a) az 1069/2009/EK rendeletben az állati melléktermékekre és az azokból származó termékekre vonatkozóan megállapított köz- és állat-egészségügyi szabályok;

b) a 97/78/EK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének e) és f) pontjának megfelelően a határállomásokon végzett állat-egészségügyi ellenőrzések alól mentesített egyes minták és tételek.

a) biodízel, amely teljesíti a IV. melléklet IV. fejezete 3. szakaszának 2. pontja b) alpontjában a származtatott termékek ártalmatlanítására és felhasználására vonatkozóan meghatározott követelményeket;

b) kedvtelésből tartott állatok feldolgozott eledele, amely teljesíti a XIII. melléklet II. fejezete 7. szakaszának a) pontjában a kedvtelésből tartott állatok feldolgozott eledelére vonatkozóan meghatározott különleges követelményeket;

c) műcsont, amely teljesíti a XIII. melléklet II. fejezete 7. szakaszának b) pontjában a műcsontra vonatkozóan meghatározott különleges követelményeket;

d) patás állatok nyersbőre és irhája, amely teljesíti a XIII. melléklet V. fejezetének C. pontjában az adott termékek végpontjára vonatkozóan meghatározott különleges követelményeket;

e) gyapjú és szőr, amely teljesíti a XIII. melléklet VII. fejezetének B. pontjában az adott termékek végpontjára vonatkozóan meghatározott különleges követelményeket;

f) toll és pihe, amely teljesíti a XIII. melléklet VII. fejezetének C. pontjában az adott termékek végpontjára vonatkozóan meghatározott különleges követelményeket;

g) prém, mely teljesíti az adott termékre vonatkozó végpontra a XIII. melléklet VIII. fejezetében meghatározott egyedi feltételeket;

h) gyógyszergyártásra használt halolaj, mely teljesíti az adott termékre vonatkozó végpontra a XIII. melléklet XIII. fejezetében meghatározott egyedi feltételeket;

i) benzin és üzemanyagok, melyek teljesítik a megújuló üzemanyagok előállításához használt, többlépcsős katalitikus eljárásra a IV. melléklet IV. fejezetének 3. szakasza 2. pontjának c) alpontjában meghatározott egyedi feltételeket.

a) olyan égető művekben és együttégető művekben, amelyek erre engedélyt kaptak a 2000/76/EK irányelvnek megfelelően; vagy

b) a 2000/76/EK irányelv szerint nem engedélyköteles üzemek esetében olyan hulladékégető és hulladék-együttégető művekben, amelyeket az illetékes hatóság jóváhagyott állati melléktermékek és az azokból származó termékek égetéssel történő ártalmatlanítására, illetve – hulladék esetében – együttégetéssel történő ártalmatlanítására vagy hasznosítására, az 1069/2009/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában foglaltaknak megfelelően.

a) a kedvtelésből tartott állatoknak szánt importált eledel vagy a kedvtelésből tartott állatoknak szánt, importált anyagokból gyártott eledel esetében az 1. kategóriába tartozó, az 1069/2009/EK rendelet 8. cikke c) pontjában említett anyag;

b) az 1069/2009/EK rendelet 10. cikke f) és g) pontjában említett, 3. kategóriába tartozó anyag, feltéve hogy:

a) az 1. szakaszban meghatározott, a feldolgozásra vonatkozó általános feltételek;

b) a 2. szakaszban a szennyvízkezelésre vonatkozóan meghatározott követelmények;

c) a 3. szakaszban az 1. és 2. kategóriába tartozó anyagok feldolgozására vonatkozóan meghatározott egyedi követelmények;

d) a 4. szakaszban a 3. kategóriába tartozó anyagok feldolgozására vonatkozóan meghatározott egyedi követelmények.

a) a II. fejezetben meghatározott higiéniai és feldolgozási követelmények;

b) a III. fejezetben meghatározott szabvány feldolgozási módszerek, feltéve hogy a létesítményben vagy üzemben ilyen módszereket használnak;

c) a IV fejezetben meghatározott alternatív feldolgozási módszerek, feltéve hogy a létesítményben vagy üzemben ilyen módszereket használnak.

a) az I. fejezetben a biogáz- és komposztálóüzemekre vonatkozóan meghatározott követelmények;

b) a II. fejezetben a biogáz- és komposztálóüzemekre vonatkozóan meghatározott higiéniai követelmények;

c) a III. fejezet 1. szakaszában meghatározott szabvány átalakítási paraméterek;

d) a III. fejezet 3. szakaszában az emésztési maradványokra és komposztra vonatkozóan meghatározott előírások.

a) az 1. és a 2. kategóriába tartozó anyagok, valamint az 1. és a 2. kategóriába tartozó anyagokból nyert hús- és csontliszt vagy állati zsír;

b) feldolgozott állati fehérje.

a) az 1. és a 2. kategóriába tartozó anyagok, valamint az 1. és a 2. kategóriába tartozó anyagokból nyert hús- és csontliszt vagy állati zsír;

b) feldolgozott állati fehérje.

a) állatkerti állatok;

b) prémes állatok;

c) elismert kennelekből származó kutyák vagy vadászkutyafalkák;

d) állatmenhelyeken tartott kutyák és macskák;

e) horgászcsalinak használt légylárvák és férgek.

a) állatkerti állatok;

b) prémes állatok;

c) elismert kennelekből származó kutyák vagy vadászkutyafalkák;

d) állatmenhelyeken tartott kutyák és macskák;

e) horgászcsalinak használt légylárvák és férgek.

a) a természetes élőhelyükön élő, veszélyeztetett vagy védett dögevő madárfajok és más fajok etetőhelyeken történő etetésére a biodiverzitás előmozdítása érdekében, a VI. melléklet II. fejezetének 2. szakaszában meghatározott feltételek teljesítése esetén;

b) a VI. melléklet II. fejezete 2. szakasza 1a) pontjában említett vadon élő állatok etetőhelyeken kívül történő etetésére, adott esetben az elhullott állatok előzetes összegyűjtése nélkül, az említett fejezet 3. szakaszában meghatározott feltételek teljesítése esetén.

a) az 1. szakaszban az állati melléktermékekre vonatkozóan meghatározott különleges ártalmatlanítási szabályok;

b) a 2. szakaszban az állati melléktermékek távoli területeken történő elégetésére és elföldelésére vonatkozóan meghatározott szabályok;

c) a 3. szakaszban a méhek és méhészeti melléktermékek elégetésére és elföldelésére vonatkozóan meghatározott szabályok.

a) megfelelnek a VIII. melléklet I. és II. fejezetében az összegyűjtésre, szállításra és azonosításra vonatkozóan meghatározott követelményeknek;

b) szállítása kereskedelmi okmányok vagy egészségügyi bizonyítványok kíséretében történik a VIII. melléklet III. fejezetében meghatározott követelményeknek megfelelően.

a) I. fejezet, amennyiben kedvtelésből tartott állatoknak szánt eledelt állítanak elő az említett rendelet 24. cikke (1) bekezdése e) pontjában említetteknek megfelelően;

b) II. fejezet, amennyiben állati melléktermékeket tárolnak az említett rendelet 24. cikke cikk (1) bekezdése i) pontjában említetteknek megfelelően, vagy amennyiben az összegyűjtés után állati melléktermékeket kezelnek az említett rendelet 24. cikke (1) bekezdése h) pontjában említett alábbi műveletekkel:

c) III. fejezet, amennyiben bizonyos célokra szánt származtatott termékeket tárolnak az említett rendelet 24. cikke (1) bekezdése j) pontjában említetteknek megfelelően.

a) azokra az engedéllyel rendelkező üzemeltetőkre, akik az állati melléktermékek és az azokból származó termékek szállítását kiegészítő tevékenységként végzik;

b) azokra az üzemeltetőkre, akiket a 183/2005/EK rendeletnek megfelelően szállítási tevékenységet végzőként nyilvántartásba vettek.

a) az e rendelet XIII. mellékletének VI. fejezetében említett vadásztrófeákat és egyéb preparátumokat saját, illetve nem kereskedelmi célokra kezelő vagy előállító üzemeltetők;

b) a kutatási és diagnosztikai mintákat oktatási célból kezelő vagy ártalmatlanító üzemeltetők.

a) az I. fejezetben a feldolgozásra és forgalomba hozatalra vonatkozóan meghatározott általános követelmények;

b) a II. fejezetben a feldolgozott állati fehérjékre és egyéb származtatott termékekre vonatkozóan meghatározott egyedi követelményeknek;

c) a III. fejezetben az egyes haleledelekre és horgászcsalikra vonatkozóan meghatározott követelményeknek.

a) a létesítmény vagy üzem megfelelő, az emberre vagy állatokra átvihető betegségek terjedését megakadályozó lehetőségekkel rendelkezik a köztes termékek fogadására.

b) a köztes termékek nem hordozzák az emberre vagy állatokra átvihető betegségek terjedésének kockázatát a köztes termékekben lévő állati mellékterméken végzett tisztítási eljárás vagy egyéb kezelések miatt, a köztes termékekben az állati melléktermékek koncentrációja miatt, illetve a köztes termékek kezelésére irányuló megfelelő biológiai biztonsági intézkedések miatt;

c) a létesítményben vagy üzemben nyilvántartást vezetnek az átvett anyagok mennyiségéről és – adott esetben – ezek kategóriájáról, valamint arról a létesítményről, üzemről vagy üzemeltetőről, amelynek a termékeket leszállították, és

d) a fel nem használt köztes termékeket és a létesítményből vagy üzemből származó egyéb felesleges termékeket – például a lejárt termékeket – az 1069/2009/EK rendeletnek megfelelően ártalmatlanítják.

a) feldolgozatlan trágya;

b) kezeletlen toll, tollrészek és pihe;

c) lép formában lévő méhviasz.

a) gyári mosásnak alávetett, vagy az elfogadhatatlan kockázatokat kizáró más módszerrel kezelt gyapjú és szőr;

b) 18 °C-os környezeti hőmérsékleten, 55 %-os páratartalom mellett legalább két napig szárított prémek.

a) az említett melléklet I. fejezetében a 3. kategóriába tartozó anyagoknak és származtatott termékeknek a takarmányláncban történő felhasználás – kivéve a kedvtelésből tartott állatok eledele előállítását – céljából történő behozatalára és tranzitszállítására vonatkozóan meghatározott egyedi követelmények;

b) az említett melléklet II. fejezetében az állati melléktermékeknek és az azokból származó termékeknek a haszonállatok takarmányláncán kívüli felhasználás céljából történő behozatalára és tranzitszállítására vonatkozóan meghatározott egyedi követelmények.

a) az említett anyagok nem lehetnek az alábbi állatokból származó, az 1. kategóriába tartozó anyagok:

b) az említett anyagokat nem szánhatják az alábbi célok egyikére sem:

c) a behozott anyagokat címkével kell ellátni, és az anyagoknak meg kell felelniük az e rendelet XIV. melléklete IV. fejezetének 1. szakaszában az állati melléktermékek bizonyos szállítására vonatkozóan meghatározott egyedi követelményeknek;

d) az anyagokat a nemzeti jogszabályokban az állat-egészségügyi bizonyítványra vonatkozóan meghatározott követelményeknek megfelelően kell behozni.

a) a szállítmány beléptetését előzetesen engedélyeznie kell a rendeltetés helye szerinti tagállam illetékes hatóságának; és

b) a szállítmányt az Unióba történő belépés helyétől közvetlenül az engedéllyel rendelkező felhasználóhoz kell küldeni.

a) a szállítmány az Unióba történő belépés helye szerinti állat-egészségügyi határállomáson az illetékes hatóság állatorvosi szolgálata által, sorozatszámmal ellátott plombával van lezárva;

b) a szállítmányt kísérő és a 97/78/EK irányelv 7. cikkében említett okmányok az állat-egészségügyi határállomás illetékes hatóságának hatósági állatorvosa által minden oldalon „KIZÁRÓLAG AZ EU-N KERESZTÜL OROSZORSZÁGBA IRÁNYULÓ ÁTSZÁLLÍTÁSRA” feliratú pecséttel vannak ellátva;

c) a 97/78/EK irányelv 11. cikkében előírt eljárási követelményeknek teljesülniük kell;

d) a szállítmányt a 136/2004/EK rendelet III. mellékletében megadott közös állat-egészségügyi beléptetési okmányon a beléptetés helye szerinti állat-egészségügyi határállomás hatósági állatorvosa átszállításra elfogadhatónak minősíti.

a) a feldolgozóüzemek hatósági ellenőrzése az I. fejezetben foglaltaknak megfelelően;

b) állati melléktermékek és az azokból származó termékek kezelésével járó egyéb tevékenységek hatósági ellenőrzése a III. fejezet 1–9. szakaszaiban foglaltaknak megfelelően.

a) az e rendelet X. mellékletének II. fejezetében említett feldolgozott állati fehérje és egyéb származtatott termékek;

b) az e rendelet XIII. mellékletében említett, kedvtelésből tartott állatok eledele és egyéb származtatott termékek;

c) az e rendeletben említetteknek megfelelően az Unióba behozott vagy az Unión átszállított állati melléktermékek és azokból származó termékek.

a) 811/2003/EK rendelet;

b) 2003/322/EK határozat;

c) 2003/324/EK határozat;

d) 878/2004/EK rendelet;

e) 2004/407/EK határozat;

f) 79/2005/EK rendelet;

g) 92/2005/EK rendelet;

h) 181/2006/EK rendelet;

i. 197/2006/EK rendelet;

j) 1192/2006/EK rendelet;

k) 2007/2006/EK rendelet.

a) feltéve, hogy ezeket a következő anyagok valamelyikéből állították elő:

b) jóllehet azokat nem keverték össze olyan összetevővel, amely kizárja a keverék takarmányozásra történő későbbi felhasználását.

1. Észtországban, Lettországban és Finnországban a következő prémes állatok takarmányozhatók a IV. melléklet III. fejezetével összhangban feldolgozott hús- és csontliszttel és egyéb termékekkel, amelyek ugyanazon fajhoz tartozó egyedek testéből vagy testrészeiből származnak:

▼M1

▼B

2. Észtországban és Lettországban az amerikai nyérc (Mustela vison) fajhoz tartozó prémes állatok takarmányozhatók a IV. melléklet III. fejezetében meghatározott feldolgozási módszerekkel feldolgozott hús- és csontliszttel és egyéb termékekkel, amelyek ugyanazon fajhoz tartozó egyedek testéből vagy testrészeiből származnak.

3. Az 1. és 2. pontban említett takarmányozás a következő feltételek mellett történik:

a) Az 1069/2009/EK rendelet 11. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott legalább 21 napos várakozási időt kötelezően betartották;

b) Kizárólag olyan szerves trágyákat és talajjavító szereket alkalmaztak, amelyek megfelelnek az 1069/2009/EK rendelet 32. cikkének (1) és (2) bekezdésében, valamint az e rendelet XI. melléklete II. fejezetének.

a) trágya és madárürülék;

b) emésztőtraktus-tartalom, tej, tejalapú termékek, tejből származó termékek, kolosztrum és kolosztrum tartalmú termékek, amelyek az illetékes hatóság véleménye szerint nem hordozzák valamely súlyos állatbetegség terjedésének kockázatát.

1. Az e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett hulladékégető művek és hulladék-együttégető művek üzemeltetőinek biztosítaniuk kell, hogy az ellenőrzésük alatt álló létesítményekben teljesülnek az alábbi higiéniai feltételek:

2. A hulladékégető vagy hulladék-együttégető mű üzemeltetőjének minden szükséges, az állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek fogadásával kapcsolatos óvintézkedést meg kell tennie a közvetlen egészségügyi és állat-egészségügyi kockázatok megelőzése vagy lehető legnagyobb mértékű csökkentése érdekében.

3. Az állatok nem kerülhetnek kapcsolatba a hulladékégető vagy a hulladék-együttégető művel, az égetésre vagy együttégetésre szánt állati melléktermékekkel és az azokból származó termékekkel, illetve az állati melléktermékek égetése vagy együttégetése során keletkező hamuval.

4. Ha a hulladékégető vagy hulladék-együttégető mű állattartó gazdaság területén helyezkedik el:

5. Az égetésre vagy együttégetésre szánt állati melléktermékeket és az azokból származó termékeket, valamint a hamut fedett, megfelelő azonosítóval ellátott és – adott esetben – szivárgásmentes tárolóedényekben kell tárolni.

6. A nem teljesen elégett állati melléktermékeket újra kell égetni vagy – az engedélyezett hulladéklerakóban történő elhelyezés kivételével – egyéb módon kell ártalmatlanítani az 1069/2009/EK rendelet 12. 13. és 14. cikkei közül a vonatkozó cikknek megfelelően.

1. Az égetési és együttégetési maradékanyagok mennyiségét és ártalmasságát a lehető legkisebbre kell csökkenteni. A maradékanyagokat – adott esetben – a vonatkozó uniós jogszabályoknak megfelelően közvetlenül a hulladékégető vagy hulladék-együttégető műben vagy azon kívül kell hasznosítani vagy egy engedélyezett hulladéklerakóban kell ártalmatlanítani.

2. A száraz maradékanyagok – beleértve a port – szállítását és közbenső tárolását úgy kell végezni, hogy meg lehessen akadályozni a szétszóródásukat a környezetben, pl. zárt tárolóeszközökben.

1. A hulladékégetési és hulladék-együttégetési folyamathoz tartozó paraméterek és körülmények figyelemmel kíséréséhez különböző technikákat kell alkalmazni.

2. Az illetékes hatóság által kiadott engedélyben vagy az ahhoz csatolt feltételekben meg kell állapítani a hőmérséklet mérésére vonatkozó követelményeket.

3. Az automata megfigyelőberendezések működését ellenőrzésnek és évenkénti felügyeleti vizsgálatnak kell alávetni.

4. A hőmérséklet-mérési eredményeket úgy kell nyilvántartani és bemutatni, hogy az illetékes hatóság – az általa meghatározott eljárásokkal összhangban – ellenőrizhesse az e rendelet szerint engedélyezett működési feltételek betartását.

a) Az üzemek valamennyi sorát legalább egy segédégetővel kell felszerelni. Ezen égetőnek automatikusan be kell kapcsolnia akkor, ha az égési levegő utolsó befújását követően az égési gázok hőmérséklete 850 °C, illetve 1 100 °C alá esik (az adott üzemnek megfelelően). Használni kell továbbá az üzem tevékenységének megkezdése és leállítása során is annak biztosítása érdekében, hogy a 850 °C-os, illetve 1 100 °C hőmérséklet állandó legyen e műveletek teljes időtartama alatt és mindaddig, amíg elégetetlen anyag található az égető- vagy együttégető kamrában.

b) Amennyiben állati melléktermékeket vagy azokból származó termékeket juttatnak a folyamatos üzemeléssel működtetett égető- vagy együttégető kamrába, akkor az üzemnek olyan automata rendszerrel kell rendelkeznie, amely megakadályozza az állati melléktermékek és az azokból származó termékek bejutását a tevékenység megkezdésekor és utána a 850 °C-os, illetve 1 100 °C hőmérséklet eléréséig; továbbá minden esetben, amikor a hőmérséklet lecsökken.

c) Az üzemeltetőnek úgy kell üzemeltetnie a hulladékégető művet, hogy az égési folyamat végén a salak és a tűztéri hamu összes szerves széntartalma kisebb legyen, mint 3 %, vagy az izzítási veszteség kevesebb legyen, mint az anyag szárazanyag-tartalmának 5 %-a. Szükség esetén megfelelő előkezelési eljárásokat kell alkalmazni.

1. A nagyteljesítményű üzemek területeit – az állati melléktermékek tárolására szolgáló területeket is beleértve – úgy kell kialakítani, hogy meg lehessen akadályozni a szennyezőanyagok engedély nélküli vagy véletlenszerű kijutását a talajba, a felszíni vizekbe és a talajvízbe.

2. Tárolókapacitásról kell gondoskodni az üzem területéről elfolyó szennyezett esővíz, illetve a túlfolyásból vagy a tűzoltási műveletekből származó szennyezett víz számára.

Az üzemeltetőnek szükség esetén biztosítania kell, hogy az ilyen esővizet és vizet meg lehet vizsgálni és az elvezetés előtt kezelni lehet, ha szükséges.

a) kizárólag a következő anyagok ártalmatlanítására lehet használni:

b) amennyiben a kisteljesítményű hulladékégető vagy hulladék-együttégető műben az 1069/2009/EK rendelet 8. cikkének b) pontjában meghatározott, 1. kategóriába tartozó anyagokat égetnek, segédégetővel kell felszerelni;

c) úgy kell üzemeltetni, hogy az állati melléktermékek teljes mértékben hamuvá alakuljanak.

1. A feldolgozóüzemeknek meg kell felelniük az alábbiakban meghatározott, nyomással történő sterilizálással, illetve az 1069/2009/EK rendelet 15. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett feldolgozási módszerekkel történő feldolgozás követelményeinek:

2. A feldolgozóüzemnek megfelelő létesítményekkel kell rendelkeznie az állati melléktermékek átvételére szolgáló tárolóeszközök vagy konténerek és – a hajók kivételével – a szállítóeszközök tisztításához és fertőtlenítéséhez.

3. Megfelelő lehetőségnek kell rendelkezésre állnia a feldolgozóüzem szennyezett övezetének elhagyásakor a járművek kerekeinek és adott esetben egyéb alkatrészeinek fertőtlenítéséhez.

4. Valamennyi feldolgozóüzemnek szennyvízelvezető rendszerrel kell rendelkeznie, amely megfelel az illetékes hatóság által az uniós jogszabályok szerint meghatározott követelményeknek.

5. A feldolgozóüzemnek saját laboratóriummal kell rendelkeznie, vagy egy külső laboratórium szolgáltatásait kell igénybe vennie. A laboratórium felszereltségének elegendőnek kell lennie a szükséges elemzések elvégzéséhez, és az illetékes hatóság engedélyével kell rendelkeznie, amely engedélyt a laboratóriumnak ezen elemzések elvégzéséhez szükséges képességének értékelése alapján adják ki. A laboratóriumot továbbá nemzetközileg elismert szabványok szerint kell akkreditáltatni, vagy azt az illetékes hatóságnak rendszeresen ellenőriznie kell annak értékelése céljából, hogy képes-e a fent említett elemzések elvégzésére.

6. Ha egy kockázatértékelés szerint a kezelt termékek mennyisége alapján az illetékes hatóság rendszeres vagy állandó jelenlétére van szükség, akkor a feldolgozóüzemeknek az ellenőrzést végző szerv kizárólagos használatára szánt, megfelelően felszerelt, zárható helyiséggel kell rendelkezniük.

1. Az 1. kategóriába tartozó anyagokat feldolgozó üzemeknek és egyéb létesítményeknek, amelyekben különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot távolítanak el, a vágóhidaknak és a 2. kategóriába tartozó anyagokat feldolgozó üzemeknek a szennyvízkezelés első lépéseként működtetniük kell egy előkezelési eljárást az állati anyagok visszatartására és összegyűjtésére.

Az előkezelési eljárás során használt berendezésnek a folyamat alvízoldali végén szagelzáró szifonokat vagy egy legfeljebb 6 mm-es pórusméretű szűrővel vagy hálóval ellátott rácsot vagy hasonló rendszereket kell tartalmaznia, amely biztosítja, hogy a rajta áthaladó szennyvízben lévő szilárd részecskék mérete nem haladja meg a 6 mm-t.

2. Az 1. pontban említett létesítményekből származó szennyvíznek be kell lépnie az előkezelési eljárásba, amely biztosítja, hogy az eljárás során az összes szennyvizet átszűrik, mielőtt elvezetik a létesítményből. Nem kerülhet sor darálásra, aprításra, vagy bármely egyéb feldolgozásra vagy nyomáshasználatra, amely elősegíthetné a szilárd állati anyag előkezelési eljáráson való átjutását.

3. Az 1. pontban említett létesítményekben az előkezelési eljárásban visszatartott minden állati anyagot az 1. kategóriába vagy – adott esetben – a 2. kategóriába tartozó anyagként gyűjtenek össze és szállítanak, és az 1069/2009/EK rendeletnek megfelelően ártalmatlanítanak.

4. Az 1. pontban említett létesítményekben az előkezelési eljáráson áthaladt szennyvizet, valamint az állati melléktermékeket kezelő vagy feldolgozó egyéb létesítményekből származó szennyvizet korlátozások nélkül, az uniós jogszabályoknak megfelelően, e rendelet szerint kezelik.

5. A 4. pontban megállapított követelményeken túlmenően, az illetékes hatóság kötelezheti az üzemeltetőket arra, hogy a feldolgozóüzemek szennyezett övezetében, valamint az 1. vagy a 2. kategóriába tartozó anyagokon köztes műveleteket végző, illetve az 1. vagy a 2. kategóriába tartozó anyagokat tároló üzemekben vagy létesítményekben keletkező szennyvizet olyan feltételek mellett kezeljék, amelyek biztosítják a kórokozók jelenlétéből származó kockázatokat.

6. Az 1–5. pontok sérelme nélkül, az állati melléktermékeket – beleértve a vért és a tejet–, illetve az ezekből származó termékeket – tilos a szennyvíz áramában ártalmatlanítani.

Ugyanakkor a centrifuga- vagy szeparátoriszapból álló, 3. kategóriába tartozó anyag a szennyvíz áramában ártalmatlanítható, feltéve hogy alávetették az e rendelet X. melléklete II. fejezetének 4. szakasza III. részében a centrifuga- vagy szeparátoriszapra vonatkozóan meghatározott kezelések egyikének.

1. A 3. kategóriába tartozó anyagokat feldolgozó üzemek nem lehetnek az 1. kategóriába vagy a 2. kategóriába tartozó anyagokat feldolgozó üzemekkel azonos telephelyen, kivéve ha teljesen elkülönített épületben vannak.

2. Az illetékes hatóság azonban engedélyezheti a 3. kategóriába tartozó anyagok feldolgozását az 1. kategóriába vagy a 2. kategóriába tartozó anyagok kezelésének vagy feldolgozásának helyéül szolgáló telephelyen, feltéve hogy megakadályozzák a keresztszennyeződést:

3. A 3. kategóriába tartozó anyagot kezelő feldolgozóüzemekben olyan berendezést kell működtetni – feltéve, hogy azokban takarmányozásra szánt anyagokat dolgoznak fel –, amely ellenőrzi az idegen testek, így például csomagolóanyagok vagy fémdarabok jelenlétét az állati melléktermékekben vagy az abból származó termékekben. Ezeket az idegen testeket a feldolgozás előtt vagy közben el kell távolítani.

1. Pontosan kalibrált mérő-/adatrögzítő eszközöket kell használni a feldolgozási körülmények folyamatos figyelemmel kíséréséhez. A mérő-/adatrögzítő eszközök kalibrálásának dátumát fel kell jegyezni

2. Azon anyagokat, amelyek a meghatározott hőkezelésen esetleg nem estek át – például a tevékenység kezdetekor bekövetkezett elfolyás vagy a kazánok szivárgása miatt –, újra hőkezelés alá kell vetni, vagy össze kell gyűjteni és újra fel kell dolgozni vagy ártalmatlanítani kell az 1069/2009/EK rendeletnek megfelelően.

1. A III. fejezetben megadott valamennyi feldolgozási módszer vonatkozásában ki kell jelölni azokat a kritikus ellenőrzési pontokat, amelyek meghatározzák a feldolgozás során alkalmazott hőkezelések mértékét:

2. Olyan kémiai kezelések esetén, amelyeket az illetékes hatóság a III. fejezet G. pontjának megfelelően a 7. feldolgozási módszerként engedélyezett, az alkalmazott kémiai kezelések mértékét meghatározó kritikus ellenőrzési pontok tartalmazzák az elért pH-kiigazítást.

3. Legalább két éven át nyilvántartást kell vezetni annak bemutatására, hogy minden egyes kritikus ellenőrzési pont esetében alkalmazzák a folyamatra vonatkozó minimális értékeket.

4. A 3. kategóriába tartozó anyagokat az 1–5. vagy a 7. feldolgozási módszer valamelyikével, illetve – víziállatokból származó anyagok esetében – az 1–7. feldolgozási módszer valamelyikével dolgozzák fel az e melléklet III. fejezetében foglaltaknak megfelelően.

1. Ha a feldolgozandó állati melléktermékek részecskenagysága meghaladja az 50 millimétert, az állati melléktermékek méretét megfelelő berendezés segítségével úgy kell csökkenteni, hogy az aprítást követően a részecskenagyság ne haladja meg az 50 millimétert. A berendezés hatékonyságát naponta kell ellenőrizni, és állapotát fel kell jegyezni. Ha az ellenőrzések 50 milliméternél nagyobb részecskék jelenlétét mutatják, a folyamatot le kell állítani, és a berendezést a folyamat újrakezdése előtt meg kell javítani.

2. Azokat az állati melléktermékeket, amelyek részecskenagysága nem haladja meg az 50 millimétert, legalább 20 percen keresztül folyamatosan 133 °C-ot meghaladó belső hőmérsékletre kell hevíteni legalább 3 bar értékű (abszolút) nyomáson. A nyomást a sterilizálókamrában lévő összes levegő kiszívásával és gőzzel való helyettesítésével kell előidézni („telített gőz”); a hőkezelés egyedüli folyamatként vagy folyamat előtti vagy utáni sterilizációs fázisként alkalmazható.

3. A feldolgozás történhet gyártási tételenként vagy folyamatos rendszerben.

1. Ha a feldolgozandó állati melléktermékek részecskenagysága meghaladja a 150 millimétert, az állati melléktermékek méretét megfelelő berendezés segítségével úgy kell csökkenteni, hogy az aprítást követően a részecskenagyság ne haladja meg az 150 millimétert. A berendezés hatékonyságát naponta kell ellenőrizni, és állapotát fel kell jegyezni. Ha az ellenőrzések 150 milliméternél nagyobb részecskék jelenlétét mutatják, a folyamatot le kell állítani, és a berendezést a folyamat újrakezdése előtt meg kell javítani.

2. Az aprítást követően az állati melléktermékeket legalább 125 percen keresztül 100 °C-ot meghaladó belső hőmérsékletre, legalább 120 percen keresztül 110 °C-ot meghaladó belső hőmérsékletre és legalább 50 percen keresztül 120 °C-ot meghaladó belső hőmérsékletre kell hevíteni.

A belső hőmérsékleteket folyamatosan vagy a megadott időtartamok egyidejű kombinációja révén lehet elérni.

3. A feldolgozást gyártási tételenként kell végezni.

1. Ha a feldolgozandó állati melléktermékek részecskenagysága meghaladja az 30 millimétert, az állati melléktermékek méretét megfelelő berendezés segítségével úgy kell csökkenteni, hogy az aprítást követően a részecskenagyság ne haladja meg az 30 millimétert. A berendezés hatékonyságát naponta kell ellenőrizni, és állapotát fel kell jegyezni. Ha az ellenőrzések 30 milliméternél nagyobb részecskék jelenlétét mutatják, a folyamatot le kell állítani, és a berendezést a folyamat újrakezdése előtt meg kell javítani.

2. Az aprítást követően az állati melléktermékeket legalább 95 percen keresztül 100 °C-ot meghaladó belső hőmérsékletre, legalább 55 percen keresztül 110 °C-ot meghaladó belső hőmérsékletre és legalább 13 percen keresztül 120 °C-ot meghaladó belső hőmérsékletre kell hevíteni.

A belső hőmérsékleteket folyamatosan vagy a megadott időtartamok egyidejű kombinációja révén lehet elérni.

3. A feldolgozás történhet gyártási tételenként vagy folyamatos rendszerben.

1. Ha a feldolgozandó állati melléktermékek részecskenagysága meghaladja az 30 millimétert, az állati melléktermékek méretét megfelelő berendezés segítségével úgy kell csökkenteni, hogy az aprítást követően a részecskenagyság ne haladja meg az 30 millimétert. A berendezés hatékonyságát naponta kell ellenőrizni, és állapotát fel kell jegyezni. Ha az ellenőrzések 30 milliméternél nagyobb részecskék jelenlétét mutatják, a folyamatot le kell állítani, és a berendezést a folyamat újrakezdése előtt meg kell javítani.

2. Az aprítást követően az állati melléktermékeket zsír hozzáadása mellett egy edénybe kell helyezni és legalább 16 percen keresztül 100 °C-ot meghaladó belső hőmérsékletre, legalább 13 percen keresztül 110 °C-ot meghaladó belső hőmérsékletre, legalább 8 percen keresztül 120 °C-ot meghaladó belső hőmérsékletre és legalább 3 percen keresztül 130 °C-ot meghaladó belső hőmérsékletre kell hevíteni.

A belső hőmérsékleteket folyamatosan vagy a megadott időtartamok egyidejű kombinációja révén lehet elérni.

3. A feldolgozás történhet gyártási tételenként vagy folyamatos rendszerben.

1. Ha a feldolgozandó állati melléktermékek részecskenagysága meghaladja az 20 millimétert, az állati melléktermékek méretét megfelelő berendezés segítségével úgy kell csökkenteni, hogy az aprítást követően a részecskenagyság ne haladja meg az 20 millimétert. A berendezés hatékonyságát naponta kell ellenőrizni, és állapotát fel kell jegyezni. Ha az ellenőrzések 20 milliméternél nagyobb részecskék jelenlétét mutatják, a folyamatot le kell állítani, és a berendezést a folyamat újrakezdése előtt meg kell javítani.

2. Az aprítást követően az állati melléktermékeket a koaguláció megtörténtéig kell hevíteni, majd össze kell préselni, hogy a fehérjeszerű anyagból a zsír és a víz távozni tudjon. Ezután a fehérjeszerű anyagot legalább 120 percen keresztül 80 °C-ot meghaladó belső hőmérsékletre és legalább 60 percen keresztül 100 °C-ot meghaladó belső hőmérsékletre kell hevíteni.

A belső hőmérsékleteket folyamatosan vagy a megadott időtartamok egyidejű kombinációja révén lehet elérni.

3. A feldolgozás történhet gyártási tételenként vagy folyamatos rendszerben.

1. Az állati melléktermékeket a következőknél nem nagyobb részecskenagyságra kell csökkenteni:

Ezután hangyasavval kell azokat összekeverni, hogy a pH-érték 4,0 vagy ennél alacsonyabb értékre csökkenjen. A további kezeléstől függően a keveréket 24 órán át kell tárolni.

2. Az aprítás után a keveréket hevíteni kell:

Folyamatos áramlást biztosító rendszer használata esetén a termék alakulását a hőmérséklet-átalakítóban az elmozdulást korlátozó gépi utasításokkal kell szabályozni úgy, hogy a hőkezelési művelet végére a termék egy olyan cikluson menjen keresztül, amely mind az időre, mind a hőmérsékletre vonatkozó követelményeknek megfelel.

3. A feldolgozás történhet gyártási tételenként vagy folyamatos rendszerben.

1. Az illetékes hatóság által engedélyezett bármely olyan feldolgozási módszer, amely esetében az üzemeltető igazolta az említett hatóság előtt, hogy:

2. A kritikus ellenőrzési pontokra vonatkozó azon részleteket, amelyek esetében az egyes feldolgozóüzemek kielégítő módon teljesítik a mikrobiológiai szabványokat, fel kell jegyezni és meg kell őrizni, hogy az üzemeltető és az illetékes hatóság figyelemmel kísérhesse a feldolgozóüzem működését. Különösen a részecskenagyságra és – adott esetben– a kritikus hőmérsékletre, az abszolút időre, a nyomás alakulására, a nyersanyag adagolásának és a zsír újrafelhasználásának ütemére vonatkozó adatokat kell feljegyezni és figyelemmel kísérni.

3. Az 1. ponttól eltérve, az illetékes hatóság engedélyezheti azon feldolgozási módszerek alkalmazását, amelyeket e rendelet alkalmazásának bevezetése előtt, az 1774/2002/EK rendelet V. mellékletének III. fejezetével összhangban engedélyeztek.

4. Az illetékes hatóságnak véglegesen vagy átmenetileg fel kell függesztenie az 1. és a 3. pontban említett feldolgozási módszereket, ha bizonyítékot szerez arra, hogy az 1. pont a) vagy b) alpontjában említett körülmények bármelyike lényegesen megváltozott.

5. Az illetékes hatóságnak kérésre tájékoztatnia kell egy másik tagállam illetékes hatóságát egy engedélyezett feldolgozási módszerrel kapcsolatos, az 1. és 2. pont szerint rendelkezésére álló információról.

1. Az 1. és a 2. kategóriába tartozó anyagok feldolgozásából származó anyagokat tartós módon meg kell jelölni a VIII. melléklet V. fejezetében az egyes származó termékek megjelölésére vonatkozóan meghatározott követelményekkel összhangban.

Nincs szükség ilyen megjelölésre a 2. szakaszban említett alábbi anyagok esetében:

2. Egy adott tagállam illetékes hatósága a hatósági ellenőrzések eredményeit kérésre egy másik tagállam illetékes hatóságának rendelkezésére bocsátja, amennyiben egy alternatív módszert először alkalmaznak az adott tagállamban, az új alternatív módszer bevezetésének megkönnyítése érdekében.

a) Nátrium-hidroxid- (NaOH) vagy kálium-hidroxid- (KOH) oldatot (vagy annak kombinációját) kell használni olyan mennyiségben, amely biztosítja a lebontásra váró állati melléktermékek tömegével, típusával és összetételével megközelítőleg azonos moláris mennyiséget.

Az állati melléktermékeknek a bázist semlegesítő magas zsírtartalma esetén a hozzáadott bázist ki kell igazítani az említett moláris egyenértékűség elérése érdekében.

b) Az állati melléktermékeket ötvözött acél tárolóedénybe kell helyezni. A lúg kimért mennyiségét szilárd formában vagy az a) pontban említett oldatként kell hozzáadni.

c) Az edényt le kell zárni, és az állati melléktermékek és a lúg elegyét legalább 150 °C-os belső hőmérsékletre kell hevíteni legalább 4 bar (abszolút) nyomáson, legalább:

d) A folyamatot szakaszos rendszerben kell végezni, és az edényben található anyagot folyamatosan keverni kell a lebontási folyamat elősegítése érdekében addig, amíg a szövetek feloszlanak, a csontok és fogak pedig meglágyulnak; és

e) Az állati melléktermékeket úgy kell kezelni, hogy az időtartamra, a hőmérsékletre és a nyomásra vonatkozó követelmények egyszerre teljesüljenek.

a) Az állati melléktermékeket legalább 180 °C-os belső hőmérsékletre kell hevíteni megszakítás nélkül legalább 40 percen keresztül, legalább 12 bar (abszolút) nyomáson úgy, hogy közvetett módon gőzt alkalmaznak a biolitikus reaktorban;

b) A folyamatot szakaszos rendszerben kell végezni, és az edényben lévő anyagot folyamatosan keverni kell; és

c) Az állati melléktermékeket úgy kell kezelni, hogy az időtartamra, a hőmérsékletre és a nyomásra vonatkozó követelmények egyszerre teljesüljenek.

a) Az állati melléktermékeket először egy engedélyezett feldolgozóüzemben, a III. fejezetben meghatározott 1. feldolgozási módszerrel (nyomáson történő sterilizálás) fel kell dolgozni;

b) Az a) pontban említett folyamatot követően a zsírtalanított anyagokat legalább 20 percen keresztül legalább 220 °C-on, legalább 25 bar (abszolút) nyomáson kell kezelni, majd egy kétlépcsős eljárásban hevíteni, először közvetlen gőzbefecskendezéssel, majd közvetett módon egy koaxiális hőcserélőben;

c) A folyamatot szakaszos vagy folyamatos rendszerben kell végezni, és az anyagot folyamatosan keverni kell;

d) Az állati melléktermékeket úgy kell kezelni, hogy az időtartamra, a hőmérsékletre és a nyomásra vonatkozó követelmények egyszerre teljesüljenek; és

e) Az így kapott anyagot ezután vízzel össze kell keverni és egy biogázreaktorban légmentesen erjeszteni (biogázzá történő átalakítás);

f) A kiinduláshoz használt, 1. kategóriába tartozó anyag esetében a teljes folyamatnak ugyanazon a helyszínen és zárt rendszerben kell végbemennie, és a folyamat során előállított biogázt ugyanabban az üzemben legalább 900 °C-on gyorsan el kell égetni, majd gyorsan le kell hűteni („kioltás”).

a) Ha nem a 853/2004/EK rendelet III. melléklete VIII. vagy XII. szakaszának megfelelően előállított halolajat vagy kiolvasztott zsírt használnak, az állati melléktermékekből nyert zsírfrakciót először fel kell dolgozni:

b) A feldolgozott zsírt ezután tovább kell kezelni az alábbi módszerek egyikével:

a) Az utánégető kamrát természetes gázzal kell felhevíteni;

b) Az állati melléktermékeket a gázosító elsődleges kamrájába kell betölteni, és az ajtót be kell zárni. Az elsődleges kamrában nem lehetnek égetők, ehelyett a kamrát az alatta elhelyezkedő utánégető kamrájából átvezetett hővel kell fűteni. Az elsődleges kamrába csupán a főajtóra szerelt három szívószelepen át lehet levegőt beengedni a folyamat hatékonyságának fokozása céljából.

c) Az állati melléktermékeket komplex szénhidrogénné kell párologtatni, és a keletkező gázoknak az elsődleges kamrából egy a hátsó fal tetején található szűk nyíláson keresztül az elegyítő és hőbontó zónába kell átjutnia, ahol azoknak alkotóelemeikre kell bomlaniuk. Végül a gázoknak az utánégető kamrába kell kerülniük, ahol azokat többletlevegő jelenlétében természetes gázzal fűtött égető lángjában kell elégetni.

d) Valamennyi feldolgozási egységnek két égetőből és két másodlagos ventilátorból kell állnia arra az esetre, ha az egyik égető vagy ventilátor meghibásodna. A másodlagos kamrát úgy kell kialakítani, hogy minden égési körülmény között legalább 950 °C-on legalább két másodpercnyi tartózkodási időt biztosítson.

e) A másodlagos kamrát elhagyva a kiáramló gázoknak egy a kürtő alapzatán elhelyezkedő barometrikus áramlásszabályzón kell áthaladniuk, amely – az elsődleges és másodlagos kamrákban állandó nyomást fenntartva – lehűti és a környezeti levegővel hígítja azokat.

f) A folyamatot 24 órás ciklusban kell végezni, amely magában foglalja a betöltést, a feldolgozást, a lehűtést és a hamu eltávolítását. A ciklus végén az elsődleges kamrából a visszamaradt hamut vákuumextrahálással zárt tasakokba kell összegyűjteni, amelyeket ezután biztonsági zárral kell ellátni az elszállítás előtt;

g) Az állati melléktermékektől eltérő termékek gázosítását nem szabad engedélyezni.

a) Ha nem a 853/2004/EK rendelet III. melléklete VIII. vagy XII. szakaszának megfelelően előállított halolajat vagy kiolvasztott zsírt használnak, az állati melléktermékekből származó zsírfrakciót először fel kell dolgozni:

b) A zsírfrakciót külön kell választani a fehérjétől, és a másik üzemben történő elégetésre szánt, kérődző állatokból származó zsír esetében el kell távolítani a 0,15 % tömegszázalékot meghaladó oldhatatlan szennyeződéseket;

c) Az a) és b) pontban említett eljárást követően a zsírt:

d) Az állati zsíron kívül más állati eredetű anyag elégetését nem szabad engedélyezni;

e) Annak érdekében, hogy a folyamat során nyert energia felhasználható legyen az állati hulladékok kiolvasztására szolgáló eljárásokban, az 1. és 2. kategóriába tartozó anyagokból nyert zsír égetését ugyanabban az üzemben kell végezni, amelyben a zsírt nyerték. Az illetékes hatóság engedélyezheti azonban, hogy a kérdéses zsírt égetés céljából más üzemekbe szállítsák, feltéve hogy:

f) Az égetést a környezetvédelemre vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban kell végezni, különös figyelemmel az e jogszabályokban a károsanyag-kibocsátások szabályozásának és ellenőrzésének elérhető legjobb technikáira vonatkozó szabályokra.

a) Az állati melléktermékeket konverterbe kell betölteni, majd 80 °C hőmérsékleten nyolc órán át kell kezelni. Ezalatt az anyagot megfelelő mechanikai koptatógéppel folyamatosan zsugorítani kell.

b) Ezt követően az anyagot 100 °C hőmérsékleten legalább két órán át kell kezelni.

c) A kapott anyag részecskenagysága nem haladhatja meg a 20 millimétert.

d) Az állati melléktermékeket oly módon kell kezelni, hogy az a) és b) pontban az időtartamra, a hőmérsékletre és a nyomásra vonatkozóan meghatározott követelmények egyidejűleg teljesüljenek;

e) Az anyag hőkezelése során a bioüzemanyag feletti légtérből az elpárolgott vizet folyamatosan ki kell vonni és rozsdamentes acélból készült kondenzátoron keresztül el kell vezetni. A kondenzátumot 70 °C hőmérsékleten, legalább egy órán át kell tárolni a szennyvízként történő elvezetés előtt;

f) Az anyag hőkezelését követően a konverterből kapott bioüzemanyagot ki kell vezetni, majd teljesen fedett és reteszelt szállítószalagon automatikusan az azonos telephelyen lévő hulladékégetőbe vagy hulladék-együttégetőbe kell továbbítani.

g) A feldolgozást szakaszos rendszerben kell végezni.

a) az 1069/2009/EK rendelet 9. cikke f) pontjának i., ii. és iii. alpontjában említett, 2. kategóriába tartozó, sertésből származó anyagok;

b) az említett rendelet 10. cikkének h) pontjában említett, 3. kategóriába tartozó, sertésből származó anyagok.

a) Az abban a gazdaságban való összegyűjtést követően, mely számára az illetékes hatóság engedélyezte a feldolgozási módszer alkalmazását a gazdaság állatállomány-sűrűségének, a valószínűsíthető állománypusztulási rátájának és a potenciális köz- és állat-egészségügyi kockázatoknak a vizsgálata alapján, az állati melléktermékeket a b) pontnak megfelelően kialakított tárolóba („tároló”) kell tenni és a c) illetve d) pont szerinti, erre kijelölt helyen kell elhelyezni („kijelölt hely”).

b) A tároló az alábbi feltételeknek kell, hogy eleget tegyen:

c) A tárolót a gazdaságtól fizikailag elkülönített, külön kijelölt helyen kell elhelyezni.

Ehhez a helyhez az anyagok szállítása céljából a gyűjtőjárművek számára külön utaknak kell vezetniük.

d) A tárolót és a kijelölt helyet az Unió környezetvédelmi jogszabályainak megfelelően kell megépíteni és kialakítani a szagkibocsátás elkerülése és a talaj-, illetve a felszín alatti vizek szennyezésének megelőzése érdekében.

e) A tárolónak egy, a kibocsátott gázokat elvezető csőhöz kell kapcsolódnia, melyet megfelelő szűrőkkel kell ellátni az emberre és állatokra átvihető betegségek terjedésének megakadályozása érdekében.

f) A tárolót a hidrolízis-eljárás idejére legalább három hónapig le kell zárni oly módon, hogy megakadályozzák az engedély nélküli felnyitást.

g) Az üzemeltetőnek az emberre vagy állatokra átvihető betegségeknek a személyzet mozgása miatti terjedésének megakadályozását célzó eljárásokat kell bevezetnie.

h) Az üzemeltető köteles:

i) Az üzemeltetőnek a következőkről kell nyilvántartást vezetnie:

j) Az üzemeltetőnek rendszeresen ki kell ürítenie a tartályt a következők ellenőrzése céljából:

k) A hidrolízist követően az anyagokat az 1069/2009/EK rendelet 13. cikke a), b), c) pontjának vagy e) pontja i. alpontjának megfelelően kell összegyűjteni, felhasználni és ártalmatlanítani.

l) A feldolgozást kötegelt módban kell végezni.

m) A hidrolizált anyagok minden más kezelése vagy felhasználása – beleértve a talajban történő felhasználást is – tilos.

a) A trágya szárazanyag-tartalmát az „Iszapjellemzők. A szárazmaradék és a víztartalom meghatározása” CEN EN 12880:2000 szabvány ( 53 ) szerinti módszerrel kell meghatározni.

Ezen eljárás során a szárazanyag-tartalomnak 15 % és 70 % között kell lennie.

b) A hozzáadandó mész mennyiségét úgy kell meghatározni, hogy az f) pontban megadott idő-hőmérséklet kombinációk egyike megvalósuljon.

c) A feldolgozandó állati melléktermékek részecskenagysága nem haladhatja meg a 12 mm-t.

Szükség esetén a maximális részecskenagyságra kell csökkenteni a trágyarészecskék méretét.

d) A trágyát kevesebb mint 6 perc reakcióidejű, közepestől nagy reakcióképességű dolomitikus mésszel (CaOMgO) kell összekeverni a 40 °C hőmérséklet-emelkedés eléréséhez a CEN EN 459-2:2002 szabvány ( 54 ) szerinti módszernek megfelelő, 5.10 reakcióképességi vizsgálat kritériumaként.

A keverést két összehangolt, egyenként két csavarral rendelkező keverővel kell végezni.

Mindkét keverő a következő feltételeknek kell, hogy eleget tegyen:

Az átlagos keverési időnek körülbelül két percnek kell lennie.

e) A keveréket legalább hat óra hosszáig kell keverni és legalább két tonnának kell képződnie.

f) A keverékbe bevezetendő ellenőrzési pontokon folyamatos méréseket kell végezni annak bizonyításához, hogy a keverék a következő időtartamok és vonatkozó hőmérsékletek esetén eléri a legalább 12 pH értéket:

g) A feldolgozást kötegelt módban kell végezni.

h) Egy HACCP-elveken alapuló, állandó írásbeli eljárást kell bevezetni.

i) Az üzemeltetők az alábbi követelményeknek megfelelő validáláson keresztül bebizonyíthatják az illetékes hatóságnak, hogy a d) pontban leírttól eltérő keverőkészüléket vagy az égetett mész helyett dolomitikus mészt (CaOMgO) használó eljárás legalább olyan hatékony mint az a)–h) pontokban meghatározott eljárás.

A validálásnak eleget kell tennie a következőknek:

a) Ezen eljáráshoz a következő anyagok használhatók:

b) Az 1. kategóriába tartozó anyagokból származó kiolvasztott zsírok felhasználása tilos ebben az eljárásban.

a) A kiolvasztott zsírt az alábbiakból álló előkezelésnek kell alávetni:

b) Az előkezelt anyagokat egy hidro-deoxigénezési, majd izomerizációs lépésből álló, többlépcsős katalitikus eljárásnak kell alávetni.

Az anyagokat legalább 20 bar nyomásnak kell kitenni legalább 250 °C-on, legalább 20 percig.

1. Az alábbi anyagokból nyert termékeket:

2. Ha az anyagokat:

▼M1

▼B

3. Az állati melléktermékek ezen szakasz szerinti feldolgozása során keletkező valamennyi hulladékot – mint például iszap, szűrőkben fennmaradt anyagok, hamu és emésztési maradványok – az 1069/2009/EK rendeletnek és e rendeletnek megfelelően ártalmatlanítják.

1. A biogázüzemeket az alábbiakkal rendelkező, nem mellőzhető pasztőröző/higienizáló egységgel kell felszerelni az állati melléktermékekhez vagy azokból származó termékekhez, melyek részecskenagysága legfeljebb 12 mm lehet az egységbe történő bekerülés előtt:

2. Az 1. ponttól eltérve, a pasztőröző/higienizáló egység nem kötelező az olyan biogázüzemekben, amelyek csak a következő anyagok átalakítását végzik:

3. Amennyiben a biogázüzem haszonállatok tartására szolgáló létesítményben vagy annak közelében helyezkedik el, és nem csak az ott tartott állatokból származó trágyát, tejet vagy kolosztrumot használ fel, akkor a biogázüzemnek az ilyen állatok tartására szolgáló területtől távol kell elhelyezkednie.

Ezt a távolságot úgy kell meghatározni, hogy meg lehessen előzni az emberre és állatokra átvihető betegség biogázüzemből történő terjedésének elfogadhatatlan kockázatát.

Minden esetben fizikailag teljesen el kell különíteni a biogázüzemet és az állatokat, valamint takarmányukat és almukat, szükség esetén kerítéssel.

4. Valamennyi biogázüzemnek saját laboratóriummal kell rendelkeznie, vagy egy külső laboratóriumot kell igénybe vennie. A laboratóriumnak a szükséges elemzések elvégzéséhez kellő felszereltséggel és az illetékes hatóság engedélyével, továbbá nemzetközileg elismert szabványok szerinti akkreditációval kell rendelkeznie, vagy azt az illetékes hatóságnak rendszeresen ellenőriznie kell.

1. A komposztálóüzemeket az alábbiakkal rendelkező, nem mellőzhető zárt komposztálóreaktorral vagy komposztálóterülettel kell ellátni az üzembe bekerülő állati melléktermékekhez vagy azokból származó termékekhez, továbbá a következőkel kell felszerelni:

2. Az 1. ponttól eltérve, más típusú komposztálórendszerek is engedélyezhetők, feltéve hogy:

3. Amennyiben a komposztálóüzem haszonállatok tartására szolgáló létesítményben vagy annak közelében helyezkedik el, és nem csak az ott tartott állatokból származó trágyát, tejet vagy kolosztrumot használ fel, akkor a komposztálóüzemnek az ilyen állatok tartására szolgáló területtől távol kell elhelyezkednie.

Ezt a távolságot úgy kell meghatározni, hogy meg lehessen előzni az emberre és állatokra átvihető betegségek komposztálóüzemből történő terjedésének elfogadhatatlan kockázatát.

Minden esetben fizikailag teljesen el kell különíteni a komposztálóüzemet és az állatokat, valamint takarmányukat és almukat, szükség esetén kerítéssel.

4. Valamennyi komposztálóüzemnek saját laboratóriummal kell rendelkeznie, vagy egy külső laboratóriumot kell igénybe vennie. A laboratóriumnak a szükséges elemzések elvégzéséhez kellő felszereltséggel és az illetékes hatóság engedélyével, továbbá nemzetközileg elismert szabványok szerinti akkreditációval kell rendelkeznie, vagy azt az illetékes hatóságnak rendszeresen ellenőriznie kell.

1. Az állati melléktermékeket a lehető leghamarabb át kell alakítani, miután megérkeznek a biogáz- vagy komposztálóüzembe. Kezelésükig azokat megfelelően kell tárolni.

2. A kezeletlen anyag szállításához használt tároló-, gyűjtő- és szállítóeszközök tisztítását és fertőtlenítését egy erre kijelölt területen kell végezni.

A terület elhelyezkedésének, illetve kialakításának olyannak kell lennie, hogy meg lehessen előzni a kezelt termékek fertőződésének kockázatát.

3. Rendszeres védőintézkedéseket kell tenni a madarak, rágcsálók, rovarok vagy egyéb kártevők ellen.

E célra kártevők elleni dokumentált védekezési tervet kell alkalmazni.

4. A létesítmény minden részére vonatkozóan tisztítási eljárásokat kell kidolgozni és dokumentálni. A tisztításhoz megfelelő felszerelést és tisztítószereket kell biztosítani.

5. A higiéniai ellenőrzésnek ki kell terjednie a környezet és a berendezések rendszeres ellenőrzésére. Az ellenőrzések ütemtervét és eredményeit dokumentálni kell.

6. A berendezéseket és felszereléseket jó állapotban kell tartani, a mérőberendezéseket rendszeres időközönként kalibrálni kell.

7. Az emésztési maradványokat a biogáz- vagy komposztálóüzemben úgy kell kezelni és tárolni, hogy meg lehessen előzni az újrafertőződést.

1. A pasztőröző/higienizáló egységgel felszerelt biogázüzemben nyersanyagként felhasznált, 3. kategóriába tartozó anyagra az alábbi minimumkövetelményeket kell alkalmazni:

A 3. kategóriába tartozó tej, tejalapú termékek, tejből származó termékek, kolosztrum és kolosztrumtartalmú termékek azonban pasztőrözés/higienizálás nélkül felhasználhatók nyersanyagként a biogázüzemekben, ha az illetékes hatóság nem véli úgy, hogy azok valamely, emberre vagy állatra fertőző súlyos betegség terjedésének kockázatát hordozzák.

Az e pont b) és c) alpontjában meghatározott minimumkövetelményeket alkalmazni kell azokra a 2. kategóriába tartozó anyagra is, amely az 1069/2009/EK rendelet 13. cikke e) pontjának ii. alpontjában meghatározott előzetes feldolgozás nélkül kerülnek be a biogázüzembe.

2. A komposztálóüzemekben nyersanyagként felhasznált, 3. kategóriába tartozó anyagra az alábbi minimumkövetelményeket kell alkalmazni:

Az e pont b) és c) alpontjában meghatározott minimumkövetelményeket alkalmazni kell azokra a 2. kategóriába tartozó anyagra is, amelyet az 1069/2009/EK rendelet 13. cikke e) pontjának ii. alpontjában meghatározott előzetes feldolgozás nélkül komposztálnak.

1. Az illetékes hatóság engedélyezheti az I. fejezet 1. szakaszának 1. pontjában meghatározott paraméterektől, valamint a szabvány átalakítási paraméterektől eltérő paraméterek alkalmazását, feltéve hogy az ilyen alkalmazás engedélyezését kérelmező üzemeltető igazolja, hogy az adott paraméterekkel megfelelően csökkenthetők a biológiai kockázatok. Ennek az igazolásnak magában kell foglalnia egy validálási eljárást is, amelyet az alábbi követelményeknek megfelelően kell lefolytatni:

2. Az 1. ponttól eltérve, az 1069/2009/EK rendelet 15. cikke (2) bekezdésének a) pontja ii. alpontjában említett szabályok elfogadásáig az illetékes hatóság engedélyezheti az e fejezetben meghatározottaktól eltérő egyedi követelmények használatát, feltéve hogy azok azonos hatást biztosítanak a kórokozók visszaszorításának tekintetében, az alábbi anyagok esetében:

3. Amennyiben a biogáz- vagy komposztálóüzemben csak a 2. pont b) alpontjában említett anyagokat vagy az 1069/2009/EK rendelet 10. cikkének g) pontjában említett származtatott termékeket kezelik kiindulási anyagként, akkor az illetékes hatóság engedélyezheti az e fejezetben megadottaktól eltérő egyedi követelmények alkalmazását, feltéve hogy:

4. Az üzemeltetők forgalomba hozhatnak olyan emésztési maradványokat, amelyeket az illetékes hatóság által engedélyezett paraméterek szerint állítottak elő:

Ahol az a) vagy b) pont esetében:

2. Az olyan emésztési maradványokat és komposztot, amelyek nem felelnek meg az e szakaszban meghatározott követelményeknek, újra átalakításnak vagy komposztálásnak kell alávetni, illetve a Salmonella esetében azokat az illetékes hatóság utasításainak megfelelően kell kezelni vagy ártalmatlanítani.

3. Ha állati melléktermékeket biogázzá alakítanak át, vagy nem állati eredetű anyagokkal együtt komposztálnak, az illetékes hatóság engedélyezheti az üzemeltetők számára, hogy adott esetben az I. fejezet 1. szakasza 1. pontjának a) alpontjában említett pasztőrözést vagy a 2. szakasz 1. pontjában említett komposztálást követően és a nem állati eredetű anyagokkal való keverést megelőzően reprezentatív mintákat vegyenek szükség szerint az állati melléktermékek átalakítása vagy komposztálása hatékonyságának ellenőrzése céljából.

1. Az üzemeltetőknek biztosítaniuk kell, hogy a kutatási és diagnosztikai minták szállítmányait kereskedelmi okmány kíséri, amelyben meg kell adni a következő adatokat:

2. A kutatási és diagnosztikai mintákat kezelő felhasználóknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük az emberre vagy állatokra átvihető betegségek terjedésének megelőzése érdekében az idő alatt, amíg az ellenőrzésük alatt álló anyagokat kezelik, különösképpen a helyes laboratóriumi gyakorlat alkalmazásával.

3. Meg kell tiltani a kutatási és diagnosztikai minták későbbi felhasználását az I. melléklet 38. pontjában említett céloktól eltérő célokra.

4. A kutatási mintákat és az azok felhasználásából származó minden terméket – kivéve, ha azokat hivatkozás céljából őrzik meg – ártalmatlanítani kell:

5. A kutatási és diagnosztikai mintákat kezelő felhasználóknak nyilvántartást kell vezetniük az ilyen minták szállítmányairól.

A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az 1. pontban említett információkat, valamint a minták és az esetleges származtatott termékek ártalmatlanításának dátumát és módszerét.

6. Az 1., 4. és 5 ponttól eltérve, az illetékes hatóság elfogadhatja az oktatási célokra szánt kutatási és diagnosztikai minták kezelését és ártalmatlanítását olyan egyéb feltételek mellett, amelyek megakadályozzák az elfogadhatatlan köz- és állat-egészségügyi kockázatok keletkezését.

1. A kereskedelmi minták és kiállítási tárgyak szállítása, felhasználása és ártalmatlanítása kizárólag az 1. szakasz 1–4. és 6. pontjával összhangban történhet.

2. A kereskedelmi mintákat – kivéve, ha azokat hivatkozás céljából őrzik meg – a konkrét vizsgálatok vagy elemzések befejezése után:

3. A kiállítás vagy a művészeti tevékenység befejezése után a kiállítási tárgyakat vissza kell küldeni a származási hely szerinti tagállamba, vagy a 2. pontnak megfelelően el kell szállítani vagy ártalmatlanítani kell.

1. Az állati melléktermékeket a VIII. melléklet I. fejezetének 1. és 3. szakaszával összhangban a felhasználókhoz vagy gyűjtőközpontokba szállítják.

2. A gyűjtőközpontokat az illetékes hatóságnak nyilvántartásba kell vennie, feltéve hogy:

3. A tagállamok engedélyezhetik a 2. kategóriába tartozó anyagokat feldolgozó üzemek gyűjtőközpontként történő használatát.

4. Az anyag – a víziállatokból és vízi gerinctelenekből származó állati melléktermékek kivételével – végfelhasználók részére történő szállítását végző gyűjtőközpontok üzemeltetőinek biztosítaniuk kell, hogy az anyag az alábbi kezelések valamelyikén esik át:

1. Az illetékes hatóság engedélyezheti az 1069/2009/EK rendelet 18. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett, 1. kategóriába tartozó anyag felhasználását az alábbi veszélyeztetett vagy védett állatfajok etetőkben történő takarmányozására az alábbi feltételekkel:

2. Amennyiben egy tagállam kérelmezi a Bizottságtól az 1. pont a) alpontja szerinti jegyzékbe történő felvételét, akkor be kell nyújtania:

1. Az illetékes hatóságnak az érintett állatfajok és élőhelyük konkrét helyzetének értékelése alapján kielégítőnek kell találnia az adott állatfajok megőrzési állapotának javulását;

2. Az illetékes hatóságnak az engedélyben azonosítania kell az állatállományokat egy földrajzilag meghatározott takarmányozási övezeten belül, az alábbi feltételeknek megfelelően:

a) Az illetékes hatóság engedélyt adott ki a takarmányozásért felelős üzemeltető részére. Az illetékes hatóság ezt az engedélyt akkor adja ki, ha:

b) Az illetékes hatóság által kiadott engedélyt azonnal fel kell függeszteni, ha:

c) A takarmányozásért felelős üzemeltetőnek:

1. Ha az illetékes hatóság engedélyezi az állati melléktermékek helyszíni ártalmatlanítását az 1069/2009/EK rendelet 19. cikke (1) bekezdése a), b), c) és e) pontjainak megfelelően, az ártalmatlanítás az alábbi módokon történhet:

2. Az 1069/2009/EK rendelet 19. cikke (1) bekezdésének b), c) és e) pontjaiban említett telephelyeken történő égetés során biztosítani kell, hogy az állati melléktermékeket a következők szerint égetik el:

3. Az 1069/2009/EK rendelet 19. cikke (1) bekezdésének a), b), c) és e) pontjaiban említett telephelyeken történő elföldelés során biztosítani kell, hogy az állati melléktermékeket a következők szerint földelik el:

4. Az 1069/2009/EK rendelet 19. cikke (1) bekezdésének a), b), c) és e) pontja szerinti ártalmatlanítás esetén az állati melléktermékeket a származási helyükről a következő feltételek szerint kell elszállítani az ártalmatlanítás helyszínére:

a) a szarvasmarhafélék populációjának 10 %-át az érintett tagállamokban;

b) a juh- és kecskefélék populációjának 25 %-át az érintett tagállamokban;

c) a sertésfélék populációjának 10 %-át az érintett tagállamokban; és

d) egyéb állatfajok populációjának az illetékes hatóság által meghatározott százalékos aránya, az adott állatfajokhoz tartozó állatok elégetéssel vagy elföldeléssel történő ártalmatlanítása során keletkező lehetséges köz- és állat-egészségügyi kockázatok értékelése alapján.

a) az anyagok nem haladják meg a heti 20 kg mennyiséget abból a létesítményből vagy üzemből, ahol az anyagokat összegyűjtik, függetlenül azoktól az állatfajoktól, amelyekből az anyagok származnak;

b) az anyagokat olyan módszerekkel gyűjtik, szállítják és ártalmatlanítják, amelyek megakadályozzák az elfogadhatatlan köz- és állat-egészségügyi kockázatok terjedését;

c) az e szakasz rendelkezéseinek betartatása érdekében az illetékes hatóságok rendszeres ellenőrzéseket végeznek – beleértve az üzemeltetők által vezetett nyilvántartások ellenőrzését – azokban a létesítményekben vagy üzemekben, ahol az anyagokat összegyűjtik.

1. Az 1069/2009/EK rendelet 20. cikkében említett, az állati melléktermékek és az azokból származó termékek alternatív felhasználási vagy ártalmatlanítási módszereinek engedélyezésére irányuló kérelmeket (kérelmek) az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyikén kell benyújtani az 1958. évi 1. rendeletben foglaltaknak megfelelően.

2. A kérelmüket az angoltól eltérő nyelven benyújtó érdekelt feleknek hitelesíttetnie kell kérelmük hivatalos fordítását, amit az elbírálás előtt az EFSA biztosít.

Az 1069/2009/EK rendelet 20. cikkének (5) bekezdésében meghatározott időszak csak azt követően kezdődik, hogy az érdekelt fél hitelesíttette a kérelem hivatalos fordítását.

1. A kérelmeknek tartalmazniuk kell minden szükséges információt ahhoz, hogy az EFSA felmérhesse a javasolt alternatív módszer biztonságosságát, különös tekintettel a következők leírására:

2. Az (1) bekezdésben említett kérelem ezenkívül:

3. A fenti (2) bekezdés d) pontjában említett validált, közvetlen mérések alatt a következők értendők:

4. A (2) bekezdés b) pontjában említett HACCP-tervnek a kockázatcsökkentés céljából használt kritikus paramétereken kell alapulniuk, különös tekintettel a következőkre:

A HACCP-tervben szereplő kritikus határértékeket a kísérleti validálás és/vagy a a modell eredményei alapján kell meghatározni.

Ha a folyamat eredményes működése csak a folyamatban használt berendezéshez specifikusan kapcsolódó műszaki paraméterek vonatkozásában mutatható ki, a HACCP-tervnek a teljesítendő műszaki határértékeket is magában kell foglalnia, különös tekintettel az energia-felhasználásra, a szivattyúlöketek számára vagy a vegyszerek adagolására.

Adatokat kell szolgáltatni egyrészt azokról a kritikus és műszaki paraméterekről, melyeket felügyelni kell és folyamatosan vagy meghatározott időközönként nyilván kell tartani, másrészt a méréshez és felügyelethez alkalmazott módszerekről.

Figyelembe kell venni a paraméterek szokásos gyártási feltételek melletti változékonyságát.

A HACCP-tervnek tükröznie kell a rendes és rendellenes/vészhelyzeti üzemelési feltételeket, beleértve a folyamat leállását, és meg kell határoznia a rendellenes/vészhelyzeti üzemelési feltételek esetén alkalmazandó lehetséges korrekciós intézkedéseket.

5. A kérelmeknek ezenkívül elegendő információt kell tartalmazniuk a következőkre vonatkozóan:

6. A kérelmeket igazoló dokumentumokkal, különösen pedig a következőkkel együtt kell benyújtani:

7. A kérelmekben fel kell tüntetni az érdekelt fél kapcsolattartási címét, beleértve az érdekelt félként felelős vagy az érdekelt fél nevében eljáró konkrét kapcsolattartó személy nevét és teljes címét, telefon- és/vagy faxszámát és/vagy e-mail címét.

1. Az előállítási láncnak az 1069/2009/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett kiindulási pontjától kezdve az állati melléktermékek és az azokból származó termékek összegyűjtéséhez és szállításához légmentesen zárt, új csomagolóanyagot vagy szivárgásmentesen fedett tárolóedényeket vagy járműveket kell használni.

2. A járműveket és az újrahasználható tárolóeszközöket, valamint az állati melléktermékekkel vagy feldolgozott termékekkel – kivéve a 767/2009/EK rendelet szerint forgalomba hozott származtatott termékeket, amelyeket a 183/2005/EK rendelet II. mellékletével összhangban kell tárolni és szállítani – érintkező berendezések vagy készülékek valamennyi újrahasználható elemét tiszta állapotban kell tartani.

Azokat az eseteket kivéve, amikor nem csak bizonyos állati melléktermékek vagy azokból származó melléktermékek szállítására vannak kijelölve, az ilyen járműveket és tárolóedényeket:

3. Amennyiben az a keresztszennyeződés elkerülése érdekében szükséges, az újrahasználható tárolóedényeket csak egy bizonyos állati melléktermék vagy abból származó termék szállítására kell kijelölni.

Ugyanakkor újrahasználható tárolóedényeket is lehet használni, feltéve hogy az illetékes hatóság engedélyezte azok használatát:

4. A csomagolóanyagokat el kell égetni vagy – az uniós jogszabályokkal összhangban – egyéb módon kell ártalmatlanítani.

1. A takarmányanyag vagy a kedvtelésből tartott állatok nyers eledele előállítására szánt állati melléktermékeket megfelelő hőmérsékleten kell szállítani: a húsból származó állati melléktermékek és az emberi fogyasztástól eltérő célokra szánt hústermékek esetében legfeljebb 7 °C hőmérsékleten – kivéve ha azokat a II. melléklet I. fejezetének megfelelően takarmányozási célokra használják –, az állat-egészségügyi vagy közegészségügyi kockázatok elkerülése érdekében.

2. A takarmányanyag vagy a kedvtelésből tartott állatok eledele előállítására szánt, 3. kategóriába tartozó, feldolgozatlan anyagot hűtve, fagyasztva vagy silózva kell tárolni és szállítani, kivéve ha:

3. A hűtve szállításhoz használt járműveket úgy kell kialakítani, hogy azok a szállítás teljes időtartama alatt biztosítsák a megfelelő hőmérséklet fenntartását, és lehetővé tegyék ennek a hőmérsékletnek a folyamatos ellenőrzését.

1. Minden szükséges intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy:

2. A szállítás és tárolás ideje alatt a csomagolásra, a tárolóeszközre vagy a szállítóeszközre erősített címkének:

3. A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy a területükről származó és onnan ki nem lépő állati melléktermékek és azokból származó termékek szállítása tekintetében külön rendszerek és egyedi szabályozás útján határozzák meg a csomagoláson, a tárolóeszközökön és a szállító járműveken használt színkódokat, feltéve hogy ezen rendszerek és szabályok nem téveszthetők össze az 1.c) pontban meghatározott színkódrendszerrel.

4. A tagállamok meghatározhatnak rendszereket vagy megállapíthatnak szabályokat a területükről származó és ott maradó állati melléktermékek jelölésére vonatkozóan, feltéve hogy ezek a rendszerek vagy szabályok nem ütköznek az e melléklet V. fejezetében a származtatott termékekre vonatkozóan meghatározott jelölési követelményekkel.

5. A 3. és 4. pontoktól eltérve, az azokban meghatározott rendszert vagy szabályokat a tagállamok abban az esetben is használhatják a területükről származó, de onnan kilépő állati melléktermékekre, ha ehhez a rendeltetési hely szerinti tagállam vagy harmadik állam hozzájárul.

6. Azonban:

1. A szállítás során az állati melléktermékeket és az abból származó termékeket az e fejezetben meghatározott mintának megfelelő kereskedelmi okmánynak vagy – amennyiben azt e rendelet előírja – egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie.

Ilyen dokumentumra vagy bizonyítványra azonban nincs szükség, ha:

2. A kereskedelmi okmányt legalább három (egy eredeti és két másolati) példányban kell kiállítani. Az eredetinek a végső rendeltetési helyig kell kísérnie a szállítmányt. A címzettnek azt meg kell őriznie. A termelőnek az egyik, a szállítónak a másik másolati példányt kell megőriznie.

A tagállamok előírhatják, hogy a szállítmányok megérkezését a TRACES rendszerben kell igazolni, vagy a kereskedelmi okmány egy negyedik példányával, amelyet a szállítmány átvevője visszaküld a termelőnek.

3. Az egészségügyi bizonyítványokat az illetékes hatóságnak kell kiállítania és aláírnia.

4. Az Európai Unión belüli szállítás során az állati melléktermékeket és az azokból származó termékeket az előállítási láncnak az 1069/2009/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kiindulási pontjától kezdve a 6. pontban meghatározott mintának megfelelő kereskedelmi okmánynak kell kísérnie.

Ugyanakkor – az 1069/2009/EK rendelet 21. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében említett alternatív rendszerrel történő információtovábbítás engedélyezése mellett – az illetékes hatóság engedélyezheti, hogy az illetékességi területén szállított állati melléktermékeket és azokból származó termékeket az alábbi dokumentumok kísérjék:

5. A nyilvántartásokat és az azokhoz tartozó kereskedelmi okmányokat vagy egészségügyi bizonyítványokat legalább 2 éven keresztül meg kell őrizni az illetékes hatóságnak történő bemutatás céljából.

6. Kereskedelmi okmány mintája

Megjegyzések

1. Az 1069/2009/EK rendelet 22. cikkének (1) bekezdésében az állati melléktermékekre és az azokból származó termékekre vonatkozóan – kivéve a 767/2009/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének h) pontjában meghatározott, állati melléktermékekből vagy azokból származó termékekből előállított és a 767/2009/EK rendelet 4. cikkével összhangban forgalomba hozott összetett takarmányokat – említett nyilvántartásoknak tartalmaznia kell:

2. E szakasz 1. pontjától eltérve, az üzemeltetők nem kötelesek külön megőrizni az 1. pont a) alpontjában, b) pontja i. alpontjában, c) pontja i. és iii. alpontjában, valamint d) pontja ii. és iii. alpontjában meghatározott információkat, ha minden egyes szállítmány esetében megőrzik a III. fejezetben meghatározott kereskedelmi okmány egy másolatát, és ezeket az információkat az e szakasz 1. pontjában előírt egyéb információkkal együtt elérhetővé teszik.

3. A hulladékégető és hulladék-együttégető művek üzemeltetői nyilvántartást vezetnek – esettől függően – az égetéssel vagy együttégetéssel ártalmatlanított állati melléktermékek és azokból származó termékek mennyiségéről és kategóriájáról, valamint ezen műveletek végrehajtásának dátumáról.

1. végső felhasználók esetében a felhasznált mennyiség, a takarmányozni kívánt állatok, valamint a felhasználás dátuma;

2. gyűjtőközpontok esetében:

a) a prémek és állattetemek számáról olyan állatok esetében, amelyeket azonos állatfajból származó anyagokkal takarmányoztak; és

b) valamennyi szállítmányról az anyag nyomon követhetőségének biztosítása érdekében.

1. az alkalmazott szerves trágyák és talajjavító szerek mennyisége;

2. a szerves trágyák és talajjavító szerek talajban való alkalmazásának dátuma és az alkalmazás helye;

3. a dátumok, amikor a szerves trágya vagy talajjavító szer alkalmazását követően az állatállományt beengedték az adott földterületre legeltetés céljából, vagy amikor a földterületen zöldtakarmányt vágtak takarmányozás céljából.

a) a naponta előállított mennyiségek;

b) a származás szerinti faj, beleértve annak megjelölését, hogy az adott víziállatokat vadvízből fogták ki vagy akvakultúra-gazdaságban tenyésztették;

c) tenyésztett halból származó, másik fajhoz tartozó tenyésztett halak etetésére szánt halliszt esetében a származás szerinti faj tudományos neve.

a) az elégetett vagy elföldelt állati melléktermékek mennyisége, kategóriája és a faj;

b) az elégetés és elföldelés dátuma és helye.

1. Az 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyagokat feldolgozó üzemekben az állati melléktermékekből származó termékeket tartós módon meg kell jelölni glicerin-triheptanoáttal (GTH) oly módon, hogy:

2. Az 1. pontban említett feldolgozóüzemek üzemeltetői olyan rendszert működtetnek, amely lehetővé teszi azon paraméterek folyamatos ellenőrzését és rögzítését, amelyek az illetékes hatóság számára igazolják az előírt minimális homogén GTH-koncentráció meglétét.

Ennek az ellenőrző és adatrögzítő rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy a rendszeres időközönként vett mintákból tisztított petróleum-éterrel (40–70) extrahált GTH-kivonatból trigliceridként meghatározza az anyagban még meglévő GTH koncentrációt.

3. A GTH-val történő jelölési követelmény nem vonatkozik a következő anyagokra:

▼B

a) a beérkező anyag teljes biztonságban történő tárolásához és kezeléséhez; valamint

b) a termékek előállítását követően megmaradó, fel nem használt állati melléktermékek e rendelettel összhangban történő ártalmatlanításához, vagy az ilyen anyagot – az 1069/2009/EK rendelet 12., 13. és 14. cikkének megfelelően – hulladékégető műbe, hulladék-együttégető műbe, feldolgozóüzembe, vagy – a 3. kategóriába tartozó anyagok esetében – biogáz- vagy komposztálóüzembe kell küldeni.

a) válogatás;

b) darabolás;

c) hűtés;

d) fagyasztás;

e) sózás vagy egyéb tartósítási eljárások;

f) nyersbőr és irha eltávolítása;

g) különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok eltávolítása;

h) állati melléktermékek kezelésével járó műveletek, amelyeket az uniós állat-egészségügyi szabályokban meghatározott kötelezettségek betartásával végeznek, így például post mortem vizsgálat vagy mintavétel;

i) biogázzá/komposzttá történő átalakításra szánt állati melléktermékek higienizálása/pasztőrözése egy másik létesítményben vagy üzemben e rendelet V. mellékletével összhangban végzett ilyen átalakítás vagy komposztálás előtt;

j) szitálás.

1. A köztes műveleteket végző létesítményeknek és berendezéseknek legalább az alábbi követelményeket kell teljesíteniük:

2. Az üzemnek megfelelő lehetőségekkel kell ellátni az állati melléktermékek átvételére szolgáló tárolóedények vagy konténerek és – a hajók kivételével – a szállítást végző járművek tisztításához és fertőtlenítéséhez. Megfelelő lehetőségeket kell biztosítani a járművek kerekeinek fertőtlenítéséhez.

1. Az állati melléktermékek válogatását úgy kell végezni, hogy az állatbetegségek terjedésének valamennyi veszélye elkerülhető legyen.

2. A tárolás teljes időtartama alatt az állati melléktermékeket az egyéb termékektől elkülönítetten kell kezelni és tárolni úgy, hogy elkerülhető legyen a kórokozók terjedése.

3. Az állati melléktermékeket a továbbszállítás időpontjáig rendeltetésszerűen, megfelelő hőmérsékleti körülmények között kell tárolni.

1. A 3. kategóriába tartozó anyagból származó termékeket tároló létesítmények és helyiségek nem lehetnek ugyanazon telephelyen, mint az 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyagból származó termékeket tároló létesítmények, kivéve ha a keresztszennyeződést a létesítmény kialakításával és működtetésével, például teljesen elkülönített épületekben történő tárolással előzik meg.

2. Az üzemnek:

3. Az üzemnek megfelelő lehetőségekkel kell rendelkeznie a származtatott termékek átvételére szolgáló tárolóedények vagy konténerek és – a hajók kivételével – a szállítást végző járművek tisztításához és fertőtlenítéséhez.

4. A származtatott termékeket a továbbszállítás időpontjáig megfelelően kell tárolni.

1. A X. melléklet II. fejezete 4. szakaszának II. részében említett termékeket a köz- és állat-egészségügyi kockázatok megelőzése érdekében megfelelő hőmérsékleten, erre a célra szánt, engedélyezett vagy nyilvántartásba vett tárolólétesítményben vagy üzemben, vagy az engedélyezett vagy nyilvántartásba vett tárolólétesítményen vagy üzemen belül erre a célra szánt, különálló tárolóhelyiségben kell tárolni.

2. A végtermékekből a tárolás során vagy az onnan történő kiszállításkor vett mintáknak meg kell felelniük legalább a X. melléklet I. fejezetében meghatározott mikrobiológiai szabványoknak.

1. A nyilvántartásba vett üzemek vagy létesítmények üzemeltetőinek és más nyilvántartásba vett üzemeltetőknek az alábbi feltételek szerint kell kezelniük az állati melléktermékeket és az azokból származó termékeket:

2. Az üzemeltetőknek olyan nyilvántartásokat kell vezetniük, amelyek elérhetők az illetékes hatóság számára.

3. Az állati melléktermékeket vagy azokból származó termékek szállítását végző nyilvántartásba vett üzemeltetőknek – az ugyanazon üzemeltető telephelyei közötti szállítást kivéve – egyebek között:

Salmonella: 25 g-ban nem mutatható ki: n = 5, c = 0, m = 0, M = 0

Enterobacteriaceae: n = 5, c = 2, m = 10, M = 3001 g-ban

1. Az emlősökből származó feldolgozott állati fehérjéket előzetesen alá kell vetni a IV. melléklet III. fejezetében meghatározott 1. feldolgozási módszernek (nyomással történő sterilizálás).

Ugyanakkor,

2. A nem emlősökből származó feldolgozott állati fehérjét – a halliszt kivételével – előzetesen alávetették a IV. melléklet III. fejezetében meghatározott 1–5. vagy 7. feldolgozási módszer valamelyikének.

3. A hallisztet előzetesen alávetették:

1. A feldolgozott állati fehérje csomagolásához és tárolásához új vagy sterilizált zsákokat kell használni, vagy megfelelően kialakított ömlesztettáru-tartályokban, illetve tárolókamrákban kell tárolni.

Kielégítő intézkedéseket kell hozni a tartályokon, szállítóberendezésekben vagy felvonókon belüli páralecsapódás minimálisra csökkentése érdekében.

2. A szállítóberendezéseken, felvonókon és tartályokban lévő termékeket védeni kell az esetleges szennyeződéstől.

3. A feldolgozott állati fehérje kezelésére szolgáló berendezéseket tisztán és szárazon kell tartani, valamint megfelelő vizsgálati pontokkal kell ellátni, hogy ellenőrizhető legyen a berendezések tisztasága.

A szennyeződés megelőzése érdekében valamennyi tárolólétesítményt rendszeresen ki kell üríteni és tisztítani kell.

4. A feldolgozott állati fehérjét szárazon kell tartani.

A tárolási területen meg kell akadályozni a szivárgást és a páralecsapódást.

a) a IV. melléklet III. fejezetében meghatározott 1–5. vagy 7. feldolgozási módszerek valamelyikének; vagy

b) egy másik módszert alkalmazó eljárásnak, amely biztosítja, hogy a vértermék megfelel az e melléklet I. fejezetében a származtatott termékekre vonatkozóan meghatározott mikrobiológiai szabványoknak.

a) a IV. melléklet III. fejezetében meghatározott 1–7. feldolgozási módszerekkel lehet előállítani, vagy

b) olyan más módszerrel, amely biztosítja, hogy a termék megfelel az e melléklet I. fejezetében a származtatott termékekre vonatkozóan meghatározott mikrobiológiai szabványoknak.

1. A tejet a következő eljárások egyikének kell alávetni:

2. A tejalapú és a tejből származó termékeket vagy alá kell vetni az 1. pontban említett kezelések legalább egyikének, vagy pedig az 1. pontnak megfelelően kezelt tejből kell előállítani.

3. A ragadós száj- és körömfájásra fogékony fajba tartozó állat takarmányozására szánt és az 1. pontban leírtak szerint kezelt tejből előállított savót:

4. Az 1., 2. és 3. pontban meghatározott követelményeken kívül a tejnek, tejalapú termékeknek és tejből származó termékeknek az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:

5. A nyerstej előállítását megfelelő állat-egészségügyi biztosítékokat nyújtó feltételek mellett kell végezni.

6. A kolosztrum(ot) és kolosztrumtartalmú termékek(et):

1. Az e rész 2. és 3. pontban megállapított követelményeket kell alkalmazni a tej, tejalapú termékek és az 1069/2009/EK rendelet 10. cikkének e) pontjában említett, 3. kategóriába tartozó, tejből származó termékek – a centrifuga- és szeparátoriszapot, valamint az 1069/2009/EK rendelet 10. cikkének f) és h) pontjában említett tejet kivéve – nem az e szakasz I. részének megfelelően feldolgozott tej feldolgozására, felhasználására és tárolására.

2. Az illetékes hatóságnak engedélyeznie kell a 853/2004/EK rendelet 4. cikkével összhangban engedélyezett vagy nyilvántartásba vett tejfeldolgozó létesítmények számára, hogy tejet, tejalapú termékeket és tejből származó termékeket szállítsanak az e rész 3. pontjában meghatározott célokra, feltéve hogy az érintett létesítmény biztosítja a termékek nyomon követhetőségét.

3. Tej, tejalapú termékek és tejből származó termékek beszállíthatók és takarmányanyagként felhasználhatók:

4. Az illetékes hatóság engedélyezheti az I. rész B.6. pontjában megállapított feltételeket nem teljesítő kolosztrum takarmányozási célból történő szállítását az ugyanabban a tagállamban lévő két mezőgazdasági termelő között, az egészségügyi kockázatok terjedését megakadályozó körülmények biztosítása esetén.

1. Amennyiben nem a 853/2004/EK rendelet III. melléklete XIV. szakaszával összhangban állították elő, a zselatint olyan folyamattal kell előállítani, amely biztosítja, hogy a 3. kategóriába tartozó anyag savas vagy lúgos kezelést kapjon, amit egy vagy két öblítés követ.

A pH-értéket ezt követően kell beállítani. A zselatint egyszeri vagy egymást követő, többszöri melegítéssel kell kivonni, amit szűréses és sterilizálásos tisztítás követ.

2. Az 1. pontban említett folyamat elvégzése után a zselatin szárítási folyamatnak és adott esetben porítási vagy laminálási folyamatnak vethető alá.

3. Tartósítószerek használata – a kén-dioxid és a hidrogén-peroxid kivételével – tilos.

a) helyiséget vagy erre a célra szánt helyet kell biztosítani a védőcsomagoló- és csomagolóanyagok tárolásához;

b) a védőcsomagolást és csomagolást egy e célra kijelölt helyiségben vagy helyen kell végezni.

a) az anyagot 11-nél magasabb pH-értéknek, 80 °C-nál magasabb hőmérsékletnek kell kitenni három óránál hosszabb időn keresztül, majd ezt követően 30 percen keresztül hőkezelésnek kell alávetni 140 °C-nál magasabb hőmérsékleten és 3,6 barnál nagyobb nyomáson; vagy

b) az anyagot 1 és 2 közötti pH-értéknek, majd 11-nél magasabb pH-értéknek, majd ezt követően 30 percen keresztül hőkezelésnek kell alávetni 140 °C-on és 3 bar nyomáson.

1. A dikalcium-foszfátot olyan eljárással kell előállítani, amely az alábbi három szakaszból áll:

2. A zsírtalanított csontokból származó dikalcium-foszfátot az 1069/2009/EK rendelet 10. cikkének a) pontjában említett csontokból kell előállítani.

a) a 3. kategóriába tartozó valamennyi csontanyag finomra törését és forró vizes ellenáramban történő zsírtalanítását (14 mm-nél kisebb csontdarabok);

b) 145 °C-os gőzzel és 4 bar nyomáson történő folyamatos főzést 30 percen keresztül;

c) a fehérjelé elválasztását a hidroxiapatittól (trikalcium-foszfát) centrifugálással;

d) 200 °C-os levegőn történő fluidágyas szárítás után a trikalcium-foszfát granulálását.

1. Amennyiben nem a 853/2004/EK rendelet III. mellékletének XV. szakaszában a kollagénre vonatkozóan meghatározott követelményeknek megfelelően állították elő, a kollagént olyan eljárással kell előállítani, amely biztosítja, hogy a 3. kategóriába tartozó feldolgozatlan anyag savas vagy lúgos kezelést kapjon, amit egy vagy két öblítés, szűrés és extrudálás követ.

E kezelés után a kollagén szárítási eljárásnak vethető alá.

2. Az uniós jogszabályok által engedélyezettől eltérő tartósítószerek használatát meg kell tiltani.

a) helyiséget vagy erre a célra szánt helyet kell biztosítani a védőcsomagoló- és csomagolóanyagok tárolásához;

b) a védőcsomagolást és csomagolást egy e célra kijelölt helyiségben vagy helyen kell végezni.

a) a IV. melléklet III. fejezetében meghatározott 1–5. vagy 7. feldolgozási módszerek valamelyikének;

b) olyan más módszernek és paramétereknek, amelyek biztosítják, hogy a termékek megfelelnek az I. fejezetben a származtatott termékekre vonatkozóan meghatározott mikrobiológiai szabványoknak; vagy

c) a 853/2004/EK rendelet III. melléklete X. szakaszának I., II. és III. fejezetében a tojásra és tojástermékekre vonatkozóan meghatározott követelményeknek megfelelő kezelésnek.

a) az anyag nem tartalmaz olyan állati eredetű anyagot, illetve nem került kapcsolatba olyan állati eredetű anyaggal, amelyet nem dolgoztak fel:

b) minden szükséges óvintézkedést megtettek az anyag fertőződésének megelőzése érdekében.

1. A tenyésztett halak vagy egyéb, akvakultúrában tenyésztett állatfajok takarmányozására szánt, halból vagy vízi gerinctelenekből származó állati melléktermékek:

2. Az illetékes hatóság megállapíthat az emberre és állatra átvihető betegségek terjedésének elfogadhatatlan kockázatát megelőző feltételeket a víziállatok, valamint vízi- és szárazföldi gerinctelen állatok alábbi felhasználására vonatkozóan:

1. A feldolgozatlan trágya tagállamok közötti kereskedelmére – a baromfifélékhez vagy lófélékhez tartozó fajok feldolgozatlan trágyájának kivételével – az alábbi feltételeket kell alkalmazni, a rendeltetési hely szerinti tagállam az 1069/2009/EK rendelet 48. cikkének (1) bekezdése szerinti hozzájárulása mellett:

2. A baromfifélék feldolgozatlan trágyájának tagállamok közötti kereskedelmére az alábbi feltételeket kell alkalmazni, a rendeltetési hely szerinti tagállam az 1069/2009/EK rendelet 48. cikkének (1) bekezdése szerinti hozzájárulásán kívül:

3. A kereskedelmi okmányhoz csatolandó állat-egészségügyi bizonyítványminta:

4. Lóféléktől származó feldolgozatlan trágya kereskedelme engedélyezett a tagállamok között, feltéve hogy a rendeltetés helye szerinti tagállam hozzájárult ahhoz az 1069/2009/EK rendelet 48. cikke (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, és azzal a feltétellel, hogy az ilyen trágya nem származhat a 2009/156/EK irányelv 4. cikke (5) bekezdése szerint takonykór, hólyagos szájgyulladás, lépfene vagy veszettség miatt állat-egészségügyi zárlat alá vont gazdaságból.

5. Az 1069/2009/EK rendelet 48. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. alpontjával összhangban a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatósága előírhatja az egy másik tagállamból feldolgozatlan trágyát szállító üzemeltetők számára, hogy:

6. Az illetékes hatóság engedélyezheti az ugyanazon gazdaság két pontja között szállított trágya szállítását a lehetséges egészségügyi kockázatok ellenőrzésére vonatkozó feltételek, így például az érintett üzemeltetőknek a megfelelő nyilvántartások vezetésére vonatkozó kötelezettsége teljesülése esetén.

a) A takarmányláncon kívüli célokra szánt származtatott termékeket előállító üzemekből, biogáz- vagy komposztálóüzemből, vagy szerves trágyákat és talajjavító szereket előállító üzemből érkeznek.

b) A termékeket legalább 60 percen keresztül legalább 70 °C-os hőkezelési eljárásnak, valamint a spóraképző baktériumok számát és a toxinképződést csökkentő kezelésnek vetették alá, amennyiben ezek releváns kockázati tényezőnek minősülnek.

c) Az illetékes hatóság azonban engedélyezheti a b) pontban említettektől eltérő szabványosított folyamatparaméterek alkalmazását, feltéve hogy a kérelmező igazolja, hogy az adott paraméterekkel a biológiai kockázatok minimálisra csökkenthetők.

Az említett igazolásnak magában kell foglalnia egy validálást, amelyet az alábbiak szerint kell lefolytatni:

Az üzemekben alkalmazott releváns folyamatparaméterekre, illetve egyéb kritikus ellenőrzési pontokra vonatkozó adatokat rögzíteni és kezelni kell annak érdekében, hogy a tulajdonos, az üzemeltető – vagy ezek valamelyikének képviselője –, valamint az illetékes hatóság nyomon tudja követni az üzem működését. Az e pont értelmében engedélyezett folyamatokra vonatkozó információkat kérésre a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani.

d) A trágyából az üzemben történő feldolgozás során vagy közvetlenül azt követően, a folyamat nyomon követése céljából vett reprezentatív mintáknak az alábbi szabványoknak kell megfelelniük:

ahol:

Az e pontban meghatározott szabványoknak nem megfelelő feldolgozott trágyát vagy feldolgozott trágyatermékeket feldolgozatlannak kell tekinteni;

e) Tárolásukat úgy kell megoldani, hogy a feldolgozást követően minimálisra csökkenjen a fertőződés vagy másodlagos fertőzés és a nedvesedés lehetősége. Ennek megfelelően tárolásukra az alábbi megoldások valamelyikét kell alkalmazni:

1. A szerves trágyákat és talajjavító szereket – a trágya, az emésztőtraktus-tartalom, a komposzt, a tej, a tejalapú termékek, a tejből származó termékek, a kolosztrum, a kolosztrumtartalmú termékek és az állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek biogázzá alakításából származó emésztési maradványok kivételével – az alábbiak szerint kell előállítani:

2. A 2. kategóriába tartozó anyagból származó hús- és csontlisztből vagy feldolgozott állati fehérjéből álló, illetve abból előállított szerves trágyákat és talajjavító szereket egy nyilvántartásba vett létesítményben vagy üzemben összekeverik – a szükséges minimális arányban – a termék talajon való alkalmazásának helye szerinti tagállamban az illetékes hatóság által engedélyezett összetevővel, aminek célja a keverék takarmányozásra történő későbbi felhasználásának kizárása.

3. Az illetékes hatóság a 2. pontban említett összetevőt az alábbiak szerint engedélyezi:

Az illetékes hatóság az engedélyezett összetevőket tartalmazó jegyzéket a Bizottság, valamint – kérésre – a többi tagállam rendelkezésére bocsátja.

4. Ugyanakkor a 2. pontban meghatározott követelményeket nem kell alkalmazni:

5. A szerves trágyák és talajjavító szerek gyártóinak biztosítaniuk kell, hogy a kórokozók semlegesítése a termékek forgalomba hozatala előtt megtörténik, az alábbiakkal összhangban:

a) ömlesztve, a megfelelő, szennyeződést megelőző körülmények között;

b) nagyméretű zsákokba csomagolva a végfelhasználóknak történő értékesítésre szánt szerves trágyák vagy talajjavító szerek esetében; vagy

c) gazdaságok területén történő tárolás esetén megfelelő tárolóhelyiségben, amelyhez haszonállatok nem férhetnek hozzá.

1. A köztes termékek behozatalát és tranzitszállítását abban az esetben lehet engedélyezni, ha:

2. Az 1. pont e) alpontjának megfelelően egy harmadik ország illetékes hatósága nyilvántartásba vehet vagy engedélyezhet egy létesítményt vagy üzemet, feltéve hogy:

3. Az Unióba behozott köztes termékeket a 97/78/EK irányelv 4. cikkével összhangban kell ellenőrizni az állat-egészségügyi határállomáson, és a határállomásról közvetlenül az alábbi helyek valamelyikére kell szállítani vagy:

4. Az Unió területén átszállított köztes termékek szállítását a 97/78/EK irányelv 11. cikkének megfelelően kell végezni.

5. Az érintett állat-egészségügyi határállomás hatósági állatorvosa a TRACES-rendszeren keresztül értesíti a szállítmány rendeltetési helyeként szereplő létesítményért vagy üzemért felelős hatóságot.

6. A rendeltetési helyként szereplő létesítmény üzem üzemeltetője, tulajdonosa vagy annak képviselője az 1069/2009/EK rendelet 22. cikkével összhangban nyilvántartást vezet, és kérésre az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátja a köztes termékek vásárlására, értékesítésére, felhasználására, készleteire, valamint a felesleges termékek ártalmatlanítására vonatkozó szükséges adatokat az e rendeletben foglaltak betartásának ellenőrzése céljából.

7. A 97/78/EK irányelvvel összhangban az illetékes hatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy a köztes termékek szállítmányait abból az EU-tagállamból, amelynek állat-egészségügyi határállomásán el kell végezni az ellenőrzést, elküldik a 3. pont a) alpontjában említett, rendeltetési helyként szereplő üzembe, vagy tranzitszállítás esetén a kilépés helye szerinti állat-egészségügyi határállomásra.

8. Az illetékes hatóságnak rendszeres időközönként dokumentum-ellenőrzést kell végeznie abból a célból, hogy összevesse egyfelől a behozott, másfelől a tárolt, felhasznált, továbbküldött vagy ártalmatlanított köztes termékek mennyiségét az e rendeletben foglaltak betartásának ellenőrzése érdekében.

9. A tranzitforgalomban lévő köztes termékek tekintetében a belépés, illetve a kilépés helye szerinti állat-egészségügyi határállomásokért felelős illetékes hatóságoknak szükség szerint együtt kell működniük annak érdekében, hogy biztosíthassák az ellenőrzések hatékony elvégzését és az ilyen szállítmányok nyomon követhetőségét.

a) a beérkező anyag olyan körülmények között történő tárolásához és kezeléséhez, amelyek megakadályozzák a köz- és állategészségügyi kockázatok megjelenését;

b) a termékek előállítását követően megmaradó, fel nem használt állati melléktermékek és azokból származó termékek e rendelettel összhangban történő ártalmatlanításához, kivéve ha a fel nem használt anyagot feldolgozásra vagy ártalmatlanításra egy másik létesítménybe vagy üzembe küldik.

a) 3. kategóriába tartozó, az 1069/2009/EK rendelet 10. cikkének n), o) és p) pontjában meghatározott anyag; valamint

b) az importált vagy importált anyagokból előállított, kedvtelésből tartott állatoknak szánt eledelek esetében a 96/22/EK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének d) pontjában vagy a 96/23/EK irányelv 2. cikkének b) pontjában meghatározott illegális kezelésnek alávetett állatokból származó állati melléktermékekből álló, 1. kategóriába tartozó importált anyagok;

a) A kedvtelésből tartott állatok konzervált eledelét hőkezelésnek kell alávetni, amely legalább 3-as Fc értéket eredményez.

b) A kedvtelésből tartott állatok feldolgozott eledelét a konzervált eledel kivételével:

Az előállítást követően minden óvintézkedést meg kell tenni a kedvtelésből tartott állatok feldolgozott eledele fertőződésének elkerülése érdekében.

A kedvtelésből tartott állatok feldolgozott eledelét új csomagolóanyagba kell csomagolni.

1. Az üzemeltetők kizárólag a II. fejezet 2. pontjának megfelelően a kedvtelésből tartott állatok feldolgozott eledeléhez és műcsonthoz nyersanyagként használható állati melléktermékeket használhatják fel a kedvtelésből tartott állatok eledelének ízletességét növelő, folyékony és dehidratált származtatott termékek gyártására.

2. Az ízesítő belsőségeket előzetesen alá kell vetni olyan kezelési eljárásnak és paramétereknek, amelyek biztosítják, hogy a termék megfelel az e melléklet II. fejezetének 5. pontjában meghatározott mikrobiológiai szabványoknak. A kezelést követően minden óvintézkedést meg kell tenni a termék fertőződésének elkerülése érdekében.

3. A végterméket:

1. Ilyen célokra szánt vér forgalomba hozható, feltéve hogy:

2. Ilyen célokra szánt vértermékek forgalomba hozhatók, feltéve hogy:

3. A lófélék vérét és vértermékeit olyan légmentesen zárt, vízhatlan tárolóedényekbe kell csomagolni, amelyeken szerepel az 1. pont b) alpontjában említett vágóhíd vagy gyűjtőlétesítmények engedélyszáma.

a) az üzem tárolóhelyiségekkel, könnyen tisztítható és fertőtleníthető kemény padlóval és sima falakkal rendelkezik, valamint – adott esetben – hűtőberendezéssel van ellátva;

b) gondoskodnak a tárolóhelyiségek kellő tisztaságáról és karbantartásáról, hogy azok ne jelentsenek fertőződési forrást a nyersanyagok számára;

c) ha nem az e fejezetben meghatározott követelményeknek megfelelő nyersanyagot tárolnak és/vagy gyártanak ezeken a telephelyeken, el kell különíteni azokat az átvétel, a tárolás, a feldolgozás és a kiszállítás teljes ideje alatt az e fejezetben meghatározott követelményeknek megfelelő alapanyagtól;

d) a meszezett bőrből származó vágott melléktermékeket és hasított bőrt olyan kezelésnek vetik alá, amely biztosítja, hogy az alábbiak előállítására történő felhasználás előtt nem maradnak köz- és állat-egészségügyi kockázatok.

1. A kezeletlen nyersbőr és irha a 2002/99/EK irányelv értelmében a friss húsra vonatkozó egészségügyi feltételek teljesítése esetén hozható forgalomba.

2. Kezelt nyersbőr és irha forgalomba hozható, amennyiben:

1. Patás állatok nyersbőre és irhája, amely az üzemeltető döntése értelmében az emberi fogyasztástól eltérő célra szánnak, és amely megfelel a 853/2004/EK rendeletben az élelmiszerekben történő felhasználásra szánt zselatinhoz és kollagénhez szükséges nyersanyagokra vonatkozóan megállapított követelményeknek, e rendeletnek megfelelően korlátozás nélkül forgalomba hozható.

2. A kezelt nyersbőr és irha alábbi fajtái e rendelettel összhangban korlátozás nélkül forgalomba hozhatók:

3. A C.2. ponttól eltérve, az illetékes hatóság előírhatja, hogy a 2. pont c) és d) alpontjában említett kezelt nyersbőr- és irhaszállítmányokat a VIII. melléklet III. fejezetének 6. pontjában meghatározott mintának megfelelő kereskedelmi okmány kísérje, amennyiben azokat kedvtelésből tartott állatok eledelét, szerves trágyát vagy talajjavító szereket előállító, vagy ezeket az anyagokat biogázzá alakító létesítményekbe vagy üzemekbe szállítják.

1. A kezeletlen gyapjúnak, kezeletlen szőrnek, kezeletlen sertéssörtének és kezeletlen tollnak, tollrészeknek és pihének az 1069/2009/EK rendelet 10. cikke b) pontja iii., iv., v. alpontjában, valamint 10. cikke h) és n) pontjában említett, 3. kategóriába tartozó anyagnak kell lennie.

Ezeket biztonságosan és szárazon kell becsomagolni.

A vágóhídról közvetlenül a feldolgozóüzembe küldött kezeletlen toll, tollrészek és pihe esetében azonban az illetékes hatóság eltérést engedélyezhet a száraz anyagoknak az illetékességi területén történő szállítására vonatkozó követelmény alól, feltéve hogy:

2. Tilos az olyan régiókból származó sertéssörte szállítása, amelyekben az afrikai sertéspestis honos, kivéve az olyan sertéssörtét:

3. Az 1. pont rendelkezéseit nem kell alkalmazni a dísztollakra vagy az olyan tollakra, amelyeket:

1. nem származhatnak olyan területről, amely az alábbiak valamelyikének előfordulása miatt zárlat alatt áll:

2. meg kell felelniük a 92/65/EGK irányelv 8. cikkének a) pontjában meghatározott követelményeknek.

1. Az 1. kategóriába tartozó anyagból, vagy az olajkémiai célra szánt, 2. kategóriába tartozó anyagból származó kiolvasztott zsírokat a IV. melléklet III. fejezetében meghatározott 1–5. feldolgozási módszerek valamelyikével kell előállítani.

2. A kérődzőkből nyert kiolvasztott zsírokat olyan módon kell megtisztítani, hogy az összes visszamaradó oldhatatlan szennyeződés legmagasabb szintje ne haladja meg a 0,15 % tömegszázalékot.

1. A zsírszármazékok 1. és 2. kategóriába tartozó anyagból származó kiolvasztott zsírokból történő előállításához az alábbi folyamatokat lehet alkalmazni:

2. Az e fejezettel összhangban előállított zsírszármazékok kizárólag az alábbi felhasználás céljából hozhatók forgalomba:

a) olyan állatokból kell származniuk, amelyek:

b) előzőleg 80 °C-os belső hőmérséklettel járó hőkezelésen estek át egy órán keresztül;

c) a szarvakat a koponyaüreg felnyitása nélkül távolították el;

d) a feldolgozás, tárolás és szállítás valamennyi szakaszában minden óvintézkedést megtettek a keresztszennyeződés elkerülése érdekében;

e) új csomagolásba vagy tárolóedénybe csomagolták, vagy olyan járművekben vagy ömlesztettáru-szállító konténerekben szállították őket, amelyeket a betöltés előtt az illetékes hatóság által engedélyezett termékkel fertőtlenítettek;

f) a csomagoláson vagy tárolóedényeken:

a) azoknak az 1. táblázat „nyersanyagok” oszlopában megadott, 3. kategóriába tartozó anyagból kell állniuk vagy azokból kellett készülniük, esettől függően;

b) meg kell felelniük a 1. táblázat „behozatal és átszállítás feltételei” oszlopában meghatározott behozatali és tranzitszállítási feltételeknek;

c) az 1. táblázat „harmadik országok jegyzékei” oszlopában felsorolt harmadik országból vagy harmadik ország területéről kell érkezniük; valamint

d) szállításuk során az Unióba történő belépés helyéhez – ahol az állat-egészségügyi vizsgálatot elvégzik – az 1. táblázat „bizonyítványok/okmányminták” oszlopában megadott egészségügyi bizonyítvány kíséretében kell érkezniük; vagy

e) az Unióba történő belépés helyén – ahol az állat-egészségügyi vizsgálatokat elvégzik – az 1. táblázat „bizonyítványok/dokumentumminták” oszlopában megadott mintának megfelelő okmány kíséretében kell bemutatásra kerülniük;

f) A harmadik ország illetékes hatósága által nyilvántartásba vett vagy engedélyezett olyan létesítményből vagy üzemből kell származniuk, mely szerepel az ilyen létesítmények és üzemek 30. cikkben említett jegyzékében.

1. Mielőtt a szállítmányokat az Unión belül szabad forgalomba bocsátják, az illetékes hatóságnak az állat-egészségügyi határállomáson mintát kell vennie a behozott szállítmányokból a X. fejezet I. fejezetében meghatározott követelmények betartatásának biztosítása érdekében.

Az illetékes hatóságnak:

2. Az 1. ponttól eltérve, amennyiben egy adott harmadik országból származó ömlesztettáru-szállítmányok esetében végzett, hat egymást követő teszt negatív eredményre vezet, az állat-egészségügyi határállomás illetékes hatósága az adott harmadik országból származó további szállítmányok esetében áttérhet a szúrópróbaszerű mintavételre.

Amennyiben az ilyen szúrópróbaszerű mintavételek egyike pozitív eredményt ad, a mintavételt végző illetékes hatóságnak értesítenie kell a származási harmadik ország illetékes hatóságát, hogy az megtehesse a megfelelő korrekciós intézkedéseket.

A származási harmadik ország illetékes hatóságának tájékoztatnia kell ezen intézkedésekről a mintavételt végző illetékes hatóságot.

Amennyiben ugyanazon származású termékek esetében még egy pozitív eredmény adódik, az állat-egészségügyi határállomás illetékes hatóságának valamennyi, ugyanazon származású szállítmányból mintát kell vennie mindaddig, amíg hat egymást követő teszt ismét negatív eredményre nem vezet.

3. Az illetékes hatóságoknak – legalább három éven át – valamennyi, mintavételnek alávetett szállítmányra vonatkozóan meg kell őrizniük a mintavételi eredmények nyilvántartását.

4. Ha egy az Unióba behozott szállítmány Salmonellára pozitív eredményt ad, vagy ha nem felel meg a X. melléklet I. fejezetében az Enterobacteriaceae baktériumcsaládra vonatkozóan meghatározott mikrobiológiai szabványoknak, akkor azt vagy:

a) részben vagy egészben sertésből nyert nyersanyagból és olyan harmadik országból vagy harmadik ország területének olyan részéről származik, amelyben az utolsó 24 hónapban nem fordult elő ragadós száj- és körömfájás, és amelyben az utolsó 12 hónapban nem fordult elő klasszikus sertéspestis és afrikai sertéspestis;

b) részben vagy egészben baromfiból nyert nyersanyagból és olyan harmadik országból vagy harmadik ország olyan területéről származnak, amelyben az utolsó hat hónapban nem fordult elő Newcastle-betegség és madárinfluenza;

c) részben vagy egészben kérődzőkből nyert nyersanyagból és olyan harmadik országból vagy harmadik ország területének olyan részéről származik, amelyben az utolsó 24 hónapban nem fordult elő ragadós száj- és körömfájás, és amelyben az utolsó 12 hónapban nem fordult elő keleti marhavész;

d) ahol az a), b) és c) pontban említett betegségek valamelyike megjelent az említett pontokban megadott vonatkozó időszakban, átesett az alábbi hőkezelések egyikén:

A kritikus ellenőrzési pontokra vonatkozó adatokat az üzemeltetőknek fel kell jegyezniük és meg kell őrizniük, hogy a tulajdonos, az üzemeltető vagy ezek képviselője, illetve – szükség esetén – az illetékes hatóság figyelemmel kísérhesse az üzem működését; különösen a részecskenagyságra, a kritikus hőmérsékletre és – adott esetben – az abszolút időre, a nyomás alakulására, a nyersanyag adagolásának és a zsír újrafelhasználásának ütemére vonatkozó adatokat kell feljegyezni és megőrizni.

A. A tej, a tejalapú termékek, a tejből származó termékek, a kolosztrum és a kolosztrumtartalmú termékek behozatalára az alábbi követelményeket kell alkalmazni:

B. A kolosztrum és kolosztrumtartalmú termékek behozatalára az alábbi követelményeket kell alkalmazni:

a) a 2. táblázat „nyersanyagok” oszlopában megadott állati melléktermékekből kell állniuk vagy azokból kellett készülniük;

b) meg kell felelniük a 2. táblázat „behozatal és tranzitszállítás feltételei” oszlopában meghatározott behozatali és tranzitszállítási feltételeknek;

c) az 2. táblázat „harmadik országok jegyzékei” oszlopában felsorolt harmadik országból vagy harmadik ország területéről kell érkezniük; valamint

d) a harmadik ország illetékes hatósága által nyilvántartásba vett vagy engedélyezett olyan létesítményből vagy üzemből kell származniuk, mely szerepel az ilyen létesítmények és üzemek 30. cikkben említett jegyzékében, valamint

e) szállításuk során az Unióba történő belépés helyéhez – ahol az állat-egészségügyi vizsgálatokat elvégzik – az 1. táblázat „bizonyítványok/okmányminták” oszlopában megadott egészségügyi bizonyítvány kíséretében kell érkezniük; vagy

f) az Unióba történő belépés helyén – ahol az állat-egészségügyi vizsgálatokat elvégzik – az 2. táblázat „bizonyítványok/dokumentumminták” oszlopában megadott mintának megfelelő okmány kíséretében kell bemutatásra kerülniük.

1. A vértermékeknek a haszonállatok takarmányláncán kívüli felhasználásra szánt, állati melléktermékekből származó termékeket előállító, az e rendeletben megállapított különleges feltételeknek megfelelő üzemből, vagy a gyűjtő létesítményből kell származniuk.

2. A vért, amelyből a haszonállatok takarmányláncán kívüli felhasználásra szánt származtatott termékek előállítására szükséges vértermékeket előállítják, az alábbi helyekről kell begyűjteni:

3.1. A haszonállatok takarmányláncán kívüli felhasználásra szánt származtatott termékek előállításához szükséges azon vértermékeknek, amelyeket a taxa Artiodactyla, Perissodactyla és Proboscidea fajhoz tartozó állatokból és azok keresztezésből származó állatokból nyertek, meg kell felelniük az a) vagy a b) pontban szereplő feltételeknek:

3.2. A Suidae és a Tayassuidae fajoktól eltérő állatok esetében a 3.1. pont b) alpontjának i. és ii. alpontján túlmenően az alábbi feltételek egyikét is teljesíteni kell:

3.3. A Suidae és a Tayassuidae fajok esetében a 3.1. pont b) alpontjának i. és ii. alpontján túlmenően, a származási harmadik országban vagy régióban legalább 12 hónapja nem jegyezték fel a sertések hólyagos betegségét, a klaszszikus sertéspestist vagy az afrikai sertéspestist, és a fogékony fajok körében e betegségek ellen legalább 12 hónapja nem vakcináztak, továbbá az alábbi feltételek egyike is teljesül:

4. A haszonállatok takarmányláncán kívüli felhasználásra szánt származtatott termékek előállításához szükséges azon vértermékeknek, amelyeket baromfikból és más madárfajokból nyertek, meg kell felelniük az a) vagy a b) pontban szereplő alábbi feltételeknek:

1. A vérnek meg kell felelnie az XIII. melléklet IV. fejezete 1) pontjának a) alpontjában meghatározott feltételeknek, és gyűjtésüket állatorvosi felügyelet mellett kell végezni:

2. A vértermékeknek meg kell felelniük a XIII. melléklet IV. fejezetének 2. pontjában meghatározott feltételeknek.

Emellett a XIII. melléklet IV. fejezete 2. pontja b) alpontjának i. alpontjában említett vértermékeket olyan lóféléktől gyűjtött vérből kell előállítani, amelyeket a gyűjtést megelőzően legalább három hónapig vagy – amennyiben három hónapnál fiatalabbak – születésüktől fogva a vér gyűjtésének helye szerinti harmadik országban állatorvosi felügyelet alatt álló gazdaságban tartottak, amely az említett időszakban és a vér gyűjtésének ideje alatt mentes volt:

3. A vértermékeknek a harmadik ország illetékes hatósága által engedélyezett vagy nyilvántartásba vett létesítményből vagy üzemből kell származniuk.

4. A vért és vértermékeket a XIII. melléklet IV. fejezete 3. pontjának megfelelően kell csomagolni és felcímkézni.

1. Friss vagy hűtött nyersbőr és irha importálható, amennyiben:

2. A XIII. melléklet V. fejezetének C.2. pontjában említett kezelt nyersbőr és irha korlátozás nélkül behozható.

3. Egyéb nyersbőr és irha importálható, amennyiben:

4. A patás állatok friss, hűtött vagy kezelt nyersbőreit és irháit a küldő harmadik ország illetékes hatósága által lezárt konténerekben, közúti járművekben, vasúti vagonokban vagy bálákban kell behozni.

1. A XIII. melléklet VI. fejezete B és C.1. pontjában említett feltételeket teljesítő vadásztrófeák és egyéb állati eredetű preparátumok korlátozás nélkül importálhatók.

2. Madarakból és patás állatokból származó, kizárólag csontból, szarvból, patából, karomból, agancsból, nyersbőrből vagy irhából álló vadásztrófeák és egyéb preparátumok harmadik országból importálhatók, feltéve hogy teljesítik a XIII. melléklet VI. fejezete C.1. pontjának a) pontjában, C.2. pontja a) alpontjának i–iii. alpontjaiban és b) alpontjának i. és ii. alpontjában meghatározott követelményeket.

A hajóval szállított, szárazon vagy nedvesen sózott bőrök esetében azonban a bőröket nem kell sózni a feladást megelőző 14 napon keresztül, amennyiben azokat a behozatal előtt 14 napon keresztül sózták.

3. A madarakból és patás állatokból származó, teljes anatómiai egységekből álló, kezeletlen vadásztrófeák és egyéb preparátumok importálhatók, ha:

a) azok kezelt dísztollak vagy olyan tollak, amelyeket utazók magáncélú használatra tartanak maguknál, vagy azokat magánszemélyeknek szóló, nem ipari felhasználásra szánt szállítmányok tartalmazzák; vagy

b) azokat olyan kereskedelmi okmány kíséri, amely igazolja, hogy a tollat, és a tollrészeket vagy pihét gőzsugárral vagy az elfogadhatatlan kockázatok fennmaradását megakadályozó más módszerrel kezelték, és azok biztonságosan le van zárva a csomagolásban, és szárazak; valamint

c) azokat – amennyiben a kereskedelmi okmány szerint nem vetették alá ipari mosásnak és 100 °C-on forró gőzös kezelésnek legalább 30 percen keresztül – ilyen kezelésre nyilvántartásba vett létesítménybe vagy üzembe küldik.

1. Csont és csonttermékek (a csontliszt kivételével), szarv és szarvtermékek (a szaruliszt kivételével), valamint pata és patatermékek (a pataliszt kivételével), amelyeket a takarmányláncon kívüli felhasználásra szánt származtatott termékek előállítására szánnak importálhatók, amennyiben:

2. Valamennyi szállítmányt a rendeltetési létesítményt felügyelő illetékes hatóság által lepecsételt kereskedelmi okmánynak kell kísérnie, amely tartalmazza a következő információkat:

3. Az Unióba történő elszállításkor az anyagot légmentesen zárt konténerekben vagy járművekben vagy – ömlesztett áruként – hajón kell szállítani.

Konténerekben történő szállítás esetén a konténereken – és valamennyi kísérő okmányon – fel kell tüntetni a rendeltetési helyként szereplő, nyilvántartásba vett létesítmény vagy üzem nevét és címét.

4. A 97/78/EK irányelvben előírt állat-egészségügyi ellenőrzéseket követően az anyagot – az ugyanezen irányelv 9. cikkének (4) bekezdésében megállapított feltételeknek megfelelően – közvetlenül a rendeltetési helyként szereplő, nyilvántartásba vett létesítménybe vagy üzembe kell szállítani.

1. az állati melléktermékeket a származási üzemben mélyfagyasztották, vagy az uniós jogszabályokkal összhangban tartósították oly módon, amely megakadályozza a feladás és a rendeltetés helyeként szereplő létesítménybe vagy üzembe történő megérkezés közötti megromlásukat;

2. az állati melléktermékek esetében valamennyi óvintézkedést megtették a kórokozókkal történő újrafertőződés elkerülése érdekében;

3. az állati melléktermékeket a szivárgást megakadályozó új csomagolóanyagba vagy a használat előtt megtisztított és fertőtlenített csomagolóanyagba csomagolták;

4. A 97/78/EK irányelvben előírt állat-egészségügyi ellenőrzéseket követően az állati melléktermékeket – az ugyanezen irányelv 9. cikkének (4) bekezdésében megállapított feltételeknek megfelelően – közvetlenül elszállítják az alábbi helyek valamelyikére:

5.1. az 1069/2009/EK rendelet 35. cikke a) pontjának ii. alpontjában említett, kedvtelésből tartott állatok eledelének előállításához használt nyersanyag esetében azt:

5.2. amennyiben egy szállítmány a fenti 5.1. ponttal összhangban kezelt nyersanyagból, és más nem kezelt nyersanyagból áll, a szállítmányban található összes nyersanyagot meg kell jelölni a fenti 5.1. pont a) és b) pontjában foglaltak szerint;

5.3. az 5.1. pont a) és b) pontjában, valamint az 5.2. pontban említett jelölésnek a feladástól a rendeltetési állateledel-üzembe történő megérkezésig láthatónak kell maradnia;

6. A rendeltetési állateledel-üzemben a kedvtelésből tartott állatok eledelének előállítására szánt, az 1069/2009/EK rendelet 35. cikke a) pontjának ii. alpontjában említett nyersanyagot az illetékes hatóság által jóváhagyott feltételek szerint kell a gyártás előtt tárolni, felhasználni és ártalmatlanítani, amelyek lehetővé teszik az átvett, a gyártásra felhasznált, valamint – adott esetben – az ártalmatlanított anyag mennyiségének hatósági ellenőrzését.

Az illetékes hatóság engedélyezheti az állateledel-üzem üzemeltetőjét, hogy a fent említett anyagokat a 3. kategóriába tartozó anyaggal együtt tárolja.

a) a következő anyagokból származnak:

▼M1

▼B

b) azokat az 1. feldolgozási módszerrel (nyomáson történő sterilizálás) vagy a IV. melléklet III. fejezetében említett más feldolgozási módszerek egyikének megfelelően dolgozták fel;

c) kérődző állatokból származó zsír esetében eltávolították a 0,15 % tömegszázalékot meghaladó oldhatatlan szenynyeződéseket;

d) az Unióba történő elszállítás előtt megjelölték rajtuk, hogy a VIII. melléklet V. fejezete 1. pontjának b) alpontjában említett minimális GTH-koncentráció meglétét;

e) A 97/78/EK irányelvben előírt állat-egészségügyi ellenőrzéseket követően a kiolvasztott zsírokat – az ugyanezen irányelv 8. cikkének (4) bekezdésében megállapított feltételeknek megfelelően, a fertőződést megakadályozó körülmények között – közvetlenül a rendeltetési helyként szereplő, nyilvántartásba vett létesítménybe vagy üzembe szállítják; és

f) a csomagolásra vagy a konténerre címkét helyeztek a következő felirattal: „NEM EMBERI VAGY ÁLLATI FOGYASZTÁSRA”.

1. Zsírszármazékok abban az esetben importálhatók, ha a szállítmányt kísérő egészségügyi bizonyítvány igazolja, hogy:

2. Az 1. pontban említett egészségügyi bizonyítványt az áruknak az Unióba történő első belépési helye szerinti állat-egészségügyi határállomáson be kell mutatni az illetékes hatóságnak, és ezt követően egy másolatnak kell kísérnie a szállítmányt a rendeltetési üzembe történő megérkezésig.

3. A 97/78/EK irányelvben előírt állat-egészségügyi ellenőrzéseket követően a zsírszármazékokat – az ugyanezen irányelv 8. cikkének (4) bekezdésében megállapított feltételeknek megfelelően – közvetlenül a rendeltetési helyként szereplő, nyilvántartásba vett létesítménybe vagy üzembe kell szállítani.

1. Az 1069/2009/EK rendelet 8. cikkének b) pontjának megfelelően az 1. kategóriába tartozó, szarvasmarhafélék gerincoszlopát tartalmazó anyagokból előállított, a fényképészeti iparban történő felhasználásra szánt zselatin (fotózselatin) importálható, feltéve hogy a fotózselatin:

2. A rendeltetési tagállamba történő belépés után a fotózselatin nem képezheti a tagállamok közötti kereskedelem tárgyát, hanem kizárólag ugyanabban a rendeltetési tagállamban engedélyezett fényképészeti gyárban, kizárólag fényképészeti ipari célokra használható fel.

3. A 97/78/EK irányelvben előírt állat-egészségügyi ellenőrzéseket követően a fotózselatint – az ugyanezen irányelv 8. cikkének (4) bekezdésében megállapított feltételeknek megfelelően – közvetlenül a rendeltetési helyként szereplő, engedélyezett fényképészeti gyárba kell szállítani.

4. A 3. pontban említett szállításnak olyan szállítóeszközökben vagy tárolóeszközökben kell történnie, amelyben a fotózselatin fizikailag elkülöníthető az élelmiszer- vagy takarmányipari felhasználásra szánt egyéb termékektől.

5. A rendeltetési helyként szereplő, engedélyezett fényképészeti gyárban az üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy a fotózselatinból származó felesleges anyagokat, maradványokat és egyéb hulladékanyagokat: