Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

az Írország által kérelmezett eltérésnek a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján való engedélyezéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló, 1991. december 12-i 91/676/EGK tanácsi irányelvre ( 1 ) és különösen annak III. melléklete (2) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

Amennyiben egy tagállam évente és hektáronként a 91/676/EGK irányelv III. melléklete (2) bekezdésének második albekezdése első mondatában és a) pontjában meghatározott mennyiségtől eltérő mennyiségű szerves trágyát kíván felhasználni, e mennyiséget úgy kell meghatározni, hogy az ne akadályozza az irányelv 1. cikkében meghatározott célok elérését, és e mennyiség használatának indokoltságát objektív kritériumoknak kell alátámasztaniuk, mint például ebben az esetben a növényi kultúrák hosszú növekedési időszaka és nagy nitrogénfelvétele.

(2)

2004. november 12-én Írország a 91/676/EGK irányelv III. melléklete (2) bekezdésének harmadik albekezdése alapján eltérés iránti kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz. 2006. október 18-án a módosított European Communities (Good Agricultural Practice for the Protection of Waters) Regulations, 2006 (Statutory Instrument Number 378 of 2006) alapján Írország módosított kérelmet nyújtott be.

(3)

Az Írország által kért eltérés a legalább 80 % legelőt magukban foglaló gazdaságokban évi és hektáronkénti 250 kg, szerves trágyából származó nitrogén alkalmazásának engedélyezésére vonatkozik. Az eltérés legfeljebb 10 000 szarvasmarhatelepre vonatkozna, azaz az összes telep 8 %-át, a hasznosított mezőgazdasági földterület 8 %-át és a haszonállatok 20 %-át érintené.

(4)	A 91/676/EGK irányelvet végrehajtó ír jogszabály, a the European Communities (Good Agricultural Practice for the Protection of Waters) Regulations, 2006 (Statutory instrument No 378 of 2006), a kért eltérésre is vonatkozik.

(5)

A 91/676/EGK irányelvet végrehajtó ír jogszabály magában foglalja mind a nitrogénre, mind a foszfátra vonatkozó maximális trágyázási arányokat. A maximális trágyázási arányokat a talaj nitrogén- és foszfáttartalma alapján állapították meg, azaz figyelembe vették a talajból származó nitrogén- és foszfát-hozzájárulást.

(6)

A Bizottságnak benyújtott, a nitrátirányelv írországi végrehajtásáról szóló harmadik jelentés és az Environmental Protection Agency friss, a 2001–2003-as időszakra vonatkozó jelentései azt mutatják, hogy a felszín alatti vizekben mért nitrátkoncentráció középértéke 2,5 mg/L N nagyságrendű, és 50 mg/L-nél nagyobb nitrátkoncentrációt a mintavételi pontok legfeljebb 2 %-ánál mértek. A folyók vízminőségi adatai azt mutatják, hogy a 2000–2003 közötti időszakban az Eurowaternet mintavételi pontokon a nitrátkoncentráció középértéke 6,9 mg/L.

(7)

A felszín alatti vizek mintavételi pontjainak 70 %-ánál a nitrátkoncentráció stabil vagy csökkenő tendenciát mutat; a folyók vízminősége a 2001–2003-as időszakban javult a korábbi, 1995–1997-es jelentési időszakhoz képest, megszakítva a vízminőség 1980-as évek végétől tapasztalt romló tendenciáját. A hipertróf tavak száma is csökkent.

(8)	Írország a 91/676/EGK irányelv 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően az ország teljes területét érintő cselekvési programot hajt végre a European Communities (Good Agricultural Practice for the Protection of Waters) Regulations, 2006 (Statutory instrument No 378 of 2006) alapján.

(9)

Az állatállomány nagyságrendje és a műtrágyahasználat az utóbbi évtizedben csökkent. A szarvasmarha-, sertés- és birkaállomány 7, 3, illetve 17 százalékkal csökkent 1997 és 2004 között. A szerves trágyából származó nitrogénkijuttatás 2004-ben 103 kg/ha volt, ami jelentős csökkenés az 1998-as 140 kg/ha értékhez képest. Az átlagos foszforkijuttatás 16 kg/ha volt. A nitrogénműtrágyák használata 1999 és 2005 között 21 %-kal, a foszfátműtrágyáké pedig 37 %-kal csökkent.

(10)

Írországban a mezőgazdasági földterületek kilencven százaléka legelő, ezek főként a legelőgazdálkodásnak leginkább megfelelő típusú legelők. A legelőgazdaságok földterületének 47 %-át külterjes módon művelik meg, ezért itt viszonylag alacsony a telepítési sűrűség és a műtrágyabevitel, a föld 36 %-át mezőgazdasági környezetvédelmi programok (vidéki környezetvédelmi program, REP) keretében művelik meg, és csupán 7 %-on folytatnak intenzív gazdálkodást; 10 %-on pedig szántőföldi művelést folytatnak. A legelőkön felhasznált műtrágya átlagos mennyisége hektáronként 82 kg nitrogén és hektáronként 7,6 kg foszfor.

(11)	Az éves szinten egyenletesen eloszló csapadékkal és viszonylag csekély hőmérséklet-ingadozással jellemezhető ír éghajlati viszonyok kedveznek a legelők hosszú, délnyugaton évi 330 nap és északkeleten mintegy évi 250 nap közötti tartományba eső vegetációs időszakának.

(12)

Az ír értesítéshez csatolt technikai és tudományos dokumentumok szerint a javasolt hektáronkénti és évenkénti 250 kg, a legeltetett állatállománytól származó szerves trágyából eredő nitrogénmennyiség használata indokolt a legalább 80 %-ban legelőből álló gazdaságok esetében olyan objektív kritériumok alapján, mint a növényi kultúrák hosszú vegetációs időszaka és nagy nitrogénfelvétele.

(13)	A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy egyes szigorú feltételek betartása mellett az Írország által kért trágyamennyiség-felhasználás nem veszélyezteti a 91/676/EGK irányelv célkitűzéseinek elérését.

(14)	Ez a határozat a European Communities (Good Agricultural Practice for the Protection of Waters) Regulations, 2006 (Statutory instrument No 378 of 2006) szerinti írországi cselekvési programmal összhangban alkalmazandó.

(15)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 91/676/EGK irányelv 9. cikke értelmében létrehozott nitrátügyi bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

A Bizottság az ebben a határozatban meghatározott feltételek mellett engedélyezi a 2006. október 18-án kelt levélben Írország által kérelmezett, a 91/676/EGK irányelv III. melléklete (2) bekezdésének második albekezdése első mondatában és a) pontjában előírt mennyiségnél több szerves trágya felhasználására vonatkozó eltérést, valamint a szóban forgó eltérés időbeli hatályának a 2010. május 12-én kelt levélben Írország által kérelmezett kiterjesztését.

E határozat alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

E határozat egyedi alapon alkalmazandó a legelőgazdaságokra a 4., 5. és 6. cikkben meghatározott feltételek mellett.

(1) Az eltéréssel élni kívánó mezőgazdasági termelők évente kérelmet nyújtanak be az illetékes hatóságoknak.

(2) Az (1) bekezdésben említett éves kérelem mellett írásban kötelezettséget kell vállalniuk az 5. és 6. cikkben előírt feltételek teljesítésére.

(3) Az illetékes hatóságoknak gondoskodniuk kell az összes eltérési kérelem közigazgatási ellenőrzéséről. Amennyiben a nemzeti hatóságok az (1) bekezdésben említett kérelmek ellenőrzése során megállapítják, hogy az 5. és 6. cikkben előírt feltételek nem teljesülnek, úgy erről értesítik a kérelmezőt. Ettől fogva úgy kell tekinteni, hogy a kérelmet elutasították.

(1) A legelőgazdaság területén az évente a földeken felhasznált, legeltetett állatállománytól származó szerves trágya mennyisége, beleértve a maguk az állatok révén odakerülő trágyát is, nem lehet több, mint a hektáronként 250 kg nitrogént tartalmazó mennyiség, a (2)–(7) bekezdésben található feltételekre is figyelemmel.

(2) A teljes nitrogénkijuttatás nem haladhatja meg az adott növényi kultúra tápanyagigényét, és figyelembe kell vennie a talajból származó utánpótlást. A teljes nitrogénfelhasználást a telepítési sűrűség és a legelő bősége alapján számítják ki.

(3) Minden gazdaságban gondoskodni kell trágyázási tervről, amely bemutatja a területen alkalmazott vetésforgót, valamint a szerves trágya, a nitrogén- és foszfátműtrágyák tervezett kijuttatását. A tervnek legkésőbb március 1-jétől rendelkezésre kell állnia.

A mezőgazdasági gyakorlatban bekövetkezett bármely változás esetén az ezt követő hét napon belül felül kell vizsgálni a terveket annak érdekében, hogy azok összhangban álljanak a tényleges gyakorlattal.

(4) Minden gazdaságnak készítenie kell trágyázási nyilvántartást, amely tartalmazza a szennyezett víz kezelésével kapcsolatos információkat is, és azt minden naptári évre vonatkozóan be kell nyújtania az illetékes hatóságnak.

(5) Az egyedi eltérés lehetőségével élő legelőgazdaságok tudomásul veszik, hogy a 4. cikk (1) bekezdésében említett kérelem, a trágyázási terv, valamint a trágyázási nyilvántartás ellenőrzések tárgyát képezhetik.

(6) Az egyedi eltérés lehetőségével élő valamennyi gazdaság esetében legalább négyévente ellenőrizni kell a talaj nitrogén- és foszfortartalmát a gazdaság minden egyes, a vetésforgó és a talajminőség szempontjából egynemű területén. A területen 5 hektáronként legalább egy elemzést kell végezni.

A gazdaság trágyázásra alkalmas földterületének legalább 80 %-ban legelőnek kell lennie. Az egyedi eltérés lehetőségével élő gazdálkodóknak a következő szabályokat kell betartaniuk:

Írország gondoskodik arról, hogy az eltérés alkalmazása az egyéb közösségi környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásához szükséges intézkedések sérelme nélkül történjen.

(1) Az illetékes hatóság minden megye vonatkozásában évente elkészíti és aktualizálja az egyedi eltérés hatálya alá tartozó legelőgazdaságok, az érintett állatállomány és az érintett földterület százalékos arányát feltüntető térképeket. ►M1 Ezeket a térképeket minden évben legkésőbb júniusig be kell nyújtani a Bizottsághoz. ◄

(2) A cselekvési program és az eltérés hatálya alá tartozó gazdaságokat az ír cselekvési programmal összhangban mezőgazdasági mintavételi pontok útján ellenőrzik. A referenciaként szolgáló mintavételi pontoknak reprezentatívaknak kell lenniük a különböző talajtípusok, az intenzitási szintek és a trágyázási gyakorlatok szempontjából.

(3) Felmérések és tápanyagvizsgálatok útján adatokat kell gyűjteni a helyi földhasználatról, a vetésforgókról és az egyedi eltérés lehetőségével élő gazdaságok mezőgazdasági gyakorlatáról. Ezeket az adatokat modellalapú számításokhoz lehet használni, amelyek célja, hogy felmérjék a nitrátkimosódás és a foszforveszteség nagyságrendjét az évente és hektáronként legfeljebb 250 kg, szerves trágyából származó nitrogénnel kezelt legelőkön.

(4) A mezőgazdasági mintavételi területekhez tartozó gazdaságok felszínközeli talajvizeinek, talajvizeinek, szennyvizének és folyóvizeinek megfigyelésével adatok gyűjthetők a gyökérzónából a felszín alatti és felszíni vizekbe szivárgó víz nitrogén- és foszforkoncentrációjáról.

(5) Megerősített felügyeletet kell folytatni a leginkább veszélyeztetett tavak és a különösen veszélyeztetett víztartó rétegek közelében lévő mezőgazdasági mintavételi területeken.

(6) Tanulmányt kell folytatni annak érdekében, hogy az eltérési időszak végéig részletes tudományos adatokat gyűjtsenek az írországi intenzív legelőrendszerekről. A tanulmány reprezentatív területek veszélyeztetett talajtípusain (homok és homokos agyag) levő intenzív tejtermelő rendszereknél tapasztalt nitrátszivárgásra összpontosít.

(1) Az illetékes nemzeti hatóság közigazgatási ellenőrzéseket hajt végre a tekintetben, hogy az egyedi eltérés lehetőségével élő gazdaságok betartják-e az évente és hektáronként legfeljebb 250 kg, legeltetett állatállománytól eredő szerves trágyából származó nitrogénre vonatkozó előírást, a nitrogénre és a foszforra vonatkozó maximális trágyázási arányt és a földhasználati feltételeket.

(2) Szántóföldi ellenőrzési tervet kell készíteni, amely kockázatelemzésen, az előző évek ellenőrzéseinek eredményein és a 91/676/EGK irányelv végrehajtására szolgáló jogszabályok véletlenszerű általános ellenőrzéseinek eredményein alapul. A szántóföldi ellenőrzéseknek az 5. és 6. cikkben meghatározott feltételek szerinti egyedi eltérés lehetőségével élő gazdaságok legalább 3 %-ára kell kiterjedniük.

(1) Az illetékes hatóság minden évben benyújtja a megfigyelési adatokat a Bizottsághoz, a vízminőség alakulásáról és mérésének gyakorlatáról készített rövid jelentéssel. A jelentés kitér arra, hogy miként értékelik az eltérési feltételek teljesítését a gazdaságoknál végzett ellenőrzésekkel, továbbá a közigazgatási és a szántóföldi ellenőrzések alapján tájékoztatást ad a feltételeknek meg nem felelő gazdaságokról. Az első jelentést 2008 júniusában, az azt követőeket pedig a soron következő év júniusában kell megküldeni.

(2) Az így kapott eredményeket a Bizottság figyelembe veszi egy esetleges újabb eltérési kérelem elbírálásakor.

Ez a határozat a European Communities (Good Agricultural Practice for Protection of Waters) Regulations 2010 (Statutory instrument No 610 of 2010) szerint végrehajtott ír cselekvési programmal összefüggésben alkalmazandó.

( 1 ) HL L 375., 1991.12.31., 1. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

		Hivatalos Lap
		No	page	date
►M1	A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2011. február 24.)	L 51	19	25.2.2011