(1)

A belső piac megfelelő működése és a Közösségen belül a határokon átnyúló kereskedelem megkönnyítése érdekében alapvető jelentőséggel bír, hogy a határokon átnyúló, euróban történő fizetésekre felszámított díjak azonosak legyenek az egy adott tagállamon belüli ennek megfelelő fizetésre felszámított díjjal. A díjak egyenlőségének ezen elvét a határokon átnyúló, euróban történő fizetésekről szóló, 2001. december 19-i 2560/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 4 ) vezette be, amely a legfeljebb 50 000 EUR vagy azzal egyenértékű, határokon átnyúló, euróban vagy svéd koronában történő fizetésekre alkalmazandó.

(2)

A 2560/2001/EK rendelet alkalmazásáról szóló, 2008. február 11-én elfogadott bizottsági jelentés megerősítette, hogy az említett rendelet alkalmazása valóban a belföldi díjak szintjére csökkentette az euróban megvalósuló, határokon átnyúló fizetési műveletek díjait, és az Unió egészére kiterjedő fizetési infrastruktúra létrehozásához szükséges erőfeszítések megtételére ösztönözte az európai pénzforgalmi ágazatot.

(3)

A jelentésben a Bizottság megvizsgálta a 2560/2001/EK rendelet végrehajtása során felmerült gyakorlati problémákat. Következtetésként a jelentés a rendelet több rendelkezésének módosítását javasolta a felülvizsgálati folyamat során azonosított problémák kezelése érdekében. Ezek a problémák a fizetések belső piacának zavarával függnek össze, amelyek az eltérő statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségekből, a 2560/2001/EK rendelet érvényesítéséből az illetékes nemzeti hatóságok kijelölésének hiányából fakadóan, az említett rendelettel összefüggő vitákban eljáró peren kívüli jogorvoslati testületek hiányából, valamint abból a tényből erednek, hogy az adott rendelet hatálya nem terjed ki a beszedésekre.

(4)

A belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló, 2007. november 13-i 2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 5 ) modern jogalapot teremtett a fizetéseknek a Közösség egészére kiterjedő belső piacának létrehozásához. A két jogi aktus közötti jogi koherencia biztosítása érdekében ajánlott módosítani a 2560/2001/EK rendelet vonatkozó rendelkezéseit, különösen a meghatározásokat.

(5)

A 2560/2001/EK rendelet hatálya a határokon átnyúló átutalásokra és a határokon átnyúló elektronikus fizetési műveletekre terjed ki. A 2007/64/EK irányelv arra vonatkozó célkitűzésével összhangban, hogy lehetővé tegye a határokon átnyúló beszedéseket, célszerű kiterjeszteni a 2560/2001/EK rendelet hatályát. A főként vagy kizárólag papíralapú fizetési eszközöket, így a csekkeket illetően még mindig nem célszerű a díjak egyenlőségének elvét alkalmazni, mivel ezek jellegükből fakadóan nem olyan hatékonyan feldolgozhatók, mint az elektronikus fizetések.

(6)

A díjak egyenlőségének elvét a papíralapú vagy készpénzben kezdeményezett vagy befejezett kifizetések esetében kell alkalmazni, amelyeket a fizetési eljárás során elektronikusan dolgoznak fel, a csekkek kivételével, és ezt kell alkalmazni minden más, közvetlenül vagy közvetetten a fizetési művelethez kapcsolódó díjra is, ideértve az egy adott szerződéshez kapcsolódó díjakat, a pénzváltási díjak kivételével. Közvetett díjak, például az állandó fizetési megbízás adásakor felszámított díjak, vagy a fizetéses, terhelési vagy hitelkártya használatáért felszámított díjak, amelyeknek a Közösségen belül a belföldi és a határokon átnyúló fizetési műveletek esetében is azonosnak kell lenniük.

(7)

A fizetések piaca széttöredezésének megakadályozása érdekében célszerű a díjak egyenlőségének elvét alkalmazni. E célból a határokon átnyúló fizetési műveletek minden kategóriájára vonatkozóan meg kell határozni egy belföldi fizetési műveletet, amely a határokon átnyúló fizetéssel azonos vagy ahhoz nagyon hasonló jellemzőkkel rendelkezik. A határokon átnyúló fizetési műveletnek megfelelő belföldi fizetési művelet meghatározásához többek között a következő kritériumok alkalmazhatók: a kezdeményezéshez, a végrehajtáshoz és a befejezéshez használt csatorna, az automatizáltság foka, bármely típusú fizetési garancia, az ügyfél jogállása és a pénzforgalmi szolgáltatóhoz fűződő kapcsolata, illetve a felhasznált fizetési eszköz a 2007/64/EK irányelv 4. cikke (23) bekezdése értelmében. Ezen kritériumok nem tekintendők teljes körűnek.

(8)

Az illetékes hatóságoknak, amennyiben azt szükségesnek tartják, a megfelelő fizetési művelet meghatározására vonatkozó iránymutatásokat kell kidolgozniuk. A Bizottságnak – adott esetben a pénzforgalmi bizottság segítségével – megfelelő iránymutatást kell nyújtania, és segítenie kell az illetékes hatóságokat.

(9)

Fontos megkönnyíteni a határokon átnyúló fizetések végrehajtását a pénzforgalmi szolgáltatók számára. E tekintetben ösztönözni kell az egységesítést, többek között a nemzetközi bankszámlaszám (IBAN) és a banki azonosító szám (BIC) használatát illetően. Ezért a pénzforgalmi szolgáltatóknak a pénzforgalmi szolgáltatások igénybe vevőit tájékoztatniuk kell az IBAN- és a BIC-számokról az adott számla tekintetében.

(10)

A fizetési mérleggel összefüggő, kizárólag a határokon átnyúló fizetési műveletekre vonatkozó eltérő adatszolgáltatási kötelezettségek akadályozzák integrált pénzforgalmi piac kialakulását, különösen az egységes eurofizetési térség (Single Euro Payments Area, SEPA) keretében. A SEPA összefüggésében 2011. október 31-ig tanácsos újra megvizsgálni ezen, banki elszámolásokon alapuló adatszolgáltatási kötelezettségek eltörlésének megfelelőségét. A fizetésimérleg-statisztikák folyamatos, megfelelő időben történő és hatékony szolgáltatásának garantálása érdekében célszerű azt is biztosítani, hogy a fizetésekre vonatkozó, könnyen elérhető adatokat, mint az IBAN, a BIC és a művelet összege, vagy a különböző fizetési eszközökre vonatkozó alapvető, összesített adatokat továbbra is lehessen gyűjteni, amennyiben az adatgyűjtési folyamat nem zavarja meg a fizetések automatizált feldolgozását, és teljes mértékben automatizálható. Ez a rendelet nem érinti a más fontos célokkal – például a pénzmosásnak vagy a terrorizmus finanszírozásának a megelőzésével vagy adóügyi célokkal összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségeket.

(11)

Jelenleg különböző üzleti modelleket alkalmaznak a meglévő belföldi beszedési megbízások tekintetében. A SEPA beszedési megbízási rendszer elindításának lehetővé tétele érdekében fontos egy közös üzleti modell létrehozása és a multilaterális bankközi díjakkal kapcsolatban nagyobb jogi egyértelműség biztosítása. A határokon átnyúló beszedési megbízások tekintetében mindez kivételes jelleggel megvalósítható egy multilaterális bankközi díjra vonatkozó, műveletenkénti legmagasabb összeghatár megállapításával, egy átmeneti időtartamra vonatkozóan. Egy multilaterális megállapodás részes felei azonban szabadon meghatározhatnak egy alacsonyabb összeget vagy akár nulla értékű multilaterális bankközi díjat. A belföldi SEPA beszedési megbízások vonatkozásában a kedvezményezett és a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatói között ugyanaz a bankközi díj vagy más megállapodott bankközi fizetés alkalmazható, amely e rendelet alkalmazásának időpontját megelőzően már létezett. Amenynyiben az átmeneti időszak folyamán a belföldi multilaterális bankközi díjat vagy más megállapodott bankközi fizetést – például a versenyjog alkalmazása miatt – korlátoznak vagy megszüntetnek, az átmeneti időszak alatt a felülvizsgált megállapodásokat a belföldi SEPA beszedési megbízásokra kell alkalmazni. Amennyiben azonban a beszedési megbízás kétoldalú megállapodás tárgya, úgy a kétoldalú megállapodás előírásai előnyben kell részesüljenek a belföldi multilaterális bankközi díjhoz vagy más megállapodott bankközi fizetéshez képest. Az ágazat igénybe veheti az átmeneti időszak alatt nyújtott jogbiztonságot a SEPA beszedési megbízások terén egy közös hosszú távú üzleti modell létrehozására és meghatározására. Az átmeneti időszak végén a SEPA beszedési megbízás üzleti modellje tekintetében hosszú távú megoldást kell alkalmazni, az EK versenyjoggal és a közösségi szabályozási keretrendszerrel összhangban. A bankszektorral fenntartott párbeszéd keretében és az érintett piaci szereplők hozzájárulásai alapján a Bizottság sürgős jelleggel útmutatást kíván biztosítani az ezen multilaterális bankközi fizetés kompatibilis jellegének objektív és mérhető kritériumai tekintetében, amely magában foglalhatja a multilaterális bankközi díjakat, az EK-versenyjoggal és a közösségi szabályozási keretrendszerrel összhangban.

(12)

A beszedési megbízási művelet végrehajtása érdekében a fizető fél számlájának hozzáférhetőnek kell lennie. Ezért, a SEPA beszedési megbízások sikeres végrehajtása érdekében alapvető fontosságú, hogy valamennyi fizető fél számlája hozzáférhető legyen – amennyiben ez a helyzet a meglévő, euróban denominált belföldi beszedési megbízások esetében –, különben a fizető fél és a kedvezményezett nem részesül a határokon átnyúló beszedési megbízások előnyeiből. Amennyiben a fizető fél számlája nem hozzáférhető a SEPA beszedési megbízási rendszer keretében, a fizető fél (adós) és a kedvezményezett (hitelező) nem részesül a rendelkezésre álló új beszedési megbízási lehetőségek előnyeiből. Ez különösen fontos abban az esetben, amikor a kedvezményezett kötegelt fájlban indít beszedési megbízásokat – például havi vagy negyedéves alapon – az elektromos áram vagy más egyéb közüzemi számla esetében, és nem az egyes ügyfelek esetében külön-külön történő beszedéssel. Amennyiben a hitelezők nem tudnak hozzáférni az adósaik számlájához egyetlen művelettel, további manuális beavatkozásra lehet szükség, amely valószínűleg növeli a költségeket. Ebből kifolyólag, amennyiben a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója kötelező hozzáférhetősége nem valósul meg, a beszedési megbízások sem lesznek teljesen hatékonyak, és a páneurópai szintű verseny korlátozott marad. A vállalkozások közötti beszedési megbízások egyedi jellemzői ismeretében azonban ennek kizárólag a központi SEPA beszedési megbízási rendszerre kell vonatkoznia, és nem a vállalkozások közötti SEPA beszedési megbízási rendszerre. Az elérhetőségi kötelezettség magában foglalja a pénzforgalmi szolgáltató azon jogát, hogy nem hajt végre beszedési megbízást a beszedési megbízási rendszerrel – például a műveletek elutasításával, megtagadásával vagy visszaküldésével – kapcsolatos szabályokkal összhangban. Az elérhetőségi kötelezettség nem alkalmazandó továbbá a beszedési megbízások nyújtására és végrehajtására feljogosított, azonban e téren kereskedelmi érdekeltséggel nem rendelkező pénzforgalmi szolgáltatókra.

(13)

Az elérhetőséghez szükséges technikai követelmények ismeretében fontos továbbá, hogy a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója elegendő idővel rendelkezzen a kötelező elérhetőségi kötelezettség teljesítésére. A pénzforgalmi szolgáltatóknak ezért a rendelet alkalmazásától számított legfeljebb egy év időtartamú átmeneti időszak állhat rendelkezésükre az e kötelezettségnek való megfelelés érdekében. Mivel az euroövezeten kívüli tagállamok pénzforgalmi szolgáltatóinak több előkészületi műveletet kell elvégezniük, e pénzforgalmi szolgáltatóknak meg kell engedni, hogy a rendelet végrehajtásától számított legfeljebb öt évvel elhalaszthassák a kötelező elérhetőségi kötelezettség alkalmazását. Azokat a pénzforgalmi szolgáltatókat azonban, amelyek olyan tagállamokban találhatók, amelyek az eurót e rendelet végrehajtásától számított négy éven belül pénznemként bevezetik – az adott tagállamnak az euroövezethez való csatlakozásának időpontját követő egy éven belül –, kötelezni kell az elérhetőségi kötelezettség teljesítésére.

(14)

Az illetékes hatóságokat fel kell hatalmazni arra, hogy hatékonyan ellássák felügyeleti feladataikat és meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók megfeleljenek e rendeletnek.

(15)

Annak érdekében, hogy jogorvoslati lehetőséget biztosítsanak e rendelet téves alkalmazása esetére, a tagállamoknak megfelelő és hatékony panasztételi és jogorvoslati eljárásokat kell létrehozniuk a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő fél és a pénzforgalmi szolgáltató közötti viták rendezésére. Fontos továbbá illetékes hatóságok és peren kívüli panasztételi és jogorvoslati testületek kijelölése, a már fennálló testületek kijelölésével vagy adott esetben új testületek létrehozásával.

(16)

A Közösségen belül az illetékes hatóságok és peren kívüli panasztételi és jogorvoslati testületek tevékeny együttműködése alapvető jelentőséggel bír az e rendelettel összefüggésben felmerülő, határokon átnyúló viták zökkenőmentes és megfelelő időben történő rendezése szempontjából. Lehetővé kell tenni, hogy ezen együttműködés a hatáskörükbe tartozó jogszabályok vagy joggyakorlat tekintetében történő információcsere, illetve szükség szerint a panaszok és jogorvoslati eljárások továbbítása vagy átvétele révén valósuljon meg.

(17)

Szükséges, hogy a tagállamok nemzeti jogukban hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat állapítsanak meg e rendelet be nem tartása esetére.

(18)

E rendelet alkalmazásának az eurón kívüli más pénznemekre történő kiterjesztése egyértelmű előnyökkel járna, különösen a hatálya alá tartozó fizetések számát illetően. Ezért értesítési eljárást kell létrehozni annak érdekében, hogy azon tagállamok, amelyeknek pénzneme nem az euro, kiterjeszthessék e rendelet alkalmazását a nemzeti pénznemükben denominált, határokon átnyúló fizetésekre. Biztosítani kell azonban, hogy azoknak a tagállamoknak, amelyek már megtették az említett értesítést, ne kelljen új értesítést tenniük.

(19)

Kívánatos, hogy a Bizottság jelentést készítsen arról, hogy helyénvaló-e az elszámolás alapú nemzeti adatszolgáltatási kötelezettségek eltörlése. Helyénvaló továbbá, hogy a Bizottság jelentést készítsen e rendelet alkalmazásáról, amely különösen az IBAN és a BIC Közösségen belüli fizetések megkönnyítése érdekében történő használatát és a beszedési megbízási műveletekre vonatkozó rendelkezések alkalmazásával kapcsolatos piaci fejlődést értékeli. A SEPA fejlődésével összefüggésben az is kívánatos, hogy az említett jelentés értékelje, megfelelő-e a díjak egyenlőségének elve tekintetében jelenleg alkalmazott 50 000 EUR felső értékhatár.

(20)

A jogbiztonság és az egyértelműség érdekében a 2560/2001/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

(21)

Az e rendelet és a 2007/64/EK irányelv közötti – különösen a pénzforgalmi szolgáltatások feltételeinek és az azokkal összefüggő tájékoztatási követelmények áttekinthetőségét, valamint a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásával és igénybevételével összefüggő jogokat és kötelezettségeket érintő – jogi koherencia biztosítása érdekében célszerű e rendeletet 2009. november 1-jétől alkalmazni. Helyénvaló, hogy a tagállamok az e rendelet megsértését sújtó szankciókat bevezető intézkedéseket 2010. június 1-jéig fogadják el.

(22)

Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok a fellépés léptéke és hatásai miatt közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket,