1.0.1. Eltérő rendelkezés hiányában az e fejezetben megállapított intézkedések végrehajtását a hatóság, a repülőtér üzemeltetője, a légi fuvarozó vagy a 300/2008/EK rendelet 10. cikkében előírt nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi program alapján felelős jogalany köteles biztosítani.

1.0.2. E fejezet alkalmazásában a repülőgépet, az autóbuszt, a kézikocsit és az egyéb közlekedési eszközt, valamint a beszállófolyosót és az utashidat a repülőtér részének kell tekinteni.

E fejezet alkalmazásában „biztosított poggyász”: az az átvizsgált induló feladott poggyász, amely fizikailag oly módon védve van, hogy abba utólag semmiféle tárgyat nem lehet betenni.

1.0.3. Az eltérésekre a 272/2009/EK rendelet értelmében irányadó feltételek sérelme nélkül azokon a napokon, amikor legfeljebb nyolc tervezett induló járat van, a felelős hatóság a repülőtér légi oldalának védelme körében különleges védelmi eljárásokat vagy kivételeket engedélyezhet, amennyiben a szigorított védelmi terület kritikus részén belül vagy az 1.1.3. pont hatályán kívül eső repülőtéren egyidejűleg legfeljebb egy légi jármű esetében folyik berakodás, kirakodás, beszállás vagy kiszállás.

1.1.1.1. Annak érdekében, hogy a földi oldalon, a légi oldalon, a szigorított védelmi területeken, a kritikus részeken és – adott esetben – az elkülönített területeken minden repülőtér esetében lehetővé váljon a megfelelő védelmi intézkedések alkalmazása, az említett területek közötti határoknak jól azonosíthatóaknak kell lenniük.

1.1.1.2. A földi oldal és a légi oldal közötti határnak az utazóközönség számára jól látható, az arra jogosulatlan személyek bejutását megakadályozó fizikai akadálynak kell lennie.

1.1.2.1. A szigorított védelmi területek legalább a következőket foglalják magukban:

1.1.2.2. A repülőtér adott részét legalább addig az időtartamig kell szigorított védelmi területnek tekinteni, amíg ott az 1.1.2.1. pontban felsorolt tevékenységek folyamatban vannak.

A szigorított védelmi terület kijelölésekor azokat a részeket, amelyek kontaminálódhattak, közvetlenül a szigorított védelmi terület létrehozása előtt védelmi célú átvizsgálásnak kell alávetni annak ésszerű biztosítására, hogy tiltott tárgyat ne tartalmazhassanak. Ez a követelmény a védelmi célú átvizsgálás hatálya alá tartozó légi járművek esetében teljesítettnek tekintendő.

1.1.2.3. Minden olyan esetben, ha arra jogosulatlan személyek a szigorított védelmi területre bejuthattak, azokat a részeket, amelyek kontaminálódhattak, mihamarabb védelmi célú átvizsgálásnak kell alávetni annak ésszerű biztosítására, hogy tiltott tárgyat ne tartalmazhassanak. Ez a követelmény a védelmi célú átvizsgálás hatálya alá tartozó légi járművek esetében teljesítettnek tekintendő.

1.1.3.1. Azokon a repülőtereken, amelyeken több mint 40 személy rendelkezik a szigorított védelmi területre való belépést engedélyező repülőtéri azonosító kártyával, kritikus részeket kell kijelölni.

1.1.3.2. A kritikus részek legalább a következőket foglalják magukban:

A repülőtér adott részét legalább addig az időtartamig kell kritikus résznek tekinteni, amíg ott az a) és a b) pontban meghatározott tevékenységek folyamatban vannak.

1.1.3.3. A kritikus rész kijelölésekor azokat a részeket, amelyek kontaminálódhattak, közvetlenül az érintett rész kritikus részként való kijelölése előtt védelmi célú átvizsgálásnak kell alávetni annak ésszerű biztosítására, hogy tiltott tárgyat ne tartalmazhassanak. Ez a követelmény a védelmi célú átvizsgálás hatálya alá tartozó légi járművek esetében teljesítettnek tekintendő.

1.1.3.4. Minden olyan esetben, ha át nem vizsgált személyek a kritikus részre bejuthattak, azokat a részeket, amelyek kontaminálódhattak, mihamarabb védelmi célú átvizsgálásnak kell alávetni annak ésszerű biztosítására, hogy tiltott tárgyat ne tartalmazhassanak.

Ez a követelmény a védelmi célú átvizsgálás hatálya alá tartozó légi járművek esetében teljesítettnek tekintendő.

Ez a követelmény nem alkalmazandó, ha az említett részekre az 1.3.2. pont és a 4.1.1.7. pont hatálya alá tartozó személyek juthattak be.

A 4-B. függelék jegyzékén nem szereplő harmadik országból érkező személyt át nem vizsgált személynek kell tekinteni.

1.2.1.1. A légi oldalra csak akkor engedélyezhető egy adott személy vagy jármű belépése, ha ott tartózkodása indokolt.

1.2.1.2. A légi oldalra kizárólag engedéllyel rendelkező személy léphet be.

1.2.1.3. A légi oldalra kizárólag behajtási engedéllyel ellátott gépjármű hajthat be.

1.2.1.4. A légi oldalon tartózkodó személyek engedélyüket ellenőrzés céljából kötelesek kérésre felmutatni.

1.2.2.1. A szigorított védelmi területre csak akkor engedélyezhető egy adott személy vagy jármű belépése, ha ott tartózkodása indokolt.

1.2.2.2. A szigorított védelmi területre kizárólag a következő engedélyek valamelyikének bemutatása esetén engedélyezhető a belépés:

1.2.2.3. A szigorított védelmi területre kizárólag érvényes behajtási engedéllyel ellátott gépjármű hajthat be.

1.2.2.4. Az 1.2.2.2. a) pontban említett beszállókártyát vagy azzal egyenértékű dokumentumot a dokumentum érvényességének ésszerű biztosítása érdekében az adott személynek a szigorított védelmi területre való belépése előtt ellenőrizni kell.

Az 1.2.2.2. b)–e) pont szerinti kártyát a kártya érvényességének és az adott személy jogosultságának ésszerű biztosítása érdekében az adott személynek a szigorított védelmi területre való belépése előtt ellenőrizni kell.

1.2.2.5. A szigorított védelmi területre való jogosulatlan belépés megakadályozása érdekében a belépési pontok ellenőrzését a következők révén kell biztosítani:

1.2.2.6. A behajtási engedélyt az engedély érvényességének és a jármű jogosultságának biztosítása érdekében a járműnek a szigorított védelmi területre való behajtása előtt ellenőrizni kell.

1.2.2.7. A szigorított védelmi területre való belépés, behajtás további követelményeit külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

1.2.3.1. A közösségi légi fuvarozók által foglalkoztatott repülőszemélyzet tagjának repülőszemélyzeti azonosító kártyája és a repülőtéri azonosító kártya kizárólag olyan személynek bocsátható ki, akinek erre üzemeltetési szempontból szüksége van és akinek a 11.1.3. pont szerinti védelmi háttérellenőrzése sikeres volt.

1.2.3.2. A repülőszemélyzeti és a repülőtéri azonosító kártya legfeljebb ötéves időtartamra bocsátható ki.

1.2.3.3. A védelmi háttérellenőrzésen meg nem felelő személy azonosító kártyáját azonnal vissza kell vonni.

1.2.3.4. Az azonosító kártyát legalább a szigorított védelmi területen belül jól látható helyen kell viselni.

Azt a személyt, aki az utasok számára fenntartott helyektől eltérő szigorított védelmi területen a kártyát nem viseli, az 1.5.1. c) pont végrehajtásáért felelős személyek kötelesek feltartóztatni és – szükség szerint – bejelenteni.

1.2.3.5. Az azonosító kártyát a következő esetekben azonnali hatállyal vissza kell szolgáltatni a kibocsátónak:

1.2.3.6. Az azonosító kártya elvesztése, eltulajdonítása, illetve visszaszolgáltatásának elmulasztása esetén a kibocsátót azonnal értesíteni kell.

1.2.3.7. Az elektronikus kártyát a visszaszolgáltatás, lejárat, visszavonás, illetve az elvesztés, eltulajdonítás vagy visszaszolgáltatás elmulasztásának bejelentése esetén azonnal érvényteleníteni kell.

1.2.3.8. A közösségi repülőszemélyzeti azonosító kártyára és a repülőtéri azonosító kártyára irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

1.2.4.1. A közösségi légi fuvarozók által foglalkoztatott repülőszemélyzet tagjának kiadott repülőszemélyzeti azonosító kártyán fel kell tüntetni:

1.2.5.1. A repülőtéri azonosító kártyán fel kell tüntetni:

A nevek és a belépési területek megjelölése egyenértékű azonosítóval helyettesíthető.

1.2.5.2. A repülőtéri azonosító kártyával való visszaélések ésszerű megelőzése érdekében olyan rendszert kell üzemeltetni, amely megfelelően biztosítja az elveszett, eltulajdonított vagy vissza nem szolgáltatott kártyák használatára tett kísérletek észlelését. Ilyen kísérlet észlelésekor megfelelő intézkedéseket kell tenni.

1.2.6.1. Behajtási engedély abban az esetben bocsátható ki, ha megállapítást nyert, hogy arra üzemeltetési szempontból szükség van.

1.2.6.2. A behajtási engedély az adott járműre vonatkozik, és rajta meg kell jelölni:

Az elektronikus behajtási engedélyen nem szükséges feltüntetni sem azokat a területeket, amelyekre a jármű behajthat, sem pedig a lejárat napját, amennyiben ezek az információk elektronikusan olvashatók, és a járműnek a szigorított védelmi területre való behajtása előtt ellenőrzik őket.

1.2.6.3. Az elektronikus behajtási engedélyt oly módon kell a járművön elhelyezni, hogy onnan máshová ne lehessen áthelyezni.

1.2.6.4. A behajtási engedélyt mindenkor jól látható helyen kell elhelyezni, amikor a jármű a légi oldalon tartózkodik.

1.2.6.5. A behajtási engedélyt a következő esetekben azonnali hatállyal vissza kell szolgáltatni a kibocsátónak:

1.2.6.6. A behajtási engedély elvesztése, eltulajdonítása, illetve visszaszolgáltatásának elmulasztása esetén a kibocsátót azonnal értesíteni kell.

1.2.6.7. Az elektronikus behajtási engedélyt a visszaszolgáltatás, lejárat, illetve az elvesztés, eltulajdonítás vagy visszaszolgáltatás elmulasztásának bejelentése esetén azonnal érvényteleníteni kell.

1.2.6.8. A behajtási engedéllyel való visszaélések megelőzése érdekében olyan rendszert kell üzemeltetni, amely megfelelően biztosítja az elveszett, eltulajdonított vagy vissza nem szolgáltatott behajtási engedélyek használatára tett kísérletek észlelését. Ilyen kísérlet észlelésekor megfelelő intézkedéseket kell tenni.

1.2.7.1. A repülőszemélyzetnek az érvényes repülőtéri azonosító kártyával nem rendelkező tagjait mindenkor kísérettel kell ellátni, ha nem a következő szigorított védelmi területek valamelyikén tartózkodnak:

1.2.7.2. Kivételes esetben valamely személy mentesíthető az 1.2.5.1. pont követelményei és a védelmi háttérellenőrzésekre vonatkozó kötelezettségek alól, ha a szigorított védelmi területeken minden esetben kísérettel tartózkodik.

1.2.7.3. A kísérőnek:

1.2.7.4. Valamely jármű az 1.2.6. pont követelményei alól akkor mentesíthető, ha a légi oldalon minden esetben kísérettel tartózkodik.

1.3.1.1. Az utasoktól különböző személyeket és személyes tárgyaikat az utasok és a kézipoggyász átvizsgálásával azonos módon kell átvizsgálni.

1.3.1.2. Az utasoktól különböző személyek átvizsgálására a 4.1.1.1–4.1.1.6. és a 4.1.1.8. pont alkalmazandó.

1.3.1.3. Az utasoktól különböző személyek személyes tárgyainak átvizsgálására a 4.1.2.1–4.1.2.9. és a 4.1.2.12. pont alkalmazandó.

1.3.1.4. A 4-C. függelékben felsorolt tárgyakat valamely személy csak abban az esetben tarthatja magánál, ha erre – a repülőtéri létesítmények vagy a légi jármű üzemeltetése vagy a repülés közben felmerülő feladatok ellátása szempontjából alapvető fontosságú feladatok teljesítése érdekében – külön jogosultsággal rendelkezik.

1.3.1.5. Ha az utasoktól különböző személyeket és személyes tárgyaikat folyamatosan, szúrópróbaszerűen kell átvizsgálni, akkor az átvizsgálás gyakoriságát a felelős hatóság kockázatértékelés alapján állapítja meg.

1.3.1.6. Az utasoktól különböző személyek és személyes tárgyaik átvizsgálására irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

1.3.2.1. A felelős hatóság – objektív okokból – engedélyezheti az utasoktól különböző személyek átvizsgálás alóli mentesítését vagy különleges átvizsgálási eljárás alá vetését, amennyiben a szóban forgó személyt az 1.2.7.3. ponttal összhangban arra jogosult személy kíséri.

1.3.2.2. Ha egy, az utasoktól különböző átvizsgált személy a kritikus részt átmenetileg elhagyta, akkor ez a személy visszatérésekor mentesíthető az átvizsgálás alól, amennyiben arra jogosult személyek olyan folyamatos megfigyelés alatt tartották, amely ésszerűen biztosítja, hogy az adott személy a kritikus részre tiltott tárgyat ne vihessen be.

1.3.2.3. A kivételekre és a különleges átvizsgálási eljárásokra irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

1.4.1.1. A kritikus részre való behajtását megelőzően valamennyi járművet át kell vizsgálni. Az említett jármű számára a jogosulatlan cselekmények ellen az átvizsgálás végétől a kritikus részre való behajtásáig védelmet kell biztosítani.

1.4.1.2. Az átvizsgálás végrehajtása közben a járművezető és a járművön utazó egyéb személyek nem tartózkodhatnak a járművön. Ezek a személyek felszólíthatók arra, hogy átvizsgálás céljából a járművön tartott személyes tárgyaikat vegyék magukhoz.

1.4.1.3. Az átvizsgálandó területek véletlenszerű kiválasztását előre meghatározott módszertan szerint kell végezni.

1.4.1.4. A kritikus részekre való behajtásra irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

1.4.2.1. Az átvizsgálás végrehajtása közben a járművezető és a járművön utazó egyéb személyek nem tartózkodhatnak a járművön. Ezek a személyek felszólíthatók arra, hogy átvizsgálás céljából a járművön tartott személyes tárgyaikat vegyék magukhoz.

1.4.2.2. A jármű és az átvizsgálandó területek véletlenszerű kiválasztását előre meghatározott módszertan szerint kell végezni.

1.4.2.3. A kritikus résznek nem minősülő szigorított védelmi területekre való behajtásra irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

1.4.3.1. A kézzel történő átkutatásnak a kiválasztott területek kézzel végrehajtott alapos ellenőrzéséből kell állnia, beleértve a tartalom ellenőrzését is, és ésszerűen biztosítania kell, hogy a kiválasztott területek tiltott tárgyat ne tartalmazhassanak.

1.4.3.2. A következő módszerek kizárólag kiegészítésképpen alkalmazhatók:

1.4.3.3. Az átvizsgálás módszereire irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

1.4.4.1. A felelős hatóság – objektív okokból – engedélyezheti a jármű átvizsgálás alóli mentesítését vagy külön átvizsgálási eljárás alá vetését, amennyiben a járművet az 1.2.7.3. ponttal összhangban arra jogosult személy kíséri.

1.4.4.2. A kivételekre és a különleges átvizsgálási eljárásokra irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

1.5.1. A megfigyelést és az őrjáratot a következők folyamatos ellenőrzése érdekében kell biztosítani:

1.5.2. A megfigyelés és az őrjárat ellátásának gyakoriságát és módját a felelős hatóság olyan kockázatértékelés alapján köteles meghatározni, amely figyelembe veszi:

Az előírások betartásának figyelemmel kísérése érdekében a kockázatértékelés azon részeit, amelyek a megfigyelés és az őrjárat ellátásának gyakoriságával összefüggnek, írásban – kérésre – rendelkezésre kell bocsátani.

1.5.3. A megfigyelés és az őrjárat nem folytatható előre kiszámítható módon. Az azonosító kártyák érvényességét szúrópróbaszerűen kell ellenőrizni.

1.5.4. Olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek elrettentenek az előírásoknak az ellenőrző pontoknál való megsértésétől, és – az előírások megsértése esetén – azonnal lehetővé teszik az előírások megsértésének, illetve a megsértés következményeinek megszüntetését és kijavítását.

3.0.1. Eltérő rendelkezés hiányában az e fejezetben megállapított intézkedéseknek a légi jármű tekintetében való végrehajtását a légi fuvarozó köteles biztosítani.

3.0.2. Azokat a harmadik országokat, amelyekben a légi járművek védelme tekintetében a közös alapkövetelményekkel egyenértékűként elismert védelmi követelményeket alkalmaznak, a 3-B. függelék sorolja fel.

3.0.3. A légi járművön védelmi célú ellenőrzést nem kell végezni. A légi járművet a 3.1. pont szerinti védelmi célú átvizsgálásnak kell alávetni.

3.0.4. A légi fuvarozót – kérésre – a repülőtér üzemeltetője köteles tájékoztatni arról, hogy a légi járműve kritikus részen tartózkodik-e. Ha ez nem egyértelmű, azt kell feltételezni, hogy a légi jármű nem kritikus részen tartózkodik.

3.0.5. Ha a védelmi státus megváltozása miatt egy terület többé nem minősül kritikus résznek, akkor erről a repülőtér köteles az érintett légi fuvarozókat értesíteni.

3.1.1.1. A légi járművet minden olyan esetben védelmi célú átvizsgálásnak kell alávetni, amikor okkal feltehető, hogy arra nem jogosult személy hozzáférhetett.

3.1.1.2. A légi jármű védelmi célú átvizsgálása keretében a légi jármű külön bizottsági határozatban megállapított területeit kell ellenőrizni.

3.1.1.3. A 3-B. függelék jegyzékén nem szereplő harmadik országból a kritikus részre érkező légi járművet az utasok leszállását és/vagy a poggyász vagy rakomány kirakodását követően tetszőleges időpontban kell védelmi célú átvizsgálásnak alávetni.

3.1.1.4. Harmadik országból érkezőnek kell tekinteni azt a járművet is, amely valamely tagállamból érkezik azt követően, hogy az adott tagállamba a 3-B. függelék jegyzékén nem szereplő harmadik országból tranzitként érkezett.

3.1.1.5. A légi jármű védelmi célú átvizsgálásának időpontjára vonatkozó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

— a járatszámot, továbbá

— az úti célt, továbbá

— az előző járat indulási helyét, továbbá

— annak jelzését, hogy a légi jármű védelmi célú átvizsgálását végrehajtották-e.

— a légi jármű védelmi célú átvizsgálása elvégzésének napját és időpontját, továbbá

— a légi jármű védelmi célú átvizsgálásának végrehajtásáért felelős személy nevét és aláírását.

3.2.1.1. A légi jármű számára – függetlenül attól, hogy a repülőtéren hol parkol – a következő eszközök alkalmazásával fizikai védelmet kell biztosítani a jogosulatlan hozzáféréssel szemben:

3.2.1.2. A 3.2.1.1. pont nem alkalmazandó a zárt vagy a jogosulatlan hozzáféréstől más módon fizikailag védett hangárban parkoló légi járműre.

3.2.2.1. Amennyiben a külső ajtók le vannak zárva és a légi jármű nem kritikus részen tartózkodik, mindegyik külső ajtó esetében gondoskodni kell továbbá:

Az a) pontban foglalt lehetőség a talajról megközelíthető ajtó esetében nem alkalmazható.

3.2.2.2. Amennyiben a talajról nem megközelíthető ajtó esetében a hozzáférést megkönnyítő eszközöket eltávolították, ezeket az eszközöket a légi járműtől kellően távol kell elhelyezni ahhoz, hogy a bejutás megfelelőképpen meg legyen gátolva.

3.2.2.3. A lezárt külső ajtót kizárólag olyan személyek lehetnek képesek kinyitni, akik esetében ez üzemeltetési szempontból szükséges.

3.2.2.4. A megfigyelés alatt tartott külső ajtó esetében a megfigyelésnek biztosítania kell a légi járműhöz való jogosulatlan hozzáférés azonnali észlelését.

3.2.2.5. A nem kritikus részen tartózkodó, lezárt külső ajtókkal rendelkező légi jármű fizikai védelmére irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

4.0.1. Eltérő rendelkezés hiányában az e fejezetben megállapított intézkedések végrehajtását a hatóság, a repülőtér üzemeltetője, a légi fuvarozó vagy a 300/2008/EK rendelet 10. cikkében előírt nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi program alapján felelős jogalany köteles biztosítani.

4.0.2. Azokat a harmadik országokat, amelyekben az utasok és a kézipoggyász tekintetében a közös alapkövetelményekkel egyenértékűként elismert védelmi követelményeket alkalmaznak, a 4-B. függelék sorolja fel.

4.0.3. Harmadik országból érkező utasnak, kézipoggyásznak kell tekinteni azt az utast, kézipoggyászt is, aki vagy amely valamely tagállamból érkezik azt követően, hogy a légi jármű az adott tagállamba a 4-B. függelék jegyzékén nem szereplő harmadik országból tranzitként érkezett, kivéve akkor, ha megerősítést nyert, hogy az érintett utast, kézipoggyászt az említett tagállamban átvizsgálták.

4.0.4. E melléklet alkalmazásában:

a)	„folyadékok, aeroszolok és gélek” : paszták, krémek, folyékony és szilárd halmazállapotú anyagok keverékei és a túlnyomás alá helyezett flakonok tartalma; ide sorolandó a fogkrém, a hajzselé, az italok, a levesek, a szirupok, a parfüm, a borotvahab, és a hasonló konzisztenciájú egyéb anyagok;

b)	„csak egyszer lezárható biztonsági zacskó” : a védelmi ellenőrzésekre vonatkozóan a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által ajánlott iránymutatásoknak megfelelő zacskó.

4.1.1.1. Az átvizsgálás előtt az utas kabátját és felöltőjét le kell vétetni, és kézipoggyászként kell átvizsgálni.

4.1.1.2. Az utast a következőképpen kell megvizsgálni:

▼M3

▼B

Ha az átvizsgálást végző személy nem tudja megállapítani, hogy az utasnál van-e tiltott tárgy, akkor vagy meg kell tagadni az utasnak a szigorított biztonsági területre való belépését, vagy az utast az átvizsgálást végző személyt kielégítő módon újból át kell vizsgálni.

4.1.1.3. A motozást úgy kell elvégezni, hogy ésszerűen biztosítsa, hogy az érintett személynél ne legyen tiltott tárgy.

4.1.1.4. Ha a fémérzékelő berendezés riaszt, meg kell állapítani a riasztás okát.

4.1.1.5. A kézi fémérzékelő eszköz (HHMD) kizárólag kiegészítő átvizsgálási eszközként használható. Az eszköz motozás helyett nem alkalmazható.

4.1.1.6. Az élő állatot, ha a légi jármű utasterébe bevihető, utasként vagy kézipoggyászként át kell vizsgálni.

4.1.1.7. A felelős hatóság utaskategóriákat állíthat fel, amelyeket – objektív okokból – különleges átvizsgálási eljárásnak kell alávetni, vagy amelyek esetében el lehet tekinteni az átvizsgálástól. A létrehozott kategóriákról értesíteni kell a Bizottságot.

4.1.1.8. Az utasok átvizsgálására irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

4.1.1.9. A robbanóanyag-kereső kutyák csak kiegészítő átvizsgálásra használhatók.

4.1.2.1. Az átvizsgálás előtt a hordozható számítógépeket és más nagyobb méretű elektronikus készülékeket a kézipoggyászból ki kell venni, és külön át kell vizsgálni.

4.1.2.2. Az átvizsgálás előtt a folyadékokat, aeroszolokat és géleket a kézipoggyászból ki kell venni és külön át kell vizsgálni, kivéve akkor, ha a kézipoggyász átvizsgálására szolgáló berendezés alkalmas a kézipoggyászban lévő, folyadékot, aeroszolt és gélt tartalmazó több lezárt edény egyidejű átvizsgálására.

Ha a folyadékot, aeroszolt és gélt kivették a kézipoggyászból, az utasnak be kell mutatnia:

4.1.2.3. A kézipoggyászt a következőképpen kell átvizsgálni:

▼M3

▼B

Ha az átvizsgálást végző személy nem tudja megállapítani, hogy a kézipoggyász tartalmaz-e tiltott tárgyat, akkor a kézipoggyászt vagy vissza kell utasítani, vagy az átvizsgálást végző személyt kielégítő módon újból át kell vizsgálni.

4.1.2.4. A kézzel történő átkutatásnak a kézipoggyász kézi úton történő ellenőrzéséből kell állnia, beleértve a tartalom ellenőrzését is, és ésszerűen biztosítania kell, hogy a kézipoggyász tiltott tárgyat ne tartalmazhasson.

4.1.2.5. Röntgensugaras berendezés vagy robbanóanyag-felderítő eszköz használata esetén az átvizsgálást végző személynek valamennyi képet meg kell tekintenie.

4.1.2.6. Röntgensugaras berendezés vagy robbanóanyag-felderítő eszköz használata esetén minden riasztásnak az átvizsgálást végző személyt kielégítő módon meg kell állapítani az okát, és ezáltal ésszerűen biztosítani kell, hogy a szigorított védelmi területre vagy a légi jármű fedélzetére tiltott tárgy ne kerülhessen.

4.1.2.7. Röntgensugaras berendezés vagy robbanóanyag-felderítő eszköz használata esetén a kézipoggyászból ki kell venni minden olyan tárgyat, amely sűrűsége folytán gátolja az átvizsgáló személyt a kézipoggyász tartalmának ellenőrzésében. A kézipoggyászt ismételten át kell vizsgálni, a tárgyat pedig külön kézipoggyászként kell átvizsgálni.

4.1.2.8. Ha a kézipoggyászban nagyobb méretű elektromos készüléket találnak, akkor mind a kézipoggyászt az adott készülék nélkül, mind az elektromos készüléket külön újra át kell vizsgálni.

4.1.2.9. Robbanóanyag-felderítő kutya és robbanóanyagnyom-felderítő eszköz (ETD) az átvizsgálás során kizárólag kiegészítésképpen alkalmazható.

4.1.2.10. A felelős hatóság kézipoggyász-kategóriákat állíthat fel, amelyeket – objektív okokból – különleges átvizsgálási eljárásnak kell alávetni, vagy amelyek esetében el lehet tekinteni az átvizsgálástól. A létrehozott kategóriákról értesíteni kell a Bizottságot.

4.1.2.11. A felelős hatóság lehetővé teheti a diplomáciai futárcsomagok átvizsgálás alóli mentesítését vagy külön átvizsgálási eljárás alá vetését, amennyiben a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezmény előírásai teljesülnek.

4.1.2.12. A kézipoggyász átvizsgálására irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

4.1.3.1. A folyadékokat, aeroszolokat és géleket a következőképpen kell átvizsgálni:

4.1.3.2. Az átvizsgálás kiegészítéseképpen bőr- vagy ízpróba alkalmazható.

4.1.3.3. A folyadékok, aeroszolok és gélek átvizsgálására irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

4.1.3.4. Az utasoknál lévő folyadékok, aeroszolok vagy gélek abban az esetben mentesülhetnek az átvizsgálás alól, ha az adott folyadékokat, aeroszolokat vagy géleket:

▼M5

4.3.1. A felelős hatóság a légi fuvarozót köteles előzetesen írásban értesíteni, ha a légi fuvarozó légi járművének fedélzetén potenciálisan rendzavaró utast terveznek szállítani.

4.3.2. Az értesítésnek tartalmaznia kell:

A légi fuvarozó ezeket az információkat köteles az utasok fedélzetre szállását megelőzően a légi jármű parancsnoka rendelkezésére bocsátani.

4.3.3. A felelős hatóság köteles gondoskodni arról, hogy a törvényes őrizet alatt álló személyeket minden esetben kísérettel szállítsák.

4.4.1. Az utas a 4-C. függelékben felsorolt tárgyakat nem viheti a szigorított védelmi területekre vagy a légi jármű fedélzetére.

4.4.2. A 4.1.1. pont alól a következő feltétellel adható mentesség:

Az ilyen tárgyakat a légi jármű fedélzetén védett körülmények között kell tartani.

4.4.3. A légi fuvarozó köteles gondoskodni arról, hogy az utasok legkésőbb az utasfelvétel befejezése előtt tájékoztatást kapjanak a 4-C. függelékben felsorolt tárgyakról.

—  Kanada:

— Valamennyi nemzetközi repülőtér

—  Horvátország:

— 

—  Malajzia:

— Kuala Lumpur nemzetközi repülőtér (KUL)

—  Szingapúri Köztársaság:

— Changi repülőtér (SIN)

—  Amerikai Egyesült Államok:

— Valamennyi nemzetközi repülőtér

5.0.1. Eltérő rendelkezés hiányában az e fejezetben megállapított intézkedések végrehajtását a hatóság, a repülőtér üzemeltetője, a légi fuvarozó vagy a 300/2008/EK rendelet 10. cikkében előírt nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi program alapján felelős jogalany köteles biztosítani.

5.0.2. Azokat a harmadik országokat, amelyekben a feladott poggyász tekintetében a közös alapkövetelményekkel egyenértékűként elismert védelmi követelményeket alkalmaznak, az 5-A. függelék sorolja fel.

5.0.3. Harmadik országból érkező feladott poggyásznak kell tekinteni azt a feladott poggyászt is, amely valamely tagállamból érkezik azt követően, hogy a légi jármű az adott tagállamba az 5-A. függelék jegyzékén nem szereplő harmadik országból tranzitként érkezett, kivéve akkor, ha megerősítést nyert, hogy az érintett feladott poggyászt az említett tagállamban átvizsgálták.

5.0.4. E fejezet alkalmazásában „biztosított poggyász”: az az átvizsgált induló feladott poggyász, amely fizikailag oly módon védve van, hogy abba utólag semmiféle tárgyat nem lehet betenni.

5.1.1. A feladott poggyász átvizsgálására a következő módszereket kell – egyedileg vagy egymással kombinálva – alkalmazni:

▼M3

▼B

Ha az átvizsgálást végző személy nem tudja megállapítani, hogy a feladott poggyász tartalmaz-e tiltott tárgyat, akkor a feladott poggyászt vagy vissza kell utasítani, vagy az átvizsgálást végző személyt kielégítő módon újból át kell vizsgálni.

5.1.2. A kézzel történő átkutatásnak a feladott poggyász kézi úton végrehajtott alapos ellenőrzéséből kell állnia, beleértve a tartalom ellenőrzését is, és ésszerűen biztosítania kell, hogy a feladott poggyász tiltott tárgyat ne tartalmazhasson.

5.1.3. Röntgensugaras berendezés vagy robbanóanyag-felderítő eszköz (EDS) használata esetén ha egy tárgy a sűrűsége folytán gátolja az átvizsgáló személyt a poggyász tartalmának ellenőrzésében, akkor a poggyászt más módszeren alapuló átvizsgálásnak kell alávetni.

5.1.4. A robbanóanyagnyom-felderítő eszközzel (ETD) végzett átvizsgálásnak a poggyász külsejéből és belsejéből, valamint tartalmából vett minták elemzéséből kell állnia. A poggyász tartalma kézzel történő átkutatás útján is ellenőrizhető.

5.1.5. A felelős hatóság a feladott poggyász esetében kategóriákat állíthat fel, amelyeket – objektív okokból – különleges átvizsgálási eljárásnak kell alávetni, vagy amelyek esetében el lehet tekinteni az átvizsgálástól. A létrehozott kategóriákról értesíteni kell a Bizottságot.

5.1.6. A feladott poggyász átvizsgálására irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

5.2.1. Az utasok számára nem engedélyezhető, hogy az átvizsgált feladott poggyászhoz hozzáférjenek, kivéve akkor, ha saját poggyászukról van szó, és felügyelet útján biztosítva van, hogy:

5.2.2. Azt a feladott poggyászt, amely a jogosulatlan beavatkozással szemben nem részesült fizikai védelemben, ismételten át kell vizsgálni.

5.2.3. A feladott poggyász védelmére irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

5.3.1.1. A légi fuvarozó köteles biztosítani, hogy a beszállási folyamat során az utasok által felmutatott beszállókártya vagy azzal egyenértékű dokumentum a poggyászfelvétel során feladott csomaghoz tartozzék.

5.3.1.2. A légi fuvarozó köteles gondoskodni egy olyan eljárás működtetéséről, amelynek révén azonosítható a beszállást elmulasztó és az indulás előtt a légi járművet elhagyó utasok feladott poggyászának azonosítása.

5.3.1.3. Ha az utas nem tartózkodik a légi jármű fedélzetén, a beszállókártyájának vagy az azzal egyenértékű dokumentumának megfelelő feladott poggyászt kísérő nélküli poggyásznak kell tekinteni.

5.3.1.4. A légi fuvarozó köteles gondoskodni arról, hogy a kísérő nélküli feladott poggyász valamennyi darabjáról egyértelműen megállapítható legyen, hogy a légi szállításra jóvá van hagyva.

5.3.2.1. Hacsak nem alkalmazzák az 5.3.3. pontban előírt védelmi ellenőrzéseket, a poggyász kísérő nélküli voltának okát a légi járműbe való berakodását megelőzően jegyzőkönyvbe kell foglalni.

5.3.2.2. Az utason kívül álló körülményekre irányadó további részletes követelményeket külön bizottsági határozat rendelkezései tartalmazzák.

5.3.3.1. Az 5.3.2. pont hatályán kívül eső kísérő nélküli feladott poggyászt az 5.1.1. pontban megállapított módszerek valamelyikével át kell vizsgálni, és – szükség szerint – külön bizottsági határozatban megállapított további követelményeket kell alkalmazni.

5.3.3.2. Az 5.3.2. pontban körülírt okokon túli tényezők miatt kísérő nélkülivé váló feladott poggyászt a légi járműből való kirakodása után és a légi járműbe való ismételt berakodása előtt újból át kell vizsgálni.

5.3.3.3. A kísérő nélküli feladott poggyászra irányadó további részletes követelményeket külön bizottsági határozat rendelkezései tartalmazzák.

5.4.1. Tilos az utasnak az 5-B. függelékben felsorolt tárgyakat a feladott poggyászában tartania.

5.4.2. Az 5.4.1. pont alól a következő feltétellel adható mentesség:

5.4.3. Az utasokat legkésőbb az utasfelvétel befejezése előtt tájékoztatni kell az 5-B. függelékben felsorolt tiltott tárgyakról.

— a lőszer,

— a gyutacs,

— a detonátor és a gyújtókészülék,

— az akna, a gránát és más katonai robbanóeszközök,

— a tűzijáték és más pirotechnikai eszközök,

— a füstképző doboz és a füstképző kapszula,

— a dinamit, a puskapor és a képlékenyítő anyagot tartalmazó robbanóanyagok.

6.0.1. Az e fejezetben megállapított intézkedések végrehajtását a hatóság, a repülőtér üzemeltetője, a légi fuvarozó vagy az e fejezetben meghatározott jogalany köteles biztosítani.

6.0.2. Az áruk szállítmányaiban tiltott tárgynak minősülnek:

6.0.3. A postai küldemények szállítmányaiban tiltott tárgynak minősülnek:

6.1.1. A légi járműbe való berakodását megelőzően valamennyi árut és postai küldeményt meghatalmazott ügynöknek kell átvizsgálnia, kivéve akkor, ha:

6.1.2. Ha okkal feltételezhető, hogy a védelmi ellenőrzés alá vetett szállítmányt a védelmi ellenőrzés időpontja óta jogosulatlan beavatkozás érte vagy a jogosulatlan beavatkozással szemben fizikailag nem volt védve, akkor a szállítmányt a légi járműre való berakodását megelőzően meghatalmazott ügynöknek át kell vizsgálnia.

6.1.3. A védelmi ellenőrzésen már átesett azonosítható légi áruhoz vagy azonosítható légipostai küldeményhez kíséret nélkül csak olyan személy férhet hozzá, akinek a 11.1. pont szerinti védelmi háttérellenőrzése vagy foglalkoztatást megelőző ellenőrzése sikeres volt.

6.2.1.1. Az áru vagy postai küldemény átvizsgálásakor:

6.2.1.2. Ha az átvizsgálást végző személy nem tud megfelelőképpen meggyőződni arról, hogy a szállítmány nem tartalmaz tiltott tárgyat, a szállítmányt vagy vissza kell utasítani, vagy az átvizsgálást végző személyt kielégítő módon újból át kell vizsgálni.

6.2.1.3. Az áru és a postai küldemények átvizsgálására irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

6.3.1.1. A meghatalmazott ügynököt a felelős hatóság hagyja jóvá.

A meghatalmazott ügynök jóváhagyása egy adott létesítményre szól.

Meghatalmazott ügynökként jóvá kell hagyni a 6.3.2. pontban előírt védelmi ellenőrzéseket alkalmazó valamennyi jogalanyt. Ilyen jogalany különösen az integrált raktározási és szállítási szolgáltatásokat nyújtó harmadik személy logisztikai szolgáltató, a légi fuvarozó és a földi kiszolgáló.

A meghatalmazott ügynök alvállalkozásba adhatja:

6.3.1.2. Minden egyes tagállam esetében a felelős hatóság a 300/2008/EK rendelet 10. cikkében előírt nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi programjában köteles megállapítani a meghatalmazott ügynökök jóváhagyására vonatkozó következő eljárás végrehajtásával kapcsolatos felelősségi köröket:

6.3.1.3. A meghatalmazott ügynök minden létesítmény esetében kijelöl legalább egy személyt, aki a benyújtott védelmi program végrehajtásáért felelős. Ennek a személynek sikeresen teljesítenie kell a 11.1. pont szerinti védelmi háttérellenőrzést.

6.3.1.4. A meghatalmazott ügynököt rendszeres időközönként, de legfeljebb ötévenként ismételten ellenőrizni kell. A megismételt ellenőrzésnek helyszíni szemlét is magában kell foglalnia annak megállapítására, hogy a meghatalmazott ügynök továbbra is megfelel-e a 300/2008/EK rendeletben és a rendeletet végrehajtó jogi aktusokban foglalt követelményeknek.

Amennyiben a jóváhagyáshoz szükséges valamennyi követelményre kiterjed, a felelős hatóság által a nemzeti minőség-ellenőrzési programjával összhangban a meghatalmazott ügynök telephelyén folytatott vizsgálat helyszíni szemlének tekinthető.

6.3.1.5. Ha a felelős hatóság megítélése szerint a meghatalmazott ügynök nem tesz eleget a 300/2008/EK rendeletben és a rendeletet végrehajtó jogi aktusokban foglalt követelményeknek, akkor a megjelölt létesítmény(ek) tekintetében köteles megvonni a meghatalmazott ügynök jogállását.

Közvetlenül a megvonást követően, de legkésőbb 24 órán belül a felelős hatóság köteles gondoskodni arról, hogy az ügynök jogállásának változása megjelenjék „a meghatalmazott ügynökök és az ismert szállítók EK-adatbázisában”.

6.3.1.6. Az egyes tagállamok azon jogának sérelme nélkül, hogy a 300/2008/EK rendelet 6. cikke alapján szigorúbb intézkedéseket alkalmazzanak, a 6.3. pont alapján jóváhagyott meghatalmazott ügynököt valamennyi tagállamban el kell ismerni.

6.3.1.7. A felelős hatóság meghatalmazott ügynökként való jóváhagyása esetében a 6.3.1. pont követelményeit – a 6.3.1.2. d) pont kivételével – nem kell alkalmazni.

6.3.2.1. A meghatalmazott ügynök valamennyi szállítmány fogadásakor megállapítja, hogy az a jogalany, amelytől a szállítmányt kapja, meghatalmazott ügynök, ismert szállító, listás szállító vagy egyik sem.

6.3.2.2. A szállítmányt a meghatalmazott ügynöknek vagy a légi fuvarozónak átadó személy bemutatja személyazonosító igazolványát, útlevelét, gépjármű-vezetői engedélyét vagy a nemzeti hatóság által kibocsátott vagy elismert más fényképes okmányát. A bemutatott okmány alapján meg kell állapítani a szállítmányt átadó személy személyazonosságát.

6.3.2.3. Olyan szállítmány átvételekor, amelyre előzőleg nem alkalmazták valamennyi előírt védelmi ellenőrzést, a meghatalmazott ügynök gondoskodik a szállítmánynak a 6.2. pont szerinti átvizsgálásáról.

6.3.2.4. Az e rendelet 6.3.2.1–6.3.2.3. pontjában és a külön bizottsági határozat 6.3. pontjában előírt védelmi ellenőrzések végrehajtása után a meghatalmazott ügynök biztosítja, hogy:

6.3.2.5. Az e rendelet 6.3.2.1–6.3.2.4. pontjában előírt védelmi ellenőrzések végrehajtása után a meghatalmazott ügynök biztosítja, hogy a légi fuvarozónak vagy másik meghatalmazott ügynöknek átadott szállítmányt megfelelő okmány kísérje; ez az okmány lehet a légi fuvarlevél vagy külön nyilatkozat, és elektronikus formátumban vagy írásban egyaránt kiállítható.

6.3.2.6. Ennek az okmánynak a szállítmánynak a légi járműre való berakodását megelőzően bármely időpontban hozzáférhetőnek kell lennie vizsgálat céljából a felelős hatóság számára, és meg kell jelölnie:

6.3.2.7. Gyűjtőszállítmány esetében a 6.3.2.6. c), e), f) és g) pont szerinti követelményeket teljesítettnek kell tekinteni, ha a meghatalmazott ügynök a szállítmánynak a légi járműre való berakodását megelőzően és azt követően a repülés ideje, de legalább 24 óra időtartam alatt igazolható ellenőrzési nyomvonal alapján meg tudja állapítani a tartalom jellegét, a védelmi státus megállapításának indokát és/vagy a védelmi státust megállapító személy nevét, illetve a megállapítás napját és időpontját.

6.3.2.8. Olyan szállítmány fogadásakor, amelyen korábban nem végezték el valamennyi előírt védelmi ellenőrzést, a meghatalmazott ügynök úgy is dönthet, hogy nem hajtja végre a 6.3.2. pontban előírt védelmi ellenőrzéseket, hanem azok alkalmazásának biztosítása érdekében a szállítmányt másik meghatalmazott ügynöknek adja át.

A meghatalmazott ügynök által alkalmazandó védelmi ellenőrzésekre vonatkozó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

6.4.1.1. Az ismert szállítót a felelős hatóság hagyja jóvá.

Az ismert szállító jóváhagyása egy adott létesítményre szól.

6.4.1.2. Minden egyes tagállam esetében a felelős hatóság a 300/2008/EK rendelet 10. cikkében előírt nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi programjában köteles megállapítani a meghatalmazott ügynökök jóváhagyására vonatkozó következő eljárás végrehajtásával kapcsolatos felelősségi köröket:

6.4.1.3. Az ismert szállító minden létesítmény esetében kijelöl legalább egy személyt, aki a benyújtott védelmi program végrehajtásáért felelős. Ennek a személynek sikeresen teljesítenie kell a védelmi háttérellenőrzést.

6.4.1.4. Az ismert szállítót rendszeres időközönként, de legfeljebb ötévenként ismételten ellenőrizni kell. A megismételt ellenőrzésnek helyszíni szemlét is magában kell foglalnia annak megállapítására, hogy az ismert szállító továbbra is megfelel-e a 300/2008/EK rendeletben és a rendeletet végrehajtó jogi aktusokban foglalt követelményeknek.

Amennyiben a 6-C. függelék ellenőrzőlistáján meghatározott valamennyi területre kiterjed, a felelős hatóság által a nemzeti minőség-ellenőrzési programjával összhangban az ismert szállító telephelyén folytatott vizsgálat helyszíni szemlének tekinthető.

6.4.1.5. Ha a felelős hatóság megítélése szerint az ismert szállító nem tesz eleget a 300/2008/EK rendeletben és a rendeletet végrehajtó jogi aktusokban foglalt követelményeknek, akkor a kérdéses létesítmény(ek) tekintetében köteles megvonni az ismert szállító jogállását.

Közvetlenül a megvonást követően, de legkésőbb 24 órán belül a felelős hatóság köteles gondoskodni arról, hogy a szállító jogállásának változása megjelenjék „a meghatalmazott ügynökök és az ismert szállítók EK-adatbázisában”.

6.4.1.6. Az egyes tagállamok azon jogának sérelme nélkül, hogy a 300/2008/EK rendelet 6. cikke alapján szigorúbb intézkedéseket alkalmazzanak, a 6.4. pont alapján jóváhagyott ismert szállítót valamennyi tagállamban el kell ismerni.

A 6.4.1.2. d) pontnak megfelelően jóváhagyott ismert szállítónak meg kell továbbá felelnie a külön bizottsági határozat 6.4. pontjában megállapított kiegészítő követelményeknek is.

6.4.2.1. Az ismert szállító köteles biztosítani, hogy:

Ha egy szállítmányon valamilyen okból nem hajtotta végre a fenti védelmi ellenőrzéseket vagy a szállítmány nem tőle magától ered, az ismert szállító ezt a körülményt a 6.3.2.3. pont alkalmazása érdekében köteles egyértelműen a meghatalmazott ügynök tudomására hozni.

6.4.2.2. Az ismert szállító köteles tudomásul venni, hogy a megfelelő védelmi ellenőrzésen át nem esett szállítmányokat a 6.2.1. pont szerint át kell vizsgálni.

6.5.1. A listás szállítót a meghatalmazott ügynök jelöli ki.

6.5.2. A listás szállítóként való kijelölés feltétele a következő eljárás alkalmazása:

6.5.3. A meghatalmazott ügynök a 6.5.2. c) pont szerinti információkról köteles adatbázist fenntartani. Az adatbázist vizsgálat céljából köteles hozzáférhetővé tenni a felelős hatóság számára.

6.5.4. A listás szállítói jogállás megszűnik, ha a listás szállító számláján két éven belül nem tapasztalható légi áru vagy légipostai küldemények szállításával kapcsolatos tevékenység.

6.5.5. Ha a felelős hatóság vagy a meghatalmazott ügynök megítélése szerint a listás szállító nem felel meg a 6-D. függelékben foglalt útmutató követelményeinek, akkor a meghatalmazott ügynök a listás szállító jogállását köteles haladéktalanul megvonni.

6.5.6. Ha egy szállítmányon valamilyen okból nem hajtotta végre a „Légiközlekedés-védelmi útmutató listás szállítók számára” című dokumentumban foglalt védelmi ellenőrzéseket vagy a szállítmány nem tőle magától ered, a listás szállító ezt a körülményt a 6.3.2.3. pont alkalmazása érdekében köteles egyértelműen a meghatalmazott ügynök tudomására hozni.

6.6.1.1. Annak biztosítása érdekében, hogy az előírt védelmi ellenőrzéseken átesett szállítmány a szállítás során a jogosulatlan beavatkozással szemben fizikailag védve legyen:

6.6.1.2. A légi oldalon való szállítás során a 6.6.1.1. b), c) és d) pont nem alkalmazandó.

6.6.2.1. A kritikus részen lévő árut és postai küldeményeket a jogosulatlan beavatkozással szemben fizikailag védettnek kell tekinteni.

6.6.2.2. A kritikus részen kívül lévő árut és postai küldeményeket fizikailag védettnek kell tekinteni a jogosulatlan beavatkozással szemben, amennyiben:

— a társaság védelmi programjában szereplő információk a legjobb tudásom szerint helytállóak és pontosak,

— a védelmi programban megállapított gyakorlatot és eljárásokat a társaság a program hatálya alá tartozó valamennyi létesítményben be fogja vezetni és alkalmazni fogja,

— a védelmi programot a közösségi jog valamennyi jövőbeni kapcsolódó változásának való megfelelés érdekében a társaság megfelelően ki fogja igazítani, hacsak a(z) [a társaság neve] arról nem tájékoztatja a(z) [felelős hatóság neve]-t, hogy a továbbiakban nem kíván meghatalmazott ügynökként tevékenykedni,

— a(z) [a társaság neve] írásban tájékoztatni fogja a(z) [a felelős hatóság neve]-t:

— 

— a vonatkozó közösségi jogi rendelkezéseknek való megfelelés biztosítása érdekében a(z) [a társaság neve] igény szerint valamennyi ellenőrzés során teljes mértékű együttműködést fog tanúsítani, és az ellenőrök kérésének megfelelően hozzáférést fog biztosítani valamennyi dokumentumhoz,

— a(z) [a társaság neve] tájékoztatni fogja a(z) [a felelős hatóság neve]-t a védelmi előírások súlyos megszegésének valamennyi esetéről és valamennyi olyan gyanús körülményről, amely a légi áru/légipostai küldemények védelmét érintheti, köztük különösen a tiltott tárgyaknak valamely szállítmányban való elhelyezésére tett kíséretekről,

— a(z) [a társaság neve] gondoskodni fog arról, hogy a személyzet valamennyi érintett tagja megfelelő képzésben részesüljön, és ismerje a társaság védelmi programja értelmében rá háruló feladatokat, továbbá

— a(z) [a társaság neve] tájékoztatni fogja a(z) [a felelős hatóság neve]-t, ha:

— 

a) a szállítmányt a szállítás előtt köteles zárjellel ellátni; és

b) a listás szállító nevében szállító fuvarozó köteles elfogadni a 6-E. függelékben található fuvarozói nyilatkozatot.

a) a szállítmány elkülönül attól a szállítmánytól, amely tőle származik; és

b) a szállítmányon vagy a szállítmányt kísérő okmányon a származás egyértelműen meg van jelölve.

— a(z) [a társaság neve] megfelel „Légiközlekedés-védelmi útmutató listás szállítók számára” című dokumentumban foglaltaknak,

— a(z) [a társaság neve] gondoskodik arról, hogy az útmutatót a légi áruhoz, légipostai küldeményekhez hozzáféréssel rendelkező személyzet megkapja,

— a(z) [a társaság neve] a meghatalmazott ügynöknek való átadásáig gondoskodik a légi áru, légipostai küldemények védelméről,

— a(z) [a társaság neve] tudomásul veszi, hogy az arra jogosultak a szállítmányt védelmi ellenőrzésnek vethetik alá, így különösen átvizsgálhatják, továbbá

— a(z) [a társaság neve] tudomásul veszi, hogy annak a tagállamnak a felelős hatósága, amelyben található, előzetes bejelentés nélkül szemlét tarthat létesítményeiben annak meghatározására, hogy a(z) [a társaság neve] megfelel-e ezen útmutatónak.

— gondoskodunk arról, hogy a légi áruk, illetve légipostai küldemények szállítmányainak szállításában részt vevő valamennyi személy részesüljön előzetes védelmi tudatosságnövelő képzésben,

— a munkaerő-felvétel keretében a légi áruk, illetve légipostai küldemények szállítmányaihoz hozzáférő valamennyi leendő munkatárs feddhetetlenségét ellenőrizni fogjuk. Az ellenőrzésnek legalább a személyazonosság ellenőrzéséből (lehetőleg fényképes személyi igazolvány, gépjármű-vezetői engedély vagy útlevél alapján) és az önéletrajz és/vagy a benyújtott referenciák ellenőrzéséből kell állnia,

— a járművek rakterét zárjellel látjuk el vagy lezárjuk. A függönyponyvás járműveket TIR-sodronnyal biztosítjuk. A sík platójú tehergépjárművek rakterét légi áru szállításakor megfigyelés alatt tartjuk,

— a rakteret közvetlenül a berakodást megelőzően átvizsgáljuk, és az átvizsgálás sértetlenségét a berakodás befejezéséig fenntartjuk,

— mindegyik járművezető a nemzeti hatóságok által kibocsátott vagy elismert személyi igazolványt, útlevelet, vezetői engedélyt vagy egyéb fényképes okmányt tart magánál,

— a járművezetők az összegyűjtés és az átadás között nem tesznek előre nem tervezett megállót. Ha ez mégis elkerülhetetlen, a járművezető visszatérésekor ellenőrzi a rakomány biztonságát és a zárak és/vagy zárjelek sértetlenségét. Amennyiben a járművezető jogosulatlan beavatkozás jelét észleli, értesíti elöljáróját, és a légi áru, illetve légipostai küldemény átadásakor erről a körülményről értesítjük az átvevőt,

— a szállítást nem adjuk harmadik félnek alvállalkozásba, kivéve akkor, ha ez a harmadik fél szintén rendelkezik fuvarozói megállapodással a(z) [a korábban megjelölt meghatalmazott ügynök/ismert szállító/listás szállító neve vagy a fuvarozót jóváhagyó vagy tanúsító felelős hatóság neve]-val/-vel, továbbá

— semmilyen más szolgáltatást (például tárolás) nem adunk másnak alvállalkozásba, kivéve a meghatalmazott ügynöknek vagy a felelős hatóság által az adott szolgáltatás nyújtása vonatkozásában tanúsított vagy jóváhagyott és nyilvántartásba vett másik jogalanynak való alvállalkozásba adást.

7.1.1. A légi jármű csomagterébe való berakodásukat megelőzően a légifuvarozói postai küldeményeket és a légifuvarozói anyagokat az 5. fejezetnek megfelelően átvizsgálás alá kell vetni és fizikai védelem alá kell helyezni, vagy a 6. fejezetnek megfelelően védelmi ellenőrzések alá kell vetni és fizikai védelem alá kell helyezni.

7.1.2. A légi jármű csomagtértől eltérő részeire való berakodásukat megelőzően a légifuvarozói postai küldeményeket és a légifuvarozói anyagokat a 4. fejezetben a kézipoggyászra vonatkozóan megállapított rendelkezéseknek megfelelően átvizsgálás alá kell vetni és fizikai védelem alá kell helyezni.

7.1.3. A légi járműbe való berakodásra szánt légifuvarozói postai küldeményekre és légifuvarozói anyagokra irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

7.2.1. Az utaskezelés és a poggyászfeldolgozás céljára szánt olyan légifuvarozói anyagokat, amelyek alkalmasak a légi közlekedés veszélyeztetésére, a jogosulatlan hozzáférés megelőzése érdekében fizikai védelem vagy felügyelet alatt kell tartani.

Az önkiszolgáló jegykezelés (self check-in) és az utasok által használható internetes lehetőségek igénybevételét a légifuvarozói anyagokhoz való jogos hozzáférésnek kell tekinteni.

7.2.2. A szigorított védelmi területre vagy a légi jármű fedélzetére való jogosulatlan belépésre vagy csomagoknak oda való bejuttatására felhasználható, már nem használt légifuvarozói anyagokat meg kell semmisíteni vagy érvényteleníteni kell.

7.2.3. Az indulás-ellenőrző rendszert (DCS) és az utasfelvételi rendszert úgy kell üzemeltetni, hogy kizárható legyen a jogosulatlan hozzáférés lehetősége.

Az önkiszolgáló jegykezelés (self check-in) igénybevételét e rendszerekhez való jogos hozzáférésnek kell tekinteni.

8.0.1. Eltérő rendelkezés hiányában az e fejezetben megállapított intézkedések végrehajtását a hatóság, a repülőtér üzemeltetője, a légi fuvarozó vagy a 300/2008/EK rendelet 10. cikkében előírt nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi program alapján felelős jogalany köteles biztosítani.

8.0.2. E fejezet alkalmazásában „fedélzeti ellátmány”: az utasok vagy a személyzet által a repülés időtartama alatt történő használat, elfogyasztás vagy megvásárlás céljából légi jármű fedélzetére szánt minden dolog, a következők kivételével:

E fejezet alkalmazásában „fedélzeti ellátmány meghatalmazott beszállítója”: az a beszállító, amelynek eljárásai olyan közös védelmi szabályoknak és követelményeknek felelnek meg, amelyek lehetővé teszik számára, hogy fedélzeti ellátmányt közvetlenül a légi járműhöz szállítson.

E fejezet alkalmazásában „fedélzeti ellátmány ismert beszállítója”: az a beszállító, amelynek eljárásai olyan közös védelmi szabályoknak és követelményeknek felelnek meg, amelyek lehetővé teszik számára, hogy fedélzeti ellátmányt légi járműhöz légi fuvarozó vagy meghatalmazott beszállító közvetítésével szállítson, közvetlenül azonban ne.

8.0.3. Az ellátmány akkortól minősül fedélzeti ellátmánynak, amikortól az utasok vagy a személyzet által a repülés időtartama alatt történő használat, elfogyasztás vagy megvásárlás céljából légi jármű fedélzetére szánt ellátmányként azonosítható.

8.1.1.1. A fedélzeti ellátmányt a szigorított védelmi területre való bevitele előtt át kell vizsgálni, kivéve akkor, ha:

8.1.1.2. Átvizsgálásnak kell alávetni minden olyan fedélzeti ellátmányt, amely a meghatalmazott beszállítótól vagy ismert beszállítótól való megérkezésekor jogosulatlan beavatkozás jeleit mutatja vagy amellyel kapcsolatban okkal feltételezhető, hogy a védelmi ellenőrzés óta a jogosulatlan beavatkozással szemben nem állt védelem alatt.

8.1.1.3. A fedélzeti ellátmány védelmi ellenőrzésére vonatkozó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

8.1.2.1. A fedélzeti ellátmány átvizsgálásakor az alkalmazott eszköznek vagy módszernek figyelembe kell vennie az ellátmány jellegét, és olyan követelményeknek kell megfelelnie, amelyek ésszerűen garantálják, hogy az ellátmányban ne lehessen elrejtve tiltott tárgy.

8.1.2.2. A fedélzeti ellátmány átvizsgálására vonatkozó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

8.1.3.1. A meghatalmazott beszállítót a felelős hatóság hagyja jóvá.

A meghatalmazott beszállító jóváhagyása egy adott létesítményre szól.

Meghatalmazott beszállítóként jóvá kell hagyni a 8.1.5. pontban előírt védelmi ellenőrzéseket biztosító valamennyi olyan jogalanyt, amely közvetlenül a légi járműhöz fedélzeti ellátmányt szállít. Nem kell meghatalmazott beszállítóként jóváhagyni azt a légi fuvarozót, amely az említett védelmi ellenőrzéseket maga alkalmazza, és az ellátmányt kizárólag saját légi járművéhez szállítja.

8.1.3.2. Minden egyes tagállam esetében a felelős hatóság a 300/2008/EK rendelet 10. cikkében előírt nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi programjában köteles megállapítani a meghatalmazott beszállítók jóváhagyására vonatkozó következő eljárás végrehajtásával kapcsolatos felelősségi köröket:

8.1.3.3. A meghatalmazott beszállítót rendszeres időközönként, de legfeljebb ötévenként ismételten ellenőrizni kell. A megismételt ellenőrzésnek helyszíni szemlét is magában kell foglalnia annak megállapítására, hogy a meghatalmazott beszállító továbbra is megfelel-e a 8.1.5. pontban foglalt követelményeknek.

Amennyiben a 8.1.5. pontban foglalt valamennyi követelményre kiterjed, a felelős hatóság által a nemzeti minőség-ellenőrzési programjával összhangban a meghatalmazott beszállító telephelyén folytatott vizsgálat helyszíni szemlének tekinthető.

8.1.3.4. Ha a felelős hatóság megítélése szerint a meghatalmazott beszállító nem tesz eleget a 8.1.5. pontban foglalt követelményeknek, akkor a megjelölt létesítmények tekintetében köteles megvonni a meghatalmazott beszállító jogállását.

8.1.3.5. Az egyes tagállamok azon jogának sérelme nélkül, hogy a 300/2008/EK rendelet 6. cikke alapján szigorúbb intézkedéseket alkalmazzanak, a 8.1.3. pont alapján jóváhagyott meghatalmazott beszállítót valamennyi tagállamban el kell ismerni.

8.1.4.1. Az a társaság, amelynek részére az adott jogalany a szállítást végzi, köteles ismert beszállítóként kijelölni a 8.1.5.1. pontban előírt védelmi ellenőrzéseket biztosító valamennyi olyan jogalanyt, amely nem közvetlenül a légi járműhöz fedélzeti ellátmányt szállít. Nem kell ismert beszállítóként kijelölni a meghatalmazott beszállítót.

8.1.4.2. Az ismert beszállítóként való kijelölés feltétele, hogy a jogalany mindegyik olyan társaságnak, amelynek részére szállít, átadja a 8-B. függelékben található „Kötelezettségvállalási nyilatkozat – Fedélzeti ellátmány ismert beszállítója” című dokumentumot. A nyilatkozatot a kérelmező törvényes képviselője vagy a védelmi kérdésekért felelős személy írja alá.

Az aláírt nyilatkozatot – ellenőrzési célból – az a társaság őrzi meg, amelynek részére az ismert beszállító a szállítást végzi.

8.1.4.3. Az ismert beszállítói jogállás megszűnik, ha két évig nem történik szállítás.

8.1.4.4. Ha a felelős hatóság – vagy azon társaság, amelynek részére az ismert beszállító szállít – megítélése szerint az ismert beszállító nem tesz eleget a 8.1.5.1. pontban foglalt követelményeknek, akkor az érintett társaság köteles megvonni az ismert beszállító jogállását.

8.1.5.1. A légi fuvarozó, valamint a fedélzeti ellátmány meghatalmazott beszállítója és ismert beszállítója köteles:

A légi oldalon való szállítás során az e) pont nem alkalmazandó.

8.1.5.2. A légi fuvarozó és a meghatalmazott beszállító által alkalmazandó védelmi ellenőrzésekre irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

1. A repülőgép fedélzeti ellátmányának részét képező csak egyszer lezárható biztonsági zacskók készletei a légi oldalra vagy a szigorított védelmi területre csak egyszer lezárható csomagolásban vihetők be.

2. A csak egyszer lezárható biztonsági zacskók, valamint a folyadékok, aeroszolok és gélek készleteit a légi oldalra vagy a szigorított védelmi területre való megérkezésüktől a légi jármű fedélzetén való eladásukig védeni kell az illetéktelen beavatkozástól.

3. A repülőgép fedélzeti ellátmányának részét képező csak egyszer lezárható biztonsági zacskók, valamint a folyadékok, aeroszolok és gélek készleteire vonatkozó további védelmi előírások részletes követelményeit külön határozat állapítja meg.

— a társaság védelmi programjában szereplő információk a legjobb tudásom szerint helytállóak és pontosak,

— a védelmi programban megállapított gyakorlatot és eljárásokat a társaság a program hatálya alá tartozó valamennyi létesítményben be fogja vezetni és alkalmazni fogja,

— a védelmi programot a közösségi jog valamennyi jövőbeni kapcsolódó változásának való megfelelés érdekében a társaság megfelelően ki fogja igazítani, hacsak a(z) [a társaság neve] arról nem tájékoztatja a(z) [felelős hatóság neve]-t, hogy a továbbiakban nem kíván fedélzeti ellátmányt közvetlenül légi járműre szállítani (és ilyen módon a továbbiakban nem kíván meghatalmazott beszállítóként tevékenykedni),

— a(z) [a társaság neve] írásban tájékoztatni fogja a(z) [a felelős hatóság neve]-t:

— 

— a vonatkozó közösségi jogi rendelkezéseknek való megfelelés biztosítása érdekében a(z) [a társaság neve] igény szerint valamennyi ellenőrzés során teljes mértékben együttműködést fog tanúsítani, és az ellenőrök kérésének megfelelően hozzáférést fog biztosítani valamennyi dokumentumhoz,

— a(z) [a társaság neve] tájékoztatni fogja a(z) [a felelős hatóság neve]-t a védelmi előírások súlyos megszegésének valamennyi esetéről és valamennyi olyan gyanús körülményről, amely a fedélzeti ellátmányt érintheti, köztük különösen a tiltott tárgyaknak a fedélzeti ellátmányban való elhelyezésére tett kíséretekről,

— a(z) [a társaság neve] gondoskodni fog arról, hogy a személyzet valamennyi érintett tagja megfelelő képzésben részesüljön, és ismerje a társaság védelmi programja értelmében rá háruló feladatokat, továbbá

— a(z) [a társaság neve] tájékoztatni fogja a(z) [a felelős hatóság neve]-t, ha:

— 

— a(z) [a társaság neve] megfelel a közösségi jogi rendelkezések követelményeinek,

— a vonatkozó közösségi jogi rendelkezéseknek való megfelelés biztosítása érdekében a(z) [a társaság neve] igény szerint valamennyi ellenőrzés során teljes mértékben együttműködést fog tanúsítani, és az ellenőrök kérésének megfelelően hozzáférést fog biztosítani valamennyi dokumentumhoz,

— a(z) [a társaság neve] tájékoztatni fogja a(z) [az a légi fuvarozó vagy meghatalmazott beszállító, amelynek fedélzeti ellátmányt szállít]-t a védelmi előírások súlyos megszegésének valamennyi esetéről és valamennyi olyan gyanús körülményről, amely a fedélzeti ellátmányt érintheti, köztük különösen a tiltott tárgyaknak a fedélzeti ellátmányban való elhelyezésére tett kíséretekről,

— a(z) [a társaság] gondoskodni fog arról, hogy a személyzet valamennyi érintett tagja megfelelő képzésben részesüljön, és ismerje a társaság védelmi programja értelmében rá háruló feladatokat, továbbá

— a(z) [a társaság neve] tájékoztatni fogja a(z) [az a légi fuvarozó vagy meghatalmazott beszállító, amelynek fedélzeti ellátmányt szállít]-t, ha:

— 

9.0.1. Eltérő rendelkezés hiányában, valamint ha az átvizsgálás végrehajtását hatóság vagy más jogalany nem biztosítja, az e fejezetben megállapított intézkedések végrehajtását a repülőtér üzemeltetője köteles biztosítani.

9.0.2. E fejezet alkalmazásában:

a)	„repülőtéri készlet” : a repülőterek szigorított védelmi területein belül történő értékesítésre vagy használatra szánt, valamint a repülőterek szigorított védelmi területein belül bármely célra vagy tevékenységhez rendelkezésre bocsátott minden dolog;

b)	„repülőtéri készletek ismert beszállítója” : az a beszállító, amelynek eljárásai olyan közös védelmi szabályoknak és követelményeknek felelnek meg, amelyek lehetővé teszik számára, hogy repülőtéri készletet szigorított védelmi területekre szállítson.

9.0.3. A készlet akkortól minősül repülőtéri készletnek, amikortól repülőterek szigorított védelmi területén belül való értékesítésre, felhasználásra vagy rendelkezésre bocsátásra szánt készletként azonosítható.

9.1.1.1. A repülőtéri készleteket a szigorított védelmi területre való bevitelük előtt át kell vizsgálni, kivéve akkor, ha a készletek védelmi ellenőrzését egy ismert beszállító már lefolytatta, és azt követően a készletek a szigorított védelmi területre való bevitelükig olyan fizikai védelem alatt álltak, amely megakadályozta a jogosulatlan hozzáférést.

9.1.1.2. A szigorított védelmi területről származó repülőtéri készlet e védelmi ellenőrzések alól mentesíthető.

9.1.1.3. Átvizsgálásnak kell alávetni minden olyan repülőtéri készletet, amely az ismert beszállítótól való megérkezésekor jogosulatlan beavatkozás jeleit mutatja vagy amellyel kapcsolatban okkal feltételezhető, hogy a védelmi ellenőrzés óta a jogosulatlan beavatkozással szemben nem állt védelem alatt.

9.1.1.4. A repülőtéri készletnek a szigorított védelmi területen lévő üzlethelyiségben történő átvételekor az üzlethelyiség személyzete köteles szemrevételezés útján meggyőződni arról, hogy a készlet nem mutatja jogosulatlan beavatkozás jeleit.

9.1.2.1. A repülőtéri készlet átvizsgálásakor az alkalmazott eszköznek vagy módszernek figyelembe kell vennie a készlet jellegét, és olyan követelményeknek kell megfelelnie, amelyek ésszerűen garantálják, hogy a készletben ne lehessen elrejtve tiltott tárgy.

9.1.2.2. A repülőtéri készletek átvizsgálására vonatkozó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

9.1.3.1. Meghatalmazott beszállítóként jóvá kell hagyni a 9.1.4. pontban előírt védelmi ellenőrzéseket biztosító valamennyi olyan jogalanyt, amely repülőtéri készleteket szállít.

9.1.3.2. Az ismert beszállítóként való kijelölés feltétele, hogy a jogalany mindegyik olyan társaságnak, amelynek részére szállít, átadja a 9-A. függelékben található „Kötelezettségvállalási nyilatkozat – Repülőtéri készletek ismert beszállítója” című dokumentumot. A nyilatkozatot a kérelmező törvényes képviselője vagy a védelmi kérdésekért felelős személy írja alá.

Az aláírt nyilatkozatot – ellenőrzési célból – a repülőtér üzemeltetője őrzi meg.

9.1.3.3. Az ismert beszállítói jogállás megszűnik, ha két évig nem történik szállítás.

9.1.3.4. Ha a felelős hatóság vagy a repülőtér üzemeltetőjének megítélése szerint az ismert beszállító nem tesz eleget a 9.1.4. pontban foglalt követelményeknek, akkor a repülőtér üzemeltetője köteles megvonni az ismert beszállító jogállását.

a) kijelölni a társaságnál védelmi kérdésekért felelős személyt; továbbá

b) gondoskodni arról, hogy a repülőtéri készletekhez hozzáféréssel rendelkező személyek védelmi tudatosságnövelő képzésben részesüljenek, mielőtt a repülőtéri készletekhez hozzáférhetnének; továbbá

c) megakadályozni a létesítményeihez és a repülőtéri készletekhez való jogosulatlan hozzáférést; továbbá

d) ésszerűen biztosítani, hogy a repülőtéri készletekben ne legyen elrejtve tiltott tárgy; továbbá

e) beavatkozást jelző zárjelet vagy fizikai védelmet alkalmazni minden olyan járművön és/vagy konténeren, amelyen repülőtéri készleteket szállít.

1. A csak egyszer lezárható biztonsági zacskók készletei a légi oldalra a beszállókártya-ellenőrzési ponton túl vagy a szigorított védelmi területre csak egyszer lezárható csomagolásban vihetők be.

2. A folyadékok, aeroszolok és gélek, valamint csak egyszer lezárható biztonsági zacskók készleteit a légi oldalra vagy a szigorított védelmi területre való megérkezésüktől az üzletben való eladásukig védeni kell az illetéktelen beavatkozástól.

3. A csak egyszer lezárható biztonsági zacskókra, valamint a folyadékokra, aeroszolokra és gélekre vonatkozó további védelmi előírások részletes követelményeit külön határozat állapítja meg.

— a(z) [a társaság neve] megfelel a közösségi jogi rendelkezések követelményeinek,

— a vonatkozó közösségi jogi rendelkezéseknek való megfelelés biztosítása érdekében a(z) [a társaság neve] igény szerint valamennyi ellenőrzés során teljes mértékben együttműködést fog tanúsítani, és az ellenőrök kérésének megfelelően hozzáférést fog biztosítani valamennyi dokumentumhoz,

— a(z) [a társaság neve] tájékoztatni fogja a(z) [a felelős hatóság és a repülőtér üzemeltetője]-t a védelmi előírások súlyos megszegésének valamennyi esetéről és valamennyi olyan gyanús körülményről, amely a repülőtéri készleteket érintheti, köztük különösen a tiltott tárgyaknak a repülőtéri készletekben való elhelyezésére tett kíséretekről,

— a(z) [a társaság] gondoskodni fog arról, hogy a személyzet valamennyi érintett tagja megfelelő képzésben részesüljön, és ismerje a társaság védelmi programja értelmében rá háruló feladatokat, továbbá

— a(z) [a társaság neve] tájékoztatni fogja a(z) [az a légi fuvarozó vagy meghatalmazott beszállító, amelynek fedélzeti ellátmányt szállít]-t, ha:

— 

11.0.1. A 300/2008/EK rendelet 10. cikkében előírt nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi programban kijelölt felelősségi körébe tartozó intézkedéseket végrehajtó és az ezen intézkedések végrehajtásáért felelős személyek foglalkoztatása vonatkozásában azt, hogy az adott személyek megfeleljenek e fejezet követelményeinek, az adott személyt foglalkoztató hatóság, repülőtér-üzemeltető, légi fuvarozó vagy más jogalany köteles biztosítani.

11.0.2. E fejezet alkalmazásában „tanúsítás”: a felelős hatóság által vagy nevében lefolytatott olyan hivatalos értékelés és megerősítés, amely igazolja, hogy az adott személy sikeresen elvégezte a megfelelő képzést, és rendelkezik a feladatai elfogadható szintű ellátásához szükséges kompetenciákkal.

11.0.3. E fejezet alkalmazásában „tartózkodási hely”: bármely olyan ország, amelyben az adott személy legalább hat hónapig folyamatosan tartózkodott; „hiányosság” az oktatásra vagy a foglalkoztatásra vonatkozó adatokban: a 28 napot meghaladó folytonossági hiány.

11.0.4. A képzés iránti igény e szakasz szerinti értékelésekor az adott személy által a felvételét megelőzően megszerzett kompetenciák figyelembe vehetők.

11.1.1. Azoknak a személyeknek, akik felvételüket követően a szigorított védelmi területen belül átvizsgálást, belépés-ellenőrzést vagy egyéb védelmi ellenőrzést fognak végezni vagy ilyen ellenőrzésekért felelősséget fognak viselni, sikeresen teljesíteniük kell a védelmi háttérellenőrzést.

11.1.2. Azoknak a személyeknek, akik felvételüket követően a szigorított védelmi területen kívül átvizsgálást, belépés-ellenőrzést vagy egyéb védelmi ellenőrzést fognak végezni vagy ilyen ellenőrzésekért felelősséget fognak viselni, sikeresen teljesíteniük kell a védelmi háttérellenőrzést vagy a foglalkoztatást megelőző ellenőrzést. E rendelet eltérő rendelkezése hiányában azt, hogy védelmi háttérellenőrzést vagy foglalkoztatást megelőző ellenőrzést kell-e végrehajtani, a felelős hatóság az alkalmazandó nemzeti előírásokkal összhangban határozza meg.

11.1.3. A közösségi és a nemzeti előírásokkal összhangban a védelmi háttérellenőrzés keretében legalább:

11.1.4. A közösségi és a nemzeti előírásokkal összhangban a foglalkoztatást megelőző ellenőrzés keretében:

11.1.5. A háttérellenőrzést vagy foglalkoztatást megelőző ellenőrzést azt megelőzően kell végrehajtani, hogy a személy olyan képzésben részesülne, amelynek keretében nyilvánosan nem hozzáférhető információk birtokába juthat.

11.1.6. A 11.1.1. és a 11.1.2. pont alapján lefolytatott felvételi eljárásnak minden személy esetében legalább írásos jelentkezési szakaszból, valamint egy, a képességek és az alkalmasság előzetes értékelésére irányuló elbeszélgetésből kell állnia.

11.1.7. Azoknak a személyeknek, akik felvételüket követően védelmi ellenőrzéseket fognak végrehajtani, rendelkezniük kell a feladataik eredményes elvégzéséhez szükséges mentális és fizikai képességekkel és alkalmassággal, és ezt a követelményt már a felvételi folyamat kezdetén tudatni kell velük.

Ezeket a képességeket és alkalmasságot a felvételi eljárás során és az esetleges próbaidő befejeződése előtt egyaránt értékelni kell.

11.1.8. A 11.1.1. és a 11.1.2. pont alapján felvett valamennyi személy esetében a felvétellel kapcsolatos iratokat, beleértve az esetleges tesztek eredményeit is, legalább a foglalkoztatás időtartamának végéig meg kell őrizni.

11.2.1.1. Védelmi ellenőrzések felügyelet nélküli végrehajtására való feljogosítását megelőzően minden érintett személynek eredményesen el kell végeznie a vonatkozó képzést.

11.2.1.2. A 11.2.3.1–11.2.3.5. pontban és a 11.2.4. pontban felsorolt feladatokat ellátó személyek képzésének elméleti, gyakorlati és munkahelyi képzési elemeket kell magában foglalnia.

11.2.1.3. A tanfolyamok tartalmát a felelős hatóság határozza meg vagy hagyja jóvá, mielőtt:

Számítógépes alapú képzés oktató vagy mentor közreműködésével vagy anélkül egyaránt nyújtható.

11.2.1.4. A képzéssel kapcsolatos iratokat a képzésen részt vevő valamennyi személy vonatkozásában legalább a foglalkoztatás időtartamának végéig meg kell őrizni.

a) a polgári légi közlekedés ellen korábban elkövetett jogellenes cselekmények, a terrorcselekmények és a jelenlegi fenyegetések ismerete;

b) a légi közlekedés védelmére vonatkozó jogi keret ismerete;

c) a légi közlekedés védelmét biztosító célkitűzések és szervezeti háttér ismerete, beleértve a védelmi ellenőrzéseket végrehajtó személyek kötelezettségeinek és felelősségi köreinek ismeretét is;

d) a belépés-ellenőrzési eljárások ismerete;

e) a repülőtéren alkalmazott azonosítókártya-rendszerek ismerete;

f) a személyek feltartóztatására vonatkozó eljárások és azon körülmények ismerete, amikor egy adott személyt fel kell tartóztatni és be kell jelenteni;

g) a jelentéstételi eljárások ismerete;

h) képesség a tiltott tárgyak azonosítására;

i) megfelelő válaszadási képesség a védelemmel összefüggő események bekövetkezésekor;

j) annak ismerete, hogy az emberi viselkedés és a különböző reakciók hogyan befolyásolhatják a védelem működését; továbbá

k) képesség érthető és határozott kommunikációra.

11.2.3.1. A személyek, a kézipoggyász, a személyeknél lévő tárgyak és a feladott poggyász átvizsgálását végző személyek munkakör-specifikus képzésének a következő kompetenciákat kell kifejlesztenie:

11.2.3.2. Az áru és a postai küldemények átvizsgálását végző személyek képzésének a következő kompetenciákat kell kifejlesztenie:

11.2.3.3. A légifuvarozói postai küldemények és a légifuvarozói anyagok, a fedélzeti ellátmány és a repülőtéri készletek átvizsgálását végző személyek képzésének a következő kompetenciákat kell kifejlesztenie:

11.2.3.4. A járművek átvizsgálását végző személyek speciális képzésének a következő kompetenciákat kell kifejlesztenie:

11.2.3.5. A repülőtéri belépés-ellenőrzést végző, valamint a megfigyelésben és az őrjáratokban közreműködő személyek speciális képzésének a következő kompetenciákat kell kifejlesztenie:

11.2.3.6. A légi járművek védelmi célú átvizsgálását végző személyek képzésének a következő kompetenciákat kell kifejlesztenie:

11.2.3.7. A légi járművek fizikai védelmét biztosító személyek képzésének a következő kompetenciákat kell kifejlesztenie:

11.2.3.8. A poggyász-összeegyeztetést végző személyek képzésének a következő kompetenciákat kell kifejlesztenie:

11.2.3.9. Az áru és a postai küldemények esetében az átvizsgálástól eltérő védelmi ellenőrzéseket végző, valamint az azonosítható áruhoz vagy az azonosítható légipostai küldeményekhez hozzáféréssel rendelkező személyek képzésének a következő kompetenciákat kell kifejlesztenie:

11.2.3.10. A légifuvarozói postai küldemények, a légifuvarozói anyagok, a fedélzeti ellátmány és a repülőtéri készletek esetében az átvizsgálástól eltérő védelmi ellenőrzéseket végző személyek képzésének a következő kompetenciákat kell kifejlesztenie:

a) a vonatkozó jogszabályi előírások és a megfelelés módjainak ismerete;

b) a felügyelettel kapcsolatos feladatok ismerete;

c) a belső minőség-ellenőrzés ismerete;

d) megfelelő válaszadási képesség tiltott tárgyak észlelése esetén;

e) a vészhelyzet esetén követendő eljárások ismerete;

f) képesség mentori feladatok ellátására, munkahelyi képzés nyújtására és mások motiválására;

továbbá, amennyiben az adott személy feladatai szükségessé teszik:

g) konfliktuskezelési ismeretek; továbbá

h) az alkalmazott védelmi berendezések vagy átvizsgálási módszerek lehetőségeinek és korlátainak ismerete.

a) a vonatkozó jogszabályi előírások és a megfelelés módjainak ismerete;

b) a belső, a nemzeti, a közösségi és a nemzetközi minőség-ellenőrzési eljárások ismerete;

c) képesség mások motiválására;

d) az alkalmazott védelmi berendezések vagy átvizsgálási módszerek lehetőségeinek és korlátainak ismerete.

11.2.6.1. Azon, utasnak nem minősülő, a 11.2.3–11.2.5. és a 11.5. pont hatályán kívül eső személyeknek, akiknek szigorított védelmi területekre kíséret nélkül szükséges belépniük, védelmi tudatosságnövelő képzésben kell részesülniük, és csak ezt követően kaphatnak engedélyt arra, hogy a szigorított védelmi területekre kíséret nélkül belépjenek.

11.2.6.2. A védelmi tudatosságnövelő képzésnek a következő kompetenciákat kell kifejlesztenie:

11.2.6.3. Mielőtt engedélyt kapna arra, hogy a szigorított védelmi területekre kíséret nélkül belépjen, a védelmi tudatosságnövelő képzést elvégző személynek tanúságot kell tennie a 11.2.6.2. pontban felsorolt összes tárgykör ismeretéről.

11.3.1. A 11.2.3.1–11.2.3.5. pontban felsorolt feladatokat ellátó személyeket alá kell vetni:

11.3.2. A röntgensugaras berendezéseket és a robbanóanyag-felderítő eszközöket kezelő személyek az első tanúsítási vagy jóváhagyási eljárás keretében kötelesek szabványosított képértelmezési vizsgát tenni.

11.3.3. A röntgensugaras berendezéseket és a robbanóanyag-felderítő eszközöket kezelő személyek újbóli tanúsítási vagy újbóli jóváhagyási eljárásának mind szabványosított képértelmezési vizsgát, mind az operatív teljesítmény értékelését tartalmaznia kell.

11.3.4. Ha egy személy az újbóli tanúsítási vagy újbóli jóváhagyási eljáráson ésszerű – rendesen legfeljebb három hónapos – határidőn belül nem vesz részt vagy azt sikeresen nem teljesíti, akkor a kapcsolódó védelmi jogosultságait vissza kell vonni.

11.3.5. A tanúsítással és a jóváhagyással kapcsolatos iratokat valamennyi tanúsított, illetve jóváhagyott személy vonatkozásában legalább a foglalkoztatás időtartamának végéig meg kell őrizni.

11.4.1. A röntgensugaras berendezéseket és a robbanóanyag-felderítő eszközöket kezelő személyeknek képfelismerési oktatásból és tesztekből álló képzésben kell részesülniük. A képzést a következő formában kell nyújtani:

A tesztek eredményét közölni kell az adott személlyel, és jegyzőkönyvbe kell foglalni; a tesztek eredménye figyelembe vehető az újbóli tanúsítási vagy újbóli jóváhagyási eljárásban.

Tantermi és/vagy számítógépes alapú képzés esetében az adott személyeknek hathavonta legalább hat óra időtartamú képfelismerési oktatáson és teszteken kell részt venniük. A felhasznált képkönyvtárnak legalább 250 különböző veszélyes tárgy legalább 1 000 képét kell tartalmaznia, köztük olyan képekkel, amelyek a veszélyes tárgyak alkotórészeit ábrázolják, és a képeknek mindegyik tárgyat több különböző szögből is ábrázolniuk kell. Az oktatás és a tesztek során a képeket a könyvtárból bejósolhatatlan módon kell kiválasztani.

Munkahelyi TIP-képzés esetében a felhasznált TIP-könyvtárnak legalább 1 500 különböző veszélyes tárgy legalább 6 000 képét kell tartalmaznia, köztük olyan képekkel, amelyek a veszélyes tárgyak alkotórészeit ábrázolják, és a képeknek mindegyik tárgyat több különböző szögből is ábrázolniuk kell.

11.4.2. A 11.2. pontban felsorolt, de a 11.4.1. pont hatálya alá nem tartozó feladatokat ellátó személyeknek olyan gyakorisággal kell időszakos képzésen részt venniük, amely elegendő annak biztosításához, hogy a kompetenciák fenntartása és fejlesztése igazodjék a védelem területén bekövetkező fejleményekhez.

Az időszakos képzést a következők szerint kell nyújtani:

Az a) pontban előírt követelmények nem alkalmazandók a munkakör-specifikus képzés során elsajátított azon kompetenciákra, amelyekre az adott személynek kijelölt feladatai ellátásához már nincs szüksége.

11.4.3. Az időszakos képzéssel kapcsolatos iratokat a képzésben részt vevő valamennyi személy esetében legalább a foglalkoztatás időtartamának végéig meg kell őrizni.

11.5.1. A felelős hatóság köteles jegyzékeket fenntartani, vagy ilyen jegyzékekhez hozzáféréssel kell rendelkeznie, azokról a tanúsított oktatókról és – ha szükséges – független ellenőrökről, akik a 11.5.2., a 11.5.3., illetőleg a 11.5.4. pontban megállapított követelményeket teljesítették.

11.5.2. Az oktatóknak és a független ellenőröknek eredményesen teljesíteniük kell a 11.1.3. pont szerinti háttérellenőrzést, és kapcsolódó képesítéseiket vagy ismereteiket kötelesek igazolni. A független ellenőrnek nem állhat fenn szerződéses vagy vagyoni kötelezettsége azokkal a repülőtér-üzemeltetőkkel, légi fuvarozókkal vagy jogalanyokkal szemben, amelyek ellenőrzésére munkaköre kiterjed.

11.5.3. Az e rendelet hatálybalépését megelőzően felvett vagy az e rendeletben meghatározott képzést már e rendelet hatálybalépését megelőzően is nyújtó oktatók a felelős hatóságot kielégítő módon kötelesek igazolni legalább a következőket:

11.5.4. Az e rendelet hatálybalépését megelőzően felvett független ellenőrök a felelős hatóságot kielégítő módon kötelesek igazolni legalább a következőket:

11.5.5. A jelölt mint képesített oktató a 11.2.3.1–11.2.3.5., a 11.2.4. és a 11.2.5. pontban előírt képzés nyújtására vonatkozóan akkor kaphat tanúsítást, ha ismeri a légi közlekedés védelmével foglalkozó szakemberek munkakörnyezetének azon aspektusait, amelyekre tevékenysége ki fog terjedni, és megfelelő képesítéssel és kompetenciákkal rendelkezik:

11.5.6. A jelölt mint független ellenőr akkor kaphat tanúsítást, ha ismeri a légi közlekedés védelmével foglalkozó szakemberek munkakörnyezetének azon aspektusait, amelyekre tevékenysége ki fog terjedni, és megfelelő kompetenciákkal rendelkezik:

11.5.7. A felelős hatóságnak vagy magának kell kiképeznie az oktatókat és a független ellenőröket, vagy jegyzéket kell jóváhagynia és vezetnie az e célra alkalmas védelmi tanfolyamokról. A felelős hatóság köteles biztosítani, hogy az oktatók és a független ellenőrök a tevékenységükhöz kapcsolódó területeken bekövetkező fejleményekről rendszeres képzésben vagy tájékoztatásban részesüljenek.

11.5.8. Ha a felelős hatóság megítélése szerint a képesített oktató által nyújtott képzés nem eredményez megfelelő kompetenciákat, akkor köteles – az adott esetnek megfelelően – megvonni a tanfolyam jóváhagyását vagy intézkedni az oktató felfüggesztéséről vagy a képesített oktatók jegyzékéből való törléséről.

12.0.1. A 300/2008/EK rendelet 10. cikkében előírt nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi program szerinti felelősségi körükbe tartozó intézkedések végrehajtása céljából eszközöket, berendezéseket használó hatóságok, üzemeltetők és jogalanyok kötelesek ésszerű lépéseket tenni annak biztosítására, hogy az említett eszközök, berendezések az e fejezetben előírt követelményeknek megfeleljenek.

A 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozatnak ( 10 ) megfelelően minősített információkat a felelős hatóság a gyártóknak a szükségesnek mutatkozó mértékben köteles átadni.

12.0.2. A védelmi berendezések minden darabját rendszeresen ellenőrizni kell.

12.1.1.1. A fémérzékelő kapunak (WTMD) képesnek kell lennie egyesével vagy akár más tárgyakkal együttesen érzékelni és riasztással jelezni legalább bizonyos meghatározott fémtárgyakat.

12.1.1.2. A fémérzékelő kapunak a tárgy helyzetétől és irányától függetlenül is érzékelnie kell a fémtárgyat.

12.1.1.3. A fémérzékelő kaput stabil alapra, szilárdan kell rögzíteni.

12.1.1.4. A fémérzékelő kapunak olyan kijelzővel kell rendelkeznie, amely mutatja, hogy a berendezés működik-e.

12.1.1.5. A fémérzékelő kapu érzékelési beállításainak megváltoztatását lehetővé tevő kezelőfelületnek védve kell lennie, és csak az arra jogosult személyek számára lehet hozzáférhető.

12.1.1.6. A fémérzékelő kapunak fémtárgy érzékelésekor a 12.1.1.1. pontban meghatározottak szerint látható és hallható jelzést kell adnia. Mindkét jelzésnek két méter távolságból is érzékelhetőnek kell lennie.

12.1.1.7. A látható jelzésnek tájékoztatást kell adnia a fémérzékelő kapu által érzékelt jel erősségéről.

12.1.1.8. A fémérzékelő kaput úgy kell elhelyezni, hogy azt interferenciaforrás ne befolyásolja.

12.1.2.1. A fémérzékelő kapukra két műszaki előírás (szabvány) vonatkozik. A szabványokra vonatkozó részletes rendelkezéseket külön bizottsági határozat állapítja meg.

12.1.2.2. Minden fémérzékelő kapunak meg kell felelnie az 1. szabványnak.

Az 1. szabvány 2011. január 1-jén hatályát veszti.

12.1.2.3. A 2007. január 5-én vagy azt követően üzembe helyezett fémérzékelő kapukra a 2. szabványt kell alkalmazni, kivéve akkor, ha az 1. szabványnak megfelelő fémérzékelő kapu üzembe helyezésére már e nap előtt szerződést kötöttek.

2011. január 1-jéig minden fémérzékelő kapunak meg kell felelnie a 2. szabványnak.

a) a 12.1.1.1. pont szerinti jelzést nem kiváltó személyek bizonyos százaléka esetében a személyeknek a fémérzékelő kapun való áthaladásakor hallható és/vagy látható jelzést kell adniuk. Ennek a százaléknak állíthatónak kell lennie; továbbá

b) számlálniuk kell az ellenőrzött személyeket, nem számítva a kapun az ellenkező irányban áthaladó személyeket; továbbá

c) számlálniuk kell a riasztások számát; továbbá

d) ki kell számítaniuk, hogy az ellenőrzött személyek hány százaléka esetén történt riasztás.

12.2.1. A kézi fémérzékelő eszköznek (HHMD) képesnek kell lennie mind a vastartalmú, mind a színesfémtartalmú tárgyak érzékelésére. Az eszköznek az érzékelt fém észlelését és helyzetének meghatározását riasztással kell jeleznie.

12.2.2. A kézi fémérzékelő eszköz érzékelési beállításainak megváltoztatását lehetővé tevő kezelőfelületnek védve kell lennie, és csak az arra jogosult személyek számára lehet hozzáférhető.

12.2.3. A kézi fémérzékelő eszköznek a fémtárgy érzékelésekor hallható jelzést kell adnia. A jelzésnek egy méter távolságból is érzékelhetőnek kell lennie.

12.2.4. A kézi fémérzékelő eszköznek oly módon működnie, hogy a működést interferenciaforrás ne befolyásolja.

12.2.5. A kézi fémérzékelő eszköznek olyan kijelzővel kell rendelkeznie, amely mutatja, hogy a berendezés működik-e.

12.4.1.1. A robbanóanyag-felderítő eszköznek (EDS) érzékelnie és riasztással jeleznie kell, ha valamely poggyász vagy más szállítmány meghatározott vagy annál nagyobb mennyiségű robbanóanyagot tartalmaz.

12.4.1.2. Az érzékelésnek függetlennek kell lennie a robbanóanyag alakjától, helyétől és elhelyezkedésétől.

12.4.1.3. A robbanóanyag-felderítő eszköznek a következő esetek mindegyikében riasztania kell:

12.4.2.1. A robbanóanyag-felderítő eszközökre három műszaki előírás (szabvány) vonatkozik. A szabványokra vonatkozó részletes rendelkezéseket külön bizottsági határozat állapítja meg.

12.4.2.2. Minden robbanóanyag-felderítő eszköznek meg kell felelnie az 1. szabványnak.

Az 1. szabvány 2012. szeptember 1-jén hatályát veszti.

A felelős hatóság engedélyezheti, hogy a 2003. január 1. és 2006. szeptember 1. között az 1. szabványnak megfelelően üzembe helyezett robbanóanyag-felderítő eszközök legkésőbb 2014. január 1-jéig használatban maradhassanak.

12.4.2.3. A 2007. január 1-jén vagy azt követően üzembe helyezett robbanóanyag-felderítő eszközökre a 2. szabványt kell alkalmazni, kivéve akkor, ha az 1. szabványnak megfelelő robbanóanyag-felderítő eszköz üzembe helyezésére 2006. október 19. előtt kötöttek szerződést.

Legkésőbb 2012. szeptember 1-jéig minden robbanóanyag-felderítő eszköznek meg kell felelnie a 2. szabványnak, kivéve azokban az esetekben, amikor a 12.4.2.2. pont harmadik bekezdése alkalmazandó.

A 2. szabvány 2018. szeptember 1-jén hatályát veszti.

12.4.2.4. A 2012. szeptember 1-jén vagy azt követően üzembe helyezett robbanóanyag-felderítő eszközökre a 3. szabványt kell alkalmazni.

Legkésőbb 2018. szeptember 1-jéig minden robbanóanyag-felderítő eszköznek meg kell felelnie a 3. szabványnak.

12.5.1.1. A veszélyes tárgyak képét kivetítő rendszernek (TIP) képesnek kell lennie veszélyes tárgyak virtuális képét a poggyász vagy az átvizsgálás alá vetett egyéb szállítmány röntgenképére vetíteni.

A virtuális képeket egyenletesen elosztva, nem pedig egy meghatározott helyen kell rávetíteni a poggyász vagy az átvizsgálás alá vetett egyéb szállítmány röntgenképeire.

A rávetített virtuális képek előfordulási gyakoriságának szabályozhatónak kell lennie.

12.5.1.2. A veszélyes tárgyak képét kivetítő rendszer nem befolyásolhatja a röntgensugaras berendezés alapműködését.

A veszélyes tárgy virtuális képének rávetítéséről az átvizsgálást végző személy mindaddig sem előzetesen, sem utólag nem értesülhet, amíg a 12.5.2.2. pont szerinti üzenet meg nem jelenik.

12.5.1.3. A veszélyes tárgyak képét kivetítő rendszer kezelőfelületének védve kell lennie, és csak az arra jogosult személyek számára lehet hozzáférhető.

12.5.2.1. A veszélyes tárgyak képét kivetítő rendszernek legalább tartalmaznia kell:

12.5.2.2. A veszélyes tárgyak képét kivetítő rendszernek az átvizsgálást végző személy számára akkor kell üzenetet megjelenítenie, amikor:

Az üzenetet oly módon kell megjeleníteni, hogy ne takarja el azon poggyász vagy szállítmány képét, amelyre vonatkozik.

Az üzenetnek addig kell láthatónak lennie, ameddig az átvizsgálást végző személy nem törli. Az a) és a b) pontban meghatározott esetben az üzenetet a veszélyes tárgy virtuális képével együtt kell megjeleníteni.

12.5.2.3. A beszerelt és bekapcsolt állapotú veszélyes tárgyak képét kivetítő rendszerrel üzemelő berendezéshez az átvizsgálást végző személynek csak egyedi azonosító használatával lehet lehetősége hozzáférni.

12.5.2.4. A veszélyes tárgyak képét kivetítő rendszernek képesnek kell lennie az átvizsgálást végző egyes személyek reakcióinak eredményét legalább 12 hónapig olyan formátumban tárolni, amely jelentések elkészítését is lehetővé teszi.

12.5.2.5. A veszélyes tárgyak képét kivetítő rendszer felépítésére irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

12.7.1.1. A 4.1.3.1. pont értelmében folyadékok, aeroszolok és gélek átvizsgálására használt berendezéseknek alkalmasnak kell lenniük a folyadékban, aeroszolban és gélben lévő veszélyes anyag meghatározott és azt meghaladó egyedi mennyiségeinek észlelésére és riasztással való jelzésére.

12.7.1.2. Az érzékelésnek függetlennek kell lennie a folyadék, aeroszol vagy gél tartályának alakjától és anyagától.

12.7.1.3. A berendezés használata során a tartály helyzetét és irányát úgy kell beállítani, hogy biztosítva legyen az észlelési funkciók teljes mértékű kihasználása.

12.7.1.4. A berendezésnek a következő esetek mindegyikében riasztania kell:

12.7.2.1. A folyadékok, aeroszolok és gélek átvizsgálására szolgáló berendezésekre két műszaki előírás (szabvány) vonatkozik. A szabványokra vonatkozó részletes rendelkezéseket külön bizottsági határozat állapítja meg.

12.7.2.2. A folyadékok, aeroszolok és gélek átvizsgálására szolgáló berendezések mindegyikének meg kell felelnie az 1. szabványnak.

Az 1. szabvány 2014. április 28-án hatályát veszti.

12.7.2.3. A 2014. április 29-től kezdődően üzembe helyezett, a folyadékok, aeroszolok és gélek átvizsgálására szolgáló berendezések mindegyikére a 2. szabványt kell alkalmazni.

Legkésőbb 2016. április 1-jéig a folyadékok, aeroszolok és gélek átvizsgálására szolgáló berendezések mindegyikének meg kell felelnie a 2. szabványnak.

12.8.1. A tagállam az e rendeletben megállapítottaktól eltérő új technológiákon alapuló átvizsgálási módszert akkor engedélyezheti, ha:

12.8.2. Az érintett tagállam az általa engedélyezni kívánt átvizsgálási módszer tervezett bevezetése előtt legalább négy hónappal írásban tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot; a tájékoztatáshoz olyan elemzést mellékel, amely tartalmazza, hogy az új módszer alkalmazása során hogyan fogja biztosítani a 12.8.1. b) pontban előírt követelmény teljesülését. E tájékoztatás keretében részletesen megadja az átvizsgálási módszer alkalmazásának tervezett helyét (helyeit) és az értékelési időszak tervezett hosszát.

12.8.3. Ha a Bizottság a tagállamnak kedvező választ ad, vagy ha az írásban benyújtott kérelem kézhezvételétől számítva három hónapon belül nem érkezik válasz, a tagállam jogosult engedélyezni az új technológiákon alapuló átvizsgálási módszer bevezetését.

Ha a Bizottság megítélése szerint kétséges, hogy a javasolt átvizsgálási módszer megfelelő garanciát nyújt-e arra, hogy a Közösségen belül a légi közlekedés védelmének általános szintje változatlan fog maradni, akkor erről a 12.8.2. pontban előírt tájékoztatás kézhezvételétől számítva három hónapon belül tájékoztatja a tagállamot, és ismerteti aggályait. Ilyen esetben az érintett tagállam mindaddig nem kezdheti meg az átvizsgálási módszer bevezetését, amíg a Bizottság kétségeit el nem oszlatja.

12.8.4. Az új technológiákon alapuló átvizsgálási módszer értékelésének időtartama legfeljebb tizennyolc hónap lehet. Ezt az értékelési időszakot a Bizottság legfeljebb további tizenkét hónappal meghosszabbíthatja, ha a tagállam a meghosszabbítás szükségességét megfelelően megindokolja.

12.8.5. Az értékelés időtartama alatt legfeljebb hat hónapos időközönként az érintett tagállam felelős hatósága az értékelésről időközi jelentést nyújt be a Bizottságnak. A Bizottság az időközi jelentés tartalmáról tájékoztatja a többi tagállamot. Amennyiben nem kap időközi jelentést, a Bizottság kérheti a tagállamot a próbaüzem felfüggesztésére.

12.8.6. Amennyiben valamely jelentés alapján a Bizottság megítélése szerint kétséges, hogy a próba alá vetett átvizsgálási módszer megfelelő garanciát nyújt-e arra, hogy a Közösségen belül a légi közlekedés védelmének általános szintje változatlan fog maradni, a Bizottság tájékoztatja a tagállamot, hogy a próbát mindaddig fel kell függeszteni, amíg ilyen garancia nem áll rendelkezésre.

12.8.7. Az értékelés időtartama semmilyen esetben sem haladhatja meg a harminc hónapot.

12.9.1.1. A robbanóanyag-kereső kutya (EDD) képes meghatározott és annál nagyobb mennyiségű robbanóanyag érzékelésére és a robbanóanyag jelenlétének jelzésére.

12.9.1.2. Az érzékelést nem befolyásolja a robbanóanyag alakja, helye és elhelyezkedése.

12.9.1.3. A robbanóanyag-kereső kutya a vonatkozó bizottsági határozat 12-D. függelékében felsorolt robbanóanyagok felismerését passzív válasz formájában jelzi.

12.9.1.4. A robbanóanyag-kereső kutya és a kutyavezető átvizsgálás céljára akkor vehető igénybe, ha mindketten külön-külön és együttesen is megkapták a jóváhagyást.

12.9.1.5. A robbanóanyag-kereső kutya és a kutyavezető alapkiképzésben, majd szinten tartó képzéseken vesz részt a szükséges kompetenciák megszerzése és fenntartása, és adott esetben új kompetenciák elsajátítása érdekében.

12.9.1.6. A robbanóanyag-kereső kutyából és a kutyavezető(k)ből álló robbanóanyag-kereső team a jóváhagyást a kiképzés sikeres teljesítése után kaphatja meg.

12.9.1.7. A robbanóanyag-kereső team jóváhagyására a vonatkozó bizottsági határozat 12-E. és 12-F. függelékével összhangban a felelős hatóság vagy az e hatóság nevében eljáró szerv jogosult.

12.9.1.8. A felelős hatóság jóváhagyását követően a robbanóanyag-kereső team védelmi átvizsgálás céljára vagy a kutya szabad hozzáférésén alapuló módszerrel (free running method), vagy távoli robbanóanyag szagazonosító módszerrel (remote explosive scent tracing method) vehető igénybe.

12.9.2.1. A robbanóanyag-kereső kutyák teljesítményére vonatkozó követelményeket a vonatkozó bizottsági határozat 12-D. függeléke határozza meg.

12.9.2.2. A személyek, a kézipoggyász, az utasokon kívüli egyéb személyeknél lévő tárgyak, a járművek, a légi járművek, a fedélzeti ellátmány, a repülőtéri ellátmány és a repülőterek szigorított védelmi területeinek átvizsgálására igénybe vett robbanóanyag-kereső teamnek teljesítenie kell az 1. érzékelési szabvány előírásait.

12.9.2.3. A feladott poggyász, a légifuvarozói postai küldemények és anyagok, valamint a légi áru és a postai küldemények átvizsgálására igénybe vett robbanóanyag-kereső teamnek teljesítenie kell a 2. érzékelési szabvány előírásait.

12.9.2.4. A távoli robbanóanyag szagazonosító módszerrel történő robbanóanyag-érzékelésre jóváhagyott robbanóanyag-kereső team kizárólag a légi áru átvizsgálására vehető igénybe, vagyis a 2. szabványba tartozó egyéb területeken nem.

12.9.2.5. A robbanóanyag felderítésére irányuló átvizsgálásra igénybe vett robbanóanyag-kereső kutyát az állat egyéni azonosítására alkalmas eszközzel kell ellátni.

12.9.2.6. A robbanóanyag-kereső feladatok ellátása során a robbanóanyag-kereső kutyát minden esetben a kutyával közös munkára jóváhagyott kutyavezető kíséri.

12.9.2.7. A kutya szabad hozzáférésén alapuló módszerrel történő keresésre jóváhagyott robbanóanyag-kereső kutyához egy kutyavezető tartozik. Egy kutyavezető legfeljebb két robbanóanyag-kereső kutya irányítására kaphat jóváhagyást.

12.9.2.8. A távoli robbanóanyag szagazonosító módszerrel jóváhagyott robbanóanyag-kereső kutyák esetében egy kutyát legfeljebb két kutyavezető irányíthat.

12.9.3.1. A robbanóanyag-kereső team kiképzése elméleti, gyakorlati és munkahelyi képzési elemeket foglal magába.

12.9.3.2. A kiképzés tartalmát a felelős hatóság határozza meg vagy hagyja jóvá.

12.9.3.3. A kiképzést a felelős hatóság vagy a nevében eljáró szerv végzi a 185/2010/EU rendelet mellékletének 11.5. pontjában meghatározottaknak megfelelő képesítéssel rendelkező kiképzők közreműködésével.

12.9.3.4. A robbanóanyag felderítésére kiképzett kutyák csak erre az egy célra vehetők igénybe.

12.9.3.5. A kiképzés során robbanóanyagot tartalmazó gyakorlóanyagokat kell alkalmazni.

12.9.3.6. A gyakorlóanyagok kezeléséért felelős személyek megfelelő kiképzésben vesznek részt annak elkerülése érdekében, hogy az egyes robbanóanyag-szagminták eredeti szaga kontaminálódjon.

12.9.3.7. A robbanóanyag-kereső team a vonatkozó bizottsági határozat 12.9.3. pontjában szereplő kritériumoknak megfelelő alapkiképzésben vesz részt.

12.9.3.8. A robbanóanyag-kereső team alapkiképzése magában foglalja a célmunkakörnyezetben zajló gyakorlati kiképzést is.

12.9.3.9. A robbanóanyag-kereső kutya és a kutyavezető szinten tartó képzésben vesz részt, külön-külön és együtt, teamként is.

12.9.3.10. A szinten tartó képzés célja az alapkiképzés során elsajátított kompetenciák, valamint a védelem területén megvalósult fejlesztéseknek megfelelő kompetenciák fenntartása.

12.9.3.11. A robbanóanyag-kereső teamek szinten tartó képzésére legalább hathetes időközönként sor kerül. A szinten tartó képzés minimális időtartama hathetes időszakonként négy óra.

12.9.3.12. A 11. pont nem alkalmazandó, amikor a robbanóanyag-kereső kutya legalább heti rendszerességgel részt vesz a vonatkozó bizottsági határozat 12-D. függelékében felsorolt valamennyi anyag felismerését célzó kiképzésben.

12.9.3.13. Az alap- és a szinten tartó kiképzésről egyaránt nyilvántartást kell vezetni mind a robbanóanyag-kereső kutya, mind pedig a kutyavezető esetében, legalább az alkalmazásukról szóló szerződés időtartama alatt; a nyilvántartást a felelős hatóság kérésére rendelkezésre kell bocsátani.

12.9.3.14. A robbanóanyag-kereső kutya átvizsgálási feladatokra való alkalmazása során műveleti kiképzésben vesz részt a vonatkozó bizottsági határozat 12-D. függelékében szereplő teljesítménnyel kapcsolatos követelményeknek való megfelelése érdekében.

12.9.3.15. A műveleti kiképzésre az alkalmazás időtartama alatt folyamatos véletlenszerű alapon kerül sor, és célja a robbanóanyag-kereső kutya felderítési teljesítményének jóváhagyott gyakorló anyagokkal történő mérése.

12.9.4.1. A jóváhagyási eljárás során gondoskodni kell a következő kompetenciák méréséről:

12.9.4.2. A jóváhagyási eljárás során a robbanóanyag-kereső team valamennyi alkalmazási területének megfelelő szimulációt kell végezni.

12.9.4.3. A robbanóanyag-kereső team csak abban az esetben kaphatja meg az egyes területekre vonatkozó engedélyt, ha az adott terület vonatkozásában sikeresen teljesítette a kiképzést.

12.9.4.4. A jóváhagyási eljárásokat a vonatkozó bizottsági határozat 12-E. és 12-F. függelékével összhangban kell lefolytatni.

12.9.4.5. Az időszakos jóváhagyás érvényessége legfeljebb 12 hónap.

12.9.5.1. A robbanóanyag-kereső teamet a vonatkozó bizottsági határozat 12-G. függelékében meghatározott intézkedéseknek megfelelő minőség-ellenőrzésnek kell alávetni.