Az ezen irányelv, valamint részben a 2004/17/EK vagy a 2004/18/EK irányelv hatálya alá tartozó építési beruházásokra, árubeszerzésekre vagy szolgáltatásokra irányuló szerződéseket ezen irányelvnek megfelelően kell odaítélni, feltéve, hogy az egységes szerződés odaítélését objektív érvek igazolják.

Az olyan, építési beruházásokra, árubeszerzésekre vagy szolgáltatásokra irányuló szerződéseket, amelyek részben ezen irányelv hatálya alá esnek, de a fennmaradó részük nem tartozik sem ezen irányelv, sem a 2004/17/EK vagy a 2004/18/EK irányelv hatálya alá, nem ezen irányelv alapján kell odaítélni, feltéve, hogy az egységes szerződés megkötését objektív érvek igazolják.

Az egyetlen szerződés odaítélésével kapcsolatos döntést ugyanakkor nem szabad azzal a céllal meghozni, hogy bizonyos szerződéseket kizárjanak ezen irányelv, illetve a 2004/17/EK vagy a 2004/18/EK irányelv hatálya alól.

Azok a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők, akik, illetve amelyek a letelepedésük helye szerinti tagállam joga értelmében jogosultak az adott szolgáltatási tevékenység végzésére, nem utasíthatók el kizárólag azon az alapon, hogy a szerződés odaítélése szerinti tagállam joga értelmében természetes vagy jogi személynek kellene lenniük.

Azonban a szolgáltatásnyújtásra és az építési beruházásra irányuló szerződések esetében, valamint a szolgáltatásokat és/vagy beállítási és üzembe helyezési műveleteket is tartalmazó, árubeszerzésre irányuló szerződések esetében a jogi személyektől megkövetelhető, hogy az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben tüntessék fel a kérdéses szerződés teljesítéséért felelős alkalmazottak nevét és megfelelő szakképesítését.

Gazdasági szereplők csoportjai is tehetnek ajánlatot, illetve jelentkezhetnek részvételre. E csoportok számára az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők nem írhatják elő, hogy meghatározott társasági formát hozzanak létre az ajánlattétel, illetve a részvételre jelentkezés benyújtása érdekében; azonban a kiválasztott csoporttól, miután a szerződést elnyerte, ez megkövetelhető annyiban, amennyiben ez az átalakulás a szerződés megfelelő teljesítéséhez szükséges.

Egy szerződés becsült értékének kiszámítása az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által becsült, hozzáadottérték-adó nélküli teljes kifizetendő összegen alapul. E számítás során figyelembe kell venni a becsült teljes összeget, beleértve az opció bármely formáját és a szerződés esetleges meghosszabbítását.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a részvételre jelentkezők, illetve ajánlattevők számára díjakról vagy kifizetésekről rendelkezik, azokat a szerződés becsült értékének kiszámításakor figyelembe kell vennie.

A becsült értéknek a 32. cikk (2) bekezdésében előírt hirdetmény feladásának időpontjában, vagy – amennyiben ilyen hirdetményre nincs szükség – a közbeszerzési eljárás ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő általi megkezdésének időpontjában kell érvényesnek lennie.

Az építési beruházási projektek és egy adott mennyiségű áru beszerzése vagy szolgáltatás megrendelése nem oszthatók fel azonos, vagy különböző különálló részekre az ezen irányelv hatálya alá kerülés megakadályozása céljából.

Az építési beruházásra irányuló szerződések tekintetében, a becsült érték kiszámításakor figyelembe kell venni mind az építési munkák költségét, mind pedig az építési munka kivitelezéséhez szükséges, az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által az ajánlattevő részére teljesített árubeszerzés teljes becsült értékét.

Olyan árubeszerzésre irányuló szerződés esetében, amely termékek bérletére, haszonbérletére, pénzügyi lízingjére vagy bérlet-adásvételére irányul, a becsült szerződési érték kiszámításának alapjául vett érték a következő:

Árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló olyan szerződések esetében, amelyek rendszeres jellegűek, vagy amelyek egy adott időszakon belül megújíthatók, a szerződés becsült értékét a következők alapján kell kiszámítani:

A szerződés becsült értékének kiszámításához használt módszer kiválasztása nem irányulhat az adott szerződésnek ezen irányelv hatálya alól történő kivonására.

A szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések becsült szerződési értékének kiszámításához szükség szerint a következő értékeket kell figyelembe venni:

A keretmegállapodások tekintetében a figyelembe veendő érték a keretmegállapodás teljes időtartamára előirányzott valamennyi szerződés legnagyobb becsült, hozzáadottérték-adó nélküli értéke.

A tagállamok előírhatják, hogy az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők valamely központi beszerző szervtől vagy azon keresztül rendelhessenek meg építési beruházást, vásárolhassanak árukat és/vagy rendelhessenek meg szolgáltatásokat.

Azokat az ajánlatkérő szerveket/ajánlatkérőket, amelyek az 1. cikk (18) bekezdésében említett esetekben valamely központi beszerző szervtől vagy azon keresztül rendelnek meg építési beruházást, vásárolnak árut és/vagy rendelnek meg szolgáltatást, úgy kell tekinteni, mint amelyek megfelelnek ennek az irányelvnek, amennyiben:

A II. melléklet 1. pontjában meghatározott műszaki leírást fel kell tüntetni a szerződési dokumentációban (az ajánlati felhívásban, az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, az ismertetőben, illetve a támogató dokumentumokban).

A műszaki leírásnak egyenlő hozzáférést kell lehetővé tennie valamennyi ajánlattevő számára, és nem lehet olyan hatása, amely indokolatlanul akadályozná a beszerzés verseny előtti megnyitását.

A műszaki leírásokat a közösségi joggal való összeegyeztethetőségének feltétele mellett a kötelező nemzeti műszaki előírások (a termékbiztonságra vonatkozó előírásokat is beleértve), valamint a tagállamok számára nemzetközi szabványügyi megállapodások által az interoperabilitás garantálása érdekében előírt műszaki követelmények sérelme nélkül az alábbi módon kell megfogalmazni:

Ha az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő él a (3) bekezdés a) pontjában említett leírásokra történő hivatkozás lehetőségével, nem utasíthat el ajánlatot azon az alapon, hogy az ajánlatban szereplő termékek és szolgáltatások nem felelnek meg az általa hivatkozott leírásoknak, amennyiben az ajánlattevő ajánlatában az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő számára megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel bizonyítja, hogy az általa javasolt megoldások egyenértékű módon megfelelnek a műszaki leírásokban meghatározott követelményeknek.

Megfelelő eszköz lehet a gyártótól származó műszaki dokumentáció vagy valamely elismert szervtől származó vizsgálati jelentés.

Ha az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő él a teljesítmény, illetve a funkcionális követelmények megállapításának a (3) bekezdésben meghatározott lehetőségével, nem utasíthat vissza olyan, termékre, szolgáltatásra vagy építési beruházásra irányuló ajánlatot, amely megfelel valamely európai szabványt átültető nemzeti szabványnak, európai műszaki tanúsítványnak, közös műszaki leírásnak, nemzetközi szabványnak vagy valamely európai szabványügyi szervezet által létrehozott műszaki referenciarendszernek, amennyiben ezek a leírások az általa megállapított teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre vonatkoznak.

Az ajánlattevőnek az ajánlatában – az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő számára megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel – bizonyítania kell, hogy a szabványnak megfelelő termék, szolgáltatás vagy építési beruházás megfelel az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő teljesítménybeli, illetve funkcionális követelményeinek.

Megfelelő eszköz lehet a gyártótól származó műszaki dokumentáció vagy valamely elismert szervtől származó vizsgálati jelentés.

Amennyiben az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők környezetvédelmi jellemzőket állapítanak meg a (3) bekezdés b) pontjában említett teljesítmény, illetve funkcionális követelmények tekintetében, használhatják az európai vagy nemzeti (illetve nemzetközi) ökocímkék vagy bármely más ökocímke által meghatározott részletes leírásokat, vagy szükség esetén azok egy részét, feltéve, hogy:

Az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők jelezhetik, hogy az ökocímkével ellátott termékek és szolgáltatások esetében vélelmezik az ajánlattételhez szükséges dokumentációban megállapított műszaki leírásnak való megfelelést; el kell fogadniuk valamennyi megfelelő bizonyítási eszközt, mint például a gyártótól származó műszaki dokumentációt vagy valamely elismert szervtől származó vizsgálati jelentést.

„Elismert szervek”: e cikk alkalmazásában olyan vizsgáló és kalibráló laboratóriumok, valamint tanúsító és ellenőrző szervek, amelyek megfelelnek az alkalmazandó európai szabványoknak.

Az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők elfogadják a más tagállamokban székhellyel rendelkező elismert szervek által kiadott tanúsítványokat.

A szerződés tárgya által indokolt esetek kivételével, a műszaki leírás nem hivatkozhat olyan adott márkára vagy forrásra, illetve különleges eljárásra, vagy védjegyre, szabadalomra, típusra vagy adott származásra vagy gyártási folyamatra, amely egyes vállalkozások vagy termékek előnyben részesítését vagy kiszorítását eredményezné. Az ilyen hivatkozás kivételes esetekben megengedhető, amennyiben nem lehetséges a szerződés tárgyának (3) és (4) bekezdés szerinti, kellően pontos és érthető leírása; az ilyen hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” kifejezésnek kell kísérnie.

Ha a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szolgál a szerződés odaítélésének szempontjául, az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő engedélyezheti az ajánlattevőknek több változat benyújtását.

Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a hirdetményben közli, hogy engedélyezi-e több változat benyújtását. Több változat benyújtása ilyen tartalmú közlés nélkül nem megengedett.

A több változat benyújtását engedélyező ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő az ajánlattételhez szükséges dokumentációban meghatározza, hogy a változatoknak milyen minimumkövetelményeknek kell megfelelniük, és azokat milyen egyéb követelmények szerint kell elkészíteni.

Csak az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által megállapított minimumkövetelményeknek megfelelő változatok vehetők figyelembe.

Árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések odaítélési eljárásai esetében azok az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők, amelyek engedélyezték változatok benyújtását, nem utasíthatnak el valamely változatot kizárólag azon az alapon, hogy az adott változat, amennyiben sikeres, inkább szolgáltatásnyújtásra, mint árubeszerzésre irányuló szerződést eredményezne, vagy inkább árubeszerzésre, mint szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződést eredményezne.

A sikeres ajánlattevő szabadon választhatja meg alvállalkozóit az összes olyan szerződésre, amelyekre nem vonatkoznak a (3) és (4) bekezdésben említett követelmények és különösen azt nem lehet tőlük megkövetelni, hogy állampolgárságuk alapján megkülönböztetést gyakoroljanak a lehetséges alvállalkozókkal szemben.

Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam felkérésére az alábbiakat kérheti az ajánlattevőtől:

Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam felkérésére előírhatja a sikeres ajánlattevő számára a III. címben szereplő rendelkezések alkalmazását a harmadik felek számára odaítélni kívánt bizonyos alvállalkozói szerződések, vagy azok mindegyike vonatkozásában.

A tagállamok rendelkezhetnek arról, hogy az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő saját kezdeményezésére vagy felkérésre kérheti a sikeres ajánlattevőtől a szerződés egy részének alvállalkozói szerződésekkel történő kiszervezését. A kiszervezést előíró ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő minimális és maximális százalékos értéket tartalmazó sáv formájában közli a kiszervezendő rész arányát. A kiszervezett rész aránya nem haladhatja meg a szerződés értékének 30 %-át. A megadott sávnak arányosnak kell lennie a szerződés tárgyával és értékével, valamint az érintett ágazat természetével, beleértve az adott piacon tapasztalható verseny intenzitását és az ipari alapok vonatkozó műszaki képességeit is beleértve.

A kiszervezett résznek az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által megjelölt értéksávba eső százalékát az ezen bekezdésben előírt kiszervezési kötelezettség teljesítésének kell tekinteni.

Az ajánlattevők a szerződésnek az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által meghatározott értékhatárt meghaladó mértékű kiszervezésére is javaslatot tehetnek.

Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő felkéri az ajánlattevőket, hogy pályázatukban jelöljék meg az első albekezdésben szereplő kötelezettség teljesítése érdekében kiszervezni szándékozott részt vagy részeket.

Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam általi követelmény alapján kérheti az ajánlattevőktől, hogy a megkövetelt arányon felül ajánlatuk mely részeit szándékoznak kiszervezni, valamint hogy eddig milyen alvállalkozókat választottak ki.

A sikeres ajánlattevő az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által a III. cím rendelkezéseinek megfelelően kiszervezni rendelt aránynak megfelelő részben alvállalkozói szerződéseket ítél oda.

Minden olyan esetben, amikor valamely tagállam úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők elutasíthatják az ajánlattevő által a fő szerződés odaítélési eljárása folyamán vagy a sikeres ajánlattevő által a szerződés teljesítése során kiválasztott alvállalkozókat, az elutasításnak a fő szerződéssel kapcsolatban alkalmazott kiválasztási kritériumokon kell alapulnia. Amennyiben az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő elutasít egy alvállalkozót, írásban kell indokolnia az ajánlattevő vagy sikeres pályázó felé ebbéli döntését, amely indokolás tartalmazza, hogy szerinte az alvállalkozó miért nem felel meg a követelményeknek.

A (2)–(5) bekezdésben említett követelményeket fel kell tüntetni az ajánlati felhívásban.

Az (1)–(5) bekezdések nem érintik a fő gazdasági szereplő felelősségének kérdését.

Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő az ajánlattételhez szükséges dokumentációban megnevezheti – vagy valamely tagállam által kötelezhető arra, hogy megnevezze – azt a szervet vagy szerveket, amelytől, illetve amelyektől a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő megfelelő tájékoztatást kaphat az építési beruházás kivitelezése, illetve a szolgáltatás teljesítése szerinti tagállamban, régióban, településen, vagy harmadik országban hatályos, adózással, környezetvédelemmel, munkavédelmi rendelkezésekkel és munkafeltételekkel kapcsolatos kötelezettségekről, amelyek az építési területen végzendő építési munkákra, illetve a szerződés teljesítése során nyújtott szolgáltatásokra vonatkoznak.

Az (1) bekezdésben említett tájékoztatást adó ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő felhívja az ajánlattevőket arra, hogy nyilatkozzanak arról, hogy ajánlatuk elkészítésénél figyelembe vették az építési beruházás kivitelezése, illetve a szolgáltatásnyújtás helyén hatályos munkavédelmi rendelkezésekkel és munkafeltételekkel kapcsolatos kötelezettségeket.

Az első albekezdés nem sérti a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok vizsgálatára vonatkozó 49. cikk rendelkezéseinek alkalmazását.

Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetén az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő tárgyalást folytat az ajánlattevőkkel az általuk benyújtott ajánlatokról, azoknak a hirdetményben, az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, és adott esetben a kiegészítő iratokban meghatározott követelményekhez történő hozzáigazítása érdekében, valamint a legjobb ajánlatnak a 47. cikkel összhangban történő meghatározása végett.

A tárgyalások során az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő minden ajánlattevő tekintetében egyenlő bánásmódot alkalmaz. Különösen tartózkodnia kell attól, hogy megkülönböztető módon adjon olyan tájékoztatást, amely egyes ajánlattevőket másokkal szemben előnyhöz juttat.

Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő rendelkezhet úgy, hogy a tárgyalásos eljárás egymást követő szakaszokban bonyolódjék le annak érdekében, hogy a hirdetményben vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban szereplő odaítélési szempontok alkalmazása révén csökkentse a megvitatandó ajánlatok számát. A hirdetményben vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban közölni kell, hogy e lehetőség igénybe vételére sor került-e.

A különösen összetett szerződések esetében a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy amennyiben az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő megítélése szerint a meghívásos eljárás vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás nem tenné lehetővé a szerződés odaítélését, az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő e cikkel összhangban versenypárbeszédet alkalmazhat.

A szerződés kizárólag a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján ítélhető oda.

Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő hirdetményt tesz közzé, amelyben megfogalmazza igényeit és követelményeit, amelyeket e hirdetményben és/vagy egy ismertetőben tovább pontosít.

Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a 38–46. cikk vonatkozó rendelkezései szerint kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet kezd, amellyel célja az, hogy megtalálja és meghatározza azokat az eszközöket, amelyek a leginkább alkalmasak igényei kielégítésére. E párbeszéd folyamán az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a szerződés minden aspektusát megvitathatja a kiválasztott részvételre jelentkezőkkel.

A párbeszéd során az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő köteles minden ajánlattevő tekintetében egyenlő bánásmódot tanúsítani. Különösen tartózkodnia kell attól, hogy megkülönböztető módon adjon olyan tájékoztatást, amely egyes ajánlattevőket másokkal szemben előnyhöz juttat.

Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a párbeszédben részt vevő egyik jelentkező által javasolt megoldásokat és egyéb általa közölt bizalmas információt a jelentkező beleegyezése nélkül nem közölhet a többi résztvevővel.

Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő rendelkezhet úgy, hogy az eljárás egymást követő szakaszokban bonyolódjék le annak érdekében, hogy a hirdetményben vagy az ismertetőben szereplő odaítélési szempontok alkalmazása révén csökkentse a párbeszéd folyamán megvitatandó megoldások számát. A hirdetményben vagy az ismertetőben közölni kell, hogy e lehetőség igénybe vételére kerül sor.

Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő addig folytatja a párbeszédet, amíg – szükség esetén a megoldásokat összehasonlítva – meg nem találja azt a megoldást vagy azokat a megoldásokat, amely(ek) igényei kielégítésére alkalmas(ak).

Miután bejelentette, hogy a párbeszéd lezárult és erről tájékoztatta a résztvevőket, az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő felkéri a résztvevőket, hogy a párbeszéd folyamán bemutatott és meghatározott megoldás vagy megoldások alapján nyújtsák be végleges ajánlatukat. Ezeknek az ajánlatoknak tartalmazniuk kell minden, a projekt megvalósításához előírt és szükséges elemet.

Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő kérésére ezek az ajánlatok pontosíthatók és javíthatók. Azonban az ajánlatok pontosítása, javítása, illetve a kiegészítő tájékoztatás nem változtathatja meg az ajánlat vagy az ajánlati felhívás alapvető jellemzőit úgy, hogy az torzítsa a versenyt, vagy diszkriminatív hatást gyakoroljon.

Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a hirdetményben vagy az ismertetőben megállapított odaítélési szempontok alapján bírálja el a beérkezett ajánlatokat, és a 47. cikkel összhangban választja ki a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot.

Ha az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő úgy kívánja, az az ajánlattevő, amely az elbírálás alapján a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot nyújtotta be, felkérhető arra, hogy pontosítsa az ajánlat elemeit, vagy erősítse meg az ajánlatban foglalt kötelezettségvállalásait, feltéve, hogy ez nem módosítaná az ajánlat vagy az ajánlati felhívás lényeges elemeit, nem torzítaná a versenyt és nem okozna diszkriminációt.

Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a versenypárbeszédben résztvevőket megillető díjakról vagy kifizetésekről rendelkezhet.

A tagállamok rendelkezhetnek a keretmegállapodások ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők általi megkötésének lehetőségéről.

A keretmegállapodás megkötése céljából az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő az ebben az irányelvben említett eljárási szabályokat követi minden szakaszban, egészen a keretmegállapodáson alapuló szerződések odaítélésig. A keretmegállapodás feleit a 47. cikkel összhangban megállapított odaítélési szempontok alkalmazásával kell kiválasztani.

A keretmegállapodáson alapuló szerződéseket a (3) és a (4) bekezdésben megállapított eljárásokkal összhangban kell odaítélni. Az említett eljárások csak olyan ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők és gazdasági szereplők között alkalmazhatók, amelyek a keretmegállapodás eredeti részes felei.

A keretmegállapodáson alapuló szerződések odaítélésekor a felek semmiképpen nem módosíthatják lényegesen a keretmegállapodásban megállapított feltételeket, különösen a (3) bekezdésben említett esetben.

A keretmegállapodás tartama nem haladhatja meg a hét évet, kivéve kivételes körülmények esetén, amelyek meghatározására bármilyen beszerzett eszköz, berendezés, rendszer várható élettartamának, valamint a szállító megváltozása következtében keletkező műszaki nehézségek figyelembevételével kerül sor.

Ebben az esetben az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők a 30. cikk (3) bekezdésében említett felhívásban megfelelő indoklást adnak e kivételes körülményekről.

Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő nem élhet vissza a keretmegállapodással, és nem alkalmazhatja azt oly módon, hogy az a verseny akadályozásához, korlátozásához vagy torzításához vezetne.

Amennyiben a keretmegállapodás megkötésére egyetlen gazdasági szereplővel kerül sor, a megállapodáson alapuló szerződéseket a keretmegállapodásban megállapított feltételek keretei között kell odaítélni.

E szerződések odaítélése érdekében az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő írásban konzultálhat a keretmegállapodásban részt vevő gazdasági szereplővel, szükség szerint ajánlatának kiegészítését kérve.

Ha a keretmegállapodás megkötésére több gazdasági szereplővel kerül sor, ez utóbbiak száma legalább három kell, hogy legyen, amennyiben megfelelő számú gazdasági szereplő felel meg a kiválasztási szempontoknak és/vagy megfelelő számú elfogadható ajánlat felel meg az odaítélési szempontoknak.

A több gazdasági szereplővel kötött keretmegállapodáson alapuló szerződések odaítélése a következőképpen történhet:

Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő – a Bizottság által közzétett vagy a VI. melléklet 2. pontjában leírt „felhasználói oldalán” általa közzétett – előzetes tájékoztató útján nyilvánosságra hozhatja a következőket:

Az első albekezdésben említett hirdetményeket az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által odaítélni kívánt szerződéshez vagy keretmegállapodáshoz kapcsolódó tervet jóváhagyó döntés után a lehető leghamarabb el kell küldeni a Bizottságnak, vagy közzé kell tenni a felhasználói oldalon.

A felhasználói oldalukon előzetes tájékoztatót közzétevő ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők elektronikus formában hirdetményt küldenek a Bizottságnak az előzetes tájékoztató hirdetmény felhasználói oldalon történő közzétételéről, a hirdetmények megküldésének a VI. melléklet 3. pontjában feltüntetett formátumával és részletes eljárásával összhangban.

Az első albekezdésben említett hirdetmények közzététele csak akkor kötelező, ha az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő él az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidő csökkentésének a 33. cikk (3) bekezdésében megállapított lehetőségével.

Ez a bekezdés nem alkalmazható a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásoknál.

Az az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő, amely egy szerződést vagy egy keretmegállapodást meghívásos eljárással, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárással, vagy versenypárbeszédet alkalmazva kíván odaítélni, ezt a szándékát hirdetményben teszi közzé.

Az az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő, amely szerződést ítélt oda vagy keretmegállapodást kötött, a szerződés odaítélésétől, illetve a keretmegállapodás megkötésétől számított 48 napon belül hirdetményt küld a közbeszerzési eljárás eredményéről.

A 29. cikkel összhangban megkötött keretmegállapodások esetében az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő nem köteles az említett megállapodáson alapuló minden egyes szerződés esetében hirdetményt küldeni a közbeszerzési eljárás eredményéről.

Egyes, szerződés odaítélésére vagy keretmegállapodás megkötésére vonatkozó információk közlése mellőzhető, amennyiben ezen információ közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel (és különösen védelmi és/vagy biztonsági érdekekkel), vagy sértené egy bizonyos – magán vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplő törvényes üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.

A hirdetményeknek a IV. mellékletben említett adatokat és adott esetben bármely más, az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által hasznosnak ítélt adatot, a Bizottság által a 67. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban elfogadott szabvány-formanyomtatványok formájában kell tartalmazniuk.

Az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők által a Bizottságnak küldött hirdetményeket vagy a VI. melléklet 3. pontjában megjelölt adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban elektronikus úton, vagy más módon kell elküldeni. A 33. cikk (7) bekezdésében megállapított gyorsított eljárás alkalmazása esetén a hirdetményeket vagy telefaxon vagy a VI. melléklet 3. pontjában megjelölt adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban elektronikus úton kell elküldeni.

A hirdetményeket a VI. melléklet 1. pontjának a) és b) alpontjában megállapított közzétételi technikai jellemzőknek megfelelően kell közzétenni.

A VI. melléklet 3. pontjában megjelölt adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban elektronikus úton készített és továbbított hirdetményeket elküldésük után legkésőbb öt nappal közzé kell tenni.

Azokat a hirdetményeket, amelyeket nem elektronikus úton, nem a VI. melléklet 3. pontjában megjelölt adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban továbbítanak, elküldésük után legkésőbb tizenkét nappal kell közzétenni; a 33. cikk (7) bekezdésében megállapított gyorsított eljárás esetén ez az időtartam 5 nap.

A hirdetményt teljes terjedelmében, a Közösség valamely, az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által választott hivatalos nyelvén kell közzétenni, és ez az eredeti nyelvi változat tekintendő az egyetlen hiteles szövegnek. A többi hivatalos nyelven az egyes hirdetmények fontos elemeinek összefoglalását kell közzétenni.

A hirdetmények Bizottság általi közzétételének költségeit a Közösség viseli.

A hirdetmény és annak tartalma a Bizottság részére történő elküldésének időpontja előtt nemzeti szinten vagy felhasználói oldalon nem tehető közzé.

A nemzeti szinten közzétett hirdetmények nem tartalmazhatnak a Bizottságnak elküldött vagy a 30. cikk (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban felhasználói oldalon közzétett hirdetményekben foglalt adatoktól eltérő adatokat, de meg kell említeniük a hirdetmény Bizottság részére történő feladásának vagy felhasználói oldalon történő közzétételének időpontját.

Az előzetes tájékoztató hirdetmény a felhasználói oldalon az ebben a formában történt közzétételéről szóló hirdetménynek a Bizottság részére történő feladása előtt nem tehető közzé; és tartalmaznia kell e feladás időpontját.

A nem a VI. melléklet 3. pontjában megjelölt adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban, elektronikus úton továbbított hirdetmények terjedelme körülbelül 650 szóra korlátozódik.

Az ajánlatkérő szervnek/ajánlatkérőnek tudnia kell bizonyítani a hirdetmények feladásának időpontját.

A Bizottság visszaigazolja az ajánlatkérő szervnek/ajánlatkérőnek az elküldött adatok közzétételét, megemlítve e közzététel időpontját. Ez a visszaigazolás a közzétételre vonatkozó bizonyítéknak minősül.

A részvételi jelentkezések és az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidő meghatározásakor az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő figyelembe veszi különösen a szerződés összetettségét és az ajánlatok elkészítéséhez szükséges időt, az e cikkben megállapított minimális határidők sérelme nélkül.

Meghívásos eljárásban, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás és versenypárbeszéd alkalmazása esetében a részvételi jelentkezések beérkezésének minimális határideje a hirdetmény feladásától számított 37 nap.

Meghívásos eljárás esetében az ajánlatok beérkezésének minimális határideje az ajánlati felhívás feladásától számított 40 nap.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő előzetes tájékoztató hirdetményt tett közzé, az ajánlatok beérkezésének a (2) bekezdés második albekezdésében szereplő minimális határideje főszabályként 36 napra csökkenthető, de semmiképpen nem lehet 22 napnál rövidebb.

A határidő attól a naptól számítandó, amikor az ajánlati felhívást feladták.

Az első albekezdésben említett rövidített határidők akkor megengedettek, ha az előzetes tájékoztató hirdetmény a IV. mellékletben a hirdetményre vonatkozóan előírt valamennyi adatot tartalmazza, amennyiben ezek az adatok a hirdetmény közzétételekor rendelkezésre állnak, és az előzetes tájékoztató hirdetményt a hirdetmény elküldése előtt legalább 52 nappal és legfeljebb 12 hónappal közzétételre megküldték.

Amennyiben a hirdetményeket – az adattovábbításnak a VI. melléklet 3. pontjában leírt formátumával és eljárásaival összhangban – elektronikus úton készítik el és továbbítják, az ajánlatok beérkezésének a (2) bekezdés első albekezdésében említett határideje hét nappal csökkenthető.

Az ajánlatok beérkezésének a (2) bekezdés második albekezdésében említett határideje öt nappal csökkenthető, amennyiben az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő – a VI. melléklettel összhangban – elektronikus úton korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést kínál az ajánlattételhez szükséges dokumentációhoz és bármely más kiegészítő dokumentumhoz a hirdetmény közzétételének az időpontjától, megadva a hirdetmény szövegében azt az internetcímet, amelyen e dokumentáció elérhető.

Ez a csökkentés a (4) bekezdésben említett csökkentéshez hozzáadható.

Ha bármely okból az ajánlattételhez szükséges dokumentáció és a kiegészítő dokumentumok vagy további információ rendelkezésre bocsátása, bár időben kérték, a 34. cikkben említett határidőn belül nem történt meg, vagy amennyiben az ajánlatokat csak a helyszín megtekintése, vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációhoz csatolt iratok helyszíni megtekintése után lehet elkészíteni, az ajánlatok beérkezésének határidejét meg kell hosszabbítani, hogy valamennyi érintett gazdasági szereplő értesülhessen az ajánlat elkészítéséhez szükséges valamennyi információról.

Meghívásos eljárás és hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében, amennyiben a sürgősség miatt nem lehet alkalmazni az e cikkben megállapított határidőket, az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a következő határidőket határozhatja meg:

A meghívásos eljárásban, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás során és a versenypárbeszéd keretében az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő egyidejűleg és írásban hívja fel a kiválasztott részvételre jelentkezőket ajánlatuk megtételre, illetve a tárgyalásban való részvételre, vagy versenypárbeszéd esetében a párbeszédben való részvételre.

A részvételre jelentkezőknek küldött felhívásnak tartalmaznia kell a következők valamelyikét:

Ha az ajánlattételhez szükséges dokumentáció, az ismertető és/vagy bármely kiegészítő irat a közbeszerzési eljárásért felelős ajánlatkérő szervtől/ajánlatkérőtől eltérő jogalanynál található, a felhívásnak tartalmaznia kell azt a címet, ahonnan az említett dokumentáció megkérhető, továbbá tartalmaznia kell adott esetben az ezen iratok megkérésére vonatkozó határidőt, az iratokért fizetendő összeget és a fizetés módját. Az illetékes szervezeti egység a kérés beérkezése után haladéktalanul megküldi a dokumentációt a gazdasági szereplőnek.

Az ajánlattételhez szükséges dokumentációra, az ismertetőre és/vagy a kiegészítő iratokra vonatkozó további információkat, feltéve, hogy azokat kellő időben kérték, az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő vagy az illetékes szervezeti egység az ajánlatok beérkezésének határideje előtt legalább hat nappal küldi meg. Meghívásos vagy gyorsított eljárás esetében ez az időtartam négy nap.

A (2), (3) és (4) bekezdésben előírt elemeken kívül a felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a lehető leghamarabb tájékoztatja a részvételre jelentkezőket és az ajánlattevőket a keretmegállapodás megkötésével vagy a szerződés odaítélésével kapcsolatos döntésekről, beleértve az okokat, amelyekért nem került sor egy olyan keretmegállapodás megkötésére vagy szerződés odaítélésére, amely versenyeztetésen alapuló ajánlattételi eljárás tárgyát képezte, vagy az eljárás újraindítására vonatkozó indokokat; ezt a tájékoztatást az ajánlatkérő szervnek/ajánlatkérőnek – kérésre – írásban kell megadnia.

Az érintett fél kérésére az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő – a (3) bekezdésre is figyelemmel – a lehető legrövidebb időn belül, legkésőbb az erre vonatkozó írásbeli kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül tájékoztatást ad:

Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő azonban dönthet úgy, hogy egyes, az (1) bekezdésben említett, szerződés odaítélésére vagy keretmegállapodás megkötésére vonatkozó információk közlését mellőzi, amennyiben ezen információk közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel (és különösen védelmi és/vagy biztonsági érdekekkel), vagy sértené – akár magán- vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplők törvényes üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.

Az e címben említett valamennyi kommunikáció és információcsere – az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő választása szerint – történhet postai úton, telefaxon, a (4) és az (5) bekezdésnek megfelelően elektronikus úton, a (6) bekezdésben említett esetekben és körülmények között telefonon, vagy pedig e módokat kombinálva.

A választott kommunikációs eszközöknek széles körben rendelkezésre kell állniuk, és így nem korlátozhatják a gazdasági szereplőknek a közbeszerzési eljáráshoz való hozzáférését.

A kommunikációt, az információcserét és az adattárolást olyan módon kell végezni, hogy az biztosítsa az adatok sértetlenségének, valamint a részvételi jelentkezések és ajánlatok bizalmasságának megőrzését, továbbá azt, hogy az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő csak azután vizsgálja meg a részvételi jelentkezések és ajánlatok tartalmát, hogy az ezek benyújtására vonatkozó határidő lejárt.

Az elektronikus úton történő kommunikációhoz használandó eszközöknek és azok műszaki jellemzőinek biztosítaniuk kell a megkülönböztetés-mentességet, valamint általánosan elérhetőnek és a széles körben használt információtechnológiai és kommunikációs technológiai termékekkel kompatibilisnek kell lenniük.

Az ajánlatok elektronikus továbbításához és átvételéhez használt eszközökre, valamint a részvételi jelentkezések elektronikus átvételéhez használt eszközökre a következő szabályokat kell alkalmazni:

A részvételi jelentkezések továbbítására a következő szabályokat kell alkalmazni:

Annak megerősítése érdekében, hogy a kiválasztási eljárás átláthatóan és diszkriminációtól mentesen került lebonyolításra, az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő valamennyi szerződésről és keretmegállapodásról írásbeli jelentést készít, amelynek legalább a következőket kell tartalmaznia:

Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő megteszi a megfelelő lépéseket az elektronikus úton folytatott közbeszerzési eljárások menetének dokumentálása érdekében.

Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a Bizottság kérésére közli a Bizottsággal az írásbeli jelentést vagy annak főbb jellemzőit.

A szerződéseket a 47. és a 49. cikkben megállapított feltételek alapján – a 19. cikk figyelembevételével – kell odaítélni, miután az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a 39. vagy a 40. cikk alapján ki nem zárt gazdasági szereplők alkalmasságát a 41–46. cikkben említett, gazdasági és pénzügyi helyzetre, a szakmai és műszaki ismeretekre vagy alkalmasságra vonatkozó szempontoknak, valamint adott esetben a (3) bekezdésben említett megkülönböztetés-mentességi szabályoknak és szempontoknak megfelelően megvizsgálta.

Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a 41. és a 42. cikkel összhangban megkövetelheti a részvételre jelentkezőktől egy minimális teljesítményszint elérését.

A 41. és a 42. cikkel említett adatok körének és az egy adott szerződés esetében megkövetelt minimális teljesítményszintnek a szerződés tárgyával összefüggőnek és azzal arányosnak kell lennie.

A minimális teljesítményszintet közölni kell a hirdetményben.

A meghívásos eljárásban, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban és a versenypárbeszédben az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő korlátozhatja azoknak az alkalmas jelentkezőknek a számát, amelyeket ajánlattételre, illetőleg párbeszédre hív fel. Ebben az esetben:

Amennyiben a kiválasztási szempontoknak és a minimális képességi szintnek megfelelő jelentkezők száma a minimális létszámot nem éri el, az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő folytathatja az eljárást a szükséges jellemzőkkel rendelkező jelentkező vagy jelentkezők meghívásával.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő úgy véli, hogy az alkalmas jelentkezők száma túlságosan alacsony ahhoz, hogy biztosítható legyen a tényleges verseny, elrendelheti az eljárás felfüggesztését és az eredeti hirdetmény ismételt közzétételét a 30. cikk (2) bekezdésének és a 32. cikknek megfelelően, egyben új határidőt jelölve ki a részvételi jelentkezések benyújtására. Ebben az esetben a 34. cikk értelmében az első közzétételt követően kiválasztott jelentkezők és a második közzétételt követően kiválasztott jelentkezőket egyaránt fel kell kérni az ajánlattételre. Ez a lehetőség nem sértheti az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő jogát arra, hogy törölje a folyamatban lévő eljárást, és helyette új eljárást indítson.

A szerződés-odaítélési eljárás keretében az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő nem vonhat be olyan gazdasági szereplőket, amelyek a részvételre nem jelentkeztek, és olyan jelentkezőket, amelyek nem rendelkeznek a megkívánt képességekkel.

Ha az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő él a megtárgyalandó megoldások vagy ajánlatok számának a 26. cikk (3), illetve a 27. cikk (4) bekezdésében foglalt csökkentésének lehetőségével, ezt a csökkentést a hirdetményben, az ajánlattételhez szükséges dokumentációban vagy az ismertetőben megállapított bírálati szempontokat alkalmazva kell végrehajtania. Az utolsó szakaszban ennek a számnak lehetővé kell tennie a tényleges versenyt, vagyis elegendő számú megoldásnak vagy ajánlattevőnek kell maradnia.

Ki kell zárni a beszerzési eljárásban való részvételből azt a részvételre jelentkezőt és ajánlattevőt, akit, illetve amelyet a következőkben felsorolt egy vagy több okból jogerősen elítéltek, és erről a jogerős ítéletről az ajánlatkérő szervnek/ajánlatkérőnek tudomása van:

E bekezdés végrehajtási feltételeit nemzeti jogukkal összhangban és a közösségi jog figyelembevételével a tagállamok határozzák meg.

A tagállamok nyomós közérdekből az első albekezdésben említett követelményektől való eltérésről is rendelkezhetnek.

E bekezdés alkalmazása céljából az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő szükség esetén köteles felhívni a részvételre jelentkezőket, illetve az ajánlattevőket arra, hogy nyújtsák be a (3) bekezdésben említett dokumentumokat, és amennyiben kétsége támad e részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők személyes helyzetével kapcsolatban, az illetékes hatóságokat is megkeresheti az érintett részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők személyes helyzetére vonatkozóan általa szükségesnek tartott adatok beszerzése végett. Amennyiben az adat olyan jelentkezőre vagy ajánlattevőre vonatkozik, aki, illetve amely nem az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő székhelye szerinti államban letelepedett, az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő együttműködés végett megkeresheti az illetékes hatóságokat. Tekintettel a részvételre jelentkezők, illetve ajánlattevők letelepedése szerinti tagállam nemzeti jogára, e kérelmeknek jogi és/vagy természetes személyekre kell vonatkozniuk, beleértve adott esetben cégvezetőket és bármely olyan személyt, aki a részvételre jelentkezőnél vagy az ajánlattevőnél képviseleti, döntési vagy ellenőrzési joggal rendelkezik.

A közbeszerzési eljárásban való részvételből kizárható minden gazdasági szereplő, aki, illetve amely:

E bekezdés végrehajtási feltételeit nemzeti jogukkal összhangban és a közösségi jog figyelembevételével a tagállamok határozzák meg.

Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a következőket fogadja el elegendő bizonyítéknak arra nézve, hogy a gazdasági szereplő tekintetében az (1) bekezdésben, illetve a (2) bekezdés a), b), c), f) és g) pontjában említett esetek egyike sem áll fenn:

Ha a kérdéses ország nem bocsát ki ilyen okiratot, illetve hatósági bizonyítványt, vagy amennyiben ezek nem terjednek ki az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában említett valamennyi esetre, ezeket az érintett személy által egy, a származása vagy letelepedése szerinti ország illetékes igazságügyi vagy közigazgatási szerve, közjegyzője vagy hatáskörrel rendelkező szakmai szervezete előtt eskü alatt tett nyilatkozattal, illetve – azokban a tagállamokban, ahol eskü alatt tett nyilatkozatra vonatkozó rendelkezések nincsenek – esküvel egyenértékű nyilatkozattal lehet helyettesíteni.

A tagállamok kijelölik a (3) bekezdésben említett okiratok, hatósági bizonyítványok és nyilatkozatok kibocsátására jogosult hatóságokat és szerveket, és erről tájékoztatják a Bizottságot. Ez az értesítés nem sérti az adatvédelem tekintetében alkalmazandó jogot.

A gazdasági szereplő gazdasági és pénzügyi kapacitásának igazolása főszabály szerint a következő egy vagy több dokumentummal történhet:

A gazdasági szereplő szükség esetén és egy adott szerződés tekintetében egyéb szervezetek képességére is támaszkodhat, a velük fennálló kapcsolatának jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben a gazdasági szereplőnek bizonyítania kell az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő számára, hogy a szükséges erőforrások rendelkezésére fognak állni, például olyan módon, hogy bemutatja az említett szervezetek erre vonatkozó kötelezettségvállalását.

Ugyanezen feltételek mellett a gazdasági szereplők 4. cikkben említett csoportja is támaszkodhat a csoport tagjainak vagy más szervezeteknek a képességére.

Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a hirdetményben meghatározza, hogy az (1) bekezdésben említettek közül mely dokumentumot vagy dokumentumokat választotta ki, és milyen egyéb dokumentumot kell még benyújtani.

Ha a gazdasági szereplő bármilyen jogos okból nem tudja az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által kért dokumentumokat benyújtani, bármely egyéb, az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által megfelelőnek tekintett irattal igazolhatja gazdasági és pénzügyi kapacitását.

A gazdasági szereplő műszaki alkalmasságát – az építési beruházás, az árubeszerzés, illetve a szolgáltatás jellegétől, mennyiségétől vagy jelentőségétől és rendeltetésétől függően – főszabályként a következő módon vagy módokon lehet bizonyítani:

Egy gazdasági szereplő szükség esetén és egy adott szerződés tekintetében egyéb szervezetek kapacitására is támaszkodhat, a velük fennálló kapcsolatának jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben a gazdasági szereplőnek bizonyítania kell az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő számára, hogy a szerződés teljesítéséhez ezek az erőforrások a rendelkezésére fognak állni, például olyan módon, hogy bemutatja az említett szervezetek arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a szükséges erőforrásokat a gazdasági szereplő rendelkezésére bocsátják.

Ugyanezen feltételek mellett a gazdasági szereplők 5. cikkben említett csoportja is támaszkodhat a csoport tagjainak vagy más szervezeteknek az alkalmasságára.

A beállítási és üzembe helyezési műveleteket, valamint szolgáltatás nyújtását és/vagy építési beruházás kivitelezését is igénylő áruszállításra irányuló beszerzési szerződések odaítélési eljárásában a gazdasági szereplőnek a szolgáltatás nyújtására vagy az üzembe helyezési műveletek, illetve az építési beruházás megvalósítására való alkalmasságát különösen a szakértelmére, hatékonyságára, tapasztalatára és megbízhatóságára tekintettel lehet megítélni.

Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a hirdetményben meghatározza, hogy az (1) bekezdésben szereplők közül melyeket választotta, és mely egyéb dokumentumok benyújtását kívánja meg.

Ha a gazdasági szereplő bármilyen jogos okból nem tudja az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által kért dokumentumokat benyújtani, bármely egyéb, az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által megfelelőnek tekintett irattal igazolhatja műszaki és/vagy szakmai alkalmasságát.

A tagállamok vagy elismert vállalkozók, szállítók és szolgáltatók hivatalos jegyzékeit, vagy közjogi, illetve magánjogi tanúsító szervezetek által végzett tanúsítást vezethetnek be.

A tagállamok az e jegyzékekbe történő felvétel és a tanúsító szervezetek által történő tanúsítvány-kibocsátás feltételeit a 39. cikk (1) bekezdésében, a 39. cikk (2) bekezdése a)–d) és h) pontjában, a 40. cikkben, a 41. cikk (1), (4) és (5) bekezdésében, a 42. cikk (1) bekezdése a)–i) pontjában, a 42. cikk (2) és (4) bekezdésében, a 43 cikkben, és szükség szerint a 44. cikkben foglalt rendelkezésekhez igazítják.

A tagállamok az említett feltételeket a 41. cikk (2) bekezdéséhez és a 42. cikk (2) bekezdéséhez is hozzáigazítják olyan gazdasági szereplők bejegyzés iránti kérelme tekintetében, akik, illetve amelyek egy csoporthoz tartoznak, és a csoport más társaságai által rendelkezésükre bocsátott forrásokra támaszkodnak. Ilyen esetben e gazdasági szereplőknek igazolniuk kell a hivatalos jegyzéket készítő hatóság számára, hogy a hivatalos jegyzékbe történő felvételüket igazoló hatósági bizonyítvány teljes érvényességi ideje alatt rendelkezésükre fognak állni az említett források, és hogy ugyanezen idő alatt az említett társaságok továbbra is teljesítik a második albekezdésben említett cikkekben megállapított minőségi kiválasztási követelményeket, amelyekre a gazdasági szereplők bejegyzés iránti kérelmükben hivatkoznak.

A hivatalos jegyzékben nyilvántartott vagy tanúsítvánnyal rendelkező gazdasági szereplők minden szerződés esetében benyújthatják az ajánlatkérő szervhez/ajánlatkérőhöz az illetékes hatóság által kibocsátott nyilvántartási igazolást, vagy az illetékes tanúsító szervezet által kibocsátott tanúsítványt. Ezekben az iratokban szerepelnie kell, hogy mi alapján történt a gazdasági szereplő nyilvántartásba vétele vagy részére a tanúsítvány kiadása, és szerepelnie kell az adott jegyzékben megadott minősítésnek.

Az illetékes hatóság által a hivatalos jegyzékbe történő bejegyzésről kiadott igazolás, illetve a tanúsító szervezet által kibocsátott tanúsítvány a többi tagállam ajánlatkérő szervei/ajánlatkérői számára nem keletkeztethet az alkalmasságra vonatkozó vélelmet, kivéve a 39. cikk (1) bekezdése és (2) bekezdésének a)–d) és h) pontja, a 40. cikk, a 41. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontja tekintetében, valamint a 42. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja, b)–g) pontja tekintetében a vállalkozók esetében, a 42. cikk (1) bekezdés a) pontjának ii. alpontja, és b)–e), illetve i) pontja tekintetében a szállítók esetében, végül a 42. cikk (1) bekezdés a) pontjának ii. alpontja, b)–e) pontja és g) pontja tekintetében a szolgáltatók esetében.

A hivatalos jegyzékben való nyilvántartásból, illetve a tanúsítványból kitűnő adatokat indokolás nélkül nem lehet vitatni. A szerződéskötés felajánlásakor a társadalombiztosítási járulékfizetésre és az adófizetésre vonatkozóan bármely bejegyzett gazdasági szereplőtől kiegészítő igazolás kérhető.

A többi tagállam ajánlatkérő szervei/ajánlatkérői a (3) bekezdésben és az e bekezdés első albekezésében foglalt rendelkezéseket csak a hivatalos jegyzékkel rendelkező tagállamban letelepedett gazdasági szereplőkre alkalmazzák.

Más tagállamok gazdasági szereplőinek hivatalos jegyzékbe történő bejegyzéséhez, illetve az (1) bekezdésben említett szervezetek által számukra kiadott tanúsításhoz csak azok a bizonyítékok, illetve nyilatkozatok – és mindenképpen kizárólag a 39–43. és adott esetben a 44. cikkben előírtak – követelhetők meg, amelyeket a tagállamok saját gazdasági szereplőiktől is kérnek.

Más tagállamok gazdasági szereplői azonban nem kötelezhetők ilyen bejegyzés vagy tanúsítás megszerzésére ahhoz, hogy a közbeszerzési eljárásban részt vehessenek. Az ajánlatkérő szervnek/ajánlatkérőnek el kell fogadnia a más tagállamokban székhellyel rendelkező szervek által kiadott egyenértékű tanúsítványokat. El kell fogadnia egyéb egyenértékű bizonyítási eszközöket is.

A gazdasági szereplők bármikor kérelmezhetik hivatalos jegyzékbe történő bejegyzésüket, illetve tanúsítvány kiadását. A gazdasági szereplőket ésszerűen rövid időn belül tájékoztatni kell a jegyzéket készítő szerv, illetve a hatáskörrel rendelkező tanúsító szervezet döntéséről.

Az (1) bekezdésben említett tanúsító szervezeteknek meg kell felelniük az európai tanúsítási szabványoknak.

Az (1) bekezdésben említett hivatalos jegyzékkel vagy tanúsító szervezettel rendelkező tagállamok kötelesek tájékoztatni a Bizottságot és a többi tagállamot annak a szervnek a címéről, amelyhez a kérelmeket címezni kell.

Az egyes szolgáltatások díjazására vonatkozó nemzeti törvényi, rendeleti, illetve közigazgatási rendelkezések sérelme nélkül, az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a szerződéseket a következő szempontok valamelyike alapján ítéli oda:

A harmadik albekezdés sérelme nélkül, az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő minden egyes, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározásához kiválasztott szempont tekintetében megállapítja annak relatív súlyozását az ajánlattételhez szükséges dokumentációban (az ajánlattételi hirdetményben és dokumentumokban, az ismertetőben és a kiegészítő iratokban).

Ezeket a súlyozásokat – megfelelő maximális terjedelem megadása mellett – egy tartomány megjelölésével lehet kifejezni.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő véleménye szerint a súlyozás bizonyítható okokból nem lehetséges, a szempontokat a az ajánlattételhez szükséges dokumentációban (az ajánlattételi hirdetményben és dokumentumokban, az ismertetőben és a kiegészítő iratokban) csökkenő fontossági sorrendben kell feltüntetnie.

A tagállamok rendelkezhetnek az elektronikus árverés ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők általi alkalmazásának lehetőségéről.

Hirdetmény közzétételével induló meghívásos és tárgyalásos eljárás esetében az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő dönthet úgy, hogy a szerződés odaítélését elektronikus árverés előzze meg, amennyiben a szerződési feltételek pontosan meghatározhatók.

Ugyanilyen körülmények között az elektronikus árverés megtartható a 29. cikk (4) bekezdése második albekezdésének második francia bekezdése szerinti keretmegállapodás felei közötti verseny újbóli megnyitása esetén is.

Az elektronikus árverés a következőkön alapul:

Az elektronikus árverés megtartása mellett döntő ajánlatkérő szervnek/ajánlatkérőnek e tényt fel kell tüntetnie az ajánlati felhívásban.

Az ajánlattételhez szükséges dokumentáció többek között a következőket foglalja magában:

Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő, mielőtt elektronikus árverést tartana, a meghatározott szerződés-odaítélési szemponttal/szempontokkal és az azok tekintetében rögzített súlyozással összhangban elvégzi az ajánlatok teljes körű első értékelését.

Az elfogadható ajánlatot benyújtott valamennyi ajánlattevőt elektronikus úton egyidejűleg fel kell kérni arra, hogy nyújtson be új árakat és/vagy új értékeket; a felhívásnak tartalmaznia kell minden szükséges információt az alkalmazott elektronikus berendezéshez történő egyéni csatlakozással kapcsolatban, és meg kell jelölnie az elektronikus árverés kezdetének napját és időpontját. Az elektronikus árverés több egymást követő szakaszból is állhat. Az elektronikus árverés legkorábban a felhívások feladása után két munkanappal kezdődhet meg.

Amennyiben a szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján ítélik oda, a felhíváshoz az érintett ajánlattevő ajánlata tekintetében a 47. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében előírt súlyozással összhangban végzett teljes körű értékelés eredményét csatolni kell.

A felhívásnak azt az elektronikus árverés során alkalmazandó matematikai képletet is tartalmaznia kell, amely a benyújtott új árakon és/vagy új értékeken alapuló automatikus újrarangsorolás megállapításához szükséges. A képletnek tartalmaznia kell a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározása céljából megállapított valamennyi szempontnak az ajánlati felhívásban vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban szereplő súlyozását; e célból bármely értéktartományt előzetesen egy meghatározott értékre kell csökkenteni.

Amennyiben a változatok benyújtása megengedett, minden egyes változat tekintetében külön képletet kell meghatározni.

Az ajánlatkérő szervnek/ajánlatkérőnek az elektronikus árverés minden szakaszában minden ajánlattevőt haladéktalanul legalább annyi információval kell ellátnia, amely elegendő ahhoz, hogy az ajánlattevő bármikor meggyőződhessen relatív rangsorolásáról. Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő egyéb benyújtott árakra vagy értékekre vonatkozó információt is közölhet, feltéve, hogy ennek lehetősége szerepel az ajánlattételhez szükséges dokumentációban. Ezenkívül bármikor közzéteheti az árverés adott szakaszában részt vevők számát. Azonban az elektronikus árverés egyik szakaszában sem fedheti fel az ajánlattevők kilétét.

Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő az elektronikus árverést a következő variációk közül egy vagy több módszert alkalmazva zárja le:

Amennyiben az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő úgy döntött, hogy az elektronikus árverést a c) ponttal összhangban – esetleg azt a b) pontban megállapított szabályokkal együttesen alkalmazva – zárja le, az árverésben való részvételre vonatkozó felhívásban fel kell tüntetni minden egyes árverési szakasz ütemtervét.

Az elektronikus árverés lezárása után az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a szerződést a 47. cikkel összhangban, az elektronikus árverés eredményei alapján ítéli oda.

Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő nem élhet vissza az elektronikus árverés alkalmazásával, és azt nem használhatja úgy, hogy ezáltal a versenyt akadályozza, korlátozza vagy torzítsa, vagy a szerződésnek a közzétett hirdetményben meghirdetett és az ajánlattételhez szükséges dokumentációban meghatározott tárgyát megváltoztassa.

Ha egy adott szerződés esetében az ajánlatok a szolgáltatáshoz képest kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaznak, az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő – mielőtt elutasítja ezeket az ajánlatokat – írásban megkéri az ajánlat általa lényegesnek ítélt alkotóelemeinek jellemzőit.

Ezek a jellemzők különösen a következőkre vonatkozhatnak:

Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő az ajánlattevővel folytatott konzultáció útján és a benyújtott bizonyítékok figyelembevételével ellenőrzi ezeket az alkotóelemeket.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlatban szereplő ellenszolgáltatás azért kirívóan alacsony, mert az ajánlattevő állami támogatáshoz jutott, az ajánlatot pusztán ezen az alapon csak akkor utasíthatja el, ha az ajánlattevővel konzultált, és az ajánlattevő az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által megállapított kellő időn belül nem tudja bizonyítani, hogy a kérdéses támogatást törvényesen szerezte. Az ajánlatot ilyen körülmények között elutasító ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő erről a tényről köteles tájékoztatni a Bizottságot.

E címnek a 21. cikk (3) és (4) bekezdésével összhangban történő alkalmazásakor a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy azon sikeres ajánlattevők, akik nem ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők, az alvállalkozói szerződések harmadik fél számára történő odaítélésekor a 51–53. cikkben meghatározott szabályokat alkalmazzák.

Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősülnek harmadik félnek azok a vállalkozások, amelyek a szerződés megszerzése érdekében csoportot hoztak létre, valamint az e vállalkozásokhoz kapcsolt vállalkozások.

Az ajánlattevő pályázatának tartalmaznia kell az ilyen vállalkozások teljes körű jegyzékét. Ezt a jegyzéket a vállalkozások közötti viszonyban bekövetkező minden későbbi változáskor frissíteni kell.

Ha egy sikeres ajánlattevő, aki nem ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő, olyan alvállalkozói szerződést köt, amelynek héa nélküli becsült értéke a 8. cikkben meghatározott értékhatárt meghaladja, ezt a szándékát hirdetményben kell közzétennie.

Az alvállalkozói hirdetménynek az V. mellékletben említett adatokat és bármilyen más, a sikeres ajánlattevő által hasznosnak ítélt adatot – szükség esetén az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő jóváhagyásával – tartalmaznia kell.

Az alvállalkozói hirdetmény megszövegezését a Bizottság által a 67. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadói bizottsági eljárással összhangban elfogadott szabvány-formanyomtatványok formájával összhangban kell elvégezni.

Az alvállalkozói hirdetmény közzététele a 32. cikk (2)–(5) bekezdésével összhangban történik.

Nincs szükség alvállalkozói hirdetményre, ha az alvállalkozói szerződés megfelel a 28. cikkben meghatározott feltételeknek.

A sikeres ajánlattevők a 32. cikkel összhangban olyan alvállalkozói hirdetményeket is közzétehetnek, amelyek esetében nincs közzétételi kötelezettségük.

A tagállamok rendelkezhetnek arról is, hogy a sikeres ajánlattevő a 21. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott alvállalkozói követelménynek megfelel, amennyiben az alvállalkozói szerződéseket az 51. és 53. cikkben, valamint ezen cikk (1)–(5) bekezdésében meghatározott szabályokkal összhangban kötött keretmegállapodás alapján ítéli oda.

Az ilyen keretmegállapodáson alapuló alvállalkozói szerződéseket a keretmegállapodásban megállapított feltételek keretei között kell odaítélni. Odaítélésük csak olyan gazdasági szereplők esetében lehetséges, amelyek a keretmegállapodás eredeti részes felei. A szerződések odaítélésekor a feleknek minden esetben a keretmegállapodás feltételeivel összhangban lévő feltételeket kell javasolniuk.

A keretmegállapodás tartama nem haladhatja meg a hét évet, kivéve a kivételes körülményeket, amelyek meghatározására bármilyen beszerzett eszköz, berendezés, rendszer várható élettartamának, valamint a szállító megváltozása következtében keletkező műszaki nehézségek figyelembevételével kerül sor.

A keretmegállapodással nem lehet visszaélni a verseny akadályozása, korlátozása vagy torzítása céljából.

Olyan alvállalkozói szerződés esetében, amelynek héa nélküli becsült értéke a 8. cikkben meghatározott értékhatárt nem haladja meg, a sikeres ajánlattevőnek az átláthatóságra és a versenyre vonatkozó szerződés elveit kell alkalmaznia.

A 9. cikk vonatkozik az alvállalkozói szerződések becsült értékének kiszámítására.

E címben foglalt jogorvoslati eljárások a 2. cikkben hivatkozott szerződésekre vonatkoznak, a 12. és 13. cikkben foglalt kivételek fenntartásával.

A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők határozataival szemben az 56–62. cikkben foglalt feltételeknek megfelelően hatékonyan és különösen a lehető leggyorsabban jogorvoslattal lehessen élni azon az alapon, hogy e határozatok megsértették a beszerzésre vonatkozó közösségi jogot vagy az e jogot átültető nemzeti jogszabályokat.

A tagállamok biztosítják, hogy ne legyen megkülönböztetés a szerződés-odaítélési eljárás vonatkozásában az érdeksérelmet bejelentő vállalkozások között az e címben a közösségi jogot végrehajtó nemzeti jogszabályok és az egyéb nemzeti jogszabályok között tett különbségtétel eredményeként.

A tagállamok biztosítják, hogy a tagállamok által megállapítandó részletes szabályok szerint legalább azon személyeknek legyen lehetőségük jogorvoslati eljárás igénybevételére, akiknek érdekükben áll vagy állt egy adott szerződés elnyerése, és akiknek az állítólagos jogsértés kárt okozott vagy okozhat.

A tagállamok előírhatják, hogy a jogorvoslati eljárást igénybe venni kívánó személy előzetesen értesítse az ajánlatkérő szervet/ajánlatkérőt az állítólagos jogsértésről, és arról a szándékáról, hogy jogorvoslattal kíván élni, amennyiben ez nem érinti az 57. cikk (2) bekezdése szerinti szerződéskötési tilalmi időszakot vagy az 59. cikk szerinti, jogorvoslati kérelem benyújtására megállapított bármely más határidőt.

A tagállamok előírhatják, hogy az érintett személy először az ajánlatkérő szervhez/ajánlatkérőhöz forduljon jogorvoslatért. Ebben az esetben a tagállamok biztosítják, hogy az ilyen jogorvoslati kérelem benyújtása a szerződés lehetséges megkötésére azonnali felfüggesztő hatállyal bírjon.

A tagállamok meghatározzák az első albekezdés szerinti jogorvoslati kérelem benyújtásának megfelelő közlési módját, ideértve a faxon vagy elektronikus úton történő benyújtási módot is.

Az első albekezdésben említett automatikus felfüggesztés az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által faxon vagy elektronikus úton eljuttatott válasz elküldésének időpontját követő naptól számított legalább tíz naptári napig tartó időszak lejártakor, vagy egyéb kommunikációs eszköz felhasználása esetén vagy az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő válasza elküldésének időpontját követő naptól számított legalább tizenöt naptári napig tartó időszak lejártakor, vagy a válasz kézhezvételét követő naptól számított legalább tíz naptári napig tartó időszak lejártakor szűnik meg.

A tagállamok biztosítják, hogy az 55. cikkben meghatározott jogorvoslati eljárásokra vonatkozóan hozott intézkedések hatáskört biztosítanak a következőkre:

A biztosított hatáskörök mindkét fenti esetben kiterjednek a jogsértés által hátrányosan érintett személyek részére történő kártérítés megítélésére.

Az (1) bekezdésben, valamint a 60. és a 61. cikkben meghatározott hatáskörök átruházhatók a jogorvoslati eljárás különböző szempontjaiért felelős különálló szervekre.

Amennyiben első fokon valamely, az ajánlatkérő szervtől/ajánlatkérőtől független szerv vizsgálja felül a szerződés-odaítélési eljárást, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő ne köthesse meg a szerződést azt megelőzően, hogy a jogorvoslati szerv meghozta volna az ideiglenes intézkedések alkalmazására vagy a jogorvoslatra vonatkozó döntését. A felfüggesztési idő leghamarabb az 57. cikk (2) bekezdésében és a 60. cikk (4) és (5) bekezdésében említett szüneteltetési idő lejártakor szűnik meg.

Ezen cikk (3) bekezdésében és az 55. cikk (6) bekezdésében előírtak kivételével a jogorvoslati eljárások nem szükségszerűen függesztik fel automatikusan a kapcsolódó szerződés-odaítélési eljárásokat.

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a jogorvoslati eljárások lefolytatásáéért felelős szerv figyelembe veheti az ideiglenes intézkedések valószínű következményeit valamennyi várhatóan veszélyeztetett érdekre, valamint a közérdekre – különösen a védelmi és/vagy biztonsági érdekekre – nézve, és határozhat úgy, hogy nem hoz ilyen intézkedéseket olyan esetben, amikor azok hátrányai meghaladhatják azok előnyeit.

Az ideiglenes intézkedések elrendelésének mellőzéséről szóló határozat nem érinti az ilyen intézkedéseket kérő személy egyéb követeléseit.

A tagállamok előírhatják, hogy ha a kártérítés követelésének jogalapja az, hogy egy döntést jogellenesen hoztak meg, a vitatott döntést először a szükséges hatáskörrel rendelkező szervnek semmissé kell nyilvánítania.

A 60–62. cikkben említett esetek kivételével az e cikk (1) bekezdésében említett hatáskörök gyakorlásának a szerződés odaítélése után megkötött szerződésre kifejtett hatásait a nemzeti jog határozza meg.

Továbbá az olyan esetek kivételével, amelyekben egy döntést a kártérítés megítélését megelőzően semmissé kell nyilvánítani, a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az 55. cikk (6) bekezdésének, e cikk (3) bekezdésének vagy az 57–62. cikknek megfelelő szerződéskötés után a jogorvoslati eljárások lefolytatásáért felelős szerv hatásköre csak a kártérítésnek a jogosult részére történő megítélésére korlátozódik.

A tagállamok biztosítják, hogy a jogorvoslati eljárásokért felelős szervek által hozott döntések ténylegesen végrehajthatók legyenek.

Amennyiben a jogorvoslati eljárások lefolytatásáért felelős szervek jellegüket tekintve nem bírói testületek, határozataikat minden esetben írásban kell indokolniuk. Továbbá erre az esetre rendelkezéseket kell hozni olyan eljárások biztosítására, amelyek révén a jogorvoslati szerv által hozott valamennyi, állítólagosan jogellenes intézkedést vagy az azokra átruházott hatáskörök gyakorlása során elkövetett bármilyen állítólagos hibát bírósági felülvizsgálat vagy egy olyan más szerv által nyújtott jogorvoslat tárgyává lehet tenni, amely az EK- Szerződés 234. cikke értelmében bíróság, és mind az ajánlatkérő szervtől/ajánlatkérőtől, mind pedig a jogorvoslati szervtől független.

Az ilyen független szervek tagjainak kinevezése és hivatali idejük megszűnése a kinevezésért felelős hatóság, a hivatali idő és a visszahívhatóság tekintetében ugyanolyan feltételek mellett történik, mint a bírák esetében. Legalább e független szerv elnökének ugyanolyan jogi és szakmai képesítéssel kell rendelkeznie, mint a bírói testület tagjainak. A független testület határozatai az egyes tagállamok által meghatározott módon kötelező érvényűek.

A tagállamok kötelesek biztosítani, hogy a jogorvoslatért felelős szervek garantálják a minősített adatokra, illetve bármely más, a felek által továbbított aktákban található adatokra vonatkozó megfelelő szintű titoktartást, valamint azt, hogy az eljárás során a védelmi és/vagy a biztonsági érdekekkel összhangban járnak el.

E célból a tagállamok dönthetnek úgy, hogy egy adott szerv legyen a védelemmel és biztonsággal kapcsolatos szerződések felülvizsgálatát végző kizárólagos joghatóság.

Mindenesetre a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy csak a felülvizsgálati szerveknek a minősített adatok kezelésére személy szerinti engedéllyel rendelkező tagjai vizsgálhassák meg az ilyen adatokat tartalmazó jogorvoslat iránti kérelmeket. A jogorvoslat iránti kérelmek nyilvántartása, a dokumentumok átvétele és az akták tárolása tekintetében különleges biztonsági intézkedéseket is előírhatnak.

A tagállamok állapítják meg, hogy a jogorvoslati szerveknek hogyan kell összehangolniuk a minősített adatok titkosságát a védelemhez való jog tekintetében, valamint bírósági felülvizsgálat vagy egy olyan szerv által nyújtott jogorvoslat esetén, amely az EK- Szerződés 234. cikke értelmében bíróság, úgy kell eljárniuk, hogy az eljárás egészében megfeleljen a tisztességes eljáráshoz való jognak.

A tagállamok az e cikk (2) bekezdésében, valamint az 59. cikkben említett minimumfeltételeket tiszteletben tartó, szükséges rendelkezések elfogadásával biztosítják, hogy az 55. cikk (4) bekezdésében említett személyek számára az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők szerződés odaítéléséről szóló döntéseivel szembeni hatékony jogorvoslatra elegendő idő álljon rendelkezésre.

Az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződés megkötésére a szerződés odaítéléséről szóló ajánlatkérői döntésnek az érintett ajánlattevők és részvételre jelentkezők részére faxon vagy elektronikus úton való megküldésének időpontját követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárta előtt, vagy egyéb kommunikációs eszköz felhasználása esetén, vagy a szerződés odaítéléséről szóló döntésnek az érintett ajánlattevők és részvételre jelentkezők részére való megküldésének időpontját követő naptól számított legalább tizenöt naptári nap lejárta előtt vagy a szerződés odaítéléséről szóló döntés kézhezvételének időpontját követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárata előtt nem kerülhet sor.

Az ajánlattevők akkor tekintendők érintettnek, ha határozott kizárásukra még nem került sor. A kizárás akkor végleges, ha arról az érintett ajánlattevőket értesítették, továbbá ha a kizárást egy független jogorvoslati szerv jogszerűnek ítélte, vagy ha a kizárás ellen jogorvoslati eljárásnak többé már nincs helye.

A részvételre jelentkezők akkor tekintendők érintettnek, ha a jelentkezésük elutasítására vonatkozó tájékoztatást az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő nem tette hozzáférhetővé az érintett ajánlattevőknek a szerződés odaítéléséről szóló döntésről való értesítését megelőzően.

A szerződés odaítéléséről szóló döntésről való tájékoztatásban minden egyes érintett ajánlattevővel és részvételre jelentkezővel közölni kell:

A tagállamok biztosítják, hogy az alábbi esetekben az ajánlatkérő szervtől/ajánlatkérőtől független jogorvoslati szerv a szerződést érvénytelennek nyilvánítja, vagy annak döntése következményeként a szerződés érvénytelenné válik a következő esetek egyikének fennállása esetén:

A szerződés érvénytelenségének megállapításából fakadó következményeket a nemzeti jogszabályok határozzák meg. A nemzeti jogszabályok előírhatják valamennyi szerződéses kötelezettség visszamenőleges hatályú megszüntetését, vagy a teljesítendő kötelezettségekre korlátozhatják a megszüntetés hatályát. Ez utóbbi esetben a tagállamok előírják a 61. cikk (2) bekezdése szerinti alternatív szankciók alkalmazását.

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ajánlatkérő szervtől/ajánlatkérőtől független jogorvoslati szerv nem ítélhet érvénytelennek egy szerződést annak ellenére, hogy azt az (1) bekezdésben említett indokok alapján jogellenesen ítéltek oda, ha a jogorvoslati szerv valamennyi releváns szempont megvizsgálását követően úgy ítéli meg, hogy valamely általános érdekkel kapcsolatos kényszerítő indokok miatt – de elsősorban a védelmi és/vagy biztonsági érdekekkel összefüggésben – fenn kell tartani a szerződés hatályát.

A szerződés érvényességéhez fűződő gazdasági érdekek kizárólag akkor tekinthetők az első albekezdés szerinti valamely általános érdekkel kapcsolatos kényszerítő indoknak, ha az érvénytelenség aránytalan következményekkel járna.

Az adott szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdekek nem tekinthetők az első albekezdés szerinti általános érdekhez kapcsolódó kényszerítő indoknak. A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdekek magukban foglalják többek között a szerződés késedelmes teljesítéséből eredő költségeket, az új közbeszerzési eljárás indításához kapcsolódó költségeket, a szerződést teljesítő gazdasági szereplő megváltozását, valamint az érvénytelenségből eredő jogi kötelezettség költségeit.

Egy szerződés általánosságban nem tekinthető érvénytelennek, ha az érvénytelenség következtében súlyosan veszélyeztetve lenne egy tagállam biztonsági érdekei szempontjából alapvető fontosságú, szélesebb körű védelmi vagy biztonsági program.

A fent említett esetekben a tagállamok e szankció helyett alkalmazandó, a 61. cikk (2) bekezdése szerinti alternatív szankciókat írnak elő.

A tagállamoknak úgy kell rendelkezniük, hogy az (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazandó, amennyiben:

A tagállamok úgy rendelkeznek, hogy az (1) bekezdés c) pontja nem alkalmazandó, amennyiben:

Az 55. cikk (6) bekezdésének, az 56. cikk (3) bekezdésének vagy az 57. cikk (2) bekezdésének olyan megsértése esetén, amely nem tartozik a 60. cikk (1) bekezdése b) pontjának hatálya alá, a tagállamok a 60. cikk (1)–(3) bekezdése szerinti érvénytelenséget vagy alternatív szankciókat írnak elő. A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ajánlatkérő szervtől/ajánlatkérőtől független jogorvoslati szerv — valamennyi lényeges szempont megvizsgálását követően — határozzon arról, hogy a szerződést érvénytelennek kell-e nyilvánítani, vagy alternatív szankciókat kell-e alkalmazni.

Az alternatív szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. Az alternatív szankciók a következők:

A tagállamok széles mérlegelési jogkört ruházhatnak a jogorvoslati szervre a tekintetben, hogy valamennyi lényeges tényezőt figyelembe vegye, ideértve a jogsértés súlyosságát, az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő magatartását, valamint — a 60. cikk (2) bekezdésében említett esetekben — a szerződés hatályban maradásának mértékét.

A kártérítés megítélése e bekezdés értelmében nem minősül megfelelő szankciónak.

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a 60. cikk (1) bekezdésének megfelelő jogorvoslat iránti kérelmet a következők szerint kell benyújtani:

Minden más esetben, ideértve a 61. cikk (1) bekezdésének megfelelő jogorvoslat iránti kérelmet is, a jogorvoslati kérelem benyújtásának határidejét – az 59. cikkre is figyelemmel – a nemzeti jog határozza meg.

A Bizottság akkor alkalmazhatja a (2)–(5) bekezdésben meghatározott eljárást, ha a szerződés megkötését megelőzően úgy ítéli meg, hogy ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződés-odaítélési eljárás során a beszerzésre vonatkozó rendelkezéseket súlyosan megsértették.

A Bizottság értesíti az érintett tagállamot azokról az okokról, amelyek alapján a súlyos jogsértést megállapította és kéri a jogsértés megfelelő eszközökkel történő kiigazítását.

A (2) bekezdésben említett értesítés kézhezvételétől számított 21 naptári napon belül az érintett tagállam közli a Bizottsággal a következőket:

A (3) bekezdés b) pontja szerint közölt, indokolással ellátott beadvány többek között arra is hivatkozhat, hogy az állítólagos jogsértés már egy bírósági vagy egyéb felülvizsgálat, vagy egy, az 56. cikk (9) bekezdésében említett jogorvoslat tárgyát képezi. Ilyen esetben a tagállam tájékoztatja a Bizottságot az eljárások eredményéről, amint az ismertté válik.

Olyan esetben, amikor értesítést küldtek arról, hogy egy szerződés-odaítélési eljárást a (3) bekezdés c) pontja szerint felfüggesztettek, az érintett tagállam értesíti a Bizottságot a felfüggesztés megszüntetésének időpontjáról vagy arról az időpontról, amikor a teljes egészében vagy részben ugyanarra a tárgyra vonatkozó újabb szerződés-odaítélési eljárás kezdődött meg. Ebben az új értesítésben meg kell erősíteni, hogy az állítólagos jogsértést megszüntették, vagy annak tartalmaznia kell egy indokolással ellátott beadványt arról, hogy miért nem történt korrekció.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

A Bizottságnak a 68. cikk (1) bekezdésében és a 69. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2019. július 26-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 68. cikk (1) bekezdésében és a 69. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban ( 7 ) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

A 68. cikk (1) bekezdése és a 69. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek és alkalmazandók mindaddig, amíg az Európai Parlament vagy a Tanács a (2) bekezdésnek megfelelően nem emel ellenük kifogást. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben meg kell indokolni a sürgősségi eljárás alkalmazását.

Az Európai Parlament vagy a Tanács a 66a. cikk (6) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó, felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

A Bizottságot a 71/306/EGK határozat ( 8 ) 1. cikkével létrehozott közbeszerzési tanácsadó bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.

Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel 8. cikkének rendelkezéseire.

A 2004/17/EK irányelv értékhatárainak az említett irányelv 69. cikkében említett felülvizsgálata alkalmával a Bizottság elvégzi az ezen irányelv 8. cikkében meghatározott értékhatárok felülvizsgálatát is, következőképpen:

▼M7

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 66a. cikknek megfelelően az első albekezdésben meghatározott értékhatárokat módosító, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.

Az (1) bekezdéssel összhangban megállapított értékhatároknak a monetáris unióban tagsággal nem rendelkező tagállamok nemzeti pénznemében kifejezett értékét a 2004/17/EK irányelv által előírt, az (1) bekezdésben említett értékhatároknak a 2004/17/EK irányelv 69. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerint kiszámított értékéhez kell igazítani.

Az (1) bekezdésben említett felülvizsgált értékhatárokat és azok nemzeti pénznemekben kifejezett értékét a Bizottság a felülvizsgálatot követő november elején közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A Bizottság a 67. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadói bizottsági eljárással összhangban módosíthatja a következőket:

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 66a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben módosítja:

A tagállamok 2011. augusztus 21-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

A Bizottság 2012. augusztus 21-ig jelentést készít a tagállamok által ezen irányelv – különösen az irányelv 21., és 50–54. cikkének – átültetésére meghozott intézkedésekről.

A Bizottság felülvizsgálja az irányelv végrehajtását, és arról 2016. augusztus 21-ig jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Különösen azt értékeli, hogy teljesültek-e és milyen mértékben az irányelv céljai a belső piac működése, a védelmi felszerelések európai piaca és az európai védelmi technológiai és ipari bázis tekintetében, tekintettel többek között a kis- és középvállalkozások helyzetére. Adott esetben a jelentést jogalkotási javaslat kíséri.

A Bizottság felülvizsgálja továbbá a 39. cikk (1) bekezdésének alkalmazását, különösen azt vizsgálva, hogy harmonizálhatók-e a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől a korábban ellenük hozott bírósági ítélet(ek) miatt kizárt jelöltek vagy ajánlattevők részvételi jogai visszaállításának feltételei, és adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be e feltételek harmonizálása céljából.