02008E0944 — HU — 17.09.2019 — 001.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
|
A TANÁCS 2008/944/KKBP KÖZÖS ÁLLÁSPONTJA (2008. december 8.) (HL L 335, 2008.12.13., 99. o) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
|
L 239 |
16 |
17.9.2019 |
||
A TANÁCS 2008/944/KKBP KÖZÖS ÁLLÁSPONTJA
(2008. december 8.)
a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról
1. cikk
(1) Minden tagállam eseti alapon és a 2. cikkben foglalt kritériumok szerint bírálja el a hozzá az Európai Uniónak a 12. cikkben említett közös katonai listáján szereplő termékek kivitelére benyújtott engedélykérelmeket, a kormányok közötti átadásokkal kapcsolatos kérelmeket is beleértve.
(1a) Amennyiben új releváns információ válik elérhetővé, a Tanács minden tagállamot arra ösztönöz, hogy az Európai Unió közös katonai listáján szereplő termékekre vonatkozóanadott engedély megadását követően újra bírálja el az engedélyt.
(2) Az (1) bekezdésben említett engedélykérelmek magukban foglalják az alábbiakat:
— fizikai kivitelre vonatkozó engedélykérelmek, beleértve a harmadik országokban katonai felszerelések engedélyezett gyártásának céljából történő kiviteleket,
— kereskedelmi tevékenységre vonatkozó engedélykérelmek,
— árutovábbításra vagy átrakodásra vonatkozó engedélykérelmek,
— a szoftverek és a technológia elektronikus úton, telefaxon vagy telefonon történő immateriális átruházására vonatkozó engedélykérelmek.
A tagállamok jogszabályai meghatározzák azon eseteket, amelyekben – ezen kérelmekre adott – kiviteli engedélyre van szükség.
2. cikk
Kritériumok
(1) Első kritérium: a tagállamok nemzetközi kötelezettségeinek és kötelezettségvállalásainak a tiszteletben tartása, különös tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsa és az Európai Unió által elfogadott szankciókra, az elterjedés elleni és más területeken kötött megállapodásokra, valamint egyéb nemzetközi kötelezettségekre és kötelezettségvállalásokra.
A kiviteli engedélyt meg kell tagadni, ha az engedély megadása összeegyeztethetetlen lenne többek között:
a) a tagállamoknak az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Unió, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet által hozott fegyverembargók végrehajtására vonatkozó nemzetközi kötelezettségeivel és kötelezettségvállalásaival;
b) a tagállamoknak az Atomsorompó-szerződésben (NPT), a Biológiai és Toxinfegyver-tilalmi Egyezményben (BTWC), valamint a Vegyifegyver-tilalmi Egyezményben (CWC) vállalt nemzetközi kötelezettségeivel;
ba) a tagállamoknak az egyes hagyományos fegyverekről szóló egyezmény és az ahhoz csatolt releváns jegyzőkönyvek szerinti nemzetközi kötelezettségeivel;
bb) a tagállamoknak a Fegyverkereskedelmi Szerződés szerinti nemzetközi kötelezettségeivel;
c) a tagállamoknak a gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának betiltásáról, valamint megsemmisítéséről szóló egyezmény (Ottawai Egyezmény) szerinti nemzetközi kötelezettségeivel;
ca) a tagállamok által a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, leküzdéséről és megszüntetéséről szóló cselekvési program keretében tett kötelezettségvállalásokkal;
d) a tagállamoknak az Ausztrália Csoport (AG), a Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszer (MTCR), a Zangger-bizottság, a Nukleáris Szállítók Csoportja (NSG), a Wassenaar megállapodás (WA) és a ballisztikus rakéták elterjedése elleni hágai magatartási kódex keretén belül vállalt kötelezettségeivel.
(2) Második kritérium: az emberi jogok tiszteletben tartása a rendeltetési országban és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása a rendeltetési ország által.
— A fogadó országnak a nemzetközi emberi jogi okmányokban megállapított vonatkozó alapelvekhez való viszonyának értékelését követően a tagállamok:
—
a) megtagadják a kiviteli engedélyt, ha nyilvánvaló kockázata van annak, hogy az exportálandó katonai technológiát vagy felszerelést belső elnyomásra használhatják fel;
b) egyedileg elbírálva, valamint a katonai technológia vagy felszerelés jellegét is figyelembe véve, különös óvatossággal és éberséggel járnak el olyan országokba irányuló engedély megadásakor, amelyek esetében az Egyesült Nemzetek Szervezetének illetékes szervei, az Európai Unió vagy az Európa Tanács az emberi jogok súlyos megsértését állapította meg.
— E célokból a belső elnyomásra használható technológiának vagy felszerelésnek kell tekinteni többek között azt a technológiát vagy felszerelést, amelyet vagy amelyhez hasonlót a megjelölt végfelhasználó bizonyítottan belső elnyomásra használ, vagy amely esetében okkal feltételezhető, hogy a technológiát vagy felszerelést nem a meghatározott célra, vagy nem a feltüntetett végfelhasználó által, hanem belső elnyomás eszközeként használják fel. E közös álláspont 1. cikkével összhangban, a felszerelés jellegét gondosan tanulmányozni kell, különösen a belbiztonsági alkalmazásra szánt eszközök esetében. A belső elnyomás körébe tartozik, többek között, a kínzás és más kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmód vagy büntetés, a gyorsított eljárásban foganatosított vagy önkényes kivégzések, az eltűnések, az önkényes őrizetbe vétel és más, a vonatkozó nemzetközi emberi jogi okmányokban, ideértve az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában meghatározott, emberi jogokat és alapvető szabadságjogokat súlyosan sértő cselekmények.
— A fogadó országnak a nemzetközi humanitárius jogi okmányokban megállapított humanitárius jogi alapelvekhez való viszonyának értékelését követően a tagállamok
—
c) megtagadják a kiviteli engedélyt, ha nyilvánvaló kockázata van annak, hogy az exportálandó katonai technológiát vagy felszerelést a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekre használhatják fel.
(3) Harmadik kritérium: a fennálló feszültségekből, vagy fegyveres konfliktusokból eredő belső helyzet a rendeltetési országban.
A tagállamok megtagadják az olyan katonai technológia vagy felszerelés kiviteli engedélyét, amely a rendeltetési országban fegyveres konfliktus kitörését vagy elhúzódását eredményezné, illetve a meglévő feszültségek vagy konfliktusok súlyosbodásához vezetne.
(4) Negyedik kritérium: a regionális béke, biztonság és stabilitás megőrzése.
A tagállamok megtagadják a kiviteli engedélyt, ha nyilvánvaló a kockázata annak, hogy a címzett az exportálandó katonai technológiát vagy felszerelést egy másik ország elleni agresszióra használná fel, vagy arra, hogy erőszakkal szerezzen érvényt területi követelésének. E kockázatok mérlegelésekor a tagállamok többek között a következőket veszik figyelembe:
a) a fogadó ország és egy másik ország közötti fegyveres konfliktus fennállása, illetve annak valószínűsége;
b) a fogadó ország valamely szomszédjával szemben fennálló területi követelése, amelynek a múltban megpróbált erőszakkal vagy erőszakkal való fenyegetéssel érvényt szerezni;
c) annak valószínűsége, hogy a katonai technológiát vagy felszerelést a fogadó ország nem jogos nemzeti biztonsági és védelmi célokra használja fel;
d) annak szükségessége, hogy a kivitel a regionális stabilitást hátrányosan ne befolyásolja jelentős mértékben.
(5) Ötödik kritérium: a tagállamok és azon területek, amelyeknek külkapcsolataiért valamely tagállam felel, valamint a baráti és a szövetséges országok nemzetbiztonsága.
A tagállamok figyelembe veszik:
a) az exportálandó katonai technológia vagy felszerelés lehetséges hatását a saját, a más tagállamok, valamint a baráti és szövetséges államok védelmi és biztonsági érdekeire, egyúttal elismerve azt, hogy ez a tényező nem befolyásolhatja az emberi jogok, a regionális béke, a biztonság és a stabilitás tiszteletére vonatkozó kritériumok mérlegelését;
b) az érintett katonai technológiának vagy felszerelésnek a saját, a más tagállamok, valamint a baráti és a szövetséges államok erői elleni felhasználásának kockázatát.
(6) Hatodik kritérium: a vásárló országnak a nemzetközi közösséggel szemben tanúsított magatartása, különös tekintettel a terrorizmushoz való viszonyára, szövetségesi rendszerének jellegére és a nemzetközi jog tiszteletben tartására.
A tagállamok többek között figyelembe veszik a vásárló ország korábbi magatartását az alábbi területeken:
a) a terrorizmus és a nemzetközi szervezett bűnözés támogatása vagy ösztönzése;
b) nemzetközi kötelezettségvállalásainak végrehajtása, különös tekintettel az erőszak alkalmazásáról való lemondásra, és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása;
c) az elterjedés elleni, valamint a fegyverzet-ellenőrzés és a leszerelés más területeivel kapcsolatos kötelezettségvállalásaira, különös tekintettel az első kritérium b) pontjában említett fegyverzet-ellenőrzési és leszerelési megállapodások aláírására, megerősítésére és végrehajtására.
(7) Hetedik kritérium: annak kockázata, hogy a katonai technológia vagy felszerelés a vásárló országon belül más felhasználóhoz jut, vagy nemkívánatos feltételek mellett újra kivitelre kerül.
Annak értékelésekor, hogy az exportálandó katonai technológia vagy felszerelés milyen hatást gyakorol a fogadó országra, valamint hogy mekkora a kockázata annak, hogy az ilyen technológia vagy felszerelés nemkívánatos végfelhasználóhoz kerülhet vagy nemkívánatos célra használják, a következőket kell mérlegelni:
a) a fogadó ország jogos védelmi és belbiztonsági érdekei, beleértve az Egyesült Nemzetek Szervezetében, vagy más békefenntartó tevékenységben való bármilyen részvételt;
b) a fogadó ország műszaki felkészültsége ilyen jellegű technológia vagy felszerelés használatára;
c) a fogadó ország képessége hatékony exportellenőrzés alkalmazására;
d) annak a kockázata, hogy az ilyen technológia vagy felszerelés nemkívánatos rendeltetési helyre újrakivitelre kerül, valamint a fogadó ország korábbi magatartása bármely, az exportáló tagállam által előírni célszerűnek ítélt újrakiviteli rendelkezés vagy újrakivitel előtti jóváhagyás tiszteletben tartására vonatkozóan;
e) annak a kockázata, hogy az ilyen technológia vagy felszerelés terrorista szervezetekhez vagy személyekhez jut;
f) a műszaki visszafejtés vagy a technológia nem szándékos átadásának kockázata.
(8) Nyolcadik kritérium: a katonai technológia vagy felszerelés kivitelének és a fogadó ország műszaki és gazdasági adottságainak összhangja, figyelembe véve, hogy az államoknak úgy kellene kielégíteni jogos biztonsági és védelmi szükségleteiket, hogy a fegyverkezés a legkisebb terhet rója az emberi és gazdasági erőforrásokra.
A tagállamok figyelembe veszik – a megfelelő forrásokból, úgymint az ENSZ Fejlesztési Programjától (UNDP), a Világbanktól, a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentéseiből származó információkra is figyelemmel – azt, hogy a tervezett export nem hátráltatná-e súlyosan a fenntartható fejlődést a fogadó országban. Ebben az összefüggésben mérlegelik a fogadó ország katonai és szociális kiadásainak relatív szintjét, figyelembe véve bármilyen európai uniós vagy kétoldalú támogatást is.
3. cikk
Ez a közös álláspont nem érinti a tagállamoknak azt a jogát, hogy szigorúbb nemzeti politikát alkalmazzanak.
4. cikk
(1) A tagállamok értesítik egymást az ezen közös álláspont kritériumai alapján az elutasított kiviteli engedélyek adatairól, az elutasítás indokaival együtt. Mielőtt bármely tagállam olyan ügyletet engedélyez, amely lényegében azonos egy másik tagállam vagy tagállamok által a megelőző három év során elutasított ügylettel, konzultál az engedélyt/engedélyeket elutasító tagállammal vagy tagállamokkal. Ha a tagállam a konzultációkat követően mégis az engedély megadása mellett dönt, erről értesíti az engedélyt/engedélyeket előzőleg elutasító tagállamot vagy tagállamokat, és részletes indoklást ad ennek okairól.
(2) Bármely katonai technológia vagy felszerelés átadásának jóváhagyása vagy elutasítása minden egyes tagállam nemzeti hatáskörében marad. Egy engedély elutasítása alatt az értendő, ha a tagállam elutasítja az adott katonai technológia vagy felszerelés tényleges eladását vagy kivitelét, ha az adásvételre egyébként sor került volna, vagy a vonatkozó szerződés megkötését. E tekintetben jelentésköteles elutasításnak minősül a nemzeti eljárásnak megfelelően megtagadott, a tárgyalások megkezdésére vonatkozó kérelem, vagy egy bizonyos rendeléssel kapcsolatban első hivatalos érdeklődésre adott negatív válasz.
(3) A tagállamok az ilyen elutasított kérelmeket és a konzultációkat bizalmasan kezelik, és nem használják fel kereskedelmi előnyök megszerzésére.
5. cikk
Kiviteli engedély csak a rendeltetési országban való végfelhasználásra vonatkozó megbízható előzetes ismeret alapján adható ki. Ez általában egy alaposan ellenőrzött végfelhasználói bizonyítványt vagy megfelelő dokumentációt és/vagy a rendeltetési ország által kiállított valamilyen hatósági engedélyt igényel. A katonai technológiának vagy felszereléseknek harmadik országokba gyártási célokból történő kivitelére vonatkozó engedélykérelmek elbírálásakor a tagállamok különösen figyelembe veszik a késztermékeknek a gyártó országban történő lehetséges felhasználását, valamint annak kockázatát, hogy a kész terméket egy nemkívánatos végfelhasználóhoz irányíthatják vagy exportálhatják.
6. cikk
A 428/2009/EK tanácsi rendelet ( 1 ) sérelme nélkül az e közös álláspont 2. cikkében foglalt kritériumokat és a 4. cikkben meghatározott konzultációs eljárást a tagállamokra is alkalmazni kell a 428/2009/EK rendelet I. mellékletében meghatározott kettős felhasználású termékek és technológiák tekintetében, ha alapos okkal feltételezhető vagy az, hogy az ilyen termékek és technológiák végfelhasználói a fogadó ország fegyveres erői, belbiztonsági alakulatai vagy hasonló egységei lesznek. E közös álláspont katonai technológiára vagy felszerelésekre vonatkozó hivatkozásait úgy kell értelmezni, hogy azok ilyen termékeket és technológiát egyaránt magukban foglalnak.
7. cikk
E közös álláspont lehető leghatékonyabbá tétele érdekében a tagállamok a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) keretei között erősítik együttműködésüket és előmozdítják a katonai technológiák és felszerelések kivitelének területére vonatkozó politikáik közelítését, többek között a releváns információk – köztük az elutasításról adott értesítésekre és a fegyverkiviteli politikákra vonatkozó információk –cseréjével, valamint a konvergencia további erősítésére irányuló lehetséges intézkedések meghatározásával.
8. cikk
(1) Minden tagállam minden év június 30-ig az előző naptári évre vonatkozó tájékoztatást ad az Európai Külügyi Szolgálatnak saját katonaitechnológia- és katonaifelszerelés-kiviteléről, valamint e közös álláspont általa végzett végrehajtásáról.
(2) A Tanács részére elfogadás céljából – valamennyi tagállam hozzájárulásán alapuló – éves uniós jelentést kell benyújtani, és azt szöveges jelentés, valamint kereshető online adatbázis formájában elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára az Európai Külügyi Szolgálat honlapján.
(3) Ezenkívül az EU közös katonai listáján szereplő technológiát és felszereléseket exportáló minden egyes tagállam nemzeti jelentést tesz közzé saját katonaitechnológia- és katonaifelszerelés-kiviteléről, amely tartalmának összhangban kell állnia az alkalmazandó nemzeti jogszabályokkal.
9. cikk
A tagállamok a KKBP keretében, ezen közös álláspont alapelveire és kritériumaira figyelemmel – adott esetben – közösen értékelik a tagállamok katonai technológia és felszereléskivitele lehetséges vagy tényleges rendeltetési országainak a helyzetét.
10. cikk
Míg a tagállamok, adott esetben, a tervezett kivitelnek saját országuk gazdasági, társadalmi, kereskedelmi és ipari érdekeire gyakorolt hatását is figyelembe vehetik, ezek a tényezők nem befolyásolják a fenti kritériumok alkalmazását.
11. cikk
A tagállamok minden igyekezetükkel törekednek arra, hogy katonai technológiát vagy felszereléseket exportáló egyéb országokat is ösztönözzenek ezen közös álláspont kritériumainak alkalmazására. Rendszeres tapasztalatcserét folytatnak a közös álláspontot alkalmazó országokkal a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére irányuló politikáikról, valamint a kritériumok alkalmazásáról.
12. cikk
A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti jogszabályaik lehetővé tegyék számukra az EU közös katonai listán szereplő technológia és felszerelés kivitelének ellenőrzését. Az EU közös katonai listája vonatkoztatási pontként szolgál a tagállamok nemzeti katonai technológia és felszerelés listái számára, de nem lép közvetlenül azok helyébe.
13. cikk
E közös álláspont végrehajtása során a közös álláspont – rendszeresen felülvizsgált – felhasználói útmutatója az irányadó.
14. cikk
Ez a közös álláspont elfogadásának napján lép hatályba.
15. cikk
Ezt a közös álláspontot a (KKBP) 2019/1560 tanácsi határozat ( 2 ) elfogadása után öt évvel felül kell vizsgálni.
16. cikk
Ezt a közös álláspontot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.
( 1 ) A Tanács 428/2009/EK rendelete (2009. május 5.) a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról (HL L 134., 2009.5.29., 1. o.).
( 2 ) A Tanács (KKBP) 2019/1560 határozata (2019. szeptember 16.) a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról szóló 2008/944/KKBP közös álláspont módosításáról (HL L 239., 2019.9.17., 16 o.).