2007R0951 — HU — 13.05.2011 — 001.001


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

►B

A BIZOTTSÁG 951/2007/EK RENDELETE

(2007. augusztus 9.)

az európai szomszédsági és partnerségi támogatási eszköz létrehozására vonatkozó általános rendelkezések meghatározásáról szóló 1638/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet keretében finanszírozott, határokon átnyúló együttműködési programok végrehajtási szabályainak megállapításáról

(HL L 210, 10.8.2007, p.10)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  No

page

date

►M1

A BIZOTTSÁG 435/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2011. május 5.)

  L 118

1

6.5.2011




▼B

A BIZOTTSÁG 951/2007/EK RENDELETE

(2007. augusztus 9.)

az európai szomszédsági és partnerségi támogatási eszköz létrehozására vonatkozó általános rendelkezések meghatározásáról szóló 1638/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet keretében finanszírozott, határokon átnyúló együttműködési programok végrehajtási szabályainak megállapításáról



AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz létrehozására vonatkozó általános rendelkezések meghatározásáról szóló, 2006. október 24-i 1638/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 11. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Európai Unió tagállamai és partnerországai közötti, egy jóléti és jószomszédsági térség kialakítását célzó, a Közösséggel meglévő közös határaik mentén található régiókban megvalósuló határokon átnyúló együttműködés (a továbbiakban: ENPI határokon átnyúló együttműködés) az 1638/2006/EK rendelet egyik területe.

(2)

Az 1638/2006/EK rendelet 11. cikke előírja, hogy a III. címben (Határokon átnyúló együttműködés) foglaltak végrehajtására vonatkozó egyedi rendelkezéseket meghatározó végrehajtási szabályokat a Bizottság fogadja el, és hogy e szabályokban meghatározott témák olyan kérdéseket tartalmaznak, mint a társfinanszírozás mértéke, a közös cselekvési programok előkészítése, a közös hatóságok megnevezése és feladatai, a felügyelő- és a kiválasztásért felelős bizottságok és a közös titkárság szerepe és feladatai, a költségek támogathatósága, a projektek közös kiválasztása, az előkészítő szakasz, a közösségi támogatás technikai és pénzügyi igazgatása, a pénzügyi ellenőrzés és audit, az ellenőrzés és értékelés, a láthatóság és a potenciális kedvezményezetteket célzó információs tevékenységek.

(3)

Az 1638/2006/EK rendelet 21. cikke előírja, hogy a végrehajtási szabályok az ENPI határokon átnyúló együttműködésre alkalmazandó közbeszerzési szabályokat is rögzítsék.

(4)

Az 1638/2006/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt stratégiai dokumentum létrehozza a Bizottság által az ENPI határokon átnyúló együttműködéshez nyújtandó támogatás stratégiai keretét, és megfogalmazza az együttműködés indikatív programját.

(5)

Az ENPI határokon átnyúló együttműködés címén nyújtott közösségi támogatás a stratégiai dokumentumban meghatározott közös cselekvési programok révén valósul meg.

(6)

Az 1638/2006/EK rendelet értelmében a határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó egyedi rendelkezéseket rögzítő végrehajtási szabályokat úgy kell meghatározni, hogy a részt vevő országok számára bizonyos rugalmasságot engedjenek meg az egyes programok szervezésének és végrehajtásának részletes szabályai tekintetében, azok sajátosságainak megfelelően. Ezen elv alapján és e rendelet betartásával a részt vevő országoknak közös megegyezéssel javaslatot kell tenniük az ENPI határokon átnyúló együttműködésük részletes szabályaira a közös cselekvési program dokumentumában, amelyet a Bizottság az 1638/2006/EK rendelet 9. cikkének (6) bekezdésével összhangban fogad el.

(7)

A valamennyi részt vevő országnak a program döntéshozatali struktúráiba történő bevonásához – bár a végrehajtást egy, a részt vevő országok egyikébe telepített közös irányítóhatóság végzi – szükség van közös szabályok lefektetéséhez annak érdekében, hogy a programirányítás különböző struktúrái közötti feladatmegosztást létre lehessen hozni.

(8)

Miután a programokat megosztott irányítás keretében hajtják végre, a program irányítási és ellenőrzési rendszereinek meg kell felelniük a közösségi jogszabályok követelményeinek. A program Bizottság általi elfogadása egyúttal e rendszerek előzetes jóváhagyását is jelenti. A Bizottságnak a közös felügyelőbizottságban való esetleges részvétellel, illetve a közös irányítóhatóság által a Bizottsághoz benyújtott jelentések révén kell nyomon követnie a programok végrehajtását.

(9)

Annak érdekében, hogy biztosítsák a partnerországok esetleges kedvezményezettjeinek teljes értékű részvételét a programban, és hogy az Európai Unió tagállamaiban és a partnerországokban honos résztvevőkre ugyanazt az irányítási módot alkalmazzák, és amennyiben az ENPI határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó előirányzatokat az Európai Unió külpolitikájának keretében irányítják, az Európai Bizottság által finanszírozott külső fellépésekre alkalmazandó szerződési eljárásokat kell alkalmazni az 1638/2006/EK rendelettel létrehozott, határokon átnyúló együttműködés keretében finanszírozott valamennyi projektre.

(10)

A program hatékony végrehajtása érdekében pontosan meg kell határozni az értékelésre és ellenőrzésre vonatkozó szabályokat.

(11)

A rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 1638/2006/EK rendelettel létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:



I.

FEJEZET

BEVEZETÉS

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet megállapítja az 1638/2006//EK rendelet végrehajtásának a határokon átnyúló együttműködési programokra vonatkozó szabályait.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. „technikai segítségnyújtás”: előkészítési, irányítási, ellenőrzési, értékelési, tájékoztatási, audit- és ellenőrzési tevékenységek, valamint a közös cselekvési programok végrehajtásához szükséges adminisztratív kapacitások megerősítésére irányuló esetleges tevékenységek;

2. „kedvezményezett”: a közös irányítóhatósággal támogatási szerződésben álló szervezet, amely az említett hatóság felé teljes jogi és pénzügyi felelősséget vállal a projekt végrehajtásáért; a kedvezményezett a közös irányítóhatóságtól pénzügyi hozzájárulást kap, és gondoskodik annak a partnereivel kötött megállapodásokkal összhangban történő kezeléséről és esetleges szétosztásáról; e szervezet kizárólagos felelősséggel tartozik a közös irányítóhatóságnak, és a tevékenységek működési és pénzügyi előrehaladásáról közvetlenül neki számol be;

3. „szerződő fél”: a közös irányítóhatósággal szolgáltatási, munka- vagy szállítói szerződésben álló szervezet, amely az említett hatóság felé teljes jogi és pénzügyi felelősséget vállal a szerződés végrehajtásáért;

4. „stratégiai dokumentum”: az 1638/2006/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt dokumentum, amely többek között tartalmazza a közös cselekvési programok listáját, a többéves indikatív előirányzatokat és azokat a területi egységeket, amelyek jogosultak a programokban részt venni;

5. „részt vevő országok”: a közös cselekvési programokban részt vevő valamennyi tagállam és partnerország;

6. „partnerországok”: az 1638/2006/EK rendelet mellékletében felsorolt országok és területek;

7. „nagy horderejű projektek”: olyan munkálatok, tevékenységek vagy szolgáltatások összességére irányuló projektek, amelyek egy pontosan meghatározott, feloszthatatlan feladatot töltenek be, egyértelműen definiált és közérdekű célkitűzésekkel, határokon átnyúló befektetések megvalósítása céljából;

8. „a közös cselekvési programban részt vevő országok saját forrásai”: a részt vevő országok központi, regionális vagy helyi költségvetéséből származó pénzügyi források;

9. „a projektek operatív ellenőrzése”: a program által finanszírozott cselekvések nyomon követése az adott projektirányítási ciklusban alkalmazandó módszer szerint, a programozástól a végrehajtás technikai nyomon követésén át az értékelésig.



II.

FEJEZET

ALAPDOKUMENTUMOK



1.

SZAKASZ

Közös cselekvési programok

3. cikk

A közös cselekvési programok előkészítése

A közös cselekvési programokat valamennyi részt vevő ország közös megegyezésével hozzák létre, az 1638/2006/EK rendelettel, a stratégiai dokumentummal és e rendelettel összhangban.

4. cikk

A közös cselekvési programok tartalma

A közös cselekvési programok a végrehajtandó cselekvések célkitűzéseit, prioritásait és intézkedéseit írják le, továbbá nyilvánvalóvá teszik az összhangot az érintett országok és régiók más, két- és többoldalú folyamatban lévő vagy tervezett programjaival, különösen az Európai Unió által finanszírozott programokkal.

Minden közös cselekvési program:

a) tartalmazza a program által finanszírozott projektekre vonatkozóan az 1638/2006/EK rendelet és a stratégiai dokumentum szerint támogatásra jogosult területi egységeket, beleértve a határrégiókat is;

b) meghatározza az 1638/2006/EK rendeletben nem szereplő, de a stratégiai dokumentum alapján az együttműködésben való részvételre jogosult harmadik országok határos területeire a programban való részvétel részletes szabályait;

c) meghatározza a stratégiai dokumentumban szereplő célkitűzések prioritásait és intézkedéseit;

d) e rendelet 11. cikkének rendelkezéseivel összhangban meghatározza a közös felügyelőbizottság összetételét;

e) meghatározza a közös irányítóhatóság szerepének betöltésére a részt vevő országok által kiválasztott szervezetet;

f) e rendelet 14., 15., 16. és 17. cikkével összhangban leírja a közös irányítóhatóság által létrehozandó programirányítási struktúrát. E leírásnak elég részletesnek kell lennie ahhoz, hogy a Bizottság meggyőződhessen arról, hogy a belső ellenőrzés a legjobb nemzetközi gyakorlaton alapuló hatékony és eredményes módon fog történni;

g) magában foglal egy pénzügyi kimutatást a program kötelezettségeinek és kifizetéseinek előzetes évi elosztásáról, amelyet a prioritások szerint állapít meg és pontosan meghatározza a technikai segítségnyújtásra előirányzott összegeket;

h) meghatározza a program végrehajtásának módját, összhangban az e rendelet 23. cikkében előírt szerződési eljárásokkal;

i) meghatározza az eljárások elindításának és a finanszírozandó projektek kiválasztásának az előzetes indikatív munkaütemtervét;

j) leírja a környezetihatás-tanulmányokra vonatkozó esetleges szabályozási kötelezettségeket, és közli e tanulmányok elkészítésének előzetes indikatív ütemtervét;

k) meghatározza a program által elfogadott nyelve(ke)t;

l) tartalmazza a 42. cikknek megfelelő tájékoztatási és kommunikációs tervet.

A második bekezdés g) pontjában említett kimutatás tartalmazza az Európai Közösség hozzájárulását, és azon előzetes és indikatív összegek elosztását 2013-ig, amelyekre a Bizottság évente kötelezettséget fog vállalni (a 2011–2013 közötti időszak összegeit a 2011–2013 indikatív programban meg kell erősíteni). A kimutatás a társfinanszírozásnak a részt vevő országok saját forrásaiból előirányzott előzetes indikatív összegeit is tartalmazza.

A második bekezdés h) pontjának alkalmazásában a program keretében finanszírozott projekteket általános szabályként ajánlatkérési eljárások útján választják ki. A részt vevő országok azonban az Európai Bizottsággal egyetértésben közös megegyezésre juthatnak ajánlatkérési eljárások tárgyát nem képező, határokon átnyúló befektetések megvalósítására irányuló nagy horderejű projektekkel kapcsolatban: ilyen esetben e projekteket konkrétan meg kell említeni a programban, vagy – amennyiben koherensek a program prioritásaival és intézkedéseivel, és amennyiben e célra elkülönítettek költségvetést – a 11–13. cikkben szereplő közös felügyelőbizottság utólag határoz róla.

5. cikk

A közös cselekvési program elfogadása

(1)  A közös cselekvési programokat – miután a program előkészítésében részt vevő és ahhoz hozzájáruló valamennyi ország kifejezett egyetértését elnyerte – a közös irányítóhatóság bemutatja a Bizottságnak.

(2)  A Bizottság megvizsgálja, hogy a közös cselekvési program tartalmazza-e a 4. cikkben említett valamennyi elemet, a következő módon:

a) értékeli annak összhangját a stratégiai dokumentummal;

b) ellenőrzi az elemzés megbízhatóságát, és az elemzés és a javasolt prioritások és intézkedések közötti összhangot, valamint az összhangot a program által érintett régiók más, folyamatban lévő vagy tervezett két- és többoldalú programjaival;

c) ellenőrzi, hogy a program összhangban van-e az alkalmazandó közösségi szabályozással;

d) ellenőrzi, hogy az esetleg szükséges környezetihatás-tanulmányokat megvalósították-e vagy tervezik-e megvalósításukat a javasolt projekt végrehajtása előtt;

e) megbizonyosodik a program pénzügyi kimutatásának koherenciájáról, különösen azon összegek esetében, amelyekre a Bizottság kötelezettséget vállal;

f) megbizonyosodik a közös irányítóhatóság kapacitásáról a program keretében előirányzott műveletek mennyisége, tartalma és összetettsége vonatkozásában. A Bizottság ellenőrzi, hogy a közös irányítóhatóság rendelkezik-e a programmal teljes kapacitással foglalkozó, képzett és kellő számú humánerőforrással, a szükséges számítógépes irányítási és könyvelési eszközökkel, valamint az alkalmazandó közösségi szabályozásnak megfelelő pénzügyi rendszerrel. Ez az ellenőrzés történhet előzetes helyszíni audit formájában, ha a Bizottság szükségesnek ítéli;

g) megbizonyosodik arról, hogy a közös irányítóhatóság kielégítő belső ellenőrzési és auditrendszereket írt elő és léptetett életbe, amelyek a legjobb nemzetközi gyakorlatokon alapulnak.

(3)  A közös cselekvési program vizsgálatát követően a Bizottság felkérheti a részt vevő országokat, hogy szolgáljanak kiegészítő tájékoztatással, vagy adott esetben vizsgálják felül a program egyes pontjait.

(4)  A közös cselekvési programok elfogadása egyúttal a közös irányítóhatóság által életbe léptetett irányítási és ellenőrzési struktúrák a Bizottság általi előzetes jóváhagyását is jelenti.

(5)  A közös cselekvési program elfogadása, azok teljes időtartamára, bizottsági határozattal történik.

6. cikk

A közös cselekvési program ellenőrzése és értékelése

(1)  A közös cselekvési programok ellenőrzésének és értékelésének célja, hogy javítsák a program végrehajtásának minőségét, hatékonyságát és koherenciáját. Az értékelés eredményeit a későbbi programozás során figyelembe veszik.

(2)  A program a stratégiai dokumentummal összhangban lévő felülvizsgálatának keretében elvégzik a közös cselekvési program félidős értékelését.

Az értékelést a Bizottság végzi; annak eredményei – amelyeket közölnek a közös felügyelőbizottsággal és a program közös irányítóhatóságával – az indikatív programozás kiigazításához vezethetnek.

(3)  A félidős értékelés mellett a Bizottság bármikor értékelheti a közös cselekvési programot vagy annak egy részét.

(4)  A közös cselekvési programból finanszírozott projektek végrehajtási szakaszának lezárultát követő évben a programot a Bizottság utólagos értékelésnek veti alá.

7. cikk

A közös cselekvési programok felülvizsgálata

(1)  A közös irányítóhatóság – a közös felügyelőbizottság előzetes jóváhagyását követően – közvetlenül elvégezheti a közös cselekvési program pénzügyi kimutatásának olyan kiigazításait, amelyek a prioritásokra eredetileg előirányzott összegek 20 %-át meg nem haladó, a közösségi pénzeszközökből származó összeg egyik prioritásról a másikra történő egyszerű átvitelére irányulnak. E módosításokat a közös irányítóhatóság közli a Bizottsággal.

E szabály a közösségi előirányzatokból finanszírozott technikai segítségnyújtásra csak a Bizottság előzetes írásbeli engedélyét követően alkalmazható.

(2)  A közös felügyelőbizottság indokolással ellátott kérelmére vagy a Bizottságnak a közös felügyelőbizottság által jóváhagyott kezdeményezésére a közös cselekvési programokat újravizsgálhatják, és szükség esetén felülvizsgálhatják az alábbi esetekben:

a) annak érdekében, hogy figyelembe vegye a fő társadalmi-gazdasági változásokat, vagy a közösségi, nemzeti vagy regionális prioritások lényeges változásait a program hatálya alá tartozó területeken;

b) a végrehajtás során adódó nehézségek miatt, főleg, ha azok lényeges késedelmet okoznak a végrehajtásban;

c) a közösségi pénzeszközök egyik prioritásról a másikra történő átvitele esetében, amennyiben az meghaladja az e cikk (1) bekezdésében említett rugalmassági küszöböt;

d) a 6. cikk (2) és (3) bekezdésében előírt értékelések következményeképpen;

e) a programnak a 44. cikk szerinti esetleges leállítása esetén.

(3)  A közös cselekvési program felülvizsgálatát a Bizottság határozatával fogadják el a (2) bekezdésben említett esetekben, és ahhoz a 10. cikkben előírt finanszírozási megállapodásokba módosító záradék beiktatása szükséges.

8. cikk

Nyelvhasználat

(1)  Irányítási struktúráikon belül a közös cselekvési programok munkanyelvként az Európai Unió egy vagy több hivatalos nyelvét használják.

(2)  A programok partnerségi jellegére tekintettel a projektek kedvezményezettjei nemzeti nyelvükön nyújthatják be a projektre vonatkozó dokumentációt a közös irányítóhatósághoz, feltéve, ha e lehetőséget konkrétan megemlítik a programban és ha a közös felügyelőbizottság – a közös irányítóhatóság közvetítésével – gondoskodik a szükséges tolmácsolásról és fordításról.

(3)  A program valamennyi nyelve esetében a tolmácsolás és fordítás költségét a következőképpen irányozzák elő:

a) a közös cselekvési program szintjén a technikai segítségnyújtás költségvetési tételéből;

b) a projektek szintjén az egyes projektek költségvetéséből.

9. cikk

A közös cselekvési programok induló szakasza

(1)  A közös cselekvési programnak a Bizottság határozata általi elfogadását követően a program haladéktalanul elindul a tagállamokban a pénzügyi terv 1B. alfejezetében az „Európai szomszédsági és partnerségi támogatási eszköz a határokon átnyúló együttműködésre” címen szereplő előirányzatból (2006/C 139/01 intézményközi megállapodás) ( 2 ). A program elindításához szükséges alábbi közös cselekvésekre is sor kerülhet:

a) a közös irányítóhatóság és a közös technikai titkárság működésének elindítása;

b) a közös felügyelőbizottság első ülései, beleértve azon partnerországok képviselőit, amelyek még nem írták alá a finanszírozási megállapodást;

c) a közbeszerzési eljárások vagy ajánlatkérési eljárások előkészítése és elindítása, amennyiben szükséges, a finanszírozási megállapodás aláírásához kötött felfüggesztési záradékkal.

(2)  A Bizottság az (1) bekezdésben említett határozata alkalmazandó a program valamennyi partnerországára, amint az adott országgal a 10. cikkel összhangban finanszírozási megállapodást írtak alá.



2.

SZAKASZ

A finanszírozási megállapodás

10. cikk

A finanszírozási megállapodás aláírása

(1)  A Bizottság és az érintett közös cselekvési program minden egyes partnerországa között finanszírozási megállapodásnak kell létrejönnie. Az egyes közös cselekvési programok keretében kinevezett közös irányítóhatóság ellenjegyezheti a finanszírozási megállapodást.

(2)  A Bizottság által elfogadott közös cselekvési program a finanszírozási megállapodás technikai mellékleteként szerepel.

(3)  A finanszírozási megállapodásokat legkésőbb a Bizottságnak a közös cselekvési program elfogadásáról szóló határozata évét követő év végéig kell megkötni („n+1-es szabály”).

(4)  Amennyiben a megállapodást a megszabott határidőn belül nem kötik meg, a közös cselekvési program az érintett partnerországgal való külső összetevője tekintetében nem indulhat el.

Amennyiben egy program több partnerországot érint, e program az érintett partnerországokkal akkor indulhat el, amint azok a rájuk vonatkozó finanszírozási megállapodást aláírták.

(5)  Abban az esetben, ha egyik partnerország sem ír alá finanszírozási megállapodást a megszabott határidőn belül, a közös cselekvési program külső összetevője tekintetében hatályát veszti, és a 44. cikk (3) és (4) bekezdésében előírt szabályokat kell alkalmazni.



III.

FEJEZET

A KÖZÖS CSELEKVÉSI PROGRAMOK IRÁNYÍTÁSI STRUKTÚRÁI



1.

SZAKASZ

A közös felügyelőbizottság

11. cikk

A közös felügyelőbizottság összetétele

(1)  A közös felügyelőbizottság az egyes részt vevő országok által arra felhatalmazott képviselőkből áll, hogy meghozzák a közös cselekvési programra vonatkozó, a bizottság hatáskörébe tartozó valamennyi döntést. A bizottság tagjai országuk képviselőjeként, nem pedig személyükben vannak felhatalmazva erre a funkcióra. A bizottságnak van továbbá egy elnöke és egy titkára. A titkárt a közös irányítóhatóság tagjai közül választják.

(2)  Fontos, hogy a megfelelően felhatalmazott képviselők mellett a részt vevő országok biztosítsák a civil társadalom (területi közösségek, gazdasági és társadalmi partnerek, civil társadalom) megfelelő képviseletét is, szoros kapcsolatot biztosítva a közös cselekvési program megvalósításában tevékenykedő különböző helyi szereplők között.

(3)  A Bizottságot a résztvevőkkel egy időben meghívják a közös felügyelőbizottság minden ülésére, és tájékoztatják a munkák eredményeiről. A Bizottság – saját kezdeményezésére – megfigyelőként, döntési jog nélkül részt vehet a bizottság minden ülésén vagy azok egy részén.

12. cikk

A közös felügyelőbizottság működése

(1)  A közös felügyelőbizottság felhatalmazott tagjai egyhangú határozattal elfogadják a bizottság eljárási szabályzatát.

(2)  A közös felügyelőbizottság konszenzussal hozza döntéseit. Egyes esetekben azonban szavazási eljárást alkalmaznak, különösen a projektek végleges kiválasztásának és a hozzájuk rendelt támogatási összegeknek az ügyében. Az ilyen szavazási eljárás során minden országnak egy szavazata van, függetlenül a képviselői számától.

(3)  A felhatalmazott képviselők elnököt választanak. A bizottság dönthet úgy, hogy az elnöki jogkört a közös irányítóhatóság képviselőjére, vagy másik külső személyre ruházza.

A közös felügyelőbizottság elnöke döntőbírói tisztet lát el, és levezető elnökként működik. Megőrzi szavazati jogát, kivéve, ha az elnöki jogkört a közös irányítóhatóság képviselőjére, vagy más külső személyre ruházták. Ez utóbbi esetben az elnök szavazati jog nélkül tevékenykedik.

(4)  A közös felügyelőbizottság szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik. A bizottságot annak elnöke hívja össze a közös irányítóhatóság kérésére, vagy felhatalmazott tagjainak egyike vagy a Bizottság indokolással ellátott kérésre. Az elnök, a közös irányítóhatóság, vagy az egyik részt vevő ország kezdeményezésére a bizottság írásos eljárással is hozhat döntéseket. Véleménykülönbség esetén bármely tag kérheti, hogy az ügyet ülés keretében tárgyalják.

(5)  A közös felügyelőbizottság minden ülésének végén jegyzőkönyvet készítenek, amelyet az elnök és a titkár együttesen írnak alá. A jegyzőkönyvet megküldik a bizottság minden tagjának és a Bizottságnak.

13. cikk

A közös felügyelőbizottság feladatai

A bizottság a közös cselekvési programmal kapcsolatban elsősorban a következő feladatokat látja:

a) jóváhagyja a közös irányítóhatóság munkaprogramját;

b) dönt a programnak a technikai segítségnyújtásra és az emberi erőforrásokra fordítandó forrásairól;

c) minden ülésén áttekinti a közös irányítóhatóság irányítási intézkedéseit;

d) kinevezi a kiválasztásért felelős bizottságokat;

e) dönt a projektek kiválasztási kritériumairól és a projektek végleges kiválasztásáról, valamint a hozzájuk rendelt támogatási összegekről;

f) minden ülésén és a közös irányítóhatóság által beadott dokumentumok alapján értékeli és figyelemmel kíséri a közös cselekvési program végrehajtását, a program céljainak tükrében;

g) megvizsgálja a közös irányítóhatóság összes jelentését és adott esetben megfelelő intézkedéseket hoz;

h) megvizsgálja a közös irányítóhatóság által jelzett vitás visszaigénylési ügyeket.

Ha a közös felügyelőbizottság az első bekezdés e) pontjában említett döntés meghozatalakor úgy dönt, hogy részben vagy egészben nem követi a kiválasztásért felelős bizottság ajánlásait, akkor ezt a döntését írásban indokolja. Az ilyen döntést azután a közös irányítóhatóságon keresztül továbbítják a Bizottsághoz előzetes jóváhagyásra. A Bizottság 15 munkanapon belül közli álláspontját a közös irányítóhatósággal.

A közös irányítóhatóság feladatait a hatályos jogszabályok és rendelkezések szerint látja el. Az irányítóhatóság felelőssége annak biztosítása, hogy a felügyelőbizottság döntései összhangban legyenek ezekkel a szabályokkal.



2.

SZAKASZ

A közös irányítóhatóság

14. cikk

A közös irányítóhatóság szervezete

(1)  A közös irányítóhatóság általában nemzeti, regionális vagy helyi közjogi szervezet. A közös irányítóhatóság ugyanakkor lehet közfeladatokat ellátó magánszervezet is.

A szervezetnek megfelelő pénzügyi biztosítékokat kell felmutatnia és eleget kell tennie az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletben ( 3 ) és különösen annak 54. cikkében, valamint a 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletben ( 4 ) és különösen annak 38., 39. és 41. cikkében előírt feltételeknek.

(2)  A részt vevő országok megbízzák a közös irányítóhatóságot a közös cselekvési program végrehajtásának a programirányítás részeként rájuk háruló feladataival. A közös felügyelőbizottság keretében a részt vevő országok felelősek annak ellenőrzéséért, hogy a pénzeszközök felhasználása megfelel-e a program irányítására vonatkozó szabályoknak és alapelveknek.

(3)  A közös irányítóhatóság működése finanszírozható a technikai segítségnyújtásra szánt közösségi finanszírozási előirányzatokból, illetve társfinanszírozásból, különösen a 19. cikk (3) bekezdésében említett természetbeni hozzájárulással.

(4)  Egy független szervezet a 31. cikkben előírtak szerint évente elvégzi a közös irányítóhatóság könyvelésének utólagos külső auditját.

(5)  A közös irányítóhatóság szervezeti felépítése az igazgatás és belső ellenőrzés legjobb nemzetközi gyakorlatain alapul, a feladatok végrehajtásához szabott vezetési és belső ellenőrzési rendszereket használva oly módon, ami biztosítja a tevékenységek jogszerűségét, szabályosságát és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást.

Különösen fontos, hogy a közös irányítóhatóság szervezetén belül az operatív feladatok és a pénzgazdálkodási feladatok egymástól függetlenek legyenek. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatai és a számvitelért felelős tisztviselő feladatai elkülönülnek, és kölcsönösen összeférhetetlenek.

(6)  A közös irányítóhatóságnak az engedélyezési, a számviteli és a vezetési feladatokat ellátó szervezeti egységektől független belső ellenőrző szolgálata van.

(7)  A közös irányítóhatóság eljárásokat alkalmaz a program keretében szerepeltetett kiadások megalapozottságának és szabályosságának biztosítására, valamint megbízható és számítógépes könyvelési, ellenőrzési és pénzügyi információs rendszereket alkalmaz.

(8)  A közös irányítóhatóság külön figyelmet fordít a harmadik személyekkel kötött támogatási és közbeszerzési szerződések feltételeinek és fizetési határidőinek betartására. A hatóság megfelelő ellenőrzési eljárások segítségével meggyőződik arról, hogy a támogatások és közbeszerzések címén folyósított összegeket kizárólag a jóváhagyott célokra fordítják.

A hatóság egy általános rendszert használ a könyveléshez és a támogatások és közbeszerzések adminisztratív és pénzügyi ellenőrzéséhez (levelezés, emlékeztető vagy figyelmeztető levelek, jelentések fogadása stb.).

(9)  A közös irányítóhatóság haladéktalanul értesíti a Bizottságot és a közös felügyelőbizottságot eljárásainak vagy szervezetének minden változásáról, vagy a program megvalósítását érintő minden más körülményről.

(10)  A Bizottság, az Európai Közösségek Számvevőszéke és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jogosult ellenőrzéseket végezni a közös irányítóhatóságnál, csakúgy mint a projektek megvalósítása céljából a hatóság által kötött szerződések kedvezményezettjeinél, szerződő feleinél és partnereinél.

15. cikk

A közös irányítóhatóság feladatai

(1)  A közös irányítóhatóság felelős a közös cselekvési programnak (ideértve a technikai segítségnyújtást is) a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével, valamint a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség elveivel összhangban történő irányításáért és végrehajtásáért, és a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételeknek és módszereknek megfelelően elvégzi a szükséges ellenőrzéseket.

(2)  A közös irányítóhatóság különféle feladatai elsősorban a következők:

a) a közös felügyelőbizottság üléseinek megszervezése és a titkári feladatok ellátása, ideértve a jegyzőkönyv elkészítését is;

b) a program részletes éves költségvetésének, illetve a szükséges előirányzatoknak az Európai Bizottságtól való megkérésének előkészítése;

c) az éves működési és pénzügyi jelentések elkészítése és benyújtása a közös felügyelőbizottsághoz és a Bizottsághoz;

d) a közös irányítóhatóság saját belső ellenőrző szolgálat programjának megvalósítása és saját szabályzata megfelelő alkalmazásának ellenőrzése belső pénzügyi ellenőrző szervezeti egysége révén – a belső ellenőrző szolgálat éves jelentéseit a hatóság kötelezően megküldi a közös felügyelőbizottságnak és a Bizottságnak;

e) a közös felügyelőbizottság jóváhagyásával pályázati felhívások és ajánlatkérések kiírása a projektek kiválasztásához;

f) a pályázatok befogadása, a kiválasztásért felelős bizottságok megszervezése, és azokban az elnöki és a titkári teendők ellátása, valamint a kiválasztásért felelős bizottságok ajánlásait is tartalmazó jelentések megküldése a közös felügyelőbizottsághoz és a Bizottsághoz;

g) a közös felügyelőbizottság általi projektkiválasztások figyelemmel kísérése, a különböző projektekre vonatkozó szerződések megkötése a kedvezményezettekkel és a szerződő felekkel;

h) a projektek operatív ellenőrzése és pénzügyi igazgatása;

i) a közös felügyelőbizottság haladéktalan értesítése minden vitás visszaigénylési ügyről;

j) adott esetben környezetihatás-tanulmányok elkészítése a program szintjén;

k) a 42. cikk szerinti tájékoztatási és láthatósági terv megvalósítása.

16. cikk

Közös technikai titkárság

(1)  Minden közös irányítóhatóság a közös felügyelőbizottság előzetes jóváhagyásával segítséget vehet igénybe a közös cselekvési program tevekénységeinek napi irányításához a szükséges eszközökkel ellátott közös technikai titkárságtól.

A közös technikai titkárság működésének finanszírozása a technikai segítségnyújtás előirányzatából történik.

(2)  A közös technikai titkárság adott esetben rendelkezhet kis létszámú helyi irodával a részt vevő országokban, az adott országban a potenciális kedvezményezetteknek a program keretében folytatandó tevékenységekről szóló tájékoztatása céljából.

17. cikk

A folyamatosság elve

Ha folyamatban lévő vagy korábbi programok irányítására a Bizottság által elfogadott rendszerrel rendelkező, már meglévő közös irányítóhatóságot jelölnek ki egy újabb közös cselekvési program irányítására, akkor nem szükséges e közös irányítóhatóság meglévő szervezetét módosítani, amennyiben az érvényes rendszer kielégíti e rendelet előírásait.



IV.

FEJEZET

A KÖZÖS CSELEKVÉSI PROGRAM PÉNZÜGYI IGAZGATÁSA



1.

SZAKASZ

Finanszírozás

18. cikk

Közösségi hozzájárulásból finanszírozott technikai segítségnyújtás

A közösségi finanszírozásra jogosult technikai segítségnyújtás felső határa a közös cselekvési programhoz való összes közösségi hozzájárulás 10 %-a.

Esetenként azonban a korábbi években a programok végrehajtása során felmerülő költségek szintje, és a program előrelátható és megalapozott igényei indokolhatják a program felülvizsgálata során a programban a technikai segítségnyújtásra kezdetben meghatározott összeg növelését.

19. cikk

A társfinanszírozás forrásai

(1)  A társfinanszírozást a közös cselekvési programban részt vevő országok vagy szervezetek saját forrásaikból biztosítják.

(2)  A részt vevő országok saját belátásuk szerint határozhatják meg az egyes közös cselekvési programok keretében a társfinanszírozás forrását, összegét és a célok és prioritások szerinti felosztását.

(3)  A közös irányítóhatóság természetbeni hozzájárulása a Bizottság előzetes jóváhagyásával a társfinanszírozás részének tekinthető. Ezt ilyen esetben kifejezetten meg kell említeni a program dokumentációjában.

20. cikk

A társfinanszírozás mértéke

(1)  A társfinanszírozás a közös cselekvési programhoz való közösségi hozzájárulás összegének (a közösségi hozzájárulásból finanszírozott technikai segítségnyújtás összege nélkül) legalább 10 %-a.

(2)  A társfinanszírozást a lehetőségekhez mérten egyenletesen kell elosztani a program időtartama során oly módon, hogy a társfinanszírozás a program végére elérje a fenti legalább 10 %-ot.

21. cikk

A közös cselekvési program bankszámlája és az előfinanszírozás kamatai

(1)  A közös irányítóhatóságon belül a könyvelést végző szervezeti egység nyit egy kifejezetten és kizárólag a program céljaira szolgáló bankszámlát euróban, és kezeli azt. E bankszámlát kötelezően a közös irányítóhatóság engedélyezésre jogosult tisztviselője és a könyvelésért felelős tisztviselője együttes aláírásával használják.

(2)  Ha a bankszámla kamatozik, akkor a folyósított előfinanszírozásból keletkező kamatokat az adott közös cselekvési programra fordítják, és ezekről tájékoztatják a Bizottságot a 32. cikkben előírt zárójelentésben.

22. cikk

A közös cselekvési program könyvelése

A közös cselekvési program könyvelését a közös irányítóhatóságnak a pénzügyi műveletekért felelős szervezeti egysége vezeti. A könyvelés önálló és elkülönült, és kizárólag a közös cselekvési programra vonatkozó tevékenységeket tartalmazza. Lehetővé teszi a programnak a célok, prioritások és intézkedések szerinti analitikus ellenőrzését.

A közös irányítóhatóság ismerteti a program közös felügyelőbizottságával és a Bizottsággal a könyvelésnek és a programhoz használt bankszámla egyenlegének az egyeztetését, és az szerepel az éves jelentésben, illetve kísérnie kell a későbbi előfinanszírozási kérelmeket.

23. cikk

Szerződéses eljárások

(1)  A közös cselekvési program megvalósításához szükséges közbeszerzésekre és támogatásokra a közös irányítóhatóság által alkalmazott szerződéses eljárások az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 162–170. cikke és a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 231–256. cikke által megállapított külső fellépésekre vonatkozó eljárások.

Az alkalmazandó eljárások, valamint a szabványos dokumentumok és a megfelelő szerződésminták a közbeszerzésre vagy ajánlatkérésekre vonatkozó kiírás időpontjában hatályos „Gyakorlati útmutató az EK külső fellépéseivel kapcsolatos pályázati eljárásokhoz” című útmutatóban és annak mellékleteiben vannak felsorolva.

(2)  A pályázati felhívási és ajánlatkérési eljárásban való részvételre való jogosultság szabályai az 1638/2006/EK rendelet 14. cikkében előírt szabályok, figyelembe véve e rendelet 40. és 41. cikkét is.

(3)  Ezek a rendelkezések vonatkoznak a program teljes földrajzi területére, a tagállamok területére ugyanúgy, mint a partnerországok területére.



2.

SZAKASZ

Kifizetések

24. cikk

A Bizottság éves kötelezettségvállalásai

A közös cselekvési program elfogadásáról szóló döntést kísérő kiindulási költségvetési kötelezettségvállaláson kívül a Bizottság minden évben megfelelő költségvetési kötelezettséget vállal legkésőbb az adott év március 31-éig. E kötelezettségvállalás összegének meghatározása a közös cselekvési programban szereplő éves tervezett elosztást leíró pénzügyi kimutatás, a program előrehaladása és a rendelkezésre álló előirányzat alapján történik. A Bizottság tájékoztatja a közös irányítóhatóságot az éves kötelezettségvállalás megtörténtének pontos időpontjáról.

25. cikk

A kifizetésekre vonatkozó közös szabályok

(1)  A közösségi hozzájárulás minden kifizetését a Bizottság hajtja végre, a rendelkezésre álló pénzeszközöktől függően. A Bizottság a közös irányítóhatóságnak történő minden kifizetést automatikusan a kötelezettségvállalás legrégebbi éves részére terhel, amíg az a rész teljesen ki nem merül. A kötelezettségvállalás legrégebbi éves részének teljes kimerülése után kezdődhet meg a következő rész felhasználása.

(2)  A kifizetések euróban történnek, a közös cselekvési programhoz nyitott bankszámlára.

(3)  A kifizetés lehet előfinanszírozás vagy pedig a záróegyenleg rendezése.

26. cikk

Előfinanszírozás

(1)  Minden évben, amint a közös irányítóhatóság értesítést kap egy költségvetési kötelezettségvállalásról, kérheti előfinanszírozásként a folyó költségvetési időszak finanszírozásához való közösségi hozzájárulás legfeljebb 80 %-ának folyósítását.

A közös cselekvési program második évétől az előfinanszírozási kérelmet az előző év összes kiadását és bevételét tartalmazó ideiglenes éves pénzügyi jelentés kíséri – még a külső audit általi hitelesítés nélkül –, valamint a közös irányítóhatóság következő évre tervezett kötelezettségvállalásai és kiadásai.

E jelentés vizsgálata után és a programfinanszírozás valós igényeinek értékelése és az előirányzatok rendelkezésre állásának ellenőrzése után a Bizottság részben vagy egészben teljesíti a kért előfinanszírozás kifizetését.

(2)  Az év folyamán a közös irányítóhatóság kérheti kiegészítő előfinanszírozásként az éves közösségi hozzájárulás fennmaradó részének teljes vagy részleges folyósítását.

A közös irányítóhatóság a kérését időközi pénzügyi jelentéssel támasztja alá, amely igazolja, hogy az adott évben ténylegesen vagy előreláthatóan felmerülő kiadások meghaladják a korábbi előfinanszírozások összegét.

Ez a kiegészítő folyósítás kiegészítő előfinanszírozást jelent, amennyiben azt nem hitelesíti külső audit.

(3)  A program végrehajtása minden évének második felében a Bizottság elszámolja az addigi előfinanszírozásokat a 31. cikkben leírt külső auditról szóló éves jelentés által hitelesített, ténylegesen felmerülő és támogatható kiadásokkal szemben.

Ennek az elszámolásnak az eredményei alapján a Bizottság adott esetben módosíthatja a finanszírozást.

27. cikk

Visszaigénylés

(1)  A közös irányítóhatóság felelős a nem indokolt vagy nem támogatható kiadások visszaigénylésért, és a visszaigényelt összegből a Bizottságnak a Bizottság hozzájárulásával arányos rész visszatérítéséért.

Ha egy ellenőrzés vagy audit nyomán, vagy egy szerződés zárójelentésében olyan nem támogatható kiadást találnak, amelyre a kifizetés már megtörtént, akkor a közös irányítóhatóság beszedési utalványt küld az érintett kedvezményezetteknek és szerződő feleknek.

(2)  Ha a visszaigénylés olyan kedvezményezettel, szerződő féllel vagy partnerrel szembeni követelésre vonatkozik, amelyiknek a székhelye valamely tagállamban van, és a közös irányítóhatóság nem tudja behajtani e követeléseket a beszedési utalvány kibocsátástól számított egy éven belül, akkor az a tagállam, ahol az érintett kedvezményezettnek, szerződő félnek vagy partnernek a székhelye van, kiegyenlíti a közös irányítóhatósággal szemben fennálló tartozást, még mielőtt fellépne a kedvezményezettel, a szerződő féllel vagy a partnerrel szemben.

(3)  Ha a visszaigénylés olyan kedvezményezettel, szerződő féllel vagy partnerrel szembeni követelésre vonatkozik, amelyiknek a székhelye valamely partnerországban van, és a közös irányítóhatóság nem tudja behajtani e követeléseket a beszedési utalvány kibocsátástól számított egy éven belül, akkor a közös irányítóhatóság a Bizottsághoz fordul, és a Bizottság – teljes dosszié alapján – átveszi a partnerországban székhellyel rendelkező kedvezményezettel, szerződő féllel vagy partnerrel szembeni visszaigénylés feladatát, vagy pedig közvetlenül az adott ország nemzeti hatóságaival szemben érvényesíti a követelést.

(4)  A tagállamnak vagy a Bizottságnak átadott dosszié tartalmazza a visszaigényléshez szükséges valamennyi dokumentumot, valamint a közös irányítóhatóság által a kedvezményezettel vagy szerződő féllel szemben a követelés érvényesítésére tett lépések bizonyítékait.

(5)  A közös irányítóhatóság mindent megtesz, hogy a beszedési utalvány kibocsátástól számított egy éven belül megtörténjen a visszatérítés. A hatóság gondoskodik arról, hogy a követelés mindenképpen megalapozott, meghatározott összegű és valós legyen. Ha a közös irányítóhatóság lemond egy már megállapított követelésről, akkor gondoskodnia kell arról, hogy a lemondás szabályos legyen és megfeleljen a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az arányosság elvének. A lemondásról szóló döntést indokolni kell, és előzetesen jóvá kell hagyatni a közös felügyelőbizottsággal és a Bizottsággal.

(6)  Ha a közös irányítóhatóság hibájából vagy gondatlansága miatt a követelést nem lehetett behajtani, vagy a (4) bekezdés szerinti teljes dosszié nem állt a tagállam vagy a Bizottság rendelkezésére, akkor az egyéves határidő után továbbra is a közös irányítóhatóság felelős a visszaigénylésért, és a követelt összeg a közösségi finanszírozásból nem támogathatónak minősül.

(7)  A (2) és (3) bekezdésnek megfelelően a közös irányítóhatóság által a program keretében kötött szerződéseknek tartalmazniuk kell egy záradékot, amely lehetővé teszi a Bizottság vagy az érintett tagállam számára, hogy érvényesítse a visszaigénylést a kedvezményezettel, a szerződő féllel vagy a partnerrel szemben abban az esetben, ha a követelés a közös irányítóhatóság által kibocsátott beszedési utalvány kibocsátásától számított egy év után sincs még rendezve.



3.

SZAKASZ

Jelentések

28. cikk

A közös irányítóhatóság éves jelentései

(1)  Legkésőbb minden év június 30-áig a közös irányítóhatóság bead egy, a 31. cikkben előírt auditjelentéssel hitelesített éves jelentést a Bizottsághoz a cselekvési programnak az előző év január 1-je és december 31-e közötti végrehajtásáról, amelyet a közös felügyelőbizottság előzetesen jóváhagyott. Az első éves jelentést beadási határideje a program második évének június 30-a.

(2)  Az éves jelentés a következőket tartalmazza:

a) egy technikai rész, amely leírja a következőket:

 a program megvalósításának helyzete és a program prioritásai,

 az aláírt szerződések tételes felsorolása, valamint az esetleg felmerülő nehézségek,

 az előző év folyamán a technikai segítségnyújtás keretében végzett tevékenységek,

 a projektek figyelemmel kísérése, értékelése és auditálása tekintetében tett intézkedések, ezek eredményei és a felmerülő problémák megoldására tett intézkedések,

 tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek,

 a következő évre tervezett tevékenységek programja;

b) részletes pénzügyi rész, euróban, lebontva az egyes prioritásokra:

 a Bizottság által közösségi pénzügyi hozzájárulásként és a részt vevő országok által társfinanszírozásként a közös irányítóhatóság rendelkezésére bocsátott összegek, továbbá a programból származó esetleges más bevételek,

 a közös irányítóhatóság által technikai segítségnyújtásként és a projektek érdekében végrehajtott kifizetések, illetve a visszaigénylések, valamint ezek egyeztetése a program bankszámlájával,

 a projektek során felmerülő támogatható kiadások összege, ahogy azok a kedvezményezettek jelentéseiben és kifizetési kérelmeiben szerepelnek,

 a közös irányítóhatóság következő évre tervezett kötelezettségvállalásai és kiadásai;

c) a közös irányítóhatóság képviselője által aláírt nyilatkozat, amely igazolja, hogy az előző év folyamán a programban alkalmazott vezetési és ellenőrző rendszerek továbbra is megfelelnek a Bizottság által jóváhagyott modellnek, és úgy működtek, hogy elvárható módon biztosították a pénzügyi jelentésben bemutatott kiadások pontosságát, valamint az ezek alapját képező ügyletek jogszerűségét és szabályosságát.

29. cikk

A belső ellenőrző szolgálat éves jelentése

(1)  A közös irányítóhatóság belső ellenőrző szolgálata évente elvégzi a közös irányítóhatóság saját belső ellenőrzésére és saját szabályzata megfelelő alkalmazásának ellenőrzésére szolgáló programját. A belső ellenőrzési szolgálat éves jelentést készít, amelyet eljuttat közös irányítóhatóság képviselőjének.

(2)  A közös irányítóhatóság az (1) bekezdésben előírt jelentést a 28. cikkben előírt éves jelentésének mellékleteként továbbítja a Bizottsághoz és a közös felügyelőbizottsághoz.

30. cikk

Éves jelentés a projektek auditprogramjának megvalósításáról

(1)  A közös irányítóhatóság minden évben jelentést készít a projekteknek az előző évben megvalósult, a 37. cikk szerinti auditprogramjáról. A jelentés részletesen tartalmazza a közös irányítóhatóság által a projektek reprezentatív mintáinak kiválasztására használt módszereit, valamint az érintett projektek pénzgazdálkodásának vonatkozásában a közös irányítóhatóság által végrehajtott ellenőrzéseket, megfogalmazott ajánlásokat és levont következtetéseket.

(2)  A közös irányítóhatóság az (1) bekezdésben előírt jelentést a 28. cikkben előírt éves jelentésének mellékleteként továbbítja a Bizottsághoz és a közös felügyelőbizottsághoz.

31. cikk

A külső auditról szóló jelentés

(1)  Az adott országban a közös irányítóhatóság működésének vizsgálatára szervezett közigazgatási külső auditoktól függetlenül a közös irányítóhatóság felkér egy független közintézményt, vagy szerződést köt olyan független hites könyvvizsgálóval, aki tagja egy kötelező könyvvizsgálattal foglalkozó nemzetközileg elismert felügyeleti szervnek, hogy az minden évben, a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetségének (IFAC) szakmai etikai normáinak és szabályainak megfelelően, utólagosan vizsgálja meg a közös irányítóhatóság éves pénzügyi jelentésében szereplő kiadásokat és bevételeket.

(2)  A külső audit a közös irányítóhatóság által technikai segítségnyújtás címén és projektirányítás címén kifizetett közvetlen kiadásokra (kifizetések) terjed ki. A külső auditról szóló jelentés hitelesíti a közös irányítóhatóság éves pénzügyi jelentésében szereplő kiadásokat és bevételeket és különösen azt, hogy a szerepeltetett kiadások valóban felmerültek, pontosak és támogathatóak-e.

(3)  A közös irányítóhatóság a külső auditról szóló jelentést a 28. cikkben előírt éves jelentésének mellékleteként továbbítja a Bizottsághoz és a közös felügyelőbizottsághoz.

32. cikk

Zárójelentés

A közös cselekvési program megvalósításáról szóló zárójelentés, a megfelelő változtatásokkal, ugyanazokat az elemeket tartalmazza a program teljes időtartamára, mint az éves jelentések, beleértve a mellékleteket is. Ennek beadási határideje 2016. június 30.



4.

SZAKASZ

A közös cselekvési program támogatható kiadásai

33. cikk

A közös cselekvési program szintjén támogatható költségek

(1)  A közösségi finanszírozással történő támogatáshoz a közös cselekvési program kiadásainak a programnak a 43. cikk szerinti végrehajtási ideje alatt kell felmerülniük.

(2)  A közös irányítóhatóság az alábbi kritériumoknak megfelelő költségeket minősíti technikai segítségnyújtás címén a program megvalósítása céljából támogatható költségeknek:

a) szükségesek a programnak a programban és a közös felügyelőbizottság által meghatározott kritériumok szerinti megvalósításához, és megfelelnek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, különösen a gazdaságosság és a költséghatékonyság elveinek;

b) szerepelnek a program könyvelésében, azonosíthatóak, ellenőrizhetőek és igazolhatóak eredeti bizonylatokkal;

c) a vonatkozó közbeszerzési eljárások keretében merültek fel.

(3)  Figyelemmel az (1) és (2) bekezdésre is, támogathatóak a következők:

a) a programhoz rendelt személyi költségek, a társadalombiztosítási járulékokkal és a munkabért terhelő más költségekkel megnövelt tényleges fizetéseknek megfelelően. Ezek nem haladhatják meg a közös irányítóhatóságot vagy a közös technikai titkárságot befogadó szervezetben szokásos fizetéseket és költségeket, legfeljebb csak akkor, ha megalapozottan kimutatható, hogy az elengedhetetlen a közös cselekvési program megvalósításához;

b) a közös cselekvési programban részt vevő személyzet és más személyek utazási és ellátási költsége, amennyiben ezek megfelelnek a program irányítására kijelölt hatóságok szokásos gyakorlatának. Ezenkívül, ha az ellátási költség átalányként van meghatározva, a mértékek nem haladhatják meg az Európai Bizottság által a közös cselekvési program elfogadásakor közzétett táblázatban szereplő mértékeket;

c) a kifejezetten a közös irányítóhatóság vagy a közös technikai titkárság igényeire a közös cselekvési program megvalósítása céljából történő (új vagy használt) berendezés- és bútorvásárlás vagy -bérlés költségei, valamint a szolgáltatások igénybevételének költségei, amennyiben ezek a költségek megfelelnek a piaci áraknak;

d) fogyóeszközök költségei;

e) az általános adminisztratív költségeket jelentő közvetett költségek;

f) alvállalkozási kiadások;

g) a közvetlenül e rendelet és a program által előírt kötelezettségekből eredő költségek (például tájékoztatási és a láthatósággal kapcsolatos tevékenységek, értékelések, külső auditok, fordítások stb.), ideértve a pénzügyi szolgáltatások díjait (különösen a banki átutalások költségét).

34. cikk

A közös cselekvési program szintjén nem támogatható költségek

Az alábbi költségeket a közös irányítóhatóság nem minősítheti technikai segítségnyújtás címén a program megvalósítása céljából támogatható költségeknek:

a) kötelezettségek és a veszteségekre vagy kötelezettségekre elkülönített tartalékok;

b) fizetendő kamatok;

c) másik keretből már finanszírozott költségek;

d) föld- vagy ingatlanvásárlás;

e) átváltási veszteségek;

f) adók, ideértve a hozzáadottérték-adót is, kivéve, ha a közös irányítóhatóság nem tudja azokat visszaigényelni, és ha a vonatkozó jogszabályok nem tiltják költségként való elszámolásukat;

g) harmadik szervezeteknek nyújtott hitelek;

h) pénzbírságok.

35. cikk

Természetbeni hozzájárulás a közös cselekvési program szintjén

A részt vevő országok által nyújtott természetbeni hozzájárulásokat, vagy adott esetben más forrásokat külön fel kell tüntetni a közös cselekvési program költségvetésében, és ezek nem támogathatóak.

Ezek nem tekinthetők a részt vevő országok általi legalább 10 %-os társfinanszírozás részének, kivéve a közös irányítóhatóságnak az e rendelet 19. cikke (3) bekezdésében említett kezdeti természetbeni hozzájárulását.

A részt vevő országok által a program technikai segítésére kiküldött személyzet költsége nem minősül természetbeni hozzájárulásnak és nem minősíthető társfinanszírozásnak a program költségvetésében.

36. cikk

A projektek szintjén támogatható költségek

(1)  A kiadásoknak minden projektnél az adott szerződés teljesítési ideje alatt kell felmerülniük.

(2)  A projektek szintjén a támogatható költségeket, a nem támogatható költségeket és az esetleges természetbeni hozzájárulásokat a kedvezményezettekkel és a szerződő felekkel kötött szerződések határozzák meg.



5.

SZAKASZ

Ellenőrzés

37. cikk

A projektek éves auditprogramja

(1)  A közös cselekvési program első évének végétől a közös irányítóhatóság minden évben elkészít egy auditprogramot az általa finanszírozott projektekhez.

(2)  Az (1) bekezdésben említett ellenőrzéseket bizonylatok ellenőrzéseként és helyszíni ellenőrzésekként hajtják végre a közös irányítóhatóság által egy – nemzetközileg elismert könyvvizsgálói szabványokon alapuló – véletlenszerű statisztikai mintavételezési módszerrel kiválasztott projekteken, külön figyelembe véve a projekt összegével, a tevékenység típusával és a kedvezményezett jellegével összefüggő kockázatokat és más meghatározó elemeket. A mintavételnek elegendően reprezentatívnak kell lennie ahhoz, hogy elfogadható megbízhatósági szintet biztosítson a projektekben szerepeltetett kiadások lényegességéről, pontosságáról és támogathatóságáról a közös irányítóhatóság által folytatott közvetlen ellenőrzéseket illetően.

38. cikk

Közösségi ellenőrzések

A Bizottság, az OLAF, az Európai Közösségek Számvevőszéke és az ezen szervezetek által megbízott bármely külső könyvvizsgáló ellenőrizheti, bizonylatok ellenőrzésével és helyszíni ellenőrzéssel, a közösségi pénzeszközöknek a közös irányítóhatóság által és a projektek különböző kedvezményezettjei és partnerei által történő felhasználását.

Ennek az ellenőrzésnek a formája lehet a bizonylatokon, a könyvelési számlákon és dokumentumokon, és a közös cselekvési program és a projekt finanszírozásával kapcsolatos bármilyen más dokumentumon (ideértve a közös irányítóhatóság esetében az elbírálásokra és a szerződésekre vonatkozó összes dokumentumot) alapuló teljes körű könyvvizsgálat.

39. cikk

Nemzeti ellenőrzési rendszer

A tagállamok bevezethetnek olyan nemzeti ellenőrző rendszert, amely lehetővé teszi a területükön elvégzett tevékenységekre vagy résztevékenységekre szerepeltetett kiadások érvényességének ellenőrzését, valamint annak vizsgálatát, hogy ezek a kiadások és a tevékenységek, illetve résztevékenységek megfelelnek-e a közösségi szabályoknak és az adott nemzeti szabályoknak.



V.

FEJEZET

A KÖZÖS CSELEKVÉSI PROGRAMBÓL FINANSZÍROZOTT PROJEKTEK

40. cikk

A közös cselekvési program projektjeinek résztvevői

(1)  A projektpályázatokat a partnerségeket képviselő kezdeményezők nyújtják be: a partnerség a programban részt vevő tagállam legalább egy partneréből és a programban részt vevő partnerország legalább egy partneréből áll.

(2)  Az (1) bekezdésben említett kezdeményezők és partnerek székhelye a 4. cikk a) és b) pontjában meghatározott régióban van, és megfelelnek az e rendelet 23. cikkének (2) bekezdésében meghatározott támogathatósági kritériumoknak.

Ha a projektek céljai nem érhetők el az első bekezdésben meghatározott régióban székhellyel nem rendelkező partnerek részvétele nélkül, akkor elfogadható más partnerek részvétele is.

41. cikk

A projektek jellege

A projekteknek három típusa lehet:

a) integrált projektek, amikor is a partnerek a saját területükön folytatják a projektet alkotó tevékenységeket;

b) szimmetrikus projektek, amikor is párhuzamosan hasonló tevékenységeket folytatnak egyrészt a tagállamban, másrészt a partnerországban;

c) olyan projektek, amelyek végrehajtása főleg vagy teljes mértékben egy tagállamban vagy egy partnerországban történik, de a közös cselekvési program összes partnere, vagy a partnerek egy része javára.

A projektek végrehajtása az e rendelet 4. cikkének a) és b) pontjában meghatározott régiókban történik.

Kivételes esetben, ha a projektek céljainak eléréséhez szükséges, a projektek megvalósítása részben folyhat a második bekezdésben meghatározott régiókon kívül is.

42. cikk

Tájékoztatás és a közös cselekvési program láthatósága

(1)  A közös irányítóhatóság felelős a közös cselekvési programról szóló tájékoztatással és a program láthatóságával kapcsolatos tevékenységek végrehajtásáért. A közös irányítóhatóság mindenképpen megteszi az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a közösségi finanszírozás vagy társfinanszírozás láthatósága biztosítva legyen a saját tevékenységeit és a program keretében finanszírozott projektekben folytatott tevékenységeket illetően. Ezeknek az intézkedéseknek meg kell felelniük a külső tevékenységekre vonatkozóan a Bizottság által meghatározott és közzétett láthatósági szabályoknak.

(2)  Ha van a közös technikai titkárságnak a részt vevő országokban helyi irodája, akkor ennek az irodának a feladata a közös cselekvési program tevékenységeinek megismertetése és a potenciálisan érdekelt szervezetek tájékoztatása.



VI.

FEJEZET

A KÖZÖS CSELEKVÉSI PROGRAM LEZÁRÁSA

43. cikk

A közös cselekvési program időtartama

(1)  Minden közös cselekvési program végrehajtási időszaka azon a napon kezdődik, amikor a Bizottság elfogadja az adott közös cselekvési programot, és legkésőbb 2016. december 31-éig tart.

(2)  Ez a végrehajtási időszak a következő szakaszokból áll:

a) legfeljebb hétéves szakasz a közös cselekvési program megvalósítására, legkésőbb 2013. december 31-éig. Ezen időpont után nem indítható pályázati felhívási vagy ajánlatkérési eljárás, és nem köthető szerződés, kivéve auditra és értékelésre vonatkozó szerződéseket;

▼M1

b) egy szakasz a közös cselekvési programból finanszírozott projektek megvalósítására, amely ugyanakkor kezdődik, mint a közös cselekvési program megvalósítási időszaka és legkésőbb 2015. december 31-éig tart. A közös cselekvési programból finanszírozott projektek tevékenységeinek befejezési határideje ugyanez az időpont;

▼B

c) a közös cselekvési program pénzügyi lezárásának szakasza, amelybe beletartozik a program keretében kötött összes szerződés pénzügyi lezárása, a program utólagos értékelése, a zárójelentés beadása, valamint a Bizottság részéről a záróegyenleg kifizetése, illetve visszaigénylése, és amely 2016. december 31-én fejeződik be.

44. cikk

A program leállítása

(1)  Az 1638/2006/EK rendelet 9. cikke (10) bekezdésének c) és d) pontjában említett esetekben vagy más indokolt esetekben a Bizottság dönthet úgy, hogy a közös felügyelőbizottság kérésére, vagy a közös felügyelőbizottsággal folytatott konzultáció után a saját kezdeményezésére a végrehajtási időszak tervezett vége előtt leállítja a közös cselekvési programot.

(2)  Az első esetben a közös irányítóhatóság a Bizottság elé terjeszti a közös felügyelőbizottság kérését, és a Bizottság döntésétől számított három hónapon belül beadja a zárójelentést. Az addigi előfinanszírozások elszámolása után a Bizottság a záróegyenleg alapján esettől függően kifizeti a maradék összeget vagy beszedési utalványt bocsát ki a közös irányítóhatósággal szemben. A Bizottság egyúttal mentesül a még fennmaradó kötelezettségvállalások alól.

(3)  Ha a program leállítása azért történik, mert a partnerországok az előírt határidőre nem írták alá finanszírozási megállapodásokat, akkor a pénzügyi terv 1B. alfejezetében az „Európai szomszédsági és partnerségi támogatási eszköz a határokon átnyúló együttműködésre” címen szereplő előirányzatból (2006/C 139/01 intézményközi megállapodás) már vállalt költségvetési kötelezettségek érvényben maradnak az előírt időtartamukig, de csak olyan tevékenységeket fedezhetnek, amelyek kizárólag az érintett tagállamokban folynak. A pénzügyi terv 4. alfejezetében az „Európai szomszédsági és partnerségi támogatási eszköz a határokon átnyúló együttműködésre” címen szereplő előirányzatból (2006/C 139/01 intézményközi megállapodás) már vállalt költségvetési kötelezettségek megszűnnek.

(4)  Ha a partnerországok nem írják alá a finanszírozási megállapodást vagy a Bizottság úgy dönt, hogy program tervezett időtartamának vége előtt leállítja a közös cselekvési programot, akkor az alábbi eljárás követendő:

a) a pénzügyi terv 1B. alfejezetében az „Európai szomszédsági és partnerségi támogatási eszköz a határokon átnyúló együttműködésre” címen szereplő előirányzatok (2006/C 139/01 intézményközi megállapodás) esetében a közös cselekvési program későbbi éves kötelezettségvállalásaira előirányzott összegeket az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) keretében használják fel az 1638/2006/EK rendelet 9. cikkének (10) bekezdésében ismertetett eljárások szerint;

b) a pénzügyi terv 4. alfejezetében az „Európai szomszédsági és partnerségi támogatási eszköz a határokon átnyúló együttműködésre” címen szereplő előirányzatok (2006/C 139/01 intézményközi megállapodás) esetében a közös cselekvési program későbbi éves kötelezettségvállalásaira előirányzott összegeket más programok, vagy pedig az 1638/2006/EK rendelet alapján támogatható projektek finanszírozására használják fel.

45. cikk

A dokumentumok megőrzése

A közös irányítóhatóság és a projektek különböző kedvezményezettjei és partnerei a program vagy az egyes projektek záróegyenlegének rendezésétől számított hét évig megőrzik a közös cselekvési programmal és a projekttel kapcsolatos összes dokumentumot, elsősorban a jelentéseket és a bizonylatokat, a könyvelési számlákat és dokumentumokat, és a közös cselekvési program vagy az egyes projekt finanszírozásával kapcsolatos bármilyen más dokumentumot (ideértve a közös irányítóhatóság esetében az elbírálásokra és a szerződésekre vonatkozó összes dokumentumot).

46. cikk

A program lezárása

(1)  Egy közös cselekvési program lezártnak minősül, miután megtörténtek a következők:

a) a program keretében kötött összes szerződés lezárása;

b) a záróegyenleg kifizetése vagy visszatérítése;

c) az előirányzatok megszüntetése a Bizottság részéről.

(2)  A közös cselekvési program lezárása nem érinti a Bizottságnak azt a jogát, hogy adott esetben utólagos pénzügyi korrekciót hajtson végre a közös irányítóhatósággal vagy a projektek kedvezményezettjeivel szemben, ha a program vagy a projektek támogatható végösszegét a lezárás időpontja után végrehajtott ellenőrzések folytán felül kell vizsgálni.



VII.

FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

47. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.



( 1 ) HL L 310., 2006.11.9., 1. o.

( 2 ) Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről (HL C 139., 2006.6.14., 1. o.).

( 3 ) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

( 4 ) HL L 357., 2002.12.31., 1. o.