Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/65/EK IRÁNYELVE

(2009. július 13.)

az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról

(átdolgozás)

(EGT-vonatkozású szöveg)

TARTALOM
I. FEJEZET	TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
II. FEJEZET	AZ ÁÉKBV ENGEDÉLYEZÉSE
III. FEJEZET	AZ ALAPKEZELŐ TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ KÖTELEZETTSÉGEK
1. SZAKASZ	A tevékenység megkezdésének feltételei
2. SZAKASZ	Kapcsolatok harmadik országokkal
3. SZAKASZ	Működési feltételek
4. SZAKASZ	A letelepedés szabadsága és a szolgáltatásnyújtás szabadsága
IV. FEJEZET	A LETÉTKEZELŐRE VONATKOZÓ KÖTELEZETTSÉGEK
V. FEJEZET	A BEFEKTETÉSI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ KÖTELEZETTSÉGEK
1. SZAKASZ	A tevékenység megkezdésének feltételei
2. SZAKASZ	Működési feltételek
VI. FEJEZET	AZ ÁÉKBV EGYESÜLÉSE
1. SZAKASZ	Alapelv, engedélyezés és jóváhagyás
2. SZAKASZ	Harmadik fél általi ellenőrzés, befektetők tájékoztatása és a befektetők egyéb jogai
3. SZAKASZ	Költségek és hatálybalépés
VII. FEJEZET	AZ ÁÉKBV BEFEKTETÉSI POLITIKÁJÁRA VONATKOZÓ KÖTELEZETTSÉGEK
VIII. FEJEZET	MASTER-FEEDER STRUKTÚRÁK
1. SZAKASZ	Hatály és jóváhagyás
2. SZAKASZ	A feeder-ÁÉKBV-ra és a master-ÁÉKBV-ra vonatkozó közös rendelkezések
3. SZAKASZ	Letétkezelők és könyvvizsgálók
4. SZAKASZ	Kötelező tájékoztatás és forgalmazási közlemények a feeder-ÁÉKBV részéről
5. SZAKASZ	Létező ÁÉKBV átalakítása feeder-ÁÉKBV-vé és a master-ÁÉKBV megváltozása
6. SZAKASZ	Kötelezettségek és illetékes hatóságok
IX. FEJEZET	A BEFEKTETŐK TÁJÉKOZTATÁSÁRA VONATKOZÓ KÖTELEZETTSÉGEK
1. SZAKASZ	A tájékoztató és a rendszeres beszámolók közzététele
2. SZAKASZ	Egyéb információk közzététele
3. SZAKASZ	Kiemelt befektetői információk
4. SZAKASZ	Az információk hozzáférhetősége az egységes európai hozzáférési ponton
X. FEJEZET	AZ ÁÉKBV ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEI
XI. FEJEZET	A BEFEKTETÉSI JEGYEIKET A LETELEPEDÉS HELYE SZERINTI TAGÁLLAMON KÍVÜLI TAGÁLLAMOKBAN FORGALMAZÓ ÁÉKBV-KRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
XII. FEJEZET	AZ ENGEDÉLYEZÉSÉRT ÉS FELÜGYELETÉRT FELELŐS HATÓSÁGOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
XIII. FEJEZET	FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK ÉS VÉGREHAJTÁSI HATÁSKÖRÖK
XIV. FEJEZET	ELTÉRÉSEK, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1. SZAKASZ	Eltérések
2. SZAKASZ	Átmeneti és záró rendelkezések
I. MELLÉKLET	A. és B. lista
II. MELLÉKLET	A kollektív portfóliókezelési tevékenységhez tartozó funkciók
III. MELLÉKLET
A. rész	A hatályon kívül helyezett irányelv és egymást követő módosításainak listája
B. rész	A nemzeti jogba történő átültetésre és alkalmazásra vonatkozó határidők listája
IV. MELLÉKLET	Megfelelési táblázat

I. FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY, ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

(1)

Ez az irányelv a tagállamok területén letelepedett, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (a továbbiakban: ÁÉKBV) alkalmazandó.

(2)

Ezen irányelv alkalmazásában és figyelemmel a 3. cikkre, azok a vállalkozások minősülnek ÁÉKBV-nek:

amelyek kizárólagos célja a befektetőktől nyilvánosan bevont tőke átruházható értékpapírokba vagy az 50. cikk (1) bekezdésében említett egyéb likvid pénzügyi eszközökbe történő befektetése, és amelyek a kockázatmegosztás elvén működnek; és

amelyek befektetési jegyeiket a tulajdonosok kérésére közvetlenül vagy közvetve eszközeik terhére vásárolják vagy váltják vissza. Amennyiben az ÁÉKBV intézkedést tesz annak biztosítása érdekében, hogy befektetési jegyeinek tőzsdei értéke és nettó eszközértéke ne térjen el jelentősen, ezt a fent említett visszavásárlással vagy visszaváltással egyenértékűnek kell tekinteni.

A tagállamok lehetővé tehetik az ÁÉKBV számára, hogy több befektetési részalapból álljon össze.

(3)

A (2) bekezdésben említett vállalkozások alapíthatók mind a kötelmi jog alapján (alapkezelő társaság által kezelt közös alapokként), mind a befektetési alapokra vonatkozó jogszabályok alapján (zártvégű alapként), mind pedig a társasági jog alapján (befektetési társaságokként).

Ezen irányelv alkalmazásában:

a „közös alapok” kifejezés a zártvégű alapokat is magában foglalja;

az ÁÉKBV „befektetési jegyei” kifejezés az ÁÉKBV részvényeit is magában foglalja.

(4)

Azok a befektetési társaságok, amelyek eszközeiket leányvállalataik közvetítésével fektetik be, és befektetéseik nagy részét nem átruházható értékpapírok képezik, nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá.

(5)

A tagállamok megtiltják, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó ÁÉKBV az irányelv hatálya alá nem tartozó kollektív befektetési vállalkozássá alakuljon át.

(6)

Figyelemmel a tőkemozgásokat szabályozó közösségi jogi rendelkezésekre, valamint a 91., 92. cikkre és a 108. cikk (1) bekezdésének második albekezdésére, az ezen irányelvben szabályozott területeken a tagállamok más rendelkezéseket nem alkalmazhatnak a más tagállamban letelepedett ÁÉKBV-re vagy az ilyen ÁÉKBV által kibocsátott befektetési jegyekre, ha az ÁÉKBV-k befektetési jegyeiket abban a fogadó tagállamban forgalmazzák.

(7)

E fejezet sérelme nélkül, a tagállamok a területükön letelepedett ÁÉKBV-k tekintetében az ezen irányelvben meghatározottaknál szigorúbb, illetve kiegészítő előírásokat alkalmazhatnak, feltéve, hogy ezen előírások általánosan alkalmazandók, és nem ütköznek ezen irányelv rendelkezéseibe.

2. cikk

(1)

Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

„letétkezelő”: a 22. és 32. cikkben említett kötelezettségek ellátásával megbízott és a IV. fejezetben és az V. fejezet 3. szakaszában megállapított egyéb rendelkezések hatálya alá tartozó intézmény;

„alapkezelő társaság”: olyan társaság, amelynek alaptevékenysége a közös alap vagy befektetési társaság formájában tevékenykedő ÁÉKBV kezelése (az ÁÉKBV kollektív portfóliókezelése);

„alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam”: az a tagállam, ahol az alapkezelő társaság létesítő okirat szerinti székhelye található;

„alapkezelő társaság fogadó tagállama”: a székhely szerinti tagállamtól eltérő tagállam, amelyben az alapkezelő társaság fiókteleppel rendelkezik vagy szolgáltatást nyújt;

„ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam”: az a tagállam, amelyben az ÁÉKBV-t az 5. cikk szerint engedélyezték;

„ÁÉKBV fogadó tagállama”: a székhely szerinti tagállamtól eltérő tagállam, amelyben az ÁÉKBV befektetési jegyeit forgalmazzák;

„fióktelep”: az alapkezelő társaság részét képező üzletviteli hely, amely nem önálló jogi személy, és amely az alapkezelő társaság engedélyében felsorolt szolgáltatásokat nyújtja;

„illetékes hatóságok”: az egyes tagállamok által a 97. cikk szerint kijelölt hatóságok;

„szoros kapcsolat”: olyan helyzet, amelyben két vagy több természetes vagy jogi személyt a következő tényezők valamelyike kapcsolja össze:

„részesedés”: valamely vállalkozás szavazati jogai vagy tőkéje 20 %-ának vagy ennél nagyobb részének közvetlen vagy ellenőrzés útján való tulajdonlása; vagy

ii.

„ellenőrzés”: az „anyavállalat” és „leányvállalat” között fennálló viszony a Szerződés 54. cikke 3 bekezdésének g) pontja alapján az összevont (konszolidált) éves beszámolóról szóló, 1983. június 13-i 83/349/EGK hetedik tanácsi irányelv ( 1 ) 1. és 2. cikke értelmében, és a 83/349/EGK irányelv 1. cikke (1) és (2) bekezdésében említett valamennyi esetben, vagy bármely természetes vagy jogi személy és egy vállalkozás közötti hasonló jellegű kapcsolat;

„befolyásoló részesedés”: olyan közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányad egy alapkezelő társaságban, amely a tőke vagy a szavazati jogok legalább 10 %-ának felel meg, illetve az alapkezelő társaság ügyvezetésére jelentős befolyás gyakorlását teszi lehetővé;

„indulótőke”: a 2006/48/EK irányelv 57. cikkének a) és b) pontjában említett tőke;

„szavatolótőke”: a 2006/48/EK irányelv V. címe 2. fejezetének 1. szakaszában említett szavatolótőke;

„tartós adathordozó”: olyan eszköz, amely lehetővé teszi a befektető számára a személyesen neki címzett tájékoztatásnak a jövőben is hozzáférhető módon és a tájékoztatás céljának megfelelő ideig történő tárolását, valamint a tárolt információk változatlan formában történő megjelenítését;

„átruházható értékpapírok”:

részvények és a részvényekkel egyenértékű egyéb értékpapírok („részvények”);

ii.

kötvények és egyéb értékpapírrá alakított követelések („hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok”);

iii.

bármely más átruházható értékpapír, amely jegyzés vagy csere útján ezen átruházható értékpapírok megszerzésére jogosít;

„pénzpiaci eszközök”: a pénzpiacon általában forgalmazott olyan eszközök, amelyek likvidek, és bármikor pontosan meghatározható értékkel bírnak;

„egyesülés”: olyan művelet:

amelynek során egy vagy több ÁÉKBV vagy annak befektetési részalapjai – a „beolvadó ÁÉKBV” – felszámolás nélküli megszűnésekor minden eszközét és kötelezettségét másik működő ÁÉKBV-re vagy annak egy befektetési részalapjára ruházza át – az „átvevő ÁÉKBV” – és cserébe a befektetői az átvevő ÁÉKBV befektetési jegyeihez jutnak, és adott esetben, az említett befektetési jegyek nettó eszközértékének 10 %-át nem meghaladó készpénzkifizetésben részesülnek;

ii.

amelynek során két vagy több ÁÉKBV vagy annak befektetési részalapjai – a „beolvadó ÁÉKBV” – felszámolás nélküli megszűnésekor minden eszközét és kötelezettségét átruházza egy másik, általuk létrehozott ÁÉKBV-re vagy annak egy befektetési részalapjára – az „átvevő ÁÉKBV” – és cserébe a befektetői az átvevő ÁÉKBV befektetési jegyeihez jutnak, és adott esetben, az említett befektetési jegyek nettó eszközértékének 10 %-át nem meghaladó készpénzkifizetésben részesülnek;

iii.

amelynek során egy vagy több ÁÉKBV vagy annak befektetési részalapjai – a „beolvadó ÁÉKBV” –, amely addig nem szűnik meg, amíg kötelezettségeit nem teljesítette, nettó eszközeit átruházza ugyanazon ÁÉKBV egy másik befektetési részalapjára, egy közösen létrehozott ÁÉKBV-re, vagy egy másik működő ÁÉKBV-re vagy annak egy befektetési részalapjára – az „átvevő ÁÉKBV”;

„határokon átnyúló egyesülés”:

ÁÉKBV-k egyesülése, amelyek közül legalább kettő különböző tagállamokban letelepedett ÁÉKBV; vagy

ii.

több, ugyanabban a tagállamban székhellyel rendelkező ÁÉKBV egyesülése, amelynek eredménye egy másik tagállamban székhellyel rendelkező, újonnan létrejött ÁÉKBV;

„hazai egyesülés”: ugyanabban a tagállamban székhellyel rendelkező ÁÉKBV-k egyesülését jelenti, ha legalább az egyik részt vevő ÁÉKBV 93. cikk szerinti bejelentése megtörtént;

▼M4

„ügyvezető testület”: valamely alapkezelő társaság, befektetési társaság vagy letétkezelő legmagasabb szintű döntéshozó szerve, amely ellátja a felügyeleti és az ügyvezetési feladatokat, illetve csak az ügyvezetési feladatokat, amennyiben a két feladatkört különválasztották. Amennyiben az alapkezelő társaság, befektetési társaság vagy letétkezelő – a nemzeti jog szerint – több, különböző feladatokat ellátó testülettel rendelkezik, az ezen irányelvben az „ügyvezető testületre” vagy „a felügyeleti feladatokat ellátó ügyvezető testületre” vonatkozóan meghatározott követelmények az „ügyvezető testület” vagy „a felügyeleti feladatokat ellátó ügyvezető testület” mellett vagy helyett az alapkezelő társaság, befektetési társaság vagy letétkezelő egyéb testületeinek azon tagjaira is vonatkoznak, akikre az alkalmazandó nemzeti jog az adott feladatkört ruházza;

„pénzügyi eszköz”: a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) I. mellékletének C szakaszában meghatározott pénzügyi eszköz;

▼M13

„központi szerződő fél”: a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) 2. cikkének 1. pontjában meghatározottak szerinti központi szerződő fél;

▼M12

„központi értéktár”: a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 4 ) 2. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott központi értéktár.

▼B

(2)

Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában az alapkezelő társaság alaptevékenysége tartalmazza a II. mellékletben említett tevékenységeket.

(3)

Az (1) bekezdés g) pontja alkalmazásában egy másik tagállamban központi irodával rendelkező alapkezelő társaság által egyazon tagállamban létesített összes üzletviteli hely egy fióktelepnek minősül.

(4)

Az (1) bekezdés i) pontja ii. alpontjának alkalmazásában az alábbiak alkalmazandók:

minden leányvállalat leányvállalata azon anyavállalat leányvállalatának is minősül, amely e vállalkozások élén áll;

azt a helyzetet, amelyben két vagy több természetes vagy jogi személy ellenőrzési kapcsolat révén tartósan kapcsolódik ugyanazon személyhez, szintén az ilyen személyek közötti szoros kapcsolatnak kell tekinteni.

(5)

Az (1) bekezdés j) pontjának alkalmazásában a szavazati jogoknak a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló, 2004. december 15-i 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 5 ) 9. és 10. cikkében említett meghatározását kell figyelembe venni.

(6)

Az (1) bekezdés l) pontjának alkalmazásában a 2006/49/EK irányelv 13–16. cikke értelemszerűen alkalmazandó.

(7)

Az (1) bekezdés n) pontjának alkalmazásában az átruházható értékpapírok nem foglalják magukban az 51. cikkben említett technikákat és eszközöket.

3. cikk

A következő vállalkozások nem tartoznak az irányelv hatálya alá:

a zártvégű kollektív befektetési vállalkozások;

azok a kollektív befektetési vállalkozások, amelyek anélkül szereznek tőkét, hogy befektetési jegyeiket a Közösségben vagy annak egy részén nyilvánosan értékesítenék;

azok a kollektív befektetési vállalkozások, amelyek befektetési jegyei az alapok szabályzataival vagy a befektetési társaságok létesítő okirataival összhangban kizárólag harmadik országokban értékesíthetők nyilvánosan;

a kollektív befektetési vállalkozásoknak azon köre, amelyeket azok a tagállamok állapítanak meg, ahol a kollektív befektetési vállalkozások letelepedtek, és amelyek a VII. fejezetben, valamint a 83. cikkben meghatározott rendelkezéseknek a befektetési és hitelfelvételi politikájuk következtében nem felelnek meg.

4. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában az ÁÉKBV-t a székhely szerinti tagállamában kell letelepedettnek tekinteni.

II. FEJEZET

AZ ÁÉKBV ENGEDÉLYEZÉSE

5. cikk

(1)

Az ÁÉKBV tevékenységét ilyen minőségben csak akkor folytathatja, ha erre ezen irányelvnek megfelelően engedélyt kapott.

Az engedély valamennyi tagállamban érvényes.

(2)

A közös alap kizárólag akkor szerezhet engedélyt, ha a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai jóváhagyták az alapkezelő társaságnak a közös alap kezelésére irányuló kérelmét, az alap szabályzatát és a letétkezelő kiválasztását. Befektetési társaság kizárólag akkor szerezhet engedélyt, ha a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai jóváhagyták mind a létesítő okiratokat, mind pedig a letétkezelő kiválasztását, és adott esetben a kijelölt alapkezelő társaságnak a befektetési társaság kezelésére irányuló kérelmét.

(3)

A (2) bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül, ha az ÁÉKBV nem az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállamban telepedett le, a 20. cikk értelmében az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága engedélyezi az alapkezelő társaság ÁÉKBV kezelésére irányuló kérelmét. Az engedélyezésnek nem lehet feltétele sem az, hogy az ÁÉKBV-t olyan alapkezelő társaság kezelje, amelynek a létesítő okirat szerinti székhelye az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállamban van, sem az, hogy az alapkezelő társaság az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállamban bármely tevékenységet végezzen, illetve tevékenységet oda ruházzon át.

(4)

Az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai elutasíthatják egy ÁÉKBV engedélykérelmét, amennyiben:

megállapítják, hogy a befektetési társaság nem felel meg az V. fejezetben megállapított előfeltételeknek; vagy

az alapkezelő társaság a székhelye szerinti tagállamban nem rendelkezik engedéllyel ÁÉKBV kezelésére.

A 29. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, az alapkezelő társaságot vagy adott esetben a befektetési társaságot a teljes kérelem benyújtását követő két hónapon belül tájékoztatni kell arról, hogy engedélyezték-e az ÁÉKBV-t, vagy sem.

Az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai megtagadják az ÁÉKBV engedélyezését, ha a letétkezelő igazgatóinak jó hírneve nem elfogadható, vagy nem rendelkeznek megfelelő tapasztalatokkal a kezelendő ÁÉKBV-típusok terén. Ebből a célból a letétkezelő igazgatóinak, illetve az őket felváltó igazgatók nevét haladéktalanul közölni kell az illetékes hatóságokkal.

Az igazgatók azok a személyek, akik a törvény vagy létesítő okiratok alapján a letétkezelőt képviselik, vagy a gyakorlatban meghatározzák a letétkezelő üzletpolitikáját.

(5)

Az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai nem adják meg az engedélyt, ha az ÁÉKBV (például alapszabályzatok vagy létesítő okiratok értelmében) saját tagállamában nem jogosult befektetési jegyeinek forgalmazására.

(6)

Az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak jóváhagyása nélkül sem az alapkezelő társaság, sem a letétkezelő nem váltható fel másikkal, továbbá az alap szabályzata, valamint a befektetési társaság létesítő okirata sem módosítható.

(7)

A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv végrehajtásával kapcsolatos, az ÁÉKBV létesítését és működését érintő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekre vonatkozó teljes körű információ távolról vagy elektronikus úton könnyen elérhető legyen. A tagállamok biztosítják, hogy az ilyen információ legalább a nemzetközi pénzügyi világban szokásos nyelven elérhető legyen, világos, egyértelmű és naprakész formában.

▼M1

(8)

E cikk következetes harmonizációja érdekében az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 6 ) létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) (a továbbiakban: EÉPH) szabályozástechnikai standardtervezetet dolgozhat ki az ÁÉKBV engedélykérelmében a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak nyújtandó tájékoztatás pontos meghatározása céljából.

A Bizottságra hatáskört ruháznak az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.

▼B

III. FEJEZET

AZ ALAPKEZELŐ TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ KÖTELEZETTSÉGEK

1. SZAKASZ

A tevékenység megkezdésének feltételei

6. cikk

(1)

Az alapkezelő társaságok tevékenysége előzetes engedélyhez kötött, amelyet az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai adnak ki. Az ezen irányelv alapján az alapkezelő társaság részére kiadott engedély minden tagállamban érvényes.

▼M1

Az EÉPH-t értesíteni kell minden kiadott engedélyről, és amely a honlapján naprakész listát tesz közzé az engedéllyel rendelkező alapkezelő társaságokról.

▼B

(2)

Az alapkezelő társaság csak az ezen irányelv alapján engedélyezett ÁÉKBV kezelésével foglalkozhat, kivéve az ezen irányelv hatálya alá nem tartozó olyan egyéb kollektív befektetési vállalkozások külön kezelését, amelyek vonatkozásában az alapkezelő társaság prudenciális felügyelet hatálya alá tartozik, de amelyeknek befektetési jegyei az irányelv értelmében más tagállamokban nem forgalmazhatók.

Az ÁÉKBV kezelése ezen irányelv alkalmazásában tartalmazza a II. mellékletben említett funkciókat.

(3)

A (2) bekezdéstől eltérve, a tagállamok engedélyezhetik az alapkezelő társaságok számára, hogy az ÁÉKBV kezelése mellett még a következő szolgáltatásokat nyújtsák:

a befektetők diszkrecionális, ügyfelenkénti megbízásaival összhangban befektetések, többek között nyugdíjpénztárak tulajdonában levő befektetések portfólióinak kezelése, amennyiben az ilyen portfóliók tartalmaznak a 2004/39/EK irányelv I. mellékletének C. szakaszában felsorolt egy vagy több eszközt; és

nem alaptevékenységhez tartozó szolgáltatásokként:

a 2004/39/EK irányelv I. mellékletének C. szakaszában felsorolt egy vagy több eszközre vonatkozó befektetési tanácsadás;

ii.

a kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeire vonatkozó letéti őrzés és nyilvántartás;

▼M12

iii.

pénzügyi eszközökkel kapcsolatos megbízások fogadása és továbbítása;

iv.

bármely más funkció vagy tevékenység, amelyet az alapkezelő társaság az általa e cikkel összhangban kezelt ÁÉKBV-vel kapcsolatban, vagy az általa e bekezdéssel összhangban nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban már ellát, feltéve, hogy az említett funkció vagy tevékenység más felek számára történő ellátása által létrehozott esetleges összeférhetetlenséget megfelelően kezelik.

referenciamutató-kezelés az (EU) 2016/1011 rendelettel összhangban;

▼M12

Az alapkezelő társaságok számára ezen irányelv alapján nem lehet engedélyezni, hogy csak az ebben a bekezdésben említett szolgáltatásokat nyújtsák. Az alapkezelő társaságok számára nem lehet engedélyezni az első albekezdés c) pontjában említett olyan szolgáltatások nyújtását, amelyeket az általuk kezelt ÁÉKBV-ben használnak.

(4)

A 2014/65/EU irányelv 15. cikke, 16. cikke – annak (5) bekezdése első albekezdése kivételével –, valamint a 23., a 24. és a 25. cikke alkalmazandó, amennyiben az e cikk (3) bekezdésének a) és b) pontjában említett szolgáltatásokat alapkezelő társaságok nyújtják.

▼B

7. cikk

(1)

A nemzeti jogban megállapított egyéb, általánosan alkalmazandó feltételek sérelme nélkül az illetékes hatóságok csak az alábbi feltételek teljesülése esetén adnak engedélyt az alapkezelő társaság részére:

az alapkezelő társaság legalább 125 000 EUR indulótőkével rendelkezik, az alábbiak figyelembevételével:

amennyiben az alapkezelő társaság kezelésében levő portfóliók értéke magasabb, mint 250 000 000 EUR, az alapkezelő társaságnak szavatolótőkéjét ki kell egészítenie, amelynek összege annak az összegnek a 0,02 %-a, amellyel az alapkezelő társaság portfólióinak értéke meghaladja a 250 000 000 EUR-s értékhatárt, az indulótőke és a kiegészítő összeg együttesen előírt összege azonban nem lehet magasabb, mint 10 000 000 EUR;

ii.

e bekezdés alkalmazásában a következő portfóliók tekintendők az alapkezelő társaság portfólióinak:

—

közös alapok az alapkezelő társaság kezelésében, beleértve azokat a portfóliókat, ahol az alapkezelési funkciókat átruházták, de kivéve azokat a portfóliókat, amelyeket az alapkezelő társaság átruházás alapján kezel,

—

befektetési társaságok, ahol az alapkezelő társaság a kijelölt alapkezelő társaság,

—

egyéb kollektív befektetési vállalkozások az alapkezelő társaság kezelésében, beleértve azokat a portfóliókat, ahol a kezelési funkciókat átruházták, de kivéve azokat a portfóliókat, amelyeket az alapkezelő társaság átruházás alapján kezel;

▼M7

iii.

ezeknek a követelményeknek az összegétől függetlenül az alapkezelő társaság szavatolótőkéjének összege sohasem lehet alacsonyabb az (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikkében előírt összegné ( 7 )l.

▼M12

az alapkezelő társaság ügyvezetését ténylegesen ellátó személyek kellőképpen jó hírnévvel, és az alapkezelő társaság kezelésében levő ÁÉKBV típusával kapcsolatban is kellő tapasztalattal rendelkeznek, az említett személyek és a tisztségükben őket követő minden személy nevét haladéktalanul közölni kell az illetékes hatóságokkal, és az alapkezelő társaság ügyvezetésének ellátásáról legalább két, az ilyen feltételeknek megfelelő olyan természetes személy dönt, akiket vagy teljes munkaidőben foglalkoztat az említett alapkezelő társaság, vagy akik az alapkezelő társaság ügyvezető testületének olyan vezető tagjai vagy tagjai, akik teljes munkaidőben látják el az említett alapkezelő társaság ügyvezetését, és az Unióban lakóhellyel rendelkeznek;

az engedélykérelemhez egy olyan üzleti tervet kell mellékelni, amely ismerteti legalább az alapkezelő társaság szervezeti felépítését, és részletesen megjelöli az alapkezelő társaság ügyvezetésének ellátásához használandó emberi és technikai erőforrásokat, valamint az alapkezelő társaság ügyvezetését ténylegesen ellátó személyekre vonatkozó információkat, ideértve a következőket:

az említett személyek szerepének, beosztásának és hivatalban eltöltött idejének a leírása;

ii.

az említett személyek alapkezelő társaságon belüli és azon kívüli jelentéstételi útvonalainak és felelősségi körének a leírása;

iii.

az említett személyek mindegyike által az egyes felelősségi körökhöz rendelt idő áttekintése;

iv.

tájékoztatás arról, hogy az alapkezelő társaság miként kíván eleget tenni az ezen irányelv szerinti kötelezettségeinek és az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 8 ) 3. cikkének (1) bekezdése, 6. cikke (1) bekezdésének a) pontja, és 13. cikkének (1) bekezdése szerinti kötelezettségeinek, valamint az alapkezelő társaság által e célból felhasználandó megfelelő emberi és technikai erőforrások részletes leírása.

▼B

az alapkezelő társaság központi irodájának és létesítő okirat szerinti székhelyének ugyanabban a tagállamban kell lennie;

▼M12

az alapkezelő társaság információt nyújt a funkcióknak a 13. cikkel összhangban harmadik felekre történő átruházására és továbbruházására vonatkozóan elért megállapodásokkal kapcsolatban, amely legalább a következőket foglalja magában:

az alapkezelő társaság hivatalos neve és releváns azonosítója;

ii.

minden megbízott esetében:

—

annak hivatalos neve és releváns azonosítója,

—

a letelepedése helye szerinti joghatóság, és

—

adott esetben felügyeleti hatósága;

iii.

az alapkezelő társaság által a következőkre igénybe vett emberi és technikai erőforrások részletes leírása:

—

az alapkezelő társaságon belüli, napi portfóliókezelési vagy kockázatkezelési feladatok ellátása, és

—

az átruházott tevékenység nyomon követése;

iv.

az általa kezelt vagy kezelni kívánt ÁÉKBV-k mindegyike tekintetében:

—

az átruházott portfóliókezelési funkció rövid leírása, ideértve azt is, hogy az ilyen átruházás részleges vagy teljes átruházásnak minősül-e, és

—

az átruházott kockázatkezelési funkció rövid leírása, ideértve azt is, hogy az ilyen átruházás részleges vagy teljes átruházásnak minősül-e;

az alapkezelő társaság által az átruházott tevékenység nyomon követése céljából végrehajtandó időszakos átvilágítási intézkedések leírása.

▼B

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában a tagállamok engedélyezhetik az alapkezelő társaságok számára, hogy a szavatolótőke az a) pont i. alpontjában említett kiegészítő összegének legfeljebb 50 %-át ne bocsássák rendelkezésre, ha rendelkeznek azonos összegre vonatkozó, hitelintézet vagy biztosító által kiállított garanciával; a hitelintézet vagy biztosító létesítő okirat szerinti székhelyének valamely tagállamban kell lennie, vagy ha harmadik országban van, a hitelintézetnek vagy biztosítónak az illetékes hatóságok által a közösségi jogban megállapítottal egyenértékű prudenciális szabályok hatálya alá kell tartoznia.

(2)

Ahol szoros kapcsolat áll fenn a befektetési társaság és más természetes vagy jogi személyek között, az illetékes hatóságok csak abban az esetben adják ki az engedélyt, ha a szoros kapcsolatok felügyeleti funkcióik hatékony ellátását nem akadályozzák.

Az illetékes hatóságok akkor is elutasítják az engedélykérelmet, ha az alapkezelő társasággal szoros kapcsolatban álló egy vagy több természetes vagy jogi személyre irányadó, harmadik országban hatályos törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések, vagy ezek érvényesítésének nehézségei akadályozzák a felügyeleti funkciók hatékony ellátását.

Az illetékes hatóságok megkövetelik, hogy az alapkezelő társaságok bocsássák rendelkezésükre az e bekezdésben említett feltételek érvényesítésének folyamatos ellenőrzéséhez szükséges adatokat.

(3)

Az illetékes hatóságok a hiánytalan kérelem benyújtását követően hat hónapon belül tájékoztatják a kérelmezőt az engedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról. Az engedélykérelem elutasítását indokolni kell.

(4)

Az alapkezelő társaság az engedély átvételét követően azonnal megkezdheti tevékenységét.

(5)

Az illetékes hatóságok csak abban az esetben vonhatják viszsza az alapkezelő társaságnak az irányelv szerint kiadott engedélyt, ha a társaság:

12 hónap időtartam alatt nem használja fel az engedélyt, kifejezetten lemond az engedély felhasználásától, vagy több mint hat hónappal korábban megszüntette az ezen irányelv hatálya alá tartozó tevékenységét, kivéve, ha az érintett tagállam az ilyen esetekre az engedély hatálytalanságáról rendelkezett;

hamis nyilatkozattétellel vagy más jogellenes eszközzel szerezte meg az engedélyt;

többé nem felel meg az engedély kiadásának alapjául szolgáló feltételeknek;

többé nem felel meg a 2006/49/EK irányelv rendelkezéseinek, amennyiben az engedély az ezen irányelv 6. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett diszkrecionális portfóliókezelési szolgáltatásra is vonatkozik;

súlyosan vagy rendszeresen megsértette az ezen irányelv értelmében elfogadott rendelkezéseket; vagy

olyan esetekben, amelyekre a nemzeti jogszabályok az engedély visszavonásáról rendelkeznek.

▼M1

(6)

E cikk következetes harmonizációja érdekében az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezetet dolgozhat ki, hogy meghatározza:

az alapkezelő társaság engedély iránti kérelmében a hatáskörrel rendelkező hatóság számára nyújtandó pontos információk, az üzleti tervet is beleértve;

az alapkezelő társaságra vonatkozó, a 7. cikk (2) bekezdése szerinti követelmények, valamint a 7. cikk (2) bekezdésében szereplő értesítés céljára szolgáló pontos információk;

a befolyásoló részesedéseket birtokoló részvényesekre és tagokra vonatkozó követelmények, valamint azon pontos tényezők, amelyek akadályozhatják a hatáskörrel rendelkező hatóságot az ezen irányelv 8. cikke (1) és a 2004/39/EK irányelv 10. cikkének (1) és (2) bekezdése szerinti felügyeleti feladatainak ezen irányelv 11. cikkének megfelelő eredményes gyakorlásában.

A Bizottságra hatáskört ruháznak az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

E cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgozhat ki az első albekezdés a) és b) pontjában előírt információnyújtásra vagy értesítésre szolgáló egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

A Bizottságra hatáskört ruháznak a harmadik albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

▼M12

(7)

A tagállamok előírják, hogy az alapkezelő társaságok még a végrehajtás előtt értesítsék a székhelyük szerinti tagállam illetékes hatóságait az eredeti engedélyezésre vonatkozó feltételeket érintő minden érdemi változásról, különösen az e cikkel összhangban szolgáltatott információkat érintő érdemi változásokról.

▼B

8. cikk

(1)

Az illetékes hatóságok nem adhatnak ki engedélyt alapkezelő társaságok üzleti tevékenységének megkezdésére, amíg nem kapják meg a szükséges információkat az olyan közvetlen vagy közvetett részvényesek vagy tagok, természetes vagy jogi személyek személyazonosságáról, akik vagy amelyek befolyásoló részesedéssel rendelkeznek, illetve e részesedések összegéről.

Az illetékes hatóságok elutasítják az engedélykérelmeket, amennyiben az alapkezelő társaság körültekintő és prudens irányításának követelményét figyelembe véve nincsenek meggyőződve az első albekezdésben említett részvényesek vagy tagok alkalmasságáról.

(2)

A Közösség területén kívül létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező alapkezelő társaságok üzleti tevékenységüket megkezdő vagy folytató fióktelepjeinek esetében a tagállamok nem alkalmaznak olyan rendelkezéseket, amelyek a tagállamokban létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező alapkezelő társaságok fióktelepjei számára biztosítottnál kedvezőbb bánásmódot eredményeznének.

(3)

A másik érintett tagállam illetékes hatóságaival is konzultálnak, mielőtt kiadják az engedélyt olyan alapkezelő társaság vonatkozásában, amely az alábbiak egyike:

másik alapkezelő társaság leányvállalata, másik tagállamban engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító;

másik alapkezelő társaság, befektetési vállalkozás hitelintézet vagy biztosító másik tagállamban engedéllyel rendelkező anyavállalatának leányvállalata; vagy

másik alapkezelő társaságot, befektetési vállalkozást, hitelintézetet, biztosítót ellenőrző természetes vagy jogi személyek ellenőrzése alatt álló társaság.

2. SZAKASZ

Kapcsolatok harmadik országokkal

9. cikk

(1)

A harmadik országokkal fenntartott kapcsolatokat a 2004/39/EK irányelv 15. cikkében megállapított szabályokkal összhangban kell szabályozni.

Ezen irányelv alkalmazásában a 2004/39/EK irányelv 15. cikkében alkalmazott „befektetési vállalkozás” és „befektetési vállalkozások” kifejezést „alapkezelő társaság” és „alapkezelő társaságok” kifejezésként kell értelmezni; a 2004/39/EK irányelv 15. cikkének (1) bekezdésében a „befektetési szolgáltatásokat nyújtó” szavak „szolgáltatásokat nyújtó”-ként értelmezendők.

▼M1

(2)

A tagállamok tájékoztatják az EÉPH-t és a Bizottságot a harmadik országokban az ÁÉKBV által a befektetési jegyeik forgalmazása során tapasztalt nehézségekről.

A Bizottság a lehető leghamarabb kivizsgálja e nehézségeket a megfelelő megoldás megkeresése céljából. Az EÉPH segíti a Bizottságot e faladat elvégzésében.

▼B

3. SZAKASZ

Működési feltételek

10. cikk

(1)

Az alapkezelő társaság székhely szerinti tagállamának illetékes hatóságai megkövetelik, hogy az általuk kiadott engedély alapján tevékenykedő alapkezelő társaság mindenkor feleljen meg a 6. cikkben és a 7. cikk (1) és (2) bekezdésében megállapított feltételeknek.

Az alapkezelő társaság szavatolótőkéjének összege sohasem lehet kevesebb a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott összegnél. Amennyiben ez mégis bekövetkezne, az illetékes hatóságok – azokban az esetekben, ahol a körülmények ezt indokolttá teszik –határidőt tűzhetnek ki, amelynek lejártáig az érintett társaság köteles orvosolni a kialakult helyzetet vagy megszüntetni tevékenységét.

(2)

Ezen irányelv – az alapkezelő társaság fogadó tagállama illetékes hatóságainak felelősségét megállapító – rendelkezéseinek sérelme nélkül az alapkezelő társaság prudenciális felügyelete az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak feladata, függetlenül attól, hogy az alapkezelő társaság rendelkezik-e fiókteleppel, illetve nyújt-e szolgáltatásokat egy másik tagállamban vagy sem.

11. cikk

(1)

Az alapkezelő társaságokban szerzett befolyásoló részesedésekre a 2004/39/EK irányelv 10., 10a. és 10b. cikkében foglaltakkal megegyező szabályok vonatkoznak.

(2)

Ezen irányelv alkalmazásában a 2004/39/EK irányelv 10. cikkében alkalmazott „befektetési vállalkozás” és „befektetési vállalkozások” kifejezést „alapkezelő társaság” és „alapkezelő társaságok” kifejezésként kell értelmezni.

▼M1

(3)

Ezen irányelv következetes harmonizációja érdekében az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezetet dolgozhat ki annak érdekében, hogy az e cikkben a 2004/39/EK irányelv 10b. cikkének (4) bekezdésére való hivatkozással előírtak szerint megállapítsa a részesedést szerezni kívánók által benyújtandó információk kimerítő jegyzékét, a 10a. cikk (2) bekezdésének a sérelme nélkül.

A Bizottságra hatáskört ruháznak az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

E cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgozhat ki az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti konzultációs folyamat módozataira vonatkozó egységes formanyomtatványoknak, mintadokumentumoknak és eljárásoknak az e cikkben a 2004/39/EK irányelv 10b. cikkének (4) bekezdésére való hivatkozással előírtak szerinti kialakítása céljából.

A Bizottságra hatáskört ruháznak a harmadik albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

▼B

12. cikk

(1)

Minden tagállam megállapítja azokat a prudenciális szabályokat, amelyeknek a tagállamban engedélyezett alapkezelő társaságok az ÁÉKBV kezelésére vonatkozó, ezen irányelvvel összhangban engedélyezett tevékenységek vonatkozásában mindenkor kötelesek eleget tenni.

Az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai egy alapkezelő társaság kezelésében levő ÁÉKBV jellegére tekintettel megkövetelik különösen, hogy minden ilyen társaság:

▼M10

rendelkezzen szilárd és megalapozott igazgatási és számviteli eljárásokkal, az elektronikus adatfeldolgozásra vonatkozó ellenőrzési és biztonsági eljárásokkal – többek között az (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 9 ) megfelelően létrehozott és kezelt hálózati és információs rendszerek tekintetében –, valamint megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokkal, amelyek magukban foglalják különösen az alkalmazottai által lebonyolított személyes tranzakciókra vagy a sajátszámlás befektetések céljából vásárolt pénzügyi eszközökbe történt befektetések birtoklására vagy kezelésére vonatkozó szabályokat, és biztosítják legalább minden egyes, az ÁÉKBV-t érintő tranzakciók eredetének, az azokban részt vevő feleknek, az ügylet jellegének, időpontjának és helyének az utólagos visszakeresését és ellenőrzését, valamint azt, hogy az ÁÉKBV-nek az alapkezelő társaságok kezelésében levő eszközeit a mindenkori működési szabályokkal vagy létesítő okiratokkal és hatályos jogi rendelkezésekkel összhangban fektessék be;

▼B

oly módon szerveződjön, hogy a minimumra mérsékeljék a társaság és ügyfelei, a társaság két ügyfele, a társaság egyik ügyfele és egy ÁÉKBV vagy két ÁÉKBV között létrejött érdekellentét nyomán az ÁÉKBV vagy az ügyfelek érdekei sérelmének kockázatát.

(2)

Az olyan alapkezelő társaság, amelynek az engedélye kiterjed a 6. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett diszkrecionális portfóliókezelési szolgáltatásra:

nem kap engedélyt arra, hogy a befektető portfólióját vagy annak egy részét a kezelésében levő kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe fektesse be, hacsak nem kapja meg ehhez az ügyfél előzetes beleegyezését;

a 6. cikk (3) bekezdésében említett szolgáltatások tekintetében a befektetőkártalanítási rendszerekről szóló, 1997. március 3-i 97/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 10 ) megállapított rendelkezések hatálya alá tartozik.

▼M10

(3)

A 116. cikk sérelme nélkül a Bizottság – a 112a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén – intézkedéseket fogad el a következők meghatározása céljából:

az (1) bekezdés második albekezdésének a) pontjában említett – a hálózati és információs rendszerekre vonatkozó eljárásoktól és szabályoktól eltérő – eljárások és szabályok;

az (1) bekezdés második albekezdésének b) pontjában említett, az összeférhetetlenség minimalizálására irányuló szerkezeti és szervezeti követelmények.

▼M1

(4)

E cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgozhat ki azon felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazási feltételeinek meghatározása céljából, amelyeket a Bizottság a (3) bekezdésben említett eljárások, szabályok, valamint szerkezeti és szervezeti követelmények vonatkozásában fogadott el.

A Bizottságra hatáskört ruháznak az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

▼B

13. cikk

(1)

►M12 Azon alapkezelő társaságok, amelyek harmadik felekre kívánják átruházni a II. mellékletben említett egy vagy több funkciónak, vagy a 6. cikk (3) bekezdésében említett egy vagy több szolgáltatásnak a nevükben történő ellátása feladatát, erről az átruházásra vonatkozó megállapodás hatálybalépése előtt értesítik a székhelyük szerinti tagállam illetékes hatóságait. A következő feltételeknek kell teljesülniük: ◄

az alapkezelő társaságnak a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságait megfelelő módon tájékoztatnia kell; az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak késedelem nélkül át kell adniuk az információt az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak;

▼M12

a megbízás nem akadályozhatja az alapkezelő társaság felett gyakorolt felügyelet hatékonyságát és különösen nem akadályozhatja az alapkezelő társaságot abban, hogy befektetői és ügyfelei érdekeit legjobban szolgáló módon járjon el és lássa el az ÁÉKBV kezelését;

▼B

amennyiben az átruházás a befektetési alapok kezelését érinti, megbízás csak olyan vállalkozásoknak adható, amelyek rendelkeznek vagyonkezelői engedéllyel, vagy erre a célra jegyezték be őket, és prudenciális felügyelet hatálya alá tartoznak; az átruházásnak meg kell felelnie az alapkezelő társaságok által időszakonként megállapított befektetésallokációs feltételeknek;

amennyiben a megbízás befektetési alapok kezelését érinti, és egy harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozásnak szól, gondoskodni kell az érintett felügyeleti hatóságok közötti együttműködésről;

befektetési alapok kezelésére, mint alapfunkcióra vonatkozó megbízás nem adható letétkezelőnek vagy más olyan vállalkozásnak, amelynek érdekei ütközhetnek az alapkezelő társaság vagy a befektetők érdekeivel;

szükség van olyan intézkedésekre, amelyek lehetővé teszik az alapkezelő társaság üzleti tevékenységét irányító személyek számára a megbízás alapján tevékenykedő vállalkozás tevékenységének mindenkori hatékony ellenőrzését;

▼M12

a megbízás nem akadályozhatja az alapkezelő társaság ügyvezetését ellátó személyeket abban, hogy bármikor további utasításokat adjanak azon vállalkozásnak, amelyre funkciókat vagy szolgáltatások nyújtását ruházták át, vagy hogy azonnali hatállyal visszavonják a megbízást, amennyiben ez áll a befektetők és az ügyfelek érdekében;

tekintettel az átruházandó funkciók és szolgáltatásnyújtás jellegére, azon vállalkozásnak, amelyre funkciókat vagy szolgáltatások nyújtását ruházzák át, alkalmasnak és képesnek kell lennie a szóban forgó funkciók ellátására és szolgáltatások teljesítésére;

az ÁÉKBV tájékoztatóinak fel kell sorolniuk az alapkezelő társaság által az e cikkel összhangban átruházható szolgáltatásokat és funkciókat; és

az alapkezelő társaságnak objektív indokokkal alá kell tudnia támasztani a teljes átruházási struktúrát.

(2)

Az alapkezelő társaság vagy a letétkezelő felelősségét nem befolyásolja az a tény, hogy az alapkezelő társaság harmadik félre funkciókat vagy szolgáltatásokat ruházott át. Az alapkezelő társaság nem ruházhatja át a funkciókat vagy a szolgáltatásokat olyan mértékben, hogy lényegileg már ne lehessen az ÁÉKBV kezelőjének vagy a 6. cikk (3) bekezdésében említett szolgáltatások nyújtójának tekinteni, és olyan mértékben, hogy postafiókcéggé váljon.

(3)

E cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérve, amennyiben a II. melléklet harmadik franciabekezdésében említett forgalmazási funkciót egy vagy több olyan forgalmazó látja el, amelyek saját nevükben járnak el, és amelyek a 2014/65/EU irányelv alapján vagy az (EU) 2016/97 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel ( 11 ) összhangban biztosítási alapú befektetési termékeken keresztül forgalmazzák az ÁÉKBV-t, az ilyen funkció nem tekinthető az e cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt követelmények hatálya alá tartozó átruházásnak, az alapkezelő társaság és a forgalmazó közötti esetleges forgalmazási megállapodásra tekintet nélkül.

(4)

Az alapkezelő társaság biztosítja, hogy az II. mellékletben említett funkciók ellátása és a 6. cikk (3) bekezdésében említett szolgáltatások nyújtása megfeleljen ezen irányelvnek. Az említett kötelezettség bármely megbízottnak vagy továbbruházás alanyának szabályozási státuszára vagy helyére tekintet nélkül alkalmazandó.

(5)

A Bizottság a 112a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén intézkedéseket fogad el, amelyek részletesen meghatározzák:

az (1) bekezdésben foglalt követelmények teljesítésének feltételeit;

azon feltételeket, amelyek alapján az alapkezelő társaságot olyannak kell tekinteni, mint amely olyan mértékben ruházta át funkcióit, hogy postafiókcéggé válik, és a (2) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően már nem tekinthető az ÁÉKBV kezelőjének vagy a 6. cikk (3) bekezdésében említett szolgáltatások nyújtójának.

(6)

Az ESMA 2029. április 16-ig az átruházás, és – többek között az illetékes hatóságoknak a 20a. cikk (2) bekezdésének d) pontjával összhangban jelentett adatokon, valamint az ESMA felügyeleti konvergenciával kapcsolatos hatásköreinek gyakorlásán alapuló – a 7. cikknek és az e cikk (1)–(5) bekezdésének való megfelelés tekintetében a piaci gyakorlatok elemzését tartalmazó jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak. Az említett jelentésben elemezni kell az ezen irányelv személyi és tárgyi feltételekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést is.

▼B

14. cikk

(1)

Minden tagállam működési szabályokat határoz meg, amelyeknek az adott tagállamban engedélyezett alapkezelő társaság mindenkor köteles eleget tenni. Ezekben a szabályokban legalább az e bekezdésben megállapított elveket meg kell valósítani. Ezek az elvek biztosítják, hogy az alapkezelő társaság:

tisztességesen, a kezelésében levő ÁÉKBV és a piac integritása érdekében eljárva végezze üzleti tevékenységét;

a kellő képességek, körültekintés és gondosság jegyében, a kezelésében levő ÁÉKBV és a piac integritása érdekében járjon el;

rendelkezzen az üzleti tevékenységek megfelelő végzéséhez szükséges erőforrásokkal és eljárásokkal, és képes legyen azok hatékony felhasználására;

igyekezzen kerülni az érdekellentéteket, illetve amennyiben ez nem lehetséges, gondoskodni az általa kezelt ÁÉKBV szempontjából tisztességes megoldások alkalmazásáról; és

megfeleljen az üzleti tevékenységének irányítására vonatkozó összes szabályozási követelménynek, amelyek elősegítik, hogy a befektetők és a piac integritásának érdekében járjon el.

▼M1

(2)

A 116. cikk sérelme nélkül a Bizottság ►M4 a 112a. cikkel összhangban ◄ felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén intézkedéseket fogad el annak biztosítására, hogy az alapkezelő társaság eleget tegyen az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségeknek, különösen:

▼B

megfelelő követelményeket állapít meg az ÁÉKBV legjobb érdekeit szolgáló tisztességes, a kellő képességek, körültekintés és gondosság jegyében történő eljárás vonatkozásában;

meghatározza azon elveket, amelyek annak biztosításához szükségesek, hogy az alapkezelő társaságok képesek legyenek az üzleti tevékenységeik megfelelő végzéséhez szükséges erőforrások és eljárások hatékony felhasználására; és

meghatározza az alapkezelő társaságtól ésszerűen elvárható lépéseket az összeférhetetlenség azonosítására, megelőzésére, kezelésére vagy feltárására, valamint az ÁÉKBV érdekeinek csorbítására alkalmas összeférhetetlenség-típusok meghatározásához szükséges kritériumok megállapítására.

▼M1 —————

▼M12

(2a)

Amennyiben egy alapkezelő társaság harmadik fél kezdeményezésére kezel vagy kíván kezelni egy ÁÉKBV-t, ideértve azon eseteket is, ahol az említett ÁÉKBV egy harmadik fél kezdeményező nevét használja, vagy ahol egy alapkezelő társaság a 13. cikk alapján megbízottként harmadik fél kezdeményezőt jelöl ki, az alapkezelő társaság – bármely összeférhetetlenség figyelembevételével – részletes magyarázatokat és bizonyítékokat nyújt be a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak az e cikk (1) bekezdése d) pontjának való megfelelésére vonatkozóan. Így különösen, az alapkezelő társaság részletezi azon észszerű lépéseket, amelyeket a harmadik féllel fennálló kapcsolatból eredő összeférhetetlenségek megelőzése érdekében tett, vagy – amennyiben az említett összeférhetetlenségek nem előzhetők meg – azt, hogy miként azonosítja, kezeli, követi nyomon és – adott esetben – fedi fel az említett összeférhetetlenségeket annak megelőzése érdekében, hogy azok hátrányosan érintsék az ÁÉKBV és a befektetői érdekeit.

▼M1

(3)

E cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgozhat ki azon felhatalmazáson alapuló jogi aktusok meghatározása céljából, amelyeket a Bizottság a második bekezdés a), b) és c) pontjában említett követelmények, elvek és lépések vonatkozásában fogadott el.

A Bizottság hatáskört ruháznak az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardtervezetnek az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

▼M12

(4)

Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában az ESMA 2025. október 16-ig az ÁÉKBV-k és az alapkezelő társaságok által a befektetőknek felszámolt költségek elemzését, valamint az említett költségek szintjére és a köztük lévő bármely különbségre – ideértve az érintett ÁÉKBV-k jellegéből adódó különbségeket is – vonatkozó okok magyarázatát tartalmazó jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak. Ezen értékelés részeként az ESMA az 1095/2010/EU rendelet 29. cikkének keretében elemzi az ESMA konvergenciaeszközeiben a költségek felügyeletére vonatkozóan meghatározott kritériumok megfelelőségét és hatékonyságát.

E jelentés céljaira és az 1095/2010/EU rendelet 35. cikkével összhangban az illetékes hatóságok egyszeri jelleggel az ESMA rendelkezésére bocsátják a költségekre vonatkozó adatokat, ideértve az ÁÉKBV műveleteivel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetve a befektetőket vagy az alapkezelő társaságot terhelő, és közvetlenül vagy közvetve az ÁÉKBV-hez rendelendő díjakat, költségeket és kiadásokat. Az illetékes hatóságok az említett adatokat az ESMA rendelkezésére bocsátják hatáskörükön belül, amely magában foglalja az alapkezelő társaságok számára az ezen irányelv 98. cikkének (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettség előírására vonatkozó hatáskört is.

▼M4

14a. cikk

(1)

A tagállamok kötelezik az alapkezelő társaságokat, hogy olyan, az eredményes és hatékony kockázatkezelést előmozdító és azzal összhangban álló javadalmazási politikákat és gyakorlatokat alkalmazzanak, amelyek sem nem ösztönzik az általuk kezelt ÁÉKBV-k kockázati profiljával, alapszabályával vagy létesítő okiratával össze nem egyeztethető kockázatvállalást, sem nem akadályozzák az alapkezelő társaság azon kötelezettségének teljesítését, hogy az ÁÉKBV-k érdekét legjobban szolgálva járjon el.

(2)

A javadalmazási politikának és gyakorlatoknak ki kell terjednie mind a fizetések, mind a nem kötelező nyugdíjjuttatások állandó és változó összetevőire.

(3)

A javadalmazási politikák és gyakorlatok azon alkalmazotti kategóriákra alkalmazandóak – köztük a felső vezetésre, a kockázatvállalásért és a kontrollfunkciókért felelős alkalmazottakra és az olyan, a teljes javadalmazásuk mértéke alapján a felső vezetéssel és a kockázatvállalásért felelős alkalmazottakkal azonos javadalmazási kategóriába tartozó munkavállalókra –, akik az alapkezelő társaság kockázati profiljára vagy az általuk kezelt ÁÉKBV kockázati profiljára szakmai tevékenységük révén lényeges hatást gyakorolnak.

(4)

Az 1095/2010/EU rendelet 16. cikke szerint az ESMA az illetékes hatóságoknak vagy a pénzügyi piaci szereplőknek címzett iránymutatásokat bocsát ki az e cikk (3) bekezdésében említett személyekre és a 14b. cikkben említett elvek alkalmazására vonatkozóan. Ezen iránymutatások meghatározásánál figyelembe kell venni a 2009/384/EK bizottsági ajánlásban ( 12 ) meghatározott, megalapozott javadalmazási politikákra vonatkozó elveket, az alapkezelő társaság és az általa kezelt ÁÉKBV méretét, azok belső szervezeti felépítését, valamint tevékenységeik jellegét, körét és összetettségét. Ezen iránymutatások kidolgozása folyamán az ESMA szorosan együttműködik az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 13 ) létrehozott európai felügyeleti hatósággal (Európai Bankhatóság) (EBH) a pénzügyi szolgáltatások más szektoraira – különösen a hitelintézetekre és a befektetési vállalkozásokra – kidolgozott követelményekkel való összhang biztosítása érdekében.

14b. cikk

(1)

A 14a. cikkben említett javadalmazási politikák meghatározásakor és alkalmazásakor az alapkezelő társaságok a méretüknek, belső szervezeti felépítésüknek és tevékenységeik jellegének, körének és összetettségének megfelelő módon és mértékben betartják az alábbi elveket:

a javadalmazási politika összhangban áll az eredményes és hatékony kockázatkezeléssel, és előmozdítja azt, továbbá nem ösztönzi az alapkezelő társaság által kezelt ÁÉKBV kockázati profiljával, alapszabályával vagy létesítő okiratával össze nem egyeztethető kockázatvállalást;

a javadalmazási politika összhangban áll az alapkezelő társaság és az általa kezelt ÁÉKBV vagy az ilyen ÁÉKBV befektetőinek üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és érdekeivel, továbbá az összeférhetetlenség elkerülését célzó intézkedéseket tartalmaz;

a javadalmazási politikát az alapkezelő társaság felügyeleti feladatokat ellátó ügyvezető testülete fogadja el, továbbá ez a testület fogadja el és legalább évente felülvizsgálja a javadalmazási politika általános elveit, valamint felelős annak végrehajtásáért és azt ellenőrzi; az ebben a pontban említett feladatokat kizárólag az ügyvezető testület azon tagjai láthatják el, akik az érintett alapkezelő társaságban nem látnak el vezetői feladatokat, és akik a kockázatkezelés és a javadalmazás területén szakértelemmel rendelkeznek;

a javadalmazási politika végrehajtását legalább évente egyszer központi és független belső felülvizsgálatnak kell alávetni annak ellenőrzése céljából, hogy megfelel-e a felügyeleti feladatokat ellátó ügyvezető testület által elfogadott javadalmazási politikáknak és eljárásoknak;

a kontrollfunkciókat ellátó alkalmazottak annak megfelelő javadalmazást kapnak, hogy a feladatkörükhöz kapcsolódó célkitűzéseket hogyan teljesítették, függetlenül az általuk kontrollált tevékenységi területek teljesítményétől;

a kockázatkezeléssel és a jogszabályoknak való megfelelés ellenőrzésével foglalkozó felső vezetők javadalmazását közvetlenül a javadalmazási bizottság felügyeli, amennyiben ilyen bizottság létezik;

amennyiben a javadalmazást a teljesítményhez kötik, a javadalmazás teljes összege az egyén és az érintett szervezeti egység vagy ÁÉKBV teljesítménye értékelésének együttes eredményén, és a hozzájuk kapcsolódó kockázatokon, valamint az alapkezelő társaság összesített eredményéin alapul, az egyéni teljesítmény értékelése során, pénzügyi és nem pénzügyi kritériumokat is figyelembe véve;

a teljesítményértékelésre az alapkezelő társaság kezelésében lévő ÁÉKBV befektetőinek ajánlott tartási időszaknak megfelelő többéves kereten belül kerül sor annak biztosítása érdekében, hogy az értékelési folyamat alapját az ÁÉKBV hosszabb távú teljesítménye és a hozzá kapcsolódó befektetési kockázatok képezzék, és hogy a javadalmazás teljesítményalapú összetevőinek tényleges kifizetése ugyanezen időszak teljes egészére elosztva történjen;

a garantált változó javadalmazás kivételes jellegű, csak új alkalmazottak felvételével összefüggésben kerül rá sor, és az alkalmazás első évére korlátozódik;

a teljes javadalmazás rögzített és változó összetevői megfelelő egyensúlyban vannak; a rögzített összetevő a teljes javadalmazás kellően nagy hányadát teszi ki, hogy a javadalmazás változó összetevőjével kapcsolatban teljes mértékben rugalmas politika érvényesülhessen, többek között lehetőség legyen arra, hogy változó összetevőt egyáltalán ne fizessenek;

a szerződés idő előtti megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések az adott időszakban elért teljesítményt tükrözik, és kialakításuk olyan, hogy nem jutalmazza a rossz teljesítményt;

a változó javadalmazási összetevőknek vagy a változó javadalmazási összetevők összességének kiszámításához használt teljesítménymérés átfogó korrekciós mechanizmust foglal magában minden releváns jelenlegi és jövőbeli kockázattípus figyelembevétele céljából;

▼C1

az ÁÉKBV jogi felépítésétől, az azt létesítő okiratoktól vagy az alap szabályzatától függően, bármely változó javadalmazási összetevő jelentős része, azaz legalább 50 %-a az érintett ÁÉKBV-nak a befektetési jegyeiből, azzal egyenértékű tulajdonosi részesedésből vagy az e pontban említett ösztönzőkkel megegyező mértékű ösztönző hatást gyakorló, részvényekhez kapcsolt eszközökből vagy egyenértékű, készpénztől eltérő eszközből áll, kivéve, ha az ÁÉKBV kezelése az alapkezelő társaság által kezelt teljes portfóliónak kevesebb mint 50 %-át teszi ki, amely esetben az 50 %-os minimum nem érvényes.

▼M4

Az e pontban említett eszközökre megfelelő visszatartási szabályokat kell alkalmazni, amelyeknek célja összehangolni az ösztönzőket az alapkezelő társaság, az általa kezelt ÁÉKBV-k és ezen ÁÉKBV-k befektetőinek érdekeivel. A tagállamok, illetve illetékes hatóságaik szükség szerint korlátozásokat rendelhetnek el ezen eszközök bizonyos típusaira és konstrukcióira, vagy adott esetben betilthatnak egyes eszközöket. Ez a pont a változó javadalmazási összetevőnek mind az n) ponttal összhangban halasztott részére, mind a nem halasztott részére alkalmazandó;

egy jelentős részt – amely a változó javadalmazási összetevőnek minden esetben legalább 40 %-a – halasztva, az adott ÁÉKBV befektetőinek ajánlott tartási időszaknak megfelelő időtartamra elosztva fizetnek ki, és azt megfelelően összehangolják az adott ÁÉKBV kockázatainak jellegével.

Az ebben a pontban említett időtartam legalább három év; a halasztási szabályok szerinti javadalmazási jogosultság legfeljebb időarányosan illeti meg az alkalmazottat; különösen magas összegű változó javadalmazási összetevő esetében az összeg legalább 60 %-át halasztva kell kifizetni;

a változó javadalmazást a halasztott kifizetésű résszel együtt csak akkor fizetik ki, vagy az akkor illeti meg az alkalmazottat, ha az az alapkezelő társaság egészének pénzügyi helyzetét figyelembe véve fenntartható, valamint az adott szervezeti egység, az alapkezelő társaság és az egyén teljesítménye alapján megfelelően indokolt.

A változó javadalmazás teljes összegét általában jelentős mértékben csökkentik, amennyiben az érintett alapkezelő társaság vagy ÁÉKBV pénzügyi teljesítménye a vártnál gyengébb vagy negatív, figyelembe véve az aktuális juttatásokat és a korábban szerzett összegek kifizetésének csökkentését, például malus vagy visszatérítések formájában;

a nyugdíjpolitika összhangban van az alapkezelő társaság és az általa kezelt ÁÉKBV üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel.

Ha a munkavállaló nyugdíjba vonulás előtt távozik az alapkezelő társaságtól, az alapkezelő társaságnak öt évig vissza kell tartania a nem kötelező nyugdíjjuttatásokat az m) pontban említett eszközök formájában. Amennyiben a munkavállaló eléri a nyugdíjkorhatárt, a nem kötelező nyugdíjjuttatásokat ki kell fizetni számára az m) pontban említett eszközök formájában, figyelembe véve az ötéves visszatartási időszakot;

az alkalmazottaknak vállalniuk kell, hogy a javadalmazásukra vonatkozó megállapodásban foglalt, a javadalmazásnak a kockázathoz való igazítását célzó rendelkezések hatásának gyengítésére nem alkalmaznak egyéni fedezeti stratégiákat, illetve a javadalmazásra és a felelősségre vonatkozó biztosítást;

a változó javadalmazást nem olyan csatornákon keresztül, illetve nem oly módon fizetik ki, amelyek megkönnyítik az ezen irányelvben meghatározott követelmények teljesítésének kikerülését.

(2)

Az ESMA az 1095/2010/EU rendelet 35. cikkével összhangban jogosult az illetékes hatóságoktól információkat kérni az ezen irányelv 14a. cikkében említett javadalmazási politikákról és gyakorlatokról.

Az ESMA az EBH-val szorosan együttműködve a javadalmazási politikákról szóló iránymutatások részeként rendelkezik arról, hogy miként kell alkalmazni az egyes ágazati javadalmazási elveket, például a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 14 ), illetve a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 15 ) megfogalmazott elveket, ha a munkavállalók vagy a személyzet más kategóriába tartozó tagjai olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyekre különböző ágazati javadalmazási elvek vonatkoznak.

(3)

Az (1) bekezdésben meghatározott elveket alkalmazni kell az alapkezelő társaságok által kifizetett bármilyen típusú juttatásra, a közvetlenül az ÁÉKBV által kifizetett minden összegre, beleértve a jutalékokat is, és az ÁÉKBV befektetési jegyeinek vagy részvényeinek bármely átruházására, amelyek azon alkalmazotti kategóriák javára történnek – beleértve a felső vezetést, a kockázatvállalásért és a kontrollfunkciókért felelős alkalmazottakat, valamint a teljes javadalmazásuk mértéke alapján a felső vezetéssel és a kockázatvállalásért felelős alkalmazottakkal azonos javadalmazási kategóriába tartozó munkavállalókat – akiknek szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol az alapkezelő társaság kockázati profiljára vagy az általuk kezelt ÁÉKBV-k kockázati profiljára.

(4)

A méretük vagy az általuk kezelt ÁÉKBV-k mérete, a belső szervezeti felépítésük, valamint tevékenységeik jellege, köre és összetettsége szempontjából jelentős alapkezelő társaságoknak javadalmazási bizottságot kell létrehozniuk. A javadalmazási bizottságot úgy kell kialakítani, hogy hozzáértő és független módon ítélhesse meg a javadalmazási politikákat és gyakorlatokat, valamint a kockázat kezelésére létrehozott ösztönzőket.

Az adott esetben a 14a. cikk (4) bekezdésében említett, ESMA által kibocsátott iránymutatásoknak megfelelően létrehozott javadalmazási bizottság felelős a javadalmazásra vonatkozó – többek között az érintett alapkezelő társaság vagy ÁÉKBV kockázatára és kockázatkezelésére hatással lévő – döntések előkészítéséért, amelyeket a felügyeleti feladatokat ellátó ügyvezető testületnek kell meghoznia. A javadalmazási bizottság elnökének az ügyvezető testület egyik olyan tagjának kell lennie, aki az érintett alapkezelő társaságban nem lát el vezetői feladatot. A javadalmazási bizottság tagjai az ügyvezető testület olyan tagjai közül kerülhetnek ki, akik az érintett alapkezelő társaságban nem látnak el vezetői feladatokat.

Amennyiben a nemzeti jog előírja a munkavállalói képviseletet az ügyvezető testületben, a javadalmazási bizottság tagjai között lennie kell legalább egy munkavállalói képviselőnek. A javadalmazási bizottságnak döntései előkészítése során figyelembe kell vennie a befektetők és az érdekelt egyéb felek hosszú távú érdekeit, valamint a közérdeket.

▼B

15. cikk

Az alapkezelő társaságok, vagy adott esetben a befektetési társaságok a 92. cikkel összhangban megfelelő intézkedéseket hoznak, valamint megfelelő eljárásokat és szabályokat állapítanak meg a befektetői panaszok helyes kezelése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a befektetőket a jogaik gyakorlásában ne korlátozza az, ha az alapkezelő társaság engedélyezésére az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban került sor. Ezen intézkedéseknek a befektetők számára lehetővé kell tenniük azt, hogy a panaszt a saját tagállamuk hivatalos nyelvén vagy annak valamely hivatalos nyelvén nyújtsák be.

Az alapkezelő társaságoknak ezen kívül megfelelő eljárásokat és szabályokat kell elfogadniuk annak érdekében, hogy a nyilvánosság vagy az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak kérésére tájékoztatást tudjanak nyújtani.

4. SZAKASZ

A letelepedés szabadsága és a szolgáltatásnyújtás szabadsága

16. cikk

(1)

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai által engedélyezett alapkezelő társaság fióktelep alapításával vagy a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlásával területükön végezhesse az engedélye szerinti tevékenységet.

Ha az ily módon engedélyezett alapkezelő társaság az általa a II. mellékletben előírtak szerint kezelt ÁÉKBV befektetési jegyeit az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban fióktelep alapítása nélkül csak forgalmazásra ajánlja anélkül, hogy egyéb tevékenységek vagy szolgáltatásokat ajánlana, a forgalmazásra csak a XI. fejezet előírásait kell alkalmazni.

(2)

A tagállamok fióktelep alapítását vagy a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását nem köthetik semmilyen engedélyezési követelményhez, dotációs tőke biztosításának követelményéhez vagy más, azonos hatású intézkedéshez.

(3)

Az e cikkben megállapított feltételekre is figyelemmel az ÁÉKBV az ezen irányelv vonatkozó rendelkezéseivel összhangban szabadon kijelölhet az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban engedélyezett alapkezelő társaságot, illetve állhat annak kezelésében, amennyiben az ilyen alapkezelő társaság megfelel a következő rendelkezéseknek:

a 17. vagy a 18. cikk; és

a 19. és a 20. cikk.

17. cikk

(1)

A 6. és 7. cikkben megállapított feltételek teljesítésén túl a részére engedélyezett tevékenységek végzése céljából egy másik tagállam területén fióktelepet létrehozni kívánó alapkezelő társaság köteles azt székhely szerinti tagállama illetékes hatóságainak megfelelően bejelenteni.

(2)

A tagállamok előírják, hogy egy másik tagállam területén fióktelepet létrehozni kívánó alapkezelő társaság az (1) bekezdésben előírt bejelentés során az alábbi adatokat és okiratokat szolgáltassa:

a tagállam, amelynek területén az alapkezelő társaság fióktelepet kíván létrehozni;

a 6. cikk (2) és (3) bekezdése értelmében tervezett tevékenységeket és szolgáltatásokat meghatározó üzleti terv és a fióktelep szervezeti felépítése, amely tartalmazza az alapkezelő társaság által bevezetett kockázatkezelési eljárás leírását. Tartalmazza ezen kívül a 15. cikkel összhangban elfogadott eljárások és szabályok leírását;

az alapkezelő társaság fogadó tagállamában található azon cím, ahonnan az okiratokat be lehet szerezni; és

a fióktelep vezetéséért felelős személyek neve.

(3)

Kivéve, ha az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak – a tervezett tevékenységek figyelembevételével – jogos kétségei vannak az alapkezelő társaság igazgatási struktúrájának vagy pénzügyi helyzetének megfelelőségével kapcsolatban, e hatóságok a (2) bekezdésben említett összes információ átvételét követő két hónapon belül megküldik ezen információkat az alapkezelő társaság fogadó tagállama illetékes hatóságainak, és erről tájékoztatják az alapkezelő társaságot. Ugyancsak megküldik a befektetők védelmében létrehozott esetleges kártalanítási rendszer részleteit.

Amennyiben az alapkezelő társaság székhely szerinti tagállamának illetékes hatóságai megtagadják a (2) bekezdésben említett információk továbbítását az alapkezelő társaság fogadó tagállama illetékes hatóságai részére, a hatóságok a (2) bekezdésben említett összes információ átvételét követő két hónapon belül tájékoztatják az érintett alapkezelő társaságot az elutasítás okairól. Az elutasítás vagy a válasz elmulasztása esetén az alapkezelő társaság a székhelye szerinti tagállam bíróságaihoz fordulhat.

Amennyiben az alapkezelő társaság a II. mellékletben említett kollektív portfóliókezelést kíván végezni, az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai az alapkezelő társaság fogadó tagállama illetékes hatóságainak küldött dokumentációhoz tanúsítványt csatolnak, amely szerint az alapkezelő társaság engedélyezése az ezen irányelv rendelkezései értelmében megtörtént, továbbá feltüntetik az alapkezelő társaság engedélyének terjedelmét és az alapkezelő társaság által engedélyezetten kezelhető ÁÉKBV-típusok vonatkozásában megfogalmazott esetleges korlátozások részleteit.

(4)

Az alapkezelő társaságnak, amely fióktelepe által végzi tevékenységét a fogadó tagállam területén, be kell tartania az alapkezelő társaság fogadó tagállama által a 14. cikk értelmében megállapított szabályokat.

(5)

Az alapkezelő társaság fogadó tagállamának illetékes hatóságai felelősek a (4) bekezdésnek való megfelelés felügyeletéért.

(6)

Az alapkezelő társaság fióktelepének működését megelőzően az alapkezelő társaság fogadó tagállamának illetékes hatóságai a (2) bekezdésben említett információk átvételét követő két hónapon belül a felelősségi körükbe tartozó szabályok betartásának tekintetében felkészülnek az alapkezelő társaság felügyeletére.

(7)

Az alapkezelő társaság fogadó tagállamának illetékes hatóságai által megküldött értesítés átvételével, vagy a hatóságoktól származó bármilyen értesítés hiányában a (6) bekezdésben előírt időszak lejártával a fióktelep megalakulhat és megkezdheti tevékenységét.

(8)

A (2) bekezdés b), c) vagy d) pontjával összhangban megküldött adatokban bekövetkezett változás esetén az alapkezelő társaság írásban tájékoztatja az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállamnak és az alapkezelő társaság fogadó tagállamának illetékes hatóságait. A tájékoztatást a változások bevezetése előtt legalább egy hónappal kell megtenni annak érdekében, hogy az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai a változásról a (3) bekezdés értelmében, illetve az alapkezelő társaság fogadó tagállamának illetékes hatóságai a (6) bekezdés értelmében dönthessenek.

▼M6

Amennyiben az első albekezdésben említett változás miatt az alapkezelő társaság a továbbiakban már nem felelne meg ezen irányelvnek, az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai az első albekezdésben említett valamennyi információ kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül tájékoztatják az alapkezelő társaságot arról, hogy ezt a változtatást nem hajthatja végre. Ebben az esetben az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai ennek megfelelően tájékoztatják az alapkezelő társaság fogadó tagállamának illetékes hatóságait.

Amennyiben az első albekezdésben említett változás a második albekezdéssel összhangban történő információtovábbítást követően végrehajtásra kerül, és a változás nyomán az alapkezelő társaság már nem felel meg ezen irányelvnek, az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai a 98. cikkel összhangban megteszik a megfelelő intézkedéseket, és haladéktalanul értesítik azokról az alapkezelő társaság fogadó tagállamának illetékes hatóságait.

▼B

(9)

A (3) bekezdés első albekezdésének megfelelően megküldött adatokban bekövetkezett változás esetén az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai megfelelő módon tájékoztatják erről az alapkezelő társaság fogadó tagállamának illetékes hatóságait.

Az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállamban illetékes hatóságok naprakésszé teszik a (3) bekezdésben említett tanúsítványban szereplő információt és amennyiben változás következett be az alapkezelő társaság engedélyének terjedelmében vagy az alapkezelő társaság által engedélyezetten kezelhető ÁÉKBV-típusok korlátozásaira vonatkozó részletekben, tájékoztatják az alapkezelő társaság fogadó országának illetékes hatóságait.

▼M1

(10)

E cikk következetes harmonizációja érdekében az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezetet dolgozhat ki az (1), (2), (3) és (8) bekezdés értelmében rendelkezésre bocsátandó információk pontos meghatározása céljából.

A Bizottságra hatáskört ruháznak az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

E cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgozhat ki egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából az információk (3) és (9) bekezdéssel összhangban történő továbbításához.

A Bizottságra hatáskört ruháznak a harmadik albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

▼B

18. cikk

(1)

Bármely alapkezelő társaság, amely a szolgáltatásnyújtás szabadsága értelmében első alkalommal kíván számára engedélyezett tevékenységeket végezni egy másik tagállam területén, az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak a következő adatokat köteles megküldeni:

a tagállam, melynek területén az alapkezelő társaság működni kíván; és

a 6. cikk (2) és (3) bekezdése értelmében tervezett tevékenységeket és szolgáltatásokat meghatározó üzleti terv, mely tartalmazza az alapkezelő társaság által bevezetett kockázatkezelési eljárás leírását. Tartalmazza ezen kívül a 15. cikkel összhangban elfogadott eljárások és szabályok leírását.

(2)

Az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai az (1) bekezdésben említett információk átvételét követő egy hónapon belül továbbítják azokat az alapkezelő társaság fogadó tagállamának illetékes hatóságai részére.

Az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai ugyancsak megküldik a befektetők védelmében létrehozott kártalanítási rendszer részleteit.

Amennyiben az alapkezelő társaság a II. mellékletben említett kollektív portfóliókezelést kíván végezni, az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai az alapkezelő társaság fogadó tagállamának illetékes hatóságainak küldött dokumentációhoz tanúsítványt csatolnak, amely szerint az alapkezelő társaság engedélyezése az ezen irányelv rendelkezései értelmében megtörtént, továbbá feltüntetik az alapkezelő társaság engedélyének terjedelmét és az alapkezelő társaság által engedélyezetten kezelhető ÁÉKBV-típusok esetleges korlátozásaira vonatkozó részleteket.

A 20. és a 93. cikk ellenére az alapkezelő társaság ezután megkezdheti működését az alapkezelő társaság fogadó tagállamában.

(3)

Az alapkezelő társaságnak, amely a szolgáltatásnyújtás szabadsága értelmében végzi tevékenységét, be kell tartania az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam által a 14. cikk értelmében megállapított szabályokat.

(4)

Amennyiben az (1) bekezdés b) pontjával összhangban megküldött információ tartalma módosul, az alapkezelő társaság legalább egy hónappal a változtatások végrehajtása előtt írásban tájékoztatja a változtatásokról az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállamnak és az alapkezelő társaság fogadó tagállamának illetékes hatóságait. Az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai naprakésszé teszik a (2) bekezdésben említett tanúsítványban szereplő információt, és amennyiben változás következett be az alapkezelő társaság engedélyének terjedelmében vagy az alapkezelő társaság által engedélyezetten kezelhető ÁÉKBV-típusok korlátozásaira vonatkozó részletekben, tájékoztatja az alapkezelő társaság fogadó országa illetékes hatóságait.

▼M1

(5)

E cikk következetes harmonizációja érdekében az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezetet dolgozhat ki az (1), (2) és (4) bekezdés értelmében rendelkezésre bocsátandó információk pontos meghatározása céljából.

A Bizottságra hatáskört ruháznak az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

E cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgozhat ki egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából az információk (2) és (4) bekezdéssel összhangban történő továbbításához.

A Bizottságra hatáskört ruháznak a harmadik albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikke cikkével összhangban történő elfogadására.

▼M12

18a. cikk

(1)

A tagállamok biztosítják, hogy legalább a IIA. mellékletben meghatározott likviditáskezelési eszközök az ÁÉKBV-k rendelkezésére álljanak.

(2)

Az ÁÉKBV legalább két megfelelő likviditáskezelési eszközt választ ki a IIA. melléklet 2–8. pontjában említettek közül, azt követően, hogy értékelte ezen eszközök alkalmasságát a követett befektetési stratégiájával, likviditási profiljával és visszaváltási politikájával kapcsolatban. Az ÁÉKBV az említett eszközöket belefoglalja alapszabályába vagy létesítő okiratába az ÁÉKBV befektetőinek érdekében történő lehetséges felhasználás céljából. E kiválasztás nem szorítkozhat csak a IIA. melléklet 5. és 6. pontjában említett eszközök belefoglalására.

Az első albekezdéstől eltérve, az ÁÉKBV dönthet úgy, hogy csak egy likviditáskezelési eszközt választ ki a IIA. melléklet 2–8. pontjában említettek közül, ha az említett ÁÉKBV-t az (EU) 2017/1131 európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 16 ) összhangban pénzpiaci alapként engedélyezték.

Az ÁÉKBV a kiválasztott likviditáskezelési eszköz aktiválására és deaktiválására vonatkozóan részletes politikákat és eljárásokat, valamint az ilyen eszköz használatára vonatkozó működési és igazgatási intézkedéseket vezet be. Az első és második albekezdésben említett kiválasztást, valamint az aktiválásra és deaktiválásra vonatkozó részletes politikákat és eljárásokat közölni kell az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságaival.

A IIA. melléklet 8. pontjában említett természetbeni visszaváltás csak a szakmai befektetők által igényelt visszaváltások teljesítése céljából aktiválható, és ha a természetbeni visszaváltás megfelel az ÁÉKBV tulajdonában lévő eszközök arányos részének.

E bekezdés negyedik albekezdésétől eltérve, a természetbeni visszaváltásnak nem kell megfelelnie az ÁÉKBV tulajdonában lévő eszközök arányos részének, ha az ÁÉKBV-t kizárólag szakmai befektetők számára forgalmazzák, vagy ha az ÁÉKBV befektetési politikájának célja egy bizonyos részvény- vagy kötvényindex összetételének leképezése, és ha az említett ÁÉKBV a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 46. pontjában meghatározott, tőzsdén kereskedett alap.

(3)

Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, hogy részletesen meghatározza a IIA. mellékletben meghatározott likviditáskezelési eszközök jellemzőit.

Az említett szabályozástechnikaistandard-tervezetek kidolgozása során az ESMA figyelembe veszi az ÁÉKBV befektetési stratégiáinak és mögöttes eszközeinek sokféleségét. Az említett standardok nem korlátozhatják az ÁÉKBV azon képességét, hogy valamennyi eszközosztály, joghatóság és piaci feltétel tekintetében bármely megfelelő likviditáskezelési eszközt alkalmazzanak.

(4)

2025. április 16-ig az ESMA iránymutatásokat dolgoz ki a likviditáskezelési eszközök ÁÉKBV általi, a likviditáskockázat-kezelés és a pénzügyi stabilitási kockázatok mérséklése céljából történő kiválasztására és kalibrálására vonatkozóan. Ezen iránymutatásokban el kell ismerni, hogy a likviditásikockázat-kezelés továbbra is az ÁÉKBV elsődleges felelőssége. Az iránymutatásoknak azon körülményekre vonatkozó utalásokat kell tartalmazniuk, amelyek között a IIA. melléklet 9. pontjában említettek szerint az elkülönítetteszköz-számlák (side pockets) aktiválhatók. Az iránymutatásokban kellő időt kell biztosítani az alkalmazandóságukat megelőző alkalmazkodásra, különösen a meglévő ÁÉKBV-k esetében.

(5)

Az ESMA az e cikk (3) bekezdésében említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2025. április 16-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a (3) bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadásával kiegészítse ezen irányelvet.

▼B

19. cikk

(1)

Annak az alapkezelő társaságnak, amely fióktelep létesítése útján vagy a szolgáltatásnyújtás szabadsága értelmében határokon átnyúló kollektív portfóliókezelési tevékenységet végez, eleget kell tennie az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam az alapkezelő társaság szervezetére vonatkozó szabályainak, beleértve a képviseleti rendszereket, a kockázatkezelési eljárásokat, a prudenciális szabályokat és a felügyeletet, a 12. cikkben említett eljárásokat és az alapkezelő társaság jelentéstételi követelményeit is. Ezek a szabályok nem lehetnek szigorúbbak a csak a székhely szerinti tagállamban tevékenységet folytató alapkezelő társaságokra alkalmazandó szabályoknál.

(2)

Az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai felelősek az (1) bekezdés teljesítésének felügyeletéért.

(3)

Ha egy alapkezelő társaság fióktelep létesítése útján vagy a szolgáltatásnyújtás szabadságával összhangban határokon átnyúló kollektív portfóliókezelési tevékenységet végez, be kell tartania az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállamnak ÁÉKBV alapítására és működtetésére vonatkozó szabályait, nevezetesen az alábbiakra vonatkozó szabályokat:

az ÁÉKBV létrehozása és engedélyeztetése;

befektetési jegyek és részvények kibocsátása és visszaváltása;

befektetési politikák és limitek, a teljes kitettség és a tőkeáttétel számítását is beleértve;

kölcsönvételre, kölcsönadásra és fedezet nélküli eladására vonatkozó korlátozások;

az ÁÉKBV eszközeinek értékelése és számvitele;

a kibocsátási vagy a visszaváltási ár kalkulációja; a nettó eszközérték kiszámításában bekövetkező hibák és a kapcsolódó befektetői kártalanítás;

a jövedelem felosztása vagy újrabefektetése;

az ÁÉKBV-vel szembeni közzétételi és jelentéstételi követelmények, beleértve a tájékoztatót, a kulcsfontosságú befektetői információt és a rendszeres beszámolókat is;

a forgalmazás tervezett módozatai;

kapcsolat a befektetésijegy-tulajdonosokkal;

az ÁÉKBV egyesülése és átalakulása;

az ÁÉKBV felszámolása és végelszámolása;

adott esetben a befektetésijegy-tulajdonosok nyilvántartásának tartalma;

az ÁÉKBV-re vonatkozó engedélyezési és felügyeleti díjak; és

a befektetők szavazati jogainak és a befektetők a)–m) ponthoz kapcsolódó egyéb jogainak gyakorlása.

(4)

Az alapkezelő társaság betartja az alap szabályzatában vagy a társaság létesítő okiratában, valamint a tájékoztatóban meghatározott kötelezettségeket, amelyeknek összhangban kell állniuk az (1) és (3) bekezdésben említett alkalmazandó jogszabályokkal.

(5)

Az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai felelősek a (3) és (4) bekezdés teljesítésének felügyeletéért.

(6)

Az alapkezelő társaság határoz és felel az összes olyan eljárás és szervezeti döntés elfogadásáért és végrehajtásáért, amelyek az ÁÉKBV alapítására és működésére vonatkozó szabályoknak és az alap szabályzatában vagy a társaság létesítő okiratában, továbbá a tájékoztatóban meghatározott kötelezettségeknek a teljesítéséhez szükségesek.

(7)

Az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai felelnek az alapkezelő társaság rendszerei és szervezete megfelelőségének felügyeletéért annak érdekében, hogy az alapkezelő társaság megfeleljen az általa kezelt valamennyi ÁÉKBV alapítására és működésére vonatkozó kötelezettségeknek és szabályoknak.

(8)

Az ezen irányelvben kifejezetten említett esetek kivételével a tagállamok biztosítják, hogy a valamely tagállamban már engedélyezett alapkezelő társasággal szemben nem támasztanak semmilyen további, az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállamban előírt követelményt az ezen irányelv hatály alá tartozó kérdések tekintetében.

20. cikk

(1)

Az 5. cikk sérelme nélkül a más tagállamban letelepedett ÁÉKBV kezelésére irányuló kérelmet benyújtó alapkezelő társaságnak a következő dokumentációt kell benyújtania az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai részére:

▼M4

a 22. cikk (2) bekezdésében említett, letétkezelővel kötött írásbeli szerződés;

▼B

tájékoztatás a II. mellékletben említett befektetéskezelési és igazgatási funkciók átruházásának szabályairól.

Amennyiben az alapkezelő társaság az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállamban már ellátja azonos típusú ÁÉKBV kezelését, elegendő a már benyújtott dokumentációra történő hivatkozás.

(2)

Annyiban, amennyiben az a feladatkörükbe tartozó szabályok betartásának felügyeletéhez szükséges, az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai felkérhetik az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságait, hogy az (1) bekezdésben említett dokumentáció tekintetében, és a 17. és 18. cikkben említett igazolás alapján adjanak pontosítást és tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy az engedélykérelem tárgyát képező ÁÉKBV-típusra kiterjed-e az alapkezelő társaság engedélye. Az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai adott esetben tíz munkanapon belül nyilatkoznak az eredeti kérelemről.

(3)

Az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai csak akkor utasíthatják el az alapkezelő társaság kérelmét, ha:

az alapkezelő társaság nem felel meg a 19. cikk értelmében az ő felelősségi körükbe tartozó szabályoknak;

a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága nem engedélyezte az alapkezelő társaság számára az engedélykérelem tárgyát képező ÁÉKBV-típus kezelését; vagy

az alapkezelő társaság nem nyújtotta be az (1) bekezdésben említett dokumentációt.

A kérelem elutasítása előtt az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága konzultál az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságaival.

(4)

Az alapkezelő társaság az (1) bekezdésben említett dokumentáció minden további, lényegi módosítását bejelenti az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak.

▼M1

(5)

E cikk következetes harmonizációja érdekében az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezetet dolgozhat ki annak az információnak a meghatározására, amelyet valamely más tagállamban székhellyel rendelkező ÁÉKBV irányítása iránti kérelemben a hatáskörrel rendelkező hatóságok rendelkezésére kell bocsátani.

A Bizottság az első albekezdésben említett technikai standardtervezetet az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban fogadhatja el.

E cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgozhat ki az információ biztosítása során használandó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

A Bizottságra hatáskört ruháznak a harmadik albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

▼M12

20b. cikk

(1)

Az ESMA 2026. április 16-ig jelentést nyújt be a Bizottságnak a felügyeleti adatok integrált gyűjtésének kidolgozására vonatkozóan, amely a következőkre összpontosít:

az eszközkezelési ágazat és az egyéb pénzügyi ágazatok jelentéstételi keretei közötti párhuzamosságok és következetlenségek csökkentése; és

az adatszabványosítás, és a valamely uniós jelentéstételi keretben valamely releváns illetékes hatóság által uniós vagy nemzeti szinten már jelentett adatok hatékony megosztásának és felhasználásának javítása.

E jelentésben az ESMA összehasonlítja továbbá az adatgyűjtésre vonatkozó legjobb gyakorlatokat az Unióban és a lakossági befektetési alapok más piacain.

(2)

Az (1) bekezdésben említett jelentés elkészítésekor az ESMA szorosan együttműködik az Európai Központi Bankkal, a többi EFH-val és az illetékes hatóságokkal.

▼B

21. cikk

(1)

Az alapkezelő társaságok fogadó tagállamai statisztikai célokból előírhatják, hogy a területükön fióktelepeket működtető valamennyi alapkezelő társaság bizonyos időszakonként jelentésben számoljon be a fogadó tagállam illetékes hatóságainak a fogadó tagállamban végzett tevékenységeiről.

(2)

Az alapkezelő társaságok fogadó tagállama előírhatja, hogy a területén fióktelep létesítése útján vagy a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlásával tevékenységet folytató alapkezelő társaságok bocsássák rendelkezésre azokat az adatokat, amelyek az alapkezelő társaság fogadó tagállamának felelősségi körébe tartozó, a társaságra alkalmazandó szabályok teljesítésének ellenőrzéséhez szükségesek.

Ezek a követelmények nem lehetnek szigorúbbak az adott tagállamban engedélyezett alapkezelő társaságokra előírt, megegyező szintű ellenőrzés elvégzéséhez szükséges adatszolgáltatási követelményeknél.

Az alapkezelő társaságok biztosítják, hogy a 15. cikkben említett eljárások és intézkedések lehetővé teszik az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam hatóságai számára, hogy az alapkezelő társaságoktól közvetlenül megkapják az e bekezdésben említett információkat.

(3)

Amennyiben egy alapkezelő társaság fogadó tagállamának illetékes hatóságai megállapítják, hogy egy, a területén fióktelepet működtető vagy szolgáltatást nyújtó alapkezelő társaság megsérti a felelősségi körébe tartozó valamely szabályt, az említett illetékes hatóság felszólítja az érintett alapkezelő társaságot a jogellenes helyzet megszüntetésére és tájékoztatja az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságait.

(4)

Amennyiben az érintett alapkezelő társaság megtagadja az alapkezelő társaság fogadó tagállamától az annak felelősségi körébe tartozó tájékoztatást, vagy elmulasztja a (3) bekezdésben említett jogellenes helyzet megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételét, az alapkezelő társaság fogadó tagállamának illetékes hatóságai ennek megfelelően tájékoztatják az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságait. Az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai a lehető legrövidebb időn belül megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az érintett alapkezelő társaság megadja az alapkezelő társaság fogadó tagállama által a (2) bekezdés szerint kért tájékoztatást, vagy megszüntesse a jogellenes helyzetet. Az intézkedések jellegéről tájékoztatják az alapkezelő társaság fogadó tagállamának illetékes hatóságait.

▼M1

(5)

Amennyiben az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai által hozott intézkedések ellenére, vagy a szóban forgó tagállamban az ilyen intézkedések nem megfelelő volta vagy hiánya miatt az alapkezelő társaság továbbra is megtagadja az alapkezelő társaság fogadó tagállama által a (2) bekezdés értelmében kért tájékoztatást, valamint továbbra is megsérti az ebben a bekezdésben említett, az alapkezelő társaság fogadó tagállamában hatályos törvényi vagy rendeleti rendelkezéseket, az alapkezelő társaság fogadó tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságai az alábbi intézkedések közül bármelyiket megtehetik:

az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak tájékoztatását követően megtehetik a megfelelő intézkedéseket – beleértve a 98. és 99. cikkben foglalt intézkedéseket – a további jogellenes cselekmények megelőzésére vagy szankcionálására, illetve szükség esetén annak megakadályozására, hogy az alapkezelő társaság újabb ügyleteket kezdeményezzen a tagállam területén. A tagállamok biztosítják, hogy területükön hozzáférhetőek legyenek az alapkezelő társaságokkal szembeni intézkedésekhez szükséges jogi okiratok. Amennyiben az alapkezelő társaság fogadó tagállamában nyújtott szolgáltatás ÁÉKBV kezeléséből áll, az alapkezelő társaság fogadó tagállama kötelezheti az alapkezelő társaságot, hogy szüntesse be az adott ÁÉKBV kezelését; vagy

amennyiben úgy ítélik meg, hogy az alapkezelő társaság fogadó tagállamának hatáskörrel rendelkező hatósága nem járt el megfelelően, az ügyet bejelenthetik EÉPH-nak, amely az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke által ráruházott hatáskörrel összhangban járhat el.

▼B

(6)

A (4) vagy (5) bekezdés szerint hozott, egy alapkezelő társaság tevékenységeire vonatkozó intézkedéseket vagy szankciókat minden esetben indokolni kell, és ezekről tájékoztatni kell az érintett alapkezelő társaságokat. Minden ilyen intézkedéssel szemben biztosított az intézkedést meghozó tagállam bírósága előtti jogorvoslati jog.

▼M1

(7)

A (3), (4) vagy (5) bekezdésben megállapított eljárás alkalmazását megelőzően az alapkezelő társaság fogadó tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságai szükséghelyzetben kezdeményezhetik a befektetők, valamint a szolgáltatások más igénybevevői érdekeinek védelmében szükséges óvintézkedéseket. Az ilyen intézkedésekről az első adandó alkalommal tájékoztatni kell a Bizottságot, az EÉPH-t és a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait.

A Bizottság az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival folytatott konzultációt követően úgy határozhat, hogy a szóban forgó tagállam köteles eltörölni vagy módosítani ezeket az intézkedéseket, az EÉPH 1095/2010/EU rendelet 17. cikke szerinti hatásköreinek sérelme nélkül.

▼B

(8)

Az alapkezelő társaság engedélyének visszavonása előtt az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai konzultálnak az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságaival. Ilyen esetekben az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak a befektetők érdekei védelmében meg kell tenniük a megfelelő intézkedéseket. Ezen intézkedések kiterjedhetnek olyan döntésekre, amelyek megakadályozzák az érintett alapkezelő társaságot újabb ügyletek kezdeményezésében az illető tagállam területén.

A Bizottság kétévente jelentést készít az ilyen esetekről.

▼M1

(9)

A tagállamok tájékoztatják az EÉPH-t és a Bizottságot a 17. cikk szerinti engedély és a 20. cikk szerinti kérelem elutasításával járó esetek számáról és jellegéről, valamint az e cikk (5) bekezdésével összhangban hozott intézkedésekről.

▼B

A Bizottság kétévente jelentést készít az ilyen esetekről.

IV. FEJEZET

A LETÉTKEZELŐRE VONATKOZÓ KÖTELEZETTSÉGEK

▼M4

22. cikk

(1)

A befektetési társaságnak, valamint az alapkezelő társaságnak az általa kezelt közös alapok mindegyike tekintetében biztosítania kell, hogy egyetlen letétkezelőt jelöljenek ki ezen fejezetnek megfelelően.

(2)

A letétkezelő kijelölését írásbeli szerződésben kell rögzíteni.

A szerződésben többek között szabályozni kell az ahhoz szükségesnek tartott információáramlást, hogy a letétkezelő el tudja látni az ezen irányelvben és az egyéb vonatkozó törvényekben, rendeletekben és közigazgatási rendelkezésekben meghatározott feladatait azon ÁÉKBV tekintetében, amelynek letétkezelőjének kijelölték.

(3)

A letétkezelőnek:

biztosítania kell, hogy az ÁÉKBV befektetési jegyeinek értékesítése, kibocsátása, visszavásárlása, visszaváltása és bevonása az alkalmazandó nemzeti jognak és az alap szabályzatának vagy létesítő okiratának megfelelően történjen;

biztosítania kell, hogy az ÁÉKBV befektetési jegyeinek az értékét az alkalmazandó nemzeti jognak és az alap szabályzatának vagy létesítő okiratának megfelelően számítsák ki;

végre kell hajtania az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság utasításait, amennyiben azok nem ellentétesek az alkalmazandó nemzeti joggal és az alap szabályzatával vagy létesítő okiratával;

biztosítania kell, hogy az ÁÉKBV az eszközeivel végzett ügyletek során az ellenértéket a szokásos határidőn belül kézhez kapja;

biztosítania kell, hogy az ÁÉKBV bevételét az alkalmazandó nemzeti joggal és az alap szabályzatával vagy létesítő okiratával összhangban használják fel.

(4)

A letétkezelőnek biztosítania kell az ÁÉKBV pénzforgalmának megfelelő nyomon követését és különösen azt, hogy az ÁÉKBV befektetési jegyeinek jegyzése során a befektetők által vagy képviseletében történt valamennyi befizetés beérkezzen, és hogy az ÁÉKBV készpénzállománya olyan készpénzszámlákon legyen könyvelve, amelyeket:

az ÁÉKBV nevében vagy az ÁÉKBV képviseletében eljáró alapkezelő társaság nevében vagy az ÁÉKBV képviseletében eljáró letétkezelő nevében nyitottak meg;

a 2006/73/EK bizottsági irányelv ( 17 ) 18. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett szervezetnél nyitottak meg; valamint

a 2006/73/EK irányelv 16. cikkében meghatározott elvek szerint vezetnek.

Amennyiben a készpénzszámlákat az ÁÉKBV képviseletében eljáró letétkezelő nevében nyitják meg, az első albekezdés b) pontjában említett szervezet készpénzét és a letétkezelő saját készpénzét nem lehet az ilyen számlákon nyilván tartani.

(5)

Az ÁÉKBV eszközeit letéti őrzés céljából az alábbiak szerint kell a letétkezelőre bízni:

a letéti őrzésben tartható pénzügyi eszközök esetében a letétkezelőnek:

letéti őrzésben kell tartania a letétkezelőnél nyitott pénzügyieszköz-számlán nyilvántartható összes pénzügyi eszközt, valamint a letétkezelőhöz fizikailag leszállítható összes pénzügyi eszközt;

ii.

biztosítania kell, hogy a letétkezelőnél nyitott pénzügyieszköz-számlán nyilvántartható összes pénzügyi eszköz a 2006/73/EK irányelv 16. cikkében meghatározott elvekkel összhangban az ÁÉKBV vagy az ÁÉKBV képviseletében eljáró alapkezelő társaság nevében a letétkezelőnél nyitott külön számlákon legyen nyilvántartva, hogy ekként az alkalmazandó joggal összhangban az eszközöket mindenkor egyértelműen az ÁÉKBV-hez tartozóként lehessen azonosítani;

egyéb eszközök esetében a letétkezelőnek:

meg kell győződnie arról, hogy a szóban forgó eszközök az ÁÉKBV vagy az ÁÉKBV képviseletében eljáró alapkezelő társaság tulajdonát képezik-e; ehhez az ÁÉKBV vagy az alapkezelő társaság által nyújtott tájékoztatás vagy dokumentumok és amennyiben lehetséges, külső bizonyítékok alapján meg kell állapítania, hogy az ÁÉKBV vagy az ÁÉKBV képviseletében eljáró alapkezelő társaság rendelkezik-e tulajdonjoggal;

ii.

nyilvántartást kell vezetnie azokról az eszközökről, amelyek esetében meggyőződött arról, hogy az ÁÉKBV vagy az ÁÉKBV képviseletében eljáró alapkezelő társaság rendelkezik-e tulajdonjoggal, és a nyilvántartást naprakészen kell tartania.

(6)

A letétkezelőnek az alapkezelő társaság, illetve a befektetési társaság részére rendszeresen be kell nyújtania az ÁÉBKV teljes eszközállományára vonatkozó átfogó leltárt.

(7)

A letétkezelőnél letéti őrzésben lévő eszközöket nem használhatja fel újra saját számlájára sem a letétkezelő, sem az a harmadik fél, amelyre a letéti őrzési funkciót átruházták. Az újrafelhasználás magában foglalja a letéti őrzésben lévő eszközökkel végzett valamennyi ügyletet, beleértve többek között az átruházást, a zálogjoggal megterhelést, az értékesítést és a kölcsönadást.

A letétkezelőnél letéti őrzésben lévő eszközök újrafelhasználása csak abban az esetben engedélyezett, ha:

az eszközök újrafelhasználása az ÁÉKBV számlájára történik;

a letétkezelő az ÁÉKBV képviseletében eljáró alapkezelő társaság utasításait hajtja végre;

az újrafelhasználás az ÁÉKBV javát szolgálja, és a befektetők érdekében történik; és

az ügylet fedezve van az ÁÉBKV részére tulajdonjog-átruházás keretében juttatott, kiváló minőségű és likvid biztosítékkal.

A biztosíték piaci értékének mindenkor legalább meg kell egyeznie az újrafelhasznált eszközök felárral növelt értékével.

(8)

A tagállamok biztosítják, hogy a letétkezelő és/vagy az Unió területén lévő azon harmadik fél fizetésképtelensége esetén, amelyre az ÁÉKBV eszközeinek letéti őrzését átruházták, ne lehessen az ÁÉKBV letéti őrzésben lévő eszközeit az ilyen letétkezelő hitelezői és/vagy az ilyen harmadik fél hitelezői között felosztani vagy ezek javára értékesíteni.

▼M4

22a. cikk

(1)

A letétkezelő a 22. cikk (3) és (4) bekezdésében említett feladatokat nem ruházhatja át harmadik felekre.

(2)

A letétkezelő a 22. cikk (5) bekezdésben említett feladatokat csak akkor ruházhatja át harmadik felekre, ha:

a feladatokat nem azzal a szándékkal ruházza át, hogy elkerülje az ezen irányelvben meghatározott előírásoknak való megfelelést;

a letétkezelő bizonyítani tudja, hogy az átruházásnak objektív oka van;

▼M12

a letétkezelő kellő szakértelmet, körültekintést és gondosságot gyakorolt azon harmadik fél kiválasztása és kijelölése során, amelyre feladatainak egy részét át kívánja ruházni, kivéve, ha e harmadik fél az 909/2014/EU rendelet 29. cikkének (3) bekezdése és 48. cikkének (10) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározottak szerint befektető központi értéktárként eljáró központi értéktár, valamint továbbra is kellő szakértelmet, körültekintést és gondosságot gyakorol azon harmadik fél időszakos felülvizsgálata és folyamatos nyomon követése során, amelyre feladatainak egy részét átruházta, és a rá átruházott kérdések tekintetében a harmadik fél által tett intézkedések időszakos felülvizsgálata és folyamatos nyomon követése során;

▼M4

(3)

A letétkezelő a 22. cikk (5) bekezdésében említett feladatokat csak akkor ruházhatja át harmadik félre, ha a harmadik fél a rá átruházott feladatok ellátása során mindenkor:

rendelkezik az ÁÉKBV vagy az ÁÉKBV képviseletében eljáró alapkezelő társaság rábízott eszközei természetének és összetettségének megfelelő és azzal arányos struktúrákkal és szakértelemmel;

a 22. cikk (5) bekezdésének a) pontjában említett letéti őrzési feladatok tekintetében:

az érintett joghatóságon belül hatékony prudenciális szabályozás – ideértve a minimális tőkekövetelményeket is – és felügyelet alatt áll;

ii.

rendszeres külső könyvvizsgálat alatt áll annak biztosítására, hogy a pénzügyi eszközök a birtokában legyenek;

a letétkezelő ügyfeleinek eszközeit saját eszközeitől és a letétkezelő eszközeitől oly módon elkülöníti, hogy az eszközöket mindenkor egyértelműen egy-egy konkrét letétkezelő ügyfeleihez tartozóként lehessen azonosítani;

minden szükséges lépést megtesz annak biztosítására, hogy a harmadik fél fizetésképtelensége esetén az ÁÉKBV-nak a harmadik fél letéti őrzésében lévő eszközeit ne lehessen a harmadik fél hitelezői között felosztani vagy azok javára értékesíteni; és

teljesíti a 22. cikk (2), (5) és (7) bekezdésében, valamint a 25. cikkben meghatározott általános kötelezettségeket és korlátozásokat.

Az első albekezdés b) pontjának i. alpontja ellenére, amennyiben a harmadik ország joga előírja, hogy bizonyos pénzügyi eszközöket helyi szervezet letéti őrzésébe kell helyezni, és az említett alpontban meghatározott átruházási előírásoknak egyetlen helyi szervezet sem felel meg, a letétkezelő csak az adott harmadik ország joga által előírt mértékben és csak olyan időtartamra ruházhatja át a funkcióit egy ilyen helyi szervezetre, amíg nincsenek olyan helyi szervezetek, amelyek megfelelnek az átruházási előírásoknak, továbbá csak abban az esetben, ha:

az adott ÁÉKBV befektetőit a befektetésüket megelőzően megfelelően tájékoztatják a tényről, hogy a harmadik ország joga szerinti jogi korlátozás miatt szükséges ez az átruházás, az átruházást igazoló körülményekről, valamint az ilyen átruházás kockázatairól;

a befektetési társaság, vagy az ÁÉKBV nevében eljáró alapkezelő társaság utasította a letétkezelőt, hogy az ilyen pénzügyi eszközök letéti őrzését ruházza át egy ilyen helyi szervezetre.

Ugyanezen követelmények teljesítése mellett a harmadik fél továbbruházhatja e funkciókat. Ilyen esetben a 24. cikk (2) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó az adott felekre.

▼M12

(4)

„E cikk alkalmazásában a 909/2014/EU rendelet 29. cikkének (3) bekezdése és 48. cikkének (10) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározottak szerint kibocsátó központi értéktárként eljáró központi értéktár által történő szolgáltatásnyújtás nem tekinthető a letétkezelő letéti őrzési funkciói átruházásának. E cikk alkalmazásában az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározottak szerint befektető központi értéktárként eljáró központi értéktár által történő szolgáltatásnyújtás a letétkezelő letéti őrzési funkciói átruházásának tekintendő.

▼B

23. cikk

(1)

A letétkezelő létesítő okirat szerinti székhelyének vagy letelepedési helyének az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállamban kell lennie.

▼M4

(2)

A letétkezelő lehet:

nemzeti központi bank;

a 2013/36/EU irányelv értelmében engedélyezett hitelintézet; vagy

az adott tagállam joga alapján az illetékes hatóság által az ezen irányelv szerinti letétkezelői tevékenység folytatására feljogosított egyéb olyan jogi személy, amely – legalább az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 18 ) 315. vagy 317. cikke szerinti választott módszer alapján számított követelményeknek megfelelő – tőkemegfelelőségi követelmények hatálya alá tartozik, és amely legalább a 2013/36/EU irányelv 28. cikkének (2) bekezdése szerinti indulótőkével megegyező összegű szavatoló tőkével rendelkezik.

Az első albekezdés c) pontjában említett jogi személynek prudenciális szabályozás és folyamatos felügyelet alatt kell állnia, és meg kell felelnie a következő minimumkövetelményeknek:

rendelkeznie kell a letétkezelőnél nyitott pénzügyieszköz-számlán nyilvántartható pénzügyi eszközök letéti őrzéséhez szükséges infrastruktúrával;

olyan megfelelő politikákat és eljárásokat kell kialakítania, amelyek alkalmasak annak biztosítására, hogy a szervezet – beleértve annak vezetőit és munkavállalóit is – teljesítse az ezen irányelv szerinti kötelezettségeit;

megalapozott igazgatási és számviteli eljárásokkal, belső ellenőrzési mechanizmusokkal, hatékony kockázatértékelési eljárásokkal, valamint az adatfeldolgozó rendszerekhez kapcsolódó hatékony ellenőrzési és biztonsági mechanizmusokkal kell rendelkeznie;

hatékony szervezeti és igazgatási szabályokat kell fenntartania és alkalmaznia annak érdekében, hogy minden ésszerű lépést megtegyen az összeférhetetlenségek megelőzése céljából;

gondoskodnia kell arról, hogy az általa nyújtott minden szolgáltatásról, illetve végzett tevékenységről és ügyletről nyilvántartást vezessenek, amelynek alapján az illetékes hatóság teljesítheti felügyeleti feladatait és megteheti az ezen irányelvben meghatározott jogérvényesítési intézkedéseket;

ésszerű lépéseket kell tennie a letétkezelői funkciók teljesítésének folyamatossága és szabályossága biztosításának érdekében megfelelő és arányos rendszerek, erőforrások és eljárások alkalmazása révén, többek között a letétkezelői tevékenységének végzése tekintetében;

ügyvezető testülete és felső vezetése minden tagjának mindenkor kellően jó hírnévvel, valamint elegendő tudással, szakértelemmel és tapasztalattal kell rendelkeznie;

ügyvezető testületének a letétkezelő tevékenységeinek – beleértve a fő kockázatokat is – a megértéséhez megfelelő kollektív tudással, szakértelemmel és tapasztalattal kell rendelkeznie;

ügyvezető testülete és felső vezetése minden tagjának becsületes és feddhetetlen módon kell eljárnia.

(3)

A tagállamoknak meg kell határozniuk, hogy a (2) bekezdés első albekezdésében említett intézménykategóriák közül melyek lehetnek letétkezelők.

(4)

Azon befektetési társaságoknak vagy az általuk kezelt ÁÉKBV-k képviseletében eljáró azon alapkezelő társaságoknak, amelyek 2016. március 18. előtt letétkezelőként egy olyan intézményt jelöltek ki, amely nem teljesíti a (2) bekezdésben meghatározott követelményeket, 2018. március 18. előtt olyan letétkezelőt kell kijelölniük, amely teljesíti ezeket a követelményeket.

▼M4 —————

▼M4

24. cikk

(1)

A tagállamok biztosítják, hogy a letétkezelő feleljen az ÁÉKBV-val és az ÁÉKBV befektetőivel szemben a letétkezelő vagy azon harmadik fél veszteségeiért, amelyre a 22. cikk (5) bekezdésének a) pontjával összhangban letéti őrzésben lévő pénzügyi eszközök letéti őrzését átruházták.

A tagállamok biztosítják, hogy a letéti őrzésben lévő pénzügyi eszközök elvesztése esetén a letétkezelő indokolatlan késedelem nélkül ugyanolyan típusú pénzügyi eszközöket vagy az eszközöknek megfelelő pénzösszeget bocsásson az ÁÉKBV vagy az ÁÉKBV nevében eljáró alapkezelő társaság rendelkezésére. A letétkezelőt nem lehet felelősségre vonni abban az esetben, ha bizonyítani tudja, hogy az eszközök elvesztése olyan, érdemleges befolyásán túlmenő külső esemény miatt következett be, amely minden ellenkező erőfeszítés ellenére is elkerülhetetlen lett volna.

A tagállamok biztosítják, hogy a letétkezelő feleljen továbbá az ÁÉKBV-val és az ÁÉKBV befektetőivel szemben az általuk a letétkezelő jelen irányelv szerinti kötelezettségei megfelelő teljesítésének gondatlan vagy szándékos elmulasztása következtében elszenvedett minden más veszteségért is.

(2)

A letétkezelő (1) bekezdés szerinti felelősségét nem érinti a feladatok 22a. cikk szerinti átruházása.

(3)

Az (1) bekezdésben említett letétkezelői felelősséget nem lehet megállapodással kizárni vagy korlátozni.

(4)

Minden olyan megállapodás semmis, amely ellentétes a (3) bekezdéssel.

(5)

Az ÁÉKBV befektetői a letétkezelői felelősséget közvetlenül vagy közvetve, az alapkezelő társaságon vagy a befektetési társaságon keresztül is érvényesíthetik, feltéve, hogy ez nem eredményez a jogorvoslat tekintetében párhuzamosságot, illetve a befektetőkkel szembeni egyenlőtlen bánásmódot.

25. cikk

(1)

Ugyanaz a társaság nem járhat el egyszerre alapkezelő társaságként és letétkezelőként. Ugyanaz a társaság nem járhat el egyszerre befektetési társaságként és letétkezelőként.

(2)

Saját feladatkörében az alapkezelő társaság és a letétkezelő köteles becsületesen, tisztességesen, magas szakmai színvonalon, függetlenül és kizárólag az ÁÉKBV, valamint az ÁÉKBV befektetőinek érdekeit szem előtt tartva eljárni. Saját feladatkörében a befektetési társaság és a letétkezelő köteles becsületesen, tisztességesen, magas szakmai színvonalon, függetlenül és kizárólag az ÁÉKBV befektetőinek érdekeit szem előtt tartva eljárni.

A letétkezelő nem végezhet olyan tevékenységeket az ÁÉKBV vagy az ÁÉKBV képviseletében eljáró alapkezelő társaság tekintetében, amelyek az ÁÉKBV, az ÁÉKBV befektetői, az alapkezelő társaság és a letétkezelő között összeférhetetlenséget okozhatnak, kivéve, ha a letétkezelő letétkezelői feladatainak ellátását az egyéb esetlegesen összeférhetetlen feladataitól működési és hierarchiai szempontból elválasztja, és a lehetséges összeférhetetlenségeket megfelelően meghatározza, kezeli, nyomon követi, és közli az ÁÉKBV befektetőivel.

26. cikk

(1)

Az alapkezelő társaság és a letétkezelő leváltásának feltételeit jogszabályban vagy a közös alap szabályzatában kell rögzíteni, és meg kell határozni azokat a szabályokat is, amelyek az ilyen leváltás esetén biztosítják a befektetők védelmét.

(2)

Az alapkezelő társaság és a letétkezelő leváltásának feltételeit jogszabályban vagy a befektetési társaság létesítő okiratában kell rögzíteni, és meg kell határozni azokat a szabályokat is, amelyek leváltás esetére biztosítják a befektetők védelmét.

▼M4

26a. cikk

A letétkezelő, kérelemre, az illetékes hatóságai rendelkezésére bocsát minden olyan információt, amely a kötelezettségei teljesítése során a birtokába jutott, és amely szükséges lehet az illetékes hatóságai, illetve az ÁÉKBV illetékes hatóságai vagy az alapkezelő társaság illetékes hatóságai számára.

Ha az ÁÉKBV illetékes hatóságai vagy az alapkezelő társaság illetékes hatóságai nem azonosak a letétkezelő illetékes hatóságaival, a letétkezelő illetékes hatóságainak késedelem nélkül meg kell osztaniuk minden kapott információt az ÁÉKBV illetékes hatóságaival és az alapkezelő társaság illetékes hatóságaival.

26b. cikk

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 112a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak meghatározására:

a 22. cikk (2) bekezdésében említett írásbeli szerződésbe foglalandó adatok;

a 22. cikk (3), (4) és (5) bekezdése értelmében vett letétkezelői funkciók ellátására vonatkozó feltételeket, ideértve:

a pénzügyi eszközök azon fajtáit, amelyeket a 22. cikk (5) bekezdésének a) pontja értelmében a letétkezelő letéti őrzési kötelezettségei körébe kell sorolni;

ii.

azokat a feltételeket, amelyek alapján a letétkezelő letéti őrzési kötelezettségeit egy központi letétkezelőnél nyilvántartott pénzügyi eszközök tekintetében teljesítheti;

iii.

azokat a feltételeket, amelyek alapján a letétkezelő a névre szólóan kibocsátott és a kibocsátónál vagy a részvénykönyv-vezetőnél nyilvántartott pénzügyi eszközök letéti őrzését végeznie kell a 22. cikk (5) bekezdésének b) pontjával összhangban;

a letétkezelőnek a 22a. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerinti, a kellő gondossággal kapcsolatos kötelezettségei;

a 22a. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerinti elkülönítési kötelezettség;

a harmadik fél által a 22a. cikk (3) bekezdésének d) pontja szerint megteendő lépések;

azon feltételek és körülmények, amelyek alapján a letéti őrzésben lévő pénzügyi eszközt elveszettnek kell tekinteni a 24. cikk alkalmazásában;

az, hogy a 24. cikk (1) bekezdése alapján mit lehet minden ésszerű, ellentétes erőfeszítés ellenére is elkerülhetetlen következményekkel járó, érdemleges befolyáson túlmenő külső eseménynek tekinteni;

a 25. cikk (2) bekezdésében említett függetlenségi követelmény teljesítésének feltételei.

▼B

V. FEJEZET

A BEFEKTETÉSI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ KÖTELEZETTSÉGEK

1. SZAKASZ

A tevékenység megkezdésének feltételei

27. cikk

A befektetési társaság tevékenységének megkezdéséhez a befektetési társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai által megadott előzetes engedély szükséges.

A tagállamok meghatározzák a befektetési társaság kötelező jogi formáját.

A befektetési társaság létesítő okirat szerinti székhelye a befektetési társaság székhelye szerinti tagállamban van.

28. cikk

A befektetési társaságok az 1. cikk (2) bekezdésében említetteken túlmenően más tevékenységet nem folytathatnak.

29. cikk

(1)

A nemzeti jogban megállapított egyéb általánosan alkalmazandó feltételek sérelme nélkül a befektetési társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai nem engedélyeznek olyan befektetési társaságot, amely nem bízott meg alapkezelő társaságot, kivéve, ha a befektetési társaság legalább 300 000 EUR indulótőkével rendelkezik.

Továbbá, ha a befektetési társaság nem bízott meg ezen irányelv alapján engedélyezett alapkezelő társaságot, a következő feltételek alkalmazandók:

az engedély nem adható meg, kivéve, ha az engedélykérelemhez legalább a befektetési társaság szervezeti felépítését tartalmazó működési tervet mellékelnek;

▼M12

a befektetési társaság igazgatóinak kellőképpen jó hírnévvel rendelkező személyeknek kell lenniük, és kellő tapasztalattal kell rendelkezniük a befektetési társaság által végzett üzleti tevékenység típusával kapcsolatban is, és e célból: az illetékes hatóságokkal haladéktalanul közölni kell az igazgatók és a tisztségükben őket követő minden személy nevét; a befektetési társaság ügyvezetésének ellátásáról legalább két, az ilyen feltételeknek megfelelő természetes személynek kell döntenie, akiket vagy teljes munkaidőben foglalkoztat az említett befektetési társaság, vagy akik a befektetési társaság ügyvezető testületének olyan vezető tagjai vagy tagjai, akik teljes munkaidőben látják el az említett befektetési társaság ügyvezetését, és az Unióban lakóhellyel rendelkeznek; és az „igazgatók” azon személyek, akik – a jog vagy a létesítő okiratok alapján – képviselik a befektetési társaságot, vagy akik ténylegesen meghatározzák a társaság politikáját.

▼B

ha szoros kapcsolat áll fenn a befektetési társaság és más természetes vagy jogi személyek között, az illetékes hatóságok csak abban az esetben adják meg az engedélyt, ha a szoros kapcsolatok felügyeleti funkcióik hatékony ellátását nem akadályozzák.

A befektetési társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai abban az esetben is elutasítják az engedélykérelmet, ha egy harmadik országban a befektetési társasággal szoros kapcsolatban álló egy vagy több természetes vagy jogi személyre irányadó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések, illetve ezek végrehajtásának nehézségei akadályozzák a felügyeleti funkciók hatékony gyakorlását.

A befektetési társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai előírják, hogy a befektetési társaságok megküldjék a szükséges információkat.

(2)

Amennyiben a befektetési társaság nem bízott meg alapkezelő társaságot, a befektetési társaságot a hiánytalan kérelem benyújtását követően hat hónapon belül tájékoztatják az engedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról. Az engedélykérelem elutasítását indokolni kell.

(3)

A befektetési társaság az engedély megadását követően kezdheti meg tevékenységét.

(4)

A befektetési társaság székhely szerinti tagállamának illetékes hatóságai csak abban az esetben vonhatják vissza a befektetési társaságnak az ezen irányelv alapján kiállított engedélyt, ha a társaság:

12 hónap alatt nem használja fel az engedélyt, kifejezetten lemond az engedély felhasználásától, vagy több mint hat hónappal korábban megszüntette az ezen irányelv hatálya alá tartozó tevékenységét, kivéve, ha az érintett tagállam az ilyen esetekre az engedély érvénytelenségéről rendelkezett;

hamis állításokkal vagy más szabálytalan eszközzel szerezte meg az engedélyt;

többé nem felel meg az engedély kiadásának alapjául szolgáló feltételeknek;

súlyosan vagy rendszeresen megsértette az ezen irányelv alapján elfogadott rendelkezéseket; vagy

olyan esetekben, amelyekre a nemzeti jog az engedély visszavonásáról rendelkezik.

▼M1

(5)

Ezen irányelv következetes harmonizációja érdekében az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezetet dolgoz ki az alábbiak meghatározására:

az alapkezelő társaság engedély iránti kérelmében a hatáskörrel rendelkező hatóság számára nyújtandó pontos információk, az üzleti tervet is beleértve; és;

azon tényezők, amelyek akadályozhatják a hatáskörrel rendelkező hatóságot az (1) bekezdés c) pontja szerinti felügyeleti feladatainak eredményes gyakorlásában.

A Bizottság hatáskört ruháznak az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(6)

E cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgozhat ki egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából az (5) bekezdés a) pontjában említett információnyújtáshoz.

A Bizottságra hatáskört ruháznak az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardterveteknek az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

▼B

2. SZAKASZ

Működési feltételek

30. cikk

▼M4

A 13–14b. cikkek értelemszerűen alkalmazandók azokra a befektetési társaságokra, amelyek nem jelöltek ki egy, ezen irányelv szerint felhatalmazott alapkezelő társaságot.

▼B

Az első bekezdésben említett cikkek alkalmazásában az „alapkezelő társaság” „befektetési társaságot” jelent.

A befektetési társaságok csak saját befektetési portfóliójuk eszközeit kezelhetik, és semmilyen körülmények között sem vállalhatnak megbízást harmadik személy eszközeinek kezelésére.

31. cikk

Minden befektetési társaság székhelye szerinti tagállam prudenciális szabályokat állapít meg, amelyeknek az ezen irányelv szerint engedélyezett alapkezelő társaságot meg nem bízó befektetési társaságok mindenkor kötelesek eleget tenni.

A befektetési társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai – a befektetési társaság jellegére is tekintettel – különösen azt követelik meg, hogy a társaság megbízható adminisztratív és számviteli eljárásokkal, az elektronikus adatfeldolgozás tekintetében ellenőrzési és biztonsági eljárásokkal és, különösen az alkalmazottak által lebonyolított egyéni tranzakciókra és a tőkebefektetés céljából vásárolt pénzügyi eszközökbe eszközölt befektetésekkel való rendelkezésre és azok kezelésére vonatkozóan megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokkal rendelkezzen, amelyek biztosítják legalább az alap részvételével vagy közreműködésével lebonyolított ügyletek eredetének, az azokban részt vevő feleknek, az ügylet jellegének, időpontjának és helyének utólagos visszakeresését és ellenőrzését, valamint azt, hogy a befektetési társaságok eszközeit a mindenkori működési szabályokkal vagy létesítő okiratokkal és hatályos jogi rendelkezésekkel összhangban fektetik be.

▼M4 —————

▼B

VI. FEJEZET

AZ ÁÉKBV EGYESÜLÉSE

1. SZAKASZ

Alapelv, engedélyezés és jóváhagyás

37. cikk

E fejezet alkalmazásában az ÁÉKBV kifejezés alatt annak befektetési részalapjai is értendők.

38. cikk

(1)

A tagállamok az ebben a fejezetben meghatározott feltételek mellett és az ÁÉKBV 1. cikk (3) bekezdésében meghatározott alapítási módjától függetlenül engedélyezik a 2. cikk (1) bekezdésének q) és r) pontjában meghatározott, határokon átnyúló és hazai egyesüléseket, a 2. cikk (1) bekezdésének p) pontja szerinti egy vagy több egyesülési technikával összhangban.

(2)

A 2. cikk (1) bekezdésének q) pontjában meghatározott, határokon átnyúló egyesülések tekintetében az egyesülési technikákat a beolvadó ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam jogszabályai tartalmazzák.

A 2. cikk (1) bekezdésének r) pontjában meghatározott hazai egyesülések során alkalmazott egyesülési technikákat a letelepedés helye szerinti tagállam jogszabályai tartalmazzák.

39. cikk

(1)

Az egyesülés a beolvadó ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak előzetes engedélyéhez kötött.

(2)

A beolvadó ÁÉKBV az alábbi információkat a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak rendelkezésére bocsátja:

a beolvadó ÁÉKBV és az átvevő ÁÉKBV által megfelelően jóváhagyott, közös egyesülési tervezetet;

ha az átvevő ÁÉKBV másik tagállamban letelepedett, tájékoztatójának aktuális változatát és a 78. cikkben említett kiemelt befektetői információkat;

a beolvadó és az átvevő ÁÉKBV valamennyi letétkezelőjének nyilatkozata, amelyben a 41. cikkel összhangban igazolják, hogy ellenőrizték a 40. cikk (1) bekezdése a), f) és g) pontjában felsorolt adatokat az irányelv előírásainak és az alap szabályzatának vagy az ÁÉKBV-k létesítő okiratának való megfelelés szempontjából; és

a tervezett egyesülésről a beolvadó ÁÉKBV és az átvevő ÁÉKBV által befektetőiknek megadni tervezett információt.

Az információt úgy kell megadni, hogy mind a beolvadó, mind az átvevő ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai azt hivatalos nyelvükön vagy nyelveiken, vagy az általuk jóváhagyott nyelven olvashassák.

(3)

Ha az ügyirat kérelem elkészült, a beolvadó ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai haladéktalanul megküldik az átvevő ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak a (2) bekezdésben említett adatokról készült másolatokat. A beolvadó és az átvevő ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai is mérlegelik a javasolt egyesülés mind a beolvadó, mind az átvevő ÁÉKBV befektetőire gyakorolt potenciális hatását annak felmérése céljából, hogy a befektetők megfelelő tájékoztatásban részesülnek-e.

Ha a beolvadó ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai szükségesnek tartják, írásban kérhetik a beolvadó ÁÉKBV befektetőinek szóló információ egyértelműbbé tételét.

Ha az átvevő ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai szükségesnek ítélik, legfeljebb 15 munkanappal a (2) bekezdésben említett összes információ másolatának kézhezvétele után írásban kérhetik, hogy az átvevő ÁÉKBV módosítsa a befektetőinek nyújtandó tájékoztatást.

Ilyen esetben az átvevő ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai jelezik elégedetlenségüket a beolvadó ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai felé. Ezek az átvevő ÁÉKBV befektetőinek szóló, módosított tájékoztatás kézhezvétele után 20 napon belül tájékoztatják a beolvadó ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságait arról, hogy elégedettek-e azzal.

(4)

A beolvadó ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai az alábbi feltételek teljesülése esetén engedélyezik a tervezett egyesülést:

a tervezett egyesülés teljesíti a 39–42. cikkben foglalt összes követelményt;

az átvevő ÁÉKBV-t a 93. cikkel összhangban befektetési jegyeinek forgalmazása tekintetében minden olyan tagállamban bejelentették, ahol a beolvadó ÁÉKBV engedélyezett vagy azt a 93. cikkel összhangban a befektetési jegyei forgalmazása tekintetében bejelentették; és

mind a beolvadó, mind az átvevő ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai elégedettek a befektetőknek szóló információval és az átvevő ÁÉKBV illetékes hatóságai a (3) bekezdés negyedik albekezdése alapján nem jelezték elégedetlenségüket.

(5)

Amennyiben a beolvadó ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai az ügyiratot hiányosnak ítélik, a (2) bekezdésben említett információ kézhezvételét követő tíz munkanapon belül további információt kérhetnek.

A beolvadó ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai a hiánytalan információ benyújtásától számított 20 napon belül, a (2) bekezdéssel összhangban tájékoztatják a beolvadó ÁÉKBV-t az egyesülés engedélyezéséről vagy elutasításáról.

A beolvadó ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai döntésükről értesítik az átvevő ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságait.

(6)

Az 57. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban a tagállamok az átvevő ÁÉKBV-k számára rendelkezhetnek az 52–55. cikktől való eltérésről.

40. cikk

(1)

A tagállamok előírják, hogy a beolvadó és az átvevő ÁÉKBV közös egyesülési tervet készítsen.

A közös egyesülési terv az alábbi adatokat határozza meg:

az egyesülés típusa és az érintett ÁÉKBV-k megjelölése;

a tervezett egyesülés háttere és indokai;

a tervezett egyesülés várható hatása mind a beolvadó, mind az átvevő ÁÉKBV befektetői tekintetében;

az eszközöknek és adott esetben a kötelezettségeknek az átváltási arány kiszámításának a 47. cikk (1) bekezdésében említett időpontjában történő értékelésére vonatkozóan elfogadott feltételek;

az átváltási arány számítási módszere;

az egyesülés hatálybalépésének tervezett időpontja;

az eszközök átruházására és a befektetési jegyek cseréjére alkalmazandó szabályok; és

a 2. cikk (1) bekezdése p) pontjának ii. alpontja, valamit adott esetben a 2. cikk (1) bekezdése p) pontjának iii. alpontja alapján történő egyesülés esetén az alap szabályzata vagy az újonnan alapított átvevő ÁÉKBV létesítő okirata.

A illetékes hatóságok nem írhatják elő a közös egyesülési terv kiegészítését további adatokkal.

(2)

A beolvadó ÁÉKBV és az átvevő ÁÉKBV dönthet úgy, hogy további elemeket foglal a közös egyesülési tervbe.

2. SZAKASZ

Harmadik fél általi ellenőrzés, befektetők tájékoztatása és a befektetők egyéb jogai

41. cikk

A tagállamok előírják, hogy a beolvadó és az átvevő ÁÉKBV letétkezelői ellenőrizzék a 40. cikk (1) bekezdésének a), f) és g) pontja szerinti adatok ezen irányelv előírásainak és az alap szabályzatának vagy az ÁÉKBV-k létesítő okiratának való megfelelését.

42. cikk

(1)

A beolvadó ÁÉKBV-k székhelye szerinti tagállamok joga az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló, 2006. május 17-i 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel ( 19 ) összhangban jóváhagyott letétkezelőt vagy független könyvvizsgálót bíz meg az alábbiak ellenőrzésével:

az eszközöknek és adott esetben a kötelezettségeknek a 47. cikk (1) bekezdésében említett, az alkalmazandó átváltási arány kiszámításának időpontjában történő értékelésére vonatkozóan elfogadott feltételek;

adott esetben a befektetési jegyenkénti készpénzkifizetés mértéke; és

az átváltási arány számítási módszere, valamint ezen arány számításának a 47. cikk (1) bekezdésében említett időpontjában megállapított, tényleges átváltási arány.

(2)

Az (1) bekezdés alkalmazásában a beolvadó ÁÉKBV jog szerinti könyvvizsgálói vagy az átvevő ÁÉKBV jog szerinti könyvvizsgálója független könyvvizsgálóknak minősülnek.

(3)

Mind a beolvadó ÁÉKBV, mind az átvevő ÁÉKBV befektetői és megfelelő illetékes hatóságaik számára kérésre térítésmentesen hozzáférhetővé kell tenni a független könyvvizsgáló, vagy – adott esetben – a letétkezelő jelentésének másolatát.

43. cikk

(1)

A tagállamok előírják a beolvadó és az átvevő ÁÉKBV számára, hogy megfelelő és pontos tájékoztatást nyújtsanak a tervezett egyesülésről saját befektetőinek, lehetővé téve számukra, hogy kellő tájékozottsággal ítéljék meg a javaslat saját befektetéseikre gyakorolt hatását.

(2)

A beolvadó és az átvevő ÁÉKBV befektetőit csak azután kell tájékoztatni, hogy a beolvadó ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai a 39. cikk szerint engedélyezték a tervezett egyesülést.

A tájékoztatásnak a 45. cikk (1) bekezdésében említett pótdíjfizetés nélküli visszavásárlási vagy visszaváltási, vagy adott esetben átváltási kérelmek benyújtásának utolsó időpontja előtt legalább 30 nappal meg kell történnie.

(3)

A beolvadó ÁÉKBV és az átvevő ÁÉKBV befektetőinek nyújtandó tájékoztatásnak megfelelő és pontos információt kell tartalmaznia tervezett egyesülésről, lehetővé téve számukra, hogy kellő tájékozottsággal értékelhessék az egyesülés befektetéseikre gyakorolt lehetséges hatását, valamint hogy a 44. és 45. cikk szerinti jogaikat gyakorolják.

A tájékoztatásnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a tervezett egyesülés háttere és indokai;

a javasolt egyesülés lehetséges hatása a befektetőkre, beleértve – de nem kizárólagosan – a befektetési politika és stratégia tekintetében a lényeges különbségeket, a költségeket, a várt eredményt, a rendszeres beszámolókat és a teljesítmény lehetséges csökkenését, valamint adott esetben a befektetőkhöz intézett feltűnő figyelemfelhívást, amely szerint adóztatásuk az egyesülést követően változhat;

a befektetők tervezett egyesüléssel kapcsolatos különös jogai, beleértve – de nem kizárólagosan – a további információhoz való jutás jogát, kérésre a független könyvvizsgáló vagy a letétkezelő jelentésének másolatához történő hozzáférés jogát, valamint a jogot, hogy a 45. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint kérjék befektetési jegyeik térítésmentes visszavásárlását vagy visszaváltását, vagy adott esetben átváltását, továbbá e jog érvényesítésének végső határidejét;

a vonatkozó eljárási szempontok és az egyesülés hatálybalépésének tervezett időpontja; és

a 78. cikkben említett, az átvevő ÁÉKBV-kra vonatkozó kiemelt befektetői információk másolata.

(4)

Ha a beolvadó vagy az átvevő ÁÉKBV-t a 93. cikkel összhangban bejelentették, a (3) bekezdésben említett tájékoztatást az érintett ÁÉKBV fogadó tagállamának hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelvei egyikén, vagy illetékes hatóságai által jóváhagyott nyelven kell rendelkezésre bocsátani. A fordítás elvégzéséért a tájékoztatásra kötelezett ÁÉKBV felel. A fordításnak hűen kell tükröznie az eredeti tájékoztatás tartalmát.

▼M1

(5)

A Bizottság – ►M4 a 112a. cikkel összhangban ◄ felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén – intézkedéseket fogadhat el, amelyekben meghatározza az (1) és (3) bekezdésben említett tájékoztatás részletes tartalmát, formátumát és rendelkezésre bocsátásának módját.

▼M1 —————

▼M1

(6)

E cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgozhat ki azon felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazási feltételeinek meghatározása céljából, amelyeket a Bizottság az e cikk (1) és (3) bekezdésében említett tájékoztatás tartalma, formátuma és rendelkezésre bocsátásának módja vonatkozásában fogadott el.

A Bizottságra hatáskört ruháznak az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

▼B

44. cikk

Ha a tagállamok nemzeti joga előírja az ÁÉKBV-k egyesülésének befektetők általi jóváhagyását, a tagállamok biztosítják, hogy a befektetők közgyűlésén jelen lévő vagy képviselt befektetők ténylegesen leadott szavazatainak legfeljebb 75 %-ára legyen szükség a jóváhagyáshoz.

Az első bekezdés nem érinti a nemzeti jog határozatképességre vonatkozó előírásait. A tagállamok a határozatképességre vonatkozóan sem a határokon átnyúló egyesülések esetében nem írnak elő szigorúbb követelményeket, mint a hazai egyesülések esetében, sem az ÁÉKBV-k egyesülései esetén nem írnak elő szigorúbb követelményeket, mint a vállalatok egyesülései esetében.

45. cikk

(1)

A tagállamok jogszabályai előírják, hogy mind a beolvadó, mind az átvevő ÁÉKBV befektetőinek joga van kérni befektetési jegyeiknek, az ÁÉKBV által a tőkekivonás fedezeteként visszatartott költségeken kívül térítésmentes visszavásárlását vagy visszaváltását, vagy ha lehetséges, egy másik, hasonló befektetési politikát folytató, és ugyanazon alapkezelő társaság vagy az alapkezelő társasággal közös vezetés vagy ellenőrzés által, illetve közvetlen vagy közvetett, jelentős befolyásoló részesedésen keresztül kapcsolatban álló bármely más társaság által kezelt ÁÉKBV befektetési jegyeire való átváltását. Ez a jog attól az időponttól kezdve érvényes, hogy a beolvadó ÁÉKBV és az átvevő ÁÉKBV befektetőit a 43. cikkel összhangban tájékoztatják a tervezett egyesülésről, és a 47. cikk (1) bekezdésében említett átváltási arány kiszámításának időpontja előtt öt munkanappal szűnik meg.

(2)

Az (1) bekezdés sérelme nélkül ÁÉKBV-k egyesülése esetén a 84. cikk (1) bekezdésétől eltérve a tagállamok engedélyezhetik az illetékes hatóságok számára, hogy a befektetési jegyek jegyzésének, visszavásárlásának vagy visszaváltásának az ideiglenes felfüggesztését kérjék vagy engedélyezzék, feltéve, hogy a felfüggesztést a befektetők védelme indokolja.

3. SZAKASZ

Költségek és hatálybalépés

46. cikk

Azokat az eseteket kivéve, amikor az ÁÉKBV alapkezelő társaságot nem bízott meg, a tagállamok biztosítják, hogy az egyesülés előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos jogi, tanácsadói vagy adminisztratív költségeket ne terheljék a beolvadó vagy az átvevő ÁÉKBV-t vagy azok bármely befektetőjét.

47. cikk

(1)

Hazai egyesülések esetében a tagállamok jogszabályai határozzák meg az egyesülés hatálybelépésének napját, valamint a beolvadó ÁÉKBV befektetési jegyeinek az átvevő ÁÉKBV befektetési jegyeire történő cseréjénél alkalmazandó átváltási arány kiszámításának és adott esetben a készpénzkifizetések releváns nettó eszközértéke meghatározásának napját.

E dátumokat határokon átnyúló egyesülések esetében az átvevő ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam jogszabályai határozzák meg. A tagállamok biztosítják, hogy adott esetben e dátumokat úgy határozzák meg, hogy azok az egyesülésnek az átvevő vagy a beolvadó ÁÉKBV befektetői általi jóváhagyása utáni időpontra essenek.

(2)

Az egyesülés hatálybalépését az átvevő ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam jogszabályaiban előírt módon, minden megfelelő eszközzel közzéteszik, és a hatálybalépésről értesítik az átvevő és a beolvadó ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságait.

(3)

Az (1) bekezdésben előírtak szerint hatályba lépett egyesülést nem lehet semmisnek nyilvánítani.

48. cikk

(1)

A 2. cikk (1) bekezdése p) pontjának i. alpontja szerint lezajlott egyesülés az alábbi következményekkel jár:

a beolvadó ÁÉKBV összes eszköze és kötelezettsége átszáll az átvevő ÁÉKBV-re, illetve adott esetben az átvevő ÁÉKBV letétkezelőjére;

a beolvadó ÁÉKBV-k befektetői az átvevő ÁÉKBV befektetőivé válnak, és adott esetben a beolvadó ÁÉKBV-ben lévő befektetési jegyeik nettó eszközértékének legfeljebb 10 %-áig készpénzkifizetésre jogosultak; és

a beolvadó ÁÉKBV az egyesülés hatálybelépésekor megszűnik.

(2)

A 2. cikk (1) bekezdése p) pontjának ii. alpontja szerint lezajlott egyesülés az alábbi következményekkel jár:

a beolvadó ÁÉKBV összes eszköze és kötelezettsége átszáll az újonnan alapított átvevő ÁÉKBV-re, illetve adott esetben az átvevő ÁÉKBV letétkezelőjére;

a beolvadó ÁÉKBV befektetői az újonnan alapított átvevő ÁÉKBV befektetőivé válnak, és adott esetben a beolvadó ÁÉKBV-ben lévő befektetési jegyeik nettó eszközértékének legfeljebb 10 %-áig készpénzkifizetésre jogosultak; és

a beolvadó ÁÉKBV az egyesülés hatálybelépésekor megszűnik.

(3)

A 2. cikk (1) bekezdése p) pontjának iii. alpontja szerint lezajlott egyesülés az alábbi következményekkel jár:

a beolvadó ÁÉKBV nettó eszközei ászállnak az átvevő ÁÉKBV-re vagy, adott esetben, az átvevő ÁÉKBV letétkezelőjére;

a beolvadó ÁÉKBV befektetői az átvevő ÁÉKBV befektetőivé válnak; és

a beolvadó ÁÉKBV kötelezettségei teljesítéséig továbbra is fennmarad.

(4)

A tagállamok olyan eljárás létrehozásáról rendelkeznek, amelynek során az átvevő ÁÉKBV alapkezelő társasága visszaigazolja az átvevő ÁÉKBV letétkezelője számára, hogy az eszközök – és adott esetben a kötelezettségek – átruházása befejeződött. Amennyiben az átvevő ÁÉKBV nem bízott meg alapkezelő társaságot, az átvevő ÁÉKBV letétkezelőjének részére ő maga adja meg a visszaigazolást.

VII. FEJEZET

AZ ÁÉKBV BEFEKTETÉSI POLITIKÁJÁRA VONATKOZÓ KÖTELEZETTSÉGEK

49. cikk

Amennyiben egy ÁÉKBV egynél több befektetési részalapból áll, e fejezet alkalmazásában minden részalapot önálló ÁÉKBV-nek kell tekinteni.

50. cikk

(1)

Az ÁÉKBV befektetései csak az alábbiak közül egy vagy több elemből állhatnak:

a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontjában meghatározott szabályozott piacon elfogadott vagy forgalmazott átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök;

valamely tagállam más, rendszeresen működő, elismert, nyilvános és szabályozott piacán forgalmazott átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök;

valamely harmadik ország tőzsdéjén hivatalosan jegyzett vagy annak más, rendszeresen működő, elismert, nyilvános és szabályozott piacán forgalmazott átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök, feltéve azonban, hogy a tőzsde vagy piac kiválasztását az illetékes hatóságok jóváhagyták, vagy jogszabály, az alap szabályzata, illetve a befektetési társaság létesítő okirata rögzítette;

a közelmúltban kibocsátott átruházható értékpapírok, feltéve, hogy:

a kibocsátási feltételek kötelezettségvállalást tartalmaznak arra nézve, hogy a kibocsátó kezdeményezi az értékpapírok hivatalos tőzsdei vagy más, rendszeresen működő, elismert, nyilvános és szabályozott piacra történő bevezetését, feltéve, hogy a tőzsde vagy piac kiválasztását az illetékes hatóságok jóváhagyták, vagy jogszabály, az alap szabályzata, illetve a befektetési társaság létesítő okirata rögzítette; és

ii.

az i. alpontban említett bevezetés a kibocsátástól számított egy éven belül megtörténik;

az ezen irányelvnek megfelelően engedélyezett ÁÉKBV befektetési jegyei vagy az 1. cikk (2) bekezdése a) és b) pontjának értelmében engedélyezett egyéb kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyei, függetlenül attól, hogy egy tagállamban letelepedettek-e vagy sem, feltéve, hogy:

az ilyen egyéb kollektív befektetési vállalkozások engedélyezésének alapjául szolgáló jogszabályok előírják, hogy ezeknek a vállalkozásoknak olyan felügyelet hatálya alatt kell állniuk, amely az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak megítélése szerint egyenértékű a közösségi jogban meghatározott felügyelettel, és a hatóságok közötti megfelelő együttműködés biztosított;

ii.

az egyéb kollektív befektetési vállalkozások befektetőinek védelme egyenértékű egy ÁÉKBV befektetői számára biztosított védelemmel, és az eszközök elkülönített módon való kezelésére, a hitelfelvételre, a kölcsönnyújtásra, valamint az átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök fedezetlen vásárlásaira vonatkozó szabályok megegyeznek ezen irányelv követelményeivel;

iii.

az egyéb kollektív befektetési vállalkozások tevékenységéről félévenként és évenként beszámolók készülnek, az eszközök és források, a bevétel és az elszámolási időszakban végzett tevékenységek értékelésének érdekében; és

iv.

az ÁÉKBV vagy a másik, akvizícióra előirányzott kollektív befektetési vállalkozás eszközeinek – az e vállalkozások alapszabálya vagy létesítő okiratával összhangban – összességében legfeljebb 10 %-át lehet befektetni más ÁÉKBV vagy más kollektív befektetési vállalkozás befektetési jegyeibe;

a hitelintézeteknél elhelyezett, látra szóló vagy felmondható, legfeljebb 12 hónapos lejáratú betétek, feltéve, hogy a hitelintézet létesítő okirat szerinti székhelye egy tagállam területén található, vagy, ha a hitelintézet székhelye egy harmadik ország területén található, feltéve, hogy a hitelintézet olyan prudenciális szabályok hatálya alá tartozik, amelyek az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak megítélése szerint egyenértékűek a közösségi jogban megállapított szabályokkal;

az a), b) és c) pontban említett szabályozott piacon forgalmazott származékos pénzügyi eszközök, beleértve az ezekkel egyenértékű készpénz-elszámolású eszközöket vagy tőzsdén kívüli származékos pénzügyi eszközök (OTC származékok), feltéve, hogy:

a származékos eszköz alapjai az ezen bekezdés hatálya alá tartozó olyan pénzügyi indexek, kamatlábak, devizaárfolyamok vagy valuták, amelyekbe az ÁÉKBV az alapszabály vagy a létesítő okirat befektetési célkitűzései értelmében befektethet;

ii.

az OTC származékos ügyletekben részt vevő üzletfelek prudenciális felügyelet hatálya alatt álló és az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai által engedélyezett kategóriákba tartozó intézmények; és

iii.

az OTC származékok megbízható és ellenőrizhető napi értékelés hatálya alatt állnak és az ÁÉKBV kezdeményezésére egy ellentételező ügylettel bármikor tisztességes piaci értéken eladhatók, felszámolhatók vagy lezárhatók; vagy

a 2. cikk (1) bekezdése o) pontjának hatálya alá tartozó, nem szabályozott piacon forgalmazott pénzpiaci eszközök, ha a maga a kibocsátás vagy a kibocsátó a befektetők és megtakarítások védelme érdekében szabályozott, feltéve, hogy:

ezeknek a pénzpiaci eszközöknek a kibocsátója vagy garanciavállalója egy központi, regionális vagy helyi hatóság, vagy egy tagállam központi bankja, az Európai Központi Bank, a Közösség vagy az Európai Beruházási Bank, harmadik ország vagy szövetségi állam esetében a szövetséget alkotó tagok valamelyike, vagy olyan nemzetközi közjogi szerv, amelynek egy vagy több tagállam is tagja;

ii.

ezeket a pénzpiaci eszközöket olyan vállalkozás bocsátotta ki, amelynek valamely értékpapírját az a), b) vagy c) pontban említett szabályozott piacokon forgalmazzák;

iii.

ezeknek a pénzpiaci eszközöknek a kibocsátója vagy garanciavállalója egy olyan jogalany, amely a közösségi jogban megállapított feltételeknek megfelelő prudenciális felügyelet hatálya alatt áll, vagy olyan jogalany, amely az illetékes hatóságok megítélése szerint legalább a közösségi jogban megállapított prudenciális szabályokkal egyenértékű szabályok hatálya alatt áll és azoknak megfelel; vagy

iv.

a pénzpiaci eszközöket az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai által engedélyezett kategóriákhoz tartozó egyéb testületek bocsátották ki, feltéve, hogy az ilyen értékpapírokba történő befektetésekre olyan befektetővédelmi intézkedések vonatkoznak, amelyek egyenértékűek az i., ii. vagy iii. pontban meghatározott védelemmel, és feltéve, hogy a kibocsátó olyan társaság, amelynek saját tőkéje és eredménytartaléka legalább 10 000 000 EUR, és amely a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló, 1978. július 25-i 78/660/EGK negyedik tanácsi irányelvvel ( 20 ) összhangban bemutatja és közzéteszi éves pénzügyi beszámolóit, olyan jogalany, amely egy olyan vállalkozáscsoporton belül, amelynek egy vagy több tagja tőzsdére bevezetett gazdasági társaság vagy intézmény, kifejezetten a csoport finanszírozásával foglalkozik, vagy olyan jogalany, amely banki likviditási keretből részesülő értékpapírrá alakított eszközök finanszírozását végzi.

(2)

Az ÁÉKBV azonban:

eszközeinek legfeljebb 10 %-át fektetheti az (1) bekezdésben nem említett átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe; vagy

nem vásárolhat sem nemesfémeket, sem nemesfémeket megtestesítő okiratokat.

Az ÁÉKBV-k rendelkezhetnek járulékos likvid eszközökkel.

(3)

A befektetési társaságok jogosultak olyan ingó és ingatlan vagyontárgyakat megvásárolni, amelyek közvetlenül szükségesek üzleti tevékenységük folytatásához.

▼M1

(4)

E cikk következetes harmonizációja érdekében EÉPH szabályozástechnikai standardtervezetet dolgozhat ki azon eszközkategóriákra vonatkozó rendelkezések pontos meghatározása céljából, amelyekbe az ÁÉKVB – e cikkel és a Bizottság által elfogadott, e rendelkezésekre vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal összhangban – befektetéseket eszközölhet.

A Bizottságra hatáskört ruháznak az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

▼M5

50a. cikk

Amennyiben az ÁÉKBV-kezelő társaság vagy a belső kezelésű ÁÉKBV kitettségei között olyan értékpapírosítás szerepel, amely már nem felel meg az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 21 ) megállapított követelményeknek, az ÁÉKBV-kezelő társaságnak vagy a belső kezelésű ÁÉKBV-nek az adott ÁÉKBV befektetőinek legjobb érdekeit szolgálva intézkednie kell és adott esetben korrekciós intézkedéseket kell hoznia.

▼B

51. cikk

▼M3

(1)

Az alapkezelő vagy befektetési társaságnak olyan kockázatkezelési eljárást kell alkalmaznia, amely bármikor lehetővé teszi a pozíciók kockázatának és azoknak az ÁÉKBV portfoliójának teljes kockázati profiljához való hozzájárulásának monitoringját és mérését. Különösen az ÁÉKBV eszközei hitelminőségének értékelése során nem hagyatkozhat kizárólagosan vagy mechanikusan a hitelminősítő intézetekről szóló, 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 22 ) 3. cikke (1) bekezdése b) pontjában meghatározott hitelminősítő intézetek által kiadott hitelminősítésekre.

▼B

Az említett társaságnak eljárást kell alkalmaznia az OTC származékok értékének pontos és független méréséhez.

A társaságnak rendszeresen közölnie kell a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságaival a származékos eszközök típusait, a kockázatokat, a mennyiségi korlátokat és a kezelésében lévő minden egyes ÁÉKBV vonatkozásában a származékos eszközökkel lebonyolított ügyletekkel kapcsolatos kockázatok becsléséhez kiválasztott módszereket.

▼M1

A hatáskörrel rendelkező hatóságok biztosítják, hogy a harmadik bekezdés szerint kapott összes információ – valamennyi általuk felügyelt alapkezelő, illetve befektetési társaság tekintetében összesítve – az 1095/2010/EU rendelet 35. cikkével összhangban az EÉPH, valamint a pénzügyi rendszer európai uniós makro-prudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1092/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 23 ) 15. cikkével összhangban az Európai rendszerkockázati Testület (a továbbiakban: ERKT) számára hozzáférhető legyen a rendszerkockázatok uniós szintű figyelemmel kísérése érdekében.

▼B

(2)

A tagállamok engedélyezhetik az ÁÉKBV számára, hogy a tagállamok által megállapított feltételekkel és korlátok között alkalmazza az átruházható értékpapírokra és pénzpiaci eszközökre vonatkozó technikákat és eszközöket, feltéve, hogy az ilyen technikák és eszközök a hatékony portfóliókezelést szolgálják.

Amennyiben ezek a műveletek származékos eszközök felhasználását érintik, ezeknek a feltételeknek és korlátoknak meg kell felelniük az ezen irányelvben megállapított rendelkezéseknek.

Az ilyen műveletek semmilyen körülmények között sem lehet az a következménye, hogy az ÁÉKBV eltér az alapszabályban, létesítő okiratban vagy tájékoztatóban megfogalmazott befektetési célkitűzéseitől.

(3)

Egy ÁÉKBV köteles biztosítani, hogy a származékos eszközökre vonatkozó átfogó kockázata ne haladja meg portfóliójának teljes nettó értékét.

A kockázat számítása során figyelembe kell venni a tevékenységek alapjául szolgáló eszközök piaci értékét, az ügyletben részt vevő másik fél kockázatát, a jövőben esedékes piaci mozgásokat és a pozíciók felszámolására rendelkezésre álló időt. Ezt a harmadik és negyedik albekezdésre is alkalmazandó.

Az ÁÉKBV befektetési politikájának részeként és az 52. cikk (5) bekezdésében megállapított korlátokon belül befektethet származékos pénzügyi eszközökbe, feltéve, hogy az ügyletek alapjául szolgáló eszközök kockázata összességében nem haladja meg az 52. cikkben megállapított befektetési korlátokat. A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy amennyiben egy ÁÉKBV indexhez kötött pénzügyi származékos eszközökbe fektet, ezeket a befektetéseket az 52. cikkben megállapított korlátok alkalmazásában nem kell összevonni.

Amennyiben egy átruházható értékpapír vagy pénzpiaci eszköz származékos eszközt tartalmaz, a származékos eszközt e cikk követelményeinek teljesítésekor figyelembe kell venni.

▼M3

(3a)

Az ÁÉKBV-k tevékenységének jellegét, körét és összetettségét figyelembe véve az illetékes hatóságok elvégzik az alapkezelő vagy befektetési társaságok hitelminősítési eljárásainak megfelelőségének monitoringját, értékelik az (1) bekezdés első albekezdésében említett hitelminősítésekre való hivatkozások szerepét az ÁÉKBV-k befektetési politikáiban, és szükség esetén ösztönzik az ilyen hivatkozások hatásainak mérséklését annak érdekében, hogy csökkenjen e hitelminősítések kizárólagos és automatikus figyelembevétele.

▼M1

(4)

A 116. cikk sérelme nélkül a Bizottság – ►M4 a 112a. cikkel összhangban ◄ felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén – intézkedéseket fogad el az alábbiak meghatározása céljából:

▼M3

az alapkezelő vagy befektetési társaság által az (1) bekezdés első albekezdésével összhangban alkalmazott kockázatkezelési eljárás megfelelőségének értékelésére vonatkozó kritériumok;

▼M1

az OTC származékos ügyletek értékének pontos és független meghatározására vonatkozó részletes szabályok; és

az (1) bekezdés harmadik albekezdésében említett információ tartalmára és az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai számára történő közlésekor követendő eljárásra vonatkozó részletes szabályok.

▼M3

Az első albekezdés a) pontjában említett kritériumok biztosítják, hogy az alapkezelő vagy befektetési társaság az ÁÉKBV eszközei hitelminőségének értékelése során ne hagyatkozzon kizárólagosan vagy automatikus a (1) bekezdés első albekezdésében említett hitelminősítésekre.

▼M1

(5)

E cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgozhat ki azon felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazási feltételeinek meghatározása céljából, amelyeket a Bizottság a (4) bekezdésben említett követelmények és szabályok vonatkozásában fogadott el.

A Bizottságra hatáskört ruháznak az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

▼B

52. cikk

(1)

Az ÁÉKBV:

eszközeinek legfeljebb 5 %-át fektetheti be ugyanazon kibocsátó által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe; vagy

eszközeinek legfeljebb 20 %-át fektetheti egyazon intézmény betéteibe.

▼M13

A 648/2012/EU rendelet 14. cikkével összhangban engedélyezett vagy az említett rendelet 25. cikkével összhangban elismert központi szerződő félen keresztül központilag nem elszámolt származékos ügyletben az ÁÉKBV-nek a származékos ügyletben részt vevő másik féllel szembeni kockázati kitettsége nem lehet nagyobb:

▼B

az eszközök 10 %-ánál, amennyiben az ügyletben részt vevő másik fél egy, az 50. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett hitelintézet; vagy

minden más esetben az eszközök 5 %-ánál.

(2)

►M13 A tagállamok az (1) bekezdés első albekezdésében megállapított 5 %-os korlátot legfeljebb 10 %-ra emelhetik. Azonban ha így rendelkeznek, az átruházható értékpapírok és a pénzpiaci eszközök összértéke azoknál a kibocsátóknál, amelyeknél az ÁÉKBV által történő befektetések értéke egyenként meghaladja az ÁÉKBV eszközeinek 5 %-át, nem haladhatja meg az ÁÉKBV-eszközök értékének 40 %-át. A korlátozás nem vonatkozik a prudenciális felügyelet alatt álló pénzügyi intézményekben elhelyezett betétekre és az ezekkel az intézményekkel lebonyolított származékos ügyletekre. ◄

Az (1) bekezdésben meghatározott egyéni korlátoktól függetlenül, az ÁÉKBV nem vonhatja össze egy intézményben az alábbiak bármelyikét, e befektetéssel ÁÉKBV eszközei 20 %-ot meghaladó mértékben csoportosulnának egy intézményben:

az intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetések;

az intézménynél elhelyezett betétek; vagy

▼M13

az intézménnyel végrehajtott olyan származékos ügyletekből eredő kitettségek, amelyek nem a 648/2012/EU rendelet 14. cikkével összhangban engedélyezett vagy az említett rendelet 25. cikkével összhangban elismert központi szerződő félen keresztül központilag elszámoltak.

▼B

(3)

A tagállamok legfeljebb 35 %-ra növelhetik az (1) bekezdés első albekezdésében megállapított 5 %-os korlátot abban az esetben, ha az átruházható értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök kibocsátója vagy garanciavállalója tagállam, annak helyi hatóságai, harmadik ország vagy olyan nemzetközi közjogi szerv, amelynek egy vagy több tagállam is tagja.

▼M8

(4)

A tagállamok az (1) bekezdés első albekezdésében megállapított 5%-os korlátot legfeljebb 25%-ra emelhetik, ha a kötvényeket 2022. július 8. előtt bocsátották ki, és azok teljesítik az ezen bekezdés – a kibocsátásuk időpontjában alkalmazandó – követelményeit, vagy ha a kötvények az (EU) 2019/2162 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 24 ) 3. cikkének 1. pontja szerinti, fedezett kötvényekre vonatkozó fogalommeghatározás hatálya alá tartoznak.

▼B

Amennyiben egy ÁÉKBV eszközeinek több mint 5 %-át az első albekezdésben említett és egyazon kibocsátó által kibocsátott kötvényekbe fekteti, e befektetéseknek összértéke nem haladhatja meg az ÁÉKBV eszközértékének 80 %-át.

▼M8 —————

▼B

(5)

A (3) és (4) bekezdésben említett átruházható értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket a (2) bekezdésben említett 40 %-os korlát alkalmazásában nem kell figyelembe venni.

Az (1)–(4) bekezdésben előírt korlátokat nem lehet összevonni, így az ugyanazon kibocsátó által kibocsátott átruházható értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, illetve az ilyen vállalkozásnál elhelyezhető betétekbe és származékos eszközökbe az (1)–(4) bekezdéssel összhangban történő befektetések nem haladhatják meg az ÁÉKBV eszközeinek 35 %-át.

Az olyan társaságok, amelyek a 83/349/EGK irányelvben meghatározott összevont (konszolidált) éves beszámolók elkészítése szempontjából vagy az elfogadott nemzetközi számviteli szabályokkal összhangban egy vállalkozáscsoporthoz tartoznak, az e cikkben említett korlátok számítása céljából egy jogalanynak minősülnek.

A tagállamok egy 20 %-os korlát erejéig engedélyezhetnek halmozott befektetést ugyanazon vállalkozáscsoport átruházható értékpapírjaiba és pénzpiaci eszközeibe.

53. cikk

(1)

Az 56. cikkben megállapított korlátok sérelme nélkül a tagállamok legfeljebb 20 %-ra emelhetik az 52. cikkben megállapított korlátokat az egyazon kibocsátó által kibocsátott részvényekbe és/vagy kötvényekbe történő befektetések esetében, amennyiben az alapszabály vagy a létesítő okirat értelmében az ÁÉKBV befektetési politikájának célja bizonyos, az illetékes hatóságok által elfogadott részvény- vagy kötvényindex összetételének leképezése, az alábbi elvek alapján:

az index összetétele kellő mértékben diverzifikált;

az index megfelelő viszonyítási eszközt jelent azon a piacon, amelyre vonatkozik; és

azt megfelelő módon közzéteszik.

(2)

A tagállamok legfeljebb 35 %-ra növelhetik az (1) bekezdésben megállapított korlátot, amennyiben ezt rendkívüli piaci viszonyok indokolják, különösen olyan szabályozott piacokon, ahol egyes átruházható értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök szerepe erőteljesen meghatározó. E megemelt korlátnak megfelelő befektetés csak egy kibocsátónak engedélyezhető.

54. cikk

(1)

Az 52. cikktől eltérve, a tagállamok engedélyezhetik az ÁÉKBV-nek, hogy a kockázatmegosztás elvével összhangban eszközeinek akár 100 %-át olyan, különböző átruházható értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe fektesse, amelyeknek kibocsátója vagy garanciavállalója valamely tagállam, annak egy vagy több helyi hatósága, egy harmadik ország, illetve olyan nemzetközi szervezet, amelynek egy vagy több tagállam a tagja.

Az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai kizárólag akkor engedélyezhetik a fenti eltérést, ha megítélésük szerint az ÁÉKBV befektetői az 52. cikkben foglalt mértéket teljesítő ÁÉKBV-k befektetőivel azonos védelemben részesülnek.

Az ilyen ÁÉKBV-nek legalább hat különböző kibocsátásból származó értékpapírral kell rendelkeznie úgy, hogy az egy kibocsátásból származó értékpapírok összes eszközeinek legfeljebb 30 %-át tehetik ki.

(2)

Az (1) bekezdésben említett ÁÉKBV-nek az alap szabályzatában vagy a befektetési társaság létesítő okiratában kifejezetten meg kell neveznie azokat az értékpapírokat kibocsátó vagy értékpapírokra garanciát vállaló tagállamokat, helyi hatóságokat vagy azon nemzetközi közjogi szervezeteket, amelyeknek értékpapírjaiba eszközeinek több mint 35 %-át kívánja befektetni.

Az alap erre vonatkozó szabályzatát vagy a létesítő okiratokat az illetékes hatóságoknak jóvá kell hagyniuk.

(3)

Az (1) bekezdésben említett minden egyes ÁÉKBV tájékoztatójának és forgalmazási közleményének szembetűnő módon olyan nyilatkozatot kell tartalmaznia, amelyben felhívja a figyelmet a fenti engedélyre és feltünteti azokat a tagállamokat, helyi hatóságokat vagy nemzetközi közjogi szervezeteket, amelyeknek értékpapírjaiba eszközeinek több mint 35 %-át fektette be vagy kívánja befektetni.

55. cikk

(1)

Az ÁÉKBV részesedést szerezhet az ÁÉKBV vagy az 50. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett egyéb kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeiben, feltéve, hogy eszközeinek legfeljebb 10 %-át fekteti egyetlen ÁÉKBV vagy más kollektív befektetési vállalkozás befektetési jegyeibe. A tagállamok ezt a korlátot legfeljebb 20 %-ra növelhetik.

(2)

Az egyéb kollektív befektetési vállalkozások (nem ÁÉKBV) befektetési jegyeibe történő befektetések összességében nem haladhatják meg az ÁÉKBV eszközeinek 30 %-át.

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ÁÉKBV vagy egyéb kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek megszerzése során az ÁÉKBV az 52. cikkben megállapított korlátok tekintetében ne vonja össze az ÁÉKBV vagy egyéb kollektív befektetési vállalkozások eszközeit.

(3)

Amennyiben egy ÁÉKBV egy másik ÁÉKBV vagy kollektív befektetési vállalkozás befektetési jegyeibe fektet be, és ezeket közvetlenül vagy meghatalmazás alapján ugyanaz az alapkezelő társaság, vagy hozzá közös irányításon vagy ellenőrzésen, illetve közvetlen vagy közvetett, jelentős részesedésen keresztül kapcsolódó másik társaság kezeli, ez az alapkezelő társaság vagy másik társaság nem számíthat fel semmilyen jegyzési vagy visszavásárlási díjat azokért a befektetésekért, amelyeket az ÁÉKBV egy másik ÁÉKBV vagy kollektív befektetési vállalkozás befektetési jegyeibe eszközöl.

Az az ÁÉKBV, amely eszközeinek jelentős hányadát más ÁÉKBV vagy kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe fekteti, tájékoztatóban köteles közölni azoknak a kezelési díjaknak a legmagasabb összegét, amelyet magának az ÁÉKBV-nek, illetve annak a másik ÁÉKBV-nek vagy kollektív befektetési vállalkozásnak, ahová befektetni kíván, felszámíthat. Éves beszámolóban köteles jelezni magának az ÁÉKBV-nek, illetve annak a másik ÁÉKBV-nek vagy kollektív befektetési vállalkozásnak felszámított kezelési díjak arányának legnagyobb mértékét, amelybe befektet.

56. cikk

(1)

Az a befektetési társaság vagy alapkezelő társaság, amely az általa kezelt és az ezen irányelv hatálya alá tartozó valamennyi közös alappal kapcsolatban eljár, nem szerezhet olyan szavazásra jogosító részvényt, amely jelentős befolyás gyakorlását tenné lehetővé a kibocsátó ügyvezetésére.

A további koordináció megvalósulásáig a tagállamok figyelembe veszik a többi tagállam jogszabályaiban az első albekezdésben leírt alapelvet meghatározó vonatkozó szabályokat.

(2)

Az ÁÉKBV nem szerezhet meg többet, mint:

azonos kibocsátó szavazásra nem jogosító részvényeinek 10 %-át;

azonos kibocsátó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak 10 %-át;

egy ÁÉKBV vagy az 1. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontja szerinti egyéb kollektív befektetési vállalkozás jegyeinek 25 %-át; vagy

azonos kibocsátó intézmény pénzpiaci eszközeinek 10 %-át.

A b), c) és d) pontban meghatározott korlátok a megszerzés időpontjában figyelmen kívül hagyhatók, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök bruttó összege vagy a kibocsátandó értékpapírok nettó összege ebben az időpontban nem meghatározható.

(3)

A tagállamok eltekinthetnek az (1) és (2) bekezdés alkalmazásától:

a tagállam vagy annak helyi hatóságai által kibocsátott vagy garantált átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök vonatkozásában;

a harmadik ország által kibocsátott vagy garantált átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök vonatkozásában;

olyan nemzetközi közjogi szervezetek által kibocsátott átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök vonatkozásában, amelyeknek egy vagy több tagállam a tagja;

valamely ÁÉKBV-nek egy harmadik országban bejegyzett olyan társaságban szerzett részvényeinek vonatkozásában, amely az eszközeit elsősorban az adott országban alapító okirat szerinti székhellyel rendelkező kibocsátó testületek értékpapírjaiba fekteti be, amennyiben az adott ország törvényei értelmében az ilyen részvénytulajdon az egyetlen lehetséges módja, az ÁÉKBV az adott ország kibocsátóinak értékpapírjaiba befektessen; vagy

a befektetési társaság vagy befektetési társaságok azon leányvállalatok tőkéjében fennálló részvénytulajdona vonatkozásában, amelyek a leányvállalatok letelepedése szerinti országban csak és kizárólag a befektetési társaság vagy társaságok számára, a befektetési jegy jogosultjai megbízása alapján, ezek nevében végzendő befektetési jegy visszavásárlásokkal kapcsolatban folytatnak befektetésialap-kezelői, tanácsadói vagy forgalmazói tevékenységet.

Az e bekezdés első albekezdésének d) pontjában említett eltérés csak akkor alkalmazható, ha a harmadik ország területén lévő társaság befektetési politikája megfelel az 52. és 55. cikkben, valamint e cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott korlátoknak. Az 52. és 55. cikkben meghatározott korlátok túllépése esetén az 57. cikk rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

57. cikk

(1)

Az ÁÉKBV az eszközeinek részét képező átruházható értékpapírokhoz vagy pénzpiaci eszközökhöz rendelt jegyzési jogok gyakorlása során nem köteles eleget tenni az e fejezetben megállapított korlátoknak.

A kockázatmegosztás elvének érvényesítése mellett a tagállamok a közelmúltban engedélyezett ÁÉKBV számára az engedély kiállítását követő hat hónapig engedélyezhetik az 52–55. cikktől való eltérést.

(2)

Az (1) bekezdésben meghatározott korlátoknak az ÁÉKBV ellenőrzési körén kívül eső okból vagy a jegyzési jogok gyakorlása miatti túllépése esetén az adott ÁÉKBV – befektetői érdekeinek megfelelő figyelembevételével – eladási ügyletei tekintetében kiemelt célként kezeli a helyzet orvoslását.

▼M12

(3)

Amennyiben az ÁÉKBV eszközelkülönítés útján aktivál a 84. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említettek szerint elkülönítetteszköz-számlákat, az elkülönített eszközök kizárhatók az e fejezetben meghatározott korlátok kiszámításából.

▼B

VIII. FEJEZET

MASTER-FEEDER STRUKTÚRÁK

1. SZAKASZ

Hatály és jóváhagyás

58. cikk

(1)

A „feeder-ÁÉKBV” olyan ÁÉKBV vagy annak egy olyan részalapja, amely az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontjától, az 50., 52. és 55. cikktől és az 56. cikk (2) bekezdésének c) pontjától eltérve eszközeinek legalább 85 %-át másik ÁÉKBV vagy annak részalapja (master-ÁÉKBV) befektetési jegyeibe fektetheti.

(2)

A feeder-ÁÉKBV eszközeinek legfeljebb 15 %-át tarthatja az alábbiak közül egy vagy több formában:

járulékos likvid eszközök az 50. cikk (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban;

csak fedezeti céllal használható származékos pénzügyi eszközök az 50. cikk (1) bekezdésének g) pontjával és az 51. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban;

olyan ingó és ingatlan vagyontárgyak, amelyek közvetlenül szükségesek az üzleti tevékenység folytatásához, ha a feeder-ÁÉKBV befektetési társaság.

Az 51. cikk (3) bekezdésének megfelelően a feeder-ÁÉKBV kiszámítja a származékos pénzügyi eszközökkel szembeni teljes kockázatát, a saját, az első albekezdés b) pontja szerinti közvetlen kockázatát a következőkkel összesítve:

a master-ÁÉKBV-nek a származékos pénzügyi eszközökkel szembeni tényleges kockázata, a feeder-ÁÉKBV master-ÁÉKBV-be való befektetésének arányában; vagy

a master-ÁÉKBV-nek a származékos pénzügyi eszközökkel szembeni potenciális maximális teljes kockázata, amelyről a master-ÁÉKBV alap szabályzata vagy létesítő okirata rendelkezik, a feeder-ÁÉKBV master-ÁÉKBV-be való befektetésének arányában.

(3)

A „master-ÁÉKBV” olyan ÁÉKBV vagy annak egy olyan részalapja, amely:

legalább egy feeder-ÁÉKBV befektetővel rendelkezik;

ő maga nem feeder-ÁÉKBV; és

nem rendelkezik feeder-ÁÉKBV befektetési jegyekkel.

(4)

A master-ÁÉKBV-re a következő eltérések alkalmazandók:

ha a master-ÁÉKBV legalább két feeder-ÁÉKBV befektetővel rendelkezik, akkor az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontja és a 3. cikk b) pontja nem alkalmazandó, ami lehetővé teszi a master-ÁÉKBV számára a más befektetőktől történő tőkeszerzést;

ha a master-ÁÉKBV nem szerez a székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban tőkét, de abban a tagállamban egy vagy több feeder-ÁÉKBV-je van, a XI. fejezet és a 108. cikk (1) bekezdésének második albekezdése nem alkalmazandó.

59. cikk

(1)

A tagállamok biztosítják, hogy a feeder-ÁÉKBV-nek az 55. cikk (1) bekezdése szerinti, a más ÁÉKBV-be történő befektetés vonatkozásában alkalmazandó korlátot meghaladó, egy adott master-ÁÉKBV-be történő befektetéséhez a feeder-ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak előzetes jóváhagyása szükséges.

(2)

A feeder-ÁÉKBV-t a hiánytalan kérelem benyújtását követő 15 napon belül értesíteni kell arról, hogy az illetékes hatóságok engedélyezték-e a feeder-ÁÉKBV befektetését a master-ÁÉKBV-be.

(3)

A feeder-ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai megadják az engedélyt, ha a feeder-ÁÉKBV, annak letétkezelője és könyvvizsgálója, valamint a master-ÁÉKBV az e fejezetben meghatározott összes követelménynek megfelel. E célból a feeder-ÁÉKBV az alábbi dokumentumokat benyújtja a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak:

a feeder- és a master-ÁÉKBV létesítő okirata vagy szabályzata;

a feeder- és a master-ÁÉKBV tájékoztatója és a 78. cikkben említett kiemelt befektetői információk;

a 60. cikk (1) bekezdésében említett, a feeder- és a master-ÁÉKBV közötti megállapodás vagy belső üzletviteli szabályzat;

adott esetben a 64. cikk (1) bekezdésében említett, a befektetőknek szóló információ;

ha a master-ÁÉKBV és a feeder-ÁÉKBV eltérő letétkezelővel rendelkezik, a 61. cikk (1) bekezdésében említett, letétkezelőik közötti információmegosztási megállapodás;

ha a master-ÁÉKBV és a feeder-ÁÉKBV eltérő könyvvizsgálóval rendelkezik, a 62. cikk (1) bekezdésében említett, könyvvizsgálóik közötti információmegosztási megállapodás.

Ha a feeder-ÁÉKBV a master-ÁÉKBV székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban telepedett le, akkor a feeder-ÁÉKBV a master-ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai által arra vonatkozóan kiadott igazolást is benyújtja, hogy a master-ÁÉKBV olyan ÁÉKBV vagy olyan ÁÉKBV részalapja, amely teljesíti az 58. cikk (3) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott feltételeket. A dokumentumokat a feeder-ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelvei egyikén, vagy annak illetékes hatóságai által jóváhagyott nyelven kell benyújtani.

2. SZAKASZ

A feeder- és a master-ÁÉKBV-re vonatkozó közös rendelkezések

60. cikk

(1)

A tagállamok előírják, hogy a master-ÁÉKBV minden olyan dokumentumot és információt megadjon a feeder-ÁÉKBV számára, amelyre az utóbbinak az irányelvben meghatározott követelmények teljesítéséhez szüksége van. E célból a feeder-ÁÉKBV megállapodást köt a master-ÁÉKBV-vel.

A feeder-ÁÉKBV a master-ÁÉKBV befektetési jegyeibe az 55. cikk (1) bekezdése értelmében alkalmazandó korlátot meghaladó mértékben addig nem fektet be, amíg az első albekezdésben említett megállapodás hatályba nem lép. Ezt a megállapodást kérésre és díjmentesen minden befektető számára rendelkezésre kell bocsátani.

Abban az esetben, ha a master- és feeder-ÁÉKBV-t ugyanazon alapkezelő társaság kezeli, a megállapodás helyettesíthető olyan belső üzleti szabályzattal, amely biztosítja a jelen bekezdésben meghatározott követelmények érvényesülését.

(2)

A master- és a feeder-ÁÉKBV megteszik a megfelelő intézkedéseket nettó eszközérték számításának és közzétételének időbeli összehangolására annak érdekében, hogy befektetési jegyeikben elkerülhető legyen a piaci időzítés, megelőzve az arbitrázs lehetőségét.

(3)

A 84. cikk sérelme nélkül, ha a master-ÁÉKBV saját kezdeményezésére vagy az illetékes hatóságok kérésére ideiglenesen felfüggeszti befektetési jegyei visszavásárlását, visszaváltását vagy jegyzését, a 84. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételektől eltérően a master-ÁÉKBV minden feeder-ÁÉKBV-je is jogosult felfüggeszteni befektetési jegyei visszavásárlását, visszaváltását vagy jegyzését, a master-ÁÉKBV által alkalmazott időszakkal megegyező időszakra.

(4)

A master-ÁÉKBV megszűnése esetén a feeder-ÁÉKBV-t is meg kell szüntetni, kivéve, ha a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai jóváhagyják:

a feeder-ÁÉKBV eszközei legalább 85 %-ának befektetését egy másik master-ÁÉKBV befektetési jegyeibe; vagy

az alap szabályzatának vagy a létesítő okiratnak a módosítását, amelynek révén a feeder-ÁÉKBV átalakulhat olyan ÁÉKBV-vé, amely nem feeder-ÁÉKBV.

A kötelező megszüntetésre vonatkozó egyedi nemzeti rendelkezések sérelme nélkül a master-ÁÉKBV megszüntetésére csak három hónappal azt követően kerülhet sor, hogy a master-ÁÉKBV az összes befektetőt és a feeder-ÁÉKBV-k székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságait tájékoztatta a kötelező erejű megszüntető döntésről.

(5)

A master-ÁÉKBV másik ÁÉKBV-vel való egyesülése esetén, vagy ha a master-ÁÉKBV két vagy több ÁÉKBV-re válik szét, a feeder-ÁÉKBV-t fel kell számolni, kivéve, ha a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai engedélyezik, hogy a feeder-ÁÉKBV:

a master-ÁÉKBV egyesüléséből vagy szétválásából eredően továbbra is a master-ÁÉKBV vagy egy másik ÁÉKBV feeder-ÁÉKBV-je maradjon;

eszközeinek legalább 85 %-át egy másik, nem az egyesülés vagy szétválás eredményeképp létrejött master-ÁÉKBV befektetési jegyeibe fekteti; vagy

módosítsa az alap szabályzatát vagy a létesítő okiratát, amely révén átalakulhat olyan ÁÉKBV-vé, amely nem feeder-ÁÉKBV.

A master-ÁÉKBV egyesülése vagy szétválása csak akkor válik hatályossá, ha a master-ÁÉKBV a hatálybalépés javasolt időpontja előtt legkésőbb 60 nappal összes befektetője és a feeder-ÁÉKBV-i székhelye szerinti tagállamok illetékes hatóságai rendelkezésére bocsátotta a 43. cikkben említett vagy azzal összehasonlítható információt.

A master-ÁÉKBV egyesülésének vagy szétválásának hatálybalépése előtt a master-ÁÉKBV lehetővé teszi a feeder-ÁÉKBV számára, hogy visszavásárolja vagy visszaváltsa az összes, a master-ÁÉKBV-ben birtokolt befektetési jegyét, kivéve, ha a feeder-ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai megadták az első albekezdés a) pontja szerinti engedélyt.

▼M1

(6)

A Bizottság ►M4 a 112a. cikkel összhangban ◄ felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén intézkedéseket fogadhat el, amelyek pontosan meghatározzák:

▼B

az (1) bekezdésben említett megállapodás vagy belső üzletviteli szabályzat tartalmát;

hogy a (2) bekezdés alkalmazásában mely intézkedések minősülnek megfelelőnek;

a master-ÁÉKBV felszámolása, egyesülése vagy szétválása esetében a (4) és az (5) bekezdés szerint szükséges engedélyezési eljárásokat.

▼M1 —————

▼M1

(7)

E cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgozhat ki azon felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazási feltételeinek meghatározása céljából, amelyeket a Bizottság a (6) bekezdés a), b) és c) pontjában említett megállapodás, intézkedések és eljárások vonatkozásában fogadott el.

A Bizottságra hatáskört ruháznak az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

▼B

3. SZAKASZ

Letétkezelők és könyvvizsgálók

61. cikk

(1)

A tagállamok előírják, hogy ha a master- és a feeder-ÁÉKBV eltérő letétkezelővel rendelkezik, e letétkezelők információmegosztási megállapodást kössenek annak érdekében, hogy mindkét letétkezelő feladatainak teljesítése biztosított legyen.

A feeder-ÁÉKBV csak a megállapodás hatálybalépését követően fektethet be a master-ÁÉKBV befektetési jegyeibe.

Amennyiben az e fejezetben megállapított követelményeket teljesíti, sem a master-ÁÉKBV, sem a feeder-ÁÉKBV letétkezelőjéről nem állapítható meg, hogy megsérti valamely szerződés, illetve törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezés által előírt, információ közzétételének korlátozására vagy adatvédelemre vonatkozó szabályokat. A követelmények teljesítése nem vethetik fel e letétkezelők vagy a nevükben eljáró személyek felelősségét.

A tagállamok előírják, hogy a feeder-ÁÉKBV vagy adott esetben a feeder-ÁÉKBV alapkezelő társasága felelős azért, hogy a feeder-ÁÉKBV letétkezelőjével a master-ÁÉKBV-vel kapcsolatos és a feeder-ÁÉKBV letétkezelője kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges információkat közöljön.

(2)

A master-ÁÉKBV letétkezelője haladéktalanul tájékoztatja a master-ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságait, a feeder-ÁÉKBV-t, vagy adott esetben a feeder-ÁÉKBV alapkezelő társaságát vagy letétkezelőjét a master-ÁÉKBV tekintetében észlelt bármely olyan szabálytalanságról, amelyről úgy gondolják, hogy negatív hatást gyakorol a feeder-ÁÉKBV-re.

▼M1

(3)

A Bizottság – ►M4 a 112a. cikkel összhangban ◄ felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén – intézkedéseket fogadhat el az alábbiak részletesebb meghatározására:

az (1) bekezdésben említett megállapodás kötelező tartalmi elemei; és

a (2) bekezdés alkalmazásában a feeder-ÁÉKBV tekintetében negatív hatásúnak minősülő szabálytalanság-típusok.

▼M1

(4)

E cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgozhat ki azon felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazási feltételeinek meghatározása céljából, amelyeket a Bizottság a (3) bekezdésben említett megállapodás, intézkedések és szabálytalanság-típusok vonatkozásában fogadott el.

A Bizottságra hatáskört ruháznak az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

▼B

62. cikk

(1)

A tagállamok előírják, hogy ha a master- és a feeder-ÁÉKBV eltérő könyvvizsgálóval rendelkezik, e könyvvizsgálók információmegosztási megállapodást kössenek annak érdekében, hogy mindkét könyvvizsgáló feladatainak teljesítése biztosított legyen, beleértve a (2) bekezdés követelményeinek teljesítése érdekében tett intézkedéseket.

A feeder-ÁÉKBV csak a megállapodás hatálybalépését követően fektethet be a master-ÁÉKBV befektetési jegyeibe.

(2)

Könyvvizsgálói jelentésében a feeder-ÁÉKBV könyvvizsgálója figyelembe veszi a master-ÁÉKBV könyvvizsgálói jelentését. Ha a feeder-ÁÉKBV és a master-ÁÉKBV elszámolási éve eltérő, a master-ÁÉKBV könyvvizsgálója a feeder-ÁÉKBV határidejével megegyező fordulónappal ad hoc jelentést készít.

A feeder-ÁÉKBV könyvvizsgálója különösen a master-ÁÉKBV könyvvizsgálói jelentésében feltárt szabálytalanságokról és azoknak a feeder-ÁÉKBV-re gyakorolt hatásáról tesz jelentést.

(3)

Amennyiben az e fejezetben megállapított követelményeket teljesíti, sem a master-ÁÉKBV, sem a feeder-ÁÉKBV könyvvizsgálójáról nem állapítható meg, hogy megsérti valamely szerződés, illetve törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezés által előírt, információ közzétételének korlátozására vagy adatvédelemre vonatkozó szabályokat. A követelmények teljesítése nem vetheti fel e könyvvizsgálók vagy a nevükben eljáró személyek felelősségét.

▼M1

(4)

A Bizottság – ►M4 a 112a. cikkel összhangban ◄ felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén – intézkedéseket fogad el, amelyekben meghatározza az (1) bekezdés első albekezdésében említett megállapodás tartalmát.

▼B

4. SZAKASZ

Kötelező tájékoztatás és forgalmazási közlemények a feeder-ÁÉKBV részéről

63. cikk

(1)

A tagállamok előírják, hogy a feeder-ÁÉKBV tájékoztatója az I. melléklet A. listájában található információkon kívül a következő információkat is tartalmazza:

nyilatkozatot arról, hogy a feeder-ÁÉKBV adott master-ÁÉKBV befektetője és e minőségében eszközeinek legalább 85 %-át tartósan az adott master-ÁÉKBV befektetési jegyeibe fekteti;

a feeder- és a master-ÁÉKBV befektetési célkitűzését és politikáját, köztük kockázati profilját, valamint azt, hogy teljesítményük azonos-e, vagy milyen mértékben és milyen okokból tér el, beleértve az 58. cikk (2) bekezdésével összhangban tett befektetések ismertetését;

a master-ÁÉKBV, annak szervezete, befektetési célkitűzésének és politikájának, valamint kockázati profiljának rövid leírását, valamint azt, hogy milyen módon lehet beszerezni a master-ÁÉKBV tájékoztatóját;

a 60. cikk (1) bekezdése alapján a feeder-ÁÉKBV és a master-ÁÉKBV között létrejött megállapodás vagy a belső üzletviteli szabályzat összefoglalását;

azt, hogy a befektetők hogyan szerezhetnek bővebb információt a master-ÁÉKBV-ről és a 60. cikk (1) bekezdése alapján a feeder-ÁÉKBV és a master-ÁÉKBV között létrejött megállapodásról;

a master-ÁÉKBV befektetési jegyeibe való befektetése alapján a feeder-ÁÉKBV által fizetendő díjazás vagy költségtérítés, valamint a feeder-ÁÉKBV és a master-ÁÉKBV összesített díjainak leírása; és

a master-ÁÉKBV-be való befektetés feeder-ÁÉKBV-t érintő adózási következményeinek leírása.

(2)

A feeder-ÁÉKBV éves beszámolója az I. melléklet B. listájában megadott információkon kívül a feeder-ÁÉKBV és a master-ÁÉKBV aggregált díjairól szóló nyilatkozatot is tartalmaz.

A feeder-ÁÉKBV éves és féléves beszámolójában meg kell jelölni, hogy honnan szerezhető be a master-ÁÉKBV éves, illetve féléves beszámolója.

(3)

A 74. és 82. cikkben meghatározott követelményeken túl a feeder-ÁÉKBV elküldi a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak a master-ÁÉKBV tájékoztatóját, a 78. cikkben említett, befektetőknek adandó legfontosabb információkat és ezek minden módosítását, valamint éves és féléves beszámolóit.

(4)

A feeder-ÁÉKBV minden forgalmazási közleményében közzéteszi, hogy eszközeinek legalább 85 %-át tartósan az adott master-ÁÉKBV befektetési jegyeibe fekteti.

(5)

A feeder-ÁÉKBV kérésre díjmentesen eljuttatja a befektetőknek a master-ÁÉKBV tájékoztatójának, valamint éves és féléves beszámolójának nyomtatott példányát.

5. SZAKASZ

Létező ÁÉKBV átalakítása feeder-ÁÉKBV-vé és a master-ÁÉKBV megváltozása

64. cikk

(1)

A tagállamok előírják, hogy ha a feeder-ÁÉKBV már működik, mint ÁÉKBV, akár úgy is, mint egy másik master-ÁÉKBV feeder-ÁÉKBV-je, az alábbi információkat bocsássa befektetői rendelkezésére:

nyilatkozat, miszerint a feeder-ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai jóváhagyták, hogy a feeder-ÁÉKBV az említett master-ÁÉKBV befektetési jegyeibe fektessen;

a 78. cikkben említett, a feeder- és a master-ÁÉKBV vonatkozásában a kiemelt befektetői információk;

az időpont, amikor a feeder-ÁÉKBV elkezd befektetni a master-ÁÉKBV-be, vagy, ha már befektetett abba, az az időpont, amikor a befektetése várhatóan meghaladja az 55. cikk (1) bekezdése alapján alkalmazandó korlátot; és

nyilatkozat arról, hogy a befektetőknek 30 napon belül jogukban áll befektetési jegyeik visszavásárlását vagy visszaváltását kérni anélkül, hogy az alap által a tőkekivonási költségek fedezése céljából visszatartottaktól eltérő egyéb díjakat számítanának fel; ez a jog attól az időponttól hatályos, amikor a feeder-ÁÉKBV rendelkezésre bocsátott minden, e bekezdésben említett információt.

Ezt az információt legalább 30 nappal az első albekezdés c) pontjában említett időpont előtt rendelkezésre kell bocsátani.

(2)

Abban az esetben, ha a feeder-ÁÉKBV-t a 93. cikkel összhangban bejelentették, az (1) bekezdésben említett információt a feeder-ÁÉKBV fogadó tagállamának hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelvei egyikén, vagy az illetékes hatóságai által jóváhagyott nyelven kell rendelkezésre bocsátani. A fordítás elkészítése a feeder-ÁÉKBV felelőssége. A fordításnak hűen kell tükröznie az eredeti tájékoztatás tartalmát.

(3)

A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdés második albekezdésében említett 30 napos időtartam lejárta előtt a feeder-ÁÉKBV nem fektet be az adott master-ÁÉKBV befektetési jegyeibe az 55. cikk (1) bekezdése szerint alkalmazandó korlátot meghaladó mértékben.

▼M1

(4)

A Bizottság ►M4 a 112a. cikkel összhangban ◄ felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén intézkedéseket fogadhat el, amelyek pontosan meghatározzák:

az (1) bekezdésben említett információ rendelkezésre bocsátásának formátumát és módját; vagy

a természetbeni hozzájárulás értékelési és könyvvizsgálati eljárását abban az esetben, ha a feeder-ÁÉKBV befektetési jegyekért cserébe eszközeinek egészét vagy egy részét áthelyezi a master-ÁÉKBV-be, valamint a feeder-ÁÉKBV letétkezelőjének szerepét ebben az eljárásban.

▼M1

(5)

Az információk rendelkezésre bocsátásának módjára vonatkozóan az egységes alkalmazási feltételek biztosítása érdekében az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgozhat ki azon felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazási feltételeinek meghatározása céljából, amelyeket a Bizottság a (4) bekezdésben említett eljárás, illetve az információ rendelkezésre bocsátásának formátuma és módja vonatkozásában fogadott el.

A Bizottságra hatáskört ruháznak az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

▼B

6. SZAKASZ

Kötelezettségek és illetékes hatóságok

65. cikk

(1)

A feeder-ÁÉKBV ténylegesen ellenőrzi a master-ÁÉKBV tevékenységét. E kötelezettség teljesítése során a feeder-ÁÉKBV támaszkodhat a master-ÁÉKBV-től, vagy adott esetben annak alapkezelő társaságától, letétkezelőjétől és könyvvizsgálójától kapott információra és dokumentumokra, kivéve, ha pontosságuk okkal kétségbe vonható.

(2)

Ha a feeder-ÁÉKBV, annak alapkezelő társasága vagy bármely, a feeder-ÁÉKBV vagy alapkezelő társasága nevében eljáró személy értékesítési díjat, jutalékot vagy egyéb pénzügyi juttatást kap a master-ÁÉKBV befektetési jegyeibe való befektetéssel kapcsolatban, a díjat, a jutalékot vagy egyéb pénzügyi juttatást a feeder-ÁÉKBV eszközeibe kell befizetni.

66. cikk

(1)

A master-ÁÉKBV azonnal tájékoztatja a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságait minden, a befektetési jegyeibe befektető feeder-ÁÉKBV kilétéről. Ha a master-ÁÉKBV és a feeder-ÁÉKBV eltérő tagállamban letelepedettek, a master-ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai azonnal tájékoztatják a feeder-ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam hatóságait az ilyen befektetésről.

(2)

A master-ÁÉKBV a feeder-ÁÉKBV-nek a befektetési jegyeibe való befektetésért vagy azok elidegenítéséért nem számíthat fel jegyzési vagy visszaváltási díjat.

(3)

A master-ÁÉKBV gondoskodik arról, hogy a feeder-ÁÉKBV vagy adott esetben alapkezelő társasága, a feeder-ÁÉKBV illetékes hatósága, letétkezelője és könyvvizsgálója kellő időben hozzáférjenek minden olyan információhoz, amelyet ezen irányelv, egyéb közösségi jog, az alkalmazandó nemzeti jog, az alap szabályzata vagy a létesítő okirat előír.

67. cikk

(1)

Ha a master-ÁÉKBV és a feeder-ÁÉKBV ugyanabban a tagállamban letelepedettek, az illetékes hatóságok haladéktalanul tájékoztatják a feeder-ÁÉKBV-t a master-ÁÉKBV, vagy adott esetben annak alapkezelő társasága, letétkezelője vagy könyvvizsgálója tekintetében hozott minden döntésről, intézkedésről, e fejezet feltételei be nem tartásának megállapításáról vagy a 106. cikk (1) bekezdése alapján bejelentett bármely információról.

(2)

Ha a master-ÁÉKBV és a feeder-ÁÉKBV eltérő tagállamban letelepedettek, a master-ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai azonnal tájékoztatják a feeder-ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságait a master-ÁÉKBV, vagy adott esetben annak alapkezelő társasága, letétkezelője vagy könyvvizsgálója tekintetében hozott minden döntésről, intézkedésről, e fejezet feltételei be nem tartásának megállapításáról vagy a 106. cikk (1) bekezdése alapján bejelentett bármely információról. Utóbbi azonnal tájékozatja a feeder-ÁÉKBV-t.

IX. FEJEZET

A BEFEKTETŐK TÁJÉKOZTATÁSÁRA VONATKOZÓ KÖTELEZETTSÉGEK

1. SZAKASZ

A tájékoztató és a rendszeres beszámolók közzététele

68. cikk

(1)

A befektetési társaság, valamint az alapkezelő társaság a kezelésében lévő minden egyes közös alap vonatkozásában közzéteszi az alábbiakat:

tájékoztató;

éves beszámoló minden egyes pénzügyi évre; és

féléves beszámoló a pénzügyi év első hat hónapjára.

(2)

Az éves és féléves beszámolókat az adott tárgyidőszak végétől számított alábbi időpontokig kell közzétenni:

az éves beszámolót négy hónapon belül; vagy

a féléves beszámolót két hónapon belül.

69. cikk

(1)

A tájékoztatónak tartalmaznia kell minden olyan információt, amelynek alapján a befektetők kellő tájékozottsággal tudnak határozni a felkínált befektetési lehetőségekről és a befektetések kockázatairól.

A tájékoztatónak a befektetett eszközöktől függetlenül világos és közérthető magyarázatot kell tartalmaznia az alap kockázati profiljáról.

▼M4

A tájékoztatónak tartalmaznia kell vagy:

az aktualizált javadalmazási politika részletes bemutatását, – ideértve többek között a javadalmazás és az ellátások összegének kiszámítási módját, valamint a javadalmazás és az ellátások megállapításáért felelős személyeknek, köztük a javadalmazási bizottság tagjainak a megnevezését, amennyiben létezik ilyen bizottság; vagy

a javadalmazási politika összefoglalóját és egy arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az aktualizált javadalmazási politika részletes bemutatása – ideértve többek között a javadalmazás és az ellátások összegének kiszámítási módját, valamint a javadalmazás és az ellátások megállapításáért felelős személyeknek, köztük a javadalmazási bizottság tagjainak a megnevezését, amennyiben létezik ilyen bizottság – egy webhelyen keresztül hozzáférhető (megadva egyúttal a webhelyre mutató hivatkozást is), és hogy kérésre nyomtatott formában is díjmentesen rendelkezésre áll.

▼B

(2)

A tájékoztatónak legalább az I. melléklet A. listájában található információkat kell tartalmaznia, amennyiben ez az információ nem szerepel a 71. cikk (1) bekezdése értelmében a tájékoztatóhoz mellékelt belső szabályokban vagy létesítő okiratokban.

(3)

Az éves beszámolónak tartalmaznia kell a zárómérleget vagy vagyonmérleget, részletes eredménykimutatást, jelentést a tárgyévben végzett tevékenységekről és az I. melléklet B. listájában közölt egyéb adatokat, valamint az összes egyéb olyan lényeges információt, amelynek alapján a befektetők véleményt tudnak alkotni az ÁÉKBV tevékenységeinek fejlesztéséről és eredményeiről.

▼M4

Az éves beszámolónak tartalmaznia kell az alábbiakat is:

az adott pénzügyi évre vonatkozó javadalmazás teljes összegét, az alapkezelő társaság és a befektetési társaság által az alkalmazottak számára kifizetett rögzített és változó javadalmazás szerinti bontásban, a kedvezményezettek számát és adott esetben a közvetlenül az ÁÉKBV által kifizetett bármely összeget, beleértve a jutalékokat is;

a javadalmazás teljes összegét munkavállalói kategóriánkénti, vagy a 14a. cikk (3) bekezdésében említett egyéb alkalmazotti kategóriánkénti bontásban;

a javadalmazások és az ellátások kiszámítási módjának ismertetését;

a 14b. cikk (1) bekezdésének c) és d) pontjában említett felülvizsgálatok eredményét, az előfordult szabálytalanságokat is beleértve;

az elfogadott javadalmazási politika érdemi változásait.

▼B

(4)

A féléves beszámolónak legalább az I. melléklet B. listájának I–IV. szakaszában található információkat kell tartalmaznia. Amennyiben egy ÁÉKBV osztalékelőleget fizetett vagy osztalékelőleg fizetését javasolja, a számításoknak jelezniük kell az adott félévre vonatkozó adózott féléves eredményeket és a kifizetett vagy felkínált osztalékelőleget.

▼M1

(5)

E cikk következetes harmonizációja érdekében az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezetet dolgozhat ki az I. mellékletben meghatározott tájékoztató, valamint az éves és a féléves jelentés tartalmára, továbbá az e dokumentumok formátumára vonatkozó előírások pontos meghatározása céljából.

A Bizottságra hatáskört ruháznak az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

▼M12

(6)

Az ÁÉKBV nevére vonatkozó szabályok egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az ESMA 2026. április 16-ig iránymutatásokat dolgoz ki azon körülmények részletes meghatározására, amelyek fennállása esetén az ÁÉKBV neve tisztességtelen, nem egyértelmű vagy félrevezető. Az említett iránymutatásokban figyelembe kell venni a releváns ágazati jogszabályokat. Az alapok neveire vagy az alapok forgalmazására vonatkozó előírásokat meghatározó ágazati jogszabályok elsőbbséget élveznek az említett iránymutatásokkal szemben.

▼B

70. cikk

(1)

A tájékoztatónak meg kell jelölnie, hogy egy adott ÁÉKBV a befektetési eszközök mely kategóriáiba fektethet be. Külön említést kell tenni arról, engedélyezettek-e a származékos pénzügyi eszközökkel folytatott műveletek, mely esetben a tájékoztatónak nyilatkozatot kell tartalmaznia, amely jelzi, hogy az ilyen ügyletek lebonyolítására fedezeti célból vagy a befektetési célkitűzések megvalósítása céljából van lehetőség; ugyancsak jelezni kell a származékos pénzügyi eszközök alkalmazásának lehetséges hatását a kockázati profil alakulására.

(2)

Amennyiben egy ÁÉKBV elsősorban az 50. cikkben említett, nem az átruházható értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök közé tartozó eszközkategóriába fektet be, vagy az ÁÉKBV az 53. cikkel összhangban leképez egy bizonyos részvény- vagy kötvényindexet, tájékoztatójának és szükség esetén forgalmazási közleményeinek nyilatkozatot kell tartalmaznia, amely kifejezetten felhívja a figyelmet az ÁÉKBV befektetési politikájára.

(3)

Amennyiben egy ÁÉKBV nettó eszközértéke a portfólió összetételénél vagy a portfólió alkalmazható kezelési technikáinál fogva erőteljesen ingadozik, tájékoztatójának és szükség esetén forgalmazási közleményeinek nyilatkozatot kell tartalmaznia, amely kifejezetten felhívja a figyelmet az ÁÉKBV e sajátosságára.

(4)

A befektetésialap-kezelő társaság bármely befektető kérésére átadja az ÁÉKBV kockázatkezelésére vonatkozó mennyiségi korlátokkal, a kiválasztott módszerekkel és az eszközkategóriák kockázatainak és hozamainak legutóbbi alakulásával kapcsolatos információkat.

71. cikk

(1)

Az alap szabályzata vagy a befektetési társaság létesítő okirata a tájékoztató elválaszthatatlan részét képezik, ezért ezeket csatolni kell a tájékoztatóhoz.

(2)

Az (1) bekezdésben említett okiratokat azonban nem kell mellékelni a tájékoztatóhoz, ha a befektetőt tájékoztatják arról, hogy kérésre megküldik számára ezeket az okiratokat, vagy kérésre értesítik azokról a helyekről, ahol a befektetési jegyeket forgalmazó egyes tagállamokban ezen okiratok tartalmát megismerheti.

72. cikk

A tájékoztató lényeges elemeit naprakészen kell tartani.

73. cikk

Az éves beszámolóban közölt számviteli információkat egy vagy több olyan személynek kell auditálnia, aki, illetve akik a 2006/43/EK irányelvvel összhangban könyvvizsgálói felhatalmazással rendelkeznek. A könyvvizsgálói jelentést, ideértve bármely esetleges fenntartást, az éves beszámolóban teljes egészében közölni kell.

74. cikk

Az ÁÉKBV megküldi az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak a tájékoztatót és azok minden módosítását, valamint az éves és féléves beszámolókat. Az ÁÉKBV kérésre átadja ezt a dokumentációt az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak.

75. cikk

(1)

A befektetőkhöz kérésre térítésmentesen el kell juttatni a tájékoztatót és a legutóbb közzétett éves és féléves beszámolót.

(2)

A tájékoztatót tartós adathordozón vagy weboldal formájában kell biztosítani. Nyomtatott példányát kérésre díjmentesen el kell juttatni a befektetőknek.

(3)

Az éves és féléves beszámolókat a tájékoztatóban és a 78. cikkben említett, a befektetőknek szóló kiemelt befektetői információkban meghatározott módon kell a befektetők rendelkezésére bocsátani. Az éves és a féléves beszámolók nyomtatott példányát kérésre díjmentesen el kell juttatni a befektetőknek.

▼M1

(4)

A Bizottság – ►M4 a 112a. cikkel összhangban ◄ felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén – intézkedéseket fogadhat el azon különleges feltételek meghatározása céljából, amelyeket akkor kell teljesíteni, ha a tájékoztatót papírtól eltérő tartós adathordozón vagy – tartós adathordozónak nem minősülő – honlapon bocsátják rendelkezésre.

▼B

2. SZAKASZ

Egyéb információk közzététele

76. cikk

Az ÁÉKBV befektetési jegyeinek kibocsátási, értékesítési, visszavásárlási vagy visszaváltási árát minden olyan alkalommal, amikor azokat kibocsátja, eladja, visszavásárolja vagy visszaváltja, de legalább havonta kétszer, megfelelő módon nyilvánosságra hozza.

Az illetékes hatóságok ugyanakkor engedélyezhetik az ÁÉKBV számára, hogy a közzététel gyakoriságát havi egy alkalomra csökkentsék le, feltéve, hogy ez az eltérés nem sérti a befektetők érdekeit.

▼M6 —————

▼B

3. SZAKASZ

Kiemelt befektetői információk

78. cikk

(1)

A tagállamok előírják, hogy a befektetési társaság és az alapkezelő társaság – minden általa kezelt közös alap tekintetében – a befektetőknek adandó legfontosabb információkat tartalmazó rövid dokumentumot állítson össze. Ebben az irányelvben e dokumentumra „kiemelt befektetői információk” elnevezéssel kell hivatkozni. „A kiemelt befektetői információk” szavakat a dokumentumban egyértelműen meg kell jelölni, a 94. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett nyelvek valamelyikén.

(2)

A kiemelt befektetői információnak tartalmaznia kell az érintett ÁÉKBV alapvető jellemzőire kitérő megfelelő információt, amelyet olyan módon kell a befektetők rendelkezésére bocsátani, hogy ésszerűen képesek legyenek megérteni a felkínált befektetési termék jellegét és kockázatait, és ennek következtében tájékozottan tudják meghozni befektetési döntéseiket.

(3)

A kiemelt befektetői információnak az érintett ÁÉKBV vonatkozásában a következő lényeges elemeket kell tartalmaznia:

▼M4

az ÁÉKBV-nek, valamint az ÁÉKBV illetékes hatóságának a megnevezése;

▼B

befektetési célkitűzéseinek és politikájának rövid leírása;

múltbeli teljesítmény bemutatása vagy – adott esetben – a teljesítménnyel kapcsolatos forgatókönyvek;

költségek és kapcsolódó díjak; és

a befektetés kockázat-/nyereségprofilja, beleértve a megfelelő iránymutatást, illetve figyelmeztetést az adott ÁÉKBV-be történő befektetésekkel kapcsolatos kockázatokról.

E lényegi elemeknek a befektető számára egyéb dokumentumokra való hivatkozás nélkül érthetőnek kell lenniük.

(4)

A kiemelt befektetői információkban egyértelműen meg kell határozni, hogy hol és hogyan lehet további információt szerezni a javasolt befektetésről, többek között arról, hogy hol és hogyan lehet bármikor kérésre, térítésmentesen hozzájutni a tájékoztatóhoz és az éves és féléves beszámolóhoz, valamint milyen nyelven áll a befektető rendelkezésére ez az információ.

▼M4

A kiemelt befektetői információkhoz egy arra vonatkozó nyilatkozatot is csatolni kell, hogy az aktualizált javadalmazási politika részletes bemutatása – ideértve többek között a javadalmazás és az ellátások összegének kiszámítási módját, valamint a javadalmazás és az ellátások megállapításáért felelős személyeknek, köztük a javadalmazási bizottság tagjainak a megnevezését, amennyiben létezik ilyen bizottság – egy webhelyen keresztül hozzáférhető (megadva egyúttal a webhelyre mutató hivatkozást is), és hogy kérésre nyomtatott formában is díjmentesen rendelkezésre áll.

▼B

(5)

A kiemelt befektetői információkat tömören és nem szakmai nyelvezettel kell leírni. Az információnak összehasonlítást lehetővé tévő, közös formátumúnak kell lennie, és a lakossági befektetők számára könnyen érthető módon kell megjeleníteni.

(6)

Minden tagállamban, ahol az ÁÉKBV a 93. cikkel összhangban bejelentette befektetési jegyei forgalmazását, a kiemelt befektetői információt – a fordítástól eltekintve – módosítások és kiegészítések nélkül kell használni.

▼M1

(7)

A Bizottság ►M4 a 112a. cikkel összhangban ◄ felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén intézkedéseket fogad el, amelyek meghatározzák az alábbiakat:

a (2), (3) és (4) bekezdésben említettek alapján a befektetőknek nyújtandó legfontosabb befektetői információk részletes és teljes tartalma;

az alábbi különleges esetekben a befektetők részére nyújtandó legfontosabb befektetői információk részletes és teljes tartalma:

különböző befektetési részalapokkal rendelkező ÁÉKBV esetében az egy adott befektetési részalapot jegyző befektetőnek nyújtandó legfontosabb befektetői információk, többek között az egyik befektetési részalapról a másikra történő váltás módja és a kapcsolódó költségek;

ii.

a különböző részvényosztályokat kínáló ÁÉKBV esetében egy adott részvényosztályt jegyző befektetőnek nyújtandó legfontosabb információk;

iii.

alapok alapja szerkezetek esetében az olyan ÁÉKBV-t jegyző befektetőknek adandó legfontosabb információk, amely másik ÁÉKBV-kbe vagy az 50. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett egyéb kollektív befektetési vállalkozásokba fektet be;

iv.

master-feeder struktúrák esetében a feeder-ÁÉKBV-t jegyző befektetőknek nyújtandó legfontosabb információk; és

a strukturált, tőkevédelmet élvező és egyéb hasonló ÁÉKBV-k esetében a befektetőknek nyújtandó legfontosabb információk az ilyen ÁÉKBV-k sajátos jellemzőivel kapcsolatban; és

az (5) bekezdésben említettek alapján a befektetőknek nyújtandó legfontosabb befektetői információk formájának és megjelenítésének konkrét részletei.

▼M1

(8)

E cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgozhat ki azon felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazási feltételeinek meghatározása céljából, amelyeket a Bizottság a (3) bekezdésében említett információk vonatkozásában, a (7) bekezdéssel összhangban fogadott el.

A Bizottságra hatáskört ruháznak az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

▼B

79. cikk

▼M12

(1)

A kiemelt befektetői információ, ideértve az ÁÉKBV nevét, szerződéskötést megelőző tájékoztatást jelent. Tisztességesnek, egyértelműnek és nem félrevezetőnek kell lennie. Összhangban kell lennie a tájékoztató releváns részeivel.

▼B

(2)

A tagállamok biztosítják, hogy kizárólag a kiemelt befektetői információk alapján – beleértve annak fordításait is – ne keletkezzen polgári jogi felelősség, kivéve, ha az információ félrevezető, nem pontos vagy nincs összhangban a tájékoztató megfelelő részeivel. A kiemelt befektetői információnak e tekintetben egyértelmű figyelmeztetést kell tartalmaznia.

80. cikk

(1)

A tagállamok előírják, hogy a befektetési társaság és – minden általa kezelt közös alap tekintetében – az alapkezelő társaság, amely a befektetőknek közvetlenül vagy a társaság nevében és teljes körű, feltétel nélküli felelősségére eljáró másik természetes vagy jogi személy útján értékesít ÁÉKBV-t, a kérdéses ÁÉKBV-re vonatkozóan a kiemelt befektetői információval az ÁÉKBV befektetési jegyeinek javasolt jegyzését megelőző megfelelő időben ellátja a befektetőket.

(2)

A tagállamok előírják, hogy a befektetési társaság és – minden általa kezelt közös alap tekintetében – az alapkezelő társaság, amely nem értékesít a befektetőknek közvetlenül vagy a társaság nevében és teljes körű, feltétel nélküli felelősségére eljáró másik természetes vagy jogi személy útján ÁÉKBV-t, kérésükre biztosítja a kiemelt befektetői információkat azoknak a termékalkotóknak és közvetítőknek, akik a befektetőknek az adott ÁÉKBV-be, vagy az ÁÉKBV-vel szembeni kockázatot kínáló termékekbe történő befektetéseket értékesítik vagy tanácsolják. A tagállamok előírják, hogy a befektetőknek az ÁÉKBV-be történő potenciális befektetéseket értékesítő vagy tanácsoló közvetítők ügyfeleik vagy potenciális ügyfeleik rendelkezésére bocsássák a kiemelt befektetői információkat.

(3)

A kiemelt befektetői információkat díjmentesen kell a befektetők rendelkezésére bocsátani.

81. cikk

(1)

A tagállamok a befektetési társaságok és – minden általuk kezelt közös alap tekintetében – az alapkezelő társaságok számára engedélyezik, hogy a kiemelt befektetői információkat tartós adathordozón vagy weboldalon bocsássák rendelkezésre. A kiemelt befektetői információk nyomtatott példányát kérésre díjmentesen el kell juttatni a befektetőknek.

Továbbá a befektetési társaság vagy az alapkezelő társaság weboldalára fel kell tenni a kiemelt befektetői információk legfrissebb változatát.

▼M1

(2)

A Bizottság – ►M4 a 112a. cikkel összhangban ◄ felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén – intézkedéseket fogadhat el azon különleges feltételek meghatározása céljából, amelyeket akkor kell teljesíteni, ha a kiemelt befektetői információkat papírtól eltérő tartós adathordozón vagy – tartós adathordozónak nem minősülő – honlapon bocsátják rendelkezésre.

▼B

82. cikk

(1)

Az ÁÉKBV-k a kiemelt befektetői információkat és annak módosításait elküldik a székhelyük szerinti tagállam illetékes hatóságainak.

(2)

A kiemelt befektetői információk lényeges elemeit naprakészen kell tartani.

▼M9

82a. cikk

(1)

A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben egy befektetési társaság vagy – alapkezelő társaság által kezelt közös alapok bármelyike esetében – egy alapkezelő társaság olyan kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot állít össze, bocsát rendelkezésre, módosít és fordít le, amely megfelel az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 25 ) a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokra vonatkozóan meghatározott követelményeknek, az illetékes hatóságok úgy tekintsék, hogy a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum teljesíti az ezen irányelv 78–82. és 94. cikkében meghatározott, a kiemelt befektetői információkra alkalmazandó követelményeket.

(2)

A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok ne írják elő egy befektetési társaság vagy – alapkezelő társaság által kezelt közös alapok bármelyike esetében – egy alapkezelő társaság számára, hogy ezen irányelv 78–82. és 94. cikkével összhangban kiemelt befektetői információkat készítsenek, amennyiben azok olyan kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot állítanak össze, bocsátanak rendelkezésre, módosítanak és fordítanak le, amely megfelel az 1286/2014/EU rendeletben a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokra vonatkozóan meghatározott követelményeknek.

▼C2

4. SZAKASZ

Az információk hozzáférhetősége az egységes európai hozzáférési ponton

82b. cikk

▼M11

(1)

2028. január 10-től a tagállamok biztosítják, hogy amikor az alapkezelő társaságok és a befektetési társaságok ezen irányelv 68. cikkének (1) bekezdésében és 78. cikkének (1) bekezdésében említett információkat hoznak nyilvánosságra, az említett információkat egyidejűleg benyújtsák az e cikk (3) bekezdésében említett gyűjtőszervezetnek, azoknak az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 26 ) alapján létrehozott egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából.

A tagállamok biztosítják, hogy az információk megfelelnek a következő követelményeknek:

az (EU) 2023/2859 rendelet 2. cikkének 3. pontjában meghatározott, az adatok kinyerésére alkalmas formátumban, vagy – amennyiben az uniós jog azt írja elő – az említett rendelet 2. cikkének 4. pontjában meghatározott, géppel olvasható formátumban vannak benyújtva;

azokat a következő metaadatok kísérjék:

azon ÁÉKBV valamennyi neve, amelyre az információk vonatkoznak;

ii.

az ÁÉKBV-nek az (EU) 2023/2859 rendelet 7. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint meghatározott jogalany-azonosítója;

iii.

az ÁÉKBV-nek az említett rendelet 7. cikke (4) bekezdésének d) pontja alapján meghatározott mérete kategóriánként;

iv.

az említett rendelet 7. cikke (4) bekezdésének c) pontja alapján besorolt információ típusa;

annak megjelölése, hogy az információ tartalmaz-e személyes adatokat.

(2)

Az (1) bekezdés b) pontjának ii. alpontja alkalmazásával összefüggésben a tagállamok biztosítják, hogy az ÁÉKBV-k jogalany-azonosítót szerezzenek be.

(3)

Az e cikk (1) bekezdésében említett információknak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából az (EU) 2023/2859 rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott gyűjtőszervezetként az illetékes hatóság jár el.

(4)

2028. január 10-től a tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett információkat az egységes európai hozzáférési ponton hozzáférhetővé tegyék. E célból az (EU) 2023/2859 rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott gyűjtőszervezetként a nemzeti illetékes hatóság jár el.

A tagállamok biztosítják, hogy az információk megfelelnek a következő követelményeknek:

az (EU) 2023/2859 rendelet 2. cikkének 3. pontjában meghatározott, az adatok kinyerésére alkalmas formátumban vannak benyújtva;

azokat a következő metaadatok kísérik:

azon alapkezelő társaság valamennyi neve, amelyre az információk vonatkoznak;

ii.

amennyiben rendelkezésre áll, az alapkezelő társaságnak az említett rendelet 7. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint meghatározott jogalany-azonosítója;

iii.

az említett rendelet 7. cikke (4) bekezdésének c) pontja alapján besorolt információ típusa;

iv.

annak megjelölése, hogy az információ tartalmaz-e személyes adatokat.

(5)

2028. január 10-től a tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv 99b. cikkének (1) bekezdésében említett információkat az egységes európai hozzáférési ponton hozzáférhetővé tegyék. E célból az (EU) 2023/2859 rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott gyűjtőszervezetként az illetékes hatóság jár el.

A tagállamok biztosítják, hogy az információk megfelelnek a következő követelményeknek:

az (EU) 2023/2859 rendelet 2. cikkének 3. pontjában meghatározott, az adatok kinyerésére alkalmas formátumban vannak benyújtva;

azokat a következő metaadatok kísérik:

azon ÁÉKBV valamennyi neve, amelyre az információk vonatkoznak;

ii.

amennyiben rendelkezésre áll, az ÁÉKBV-nek az (EU) 2023/2859 rendelet 7. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint meghatározott jogalany-azonosítója;

iii.

az említett rendelet 7. cikke (4) bekezdésének c) pontja alapján besorolt információ típusa;

iv.

annak megjelölése, hogy az információ tartalmaz-e személyes adatokat.

(6)

Az (1) bekezdéssel összhangban benyújtott információk hatékony gyűjtésének és kezelésének biztosítása céljából az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki a következőket részletesen meghatározandó:

az információkat kísérő bármely más metaadat;

az adatok strukturálása az információkban;

mely információk esetében megkövetelt a géppel olvasható formátum, és az ilyen esetekben mely géppel olvasható formátumot kell használni.

A c) pont alkalmazásával összefüggésben az ESMA értékeli a különböző, géppel olvasható formátumok előnyeit és hátrányait, és megfelelő üzemteszteket hajt végre.

Az ESMA az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket benyújtja a Bizottságnak.

Az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban a Bizottság felhatalmazást kap az e cikk első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardok elfogadására.

(7)

Szükség esetén az ESMA iránymutatásokat fogad el annak biztosítására, hogy a (6) bekezdés első albekezdésének a) pontjával összhangban benyújtott metaadatok helyesek legyenek.

▼B

X. FEJEZET

AZ ÁÉKBV ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEI

83. cikk

(1)

Nem vehetnek fel kölcsönt:

a befektetési társaságok;

a közös alap képviseletében eljáró alapkezelő társaságok vagy letétkezelők.

Ugyanakkor az ÁÉKBV „viszonossági hitel” útján hozzájuthat külföldi valutához.

(2)

Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok engedélyezhetik az ÁÉKBV számára kölcsön felvételét, feltéve, hogy:

a kölcsönfelvételre ideiglenes jelleggel kerül sor, és ennek mértéke:

—

befektetési társaság esetében az eszközök legfeljebb 10 %-a, illetve

—

közös alap esetén az alap értékének legfeljebb 10 %-a;

a kölcsön felvételének célja olyan ingatlanvagyon megszerzése, amely alapvetően szükséges a közvetlen üzletvitelhez, és befektetési társaság esetében az eszközök legfeljebb 10 %-a.

Abban az esetben, ha egy ÁÉKBV kölcsönt vehet fel az a) és b) pont alapján, az ilyen kölcsön nem haladhatja meg összes eszközének 15 %-át.

▼M1

(3)

E cikk következetes harmonizációja érdekében az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezetet dolgozhat ki e cikk hitelfelvétellel kapcsolatos követelményeinek pontos meghatározása céljából.

A Bizottságra hatáskört ruháznak az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

▼B

84. cikk

(1)

Az ÁÉKBV a befektetők kérésére visszavásárolja vagy visszaváltja saját befektetési jegyeit.

▼M12

(2)

Az (1) bekezdéstől eltérve:

az ÁÉKBV a befektetésijegy-tulajdonosok érdekében ideiglenesen felfüggesztheti befektetési jegyeinek a IIA. melléklet 1. pontjában említettek szerinti jegyzését, visszavásárlását és visszaváltását, vagy aktiválhat vagy deaktiválhat más, a 18a. cikk (2) bekezdésével összhangban az említett melléklet 2–8. pontjából kiválasztott likviditáskezelési eszközöket. Az ÁÉKBV befektetésijegy-tulajdonosainak érdekében a IIA. melléklet 9. pontjában említettek szerint elkülönítetteszköz-számlákat is aktiválhat.

a befektetők érdekében – kivételes körülmények között és az ÁÉKBV-val folytatott konzultációt követően – az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai előírhatják az ÁÉKBV-k számára, hogy aktiválják vagy deaktiválják a IIA. melléklet 1. pontjában említett likviditáskezelési eszközt, amennyiben a befektetővédelemre vagy a pénzügyi stabilitásra nézve olyan kockázatok állnak fenn, amelyek észszerű és kiegyensúlyozott szemlélet mellett ilyen aktiválást vagy deaktiválást tesznek szükségessé.

Az ÁÉKBV az első albekezdés a) pontjában említett jegyzés-, visszavásárlás- és visszaváltás-felfüggesztést vagy elkülönítetteszköz-számlákat csak kivételes esetekben alkalmazza, amennyiben ezt a körülmények megkövetelik, és amennyiben ez a befektetésijegy-tulajdonosainak érdekeire tekintettel indokolt.

(3)

Az ÁÉKBV haladéktalanul értesíti a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságait a következőkről:

amennyiben az ÁÉKBV aktiválja vagy deaktiválja a IIA. melléklet 1. pontjában említett likviditáskezelési eszközt;

amennyiben az ÁÉKBV olyan módon aktiválja vagy deaktiválja a IIA. melléklet 2–8. pontjában említett likviditáskezelési eszközök bármelyikét, amely nem tartozik az ÁÉKBV alapszabályában vagy létesítő okiratában előirányzott szokásos üzletmenethez.

Az ÁÉKBV a IIA. melléklet 9. pontjában említett likviditáskezelési eszköz aktiválása vagy deaktiválása előtt, észszerű időtartamon belül értesíti a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságait az ilyen aktiválásról vagy deaktiválásról.

Az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai haladéktalanul tájékoztatják az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságait, az ÁÉKBV fogadó tagállamának illetékes hatóságait, az ESMA-t és – amennyiben a pénzügyi rendszer stabilitására és integritására nézve potenciális kockázatok állnak fenn – az ERKT-t az e bekezdésnek megfelelően kapott értesítésekről. Az ESMA hatáskörrel rendelkezik arra, hogy megossza az e bekezdés alapján kapott információkat az illetékes hatóságokkal.

(3a)

Amennyiben az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai a (2) bekezdés b) pontja szerinti hatásköröket gyakorolnak, erről értesítik az ÁÉKBV fogadó tagállamának illetékes hatóságait, az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságait, az ESMA-t, valamint – amennyiben a pénzügyi rendszer stabilitására és integritására nézve potenciális kockázatok állnak fenn – az ERKT-t.

(3b)

Az ÁÉKBV fogadó tagállamának illetékes hatóságai vagy az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai kérhetik az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságait, hogy a (2) bekezdés b) pontja alapján hatásköröket gyakoroljanak, részletesen megjelölve a kérelem indokait és tájékoztatva az ESMA-t, valamint – amennyiben a pénzügyi rendszer stabilitására és integritására nézve potenciális kockázatok állnak fenn – az ERKT-t.

(3c)

Amennyiben az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai nem értenek egyet a (3b) bekezdésben említett kérelemmel, erről – az egyet nem értés indokait megjelölve – tájékoztatják a kérelmező illetékes hatóságokat, az ESMA-t és – amennyiben a (3b) bekezdés alapján az ERKT-t tájékoztatták az említett kérelemről – az ERKT-t.

(3d)

A (3b) és (3c) bekezdés alapján kapott információk alapján az ESMA indokolatlan késedelem nélkül véleményt ad ki az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak a hatásköröknek a (2) bekezdés b) pontja alapján történő gyakorlásáról. Az ESMA közli az említett véleményt az ÁÉKBV fogadó tagállamának illetékes hatóságaival.

(3e)

Amennyiben az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai nem az ESMA-nak a (3d) bekezdésben említett véleményével összhangban járnak el, vagy nem kívánnak eleget tenni az említett véleménynek, erről tájékoztatják az ESMA-t és a kérelmező illetékes hatóságokat, megjelölve a meg nem felelésük vagy a meg nem felelési szándékuk indokait. A befektetővédelemre, a pénzügyi piacok megfelelő működésére és integritására vagy az Unióban a pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitására nézve súlyos veszély esetén, kivéve, ha az ilyen közzététel ellentétes az ÁÉKBV befektetésijegy-tulajdonosok vagy a nyilvánosság jogos érdekeivel, az ESMA – a meg nem felelésük vagy a meg nem felelési szándékuk tekintetében az említett illetékes hatóságok által szolgáltatott indokokkal együtt – közzé teheti azon tényt, hogy az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai nem felelnek meg vagy nem kívánnak megfelelni a véleményének. Az ESMA elemzi, hogy a közzététel előnyei felülmúlnák-e az említett közzétételből eredő, a befektetővédelemre, a pénzügyi piacok megfelelő működésére és integritására, vagy az Unióban a pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitására nézve fennálló veszélyek felerősödését, és az ilyen közzétételről előzetesen értesíti az illetékes hatóságokat.

(3f)

2026. április 16-ig az ESMA olyan iránymutatásokat dolgoz ki, amelyek útmutatással szolgálnak az illetékes hatóságok számára a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott hatáskörök általuk való gyakorlásához, valamint útmutatással szolgálnak azon helyzetekre vonatkozóan, amelyek az e cikk (3b) bekezdésében és a 98. cikk (3) bekezdésében említett kérelmek előterjesztéséhez vezethetnek. Az említett iránymutatások kidolgozásakor az ESMA figyelembe veszi az ilyen felügyeleti beavatkozásnak a befektetővédelemre és pénzügyi stabilitására egy másik tagállamban vagy az Unióban gyakorolt lehetséges hatásait. Az említett iránymutatásokban el kell ismerni, hogy a likviditásikockázat-kezelés továbbra is az ÁÉKBV-k elsődleges felelőssége.

▼M1

(4)

E cikk következetes harmonizációja érdekében az EÉPH szabályozási standardtervezetet dolgozhat ki azon feltételek pontos meghatározása céljából, amelyeket az ÁÉKBV-nek az ÁÉKBV befektetési jegyek visszaváltásának vagy visszavásárlásának a (2) bekezdés a) pontja szerinti ideiglenes felfüggesztése elfogadását követően, a felfüggesztési határozat meghozatala után teljesítenie kell.

A Bizottságra hatáskört ruháznak az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

▼B

85. cikk

Az ÁÉKBV eszközeinek értékelésére vonatkozó szabályokat, továbbá az ÁÉKBV befektetési jegyeinek eladási vagy kibocsátási árának, valamint visszavásárlási vagy visszaváltási árának kiszámítására vonatkozó szabályokat az alkalmazandó nemzeti jogban, az alap szabályzatában vagy a befektetési társaság létesítő okiratában kell meghatározni.

86. cikk

Az ÁÉKBV bevételének felosztását vagy újbóli befektetését a jogszabályokkal, az alap szabályzatával vagy a befektetési társaság létesítő okiratával összhangban kell végezni.

87. cikk

Az ÁÉKBV kizárólag akkor bocsáthat ki befektetési jegyet, ha a nettó kibocsátási árral azonos összeget az ÁÉKBV eszközeibe a szokásos határidőn belül befizették. Ez nem zárja ki a jutalom befektetési jegyek szétosztását.

88. cikk

(1)

Az 50. és 51. cikk alkalmazásának sérelme nélkül, nem nyújthat kölcsönöket vagy járhat el kezesként harmadik fél képviseletében:

befektetési társaság;

a közös alap képviseletében eljáró alapkezelő társaság vagy letétkezelő.

(2)

Az (1) bekezdés nem gátolhatja ezeket a vállalkozásokat az 50. cikk (1) bekezdésének e), g) és h) pontjában említett és maradéktalanul ki nem fizetett átruházható értékpapírok, pénzpiaci eszközök és egyéb pénzügyi eszközök vásárlásában.

89. cikk

Nem végezhet fedezetlen vásárlásokat az 50. cikk (1) bekezdése e), g) és h) pontjában említett átruházható értékpapírokból, pénzpiaci eszközökből és egyéb pénzügyi eszközökből:

a befektetési társaság; vagy

a közös alap képviseletében eljáró alapkezelő társaság vagy letétkezelő.

90. cikk

Az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam jogszabálya vagy az alap szabályzata meghatározza azt az összeget, amelyet az alapkezelő társaság díjazásként és költségként a közös alapnak felszámíthat, valamint a fenti díjazás kiszámításának a módját.

Jogszabályban vagy a befektetési társaság létesítő okiratában meg kell határozni azokat a költségeket, amelyeket a társaság köteles viselni.

XI. FEJEZET

A BEFEKTETÉSI JEGYEIKET A LETELEPEDÉS HELYE SZERINTI TAGÁLLAMON KÍVÜLI TAGÁLLAMOKBAN FORGALMAZÓ ÁÉKBV-KRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

91. cikk

(1)

Az ÁÉKBV-k fogadó tagállamai gondoskodnak arról, hogy az ÁÉKBV-k a 93. cikkel összhangban történt bejelentést követően területükön forgalmazhassák befektetési jegyeiket.

(2)

Az ezen irányelv által szabályozott terület vonatkozásában az ÁÉKBV-k fogadó tagállamai nem írhatnak elő kiegészítő követelményeket vagy adminisztratív eljárásokat az (1) bekezdésben említett ÁÉKBV-k számára.

▼M6 —————

▼B

(4)

E fejezet alkalmazásában az ÁÉKBV kifejezés alatt annak befektetési részalapjai is értendők.

▼M6

92. cikk

(1)

A tagállamok biztosítják, hogy az ÁÉKBV minden olyan tagállamban, ahol befektetési jegyeit forgalmazni kívánja, eszközöket bocsásson rendelkezésre a következő feladatok ellátása céljára:

a IX. fejezet szerint megkövetelt dokumentumokban meghatározott feltételekkel összhangban az ÁÉKBV befektetési jegyeivel kapcsolatos jegyzési, visszavásárlási és visszaváltási megbízások feldolgozása és egyéb kifizetések teljesítése a befektetésijegy-tulajdonosok számára;

a befektetők tájékoztatása az a) pontban említett megbízások teljesítésének, valamint a visszavásárlási és visszaváltási összegek kifizetésének módjáról;

az ÁÉKBV-be történő befektetéshez fűződő befektetői jogoknak az ÁÉKBV forgalmazása szerinti tagállamban való gyakorlásával kapcsolatos információk kezelésének, illetve a vonatkozó, 15. cikkben említett eljárásokhoz és szabályokhoz való hozzáférésnek a megkönnyítése;

a befektetők számára – betekintés és másolat megszerzése céljából – a 94. cikkben megállapított feltételekkel a IX. fejezet szerinti információk és dokumentumok rendelkezésre bocsátása;

az eszközök által ellátott feladatokkal kapcsolatos tudnivalóknak a befektetők rendelkezésére bocsátása tartós adathordozón; és

kapcsolattartás az illetékes hatóságokkal való kommunikáció során.

(2)

A tagállamok nem írhatják elő az ÁÉKBV-k számára, hogy az (1) bekezdés alkalmazása céljából a fogadó tagállamban fizikailag jelen legyenek vagy erre harmadik felet jelöljenek ki.

(3)

Az ÁÉKBV biztosítja, hogy az (1) bekezdésben említett feladatok ellátását szolgáló eszközök elektronikusan is rendelkezésre álljanak:

annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek egyikén, ahol az ÁÉKBV-értékpapírokat forgalmazzák, vagy az adott tagállam illetékes hatóságai által jóváhagyott nyelven;

maga az ÁÉKBV, vagy egy olyan harmadik fél révén, amelyre az elvégzendő feladatokat szabályozó rendelkezés és felügyelet vagy mindkettő vonatkozik.

A b) pont alkalmazásában, amennyiben a feladatokat harmadik fél végzi, a harmadik fél kijelölését írásbeli szerződésben kell rögzíteni, amely meghatározza, hogy az (1) bekezdésben említett feladatok közül melyeket nem látja el az ÁÉKBV, és hogy a harmadik fél az összes szükséges információt és dokumentumot megkapja az ÁÉKBV-től.

▼B

93. cikk

(1)

Ha az ÁÉKBV az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállamától eltérő tagállamban tesz javaslatot befektetési jegyeinek forgalmazására, először bejelentő levelet kell erről küldenie a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak.

A bejelentő levél tájékoztatást tartalmaz az ÁÉKBV befektetési jegyeinek a fogadó tagállamban történő forgalmazásának tervezett módozatairól, adott esetben beleértve a részvényosztályokról szóló tájékoztatást is. A 16. cikk (1) bekezdésének összefüggésében jeleznie kell, hogy az ÁÉKBV-t az azt kezelő alapkezelő társaság forgalmazza.

▼M6

A bejelentő levél tartalmazza azokat az adatokat, többek között a címet is, amelyek szükségesek a számlázáshoz és ahhoz, hogy a fogadó tagállam illetékes hatóságai közöljék az alkalmazandó szabályozási díjakat vagy illetékeket, valamint tartalmazza a 92. cikk (1) bekezdésében említett feladatok ellátására szolgáló eszközökre vonatkozó információkat.

▼B

(2)

Az ÁÉKBV az (1) bekezdésben említett bejelentő levélhez mellékeli az alábbiak legfrissebb változatát:

az alap szabályzata vagy létesítő okirata, tájékoztatója, adott esetben legutóbbi éves beszámolója – az esetleges azt követő féléves beszámolóval együtt – a 94. cikk (1) bekezdésének c) és d) pontja rendelkezéseivel összhangban lefordítva; és

a 94. cikk (1) bekezdése b) és d) pontjával összhangban lefordított, a 78. cikkben említett kiemelt befektetői információ.

(3)

Az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai ellenőrzik, hogy az ÁÉKBV által az (1) és (2) bekezdés alapján benyújtott dokumentáció teljes-e.

Az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai legkésőbb tíz munkanappal a bejelentő levél és a (2) bekezdésben előírt teljes dokumentáció kézhezvételének időpontját követően továbbítják az (1) és (2) bekezdésben említett teljes dokumentációt azon tagállam illetékes hatóságainak, amelyben az ÁÉKBV befektetési jegyeinek forgalmazását tervezi. A dokumentációhoz igazolást kell csatolni arról, hogy az ÁÉKBV teljesíti az ezen irányelv által előírt feltételeket.

Az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai haladéktalanul értesítik az ÁÉKBV-t a dokumentáció továbbításáról. Az ÁÉKBV ezen értesítés időpontjától léphet be az ÁÉKBV fogadó tagállamának piacára.

(4)

A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett bejelentő levelet és a (3) bekezdésben említett igazolást a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven bocsássák rendelkezésre, kivéve, ha az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállama és fogadó tagállama megállapodnak abban, hogy a bejelentő levelet és az igazolást a két tagállam hivatalos nyelvén bocsátják rendelkezésre.

(5)

A tagállamok biztosítják, hogy illetékes hatóságai a dokumentumok (3) bekezdésben említettek szerinti továbbítását és tárolását elektronikus formában is elfogadják.

(6)

Az e cikk szerinti bejelentési eljárás alkalmazásában azon tagállam illetékes hatóságai, amelyben az ÁÉKBV befektetési jegyeinek forgalmazását tervezi, az e cikkben előírtakon kívül nem kérhetnek további dokumentumot, igazolást vagy információt.

(7)

Az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam biztosítja, hogy az ÁÉKBV fogadó tagállamának illetékes hatóságai elektronikus úton hozzáférjenek a (2) bekezdésben említett dokumentumokhoz, és adott esetben azok fordításaihoz. Biztosítja továbbá, hogy az ÁÉKBV e dokumentumokat és fordításokat naprakészen tartsa. Az ÁÉKBV a (2) bekezdésben említett dokumentumok módosításairól értesíti az ÁÉKBV fogadó tagállamának illetékes hatóságait, és közli, hogy e dokumentumok hol szerezhetők be elektronikusan.

▼M6

(8)

Az (1) bekezdés szerinti bejelentő levélben közölt információk változása vagy a forgalmazni kívánt részvényosztályokkal kapcsolatos változás esetén a változás végrehajtása előtt legalább egy hónappal az ÁÉKBV írásban értesíti erről a változásról az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam és az ÁÉKBV fogadó tagállama illetékes hatóságait.

Amennyiben az első albekezdésben említett változás következtében az ÁÉKBV a továbbiakban nem felelne meg ezen irányelv rendelkezéseinek, az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai az első albekezdésben említett valamennyi információ kézhezvételét követő 15 munkanapon belül értesítik az ÁÉKBV-t arról, hogy ezt a változtatást nem hajthatja végre. Ebben az esetben az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai ennek megfelelően tájékoztatják az ÁÉKBV fogadó tagállamának illetékes hatóságait.

Amennyiben az első albekezdésben említett változtatás a második albekezdéssel összhangban történő információtovábbítást követően végrehajtásra kerül, és a változás nyomán az ÁÉKBV már nem felel meg ezen irányelvnek, az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai a 98. cikkel összhangban megteszik a megfelelő intézkedéseket, többek között szükség esetén kifejezetten megtiltva az ÁÉKBV forgalmazását, és a megtett intézkedésekről haladéktalanul értesítik az ÁÉKBV fogadó tagállamának illetékes hatóságait.

▼M6

93a. cikk

(1)

A tagállamok biztosítják, hogy az ÁÉKBV visszavonhassa azon befektetési jegyei egy tagállamban történő forgalmazása céljából tett intézkedéseivel kapcsolatos bejelentéseit – adott esetben beleértve a részvényosztályokról szóló tájékoztatást is –, amelyek vonatkozásában a 93. cikkel összhangban bejelentést tett, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

az ÁÉKBV legalább 30 munkanapon keresztül nyilvánosan elérhető általános ajánlatot tesz közzé az összes ilyen befektetési jegy bármely díjtól vagy levonástól mentes visszavásárlására vagy visszaváltására az adott tagállamban, és az ajánlatot közvetlenül vagy pénzügyi közvetítőkön keresztül külön-külön megküldi az említett tagállambeli azon befektetőknek, akik személyazonossága ismert;

az ÁÉKBV az ÁÉKBV-k forgalmazására szokásosan használt és a tipikus ÁÉKBV-befektető számára megfelelő, nyilvánosan elérhető médium útján – többek között elektronikus úton – közzéteszi azon szándékát, hogy megszüntesse az említett tagállamban az ilyen befektetési jegyek forgalmazása céljából hozott intézkedéseket;

a pénzügyi közvetítőkkel vagy megbízottakkal kötött szerződéses megállapodások módosulnak vagy megszűnnek attól az időponttól kezdődő hatállyal, amikor a bejelentést visszavonta, a (2) bekezdésben említett bejelentésben meghatározott befektetési jegyekre vonatkozó új vagy további, közvetlen vagy közvetett ajánlattétel vagy kibocsátás megakadályozása érdekében.

Az első albekezdés a) és b) pontjában említett tájékoztatás egyértelműen meghatározza, hogy a befektetőkre nézve milyen következményekkel jár, ha a befektetési jegyek visszaváltására vagy visszavásárlására vonatkozó ajánlatot nem fogadják el.

Az első albekezdés a) és b) pontjában említett információkat annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek egyikén kell közzétenni, amely tekintetében az ÁÉKBV a 93. cikkel összhangban bejelentést tett, vagy a szóban forgó tagállam illetékes hatóságai által jóváhagyott nyelven. Az első albekezdés c) pontjában említett időponttól kezdve az ÁÉKBV az említett tagállamban megszünteti az azon befektetési jegyekre vonatkozó új vagy további, közvetlen vagy közvetett ajánlattételt vagy kibocsátást, amelyek tekintetében a bejelentést visszavonta.

(2)

Az ÁÉKBV értesítést küld a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak, amely tartalmazza az (1) bekezdés első albekezdésének a), b) és c) pontjában említett információkat.

(3)

Az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai ellenőrzik, hogy az ÁÉKBV által a (2) bekezdés alapján benyújtott értesítés hiánytalan-e. Az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai legkésőbb a hiánytalan értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül továbbítják az értesítést a (2) bekezdésben említett bejelentésben meghatározott tagállam illetékes hatóságainak, valamint az ESMA-nak.

Miután az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai az első albekezdés szerint továbbították az értesítést, haladéktalanul értesítik erről az ÁÉKBV-t.

(4)

Az ÁÉKBV biztosítja az ÁÉKBV megmaradt befektetői számára, valamint az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai számára a 68–82. és a 94. cikkben előírt információkat.

(5)

Az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai továbbítják az e cikk (2) bekezdésében említett bejelentésben meghatározott tagállam illetékes hatóságai részére a 93. cikk (2) bekezdésében említett dokumentumok bármely változására vonatkozó információkat.

(6)

Az e cikk (2) bekezdésében említett bejelentésben meghatározott tagállam illetékes hatóságai ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, mint az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai a 21. cikk (2) bekezdésének, a 97. cikk (3) bekezdésének és a 108. cikknek megfelelően. A 21. cikk (2) bekezdésében és a 97. cikkben említett egyéb ellenőrzési tevékenységek és felügyeleti hatáskörök sérelme nélkül, az e cikk (5) bekezdése szerinti továbbítás időpontjától kezdődően az e cikk (2) bekezdésében említett bejelentésben meghatározott tagállam illetékes hatóságai nem írhatják elő az érintett ÁÉKBV számára, hogy bizonyítsa az (EU) 2019/1156 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében említett forgalmazási követelményeket szabályozó nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek való megfelelést. ( 27 )

(7)

A tagállamok a (4) bekezdés alkalmazása céljából lehetővé teszik bármely elektronikus vagy egyéb távközlési eszköz használatát, amennyiben az információk és a kommunikációs eszközök a befektetők számára a befektető helye szerinti tagállam hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek egyikén, vagy az említett tagállam illetékes hatóságai által jóváhagyott nyelven rendelkezésre állnak.

▼B

94. cikk

(1)

Ha az ÁÉKBV fogadó tagállamban forgalmazza befektetési jegyeit, e tagállam területén is biztosítania kell a befektetők számára mindazt az információt és dokumentumot, amelyet a IX. fejezet alapján a székhelye szerinti tagállamban a befektetők rendelkezésére kell bocsátania.

Ezeket az információkat és dokumentumokat a következő rendelkezéseknek megfelelően kell a befektetők rendelkezésére bocsátani:

a IX. fejezet rendelkezéseinek sérelme nélkül, az ilyen információkat vagy dokumentumokat az ÁÉKBV fogadó tagállama törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezései által előírt módon kell a befektetők rendelkezésére bocsátani;

a 78. cikkben említett kiemelt befektetői információt le kell fordítani az ÁÉKBV fogadó tagállama hivatalos nyelvére, vagy hivatalos nyelvei egyikére, vagy a tagállam illetékes hatóságai által jóváhagyott nyelvre;

a 78. cikkben említett kiemelt befektetői információnak nem minősülő információkat vagy dokumentumokat az ÁÉKBV választása szerint le kell fordítani az ÁÉKBV fogadó tagállama hivatalos nyelvére, vagy hivatalos nyelvei egyikére, vagy azon tagállam illetékes hatóságai által jóváhagyott nyelvre, vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelvre; és

a b) és c) pont szerinti információk vagy dokumentumok fordításának elvégzése az ÁÉKBV felelőssége, és a fordításnak hűen kell tükröznie az eredeti tájékoztatás tartalmát.

(2)

Az (1) bekezdésben meghatározott követelmények az említett információk és dokumentumok változtatásaira is alkalmazandók.

(3)

Az ÁÉKBV befektetési jegyei kibocsátási, értékesítési, visszavásárlási vagy visszaváltási árának a 76. cikk szerinti közzétételi gyakoriságát az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései szabályozzák.

▼M1

95. cikk

(1)

A Bizottság ►M4 a 112a. cikkel összhangban ◄ felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén intézkedéseket fogadhat el, amelyek pontosan meghatározzák:

▼M6 —————

▼M1

a 93. cikk (7) bekezdésének előírásaival összhangban, az ÁÉKBV fogadó tagállama hatáskörrel rendelkező hatóságai számára a 93. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett információhoz vagy dokumentumokhoz való hozzáférés megkönnyítését.

(2)

A 93. cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgozhat ki az alábbiak meghatározása céljából:

a 93. cikk (1) bekezdésében említett bejelentés céljára az ÁÉKBV által használandó bejelentő levél standard mintájának formáját és tartalmát, beleértve annak megjelölését is, hogy a fordítások mely dokumentumokra vonatkoznak;

a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai által használandó, a 93. cikk (3) bekezdésében említett igazolás standard mintájának formáját és tartalmát;

a 93. cikk szerinti továbbítás céljára a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti információcsere eljárását és az elektronikus kommunikáció használatát.

A Bizottságra hatáskört ruháznak az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

▼B

96. cikk

Tevékenysége végzésének során az ÁÉKBV ugyanazt a jogi formára való hivatkozást (például befektetési társaság vagy közös alap) jogosult használni az ÁÉKBV fogadó tagállamában, mint amelyet a székhelye szerinti tagállamban használ.

XII. FEJEZET

AZ ENGEDÉLYEZÉSÉRT ÉS FELÜGYELETÉRT FELELŐS HATÓSÁGOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

97. cikk

▼M1

(1)

A tagállamok kijelölik azokat a hatáskörrel rendelkező hatóságokat, amelyek felelősek az ezen irányelvben megállapított feladatok elvégzéséért. A tagállamok tájékoztatják erről EÉPH-t és a Bizottságot, feltüntetve bármely feladatmegosztást.

▼B

(2)

Az illetékes hatóságok csak állami hatóságok vagy állami hatóságok által kinevezett testületek lehetnek.

(3)

Az ÁÉKBV felett az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam hatóságai jogosultak felügyeletet gyakorolni, adott esetben ideértve a 19. cikkben foglaltakat. Ugyanakkor az ÁÉKBV fogadó tagállamának hatóságai felelősek az ezen irányelv által szabályozott területen kívül eső rendelkezések és a 92. és 94. cikkben meghatározott követelmények betartatásának felügyeletéért.

98. cikk

(1)

Az illetékes hatóságokat fel kell ruházni minden olyan felügyeleti és vizsgálati hatáskörrel, amely feladataik ellátásához szükséges. E hatáskörök a következő módon gyakorolhatók:

közvetlenül;

más hatóságokkal együttműködve;

az illetékes hatóságok felelőssége alapján olyan jogalanyok felhatalmazásával, amelyeket feladatok elvégzésére hatalmaztak fel; vagy

az illetékes igazságügyi hatóságokhoz fordulva.

(2)

Az (1) bekezdés szerint az illetékes hatóságok legalább az alábbi hatáskörökkel rendelkeznek:

hozzáférés bármely dokumentumhoz bármilyen formában, valamint arról másolat készítése;

információkérés és szükség esetén az információ megszerzése céljából bármely személy megidézése és kihallgatása;

helyszíni vizsgálatok elvégzése;

▼M4

amilyen mértékig ezt a nemzeti jog megengedi, a meglévő, valamely távközlési szolgáltató birtokában lévő adatforgalmi nyilvántartások bekérése, amennyiben ésszerűen feltételezhető, hogy jogsértés történt, és amennyiben ezen nyilvántartások relevánsak lehetnek ezen irányelv megsértésének kivizsgálása szempontjából;

ii.

azon meglévő, rögzített telefonbeszélgetések és elektronikus kommunikáció, vagy egyéb adatforgalmi nyilvántartások bekérése, amelyek az ÁÉKBV-k, az alapkezelő társaságok, a befektetési társaságok, a letétkezelők vagy bármely más, ezen irányelv hatálya alá tartozó jogi személy birtokában vannak;

▼B

bármely, az ezen irányelv végrehajtására elfogadott rendelkezéssel ellentétes gyakorlat megszüntetésének előírása;

eszközök befagyasztásának vagy lefoglalásának kezdeményezése;

szakmai tevékenység folytatásától való ideiglenes eltiltás kezdeményezése;

információbekérés az engedélyezett befektetési társaságoktól, alapkezelő társaságoktól vagy letétkezelőktől;

bármely típusú intézkedés elfogadása annak biztosítása érdekében, hogy a befektetési társaságok, alapkezelő társaságok és a letétkezelők folyamatosan megfeleljenek ezen irányelv előírásainak;

a befektetők vagy a nyilvánosság érdekében a befektetési jegyek kibocsátása, visszavásárlása vagy visszaváltása felfüggesztésének az elrendelése;

ÁÉKBV-nek, alapkezelő társaságnak vagy letétkezelőnek kiadott engedély visszavonása;

büntetőeljárás kezdeményezése; és

könyvvizsgálói vagy szakértői ellenőrzések vagy vizsgálatok engedélyezése.

▼M12

(3)

Az ÁÉKBV fogadó tagállamának illetékes hatóságai – amennyiben arra alapos indokaik van – kérhetik az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságait, hogy haladéktalanul gyakoroljanak a (2) bekezdés alapján – az említett bekezdés j) pontjától eltérő – hatásköröket, a lehető legpontosabban megjelölve kérelmük okait, és tájékoztatva erről az ESMA-t, valamint – amennyiben a pénzügyi rendszer stabilitására és integritására nézve potenciális kockázatok állnak fenn– az ERKT-t.

Az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatják az ÁÉKBV fogadó tagállamának illetékes hatóságait, az ESMA-t és – amennyiben a pénzügyi rendszer stabilitására és integritására nézve potenciális kockázatok állnak fenn – az ERKT-t az általuk gyakorolt hatáskörökről és a megállapításaikról.

(4)

Az ESMA kérheti az illetékes hatóságokat, hogy indokolatlan késedelem nélkül nyújtsanak be magyarázatot az ESMA-nak olyan konkrét esetekkel kapcsolatban, amelyek súlyos fenyegetést jelentenek a befektetővédelemre, a pénzügyi piacok megfelelő működésére és integritására, vagy az Unióban a pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének a stabilitására nézve.

▼M4

99. cikk

(1)

Az illetékes hatóságok 98. cikkben említett felügyeleti hatásköreinek, valamint a tagállamok azon jogának sérelme nélkül, hogy büntetőjogi szankciókról rendelkezzenek, és ilyen szankciókat alkalmazzanak, a tagállamok megállapítják azokat a szabályokat, amelyek az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezések megsértése esetén kiszabandó közigazgatási szankciókra és egyéb közigazgatási intézkedésekre vonatkoznak, és megtesznek minden szükséges intézkedést azok végrehajtása érdekében.

Amennyiben a tagállamok úgy határoznak, hogy a tagállami büntetőjog hatálya alá tartozó jogsértésekre vonatkozóan nem állapítanak meg közigazgatási szankciókat előíró szabályokat, közlik a Bizottsággal a vonatkozó büntetőjogi rendelkezéseket.

A közigazgatási szankcióknak és az egyéb közigazgatási intézkedéseknek hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

A tagállamok 2016. március 18-ig értesítik a Bizottságot és az ESMA-t az e cikket átültető törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseikről, a vonatkozó büntetőjogi rendelkezéseket is beleértve. A tagállamok indokolatlan késedelem nélkül bejelentik a Bizottságnak és az ESMA-nak az említett rendelkezések későbbi módosításait is.

(2)

Amennyiben a tagállamok az (1) bekezdéssel összhangban úgy döntenek, hogy az abban a bekezdésben említett előírások megsértése esetére büntetőjogi szankciókat állapítanak meg, biztosítják, hogy megfelelő intézkedések álljanak rendelkezésre abból a célból, hogy az illetékes hatóságok rendelkezzenek a joghatóságukon belüli igazságügyi szervekkel való kapcsolattartáshoz szükséges hatáskörrel, és ezáltal hozzájussanak az ezen irányelv esetleges megsértéseivel kapcsolatos vizsgálatokhoz vagy eljárásokhoz kapcsolódó konkrét információkhoz, valamint ugyanezt biztosítsák más illetékes hatóságok és az ESMA számára, hogy teljesítsék az egymással és az ESMA-val ezen irányelv alkalmazása céljából történő együttműködés tekintetében fennálló kötelezettségüket.

Az illetékes hatóságok a pénzbírságok behajtásának megkönnyítése érdekében is együttműködhetnek más tagállamok illetékes hatóságaival.

(3)

Az ezen irányelv működéséről készülő átfogó felülvizsgálatának részeként a Bizottság legkésőbb 2017. szeptember 18-ig áttekinti a közigazgatási és büntetőjogi szankciók alkalmazását és különösen azt, hogy szükség van-e az ezen irányelvben meghatározott követelmények megsértése esetére meghatározott közigazgatási szankciók további harmonizálására.

(4)

Az illetékes hatóság az tájékoztatás iránti megkeresést vagy a valamely vizsgálat kapcsán való együttműködés iránti megkeresést kizárólag az alábbi kivételes esetekben utasíthatja el:

ha a vonatkozó információk közlése hátrányosan érintené a megkeresett tagállam biztonságát, különös tekintettel a terrorizmus és más súlyos bűncselekmények elleni küzdelemre;

ha a kérés teljesítése valószínűleg hátrányosan érintené a megkeresett fél által folytatott kivizsgálást, végrehajtási tevékenységeket vagy adott esetben valamely bűnügyi nyomozást;

ha ugyanezen cselekmények tekintetében és ugyanezen személyek ellen a megkeresett tagállam hatóságai előtt már indult bírósági eljárás; vagy

a megkeresett tagállamban ugyanezen személyek vonatkozásában már jogerősen elbírálták ugyanezen cselekményeket.

(5)

A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben kötelezettségek vonatkoznak az ÁÉKBV-kre, az alapkezelő társaságokra, a befektetési társaságokra vagy a letétkezelőkre, az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezések megsértése esetén – a nemzeti joggal összhangban – közigazgatási szankciókat vagy egyéb közigazgatási intézkedéseket lehessen alkalmazni az ügyvezető testület tagjaira és más olyan természetes személyekre, akik a nemzeti jog alapján felelősek a jogsértésért.

(6)

A tagállamok – a nemzeti joggal összhangban – biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett minden esetben az alkalmazható közigazgatási szankciók és egyéb közigazgatási intézkedések magukban foglalják legalább a következőket:

a jogsértésért felelős személyt és a jogsértés jellegét megjelölő nyilvános közlemény;

végzés, amely előírja a felelős személy számára, hogy hagyjon fel az adott magatartással, és tartózkodjon a magatartás megismétlésétől;

ÁÉKBV vagy alapkezelő társaság esetében az ÁÉKBV vagy az alapkezelő társaság engedélyének felfüggesztése vagy visszavonása;

az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság ügyvezető testülete valamely tagjának vagy más olyan természetes személynek, akit felelősnek tartanak, ideiglenes, illetve ismétlődő súlyos jogsértések esetén tartós eltiltása a vezetői funkciók ellátásától ezekben a társaságokban vagy más hasonló társaságokban;

jogi személy esetében legalább 5 000 000 EUR maximális összegű közigazgatási pénzbírság, illetve azokban a tagállamokban, amelyek pénzneme nem az euro, a nemzeti pénznemben 2014. szeptember 17-én az említett összegnek megfelelő érték, vagy a jogi személy teljes éves árbevételének 10 %-a a legutolsó rendelkezésre álló, az ügyvezető testület által jóváhagyott beszámolók alapján; amennyiben a jogi személy anyavállalat vagy olyan anyavállalat leányvállalata, amelynek a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel ( 28 ) összhangban összevont pénzügyi beszámolót kell készítenie, a figyelembe veendő teljes éves árbevétel a legutolsó rendelkezésre álló, a legfelső szintű anyavállalat ügyvezető testülete által jóváhagyott összevont beszámoló szerinti teljes éves árbevétel, vagy a számvitel területén elfogadott, vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban az annak megfelelő típusú bevétel;

természetes személy esetében legalább 5 000 000 EUR maximális összegű közigazgatási pénzbírság, illetve azokban a tagállamokban, amelyek pénzneme nem az euro, a nemzeti pénznemben 2014. szeptember 17-én az említett összegnek megfelelő érték;

az e) és az f) pont alternatívájaként a jogsértésből származó haszon összegének – ha a haszon számszerűsíthető – legalább a kétszeresének megfelelő maximális összegű közigazgatási pénzbírság, abban az esetben is, ha az meghaladja az e) és az f) pontban említett maximális összegeket.

(7)

A tagállamok felhatalmazhatják az illetékes hatóságokat a nemzeti joggal összhangban a (6) bekezdésben említetteken túli további szankciótípusok kiszabására, vagy a (6) bekezdés e), f) és g) pontjában említett összegeket meghaladó mértékű pénzbírságok kiszabására is.

▼M4

99a. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelvet átültető törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseik szankciókat határozzanak meg mindenekelőtt a következő esetekre vonatkozóan:

az ÁÉKBV a tevékenységeit engedély nélkül, így az 5. cikk megsértésével folytatja;

az alapkezelő társaság az üzletmenetét előzetes engedély nélkül, így a 6. cikk megsértésével folytatja;

a befektetési társaság az üzletmenetét előzetes engedély nélkül, így a 27. cikk megsértésével folytatja;

egy alapkezelő társaságban befolyásoló részesedés közvetett vagy közvetlen megszerzése, vagy egy alapkezelő társaságban befolyásoló részesedés további növelése olyan módon, aminek következtében a szavazati jogok vagy a tőkerészesedés aránya eléri vagy meghaladja a 20 %-ot, 30 %-ot vagy 50 %-ot, vagy aminek következtében az alapkezelő társaság a leányvállalatává válik (a továbbiakban: javasolt részesedésszerzés), anélkül, hogy írásban értesítenék azon alapkezelő társaság illetékes hatóságait, amelyben a részesedést szerző fél befolyásoló részesedés megszerzésére vagy annak növelésére törekszik, így megsértve a 11. cikk (1) bekezdését;

egy alapkezelő társaságban fennálló befolyásoló részesedés közvetett vagy közvetlen elidegenítése vagy olyan mértékű csökkentése, aminek következtében a szavazati jogok vagy a tőkerészesedés aránya 20 %, 30 % vagy 50 % alá csökkenne, vagy aminek következtében az alapkezelő társaság megszűnne leányvállalat lenni, anélkül, hogy az illetékes hatóságokat írásban értesítenék, így megsértve a 11. cikk (1) bekezdését;

az alapkezelő társaság valótlan nyilatkozatok révén vagy más szabálytalan eszköz igénybevételével, így a 7. cikk (5) bekezdésének b) pontjának megsértésével szerezte meg az engedélyt;

a befektetési társaság valótlan nyilatkozatok révén vagy más szabálytalan eszköz igénybevételével, így a 29. cikk (4) bekezdésének b) pontjának megsértésével szerezte meg az engedélyt;

az alapkezelő társaság tudomására jut, hogy a tőkéjében lévő részesedés megszerzése vagy elidegenítése azt eredményezi, hogy a tőkerészesedés a 2014/65/EU irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében említett határértéket meghaladja, vagy az alá esik, és elmulasztja tájékoztatni az illetékes hatóságokat az ilyen megszerzésről vagy elidegenítésről, így megsértve ezen irányelv 11. cikkének (1) bekezdését;

az alapkezelő társaság elmulasztja legalább évente egyszer tájékoztatni az illetékes hatóságokat a befolyásoló részesedést birtokló részvényesek és tagok nevéről és az ilyen tőkerészesedés nagyságáról, így megsértve a 11. cikk (1) bekezdését;

az alapkezelő társaság nem teljesíti a 12. cikk (1) bekezdésének a) pontját átültető nemzeti rendelkezések szerint elrendelt eljárásokat vagy intézkedéseket;

az alapkezelő társaság nem teljesíti a 12. cikk (1) bekezdésének b) pontját átültető nemzeti rendelkezések szerint elrendelt strukturális vagy szervezeti előírásokat;

a befektetési társaság nem teljesíti a 31. cikket átültető nemzeti rendelkezések szerint elrendelt eljárásokat vagy intézkedéseket;

az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság nem teljesíti a 13. és a 30. cikket átültető nemzeti rendelkezések szerint elrendelt előírásokat, amelyek funkciói harmadik felek részére történő átruházására vonatkoznak;

az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság nem teljesíti a 14. és a 30. cikket átültető nemzeti rendelkezések szerint elrendelt működési szabályokat;

a letétkezelő nem hajtja végre a 22. cikk (3)–(7) bekezdését átültető nemzeti rendelkezések szerinti feladatait;

a befektetési társaság, illetve az általa kezelt közös alapok mindegyike tekintetében az alapkezelő társaság ismételten nem teljesíti az ÁÉKBV befektetési politikájára vonatkozóan a VII. fejezetet átültető nemzeti rendelkezésekben meghatározott kötelezettségeit;

az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság nem alkalmaz az 51. cikk (1) bekezdését átültető nemzeti rendelkezésekben meghatározott kockázatkezelési eljárást vagy a tőzsdén kívüli származtatott termékek értékének pontos és független becslésére vonatkozó eljárást;

a befektetési társaság, illetve az általa kezelt közös alapok mindegyike tekintetében az alapkezelő társaság ismételten nem teljesíti a 68–82. cikket átültető nemzeti rendelkezések szerint elrendelt, befektetők tájékoztatására vonatkozó kötelezettségeit;

az alapkezelő társaság vagy az általa kezelt ÁÉKBV-befektetéseket nem az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállamban értékesítő befektetési társaság nem teljesíti a 93. cikk (1) bekezdésében meghatározott értesítési kötelezettségét.

99b. cikk

(1)

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóságok hivatalos honlapjukon indokolatlan késedelem nélkül közzétegyék azokat a jogerős határozatokat – annak a személynek a határozatról való értesítését követően, akivel szemben a szankciót vagy intézkedést kiszabták –, amelyekben az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezések megsértése miatt közigazgatási szankciót vagy intézkedést szabtak ki. A közzétett tájékoztatásnak tartalmaznia kell legalább a jogsértés típusára és jellegére, valamint a felelős személyek kilétére vonatkozó információkat. Ez a kötelezettség nem alkalmazandó a vizsgálati jellegű intézkedéseket kiszabó határozatokra.

A tagállamok biztosítják mindazonáltal, hogy amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a jogi személyek kilétének vagy a természetes személyek személyes adatainak a közzététele – az említett adatok közzétételének arányosságát vizsgáló eseti értékelés alapján – aránytalan, vagy ha a közzététel veszélyezteti a pénzügyi piacok stabilitását, vagy egy folyamatban lévő nyomozást, akkor az illetékes hatóságok az alábbi lehetőségek valamelyike szerint járjanak el:

elhalasztják a szankciót vagy intézkedést kiszabó határozat közzétételét mindaddig, amíg a közzététel ellen szóló okok meg nem szűnnek;

a szankciót vagy intézkedést kiszabó határozatot – a nemzeti jognak megfelelő módon – név megjelölése nélkül teszik közzé, amennyiben a név nélküli közzététel biztosítja az érintett személyes adatok hatékony védelmét; vagy

nem teszik közzé a szankciót vagy intézkedést kiszabó határozatot, amennyiben az a) és b) pontban meghatározott lehetőségeket nem tekintik elégségesnek annak biztosításához, hogy:

a pénzügyi piacok stabilitása ne kerüljön veszélybe;

ii.

a kisebb jelentőségűnek tartott intézkedésekről szóló határozatok közzététele arányos legyen.

A szankció vagy intézkedés név nélküli közzétételéről szóló döntés esetében az érintett adatok közzététele ésszerű ideig elhalasztható, amennyiben az említett időszak során a név nélküli közzététel indokai előreláthatólag meg fognak szűnni.

(2)

Az illetékes hatóságok tájékoztatják az ESMA-t az összes kiszabott, de az (1) bekezdés második albekezdésének c) pontja alapján közzé nem tett közigazgatási szankcióról, beleértve az azokhoz kapcsolódó jogorvoslati kérelmet és az ilyen jogorvoslati kérelem eredményét is. A tagállamok biztosítják, hogy a kiszabott büntetőjogi szankciókkal kapcsolatban az illetékes hatóságok tájékoztatást kapjanak, továbbá, hogy megkapják a jogerős ítéletet, és azokat benyújtsák az ESMA-nak. Az ESMA kizárólag az illetékes hatóságok közötti információcsere céljából központi adatbázist tart fenn a hozzá bejelentett szankciókról. Ehhez az adatbázishoz kizárólag az illetékes hatóságok férhetnek hozzá, és azt az illetékes hatóságok által szolgáltatott információk alapján naprakésszé kell tenni.

(3)

Amennyiben a szankciót vagy intézkedést kiszabó határozat ellen az illetékes igazságügyi vagy más hatósághoz fellebbezést nyújtanak be, az illetékes hatóságok hivatalos honlapjukon haladéktalanul közzéteszik az erre vonatkozó információt és a fellebbezés eredményével kapcsolatos későbbi információkat. A szankció vagy intézkedést kiszabó korábbi határozatot hatályon kívül helyező határozatokat szintén közzé kell tenni.

(4)

Az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az e cikknek megfelelően nyilvánosságra hozott információk a közzétételt követően legalább öt évig fenn maradjanak a hivatalos honlapjukon. A közzétett információk között szereplő személyes adatokat csak annyi ideig szabad az illetékes hatóság hivatalos honlapján tartani, ameddig ez az alkalmazandó adatvédelmi szabályok alapján szükséges.

99c. cikk

(1)

A tagállamok biztosítják, hogy a közigazgatási szankciók vagy intézkedések típusának és a közigazgatási pénzbírság szintjének meghatározásakor az illetékes hatóságok gondoskodjanak arról, hogy azok hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek, és figyelembe vegyenek minden lényeges körülményt, így adott esetben az alábbiakat is:

a jogsértés súlyossága és időtartama;

a jogsértésért felelős személy felelősségének mértéke;

a jogsértésért felelős személy pénzügyi lehetőségei, például jogi személy esetében a teljes árbevételében, természetes személy esetében az éves jövedelmében kifejezve;

a jogsértésért felelős személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség nagysága, valamint a más személyeknek okozott kár, és adott esetben a piacok működésében vagy a szélesebb értelemben vett gazdaságban keletkezett kár nagysága, amennyiben ezek meghatározhatók;

a jogsértésért felelős személy illetékes hatósággal való együttműködésének a szintje;

a jogsértésért felelős személy által korábban elkövetett jogsértések;

a jogsértést követően a jogsértésért felelős személy által a jogsértés megismétlődésének elkerülése érdekében hozott intézkedések.

(2)

A 99. cikk szerinti, szankciók kiszabására vonatkozó hatásköreik gyakorlása során az illetékes hatóságoknak szorosan együtt kell működniük egymással annak érdekében, hogy a felügyeleti és vizsgálati hatáskörök, illetve a közigazgatási szankciók ezen irányelv által elérni kívánt eredményekkel járjanak. Az esetleges párhuzamosságok és átfedések elkerülése érdekében az illetékes hatóságoknak a felügyeleti és vizsgálati hatáskörök gyakorlása, valamint a közigazgatási szankciók és intézkedések több tagállamot érintő esetekben történő alkalmazása során is össze kell hangolniuk tevékenységüket a 101. cikknek megfelelően.

99d. cikk

(1)

A tagállamok annak érdekében, hogy ösztönözzék az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezések lehetséges vagy tényleges megsértéseinek az illetékes hatóságok részére történő bejelentését, hatékony és megbízható mechanizmusokat – többek között az ilyen jogsértések bejelentésére szolgáló biztonságos kommunikációs csatornákat – hoznak létre.

(2)

Az (1) bekezdésben említett mechanizmusok közé kell tartozniuk legalább a következőknek:

a jogsértésekről szóló jelentések átvételére és nyomon követésére vonatkozó konkrét eljárások;

megfelelő védelem biztosítása a befektetési társaságok, az alapkezelő társaságok és a letétkezelők e szervezeteken belül elkövetett jogsértéseket bejelentő munkavállalói számára, legalább a megtorlással, a megkülönböztetéssel és az egyéb tisztességtelen bánásmódokkal szemben;

mind a jogsértést bejelentő személyre, mind a jogsértésért feltehetően felelős természetes személyre vonatkozó személyes adatok védelme, a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek ( 29 ) megfelelően;

egyértelmű szabályok annak biztosítására, hogy a jogsértést bejelentő személy személyazonosságának titokban tartása minden esetben garantált legyen, kivéve, ha a nemzeti jog a további vizsgálatok vagy a későbbi bírósági eljárások összefüggésében előírja annak felfedését.

(3)

Az ESMA biztosítja, hogy az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezések megsértéseinek bejelentésére egy vagy több biztonságos kommunikációs csatorna álljon rendelkezésre. Az ESMA gondoskodik arról, hogy ezek a kommunikációs csatornák megfeleljenek a (2) bekezdés a–d) pontjának.

(4)

A tagállamok biztosítják, hogy a befektetési társaságok, az alapkezelő társaságok és a letétkezelők munkavállalói általi, az (1) bekezdésben és a (3) bekezdésben említett bejelentések ne minősüljenek a szerződésben vagy törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésben előírt titoktartási kötelezettség megsértésének, és semmilyen módon ne írják elő a bejelentő személy felelősségét a bejelentésre vonatkozóan.

(5)

A tagállamok megkövetelik az alapkezelő társaságoktól, a befektetési társaságoktól és a letétkezelőktől, hogy azok rendelkezzenek a megfelelő eljárásokkal, amelyek révén munkavállalóik egy kifejezetten e célra szolgáló, független és önálló csatornán keresztül belsőleg jelenthetik a jogsértéseket.

99e. cikk

(1)

Az illetékes hatóságoknak évente összesített adatokat kell az ESMA rendelkezésére bocsátaniuk a 99. cikknek megfelelően kiszabott minden szankcióról és intézkedésről. Az ESMA ezeket az adatokat éves jelentésben közzéteszi.

(2)

Ha az illetékes hatóság közigazgatási szankciót vagy intézkedést tesz közzé, akkor azzal egyidejűleg az ESMA-t is értesítenie kell az adott közigazgatási szankcióról vagy intézkedésről. Amennyiben a közzétett szankció vagy intézkedés egy alapkezelő társaságra vagy befektetési társaságra vonatkozik, az ESMA az alapkezelő társaságoknak a 6. cikk (1) bekezdése szerint közzétett jegyzékében hivatkozást illeszt be a közzétett szankcióra vagy intézkedésre vonatkozóan.

(3)

Az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az e cikkben említett információk benyújtásakor alkalmazandó eljárások és formai követelmények meghatározása céljából.

Az ESMA legkésőbb 2015. szeptember 18-ig benyújtja a Bizottsághoz az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

▼B

100. cikk

(1)

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ÁÉKBV tevékenységével kapcsolatos fogyasztói jogviták bíróságon kívüli rendezésére vonatkozóan hatékony és eredményes panasz-, illetve jogorvoslati eljárások működjenek, adott esetben már fennálló testületek felhasználásával.

(2)

A tagállamok biztosítják, hogy a határon átnyúló jogviták megoldása során törvényi vagy rendeleti rendelkezések ne akadályozzák az (1) bekezdésben említett testületeket a hatékony együttműködésben.

101. cikk

(1)

►M12 A tagállamok illetékes hatóságai egymással, az ESMA-val és az ERKT-vel mindig együttműködnek, amikor csak ez az ezen irányelv szerinti feladataik ellátása vagy az ezen irányelvben vagy a nemzeti jogban meghatározott hatásköreik gyakorlása céljából szükséges. ◄

A tagállamok meghozzák a szükséges közigazgatási és szervezeti intézkedéseket az e bekezdésben előírt együttműködés elősegítése érdekében.

Az illetékes hatóságok hatásköreiket akkor is felhasználhatják az együttműködés céljára, ha a vizsgált magatartás nem ütközik tagállamuk hatályos szabályozásába.

(2)

A tagállamok illetékes hatóságai haladéktalanul átadják egymásnak az ezen irányelv alapján meghatározott feladataik ellátásához szükséges információkat.

▼M1

(2a)

Ezen irányelv alkalmazásában a hatáskörrel rendelkező hatóságok az 1095/2010/EU rendeletnek megfelelően együttműködnek az EÉPH-val.

A hatáskörrel rendelkező hatóságok az 1095/2010/EU rendelet 35. cikkének megfelelően haladéktalanul az EÉPH rendelkezésére bocsátják a feladatainak elvégzéséhez szükséges valamennyi információt.

▼B

(3)

Amennyiben valamely tagállam illetékes hatósága jó okkal gyanítja, hogy a felügyelete alá nem tartozó szervezetek egy másik tagállam területén ezen irányelv rendelkezéseivel ellentétesen járnak vagy jártak el, erről a másik tagállam illetékes hatóságait a lehető legrészletesebben tájékoztatja. Ez utóbbi hatóság hozza meg a szükséges intézkedést, tájékoztatja az őt értesítő illetékes hatóságot az intézkedés eredményéről, valamint a lehetséges mértékben a lényeges közbenső fejleményekről. Ez a bekezdés nem érinti az információt továbbító illetékes hatóság hatásköreit.

(4)

Valamely tagállam illetékes hatósága az ezen irányelv szerinti hatásköre alapján kérheti a másik tagállam illetékes hatóságának együttműködését valamely felügyeleti tevékenységben vagy helyszíni ellenőrzés elvégzésében, vagy az utóbbi területén végzett vizsgálatban. Ha az illetékes hatóság helyszíni ellenőrzésre vagy vizsgálatra irányuló felkérést kap:

maga végzi el az ellenőrzést vagy vizsgálatot;

megengedi, hogy a kérelmező hatóság hajtsa végre az ellenőrzést vagy vizsgálatot; vagy

megengedi, hogy könyvvizsgálók vagy szakértők hajtsák végre az ellenőrzést vagy vizsgálatot.

(5)

Ha valamely tagállam területén ugyanazon tagállam illetékes hatósága végzi az ellenőrzést vagy vizsgálatot, az együttműködést kérelmező tagállam illetékes hatósága kérheti, hogy saját tisztviselői kísérjék az ellenőrzést vagy vizsgálatot végző tisztviselőket. Az ellenőrzés vagy vizsgálat azonban annak a tagállamnak az általános ellenőrzése alá tartozik, amelynek a területén azt lefolytatják.

Ha valamely tagállam területén egy másik tagállam illetékes hatósága végzi az ellenőrzést vagy vizsgálatot, annak a tagállamnak az illetékes hatósága, amelynek területén az ellenőrzést vagy vizsgálatot végzik, kérheti, hogy saját tisztviselői elkísérjék az ellenőrzést vagy vizsgálatot végző tisztviselőket.

(6)

Az ellenőrzést vagy vizsgálatot végző tagállam illetékes hatóságai csak abban az esetben tagadhatják meg a (2) bekezdésben előírt információcserét vagy a (4) bekezdésben előírt, a vizsgálat vagy a helyszíni ellenőrzés végrehajtásában való együttműködés iránti kérés teljesítését, ha:

az ilyen vizsgálat, helyszíni ellenőrzés vagy információcsere hátrányosan érintheti szuverenitását, biztonságát vagy közrendjét;

ugyanazon személyek és tevékenységek tekintetében hatóságainál már kezdeményeztek bírósági eljárást;

ugyanazon személyek és tevékenységek tekintetében a tagállamban már jogerős ítélet született.

(7)

Az illetékes hatóságok értesítik a kérést benyújtó illetékes hatóságot a (6) bekezdés szerint hozott döntésükről. Ez az értesítés információt tartalmaz döntésük indokairól.

▼M1

(8)

A hatáskörrel rendelkező hatóságok tájékoztathatják az EÉPH-t a következő helyzetekről:

ha a 109. cikkben meghatározott információcsere iránti kérést elutasították vagy ésszerű időn belül nem teljesítették;

ha a 110. cikkben meghatározott vizsgálat vagy helyszíni ellenőrzés elvégzése iránti kérést elutasították vagy ésszerű időn belül nem teljesítették; vagy

ha elutasították vagy ésszerű időn belül nem teljesítették azt a kérést, amely arra irányult, hogy a saját tisztviselők elkísérhessék a másik tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának tisztviselőit.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 258. cikkének sérelme nélkül, az első albekezdésben említett helyzetekben az EÉPH az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke értelmében ráruházott hatásköröknek megfelelően járhat el, az e cikk (6) bekezdésében szereplő, az információk átadására vagy vizsgálat indítására vonatkozó megkeresés teljesítésének megtagadásával kapcsolatos lehetőségek, illetve az EÉPH azon képességének sérelme nélkül, hogy ezen esetekben az említett rendelet 17. cikkének megfelelően járjon el.

▼M12

(9)

E cikk és a 20a. cikk alkalmazása egységes feltételeinek biztosítása érdekében az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgozhat ki azért, hogy az illetékes hatóságok számára közös eljárásokat állapítson meg azért, hogy:

együttműködjenek a (4) és (5) bekezdésben említettek szerint a helyszíni ellenőrzésekben és vizsgálatokban; és

meghatározza az illetékes hatóságok, az EFH-k, az ERKT és a KBER tagjai közötti információcserére vonatkozó eljárásokat, figyelemmel ezen irányelv alkalmazandó rendelkezéseire.

▼M1

A Bizottságra hatáskört ruháznak az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

▼B

102. cikk

(1)

►M12 A tagállamok előírják, hogy minden olyan személyt, aki az illetékes hatóságoknak dolgozik vagy dolgozott, valamint az illetékes hatóságok által megbízott könyvvizsgálókat és szakértőket köti a szakmai titoktartás kötelezettsége. Az említett kötelezettség azt jelenti, hogy az említett személyek semmilyen, a kötelezettségeik teljesítése során szerzett bizalmas információt nem tárhatnak fel semmilyen személy vagy hatóság számára, kivéve összefoglalóban vagy összesítő formában úgy, hogy az ÁÉKBV-t, az alapkezelő társaságokat és a letétkezelőket (az ÁÉKBV-k üzleti tevékenységéhez hozzájáruló vállalkozásokat) ne lehessen egyenként beazonosítani, a büntetőjog vagy az adójog hatálya alá tartozó esetek sérelme nélkül. ◄

Mindazonáltal, amennyiben egy ÁÉKBV-t vagy egy, az ezek üzleti tevékenységeihez hozzájáruló vállalkozást fizetésképtelennek nyilvánítottak vagy az kényszerfelszámolás alatt áll, polgári és kereskedelmi eljárások során közzé lehet tenni az olyan bizalmas információkat, amelyek nem érintenek vagyonkimentési próbálkozásokban érintett harmadik feleket.

▼M1

(2)

Az (1) bekezdés nem akadályozza a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságait az ezen irányelvvel vagy egyéb, az ÁÉKBV-re vagy az ezek üzleti tevékenységeihez hozzájáruló vállalkozásokra alkalmazandó európai uniós jogszabályokkal összhangban folytatott információcserében vagy az információknak az 1095/2010/EU rendelettel összhangban az EÉPH vagy az ERKT felé történő továbbításában. Ezekre az információkra az (1) bekezdésben meghatározott szakmai titoktartás feltételei vonatkoznak.

▼B

Az ezen irányelv alapján más illetékes hatóságokkal információt cserélő illetékes hatóságok a közlés időpontjában jelezhetik, hogy az ilyen információ kifejezett hozzájárulásuk nélkül nem tehető közzé, amely esetben az ilyen információt kizárólag arra a célra lehet kicserélni, amelyhez az ilyen hatóságok hozzájárulásukat adták.

▼M12

Az (1) bekezdés és e bekezdés első és második albekezdése nem zárja ki az ugyanazon tagállamban található illetékes hatóságok és adóhatóságok közötti információcserét. Amennyiben az információk egy másik tagállamból származnak, azokat – ezen albekezdés első mondatával összhangban – kizárólag azon hatóságok kifejezett hozzájárulásával lehet közzétenni, amelyek közzé tették azokat.

▼B

(3)

A tagállamok csak abban az esetben köthetnek harmadik országok illetékes hatóságaival, vagy harmadik országoknak az e cikk (5) bekezdésében és a 103. cikk (1) bekezdésében meghatározott hatóságaival vagy testületeivel történő információcserére vonatkozó együttműködési megállapodásokat, ha az átadott információra a szakmai titoktartás legalább az e cikkben említettekkel egyenértékű garanciái vonatkoznak. Az így megvalósuló információcsere célja az említett hatóságok vagy testületek felügyeleti feladatainak ellátása lehet.

Amennyiben az információ egy másik tagállamból származik, az információt az azt átadó illetékes hatóság kifejezett hozzájárulása nélkül nem lehet közzétenni, és – amennyiben szükséges – kizárólag azokra a célokra, amelyekhez az érintett hatóságok hozzájárultak.

(4)

Az (1) és (2) bekezdés alapján bizalmas információhoz jutó illetékes hatóságok az információt csak feladataik teljesítése során, a következő célokra használhatják fel:

annak ellenőrzése érdekében, hogy az ÁÉKBV-k vagy az ezek üzleti tevékenységeihez hozzájáruló vállalkozások tevékenységének megkezdését szabályozó feltételek teljesülnek-e, és hogy elősegítse az üzleti tevékenység, igazgatási és számviteli eljárások és belső ellenőrzési mechanizmusok folytatásának figyelemmel kísérését;

szankciók megállapítása érdekében;

az illetékes hatóságok határozatai elleni államigazgatási felülvizsgálat lefolytatása során; és

a 107. cikk (2) bekezdése szerint indított peres eljárásokban.

(5)

Az (1) és (4) bekezdés nem zárja ki az információcserét egy tagállamon belül vagy tagállamok között, ha az egy illetékes hatóság és az alábbiak között történik:

hitelintézetek, befektetési vállalkozások, biztosítók vagy egyéb pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős hatóságok vagy a pénzügyi piacok felügyeletéért közjogilag felelős hatóságok;

az ÁÉKBV-k vagy az ezek üzleti tevékenységeihez hozzájáruló vállalkozások felszámolásában vagy csődeljárásában vagy egyéb hasonló eljárásban részt vevő testületek; vagy

a biztosítók, hitelintézetek, befektetési vállalkozások vagy egyéb pénzügyi intézmények üzleti könyvei törvényesen előírt vizsgálatának lefolytatásáért felelős személyek felügyeleti feladataik teljesítése során;

▼M1

az EÉPH, az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 30 ) létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) (EBA) és az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 31 ) létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az ERKT.

▼B

Különösen, az (1) és a (4) bekezdés nem zárja ki a fent felsorolt illetékes hatóságok felügyeleti feladatainak teljesítését, vagy a kártalanítási rendszereket igazgató testületek számára a feladataik ellátásához szükséges információ közlését.

Az első albekezdés szerint szerzett információra az üzleti titoktartás (1) bekezdésben előírt feltételei vonatkoznak.

103. cikk

(1)

A 102. cikk (1)–(4) bekezdésében foglaltak ellenére a tagállamok engedélyezhetik az információcserét az illetékes hatóság és:

ÁÉKBV-k vagy ezek üzleti tevékenységéhez hozzájáruló vállalkozások felszámolásában és csődeljárásában vagy egyéb hasonló eljárásokban részt vevő testületek felügyeletéért felelős hatóságok között;

a biztosítók, hitelintézetek, befektetési vállalkozások vagy egyéb pénzügyi intézmények üzleti könyveinek törvényesen előírt vizsgálatával megbízott személyek felügyeletéért felelős hatóságok között.

(2)

Az (1) bekezdésben említett eltérés lehetőségével élő tagállamok legalább a következő feltételek teljesülését előírják:

az információ az (1) bekezdésben említett felügyelet ellátását szolgálja;

a kapott információra az üzleti titoktartás 102. cikk (1) bekezdésében előírt feltételei vonatkoznak; és

ha az információ egy másik tagállamból származik, azt nem lehet nyilvánosságra hozni az azt átadó illetékes hatóságok kifejezett hozzájárulása nélkül, és adott esetben kizárólag arra a célra lehet felhasználni azt, amelyhez e hatóságok hozzájárultak.

▼M1

(3)

A tagállamok közlik az EÉPH-val, a Bizottsággal és a többi tagállammal azoknak a hatóságoknak a megnevezését, amelyek az (1) bekezdés alapján információkat kaphatnak.

▼B

(4)

A 102. cikk (1)–(4) bekezdésében foglaltak ellenére a tagállamok – a pénzügyi rendszer stabilitása, beleértve az integritást is, erősítésének érdekében – engedélyezhetik az illetékes hatóságok és a társasági jog megsértésének vizsgálatáért és felderítéséért jog szerint felelős hatóságok vagy testületek közötti információcserét.

(5)

Az (4) bekezdésben említett eltérés lehetőségével élő tagállamok legalább a következő feltételek teljesülését előírják:

az információ a (4) bekezdésben említett feladat teljesítését szolgálja;

a kapott információra az üzleti titoktartás 102. cikk (1) bekezdésében előírt feltételei vonatkoznak; és

ha az információ egy másik tagállamból származik, azt nem lehet nyilvánosságra hozni azt az átadó illetékes hatóságok kifejezett hozzájárulása nélkül, és adott esetben kizárólag arra a célra lehet felhasználni azt, amelyhez e hatóságok hozzájárultak.

Az első albekezdés c) pontjának alkalmazásában a (4) bekezdésben említett hatóságok vagy testületek közlik az információt átadó illetékes hatóságokkal azoknak a személyeknek a nevét és pontos feladatkörét, akiknek az információt meg kell küldeni.

(6)

Ha valamely tagállamban a (4) bekezdésben említett hatóságok vagy testületek nyomozati vagy vizsgálati feladatukat – meghatározott hatáskörük figyelembevételével – az e célból meghatalmazott és nem közszolgálatban alkalmazott személyek segítségével végzik, az említett bekezdésben foglalt információcsere lehetősége az (5) bekezdésben megállapított feltételeknek megfelelően kiterjeszthető ezekre a személyekre.

▼M1

(7)

A tagállamok közlik az EÉPH-val, a Bizottsággal és a többi tagállammal azoknak a hatóságoknak vagy testületeknek a megnevezését, amelyek az (4) bekezdés alapján információkat kaphatnak.

▼B

104. cikk

(1)

A 102. és 103. cikk nem gátolja az illetékes hatóságot abban, hogy a központi bankok és egyéb, hasonló funkcióval rendelkező testületek mint pénzügyi hatóságok számára a feladatuk ellátása céljából információt szolgáltasson, és e hatóságokat vagy testületeket sem gátolja abban, hogy az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsássák azt az információt, amelyre ezeknek a 102. cikk (4) bekezdése céljából szükségük lehet. Az ezen összefüggésben kapott információra az üzleti titoktartás 102. cikk (1) bekezdésében előírt feltételei vonatkoznak.

(2)

A 102. és 103. cikk nem gátolja az illetékes hatóságokat abban, hogy a 102. cikk (1)–(4) bekezdésében említett információt közöljék egy elszámolóházzal vagy egyéb hasonló, a nemzeti jogszabályok által a tagállam valamely piacának részére történő klíring- vagy elszámolási szolgáltatások nyújtására elismert testülettel, ha úgy vélik, hogy e testületek megfelelő működésének lehetővé tétele érdekében szükséges ezt az információt közölni a piaci résztvevők mulasztásaival vagy potenciális mulasztásaival kapcsolatban.

Az ezen összefüggésben kapott információra az üzleti titoktartás 102. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételei vonatkoznak.

A tagállamok ugyanakkor biztosítják, hogy a 102. cikk (2) bekezdése szerint kapott információt az e bekezdés első albekezdésében említett körülmények fennállása esetén az azt közlő illetékes hatóságok kifejezett hozzájárulása nélkül nem teszik közzé.

(3)

A 102. cikk (1) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére, a tagállamok a törvényben előírt rendelkezéseknél fogva engedélyezhetik bizonyos információk közlését központi államigazgatásainak egyéb, az ÁÉKBV-k és az ezek üzleti tevékenységeihez hozzájáruló vállalkozások, hitelintézetek, pénzügyi intézmények, befektetési vállalkozások és biztosítók felügyeletére vonatkozó jogalkotásért felelős részlegei számára, valamint az e részlegek által utasított felügyelők számára.

Ezek a közzétételek ugyanakkor csak a prudenciális felügyelet céljából szükséges mértékben történhetnek.

A tagállamok ugyanakkor biztosítják, hogy a 102. cikk (2) és (5) bekezdése szerint kapott információt az e bekezdésben említett körülmények között az azt közlő illetékes hatóságok kifejezett hozzájárulása nélkül nem teszik közzé.

▼M4

104a. cikk

(1)

A tagállamoknak a személyes adatok ezen irányelv alapján történő feldolgozása során a 95/46/EK irányelvet kell alkalmazniuk.

(2)

A személyes adatoknak az ESMA által ezen irányelv alapján végzett feldolgozására a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 32 ) alkalmazandó.

▼M1

105. cikk

Ezen irányelv információcserére vonatkozó rendelkezéseinek egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgozhat ki a hatáskörrel rendelkező hatóságok között, illetve a hatáskörrel rendelkező hatóságok és az EÉPH között folyó információcsere folyamatával kapcsolatos alkalmazási feltételek meghatározása céljából.

A Bizottságra hatáskört ruháznak az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

▼B

106. cikk

(1)

A tagállamok legalább azt biztosítják, hogy a 2006/43/EK irányelv értelmében jóváhagyott bármely személy, aki a 78/660/EGK irányelv 51. cikkében, a 83/349/EGK irányelv 37. cikkében vagy ezen irányelv 73. cikkében említett kötelező könyvvizsgálatot vagy bármilyen egyéb, törvényben meghatározott feladatot végez egy ÁÉKBV-nál vagy ennek üzleti tevékenységét segítő vállalkozásnál, köteles azonnal jelenteni az illetékes hatóságnak minden olyan, az e feladat végzése során tudomására jutott, e vállalkozást érintő tényt vagy döntést, és amelynél fennáll a következők lehetősége:

alapvetően megsértik azokat a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket, amelyek az engedélyezést szabályozó feltételeket tartalmazzák, vagy amelyek sajátosan az ÁÉKBV vagy ennek üzleti tevékenységét segítő vállalkozás tevékenységének folytatását szabályozzák;

az ÁÉKBV vagy ennek üzleti tevékenységét segítő vállalkozás folyamatos működését hátrányosan befolyásolják; vagy

a beszámolók hitelesítésének megtagadásához vagy fenntartások kinyilvánításához vezetnek.

E személynek kötelessége jelenteni minden olyan tényt és döntést, amely akkor jutott tudomására, amikor az a) pontban leírt feladatot végezte egy olyan vállalkozásban, amely azzal az ÁÉKBV-vel vagy ennek üzleti tevékenységét segítő vállalkozással áll ellenőrző kapcsolatból eredő szoros kapcsolatban, amelyben az említett feladatot végzi.

(2)

A 2006/43/EK irányelvvel összhangban jóváhagyott személyek által az illetékes hatóságokkal jóhiszeműen közölt bármilyen, az (1) bekezdésben említett tény vagy döntés nem jelenti a szerződésben vagy bármilyen jogalkotói, szabályozói vagy közigazgatási rendelkezés által meghatározott információközlési korlátozás megsértését és e személyekre vonatkozóan felelősséget nem keletkeztet.

107. cikk

(1)

A illetékes hatóságok írásban meg indokolják az engedélykérelmet elutasító döntésüket, továbbá az ezen irányelv alkalmazása során foganatosított általános intézkedések végrehajtása során hozott kedvezőtlen döntésüket, és erről tájékoztatniuk kell a kérelmezőket.

(2)

A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelvvel összhangban elfogadott törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alapján hozott bármely döntést megfelelően megindokoljanak, és az bírósági úton felülvizsgálható legyen, az olyan engedélykérelmek esetében is, amelyek tartalmazzák az összes előírt információt, de amelyekről a benyújtástól számított hat hónapon belül nem hoztak határozatot.

(3)

A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a fogyasztók érdekében az alábbi testületek közül a nemzeti jogban meghatározottak szerint egy vagy több a nemzeti joggal összhangban eljárást indíthasson a bíróságok vagy az illetékes közigazgatási szervek előtt annak biztosítására, hogy az ezen irányelv végrehajtására irányuló nemzeti rendelkezéseket alkalmazzák:

közjogi szervek vagy azok képviselői;

fogyasztói szervezetek, amelyeknek a fogyasztók védelméhez jogos érdeke fűződik; vagy

szakmai szervezetek, amelyeknek a tagjai védelméhez jogos érdeke fűződik.

108. cikk

(1)

Kizárólag az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam hatóságai rendelkezhetnek olyan jogkörrel, hogy lépéseket tegyenek az ÁÉKBV ellen, amennyiben az valamely törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezést, illetve az alap szabályzatában vagy a befektetési társaság létesítő okiratában foglalt rendelkezést megsért.

Mindazonáltal az ÁÉKBV fogadó tagállamának a hatóságai jogosultak törvényes lépéseket tenni, amennyiben az ÁÉKBV a tagállamban hatályban lévő és az ezen irányelv által szabályozott területen kívül eső törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket vagy a 92. és 94. cikkben meghatározott követelményeket sérti meg.

(2)

Az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam hatósága az engedély visszavonására irányuló döntésről, az ÁÉKBV ellen hozott bármely jelentős intézkedésről, továbbá a kibocsátás, visszavásárlás vagy visszaváltás felfüggesztésének előírásáról haladéktalanul tájékoztatja az ÁÉKBV fogadó tagállamainak hatóságait, valamint ha az ÁÉKBV alapkezelő társasága egy másik tagállamban létesült, az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságait.

(3)

Az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai, illetve az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai felléphetnek az alapkezelő társasággal szemben, ha az megsérti a hatáskörükbe tartozó szabályokat.

(4)

Abban az esetben, ha az ÁÉKBV fogadó tagállamának illetékes hatóságai világos és bizonyítható indokokkal rendelkeznek annak feltételezésére, hogy az ÁÉKBV, amelynek befektetési jegyeit a tagállam területén forgalmazzák, megszegi az ÁÉKBV fogadó tagállamának illetékes hatóságaira hatáskört nem ruházó, ezen irányelv alapján elfogadott rendelkezésekből adódó kötelezettségeit, megállapításaikat az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága elé terjesztik, amely megteszi a megfelelő intézkedéseket.

(5)

Ha az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága által tett intézkedések ellenére, vagy azért, mert az intézkedések elégtelennek bizonyulnak, vagy mert az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam nem cselekszik ésszerű időn belül, az ÁÉKBV továbbra is oly módon jár el, amely egyértelműen sérti az ÁÉKBV fogadó tagállama befektetőinek érdekeit, az ÁÉKBV fogadó tagállamának illetékes hatósága ennek következtében az alábbi intézkedések valamelyikével élhet:

az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak tájékoztatása után megtesz minden szükséges intézkedést a befektetők védelme érdekében, beleértve az érintett ÁÉKBV esetleges megakadályozását abban, hogy az ÁÉKBV fogadó tagállam területén befektetési jegyeit továbbra is forgalmazza; vagy

▼M1

az ügyet szükség esetén bejelentheti az EÉPH-nak, amely az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke értelmében ráruházott hatáskörrel összhangban járhat el.

A Bizottságot és az EÉPH-t haladéktalanul tájékoztatni kell bármely, az első albekezdés a) pontja szerinti intézkedésről.

▼B

(6)

A tagállamok biztosítják, hogy területükön az ÁÉKBV fogadó tagállama által a (2)–(5) bekezdések alapján hozható intézkedésekhez szükséges jogi dokumentumoknak az ÁÉKBV részére történő kézbesítése jogszabályilag lehetséges.

109. cikk

(1)

Abban az esetben, ha egy alapkezelő társaság szolgáltatások nyújtásával vagy fióktelepek alapításán keresztül egy vagy több alapkezelő társaság fogadó tagállamában is működik, az összes érintett tagállam illetékes hatóságainak szoros együttműködésére van szükség.

Az illetékes hatóságok kérelemre kölcsönösen megküldik egymásnak az ilyen alapkezelő társaságok vezetésére és tulajdonosaira vonatkozó összes olyan adatot, amely megítélésük szerint megkönnyítheti az ilyen cégek folyamatos ellenőrzését. Az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam hatóságai különösen együttműködnek annak érdekében, hogy az alapkezelő társaság fogadó tagállamának hatóságai összegyűjthessék a 21. cikk (2) bekezdésében említett információkat.

(2)

Amennyiben ez a felügyeleti hatáskörük gyakorlásához szükséges, az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai tájékoztatást kapnak az alapkezelő társaság fogadó tagállamának illetékes hatóságaitól az alapkezelő társaság fogadó tagállama által a 21. cikk (5) bekezdésének értelmében hozott olyan intézkedésekről, amelyek az alapkezelő társasággal szembeni intézkedéseket vagy szankciókat, vagy az alapkezelő társaság tevékenységeire vonatkozó korlátozásokat foglalnak magukban.

(3)

Az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai haladéktalanul értesítik az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságait az alapkezelő társaságnál tapasztalt minden olyan problémáról, amely jelentős mértékben befolyásolhatja az alapkezelő társaságnak az ÁÉKBV-vel kapcsolatos feladatai megfelelő ellátására való képességét, továbbá a III. fejezet szerinti követelmények megsértéséről.

(4)

Az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai haladéktalanul értesítik az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságait az ÁÉKBV-nél tapasztalt minden olyan problémáról, amely jelentős mértékben befolyásolhatja az alapkezelő társaságnak a feladatai megfelelő ellátására és az ezen irányelv – az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam felelősségi körébe tartozó – előírásainak betartására való képességét.

110. cikk

(1)

Valamennyi alapkezelő társaságot fogadó tagállam gondoskodik arról, hogy amennyiben egy másik tagállamban engedéllyel rendelkező alapkezelő társaság fióktelepen keresztül folytat üzleti tevékenységet az adott tagállam területén, az alapkezelő társaság székhely szerinti tagállamának illetékes hatóságai az alapkezelő társaság fogadó tagállama illetékes hatóságainak tájékoztatását követően önállóan vagy az ezzel megbízott közvetítő által helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrizhessék a 109. cikkben említett adatokat.

(2)

Az (1) bekezdés nem érinti az alapkezelő társaság fogadó tagállama illetékes hatóságainak azon jogát, hogy az ezen irányelvben meghatározott feladatok ellátása során helyszíni ellenőrzéseket végezzenek a tagállam területén létesített fióktelepeken.

▼M12

110a. cikk

A Bizottság 2029. április 16-ig és az ESMA által a 13. cikk (6) bekezdésével összhangban készített jelentést követően kezdeményezi az ezen irányelvben megállapított szabályok működésének és az alkalmazásuk során szerzett tapasztalatoknak a felülvizsgálatát. E felülvizsgálat tartalmazza a következő szempontok értékelését:

az ezen irányelv 13. cikkben meghatározott átruházási szabályrendszer tekintetében az ezen irányelv 7. és 8. cikkében foglalt engedélyezési követelmények hatékonysága, különösen a postafiókcégek Unión belüli létrejöttének megakadályozása tekintetében;

az ÁÉKBV-kezelő társaságok vagy a befektetési társaságok ügyvezető testületébe legalább egy nem-ügyvezető vagy független igazgató kinevezésének megfelelősége és a befektetővédelemre gyakorolt hatása;

a 14. cikk (2a) bekezdésében meghatározott, az ÁÉKBV-t harmadik fél kezdeményezésére kezelő alapkezelő társaságokra alkalmazandó követelmények megfelelősége, valamint az említett követelmények megkerülésének megelőzése céljából további biztosítékok szükségessége és különösen az, hogy ezen irányelv összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezései hatékonyak-e és megfelelőek-e az alapkezelő társaság és a harmadik fél kezdeményező közötti kapcsolatból eredő összeférhetetlenségek azonosítása, kezelése, nyomon követése és adott esetben feltárása érdekében.

▼B

XIII. FEJEZET

▼M1

FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK ÉS VÉGREHAJTÁSI HATÁSKÖRÖK

111. cikk

A Bizottság ehhez az irányelvhez technikai módosításokat fogadhat el a következő területeken:

a fogalommeghatározások pontosítása ezen irányelvnek az Unió egész területén történő következetes harmonizációja és egységes alkalmazása érdekében; vagy

a terminológia egységesítése és a fogalommeghatározások kialakítása az ÁÉKBV és a kapcsolódó kérdések vonatkozásában megalkotott további jogszabályokkal összhangban.

Az első albekezdésben említett intézkedéseket ►M4 a 112a. cikkel összhangban ◄ felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén fogadják el.

▼M4

112. cikk

A Bizottság munkáját a 2001/528/EK bizottsági határozattal ( 33 ) létrehozott európai értékpapír-bizottság segíti.

112a. cikk

(1)

A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)

A Bizottságnak a 12., a 14., a 43., a 60., a 61., a 62., a 64., a 75., a 78., a 81., a 95. és a 111. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása négyéves időtartamra szól, 2011. január 4-től kezdődő hatállyal.

▼M12

A Bizottságnak a 13. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása négyéves időtartamra szól, 2024. április 15-től kezdődő hatállyal.

▼M4

A Bizottságnak a 26b. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása négyéves időtartamra szól, 2014. szeptember 17-től kezdődő hatállyal.

A Bizottságnak az 50a. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása négyéves időtartamra szól, 2011. július 21-től kezdődő hatállyal.

A Bizottságnak az 51. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása négyéves időtartamra szól, 2013. június 20-tól kezdődő hatállyal.

A Bizottság legkésőbb hat hónappal a négyéves időtartamok lejárta előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

▼M12

(3)

Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 12., 13., 14., 26b., 43., 50a., 51., 60., 61., 62., 64., 75., 78., 81., 95. és 111. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

▼M4

(4)

A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

▼M12

(5)

A 12., 13., 14., 26b., 43., 50a., 51., 60., 61., 62., 64., 75., 78., 81., 95. és 111. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve, ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.

▼M4 —————

▼B

XIV. FEJEZET

ELTÉRÉSEK, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. SZAKASZ

Eltérések

113. cikk

(1)

Kizárólag a dán ÁÉKBV-k tekintetében, a Dániában kibocsátott pantebreve-t az 50. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett átruházható értékpapírokkal egyenértékűnek kell tekinteni.

(2)

A 22. cikk (1) bekezdésétől és a 32. cikk (1) bekezdésétől eltérve az illetékes hatóságok engedélyt adhatnak ki olyan ÁÉKBV részére, amely 1985. december 20-án saját nemzeti jogszabályaival összhangban két vagy több letétkezelővel rendelkezett, azzal, hogy továbbra is ugyanennyi letétkezelővel kell rendelkeznie, feltéve, hogy a hatóságok garanciát kapnak arra, hogy a 22. cikk (3) bekezdése és a 32. cikk (3) bekezdése szerinti funkciók a gyakorlatban is megvalósulnak.

(3)

A 16. cikktől eltérve a tagállamok engedélyezhetik, hogy alapkezelő társaságok más társaságok névre szóló értékpapírjait megtestesítő, bemutatóra szóló értékpapírokat bocsássanak ki.

114. cikk

(1)

A 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdése 1. pontjában meghatározott, és az irányelv melléklete A. szakaszának 4. és 5. pontjában említett szolgáltatások nyújtására engedély alapján jogosult befektetési vállalkozások ezen irányelv alapján engedélyt szerezhetnek arra, hogy ÁÉKBV-t „alapkezelő társaságként” kezeljenek. Ilyen esetben ezeknek a befektetési vállalkozások visszaadják a 2004/39/EK irányelv alapján részükre megadott engedélyt.

(2)

Azok az alapkezelő társaságok, amelyek a 85/611/EGK irányelv értelmében a székhelyük szerinti tagállamban 2004. február 13. előtt ÁÉKBV kezelésére már rendelkeztek engedéllyel, e cikk alkalmazásában továbbra is engedéllyel rendelkező társaságnak minősülnek, amennyiben az illető tagállam jogszabályai rendelkeznek arról, hogy az ilyen tevékenységek megkezdéséhez ezeknek a társaságoknak a 7. és 8. cikkben meghatározottakkal egyenértékű feltételeknek kell megfelelniük.

2. SZAKASZ

Átmeneti és záró rendelkezések

115. cikk

A Bizottság ezen irányelv alkalmazásáról 2013. július 1-jéig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

116. cikk

(1)

A tagállamok 2011. június 30-ig elfogadják és közzéteszik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az 1. cikk (2) bekezdése második albekezdésének, az 1. cikk (3) bekezdése b) pontjának, a 2. cikk (1) bekezdése e), m), p) és q) pontjának, a 2. cikk (5) bekezdésének, a 4. cikknek, az 5. cikk (1)–(4), (6) és (7) bekezdésének, a 6. cikk (1) bekezdésének, a 12. cikk (1) bekezdésének, a 13. cikk (1) bekezdése bevezető mondatának, a 13. cikk (1) bekezdése a) és i) pontjának, a 15. cikknek, a 16. cikk (1) bekezdésének, a 16. cikk (3) bekezdésének, a 17. cikk (1) bekezdésének, a 17. cikk (2) bekezdés b) pontjának, a 17. cikk (3) bekezdése első és harmadik albekezdésének, a 17. cikk (4)–(7) bekezdésének, a 17. cikk (9) bekezdése második albekezdésének, a 18. cikk (1) bekezdése bevezető részének, a 18. cikk (1) bekezdése b) pontjának, a 18. cikk (2) bekezdése harmadik és negyedik albekezdésének, a 18. cikk (3) és (4) bekezdésének, a 19. és a 20. cikknek, a 21. cikk (2)–(6), (8) és (9) bekezdésének, a 22. cikk (1) bekezdésének, a 22. cikk (3) bekezdése a), d) és e) pontjának, a 23. cikk (1), (2), (4) és (5) bekezdésének, a 27. cikk harmadik bekezdésének, a 29. cikk (2) bekezdésének, a 33. cikk (2), (4) és (5) bekezdésének, a 37–42. cikknek, a 43. cikk (1)–(5) bekezdésének, a 44–49. cikknek, az 50. cikk (1) bekezdése bevezető mondatának, az 50. cikk (3) bekezdésének, az 51. cikk (1) bekezdése harmadik albekezdésének, az 51. cikk (4) bekezdésének, az 54. cikk (3) bekezdésének, az 56. cikk (1) bekezdésének, az 56. cikk (2) bekezdése első albekezdése bevezető mondatának, az 58–59. cikknek, a 60. cikk (1)–(5) bekezdésének, a 61. cikk (1) és (2) bekezdésének, a 62. cikk (1), (2) és (3) bekezdésének, a 63. cikknek, a 64. cikk (1), (2) és (3) bekezdésének, a 65., 66. és 76. cikknek, a 68. cikk (1) bekezdése a) pontjának, a 69. cikk (1)–(2) bekezdésének, a 70. cikk (2) és (3) bekezdésének, a 71., 72. és 74. cikknek, a 75. cikk (1), (2) és (3) bekezdésének, a 77–82. cikknek, a 83. cikk (1) bekezdése b) pontjának, a 83. cikk (2) bekezdése a) pontja második francia bekezdésének, a 86. cikknek, a 88. cikk (1) bekezdése b) pontjának, a 89. cikk b) pontjának, a 90., a 91–94. és a 96–100. cikknek, a 101. cikk (1)–(8) bekezdésének, a 102. cikk (2) bekezdése második albekezdésének, a 102. cikk (5) bekezdésének, a 107. és 108. cikknek, a 109. cikk (2), (3) és (4) bekezdésének, a 110. cikknek és az I. mellékletnek megfeleljenek. A tagállamok erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

A tagállamok ezeket az intézkedéseket 2011. július 1-jétől alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A rendelkezéseknek tartalmazniuk kell egy arra vonatkozó nyilatkozatot is, hogy a hatályban lévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek a 85/611/EK irányelvre vonatkozó hivatkozásait az ezen irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni. A hivatkozás módját és a nyilatkozat formáját a tagállamok határozzák meg.

(2)

A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

117. cikk

A III. melléklet A. részében felsorolt irányelvekkel módosított 85/611/EGK irányelv 2011. július 1-jétől kezdődően hatályát veszti, a III. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére és alkalmazására vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni, a IV. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban.

Az egyszerűsített tájékoztatóra való hivatkozást a 78. cikkben említett, kiemelt befektetői információkra történő hivatkozásként kell értelmezni.

118. cikk

(1)

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Az 1. cikk (1) bekezdése, az 1. cikk (2) bekezdésének első albekezdése, az 1. cikk (3) bekezdésének a) pontja, az 1. cikk (4)–(7) bekezdése, a 2. cikk (1) bekezdésének a)–d), f)–l), n) és o) pontja, a 2. cikk (2), (3) és (4), (6) és (7) bekezdése, a 3. cikk, az 5. cikk (5) bekezdése, a 6. cikk (2), (3) és (4) bekezdése, a 7–11. cikk, a 12. cikk (2) bekezdése, a 13. cikk (1) bekezdésének b)–h) pontja, a 13. cikk (2) bekezdése, a 14. cikk (1) bekezdése, a 16. cikk (2) bekezdése, a 17. cikk (2) bekezdésének a), c) és d) pontja, (3) bekezdésének második albekezdése és (8) bekezdése, a 17. cikk (9) bekezdésének első albekezdése, a 18. cikk (1) bekezdése a bevezető mondat és az a) pont kivételével, a 18. cikk (2) bekezdésének első és második albekezdése, a 21. cikk (1) és (7) bekezdése, a 22. cikk (2) bekezdése, a 22. cikk (3) bekezdésének b) és c) pontja, a 23. cikk (3) bekezdése, a 24. cikk második bekezdése, a 25. és 26. cikk, a 27. cikk első és második bekezdése, a 28. cikk, a 29. cikk (1), (3) és (4) bekezdése, a 30., 31. és 32. cikk, a 33. cikk (1) és (3) bekezdése, a 34., 35. és 36. cikk, az 50. cikk (1) bekezdésének a)–h) pontja, az 50. cikk (2) bekezdése, az 51. cikk (1) bekezdésének első és második albekezdése, az 51. cikk (2) és (3) bekezdése, az 52. és 53. cikk, a 54. cikk (1) és (2) bekezdése, az 55. cikk, az 56. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a)–d) pontja, az 56. cikk (2) bekezdésének második albekezdése, az 56. cikk (3) bekezdése, az 57. cikk, a 68. cikk (2) bekezdése, a 69. cikk (3)–(4) bekezdése, a 70. cikk (1) és (4) bekezdése, a 73. cikk, a 76. cikk, a 83. cikk (1) bekezdése a b) pont kivételével, a 83. cikk (2) bekezdésének a) pontja a második francia bekezdés kivételével, a 84., a 85. és a 87. cikk, a 88. cikk (1) bekezdése a b) pont kivételével, a 88. cikk (2) bekezdése, a 89. cikk a b) pont kivételével, a 102. cikk (1) bekezdése, a 102. cikk (2) bekezdésének első albekezdése, a 102. cikk (3) és (4) bekezdése, a 103–106. cikk, a 109. cikk (1) bekezdése, a 111., a 112., a 113. és a 117. cikk, a II., a III. és a IV. melléklet 2011. július 1-jétől alkalmazandó.

(2)

A tagállamok biztosítják, hogy az ÁÉKBV-k a 85/611/EK irányelv rendelkezéseivel összhangban összeállított egyszerűsített tájékoztatójukat a lehető leghamarabb, de minden esetben legkésőbb a 78. cikk (7) bekezdésében említett valamennyi végrehajtási intézkedés nemzeti jogba való átültetésére megállapított határidő lejárta után 12 hónappal lecserélik a 78. cikkel összhangban összeállított, befektetőknek szóló legfontosabb információkra. Ezen időszak alatt az illetékes hatóságok továbbra is elfogadják az ÁÉKBV fogadó tagállama területén forgalmazó ÁÉKBV egyszerűsített tájékoztatóját.

119. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

A. LISTA

▼M4

A letétkezelőre vonatkozó információk:

2.1.	Az ÁÉKBV letétkezelőjének megnevezése és kötelezettségeinek leírása, valamint a potenciálisan felmerülő összeférhetetlenségek ismertetése.

2.2.	A letétkezelő által átruházott letéti őrzési funkcióknak, az átruházás és a továbbruházás címzettjei listájának, valamint az ilyen átruházásból esetlegesen származó összeférhetetlenségeknek az ismertetése;

2.3.	Nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy kérelemre a befektetők rendelkezésére bocsátják a 2.1. és a 2.2. pontra vonatkozó naprakész információkat.

▼B

Olyan szerződéses tanácsadó cégekkel vagy külső befektetési tanácsadókkal kapcsolatos információk, amelyek díjazása az ÁÉKBV eszközeiből történik:

3.1.	A cég neve vagy cégjegyzése, vagy a tanácsadó neve.

3.2.	Az alapkezelő társasággal vagy a befektetési társasággal kötött szerződés lényeges rendelkezései, a díjazásukra vonatkozók kivételével, amelyek fontosak lehetnek a befektetőkre nézve.

3.3.	Egyéb fontosabb tevékenységek.

A befektetők részére történő kifizetésekkel, a befektetési jegyek visszavásárlásával vagy visszaváltásával és az ÁÉKBV-re vonatkozó információk rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban hozott intézkedések leírása. Ezt az információt minden esetben meg kell adni abban a tagállamban, ahol az ÁÉKBV letelepedett. Ezen túlmenően, amennyiben a befektetési jegyeket más tagállamokban is forgalmazzák, a fenti információkat az ott kiadott tájékoztatóban az érintett tagállam vonatkozásában is meg kell adni.

Egyéb befektetési információk:

5.1.	Az ÁÉKBV (az esetnek megfelelően) múltbeli teljesítménye – az ilyen információ szerepelhet a tájékoztatóban vagy ahhoz csatolható.

5.2.	Annak a jellemző befektetőnek a profilja, akinek az ÁÉKBV befektetési jegyeit szánják.

Gazdasági információk

6.1.	Lehetséges kiadások vagy díjak, kivéve az 1.17. pontban említett költségeket, különbséget téve a befektetési jegy tulajdonosa által fizetett költségek és az ÁÉKBV eszközeiből fizetendő költségek között.

B. LISTA

A rendszeres beszámolók tartalmi elemei

I. Vagyonmérleg

—

átruházható értékpapírok,

—

banki egyenlegek,

—

egyéb eszközök,

—

összes eszköz,

—

passzívák,

—

nettó eszközérték.

II.	A forgalomban levő befektetési jegyek száma

III.	Az egy befektetési jegyre eső nettó eszközérték

IV.

A portfólió összetétele, megkülönböztetve az alábbiakat:

a tőzsdén hivatalosan jegyzett átruházható értékpapírok;

más szabályozott piacon forgalmazott átruházható értékpapírok;

az 50. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett típusú, a közelmúltban kibocsátott átruházható értékpapírok;

az 50. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett típusú, egyéb átruházható értékpapírok,

továbbá a fentiek elemzése az ÁÉKBV befektetési politikájának tükrében a legmegfelelőbb szempontok alapján (pl. a gazdasági, földrajzi vagy devizaszempontok alapján) a nettó eszközök százalékos arányában; a fenti befektetések mindegyikénél, hogy az ÁÉKBV összes eszközei viszonylatában milyen részarányt képvisel.

A portfólió összetételében a tárgyidőszakban bekövetkezett változások leírása.

Az ÁÉKBV eszközeinek alakulása a tárgyidőszakban, ideértve az alábbiakat:

—

befektetésekből származó jövedelem,

—

egyéb bevétel,

—

kezelési költségek,

—

a letétkezelő díjai,

—

egyéb díjak és adók,

—

nettó jövedelem,

—

felosztott és újra befektetett jövedelem,

—

a tőkeszámla változásai,

—

a befektetések értéknövekedése, illetve értékcsökkenése,

—

minden olyan egyéb változás, amely hatást gyakorol az ÁÉKBV eszközeire és forrásaira,

—

ügyletek költségei, amelyek az ÁÉKBV számára a portfóliójához tartozó ügyletekkel kapcsolatos költségek.

VI.	Összehasonlító táblázat az elmúlt három üzleti évről, feltüntetve az egyes üzleti évek végén regisztrált: — összes nettó eszközértéket, — egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket.

VII	Azoknak az ügyleteknek a részletes leírása, amelyeket az ÁÉKBV az 51. cikk értelmében kötött a tárgyidőszakban, kategóriánkénti bontásban, feltüntetve az ezekből eredő kötelezettségvállalás összegét.

II. MELLÉKLET

A kollektív portfóliókezelési tevékenységhez tartozó funkciók:

—

befektetéskezelés,

—

igazgatás:

jogi és a pénzeszközök kezelésével kapcsolatos számviteli szolgáltatások;

ügyfélszolgálat;

értékelés és árképzés (beleértve az adóbevallásokat);

jogszerű magatartás ellenőrzése;

befektetésijegy-tulajdonosok nyilvántartásának vezetése;

bevétel felosztása;

befektetési jegyek kibocsátása és visszaváltása;

szerződések elszámolása (beleértve a bizonylatok megküldését);

nyilvántartás,

—

marketing.

▼M12

IIA. MELLÉKLET

AZ ÁÉKBV-K SZÁMÁRA RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ LIKVIDITÁSKEZELÉSI ESZKÖZÖK

(1) A jegyzések, visszavásárlások és visszaváltások felfüggesztése: a jegyzések, visszavásárlások és visszaváltások felfüggesztése azt jelenti, hogy ideiglenesen nem engedélyezik az alap befektetési jegyeinek vagy részvényeinek jegyzését, visszavásárlását és visszaváltását.

(2) Visszaváltási korlát: a visszaváltási korlát a befektetésijegy-tulajdonosok vagy részvényesek befektetési jegyei vagy részvényei visszaváltására vonatkozó jogának átmeneti és részleges korlátozását jelenti, így a befektetők befektetési jegyeiknek vagy részvényeiknek csak egy bizonyos részét válthatják vissza.

(3) A felmondási idők meghosszabbítása: a felmondási idők meghosszabbítása azt jelenti, hogy a befektetésijegy-tulajdonosok vagy részvényesek által az alapkezelőknek a befektetési jegyeik vagy részvényeik visszaváltásakor biztosítandó felmondási időt meg kell hosszabbítani az alapnak megfelelő minimális időtartamon túlmenően.

(4) Visszaváltási díj: a visszaváltási díj a likviditás költségét figyelembe vevő, előre meghatározott tartományon belüli díj, amelyet a befektetésijegy-tulajdonosok vagy részvényesek a befektetési jegyek vagy részvények visszaváltásakor fizetnek az alapnak, és amely biztosítja, hogy az alapban maradó befektetésijegy-tulajdonosok vagy részvényesek ne kerüljenek méltánytalanul hátrányos helyzetbe.

(5) Ingaárazás (swing pricing): az ingaárazás olyan előre meghatározott mechanizmus, amellyel egy befektetési alap befektetési jegyeinek vagy részvényeinek nettó eszközértékét a likviditás költségét tükröző tényező („ingaárazási tényező (swing factor)”) alkalmazásával igazítják ki.

(6) Kettős árazás: a kettős árazás olyan előre meghatározott mechanizmus, amellyel a befektetési alap befektetési jegyeinek vagy részvényeinek jegyzési, visszavásárlási és visszaváltási árait úgy határozzák meg, hogy az egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó nettó eszközértéket a likviditás költségét tükröző tényezővel igazítják ki.

(7) Felhígulás elleni védelem díja (anti-dilution levy): a felhígulás elleni védelem díja olyan díj, amelyet a befektetésijegy-tulajdonos vagy részvényes fizet az alapnak a befektetési jegyek vagy részvények jegyzésének, visszavásárlásának vagy visszaváltásának időpontjában, amely kompenzálja az alapot az említett ügylet mérete miatt felmerült likviditási költségért, és amely biztosítja, hogy más befektetésijegy-tulajdonosok vagy részvényesek ne kerüljenek méltánytalanul hátrányos helyzetbe.

(8) Természetbeni visszaváltás: a természetbeni visszaváltás az alap tulajdonában lévő eszközök átruházását jelenti készpénz helyett, a befektetésijegy-tulajdonosok vagy részvényesek visszaváltási kérelmeinek teljesítése céljából.

(9) „Elkülönítetteszköz-számlák (side pockets)”: az elkülönítetteszköz-számlák egyes olyan eszközöknek az alap egyéb eszközeitől történő elkülönítését jelentik, amelyek gazdasági vagy jogi jellemzői jelentősen megváltoztak vagy kivételes körülmények miatt bizonytalanná váltak.

▼B

III. MELLÉKLET

A. RÉSZ

A hatályon kívül helyezett irányelv és egymást követő módosításainak listája

(a 117. cikkben említettek szerint)

A Tanács 85/611/EGK irányelve (HL L 375., 1985.12.31., 3. o.)
A Tanács 88/220/EGK irányelve (HL L 100., 1988.4.19., 31. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács 95/26/EK irányelve (HL L 168., 1995.7.18., 7. o.)	Kizárólag az 1. cikk, negyedik francia bekezdés, 4. cikk, (7) bekezdés és az 5. cikk, ötödik francia bekezdés
Az Európai Parlament és a Tanács 2000/64/EK irányelve (HL L 290., 2000.11.17., 27. o.)	Kizárólag az 1. cikk
Az Európai Parlament és a Tanács 2001/107/EK irányelve (HL L 41., 2002.2.13., 20. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács 2001/108/EK irányelve (HL L 41., 2002.2.13., 35. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács 2004/39/EK irányelve (HL L 145., 2004.4.30., 1. o.)	Kizárólag a 66. cikk
Az Európai Parlament és a Tanács 2005/1/EK irányelve (HL L 79., 2005.3.24., 9. o.)	Kizárólag a 9. cikk
Az Európai Parlament és a Tanács 2008/18/EK irányelve (HL L 76., 2008.3.19., 42. o.)

B. RÉSZ

A nemzeti jogba történő átültetésre és alkalmazásra vonatkozó határidők listája

(a 117. cikkben említettek szerint)

Irányelv	Átültetés határideje	Alkalmazás időpontja
85/611/EGK	1989. október 1.	—
88/220/EGK	1989. október 1.	—
95/26/EK	1996. július 18.	—
2000/64/EK	2002. november 17.	—
2001/107/EK	2003. augusztus 13.	2004. február 13.
2001/108/EK	2003. augusztus 13.	2004. február 13.
2004/39/EK	—	2006. április 30.
2005/1/EK	2005. május 13.	—

IV. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

85/611/EGK irányelv	Ez az irányelv
1. cikk, (1) bekezdés	1. cikk, (1) bekezdés
1. cikk, (2) bekezdés, bevezető mondat	1. cikk, (2) bekezdés, bevezető mondat
1. cikk, (2) bekezdés, első és második francia bekezdés	1. cikk, (2) bekezdés, a) és b) pont
—	1. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés
1. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés	1. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés
1. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés	1. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés a) pont
—	1. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés b) pont
1. cikk, (4)–(7) bekezdés	1. cikk, (4)–(7) bekezdés
1. cikk, (8) bekezdés, bevezető mondat	2. cikk, (1) bekezdés, n) pont, bevezető mondat
1. cikk, (8) bekezdés, első, második és harmadik francia bekezdés	2. cikk, (1) bekezdés, n) pont, i., ii. és iii. alpont
1. cikk, (8) bekezdés, záró mondat	2. cikk, (7) bekezdés
1. cikk, (9) bekezdés	2. cikk, (1) bekezdés, o) pont
1a. cikk, bevezető mondat	2. cikk, (1) bekezdés, bevezető mondat
1a. cikk, 1. pont	2. cikk, (1) bekezdés, a) pont
1a. cikk, 2. pont, a mondat első része	2. cikk, (1) bekezdés, b) pont
1a. cikk, 2. pont, a mondat második része	2. cikk, (2) bekezdés
1a. cikk, 3–5. pont	2. cikk, (1) bekezdés, c)–e) pont
1a. cikk, 6. pont	2. cikk, (1) bekezdés, f) pont
1a. cikk, 7. pont, a mondat első része	2. cikk, (1) bekezdés, g) pont
1a. cikk, 7. pont, a mondat második része	2. cikk, (3) bekezdés
1a. cikk, 8–9. pont	2. cikk, (1) bekezdés, h)–i) pont
1a. cikk, 10. pont, első albekezdés	2. cikk, (1) bekezdés, j) pont
1a. cikk, 10. pont, második albekezdés	2. cikk, (5) bekezdés
1a. cikk, 11. pont	—
1a. cikk, 12. és 13. pont, első mondat	2. cikk, (1) bekezdés, i. és ii. alpont
1a. cikk, 13. pont, második mondat	2. cikk, (4) bekezdés, a) pont
1a. cikk, 14. és 15. pont, első mondat	2. cikk, (1) bekezdés, k) és l) pont
1a. cikk, 15. pont, második mondat	2. cikk, (6) bekezdés
—	2. cikk, (1) bekezdés, m) pont
2. cikk, (1) bekezdés, bevezető mondat	3. cikk, bevezető mondat
2. cikk, (1) bekezdés, első, második és negyedik francia bekezdés	3. cikk, a), b), c) és d) pont
2. cikk, (2) bekezdés	—
3. cikk	4. cikk
4. cikk, (1)–(2) bekezdés	5. cikk, (1)–(2) bekezdés
—	5. cikk, (3) bekezdés
4. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés	5. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés, a) és b) pont
—	5. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés
4. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés	5. cikk, (4) bekezdés, harmadik albekezdés
4. cikk, (3) bekezdés, harmadik albekezdés	5. cikk, (4) bekezdés, negyedik albekezdés
4. cikk, (3a) bekezdés	5. cikk, (5) bekezdés
4. cikk, (4) bekezdés	5. cikk, (6) bekezdés
—	5. cikk, (7) bekezdés
5. cikk, (1) és (2) bekezdés	6. cikk, (1) és (2) bekezdés
5. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés, bevezető mondat	6. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés, bevezető mondat
5. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés, a) pont	6. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés, a) pont
5. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés, b) pont, bevezető mondat	6. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés, b) pont, bevezető mondat
5. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés, b) pont, első és második francia bekezdés	6. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés, b) pont, i. és ii. alpont
5. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés	6. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés
5. cikk, (4) bekezdés	6. cikk, (4) bekezdés
5a. cikk, (1) bekezdés, bevezető mondat	7. cikk, (1) bekezdés, bevezető mondat
5a. cikk, (1) bekezdés, a) pont, bevezető mondat	7. cikk, (1) bekezdés, a) pont, bevezető mondat
5a. cikk, (1) bekezdés, a) pont, első francia bekezdés	7. cikk, (1) bekezdés, a) pont, i. alpont
5a. cikk, (1) bekezdés, a) pont, második francia bekezdés, bevezető mondat	7. cikk, (1) bekezdés, a) pont, ii. alpont, bevezető mondat
5a. cikk, (1) bekezdés, a) pont, második francia bekezdés, i., ii. és iii. alpont	7. cikk, (1) bekezdés, a) pont, ii. alpont, első, második és harmadik francia bekezdés
5a. cikk, (1) bekezdés, a) pont, harmadik és negyedik francia bekezdés	7. cikk, (1) bekezdés, a) pont, iii. alpont
5a. cikk, (1) bekezdés, a) pont, ötödik francia bekezdés	—
5a. cikk, (1) bekezdés, b)–d) pont	7. cikk, (1) bekezdés, b)–d) pont
5a. cikk, (2)–(5) bekezdés	7. cikk, (2)–(5) bekezdés
5b. cikk	8. cikk
5c. cikk	9. cikk
5d. cikk	10. cikk
5e. cikk	11. cikk
5f. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés	12. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés
5f. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, a) pont	12. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, a) pont
5f. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, b) pont, első mondat	12. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, b) pont
5f. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, b) pont, utolsó mondat	—
5f. cikk, (2) bekezdés, bevezető mondat	12. cikk, (2) bekezdés, bevezető mondat
5f. cikk, (2) bekezdés, első és második francia bekezdés	12. cikk, (2) bekezdés, a) és b) pont
—	12. cikk, (3) bekezdés
5g. cikk	13. cikk
5h. cikk	14. cikk, (1) bekezdés
—	14. cikk, (2) bekezdés
—	15. cikk
6. cikk, (1) bekezdés	16. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés
—	16. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés
6. cikk, (2) bekezdés	16. cikk, (2) bekezdés
—	16. cikk, (3) bekezdés
6a. cikk, (1) bekezdés	17. cikk, (1) bekezdés
6a. cikk, (2) bekezdés	17. cikk, (2) bekezdés
6a. cikk, (3) bekezdés	17. cikk, (3) bekezdés, első és második albekezdés
—	17. cikk, (3) bekezdés, harmadik albekezdés
—	17. cikk, (4)–(5) bekezdés
6a. cikk, (4)–(6) bekezdés	17. cikk, (6)–(8) bekezdés
6a. cikk, (7) bekezdés	17. cikk, (9) bekezdés, első albekezdés
—	17. cikk, (9) bekezdés, második albekezdés
6b. cikk, (1) bekezdés	18. cikk, (1) bekezdés
6b. cikk, (2) bekezdés	18. cikk, (2) bekezdés, első és második albekezdés
—	18. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés
6b. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés	18. cikk, (2) bekezdés, negyedik albekezdés
6b. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés	—
—	18. cikk, (3) bekezdés
6b. cikk, (4) bekezdés	18. cikk, (4) bekezdés
6b. cikk, (5) bekezdés	—
—	19–20. cikk
6c. cikk, (1) bekezdés	21. cikk, (1) bekezdés
6c. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés	—
6c. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés	21. cikk, (2) bekezdés, első és második albekezdés
—	21. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés
6c. cikk, (3)–(5) bekezdés	21. cikk, (3)–(5) bekezdés
6c. cikk, (6) bekezdés	—
6c. cikk, (7)–(10) bekezdés	21. cikk, (6)–(9) bekezdés
7. cikk	22. cikk
8. cikk	23. cikk, (1)–(3) bekezdés
—	23. cikk, (4)–(6) bekezdés
9. cikk	24. cikk
10. cikk	25. cikk
11. cikk	26. cikk
12. cikk	27. cikk, első és második albekezdés
—	27. cikk, harmadik albekezdés
13. cikk	28. cikk
13a. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés	29. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés
13a. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, bevezető mondat	29. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, bevezető mondat
13a. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, első, második és harmadik francia bekezdés	29. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, a), b) és c) pont
13a. cikk, (1) bekezdés, harmadik és negyedik albekezdés	29. cikk, (1) bekezdés, harmadik és negyedik albekezdés
13a. cikk, (2), (3) és (4) bekezdés	29. cikk, (2), (3) és (4) bekezdés
13b. cikk	30. cikk
13c. cikk	31. cikk
14. cikk	32. cikk
15. cikk	33. cikk, (1)–(3) bekezdés
—	33. cikk, (4)–(6) bekezdés
16. cikk	34. cikk
17. cikk	35. cikk
18. cikk	36. cikk
—	37–49. cikk
19. cikk, (1) bekezdés, bevezető mondat	50. cikk, (1) bekezdés, bevezető mondat
19. cikk, (1) bekezdés, a)–c) pont	50. cikk, (1) bekezdés, a)–c) pont
19. cikk, (1) bekezdés, d) pont, bevezető mondat	50. cikk, (1) bekezdés, d) pont, bevezető mondat
19. cikk, (1) bekezdés, d) pont, első és második francia bekezdés	50. cikk, (1) bekezdés, d) pont, i. és ii. alpont
19. cikk, (1) bekezdés, e) pont, bevezető mondat	50. cikk, (1) bekezdés, e) pont, bevezető mondat
19. cikk, (1) bekezdés, e) pont, első, második, harmadik és negyedik francia bekezdés	50. cikk, (1) bekezdés, e) pont, i., ii., iii. és iv. alpont
19. cikk, (1) bekezdés, f) pont	50. cikk, (1) bekezdés, f) pont
19. cikk, (1) bekezdés, g) pont, bevezető mondat	50. cikk, (1) bekezdés, g) pont, bevezető mondat
19. cikk, (1) bekezdés, g) pont, első, második és harmadik francia bekezdés	50. cikk, (1) bekezdés, g) pont, i., ii. és iii. alpont
19. cikk, (1) bekezdés, h) pont, bevezető mondat	50. cikk, (1) bekezdés, h) pont, bevezető mondat
19. cikk, (1) bekezdés, h) pont, első, második, harmadik és negyedik francia bekezdés	50. cikk, (1) bekezdés, h) pont, i., ii., iii. és iv. alpont
19. cikk, (2) bekezdés, bevezető szó	50. cikk, (2) bekezdés, bevezető mondat
19. cikk, (2) bekezdés, a) pont	50. cikk, (2) bekezdés, a) pont
19. cikk, (2) bekezdés, c) pont	50. cikk, (2) bekezdés, b) pont
19. cikk, (2) bekezdés, d) pont	50. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés
19. cikk, (4) bekezdés	50. cikk, (3) bekezdés
21. cikk, (1)–(3) bekezdés	51. cikk, (1)–(3) bekezdés
21. cikk, (4) bekezdés	—
—	51. cikk, (4) bekezdés
22. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés	52. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés
22. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, bevezető mondat	52. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, bevezető mondat
22. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, első és második francia bekezdés	52. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, a), és b) pont
22. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés	52. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés
22. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés, bevezető mondat	52. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés, bevezető mondat
22. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés, első, második és harmadik francia bekezdés	52. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés, a), b) és c) pont
22. cikk, (3)–(5) bekezdés	52. cikk, (3)–(5) bekezdés
22a. cikk, (1) bekezdés, bevezető mondat	53. cikk, (1) bekezdés, bevezető mondat
22a. cikk, (1) bekezdés, első, második és harmadik francia bekezdés	53. cikk, (1) bekezdés, a), b) és c) pont
22a. cikk, (2) bekezdés	53. cikk, (2) bekezdés
23. cikk	54. cikk
24. cikk	55. cikk
24a. cikk	70. cikk
25. cikk, (1) bekezdés	56. cikk, (1) bekezdés
25. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, bevezető mondat	56. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, bevezető mondat
25. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, második, harmadik és negyedik francia bekezdés	56. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, a), b) c) és d) pont
25. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés	56. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés
25. cikk, (3) bekezdés	56. cikk, (3) bekezdés
26. cikk	57. cikk
—	58–67. cikk
27. cikk, (1) bekezdés, bevezető mondat	68. cikk, (1) bekezdés, bevezető mondat
27. cikk, (1) bekezdés, első francia bekezdés	—
27. cikk, (1) bekezdés, második, harmadik és negyedik francia bekezdés	68. cikk, (1) bekezdés, a), b) és c) pont
27. cikk, (2) bekezdés, bevezető mondat	68. cikk, (2) bekezdés, bevezető mondat
27. cikk, (2) bekezdés, első és második francia bekezdés	68. cikk, (2) bekezdés, a) és b) pont
28. cikk, (1) és (2) bekezdés	69. cikk, (1) és (2) bekezdés
28. cikk, (3) és (4) bekezdés	—
28. cikk, (5) és (6) bekezdés	69. cikk, (3) és (4) bekezdés
29. cikk	71. cikk
30. cikk	72. cikk
31. cikk	73. cikk
32. cikk	74. cikk
33. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés	—
33. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés	75. cikk, (1) bekezdés
33. cikk, (2) bekezdés	75. cikk, (1) bekezdés
33. cikk, (3) bekezdés	75. cikk, (3) bekezdés
—	75. cikk, (4) bekezdés
34. cikk	76. cikk
35. cikk	77. cikk
—	78–82. cikk
36. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, bevezető mondatrész	83. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, bevezető mondatész
36. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, első és második francia bekezdés	83. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, a) és b) pont
36. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés	83. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés
36. cikk, (2) bekezdés	83. cikk, (2) bekezdés
37. cikk	84. cikk
38. cikk	85. cikk
39. cikk	86. cikk
40. cikk	87. cikk
41. cikk, (1) bekezdés, bevezető mondat	88. cikk, (1) bekezdés, bevezető mondat
41. cikk, (1) bekezdés, első és második francia bekezdés	88. cikk, (1) bekezdés, a) és b) pont
41. cikk, (1) bekezdés, záró mondat	88. cikk, (1) bekezdés, bevezető mondat
41. cikk, (2) bekezdés	88. cikk, (2) bekezdés
42. cikk, bevezető szó	89. cikk, bevezető mondat
42. cikk, első és második francia bekezdés	89. cikk, a) és b) pont
42. cikk, záró mondat	89. cikk, bevezető mondat
43. cikk	90. cikk
44. cikk, (1)–(3) bekezdés	—
—	91. cikk, (1)–(4) bekezdés
45. cikk	92. cikk
46. cikk, első bekezdés, bevezető mondat	93. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés
—	93. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés
46. cikk, első bekezdés, első francia bekezdés	—
46. cikk, első bekezdés, második, harmadik és negyedik francia bekezdés	93. cikk, (2) bekezdés, a) pont
46. cikk, első bekezdés, ötödik francia bekezdés	—
46. cikk, második bekezdés	—
—	93. cikk, (2) bekezdés, b) pont
—	93. cikk, (3)–(8) bekezdés
47. cikk	94. cikk
—	95. cikk
48. cikk	96. cikk
49. cikk, (1)–(3) bekezdés	97. cikk, (1)–(3) bekezdés
49. cikk, (4) bekezdés	—
—	98–100. cikk
50. cikk, (1) bekezdés	101. cikk, (1) bekezdés
—	101. cikk, (2)–(9) bekezdés
50. cikk, (2)–(4) bekezdés	102. cikk, (1)–(3) bekezdés
50. cikk, (5) bekezdés, bevezető mondat	102. cikk, (4) bekezdés, bevezető mondat
50. cikk, (5) bekezdés, első, második, harmadik és negyedik francia bekezdés	102. cikk, (4) bekezdés, a), b), c) és d) pont
50. cikk, (6) bekezdés, bevezető mondat és a) és b) pont	102. cikk, (5) bekezdés, első albekezdés, bevezető mondat
50. cikk, (6) bekezdés, b) pont, első, második és harmadik francia bekezdés	102. cikk, (5) bekezdés, első albekezdés, a), b) és c) pont
50. cikk, (6) bekezdés, b) pont, záró mondat	102. cikk, (5) bekezdés, második és harmadik albekezdés
50. cikk, (7) bekezdés, első albekezdés, bevezető mondat	103. cikk, (1) bekezdés, bevezető mondat
50. cikk, (7) bekezdés, első albekezdés, első és második francia bekezdés	103. cikk, (1) bekezdés, a) és b) pont
50. cikk, (7) bekezdés, második albekezdés, bevezető mondat	103. cikk, (2) bekezdés, bevezető mondat
50. cikk, (7) bekezdés, második albekezdés, első, második és harmadik francia bekezdés	103. cikk, (2) bekezdés, a), b) és c) pont
50. cikk, (7) bekezdés, harmadik albekezdés	103. cikk, (3) bekezdés
50. cikk, (8) bekezdés, első albekezdés	103. cikk, (4) bekezdés
50. cikk, (8) bekezdés, második albekezdés, bevezető mondat	103. cikk, (5) bekezdés, első albekezdés, bevezető mondat
50. cikk, (8) bekezdés, második albekezdés, első, második és harmadik francia bekezdés	103. cikk, (5) bekezdés, első albekezdés, a), b) és c) pont
50. cikk, (8) bekezdés, harmadik albekezdés	103. cikk, (6) bekezdés
50. cikk, (8) bekezdés, negyedik albekezdés	103. cikk, (5) bekezdés, második albekezdés
50. cikk, (8) bekezdés, ötödik albekezdés	103. cikk, (7) bekezdés
50. cikk, (8) bekezdés, hatodik albekezdés	—
50. cikk, (9)–(11) bekezdés	104. cikk, (1)–(3) bekezdés
—	105. cikk
50a. cikk, (1) bekezdés, bevezető mondat	106. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, bevezető mondat
50a. cikk, (1) bekezdés, a) pont, bevezető mondat	106. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, bevezető mondat
50. cikk, (1) bekezdés, a) pont, első, második és harmadik francia bekezdés	106. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, a), b) és c) pont
50a. cikk, (1) bekezdés, b) pont	106. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés
50a. cikk, (2) bekezdés	106. cikk, (2) bekezdés
51. cikk, (1) és (2) bekezdés	107. cikk, (1) és (2) bekezdés
—	107. cikk, (3) bekezdés
52. cikk, (1) bekezdés	108. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés
52. cikk, (2) bekezdés	108. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés
52. cikk, (3) bekezdés	108. cikk, (2) bekezdés
—	108. cikk, (3)–(6) bekezdés
52a. cikk	109. cikk, (1) és (2) bekezdés
—	109. cikk, (3) és (4) bekezdés
52b. cikk, (1) bekezdés	110. cikk, (1) bekezdés
52b. cikk, (2) bekezdés	—
52b. cikk, (3) bekezdés	110. cikk, (2) bekezdés
53a. cikk	111. cikk
53b. cikk, (1) bekezdés	112. cikk, (1) bekezdés
53b. cikk, (2) bekezdés	112. cikk, (2) bekezdés
—	112. cikk, (3) bekezdés
54. cikk	113. cikk, (1) bekezdés
55. cikk	113. cikk, (2) bekezdés
56. cikk, (1) bekezdés	113. cikk, (3) bekezdés
56. cikk, (2) bekezdés	—
57. cikk	—
—	114. cikk
58. cikk	116. cikk, (2) bekezdés
—	115. cikk
—	116. cikk, (1) bekezdés
—	117–118. cikk
59. cikk	119. cikk
I. melléklet, A. és B. lista	I. melléklet, A. és B. lista
I. melléklet, C. lista	—
II. melléklet	II. melléklet
—	III. melléklet
—	IV. melléklet

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 2014/65/EU irányelve a pénzügyi eszközök piacairól és a 2002/92/EK és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.).

( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2033 rendelete (2019. november 27.) a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 314, 2019.12.5., 1 o.).

( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendelete (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről (HL L 317., 2019.12.9., 1. o.).

( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2554 rendelete (2022. december 14.) a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról, valamint az 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 909/2014/EU és az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról (HL L 333.., 2022.12.27., 1. o.).

( 11 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/97 irányelve (2016. január 20.) a biztosítási értékesítésről (HL L 26., 2016.2.2., 19. o.).

( 12 ) A Bizottság 2009. április 30-i 2009/384/EK ajánlása a pénzügyi szolgáltatási ágazat javadalmazási politikájáról (HL L 120., 2009.5.15., 22. o.).

( 13 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1093/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

( 14 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. június 8-i 2011/61/EU irányelve az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).

( 15 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

( 16 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1131 rendelete (2017. június 14.) a pénzpiaci alapokról (HL L 169., 2017.6.30., 8. o.).

( 17 ) A Bizottság 2006. augusztus 10-i 2006/73/EK irányelve a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 241., 2006.9.2., 26. o.).

( 18 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

( 21 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2402 rendelete (2017. december 12.) az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 347, 2017.12.28., 35. o.).

( 24 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2162 irányelve (2019. november 27.) a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvények közfelügyeletéről, továbbá a 2009/65/EK és a 2014/59/EU irányelv módosításáról (HL L 328., 2019.12.18., 29. o.).

( 25 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1286/2014/EU rendelete (2014. november 26.) a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról (HL L 352., 2014.12.9., 1. o.).

( 26 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2859 rendelete (2023. december 13.) a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges, nyilvánosan elérhető információkhoz központosított hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról (HL L, 2023/2859, 2023.12.20, ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2859/oj).

( 27 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1156 rendelete (2019. június 20.) a kollektív befektetési vállalkozások határokon átnyúló forgalmazásának megkönnyítéséről, valamint a 345/2013/EU, a 346/2013/EU és az 1286/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 188, 2019.7.12., 55. o.).

( 28 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/34/EU irányelve a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

( 29 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

( 32 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

( 33 ) A Bizottság 2001. június 6-i 2001/528/EK határozata az európai értékpapír-bizottság létrehozásáról (HL L 191., 2001.7.13., 45. o.).

		Hivatalos Lap
		Szám	Oldal	Dátum
►M1	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2010/78/EU IRÁNYELVE (2010. november 24.)	L 331	120	15.12.2010
M2	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2011/61/EU IRÁNYELVE (2011. június 8.)	L 174	1	1.7.2011
►M3	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/14/EU IRÁNYELVE (2013. május 21.)	L 145	1	31.5.2013
►M4	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/91/EU IRÁNYELVE (2014. július 23.)	L 257	186	28.8.2014
►M5	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/2402 RENDELETE (2017. december 12.)	L 347	35	28.12.2017
►M6	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/1160 IRÁNYELVE (2019. június 20.)	L 188	106	12.7.2019
►M7	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/2034 IRÁNYELVE (2019. november 27.)	L 314	64	5.12.2019
►M8	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/2162 IRÁNYELVE (2019. november 27.)	L 328	29	18.12.2019
►M9	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/2261 IRÁNYELVE (2021. december 15.)	L 455	15	20.12.2021
►M10	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2022/2556 IRÁNYELVE (2022. december 14.)	L 333	153	27.12.2022
►M11	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2023/2864 IRÁNYELVE (2023. december 13.)	L 2864	1	20.12.2023
►M12	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2024/927 IRÁNYELVE (2024. március 13.)	L 927	1	26.3.2024
►M13	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2024/2994 IRÁNYELVE (2024. november 27.)	L 2994	1	4.12.2024

►C1	Helyesbítés, HL L 052, 27.2.2016, o 37 (2014/91)
►C2	Helyesbítés, HL L 90411, 15.7.2024, o 1 (2023/2864)

1. A közös alapra vonatkozó információk	1. Az alapkezelő társaságra vonatkozó információk, beleértve annak feltüntetését, hogy az alapkezelő társaság székhelye az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban található-e	1. A befektetési társaságra vonatkozó információk
1.1. Név	1.1. Név vagy cégnév, jogi forma, alapító okirat szerinti iroda és székhely, ha az utóbbi az alapító okirat szerinti irodától eltér.	1.1. Név vagy cégnév, jogi forma, alapító okirat szerinti iroda és székhely, ha az utóbbi az alapító okirat szerinti irodától eltér.
1.2. A közös alap megalapításának dátuma. Határozott időtartamra alapított társaság esetén az időtartam feltüntetése.	1.2. A társaság alapításának dátuma. Határozott időtartamra alapított társaság esetén az időtartam feltüntetése.	1.2. A társaság alapításának dátuma. Határozott időtartamra alapított társaság esetén az időtartam feltüntetése.
	1.3. Ha a társaság más közös alapokat is kezel, ezek feltüntetése.	1.3. A különböző befektetési részalapokkal rendelkező befektetési vállalkozások esetében a részalapok megnevezése.
1.4. Annak a helynek a megnevezése, ahol az alap szabályzata (ha ezt nem mellékelték), valamint a rendszeres beszámolók beszerezhetők.		1.4. Annak a helynek a megnevezése, ahol a társaság létesítő okiratai (ha ezeket nem mellékelték), valamint a rendszeres beszámolók beszerezhetők.
1.5. A közös alapra vonatkozó, befektetőket is érintő adózási szabályok rövid leírása. Részletes tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy a befektetők részére kifizetett jövedelmet és árfolyamnyereséget terheli-e levonás a forrásnál.		1.5. A társaságra vonatkozó, befektetőket is érintő adózási szabályok rövid leírása. Részletes tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy a befektetők részére kifizetett jövedelmet és árfolyamnyereséget terheli-e levonás a forrásnál.
1.6. Elszámolási és hozamfizetési napok.		1.6. Elszámolási és hozamfizetési napok.
1.7. A 73. cikkben említett számviteli információk ellenőrzéséért felelős személyek neve.		1.7. A 73. cikkben említett számviteli információk ellenőrzéséért felelős személyek neve.
	1.8. A társaság ügyvivő, ügyvezető és felügyeleti szerveinek tagjai és beosztásuk. Részletezni kell a társaságon kívüli főbb tevékenységeiket, ahol ezek a társaságra nézve jelentőséggel bírnak.	1.8. A társaság ügyvivő, ügyvezető és felügyeleti szerveinek tagjai és beosztásuk. Részletezni kell a társaságon kívüli főbb tevékenységeiket, ahol ezek a társaságra nézve jelentőséggel bírnak.
	1.9. A jegyzett tőke összege, jelezve a már befizetett részt.	1.9. Tőke
1.10. A befektetési jegyek fajtájának és főbb jellemzőinek részletezése, különös tekintettel az alábbiakra: — a befektetési jegy által megtestesített (dologi, személyi vagy egyéb) jog, — a tulajdonjogot bizonyító eredeti értékpapírok vagy tanúsítványok; részvénykönyvbe vagy számlára történő bejegyzés, — a befektetési jegyek jellemzői: névre vagy bemutatóra szóló. Az esetlegesen biztosítható címletek megjelölése, — a befektető szavazati jogának (ha van ilyen) feltüntetése, — az alap felszámolására vonatkozó döntéshez szükséges körülmények meghatározása és a felszámolási eljárás leírása, különös tekintettel ezeknek a befektetők jogaira gyakorolt hatására.		1.10. A befektetési jegyek fajtájának és főbb jellemzőinek részletezése, különös tekintettel az alábbiakra: — a tulajdonjogot bizonyító eredeti értékpapírok vagy tanúsítványok; részvénykönyvbe vagy számlára történő bejegyzés, — a befektetési jegyek jellemzői: névre vagy bemutatóra szóló. Az esetlegesen biztosítható címletek megjelölése, — a befektető szavazati jogának (ha van ilyen) feltüntetése, — a befektetési vállalkozás felszámolására vonatkozó döntéshez szükséges körülmények meghatározása és a felszámolási eljárás leírása, különös tekintettel ezeknek a befektetők jogaira gyakorolt hatására.
1.11. Azoknak a tőzsdéknek vagy piacoknak a feltüntetése (ha vannak ilyenek), ahol a befektetési jegyeket jegyzik, illetve forgalmazzák.		1.11. Azoknak a tőzsdéknek vagy piacoknak a feltüntetése (ha vannak ilyenek), ahol a befektetési jegyeket jegyzik, illetve forgalmazzák.
1.12. A befektetési jegyek kibocsátására és értékesítésére vonatkozó eljárások és feltételek.		1.12. A befektetési jegyek kibocsátására és értékesítésére vonatkozó eljárások és feltételek.
▼M12
1.13. A befektetési jegyek visszavásárlására és visszaváltására vonatkozó eljárások és feltételek, valamint azon körülmények, amelyek fennállása esetén a jegyzés, visszavásárlás és visszaváltás felfüggeszthető, vagy más likviditáskezelési eszközök aktiválhatók.		1.13. A befektetési jegyek visszavásárlására és visszaváltására vonatkozó eljárások és feltételek, valamint azon körülmények, amelyek fennállása esetén a jegyzés, visszavásárlás és visszaváltás felfüggeszthető, vagy más likviditáskezelési eszközök aktiválhatók. A különböző befektetési részalapokkal rendelkező befektetési társaságok esetében a megfelelő információk arról, hogyan léphet egy befektetésijegy-tulajdonos az egyik részalapból a másikba, és az ilyen esetekre alkalmazandó költségekről.
▼B
1.14. A bevétel megállapításának és felhasználásának szabályai.		1.14. A bevétel megállapításának és felhasználásának szabályai.
1.15. A közös alap befektetési céljainak leírása, feltüntetve a pénzügyi célokat is (pl.: tőkenövekedés vagy jövedelem), befektetési politikáját (pl.: földrajzi vagy iparági specializáció), a befektetési politika minden esetleges korlátozása, valamint bármely olyan technika, eszköz vagy hitelfelvételi jogosítvány, amely a közös alap irányításához felhasználható.		1.15. A társaság befektetési céljainak leírása, feltüntetve a pénzügyi célokat is (pl.: tőkenövekedés vagy jövedelem), befektetési politikáját (pl.: földrajzi vagy iparági specializáció), a befektetési politika minden esetleges korlátozása, valamint bármely olyan technika, eszköz vagy hitelfelvételi jogosítvány, amely a társaság irányításához felhasználható.
1.16. Az eszközök értékelésének szabályai.		1.16. Az eszközök értékelésének szabályai.
1.17. A befektetési jegyek eladási vagy kibocsátási, illetve visszavásárlási vagy visszaváltási árának meghatározása, különös tekintettel az alábbiakra: — a fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága, — a befektetési jegyek eladásával vagy kibocsátásával, illetve visszavásárlásával vagy visszaváltásával kapcsolatban felszámított költségek, — a fenti árak közzétételének módja, helye és gyakorisága.		1.17. A befektetési jegyek eladási vagy kibocsátási, illetve visszavásárlási vagy visszaváltási árának meghatározása, különös tekintettel az alábbiakra: — a fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága, — a befektetési jegyek eladásával vagy kibocsátásával, illetve visszavásárlásával vagy visszaváltásával kapcsolatban felszámított költségek, — a fenti árak közzétételének módja, helye és gyakorisága (1).
1.18. A közös alap által az alapkezelő társaság, a letétkezelő vagy harmadik felek részére fizetendő díjazás, valamint a fentiek részére történő költségtérítés módjának, összegének és kiszámításának leírása.		1.18. A társaság által saját igazgatói, továbbá ügyviteli, ügyvezető és felügyeleti testületei tagjai, valamint a letétkezelő és harmadik felek részére fizetendő díjazás módjának, összegének és kiszámításának leírása, az igazgatók, a letétkezelő vagy harmadik felek részére fizetendő költségtérítés feltüntetésével.
(1) Ezen irányelv 32. cikkének (5) bekezdése szerinti befektetési társaságok a fentieken túl kötelesek feltüntetni az alábbiakat: — a befektetési jegyek nettó eszközértéke kiszámításának módja és gyakorisága, — a fenti érték közzétételének módja, helye és gyakorisága, — a forgalmazás országában levő tőzsde, amelynek árfolyama alapján az adott országban a tőzsdén kívül végrehajtott ügyletek ára megállapításra kerül.