Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 1 ),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére ( 3 ),

tekintettel az európai adatvédelmi biztos véleményére ( 4 ),

mivel:

(1)

A halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelet ( 5 ) megfogalmazása szerint a közös halászati politika célja az, hogy az élő vízi erőforrások kiaknázását fenntartható gazdasági, környezeti és társadalmi feltételek mellett biztosítsa.

(2)

Mivel a közös halászati politika sikere a hatékony ellenőrző rendszer megvalósításán múlik, az e rendeletben előírt intézkedések egy globális és integrált szemléletű közösségi ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási rendszernek az arányosság elvével összhangban történő létrehozására irányulnak, amely az élő vízi erőforrások fenntartható kiaknázásának szabályozása érdekében a politika minden területére kitérve biztosítja a közös halászati politika minden szabályának betartását.

(3)

A közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendelet ( 6 ) alkalmazása során nyert tapasztalatok azt mutatják, hogy a jelenlegi ellenőrző rendszer már nem biztosítja megfelelően a közös halászati politika szabályainak betartatását.

(4)

Jelenleg az ellenőrzésről szóló rendelkezések számtalan egymást fedő és bonyolult jogi szövegben találhatók. Az ellenőrző rendszer bizonyos részeit a tagállamok nem jól hajtják végre, ami a közös halászati politika szabályainak megsértésére adott válaszként elégtelen és egymástól eltérő intézkedéseket eredményez, ez pedig aláássa a Közösségben a halászok egyenlő versenyfeltételeinek megteremtését. Ennek megfelelően a meglévő rendszert és az abból eredő kötelezettségeket elsősorban a párhuzamos rendeletek és az adminisztratív terhek csökkentésével egységesíteni, ésszerűsíteni és egyszerűsíteni kell.

(5)

A tengeri erőforrások kimerülésének mértéke miatt nélkülözhetetlen, hogy a Közösség elfogadja a közös halászati politika szabályaival és a fenntartható fejlődésről szóló 2002-es világ-csúcstalálkozón megfogalmazott célkitűzésekkel, illetve az Európai Tanács fenntartható fejlődési stratégiájával kapcsolatban minden piaci szereplő részéről a jogkövető magatartás kialakításához szükséges intézkedéseket. E cél elérése érdekében indokolt lenne megerősíteni, összehangolni és fokozni a védelem, valamint az erőforrás-gazdálkodási intézkedések, a strukturális intézkedések és a piac közös szervezését célzó intézkedések ellenőrzésére, vizsgálatára és végrehajtására vonatkozó szabályokat.

(6)

Mivel a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról szóló, 2008. szeptember 29-i 1005/2008/EK tanácsi rendelet ( 7 ) a tagállamokat arra kötelezi, hogy a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan („IUU”) halászat minden formája és a kapcsolódó tevékenységek elleni küzdelem hatékonyságának biztosítása érdekében hozzanak megfelelő intézkedéseket, és mivel a közösségi halászhajók közösségi vizeken kívül folytatott halászati tevékenységeinek engedélyezéséről és harmadik országok hajóinak közösségi vizekhez való hozzáféréséről szóló, 2008. szeptember 29-i 1006/2008/EK tanácsi rendelet ( 8 ) rendelkezéseket állapít meg a közösségi halászhajók közösségi vizeken kívül folytatott halászati tevékenységének engedélyezésére és harmadik országok halászhajóinak a közösségi vizeken folytatott halászati tevékenységének engedélyezésére vonatkozóan, e rendelet ezeket a rendeleteket kiegészíti, és biztosítja, hogy a tagállamok és harmadik országok állampolgárai között ne legyen hátrányos megkülönböztetés.

(7)

Ez a rendelet nem érintheti a nemzetközi megállapodásokban foglalt vagy a regionális halászati gazdálkodási szervezetek keretében alkalmazandó különös rendelkezéseket, sem a rendelet hatálya alá tartozó, de a minimumkövetelményeken túlmutató, ellenőrzésről szóló nemzeti rendelkezéseket, amennyiben ezek a nemzeti rendelkezések összhangban vannak a közösségi joggal.

(8)

Ki kell használni a korszerű technológiákat – például a hajómegfigyelési rendszert, a hajófelderítési rendszert és az automatikus azonosító rendszert – mivel ezek a hatékony nyomon követést, a rendszeres és automatikus keresztellenőrzést gyorsan teszik lehetővé, a nemzeti hatóságok és a piaci szereplők számára egyszerűsítik a közigazgatási eljárásokat, és így a kockázatelemzéseket és minden, ellenőrzési szempontból lényeges információ globális értékelését időben lehet elvégezni. Az ellenőrző rendszernek ezért lehetővé kell tennie, hogy a leghatékonyabb ellenőrzési módszer biztosítása érdekében a tagállamok a különböző ellenőrzési eszközöket vegyesen alkalmazzák.

(9)

A halászati ágazatban az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a halászati ellenőrzés új, a fogások átfogó nyomon követését jelentő egységes megközelítését kell bevezetni, amely figyelembe veszi a flotta szegmenseinek különbözőségeit, ezért a halászati ellenőrzés végrehajtására vonatkozóan egységes kritériumokat és különösen a tengeren, a szárazföldön és a piaci lánc teljes hosszán egységes és összehangolt vizsgálati eljárásokat kell megállapítani. Az új megközelítés részeként tisztázni kell a tagállamok, a Bizottság és a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal hatáskörét.

(10)

A halászati erőforrásokkal való közösségi szintű gazdálkodás különösen a teljes kifogható mennyiségekre (TAC), a kvótákra, az erőkifejtés rendszereire és a technikai intézkedésekre épül. Megfelelő lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a tagállamok bevezessék azokat az intézkedéseket, amelyek e gazdálkodási intézkedések hatékony végrehajtásához szükségesek.

(11)	Az ellenőrző tevékenységeknek és módszereknek a tagállamok által folytatott rendszeres és átfogó keresztellenőrzési eljárásokat alkalmazó kockázatkezelésre kell épülniük. Ezenkívül a tagállamoknak meg kell osztaniuk egymással a vonatkozó információkat.

(12)	A közös halászati politika szabályainak betartását előmozdítandó, fokozni kell a tagállamok a Bizottság és a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal közötti együttműködést és koordinációt.

(13)

A halászati tevékenységeket halászati jogosítványhoz, továbbá bizonyos feltételek teljesülése esetén halászati engedélyhez kell kötni, így biztosítandó, hogy a halászati tevékenységek folytatására a közös halászati politika szabályaival összhangban kerüljön sor. Ezen túlmenően szabályokat kell alkalmazni a halászhajók és azok felszerelésének megjelölésére és azonosítására.

(14)

A hatékony ellenőrzés biztosítása érdekében a tagállamoknak hajómegfigyelési rendszert kell működtetniük, a legalább 12 méter teljes hosszúságú halászhajókat pedig olyan eszközzel kell felszerelni, amely lehetővé teszi a tagállamok számára ezen halászhajók automatikus azonosítását és földrajzi helyzetének meghatározását. Ezen túlmenően a halászhajókat a közösségi hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő és információs rendszer létrehozásáról szóló, 2002. június 27-i 2002/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel ( 9 ) összhangban automatikus azonosító rendszerrel kell felszerelni, és a tagállamoknak e rendszer adatait keresztellenőrzési célokra kellene felhasználniuk.

(15)

Meg kell erősíteni a közösségi ügynökségek, valamint a tagállami hatóságok közötti együttműködést. Ennek érdekében lehetővé kell tenni, hogy a hajómegfigyelési rendszerből, az automatikus azonosító rendszerből és a hajófelderítési rendszerből származó adatokat a tengeri közlekedés biztonsága és védelme, a határellenőrzés, a tengeri környezet védelme és az általános jogalkalmazás céljából továbbítani lehessen a közösségi ügynökségekhez és a tagállamok felügyeleti műveletekkel foglalkozó illetékes hatóságaihoz.

(16)

Az elektronikus nyomon követő berendezések és nyomon követhetőségi eszközök – így például a genetikai elemzés és az egyéb halászati ellenőrzési technológiák – jövőbeli alkalmazásának bevezetéséről a Tanácsnak kell döntenie, ha ezekről a technológiákról kiderül, hogy költséghatékony módon javítják a közös halászati politika szabályainak betartását.

(17)

A tagállamoknak halászhajóik tevékenységét a közösségi vizeken és azokon kívül is nyomon kell követniük. A hatékony nyomon követés elősegítése érdekében a legalább 10 méter teljes hosszúságú közösségi halászhajók parancsnokai kötelesek halászati naplót vezetni, valamint kirakodási és átrakási nyilatkozatot tenni. A korszerű technológiák felhasználása érdekében a legalább 12 méter teljes hosszúságú halászhajók esetében a halászati naplót elektronikus formában kell vezetni, a kirakodási és átrakási nyilatkozatot pedig elektronikus úton kell benyújtani.

(18)	A halászhajók halászati naplóiban szereplő adatokat a kirakodáskor ellenőrizni kell. Ennek megfelelően a halak és a halászati termékek kirakodásában és forgalmazásában résztvevőknek a kirakodott, átrakott, eladásra kínált vagy megvásárolt mennyiségekről nyilatkozatot kell tenniük.

(19)

A 10 méter teljes hosszúság alatti kis halászhajók esetében a halászati napló vezetésére vagy a kirakodási nyilatkozat kitöltésére vonatkozó kötelezettség aránytalanul nagy terhet jelentene a halászati kapacitásukhoz képest. E hajók megfelelő szintű ellenőrzésének biztosítása érdekében a tagállamoknak mintavételi terv végrehajtásával kell nyomon követniük e hajók tevékenységeit.

(20)

A tengeri átrakás kicsúszik a lobogó szerinti vagy a parti állam mindenfajta megfelelő ellenőrzése alól, és így lehetőség jelent arra, hogy a piaci szereplők jogellenes fogást szállítsanak. Az ellenőrzés javítása érdekében a Közösségben átrakási műveleteket csak kijelölt kikötőkben szabad engedélyezni.

(21)

A tagállamok hatóságainak képesnek kell lenniük arra, hogy a kikötőkben nyomon kövessék a kirakodásokat. Ezért a többéves tervek hatálya alá tartozó állományok halászatával foglalkozó azon halászhajók számára, amelyeknek elektronikus úton kell rögzíteniük a halászati napló adatait, elő kell írni, hogy előre értesítsék ezeket a hatóságokat, ha kikötőikben kirakodni szándékoznak. A tagállamok számára engedélyezni kell, hogy megtagadhassák a kikötőkhöz való hozzáférést, ha a megkövetelt információk hiányosak.

(22)

Mivel a halászati erőforrásokkal való gazdálkodás a halászati lehetőségeken alapul, gondoskodni kell arról, hogy a fogásokat és az alkalmazott erőkifejtést helyesen rögzítsék, és levonják a lobogó szerinti tagállam kvótáiból és a részére kiosztott halászati erőkifejtésből. A halászati tevékenységet be kell fejezni, ha a rendelkezésre álló kvótákat vagy a kiosztott halászati erőkifejtést kimerítették.

(23)

Tekintettel a közösségi halászflotta 2371/2002/EK rendelet 13. cikkében, a Közösség legkülső régióiban nyilvántartott halászflották igazgatásáról szóló, 2004. március 30-i 639/2004/EK tanácsi rendeletben ( 10 ), a 2371/2002/EK tanácsi rendelet III. fejezetében meghatározott közösségi flottapolitika végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló, 2003. augusztus 12-i 1438/2003/EK bizottsági rendeletben ( 11 ) és a 639/2004/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2004. december 9-i 2104/2004/EK bizottsági rendeletben ( 12 ) foglalt kapacitáskövetelményeire, a flottakapacitás ellenőrzésére eszközöket kell bevezetni, amelyek között a motorteljesítmény és a felhasznált halászeszközök nyomon követésének is szerepelnie kell. Emiatt a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítására, hogy a halászati jogosítványok teljes kapacitása ne haladja meg a maximális kapacitási szintet, továbbá gondoskodniuk kell arról, hogy a halászhajók hajtómotor-teljesítménye ne lépje túl az említett hajók hitelesített motorteljesítményét. A tagállamoknak e célból hitelesíteniük kell a 120 kW-nál nagyobb hajtómotor-teljesítményű halászhajók hajtómotor-teljesítményét, továbbá egy mintavételi terv alapján ellenőrizniük kell, hogy a motorteljesítmény megfelel-e az egyéb rendelkezésre álló információknak.

(24)	A többéves tervek esetében az érintett állományok védelmének sajátos formájaként különleges intézkedéseket kell alkalmazni. A többéves terv hatálya alá tartozó állományokból halászott fogások átrakását kizárólag kijelölt kikötőkben lehet engedélyezni, és kizárólag akkor, ha a fogásokat mérlegelték.

(25)	Különleges rendelkezéseket kell előirányozni annak biztosítására, hogy kizárólag az engedélyezett halászeszközöket használják, valamint hogy az elveszített halászeszközöket kiemeljék.

(26)	A halászati korlátozás hatálya alá tartozó területek tekintetében különleges szabályokat kell alkalmazni. Egyértelműen meg kell határozni a halászterületekre vonatkozó azonnali hatályú tilalom elrendelésére és feloldására vonatkozó eljárást.

(27)

Mivel a szabadidős horgászati tevékenységek jelentős hatást gyakorolhatnak a halászati erőforrásokra, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ezeket oly módon folytassák, amely összhangban van a közös halászati politika célkitűzéseivel. A helyreállítási tervek hatálya alá tartozó állományok tekintetében a tagállamoknak adatokat kell gyűjteniük a szabadidős horgászat keretében ejtett fogásokra vonatkozóan. Amennyiben a szabadidős horgászati tevékenységek jelentős hatást gyakorolnak a halászati erőforrásokra, a Tanács számára lehetővé kell tenni, hogy a konkrét gazdálkodási intézkedésekről döntést hozzon.

(28)

Az átfogó ellenőrző rendszer létrehozása érdekében a rendszernek a teljes termelési és forgalmazási láncra ki kell terjednie. Magában kell foglalnia az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 13 ) szereplő rendelkezéseket kiegészítő, összefüggő nyomon követhetőségi rendszert és a termelői szervezetek fokozottabb ellenőrzését. A fogyasztók érdekeit is védenie kell a forgalmazás minden szakaszában a fogyasztóknak a halászati és akvakultúra-termékekről történő tájékoztatása tekintetében a 104/2000/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2001. október 22-i 2065/2001/EK bizottsági rendeletben ( 14 ) foglaltak szerint a kereskedelmi megnevezésre, az előállítás módjára és a fogási területre vonatkozó információk megadásával. A halászati ágazat operatív programjai tekintetében a 104/2000/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2000. november 15-i 2508/2000/EK tanácsi rendelet ( 15 ) szerint a rendszernek biztosítania kell a termelői szervezetek nyomon követését is.

(29)

Valamennyi fogás megfelelő ellenőrzésének biztosítása érdekében a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy valamennyi halászati terméket első alkalommal árverési központban hozzanak forgalomba vagy vegyenek nyilvántartásba, vagy nyilvántartásba vett vevők vagy termelői szervezetek részére hozzanak forgalomba. Mivel a kvóták kihasználásának nyomon követése érdekében ismerni kell a fogások pontos súlyát, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy valamennyi halászati terméket mérlegeljenek, kivéve, ha közös módszertanra épülő mintavételi tervek vannak érvényben.

(30)

A fogások útjának nyomon követése és azok fogási adatokkal való összhangjának ellenőrzése érdekében a nyilvántartásba vett vevőknek, a nyilvántartásba vett árverési központoknak, illetve a tagállamok által felhatalmazott egyéb szerveknek vagy személyeknek értékesítési bizonylatot kell benyújtaniuk. Amennyiben ezek éves forgalma a halászati termékek első értékesítése terén meghaladja a200 000 EUR összeget, az értékesítési bizonylatot elektronikus úton kell továbbítani.

(31)

A Közösség védelmi és kereskedelmi intézkedései tiszteletben tartásának biztosítása céljából lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy valamennyi halászati terméket, amelyre vonatkozóan sem értékesítési bizonylatot, sem átvételi nyilatkozatot nem nyújtottak be, valamint amelyet a kirakodás helyéről elszállítanak, olyan fuvarokmánnyal lássanak el, amely azonosítja a termék típusát, eredetét és tömegét, kivéve, ha a fuvarokmány a szállítás előtt elektronikus úton benyújtásra került.

(32)	A tagállamoknak rendszeresen ellenőrizniük kell a termelői szervezeteket, így biztosítandó, hogy azok megfeleljenek a jogi követelményeknek. A tagállamoknak ezen túlmenően az ár- és intervenciós intézkedéseket is ellenőrizniük kell.

(33)	A tagállamoknak felügyeletet kell gyakorolniuk a közösségi vizek felett, és meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket, ha egy észlelés vagy felderítés nem áll összhangban a rendelkezésükre álló információkkal.

(34)	A jövőbeli megfigyelő ellenőri rendszerekre tekintettel egyértelműen meg kell határozni a megfigyelő ellenőrök fogalmát és feladatait. Egyúttal a vizsgálatok lefolytatására vonatkozó szabályokat is meg kell határozni.

(35)

A jogsértések ellen indított eljárások következetessége és hatékonysága érdekében olyan rendelkezéseket kell hozni, amelyek lehetővé teszik, hogy a bizottsági tisztviselők, a közösségi ellenőrök és a tagállamok tisztviselői által készített vizsgálati és felügyeleti jelentéseket a nemzeti jelentésekhez hasonlóan használják fel. Ezzel egyidejűleg a tagállamoknak létre kell hozniuk a tisztviselőik által készített vizsgálati és felügyeleti jelentéseket tartalmazó elektronikus adatbázist.

(36)

A közösségi vizeken folytatott ellenőrzés közös szintjének fokozása céljából össze kell állítani a közösségi ellenőrök jegyzékét, valamint tisztázni kell feladataikat és hatásköreiket. Ugyanezen oknál fogva bizonyos feltételek mellett lehetővé kell tenni a vizsgálatot folytató tagállam vizein kívül tartózkodó halászhajók vizsgálatát.

(37)

A jogsértések esetén biztosítani kell a megfelelő intézkedések meghozatalát, hogy a jogsértést – annak helyétől függetlenül – hatékony intézkedések követhessék. Bizonyos súlyos jogsértések esetén – azok azonnali kivizsgálásának lehetővé tétele érdekében – fokozott nyomon követést kell biztosítani. E tekintetben a tagállamokat arra is kötelezni kell, hogy megfelelő intézkedéseket hozzanak abban az esetben, ha a jogsértést közösségi ellenőrök észlelték. Bizonyos feltételek mellett lehetővé kell tenni, hogy az eljárásokat átadják a lobogó szerinti tagállamnak vagy az elkövető állampolgársága szerinti tagállamnak.

(38)

A tagállamok állampolgárait vissza kell tartani a közös halászati politika szabályainak megsértésétől. Mivel az említett szabályok megsértését követően hozott intézkedések tagállamonként igen változók – ez pedig a halászok számára hátrányos megkülönböztetést és tisztességtelen versenyszabályokat eredményez –, és mivel néhány tagállamban a visszatartó erejű, arányos és hatékony szankciók hiánya csökkenti az ellenőrzés hatékonyságát, a valódi visszatartó erő érdekében a súlyos jogsértések esetében az adminisztratív szankciók mellett célszerű pontrendszert is bevezetni.

(39)

A közös halászati politika szabályainak a közösségi vizeken történő vagy közösségi piaci szereplők általi súlyos megsértése továbbra is nagy számban fordul elő, ami nagymértékben annak köszönhető, hogy a nemzeti jogszabályokban az e szabályok súlyos megsértésére előírt szankcióknak nincs kellő visszatartó erejük. E hiányosságot fokozza a tagállamok által megállapított szankciók mértékének nagyfokú eltérése, ami a jogellenes piaci szereplőket arra ösztönzi, hogy olyan tagállamok vizein vagy területén tevékenykedjenek, ahol a szankciók mértéke a legalacsonyabb. Helyénvaló ezért visszatartó erejű szankciókkal kiegészíteni a közös halászati politika szabályainak súlyos megsértésére, az 1005/2008/EK rendelet 44. cikkében előírt szankciók legmagasabb szintjét, figyelembe véve a kár jellegét, a súlyos jogsértéssel megszerzett halászati termékek értékét, az elkövető gazdasági helyzetét és az ismételt jogsértést. Azonnali végrehajtási intézkedéseket és kiegészítő intézkedéseket is meg kell állapítani.

(40)

A szankciók megállapítását a súlyos jogsértésekre alkalmazandó pontrendszerrel kell kiegészíteni, amely alapján fel kell függeszteni azt a halászati jogosítványt, amelynek birtokosa a súlyos jogsértések miatt kiszabott szankciók után járó pontok egy bizonyos mennyiségét eléri. Amennyiben a halászati jogosítvány e rendszer alapján ötször felfüggesztésre került, és ha annak birtokosa a meghatározott pontszámot negyedszer is eléri, a halászati jogosítványt véglegesen be kell vonni. Ezzel összefüggésben a tagállamoknak nemzeti nyilvántartásba kell venniük a közös halászati politika szabályai megsértésének valamennyi esetét.

(41)

A közös halászati politika célkitűzéseinek elérését biztosítandó, a Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy hatékony korrekciós intézkedéseket hozzon. E célból meg kell erősíteni a Bizottság irányítási kapacitását és a tagállamok jogsértésének mértékével arányos beavatkozási képességét. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy előzetes értesítés nélkül is önálló vizsgálatokat folytathasson azért, hogy a tagállamok illetékes hatóságai által végzett ellenőrzési tevékenységet leellenőrizze.

(42)

A Közösség pénzügyi érdekeinek védelme, valamint a halászati erőforrások védelméhez fűződő elsődleges fontosságú érdek biztosítása céljából az Európai Halászati Alapról szóló, 2006. július 27-i 1198/2006/EK tanácsi rendelet ( 16 ) és a közös halászati politika végrehajtására és a tengerjogra vonatkozó közösségi pénzügyi intézkedések létrehozásáról szóló, 2006. május 22-i 861/2006/EK tanácsi rendelet ( 17 ) keretében nyújtott pénzügyi támogatásnak a halászati ellenőrzés területén meglévő kötelezettségek tagállamok általi teljesítésétől kell függenie, ezért rendelkezni kell az ilyen pénzügyi támogatás azon esetekben történő felfüggesztéséről és megszüntetéséről, amikor a tagállamok nem hajtják végre megfelelően a közös halászati politika szabályait, ami befolyásolja a finanszírozott intézkedések hatékonyságát.

(43)

Hatáskörrel kell felruházni a Bizottságot arra, hogy a halászatot megtilthassa, ha valamely tagállam kvótája vagy maga a TAC kimerült. A Bizottságot a kvóták és a kiosztott erőkifejtések csökkentésérevonatkozó hatáskörrel is fel kell ruházni annak érdekében, hogy biztosíthassa a halászati erőkifejtések korlátozásának teljes mértékű betartását. A Bizottságnak továbbá kapacitással kell rendelkeznie arra, hogy rendkívüli intézkedéseket hozzon, ha bizonyítást nyer, hogy valamely tagállam halászati tevékenységei vagy intézkedései aláássák a gazdálkodási tervek védelmi és gazdálkodási intézkedéseit, vagy veszélyeztetik a tengeri ökoszisztémát.

(44)

Biztosítani kell az adatok elektronikus cseréjét a többi tagállammal, valamint a Bizottsággal vagy az általa kijelölt szervvel. A Bizottságnak vagy az általa kijelölt szervnek abban a helyzetben kell lennie, hogy a tagállamok halászati adataihoz közvetlenül hozzáférve ellenőrizhesse, vajon a tagállamok teljesítik-e kötelezettségeiket, és beavatkozhasson, ha ellentmondásokra bukkan.

(45)

A jobb kommunikáció érdekében a tagállamok illetékes hatóságainak olyan honlapokat kell létrehozniuk, amelyeken az általános információkat egy nyilvánosan hozzáférhető rész, az operatív információkat pedig a honlap egy biztonságos része tartalmazza. Továbbá biztosítani kell, hogy a tagállamok illetékes hatóságai e rendelet végrehajtása érdekében együttműködjenek egymással, a Bizottsággal, a Bizottság által kijelölt szervvel, valamint a harmadik országok illetékes hatóságaival.

(46)

Az e rendelet végrehajtáshoz szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 18 ) összhangban kell elfogadni. A Bizottság által elfogadott, e rendelet végrehajtására irányuló valamennyi intézkedésnek meg kell felelnie az arányosság elvének.

(47)

A Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal megbízatását módosítani és bővíteni kell, hogy támogassa a közös halászati politika ellenőrző rendszerének egységes végrehajtását, biztosítsa az operatív együttműködés megszervezését, segítséget nyújtson a tagállamok számára, valamint hogy válságstábot hozhasson létre, ha úgy látja, hogy a közös halászati politika súlyos veszélybe került. Lehetővé kell tenni továbbá azt is, hogy gondoskodhasson a közös alkalmazási tervek végrehajtásához szükséges eszközökről, valamint hogy közreműködhessen az EU integrált tengerpolitikájának végrehajtásában.

(48)

Az e rendelet keretében gyűjtött és kicserélt adatokat a vonatkozó titoktartási szabályokkal összhangban kell kezelni. A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet ( 19 ) alkalmazni kell a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatban a tagállamok által e rendelet alkalmazása során végzett tevékenységekre. A személyes adatok feldolgozásával kapcsolatban a Bizottság által e rendelet alkalmazása során végzett tevékenységekre a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 20 ) kell irányadónak lennie.

(49)	A közösségi jogszabályok és e rendelet összehangolása érdekében módosítani kell bizonyos, az ellenőrzéssel kapcsolatos rendelkezésekre vonatkozó rendeleteket.

(50)

Mivel e rendelet egy új, átfogó ellenőrző rendszert hoz létre, a 2847/93/EGK tanácsi rendeletet, a különleges halászati engedélyekre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1994. június 27-i 1627/94/EK tanácsi rendeletet ( 21 ) és a halászati tevékenységekre vonatkozó információ elektronikus rögzítéséről és jelentéséről, valamint a távérzékelés eszközeiről szóló, 2006. december 21-i 1966/2006/EK tanácsi rendeletet ( 22 ) hatályon kívül kell helyezni.

(51)	Annak érdekében, hogy a tagállamok számára elegendő idő álljon rendelkezésre az e rendeletben meghatározott egyes új kötelezettségekhez való alkalmazkodásra, bizonyos rendelkezések alkalmazásának kezdetét célszerű későbbi időpontra halasztani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

Ez a rendelet a közös halászati politika szabályai betartásának biztosítása céljából létrehoz egy ellenőrzésre, vizsgálatra és végrehajtásra szolgáló ►M5 uniós ◄ rendszert (a továbbiakban: ►M5 uniós ◄ ellenőrző rendszer).

(1) E rendeletet a tagállamok területén vagy ►M5 az Unió ◄ vizein vagy ►M5 az uniós ◄ halászhajók vagy – a lobogó szerinti tagállam elsődleges felelősségének sérelme nélkül – a tagállamok állampolgárai által végzett minden, a közös halászati politika hatálya alá tartozó tevékenységre alkalmazni kell.

(2) A Szerződés II. mellékletében említett tengerentúli területek és országok tengeri vizein folytatott tevékenységeket harmadik országok tengeri vizein folytatott tevékenységeknek kell tekinteni.

Az uniós ellenőrzési rendszer alkalmazása Mayotte, mint legkülső régió flottájának bizonyos szegmenseire

(1) 2021. december 31-ig az 5. cikk (3) bekezdését, a 6., 8., 41., 56., 58–62., 66., 68. és a 109. cikket Franciaországra nem kell alkalmazni a 10 méternél kisebb teljes hosszúságú és Mayotte-ról, mint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkének értelmében vett legkülső régióból (a továbbiakban: „Mayotte”) üzemelő halászhajók, azok tevékenysége és az általuk kifogott mennyiségek tekintetében.

(2) 2014. szeptember 30-ig Franciaországnak létre kell hoznia a 10 méternél kisebb teljes hosszúságú, Mayotte-ról üzemelő halászhajókra alkalmazandó egyszerűsített és átmeneti ellenőrző rendszerét. Ennek a rendszernek a következőkre kell kiterjednie:

2020. szeptember 30-ig Franciaország cselekvési tervet nyújt be a Bizottsághoz, amelyben meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy 2022. január 1-jétől a 10 méternél kisebb teljes hosszúságú, Mayotte-ról üzemelő halászhajók tekintetében teljes mértékben végrehajtsa az 1224/2009/EK rendeletet. A cselekvési terv Franciaország és a Bizottság közötti egyeztetés tárgya. A cselekvési terv végrehajtása érdekében Franciaország minden szükséges intézkedést megtesz.

(1) E rendeletet ►M5 az Unió ◄ és harmadik országok között létrejött halászati megállapodások különös rendelkezéseinek és azon regionális halászati gazdálkodási szervezetek vagy hasonló megállapodások keretében alkalmazandó rendelkezéseknek a sérelme nélkül kell alkalmazni, amelyeknek ►M5 az Unió ◄ szerződő fele vagy együttműködő nem szerződő fele.

(2) E rendeletet a minimumkövetelményeken túlmutató nemzeti ellenőrzési intézkedések sérelme nélkül kell alkalmazni, amennyiben azok megfelelnek ►M5 az uniós ◄ jognak és összhangban vannak a közös halászati politikával. A Bizottság kérésére a tagállamok bejelentik ezeket az ellenőrzési intézkedéseket.

E rendelet alkalmazásában a 2371/2002/EK rendeletben szereplő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni. Ezen túlmenően az alábbi fogalommeghatározásokat is alkalmazni kell:

(1) A tagállamok ellenőrzik a közös halászati politika hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személyek által a területükön és a felségterületükhöz vagy a joghatóságuk alá tartozó vizeken folytatott tevékenységeket, különösen a halászati tevékenységeket, az átrakást, a halak ketrecekbe vagy akvakultúra-létesítményekbe történő áthelyezését – a hizlalólétesítményeket is beleértve –, a halászati és akvakultúra-termékek kirakodását, behozatalát, szállítását, feldolgozását, forgalmazását és raktározását.

(2) A tagállamok ellenőrzik továbbá a vizekhez és az erőforrásokhoz való hozzáférést, és ellenőrzik a lobogójuk alatt közlekedő ►M5 uniós ◄ halászhajók és – a lobogó szerinti tagállam elsődleges felelősségének sérelme nélkül – az állampolgáraik által ►M5 az uniós ◄ vizeken kívül végzett tevékenységeket.

(3) A tagállamok megfelelő intézkedéseket fogadnak el, elegendő pénzügyi, humán és technológiai erőforrást különítenek el, valamint létrehozzák mindazokat az adminisztratív és technikai struktúrákat, amelyek a közös halászati politika hatálya alá tartozó tevékenységek ellenőrzéséhez, vizsgálatához és végrehajtásához szükségesek. Illetékes hatóságaik és tisztviselőik rendelkezésére bocsátják mindazokat az eszközöket, amelyek feladataik ellátását lehetővé teszik.

(4) Valamennyi tagállam gondoskodik arról, hogy az ellenőrzést, a vizsgálatot és a végrehajtást az ágazatok, hajók vagy személyek tekintetében hátrányos megkülönböztetés nélkül, a kockázatkezelés elvei alapján végezzék el.

(5) A nemzeti ellenőrző hatóságok ellenőrzési tevékenységét minden tagállamban egyetlen hatóság koordinálja. E hatóság felelős a halászati tevékenységekre vonatkozó adatok összegyűjtésének, kezelésének és igazolásának összehangolásáért, a Bizottságnak, a 768/2005/EK tanácsi rendelettel ( 23 ) összhangban létrehozott Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatalnak, a többi tagállamnak és adott esetben a harmadik országoknak szóló jelentéstételért, az ezekkel folytatott együttműködésért és az adatok ezeknek történő továbbításáért.

(6) A 103. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően az 1198/2006/EK rendelet értelmében az Európai Halászati Alapból származó hozzájárulások és a 861/2006/EK rendelet 8. cikkének a) pontjában említett intézkedésekre irányuló ►M5 uniós ◄ pénzügyi hozzájárulások kifizetésének az a feltétele, hogy a tagállamok tiszteletben tartsák a közös halászati politika azon szabályai betartásának és végrehajtásának biztosítására vonatkozó kötelezettségüket, amelyek kapcsolódnak a finanszírozott intézkedésekhez vagy hatással vannak azok hatékonyságára, továbbá e célból betartsák a hatékony ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási rendszer működtetésére és fenntartására vonatkozó kötelezettségüket.

(7) A Bizottság és a tagállamok hatáskörüknek megfelelően gondoskodnak arról, hogy e rendelet célkitűzései ►M5 az uniós ◄ pénzügyi támogatás kezelése és ellenőrzése révén teljesüljenek.

(1) ►M5 Uniós ◄ halászhajót az élő vízi erőforrások kereskedelmi célú kiaknázására csak akkor lehet felhasználni, ha érvényes halászati jogosítvánnyal rendelkezik.

(2) A lobogó szerinti tagállam gondoskodik róla, hogy a halászati jogosítványban szereplő adatok pontosak legyenek és megegyezzenek a 2371/2002/EK rendelet 15. cikkében említett közösségi halászhajóflotta-nyilvántartásban szereplő adatokkal.

(3) A lobogó szerinti tagállam ideiglenesen felfüggeszti azon hajó halászati jogosítványát, amelyet az említett tagállam döntése értelmében ideiglenesen kivontak a forgalomból, vagy amelynek halászati engedélyét az 1005/2008/EK rendelet 45. cikkének (4) bekezdésével összhangban felfüggesztették.

(4) A lobogó szerinti tagállam véglegesen visszavonja azon hajó halászati jogosítványát, amely a 2371/2002/EK rendelet 11. cikkének (3) bekezdésében említett kapacitásmódosító intézkedés hatálya alá tartozik, vagy amelynek halászati engedélyét az 1005/2008/EK rendelet 45. cikkének (4) bekezdésével összhangban visszavonták.

(5) A lobogó szerinti tagállam a halászati engedélyt a 119. cikkben említett eljárásnak megfelelően elfogadott részletes szabályokkal összhangban bocsátja ki, kezeli és vonja vissza.

(1) ►M5 Az Unió ◄ vizein működő ►M5 uniós ◄ halászhajók különleges halászati tevékenységeket csak abban az esetben folytathatnak, ha azok fel vannak tüntetve az érvényes halászati engedélyen, amennyiben a halászat vagy azon halászati övezet, ahol a jogosítvány engedélyezi a tevékenységek végzését, az alábbiak hatálya alá tartozik:

(2) Ha valamely tagállamban különleges nemzeti halászati engedélyezési rendszer működik, a Bizottság megkeresésére megküldi a kibocsátott engedélyben szereplő információk összefoglalóját és a halászati erőkifejtésre vonatkozó összesített számadatokat.

(3) Ha a lobogó szerinti tagállam a számára rendelkezésre álló halászati lehetőségek egyes hajók közötti elosztására vonatkozó nemzeti rendelkezéseket nemzeti halászati engedélyezési rendszer formájában fogadta el, a Bizottság megkeresésére tájékoztatást küld arra vonatkozóan, hogy az adott halászati területen mely halászhajók rendelkeznek engedéllyel halászati tevékenység folytatására, ideértve mindenekelőtt az érintett halászhajók külső azonosító számát és nevét, valamint a számukra kiosztott egyéni halászati lehetőségeket.

(4) A halászati engedély nem adható ki, ha az érintett halászhajó nem rendelkezik a 6. cikkel összhangban megszerzett halászati jogosítvánnyal, vagy ha halászati jogosítványát felfüggesztették vagy visszavonták. A halászati engedély automatikusan visszavonásra kerül, ha a hajó halászati jogosítványát véglegesen visszavonták. A halászati jogosítvány ideiglenes felfüggesztése esetén a halászati engedély is felfüggesztésre kerül.

(5) Az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

(1) A halászhajó parancsnoka betartja a halászhajók és halászeszközeik jelölésére és azonosítására vonatkozó feltételeket és korlátozásokat.

(2) A halászhajók és halászeszközeik jelölésére és azonosítására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

(1) A tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók tartózkodási helyétől független halászati tevékenységének és a tagállamok vizein folytatott halászati tevékenységek hatékony nyomon követése érdekében műholdas hajómegfigyelési rendszert működtetnek.

(2) A többéves tervekben foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül, a legalább 12 méter teljes hosszúságú halászhajóknak teljes mértékben működőképes berendezéssel kell rendelkezniük a fedélzeten, amely a pozícióra vonatkozó adatokat rendszeres időközönként továbbítva a hajómegfigyelési rendszeren keresztül automatikusan lehetővé teszi a hajó azonosítását és földrajzi helyzetének meghatározását. Azt is lehetővé kell tennie, hogy a lobogó szerinti tagállam halászati felügyelő központja a halászhajót lekérdezze. A legalább 12 méter teljes hosszúságú és 15 méter teljes hosszúságnál kisebb halászhajókra e cikket 2012. január 1-jétől kell alkalmazni.

(3) Ha a halászhajó egy másik tagállam vizein tartózkodik, a lobogó szerinti tagállam a hajónak a hajómegfigyelési rendszerben szereplő adatait a parti tagállamok halászati felügyelő központjába automatikusan elküldve bocsátja rendelkezésre. A hajómegfigyelési rendszer adatait annak a tagállamnak a megkeresésére is rendelkezésre kell bocsátani, amelynek kikötőjében a halászhajó a fogását várhatóan kirakodja, vagy amelynek vizein a halászhajó a halászati tevékenységét várhatóan folytatni fogja.

(4) Ha ►M5 az uniós ◄ halászhajó harmadik ország vizein vagy olyan nyílt tengeri területen folytat tevékenységet, ahol a halászati erőforrásokkal nemzetközi szervezet gazdálkodik, és ha e harmadik országgal kötött megállapodás vagy a nemzetközi szervezet alkalmazandó szabályai úgy rendelkeznek, a szóban forgó adatokat a harmadik ország vagy a szervezet számára is elérhetővé kell tenni.

(5) A tagállamok mentességet adhatnak a hajómegfigyelési rendszer felszerelésével kapcsolatos kötelezettség alól a lobogójuk alatt közlekedő és a 15 méter teljes hosszúságnál kisebb ►M5 uniós ◄ halászhajók számára, amennyiben ezen halászhajók:

(6) Harmadik országok legalább 12 méter teljes hosszúságú halászhajói, valamint a halászati tevékenységekkel kapcsolatos tevékenységeket folytató kisegítő halászhajói fedélzetére – amennyiben ►M5 uniós ◄ vizeken tevékenykednek – teljes mértékben működőképes berendezést kell telepíteni, amely ►M5 az uniós ◄ halászhajókhoz hasonlóan a pozíciójukra vonatkozó adatokat rendszeres időközönként továbbítva a hajómegfigyelési rendszeren keresztül automatikusan lehetővé teszi a hajó azonosítását és földrajzi helyzetének meghatározását.

(7) A tagállamok halászati felügyelő központokat hoznak létre és üzemeltetnek, amelyek nyomon követik a halászati tevékenységeket és a halászati erőkifejtést. Egy adott tagállam halászati felügyelő központja nyomon követi a lobogója alatt közlekedő halászhajókat, tekintet nélkül arra, hogy mely vizeken folytatnak tevékenységet, illetve mely kikötőben tartózkodnak, továbbá nyomon követi a szóban forgó tagállam felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizeken működő, más tagállamok lobogója alatt közlekedő azon ►M5 uniós ◄ halászhajókat és harmadik országbeli halászhajókat, amelyekre a hajómegfigyelési rendszer alkalmazandó.

(8) Minden lobogó szerinti tagállam kijelöli a halászati felügyelő központért felelős illetékes hatóságait, és megfelelő intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy halászati felügyelő központja megfelelő személyi feltételekkel rendelkezzen, és az automatikus adatfeldolgozást és az elektronikus adatátvitelt lehetővé tevő számítógépes hardverrel és szoftverrel legyen felszerelve. Rendszerhiba esetére a tagállamok gondoskodnak a biztonsági adatmentés és -helyreállítás rendjéről. A tagállamok közös halászati felügyelő központot is működtethetnek.

(9) A tagállamok kötelezhetik vagy felhatalmazhatják a lobogójuk alatt közlekedő bármely halászhajót arra, hogy az hajómegfigyelési rendszerrel legyen felszerelve.

(10) Az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

(1) A 2002/59/EK irányelv II. melléklete I. részének 3. pontjával összhangban a 15 méter teljes hosszúságot meghaladó halászhajókat fel kell szerelni a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet által az 1974. évi SOLAS-egyezmény V. fejezete 19. szabályának 2.4.5. szakasza szerint meghatározott előírásoknak megfelelő automatikus azonosító rendszerrel, amelyet a hajók üzemben tartanak.

(3) A tagállamok az automatikus azonosító rendszer adatait – amennyiben ezek elérhetőek – a 109. és 110. cikk szerint használhatják fel az egyéb rendelkezésre álló adatokkal való keresztellenőrzéshez. E célból a tagállamok gondoskodnak arról, hogy az automatikus azonosító rendszerből származó, a lobogójuk alatt közlekedő halászhajókra vonatkozó adatok nemzeti halászati ellenőrző hatóságaik rendelkezésére álljanak.

A tagállamok – amennyiben egyértelmű bizonyítékuk van arra, hogy a halászhajók felderítésére használt hagyományos ellenőrző eszközöknél az költséghatékonyabb megoldást jelent – hajófelderítési rendszert alkalmaznak, amely lehetővé teszi számukra, hogy az adott területen jelen lévő halászhajók felderítése érdekében a műholdról vagy azzal egyenértékű rendszerekből a földre küldött távérzékeléses képekből nyert pozíciókat a hajómegfigyelési rendszer vagy az automatikus azonosító rendszer által fogadott adatokkal összehasonlítsák. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a halászati felügyelő központok rendelkezzenek a hajófelderítési rendszer alkalmazásához szükséges technikai feltételekkel.

A hajómegfigyelési rendszerből, az automatikus azonosító rendszerből és a hajófelderítési rendszerből származó, e rendelet keretében összegyűjtött adatok a tengeri közlekedés biztonsága és védelme, a határellenőrzés, a tengeri környezet védelme és az általános jogalkalmazás céljából ►M5 uniós ◄ ügynökségekhez és a tagállamok felügyeleti műveletekkel foglalkozó illetékes hatóságaihoz továbbíthatók.

(1) A Szerződés 37. cikke alapján a Tanács dönthet az elektronikus nyomon követő berendezések és nyomon követhetőségi eszközök, így például a genetikai elemzés kötelező alkalmazásáról. Az alkalmazandó technológia értékelése érdekében a tagállamok saját kezdeményezésükre, vagy a Bizottsággal vagy az általa kijelölt szervvel együttműködve a nyomonkövethetőségi eszközök, mint például a genetikai elemzés tekintetében 2013. június 1-jét megelőzően kísérleti projekteket hajtanak végre.

(2) A Szerződés 37. cikke alapján a Tanács dönthet egyéb új halászati ellenőrzési technológiák bevezetéséről, amennyiben e technológiák költséghatékony módon javítják a közös halászati politika szabályainak betartását.

(1) A többéves tervekben foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül, az összes, legalább 10 méter teljes hosszúságú uniós halászhajó parancsnokának a műveletekről halászati naplót kell vezetnie, amelyben minden egyes halászati út esetében fajonként külön fel kell tüntetnie minden kifogott és fedélzeten tartott, 50 kg élősúly-egyenértéket meghaladó mennyiséget. Az 50 kg-os határérték alkalmazandó, amint egy adott faj fogásai meghaladják az 50 kg-ot.

(2) Az (1) bekezdésben említett halászati naplónak különösen a következő adatokat kell tartalmaznia:

(3) A fedélzeten tartott hal halászati naplóban rögzített, kilogrammban megadott becsült mennyiségének megengedett hibahatára 10 % valamennyi faj esetében.

(4) Az uniós halászhajók parancsnokainak a halászati naplóban rögzíteniük kell valamennyi, 50 kg élősúly-egyenértéknél nagyobb mennyiségű becsült visszadobást minden olyan faj esetében, amely nem tartozik a kirakodási kötelezettség hatálya alá.

Az uniós halászhajók parancsnokainak szintén rögzíteniük kell a halászati naplóban minden olyan faj becsült visszadobott mennyiségét, amely az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 24 ) 15. cikkének (4) és (5) bekezdése alapján nem tartozik a kirakodási kötelezettség hatálya alá.

(5) ►M5 Az uniós ◄ halászati erőkifejtési rendszer hatálya alá tartozó halászat során ►M5 az uniós ◄ halászhajók parancsnokai az adott területen eltöltött időre vonatkozóan a halászati naplóban rögzítik és nyilvántartják a következőket:

(6) ►M5 Az uniós ◄ halászhajók parancsnokai a halászati naplóban szereplő információkat a lehető leghamarabb, de legkésőbb a kirakodást követő 48 órán belül továbbítják:

(7) ►M5 Az uniós ◄ halászhajók parancsnokai a tárolt vagy feldolgozott hal tömegének élőtömegre történő átváltásánál a 119. cikkben említett eljárással összhangban megállapított átváltási arányt alkalmazzák.

(8) A harmadik országok ►M5 uniós ◄ vizeken tevékenységet folytató halászhajóinak parancsnokai az e cikkben említett információkat ►M5 az uniós ◄ halászhajók parancsnokaival azonos módon rögzítik.

(9) A halászati naplóban rögzített adatok pontosságáért a parancsnok felel.

(10) Az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

(1) A legalább 12 méter teljes hosszúságú ►M5 uniós ◄ halászhajók parancsnokai a 14. cikkben említett információkat elektronikus eszközökkel rögzítik, és azokat legalább naponta egyszer elektronikus úton megküldik a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságának.

(2) A legalább 12 méter teljes hosszúságú ►M5 uniós ◄ halászhajók parancsnokai a 14. cikkben meghatározott adatokat a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságának kérésére is megküldik, továbbá az utolsó halászati művelet befejeztével és a kikötőbe érkezés előtt minden esetben továbbítják a halászati naplóban szereplő, vonatkozó adatokat.

(4) A tagállamok mentességet adhatnak az (1) bekezdés alól a lobogójuk alatt közlekedő és 15 méter teljes hosszúságnál kisebb ►M5 uniós ◄ halászhajók parancsnokai számára, amennyiben ezen halászhajók:

(5) Azon ►M5 uniós ◄ halászhajók parancsnokai, amelyek a halászati tevékenységeikre vonatkozó adatokat elektronikus formában rögzítik és azokról elektronikus úton tesznek jelentést, mentesülnek a papíralapú halászati napló vezetésére, kirakodási nyilatkozat és átrakási nyilatkozat kitöltésére vonatkozó kötelezettség alól.

(6) A tagállamok kétoldalú megállapodásokat köthetnek az elektronikus jelentéstételi rendszer alkalmazásáról a lobogójuk alatt a felségterületükhöz vagy joghatóságuk alá tartozó vizeken közlekedő hajók vonatkozásában. Az ilyen megállapodások hatálya alá eső hajók az említett vizeken mentesülnek a papíralapú halászati naplók vezetése alól.

(7) A tagállamok 2010. január 1-jével kezdődően kötelezhetik vagy felhatalmazhatják a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók parancsnokait arra, hogy elektronikusan rögzítsék és továbbítsák a 14. cikkben meghatározott adatokat.

(8) A parti tagállamok illetékes hatóságai kötelesek elfogadni a lobogó szerinti tagállamtól kapott elektronikus jelentéseket, amelyek az (1) és (2) bekezdésben említett halászhajókról származó adatokat tartalmazzák.

(9) Az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

A halászati naplóval összefüggő előírások hatálya alá nem tartozó halászhajók

(1) Mintavételezés útján valamennyi tagállam nyomon követi a 14. és 15. cikkben meghatározott előírások hatálya alá nem tartozó halászhajók tevékenységét annak biztosítására, hogy a közös halászati politika szabályait e hajók is betartsák.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyomon követés céljából minden tagállam meghatározza a Bizottság által a 119. cikkben említett eljárással összhangban elfogadott módszertanra épülő mintavételi tervet, és azt minden évben január 31-ig benyújtja a Bizottságnak, feltüntetve a terv meghatározásához alkalmazott módszert. Lehetőleg kerülni kell a mintavételi tervek módosítását, és azoknak a releváns földrajzi területeken belül egységesnek kell lenniük.

(3) Azon tagállamok, amelyek a nemzeti jogukkal összhangban megkövetelik, hogy a lobogójuk alatt közlekedő, 10 méter teljes hosszúságnál kisebb halászhajók benyújtsák a 14. cikkben említett halászati naplót, mentesülnek az e cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség alól.

(4) Az e cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérve, a 62. és 63. cikknek megfelelően benyújtott értékesítési bizonylatokat a mintavételi tervet helyettesítő alternatív intézkedésnek kell tekinteni.

(1) A legalább 12 méter teljes hosszúságú azon ►M5 uniós ◄ halászhajók parancsnokai, amelyek a többéves tervek hatálya alá tartozó állományok halászatát végzik és amelyeknek a 15. cikkel összhangban elektronikus úton kell rögzíteniük a halászati napló adatait, a kikötőbe érkezés becsült idejét megelőzően legalább négy órával értesítik a következő információkról a lobogó szerinti tagállamuk illetékes hatóságait:

(2) Ha egy ►M5 uniós ◄ halászhajó a lobogó szerinti tagállamtól eltérő tagállam kikötőjébe szándékozik belépni, a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságai az elektronikus formátumú előzetes értesítést a kézhezvételt követően haladéktalanul továbbítják a parti tagállam illetékes hatóságainak.

(3) A parti tagállam illetékes hatóságai engedélyt adhatnak a kikötőbe való korábbi beérkezésre.

(4) A halászati napló 15. cikkben említett, elektronikus úton rögzített adatait és az elektronikus formátumú előzetes értesítést egyetlen elektronikus üzenetben is el lehet küldeni.

(5) Az elektronikus formátumú előzetes értesítésben rögzített adatok pontosságáért a parancsnok felel.

(6) A Bizottság a 119. cikkben említett eljárással összhangban korlátozott és megújítható időszakra mentesítheti a halászhajók egyes kategóriáit az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség alól, vagy rendelkezhet más értesítési időtartamról, figyelembe véve többek között a halászati termékek típusát, valamint a halászterületek, a kirakodóhelyek és a szóban forgó hajók lajstromozási kikötői közötti távolságot.

(1) Azon ►M5 uniós ◄ halászhajók parancsnokai, amelyek a 15. cikk (3) bekezdésében említett rendelkezések hatálybalépéséig nem kötelesek elektronikus úton rögzíteni az adatokat a halászati naplóban, és amelyek a lobogó szerinti tagállamuktól eltérő parti tagállam kikötőjét vagy kirakodóhelyeit kívánják használni, a kikötőbe érkezés becsült idejét megelőzően legalább négy órával értesítik a parti tagállam illetékes hatóságait az e rendelet 17. cikkének (1) bekezdésében említett információkról.

(2) A parti tagállam illetékes hatóságai engedélyt adhatnak a korábbi beérkezésre.

A parti tagállam illetékes hatóságai megtagadhatják a halászhajók kikötőbe való belépését, ha a 17. és 18. cikkben említett értesítési kötelezettség nem teljesült maradéktalanul, a vis maior esetét kivéve.

(1) ►M5 Az Unió ◄ vizein tilos a tengeri átrakás. Az csak engedéllyel és az e rendeletben meghatározott feltételek mellett végezhető a tagállamok erre a célra kijelölt kikötőiben vagy parthoz közeli helyein, a 43. cikk (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelően.

(2) Ha az átrakási művelet félbeszakad, az átrakás folytatásához engedélyre lehet szükség.

(3) E cikk alkalmazásában a kirakás, a páros vonóhálókkal folytatott tevékenységek, valamint a két vagy több ►M5 uniós ◄ halászhajó közös tevékenységeit magukban foglaló halászati műveletek nem minősülnek átrakásnak.

(1) A többéves tervekben foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül, a legalább 10 méter teljes hosszúságú, átrakási műveletben részt vevő ►M5 uniós ◄ halászhajók parancsnokai átrakási nyilatkozatot töltenek ki, amelyben fajonként külön feltüntetik minden átrakott vagy átvett faj mennyiségét 50 kg élőtömeg-egyenérték felett.

(2) Az (1) bekezdésben említett átrakási nyilatkozat legalább az alábbi információkat tartalmazza:

(3) Az átrakott vagy átvett hal átrakási nyilatkozatban rögzített, kilogrammban megadott becsült mennyiségének megengedett hibahatára 10 % valamennyi faj esetében.

(4) Az átrakó és az átvevő halászhajó parancsnoka saját átrakási nyilatkozatát a lehető leghamarabb, de legkésőbb az átrakást követő 48 órán belül továbbítja:

(5) A saját átrakási nyilatkozatban rögzített adatok pontosságáért az átrakó, illetve az átvevő halászhajó parancsnoka felel.

(6) A Bizottság a 119. cikkben említett eljárással összhangban korlátozott és megújítható időszakra mentesítheti a halászhajók egyes kategóriáit az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség alól, vagy rendelkezhet más értesítési időtartamról, figyelembe véve többek között a halászati termékek típusát, valamint a halászterületek, az átrakóhelyek és a szóban forgó hajók lajstromozási kikötői közötti távolságot.

(7) Az átrakásra vonatkozó nyilatkozattételi eljárásokat és formanyomtatványokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell megállapítani.

Az átrakási nyilatkozat adatainak elektronikus rögzítése és továbbítása

(1) A legalább 12 méter teljes hosszúságú ►M5 uniós ◄ halászhajók parancsnokai a 24. cikkben említett információkat elektronikus eszközökkel rögzítik, és azokat az átrakási művelet befejezését követő 12 órán belül elektronikus úton megküldik a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságának.

(3) A tagállamok mentességet adhatnak az (1) bekezdés alól a lobogójuk alatt közlekedő és 15 méter teljes hosszúságnál kisebb ►M5 uniós ◄ halászhajók parancsnokai számára, amennyiben ezen halászhajók:

(4) A parti tagállamok illetékes hatóságai fogadják a lobogó szerinti tagállamtól kapott elektronikus jelentéseket, amelyek az (1) és (2) bekezdésben említett halászhajókról származó adatokat tartalmazzák.

(5) Ha egy ►M5 uniós ◄ halászhajó a fogását a lobogó szerinti tagállamtól eltérő tagállam kikötőjében rakja át, a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságai az átrakási nyilatkozatot a kézhezvételt követően haladéktalanul továbbítják elektronikus úton a fogás átrakási helye és rendeltetése szerinti tagállam illetékes hatóságainak.

(6) A tagállamok 2010. január 1-jével kezdődően kötelezhetik vagy felhatalmazhatják a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók parancsnokait arra, hogy elektronikusan rögzítsék és továbbítsák a 21. cikkben meghatározott adatokat.

(7) Az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

(1) A többéves tervekben foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül, a legalább 10 méter teljes hosszúságú ►M5 uniós ◄ halászhajók parancsnoka vagy képviselője kirakodási nyilatkozatot töltenek ki, amelyben külön-külön feltüntetik minden kirakodott faj mennyiségét.

(2) Az (1) bekezdésben említett kirakodási nyilatkozat legalább az alábbi információkat tartalmazza:

(3) ►M5 Az uniós ◄ halászhajó parancsnoka vagy képviselője a kirakodási nyilatkozatot a lehető leghamarabb, de legkésőbb a kirakodás befejezését követő 48 órán belül továbbítják:

(4) A kirakodási nyilatkozatban rögzített adatok pontosságáért a parancsnok felel.

(5) Az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

A kirakodási nyilatkozat adatainak elektronikus rögzítése és továbbítása

(1) A legalább 12 méter teljes hosszúságú ►M5 uniós ◄ halászhajó parancsnoka vagy képviselője elektronikus eszközökkel rögzítik a 23. cikkben említett információkat, és azokat a kirakodási művelet befejezését követő 24 órán belül elektronikus úton megküldik a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságának.

(4) Ha egy ►M5 uniós ◄ halászhajó a fogását a lobogó szerinti tagállamtól eltérő tagállam kikötőjében rakodja ki, a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságai a kirakodási nyilatkozatot a kézhezvételt követően haladéktalanul továbbítják elektronikus úton a fogás kirakodási helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak.

(5) ►M5 Az uniós ◄ halászhajó azon parancsnoka vagy képviselője, aki a 23. cikkben említett információkat elektronikus eszközökkel rögzíti, és aki fogását a lobogó szerinti tagállamtól eltérő tagállam kikötőjében rakodja ki, mentesül a papíralapú kirakodási nyilatkozat parti tagállamhoz való benyújtására vonatkozó kötelezettség alól.

(7) A parti tagállamok illetékes hatóságai fogadják a lobogó szerinti tagállamtól kapott elektronikus jelentéseket, amelyek az (1) és (2) bekezdésben meghatározott halászhajókról származó adatokat tartalmazzák.

(8) A kirakodásra vonatkozó nyilatkozattételi eljárásokat és formanyomtatványokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell megállapítani.

A kirakodási nyilatkozattal összefüggő előírások hatálya alá nem tartozó hajók

(1) Mintavételezés útján valamennyi tagállam nyomon követi a 23. és 24. cikkben meghatározott, a kirakodási nyilatkozattal összefüggő előírások hatálya alá nem tartozó halászhajók tevékenységét annak biztosítására, hogy a közös halászati politika szabályait e hajók is betartsák.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyomon követés céljából a 119. cikkben említett eljárással összhangban minden tagállam meghatározza a Bizottság által elfogadott módszertanra épülő mintavételi tervet és azt minden évben január 31-ig benyújtja a Bizottságnak, feltüntetve a terv meghatározásához alkalmazott módszert. Lehetőleg kerülni kell a mintavételi tervek módosítását, és azoknak a releváns földrajzi területeken belül egységesnek kell lenniük.

(3) Azon tagállamok, amelyek a nemzeti jogukkal összhangban megkövetelik, hogy a lobogójuk alatt közlekedő, 10 méter teljes hosszúságnál kisebb halászhajók benyújtsák a 23. cikkben említett kirakodási nyilatkozatot, mentesülnek az e cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség alól.

(1) A tagállamok azokon a földrajzi területeken, amelyek tekintetében legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés került megállapításra, ellenőrzik a halászati erőkifejtési rendszerek betartását. A tagállamok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók – amikor egy adott halászati erőkifejtési rendszer hatálya alá tartozó halászeszközt vagy -eszközöket tartanak fedélzetükön vagy adott esetben ilyen eszközt vagy eszközöket használnak, vagy adott esetben az említett halászati erőkifejtési rendszer hatálya alá tartozó halászatot végeznek – csak akkor legyenek jelen a szóban forgó halászati erőkifejtési rendszer alá tartozó földrajzi területen, ha a tagállamok a számukra rendelkezésre álló legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést még nem érték el, és az adott halászhajó a számára rendelkezésre álló erőkifejtést még nem merítette ki.

(2) A különleges szabályok sérelme nélkül, amikor egy olyan hajó, amely egy halászati erőkifejtési rendszer hatálya alá tartozó halászeszközt vagy -eszközöket tart a fedélzetén, vagy adott esetben ilyen eszközt vagy eszközöket használ, vagy halászati erőkifejtési rendszer hatálya alá tartozó halászatot végez, és ugyanazon a napon két vagy több, az említett halászati erőkifejtési rendszer alá tartozó földrajzi területen halad át, az általa tett halászati erőkifejtést az említett halászeszközre, illetve halászatra és az azon földrajzi területre vonatkozó legnagyobb megengedett halászati erőkifejtésből kell levonni, ahol az adott nap legnagyobb részét töltötte.

(3) Amennyiben egy tagállam a 27. cikk (2) bekezdésével összhangban engedélyezte egy halászhajó számára, hogy az egy halászati erőkifejtési rendszer alá tartozó földrajzi területen tett bizonyos halászati út során az említett halászati erőkifejtési rendszer hatálya alá tartozó, egynél több halászeszköz-kategóriába tartozó halászeszközt vagy halászeszközöket használjon, a szóban forgó út alatt tett halászati erőkifejtést egyszerre kell levonni az e tagállam számára az említett halászeszközök vagy halászeszköz-kategóriák mindegyike és az adott földrajzi terület tekintetében rendelkezésre álló legnagyobb megengedett halászati erőkifejtésből.

(4) Amennyiben a halászeszközök a halászati erőkifejtési rendszer hatálya alá tartozó ugyanazon halászeszköz-kategóriába tartoznak, az említett eszközöket fedélzetükön tartó halászhajók által egy adott földrajzi területen tett halászati erőkifejtést csak egyszer kell levonni az említett halászeszköz-kategóriára és a szóban forgó földrajzi területre vonatkozó legnagyobb megengedett halászati erőkifejtésből.

(5) A tagállamok az egy adott halászati erőkifejtési rendszer hatálya alá tartozó halászeszközt vagy -eszközöket a fedélzeten tartó vagy adott esetben azokat használó vagy az említett halászati erőkifejtési rendszer hatálya alá tartozó halászatot végző flottájuk által a szóban forgó halászati erőkifejtési rendszer alá tartozó földrajzi területeken tett halászati erőkifejtést úgy szabályozzák, hogy amennyiben a rendelkezésre álló legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés szintje megközelíti a legnagyobb megengedett értéket, megfelelő intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy az alkalmazott halászati erőkifejtés ne haladja meg a megállapított határértékeket.

(6) Az egy adott területen töltött nap bármely olyan, 24 órából (vagy annak egy részéből) álló folyamatos időszak, amely során a halászhajó az adott földrajzi területen belül és kikötőn kívül tartózkodik, illetve adott esetben halászeszközét használja. Az egy adott területen töltött napnak tekintett folyamatos időszak mérésének kezdetéről az a tagállam dönt, amelynek lobogója alatt az érintett halászhajó közlekedik. A kikötőn kívül töltött nap az a 24 órás folyamatos időszak vagy annak egy része, amely során a halászhajó kikötőn kívül tartózkodik.

(1) A különös szabályok sérelme nélkül, halászati erőkifejtési rendszer alá tartozó olyan releváns földrajzi területeken, ahol halászeszköz-korlátozások vannak érvényben, vagy a különböző halászeszközök, illetve halászeszköz-kategóriák tekintetében legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés került megállapításra, a halászhajó parancsnoka vagy képviselője – azon időszak kezdetét megelőzően, amelyre legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés vonatkozik – tájékoztatja a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságait, hogy a soron következő időszak alatt milyen halászeszközt vagy adott esetben halászeszközöket szándékozik alkalmazni. A halászhajó az említett értesítés benyújtásáig nem jogosult halászni a halászati erőkifejtési rendszer alá tartozó földrajzi területeken.

(2) Amennyiben egy halászati erőkifejtési rendszer egy adott földrajzi területen egynél több halászeszköz-kategóriába tartozó halászeszközök használatát is engedélyezi, az egynél több halászeszköz egy halászati út során való használatát a lobogó szerinti tagállamnak előzetesen jóvá kell hagynia.

(1) Amennyiben a Tanács úgy határoz, az olyan ►M5 uniós ◄ halászhajók esetében, amelyek nem rendelkeznek a 9. cikkben említett, működő hajómegfigyelési rendszerrel, illetve nem továbbítják elektronikusan a halászati napló adatait a 15. cikkben említettek szerint és a halászati erőkifejtési rendszer hatálya alá tartoznak, a hajó parancsnoka a címzett által megfelelően rögzített telex-, telefax- vagy telefonüzenetben vagy e-mailben, vagy ►M5 az uniós ◄ előírások alapján jóváhagyott rádióállomáson keresztül rádióüzenetben továbbítja a lobogó szerinti tagállam és adott esetben a parti tagállam illetékes hatóságainak halászati tevékenységi jelentés formájában a következő adatokat, közvetlenül az említett halászati erőkifejtési rendszer hatálya alá tartozó földrajzi területre történő belépés és az onnan történő kilépés előtt:

(2) A tagállamok – a hajóik által végzett halászati tevékenységek által érintett tagállamokkal egyeztetve – végrehajthatnak alternatív ellenőrzési intézkedéseket az erőkifejtésre vonatkozó jelentési kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása érdekében. Ezen intézkedéseknek ugyanolyan hatékonyaknak és átláthatóaknak kell lenniük, mint az (1) bekezdésben említett jelentési kötelezettségeknek, és alkalmazásuk előtt értesíteni kell a Bizottságot.

(1) Az egy adott halászati erőkifejtési rendszer hatálya alá tartozó halászeszközöket fedélzetén tartó halászhajó áthaladhat az említett halászati erőkifejtési rendszer alá tartozó földrajzi területeken, ha nincs engedélye a szóban forgó földrajzi területeken való halászatra, illetve ha áthaladási szándékáról előzetesen értesítette illetékes hatóságait. Amíg a halászhajó a szóban forgó földrajzi területeken belül tartózkodik, az említett halászati erőkifejtési rendszer hatálya alá tartozó minden halászeszközt a 47. cikkben foglalt feltételeknek megfelelően kell rögzíteni és elhelyezni.

(2) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a rendelkezésre álló legnagyobb megengedett halászati erőkifejtésből nem vonják le egy adott halászati erőkifejtési rendszer alá tartozó földrajzi területen halászathoz nem kapcsolódó tevékenységet folytató halászhajók tevékenységét, feltéve, hogy az adott halászhajó először értesíti a lobogója szerinti tagállamot e szándékáról és tevékenysége jellegéről, valamint ha erre az időre lemond a halászati engedélyéről. Az ilyen halászhajók ez idő alatt nem szállítanak halászeszközt vagy halat.

(3) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtésből nem vonják le egy adott halászati erőkifejtési rendszer alá tartozó földrajzi területen tartózkodó olyan halászhajók tevékenységét, amelyek vagy azért nem tudtak halászni, mert vészhelyzetben más halászhajónak segítséget nyújtottak, vagy azért, mert sérült személyt szállítottak sürgős orvosi ellátásra. A lobogó szerinti tagállam az említett döntés meghozatalát követő egy hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot, valamint bizonyítékot szolgáltat a vészhelyzeti segítségnyújtásról.

(1) A 29. és 31. cikk sérelme nélkül az olyan földrajzi területeken, amelyeken bizonyos halászeszközök egy adott halászati erőkifejtési rendszer hatálya alá tartoznak, azok a halászhajók, amelyek ilyen halászeszközt vagy -eszközöket tartanak a fedélzeten, a halászati erőkifejtési rendszer alkalmazása időszakának hátralévő része alatt nem hagyhatják el a kikötőt, illetve nem léphetnek az említett földrajzi területre, amennyiben:

(2) A 29. cikk sérelme nélkül, az olyan földrajzi területeken, ahol egy bizonyos halászat egy adott halászati erőkifejtési rendszer hatálya alá tartozik, a halászhajók nem végezhetik ezt a halászatot e területen, ha

Ez a szakasz nem alkalmazandó a halászhajókra, amennyiben azok mentesülnek a halászati erőkifejtési rendszer alkalmazása alól.

Az e szakasz alkalmazására vonatkozó részletes szabályok a 119. cikkben említett eljárással összhangban fogadhatók el.

(1) Minden lobogó szerinti tagállam rögzíti az e fejezetben említett halászati lehetőségekkel összefüggő adatokat – különös tekintettel a 14., 21., 23., 28. és 62. cikkében említett adatokra – kirakodási mennyiségekben és adott esetben halászati erőkifejtésben is megadva, és az említett adatok eredeti példányát három évig vagy a nemzeti szabályokkal összhangban hosszabb ideig megőrzi.

(2) ►M5 Az uniós ◄ jogszabályokban meghatározott különös szabályok sérelme nélkül a tagállamok minden hónap 15. napjáig számítógépes adatátvitel útján értesítik a Bizottságot vagy az általa kijelölt szervet az összesített adatokról:

(3) A (2) bekezdés a) pontjától eltérően a 2010. január 1-je és 2010. december 31-e között kirakodott mennyiségek vonatkozásában a tagállamok rögzítik a kikötőikben a más tagállamok halászhajói által kirakodott mennyiségeket, és azokról az e cikkben foglalt eljárásokkal összhangban értesítik a Bizottságot.

(4) A lobogó szerinti tagállamok minden naptári negyedév első hónapjának végéig elektronikus úton értesítik a Bizottságot arról a (2) bekezdésben említett állománymennyiségtől eltérő összesített állománymennyiségről, amelyet a megelőző negyedévben rakodtak ki.

(5) ►M5 Az uniós ◄ halászhajók által kvóta hatálya alá tartozó állományból vagy állománycsoportból halászott valamennyi fogást a kirakodás helyétől függetlenül le kell vonni a lobogó szerinti tagállamnak az adott állományra vagy állománycsoportra meghatározott kvótájából.

(6) A tudományos kutatás keretében ejtett, majd forgalomba hozott és értékesített fogásokat, ideértve adott esetben az alkalmazandó minimális védelmi referenciaméret alatti fogásokat, le kell vonni a lobogó szerinti tagállam kvótájából, amennyiben azok meghaladják a szóban forgó kvóták 2 %-át. A 199/2008/EK tanácsi rendelet ( 25 ) 12. cikkének (2) bekezdése nem alkalmazandó azokra a tudományos kutatási célú halászati utakra, amelyek során ilyen fogásokat ejtenek.

(7) A XII. cím sérelme nélkül, a tagállamok a Bizottsággal és az általa kijelölt szervvel 2011. június 30-ig kísérleti projekteket végezhetnek a tagállamok által e rendeletnek megfelelően rögzített és érvényesített adatokhoz történő valós idejű távoli hozzáférést illetően. Az adathozzáférés formáját és az azzal kapcsolatos eljárásokat meg kell vizsgálni és tesztelni kell. Amennyiben a tagállamoknak szándékában áll kísérleti projekteket végezni, erről 2011. január 1-jét megelőzően tájékoztatják a Bizottságot. 2012. január 1-jétől kezdődően a Tanács határozhat a Bizottság részére történő tagállami adatközlés eltérő módjáról és gyakoriságáról.

(8) Az adott halászati erőkifejtési rendszer hatálya alól kizárt halászhajók erőkifejtése kivételével a halászati erőkifejtési rendszer hatálya alá tartozó halászeszközt vagy -eszközöket a fedélzeten tartó, vagy adott esetben azokat használó vagy az említett halászati erőkifejtési rendszer hatálya alá tartozó halászatot végző ►M5 uniós ◄ halászhajók által az említett halászati erőkifejtési rendszer alá tartozó földrajzi területen tett minden halászati erőkifejtést le kell vonni a lobogó szerinti tagállam számára a szóban forgó földrajzi terület és az említett halászeszköz tekintetében rendelkezésre álló legnagyobb megengedett halászati erőkifejtésből.

(9) A halászati erőkifejtési rendszer hatálya alá tartozó halászeszközt vagy -eszközöket a fedélzeten tartó vagy halászati erőkifejtési rendszer hatálya alá tartozó halászatot végző hajók által az említett halászati erőkifejtési rendszer alá tartozó földrajzi területen tudományos kutatás keretében tett halászati erőkifejtést le kell vonni azok lobogó szerinti tagállama számára a szóban forgó halászeszköz vagy -eszközök, illetve halászat és az említett földrajzi terület tekintetében rendelkezésre álló legnagyobb megengedett halászati erőkifejtésből, ha az ezen erőkifejtés során ejtett fogásokat forgalomba hozzák és értékesítik, amennyiben azok meghaladják az engedélyezett halászati erőkifejtés 2 %-át. A 199/2008/EK rendelet 12. cikkének (2) bekezdése nem alkalmazandó azon tudományos kutatási célú halászati utakra, amelyek során ilyen fogásokat ejtenek.

(10) A Bizottság a 119. cikkben említett eljárással összhangban meghatározhatja az e cikkben említett adatok továbbításának formáját.

Minden tagállam haladéktalanul értesíti a Bizottságot, ha megállapítja, hogy:

Az adott tagállam ilyen esetben a Bizottság kérésére a 33. cikkben előírtaknál részletesebben és sűrűbben tájékoztatja a Bizottságot.

(2) Az érintett tagállam az (1) bekezdésben említett időponttól megtiltja a lobogója alatt közlekedő valamennyi halászhajó vagy azok egy része számára, hogy olyan állományra vagy állománycsoportra halásszon, amely a vonatkozó kvótát kimerítették, az érintett halászatot folytassa vagy hogy a szóban forgó halászathoz szükséges halászeszközök fedélzeten tartása esetén halászati tevékenységet folytasson az adott földrajzi területen, ha a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés mértékét elérték és különösen azt, hogy az említett időpont után kifogott halat a fedélzeten tárolják, átrakják, köztesen kirakodják vagy kirakodják, továbbá meghatározza azt az időpontot, ameddig az átrakás, az áthelyezés és a kirakodás, valamint a fogásra vonatkozó zárónyilatkozatok megtétele megengedett.

(3) A (2) bekezdésben említett határozatot az érintett tagállam nyilvánosságra hozza, és arról a Bizottságot haladéktalanul tájékoztatja. A határozatot ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában (C sorozat) és a Bizottság nyilvános honlapján. A tagállamok biztosítják, hogy a határozat érintett tagállam általi nyilvánosságra hozatalának időpontjától az érintett tagállam lobogója alatt közlekedő halászhajók vagy azok egy csoportja a vizeiken vagy a területükön az érintett halakat ne tárolja a fedélzeten, ne rakja át, ne rakja ki és ne rakodja ki, illetve hogy e tevékenységekre akkor se kerüljön sor, amikor az említett halászhajók vagy azok egy csoportja a releváns földrajzi területeken releváns halászeszközöket tart a fedélzeten.

(4) Az e cikknek megfelelően kapott értesítéseket a Bizottság elektronikusan hozzáférhetővé teszi a tagállamok számára.

(1) Ha a Bizottság megállapítja, hogy a halászati lehetőségekre vonatkozó havi adatközlési kötelezettségének valamely tagállam a 33. cikk (2) bekezdésében előírtak szerint nem tett eleget, meghatározhatja azt az időpontot, amelytől az adott tagállam halászati lehetőségeinek 80 %-át kimerítettnek kell tekinteni, és becsléssel meghatározhatja azt az időpontot is, amelytől a halászati lehetőségeket kimerítettnek kell tekinteni.

(2) Ha a 35. cikk szerinti információk vagy a saját kezdeményezése alapján a Bizottság megállapítja, hogy ►M5 az Unió ◄ , valamely tagállam vagy tagállamok valamely csoportja rendelkezésére álló halászati lehetőségek kimerültek, arról a Bizottság tájékoztatja az érintett tagállamokat, és az érintett területre, halászeszközre, állományra, állománycsoportra vagy a konkrét halászati tevékenységekben érintett flottára vonatkozóan a halászati tevékenységeket megtiltja.

(1) A jelen cikket kell alkalmazni akkor, ha a Bizottság valamely tagállam vagy a tagállamok egy csoportja vagy ►M5 az Unió ◄ számára rendelkezésre álló halászati lehetőségek állítólagos kimerítése miatt megtiltotta a halászatot, de kiderül, hogy a tagállam valójában nem merítette ki halászati lehetőségeit.

(2) Ha valamely tagállamnak a kvóta kimerítése előtt megtiltott halászattal elszenvedett kára még nem szűnt meg, intézkedéseket kell elfogadni azzal a céllal, hogy az okozott sérelmet a 119. cikkben említett eljárással összhangban megfelelő módon orvosolják. Ezek az intézkedések levonásokat is jelenthetnek a túlzott mértékű halászatot folytató tagállamok halászati lehetőségéből, az így levont mennyiségeket pedig megfelelő módon el kell osztani azok között a tagállamok között, amelyek halászati tevékenysége a kvótájuk kimerítése előtt lett megtiltva.

(3) A (2) cikk szerinti levonás és az azt követő elosztás azon fajoknak és releváns földrajzi területeknek a kiemelt figyelembevételével történik, amelyekre vonatkozóan a halászati lehetőségeket meghatározták. E levonás és elosztás a sérelem bekövetkeztének évében vagy az azt követő évben vagy években végezhető el.

(4) Az e cikk alkalmazására, különösen pedig az érintett mennyiségek meghatározására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

(1) A tagállamok felelnek az ahhoz szükséges ellenőrzések elvégzéséért, hogy a tagállamok által kiállított, meghatározott BT- és kW-értékekre szóló halászati jogosítványoknak megfelelő teljes kapacitás semmikor ne haladja meg az adott tagállamra az alábbiakkal összhangban megállapított maximális kapacitási szintet:

tekintetében a 119. cikkben említett eljárással összhangban lehet elfogadni.

(3) A tagállamok a 118. cikkben említett jelentés részeként az e cikk (2) bekezdésben említett ellenőrzés elvégzéséért felelős szervek nevével és címével együtt tájékoztatják a Bizottságot az alkalmazott ellenőrzési módszerekről.

(1) Tilos az olyan motorral felszerelt halászhajóval történő halászat, amelynek teljesítménye meghaladja a halászati jogosítványban szereplő értéket.

(2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a motor ne lépje túl a hitelesített motorteljesítményt. A tagállamok a 118. cikkben említett jelentés részeként tájékoztatják a Bizottságot arról, hogy milyen ellenőrzési intézkedéseket hoztak annak biztosítására, hogy a motor teljesítménye ne haladja meg a hitelesített motorteljesítményt.

(3) A tagállamok a motorteljesítmény hitelesítésével kapcsolatban felmerült költségeket részben vagy egészben a halászhajók üzemeltetőire terhelhetik.

(1) A tagállamok felelnek a motorteljesítmény hitelesítéséért és a motortanúsítvány kiállításáért a 120 kilowattot (kW) meghaladó hajtómotor-teljesítményű ►M5 uniós ◄ halászhajók esetében, kivéve a kizárólag rögzített halászeszközt, illetve kotróhálót használó hajókat, a kisegítő hajókat és a kizárólag akvakultúrában használatos hajókat.

(2) A tagállamok illetékes hatóságai hivatalosan tanúsítják, hogy az (1) bekezdésben említett halászhajók esetében az új, csere- vagy műszakilag átalakított hajtómotor nem képes a motortanúsítványban megjelöltnél nagyobb folyamatos teljesítmény leadására. A motortanúsítvány csak akkor adható ki, ha a motor nem képes a megjelöltnél nagyobb folyamatos teljesítmény leadására.

(3) A tagállamok illetékes hatóságai a motorteljesítmény hitelesítését átadhatják hajóosztályozó társaságoknak vagy más olyan piaci szereplőknek, akik a motorteljesítmény műszaki vizsgálatához szükséges szakértelemmel rendelkeznek. Ezek a hajóosztályozó társaságok vagy egyéb piaci szereplők csak akkor hitelesíthetik, hogy a hajtómotor a hivatalosan megjelölt teljesítményt nem tudja túllépni, ha a hajtómotor teljesítményét lehetetlen a hitelesített teljesítmény fölé emelni.

(4) Tilos olyan új, csere-, illetve műszakilag átalakított hajtómotort használni, ha azt az érintett tagállam hivatalosan nem hitelesítették.

(5) Ezt a cikket a halászati erőkifejtési rendszer hatálya alá tartozó halászhajók tekintetében 2012. január 1-jétől kell alkalmazni. Egyéb halászhajókra e cikket 2013. január 1-jétől kell alkalmazni.

(6) Az e szakasz alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

(1) A tagállamok – kockázatelemzést követően – a Bizottság által a 119. cikkben említett eljárással összhangban elfogadott módszeren alapuló mintavételezési terv szerint ellenőrzik az arra vonatkozó adatokat, hogy a motorteljesítmény megfelel-e mindazoknak az információknak, amelyek a hajó műszaki jellemzőiről a közigazgatás rendelkezésére állnak. Különösen az alábbiakban szereplő információkat ellenőrzik:

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett információk vizsgálatát követően arra utaló jelek vannak, hogy egy halászhajó motorjának teljesítménye meghaladja a halászati jogosítványában szereplő értéket, a tagállamok elvégzik a motor teljesítményének fizikai ellenőrzését.

(1) A többéves terv hatálya alá tartozó halászatokban halászati tevékenységet folytató közösségi halászhajók a fedélzetükön lévő fogást csak akkor rakhatják át egy kijelölt kikötőben vagy parthoz közeli helyen tartózkodó másik hajóra, ha a fogást előtte a 60. cikkel összhangban mérlegelték.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a halászhajók a többéves terv hatálya alá tartozó nyílt tengeri fogásokat azok mérlegelése nélkül is átrakhatják a kijelölt kikötőkben vagy parthoz közeli helyeken, ha az átvevő hajó fedélzetén tartózkodik egy megfigyelő ellenőr vagy egy tisztviselő, vagy ha az átrakodás befejezését követően és az átvevő hajó távozását megelőzően ellenőrzésre került sor. Az átvevő hajó parancsnoka felelős a parti tagállamok illetékes hatóságainak tájékoztatásáért 24 órával az átvevő hajó várható távozását megelőzően. A megfigyelő ellenőrt vagy a tisztviselőt az átvevő hajó lobogója szerinti tagállam illetékes hatóságai jelölik ki. Amennyiben az átvevő hajó e fogások átvételét megelőzően vagy azt követően halászati tevékenységet folytat, a megfigyelő ellenőrnek vagy a tisztviselőnek az átvett fogások kirakodásáig a fedélzeten kell maradnia. Az átvevő hajó az átvett fogásokat valamely tagállamnak a 43. cikk (4) bekezdésében meghatározott feltételekkel összhangban e célra kijelölt kikötőjében rakodja ki, ahol a fogást a 60. és a 61. cikknek megfelelően mérlegelik.

(1) A többéves terv elfogadásakor a Tanács dönthet a többéves terv hatálya alá tartozó fajok élőtömegére alkalmazandó küszöbről is, amely felett a halászhajóknak a fogást egy kijelölt kikötőben vagy egy parthoz közeli helyen kell kirakodniuk.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett küszöbnél nagyobb mennyiség kirakodására van szükség, ►M5 az uniós ◄ halászhajó parancsnoka gondoskodik arról, hogy a kirakodás csak ►M5 az Unióban ◄ található valamelyik kijelölt kikötőben vagy parthoz közeli helyen történjen.

(3) Ha a többéves terv alkalmazására regionális halászati gazdálkodási szervezetek keretében kerül sor, a kirakodás vagy átrakás az adott szervezet valamely szerződő felének vagy együttműködő nem szerződő felének kikötőjében is történhet, az adott regionális halászati gazdálkodási szervezet által meghatározott szabályokkal összhangban.

(4) Minden tagállam kijelöli azokat a kikötőket vagy parthoz közeli helyeket, ahol a (2) bekezdésben említett kirakodásokra sor kerül.

(5) Ahhoz, hogy egy kikötő vagy parthoz közeli hely kijelölt kikötőnek legyen minősíthető, a következő feltételeket kell teljesítenie:

(6) Ha egy kikötő vagy parthoz közeli hely egy többéves terv hatálya alá tartozó faj kirakodása tekintetében kijelölt kikötőnek minősül, akkor azt bármely más faj kirakodása céljából is igénybe lehet venni.

(7) A tagállamok mentesülnek az (5) bekezdés c) és d) pontja alól, amennyiben a 46. cikkel összhangban elfogadott nemzeti ellenőrzési cselekvési program tartalmaz egy tervet arra vonatkozóan, hogy miként lehet a kijelölt kikötőkben ellenőrzéseket végezni, az illetékes hatóságok által ugyanolyan szintű ellenőrzést biztosítva. A terv akkor minősül megfelelőnek, ha azt a Bizottság a 119. cikkben említett eljárással összhangban jóváhagyja.

A többéves tervek hatálya alá tartozó tengerfenéki fogások elkülönített tárolása

(1) A legalább 12 méter teljes hosszúságú ►M5 uniós ◄ halászhajók fedélzetén tartott, többéves terv hatálya alá tartozó tengerfenéki állományokból halászott valamennyi fogást oly módon kell állományonként külön ládákba, rekeszekbe vagy tartályokba helyezni, hogy azok megkülönböztethetőek legyenek a többi ládától, rekesztől vagy tartálytól.

(2) ►M5 Az uniós ◄ halászhajók parancsnokai a többéves terv hatálya alá tartozó tengerfenéki állományokból halászott fogásokat olyan elhelyezési terv szerint tárolják, amely feltünteti a rakodótérben található különböző fajok elhelyezkedését.

(3) Tilos ►M5 az uniós ◄ halászhajók fedélzetén a többéves terv hatálya alá tartozó tengerfenéki állományokból halászott fogásokból bármilyen mennyiséget ládákban, rekeszekben vagy tartályokban más halászati termékkel együtt tárolni.

(1) Ha a többéves terv hatálya alá tartozó állományokból halászott fogások összesítve elérik a nemzeti kvóta bizonyos küszöbértékét, a fogásokkal kapcsolatos adatokat gyakrabban kell elküldeni a Bizottságnak.

(2) A Tanács határoz az alkalmazandó küszöbértékről és az (1) bekezdés szerinti adatok közlésének gyakoriságáról.

(1) A tagállamok a többéves tervekre alkalmazandó nemzeti ellenőrzési cselekvési programot határoznak meg. Minden nemzeti ellenőrzési cselekvési programról értesíteni kell a Bizottságot, vagy a 115. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban elérhetővé kell tenni a tagállam hivatalos honlapjának biztonságos részén.

(2) A tagállamok az I. melléklettel összhangban konkrét vizsgálati referenciaértékeket határoznak meg. A referenciaértékeket a kockázatkezelésnek megfelelően kell meghatározni, és az elért eredmények elemzésének elvégzése után azokat rendszeresen felül kell vizsgálni. A vizsgálati referenciaértékeket az I. mellékletben meghatározott célértékek eléréséig fokozatosan alakítani kell.

Ha az adott halászat tekintetében csak egy típusú halászeszköz használata megengedett, az egyéb típusú halászeszközöket a következő feltételekkel összhangban úgy kell rögzíteni és elrendezni, hogy azokat ne lehessen könnyen használatba venni:

(1) ►M5 Az uniós ◄ halászhajóknak rendelkezniük kell az elveszített eszközök kiemeléséhez szükséges felszereléssel.

(2) Ha ►M5 az uniós ◄ halászhajó az eszközöket vagy azok egy részét elveszítette, a parancsnoka a lehető leghamarabb kísérletet tesz azok kiemelésére.

(3) Ha az elveszített eszközt nem lehet kiemelni, a hajó parancsnoka értesíti a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságát, amely ezt követően 24 órán belül értesíti a parti tagállam illetékes hatóságát a következőkről:

(4) Amennyiben a tagállamok illetékes hatóságai által kiemelt eszköz elveszítéséről nem érkezett jelentés, a hatóságok megtéríttethetik a költségeket az eszközt elveszítő halászhajó parancsnokával.

(5) A tagállamok mentesíthetik a 12 méter teljes hosszúságnál kisebb, lobogójuk alatt közlekedő ►M5 uniós ◄ halászhajókat az (1) bekezdésben rögzített követelmény alól, ha

(1) Amennyiben valamely ►M5 uniós ◄ halászhajón lévő fogást ugyanazon út során eltérő szembőségű hálókkal fogták ki, akkor a fajösszetételt minden egyes, eltérő körülmények között történt fogás tekintetében külön kell kiszámítani. E célból minden, a korábban alkalmazott szembőséggel kapcsolatos változtatást, valamint a változtatás időpontjában a hajón lévő fogásösszetételt fel kell jegyezni a halászati naplóba.

(2) A 44. cikk sérelme nélkül a 119. cikkben említett eljárással összhangban részletes szabályokat lehet elfogadni a hajó fedélzetén tartandó, a fajokra és a feldolgozott termékekre vonatkozó elhelyezési tervről, amely megjelöli, hogy ezeket hol helyezik el a rakodótérben.

A minimális védelmi referenciaméretek alatti fogások elkülönített tárolása

(1) Az uniós halászhajók fedélzetén tartott, az alkalmazandó minimális védelmi referenciaméret alatti fogásokat oly módon kell ládákba, rekeszekbe vagy tartályokba helyezni, hogy azok megkülönböztethetők legyenek a többi ládától, rekesztől vagy tartálytól. Ezeket a fogásokat tilos más halászati termékekkel együtt tárolni.

(3) A (2) bekezdésben említett esetekben a tagállamok mintavétellel követik nyomon a fogás összetételét.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (5) bekezdésének c) pontjában említett de minimis kivétel hatálya alá tartozó fogások mennyisége ne haladja meg a de minimis kivételnek a vonatkozó uniós intézkedésben meghatározott százalékos arányát.

Amennyiben az alkalmazandó minimális védelmi referenciaméret alatti fogások kirakodására kerül sor, ezeket a fogásokat külön kell tárolni és kezelni olyan módon, hogy azok megkülönböztethetők legyenek a közvetlen emberi fogyasztásra szánt halászati termékektől. A tagállamok az 5. cikknek megfelelően ellenőrzik az említett kötelezettségnek való megfelelést.

(1) Azokban a halászati övezetekben, ahol a Tanács halászati korlátozás hatálya alá tartozó területeket határozott meg, ►M5 az uniós ◄ halászhajók és a harmadik országbeli halászhajók halászati tevékenységeit a parti tagállam halászati felügyelő központja ellenőrzi, amely rendelkezik a halászati korlátozás hatálya alá tartozó területeken a járművek belépését, áthaladását és kilépését észlelő és rögzítő rendszerrel.

(2) Az (1) bekezdésen túlmenően a Tanács meghatározza azt az időpontot, amelytől kezdve a halászhajóknak olyan rendszert kell működtetniük a fedélzetükön, amely figyelmezteti a hajó parancsnokát a halászati korlátozás hatálya alá tartozó területekre történt belépésre és kilépésre.

(3) Az adatokat legalább 30 percenként kell továbbítani, amikor a halászhajó belép egy halászati korlátozás hatálya alá tartozó területre.

(4) Halászati korlátozás hatálya alá tartozó területen azon halászhajók, melyeknek a szóban forgó területen a halászat nem engedélyezett, a következő feltételekkel haladhatnak át:

(5) E cikket a legalább 12 méter teljes hosszúságú ►M5 uniós ◄ halászhajókra és harmadik országbeli halászhajókra kell alkalmazni.

(1) A 119. cikkben említett eljárásnak megfelelően meghatározott, egy bizonyos fajra vagy fajcsoportra vonatkozó fogási határértékszint elérésekor az érintett területre a releváns halászatok tekintetében e szakasszal összhangban ideiglenes halászati tilalmat kell bevezetni.

(2) A fogási határértékszintet a Bizottság által a 119. cikkben említett eljárásnak megfelelően meghatározott mintavételi módszerrel, az adott faj vagy fajcsoport százalékának vagy tömegének az érintett hal adott fogással kifogott teljes mennyiségéhez viszonyított százalékos arányában vagy súlyában kell kiszámítani.

(3) Az e szakasz alkalmazására vonatkozó részletes szabályok a 119. cikkben említett eljárással összhangban fogadhatók el.

(1) Ha a kifogott hal mennyisége két egymást követő fogásban meghaladja a fogási határértékszintet, a halászat folytatása előtt a halászhajó az előző fogás helyéhez képest legalább öt tengeri mérfölddel, illetve a 12 méter teljes hosszúságnál kisebb halászhajók esetében legalább két tengeri mérfölddel áthelyezi halászterületét, és erről haladéktalanul tájékoztatja a parti tagállam illetékes hatóságait.

(2) Az (1) bekezdésben említett távolságokat a Bizottság a 119. cikkben említett eljárásnak megfelelően a saját kezdeményezésére vagy az érintett tagállam kérésére módosíthatja.

(1) Ha egy tisztviselő, megfigyelő ellenőr vagy kutatási platform észleli, hogy elérték a fogási határértékszintet, a parti tagállam tisztviselője vagy megfigyelő ellenőre, vagy egy közös alkalmazási terv keretében közös műveletben részt vevő személy haladéktalanul tájékoztatja a parti tagállam illetékes hatóságait.

(2) Az (1) bekezdéssel összhangban kapott információ alapján a parti tagállam haladéktalanul elrendeli az érintett területre vonatkozó, azonnali hatályú halászati tilalom bevezetését. A parti tagállam e határozathoz felhasználhatja az 52. cikkel összhangban kapott információt vagy bármely egyéb rendelkezésére álló információt is. Az azonnali hatályú tilalmat elrendelő határozatban egyértelműen meg kell határozni az érintett halászterületek földrajzi kiterjedését, a tilalom időtartamát és a tilalom ideje alatt az érintett területen a halászatra irányadó feltételeket.

(3) Ha a (2) bekezdésben említett terület esetében nem egyértelmű, hogy milyen joghatóság alá tartozik, az érintett tagállam haladéktalanul értesíti a szomszédos parti tagállamot az észleltekről és a halászati tilalomra vonatkozó döntésről. A szomszédos parti tagállam haladéktalanul lezárja a területnek az ő joghatósága alá tartozó részét.

(4) A (2) bekezdésben említett azonnali hatályú tilalomnak megkülönböztetésmentesnek kell lennie, és az csak az érintett fajok halászatára alkalmas és/vagy az érintett halászati területeken való halászatra feljogosító engedéllyel rendelkező halászhajókra vonatkozhat.

(5) A parti tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot, valamint minden olyan tagállamot és harmadik országot, amelyek halászhajói az érintett területen jogosultak tevékenység folytatására, hogy azonnali hatályú tilalmat rendelt el.

(6) A Bizottság bármikor kérheti a tagállamtól, hogy azonnali hatállyal szüntesse meg vagy módosítsa az azonnali hatályú tilalmat, ha az érintett tagállam nem támasztotta alá elegendő információval, hogy az 51. cikk értelmében elérték a fogási határértékszintet.

(7) A (2) bekezdésben említett területen a halászati tevékenység folytatása az azonnali hatályú tilalmat elrendelő határozatban meghatározottak szerint tilos.

(1) A Bizottság a fogási határértékszint elérését igazoló információ alapján az adott terület tekintetében ideiglenes halászati tilalom bevezetéséről határozhat, amennyiben a parti tagállam azt nem rendelte el.

(2) A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja azokat a tagállamokat és harmadik országokat, amelyek halászhajói a tiltott területen tevékenységet folytatnak, és a hivatalos honlapján haladéktalanul elérhetővé teszi az ideiglenes tilalom hatálya alá tartozó terület koordinátáit feltüntető térképet, amelyben megjelöli a tilalom időtartamát és a tilalom hatálya alá tartozó területen folytatott halászatra irányadó feltételeket.

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a területükön és ►M5 az uniós ◄ vizeken a szabadidős horgászati tevékenységeket oly módon folytassák, amely összhangban van a közös halászati politika célkitűzéseivel és szabályaival.

(3) A 199/2008/EK rendelet sérelme nélkül, a tagállamok egy mintavételi terv alapján nyomon követik a helyreállítási tervek hatálya alá tartozó állományokból a lobogójuk alatt közlekedő hajók és harmadik országok hajói által a felségterületükhöz vagy a joghatóságuk alá tartozó vizeken szabadidős horgászat keretében ejtett fogásokat. A partról történő horgászat nem tartozik e rendelkezés hatálya alá.

(4) A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) értékeli a (3) bekezdésben említett szabadidős horgászat biológiai hatásait. Amennyiben e bizottság úgy ítéli meg, hogy egy meghatározott szabadidős horgászat által gyakorolt hatás jelentősnek minősül, a Tanács a Szerződés 37. cikkében említett eljárással összhangban határozhat arról, hogy a (3) bekezdésben említett szabadidős horgászat tekintetében olyan különleges irányítási intézkedéseket vezet be, mint például a halászati engedély vagy a fogásra vonatkozó nyilatkozat.

(5) Az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

(1) Minden tagállam felelősséggel tartozik azért, hogy a területén a halászati és akvakultúra-termékek forgalmazásának minden szakaszában ellenőrizze a közös halászati politika szabályainak alkalmazását, az első értékesítéstől kezdve egészen a kiskereskedelmi értékesítésig, a szállítást is beleértve. A tagállamok ezen belül mindenekelőtt biztosítják, hogy az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó, az alkalmazandó minimális védelmi referenciaméret alatti halászati termékek felhasználása a közvetlen emberi fogyasztástól eltérő célokra korlátozódjon.

(2) Ha ►M5 az uniós ◄ jogszabályokban egy adott fajra legkisebb kifogható méretet határoztak meg, a beszerzésért, értékesítésért, raktározásért és szállításért felelős piaci szereplőnek tudnia kell bizonyítani, hogy a termék mely releváns földrajzi területről származik.

(3) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a fogástól vagy a lehalászástól kezdve minden halászati és akvakultúra-termék tételekbe legyen rakva az első értékesítést megelőzően.

(4) Az ugyanazon gazdálkodási területről, de több halászhajóról származó, fajonként 30 kg-nál kisebb mennyiségeket az a termelői szervezet, amelynek a halászhajó üzemeltetője tagja vagy a nyilvántartásba vett vevők az első értékesítést megelőzően tételekbe rakhatják. A termelői szervezet és a nyilvántartásba vett vevők legalább három évig nyilvántartást vezetnek azon tételek tartalmának eredetéről, amelyek több halászhajóról származó fogásokat tartalmaznak.

(5) A több fajból álló, az alkalmazandó minimális védelmi referenciaméret alatti egyedeket tartalmazó, ugyanazon releváns földrajzi területről és ugyanazon halászhajóról vagy halászhajók ugyanazon csoportjáról származó halászati termékek mennyiségeit az első értékesítést megelőzően tételek szerint lehet csoportosítani.

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a közös forgalmazási előírások hatálya alá tartozó termékeket csak akkor lehessen első eladásra kitenni vagy felkínálni, értékesíteni vagy egyéb módon forgalmazni, ha ezeknek az előírásoknak megfelelnek. ►M1 A megfelelés biztosítása érdekében a tagállamok ellenőrzéseket végeznek. Az ellenőrzés a piaci értékesítés bármelyik szakaszában és szállítás közben is történhet. ◄

(2) A piacról a 104/2000/EK rendelettel összhangban kivont termékeknek meg kell felelniük a közös forgalmazási előírásoknak, különösen a frissességi kategóriáknak.

(3) A halászati és akvakultúra-termékek tételeinek beszerzéséért, értékesítéséért, raktározásáért és szállításáért felelős piaci szereplőknek tudniuk kell bizonyítani, hogy a termékek minden szakaszban megfelelnek a minimális forgalmazási előírásoknak.

(1) A 178/2002/EK rendelet sérelme nélkül a halászati és akvakultúra-termékek valamennyi tételének az előállítás, a feldolgozás és a forgalmazás valamennyi szakaszában nyomon követhetőnek kell lennie, a fogástól vagy a lehalászástól kezdve egészen a kiskereskedelmi szakaszig.

(2) ►M5 Az Unióban ◄ forgalomba hozott, illetve valószínűleg forgalomba hozatalra kerülő halászati és akvakultúra-termékeket minden egyes tétel nyomon követhetőségének biztosítása céljából megfelelő azonosító címkével kell ellátni.

(3) A halászati és akvakultúra-termékek tételeit kizárólag abban az esetben lehet az első értékesítést követően összevonni vagy szétválasztani, ha a fogási vagy lehalászási szakaszig vissza lehet vezetni az eredetüket.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy a piaci szereplők rendelkezzenek olyan rendszerekkel és eljárásokkal, amelyek lehetővé teszik azon piaci szereplők azonosítását, akiktől halászati és akvakultúra-termékek tételeit szerzik be, illetve akiknek ilyen termékeket szállítanak. Ezeket az információkat az illetékes hatóságok kérésére azok rendelkezésére kell bocsátani.

(5) A halászati és akvakultúra-termékek minden tételénél a címkézésre és tájékoztatásra vonatkozó minimumkövetelmények a következőket foglalják magukban:

►C1 (6) A tagállamok biztosítják, hogy az (5) bekezdés g) pontjában felsorolt információk ◄ a kiskereskedelmi értékesítés szakaszában a fogyasztók rendelkezésére álljanak.

(7) Az (5) bekezdés a)–f) pontjában felsorolt tájékoztatási követelmények nem vonatkoznak ►M5 az Unióba ◄ az 1005/2008/EK tanácsi rendeletnek megfelelően benyújtott fogási tanúsítvánnyal behozott halászati és akvakultúra-termékekre.

(8) A tagállamok a halászhajókról közvetlenül a fogyasztóknak eladott termékek kis mennyiségeit mentesíthetik az e cikkben foglalt követelmények alól, amennyiben azok napi értéke nem haladja meg az 50 EUR-t. E küszöbérték bármely módosításáról a 119. cikkben említett eljárásnak megfelelően kell határozni.

(9) Az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy valamennyi halászati terméket első alkalommal árverési központban vagy nyilvántartásba vett vevőknél vagy termelői szervezetekben hozzanak forgalomba vagy vegyenek nyilvántartásba.

(2) A halászhajóról halászati termékeket vásárló első vevőt az első értékesítés helye szerinti tagállam illetékes hatóságai nyilvántartásba veszik. A nyilvántartásba vételkor minden vevőt a héaszáma, az adóazonosító száma vagy egyéb, nemzeti adatbázisokban szereplő egyedi azonosítója szerint kell azonosítani.

(3) Mentesül a vevő e cikk alól, ha legfeljebb 30 kg halászati terméket vásárol, és azt később nem hozza forgalomba, hanem saját fogyasztásra használja fel. E küszöbérték bármely módosításáról a 119. cikkben említett eljárásnak megfelelően kell határozni.

(1) A tagállamok gondoskodnak valamennyi halászati terméknek az illetékes hatóságok által jóváhagyott eszközökkel történő mérlegeléséről, kivéve, ha elfogadtak egy, a Bizottság által a 119. cikkben említett eljárással összhangban elfogadott, kockázatalapú módszertanon alapuló és a Bizottság által jóváhagyott mintavételi tervet.

(2) A különös rendelkezések sérelme nélkül a mérlegelést a kirakodás során, a halászati termékek raktározása, szállítása vagy értékesítése előtt kell elvégezni.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve a tagállamok engedélyezhetik a halászati termékek olyan halászhajók fedélzetén történő mérlegelését, amelyekre az (1) bekezdésben említett mintavételi terv vonatkozik.

(4) A mérlegelési művelet pontosságáért a halászati termékek adott tagállamban történő első forgalmazásáért felelős, nyilvántartásba vett vevők, nyilvántartásba vett árverési központok vagy egyéb szervek vagy személyek felelnek, kivéve, ha a mérlegelésre – a (3) bekezdéssel összhangban – egy halászhajó fedélzetén kerül sor, amikor is a mérlegelési művelet pontossága a parancsnok felelőssége.

(5) A mérlegelésből származó eredményt kell felhasználni a kirakodási nyilatkozat, a fuvarokmány, az értékesítési bizonylat és az átvételi nyilatkozat kitöltéséhez.

(6) Valamely tagállam illetékes hatóságai előírhatják, hogy az először abban a tagállamban kirakodott halászati termékek bármekkora mennyiségét tisztviselők jelenlétében mérjék le, mielőtt azt a kirakodási helyről máshova szállítják.

(7) A kockázatalapú módszertanra és a mérlegelési eljárásra vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban lehet elfogadni.

A halászati termékek mérlegelése a kirakodási helyről történő elszállítást követően

(1) A 60. cikk (2) bekezdésétől eltérve a tagállamok engedélyezhetik, hogy a halászati termékek mérlegelésére a kirakodási helyről történő elszállítást követően kerüljön sor, feltéve, hogy azokat az érintett tagállam területén található rendeltetési helyre szállítják, valamint hogy ez a tagállam elfogadott egy, a Bizottság által a 119. cikkben említett eljárással összhangban elfogadott, kockázatalapú módszertanon alapuló és a Bizottság által jóváhagyott ellenőrzési tervet.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a halászati termékek kirakodási helye szerinti tagállam illetékes hatóságai engedélyezhetik, hogy ezeket a termékeket még a mérlegelés előtt olyan nyilvántartásba vett vevőkhöz, nyilvántartásba vett árverési központokba vagy egyéb szervekhez vagy személyekhez szállítsák, akik/amelyek a halászati termékek valamely másik tagállamban történő első forgalmazásáért felelősek. Az engedélyezés feltétele, hogy az érintett tagállamok között a 94. cikkben említett – a Bizottság által a 119. cikkben említett eljárással összhangban elfogadott, kockázatalapú módszertanon alapuló és a Bizottság által jóváhagyott – közös ellenőrzési program van érvényben.

(1) Az adott tagállamban kirakodott halászati termékek első forgalmazásáért felelős, a halászati termékek első értékesítése terén 200 000 EUR-nál kisebb éves forgalmat bonyolító, nyilvántartásba vett vevők, nyilvántartásba vett árverési központok vagy a tagállamok által erre felhatalmazott egyéb szervek vagy személyek az értékesítési bizonylatot az első értékesítést követő 48 órán belül – lehetőség szerint elektronikus úton – eljuttatják az első értékesítés helye szerinti tagállam illetékes hatóságaihoz. Az értékesítési bizonylat pontosságáért ezek a vevők, árverési központok, szervek vagy személyek felelnek.

(2) A tagállamok kötelezhetik vagy felhatalmazhatják a halászati termékek első értékesítése terén 200 000 EUR-nál kisebb éves forgalmat bonyolító, nyilvántartásba vett vevőket, nyilvántartásba vett árverési központokat vagy a tagállamok által erre felhatalmazott egyéb szerveket vagy személyeket, hogy a 64. cikk (1) bekezdésében említett adatokat elektronikus úton rögzítsék és továbbítsák.

(3) Ha az első értékesítés helye szerinti tagállam nem a halat kirakodó halászhajó lobogó szerinti tagállama, az a vonatkozó információ kézhezvételekor gondoskodik arról, hogy az értékesítési bizonylat egy példányát – lehetőleg elektronikus úton – eljuttassa a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságaihoz.

(4) Ha a halászati termékek első forgalmazására nem abban a tagállamban kerül sor, ahol a termékeket kirakodták, az első forgalomba hozatal ellenőrzéséért felelős tagállam gondoskodik arról, hogy az értékesítési bizonylat kézhezvételekor annak egy példányát eljuttassa – lehetőleg elektronikus úton – az érintett termékek kirakodásának ellenőrzéséért felelős illetékes hatóságokhoz és a halászhajó lobogó szerinti tagállamának illetékes hatóságaihoz.

(5) Ha a kirakodásra ►M5 az Unió ◄ területén kívül, az első értékesítésre pedig egy harmadik országban kerül sor, a halászhajó parancsnoka vagy képviselője az értékesítési bizonylat egy példányát vagy bármilyen ezzel egyenértékű, ugyanilyen szintű információt tartalmazó dokumentumot az első értékesítést követő 48 órán belül – lehetőleg elektronikus úton – megküldi a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságának.

(6) Amennyiben az értékesítési bizonylat nem felel meg a számlának vagy az azt helyettesítő bizonylatnak – amint azt a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv ( 27 ) 218. és 219. cikke említi –, az érintett tagállam elfogadja a szükséges rendelkezéseket annak biztosítására, hogy a vevőnek leszállított áru adót nem tartalmazó árával kapcsolatos adatok megegyezzenek a számlán szereplőkkel. A tagállamok elfogadják a szükséges rendelkezéseket annak biztosítására, hogy a vevőnek leszállított áru adót nem tartalmazó árával kapcsolatos adatok megegyezzenek a számlán szereplőkkel.

Az értékesítési bizonylat adatainak elektronikus rögzítése és továbbítása

(1) A halászati termékek első értékesítése terén legalább 200 000 EUR-s éves forgalmat bonyolító, nyilvántartásba vett vevők, nyilvántartásba vett árverési központok vagy a tagállamok által erre felhatalmazott egyéb szervek vagy személyek a 64. cikk (1) bekezdésében említett információkat elektronikus eszközökkel rögzítik, és az első értékesítés befejezését követő 24 órán belül elektronikus úton megküldik az első értékesítés helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak.

(2) A tagállamok ugyanígy, elektronikus úton továbbítják a 62. cikk (3) és (4) bekezdésében említett értékesítési bizonylatokkal kapcsolatos információkat.

(1) A 62. és 63. cikkben említett értékesítési bizonylatok a következő adatokat tartalmazzák:

(2) Az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

(1) A 119. cikkben említett eljárással összhangban a Bizottság mentességet adhat az értékesítési bizonylatnak a tagállam illetékes hatóságaihoz vagy egyéb felhatalmazott szerveihez történő benyújtására vonatkozó kötelezettség alól, ha a halászati termékeket 10 méter teljes hosszúságnál kisebb, bizonyos kategóriákba tartozó ►M5 uniós ◄ halászhajóról rakodják ki, vagy ha a kirakodott halászati termékek mennyisége fajonként nem haladja meg az 50 kg élőtömeg-egyenértéket. A mentesség csak abban az esetben adható meg, ha a kérdéses tagállamban a 16. és 25. cikk szerint elfogadható mintavételi rendszert telepítettek.

(2) Mentesül a vevő a 62., 63. és 64. cikkben foglalt rendelkezések alól, ha legfeljebb 30 kg terméket vásárol, és azt később nem hozza forgalomba, hanem saját fogyasztásra használja fel. E küszöbérték bármely módosításáról a 119. cikkben említett eljárásnak megfelelően kell határozni.

(1) A többéves tervekben foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül az adott tagállamban kirakodott halászati termékek első forgalmazásáért felelős, a halászati termékek első értékesítése terén 200 000 EUR-nál kisebb éves forgalmat bonyolító, nyilvántartásba vett vevők, nyilvántartásba vett árverési központok vagy egyéb szervek vagy személyek – ha a halászati termékeket egy későbbi szakaszban kívánják értékesíteni – a kirakodás befejezését követő 48 órán belül átvételi nyilatkozatot nyújtanak be az átvétel helye szerinti tagállam illetékes hatóságaihoz. Az átvételi nyilatkozat benyújtásáért és pontosságáért e vevők, árverési központok, illetve egyéb szervek vagy személyek felelnek.

(2) Ha az átvétel helye szerinti tagállam nem a halat kirakodó halászhajó lobogó szerinti tagállama, az a vonatkozó információ kézhezvételekor gondoskodik arról, hogy az átvételi nyilatkozat egy példányát – lehetőleg elektronikus úton – eljuttassa a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságaihoz.

(3) Az (1) bekezdésben említett átvételi nyilatkozat legalább az alábbi információkat tartalmazza:

Az átvételi nyilatkozat adatainak elektronikus rögzítése és továbbítása

(1) A többéves tervekben foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül az adott tagállamban kirakodott halászati termékek első forgalmazásáért felelős, a halászati termékek első értékesítése terén legalább 200 000 EUR-s éves forgalmat bonyolító, nyilvántartásba vett vevők, nyilvántartásba vett árverési központok vagy egyéb szervek vagy személyek – ha a halászati termékeket egy későbbi szakaszban kívánják értékesíteni – a 66. cikkben említett információkat elektronikus eszközökkel rögzítik, és 24 órán belül elektronikus úton megküldik az átvétel helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak.

(2) A tagállamok elektronikus úton továbbítják a 66. cikk (2) bekezdésében említett átvételi nyilatkozatokkal kapcsolatos információkat.

(1) ►M5 Az Unióban ◄ feldolgozatlanul vagy fedélzeti feldolgozást követően kirakodott és a kirakodás helyéről elszállított olyan halászati termékeket, amelyekre vonatkozóan a 62., 63., 66. és 67. cikk szerint sem értékesítési bizonylatot, sem átvételi nyilatkozatot nem nyújtottak be, az első értékesítés megtörténtéig a fuvarozó által készített okmánynak kell kísérnie. A fuvarozó a fuvarokmányt a berakodást követő 48 órán belül benyújtja azon tagállam illetékes hatóságaihoz, amelynek területén a kirakodás történt, vagy a tagállam által felhatalmazott egyéb szervekhez.

(2) A fuvarozó mentesül a halászati termékeket kísérő fuvarokmány birtoklásának kötelezettsége alól, ha a fuvarokmányt a fuvarozás megkezdése előtt elektronikus úton továbbították a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságához, amely a termékeknek a kirakodás szerinti tagállamtól eltérő tagállamba való szállítása esetén az átvételt követően haladéktalanul továbbítja a fuvarokmányt azon tagállam illetékes hatósága részére, amelynek területén a nyilatkozat szerint az első forgalomba hozatalra sor kerül.

(3) Abban az esetben, ha a termékeket a kirakodás szerinti tagállamtól eltérő tagállamba szállítják, a fuvarozó a halászati termékek berakodását követő 48 órán belül a fuvarokmány egy példányát azon tagállam illetékes hatóságaihoz is benyújtja, amelynek területén a nyilatkozat szerint az első forgalomba hozatalra sor kerül. Az első forgalomba hozatal szerinti tagállam ezzel kapcsolatban további információkat is kérhet a kirakodás szerinti tagállamtól.

(6) A tagállamok illetékes hatóságai mentességet adhatnak az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség alól, ha a halászati termékeket a kikötő területén belüli helyre vagy a kirakodás helyétől legfeljebb 20 km-re szállítják el.

(7) Ha a valamely értékesítési bizonylat szerint már értékesített halászati termékeket a kirakodás szerinti kikötőtől eltérő helyre szállítják, a fuvarozónak dokumentummal kell bizonyítania, hogy adásvételi ügylet jött létre.

(8) A fuvarozó mentesül az e cikkben megállapított kötelezettség alól, ha a fuvarokmányt a szállított mennyiségekre vonatkozó, a 23. cikkben előírt kirakodási nyilatkozat egy példánya vagy bármilyen ezzel egyenértékű, ugyanilyen szintű információt tartalmazó dokumentum helyettesíti.

(1) A 104/2000/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban a tagállamok rendszeres időközönként ellenőrzéseket végeznek az alábbiak biztosítása érdekében:

(2) A 104/2000/EK rendelet 5. cikke, valamint a 6. cikke (1) bekezdése b) pontja szerinti, a termelő szervezetekre vonatkozó szabályok betartása érdekében a Bizottság jogosult ellenőrzéseket végezni, amelyek eredményének ismeretében adott esetben kérheti, hogy a tagállamok az elismerést vonják vissza.

(3) Minden tagállam megfelelő ellenőrzéseket végez annak biztosítására, hogy valamennyi termelői szervezet teljesítse a 2508/2000/EK rendeletben említett, az érintett halászati évre vonatkozó operatív programban meghatározott kötelezettségeket, illetve, amennyiben e kötelezettségek nem teljesülnek, a 104/2000/EK rendelet 9. cikkének (3) bekezdésében előírt szankciókat alkalmazza.

A tagállamok az ár- és intervenciós intézkedéseket minden eszközzel ellenőrzik, különösen a következőket:

(1) A tagállamok a felségterületükhöz vagy a joghatóságuk alá tartozó ►M5 uniós ◄ vizek felett az alábbiak alapján gyakorolnak felügyeletet:

(2) Ha az észlelés vagy a felderítés eredménye nem felel meg a rendelkezésére álló egyéb információknak, a tagállam elvégzi mindazokat a vizsgálatokat, amelyek a megfelelő válaszlépéssel kapcsolatos döntéshez szükségesek.

(3) Ha az észlelés vagy a felderítés egy másik tagállam vagy harmadik ország olyan halászhajójára vonatkozik, amelynek egyik adata sem felel meg a parti tagállam rendelkezésére álló többi információnak, és ha e parti tagállam nincs abban a helyzetben, hogy további lépéseket tegyen, akkor a megállapításait egy felügyeleti jelentésben rögzíti, amelyet haladéktalanul – lehetőség szerint elektronikus úton – eljuttat a lobogó szerinti tagállamhoz vagy az érintett harmadik országhoz. Harmadik ország hajója esetében a felügyeleti jelentést a Bizottságnak vagy az általa kijelölt szervnek is meg kell küldeni.

(4) Abban az esetben, ha valamely tagállam tisztviselője olyan halászhajót észlel vagy derít fel, amelynek tevékenysége a közös halászati politika szabályai megsértésének minősülhet, a felügyeleti jelentést haladéktalanul elkészíti és megküldi az illetékes hatóságainak.

(5) A felügyeleti jelentés tartalmát a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell meghatározni.

Az észlelésekre és felderítésekre vonatkozó információk alapján szükséges intézkedések

(1) A lobogó szerinti tagállamok valamely másik tagállam felügyeleti jelentésének kézhezvételét követően annak alapján haladéktalanul intézkedéseket tesznek, és elvégzik azokat a további vizsgálatokat is, amelyek szükségesek a megfelelő válaszlépések meghatározásához.

(2) Az érintett lobogó szerinti tagállamtól eltérő tagállamok adott esetben ellenőrzik, hogy a jelentésben szereplő észlelt hajók folytattak-e tevékenységet a joghatóságuk alatt álló vagy a felségterületükhöz tartozó vizeken, vagy hogy az e hajókról származó halászati termékeket kirakodták-e a területükön, vagy behozták-e oda, és megvizsgálják a vonatkozó védelmi és gazdálkodási intézkedések betartására vonatkozó adataikat.

(3) A Bizottság vagy az általa kijelölt szerv, vagy adott esetben a lobogó szerinti tagállam és más tagállamok megvizsgálják az állampolgárok, a civil társadalmi szervezetek – a környezetvédelmi szervezeteket is beleértve –, valamint a halászati vagy halkereskedelmi érdekeket képviselők által átadott, az észlelt halászhajókról szóló, kellően dokumentált információt is.

(1) Abban az esetben, ha a Tanács ►M5 uniós ◄ megfigyelő ellenőrzési programot hozott létre, a fedélzeti megfigyelő ellenőrök ellenőrzik, hogy a halászhajó betartja-e a közös halászati politika szabályait. Ellátják a megfigyelési programokból adódó összes feladatot, különösen pedig ellenőrzik és rögzítik a hajó halászati tevékenységét és a megfelelő dokumentumokat.

(2) Megfigyelő ellenőr olyan személy lehet, aki a feladat elvégzésére megfelelő képesítéssel rendelkezik. A halászhajó tulajdonosával, parancsnokával és a legénység egy tagjával sem állhat kapcsolatban. A megfigyelő ellenőr nem állhat gazdasági kapcsolatban az üzemeltetővel.

(3) A megfigyelő ellenőr lehetőség szerint ügyel arra, hogy a halászhajó fedélzetén jelenlétével ne akadályozza vagy ne zavarja a hajó halászati tevékenységeit és szokásos műveleteit.

(4) Amennyiben a megfigyelő ellenőr súlyos jogsértést tapasztal, arról haladéktalanul tájékoztatja a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságait.

(5) A megfigyelő ellenőr – lehetőleg elektronikus úton – elkészíti a megfigyelői jelentést, és azt, szükség esetén a halászhajón található elektronikus eszközök révén, haladéktalanul továbbítja a saját illetékes hatóságaihoz és a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságaihoz. A tagállamok a jelentést feltöltik a 78. cikkben említett adatbázisba.

(6) Amennyiben a megfigyelői jelentésben az szerepel, hogy a megfigyelt hajó a közös halászati politika szabályaival ellentétes halászati tevékenységet folytatott, a (4) bekezdésben említett illetékes hatóságok megteszik a kérdés kivizsgálásához szükséges intézkedéseket.

(7) ►M5 Az uniós ◄ halászhajók parancsnokai a kirendelt megfigyelő ellenőr számára megfelelő elhelyezést biztosítanak, segítik a munkáját és a feladatainak teljesítése közben nem zavarják. ►M5 Az uniós ◄ halászhajó parancsnoka emellett a megfigyelő ellenőr számára betekintést biztosít a hajó érintett részeibe, így többek között a fogásba és a hajó dokumentumaiba, az elektronikus állományokat is beleértve.

(8) A megfigyelő ellenőrök e cikkből adódó működési költségeit teljes egészében a lobogó szerinti tagállamok viselik. A tagállamok ezeket a költségeket – részben vagy teljes egészében – az érintett halászatban a lobogójuk alatt közlekedő halászhajó üzemeltetőire terhelhetik.

(9) Az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban lehet elfogadni.

A kirakodási kötelezettség teljesítésének ellenőrzését végző megfigyelő ellenőrök

Az e rendelet 73. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók fedélzetén megfigyelő ellenőröket alkalmazhatnak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó halászati tevékenységek ellenőrzése céljából. A megfigyelő ellenőrökre e rendelet 73. cikkének (2)–(9) bekezdését kell alkalmazni.

(1) A tagállamok a vizsgálatok elvégzéséért felelős tisztviselőkről listát állítanak össze, és azt naprakészen tartják.

(2) A tisztviselők ►M5 az uniós ◄ joggal összhangban látják el feladataikat. A tengeren, a kikötőkben, szállítás közben, a feldolgozóhelyiségekben és a halászati termékek forgalmazása közben a hatósági vizsgálatokat hátrányos megkülönböztetés nélkül folytatják le.

(4) A tisztviselők megvizsgálhatnak minden érintett területet, fedélzetet és helyiséget. Megvizsgálhatják továbbá a feldolgozott vagy feldolgozatlan fogást, a hálókat vagy más, halat vagy halászati termékeket tartalmazó halászeszközt, berendezést, tartályt és csomagot, valamint minden lényeges dokumentumot vagy elektronikus üzenetet, amelyet szükségesnek tartanak a közös halászati politika szabályai betartásának ellenőrzéséhez. Kikérdezhetik azokat a személyeket is, akik a vizsgálat tárgyát képező ügyben információval rendelkezhetnek.

(5) A tisztviselők a vizsgálatokat úgy végzik, hogy a hajón vagy a szállító járművön és annak tevékenységében, valamint a fogás tárolásában, feldolgozásában és forgalmazásában a lehető legkisebb fennakadást vagy kényelmetlenséget okozzák. Lehetőség szerint mindent megtesznek annak érdekében, hogy vizsgálat közben a fogás ne károsodjon.

(6) Az e cikk alkalmazására és különösen a vizsgálat módszereire és lefolytatására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

(1) Az üzemeltető lehetővé teszi a biztonságos belépést a halászati termékeket tároló, feldolgozó vagy forgalmazó hajóra, szállító járműre vagy helyiségbe. Gondoskodik a tisztviselők biztonságáról, és őket a feladataik ellátása közben nem akadályozhatja, nem félemlítheti meg és nem zavarhatja.

(2) Az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban lehet elfogadni.

(1) Vizsgálat után a tisztviselők minden esetben vizsgálati jelentést készítenek és azt az illetékes hatóságaikhoz továbbítják. Ezt a jelentést lehetőség szerint elektronikus úton kell rögzíteni és továbbítani. Egy másik tagállam lobogója alatt közlekedő halászhajó vizsgálata esetén a vizsgálati jelentés egy példányát haladéktalanul meg kell küldeni az érintett lobogó szerinti tagállamnak, ha a vizsgálat során jogsértésre derült fény. Harmadik ország lobogója alatt közlekedő halászhajó vizsgálata esetén a vizsgálati jelentés egy példányát haladéktalanul meg kell küldeni az érintett harmadik ország illetékes hatóságainak, ha a vizsgálat során jogsértésre derült fény. Egy másik tagállam joghatósága alá tartozó vizeken végzett vizsgálat esetén a vizsgálati jelentés egy példányát haladéktalanul meg kell küldeni az adott tagállamnak.

(2) A tisztviselők a vizsgálat eredményeit kötelesek közölni az üzemeltetővel, akinek lehetősége van arra, hogy megjegyzést fűzzön a vizsgálathoz és annak eredményeihez. Az üzemeltető észrevételeit rögzíteni kell a vizsgálati jelentésben. A tisztviselőknek a halászati naplóban jelezniük kell, hogy vizsgálatra került sor.

(3) A vizsgálati jelentés egy példányát a lehető leghamarabb, de legkésőbb a vizsgálat befejezését követő 15 munkanapon belül meg kell küldeni az üzemeltetőnek.

(4) Az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

►M5 Az uniós ◄ ellenőrök, a többi tagállam tisztviselői vagy a bizottsági tisztviselők által összeállított vizsgálati és felügyeleti jelentések elfogadható bizonyítékul szolgálnak bármelyik tagállam közigazgatási vagy bírósági eljárásaiban. A tényállás megállapításakor azokat a tagállamok vizsgálati és felügyeleti jelentéseivel azonos módon kell kezelni.

(1) A tagállamok létrehoznak egy elektronikus adatbázist, amelybe betöltik a vizsgálatokról és ellenőrzésekről a tisztviselők által készített összes jelentést, és azt naprakészen tartják.

(2) Az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

(1) A Bizottság a 119. cikkben említett eljárással összhangban összeállítja ►M5 az uniós ◄ ellenőrök listáját.

(2) A parti tagállamok elsődleges felelősségének sérelme nélkül ►M5 az uniós ◄ ellenőrök e rendelettel összhangban vizsgálatokat végezhetnek ►M5 az uniós ◄ vizeken, valamint ►M5 az uniós ◄ vizeken kívül tartózkodó ►M5 uniós ◄ halászhajókon.

(4) ►M5 Az uniós ◄ ellenőrök – feladataik teljesítése érdekében és az (5) bekezdésre is figyelemmel – azonnali hozzáféréssel rendelkeznek az alábbiakhoz:

ugyanolyan mértékben és ugyanazon feltételek mellett, mint a vizsgálat helye szerinti tagállam tisztviselői.

(5) ►M5 Az uniós ◄ ellenőrök a származási tagállamuk területén kívül, vagy származási tagállamuk felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó, ►M5 uniós ◄ vizeken kívül nem rendelkeznek rendőrségi és végrehajtási hatáskörrel.

(6) A Bizottság, illetve az általa kijelölt szervek tisztviselői ►M5 uniós ◄ ellenőri minőségükben nem rendelkeznek rendőrségi vagy végrehajtási hatáskörrel.

(7) Az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

(1) A parti tagállam elsődleges felelősségének sérelme nélkül a tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő halászhajókat – a valamely másik tagállam felségterületéhez tartozó vizeken kívül – ►M5 az Unió ◄ vizein bárhol megvizsgálhatják.

(2) A tagállamok valamely másik tagállam halászhajóin e rendelettel összhangban és az alábbiak szerint – a valamely másik tagállam felségterületéhez tartozó vizeken kívül – ►M5 az Unió ◄ vizein bárhol végezhetnek halászati tevékenységgel kapcsolatos vizsgálatot:

(3) A tagállamok jogosultak a többi tagállam lobogója alatt közlekedő ►M5 uniós ◄ halászhajókat a nemzetközi vizeken is megvizsgálni.

(4) A tagállamok a saját lobogójuk vagy valamely másik tagállam lobogója alatt közlekedő ►M5 uniós ◄ halászhajókat harmadik országok vizein a nemzetközi megállapodásokkal összhangban vizsgálhatják meg.

(5) A tagállamok kijelölik azt az illetékes hatóságot, amely e cikk alkalmazása tekintetében kapcsolattartó pontként jár el. A tagállamok kapcsolattartó pontjai a nap 24 órájában rendelkezésre állnak.

(1) Az érintett parti tagállam a kéréstől számított 12 órán belül – vagy, ha a kérés oka a vizsgálatot végző tagállam vizein megkezdett üldözés, megfelelő időn belül – döntést hoz, ha valamely tagállam engedélyt kér arra, hogy a felségterületéhez vagy a joghatósága alá tartozó vizeken kívüli ►M5 uniós ◄ vizeken tartózkodó halászhajókon elvégezhesse a 80. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett vizsgálatot.

(2) A döntésről a kérelmező tagállamot haladéktalanul tájékoztatni kell. A döntést a Bizottsággal vagy az általa kijelölt szervvel is közölni kell.

(3) Az engedélyt teljesen vagy részben csak akkor lehet elutasítani, ha annak nyomós oka van. Az elutasítást és annak magyarázatát haladéktalanul meg kell küldeni a kérelmező tagállamnak és a Bizottságnak vagy az általa kijelölt szervnek.

Ha valamely vizsgálat során szerzett vagy egyéb lényeges adatok alapján a tisztviselő véleménye szerint a közös halászati politika szabályait megsértették, akkor a tisztviselőnek:

(1) Amennyiben a 80. cikkel összhangban végzett vizsgálat eredményeként jogsértésre derült fény, a vizsgálatot végző tagállam a vizsgálatról szóló összefoglaló jelentést haladéktalanul megküldi a parti tagállamnak, ►M5 uniós ◄ vizeken kívül végzett vizsgálat esetén pedig az érintett halászhajó lobogó szerinti tagállamának. A teljes vizsgálati jelentést a vizsgálattól számított tizenöt napon belül kell megküldeni a parti és a lobogó szerinti tagállamnak.

(2) A parti tagállam vagy ►M5 uniós ◄ vizeken kívüli vizsgálat esetén az érintett halászhajó lobogó szerinti tagállama minden megfelelő intézkedést megtesz az (1) bekezdésben említett jogsértéssel kapcsolatban.

(1) A lobogó szerinti tagállam vagy a parti tagállam, ha felmerül a gyanú, hogy egy halászhajó a vizein:

felszólíthatja a halászhajót, hogy – az 1005/2008/EK rendelet IX. fejezetében említett intézkedéseken túlmenően – teljes vizsgálat elvégzése céljából azonnal fusson be valamelyik kikötőbe.

(2) A parti tagállam haladéktalanul és a nemzeti jog szerinti eljárásoknak megfelelően értesíti a lobogó szerinti tagállamot az (1) bekezdésben említett vizsgálatról.

(3) A tisztviselők az (1) bekezdésben említett teljes vizsgálat elvégzéséig a halászhajó fedélzetén maradhatnak.

(4) Az (1) bekezdésben említett halászhajó parancsnoka minden halászati tevékenységet beszüntet és behajózik a kikötőbe, amennyiben erre vonatkozó felszólítást kapott.

A vizsgálatok során felderített jogsértések tekintetében indított eljárások

A 83. cikk (2) bekezdése és a 86. cikk sérelme nélkül, ha az illetékes hatóságok a vizsgálat közben vagy azt követően felfedezik, hogy a közös halászati politika szabályait megsértették, a vizsgálatot végző tagállam illetékes hatóságai az érintett hajó parancsnokával vagy a jogsértésért felelős más jogi vagy természetes személyekkel szemben a VIII. címmel összhangban megfelelő intézkedéseket tesznek.

(1) Az a tagállam, amelynek területén vagy vizein jogsértést észleltek, a jogsértéssel kapcsolatos eljárást átadhatja a lobogó szerinti tagállam vagy az elkövető állampolgársága szerinti tagállam illetékes hatóságainak, ha az érintett tagállam ehhez hozzájárul, és feltéve, hogy az áthelyezés nagyobb valószínűséggel vezet a 89. cikk (2) bekezdésében említett eredmény eléréséhez.

(2) A lobogó szerinti tagállam a jogsértéssel kapcsolatos eljárást átadhatja a vizsgálatot végző tagállam illetékes hatóságainak, ha az érintett tagállam ehhez hozzájárul, és feltéve, hogy az áthelyezés nagyobb valószínűséggel vezet a 89. cikk (2) bekezdésében említett eredmény eléréséhez.

A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket ►M5 az uniós ◄ ellenőrök által a felségterületükhöz vagy a joghatóságuk alá tartozó vizeken vagy a lobogójuk alatt közlekedő halászhajókon észlelt jogsértésekkel szemben.

Korrekciós intézkedések arra az esetre, ha a kirakodás vagy az átrakás szerinti tagállamban nem indul eljárás

(1) Ha a kirakodás vagy átrakás szerinti tagállam nem a lobogó szerinti tagállam, és annak illetékes hatóságai a felelős természetes vagy jogi személlyel szemben megfelelő módon nem intézkednek, vagy a 86. cikkel összhangban az eljárást nem helyezik át, a jogellenesen kirakodott vagy átrakott mennyiséget a kirakodás vagy átrakás szerinti tagállamnak kiosztott kvótából le lehet vonni.

(2) A kirakodás vagy átrakás szerinti tagállam kvótájából levonandó halmennyiséget a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell meghatározni, miután a Bizottság konzultált a két érintett tagállammal.

(3) A 37. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a kirakodás vagy átrakás szerinti tagállamnak már nincs felhasználható kvótája. Ennek érdekében a jogellenesen kirakodott vagy átrakott halmennyiséget a lobogó szerinti tagállam által elszenvedett kár összegével azonosnak kell tekinteni az adott cikkben foglaltak szerint.

(1) A tagállamok – a nemzeti jogukkal összhangban a közigazgatási intézkedéseket vagy büntetőeljárásokat is beleértve – gondoskodnak arról, hogy a közös halászati politika bármely szabályának megsértésével gyanúsítható természetes vagy jogi személyekkel szemben megfelelő intézkedésekkel módszeresen fellépjenek.

(2) A szankciók és járulékos szankciók általános szintjét a nemzeti jog vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kell kiszámítani oly módon, hogy a felelősöket ténylegesen megfosszák az általuk elkövetett jogsértésből származó gazdasági haszontól a szakma gyakorlásához való törvényes jog sérelme nélkül. A szankcióknak a jogsértés súlyával arányos következményeket kell eredményezniük, ezáltal pedig a hasonló típusú büntetendő cselekmények elkövetésétől ténylegesen vissza kell tartaniuk.

(3) A tagállamok alkalmazhatnak olyan rendszert, amelyben a pénzbírság arányos a jogi személy forgalmával vagy a jogsértés elkövetésével elért, vagy az attól várt pénzügyi előnnyel.

(4) A joghatósággal rendelkező tagállam illetékes hatóságai jogsértés esetén haladéktalanul és a belső jog szerinti eljárással összhangban értesítik a lobogó szerinti tagállamokat, az elkövető állampolgársága szerinti tagállamot vagy más, a közigazgatási intézkedések, a büntetőeljárás vagy az egyéb meghozott intézkedések nyomon követésében érdekelt tagállamot az adott jogsértéssel kapcsolatos végleges döntésről, beleértve a 92. cikk szerint adott pontokat is.

(1) Az 1005/2008/EK rendelet 42. cikkén felül e rendelet alkalmazásában a következő tevékenységek is súlyos jogsértésnek minősülnek a jogsértés mértékétől függően, amelynek súlyosságát a tagállam illetékes hatóságának kell megállapítania olyan kritériumok figyelembevételével, mint például a kár jellege, értéke, az elkövető gazdasági helyzete, valamint a jogsértés terjedelme vagy ismétlődése:

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a súlyos jogsértést elkövető természetes személy, vagy az e jogsértésért felelős jogi személy hatékony, arányos és visszatartó erejű, az 1005/2008/EK rendelet IX. fejezetében előírt szankciók és intézkedések közé tartozó közigazgatási szankcióval legyen büntethető.

(3) Az 1005/2008/EK rendelet 44. cikkének (2) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamok olyan szankciót szabnak ki, amely ténylegesen elrettentő és – adott esetben – amelynek összegét a súlyos jogsértés elkövetésével megszerzett halászati termékek értékének megfelelően számítják ki.

(4) A szankció meghatározásánál a tagállamok az érintett halászati erőforrásokban és tengeri környezetben okozott kár értékét is figyelembe veszik.

(5) A tagállamok emellett vagy ezenkívül más hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciókat is alkalmazhatnak.

(6) Az e fejezetben előírt szankciókhoz más szankciók vagy intézkedések is kapcsolódhatnak, különös tekintettel az 1005/2008/EK rendelet 45. cikkében foglaltakra.

A tagállamok azonnali intézkedéseket hozva megakadályozzák, hogy az 1005/2008/EK rendelet 42. cikkében meghatározott súlyos jogsértések elkövetése közben tetten ért halászhajó-parancsnokok vagy más természetes személyek és jogi személyek e tevékenységüket folytathassák.

(1) A tagállamok az 1005/2008/EK rendelet 42. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett súlyos jogsértések tekintetében pontrendszert alkalmaznak, amelynek alapján a közös halászati politika szabályainak megsértése esetén a halászati jogosítvány jogosultja megfelelő számú pontot kap.

(2) Ha valamely természetes személy súlyosan megsérti a közös halászati politika szabályait, vagy azok súlyos megsértéséért valamely jogi személy felelőssé tehető, a halászati jogosítvány jogosultja a jogsértésért járó megfelelő számú pontot kap. Az adott pontokat át kell ruházni az érintett halászhajóra vonatkozó halászati jogosítvány minden jövőbeli jogosultjára, amennyiben a hajót a jogsértés elkövetésének dátumát követően eladják, átruházzák vagy annak tulajdonjoga más módon megváltozik. A halászati jogosítvány jogosultja a nemzeti joggal összhangban felülvizsgálati eljárásra jogosult.

(3) Ha az összes pont egy adott számot elér vagy meghalad, a halászati jogosítványt legalább két hónapos időtartamra automatikusan fel kell függeszteni. Ez az időtartam négy hónap, ha a halászati jogosítványt másodszor is felfüggesztik, nyolc hónap, ha a halászati jogosítványt harmadszor is felfüggesztik, és egy év, ha a halászati jogosítványt negyedszer is felfüggesztik azért, mert annak jogosultja elérte a meghatározott pontszámot. Véglegesen be kell vonni annak a halászati jogosítványát, aki a meghatározott pontszámot ötödször is eléri.

(4) Ha a halászati jogosítvány jogosultja a legutolsó súlyos jogsértéstől számított három éven belül nem követ el újabb súlyos jogsértést, a halászati jogosítványban szereplő összes pontot törölni kell.

(5) Az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

(6) A tagállamok egy olyan pontrendszert is létrehoznak, amelynek alapján a közös halászati politika szabályainak megsértése esetén a hajók parancsnokai megfelelő számú pontot kapnak az általuk elkövetett súlyos jogsértésekért.

(1) A tagállamok egy nemzeti nyilvántartásba veszik a lobogójuk alatt közlekedő hajók vagy állampolgáraik által elkövetett, a közös halászati politika szabályaiba ütköző valamennyi jogsértést, beleértve azt is, hogy azok milyen szankciókat eredményeztek és hány pontot adtak értük. A lobogójuk alatt közlekedő halászhajók vagy állampolgáraik ellen jogsértés miatt más tagállamokban folyó eljárásokat a tagállamok a 90. cikk alapján joghatósággal rendelkező tagállam végleges döntésére vonatkozó értesítést követően szintén felveszik a jogsértésekről vezetett nemzeti nyilvántartásukba.

(2) A közös halászati politika szabályainak megsértését követően indult eljárásokban a tagállamok megkereshetik a többi tagállamot azzal a céllal, hogy a kérdéses jogsértéssel gyanúsítható vagy a szóban forgó jogsértés elkövetése közben tetten ért halászhajókra és személyekre vonatkozóan a nemzeti nyilvántartásukban szereplő adatokat rendelkezésre bocsássák.

(3) Ha valamely tagállam egy másik tagállamtól jogsértés miatt hozott intézkedésekkel kapcsolatos tájékoztatást kér, a másik tagállam megadhatja a kérdéses halászhajókra és személyekre vonatkozó információkat.

(4) A jogsértések nemzeti nyilvántartásában szereplő adatokat mindig csak az e rendelet célja szerint szükséges ideig, de legalább az azt követő évtől számított három naptári évig kell tárolni, amelyben az információt rögzítették.

A tagállamok egymással közösen és saját kezdeményezésre halászati tevékenységekkel kapcsolatos ellenőrzési, vizsgálati és felügyeleti programokat hajthatnak végre.

(1) A Bizottság a 119. cikkben említett eljárással összhangban és az érintett tagállamokkal együttesen meghatározhatja, hogy az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programokat mely halászatokra kell kiterjeszteni.

(2) Az (1) bekezdésben említett egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok megjelölik a vizsgálati tevékenységek célkitűzéseit, prioritásait és eljárásait, valamint referenciaértékeit. A referenciaértékeket kockázatkezelés alapján kell megállapítani, és azokat az elért eredmények elemzésének elvégzése után rendszeresen felül kell vizsgálni.

(3) Ha valamely többéves terv hatályba lépett, minden tagállam még az egyedi ellenőrzési és vizsgálati program alkalmazása előtt meghatározza a vizsgálati tevékenységek kockázatkezelésre épülő célértékeit.

(4) Az érintett tagállamok a szükséges intézkedések elfogadásával biztosítják az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok végrehajtását, különös tekintettel a szükséges emberi és anyagi erőforrásokra, valamint alkalmazásuk időszakaira és övezeteire.

(1) A Bizottság az információkat és dokumentumokat megvizsgálva, valamint ellenőrzések, önálló vizsgálatok és átvilágítások lefolytatásával ellenőrzi és értékeli, hogy a közös halászati politika szabályait a tagállamok hogyan alkalmazzák, illetve elősegíti közöttük a koordinációt és az együttműködést. E célból a Bizottság hivatalból és a saját eszközeivel kivizsgálást, ellenőrzést, vizsgálatot és átvilágítást kezdeményezhet és végezhet. Különösen ellenőrizheti az alábbiakat:

(2) A tagállamok együttműködnek a Bizottsággal, hogy megkönnyítsék feladatainak végrehajtását. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az e cím alapján végzett ellenőrzési, önálló vizsgálati és átvilágítási műveletek során elkerüljék a helyszíni ellenőrzésekre hátrányos nyilvánosságot. Ha a Bizottság tisztviselői a feladatuk végrehajtása során nehézségekbe ütköznek, az érintett tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják a feladat teljesítéséhez szükséges eszközöket, és lehetőséget biztosítanak, hogy a Bizottság tisztviselői értékeljék a konkrét ellenőrzési és vizsgálati műveleteket.

A tagállamok a feladatai teljesítéséhez szükséges mértékben segítik a Bizottságot.

(1) A Bizottság tisztviselői ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhetnek a halászhajókon, valamint a közös halászati politikával kapcsolatos tevékenységeket végző üzleti vállalkozások és egyéb szervezetek helyiségeiben, és hozzáférést kell biztosítani számukra a feladataik elvégzéséhez szükséges valamennyi információhoz és dokumentumhoz, az azon tagállam tisztviselői részére biztosított hozzáféréssel megegyező mértékben és feltételek mellett, amelyben az ellenőrzésre és a vizsgálatra sor kerül.

(2) A Bizottság tisztviselői jogosultak a vonatkozó aktákról másolatot készíteni, és a szükséges mintavételt elvégezni, amennyiben nyomós okkal feltételezhetik, hogy a közös halászati politika szabályait nem tartják tiszteletben. Kérhetik, hogy a vizsgált helyiségben található személyek igazolják személyazonosságukat.

(3) A Bizottság tisztviselőinek hatáskörei nem haladhatják meg a nemzeti ellenőrök hatásköreit, továbbá nem rendelkeznek rendőrségi és végrehajtási hatáskörökkel.

(4) A Bizottság tisztviselői bemutatják a személyazonosságukat és a hivatali minőségüket igazoló írásos felhatalmazást.

(5) A Bizottság írásbeli utasításokat ad tisztviselőinek, megjelölve hatáskörüket és feladataik célját.

(1) Ha azt a Bizottság szükségesnek tartja, tisztviselői jelen lehetnek a nemzeti ellenőrző hatóságok által végzett ellenőrzési tevékenységek közben. Az ellenőrzési kirendelések keretében a Bizottság megfelelő kapcsolatot teremt a tagállamokkal azzal a céllal, hogy lehetőség szerint egy kölcsönösen elfogadható ellenőrzési programot alakítsanak ki.

(2) Az érintett tagállam biztosítja, hogy az érintett szervek vagy személyek az (1) bekezdés szerinti ellenőrzéseknek alávessék magukat.

(3) Ha az eredeti ellenőrzési program keretében előirányzott ellenőrzési és vizsgálati műveleteket tárgyi okok miatt nem lehet végrehajtani, a Bizottság tisztviselői az érintett tagállam illetékes hatóságaival közös egyetértésben módosítják az eredeti ellenőrzési programot.

(4) Tengeri vagy légi ellenőrzés és vizsgálat esetén a hajó vagy a repülőgép parancsnoka egy személyben felelős az ellenőrzési és vizsgálati műveletekért. Parancsnoki tevékenysége során kellő figyelemmel kell lennie az (1) bekezdésben említett ellenőrzési programra.

(5) A Bizottság úgy is rendelkezhet, hogy a tagállamokat felkereső tisztviselőit megfigyelőként egy másik tagállam vagy tagállamok tisztviselői is elkísérjék. A Bizottság megkeresésére a küldő tagállam, ha szükséges, rövid határidőn belül kijelöli a megfigyelőként kiválasztott nemzeti tisztviselőket. A tagállamok listát is készíthetnek azon nemzeti tisztviselőkről, akiket a Bizottság felkérhet arra, hogy ezeken az ellenőrzéseken és vizsgálatokon legyenek jelen. A Bizottság a listán szereplő vagy a Bizottságnak bejelentett nemzeti tisztviselők közül a saját belátása szerint választ. A Bizottság adott esetben a listát valamennyi tagállam rendelkezésére bocsátja.

(6) A Bizottság tisztviselői, amennyiben szükségesnek tartják, az e cikkben említett ellenőrzési kirendelések előzetes értesítés nélküli megvalósításáról is határozhatnak.

(1) Ha okkal feltételezhető, hogy a közös halászati politika szabályainak alkalmazása során szabálytalanságok történnek, a Bizottság önálló vizsgálatokat végezhet. Ezeket a vizsgálatokat a Bizottság hivatalból és az érintett tagállam tisztviselőinek jelenléte nélkül végzi.

(2) Minden piaci szereplő alávethető önálló vizsgálatnak, ha az szükségesnek mutatkozik.

(3) Valamely tagállam felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó területen vagy vizeken végzett önálló vizsgálatok során az adott tagállam eljárási szabályai alkalmazandók.

(4) Amennyiben a Bizottság tisztviselői egy tagállam területén, vagy a felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizeken az e rendelet rendelkezéseinek súlyos megsértését észlelik, haladéktalanul tájékoztatják az érintett tagállam illetékes hatóságait, amelyek megteszik a megfelelő intézkedéseket az említett jogsértéssel szemben.

A Bizottság átvilágíthatja a tagállamok ellenőrző rendszereit. Az átvilágítás részeként különösen értékelheti a következőket:

(1) A Bizottság az ellenőrzések és az önálló vizsgálatok lefolytatását követő egy napon belül tájékoztatja az érintett tagállamokat az előzetes megállapításokról.

(2) A Bizottság tisztviselői minden ellenőrzés, önálló vizsgálat vagy átvilágítás után ellenőrzési, önálló vizsgálati vagy átvilágítási jelentést készítenek. A jelentést az ellenőrzés, az önálló vizsgálat vagy az átvilágítás lezárását követő egy hónapon belül az érintett tagállam rendelkezésére kell bocsátani. A tagállamok lehetőséget kapnak, hogy a jelentés megállapításaira vonatkozóan egy hónapon belül észrevételeket tegyenek.

(3) A tagállamok a (2) bekezdésben említett jelentések alapján megteszik a szükséges intézkedéseket.

(4) A Bizottság a véglegesített ellenőrzési, önálló vizsgálati és átvilágítási jelentéseket az érintett tagállam észrevételeivel együtt közzéteszi hivatalos honlapjának biztonságos részén.

Az ellenőrzési, önálló vizsgálati és átvilágítási jelentések nyomon követése

(1) A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják az általa e rendelet végrehajtásával kapcsolatban kért lényeges információkat. Az adatok bekérésekor a Bizottság megjelöl egy ésszerű határidőt, amelyen belül az adatokat meg kell adni.

(2) A Bizottság, amennyiben úgy véli, hogy a közös halászati politika szabályainak végrehajtása során szabálytalanságok történtek, vagy az ellenőrzéssel kapcsolatban az egyes tagállamokban meglévő rendelkezések és módszerek nem hatékonyak, tájékoztatja az érintett tagállamokat, amelyek ezt követően közigazgatási vizsgálatot folytatnak le, amelyben a Bizottság tisztviselői is részt vehetnek.

(3) Az érintett tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a közigazgatási vizsgálat eredményéről, és a vizsgálatról készített jelentést legkésőbb a Bizottság megkeresését követő három hónapon belül eljuttatják a Bizottsághoz. Ezt a határidőt a tagállam kellően megindokolt kérésére a Bizottság egy ésszerű időpontig meghosszabbíthatja.

(4) Ha a (2) bekezdésben említett közigazgatási vizsgálat eredményeként a szabálytalanságokat nem szüntetik meg, vagy a Bizottság a 98. és 99. cikkben említett ellenőrzések vagy önálló vizsgálatok során vagy a 100. cikkben említett átvilágítás során valamely tagállam ellenőrző rendszerében hiányosságokat állapít meg, a Bizottság az adott tagállammal együtt cselekvési tervet határoz meg. A tagállam a cselekvési terv végrehajtása érdekében minden szükséges intézkedést megtesz.

A KÖZÖS HALÁSZATI POLITIKA CÉLKITŰZÉSEINEK A TAGÁLLAMOK ÁLTALI TELJESÍTÉSÉT BIZTOSÍTÓ INTÉZKEDÉSEK

A közös halászati politika célkitűzései teljesítésének elmulasztása miatt bevezetett halászati tilalom

(1) Ha a tagállam a többéves terv végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségeit megszegi, és a Bizottság bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a kötelezettségek teljesítésének elmulasztása súlyosan veszélyezteti az érintett halállomány védelmét, a Bizottság az érintett tagállam tekintetében ideiglenesen elrendelheti a hiányosságok által érintett halászat tilalmát.

(2) A Bizottság az érintett tagállamot a megállapításairól és a vonatkozó dokumentumokról írásban tájékoztatja, és a tagállamnak legfeljebb tíz munkanap határidőt ad annak igazolására, hogy a halászat biztonságosan folytatható.

(3) Az (1) bekezdésben említett intézkedések csak akkor alkalmazandók, ha a Bizottság megkeresésére a tagállam a (2) bekezdésben megadott határidőn belül nem válaszol, vagy ha válasza nem tekinthető kielégítőnek vagy nyilvánvalóan arra utal, hogy a szükséges intézkedéseket nem hajtották végre.

(4) A Bizottság a tilalmat feloldja, ha a tagállam a Bizottság számára kielégítő módon írásban igazolta, hogy a halászat biztonságosan folytatható.

(1) Ha a Bizottság megállapítja, hogy egy tagállam túllépte a számára kiosztott kvótákat, a Bizottság csökkenti a tagállam jövőbeli kvótáit.

(2) Amennyiben valamely tagállam túlhalászással kimerítette az állományra vagy állománycsoportra egy adott évben vonatkozó kvótáját, halászati lehetőségeit vagy fogásrészét, a Bizottság a túlhalászó tagállam következő évre vagy évekre vonatkozó éves kvótáját, halászati lehetőségeit vagy fogásrészét a következő táblázat szerinti szorzótényezők alkalmazásával csökkenti:

A túlhalászás × 1,00 mértékű levonás vonatkozik azonban minden olyan esetre, amikor a túlhalászás az engedélyezett kirakodáshoz képest legfeljebb 100 tonna.

(3) A (2) bekezdésben említett szorzótényezők mellett és feltéve, hogy a túlhalászás engedélyezett kirakodásokhoz viszonyított mértéke meghaladja a 10 %-ot, 1,5-es szorzótényezőt kell alkalmazni, ha:

(4) Amennyiben valamely tagállam túlhalászással kimerítette az állományra vagy állománycsoportra korábbi években vonatkozó kvótáját, halászati lehetőségeit vagy fogásrészét, a Bizottság – az érintett tagállammal folytatott konzultációt követően – a 119. cikkben említett eljárásnak megfelelően csökkentheti a túlhalászó tagállam jövőbeli kvótáit a túlhalászás mértékének figyelembevétele érdekében.

(5) Ha a túlhalászott állományra vagy állománycsoportra vonatkozó kvótát, halászati lehetőséget vagy fogásrészt nem lehet az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően csökkenteni, mert az állományra vagy állománycsoportra vonatkozó kvóta, halászati lehetőség vagy fogásrész egyáltalán nem vagy nem elegendő mértékben áll az érintett tagállam rendelkezésére, a Bizottság – az érintett tagállammal folytatott konzultációt követően – a következő évben vagy években a kvótacsökkentést alkalmazhatja az adott tagállam számára ugyanazon földrajzi területen rendelkezésre álló, vagy ugyanolyan kereskedelmi értékkel bíró egyéb állományokra vagy állománycsoportokra, az (1) bekezdéssel összhangban.

(6) Az e cikk alkalmazására, különösen pedig az érintett mennyiségek meghatározására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban lehet elfogadni.

(1) Ha a Bizottság megállapítja, hogy egy tagállam túllépte a számára kiosztott halászati erőkifejtést, a Bizottság csökkenti a tagállam jövőbeli halászati erőkifejtését.

(2) Ha valamely tagállam egy adott földrajzi területen vagy halászatban túllépi a rendelkezésére álló halászati erőkifejtést, a Bizottság a szóban forgó tagállam számára az érintett földrajzi terület vagy halászat tekintetében rendelkezésre álló halászati erőkifejtést a következő évben vagy években az alábbi táblázat szerinti szorzótényezők alkalmazásával csökkenti:

(3) Ha a túllépett legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést nem lehet a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően csökkenteni, mert a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés egyáltalán nem vagy nem elegendő mértékben áll az érintett tagállam rendelkezésére, a Bizottság a következő évben vagy években a csökkentést alkalmazhatja az adott tagállam számára ugyanazon földrajzi területen rendelkezésre álló halászati erőkifejtésre, a (2) bekezdéssel összhangban.

(4) Az e cikk alkalmazására, különösen pedig az érintett halászati erőkifejtés meghatározására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban lehet elfogadni.

A közös halászati politika szabályainak be nem tartása miatt alkalmazott kvótacsökkentés

(1) Ha bizonyítást nyer, hogy a többéves tervek hatálya alá tartozó állományokra vonatkozó szabályokat valamely tagállam nem tartja be, és ezzel súlyosan veszélyeztetheti ezen állományok védelmét, a Bizottság – az állományokban okozott károk figyelembevételével az arányosság elvét alkalmazva – a következő évben vagy években csökkentheti az állományok vagy állománycsoportok tekintetében az adott tagállam rendelkezésére álló éves kvótákat, forráselosztásokat vagy fogásrészeket.

(2) A Bizottság az érintett tagállamot a megállapításairól írásban tájékoztatja, és a tagállamnak legfeljebb 15 munkanap határidőt ad annak igazolására, hogy a halászat biztonságosan folytatható.

(4) Az e cikk alkalmazására, különösen pedig az érintett mennyiségek meghatározására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

(1) Ha – a Bizottság által végzett mintavétel eredményeit is beleértve – bizonyítást nyer, hogy valamely tagállam vagy tagállamok halászati tevékenysége és/vagy az általa hozott intézkedések aláássák a többéves tervek keretében elfogadott védelmi és gazdálkodási intézkedéseket vagy veszélyeztetik a tengeri ökoszisztémát, és ez azonnali intézkedést kíván, a Bizottság bármely tagállam indokolással ellátott megkeresésére vagy a saját kezdeményezésére jogosult olyan rendkívüli intézkedések meghozataláról dönteni, amelyek legfeljebb hat hónapig maradnak hatályban. A Bizottság új határozatot hozhat a rendkívüli intézkedések időbeli hatályának legfeljebb hat hónappal történő meghosszabbítására.

(2) Az (1) bekezdésében előírt rendkívüli intézkedéseknek arányosnak kell lenniük a fenyegető veszéllyel, és többek között a következőkre kell kiterjedniük:

(3) A tagállamok a Bizottságnak és az érintett tagállamoknak egyidejűleg benyújtják az (1) bekezdésben említett kérelmüket. A többi tagállam a kézhezvételtől számított öt munkanapon belül nyújthatja be észrevételeit a Bizottsághoz. A Bizottság a kérelem kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül határozatot hoz.

(4) A rendkívüli intézkedésnek azonnali hatályúnak kell lennie. Az intézkedésről értesíteni kell az érintett tagállamokat, és azt közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(5) Az érintett tagállamok az értesítés kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül a Tanács elé terjeszthetik a bizottsági határozatot.

(6) A Tanács – minősített többséggel – az előterjesztés kézhezvételétől számított egy hónapon belül eltérő döntést hozhat.

(1) A tagállamok legkésőbb 2013. december 31-ig az e rendelettel összhangban rögzített adatok ellenőrzése céljából számítógépes adatbázist, továbbá egy ellenőrző rendszert hoznak létre.

(2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az e rendelettel összhangban rögzített valamennyi adat pontos és hiánytalan, valamint hogy azokat a közös halászati politika keretében megállapított határidőkön belül nyújtsák be. Különösen:

(3) Az ellenőrző rendszer lehetővé teszi az adatokat érintő ellentmondások, tévedések és hiányzó információk azonnali megállapítását.

(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az adatbázis egyértelműen jelezze az adatellenőrző rendszer által feltárt, adatokat érintő ellentmondásokat. Az adatbázis továbbá feltünteti valamennyi kijavított adatot és a helyesbítés okát.

(5) Ha az adatok között ellentmondást fedeznek fel, az érintett tagállam elvégzi a szükséges vizsgálatokat, ha pedig alapos a gyanú, hogy jogsértést követtek el, megteszi a szükséges lépéseket.

(6) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az adatbeérkezés, az adatbevitel és az adatellenőrzés időpontjai, valamint az észlelt ellentmondások nyomon követését jelző időpontok egyértelműen látszódjanak az adatbázisban.

(7) Ha a (2) bekezdésben említett adatokat nem elektronikus úton küldik el, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy azokat manuálisan haladéktalanul bevigyék az adatbázisba.

(8) A tagállamok a (2) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt adatokat felölelő ellenőrző rendszer megvalósítására és az ellentmondások nyomon követésére nemzeti tervet dolgoznak ki. A terv lehetővé teszi, hogy a tagállamok az ellenőrzés, a keresztellenőrzés, majd azt követően az ellentmondások nyomon követése tekintetében kockázatértékelésen alapuló prioritásokat határozzanak meg. A tervet jóváhagyás céljából a Bizottsághoz kell benyújtani 2011. december 31-ig. A Bizottság a terveket 2012. július 1-je előtt hagyja jóvá, lehetőséget biztosítva a tagállamok számára arra, hogy kiigazításokat tegyenek. A terv módosításait jóváhagyás céljából évente szintén a Bizottsághoz kell benyújtani.

(9) Ha a Bizottság a saját vizsgálatainak eredményeként a tagállam adatbázisába bevitt adatokban ellentmondásokat állapított meg – és miután ezt bizonyítékokkal is alátámasztotta, valamint miután erről konzultációt folytatott a tagállammal –, kérheti a tagállamtól az ellentmondás okainak kivizsgálását és szükség esetén az adatok helyesbítését.

(10) Az e rendeletben említett, tagállamok által létrehozott adatbázisokat és az általuk gyűjtött adatokat a nemzeti jog értelmében meghatározott feltételek alapján hitelesnek kell tekinteni.

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a Bizottság vagy az általa kijelölt szerv bármikor, előzetes értesítés nélkül távolról hozzáférhessen a 115. cikkben említett valamennyi adathoz. A Bizottság ezenfelül lehetőséget kap, hogy manuálisan vagy automatikusan bármely időszakra vagy bármilyen mennyiségű halászhajóra vonatkozóan letöltse ezeket az adatokat.

(2) A tagállamok a Bizottság vagy az általa kijelölt szerv által kiadott elektronikus tanúsítvány alapján hozzáférést biztosítanak a Bizottság tisztviselői számára.

A hozzáférést a tagállami honlapok 115. cikkben említett biztonságos részén keresztül kell biztosítani.

(3) Az (1) és (2) bekezdés sérelme nélkül a tagállamok a Bizottsággal vagy az általa kijelölt szervvel 2012. június 30-ig kísérleti projekt(ek)et végezhetnek az e rendeletnek megfelelően rögzített és érvényesített, halászati lehetőségekre vonatkozó tagállami adatokhoz történő valós idejű távoli hozzáférés biztosítását illetően. Amennyiben a Bizottság és az érintett tagállam egyaránt elégedett a kísérleti projekt eredményével, és amíg a távoli hozzáférés a megállapodásnak megfelelően működik, az érintett tagállam nem köteles jelentést tenni a halászati lehetőségekről a 33. cikk (2) és (8) bekezdésében foglaltak szerint. Az adathozzáférés formáját és az azzal kapcsolatos eljárásokat meg kell vizsgálni és tesztelni kell. Amennyiben a tagállamoknak szándékában áll kísérleti projekt(ek)et végezni, erről 2012. január 1-jét megelőzően tájékoztatják a Bizottságot. 2013. január 1-jével kezdődően a Tanács határozhat a Bizottság részére történő tagállami adatközlés eltérő módjáról és gyakoriságáról.

(1) A lobogó szerinti tagállamok biztosítják a releváns információk közvetlen elektronikus cseréjét a többi tagállammal, valamint adott esetben a Bizottsággal vagy az általa kijelölt szervvel, különösen az alábbiak tekintetében:

(2) A parti tagállamok biztosítják a releváns információk közvetlen elektronikus cseréjét a többi tagállammal, valamint adott esetben a Bizottsággal vagy az általa kijelölt szervvel, különösen az alábbiak továbbítása révén:

(3) Az e fejezet alkalmazására és különösen a minőség és az adatszolgáltatási határidők betartásának ellenőrzésére, az adatok keresztellenőrzésére, elemzésére és ellenőrzésére, valamint az adatletöltés és -csere egységes formájának megállapítására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

(1) Ez a rendelet nem sérti és semmilyen módon nem érinti az egyének számára a személyes adatok feldolgozása tekintetében ►M5 az uniós ◄ és a nemzeti jog által garantált védelmi szintet és különösen nem módosítja a tagállamoknak a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos, a 95/46/EK irányelv szerinti kötelezettségeit, sem ►M5 az uniós ◄ intézményeknek és szerveknek a 45/2001/EK rendelet szerinti, a személyes adatok feladataik ellátása során történő feldolgozásával kapcsolatos kötelezettségeit.

(2) Az érintett személyek jogaikat a nemzeti rendszerek által feldolgozott nyilvántartási adataik vonatkozásában a személyes adataikat tároló tagállam jogával – és különösen a 95/46/EK irányelvet végrehajtó rendelkezésekkel – összhangban, ►M5 az uniós ◄ rendszerek által feldolgozott nyilvántartási adataik vonatkozásában pedig a 45/2001/EK rendelettel összhangban gyakorolhatják.

(1) A tagállamok és a Bizottság minden szükséges lépést megtesznek annak biztosítására, hogy az e rendelet keretében gyűjtött és kapott adatokat a szakmai és üzleti adatok védelmére alkalmazandó szabályoknak megfelelően kezeljék.

(2) Hacsak az adatközlő tagállam kifejezett hozzájárulását nem adja, a tagállamok és a Bizottság között kicserélt adatok nem adhatók át más személyeknek, csak a tagállamok vagy ►M5 az uniós ◄ intézmények olyan személyeinek, akiknek a beosztása megköveteli, hogy hozzáférjenek ezekhez az adatokhoz.

(3) Az (1) bekezdésben említett adatok csak az e rendeletben előírt célra használhatók fel, hacsak az adatokat szolgáltató hatóságok kifejezetten nem járulnak hozzá a más célra való felhasználáshoz, és azzal a feltétellel, hogy az adatokat fogadó hatóság tagállamában hatályban lévő rendelkezések nem tiltják az ilyen jellegű felhasználást.

(4) Az e rendelet keretében az illetékes hatóságoknál, bíróságokon, egyéb hatóságoknál és a Bizottságnál vagy az általa kijelölt szervnél dolgozó személyekkel olyan adatot közölni, amelynek nyilvánosságra hozatala alááshatja:

csak a bizalmas adatkezelésre vonatkozó szabályok függvényében megengedett. Az információ nyilvánosságra hozatala mindig megengedett, amennyiben az a közös halászati politika szabályai megsértésének megszüntetéséhez vagy megtiltásához szükséges.

(5) Az (1) bekezdés szerinti adatok a fogadó tagállam nemzeti jogszabályai és ►M5 az uniós ◄ intézményekre alkalmazandó megfelelő rendelkezések által a hasonló adatok számára biztosítottal azonos védelmet élveznek.

(6) E cikket nem lehet akként értelmezni, hogy az akadályozza az e rendelet alapján megszerzett adatoknak olyan jogi eljárások során való felhasználását, amelyeket a közös halászati politika szabályai tiszteletben tartásának elmulasztása miatt indítottak. Az adatot továbbító tagállam illetékes hatóságait tájékoztatják az összes olyan esetről, ahol azokat az adatokat erre a célra felhasználták.

(7) Ez a cikk nem érinti a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmények alapján vállalt kötelezettségek teljesítését.

(1) E rendelet céljából 2012. január 1. előtt minden tagállam létrehoz egy interneten elérhető hivatalos honlapot, amely tartalmazza a 115. és 116. cikkben felsorolt információkat. A tagállamok a Bizottsággal közlik hivatalos honlapjuk internetcímét. A tagállamok között, illetve a tagállamok, a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal és a Bizottság között folyó átlátható kommunikáció biztosítása érdekében a Bizottság közös előírások és eljárások kidolgozásáról határozhat, beleértve olyan információk rendszeres küldését is, amelyek a halászati lehetőségek viszonylatában bemutatják a nyilvántartott halászati tevékenységek pillanatnyi alakulását.

(2) Minden tagállam hivatalos honlapja egy nyilvánosan hozzáférhető és egy biztonságos részből áll. A honlapon e rendelettel összhangban minden tagállam létrehozza, karbantartja és aktualizálja az ellenőrzés céljából szükséges adatokat.

(1) A tagállamok a honlapjuk nyilvánosan hozzáférhető részén haladéktalanul közzéteszik az alábbi információkat vagy a közvetlenül azokra mutató hivatkozásokat:

(1) A honlap biztonságos részén minden tagállam létrehozza, karbantartja és aktualizálja az alábbi listákhoz és adatbázisokhoz való hozzáférést:

(3) A tagállamok a Bizottság vagy az általa kijelölt szerv által kiadott elektronikus tanúsítvány alapján hozzáférést biztosítanak a Bizottság tisztviselői számára.

(4) A honlap biztonságos részén található adatokhoz csak az érintett tagállam vagy a Bizottság vagy az általa kijelölt szerv által arra felhatalmazott felhasználók férhetnek hozzá. Az e személyek számára hozzáférhető adatok a közös halászati politika szabályainak betartatásával kapcsolatos feladataik vagy munkájuk elvégzéséhez szükséges adatokra korlátozódnak, és az ilyen adatok bizalmas felhasználására irányadó szabályok kötelezőek rájuk nézve.

(5) A honlap biztonságos részén szereplő adatokat mindig csak az e rendelet célja szerint szükséges ideig, de legalább az azt követő évtől számított három naptári évig kell tárolni, amelyben az információt rögzítették. Az e rendelettel összhangban, történelmi, statisztikai vagy tudományos célból kicserélendő személyes adatokat anonim módon kell kicserélni, vagy ha ez nem lehetséges, az érintettek személyazonosságát titkosítani kell.

(6) Az e fejezet alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

(1) A tagállamoknak az e rendelet végrehajtásáért felelős hatóságai e rendelet betartásának biztosítása érdekében együttműködnek egymással, a harmadik országok illetékes hatóságaival, a Bizottsággal és az általa kijelölt szervvel.

(2) Az (1) bekezdésben említett cél érdekében létrehoznak egy kölcsönös segítségnyújtási rendszert, amely rendelkezik az előzetes megkeresés és a szabad elhatározás alapján történő információcsere szabályairól.

(3) A halászati tevékenységek helye szerinti tagállam a vonatkozó adatokat a halászhajó lobogója szerinti tagállamnak történő továbbításukkal egyidejűleg a Bizottság kérésére a Bizottságnak is elküldi elektronikus úton.

(4) Az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

(1) A tagállamok ötévente jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz e rendelet alkalmazásával kapcsolatban.

(2) A tagállamok által benyújtott jelentések és a saját észrevételei alapján a Bizottság ötévente jelentést készít, amelyet benyújt az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

(3) A Bizottság az e rendelet hatálybalépésétől számított öt év elteltével elvégzi az e rendelet által a közös halászati politikára gyakorolt hatás értékelését.

(4) A tagállamok jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz, amelyben kifejtik, hogy az alapadatokról szóló jelentés elkészítésénél milyen szabályokat alkalmaztak.

(5) Az e cikk végrehajtásának keretében a tagállamok által benyújtandó jelentések tartalmára és formájára vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

(1) A Bizottságot a 2371/2002/EK rendelet 30. cikke alapján létrehozott bizottság segíti.

(2) Az e cikkre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott határidő egy hónap.

(3) Az északi szürketőkehal-állomány helyreállítására vonatkozó intézkedések megállapításáról szóló, 2004. április 21-i 811/2004/EK tanácsi rendelet ( 29 ) 7., 8., 10., 11., 12. és 13. cikkét el kell hagyni.

(4) A grönlandi laposhalra vonatkozó helyreállítási tervnek az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet keretében történő létrehozásáról szóló, 2005. december 20-i 2115/2005/EK tanácsi rendelet ( 30 ) 7. cikkét el kell hagyni.

(5) A Kantábriai-tenger és az Ibériai-félsziget nyugati részének déli szürketőkehal- és norvéghomár-állományának helyreállítását célzó intézkedésekről szóló, 2005. december 20-i 2166/2005/EK tanácsi rendelet ( 31 ) IV. fejezetét el kell hagyni.

(6) A Biscay-öböl nyelvhalállományának fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló, 2006. február 23-i 388/2006/EK tanácsi rendelet ( 32 ) IV. fejezetét el kell hagyni.

(7) A La Manche csatorna nyugati része nyelvhalállományának fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló, 2007. május 7-i 509/2007/EK tanácsi rendelet ( 33 ) IV. fejezetét el kell hagyni.

(8) Az Északi-tengerben élő sima lepényhal és közönséges nyelvhal halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló, 2007. június 11-i 676/2007/EK tanácsi rendelet ( 34 ) IV. fejezetét el kell hagyni.

(9) A balti-tengeri tőkehalállományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló, 2007. szeptember 18-i 1098/2007/EK tanácsi rendelet ( 35 ) 10. cikke (3) és (4) bekezdését, 11. cikke (2) és (3) bekezdését, 12., 13., 15. cikkét, 18. cikke (2) és (3) bekezdését, 19. és 20. cikkét, 22. cikke második bekezdését, valamint 23., 24. és 25. cikkét el kell hagyni.

(10) A Skóciától nyugatra fekvő területen élő heringállományra és az állomány halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló, 2008. december 18-i 1300/2008/EK tanácsi rendelet ( 36 ) 5. és 6. cikkét el kell hagyni.

(11) A tőkehalállományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó hosszú távú terv létrehozásáról szóló, 2008. december 18-i 1342/2008/EK tanácsi rendelet ( 37 ) 18., 19., 20., 21., 22., 23., 24., 26., 27., 28. és 29. cikkét el kell hagyni.

(1) A 2847/93/EGK rendelet hatályát veszti, kivéve annak 6., 8. és 11. cikkét, amelyek az e rendelet 14., 21. és 23. cikk végrehajtására vonatkozó szabályok hatálybalépésének napján vesztik hatályukat, továbbá 5. cikkét, 9. cikke (5) bekezdését, 13., 21. és 34. cikkét, amelyek 2011. január 1-jével vesztik hatályukat.

(2) Az 1627/94/EK rendelet e rendelet 7. cikke végrehajtására vonatkozó szabályok hatálybalépésének napján hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletekre és a 121. cikkel összhangban elhagyott rendelkezésekre való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni, a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

2847/93/EGK rendelet	E rendelet
1. cikk, (1) bekezdés	1. és 2. cikk
1. cikk, (2) bekezdés	5. cikk, (3) bekezdés
1. cikk, (3) bekezdés	2. cikk
2. cikk	5. cikk
3. cikk	9. cikk
4. cikk, (1) bekezdés	5. cikk
4. cikk, (2) bekezdés	75. cikk
5. cikk, a) és b) pont	74. cikk
5. cikk, c) pont	8. cikk
6. cikk	14., 15., 16. cikk
7. cikk	17. és 18. cikk
8. cikk	23., 24. és 25. cikk
9. cikk, (1), (2), (3), (4), (4a), (5), (6), (7), (8) és (9) bekezdés	62., 63., 64., 65. és 68. cikk
9. cikk, (4b) és (5) bekezdés	66. és 67. cikk
11. cikk	20., 21. és 22. cikk
13. cikk	68. cikk
14. cikk	59. cikk
15. cikk, (1), (2) és (4) bekezdés	33. és 34. cikk
15. cikk, (3) bekezdés	36. cikk
16. cikk	117. cikk
17. cikk	5. cikk
19. cikk	112. és 113. cikk
IIA. cím	IV. cím, I. fejezet, 2. szakasz
20. cikk, (1) bekezdés	47. cikk
20. cikk, (2) bekezdés	49. cikk
21. cikk, (1) bekezdés	33. cikk
21. cikk, (2) bekezdés	35. cikk
21. cikk, (3) bekezdés	36. cikk
21. cikk, (4) bekezdés	37. cikk
21a. cikk	35. cikk
21b. cikk	34. cikk
21c. cikk	36. cikk
23. cikk	105. cikk
V. cím	IV. cím, II. fejezet és 109. cikk
28. cikk, (1) bekezdés	56. cikk
28. cikk, (2) bekezdés	57. és 70. cikk
28. cikk, (2a) bekezdés	56. cikk
29. cikk	96., 97., 98. és 99. cikk
30. cikk	102. cikk
31. cikk, (1), (2) bekezdés	89. és 90. cikk
31. cikk, (4) bekezdés	86. cikk
32. cikk, (1) bekezdés	85. cikk
32. cikk, (2) bekezdés	88. cikk
33. cikk	86. cikk
34. cikk	117. cikk
34a. cikk	117. cikk
34b. cikk	98. cikk
34c. cikk	95. cikk
35. cikk	118. cikk
36. cikk	119. cikk
37. cikk	112. és 113. cikk
38. cikk	3. cikk
39. cikk	122. cikk
40. cikk	124. cikk
1627/94/EK rendelet	E rendelet
Az egész rendelet	7. cikk
847/96/EK rendelet	E rendelet
5. cikk	106. cikk
2371/2002/EK rendelet	E rendelet
21. cikk	1. és 2. cikk
22. cikk, (1) bekezdés	6., 7., 8., 9., 14. és 75. cikk
22. cikk, (2) bekezdés	58., 59., 62., 68. és 75. cikk
23. cikk, (3) bekezdés	5. cikk, (3) és (5) bekezdés, 11. cikk
23. cikk, (4) bekezdés	105. és 106. cikk
24. cikk	5. cikk, VII. cím, 71. és 91. cikk
25. cikk	VII. cím, III. és IV. fejezet, 89. cikk
26. cikk, (1) bekezdés	96. cikk
26. cikk, (2) bekezdés	108. cikk
26. cikk, (4) bekezdés	36. cikk
27. cikk, (1) bekezdés	96–99. cikk
27. cikk, (2) bekezdés	101. és 102. cikk
28. cikk, (1) bekezdés	117. cikk
28. cikk, (3) bekezdés	80., 81. és 83. cikk
28. cikk, (4) bekezdés	79. cikk
28. cikk, (5) bekezdés	74. cikk
811/2004/EK rendelet	E rendelet
7. cikk	14. cikk, (2) bekezdés
8. cikk	17. cikk
10. cikk	14. cikk, (3) bekezdés
11. cikk	44. cikk
12. cikk	60. cikk, (6)
2166/2005/EK rendelet	E rendelet
9. cikk	14. cikk, (3) bekezdés
10. cikk	60. cikk, (1) bekezdés
12. cikk	44. cikk
13. cikk	60. cikk, (6) bekezdés
2115/2005/EK rendelet	E rendelet
7. cikk	14. cikk, (3) bekezdés
388/2006/EK rendelet	E rendelet
7. cikk	14. cikk, (3) bekezdés
8. cikk	60. cikk, (1) bekezdés
10. cikk	44. cikk
11. cikk	60. cikk, (6) bekezdés
509/2007/EK rendelet	E rendelet
6. cikk	14. cikk, (3) bekezdés
8. cikk	44. cikk
9. cikk	60. cikk, (6) bekezdés
676/2007/EK rendelet	E rendelet
10. cikk	14. cikk, (2) bekezdés
11. cikk	14. cikk, (3) bekezdés
12. cikk	60 cikk, (1) bekezdés
14. cikk	44. cikk
15. cikk	60. cikk, (6) bekezdés
1098/2007/EK rendelet	E rendelet
15. cikk	14. cikk, (3) bekezdés
19. cikk	60. cikk, (1) bekezdés
24. cikk	46. cikk
1342/2008/EK rendelet	E rendelet
19. cikk, (1) bekezdés	109. cikk, (2) bekezdés
19. cikk, (2) bekezdés	115. cikk
20. cikk	60. cikk
22. cikk	42. cikk
23. cikk	46. cikk
24. cikk	17. cikk
25. cikk	43. cikk
26. cikk	14. cikk, (2) bekezdés
27. cikk	44. cikk
28. cikk	60. cikk, (6) bekezdés

( 1 ) 2009. április 22-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé.)

( 2 ) 2009. május 15-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé.)

( 24 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

( 25 ) A Tanács 199/2008/EK rendelete (2008. február 25.) a halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására szolgáló közösségi keretrendszer létrehozásáról, valamint a közös halászati politika tekintetében a tudományos tanácsadás támogatásáról (HL L 60., 2008.3.5., 1. o.).

( 26 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1379/2013/EU rendelete (2013. december 11-i) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (L 354., 28.12.2013., 1. o.)

		Hivatalos Lap
		Szám	Oldal	Dátum
►M1	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1379/2013/EU RENDELETE (2013. december 11.)	L 354	1	28.12.2013
M2	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1380/2013/EU RENDELETE (2013. december 11.)	L 354	22	28.12.2013
►M3	A TANÁCS 1385/2013/EU RENDELETE (2013. december 17.)	L 354	86	28.12.2013
►M4	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 508/2014/EU RENDELETE (2014. május 15.)	L 149	1	20.5.2014
►M5	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2015/812 RENDELETE (2015. május 20.)	L 133	1	29.5.2015

►C1	Helyesbítés, HL L 149, 16.6.2015, o 23 (1224/2009)
C2	Helyesbítés, HL L 319, 4.12.2015, o 21 (812/2015)

A túlhalászás mértéke az engedélyezett kirakodásokhoz képest	Szorzótényező
Legfeljebb 10 %	Túlhalászás * 1,0
10 %-nál nagyobb, de legfeljebb 20 %	Túlhalászás * 1,2
20 %-nál nagyobb, de legfeljebb 40 %	Túlhalászás * 1,4
40 %-nál nagyobb, de legfeljebb 50 %	Túlhalászás * 1,8
50 % feletti túlhalászás	Túlhalászás * 2,0

A rendelkezésre álló halászati erőkifejtés túllépésének mértéke	Szorzótényező
Legfeljebb 10 %	Túllépés * 1,0
10 %-nál nagyobb, de legfeljebb 20 %	Túllépés * 1,2
20 %-nál nagyobb, de legfeljebb 40 %	Túllépés * 1,4
40 %-nál nagyobb, de legfeljebb 50 %	Túllépés * 1,8
50 % feletti túllépés	Túllépés * 2,0