Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között az árufuvarozáshoz kapcsolódó ellenőrzések és alakiságok egyszerűsítéséről, valamint a biztonsági vámintézkedésekről

Egyrészről

az EURÓPAI KÖZÖSSÉG,

másrészről

a SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG

a továbbiakban: a Közösség, illetve Svájc, valamint együttesen: a Szerződő Felek,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, az árufuvarozás tekintetében az alakiságok és ellenőrzések egyszerűsítéséről szóló, 1990. november 21-i megállapodásra, a továbbiakban: az 1990-es megállapodás;

mivel helyénvaló az 1990-es megállapodás hatályát kiterjeszteni a biztonsági vámintézkedésekre, kiegészítve azt egy új, ezzel a témával kapcsolatos fejezettel;

mivel az érthetőség és a jogbiztonság fokozása érdekében az 1990-es megállapodás tartalmát ebbe az 1990-es megállapodás helyébe lépő megállapodásba foglalták;

tekintettel az Európai Gazdasági Közösség és a Svájci Államszövetség között 1972. július 22-én megkötött szabadkereskedelmi megállapodásra;

tekintettel az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagországainak és a Közösség tagállamainak miniszterei, illetve az Európai Közösségek Bizottsága által 1984. április 9-én Luxembourgban elfogadott közös nyilatkozatra, valamint az EFTA tagországainak miniszterei és a Közösség tagállamainak miniszterei által 1988. február 2-án Brüsszelben elfogadott, az országaik számára előnyös, dinamikus európai gazdasági térség létrehozásáról szóló nyilatkozatra;

mivel a Szerződő Felek megerősítették a határokon történő áruellenőrzések összehangolásáról szóló nemzetközi egyezményt;

mivel az áruknak a Közösség és Svájc közti határon történő átlépésekor fenn kell tartani az ellenőrzések és alakiságok egyszerűsítésének a meglévő szintjét, és ezáltal biztosítani kell a két fél közötti kereskedelmi forgalom folyamatosságát;

mivel az ilyen egyszerűsítést fokozatosan tovább kell fejleszteni;

mivel az állat- és növény-egészségügyi ellenőrzéseket ezentúl az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló, 1999. június 21-i megállapodás szabályozza;

felismerve, hogy az ellenőrzések és alakiságok elvégzésének feltételei a szóban forgó ellenőrzések és alakiságok céljának, megfelelő elvégzésének és hatékonyságának akadályozása nélkül, széles körben összehangolhatók;

mivel e megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy mentesíti a Szerződő Feleket egyéb nemzetközi megállapodások keretében vállalt kötelezettségeik alól;

mivel a Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Közösség hatályos jogszabályain alapuló intézkedések révén azonos szintű biztonságot szavatolnak a saját területükön;

mivel kívánatos, hogy konzultációt folytassanak Svájccal a biztonsági vámintézkedésekre vonatkozó közösségi szabályok továbbfejlesztéséről, valamint hogy Svájc részt vegyen a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet 247a. cikke által létrehozott Vámkódex Bizottság e témával kapcsolatos munkájában és tájékoztatást kapjon e szabályok végrehajtásáról;

mivel a Szerződő Felek eltökélt szándéka, hogy a területükre belépő vagy onnan kilépő árukereskedelemben a kereskedelem folyamatosságának akadályozása nélkül javítsák a biztonságot;

mivel a harmadik országokból behozott vagy oda irányuló áruk fuvarozása során egyenértékű biztonsági vámintézkedéseket kell bevezetni a Szerződő Felek érdekében;

mivel ezek a biztonsági vámintézkedések az árukra vonatkozó biztonsági adatoknak az áruk belépése és kilépése előtti bejelentésére, a biztonsági kockázatkezelésre és az ezzel kapcsolatos vámellenőrzésekre, valamint a biztonság terén kölcsönösen elismert engedélyezett gazdálkodó státus megadására vonatkoznak;

mivel Svájcban a személyes jellegű adatok védelme megfelelő szintű;

mivel a biztonsági vámintézkedések tekintetében az egyensúly helyreállítására irányuló megfelelő intézkedéseket célszerű meghatározni, beleértve az érintett rendelkezések felfüggesztését is azokban az esetekben, amikor a biztonsági vámintézkedések egyenértékűsége már nem biztosított;

ÚGY HATÁROZTAK, HOGY MEGKÖTIK EZT A MEGÁLLAPODÁST:

(1)

A Közösség és Svájc között létrejött megállapodások keretében hatályban lévő különleges rendelkezések sérelme nélkül e megállapodás a Svájc és a Közösség közötti valamely határt átlépő áruk fuvarozásával kapcsolatos ellenőrzésekre és alakiságokra, valamint a harmadik országokból behozott vagy oda irányuló áruk fuvarozására alkalmazandó biztonsági vámintézkedésekre vonatkozik.

(2)

E megállapodás nem vonatkozik a hajókkal és légi járművekkel mint szállítóeszközökkel kapcsolatos ellenőrzésekre és alakiságokra; vonatkozik azonban az említett szállítóeszközökkel szállított járművekre és árukra.

(1)

E megállapodás egyrészről a közösségi vámterületre, másrészről a svájci vámterületre és annak beékelt vámterületeire vonatkozik.

(2)

E megállapodás hatálya mindaddig kiterjed a Liechtensteini Hercegségre, amíg azt vámunió szerződés köti Svájchoz.

A III. fejezetben említett biztonsági vámellenőrzésektől eltérő szúrópróbaszerű ellenőrzések és alakiságok

(1)

E megállapodás különös rendelkezéseinek sérelme nélkül a Szerződő Felek meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy:

—

a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott különböző ellenőrzéseket és alakiságokat a legrövidebb időn belül és lehetőség szerint ugyanazon a helyen végezzék el,

—

az ellenőrzéseket – kellően indokolt körülmények kivételével – szúrópróbaszerűen végezzék el.

(2)

Az (1) bekezdés második francia bekezdésének alkalmazása céljából a szúrópróba alapját a határállomáson áthaladó, a vámhivatalnál vagy más ellenőrző hatóságnál egy adott időszakban bemutatott szállítmányok összességének, nem pedig az egyes szállítmányokat alkotó áruk összességének kell képeznie.

(3)

Az áruk kivitelekor, továbbításakor és behozatalakor a Szerződő Felek elősegítik az egyszerűsített eljárások alkalmazását, valamint az adatfeldolgozási és adattovábbítási technológia használatát az áruk indulási és rendeltetési helyén.

(4)

A Szerződő Felek törekednek arra, hogy a vámhivatalok eloszlását – a területükön belül is – úgy alakítsák ki, hogy az a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen a kereskedelmi szereplők igényeinek.

A Szerződő Felek mindent megtesznek annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok kifejezett megbízásából és azok nevében valamely képviselt egyéb szolgálat és lehetőség szerint a vámhatóság elvégezhesse az ezen hatóságok felelősségébe tartozó ellenőrzéseket, és amennyiben az ellenőrzések az előírt okmányok benyújtására vonatkozó kötelezettséget érintik, ezen okmányok érvényességének és hitelességének vizsgálatát, valamint az ezekben az okmányokban bejelentett áruk azonosságának ellenőrzését. Ebben az esetben az érintett hatóságok gondoskodnak az ezekhez az ellenőrzésekhez szükséges eszközök biztosításáról.

E megállapodás alkalmazásában és a szúrópróbaszerű ellenőrzések végzésére vonatkozó lehetőség sérelme nélkül a Szerződő Felek az áruk behozatala vagy árutovábbításra történő belépése esetén elismerik a másik Szerződő Fél illetékes hatóságai által elvégzett ellenőrzéseket és kiállított okmányokat, melyek igazolják, hogy az áruk megfelelnek a behozatali ország jogszabályaiban meghatározott követelményeknek vagy a kiviteli országban ezekkel egyenértékű feltételeknek.

(1)

Amikor a forgalom nagysága azt indokolttá teszi, a Szerződő Felek mindent megtesznek annak érdekében, hogy:

a határállomások – közlekedési tilalom kivételével – úgy tartsanak nyitva, hogy:

—

az árutovábbítási vámeljárás alá vont áruk és azok szállítóeszközei, valamint az üresen közlekedő járművek esetében a határátlépés napi huszonnégy órában a megfelelő ellenőrzésekkel és alakiságokkal biztosított legyen, kivéve abban az esetben, ha a határon a betegségek terjedésének megelőzésére vagy az állatok védelmére irányuló ellenőrzésre van szükség,

—

a nem árutovábbítási vámeljárás alatt álló szállítóeszközök és áruk forgalmával kapcsolatos ellenőrzéseket és alakiságokat hétfőtől péntekig megszakítás nélkül legalább tíz órában, szombaton pedig megszakítás nélkül legalább hat órában lehessen végezni, kivéve ha ezek a napok ünnepnapok;

a légi járművön szállított járművek és áruk esetében az a) pont második francia bekezdésében említett időtartamokat úgy állapítsák meg, hogy azok megfeleljenek a tényleges szükségleteknek, és hogy azokat e célból esetlegesen felosszák vagy megnöveljék.

(2)

Abban az esetben, ha egy határövezet közvetlen közelében több határállomás található, a Szerződő Felek egyes határállomások tekintetében közös megegyezéssel az (1) bekezdéstől való eltéréseket írhatnak elő, feltéve hogy az ebben a sávban található többi állomás ténylegesen képes az említett bekezdés rendelkezéseinek megfelelően vámkezelni az árukat és a járműveket.

(3)

Az (1) bekezdésben említett határállomások, vámhivatalok és szolgálatok esetében és a Szerződő Felek által rögzített feltételek mellett az illetékes hatóságok kivételes esetekben lehetőséget adnak arra, hogy az ellenőrzéseket és alakiságokat a nyitvatartási időben benyújtott külön és indokolt kérelemre, és adott esetben a nyújtott szolgáltatás díjazása ellenében a nyitvatartási időn kívül végezzék el.

A Szerződő Felek törekszenek arra, hogy ott, ahol ez műszakilag lehetséges, és akkor, amikor a forgalom nagysága azt indokolttá teszi, a határállomásokon gyors átkelést biztosító sávokat alakítanak ki, melyeket az árutovábbítási eljárás alá vont áruk, azok szállítóeszközei, az üresen közlekedő járművek, valamint olyan áruk számára tartanak fenn, amelyekre az árutovábbítási eljárás alá vont áruknál megkövetelt ellenőrzéseket és alakiságokat meg nem haladó ellenőrzések és alakiságok vonatkoznak.

(1)

A Szerződő Felek vállalják, hogy az ebben a fejezetben meghatározott biztonsági vámintézkedéseket bevezetik és azokat a harmadik országokból behozott vagy oda irányuló áruk fuvarozására alkalmazzák, és ezáltal azonos szintű biztonságot és védelmet szavatolnak a külső határaikon.

(2)

A Szerződő Felek eltekintenek attól, hogy az ebben a fejezetben meghatározott biztonsági vámintézkedéseket az áruknak a vámterületeik közötti fuvarozásakor alkalmazzák.

(3)

A Szerződő Felek az ebben a fejezetben foglalt területeken harmadik országokkal létrejött bármilyen megállapodás megkötése előtt egyeztetnek egymással annak érdekében, hogy szavatolják annak összhangját ezzel a megállapodással, különösen akkor, ha a tervezett megállapodás az e fejezetben meghatározott biztonsági vámintézkedésektől eltérő rendelkezéseket tartalmaz.

(1)

A biztonság és a védelem érdekében a Szerződő Felek vámterületére harmadik országokból beszállított árukról belépési gyűjtő árunyilatkozatot kell benyújtani, kivéve az olyan szállítóeszközzel fuvarozott árut, amely e vámterületek felségvizein vagy légterén megállás nélkül halad át.

(2)

A biztonság és a védelem érdekében a Szerződő Felek vámterületéről harmadik országokba kiszállításra szánt árukról kilépési gyűjtő árunyilatkozatot kell benyújtani, kivéve az olyan szállítóeszközzel fuvarozott árut, amely az említett vámterületek felségvizein vagy légterén megállás nélkül halad át.

(3)

A belépési vagy kilépési gyűjtő árunyilatkozatot az áruknak a Szerződő Felek vámterületére történő beszállítását vagy onnan történő kiszállítását megelőzően kell benyújtani.

(4)

Amennyiben a Szerződő Felek vámterületére belépő vagy onnan kilépő árukra vonatkozóan kötelező belépési vagy kilépési gyűjtő árunyilatkozatot benyújtani, de az árunyilatkozat benyújtására nem került sor, az (5) vagy (6) bekezdésben említett személyek egyikének azonnal be kell nyújtania ilyen árunyilatkozatot, vagy – ha a vámhatóságok azt lehetővé teszik – ehelyett olyan vám-árunyilatkozatot vagy átmeneti megőrzési árunyilatkozatot kell benyújtania, amely tartalmazza legalább a belépési vagy kilépési gyűjtő árunyilatkozathoz szükséges adatokat. Ilyen körülmények között a vámhatóságok az árunyilatkozat vagy az átmeneti megőrzési nyilatkozat alapján biztonsági és védelmi célú kockázatelemzést végeznek az említett árun.

(5)

Mindegyik Szerződő Fél meghatározza a kilépési gyűjtő árunyilatkozatok benyújtásáért felelős személyeket és az árunyilatkozatok átvételére illetékes hatóságokat.

(6)

A belépési gyűjtő árunyilatkozatot a fuvarozónak kell benyújtania.

A fuvarozó kötelezettségei ellenére, a belépési gyűjtő árunyilatkozatot helyette a következő személyek valamelyike is benyújthatja:

az importőr vagy a címzett vagy más olyan személy, akinek a nevében, vagy akinek az érdekében a fuvarozó eljár;

bármely személy, aki képes arra, hogy a szóban forgó árukat az első belépési vámhivatalnál vám elé állítsa vagy állíttassa.

Különleges esetekben, amikor a belépési gyűjtő árunyilatkozatnak a biztonsági és védelmi célú kockázatelemzéshez szükséges valamennyi adata nem szerezhető be az első albekezdésben említett személyektől, a szóban forgó adatszolgáltatás érdekében előírható az említett adatokkal és a megfelelő adatszolgáltatási jogokkal rendelkező egyéb személyek számára, hogy közöljék azokat.

A belépési gyűjtő árunyilatkozat adatait benyújtó valamennyi személy felelősséggel tartozik az általa közölt adatokért.

(7)

Az e cikk (6) bekezdésétől eltérve az I. melléklet 1. cikkének (1) bekezdésében említett elektronikus rendszer telepítésének napjáig minden Szerződő Fél meghatározza a belépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtására kötelezett személyek körét, valamint a benyújtásnak, az árunyilatkozattal kapcsolatos információk cseréjének, és az árunyilatkozat módosításának és/vagy érvénytelenítésének módját.

(8)

A Szerződő Felek vámhatóságai meghatározhatják azokat az eseteket, amikor a vám-árunyilatkozat vagy az átmeneti megőrzési árunyilatkozat belépési vagy kilépési gyűjtő árunyilatkozatként használható, amennyiben:

a vám-árunyilatkozat vagy az átmeneti megőrzési árunyilatkozat tartalmazza a belépési vagy kilépési gyűjtő árunyilatkozathoz szükséges valamennyi adatot; és

a helyettesítő árunyilatkozatot a belépési vagy kilépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtására vonatkozó határidő lejárta előtt nyújtják be az illetékes vámhivatalhoz.

(9)

E megállapodás I. melléklete a következőket határozza meg:

—

a belépési gyűjtő árunyilatkozathoz kapcsolódó elektronikus rendszer,

—

a belépési és kilépési gyűjtő árunyilatkozat formája és előírt adatai,

—

a belépési vagy kilépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtásának kötelezettsége alóli kivételek,

—

a belépési vagy kilépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtásának helye,

—

a belépési vagy kilépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtására vonatkozó határidők,

—

a belépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtásához használt elektronikus rendszerekre vonatkozó technikai intézkedések,

—

a 2. generációs importellenőrzési rendszer végrehajtásával és működtetésével kapcsolatos felelősségi körökre, kötelezettségvállalásokra és elvárásokra vonatkozó finanszírozási megállapodás,

—

az e cikk alkalmazásához szükséges minden egyéb rendelkezés.

(1)

A Szerződő Fél a II. mellékletben meghatározott feltételek mellett bármely, a vámterületén letelepedett gazdálkodónak, Svájc esetében pedig Samnaun és Sampuoir vámügyi exklávéknak megadja a biztonság szempontjából „engedélyezett gazdálkodó” státust.

Az engedélyezett gazdálkodó a biztonságra vonatkozó vámellenőrzés tekintetében könnyítésekben részesül.

A valamelyik Szerződő Fél által megadott engedélyezett gazdálkodó státust – a (2) bekezdésben meghatározott szabályok és feltételek mellett, a vámellenőrzés sérelme nélkül – a másik Szerződő Fél elismeri, különösen a harmadik országokkal kötött, az engedélyezett gazdálkodó státusok kölcsönös elismerésére vonatkozó részletes szabályokat előíró megállapodások végrehajtása érdekében.

(2)

E megállapodás II. melléklete a következőket határozza meg:

—

az engedélyezett gazdálkodó státus megadására vonatkozó szabályok, különösen e státus megadásának kritériumai és végrehajtásuk feltételei,

—

a megadandó könnyítések típusa,

—

az engedélyezett gazdálkodó státus felfüggesztésére, érvénytelenítésére és visszavonására vonatkozó szabályok,

—

a Szerződő Felek közötti, az engedélyezett gazdálkodóikkal kapcsolatos információcsere részletes szabályai,

—

az e cikk alkalmazásához szükséges minden egyéb intézkedés.

A biztonsággal és védelemmel kapcsolatos vámellenőrzések, valamint a biztonsági és védelmi kockázatok kezelése

(1)

A biztonsággal és védelemmel kapcsolatos, nem véletlenszerű vámellenőrzéseknek elsősorban elektronikus adatfeldolgozási eljárásokat használó kockázatelemzésen kell alapulniuk, a kockázatok azonosítása és értékelése, valamint a szükséges ellenintézkedések kialakítása céljából a Szerződő Felek által kialakított kritériumok alapján.

(2)

A biztonsággal és védelemmel kapcsolatos vámellenőrzéseket közös kockázatkezelési kereten belül kell elvégezni, amely a kockázati információknak és a kockázatelemzési eredményeknek a Szerződő Felek vámhatóságai közötti cseréjén alapul. Svájc vámhatósága a 23. cikkben említett Vámkódexbizottságban való részvétele révén hozzájárul a belépési és kilépési gyűjtő árunyilatkozatok adataival kapcsolatos közös kockázati kritériumok és standardok, ellenőrzési intézkedések és kiemelt ellenőrzési területek meghatározásához. Az ilyen információkon és kritériumokon alapuló ellenőrzéseket az egyéb vámellenőrzések sérelme nélkül kell elvégezni.

(3)

A Szerződő Felek közös kockázatkezelési rendszert használnak a kockázatokkal kapcsolatos információk, a közös kockázati kritériumok és standardok, valamint a közös kiemelt ellenőrzési területek és a vámügyi válságkezelés végrehajtására vonatkozó információk, továbbá a kockázatelemzési és ellenőrzési eredmények cseréjére.

(4)

A Szerződő Felek elismerik a biztonsággal és védelemmel kapcsolatos kockázatkezelési rendszereik egyenértékűségét.

(5)

A vegyes bizottság elfogadja az e cikk alkalmazásához szükséges valamennyi rendelkezést.

(1)

A vegyes bizottság meghatározza azokat a részletes szabályokat, amelyek alapján a Szerződő Felek e fejezet végrehajtását nyomon követik és ellenőrzik az ebben a fejezetben, valamint az e megállapodás mellékleteiben foglalt rendelkezések tiszteletben tartását.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti nyomon követés többek között biztosítható:

—

e fejezet végrehajtásának és különösen a biztonsági vámintézkedések egyenértékűségének időszakos értékelésével,

—

a fejezet célkitűzéseinek jobb teljesítése érdekében a fejezet alkalmazásának javítására vagy a rendelkezéseinek módosítására irányuló felülvizsgálattal,

—

a két Szerződő Fél szakértői közötti tematikus értekezletek szervezésével és az adminisztratív eljárások auditálásával, amely helyszíni szemlék útján is történhet.

(3)

A vegyes bizottság gondoskodik arról, hogy az e cikk végrehajtása céljából hozott intézkedések tiszteletben tartsák az érintett gazdálkodók jogait.

A Szerződő Felek által az e fejezettel bevezetett intézkedések keretében kicserélt információkra az azokat fogadó Szerződő Fél területén e tárgyban alkalmazandó törvényekben meghatározott szakmai titoktartási és adatvédelmi kötelezettség vonatkozik. A személyes adatok továbbításának meg kell felelnie az átadó Szerződő Fél alkalmazandó adatvédelmi jogszabályainak.

Ezek az információk kiváltképpen nem adhatók tovább másnak, mint a fogadó Szerződő Fél illetékes hatóságainak, és e hatóságok azokat nem használhatják az e megállapodásban meghatározottaktól eltérő célokra.

(1)

A határátlépés megkönnyítése érdekében a Szerződő Felek megteszik az ellenőrzések szervezéséért felelős hatóságok között, valamint az ellenőrzéseket és az alakiságokat e határok két oldalán elvégző különböző szolgálatok között mind nemzeti szinten, mind regionális vagy helyi szinten történő együttműködés fejlesztéséhez szükséges intézkedéseket.

(2)

A Szerződő Felek – ki-ki a maga részéről – mindent megtesznek annak érdekében, hogy az e megállapodás hatálya alá tartozó valamely kereskedelemben részt vevő személyek gyorsan tájékoztathassák az illetékes hatóságokat a határátlépés során esetlegesen felmerült problémákról.

(3)

Az (1) bekezdésben meghatározott együttműködés többek között a következőkre vonatkozik:

a határállomások kialakítása a forgalmi szükségleteknek való megfelelés érdekében;

a határvámhivatalok egymás melletti ellenőrzéseket végző vámhivatalokká történő átalakítása akkor, ha ez lehetségesnek bizonyul;

a határállomások, valamint a határ két oldalán található vámhivatalok hatásköreinek összehangolása;

megfelelő megoldások keresése az esetlegesen bejelentett nehézségekre.

(4)

A Szerződő Felek együttműködnek a határ két oldalán az ellenőrzéseket és alakiságokat végző különböző szolgálatok munkaidejének összehangolása érdekében.

A III. fejezetben meghatározott biztonsági vámintézkedésektől eltérő új ellenőrzések és alakiságok közlése

Amikor valamelyik Szerződő Fél a III. fejezettel szabályozott területtől eltérő területen új ellenőrzést vagy új alakiságot kíván alkalmazni, arról tájékoztatja a másik szerződő felet.

Az érintett Szerződő Félnek ügyelnie kell arra, hogy ezen új ellenőrzések és új alakiságok alkalmazása ne hatástalanítsa a határátlépés megkönnyítésére hozott intézkedéseket.

(1)

A Szerződő Felek meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a különböző ellenőrzések és alakiságok által okozott várakozási idő ne haladja meg az azok megfelelő végrehajtásához szükséges időt. E célból az ellenőrzések és alakiságok elvégzésére hivatott szolgálatok működési idejét, a rendelkezésre álló személyzetet, valamint az áruk és okmányok kezelésének az ellenőrzések és alakiságok elvégzésével összefüggő gyakorlati szabályait úgy szervezik meg, hogy a forgalom lebonyolításában a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék a várakozási időt.

(2)

Azon országok illetékes hatóságai, amelyek területén az áruk fuvarozásával kapcsolatos olyan komoly zavar állt be, amely veszélyeztetheti a határátlépés megkönnyítésére és meggyorsítására irányuló célokat, haladéktalanul tájékoztatják az ezekkel a zavarokkal érintett többi ország illetékes hatóságait.

(3)

Az egyes érintett országok illetékes hatóságai haladéktalanul megteszik a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a forgalom folyamatosságát lehetőség szerint biztosítsák. Az intézkedéseket közlik a vegyes bizottsággal, amely adott esetben az egyik Szerződő Fél kérelmére sürgősséggel összeül, hogy ezeket az intézkedéseket megvitassa.

(1)

A Szerződő Felek közti kereskedelem zavartalan működésének biztosítása és a szabálytalanságok vagy szabályszegések felderítésének megkönnyítése érdekében az érintett országok vámhatóságai kérésre, vagy ha úgy ítélik meg, hogy az a másik Szerződő Fél érdekét szolgálja, a saját kezdeményezésükre minden olyan birtokukban lévő információt (beleértve az igazgatási megállapításokat és jelentéseket) megadnak egymásnak, amely e megállapodás megfelelő végrehajtásához hasznos.

(2)

A segítségnyújtás teljes egészében vagy részben visszatartható vagy elutasítható, ha a felkért ország úgy ítéli meg, hogy ez a segítségnyújtás hátrányosan érintené a biztonságát, a közrendet vagy más alapvető érdekeket, vagy ipari, kereskedelmi vagy szakmai titok megsértésének minősülne.

(3)

A segítségnyújtás visszatartásáról vagy elutasításáról szóló bármely határozatot, valamint e határozat indokolását haladéktalanul közölni kell a kérelmező országgal.

(4)

Ha egy ország vámhatósága olyan segítséget kér, amelyet kérés esetén maga nem lenne képes megadni, akkor ezt a tényt a kérelmében jelzi. Az ilyen kérés teljesítése annak a vámhatóságnak a belátására van bízva, amelyhez a kérelmet címezték.

(5)

Az (1) bekezdésnek megfelelően kapott valamennyi információ kizárólag e megállapodás céljából használható fel, és a szóban forgó információknak a kedvezményezett országtól ugyanolyan védelmet kell kapniuk, mint amilyenben ezen ország nemzeti joga értelmében az ilyen jellegű információk részesülnek. Az így kapott információ csak az azt közlő vámhatóság írásos beleegyezésével és az említett hatóság által megállapított korlátozások mellett használható fel más célra.

(1)

Egy vegyes bizottság jön létre, amelyben a Szerződő Felek képviseltetik magukat.

(2)

A vegyes bizottság közös megegyezéssel jár el.

(3)

A vegyes bizottság szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik. Az ülés összehívását bármelyik Szerződő Fél kezdeményezheti.

(4)

A vegyes bizottság megállapítja eljárási szabályzatát, amely egyéb rendelkezések mellett az ülések összehívásának és az elnök jelölésének módját, valamint az elnök megbízatásának meghatározását is tartalmazza.

(5)

A vegyes bizottság dönthet minden olyan albizottság vagy munkacsoport létrehozásáról, amely feladatai végrehajtásában a segítségére lehet.

(1)

Az érintett országok illetékes hatóságai bármilyen egyeztető csoportot létrehozhatnak, amelynek feladata a gyakorlati, műszaki vagy szervezési kérdések regionális vagy helyi szintű kezelése.

(2)

Az (1) bekezdésben meghatározott egyeztető csoportok szükség esetén valamely ország illetékes hatóságainak kérelmére üléseznek. Az egyeztető csoportokért felelős Szerződő Felek rendszeresen tájékoztatják a vegyes bizottságot a csoportok által elvégzett munkáról.

(1)

A vegyes bizottság felelős e megállapodás igazgatásáért és megfelelő alkalmazásáért. E célból ajánlásokat tesz és határozatokat hoz.

(2)

A vegyes bizottság határozattal módosíthatja a III. fejezetet és a mellékleteket.

(3)

Az ebben a megállapodásban kifejezetten meghatározott eseteken kívül a vegyes bizottság az ellenőrzések és alakiságok egyszerűsítése érdekében határozat útján fogadja el a műszaki és igazgatási jellegű végrehajtási intézkedéseket.

(4)

A Szerződő Felek a határozatokat saját szabályaik szerint hajtják végre.

(5)

A megállapodás megfelelő végrehajtása érdekében a Szerződő Felek rendszeresen tájékoztatják a vegyes bizottságot az e megállapodás végrehajtása során szerzett tapasztalatokról, és a Szerződő Felek – egyikük kérelmére – a vegyes bizottságban konzultálnak egymással.

(1)

Amikor a Közösség a III. fejezet által szabályozott valamely területen új jogszabályt dolgoz ki, informális módon kikéri a svájci szakértők véleményét csakúgy, mint a tagállamok szakértőinek véleményét.

(2)

Amikor az Európai Bizottság megküldi javaslatát a tagállamoknak vagy az Európai Unió Tanácsának, azt másolatban megküldi Svájcnak.

A vegyes bizottság bármelyik Szerződő Fél kérelmére előzetes tanácskozást tart.

(3)

A közösségi aktus elfogadását megelőző szakaszban a Szerződő Felek – egyikük kérelmére – folyamatos tájékoztatási és konzultációs eljárás keretében ismét konzultálnak egymással a vegyes bizottságban.

(4)

A III. fejezetben végrehajtandó, a vonatkozó közösségi jogszabályoknak az említett fejezet alá tartozó témák tekintetében történő továbbfejlesztésére tekintettel szükségessé váló módosításokról a lehető legkorábban határoznak annak érdekében, hogy alkalmazásuk a közösségi jogszabályokba bevezetett módosítások alkalmazásával egyidejűleg, a Szerződő Felek belső eljárásainak tiszteletben tartásával lehetővé váljon.

Ha a határozatot nem lehet elfogadni úgy, hogy az lehetővé tegye az egyidejű alkalmazást, a Szerződő Felek elé jóváhagyásra előterjesztett határozati javaslatban meghatározott módosításokat – amikor arra lehetőség van – a Szerződő Felek belső eljárásainak tiszteletben tartásával, ideiglenesen alkalmazzák.

(5)

A tájékoztatási és konzultációs szakasz során a Szerződő Felek együttműködnek, hogy a folyamat végén elősegítsék a határozathozatalt a vegyes bizottságban.

A Közösség megfigyelői minőségben és az őket érintő pontok vonatkozásában biztosítja a svájci szakértők számára annak lehetőségét, hogy részt vegyenek a Vámkódex bizottság ülésein, amely a III. fejezet alá tartozó témák tekintetében a végrehajtási hatáskörök gyakorlásában segíti az Európai Bizottságot.

A 29. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül, a Szerződő Felek között e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban kialakult vitákat a vegyes bizottság elé terjesztik, amely azok békés úton való rendezésére törekszik.

A Szerződő Felek megállapodnak, hogy az egyik fél által a III. fejezet alá tartozó valamely területen harmadik országgal kötött megállapodások nem keletkeztethetnek kötelezettségeket a másik Szerződő Fél számára, hacsak a vegyes bizottság másképpen nem határoz.

A Szerződő Felek biztosítják, hogy a kereskedelemben az ellenőrzések és alakiságok elvégzésekor fizetendő összegeket garantált vagy igazolt nemzetközi bankcsekkel is ki lehessen fizetni, melyet annak az országnak a pénznemében kell kiállítani, ahol ezek az összegek követelhetők.

Az áruk határátlépésének elősegítését és az említett rendelkezések alkalmazásából eredő nehézségek kölcsönös megelégedéssel történő megoldását szem előtt tartva mindegyik Szerződő Fél meghozza az e megállapodás rendelkezéseinek hathatós és összehangolt alkalmazását biztosító megfelelő intézkedéseket.

Amennyiben valamelyik Szerződő Fél e megállapodás felülvizsgálatát óhajtja, akkor e célból javaslatot terjeszt a másik Szerződő Fél elé. A felülvizsgálat a felek belső eljárásainak lezárultát követően lép életbe.

(1)

A vegyes bizottságban történő konzultációt követően bármelyik Szerződő Fél hozhat az egyensúly helyreállítására irányuló megfelelő intézkedéseket, beleértve az ezen megállapodás III. fejezetében foglalt rendelkezések felfüggesztését is, amennyiben azt állapítja meg, hogy a másik Szerződő Fél nem tartja tiszteletben annak feltételeit, vagy ha a Szerződő Felek biztonsági vámintézkedéseinek egyenértékűsége már nem biztosított.

Amikor a késlekedés veszélyeztetheti a biztonsági vámintézkedések hathatósságát, előzetes konzultáció nélkül ideiglenes óvintézkedések tehetők meg, feltéve hogy az említett intézkedések meghozatala után haladéktalanul megkezdik a konzultációkat.

(2)

Ha a Szerződő Felek biztonsági vámintézkedéseinek egyenértékűsége azért nem biztosított, mert a 22. cikk (4) bekezdésében meghatározott módosításokról nem született határozat, az érintett közösségi jogszabályok alkalmazásának időpontjától bármelyik Szerződő Fél felfüggesztheti a III. fejezet rendelkezéseinek alkalmazását, kivéve ha a vegyes bizottság a fejezet alkalmazásának fenntartására irányuló lehetőségek vizsgálatát követően másképpen határoz.

(3)

A fent említett intézkedések alkalmazási körét és időtartamát a helyzet rendezéséhez és az e megállapodásból fakadó jogok és kötelezettségek közti megfelelő egyensúly biztosításához szükséges mértékre kell korlátozni. Bármelyik Szerződő Fél kérheti a vegyes bizottságtól, hogy konzultációkat folytasson ezen intézkedések arányosságáról, és hogy adott esetben döntést hozzon arról, hogy az ezzel kapcsolatos nézeteltérést a III. mellékletben meghatározott eljárás szerint választottbíróság elé terjeszti. Ennek keretében nem rendezhetők e megállapodásnak a közösségi jog megfelelő rendelkezéseivel azonos rendelkezéseinek értelmezésével kapcsolatos kérdések.

E megállapodás rendelkezései nem zárják ki az áruk behozatalára, kivitelére vagy továbbítására vonatkozó olyan tilalmak vagy korlátozások alkalmazását, amelyeket a Szerződő Felek vagy a Közösség tagállamai írtak elő, és amelyeket a közrend, a közbiztonság és a közerkölcs, az emberek, az állatok, a növények egészségének és életének védelme vagy a környezet védelme, a művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme vagy az ipari és kereskedelmi tulajdon védelme indokol.

Bármelyik Szerződő Fél felmondhatja a megállapodást a másik Szerződő Félnek küldött értesítéssel. A megállapodás tizenkét hónappal ezen értesítés időpontja után szűnik meg.

(1)

E megállapodást a Szerződő Felek a saját eljárásaik szerint hagyják jóvá. A megállapodás 2009. július 1-jén lép hatályba, feltéve hogy a Szerződő Felek ezen időpont előtt értesítik egymást az e célból szükséges eljárások elvégzéséről.

(2)

Ha e megállapodás 2009. július 1-jén nem lép hatályba, akkor az azt követő napon lép hatályba, amikor a Szerződő Felek értesítik egymást az e célból szükséges eljárások elvégzéséről.

(3)

A Szerződő Felek 2009. július 1-jétől vagy az általuk megállapított későbbi időponttól az (1) és (2) bekezdésben említett eljárások lezárultáig ideiglenesen alkalmazzák ezt a megállapodást.

(4)

Hatálybalépésekor ez a megállapodás az Európai Gazdasági Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, az árufuvarozás tekintetében az alakiságok és ellenőrzések egyszerűsítéséről szóló, 1990. november 21-i megállapodás helyébe lép.

Ez a megállapodás két-két példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lett, litván, lengyel, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, valamint szlovén nyelven, a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

Съставено в Брюксел на двадесет и пети юни две хиляди и девета година.

Έγινε στις Βρυξέλλες, στις είκοσι πέντε Ιουνίου δύο χιλιάδες εννιά.

Done at Brussels on the twenty-fifth day of June in the year two thousand and nine.

Priimta du tūkstančiai devintų metų birželio dvidešimt penktą dieną Briuselyje.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-kilencedik év június havának huszonötödik napján.

Magħmul fi Brussell, fil-ħamsa u għoxrin jum ta’ Ġunju tas-sena elfejn u disgħa.

Sporządzono w Brukseli dnia dwudziestego piątego czerwca roku tysiące dziewiątego.

Tehty Brysselissä kahdentenakymmenentenäviidentenä päivänä kesäkuuta vuonna kaksituhattayhdeksän.

(1)

Az elektronikus 2. generációs importellenőrzési rendszer (ICS2) a következőkre szolgál:

a belépési gyűjtő árunyilatkozatok adatainak benyújtása, feldolgozása és tárolása, valamint a szóban forgó árunyilatkozatokkal kapcsolatos, a vámügyi biztonsági és védelmi célokat – többek között a légi közlekedés védelmének támogatását – szolgáló kockázatelemzésre vonatkozó egyéb információk, továbbá az elemzés eredményei alapján meghozandó intézkedésekkel kapcsolatos információk benyújtása, feldolgozása és tárolása;

a belépési gyűjtő árunyilatkozat adataival és a belépési gyűjtő árunyilatkozatok kockázatelemzésének eredményeivel kapcsolatos információk és a kockázatelemzés elvégzéséhez szükséges egyéb adatokkal, valamint a kockázatelemzés alapján hozott intézkedésekkel, köztük az ellenőrzési helyekre és az ellenőrzések eredményeire vonatkozó ajánlásokkal kapcsolatos információk cseréje;

információcsere a közös biztonsági és védelmi kockázati kritériumok és standardok, az ellenőrzési intézkedések és a kiemelt ellenőrzési területek végrehajtásának nyomon követése és értékelése céljából.

(2)

Az e mellékletben említett elektronikus rendszer fokozatos telepítésének fejlesztési és kiadási időpontjai az (EU) 2019/2151 bizottsági végrehajtási határozat ( 1 ) mellékletében szereplő, az Uniós Vámkódexhez kapcsolódó 2. generációs importellenőrzési rendszer (ICS2) projektben meghatározott időpontok.

A Szerződő Feleknek egyidejűleg kell készen állniuk arra, hogy az egyes verziókat a telepítésre rendelkezésre álló időkeretek kezdetén telepítsék. A Szerződő Felek – amennyiben ezt célszerűnek tartják – lehetővé tehetik a gazdálkodók számára, hogy az egyes verziók telepítésére rendelkezésre álló időkeret végéig fokozatosan csatlakozzanak a rendszerhez. A Szerződő Felek weboldalukon közzéteszik a határidőket és a gazdálkodóknak szóló utasításokat.

(3)

A gazdálkodók a Szerződő Felek által egymással egyetértésben kialakított uniós harmonizált gazdasági szereplői interfészt használják a belépési gyűjtő árunyilatkozatok adatainak benyújtására, módosítására, érvénytelenítésére, feldolgozására és tárolására, valamint a kapcsolódó információk vámhatóságokkal való cseréjére.

(4)

A Szerződő Felek vámhatóságai engedélyezhetik kereskedelmi, kikötői vagy szállítási információs rendszerek használatát a belépési gyűjtő árunyilatkozat adatainak benyújtásához, feltéve, hogy ezek a rendszerek tartalmazzák a szükséges adatokat, és azok a 7. cikkben említett határidőkön belül rendelkezésre állnak.

(1)

A belépési gyűjtő árunyilatkozatnak és a tengerjáró hajó vagy légi jármű érkezéséről szóló értesítésnek tartalmaznia kell az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet ( 2 ) B. mellékletének alábbi oszlopaiban meghatározott adatokat:

F10–F16;

F20–F33;

F40–F45;

F50 és F51;

G2.

A belépési gyűjtő árunyilatkozat adatainak meg kell felelniük az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet ( 3 ) B. mellékletében meghatározott formátumoknak, kódoknak és előfordulásoknak, és az árunyilatkozatot az említett mellékletekben szereplő megjegyzéseknek megfelelően kell kitölteni.

(2)

A belépési gyűjtő árunyilatkozat adatai egynél több adatkészlet egynél több személy általi benyújtásával is megadhatók.

(3)

A belépési gyűjtő árunyilatkozat vagy az abban szereplő adatok módosítására vagy érvénytelenítésére irányuló kérelem benyújtásához az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszert kell használni.

Amennyiben egynél több személy kéri a belépési gyűjtő árunyilatkozat adatainak módosítását vagy érvénytelenítését, mindegyikük csak az általa benyújtott adatok módosítását vagy érvénytelenítését kérheti.

(4)

A Szerződő Félnek a belépési gyűjtő árunyilatkozatot nyilvántartásba vevő vámhatóságai haladéktalanul értesítik a módosítási vagy érvénytelenítési kérelmet benyújtó személyt a kérelem nyilvántartásba vételére vagy elutasítására vonatkozó határozatukról.

Ha a belépési gyűjtő árunyilatkozat adatainak módosítását vagy érvénytelenítését a fuvarozótól eltérő személy kérelmezi, a vámhatóságoknak értesíteniük kell a fuvarozót is, feltéve, hogy a fuvarozó ezt kérte, és hozzáféréssel rendelkezik az 1. cikk (1). bekezdése szerinti elektronikus rendszerhez.

(5)

A megállapodás 10. cikkének (8) bekezdésével összhangban az e melléklet 1. cikkének (1) bekezdésében említett rendszer 3. verziójának telepítési időpontjáig a Szerződő Felek az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezménynek ( 4 ) megfelelően az új számítógépesített árutovábbítási rendszerben (NCTS) benyújtott árutovábbítási nyilatkozat alapján elvégezhetik a biztonsági és védelmi célú kockázatelemzést, beleértve a tengeren, belvízi úton, közúton vagy vasúton szállított árukra vonatkozó, kockázatelemzéssel összefüggő információk érintett Szerződő Felek közötti cseréjét.

Az NCTS az az elektronikus rendszer, amely lehetővé teszi a Szerződő Felek közötti, valamint a Szerződő Felek és a gazdálkodók közötti kommunikációt az árunyilatkozat árutovábbítás végett történő benyújtása céljából, beleértve a belépési vagy kilépési gyűjtő árunyilatkozathoz és az ezen árukra vonatkozó értesítésekhez szükséges valamennyi adatot.

Az e melléklet 1. cikkének (1) bekezdése szerinti rendszer 3. verziójának telepítése előtt a Szerződő Felek megvizsgálják, hogy ezen időpontot követően a vámhatóságok az NCTS-ben ( 5 ) benyújtott belépési gyűjtő árunyilatkozat adatait tartalmazó árutovábbítási nyilatkozat alapján folytathatják-e a kockázatelemzés végzését, valamint szükség esetén módosítják a megállapodást.

A belépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtásának kötelezettsége alóli mentesség

(1)

A következő áruk esetében nem kell belépési gyűjtő árunyilatkozatot benyújtani:

villamos energia;

csővezetéken keresztül belépő áruk;

levélküldemények, azaz a nem behozatalivám- vagy kivitelivám-köteles levelek, levelezőlapok, Braille-írással írott levelek és nyomtatott anyagok;

az Egyetemes Postaegyesület szabályai szerint továbbított postai küldeményekben található áruk az alábbiak szerint:

amennyiben a postai küldeményeket légi úton szállítják, és végső rendeltetési helyük valamelyik Szerződő Fél, az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszer 1. verziójának telepítésére megállapított időpontig;

amennyiben a postai küldeményeket légi úton szállítják, és végső rendeltetési helyük valamely harmadik ország vagy terület, az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszer 2. verziójának telepítésére megállapított időpontig;

amennyiben a postai küldeményeket tengeren, belvizeken, közúton vagy vasúton szállítják, az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszer 3. verziójának telepítésére megállapított időpontig;

olyan áruk, amelyek esetében a Szerződő Felek által megállapított szabályok szerint megengedett a szóbeli vám-árunyilatkozat vagy az egyszerű határátlépés, amennyiben az árukat nem fuvarozási szerződés alapján szállítják;

az utasok személyes poggyászában lévő áruk;

az ATA-igazolvánnyal vagy CPD-igazolvánnyal szállított áruk, amennyiben szállításuk nem fuvarozási szerződés alapján történik;

azok az áruk, amelyekre a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. április 18-i Bécsi Egyezmény alapján, a konzuli kapcsolatokról szóló, 1963. április 24-i Bécsi Egyezmény vagy más konzuli egyezmények alapján, vagy a különleges küldetésekről szóló, 1969. december 16-i New York-i Egyezmény alapján mentesség igényelhető;

a Szerződő Felek egyikének vámterületére a terület katonai védelmével megbízott hatóság által katonai szállítmány részeként vagy kizárólagosan katonai hatóság részére végzett szállítás során beszállított fegyver és katonai felszerelés;

a Szerződő Felek egyikének vámterületén letelepedett személy által üzemeltetett tengeri létesítményekről közvetlenül a Szerződő Felek egyikének vámterületére beszállított következő áruk:

olyan áruk, amelyeket az említett tengeri létesítményekbe beépítettek, ha a behozatal célja ezek építése, javítása, karbantartása vagy átalakítása;

a tengeri létesítményekbe való felszerelésre és az említett tengeri létesítmények felszereléseként való használatra szánt áruk;

a szóban forgó tengeri létesítményeken való felhasználásra vagy elfogyasztásra szánt ellátmány;

az említett tengeri létesítményekről származó nem veszélyes hulladék;

olyan szállítmányokban foglalt áruk, amelyek belső értéke legfeljebb 22 EUR, feltéve, hogy a gazdálkodó beleegyezésével a vámhatóságok vállalják, hogy a gazdálkodó által használt rendszerben található vagy e rendszer által szolgáltatott adatok felhasználásával végzik el a kockázatelemzést az alábbiak szerint:

amennyiben a légi úton szállított áruszállítmányokat olyan gazdálkodó szállítja vagy a szállítmányokért olyan gazdálkodó felel, amely a csomagok meghatározott időn belül / határidőre történő begyűjtését, szállítását, vámkezelését és kézbesítését végzi, és a szolgáltatás nyújtása során a tételek hollétét nyomon követi, és azok felett az ellenőrzést fenntartja (a továbbiakban: gyorspostai küldemény), az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszer 1. verziójának telepítésére megállapított időpontig;

amennyiben az árukat nem postai vagy gyorspostai küldeményben, légi úton szállítják, az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszer 2. verziójának telepítésére megállapított időpontig;

amennyiben az árukat tengeren, belvizeken, közúton vagy vasúton szállítják, az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszer 3. verziójának telepítésére megállapított időpontig;

az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, a fegyveres erőik jogállásáról szóló, Londonban 1951. június 19-én aláírt egyezményben előírt 302. sz. NATO-formanyomtatvánnyal, vagy az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. cikkének 51. pontjában előírt 302. sz. EU-formanyomtatvánnyal továbbított áruk;

a Szerződő Felek egyikébe Ceutából és Melillából, Helgolandból, a San Marino Köztársaságból, a Vatikánvárosi Államból, Livigno településről, valamint Samnaun és Sampuoir svájci vámügyi exklávékból behozott áruk;

a hajók vagy légi járművek fedélzetén lévő következő áruk:

a hajókba vagy légi járművekbe alkatrészként vagy tartozékként történő beszerelés céljából szállított áruk;

a hajók vagy légi járművek motorjainak, gépeinek és más berendezéseinek működtetéséhez szállított áruk;

a fedélzeti elfogyasztásra vagy értékesítésre szánt élelmiszerek és más árucikkek;

a Szerződő Felek halászhajóival a vámterületükön kívül a tengerből nyert tengeri halászati termékek és a tengerből nyert egyéb termékek;

hajók – és a rajtuk fuvarozott áruk –, amelyek kizárólag azzal a céllal lépnek be a Szerződő Felek egyikének felségvizeire, hogy fedélzetükre a kikötői létesítmények igénybevétele nélkül vegyenek fel készletet;

az érintett Szerződő Felek jogszabályaiban meghatározott háztartási ingóságok, amennyiben nem fuvarozási szerződés alapján szállítják őket.

(2)

Nem kell belépési gyűjtő árunyilatkozatot benyújtani a valamelyik Szerződő Fél és harmadik ország között a biztonság tárgyában megkötött nemzetközi megállapodásban meghatározott esetekben, a megállapodás 9. cikkének (3) bekezdésében meghatározott eljárásra is figyelemmel.

(3)

Nincs szükség belépési gyűjtő árunyilatkozatra azokban az esetekben, amikor az áruk a Szerződő Felek vámterületeinek két pontja között történő tengeri vagy légi szállítás közben ideiglenesen elhagyják e vámterületeket anélkül, hogy valamely harmadik országban megálltak volna.

(1)

A belépési gyűjtő árunyilatkozatot ahhoz a vámhivatalhoz kell benyújtani, amely a vámfelügyelet tekintetében illetékes azon a Szerződő Felek egyikének vámterületén található helyen, ahová az árut szállító szállítóeszköz valamely harmadik országból vagy területről megérkezik, vagy – adott esetben – ahová azt érkeztetni kívánják (a továbbiakban: az első beléptető vámhivatal).

(2)

Amennyiben a belépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtása egynél több adatkészlet vagy minimális adatkészlet benyújtásával történik, a részleges vagy minimális adatkészletet benyújtó személynek ezt annál a vámhivatalnál kell megtennie, amely tudomása szerint az első belépési vámhivatal. Ha a szóban forgó személy nem ismeri azt a helyet a Szerződő Felek vámterületén belül, ahová az árut szállító szállítóeszköz várhatóan először megérkezik, az első belépési vámhivatalt az áruk rendeltetési helye alapján is meg lehet határozni.

(3)

A Szerződő Felek vámhatóságai megengedhetik a belépési gyűjtő árunyilatkozat más vámhivatalhoz történő benyújtását is, feltéve, hogy ez utóbbi a szükséges adatokat azonnal közli az első belépési vámhivatallal vagy elektronikus úton a rendelkezésére bocsátja annak.

(1)

A vámhatóságok kézhezvételkor nyilvántartásba veszik a belépési gyűjtő árunyilatkozat adatainak minden egyes benyújtását és haladéktalanul értesítik a nyilatkozattevőt vagy képviselőjét a nyilatkozat nyilvántartásba vételéről, valamint közlik az érintett személlyel a belépési gyűjtő árunyilatkozat fő hivatkozási számát és a nyilvántartásba vétel dátumát.

(2)

Az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszer 2. verziójának telepítési időpontjától kezdődően, amennyiben a belépési gyűjtő árunyilatkozatot a fuvarozótól eltérő személy nyújtja be, a vámhatóságok haladéktalanul értesítik a fuvarozót a nyilvántartásba vételről, feltéve, hogy a fuvarozó ezt kérte, és hozzáféréssel rendelkezik az említett elektronikus rendszerhez.

Amennyiben a megállapodás 10. cikke és az e melléklet 3. cikke szerinti belépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtásának kötelezettsége alóli mentességek egyike sem alkalmazandó, a belépési gyűjtő árunyilatkozat adatait a következők szerint kell megadni:

(1)

Ha az árukat tengeri úton szállítják be a Szerződő Felek vámterületére, a belépési gyűjtő árunyilatkozatot a következő határidőkön belül kell benyújtani:

konténeres rakomány esetében, amelyre a c) vagy d) pont nem alkalmazandó, legkésőbb 24 órával azelőtt, hogy az árukat arra a hajóra berakodnák, amelyen azokat a Szerződő Felek vámterületére be fogják hozni;

olyan ömlesztett/darabáru rakomány esetében, amelyre a c) vagy d) pont nem alkalmazandó, legkésőbb négy órával a hajónak a Szerződő Felek vámterületén található első belépési kikötőbe való megérkezését megelőzően;

legkésőbb két órával a hajónak a Szerződő Felek vámterületén található első belépési kikötőbe való megérkezését megelőzően, ha az áruk az alábbi helyek bármelyikéről érkeznek:

Grönland;

Feröer szigetek;

Izland;

balti-tengeri, északi-tengeri, fekete-tengeri vagy földközi-tengeri kikötők;

valamennyi marokkói kikötő;

a Szerződő Felek vámterületén kívüli terület és Franciaország tengeren túli megyéi, az Azori-szigetek, Madeira és a Kanári-szigetek közötti, a c) pontban említettektől eltérő fuvarozásnál, az út 24 óránál rövidebb időtartama esetén legkésőbb két órával a Szerződő Felek vámterületén található első belépési kikötőbe való megérkezést megelőzően.

(2)

Ha az árukat légi úton szállítják be a Szerződő Felek vámterületére, a belépési gyűjtő árunyilatkozat valamennyi adatát a lehető leghamarabb, de legkésőbb a következő határidőkön belül be kell nyújtani:

négy óránál rövidebb ideig tartó légi utak esetében legkésőbb a légi jármű tényleges indulásának időpontjáig;

más légi utak tekintetében legkésőbb négy órával a légi járműnek a Szerződő Felek vámterületén található első repülőtérre történő megérkezését megelőzően.

(3)

Az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszer 1. verziójának telepítési időpontjától kezdve a postai szolgáltatók és a gyorspostai fuvarozók a belépési gyűjtő árunyilatkozat minimális adatkészletét a lehető leghamarabb, de legkésőbb az áruknak az azon légi járműbe való berakodása előtt nyújtják be, amelyen azokat a Szerződő Felek vámterületére beviszik.

(4)

Az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszer 2. verziójának telepítési időpontjától kezdve a postai szolgáltatóktól és gyorspostai fuvarozóktól eltérő gazdálkodók a belépési gyűjtő árunyilatkozat minimális adatkészletét a lehető leghamarabb, de legkésőbb az áruknak az azon légi járműbe történő berakodása előtt nyújtják be, amelyen azokat a Szerződő Felek vámterületére beviszik.

(5)

Az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszer 2. verziójának telepítési időpontjától kezdődően, amennyiben az e cikk (3) és (4) bekezdésében említett határidőkön belül csupán a belépési gyűjtő árunyilatkozatban szereplő minimális adatkészletet nyújtották be, az egyéb adatokat az e cikk (2) bekezdésében meghatározott határidőkön belül kell megadni.

(6)

Az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszer 2. verziójának telepítéséig az e cikk (3) bekezdésének megfelelően benyújtott belépési gyűjtő árunyilatkozat minimális adatkészletét kell teljes belépési gyűjtő árunyilatkozatnak tekinteni azon postai küldeményekben található áruk esetében, amelyek végső rendeltetési helye valamelyik Szerződő Fél területén található, valamint a legfeljebb 22 EUR belső értékű gyorspostai küldeményekben található áruk esetében.

(7)

Ha az árukat vasúton szállítják be a Szerződő Felek vámterületére, a belépési gyűjtő árunyilatkozatot a következő határidőkön belül kell benyújtani:

ha a vasúti szállítás a harmadik országban található utolsó vonatrendező állomástól az első belépési vámhivatalig kevesebb mint két óráig tart, legkésőbb egy órával az áruknak azon helyre történő megérkezését megelőzően, ahol ez a vámhivatal illetékes;

minden egyéb esetben, legkésőbb két órával az áruknak azon helyre történő megérkezését megelőzően, ahol az első belépési vámhivatal illetékes.

(8)

Ha az árukat közúton szállítják be a Szerződő Felek vámterületére, a belépési gyűjtő árunyilatkozatot legkésőbb egy órával az áruknak azon helyre történő megérkezését megelőzően kell benyújtani, ahol az első belépési vámhivatal illetékes.

(9)

Ha az árukat belvízi úton szállítják be a Szerződő Felek vámterületére, a belépési gyűjtő árunyilatkozatot legkésőbb két órával az áruknak azon helyre történő megérkezését megelőzően kell benyújtani, ahol az első belépési vámhivatal illetékes.

(10)

Ha az árukat olyan szállítóeszközön szállítják be a Szerződő Felek vámterületére, amelyet magát is aktív szállítóeszközön szállítanak, a belépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtására vonatkozó határidőnek az aktív szállítóeszközre alkalmazandó határidőnek kell lennie.

(11)

Az 1. és a 10. cikkben megállapított határidőket vis maior esetén nem kell alkalmazni.

(12)

Amennyiben a Szerződő Felek és harmadik országok közötti, biztonsággal kapcsolatos nemzetközi megállapodások eltérően rendelkeznek, úgy – a megállapodás 9b. cikkének (3) bekezdésében említett eljárásra is figyelemmel – az e cikk (1)–(10) bekezdésében említett határidőket nem kell alkalmazni.

Biztonsági és védelmi célú kockázatelemzés, valamint a belépési gyűjtő árunyilatkozatokkal kapcsolatos biztonsági és védelmi vámellenőrzések

(1)

Az áruknak az első belépési vámhivatalhoz való megérkezése előtt kockázatelemzést kell végezni, feltéve, hogy a belépési gyűjtő árunyilatkozatot a 7. cikkben meghatározott határidőn belül benyújtották, kivéve, ha kockázatot azonosítottak.

Az e bekezdés első albekezdése sérelme nélkül a Szerződő Felek vámterületére légi úton beszállítandó áruk első kockázatelemzését a belépési gyűjtő árunyilatkozat vonatkozásában a 7. cikk (3) és (4) bekezdésében említett minimális adatkészlet kézhezvételét követően a lehető leghamarabb el kell végezni.

(2)

Az első belépési vámhivatal elvégzi a biztonsági és védelmi célú kockázatelemzést az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszeren keresztül történő alábbi információcserét követően:

az első belépési vámhivatal a nyilvántartásba vételt követően haladéktalanul hozzáférhetővé teszi a belépési gyűjtő árunyilatkozat adatait az ezen adatokban feltüntetett Szerződő Felek vámhatóságai, valamint a Szerződő Felek azon vámhatóságai számára, amelyek az elektronikus rendszerben olyan biztonsági és védelmi kockázatokra vonatkozó információkat rögzítettek, amelyek megfelelnek az adott belépési gyűjtő árunyilatkozatban szereplő adatoknak;

a 7. cikkben meghatározott határidőkön belül a Szerződő Felek ez e bekezdés a) pontjában említett vámhatóságai elvégzik a biztonsági és védelmi célú kockázatelemzést, és amennyiben kockázatot tárnak fel, az eredményeket az első belépési vámhivatal rendelkezésére bocsátják;

az első belépési vámhivatal a kockázatelemzés elvégzésekor figyelembe veszi az a) pontban említett Szerződő Felek vámhatóságai által szolgáltatott, a kockázatelemzés eredményeire vonatkozó információkat;

az első belépési vámhivatal az elvégzett kockázatelemzés eredményeit hozzáférhetővé teszi azon Szerződő Felek vámhatóságai számára, amelyek hozzájárultak a kockázatelemzéshez, valamint azon tagállamok vámhatóságai számára, amelyeket az áruk szállítása potenciálisan érinthet;

az első belépési vámhivatal értesíti a következő személyeket a kockázatelemzés elvégzéséről, amennyiben azok kértek ilyen értesítést, és rendelkeznek hozzáféréssel az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszerhez:

—

a nyilatkozattevő vagy képviselője;

—

a fuvarozó – ha eltér a nyilatkozattevőtől – és képviselője.

(3)

Amennyiben az első belépési vámhivatal a kockázatelemzés elvégzéséhez további információkat kér a belépési gyűjtő árunyilatkozat adatairól, az elemzést az említett információk benyújtását követően kell elvégezni.

E célból az első belépési vámhivatal az említett információt attól a személytől kéri, aki a belépési gyűjtő árunyilatkozatot benyújtotta, vagy adott esetben attól a személytől, aki a belépési gyűjtő árunyilatkozat adatait benyújtotta. Amennyiben ez a személy nem a fuvarozó, az első belépési vámhivatal értesíti a fuvarozót, amennyiben az kért ilyen értesítést, és rendelkezik hozzáféréssel az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszerhez.

(4)

Amennyiben az első belépési vámhivatal alapos okkal feltételezi, hogy a légi úton beszállított áruk súlyos légiközlekedés-védelmi fenyegetést jelenthetnek, előírja, hogy a szállítmányt a Szerződő Felek vámterülete felé tartó légi járműbe történő berakodás előtt az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról szóló légi közlekedési megállapodás ( 6 ) mellékletének 4. pontjával összhangban magas kockázatú áruként, illetve postai küldeményként átvizsgálják.

Az első belépési vámhivatal értesíti a következő személyeket, amennyiben azok kértek ilyen értesítést, és rendelkeznek hozzáféréssel az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszerhez:

—

a nyilatkozattevő vagy képviselője;

—

a fuvarozó – ha eltér a nyilatkozattevőtől – és képviselője.

Az értesítést követően a belépési gyűjtő árunyilatkozatot benyújtó személy vagy adott esetben a belépési gyűjtő árunyilatkozat adatait benyújtó személy átadja az első belépési vámhivatalnak a vizsgálat eredményét és minden egyéb vonatkozó információt. A kockázatelemzést csak ezen információk megadása után lehet elvégezni.

(5)

Amennyiben az első belépési vámhivatalnak alapos oka van feltételezni, hogy a légi úton beszállított áru vagy a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, tengeri úton beszállított konténeres rakomány olyan komoly veszélyt jelentene a biztonság és védelem szempontjából, hogy azonnali intézkedésre van szükség, elrendeli, hogy az árukat ne rakodják be az érintett szállítóeszközbe.

—

a nyilatkozattevő vagy képviselője,

—

a fuvarozó – ha eltér a nyilatkozattevőtől – és képviselője.

Ezt az értesítést közvetlenül a vonatkozó kockázat észlelését követően kell megtenni, és a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, tengeri úton szállított konténeres rakomány esetében legkésőbb a belépési gyűjtő árunyilatkozatnak vagy adott esetben a belépési gyűjtő árunyilatkozat adatainak a fuvarozó általi kézhezvételétől számított 24 órán belül.

Az első belépési vámhivatal haladéktalanul tájékoztatja valamennyi Szerződő Fél vámhatóságát is az értesítésről, és rendelkezésükre bocsátja a belépési gyűjtő árunyilatkozat vonatkozó adatait.

(6)

Amennyiben a szállítmányról megállapítják, hogy olyan jellegű veszélyt jelent, amely a szállítóeszköz megérkezésekor azonnali intézkedést tesz szükségessé, az első belépési vámhivatal az áruk megérkezésekor meghozza ezt az intézkedést.

(7)

A kockázatelemzés elvégzését követően az első belépési vámhivatal az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszeren keresztül javaslatot tehet az ellenőrzés elvégzéséhez legmegfelelőbb helyre és intézkedésekre.

Az ellenőrzéshez legmegfelelőbbnek ítélt hely szerint illetékes vámhivatal határoz az ellenőrzésről, és legkésőbb az áruknak az első belépési vámhivatalnál történő vám elé állításának időpontjában az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszeren keresztül a Szerződő Felek valamennyi, az áruk szállítása által potenciálisan érintett vámhivatalának rendelkezésére bocsátja a szóban forgó határozat eredményeit.

(8)

A vámhivatalok az 1. cikk (1) bekezdésében említett rendszeren keresztül hozzáférhetővé teszik biztonsági és védelmi vámellenőrzéseik eredményeit a Szerződő Felek más vámhatóságai számára, amennyiben:

valamelyik vámhatóság úgy értékeli, hogy a kockázatok jelentősek és vámellenőrzést tesznek szükségessé, és az ellenőrzés eredményeiből megállapítható, hogy a kockázatot kiváltó esemény bekövetkezett; vagy

az ellenőrzés eredményei nem bizonyítják, hogy a kockázatot kiváltó esemény bekövetkezett, de az érintett vámhatóság úgy ítéli meg, hogy a fenyegetés a Szerződő Felek vámterületén máshol magas kockázatot jelent; vagy

az megállapodásban foglalt szabályok egységes alkalmazásához szükséges.

A Szerződő Felek a megállapodás 12. cikkének (3) bekezdésében említett rendszerben kicserélik egymással az e bekezdés a) és b) pontjában említett kockázatokra vonatkozó információkat.

(9)

Amennyiben olyan árukat szállítanak be a Szerződő Felek vámterületére, amelyek a 3. cikk (1) bekezdésének c)–f), h)–m), o) és q) pontja szerint mentesülnek a belépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtásának kötelezettsége alól, a kockázatelemzést az áruk vám elé állításakor kell elvégezni.

(10)

A vám elé állított áruk átengedhetők, amint végrehajtásra került a kockázatelemzés, és annak eredményei, valamint – amennyiben szükséges – a megtett intézkedések lehetővé teszik az átengedést.

(11)

Kockázatelemzést kell végezni akkor is, ha a belépési gyűjtő árunyilatkozat adatai a 2. cikk (3) és (4) bekezdésének megfelelően módosulnak. Ebben az esetben – az e cikk (5) bekezdésének harmadik albekezdésében a tengeri úton beszállított konténeres rakományra megállapított határidő sérelme nélkül – a kockázatelemzést az adatok kézhezvételekor haladéktalanul el kell végezni, kivéve, ha kockázatot azonosítottak, illetve ha kiegészítő kockázatelemzés elvégzésére van szükség.

A belépési gyűjtő árunyilatkozat adatainak más személyek általi megadása

(1)

Az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszer 2. verziójának telepítésére megállapított időponttól kezdődően, amennyiben ugyanazon, légi úton szállított áruk tekintetében a fuvarozótól eltérő egy vagy több személy egy vagy több légifuvarlevéllel kísért szállítási szerződést kötött, a következő szabályok alkalmazandók:

a légi fuvarlevelet kiállító személy tájékoztatja a vele fuvarozási szerződést kötő személyt a légi fuvarlevél kibocsátásáról;

együttes rakodásra vonatkozó megállapodás esetén a légi fuvarlevelet kiállító személy tájékoztatja a szóban forgó légi fuvarlevél kiállításáról azt a személyt, akivel megállapodást kötött;

a fuvarozó és a légi fuvarlevelet kiállító bármely személy a belépési gyűjtő árunyilatkozat adataiban megadja minden olyan személy személyazonosságát, aki a belépési gyűjtő árunyilatkozathoz szükséges adatokat nem bocsátotta rendelkezésére;

ha a légifuvarlevelet kiállító személy a belépési gyűjtő árunyilatkozathoz szükséges adatokat nem bocsátja a számára légifuvarlevelet kiállító szerződéses partnere vagy azon szerződéses partnere rendelkezésére, akivel az áruk együttes berakodására vonatkozó megállapodást kötött, akkor az a személy, aki a szükséges adatokat nem bocsátja rendelkezésre, ezeket az adatokat köteles megadni az első belépési vámhivatalnak.

(2)

Az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszer 2. verziójának telepítésére megállapított időponttól kezdődően, amennyiben a postai szolgáltató a postai küldemények belépési gyűjtő árunyilatkozatához szükséges adatokat nem bocsátja azon fuvarozó rendelkezésére, amely köteles a nyilatkozat többi adatát az említett rendszeren keresztül benyújtani, a következő szabályokat kell alkalmazni:

a Szerződő Felekhez történő áruszállítás esetén a rendeltetési hely szerinti postai szolgáltató, a Szerződő Feleken keresztüli árutovábbítás esetén pedig a Szerződő Felek postai szolgáltatója adja meg a szóban forgó adatokat az első belépési vámhivatalnak; és

a fuvarozó a belépési gyűjtő árunyilatkozat adataiban megadja minden olyan postai szolgáltató azonosító adatait, amely a belépési gyűjtő árunyilatkozathoz szükséges adatokat nem bocsátotta rendelkezésére.

(3)

Az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszer 2. verziójának telepítésére megállapított időponttól kezdődően, amennyiben a gyorspostai fuvarozó nem bocsátja a légi úton szállított gyorspostai szállítmányok belépési gyűjtő árunyilatkozatához szükséges adatokat a fuvarozó rendelkezésére, a következő szabályokat kell alkalmazni:

a gyorspostai fuvarozó ezeket az adatokat az első belépési vámhivatalnak adja meg; és

a gyorspostai fuvarozó a belépési gyűjtő árunyilatkozat adataiban megadja minden olyan postai szolgáltató azonosító adatait, amely a belépési gyűjtő árunyilatkozathoz szükséges adatokat nem bocsátotta rendelkezésére.

(4)

Az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszer 3. verziójának telepítésére megállapított időponttól kezdődően, amennyiben a tengeri vagy belvízi szállítás esetén ugyanazon árukra a fuvarozótól eltérő egy vagy több személy által egy vagy több hajóraklevéllel kísért egy vagy több kiegészítő fuvarozási szerződést kötöttek, a következő szabályokat kell alkalmazni:

a hajóraklevelet kiállító személy tájékoztatja a vele fuvarozási szerződést kötő személyt a hajóraklevél kibocsátásáról;

együttes rakodásra vonatkozó megállapodás esetében a hajóraklevelet kiállító személy tájékoztatja a szóban forgó hajóraklevél kiállításáról azt a személyt, akivel megállapodást kötött;

a fuvarozó és bármely, hajóraklevelet kiállító személy a belépési gyűjtő árunyilatkozat adataiban megadja minden olyan személy azonosító adatait, akivel fuvarozási szerződést kötött, és aki nem bocsátotta rendelkezésre a belépési gyűjtő árunyilatkozathoz szükséges adatokat;

a hajóraklevelet kiállító személy a belépési gyűjtő árunyilatkozat adataiban megadja az olyan hajóraklevélen feltüntetett címzett azonosítási adatait, amelyhez nem tartoznak alsóbb szintű hajóraklevelek, nem bocsátotta rendelkezésére a belépési gyűjtő árunyilatkozathoz szükséges adatokat;

ha a hajóraklevelet kiállító személy a belépési gyűjtő árunyilatkozathoz szükséges adatokat nem bocsátja a számára hajóraklevelet kiállító szerződéses partnere vagy azon szerződéses partnere rendelkezésére, akivel az áruk együttes berakodására vonatkozó megállapodást kötött, akkor az a személy, aki a szükséges adatokat nem bocsátja rendelkezésre, ezeket az adatokat köteles megadni az első belépési vámhivatalnak;

Ha a hajóraklevélen feltüntetett címzett, amelyet nem kísér alátámasztó hajóraklevél, nem teszi elérhetővé az ezt a hajóraklevelet kiállító személy számára a belépési gyűjtő árunyilatkozathoz szükséges adatokat, ezeket az adatokat köteles megadni az első belépési vámhivatalnak.

A Szerződő Felek vámterületére belépő tengerjáró hajó vagy légi jármű átirányítása

(1)

Az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszer 2. verziójának telepítésére rendelkezésre álló időkeret kezdő időpontjaként megállapított időponttól kezdődően, amennyiben egy légi járművet átirányítanak, és az elsőként egy olyan országban található vámhivatalhoz érkezik, amelyet a belépési gyűjtő árunyilatkozaton nem jelentettek be útvonal szerinti országként, a tényleges első belépési vámhivatal az említett rendszeren keresztül lekérdezi a belépési gyűjtő árunyilatkozat adatait, a kockázatelemzés eredményeit és az eredetileg első belépési vámhivatalként megjelölt vámhivatal által tett ellenőrzési ajánlásokat.

(2)

Az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszer 3. verziójának telepítésére rendelkezésre álló időkeret kezdő időpontjaként megállapított időponttól kezdődően, amennyiben egy tengerjáró hajót átirányítanak, és az elsőként egy olyan országban található vámhivatalhoz érkezik, amelyet a belépési gyűjtő árunyilatkozaton nem jelentettek be útvonal szerinti országként, a tényleges első belépési vámhivatal az említett rendszeren keresztül lekérdezi a belépési gyűjtő árunyilatkozat adatait, a kockázatelemzés eredményeit és az eredetileg első belépési vámhivatalként megjelölt vámhivatal által tett ellenőrzési ajánlásokat.

A 2. GENERÁCIÓS IMPORTELLENŐRZÉSI RENDSZERRE VONATKOZÓ TECHNIKAI RENDELKEZÉSEK

(1)

Az ICS2 támogatja a gazdálkodók és a Szerződő Felek közötti, a belépési gyűjtő árunyilatkozatra vonatkozó követelmények teljesítésére irányuló kommunikációt, a Szerződő Felek vámhatóságai által biztonsági és védelmi célokból végzett kockázatelemzést és az említett kockázatok mérséklésére irányuló vámügyi intézkedéseket, beleértve a biztonsági és védelmi vámellenőrzéseket, valamint a Szerződő Felek közötti, a belépési gyűjtő árunyilatkozatra vonatkozó követelmények teljesítésével kapcsolatos kommunikációt.

(2)

Az ICS2 a következő, uniós szinten kifejlesztett közös összetevőkből áll:

közös gazdasági szereplői interfész;

közös adattár.

(3)

Svájc nemzeti összetevőként egy Svájcban rendelkezésre álló nemzeti belépési rendszert fejleszt ki.

(4)

Svájc nemzeti összetevőként létrehozhat egy Svájcban rendelkezésre álló nemzeti gazdasági szereplői interfészt.

(5)

Az ICS2 a következő célokra szolgál:

a belépési gyűjtő árunyilatkozatok, valamint a módosítási és érvénytelenítési kérelmek adatainak benyújtása, feldolgozása és tárolása a megállapodás 10. cikkének és e mellékletnek megfelelően;

a belépési gyűjtő árunyilatkozatoknak a megállapodás 10. cikkében és e mellékletben említett nyilatkozatokból származó adatainak fogadása, feldolgozása és tárolása;

a tengerjáró hajó vagy légi jármű érkezésével és érkezéséről szóló értesítésekkel kapcsolatos információk benyújtása, feldolgozása és tárolása a megállapodás 10. cikkének és e mellékletnek megfelelően;

az áruknak a Szerződő Felek vámhatóságai részére történő vám elé állítására vonatkozó információk fogadása, feldolgozása és tárolása a megállapodás 10. cikkének és e mellékletnek megfelelően;

a kockázatelemzési kérelmekkel és eredményekkel, ellenőrzési ajánlásokkal, ellenőrzési határozatokkal és ellenőrzési eredményekkel kapcsolatos információk fogadása, feldolgozása és tárolása a megállapodás 10. és 12. cikkének és e mellékletnek megfelelően;

a gazdálkodóknak szóló értesítések és információk fogadása, feldolgozása, tárolása és közlése a megállapodás 10. és 12. cikkének és e mellékletnek megfelelően;

a Szerződő Felek vámhatóságai által kért információk gazdálkodók általi benyújtása, feldolgozása és tárolása a megállapodás 10. és 12. cikkének és e mellékletnek megfelelően.

(6)

Az ICS2 a megállapodás 12. cikkében említett közös biztonsági és védelmi kockázati kritériumok és standardok, ellenőrzési intézkedések és kiemelt ellenőrzési területek végrehajtásának a Szerződő Felek általi nyomon követésének és értékelésének támogatására szolgál.

(7)

A gazdálkodóknak az ICS2 közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését a 13. cikkben említett felhasználók egységes kezelése és digitális aláírás (a továbbiakban: EFKDA)platform alkalmazásával kell végrehajtani.

(8)

A Szerződő Felek tisztviselőinek az ICS2 közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az Unió által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

(9)

A harmonizált gazdasági szereplői interfész az 1. cikknek megfelelően a gazdálkodók belépési pontja az ICS2-be.

(10)

A harmonizált gazdasági szereplői interfésznek interoperábilisnak kell lennie az ICS2 (12)–(14) bekezdésben említett közös adattárával.

(11)

A harmonizált gazdasági szereplői interfészt kell használni a belépési gyűjtő árunyilatkozatok és érkezési értesítések adatainak benyújtására, módosítására, érvénytelenítésére, feldolgozására és tárolására, valamint a kapcsolódó információk vámhatóságokkal való cseréjére.

(12)

A Szerződő Felek az ICS2 közös adattárát használják a belépési gyűjtő árunyilatkozatok, a módosítási kérelmek, az érvénytelenítési kérelmek, az érkezési értesítések, az áruk vám elé állítására vonatkozó információk, a kockázatelemzési kérelmekre és eredményekre vonatkozó információk, az ellenőrzési ajánlások, az ellenőrzési határozatok és az ellenőrzési eredmények, valamint a gazdálkodókkal kicserélt információk feldolgozására.

(13)

A Szerződő Felek az ICS2 közös adattárát használják statisztikai és értékelési célokra, valamint a belépési gyűjtő árunyilatkozatokra vonatkozó információknak a Szerződő Felek közötti cseréjére.

(14)

Az ICS2 közös adattárának interoperábilisnak kell lennie a harmonizált gazdasági szereplői interfésszel, a Szerződő Felek által kifejlesztett nemzeti gazdasági szereplői interfészekkel és a nemzeti belépési rendszerekkel.

(15)

A Szerződő Felek vámhatóságai a közös adattárat arra használják, hogy a biztonsági és védelmi célú kockázatelemzés elvégzése előtt a megállapodás 10. és 12. cikkével és e melléklettel összhangban konzultáljanak a másik Szerződő Fél vámhatóságával. Az egyes Szerződő Felek vámhatósága a közös adattárat arra is felhasználja, hogy a megállapodás 10. és 12. cikkével és e melléklettel összhangban konzultáljon a másik Szerződő Féllel az ajánlott ellenőrzésekről, az ajánlott ellenőrzésekről hozott határozatokról, valamint a biztonsági és védelmi vámellenőrzések eredményeiről.

(16)

A nemzeti gazdasági szereplői interfész – amennyiben a Szerződő Felek kifejlesztettek ilyet – az 1. cikknek megfelelően a gazdálkodók belépési pontja az ICS2-be, ahol a bevitt adatok a nemzeti gazdasági szereplői interfészt működtető Szerződő Félhez jutnak el.

(17)

A belépési gyűjtő árunyilatkozatokban és az érkezési értesítésekben szereplő adatok benyújtását, módosítását, érvénytelenítését, feldolgozását, tárolását, valamint a Szerződő Felek és a gazdálkodók közötti információcserét illetően a gazdálkodók eldönthetik, hogy a nemzeti gazdasági szereplői interfészt (ha kifejlesztettek ilyet) vagy a harmonizált gazdasági szereplői interfészt használják.

(18)

A nemzeti gazdasági szereplői interfésznek – amennyiben kifejlesztettek ilyet – interoperábilisnak kell lennie az ICS2 közös adattárával.

(19)

Amennyiben Svájc létrehoz egy nemzeti gazdasági szereplői interfészt, erről tájékoztatja az Uniót.

(20)

A Szerződő Felek vámhatóságai nemzeti belépési rendszert használnak a megállapodás 10. cikkében említett nyilatkozatokból származó, belépési gyűjtő árunyilatkozatokban szereplő adatok cseréjére, a tengerjáró hajók vagy légi járművek érkezésével kapcsolatos információk rögzítésére szolgáló közös adattárral folytatott információ- és értesítéscserére, az áruk vám elé állításával kapcsolatos információkra, a kockázatelemzési kérelmek feldolgozására, valamint a kockázatelemzési eredményekkel, az ellenőrzési ajánlásokkal, az ellenőrzési határozatokkal és az ellenőrzési eredményekkel kapcsolatos információk cseréjére és feldolgozására.

(21)

A nemzeti belépési rendszernek abban az esetben is használható, ha valamelyik Szerződő Fél vámhatósága további információt kér és kap a gazdálkodóktól.

(22)

A nemzeti belépési rendszernek interoperábilisnak kell lennie a közös adattárral.

(23)

A nemzeti belépési rendszernek interoperábilisnak kell lennie a (20) bekezdésben említett információk lekérdezése céljából nemzeti szinten kifejlesztett rendszerekkel.

A 2. generációs importellenőrzési rendszer működése és a rendszer használatára irányuló képzés

(1)

A közös összetevőket az Unió fejleszti, teszteli, telepíti és kezeli. A nemzeti összetevőket Svájc fejleszti, teszteli, telepíti és kezeli.

(2)

Svájc biztosítja, hogy a nemzeti összetevők interoperábilisak legyenek a közös összetevőkkel.

(3)

A közös összetevők karbantartását az Unió, a nemzeti összetevők karbantartását pedig Svájc végzi.

(4)

A Szerződő Felek biztosítják az elektronikus rendszerek zavartalan működését.

(5)

Az Unió hibajavítás, új funkciók hozzáadása, illetve a meglévő funkciók megváltoztatása céljából módosításokat hajthat végre az elektronikus rendszerek közös összetevőiben.

(6)

Az Unió tájékoztatja Svájcot a közös összetevőket érintő változásokról és frissítésekről.

(7)

Svájc tájékoztatja az Uniót a nemzeti összetevők módosításáról és naprakésszé tételéről, amennyiben az hatással lehet a közös összetevők működésére.

(8)

A Szerződő Felek nyilvánosan hozzáférhetővé teszik az elektronikus rendszerek módosítására és naprakésszé tételére vonatkozó, (6) és (7) bekezdés szerinti információkat.

(9)

Az ICS2 átmeneti meghibásodása esetén a Szerződő Felek által meghatározott üzletmenet-folytonossági tervet kell alkalmazni.

(10)

A Szerződő Felek tájékoztatják egymást, ha egy elektronikus rendszer átmeneti működési zavar miatt nem érhető el.

(11)

Az Unió megfelelő képzési anyagok biztosításával segíti Svájcot az elektronikus rendszerek közös összetevőinek használatában és működtetésében.

(1)

Az egységes felhasználókezelési és digitális aláírási (vagy EFKDA) platform lehetővé teszi a (6) bekezdésben említett Szerződő Felek személyazonosság-kezelő és hozzáférés-kezelő rendszerei közötti kommunikációt annak érdekében, hogy a Szerződő Felek tisztviselői és gazdálkodói számára biztonságos és engedélyezett hozzáférést biztosítson az elektronikus rendszerekhez.

(2)

Az EFKDA-platform a következő közös összetevőkből áll:

hozzáférés-kezelő rendszer;

adminisztrációkezelő rendszer.

(3)

Az EFKDA-platform a következők hitelesítésére és hozzáférés-hitelesítésére szolgál:

a gazdálkodók, az ICS2-höz való hozzáférés céljából;

a Szerződő Felek alkalmazottai, az ICS2 közös összetevőihez való hozzáférés, valamint az EFKDA-platform karbantartása és kezelése céljából.

(4)

A Szerződő Felek a gazdálkodók által az EFKDA-platform keretében benyújtott hozzáférési kérelmeknek a Szerződő Felek (6) bekezdésben említett személyazonosság-kezelő és hozzáférés-kezelő rendszereivel való együttműködés révén történő érvényesítése céljából létrehozzák a hozzáférés-kezelő rendszert.

(5)

A Szerződő Felek az elektronikus rendszerekhez való hozzáférés biztosítása céljából létrehozzák a gazdálkodók azonosítási adatainak validálására vonatkozó hitelesítési és engedélyezési szabályok kezelésére szolgáló adminisztrációkezelő rendszert.

(6)

A Szerződő Felek személyazonosság-kezelő és hozzáférés-kezelő rendszert hoznak létre az alábbiak biztosítása érdekében:

a gazdálkodók azonosító adatainak biztonságos nyilvántartásba vétele és tárolása;

a gazdálkodók aláírt és titkosított azonosító adatainak biztonságos cseréje.

(1)

A Szerződő Felek biztosítják, hogy a nemzeti szinten nyilvántartásba vett adatok megfeleljenek a közös összetevőkben nyilvántartott adatoknak, és naprakészek legyenek.

(2)

Az (1) bekezdéstől eltérve a Szerződő Felek gondoskodnak arról, hogy a következő adatok megfeleljenek az ICS2 közös adattárában szereplő adatoknak, és naprakészek legyenek:

a nemzeti szinten nyilvántartásba vett és a nemzeti belépési rendszerből a közös adattárba küldött adatok;

a közös adattárból a nemzeti belépési rendszerbe érkező adatok.

(3)

Az ICS2 közös összetevőiben szereplő, a gazdálkodó által a közös gazdasági szereplői interfészen közölt vagy nyilvántartott adatokhoz az adott gazdálkodó hozzáférhet vagy azokat feldolgozhatja.

(4)

Az ICS2 közös összetevőiben szereplő adatokat illetően:

az olyan adatok esetében, amelyeket a gazdálkodó közölt a Szerződő Féllel azáltal, hogy harmonizált gazdasági szereplői interfészen keresztül beküldte őket a közös adattárba, az adott Szerződő Fél hozzáférhet ezekhez az adatokhoz, és feldolgozhatja őket a közös adattárban. A Szerződő Fél szükség esetén a harmonizált gazdasági szereplői interfészen rögzített információkhoz is hozzáférhet;

a Szerződő Felek által a közös adattárba beküldött vagy nyilvántartásba vett adatokhoz az adott Szerződő Fél hozzáférhet, és feldolgozhatja őket;

az e bekezdés a) és b) pontjában említett adatokhoz a másik Szerződő Fél is hozzáférhet, és feldolgozhatja őket, amennyiben ez utóbbi részt vesz abban a kockázatelemzési és/vagy ellenőrzési folyamatban, amelyre az adatok a megállapodás 10. és 12. cikke, valamint az melléklet alapján vonatkoznak.

az adatokat a Bizottság a Szerződő Felekkel együttműködve feldolgozhatja az 1. cikk (1) bekezdésének c) pontjában és 11. cikkének (6) bekezdésében említett célokra. Az ilyen feldolgozás eredményeihez a Bizottság és a Szerződő Felek is hozzáférhetnek.

(5)

A Szerződő Felek hozzáférhetnek az ICS2 közös összetevőiben az Unió által a közös adattárban rögzített adatokhoz. Ezeket az adatokat az Unió feldolgozhatja.

(6)

A közös összetevők rendszertulajdonosa az Unió.

(7)

A nemzeti összetevők rendszertulajdonosa Svájc.

(8)

A közös összetevők biztonságát az Unió, a nemzeti összetevők biztonságát pedig Svájc garantálja.

(9)

E célból a Szerződő Felek meghozzák a szükséges intézkedéseket legalább a következők biztosítása érdekében:

az illetéktelen személyek adatkezelésre használt berendezésekhez való hozzáférésének megakadályozása;

az adatok illetéktelen személyek általi bevitelének, valamint lekérésének, módosításának és törlésének a megakadályozása;

az a) és a b) pontban említett tevékenységek észlelése.

(10)

A Szerződő Felek tájékoztatják egymást minden olyan tevékenységről, amely az elektronikus rendszerek biztonságának megsértését eredményezheti, illetve amely kapcsán felmerülhet a biztonság megsértésének gyanúja.

(11)

A Szerződő Felek biztonsági terveket dolgoznak ki valamennyi rendszerre vonatkozóan.

(12)

Az ICS2 összetevőiben rögzített adatokat a nyilvántartásba vételüket követően legalább három évig tárolni kell. A Szerződő Felek ezt az időtartamot túlléphetik, amennyiben azt a vonatkozó nemzeti jogszabályok előírják.

Az ICS2 és az EFKDA esetében a személyes adatok e rendszerekben történő feldolgozása tekintetében:

Részvétel az ICS2 kifejlesztésében, karbantartásában és irányításában

Az Unió lehetővé teszi a svájci szakértők számára, hogy megfigyelőként részt vegyenek a vámszakértői csoport és a megfelelő munkacsoportok ülésein az ICS2 kidolgozásával, karbantartásával és irányításával kapcsolatos napirendi pontokat érintő megbeszéléseken. Az Unió eseti alapon határoz a svájci szakértőknek a munkacsoportok azon ülésein való részvételéről, amelyeken csak korlátozott számú uniós tagállam képviselteti magát, és amelyek a vámügyi szakértői csoportnak számolnak be.

A 2. generációs ICS2 végrehajtásával és működtetésével kapcsolatos felelősségi körökre, kötelezettségvállalásokra és elvárásokra vonatkozó finanszírozási szabályok

Ami az ICS2 használatának Svájcra történő kiterjesztését illeti, és tekintettel a III. fejezetre és e mellékletre, ezek a finanszírozási szabályok (a továbbiakban: szabály) meghatározzák a Szerződő Felek közötti együttműködés elemeit az ICS2 vonatkozásában.

(1)

A kilépési gyűjtő árunyilatkozatot adatfeldolgozási eljárás felhasználásával kell benyújtani. Kereskedelmi, kikötői vagy szállítási dokumentumokat is lehet használni, amennyiben tartalmazzák a szükséges adatokat.

(2)

A kilépési gyűjtő árunyilatkozatnak tartalmaznia kell az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet B. melléklete 3. fejezetének A1 és A2 oszlopában az ilyen árunyilatkozatra vonatkozóan meghatározott adatokat, és meg kell felelnie az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet B. mellékletében meghatározott formátumoknak, kódoknak és előfordulásoknak. A nyilatkozatot az említett mellékleteknek megfelelően kell kitölteni. A kilépési gyűjtő árunyilatkozatot az azt kitöltő személynek hitelesítenie kell.

(3)

A vámhatóságok papíralapú kilépési gyűjtő árunyilatkozat vagy a vámhatóságok egymás közötti megállapodása alapján helyette használt más eszköz benyújtását csak akkor engedik meg, ha fennáll a következő körülmények egyike:

ha a vámhatóságok számítógépes rendszere nem működik;

ha a kilépési gyűjtő árunyilatkozatot benyújtó személy elektronikus alkalmazása nem működik, feltéve, hogy a vámhatóságok által alkalmazott kockázatkezelés ugyanolyan színvonalú, mint az adatfeldolgozási módszerek felhasználásával benyújtott kilépési gyűjtő árunyilatkozatok esetében. A papíralapú kilépési gyűjtő árunyilatkozatot az azt kitöltő személy köteles aláírni. Az ilyen papíralapú kilépési gyűjtő árunyilatkozathoz szükség esetén csatolni kell a rakományjegyzékeket vagy más megfelelő jegyzékeket, és annak tartalmaznia kell a (2) bekezdésben említett adatokat.

(4)

Mindegyik Szerződő Fél meghatározza azokat a feltételeket és eljárásokat, amelyek mellett a kilépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtására kötelezett személy ezen árunyilatkozat benyújtását követően annak egy vagy több adatát módosíthatja.

A kilépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtásának kötelezettsége alóli mentesség

(1)

A következő áruk esetében nem kell kilépési gyűjtő árunyilatkozatot benyújtani:

villamos energia;

csővezetéken kilépő áruk;

levélküldemények, azaz a nem behozatalivám- vagy kivitelivám-köteles levelek, levelezőlapok, Braille-írással írott levelek és nyomtatott anyagok;

az Egyetemes Postaegyesület szabályai szerint továbbított, postai küldeményben található áruk;

olyan áruk, amelyeknél a Szerződő Felek jogszabályaival összhangban megengedett a szóbeli vám-árunyilatkozat vagy az egyszerű határátlépéssel tett árunyilatkozat, kivéve a raklapokat, konténereket, szállítóeszközöket, valamint az ilyen eszközökhöz tartozó alkatrészeket, tartozékokat és felszereléseket, amennyiben azokat fuvarozási szerződés alapján szállítják;

az utasok személyes poggyászában lévő áruk;

ATA- vagy CPD-igazolvány fedezete alatt lévő áruk;

azok az áruk, amelyekre a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961. április 18-i Bécsi Egyezmény alapján, a konzuli kapcsolatokról szóló 1963. április 24-i Bécsi Egyezmény vagy más konzuli egyezmények alapján, vagy a különleges küldetésekről szóló 1969. december 16-i New York-i Egyezmény alapján mentesség igényelhető;

a valamelyik Szerződő Fél vámterületéről a Szerződő Felek katonai védelméért felelős hatóságok által katonai szállítmány részeként vagy kizárólagosan katonai hatóság részére végzett szállítás során kiszállított fegyver és katonai felszerelés;

a Szerződő Felek vámterületén letelepedett személy által üzemeltetett tengeri létesítményekről közvetlenül a Szerződő Felek vámterületéről kiszállított következő áruk:

a tengeri létesítmény építésében, javításában, karbantartásában vagy átalakításában való felhasználásra szánt áruk;

a tengeri létesítménybe való beszerelésre vagy a tengeri létesítmény felszereléseként való használatra szánt áruk;

a tengeri létesítményen való felhasználásra vagy elfogyasztásra szánt ellátmány;

a hajókba és a légi járművekbe alkatrészként vagy tartozékként való beszerelésre szánt áruk, a hajók és a légi járművek motorjának, gépeinek és más berendezéseinek üzemeltetése céljából való felhasználásra szánt áruk, valamint a fedélzeti elfogyasztásra vagy értékesítésre szánt élelmiszerek és más árucikkek;

az érintett Szerződő Felek jogszabályaiban meghatározott háztartási ingóságok, amennyiben szállításuk nem fuvarozási szerződés alapján történik;

a Szerződő Felek vámterületéről Ceutába és Melillába, Helgolandba, a San Marino Köztársaságba, a Vatikánvárosi Államba, Livigno településre, valamint Samnaun és Sampuoir svájci vámügyi exklávékba behozott áruk;

a Szerződő Felek kikötői között közlekedő olyan hajókon szállított áruk, amelyek a Szerződő Felek vámterületén kívül nem kötnek ki egyetlen kikötőben sem;

a Szerződő Felek kikötői között közlekedő olyan légi járműveken szállított áruk, amelyek a Szerződő Felek vámterületén kívül nem szállnak le egyetlen repülőtéren sem.

(2)

Nem kell kilépési gyűjtő árunyilatkozatot benyújtani a valamelyik Szerződő Fél és harmadik ország között a biztonság tárgyában megkötött nemzetközi megállapodásban meghatározott esetekben, a megállapodás 9. cikkének (3) bekezdésében meghatározott eljárásra is figyelemmel.

(3)

A Szerződő Felek nem írják elő kilépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtását az alábbi helyzetekben lévő áruk esetében:

ha az árut a Szerződő Felek kikötői között szállító hajó a Szerződő Felek vámterületén kívüli kikötőben köt ki, és az áru a Szerződő Felek vámterületén kívüli kikötőben való tartózkodás ideje alatt berakodva marad a hajó fedélzetén;

ha az árut a Szerződő Felek repülőterei között szállító légi jármű a Szerződő Felek vámterületén kívüli repülőtéren száll le, és az áru a Szerződő Felek vámterületén kívüli repülőtéren való tartózkodás ideje alatt berakodva marad a légi jármű fedélzetén;

ha az árut egy adott kikötőben vagy repülőtéren nem rakodják ki arról a szállítóeszközről, amely azt a Szerződő Felek vámterületére beszállította és onnan ki is fogja szállítani;

ha az árut a Szerződő Felek vámterületén belüli előző kikötőben vagy repülőtéren rakodták be, és az áru azon a szállítóeszközön marad, amely azt kiszállítja a Szerződő Felek vámterületéről, amennyiben az előző kikötőben kilépési gyűjtő árunyilatkozatot nyújtottak be az áruról, vagy az áru mentesül az indulás előtti árunyilatkozat benyújtásának kötelezettsége alól;

ha átmeneti megőrzésben lévő vagy vámszabad területi eljárás alá vont árut az átmeneti megőrzési létesítménybe vagy vámszabad területre fuvarozó szállítóeszközről egyazon vámhivatal felügyelete mellett átrakodják arra a hajóra, repülőgépre vagy vasúti járműre, amely azt kiszállítja a Szerződő Felek vámterületéről, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

az átrakodást az árunak az érintett Szerződő Fél jogszabályai szerinti vám elé állítását követő 14 napon belül – vagy kivételes körülmények esetén, ha a 14 nap nem elegendő e körülmények elhárítására, a vámhatóság által engedélyezett ennél hosszabb időszakon belül – hajtják végre;

a vámhatóság rendelkezik az árura vonatkozó információkkal;

a fuvarozó tudomása szerint az áru rendeltetési helyét és a címzettet illetően nincs változás;

ha az árut a Szerződő Felek vámterületére való beszállítása után az illetékes vámhatóság visszafordította, és az azonnal visszaszállításra került az exportáló országba.

(1)

A kilépési gyűjtő árunyilatkozatot azon Szerződő Fél illetékes vámhivatalához kell benyújtani, amelynek vámterületén a harmadik országba szállítandó árukra vonatkozó kilépési alaki követelményeknek meg kell felelni. Mindazonáltal kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatként használt kiviteli árunyilatkozatot kell benyújtani annak a Szerződő Félnek az illetékes hatóságához, amelynek vámterületén a harmadik országba irányuló kivitelhez kapcsolódó alakiságokat elvégzik. Az illetékes hivatal a nyilatkozatban szereplő adatok, valamint a szükségesnek ítélt biztonsági és védelmi vámellenőrzések alapján mindkét esetben elvégzi a biztonsági és védelmi célú kockázatelemzést.

(2)

Amikor az árukat az egyik Szerződő Fél vámterületéről a másik Szerződő Fél vámterületének átszelésével szállítják ki harmadik országba, és a kiviteli alakiságokat az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezménynek megfelelően árutovábbítási eljárás követi, a 18. cikk (2) bekezdésében említett adatokat az NCTS útján kell továbbítani a második Szerződő Fél illetékes hatóságaihoz.

Ebben az esetben az első Szerződő Fél vámhivatala a második Szerződő Fél vámhatóságának rendelkezésére bocsátja a biztonsági és védelmi vámellenőrzések eredményeit, amennyiben:

a vámhatóság úgy értékeli, hogy a kockázatok jelentősek és vámellenőrzést tesznek szükségessé, és az ellenőrzés eredményeiből megállapítható, hogy a kockázatot kiváltó esemény bekövetkezett; vagy

a megállapodásban foglalt szabályok egységes alkalmazásához szükséges.

(3)

Az (1) bekezdéstől eltérve, a légi szállítás kivételével, amikor az árukat az egyik Szerződő Fél vámterületéről a másik Szerződő Fél vámterületének átszelésével szállítják ki harmadik országba, és a kiviteli alakiságokat nem követi az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezmény szerinti árutovábbítási eljárás, a kilépési gyűjtő árunyilatkozatot közvetlenül azon második Szerződő Fél illetékes kilépési vámhivatalához kell benyújtani, amelynek területéről az árukat véglegesen kiszállítják egy harmadik országba.

(1)

A kilépési gyűjtő árunyilatkozatot a fuvarozónak az alábbi határidőkre kell benyújtania:

tengeri árufuvarozás esetén:

a (2) és (3) bekezdés szerintitől eltérő konténeres árufuvarozás esetében legkésőbb 24 órával azt megelőzően, hogy az árut berakodják arra a hajóra, amelyen a Szerződő Felek vámterületét el fogja hagyni;

az egyfelől a Szerződő Felek vámterülete, másfelől Grönland, a Feröer szigetek, vagyIzland vagy a balti-, az északi-, a fekete- és a földközi-tengeri kikötők, valamint Marokkó összes kikötője közötti konténeres árufuvarozás esetében legkésőbb a Szerződő Felek vámterületén lévő kikötő elhagyása előtt két órával;

az egyfelől Franciaország tengerentúli megyéi, az Azori-szigetek, Madeira és a Kanári-szigetek, másfelől a Szerződő Felek vámterületén kívüli területek közötti konténeres árufuvarozás esetében, ha az út időtartama 24 óránál rövidebb, legkésőbb a Szerződő Felek vámterületén lévő kikötő elhagyása előtt két órával;

konténer nélküli árufuvarozás esetében legkésőbb a Szerződő Felek vámterületén lévő kikötő elhagyása előtt két órával;

légi árufuvarozás esetében legkésőbb a Szerződő Felek vámterületén lévő repülőtér elhagyása előtt 30 perccel;

közúti és belvízi árufuvarozás esetén legkésőbb egy órával azt megelőzően, hogy az áru elhagyja a Szerződő Felek vámterületét;

vasúti árufuvarozás esetén:

ha az utolsó vonatrendező állomás és a kilépési vámhivatal közötti út időtartama két óránál rövidebb, akkor legkésőbb egy órával azt megelőzően, hogy az áru megérkezik a kilépési vámhivatal illetékességi területére;

egyéb esetekben legkésőbb két órával azt megelőzően, hogy az áru elhagyja a Szerződő Felek vámterületét.

(2)

A következő esetekben a kilépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtásának határideje megegyezik a Szerződő Felek vámterületének elhagyására igénybe vett aktív szállítóeszközre vonatkozó határidővel:

ha az áru a kilépési vámhivatalhoz másik szállítóeszközön érkezett, amelyről a Szerződő Felek vámterületének elhagyása előtt átrakják (intermodális szállítás);

ha az áru a kilépési vámhivatalhoz olyan szállítóeszközön érkezett, amelyet a Szerződő Felek vámterületének elhagyásakor egy aktív szállítóeszköz szállít (kombinált szállítás).

(3)

Az (1) és (2) bekezdésben megállapított határidőket vis maior esetén nem kell alkalmazni.

(4)

Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve bármelyik Szerződő Fél megállapíthat ezektől eltérő határidőket:

a 20. cikk (2) bekezdésében meghatározott forgalom esetében a megbízható kockázatelemzés lehetővé tétele és a szállítmányoknak az esetleges vonatkozó biztonsági és védelmi vámellenőrzések elvégzése céljából történő feltartóztatása érdekében;

e Szerződő Fél és egy harmadik ország között a biztonság tárgyában létrejött nemzetközi megállapodás esetében, e megállapodás 9. cikkének (3) bekezdésében említett eljárásra is figyelemmel.

Az engedélyezett gazdálkodó státus megadására irányadó kritériumok a következők:

(1)

Az 1. cikk a) pontjában meghatározott kritérium akkor teljesül, ha:

közigazgatási vagy igazságügyi hatóság nem hozott olyan határozatot, amelyben megállapítja, hogy a b) pontban megadott személyek valamelyike az előző három évben a gazdasági tevékenységéhez kapcsolódóan súlyosan vagy ismételten megsértette a vámjogszabályokat vagy adószabályokat; valamint

az alábbi személyek egyike esetében sincs nyilvántartva súlyos bűncselekmény sem saját, sem adott esetben a kérelmező gazdasági tevékenységéhez kapcsolódóan:

a kérelmező,

a kérelmező vámügyeiért felelős alkalmazott(ak), és

a kérelmezőért felelős vagy annak vezetése felett ellenőrzést gyakorló személy(ek).

(2)

Mindazonáltal az 1. cikk a) pontjában említett kritériumot teljesítettnek kell tekinteni, ha a határozat meghozatalában illetékes vámhatóság úgy ítéli meg, hogy a jogsértés csekély jelentőségű a kapcsolódó műveletek számához és nagyságrendjéhez képest, és a vámhatóságnak nincs kétsége a kérelmező jóhiszeműségét illetően.

(3)

Amennyiben az (1) bekezdés b) pontjának 3. alpontjában említett, a kérelmezőtől eltérő személy harmadik országban letelepedett vagy tartózkodási helye harmadik országban található, a határozat meghozatalában illetékes vámhatóság a rendelkezésére álló nyilvántartások és információk alapján értékeli az 1. cikk a) pontjában említett kritérium teljesítését.

(4)

Amennyiben a kérelmezőt három évnél rövidebb ideje alapították, a határozat meghozatalában illetékes vámhatóság a rendelkezésére álló nyilvántartások és információk alapján értékeli az1. cikk a) pontjában említett kritérium teljesítését.

A kereskedelmi és szállítási nyilvántartások vezetésének kielégítő színvonalú rendszere

Az 1. cikk b) pontjában meghatározott kritériumot akkor kell teljesítettnek tekinteni, ha teljesülnek a következő feltételek:

(1)

Az 1. cikk c) pontjában meghatározott kritériumok akkor teljesülnek, ha a kérelmező megfelel a következőknek:

a kérelmező ellen nem folyik csődeljárás;

a kérelem benyújtását megelőző három év során eleget tett az áruk behozatalakor vagy kivitelekor, illetve ahhoz kapcsolódóan szedett vámok, valamint minden egyéb adó és díj kifizetésével kapcsolatos pénzügyi kötelezettségeinek;

a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző három évre vonatkozóan rendelkezésre álló nyilvántartások és információk alapján igazolja, hogy az üzleti tevékenység típusát és volumenét figyelembe véve elegendő pénzügyi forrással rendelkezik ahhoz, hogy teljesítse kötelezettségeit és eleget tegyen vállalásainak, és nem rendelkezik negatív nettó eszközökkel, hacsak azok nem finanszírozhatók.

(2)

Ha a kérelmezőt három évnél rövidebb ideje alapították, az 1. cikk c) pontja szerinti fizetőképességét a rendelkezésre álló nyilvántartások és információk alapján kell ellenőrizni.

(1)

Az 1. cikk d) pontjában meghatározott kritériumot akkor kell teljesítettnek tekinteni, ha teljesülnek a következő feltételek:

az engedélyhez kapcsolódó műveletekkel összefüggésben használandó épületek védelmet nyújtanak a jogellenes behatolással szemben, és olyan anyagokból épültek, amelyek a jogellenes belépésnek ellenállnak;

megfelelő intézkedéseket alkalmaznak az irodákba, a szállítási területekre, a berakodási dokkokba, a rakományterekbe és egyéb releváns helyekre történő jogosulatlan belépés megelőzésére;

az áruk kezelését szolgáló intézkedésekre került sor, amelyek magukban foglalják a nem engedélyezett bejuttatással, kicseréléssel, az áruk helytelen kezelésével, valamint a rakománytételek manipulálásával szembeni védelmet;

a kérelmező olyan intézkedéseket hajtott végre, amelyek lehetővé teszik kereskedelmi partnereinek egyértelmű azonosítását, valamint – megfelelő szerződéses megállapodások és egyéb, a kérelmező üzleti modelljével összhangban levő, megfelelő intézkedések végrehajtása révén – biztosítják, hogy a szóban forgó kereskedelmi partnerek gondoskodjanak a nemzetközi ellátási lánc rájuk eső részének biztonságáról;

a kérelmező – amennyiben a nemzeti jogszabályok azt megengedik – biztonsági átvilágítást végez biztonsági szempontból érzékeny beosztásban dolgozó leendő alkalmazottainál; valamint időszakosan, illetve a körülmények által indokolt esetben háttérellenőrzéseket végez az ilyen beosztásban dolgozó jelenlegi alkalmazottainál;

a kérelmező megfelelő biztonsági eljárásokkal rendelkezik a szerződtetett külső szolgáltatásnyújtók tekintetében;

a kérelmező biztosítja, hogy a biztonsággal összefüggő feladatokat ellátó személyzete rendszeresen részt vegyen a szóban forgó biztonsági kérdésekkel összefüggő tudatosságot elősegítő programokon;

a kérelmező a biztonsági és védelmi kérdésekben illetékes kapcsolattartó személyt nevezett ki.

(2)

Amennyiben a kérelmező rendelkezik nemzetközi egyezmények vagy a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet nemzetközi szabványa, illetőleg valamely európai szabványügyi szervezet európai szabványa alapján kiadott biztonsági és védelmi tanúsítvánnyal, ezeket a tanúsítványokat figyelembe kell venni az 1. cikk d) pontjában meghatározott kritériumoknak való megfelelés ellenőrzésekor.

A kritériumokat teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben megállapításra kerül, hogy a szóban forgó tanúsítvány kiadásának kritériumai azonosak vagy egyenértékűek az 1. cikk d) pontjában meghatározott kritériumokkal.

(3)

Ha a kérelmező a polgári légi közlekedés védelme területén meghatalmazott ügynök vagy ismert szállító, az (1) bekezdésben meghatározott kritériumok teljesítettnek tekintendők azon helyszínek és műveletek vonatkozásában, amelyek tekintetében a kérelmező megszerezte a meghatalmazott ügynök vagy ismert szállító státust, amennyiben a meghatalmazott ügynök vagy ismert szállító státus kiadására vonatkozó kritériumok azonosak vagy egyenértékűek az 1. cikk d) pontjában meghatározottakkal.

(1)

Ha egy engedélyezett gazdálkodó biztonsági és védelmi célból saját nevében nyújt be kilépési gyűjtő árunyilatkozatot vám-árunyilatkozat vagy újrakiviteli nyilatkozat formájában, az említett nyilatkozatokban található adatokon túlmenően további adatszolgáltatásra nincs szükség.

(2)

Ha egy engedélyezett gazdálkodó biztonsági és védelmi célból engedélyezett gazdálkodónak minősülő másik személy nevében nyújt be kilépési gyűjtő árunyilatkozatot vám-árunyilatkozat vagy újrakiviteli nyilatkozat formájában, az említett nyilatkozatokban található adatokon túlmenően további adatszolgáltatásra nincs szükség.

Kedvezőbb elbánás a kockázatértékelés és az ellenőrzés szempontjából

(1)

Az engedélyezett gazdálkodót kevesebb fizikai és okmányalapú biztonsági ellenőrzésnek kell alávetni, mint más gazdálkodókat.

(2)

Ha egy engedélyezett gazdálkodó belépési gyűjtő árunyilatkozatot nyújtott be, vagy engedélyt kapott arra, hogy belépési gyűjtő árunyilatkozat helyett vám-árunyilatkozatot vagy átmeneti megőrzési árunyilatkozatot nyújtson be, vagy ha egy engedélyezett gazdálkodó számára engedélyezték, hogy a belépési gyűjtő árunyilatkozat adatainak benyújtásához kereskedelmi, kikötői vagy szállítási információs rendszereket használjon a megállapodás 10. cikkének (8) bekezdésében és az I. melléklet 1. cikkének (4) bekezdésében foglaltak szerint, az illetékes vámhatóság értesíti az engedélyezett gazdálkodót, ha a szállítmányt kiválasztották fizikai ellenőrzésre. Az értesítést azelőtt kell elküldeni, hogy az áru a Szerződő Felek vámterületére érkezne.

Ha a fuvarozó nem az első albekezdésben említett engedélyezett gazdálkodó, az értesítést a fuvarozónak is rendelkezésére kell bocsátani, amennyiben a fuvarozó maga is engedélyezett gazdálkodó, és csatlakozik az első albekezdésben említett árunyilatkozatokat tartalmazó elektronikus rendszerekhez.

Nem küldhető ilyen értesítés, ha az veszélyeztetheti az elvégzendő ellenőrzéseket vagy azok eredményét.

(3)

Ha egy engedélyezett gazdálkodó által bejelentett szállítmányt kiválasztanak fizikai vagy okmányalapú ellenőrzésre, ezeket az ellenőrzéseket elsőbbséggel kell elvégezni.

Az engedélyezett gazdálkodó kérésére az ellenőrzés máshol is elvégezhető, mint ahol az árut vám elé kell állítani.

A 7. cikk szerinti kedvezőbb elbánás nem alkalmazható akkor, ha konkrétan meghatározott magas fenyegetettségi szint miatt vagy más jogi aktusban előírt ellenőrzési kötelezettség alapján kell biztonsági vámellenőrzést végezni.

A vámhatóságoknak az engedélyezett gazdálkodó által bejelentett szállítmányokkal kapcsolatban szükséges feldolgozást, alakiságokat és ellenőrzéseket azonban ilyenkor is elsőbbséggel kell elvégezniük.

AZ ENGEDÉLYEZETT GAZDÁLKODÓ STÁTUS FELFÜGGESZTÉSE, ÉRVÉNYTELENÍTÉSE ÉS VISSZAVONÁSA

(1)

Az engedélyezett gazdálkodó státust megadó határozatot az illetékes vámhatóságok felfüggesztheti, ha:

ha lehetségesnek tartja, hogy elegendő ok van a határozat megsemmisítésére vagy visszavonására, de nem rendelkezik minden olyan elemmel, amely alapján dönthetne a megsemmisítésről vagy visszavonásról;

ha úgy ítéli meg, hogy a határozat feltételei nem teljesülnek vagy a határozat jogosultja nem teljesíti a határozatból eredő kötelezettségeit, és indokoltnak tartja, hogy a határozat jogosultja időt kapjon a feltételek teljesüléséhez vagy a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges intézkedések megtételére;

ha a felfüggesztést a határozat jogosultja kéri azért, mert ideiglenesen nem képes teljesíteni a határozat feltételeit vagy a határozatból eredő kötelezettségeit.

(2)

Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a határozat jogosultja köteles értesíteni a vámhatóságot azokról az intézkedésekről, amelyeket a feltételek teljesülése vagy a kötelezettségek teljesítése érdekében meg fog tenni, valamint ezen intézkedések időigényéről.

Amennyiben a gazdálkodó a vámhatóságok megelégedésére megtette a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy eleget tegyen azoknak a feltételeknek és kritériumoknak, amelyeknek egy engedélyezett gazdálkodónak meg kell felelnie, a kiállító vámhatóság visszavonja a felfüggesztést.

(3)

A felfüggesztés nem érinti a felfüggesztés napja előtt már megkezdett és még be nem fejezett vámeljárásokat.

(4)

A határozat jogosultját értesíteni kell a határozat felfüggesztéséről.

(1)

Az engedélyezett gazdálkodó státust megadó határozatot meg kell semmisíteni, ha teljesül a következő feltételek mindegyike:

a határozatot helytelen vagy hiányos információ alapján hozták meg;

a határozat jogosultja tudta, vagy észszerűen tudnia kellett volna, hogy az információ helytelen vagy hiányos volt;

ha az információ helyes és teljes körű lett volna, a határozat más lett volna.

(2)

A határozat jogosultját értesíteni kell a határozat megsemmisítéséről.

(3)

Az érvénytelenítése attól a naptól kezdve lép hatályba, amelyen az eredeti határozat hatályba lépett, kivéve ha a vámjogszabályoknak megfelelően erről a határozatban másképp rendelkeznek.

(1)

Az engedélyezett gazdálkodó státust megadó határozatot az illetékes vámhatóságok visszavonják, ha:

a határozat kiadására vonatkozó feltételek közül egy vagy több nem teljesült, vagy már nem teljesül; vagy

a határozat jogosultja kérelmezi azt; vagy

a határozat jogosultja a 9. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett, felfüggesztésre előírt határidőn belül nem hozza meg a határozat feltételeinek teljesítéséhez vagy a határozatból eredő kötelezettségek teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.

(2)

A visszavonás az arról szóló értesítést követő napon lép hatályba.

(3)

A határozat jogosultját értesíteni kell a határozat visszavonásáról.

A Szerződő Felek biztonsági célból rendszeresen közlik egymással az engedélyezett gazdálkodóik azonosító adatait, köztük a következőket:

( 1 ) Az ICS2 1. verziójának telepítésére rendelkezésre álló időkeret: 2021. március 15-től 2021. október 1-jéig; az ICS2 2. verziójának telepítésére rendelkezésre álló időkeret: 2023. március 1-jétől 2023. október 2-ig; az ICS2 3. verziójának telepítésére rendelkezésre álló időkeret: 2024. március 1-jétől 2024. október 1-jéig; a Bizottság (EU) 2019/2151 végrehajtási határozata (2019. december 13.) az Uniós Vámkódexben előírt elektronikus rendszerek kifejlesztésére és telepítésére vonatkozó munkaprogram létrehozásáról (HL L 325., 2019.12.16., 168. o.).

( 2 ) A Bizottság (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. július 28.) a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 343., 2015.12.29., 1. o.), a legutóbb az (EU) 2021/234 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (2020. december 7.) (HL L 63, 2021.2.23., 1. o.) módosított szövegváltozatában.

( 3 ) A Bizottság (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelete (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.), utoljára módosította az (EU) 2021/235 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2021. február 8.) (HL L 63, 2021.2.23., 386. o.).

( 4 ) 1987. május 20-i egyezmény az Európai Gazdasági Közösség és az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, a Norvég Királyság, a Svéd Királyság és a Svájci Államszövetség között az egységes árutovábbítási eljárásról (HL L 226., 1987.8.13., 2. o.), beleértve a vegyes bizottság által a fent említett egyezménnyel elfogadott korábbi és jövőbeli módosításokat.

( 5 ) Az NCTS-t korszerűsítik, hogy megfeleljen a legutóbb az (EU) 2019/632 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 111., 2019.4.25., 54. o.) módosított, az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.) foglalt új biztonsági követelményeknek. Az NCTS fokozatos frissítésének bevezetését az (EU) 2019/2151 bizottsági végrehajtási határozat melléklete határozza meg.

( 6 ) Megállapodás az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között a légi közlekedésről (HL L 114., 2002.4.30., 73. o.), beleértve a vegyes bizottság által a fent említett megállapodással elfogadott korábbi és jövőbeli módosításokat is.

( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

		Hivatalos Lap
		Szám	Oldal	Dátum
M1	AZ EU-SVÁJC VEGYES BIZOTTSÁG 1/2013 HATÁROZATA (2013. június 6.)	L 175	73	27.6.2013
►M2	AZ EU–SVÁJC VEGYES BIZOTTSÁG 1/2021 HATÁROZATA (2021. március 12.)	L 152	1	3.5.2021