülőtértől eltérő repülőtéren történő teljes megállással végződő leszállást kell végrehajtani.

A parancsnokpilótaként más légijármű-kategóriákban teljesített idő beszámítható a 185 óra repülési időbe a következőképpen:

a) 20 óra repülőgépen teljesített idő, ha a kérelmező PPL(A)-val rendelkezik; vagy

b) 50 óra repülőgépen teljesített idő, ha a kérelmező CPL(A)-val rendelkezik; vagy

c) 10 óra TMG-n vagy vitorlázó repülőgépen teljesített idő; vagy

d) 20 óra léghajón teljesített idő, ha a kérelmező PPL(As)-sel rendelkezik; vagy

e) 50 óra léghajón teljesített idő, ha a kérelmező CPL(As)-sel rendelkezik.

JÁRTASSÁGI VIZSGA

12. A repülési képzés elvégzése és a vonatkozó tapasztalat megszerzése után a kérelmezőnek le kell tennie a CPL(H)-jártassági vizsgát.

L. Integrált CPL/IR-tanfolyam – Léghajók

ÁLTALÁNOS

1. Az integrált CPL(As)/IR-tanfolyam célja megfelelő készségszintű pilóták képzése, akik képesek léghajók üzemeltetésére és a CPL(As)/IR-engedély megszerzésére.

2. Az integrált CPL(As)/IR-tanfolyamot elvégezni szándékozó kérelmezőnek teljesítenie kell valamely jóváhagyott képzési szervezet folyamatos tanfolyamának valamennyi képzési szakaszát.

3. A kérelmező a képzésre felvehető előképzés nélküli beiratkozóként vagy a Chicagói Egyezmény 1. melléklete szerint kibocsátott PPL(As), PPL(A) vagy PPL(H) engedélyeseként. A PPL(As), PPL(A) vagy PPL(H) engedélyes beiratkozó esetében beszámítandó legfeljebb:

a) 10 óra, amelyből legfeljebb öt óra lehet kétkormányos oktatás; vagy

b) 15 óra, amelyből legfeljebb hét óra lehet kétkormányos oktatás, ha a beiratkozó léghajóra éjszakai jogosítással rendelkezik.

4. A tanfolyamnak a következőket kell tartalmaznia:

a) CPL(As) és IR, valamint az első léghajó típusjogosítás tudásszintre felkészítő elméleti képzést; és

b) látás utáni és műszeres repülésoktatást.

5. Az a kérelmező, aki nem végzi el vagy képtelen befejezni a teljes CPL/IR(As)-tanfolyamot, kérelmezheti az illetékes hatóságnál alacsonyabb jogosultságokkal rendelkező szakszolgálati engedélyhez és műszerjogosításhoz (IR) tartozó elméleti vizsga és jártassági vizsga letételét, feltéve, ha az ennek megfelelő követelményeket teljesíti.

ELMÉLETI ISMERETEK

6. A CPL(As)/IR elméleti ismeretek tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább 500 órányi képzést.

ELMÉLETI VIZSGA

7. A kérelmezőnek számot kell adnia a CPL(As)- és IR-birtokosnak biztosított jogosultságoknak megfelelő szintű ismeretekről.

REPÜLÉSI KÉPZÉS

8. A repülési képzésnek összesen legalább 80 órát kell tartalmaznia, beleértve az előrehaladást felmérő valamennyi vizsgát. A 80 órán belül a kérelmezőnek teljesítenie kell legalább:

a) 60 órányi kétkormányos repülésoktatást, ebből:

i. 30 órányi látás utáni oktatást, amely magában foglalhat:

1. 12 órát léghajó FFS-en; vagy

2. 10 órát léghajó FTD-n; vagy

3. nyolc órát léghajó FNPT II/III-on; vagy

4. nyolc órát repülőgépen, helikopteren vagy TMG-n;

ii. 30 órányi műszeres oktatást, amely magában foglalhat:

1. legfeljebb 12 órát léghajó FFS-en, FTD-n vagy FNPT II/III-on; vagy

2. hat órát legalább léghajó FTD 1 vagy FNPT I berendezésen vagy repülőgépen.

Amennyiben a repülésoktatás során alkalmazott léghajó típusa különbözik a látás utáni repülésoktatásra használt FFS típusától, a maximálisan beszámítható időt korlátozni kell nyolc órára;

b) 20 óra parancsnokpilótaként teljesített időt, amelyből öt óra lehet növendék parancsnokpilótaként teljesített idő. Legalább 14 óra egyedülrepülést nappal és egy óra egyedülrepülést éjszaka kell végrehajtani;

c) ötórányi útvonalrepülést parancsnokpilótaként, beleértve egy legalább 90 km (50 NM) hosszúságú VFR-útvonalrepülést, amely során a rendeltetési repülőtéren két teljes megállással végződő leszállást kell végrehajtani;

d) öt óra repülési időt éjszaka léghajón, amely tartalmaz háromórányi kétkormányos oktatást, benne legalább egyórányi útvonalrepülést navigálással, és öt egyedül teljesített éjszakai iskolakört. Mindegyik iskolakörnek tartalmaznia kell felszállást és leszállást;

e) 30 óra kétkormányos műszeres időt, amely magában foglal:

i. 10 órányi alapfokú műszeres oktatási időt; és

ii. 20 óra IR-képzést, amelynek tartalmaznia kell legalább 10 órát több hajtóműves IFR tanúsítással rendelkező léghajón.

JÁRTASSÁGI VIZSGA

9. A vonatkozó repülési képzés elvégzése után a kérelmezőnek CPL(As)-jártassági vizsgát kell tennie több hajtóműves vagy egy hajtóműves léghajón és műszerjogosítás-jártassági (IR-jártassági) vizsgát IFR tanúsítással rendelkező több hajtóműves léghajón.

M. Integrált CPL-tanfolyam – Léghajók

ÁLTALÁNOS

1. Az integrált CPL(As)-tanfolyam célja a CPL(As) szakszolgálati engedély megszerzéséhez megfelelő készségszintű pilóták képzése.

2. Az integrált CPL(As)-tanfolyamot elvégezni szándékozó kérelmezőnek teljesítenie kell valamely jóváhagyott képzési szervezet által indított folyamatos tanfolyam valamennyi képzési szakaszát.

a) 10 óra repülési idő, melyből legfeljebb öt óra lehet kétkormányos oktatás; vagy

b) 15 óra repülési idő, melyből legfeljebb hét óra lehet kétkormányos oktatás, ha a beiratkozó léghajóra éjszakai jogosítással rendelkezik.

4. A tanfolyamnak a következőket kell tartalmaznia:

a) CPL(As) tudásszintre felkészítő elméleti képzést; és

b) látás utáni és műszeres repülésoktatást.

5. Az a kérelmező, aki nem végzi el vagy képtelen befejezni a teljes CPL(As)-tanfolyamot, kérelmezheti az illetékes hatóságnál alacsonyabb jogosultságokkal rendelkező szakszolgálati engedélyhez tartozó elméleti vizsga és jártassági vizsga letételét, feltéve, ha az ennek megfelelő követelményeket teljesíti.

ELMÉLETI ISMERETEK

6. A jóváhagyott CPL(As)-elméleti ismeretek tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább 350 órányi vagy, ha a kérelmező PPL engedélyes, 200 órányi képzést.

ELMÉLETI VIZSGA

7. A kérelmezőnek számot kell adnia a CPL(As)-engedélyesnek biztosított jogosultságoknak megfelelő szintű ismeretekről.

REPÜLÉSI KÉPZÉS

8. A repülési képzésnek összesen legalább 50 órát kell tartalmaznia, beleértve az előrehaladást felmérő valamennyi vizsgát, ebből öt óra lehet műszeres földi idő. Az 50 órán belül a kérelmezőnek teljesítenie kell legalább:

a) 30 órányi kétkormányos oktatást, melyből legfeljebb öt óra lehet műszeres földi idő;

b) 20 óra repülési időt parancsnokpilótaként;

c) ötórányi kétkormányos útvonalrepülést;

d) ötórányi útvonalrepülést parancsnokpilótaként, beleértve egy legalább 90 km (50 NM) hosszúságú VFR-útvonalrepülést, amely során a rendeltetési repülőtéren két teljes megállással végződő leszállást kell végrehajtani;

e) öt óra repülési időt éjszaka léghajón, mely magában foglal háromórányi kétkormányos oktatást, benne legalább egy óra útvonalrepülést navigálással, és öt egyedül teljesített éjszakai iskolakört. Mindegyik iskolakörnek tartalmaznia kell felszállást és leszállást;

f) 10 órányi kétkormányos műszeres képzést, amely magában foglal legalább öt óra léghajón teljesített repülési időt.

JÁRTASSÁGI VIZSGA

9. A vonatkozó repülési képzés elvégzése után a kérelmezőnek le kell tennie a CPL(As)-jártassági vizsgát.

N. Modulrendszerű CPL-tanfolyam – Léghajók

ÁLTALÁNOS

1. A modulrendszerű CPL(As)-tanfolyam célja a PPL(As)-engedélyesek képzése a CPL(As) szakszolgálati engedély megszerzéséhez szükséges készségszinten.

2. A modulrendszerű CPL(As)-tanfolyam megkezdése előtt a kérelmező:

a) rendelkezik a Chicagói Egyezmény 1. melléklete szerint kiadott PPL(As) engedéllyel;

b) teljesített 200 óra repülési időt léghajópilótaként, ebből 100 órát parancsnokpilótaként, melyből 50 óra útvonalrepülés.

3. A CPL(As) modulrendszerű-tanfolyamot elvégezni szándékozó kérelmezőnek teljesítenie kell valamely jóváhagyott képzési szervezet folyamatos tanfolyamának valamennyi repülési képzési szakaszát. Az elméleti képzés elvégezhető olyan jóváhagyott képzési szervezetnél, amely csak elméleti képzést végez.

4. A tanfolyamnak a következőt kell tartalmaznia:

a) a CPL(As) tudásszintre felkészítő elméleti képzést; és

b) látás utáni és műszeres repülésoktatást.

ELMÉLETI ISMERETEK

5. A jóváhagyott CPL(As) elméleti ismeretek tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább 250 óra képzést.

ELMÉLETI VIZSGA

6. A kérelmezőnek számot kell adnia a CPL(As)-engedélyesnek biztosított jogosultságoknak megfelelő szintű ismeretekről.

REPÜLÉSI KÉPZÉS

7. A műszerjogosítással (IR) nem rendelkező kérelmezőnek teljesítenie kell legalább 20 órányi kétkormányos repülésoktatást, amely tartalmaz:

a) 10 órányi látás utáni oktatást, amely magában foglalhat öt órát léghajó FFS-en, FTD 2/3-on vagy FNPT II/III-on; és

b) 10 órányi műszeres oktatást, amely magában foglalhat öt órát legalább egy léghajó FTD 1-ben vagy FNPT I-en vagy repülőgépen.

8. Az érvényes IR(As) jogosítással rendelkező kérelmezőnek teljes mértékben beszámítandó a kétkormányos műszeres oktatási idő. Egy másik légijármű-kategóriában érvényes IR jogosítással rendelkező kérelmezőnek legalább öt óra kétkormányos műszeres képzésben kell részesülnie léghajón.

9. A léghajóra éjszakai jogosítással nem rendelkező kérelmezőnek teljesítenie kell legalább ötórányi éjszakai repülésoktatást, ebből háromórányi kétkormányos oktatás, amely tartalmaz legalább egy óra útvonalrepülést navigálással, valamint öt egyedül teljesített éjszakai iskolakört. Mindegyik iskolakörnek tartalmaznia kell egy felszállást és egy leszállást.

TAPASZTALAT

10. A CPL(As)-kérelmezőnek legalább 250 óra léghajón teljesített repülési idővel kell rendelkeznie, beleértve 125 óra parancsnokpilótaként teljesített időt, amelyből 50 óra parancsnokpilótaként végzett útvonalrepülés, beleértve egy legalább 90 km (50 NM) hosszúságú VFR-útvonalrepülést, amely során a rendeltetési repülőtéren egy teljes megállással végződő leszállást kell végrehajtani.

A parancsnokpilótaként más légijármű-kategóriákban teljesített idő beszámítható a 185 óra repülési időbe a következőképpen:

a) 30 óra repülőgépen vagy helikopteren teljesített idő, ha a kérelmező PPL(A)-val vagy PPL(H)-val rendelkezik; vagy

b) 60 óra repülőgépen vagy helikopteren teljesített idő, ha a kérelmező CPL(A)-val vagy CPL(H)-val rendelkezik; vagy

c) 10 óra TMG-n vagy vitorlázó repülőgépen teljesített idő; vagy

d) 10 óra ballonon teljesített idő.

JÁRTASSÁGI VIZSGA

11. A repülési képzés elvégzése és a vonatkozó tapasztalat megszerzése után a kérelmezőnek le kell tennie a CPL(As)-jártassági vizsgát.

4. függelék

Jártassági vizsga a CPL kiadásához

A. Általános

1. A CPL-jártassági vizsgát kérelmezőnek ugyanolyan osztályú vagy típusú légi járművön kell oktatásban részesülnie, mint amilyennel a jártassági vizsgán repül.

2. A kérelmezőnek meg kell felelnie a jártassági vizsga vonatkozó szakaszain. Egy szakasz bármely elemének sikertelensége az adott szakasz sikertelenségét jelenti. Egynél több szakasz sikertelensége esetén a kérelmezőnek meg kell ismételnie a teljes vizsgát. Egyetlen szakasz sikertelensége esetén a kérelmezőnek csak az adott szakaszból kell újra vizsgáznia. A megismételt vizsga bármely szakaszának sikertelensége esetén, beleértve azokat a szakaszokat is, amelyeket a kérelmező az előző vizsgán egyszer már sikerrel teljesített, a kérelmezőnek meg kell ismételnie a teljes vizsgát. A jártassági vizsga minden vonatkozó szakaszát hat hónapon belül teljesíteni kell. Amennyiben két vizsgakísérlet sem hoz sikert a vizsga minden vonatkozó szakaszában, akkor ez további képzést von maga után.

3. Bármely sikertelen jártassági vizsgát követően további képzés határozható meg. A megkísérelhető jártassági vizsgák számára nézve nincs korlátozás.

A VIZSGA LEFOLYTATÁSA

4. Amennyiben a repülésvizsgáztató (FE) által nem megfelelőnek ítélt indokok miatt a kérelmező megszakítja a jártassági vizsgát, akkor a teljes jártassági vizsgát meg kell ismételnie. Amennyiben a kérelmező a repülésvizsgáztató (FE) által megfelelőnek ítélt indokok miatt szakítja meg a jártassági vizsgát, akkor egy további repülés során csak a nem teljesített szakaszokból kell vizsgáznia.

5. A repülésvizsgáztató (FE) megítélése alapján a kérelmező a vizsga bármely manőverét vagy eljárását egyszer megismételheti. A repülésvizsgáztató (FE) bármely fázisban leállíthatja a vizsgát, ha úgy ítéli meg, hogy a kérelmező repülési jártassága a teljes vizsga megismétlését teszi szükségessé.

6. A kérelmezőnek olyan pozícióból kell vezetnie a repülőgépet, hogy az lehetővé tegye a parancsnokpilóta-feladatkör ellátását és a vizsga végrehajtását, mintha a repülőszemélyzet más tagja nem tartózkodna a fedélzeten. A felelősség a repülés során a nemzeti előírásoknak megfelelően oszlik meg.

7. A kérelmező jelenti a repülésvizsgáztatónak (FE) az elvégzett ellenőrzéseket és feladatokat, beleértve a rádióberendezések azonosítását. Az ellenőrzéseket a vizsgán használt repülőgép ellenőrzési listája (checklist) szerint kell elvégezni. A vizsgára történő repülés előtti felkészülés alkalmával a kérelmező köteles a teljesítménybeállításokat, illetve a sebességeket meghatározni. A felszállási, megközelítési és leszállási teljesítményre vonatkozó adatokat a kérelmezőnek az alkalmazott repülőgép üzemelési kézikönyvének vagy repülési kézikönyvének megfelelően kell kiszámítania.

8. A repülésvizsgáztató nem vesz részt a repülőgép vezetésében, csak akkor, ha a beavatkozás biztonsági okokból, illetve az egyéb forgalom elfogadhatatlan akadályozásának elkerülése érdekében szükséges.

B. A jártassági vizsga tartalma CPL kiadásához – Repülőgépek

1. A jártassági vizsgán használt repülőgépnek meg kell felelnie a kiképző-repülőgépekre nézve meghatározott követelményeknek, és legalább négy személy szállítására vonatkozó tanúsítással, változtatható állásszögű légcsavarral és behúzható futóművel kell rendelkeznie.

2. A teljesítendő útvonalat a vizsgáztató választja meg, és a célrepülőtérnek irányítószolgálattal kell rendelkeznie. A repülés tervezéséért a kérelmező a felelős, és gondoskodnia kell arról, hogy a repülés végrehajtásához szükséges felszerelés és dokumentáció a fedélzeten legyen. A repülés időtartama legalább 90 perc.

3. A kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy képes:

a) a repülőgép üzemeltetésére a korlátozások figyelembevételével;

b) minden manőver zökkenőmentes és pontos végrehajtására;

c) jó ítélőképességgel és repülőszaktudással cselekedni;

d) a repüléssel kapcsolatos ismereteit alkalmazni; és

e) a légi járművet mindvégig úgy az uralma alatt tartani, hogy az eljárás vagy a manőver sikeres végrehajtásához ne férjen semmilyen kétség.

TŰRÉSHATÁROK A REPÜLŐVIZSGA TEKINTETÉBEN

4. Az alábbi határértékeket kell alkalmazni, melyekre nézve azonban engedmények tehetők a turbulens viszonyok, valamint a használt repülőgép kormányozhatósági tulajdonságai és teljesítménye függvényében.

Magasságtartás

szokásos repülés

± 100 láb

szimulált hajtómű-meghibásodással

± 150 láb

Útvonaltartás rádiónavigációs eszközök használatával

± 5°

Iránytartás

szokásos repülés

± 10°

szimulált hajtómű-meghibásodással

± 15°

Sebességtartás

felszállás és megközelítés

± 5 csomó

minden más repülési üzemmód

± 10 csomó

A VIZSGA TARTALMA

5. A 2. szakasz c) és e) iv. pont és az egész 5–6. szakasz végrehajtható FNPT II-n vagy FFS-en.

A repülőgép-ellenőrző lista, a repülőszaktudás, a repülőgép vezetése külső, vizuális ellenőrző pontok alapján, a jégtelenítő, illetve jegesedést gátló eljárások, valamint a repülésre veszélyes helyzet és hiba kezelésének alkalmazása minden szakaszra vonatkozik.

1. SZAKASZ — REPÜLÉS ELŐTTI MŰVELETEK ÉS INDULÁS
a	Repülés előtti felkészülés, benne: a repülés tervezése, dokumentáció, tömeg és súlypont meghatározása, időjárási adatok összeállítása, NOTAM-ok
b	Repülőgép ellenőrzése és kiszolgálása
c	Gurulás és felszállás
d	Teljesítménymeghatározások és trimmbeállítások
e	Repülőtéri és forgalmi eljárások
f	Indulási eljárás, magasságmérő beállítása, összeütközés elkerülése (vizuális körültekintés)
g	ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások
2. SZAKASZ — ÁLTALÁNOS REPÜLÉSI TEVÉKENYSÉG
a	A repülőgép vezetése külső vizuális referencia alapján, beleértve az egyenes vonalú vízszintes repülést, emelkedést, süllyedést, külső figyelést
b	Repülés kritikusan alacsony sebességgel, beleértve a kezdeti és teljes átesés felismerését és elhárítását
c	Fordulók, beleértve a leszállási konfigurációs fordulót. Túldöntött (45°-os bedöntésű) fordulók
d	Repülés kritikusan magas sebességgel, beleértve a zuhanó spirál felismerését és elhárítását
e	Kizárólag műszerek igénybevételével végzett repülés, benne: i. vízszintes repülés, utazó konfiguráció, irány, magasság és repülési sebesség tartása ii. emelkedő és süllyedő fordulók 10°–30°-os bedöntéssel iii. szokatlan térbeli helyzet megszüntetése iv. részlegesen letakart műszerfallal történő repülés
f	ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások
3. SZAKASZ — ÚTVONALELJÁRÁSOK
a	A repülőgép vezetése külső vizuális ellenőrző pontok alapján, beleértve az utazó konfiguráció hatótávolság/repülési időtartam megfontolásait
b	Tájékozódás, térképolvasás
c	Magasság-, sebesség-, iránytartás, külső figyelés
d	Magasságmérő beállítása. ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások
e	Repülés folyamatának követése, fedélzeti napló, üzemanyag-felhasználás, útvonaltól való eltérés meghatározása és az útvonal helyesbítése
f	Meteorológiai feltételek megfigyelése, trendek megállapítása, kitérés megtervezése
g	Útvonal tartása, helyzetmeghatározás (NDB vagy VOR segítségével), berendezések azonosítása (műszeres repülés). Kitérő repülőtérre való repülés tervének végrehajtása (vizuális repülés)
4. SZAKASZ — MEGKÖZELÍTÉSI ÉS LESZÁLLÁSI ELJÁRÁSOK
a	Érkezési eljárások, magasságmérő-beállítás, ellenőrzések, külső figyelés
b	ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások
c	Átstartolás alacsony magasságból
d	Szokásos leszállás, leszállás oldalszélben (alkalmas feltételek esetén)
e	Rövidpályás leszállás
f	Megközelítés és leszállás alapjáraton (csak egymotoros)
g	Leszállás fékszárny használata nélkül
h	Repülés utáni teendők
5. SZAKASZ — SZOKÁSOSTÓL ELTÉRŐ ÉS VÉSZHELYZETI ELJÁRÁSOK
Ez a szakasz az 1–4. szakasszal összekapcsolható
a	Felszállás utáni szimulált hajtómű-meghibásodás (biztonságos magasságon), teendők tűz esetén
b	Berendezések meghibásodásai, beleértve futómű vészkiengedését, elektromos és fékhibát
c	Kényszerleszállás (szimulált)
d	ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások
e	Szóbeli kérdések
6. SZAKASZ — SZIMULÁLT ASZIMMETRIKUS REPÜLÉS ÉS VONATKOZÓ OSZTÁLY- VAGY TÍPUSFÜGGŐ FELADATOK
Ez a szakasz az 1–5. szakasszal összekapcsolható
a	Szimulált hajtómű-meghibásodás felszállás közben (biztonságos magasságban vagy FFS-en végrehajtva)
b	Aszimmetrikus megközelítés és átstartolás
c	Aszimmetrikus megközelítés és teljes megállással végződő leszállás
d	Hajtómű-leállítás és -újraindítás
e	ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások, repülőszaktudás
f	Az osztály- vagy típusjogosítás-jártassági vizsga bármely további, a repülésvizsgáztató (FE) döntése alapján vonatkozó része, ha lehetséges, a következőkkel együtt: i. repülőgéprendszerek, beleértve a robotpilóta kezelését ii. nyomáskiegyenlítő rendszer üzemeltetése iii. a jégtelenítő rendszer és a jegesedésgátló rendszer használata
g	Szóbeli kérdések

C. A jártassági vizsga tartalma CPL kiadásához – Helikopterek

1. A jártassági vizsgán használt helikopternek meg kell felelnie a kiképzőhelikopterekre nézve meghatározott követelményeknek.

2. A teljesítendő területet és útvonalat a repülésvizsgáztató (FE) választja meg, az alacsony magasságú és függeszkedési feladatok végrehajtását pedig egy jóváhagyott repülőtéren/területen kell végezni. A 3. szakasz feladataihoz használt útvonalak végződhetnek az indulási repülőtéren vagy egy másik repülőtéren, egy célrepülőtérnek azonban irányítószolgálattal kell rendelkeznie. A jártassági vizsga lefolytatható két repülés keretében is. A repülés(ek) teljes időtartama legalább 90 perc.

3. A kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy képes:

a) a helikopter üzemeltetésére a korlátozások figyelembevételével;

b) minden manőver zökkenőmentes és pontos végrehajtására;

c) jó ítélőképességgel és repülőszaktudással cselekedni;

d) a repüléssel kapcsolatos ismereteit alkalmazni; és

e) a helikoptert mindvégig úgy az uralma alatt tartani, hogy az eljárás vagy a manőver sikeres végrehajtásához ne férjen semmilyen kétség.

TŰRÉSHATÁROK A REPÜLŐVIZSGA TEKINTETÉBEN

4. A következő korlátozásokat kell alkalmazni, melyekre nézve azonban engedmények tehetők a turbulens viszonyok, valamint a használt helikopter kormányozhatósági tulajdonságai és teljesítménye függvényében.

Magasságtartás

szokásos repülés

± 100 láb

szimulált súlyos vészhelyzetben

± 150 láb

Útvonaltartás rádiónavigációs eszközök használatával

± 10°

Iránytartás

szokásos repülés

± 10°

szimulált súlyos vészhelyzetben

± 15°

Sebességtartás

felszállás és megközelítés, több hajtóműves

± 5 csomó

minden más repülési üzemmód

± 10 csomó

Földhöz viszonyított elmozdulás

felszállás és függeszkedés a légpárna hatászónájában

± 3 láb

leszállás oldalirányú vagy hátrafelé történő elmozdulás nélkül

A VIZSGA TARTALMA

5. A 4. szakasz elemei végrehajthatóak helikopter FNPT-n vagy helikopter FFS-en. A helikopter-ellenőrző lista, a repülőszaktudás, a helikopter vezetése külső, vizuális ellenőrző pontok alapján, a jégtelenítő eljárások, valamint a repülésre veszélyes helyzet és hiba kezelésének alkalmazása minden szakaszra vonatkozik.

1. SZAKASZ — REPÜLÉS ELŐTTI/REPÜLÉS UTÁNI ELLENŐRZÉSEK ÉS ELJÁRÁSOK
a	Helikopterismeretek (pl.: műszaki napló, üzemanyag, tömeg és súlypont, teljesítmény), a repülés tervezése, dokumentáció, NOTAM-ok, időjárás
b	Repülés előtti ellenőrzési tevékenység, az alkatrészek elhelyezkedése és feladata
c	A pilótafülke ellenőrzése, indítási eljárás
d	A kommunikációs és navigációs berendezések ellenőrzése, a frekvenciák kiválasztása és beállítása
e	Felszállás előtti eljárás, R/T eljárás, ATC összeköttetés – utasítások betartása
f	Beállás az állóhelyre, leállítás és repülés utáni eljárások
2. SZAKASZ — MANŐVEREK FÜGGESZKEDÉSBEN, SPECIÁLIS VEZETÉSI MÓDOK ÉS KORLÁTOZOTT TERÜLETEK
a	Felszállás és leszállás (elemelkedés és földetérés)
b	Gurulás, légi gurulás
c	Függeszkedés egy helyben, szembe-, oldal- és hátszélben
d	Függeszkedés egy helyben elfordulásokkal, 360° balra és jobbra (helyben elfordulások)
e	Elmozdulások függeszkedésben előre, oldalra és hátra
f	Szimulált hajtómű-meghibásodás függeszkedés közben
g	Gyors megállások széllel szemben és hátszélben
h	Lejtős talajra/előkészítetlen helyekre történő leszállások és felszállások
i	Felszállások (különböző profilokkal)
j	Felszállás oldalszélben, hátszélben (ha kivitelezhető)
k	Felszállás maximális felszállótömeggel (valóságos vagy szimulált)
l	Megközelítések (különböző profilokkal)
m	Korlátozott teljesítménnyel történő felszállás és leszállás
n	Autorotáció (FE választ ki kettőt a következő módozatok közül: alap, nagy távolságra, alacsony sebességgel és 360° fordulókkal történő autorotáció)
o	Autorotációs leszállás
p	Gyakorló kényszerleszállás teljesítményráadással
q	Teljesítmény-ellenőrzések, felderítési technika, megközelítési és indulási technikák
3. SZAKASZ — NAVIGÁCIÓ — ÚTVONALELJÁRÁSOK
a	Navigáció és tájékozódás különböző tengerszint/földfelszín feletti magasságokról, térképolvasás
b	Tengerszint/földfelszín feletti magasság-, sebesség-, iránytartás, légtérfigyelés, magasságmérő-beállítás
c	A repülés folyamatának követése, fedélzeti napló, üzemanyag-felhasználás, repülési időtartam, várható érkezési idő (ETA), útvonaltól való eltérés meghatározása és az útvonal helyesbítése, műszerek figyelése
d	Meteorológiai feltételek megfigyelése, kitérés megtervezése
e	Útvonal tartása, helyzetmeghatározás (NDB és/vagy VOR segítségével), berendezések azonosítása
f	ATC összeköttetés és az előírások figyelembevétele stb.
4. SZAKASZ — KIZÁRÓLAG MŰSZEREK IGÉNYBEVÉTELÉVEL VÉGZETT REPÜLÉSI ELJÁRÁSOK ÉS MANŐVEREK
a	Vízszintes repülés, irány-, magasság- és sebességtartás
b	Egykanalas vízszintes fordulók megadott irányokra, 180°–360°-os fordulók balra és jobbra
c	Emelkedés és süllyedés, beleértve egykanalas fordulókat megadott irányokra
d	Szokatlan térbeli helyzet megszüntetése
e	30°-os bedöntésű fordulók, elfordulás 90°-ig balra és jobbra
5. SZAKASZ — SZOKÁSOSTÓL ELTÉRŐ ÉS VÉSZHELYZETI ELJÁRÁSOK (ADOTT ESETBEN SZIMULÁLT VÁLTOZAT)
1. megjegyzés: Amennyiben a vizsga több hajtóműves helikopteren történik, egy szimulált hajtómű-meghibásodási gyakorlatot is el kell végezni, beleértve az egy hajtóműves megközelítést és leszállást.
2. megjegyzés: A repülésvizsgáztató kiválaszt négyet az alábbiak közül:
a	Hajtómű-/motorhibák, beleértve a szabályozómeghibásodást, a karburátor/motorjegesedést, az olajrendszert (amelyik alkalmazható)
b	Üzemanyagrendszer-hiba
c	Elektromosrendszer-hiba
d	Hidraulikusrendszer-hiba, beleértve a hidraulika nélkül végrehajtott megközelítést és leszállást (amelyik alkalmazható)
e	A forgószárny- és/vagy a forgatónyomaték-kiegyensúlyozó rendszer hibája (FFS-en vagy csak szóban történő megvitatás)
f	Tűzvédelmi gyakorlatok, beleértve a füst elleni védelmet és füsteltávolítást (amelyik alkalmazható)
g	Egyéb szokásostól eltérő és vészhelyzeti eljárások, a megfelelő repülési kézikönyv alapján, beleértve a több hajtóműves helikopterek esetében az alábbiakat: Szimulált hajtómű-meghibásodás felszállás közben: megszakított felszállás a felszálláskor érvényes elhatározási pontnál (TDP) vagy előtte, vagy biztonságos kényszerleszállás a felszállás megkezdése utánra meghatározott pontnál (DPATO) vagy előtte, illetve röviddel a TDP vagy DPATO után. Leszállás szimulált hajtómű-meghibásodással: leszállás vagy átstartolás a leszálláskor érvényes elhatározási pont (LDP) előtt vagy a leszállás előttre meghatározott pont (DPBL) előtt bekövetkezett hajtómű-meghibásodás esetén; az LDP után bekövetkezett hajtómű-meghibásodást követően, illetve a DPBL után végrehajtott biztonságos kényszerleszállás.

D. A jártassági vizsga tartalma CPL kiadásához – Léghajók

1. A jártassági vizsgán használt léghajónak meg kell felelnie a kiképzőléghajókra meghatározott követelményeknek.

2. A teljesítendő területet és útvonalat a repülésvizsgáztató (FE) választja meg. A 3. szakasz feladataihoz használt útvonalak végződhetnek az indulási repülőtéren vagy egy másik repülőtéren, egy célrepülőtérnek azonban irányítószolgálattal kell rendelkeznie. A jártassági vizsga lefolytatható két repülés keretében is. A repülés(ek) teljes időtartama legalább 60 perc.

3. A kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy képes:

a) a léghajó üzemeltetésére a korlátozások figyelembevételével;

b) minden manőver zökkenőmentes és pontos végrehajtására;

c) jó ítélőképességgel és repülőszaktudással cselekedni;

d) a repüléssel kapcsolatos ismereteit alkalmazni; és

e) a léghajót mindvégig úgy az uralma alatt tartani, hogy az eljárás vagy a manőver sikeres végrehajtásához ne férjen semmilyen kétség.

TŰRÉSHATÁROK A REPÜLŐVIZSGA TEKINTETÉBEN

4. A következő határértékeket kell alkalmazni, melyekre nézve azonban engedmények tehetők a turbulens viszonyok, valamint a használt léghajó kormányozhatósági tulajdonságai és teljesítménye függvényében.

Magasságtartás

szokásos repülés

± 100 láb

szimulált súlyos vészhelyzetben

± 150 láb

Útvonaltartás rádiónavigációs eszközök használatával

± 10°

Iránytartás

szokásos repülés

± 10°

szimulált súlyos vészhelyzetben

± 15°

A VIZSGA TARTALMA

5. Az 5. és 6. szakasz elemei végrehajthatóak léghajó FNPT-n vagy léghajó FFS-en. A léghajó-ellenőrző lista, a repülőszaktudás, a léghajó vezetése külső, vizuális ellenőrző pontok alapján, a jégtelenítő eljárások, valamint a repülésre veszélyes helyzet és hiba kezelésének alkalmazása minden szakaszra vonatkozik.

1. SZAKASZ — REPÜLÉS ELŐTTI MŰVELETEK ÉS INDULÁS
a	Repülés előtti felkészülés, benne: a repülés tervezése, dokumentáció, tömeg és súlypont meghatározása, időjárási adatok összeállítása, NOTAM-ok
b	Léghajó-ellenőrzés és -kiszolgálás
c	Árbocról történő elengedési eljárás, földi manőverezés és felszállás
d	Teljesítménymeghatározások és trimmbeállítások
e	Repülőtéri és forgalmi eljárások
f	Indulási eljárás, magasságmérő beállítása, összeütközés elkerülése (vizuális körültekintés)
g	ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások
2. SZAKASZ — ÁLTALÁNOS REPÜLÉSI TEVÉKENYSÉG
a	A léghajó vezetése külső vizuális referencia alapján, beleértve az egyenes vonalú vízszintes repülést, emelkedést, süllyedést, külső figyelést
b	Repülés nyomásmagasságon
c	Fordulók
d	Meredek süllyedések és emelkedések
e	Kizárólag műszerek igénybevételével végzett repülés, benne: i. vízszintes repülés, irány, magasság és repülési sebesség tartása ii. emelkedő és süllyedő fordulók iii. szokatlan térbeli helyzet megszüntetése iv. részlegesen letakart műszerfallal történő repülés
f	ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások
3. SZAKASZ — ÚTVONALELJÁRÁSOK
a	A léghajó vezetése külső vizuális ellenőrző pontok alapján, hatótávolság/repülési időtartam megfontolások
b	Tájékozódás, térképolvasás
c	Magasság-, sebesség-, iránytartás, külső figyelés
d	Magasságmérő-beállítás, ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások
e	A repülés folyamatának követése, fedélzeti napló, üzemanyag-felhasználás, útvonaltól való eltérés meghatározása és az útvonal helyesbítése
f	Meteorológiai feltételek megfigyelése, trendek megállapítása, kitérés megtervezése
g	Útvonal tartása, helyzetmeghatározás (NDB vagy VOR segítségével), berendezések azonosítása (műszeres repülés). Kitérő repülőtérre való repülés tervének végrehajtása (vizuális repülés)
4. SZAKASZ — MEGKÖZELÍTÉSI ÉS LESZÁLLÁSI ELJÁRÁSOK
a	Érkezési eljárások, magasságmérő-beállítás, ellenőrzések, külső figyelés
b	ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások
c	Átstartolás alacsony magasságból
d	Szokásos leszállás
e	Rövidpályás leszállás
f	Megközelítés és leszállás alapjáraton (csak egymotoros)
g	Leszállás fékszárny használata nélkül
h	Repülés utáni teendők
5. SZAKASZ — SZOKÁSOSTÓL ELTÉRŐ ÉS VÉSZHELYZETI ELJÁRÁSOK
Ez a szakasz az 1–4. szakasszal összekapcsolható
a	Felszállás utáni szimulált hajtómű-meghibásodás (biztonságos magasságon), teendők tűz esetén
b	Berendezések meghibásodásai
c	Kényszerleszállás (szimulált)
d	ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások
e	Szóbeli kérdések
6. SZAKASZ — VONATKOZÓ OSZTÁLY- VAGY TÍPUSFÜGGŐ FELADATOK
Ez a szakasz az 1–5. szakasszal összekapcsolható
a	Szimulált hajtómű-meghibásodás felszállás közben (biztonságos magasságban vagy FFS-en végrehajtva)
b	Megközelítés és átstartolás meghibásodott hajtóművel/hajtóművekkel
c	Megközelítés és teljes megállással végződő leszállás meghibásodott hajtóművel/hajtóművekkel
d	Meghibásodások a burkolatnyomás-rendszerben
e	ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások, repülőszaktudás
f	Az osztály- vagy típusjogosítás-jártassági vizsga bármely további, a repülésvizsgáztató (FE) döntése alapján vonatkozó része, ha lehetséges, a következőkkel együtt: i. a léghajó rendszerei ii. burkolatnyomás-rendszer üzemelése
g	Szóbeli kérdések

5. függelék

Integrált MPL-tanfolyam

ÁLTALÁNOS

1. Az integrált MPL-tanfolyam célja megfelelő készségszintű pilóták képzése, akik másodpilóták lehetnek többpilótás, több hajtóműves, gázturbinás repülőgépeken a légiszállításban, VFR és IFR viszonyok között, és megszerezhetik a MPL-t.

▼M5

2. Az MPL-tanfolyamra szóló jóváhagyás csak olyan jóváhagyott képzési szervezetnek adható, amely részét képezi egy olyan kereskedelmi légiközlekedési üzemben tartónak, amelynek a tanúsítását az ORO rész szerint adták ki, vagy pedig ilyennel áll egyedi szerződésben.

▼B

3. Az integrált MPL-tanfolyamot elvégezni szándékozó kérelmezőnek teljesítenie kell valamely jóváhagyott képzési szervezet által indított folyamatos tanfolyam valamennyi képzési szakaszát. A képzést, melynek kompetenciaalapúnak kell lennie, többpilótás üzemeltetési környezetben kell végrehajtani.

4. A tanfolyamra csak előképzés nélküli kérelmezők vehetők fel.

5. A tanfolyamnak a következőket kell tartalmaznia:

a) az ATPL(A) tudásszintre felkészítő elméleti képzést;

b) látás utáni és műszeres repülésoktatást;

c) repülőszemélyzetiegyüttműködés-képzés (MCC-képzés) többpilótás repülőgépek üzemeltetésére; és

d) típusjogosítás-képzést.

6. Az a kérelmező, aki nem végzi el vagy képtelen befejezni a teljes MPL-tanfolyamot, kérelmezheti az illetékes hatóságnál alacsonyabb jogosultságokkal rendelkező szakszolgálati engedélyhez és műszerjogosításhoz (IR) tartozó elméleti vizsga és jártassági vizsga letételét, feltéve, ha az ennek megfelelő követelményeket teljesíti.

ELMÉLETI ISMERETEK

7. A jóváhagyott MPL elméleti ismeretek tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább 750 órányi képzést az ATPL(A)-ismeretek szint tekintetében, valamint a vonatkozó típusjogosításhoz szükséges elméleti képzéshez előírt óraszámot a H. alrésszel összhangban.

REPÜLÉSI KÉPZÉS

8. A repülési képzésnek összesen legalább 240 órát kell magában foglalnia, mely repülést végző pilótaként (PF) és ►C1 repülést kiszolgáló pilótaként ◄ (PNF) valóságos vagy szimulátorban végzett repülés során teljesített óraszámból áll, és lefedi a képzés következő négy fázisát:

a) 1. fázis – ►C1 Alapvető repülési készségek ◄

Speciális alapozó, egypilótás képzés repülőgépen.

b) 2. fázis – Alapszint

Bevezetés a többpilótás üzemeltetésbe és a műszeres repülésbe.

c) 3. fázis – Középhaladó szint

Többpilótás üzemeltetés több hajtóműves gázturbinás repülőgépen, amely engedélye szerint nagy teljesítményű repülőgépnek minősül a 21. rész rendelkezéseivel összhangban.

d) 4. fázis – Haladó szint

Típusjogosítás-képzés légitársaság-orientált környezetben.

A tényleges repülésben szerzett repülési tapasztalatnak a következőkre kell kiterjednie: a H. alrész szerinti követelmények, a szokásostól eltérő helyzetek elhárítására vonatkozó képzés, éjszakai repülés, kizárólag műszerek igénybevételével végzett repülés, valamint a vonatkozó repülőszaktudás megszerzéséhez szükséges tapasztalat.

Az MCC-követelményeket be kell építeni a fent megadott vonatkozó képzési fázisokba.

Az aszimmetrikus repülésoktatást repülőgépben vagy FFS-en kell végrehajtani.

9. A repülési képzési program minden egyes képzési fázisának a megerősítő ismeretek oktatásából és gyakorlati képzési szegmensekből kell állnia.

10. A tanfolyamnak tartalmaznia kell a képzési program folyamatos értékelését, valamint a képzési program szerint haladó hallgatók folyamatos felmérését is. Az értékelésnek biztosítania kell, hogy:

a) a kompetenciák és a velük kapcsolatos felmérés megfeleljen egy többpilótás repülőgép másodpilóta feladatának; és

b) a hallgatók a szükséges kompetenciákat fejlődő és kielégítő módon szerzik meg.

▼M6

11. A tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább 12 felszállást és leszállást a kompetencia biztosítása érdekében. E fel- és leszállások számát legalább hatra lehet csökkenteni, feltéve, hogy a képzés elvégzését megelőzően az ATO és az üzemeltető biztosítja, hogy:

a) sor kerül egy olyan eljárásra, amely során felmérik a növendék pilóta előírt kompetencia szintjét; és

b) sor kerül egy olyan eljárásra, amely biztosítja, hogy korrekciós intézkedésre kerül sor, ha a képzés során végzett értékelés azt jelzi, hogy erre szükség van.

Az említett fel- és leszállásokat oktató felügyelete mellett kell végrehajtani egy olyan repülőgéptípuson, amelyre a típusjogosítás kiadásra kerül.

▼B

FELMÉRÉSI SZINT

12. Az MPL kérelmezőjének az alábbi, a 13. pontban meghatározott kilenc kompetenciaegység mindegyikében megfelelően, az ahhoz szükséges kompetencia haladó szintjén kell teljesítenie, hogy egy gázturbinás, többpilótás repülőgépen látás utáni repülési és műszeres repülési feltételek mellett képes legyen másodpilótaként eljárni és együttműködni. A felmérésnek igazolnia kell, hogy képes a repülőgépet, illetve a helyzetet mindvégig úgy uralni, hogy az biztosítsa egy eljárás vagy manőver sikeres végrehajtását. A kérelmezőnek következetesen bizonyítania kell, hogy rendelkezik az adott repülőgéptípus biztonságos üzemeltetéséhez szükséges tudással, jártasságokkal és hozzáállással az MPL teljesítési kritériumainak megfelelően.

KOMPETENCIAEGYSÉGEK

13. A kérelmezőnek a következő kilenc kompetenciaegység tekintetében kell kompetenciáját bizonyítania:

1. az emberi teljesítőképesség alapelveinek alkalmazása, beleértve a repülésre veszélyes helyzet és hiba kezelésének alapelveit;

2. a földi műveletek végrehajtása repülőgépen;

3. a felszállás végrehajtása;

4. az emelkedés végrehajtása;

5. az útvonal teljesítése;

6. a süllyedés végrehajtása;

7. a megközelítés végrehajtása;

8. a leszállás végrehajtása; és

9. a leszállást követő és a repülőgép repülés utáni műveletek.

SZIMULÁTORBAN VÉGZETT REPÜLÉS

14. Az FSTD berendezésekre vonatkozó minimumkövetelmények:

a) 1. fázis – ►C1 Alapvető repülési készségek ◄

Elektronikus kiképző- és részfeladat gyakoroltató eszközök, amelyeket az illetékes hatóság jóváhagyott és amelyek a következő jellemzőkkel rendelkeznek:

— ►C1 az asztali számítógép általános kiegészítőin kívül tartalmazza még a gázkarpult, az oldalsó botkormány és a repülésirányító rendszer (FMS) billentyűzetének működésében és rendeltetésében megegyező másolatait ◄ , és

— pszichomotorikus tevékenységet igényelnek megfelelő erő és időzített válaszok alkalmazásával;

b) 2. fázis – Alapszint

Egy általános gázturbinás, több hajtóműves repülőgépet reprezentáló FNPT II MCC;

c) 3. fázis – Középhaladó szint

Egy olyan gázturbinás, több hajtóműves repülőgépet reprezentáló FSTD berendezés, amelynek üzemeltetéséhez másodpilóta szükséges és egy egyenértékű szabvány szerinti besorolása B szintű, ezen felül magában foglal:

— ►C1 a nappali/szürkületi/éjszakai látképet megjelenítő rendszert, amely egyaránt ellátja mindkét pilótát egy legalább 180°-os vízszintes és 40°-os függőleges folyamatos látképpel ◄ , és

— ATC környezetszimulációt.

d) 4. fázis – Haladó szint

Egy D vagy C szinttel teljesen egyenértékű FFS kibővített nappali látképet megjelenítő rendszerrel, beleértve az ATC környezetszimulációt.

6. függelék

A műszerjogosításhoz (IR) szükséges modulrendszerű tanfolyamok

A. IR(A) – Modulrendszerű repülési tanfolyam

ÁLTALÁNOS

1. Az IR(A) modulrendszerű repülési tanfolyam célja megfelelő készségszintű pilóták képzése, akik képesek a repülőgépek IFR szerint és IMC körülmények között történő üzemeltetésére. A tanfolyam két modulból áll, amely felvehető külön-külön vagy összevontan is:

a) alapvető műszerrepülő modul

Ez 10 órányi műszeres oktatási időt tartalmaz, melyből legfeljebb öt óra műszeres földi időt lehet BITD, FNPT I vagy FNPT II, illetve FFS berendezésen teljesíteni. Az alapvető műszerrepülő modul teljesítését követően a jelölt a tanfolyam teljesítését igazoló tanúsítást kap;

b) eljárásos műszerrepülő modul

Ez magában foglalja az IR(A) képzési program fennmaradó részét, 40 órányi egy hajtóműves vagy 45 órányi több hajtóműves műszeres oktatási időt, valamint az IR(A) elméleti ismeretek tanfolyamot.

▼M3

2. A modulrendszerű IR(A) tanfolyam kérelmezőjének rendelkeznie kell PPL(A) vagy CPL(A) engedéllyel. Az eljárásalapú műszerrepülési modul olyan kérelmezőjének, aki nem rendelkezik CPL(A) engedéllyel, sikeresen teljesített műszerrepülő alapképzési tanúsítással kell rendelkeznie.

A jóváhagyott képzési szervezetnek meg kell bizonyosodnia arról, hogy a több hajtóműves IR(A)-tanfolyam olyan kérelmezője, aki nem rendelkezik több hajtóműves légi járműre szóló osztály- vagy típusjogosítással, az IR(A) tanfolyam repülési képzésének megkezdése előtt elvégezte a H. alrész szerinti több hajtóműves képzést.

▼B

3. Az IR(A) modulrendszerű -tanfolyam eljárásos műszerrepülő modulját elvégezni szándékozó kérelmezőnek teljesítenie kell egy jóváhagyott folyamatos tanfolyam valamennyi képzési szakaszát. Az eljárásos műszerrepülő modul megkezdése előtt a jóváhagyott képzési szervezetnek biztosítania kell, hogy a kérelmező az alapvető műszeres repülési jártasságok terén szakértelemmel rendelkezzék. Szükség esetén a kérelmezőt ismeretfrissítő képzésben kell részesíteni.

4. Az elméleti tanfolyamot 18 hónap alatt kell befejezni. Az eljárásos műszerrepülő modult és a jártassági vizsgát a sikeres elméleti vizsgák érvényességi idején belül kell elvégezni.

5. A tanfolyamnak a következőket kell tartalmaznia:

a) az IR tudásszintre felkészítő elméleti képzést;

b) műszeres repülésoktatást.

ELMÉLETI ISMERETEK

6. A jóváhagyott IR(A) modulrendszerű-tanfolyamnak legalább 150 órányi elméleti képzést kell tartalmaznia.

REPÜLÉSI KÉPZÉS

7. Egy egy hajtóműves IR(A)-tanfolyamnak legalább 50 óra műszeres képzési időt kell tartalmaznia, amelyből legfeljebb 20 óra lehet műszeres földi idő FNPT I-en, illetve 35 óra FFS vagy FNPT II berendezésen. Az FNPT II vagy FFS berendezésen végrehajtandó műszeres földi időből legfeljebb 10 óra teljesíthető FNPT I-en.

8. Egy több hajtóműves IR(A)-tanfolyamnak legalább 55 óra műszeres képzési időt kell tartalmaznia, amelyből legfeljebb 25 óra lehet műszeres földi idő FNPT I-en, illetve legfeljebb 40 óra FFS vagy FNPT II berendezésen. Az FNPT II vagy FFS berendezésen végrehajtandó műszeres földi időből legfeljebb 10 óra teljesíthető FNPT I-en. A fennmaradó műszeres repülésoktatásnak tartalmaznia kell legalább 15 óra több hajtóműves repülőgépen teljesített időt.

9. Annak az egy hajtóműves IR(A)-engedélyesnek, aki rendelkezik több hajtóműves osztály- vagy típusjogosítással, és első alkalommal kívánja megszerezni a több hajtóműves IR(A) jogosítást, el kell végeznie valamely jóváhagyott képzési szervezet tanfolyamát, amely tartalmaz legalább ötórányi műszeres repülésoktatást több hajtóműves repülőgépen, melyből három óra teljesíthető a FFS vagy FNPT II berendezésen.

10.1. A CPL(A)-engedéllyel vagy az alapvető műszerrepülő modul teljesítését igazoló tanúsítással rendelkező esetében a fenti 7. vagy a 8. bekezdésben előírt teljes képzési idő csökkenthető 10 órával.

▼M3

10.2. Az IR(H) jogosítással rendelkező esetében a fenti 7. vagy a 8. pontban előírt teljes képzési idő 10 órára csökkenthető.

▼B

10.3. A repülőgépen történő teljes műszeres repülésoktatásnak meg kell felelnie a 7. vagy a 8. bekezdésnek (amelyik alkalmazható).

11. Az IR(A)-jártassági vizsgáig terjedő repülési feladatoknak a következőket kell tartalmazniuk:

a) alapvető műszerrepülő modul esetében: az alap műszeres repülés során végrehajtandó eljárások és manőverek közül legalább a következőket:

i. alapvető műszeres repülés, külső, vizuális azonosítási pontok nélkül:

— vízszintes repülés,

— emelkedés,

— süllyedés,

— fordulók vízszintes repülésben, emelkedésben és süllyedésben;

ii. a műszeres repülés nyomvonala;

iii. túldöntött forduló;

iv. rádiónavigáció;

v. szokatlan térbeli helyzet megszüntetése;

vi. részlegesen letakart műszerfal;

vii. a kezdeti és a teljes átesés felismerése és elhárítása;

b) eljárásos műszerrepülő modul esetében:

i. repülés előtti eljárásokat IFR szerinti repülésekhez, beleértve a repülési kézikönyv és a megfelelő légiforgalmi irányítószolgálatok dokumentumainak használatát az IFR repülési terv előkészítéséhez;

ii. azokat az eljárásokat és manővereket, melyek az IFR-üzemeltetés alatti szokásos, szokásostól eltérő esetekben és vészhelyzetkor fordulnak elő, legalább a következőket:

— áttérés vizuális repülésről műszeres repülésre felszállás közben,

— standard műszeres indulási és érkezési eljárások,

— útvonal IFR-eljárások,

— várakozási eljárások,

— műszeres megközelítések meghatározott minimumhoz,

— megszakított megközelítési eljárások,

— leszállás műszeres megközelítésből, beleértve a körözést is;

iii. repülés közbeni manővereket és sajátos repülési jellemzőket;

iv. amennyiben szükséges, több hajtóműves repülőgép üzemeltetését a fenti feladatok során, beleértve a repülőgép vezetését kizárólag műszerek igénybevételével egy szimuláltan üzemképtelen hajtóművel, hajtóműleállítással és -újraindítással (az utóbbi gyakorlat biztonságos magasságban hajtandó végre, kivéve, ha FFS vagy FNPT II berendezésen történik).

▼M3

Aa. IR(A) — Kompetenciaalapú modulrendszerű repülési tanfolyam

ÁLTALÁNOS

▼M4

1. A kompetencia-alapú modulrendszerű repülési tanfolyam célja a PPL- vagy CPL-engedélyesek műszerjogosításra való kiképzése az előzetes műszeres repülésoktatás és tapasztalat figyelembevételével. A tanfolyam célja a repülőgépek IFR szerint és IMC körülmények között történő üzemeltetéséhez megfelelő készségszint biztosítása. A tanfolyamot vagy egy jóváhagyott képzési szervezetnél kell elvégezni, vagy egy IR céljára oktatási jogosultsággal rendelkező IRI(A) vagy FI(A) oktatóval teljesített irányított műszeres repülésoktatás és valamely jóváhagyott képzési szervezetnél elvégzett repülésoktatás kombinációjából tevődik össze.

▼M3

2. A kompetencia alapú modulrendszerű IR(A) tanfolyam kérelmezőjének rendelkeznie kell PPL(A) vagy CPL(A) engedéllyel.

3. Az elméleti tanfolyamot 18 hónap alatt kell elvégezni. A műszeres repülésoktatást és a jártassági vizsgát a sikeres elméleti vizsgák érvényességi idején belül kell elvégezni.

4. A tanfolyamnak a következőket kell tartalmaznia:

a) az IR(A) tudásszintre felkészítő elméleti képzés;

b) műszeres repülésoktatás.

ELMÉLETI ISMERETEK

5. A jóváhagyott IR(A) kompetencia alapú modulrendszerű tanfolyamnak legalább 80 órányi elméleti képzést kell tartalmaznia. Az elméleti ismeretek tanfolyam tartalmazhat számítógépes képzési és e-oktatási elemeket. Biztosítani kell legalább az ORA.ATO.305 értelmében szükséges tantermi óraszámot.

REPÜLÉSI KÉPZÉS

6. Az IR(A) e modulrendszerű tanfolyam keretében kompetencia alapú módszerrel szerezhető meg. A kérelmezőnek mindamellett teljesítenie kell az alábbi minimumkövetelményeket. Az előírt kompetenciák megszerzéséhez további képzésre lehet szükség.

a) Egy egyhajtóműves, kompetencia alapú modulrendszerű IR(A)-tanfolyamnak legalább 40 óra irányított műszeres repülési időt kell tartalmaznia, amelyből legfeljebb 10 óra lehet műszeres földi idő FNPT I-en, illetve legfeljebb 25 óra FFS vagy FNPT II berendezésen. Az FNPT II vagy FFS berendezésen végrehajtandó műszeres földi időből legfeljebb 5 óra teljesíthető FNPT I-en.

i. Amennyiben a kérelmező:

A. IR oktatási jogosultsággal rendelkező IRI(A) vagy FI(A) oktatóval műszeres repülésoktatást teljesített; vagy

▼M4

B. rendelkezik repülőgépen parancsnokpilótaként teljesített, előzetes műszeres repülési idővel, amelyet az IFR szerint és IMC körülmények között történő repülésre szóló jogosítás keretében hajtott végre.

▼M3

ezek az órák legfeljebb 30 óra erejéig beszámíthatók a 40 óra teljesítésébe,

ii. Amennyiben a kérelmező az a) pont i. alpontjában meghatározottaktól eltérő kiképzés keretében teljesített előzetes irányított műszeres repülési idővel rendelkezik, ezek az órák legfeljebb 15 óra erejéig beszámíthatók a 40 óra teljesítésébe.

iii. A repülési képzésnek mindenképpen tartalmaznia kell legalább 10 órányi, valamely jóváhagyott képzési szervnél repülőgépen teljesített, irányított műszeres repülési időt.

iv. A kétkormányos műszeres oktatás teljes időtartama nem lehet kevesebb 25 óránál.

b) Egy több hajtóműves kompetencia alapú modulrendszerű IR(A)-tanfolyamnak legalább 45 óra irányított műszeres repülési időt kell tartalmaznia, amelyből legfeljebb 10 óra lehet műszeres földi idő FNPT I-en, illetve legfeljebb 30 óra FFS vagy FNPT II berendezésen. Az FNPT II vagy FFS berendezésen végrehajtandó műszeres földi időből legfeljebb 5 óra teljesíthető FNPT I-en.

i. Amennyiben a kérelmező:

A. IR oktatási jogosultsággal rendelkező IRI(A) vagy FI(A) oktatóval műszeres repülésoktatást teljesített; vagy

▼M4

▼M3

ezek az órák legfeljebb 35 óra erejéig beszámíthatók a 45 óra teljesítésébe.

ii. Amennyiben a kérelmező a b) pont i. alpontjában meghatározottaktól eltérő kiképzés keretében teljesített előzetes irányított műszeres repülési idővel rendelkezik, ezek az órák legfeljebb 15 óra erejéig beszámíthatók a 45 óra teljesítésébe.

iii. A repülési képzésnek mindenképpen tartalmaznia kell legalább 10 órányi, valamely jóváhagyott képzési szervnél több hajtóműves repülőgépen, kiképzés keretében teljesített műszeres repülési időt.

iv. A kétkormányos műszeres oktatás teljes időtartama nem lehet kevesebb 25 óránál, amelyből legalább 15 órát több hajtóműves repülőgépen kell teljesíteni.

c) A beszámítandó óraszám megállapítása és a képzési igény felmérése érdekében a kérelmezőnek előzetes értékelő vizsgát kell tennie egy jóváhagyott képzési szervezetnél.

d) Az IRI(A) vagy FI(A) oktatóval az a) pont i. alpontjával vagy a b) pont i. alpontjával összhangban teljesített műszeres repülésoktatás elvégzését az oktató által aláírt egyedi képzési nyilvántartásban kell dokumentálni.

7. A kompetencia alapú modulrendszerű IR(A) tanfolyam repülésoktatásának tartalmaznia kell:

a) az alapvető műszeres repülés során végrehajtandó eljárások és manőverek közül legalább a következőket:

i. alapvető műszeres repülés külső, vizuális azonosítási pontok nélkül;

ii. vízszintes repülés;

iii. emelkedés;

iv. süllyedés;

v. fordulók vízszintes repülésben, emelkedésben és süllyedésben;

vi. a műszeres repülés nyomvonala;

vii. túldöntött forduló;

viii. rádiónavigáció;

ix. szokatlan térbeli helyzet megszüntetése;

x. részlegesen letakart műszerfal; és

xi. a kezdeti és a teljes átesés felismerése és elhárítása;

b) repülés előtti eljárásokat IFR szerinti repülésekhez, beleértve a repülési kézikönyv és a megfelelő légiforgalmi irányítószolgálatok dokumentumainak használatát az IFR repülési terv előkészítéséhez;

c) azokat az eljárásokat és manővereket, amelyek az IFR-üzemeltetés alatti szokásos, illetve szokásostól eltérő esetekben és vészhelyzetkor fordulnak elő, de legalább a következőket:

i. áttérés vizuális repülésről műszeres repülésre felszállás közben;

ii. standard műszeres indulási és érkezési eljárások;

iii. útvonal IFR eljárások;

iv. várakozási eljárások;

v. műszeres megközelítések meghatározott minimumhoz;

vi. megszakított megközelítési eljárások; és

vii. leszállás műszeres megközelítésből, beleértve a körözést is;

d) repülés közbeni manővereket és sajátos repülési jellemzőket;

e) amennyiben szükséges, több hajtóműves repülőgép üzemeltetését a fenti feladatok során, beleértve:

i. a repülőgép vezetését kizárólag műszerek igénybevételével egy szimuláltan üzemképtelen hajtóművel;

ii. hajtómű-leállítással és -újraindítást (az utóbbi gyakorlat biztonságos magasságban hajtandó végre, kivéve ha FFS vagy FNPT II berendezésen történik).

8. Amennyiben a kompetencia alapú modulrendszerű IR(A) kérelmezője rendelkezik az FCL-rész szerinti PPL vagy CPL és a Chicagói Egyezmény 1. mellékletében foglalt követelményekkel összhangban valamely harmadik ország által kibocsátott IR(A) jogosultsággal, ezek teljes mértékben beszámíthatók a fenti 4. pontban említett képzési követelmények teljesítésébe. Az IR(A) kibocsátásához a kérelmezőnek:

a) a 7. függelékkel összhangban sikeres IR(A) jártassági vizsgát kell teljesítenie;

b) a jártassági vizsga során bizonyítania kell a vizsgáztatónak a légijog, a meteorológia, valamint a repüléstervezés és repülési teljesítmények (IR-nek megfelelően) megfelelő szintű elméleti ismeretét; és

c) rendelkeznie kell legalább 50 órányi, repülőgépen parancsnokpilótaként teljesített, műszeres repülési szabályok szerinti (IFR) repülési idővel.

ELŐZETES ÉRTÉKELŐ VIZSGA

9. Az előzetes értékelő vizsga tartalmát és időtartamát a jóváhagyott képzési szervezet határozza meg a kérelmező előzetes műszeres tapasztalata alapján.

TÖBB HAJTÓMŰ

10. Az olyan egyhajtóműves IR(A)-engedélyesnek, aki rendelkezik több hajtóműves osztály- vagy típusjogosítással, és első alkalommal kívánja megszerezni a több hajtóműves IR(A) jogosítást, el kell végeznie valamely jóváhagyott képzési szervezet olyan tanfolyamát, amely tartalmaz legalább öt órányi műszeres repülésoktatást több hajtóműves repülőgépen, amelyből három óra teljesíthető FFS vagy FNPT II berendezésen, valamint sikeres jártassági vizsgát kell tennie.

▼B

B. IR(H) – Modulrendszerű repülési tanfolyam

1. Az IR(H) modulrendszerű repülési tanfolyam célja megfelelő készségszintű pilóták képzése, akik képesek a helikopterek IFR szerint és IMC körülmények között történő üzemeltetésére.

▼M3

2. A modulrendszerű IR(H) tanfolyam kérelmezőjének rendelkeznie kell PPL(H), CPL(H) vagy ATPL(H) engedéllyel. Az IR(H)-tanfolyam légi járművön történő oktatási fázisát a kérelmező akkor kezdheti meg, ha rendelkezik IR(H)-jártassági vizsgán alkalmazandó helikopter típusjogosításával, vagy az adott típuson jóváhagyott típusjogosítási tanfolyamot teljesített. Amennyiben a jártassági vizsga többpilótás feltételek mellett kerül lefolytatásra, akkor a kérelmezőnek rendelkeznie kell az MCC-tanfolyam kielégítő eredménnyel történő elvégzését igazoló tanúsítással.

▼B

3. A modulrendszerű IR(H)-tanfolyamot elvégezni szándékozó kérelmezőnek teljesítenie kell a jóváhagyott folyamatos tanfolyam valamennyi képzési szakaszát.

4. Az elméleti tanfolyamot 18 hónap alatt kell befejezni. A repülési képzést és a jártassági vizsgát a sikeres elméleti vizsgák érvényességi idején belül kell elvégezni.

5. A tanfolyamnak a következőket kell tartalmaznia:

a) az IR tudásszintre felkészítő elméleti képzést;

b) műszeres repülésoktatást.

ELMÉLETI ISMERETEK

6. A jóváhagyott, modulrendszerű IR(H)-tanfolyamnak legalább 150 óra képzést kell tartalmaznia.

REPÜLÉSI KÉPZÉS

7. Egy egy hajtóműves IR(H)-tanfolyamnak legalább 50 óra műszeres képzési időt kell magában foglalnia, amelyből:

a) legfeljebb 20 óra lehet műszeres földi idő FNPT I (H) vagy FNPT I (A) berendezésen. Ez a 20 óra FNPT I (H) vagy FNPT I (A) berendezésen teljesíthető képzési idő helyettesíthető 20 óra, erre az IR(H)-tanfolyamra jóváhagyott repülőgépen teljesített képzési idővel;

b) legfeljebb 35 óra lehet műszeres földi idő FTD 2/3-on, FNPT II/III-on vagy FFS-en.

A műszeres repülésoktatásnak tartalmaznia kell legalább 10 óra IFR tanúsítással rendelkező helikopteren teljesített időt.

8. Egy több hajtóműves IR(H)-tanfolyamnak legalább 55 óra műszeres képzési időt kell tartalmaznia, amelyből:

b) legfeljebb 40 óra lehet műszeres földi idő FTD 2/3-on, FNPT II/III-on vagy FFS-en.

A műszeres repülésoktatásnak tartalmaznia kell legalább 10 óra IFR tanúsítással rendelkező több hajtóműves helikopteren teljesített időt.

9.1. Az ATPL(H)-engedélyes esetében az elméleti ismeretek oktatás óraszáma csökkentendő 50 órával.

▼M3

9.2. Az IR(A) jogosítással rendelkezők esetében az előírt teljes képzés idő 10 órára csökkenthető.

▼M3

9.3. A helikopterre érvényes éjszakai jogosítást tartalmazó PPL(H) vagy CPL(H) jogosítással rendelkezők esetében a teljes előírt műszeres oktatási idő 5 órával csökkenthető.

▼B

10. Az IR(H)-jártassági vizsgáig terjedő repülési feladatoknak a következőket kell magában foglalniuk:

a) repülés előtti eljárásokat IFR szerinti repülésekhez, beleértve a repülési kézikönyv és a megfelelő légiforgalmi irányítószolgálatok dokumentumainak használatát az IFR repülési terv előkészítéséhez;

b) azokat az eljárásokat és manővereket, melyek az IFR-üzemeltetés alatti szokásos, szokásostól eltérő esetekben és vészhelyzetkor fordulnak elő, de legalább a következőket:

i. áttérés vizuális repülésről műszeres repülésre felszállás közben;

ii. standard műszeres indulási és érkezési eljárások;

iii. útvonal IFR eljárások;

iv. várakozási eljárások;

v. műszeres megközelítések meghatározott minimumhoz;

vi. megszakított megközelítési eljárások;

vii. leszállás műszeres megközelítésből, beleértve a körözést is;

c) repülés közbeni manővereket és sajátos repülési jellemzőket;

d) amennyiben szükséges, több hajtóműves helikopter üzemeltetését a fenti feladatok során, beleértve a helikopter vezetését kizárólag műszerek igénybevételével egy szimuláltan üzemképtelen hajtóművel, hajtóműleállítással és -újraindítással (az utóbbi gyakorlat FFS, FNPT II vagy FTD 2/3 berendezésen hajtandó végre).

C. IR(As) – Modulrendszerű repülési tanfolyam

ÁLTALÁNOS

1. Az IR(As) modulrendszerű repülési tanfolyam célja megfelelő készségszintű pilóták képzése, akik képesek a léghajók IFR szerint és IMC körülmények között történő üzemeltetésére. A tanfolyam két modulból áll, amely felvehető külön-külön vagy összevontan is:

a) alapvető műszerrepülő modul

Ez 10 óra műszeres oktatási időt tartalmaz, amelyből legfeljebb öt óra műszeres földi idő teljesíthető BITD, FNPT I vagy FNPT II, illetve FFS berendezésen. Az alapvető műszerrepülő modul teljesítését követően a jelölt a tanfolyam teljesítését igazoló tanúsítást kap;

b) eljárásos műszerrepülő modul

Ez foglalja magában az IR(As) képzési program fennmaradó részét, 25 óra műszeres oktatási időt és az IR(As) elméleti ismeretek tanfolyamot.

2. A modulrendszerű IR(As)-tanfolyam kérelmezőjének rendelkeznie kell PPL(As)- engedéllyel, beleértve az éjszakai repülési jogosultságot is, vagy rendelkeznie kell CPL(As)- engedéllyel. Annak az eljárásos műszerrepülő modulkérelmezőnek, aki nem rendelkezik CPL(As)-engedéllyel, rendelkeznie kell az alapvető műszerrepülő modul teljesítését igazoló tanúsítással.

3. A modulrendszerű IR(As)-tanfolyam eljárásos műszerrepülő modulját elvégezni szándékozó kérelmezőnek teljesítenie kell a jóváhagyott folyamatos tanfolyam valamennyi képzési szakaszát. Az eljárásos műszerrepülő modul megkezdése előtt a jóváhagyott képzési szervezetnek biztosítania kell, hogy a kérelmező az alapvető műszeres repülési jártasságok terén szakértelemmel rendelkezik. Szükség esetén a kérelmezőt ismeretfrissítő képzésben kell részesíteni.

5. A tanfolyamnak a következőket kell tartalmaznia:

a) az IR tudásszintre felkészítő elméleti képzést;

b) műszeres repülésoktatást.

ELMÉLETI ISMERETEK

6. A jóváhagyott, modulrendszerű IR(As)-tanfolyamnak legalább 150 óra elméleti képzést kell tartalmaznia.

REPÜLÉSI KÉPZÉS

7. Egy IR(As)-tanfolyamnak legalább 35 órányi műszeres képzési időt kell tartalmaznia, amelyből legfeljebb 15 óra lehet műszeres földi idő FNPT I-en, illetve legfeljebb 20 óra FFS vagy FNPT II berendezésen. Az FNPT II vagy FFS berendezésen végrehajtandó műszeres földi időből legfeljebb öt óra teljesíthető FNPT I-en.

8. A CPL(As)-engedéllyel vagy az alapvető műszerrepülő modul teljesítését igazoló tanúsítással rendelkező esetében a 7. bekezdésben előírt teljes képzés idő csökkenthető 10 órával. A léghajón történő teljes műszeres repülésoktatásnak meg kell felelnie a 7. bekezdésben foglaltaknak.

9. Egy másik légijármű-kategóriában IR jogosítással rendelkező kérelmező esetében az előírt teljes repülési képzés lerövidíthető 10 órányi léghajón teljesített repülésoktatásra.

10. Az IR(As)-jártassági vizsgáig terjedő repülési feladatoknak a következőket kell tartalmazniuk:

a) alapvető műszerrepülő modul esetében:

az alapvető műszeres repülés során végrehajtandó eljárások és manőverek közül legalább a következőket:

i. alapvető műszeres repülés, külső, vizuális azonosítási pontok nélkül:

— vízszintes repülés,

— emelkedés,

— süllyedés,

— fordulók vízszintes repülésben, emelkedésben és süllyedésben;

ii. a műszeres repülés nyomvonala;

iii. rádiónavigáció;

iv. szokatlan térbeli helyzet megszüntetése;

v. részlegesen letakart műszerfal;

b) eljárásos műszerrepülő modul esetében:

ii. azokat az eljárásokat és manővereket, amelyek az IFR-üzemeltetés alatti szokásos, szokásostól eltérő esetekben és vészhelyzetkor fordulnak elő, de legalább a következőket:

— áttérés vizuális repülésről műszeres repülésre felszállás közben,

— standard műszeres indulási és érkezési eljárások,

— útvonal IFR eljárások,

— várakozási eljárások,

— műszeres megközelítések meghatározott minimumhoz,

— megszakított megközelítési eljárások,

— leszállás műszeres megközelítésből, beleértve a körözést is;

iii. repülés közbeni manővereket és sajátos repülési jellemzőket;

iv. a léghajó üzemeltetését a fenti feladatok során, beleértve a léghajó vezetését kizárólag műszerek igénybevételével egy szimuláltan üzemképtelen hajtóművel, hajtómű leállítással és újraindítással (az utóbbi gyakorlat biztonságos magasságban hajtandó végre, kivéve, ha FFS vagy FNPT II berendezésen történik).

7. függelék

IR-jártassági vizsga

▼M5

1. Az IR-kérelmezőnek ugyanolyan osztályú vagy típusú légi járművön kell oktatásban részesülnie, mint amilyennel a jártassági vizsgán fog repülni, és amely megfelelően fel van szerelve a képzéshez és a vizsgáztatáshoz.

▼B

3. A sikertelen jártassági vizsgát követően további képzés határozható meg. A megkísérelhető jártassági vizsgák számára nézve nincs korlátozás.

A VIZSGA LEFOLYTATÁSA

4. A vizsga gyakorlati repülést hivatott szimulálni. A teljesítendő útvonalat a vizsgáztató választja meg. A vizsga lényeges eleme, hogy a kérelmező képes legyen önállóan tervezni és lefolytatni a repülést az előre megadott tájékoztatóanyag alapján. A kérelmező végezze el a repüléstervezést és gondoskodjon arról, hogy a repülés végrehajtásához szükséges felszerelés és dokumentáció a fedélzeten legyen. A repülés időtartama legalább egy óra.

5. Amennyiben a vizsgáztató által nem megfelelőnek ítélt indokok miatt a kérelmező megszakítja a jártassági vizsgát, akkor a teljes jártassági vizsgát meg kell ismételnie. Amennyiben a kérelmező a vizsgáztató által megfelelőnek ítélt indokok miatt szakítja meg a jártassági vizsgát, akkor egy további repülés során csak a nem teljesített szakaszokból kell vizsgáznia.

6. A vizsgáztató megítélése alapján a kérelmező a vizsga bármely manőverét vagy eljárását egyszer megismételheti. A vizsgáztató bármely fázisban leállíthatja a vizsgát, ha úgy ítéli meg, hogy a kérelmező repülési jártassága a teljes vizsga megismétlését teszi szükségessé.

7. A kérelmezőnek olyan pozícióból kell vezetnie a repülőgépet, hogy az lehetővé tegye a parancsnokpilóta-feladatkör ellátását és a vizsga végrehajtását, mintha a repülőszemélyzetnek nem lenne másik tagja. A vizsgáztató nem vesz részt a repülőgép vezetésében, csak akkor, ha a beavatkozás biztonsági okokból, illetve az egyéb forgalom elfogadhatatlan akadályozásának elkerülése érdekében szükséges. A felelősség a repülés során a nemzeti előírásoknak megfelelően oszlik meg.

8. Az elhatározási magasságot/szintet (MDA/MDH), a minimális süllyedési magasságot/szintet, és a megszakított megközelítés helyét/pontját a kérelmező határozza meg a vizsgáztató hozzájárulásával.

9. Az IR-kérelmező jelenti a vizsgáztatónak az elvégzett ellenőrzéseket és feladatokat, beleértve a rádióberendezések azonosítását. Az ellenőrzéseket a vizsgán használt repülőgép jóváhagyott ellenőrzési listája (checklist) szerint kell elvégezni. A vizsgára történő repülés előtti felkészülés alkalmával a kérelmező köteles a teljesítménybeállításokat, illetve a sebességeket meghatározni. A felszállási, megközelítési és leszállási teljesítményre vonatkozó adatokat a kérelmezőnek az alkalmazott repülőgép üzemelési kézikönyvének vagy repülési kézikönyvének megfelelően kell kiszámítania.

TŰRÉSHATÁROK A REPÜLŐVIZSGA TEKINTETÉBEN

10. A kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy képes:

a) a légi jármű üzemeltetésére a korlátozások figyelembevételével;

b) minden manőver zökkenőmentes és pontos végrehajtására;

c) jó ítélőképességgel és repülőszaktudással cselekedni;

d) a repüléssel kapcsolatos ismereteit alkalmazni; és

e) a légi járművet mindvégig úgy az uralma alatt tartani, hogy az eljárás vagy a manőver sikeres végrehajtásához ne férjen semmilyen kétség.

▼M5

11. A következő határértékeket kell alkalmazni, melyekre nézve azonban engedmények tehetők a turbulens viszonyok, valamint a használt légi jármű kormányozhatósági tulajdonságai és teljesítménye függvényében:

Magasságtartás
Általános eltérési érték	± 100 láb
Átstartolás kezdete az elhatározási magasságon/szinten	+ 50 láb/– 0 láb
Legalacsonyabb süllyedési magasság/megközelítésmegszakítási pont/tengerszint feletti magasság	+ 50 láb/– 0 láb
Útvonaltartás
Rádiónavigációs eszközökkel	± 5°
Szögeltérések	Félosztásnyi eltérés az iránysávban és a siklópályán (pl. LPV, ILS, MLS, GLS)
Kétdimenziós (LNAV) és háromdimenziós (LNAV/VNAV) „lineáris” oldalirányú eltérések	az útiránytól való oldalirányú eltérésnek/hibának általában az eljáráshoz tartozó RNP-érték ± -ére kell korlátozódnia. Rövid ideig tartó eltérések ettől a normától az RNP-érték egyszereséig megengedettek.
Háromdimenziós lineáris függőleges eltérések (pl. RNP APCH (LNAV/VNAV) Baro VNAV funkcióval kiegészítve)	mindenkor legfeljebb – 75 láb a függőleges profil alatt, és a repülőtér fölött 1 000 lábnál vagy annál alacsonyabb szinten legfeljebb + 75 láb a függőleges profil felett.
Iránytartás
Minden hajtómű működik	± 5°
Szimulált hajtómű-meghibásodással	± 10°
Sebességtartás
Minden hajtómű működik	± 5 csomó
Szimulált hajtómű-meghibásodással	+ 10 csomó/– 5 csomó;

A VIZSGA TARTALMA

Repülőgépek

1. SZAKASZ – REPÜLÉS ELŐTTI MŰVELETEK ÉS INDULÁS
Az ellenőrző lista, a repülőszaktudás, a jégtelenítési és jegesedésgátló eljárások stb. alkalmazása minden szakaszra vonatkozik.
a	A repülési kézikönyv (vagy annak megfelelő dokumentum) használata különösen a légi jármű teljesítményének, tömegének és súlypontjának meghatározásakor
b	A légiforgalmi irányító szolgálatok dokumentumai, meteorológiai adatok használata
c	ATC repülési terv, IFR repülési terv/repülési napló elkészítése
d	Az indulási, érkezési és megközelítési eljárásokhoz szükséges navigációs segédeszközök meghatározása
e	Repülés előtti ellenőrzés
f	Időjárási minimumok
g	Gurulás
h	Indulás teljesítményalapú navigációval (adott esetben) — Annak ellenőrzése, hogy a helyes eljárás van-e betöltve a navigációs rendszerbe, és — A navigációs rendszer kijelzőjének és az indulási térképeknek az összehasonlító ellenőrzése.
i	Felszállás előtti eligazítás, felszállás
j ((°))	Áttérés műszeres repülésre
k ((°))	Műszeres indulási eljárások, ezen belül indulás teljesítményalapú navigációval, valamint a magasságmérő beállítása
l ((°))	ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások
2. SZAKASZ – ÁLTALÁNOS TEVÉKENYSÉG ((°))
a	A repülőgép vezetése kizárólag műszerek igénybevételével, beleértve a vízszintes repülést különböző sebességeken és a trimm használatát
b	Emelkedő és süllyedő fordulók, folyamatos egykanalas fordulókkal
c	Szokatlan térbeli helyzet megszüntetése, beleértve a hosszan tartó 45° bedöntésű fordulókat és meredek süllyedő fordulókat
d (*1)	Átesésközeli helyzetből való visszatérés vízszintes repülésben, emelkedő/süllyedő fordulókban és leszállási konfigurációban – csak a repülőgépekre vonatkozik
e	Részlegesen letakart műszerfal: stabilizált emelkedés vagy süllyedés, egykanalas fordulók megadott irányba, szokatlan térbeli helyzet megszüntetése – csak a repülőgépekre vonatkozik
3. SZAKASZ – ÚTVONAL IFR ELJÁRÁSOK ((°))
a	Útvonaltartás, beleértve például az NDB vagy VOR jelek alapján vagy útpontok között történő útvonaltartást
b	A navigációs rendszer és a rádiónavigációs eszközök használata
c	Vízszintes repülés, az irány, a magasság és a repülési sebesség tartása, teljesítménybeállítás, trimmelési technika
d	A magasságmérő beállítása
e	Az ETA-k kiszámítása és felülvizsgálata (várakozás útvonalon, ha szükséges)
f	A repülés folyamatának követése, fedélzeti napló, üzemanyag-felhasználás, rendszerek működtetése
g	Jegesedés elleni eljárások, ha szükséges, szimulálva
h	ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások
3a. SZAKASZ – ÉRKEZÉSI ELJÁRÁSOK
a	A navigációs segédeszközök beállítása és ellenőrzése (adott esetben)
b	Érkezési eljárások, magasságmérő-ellenőrzések
c	A tengerszint feletti magasságra és a sebességre vonatkozó korlátozások (adott esetben)
d	Érkezés teljesítményalapú navigációval (adott esetben) — Annak ellenőrzése, hogy a helyes eljárás van-e betöltve a navigációs rendszerbe, és — A navigációs rendszer kijelzőjének és az érkezési térképeknek az összehasonlító ellenőrzése.
4. SZAKASZ ((°)) – HÁROMDIMENZIÓS MŰVELETEK ((++))
a	A navigációs segédeszközök beállítása és ellenőrzése A függőleges pályaszög ellenőrzése Az RNP APCH esetében: — Annak ellenőrzése, hogy a helyes eljárás van-e betöltve a navigációs rendszerbe, és — A navigációs rendszer kijelzőjének és a megközelítési térképeknek az összehasonlító ellenőrzése.
b	A megközelítéssel és leszállással kapcsolatos eligazítás, beleértve a süllyedéssel, megközelítéssel, leszállással kapcsolatos ellenőrzéseket, beleértve a létesítmények azonosítását
c ((+))	Várakozási eljárás
d	A közzétett megközelítési eljárás végrehajtása
e	A megközelítés időbeosztása
f	Magasság-, sebesség-, iránytartás (stabilizált megközelítés)
g ((+))	Átstartolás végrehajtása
h ((+))	Megszakított megközelítési eljárás/leszállás
i	ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások
5. SZAKASZ ((°)) – KÉTDIMENZIÓS MŰVELETEK ((++))
a	A navigációs segédeszközök beállítása és ellenőrzése Az RNP APCH esetében: — Annak ellenőrzése, hogy a helyes eljárás van-e betöltve a navigációs rendszerbe, és — A navigációs rendszer kijelzőjének és a megközelítési térképeknek az összehasonlító ellenőrzése.
b	A megközelítéssel és leszállással kapcsolatos eligazítás, beleértve a süllyedéssel, megközelítéssel, leszállással kapcsolatos ellenőrzéseket, beleértve a létesítmények azonosítását
c ((+))	Várakozási eljárás
d	A közzétett megközelítési eljárás végrehajtása
e	A megközelítés időbeosztása
f	A megközelítésmegszakítási ponttól (MAPT) mért magasság/távolság ellenőrzése, sebesség-, iránytartás (stabilizált megközelítés), ereszkedési pontok (Step Down Fixes, SDFs) (adott esetben)
g ((+))	Átstartolás végrehajtása
h ((+))	Megszakított megközelítési eljárás/leszállás
i	ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások
6. SZAKASZ – REPÜLÉS EGY ÜZEMKÉPTELEN HAJTÓMŰVEL (csak több hajtóműves repülőgépek esetében) ((°))
a	Szimulált hajtómű-meghibásodás felszállás után vagy átstartolás közben
b	Megközelítés, átstartolásos és eljárás szerinti megszakított megközelítés egy üzemképtelen hajtóművel
c	Megközelítés és leszállás egy üzemképtelen hajtóművel
d	ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások
(°) Kizárólag a műszereket használva kell végrehajtani. (*1) Végrehajtható FFS, FTD 2/3 vagy FNPT II berendezésen. (+) Az 5. vagy a 6. szakaszban hajtandó végre. (++) A PBN-jogosultságok megszerzéséhez vagy meghosszabbításához a 4. vagy az 5. szakaszban az egyik megközelítésnek RNP APCH szerinti megközelítésnek kell lennie. Ott, ahol RNP APCH szerinti művelet nem kivitelezhető, megfelelően felszerelt repülésszimulációs oktatóeszközzel (FSTD) kell végrehajtani.

Helikopterek

1. SZAKASZ – INDULÁS
Az ellenőrző lista, a repülőszaktudás, a jégtelenítési és jegesedésgátló eljárások stb. alkalmazása minden szakaszra vonatkozik.
a	A repülési kézikönyv (vagy annak megfelelő dokumentum) használata különösen a légi jármű teljesítményének, tömegének és súlypontjának meghatározásakor
b	A légiforgalmi irányító szolgálatok dokumentumai, meteorológiai adatok használata
c	ATC repülési terv, IFR repülési terv/repülési napló elkészítése
d	Az indulási, érkezési és megközelítési eljárásokhoz szükséges navigációs segédeszközök meghatározása
e	Repülés előtti ellenőrzés
f	Időjárási minimumok
g	Gurulás/légi gurulás az ATC vagy az oktató utasításainak megfelelően
h	Indulás teljesítményalapú navigációval (adott esetben) — Annak ellenőrzése, hogy a helyes eljárás van-e betöltve a navigációs rendszerbe, és — A navigációs rendszer kijelzőjének és az indulási térképeknek az összehasonlító ellenőrzése.
i	Felszállás előtti eligazítás, eljárások és ellenőrzések
j	Áttérés műszeres repülésre
k	Műszeres indulási eljárások, ezen belül indulás teljesítményalapú navigációval
2. SZAKASZ – ÁLTALÁNOS TEVÉKENYSÉG
a	A helikopter vezetése kizárólag műszerek igénybevételével, benne:
b	Emelkedő és süllyedő fordulók, folyamatos egykanalas fordulókkal
c	Szokatlan térbeli helyzet megszüntetése, beleértve a hosszan tartó 30° bedöntésű fordulókat és meredek süllyedő fordulókat
3. SZAKASZ – ÚTVONAL IFR ELJÁRÁSOK
a	Útvonaltartás, beleértve például az NDB, VOR, RNAV jelek alapján történő útvonaltartást
b	Rádiónavigációs eszközök használata
c	Vízszintes repülés, az irány, a magasság és a repülési sebesség tartása, teljesítménybeállítás
d	A magasságmérő beállítása
e	Az ETA-k kiszámítása és felülvizsgálata
f	A repülés folyamatának követése, fedélzeti napló, üzemanyag-felhasználás, rendszerek működtetése
g	Jegesedés elleni eljárások, szimulálva, ha szükséges, és ha van ilyen
h	ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások
3a. SZAKASZ – ÉRKEZÉSI ELJÁRÁSOK
a	A navigációs segédeszközök beállítása és ellenőrzése (adott esetben)
b	Érkezési eljárások, magasságmérő-ellenőrzések
c	A tengerszint feletti magasságra és a sebességre vonatkozó korlátozások (adott esetben)
d	Érkezés teljesítményalapú navigációval (adott esetben) — Annak ellenőrzése, hogy a helyes eljárás van-e betöltve a navigációs rendszerbe, és — A navigációs rendszer kijelzőjének és az érkezési térképeknek az összehasonlító ellenőrzése.
4. SZAKASZ – HÁROMDIMENZIÓS MŰVELETEK ((+))
a	A navigációs segédeszközök beállítása és ellenőrzése A függőleges pályaszög ellenőrzése Az RNP APCH esetében: a) annak ellenőrzése, hogy a helyes eljárás van-e betöltve a navigációs rendszerbe; és b) a navigációs rendszer kijelzőjének és a megközelítési térképeknek az összehasonlító ellenőrzése.
b	A megközelítéssel és leszállással kapcsolatos eligazítás, beleértve a süllyedéssel, megközelítéssel, leszállással kapcsolatos ellenőrzéseket
c (*1)	Várakozási eljárás
d	A közzétett megközelítési eljárás végrehajtása
e	A megközelítés időbeosztása
f	Magasság-, sebesség-, iránytartás (stabilizált megközelítés)
g (*1)	Átstartolás végrehajtása
h (*1)	Megszakított megközelítési eljárás/leszállás
i	ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások
5. SZAKASZ – KÉTDIMENZIÓS MŰVELETEK ((+))
a	A navigációs segédeszközök beállítása és ellenőrzése Az RNP APCH esetében: — Annak ellenőrzése, hogy a helyes eljárás van-e betöltve a navigációs rendszerbe, és — A navigációs rendszer kijelzőjének és a megközelítési térképeknek az összehasonlító ellenőrzése.
b	A megközelítéssel és leszállással kapcsolatos eligazítás, beleértve a süllyedéssel, megközelítéssel, leszállással kapcsolatos ellenőrzéseket és a létesítmények azonosítását
c (*1)	Várakozási eljárás
d	A közzétett megközelítési eljárás végrehajtása
e	A megközelítés időbeosztása
f	Magasság-, sebesség-, iránytartás (stabilizált megközelítés)
g (*1)	Átstartolás végrehajtása
h (*1)	Megszakított megközelítési eljárás (*1)/leszállás
i	ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások
6. SZAKASZ – SZOKÁSOSTÓL ELTÉRŐ ÉS VÉSZHELYZETI ELJÁRÁSOK
Ez a szakasz az 1–5. szakasszal összekapcsolható. A vizsga során figyelembe kell venni a helikopter irányíthatóságát, a meghibásodott hajtómű beazonosítását, az azonnali tevékenységeket (touch drills), a nyomonkövetési tevékenységek és ellenőrzések végrehajtását, valamint a repülés pontosságát a következő helyzetekben:
a	Szimulált hajtómű-meghibásodás felszállás után és megközelítés (*2) közben (biztonságos magasságban hajtandó végre, kivéve, ha FFS vagy FNPT II/III, FTD 2/3 berendezésen történik)
b	A stabilitást növelő eszközök/hidraulikus rendszer meghibásodása, ha van ilyen
c	Részlegesen letakart műszerfal
d	Autorotáció és az abból való kivétel meghatározott magasságra
e	Háromdimenziós műveletek kézzel, repülésvezérlő (FD) nélkül (3) Háromdimenziós műveletek kézzel, repülésvezérlővel (FD) (3)
(+) A PBN-jogosultságok megszerzéséhez vagy meghosszabbításához a 4. vagy az 5. szakaszban az egyik megközelítésnek RNP APCH szerinti megközelítésnek kell lennie. Ott, ahol RNP APCH szerinti művelet nem kivitelezhető, megfelelően felszerelt repülésszimulációs oktatóeszközzel (FSTD) kell végrehajtani. (1) Végrehajtható a 4. vagy az 5. szakaszban. (2) Csak több hajtóműves helikopter esetében. (*3) Csak egy elemet kell ellenőrizni.

▼B

A VIZSGA TARTALMA

Repülőgépek

Az ellenőrző lista, repülőszaktudás, jégtelenítési és jegesedés-gátló eljárások stb. alkalmazása minden szakaszra vonatkozik

1. SZAKASZ – REPÜLÉS ELŐTTI MŰVELETEK ÉS INDULÁS
a	repülési kézikönyv (vagy annak megfelelő dokumentum) használata különösen légijármű-teljesítmény, -tömeg és -súlypont meghatározásakor
b	A légiforgalmi irányítószolgálatok dokumentumai, meteorológiai adatok használata
c	ATC repülés terv elkészítése, ►C3 IFR repülési terv ◄
d	Repülés előtti ellenőrzés
e	Időjárási minimumok
f	Gurulás
g	Felszállás előtti eligazítás, felszállás
h (3)	Áttérés műszeres repülésre
i (3)	Műszeres indulási eljárások, magasságmérő-beállítás
j (3)	ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások
2. SZAKASZ – ÁLTALÁNOS TEVÉKENYSÉG (3)
a	A repülőgép vezetése kizárólag műszerek igénybevételével, beleértve: a vízszintes repülést különböző sebességeken, a trimm használatát
b	Emelkedő és süllyedő fordulók, folyamatos egykanalas fordulókkal
c	Szokatlan térbeli helyzet megszüntetése, beleértve hosszan tartó 45° bedöntésű fordulókat és meredek süllyedő fordulókat
d (1)	Átesésközeli helyzetből való visszatérés vízszintes repülésben, emelkedő/süllyedő fordulókban és leszállási konfigurációban – csak a repülőgépekre vonatkozik
e	Részlegesen letakart műszerfal, stabilizált emelkedés vagy süllyedés, egykanalas fordulók megadott irányba, szokatlan térbeli helyzet megszüntetése – csak a repülőgépekre vonatkozik
3. SZAKASZ – ÚTVONAL IFR ELJÁRÁSOK (3)
a	Útvonaltartás, beleértve például az NDB, VOR, RNAV jelek alapján történő útvonaltartást
b	Rádiónavigációs eszközök használata
c	Vízszintes repülés, irány, magasság, repülési sebesség tartása, teljesítménybeállítás, trimmelési technika
d	Magasságmérő beállítása
e	►C1 Kiszámítás ◄ és ETA-felülvizsgálat (várakozás útvonalon, ha szükséges)
f	Repülés folyamatának követése, fedélzeti napló, üzemanyag-felhasználás, rendszerek működtetése
g	Jegesedés elleni eljárások, ha szükséges, szimulálva
h	ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások
4. SZAKASZ – PRECÍZIÓS MEGKÖZELÍTÉSI ELJÁRÁSOK (3)
a	Navigációs segédeszközök beállítása és ellenőrzése, berendezések azonosítása
b	Érkezési eljárások, magasságmérő ellenőrzések
c	A megközelítéssel és leszállással kapcsolatos tájékoztató, beleértve a süllyedéssel, megközelítéssel, leszállással kapcsolatos ellenőrzéseket
d (2)	Várakozási eljárás
e	A közzétett megközelítési eljárás végrehajtása
f	A megközelítés időbeosztása
g	Magasság-, sebesség-, iránytartás (stabilizált megközelítés)
h (2)	Átstartolás végrehajtása
i (2)	Megszakított megközelítési eljárás/leszállás
j	ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások
5. SZAKASZ – NEM PRECIZIÓS MEGKÖZELÍTÉSI ELJÁRÁSOK (3)
a	Navigációs segédeszközök beállítása és ellenőrzése, berendezések azonosítása
b	Érkezési eljárások, magasságmérő-beállítások
c	A megközelítéssel és leszállással kapcsolatos tájékoztató, beleértve a süllyedéssel, megközelítéssel, leszállással kapcsolatos ellenőrzéseket
d (2)	Várakozási eljárás
e	A közzétett megközelítési eljárás végrehajtása
f	A megközelítés időbeosztása
g	Magasság-, sebesség-, iránytartás (stabilizált megközelítés)
h (2)	Átstartolás végrehajtása
i (2)	Megszakított megközelítési eljárás/leszállás
j	ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások
6. SZAKASZ – REPÜLÉS EGY ÜZEMKÉPTELEN HAJTÓMŰVEL (csak több hajtóműves repülőgépek esetében) (3)
a	Szimulált hajtómű-meghibásodás felszállás után vagy átstartolás közben
b	Megközelítés, átstartolásos és eljárásos megszakított megközelítés egy üzemképtelen hajtóművel
c	Megközelítés és leszállás egy üzemképtelen hajtóművel
d	ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások
(*1) Végrehajtható FFS, FTD 2/3 vagy FNPT II berendezésen. (+) Végrehajtható a 4. vagy az 5. szakaszban. (o) Kizárólag műszerek igénybevételével lehet végrehajtani.

Helikopterek

Az ellenőrző lista, repülőszaktudás, jégtelenítési és jegesedés-gátló eljárások stb. alkalmazása minden szakaszra vonatkozikEz a szakasz az 1–5. szakasszal összekapcsolható. A vizsga során figyelembe kell venni a helikopter vezetését, a meghibásodott hajtómű beazonosítását, az azonnali tevékenységeket (touch drills), a nyomonkövetési tevékenységek és ellenőrzések végrehajtását, valamint a repülés pontosságát a következő helyzetekben:

1. SZAKASZ – INDULÁS
a	Repülési kézikönyv (vagy annak megfelelő dokumentum) használata különösen légijármű-teljesítmény, -tömeg és -súlypont meghatározásakor
b	A légiforgalmi irányítószolgálatok dokumentumai, meteorológiai adatok használata
c	ATC repülés terv elkészítése, ►C3 IFR repülési terv ◄
d	Repülés előtti ellenőrzés
e	Időjárási minimumok
f	Gurulás/légi gurulás az ATC vagy az oktató utasításainak megfelelően
g	Felszállás előtti eligazítás, eljárások és ellenőrzések
h	Áttérés műszeres repülésre
i	Műszeres indulási eljárások
2. SZAKASZ – ÁLTALÁNOS TEVÉKENYSÉG
a	A helikopter vezetése kizárólag műszerek igénybevételével, benne:
b	Emelkedő és süllyedő fordulók, folyamatos egykanalas fordulókkal
c	Szokatlan térbeli helyzet megszüntetése, beleértve hosszan tartó 30° bedöntésű fordulókat és meredek süllyedő fordulókat
3. SZAKASZ – ÚTVONAL IFR ELJÁRÁSOK
a	Útvonaltartás, beleértve például az NDB, VOR, RNAV jelek alapján történő útvonaltartást
b	Rádiónavigációs eszközök használata
c	Vízszintes repülés, irány, magasság, repülési sebesség tartása, teljesítménybeállítás
d	Magasságmérő beállítása
e	►C1 Kiszámítás ◄ és ETA-felülvizsgálat
f	A repülés folyamatának követése, fedélzeti napló, üzemanyag-felhasználás, rendszerek működtetése
g	Jegesedés elleni eljárások, szimulálva, ha szükséges, és ha van ilyen
h	ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások
4. SZAKASZ – PRECÍZIÓS MEGKÖZELÍTÉS
a	Navigációs segédeszközök beállítása és ellenőrzése, berendezések azonosítása
b	Érkezési eljárások, magasságmérő-ellenőrzések
c	A megközelítéssel és leszállással kapcsolatos tájékoztató, beleértve a süllyedéssel, megközelítéssel, leszállással kapcsolatos ellenőrzéseket
d (1)	Várakozási eljárás
e	A közzétett megközelítési eljárás végrehajtása
f	A megközelítés időbeosztása
g	Magasság-, sebesség- és iránytartás (stabilizált megközelítés)
h (1)	Átstartolás végrehajtása
i (1)	Megszakított megközelítési eljárás/leszállás
j	ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások
5. SZAKASZ – NEM PRECÍZIÓS MEGKÖZELÍTÉS
a	Navigációs segédeszközök beállítása és ellenőrzése, berendezések azonosítása
b	Érkezési eljárások, magasságmérő-ellenőrzések
c	A megközelítéssel és leszállással kapcsolatos tájékoztató, beleértve a süllyedéssel, megközelítéssel, leszállással kapcsolatos ellenőrzéseket
d (1)	Várakozási eljárás
e	A közzétett megközelítési eljárás végrehajtása
f	A megközelítés időbeosztása
g	Magasság-, sebesség- és iránytartás (stabilizált megközelítés)
h (1)	Átstartolás végrehajtása
i (1)	Megszakított megközelítési eljárás (1)/leszállás
j	ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások
6. SZAKASZ – SZOKÁSOSTÓL ELTÉRŐ ÉS VÉSZHELYZETI ELJÁRÁSOK
a	Szimulált hajtómű-meghibásodás felszállás után és megközelítés (2) közben (biztonságos magasságban hajtandó végre, kivéve, ha FFS vagy FNPT II/III, FTD 2/3 berendezésen történik)
b	A stabilitást növelő eszközök/hidraulikus rendszer meghibásodása, ha van ilyen
c	Részlegesen letakart műszerfal
d	Autorotáció és az abból való kivétel meghatározott magasságra
e	►C1 Precíziós megközelítés repülésvezérlő (FD) nélkül (3), kézzel Precíziós megközelítés repülésvezérlővel (3), kézzel ◄
(1) Végrehajtandó a 4. vagy az 5. szakaszban. (2) Csak több hajtóműves helikopter esetében. (*3) Csak egy elem ellenőrizendő.

Léghajók

Az ellenőrző lista, a repülőszaktudás, ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások alkalmazása minden szakaszra vonatkozik.Ez a szakasz az 1–5. szakasszal összkapcsolható. A vizsga során figyelembe kell venni a léghajó vezetését, a meghibásodott hajtómű beazonosítását, az azonnali tevékenységeket, a nyomonkövetési tevékenységek, ellenőrzések végrehajtását, valamint a repülés pontosságát a következő helyzetekben:

1. SZAKASZ – REPÜLÉS ELŐTTI MŰVELETEK ÉS INDULÁS
a	Repülési kézikönyv (vagy annak megfelelő dokumentum) használata különösen légijármű-teljesítmény, -tömeg és -súlypont meghatározásakor
b	A légiforgalmi irányítószolgálatok dokumentumai, meteorológiai adatok használata
c	ATC repülés terv elkészítése, ►C3 IFR repülési terv ◄
d	Repülés előtti ellenőrzés
e	Időjárási minimumok
f	Felszállás előtti eligazítás, árbocról történő elengedési eljárás, manőverezés a földön
g	Felszállás
h	Áttérés műszeres repülésre
i	Műszeres indulási eljárások, magasságmérő-beállítás
j	ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások
2. SZAKASZ – ÁLTALÁNOS TEVÉKENYSÉG
a	A léghajó vezetése kizárólag műszerek igénybevételével
b	Emelkedő és süllyedő fordulók, folyamatos ütemű fordulókkal
c	Szokatlan térbeli helyzet megszüntetése
d	Részlegesen letakart műszerfal
3. SZAKASZ – ÚTVONAL IFR ELJÁRÁSOK
a	Útvonaltartás, beleértve például az NDB, VOR, RNAV jelek alapján történő útvonaltartást
b	Rádiónavigációs eszközök használata
c	Vízszintes repülés, irány-, magasság, repülési sebesség tartás, teljesítménybeállítás, trimmelési technika
d	Magasságmérő beállítása
e	►C1 Kiszámítás ◄ és ETA-felülvizsgálat
f	A repülés folyamatának követése, fedélzeti napló, üzemanyag-felhasználás, rendszerek működtetése
g	ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások
4. SZAKASZ – PRECÍZIÓS MEGKÖZELÍTÉSI ELJÁRÁSOK
a	Navigációs segédeszközök beállítása és ellenőrzése, berendezések azonosítása
b	Érkezési eljárások, magasságmérő ellenőrzések
c	A megközelítéssel és leszállással kapcsolatos tájékoztató, beleértve a süllyedéssel, megközelítéssel, leszállással kapcsolatos ellenőrzéseket
d (1)	Várakozási eljárás
e	A közzétett megközelítési eljárás végrehajtása
f	A megközelítés időbeosztása
g	Stabilizált megközelítés (magasság-, sebesség- és iránytartás)
h (1)	Átstartolás végrehajtása
i (1)	Megszakított megközelítési eljárás/leszállás
j	ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások
5. SZAKASZ – NEM PRECÍZIÓS MEGKÖZELÍTÉSI ELJÁRÁSOK
a	Navigációs segédeszközök beállítása és ellenőrzése, berendezések azonosítása
b	Érkezési eljárások, magasságmérő-beállítások
c	A megközelítéssel és leszállással kapcsolatos tájékoztató, beleértve a süllyedéssel, megközelítéssel, leszállással kapcsolatos ellenőrzéseket
d (1)	Várakozási eljárás
e	A közzétett megközelítési eljárás végrehajtása
f	A megközelítés időbeosztása
g	Stabilizált megközelítés (magasság-, sebesség- és iránytartás)
h (1)	Átstartolás végrehajtása
i (1)	Megszakított megközelítési eljárás/leszállás
j	ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások
6. SZAKASZ – REPÜLÉS EGY ÜZEMKÉPTELEN HAJTÓMŰVEL
a	Szimulált hajtómű-meghibásodás felszállás után vagy átstartolás közben
b	Megközelítés és eljárásos átstartolás egy üzemképtelen hajtóművel
c	Megközelítés és leszállás, megszakított megközelítési eljárás egy üzemképtelen hajtóművel
d	ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások
(+) Végrehajtható a 4. vagy az 5. szakaszban.

8. függelék

A műszerjogosítás (IR) beszámítása az osztály- vagy típusjogosítás készségellenőrzésének részeként

A. Repülőgépek

A beszámítást csak akkor lehet figyelembe venni, ha az engedélyes meghosszabbította az egy hajtóműves és egypilótás, több hajtóműves repülőgépekre (amelyik alkalmazható) vonatkozó műszerjogosítását (IR).

Amikor a készségellenőrzés IR-t is tartalmaz és az engedélyes rendelkezik érvényes:	A beszámítás a készségellenőrzés IR részére érvényes a következőknél:
MP típusjogosítással; Nagy teljesítményű, komplex repülőgép-típusjogosítással	SE osztály- (1) és SE típusjogosítás (1), és SP ME osztály- és SP ME nem nagy teljesítményű, komplex repülőgép-típusjogosítás, a beszámítás csak a 9. függelék 3B szakasza szerinti nem nagy teljesítményű, komplex repülőgépre érvényes (1)
SP ME nem nagy teljesítményű, komplex repülőgép-típusjogosítással, egypilótás üzemeltetésben	SP ME osztály- (1), és SP ME nem nagy teljesítményű, komplex repülőgép-típusjogosítás, és SE osztály- és típusjogosítás (1)
SP ME nem nagy teljesítményű, komplex repülőgép-típusjogosítással, többpilótás üzemeltetésre korlátozva	a. SP ME osztály- (1), és b. SP ME nem nagy teljesítményű, komplex repülőgép-típusjogosítás (1), és c. SE osztály- és típusjogosítás (1)
SP ME osztályjogosítással, egypilótás üzemeltetésben	SE osztály- és típusjogosítás, és SP ME osztály-, és SP ME nem nagy teljesítményű, komplex repülőgép-típusjogosítás
SP ME osztályjogosítással, többpilótás (MP) üzemeltetésre korlátozva	SE osztály- és típusjogosítás (1), és SP ME osztály- (1), és SP ME nem nagy teljesítményű, komplex repülőgép-típusjogosítás (1)
SP SE osztályjogosítással	SE osztály- és típusjogosítás
SP SE típusjogosítással	SE osztály- és típusjogosítás
(*1) ►M5 Feltéve, hogy a megelőző 12 hónapban a kérelmező legalább három IFR-indulást és -megközelítést hajtott végre PBN-jogosultságait gyakorolva – köztük egy RNP APCH szerinti megközelítést – egypilótás (SP) osztály- vagy típusjogosítású repülőgépen egypilótás üzemeltetésben, illetve több hajtóműves, nem nagy teljesítményű, egyszerű konstrukciójú repülőgépek esetében a kérelmező sikeresen teljesítette a jártassági vizsga 6. szakaszát egypilótás, nem nagy teljesítményű, egyszerű konstrukciójú repülőgépen kizárólag műszerek igénybevételével történő repüléssel, egypilótás üzemeltetésben. ◄

B. Helikopterek

A beszámítást csak akkor lehet figyelembe venni, ha az engedélyes meghosszabbította egy hajtóműves és egypilótás, több hajtóműves helikopterekre (amelyik alkalmazható) vonatkozó műszerjogosítását (IR).

Ha a készségellenőrzés IR-t is tartalmaz és az engedélyes rendelkezik érvényes:	A beszámítás a készségellenőrzés IR részére vonatkozik a következők tekintetében:
MPH típusjogosítással	SE típusjogosítás (1), és SP ME típusjogosítás (1)
SP ME típusjogosítással, egypilótás üzemeltetésben	SE típusjogosítás, SP ME típusjogosítás
SP ME típusjogosítással, többpilótás üzemeltetésre korlátozva	SE típusjogosítás, (1) SP ME típusjogosítás (1)
(*1) ►M5 Feltéve, hogy az engedélyes a megelőző 12 hónapban legalább három IFR-indulást és -megközelítést hajtott végre PBN-jogosultságait gyakorolva – köztük egy RNP APCH szerinti megközelítést (amely lehet PinS (Point in Space = térbeli pont) megközelítés) – egypilótás (SP) típusjogosítású helikopteren egypilótás üzemeltetésben. ◄

9. függelék

Az MPL, ATPL, típus- és osztályjogosításokhoz szükséges képzés, jártassági vizsga és készségellenőrzés, valamint IRS-hez szükséges készségellenőrzés

A. Általános

1.	A jártassági vizsga kérelmezőjének ugyanolyan osztályú vagy típusú légi járművön kell oktatásban részesülnie, mint amilyennel a vizsgán repül.

2.	Amennyiben két vizsgakísérlet sem hoz sikert a vizsga minden szakaszában, akkor ez további képzést von maga után.

3.	A megkísérelhető jártassági vizsgák számára nézve nincs korlátozás.

A KÉPZÉS, JÁRTASSÁGI VIZSGA/KÉSZSÉGELLENŐRZÉS TARTALMA

▼M4

Amennyiben a 21. rész rendelkezéseivel összhangban meghatározott, üzemelési alkalmasságra vonatkozó adatok másként nem állapítják meg, a repülési képzési programnak, a jártassági vizsgának és készségellenőrzésnek meg kell felelnie e függeléknek. A hasonló típusú légi járművön szerzett tapasztalat beszámítható és ezzel a képzési program, a jártassági vizsga és a készségellenőrzés lerövidíthető a 21. rész rendelkezéseivel összhangban meghatározott, üzemelési alkalmasságra vonatkozó adatoknak megfelelően.

Az ATPL kiadásához szükséges jártassági vizsga esetét kivéve, ha a 21. rész rendelkezéseivel összhangban meghatározott, üzemelési alkalmasságra vonatkozó adatok az adott légi jármű tekintetében így állapítják meg, a jártassági vizsgába beszámíthatók az olyan, más típusok vagy változatok jártassági vizsgájában is meglévő elemek, amelyekre vonatkozóan a pilóta képesítéssel rendelkezik.

▼B

A VIZSGA/ELLENŐRZÉS LEFOLYTATÁSA

A vizsgáztató különböző jártassági vizsga és készség-ellenőrzési forgatókönyvek közül választhat, amelyek szimulált műveleteket tartalmaznak, és amelyeket az illetékes hatóság dolgozott ki és hagyott jóvá. A teljes repülésszimulátorokat (FFS) és más képzési eszközöket, ha rendelkezésre állnak, az ebben a részben meghatározottak szerint kell alkalmazni.

7.	A készségellenőrzés során a vizsgáztató győződjön meg arról, hogy az osztály- vagy típusjogosítás engedélyese fenntartja az elméleti ismeretek megfelelő szintjét.

Amennyiben a vizsgáztató által nem megfelelőnek ítélt indokok miatt a kérelmező megszakítja a jártassági vizsgát, akkor a teljes jártassági vizsgát meg kell ismételnie. Amennyiben a kérelmező a vizsgáztató által megfelelőnek ítélt indokok miatt szakítja meg a jártassági vizsgát, akkor egy további repülés során csak a nem teljesített szakaszokból kell vizsgáznia.

9.	A vizsgáztató megítélése alapján a kérelmező a vizsga bármely manőverét vagy eljárását egyszer megismételheti. A vizsgáztató bármely fázisban leállíthatja a vizsgát, ha úgy ítéli meg, hogy a kérelmező repülési jártassága a teljes vizsga megismétlését teszi szükségessé.

10.

A kérelmezőnek olyan pozícióból kell vezetnie a repülőgépet, hogy az lehetővé tegye szükség szerint a parancsnokpilóta- vagy másodpilóta-feladatkör ellátását és a vizsga végrehajtását, mintha a repülőszemélyzet más tagja nem tartózkodna a fedélzeten, ha a vizsga/ellenőrzés egypilótás feltételek szerint történik. A felelősség a repülés során a nemzeti előírásoknak megfelelően oszlik meg.

11.

A vizsgára történő repülés előtti felkészülés alkalmával a kérelmező köteles a teljesítménybeállításokat, illetve a sebességeket meghatározni. A kérelmező jelenti a vizsgáztatónak az elvégzett ellenőrzéseket és feladatokat, beleértve a rádióberendezések azonosítását. Az ellenőrzéseket a vizsgán használt repülőgép ellenőrzési listája (checklist) szerint, és ha lehetséges, az MCC-elvnek megfelelően kell elvégezni. A felszállási, megközelítési és leszállási teljesítményre vonatkozó adatokat a kérelmezőnek az alkalmazott repülőgép üzemelési kézikönyvének vagy repülési kézikönyvének megfelelően kell kiszámítania. Az elhatározási magasságot/szintet (MDA/MDH), a minimális süllyedési magasságot/szintet, és a megszakított megközelítés helyét/pontját a vizsgáztató hozzájárulásával kell meghatározni.

12.	A vizsgáztató nem vesz részt a repülőgép vezetésében, csak akkor, ha a beavatkozás biztonsági okokból, illetve az egyéb forgalom elfogadhatatlan akadályozásának elkerülése érdekében szükséges.

A TÖBBPILÓTÁS LÉGI JÁRMŰ TÍPUSJOGOSÍTÁSÁHOZ, AZ EGYPILÓTÁS REPÜLŐGÉP TÍPUSJOGOSÍTÁSÁHOZ (TÖBBPILÓTÁS ÜZEMELTETÉSBEN), VALAMINT AZ MPL-HEZ ÉS ATPL-HEZ SZÜKSÉGES JÁRTASSÁGI VIZSGÁRA/KÉSZSÉGELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ EGYEDI KÖVETELMÉNYEK

13.

Többpilótás üzemeltetés esetén a többpilótás légi járműre vagy az egypilótás repülőgépre vonatkozó jártassági vizsgát többpilótás környezetben kell végrehajtani. Második pilótaként egy másik kérelmező vagy egy másik típusjogosítással rendelkező pilóta tevékenykedhet. Amennyiben a vizsga repülőgépen történik, a másodpilótának vizsgáztatónak vagy oktatónak kell lennie.

14.

►C1 A kérelmezőnek repülést végző pilótaként (PF) kell teljesítenie a jártassági vizsga minden szakaszát, kivéve a szokásostól eltérő és vészhelyzeti eljárásokat, amelyeket végrehajthat repülést végző pilótaként (PF) és repülést kiszolgáló pilótaként (PNF) is MCC-üzemeltetés szerint. Azon kérelmezőnek, aki először kíván többpilótás légijármű-típusjogosítást vagy ATPL-t szerezni, bizonyítania kell készségét repülést kiszolgáló pilótaként (PNF) is. ◄ A kérelmező a jártassági vizsgához választhatja akár a bal, akár a jobb oldali ülést, ha a vizsga összes feladata végrehajtható a kiválasztott ülésből.

15.

Az ATPL vagy többpilótás repülőgépre, illetve többpilótás üzemeltetésben egypilótás repülőgépre szóló típusjogosítás-vizsga során, parancsnokpilóta-tevékenységre történő kiterjesztés esetén, függetlenül attól, hogy a kérelmező PF- vagy PNF-tevékenységet végez, a vizsgáztatónak kiemelten kell ellenőriznie az alábbiakat:

a) a repülőszemélyzeti együttműködés irányítása;

b) a repülőgép üzemeltetésének általános figyelemmel kísérése megfelelő felügyelettel; és

c) a teendők sorrendjének meghatározása és a döntések meghozatala megfelelő biztonsági szempontok alapján, valamint az adott üzemelési helyzetre – beleértve a vészhelyzeteket – vonatkozó szabályok és előírások szempontjából.

16.

A vizsgát/ellenőrzést műszeres repülési szabályok szerint (IFR) kell végrehajtani, ha műszerjogosítást (IR) is magában foglal, és amennyiben lehetséges, azt a kereskedelmi légi fuvarozási körülmények szimulációjával kell végrehajtani. A vizsga lényeges és ellenőrizendő eleme, hogy a kérelmezőnek képesnek kell lennie arra, hogy megtervezze és végrehajtsa a repülést a szokásos tájékoztatóanyag alapján.

17.

Ha a típusjogosítási tanfolyam kevesebb mint kétórányi légi járművön történő repülésoktatást foglal magában, akkor a jártassági vizsga lefolytatható FFS-en és végrehajtható a légi járművön lefolytatott repülésoktatás előtt. Ebben az esetben a légi járművön lefolytatott repülésoktatást is magában foglaló típusjogosítási tanfolyam elvégzését igazoló tanúsítást az új típusjogosításnak a kérelmező szakszolgálati engedélyébe történő bevezetése előtt el kell juttatni az illetékes hatósághoz.

B. A repülőgép kategóriára vonatkozó egyedi követelmények

A SIKERES VIZSGA FELTÉTELEI

Egypilótás repülőgépek esetében – az egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépek kivételével – a kérelmezőnek meg kell felelnie a jártassági vizsga vagy készségellenőrzés valamennyi szakaszán. Egy szakasz bármely elemének sikertelensége az adott szakasz sikertelenségét jelenti. Egynél több szakasz sikertelensége esetén a kérelmezőnek meg kell ismételnie a teljes vizsgát vagy ellenőrzést. Egyetlen szakasz sikertelensége esetén a kérelmezőnek csak az adott szakaszból kell ismételten vizsgáznia. A megismételt vizsga vagy ellenőrzés bármely szakaszának sikertelensége esetén, beleértve azokat a szakaszokat is, amelyeket a kérelmező az előző vizsgán egyszer már sikerrel teljesített, a kérelmezőnek meg kell ismételnie a teljes vizsgát. Az egypilótás, több hajtóműves repülőgépek esetében teljesíteni kell a vonatkozó vizsga vagy ellenőrzés aszimmetrikus repülésre vonatkozó 6. szakaszát.

A többpilótás és egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépek esetében a kérelmezőnek meg kell felelnie a jártassági vizsga vagy készségellenőrzés valamennyi szakaszán. Ötnél több elem sikertelensége esetén a kérelmezőnek meg kell ismételnie a teljes vizsgát vagy ellenőrzést. Öt vagy annál kevesebb szakasz sikertelensége esetén a kérelmezőnek csak az adott szakaszokból kell ismételten vizsgáznia. A megismételt vizsga vagy ellenőrzés bármely szakaszának sikertelensége esetén, beleértve azokat a szakaszokat is, amelyeket a kérelmező az előző vizsgán/ellenőrzésen egyszer már sikerrel teljesített, a kérelmezőnek meg kell ismételnie a teljes ellenőrzést vagy vizsgát. A 6. szakasz nem szerepel az ATPL- vagy az MPL-jártassági vizsgán. Ha a kérelmező a 6. szakaszból sikertelenül vizsgázik vagy nem tesz vizsgát, akkor a típusjogosítás CAT II- vagy CAT III-jogosultságok nélkül kerül kiadásra. A típusjogosítás CAT II- vagy CAT III-jogosultságokra történő kiterjesztéséhez a kérelmezőnek teljesítenie kell az adott légijármű-típusra vonatkozó 6. szakasz.

TŰRÉSHATÁROK A REPÜLŐVIZSGA TEKINTETÉBEN

A kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy képes:

a) a repülőgép üzemeltetésére a korlátozások figyelembevételével;

b) minden manőver zökkenőmentes és pontos végrehajtására;

c) jó ítélőképességgel és repülőszaktudással cselekedni;

d) a repüléssel kapcsolatos ismereteit alkalmazni;

e) a légi járművet mindvégig úgy az uralma alatt tartani, hogy az eljárás vagy a manőver sikeres végrehajtása állandóan biztosítva legyen;

f) megérteni és alkalmazni a repülőszemélyzeti együttműködést és – amennyiben szükséges – a személyzet egy tagjának cselekvésképtelenné válása esetén alkalmazandó eljárásokat; és

g) megfelelő hatékonysággal kommunikálni a személyzet jelen lévő tagjaival.

▼M5

A következő határértékeket kell alkalmazni, melyekre nézve azonban engedmények tehetők a turbulens viszonyok, valamint a használt repülőgép kormányozhatósági tulajdonságai és teljesítménye függvényében:

Magasságtartás
Általános eltérési érték	± 100 láb
Átstartolás kezdete az elhatározási magasságon	+ 50 láb/– 0 láb
Legalacsonyabb süllyedési magasságon/szinten (MDH/MDA)	+ 50 láb/– 0 láb
Útvonaltartás
Rádiónavigációs eszközökkel	± 5°
Szögeltérések	Félosztásnyi eltérés az iránysávban és a siklópályán (pl. LPV, ILS, MLS, GLS).
Kétdimenziós (LNAV) és háromdimenziós (LNAV/VNAV) „lineáris” eltérések	az útiránytól való oldalirányú eltérésnek/hibának általában az eljáráshoz tartozó RNP-érték ± -ére kell korlátozódnia. Rövid ideig tartó eltérések ettől a normától az RNP-érték egyszereséig megengedettek.
Háromdimenziós lineáris függőleges eltérések (pl. RNP APCH (LNAV/VNAV) Baro VNAV funkcióval kiegészítve)	mindenkor legfeljebb – 75 láb a függőleges profil alatt, és a repülőtér fölött 1 000 lábnál vagy annál alacsonyabb szinten legfeljebb + 75 láb a függőleges profil felett.
Iránytartás
Minden hajtómű működik	± 5°
Szimulált hajtómű-meghibásodással	± 10°
Sebességtartás
Minden hajtómű működik	± 5 csomó
Szimulált hajtómű-meghibásodással	+ 10 csomó/– 5 csomó

▼B

A KÉPZÉS, JÁRTASSÁGI VIZSGA/KÉSZSÉGELLENŐRZÉS TARTALMA

Egypilótás repülőgépek, az egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépek kivételével

a) az alábbi jelölések jelentése a következő:

a képzést parancsnokpilótaként vagy másodpilótaként, illetve repülést végző pilótaként (PF) és ►C1 repülést kiszolgáló pilótaként ◄ (PNF) kell végrehajtani;

erre a feladatra szimulátort kell használni, ha rendelkezésre áll, vagy olyan repülőgépet, amely megfelelő az adott manőver vagy eljárás végrehajtásához;

A képzést a repülőgép felügyelettel történő ellenőrzésével kell végrehajtani.

b) A gyakorlati képzést legalább a „P”-vel jelölt képzési berendezésen kell végrehajtani, vagy végrehajtható bármely magasabb szintű berendezésen (ezt nyíl [—>] jelöli).

A következő rövidítések jelölik a képzési eszközöket:

repülőgép

FFS

teljes repülésszimulátor

FTD

repülésgyakorló berendezés (beleértve az FNPT II berendezést az ME osztályjogosításhoz)

c) A csillaggal (*) jelölt feladatokat a 3B szakaszban, több hajtómű esetében a 6. szakaszban kizárólag műszerek igénybevételével lehet végrehajtani. Amennyiben csillaggal (*) jelölt feladatokat nem kizárólag műszerek igénybevételével teljesítik a jártassági vizsga vagy a készségellenőrzés során, valamint ha nincsenek beszámítható IR-jogosultságok, akkor az osztály- vagy típusjogosítást VFR-re korlátozzák.

d) A 3A szakaszt csak VFR szerint kell teljesíteni a típusjogosítás vagy a több hajtóműves osztályjogosítás meghosszabbítása céljából, ha a 10 útvonalszakaszra vonatkozóan előírt tapasztalatot az előző 12 hónapban nem szerezték meg. A 3A szakasz teljesítése nem szükséges, ha a 3B szakaszt teljesítették.

e) A jártassági vizsga/készségellenőrzés oszlopában megjelenő „M” betű kötelezően végrehajtandó gyakorlatot jelöl, vagy pedig az egynél több feladat közül történő választás lehetőségét jelenti.

f) FFS vagy FNPT II berendezést kell használni a típusjogosításra vagy a több hajtóműves osztályjogosításra vonatkozó gyakorlati képzés során, ha a berendezés használata a jóváhagyott osztály- vagy típusjogosítási tanfolyam részét képezi. A következő szempontokat kell figyelembe venni a tanfolyam engedélyezésekor:

▼M3

i) az FFS vagy FNPT II minősítése az ARA és az ORA rész vonatkozó követelményei szerint;

▼B

ii. az oktatók képesítései;

iii. az FFS vagy FNPT II képzés mennyisége a tanfolyam során; és

iv. a képzés alatt álló pilóta képzettsége és előzetes repülési tapasztalata hasonló típusokra nézve.

g) Ha a jártassági vizsga vagy készségellenőrzés végrehajtása többpilótás üzemeltetésben történik, akkor a típusjogosítás többpilótás üzemeltetésre korlátozódik.

(lásd még: a B.5. pont c) és d) bekezdését)(Ez a szakasz az 1–4. szakasszal összekapcsolható)

EGYPILÓTÁS REPÜLŐGÉPEK, AZ EGYPILÓTÁS, NAGY TELJESÍTMÉNYŰ, KOMPLEX REPÜLŐGÉPEK KIVÉTELÉVEL	GYAKORLATI KÉPZÉS				OSZTÁLY- VAGY TÍPUSJOGOSÍTÁS-JÁRTASSÁGI VIZSGA/KÉSZSÉGELLENŐRZÉS
Manőverek/Eljárások				Az oktató aláírása, ha a képzési feladatot teljesítették	Ell. helye	A vizsgáztató aláírása a vizsga végén
Manőverek/Eljárások	FTD	FFS	A	Az oktató aláírása, ha a képzési feladatot teljesítették	FFS A	A vizsgáztató aláírása a vizsga végén
1. SZAKASZ
1. Indulás
1.1. Repülés előtti felkészülés, benne: Dokumentáció Tömeg és súlypont Időjárási adatok összeállítása NOTAM
1.2. Repülés előtti ellenőrzések
1.2.1. Külső	P#		P
1.2.2. Belső			P		M
1.3. Hajtóműindítás: Szokásos Meghibásodásokkal	P—>	—>	—>		M
1.4. Gurulás		P—>	—>		M
1.5. Indulás előtti ellenőrzés: Hajtómű-próbaellenőrzés (ha alkalmazható)	P—>	—>	—>		M
1.6. Felszállási eljárás: Szokásos, a légi üzemeltetési utasításnak megfelelő fékszárnyhelyzettel Oldalszélben (ha a feltételek rendelkezésre állnak)		P—>	—>
1.7. Emelkedés: Vx/Vy Fordulókkal adott irányokra Repülési szint eléréséig		P—>	—>		M
1.8. ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárás
2. SZAKASZ
2. Repülések végrehajtása (VMC)
2.1. Egyenes vonalú vízszintes repülés, különböző sebességekkel, benne repülés kritikusan alacsony sebességgel, fékszárnnyal és fékszárny nélkül (beleértve a VMCA-megközelítést, ha lehetséges)		P—>	—>
2.2. Nagy bedöntésű fordulók (360° jobbra és balra, 45°-os bedöntéssel)		P—>	—>		M
2.3. Átesés és abból való kivétel: i. Kiengedett szárnymechanizáció nélküli átesés ii. Közelítés áteséshez süllyedő fordulóban megközelítési konfigurációban és teljesítménnyel iii. Közelítés áteséshez leszállási konfigurációban és teljesítménnyel iv. Közelítés áteséshez emelkedő fordulóban, felszállási fékszárnnyal és emelkedési teljesítménnyel (csak egy hajtóműves repülőgépen)		P—>	—>		M
2.4. A repülőgép vezetése robotpilóta és FD alkalmazásával (a 3. szakaszban is elvégezhető), ha van ilyen		P—>	—>		M
2.5. ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárás
3A. SZAKASZ
3A Útvonaleljárások VFR körülmények között
3A.1. Repülési terv, helymeghatározás, térképolvasás
3A.2. Magasság, irány és sebesség folyamatos tartása
3A.3. Tájékozódás, ►C1 kiszámítás ◄ és ETA-felülvizsgálat
3A.4. Rádiónavigációs berendezések használata (ha alkalmazható)
3A.5. Repülés végrehajtása, (fedélzeti napló, rutinellenőrzések, beleértve az üzemanyag-ellenőrzést, rendszerek és jegesedés)
3A.6. ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárás
3B. SZAKASZ
3B. Műszeres repülés
3B.1.* Műszeres (IFR) indulás		P—>	—>		M
3B.2.* Műszeres (IFR) útvonal		P—>	—>		M
3B.3.* Várakozási eljárások		P—>	—>		M
▼M5
3B.4.* Háromdimenziós műveletek, DH/A 200 láb (60 m) magasságig vagy a megközelítési eljárás által megkövetelt magasabb minimumig (robotpilóta használható a végső megközelítési szegmensben a függőleges pálya elfogásáig)		P--->	--->		M
3B.5.* Kétdimenziós műveletek az MDH/A-ig		P--->	--->		M
▼B
3B.6.* Repülési gyakorlatok, beleértve a műhorizont és az iránytű meghibásodásának gyakorlását: egykanalas fordulók, szokatlan térbeli helyzet megszüntetése	P—>	—>	—>		M
3B.7.* Siklópálya vagy iránysávadók meghibásodása	P—>	—>	—>
3B.8.* ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárás
Szándékosan üresen hagyva
4. SZAKASZ
4. Érkezés és leszállás
4.1. Repülőtéri érkezési eljárás		P—>	—>		M
4.2. Szokásos leszállás		P—>	—>		M
4.3. Fékszárny nélküli leszállás		P—>	—>		M
4.4. Leszállás oldalszélben (alkalmas feltételek esetén)		P—>	—>
4.5. Megközelítés és leszállás, alapjáraton, 2 000 ′ futópálya fölötti magasságból (csak egy hajtóműves repülőgépen)		P—>	—>
4.6. Átstartolás minimális magasságról		P—>	—>		M
4.7. Éjszakai átstartolás és leszállás (ha alkalmazható)	P—>	—>	—>
4.8. ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárás
5. SZAKASZ
5. Szokásostól eltérő és vészhelyzeti eljárások
5.1. Megszakított felszállás ésszerű sebességhatáron		P—>	—>		M
5.2. Szimulált hajtómű-meghibásodás felszállás után (csak egy hajtóműves repülők)			P		M
5.3. Szimulált kényszerleszállás teljesítmény nélkül (csak egy hajtóműves repülőgépek)			P		M
5.4. Szimulált vészhelyzetek: i. tűz vagy füst repülés közben, ii. megfelelő rendszerek működési zavarai	P—>	—>	—>
5.5. Motorleállítás és -újraindítás (csak ME-jártassági vizsgán; biztonságos magasságban, ha repülőgépen hajtják végre)	P—>	—>	—>
5.6. ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárás
6. SZAKASZ
6. Szimulált aszimmetrikus repülés
6.1.* (Ez a szakasz az 1–5. szakasszal összekapcsolható) Szimulált hajtómű-meghibásodás felszállás közben (biztonságos magasságon, ha nem FFS-en vagy FNPT II-n végzik)	P—>	—>	—>X		M
6.2.* Aszimmetrikus megközelítés és átstartolás	P—>	—>	—>		M
6.3.* Aszimmetrikus megközelítés és teljes megállással végződő leszállás	P—>	—>	—>		M
6.4. ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárás

▼M5

h) A PBN-jogosultságok megszerzéséhez vagy meghosszabbításához az egyik megközelítésnek RNP APCH szerinti megközelítésnek kell lennie. Ott, ahol RNP APCH szerinti művelet nem kivitelezhető, megfelelően felszerelt repülésszimulációs oktatóeszközzel (FSTD) kell végrehajtani.

▼B

Többpilótás repülőgépek és egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépek

a) Az alábbi jelölések jelentése a következő:

a képzést parancsnokpilótaként vagy másodpilótaként, illetve repülést végző pilótaként (PF) és ►C1 repülést kiszolgáló pilótaként ◄ (PNF) kell végrehajtani a típusjogosítás kiadásához (amelyik alkalmazható);

erre a feladatra szimulátort kell használni, ha rendelkezésre áll, vagy olyan légi járművet, amely megfelelő az adott manőver vagy eljárás végrehajtásához;

a képzést a repülőgép felügyelettel történő ellenőrzésével kell végrehajtani.

b) A gyakorlati képzést legalább a „P”-vel jelölt képzési berendezésen kell végrehajtani, vagy végrehajtható bármely magasabb szintű berendezésen (ezt nyíl [—>] jelöli).

A következő rövidítések jelölik a képzési eszközöket:

repülőgép

FFS

teljes repülésszimulátor

FTD

repülésgyakorló berendezés

OTD

egyéb kiképzőberendezések

c) A csillaggal (*) jelölt feladatokat kizárólag műszerek igénybevételével lehet végrehajtani. Amennyiben ennek a feltételnek nem tesznek eleget a jártassági vizsga vagy a készségellenőrzés során, akkor a típusjogosítást VFR-re korlátozzák.

d) A jártassági vizsga/készségellenőrzés oszlopában megjelenő „M” betű kötelezően végrehajtandó gyakorlatot jelöl.

e) FFS berendezést kell használni a gyakorlati képzés és a vizsgáztatás során, ha a berendezés használata a jóváhagyott típusjogosítási tanfolyam részét képezi. A következő szempontokat kell figyelembe venni a tanfolyam engedélyezésekor:

i. az FFS vagy FNPT II minősítése;

ii. az oktatók képesítései;

iii. az FFS vagy FNPT II képzés mennyisége a tanfolyam során; és

iv. a képzés alatt álló pilóta képzettsége és előzetes repülési tapasztalata hasonló típusokra nézve.

f) A manővereknek és eljárásoknak tartalmazniuk kell MCC-t többpilótás repülőgépeken, valamint többpilótás üzemeltetésben az egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépeken.

g) A manővereket és eljárásokat egyedüli pilótaként kell végrehajtani az egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépeken egypilótás üzemeltetésben.

h) Az egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépek esetében, amennyiben a jártassági vizsga vagy készségellenőrzés végrehajtása többpilótás üzemeltetésben történik, akkor a típusjogosítás többpilótás üzemeltetésre korlátozódik. Amennyiben egypilótás jogosultságokat kérvényeztek, akkor az előzőeken túlmenően végre kell hajtani a 2.5., 3.9.3.4., 4.3., 5.5. pontokban megadott manővereket/eljárásokat, valamint a 3.4. pont manővereiből/eljárásaiból legalább egyet.

i) Az FCL.720.A pont e) bekezdése szerint kiadott korlátozott típusjogosítás esetében a kérelmezőnek a felszállási és a leszállási fázisra vonatkozó gyakorlati feladatok kivételével ugyanazoknak a követelményeknek kell eleget tennie, mint a típusjogosítást kérvényező többi kérelmezőnek.

TÖBBPILÓTÁS REPÜLŐGÉPEK ÉS EGYPILÓTÁS, NAGY TELJESÍTMÉNYŰ, KOMPLEX REPÜLŐGÉPEK	GYAKORLATI KÉPZÉS					ATPL/MPL/TÍPUSJOGOSÍTÁS-JÁRTASSÁGI VIZSGA VAGY KÉSZSÉGELLENŐRZÉS
Manőverek/Eljárások					Az oktató aláírása, ha a képzési feladatot teljesítették	Ell. helye	A vizsgáztató aláírása a vizsga végén
Manőverek/Eljárások	OTD	FTD	FFS	A	Az oktató aláírása, ha a képzési feladatot teljesítették	FFS A	A vizsgáztató aláírása a vizsga végén
1. SZAKASZ
1. A repülés előkészítése
1.1. Teljesítményszámítás	P
1.2. Repülőgépkülső vizuális ellenőrzése, minden elem helyének és az ellenőrzés céljának meghatározása	P#			P
1.3. A pilótafülke ellenőrzése		P—>	—>	—>
1.4. Ellenőrző lista használata a hajtóműindítást megelőzően, hajtómű-indítási eljárások, rádió és navigációs berendezések ellenőrzése, navigációs és kommunikációs frekvenciák kiválasztása és beállítása	P—>	—>	—>	—>		M
1.5. Gurulás az ATC vagy az oktató utasításainak megfelelően			P—>	—>
1.6. Felszállás előtti ellenőrzés		P—>	—>	—>		M
2. SZAKASZ
2. Felszállás
2.1. Szokásos felszállás különböző fékszárnyhelyzetekkel, beleértve a gyorsított felszállást			P—>	—>
2.2.* Műszeres felszállás; műszeres repülésre való áttérés az orrfutó elemelése közben vagy közvetlenül a levegőbe emelkedés után			P—>	—>
2.3. Felszállás oldalszélben			P—>	—>
2.4. Felszállás maximális felszállótömeggel (valóságos vagy szimulált maximális felszállótömeg)			P—>	—>
2.5. Felszállás szimulált hajtómű-meghibásodással:
2.5.1.* röviddel a V2 elérése után (A nem szállító repülőgépként vagy regionális repülőgépként minősített repülőgépek esetében a hajtóműhibát csak a futópálya vége fölötti 500 láb minimális magasság elérése után szabad szimulálni. Azoknál a repülőgépeknél, amelyeknek a teljesítménye a felszállótömegre és a levegő sűrűségének megfelelő magasságra vonatkozóan megegyezik a szállító repülőgépek teljesítményével, az oktató röviddel a V2 elérése után már szimulálhatja a hajtómű meghibásodását.			P—–>	—–>
2.5.2.* V1 és V2 között			P	X		M Csak FFS
2.6. Megszakított felszállás egy, a V1 elérése előtti ésszerű sebességnél			P—>	—>X		M
3. SZAKASZ
3. Repülési manőverek és eljárások
3.1. Fordulók spoilerekkel és anélkül			P—>	—>
3.2. Lökéshullám (Tuck under) és belengés (Mach buffets) a kritikus machszám elérése után, valamint a repülőgép további speciális repülési jellemzői (pl.: hollandorsó)			P—>	—>X „A” nem használható erre a feladatra
3.3. A rendszerek szokásos működtetése és a hajtómű-ellenőrző panel kezelése	P—>	—>	—>	—>
A következő rendszerek szokásos és szokásostól eltérő működtetése:						M	Minimum három szokásostól eltérő üzemelést kötelező választani a 3.4.0.–3.4.14. közül
3.4.0. Hajtómű (légcsavar, amennyiben szükséges)	P—>	—>	—>	—>
3.4.1. Nyomáskiegyenlítő és légkondicionáló rendszer	P—>	—>	—>	—>
3.4.2. Pitot-/statikus rendszer	P—>	—>	—>	—>
3.4.3. Üzemanyagrendszer	P—>	—>	—>	—>
3.4.4. Elektromos rendszer	P—>	—>	—>	—>
3.4.5. Hidraulikus rendszer	P—>	—>	—>	—>
3.4.6. Kormányok és trimmrendszer	P—>	—>	—>	—>
3.4.7. Jégtelenítő és jegesedést gátló rendszer, szélvédőüveg-fűtés	P—>	—>	—>	—>
3.4.8. Robotpilóta/FD	P—>	—>	—>	—>		M (csak egy)
3.4.9. Átesést jelző, átesést megelőző és stabilitást növelő eszközök	P—>	—>	—>	—>
3.4.10. Veszélyes földközelséget jelző rendszer (GPWS), időjárásradar, rádió-magasságmérő, transzponder		P—>	—>	—>
3.4.11. Rádiók, navigációs berendezések, műszerek, repüléskoordináló és -optimalizáló rendszer (FMS)	P—>	—>	—>	—>
3.4.12. Futóművek és fékrendszer	P—>	—>	—>	—>
3.4.13. Orrsegédszárny- és fékszárnyrendszer	P—>	—>	—>	—>
3.4.14. Segédhajtómű (APU)	P—>	—>	—>	—>
Szándékosan üresen hagyva
3.6. Szokásostól eltérő és vészhelyzeti eljárások:						M	Minimum három gyakorlatot kötelező választani a 3.6.1.–3.6.9. közül
3.6.1. Tűzvédelmi gyakorlatok, pl.: hajtómű-, APU-, kabin-, raktér-, pilótafülke-, szárny- és elektromos tüzek, vészkiürítés		P—>	—>	—>
3.6.2. Füst elleni védelem és füsteltávolítás		P—>	—>	—>
3.6.3. Hajtómű-meghibásodások, leállítás és újraindítás biztonságos magasságon		P—>	—>	—>
3.6.4. ►C1 Üzemanyag-vészeldobás ◄ (szimulált)		P—>	—>	—>
3.6.5. Szélnyírás felszállásnál/leszállásnál			P	X		Csak FFS
3.6.6. Szimulált kabinnyomás-meghibásodás/vészsüllyedés			P—>	—>
3.6.7. Repülőszemélyzeti tag cselekvésképtelenné válása		P—>	—>	—>
3.6.8. Más ►C1 vészhelyzeti eljárások ◄ a repülőgép repülési kézikönyvének megfelelően		P—>	—>	—>
3.6.9. ACAS esemény	P—>	—>	—>	„A” nem használható		Csak FFS
3.7. Nagy bedöntésű fordulók 45°-os bedöntéssel, 180°–360° jobbra és balra		P—>	—>	—>
3.8. Átesés korai felismerése és megakadályozása (átesésjelző működéséig) felszállási konfigurációban (fékszárny felszállási helyzetben), utazó repülési és leszállási helyzetben (fékszárny leszállási helyzetben, kiengedett futóművel)			P—>	—>
3.8.1. Teljes átesésből való kivétel az átesésfigyelmeztető rendszer aktiválása után emelkedési, utazó és megközelítési konfigurációban			P	X
3.9. Műszeres repülési eljárások
3.9.1.* Indulási és érkezési eljárások és ATC utasítások betartása		P—>	—>	—>		M
3.9.2* Várakozási eljárások		P—>	—>	—>
▼M5
3.9.3.* Háromdimenziós műveletek, DH/A 200 láb (60 m) magasságig vagy a megközelítési eljárás által megkövetelt magasabb minimumig
▼B
3.9.3.1.* Kézzel, FD nélkül			P—>	—>		M (csak jártassági vizsga esetében)
3.9.3.2.* Kézzel, FD-vel			P—>	—>
3.9.3.3.* Robotpilótával			P—>	—>
▼M5
3.9.3.4.* Kézzel, egy hajtómű szimulált meghibásodásával; a hajtómű meghibásodását a végső megközelítés során, a repülőtér fölött 1 000 lábra lévő szint átrepülése előtt kell szimulálni egészen a földet érésig vagy a megszakított megközelítési eljárás befejezéséig. A nem szállító repülőgépként (JAR/FAR 25) vagy regionális repülőgépként (SFAR 23) minősített repülőgépek esetében a hajtómű szimulált meghibásodásával történő megközelítést és az azt követő átstartolást a 3.9.4. pont szerinti nem precíziós megközelítéssel együtt kell végrehajtani. Az átstartolást akkor kell elkezdeni, amikor a közzétett akadálymentes tengerszint feletti magasságot (OCA)/akadálymentes szintet (OCH) elérték, a legalacsonyabb süllyedési magasság/szint (MDA/MDH) elérése előtt, mely legalább 500 lábbal van a pályaküszöb magassága fölött. Azoknál a repülőgépeknél, amelyeknek ugyanolyan a teljesítménye a felszállótömegre és a levegő sűrűségének megfelelő magasságra vonatkozóan, mint a szállító kategóriájú repülőgépeknek, az oktató szimulálhatja a hajtómű-meghibásodást a 3.9.3.4. pont szerint.			P––>	––>		M
3.9.4.* Kétdimenziós műveletek az MDA/MDH-ig			P*–>	––>		M
▼B
3.9.5. Körözéses megközelítés a következő feltételek mellett: a)* megközelítés az engedélyezett minimális körözési megközelítési magasságon az érintett repülőtéren a helyi műszeres megközelítés berendezések alkalmazásával, szimulált műszeres repülési feltételek között; ezt követően: b) körözéses megközelítés egy másik futópályához, legalább 90°-os eltéréssel a futópálya középvonalától, az a) bekezdésben említett engedélyezett minimális körözési megközelítési magasságon; Megjegyzés: amennyiben az a) és b) bekezdésben foglaltak végrehajtása ATC okok miatt nem lehetséges, szimulált alacsony látás melletti megközelítési eljárást lehet végrehajtani.			P*—>	—>
4. SZAKASZ
4. Megszakított megközelítési eljárások
▼M5
4.1. Megszakított megközelítés működő hajtóművekkel* háromdimenziós művelet során ILS megközelítés után, az elhatározási magasság elérésekor			P*–>	––>
▼B
4.2. Egyéb megszakított megközelítési eljárások			P*—>	—>
4.3.* Átstartolás kézi irányítással, szimulált meghibásodott hajtóművel, műszeres megközelítést követően a DH, az MDH vagy a MAP elérésekor			P*—>	—>		M
4.4. Megszakított leszállás 15 m (50 láb) magasan a pályaküszöb fölött és átstartolás			P—>	—>
5. SZAKASZ
5. Leszállások
▼M5
5.1. Szokásos leszállások* műszeres megközelítési műveletet követően, a DA/DH elérésekor megállapítva a vizuális feltételeket			P
▼B
5.2. Leszállás szimulált beszorult vízszintes vezérsíkkal, nem megfelelő trimmállásban			P—>	Légi jármű nem használható erre a feladatra
5.3. Leszállás oldalszélben (ha a légi járművel végrehajtható)			P—>	—>
5.4. Forgalmi kör és leszállás végrehajtása nem kiengedett vagy részlegesen kiengedett fék- és orrsegédszárnnyal			P—>	—>
5.5. Leszállás szimulált hajtómű-meghibásodással			P—>	—>		M
5.6. Leszállás két működésképtelen hajtóművel: — három hajtóműves repülőgép esetében: a középső hajtómű és egy külső hajtómű működésképtelen – amennyire alkalmazható – az AFM adatainak megfelelően — négy hajtóműves repülőgép esetében: két hajtómű egy oldalon működésképtelen			P	X		M Csak FFS (csak jártassági vizsga esetében)
Általános megjegyzések: Speciális követelmények érvényesek típusjogosítás kiterjesztéséhez olyan műszeres megközelítés végrehajtásra, amely 200 láb (60 m) alatti elhatározási magassággal jár, például CAT II/III üzemelés.
6. SZAKASZ
Kiegészítő jóváhagyás olyan típusjogosításhoz, amely a műszeres megközelítés végrehajtásakor 60 m (200 láb) alatti elhatározási magasságra (CAT II/III) vonatkozik. A követező manőverek és eljárások a minimális képzési követelményeket jelentik, amelyek lehetővé teszik a 60 m (200 láb) elhatározási magasság (DH) alatti műszeres megközelítési eljárást. A következő műszeres megközelítések és megszakított megközelítési eljárások esetében használni kell minden, a repülőgép- típusalkalmassági tanúsításában előírt műszeres megközelítési berendezést, melyet a 60 m (200 láb) elhatározási magasság alatt történő műszeres megközelítésekre alkalmazni kell.
6.1.* Megszakított felszállás minimálisan engedélyezett RVR esetén			P*—>	—>X „A” nem használható erre a feladatra		M*
6.2.* ►M5 CAT II/III ◄ megközelítések: szimulált műszeres repülési feltételek között az alkalmazható DH szintjére való süllyedéssel, repülést irányító (vezető) rendszer használatával. A személyzet együttműködésére vonatkozó szabványeljárásokat (feladatmegosztás, vezényszavak, keresztellenőrzés, kölcsönös informálás és támogatás) figyelembe kell venni.			P—>	—>		M
6.3.* Átstartolás: a 6.2. pont szerint végrehajtott megközelítések után, a DH elérésekor. A képzésnek tartalmaznia kell a következőket: átstartolás (szimulált) nem megfelelő RVR, szélnyírás miatt, a repülőgép nem megengedhető eltérése a megközelítési határértékektől, és földi/fedélzeti berendezések meghibásodásakor a DH eléréséig, valamint átstartolás a fedélzeti berendezés szimulált meghibásodáskor.			P—>	—>		M*
6.4.* Leszállás(ok): a DH-n megállapított vizuális feltételek esetében a műszeres megközelítést követően. A különleges repülést irányító (vezető) rendszertől függően automata leszállást kell végrehajtani.			P—>	—>		M
Megjegyzés: a CAT II/III műveleteket a vonatkozó repülési követelményekben foglaltaknak megfelelően kell végrehajtani. ▼M5 Megjegyzés: a légi jármű repülési kézikönyve szerint az RNP APCH szerinti eljárások szükségessé tehetik a robotpilóta vagy a repülésvezérlő használatát. A kézzel végrehajtandó eljárás kiválasztásánál figyelembe kell venni az ilyen korlátozásokat (például a 3.9.3.1. sornál ILS-t kell választani, ha az AFM ilyen korlátozást tartalmaz). ▼B

▼M5

j) A PBN-jogosultságok megszerzéséhez vagy meghosszabbításához az egyik megközelítésnek RNP APCH szerinti megközelítésnek kell lennie. Ott, ahol RNP APCH szerinti művelet nem kivitelezhető, megfelelően felszerelt repülésszimulációs oktatóeszközzel (FSTD) kell végrehajtani.

▼B

Osztályjogosítás – vízirepülőgépek

A 6. szakaszt csak VFR szerint kell teljesíteni a vízirepülőgépre vonatkozó több motoros osztályjogosítás meghosszabbítása céljából, ha a 10 útvonalszakaszra vonatkozóan előírt tapasztalatot az előző 12 hónapban nem szerezték meg.

(Ez a szakasz az 1–4. szakasszal összekapcsolható.)(Ez a szakasz az 1–5. szakasszal összekapcsolható)

OSZTÁLYJOGOSÍTÁS – VÍZIREPÜLŐGÉP	GYAKORLATI KÉPZÉS
Manőverek/Eljárások	Az oktató aláírása, ha a képzési feladatot teljesítették	A vizsgáztató aláírása a vizsga végén
1. SZAKASZ
1. Indulás
1.1. Repülés előtti felkészülés, benne: Dokumentáció Tömeg és súlypont Időjárási adatok összeállítása NOTAM
1.2. Repülés előtti ellenőrzések Külső/belső
1.3. Motorindítás és -leállítás Szokásos meghibásodások
1.4. ►C1 Vízen siklás ◄
1.5. ►C1 Lassú siklás vízen ◄
1.6. Lerögzítés: Parthoz Mólóhoz Bójához
1.7. Siklás leállított motorral
1.8. Indulás előtti ellenőrzések: Hajtómű-próbaellenőrzés (ha alkalmazható)
1.9. Felszállási eljárás: Szokásos, a repülési kézikönyvnek megfelelő fékszárnyhelyzettel Oldalszélben (ha a feltételek rendelkezésre állnak)
1.10. Emelkedés Fordulókkal adott irányokra Repülési szint eléréséig
1.11. ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárás
2. SZAKASZ
2. Repülések végrehajtása (VFR)
2.1. Egyenes vonalú vízszintes repülés különböző sebességekkel, benne repülés kritikusan alacsony sebességgel, fékszárnnyal és fékszárny nélkül (beleértve a VMCA megközelítést, ha lehetséges)
2.2. Nagy bedöntésű fordulók (360° jobbra és balra, 45°-os bedöntéssel)
2.3. Átesés és abból való kivétel: i. Kiengedett szárnymechanizáció nélküli átesés ii. Közelítés áteséshez süllyedő fordulóban megközelítési konfigurációban és teljesítménnyel iii. Közelítés áteséshez leszállási konfigurációban és teljesítménnyel iv. Közelítés áteséshez emelkedő fordulóban, felszállási fékszárnnyal és emelkedési teljesítménnyel (csak egy hajtóműves repülőgépen)
2.4. ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárás
3. SZAKASZ
3. Útvonaleljárások VFR körülmények között
3.1. Repülési terv, helymeghatározás, térképolvasás
3.2. Magasság, irány és sebesség folyamatos tartása
3.3. Tájékozódás, ►C1 kiszámítás ◄ és ETA-felülvizsgálat
3.4. Rádiónavigációs berendezések használata (ha alkalmazható)
3.5. Repülés végrehajtása, (fedélzeti napló, rutinellenőrzések, beleértve az üzemanyag-ellenőrzést, rendszerek és jegesedés)
3.6. ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárás
4. SZAKASZ
4. Érkezés és leszállás
4.1. Repülőtéri érkezési eljárás (csak kétéltűekre)
4.2. Szokásos leszállás
4.3. Fékszárny nélküli leszállás
4.4. Leszállás oldalszélben (alkalmas feltételek esetén)
4.5. Megközelítés és leszállás, alapjáraton, 2 000 ' víz fölötti magasságból (csak egy hajtóműves repülőgépen)
4.6. Átstartolás minimális magasságról
4.7. Leszállás sima víztükörre Leszállás erős hullámzásban
4.8. ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárás
5. SZAKASZ
5. Szokásostól eltérő és vészhelyzeti eljárások
5.1. Megszakított felszállás ésszerű sebességnél
5.2. Szimulált motormeghibásodás felszállás után (csak egy hajtóműves repülőgép esetében)
5.3. Szimulált kényszerleszállás teljesítmény nélkül (csak egy hajtóműves repülőgép esetében)
5.4. Szimulált vészhelyzetek: i. tűz vagy füst repülés közben ii. megfelelő rendszerek működési zavarai.
5.5. ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárás
6. SZAKASZ
6. Szimulált aszimmetrikus repülés
6.1. Szimulált motormeghibásodás felszállás közben (biztonságos magasságon, ha nem FFS-en vagy FNPT II-n végzik)
6.2. Motorleállítás és -újraindítás (csak ME-jártassági vizsgán)
6.3. Aszimmetrikus megközelítés és átstartolás
6.4. Aszimmetrikus megközelítés és teljes megállással végződő leszállás
6.5. ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárás

C. A helikopter kategóriára vonatkozó egyedi követelmények

A típusjogosításokhoz valamint az ATPL-hez szükséges jártassági vizsga vagy készségellenőrzés során a kérelmezőnek meg kell felelnie a jártassági vizsga vagy készségellenőrzés 1–4. és 6. szakaszán. Ötnél több elem sikertelensége esetén a kérelmezőnek meg kell ismételnie a teljes vizsgát vagy ellenőrzést. Öt vagy annál kevesebb elem sikertelensége esetén a kérelmezőnek csak az adott elemekből kell ismételten vizsgáznia. A megismételt vizsga vagy ellenőrzés bármely elemének sikertelensége vagy bármely más olyan elem sikertelensége esetén, amelyet a kérelmező az előző vizsgán egyszer már sikerrel teljesített, a kérelmezőnek meg kell ismételnie a teljes vizsgát vagy ellenőrzést. A jártassági vizsga vagy a készségellenőrzés minden szakaszát hat hónapon belül kell teljesíteni.

A műszerjogosításhoz (IR) szükséges készségellenőrzés során a kérelmezőnek meg kell felelnie a készségellenőrzés 5. szakaszán. Háromnál több elem sikertelensége esetén a jelentkezőnek meg kell ismételnie a teljes 5. szakaszt. Három vagy annál kevesebb elem sikertelensége esetén a kérelmezőnek csak az adott elemekből kell ismételten vizsgáznia. A megismételt ellenőrzés bármely elemének sikertelensége vagy az 5. szakasz bármely olyan más elemének sikertelensége esetén, amelyet a kérelmező az előző ellenőrzésen egyszer már sikerrel teljesített, a kérelmezőnek meg kell ismételnie a teljes ellenőrzést.

TŰRÉSHATÁROK A REPÜLŐVIZSGA TEKINTETÉBEN

A kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy képes:

a) a helikopter üzemeltetésére a korlátozások figyelembevételével;

b) minden manőver zökkenőmentes és pontos végrehajtására;

c) jó ítélőképességgel és repülőszaktudással cselekedni;

d) a repüléssel kapcsolatos ismereteit alkalmazni;

e) a helikoptert mindvégig úgy az uralma alatt tartani, hogy az eljárás vagy a manőver sikeres végrehajtásához ne férjen semmilyen kétség;

g) megfelelő hatékonysággal kommunikálni a személyzet jelen lévő tagjaival.

▼M3

A következő határértékeket kell alkalmazni, melyekre nézve azonban engedmények tehetők a turbulens viszonyok, valamint a használt helikopter kormányozhatósági tulajdonságai és teljesítménye függvényében.

▼M5

a) IFR repülésiparaméter-korlátozások

Magasságtartás
Általános eltérési érték	± 100 láb
Átstartolás kezdete az elhatározási magasságon/szinten	+ 50 láb/– 0 láb
Legalacsonyabb süllyedési magasságon/szinten (MDH/MDA)	+ 50 láb/– 0 láb
Útvonaltartás
Rádiónavigációs eszközökkel	± 5°
Háromdimenziós szögeltérések	Félosztásnyi eltérés az iránysávban és a siklópályán (pl. LPV, ILS, MLS, GLS).
Kétdimenziós (LNAV) és háromdimenziós (LNAV/VNAV) „lineáris” eltérés:	az útiránytól való oldalirányú eltérésnek/hibának általában az eljáráshoz tartozó RNP-érték ± -ére kell korlátozódnia. Rövid ideig tartó eltérések ettől a normától az RNP-érték egyszereséig megengedettek.
Háromdimenziós lineáris függőleges eltérések (pl. RNP APCH (LNAV/VNAV) Baro VNAV funkcióval kiegészítve):	mindenkor legfeljebb – 75 láb a függőleges profil alatt, és a repülőtér fölött 1 000 lábnál vagy annál alacsonyabb szinten legfeljebb + 75 láb a függőleges profil felett.
Iránytartás
Szokásos üzemelés	± 5°
Szokásostól eltérő üzemelés/vészhelyzetek	± 10°
Sebességtartás
Általános eltérési érték	± 10 csomó
Szimulált hajtómű-meghibásodással	+ 10 csomó/– 5 csomó

▼B

b) VFR repülésiparaméter-korlátozások

Magasságtartás:

Általános eltérési érték

± 100 láb

Iránytartás:

Szokásos üzemelés

± 5°

Szokásostól eltérő üzemelés/vészhelyzetek

± 10°

Sebességtartás:

Általános eltérési érték

± 10 csomó

Szimulált hajtómű-meghibásodással

+ 10 csomó/– 5 csomó

Földhöz viszonyított elmozdulás:

felszállás és függeszkedés a légpárna hatászónájában

±3 láb

leszállás

±2 láb (oldalirányú vagy hátrafelé történő elmozdulás ± 0 láb)

A KÉPZÉS, JÁRTASSÁGI VIZSGA/KÉSZSÉGELLENŐRZÉS TARTALMA

ÁLTALÁNOS

Az alábbi jelölések jelentése a következő:

a képzést parancsnokpilótaként kell végrehajtani az egypilótás helikopterre kiadandó (SPH) típusjogosításhoz, vagy parancsnokpilótaként vagy másodpilótaként (Co-pilot), illetve repülést végző pilótaként (PF) és ►C1 repülést kiszolgáló pilótaként ◄ (PNF) kell végrehajtani a többpilótás helikopter (MPH) típusjogosítás kiadásához.

A gyakorlati képzést legalább a „P”-vel jelölt képzési berendezésen kell végrehajtani, vagy végrehajtható bármely magasabb szintű berendezésen (ezt nyíl [—>] jelöli).

A következő rövidítések jelölik a képzési eszközöket:

FFS

teljes repülésszimulátor

FTD

repülésgyakorló berendezés

helikopter

7.	A csillaggal (*) jelölt feladatokat valóságos vagy szimulált IMC körülmények között kell teljesíteni csak azoknak a kérelmezőknek, akik meg kívánják újítani vagy hosszabbítani az IR(H) jogosításukat, vagy ennek a jogosításnak a jogosultságait kívánják kiterjeszteni egy másik típusra.

8.	Az 5. szakasz műszeres repülési eljárásait csak azoknak a kérelmezőknek kell végrehajtaniuk, akik meg kívánják újítani vagy hosszabbítani az IR(H) jogosításukat, vagy ennek a jogosításnak a jogosultságait kívánják kiterjeszteni egy másik típusra. E célból FFS vagy FTD 2/3 berendezés alkalmazható.

9.	A jártassági vizsga/készségellenőrzés oszlopában megjelenő „M” betű kötelezően végrehajtandó gyakorlatot jelöl.

10.

FSTD berendezést kell használni a gyakorlati képzés és a vizsgáztatás során, ha az FSTD berendezés használata a jóváhagyott típusjogosítási tanfolyam részét képezi. A következő szempontokat kell figyelembe venni a tanfolyammal kapcsolatban:

▼M3

i. az FSTD minősítése az ARA és az ORA rész vonatkozó követelményei szerint;

▼B

ii. az oktató és a vizsgáztató képesítése;

iii. az FSTD képzés mennyisége a tanfolyam során;

iv. a képzés alatt álló pilóta képzettsége és előzetes repülési tapasztalata hasonló típusokra nézve; és

v. egy új típusjogosítás kiadása után felügyelet mellett szerzett repülési tapasztalata.

TÖBBPILÓTÁS HELIKOPTEREK

11.	A többpilótás helikopter-típusjogosítás és az ATPL(H)-engedély kiadásához szükséges jártassági vizsgán a kérelmezőnek csak az 1–4. szakaszt és, ha szükséges, a 6. szakaszt kell sikeresen teljesítenie.

12.

A többpilótás helikopter-típusjogosítás meghosszabbításához vagy megújításához szükséges készségellenőrzésen a kérelmezőnek csak az 1–4. szakaszt és, ha szükséges, a 6. szakaszt kell sikeresen teljesítenie.

EGYPILÓTÁS/TÖBBPILÓTÁS HELIKOPTEREK	GYAKORLATI KÉPZÉS				JÁRTASSÁGI VIZSGA VAGY KÉSZSÉGELLENŐRZÉS
Manőverek/Eljárások				Az oktató aláírása, ha a képzési feladatot teljesítették	Ell. helye	A vizsgáztató aláírása a vizsga végén
Manőverek/Eljárások	FTD	FFS	H	Az oktató aláírása, ha a képzési feladatot teljesítették	FFS H	A vizsgáztató aláírása a vizsga végén
1. SZAKASZ – Repülés előtti felkészülés és ellenőrzések
1.1. A helikopterkülső vizuális ellenőrzése, minden elem helyének és az ellenőrzés céljának meghatározása			P		M (ha helikopteren hajtják végre)
1.2. A pilótafülke ellenőrzése		P	—>		M
1.3. Hajtómű-indítási eljárások, rádió- és navigációs berendezések ellenőrzése, navigációs és kommunikációs frekvenciák kiválasztása és beállítása	P	—>	—>		M
1.4. Gurulás/légi gurulás az ATC vagy az oktató utasításainak megfelelően		P	—>		M
1.5. Felszállás előtti eljárások és ellenőrzések	P	—>	—>		M
2. SZAKASZ – Repülési manőverek és eljárások
2.1. Felszállások (különböző profilokkal)		P	—>		M
2.2. Lejtős talajról/talajra és oldalszélben történő felszállások és leszállások		P	—>
2.3. Felszállás maximális felszállótömeggel (valóságos vagy szimulált maximális felszállótömeg)	P	—>	—>
2.4. Felszállás röviddel a TDP vagy a DPATO elérése előtt bekövetkezett szimulált hajtómű-meghibásodással		P	—>		M
2.4.1. Felszállás röviddel a TDP vagy a DPATO elérése után bekövetkezett szimulált hajtómű-meghibásodással		P	—>		M
2.5. Emelkedő és süllyedő fordulók megadott irányokra	P	—>	—>		M
2.5.1. Kizárólag műszerek igénybevételével végrehajtott 30°-os bedöntésű fordulók, elfordulás 180°–360°-ig balra és jobbra	P	—>	—>		M
2.6. Autorotációs süllyedés	P	—>	—>		M
2.6.1. Autorotációs leszállás (csak SEH esetében) vagy teljesítmény ráadással		P	—>		M
2.7. Leszállások, különböző profilokkal		P	—>		M
2.7.1. Átstartolás vagy leszállás az LDP vagy a DPBL előtt bekövetkezett szimulált hajtómű-meghibásodás esetén		P	—>		M
2.7.2. Leszállás az LDP vagy a DPBL után bekövetkezett szimulált hajtómű-meghibásodás esetén		P	—>		M
3. SZAKASZ – A következő rendszerek és eljárások szokásos és szokásostól eltérő működtetése
3. A következő rendszerek és eljárások szokásos és szokásostól eltérő működtetése:					M	Minimum három gyakorlatot kötelező választani ebből a szakaszból
3.1. Hajtómű	P	—>	—>
3.2. Légkondicionálás (fűtés, szellőzés)	P	—>	—>
3.3. Pitot-/statikus rendszer	P	—>	—>
3.4. Üzemanyagrendszer	P	—>	—>
3.5. Elektromos rendszer	P	—>	—>
3.6. Hidraulika-rendszer	P	—>	—>
3.7. Kormányok és trimmrendszer	P	—>	—>
3.8. Jégtelenítő és jegesedést gátló rendszer	P	—>	—>
3.9. Robotpilóta/FD	P	—>	—>
3.10. Stabilitást növelő eszközök	P	—>	—>
3.11. Időjárásradar, rádió-magasságmérő, transzponder	P	—>	—>
3.12. Területi navigációs rendszer	P	—>	—>
3.13. Futóműrendszer	P	—>	—>
3.14. Segédhajtómű (APU)	P	—>	—>
3.15. Rádiók, navigációs berendezések, műszerek, repüléskoordináló és -optimalizáló rendszer (FMS)	P	—>	—>
4. SZAKASZ – Szokásostól eltérő és vészhelyzeti eljárások
4. Szokásostól eltérő és vészhelyzeti eljárások					M	Minimum három gyakorlatot kötelező választani ebből a szakaszból
4.1. Tűzvédelmi gyakorlatok (beleértve a vészkiürítést, ha alkalmazható)	P	—>	—>
4.2. Füst elleni védelem és füsteltávolítás	P	—>	—>
4.3. Hajtómű-meghibásodások, -leállítás és -újraindítás biztonságos magasságon	P	—>	—>
4.4. ►C1 Üzemanyag-vészeldobás ◄ (szimulált)	P	—>	—>
4.5. Faroklégcsavar-vezérlés meghibásodása (ha van ilyen)	P	—>	—>
4.5.1. Faroklégcsavar elvesztése (ha van ilyen)	P	—>	Helikopter nem használható erre a feladatra
4.6. Repülőszemélyzeti tag cselekvésképtelenné válása – csak MPH esetén	P	—>	—>
4.7. Meghajtás meghibásodása	P	—>	—>
4.8. Más ►C1 vészhelyzeti eljárások ◄ a megfelelő repülési kézikönyv alapján	P	—>	—>
5. SZAKASZ – Műszeres repülési eljárások (IMC vagy szimulált IMC körülmények között kell végrehajtani)
5.1. Műszeres felszállás: műszeres repülésre való áttérés szükséges a lehető leghamarabb a levegőbe emelkedést követően	P*	—>*	—>*
5.1.1. Szimulált hajtómű-meghibásodás indulás közben	P*	—>*	—>*		M*
5.2. Indulási és érkezési eljárások és ATC utasítások betartása	P*	—>*	—>*		M*
5.3. Várakozási eljárások	P*	—>*	—>*
▼M5
5.4. Háromdimenziós műveletek, DH/A 200 láb (60 m) magasságig vagy a megközelítési eljárás által megkövetelt magasabb minimumig	P*	–>*	–>*
5.4.1. Kézzel, repülésvezérlő (FD) nélkül Megjegyzés: A légi jármű repülési kézikönyve szerint az RNP APCH szerinti eljárások szükségessé tehetik a robotpilóta vagy a repülésvezérlő használatát. A kézzel végrehajtandó eljárás kiválasztásánál figyelembe kell venni az ilyen korlátozásokat (például az 5.4.1. sornál ILS-t kell választani, ha az AFM ilyen korlátozást tartalmaz).	P*	–>*	–>*		M*
5.4.2. Kézzel, repülésvezérlővel (FD)	P*	–>*	–>*		M*
▼B
5.4.3. Robotpilóta alkalmazásával	P*	—>*	—>*
▼M5
5.4.4. Kézzel, egy hajtómű szimulált meghibásodásával; a hajtómű meghibásodását a végső megközelítés során, a repülőtér fölött 1 000 lábra lévő szint átrepülése előtt kell szimulálni egészen a földet érésig vagy a megszakított megközelítési eljárás befejezéséig.	P*	—>*	—>*		M*
5.5. Kétdimenziós műveletek a legalacsonyabb süllyedési szintig/magasságig (MDA/MDH)	P*	—>*	—>*		M*
▼B
5.6. Átstartolás működő hajtóművekkel, a DA/DH vagy az MDA/MDH elérésekor	P*	—>*	—>*
5.6.1. Egyéb megszakított megközelítési eljárások	P*	—>*	—>*
5.6.2. Átstartolás egy hajtómű szimulált meghibásodásával, a DA/DH vagy az MDA/MDH elérésekor	P*				M*
5.7. Autrotáció IMC viszonyok között teljesítmény ráadásával	P*	—>*	—>*		M*
5.8. Szokatlan térbeli helyzet megszüntetése	P*	—>*	—>*		M*
6. SZAKASZ – Kiegészítő berendezések alkalmazása
6. Kiegészítő berendezések alkalmazása	P	—>	—>

D. A helyből felszálló repülőgép kategóriára vonatkozó egyedi követelmények

A helybőlfelszállórepülőgép-típusjogosításokhoz szükséges jártassági vizsgák vagy készségellenőrzések során a kérelmezőnek meg kell felelnie a jártassági vizsga vagy készségellenőrzés 1–5. és 6. szakaszán (amelyik szükséges). Ötnél több elem sikertelensége esetén a kérelmezőnek meg kell ismételnie a teljes vizsgát vagy ellenőrzést. Öt vagy annál kevesebb elem sikertelensége esetén a kérelmezőnek csak az adott elemekből kell ismételten vizsgáznia. A megismételt vizsga vagy ellenőrzés bármely elemének sikertelensége vagy bármely más olyan elem sikertelensége esetén, amelyet a kérelmező az előző vizsgán egyszer már sikerrel teljesített, a kérelmezőnek meg kell ismételnie a teljes vizsgát vagy ellenőrzést. A jártassági vizsga vagy a készségellenőrzés minden szakaszát hat hónapon belül kell teljesíteni.

TŰRÉSHATÁROK A REPÜLŐVIZSGA TEKINTETÉBEN

A kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy képes:

a) a helyből felszálló repülőgép üzemeltetésére a korlátozások figyelembevételével;

b) minden manőver zökkenőmentes és pontos végrehajtására;

c) jó ítélőképességgel és repülőszaktudással cselekedni;

d) a repüléssel kapcsolatos ismereteit alkalmazni;

e) a helyből felszálló repülőgépet mindvégig úgy az uralma alatt tartani, hogy az eljárás vagy a manőver sikeres végrehajtásához ne férjen semmilyen kétség;

f) megérteni és alkalmazni a repülőszemélyzeti együttműködést és a személyzet egy tagjának cselekvésképtelenné válása esetén alkalmazandó eljárásokat; és

g) megfelelő hatékonysággal kommunikálni a személyzet többi tagjával.

A következő határértékeket kell alkalmazni, melyekre nézve azonban engedmények tehetők a turbulens viszonyok, valamint a használt helyből felszálló repülőgép kormányozhatósági tulajdonságai és teljesítménye függvényében.

a) IFR repülésiparaméter-korlátozások:

Magasságtartás:

Általános eltérési érték

± 100 láb

Átstartolás kezdete az elhatározási magasságon/szinten

+ 50 láb/– 0 láb

Minimális süllyedési magasságon (MDH/MDA)

+ 50 láb/– 0 láb

Útvonaltartás:

Rádiónavigációs eszközök használatával

± 5°

Precíziós megközelítés

félosztásnyi eltérés az iránysávban és a siklópályán

Iránytartás:

Szokásos üzemelés

± 5°

Szokásostól eltérő üzemelés/vészhelyzetek

± 10°

Sebességtartás:

Általános eltérési érték

± 10 csomó

Szimulált hajtómű-meghibásodással

+ 10 csomó/– 5 csomó

b) VFR repülésiparaméter-korlátozások:

Magasságtartás:

Általános eltérési érték

± 100 láb

Iránytartás:

Szokásos üzemelés

± 5°

Szokásostól eltérő üzemelés/vészhelyzetek

± 10°

Sebességtartás:

Általános eltérési érték

± 10 csomó

Szimulált hajtómű-meghibásodással

+ 10 csomó/– 5 csomó

Földhöz viszonyított elmozdulás:

felszállás és függeszkedés a légpárna hatászónájában

± 3 láb

leszállás

± 2 láb (oldalirányú vagy hátrafelé történő elmozdulás ± 0 láb)

A KÉPZÉS, JÁRTASSÁGI VIZSGA/KÉSZSÉGELLENŐRZÉS TARTALMA

Az alábbi jelölések jelentése a következő:

5.	A gyakorlati képzést legalább a „P”-vel jelölt képzési berendezésen kell végrehajtani, vagy végrehajtható bármely magasabb szintű berendezésen (ezt nyíl [—>] jelöli).

A következő rövidítések jelölik a képzési eszközöket:

FFS

teljes repülésszimulátor

FTD

repülésgyakorló berendezés

OTD

egyéb kiképzőberendezés

helyből felszálló repülőgép

a) A helybőlfelszállórepülőgép-típusjogosítás kiadásához szükséges jártassági vizsgán a kérelmezőnek az 1–5. szakaszt és, ha szükséges, a 6. szakaszt kell sikeresen teljesítenie.

b) A helybőlfelszállórepülőgép-típusjogosítás meghosszabbításához vagy megújításához szükséges készségellenőrzésen a kérelmezőnek az 1–5. szakaszt és, ha szükséges, a 6. és/vagy a 7. szakaszt kell sikeresen teljesítenie.

7.	A jártassági vizsga/készségellenőrzés oszlopában megjelenő „M” betű kötelezően végrehajtandó gyakorlatot jelöl.

Repülésszimulációs oktatóeszközöket (FSTD) kell használni a gyakorlati képzés és a vizsgáztatás során, ha azok használata a jóváhagyott típusjogosítási tanfolyam részét képezi. A következő szempontokat kell figyelembe venni a tanfolyam engedélyezésekor:

▼M3

a) a repülésszimulációs oktatóeszközök minősítése az ARA és az ORA rész vonatkozó követelményei szerint;

▼B

b) az oktató képesítései.

HELYBŐL FELSZÁLLÓ REPÜLŐGÉP KATEGÓRIA	GYAKORLATI KÉPZÉS					JÁRTASSÁGI VIZSGA VAGY KÉSZSÉGELLENŐRZÉS
Manőverek/Eljárások					Az oktató aláírása, ha a képzési feladatot teljesítették	Ell. helye	A vizsgáztató aláírása a vizsga végén
Manőverek/Eljárások	OTD	FTD	FFS	PL	Az oktató aláírása, ha a képzési feladatot teljesítették	FFS PL	A vizsgáztató aláírása a vizsga végén
1. SZAKASZ – Repülés előtti felkészülés és ellenőrzések
1.1. A helybőlfelszállórepülő-gép-külső vizuális ellenőrzése, minden elem helyének és az ellenőrzés céljának meghatározása				P
1.2. A pilótafülke ellenőrzése	P	—>	—>	—>
1.3. Hajtómű-indítási eljárások, rádió- és navigációs berendezések ellenőrzése, navigációs és kommunikációs frekvenciák kiválasztása és beállítása	P	—>	—>	—>		M
1.4. Gurulás az ATC vagy az oktató utasításainak megfelelően		P	—>	—>
1.5. Felszállás előtti eljárások és ellenőrzések, beleértve a teljesítmény-ellenőrzést	P	—>	—>	—>		M
2. SZAKASZ – Repülési manőverek és eljárások
2.1. Szokásos VFR felszállási profilok; Felszállópályáról történő felszállások (STOL és VTOL), oldalszélben is Talajszintből kiemelt helikopter-leszállóhelyek Talaj szintjén lévő helikopter-leszállóhelyek		P	—>	—>		M
2.2. Felszállás maximális felszállótömeggel (valóságos vagy szimulált maximális felszállótömeg)		P	—>
2.3.1. Megszakított felszállás: felszállópályáról történő üzemeltetés közben talajszintből kiemelt helikopter-leszállóhelyről történő üzemeltetés közben talaj szintjén lévő helikopter-leszállóhelyről történő üzemeltetés közben		P	—>			M
2.3.2. Felszállás a felszálláskor érvényes elhatározási pont (TDP) után bekövetkezett szimulált hajtómű-meghibásodással: felszállópályáról történő üzemeltetés közben talajszintből kiemelt helikopter-leszállóhelyről történő üzemeltetés közben talaj szintjén lévő helikopter-leszállóhelyről történő üzemeltetés közben		P	—>			M
2.4. Autorotációs süllyedés a földig, helikopterszerűen (légi jármű nem használható erre a feladatra)	P	—>	—>			M csak FFS
2.4.1. Süllyedés a rotorok önforgási üzemmódján repülőgépszerűen (légi jármű nem használható erre a feladatra)		P	—>			M csak FFS
2.5. Szokásos VFR leszállási profilok; futópályára történő leszállások (STOL és VTOL) talajszintből kiemelt helikopter-leszállóhelyekre talaj szintjén lévő helikopter-leszállóhelyekre		P	—>	—>		M
2.5.1. Leszállás a leszálláskor érvényes elhatározási pont (LDP) után bekövetkezett szimulált hajtómű-meghibásodással: futópályára történő leszállás közben talajszintből kiemelt helikopter-leszállóhelyre történő leszállás közben talaj szintjén lévő helikopter-leszállóhelyre történő leszállás közben
2.6. Átstartolás vagy leszállás az elhatározási pont előtt bekövetkezett szimulált hajtómű-meghibásodás esetén		P	—>			M
3. SZAKASZ – A következő rendszerek és eljárások szokásos és szokásostól eltérő működtetése:
3. A következő rendszerek és eljárások szokásos és szokásostól eltérő működtetése (végrehajtható FSTD berendezésen, ha az a feladatnak megfelelő minősítéssel rendelkezik):						M	Minimum három gyakorlatot kötelező választani ebből a szakaszból
3.1 Hajtómű	P	—>	—>
3.2. Nyomáskiegyenlítés és légkondicionálás (fűtés, szellőzés)	P	—>	—>
3.3. Pitot-/statikus rendszer	P	—>	—>
3.4. Üzemanyagrendszer	P	—>	—>
3.5. Elektromos rendszer	P	—>	—>
3.6 Hidraulika-rendszer	P	—>	—>
3.7. Kormányok és trimmrendszer	P	—>	—>
3.8. Jégtelenítő és jegesedést gátló rendszer, szélvédőüveg-fűtés (ha be vannak szerelve)	P	—>	—>
3.9. Robotpilóta/FD	P	—>	—>
3.10. Átesést jelző, átesést megelőző és stabilitást növelő eszközök	P	—>	—>
3.11. Időjárásradar, rádió-magasságmérő, transzponder, veszélyes földközelséget jelző rendszer (ha be vannak szerelve)	P	—>	—>
3.12. Futóműrendszer	P	—>	—>
3.13. Segédhajtómű (APU)	P	—>	—>
3.14. Rádiók, navigációs berendezések, műszerek és a repüléskoordináló és optimalizáló rendszer (FMS)	P	—>	—>
3.15. Fékszárnyrendszer	P	—>	—>
4. SZAKASZ – Szokásostól eltérő és vészhelyzeti eljárások
4. Szokásostól eltérő és vészhelyzeti eljárások (végrehajtható FSTD berendezésen, ha az a feladatnak megfelelő minősítéssel rendelkezik)						M	Minimum három gyakorlatot kötelező választani ebből a szakaszból
4.1. Tűzvédelmi gyakorlatok, hajtómű-, APU-, raktér-, pilótafülke- és elektromos tüzek, beleértve a vészkiürítést, ha van ilyen	P	—>	—>
4.2. Füst elleni védelem és füsteltávolítás	P	—>	—>
4.3. Hajtómű-meghibásodások, -leállítás és -újraindítás (légi jármű nem használható erre a feladatra) többek között az egyik hajtómű üzemképtelensége mellett a helikopterszerű üzemmódról repülőgépszerű üzemmódra való áttérésnél és fordítva	P	—>	—>			csak FFS
4.4. ►C1 Üzemanyag-vészeldobás ◄ (szimulált, ha be van szerelve)	P	—>	—>
4.5. Szélnyírás felszállásnál és leszállásnál (légi jármű nem használható erre a feladatra)			P			csak FFS
4.6. Szimulált kabinnyomás- meghibásodás/vészsüllyedés (légi jármű nem használható erre a feladatra)	P	—>	—>			csak FFS
4.7. ACAS esemény (légi jármű nem használható erre a feladatra)	P	—>	—>			csak FFS
4.8. Repülőszemélyzeti tag cselekvésképtelenné válása	P	—>	—>
4.9. Meghajtás meghibásodása	P	—>	—>			csak FFS
4.10. Teljes átesésből való kivétel (teljesítmény ráadása és levétele) vagy az átesésfigyelmeztető rendszer aktiválása után emelkedési, utazó és megközelítési konfigurációban (légi jármű nem használható erre a feladatra)	P	—>	—>			csak FFS
4.11. Más ►C1 vészhelyzeti eljárások ◄ a megfelelő repülési kézikönyv alapján	P	—>	—>
5. SZAKASZ – Műszeres repülési eljárások (IMC vagy szimulált IMC körülmények között kell végrehajtani)
5.1. Műszeres felszállás: műszeres repülésre való áttérés szükséges a lehető leghamarabb a levegőbe emelkedést követően	P*	—>*	—>*
5.1.1. Szimulált hajtómű-meghibásodás indulás közben, az elhatározási pont után	P*	—>*	—>*			M*
5.2. Indulási és érkezési eljárások és ATC utasítások betartása	P*	—>*	—>*			M*
5.3. Várakozási eljárások	P*	—>*	—>*
5.4. Precíziós megközelítés a DH-ig, ami nem lehet kevesebb, mint 60 m (200 láb)	P*	—>*	—>*
5.4.1. Kézzel, FD nélkül	P*	—>*	—>*			M* (csak jártassági vizsga)
5.4.2. Kézzel, FD-vel	P*	—>*	—>*
5.4.3. Robotpilóta alkalmazásával	P*	—>*	—>*
5.4.4. Kézzel, egy hajtómű szimulált meghibásodásával, amelyet a végső megközelítéskor, az OM átrepülése előtt kell szimulálni, és folytatni kell egészen a földetérésig vagy a teljes megszakított megközelítési eljárás befejezéséig	P*	—>*	—>*			M*
5.5. Nem precíziós megközelítés az MDA/MDH-ig	P*	—>*	—>*			M*
5.6. Átstartolás működő hajtóművekkel, a DA/DH vagy az MDA/MDH elérésekor	P*	—>*	—>*
5.6.1. Egyéb megszakított megközelítési eljárások	P*	—>*	—>*
5.6.2. Átstartolás egy hajtómű szimulált meghibásodásával, a DA/DH vagy az MDA/MDH elérésekor	P*					M*
5.7. Autorotáció IMC viszonyok között teljesítmény ráadásával, a futópályán történő leszállással helikopterszerűen (légi jármű nem használható erre a feladatra)	P*	—>*	—>*			M* Csak FFS
5.8. Szokatlan térbeli helyzet megszüntetése (ez függ az FFS minőségétől)	P*	—>*	—>*			M*
6. SZAKASZ – Kiegészítő jóváhagyás olyan típusjogosításhoz, amely a műszeres megközelítés végrehajtásakor 60 m alatti elhatározási magasságra (CAT II/III) vonatkozik
6. Kiegészítő jóváhagyás olyan típusjogosításhoz, amely a műszeres megközelítés végrehajtásakor 60 m alatti elhatározási magasságra (CAT II/III) vonatkozik A követező manőverek és eljárások a minimális képzési követelményeket jelentik, amelyek lehetővé teszik a 60 m (200 láb) elhatározási magasság (DH) alatti műszeres megközelítési eljárást. A következő műszeres megközelítések és megszakított megközelítési eljárások esetében használni kell minden, a helyből felszálló repülőgép típusalkalmassági tanúsításában előírt műszeres megközelítési berendezést, melyet a 60 m (200 láb) elhatározási magasság alatt történő műszeres megközelítésekre alkalmazni kell
6.1. Megszakított felszállás minimálisan engedélyezett RVR esetén		P	—>			M*
6.2. ILS megközelítések szimulált műszeres repülési feltételek között az alkalmazható DH szintjére való süllyedéssel, repülésirányító rendszer használatával. A személyzet együttműködésére vonatkozó szabványeljárásokat (SOPs) figyelembe kell venni		P	—>	—>		M*
6.3. Átstartolás a 6.2. pont szerint végrehajtott megközelítések után, a DH elérésekor. A képzésnek tartalmaznia kell a következőket: átstartolás (szimulált) nem megfelelő RVR, szélnyírás miatt, a légi jármű nem megengedhető eltérése a megközelítési határértékektől, a földi/fedélzeti berendezések meghibásodásakor a DH eléréséig, valamint átstartolás a fedélzeti berendezés szimulált meghibásodáskor		P	—>	—>		M*
6.4. Leszállás(ok) a DH-n megállapított vizuális feltételek esetében a műszeres megközelítést követően. A különleges repülésirányító rendszertől függően automata leszállást kell végrehajtani		P	—>			M*
7. SZAKASZ – Kiegészítő berendezések
7. Kiegészítő berendezések alkalmazása		P	—>	—>

E. A léghajó kategóriára vonatkozó egyedi követelmények

A léghajó-típusjogosításokhoz szükséges jártassági vizsgák vagy készségellenőrzések során a kérelmezőnek meg kell felelnie a jártassági vizsga vagy készségellenőrzés 1–5. és 6. szakaszán (amelyik szükséges). Ötnél több elem sikertelensége esetén a kérelmezőnek meg kell ismételnie a teljes vizsgát vagy ellenőrzést. Öt vagy annál kevesebb elem sikertelensége esetén a kérelmezőnek csak az adott elemekből kell ismételten vizsgáznia. A megismételt vizsga vagy ellenőrzés bármely elemének sikertelensége vagy bármely más olyan elem sikertelensége esetén, amelyet a kérelmező az előző vizsgán egyszer már sikerrel teljesített, a kérelmezőnek meg kell ismételnie a teljes vizsgát vagy ellenőrzést. A jártassági vizsga vagy a készségellenőrzés minden szakaszát hat hónapon belül kell teljesíteni.

TŰRÉSHATÁROK A REPÜLŐVIZSGA TEKINTETÉBEN

A kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy képes:

i. a léghajó üzemeltetésére a korlátozások figyelembevételével;

ii. minden manőver zökkenőmentes és pontos végrehajtására;

iii. jó ítélőképességgel és repülőszaktudással cselekedni;

iv. a repüléssel kapcsolatos ismereteit alkalmazni;

v. a léghajót mindvégig úgy az uralma alatt tartani, hogy az eljárás vagy a manőver sikeres végrehajtásához ne férjen semmilyen kétség;

vi. megérteni és alkalmazni a repülőszemélyzeti együttműködést és a személyzet egy tagjának cselekvésképtelenné válása esetén alkalmazandó eljárásokat; és

vii. megfelelő hatékonysággal kommunikálni a személyzet többi tagjával.

A következő határértékeket kell alkalmazni, melyekre nézve azonban engedmények tehetők a turbulens viszonyok, valamint a használt léghajó kormányozhatósági tulajdonságai és teljesítménye függvényében.

a) IFR repülésiparaméter-korlátozások:

Magasságtartás:

Általános eltérési érték

± 100 láb

Átstartolás kezdete az elhatározási magasságon/szinten

+ 50 láb/– 0 láb

Minimális süllyedési magasságon (MDH/MDA)

+ 50 láb/– 0 láb

Útvonaltartás:

Rádiónavigációs eszközök használatával

± 5°

Precíziós megközelítés

félosztásnyi eltérés az iránysávban és a siklópályán

Iránytartás:

Szokásos üzemelés

± 5°

Szokásostól eltérő üzemelés/vészhelyzetek

± 10°

b) VFR repülésiparaméter-korlátozások:

Magasságtartás:

Általános eltérési érték

± 100 láb

Iránytartás:

Szokásos üzemelés

± 5°

Szokásostól eltérő üzemelés/vészhelyzetek

± 10°

A KÉPZÉS, JÁRTASSÁGI VIZSGA/KÉSZSÉGELLENŐRZÉS TARTALMA

Az alábbi jelölések jelentése a következő:

A képzést parancsnokpilótaként vagy másodpilótaként, illetve repülést végző pilótaként (PF) és ►C1 repülést kiszolgáló pilótaként ◄ (PNF) kell végrehajtani a típusjogosítás kiadásához (amelyik alkalmazható).

5.	A gyakorlati képzést legalább a „P”-vel jelölt képzési berendezésen kell végrehajtani, vagy végrehajtható bármely magasabb szintű berendezésen (ezt nyíl [—>] jelöli).

A következő rövidítések jelölik a képzési eszközöket:

FFS

teljes repülésszimulátor

FTD

repülésgyakorló berendezés

OTD

egyéb kiképzőberendezés

léghajó

a) A léghajó-típusjogosítás kiadásához szükséges jártassági vizsgán a kérelmezőnek az 1–5. szakaszt és, ha szükséges, a 6. szakaszt kell sikeresen teljesítenie.

b) A léghajó-típusjogosítás meghosszabbításához vagy megújításához szükséges készségellenőrzésen a kérelmezőnek az 1–5. szakaszt és, ha szükséges, a 6. szakaszt kell sikeresen teljesítenie.

7.	A jártassági vizsga/készségellenőrzés oszlopában megjelenő „M” betű kötelezően végrehajtandó gyakorlatot jelöl.

▼M3

Repülésszimulációs oktatóeszközöket (FSTD) kell használni a gyakorlati képzés és a vizsgáztatás során, ha azok használata a típusjogosítási tanfolyam részét képezi. A következő szempontokat kell figyelembe venni a tanfolyammal kapcsolatban:

a) a repülésszimulációs oktatóeszközök minősítése az ARA és az ORA rész vonatkozó követelményei szerint;

▼B

b) az oktató képesítései.

LÉGHAJÓ KATEGÓRIA	GYAKORLATI KÉPZÉS					JÁRTASSÁGI VIZSGA VAGY KÉSZSÉGELLENŐRZÉS
Manőverek/Eljárások					Az oktató aláírása, ha a képzési feladatot teljesítették	Ell. helye	A vizsgáztató aláírása a vizsga végén
Manőverek/Eljárások	OTD	FTD	FFS	As	Az oktató aláírása, ha a képzési feladatot teljesítették	FFS As	A vizsgáztató aláírása a vizsga végén
1. SZAKASZ – Repülés előtti felkészülés és ellenőrzések
1.1. Repülés előtti ellenőrzés				P
1.2. A pilótafülke ellenőrzése	P	—>	—>	—>
1.3. Hajtómű-indítási eljárások, rádió- és navigációs berendezések ellenőrzése, navigációs és kommunikációs frekvenciák kiválasztása és beállítása		P	—>	—>		M
1.4. Árbocról történő elengedési eljárás és földi manőverezés			P	—>		M
1.5. Felszállás előtti eljárások és ellenőrzések	P	—>	—>	—>		M
2. SZAKASZ Repülési manőverek és eljárások
2.1. Szokásos VFR felszállási profil			P	—>		M
2.2. Felszállás szimulált hajtómű-meghibásodással			P	—>		M
2.3. Felszállás 0 < nehézséggel (nehéz felszállás [T/O])			P	—>
2.4. Felszállás 0 > nehézséggel (könnyű felszállás [T/O])			P	—>
2.5. Szokásos emelkedési eljárás			P	—>
2.6. Emelkedés nyomásmagasságra			P	—>
2.7. Nyomásmagasság felismerése			P	—>
2.8. Repülés nyomásmagasságon vagy annak közelében			P	—>		M
2.9. Szokásos süllyedés és megközelítés			P	—>
2.10. Szokásos VFR leszállási profil			P	—>		M
2.11. Leszállás 0 < nehézséggel (nehéz leszállás [Ldg.])			P	—>		M
2.12. Leszállás 0 > nehézséggel (könnyű leszállás [Ldg.])			P	—>		M
Szándékosan üresen hagyva
3. SZAKASZ – A következő rendszerek és eljárások szokásos és szokásostól eltérő működtetése
3. A következő rendszerek és eljárások szokásos és szokásostól eltérő működtetése (végrehajtható FSTD berendezésen, ha az a feladatnak megfelelő minősítéssel rendelkezik):						M	Minimum három gyakorlatot kötelező választani ebből a szakaszból
3.1. Hajtómű	P	—>	—>	—>
3.2. Burkolat nyomás alá helyezése	P	—>	—>	—>
3.3. Pitot-/statikus rendszer	P	—>	—>	—>
3.4. Üzemanyagrendszer	P	—>	—>	—>
3.5. Elektromos rendszer	P	—>	—>	—>
3.6. Hidraulika-rendszer	P	—>	—>	—>
3.7. Kormányok és trimmrendszer	P	—>	—>	—>
3.8. Légzsákrendszer	P	—>	—>	—>
3.9. Robotpilóta/FD	P	—>	—>	—>
3.10. Stabilitást növelő eszközök	P	—>	—>	—>
3.11. Időjárásradar, rádió-magasságmérő, transzponder, veszélyes földközelség jelző rendszer (ha be vannak szerelve)	P	—>	—>	—>
3.12. Futóműrendszer	P	—>	—>	—>
3.13. Segédhajtómű (APU)	P	—>	—>	—>
3.14. Rádiók, navigációs berendezések, műszerek, és a repüléskoordináló és optimalizáló rendszer (FMS)	P	—>	—>	—>
Szándékosan üresen hagyva
4. SZAKASZ – Szokásostól eltérő és vészhelyzeti eljárások
4. Szokásostól eltérő és vészhelyzeti eljárások (végrehajtható FSTD berendezésen, ha az a feladatnak megfelelő minősítéssel rendelkezik)						M	Minimum három gyakorla-tot kötelező választani ebből a szakaszból
4.1. Tűzvédelmi gyakorlatok, hajtómű-, APU-, raktér-, pilótafülke- és elektromos tüzek, beleértve a vészkiürítést, ha van ilyen	P	—>	—>	—>
4.2. Füst elleni védelem és füsteltávolítás	P	—>	—>	—>
4.3. Hajtómű-meghibásodások, -leállítás és -újraindítás A repülés bizonyos fázisaiban, többek között több hajtómű meghibásodásakor	P	—>	—>	—>
4.4. Repülőszemélyzeti tag cselekvésképtelenné válása	P	—>	—>	—>
4.5. Meghajtás/reduktor- meghibásodások	P	—>	—>	—>		Csak FFS
4.6. Más ►C1 vészhelyzeti eljárások ◄ a megfelelő repülési kézikönyv alapján	P	—>	—>	—>
5. SZAKASZ – Műszeres repülési eljárások (IMC vagy szimulált IMC körülmények között kell végrehajtani)
5.1. Műszeres felszállás: műszeres repülésre való áttérés szükséges a lehető leghamarabb a levegőbe emelkedést követően	P*	—>*	—>*	—>*
5.1.1. Szimulált hajtómű-meghibásodás indulás közben	P*	—>*	—>*	—>*		M*
5.2. Indulási és érkezési eljárások és ATC utasítások betartása	P*	—>*	—>*	—>*		M*
5.3. Várakozási eljárások	P*	—>*	—>*	—>*
5.4. Precíziós megközelítés a DH-ig, ami nem lehet kevesebb, mint 60 m (200 láb)	P*	—>*	—>*	—>*
5.4.1. Kézzel, FD nélkül	P*	—>*	—>*	—>*		M* (csak jártassági vizsga esetében)
5.4.2. Kézzel, FD-vel	P*	—>*	—>*	—>*
5.4.3. Robotpilóta alkalmazásával	P*	—>*	—>*	—>*
5.4.4. Kézzel, egy hajtómű szimulált meghibásodásával, amelyet a végső megközelítéskor, az OM átrepülése előtt kell szimulálni, és folytatni kell egészen a földetérésig vagy a teljes megszakított megközelítési eljárás befejezéséig	P*	—>*	—>*	—>*		M*
5.5. Nem precíziós megközelítés az MDA/MDH-ig	P*	—>*	—>*	—>*		M*
5.6. Átstartolás működő hajtóművekkel, a DA/DH vagy az MDA/MDH elérésekor	P*	—>*	—>*	—>*
5.6.1. Egyéb megszakított megközelítési eljárások	P*	—>*	—>*	—>*
5.6.2. Átstartolás egy hajtómű szimulált meghibásodásával, a DA/DH vagy az MDA/MDH elérésekor	P*					M*
5.7. Szokatlan térbeli helyzet megszüntetése (ez függ az FFS minőségétől)	P*	—>*	—>*	—>*		M*
6. SZAKASZ – Kiegészítő jóváhagyás olyan típusjogosításhoz, amely a műszeres megközelítés végrehajtásakor 60 m alatti elhatározási magasságra (CAT II/III) vonatkozik
6. Kiegészítő jóváhagyás olyan típusjogosításhoz, amely a műszeres megközelítés végrehajtásakor 60 m alatti elhatározási magasságra (CAT II/III) vonatkozik A követező manőverek és eljárások a minimális képzési követelményeket jelentik, amelyek lehetővé teszik a 60 m (200 láb) elhatározási magasság (DH) alatti műszeres megközelítési eljárást. A következő műszeres megközelítések és megszakított megközelítési eljárások esetében használni kell minden, a léghajó típusalkalmassági tanúsításában előírt műszeres megközelítési berendezést, melyet a 60 m (200 láb) elhatározási magasság alatt történő műszeres megközelítésekre alkalmazni kell
6.1. Megszakított felszállás minimálisan engedélyezett RVR esetén		P	—>			M*
6.2. ILS megközelítések Szimulált műszeres repülési feltételek között az alkalmazható DH szintjére való süllyedéssel, repülésirányító rendszer használatával. A személyzet együttműködésére vonatkozó szabványeljárásokat (SOPs) figyelembe kell venni		P	—>			M*
6.3. Átstartolás A 6.2. pont szerint végrehajtott megközelítések után, a DH elérésekor A képzésnek tartalmaznia kell a következőket: átstartolás (szimulált) nem megfelelő RVR, szélnyírás miatt, a légi jármű nem megengedhető eltérése a megközelítési határértékektől, és földi/fedélzeti berendezések meghibásodásakor a DH eléréséig, valamint átstartolás a fedélzeti berendezés szimulált meghibásodáskor		P	—>			M*
6.4. Leszállás(ok) a DH-n megállapított vizuális feltételek esetében a műszeres megközelítést követően. A különleges repülésirányító rendszertől függően automata leszállást kell végrehajtani		P	—>			M*
7. SZAKASZ – Kiegészítő berendezések
7. Kiegészítő berendezések alkalmazása		P	—>

II. MELLÉKLET

A REPÜLŐGÉPEKRE ÉS HELIKOPTEREKRE KIADOTT MEGLÉVŐ NEMZETI SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLYEK ÉS JOGOSÍTÁSOK KONVERTÁLÁSÁRA VONATKOZÓ FELTÉTELEK

A. REPÜLŐGÉPEK

1. Pilóta-szakszolgálati engedélyek

A tagállam által a nemzeti előírások szerint kiadott pilóta-szakszolgálati engedélyt az FCL rész szerinti szakszolgálati engedéllyé kell konvertálni, feltéve, hogy a kérelmező megfelel a következő követelményeknek:

a) az ATPL(A) és a CPL(A) esetében készségellenőrzés formájában teljesíti FCL rész típus-/osztály- és műszerjogosításokra vonatkozó, a meglévő szakszolgálati engedély jogosultságainak megfelelő követelményeit;

▼M3

b) számot ad az üzemeltetési követelmények és az FCL-rész vonatkozó részeinek ismeretéről;

▼B

c) számot ad nyelvismeretéről az FCL.055 pont szerint;

▼M4

d) eleget tesz az alábbi táblázat szerinti követelményeknek:

Meglévő nemzeti szakszolgálati engedély	Teljes repülési idő	További követelmények	A csereként kiadott FCL rész engedély és feltételei (ha alkalmazható)	A feltételek eltörlése
(1)	(2)	(3)	(4)	(5)
ATPL(A)	> 1 500 óra parancsnokpilótaként többpilótás repülőgépen	Nincs	ATPL(A)	Nem alkalmazandó	a)
ATPL(A)	> 1 500 óra többpilótás repülőgépen	Nincs	mint a (4) c)	mint az (5) c)	b)
ATPL(A)	> 500 óra többpilótás repülőgépen	Az FCL.515 pont szerint előírt, repüléstervezéssel és -végrehajtással kapcsolatos ismeretek bizonyítása	ATPL(A), másodpilótai beosztásra korlátozott típusjogosítással	Az FCL-rész 9. függelékének követelményei szerint annak bizonyítása, hogy képes parancsnokpilótaként tevékenykedni	c)
CPL/IR(A) és a szakszolgálati engedélyt kiadó tagállamban tett ICAO ATPL elméleti vizsga		i. Az FCL.310 pont és az FCL.615 b) pont szerint előírt, repüléstervezéssel és -végrehajtással kapcsolatos ismeretek bizonyítása ii. az FCL.720.A c) pont fennmaradó követelményeinek való megfelelés	CPL/IR(A) az ATPL elméleti képzés elfogadásával	Nem alkalmazandó	d)
CPL/IR(A)	> 500 óra többpilótás repülőgépen vagy a CS-23 szerinti regionális kategóriájú vagy más egyenértékű egypilótás repülőgépen többpilótás üzemeltetésben, a CAT-rész és az ORO-rész kereskedelmi légi fuvarozásra vonatkozó követelményeivel összhangban	i. az engedélyt kiadó tagállamban az ATPL(A) elméleti vizsga sikeres teljesítése (*1) ii. az FCL.720.A c) pont fennmaradó követelményeinek való megfelelés	CPL/IR(A) az ATPL elméleti képzés elfogadásával	Nem alkalmazandó	e)
CPL/IR(A)	> 500 óra parancsnokpilótaként egypilótás repülőgépen	Nincs	Egypilótás repülőgépre korlátozott CPL/IR(A) típusjogosításokkal és osztályjogosításokkal	Az FCL-rész szerinti többpilótás típusjogosítás megszerzése	f)
CPL/IR(A)	< 500 óra parancsnokpilótaként egypilótás repülőgépen	A CPL/IR szintnek megfelelő repüléstervezéssel és -végrehajtással kapcsolatos ismeretek bizonyítása	mint a (4) f)	mint az (5) f)	g)
CPL(A)	> 500 óra parancsnokpilótaként egypilótás repülőgépen	Éjszakai jogosítás, ha alkalmazható	CPL(A) egypilótás repülőgépre korlátozott típus- és osztályjogosításokkal		h)
CPL(A)	< 500 óra parancsnokpilótaként egypilótás repülőgépen	i. Éjszakai jogosítás, ha alkalmazható; ii. az FCL.310 pont szerint megkövetelt repüléstervezéssel és -végrehajtással kapcsolatos ismeretek bizonyítása	mint a (4) h)		i.
PPL/IR(A)	≥ 75 óra IFR szerint		PPL/IR(A) (PPL-re korlátozott IR)	Az FCL.615 b) pont szerinti, repüléstervezéssel és -végrehajtással kapcsolatos ismeretek bizonyítása	j)
PPL(A)	≥ 70 óra repülőgépen	A rádiónavigációs eszközök használatával kapcsolatos ismeretek bizonyítása	PPL(A)		k)
(*1) Azok a CPL engedélyesek, akik többpilótás típusjogosítással rendelkeznek, nem kötelesek ATPL(A) elméleti ismereteiket vizsgán bizonyítani, amennyiben ugyanazon a repülőgéptípuson repülnek, viszont az FCL rész szerinti szakszolgálati engedélyhez nem kapnak ATPL(A) elméleti ismeretek jóváírást. Amennyiben más típusú többpilótás repülőgépre kérelmeznek típusjogosítást, meg kell felelniük a fenti táblázat 3. oszlopa e) sorának i. pontja szerinti követelményeknek.

▼B

2. Oktatói tanúsítások

A tagállam által a nemzeti előírások szerint kiadott oktatói tanúsítást az FCL rész szerinti tanúsítássá kell konvertálni, feltéve, hogy a kérelmező megfelel a következő követelményeknek:

Meglévő nemzeti tanúsítás vagy jogosultságok	Tapasztalat	További követelmények	A csereként kiadott FCL rész tanúsítás
(1)	(2)	(3)	(4)
FI(A)/IRI(A)/TRI(A)/CRI(A)	az FCL rész adott tanúsításra vonatkozó előírásai szerint	Nem alkalmazható (N/A)	FI(A)/IRI(A)/TRI(A)/CRI(A)

3. SFI tanúsítás

A tagállam által a nemzeti előírások szerint kiadott földi repülésgyakorló berendezésen oktató (SFI) tanúsítást az FCL rész szerinti tanúsítássá kell konvertálni, feltéve, hogy az engedélyes megfelel a következő követelményeknek:

Meglévő nemzeti tanúsítás	Tapasztalat	További követelmények	A csereként kiadott FCL rész tanúsítás
(1)	(2)	(3)	(4)
SFI(A)	> 1 500 óra MPA (többpilótás repülőgép) -pilótaként	i. rendelkezik vagy rendelkezett egy tagállam által repülőgépre kiadott CPL, MPL vagy ATPL szakszolgálati engedéllyel ii. elvégezte a megfelelő típusjogosítási tanfolyam szimulátoros feladatait, beleértve az MCC-t is	SFI(A)
SFI(A)	3 évnyi közelmúltbeli tapasztalat SFI-ként	elvégezte a megfelelő típusjogosítási tanfolyam szimulátoros feladatait, beleértve az MCC-t is	SFI(A)

A tanúsítás konvertálása legfeljebb hároméves időtartamra szól. Megújítása az FCL részben rögzített vonatkozó követelmények teljesítésének függvényében lehetséges.

4. STI tanúsítás

A tagállam által a nemzeti előírások szerint kiadott szimulátoroktatói (STI) tanúsítás az FCL rész szerinti tanúsítássá konvertálható, feltéve, hogy az engedélyes megfelel az alábbi táblázatban rögzített követelményeknek:

Meglévő nemzeti tanúsítás	Tapasztalat	További követelmények	A csereként kiadott tanúsítás
(1)	(2)	(3)	(4)
STI(A)	> 500 óra SPA (egypilótás repülőgép) -pilótaként	i. rendelkezik vagy rendelkezett egy tagállam által kiadott pilóta-szakszolgálati engedéllyel ii. sikeres készségellenőrzést teljesített egy megfelelő képzési célra szolgáló FSTD-n, az FCL rész 9. függelékével összhangban	STI(A)
STI(A)	háromévnyi közelmúltbeli tapasztalat STI-ként	Sikeres készségellenőrzést teljesített egy megfelelő képzési célra szolgáló FSTD-n, az FCL rész 9. függelékével összhangban	STI(A)

A tanúsítás megújítása az FCL részben rögzített vonatkozó követelmények teljesítésének függvényében lehetséges.

B. HELIKOPTEREK

1. Pilóta-szakszolgálati engedélyek

a) készségellenőrzés formájában teljesíti az FCL rész típus- és műszerjogosításokra vonatkozó, a meglévő szakszolgálati engedély jogosultságainak megfelelő követelményeit;

▼M3

b) számot ad az üzemeltetési követelmények és az FCL rész vonatkozó részeinek ismeretéről;

▼B

c) számot ad nyelvismeretéről az FCL.055 pont szerint;

▼M3

d) eleget tesz az alábbi táblázat szerinti követelményeknek:

Meglévő nemzeti szakszolgálati engedély	Teljes repülési idő	További követelmények	A csereként kiadott FCL-rész engedély és feltételei (ha alkalmazható)	A feltételek eltörlése
(1)	(2)	(3)	(4)	(5)
ATPL(H) érvényes IR(H) jogosítással	> 1 000 óra parancsnokpilótaként többpilótás helikopteren	nincs	ATPL(H) és IR	Nem alkamazandó	a)
ATPL(H) IR(H)-jogosultságok nélkül	> 1 000 óra parancsnokpilótaként többpilótás helikopteren	nincs	ATPL(H)		b)
ATPL(H) érvényes IR(H) jogosítással	> 1 000 óra többpilótás helikopteren	Nincs	ATPL(H) és IR másodpilótai beosztásra korlátozott típusjogosítással	Az FCL rész 9. függelékének követelményei szerint annak bizonyítása, hogy képes parancsnokpilótaként tevékenykedni	c)
ATPL(H) IR(H)-jogosultságok nélkül	> 1 000 óra többpilótás helikopteren	Nincs	ATPL(H) másodpilótai beosztásra korlátozott típusjogosítással	Az FCL rész 9. függelékének követelményei szerint annak bizonyítása, hogy képes parancsnokpilótaként tevékenykedni	d)
ATPL(H) érvényes IR(H) jogosítással	> 500 óra többpilótás helikopteren	Az FCL.515 pont és az FCL.615 pont b) bekezdése szerinti, repüléstervezéssel és repülési teljesítményekkel kapcsolatos ismeretek bizonyítása	mint a (4) c)	mint az (5) c)	e)
ATPL(H) IR(H)-jogosultságok nélkül	> 500 óra többpilótás helikopteren	mint a (3) e)	mint a (4) d)	mint az (5) d)	f)
CPL/IR(H), és a szakszolgálati engedélyt kiadó tagállamban tett ICAO ATPL(H) elméleti vizsga		i. az FCL.310 pont és az FCL.615 pont b) bekezdése szerinti, repüléstervezéssel és repülési teljesítménnyel kapcsolatos ismeretek bizonyítása ii. az FCL.720.H pont b) bekezdése további követelményeinek való megfelelés	CPL/IR(H) az ATPL(H) elméleti képzés elfogadásával, feltéve, hogy az ICAO ATPL(H) elméleti vizsgát az FCL rész ATPL szintjével megegyezőként értékelik	Nem alkamazandó	g)
CPL/IR(H)	> 500 óra többpilótás helikopteren	i. az engedélyt kiadó tagállamban az FCL részbeli ATPL(H) elméleti vizsga sikeres teljesítése (1) ii. az FCL.720.H pont b) bekezdése további követelményeinek való megfelelés	CPL/IR(H) az FCL rész ATPL(H) elméleti képzés beszámításával	Nem alkamazandó	h)
CPL/IR(H)	> 500 óra parancsnokpilótaként egypilótás helikopteren	Nincs	CPL/IR(H) egypilótás helikopterre korlátozott típusjogosításokkal	az FCL rész szerinti többpilótás típusjogosítás megszerzése	i)
CPL/IR(H)	< 500 óra parancsnokpilótaként egypilótás helikopteren	Az FCL.310 pont és az FCL.615 pont b) bekezdése szerinti, repüléstervezéssel és repülési teljesítményekkel kapcsolatos ismeretek bizonyítása	mint a (4) i)		j)
CPL(H)	> 500 óra parancsnokpilótaként egypilótás helikopteren	Éjszakai jogosítás	Egypilótás helikopterre korlátozott CPL(H) típusjogosításokkal		k)
CPL(H)	< 500 óra parancsnokpilótaként egypilótás helikopteren	Éjszakai jogosítás, az FCL.310 pont szerinti, repülési teljesítményekkel és repüléstervezéssel kapcsolatos ismeretek bizonyítása	mint a (4) k)		l)
CPL(H) Éjszakai jogosítás nélkül	> 500 óra parancsnokpilótaként egypilótás helikopteren		A (4) oszlop k) sora szerint és VFR szerinti üzemeltetésre korlátozva	Az FCL rész szerinti többpilótás típusjogosítás és éjszakai jogosítás megszerzése	m)
CPL(H) Éjszakai jogosítás nélkül	< 500 óra parancsnokpilótaként egypilótás helikopteren	Az FCL.310 pont szerinti, repüléstervezéssel és repülési teljesítményekkel kapcsolatos ismeretek bizonyítása	A (4) oszlop k) sora szerint és VFR szerinti üzemeltetésre korlátozva		n)
PPL/IR(H)	IFR-nek megfelelően ≥ 75 óra		PPL/IR(H) (PPL-re korlátozott IR)	Az FCL.615 pont b) bekezdése szerinti, repülési teljesítménnyel és repüléstervezéssel kapcsolatos ismeretek bizonyítása	o)
PPL(H)	≥ 75 óra helikopteren	A rádiónavigációs eszközök használatával kapcsolatos ismeretek bizonyítása	PPL(H)		p)
(*1) Azok a CPL-birtokosok, akik többpilótás típusjogosítással rendelkeznek, nem kötelesek ATPL(H) elméleti ismereteiket vizsgán bizonyítani, amennyiben ugyanazon a helikoptertípuson repülnek, viszont az FCL rész szerinti szakszolgálati engedélyhez nem kapnak ATPL(A) elméleti ismeretek jóváírást. Amennyiben más típusú többpilótás helikopterre kérelmeznek típusjogosítást, meg kell felelniük a fenti táblázat 3. oszlopa h) sorának i. pontja szerinti követelményeknek.

▼B

2. Oktatói tanúsítások

Meglévő nemzeti tanúsítás vagy jogosultságok	Tapasztalat	További követelmények	A csereként kiadott tanúsítás
(1)	(2)	(3)	(4)
FI(H)/IRI(H)/TRI(H)	az FCL rész adott tanúsításra vonatkozó előírásai szerint		FI(H)/IRI(H)/TRI(H)*

A tanúsítás megújítása az FCL részben rögzített vonatkozó követelmények teljesítésének függvényében lehetséges.

3. SFI tanúsítás

Meglévő nemzeti tanúsítás	Tapasztalat	További követelmények	A csereként kiadott tanúsítás
(1)	(2)	(3)	(4)
SFI(H)	> 1 000 óra MPH (többpilótás helikopter) pilótaként	i. rendelkezik vagy rendelkezett egy tagállam által kiadott CPL, MPL vagy ATPL szakszolgálati engedéllyel ii. elvégezte a megfelelő típusjogosítási tanfolyam szimulátoros feladatait, beleértve az MCC-t is	SFI(H)
SFI(H)	Megelőző három évben SFI-ként szerzett tapasztalat	Elvégezte a megfelelő típusjogosítási tanfolyam szimulátoros feladatait, beleértve az MCC-t is	SFI(H)

A tanúsítás megújítása az FCL részben rögzített vonatkozó követelmények teljesítésének függvényében lehetséges.

4. STI tanúsítás

Meglévő nemzeti tanúsítás	Tapasztalat	További követelmények	A csereként kiadott tanúsítás
(1)	(2)	(3)	(4)
STI(H)	> 500 óra SPH (egypilótás helikopter) pilótaként	i. rendelkezik vagy rendelkezett egy tagállam által kiadott pilóta-szakszolgálati engedéllyel ii. sikeres készségellenőrzést teljesített egy megfelelő képzési célra szolgáló FSTD-n az FCL rész 9. függelékével összhangban	STI(H)
STI(H)	Megelőző három évben STI-ként szerzett tapasztalat	Sikeres készségellenőrzést teljesített egy megfelelő képzési célra szolgáló FSTD-n az FCL rész 9. függelékével összhangban	STI(H)

A tanúsítás megújítása az FCL részben rögzített vonatkozó követelmények teljesítésének függvényében lehetséges.

III. MELLÉKLET

HARMADIK ORSZÁG RÉSZÉRŐL VAGY NEVÉBEN KIADOTT SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLYEK ELFOGADÁSÁRA VONATKOZÓ FELTÉTELEK

A. SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLYEK ÉRVÉNYESÍTÉSE

Általános

▼M3

1. A tagállamok illetékes hatóságai érvényesíthetik a harmadik országok által a Chicagói Egyezmény 1. mellékletének megfelelően kiadott pilóta-szakszolgálati engedélyeket.

A pilótáknak ezt annak a tagállamnak az illetékes hatóságánál kell kérvényezniük, ahol lakóhelyük van, vagy ahol letelepedtek. Azoknak a pilótáknak, akiknek a lakóhelye nem a tagállamok valamelyikében van, az érvényesítést annak a tagállamnak az illetékes hatóságánál kell kérvényezniük, ahol az az üzemben tartó, amelynek alkalmazásában repülnek vagy repülni szándékoznak, székhellyel rendelkezik, vagy ahol az a légi jármű, amellyel repülnek vagy repülni szándékoznak, lajstromozva van.

▼B

2. A szakszolgálati engedély érvényesítésének időtartama nem haladhatja meg az egy évet, feltéve, hogy az alapengedély érvényessége megmarad.

Ezt az időtartamot az érvényesítést kiadó illetékes hatóság csak egy alkalommal hosszabbíthatja meg, ha az érvényesítés időtartama alatt a pilóta kérvényt nyújtott be, vagy képzésen vesz részt egy az FCL rész szerint kiadandó szakszolgálati engedély megszerzése érdekében. A hosszabbítás az FCL rész szerint kiadandó szakszolgálati engedély megszerzéséhez szükséges időszakra terjed ki.

A valamely tagállam által elfogadott szakszolgálati engedély birtokosa az FCL részben meghatározott feltételekkel összhangban gyakorolja jogosultságait.

Kereskedelmi célú légi fuvarozásra, illetve egyéb kereskedelmi tevékenységre érvényes pilóta-szakszolgálati engedélyek

3. A kereskedelmi célú légi fuvarozásra, illetve egyéb kereskedelmi tevékenységre érvényes pilóta-szakszolgálati engedélyek esetében az engedélyesnek a következő követelményeknek kell megfelelnie:

a) jártassági vizsga formájában teljesíti a típus- vagy osztályjogosítás meghosszabbításának FCL rész szerinti, a meglévő engedély jogosultságaira vonatkozó követelményeit;

▼M3

b) számot ad az üzemeltetési követelmények és az FCL rész vonatkozó részeinek ismeretéről;

c) számot ad nyelvismeretéről az FCL.055 pont szerint;

▼B

d) rendelkezik a MED rész szerinti érvényes 1. osztályú orvosi minősítéssel;

▼M3

e) repülőgépek esetében megfelel a következő táblázatban megjelölt tapasztalati követelményeknek:

Meglévő engedély	Teljes repülési idő	Jogosultságok
(1)	(2)	(3)
ATPL(A)	> 1 500 óra parancsnokpilótaként többpilótás repülőgépen	Kereskedelmi légi fuvarozás többpilótás repülőgépen parancsnokpilótaként	a)
ATPL(A) vagy CPL(A)/IR (1)	> 1 500 óra parancsnokpilótaként vagy másodpilótaként többpilótás repülőgépen, az üzemeltetési követelményeknek megfelelően	Kereskedelmi légi fuvarozás többpilótás repülőgépen másodpilótaként	b)
CPL(A)/IR	> 1 000 óra parancsnokpilótaként a kereskedelmi légi fuvarozásban az IR megszerzése óta	Kereskedelmi légi fuvarozás egypilótás repülőgépen parancsnokpilótaként	c)
CPL(A)/IR	> 1 000 óra parancsnokpilótaként vagy másodpilótaként egypilótás repülőgépen, az üzemeltetési követelményeknek megfelelően	Kereskedelmi légi fuvarozás egypilótás repülőgépen másodpilótaként az üzemeltetési követelményeknek megfelelően	d)
ATPL(A), CPL (A)/IR, CPL(A)	> 700 óra nem TMG repülőgépen, benne 200 óra abban a tevékenységi körben, amelyre az érvényesítést kérelmezték, és 50 óra az említett szerepkörben az előző 12 hónap során	Jogosultságok gyakorlása nem kereskedelmi légi fuvarozási céllal üzemeltetett repülőgépeken	e)
CPL(A)	> 1 500 óra parancsnokpilótaként a kereskedelmi légi fuvarozásban, amely magában foglal 500 óra repülési időt vízirepülőgépen	Kereskedelmi légi fuvarozás egypilótás repülőgépen parancsnokpilótaként	f)
(*1) CPL(A)/IR-birtokos többpilótás repülőgépen az elfogadás előtt köteles az ICAO ATPL(A) szintű ismereteit bizonyítani.

▼M4

f) helikopterek esetében megfelel a következő táblázatban megjelölt tapasztalati követelményeknek:

Meglévő engedély	Teljes repülési idő	Jogosultságok
(1)	(2)	(3)
ATPL(H) érvényes IR jogosítással	> 1 000 óra parancsnokpilótaként többpilótás helikopteren	Kereskedelmi légi fuvarozás többpilótás helikopteren parancsnokpilótaként VFR és IFR szerinti üzemeltetés során	a)
ATPL(H) IR jogosultságok nélkül	> 1 000 óra parancsnokpilótaként többpilótás helikopteren	Kereskedelmi légi fuvarozás többpilótás helikopteren parancsnokpilótaként VFR szerinti üzemeltetés során	b)
ATPL(H) érvényes IR jogosítással	> 1 000 óra pilótaként, többpilótás helikopteren	Kereskedelmi légi fuvarozás többpilótás helikopteren másodpilótaként VFR és IFR szerinti üzemeltetés során	c)
ATPL(H) IR jogosultságok nélkül	> 1 000 óra pilótaként, többpilótás helikopteren	Kereskedelmi légi fuvarozás többpilótás helikopteren másodpilótaként VFR szerinti üzemeltetés során	d)
CPL(H)/IR (*1)	> 1 000 óra pilótaként, többpilótás helikopteren	Kereskedelmi légi fuvarozás többpilótás helikopteren másodpilótaként	e)
CPL(H)/IR	> 1 000 óra parancsnokpilótaként a kereskedelmi légi fuvarozásban az IR megszerzése óta	Kereskedelmi légi fuvarozás egypilótás helikopteren parancsnokpilótaként	f)
ATPL(H) IR jogosultságokkal vagy anélkül, CPL(H)/IR, CPL(H)	> 700 óra olyan helikoptereken, amelyek eltérnek a CS-27/29 vagy vele egyenértékű szabvány szerint minősített helikopterektől, ebből 200 óra abban a tevékenységi körben, amelyre az érvényesítést kérelmezték, és 50 óra az említett szerepkörben az előző 12 hónap során	Jogosultságok gyakorlása nem kereskedelmi légi fuvarozási céllal üzemeltetett helikoptereken	g)
(*1) CPL(H)/IR-birtokos többpilótás helikopteren az elfogadás előtt köteles az ICAO ATPL(H) szintű ismereteit bizonyítani.

▼B

Nem kereskedelmi tevékenységre érvényes pilóta-szakszolgálati engedélyek műszerjogosítással

4. A műszerjogosítással társított magánpilóta vagy a CPL, illetve az ATPL szakszolgálati engedélyek esetében, amennyiben a pilóta csak a magánpilóta jogosultságait kívánja gyakorolni, az engedélyesnek a következő követelményeknek kell megfelelnie:

a) jártassági vizsgát teljesít a meglévő szakszolgálati engedély jogosultságainak megfelelő műszer- vagy típus-, illetve osztályjogosításhoz az FCL rész 7. és 9. függelékével összhangban;

b) számot ad tudásáról légi jog, repülésmeteorológiai kódok, repüléstervezés és repülési teljesítmények (IR-nek megfelelően), valamint emberi teljesítőképesség tárgykörökben;

▼M3

c) számot ad nyelvismeretéről az FCL.055 pont szerint;

▼B

d) rendelkezik a Chicagói Egyezmény 1. melléklete szerint kiadott érvényes, legalább 2. osztályú orvosi minősítéssel;

▼M3

e) rendelkezik legalább 100 órányi műszeres repülési tapasztalattal parancsnokpilótaként az adott légijármű-kategóriában.

▼B

Nem kereskedelmi tevékenységre érvényes pilóta-szakszolgálati engedélyek műszerjogosítás nélkül

5. A műszerjogosítás nélküli magánpilóta- vagy a CPL, illetve az ATPL szakszolgálati engedélyek esetében, amennyiben a pilóta csak a magánpilóta jogosultságait kívánja gyakorolni, az engedélyesnek a következő követelményeknek kell megfelelnie:

a) számot ad tudásáról légi jog és emberi teljesítőképesség tárgykörökben;

b) sikeresen teljesíti a PPL-jártassági vizsgát az FCL részben rögzítettek szerint;

c) teljesíti az FCL rész típus- vagy osztályjogosítások kiadására vonatkozó, a meglévő szakszolgálati engedély jogosultságainak megfelelő követelményeit;

d) rendelkezik a Chicagói Egyezmény 1. melléklete szerint kiadott legalább 2. osztályú orvosi minősítéssel;

e) számot ad nyelvismeretéről az FCL.055 pont szerint;

f) rendelkezik legalább 100 órányi repülési tapasztalattal pilótaként az adott légijármű-kategóriában.

Korlátozott időtartamú speciális feladatokra kiadott pilóta-szakszolgálati engedélyek érvényesítése

6. A fenti bekezdésektől eltérve, a gyártói repülések esetében a tagállamok elfogadhatnak a Chicagói Egyezmény 1. mellékletével összhangban egy harmadik ország által kiállított szakszolgálati engedélyt maximum 12 hónapos időtartamra, korlátozott időtartamú speciális feladatokra, mint például: üzemeltetés megkezdése előtti gyakorlórepülés, bemutató, átszállító repülések vagy repülési tesztek, feltéve, hogy a kérelmező megfelel a következő követelményeinek:

a) rendelkezik a Chicagói Egyezmény 1. mellékletével összhangban kiadott megfelelő szakszolgálati engedéllyel és orvosi minősítéssel, valamint kapcsolódó jogosításokkal vagy képesítésekkel;

▼M4

b) közvetlenül vagy közvetve egy légijárműgyártó vagy egy légiközlekedési hatóság alkalmazásában áll.

▼B

Ebben az esetben az engedélyes jogosultságait korlátozni kell a típusjogosítások első kiadásához szükséges repülési képzésre és vizsgáztatásra, az üzemeltetők pilótái által végzett bevezető járatrepülés felügyeletére, repülőgép kihelyezésére vagy átszállítására történő repülésekre, első járatrepülésre, bemutató repülésekre vagy repülési tesztekre.

▼M4

7. A fenti pontok rendelkezéseinek sérelme nélkül, a tagállamok – korlátozott idejű versenyrepülések vagy bemutatórepülések esetében – elfogadhatnak egy harmadik ország által kiállított szakszolgálati engedélyt, megengedve engedélyesének a PPL, SPL vagy BPL jogosultságok gyakorlását, az alábbi feltételekkel:

a) az esemény előtt a verseny vagy bemutatórepülés szervezője megfelelően igazolja az illetékes hatóság felé, hogy hogyan fogja biztosítani, hogy a pilóta megismerkedjen a vonatkozó biztonsági információkkal és kezelni tudja a repüléssel kapcsolatos kockázatokat; valamint

b) a kérelmező rendelkezik a Chicagói Egyezmény 1. mellékletével összhangban kiadott megfelelő szakszolgálati engedéllyel és orvosi minősítéssel, valamint kapcsolódó jogosításokkal vagy képesítésekkel.

8. A fenti pontok rendelkezéseinek sérelme nélkül, a tagállamok legfeljebb naptári évenként 28 napra elfogadhatnak egy harmadik ország által a Chicagói Egyezmény 1. mellékletével összhangban kiadott PPL, SPL vagy BPL szakszolgálati engedélyt, az alábbi feltételekkel:

b) a meghatározott, korlátozott idejű tevékenység végrehajtása előtt teljesített legalább egy ismerkedő repülést megfelelő képesítéssel rendelkező oktató felügyelete mellett.

▼B

B. SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLYEK KONVERTÁLÁSA

▼M3

1. Egy harmadik ország által a Chicagói Egyezmény 1. mellékletének előírásaival összhangban kiadott PPL/BPL/SPL, CPL vagy ATPL szakszolgálati engedélyt egy tagállam illetékes hatósága az FCL rész szerinti egypilótás osztály- vagy típusjogosítással rendelkező PPL/BPL/SPL szakszolgálati engedéllyé konvertálhat.

▼B

2. A szakszolgálati engedély birtokosának meg kell felelnie az adott légijármű-kategóriára meghatározott következő minimumkövetelményeknek:

a) sikeres írásbeli vizsgát tesz a légi jog és az emberi teljesítőképesség tárgykörökben;

b) sikeres PPL-, BPL- vagy SPL-jártassági vizsgát tesz az FCL rész szerint (amelyik szükséges);

c) teljesíti a vonatkozó osztály- vagy típusjogosítás kiadására a H. alrésszel összhangban meghatározott követelményeket;

d) rendelkezik a MED rész szerint kiadott érvényes, legalább 2. osztályú orvosi minősítéssel;

e) számot ad nyelvismeretéről az FCL.055 pont szerint;

f) teljesít legalább 100 óra repülési időt pilótaként.

C. OSZTÁLY- ÉS TÍPUSJOGOSÍTÁSOK ELFOGADÁSA

1. Egy harmadik ország által kiadott szakszolgálati engedélyben levő érvényes osztály- vagy típusjogosítás beilleszthető egy FCL rész szerinti szakszolgálati engedélybe, feltéve, hogy a kérelmező:

a) megfelel az FCL rész szerint a vonatkozó osztály- vagy típusjogosítás kiadására meghatározott tapasztalati követelményeknek és előfeltételeknek;

b) sikeresen teljesíti a vonatkozó osztály- vagy típusjogosítás kiadásához szükséges jártassági vizsgát az FCL rész szerint;

c) rendelkezik friss repülési gyakorlattal;

d) rendelkezik legalább:

i. a repülőgép-osztályjogosításokhoz 100 órányi repülési tapasztalattal pilótaként az adott osztályban;

ii. a repülőgép-típusjogosításokhoz 500 órányi repülési tapasztalattal pilótaként az adott típuson;

iii. a 3 175 kg-ot meg nem haladó megengedett legnagyobb felszállótömegű, egy hajtóműves helikopterek esetében: 100 órányi repülési tapasztalattal pilótaként az adott típuson;

iv. az összes többi helikopter esetében: 350 órányi repülési tapasztalattal pilótaként az adott osztályban.

IV. MELLÉKLET

(MED RÉSZ)

A. ALRÉSZ

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1. SZAKASZ

Általános rendelkezések

MED.A.001 Az illetékes hatóság

E rész alkalmazásában az illetékes hatóság:

a) a repülés-egészségügyi központok (AeMC) esetében:

1. a repülés-egészségügyi központ fő működési helyeként szolgáló tagállam által kijelölt hatóság;

2. ha a repülés-egészségügyi központ székhelye harmadik országban van, az Ügynökség;

b) a repülőorvos-szakértő (AME) esetében:

1. a repülőorvos-szakértő fő működési helyeként szolgáló tagállam által kijelölt hatóság;

2. ha a repülőorvos-szakértő fő működési helye harmadik országban van, az azon tagállam által kijelölt hatóság, amelyhez repülőorvos-szakértő a repülőorvos-szakértői tanúsítvány kiadására vonatkozó kérelmet benyújtja;

c) az általános orvos (GMP) esetében annak a tagállamnak a kijelölt hatósága, amelynek az általános orvos a tevékenység végzését bejelenti;

d) utaskísérő személyzet egészségügyi alkalmassági vizsgálatát végző foglalkozás-egészségügyi orvos (OHMP) esetében annak a tagállamnak a kijelölt hatósága, amelynek a foglalkozás-egészségügyi orvos a tevékenység végzését bejelenti.

MED.A.005 Alkalmazási kör

Ez a rész követelményeket határoz meg az alábbiakra vonatkozóan:

a) a pilóta-szakszolgálati engedélyhez kapcsolódó, illetve a növendék pilótát megillető jogosultságok gyakorlásához szükséges orvosi minősítés kiállítása, érvényessége, újraérvényesítése és megújítása;

b) az utaskísérő személyzet egészségügyi alkalmassága;

c) a repülőorvos-szakértők tanúsítványa; valamint

d) az általános orvosok és a foglalkozás-egészségügyi orvosok képesítése.

MED.A.010 Fogalommeghatározások

E rész alkalmazásában:

—	„jóváhagyott orvosi vélemény” : az engedélyező hatóság által elismert szakorvos(ok) által objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok figyelembevételével alkotott, valamely konkrét esetre vonatkozó vélemény, amelyet szükség szerint légi közlekedési, illetve más szakértőkkel egyeztettek,

—

„alkalmassági vizsgálat” : egy személy egészségügyi alkalmasságának megállapítása, amely az e részben előírtak szerint az illető kórtörténetén, illetve repülés-egészségügyi vizsgálatok, valamint szükség szerint olyan további vizsgálatok és/vagy tesztek kiértékelésén alapul, mint – többek között – az EKG, a vérnyomásmérés, a vérvizsgálat, a röntgenvizsgálat,

—	„színbiztos” : a kérelmező képessége a légi navigációban alkalmazott színek gyors megkülönböztetésére és a légi közlekedésben használt színes fényjelzések helyes felismerésére,

—	„szemész szakember” : szemész szakorvos vagy optometriai képzettséggel rendelkező és kóros állapotok felismerésére kiképzett optikus szakember,

—	„vizsgálat” : szemrevételezés, tapintás, kopogtatás, hallgatózás vagy egyéb vizsgálati módok, melyek célja elsősorban egy kór diagnosztizálása,

—	„kivizsgálás” : a kérelmező gyanított kóros állapotának értékelése vizsgálatok és tesztek segítségével abból a célból, hogy megállapítást nyerjen a kóros állapot fennállta, illetve hiánya,

—

„engedélyező hatóság” : azon tagállam illetékes hatósága, amely a szakszolgálati engedélyt kiadta, illetve amelyhez a kérelmező a szakszolgálati engedély kiadására vonatkozó kérelmét benyújtotta, illetve, amennyiben az illető még nem kérelmezte szakszolgálati engedély kiadását, az e rész szerinti illetékes hatóság,

—	„korlátozás” : olyan, az orvosi minősítésen, a szakszolgálati engedélyen vagy az utaskísérő személyzet orvosi vizsgálati lapján feltüntetett feltétel, amelynek teljesülnie kell a szakszolgálati engedély, illetve az utaskísérő-személyzeti tanúsítvány által biztosított jogosultságok gyakorlása során,

—	„fénytörési hiba” : a normál látástól a legrendellenesebb fénytörésű meridián mentén szabványos módszerekkel mért és dioptriában kifejezett eltérés.

MED.A.015 Orvosi titoktartás

Az orvosi vizsgálatba, alkalmassági vizsgálatba vagy tanúsításba bevont személyeknek mindenkor eleget kell tenniük az orvosi titoktartásra vonatkozó kötelezettségüknek.

MED.A.020 Az egészségügyi alkalmasság csökkenése

A szakszolgálati engedélyes nem gyakorolhatja a szakszolgálati engedély és a kapcsolódó minősítések vagy tanúsítványok által biztosított jogosultságokat, ha:

1. tudomása van egészségügyi alkalmassága bárminemű csökkenéséről, amely gátolhatja a szóban forgó jogosultságok biztonságos gyakorlásában;

2. olyan vényköteles vagy nem vényköteles gyógyszert szed vagy alkalmaz, amely akadályozhatja a vonatkozó engedélyben szereplő jogosultságok biztonságos gyakorlását;

3. olyan orvosi, műtéti vagy egyéb kezelésben részesül, amely veszélyeztetheti a repülésbiztonságot.

Továbbá a szakszolgálati engedélyesnek haladéktalanul repülés-egészségügyi szakemberhez kell fordulnia, ha:

1. rajta sebészeti operációt vagy invazív beavatkozást végeztek;

2. bármely gyógyszer rendszeres szedésébe kezdett;

3. olyan súlyos személyi sérülést szenvedett, amelynek következtében nem tudja ellátni a repülőszemélyzet tagjaként rá háruló feladatokat;

4. olyan súlyos betegségben szenved, amelynek következtében nem tudja ellátni a repülőszemélyzet tagjaként rá háruló feladatokat;

5. várandós;

6. kórházba vagy más betegellátó intézménybe utalták;

7. első ízben van szüksége korrekciós lencsére.

Ezekben az esetekben:

1. az 1. és 2. osztályú orvosi minősítéssel rendelkezőnek repülés-egészségügyi központhoz vagy repülőorvos-szakértőhöz kell fordulnia. A repülés-egészségügyi központ, illetve a repülőorvos-szakértő megvizsgálja a szakszolgálati engedélyes egészségügyi alkalmasságát, és eldönti, hogy alkalmas-e jogosultságainak újbóli gyakorlására;

2. az LAPL orvosi minősítéssel rendelkezőnek repülés-egészségügyi központhoz vagy repülőorvos-szakértőhöz, illetve az orvosi minősítést aláíró általános orvoshoz kell fordulnia. A repülés-egészségügyi központ, a repülőorvos-szakértő, illetve az általános orvos megvizsgálja a szakszolgálati engedélyes egészségügyi alkalmasságát, és eldönti, hogy alkalmas-e jogosultságainak újbóli gyakorlására.

Ha az utaskísérő személyzet tagjának tudomása van egészségügyi alkalmassága bárminemű csökkenéséről, nem végezhet feladatokat légi járművön, illetve – megfelelő esetben – tartózkodnia kell az utaskísérő-személyzeti tanúsítványából fakadó jogosultságok gyakorlásától abban a mértékben, amely mértékben állapota akadályozza biztonsági feladatai és kötelezettségei végzésben.

Ezenkívül a b) bekezdés 1–5. alpontjában meghatározott egészségügyi állapot fennállása esetén az utaskísérő személyzet tagjának haladéktalanul repülőorvos-szakértőhöz, repülés-egészségügyi központhoz vagy foglalkozás-egészségügyi, orvoshoz kell fordulnia. A repülőorvos-szakértő, a repülés-egészségügyi központ, illetve a foglalkozás-egészségügyi orvos megvizsgálja az utaskísérő személyzet tagjának egészségügyi alkalmasságát, és eldönti, hogy alkalmas-e biztonsági feladatai végzésének folytatására.

MED.A.025 A repülés-egészségügyi központok, a repülőorvos-szakértők, az általános orvosok és a foglalkozás-egészségügyi orvosok kötelezettségei

Az orvosi vizsgálatok és/vagy alkalmassági vizsgálatok során a repülés-egészségügyi központok, a repülőorvos-szakértők, az általános orvosok és a foglalkozás-egészségügyi orvosok kötelesek:

1. biztosítani, hogy az illető személlyel nyelvi korlátok nélkül lehessen kommunikálni;

2. tájékoztatni az illető személyt a kórtörténetével kapcsolatban tett elégtelen, pontatlan vagy hamis kijelentések következményeiről.

A repülés-egészségügyi vizsgálatok és/vagy alkalmassági vizsgálat befejezése után a repülés-egészségügyi központ, a repülőorvos-szakértő, az általános orvos és a foglalkozás-egészségügyi orvos köteles:

1. tájékoztatni az illetőt arról, hogy egészségügyileg alkalmasnak találta-e vagy sem, illetve hogy továbbirányította-e az engedélyező hatósághoz, repülés-egészségügyi központhoz vagy repülőorvos-szakértőhöz;

2. tájékoztatni az illetőt a repülésoktatásra, a szakszolgálati engedélyből fakadó jogosultságokra, illetve az utaskísérő-személyzeti tanúsítványra vonatkozó esetleges korlátozásokról;

3. tájékoztatni az alkalmatlanná minősített személyt arról, hogy jogosult felülvizsgálatra; valamint

4. orvosi minősítésért folyamodók esetében haladéktalanul benyújtani az engedélyező hatósághoz egy aláírt vagy elektronikusan hitelesített orvosi vizsgálati lapot, amely tartalmazza a vizsgálati eredményeket, valamint az orvosi minősítés egy példányát.

c)	A repülés-egészségügyi központ, a repülőorvos-szakértő, az általános orvos és a foglalkozás-egészségügyi orvos köteles a nemzeti jognak megfelelően nyilvántartást vezetni az e rész szerint elvégzett orvosi vizsgálatok és alkalmassági vizsgálatok részleteiről és azok eredményeiről.

Ha az orvosi minősítéshez vagy felülvizsgálati célokból szükség van a repülés-egészségügyi adatlapokra, vizsgálati lapokra és egyéb releváns információkra, a repülés-egészségügyi központ, a repülőorvos-szakértő és az általános orvos köteles azokat kérésre megküldeni az illetékes hatóság egészségügyi szakértőjének.

2. SZAKASZ

Orvosi minősítésekre vonatkozó követelmények

MED.A.030 Orvosi minősítések

a)	Növendék pilóta nem repülhet egyedül, ha nem rendelkezik a vonatkozó szakszolgálati engedélyhez előírt orvosi minősítéssel.

b)	A könnyű légi járműre érvényes pilóta-szakszolgálati engedély (LAPL) kérelmezőjének és az ilyen engedélyek jogosultjának legalább LAPL orvosi minősítéssel kell rendelkeznie.

c)	A magánpilóta-szakszolgálati engedély (PPL), a vitorlázórepülőgép-pilóta szakszolgálati engedély (SPL) vagy a ballonpilóta-szakszolgálati engedély (BPL) kérelmezőjének és az ilyen engedélyek jogosultjának legalább 2. osztályú orvosi minősítéssel kell rendelkeznie.

d)	Az SPL vagy a BPL kereskedelmi vitorlázógép- és ballonrepüléseket végző kérelmezőjének vagy az ilyen engedélyek jogosultjának legalább 2. osztályú orvosi minősítéssel kell rendelkeznie.

e)	Ha a magánpilóta- vagy könnyű légi járművekre érvényes pilóta-szakszolgálati engedély éjszakai repülési jogosítással is kiegészül, az engedély jogosultjának színbiztosnak kell lennie.

f)	A kereskedelmi pilóta-szakszolgálati engedély (CPL), ►C1 a többpilótás szakszolgálati engedély (MPL) ◄ vagy a légitársasági pilóta-szakszolgálati engedély (ATPL) kérelmezőjének vagy az ilyen engedélyek jogosultjának 1. osztályú orvosi minősítéssel kell rendelkeznie.

g)	Ha a magánpilóta-szakszolgálati engedély műszeres jogosítással is kiegészül, az engedély jogosultját az 1. osztályú orvosi minősítéssel rendelkezők tekintetében előírt rendszerességgel és szabvány szerint tisztahang-audiometriás vizsgálat alá kell vonni.

h)	A szakszolgálati engedélyes egyszerre csak egy, e rész szerint kiállított orvosi minősítéssel rendelkezhet.

MED.A.035 Orvosi minősítés iránti kérelem

a)	Az orvosi minősítés iránti kérelmeket az illetékes hatóság által megállapított formátumban kell benyújtani.

Az orvosi minősítés kérelmezője a repülés-egészségügyi központ, a repülőorvos-szakértő vagy az általános orvos rendelkezésére bocsátja a következőket:

1. személyazonosságot igazoló irat;

2. aláírt nyilatkozat:

i. az illető kórtörténetére vonatkozó egészségügyi tényekről;

ii. arról, hogy az illetőn korábban végeztek-e orvosi minősítés kiállításához szükséges vizsgálatokat, és ha igen, ki és milyen eredménnyel;

iii. arról, hogy az illetőt korábban minősítették-e egészségügyileg alkalmatlannak, illetve orvosi minősítését valaha felfüggesztették-e vagy visszavonták-e.

c)	Már meglévő orvosi minősítés újraérvényesítésének vagy megújításának kérelmezése esetén a kérelmezőnek a vonatkozó vizsgálatok előtt be kell mutatnia orvosi minősítését a repülés-egészségügyi központnak, a repülőorvos-szakértőnek vagy az általános orvosnak.

MED.A.040 Orvosi minősítések kiállítása, újraérvényesítése és megújítása

a)	Orvosi minősítés csak akkor adható ki, érvényesíthető újra, illetve újítható meg, ha a szükséges orvosi vizsgálatok és/vagy alkalmassági vizsgálatok lezárultak, és a kérelmezőt alkalmasnak minősítették.

Első kiállítás

1. 1. osztályú orvosi minősítést repülés-egészségügyi központ állíthat ki.

2. 2. osztályú orvosi minősítést repülés-egészségügyi központ vagy repülőorvos-szakértő állíthat ki.

3. LAPL orvosi minősítést repülés-egészségügyi központ, repülőorvos-szakértő, illetve – ha azon tagállam nemzeti joga szerint, amelyben az engedélyt kiállították, megengedett – általános orvos állíthat ki.

Újraérvényesítés és megújítás

1. 1. és 2. osztályú orvosi minősítés újraérvényesítését vagy megújítását repülés-egészségügyi központ vagy repülőorvos-szakértő végezheti el.

2. LAPL orvosi minősítést repülés-egészségügyi központ, repülőorvos-szakértő, illetve – ha azon tagállam nemzeti joga szerint, amelyben az engedélyt kiállították, megengedett – általános orvos érvényesíthet újra vagy újíthat meg.

Repülés-egészségügyi központ, repülőorvos-szakértő, illetve általános orvos csak abban az esetben állíthat ki, érvényesíthet újra, illetve újíthat meg orvosi minősítést, ha:

1. a kérelmező rendelkezésre bocsátja a teljes kórtörténetet és – amennyiben a repülés-egészségügyi központ, a repülőorvos-szakértő vagy az általános orvos ezt kéri – a kérelmező orvosa vagy más szakorvos által végzett vizsgálatok és tesztek eredményeit; valamint

2. a repülés-egészségügyi központ, a repülőorvos-szakértő vagy az általános orvos a megfelelő orvosi minősítéshez szükséges vizsgálatok és tesztek alapján elvégezte a repülő-egészségügyi vizsgálatot, és meggyőződött arról, hogy a kérelmező megfelel e rész vonatkozó követelményeinek.

e)	A repülőorvos-szakértő, a repülés-egészségügyi központ vagy továbbirányítás esetén az engedélyező hatóság – amennyiben ez klinikailag indokolt – előírhat a kérelmező számára további orvosi vizsgálatokat és kivizsgálásokat, mielőtt az orvosi minősítést kiállítja, érvényesíti vagy megújítja.

f)	Az engedélyező hatóság megfelelő esetben kiállíthat, illetve újból kiállíthat orvosi minősítést, ha: 1. az esetet hozzá irányították; 2. azt állapította meg, hogy ki kell igazítani a minősítésen feltüntetett adatokat.

MED.A.045 Orvosi minősítések érvényessége, újraérvényesítése és megújítása

a) Érvényesség

1. Az 1. osztályú orvosi minősítés érvényességi ideje 12 hónap.

2. Az 1. osztályú orvosi minősítés érvényességi idejét hat hónapra kell csökkenteni azon szakszolgálati engedélyes esetében, aki:

i. részt vesz utasokat szállító egypilótás kereskedelmi légi közlekedési műveletekben, és betöltötte a 40. életévét;

ii. betöltötte a 60. életévét.

3. A 2. osztályú orvosi minősítés érvényességi ideje:

i. 60 hónap addig, amíg a szakszolgálati engedélyes be nem tölti a 40. életévét. A 40. életév betöltése előtt kiállított orvosi minősítés érvényessége megszűnik, miután az engedélyes betöltötte a 42. életévét;

ii. 24 hónap az engedélyes 40. és 50. életéve között. Az 50. életév betöltése előtt kiállított orvosi minősítés érvényessége megszűnik, miután az engedélyes betöltötte a 51. életévét; valamint

iii. 12 hónap, miután az engedélyes betöltötte az 50. életévét.

4. Az LAPL orvosi minősítés érvényességi ideje:

ii. 24 hónap, miután az engedélyes betöltötte a 40. életévét.

5. Az orvosi minősítés, valamint az ahhoz kapcsolódó vizsgálat vagy szakorvosi kivizsgálás érvényességi ideje:

i. a kérelmezőnek az orvosi vizsgálat idején betöltött korától függ; és

ii. első kiállítás vagy megújítás esetén az orvosi vizsgálat időpontja alapján; újraérvényesítés esetén a lejárati időt a korábbi orvosi minősítés lejárati időpontja alapján kell kiszámítani.

b) Újraérvényesítés

Az orvosi minősítés újraérvényesítéséhez szükséges vizsgálatokat és/vagy alkalmassági vizsgálatokat legkorábban 45 nappal az orvosi minősítés lejárati időpontja előtt lehet elvégezni.

c) Megújítás

1. Ha az orvosi minősítéssel rendelkező nem felel meg a b) pontban foglaltaknak, megújítási vizsgálat és/vagy alkalmassági vizsgálat szükséges.

2. 1. és 2. osztályú orvosi minősítés esetén:

i. ha az orvosi minősítés már több mint két éve lejárt, a repülés-egészségügyi központ, illetve a repülőorvos-szakértő csak a kérelmező repülés-egészségügyi adatainak értékelése után végzi el a megújítással kapcsolatos vizsgálatot;

ii. ha az orvosi minősítés már több mint öt éve lejárt, az első kiállításra vonatkozó vizsgálati követelményeket kell alkalmazni, az alkalmassági vizsgálatnak pedig az újraérvényesítésre vonatkozó követelményeken kell alapulnia.

3. Az LAPL orvosi minősítés esetében a repülés-egészségügyi központnak, a repülőorvos-szakértőnek, illetve az általános orvosnak meg kell vizsgálnia a kérelmező kórtörténetét, és el kell végeznie a MED.B.095 pont szerinti repülés-egészségügyi vizsgálatot és/vagy alkalmassági vizsgálatot.

MED.A.050 Továbbirányítás

a)	Amennyiben az 1. vagy 2. osztályú orvosi minősítés kérelmezőjét a MED.B.001 pont értelmében az engedélyező hatósághoz irányítják, a repülés-egészségügyi központnak vagy a repülőorvos-szakértőnek meg kell küldenie az engedélyező hatóság részére a megfelelő orvosi dokumentumokat.

Amennyiben az LAPL orvosi minősítés kérelmezőjét a MED.B.001 pont értelmében repülőorvos-szakértőhöz vagy repülés-egészségügyi központhoz irányítják, az általános orvosnak meg kell küldenie a repülés-egészségügyi központ vagy a repülés-egészségügyi szakorvos részére a megfelelő orvosi dokumentumokat.

B. ALRÉSZ

PILÓTÁK ORVOSI MINŐSÍTÉSÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

1. SZAKASZ

Általános rendelkezések

MED.B.001 Orvosi minősítésekben foglalt korlátozások

a) Az 1. és 2. osztályú orvosi minősítésekben foglalt korlátozások

Amennyiben a kérelmező nem teljesíti teljes mértékben a megfelelő osztályú orvosi minősítéssel kapcsolatos érintő követelményeket, de feltehetően nem fogja veszélyeztetni a repülésbiztonságot, a repülés-egészségügyi központ vagy a repülőorvos-szakértő:

i. az 1. osztályú orvosi minősítést kérelmezők esetében a kérelmező egészségügyi alkalmasságára vonatkozó döntést az engedélyező hatóság hatáskörébe utalja, az ebben az alrészben jelzett módon;

ii. azokban az esetekben, amelyekre vonatkozóan ez az alrész nem rendelkezik az engedélyező hatósághoz történő továbbirányításról, felméri, hogy a kérelmező biztonságosan el tudja-e látni a feladatait az orvosi minősítésben foglalt egy vagy több korlátozással, és kiállítja az orvosi minősítést a szükséges korlátozás(ok) feltüntetésével;

iii. a 2. osztályú orvosi minősítést kérelmezők esetében felméri, hogy a kérelmező biztonságosan el tudja-e látni a feladatait az orvosi minősítésben foglalt egy vagy több korlátozással, és – az engedélyező hatósággal történő egyeztetést követően – kiállítja az orvosi minősítést a szükséges korlátozás(ok) feltüntetésével;

iv. a repülés-egészségügyi központ vagy a repülőorvos-szakértő anélkül is újraérvényesítheti, vagy megújíthatja az orvosi minősítést, hogy a kérelmezőt az engedélyező hatósághoz irányítaná.

b) Az LAPL orvosi minősítésben foglalt korlátozások

Ha a kérelmező kórtörténetének alapos tanulmányozása után az általános orvos úgy ítéli meg, hogy a kérelmező nem felel meg teljeskörűen az egészségügyi alkalmassági követelményeknek, a repülés-egészségügyi központba vagy a repülőorvos-szakértőhöz irányíthatja a kérelmezőt, kivéve, ha a korlátozás mindössze korrekciós lencse használatára vonatkozik.

LAPL orvosi minősítést kérelmező továbbirányítása esetén a repülés-egészségügyi központ vagy a repülőorvos-szakértő a MED.B.095 pont megfelelő figyelembevételével felméri, hogy a kérelmező biztonságosan el tudja-e látni a feladatait az orvosi minősítésben foglalt egy vagy több korlátozással, és kiállítja az orvosi minősítést a szükséges korlátozás(ok) feltüntetésével. A repülés-egészségügyi központnak, illetve a repülés-egészségügyi szakorvosnak mindenkor mérlegelnie kell, hogy a pilóta számára meg kell-e tiltani az utasok szállítását (OPL, utasok szállítására vonatkozó műveleti korlátozás).

3.	Az általános orvos anélkül is újraérvényesítheti vagy megújíthatja az LAPL orvosi minősítést, hogy a kérelmezőt repülés-egészségügyi központhoz vagy repülőorvos-szakértőhöz irányítaná.

A korlátozások szükségességének mérlegelése során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy:

1. a jóváhagyott orvosi vélemény alapján valószínűsíthető-e, hogy különleges körülmények között a kérelmezett szakszolgálati engedélyből fakadó jogosultságok gyakorlása nem veszélyezteti a repülésbiztonságot annak ellenére, hogy a kérelmező (számszerűleg vagy más módon) nem felel meg valamely követelménynek;

2. a kérelmező képessége, szakismerete és tapasztalata összhangban van-e az elvégzendő feladattal.

Műveleti korlátozások kódjai

1. Többpilótás üzemeltetésre vonatkozó műveleti korlátozás (OML – Csak az 1. osztály esetében)

i. Ha a CPL, ATPL vagy MPL szakszolgálati engedélyes nem felel meg mindenben az 1. osztályú orvosi minősítésre vonatkozó követelményeknek és ezért őt az engedélyező hatósághoz irányították, a szóban forgó hatóságnak fel kell mérnie, hogy kiadható-e részére az orvosi minősítés OML korlátozással („csak képesített másodpilótaként vagy képesített másodpilótával repülhet”). Az erre vonatkozó értékelést az engedélyező hatóságnak kell elvégeznie.

ii. Az OML korlátozással ellátott orvosi minősítés jogosultja csak akkor vezethet légi járművet többpilótás üzemeltetésben, ha a másik pilóta az adott típusú légi jármű tekintetében teljes körű képzettséggel rendelkezik, nem vonatkozik rá az OML korlátozás, és még nem töltötte be a 60. életévét.

iii. Az 1. osztályú orvosi minősítés OML korlátozását kizárólag az engedélyező hatóság rendelheti el, illetve vonhatja vissza.

2. Biztonsági pilótára vonatkozó műveleti korlátozás (OSL – Csak a 2. osztály és az LAPL esetében)

i. Az OSL korlátozással ellátott orvosi minősítés jogosultja csak akkor vezethet légi járművet, ha a jármű fedélzetén tartózkodik egy olyan másik pilóta, aki teljes körű képesítéssel rendelkezik arra, hogy parancsnokpilótaként járjon el az adott osztályú, illetve típusú légi járművön; a légi jármű kétkormányos és a másik pilóta a kormánynál foglal helyet.

ii. A 2. osztályú orvosi minősítés OSL korlátozását repülés-egészségügyi központ vagy repülés-egészségügyi szakorvos rendelheti el, illetve vonhatja vissza, az engedélyező hatósággal történő egyeztetést követően.

3. Utasok szállítására vonatkozó műveleti korlátozás (OPL – Csak a 2. osztály és az LAPL esetében)

i. Az OPL korlátozással ellátott orvosi minősítés jogosultja kizárólag olyan légi járművet vezethet, amely nem szállít utasokat.

ii. A 2. osztályú orvosi minősítés OPL korlátozását repülés-egészségügyi központ vagy repülőorvos-szakértő rendelheti el, az engedélyező hatósággal történő egyeztetést követően.

iii. Az LAPL orvosi minősítés OPL korlátozását repülés-egészségügyi központ vagy repülőorvos-szakértő rendelheti el.

e)	Ha a repülésbiztonság biztosításához szükséges, az orvosi minősítés jogosultjára vonatkozóan bármilyen egyéb korlátozás is elrendelhető.

f)	Az orvosi minősítésben fel kell tüntetni a jogosultjára vonatkozóan elrendelt valamennyi korlátozást.

2. SZAKASZ

Az 1. és 2. osztályú orvosi minősítésekkel kapcsolatos egészségügyi követelmények

MED.B.005 Általános rendelkezések

Az orvosi minősítést kérelmezőnél nem állhat fenn az alábbiak egyike sem:

1. veleszületett vagy szerzett rendellenesség;

2. aktív, látens, heveny vagy krónikus betegség vagy munkaképesség-csökkenés;

3. seb, sérülés vagy műtéti következmény;

4. bármely vényköteles vagy nem vényköteles terápiás, diagnosztikai vagy preventív gyógyszer hatása vagy mellékhatása;

amely olyan mértékű funkcionális képességcsökkenést eredményezne, amely akadályozhatja az engedélyben szereplő jogosultságok biztonságos gyakorlását, vagy valószínűsítené, hogy a kérelmező hirtelen képtelenné válik az engedélyben szereplő jogosultságok biztonságos gyakorlására.

b)	Olyan esetekben, amikor az engedélyező hatóság jogosult az 1. osztályú orvosi minősítés kérelmezőjének egészségügyi alkalmasságával kapcsolatos döntés meghozatalára, a szóban forgó hatóság átruházhatja döntési jogát egy repülés-egészségügyi központra, kivéve, ha OML szükséges.

Olyan esetekben, amikor az engedélyező hatóság jogosult 2. osztályú orvosi minősítés kérelmezőjének egészségügyi alkalmasságával kapcsolatos döntés meghozatalára, a szóban forgó hatóság átruházhatja döntési jogát egy repülés-egészségügyi központra vagy egy repülőorvos-szakértőre, kivéve, ha OSL vagy OPL szükséges.

MED.B.010 Szív- és érrendszer

a) Vizsgálat

Standard, 12 elvezetéses nyugalmi elektrokardiogramot (EKG) és jelentést kell készíteni klinikailag indokolt esetben; és:

i. 1. osztályú orvosi minősítés esetében az orvosi minősítés első kiállítása érdekében végzett vizsgálatkor, majd 30 éves korig ötévente, 40 éves korig kétévente, 50 éves korig évente, ezt követően pedig minden újraérvényesítési vagy megújítási vizsgálatkor;

ii. 2. osztályú orvosi minősítés esetében az első vizsgálatkor 40 éves kor felett, majd 50 éves kor felett kétévente.

2.	Klinikailag indokolt esetben kiterjedt szív- és érrendszeri vizsgálatot kell végezni.

3.	1. osztályú orvosi minősítés esetében kiterjedt szív- és érrendszeri vizsgálatot kell végezni a 65 év feletti első újraérvényesítési vagy megújítási vizsgálatkor és ezt követően négyévente.

4.	1. osztályú orvosi minősítés esetében az orvosi minősítés első kiállítását szolgáló vizsgálat, valamint a 40 éves kor elérése utáni első vizsgálat alkalmával meg kell állapítani a szérumban található lipidek, ezen belül a koleszterin szintjét.

b) Szív- és érrendszer – Általános követelmények

1.	A kérelmezőnél nem állhat fenn olyan szív- és érrendszeri probléma, amely akadályozhatja a vonatkozó engedély(ek)ben szereplő jogosultságok biztonságos gyakorlását.

2.	Alkalmatlannak minősül az 1. osztályú orvosi minősítés kérelmezője, ha esetében fennáll az alábbiak valamelyike: i. a mellkasi vagy szuprarenális hasi aorta aneurizmája műtét előtt vagy után; ii. bármely szívbillentyű jelentős funkcionális rendellenessége; iii. szív vagy szív-tüdő átültetés.

Az 1. osztályú orvosi minősítés kérelmezőjét az engedélyező hatósághoz kell irányítani, ha esetében az igazolt kórtörténet vagy diagnózis szerint fennáll az alábbiak valamelyike:

i. perifériás artéria betegsége műtét előtt vagy után;

ii. a hasi aorta aneurizmája műtét előtt vagy után;

iii. funkcionális szempontból nem jelentős szívbillentyű-rendellenesség;

iv. szívbillentyűműtét utáni állapot;

v. a szívburok, a szívizom vagy a szívbelhártya rendellenessége;

vi. veleszületett szívrendellenesség korrekciós műtét előtt vagy után;

vii. visszatérő vazovagális ájulás;

viii. artériás vagy vénás trombózis;

ix. tüdőembólia;

x. szisztémás véralvadásgátló kezelést igénylő szív- és érrendszeri állapot.

4.	A 2. osztályú orvosi minősítés kérelmezőjét, ha esetében az igazolt diagnózis szerint fennáll a fenti 2. vagy 3. pontban meghatározott állapotok valamelyike, alkalmassá minősítése előtt kardiológiai értékelésnek kell alávetni egyeztetve az engedélyező hatósággal.

c) Vérnyomás

1.	A vérnyomást minden vizsgálat alkalmával meg kell mérni.

2.	A kérelmező vérnyomásának a normális értékhatárokon belül kell lennie.

Az 1. osztályú orvosi minősítés kérelmezője, amennyiben:

i. esetében tünetekkel járó alacsony vérnyomás áll fenn; vagy

ii. vérnyomása – kezelt vagy kezelés nélküli állapotban – vizsgálat esetén következetesen meghaladja a 160 Hgmm szisztolés és/vagy 95 Hgmm diasztolés értéket,

alkalmatlannak minősül.

4.	A vérnyomás beállítását célzó gyógyszerezés megkezdése az orvosi minősítés ideiglenes felfüggesztését teszi szükségessé a jelentős mellékhatások kizárása érdekében.

d) Koszorúér-betegség

Az 1. osztályú orvosi minősítés kérelmezőjét, ha esetében

i. iszkémiás szívbetegség gyanítható;

ii. angina elleni kezelést nem igénylő, tünetekkel nem járó kisebb koszorúér-betegség áll fenn,

az engedélyező hatósághoz kell irányítani, és alkalmassá minősítése előtt kardiológiai értékelésnek kell alávetni az iszkémiás szívbetegség kizárása érdekében.

2.	A 2. osztályú orvosi minősítés kérelmezőjét, ha esetében fennáll a fenti 1. pontban részletezett állapotok valamelyike, alkalmassá minősítése előtt kardiológiai értékelésnek kell alávetni.

3.	Alkalmatlannak minősül a kérelmező, ha esetében fennáll az alábbiak valamelyike: i. iszkémiás szívbetegség; ii. tünetekkel járó koszorúér-betegség; iii. gyógyszerrel beállított koszorúér-betegség tünetei.

4.	Alkalmatlannak minősül az 1. osztályú orvosi minősítés első kiállításának kérelmezője, ha esetében a kórtörténet vagy diagnózis szerint fennáll az alábbiak valamelyike: i. iszkémiás szívbetegség; ii. szívizominfarktus; iii. koszorúér-betegség miatti revaszkularizáció.

A 2. osztályú orvosi minősítés kérelmezőjét, ha szívizominfarktust vagy koszorúér-betegség miatti műtétet követően tünetmentes, alkalmassá minősítése előtt kielégítő kardiológiai értékelésnek kell alávetni, egyeztetve az engedélyező hatósággal. Az 1. osztályú orvosi minősítés újraérvényesítésének kérelmezőjét az engedélyező hatósághoz kell irányítani.

e) Ritmus- és ingerületvezetési zavarok

Az 1. osztályú orvosi minősítést kérelmezőt az engedélyező hatósághoz kell irányítani, ha esetében a szív bármilyen jelentős ingerületvezetési vagy ritmuszavara áll fenn, beleértve az alábbiak valamelyikét:

i. szupraventrikuláris aritmia, beleértve az időszakos vagy állandósult sinoatrialis működési zavart, a pitvarremegést és/vagy -lebegést és a tünetekkel nem járó sinusleállást;

ii. teljes bal Tawara-szárblokk;

iii. Mobitz 2. típusú pitvar-kamrai blokk;

iv. széles és/vagy keskeny QRS-tachycardia;

v. kamrai preexcitáció;

vi. QT-szakasz tünetekkel nem járó megnyúlása;

vii. elektrokardiográfiával kimutatott Brugada-jel.

2.	A 2. osztályú orvosi minősítés kérelmezőjét, ha esetében fennáll a fenti 1. pontban részletezett állapotok valamelyike, alkalmassá minősítése előtt kielégítő kardiológiai értékelésnek kell alávetni, egyeztetve az engedélyező hatósággal.

A kérelmező, ha esetében fennáll az alábbiak valamelyike:

i. inkomplett Tawara-szárblokk;

ii. teljes jobb Tawara-szárblokk;

iii. stabil bal tengelydeviáció;

iv. tünetekkel nem járó sinus bradycardia;

v. tünetekkel nem járó sinus tachycardia;

vi. tünetekkel nem járó, izolált, egységes kamra feletti vagy kamrai ektópiás komplexek;

vii. elsőfokú pitvar-kamrai blokk;

viii. Mobitz 1. típusú pitvar-kamrai blokk,

minden egyéb rendellenesség hiányában és kielégítő kardiológiai értékelés alapján alkalmassá minősíthető.

A kérelmezőt, ha kórtörténetében szerepel:

i. ablációs kezelés;

ii. ritmusszabályozó (pacemaker) beültetése,

alkalmassá minősítése előtt kielégítő szív- és érrendszeri értékelésnek kell alávetni. Az 1. osztályú orvosi minősítés kérelmezőjét az engedélyező hatósághoz kell irányítani. A 2. osztályú orvosi minősítés kérelmezőjének állapotát az engedélyező hatósággal egyeztetve kell értékelni.

Alkalmatlannak minősül a kérelmező, ha esetében fennáll az alábbiak valamelyike:

i. tünetekkel járó sinoatrialis betegség;

ii. teljes pitvar-kamrai blokk;

iii. a QT-szakasz tünetekkel járó megnyúlása;

iv. automatikus beültethető defibrillátor rendszer;

v. tachycardia elleni kamrai ritmusszabályozó (pacemaker).

MED.B.015 Légzőrendszer

a)	Alkalmatlannak minősül a jelentősen csökkent légzésfunkciójú kérelmező. A légzésfunkció helyreállása és kielégítő volta esetén mérlegelhető az alkalmassá minősítés.

b)	Az 1. osztályú orvosi minősítés kérelmezője első vizsgálatkor és klinikailag indokolt esetben légzésfunkciós vizsgálatokon vesz részt.

c)	A 2. osztályú orvosi minősítés kérelmezője klinikailag indokolt esetben légzésfunkciós vizsgálatokon vesz részt.

A kérelmezőt, ha esetében a kórtörténet vagy az igazolt diagnózis szerint fennáll:

1. gyógyszeres kezelést igénylő asztma;

2. a légzőrendszer aktív gyulladásos betegsége;

3. aktív szarkoidózis;

4. légmell;

5. alvási apnoé szindróma;

6. nagy mellkasi műtét;

7. tüdőműtét,

alkalmassá minősítése előtt kielégítő légzőszervi értékelésnek kell alávetni. A kérelmezőt, ha esetében az igazolt diagnózis szerint fennállnak a 3. és 5. pontban meghatározott állapotok, alkalmassá minősítése előtt kielégítő kardiológiai értékelésnek kell alávetni.

Repülés-egészségügyi vizsgálat:

1. az 1. osztályú orvosi minősítés kérelmezőjét az engedélyező hatósághoz kell irányítani, ha esetében fennáll a fenti d) pontban részletezett állapotok valamelyike;

2. a 2. osztályú orvosi minősítés kérelmezőjének állapotát az engedélyező hatósággal egyeztetve kell értékelni, ha esetében fennáll a fenti d) pontban részletezett állapotok valamelyike.

f)	Az 1. osztályú orvosi minősítés kérelmezője, ha esetében teljes tüdőfél-eltávolítást végeztek, alkalmatlannak minősül.

MED.B.020 Emésztőrendszer

a)	A kérelmezőnél nem állhat fenn a gyomor-bél traktust vagy annak függelékeit érintő semmilyen funkcionális vagy szervi elváltozással járó betegség, amely akadályozhatja a vonatkozó engedély(ek)ben szereplő jogosultságok biztonságos gyakorlását.

Alkalmatlannak minősül a kérelmező, ha esetében az emésztőtraktus vagy annak függelékei bármely részében betegség vagy műtéti beavatkozás bármilyen következménye mutatkozik, amely repülés során képességkorlátozó hatású lehet, különös tekintettel a szűkület vagy kompresszió okozta bárminemű akadályozottságra.

c)	A kérelmezőnél nem állhat fenn sérv, amely esetleg képességeket korlátozó tünetekhez vezethet.

A kérelmező, ha gasztrointesztinális zavarokban szenved, beleértve a következőket:

1. gyógyszeres kezelést igénylő, visszatérő emésztési zavar;

2. hasnyálmirigy-gyulladás;

3. tünetekkel járó epekövesség;

4. az igazolt diagnózis vagy a kórtörténet szerinti krónikus gyulladásos bélbetegség;

5. az emésztőtraktust vagy annak függelékeit érintő műtéti beavatkozás utáni állapot, beleértve a fenti szervek teljes vagy részleges kimetszését vagy elmozdítását;

alkalmatlannak minősül. Eredményes kezelés vagy műtétet követő teljes felépülés után, kielégítő gasztroenterológiai értékelés alapján alkalmassá minősíthető.

Repülés-egészségügyi vizsgálat:

1. az 1. osztályú orvosi minősítés kérelmezőjét az engedélyező hatósághoz kell irányítani, ha esetében a diagnózis szerint fennáll a 2., 4. és 5. pontban meghatározott állapotok valamelyike;

2. a 2. osztályú orvosi minősítés kérelmezőjének alkalmasságát az engedélyező hatósággal egyeztetve kell értékelni, ha a kérelmező hasnyálmirigy-gyulladásban szenved.

MED.B.025 Anyagcsere- és endokrin rendszer

a)	A kérelmezőnél nem állhat fenn semmilyen funkcionális vagy szervi elváltozással járó anyagcsere-, táplálkozási vagy endokrin zavar, amely akadályozhatja a vonatkozó engedély(ek)ben szereplő jogosultságok biztonságos gyakorlását.

b)	Az anyagcsere-, táplálkozási vagy endokrin működési zavarban szenvedő kérelmező az állapot igazolt stabilitása esetén és kielégítő repülés-egészségügyi értékelés alapján alkalmassá minősíthető.

Cukorbetegség

1.	Az inzulint igénylő cukorbeteg kérelmező alkalmatlannak minősül.

2.	Az inzulint nem igénylő cukorbetegségben szenvedő kérelmező alkalmatlannak minősül, kivéve, ha igazolható, hogy a vércukorszint kontrollját elérték.

Repülés-egészségügyi vizsgálat:

1. az 1. osztályú orvosi minősítés kérelmezőjét az engedélyező hatósághoz kell irányítani, ha esetében a vércukorszint kontrollja érdekében inzulintól eltérő gyógyszer alkalmazása szükséges;

2. a 2. osztályú orvosi minősítés kérelmezőjének alkalmasságát az engedélyező hatósággal egyeztetve kell értékelni, ha esetében a vércukorszint kontrollja érdekében inzulintól eltérő gyógyszer alkalmazása szükséges.

MED.B.030 Hematológia

a)	A kérelmezőnél nem állhat fenn semmilyen hematológiai betegség, amely akadályozhatja a vonatkozó engedély(ek)ben szereplő jogosultságok biztonságos gyakorlását.

b)	1. osztályú orvosi minősítés esetében a hemoglobinszintet az orvosi minősítés kiadását célzó valamennyi vizsgálat alkalmával ellenőrizni kell.

c)	A kérelmező, ha esetében olyan kóros hematológiai állapot áll fenn, mint: 1. alvadási, vérzéses vagy trombózisos zavar; 2. krónikus leukémia, kielégítő repülés-egészségügyi értékelés alapján alkalmassá minősíthető.

Repülés-egészségügyi vizsgálat:

1. az 1. osztályú orvosi minősítés kérelmezőjét az engedélyező hatósághoz kell irányítani, ha esetében fennáll a fenti c) pontban meghatározott állapotok valamelyike;

2. a 2. osztályú orvosi minősítés kérelmezőjének alkalmasságát az engedélyező hatósággal egyeztetve kell értékelni, ha esetében fennáll a fenti c) pontban meghatározott állapotok valamelyike.

Az 1. osztályú orvosi minősítés kérelmezőjét az engedélyező hatósághoz kell irányítani, ha az alább meghatározott hematológiai állapotok valamelyikében szenved:

1. hemoglobinnal kapcsolatos rendellenesség, ideértve egyebek közt a vérszegénységet, a policitémiát és a hemoglobinopátiát;

2. jelentős nyirokszervi megnagyobbodás;

3. lépmegnagyobbodás.

MED.B.035 Genitourinális szervek

a)	A kérelmezőnél nem állhat fenn a vesét vagy a nemi és húgyúti rendszert vagy annak függelékeit érintő semmilyen funkcionális vagy szervi elváltozással járó betegség, amely akadályozhatja a vonatkozó engedély(ek)ben szereplő jogosultságok biztonságos gyakorlását.

b)	Minden repülés-egészségügyi vizsgálat során vizeletelemzést is kell végezni. A vizelet nem tartalmazhat semmilyen rendellenes, patológiásnak ítélt elemet.

c)	Alkalmatlannak minősül a kérelmező, ha esetében a vese vagy a húgyutak bármely részében betegség vagy műtéti eljárás bármilyen következménye mutatkozik, amely képességkorlátozó hatású lehet, különös tekintettel a szűkület vagy kompresszió okozta bárminemű akadályozottságra.

d)	A kérelmező, ha esetében olyan genitourinális szervi zavar áll fenn, mint: 1. vesebetegség; 2. egy vagy több húgyúti kő, vagy a kórtörténetben szereplő veseköves görcs, kielégítő veseműködési/urológiai értékelés alapján alkalmassá minősíthető.

Alkalmatlannak minősül a kérelmező, ha a húgyúti rendszert érintő nagy műtéti beavatkozáson esett át, beleértve a fenti szervek teljes vagy részleges eltávolítását vagy megkerülését; alkalmassá minősítése előtt a kérelmező állapotát a teljes felépülés után újra kell értékelni. Az 1. osztályú orvosi minősítés kérelmezőjét újraértékelés céljából az engedélyező hatósághoz kell irányítani.

MED.B.040 Fertőző betegségek

a)	A kérelmezőnél a kórtörténet vagy a klinikai diganózis szerint nem állhat fenn semmilyen fertőző betegség, amely akadályozhatja a vonatkozó engedélyben szereplő jogosultságok biztonságos gyakorlását.

b)	A HIV-pozitív kérelmező kielégítő repülés-egészségügyi értékelés alapján alkalmassá minősíthető. Az 1. osztályú orvosi minősítés kérelmezőjét az engedélyező hatósághoz kell irányítani.

MED.B.045 Szülészet és nőgyógyászat

a)	A kérelmezőknél nem állhat fenn semmilyen funkcionális vagy szervi elváltozással járó szülészeti vagy nőgyógyászati állapot, amely akadályozhatja a vonatkozó engedély(ek)ben szereplő jogosultságok biztonságos gyakorlását.

b)	Jelentős nőgyógyászati műtéten átesett kérelmező a teljes felépülésig alkalmatlannak minősül.

Várandósság

Várandósság esetén, amennyiben a repülés-egészségügyi központ vagy a repülőorvos-szakértő úgy ítéli meg, hogy az engedély birtokosa alkalmas jogosultságainak gyakorlására, az orvosi minősítés érvényességi idejét a várandósság 26. hetének végéig kell korlátozni. Ezen időpont után a minősítést fel kell függeszteni. A felfüggesztést a várandósság végét követő teljes felépülést követően kell megszüntetni.

2.	Az 1. osztályú orvosi minősítés birtokosa az engedélyében foglalt jogosultságait kizárólag a terhesség 26. hetéig gyakorolhatja, OML korlátozással. Ebben az esetben a MED.B.001 pont ellenére az OML korlátozást a repülés-egészségügyi központ vagy a repülőorvos-szakértő írhatja elő és oldhatja fel.

MED.B.050 Csont- és izomrendszer

a)	A kérelmezőknél nem állhat fenn a csontok, ízületek, izmok vagy inak semmilyen veleszületett vagy szerzett rendellenessége, amely akadályozhatja a vonatkozó engedély(ek)ben szereplő jogosultságok biztonságos gyakorlását.

b)	A kérelmezőnek elegendő ülésmagassággal, kéz- és lábhosszal és izomerővel kell rendelkeznie a vonatkozó engedély(ek)ben szereplő jogosultságok biztonságos gyakorlásához.

c)	A kérelmezőnek kielégítően kell tudnia funkcionálisan használni csont- és izomrendszerét annak érdekében, hogy képes legyen a vonatkozó engedély(ek)ben szereplő jogosultságok biztonságos gyakorlására. A kérelmező alkalmasságát az engedélyező hatósággal egyeztetve kell értékelni.

MED.B.055 Pszichiátria

A kérelmezőnél a kórtörténet vagy a klinikai diganózis szerint nem állhat fenn semmilyen – heveny vagy krónikus, veleszületett vagy szerzett – pszichiátriai betegség vagy munkaképesség-csökkenés, állapot vagy zavar, amely akadályozhatja a vonatkozó engedély(ek)ben szereplő jogosultságok biztonságos gyakorlását.

A kérelmező, ha alkohol vagy pszichotróp anyagok fogyasztása vagy ezekkel való visszaélés miatt mentális vagy magatartási zavarban szenved, a felépülésig és a szerhasználattól való mentességig, valamint az eredményes kezelést követő kielégítő pszichiátriai értékelés elvégzéséig alkalmatlannak minősül. Az 1. osztályú orvosi minősítés kérelmezőjét az engedélyező hatósághoz kell irányítani. A 2. osztályú orvosi minősítés kérelmezőjének alkalmasságát az engedélyező hatósággal egyeztetve kell értékelni.

c)	A kérelmezőt, ha esetében olyan pszichiátriai állapot áll fenn, mint: 1. hangulatzavar; 2. neurotikus zavar; 3. személyiségzavar; 4. mentális vagy magatartási zavar, alkalmassá minősítése előtt kielégítő pszichiátriai értékelésnek kell alávetni.

d)	Alkalmatlannak minősül a kérelmező, ha kórtörténete szerint egy vagy több alkalommal megkísérelt szándékosan kárt tenni önmagában. A kérelmezőt alkalmassá minősítése előtt kielégítő pszichiátriai értékelésnek kell alávetni.

Repülés-egészségügyi vizsgálat:

1. az 1. osztályú orvosi minősítés kérelmezőjét az engedélyező hatósághoz kell irányítani, ha esetében fennáll a fenti b), c) vagy d) pontban részletezett állapotok valamelyike;

2. a 2. osztályú orvosi minősítés kérelmezőjének alkalmasságát az engedélyező hatósággal egyeztetve kell értékelni, ha esetében fennáll a fenti b), c) vagy d) pontban részletezett állapotok valamelyike.

f)	Alkalmatlannak minősül a kérelmező, ha esetében az igazolt kórtörténet vagy a klinikai diagnózis szerint skizofrénia, skizotípiás és delúzív rendellenesség áll fenn.

MED.B.060 Pszichológia

a)	A kérelmezőnél nem állhat fenn semmilyen igazolt pszichológiai probléma, amely akadályozhatja a vonatkozó engedély(ek)ben szereplő jogosultságok biztonságos gyakorlását.

b)	A pszichiátriai vagy neurológiai szakorvosi vizsgálat részeként vagy annak kiegészítéseként pszichológiai értékelésre lehet szükség.

MED.B.065 Neurológia

a)	A kérelmezőnél az igazolt kórtörténet vagy a klinikai diagnózis szerint nem állhat fenn olyan neurológiai állapot, amely akadályozhatja a vonatkozó engedély(ek)ben szereplő jogosultságok biztonságos gyakorlását.

b)	A kérelmező, ha esetében az igazolt kórtörténet vagy klinikai diagnózis szerint fennállnak: 1. epilepszia; 2. bizonytalan eredetű tudatzavar visszatérő epizódjai, alkalmatlannak minősül.

A kérelmezőt, ha esetében az igazolt kórtörténet vagy klinikai diagnózis szerint fennállnak:

1. epilepszia, öt éves kor utáni előfordulás nélkül;

2. epilepszia, az utolsó több mint 10 évben előfordulás és mindennemű kezelés nélkül;

3. epileptiform EEG-rendellenességek és gócos lassú hullámok;

4. progresszív vagy nem progresszív idegrendszeri betegség;

5. bizonytalan eredetű tudatzavar egyszeri epizódja;

6. fejsérülést követő eszméletvesztés;

7. penetráló agysérülés;

8. gerincvelő vagy környéki ideg károsodása,

alkalmassá minősítése előtt további értékelésnek kell alávetni. Az 1. osztályú orvosi minősítés kérelmezőjét az engedélyező hatósághoz kell irányítani. A 2. osztályú orvosi minősítés kérelmezőjének alkalmasságát az engedélyező hatósággal egyeztetve kell értékelni.

MED.B.070 Látórendszer

A kérelmezőknél nem állhat fenn a szem vagy annak függelékei működését érintő semmilyen rendellenesség vagy – veleszületett vagy szerzett, heveny vagy krónikus – kóros állapot, vagy szemműtét vagy -sérülés bármilyen következménye, amely akadályozhatja a vonatkozó engedély(ek)ben szereplő jogosultságok biztonságos gyakorlását.

Vizsgálat

1.	1. osztályú orvosi minősítés esetében: i. az első vizsgálat részét képezi az átfogó szemvizsgálat, melyet a szem fénytörésétől és funkcionális teljesítményétől függően rendszeresen el kell végezni; és ii. minden újraérvényesítési és megújítási vizsgálatnak részét képezi a szem rutinvizsgálata.

2.	2. osztályú orvosi minősítés esetében: i. az első, illetve minden újraérvényesítési és megújítási vizsgálatnak részét képezi a szem rutinvizsgálata; és ii. klinikailag indokolt esetben átfogó szemvizsgálatot kell végezni.

A távoli látásélesség előírt értéke, korrekcióval vagy anélkül:

1. 1. osztályú orvosi minősítés esetében 6/9 (0,7) vagy ennél jobb mindkét szemen külön-külön, a két szem látásélessége pedig együttesen 6/6 (1,0) vagy ennél jobb;

2. 2. osztályú orvosi minősítés esetében 6/12 (0,5) vagy ennél jobb mindkét szemen külön-külön, a két szem látásélessége pedig együttesen 6/9 (0,7) vagy ennél jobb. A kérelmező, ha esetében az egyik szem látásélessége elmarad az előírttól, kielégítő szemészeti vizsgálat alapján alkalmassá minősíthető, az engedélyező hatósággal történő egyeztetést követően;

3. alkalmatlannak minősül az 1. osztályú orvosi minősítés első kiállítását kérelmező, ha esetében az egyik szem látásélessége elmarad az előírásostól. Újraérvényesítés esetén a kérelmezőt az engedélyező hatósághoz kell irányítani, ha esetében az egyik szem látásélessége az előírásos érték alá csökkent; ha nem valószínű, hogy ez akadályozza a vonatkozó engedélyben szereplő jogosultságok biztonságos gyakorlását, a kérelmező alkalmassá minősíthető.

d)	A kérelmezőnek képesnek kell lennie az N5-ös (vagy ezzel egyenértékű) táblát 30–50 cm-es távolságról, valamint az N14-es (vagy ezzel egyenértékű) táblát 100 cm-es távolságról elolvasni, korrekcióval, amennyiben azt számára felírták.

e)	Az 1. osztályú orvosi minősítés kérelmezőjének normális látótérrel és normál binokuláris funkcióval kell rendelkeznie.

f)	A szemműtéten átesett kérelmező kielégítő szemészeti értékelés alapján alkalmassá minősíthető.

g)	Szemész szakorvos által végzett kielégítő vizsgálat alapján alkalmassá minősíthető az a kérelmező, akinek esetében a klinikai diagnózis szerint keratoconus áll fenn. Az 1. osztályú orvosi minősítés kérelmezőjét az engedélyező hatósághoz kell irányítani.

h)	A kérelmező, akinek esetében az alábbiak állnak fenn: 1. asztigmia; 2. anizometrópia, kielégítő szemészeti értékelés alapján alkalmassá minősíthető.

i)	Alkalmatlannak minősül a kérelmező, ha esetében kettőslátás áll fenn.

Szemüveg és kontaktlencse. Amennyiben a kielégítő látásfunkció csak korrekcióval érhető el, akkor:

i. távolra látáshoz a vonatkozó engedély(ek)ben szereplő jogosultságok gyakorlása során szemüveget vagy kontaktlencsét kell viselni;

ii. közelre látáshoz az engedélyben szereplő jogosultságok gyakorlása során olvasószemüveget kell készenlétben tartani;

2. a vonatkozó engedély(ek)ben szereplő jogosultságok gyakorlása során azonnali használatra alkalmas, hasonló korrekciós tartalékszemüveget kell készenlétben tartani;

3. a korrekciónak optimális látásfunkciót kell biztosítania, valamint jól tolerálhatónak és repülési célra alkalmasnak kell lennie;

4. kontaktlencse viselése esetén a lencsének a távolra látást kell szolgálnia, valamint monofokálisnak, nem színezettnek és jól tolerálhatónak kell lennie;

5. a nagy fénytörési hibával rendelkező kérelmezőnek kontaktlencsét vagy magas törésmutatójú szemüveglencsét kell alkalmaznia;

6. a látásra vonatkozó követelmények teljesítéséhez legfeljebb egy szemüveg alkalmazandó;

7. ortokeratológiai kontaktlencsék nem használhatók.

MED.B.075 Színlátás

a)	A kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy képes azonnal felismerni a feladatai biztonságos teljesítéséhez szükséges színeket.

Vizsgálat

1.	a kérelmezőnek az orvosi minősítés első kiállításához teljesítenie kell az Ishihara-tesztet.

2.	az Ishihara-tesztet nem teljesítő kérelmező további színfelismerési vizsgálaton vesz részt annak megállapítása érdekében, hogy színbiztos-e.

Az 1. osztályú orvosi minősítés esetében a kérelmezőnek normál színfelismeréssel kell rendelkeznie vagy színbiztosnak kell lennie. A további színfelismerési vizsgálatot nem teljesítő kérelmező alkalmatlannak minősül. Az 1. osztályú orvosi minősítés kérelmezőjét az engedélyező hatósághoz kell irányítani.

d)	Ha a 2. osztályú orvosi minősítés kérelmezője nem ismeri fel kielégítően a színeket, repülési jogosultságait kizárólag nappalra kell korlátozni.

MED.B.080 Fül-orr-gégészet

A kérelmezőnél nem állhat fenn a fül, az orr, az orrmelléküregek vagy a torok – beleértve a szájüreget, a fogakat és a gégét – működését érintő semmilyen rendellenesség vagy – veleszületett vagy szerzett, heveny vagy krónikus – kóros állapot, vagy műtét vagy sérülés bármilyen következménye, amely akadályozhatja a vonatkozó engedély(ek)ben szereplő jogosultságok biztonságos gyakorlását.

b)	A hallásnak a vonatkozó engedély(ek)ben szereplő jogosultságok biztonságos gyakorlása tekintetében kielégítőnek kell lennie.

Vizsgálat

A hallás minden vizsgálat alkalmával vizsgálandó.

i. Az 1. és 2. osztályú orvosi minősítés esetében, amennyiben az engedélyt műszeres jogosítással kívánják kiegészíteni, a hallást tisztahang-audiometriával kell vizsgálni az első vizsgálat alkalmával, majd a későbbi újraérvényesítési vagy megújítási vizsgálatok alkalmával 40 éves korig ötévente, ezt követően pedig kétévente.

ii. Tisztahang-audiométerrel vizsgálva az első alkalommal kérelmezőnél a halláscsökkenés az 500, 1 000 vagy 2 000 Hz frekvenciák egyikén sem lehet 35 dB-nél nagyobb, vagy 3 000 Hz-en 50 dB-nél nagyobb egyik fül tekintetében sem. Az újraérvényesítést vagy megújítást kérelmezőnek, ha esetében ennél nagyobb halláscsökkenés áll fenn, bizonyítania kell kielégítő funkcionális hallóképességét.

iii. A kérelmezőknek, ha nagyothall, bizonyítania kell kielégítő funkcionális hallóképességét.

2.	Az 1. osztályú orvosi minősítés első kiadásakor, ezt követően pedig klinikailag indokolt esetben, rendszeresen el kell végezni a fül, az orr és a torok átfogó vizsgálatát.

Az 1. osztályú orvosi minősítés kérelmezőjét, ha esetében fennáll:

1. a belső vagy középfület érintő, heveny vagy krónikus, aktív kóros folyamat;

2. egyik vagy mindkét dobhártya nem gyógyult perforációja vagy működési zavara;

3. az egyensúlyszerv működésének zavara;

4. az orrjáratok jelentős szűkülete;

5. orrmelléküreg-működési zavar;

6. a szájüreg vagy a felső légutak jelentős deformitása vagy jelentős, heveny vagy krónikus fertőzése;

7. a beszéd vagy a hangképzés jelentős zavara,

további orvosi vizsgálatnak és értékelésnek kell alávetni annak megállapítása érdekében, hogy állapota nem akadályozza-e a vonatkozó engedélyben szereplő jogosultságok biztonságos gyakorlását.

Repülés-egészségügyi vizsgálat:

1. az 1. osztályú orvosi minősítés kérelmezőjét az engedélyező hatósághoz kell irányítani, ha esetében az egyensúlyszerv működésének zavara áll fenn;

2. a 2. osztályú orvosi minősítés kérelmezőjének alkalmasságát, ha a kérelmező az egyensúlyszerv működési zavarában szenved, az engedélyező hatósággal egyeztetve kell értékelni.

MED.B.085 Bőrgyógyászat

A kérelmezőknél nem állhat fenn olyan igazolt bőrgyógyászati állapot, amely akadályozhatja a vonatkozó engedély(ek)ben szereplő jogosultságok biztonságos gyakorlását.

MED.B.090 Onkológia

a)	A kérelmezőknél nem állhat fenn semmilyen igazolt, elsődleges vagy másodlagos rosszindulatú betegség, amely akadályozhatja a vonatkozó engedély(ek)ben szereplő jogosultságok biztonságos gyakorlását.

Rosszindulatú betegség kezelését követően a kérelmezőt alkalmassá minősítése előtt kielégítő onkológiai értékelés alá kell vonni. Az 1. osztályú orvosi minősítés kérelmezőjét az engedélyező hatósághoz kell irányítani. A 2. osztályú orvosi minősítés kérelmezőjének alkalmasságát az engedélyező hatósággal egyeztetve kell értékelni.

c)	Alkalmatlannak minősül a kérelmező, ha esetében az igazolt kórtörténet vagy diagnózis szerint rosszindulatú agydaganat áll fenn.

3. SZAKASZ

Az LAPL orvosi minősítésekre vonatkozó egyedi követelmények

MED.B.095 Az LAPL orvosi minősítések kérelmezőinek orvosi vizsgálata és/vagy értékelése

a)	Az LAPL orvosi minősítés kérelmezőit a legjobb repülés-egészségügyi gyakorlat alapján kell értékelni.

b)	Különös figyelmet kell fordítani a kérelmező teljes kórtörténetére.

Az első értékelésnek, az 50. életévét betöltött kérelmező valamennyi újraértékelésének, valamint az olyan esetben végzett értékelésnek, amikor a kérelmező kórtörténete nem áll a szakértő rendelkezésére, legalább az alábbiakat kell magában foglalnia:

1. klinikai szempontú vizsgálat;

2. vérnyomásmérés;

3. vizeletvizsgálat;

4. látásvizsgálat;

5. hallásvizsgálat.

Az első értékelést követően az 50. életévét be nem töltött kérelmező újraértékeléseinek az alábbiakat kell magában foglalnia:

1. az LAPL-engedélyes kórtörténetének értékelése; és

2. a c) pontban meghatározott vizsgálatok a repülés-egészségügyi központ, a repülőorvos-szakértő vagy az általános orvos által a legjobb repülés-egészségügyi gyakorlattal összhangban szükségesnek tartott mértékben.

C. ALRÉSZ

AZ UTASKÍSÉRŐ SZEMÉLYZET EGÉSZSÉGÜGYI ALKALMASSÁGÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

1. SZAKASZ

Általános követelmények

MED.C.001 Általános rendelkezések

Az utaskísérő személyzet tagjai kizárólag akkor végezhetik a légi járművekre vonatkozó repülésbiztonsági szabályok által előírt feladataikat és kötelességeiket, ha megfelelnek e rész alkalmazandó követelményeinek.

MED.C.005 Repülés-egészségügyi vizsgálat

Az utaskísérő személyzet tagjait repülés-egészségügyi vizsgálatnak kell alávetni annak ellenőrzésére, hogy esetükben nem áll-e fenn olyan fizikális vagy mentális betegség, amely a számukra kijelölt biztonsági feladatok és kötelességek teljesítése tekintetében képességcsökkenést, vagy ezek teljesítésére való képtelenséget eredményezhet.

b)	Az utaskísérő személyzet minden tagját repülés-egészségügyi vizsgálatnak kell alávetni, mielőtt első ízben feladatok teljesítésével bíznák meg őket egy légi járművön, ezt követően pedig legfeljebb 60 hónapos időközönként.

c)	A repülés egészségügyi vizsgálatot repülőorvos-szakértő, repülés-egészségügyi központ vagy – ha a MED.E.040 pont követelményei teljesülnek – foglalkozás-egészségügyi orvos végzi el.

2. SZAKASZ

Az utaskísérő személyzet repülés-egészségügyi vizsgálatára vonatkozó követelmények

MED.C.020 Általános rendelkezések

Az utaskísérő személyzet tagjánál nem állhat fenn az alábbiak egyike sem:

a) veleszületett vagy szerzett rendellenesség;

b) aktív, látens, heveny vagy krónikus betegség vagy munkaképesség-csökkenés;

c) seb, sérülés vagy műtéti következmény; valamint

d) bármely vényköteles vagy nem vényköteles terápiás, diagnosztikai vagy preventív gyógyszer hatása vagy mellékhatása, amely olyan mértékű funkcionális képességcsökkenéssel járna, hogy az biztonsági feladatai vagy kötelességei elvégzése tekintetében képességcsökkenéshez, vagy ezek elvégzésének képtelenségéhez vezethetne.

MED.C.025 A repülés-egészségügyi vizsgálatok tartalma

Az első repülés-egészségügyi vizsgálat legalább a következőket foglalja magában:

1. az utaskísérő személyzet kérelmező tagja kórtörténetének értékelése; valamint

2. az alábbiak klinikai szempontú vizsgálata:

i. szív- és érrendszer;

ii. légzőrendszer;

iii. csont- és izomrendszer;

iv. fül-orr-gége;

v. látórendszer; és

vi. színlátás.

b)	Minden további repülés-egészségügyi vizsgálat a következőket foglalja magában: 1. az utaskísérő személyzet kérelmező tagja kórtörténetének értékelése; valamint 2. klinikai szempontú vizsgálat, ha azt a legjobb repülés-egészségügyi gyakorlattal összhangban szükségesnek tartják.

Az a) és b) pont alkalmazásában bármilyen kétség esetén vagy klinikailag indokolt esetben az utaskísérő személyzet tagján végzett repülés-egészségügyi vizsgálatnak magában kell foglalnia bármilyen további vizsgálatot, tesztet vagy kivizsgálást, amelyet a repülőorvos-szakértő, a repülés-egészségügyi központ vagy a foglalkozás-egészségügyi orvos szükségesnek ítél.

3. SZAKASZ

Az utaskísérő-személyzeti tanúsítvány kérelmezőire és birtokosaira vonatkozó kiegészítő követelmények

MED.C.030 Az utaskísérő személyzet orvosi vizsgálati lapja

Az egyes repülés-egészségügyi vizsgálatok befejezése után az utaskísérő-személyzeti tanúsítvány kérelmezőinek és birtokosainak:

1. meg kell kapniuk utaskísérő személyzeti orvosi vizsgálati lapjukat a repülőorvos-szakértőtől, a repülés-egészségügyi központtól, illetve a foglalkozás-egészségügyi orvostól; valamint

2. a szolgáltatásaikat igénybe vevő üzemeltető(k) rendelkezésére kell bocsátaniuk a vonatkozó adatokat, vagy utaskísérő személyzeti orvosi vizsgálati lapjuk másolatát.

Az utaskísérő személyzet orvosi vizsgálati lapja

Az utaskísérő személyzet orvosi vizsgálati lapján fel kell tüntetni a repülés-egészségügyi vizsgálat napját, azt, hogy az utaskísérő személyzet adott tagja orvosi szempontból alkalmasnak vagy alkalmatlannak minősült-e, a következő kötelező repülés-egészségügyi vizsgálat időpontját, valamint – megfelelő esetben – minden korlátozást. A MED.A.015 ponttal összhangban minden egyéb információ az orvosi titoktartás körébe tartozik.

MED.C.035 Korlátozások

Amennyiben az utaskísérő-személyzeti tanúsítvány birtokosa nem felel meg teljeskörűen a 2. szakaszban meghatározott orvosi követelményeknek, a repülőorvos-szakértő, a repülés-egészségügyi központ vagy a foglalkozás-egészségügyi orvos mérlegeli, hogy az illető el tudja-e látni biztonságosan utaskísérő személyzeti feladatait a korlátozás(ok) betartása mellett.

Az utaskísérő-személyzeti tanúsítvány által biztosított jogosultságok gyakorlására vonatkozó esetleges korlátozásokat fel kell tüntetni az utaskísérő személyzet orvosi vizsgálati lapján, és azokat csak a repülőorvos-szakértő, a repülés-egészségügyi központ, illetve – a repülőorvos-szakértővel folytatott konzultációt követően – a foglalkozás-egészségügyi orvos vonhatja vissza.

D. ALRÉSZ

REPÜLŐORVOS-SZAKÉRTŐK (AME), ÁLTALÁNOS ORVOSOK (GMP), FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI ORVOSOK (OHMP)

1. SZAKASZ

Repülőorvos-szakértők

MED.D.001 Jogosultságok

a)	A repülőorvos-szakértő 2. osztályú orvosi minősítés és LAPL orvosi minősítés kiállítására, újraérvényesítésére és megújítására, valamint a megfelelő vizsgálatok és felmérések elvégzésére jogosult.

b)	A repülőorvos-szakértői tanúsítvány birtokosa akkor kérheti jogosultságai kiterjesztését 1. osztályú orvosi minősítés újraérvényesítéséhez és megújításához szükséges orvosi vizsgálatok elvégzésére, ha megfelel a MED.D.015 pont szerinti követelményeknek.

c)	A repülőorvos-szakértő jogosultságainak alkalmazási körét és az arra vonatkozó feltételeket fel kell tüntetni a tanúsítványban.

A repülőorvos-szakértői tanúsítvány birtokosa nem végezhet repülés-egészségügyi vizsgálatokat és értékeléseket a repülés-egészségügyi szakorvosi tanúsítványát kiállító tagállamtól eltérő tagállamban, kivéve, ha:

1. a fogadó tagállamtól engedélyt kapott arra, hogy szakmai tevékenységét szakorvosként gyakorolhassa;

2. értesítette a fogadó tagállam illetékes hatóságát azon szándékáról, hogy repülés-egészségügyi vizsgálatokat és értékeléseket kíván végezni, illetve repülőorvos-szakértői jogosultságai alkalmazási körén belül orvosi minősítéseket kíván kiállítani;

3. eligazítást kapott a fogadó tagállam illetékes hatóságától.

MED.D.005 Kérelem

a)	A repülőorvos-szakértői tanúsítványt az illetékes hatóság által meghatározott formában és módon kell kérelmezni.

A repülőorvos-szakértői tanúsítvány kérelmezőjének az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátania az alábbiakat:

1. személyi adatok és a munkahely címe;

2. a MED.D.010 pont szerinti követelmények teljesülését igazoló dokumentumok, többek között a kérelmezett jogosultságoknak megfelelő repülés-egészségügyi képzés sikeres befejezését igazoló bizonyítvány;

3. írásos nyilatkozat arról, hogy a repülőorvos-szakértő az e részben meghatározott követelmények alapján fog orvosi minősítéseket kiállítani.

c)	Amennyiben a repülőorvos-szakértő több helyszínen is végez repülés-egészségügyi vizsgálatokat, az összes ilyen helyszínről köteles megfelelő módon tájékoztatni az illetékes hatóságot.

MED.D.010 A repülőorvos-szakértői tanúsítvány kiállítására vonatkozó követelmények

A 2. osztályú orvosi minősítés első kiadására, újraérvényesítésére és megújítására jogosító repülőorvos-szakértői tanúsítvány kérelmezője:

a) rendelkezik teljes értékű orvosi képesítéssel és engedéllyel, valamint a szakorvosi képzés sikeres befejezését igazoló bizonyítvánnyal;

b) alapszintű repülés-egészségügyi képzésben részesült;

c) az illetékes hatóság felé bizonyítja, hogy:

1. rendelkezik a repülés-egészségügyi vizsgálatok elvégzésére alkalmas megfelelő létesítményekkel, eljárásokkal, dokumentumokkal és működő berendezésekkel; és

2. alkalmazza az orvosi titoktartás biztosításához szükséges eljárásokat és feltételeket.

MED.D.015 A jogosultságok kibővítésére vonatkozó követelmények

A repülőorvos-szakértői tanúsítvány jogosultságainak az 1. osztályú orvosi minősítés kiállítására, újraérvényesítésére és megújítására való kiterjesztését kérelmező érvényes repülőorvos-szakértői tanúsítvánnyal rendelkezik, valamint:

a) a kérelem benyújtását megelőző legfeljebb öt év alatt legalább 30 vizsgálatot végzett a 2. osztályú orvosi minősítés kiállításával, újraérvényesítésével vagy megújításával összefüggésben;

b) felsőszintű repülés-egészségügyi képzésben részesült; és

c) gyakorlati képzésben részesült egy repülés-egészségügyi központban vagy az engedélyező hatóság felügyelete alatt.

MED.D.020 Repülés-egészségügyi képzések

A repülés-egészségügyi képzéseket a képzést biztosító szervezet székhelyéül szolgáló tagállam illetékes hatóságának kell jóváhagynia. A képzést biztosító szervezetnek bizonyítania kell, hogy a képzés tanmenete megfelelő, és a képzésért felelős személyek megfelelő ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkeznek.

b)	A továbbképzés-jellegű tanfolyamok kivételével a tanfolyam végén írásbeli vizsgát kell tenni az adott tanfolyam anyagában szereplő témakörökben.

c)	Sikeres vizsga esetén a tanfolyamot biztosító szervezet bizonyítványt állít ki a kérelmezők részére a tanfolyam elvégzéséről.

MED.D.025 A repülőorvos-szakértő tanúsítvánnyal kapcsolatos változások

A repülőorvos-szakértőknek értesíteniük kell az illetékes hatóságot a tanúsítványukra esetleg hatással lévő alábbi változásokról:

1. egy orvosi szabályozó testület fegyelmi eljárást vagy vizsgálatot indított a repülőorvos-szakértő ellen;

2. megváltoztak a tanúsítvány kiállításának alapjául szolgáló feltételek, ideértve a kérelemmel együtt benyújtott nyilatkozatok tartalmát is;

3. a kiállításra vonatkozó követelmények már nem teljesülnek;

4. megváltozott a repülőorvos-szakértő tevékenységének helye vagy levelezési címe.

b)	Az illetékes hatóság tájékoztatásának elmulasztása a tanúsítványból fakadó jogosultságok felfüggesztését vagy visszavonását vonja maga után; az erre vonatkozó döntést az illetékes hatóság hozza meg, amely felfüggeszti vagy visszavonja a tanúsítványt.

MED.D.030 A repülőorvos-szakértői tanúsítványok érvényessége

Repülőorvos-szakértői tanúsítványt legfeljebb hároméves időszakra lehet kiállítani. Újraérvényesítésének feltétele, hogy birtokosa:

a) továbbra is megfelel az orvosi tevékenység végzésére vonatkozó általános feltételeknek és szerepel a nemzeti jog szerinti orvosi nyilvántartásban;

b) az utolsó három évben repülés-egészségügyi továbbképzésen vett részt;

c) évente legalább 10 repülés-egészségügyi vizsgálatot végzett;

d) továbbra is megfelel a tanúsítványához kapcsolódó feltételeknek; és

e) jogosultságait e rész szerint gyakorolja.

2. SZAKASZ

Általános orvosok (GMP)

MED.D.035 Általános orvosokra vonatkozó követelmények

Az LAPL orvosi minősítés kiállítása tekintetében az általános orvos csak akkor járhat el repülőorvos-szakértőként, ha:

1. olyan tagállamban gyakorolja tevékenységét, ahol az általános orvosok megfelelő hozzáféréssel rendelkeznek a kérelmezők minden egészségügyi adatához; valamint

2. ezt a nemzeti törvényekben meghatározott egyéb követelményekkel összhangban teszi.

b)	Az általános orvos csak akkor állíthat ki LAPL orvosi minősítést, ha az orvosi tevékenység gyakorlása tekintetében a nemzeti jognak megfelelő teljes értékű orvosi képesítéssel és engedéllyel rendelkezik.

c)	A repülőorvos-szakértőként eljáró általános orvosnak értesítenie kell tevékenységéről az illetékes hatóságot.

3. SZAKASZ

Foglalkozás-egészségügyi orvosok (OHMP)

MED.D.040 A foglalkozás-egészségügyi orvosokra vonatkozó követelmények

A foglalkozás-egészségügyi orvos csak akkor végezheti utaskísérő személyzet repülés-egészségügyi értékelését, ha:

a) az illetékes hatóság meggyőződött arról, hogy az adott nemzeti foglalkozás-egészségügyi rendszer képes biztosítani az e részben foglalt vonatkozó követelmények teljesülését;

b) az illető orvos a nemzeti jognak megfelelő orvosi engedéllyel és foglalkozás-egészségügyi szakvizsgával rendelkezik; valamint

c) az illető orvos megszerezte az utaskísérő személyzet működési körülményeinek ismeretéhez szükséges repülés-egészségügyi ismereteket.

▼M1

V. MELLÉKLET

A KERESKEDELMI CÉLÚ LÉGI FUVAROZÁSBAN RÉSZT VEVŐ LÉGIUTAS-KÍSÉRŐK KÉPESÍTÉSE

[CC RÉSZ]

GEN ALFEJEZET

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

CC.GEN.001 Illetékes hatóság

E rész alkalmazásában az illetékes hatóság a tagállam által kijelölt azon hatóság, amelyhez a légiutas-kísérő tanúsítvány kibocsátása iránti kérelmet be kell nyújtani.

CC.GEN.005 Hatály

E rész meghatározza a légiutas-kísérő tanúsítvány kibocsátására vonatkozó követelményeket, valamint a tanúsítvány érvényességi és alkalmazási feltételeit.

CC.GEN.015 A légiutas-kísérő tanúsítvány kérelmezése

A légiutas-kísérő tanúsítvány iránti kérelmet az illetékes hatóság által meghatározott formában és módon kell benyújtani.

CC.GEN.020 Minimális életkor

Légiutas-kísérő tanúsítványt csak 18. évét betöltött személy kérelmezhet.

CC.GEN.025 Jogosultságok és feltételek

a) A légiutas-kísérő tanúsítvány birtokosának jogosultságai a kereskedelmi célú légi fuvarozásban részt vevő, a 216/2008/EK rendelet 4. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett légi járműveken légiutas-kísérőként történő tevékenykedésre terjednek ki.

b) A légiutas-kísérők akkor gyakorolhatják az a) pontban meghatározott jogosultságaikat, ha:

1. rendelkeznek a CC.CCA.105 bekezdésben meghatározott érvényes légiutas-kísérő tanúsítvánnyal; és

2. megfelelnek a CC.GEN.030 és CC.TRA.225 bekezdés, valamint a MED rész vonatkozó követelményeinek.

CC.GEN.030 Dokumentumok és nyilvántartások

A CC.GEN.025 b) pontjában meghatározott vonatkozó követelményeknek való megfelelés igazolásához minden tanúsítánybirtokosnak magánál kell tartania és kérésre fel kell mutatnia légiutas-kísérő tanúsítványát, a megfelelő légijármű-típusra vagy -változatra szóló minősítés(ei)nek listáját, valamint képzési és ellenőrzési nyilvántartásait, kivéve, ha az őt foglalkoztató üzemeltető őrzi ezeket a nyilvántartásokat, és az illetékes hatóságnak vagy a tanúsítványbirtokosnak a kérésére azonnal rendelkezésre tudja bocsátani őket.

CCA ALFEJEZET

A LÉGIUTAS-KÍSÉRŐ TANÚSÍTVÁNYRA VONATKOZÓ EGYEDI KÖVETELMÉNYEK

CC.CCA.100 A légiutas-kísérő tanúsítvány kiadása

a) Légiutas-kísérő tanúsítványt csak olyan kérelmező kaphat, aki az e résszel összhangban lévő alapképzési tanfolyam elvégzését követő vizsgát sikeresen teljesítette.

b) A légiutas-kísérő tanúsítványt az alábbi szervezetek adhatják ki:

1. az illetékes hatóság; és/vagy

2. az illetékes hatóság erre irányuló jóváhagyásával rendelkező szervezet.

CC.CCA.105 A légiutas-kísérő tanúsítvány érvényessége

A légiutas-kísérő tanúsítványt határozatlan időre adják ki, és korlátlan ideig érvényben marad, kivéve, ha:

a) azt az illetékes hatóság felfüggeszti vagy visszavonja; vagy

b) birtokosa a megelőző 60 hónap folyamán egyetlen légijármű-típuson sem gyakorolta jogosultságait.

CC.CCA.110 A légiutas-kísérő tanúsítvány felfüggesztése és visszavonása

a) Amennyiben a tanúsítvány birtokosa nem tesz eleget az e részben meghatározott feltételeknek, légiutas-kísérő tanúsítványát az illetékes hatóság felfüggesztheti vagy visszavonhatja.

b) A légiutas-kísérő tanúsítvány illetékes hatóság általi felfüggesztése vagy visszavonása esetén a birtokos:

1. írásban értesítendő erről a döntésről, valamint az adott ország jogszabályaival összhangban a fellebbezés jogáról;

2. nem gyakorolhatja a légiutas-kísérő tanúsítvány biztosította jogosultságait;

3. haladéktalanul értesíti az őt alkalmazó üzemeltető(ke)t; és

4. az illetékes hatóság által meghatározott eljárás szerint visszajuttatja tanúsítványát.

TRA ALFEJEZET

KÉPZÉSI KÖVETELMÉNYEK A LÉGIUTAS-KÍSÉRŐ TANÚSÍTVÁNYT KÉRVÉNYEZŐK ÉS AZ AZZAL MÁR RENDELKEZŐK SZÁMÁRA

CC.TRA.215 A képzéssel kapcsolatos rendelkezések

Az e részben előírt képzést:

a) olyan képző szervezetek és kereskedelmi célú légi fuvarozásban tevékenykedő üzemben tartók nyújthatnak, amelyek ilyen jellegű tevékenységét az illetékes hatóság jóváhagyta;

b) a tárgyalni kívánt képzési elemek területén megfelelő tapasztalattal és képesítéssel rendelkező személyek végezhetnek; és

c) a szervezet jóváhagyásával dokumentált képzési program és tanterv szerint lehet lefolytatni.

CC.TRA.220 Alapképzési tanfolyam és vizsgáztatás

a) A légiutas-kísérő tanúsítvány kérvényezőjének el kell végeznie az alapképzési tanfolyamot, hogy megismerkedjen a légi közlekedési környezettel, és elegendő általános tudásra és jártasságra tegyen szert, amely a feladatok és a teljesítendő kötelességek normál, rendellenes és vészhelyzetben történő elvégzéséhez az utasok és a repülés biztonsága érdekében szükséges.

b) Az alapképzési tanfolyam programjának ki kell terjednie legalább az e rész 1. függelékében meghatározott elemekre. A tanfolyamnak elméleti és gyakorlati képzést is magában kell foglalnia.

c) A légiutas-kísérő tanúsítvány kérvényezőinek a b) bekezdésben meghatározott képzési program – a személyzetierőforrás-gazdálkodási (CRM) képzést kivéve – összes elemére kiterjedő vizsgán kell részt venniük annak igazolására, hogy elsajátították a tudás és jártasság a) bekezdésben megkövetelt szintjét.

CC.TRA.225 Légijármű-típusra vagy -változatra szóló képesítés(ek)

a) Az érvényes légiutas-kísérő tanúsítvány birtokosa csak akkor tevékenykedhet légi jármű fedélzetén, ha az ORO rész vonatkozó követelményei szerinti képesítéssel rendelkezik.

b) Egy adott légijármű-típusra vagy -változatra szóló képesítés megszerzéséhez a tanúsítványbirtokosnak:

1. meg kell felelnie az üzemeltetendő légi járműre vonatkozó képzési, ellenőrzési és érvényességi követelményeknek, amelyek az üzemeltetendő légi járműtől függően az alábbiakat foglalják magukban:

i. légijárműtípus-specifikus képzés, üzemeltetői típusátképzés és ismertető képzés;

ii. különbségekre orientált képzés;

iii. szinten tartó képzés; és

2. a megelőző 6 hónapon belül tevékenykednie kellett az adott légijármű-típuson, vagy az adott légijármű-típuson való ismételt tevékenykedése előtt teljesítenie kell a vonatkozó ismeretfelújító képzést és ellenőrzést.

A CC rész 1. függeléke

Alapképzési tanfolyam és vizsgáztatás

KÉPZÉSI PROGRAM

Az alapképzési tanfolyam képzési programja tartalmazza legalább a következőket:

1. A légi közlekedésnek és a légi közlekedési rendelkezéseknek a légiutas-kísérő személyzettől megkövetelt feladatokra és kötelezettségekre vonatkozó összes lényeges elemére kiterjedő általános elméleti ismeretek:

1.1. repülési terminológia, a repülés elmélete, az utasok elosztása, az üzemeltetési területek, a meteorológia és a légi jármű felületi szennyeződésének hatásai;

1.2. a légiutas-kísérő személyzetre vonatkozó légi közlekedési rendelkezések és az illetékes hatóság szerepe;

1.3. a légiutas-kísérő személyzet feladatai és felelősségei üzemeltetés közben, valamint a vészhelyzetekre való azonnali és hatékony reagálás szükségessége;

1.4. folyamatos képesség és alkalmasság a légiutas-kísérőként végzendő munkára, beleértve a repülési és szolgálati időre vonatkozó korlátozásokat és a pihenési követelményeket is;

1.5. a vonatkozó dokumentumoknak és kézikönyveknek az üzemeltető által biztosított módosításokkal való naprakészen tartásának fontossága, ahol ez szükséges;

1.6. annak fontossága, hogy a légiutas-kísérő személyzet tagjai feladataikat az üzemeltető üzemeltetési utasításában előírtaknak megfelelően lássák el;

1.7. a légiutas-kísérő személyzet repülés előtti eligazításának, valamint a speciális szolgálati feladataikra vonatkozó szükséges biztonsági tudnivalók megadásának fontossága;

1.8. azon esetek azonosításának fontossága, amikor a légiutas-kísérő személyzet tagjainak joga és felelőssége a vészelhagyás és más vészhelyzeti eljárások kezdeményezése.

2. Kommunikáció:

A képzés során hangsúlyt kell fektetni a légiutas-kísérők és a repülőszemélyzet közötti hatékony kommunikáció fontosságára, beleértve annak technikáját, a közös nyelvet és a terminológiát.

3. Emberi tényezők a repülésben és személyzetierőforrás-gazdálkodás (CRM) alaptanfolyam

Ezt a tanfolyamot legalább egy, a légiutaskísérők oktatásában jártas személyzetierőforrás-gazdálkodási oktatónak kell tartania. A képzési elemeket részletesen kell tárgyalni, és azok között legalább a következőknek szerepelniük kell:

3.1. Általános rész: emberi tényezők a repülésben, általános oktatás a személyzetierőforrás-gazdálkodás elveiről és céljairól, az emberi teljesítőképesség és annak korlátai;

3.2. Az egyes légiutas-kísérők szempontjából: ismeretek a személyiségről, emberi hibák és megbízhatóság, magatartások és viselkedésmódok, önértékelés, stressz és a stressz kezelése, fáradtság és éberség, magabiztosság, helyzetfelismerés, információszerzés és -feldolgozás.

4. Utaskezelés és utastér-ellenőrzés:

4.1. az ülőhelyek helyes elosztásának fontossága a repülőgép tömege és egyensúlya szempontjából, speciális utaskategóriák, és annak szükségessége, hogy a személyzet által nem felügyelt kijáratok közelébe testileg ép utasok üljenek;

4.2. a utastérben fuvarozott poggyászok és a kiszolgálási eszközök biztonságos elhelyezésének szabályai, valamint az arra vonatkozó szabályok, hogy hogyan válhatnak ezek veszélyforrássá az utastérben tartózkodó személyekre, valamint hogy helytelen elhelyezés esetén hogyan akadályozhatják a biztonsági berendezések és a vészkijáratok elérését, illetve hogyan károsíthatják azokat;

4.3. útmutatás azon utasok felismerésére és irányítására, akik alkohol vagy kábítószerek hatása alatt állnak vagy agresszívek;

4.4. élő állatok utastérben történő szállításakor foganatosítandó óvintézkedések;

4.5. turbulencia fellépése esetén elvégzendő feladatok, beleértve az utastér biztosítását; valamint

4.6. az utasok motiválásának és a tömeg irányításának módszerei a repülőgép vészkiürítésének meggyorsítására.

5. Repülőorvosi szempontok és elsősegélynyújtás:

5.1. általános képzés a repülőorvosi szempontokkal és a túléléssel kapcsolatban;

5.2. a repülés élettani hatásai, különös figyelemmel a hipoxiára (oxigénhiány), az oxigénszükségletre, a fülkürt-funkcióra és a barotraumára;

5.3. alapszintű elsősegélynyújtás, beleértve a következők kezelését:

a) légibetegség;

b) gyomor- és bélrendszeri problémák;

c) hiperventiláció;

d) égési sérülések;

e) sebek;

f) eszméletvesztés; és

g) törések és lágyszöveti sérülések;

5.4. repülés közben fellépő egészségügyi vészhelyzetek és a hozzájuk kapcsolódó elsősegélynyújtás, amely lefedi legalább a következőket:

a) asztma;

b) stressz és allergiás reakciók;

c) sokk;

d) cukorbetegség;

e) fulladás;

f) epilepszia;

g) gyermekszülés;

h) agyvérzés; és

i) szívinfarktus;

5.5. a megfelelő berendezések, többek között az elsősegélynyújtáshoz alkalmazott oxigén, az elsősegélynyújtó készletek és vészhelyzeti mentőfelszerelések használata, valamint utóbbiak tartalma;

5.6. gyakorlati kardiopulmonáris (szívmasszás + mesterséges lélegeztetés) újraélesztési képzés a légiutas-kísérő személyzet minden egyes tagja számára speciális kialakítású bábu alkalmazásával és a légi járművekre jellemző környezet figyelembevételével; valamint

5.7. utazás-egészségügy és -higiénia, beleértve a következőket:

a) higiénia a fedélzeten;

b) a fertőző betegségekkel való találkozás kockázata és a kockázat csökkentésének módjai;

c) az egészségügyi hulladékok kezelése;

d) a légi jármű rovarmentesítése;

e) a fedélzeten történt haláleset kezelése; és

f) az éberség fenntartása, a fáradtság élettani hatásai, az alvás élettana, a bioritmus és az időzóna-változások.

6. Veszélyes áruk a vonatkozó ICAO műszaki utasításokkal összhangban.

7. Általános biztonsági szempontok a repülésben, beleértve a 300/2008/EK rendeletben megállapított rendelkezések ismertségének javítását.

8. Képzés tűz és füst elleni védelemre:

8.1. a légiutas-kísérő személyzet felelősségének kihangsúlyozása a tűzzel és füsttel kapcsolatos vészhelyzetek gyors kezelésében, külön kiemelve a tűz tényleges forrása azonosításának fontosságát;

8.2. a repülőszemélyzet azonnali tájékoztatásának fontossága, valamint a koordináció és a segítségnyújtás során szükséges speciális tevékenységek tűz vagy füst észlelésekor;

8.3. a potenciálisan tűzveszélyes helyek gyakori ellenőrzésének szükségessége, beleértve az illemhelyeket és a hozzájuk tartozó füstjelzőket;

8.4. tűzfajták és a megfelelő tűzoltóközeg-típusok osztályba sorolása, valamint egyes tűzesetek alkalmával követendő eljárások;

8.5. a tűzoltóközegek alkalmazásának technikái, a téves alkalmazás és a zárt térben történő használat következményei, és ezen belül gyakorlati oktatás a tűzoltásról, valamint a légi járműveken használatos füstvédelmi berendezés felvételéről és használatáról; valamint

8.6. a repülőtér földi vészmentő szolgálatainak általános eljárásai.

9. Túlélési képzés:

9.1. a mostoha környezetben (pl.: sarkvidék, sivatag vagy őserdő) való túlélés elvei; valamint

9.2. vízben történő túlélési képzés, és ezen belül a személyi úszó mentőfelszerelés tényleges felvétele és használata vízben, valamint az oldalcsúszda vagy hasonló felszerelés alkalmazása és használatának vízben történő tényleges gyakorlása.

VI. MELLÉKLET

A LÉGI SZEMÉLYZETRE VONATKOZÓ HATÓSÁGI KÖVETELMÉNYEK

[ARA RÉSZ]

GEN ALRÉSZ

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

I. SZAKASZ

Általános rész

ARA.GEN.105 Fogalommeghatározások

E rész és az ORA rész alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

1.	„elfogadható megfelelési módozatok (AMC)” : az Ügynökség által elfogadott, nem kötelező érvényű előírások, amelyek azokat a megoldásokat tartalmazzák, amelyek segítségével elérhető az alaprendeletnek és az alaprendelet végrehajtási szabályainak való megfelelés;

„alternatív megfelelési módozatok” : a meglévő elfogadható megfelelési módozatokra alternatívát kínáló vagy a 216/2008/EK rendeletnek és rendelet végrehajtási szabályainak való megfelelésre új megoldásokat javasló olyan megfelelési módozatok, amelyekhez az Ügynökség nem fogadott el elfogadható megfelelési módozatokat;

3.	„jóváhagyott képző szervezet (ATO)” : olyan szervezet, amely minősítéssel rendelkezik ahhoz, hogy pilóta szakszolgálati engedélyek és az azokhoz kapcsolódó jogosítások és minősítések megszerzéséhez szükséges képzésre irányuló jóváhagyást adjon ki vagy hosszabbítson meg;

▼M6

3a.	„ARO.RAMP” : a légi üzemeltetés szabályozásáról szóló rendelet II. mellékletének RAMP alrésze;

3b.	„automatikus érvényesítés” : a Chicagói egyezmény I. mellékletével összhangban valamely állam által kiállított hajózószemélyzeti szakszolgálati engedélynek az ICAO-függelékben felsorolt szerződő állam általi, alaki követelmények nélküli elfogadása;

▼M1

4.	„alapszintű műszer szerinti repülést oktató eszköz modell (BITD modell)” : eszközök és szoftverek olyan meghatározott kombinációja, amely megkapta az alapszintű műszer szerinti repülést oktató eszköz minősítést;

„minősítésre vonatkozó előírások (CS)” : az Ügynökség által elfogadott műszaki szabványok, amelyek olyan megoldásokat tartalmaznak, amelyek segítségével elérhető az alaprendeletnek és az alaprendelet végrehajtási szabályainak való megfelelés, és amelyeket egy szervezet minősítési célból alkalmazhat;

6.	„pilótaoktató (FI)” : az FCL rész szerint légi járművön való oktatásra feljogosított oktató;

„repülésszimulációs oktatóeszköz (FSTD)” :

olyan oktatóeszköz, amely:

a) repülőgépek esetén teljes repülőgép-szimulátor (full flight simulator, FFS), repülésoktató eszköz (flight training device, FTD), repülést és navigációs eljárásokat oktató eszköz (flight and navigation procedures trainer, FNPT) vagy alapszintű műszer szerinti repülést oktató eszköz (basic instrument training device, BITD);

b) helikopterek esetén teljes helikopter-szimulátor (FFS), repülésoktató eszköz (FTD) vagy repülést és navigációs eljárásokat oktató eszköz (FNPT),

8.	„a repülésszimulációs oktatóeszköz minősítése” : a repülésszimulációs oktatóeszköz műszaki képességeinek a megfelelőségi dokumentumban meghatározott szintje;

9.	„a repülésszimulációs oktatóeszköz használója” : jóváhagyott képző szervezettől repülésszimulációs oktatóeszköz használatával történő oktatást, ellenőrzést vagy vizsgáztatást kérő szervezet vagy személy;

10.	„repülésről letiltás” : a repülőgép felszállástól való hivatalos eltiltása és az e döntés érvényesítéséhez szükséges lépések megtétele;

11.	„útmutató (GM)” : az Ügynökség által készített nem kötelező érvényű dokumentum, amely segít megmagyarázni a követelmények és előírások mibenlétét, és amely az alaprendeletnek, az alaprendelet végrehajtási szabályainak és az elfogadható megfelelési módozatoknak az értelmezésére szolgál;

▼M6

12.	„ICAO-függelék” : a Chicagói egyezmény 1. mellékletével összhangban kiállított automatikusan érvényesített hajózószemélyzeti szakszolgálati engedélynek a hajózószemélyzeti szakszolgálati engedély XIII. pontjában említett függeléke;

▼M1

13.	„egyéb oktatóeszköz (OTD)” : a pilóták oktatásához használt, a repülésszimulációs oktatóeszközök közé nem tartozó segédeszköz, amely olyan képzéshez használható, ahol nincs szükség a teljes repülőgép-fedélzeti vagy pilótafülke-környezetre;

14.	„ARA rész” : a polgári légi közlekedésben foglalkoztatott személyekről szóló rendelet VI. melléklete;

15.	„ORO rész” : a légi üzemeltetés szabályozásáról szóló rendelet III. melléklete;

16.	„CC rész” : a polgári légi közlekedésben foglalkoztatott személyekről szóló rendelet V. függeléke;

17.	„FCL rész” : a polgári légi közlekedésben foglalkoztatott személyekről szóló rendelet I. melléklete;

18.	„MED rész” : a polgári légi közlekedésben foglalkoztatott személyekről szóló rendelet IV. melléklete;

19.	„ORA rész” : a polgári légi közlekedésben foglalkoztatott személyekről szóló rendelet VII. melléklete;

20.	„a központi ügyvezetés helye” : a vállalkozás központi irodája vagy cégjegyzék szerinti székhelye, ahol a fő pénzügyi feladatokat végzik, és az e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek feletti operatív ellenőrzést gyakorolják;

21.

„alkalmasság-ellenőrzési útmutató (QTG)” : az annak bizonyítására tervezett dokumentum, hogy a repülésszimulációs oktatóeszköz teljesítménye és kezelési jellemzői – az előírt korlátokon belül szimulálva – megfelelnek az adott légi jármű, repülőgéposztály vagy helikoptertípus teljesítményének és kezelési jellemzőinek, és hogy az oktatóeszköz teljesít minden vonatkozó követelményt. Az alkalmasság-ellenőrzési útmutató tartalmazza mind a légi jármű, repülőgéposztály vagy helikoptertípus adatait, mind a repülésszimulációs oktatóeszköznek az értékelés elősegítéséhez használt adatait.

ARA.GEN.115 Ellenőrzési dokumentáció

Az illetékes hatóságnak az érintett személyek számára biztosítania kell minden jogszabályi határozatot, előírást, szabályt, törvényt, műszaki kiadványt és vonatkozó dokumentumot, hogy azok végre tudják hajtani feladataikat, és teljesíteni tudják kötelezettségeiket.

ARA.GEN.120 A megfelelés módozatai

a) Az Ügynökségnek ki kell dolgoznia azokat az elfogadható megfelelési módozatokat (AMC), amelyek segítségével megvalósítható a 216/2008/EK rendeletnek és a rendelet végrehajtási szabályainak való megfelelés. Ha valami megfelel az elfogadható megfelelési módozatoknak, akkor teljesíti a végrehajtási szabályok vonatkozó követelményeit.

b) A végrehajtási szabályoknak való megfelelés alternatív megfelelési módozatok segítségével is megvalósítható.

c) Az illetékes hatóságnak létre kell hoznia egy rendszert annak értékelésére, hogy a saját maga vagy az ellenőrzése alatt álló szervezet és személy által használt valamennyi alternatív megfelelési módozat lehetővé teszi-e a 216/2008/EK rendeletnek és a rendelet végrehajtási szabályainak való megfelelést.

d) Az illetékes hatóságnak az ORA.GEN.120 bekezdéssel összhangban értékelnie kell a szervezetek által javasolt összes alternatív megfelelési módozatot: ennek keretében elemeznie kell a benyújtott dokumentumokat, és ha szükségesnek tartja, meg kell vizsgálnia az adott szervezetet.

Ha az illetékes hatóság úgy találja, hogy az alternatív megfelelési módozat összhangban van a végrehajtási szabályokkal, akkor minden indokolatlan késedelem nélkül a következőket kell tennie:

1. értesítenie kell a kérelmezőt, hogy az alternatív megfelelési módozat bevezethető, és szükség esetén ennek megfelelően módosítania kell a kérelmező jóváhagyását vagy bizonyítványát;

2. értesítenie kell az Ügynökséget ezek tartalmáról, mellékelve az összes vonatkozó dokumentum egy példányát;

3. értesítenie kell a többi tagállamot az elfogadott az alternatív megfelelési módozatról.

e) Ha az illetékes hatóság a 216/2008/EK rendeletnek és a rendelet végrehajtási szabályainak való megfelelés érdekében saját maga használ alternatív megfelelési módozatokat, a következőket kell tennie:

1. elérhetővé kell tennie ezeket az alternatív megfelelési módozatokat az ellenőrzése alá tartozó összes szervezet és személy számára; és

2. minden indokolatlan késedelem nélkül értesítenie kell erről az Ügynökséget.

Az illetékes hatóságnak az alternatív megfelelési módozatok teljes leírását át kell adnia az Ügynökségnek, beleértve az eljárások minden olyan felülvizsgálatát, amely lényeges lehet, valamint egy értékelést, amely bizonyítja, hogy teljesülnek a végrehajtási szabályokban szereplő követelmények.

ARA.GEN.125 Az Ügynökség tájékoztatása

a) Az illetékes hatóságnak minden indokolatlan késedelem nélkül értesítenie kell az Ügynökséget, ha bármi jelentős probléma merül fel a 216/2008/EK rendeletnek és a rendelet végrehajtási szabályainak a végrehajtásával kapcsolatban.

b) Az illetékes hatóságnak tudatnia kell az Ügynökséggel az általa kapott eseményjelentésekben szereplő, a repülésbiztonság szempontjából jelentős információkat.

ARA.GEN.135 A repülésbiztonsági problémákra történő haladéktalan reagálás

a) Az illetékes hatóságnak – a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 4 ) sérelme nélkül – létre kell hoznia egy rendszert a repülésbiztonsággal kapcsolatos információk megfelelő szintű gyűjtésére, elemzésére és terjesztésére.

b) Az Ügynökségnek létre kell hoznia egy a repülésbiztonságra vonatkozóan részére beküldött lényeges információk megfelelő szintű elemzésére szolgáló rendszert, és minden indokolatlan késedelem nélkül értesítenie kell az eredményekről a tagállamokat és a Bizottságot, beleértve a végrehajtandó kiigazító intézkedésekre vonatkozó ajánlásokat, amelyekre azért van szükségük, hogy időben tudjanak reagálni a 216/2008/EK rendeletnek és a rendelet végrehajtási szabályainak hatálya alá eső termékeket, alkatrészeket, berendezéseket, személyeket és szervezeteket érintő repülésbiztonsági problémákra.

c) Az a) és b) pontban említett információk kézhezvétele után az illetékes hatóságnak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a repülésbiztonsági hiányosságok elhárítására.

d) A c) pont szerinti intézkedésekről minden indokolatlan késedelem nélkül értesíteni kell minden olyan személyt és szervezetet, aki/amely a 216/2008/EK rendelet és a rendelet végrehajtási szabályai értelmében köteles megfelelni ezen intézkedéseknek. Az illetékes hatóságnak értesítenie kell az intézkedésekről az Ügynökséget is, valamint ha összetett intézkedésről van szó, akkor a többi érintett tagállamot.

II. SZAKASZ

Felügyelet

ARA.GEN.200 Felügyeleti rendszer

a) Az illetékes hatóságnak fel kell állítania és fenn kell tartania egy felügyeleti rendszert, amely legalább a következő részekből áll:

1. a szervezetet, valamint annak a 216/2008/EK rendeletnek és a rendelet végrehajtási szabályainak való megfelelés eléréséhez használt eszközeit és módszereit leíró dokumentált irányelvek és eljárások. Az eljárásokat naprakészen kell tartani, és azok alapvető munkadokumentumként szolgálnak az adott illetékes hatóságon belül minden kapcsolódó feladathoz;

2. elegendő számú személyzet az illetékes hatóság feladatainak végrehajtásához és kötelezettségeinek teljesítéséhez. A személyzet tagjait fel kell jogosítani a rájuk ruházott feladatok végrehajtására, és rendelkezniük kell a szükséges tudással és tapasztalattal, valamint kapniuk kell egy kezdeti oktatást, majd rendszeres oktatásban kell részesülniük, így biztosítva azt, hogy illetékességi területüket érintő feladataikat folyamatosan el tudják látni. Hatályban kell lennie egy olyan rendszernek, amely tervezhetővé teszi a személyzet rendelkezésre állását, és így biztosítja az összes feladat megfelelő szintű ellátását;

3. megfelelő létesítmények és irodák az illetékes hatóságra ruházott feladatok ellátásához;

4. a felügyeleti rendszernek a vonatkozó követelményeknek való megfelelését és az eljárásoknak a helytállóságát figyelemmel kísérő funkció, ezen belül belső ellenőrzési folyamat és a repülésbiztonsági kockázatok kezelésére szolgáló eljárás kialakítása. A megfelelés figyelemmel kísérésének része kell, hogy legyen egy visszajelző rendszer is, amely az ellenőrzés során tett megállapításokat jelenti az illetékes hatóság felső vezetésének, és így biztosítja a szükséges kiigazító intézkedések bevezetését; és

5. olyan személy vagy személyek olyan csoportja, aki/amely az illetékes hatóság felső vezetésének tartozik közvetlen felelősséggel a megfelelést figyelemmel kísérő funkcióért.

b) Az illetékes hatóságnak minden tevékenységi területen – ezen belül a felügyeleti rendszer tekintetében – ki kell jelölnie egy vagy több személyt, aki általános felelősséggel tartozik a vonatkozó feladatok irányításáért.

c) Az illetékes hatóságnak ki kell alakítania a többi érintett illetékes hatósággal az összes szükséges információ – ezen belül a tevékenységüket a tagállamok területén gyakorló, de jogosításukat más tagállam illetékes hatóságától vagy az Ügynökségtől kapott személyek és szervezetek ellenőrzésének eredményeképpen talált összes megállapítást és végrehajtott kiigazító intézkedéssel kapcsolatos információ – kölcsönös cseréjében való részvételhez és az egymás segítéséhez szükséges eljárásokat.

d) A felügyeleti rendszerhez kapcsolódó eljárásoknak és azok módosításainak egy példányát elérhetővé kell tenni az Ügynökség részére szabványosítás céljából.

ARA.GEN.205 A minősített szervezetekre ruházott feladatok

a) A 216/2008/EK rendeletnek és a rendelet végrehajtási szabályainak hatálya alá eső személyek vagy szervezetek első minősítésével, illetve folyamatos ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az illetékes hatóságok kizárólag minősített szervezetekre ruházhatják. A feladatok kiosztásakor az illetékes hatóságnak gondoskodnia kell a következőkről:

1. hatályban van egy olyan rendszer, amelynek segítségével első alkalommal, majd pedig folyamatosan értékelni lehet azt, hogy a minősített szervezet megfelel-e a 216/2008/EK rendelet V. mellékletének.

Ezt a rendszert és az értékelés során kapott eredményeket dokumentálni kell.

2. a minősített szervezettel létrejött egy dokumentált, mindkét fél részéről a megfelelő vezetői szinten jóváhagyott szerződés, amely egyértelműen meghatározza az alábbiakat:

i. a végrehajtandó feladatok;

ii. a benyújtandó nyilatkozatok, jelentések és nyilvántartások;

iii. a feladatok végrehajtásához szükséges műszaki feltételek;

iv. a kapcsolódó felelősségi körök; és

v. a feladatok végrehajtása során a felek tudomására jutott információk védelme.

b) Az illetékes hatóságnak biztosítania kell, hogy az ARA.GEN.200 a) pont 4. alpontjában előírt belső ellenőrzési folyamat és a repülésbiztonsági kockázatok kezelésére szolgáló eljárás a hatóság nevében végrehajtott összes minősítéssel és folyamatos ellenőrzéssel kapcsolatos feladatra kiterjedjen.

ARA.GEN.210 Változások a felügyeleti rendszerben

a) Az illetékes hatóságnak fenn kell tartania egy olyan rendszert, amely azonosítja az illetékes hatóságnak a 216/2008/EK rendelet és a rendelet végrehajtási szabályai szerinti feladatainak végrehajtásával és kötelességeinek teljesítésével kapcsolatos képességeit. Ennek a rendszernek lehetővé kell tennie, hogy az illetékes hatóság megtegye a megfelelő intézkedéseket, és biztosítania kell, hogy az illetékes hatóság felügyeleti rendszere a kívánalmaknak megfelelő és hatékony maradjon.

b) Az illetékes hatóságnak naprakésszé kell tennie felügyeleti rendszerét, hogy az időszerűen tükrözze a 216/2008/EK rendeletnek és a rendelet végrehajtási szabályainak a változásait, és ezáltal biztosítani tudja azok hatékony végrehajtását.

c) Az illetékes hatóságnak értesítenie kell az Ügynökséget azon képességeinek megváltozásáról, amelyek a 216/2008/EK rendelet és a rendelet végrehajtási szabályai szerinti feladatainak végrehajtásával és kötelességeinek teljesítésével kapcsolatosak.

ARA.GEN.220 Nyilvántartás

a) Az illetékes hatóságnak ki kell alakítania egy olyan nyilvántartási rendszert, amely biztosítja az alábbiak megfelelő tárolását, hozzáférhetőségét és megbízható nyomon követhetőségét:

1. a felügyeleti rendszer dokumentált irányelvei és eljárásai;

2. a személyzet képzési, minősítési és jogosítási adatai;

3. a feladatok kiosztása, beleértve az ARA.GEN.205 bekezdésben előírt elemeket és a kiosztott feladatok részletes adatait is;

4. a minősített szervezetek minősítésének folyamata és folyamatos ellenőrzése;

5. a személyzet szakszolgálati engedélyeinek, jogosításainak, bizonyítványainak és tanúsítványainak kiadására és ezen szakszolgálati engedélyek, jogosítások, bizonyítványok és tanúsítványok birtokosai folyamatos ellenőrzésére szolgáló eljárások;

6. a repülésszimulációs oktatóeszköz (FSTD) minősítési bizonyítványának kiadására és a repülésszimulációs oktatóeszköz, valamint az azt üzemeltető szervezet folyamatos ellenőrzésére szolgáló eljárások;

7. a tagállam területén tevékenységet végző, de egy másik tagállam illetékes hatósága vagy az Ügynökség által minősített vagy ellenőrzött személyek és szervezetek ellenőrzése az e hatóságok közötti egyezmény alapján;

8. a szervezetek által javasolt alternatív megfelelési módozatok értékelése és az Ügynökség tájékoztatása azokról, valamint a maga az illetékes hatóság által használt alternatív megfelelési módozatok értékelése;

9. megállapítások, kiigazító intézkedések és azok határideje;

10. véghezvitt végrehajtási intézkedések;

11. repülésbiztonsággal kapcsolatos információk és nyomonkövetési intézkedések; és

12. a 216/2008/EK rendelet 14. cikke szerinti rugalmassági előírások alkalmazása.

b) Az illetékes hatóságnak fenn kell tartania egy jegyzéket, amelyben szerepel az összes általa kibocsátott szervezeti bizonyítvány, repülésszimulációs oktatóeszköz minősítő bizonyítvány és személyzeti szakszolgálati engedély, bizonyítvány és tanúsítvány.

c) Minden nyilvántartást legalább az e rendeletben előírt ideig meg kell őrizni. Amennyiben a rendelet nem ír elő ilyen időtartamot, a nyilvántartásokat – az alkalmazandó adatvédelmi jogra is figyelemmel – legalább 5 évig kell megőrizni.

III. SZAKASZ

Ellenőrzés, minősítés és végrehajtás

ARA.GEN.300 Ellenőrzés

a) Az illetékes hatóságnak ellenőriznie kell a következőket:

1. a szervezetekre vagy személyekre vonatkozó követelményeknek való megfelelés a szervezeti bizonyítvány, jóváhagyás, repülésszimulációs oktatóeszköz minősítő bizonyítvány vagy személyzeti szakszolgálati engedély, bizonyítvány, jogosítás vagy tanúsítvány kiadása előtt, az adott helyzettől függően;

2. az általa minősített szervezetnek vagy személynek, illetve repülésszimulációs oktatóeszköz minősítő bizonyítvány birtokosának a rá vonatkozó követelményeknek való folyamatos megfelelése;

3. az illetékes hatóság által előírt megfelelő repülésbiztonsági intézkedések végrehajtása az ARA.GEN.135 bekezdés c) és d) pontja szerint.

b) Az ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények:

1. olyan dokumentációnak kell tartoznia hozzá, amelyet kifejezetten arra szántak, hogy útmutatást nyújtson a repülésbiztonság ellenőrzéséért felelős személyeknek feladataik végrehajtásához;

2. tájékoztassa az érintett személyeket és szervezeteket a repülésbiztonság ellenőrzését célzó intézkedések eredményeiről;

3. ellenőrzéseken és vizsgálatokon alapuljon, beleértve a földi és az előre be nem jelentett vizsgálatokat is; és

4. amennyiben további intézkedésekre van szükség – beleértve az ARA.GEN.350 és ARA.GEN.355 bekezdésben jelzett intézkedéseket is –, szolgáltasson ezt alátámasztó bizonyítékokat az illetékes hatóság részére.

c) Az a) és b) pontban meghatározott ellenőrzés hatókörének megállapításakor figyelembe kell venni a múltbeli ellenőrzési tevékenységek eredményeit és a repülésbiztonsági prioritásokat.

d) A tagállam területén más tagállam által feljogosított vagy ottani székhelyű személy vagy szervezet által végzett tevékenységellenőrzés hatókörét a repülésbiztonsági prioritások, valamint a múltbeli ellenőrzési tevékenység alapján kell meghatározni, a tagállamok illetékességi körének és az ARO.RAMP alfejezetben megállapított kötelezettségeiknek a sérelme nélkül.

e) Ha egy személy vagy szervezet tevékenysége több tagállamra is kiterjed, vagy az Ügynökség bevonásával történik, az a) pontban leírt ellenőrzésért felelős illetékes hatóság beleegyezhet abba, hogy az ellenőrzési feladatok elvégzésével az Ügynökséget, vagy azon tagállam(ok) illetékes hatósága(i)t bízza meg, ahol, a tevékenység végbemegy. Az ilyen megállapodások hatálya alá eső személyeket vagy szervezeteket tájékoztatni kell az megállapodás létezéséről és hatóköréről.

f) Az illetékes hatóságnak össze kell gyűjtenie és fel kell dolgoznia az ellenőrzés, és ezen belül a földi és az előre be nem jelentett vizsgálatok szempontjából hasznosnak ítélt összes információt.

ARA.GEN.305 Ellenőrzési program

a) Az illetékes hatóságnak ki kell alakítania és fenn kell tartania egy olyan ellenőrzési programot, amely felöleli az ARA.GEN.300 bekezdés és az ARA.RAMP alrész által előírt ellenőrzési feladatokat.

b) Az illetékes hatóság által minősített szervezetek és a repülésszimulációs oktatóeszközök minősítő bizonyítványainak birtokosai esetében az ellenőrzési programot a szervezet különleges jellegét, tevékenységének összetettségét és a múltbeli minősítések és/vagy ellenőrzési tevékenységek eredményeit figyelembe véve, valamint és a kapcsolódó kockázatok értékelésére támaszkodva kell kialakítani. Az ellenőrzési programnak minden ellenőrzés-tervezési ciklusban tartalmaznia kell a következőket:

1. a szükséges ellenőrzések és vizsgálatok, beleértve a földi és előre be nem jelentett vizsgálatokat is; és

2. a felelős vezető és az illetékes hatóság közötti megbeszélések annak érdekében, hogy mindkét fél megfelelő információval rendelkezzen a lényeges kérdésekről.

c) Az illetékes hatóság által minősített szervezetek és a repülésszimulációs oktatóeszközök minősítő bizonyítványainak birtokosai esetében az ellenőrzés-tervezési ciklusok nem lehetnek hosszabbak 24 hónapnál.

Az ellenőrzés-tervezési ciklus rövidíthető, ha bizonyíték van arra, hogy a szervezetnek vagy a repülésszimulációs oktatóeszközök minősítő bizonyítványa birtokosának visszaesett a teljesítménye a repülésbiztonság terén.

Az ellenőrzés-tervezési ciklus meghosszabbítható legfeljebb 36 hónapra, ha az illetékes hatóság arra a megállapításra jutott, hogy az elmúlt 24 hónapban:

1. a szervezet bizonyította, hogy hatékonyan azonosítja a repülésbiztonsági veszélyeket és kezeli az azokhoz kapcsolódó kockázatokat;

2. az ORA.GEN.130 szerint a szervezet folyamatosan bizonyította, hogy valamennyi változtatás felett teljes ellenőrzést gyakorol;

3. nem lett kiadva 1. szintű megállapítás; és

4. minden kiigazító intézkedés végrehajtásra került az illetékes hatóság által elfogadott vagy kiterjesztett határidőre az ARA.GEN.350 d)2. pont szerint.

Az ellenőrzés-tervezési ciklus tovább hosszabbítható legfeljebb 48 hónapra, ha a fentiek mellett a szervezet kialakított egy hatékony és az illetékes hatóság által jóváhagyott jelentési rendszert, amely folyamatosan jelenti az illetékes hatóságnak a szervezet repülésbiztonsági területen elért teljesítményét és a szabályozásoknak való megfelelését.

▼M4

ca) A c) pont sérelme nélkül, a kizárólag az LAPL, PPL, SPL vagy BPL, valamint az azokhoz kapcsolódó jogosítások és minősítések megszerzésére irányuló képzést nyújtó szervezeteknél 48 hónapnál nem hosszabb ellenőrzés-tervezési ciklust kell alkalmazni. Az ellenőrzés-tervezési ciklus rövidül, ha bizonyíték van arra, hogy a birtokos szervezetnek visszaesett a teljesítménye a repülésbiztonság terén.

Az ellenőrzés-tervezési ciklus meghosszabbítható legfeljebb 72 hónapra, ha az illetékes hatóság arra a megállapításra jutott, hogy az elmúlt 48 hónapban:

1. a szervezet az ORA.GEN.200 c) pont szerinti éves felülvizsgálat eredményeivel bizonyította, hogy hatékonyan azonosítja a repülésbiztonsági veszélyeket és kezeli az azokhoz kapcsolódó kockázatokat;

2. a szervezet az ORA.GEN.200 c) pont szerinti éves felülvizsgálat eredményeivel bizonyította, hogy az ORO.GEN.130 pont szerint folyamatosan felügyelt minden változást;

3. nem lett kiadva 1. szintű megállapítás; és

4. minden kiigazító intézkedés végrehajtásra került az illetékes hatóság által elfogadott vagy kiterjesztett határidőre az ARA.GEN.350 d) 2. pont szerint.

▼M1

d) Az illetékes hatóság által kibocsátott szakszolgálati engedéllyel, bizonyítvánnyal, jogosítással vagy tanúsítvánnyal rendelkező személyek esetében az ellenőrzési programnak tartalmaznia kell a szükséges vizsgálatokat, köztük az előre be nem jelentett vizsgálatokat is.

e) Az ellenőrzési programnak tartalmaznia kell az ellenőrzések, vizsgálatok és megbeszélések esedékességi dátumának nyilvántartását, valamint ezen átvizsgálások, vizsgálatok és megbeszélések tényleges végrehajtásának dátumát.

ARA.GEN.310 Első minősítési eljárás – szervezetek

a) Amikor egy szervezettől első bizonyítvány kiadására irányuló kérelmet kap, az illetékes hatóságnak ellenőriznie kell, hogy az adott szervezet teljesíti-e a vonatkozó követelményeket.

b) Miután meggyőződött arról, hogy a szervezet teljesíti a vonatkozó követelményeket, az illetékes hatóság kiadja a bizonyítvány(oka)t, amint azt e rész III. és V. függeléke előírja. A bizonyítvány(oka)t korlátlan időtartamra kell kiadni. Azokat a jogosultságokat és tevékenységi köröket, amelyekre a szervezet jogosult, a bizonyítvány(ok)hoz csatolt jóváhagyási feltételekben kell megadni.

c) Ahhoz, hogy egy szervezet az ORA.GEN.130 bekezdésnek megfelelően az illetékes hatóság előzetes jóváhagyása nélkül vezethessen be változtatásokat, az illetékes hatóságnak jóvá kell hagynia a szervezet által benyújtott, a változtatások körét ismertető, valamint a változtatások megvalósításának és bejelentésének módját ismertető eljárást.

ARA.GEN.315 A szakszolgálati engedélyek, jogosítások, bizonyítványok és tanúsítványok kiadására, meghosszabbítására, megújítására és cseréjére vonatkozó eljárás – személyek

a) A személyek szakszolgálati engedélyeinek, jogosításainak, bizonyítványainak és tanúsítványainak és az azokhoz kapcsolódó dokumentumoknak a kiadására, meghosszabbítására, megújítására és cseréjére vonatkozó kérelem kézhezvételekor az illetékes hatóságnak ellenőriznie kell, hogy a kérelmező teljesíti-e a vonatkozó követelményeket.

b) Miután meggyőződött arról, hogy a kérelmező teljesíti a vonatkozó követelményeket, az illetékes hatóság kiadja, meghosszabbítja, megújítja vagy kicseréli a szakszolgálati engedélyt, jogosítást, bizonyítványt vagy tanúsítványt.

ARA.GEN.330 Változtatások – szervezetek

a) Amikor előzetes jóváhagyást igénylő változtatásra irányuló kérelmet kap, a jóváhagyás megadása előtt az illetékes hatóságnak ellenőriznie kell, hogy az adott szervezet teljesíti-e a vonatkozó követelményeket.

Az illetékes hatóságnak elő kell írnia, hogy a szervezet milyen körülmények között végezhet üzemeltetési tevékenységet a változtatások ideje alatt, kivéve, ha úgy dönt, hogy a szervezet bizonyítványát erre az időre fel kell függeszteni.

Miután meggyőződött arról, hogy a szervezet teljesíti a vonatkozó követelményeket, az illetékes hatóság jóváhagyja a változtatásokat.

b) Ha szervezet előzetes jóváhagyást igénylő változtatásokat vezet be anélkül, hogy megkapta volna az illetékes hatóság erre vonatkozó, az a) pontban meghatározott jóváhagyását, az illetékes hatóságnak – minden további végrehajtási intézkedés sérelme nélkül – fel kell függesztenie, korlátoznia kell vagy vissza kell vonnia a szervezet bizonyítványát.

c) Az előzetes jóváhagyást nem igénylő változtatások esetében az illetékes hatóságnak értékelnie kell a szervezet által az ORA.GEN.130 bekezdéssel összhangban küldött értesítésben szereplő információkat, hogy meg tudja határozni, teljesíti-e a szervezet a vonatkozó követelményeket. Ha úgy találja, hogy a követelmények bármilyen módon nem teljesülnek, az illetékes hatóságnak a következőket kell tennie:

1. értesítenie kell a szervezetet arról, hogy milyen kitételnek nem felel meg, és további változtatásokat kell tőle kérnie; és

2. 1. vagy 2. szintű megállapítás esetén az ARA.GEN.350 bekezdés szerint kell eljárnia.

ARA.GEN.350 Megállapítások és kiigazító intézkedések – szervezetek

a) Az illetékes hatóságnak az ARA.GEN.300 bekezdés a) pontjával összhangban rendelkeznie kell a megállapításokat repülésbiztonsági jelentőségük szempontjából elemző rendszerrel.

b) ►C2 Az illetékes hatóságnak 1. szintű megállapítást kell tennie bármilyen, a 216/2008/EK rendeletben és a rendelet végrehajtási szabályaiban előírt követelményeknek, a szervezet eljárásainak és kézikönyveinek, illetve egy jóváhagyás vagy bizonyítvány feltételeinek való olyan jelentős meg nem felelés észlelésekor, amely csökkenti vagy súlyosan veszélyezteti a repülésbiztonságot. ◄

Az 1. szintű megállapítások közé az alábbiak tartoznak:

1. nem biztosítják az illetékes hatóság részére az ORA.GEN.140 bekezdés szerinti hozzáférést a szervezet létesítményeihez normál munkaidőben, két írásos kérvényezést követően sem;

2. a szervezet bizonyítványának megszerzése vagy érvényességének meghosszabbítása a benyújtott okirati bizonyíték meghamisításával történt;

3. bizonyíték van arra, hogy a szervezet bizonyítványát törvénysértő tevékenységre vagy csalásra használják; és

4. nincs a szervezetnél felelős vezető.

c) ►C2 Az illetékes hatóságnak 2. szintű megállapítást kell tennie bármilyen, a 216/2008/EK rendeletben és a rendelet végrehajtási szabályaiban előírt követelményeknek, a szervezet eljárásainak és kézikönyveinek, illetve egy jóváhagyás vagy bizonyítvány feltételeinek való olyan meg nem felelés észlelésekor, amely csökkentheti vagy veszélyeztetheti a repülésbiztonságot. ◄

d) Ha az ellenőrzés során vagy bármi egyéb úton megállapítást tesz, az illetékes hatóságnak – a 216/2008/EK rendeletben és a rendelet végrehajtási szabályaiban előírt minden egyéb tevékenység sérelme nélkül – írásban kell tájékoztatnia a szervezetet a talált megállapításról, és kiigazító intézkedéseket kell kérnie tőle az azonosított hiányosság(ok) megszüntetésére. Adott esetben az illetékes hatóságnak tájékoztatnia kell a megállapításokról azt az államot is, amelyben a légi járművet nyilvántartásba vették.

1. 1. szintű megállapítások esetében az illetékes hatóságnak azonnali és helyénvaló intézkedéseket kell tennie a szervezet tevékenységének letiltása vagy korlátozása, illetve ha szükséges, az 1. szintű megállapítás mértékétől függően a szervezet bizonyítványának vagy különleges jóváhagyásának mindaddig történő visszavonása, illetve részben vagy teljes mértékben történő korlátozása vagy felfüggesztése érdekében, amíg a szervezet sikeresen végre nem hajtotta a szükséges kiigazító intézkedéseket.

2. 2. szintű megállapítások esetén az illetékes hatóság teendői a következők:

i. a megállapítás természetének megfelelő határidőt szab a szervezetnek a kiigazító intézkedések végrehajtására, amely először semmi esetben sem lehet több 3 hónapnál. Ezen időszak végén és a megállapítás természetétől függően az illetékes hatóság az általa jóváhagyott kielégítő kiigazító intézkedési terv függvényében meghosszabbíthatja a 3 hónapos határidőt; és

ii. értékeli a szervezet által javasolt kiigazító intézkedési és végrehajtási tervet, és ha az értékelés eredménye az, hogy az elegendő a hiányosságok kiküszöbölésére, elfogadja a tervet.

3. Amennyiben egy szervezet nem nyújt be elfogadható kiigazító intézkedési tervet, vagy nem hajtja végre a kiigazító intézkedéseket az illetékes hatóság által elfogadott vagy kiterjesztett határidőre, a megállapítást 1. szintre kell emelni, és meg kell tenni a d)1. pontban leírt intézkedéseket.

4. Az illetékes hatóságnak nyilvántartást kell vezetnie az összes megállapításról, amelyet emelt, vagy amelyről tájékoztatta a szervezetet, és ahol volt ilyen, az általa alkalmazott végrehajtási intézkedésekről, valamint a megállapítások elhárítása érdekében végrehajtott összes kiigazító intézkedésről és azok végső határidejéről.

e) Ha valamelyik tagállamnak az ARA.GEN.300 d) pont rendelkezései szerint intézkedő hatósága azt észleli, hogy egy másik tagállam illetékes hatósága vagy az Ügynökség által minősített szervezet nem felel meg a 216/2008/EK rendeletnek és a rendelet végrehajtási szabályainak, – minden további végrehajtási intézkedéssel kapcsolatos jogfenntartással – értesítenie kell a minősítést végző illetékes hatóságot, és jeleznie kell felé a megállapítás szintjét.

ARA.GEN.355 Megállapítások és kiigazító intézkedések – személyek

a) Ha az ARA.GEN.300 a) pont szerinti ellenőrzésért felelős illetékes hatóság az ellenőrzés során vagy bármilyen más módon bizonyítékot talál arra, hogy a 216/2008/EK rendelettel és a rendelet végrehajtási szabályaival összhangban kiadott szakszolgálati engedéllyel, bizonyítvánnyal, jogosítással vagy tanúsítvánnyal rendelkező személy nem tesz eleget a vonatkozó követelményeknek, az illetékes hatóságnak megállapítást kell tennie, be kell vezetnie azt a nyilvántartásába, és írásban kell tájékoztatnia a megállapításról a szakszolgálati engedély, bizonyítvány, jogosítás vagy tanúsítvány birtokosát.

b) Miután ilyen megállapítást tett, az illetékes hatóságnak vizsgálatot kell végeznie. Ha ez megerősíti a megállapítást, az illetékes hatóságnak a következőket kell tennie:

1. ha a repülésbiztonsággal kapcsolatos kérdést azonosított, korlátoznia kell, fel kell függesztenie vagy vissza kell vonnia a szakszolgálati engedélyt, bizonyítványt, jogosítást vagy tanúsítványt (amelyet ezek közül az adott személy birtokol); és

2. meg kell tennie a hiányosságok további fennállásának kiküszöböléséhez szükséges egyéb végrehajtási intézkedéseket.

c) Ha az adott személy rendelkezik ilyennel, az illetékes hatóságnak tájékoztatnia kell a repülőorvosi minősítést vagy tanúsítványt kiadó személyt vagy szervezetet.

d) Ha valamelyik tagállamnak az ARA.GEN.300 d) pont rendelkezései szerint intézkedő hatósága olyan bizonyítékra bukkan, amely azt jelzi, hogy egy másik tagállam illetékes hatósága által kiadott szakszolgálati engedéllyel, bizonyítvánnyal, jogosítással vagy tanúsítvánnyal rendelkező személy nem felel meg a vonatkozó követelményeknek, – minden további végrehajtási intézkedés sérelme nélkül – értesítenie kell az adott illetékes hatóságot.

e) Ha az illetékes hatóság az ellenőrzés során vagy bármilyen más módon bizonyítékot talál arra, hogy egy olyan személy, akire a 216/2008/EK rendeletben és a rendelet végrehajtási szabályaiban leírt követelmények vonatkoznak, nem tesz eleget a vonatkozó követelményeknek, és nem rendelkezik a szóban forgó rendelettel és a rendelet végrehajtási szabályaival összhangban kiadott szakszolgálati engedéllyel, bizonyítvánnyal, jogosítással vagy tanúsítvánnyal, a hiányosságokat észlelő illetékes hatóságnak meg kell tennie a szükséges végrehajtási intézkedéseket a hiányosságok további fennállásának kiküszöböléséhez.

FCL ALFEJEZET

A HAJÓZÓ SZEMÉLYZET SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLYEZÉSÉRE VONATKOZÓ EGYEDI KÖVETELMÉNYEK

I. SZAKASZ

Általános rész

ARA.FCL.120 Nyilvántartás

Az ARA.GEN.220 a) pont szerint előírt nyilvántartásokon kívül az illetékes hatóságnak be kell építenie nyilvántartási rendszerébe az elméleti ismereti vizsgák eredményeit és a pilóták képzettségének értékelését vezető nyilvántartásokat is.

II. SZAKASZ

Szakszolgálati engedélyek, jogosítások és bizonyítványok

ARA.FCL.200 A szakszolgálati engedélyek, jogosítások és bizonyítványok kiadására, meghosszabbítására és megújítására vonatkozó eljárások

▼M6

a) Szakszolgálati engedélyek és jogosítások kiadása. Az illetékes hatóságnak az e rész I. függelékében található nyomtatványt használva kell kiadnia a hajózószemélyzeti szakszolgálati engedélyeket és a hozzájuk kapcsolódó jogosításokat.

Amennyiben a pilóta a hajózószemélyzeti szakszolgálati engedélyét kiadó tagállamtól eltérő tagállamban lajstromozott légi járművön szándékozik az Unió területén kívül repülni, az illetékes hatóság:

1. a következő megjegyzést illeszti be a hajózószemélyzeti szakszolgálati engedély XIII. pontja alatt: „ezt az engedélyt az ezen engedélyhez csatolt ICAO-függelék alapján automatikusan érvényesítették”; és

2. az ICAO-függeléket nyomtatott vagy elektronikus formátumban a pilóta rendelkezésére bocsátja.

▼M1

b) Oktatói és vizsgáztatói bizonyítványok kiadása. Az illetékes hatóságnak a következő formában kell kiadnia az oktatói és vizsgáztatói bizonyítványokat:

1. a megfelelő jogosultságokat igazoló jóváhagyás a pilóta szakszolgálati engedélyben az e rész I. függelékében ismertetett módon; vagy

2. külön dokumentum az illetékes hatóság által előírt formában és módon.

c) A vizsgáztatók által a szakszolgálati engedélybe bevezetett igazolás. Mielőtt egyértelműen feljogosítanának bizonyos vizsgáztatókat a jogosítások és minősítések meghosszabbítására vagy megújítására, az illetékes hatóságnak ki kell dolgoznia erre vonatkozóan a szükséges eljárásokat.

▼M4

d) Az oktatók által a szakszolgálati engedélybe bevezetett igazolás. Mielőtt egyes oktatókat kifejezetten feljogosítana dugattyús repülőgépre vagy TMG-re vonatkozó osztályjogosítások meghosszabbítására, az illetékes hatóságnak ki kell dolgoznia a megfelelő eljárásokat.

▼M1

ARA.FCL.205 A vizsgáztatók figyelemmel kísérése

a) Az illetékes hatóságnak ki kell dolgoznia egy ellenőrzési programot a vizsgáztatók hozzáállásának és teljesítményének figyelésére, figyelembe véve a következőket:

1. a vizsgáztató által engedéllyel ellátott vizsgáztatók száma; és

2. a más illetékes hatóságok által engedéllyel ellátott, ám tevékenységüket azon a területen ellátó vizsgáztatók száma, ahol az illetékes hatóság gyakorol ellenőrzést.

▼M3

b) Az illetékes hatóságnak vezetnie kell az általa engedéllyel ellátott vizsgáztatók jegyzékét. A jegyzéknek tartalmaznia kell a vizsgáztatók jogosultságait, és azt az illetékes hatóságnak kell kiadnia és naprakészen tartania.

▼M1

c) Az illetékes hatóságnak ki kell dolgoznia a vizsgáztatóknak a jártassági vizsgák levezetésére való kijelölésére vonatkozó eljárásokat.

▼M3

ARA.FCL.210 A vizsgáztatók tájékoztatása

a) Az illetékes hatóságnak tájékoztatnia kell az Ügynökséget a személyes adatok védelmével, a felelősséggel, a balesetbiztosítással és díjakkal kapcsolatos, a hatóság felelősségi körébe tartozó földrajzi területen érvényes azon nemzeti adminisztratív eljárásokról és követelményekről, amelyeket a vizsgáztatók a jártassági vizsgák, a készségellenőrzések, illetve a kompetenciafelmérések során azon kérelmezőknél alkalmaznak, akik esetében az illetékes hatóság nem azonos azzal, mint amelyik a vizsgáztató tanúsítását kiadta.

b) Az a) bekezdésnek megfelelelően az illetékes hatóságoktól kapott információk átadásának, illetve megszerzésének elősegítése érdekében az Ügynökség a szóban forgó információkat az általa meghatározott formában közzéteszi.

c) Az illetékes hatóság tájékoztathatja az általa kibocsátott engedéllyel rendelkező vizsgáztatókat, valamint a más illetékes hatóságok által engedéllyel ellátott, ám jogosultságaikat az ő területén gyakorló vizsgáztatókat arról, hogy milyen repülésbiztonsági kritériumokra figyeljenek oda a repülőgépen végrehajtott jártassági vizsgák és készségellenőrzések során.

▼M1

ARA.FCL.215 Érvényességi időtartam

a) Jogosítás vagy minősítés kiadásakor vagy megújításakor az illetékes hatóság, illetve megújítás esetén az illetékes hatóság által egyértelműen feljogosított vizsgáztató az érvényességi határidőt az érintett hónap végéig meghosszabbítja.

b) A jogosítás, illetve oktatói vagy vizsgáztatói bizonyítvány meghosszabbításakor az illetékes hatóság vagy az illetékes hatóság által egyértelműen feljogosított vizsgáztató a jogosítás vagy minősítés érvényességi határidejét az érintett hónap végéig meghosszabbítja.

c) Az illetékes hatóság vagy az illetékes hatóság által e feladatra egyértelműen feljogosított vizsgáztató beírja a lejárat dátumát a szakszolgálati engedélybe vagy bizonyítványba.

d) Az illetékes hatóság kidolgozhat olyan eljárásokat, amelyek csak legfeljebb a vonatkozó vizsgák befejezése után 8 hétig engedélyezik a szakszolgálati engedély vagy bizonyítvány birtokosának, hogy jogosultságait gyakorolhassa úgy is, hogy közben a sikeres vizsga szakszolgálati engedélybe vagy bizonyítványba való bejegyzése még folyamatban van.

ARA.FCL.220 A pilóta szakszolgálati engedély újrakiadására vonatkozó eljárás

a) Az illetékes hatóságnak mindig újra ki kell adnia a szakszolgálati engedélyt, amikor csak arra közigazgatási, valamint az alábbi okokból szükség van:

1. jogosítás első megadása után; vagy

2. amikor az e rész I. függelékének XII. bekezdésében ismertetett mezők beteltek, és már nincs több hely bennük.

b) Az új szakszolgálati engedélybe csak az érvényes jogosultságokat és minősítéseket lehet átvinni.

ARA.FCL.250 A szakszolgálati engedélyek, jogosítások és bizonyítványok korlátozása, felfüggesztése és visszavonása

a) Az illetékes hatóságnak az ARA.GEN.355 bekezdéssel összhangban a szükséges módon korlátoznia kell, fel kell függesztenie vagy vissza kell vonnia a pilóta szakszolgálati engedélyeket és a hozzájuk társuló jogosításokat és minősítéseket az alábbi – de nem kizárólag az alábbi – esetekben:

1. a pilóta szakszolgálati engedély, jogosítás vagy minősítés megszerzése a benyújtott okirati bizonyíték meghamisításával történt;

2. a repülési napló és a szakszolgálati engedély vagy minősítés nyilvántartási adatainak meghamisítása esetén;

3. a szakszolgálati engedély birtokosa már nem teljesíti az FCL rész vonatkozó követelményeit;

4. a szakszolgálati engedély, jogosítás vagy minősítés birtokosa alkohol vagy kábítószerek hatása alatt gyakorolta a szakszolgálati engedély, jogosítás vagy minősítés által ráruházott jogosultságokat;

5. nem teljesülnek a vonatkozó üzemeltetési követelmények;

6. bizonyíték van arra, hogy a bizonyítványt törvénysértő tevékenységre vagy csalásra használják; vagy

7. elfogadhatatlan teljesítmény a pilótavizsgáztató kötelességeinek és felelősségeinek bármely fázisában.

b) Az illetékes hatóság a szakszolgálati engedély vagy minősítés birtokosának írásos kérésére is korlátozhatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja a szakszolgálati engedélyt, jogosítást vagy minősítést.

c) A vizsgáztatói bizonyítvány felfüggesztésének ideje alatt vagy a visszavonása után végzett minden jártassági vizsga, készségellenőrzés vagy alkalmasságfelmérés érvénytelennek tekintendő.

III. SZAKASZ

Elméleti ismereti vizsgák

ARA.FCL.300 Vizsgáztatási eljárások

a) Az illetékes hatóságnak hatályba kell léptetnie azokat az egyezményeket és eljárásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a kérelmezők az FCL rész vonatkozó követelményeivel összhangban elméleti ismereti vizsgát tehessenek.

b) A közforgalmi pilóta szakszolgálati engedélyhez (ATPL), a többpilótás légi járműre szóló pilóta szakszolgálati engedélyhez (MPL) és a kereskedelmi pilóta szakszolgálati engedélyhez (CPL) szükséges és műszer szerinti repülésre jogosító vizsga esetén ezeknek az eljárásoknak teljesíteniük az alábbi összes követelményt:

1. A vizsgákat írásban vagy számítógépes formában kell megtenni.

2. A vizsgakérdéseket az illetékes hatóságnak kell kiválasztania az Európai Központi Kérdésbankból (ECQB, European Central Question Bank) egy olyan általános módszer szerint, amely lehetővé teszi a teljes tanterv lefedését minden témakörben. Az Európai Központi Kérdésbank az Ügynökség által fenntartott, többválasztásos kérdéseket tartalmazó adatbázis.

3. A kommunikációval kapcsolatos vizsgát el kell választani a többi tárgykör vizsgáitól. A látás szerinti repülésből (VFR), a műszer szerinti repülésből (IFR) vagy mindkettőből korábban már sikeres vizsgát tett kérelmezőnek a vonatkozó részekhez kapcsolódó kommunikációból nem kell újra vizsgázniuk.

c) Az illetékes hatóságnak tájékoztatnia kell a kérelmezőket arról, milyen nyelveken lehet vizsgázni.

d) Az illetékes hatóságnak ki kell alakítania a megfelelő eljárásokat a vizsgák megkérdőjelezhetetlenségének biztosítására.

e) Ha az illetékes hatóság úgy találja, hogy a kérelmező a vizsga során nem teljesíti a vizsgaeljárásokat, azt úgy kell értékelni, hogy a kérelmező nem felelt meg sem az adott tárgykörből tett, sem a teljes vizsgán.

f) Ha a kérelmező bizonyítottan csalt egy vizsgán, az illetékes hatóságnak a csaláson érés dátumától számított legalább 12 hónapig el kell tiltania minden további vizsgától.

CC ALFEJEZET

A LÉGIUTAS-KÍSÉRŐ SZEMÉLYZETRE VONATKOZÓ EGYEDI KÖVETELMÉNYEK

I. SZAKASZ

Légiutas-kísérő tanúsítványok

ARA.CC.100 Eljárások légiutas-kísérő tanúsítványhoz

a) Az illetékes hatóságnak az ARA.GEN.315, ARA.GEN.220, illetve az ARA.GEN.300 bekezdés alapján ki kell alakítania a légiutas-kísérő tanúsítványok kiadásával, nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos eljárásokat.

b) A légiutas-kísérő tanúsítványt az e rész II. függelékében található nyomtatványt és előírásokat használva adja ki:

vagy

1. az illetékes hatóság;

és/vagy, amennyiben a tagállam úgy dönt

2. az illetékes hatóság erre irányuló jóváhagyásával rendelkező szervezet.

c) Az illetékes hatóság közzéteszi az alábbiakat:

1. azon szerv(ek), amelyek az adott tagállam légiutas-kísérő tanúsítványt adnak ki; és

2. amennyiben vannak e feladat végzésére jóváhagyással rendelkező szervezetek, ezek listája.

ARA.CC.105 A légiutas-kísérő tanúsítvány felfüggesztése és visszavonása

Az illetékes hatóságnak legalább a következő esetekben meg kell tennie az ARA.GEN.355 bekezdés szerinti szükséges intézkedéseket, beleértve a légiutas-kísérő tanúsítvány felfüggesztését és visszavonását:

a) ha az illető nem tesz eleget a CC rész előírásainak, illetve valamilyen repülésbiztonsági kérdésben nem teljesíti az ORO vagy a CAT részben leírt vonatkozó követelményeket;

b) a légiutas-kísérő tanúsítvány megszerzése vagy érvényességének meghosszabbítása a benyújtott okirati bizonyíték meghamisításával történt;

c) a légiutas-kísérő tanúsítvány birtokosa alkohol vagy kábítószerek hatása alatt gyakorolta a légiutas-kísérő tanúsítvány által ráruházott jogosultságokat; és

d) bizonyíték van arra, hogy a légiutas-kísérő tanúsítványt törvénysértő tevékenységre vagy csalásra használják.

II. SZAKASZ

Légiutas-kísérő személyzeti képzést nyújtó vagy légiutas-kísérő tanúsítványt kibocsátó szervezetek

ARA.CC.200 A szervezetek feljogosítása légiutas-kísérő személyzeti képzés nyújtására, illetve légiutas-kísérő tanúsítvány kiadására

a) Mielőtt jóváhagyást adna egy képző szervezetnek vagy egy kereskedelmi célú légi fuvarozásban tevékenykedő üzemeltetőnek légiutas-kísérő személyzet oktatására, az illetékes hatóságnak ellenőriznie kell a következőket:

1. a szervezet által nyújtott tanfolyamok megtartásának módja, tanterve és a hozzá kapcsolódó programok teljesítik a CC rész vonatkozó előírásait;

2. a szervezet által használt oktatóeszközök valósághűen mutatják be a légi jármű típus(ok) utasterét és a légiutas-kísérő személyzet által üzemeltetett berendezések műszaki jellemzőit;

3. a tanfolyamon előadó oktatók és képzők tapasztalata és képesítése megfelel az általuk oktatott tárgyköröknek.

b) Ha egy tagállamban bizonyos szervezetek jogosítást kaphatnak légiutas-kísérő tanúsítvány kiadására, az illetékes hatóság csak az a) pontban leírt követelményeket teljesítő szervezeteknek adhat ilyen jogosítást. A jogosítás megadása előtt az illetékes hatóságnak a következőket kell tennie:

1. felméri, hogy a szervezet alkalmas-e a kapcsolódó feladatok végrehajtására, és elszámoltatható-e;

2. meggyőződik arról, hogy a szervezet kialakította és dokumentálta a kapcsolódó feladatok végrehajtásához szükséges eljárásait, beleértve a vizsgáztatás e célra megfelelő képesítésű és érdekütközéstől mentes személyekkel való lefolytatását és a légiutas-kísérő tanúsítványoknak az ARA.GEN.315 bekezdés és az ARA.CC. bekezdés 100b) pontja szerinti kiadását; és

3. előírja, hogy a szervezetnek be kell nyújtania az általa kiadott légiutas-kísérő tanúsítványokkal és azok birtokosaival kapcsolatos azon információkat és dokumentációt, amelyek az illetékes hatóság nyilvántartásának vezetéséhez, ellenőrzési és végrehajtási feladatainak végrehajtásához szükségesek.

ATO RÉSZ

A JÓVÁHAGYOTT KÉPZŐ SZERVEZETEKRE (ATO) VONATKOZÓ EGYEDI KÖVETELMÉNYEK

I. SZAKASZ

Általános rész

ARA.ATO.105 Ellenőrzési program

A jóváhagyott képző szervezetekre vonatkozó ellenőrzési programnak tartalmaznia kell a tanfolyamok figyelemmel kísérésére vonatkozó előírásokat, beleértve a növendékekkel végzett kiképzőrepülések szúrópróbaszerű ellenőrzését is, ha az adott légi jármű esetében ez megoldható.

ARA.ATO.120 Nyilvántartás

Az ARA.GEN.220 bekezdésben előírt nyilvántartásokon kívül az illetékes hatóságnak bele kell építenie nyilvántartási rendszerébe a jóváhagyott képző szervezetek által tartott tanfolyamok adatait és – ha vannak ilyenek – az oktatáshoz használt repülésszimulációs oktatóeszközökkel kapcsolatos adatokat vezető nyilvántartásokat is.

FSTD RÉSZ

A REPÜLÉSSZIMULÁCIÓS OKTATÓESZKÖZÖK (FSTD) MINŐSÍTÉSÉRE VONATKOZÓ EGYEDI KÖVETELMÉNYEK

I. SZAKASZ

Általános rész

ARA.FSTD.100 Első értékelési eljárás

a) A repülésszimulációs oktatóeszköz minősítő bizonyítványára vonatkozó kérelem kézhezvétele után az illetékes hatóságnak a következő teendői vannak:

1. az első értékelésre, illetve a vonatkozó minősítési bázisnak megfelelő frissítésre bejelentett repülésszimulációs oktatóeszköz értékelése;

2. a repülésszimulációs oktatóeszköz értékelése a hajózó személyzet tagjainak oktatása, vizsgáztatása és ellenőrzése szempontjából lényeges területeken (attól függően, hogy mire fogják használni a repülésszimulációs oktatóeszközt);

3. mérésen alapuló, összehasonlító és funkció-ellenőrzések végrehajtása a minősítési bázissal összhangban, és a kapott eredmények felülvizsgálata az alkalmasság-ellenőrzési útmutató (QTG, qualification test guide) létrehozásához; és

4. annak ellenőrzése, hogy a repülésszimulációs oktatóeszközt üzemeltető szervezet teljesíti-e a vonatkozó követelményeket. Ez a pont az alapszintű műszer szerinti repülést oktató eszközök (BITD) első értékelésére nem vonatkozik.

b) Az illetékes hatóság csak a repülésszimulációs oktatóeszköz első értékelése után hagyja jóvá az alkalmasság-ellenőrzési útmutatót, és csak akkor, ha meggyőződött arról, hogy az alkalmasság-ellenőrzési útmutatóban leírt összes hiányosságot megszüntették. Az első értékelési eljárás eredményeként kapott alkalmasság-ellenőrzési útmutatót alap alkalmasság-ellenőrzési útmutatónak (MQTG, master QTG) kell tekinteni, amely a repülésszimulációs oktatóeszköz minősítésének és jövőbeni rendszeres minősítéseinek alapjául szolgál.

c) Minősítési bázis és különleges feltételek.

1. Az illetékes hatóság előírhat különleges feltételeket a repülésszimulációs oktatóeszköz minősítési bázisához, ha az ORA.FSTD.210 a) pontjában leírt követelmények teljesülnek, és ha az üzemeltető bizonyította, hogy a különleges feltételek a vonatkozó minősítési előírásokban leírtakkal azonos repülésbiztonsági szintet biztosítanak.

2. Ha az illetékes hatóság, amely nem azonos az Ügynökséggel, különleges feltételeket állított fel a repülésszimulációs oktatóeszköz minősítési bázisához, erről minden indokolatlan késedelem nélkül értesítenie kell az Ügynökséget. Az értesítéshez mellékelni kell az előírt különleges feltételek részletes leírását, és egy repülésbiztonsági felmérést, amely azt bizonyítja, hogy azok a vonatkozó minősítési előírásokban leírtakkal azonos repülésbiztonsági szintet biztosítanak.

ARA.FSTD.110 A repülésszimulációs oktatóeszköz minősítő bizonyítványának kiadása

a) Miután az illetékes hatóság a repülésszimulációs oktatóeszköz értékelésének befejezését követően meggyőződött arról, hogy a repülésszimulációs oktatóeszköz az ORA.FSTD.210 bekezdés szerint megfelel a vonatkozó minősítési bázisnak, és a repülésszimulációs oktatóeszközt üzemeltető szervezet teljesíti a repülésszimulációs oktatóeszköz minősítésének fenntartására az OR.FSTD.100 bekezdés szerint vonatkozó követelményeket, az e rész IV. függelékében található nyomtatványt használva kiadja a repülésszimulációs oktatóeszköz korlátlan időtartamra szóló minősítő bizonyítványát.

ARA.FSTD.115 Repülésszimulációs oktatóeszköz ideiglenes minősítése

a) Új légijárműprogramok bevezetése esetén, ha az FSTD alfejezetben a repülésszimulációs oktatóeszközökre előírt minősítési követelményeket nem lehet teljesíteni, az illetékes hatóság kiadhat ideiglenes minősítési szintet a repülésszimulációs oktatóeszközre.

b) Teljes repülőgép-szimulátorok esetén a megadható ideiglenes minősítési szint csak A, B vagy C szint lehet.

c) Az ideiglenes minősítési szint addig érvényes, míg a végleges minősítési szintet ki nem lehet adni, de semmilyen esetben nem haladhatja meg a három évet.

ARA.FSTD.120 A repülésszimulációs oktatóeszköz minősítésének folyamatos érvényessége

a) Az illetékes hatóságnak folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a repülésszimulációs oktatóeszközt üzemeltető szervezetet, hogy értékelni tudja a következőket:

1. az alap alkalmasság-ellenőrzési útmutatóban (MQTG) lévő teljes ellenőrzéssort 12 havonta újrafuttatják;

2. az újraértékelés eredménye továbbra is megfelel a minősítéshez szükséges követelményeknek, valamint az eredményt dátumozzák és megőrzik; és

3. van hatályos konfigurációellenőrző rendszer, amely folyamatosan biztosítja, hogy senki ne módosíthassa a minősített repülésszimulációs oktatóeszköz hardverét és szoftverét.

b) Az illetékes hatóságnak rendszeres időközönként újra kell értékelnie a repülésszimulációs oktatóeszközt az ARA.FSTD.100 bekezdésben ismertetett eljárások szerint. Az értékeléseket az alábbi esetekben kell végrehajtani:

1. teljes szimulátor (full flight simulator, FFS), repülésoktató eszköz (flight training device, FTD), valamint repülést és navigációs eljárásokat oktató eszköz (flight and navigation procedures trainer, FNPT) esetében évente; a rendszeres 12 havonkénti újraértékelési időszak kezdete az első minősítés időpontja. A repülésszimulációs oktatóeszköz újraértékelésének a 12 havonkénti rendszeres újraértékelési időszak vége előtti 60 napon belül kell megtörténnie;

2. alapszintű műszer szerinti repülést oktató eszköz (basic instrument training device, BITD) esetében háromévente.

ARA.FSTD.130 Változtatások

a) A repülésszimulációs oktatóeszköz minősítő bizonyítványának megváltoztatására irányuló kérelem kézhezvételekor az illetékes hatóságnak ellenőriznie kell az ARA.FSTD.100 bekezdés a) és b) pontjában ismertetett első értékelési eljárás vonatkozó követelményeit.

b) Az illetékes hatóság nagyobb változtatások után, vagy ha úgy tűnik, hogy a repülésszimulációs oktatóeszköz nem teljesíti az első minősítése alapjául szolgáló feltételeket, különleges értékelést hajthat végre.

c) Az illetékes hatóságnak mindig különleges értékelést kell végrehajtania, mielőtt magasabb szintű minősítést adna a repülésszimulációs oktatóeszköznek.

ARA.FSTD.135 Megállapítások és kiigazító intézkedések – repülésszimulációs oktatóeszköz minősítő bizonyítványa

Az illetékes hatóságnak az ARA.GEN.350 bekezdéssel összhangban a szükséges módon korlátoznia kell, fel kell függesztenie vagy vissza kell vonnia a repülésszimulációs oktatóeszköz minősítő bizonyítványát az alábbi – de nem kizárólag az alábbi – esetekben:

a) a repülésszimulációs oktatóeszköz minősítő bizonyítványának megszerzése a benyújtott okirati bizonyíték meghamisításával történt;

b) a repülésszimulációs oktatóeszközt üzemeltető szervezet a továbbiakban már nem tudja bizonyítani, hogy a repülésszimulációs oktatóeszköz teljesíti a minősítési bázisában előírt követelményeket; vagy

c) a repülésszimulációs oktatóeszközt üzemeltető szervezet a továbbiakban már nem teljesíti az ORA rész vonatkozó követelményeit.

ARA.FSTD.140 Nyilvántartás

Az ARA.GEN.220 bekezdésben előírt nyilvántartásokon kívül az illetékes hatóságnak vezetnie kell és naprakészen kell tartania egy jegyzéket a felügyelete alá tartozó minősített repülésszimulációs oktatóeszközökről, az értékelések esedékességi időpontjairól és az értékelések tényleges végrehajtásáról.

AeMC ALFEJEZET

A REPÜLŐORVOSI KÖZPONTOKRA (AeMC) VONATKOZÓ EGYEDI KÖVETELMÉNYEK

I. SZAKASZ

Általános rész

ARA.AeMC.110 Első tanúsítási eljárás

A repülőorvosi központokra vonatkozó tanúsítási eljárásnak az ARA.GEN.310 bekezdésben leírt előírásokat kell követnie.

ARA.AeMC.150 Megállapítások és kiigazító intézkedések – repülőorvosi központok

Az 1. szintű megállapítások – az ARA.GEN.350 bekezdés sérelme nélkül – magukban foglalják az alábbiakat, de nem csak azokra korlátozódnak:

a) nincs megnevezve a repülőorvosi központ vezetője;

b) nincs biztosítva az orvosi titoktartás a repülőorvosi leleteket illetően; és

c) az illetékes hatóság nem kapja meg az orvosi és statisztikai adatokat ellenőrzési célokra.

MED ALFEJEZET

A REPÜLŐORVOSI MINŐSÍTÉSRE VONATKOZÓ EGYEDI KÖVETELMÉNYEK

I. SZAKASZ

Általános rész

ARA.MED.120 Egészségügyi minősítők

Az illetékes hatóságnak ki kell neveznie legalább egy egészségügyi minősítőt az e fejezetben leírt feladatok végrehajtására. Az egészségügyi minősítőnek orvosi képesítéssel és engedéllyel kell rendelkeznie, valamint az alábbiakkal:

a) a szakvizsgák letétele utáni legalább 5 év önálló orvosi gyakorlat;

b) a repülőorvosi területhez szükséges szaktudás és tapasztalat; és

c) a repülőorvosi minősítés terén elvégzett szakképzés.

ARA.MED.125 Az engedélyező hatósághoz fordulás

Amikor egy repülőorvosi központ vagy kijelölt vizsgáló repülőorvos a kérelmező alkalmasságára vonatkozó döntést a szakszolgálati engedélyt kiadó hatósághoz utalta:

a) az illetékes hatóság által kijelölt egészségügyi minősítő vagy orvosi stáb értékeli a vonatkozó egészségügyi dokumentációt, és szükség esetén további egészségügyi dokumentációt, vizsgálatot vagy ellenőrzést kér;

b) az egészségügyi minősítő dönti el, hogy a kérelmező alkalmas-e arra, hogy repülőorvosi minősítést kapjon, szükség esetén egy vagy akár több korlátozással.

▼M3

ARA.MED.130 A repülőorvosi minősítésre szolgáló nyomtatvány

A repülőorvosi minősítésnek meg kell felelnie a következő előírásoknak:

a) Tartalom:

1. Az az állam, ahol a pilóta-szakszolgálati engedélyt kiadták vagy kiadását kérelmezték (I),

2. Repülőorvosi minősítési osztály (II),

3. A minősítés sorszáma: a sorszám azon állam ENSZ-országkódjával kezdődik, ahol a pilóta-szakszolgálati engedélyt kiadták vagy kiadását kérelmezték, és egy arab számokból és latin betűkből álló kódsor követi (III);

4. A birtokos neve (IV),

5. A birtokos állampolgársága (VI),

6. A birtokos születési ideje: (nn/hh/éééé) (XIV),

7. A birtokos aláírása (VII),

8. Korlátozás(ok) (XIII),

9. A repülőorvosi minősítés lejárati dátuma (IX) a következők tekintetében:

i. 1. osztályú, egypilótás, kereskedelmi célú utasszállító repülések,

ii. 1. osztályú egyéb kereskedelmi célú repülések,

iii. 2. osztályú repülések,

iv. LAPL

10. A repülőorvosi alkalmassági vizsgálat időpontja

11. Az utolsó EKG-vizsgálat időpontja

12. Az utolsó audiogram-vizsgálat időpontja

13. A kiadás dátuma és a minősítést kiadó vizsgáló repülőorvos vagy egészségügyi minősítő aláírása. A mezőben feltüntethető a háziorvos neve is, ha a minősítést kiadó tagállam nemzeti törvényei szerint jogosult repülőorvosi minősítés kiadására.

14. Pecsét vagy bélyegző (XI)

b) Anyag: A háziorvos által kiadott LAPL szakszolgálati engedély kivételével az engedélyt olyan papírból vagy egyéb anyagból kell készíteni, amelyen nem lehet módosítást vagy törlést végrehajtani anélkül, hogy az ne látszana rajta. A nyomtatványon kizárólag az illetékes hatóság engedélyével lehet bejegyzést vagy törlést végezni.

c) Nyelv: A minősítést az adott országban használt nyelv(ek)en és angolul, valamint az engedélyező hatóság által szükségesnek ítélt egyéb nyelveken kell kiállítani.

d) A repülőorvosi minősítésen szereplő minden dátumot nn/hh/éééé formában kell megadni.

▼M1

ARA.MED.135 Repülőorvosi nyomtatványok

Az illetékes hatóságnak nyomtatványokat kell használnia a következő célokra:

a) a repülőorvosi minősítés kérelmezésére szolgáló nyomtatvány;

b) a vizsgálati leleteket tartalmazó nyomtatvány 1. és 2. osztályba sorolt kérelmezők számára; és

c) a vizsgálati leleteket tartalmazó nyomtatvány könnyűlégijármű-pilóta szakszolgálati engedélyhez (LAPL) szükséges repülőorvosi minősítést kérelmezők számára.

ARA.MED.145 A háziorvos illetékes hatóságnak tett bejelentése

Az illetékes hatóságnak – adott esetben – ki kell alakítania egy bejelentési eljárást a háziorvosok számára, hogy azok biztosan tisztában legyenek a MED.B.095 bekezdésben leírt egészségügyi követelményekkel.

ARA.MED.150 Nyilvántartás

a) Az ARA.GEN.220 bekezdésben előírt nyilvántartásokon kívül az illetékes hatóságnak be kell építenie nyilvántartási rendszerébe a kijelölt vizsgáló repülőorvosok, a repülőorvosi központok és a háziorvosok által végzett repülőorvosi alkalmassági vizsgálatok és értékelések adatait is.

b) A szakszolgálati engedélyek birtokosainak minden repülőorvosi leletüket legalább az utolsó repülőorvosi minősítésük lejártát követő 10 évig meg kell őrizniük.

c) Repülőorvosi véleményezés és szabványosítás céljából a repülőorvosi leleteket a kérelmezőnek vagy a szakszolgálati engedély birtokosának írásos beleegyezése után lehet az alábbiak rendelkezésére bocsátani:

1. repülőorvosi központ, kijelölt vizsgáló repülőorvos vagy háziorvos részére repülőorvosi véleményezés céljából;

2. orvosi felülvizsgáló testület részére, amelyet az illetékes hatóság állíthat fel határesetek másodlagos felülvizsgálatára;

3. illetékes szakorvos részére, repülőorvosi véleményezés céljából;

4. más tagállam illetékes hatóságának egészségügyi minősítője részére, együttes ellenőrzés céljából;

5. az érintett kérelmező vagy szakszolgálatiengedély-birtokos részére, saját, írásban benyújtott kérésére; és

6. a kérelmezőnek vagy a szakszolgálati engedély birtokosának anonimizálása után az Ügynökség részére, szabványosítási célokra.

d) Az illetékes hatóság a repülőorvosi leleteket a c) pontban említetteken kívül egyéb célokra is rendelkezésre bocsáthatják a 95/46/EK irányelvet a nemzeti jogba átültető jogszabályokkal összhangban.

e) Az illetékes hatóság jegyzéket vezet az alábbiakról:

1. a hatóság által kiadott tanúsítással rendelkező összes kijelölt vizsgáló repülőorvos; és

2. adott esetben a tagállam területén kijelölt vizsgáló repülőorvosként eljáró háziorvos.

Ezeket a jegyzékeket kérésre be kell mutatniuk a többi tagállamnak, illetve az Ügynökségnek.

II. SZAKASZ

Kijelölt vizsgáló repülőorvosok

ARA.MED.200 A kijelölt vizsgáló repülőorvosok bizonyítványának kiadására, meghosszabbítására, megújítására és cseréjére vonatkozó eljárás

a) A kijelölt vizsgáló repülőorvosok minősítési eljárásának az ARA.GEN.315 bekezdésben leírt előírásokat kell követnie. A bizonyítvány kiadása előtt az illetékes hatóság előtt bizonyítani kell, hogy a kijelölt vizsgáló repülőorvos minden szükséges eszközzel rendelkezik az általa kérelmezett területen végzendő repülőorvosi alkalmassági vizsgálatok elvégzéséhez.

▼M3

b) Amikor az illetékes hatóság meggyőződött arról, hogy a kijelölt vizsgáló repülőorvos teljesíti a vonatkozó követelményeket, az e rész VII. függelékében található nyomtatványt használva, legfeljebb három éves időszakra kiadja, meghosszabbítja, megújítja vagy lecseréli a kijelölt vizsgáló repülőorvos bizonyítványát.

▼M1

ARA.MED.240 Kijelölt vizsgáló repülőorvosként eljáró háziorvosok

Ha valamely tagállam területén a könnyűlégijármű-pilóta szakszolgálati engedélyhez szükséges repülőorvosi alkalmassági vizsgálatokat háziorvosok is végezhetik, az adott tagállam illetékes hatóságának értesítenie kell erről az Ügynökséget és a többi tagállam illetékes hatóságait.

ARA.MED.245 A kijelölt vizsgáló repülőorvosok és a háziorvosok folyamatos ellenőrzése

Az ARA.GEN.305 bekezdésben említett folyamatos ellenőrzési program kifejlesztése során az illetékes hatóságnak tekintetbe kell vennie a jogosultságaikat az általa ellenőrzött területen gyakorló kijelölt vizsgáló repülőorvosok és háziorvosok számát.

ARA.MED.250 A kijelölt vizsgáló repülőorvosi bizonyítvány korlátozása, felfüggesztése és visszavonása

a) Az illetékes hatóságnak korlátoznia kell, fel kell függesztenie vagy vissza kell vonnia a kijelölt vizsgáló repülőorvos bizonyítványát az alábbi esetekben:

1. a kijelölt vizsgáló repülőorvos már nem felel meg a vonatkozó követelményeknek;

2. a kijelölt vizsgáló repülőorvos nem teljesíti a minősítésnek vagy a minősítés további fenntartásának feltételeit;

3. hiányos a repülőorvosi nyilvántartás, vagy a kijelölt vizsgáló repülőorvos helytelen adatokat vagy információkat szolgáltatott;

4. az orvosi leletek, bizonyítványok vagy a dokumentáció meghamisítása;

5. repülőorvosi minősítést kérelmezőre vagy repülőorvosi minősítés birtokosára vonatkozó tények eltitkolása az illetékes hatóság elől, illetve megtévesztő vagy valótlan kijelentések vagy állítások közlése az illetékes hatósággal;

6. a kijelölt vizsgáló repülőorvosi praxis ellenőrzése során tett megállapítások megszüntetésének elmulasztása; és

7. a minősített kijelölt vizsgáló repülőorvos kérésére.

b) A kijelölt vizsgáló repülőorvos bizonyítványát automatikusan vissza kell vonni a következő esetekben:

1. eltiltás az orvosi hivatás gyakorlásától; vagy

2. törlés az orvosi szaknévsorból.

ARA.MED.255 Végrehajtási intézkedések

Ha az engedélyező hatóság az ellenőrzés során vagy bármilyen más módon bizonyítékot talál arra, hogy valamely repülőorvosi központ, kijelölt vizsgáló repülőorvos vagy háziorvos nem felel meg az előírásoknak, eljárást kell indítani az adott repülőorvosi központ, kijelölt vizsgáló repülőorvos vagy háziorvos által kiadott repülőorvosi minősítések felülvizsgálata céljából, és ha a repülésbiztonság fenntartása azt kívánja, érvénytelennek kell azokat nyilvánítani.

III. SZAKASZ

Repülőorvosi minősítés

ARA.MED.315 A repülőorvosi leletek felülvizsgálata

Az engedélyező hatóságnak eljárással kell rendelkeznie a következőkre:

a) a repülőorvosi központoktól, a kijelölt vizsgáló repülőorvosoktól és háziorvosoktól kapott vizsgálati eredmények és értékelési jelentések felülvizsgálata, és nevezettek tájékoztatása az értékelési folyamat során tapasztalt következetlenségekről, valamint elkövetett tévedésekről és hibákról; és

b) a vitás esetekben saját kérésükre segítségnyújtás a kijelölt vizsgáló repülőorvosoknak és a repülőorvosi központoknak a repülőorvosi alkalmasságra vonatkozó döntéseiket illetően.

ARA.MED.325 Másodlagos felülvizsgálati eljárás

Az illetékes hatóságnak ki kell alakítania a határesetek és kétes esetek repülőorvosi szakterületen tapasztalatot szerzett független orvosi tanácsadók bevonásával történő felülvizsgálati eljárását, melynek során mérlegelik a kérelmező repülőorvosi minősítésre való alkalmasságát, és tanácsot adnak azt illetően.

▼M4

ARA.MED.330 Különleges egészségi állapotok

a) Ha olyan új orvosi technológiát, gyógyszert vagy eljárást találnak, amely indokolhatja a – követelményeknek másképp meg nem felelő – kérelmező alkalmassá minősítését, kutatásokat lehet folytatni az engedélyben szereplő jogosultságok biztonságos gyakorlásának igazolására.

b) A kutatások céljára az illetékes hatóság – legalább egy másik illetékes hatósággal együttműködve – kidolgozhat és kiértékelhet egy orvosi vizsgálati protokollt, amely alapján ezen illetékes hatóságok meghatározott számú és a megfelelő korlátozásokkal ellátott pilóta-szakszolgálati orvosi minősítést adhatnak ki.

c) A repülőorvosi központok és repülőorvosok csak akkor adhatnak ki orvosi minősítést egy kutatási protokoll alapján, ha az illetékes hatóság őket erre utasítja.

d) A protokollról az érintett illetékes hatóságok állapodnak meg, és annak legalább a következőket kell tartalmaznia:

1. kockázatértékelés;

2. a szakirodalom áttekintése és értékelése annak igazolására, hogy a kutatási protokoll alapján kiadott orvosi minősítés nem veszélyezteti az engedélyben szereplő jogosultságok biztonságos gyakorlását;

3. részletes kiválasztási szempontok azon pilóták kiválasztásához, akik esetében alkalmazható a protokoll;

4. az orvosi minősítésbe bejegyzendő korlátozások;

5. az érintett illetékes hatóságok által alkalmazandó felügyeleti eljárások;

6. a protokoll alkalmazásának megszüntetését eredményező feltételek meghatározása.

e) A protokollnak meg kell felelnie a vonatkozó etikai elveknek.

f) A protokoll alapján kiállított orvosi minősítéssel rendelkező engedélyesek engedélyében szereplő jogosultságok gyakorlását a kutatási protokollban részt vevő tagállamban lajstromozott légi járművel való repülésre kell korlátozni. Ezt a korlátozást jelezni kell az orvosi minősítésen.

g) A részt vevő illetékes hatóságok:

1. az Ügynökség rendelkezésére bocsátják a következőket:

i. a kutatási protokollt annak végrehajtása előtt;

ii. minden részt vevő illetékes hatóság kijelölt kapcsolattartójának adatait és képesítését;

iii. dokumentált jelentéseket az eredményesség rendszeres értékeléséről;

2. a kutatási protokoll részleteit a végrehajtást megelőzően tájékoztatási céllal a fennhatóságuk alá tartozó repülőorvosi központok és repülőorvosok rendelkezésére bocsátják.

▼M4

I. függelék

Hajózószemélyzeti szakszolgálati engedély

A tagállamok által az FCL résszel összhangban kibocsátott hajózószemélyzeti szakszolgálati engedélynek a következő előírásoknak kell megfelelnie:

a) Tartalom. A tételszámot mindig a tétel fejlécével együtt kell feltüntetni. Az I–XI. tétel „állandó” tétel, míg a XII–XIV. tétel „változó” tétel, amelynek a fő nyomtatványtól különálló vagy arról leválasztható részként kell megjelennie. Minden különálló vagy leválasztható résznek a szakszolgálati engedély egyértelműen azonosítható részének kell lennie.

(1) Állandó tételek:

(I) a szakszolgálati engedélyt kibocsátó állam;

(II) a szakszolgálati engedély megnevezése;

(III) a szakszolgálati engedély sorszáma, amely a szakszolgálati engedélyt kibocsátó állam ENSZ-országkódjával kezdődik, melyet az „FCL” betűsor, majd egy arab számokból és latin betűkből álló kódsor követ;

(IV) a birtokos neve (latin betűkkel, akkor is, ha az adott ország nyelve(i) másfajta írásmódot használ(nak));

(IVa) születési idő;

(V) a birtokos lakcíme;

(VI) a birtokos állampolgársága;

(VII) a birtokos aláírása;

(VIII) illetékes hatóság, és ha szükséges, a szakszolgálati engedély kiadásának feltételei;

(IX) az érvényesség igazolása és a biztosított jogosultságok jóváhagyása;

(X) a szakszolgálati engedélyt kiállító hatósági személy aláírása és a kiadás dátuma; és

(XI) az illetékes hatóság pecsétje vagy bélyegzője.

(2) Változó tételek:

(XII) jogosítások és minősítések: osztály, típus, oktatói minősítés stb., a lejárat dátumával. A rádiókommunikációs (R/T, radio telephony) jogosultságok feltüntethetők a szakszolgálati engedély nyomtatványán, vagy megjelenhetnek külön bizonyítványként;

▼M6

(XIII) megjegyzések: például a korlátozásokkal kapcsolatos vagy a jogosultságokat igazoló bejegyzések, beleértve a nyelvismereti igazolást is, az engedély automatikus érvényesítésére vonatkozó megjegyzések és a II. mellékletben szereplő légi járművekhez kapcsolódó jogosítások, amennyiben azokat kereskedelmi célú légi fuvarozásban használják; és

▼M4

(XIV) az illetékes hatóság által előírt bármilyen egyéb adat (például a születési hely/származási hely).

b) Anyag. Az engedélyt olyan papírból vagy egyéb anyagból kell készíteni, amelyen nem lehet módosítást vagy törlést végrehajtani anélkül, hogy az látszana rajta. Az illetékes hatóságnak a nyomtatványon végzendő minden bejegyzést vagy törlést egyértelmű módon engedélyeznie kell.

c) Nyelv. A szakszolgálati engedélyt az adott országban használt nyelv(ek)en és angolul, valamint az illetékes hatóság által szükségesnek ítélt egyéb nyelveken, nyomtatva kell kiállítani.

Fedőlap

2. oldal.

3. oldal.

További oldalak – Követelmények

A szakszolgálati engedély 1., 2. és 3. oldalának összhangban kell lennie az e pontban meghatározott formátummal. Az illetékes hatóságok további egyedi oldalakat adhatnak hozzá, amelyek legalább a következő információkat tartalmazzák:

— jogosítások, minősítések, bejegyzések és jogosultságok,

— a jogosítások és az oktatói vagy vizsgáztatói minősítések biztosította jogosultságok lejáratának napja,

— a vizsgálat vagy ellenőrzés napja,

— megjegyzések és korlátozások (repülési korlátozások),

— a vizsgáztatói és/vagy oktatói tanúsítás számának és az aláírásnak fenntartott mezők – amennyiben alkalmazható,

— rövidítések.

Ezeken a további oldalakon az illetékes hatóságok vagy a kifejezetten felhatalmazott oktatók és vizsgáztatók végezhetnek bejegyzéseket.

A jogosítások és minősítések első kiállítását az illetékes hatóságnak kell bejegyeznie. A jogosítások és minősítések meghosszabbítását vagy megújítását az illetékes hatóság, vagy az általa erre külön felhatalmazott oktatók és vizsgáztatók jegyezhetik be.

Az üzemeltetési korlátozásokat a „Megjegyzések és korlátozások” mezőbe kell beírni a megfelelő korlátozott jogosultság mellé, például: másodpilótával végrehajtott műszer szerinti repülésre jogosító (IR – Instrument Rating) vizsga, az oktatói jogok 1 légijárműtípusra korlátozva.

A meg nem hosszabbított jogosításokat az illetékes hatóság törölheti a szakszolgálati engedélyből.

▼M1

AZ ARA RÉSZ VI. MELLÉKLETÉNEK II. Függeléke

A légiutas-kísérő tanúsítvány szabványos easa-formátuma

A tagállamok által a CC résszel összhangban kibocsátott légiutas-kísérő tanúsítványnak a következő előírásoknak kell megfelelnie:

Útmutató:

▼M3

a) A légiutaskísérő-tanúsítványnak tartalmaznia kell a 142. számú EASA-nyomtatványban megadott összes tételt az alábbi 1–12. tételnek megfelelően.

b) A nyomtatvány mérete vagy 105 mm × 74 mm (egy nyolcad A4-es méretű), vagy 85 mm × 54 mm, és olyan anyagból készül, amelyen nem lehet módosítást vagy törlést végrehajtani anélkül, hogy az ne látszana rajta.

▼M1

c) A dokumentumot angolul és az illetékes hatóság által szükségesnek ítélt egyéb nyelveken, nyomtatva kell kiállítani.

d) A dokumentumot az illetékes hatóság vagy egy légiutas-kísérő tanúsítványok kiadására felhatalmazott szervezet bocsátja ki. Utóbbi esetben a szervezetnek utalnia kell a tagállam illetékes hatósága általi felhatalmazásra.

e) A légiutas-kísérő tanúsítványt minden tagállam elismeri, és másik tagállamban történő munkavállalás esetén nincs szükség a dokumentum cseréjére.

1. tétel

A „LÉGIUTAS-KÍSÉRŐ TANÚSÍTVÁNY” felirat, és utalás a CC részre

2. tétel

A tanúsítvány hivatkozási száma a tagállam ENSZ-országkódjával kezdődik, amelyet legalább a kibocsátás évének utolsó két számjegye, majd az illetékes hatóság által kialakított kódrendszernek megfelelő egyedi hivatkozási szám követ (például: BE-08-xxxx).

3. tétel

A tanúsítványt kibocsátó tagállam.

4. tétel

A birtokos hivatalos személyazonosító okmányaiban szereplő teljes név (vezetéknév és utónév).

5. és 6. tétel

A birtokos hivatalos személyazonosító okmányaiban szereplő születési idő és hely, valamint nemzetiség.

7. tétel

A birtokos aláírása.

▼M3

8. tétel

Ide a tanúsítványt kibocsátó tagállam illetékes hatóságának azonosító adatait kell beírni. Meg kell adni az illetékes hatóság teljes nevét, postai címét, és el kell helyezni hivatalos pecsétjét, bélyegzőjét vagy logóját.

▼M4

9. tétel

Ha az illetékes hatóság a kibocsátó testület, akkor az „illetékes hatóság” kifejezést, valamint az illetékes hatóság hivatalos pecsétjét, bélyegzőjét vagy logóját kell itt megjeleníteni. Csak ebben az esetben az illetékes hatóság eldöntheti, hogy hivatalos pecsétjét, bélyegzőjét vagy logóját a 8. tételnél is meg kell-e jeleníteni.

▼M1

10. tétel

A kibocsátó testület nevében eljáró hatósági személy aláírása.

11. tétel

A szabványos angol dátumformátumot kell használni, azaz: nap/hónap/teljes év (például: 22/02/2008).

12. tétel

Ez a mondat angolul, valamint teljes és pontos fordítása az illetékes hatóság által szükségesnek ítélt egyéb nyelveken.

AZ ARA RÉSZ VI. MELLÉKLETÉNEK III. Függeléke

Az ARA RÉSZ VI. MELLÉKLETÉNEK IV. függeléke

REPÜLÉSSZIMULÁCIÓS OKTATÓESZKÖZ MINŐSÍTŐ BIZONYÍTVÁNYA

Bevezetés

A repülésszimulációs oktatóeszközök minősítő bizonyítványaként a 145. számú EASA-nyomtatványt kell használni. Ennek a dokumentumnak tartalmaznia kell a repülésszimulációs oktatóeszköz műszaki adatait, beleértve minden korlátozást és különleges felhatalmazást vagy jóváhagyást az érintett repülésszimulációs oktatóeszközre vonatkozóan. A minősítő bizonyítványt angolul és az illetékes hatóság által meghatározott egyéb nyelv(ek)en, nyomtatva kell kiállítani.

Az átalakítható repülésszimulációs oktatóeszközök esetében külön minősítő bizonyítvány szükséges minden légijármű-típushoz. A más hajtóművekkel vagy motorokkal és eltérő berendezésekkel ellátott ugyanazon repülésszimulációs oktatóeszköz esetében nincs szükség külön minősítő bizonyítványra. Minden minősítő bizonyítványt el kell látni betűkből álló előtagkódot tartalmazó sorszámmal, amely egyedi az adott repülésszimulációs oktatóeszközre. A betűkódnak a kibocsátó illetékes hatóságra jellemző egyedi betűkódnak kell lennie.

▼M3

AZ ARA-RÉSZ VI. MELLÉKLETÉNEK V. függeléke

▼M1

AZ ARA RÉSZ VI. MELLÉKLETÉNEK VI. Függeléke

▼M3

(ÜRES OLDAL)

▼M1

AZ ARA RÉSZ VI. MELLÉKLETÉNEK VII. Függeléke

VII. MELLÉKLET

A LÉGI SZEMÉLYZETRE VONATKOZÓ SZERVEZETI KÖVETELMÉNYEK

[ORA RÉSZ]

GEN ALRÉSZ

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

I. SZAKASZ

Általános rész

ORA.GEN.105 Illetékes hatóság

a) E rész alkalmazásában az illetékes hatóság, amely ellenőrzést gyakorol az alábbiak fölött, a következő:

1. minősítésköteles szervezetek esetében:

i. a tagállamok egyikében székhellyel rendelkező szervezetek esetében a tagállam által kijelölt hatóság;

ii. harmadik országban lévő székhelyű szervezetek esetében az Ügynökség;

2. repülésszimulációs oktatóeszközök esetében:

i. az Ügynökség az alábbi repülésszimulációs oktatóeszközök esetében:

— a tagállamok területén kívül található repülésszimulációs oktatóeszközök, vagy

— a tagállamok területén található repülésszimulációs oktatóeszközök, amelyeket harmadik országban lévő székhelyű szervezetek üzemeltetnek;

ii. a tagállamok területén található olyan repülésszimulációs oktatóeszközök esetében, amelyeket a tagállamok valamelyikében lévő székhelyű szervezetek üzemeltetnek, azon tagállam által kijelölt hatóság, amelyben az üzemeltető szervezet székhelye található, vagy ha az érintett tagállam azt kéri, akkor az Ügynökség.

b) Ha egy, a tagállamok területén kívül található repülésszimulációs oktatóeszközt a tagállamok egyike által minősített szervezet működtet, az Ügynökség a szóban forgó repülésszimulációs oktatóeszközt azzal a tagállammal együttműködésben minősíti, amely a repülésszimulációs oktatóeszközt működtető szervezetet minősítette.

ORA.GEN.115 Szervezeti bizonyítvány kérvényezése

a) A szervezeti bizonyítvány kérvényezését vagy meglévő bizonyítvány módosításának kérvényezését az illetékes hatóság által megszabott formában és módon kell megtenni, figyelembe véve a 216/2008/EK rendeletnek és a rendelet végrehajtási szabályainak vonatkozó követelményeit.

b) Az első bizonyítványt kérvényezőknek be kell nyújtaniuk az illetékes hatóság részére azokat a dokumentumokat, amelyek bizonyítják, hogyan felelnek meg a 216/2008/EK rendeletben és a rendelet végrehajtási szabályaiban felállított követelményeknek. A benyújtott dokumentációnak tartalmaznia kell egy olyan eljárást, amely azt ismerteti, hogy az előzetes jóváhagyást nem igénylő változtatásokat hogyan fogja kezelni a szervezet, és hogyan értesíti ezekről az illetékes hatóságot.

ORA.GEN.120 A megfelelés módozatai

a) A szervezetek használhatnak az Ügynökség által elfogadott megfelelési módozatoktól eltérő alternatív megfelelési módozatokat is, hogy megfeleljenek a 216/2008/EK rendelet és a rendelet végrehajtási szabályai támasztotta követelményeknek.

b) Ha egy szervezet alternatív megfelelési módozatot kíván használni, előzetesen tájékoztatnia kell arról az illetékes hatóságot az alternatív megfelelési módozat részletes leírását benyújtva. A leírásnak tartalmaznia kell a kézikönyvek vagy eljárások minden esetlegesen kapcsolódó módosítását, valamint egy értékelést, amely bizonyítja, hogy a végeredmény megfelel a 216/2008/EK rendeletben és annak végrehajtási szabályaiban szereplő követelményeknek.

A szervezetek az illetékes hatóság előzetes jóváhagyása és az erről szóló értesítés kézhezvétele után hajthatják végre az alternatív megfelelési módozatokat, amint az az ARA.GEN.120 bekezdés d) pontjában szerepel.

ORA.GEN.125 A jóváhagyás feltételei és a szervezet jogosultságai

A jóváhagyott szervezetnek eleget kell tennie a bizonyítványához csatolt jóváhagyási feltételekben meghatározott hatáskörnek és jogosultságoknak.

ORA.GEN.130 Szervezetekkel kapcsolatos változtatások

a) Az alábbiakat érintő összes változtatás:

1. a szervezet bizonyítványának hatálya és jóváhagyási feltételei; vagy

2. a szervezetnek az ORA.GEN.200 a) pontjának 1. és 2. alpontja szerinti felügyeleti rendszerének bármely eleme,

az illetékes hatóság előzetes jóváhagyását igényli.

b) A szervezetnek a 216/2008/EK rendeletnek és a rendelet végrehajtási szabályainak értelmében előzetes jóváhagyást igénylő minden változtatás esetén kérnie kell és meg kell szereznie az illetékes hatóság jóváhagyását. A kérvényt még a változtatás végrehajtása előtt be kell nyújtani, hogy az illetékes hatóság meg tudja állapítani, hogy a szervezet ezek után is megfelel-e a 216/2008/EK rendeletnek és a rendelet végrehajtási szabályainak, és hogy szükség esetén módosíthassa a szervezet bizonyítványát és a hozzá csatolt jóváhagyási feltételeket.

A szervezetnek minden vonatkozó dokumentumot be kell nyújtania az illetékes hatóság részére.

A változtatást az ARA.GEN.330 bekezdéssel összhangban csak az illetékes hatóság hivatalos jóváhagyásának kézhezvétele után lehet végrehajtani.

A szervezetnek a változtatás ideje alatt az illetékes hatóság által előírt feltételekkel kell üzemelnie, ha vannak ilyenek.

c) Az előzetes jóváhagyást nem igénylő változtatásokat az illetékes hatóság által az ARA.GEN.310 bekezdés c) pontjával összhangban jóváhagyott eljárásban meghatározottak szerint kell kezelni, és arról az illetékes hatóságot értesíteni.

ORA.GEN.135 Folyamatos érvényesség

a) A szervezet bizonyítványa mindaddig érvényben marad, amíg teljesülnek az alábbi feltételek:

1. a szervezet továbbra is megfelel a 216/2008/EK rendeletben és a rendelet végrehajtási szabályaiban szereplő vonatkozó követelményeknek, figyelembe véve a megállapítások kezelésével kapcsolatos, az ORA.GEN.150 bekezdésben leírt rendelkezéseket;

2. az illetékes hatóság hozzáférést kap a szervezethez az ORA.GEN.140 bekezdésben meghatározott módon, hogy meg tudja állapítani, folyamatosan megfelel-e a szervezet 216/2008/EK rendeletben és a rendelet végrehajtási szabályaiban szereplő követelményeknek;

3. a bizonyítványról nem mondanak le, és nem vonják azt be.

b) A bizonyítvány bevonása vagy az arról való lemondás esetén haladéktalanul vissza kell azt szolgáltatni az illetékes hatóságnak.

ORA.GEN.140 Hozzáférés

Annak érekében, hogy az illetékes hatóság meg tudja állapítani, megfelel-e a szervezet a 216/2008/EK rendeletben és a rendelet végrehajtási szabályaiban szereplő követelményeknek, a szervezetnek biztosítania kell a hozzáférést a létesítményeihez, légi járműveihez, dokumentumaihoz, nyilvántartásaihoz, adataihoz, eljárásaihoz és a bizonyítvány hatálya alá tartozó tevékenységével kapcsolatos minden más anyaghoz, akár készült erre vonatkozó szerződés, akár nem, az alábbiak által erre feljogosított minden személy számára:

a) az ORA.GEN.105 bekezdésben meghatározott illetékes hatóság; vagy

b) az ARA.GEN.300 bekezdés d) és e) pontja, illetve az ARO.RAMP alfejezet rendelkezéseinek értelmében eljáró hatóság.

ORA.GEN.150 Megállapítások

A megállapításokról szóló értesítés kézhezvétele után a szervezetnek a következő feladatai vannak:

a) a hiányosság eredendő okának azonosítása;

b) kiigazító intézkedési terv kidolgozása; és

c) az illetékes hatóságot kielégítő kiigazító intézkedés végrehajtásának bizonyítása az adott hatósággal egyeztetett határidőn belül, az ARA.GEN.350 bekezdés d) pontjával összhangban.

ORA.GEN.155 A repülésbiztonsági problémákra történő haladéktalan reagálás

A szervezetnek végre kell hajtania:

a) az illetékes hatóság által az ARA.GEN.135 bekezdés c) pontjával összhangban előírt minden repülésbiztonsági intézkedést; és

b) az Ügynökség által kiadott minden repülésbiztonsággal kapcsolatos vonatkozó rendelkező közleményt, beleértve a légialkalmassági előírásokat.

ORA.GEN.160 Események jelentése

a) A szervezetnek a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 5 ) és a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 6 ) meghatározott módon jelentenie kell az illetékes hatóság és az üzemeltető állama által tájékoztatni rendelt minden más szervezet felé minden balesetet, súlyos repülőeseményt és eseményt.

▼M2

b) A szervezetnek – az a) pont sérelme nélkül – jelentenie kell az illetékes hatóság és a légi jármű tervezéséért felelős szervezet felé minden repülési eseményt, működési rendellenességet, műszaki hibát, a műszaki adatokban szereplő határértékek túllépését, vagy a 748/2012/EU bizottsági rendelettel ( 7 ) összhangban összeállított üzemeltetési alkalmassági adatok között szereplő pontatlan, hiányos vagy félreérthető információkra rávilágító eseményt, illetve minden olyan rendkívüli körülményt, amely veszélyeztette vagy veszélyeztethette volna a légi jármű biztonságos üzemelését, de nem vezetett balesethez vagy súlyos repülési eseményhez.

▼M1

c) Az a) és b) pontban említett jelentéseket – a 996/2010/EU rendelet, a 2003/42/EK irányelv, az 1321/2007/EK bizottsági rendelet ( 8 ) és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet ( 9 ) sérelme nélkül – az illetékes hatóság által előírt formában és módon kell megtenni, és azoknak tartalmazniuk kell az állapotra vonatkozóan a szervezet által ismert minden információt.

d) A jelentéseket a lehető leghamarabb meg kell tenni, de mindenképpen 72 órán belül ahhoz képest, hogy a szervezet észlelte azt az állapotot, amelyre a jelentés vonatkozik, kivéve, ha ezt valamilyen rendkívüli körülmény megakadályozza.

e) A szervezetnek adott esetben jelentést kell készítenie arról, hogy milyen intézkedéseket tervez tenni a hasonló események jövőbeni előfordulásának megelőzésére, amint meghatározta ezeket az intézkedéseket. A jelentést az illetékes hatóság által előírt formában és módon kell elkészíteni.

II. SZAKASZ

Felügyelet

ORA.GEN.200 Felügyeleti rendszer

a) A szervezetnek ki kell alakítania, be kell vezetnie és fenn kell tartania egy felügyeleti rendszert, amely magában foglalja az alábbiakat:

1. világosan meghatározott felelősségi körök és elszámoltathatóság mindenhol a szervezeten belül, beleértve a felelős vezető közvetlen elszámoltathatóságát repülésbiztonsági kérdésekben;

2. a szervezet repülésbiztonsággal kapcsolatos általános filozófiájának és elveinek, más néven repülésbiztonsági irányelveinek ismertetése;

3. a szervezet tevékenységével járó repülésbiztonsági veszélyek azonosítása, értékelése és az azokhoz kapcsolódó kockázatok kezelése, beleértve a kockázatok csökkentése érdekében tett intézkedéseket és azok hatékonyságának bizonyítását;

4. a feladataik végzésére kiképzett és ahhoz értő személyzet;

5. a felügyeleti rendszer összes kulcsfontosságú eljárásának dokumentációja, beleértve a személyzet tagjaival a felelősségi köreiket tudatosító módszert és ezen dokumentáció módosítási eljárását;

6. egy funkció annak figyelemmel kísérésére, hogy teljesíti-e a szervezet a vonatkozó követelményeket. A megfelelés figyelemmel kísérésének része kell, hogy legyen egy olyan visszajelző rendszer, amely tájékoztatja a megállapításokról a felelős vezetőt, hogy így biztosítsa a szükséges kiigazító intézkedések hatékony végrehajtását;

7. az e rész és más vonatkozó részek kapcsolódó alrészeiben előírt minden további követelmény.

b) A felügyeleti rendszernek a szervezet méretéhez és tevékenységeinek természetéhez és összetettségéhez illőnek kell lennie, figyelembe véve az ezen tevékenységekkel járó veszélyeket és hozzájuk társuló kockázatokat.

▼M4

c) Az a) pont sérelme nélkül, a kizárólag az LAPL, PPL, SPL vagy BPL, valamint az azokhoz kapcsolódó jogosítások és minősítések megszerzésére irányuló képzést nyújtó szervezeteknél az a) 3. és a) 6. pont szerinti repülésbiztonsági kockázatok kezelése, illetve a megfelelés figyelemmel kísérése naptári évenként legalább egyszer végrehajtott szervezeti felülvizsgálattal is megvalósítható. E felülvizsgálat eredményéről az illetékes hatóságot késedelem nélkül értesíteni kell.

▼M1

ORA.GEN.205 Szerződés alapján végzett tevékenységek

a) A szerződés alapján végzett tevékenységek magukba foglalnak a szervezet jóváhagyott hatáskörébe tartozó minden olyan tevékenységet, amelyet vagy más ilyen tevékenység végrehajtására önmagában is felhatalmazott, vagy ilyen felhatalmazással nem rendelkező, ezért a szerződő szervezet jóváhagyásának hatálya alatt tevékenykedő szervezet hajt végre. A szervezetnek biztosítania kell, hogy amikor tevékenységének bármely részét szerződéssel kiszervezi vagy bérmunkában végezteti el, a szerződés alapján vagy bérmunkában végeztetett szolgáltatás vagy a beszerzett termék megfelel a vonatkozó követelményeknek.

b) Amikor a jóváhagyott szervezet szerződéssel kiszervezi tevékenységének bármely részét egy olyan szervezet általi végrehajtásra, amely saját maga nem rendelkezik az e résznek megfelelő jogosítással, a szerződés alapján dolgozó szervezetnek a szerződő szervezet jóváhagyásának hatálya alatt kell tevékenykednie. A szerződő szervezetnek biztosítania kell, hogy az illetékes hatóság hozzáférhessen a szerződés alapján dolgozó szervezethez, hogy ellenőrizhesse a vonatkozó követelményeknek való folyamatos megfelelést.

ORA.GEN.210 Személyi feltételek

a) A szervezetnek ki kell neveznie egy felelős vezetőt, aki jogosult biztosítani azt, hogy minden tevékenységet a vonatkozó követelményekkel összhangban lehessen finanszírozni és végrehajtani. A felelős vezető felel a hatékony felügyeleti rendszer kialakításáért és fenntartásáért.

b) A szervezetnek ki kell neveznie egy személyt vagy személyek egy csoportját, aki/amely azért felel, hogy a szervezet továbbra is megfeleljen a vonatkozó követelményeknek. E személy(ek) közvetlen felettese a felelős vezető.

c) A szervezetnek elegendő számú szakképzett szakemberrel kell rendelkeznie a tervezett feladatoknak és tevékenységeknek a vonatkozó követelmények betartásával történő végrehajtásához.

d) A szervezetnek vezetnie kell egy a tapasztalatot, szakképzettséget és oktatást feltüntető megfelelő nyilvántartást, így bizonyítva, hogy megfelel a c) pontnak.

e) A szervezetnek biztosítania kell, hogy a személyzet minden tagja tisztában legyen a feladatának gyakorlására vonatkozó előírásokkal és eljárásokkal.

ORA.GEN.215 A létesítményekkel szembeni követelmények

A szervezetnek rendelkeznie kell az összes tervezett feladatnak és tevékenységnek a vonatkozó követelmények szerinti végrehajtását és felügyeletét lehetővé tevő létesítményekkel.

ORA.GEN.220 Nyilvántartás

a) A szervezetnek ki kell alakítania egy olyan nyilvántartó rendszert, amely lehetővé teszi az összes kidolgozott tevékenység kívánalmaknak megfelelő tárolását és megbízható nyomon követését, különös tekintettel az ORA.GEN.200 bekezdésben jelzett összes elemre.

b) A nyilvántartás formátumát a szervezet eljárásaiban kell meghatározni.

c) A nyilvántartásokat olyan módon kell tárolni, amely biztosítja a sérülés, megváltoztatás és lopás elleni védelmüket.

ATO ALRÉSZ

JÓVÁHAGYOTT KÉPZŐ SZERVEZETEK

I. SZAKASZ

Általános rész

ORA.ATO.100 Hatály

Ez az alrész azokat a követelményeket állapítja meg, amelyeket a pilóta szakszolgálati engedélyek és az azokhoz kapcsolódó jogosítások és minősítések megszerzéséhez szükséges oktatást nyújtó szervezeteknek teljesíteniük kell.

ORA.ATO.105 Kérvényezés

a) A jóváhagyott képző szervezeti (ATO) bizonyítványt kérvényezőknek a következőket kell benyújtaniuk az illetékes hatóság részére:

1. az alábbi információk:

i. a képző szervezet neve és címe;

ii. a tevékenység kezdetének tervezett időpontja;

iii. a tanfolyamvezető, a pilótaoktató(k), a szimulátoros oktatók és az elméleti ismereti oktató(k) személyes adatai és minősítései;

iv. az oktatás lefolytatásának helyet adó repülőterek és/vagy üzemeltetőhelyek neve és címe;

v. az oktatás során működtetett légi járművek listája, beleértve azok osztályát, csoportját vagy típusát, lajstromjelét, tulajdonosát és légialkalmassági engedélyének kategóriáját, ha van;

vi. a képző szervezet által használni szándékozott repülésszimulációs oktatóeszközök (FSTD) listája, ha vannak ilyenek;

vii. a képző szervezet által tartani kívánt tanfolyamok típusa és az azokhoz kapcsolódó oktatási program; és

2. üzemeltetési utasítások és képzési kézikönyvek.

b) Berepülőpilóta-képzést nyújtó kiképző szervezetek. Az a)1.iv. és v. pont ellenére a berepülőpilóta-képzést nyújtó kiképző szervezeteknek csak az alábbiakat kell benyújtaniuk:

1. az oktatás lefolytatásának helyet adó fő repülőterek és üzemeltetőhelyek neve és címe; és

2. a berepülőpilóta-képzésre használni kívánt légi jármű típusok és -kategóriák.

c) A bizonyítvány módosítása esetén a kérvényezőknek be kell nyújtaniuk az illetékes hatóság részére az a) pontban említett információk és dokumentáció vonatkozó részeit.

ORA.ATO.110 Személyi feltételek

a) Ki kell nevezni egy tanfolyamvezetőt. A tanfolyamvezetőnek kiterjedt oktatói tapasztalattal kell rendelkeznie a jóváhagyott kiképző szervezet által nyújtandó tanfolyamokkal kapcsolatos területeken, és megfelelő vezetői képességekkel kell rendelkeznie.

b) A tanfolyamvezető felelősségi körébe tartoznak a következők:

1. annak biztosítása, hogy a tanfolyam megfelel az FCL résznek, valamint berepülőpilóta-képzés esetén a 21. rész vonatkozó követelményeinek és a kidolgozott képzési programnak;

2. annak biztosítása, hogy a légi járművön vagy repülésszimulációs oktatóeszközön végrehajtott képzés és az elméleti ismereti képzés kellő mértékben kiegészíti egymást; és

3. az egyes növendékek előrehaladásának felügyelete.

c) Az elméleti ismereteket oktató előadók kötelezettségei:

1. gyakorlati repülési tapasztalat a tanfolyam által érintett területeken és egy oktatói technikákat ismertető tanfolyam elvégzése; vagy

2. korábbi tapasztalat elméleti ismeretek oktatásában, és megfelelő elméleti ismereti háttér abban a témakörben, amelyet oktat.

d) A pilótaoktatóknak és a szimulátoros oktatóknak rendelkezniük kell az FCL részben előírt minősítéssel az általuk tartott oktatástípusból.

ORA.ATO.120 Nyilvántartás

Az alábbi nyilvántartásokat a tanfolyam befejezése után legalább 3 évig meg kell őrizni:

a) az egyes növendékeknek tartott földi, repülőgépes és szimulátoros oktatás részletes adatai;

b) az oktatók által készített részletes és rendszeres fejlődési jelentés, amely tartalmazza az értékelést, a fejlődést felmérő rendszeres repülési ellenőrzések és földi vizsgák eredményét; és

c) a növendékek szakszolgálati engedélyeire és az azokhoz kapcsolódó jogosításokra és minősítésekre vonatkozó információk, beleértve a repülőorvosi minősítések és jogosítások lejárati dátumát is.

ORA.ATO.125 Képzési program

a) Minden kínált tanfolyamtípushoz ki kell dolgozni a képzési programot.

b) A képzési programnak teljesítenie kell az FCL részben lefektetett követelményeket, valamint berepülőpilóta-képzés esetén a 21. fejezet vonatkozó követelményeit is.

ORA.ATO.130 Képzési kézikönyv és üzemeltetési utasítás

a) A jóváhagyott képző szervezetnek ki kell dolgoznia és fenn kell tartania egy képzési kézikönyvet és egy üzemeltetési utasítást, amely információkat és utasításokat tartalmaz, hogy a személyzet képes legyen elvégezni a feladatait, és hogy útmutatást adjon a növendékeknek, hogyan tudják teljesíteni a tanfolyam követelményeit.

b) A jóváhagyott kiképző szervezetnek a személyzet és ahol szükséges, a növendékek rendelkezésére kell bocsátania a képzési kézikönyvben, az üzemeltetési utasításban és a jóváhagyott kiképző szervezet jóváhagyási dokumentációjában található információkat.

c) A berepülőpilóta-képzést nyújtó jóváhagyott kiképző szervezetek esetében az üzemeltetési utasításnak meg kell felelnie a berepülési üzemeltetési utasításnak, amint azt a 21. rész előírja.

d) Az üzemeltetési utasításnak az ORO résszel összhangban meg kell szabnia a repülésiidő-korlátozási sémákat a pilótaoktatók számára, beleértve a repült órák maximális számát, az oktatással töltött repült órák maximális számát és az oktatások közötti minimális pihenőidőt.

ORA.ATO.135 Kiképző légi jármű és repülésszimulációs oktatóeszközök

▼M5

a) A jóváhagyott képzési szervezetnek megfelelő számú és típusú oktató repülőgépből álló flottát vagy megfelelően felszerelt repülésszimulációs oktatóeszközöket kell alkalmaznia a megtartott tanfolyamok során.

▼M1

b) A jóváhagyott kiképző szervezet csak akkor tarthat repülésszimulációs oktatóeszköz használatával történő oktatást, miután az illetékes hatóság számára bizonyította az alábbiakat:

1. a repülésszimulációs oktatóeszköz műszaki adatai és a kapcsolódó képzési program közötti megfelelés;

2. a használt repülésszimulációs oktatóeszközök teljesítik az FCL rész vonatkozó követelményeit;

3. teljes repülőgép-szimulátorok (FFS) esetén azt, hogy a teljes repülőgép-szimulátor megfelelően jeleníti meg az oktatott légi jármű típust;

4. rendelkezik a repülésszimulációs oktatóeszközök változtatásainak kielégítő mértékű figyelemmel kísérésére és annak biztosítására szolgáló rendszerrel, hogy ezek a változtatások nem befolyásolják a képzési program helytállóságát.

c) Ha a jártasság-ellenőrzésre használt légi jármű a látás szerinti repülés oktatására használt teljes repülőgép-szimulátortól eltérő típusú, akkor a maximálisan elfogadható jártassági szint repülőgépek esetében a vonatkozó pilótaoktatási programban használt II. kategóriájú repülést és navigációs eljárásokat oktató eszközre (FNPT II), helikopterek esetében a vonatkozó pilótaoktatási programban használt II/III. kategóriájú repülést és navigációs eljárásokat oktató eszközre (FNPT II/III) megállapított szint lehet.

d) Berepülőpilóta-képzést nyújtó képző szervezetek. A berepülőpilóta-képzésre használt légi járműveket a képzés céljának megfelelően fel kell szerelni a berepüléshez szükséges műszerekkel.

ORA.ATO.140 Repülőterek és üzemeltetési helyek

Légi járművön végzett repülésoktatás során a jóváhagyott képző szervezetnek olyan repülőtereket vagy üzemeltetési helyeket kell használnia, amelyek rendelkeznek a szükséges manőverek oktatását lehetővé tevő megfelelő létesítményekkel és jellemzőkkel, figyelembe véve az oktatás jellegét, valamint az oktatásra használt légi jármű kategóriáját és típusát.

▼M2

ORA.ATO.145. A képzés előfeltételei

a) A jóváhagyott képző szervezetnek biztosítania kell, hogy a hallgatók megfeleljenek a MED és az FCL részben, valamint adott esetben a 748/2012/EU rendeletnek megfelelően összeállított üzemeltetési alkalmassági adatok kötelező részében meghatározott előfeltételeknek.

b) Ha a jóváhagyott képző szervezet berepülőpilóta-képzést nyújt, a hallgatóknak a 748/2012/EU rendeletnek megfelelően összeállított üzemeltetési alkalmassági adatok kötelező részében meghatározott előfeltételeknek kell megfelelniük.

▼M1

ORA.ATO.150 Képzés harmadik országokban

Ha a jóváhagyott képző szervezet fel van jogosítva arra, hogy harmadik országokban végezze a műszer szerinti repülésre jogosító (IR) képzést:

a) a képzési programnak tartalmaznia kell a műszer szerinti repülésre jogosító jártasság-ellenőrzés előtti ismertető repülést valamelyik tagállamban;

b) a műszer szerinti repülésre jogosító jártasság-ellenőrzést valamelyik tagállamban kell végrehajtani.

II. SZAKASZ

Kiegészítő követelmények azon jóváhagyott képző szervezetek számára, amelyek cpl, mpl és atpl szakszolgálati engedély, valamint azokhoz kapcsolódó jogosítások és bizonyítványok megszerzéséhez nyújtanak képzést

ORA.ATO.210 Személyi feltételek

a) Tanfolyamvezető (HT). A berepülőpilóta-képzést nyújtó jóváhagyott képző szervezetek kivételével a kinevezett tanfolyamvezetőnek kiterjedt oktatói tapasztalattal kell rendelkeznie a hivatásos pilóta szakszolgálati engedélyek és a kapcsolódó jogosítások és minősítések terén.

b) Fő pilótaoktató (CFI). A pilótaképzést nyújtó jóváhagyott képző szervezetnek ki kell neveznie egy fő pilótaoktatót, aki a repülőgépes és szimulátoros oktatásért, valamint ezek egységesítéséért felel. A fő pilótaoktatónak a végzett pilótaképzéshez kapcsolódó legmagasabb hivatásos pilóta szakszolgálati engedéllyel és ahhoz társuló jogosításokkal, valamint legalább a nyújtott pilótaképzések egyikén oktatásra jogosító pilótaoktatói minősítéssel kell rendelkeznie.

c) Elméleti ismereti főoktató (CTKI). Az elméleti ismereti képzést nyújtó jóváhagyott kiképző szervezetnek ki kell neveznie egy elméleti ismereti főoktatót, aki az összes elméleti ismereti oktató felügyeletéért és az elméleti ismereti oktatás egységesítéséért felel. Az elméleti ismereti főoktatónak kiterjedt elméleti ismereti oktatói tapasztalattal kell rendelkeznie a jóváhagyott kiképző szervezet által nyújtott képzéshez kapcsolódó területeken.

ORA.ATO.225 Képzési program

a) A képzési programnak tartalmaznia kell a repülési és elméleti oktatást heti bontásban vagy szakaszokra lebontva, a szokványos gyakorlatok listáját és a tanterv összesítését.

b) A képzési program tartalmát és a leadott anyagok sorrendjét a képzési kézikönyvben kell meghatározni.

ORA.ATO.230 Képzési kézikönyv és üzemeltetési utasítás

a) A képzési kézikönyvben fel kell tüntetni a képzés minden fázisának azon normáit, feladatait és képzési céljait, amelyeket a növendékeknek teljesíteniük kell, és ki kell térni a következőkre:

— képzési terv,

— eligazítás és repülési gyakorlatok,

— pilótaoktatás repülésszimulációs oktatóeszközben, ha van ilyen,

— elméleti ismereti képzés.

b) Az üzemeltetési utasításnak el kell látnia a vonatkozó információkkal a személyzet adott csoportját, például a pilótaoktatókat, szimulátoros oktatókat, elméleti ismereti oktatókat, az üzemeltető és karbantartó személyzetet, és tartalmaznia kell az általános, műszaki, útvonal- és személyzeti oktatáshoz szükséges információkat.

III. SZAKASZ

Kiegészítő követelmények speciális típusú képzést nyújtó jóváhagyott képző szervezetek számára

1. fejezet

Távoktatásos tanfolyam

ORA.ATO.300 Általános rész

A jóváhagyott képző szervezet a következő esetekben lehet feljogosítva modulrendszerű távoktatásos tanfolyamok tartására:

a) modulrendszerű elméleti ismereti tanfolyam;

b) kiegészítő elméleti ismereti tanfolyam osztály- vagy típusjogosításhoz; vagy

c) jóváhagyott előzetes elméleti ismereti tanfolyam első típusjogosítás megszerzéséhez többmotoros/többhajtóműves helikopterekre.

ORA.ATO.305 Tantermi oktatás

a) Valamennyi modulrendszerű távoktatásos tanfolyamnak minden tárgykörben tartalmaznia kell valamennyi tantermi oktatást is.

b) A tényleges tantermi oktatással töltött idő nem lehet kevesebb a tanfolyam teljes időtartamának 10 %-ánál.

c) Ennek végrehajtásához tantermeknek kell rendelkezésre állni vagy a jóváhagyott kiképző szervezet székhelyén, vagy valahol máshol egy erre alkalmas létesítményben.

ORA.ATO.310 Oktatók

Minden oktatónak teljes mértékben ismernie kell a távoktatásos tanfolyam programjának követelményeit.

2. fejezet

Nulla repült idős képzés

ORA.ATO.330 Általános rész

a) A nulla repült idős képzésre (ZFTT, zero flight-time training) az FCL rész alapján csak olyan jóváhagyott kiképző szervezet kaphat felhatalmazást, amely jogosult részt venni a kereskedelmi célú légi fuvarozásban, vagy olyan, amelynek egyedi szerződése van valamilyen kereskedelmi célú légi fuvarozó vállalattal.

b) A nulla repült idős képzésre jogosító felhatalmazás csak akkor adható meg, ha az üzemeltetőnek legalább 90 napos üzemeltetési tapasztalata van az adott repülőgéptípuson.

c) A valamely kereskedelmi célú légi fuvarozó vállalattal egyedi szerződéssel rendelkező jóváhagyott kiképző szervezet által végzett nulla repült idős képzés esetén a 90 napos üzemeltetési tapasztalatra vonatkozó követelményt nem kell alkalmazni, ha az ORO részben előírt kiegészítő fel- és leszállásoktatásban részt vevő típusjogosítás-oktatónak (TRIa)) van üzemeltetési tapasztalata az adott repülőgéptípuson.

ORA.ATO.335 Teljes repülőgép-szimulátor

a) A nulla repült idős képzésre jóváhagyott teljes repülőgép-szimulátornak (FFS) a jóváhagyott képző szervezet felügyeleti rendszerének feltételei alapján történő használatra alkalmasnak kell lennie.

b) A teljes repülőgép-szimulátor mozgató- és látványrendszerének teljes mértékben használatra alkalmasnak kell lennie a repülésszimulációs oktatóeszközre vonatkozó, az ORA.FSTD.205 bekezdésben említett minősítési előírásoknak megfelelően.

3. fejezet

Többpilótás légi járműre szóló pilóta szakszolgálati engedély (MPL) megszerzéséhez szükséges tanfolyam

ORA.ATO.350 Általános rész

Egyesített MPL-tanfolyamok és MPL-oktatói tanfolyamok megtartására szóló jogosultságot olyan jóváhagyott kiképző szervezet kaphat, amely jogosult részt venni a kereskedelmi célú légi fuvarozásban, vagy olyan, amelynek egyedi szerződése van valamilyen kereskedelmi célú légi fuvarozó vállalattal.

4. fejezet

Berepülőpilóta-képzés

ORA.ATO.355 Berepülőpilóta-képzést nyújtó képző szervezetek

a) Az FCL résszel összhangban 1. vagy 2. kategóriájú berepülőpilóta jogosítás kiadásához szükséges berepülőpilóta-képzés nyújtására feljogosított jóváhagyott képző szervezet kiterjesztetheti jogosultságait más kategóriájú berepülések oktatására és berepülő személyzet képzésére is, feltéve, hogy:

1. teljesülnek a 21. rész vonatkozó követelményei; és

2. létezik valamilyen egyedi szerződés a jóváhagyott kiképző szervezet és egy a 21. rész szerinti, ilyen személyzetet alkalmazó vagy alkalmazni szándékozó szervezet között.

b) Az oktatási nyilvántartásnak tartalmaznia kell a növendék által írt, a képzési programban előírt jelentéseket, beleértve a berepüléstípusra vonatkozó rögzített paraméterek adatfeldolgozását és elemzését is, ahol van ilyen.

FSTD ALFEJEZET

A REPÜLÉSSZIMULÁCIÓS OKTATÓESZKÖZÖKET (FSTD) ÜZEMELTETŐ SZERVEZETEKRE ÉS A REPÜLÉSSZIMULÁCIÓS OKTATÓESZKÖZÖK MINŐSÍTÉSÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

I. SZAKASZ

A repülésszimulációs oktatóeszközöket üzemeltető szervezetekre vonatkozó követelmények

ORA.FSTD.100 Általános rész

a) A repülésszimulációs oktatóeszköz minősítés kérvényezőjének bizonyítania kell az illetékes hatóság előtt, hogy kialakított az ORA.GEN.200 bekezdésnek megfelelő felügyeleti rendszert. Ennek a bizonyításnak biztosítania kell, hogy a kérvényező közvetlenül vagy szerződés útján képes fenntartani a repülésszimulációs oktatóeszköz minősítési szintjében szereplő teljesítményt, funkciókat és egyéb megadott jellemzőket, és felügyelni a repülésszimulációs oktatóeszköz kiépítését.

b) Ha a kérvényező a jelen résszel összhangban kiadott minősítő bizonyítvány birtokosa, a repülésszimulációs oktatóeszköz műszaki adatait részletezni kell:

1. a jóváhagyott kiképző szervezet bizonyítványának feltételeiben; vagy

2. légijármű-üzembentartási engedéllyel rendelkező szervezet esetén a képzési kézikönyvben.

ORA.FSTD.105 A repülésszimulációs oktatóeszköz minősítésének fenntartása

a) A repülésszimulációs oktatóeszköz minősítésének fenntartásához a repülésszimulációs oktatóeszköz minősítés birtokosának az alap alkalmasság-ellenőrzési útmutatóban (MQTG) található összes ellenőrzést, valamint funkció- és összehasonlító ellenőrzést előző év tapasztalatait beépítve le kell futtatnia egy 12 hónapos időszak alatt.

b) A kapott eredményeket dátumozni kell, elemzettként és kiértékeltként kell megjelölni, és az ORA.FSTD.240 bekezdésben előírtaknak megfelelően meg kell őket őrizni, hogy bizonyítani lehessen a repülésszimulációs oktatóeszközre vonatkozó előírások fenntartását.

c) Ki kell alakítani egy hatályos konfigurációellenőrző rendszert, amely folyamatosan biztosítja, hogy senki ne módosíthassa a minősített repülésszimulációs oktatóeszköz hardverét és szoftverét.

ORA.FSTD.110 Módosítások

a) A repülésszimulációs oktatóeszköz minősítő bizonyítvány birtokosának ki kell alakítania és fenn kell tartania egy rendszert az általa üzemeltetett repülésszimulációs oktatóeszköz azonosítására, értékelésére és minden fontos változtatás beépítésére, főleg az alábbiak esetén:

1. az oktatás, vizsgáztatás és ellenőrzés szempontjából lényeges valamennyi repülőgép-módosítás, akár kéri légialkalmassági előírás a végrehajtását, akár nem; és

2. a repülésszimulációs oktatóeszköz minden olyan módosítása – beleértve a mozgató- és látványrendszert is –, amely lényeges az oktatás, vizsgáztatás és ellenőrzés szempontjából, amilyenek például az adathelyesbítések.

b) A repülésszimulációs oktatóeszköz a kezelést, a teljesítményt vagy a rendszer működését befolyásoló eszközeinek és szoftverének módosítását, illetve a mozgató- és látványrendszer minden nagyobb módosítását ki kell értékelni, hogy meg lehessen határozni, mennyiben befolyásolja az eredeti minősítési feltételeket. Az érintett érvényesítő ellenőrzésekhez szükséges módosításokat a szervezetnek kell előkészítenie. A szervezetnek ellenőriznie kell a repülésszimulációs oktatóeszközt az új feltételek szerint.

c) A szervezetnek előre tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot minden nagyobb változtatásról, hogy az el tudja dönteni, kielégítőek-e a végrehajtott ellenőrzések. Az illetékes hatóságnak meg kell határoznia, hogy szükség van-e a repülésszimulációs oktatóeszköz különleges értékelésére, mielőtt a módosítás után visszaállítanák a képzésbe.

ORA.FSTD.115 Kiépítés

a) A repülésszimulációs oktatóeszköz minősítő bizonyítvány birtokosának biztosítania kell a következőket:

1. a repülésszimulációs oktatóeszköz megfelelő, a biztonságos és megbízható üzemeltetést támogató környezetben lesz elhelyezve;

2. a repülésszimulációs oktatóeszköz minden használója és karbantartó személyzetének minden tagja kapott eligazítást a repülésszimulációs oktatóeszköz biztonsági előírásairól, ami biztosítja, hogy mindegyikük ismerje a repülésszimulációs oktatóeszköz összes biztonsági berendezését és eljárását arra az esetre, ha vészhelyzet állna elő;

3. a repülésszimulációs oktatóeszköz és kiépítése megfelel a helyi egészségügyi, biztonsági és munkavédelmi előírásoknak.

b) A repülésszimulációs oktatóeszköz biztonsági szolgáltatásait, például a vészleállító elemeket és a vészhelyzeti világítást legalább évente ellenőrizni kell, és az ellenőrzés eredményéről nyilvántartást kell vezetni.

ORA.FSTD.120 Kiegészítő berendezések

Ha valamilyen kiegészítő berendezéssel látja el a repülésszimulációs oktatóeszközt, még ha az nem szükséges is a minősítéshez, az illetékes hatóságnak értékelnie kell a kiegészítő berendezést, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az nincs káros hatással az oktatás színvonalára.

II. SZAKASZ

A repülésszimulációs oktatóeszközök minősítésére vonatkozó követelmények

ORA.FSTD.200 Repülésszimulációs oktatóeszköz minősítésének kérvényezése

a) A repülésszimulációs oktatóeszköz minősítése iránti kérelmet az illetékes hatóság által meghatározott nyomtatványon és módon kell benyújtani:

1. alapszintű műszer szerinti repülést oktató eszköz (BITD) esetén az eszköz gyártójának;

2. minden más esetben a repülésszimulációs oktatóeszközt üzemeltetni szándékozó szervezetnek.

b) Az első minősítést kérvényezőknek be kell nyújtaniuk az illetékes hatóságnak azt a dokumentációt, amely azt bizonyítja, hogyan teljesítik az e rendeletben előírt követelményeket. Ennek a dokumentációnak tartalmaznia kell az ORA.GEN.130 és ORA.FSTD.230 bekezdésnek való megfelelés biztosítására kialakított eljárást.

ORA.FSTD.205 A repülésszimulációs oktatóeszközök minősítésére vonatkozó előírások

a) Az Ügynökségnek a 216/2008/EK rendelet 19. cikkével összhangban ki kell adnia a minősítésre vonatkozó előírásokat, mint a repülésszimulációs oktatóeszközöknek a 216/2008/EK rendelet III. melléklete alapkövetelményeinek való megfelelésének bemutatására szolgáló szabványos eszközt.

b) Ezeknek a minősítési előírásoknak elég részleteseknek és pontosaknak kell lenniük ahhoz, hogy jelezzék a kérvényezők számára, milyen feltételek mellett kaphatják meg a minősítést.

ORA.FSTD.210 Minősítési bázis

a) A repülésszimulációs oktatóeszköz minősítésének kiadásához való minősítési bázisnak a következőkből kell állnia:

1. az Ügynökség által létrehozott, az első minősítés kérvényezésének időpontjában érvényes vonatkozó minősítési előírások;

▼M2

2. a 748/2012/EU rendeletnek megfelelően jóváhagyott üzemeltetési alkalmassági adatok kötelező részében meghatározott légijármű-értékelési adatok; valamint

▼M1

3. az illetékes hatóság által arra az esetre előírt különleges feltételek, ha a vonatkozó minősítési előírások nem tartalmaznak az adott repülésszimulációs oktatóeszközre vonatkozóan kielégítő és arra illő előírásokat, mert a repülésszimulációs oktatóeszköznek újszerű vagy a vonatkozó minősítési előírások alapjául szolgálóaktól eltérő jellemzői vannak.

b) A minősítési bázis vonatkozik a repülésszimulációs oktatóeszköz jövőbeni rendszeres minősítéseire is, kivéve, ha az eszközt más kategóriába sorolják át.

ORA.FSTD.225 Időbeli hatály és folyamatos érvényesség

a) A teljes repülőgép-szimulátorok (FFS), repülésoktató eszközök (FTD), illetve a repülést és navigációs eljárásokat oktató eszközök (FNPT) minősítései az alábbi feltételekkel maradnak érvényben:

1. a repülésszimulációs oktatóeszköz és az azt üzemeltető szervezet továbbra is teljesíti a vonatkozó követelményeket;

2. az illetékes hatóság hozzáférést kap a szervezethez az ORA.GEN.140 bekezdésben meghatározott módon, hogy meg tudja állapítani, a szervezet folyamatosan megfelel-e a 216/2008/EK rendeletben és a rendelet végrehajtási szabályaiban szereplő követelményeknek;

3. a minősítő bizonyítványról nem mondanak le, és nem vonják azt be.

b) Az ARA.FSTD.120 b) pontjának 1. alpontjában és a) pontjának 1. alpontjában megállapított 12 hónapos időszak legfeljebb 36 hónapra meghosszabbítható az alábbi feltételekkel:

1. a repülésszimulációs oktatóeszköz átesett egy első értékelésen és legalább egy rendszeres újraértékelésen, amely megállapította, hogy megfelel a minősítési bázisnak;

2. a repülésszimulációs oktatóeszköz üzemeltetője kielégítő nyilvántartást vezet a repülésszimulációs oktatóeszköz rendszeres sikeres értékeléseiről legalább a megelőző 36 hónapon át;

3. az illetékes hatóság 12 havonta hivatalos ellenőrzést hajt végre a szervezetnek az ORA.GEN.200 bekezdés a) pontjának 6. alpontjában meghatározott megfelelést figyelemmel kísérő rendszerén;

4. a szervezet megfelelő tapasztalattal rendelkező kijelölt szakembere felülvizsgálja az alkalmasság-ellenőrzési útmutató (QTG) rendszeres újrafuttatásának eredményeit, valamint 12 havonta elvégzi a vonatkozó funkció- és összehasonlító ellenőrzéseket, és elküldi az eredményeket tartalmazó jelentést az illetékes hatóság részére.

c) A műszer szerinti repülést oktató eszköz (BITD) minősítés mindaddig érvényben marad, amíg a szervezet kérésére az illetékes hatóság az ARA.FSTD.120 bekezdéssel összhangban rendszeresen elvégzi a vonatkozó minősítési bázisnak való megfelelés értékelését.

d) Amennyiben lemondanak róla vagy visszavonják, a repülésszimulációs oktatóeszköz minősítő bizonyítványát vissza kell küldeni az illetékes hatóság részére.

ORA.FSTD.230 Változtatások a minősített repülésszimulációs oktatóeszközön

a) A repülésszimulációs oktatóeszköz minősítő bizonyítvány birtokosának tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot a repülésszimulációs oktatóeszköz javasolt módosításairól, úgymint:

1. nagyobb módosítások;

2. a repülésszimulációs oktatóeszköz áthelyezése; és

3. a repülésszimulációs oktatóeszköz leállítása.

b) A repülésszimulációs oktatóeszköz minősítésének magasabb szintre emeléséhez a szervezetnek az illetékes hatóságtól kell kérvényeznie a magasabb szinthez szükséges értékelést. A szervezetnek le kell futtatnia a kért minősítési szintnek megfelelő összes érvényesítési ellenőrzést. A korábbi értékelések eredményeit nem lehet felhasználni a repülésszimulációs oktatóeszköz teljesítményének a magasabb szintű minősítéshez szükséges érvényesítéséhez.

c) Ha a repülésszimulációs oktatóeszközt áthelyezik máshová, a szervezetnek a tervezett tevékenység végrehajtása előtt tájékoztatnia kell erről az illetékes hatóságot a kapcsolódó események ütemtervével együtt.

Mielőtt a repülésszimulációs oktatóeszközt az új helyszínen újra üzembe állítanák, a szervezetnek végre kell hajtania legalább az érvényesítési ellenőrzés egyharmadát, valamint a funkció- és összehasonlító ellenőrzéseket, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a repülésszimulációs oktatóeszköz teljesítménye megfelel az eredeti minősítési előírásoknak. Az ellenőrzési dokumentáció egy példányát a repülésszimulációs oktatóeszköz nyilvántartásával együtt meg kell őrizni az illetékes hatóság általi felülvizsgálat céljából.

Az illetékes hatóság a repülésszimulációs oktatóeszköz áthelyezése után értékelést hajthat azon végre. Az értékelést a repülésszimulációs oktatóeszköz eredeti minősítési bázisa alapján kell elvégezni.

d) Ha egy szervezet azt tervezi, hogy a repülésszimulációs oktatóeszközt hosszabb időre kivonja az aktív állapotból (leállítja), tájékoztatnia kell erről az illetékes hatóságot, és megfelelő felügyeletet kell kidolgoznia arra az időszakra, amíg a repülésszimulációs oktatóeszköz le van állítva.

A szervezetnek el kell fogadtatnia az illetékes hatósággal egy leállítási tervet, valamint minden tárolást és ismételt rendszerbe állítást, így biztosítva, hogy a repülésszimulációs oktatóeszközt eredeti minősítési szintjével vissza lehessen állítani üzemi állapotba.

ORA.FSTD.235 A repülésszimulációs oktatóeszköz minősítésének átruházhatósága

a) Amikor változik a repülésszimulációs oktatóeszközt üzemeltető szervezet, az új szervezetnek előzetesen tájékoztatnia kell erről az illetékes hatóságot, hogy az el tudja fogadni a repülésszimulációs oktatóeszköz átruházási tervét.

b) Az illetékes hatóság értékelést végezhet a repülésszimulációs oktatóeszköz eredeti minősítési bázisa alapján.

c) Ha a repülésszimulációs oktatóeszköz nem felel már meg eredeti minősítési bázisának, az üzemeltető szervezetnek a repülésszimulációs oktatóeszközre új minősítő bizonyítványt kell kérvényeznie.

ORA.FSTD.240 Nyilvántartás

A repülésszimulációs oktatóeszköz minősítő bizonyítvány birtokosának nyilvántartást kell vezetnie a következőkről:

a) a repülésszimulációs oktatóeszköz eredeti minősítési bázisát és minősítési szintjét leíró valamennyi dokumentumról a repülésszimulációs oktatóeszköz teljes élettartama alatt; és

b) az egyes repülésszimulációs oktatóeszközökhöz tartozó, valamint a megfelelést figyelemmel követő tevékenységekhez kapcsolódó időszakos dokumentációkról és jelentésekről legalább 5 évig.

AeMC ALRÉSZ

REPÜLŐORVOSI KÖZPONTOK

I. SZAKASZ

Általános rész

ORA.AeMC.105 Hatály

Ez az alfejezet azokat a kiegészítő követelményeket szabja meg, amelyeket egy szervezetnek teljesítenie kell a repülőorvosi központ (AeMC) minősítés elnyeréséhez, illetve meghosszabbításához, amelynek birtokában repülőorvosi minősítéseket adhatnak ki, beleértve az 1. osztályú repülőorvosi minősítést is.

ORA.AeMC.115 Kérvényezés

A repülőorvosi központ bizonyítványt kérvényezőknek a következők feladataik vannak:

a) meg kell felelniük a MED.C.005 bekezdésben leírtaknak; és

b) a szervezet jóváhagyásához az ORA.GEN.115 bekezdésben előírt dokumentáción kívül meg kell adnia repülőorvosi alkalmassági vizsgálatok elvégzése céljából a kórházakkal és egészségügyi intézményekkel kórházi gyakorlat terén fennálló kapcsolataira vonatkozó adatokat.

ORA.AeMC.135 Folyamatos érvényesség

A repülőorvosi központ bizonyítványt korlátlan időtartamra kell kiadni. A bizonyítvány mindaddig érvényben marad, amíg birtokosa és a szervezetnél dolgozó kijelölt vizsgáló repülőorvosok:

a) megfelelnek a MED.D.030 bekezdésben leírtaknak; és

b) évente elegendő számú 1. osztályú orvosi vizsgálatot végezve biztosítják, hogy ne essenek ki a gyakorlatból.

II. SZAKASZ

Felügyelet

ORA.AeMC.200 Felügyeleti rendszer

A repülőorvosi központnak ki kell alakítania és fenn kell tartania egy olyan felügyeleti rendszert, amely magába foglalja az ORA.GEN.200 bekezdésben felsorolt elemeket, valamint eljárásokat az alábbiak biztosítására:

a) a MED résznek megfelelő repülőorvosi minősítés; és

b) folyamatos orvosi titoktartás.

ORA.AeMC.210 Személyi feltételek

a) A repülőorvosi központnak a következő kötelezettségei vannak:

1. ki kell neveznie egy 1. osztályú repülőorvosi minősítés kiadására szóló jogosítással és feladatának elvégzéséhez elegendő repülőorvosi gyakorlattal rendelkező kijelölt vizsgáló repülőorvost a repülőorvosi központ vezetőjévé; és

2. rendelkeznie kell kellő számú teljesen képzett kijelölt vizsgáló repülőorvossal, valamint egyéb műszaki személyzettel és szakértővel.

b) A repülőorvosi központ vezetője felelős a vizsgálati leletek értékelésének koordinálásáért és a jelentések, bizonyítványok és első 1. osztályú repülőorvosi minősítések aláírásáért.

ORA.AeMC.215 A létesítményekkel szembeni követelmények

A repülőorvosi központot fel kell szerelni a jóváhagyás által biztosított jogosultságok gyakorlásához elengedhetetlen repülőorvosi vizsgálatok elvégzéséhez szükséges egészségügyi műszaki berendezésekkel.

ORA.AeMC.220 Nyilvántartás

Az ORA.GEN.220 bekezdésben felsoroltakon kívül a repülőorvosi központnak a következő teendői vannak:

a) a repülőorvosi minősítés megadása, meghosszabbítása vagy megújítása céljából végzett repülőorvosi vizsgálatok és értékelések leleteinek és eredményeinek nyilvántartása, és a nyilvántartás megőrzése az utolsó repülőorvosi vizsgálat időpontjától számítva legalább 10 évig; és

b) az összes orvosi nyilvántartás oly módon történő őrzése, amely biztosítja az orvosi titoktartás mindenkori tiszteletben tartását.

( 1 ) A Bizottság (EU) 2018/1065 rendelete (2018. július 27.) az 1178/2011/EU rendeletnek az uniós hajózószemélyzeti szakszolgálati engedélyek automatikus érvényesítése, valamint a fel- és leszállással kapcsolatos képzés tekintetében történő módosításáról (HL L 192., 2018.7.30., 31. o.).

( 2 ) HL L 243., 2003.9.27., 6. o.

( 3 ) HL L 373., 1991.12.31., 4. o.

( 4 ) HL L 167., 2003.7.4., 23. o.

( 5 ) HL L 295., 2010.11.12., 35. o.

( 6 ) HL L 167., 2003.7.4., 23. o.

( 7 ) HL L 224., 2012.8.21., 1. o.

( 8 ) HL L 294., 2007.11.13., 3. o.

( 9 ) HL L 295., 2007.11.14., 7. o.