a) emberi fogyasztásra készült;

b) különleges érzékszervi tulajdonságokkal rendelkezik;

c) amelynek alkoholtartalma legalább 15 % (V/V);

d) a következőképpen készül:

i. vagy közvetlenül:

— lepárlással, aromaanyagok hozzáadásával vagy azok nélkül, természetes módon erjesztett termékekből, és/vagy

— növényi anyagok mezőgazdasági eredetű etil-alkoholban és/vagy mezőgazdasági eredetű desztillátumokban és/vagy az e rendelet szerinti szeszes italokban történő kivonatolásával vagy hasonló feldolgozásával, és/vagy

— a mezőgazdasági eredetű etil-alkoholhoz és/vagy mezőgazdasági párlatokhoz és/vagy az e rendelet szerinti szeszes italokhoz az I. melléklet 3. pontjában felsorolt aromaanyagok, cukrok vagy más édesítőszerek és/vagy más mezőgazdasági termékek és/vagy élelmiszerek hozzáadásával;

ii. vagy a szeszes italnak az alábbiakban felsoroltak közül eggyel vagy többel történő összekeverésével:

— más szeszes italokkal, és/vagy

— mezőgazdasági eredetű etil-alkohollal vagy mezőgazdasági eredetű desztillátumokkal, és/vagy

— más alkoholtartalmú italokkal, és/vagy

— italokkal.

a) alkoholos erjesztéssel és lepárlással készülnek, kizárólag az érintett szeszes ital meghatározásában előírt nyersanyagból;

b) az I. melléklet 5. pontjában foglaltaknak megfelelően nem tartalmazhatnak hígított vagy nem hígított hozzáadott alkoholt;

c) nem tartalmazhatnak hozzáadott aromaanyagokat;

d) színezőanyagként csak karamellt tartalmazhatnak;

e) kizárólag a termék végső ízének lekerekítése érdekében édesíthetők az I. melléklet 3. pontja szerint. Az I. melléklet 3. pontjának a)–f) pontjaiban felsorolt, a lekerekítés érdekében használt termékek maximális szintjéről a 25. cikk (3) bekezdésében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással döntenek. A tagállamok vonatkozó jogszabályait figyelembe kell venni.

a) a Szerződés I. mellékletében felsorolt bármely mezőgazdasági nyersanyagból előállíthatók;

b) e rendelet I. melléklete 5. pontjában foglaltaknak megfelelően tartalmazhatnak hozzáadott alkoholt;

c) az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről szóló, 2008. december 16-i 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) ►C2  3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott aromaanyagokat ◄ és ugyanennek a rendeletnek a 3. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott aromakészítményeket tartalmaz;

d) tartalmazhatják az e rendelet I. melléklete 10. pontjában meghatározott színezőanyagokat;

e) egy adott termékjellemzővel való megegyezés érdekében és az e rendelet I. melléklete 3. pontja szerint, valamint a tagállamok vonatkozó jogszabályainak figyelembevétele mellett édesíthetők.

a) a Szerződés I. mellékletében felsorolt bármely mezőgazdasági nyersanyagból és/vagy bármely, emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszerből előállíthatók;

b) az e rendelet I. melléklete 5. pontjában foglaltaknak megfelelően tartalmaznak hozzáadott alkoholt;

c) az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott egy vagy több aromát tartalmaz;

d) tartalmazhatják az e rendelet I. melléklete 10. pontjában meghatározott színezőanyagokat;

e) egy adott termékjellemzővel való megegyezés érdekében és az e rendelet I. melléklete 3. pontja szerint édesíthetők.

a) a 2008. február 20-án a 20. cikk értelmében meglevő földrajzi árujelzőkre már használatban lévő kifejezésekkel; vagy

b) a 17. cikk (1) bekezdésében meghatározott, vonatkozó műszaki dokumentációnak megfelelően.

a) egy vagy több szeszes itallal; és/vagy

b) egy vagy több desztillátummal kevernek,

a) a földrajzi árujelzők bármilyen közvetlen vagy közvetett kereskedelmi használata a nyilvántartásban nem szereplő termékek tekintetében, ha az ilyen termékek hasonlóak az adott földrajzi árujelző alatt nyilvántartott szeszes italokhoz, vagy ha az ilyen használat kihasználja a nyilvántartott földrajzi árujelző hírnevét;

b) a földrajzi árujelzők bármilyen visszaélésszerű használata, utánzása vagy idézése, még abban az esetben is, ha a termék valódi származása fel van tüntetve vagy a földrajzi árujelzőt lefordítva használják vagy ahhoz a „hasonló”, „típusú”, „stílusú”, „készített”, „ízű” vagy ezekhez hasonló kifejezéseket fűznek;

c) a származási helyre, az eredetre, a jellegre vagy a lényeges minőségre vonatkozó bármely olyan hamis vagy megtévesztő megjelölés használata a termék megnevezése, kiszerelése vagy címkézése során, amely a termék származására vonatkozóan hamis benyomást kelthet;

d) bármilyen egyéb olyan gyakorlat, amely a termék valódi származására vonatkozóan a fogyasztó megtévesztésére alkalmas.

a) a szeszes ital földrajzi árujelzőt is tartalmazó elnevezése és kategóriája;

b) a szeszes ital leírása, beleértve a termék főbb fizikai, kémiai és/vagy érzékszervi jellemzőit, valamint a szeszes italt a vonatkozó kategórián belüli egyedi jellemzőit;

c) az érintett földrajzi terület meghatározása;

d) a szeszes ital gyártására vonatkozó módszer és adott esetben a hiteles és változatlan helyi módszerek leírása;

e) a földrajzi környezettel vagy a földrajzi származással való kapcsolatot alátámasztó részletek;

f) a Közösség és/vagy a nemzeti és/vagy a regionális rendelkezések által meghatározott bármely követelmény;

g) a kérelmező neve és levelezési címe;

h) a földrajzi árujelző bármilyen kiegészítése és/vagy a címkézésre vonatkozó bármilyen egyedi szabály, a vonatkozó műszaki dokumentációnak megfelelően.

— az az azonos alakú elnevezés, amely a fogyasztót tévesen arra engedi következtetni, hogy az adott termék valamely más területről származik, nem lajstromozható, még akkor sem, ha az elnevezés – a szóban forgó szeszes ital tényleges származási területének, régiójának vagy helyének vonatkozásában – pontos,

— a lajstromozott azonos alakú földrajzi árujelző használata akkor engedélyezhető, ha a később lajstromozott azonos alakú elnevezés a gyakorlatban megfelelően elkülönül a már lajstromozottól, figyelemmel az érintett termelők közötti egyenlő bánásmód biztosításának és a fogyasztók megtévesztése elkerülésének szükségességére.

— a 24. cikk (1) bekezdésében említett egy vagy több illetékes hatóság, és/vagy

— a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) 2. cikke szerinti, terméktanúsító szervként eljáró, egy vagy több ellenőrző szerv.

— a harmadik ország által kijelölt egy vagy több hatóság, és/vagy

— egy vagy több terméktanúsító szerv.

a) az 1576/89/EGK rendeletben előírt szabályokról az e rendelet által megállapított szabályokra történő átmenet megkönnyítése 2011. február 20-ig;

b) kellően indokolt esetekben a 17. és 22. cikktől való eltérés;

c) közösségi szimbólum létrehozása a szeszipari földrajzi árujelzők számára.

1.  Mezőgazdasági eredetű etil-alkohol

a) érzékszervi jellemzők: a nyersanyagon kívül más íz nem érezhető;

b) minimális alkoholtartalma térfogatszázalékban: 96,0 % (V/V);

c) egyéb összetevők megengedett szintje:

i. összes savtartalom, ecetsavban kifejezve, g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 1,5 ;

ii. észter-tartalom, etil-acetátban kifejezve, g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 1,3 ;

iii. aldehid-tartalom, acetaldehidben kifejezve, g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 0,5 ;

iv. magasabbrendű alkoholok, metil-2-propanol-1-ben kifejezve, g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 0,5 ;

v. metanol, g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 30;

vi. szárazanyag-tartalom, g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 1,5 ;

vii. nitrogéntartalmú illékony bázisok, g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 0,1 ;

viii. furfurol: nem kimutatható.

2.  Mezőgazdasági eredetű desztillátum

3.  Édesítés

a) félfehér cukor, fehér cukor, extrafehér cukor, dextróz, fruktóz, glükózszirup, cukoroldat, invertcukoroldat, invertcukorszirup az emberi fogyasztásra szánt egyes cukorfajtákról szóló, 2001. december 20-i 2001/111/EK tanácsi irányelvben ( 8 ) meghatározottak szerint;

b) finomított szőlőmustsűrítmény, sűrített szőlőmust, friss szőlőmust;

c) égetett cukor, amelyet kizárólag szacharóz szabályozott hevítésével állítanak elő, bázisok, ásványi sók vagy más kémiai adalékanyagok hozzáadása nélkül;

d) méz a mézről szóló, 2001. december 20-i 2001/110/EK tanácsi irányelvben ( 9 ) meghatározottak szerint;

e) szentjánoskenyér-szirup;

f) bármely más, természetes szénhidráttartalmú, az előzőekben említett termékhez hasonló hatású anyag.

4.  Keverés

5.  Alkohol hozzáadása

6.  Víz hozzáadása

7.  Elegyítés (blending)

a) készítési eljárás;

b) az alkalmazott lepárlókészülék;

c) az érlelés időtartama;

d) a gyártás földrajzi helye.

8.  Érlelés

9.  Aroma

10.  Színezés

11.  Alkoholtartalom térfogatszázalékban kifejezve

12.  Illóanyag-tartalom

13.  Az előállítás helye

14.  Megnevezés

15.  Kiszerelés

16.  Címkézés

17.  Csomagolás

a) A rum:

i. olyan szeszes ital, amelyet kizárólag a nádcukor gyártásakor keletkező melasz vagy a cukornád levéből nyert szirup alkoholos erjesztésével és lepárlásával állítanak elő, és amelyet 96 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra párolnak úgy, hogy a párlatban a rum jellegzetes érzékszervi tulajdonságai határozottan felismerhetők legyenek; vagy

ii. olyan szeszes ital, amelyet kizárólag a cukornád levéből nyert szirup alkoholos erjesztésével és lepárlásával állítanak elő, amely rendelkezik a rumra jellemző aromaanyagokkal, és illóanyag-tartalma legalább 225 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva. Ez a szeszes ital a „rum” kereskedelmi megnevezést megelőző „mezőgazdasági” jelzővel ellátva, Franciaország tengerentúli megyéinek a III. mellékletben lajstromozott valamely földrajzi árujelzőjével kiegészítve is forgalomba hozható.

b) A rum minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c) Az I. melléklet 5. pontjában foglaltaknak megfelelően alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d) A rum nem ízesíthető.

e) A rum színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f) A „traditionnel” szó kiegészítheti a III. melléklet 1. kategóriájában említett bármelyik földrajzi árujelzőt, ha a rumot 90 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő párolással, a kizárólag az érintett gyártási helyről származó alkohol gyártására szolgáló anyagok alkoholos erjesztését követően állítják elő. Ezen rum illóanyag-tartalma legalább 225 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva, és nem édesíthető. A „traditionnel” szó használata nem zárja ki a „cukorgyártásból származó” vagy a „mezőgazdasági” kifejezések használatát, amelyek a „rum” kereskedelmi megnevezéshez és a földrajzi árujelzőkhöz adhatók.

a) A whisky vagy whiskey olyan szeszes ital, amelyet kizárólag az alábbi módon állítanak elő:

i. az egyéb gabonaszemeket is tartalmazó vagy nem tartalmazó malátából készült gabonacefre lepárlásával, amelyet

— a benne található malátadiasztázzal, valamint más természetes enzimek felhasználásával vagy anélkül cukrosítottak,

— élesztő segítségével erjesztettek;

ii. egy vagy több 94,8 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlással, úgy, hogy a párlat rendelkezzen a felhasznált nyersanyagra jellemző aromával és ízzel;

iii. a végső párlat legalább három évig tartó, olyan fahordókban való érlelésével, amelyek térfogata legfeljebb 700 liter.

b) A whisky vagy whiskey minimális alkoholtartalma 40 térfogatszázalék.

c) Az I. melléklet 5. pontjában foglaltaknak megfelelően alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d) A whisky vagy whiskey nem édesíthető vagy ízesíthető, és a színezőanyagként használt karamellen kívül más adalékanyagot nem tartalmazhat.

a) A gabonapárlat olyan szeszes ital, amelyet kizárólag egész gabonaszemeket tartalmazó erjesztett gabonacefre lepárlásával állítanak elő, és amely rendelkezik a felhasznált nyersanyagokból származó érzékszervi tulajdonságokkal.

b) A „Korn” kivételével a gabonapárlat minimális alkoholtartalma 35 térfogatszázalék.

c) Az I. melléklet 5. pontjában foglaltaknak megfelelően alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d) A gabonapárlat nem ízesíthető.

e) A gabonapárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f) Ahhoz, hogy egy gabonapárlat a „gabona brandy” kereskedelmi megnevezést viselhesse, egész gabonaszemeket tartalmazó erjesztett gabonacefréből kell készülnie, és a lepárlását úgy kell végezni, hogy a párlat alkoholtartalma 95 % (V/V)-nál kisebb legyen, és rendelkezzen a felhasznált nyersanyagokból származó érzékszervi tulajdonságokkal.

a) A borpárlat olyan szeszes ital:

i. amelyet kizárólag borból vagy desztilláláshoz felerősített borból nyernek lepárlással, vagy a borpárlat újralepárlásával úgy, hogy a párlat alkoholtartalma 86 % (V/V)-nál kisebb legyen;

ii. amelynek illóanyag-tartalma legalább 125 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iii. amelynek maximális metanol-tartalma 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva.

b) A borpárlat minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c) Az I. melléklet 5. pontjában foglaltaknak megfelelően alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d) A borpárlat nem ízesíthető. Ez nem zárja ki a hagyományos gyártási módszereket.

e) A borpárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f) Ha a borpárlatot érlelték, az továbbra is forgalomba hozható „borpárlat” néven, feltéve hogy azt az 5. kategóriában meghatározott szeszes ital tekintetében előírt időtartammal megegyező vagy annál hosszabb ideig érlelték.

a) A brandy vagy Weinbrand olyan szeszes ital:

i. amelyet borpárlatból állítanak elő, 94,8 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra párolt bordesztillátum hozzáadásával, vagy anélkül, feltéve, hogy az említett desztillátum nem lépi túl a végtermék alkoholtartalmának 50 %-ban megállapított maximumát;

ii. amelyet tölgyfahordóban érlelnek legalább 1 évig, vagy ha a tölgyfahordó térfogata kisebb, mint 1 000 liter, legalább 6 hónapig;

iii. amelynek illóanyag-tartalma, amelyet kizárólag a felhasznált nyersanyagok lepárlásával vagy újrapárolásával nyertek, legalább 125 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iv. amelynek maximális metanol-tartalma 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva.

b) A brandy vagy Weinbrand minimális alkoholtartalma 36 térfogatszázalék.

c) Az I. melléklet 5. pontjában foglaltaknak megfelelően alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d) A brandy vagy Weinbrand nem ízesíthető. Ez nem zárja ki a hagyományos gyártási módszereket.

e) A brandy vagy Weinbrand színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

a) A törkölypárlat vagy törköly olyan szeszes ital, amely megfelel a következő feltételeknek:

i. kizárólag szőlőtörkölyből erjesztették és párolták le, vagy közvetlenül vízgőzzel vagy víz hozzáadása után;

ii. a törkölyhöz adható borseprő mennyisége legfeljebb 25 kg borseprő/100 kg felhasznált törköly;

iii. a borseprőből nyert alkohol mennyisége nem haladhatja meg a végtermék teljes alkoholmennyiségének 35 %-át;

iv. a lepárlás 86 %-(V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történik, a törköly jelenléte mellett;

v. ugyanilyen alkoholtartalomra való újradesztillálás megengedett;

vi. illóanyag-tartalma legalább 140 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva, és maximális metanol-tartalma 1 000 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva.

b) A törkölypárlat vagy törköly minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c) Az I. melléklet 5. pontjában foglaltaknak megfelelően alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d) A törkölypárlat vagy törköly nem ízesíthető. Ez nem zárja ki a hagyományos gyártási módszereket.

e) A törkölypárlat vagy törköly színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

a) A gyümölcstörköly-párlat olyan szeszes ital, amely megfelel a következő feltételeknek:

i. a mazsolatörköly kivételével kizárólag gyümölcstörköly erjesztésével és 86(V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlásával nyerik;

ii. illóanyag-tartalma legalább 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iii. maximális metanol-tartalma 1 500 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iv. csonthéjas gyümölcsből készült törkölypárlat esetén a maximális hidrogéncianid-tartalma 7 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

v. ugyanilyen alkoholtartalomra való újradesztillálás az i. alpontnak megfelelően megengedett.

b) A gyümölcstörköly-párlat minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c) Az I. melléklet 5. pontjában foglaltaknak megfelelően alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d) A gyümölcstörköly-párlat nem ízesíthető.

e) A gyümölcstörköly-párlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f) A gyömölcstörköly-párlat kereskedelmi megnevezése a gyümölcs nevéből, és az azt követő a „törkölypárlat” szóból áll. Ha több különböző gyümölcs törkölyét használják fel, a „gyümölcstörköly-párlat” kereskedelmi megnevezést kell használni.

a) A mazsolapárlat vagy raisin brandy olyan szeszes ital, amelyet kizárólag a korinthoszi fekete vagy az alexandriai muskotály szőlőfajták szárított bogyóiból készült kivonat alkoholos erjesztésével nyernek, és amelyet 94,5 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra úgy párolnak le, hogy a párlat rendelkezzen a nyersanyagból nyert aromával és ízzel.

b) A mazsolapárlat vagy raisin brandy minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c) Az I. melléklet 5. pontjában foglaltaknak megfelelően alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d) A mazsolapárlat vagy raisin brandy nem ízesíthető.

e) A mazsolapárlat vagy raisin brandy színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

a) A gyümölcspárlat olyan szeszes ital:

i. amelyet kizárólag magos vagy mag nélküli húsos gyümölcsök, vagy az ilyen gyümölcsök mustjának, bogyótermések vagy zöldségek alkoholos erjesztésével és lepárlásával készítenek;

ii. amelyet 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra párolnak le úgy, hogy a lepárolt nyersanyagok aromája és íze megmarad a párlatban;

iii. amelynek illóanyag-tartalma legalább 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iv. csonthéjas gyümölcsből készült párlat esetén a hidrogéncianid-tartalom nem haladja meg a 7 g/hl-t abszolút alkoholra vonatkoztatva.

b) A gyümölcspárlatok maximális metanol-tartalma 1 000 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva.

i. 1 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva a következő gyümölcsökből vagy bogyótermésekből nyert gyümölcspárlatok esetén:

— szilva (Prunus domestica L.),

— mirabellszilva (Prunus domestica L.subsp. syriaca (Borkh.) Janch. ex Mansf.),

— szilva („quetsch”) (Prunus domestica L.),

— alma (Malus domestica Borkh.),

— körte (Pyrus communis L.) a vilmoskörte (Pyrus communis L. cv „Vilmos”) kivételével,

— málna (Rubus idaeus L.),

— földiszeder (Rubus fruticosus auct. aggr.),

— kajszibarack (Prunus armeniaca L.),

— őszibarack (Prunus persica (L.) Batsch);

ii. 1 350 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva a következő gyümölcsökből vagy bogyótermésekből nyert gyümölcspárlatok esetén:

— vilmoskörte (Pyrus communis L. cv „Vilmos”),

— ribiszke (Ribes rubrum L.),

— fekete ribiszke (Ribes nigrum L.).

— madárberkenye (Sorbus aucuparia L.),

— fekete bodza (Sambucus nigra L.),

— birsalma (Cydonia oblonga Mill.),

— borókabogyó (Juniperus communis L. és/vagy Juniperus oxicedris L.).

c) A gyümölcspárlat minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

d) Az I. melléklet 5. pontjában foglaltaknak megfelelően alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

e) A gyümölcspárlat nem ízesíthető.

f) A gyümölcspárlat kereskedelmi megnevezése a gyümölcs, bogyótermés vagy zöldség nevéből és az azt követő „párlat” szóból áll, például: cseresznyepárlat vagy kirsch, szilvapárlat vagy slivovitz, mirabella-, őszibarack-, alma-, körte-, kajszibarack-, füge-, citrus-, szőlő- vagy más gyümölcspárlat. Ez a kereskedelmi megnevezés cseh, horvát, görög, lengyel, szlovák, szlovén és román nyelven a gyümölcs nevének toldalékkal kiegészített változatából is állhat.

— mirabellszilva (Prunus domestica L. subsp. syriaca (Borkh.) Janch. ex Mansf.),

— szilva (Prunus domestica L.),

— szilva („quetsch”) (Prunus domestica L.),

— faepergyümölcs (Arbutus unedo L.),

— „Golden Delicious” alma.

g) A Williams név csak az olyan körtepárlat értékesítésekor használható, amelyet kizárólag a „Vilmos” körtefajtából készítettek.

h) Ha két vagy több gyümölcsöt, bogyótermést vagy zöldséget együtt pároltak, akkor a terméket értelemszerűen „gyümölcspárlat” vagy „zöldségpárlat” néven kell értékesíteni. Ez a név kiegészíthető minden egyes felhasznált gyümölcs, bogyótermés vagy zöldség nevével, a felhasznált mennyiség szerinti csökkenő sorrendben.

a) Az almaborpárlat, a körteborpárlat és az almabor- és körteborpárlat olyan szeszes italok, amelyek megfelelnek a következő feltételeknek:

i. kizárólag almabor vagy körtebor 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlásával állítják elő úgy, hogy a gyümölcsök aromája és íze megmarad a párlatban;

ii. illóanyag-tartalmuk legalább 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iii. metanoltartalmuk maximum 1 000  g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva.

b) Az almaborpárlat, a körteborpárlat, illetve az almabor- és körteborpárlat minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c) Alkoholnak az I. melléklet 5. pontja szerinti hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d) Az almaborpárlat, a körteborpárlat, illetve az almabor- és körteborpárlat nem ízesíthető.

e) Az almaborpárlat, a körteborpárlat és az almabor- és körteborpárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

a) A mézpárlat olyan szeszes ital, amelyet:

i. kizárólag mézcefre erjesztésével és lepárlásával állítanak elő;

ii. 86 %(V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra úgy párolnak le, hogy a felhasznált nyersanyagból származó érzékszervi jellemzők megmaradjanak a párlatban.

b) A mézpárlat minimális alkoholtartalma 35 térfogatszázalék.

c) Az I. melléklet 5. pontjában foglaltaknak megfelelően alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d) A mézpárlat nem ízesíthető.

e) A mézpárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f) A mézpárlat kizárólag mézzel édesíthető.

a) A Hefebrand vagy seprőpárlat olyan szeszes ital, amelyet kizárólag bor vagy erjesztett gyümölcs seprőjének 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlásával állítanak elő.

b) A Hefebrand vagy seprőpárlat minimális alkoholtartalma 38 térfogatszázalék.

c) Az I. melléklet 5. pontjában foglaltaknak megfelelően alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d) A Hefebrand vagy seprőpárlat nem ízesíthető.

e) A Hefebrand vagy seprőpárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f) A Hefebrand vagy seprőpárlat kereskedelmi megnevezést ki kell egészíteni a felhasznált nyersanyag nevével.

a) A Bierbrand vagy eau de vie de bière olyan szeszes ital, amelyet kizárólag friss sör normál nyomáson történő közvetlen lepárlásával készítenek úgy, hogy a párlat alkoholtartalma 86 % (V/V)-nál kisebb legyen, és rendelkezzen a sör jellemző érzékszervi tulajdonságaival.

b) A Bierbrand vagy eau de vie de bière minimális alkoholtartalma 38 térfogatszázalék.

c) Az I. melléklet 5. pontjában foglaltaknak megfelelően alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d) A Bierbrand vagy eau de vie de bière nem ízesíthető.

e) A Bierbrand vagy eau de vie de bière seprőpárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

a) A Topinambur vagy csicsókapárlat olyan szeszes ital, amelyet kizárólag csicsóka (Helianthus tuberosus L.) erjesztésével és 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlásával állítanak elő.

b) A Topinambur vagy csicsókapárlat minimális alkoholtartalma 38 térfogatszázalék.

c) Az I. melléklet 5. pontjában foglaltaknak megfelelően alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d) A Topinambur vagy csicsókapárlat nem ízesíthető.

e) A Topinambur vagy csicsókapárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

a) A vodka olyan mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból gyártott szeszes ital, amelyet élesztővel való erjesztés útján:

i. burgonyából és/vagy gabonafélékből; vagy

ii. más mezőgazdasági nyersanyagból nyernek,

b) A vodka minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c) Kizárólag olyan természetes aromaanyagok adhatók hozzá, amelyek jelen vannak az erjesztett nyersanyagokból nyert párlatban. Ezenkívül a domináns íztől eltérő, különleges érzékszervi jellemzők is kialakíthatók a termékben.

d) A nem kizárólag az a) pont i. alpontjában felsorolt nyersanyagokból készített vodka megnevezése, kiszerelése vagy címkézése fel kell, hogy tüntesse a „készült …-ból/ből” feliratot, amelyet a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol előállításához használt alapanyagok megnevezése egészít ki. A címkézés a 2000/13/EK irányelv 13. cikkének (2) bekezdésével összhangban történik.

a) A kivonatolással és lepárlással nyert párlat (előtte a gyümölcs nevével) olyan szeszes ital:

i. amelyet a ii. alpontban felsorolt – részben erjesztett vagy nem erjesztett – gyümölcsök vagy bogyótermések kivonatolásával állítanak elő, legfeljebb 20 liter mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak vagy ugyanazon gyümölcsből származó párlatnak és/vagy desztillátumnak az erjesztett gyümölcs vagy bogyótermés 100 kg-jához való esetleges hozzáadásával, amelyet 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlás követ;

ii. amelyet a következő gyümölcsökből vagy bogyókból nyernek:

— földiszeder (Rubus fruticosus auct. aggr.),

— szamóca (Fragaria spp.),

— fekete áfonya (Vaccinium myrtillus L.),

— málna (Rubus idaeus L.),

— vörös ribiszke (Ribes rubrum L.),

— fehér ribiszke (Ribes niveum Lindl.),

— fekete ribiszke (Ribes nigrum L.),

— kökény (Prunus spinosa L.),

— madárberkenye (Sorbus aucuparia L.),

— kerti berkenye (Sorbus domestica L.),

— magyal (Ilex aquifolium és Ilex cassine L.),

— barkóca berkenye (Sorbus torminalis (L.) Crantz),

— fekete bodza (Sambucus nigra L.),

— egres (Ribes uva-crispa L., szinonima: Ribes grossularia),

— tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccus L.),

— vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea L.),

— cserjés áfonya (Vaccinium corymbosum L.),

— homoktövis (Hippophae rhamnoides L.),

— csipkebogyó (Rosa canina L.),

— törpemálna (Rubus chamaemorus L.),

— mámorka (Empetrum nigrum L.),

— sarkvidéki szeder (Rubus arcticus L.),

— közönséges mirtusz (Myrtus communis L.),

— banán (Musa spp.),

— marakuja, a golgotavirág gyümölcse (Passiflora edulis Sims),

— ambarella (Spondias dulcis Sol. ex Parkinson),

— mombinszilva (Spondias mombin L.),

— közönséges dió (Juglans regia L.),

— közönséges mogyoró (Corylus avellana L.),

— szelídgesztenye (Castanea sativa L.),

— citrusfélék (Citrus spp. L.),

— fügekaktusz (Opuntia ficus-indica).

b) A kivonatolással és lepárlással nyert párlat (előtte a gyümölcs nevével) minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c) A kivonatolással és lepárlással nyert párlat (előtte a gyümölcs nevével) nem ízesíthető.

d) A kivonatolással és lepárlással nyert párlat (előtte a gyümölcs nevével) címkézése és kiszerelése tekintetében a „kivonatolással és lepárlással nyert” szavakat a „Párlat (előtte a gyümölcs nevével)” szavakkal megegyező típusú, méretű és színű betűkkel és ugyanabban a mezőben kell feltüntetni a megnevezés, a címkézés és a kiszerelés során, illetve üvegek esetén, az elülső címkén.

a) A Geist (a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyag nevével) olyan szeszes ital, amelyet ►C1  a 16. kategória a) pontjának ii. alpontjában ◄ felsorolt nem erjesztett gyümölcsök és bogyók vagy zöldségek, diófélék vagy egyéb növényi anyagok, mint például gyógynövények vagy rózsaszirom mezőgazdasági eredetű etil-alkoholban történő kivonatolását követő, 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlással nyernek.

b) A Geist (a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyag nevével) minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c) A Geist (a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyag nevével) nem ízesíthető.

a) A tárnicspárlat olyan tárnics desztillátumból készült szeszes ital, amelyet erjesztett tárnicsgyökérből állítanak elő mezőgazdasági eredetű etil-alkohol hozzáadásával vagy anélkül.

b) A tárnicspárlat minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c) A tárnicspárlat nem ízesíthető.

a) A borókaízesítésű szeszes italok olyan szeszes italok, amelyeket mezőgazdasági eredetű etil-alkohol és/vagy gabonaszesz és/vagy gabonapárlat borókabogyóval (Juniperus communis L. és/vagy Juniperus oxicedrus L.) való ízesítésével nyernek.

b) A borókaízesítésű szeszes italok minimális alkoholtartalma 30 térfogatszázalék.

c) Egyéb, az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott aromaanyagok, és/vagy ugyanazon rendelet 3. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott aromakészítmények, és/vagy egyéb, az aromát adó növények vagy azok részei használhatók kiegészítésként, de a boróka érzékszervi tulajdonságainak, még ha gyengén is, de felismerhetőnek kell lenniük.

d) A borókaízesítésű szeszes italok viselhetik a Wacholder vagy genebra kereskedelmi megnevezéseket.

a) A gin olyan borókaízesítésű szeszes ital, amelyet érzékszervileg megfelelő mezőgazdasági eredetű etil-alkohol borókabogyóval (Juniperus communis L.) való ízesítésével állítanak elő.

b) A gin minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)  Gin készítéséhez kizárólag az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott aromaanyagok és/vagy ugyanazon rendelet 3. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott aromakészítmények használhatók, hogy annak ízében a borókaíz domináljon.

d) A „gin” kifejezés kiegészíthető a „dry” kifejezéssel, amennyiben a termék a végtermék 1 literében megtalálható legfeljebb 0,1 g cukron kívül nem tartalmaz hozzáadott édesítőt.

a) A desztillált gin:

i. olyan borókaízesítésű szeszes ital, amelyet kizárólag érzékszervileg megfelelő, eredetileg legalább 96 % (V/V) alkoholtartalmú, megfelelő minőségű mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak borókabogyóval (Juniperus communis L.) és más természetes növényekkel együtt, a hagyományosan a ginhez használt kisüsti rendszerben végzett újradesztillálásával nyernek, feltéve, hogy a borókaíz domináns marad; vagy

ii. az így készített desztillátumot ugyanolyan összetételű, tisztaságú és alkoholtartalmú mezőgazdasági eredetű etil-alkohollal keverik; a desztillált gin ízesítéséhez a 20. kategória c) pontjában meghatározott aromaanyagok és/vagy aromakészítmények is felhasználhatók.

b) A desztillált gin minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c) Az olyan gin, amelyet eszenciáknak vagy aromáknak a mezőgazdasági etil-alkoholhoz történő egyszerű hozzáadásával nyernek, nem desztillált gin.

d) A „desztillált gin” kifejezés kiegészíthető a „dry” kifejezéssel, amennyiben a termék a végtermék 1 literében megtalálható legfeljebb 0,1 g cukron kívül nem tartalmaz hozzáadott édesítőt.

a) A London gin a desztillált gin egyik fajtája:

i. amelyet kizárólag mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból nyernek, amelynek maximális metanol-tartalma nem haladja meg az 5 g/hl-t abszolút alkoholra vonatkoztatva, valamint amelynek ízét kizárólag az etil-alkoholnak a felhasznált természetes növények jelenlétében, hagyományos kisüsti rendszerben végzett újradesztillálásával nyerik;

ii. amelynek az így kapott desztillátuma legalább 70 térfogatszázalék alkoholtartalommal rendelkezik;

iii. ha további mezőgazdasági eredetű etil-alkoholt adnak hozzá, annak összhangban kell lennie az I. melléklet 1. pontjában felsorolt jellemzőkkel, de a maximális metanol-tartalom nem haladhatja meg a 5 g/hl-t abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iv. amely a végtermék 1 literében megtalálható legfeljebb 0,1 g cukron kívül nem tartalmaz hozzáadott édesítőt, valamint amely színezőanyagokat sem tartalmaz;

v. amely nem tartalmaz vízen kívül semmilyen más hozzáadott összetevőt.

b) A London gin minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c) A „London gin” kifejezés kiegészíthető a „dry” kifejezéssel.

a) A köményízesítésű szeszes italok olyan szeszes italok, amelyeket mezőgazdasági eredetű etil-alkohol köménnyel (Carum carvi L.) való ízesítésével nyernek.

b) A köményízesítésű szeszes italok minimális alkoholtartalma 30 térfogatszázalék.

c) Az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott egyéb aromaanyagok és/vagy ugyanazon rendelet 3. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott aromakészítmények használhatók kiegészítésként, de a kömény ízének dominánsnak kell maradnia.

a) Az akvavit vagy aquavit olyan kömény- és/vagy kapormag-ízesítésű szeszes ital, amelyet mezőgazdasági eredetű etil-alkohol felhasználásával állítanak elő, és növényi vagy fűszerdesztillátummal ízesítenek.

b) Az akvavit vagy aquavit minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c) Az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott egyéb természetes aromaanyagok és/vagy ugyanazon rendelet 3. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott aromakészítmények használhatók kiegészítésként, de az italok ízét főként a kömény- (Carum carvi L.) és/vagy a kapormag (Anethum graveolens L.) párlatának íze adja, esszenciális olajok használata tilos.

d) Az ízben nem szabad a keserű anyagoknak dominálniuk; a szárazanyag-tartalom legfeljebb 1,5 g/100 ml lehet.

a) Az ánizsízesítésű szeszes italok olyan szeszes italok, amelyeket mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak csillagánizs (Illicium verum Hook f.), ánizs (Pimpinella anisum L.), ánizskapor (Foeniculum vulgare Mill.) természetes kivonatával való ízesítésével nyernek, de lehet használni más olyan növényt is, amelynek ugyanilyen főbb aromaanyagai vannak, a következő eljárások valamelyikének vagy azok együttes alkalmazásával:

i. kivonatolás és/vagy lepárlás;

ii. az alkohol újradesztillálása az előzőekben leírt növények magvainak vagy más részeinek jelenlétében;

iii. ánizsízesítésű növények természetes kivonatának hozzáadása.

b) Az ánizsízesítésű szeszes italok minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c) Az ánizsízesítésű szeszes italok előállítása során kizárólag a 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában és 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.

d) Használható más növényi kivonat vagy fűszer is, de az ánizsíznek dominánsnak kell maradnia.

a) A pastis olyan ánizsízesítésű szeszes ital, amely az édesgyökér (Glycyrrhiza spp.) természetes kivonatát is tartalmazza, és amelyben kimutathatók a „kalkünok” néven ismert színezőanyagok is, valamint a glycyrrhizasav is, amelynek minimális és maximális szintje 0,05 , illetve 0,5 gramm lehet literenként.

b) A pastis minimális alkoholtartalma 40 térfogatszázalék.

c) A pastis előállítása során kizárólag a 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában és 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.

d) A pastis invertcukorban kifejezett cukortartalma kevesebb mint 100 g/l, valamint minimális és maximális anetol-szintje 1,5 , illetve 2 g/l.

a) A pastis de Marseille olyan pastis, amelynek anetol-tartalma 2 g/l.

b) A pastis de Marseille minimális alkoholtartalma 45 térfogatszázalék.

c) A pastis de Marseille előállítása során kizárólag a 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában és 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.

a) Az anis olyan ánizsízesítésű szeszes ital, amelynek jellegzetes íze kizárólag ánizsból (Pimpinella anisum L.) és/vagy csillagánizsból (Illicium verum Hook f.) és/vagy ánizskaporból (Foeniculum vulgare Mill.) származik.

b) Az anis minimális alkoholtartalma 35 térfogatszázalék.

c) Az anis előállítása során kizárólag a 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában és 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.

a) A desztillált anis olyan anis, amely a 28. kategória a) pontjában említett magvak – és a földrajzi árujelzők esetében masztix és egyéb aromás magvak, növények vagy gyümölcsök – jelenlétében desztillált alkoholt tartalmaz, és a desztillált anis alkoholtartalmának legalább 20 %-a ebből az alkoholból származik.

b) A desztillált anis minimális alkoholtartalma 35 térfogatszázalék.

c) A desztillált anis előállítása során kizárólag a 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában és 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.

a) Elsődlegesen keserű ízű szeszes italok vagy keserűk, amelyeket mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott aromaanyagokkal és/vagy ugyanazon rendelet 3. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott aromakészítményekkel történő ízesítésével állítanak elő.

b) A keserű ízű szeszes italok vagy bitter minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c) A keserű ízű szeszes italokat „amer” vagy „bitter” néven is lehet értékesíteni egy másik kifejezéssel együtt vagy anélkül.

a) Az ízesített vodka olyan vodka, amelyhez a nyersanyagok ízétől eltérő domináns ízt adtak.

b) Az ízesített vodka minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c) Az ízesített vodka édesíthető, elegyíthető, ízesíthető, érlelhető vagy színezhető.

d) Az ízesített vodka értékesíthető a vodka szóval együtt bármilyen domináns íz neve alatt is.

a) A likőr olyan szeszes ital:

i. amelynek minimális cukortartalma invertcukorban kifejezve:

— az olyan cseresznye/meggylikőr esetén, amelynek etil-alkoholtartalma kizárólag cseresznye/meggypárlatból származik, 70 g/l,

— a tárnicsból vagy hasonló gyökerekből, mint egyetlen aromaanyagból készült tárnicslikőr vagy hasonló likőrök esetén 80 g/l,

— egyéb esetekben 100 g/l;

ii. amelyet mezőgazdasági eredetű etil-alkohol vagy mezőgazdasági eredetű desztillátum vagy egy vagy több szeszes ital vagy az ezek valamilyen keverékének felhasználásával állítanak elő, édesítve és egy vagy több ízesítőanyag, mezőgazdasági eredetű termékek vagy élelmiszerek hozzáadásával.

b) A likőr minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c) Likőrök készítéséhez az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott aromaanyagok és ugyanazon rendelet 3. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott aromakészítmények használata engedélyezett. Mindazonáltal kizárólag az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott természetes aromaanyagok és az említett rendelet 3. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott aromakészítmények használata engedélyezett a következőkben felsorolt likőrök készítéséhez:

i. Gyümölcslikőrök:

— feketeribiszke,

— cseresznye/meggy,

— málna,

— faeper,

— fekete áfonya,

— citrusfélék,

— törpemálna,

— sarkvidéki szeder,

— tőzegáfonya,

— vörösáfonya,

— ezüsttövis,

— ananász;

ii. növényi likőrök:

— menta,

— tárnics,

— ánizs,

— üröm,

— gyógybalzsam.

d) A Közösségben előállított likőrök kiszerelésében a következő összetett kifejezések használhatók, ha a mezőgazdasági eredetű etil-alkoholt a bevett gyártási módszerekre való utalás érdekében használják fel:

—  prune brandy,

—  orange brandy,

—  apricot brandy,

—  cherry brandy,

—  solbaerrom, feketeribizli-rumként is ismert.

a) A crème de (utána egy gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyag – kivéve tejtermékek – nevével) olyan likőrök, amelyek minimális cukortartalma invertcukorban kifejezve 250 g/l.

b) A crème de (utána egy gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyag nevével) minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c) A 32. kategóriában megállapított, a likőrök esetében használható aromaanyagokra és aromakészítményekre vonatkozó szabályok ezen szeszes italra is alkalmazandók.

d) A kereskedelmi megnevezés kiegészíthető a „likőr” kifejezéssel.

a) A crème de cassis olyan feketeribiszke-likőr, amelynek invertcukorban kifejezett cukortartalma legalább 400 g/l.

b) A crème de cassis minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c) A 32. kategóriában megállapított, a likőrök esetében használható aromaanyagokra és aromakészítményekre vonatkozó szabályok a crème de cassis esetében is alkalmazandók.

d) A kereskedelmi megnevezés kiegészíthető a „likőr” kifejezéssel.

a) A guignolet a cseresznye mezőgazdasági etil-alkoholban történő kivonatolásával előállított likőr.

b) A guignolet minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c) A 32. kategóriában megállapított, a likőrök esetében használható aromaanyagokra és aromakészítményekre vonatkozó szabályok a guignolet esetében is alkalmazandók.

d) A kereskedelmi megnevezés kiegészíthető a „likőr” kifejezéssel.

a) A punch au rhum olyan likőr, amelynek az alkoholtartalma kizárólag rumból származik.

b) A punch au rhum minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c) A 32. kategóriában megállapított, a likőrök esetében használható aromaanyagokra és aromakészítményekre vonatkozó szabályok a punch au rhum esetében is alkalmazandók.

d) A kereskedelmi megnevezés kiegészíthető a „likőr” kifejezéssel.

a) A sloe gin olyan likőr, amelyet kökény ginnel történő kivonatolásával készítenek, esetleg kökénylé hozzáadásával.

b) A sloe gin minimális alkoholtartalma 25 térfogatszázalék.

c) A sloe gin előállítása során kizárólag a 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában és 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.

d) A kereskedelmi megnevezés kiegészíthető a „likőr” kifejezéssel.

a) amelyben a kökény íz dominál, és amelyet a mezőgazdasági eredetű kökény (Prunus spinosa) etilalkohollal történő kivonatolásával állítottak elő, természetes ánizskivonat és/vagy ánizspárlat hozzáadásával;

b) amelynek minimális alkoholtartalma 25 % (V/V);

c) amelynek előállításához a késztermékben literenként legalább 125 gramm mennyiségű kökény gyümölcsöt használták fel;

d) amelynek invertcukorban kifejezett cukortartalma a késztermékben literenként 80 és 250 gramm között van;

e) amelynek érzékszervi jellemzői közül a színét és az ízét kizárólag a felhasznált gyümölcs és az ánizs biztosíthatja.

a) A sambuca olyan színtelen, ánizsízesítésű likőr, amely:

i. ánizs (Pinpinella anisum L.), csillagánizs (Illiciure verum L.) vagy más aromanövények párlatát tartalmazza;

ii. minimum 350 g/l, invertcukorban kifejezett cukortartalommal rendelkezik;

iii. legalább 1 g/l és legfeljebb 2 g/l természetes anetoltartalommal rendelkezik.

b) A sambuca minimális alkoholtartalma 38 térfogatszázalék.

c) A 32. kategóriában megállapított, a likőrök esetében használható aromaanyagokra és aromakészítményekre vonatkozó szabályok a sambuca esetében is alkalmazandók.

d) A kereskedelmi megnevezés kiegészíthető a „likőr” kifejezéssel.

a) A maraschino, marrasquino vagy maraskino olyan színtelen likőr, amelynek ízesítését főleg marascacseresznye párlata adja, vagy amelyet cseresznyének, cseresznyerészeknek mezőgazdasági eredetű alkohollal való kivonatolásával nyerik, és amelynek minimális cukortartalma invertcukorban kifejezve 250 g/l.

b) A maraschino, marrasquino vagy maraskino minimális alkoholtartalma 24 térfogatszázalék.

c) A 32. kategóriában megállapított, a likőrök esetében használható aromaanyagokra és aromakészítményekre vonatkozó szabályok a maraschino, marrasquino vagy maraskino esetében is alkalmazandók.

d) A kereskedelmi megnevezés kiegészíthető a „likőr” kifejezéssel.

a) A nocino olyan likőr, amelynek ízét főleg egész zöld dió (Juglans regia L.) kivonatolásával és/vagy lepárlásával nyerik, és amelynek minimális cukortartalma invertcukorban kifejezve 100 g/l.

b) A nocino minimális alkoholtartalma 30 térfogatszázalék.

c) A 32. kategóriában megállapított, a likőrök esetében használható aromaanyagokra és aromakészítményekre vonatkozó szabályok a nocino esetében is alkalmazandók.

d) A kereskedelmi megnevezés kiegészíthető a „likőr” kifejezéssel.

a) A tojáslikőr vagy advocaat vagy avocat vagy advokat olyan ízesített vagy nem ízesített szeszes ital, amelyet mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból, párlatból és/vagy szeszből állítanak elő, és amelynek az összetevői jó minőségű tojássárgája, tojásfehérje és cukor vagy méz. A minimális cukor- vagy méztartalomnak 150 g/l-nek kell lennie invertcukorban kifejezve. A végtermékben a minimális tiszta tojássárgája-tartalom 140 g literenként.

b) A 2. cikk (1) bekezdés c) pontjától eltérve a tojáslikőr vagy advocaat vagy avocat vagy advokat minimális alkoholtartalma 14 térfogatszázalék.

c) Kizárólag az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott aromaanyagok és/vagy ugyanazon rendelet 3. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott aromakészítmények használata engedélyezett tojáslikőr, advocaat, avocat vagy advokat készítéséhez.

a) A tojásos likőr olyan ízesített vagy nem ízesített szeszes ital, amelyet mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból, párlatból és/vagy szeszből állítanak elő, és amelynek jellemző összetevői a jó minőségű tojássárgája, tojásfehérje és cukor vagy méz. A minimális cukor- vagy méztartalomnak 150 g/l-nek kell lennie invertcukorban kifejezve. A végtermékben a minimális tojássárgája-tartalom 70 g literenként.

b) A tojásos likőr minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c) A tojásos likőr előállítása során kizárólag a 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában és 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.

a) A mistrà olyan színtelen, ánizs- vagy természetes anetol-ízesítésű szeszes ital, amely:

i. legalább 1 g/l és legfeljebb 2 g/l anetol-tartalommal rendelkezik;

ii. aromanövények párlatát is tartalmazhatja;

iii. nem tartalmaz hozzáadott cukrot.

b) A mistrà minimális alkoholtartalma 40 térfogatszázalék, maximális alkoholtartalma pedig 47 térfogatszázalék.

c) A mistrà előállítása során kizárólag a 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában és 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott természetes aromaanyagokat és aromakészítményeket lehet felhasználni.

a) A väkevä glögi vagy spritglögg a szeszes ital, amelyet szegfűszeg-és/vagy fahéjaromával aromatizált mezőgazdasági eredetű etilalkoholból a következő eljárások valamelyikével állítanak elő: alkohol macerálása és/vagy desztillációja, újradesztillációja a fent meghatározott növények részeinek jelenléte mellett, az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott szegfűszeg- vagy fahéj-aromaanyagok hozzáadása vagy e módszerek kombinációja.

b) A Väkevä glögi vagy Spritglögg minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c) Az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b), d) és h) pontjában meghatározott egyéb aromák, aromaanyagok és aromakészítmények használhatók kiegészítésként, de az adott fűszerek ízének dominánsnak kell maradnia.

d) A végtermék bor- vagy bortermék-tartalma nem haladhatja meg az 50 %-ot.

a) A Berenburg vagy Beerenburg olyan szeszes ital, amely:

i. mezőgazdasági eredetű etil-alkohol felhasználásával készül;

ii. gyümölcsök vagy növények vagy azok részei kivonatolásával;

iii. tárkonygyökér (Gentiana lutea L.), borókabogyó (Juniperus communis L.) és babérlevél (Laurus nobilis L.) speciális aromapárlatát tartalmazza;

iv. színében a világostól a sötétbarnáig terjedhet;

v. invertcukorban kifejezve legfeljebb 20 g/l cukortartalomig édesíthető.

b) A Berenburg vagy Beerenburg minimális alkoholtartalma 30 térfogatszázalék.

c) A Berenburg vagy Beerenburg előállítása során kizárólag a 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában és 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.

a) A méznektár vagy mézsör olyan szeszes ital, amelyet erjesztett mézcefre, valamint mézpárlat és/vagy mezőgazdasági eredetű etil-alkohol olyan keverékének ízesítésével állítanak elő, amely legalább 30 térfogatszázalék erjesztett mézcefrét tartalmaz.

b) A méznektár vagy mézsör minimális alkoholtartalma 22 térfogatszázalék.

c) A méznektár vagy mézsör előállítása során kizárólag a 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában és 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.

d) A méznektár vagy mézsör kizárólag mézzel édesíthető.

1. A Rum-Verschnitt Németországban gyártott, rum és alkohol keverésével nyert szeszes ital, amely keverés eredményeként a végtermék alkoholtartalmának legalább 5 %-ának rumból kell származnia. A Rum-Verschnitt minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék. A Rum-Verschnitt termék címkézése és kiszerelése tekintetében a megnevezésben, a kiszerelésben és a címkézés során a „Verschnitt” szót ugyanolyan típusú, méretű és színű betűvel kell feltüntetni, mint a „Rum” szót, valamint azzal azonos sorban, üvegek esetén az elülső címkén. Ha e terméket a német piacon kívül értékesítik, a termék alkohol-összetételét fel kell tüntetni a címkén.

2. A slivovice a Cseh Köztársaságban gyártott olyan termék, amelyet úgy nyernek, hogy a végső lepárlást megelőzően a szilvapárlathoz egy maximum 30 térfogatszázaléknyi mezőgazdasági etil-alkoholt adnak. Ezt a terméket „szeszes ital”-ként kell meghatározni és az elülső címként ugyanabban a mezőben használható a slivovice név is. Ha a cseh slivovice-t a Közösségben forgalmazzák, a termék alkohol-összetételét fel kell tüntetni a címkén. E rendelkezés nem érinti a slivovice név használatát a 9. kategória szerinti gyümölcspárlatokra.