02008L0120 — HU — 14.12.2019 — 001.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
A TANÁCS 2008/120/EK IRÁNYELVE (2008. december 18.) a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról (HL L 047, 2009.2.18., 5. o) |
Módosította:
|
|
Hivatalos Lap |
||
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/625 RENDELETE (2017. március 15.) |
L 95 |
1 |
7.4.2017 |
Helyesbítette:
A TANÁCS 2008/120/EK IRÁNYELVE
(2008. december 18.)
a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról
(kodifikált változat)
1. cikk
Ezen irányelv a tenyésztés és hízlalás céljából tartott sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelményeket határozza meg.
2. cikk
Ezen irányelv alkalmazásában:
1. „sertés”: tenyésztés vagy hízlalás céljából tartott bármilyen életkorú sertésféle;
2. „kan”: tenyésztésre szánt, ivarérett hímivarú sertés;
3. „kocasüldő”: ivarérett nőivarú sertés az első fialásig;
4. „koca”: nőivarú sertés az első fialás után;
5. „anyakoca”: nőivarú sertés a fialás és a malacok elválasztása közötti időszakban;
6. „szárazonálló koca”: nőivarú sertés a malacok elválasztása és a következő fialás közötti időszakban;
7. „malac”: sertés a születés és az elválasztás közötti időszakban;
8. „utónevelt malac”: sertés az elválasztástól tízhetes koráig;
9. „hízó”: sertés tízhetes kortól vágásig, illetve tenyésztésbe állításig;
10. „illetékes hatóságok”: az ►C1 (EU) 2017/625 ◄ európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 3. cikkének 3. pontjában meghatározott illetékes hatóságok.
3. cikk
(1) A tagállamok biztosítják, hogy minden gazdaság megfelel az alábbi követelményeknek:
a) a csoportosan tartott minden egyes utónevelt malac, illetve hízó – a termékenyített kocasüldők és a kocák kivételével – számára biztosított szabad alapterület legalább:
Élősúly (kg) |
m2 |
10 alatt |
0,15 |
10–20 |
0,20 |
20–30 |
0,30 |
30–50 |
0,40 |
50–85 |
0,55 |
85–110 |
0,65 |
110 felett |
1,00 |
b) csoportosan tartott kocasüldők és/vagy kocák esetében minden egyes termékenyített kocasüldő, illetve koca számára biztosított szabad alapterület legalább 1,64 m2, illetve 2,25 m2. Amennyiben ezeket az állatokat hat egyednél kisebb csoportokban tartják, a szabad alapterületet 10 %-kal növelni kell. Amennyiben ezeket az állatokat 40 vagy több egyedet számláló csoportokban tartják, a szabad alapterület 10 %-kal csökkenthető.
(2) A tagállamok biztosítják, hogy a padozatfelületek az alábbi követelményeknek felelnek meg:
a) termékenyített kocasüldők és vemhes kocák esetén: az (1) bekezdés b) pontjában előírt alapterület egy bizonyos részének, kocasüldőknél egyedenként legalább 0,95 m2-nek és kocáknál egyedenként legalább 1,3 m2-nek, tömör, szilárd padozatfelületnek kell lennie, amiből legfeljebb 15 %-ot foglalhatnak el a vízelvezető nyílások;
b) ahol sertések csoportos tartására betonból készült rácspadozatot használnak:
i. a nyílások szélessége legfeljebb:
— 11 mm lehet malacok esetében,
— 14 mm utónevelt malacok esetében,
— 18 mm hízók esetében,
— 20 mm termékenyített kocasüldők és kocák esetében;
ii. a rácsok szélességének legalább:
— 50 mm-nek kell lennie malacok és utónevelt malacok esetében, valamint
— 80 mm-nek kell lennie hízók, termékenyített kocasüldők és kocák esetében.
(3) A tagállamok biztosítják, hogy tilos az olyan létesítmények építése, vagy átalakítása, ahol a kocákat és kocasüldőket lekötve tartják. 2006. január 1-jétől kocák és kocasüldők lekötött tartása tilos.
(4) A tagállamok biztosítják, hogy a kocákat és a kocasüldőket a termékenyítés utáni 4. hét eltelte utáni naptól 1 héttel a fialás várható időpontja előtti napig csoportosan tartják. A csoport tartására kialakított kutrica oldalfalainak 2,8 m-nél hosszabbnak kell lenniük. Ha egy csoportban kevesebb, mint 6 egyedet tartanak, a kutrica oldalfalainak 2,4 m-nél hosszabbnak kell lenniük.
Az első albekezdés rendelkezéseitől eltérve a 10 kocánál kevesebbet tartó gazdaságokban tartott kocák és kocasüldők esetén, ezek az állatok ezen albekezdésben említett időszakban egymástól elkülönítve is tarthatók, feltéve, hogy saját bokszukban kényelmesen meg tudnak fordulni.
(5) A tagállamok biztosítják, hogy az I. mellékletben meghatározott követelmények sérelme nélkül, a kocák és a kocasüldők számára állandó hozzáférést biztosítanak olyan manipulálható anyaghoz, amely megfelel legalább az adott mellékletben megfogalmazott vonatkozó követelményeknek.
(6) A tagállamok biztosítják, hogy a csoportosan tartott kocákat és kocasüldőket olyan rendszer alkalmazásával táplálják, amely versenytársak jelenlétében is lehetővé teszi minden egyed számára az elegendő táplálék felvételét.
(7) A tagállamok biztosítják, hogy minden szárazonálló vemhes kocának és kocasüldőnek az éhség csillapításához és rágási igényeik kielégítéséhez elegendő mennyiségű ballaszt- vagy magas rosttartalmú, valamint magas energiatartalmú takarmányt biztosítanak.
(8) A tagállamok biztosítják, hogy azokat az egyébként csoportosan tartandó sertéseket, amelyek különösen agresszívek, amelyeket más sertések megtámadtak, illetve amelyek betegek vagy sérültek, ideiglenes jelleggel egyedi kutricákban lehet tartani. Az erre a célra alkalmazott egyedi kutrica méreteit úgy kell kialakítani, hogy az állat kényelmesen megfordulhasson, hacsak ez nem ellentétes a konkrét állatorvosi utasítással.
(9) Az (1) bekezdés b) pontjában, a (2), (4), (5) bekezdésében és a (8) bekezdés utolsó mondatában meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni az összes újonnan épült vagy átalakított, vagy 2003. január 1-jét követően első alkalommal üzembe helyezett gazdaságra. 2013. január 1-jétől ezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni minden gazdaságra.
A (4) bekezdés első albekezdésében meghatározott rendelkezéseket a tíznél kevesebb kocát tartó gazdaságokra nem kell alkalmazni.
4. cikk
A tagállamok biztosítják, hogy a sertések tenyésztésének feltételei megfelelnek az I. mellékletben meghatározott általános rendelkezéseknek.
5. cikk
A tudományos haladás figyelembevétele céljából az I. melléklet rendelkezései a 11. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően módosíthatók.
6. cikk
A tagállamok biztosítják, hogy:
a) minden olyan személy, aki sertések gondozására személyeket foglalkoztat, vagy felvesz, biztosítja, hogy ezek a személyek megkapják a szükséges utasításokat és útmutatást a 3. cikk és az I. melléklet vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásával kapcsolatban;
b) megfelelő tanfolyamok állnak rendelkezésre. Az ilyen tanfolyamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk az állatvédelmi szempontokra.
7. cikk
(1) Lehetőség szerint 2005. január 1. előtt, de mindenképpen 2005. július 1-jéig a Bizottság jelentést nyújt be a Tanácsnak, Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság véleménye alapján. A jelentést a társadalmi és gazdasági következmények, az egészségügyi következmények, a környezeti hatások, és az eltérő időjárási viszonyok figyelembevételével kell kidolgozni. A jelentésben figyelemmel kell lenni a sertéstenyésztési és húsfeldolgozási technikák és rendszerek fejlődésére is, amelyek mérsékelhetik a sebészi ivartalanítás alkalmazásának szükségességét. A jelentéshez szükség esetén mellékelni kell az utónevelt malacok és a hízók jóléte érdekében alkalmazható különböző férőhelyek és padozattípusok hatásaival kapcsolatos jogalkotási javaslatokat.
(2) A Bizottság legkésőbb 2008. január 1-jéig jelentést nyújt be a Tanácsnak, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság véleménye alapján.
A jelentésnek ki kell terjednie különösen az alábbiakra:
a) a különböző tenyésztési rendszerekben az állománysűrűség – beleértve a csoport nagyságát és az állatok csoportosításának módszereit – hatásai a sertések jólétére, ezen belül egészségi állapotukra;
b) a kutricák kialakításának és a különböző padozattípusoknak a hatása a sertések jólétére, ezen belül egészségi állapotukra, az eltérő időjárási viszonyok figyelembevételével;
c) a farokrágással összefüggő kockázati tényezők, és ajánlások a farokkurtítás szükségességének mérséklésére;
d) a vemhes kocák csoportos tartási rendszereinek továbbfejlesztése a különböző rendszerek kórtani, tenyésztéstechnikai, élettani és etológiai vonatkozásainak, egészségügyi és környezeti hatásának, valamint az eltérő időjárási viszonyoknak a figyelembevételével;
e) egyedileg elhelyezett felnőtt tenyészkanok helyigényének meghatározása, beleértve a fedeztetésre szolgáló területet;
f) a fedeztetési területen lévő kocák és az anyakocák olyan kötetlen tartási rendszereinek továbbfejlesztése, amelyek megfelelnek a koca igényeinek, ugyanakkor nem veszélyeztetik a malacok túlélési esélyeit;
g) a fogyasztók sertéshússal szembeni várakozásának és magatartásának alakulása az állatok jólétének különböző mértékű javulása esetén;
h) a sertéstenyésztés különböző rendszereinek társadalmi és gazdasági vonatkozásai és ezek hatása a Közösség gazdasági partnereire.
A jelentéshez szükség esetén mellékelhetők a megfelelő jogalkotási javaslatok.
8. cikk
▼M1 —————
(3) A tagállamok minden év augusztus 31-éig éves jelentést nyújtanak be a Bizottságnak azokról az ellenőrzésekről, amelyeket az illetékes hatóság az előző évben végzett az ezen irányelvben foglalt követelményeknek való megfelelés vizsgálata érdekében. A jelentéshez csatolni kell a meg nem felelés legsúlyosabb eseteinek elemzését és egy nemzeti cselekvési tervet, amely arra irányul, hogy megelőzze vagy csökkentse az ilyen esetek előfordulását az elkövetkező években. A Bizottság e jelentésekről összefoglalót készít a tagállamok számára.
9. cikk
A Közösségbe történő behozataluk céljából a harmadik országokból származó állatokat az illető ország illetékes hatósága által kiállított bizonyítványnak kell kísérnie, amely igazolja, hogy az ezen irányelvben a közösségi származású állatok számára előírt bánásmóddal legalább egyenértékű bánásmódban részesültek.
▼M1 —————
11. cikk
(1) A Bizottság munkáját az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) 58. cikke alapján létrehozott Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság (a továbbiakban: bizottság) segíti.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.
Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam három hónap.
12. cikk
A Szerződés általános szabályaival összhangban, a tagállamok a területükön a sertések védelmére az ezen irányelvben meghatározottaknál szigorúbb rendelkezéseket is fenntarthatnak vagy alkalmazhatnak. Ezekről az intézkedésekről tájékoztatják a Bizottságot.
13. cikk
A II. melléklet A. részében meghatározott irányelvekkel módosított 91/630/EGK irányelv hatályát veszti, a II. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.
A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni, a III. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.
14. cikk
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
15. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
I. MELLÉKLET
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK
A 98/58/EK irányelv mellékletének vonatkozó rendelkezésein túl az alábbi követelményeket kell alkalmazni:
1. Az épületnek abban a részében, ahol a sertéseket tartják, kerülni kell a 85 dBA vagy ennél nagyobb folyamatos zajszintet. Kerülni kell az állandó vagy hirtelen zajt.
2. A sertéseket legalább napi nyolc órán keresztül legalább 40 lux erejű fénynél kell tartani.
3. A sertések elhelyezését úgy kell kialakítani, hogy lehetővé tegye az állatok számára:
— egy fizikailag és a hőmérséklet tekintetében egyaránt kényelmes, megfelelő vízelvezetéssel ellátott és tiszta fekvőhelyhez való hozzáférést, amely lehetővé teszi, hogy az összes állat egyidejűleg fekhessen,
— a megfelelő pihenést és felállást,
— hogy láthassák a többi sertést; a várható fialási időt megelőző héten és a fialás alatt azonban a kocákat és kocasüldőket ki lehet vonni fajtársaik látóköréből.
4. A 3. cikk (5) bekezdésétől eltérően a sertéseknek hozzá kell férniük a fürkésző és manipulációs tevékenységekhez szükséges, elegendő mennyiségű, a sertések egészségére nem ártalmas anyaghoz, mint szalmához, szénához, fához, fűrészporhoz, gombakomposzthoz, tőzeghez, illetve ezek keverékéhez.
5. A sertések megsérülésének megelőzése érdekében a padozatnak simának, de csúszásmentesnek kell lennie, továbbá úgy kell megtervezni, kialakítani és karbantartani, hogy ne okozzon sérülést vagy fájdalmat a sertéseknek. A padozatnak meg kell felelnie a sertések nagyságának és súlyának, és almozás hiányában szilárd, egyenletes és stabil felületet kell képeznie.
6. Minden sertést legalább naponta egyszer meg kell etetni. Amennyiben a sertéseket csoportokban, és nem ad libitum etetik, vagy az állatok egyéni etetését biztosító automatikus működtetésű takarmányellátó berendezést alkalmaznak, minden sertésnek a csoport többi tagjával azonos időben kell a takarmányhoz jutnia.
7. Minden kéthetesnél idősebb sertés számára elegendő mennyiségű friss vizet kell biztosítani.
8. Minden nem gyógyászati vagy diagnosztikai célokat szolgáló, illetve nem a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő és a sertések azonosítását célzó eljárást, amely a sertés teste valamely érzékeny részének károsodásához vagy elvesztéséhez vezet, vagy a sertés csontozatának elváltozásával jár, be kell tiltani, az alábbi kivételekkel:
— a malacoknál legfeljebb hétnapos korban a szegletfogak egységes megrövidítését szolgáló, ép, egészséges sima felület létrejöttét eredményező lecsiszolás vagy lecsípés; a kanok agyarainak hossza csökkenthető, amennyiben a többi állatnak okozott sérülések megelőzése vagy biztonsági megfontolások ezt szükségessé teszik,
— a farok egy részének megkurtítása,
— hím sertések ivartalanítása olyan módszerrel, amely nem jár a szövetek szakadásával,
— orrkarika behelyezése csak abban az esetben, ha az állatokat szabadtartásos rendszerekben tenyésztik, a nemzeti jogszabályoknak megfelelően.
Sem a farokkurtítás, sem a szegletfogak megrövidítése nem végezhető rutinszerűen, csak abban az esetben, ha bizonyított, hogy a kocák csecsbimbóin vagy más sertések fülén vagy farkán sérülések következtek be. Ezeknek az eljárásoknak a végrehajtása előtt a környezet, valamint az állomány sűrűségének figyelembevételével egyéb intézkedéseket kell hozni a farokrágás és más rossz szokások megelőzésére. Ennek érdekében meg kell változtatni a nem megfelelő környezeti feltételeket vagy tenyésztési eljárásokat.
A fent említett eljárások mindegyikét csak állatorvos vagy a 6. cikkben említett képzésben részt vett és az alkalmazott technikák végrehajtásában jártas és kellő tapasztalattal rendelkező személy végezheti, megfelelő eszközökkel és megfelelő higiéniai feltételek mellett. Amennyiben az ivartalanítást vagy a farokkurtítást a hétnapos életkor elérése után végzik, az eljárás csak megfelelő érzéstelenítés és további tartós fájdalomcsillapítás mellett, állatorvos által végezhető.
II. FEJEZET
A KÜLÖNBÖZŐ SERTÉSKATEGÓRIÁKRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK
A. Kanok
A kankutricákat olyan módon kell elhelyezni és kialakítani, hogy az állat megfordulhasson, hallhassa, szagolhassa és láthassa a többi sertést. Egy kifejlett kan számára legalább 6 m2 nagyságú, akadálymentes alapterületet kell biztosítani.
Amennyiben a kutricákat természetes fedeztetéshez is használják, az egy kifejlett kan rendelkezésére álló alapterületnek legalább 10 m2-nek kell lennie, és a kutricának mentesnek kell lennie minden akadálytól.
B. Kocák és kocasüldők
1. Intézkedéseket kell hozni a csoportokon belüli agresszió minimalizálására.
2. Szükség esetén a vemhes kocákat és kocasüldőket a külső és belső élősködők ellen kezelni kell. A fiaztatókutricába helyezéskor a vemhes kocákat és kocasüldőket alaposan meg kell tisztítani.
3. A várható fialási idő előtti héten a kocákat és kocasüldőket el kell látni megfelelő és elegendő mennyiségű alomanyaggal, kivéve, ha ezt a létesítményben alkalmazott hígtrágya-kezelő rendszer technikailag nem teszi lehetővé.
4. A koca vagy kocasüldő mögött szabad területet kell kialakítani, mely lehetővé teszi a fialást vagy fialásban történő segítségnyújtást.
5. Az olyan fiaztatókutricákban, amelyekben a kocákat szabadon tartják, gondoskodni kell a malacok védelmét biztosító valamilyen eszközről, például malacvédő rácsról.
C. Malacok
1. A teljes padozatfelület egy részének, amely elegendő az összes állat egyidejű pihenéséhez, szilárdnak vagy szőnyeggel borítottnak, illetve szalmával vagy egyéb erre alkalmas anyaggal almozottnak kell lennie.
2. Fiaztatókutrica használata esetén a malacok számára elegendő helyet kell biztosítani ahhoz, hogy akadálytalanul szopjanak.
3. A malacokat 28 napos koruk előtt nem lehet a kocától elválasztani, kivéve, ha ellenkező esetben az anyaállat vagy a malacok egészsége vagy jólléte károsodna.
A malacokat azonban akár hét nappal korábban is el lehet választani, amennyiben azokat olyan, kifejezetten erre a célra kialakított épületbe telepítik át, amelyet minden újabb csoport betelepítése előtt kiürítenek, valamint alaposan kitisztítanak és fertőtlenítenek, továbbá amelyet elkülönítenek a kocák tartására szolgáló épületektől annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsék a betegségek átterjedését a malacokra.
D. Utónevelt malacok és hízók
1. A malacok csoportos tartása esetén intézkedéseket kell tenni a szokványosnak tekinthető magatartáson túlmutató harc megelőzésére.
2. Lehetőség szerint korlátozni kell a csoportok keveredését. Amennyiben egymást nem ismerő egyedek egy csoportba helyezésére van szükség, ezt a lehető legkorábban, lehetőség szerint az elválasztás előtt, vagy legfeljebb egy héttel az elválasztás után kell megtenni. Az egyedek keverése esetén az állatoknak megfelelő lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a többi sertés elől elmeneküljenek és elrejtőzzenek.
3. Súlyos harcok nyomainak felfedezése esetén az okokat haladéktalanul ki kell vizsgálni, és meg kell tenni a megfelelő intézkedéseket, például, ha lehetséges, gondoskodni kell bőséges szalmáról vagy egyéb, fürkészésre alkalmas anyagokról. A veszélyeztetett vagy különösen agresszív egyedeket el kell különíteni a csoporttól.
4. A csoportok keverését elősegítő nyugtatószereket csak rendkívüli körülmények között és állatorvossal való konzultációt követően lehet alkalmazni.
II. MELLÉKLET
A. RÉSZ
A hatályon kívül helyezett irányelv és annak módosításai
(lásd a 13. cikket)
A Tanács 91/630/EGK irányelve (HL L 340., 1991.12.11., 33. o.) |
|
A Tanács 2001/88/EK irányelve (HL L 316., 2001.12.1., 1. o.) |
|
A Tanács 2001/93/EK irányelve (HL L 316., 2001.12.1., 36. o.) |
|
A Tanács 806/2003/EK rendelete (HL L 122., 2003.5.16., 1. o.) |
Kizárólag a III. melléklet, 26. pontja |
B. RÉSZ
A nemzeti jogba való átültetésre előírt határidők listája
(lásd a 13. cikket)
Irányelv |
Átültetés határideje |
91/630/EGK |
1994. január 1. |
2001/88/EK |
2003. január 1. |
2001/93/EK |
2003. január 1. |
III. MELLÉKLET
MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT
91/630/EGK irányelv |
Ez az irányelv |
1. és 2. cikk |
1. és 2. cikk |
3. cikk, bevezető szavak |
— |
3. cikk, 1. pont |
3. cikk (1) bekezdés |
3. cikk, 2. pont |
3. cikk (2) bekezdés |
3. cikk, 3. pont |
3. cikk (3) bekezdés |
3. cikk, 4. pont, a) alpont |
3. cikk (4) bekezdés, első albekezdés |
3. cikk, 4. pont, b) alpont |
3. cikk (4) bekezdés, második albekezdés |
3. cikk, 5. pont |
3. cikk (5) bekezdés |
3. cikk, 6. pont |
3. cikk (6) bekezdés |
3. cikk, 7. pont |
3. cikk (7) bekezdés |
3. cikk, 8. pont |
3. cikk (8) bekezdés |
3. cikk, 9. pont |
3. cikk (9) bekezdés |
4. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés |
4. cikk |
4. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés |
— |
4. cikk (2) bekezdés |
— |
5. cikk |
5. cikk |
5a. cikk, bevezető szavak |
6. cikk, bevezető szavak |
5a. cikk, 1. pont |
6. cikk, a) pont |
5a. cikk, 2. pont |
6. cikk, b) pont |
6. cikk |
7. cikk |
7. cikk |
8. cikk |
8. cikk |
9. cikk |
9. cikk |
10. cikk |
10. cikk |
11. cikk |
11. cikk (1) bekezdés |
— |
11. cikk (2) bekezdés |
12. cikk |
— |
13. cikk |
— |
14. cikk |
12. cikk |
15. cikk |
Melléklet |
I. melléklet |
— |
II. melléklet |
— |
III. melléklet |
( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács ►C1 (EU) 2017/625 ◄ rendelete (2017. március 15.) az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) ( ►C1 HL L 95., 2017.4.7., 1. o. ◄ )
( 2 ) HL L 31., 2002.2.1., 1. o.