Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

az Európai Parlament tagjainak statútumára vonatkozó végrehajtási intézkedésekről

A képviselők hivatalba lépésük időpontjától kezdve és azon hónap utolsó napjáig, melyben mandátumuk lejár, a statútum 10. cikke szerinti tiszteletdíjra jogosultak.

(1)

A képviselő által a parlamenti mandátummal egy időben egy másik parlamentben betöltött mandátum gyakorlása fejében kapott juttatás levonandó a statútum 10. cikke szerinti illetményből.

(2)

Az (1) bekezdésben említett „másik parlament” alatt egy tagállamban működő, jogalkotási hatáskörrel bíró parlament értődik, amelyre nem alkalmazandó az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány ( 1 ) 7. cikkének (2) bekezdése.

(3)

A számítást mindkét juttatás adózás előtti összege alapján végzik el.

(4)

A képviselőknek vagyonnyilatkozatukban számot kell adniuk az (1) bekezdés szerinti minden mandátumukról és ahhoz kapcsolódó juttatásukról.

(1)

A statútum 18. cikke értelmében és a Közösségek intézményei közötti közös megállapodás útján elfogadott szabályok ( 2 ), valamint azok általános végrehajtási rendelkezései ( 3 ) megfelelő alkalmazásában az alábbi személyeknek van joguk a betegséggel, a terhességgel vagy a gyermekszületéssel összefüggő költségek kétharmadának visszatérítéséhez:

▼M5

a statútum 13. cikke alapján átmeneti ellátásra vagy a statútum 14. és 15. cikke értelmében nyugdíjra jogosult képviselők és volt képviselők a saját költségeik, valamint

házastársaik vagy az 58. cikk (2) bekezdésében meghatározott, házastársi kötelékben nem élő állandó élettársaik költségei után és

ii.

az eltartott, az 58. cikk (3) bekezdésében meghatározott, 21. életévüket – illetve nappali tagozatos iskolai vagy szakmai képzésük esetén 25. életévüket – nem betöltött, illetve életkori korlátozás nélkül az olyan gyermekeik költségei után, akik olyan súlyos betegségben vagy rokkantságban szenvednek, amelynek következtében önellátásra nem képesek,

amennyiben ezen házastársak, házastársi kötelékben nem élő állandó élettársak és eltartott gyermekek semmilyen más jogi rendelkezés vagy szabályok alapján nem jogosultak a képviselőkével vagy volt képviselőkével azonos jellegű és szintű ellátásokra;

▼M1

a statútum 17. cikke értelmében túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult személyek.

Az a) és b) pontokban említett személyek a fent említett szabályok 19. cikkének (1) bekezdése szerint élhetnek a szabad orvos- és kórházválasztás jogával.

(2)

Az (1) bekezdésben említett visszatérítéseket a Parlament költségvetése fedezi. Az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet ( 4 ) 72. cikkének (3) és (4) bekezdése, valamint 20. cikkének (6) bekezdése alkalmazandó.

(3)

A hivatkozott rendelet 30. cikkében szereplő előlegek biztosítása csak a kórházi ápolásba vétel költségeinek átvállalása formájában történhet. A költségek jelen cikk (1) bekezdésében megnevezett kedvezményezetteket terhelő részét a visszatérítési küszöb alkalmazását követően az említett 30. cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelő módon vissza kell fizetni a Parlamentnek.

(4)

A statútum 13. cikke alapján átmeneti ellátásban vagy a statútum 14. és 15. cikke értelmében nyugdíjban részesülő képviselők és volt képviselők lemondhatnak az orvosi költségeik megtérítésére vonatkozó, az (1) bekezdés szerint őket megillető jogosultságról, az erre vonatkozó kérelem benyújtásának napját követő hónap első napjától kezdődő hatállyal. Ez esetben jogosultak a befizetett betegségbiztosítási járulék kétharmadának megtérítésére, feltéve, hogy e térítés havi mértéke nem haladja meg a 400 EUR.

(5)

Az a képviselő vagy volt képviselő, aki úgy dönt, hogy a (4) bekezdésnek megfelelően lemond orvosi költségtérítési jogosultságáról, csak a lemondás hatályosulását követő tizenkét hónap elteltével térhet vissza az orvosi költségek visszatérítésének (1) bekezdés szerinti jogosultsági rendszerébe. Ugyanígy csak legalább tizenkét hónap elteltével lehet utólagos változtatásokat végrehajtani az (1) bekezdés szerinti jogosultsági rendszerbe való visszatérést vagy az e jogosultságról való lemondást illetően.

(6)

A (4) bekezdésben meghatározott összeget az Elnökség évente kiigazíthatja, a személyenkénti átlagos költségtérítés tekintetében az Európai Közösségek tisztviselőire vonatkozó közös betegbiztosítási rendszerben végrehajtott éves emelés erejéig.

(7)

E cikk hatálya azokra a korábbi képviselőkre is kiterjed, akik a 45. cikkben meghatározott átmeneti ellátásban részesülnek a megbízatásuk megszűnése utáni első naptól az átmeneti ellátáshoz való jogosultságuk napjáig tartó időszakban.

(8)

E cikk hatálya azokra a korábbi képviselőkre is kiterjed, akik a 49. cikkben meghatározott öregségi nyugdíjban részesülnek a megbízatásuk megszűnése utáni első naptól a nyugdíjjogosultságuk első napjáig tartó időszakban, feltéve, hogy a 49. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek megbízatásuk megszűnése előtt fennálltak.

A visszatérítésre irányuló kérelmeket a Parlament illetékes szervezeti egységéhez vagy közvetlenül a Bizottság elszámoló irodájához kell benyújtani az e célra szolgáló egységes formanyomtatványon, csatolva az igazoló okiratokat.

A visszatérítési rendszer finanszírozását és a költségek elszámolási módozatait a Parlament és a Bizottság között a statútum és az Európai Közösségek intézményeire vonatkozó közös betegbiztosítási rendszer alapján megkötött együttműködési megállapodás szabályozza. A Parlament részéről ezt a megállapodást a quaestorokkal folytatott konzultációt követően az Európai Parlament elnöke írja alá.

Az egyedi esetekben a jelen fejezet értelmezéséből fakadó bármely jogvitát a 72. cikkben szereplő előírásoktól függetlenül a főtitkár elé kell terjeszteni, aki az Európai Közösségek intézményeire vonatkozó közös betegbiztosítási rendszert igazgató bizottság véleményének kikérését és a quaestorokkal való konzultációt követően hozza meg határozatát.

A képviselői mandátum gyakorlásához kapcsolódó koczkázatokkal szembeni biztosítás

(1)

A képviselők a biztosítási szerződésekben foglaltaknak megfelelően az alábbiakra jogosultak:

képviselői megbízatásuk ellátása során vagy magánéletükben előforduló balesetek esetére szóló biztosítás;

lopás esetére és képviselői megbízatásuk ellátása során személyes tárgyaik elveszítéséből eredő kár fedezésére szóló biztosítás.

(2)

A biztosítási díjak kétharmadát a Parlament költségvetése fedezi, a fennmaradó egyharmadát pedig a képviselő állja. A képviselők hozzájárulását közvetlenül levonják a statútum 10. cikke szerinti illetményből.

(3)

Ezen cikk rendelkezései mandátumuk kezdetétől fogva alkalmazandók a képviselőkre, kivéve, ha a főtitkárhoz írásos nyilatkozatot juttatnak el, amelyben kifejezetten lemondanak a biztosítási fedezetre vonatkozó jogukról. A biztosítási fedezetre vonatkozó joguk – adott esetben – azon hónap utolsó napján szűnik meg, amelyben a lemondásra vonatkozó nyilatkozatukat megtették.

(1)

A balesetbiztosítási kötvény fedezetet nyújt a mandátum idején bárhol a világon bekövetkező balesetekre.

(2)

A balesetbiztosítási kötvény az alábbiakat foglalja magában:

elhalálozás esetén: a statútum 10. cikkében szereplő tiszteletdíj éves összege ötszörösének kifizetése az alábbiakban felsorolt személyek részére:

—

az elhunyt képviselő házastársa és gyermekei, a képviselőre vonatkozó örökösödési jog rendelkezéseinek megfelelően: a házastársnak kifizetendő összeg semmilyen esetben sem lehet kevesebb, mint az egész összeg 25 %-a,

—

amennyiben nincsenek a fenti kategóriába tartozó személyek, más leszármazottak, a képviselőre vonatkozó örökösödési jog rendelkezéseinek megfelelően,

—

amennyiben nincsenek a fenti két kategóriába tartozó személyek, a felmenők, a képviselőre vonatkozó örökösödési jog rendelkezéseinek megfelelően,

—

amennyiben nincsenek a fenti három kategóriába tartozó személyek, a Parlament;

teljes és végleges rokkantság esetén: a statútum 10. cikkében szereplő tiszteletdíj éves összege nyolcszorosának kifizetése az érintett személynek;

végleges részleges rokkantság esetén: a b) pontban szereplő összeg a Közösségek intézményeinek a 259/68 (EGK, Euratom, ESZAK) rendelet ( 5 ) 73. cikke (1) bekezdése szerinti közös megállapodásában szereplő számítási táblázat alapján kiszámított részének kifizetése az érintett személynek.

(3)

A (2) bekezdés c) pontjában szereplő szabályozás megfelelően alkalmazandó a képviselőkre. A munkahelyi betegségekre és az életjáradékra vonatkozó, valamint a tisztviselők statútumától elválaszthatatlanul alkalmazandó rendelkezések nem alkalmazandók. A 72. cikkben előírt reklamációs eljárás alkalmazandó.

A kinevezésre jogosult hatóság fenti szabályokban meghatározott jogköreit a képviselők vonatkozásában a Parlament elnöke gyakorolja.

A teljes vagy részleges végleges rokkantság e cikk és a fent hivatkozott szabályok szerinti elismerése semmilyen módon nem befolyásolja a statútum 15. cikkének alkalmazását és vice versa.

(4)

A (2) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek szerint a biztosítás az alábbiakra nyújt fedezetet: orvosi költségek, gyógyszerek, kórházi, sebészeti, protézis, röntgen, masszázs-, ortopédiai, klinikai és szállítási költségek, valamint minden hasonló, baleset következtében felmerülő költség. Azonban e térítés csak a statútum 18. cikkében szereplő orvosi költségtérítésre vonatkozó rendelkezések alkalmazása révén az érintettnek járó összeg kimerülését követően és annak kiegészítéseképpen jár.

(1)

A személyes tárgyak ellopására és elvesztésére vonatkozó biztosítási kötvény az alábbiakat tartalmazza:

az egész világra kiterjedő biztosítási fedezet;

káreseményenként (elvesztés vagy lopás) legfeljebb 5 000 EUR biztosítási fedezet;

kártérítés esetén a képviselő által fizetendő 50 EUR önrész;

személyes használati tárgyakra kiterjedő biztosítási fedezet;

térítés esetén a tárgyak árára alkalmazandó amortizációs kulcs.

(2)

A Parlament helyiségein kívül elszenvedett lopás vagy elvesztés csak abban az esetben van fedezve, ha az érintett képviselő az esemény időpontjában hivatalos utazáson vesz részt. Amennyiben a lopásra a Parlament helyiségeiben kerül sor, csak akkor van fedezve, ha a tárgyat biztonságos helyen tárolták.

(3)

Ha a képviselő a Parlament épületén kívül veszít el pénzt vagy válik lopás sértettjévé, és a rendőrségnél feljelentést tesz, legfeljebb 250 EUR összegig áll rendelkezésére fedezet, ha az ellopott vagy elveszített pénzen kívül más személyes használati tárgyat is elveszített vagy elloptak tőle. A Parlament helyiségein belül ellopott vagy elveszített pénzre a biztosítás nem terjed ki.

(4)

Amennyiben hivatalos útja során egy képviselő csomagját a szállító rossz helyre küldi vagy elveszti, és az nem kerül meg 12 órán belül, és ez nem lakóhelyén történik, az elvesztett személyes tárgyak értéke, amelyeket a képviselőnek meg kell vásárolnia vagy ki kell bérelnie, 500 EUR összegig fedezve van.

(5)

A személyes használati tárgyaknak a Parlament helyiségein kívül történő ellopását vagy elvesztését a képviselőnek be kell jelentenie a rendőrségen. Amennyiben a lopás a Parlament helyiségeiben történt, a biztonsági szolgálatnak kell azt jelenteni.

(6)

A lopásokat és elvesztéseket nyolc napon belül jelenteni kell a főtitkárnak. A bejelentési űrlaphoz mellékelni kell az elvesztett vagy ellopott tárgy számláját vagy annak hiányában a pótlására beszerzett tárgyét, ha az érték meghaladja a 700 EUR összeget.

(7)

A biztosítás nem nyújt fedezetet a képviselő magánbiztosítása által fedezett lopásokra és elvesztésekre.

(1)

A képviselők az alábbi utazásaik során ténylegesen felmerült költségeik megtérítésre jogosultak:

a Parlament munkahelyeire vagy a (3) bekezdés által meghatározott hivatalos szervei üléseinek helyszínére, illetve az onnan való utazás; a továbbiakban „szokásos útiköltség”;

a megválasztásuk szerinti tagállamon kívül történő, mandátumuk gyakorlása keretében tett utazásaik, a 22. cikkben leírt feltételek mellett, a továbbiakban „kiegészítő útiköltség-térítés”;

a megválasztásuk szerinti tagállamba irányuló utazások, a 23. cikkben szereplő feltételeknek megfelelően.

(2)

Szokásos útiköltségnek tekintendők az Elnök, az Elnökség vagy az Elnökök Értekezlete által engedélyezett valamennyi külön kiküldetés teljesítése érdekében a képviselők utazása során felmerült költségek.

(2a)

Szokásos útiköltségnek tekintendők továbbá a Tanács üléseire utazó bizottsági vagy albizottsági elnökök utazási költségei.

(3)

A „Parlament hivatalos szervei” kifejezés alatt a Parlamenti szerveket értjük, az I. cím 3. fejezetében meghatározottaknak, illetve a Parlament eljárási szabályzatának megfelelően, valamint ide tartoznak a parlamenti bizottságok, a parlamentközi küldöttségek és az eljárási szabályzat alapján létrejött egyéb küldöttségek, a képviselőcsoportok és az Elnökség, valamint az Elnökök Értekezlete által engedélyezett egyéb szervek.

Az útiköltségeket a jelenlét igazolása és a vonatkozó úti okmányok, valamint adott esetben a 14. cikkben meghatározott egyéb igazoló dokumentumok bemutatása alapján térítik meg.

(1)

A képviselő jelenlétének igazolása a plenáris vagy más ülésteremben található jelenléti ív saját kezű aláírásával vagy az Elnökség által meghatározott időtartamra rendelkezésre álló központi jelenléti ív saját kezű aláírásával történik. Személyes aláírás helyett a képviselő jelenlétét elektronikusan is igazolhatja.

(2)

Kivételes esetben a képviselők olyan más dokumentumokkal is igazolhatják jelenlétüket, amelyek objektív módon bizonyítják, hogy az ülés idején az ülés helyszínén tartózkodtak. Ehhez a lehetőséghez a parlamenti ciklus valamely félidejében legfeljebb ötször lehet folyamodni.

(3)

A képviselő vagy más személy nyilatkozata nem tekinthető a jelenlét (1) és (2) bekezdés értelmében vett igazolásának. A 10. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában, valamint a (2) bekezdésben leírt esetekben a jelenlétet a képviselő nyilatkozata igazolja.

(1)

Az útiköltség-térítésre vonatkozó kérelemhez csatolni kell azokat az igazoló dokumentumokat, amelyek lehetővé teszik a fizetett összegnek, a megtett útvonalnak, az utazás napjának és idejének, valamint annak megállapítását, hogy milyen osztályon történt az utazás. Nevezetesen:

▼M18

repülővel való utazás esetén: névre szóló repülőjegyek, valamint minden egyes beszállókártya vagy az e jegyek felhasználását igazoló elektronikus bizonylat;

▼B

vasúton vagy hajóval történő utazás esetén minden egyes menetjegy.

(2)

Az (1) bekezdéstől eltérően személygépkocsival történő utazás esetén a képviselőnek olyan nyilatkozatot kell benyújtania, amelyen szerepel az utazáshoz használt személygépkocsi forgalmi rendszáma, valamint a megválasztása szerinti tagállamban személygépkocsival történő utazás esetén a megtett távolság és az indulás és az érkezés helyszíne, vagy minden egyéb személygépkocsival történő utazás esetén, a kilométer-számlálón induláskor és érkezéskor szereplő érték. Amennyiben az út meghaladja a 800 km-t, ezen nyilatkozathoz olyan igazoló dokumentumokat kell csatolni, amelyek lehetővé teszik az utazás napjának megállapítását (például az induláskor vagy az utazás alatt történő üzemanyag-vásárláskor kapott nyugtát, az autópályadíj fizetésekor kapott nyugtát vagy az autókölcsönzésről szóló szerződést vagy számlát stb.).

A Brüsszel és Strasbourg közötti utazások esetében mindig le kell adni azokat az igazoló dokumentumokat, amelyek lehetővé teszik az utazás időpontjának megállapítását.

(3)

A bérletek vagy csökkentett viteldíjjal való utazásra jogosító igazolványok költségeit előleg formájában lehet visszatéríteni. Az előleg rendezésére a bérlet vagy igazolvány érvényességének lejártakor kerül sor.

(4)

Azoknak a képviselőknek, akik menetjegyüket a Parlament utazási irodájában vásárolják meg, saját kizárólagos felelősségük és átvételi elismervény aláírása mellett lehetőségük van annak kérelmezésére, hogy az illetékes szolgálat a visszatérítést közvetlenül az utazási irodának fizesse. ►C1 Ilyen esetekben az illetékes szolgálat lehívhatja az (1) bekezdésben felsorolt igazoló dokumentumokat az utazási iroda helyfoglalási rendszeréből. ◄

Az útiköltség-térítésre vonatkozó kérelemhez az alábbi dokumentumokat kell csatolni:

Az útiköltség-térítés a ténylegesen felmerült költségek alapján történik, amelynek felső határa:

(1)

A 10. cikk (1) bekezdésének a) pontjában szereplő utazások kizárólag azon hivatalos tevékenységeken való részvétel érdekében tehetők, amelyek a Parlament munkarendjében e célból megállapított napokon történnek.

(2)

A 10. cikk (2) bekezdésében szereplő utazások kizárólag az utazás engedélyezésére jogosult szerv által meghatározott napokon történhetnek.

(1)

A Parlament valamely munkahelyére vagy valamely ülés helyére való eljutás útiköltsége a képviselő (2) bekezdésben meghatározottak szerinti lakóhelye, vagy a megválasztásuk szerinti tagállam fővárosa és a munkahely vagy az ülés helye közötti legrövidebb út alapján számítandó.

(2)

A „lakóhely”a képviselő Közösség területén található rendes lakhelye, ahol ténylegesen, viszonylag állandó jelleggel lakik, függetlenül parlamenti kötelezettségeitől. A képviselőnek be kell jelentenie lakhelyét az illetékes szolgálatnak.

(3)

A legrövidebb utat az alábbiak figyelembevételével határozzák meg:

repülővel való utazás esetén a képviselő kiindulási pontjához legközelebb eső olyan repülőtér, amely a 15. cikkben említett árú repülőjegyet tud kiállítani, valamint az ezen repülőtér és az úti cél közötti távolság;

vasúttal történő utazás esetén a képviselő kiindulási pontjához legközelebb eső pályaudvar, valamint az ezen pályaudvar és a úti cél közötti távolság;

személygépkocsival vagy hajóval való utazáskor a képviselő kiindulási pontja és a célállomás közötti távolság.

(4)

Mikor a képviselő megbízatása megkezdődik vagy megváltoztatja lakóhelyét, tájékoztatást kell kapnia arról a repülőtérről, vasútállomásról és a legközvetlenebb, ti. a legrövidebb útvonalakról, amelyeket ezen alkalmazási szabályok alkalmazásában használni fognak.

(5)

A képviselő írásban bármikor benyújthat az illetékes szolgálatnak egy olyan másik útvonalra vonatkozó, indokolással ellátott javaslatot, amely jelentős időnyereséget jelent vagy lényegesen kényelmesebb, anélkül, hogy az út költsége 20 %-nál többel növekedne. Amennyiben ezt az útvonalat elfogadják, az a (3) bekezdés szerint meghatározott legrövidebb útvonal helyébe lép.

Amennyiben az útvonalat nem fogadják el, vagy a képviselő által javasolt útvonal az utazás költségeit több mint 20 %-kal megnöveli, az ügyet a főtitkár elé kell utalni, aki a döntéshozatal előtt konzultálhat a quaestorokkal.

(6)

Az utazás megszakítása esetén az útiköltségeket az utolsó indulási állomástól számítva kell megtéríteni. Az utazás megszakításának tekintendő a képviselő a Parlament egyik munkahelyére, illetve valamely hivatalos ülés helyszínére irányuló utazásának, vagy az onnan való visszautazásának bármely, egy éjszakánál hosszabb megszakítása (a szombat, a vasárnap és a munkaszüneti napok kivételével).

(7)

Ha az indulási állomás vagy a célállomás nem a képviselő lakóhelye vagy a megválasztása szerinti tagállam fővárosa, az útiköltséget legfeljebb azon mértékben kell megtéríteni, mintha a képviselő a legközvetlenebb, azaz. a legrövidebb útvonalon saját lakóhelyéről vagy lakóhelyére utazna.

(8)

A két munkahely és/vagy üléshelyszín közötti utazás vonatkozásában a (3) és (7) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó.

(9)

Az ezen alkalmazási szabályok alkalmazásában megállapított díjszabást rendszeresen, évente legalább kétszer frissíteni kell.

(1)

A képviselők jogosultak parlamenti munkahetenként lakóhelyük vagy a megválasztásuk szerinti tagállam fővárosa és valamely munkahely vagy üléshelyszín közötti egy menettérti út költségeinek megtérítésére (a továbbiakban „fő utazás”).

(2)

A Parlament munkarendjében a Parlament munkahelyein kívüli tevékenységekre fenntartott heteken kívül a képviselők jogosultak a parlamenti munkahét során a munkahely vagy az üléshelyszín és a lakóhelyük vagy a megválasztásuk szerinti tagállam valamely más helyszíne között tett legfeljebb egy menettérti út költségeinek megtérítésére (a továbbiakban „köztes utazás”).

(3)

A köztes utazások megtérítésére való jogosultság független a 10. cikk (1) bekezdés c) pontjában szereplő, a képviselő megválasztása szerinti tagállamon belül tett utazások költségeinek megtérítésére vonatkozó jogosultságtól.

(4)

Nem jár költségtérítés abban az esetben, ha a képviselő a Parlament által rendelkezésre bocsátott járművön tette meg az utat.

(5)

Azok a képviselők, akik nem rendelkeznek hivatali személygépkocsival, igazoló dokumentumok bemutatása ellenében jogosultak a munkavégzés vagy az ülés helyszíne és a repülőtér vagy pályaudvar közötti taxiköltségek megtérítésére. Az Elnökség fogadja el a taxiköltségek megtérítésére, illetve a maximális összegekre vonatkozó szabályokat.

(1)

Az Európai Unión belüli utazásokhoz kapcsolódóan a képviselők távolsági és útidőpótlékra jogosultak, amelynek célja az utazásukkal kapcsolatosan felmerülő valamennyi költség fedezése. Ez a jog csak a 18. cikk (1) bekezdése értelmében vett fő utazásra vonatkozik.

(3)

A 10. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett utazásokra, illetve a 18. cikk (4) bekezdésében említett esetekre semmilyen távolsági vagy útidőpótlék nem jár. Az utazásnak a 17. cikk (6) bekezdésében említett vagy bármely egyéb megszakítása nem jogosít fel semmilyen további távolsági vagy útidőpótlékra.

(4)

A távolsági és útidőpótlékok összegét:

a Parlament munkahelyeire irányuló utazások esetében a képviselő megbízatásának kezdetétől és annak időtartamára kell megállapítani, és csak a lakcím megváltozása esetén lehet felülvizsgálni, függetlenül a ténylegesen igénybe vett útvonal bármely módosulásától;

a 10. cikk (1) bekezdésének a) pontja, (2) és (2a) bekezdése szerinti egyéb üléshelyszínekre irányuló utazásoknál minden utazás esetében egyedileg kell megállapítani.

(5)

Ha a képviselő utazással kapcsolatos további költségei meghaladják a távolsági pótlék összegét, az igazoló dokumentumok bemutatásával kérheti a különbözet megtérítését.

(6)

A távolsági és útidő-pótlékra való jogosultsághoz a munkavégzés vagy az ülés helyszínén való tartózkodás minimális időtartama 4 óra.

(1)

A távolsági pótlék kiszámítása az alábbiak szerint történik:

▼M20

a megtett út 0. és 50. km-e közötti útszakaszra: 23,96 EUR;

▼M15

a megtett út 51. és 250. km-e közötti útszakaszra: 0,13 EUR/km;

▼M19

a megtett út 251. és 1 000 . km-e közötti útszakaszra: 0,07 EUR/km;

▼B

a megtett út 1 000 . km-ét meghaladó útszakaszra: 0,03 EUR/km;

(2)

Az összegeket a képviselő lakóhelyének városközpontja és az üléshelyszín érkezési infrastruktúrája közti legrövidebb oda- és visszaút alapján kell kiszámítani.

Amennyiben a vasúton történő utazás költségeinek számítási alapja ismeretlen vagy nehezen megállapítható, a személygépkocsival történő utazás költségeire vonatkozó számítási alap használandó.

(1)

Az útidő-pótlék kiszámítása az alábbiak szerint történik:

2 és 4 óra közötti összidőtartamú utazás esetén: a 24. cikkben meghatározott pótlék nyolcadrésze;

4 és 6 óra közötti összidőtartamú utazás esetén: a 24. cikkben meghatározott pótlék negyede;

több mint 6 órás összidőtartamú, éjszakai megállást nem kívánó utazás esetén: a 24. cikkben meghatározott pótlék fele;

▼M1

több mint 6 órás összidőtartamú utazás esetén, kellőképpen megalapozott indokból elkerülhetetlen éjszakai megállással: a 24. cikkben meghatározott pótlék teljes összege, az igazoló dokumentumok bemutatása mellett.

▼B

(2)

Az utazás időtartamának kiszámítása a következőképp történik:

repülőn, vasúton vagy hajón megtett út esetén:

—

a képviselő által otthonától a reptérig/vasútállomásig megtett út 60 km/órás sebesség mellett,

—

a repülőgép, vonat vagy hajó menetideje,

—

egy óra a repülő, vonat vagy hajó indulásakor és 30 perc érkezéskor,

—

30 perc a repülőtértől vagy vasútállomástól a Parlamenthez történő eljutásra Brüsszelben, Luxembourgban vagy Strasbourgban (Entzheim).

A más repülőterek érintésével Strasbourgba történő utazás időtartamát a rendelkezésre álló közlekedési eszközök függvényében az Elnökség határozza meg;

személygépkocsi-használat esetén: a képviselő által a lakóhelyétől a munkahelyéig vagy az ülés helyszínéig megtett út 70 km/órás sebesség mellett.

(1)

A 10. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott utazások során felmerült költségekre vonatkozó éves költségtérítés maximális összege 4 517 EUR.

(2)

Ennek keretében a képviselő az eredeti számlák bemutatásával kérheti a hivatalos tevékenységek időtartama alatt felmerült taxiviteldíjak, gépkocsi-bérleti díjak, szállodai költségek és más kapcsolódó költségek megtérítését is. A költségtérítéshez való jog a hivatalos tevékenységek kezdete előtti és a végét követő napon felmerült költségekre is kiterjed.

(2a)

Amennyiben a képviselő olyan héten utazik a Parlament egyik munkahelyére, amikor az Európai Parlament nem folytat semmilyen hivatalos tevékenységet, az egyéb útiköltségek megtérítése az útiköltségekre – beleértve az európai parlamenti képviselők hivataligépkocsi-használatára vonatkozó elnökségi szabályokban meghatározott keretben a taxi viteldíjakat is – és a szállodai költségekre korlátozódik.

(2b)

A valamely képviselő vagy az Európai Parlament valamely képviselőcsoportja meghívására, rendezvényen való részvétel céljából tett utazás költségeinek visszatérítésére irányuló igényléseket is olyan egyéb igazoló dokumentumokkal kell alátámasztani, amelyek bizonyítják, hogy az utazás a képviselő megbízatásának gyakorlásához kapcsolódóan történt.

(2c)

A képviselők kombinálhatják a szokásos utazást az egyéb utazásokkal.

Amennyiben a kombinált utazásra az Európai Unión belül kerül sor, az utazásnak azon részére, amelyik a Parlament egyik munkahelyéről vagy valamely hivatalos üléshelyszínről indul ki vagy ott ér véget, a 10. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti költségtérítés vonatkozik.

Amennyiben a kombinált utazás egy részére az Európai Unión kívül kerül sor, az abból eredő többletköltséget, hogy a képviselő az egyéb utazás következtében nem a legközvetlenebb útvonalat vette igénybe, az (1) bekezdés értelmében a képviselő kiegészítő útiköltség-térítésére kell terhelni.

(2d)

A képviselők kombinálhatják az egyéb utazást a nem hivatalos kiegészítő tevékenységekkel, ha ez nem növeli a megtérítendő tartózkodási és útiköltségeket.

(2e)

Az egyéb utazással járó tevékenységek költségei nem téríthetők meg egyéb köz- vagy magánforrásból.

(3)

Az éves költségtérítés maximális összege azon utak tényleges költségeivel összefüggésben, amelyek keretében a bizottsági vagy albizottsági elnökök bizottságuk hatáskörébe tartozó, európai érdekű és parlamenti dimenzióval is rendelkező ügyekkel kapcsolatos konferenciákra vagy rendezvényekre utaznak, 4 517 EUR. Az ezeken való részvételhez azonban a Parlament elnökének előzetes jóváhagyását kell kérni, amelyre a fent említett maximális keret erejéig a rendelkezésre álló források ellenőrzését követően kerül sor.

Bármely bizottsági vagy albizottsági elnök írásban engedélyezheti valamelyik helyettesének, illetve – amennyiben ez nem lehetséges – a bizottság vagy albizottság valamelyik tagjának, hogy helyette vegyen részt az ilyen jellegű konferenciákon vagy rendezvényeken.

E költségtérítések feltételei megegyeznek a kiegészítő utazási pótlék feltételeivel.

►M1 (1) ◄

A megválasztás szerinti tagállam területén költségtérítés mellett tehető utazás (10. cikk (1) bekezdés c) pont) egy naptári évben nem lépheti túl:

a 24 menettérti utat a repülőgépen, vasúton vagy hajón történő utazás esetén úgy, hogy a Franciaország kontinentális részén megválasztott képviselők által a Franciaország tengerentúli területeire, Új-Kaledóniába, francia Ausztráliába és francia Antarktiszra tett elszámolható utazások száma nem haladhatja meg a kettőt;

a személygépkocsival megtett utak esetében az összesített távolság legfeljebb:

a 24 000 km-t

Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Lengyelországban, Romániában, Finnországban, Svédországban vagy az Egyesült Királyságban megválasztott képviselők esetében,

a 16 000 km-t

a Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Írországban, Görögországban, Magyarországon, Ausztriában, Portugáliában vagy Szlovákiában megválasztott képviselők esetében,

▼M8

a 8 000 km-t

a Belgiumban, Cipruson, Dániában, Észtországban, Horvátországban, Lettországban, Litvániában, Luxemburgban, Máltán, Hollandiában vagy Szlovéniában megválasztott képviselők esetében.

(1a)

Írásbeli kérelemre bármely képviselő, aki kimerítette a repülőgépen, vasúton vagy hajóval történő utazásra vonatkozó, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott juttatását, a személygépkocsival történő utazásra vonatkozó, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jutattását repülőgépen, vasúton vagy hajóval történő utazásra vonatkozó juttatássá alakíthatja át, úgy hogy az ennek eredményeképpen repülőgépen, vasúton vagy hajóval megtehető egyirányú utazással a megválasztásának tagállama vonatkozásában engedélyezett maximális kilométerszám 2 %-át használja fel.

Értelemszerűen ugyanez vonatkozik az olyan képviselőre, aki a személygépkocsival történő utazásra vonatkozó juttatását merítette ki.

(2)

A városi környezetben, tömegközlekedési eszközök (beleértve a taxik) igénybevétele során felmerülő utazási költségek visszatérítése az igénybe vett közlekedési eszközökre vonatkozó, szokásos igazoló dokumentumok alapján történik. A visszatérített összeget el kell osztani a személygépkocsival történő utazás kilométerenkénti árával, és az így kapott eredményt le kell vonni az (1) bekezdés b) pontjában említett kilométerek számából.

(3)

Amennyiben valamely képviselő, akinek a 17. cikk (2) bekezdése szerinti lakóhelye a megválasztása szerinti országtól eltérő tagállamban van, a lakóhelye és a megválasztása szerinti tagállam között utazik megbízatásának ellátásához kapcsolódóan, ezen utazásokat az (1) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazásában a megválasztás szerinti tagállamon belüli utazásoknak kell tekinteni.

(1)

A képviselők napidíjra jogosultak minden, az alábbi helyeken eltöltött nap után:

munkavégzés vagy ülés helyszínén, a 12. cikknek megfelelő igazolással, a képviselő rendes útiköltség-térítés által fedezett utazása keretében;

egy nemzeti parlament valamely bizottságának vagy egyéb szervének a képviselő lakóhelyétől eltérő helyen tartott ülésén, az adott bizottság vagy parlamenti szerv által kiadott jelenléti igazolás bemutatása esetén.

A külső parlamenti tevékenységek számára fenntartott heteken a képviselők legfeljebb három napon át napidíjra jogosultak, kivéve, ha a napidíj az a) és b) pontok szerint fizetendő, és kivéve, ha az Elnökség 2009. október 19-i határozatában szereplő különleges körülmények állnak fenn.

(2)

Ha a hivatalos tevékenység az Unió területén zajlik, a képviselők átalánypótlékra jogosultak, amelynek összege 324 EUR.

(3)

Ha a hivatalos tevékenység a Közösség területén kívül zajlik, a képviselők az alábbiakra jogosultak:

a (2) bekezdésben említett összeg felét kitevő átalánypótlék, az ülés kezdete előtti utolsó repülőjárat indulásának órája és az ülés vége után elérhető első repülőjárat érkezésének órája között, vagy a Parlament által bérelt különgépek indulási és érkezési órája között eltelt időre. A napi 12 órát meghaladó időtartam számítható egy teljes napnak. A napi 6 órát meghaladó időtartam fél napnak számít;

az ülés helyszínén felmerült szállásköltség (reggelivel) megtérítése az eredeti számla bemutatása esetén;

▼M6

ba)

a vízumköltségek és kapcsolódó költségek megtérítése az igazoló dokumentumok bemutatása esetén;

▼M5

megfelelően igazolt, kivételes körülmények fennállása esetén az útközben felmerült ésszerű tartózkodási költségek térítése.

▼B

(4)

Ha a benyújtott szállodai számla kétágyas szobára szól, a térítés a teljes számlaérték 85 %-ára korlátozódik.

(5)

Amennyiben a képviselő 4 óránál kevesebb időt tölt a munkahelyen, továbbá az oda- és visszaútja sem vesz igénybe egy napnál többet, a képviselő a napidíj felére jogosult.

A képviselőknek joguk van a parlamenti tevékenységükből fakadó költségeik megtérítésére átalány formájában általános költségtérítést igénybe venni. A képviselők nem vehetik igénybe az általános költségtérítést az ezen alkalmazási szabályok vagy egyéb parlamenti szabályok értelmében nyújtott juttatások által fedezett tevékenységeik költségeinek megtérítésére, kivéve, ha kimerítették az ezen juttatások révén biztosított összegeket.

(1)

Az általános költségek a képviselők mandátumának időtartama alatt téríthetők.

(2)

A 25. cikk szerinti költségtérítés havi összege 4 576 EUR.

(3)

Azok a képviselők, akiknek mandátuma a hónap 15. napját követően veszi kezdetét, erre a hónapra csupán az előírt havi illetmény felét kapják.

(4)

Ugyancsak az illetmény fele folyósítandó a képviselő mandátumának megszűnését követő három hónapban, azzal a feltétellel, hogy a képviselő legalább hat hónapig gyakorolta tevékenységét, és nem választották újra.

Az általános költségek térítése jogcímen keletkező minden összeget közvetlenül a képviselők számára folyósítják.

(1)

Az általános költségtérítés például az alábbi kiadások fedezésére szolgál:

—

irodavezetési- és fenntartási költségek,

—

irodabútorok és dokumentáció,

—

irodai berendezések költsége,

—

reprezentációs tevékenységek,

—

igazgatási költségek.

(2)

Az Elnökség elfogadja az általános költségtérítésből megtéríthető költségek nem kimerítő listáját.

(1)

Amennyiben a képviselő a 10. cikk (1) bekezdésének a) pontja, (2) bekezdése vagy (2a) bekezdése szerinti hivatalos út folyamán súlyosan megbetegszik vagy balesetet szenved, vagy váratlan körülmények áldozata lesz, amely folytán nem képes az utazást zavartalanul folytatni, jogosult a Parlament részéről nyújtott segítségre. Ez a segítségnyújtás kiterjed a hazautaztatás megszervezésére és a járulékos költségek viselésével kapcsolatos felelősség vállalására. A képviselő vagy adott esetben annak képviselője a hazautaztatást a Parlament munkahelyeinek egyikére vagy az állandó tartózkodási helyére igényelheti.

(2)

A képviselő hivatalos kiküldetése során bekövetkezett elhalálozása esetén lehetőség van arra, hogy az elhunyt állandó tartózkodási helyére történő elszállításának költségeit a Parlament ugyancsak fedezze.

(3)

A Parlament segítségnyújtási kötelezettségeinek biztosítás formájában tesz eleget. Az (1) és (2) bekezdésben említett képviselői jogosultságokat a biztosítási kötvényben meghatározott feltételeknek megfelelően gyakorolják.

(4)

A biztosítási kötvény többek között a következő segítségnyújtás költségeinek fedezését foglalja magában:

—

segítségnyújtás a képviselő súlyos betegsége, balesete és halála esetén,

—

segítségnyújtás és soron kívüli hazautaztatás természeti katasztrófa, súlyos zavargások, valamint a képviselő családjában bekövetkezett súlyos megbetegedés, baleset és haláleset esetén,

—

logisztikai és ügyintézési segítségnyújtás dokumentumok elvesztése és ellopása esetén,

—

segítségnyújtás a képviselő ellen indított bírósági eljárás esetén,

—

kiegészítő élet- és rokkantsági biztosítás (fennmaradó egyenleg).

A quaestorok a főtitkár javaslatát és a Parlament orvosának véleményét követően engedélyezhetik, hogy a Parlament átvállaljon bizonyos költségeket, amelyek lehetővé teszik egy súlyos fogyatékkal élő képviselő számára, hogy mandátuma gyakorlásának érdekében segítséget vegyen igénybe. A fogyatékosság mértékét és a mandátum gyakorlásához szükséges segítségre vonatkozó igény megalapozottságát a Parlament orvosának rendszeresen meg kell erősítenie. A quaestorok által nyújtott engedély meghatározza a támogatás módját és az engedély időtartamát.

(1)

A 24. cikkben említett napidíj mértéke 50 %-kal csökken minden olyan napra, amelyen a képviselő a strasbourgi ülés keddjén, szerdáján és csütörtökén, illetve a brüsszeli ülés második napján tartott név szerinti szavazások több mint felétől távol marad.

(2)

Azon képviselők, akik egy adott parlamenti évben (szeptember 1-jétől augusztus 31-ig) a plenáris ülésnapok legalább felétől távol maradtak, a 25. cikkben meghatározott, adott évre vonatkozó általános költségtérítés 50 %-át visszafizetik a Parlamentnek.

(3)

Az Elnök dönthet úgy, hogy a (2) bekezdésben említett távollétek bármelyikét figyelmen kívül hagyják, ha a hiányzást egészségügyi vagy súlyos családi jellegű problémák indokolták, vagy ha a hiányzó képviselő az adott időszakban a Parlament képviseletében kiküldetésben volt. A fennálló körülményt igazoló okmányokat a távollét kezdetétől számított legfeljebb két hónapon belül a quaestorokhoz kell benyújtani.

(4)

A várandós képviselő a szülést megelőző három hónapra felmentést kap a Parlament hivatalos ülésein való részvétel alól. A képviselő ennek igazolására bemutatja a szülés várható időpontját tartalmazó orvosi igazolást. A képviselő a szülést követő hat hónapra felmentést kap a hivatalos üléseken való részvétel alól. Igazolásként ez esetben a gyermek születési bizonyítványát kell bemutatni.

(1)

Az a képviselő, akit az eljárási szabályzat 146. cikke alapján az ülésről kizárnak, a kizárás időtartamára elveszti a 24. cikkben említett napidíjra vonatkozó jogosultságát.

(2)

Az eljárási szabályzat 147. cikkében meghatározott esetekben a képviselőt szintén megfosztják a napidíjra vonatkozó jogosultságától.

(1)

A képviselők jogosultak az általuk szabadon megválasztott személyzet segítségét igénybe venni. A Parlament megtéríti azokat a ténylegesen felmerülő költségeket, amelyek teljes egészükben és kizárólagosan abból származnak, hogy a képviselők ezen alkalmazási szabályoknak megfelelően és az Elnökség által megszabott feltételek mellett egy vagy több asszisztenst, illetve szolgáltatót alkalmaznak.

(2)

Kizárólag azok a költségek fizethetők ki, amelyek a szükséges asszisztensi segítségnyújtásból fakadnak, és közvetlenül összefüggenek a képviselők parlamenti mandátumának gyakorlásával. Ezek a költségek semmiképpen sem fedezhetnek a képviselő magánéletéhez kapcsolódó kiadásokat.

(3)

Csak a képviselők mandátumának időtartama alatt keletkező költségek téríthetők meg. Csakis a költségtérítési kérelem e fejezet szerinti benyújtása előtt legfeljebb harminc nappal keletkezett költségeket lehet megtéríteni.

(4)

A 34. cikkben említett valamennyi munkatársra vonatkozó havi költségtérítés legmagasabb összege 2020. július 1-jei hatállyal 25 620 EUR.

(5)

Ha a képviselő mandátuma nem valamely hónap első napján kezdődik, illetve nem valamely hónap utolsó napján ér véget, akkor a számára az adott hónapra járó asszisztensi költségtérítést arányosan kell kiszámítani.

(6)

A (4) bekezdésben előírt havi költségtérítésnek a pénzügyi év végéig fel nem használt, felhalmozódott részét az említett bekezdésben szereplő havi összeg erejéig át kell vinni a következő pénzügyi évre.

(1)

A képviselő alkalmazhat:

akkreditált parlamenti asszisztenseket az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 5a. cikke értelmében, valamint

olyan természetes személyeket, akik a megválasztása szerinti tagállamban nyújtanak neki asszisztensi segítséget, és akik az e fejezetben meghatározott feltételek alapján, az alkalmazandó nemzeti jog szerinti munkaszerződést vagy szolgáltatási szerződést kötnek vele (helyi asszisztensek).

(2)

Több képviselő írásbeli megállapodással csoportot hozhat létre annak érdekében, hogy közösen alkalmazzanak az (1) bekezdés szerinti egy vagy több asszisztenst vagy egy vagy több gyakornokot, illetve közösen vegyék igénybe egy vagy több ilyen asszisztens vagy egy vagy több ilyen gyakornok szolgálatait. Ebben az esetben az érintett képviselők kijelölik maguk közül azt az egy vagy több képviselőt, aki a csoport nevében jogosult aláírni a szerződéseket vagy benyújtani a felvételi kérelmet.

A képviselők írásos nyilatkozatot nyújtanak be az illetékes szervezeti egységnek arról, hogy milyen arányban osztják meg egymás között a 33. cikk (4) bekezdésében előírt összegből levonandó költségeket.

(3)

A 35–42. cikk nem vonatkozik az akkreditált parlamenti asszisztensekre.

(4)

Az Elnökség által előírt feltételek alapján kötött gyakornoki megállapodásokkal kapcsolatban felmerülő költségek ugyancsak megtéríthetők.

(5)

A képviselők a parlamenti mandátumuk gyakorlásához közvetlenül kapcsolódó, eseti jellegű és pontosan meghatározott szolgáltatások elvégzése céljából az e fejezetben rögzített feltételek mellett természetes vagy jogi személyeket is alkalmazhatnak.

(6)

A szolgáltatás nem terjedhet ki alkalmazottak rendelkezésre bocsátására, kivéve az olyan szolgáltatók által nyújtott ideiglenes szolgáltatásokat, akik hivatásszerűen és rendszeresen nyújtják ezeket a szolgáltatásokat, és a nemzeti jogszabályok alapján jogosultak ilyen szolgáltatások nyújtására.

(7)

Az Elnökség elfogadja a parlamenti asszisztensek vonatkozásában megtéríthető költségek listáját.

(8)

Az asszisztensek és gyakornokok nevét, valamint a szolgáltatók és kifizetőhelyek nevét vagy cégnevét szerződésük ideje alatt az Európai Parlament honlapján közzé kell tenni, az őket alkalmazó képviselő(k) nevével együtt.

Ezek az asszisztensek, gyakornokok, szolgáltatók és kifizetőhelyek – kellően indokolt biztonsági okokból – írásban kérelmezhetik, hogy nevüket vagy cégnevüket ne tegyék közzé az Európai Parlament honlapján. A kérelem jóváhagyásáról a főtitkár dönt.

(9)

A képviselő és az akkreditált asszisztensek között bármely időpontban hatályos szerződések száma – a szerződésekben meghatározott munka időtartamától függetlenül – nem haladhatja meg a hármat. Ez a felső határ négyre növelhető, ha az elnök engedélyezi az eltérést, miután az illetékes szolgálatok meggyőződnek arról, hogy a képviselő a Parlament épületeinek használatára vonatkozó szabályok szerint és az esetleges gyakornokok számát is figyelembe véve elegendő irodaterülettel rendelkezik.

(10)

A 33. cikk (4) bekezdésében előirányzott összeg legalább 25 %-a az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek VII. címéből következő költségek kifizetésére van fenntartva. Ezért az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek VII. címéből következő költségektől eltérő, parlamenti asszisztensi költségekkel összefüggő valamennyi költség együttesen nem haladhatja meg a 33. cikk (4) bekezdésében meghatározott összeg 75 %-át.

Ezen túlmenően a 34. cikkben említett szolgáltatásnyújtással összefüggő költségek nem haladhatják meg a 33. cikk (4) bekezdésében meghatározott összeg 25 %-át.

Ezeket a korlátokat az adott pénzügyi évre vonatkozó, a 33. cikk (4) bekezdésében említett havi jogosultságok, valamint a következő pénzügyi évre a 33. cikk (6) bekezdése szerint átvitt esetleges fel nem használt egyenleg összesítése alapján arányosan kell kiszámítani.

(11)

A Parlament a helyi asszisztensek bruttó ellentételezésének vagy héa nélküli díjazásának költségeit az Elnökség által a (12) bekezdéssel összhangban megállapított, havonkénti összegben meghatározott felső határig téríti meg. A felső határt az Elnökség évente kiigazíthatja. Az alkalmazandó felső határt közzé kell tenni a Parlament weboldalán.

(12)

A felső határ a referenciaösszeg háromszorosának felel meg. A referenciaösszeg az Eurostat által az adott képviselő megválasztása szerinti tagállamban teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók bruttó évi átlagkereseteként közzétett összeg tizenketted része.

Az így megállapított felső határ ugyanakkor nem lehet alacsonyabb a 6-os besorolási fokozatú akkreditált asszisztensek alapilletményénél, illetve nem haladhatja meg a 19-es besorolási fokozatú akkreditált parlamenti asszisztensek alapilletményét.

Az esetleges jutalmak megtérítésére kizárólag a fent említett, éves alapon számított felső határ erejéig kerülhet sor.

A felső határt arányosan csökkenteni kell, amennyiben a helyi asszisztens részmunkaidőben dolgozik, illetve ha a helyi asszisztens nem egész hónapot dolgozik.

Pénzügyi következmények akkreditált parlamenti asszisztenssel szemben elkövetett zaklatás esetén

Amennyiben az elnök a zaklatást érintő belső kontradiktórikus eljárás nyomán megállapítja, hogy egy képviselő pszichológiailag vagy szexuálisan zaklatott egy akkreditált parlamenti asszisztenst, a Parlament a képviselőt az érintett akkreditált parlamenti asszisztens szerződése alapján terhelő minden pénzbeli kötelezettséget, különösen az asszisztens javadalmazását – az alkalmazási szabályok 33. cikkétől eltérve – az adott képviselő parlamenti asszisztensi költségtérítéséből vonja le anélkül, hogy a képviselő jogosult lenne az adott asszisztens által nyújtott további szolgáltatásokra.

(1)

A képviselők vagy képviselői csoportok által a helyi asszisztensekkel vagy szolgáltatókkal kötött munkaszerződéseket vagy szolgáltatási szerződéseket, valamint a megválasztás szerinti tagállamban élő gyakornokokkal kötött gyakornoki megállapodásokat kötelezően egy valamelyik tagállamban székhellyel rendelkező kifizetőhely kezeli.

(2)

E kifizetőhely szolgáltatásait olyan természetes vagy jogi személy végezheti, amely valamely tagállamban a nemzeti jog alapján jogosult a munkaszerződések vagy szolgáltatási szerződések ( 6 ) adóügyi és társadalombiztosítási kérdéseinek intézésével kapcsolatos szakmai munkavégzésre.

(3)

A képviselők egyéni szerződést kötnek egy általuk szabadon kiválasztott olyan kifizetőhellyel, amely megfelel a (2) bekezdésben foglalt követelménynek.

Az (1) bekezdés szerinti kifizetőhely szolgáltatásainak igénybevételéből eredő költségek a 33. cikk (4) bekezdésében előírt összeget terhelik, és azokra nem vonatkozik a szolgáltatások tekintetében a 34. cikk (10) bekezdésében megállapított korlát.

A kifizetőhelyek héa nélküli díjazása nem haladhatja meg sem azon helyi asszisztensek, szolgáltatók és gyakornokok bérköltségének, díjazásának, illetve juttatásainak 10 %-át, amelyek kifizetését biztosítja, sem a 33. cikk (4) bekezdésében megállapított összeg 4 %-át.

A díjazások felső határát naptári évre vetített összesítés alapján, a kifizetőhely szerződésének időtartamával arányosan ellenőrzik.

(4)

A képviselő és a kifizetőhely közötti szerződést az Elnökség által jóváhagyott mintaszerződés alapján kötik meg.

A mintaszerződés e fejezetnek megfelelően rögzíti az (1) bekezdés szerinti szerződésekhez kapcsolódó kifizetések módozatait, illetve a kifizetőhely javadalmazását és felelősségi körét.

(1)

A kifizetőhely gondoskodik a nemzeti és közösségi jog megfelelő alkalmazásáról, például az általa kezelt szerződésekhez kapcsolódó társadalombiztosítási és adóügyi kötelezettségek betartásáról.

(2)

A kifizetőhely díjazása a vonatkozó számlák vagy díjkimutatás ellenében kerül kifizetésre.

(3)

A képviselők a kifizetőhely rendelkezésére bocsátják az összes olyan dokumentumot és információt, amelyekre a kifizetőhelynek szüksége lehet annak érdekében, hogy biztosítsa az általa kezelt szerződések törvényes és szabályszerű kezelését, ideértve például a 37. cikk (2) bekezdésében, a 38. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, a 40. cikkben, a 41. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, valamint a 42. cikkben szereplő dokumentumokat.

(4)

A Parlament a kifizetőhely részére az utóbbival kötött szerződések – ideértve a gyakornoki megállapodásokat is – szerint esedékes díjakat a szükséges igazoló dokumentumok ellenében fizeti ki.

(5)

►C1 A Parlament kivételes esetben a képviselő kérésére és nevében közvetlenül folyósítja nettó munkabérét azoknak az asszisztenseknek, akikkel a képviselő munkaszerződést kötött. ◄ A kifizetőhely haladéktalanul tájékoztatja az illetékes szolgálatot a megfizetendő társadalombiztosítási járulékok és adók összegéről, valamint kiállítja a fizetési igazolásokat.

(6)

Munkaszerződés esetén, amennyiben a körülmények ezt szükségessé teszik, a Parlament a képviselő kérésére a (4) és (5) bekezdésben említett kifizetések tekintetében előleget fizethet ki.

Az előlegek a helyi asszisztensek rövid utazásai során felmerülő költségek fedezésére is felhasználhatók. Ez esetben átalány formájában fizetendők, amelynek összege asszisztensenként és havonta nem haladhatja meg a 100 eurót. Amennyiben a felmerült költségek meghaladják ezt az értéket, a kifizetőnek negyedévente be kell nyújtania a felmerült költségeket igazoló dokumentumokat. Kivételes esetekben ezen igazoló dokumentumok egy nyilatkozattal helyettesíthetők.

E kifizetések rendezése továbbra is a kifizetők teljes felelősségére, és ezen alkalmazási szabályoknak, valamint az alkalmazandó nemzeti jogszabályoknak megfelelően történik.

(1)

A 34. cikk (1) bekezdése b) pontja, illetve (2), (4) és (5) bekezdése szerint juttatott parlamenti asszisztensi költségtérítés feltételeként a képviselők vagy kifizetőhelyeik az összes érintett képviselő és – a 36. cikk (5a) bekezdésének B9 pontjában foglalt eset kivételével a kifizetőhely – által ellenjegyzéssel ellátott költségtérítési kérelmet nyújtanak be az illetékes szolgálatnak, amelyben pontosan feltüntetik a kedvezményezetteket és a folyósítandó összegeket. A kérelemhez munkaszerződések esetében a 38. cikkben, szolgáltatási szerződések esetében a 41. cikkben említett igazoló dokumentumokat kell csatolni).

(2)

A képviselő haladéktalanul értesíti a kifizetőhelyet és az illetékes szolgálatot a szerződéses kapcsolatai vagy a kifizetésre vonatkozó utasítások tekintetében bekövetkezett minden változásról, közölve a szerződésben végrehajtott módosításokat.

A kifizetőhely haladéktalanul továbbítja az illetékes szolgálatnak ezeket az információkat, valamint a kapcsolódó igazolásokat.

A munkaszerződésre vonatkozó költségtérítési kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

(1)

A kifizetőhely minden egyes helyi asszisztensre vonatkozóan legkésőbb a Parlament adott pénzügyi évét követő év március 31-ig elszámoló kimutatást küld az illetékes szervezeti egység számára a fizetések, az adóügyi levonások, a munkáltatói és munkavállalói társadalombiztosítási járulékok, valamint egyéb megtérítendő kiadások tekintetében keletkezett költségekről, különösen a kifizetett előlegek rendezése céljából. Emellett benyújtja az érintett helyi asszisztensek társadalombiztosítási rendszerben való tagságát igazoló dokumentumot is, amely a képviselőt jelöli meg munkáltatóként, továbbá – amennyiben a nemzeti jogszabályok ezt előírják – a munkahelyi baleset esetén fedezetet nyújtó biztosításról szóló igazolást. Igazolja továbbá, hogy az alkalmazandó nemzeti jogszabályokból adódó minden kötelezettség teljesült.

A kifizetőhely és a képviselő közötti szerződés megszűnése esetén, valamint a képviselő mandátumának lejártakor ezeknek a kötelezettségeknek három hónapon belül eleget kell tenni.

Az első albekezdésben említett kimutatást a kifizetőhely a Parlament által meghatározott előírások alapján állítja ki.

(2)

Az (1) bekezdésben említett kimutatások ellenőrzését követően az illetékes szervezeti egység értesítést küld a kifizetőhelynek és másolatban a képviselőnek arról, hogy a kifizetések szabályosak voltak-e, illetve hogy adott esetben mely hiányzó dokumentumokat kell pótolni.

Ha az értesítésben a kifizetések szabálytalanságát állapítják meg, a kifizetések szabályszerűségének megállapításához szükséges dokumentumokat az értesítés időpontjától számított egy hónapon belül kell benyújtani az illetékes szervezeti egységhez. Ellenkező esetben a Parlament a 67. és 68. cikket alkalmazza.

(1)

A kifizetőhely az alkalmazandó nemzeti jogszabályok által meghatározott időszak lejártáig és az adott parlamenti ciklus végétől számított legalább egy évig köteles a kifizetésekre vonatkozó naplót megőrizni, amelyben tételesen feltünteti a fizetést, valamint az adók és a munkáltatói és munkavállalói társadalombiztosítási járulékok összegeit. Amennyiben a kifizetőhellyel kötött szerződés a képviselő mandátumának lejárata előtt megszűnik, a kifizetésekre vonatkozó naplóról készült hiteles másolatot haladéktalanul át kell adni a képviselő által kiválasztott, a 35. cikk (3) bekezdése szerinti új kifizetőhelynek.

(2)

Az asszisztens tartózkodik minden olyan magatartástól, amely összeegyeztethetetlen az általa segített képviselő és az Európai Parlament érdekeivel. Az asszisztens haladéktalanul tájékoztatja a képviselőt, amennyiben külső, akár javadalmazás nélküli tevékenységet kíván végezni, illetve ha indulni kíván valamilyen választáson.

Az asszisztens lakóhelyének a munkavégzés helyszínétől olyan távolságra kell lennie, amely összeegyeztethető feladatai megfelelő ellátásával.

(3)

A képviselő haladéktalanul tájékoztatja az illetékes szervezeti egységet az alkalmazási feltételek minden olyan változásáról, amely kihathat a parlamenti asszisztensi költségekre, valamint arról, ha asszisztense külső tevékenységet kíván folytatni vagy indulni kíván valamilyen választáson. A képviselőnek gondoskodnia kell arról, hogy a külső tevékenységek vagy a választáson való indulás ne befolyásolja az asszisztensi feladatok ellátását, és ne legyen összeegyeztethetetlen az Unió pénzügyi érdekeivel. Az illetékes szervezeti egység előírhatja annak bizonyítását, hogy az érintett asszisztenssel megállapodás született e célból.

(4)

A választáson indulni szándékozó helyi asszisztens a választási kampányokra vonatkozó nemzeti rendelkezéseknek megfelelően jár el. Az asszisztens legalább a hivatalos kampány időtartamára éves szabadságot vagy fizetés nélküli szabadságot vesz ki. Megválasztása esetén a tevékenységével összefüggő költségek térítése megszűnik, kivéve, ha igazolja, hogy megbízatása összeegyeztethető a parlamenti asszisztensi feladatokkal.

(5)

A képviselő és az asszisztens között létrejött szerződésnek tartalmaznia kell a (2) és (4) bekezdésben előírt kötelezettségeket.

(1)

A 33. cikk (3) bekezdésétől eltérve vissza lehet téríteni azokat a többletköltségeket, amelyek a képviselők és a helyi asszisztenseik között létrejött munkaszerződéseknek a képviselői mandátum lejárta okán történő megszűnése esetén keletkeznek, amennyiben ezeket a kiadásokat az alkalmazandó nemzeti munkaügyi jogszabályok – ideértve a kollektív szerződéseket is – előírják.

(2)

Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben:

a képviselőt közvetlenül újraválasztják a következő parlamenti ciklusra;

a képviselő hat hónapnál kevesebb ideig gyakorolta mandátumát;

a képviselő a mandátuma vége előtt nem tett eleget a kellő időben a munkaszerződés megszűnésére vonatkozó törvényes kötelezettségeinek, ideértve a felmondási értesítést is, kivéve, ha mandátumának végét nem lehetett előre látni;

az asszisztens ugyanerre az időszakra valamely közösségi intézménytől egyéb bér jellegű juttatást kap, vagy őt valamely másik képviselő vagy képviselői csoportosulás alkalmazza;

a felek közötti különleges megállapodásból fakadó költségekről, illetve a törvényes vagy megállapodásos kötelezettségeken felüli jutalomra vonatkozó döntésről van szó a munkaszerződés megszűnésekor.

(3)

Az érintett képviselő mandátumának lejártát követő három hónapon belül a képviselő ellenjegyzésével a kifizetőhely nyújtja be az illetékes szolgálatnak az (1) bekezdés szerinti költségtérítésre irányuló kérelmet, pontosan megjelölve a kifizetés jogalapját.

(4)

Ha a képviselők az alkalmazandó munkaügyi jogszabályok értelmében az (1) bekezdés hatálya alá eső költségek tekintetében a 33. cikk (4) bekezdésében előírt összegnél háromszor nagyobb összeget kötelesek fizetni, akkor ez az összeg kivételes jogcímen megtéríthető, szabályosan kiállított, és az illetékes nemzeti hatóságok által kötelező jelleggel igazolt dokumentumok bemutatásával. A kifizetési kérelmet a (3) bekezdésben részletezett eljárás szerint kell benyújtani.

(5)

Egy munkaszerződés megszűnésével kapcsolatos, az 1–4. bekezdések értelmében nem megtéríthető költségek fedezése céljából a képviselők utasíthatják kifizetőhelyüket, hogy a 33. cikk (4) bekezdésében említett összegből különítsen el pénzeszközöket és vigye át azokat a következő pénzügyi évekre, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:

a képviselő megfelelő írásos dokumentációval bizonyította, hogy az Európai Parlamenten kívül és európai parlamenti képviselők részvétele nélkül azon ágazaton belül, amelyhez a munkaszerződés kapcsolódik, működik egy bevett gyakorlat, amely szerint a jogszabályban meghatározott minimumon felüli végkielégítéseket fizetnek;

az a) pontban meghatározott gyakorlatnak megfelelő végkielégítési összegeket a helyi asszisztens munkaszerződése tartalmazza. A szerződés szerinti összegek semmilyen körülmények között nem haladhatják meg a foglalkoztatási évenként számolt egy-egy havi jövedelmet;

az elkülönített összegeket a 39. cikk szerinti éves elszámolási eljárás során alkalmazottankénti bontásban jelentik be. A kifizetőhely külön bankszámlát nyit a pénzeszközök számára és az elszámoláshoz évente bankszámlakivonatot nyújt be. A kifizetőhely minden pénzügyi évben csak az aktuális parlamenti ciklus kezdetétől az adott pénzügyi év végéig, vagy ha a szerződés abban az évben lejár, a szerződés lejártáig tartó foglalkoztatási időszakoknak megfelelő összegeket különíthet el. Az elkülönített összegek után kapott kamatokat az éves elszámolási eljárás idején jelentik be. A többlet- vagy fel nem használt összegeket évente és az adott munkaszerződés lejártakor visszatérítik a Parlamentnek.

(1)

A héával együtt 500 eurót meg nem haladó értékű, eseti jellegű szolgáltatások kivételével a szolgáltatói szerződés megkötése előtt költségtérítési kérelmet kell benyújtani, és annak kötelezően tartalmaznia kell az alábbiakat:

árajánlat, valamint annak a szerződésnek a tervezete, amelyet a képviselő meg kíván kívánt kötni a szolgáltatóval, és amely világosan meghatározza a szolgáltatás jellegét;

a héával együtt 60 000 eurót meghaladó értékű szolgáltatások esetén annak igazolása, hogy egymástól teljesen független szolgáltatóktól kapott legalább három ajánlat közül a gazdaságilag legelőnyösebb került kiválasztásra, az ár mellett figyelembe véve a minőséget és a szociális szempontokat is; ez a küszöbérték a hasonló szolgáltatás kapcsán ugyanazon szolgáltatóval kötött egymást követő szerződések esetén összesített alapon alkalmazandó;

jogi személynek minősülő szolgáltatók esetében a szolgáltató cégbejegyzésének vagy ezzel egyenértékű dokumentumának, továbbá alapító okiratának másolata, illetve természetes személy szolgáltatók esetében a 38. cikk d)–f) pontjában, valamint – az eseti szerződések kivételével – g) pontjában felsorolt dokumentumok;

jogi személynek minősülő szolgáltatók esetében nyilatkozat arról, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség, amely megerősíti, hogy a szolgáltatás nyújtásában részt vevő személyek egyike sem minősül a 34. cikk szerinti asszisztensnek, és a 43. cikk d) pontja szerinti kategóriák egyikébe sem tartozik;

(2)

A nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségeket akkor kell visszatéríteni, ha a képviselő benyújtotta az illetékes szervezeti egységnek azt a számlát vagy díjkimutatást, amely részletesen ismerteti a szolgáltató által ténylegesen nyújtott szolgáltatásokat, valamint a szolgáltatóval kötött szerződés egy példányát. A számlához vagy díjkimutatáshoz csatolni kell a képviselő igazolását arról, hogy a szolgáltatás nyújtására ténylegesen sor került. Az illetékes szervezeti egység kérésére a képviselő a főbb igazoló dokumentumokat is benyújtja.

Ha a szolgáltatások részben vagy teljes mértékben héamentesek, az illetékes szervezeti egység kérheti a kifizetőhelyet a mentesség jogalapjának megjelölésére.

Abban az esetben, ha munkaszerződés keretében alkalmazott helyi asszisztens szülési szabadság vagy súlyos betegség miatt három hónapnál hosszabb ideig van távol, a távolléte harmadik hónapjától számítva a helyettesítéséből fakadó költségek azon része, amelyet az alkalmazandó nemzeti társadalombiztosítási rendszer értelmében az alkalmazott javára folyósított összegek nem fedeznek, a 33. cikk (4) bekezdésében meghatározott összegen felül visszatéríthetők. Az ilyen költségekre vonatkozó kifizetési kérelmet a képviselő ellenjegyzésével a kifizetőhely nyújtja be az illetékes szolgálatnak.

Az e fejezet alkalmazása szerint folyósított összegek sem közvetlenül, sem közvetetten nem fordíthatók az alábbiakra:

(1)

A képviselők belső szolgáltatásokhoz való hozzáférése és a képviselőknek nyújtott dologi juttatások tekintetében az Elnökség az alábbiak vonatkozásában fogad el szabályokat:

—

a szolgálati gépkocsik képviselők általi használata,

—

a képviselői irodák bútorzata,

—

informatikai és telekommunikációs eszközök biztosítása a képviselők számára,

—

irodaszerek biztosítása a képviselők számára,

—

a képviselőknek és képviselőcsoportoknak a Parlament tájékoztatási irodáiban biztosított irodahelyiségek használata,

—

a képviselők adományként vagy hagyatékként valamely intézménynek, szervezetnek, vagy alapítványnak átadott irattári anyagainak kezelése,

—

a parlamenti ciklus ideje alatt mandátumuk végére érő képviselők brüsszeli vagy strasbourgi irodáiban található személyes használati tárgyai szállításának módja származási országukba,

—

szolgálati kerékpárok használata,

—

a képviselők számára biztosított nyelvtanfolyamok és informatikai tanfolyamok,

—

az egészségügyi szolgálat által nyújtott szolgáltatások igénybevétele.

(2)

Az Elnökség emellett rendelkezhet úgy, hogy parlamenti mandátumuk ideje alatt juttatásban részesíti a Parlament korábbi Elnökeit, illetve úgy, hogy a parlamenti infrastruktúrához való hozzáférés tekintetében juttatásban részesíti a volt képviselőket.

A volt képviselők a tisztségük megszűntét követő hónap első napjától átmeneti ellátásra jogosultak a statútum 13. cikke szerint.

(1)

A volt képviselők átmeneti ellátásra jogosultak. Amennyiben mandátumot szereznek egy másik parlamentben, vagy köztisztséget töltenek be, a nekik járó díjazás levonásra kerül az átmeneti ellátásból.

(2)

A 2. cikk (3) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó az átmeneti ellátásra.

(3)

E cikk alkalmazásában „másik parlament” alatt a tagállamok valamelyikében működő, jogalkotási hatáskörrel rendelkező parlament értendő.

(4)

E cikk alkalmazásában „köztisztség” alatt az alábbi tisztségek értendők:

▼B

közhatalom gyakorlásával járó fizetett választott tisztség;

nemzeti vagy regionális kormánytagság;

▼M12

közhatalmat gyakorló magas rangú tisztségviselő, uniós intézmény tisztviselője vagy képviselője.

▼B

(1)

Amennyiben a volt képviselő egyaránt jogosult átmeneti ellátásra és öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra a statútum 14., illetve 15. cikke alapján, ő maga döntheti el, hogy melyiket kívánja igénybe venni. Döntéséről legkésőbb a mandátuma lejártát követő három hónapon belül értesíti a főtitkárt. Ez a döntés visszavonhatatlan.

(2)

Amennyiben a volt képviselő az átmeneti ellátást választja, az öregségi vagy a rokkantsági nyugdíj kifizetését felfüggesztik az átmeneti ellátás fizetésének időszakára.

(1)

Az átmeneti ellátás igénybe vétele érdekében a volt képviselő legkésőbb a mandátuma lejártát követő három hónapon belül kérvényt nyújt be a főtitkárnak, amelyhez mellékel egy írásbeli nyilatkozatot arról, hogy betölt-e a 46. cikkben említett bármely tisztséget.

(2)

A 47. cikk (1) bekezdésének alkalmazása esetén a nyilatkozathoz mellékelni kell a vonatkozó döntést is.

(3)

Az átmeneti ellátás megadásának feltételeiben bekövetkező változásokról, amelyek módosíthatják a jogosultságot, haladéktalanul értesíteni kell a főtitkárt. Kétség esetén a főtitkár felkérheti az érintettet, hogy tegye meg észrevételeit.

(4)

Amennyiben a nyilvánosan elérhető, ellenőrzött forrásokból a főtitkár tudomást szerez arról, hogy egy volt képviselő a 46. cikkben szereplő tisztséget tölt be, felfüggeszti az átmeneti ellátás kifizetését, és erről tájékoztatja az érintettet.

(5)

A volt képviselő bármikor lemondhat az átmeneti ellátásra való jogosultságáról. Erről a döntésről értesítenie kell a főtitkárt.

(1)

Azok a képviselők, akik mandátumukat legalább egy teljes éven keresztül gyakorolták, a mandátumuk megszűnését követően egész életén át járó öregségi nyugdíjra jogosultak, amely azon napot követő hónap első napjától kezdve folyósítandó, amelyen 63. életévüket betöltötték.

A volt európai parlamenti képviselőknek vagy jogi képviselőjüknek – a vis maior eseteit kivéve – a jogosultság keletkezésétől számított hat hónapon belül kell benyújtaniuk az öregségi nyugdíj folyósítására vonatkozó kérelmüket. E határidő lejárta után az öregségi nyugdíj folyósításának kezdete a kérelem kézhezvétele hónapjának első napja.

(2)

Az öregségi nyugdíj kifizetését felfüggesztik minden olyan kedvezményezett esetében, akit újraválasztanak a Parlament képviselőjévé. Az új képviselői mandátum jogcímén az öregségi nyugdíj tekintetében keletkezett jogosultság hozzáadódik az újraválasztást megelőzően már fennálló jogosultsághoz. Az öregségi nyugdíj kifizetését ismét folyósítani kezdik, mihelyt a képviselő parlamenti képviselői mandátuma megszűnik.

(3)

Ha ugyanaz a képviselő több mandátumot is betölt, amelyek között bizonyos időszak eltelik, akkor az öregségi nyugdíj kiszámításakor a mandátumok időszakait összeadják.

(1)

A volt képviselő által az európai parlamenti mandátummal egy időben valamely másik parlamentben betöltött mandátum gyakorlása fejében kapott öregségi nyugdíj összege levonandó a jelen fejezet értelmében folyósítandó nyugdíj összegéből.

(2)

Az (1) bekezdés céljaira a „másik parlament” kifejezésen a 2. cikk (2) bekezdésében meghatározott parlament értendő.

(3)

A számítás elvégzésekor a két nyugdíj összegét külön-külön, adólevonások nélkül veszik alapul.

(4)

Azok a volt képviselők, akik a parlamenti mandátumukkal egy időben valamely másik parlamentben mandátumot töltöttek be, kötelesek bejelenteni a másik parlamentben betöltött mandátumuk jogcímén számukra folyósítandó öregségi nyugdíjat.

(1)

Az a képviselő, aki az 55. cikkben előírt eljárás szerint megállapított, teljes mértékű rokkanttá válása miatt lemond mandátumáról, rokkantsági nyugdíjra jogosult, amelynek hatálya – a (3) bekezdésben foglaltak fenntartásával – a nevezett lemondás napjától kezdődik.

(2)

A rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megszűnik, ha a képviselő a rokkanttá válását megállapító határozat hivatalos kézhez vételétől számított három hónapos határidőn belül nem nyújtja be lemondását.

(3)

A rokkantsági nyugdíj azon parlamenti ciklus végétől érvényes, amelyben a rokkanttá válás bekövetkezett:

ha a képviselőnek nem áll módjában rokkanttá válása miatt lemondania; vagy

ha a képviselő rokkanttá válását megállapító határozatot azon képviselői ciklus lezárulását követően hozták meg, amelynek során az ezen cikkben előírt eljárás kezdetét vette; vagy

ha a (2) bekezdésben előírt határidő még nem járt le.

(1)

A rokkantsági nyugdíj összege a mandátum minden ténylegesen gyakorolt teljes éve után a képviselői statútum 10. cikkében előírt képviselői tiszteletdíj 3,5 %-a, valamint minden ténylegesen gyakorolt további hónap után ezen összeg egy tizenketted része, de a nevezett képviselői tiszteletdíj legalább 35 %-a és legfeljebb 70 %-a.

(2)

A rokkantsági nyugdíj kiszámításakor az öregségi nyugdíj kiszámítására vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók.

(1)

A volt képviselő által a parlamenti mandátummal egy időben valamely másik parlamentben betöltött mandátum gyakorlása fejében kapott rokkantsági nyugdíj összege levonandó a jelen fejezet értelmében folyósítandó rokkantsági nyugdíj összegéből.

(2)

Az (1) bekezdés céljaira a „másik parlament” kifejezésen a 2. cikk (2) bekezdésében meghatározott parlament értendő.

(3)

Ha a volt képviselők egyaránt jogosultak rokkantsági és öregségi nyugdíjra, akkor az öregségi nyugdíjat kell számukra folyósítani. Az öregségi nyugdíj összege azonban nem lehet alacsonyabb a rokkantsági nyugdíj összegénél.

(1)

A képviselő vagy törvényes képviselője kérvényt nyújt be a Parlament elnökéhez a rokkanttá nyilvánításra vonatkozóan, mellékleve az orvosi igazolást és feltüntetve annak az orvosnak a nevét, aki a képviselőt az 56. cikkben ismertetett rokkantsági bizottságban képviselni fogja.

(2)

Az 56. cikkben ismertetett rokkantsági bizottság a főtitkár által történő összehívását követő három hónapos határidőn belül, a Parlament által meghatározott megbízása keretében indokolással ellátott orvosi jelentést terjeszt elő, amely értékeli, hogy az 51. cikkben előírt feltételek teljesülnek-e. Ezt a határidőt a főtitkár kivételes esetekben meghosszabbíthatja.

(3)

A Parlament elnöke a rokkantsági bizottság javaslatára megállapítja a rokkanttá válást, és ezt a határozatát eljuttatja az érintett képviselőhöz, felkérve egyúttal mandátumáról való lemondására. Nemleges döntés esetén az Európai Parlament elnöke tájékoztatja az érintett képviselőt a fellebbezési lehetőségekről.

(1)

A rokkantsági bizottság három orvosból áll:

—

az elsőt az érintett képviselő jelöli ki,

—

a másodikat az Európai Parlament jelöli ki,

—

a harmadikat az érintett képviselő és az Európai Parlament közös megállapodással jelöli ki.

Amennyiben a felek a második orvos kijelölésétől számított két hónapon belül nem tudnak megegyezni a harmadik orvos kijelöléséről, akkor a harmadik orvost a Parlament kezdeményezésére az Európai Közösségek Bíróságának elnöke hivatalból kijelöli.

(2)

A rokkantsági bizottság munkájának költségeit – ideértve az utazási költségeket is – a Parlament viseli.

(3)

Az érintett képviselőnek jogában áll a rokkantsági bizottság elé terjeszteni a kezelőorvosa vagy bármely olyan szakorvos által kibocsátott jelentést vagy igazolást, akivel megismerése szerint konzultálnia kellett.

(4)

A rokkantsági bizottság bizalmasan végzi munkáját.

(1)

Azok a volt képviselők, akik már nem felelnek meg az 51. cikkben előírt feltételeknek, elveszítik a rokkantsági nyugdíjhoz való jogosultságukat.

(2)

Ha a képviselő nem érte el 63. életévét, a Parlament egy kijelölt orvossal ötévente megvizsgáltathatja annak megállapítása érdekében, hogy továbbra is fennállnak-e a rokkantsági nyugdíj folyósításának megszabott feltételei.

(3)

Ezt a vizsgálatot a (2) bekezdésben megjelölt határidő előtt is el lehet végeztetni, például abban az esetben, ha a Parlament tudomására jut, hogy a volt képviselő ellenszolgáltatás fejében végez tevékenységet. Ezt a helyzetet adott esetben a nyilvánosság számára hozzáférhető forrásokból származó, ellenőrizhető tények alapján mérik fel, az adott esetben fennálló körülmények függvényében és minden érdekelt fél meghallgatását magában foglaló vizsgálatot követően.

(4)

A rokkantsági bizottság a vizsgálatot végző orvos javaslatára megállapíthatja, hogy a volt képviselő egészségi állapota oly mértékben javult, hogy már nem felel meg az 51. cikkben előírt feltételeknek.

(5)

A rokkantsági nyugdíj folyósításának megszakítására vonatkozó határozatot a rokkantsági bizottság következtetései alapján a Parlament elnöke hozza meg. Az 55. és 56. cikkek megfelelően alkalmazandók. Ha a volt képviselő nem jelöl ki orvost a rokkantsági bizottságban való képviseletére, akkor az 56. cikk (1) bekezdésének második franciabekezdését kell alkalmazni.

(1)

A túlélő házastárs, valamint a mandátumát gyakorló vagy olyan volt képviselő halála bekövetkezésének pillanatában eltartott gyermeke(i), aki halálakor öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, házastársi, illetve árvasági jogcímen túlélő hozzátartozói nyugdíjban részesülnek.

(2)

Ezen fejezet rendelkezéseinek alkalmazásában a házastársi kötelékben nem élő állandó élettársat a házastárssal egyenrangú jogcímen kell kezelni, azzal a feltétellel, hogy a párnak egy tagállam vagy egy tagállam bármely illetékes hatósága által hivatalosan elismert dokumentumot kell bemutatnia, amely tanúsítja a házastársi köteléken kívüli állandó élettársi viszonyt.

(3)

Gyermeknek tekintendő a képviselő eltartott törvényes, természetes vagy fogadott gyermeke, valamint házastársának törvényes, természetes vagy fogadott gyermeke is, amennyiben eltartásáról ténylegesen a képviselő vagy volt képviselő gondoskodott. Ugyancsak eltartott gyermeknek tekintendő a képviselő már megfogant, de még meg nem született gyermeke, valamint az a gyermek, amelynek örökbe fogadására vonatkozóan a volt képviselő elindította az eljárást, és ez az eljárás a halála után zárul le.

(1)

A túlélő hozzátartozói nyugdíj összege nem lehet magasabb azon öregségi nyugdíj összegénél, amelyre a képviselő a parlamenti ciklus lezárultakor lenne jogosult, tekintetbe véve az elhalálozás napja és a parlamenti ciklus vége közötti időszakot is.

(2)

Volt képviselők esetében a túlélő hozzátartozói nyugdíj nem lehet magasabb azon öregségi nyugdíj összegénél, amelyre a képviselő egyébként jogosult volt.

(3)

A házastárs számára járó túlélő hozzátartozói nyugdíj összege az (1) vagy (2) bekezdésben említett összeg legfeljebb 60 %-a, de legalább a képviselői statútum 10. cikkében említett juttatás 30 %-a, még abban az esetben is, ha ez utóbbi összeg magasabb az (1) és (2) bekezdésben említett összegeknél.

A házastárs számára járó túlélő hozzátartozói nyugdíjra való jogosultságot az újbóli házasságkötés nem érinti. A túlélő hozzátartozói nyugdíj nem jár, amennyiben az adott esetben minden kétséget kizáróan bebizonyosodik, hogy a házasságot kizárólag a nyugdíjra való jogosultság céljából kötötték meg. Ezt a helyzetet adott esetben a nyilvánosság számára hozzáférhető forrásokból származó, ellenőrizhető tények alapján mérik fel, az adott esetben fennálló körülmények függvényében és minden érdekelt fél meghallgatását magában foglaló vizsgálatot követően.

(4)

A gyermek számára járó túlélő hozzátartozói nyugdíj összege az (1) vagy (2) bekezdésben említett összeg 20 %-a.

(5)

Amennyiben a túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult gyermekek száma kettőnél több, úgy az ezen a jogcímen folyósítandó legmagasabb összeget egyenlő arányban meg kell osztani a jogosult gyermekek között.

(6)

A folyósítandó legmagasabb összeget adott esetben meg kell osztani a házastárs és a gyermekek között, a (3), (4) és (5) bekezdésekben előírt százalékos részaránynak megfelelően.

(1)

A túlélő hozzátartozói nyugdíjat az elhalálozás napját követő naptári hónap első napjától folyósítják.

(2)

A jogosult elhunyta esetében a nyugdíjra való jogosultság az elhalálozás hónapjának végétől megszűnik.

(3)

A gyermek számára járó túlélő hozzátartozói nyugdíjra való jogosultság azon hónap végétől megszűnik, amelyben a gyermek a 21. életévét betölti.

A jogosultság azonban kiterjed a jogosult gyermek iskolai vagy szakmai képzésének idejére, de azon hónap végétől megszűnik, amelyben a gyermek a 25. életévét betölti.

A nyugdíjra való jogosultság fennmarad azon gyermek esetében, aki betegsége vagy rokkantsága következtében nem képes önmagát eltartani. Ezt a betegséget vagy rokkantságot a Parlament orvosának el kell ismernie. A kedvezményezett vitathatja az orvos határozatát, kérve a rokkantsági bizottság felállítását, a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelet II. mellékletének 3. részében megszabott szabályok szerint.

A jogosultság megszűnik, ha a gyermek képessé válik önmaga eltartására. Ebből a célból a Parlament egy kijelölt orvossal ötévente megvizsgáltathatja annak megállapítása érdekében, hogy továbbra is fennállnak-e a rokkantsági nyugdíj folyósításának feltételei.

(1)

Ezen alkalmazási szabályok végrehajtása, illetve az alkalmazási szabályok értelmében benyújtott valamennyi kifizetési kérelem tiszteletben tartja az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendeletének ( 7 ) és a Bizottság 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendeletének ( 8 ) rendelkezéseit.

(2)

Amennyiben jelen alkalmazási szabályok szerződés megkötését irányozzák elő a Parlament és harmadik felek között, a szerződések aláírására az engedélyezésre jogosult illetékes tisztviselő rendelkezik felhatalmazással.

(1)

Az ezen alkalmazási szabályok értelmében az 1. cím 4., 5. és 6. fejezet rendelkezései alapján folyósított összegek rendeltetése kizárólag a képviselők mandátumának gyakorlásával kapcsolatos tevékenységek finanszírozása, nem fedezhetnek személyes kiadásokat, és nem fordíthatók politikai jellegű támogatások vagy adományok finanszírozására.

(1a)

A költségvetés végrehajtásában való részvétel során a képviselők gondoskodnak arról, hogy saját érdekeik ne legyenek összeférhetetlenek az Unió pénzügyi érdekeivel.

Összeférhetetlenség áll fenn abban az esetben, ha a képviselő eljárását családi, érzelmi, gazdasági érdekhez kapcsolódó vagy valamely kedvezményezettel közös érdekű bármely más ok indokolatlanul befolyásolja.

(2)

A fel nem használt összegeket – az átalányból fedezettek kivételével – a képviselők visszatérítik a Parlamentnek.

(1)

A jelen alkalmazási szabályok szerinti kifizetések banki átutalásssal történnek az Európai Parlament és a Tanács 2007. november 13-i, a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló 2007/64/EK irányelvének rendelkezései alapján ( 9 ). A Parlament viseli a fizető fél által fizetendő díjakat. Minden egyéb díjat a kedvezményezett fizet.

(2)

A kifizetések pénzneme az euro, kivéve, ha a kedvezményezett, akinek megválasztása szerinti tagállama vagy a lakóhelye nem tarozik az euroövezethez, e tagállam pénznemében kéri a kifizetés egészét vagy egy részét.

(3)

Az euro és egy másik pénznem közötti átváltás a pénzügyi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályokról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet ( 10 ) értelmében meghatározott havi elszámolási árfolyam szerint történik.

(4)

A parlamenti asszisztensek költségeinek megtérítése tekintetében a (3) bekezdés alóli kivételképpen az euro és egy másik pénznem közötti átváltás az euro előző év decemberében érvényes elszámolási árfolyamán történik, azzal, hogy egy parlamenti ciklus alatt a képviselő rendelkezésére bocsátott maximális havi kifizetés nemzeti valutában kifejezett összege az éves indexálást és az Elnökség által esetlegesen elhatározott emelést követően nem lehet alacsonyabb az előző évben meghatározott összegnél.

(1)

Mandátuma kezdetén minden képviselő közli a Parlament illetékes szolgálatával a nevére nyitott, a statútum 10. cikke szerinti tiszteletdíj, illetve az egyéb juttatások és költségtérítések fogadására nyitott egy vagy több bankszámlára vonatkozó adatokat (IBAN-szám, BIC-kód és a bank címe).

A képviselő, volt képviselő vagy hozzátartozói ezzel ellentétes utasítása hiányában a statútum 10. cikke szerinti tiszteletdíj fogadására létrehozott bankszámlára kerül kifizetésre az átmeneti juttatás és az öregségi nyugdíj is.

(2)

A képviselőtől eltérő személynek történő mindennemű kifizetés feltétele a kedvezményezett bankja által kiállított olyan dokumentum bemutatása, amely igazolja, hogy a kedvezményezett a tulajdonosa azon számlának, amelyre az átutalást végre kell hajtani, és tartalmazza az IBAN-számot és a BIC- (SWIFT-) kódot, valamint a bank címét.

(3)

A parlamenti asszisztenciával kapcsolatos átutalások esetében a képviselő közli az asszisztens banki adatait a kifizetőnek vagy – a 36. cikk (5) bekezdésében említett esetben – az illetékes szolgálatnak. Az asszisztens bankszámláját abban a tagállamban kell megnyitni, amelyben az asszisztens tevékenységeinek nagy részét gyakorolja. Az átutalásokra abban a pénznemben kerül sor, amelyben az asszisztens a fizetését vagy díjazását kapja.

(1)

A statútum 10. cikke alapján előirányzott tiszteletdíj, az átmeneti juttatás és a nyugdíjak kifizetési ideje az adott hónapra a hónap 15. napja. Az általános költségtérítési juttatás kifizetési ideje az adott hónap első napja.

(2)

A parlamenti asszisztensi költségekkel kapcsolatos kifizetések az adott hónap 15. napján kerülnek folyósításra a kifizetőnek vagy – a 36. cikk (4) és (5) bekezdésében említett esetben – a helyi asszisztensnek.

E kifizetéseknél a képviselő előző hónap 25. napjáig átnyújtott utasításait veszik figyelembe.

(3)

A többi költségtérítés feltétele a jelen alkalmazási szabályokban előírt dokumentumok bemutatása.

(4)

A jelen alkalmazási szabályokban előírt dokumentumok bemutatására az alábbi határidők szerint kerül sor:

utazási és tartózkodási költségek és juttatások esetén: legkésőbb a kérelem tárgyát képező utazás megkezdése szerinti naptári évet követő naptári év október 31-éig;

parlamenti asszisztensi költségek és egyéb költségek esetén: az alkalmazandó rendelkezésben meghatározott határidő lejárta előtt, és legkésőbb azon költségvetési év december 7-én, amelyre a kifizetési vagy a visszatérítési kérelem vonatkozik.

(5)

A főtitkár a szokásos utazási, valamint az ellátási költségek előleg formájában történő kifizetésére vonatkozóan különleges rendelkezéseket hozhat.

A kért igazoló dokumentumok elvesztése esetén a képviselőnek nyilatkozatot kell benyújtani a dokumentumok elvesztéséről, és csatolnia kell az ezen alkalmazási szabályokban meghatározott követelményeknek megfelelő pótlólagos igazolásokat.

Ha egy képviselő vagy kifizetőhely nem tartja tiszteletben ezen alkalmazási szabályokból vagy egy, a 35. cikk értelmében létrejött szerződésből eredő kötelezettségeit, akkor az arra illetékes tisztviselő elrendelheti egy adott kifizetés folyósításának teljes vagy részleges felfüggesztését, kellőképpen figyelembe véve harmadik személyek esetleges jogos érdekeit, mindaddig, amíg az érintett fél eleget nem tesz kötelezettségeinek, vagy amíg értékelni nem lehet, hogy helyénvaló-e a 68. cikk alkalmazása.

A felfüggesztő határozatot megelőzően a képviselőt vagy a kifizetőhelyet írásban értesítik, és egy hónapos határidőt bocsátanak a rendelkezésére ahhoz, hogy az alkalmazási szabályoknak vagy a szerződésnek megfelelő helyzetet teremtsen. Az értesítés másolatát a quaestoroknak és adott esetben valamennyi érintett harmadik személynek is megküldik.

(1)

Az alkalmazási szabályok alkalmazásával jogtalanul felvett összegek behajtandók. A főtitkár ad utasítást arra, hogy ezen összegeket az érintett képviselőktől behajtsák.

(2)

A behajtás terén hozott minden határozat meghozatala során ügyelnek a képviselő mandátumának tényleges gyakorlására és a Parlament megfelelő működésére, és az érintett képviselőt a főtitkár előzőleg meghallgatja.

(3)

E cikk analóg módon alkalmazandó a volt képviselőkre és harmadik felekre is.

(1)

A 15. cikk c) pontjában, a 20. cikkben, a 22. cikk (1) és (3) bekezdésében, a 24. cikk (2) bekezdésében, illetve a 26. cikk (2) bekezdésében előirányzott összegeket az Elnökség évente, legfeljebb az Európai Uniónak az előző év októberéhez viszonyított és az Eurostat által közzétett éves inflációja erejéig indexálhatja.

(2)

A 33. cikk (4) bekezdésében előírt összeget az Elnökség szükség esetén évente indexálja az Eurostat által a tagállamok nemzeti statisztikai hivatalaival egyetértésben, a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelet 65. cikkének megfelelően felállított közös index alapján. Ez az indexálás visszamenőleges hatállyal az indexált év júliusától alkalmazandó.

A képviselőkre alkalmazandó, a képviselői statútum 12. cikkében előírt feltételek mellett, az Európai Közösségeket illető adó alkalmazása feltételeinek és eljárásának megállapításáról szóló, 1968. február 29-i 260/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet ( 11 ).

(1)

A statútum 10. cikkében említett tiszteletdíj, az átmeneti juttatás, illetve az öregségi nyugdíj a vagyon egyharmad részéig terjedő zár alá vételének tárgyát képezheti, bírósági ítélet vagy az illetékes közigazgatási hatóság határozata alapján.

(2)

Ilyen intézkedés végrehajtására a főtitkár ad utasítást, ügyelve a képviselő mandátumának tényleges gyakorlására és a Parlament megfelelő működésére, és előzőleg meghallgatva az érintett képviselőt.

(1)

Az a képviselő, aki úgy véli, hogy az illetékes szolgálat ezen alkalmazási szabályokat vele szemben helytelenül alkalmazta, írásban a főtitkárhoz fordulhat.

A főtitkár panasszal kapcsolatos döntésének tartalmaznia kell a döntés indokait.

(2)

Az a képviselő, aki nem ért egyet a főtitkár döntésével, a főtitkár döntésének kiadásától számított két hónapon belül kérheti az ügy quaestorok elé utalását, akik a főtitkár véleményének kikérését követően döntést hoznak.

(3)

Ha a panaszeljárásban érintett valamely fél nem ért egyet a quaestorok döntésével, a döntés kiadásától számított két hónapon belül kérheti az ügy Elnökség elé utalását, amely meghozza a végső döntést.

(4)

E cikk alkalmazandó a képviselők jogutódaira, valamint a volt képviselőkre és azok jogutódaira is.

(1)

Az ezen alkalmazási szabályok szerinti költségtérítési vagy visszatérítési kérelmek digitális aláírással ellátott elektronikus formában is benyújthatók.

(2)

A jelen alkalmazási szabályok alapján benyújtandó igazolások szkennelt másolatok formájában is benyújthatók, amennyiben a képviselő becsületbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy a benyújtott dokumentumok egyeznek az eredeti dokumentumokkal.

(3)

A képviselőknek a költségtérítés vagy visszatérítés iránti kérelem benyújtásának évét követő naptári év december 31-ig meg kell őrizniük az eredeti dokumentumokat annak érdekében, hogy ellenőrizni lehessen az eredeti igazoló dokumentumok és a szkennelt másolatok egyezését.

A Parlament illetékes szervezeti egységei a szkennelt és az eredeti igazoló dokumentumok egyezésének szúrópróbaszerű ellenőrzését szolgáló rendszert hoznak létre.

Ezen alkalmazási szabályok a statútum hatálybalépésével egyidejűleg lépnek hatályba.

A IV. címben előírt átmeneti rendelkezések fenntartásával, a KKJ szabályzat a képviselői statútum hatálybalépésének napján hatályát veszti.

Túlélő hozzátartozói nyugdíj, rokkantsági nyugdíj és öregségi nyugdíj

(1)

A túlélő hozzátartozói nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, az eltartott gyermekeknek nyújtott kiegészítő rokkantsági nyugdíj, valamint a KKJ szabályzat I., II. és III. melléklete értelmében biztosított öregségi nyugdíj e mellékletek alkalmazásában továbbra is folyósításra kerül azon személyek részére, akik a statútum hatálybalépése előtt részesültek e juttatásokban.

Abban az esetben, ha egy rokkantsági nyugdíjban részesülő volt képviselő 2009. július 14-e után elhalálozik, a túlélő hozzátartozói nyugdíjat a PEAM szabályzat I. mellékletében rögzített feltételek mellett a házastársa, a vele tartós, nem házastársi kapcsolatban élő élettársa vagy eltartott gyermekei részére folyósítják.

(2)

A fent nevezett III. mellékletnek megfelelően a statútum hatálybalépéséig megszerzett öregséginyugdíj-jogosultság nem vész el. Az e nyugdíjrendszer értelmében nyugdíjjogosultságot szerző személyek a fent nevezett III. melléklet értelmében megszerzett jogosultság alapján kiszámított juttatásban részesülnek, amennyiben megfelelnek az adott tagállam e célból előirányzott nemzeti jogszabályaiban felállított követelményeknek, és benyújtják a fent nevezett III. mellékelt 3. cikke (2) bekezdésében meghatározott kérelmet.

(1)

A volt képviselők vagy más kedvezményezettek számára a KKJ-szabályzat VII. mellékletének 1., 3. és 4. cikke értelmében egy 2019. január 1. előtt esedékessé vált kiegészítő nyugdíj továbbra is a 2018. december 31-ig alkalmazandó említett mellékletnek megfelelően fizetendő.

(2)

A 2019. január 1-jén még nem esedékessé vált bármely kiegészítő nyugdíjat a KKJ-szabályzat VII. melléklete 1. és 2. cikkének megfelelően kell meghatározni és kifizetni az alábbi feltételekre és eltérésekre figyelemmel:

(2a)

A KKJ-szabályzat VII. melléklete 3. és 4. cikkének megfelelően egyéb kedvezményezetteknek járó, de 2019. január 1-jén még nem esedékessé vált kiegészítő (önkéntes) nyugdíj után különleges illeték fizetendő, amelynek összege a fizetendő nyugdíj névértékének 5 %-a. Az illetéket közvetlenül a kiegészítő (önkéntes) nyugdíjalapba kell befizetni.

(3)

Új jogosultságokat szerezhetnek a fent nevezett VII. melléklet értelmében a statútum hatálybalépését követően azok a 2009-ben megválasztott képviselők:

akik egy előző parlamenti ciklusban is képviselők voltak; és

akik a kiegészítő nyugdíjrendszerben korábban már vagy éppen most szereztek jogosultságot; és

akik számára a megválasztásuk szerinti tagállam a statútum 29. cikke értelmében átmeneti időszakra e statútum rendelkezéseitől eltérő szabályokat határozott meg, vagy akik a statútum 25. cikke értelmében önként a nemzeti nyugdíjrendszer mellett döntöttek; valamint

akik európai parlamenti képviselői mandátumuk vonatkozásában nem jogosultak sem tagállami, sem európai nyugdíjra.

(4)

A kiegészítő nyugdíjalapokba való képviselői befizetések a képviselők magánalapját terhelik.

(1)

A KKJ szabályzat V. melléklete értelmében biztosított átmeneti juttatás e melléklet alkalmazásában továbbra is folyósításra kerül azon személyek részére, akik a statútum hatálybalépése előtt részesültek e juttatásban.

(2)

Azok a képviselők, akik a 6. parlamenti ciklus végén véglegesen befejezik hivataluk gyakorlását, a fent nevezett V. mellékletben előirányzott átmeneti juttatásban részesülnek.

(3)

Azon képviselők esetében, akik részesülnek a statútum 10. cikkében előirányzott tiszteletdíjban, és akik mandátuma a statútum hatálybalépését követően jár le, a hatálybalépést megelőző hivatali időszak az átmeneti ellátás összegének kiszámításakor beszámításba kerül a statútum 13. cikke értelmében.

(4)

Ugyanakkor a (3) bekezdésben említett képviselők kérhetik, hogy számolják ki az átmeneti ellátás arányos értékét mandátumuk statútum hatálybalépését megelőző időszakára, a KKJ szabályzat V. melléklete értelmében. Az említett arányosítás alapjául szolgáló időszak levonásra kerül a statútum 13. cikkének (2) bekezdésében meghatározott maximális időszakból.

A helyi asszisztensek és a kifizetőhelyek szerződéseire alkalmazandó átmeneti rendelkezések

(1)

A 34. és a 35. cikknek az Elnökség 2015. október 26-i határozatával módosított, az asszisztensek számát, valamint az asszisztensek és a kifizetőhelyek díjazását érintő rendelkezései nem érintik a még hatályban lévő szerződéseket, feltéve, hogy az ezekhez kapcsolódó költségekre vonatkozó költségtérítési kérelmeket 2015. október 27. előtt benyújtották az illetékes szervezeti egységnek.

(2)

Az (1) bekezdésben említetthez hasonló szerződések kizárólag az I. cím 5. fejezetének rendelkezéseivel összhangban újíthatók meg vagy módosíthatók.

Az életbiztosítás képviselői tisztség megszűnése esetén történő fenntartásának, átalakításának vagy visszavásárlási értéke kifizetésének a KKJ szabályzat 19. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott módozatai valamennyi, a 6. parlamenti ciklus végéig hivatalban maradó képviselőre vonatkoznak a biztosítási szerződés feltételei szerint, feltéve, hogy a biztosítási díjak legalább két éven át kifizetésre kerültek.

A KKJ szabályzat 21b. cikke értelmében biztosított juttatások e cikk alkalmazásában továbbra is folyósításra kerülnek azon képviselők számára, akik korábban ilyen juttatásban részesültek, és akiket 2009-ben újraválasztanak.

(1)

Azok a 2009-ben újraválasztott képviselők, akik éltek a statútum 25. cikkében biztosított választási lehetőséggel, kizárólag a nemzeti szabályozásuk által felállított feltételek mellett és az adott tagállam költségvetésének terhére részesülnek juttatásban, átmeneti juttatásban, öregségi nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban és túlélő hozzátartozói nyugdíjban a statútum hatálybalépését követő időszak címén.

Ezenfelül az első bekezdésben említett képviselők kérhetik a Parlamenttől az átmeneti juttatás kifizetését mandátumuknak a statútum hatálybalépését megelőző időszakára, a KKJ szabályzat V. melléklete értelmében.

(2)

Ez a rendszer alkalmazandó azon képviselőkre is, akik számára a megválasztásuk szerinti tagállam a statútum 29. cikke értelmében átmeneti időszakra e statútum rendelkezéseitől eltérő szabályokat határozott meg.

(3)

A 7. cikk (2) bekezdése alóli kivételképpen azon képviselők esetében, akik számára a megválasztásuk szerinti tagállam a statútum 29. cikke értelmében átmeneti időszakra e statútum rendelkezéseitől eltérő szabályokat határozott meg, vagy akik a statútum 25. cikke értelmében önként a nemzeti nyugdíjrendszer mellett döntöttek, a képviselők terhére eső biztosítási díj egyharmada közvetlenül és egyénileg egy személyes bankszámláról kerül kifizetésre.

(4)

A 3. cikk (1) bekezdésétől eltérően azok a volt képviselők, akik a statútum 25. vagy 29. cikkének alkalmazása következtében a nemzeti rendszer szerinti nyugdíjban részesülnek, jogosultak a betegségekkel, terhességgel vagy szüléssel összefüggő költségeik kétharmadának megtérítésére a jelen alkalmazási szabályokban lefektetett feltételek szerint, amennyiben nem rendelkeznek elsődleges fedezettel a betegséggel kapcsolatos kockázatokra.

(5)

Azok a volt képviselők, akik a statútum 25. vagy 29. cikke szerinti nemzeti nyugdíjban részesülnek, és elismert súlyos betegségben szenvednek, jogosultak a folyamatban lévő kezelésük folytatásával összefüggő orvosi költségek megtérítésére a jelen alkalmazási szabályokban lefektetett feltételek szerint, amennyiben:

a súlyos betegséget a hivatali idő alatt bekövetkezett esemény okozta, és az magakadályozta, hogy a képviselő kitöltse hivatali idejének hátralevő részét;

a súlyos betegség tényét a Parlament a képviselő hivatali ideje alatt elismerte; valamint

a kezelés a képviselő hivatali ideje alatt megkezdődött.

Ha a volt képviselő rendelkezik elsődleges fedezettel, e jogosultság kiegészítő jelleggel alkalmazandó, azaz csak azokra a költségekre, amelyekre az elsődleges fedezet nem terjed ki.

Az orvosi költségek visszatérítéséről való lemondás átmeneti szabályai

Azok a képviselők, akik a 3. cikk (4) bekezdése alapján 2011. március 15-ig lemondanak az orvosi költségeik visszatérítésére vonatkozó jogosultságukról, az említett bekezdésben rögzített feltételek mellett visszatérítést kapnak 2009. július 14-ig visszamenőleges hatállyal, vagy a 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően végrehajtott utolsó visszatérítés napját követő első hónaptól kezdődően, attól függően, melyik van később.

( 2 ) Az Európai Közösségek tisztviselőinek munkahelyi baleset- és betegségbiztosítására vonatkozó közös szabályok, amelyeket valamennyi intézmény elfogadott (közös megállapodásukat az Európai Közösségek Bíróságának elnöke 2005. november 24-én nyilvántartásba vette), és amelyekre Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról, egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről, valamint a Bizottság tisztviselőire ideiglenesen alkalmazandó különleges intézkedések bevezetéséről szóló, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet 72. cikke utal (HL L 56., 1968.3.4., 1. o.).

( 3 ) Az orvosi költségek visszatérítésére vonatkozó általános végrehajtási utasítások bevezetéséről szóló 2007. július 2-i bizottsági határozat.

( 5 ) Az Európai Közösségek tisztviselőinek baleseti és foglalkozási betegségi kockázatok elleni biztosítására vonatkozó közös szabályok, melyeket valamennyi intézmény elfogadott (közös megállapodásukat az Európai Közösségek Bíróságának elnöke 2005. december 13-án vette tudomásul).

( 6 ) Amennyiben bebizonyosodik, hogy a képviselő által a (3) bekezdés a) vagy c) pontja értelmében kiválasztott kifizetőhely csak munkaszerződésekkel foglalkozhat, a képviselő szükség esetén kérelmezheti, hogy a b) pontban említett kifizetőhelyet kérhesse fel szolgáltatási szerződései kezelésére.

( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

( 8 ) A Bizottság 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).

		Hivatalos Lap
		Szám	Oldal	Dátum
►M1	AZ EURÓPAI PARLAMENT ELNÖKSÉGÉNEK HATÁROZATA 2009. november 11-i és 23-i, 2009. december 14-i, 2010. április 19-i és 2010. július 5-i 2010/C 180/01	C 180	1	6.7.2010
►M2	EURÓPAI PARLAMENT AZ EURÓPAI PARLAMENT ELNÖKSÉGÉNEK 2010. július 5-i és október 18-i határozata, 2010/C 283/04	C 283	9	20.10.2010
►M3	AZ EURÓPAI PARLAMENT ELNÖKSÉGÉNEK HATÁROZATA (2010. december 13.) 2010/C 340/06	C 340	6	15.12.2010
M4	AZ EURÓPAI PARLAMENT ELNÖKSÉGÉNEK HATÁROZATA (2010. december 13. és 2011. február 14.) 2011/C 49/02	C 49	2	16.2.2011
►M5	AZ EURÓPAI PARLAMENT ELNÖKSÉGÉNEK HATÁROZATA (2011. március 23.) 2011/C 93/03	C 93	2	25.3.2011
►M6	AZ EURÓPAI PARLAMENT ELNÖKSÉGÉNEK HATÁROZATA (2011. március 23. és 2011. november 14.) 2011/C 335/07	C 335	12	16.11.2011
►M7	AZ EURÓPAI PARLAMENT ELNÖKSÉGÉNEK HATÁROZATA (2012. december 12.) 2012/C 390/07	C 390	4	18.12.2012
►M8	AZ EURÓPAI PARLAMENT ELNÖKSÉGÉNEK HATÁROZATA (2013. július 1.), 2013/C 194/02	C 194	6	5.7.2013
M9	AZ EURÓPAI PARLAMENT ELNÖKSÉGÉNEK HATÁROZATA (2014. június 16.) 2014/C 200/02	C 200	56	28.6.2014
►M10	AZ EURÓPAI PARLAMENT ELNÖKSÉGÉNEK HATÁROZATA (2014. szeptember 15.) 2014/C 340/04	C 340	3	30.9.2014
►M11	AZ EURÓPAI PARLAMENT ELNÖKSÉGÉNEK HATÁROZATA (2014. december 15.) 2014/C 466/01	C 466	1	30.12.2014
►M12	AZ EURÓPAI PARLAMENT ELNÖKSÉGÉNEK HATÁROZATA (2015. október 26.) 2015/C 397/03	C 397	2	28.11.2015
M13	AZ EURÓPAI PARLAMENT ELNÖKSÉGÉNEK HATÁROZATA (2015. december 14.) 2015/C 435/03	C 435	6	24.12.2015
M14	AZ EURÓPAI PARLAMENT ELNÖKSÉGÉNEK HATÁROZATA (2016. december 12.) 2016/C 484/06	C 484	19	24.12.2016
►M15	AZ EURÓPAI PARLAMENT ELNÖKSÉGÉNEK HATÁROZATA (2017. december 11.) 2017/C 445/02	C 445	8	28.12.2017
►M16	AZ EURÓPAI PARLAMENT ELNÖKSÉGÉNEK 2018. június 11-i és július 2-i határozata, 2018/C 250/03	C 250	2	17.7.2018
►M17	AZ EURÓPAI PARLAMENT ELNÖKSÉGÉNEK HATÁROZATA (2018. december 10.), 2018/C 466/02	C 466	8	28.12.2018
►M18	AZ EURÓPAI PARLAMENT ELNÖKSÉGÉNEK HATÁROZATA (2019. július 1.) 2019/C 235/03	C 235	3	12.7.2019
►M19	AZ EURÓPAI PARLAMENT ELNÖKSÉGÉNEK HATÁROZATA (2019. december 16.) 2019/C 431/09	C 431	9	23.12.2019
►M20	AZ EURÓPAI PARLAMENT ELNÖKSÉGÉNEK HATÁROZATA (2020. december 16.) 2020/C 444/01	C 444	1	22.12.2020

TARTALOMJEGYZÉK
I. CÍM —	A KÉPVISELŐI MANDÁTUM GYAKORLÁSA
Fejezetek:
1.	Képviselői juttatás
2.	Betegséggel kapcsolatos költségek
3.	A képviselői mandátum gyakorlásához kapcsolódó kockázatokkal szembeni biztosítás
4.	Költségtérítés
5.	Személyi asszisztensek
6.	Anyagi juttatások
II. CÍM —	A KÉPVISELŐI MANDÁTUM LEJÁRTA
Fejezetek:
1.	Átmeneti ellátások
2.	Öregségi nyugdíj
3.	Rokkantsági nyugdíj
4.	Túlélő hozzátartozói nyugdíj
III. CÍM —	ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Fejezetek:
1.	Fizetési feltételek
2.	Kiigazítás és behajtás
3.	Egyéb általános pénzügyi rendelkezések
4.	Záró rendelkezések
IV. CÍM —	ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK