02009R0924 — HU — 18.04.2019 — 002.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 924/2009/EK RENDELETE (2009. szeptember 16.) a Közösségben történő határokon átnyúló fizetésekről és a 2560/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 266, 2009.10.9., 11. o) |
Módosította:
|
|
Hivatalos Lap |
||
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 260/2012/EU RENDELETE (2012. március 14.) |
L 94 |
22 |
30.3.2012 |
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/518 RENDELETE (2019. március 19.) |
L 91 |
36 |
29.3.2019 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 924/2009/EK RENDELETE
(2009. szeptember 16.)
a Közösségben történő határokon átnyúló fizetésekről és a 2560/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
1. cikk
Tárgy és hatály
(1) Ez a rendelet a Közösségen belüli, határokon átnyúló fizetésekre vonatkozó szabályokat állapít meg annak biztosítása érdekében, hogy a Közösségen belüli, határokon átnyúló fizetésekre felszámított díjak megegyeznek az egy tagállamon belül ugyanazon valutában teljesítendő fizetésekre felszámított díjakkal.
(2) Ezt a rendeletet azokra a határokon átnyúló fizetésekre kell alkalmazni a 2007/64/EK irányelv rendelkezéseivel összhangban, amelyeket euróban vagy azon tagállamok nemzeti pénznemében denomináltak, amelyek a 14. cikk értelmében bejelentik azon döntésüket, hogy e rendelet alkalmazását ki kívánják terjeszteni a saját pénznemükre.
(3) Ez a rendelet nem alkalmazandó a pénzforgalmi szolgáltatóknak saját számlára vagy más pénzforgalmi szolgáltatók nevében teljesített fizetéseire.
(4) A 6., 7. és 8. cikk megállapítja a kedvezményezett és a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatói közötti euróban denominált beszedési megbízási műveletekkel kapcsolatos szabályokat.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
1. |
„határokon átnyúló fizetés” : a fizető fél vagy kedvezményezett által, illetve a kedvezményezetten keresztül kezdeményezett, elektronikusan lebonyolított fizetési művelet, ahol a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója és a kedvezményezett fél pénzforgalmi szolgáltatója különböző tagállamban található; |
2. |
„belföldi fizetés” : a fizető fél vagy kedvezményezett által, vagy kedvezményezetten keresztül kezdeményezett, elektronikusan lebonyolított olyan fizetési művelet, ahol a fizető és a kedvezményezett fél pénzforgalmi szolgáltatója egyaránt ugyanazon tagállamban található; |
3. |
„fizető fél” : az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy fizetési számla tulajdonosa, és aki vagy amely az adott fizetési számláról fizetési megbízást engedélyez, vagy – fizetési számla hiányában – az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely fizetési megbízást ad; |
4. |
„kedvezményezett” : az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely valamilyen fizetési művelet tárgyát képező pénzeszköz szándékolt jogosultja; |
5. |
„pénzforgalmi szolgáltató” : a 2007/64/EK irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében említett típusok egyikébe tartozó jogi személy, valamint az ugyanazon irányelv 26. cikkében említett természetes vagy jogi személy, azonban nem tartoznak ide a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 1 ) 2. cikkében felsorolt azon intézmények, amelyek a 2007/64/EK irányelv 2. cikkének (3) bekezdése alapján tagállami felmentéssel rendelkeznek; |
6. |
„pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő” : az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely fizető félként, kedvezményezettként vagy mindkét minőségében pénzforgalmi szolgáltatást vesz igénybe; |
7. |
„fizetési művelet” : a fizető fél vagy a kedvezményezett által vagy a kedvezményezetten keresztül kezdeményezett pénzbefizetés, -átutalás vagy -felvétel, függetlenül a fizető fél és a kedvezményezett közötti alapkötelezettségektől; |
8. |
„fizetési megbízás” : a fizető félnek vagy a kedvezményezettnek a saját pénzforgalmi szolgáltatója számára adott, fizetési művelet teljesítésére vonatkozó utasítása; |
9. |
„díj” : az a költség, amelyet a pénzforgalmi szolgáltató a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevőjének felszámol, és amely közvetlenül vagy közvetve a fizetési művelethez kapcsolódik; |
10. |
„pénz” : bankjegyek és pénzérmék, számlapénz, valamint az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) 2. cikkének (2) bekezdésében szereplő meghatározás szerinti elektronikus pénz; |
11. |
„fogyasztó” : az a természetes személy, aki saját szakmája, üzleti tevékenysége vagy foglalkozása körén kívül eső célból jár el; |
12. |
„mikrovállalkozás” : olyan vállalkozás, amely a pénzforgalmi szolgáltatási szerződés megkötésének időpontjában a mikro-, kis- és középvállalkozások fogalommeghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás ( 3 ) mellékletének 1. cikke és 2. cikke (1) és (3) bekezdése értelmében vett vállalkozásnak minősül; |
13. |
„bankközi díj” : a fizető fél és a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatói között, az egyes beszedési megbízási műveletért fizetett díj; |
14. |
„beszedés” : olyan pénzforgalmi szolgáltatás, amelynek során egy fizető fél fizetési számláját megterhelik, és amikor a fizetési műveletet a fizető fél által a kedvezményezettnek, a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának vagy a fizető fél saját pénzforgalmi szolgáltatójának adott hozzájárulás alapján a kedvezményezett kezdeményezi; |
15. |
„beszedési megbízási rendszer” : a pénzforgalmi szolgáltatók közötti, beszedési megbízási műveletek végrehajtása érdekében létrehozott, megállapodás szerinti szabályok, gyakorlatok és előírások. |
3. cikk
Határokon átnyúló fizetésekre és a megfelelő belföldi fizetésekre vonatkozó díjak
(1) Egy pénzforgalmi szolgáltató által határon átnyúló fizetési műveletekért a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevőnek felszámolt díjaknak meg kell egyezniük a szóban forgó pénzforgalmi szolgáltató által lebonyolított azonos összegű és azonos pénznemben történő megfelelő belföldi fizetési műveletekért a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevőnek felszámolt díjakkal.
(2) Egy adott, határokon átnyúló fizetés díjainak az (1) bekezdésnek való megfelelés céljából történő értékelése során a pénzforgalmi szolgáltatónak meg kell határoznia az annak megfelelő belföldi fizetést.
Az illetékes hatóságoknak – amennyiben azt szükségesnek tartják – a megfelelő belföldi fizetés meghatározására vonatkozó iránymutatásokat kell kidolgozniuk. Az illetékes hatóságoknak aktívan együtt kell működniük a 2007/64/EK irányelv 85. cikke (1) bekezdésével összhangban a megfelelő belföldi fizetésekkel kapcsolatos útmutatók következetességének biztosítása érdekében.
(3) Azon tagállamokban, amelyek a 14. cikknek megfelelően bejelentik azon döntésüket, hogy e rendelet alkalmazását a saját pénznemükre is kiterjesztik, az adott tagállam pénznemében denominált belföldi fizetés euróban denominált, határokon átnyúló fizetésnek tekinthető.
(4) E rendelet nem alkalmazandó a pénznemek közötti átváltási díjakra.
4. cikk
A fizetések automatizálását megkönnyítő intézkedések
(1) A pénzforgalmi szolgáltatónak adott esetben tájékoztatnia kell a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevőjét annak IBAN-számáról és a pénzforgalmi szolgáltató BIC-számáról.
Ezenkívül, adott esetben a pénzforgalmi szolgáltatónak a számlakivonatokon vagy azok mellékletén fel kell tüntetnie a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevőjének IBAN-számát és a pénzforgalmi szolgáltató BIC-számát.
A pénzforgalmi szolgáltató az e bekezdésben előírt tájékoztatást díjmentesen nyújtja a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevőnek.
▼M1 —————
(3) A pénzforgalmi szolgáltató a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevőnek a 3. cikk (1) bekezdésével összhangban kiszabott díjak mellett kiegészítő díjakat számíthat fel, amennyiben a szolgáltatást igénybe vevő az IBAN és – adott esetben, az euroátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2012. március 14-i 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 4 ) összhangban – a BIC közlése nélkül ad megbízást a pénzforgalmi szolgáltatónak a határon átnyúló fizetés teljesítésére egy másik tagállamban található fizetési számla vonatkozásában. E díjaknak megfelelőknek és a költségekkel arányosaknak kell lenniük. A felszámított díjakról a pénzforgalmi szolgáltatónak és a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevőjének meg kell állapodnia. A pénzforgalmi szolgáltatónak – megfelelő idővel azt megelőzően, hogy a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevőjét az említett megállapodás kötelezné – tájékoztatnia kell a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevőjét a kiegészítő díjak összegéről.
(4) Amennyiben az érintett fizetési művelet jellegére tekintettel ez indokolt, az e rendelet hatálya alá tartozó fizetést elfogadó szállítónak a Közösségben minden, árura és szolgáltatásra vonatkozó számlázás során tájékoztatnia kell ügyfeleit saját IBAN-számáról és a pénzforgalmi szolgáltatója BIC-számáról.
5. cikk
A fizetési mérlegre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségek
(1) A tagállamok 2016. február 1-jei hatállyal eltörlik a pénzforgalmi szolgáltatókat terhelő, az ügyfeleik fizetési műveleteivel kapcsolatos fizetésimérleg-statisztikákra vonatkozó, pénzforgalmi alapú nemzeti adatszolgáltatási kötelezettségeket.
(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül, a tagállamok továbbra is gyűjthetnek összesített adatokat vagy más, könnyen elérhető vonatkozó adatokat, feltéve, hogy az ilyen adatgyűjtés nincs hatással a fizetések feldolgozására, és a pénzforgalmi szolgáltatók által teljes mértékben automatizálható.
6. cikk
Bankközi díj a határon átnyúló beszedési megbízási műveletekre
A fizető fél és a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója közötti, kétoldalú megállapodás hiányában a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatásnyújtója által a fizető fél pénzügyi szolgáltatójának fizetendő, 0,088 EUR összegű multilaterális bankközi díj alkalmazandó a 2012. november 1-jét megelőzően végrehajtott, határokon átnyúló beszedési megbízási műveletekre, kivéve, ha az érintett pénzforgalmi szolgáltatók egy alacsonyabb multilaterális bankközi díjban állapodtak meg.
7. cikk
Bankközi díj a belföldi beszedési megbízási műveletekre
(1) A (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben a 2009. november 1-jét megelőzően végrehajtott belföldi beszedési megbízások tekintetében multilaterális bankközi díj vagy más megállapodott térítés van érvényben a kedvezményezett és a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója között, ez a multilaterális bankközi díj vagy más fizetés alkalmazandó a ►M1 2017. február 1. ◄ megelőzően végrehajtott belföldi beszedési megbízási műveletek esetében.
(2) Amennyiben ezt a multilaterális bankközi díjat vagy más megállapodott térítést ►M1 2017. február 1. ◄ megelőzően korlátozzák vagy eltörlik, ez a korlátozás vagy eltörlés alkalmazandó az ezen időpontot megelőzően végrehajtott belföldi beszedési megbízási műveletek esetében.
(3) Amennyiben kétoldalú megállapodás jött létre a kedvezményezett és a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatói között a belföldi beszedési megbízási műveletek tekintetében, az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó a ►M1 2017. február 1. ◄ megelőzően végrehajtott belföldi beszedési megbízási műveletek esetében.
▼M1 —————
9. cikk
Az illetékes hatóságok
A tagállamok kijelölik az e rendeletnek való megfelelés biztosításáért felelős, illetékes hatóságokat.
A tagállamok 2010. április 29-ig bejelentik a Bizottságnak ezeket az illetékes hatóságokat. Az e hatóságokat érintő bármely későbbi változást haladéktalanul bejelentik a Bizottságnak.
A tagállamok kijelölhetnek már meglévő testületeket abból a célból, hogy illetékes hatóságként járjanak el.
A tagállamok előírják az illetékes hatóságaiknak, hogy kövessék nyomon e rendelet betartását, és hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket a megfelelés érdekében.
10. cikk
E rendelet vélt megsértésére vonatkozó panasztételi eljárások
(1) A tagállamok létrehoznak olyan eljárásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a pénzforgalmi szolgáltatások igénybe vevői és más érdekelt felek a pénzforgalmi szolgáltatóknak az e rendelet rendelkezéseit megsérteni vélt magatartása miatt panaszt nyújtsanak be az illetékes hatóságokhoz.
A tagállamok e célból alkalmazhatják vagy kiterjeszthetik a jelenlegi eljárásokat.
(2) Adott esetben és a nemzeti eljárási jog szerinti peres eljárás kezdeményezésére vonatkozó jog sérelme nélkül, az illetékes hatóság tájékoztatja a panaszost a 11. cikknek megfelelően létrehozott peren kívüli panasztételi és jogorvoslati eljárások létezéséről.
11. cikk
Peren kívüli panasztételi és jogorvoslati eljárások
(1) A tagállamok megfelelő és hatékony peren kívüli panasztételi és jogorvoslati eljárásokat hoznak létre a pénzforgalmi szolgáltatások igénybe vevői és pénzforgalmi szolgáltatóik között az e rendeletből fakadó jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatosan felmerülő viták rendezéséhez. E célból a tagállamok már meglévő testületeket jelölnek ki, vagy adott esetben új testületeket állítanak fel.
(2) A tagállamok 2010. április 29-ig értesítik a Bizottságot e testületekről. Az e testületeket érintő bármely későbbi változásról haladéktalanul értesítik a Bizottságot.
(3) A tagállamok előírhatják, hogy ezt a cikket akkor kell alkalmazni, amennyiben a fizetési szolgáltatás igénybe vevői kizárólag fogyasztók vagy mikrovállalkozások. Ezekben az esetekben a tagállamok ennek megfelelően tájékoztatják a Bizottságot.
12. cikk
Határokon átnyúló együttműködés
A különböző tagállamok 9. és 11. cikkben említett illetékes hatóságainak és peren kívüli jogorvoslati testületeinek aktívan és eredményesen együtt kell működniük a határokon átnyúló viták megoldása érdekében. A tagállamok biztosítják, hogy ez az együttműködés valóban megtörténjen.
13. cikk
Szankciók
A 17. cikk sérelme nélkül, a tagállamok 2010. június 1-jéig meghatározzák az e rendelet megsértéséért kiszabható szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek ezen szabályok végrehajtása érdekében. E szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok legkésőbb 2010. október 29-ig bejelentik a Bizottságnak ezeket a rendelkezéseket, valamint haladéktalanul bejelentést tesznek a rendelkezéseket érintő bármilyen későbbi módosításról.
14. cikk
Az eurótól eltérő pénznemekre történő alkalmazás
(1) Azon tagállamok, amelyek pénzneme nem az euro, és a 6., 7., illetve 8. cikk kivételével e rendelet hatályának a nemzeti pénznemükre történő kiterjesztése mellett döntenek, erről megfelelően értesítik a Bizottságot. Az értesítést az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni. E rendelet hatályának kiterjesztése az említett közzétételt követő 14 nap elteltével lép hatályba.
(2) Azon tagállamok, amelyek pénzneme nem az euro, és amely a 6., 7., illetve 8. cikk bármelyike vagy bármely kombinációja hatályának a nemzeti pénznemre történő kiterjesztése mellett dönt, erről megfelelően értesítik a Bizottságot. Az értesítést az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni. A 6., 7., illetve a 8. cikk hatályának kiterjesztése az említett közzétételt követő 14 nap elteltével lép hatályba.
(3) Azon tagállamoknak, amelyek 2009. október 29-én már lefolytatták a 2560/2001/EK rendelet 9. cikke szerinti értesítési eljárást, nem kell megtenniük az e cikk (1) bekezdésében említett értesítést.
15. cikk
Felülvizsgálat
(1) A Bizottság 2022. április 19-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az EKB-nak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak e rendelet alkalmazásáról és hatásáról, amely jelentésnek különösen ki kell terjednie a következőkre:
a) annak értékelése, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók hogyan alkalmazzák az (EU) 2019/518 európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 5 ) módosított ezen rendelet 3. cikkét;
b) annak értékelése, hogy hogyan változott a tagállamok nemzeti pénznemeiben és az euróban történő belföldi és határokon átnyúló fizetések volumene és díjai az (EU) 2019/518 rendelet elfogadása óta;
c) annak értékelése, hogy az (EU) 2019/518 rendelettel módosított ezen rendelet 3. cikke milyen hatással van a pénznemek közötti átváltási díjak és a pénzforgalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos, a fizető feleket és a kedvezményezetteket terhelő egyéb díjak változására;
d) annak értékelése, hogy e rendelet 3. cikke (1) bekezdésének módosítása az összes tagállam pénznemére való kiterjesztéssel milyen várható hatással jár;
e) annak értékelése, hogy a pénznemek közötti átváltási szolgáltatást nyújtók hogyan alkalmazzák az e rendelet 3a. és 3b. cikkében meghatározott tájékoztatási követelményeket és az (EU) 2015/2366 irányelv 45. cikkének (1) bekezdését, 52. cikkének (3) bekezdését és 59. cikkének (2) bekezdését végrehajtó nemzeti jogszabályokat, valamint hogy ezek a szabályok javították-e a pénznemek közötti átváltási díjak átláthatóságát;
f) annak értékelése, hogy a pénznemek közötti átváltási szolgáltatást nyújtók nehézségekbe ütköznek-e, és ha igen, milyen mértékben, az e rendelet 3a. és 3b. cikkének és az (EU) 2015/2366 irányelv 45. cikkének (1) bekezdését, 52. cikkének (3) bekezdését és 59. cikkének (2) bekezdését végrehajtó nemzeti jogszabályok gyakorlati alkalmazása során;
g) a pénznemek közötti átváltási szolgáltatást nyújtók által használt vagy rendelkezésére álló, és a pénznemek közötti átváltási díjak átláthatóságának további javítására alkalmas kommunikációs csatornák és technológiák költség-haszon elemzése, beleértve annak értékelését, hogy vannak-e olyan csatornák, amelyek felajánlását a pénzforgalmi szolgáltatók számára elő kellene írni a 3a. cikkben említett tájékoztatás nyújtásához; ez az elemzés tartalmazza az e rendelet 3a. cikkének (1) és (3) bekezdésében szereplő tájékoztatás egyidejű, az egyes műveletek kezdeményezése előtti, az ATM-en vagy az értékesítés helyén történő pénznemek közötti átváltás minden lehetőségére kiterjedő közzététele technikai megvalósíthatóságának értékelését is;
h) költség-haszon elemzés azon lehetőség bevezetéséről, hogy a fizető felek eldönthessék, hogy nem kívánnak élni a saját pénzforgalmi szolgáltatójától eltérő felek által az ATM-en vagy az értékesítés helyén kínált, pénznemek közötti átváltás lehetőségével, valamint hogy e döntésüket megváltoztathassák;
i) költség-haszon elemzés azon követelmény bevezetéséről, hogy a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója – egyedi fizetési művelettel kapcsolatban nyújtott pénznemek közötti átváltási szolgáltatás esetében – a művelet kezdeményezésekor érvényes átváltási árfolyamot alkalmazza a művelet elszámolásakor vagy kiegyenlítésekor.
(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett jelentésnek ki kell terjednie legalább a 2019. december 15. és a 2021. október 19. közötti időszakra. Figyelembe kell vennie a különböző fizetési műveletek sajátosságait, megkülönböztetve egymástól különösen az ATM-en és az értékesítés helyén kezdeményezett műveleteket.
Jelentése elkészítésekor a Bizottság felhasználhatja a tagállamok által az (1) bekezdéssel összefüggésben gyűjtött adatokat.
16. cikk
Hatályon kívül helyezés
A 2560/2001/EK rendelet 2009. november 1-jétől hatályát veszti.
A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.
17. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2009. november 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
( 1 ) HL L 177., 2006.6.30., 1. o.
( 2 ) HL L 267., 2009.10.10., 7. o.
( 3 ) HL L 124., 2003.5.20., 36. o.
( 4 ) HL L 94., 2012.3.30., 22. o.
( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/518 rendelete (2019. március 19.) a 924/2009/EK rendeletnek az Unión belüli, határokon átnyúló fizetések egyes díjai és a pénznemek közötti átváltási díjak tekintetében történő módosításáról (HL L 91., 2019.3.29., 36. o.).