Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok ellenőrzésére vonatkozó közösségi eljárások megállapításáról szóló, 1993. február 8-i 315/93/EGK tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 2. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok legmagasabb értékének meghatározásáról szóló, 2001. március 8-i 466/2001/EK bizottsági rendeletet ( 2 ) több alkalommal jelentősen módosították. A Codex Alimentariusban lévő új információra és az azzal kapcsolatos fejleményekre tekintettel szükséges az egyes szennyező anyagok felső határértékeinek újbóli módosítása. Ezzel egyidejűleg a szöveget szükség szerint pontosítani kell. Célszerű ezért, hogy a 466/2001/EK rendelet helyébe új rendelet lépjen.

(2)	A közegészség védelme érdekében alapvető fontosságú a szennyező anyagok olyan szinten tartása, ami toxikológiailag elfogadható.

(3)	Tekintetbe véve a tagállamok jogszabályai közötti különbségeket és a verseny torzulásának ebből következő kockázatát, a piac egységességének biztosítása érdekében, az arányosság elvét betartva egyes szennyező anyagok tekintetében közösségi intézkedésekre van szükség.

(4)

A felső határértékeket olyan szigorú szinten kell meghatározni, amely a helyes mezőgazdasági, halászati és előállítási gyakorlatok alkalmazásával és az élelmiszer fogyasztásához kapcsolódó kockázatok figyelembevételével ésszerűen elérhető. Azon szennyező anyagok esetében, amelyek genotoxikus karcinogénnek számítanak, vagy amikor a lakosság vagy a veszélyeztetett lakosságcsoportok veszélynek való kitettségének mértéke a megengedhető bevitelhez közelít vagy azt meghaladja, a felső határértéket az ésszerűen elérhető legalacsonyabb értékben (ALARA) kell meghatározni. Ez a megközelítés biztosítja, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozó a közegészség védelme érdekében megtegye az intézkedéseket a szennyeződés lehető leghatékonyabb megelőzése és csökkentése érdekében. A csecsemők és kisgyermekek mint veszélyeztetett népességi csoport egészségének védelme érdekében olyan legkisebb „felső határértéket” kell megállapítani, amely a csecsemők és kisgyermekek élelmiszerének gyártásához használt nyersanyagok szigorú kiválasztásával elérhető. A nyersanyagok ilyen szigorú megválasztása szintén célszerű néhány közvetlen emberi fogyasztásra szánt speciális élelmiszer előállítása során, mint például a korpa.

(5)

A szárított, hígított, feldolgozott vagy összetett élelmiszerekre vonatkozó felső határértékek alkalmazásának lehetővé tétele érdekében, azokban az esetekben, ahol nem került sor konkrét közösségi felső határértékek meghatározására, az élelmiszer-ipari vállalkozóknak kell megadniuk a konkrét koncentrációs vagy hígítási tényezőket, a javasolt tényezőt indokoló megfelelő kísérleti adatokkal együtt.

(6)	A közegészség hatékony védelmének biztosítása érdekében a felső határértékeket meghaladó mennyiségben szennyező anyagot tartalmazó termékek nem hozhatók forgalomba sem önállóan, sem más élelmiszerekkel összekeverve, sem más élelmiszerek összetevőjeként.

(7)

Ismeretes, hogy a válogatás és az egyéb fizikai kezelések lehetővé teszik a földimogyoró, a diófélék, a szárított gyümölcsök és a kukorica aflatoxintartalmának csökkentését. A kereskedelemre gyakorolt hatás minimalizálása céljából ezért célszerű magasabb aflatoxintartalmat megengedni az olyan termékek esetében, melyeket nem szánnak közvetlen emberi fogyasztásra vagy összetett élelmiszerek összetevőjeként történő felhasználásra. Ezekben az esetekben az aflatoxinokra vonatkozó felső határértékeket azon fent említett kezelési módozatok eredményességének a figyelembevételével kell megállapítani, amelyek célja a földimogyoró, a diófélék, a szárított gyümölcsök és a kukorica aflatoxinszintjének a közvetlen emberi fogyasztásra vagy összetett élelmiszerek összetevőjeként történő felhasználásra szánt termékekre megállapított felső határértékek alatti szintre való csökkentése.

(8)	Az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékei hatékony érvényesítésének lehetővé tétele érdekében helyénvaló ezekben az esetekben megfelelő címkézési rendelkezéseket előírni.

(9)

Az egyes tagállamokban az éghajlati körülmények miatt nehéz biztosítani, hogy friss fejes saláta és friss paraj vonatkozásában a felső határértékek túllépésére ne kerüljön sor. E tagállamok számára átmeneti időszakra lehetővé kell tenni, hogy engedélyezzék a területükön termesztett és ottani fogyasztásra szánt olyan friss fejes saláta és friss paraj forgalomba hozatalát, amelynek nitráttartalma meghaladja a felső határértéket. Az olyan tagállamok területén működő fejessaláta- és parajtermelőknek, amelyek megadták a fent említett engedélyt, fokozatosan át kell alakítaniuk művelési módszereiket a nemzeti szinten ajánlott helyes mezőgazdasági gyakorlat alkalmazása útján.

(10)

A balti térségből származó egyes halfajok nagy mennyiségű dioxinokat és dioxinszerű PCB-ket tartalmazhatnak. A balti térségből származó ilyen halfajok jelentős része nem felel meg a felső határértékeknek, ezért ezeket ki kell zárni az étrendből. Vannak arra vonatkozó jelzések, hogy a halak kiiktatása az étrendből negatív egészségügyi hatást váltana ki a balti térségben.

(11)

Svédország és Finnország rendelkezik olyan rendszerrel, amely alkalmas a fogyasztók teljes körű tájékoztatásának biztosítására a balti térségből származó halak meghatározott, veszélyeztetett lakosságcsoportokat érintő fogyasztási megszorításokra vonatkozó étrendi ajánlásokról a lehetséges egészségügyi kockázatok elkerülése érdekében. Ezért helyénvaló egy átmeneti időszakra eltérést engedélyezni Finnország és Svédország számára a balti-tengeri régióból származó és a területükön fogyasztásra szánt, az e rendeletben meghatározott dioxin- és dioxinszerű PCB-szinteknél magasabb szinteket mutató egyes halfajok forgalomba hozatalára. A szükséges intézkedéseket végre kell hajtani annak biztosítására, hogy a felső határértéknek nem megfelelő halakat és haltermékeket ne forgalmazzák más tagállamokban. Finnország és Svédország minden évben tájékoztatja a Bizottságot a balti-tengeri régióból származó halakban mért dioxin- és dioxinszerű PCB-szintek mérésének eredményeiről és a balti-tengeri régióból eredő emberi dioxin- és dioxinszerű PCB-expozíció csökkentésére hozott intézkedésekről.

(12)

A felső határértékek betartásának egységes módon történő biztosítása érdekében az illetékes hatóságoknak a Közösség egészében ugyanazokat a mintavételi kritériumokat és élelmiszer-elemzési teljesítménykritériumokat kell alkalmazniuk. Fontos továbbá, hogy a vizsgálati eredményekről a Közösség egészében egységes módon tegyenek jelentést és azokat egységesen értelmezzék. Az e rendeletben meghatározott mintavételi és vizsgálati intézkedések rendelkeznek a jelentés és értelmezés egységes szabályairól.

(13)

Egyes szennyező anyagok tekintetében a tagállamoknak és az érdekelt feleknek mérniük kell a szinteket és jelentést kell tenniük azokról, továbbá jelentést kell tenniük a megelőző intézkedések alkalmazásában elért fejlődésről, lehetővé téve a Bizottság számára, hogy felmérje a meglévő intézkedések módosításának vagy kiegészítő intézkedések elfogadásának a szükségességét.

(14)	A Közösség által elfogadott valamennyi felső határértéket adott esetben felül kell vizsgálni a tudományos és technikai ismeretek fejlődése, valamint a helyes mezőgazdasági, halászati és előállítási gyakorlatok fejlődése tükrében.

(15)	A korpa és a csíra közvetlen emberi fogyasztásra is forgalmazható, ezért helyénvaló a dezoxinivalenolra és a zearalenonra vonatkozó felső határérték meghatározása ezen áruk tekintetében.

(16)	A Codex Alimentarius nemrégiben megállapította halakra az ólomtartalom felső határértékét, melyet a Közösség elfogadott. Helyénvaló ezért ennek megfelelően módosítani a halakban előforduló ólom mennyiségére vonatkozó jelenlegi rendelkezést.

(17)

Az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) meghatározza az állati eredetű élelmiszereket, következésképpen az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozó bejegyzéseket egyes esetekben az említett rendeletben használt terminológiával összhangban módosítani kell.

(18)	Szükséges rendelkezni arról, hogy a szennyező anyagok felső határértékei nem alkalmazandók azokra az élelmiszerekre, amelyeket az ezen értékek alkalmazása előtt jogszerűen hoztak forgalomba a Közösségben.

(19)

A nitrát tekintetében az ember számára a zöldségfélék jelentik a nitrátbevitel fő forrását. Az élelmiszerügyi tudományos bizottság (ÉTB) 1995. szeptember 22-i véleményében ( 4 ) kijelentette, hogy a teljes nitrátbevitel általában lényegesen az elfogadható 3,65 mg/testsúlykg napi bevitel (ADI) alatt van. Javasolta azonban az élelmiszerekkel és a vízzel bevitt nitrátmennyiség csökkentésére irányuló erőfeszítések folytatását.

(20)	Mivel az éghajlati körülmények nagyban befolyásolják az egyes zöldségek, pl. a saláta és a paraj nitrátszintjét, a különböző évszakokra eltérő legmagasabb nitrátszinteket kell megállapítani.

(21)

Az Élelmiszerügyi Tudományos Bizottság 1994. szeptember 23-i véleményében arra a következtetésre jutott, hogy az aflatoxinok genotoxikus karcinogénnek számítanak ( 5 ). E véleményt alapul véve helyénvaló az élelmiszerek összes aflatoxintartalmát (B1, B2, G1 és G2 aflatoxinok összege), valamint külön a B1 aflatoxin – mely messze a legmérgezőbb vegyület – mennyiségét korlátozni. A csecsemők és kisgyermekek élelmiszerében lévő M1 aflatoxin tekintetében az analitikai eljárások terén végbement fejlődés fényében fontolóra kell venni a jelenlegi felső határérték csökkentését.

(22)

Az ochratoxin-A (OTA) tekintetében az ÉTB 1998. szeptember 17-én tudományos véleményt ( 6 ) fogadott el. Az élelmiszerekre vonatkozó kérdések tudományos vizsgálatában a tagállamok által a Bizottságnak nyújtott támogatásról és a tagállamok együttműködéséről (SCOOP) szóló, 1993. február 25-i 1993/5/EGK tanácsi irányelv ( 7 ) keretében elvégezték az OTA-nak a Közösség lakossága általi, élelmiszer útján történő bevitelének a felmérését ( 8 ). Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) a Bizottság kérésére 2006. április 4-én az élelmiszerben lévő ochratoxin-A tekintetében aktualizált tudományos véleményt ( 9 ) fogadott el az új tudományos információk figyelembevételével, és a megengedhető heti bevitelt (TWI) 120 ng/testsúlykilogramm értékben rögzítette.

(23)

E véleményeket alapul véve helyénvaló felső határértékeket megállapítani a gabonafélék, gabonakészítmények, szárított szőlő, pörkölt kávé, bor, szőlőlé és a csecsemők és kisgyermekek számára készült élelmiszerek tekintetében, melyek mind jelentős mértékben hozzájárulnak az általános emberi, illetve a veszélyeztetett fogyasztói csoportok, pl. a gyermekek OTA-expozíciójához.

(24)

Az olyan élelmiszerben, mint például a szárított gyümölcsben – a szárított szőlő kivételével –, a kakaóban és a kakaóból készült termékekben, fűszerekben, húskészítményekben, a zöld kávéban, a sörben és az édesgyökérben lévő OTA felső határértékei meghatározásának, valamint a különösen a szárított szőlőben és a szőlőlében lévő OTA felső határértékei felülvizsgálatának helyénvalóságát az EFSA legújabb tudományos szakvéleménye fényében kell mérlegelni.

(25)	A patulin tekintetében az ÉTB 2000. március 8-i ülésén ( 10 ) ideiglenesen megállapított megengedhető maximális napi bevitelként (PMTDI) jóváhagyta a 0,4 μg/testsúlykg értéket.

(26)	Az 1993/5/EGK irányelv keretében 2001-ben SCOOP-feladat elvégzésére került sor „A patulin táplálék általi felvételének felmérése az Európai Unió tagállamainak lakossága körében” címmel ( 11 ).

(27)

E felmérést alapul véve és tekintettel a PMTDI-re, a fogyasztóknak az elfogadhatatlan mértékű szennyeződéstől való megvédése érdekében meg kell állapítani az egyes élelmiszerekben lévő patulin felső határértékeit. E felső határértékeket felül kell vizsgálni és szükség esetén csökkenteni kell, figyelembe véve a tudományos és technológiai ismeretek fejlődését és az almalében és egyéb italok almaléből készült összetevőiben lévő patulinszennyeződés megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 2003. augusztus 11-i 2003/598/EK bizottsági ajánlás ( 12 ) végrehajtását.

(28)

A Fusarium-toxinok tekintetében az ÉTB több véleményt fogadott el: a dezoxinivalenol értékeléséről 1999 decemberében ( 13 ), 1 μg/testsúlykg-os megengedhető napi beviteli szintet (TDI) megállapítva, a zearalenon értékeléséről 2000 júniusában ( 14 ), 0,2 μg/testsúlykg-os ideiglenes megengedhető napi beviteli szintet megállapítva, a fumonizinek értékeléséről 2000 októberében ( 15 ) (frissítve 2003 áprilisában) ( 16 ), 2 μg/testsúlykg-os megengedhető napi beviteli szintet megállapítva, a nivalenol értékeléséről 2000 októberében ( 17 ), 0,7 μg/testsúlykg-os ideiglenesen megengedhető napi beviteli szintet megállapítva, a T-2 és HT-2 toxinokról 2001 májusában ( 18 ), 0,06 μg/testsúlykg-os kombinált ideiglenesen megengedhető napi beviteli szintet megállapítva és a trichotecénekről mint csoportról 2002 februárjában ( 19 ).

(29)	A 93/5/EGK irányelv keretében sor került a „Fusarium-toxinok előfordulásáról szóló adatok összegyűjtése és az EU-tagállamok lakossága általi, élelmiszer útján történő bevitel felmérése” című SCOOP-feladat ( 20 ) elvégzésére, majd 2003 szeptemberében annak véglegesítésére.

(30)

A tudományos vélemények és az élelmiszer útján történő bevitel felmérése alapján helyénvaló a dezoxinivalenol, a zearalenon és a fumonizinek felső határértékeinek meghatározása. A fumonizinek tekintetében a legutóbbi betakarítások felügyeleti ellenőrzésének eredményei azt mutatják, hogy a kukorica és kukoricakészítmények fumonizinekkel erősen szennyezettek lehetnek, ezért helyénvaló intézkedéseket hozni az elfogadhatatlan mértékben szennyezett kukorica és kukoricakészítmények élelmiszerláncba történő bejutásának megakadályozására.

(31)

A becsült beviteli értékek jelzik, hogy a T-2 és a HT-2 toxin jelenléte közegészségügyi szempontból aggodalomra adhat okot. Ezért egy megbízható és érzékeny módszer kidolgozása, további előfordulási adatok gyűjtése, a T-2 és HT-2 toxin gabonafélékben és gabonakészítményekben való jelenlétéhez kapcsolódó tényezők további vizsgálata/kutatása, különösen a zab és zabkészítmények esetében, szükséges és elsődleges fontosságú.

(32)

Az együttes előfordulás miatt szükségtelen egyedi intézkedések meghozatala a 3-acetil-dezoxinivalenol, 15-acetil-dezoxinivalenol és fumonizin B3 vonatkozásában, hiszen az intézkedések, különösen dezoxinivalenol és fumonizin B1 és B2 tekintetében hozandó intézkedések, védeni fogják a lakosságot 3-acetil-dezoxinivalenol, 15-acetil-dezoxinivalenol és fumonizin B3 elfogadhatatlan expozícióitól. Ugyanez vonatkozik a nivalenolra, melynél bizonyos fokig szintén megfigyelhető a dezoxinivalenollal való együttes előfordulás. Továbbá a nivalenolnak történő humán expozíció a becslések szerint jelentősen a t-TDI alatt van. A fent említett SCOOP-feladatban vizsgált egyéb trichotecének tekintetében, úgymint 3-acetil-dezoxinivalenol, 15-acetil-dezoxinivalenol, fuzarenon-X, T2-triol, diacetoxiscirpenol, neosolaniol, monoacetoxiscirpenol és verrucol, a rendelkezésre álló kevés információ szerint ezek előfordulása kicsi és a talált értékek szintje általában alacsony.

(33)

A növekedés alatti időjárási viszonyok, különösen virágzáskor, nagyban befolyásolják a Fusarium-toxin-tartalmat. Ugyanakkor helyes mezőgazdasági gyakorlattal, a kockázati tényezők minimálisra csökkentésével a Fusarium gombák általi szennyezés bizonyos fokig megelőzhető. A gabonákban és gabonakészítményekben a Fusarium-toxin-szennyezés megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 2006. augusztus 17-i 2006/583/EK bizottsági ajánlás ( 21 ) a gabonákban előforduló Fusarium-toxin-szennyezettség (zearalenon, fumonizinek és trichotecének) megelőzésének és csökkentésének általános elveit tartalmazza, amelyeket az ezen elvek alapján kidolgozott nemzeti eljárási szabályzatok révén kell végrehajtani.

(34)

A Fusarium-toxinok felső határértékeit az első szintű feldolgozás céljából forgalomba hozott feldolgozatlan gabonafélék vonatkozásában kell megállapítani. A tisztítási, válogatási és szárítási eljárások nem számítanak első szintű feldolgozásnak, amennyiben a gabonaszemet magát nem éri fizikai beavatkozás. A hántolás első szintű feldolgozásnak tekintendő.

(35)

Mivel a feldolgozatlan gabonafélékben lévő Fusarium-toxinok tisztítással és feldolgozással történő eltávolításának mértéke eltérő lehet, helyénvaló a felső határértékeket a végső fogyasztóhoz kerülő gabonakészítmények tekintetében, valamint a gabonafélékből származó főbb élelmiszer-összetevők tekintetében megállapítani, a közegészség védelmét célzó hatékony végrehajtás biztosítása érdekében.

(36)

A kukorica esetében nem ismert pontosan valamennyi, a Fusarium-toxinok, különösen a zearalenon és a fumonizin B1 és B2 képződésében szerepet játszó tényező. Ezért a gabonaláncban tevékenykedő élelmiszer-ipari vállalkozók kellő időt kapnak arra, hogy vizsgálatokat végezzenek ezen mikotoxinok képződésének forrásaira vonatkozóan, illetve arra, hogy meghatározzák azokat a vezetési intézkedéseket, melyekkel jelenlétük a lehető legjobban megelőzhető. A jelenleg rendelkezésre álló előfordulási adatokon alapuló felső határértékeket 2007-től javasolják alkalmazni, amennyiben ezen időpontot megelőzően nem kerül megállapításra az előfordulással és toxinképződéssel kapcsolatos új információn alapuló, egyedi felső határérték.

(37)	Megállapították, hogy a rizs Fusarium-toxinnal való szennyezettsége kicsi, ezért a rizsre és a rizskészítményekre nem javasolnak felső határértéket.

(38)

A dezoxinivalenol, zearalenon, fumonizinek, B1 és B2 felső határértékeit, valamint gabonákban és gabonatermékekben előforduló T-2 és HT-2 toxinokra felső határérték meghatározásának helyénvalóságát 2008. július 1-jéig felül kell vizsgálni, az e toxinok élelmiszerben való előfordulásával kapcsolatos tudományos és technológiai ismeretek fejlődésének figyelembevételével.

(39)

Az ólom tekintetében 1992. június 19-én az ÉTB véleményt ( 22 ) fogadott el, melyben jóváhagyta a WHO által 1986-ban javasolt 25 μg/testsúlykg-os, ideiglenesen megállapított megengedhető heti bevitelt (PTWI). Az ÉTB szakvéleményében azt a következtetést vonta le, hogy az élelmiszerek átlagos ólomtartalma nem ad okot közvetlen aggodalomra.

(40)

A 93/5/EGK irányelv keretében 2004-ben sor került a 3.2.11 jelű SCOOP-feladat ( 23 ) elvégzésére: „Az arzén, ólom, kadmium és higany táplálék általi felvételének felmérése az Európai Unió tagállamainak lakossága körében”. E felmérés és az ÉTB véleménye fényében helyénvaló intézkedéseket hozni az élelmiszerben lévő ólom lehető legalacsonyabb szintre szorítása érdekében.

(41)

A kadmium tekintetében az ÉTB 1995. június 2-i szakvéleményében ( 24 ) jóváhagyta a 7 μg/testsúlykg-os, ideiglenesen megállapított megengedhető heti bevitelt (PTWI) és nagyobb erőfeszítéseket ajánlott a kadmium élelmiszerekkel történő bevitelének csökkentésére, mivel az ember számára az élelmiszerek szolgálnak a kadmiumfelvétel fő forrásaként. A 3.2.11. SCOOP-feladat keretében sor került a táplálék általi felvétel felmérésére. E felmérés és az ÉTB véleménye fényében helyénvaló intézkedéseket hozni az élelmiszerben lévő kadmium lehető legalacsonyabb szintre szorítása érdekében.

(42)

A higany tekintetében az ÉTB 2004. február 24-én az élelmiszerben lévő higany és metil-higany tekintetében véleményt ( 25 ) fogadott el, melyben jóváhagyta az 1,6 μg/testsúlykg-os, ideiglenesen megállapított megengedhető heti bevitelt (PTWI). A metil-higany a legtöbb aggodalomra okot adó kémiai forma, amely a halakban és tengeri állatokban előforduló higany összmennyiségének több mint 90 %-át teheti ki. A 3.2.11. SCOOP-feladat eredményét figyelembe véve az EFSA arra a következtetésre jutott, hogy a halak és tengeri állatok kivételével az élelmiszerekben talált higany szintjei kisebb aggodalomra adtak okot. Az ezen egyéb élelmiszerekben meglévő higany formája jórészt nem metil-higany, következésképpen alacsonyabb kockázatúnak tekintendők.

(43)

A metil-higany esetében a felső határértékek meghatározása mellett a célirányos fogyasztói tájékoztatás is megfelelő megközelítés a veszélyeztetett lakosságcsoportok védelme érdekében. Ezen igényre válaszul tájékoztató feljegyzés jelent meg az Európai Bizottság Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságának weboldalán a halakban és halászati termékekben előforduló metil-higanyról ( 26 ). Emellett számos tagállam szolgált a lakossága számára releváns tanácsadással e kérdésben.

(44)	A szervetlen ónvegyületek tekintetében az ÉTB 2001. december 12-i véleményében ( 27 ) arra a következtetésre jutott, hogy a dobozos italokban előforduló 150 mg/kg és az egyéb, konzervként kiszerelt élelmiszerekben előforduló 250 mg/kg szervetlen ón egyes embereknél gyomorirritációt okozhat.

(45)

A közegészség védelme érdekében szükséges a konzervként kiszerelt élelmiszerekben és dobozos italokban előforduló ón felső határértékének meghatározása. Mindaddig, amíg nem állnak rendelkezésre adatok a csecsemők és kisgyermekek élelmiszerben lévő szervetlen ónnal szembeni érzékenységére vonatkozóan, megelőző intézkedésként szükséges e veszélyeztetett népességi csoport egészségének védelme és az alacsonyabb „felső határértékek” meghatározása.

(46)

A 3-monoklór-propán-1,2-diol (3-MCPD) tekintetében az ÉTB 2001. május 30-án elfogadta az élelmiszerekben található 3-MCPD-ről szóló véleményt ( 28 ), amely aktualizálja az 1994. december 16-i véleményét ( 29 ) az új tudományos információk alapján, és 2 μg/testsúlykg-os, megengedhető napi beviteli szintet (TDI) állapított meg a 3-MCPD-re.

(47)

A 93/5/EGK irányelv keretében 2004 júniusában SCOOP-feladat ( 30 ) elvégzésére és véglegesítésére került sor: „Az élelmiszerekben lévő 3-MCPD és rokon vegyületek szintjére vonatkozó adatok összegyűjtése és összesítése”. A 3-MCPD fő beviteli forrásai a szójaszósz és a szójaszószalapú termékek voltak. Egyes más, nagy mennyiségben fogyasztott élelmiszerek, mint pl. a kenyér és a tésztafélék, szintén jelentős beviteli forrást képeztek egyes országokban, nem annyira az ezen élelmiszerek magas 3-MCPD-szintje, hanem inkább a nagy mennyiségben történő fogyasztás miatt.

(48)

Ennek megfelelően meg kell állapítani a hidrolizált növényi fehérjében (HVP) és szójaszószban lévő 3-MCPD felső határértékeit, az ezen élelmiszerek fogyasztásához kapcsolódó kockázatok figyelembevételével. A tagállamoknak meg kell vizsgálniuk a 3-MCPD előfordulását egyéb élelmiszerekben annak megállapítása céljából, hogy szükséges-e felső határértékeket meghatározni további élelmiszerekre is.

(49)

A dioxinok és dioxinszerű PCB-k tekintetében 2001. május 30-án az ÉTB elfogadta az élelmiszerekben található dioxinok és dioxinszerű PCB-kről szóló véleményt ( 31 ), amely naprakésszé teszi a 2000. november 22-i véleményt ( 32 ), amely a dioxinok és dioxinszerű PCB-k megengedhető heti bevitelét (TWI – tolerable weekly intake) 14 pg WHO-TEQ/testsúlykilogramm értékben rögzítette.

(50)

Az e rendeletben említett „dioxinok” kifejezés egy 75 poliklórozott dibenzo-p-dioxin (PCDD) és 135 poliklórozott dibenzofurán (PCDF) rokon vegyületből álló csoportra utal, amelyek közül 17 jelent toxikológiai veszélyt. A poliklórozott bifenilek (PCB-k) egy 209 különböző rokon vegyületből álló csoport, amely a toxikológiai jellemzők alapján két alcsoportra osztható: 12 rokon vegyület a dioxinokhoz hasonló toxikológiai jellemzőket mutat és ezért ezeket gyakran nevezik „dioxinszerű PCB”-knek. A többi PCB másfajta toxikológiai jelleggel bír, dioxinszerű toxicitást nem mutat.

(51)

A dioxinok és dioxinszerű PCB-k minden rokon vegyülete különböző szintű toxicitást mutat. Ahhoz, hogy ezeknek a különböző vegyületeknek a toxicitása összegezhető legyen, a kockázatfelmérés és a hatósági ellenőrzés megkönnyítése érdekében bevezették a toxicitási egyenérték-tényező (TEF) fogalmát. Ez azt jelenti, hogy minden egyes toxikológiai veszélyt jelentő dioxin- és dioxinszerű PCB-rokonvegyületre vonatkozó vizsgálati eredmény kifejezhető egyetlen számszerűsíthető egységben: „a TCDD toxicitási egyenértékben” (TEQ).

(52)

„A dioxinok és az azokhoz hasonló PCB-k táplálék általi felvételének felmérése az Európai Unió tagállamainak lakossága körében” című, 2000 júniusában véglegesített SCOOP-feladatot ( 33 ) figyelembe vevő expozíciós becslések azt mutatják, hogy a Közösség lakosságának jelentős hányadánál az élelmiszerekkel történő bevitel meghaladja a TWI-t.

(53)

Toxikológiai szempontból bármilyen meghatározott határértéknek mind a dioxinokra, mind a dioxinszerű PCB-kre vonatkoznia kell, de 2001-ben, a dioxinszerű PCB-k elterjedtségéről akkor rendelkezésre álló nagyon korlátozott adatok miatt a felső határértékeket csak a dioxionokra vonatkozóan állapították meg közösségi szinten, és a dioxinszerű PCB-kre nem. 2001 óta azonban a dioxinszerű PCB-k előfordulásáról több adat vált ismertté, ezért 2006-ban megállapították a dioxinok és dioxinszerű PCB-k összegére vonatkozó felső határértékeket, mivel toxikológiai szempontból ez a legmegfelelőbb megközelítés. A zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében a dioxinok és dioxinszerű PCB-k összegére vonatkozóan meghatározott értékek mellett egy átmeneti időszakban a dioxinok meglévő határértéke is érvényben marad. Az élelmiszereknek az átmeneti időszak alatt meg kell felelniük a dioxinok felső határértékeinek, valamint a dioxinok és a dioxinszerű PCB-k összegére vonatkozó felső határértékeknek. 2008. december 31-ig megvizsgálják a dioxinokra vonatkozó két külön felső határérték megszüntetésének lehetőségét.

(54)

Ahhoz, hogy elősegítsenek egy, az élelmiszerekben és takarmányokban előforduló dioxinok és dioxinszerű PCB-k csökkentését célzó, proaktív megközelítést, az élelmiszerekben és takarmányokban jelenlévő dioxinok, furánok és PCB-k csökkentéséről szóló, 2006. február 6-i 2006/88/EK bizottsági ajánlásban ( 34 ) beavatkozási szinteket állapítottak meg. Ezek a beavatkozási szintek eszközként szolgálnak az illetékes hatóságok és a vállalkozók számára, amellyel kiemelhetik azokat az eseteket, amelyekben indokolt a szennyeződés forrásának azonosítása, illetve a szennyeződés csökkentését vagy megszüntetését szolgáló intézkedések meghozatala. Mivel a dioxinok és dioxinszerű PCB-k forrásai különböznek egymástól, külön beavatkozási szinteket kell meghatározni egyrészről a dioxinokra, másrészről pedig a dioxinszerű PCB-kre vonatkozóan. Előrelátóan közelítik meg a kérdést, hogy a takarmányban és az élelmiszerben aktívan csökkentsék a dioxinokat és dioxinszerű PCB-ket, következésképpen meghatározott időszakon belül felül kell vizsgálni az alkalmazandó felső határértékeket alacsonyabb értékek megállapítása céljából. Ezért 2008. december 31-ig megvizsgálják a dioxinok és dioxinszerű PCB-k összegére vonatkozó felső határértékek jelentős csökkentésének lehetőségét.

(55)

A vállalkozóknak erőfeszítéseket kell tenniük kapacitásuk növelésére a dioxinok, furánok és dioxinszerű PCB-k tengeri élőlények olajából való eltávolítása érdekében. A jelentősen alacsonyabb érték, amelyet 2008. december 31-ig fontolóra vesznek, a leghatékonyabb szennyeződésmentesítési eljárás technikai lehetőségein alapszik.

(56)

Az egyéb élelmiszerek felső határértékeinek 2008. december 31-ig történő megállapításakor különös figyelmet fordítanak a csecsemők és kisgyermekek élelmiszerére vonatkozó legmagasabb dioxin- és dioxinszerű PCB-határértékek meghatározott alacsonyabb szinten való megállapításának szükségességére, a 2005-ös, 2006-os és 2007-es, a csecsemők és kisgyermekek élelmiszerében található dioxinok és dioxinszerű PCB-k felmérését szolgáló programok során szerzett megfigyelési adatok fényében.

(57)

A policiklikus aromás szénhidrogének tekintetében az Élelmiszerügyi Tudományos Bizottság 2002. december 4-i véleményében ( 35 ) arra a következtetésre jutott, hogy számos policiklikus aromás szénhidrogén (PAH) genotoxikus karcinogénnek számít. Az élelmiszer-adalékanyagokkal foglalkozó közös FAO/WHO szakértői bizottság (JECFA) 2005-ben elvégezte a PAH-okra vonatkozó kockázatbecslést és megállapította a PAH expozíciós határértékére vonatkozó becslést, mely olyan vegyületekre vonatkozó tanácsadás alapjául szolgál, melyek genotoxikusak is és karcinogének is ( 36 ).

(58)

Az Élelmiszerügyi Tudományos Bizottság szerint a benzo(a)pirén markerként használható az élelmiszerben található karcinogén PAH-ok – többek között a benz(a)antracén, benzo(b)fluorantén, benzo(j)fluorantén, benzo(k)fluorantén, benzo(g,h,i)perilén, krizén, ciklopenta(c,d)pirén, dibenz(a,h)antracén, dibenzo(a,e)pirén, dibenzo(a,h)pirén, dibenzo(a,i)pirén, dibenzo(a,l)pirén, indeno(1,2,3-cd)pirén és 5-metilkrizén – előfordulásának és hatásának kimutatására. E policiklikus aromás szénhidrogének élelmiszerekben jelenlévő relatív arányaira vonatkozó további elemzések szükségesek annak érdekében, hogy a későbbiekben felül lehessen vizsgálni, hogy a benzo(a)pirént megtartsák-e markerként. Emellett a JECFA ajánlása nyomán szükség van a benzo(c)fluorén elemzésére is.

(59)

PAH füstölési, és olyan hőkezelési és szárítási eljárások során szennyezheti az élelmiszereket, melyek során ezek az élelmiszerek közvetlen kapcsolatba kerülhetnek az égési termékekkel. Emellett a környezetszennyezés is okozhatja a policiklikus aromás szénhidrogénekkel való szennyeződést, különösen halakban és halászati termékekben.

(60)

A 93/5/EGK irányelv keretében külön SCOOP-feladat („Adatgyűjtés az élelmiszerekben található PAH előfordulásáról”) elvégzésére került sor 2004-ben ( 37 ). Magas értékeket találtak a szárított gyümölcsökben, a olívapogácsa-olajban, a füstölt halban, a szőlőmagolajban, a füstölt húskészítményekben, friss puhatestűekben, fűszerekben/szószokban és ételízesítőkben.

(61)

A közegészség megóvása érdekében bizonyos zsírokat és olajokat tartalmazó élelmiszerekben, valamint azon élelmiszerek esetében, ahol a füstölési vagy szárítási eljárás magas fokú szennyeződést okozhat, felső határértéket kell rögzíteni a benzo(a)pirénre vonatkozólag. A felső határértékek megállapítása azon élelmiszerek esetében is szükséges, amelyek környezetszennyezés (pl. olajkiömlés hajókatasztrófa során) hatására komoly szennyezés veszélyének vannak kitéve, mint például a halak vagy a halászati termékek.

(62)

Egyes élelmiszerekben – mint például a szárított gyümölcsökben és az étrend-kiegészítőkben – benzo(a)pirént találtak, de a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg az a szint, amely ésszerűen elérhető. További vizsgálatok szükségesek annak pontosítására, hogy milyen szintek érhetőek el ésszerűen a fenti élelmiszerekben. Eközben a benzo(a)pirén felső határértékeit olyan lényeges összetevőkben is rögzíteni kell, mint az étrend-kiegészítőkben használt olajok és zsírok.

(63)

A PAH felső határértékeit, valamint a kakaóvajban megengedhető legmagasabb PAH-érték meghatározásának helyénvalóságát 2007. április 1-jéig felül kell vizsgálni, az élelmiszerekben található benzo(a)pirén és egyéb karcinogén PAH előfordulásával kapcsolatos tudományos és technológiai ismeretek fejlődésének figyelembevételével.

(64)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

(1) A mellékletben felsorolt élelmiszerek nem hozhatók forgalomba, ha a mellékletben megállapított felső határértékeket meghaladó mértékben tartalmaznak valamely, a mellékletben felsorolt szennyező anyagot.

(2) A melléklet eltérő rendelkezése hiányában a mellékletben meghatározott felső határértékek az érintett élelmiszerek ehető részére alkalmazandóak.

(1) Ha a mellékletben megállapított felső határértékeket szárított, hígított, feldolgozott vagy egynél több összetevőből álló élelmiszerekre alkalmazzák, akkor a következőket kell figyelembe venni:

(2) A szóban forgó szárítási, hígítási, feldolgozási és/vagy keverési műveletekre, illetve az érintett szárított, hígított, feldolgozott és/vagy összetett élelmiszerekre vonatkozó konkrét koncentrációs és hígítási tényezőket az élelmiszer-ipari vállalkozó bocsátja rendelkezésre és indokolja az illetékes hatóság által végzett hatósági ellenőrzés során.

Amennyiben az élelmiszer-ipari vállalkozó nem bocsátja rendelkezésre a szükséges koncentrációs vagy hígítási tényezőket, vagy ha az illetékes hatóság ezt a tényezőt a benyújtott indokolás fényében nem tartja megfelelőnek, a hatóságnak kell meghatároznia ezt a tényezőt, a rendelkezésre álló információ alapján és az emberi egészség maximális védelmének biztosítása érdekében.

(3) Az (1) és (2) bekezdést akkor kell alkalmazni, ha nem határoztak meg konkrét közösségi felső határértéket a szárított, hígított, feldolgozott vagy összetett élelmiszerekre.

(4) Amennyiben a közösségi jogszabályok nem állapítanak meg egyedi felső határértékeket a csecsemők és kisgyermekek számára készült élelmiszerek tekintetében, a tagállamok szigorúbb értékeket határozhatnak meg.

(1) Tilos olyan élelmiszereket élelmiszer-összetevőként felhasználni, amelyek nem felelnek meg a mellékletben szereplő felső határértéknek.

(2) Tilos a mellékletben szereplő felső határértéknek megfelelő élelmiszereket olyan élelmiszerekkel keverni, amelyek meghaladják a mellékletben szereplő felső határértékeket.

(3) Tilos a szennyezettségi szintek csökkentése céljából válogatásnak vagy fizikai kezelésnek alávetendő élelmiszereket a közvetlen emberi fogyasztásra vagy élelmiszer-összetevőként való felhasználásra szánt élelmiszerekkel keverni.

(4) A melléklet 2. szakaszában (Mikotoxinok) felsorolt szennyező anyagokat tartalmazó élelmiszereket tilos kémiai kezeléssel szándékosan méregteleníteni.

Földimogyoróra, más olajos magvakra, fán termő héjas gyümölcsűekre, szárított gyümölcsökre, rizsre és kukoricára vonatkozó külön rendelkezések

A melléklet 2.1.5., 2.1.6., 2.1.7., 2.1.8., 2.1.10. és 2.1.11. pontjában meghatározott megfelelő aflatoxin felső határértékeknek nem megfelelő földimogyoró (mogyoró), más olajos magvak, fán termő héjas gyümölcsűek, szárított gyümölcsök, rizs és kukorica forgalomba hozható, amennyiben ezek az élelmiszerek:

A földimogyoróra (mogyoróra), más olajos magvakra, az ezekből származó termékekre és a gabonafélékre vonatkozó külön rendelkezések

A tervezett felhasználást egyértelműen fel kell tüntetni minden egyes zsák, doboz stb. címkéjén és az eredeti kísérőokmányon. A kísérőokmánynak egyértelműen kapcsolódnia kell az érintett szállítmányhoz a szállítmányazonosító kód feltüntetésével, amely a szállítmány minden egyes zsákján, dobozán stb. szerepel. Emellett a szállítmány címzettjének a kísérőokmányon feltüntetett üzleti tevékenysége összeférhető kell hogy legyen a tervezett felhasználással.

Annak egyértelmű megjelölése hiányában, hogy tervezett felhasználásuk nem emberi fogyasztás, a melléklet 2.1.5. és 2.1.11. pontjában meghatározott felső határértékek valamennyi forgalomba hozott földimogyoróra (mogyoróra), más olajos magvakra, és az ezekből származó termékekre és gabonafélére alkalmazandók.

A zúzásra szánt földimogyoróra (mogyoróra) és más olajos magvakra vonatkozó kivétel, valamint a melléklet 2.1.1. pontjában meghatározott felső határértékek alóli kivétel csak olyan címkével ellátott szállítmányokra vonatkozik, amely egyértelműen feltünteti a termékek alkalmazási körét, és tartalmazza a következő szöveget: „A terméket finomított növényi olaj készítéséhez zúzásnak kell alávetni.” A fenti megjelölést minden egyes zsák, doboz stb. címkéjének és az eredeti kísérőokmány(ok)nak is tartalmaznia kell. A végső rendeltetési hely egy magzúzó üzem kell, hogy legyen.

A melegházi fejes saláta („fóliás saláta”) ekként való címkézése hiányában a mellékletben megállapított, a szabadföldön termesztett fejes salátára („szabadföldi saláta”) vonatkozó felső határértékeket kell alkalmazni.

(4) Az 1. cikktől eltérve, Finnország, Svédország és Lettország engedélyezheti a melléklet 5.3. pontja alatt dioxinokra és/vagy dioxinszerű PCB-kre és/vagy nem dioxinszerű PCB-kre meghatározott határértékeknél magasabb értékeket mutató, a Balti-térségből származó és a területükön fogyasztásra szánt, kifogott vadon élő lazac (Salmo salar) és a belőle készült termékek saját piacukon való forgalomba hozatalát, feltéve, hogy rendelkeznek olyan rendszerrel, amely biztosítja, hogy a fogyasztókat teljeskörűen tájékoztassák arról, hogy az esetleges egészségügyi kockázatok elkerülése érdekében a lakosság meghatározott veszélyeztetett csoportjainak étrendjükben ajánlott korlátozniuk a Balti-térségből származó, kifogott vadon élő lazac és a belőle készült termékek fogyasztását.

Finnország, Svédország és Lettország továbbra is végrehajtja a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a melléklet 5.3. pontjának nem megfelelő, kifogott vadon élő lazacot és a belőle készült termékeket ne forgalmazzák más tagállamokban.

Finnország, Svédország és Lettország minden évben jelentést tesz a Bizottságnak arról, hogy milyen intézkedéseket hozott a lakosság meghatározott veszélyeztetett csoportjainak az étrendi ajánlásokról való eredményes tájékoztatása, valamint annak érdekében, hogy a felső határértékeknek nem megfelelő, kifogott vadon élő lazacot és a belőle készült termékeket más tagállamokban ne hozzák forgalomba. Ezenkívül az intézkedések eredményességét bizonyítékokkal igazolják.

(5) Az 1. cikktől eltérve, Finnország és Svédország engedélyezheti a melléklet 5.3. pontja alatt dioxinokra és/vagy dioxinszerű PCB-kre és/vagy nem dioxinszerű PCB-kre meghatározott határértékeknél magasabb értékeket mutató, a Balti-térségből származó és a területükön fogyasztásra szánt, kifogott vadon élő, 17 cm-nél nagyobb hering (Clupea harengus), kifogott vadon élő szaiblingfajok (Salvelinus spp.), kifogott vadon élő folyami ingola (Lampetra fluviatilis), kifogott vadon élő tengeri pisztráng (Salmo trutta) és a belőlük készült termékek saját piacukon való forgalomba hozatalát, feltéve, hogy rendelkeznek olyan rendszerrel, amely biztosítja, hogy a fogyasztókat teljeskörűen tájékoztassák arról, hogy az esetleges egészségügyi kockázatok elkerülése érdekében a lakosság meghatározott veszélyeztetett csoportjainak étrendjükben ajánlott korlátozniuk a Balti-térségből származó, kifogott vadon élő 17 cm-nél nagyobb hering, kifogott vadon élő szaiblingfajok, kifogott vadon élő folyami ingola, kifogott vadon élő tengeri pisztráng és a belőlük készült termékek fogyasztását.

Finnország és Svédország továbbra is végrehajtja a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a melléklet 5.3. pontjának nem megfelelő, kifogott vadon élő, 17 cm-nél nagyobb heringet, kifogott vadon élő szaiblingfajokat, kifogott vadon élő folyami ingolát, kifogott vadon élő tengeri pisztrángot és a belőle készült termékeket ne forgalmazzák más tagállamokban.

Finnország és Svédország minden évben jelentést tesz a Bizottságnak arról, hogy milyen intézkedéseket hozott a lakosság meghatározott veszélyeztetett csoportjainak az étrendi ajánlásokról való eredményes tájékoztatása, valamint annak érdekében, hogy a felső határértékeknek nem megfelelő halat és a belőle készült termékeket más tagállamokban ne hozzák forgalomba. Ezenkívül az intézkedések eredményességé bizonyítékokkal igazolják.

A mellékletben meghatározott felső határértékek hatósági ellenőrzésére szolgáló mintavételt és vizsgálatot a 1882/2006/EK ( 38 ), a 401/2006/EK ( 39 ) és a 1883/2006/EK ( 40 ) bizottsági rendeletekkel és a 2001/22/EK ( 41 ), 2004/16/EK ( 42 ) és 2005/10/EK ( 43 ) bizottsági irányelvekkel összhangban kell elvégezni.

(1) A tagállamok ellenőrzik az esetleg magas nitráttartalmú zöldségek, különösen a leveles zöldségek nitrátszintjét, és rendszeresen tájékoztatják az EFSA-t az ellenőrzések eredményeiről.

(2) A tagállamok és az érdekelt felek évente tájékoztatják a Bizottságot a végzett vizsgálatok eredményeiről, beleértve az ochratoxin-A, dezoxinivalenol, zearalenon, T-2 és HT-2 toxin és fumonizin B1 és B2 általi szennyeződés megelőzésére hozott intézkedések alkalmazásában történt előrehaladást. A Bizottság a tagállamok rendelkezésére bocsátja e vizsgálatok eredményeit. A vonatkozó előfordulási adatokat az EFSA-nak kell benyújtani.

(3) A tagállamok a 1152/2009/EK bizottsági rendeletnek ( 44 ) megfelelően jelentést tesznek a Bizottságnak az aflatoxinokra vonatkozó megállapításaikról. A tagállamok a 2007/196/EK ( 45 ), 2010/133/EU ( 46 ), 2010/161/EU ( 47 ) és 2010/307/EU ( 48 ) bizottsági ajánlásoknak megfelelően jelentést tesznek a EFSA-nak a furánra, az etil-karbamátra, a perfluor-alkilezett anyagokra és az akrilamidra vonatkozó megállapításaikról.

(4) A szennyező anyagoknak a tagállamok által összegyűjtött előfordulási adatait – adott esetben – szintén az EFSA-nak kell jelenteni.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozást az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

Ez a rendeletet nem vonatkozik azokra a termékekre, amelyeket az a)–f) pontokban említett időpontok előtt az adott időpontban alkalmazandó rendelkezéseknek megfelelően hoztak forgalomba:

Az élelmiszer-ipari vállalkozóra hárul a bizonyítási teher arra vonatkozóan, hogy a termékeket mikor hozták forgalomba.

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékei (48)

2. szakasz: Mikotoxinok

Élelmiszerek (1)		Felső határértékek (μg/kg)
▼M5
2.1.	Aflatoxinok	B1	A B1, B2, G1 és G2 összege	M1
2.1.1.	Az emberi fogyasztás vagy élelmiszer-összetevőként történő felhasználás előtt válogatásnak vagy egyéb fizikai kezelésnek alávetett földimogyoró (mogyoró) és egyéb olajos magvak (38), kivéve a következőket: — finomított növényi olaj készítéséhez zúzásra szánt földimogyoró (mogyoró) és egyéb olajos magvak	8,0 (5)	15,0 (5)	—
2.1.2.	Az emberi fogyasztás, vagy élelmiszergyártásnál élelmiszer-összetevőként történő felhasználás előtt válogatandó, vagy más fizikai kezelésnek alávetendő mandula, pisztácia és sárgabarackmag	12,0 (5)	15,0 (5)	—
2.1.3.	Emberi fogyasztás, vagy élelmiszer-összetevőként történő felhasználás előtt válogatásnak vagy egyéb fizikai kezelésnek alávetendő mogyoró és brazildió	8,0 (5)	15,0 (5)
2.1.4.	Az emberi fogyasztás vagy élelmiszer-összetevőként történő felhasználás előtt válogatásnak vagy egyéb fizikai kezelésnek alávetendő más, a 2.1.2. és a 2.1.3. pontban nem felsorolt, fán termő héjas gyümölcsűek	5,0 (5)	10,0 (5)	—
2.1.5.	Közvetlen emberi fogyasztásra vagy összetett élelmiszerek összetevőjeként történő felhasználásra szánt földimogyoró (mogyoró) és egyéb olajos magvak (38) kivéve a következőket: — finomításra szánt nyers növényi olajok — finomított növényi olajok	2,0 (5)	4,0 (5)	—
2.1.6.	Közvetlen emberi fogyasztásra vagy összetett élelmiszerek összetevőjeként történő felhasználásra szánt mandula, pisztácia és sárgabarackmag (39)	8,0 (5)	10,0 (5)	—
2.1.7.	Közvetlen emberi fogyasztásra vagy összetett élelmiszerek összetevőjeként történő felhasználásra szánt mogyoró és brazildió (39)	5,0 (5)	10,0 (5)
2.1.8.	Közvetlen emberi fogyasztásra vagy összetett élelmiszerek összetevőjeként történő felhasználásra szánt más, a 2.1.6. és a 2.1.7. pontban fel nem sorolt, fán termő héjas gyümölcsűek, és ezek feldolgozott termékei	2,0 (5)	4,0 (5)	—
▼M12
2.1.9.	Az emberi fogyasztás vagy élelmiszer-összetevőként történő felhasználás előtt válogatásnak vagy egyéb fizikai kezelésnek alávetendő szárított gyümölcs, a szárított füge kivételével	5,0	10,0	—
2.1.10.	Közvetlen emberi fogyasztásra vagy összetett élelmiszerek összetevőjeként történő felhasználásra szánt szárított gyümölcs – a szárított füge kivételével – és annak feldolgozott termékei	2,0	4,0	—
▼M5
2.1.11.	Valamennyi gabonaféle és a gabonafélékből származó valamennyi termék, beleértve a feldolgozott gabonatermékeket is, a 2.1.12., 2.1.15. és 2.1.17. pontban felsorolt élelmiszerek kivételével	2,0	4,0	—
2.1.12.	Az emberi fogyasztás vagy élelmiszer-összetevőként történő felhasználás előtt válogatásnak vagy egyéb fizikai kezelésnek alávetendő kukorica és rizs	5,0	10,0	—
2.1.13.	Nyers tej (6), hőkezelt tej és tejalapú termékek előállításához használt tej	—	—	0,050
2.1.14.	Az alábbi fűszerfajták: ►C1 Capsicum spp. (annak szárított termése, egészben vagy őrölve, beleértve a chilipaprikát, a chilipaprikaport, a Cayenne-borsot és a paprikát) ◄ Piper spp (ezek gyümölcsei, beleértve a fehér- és a feketeborsot is) Myristica fragrans (szerecsendió) Zingiber officinale (gyömbér) Curcuma longa (kurkuma) Az említettek közül egy vagy több fűszert tartalmazó fűszerkeverékek	5,0	10,0	—
2.1.15.	Csecsemők és kisgyermekek számára készült gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek (3) (7)	0,10	—	—
2.1.16.	Anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek, beleértve a tejalapú anyatej-helyettesítő tápszert és a tejalapú anyatej-kiegészítő tápszert (4) (8)	—	—	0,025
2.1.17.	Speciális gyógyászati célokra (9) (10) szánt diétás élelmiszerek kifejezetten csecsemők számára	0,10	—	0,025
▼M12
2.1.18.	Szárított füge	6,0	10,0	—
▼B
2.2.	Ochratoxin-A
2.2.1.	Feldolgozatlan gabonafélék	5,0
▼M11
2.2.2.	Feldolgozatlan gabonafélékből származó valamennyi termék, beleértve a feldolgozott gabonakészítményeket és a közvetlen emberi fogyasztásra szánt gabonaféléket, a 2.2.9., 2.2.10. és 2.2.13. pontban felsorolt élelmiszerek kivételével	3,0
▼B
2.2.3.	Szárított szőlő (fekete mazsola, mazsola és malagaszőlő)	10,0
2.2.4.	Pörkölt babkávé, őrölt pörkölt kávé, az oldható kávé kivételével	5,0
2.2.5.	Oldható kávé (instant kávé)	10,0
2.2.6.	Bor (beleértve a pezsgőt, és kivéve a likőrborokat és a minimum 15 térfogatszázalék alkoholt tartalmazó borokat) és gyümölcsbor (11)	2,0 (12)
2.2.7.	Ízesített bor, ízesített boralapú italok és ízesített boralapú koktélok (13)	2,0 (12)
2.2.8.	Szőlőlé vagy koncentrált szőlőléből készített szőlőlé, szőlőnektár, must vagy mustkoncentrátumból készített must közvetlen emberi fogyasztásra (14)	2,0 (12)
2.2.9.	Csecsemők és kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek (3) (7)	0,50
2.2.10.	Speciális gyógyászati célokra szánt diétás élelmiszerek (9) (10) kifejezetten csecsemők számára	0,50
▼M11
2.2.11.	Fűszerek, beleértve a szárított fűszereket
	Piper spp. (annak termése, beleértve a fehér- és a feketeborsot is) Myristica fragrans (szerecsendió) Zingiber officinale (gyömbér) Curcuma longa (kurkuma)	15 μg/kg
	Capsicum spp. (annak szárított termése, egészben vagy őrölve, beleértve a chilipaprikát, a chilipaprikaport, a Cayenne-borsot és a paprikát)	30 μg/kg 2014.12.31-ig 15 μg/kg 2015.1.1-jétől
	Az említett fűszerek egyikét tartalmazó fűszerkeverékek	15 μg/kg
▼M4
2.2.12.	Édesgyökér (Glycyrrhiza glabra, Glycyrrhiza inflate és egyéb fajok)
2.2.12.1.	Édesgyökér, gyógynövénytea összetevőjeként	20 μg/kg
2.2.12.2.	Édesgyökér-kivonat (40) élelmiszerekben, különösen italokban és édességekben való felhasználásra	80 μg/kg
▼M11
2.2.13.	Fogyasztóknak közvetlenül nem értékesített búzasikér	8,0
▼B
2.3.	Patulin
2.3.1.	Gyümölcslevek, koncentrált gyümölcslevekből készített gyümölcslevek és gyümölcsnektárok (14)	50
2.3.2.	Szeszes italok (15), almabor és almából készült vagy almalevet tartalmazó más erjesztett italok	50
2.3.3.	Szilárd almatermékek, beleértve a közvetlen fogyasztásra szánt almakompótot és almapürét, a 2.3.4. és 2.3.5. pontban felsorolt élelmiszerek kivételével	25
2.3.4.	Csecsemők és kisgyermekek számára készült almalé és almából készült szilárd termékek, beleértve az almakompótot és az almapürét (16), így címkézve és eladva (4)	10,0
2.3.5.	Csecsemők és kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerektől eltérő bébiételek (3) (4)	10,0
▼M1
2.4.	Deoxinivalenol (17)
2.4.1.	Feldolgozatlan gabonafélék (18) (19), kivéve durumbúza, zab és kukorica	1 250
2.4.2.	Feldolgozatlan durumbúza és zab (18) (19)	1 750
2.4.3.	Feldolgozatlan kukorica (18), a nedves őrlésre szánt feldolgozatlan kukorica kivételével (35)	1 750 (20)
2.4.4.	Közvetlen emberi fogyasztásra szánt gabonafélék, gabonaliszt, korpa és csíra mint közvetlen emberi fogyasztásra szánt késztermék, a 2.4.7., 2.4.8. és 2.4.9. pontban felsorolt élelmiszerek kivételével	750
2.4.5.	Tészta (száraz) (21)	750
2.4.6.	Kenyér (beleértve a kis pékárukat), tésztafélék, keksz, gabonaszeletek és reggeli gabonapelyhek	500
2.4.7.	Csecsemők és kisgyermekek számára készült gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek (3) (7)	200
2.4.8.	A kukorica 1103 13 vagy 1103 20 40 KN-kód alá tartozó, 500 mikronnál nagyobb méretű őrlési frakciói és kukoricából származó egyéb, nem közvetlen emberi fogyasztásra szánt, az 1904 10 10 KN-kód alá tartozó, 500 mikronnál nagyobb méretű őrlési termékek	750 (20)
2.4.9.	A kukorica 1102 20 KN-kód alá tartozó, legfeljebb 500 mikron méretű őrlési frakciói és kukoricából származó egyéb, nem közvetlen emberi fogyasztásra szánt, az 1904 10 10 KN-kód alá tartozó, legfeljebb 500 mikron méretű őrlési termékek	1 250 (20)
2.5.	Zearalenon (17)
2.5.1.	Feldolgozatlan gabonafélék (18) (19) a kukorica kivételével	100
2.5.2.	Feldolgozatlan kukorica (18), a nedves őrlésre szánt feldolgozatlan kukorica kivételével (35)	350 (20)
2.5.3.	Közvetlen emberi fogyasztásra szánt gabonafélék, gabonaliszt, korpa és csíra mint közvetlen emberi fogyasztásra szánt késztermék, a 2.5.6., 2.5.7., 2.5.8., 2.5.9. és 2.5.10. pontban felsorolt élelmiszerek kivételével	75
2.5.4.	Finomított kukoricaolaj	400 (20)
2.5.5.	Kenyér (beleértve a kis pékárukat), tésztafélék, keksz, gabonaszeletek és reggeli gabonapelyhek, kivéve a kukoricaszeleteket és kukoricaalapú reggeli pelyheket	50
2.5.6.	Közvetlenül emberi fogyasztásra szánt kukorica, kukoricaalapú szeletek és kukoricaalapú reggeli pelyhek	100 (20)
2.5.7.	Csecsemők és kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek (a feldolgozott kukoricaalapú élelmiszerek kivételével) (3) (7)	20
2.5.8.	Csecsemők és kisgyermekek számára készült feldolgozott kukoricaalapú élelmiszerek (3) (7)	20 (20)
2.5.9.	A kukorica 1103 13 vagy 1103 20 40 KN-kód alá tartozó, 500 mikronnál nagyobb méretű őrlési frakciói és kukoricából származó egyéb, nem közvetlen emberi fogyasztásra szánt, az 1904 10 10 KN-kód alá tartozó, 500 mikronnál nagyobb méretű őrlési termékek	200 (20)
2.5.10.	A kukorica 1102 20 KN-kód alá tartozó, legfeljebb 500 mikron méretű őrlési frakciói és kukoricából származó egyéb, nem közvetlen emberi fogyasztásra szánt, az 1904 10 10 KN-kód alá tartozó, legfeljebb 500 mikron méretű őrlési termékek	300 (20)
2.6.	Fumonizinek	Összes fumonizin (B1 és B2 összege)
2.6.1.	Feldolgozatlan kukorica (18), a nedves őrlésre szánt feldolgozatlan kukorica kivételével (35)	4 000 (22)
2.6.2.	Közvetlen ember fogyasztásra szánt kukorica, közvetlen emberi fogyasztásra szánt kukoricaalapú élelmiszerek, a 2.6.3. és 2.6.4. pontban felsorolt élelmiszerek kivételével	1 000 (22)
2.6.3.	Kukoricaalapú reggeli pelyhek és kukoricaalapú szeletek	800 (22)
2.6.4.	Csecsemők és kisgyermekek számára készült kukoricaalapú élelmiszerek és bébiételek (3) (7)	200 (22)
2.6.5.	A kukorica 1103 13 vagy 1103 20 40 KN-kód alá tartozó, 500 mikronnál nagyobb méretű őrlési frakciói és kukoricából származó egyéb, nem közvetlen emberi fogyasztásra szánt, az 1904 10 10 KN-kód alá tartozó, 500 mikronnál nagyobb méretű őrlési termékek	1 400 (22)
2.6.6.	A kukorica 1102 20 KN-kód alá tartozó, legfeljebb 500 mikron méretű őrlési frakciói és kukoricából származó egyéb, nem közvetlen emberi fogyasztásra szánt, az 1904 10 10 KN-kód alá tartozó, legfeljebb 500 mikron méretű őrlési termékek	2 000 (22)
▼B
2.7.	T-2 és HT-2 toxin (17)	A T-2 és HT-2 toxin összege
2.7.1.	Feldolgozatlan gabonafélék (18) és gabonakészítmények
▼M14
2.8.	Citrinin
2.8.1	Monascus purpureus vörös élesztővel fermentált rizsen alapuló étrend-kiegészítők	2 000 (47)
▼B

3. szakasz: Fémek

Élelmiszerek (1)		Felső határértékek (mg/kg nedves tömeg)
3.1.	Ólom
3.1.1.	Nyerstej (6), tejalapú termékek előállításához használt tej és hőkezelt tej	0,020
3.1.2.	Anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek (4) ►M3 (8) ◄	0,020
3.1.3.	Szarvasmarhafélék, juh, sertés, és baromfi húsa (a belsőségek kivételével) (6)	0,10
3.1.4.	Szarvasmarhafélék, juh, sertés, baromfi belsőségei (6)	0,50
3.1.5.	Hal színhúsa (23) (24)	0,30
▼M6
3.1.6.	Rákfélék (25): végtagok és has színhúsa (42). A tarisznyarákok és tarisznyarákszerű rákfélék (Brachyura és Anomura) esetében a végtagok színhúsa.	0,50
▼B
3.1.7.	Kéthéjú kagylók (25)	1,5
3.1.8.	Lábasfejűek (zsigerek nélkül) (25)	1,0
▼M6
3.1.9.	Hüvelyes zöldségek (26) és gabonafélék és hüvelyesek	0,20
3.1.10.	Zöldségfélék, a káposztafélék, a leveles zöldségek, a friss fűszernövények, a gombák és a tengeri algák/moszatok kivételével (26). A burgonya esetében a felső határérték a hámozott burgonyára alkalmazandó.	0,10
3.1.11.	Káposztafélék, leveles zöldségek (41) és a következő gombák (26): Agaricus bisporus (közönséges gomba), Pleurotus ostreatus (kagylógomba), Lentinula edodes (Shiitake gomba)	0,30
▼B
3.1.12.	Gyümölcsök, a bogyós gyümölcsök kivételével (26)	0,10
3.1.13.	Bogyós gyümölcsök (26)	0,20
3.1.14.	Zsírok és olajak, beleértve a tejzsírt is	0,10
3.1.15.	Gyümölcslevek, koncentrátumból készített gyümölcslevek és gyümölcsnektárok (14)	0,050
3.1.16.	Bor (beleértve a habzóbort és kivéve a likőrborokat), almabor, körtebor és gyümölcsbor (11)	0,20 (27)
3.1.17.	Ízesített borok, ízesített boralapú italok és ízesített boralapú koktélok (13)	0,20 (27)
▼M3
3.1.18	Étrend-kiegészítők (37)	3,0
▼M3
3.2	Kadmium
3.2.1	Szarvasmarhafélék, juh, sertés, és baromfi húsa (a belsőségek kivételével) (6)	0,050
3.2.2	Lóhús, a belsőségek kivételével (6)	0,20
3.2.3	Szarvasmarhafélék, juh, sertés, baromfi és ló mája (6)	0,50
3.2.4	Szarvasmarhafélék, juh, sertés, baromfi és ló veséje (6)	1,0
3.2.5	Halak színhúsa (23) (24), kivéve a 3.2.6., a 3.2.7. és a 3.2.8. pontban felsorolt fajokat	0,050
3.2.6	Az alábbi halfajták színhúsa (23) (24): bonitófélék (Sarda sarda) kétsávos gyűrűskeszeg (Diplodus vulgaris) angolna (Anguilla anguilla) húsosajkú tengeri pér (Mugil labrosus labrosus) fattyúmakréla (Trachurus species) ezüstkirály (Luvarus imperialis) makréla (Scomber species) szardínia (Sardina pilchardus) a Sardinops nembe tartozó szardínia fajok (Sardinops species) tonhalfélék (Thunnus species, Euthynnus species, Katsuwonus pelamis) karcsú nyelvhal (Dicologoglossa cuneata)	0,10
3.2.7	Az alábbi halfajták színhúsa (23) (24): harántsávos tonmakréla (Auxis species)	0,20
3.2.8	Az alábbi halfajták színhúsa (23) (24): szardella (Engraulis species) kardhal (Xiphias gladius)	0,30
▼M6
3.2.9.	Rákfélék (25): végtagok és has színhúsa (42). A tarisznyarákok és tarisznyarákszerű rákfélék (Brachyura és Anomura) esetében a végtagok színhúsa.	0,50
▼M3
3.2.10	Kéthéjú kagylók (25)	1,0
3.2.11	Lábasfejűek (zsigerek nélkül) (25)	1,0
3.2.12	Gabonafélék a korpa, csíra, búza és rizs kivételével	0,10
3.2.13	Korpa, csíra, búza és rizs	0,20
3.2.14	Szójabab	0,20
▼M6
3.2.15.	Zöldség és gyümölcs, kivéve a leveles zöldségeket, a friss fűszernövényeket, a leveles káposztát, a gombákat, a szárukért termesztett zöldségeket, a gyökérzöldségeket és a burgonyát (26)	0,050
3.2.16.	Szárukért termesztett zöldségek, gyökér- és gumós zöldségek, a gumós zeller kivételével (26). A burgonya esetében a felső határérték a hámozott burgonyára alkalmazandó.	0,10
3.2.17.	Leveles zöldségek, friss fűszernövények, leveles káposzta, zellerfélék és a következő gombák (26): Agaricus bisporus (közönséges gomba), Pleurotus ostreatus (kagylógomba), Lentinula edodes (Shiitake gomba)	0,20
▼M3
3.2.18	Gomba, a 3.2.17. pontban felsoroltak kivételével (26)	1,0
▼M3
3.2.19	Étrend-kiegészítők (37), kivéve a 3.2.20. pontban felsorolt étrend-kiegészítőket	1,0
▼M6
3.2.20.	Kizárólag vagy főként szárított tengeri algákból/moszatokból, tengeri algákból/moszatokból származó termékekből vagy szárított kéthéjú kagylókból álló étrend-kiegészítők (37)	3,0
▼B
3.3.	Higany
▼M6
3.3.1.	Halászati termékek (25), illetve halak színhúsa (23) (24), a 3.3.2. pontban említett fajták kivételével. A rákfélékre vonatkozó felső határérték a végtagok és has színhúsára (42) alkalmazandó. A tarisznyarákok és tarisznyarákszerű rákfélék (Brachyura és Anomura) esetében a végtagok színhúsára alkalmazandó.	0,50
▼M3
3.3.2	Az alábbi halfajták színhúsa (23) (24): ördöghalfélék (Lophius species) pásztás farkashal (Anarhichas lupus) bonitófélék (Sarda sarda) angolnafélék (Anguilla species) csillagos hal (Hoplostethus species) gránátoshal (Coryphaenoides rupestris) óriás laposhal (Hippoglossus hippoglossus) kingklip (Genypterus capensis) nyársorrúhal-félék (Makaira species) nyelvhal (Lepidorhombus species) tengeri márnák (Mullus species) tengeri angolna (Genypterus blacodes) csuka (Esox lucius) karcsú palamida (Orcynopsis unicolor) törpe tőkehal (Trisopterus minutus) portugál cápa (Centroscymnes coelolepis) rájafélék (Raja species) vörös álsügér, mélyvízi vörös álsügér, kis álsügér (Sebastes marinus, S. mentella, S. viviparus) amerikai vitorláshal (Istiophorus platypterus) villásfarkú abroncshal, fekete abroncshal (Lepidopus caudatus, Aphanopus carbo) vörös durbincs, pandora (Pagellus species) cápa (valamennyi faj) kígyómakréla vagy olajhal (Lepidocybium flavobrunneum, Ruvettus pretiosus, Gempylus serpens) kecsegefélék (Acipenser species) kardhal (Xiphias gladius) tonhalfélék (Thunnus species, Euthynnus species, Katsuwonus pelamis)	1,0
▼M3
3.3.3	Étrend-kiegészítők (37)	0,10
▼B
3.4.	Ón (szervetlen)
3.4.1.	Élelmiszerkonzervek az italok kivételével	200
3.4.2.	Dobozos italok, beleértve a gyümölcsleveket és zöldségleveket	100
3.4.3.	Csecsemők és kisgyermekek számára készült bébiételkonzervek és feldolgozott gabonaalapú élelmiszerkonzervek, a szárított és porított termékek kivételével (3) (28)	50
3.4.4.	Konzervként kiszerelt anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek (beleértve a tejalapú anyatej-helyettesítő tápszert és a tejalapú anyatej-kiegészítő tápszert), a szárított és porított termékek kivételével ►M3 (8) ◄ (28)	50
3.4.5.	Speciális gyógyászati célokra szolgáló konzervként kiszerelt diétás élelmiszerek (9) (28) kifejezetten csecsemők számára, a szárított és porított termékek kivételével	50

(1) A gyümölcsök, zöldségek és gabonafélék tekintetében hivatkozás történik a legutóbb a 178/2006/EK rendelettel (HL L 29., 2006.2.2., 3. o.) módosított, a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. február 23-i 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (HL L 70., 2005.3.16., 1. o.) meghatározott vonatkozó kategóriában felsorolt élelmiszerekre. Ez többek között azt jelenti, hogy a hajdina (Fagopyrum spp.) a „gabonafélék”, a hajdinából készült termékek pedig a „gabonakészítmények” közé tartoznak. ►M3 A gyömölcsökre vonatkozó határértékek nem vonatkoznak a fán termő héjas gyümölcsűekre. ◄

(2) A legmagasabb határértékek nem vonatkoznak a feldolgozásra szánt, a szántóföldről közvetlenül a feldolgozó üzembe ömlesztve szállított friss parajra.

(3) ►M6 A csecsemők és a kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekről és bébiételekről szóló, 2006. december 5-i 2006/125/EK bizottsági irányelvben (HL L 339., 2006.12.6., 16. o.) meghatározottak szerint e kategóriában felsorolt élelmiszerek. ◄

(4) A felső határérték a fogyasztásra kész állapotban forgalmazott, vagy a gyártó utasításai szerint a fogyasztásra elkészített termékekre vonatkozik.

(5) ►M5 A felső határértékek a földimogyoró (mogyoró) és a fán termő héjas gyümölcsűek ehető részére vonatkoznak. Héjas földimogyoró és fán termő héjas gyümölcsűek elemzése során az aflatoxintartalom megállapításakor azt kell feltételezni, hogy a szenynyeződés egésze az ehető részben található, kivéve a brazildió esetében. ◄

(6) Az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározottak szerint e kategóriában felsorolt élelmiszerek (HL L 226., 2004.6.25., 22. o.).

(7) A felső határérték a szárazanyagra vonatkozik. A szárazanyagot a 401/2006/EK rendelet szerint kell meghatározni.

(8) A 2006/141/EK bizottsági irányelvben (HL L 401., 2006.12.30., 1. o.) meghatározottak szerint e kategóriában felsorolt élelmiszerek.

(9) A speciális gyógyászati célokra szánt diétás élelmiszerekről szóló, 1999. március 25-i 1999/21/EK bizottsági irányelvben (HL L 91., 1999.4.7., 29. o.) meghatározottak szerint e kategóriában felsorolt élelmiszerek.

(10) A felső határértékek a tej és tejtermékek esetében a fogyasztásra kész állapotban forgalmazott, vagy a gyártó utasításai szerint a fogyasztásra elkészített termékekre vonatkoznak, a tejtől és tejtermékektől eltérő termékek esetében pedig a szárazanyagra. A szárazanyagot a 401/2006/EK rendelet szerint kell meghatározni.

(11) A legutóbb a Bolgár Köztársaság és Románia Európai Unióba történő felvételének feltételeiről és részletes szabályairól szóló jegyzőkönyvvel (HL L 157., 2005.6.21., 29. o.) módosított, a borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendeletben (HL L 179., 1999.7.14., 1. o.) meghatározottak szerint e kategóriában felsorolt élelmiszerek.

(12) A felső határérték a 2005. évi betakarítástól kezdve előállított termékekre vonatkozik.

(13) A legutóbb a Bolgár Köztársaság és Románia Európai Unióba történő felvételének feltételeiről és részletes szabályairól szóló jegyzőkönyvvel módosított, az ízesített bor, ízesített boralapú italok és az ízesített boralapú koktélok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok meghatározásáról szóló, 1991. június 10-i 1601/91/EGK tanácsi rendeletben (HL L 149., 1991.6.14., 1. o.) meghatározottak szerint e kategóriában felsorolt élelmiszerek. Az ezekre az italokra alkalmazott legmagasabb ochratoxin A-tartalom a végtermékben lévő bor és/vagy szőlőmust arányának függvénye.

(14) A gyümölcslevekről és egyes hasonló, emberi fogyasztásra szánt termékekről szóló, 2001. december 20-i 2001/112/EK tanácsi irányelvben (HL L 10., 2002.1.12., 58. o.) meghatározottak szerint e kategóriában felsorolt élelmiszerek.

(15) A legutóbb a Bolgár Köztársaság és Románia Európai Unióba történő felvételének feltételeiről és részletes szabályairól szóló jegyzőkönyvvel módosított, a szeszes italok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló, 1989. május 29-i 1576/89/EGK tanácsi rendeletben (HL L 160., 1989.6.12., 1. o.) meghatározottak szerint e kategóriában felsorolt élelmiszerek.

(16) ►M6 Csecsemők és kisgyermekek a 2006/141/EK (HL L 401., 2006.12.30., 1. o.) és a 2006/125/EK irányelvben meghatározottak szerint. ◄

(17) A dezoxinivalenol, zearalenon, B1 és B2, T-2 és HT-2 toxinokra a 2.4., 2,5. és 2.7. pontban meghatározott felső határértékek alkalmazásában a rizs nem tartozik a „gabonafélék” közé, és a rizstermékek sem tartoznak a „gabonakészítmények” közé.

(18) A felső határérték az első szintű feldolgozás céljából forgalomba hozott feldolgozatlan gabonafélékre vonatkozik. „Első szintű feldolgozás” bármilyen fizikai kezelést vagy hőkezelést jelent, kivéve a gabonaszemek vagy azok felületének a szárítását. A tisztítási, válogatási, szárítási eljárások nem számítanak „első szintű feldolgozásnak”, amennyiben a gabonaszemen nem történik fizikai beavatkozás, és az egész gabonaszem épen marad a tisztítást és válogatást követően. Integrált termelési és feldolgozási rendszerekben a felső határérték az első szintű feldolgozás céljából forgalomba hozott feldolgozatlan gabonafélékre vonatkozik.

(19) A felső határértékek a betakarított és átvett gabonafélék esetén a 2005/2006-os gazdasági évtől alkalmazandók a legutóbb az 1068/2005/EK rendelettel (HL L 174., 2005.7.7., 65. o.) módosított, a gabonafélék intervenciós hivatalok által történő átvételére vonatkozó eljárások létrehozásáról, valamint a gabona minőségének meghatározására szolgáló vizsgálati módszerek megállapításáról szóló, 2000. április 19-i 824/2000/EK bizottsági rendelet (HL L 100., 2000.4.20., 31. o.) szerint.

(23) Az a) kategóriáiban meghatározottak szerinti hal a legutóbb a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Uniót alapító szerződések kiigazításáról szóló okmánnyal (HL L 236., 2003.9.23., 33. o.) módosított 104/2000/EK tanácsi rendelet (HL L 17., 2000.1.21., 22. o.) 1. cikkében lévő jegyzék KN 0302 70 00 kódja alá sorolt hal májának kivételével. Szárított, hígított, feldolgozott és/vagy összetett élelmiszerek esetében a 2. cikk (1) és (2) bekezdése alkalmazandó.

(24) Amennyiben a halat egészben történő fogyasztásra szánják, a felső határérték az egész halra alkalmazandó.

(25) A 104/2000/EK rendelet 1. cikkében szereplő jegyzék c) és f) kategóriáiban meghatározottak szerinti élelmiszerek (a vonatkozó bejegyzésben felsorolt fajok). Szárított, hígított, feldolgozott és/vagy összetett élelmiszerek esetében a 2. cikk (1) és (2) bekezdése alkalmazandó.

(26) A felső határérték a gyümölcs vagy zöldség megmosása és az ehető rész leválasztása után alkalmazandó.

(27) A felső határérték a 2001. évi gyümölcsbetakarítástól kezdve előállított termékekre vonatkozik.

(28) A felső határérték a forgalomba hozott termékre mint olyanra vonatkozik.

(29) A felső határérték a 40 % szárazanyagot tartalmazó folyékony termékre van megadva, mely a szárazanyagban lévő 50 μg/kg felső határértéknek felel meg. Az értéket a termékek szárazanyag-tartalmának megfelelően arányosan kell kiigazítani.

(30) ►M9 Dioxinok (a poliklór-dibenzo-para-dioxinoknak (PCDD-knek) és a poliklór-dibenzo-furánoknak (PCDF-eknek) az Egészségügyi Világszervezet toxicitási egyenérték-tényezőinek (WHO-TEF-einek) segítségével kifejezett toxicitási egyenértékeinek összege), valamint a dioxinok és a dioxinszerű PCB-k (a PCDD-k, PCDF-ek és a poliklór-bifenilek (PCB-k)) WHO-TEF-ek segítségével kifejezett toxicitási egyenértékeinek összege). Az Egészségügyi Világszervezet humán kockázatfelméréshez használt toxicitási egyenérték-tényezői (WHO-TEF-ek) az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Vegyi Biztonsági Programja (IPCS) 2005 júniusában Genfben tartott szakértői munkaértekezletén elfogadott következtetések alapján (Martin van den Berg és mtsai, The 2005 World Health Organization Re-evaluation of Human and Mammalian Toxic Equivalency Factors for Dioxins and Dioxin-like Compounds. (A dioxinok és dioxinjellegű vegyületek emberekre és emlősökre vonatkozó, az Egészségügyi Világszervezet által 2005-ben felülvizsgált toxicitási egyenérték-tényezői) Toxicological Sciences 93(2), 223–241. o. (2006))

Használt rövidítések: „T” = tetra; „Pe” = penta; „Hx” = hexa; „Hp” = hepta; „O” = okta; „CDD” = klór-dibenzo-dioxin; „CDF” = klór-dibenzo-furán; „CB” = klór-bifenil.

(31) Koncentrációs felső határ: a koncentráció felső határának kiszámítása azon a feltételezésen alapul, hogy a különböző rokon vegyületek minden, a mennyiségi meghatározás határa alatti értéke egyenlő a mennyiségi meghatározás határának értékével.

(32) ►M9 A zsírhoz viszonyított felső határérték nem alkalmazandó a 2 %-nál kevesebb zsírt tartalmazó élelmiszerekre. A 2 %-nál kevesebb zsírt tartalmazó élelmiszerek esetében alkalmazandó felső határérték a 2 % zsírt tartalmazó élelmiszerre vonatkozó, termékre viszonyítva megadott érték, amelyet a zsírra viszonyítva megadott felső határértékből számolnak ki a következő képlet segítségével:

A 2 %-nál kevesebb zsírt tartalmazó élelmiszerek termékre viszonyítva kifejezett felső határértéke = az erre az élelmiszerre kifejezett zsírra viszonyítva megadott felső határérték x 0,02.

(33) A 104/2000/EK rendelet 1. cikkében szereplő jegyzék a), b), c), e) és f) kategóriáiban meghatározottak szerinti élelmiszerek, az 5.11. pontban említett halmáj kivételével.

(34) A 104/2000/EK rendelet 1. cikkében szereplő jegyzék b), c) és f) kategóriáiban meghatározottak szerinti élelmiszerek.

(35) A mentességet csak olyan kukoricára lehet alkalmazni, amely esetében pl. címkézés, rendeltetési hely alapján egyértelmű, hogy kizárólag nedves őrlésre szánják (keményítőkészítés).

(36) A konzerves halmáj esetében a felső határértékek a konzerv fogyasztásra alkalmas teljes tartalmára vonatkoznak.

(37) A határérték a forgalomba hozott étrend-kiegészítőkre mint olyanokra vonatkozik.

(38) A 1201, 1202, 1203, 1204, 1205, 1206, 1207 KN-kód alá tartozó olajos magvak és a 1208 KN-kód alá tartozó olajos magvakból származó termékek; a dinnyemag az ex12 07 99 kód alá tartozik.

(39) Amennyiben a fán termő héjas gyümölcsűekből származó/készített termékek kizárólag a fán termő héjas gyümölcsűekből származnak/készülnek, a megfelelő fán termő héjas gyümölcsűekre megállapított felső határértékek vonatkoznak az ezekből származó/készített termékekre is. A többi esetben a 2. cikk (1) és (2) bekezdésében foglaltak érvényesek a nyersanyagokból származó/készített termékekre.

(40) A felső határérték a tiszta, hígítatlan kivonatra vonatkozik, amely esetében 1 kg kivonat 3–4 kg édesgyökérből nyerhető ki.

(41) A leveles zöldségekre vonatkozó felső határértékek a (396/2005/EK rendelet I. mellékletében a 0256000 kódszám alatt szereplő) friss fűszernövényekre nem alkalmazandók.

(42) E fogalommeghatározásba nem tartozik bele a rákfélék fejtora (cephalothorax).

(43) A koncentráció alsó határértékeinek a kiszámítása azzal a feltételezéssel történik, hogy mind a négy vegyületnél a mennyiségi meghatározás határértéke alá eső összes érték nulla.

(44) Olyan hőkezelési eljárásnak alávetett húsfélék és húskészítmények, amelyek során PAH-ok keletkezhetnek, vagyis kizárólag a grillezett, illetve roston sült húsfélék és húskészítmények.

(45) A konzerv termékek esetében a vizsgálatot a konzerv teljes tartalmára el kell végezni. A teljes összetett termékre vonatkozó felső határérték tekintetében a 2. cikk (1) bekezdésének c) pontja és (2) bekezdése alkalmazandó.

(46) A felső határérték nem vonatkozik azon élelmiszerekre, amelyek esetében bizonyítható, hogy a 2,5 mg/kg értéket meghaladó melaminszint a kiromazin rovarirtó szerként való engedélyezett használatának a következménye. A melamin szintje nem haladhatja meg a kiromazin szintjét.

(47) A felső határértéket 2016. január 1-je előtt felül kell vizsgálni, figyelembe véve a más élelmiszerekből származó citrininexpozícióra vonatkozó információkat, valamint a citrinin toxicitására vonatkozó aktualizált adatokat, különösen a karcinogenitás és a genotoxicitás tekintetében.

( 1 ) HL L 37., 1993.2.13., 1. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

( 2 ) HL L 77., 2001.3.16., 1. o. A legutóbb a 199/2006/EK rendelettel (HL L 32., 2006.2.4., 32. o.) módosított rendelet.

( 3 ) HL L 139., 2004.4.30., 55. o. A legutóbb az 1662/2006/EK rendelettel (HL L 320., 2006.11.18., 1. o.) módosított rendelet.

( 4 ) Az élelmiszerügyi tudományos bizottság jelentései, 38. sorozat, Az élelmiszerügyi tudományos bizottság véleménye a nitrátokról és nitritekről, 1–33. o.http://ec.europa.eu/food/fs/sc/scf/reports/scf_reports_38.pdf

( 5 ) Az élelmiszerügyi tudományos bizottság jelentései, 35. sorozat, Az élelmiszerügyi tudományos bizottság véleménye az aflatoxinokról, az ochratoxin-A-ról és a patulinról, 45–50. o., http://ec.europa.eu/food/fs/sc/scf/reports/scf_reports_35.pdf

( 6 ) Az élelmiszerügyi tudományos bizottság véleménye az ochratoxin-A-ról (kinyilvánítva 1998. szeptember 17-én). http://ec.europa.eu/food/fs/sc/scf/out14_en.html

( 8 ) Tudományos együttműködési feladatokról szóló jelentések, 3.2.7 feladat: „Az ochratoxin-A táplálék általi felvételének felmérése az Európai Unió tagállamainak lakossága körében” http://ec.europa.eu/food/food/chemicalsafety/contaminants/task_3-2-7_en.pdf

( 9 ) Az EFSA élelmiszerláncban előforduló szennyező anyagokkal foglalkozó tudományos testületének a Bizottság kérésére elkészített, az élelmiszerben előforduló ochratoxin A-val kapcsolatos szakvéleménye. http://www.efsa.europa.eu/etc/medialib/efsa/science/contam/contam_opinions/1521.Par.0001.File.dat/contam_op_ej365_ochratoxin_a_food_en1.pdf

( 10 ) Az élelmiszerügyi tudományos bizottság 2000. március 8–9-én Brüsszelben tartott 120. ülésének jegyzőkönyve, a patulinra vonatkozó megállapításnól. http://ec.europa.eu/food/fs/sc/scf/out55_en.pdf

( 11 ) Tudományos együttműködési feladatokról szóló jelentések, 3.2.8 feladat: „A patulin táplálék általi felvételének felmérése az Európai Unió tagállamainak lakossága körében” http://ec.europa.eu/food/food/chemicalsafety/contaminants/3.2.8_en.pdf

( 13 ) Az élelmiszerügyi tudományos bizottság (ÉTB) Fusarium-toxinokról szóló véleménye, 1. rész: Dezoxinivalenol (DON), (kinyilvánítva: 1999. december 2-án). http://ec.europa.eu/food/fs/sc/scf/out44_en.pdf

( 14 ) Az élelmiszerügyi tudományos bizottság (ÉTB) Fusarium-toxinokról szóló véleménye, 2. rész: Zearalenon (ZEA), (kinyilvánítva: 2000. június 22-én). http://ec.europa.eu/food/fs/sc/scf/out65_en.pdf

( 15 ) Az élelmiszerügyi tudományos bizottság (ÉTB) Fusarium-toxinokról szóló véleménye, 3. rész: Fumonizin B1 (FB1), (kinyilvánítva: 2000. október 17-én). http://ec.europa.eu/food/fs/sc/scf/out73_en.pdf

( 16 ) Az élelmiszerügyi tudományos bizottságnak a fumonizin B1, B2 és B3-ról szóló, aktualizált véleménye (kinyilvánítva 2003. április 4-én). http://ec.europa.eu/food/fs/sc/scf/out185_en.pdf

( 17 ) Az élelmiszerügyi tudományos bizottság (ÉTB) Fusarium-toxinokról szóló véleménye, 4. rész: Nivalenol, (kinyilvánítva: 2000. október 19-én). http://ec.europa.eu/food/fs/sc/scf/out74_en.pdf

( 18 ) Az élelmiszerügyi tudományos bizottság (ÉTB) Fusarium-toxinokról szóló véleménye, 5. rész: T-2 és HT-2 toxin (elfogadva: 2001. május 30-án). http://ec.europa.eu/food/fs/sc/scf/out88_en.pdf

( 19 ) Az élelmiszerügyi tudományos bizottság (ÉTB) Fusarium-toxinokról szóló véleménye, 6. rész: A T-2 toxin, a HT-2 toxin, a nivalenol és a dezoxinivalenol csoportos értékelése (elfogadva 2002. február 26-án). http://ec.europa.eu/food/fs/sc/scf/out123_en.pdf

( 20 ) Tudományos együttműködési feladatokról szóló jelentések, 3.2.10 feladat: „A Fusarium-toxinok élelmiszerben való előfordulási adatainak gyűjtése és táplálék általi felvételének felmérése az Európai Unió tagállamainak lakossága körében” http://ec.europa.eu/food/fs/scoop/task3210.pdf

( 22 ) Az élelmiszerügyi tudományos bizottság jelentései, 32. sorozat, Az élelmiszerügyi tudományos bizottság véleménye az élelmiszerekben és italokban lévő ólom jelentette potenciális kockázatról, 7–8. o. http://ec.europa.eu/food/fs/sc/scf/reports/scf_reports_32.pdf

( 23 ) Tudományos együttműködési feladatokról szóló jelentések, 3.2.11 feladat: „Az arzén, ólom, kadmium és higany élelmiszerekkel történő bevitelének felmérése az Európai Unió tagállamainak lakossága körében” http://ec.europa.eu/food/food/chemicalsafety/contaminants/scoop_3-2-11_heavy_metals_report_en.pdf

( 24 ) Az élelmiszerügyi tudományos bizottság jelentései, 36. sorozat, Az élelmiszerügyi tudományos bizottság véleménye, 67–70. o. http://ec.europa.eu/food/fs/sc/scf/reports/scf_reports_36.pdf

( 25 ) Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) élelmiszerláncban előforduló szennyező anyagokkal foglalkozó tudományos testületének a Bizottság kérésére elkészített, az élelmiszerben lévő higannyal és metil-higannyal kapcsolatos szakvéleménye, elfogadva: 2004. február 24-én. http://www.efsa.eu.int/science/contam/contam_opinions/259/opinion_contam_01_en1.pdf

( 26 ) http://ec.europa.eu/food/food/chemicalsafety/contaminants/information_note_mercury-fish_12-05-04.pdf

( 27 ) Az élelmiszerügyi tudományos bizottság véleménye az élelmiszerkonzervekben található ón jelentette akut kockázatokról (elfogadva 2001. december 12-én). http://ec.europa.eu/food/fs/sc/scf/out110_en.pdf

( 28 ) Az élelmiszerügyi tudományos bizottság véleménye 3-monoklór-propán-1,2-diolról (3-MCPD), amely aktualizálta az 1994. évi véleményt (elfogadva 2001. május 30-án). http://ec.europa.eu/food/fs/sc/scf/out91_en.pdf

( 29 ) Az élelmiszerügyi tudományos bizottság jelentései, 36. sorozat, Az élelmiszerügyi tudományos bizottság véleménye a 3-monoklór-propán-1,2-diolról (3-MCPD), 31–34. o. http://ec.europa.eu/food/fs/sc/scf/reports/scf_reports_36.pdf

( 30 ) Tudományos együttműködési feladatokról szóló jelentések, 3.2.9 feladat: „Az élelmiszerekben lévő 3-MCPD és rokon anyagok szintjére vonatkozó adatok összegyűjtése és összesítése”, 256. o. http://ec.europa.eu/food/food/chemicalsafety/contaminants/scoop_3-2-9_final_report_chloropropanols_en.pdf

( 31 ) Az élelmiszerügyi tudományos bizottság véleménye az élelmiszerekben található dioxinok és dioxinszerű PCB-k kockázatbecsléséről. Az ÉTB 2000. november 22-én elfogadott véleménye óta ismertté vált új tudományos információk alapján történő aktualizálás (amelyet 2001. május 30-án fogadtak el). http://ec.europa.eu/food/fs/sc/scf/out90_en.pdf

( 32 ) Az élelmiszerügyi tudományos bizottság véleménye az élelmiszerekben található dioxinok és dioxinszerű PCB-k kockázatbecsléséről. (elfogadva: 2000. november 22-én). http://ec.europa.eu/food/fs/sc/scf/out78_en.pdf

( 33 ) Tudományos együttműködési feladatokról szóló jelentések, 3.2.5 feladat: „A dioxinok és azokhoz hasonló PCB-k táplálék általi felvételének felmérése az Európai Unió tagállamainak lakossága körében” http://ec.europa.eu/dgs/health_consumer/library/pub/pub08_en.pdf

( 35 ) Az élelmiszerügyi tudományos bizottság véleménye az élelmiszerekben lévő policiklikus aromás szénhidrogén jelentette egészségügyi kockázatokról (kinyilvánítva 2002. december 4-én) http://ec.europa.eu/food/fs/sc/scf/out153_en.pdf

( 36 ) Egyes élelmiszer-szennyező anyagok értékelése – az élelmiszer-adalékanyagokkal foglalkozó közös FAO/WHO szakértői bizottság jelentése, hatvannegyedik ülés, Róma, 2005. február 8–17., 1–6. és 61–81. o.

WHO Technical Report Series, No. 930, 2006 – http://whqlibdoc.who.int/trs/WHO_TRS_930_eng.pdf

( 37 ) Tudományos együttműködési feladatokról szóló jelentések, 3.2.12 feladat: „Policiklusos aromás szénhidrogének élelmiszerben való előfordulási adatainak gyűjteménye” http://ec.europa.eu/food/food/chemicalsafety/contaminants/scoop_3-2-12_final_report_pah_en.pdf

( 41 ) HL L 77., 2001.3.16., 14. o. A 2005/4/EK irányelvvel (HL L 19., 2005.1.21., 50. o.) módosított irányelv.

( 49 ) A gyümölcsök, zöldségek és gabonafélék tekintetében hivatkozás történik a legutóbb a 178/2006/EK rendelettel (HL L 29., 2006.2.2., 3. o.) módosított, a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. február 23-i 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (HL L 70., 2005.3.16., 1. o.) meghatározott vonatkozó kategóriában felsorolt élelmiszerekre. Ez többek között azt jelenti, hogy a hajdina (Fagopyrum spp.) a „gabonafélék”, a hajdinából készült termékek pedig a „gabonakészítmények” közé tartoznak. ►M3 A gyömölcsökre vonatkozó határértékek nem vonatkoznak a fán termő héjas gyümölcsűekre. ◄

( 50 ) A legmagasabb határértékek nem vonatkoznak a feldolgozásra szánt, a szántóföldről közvetlenül a feldolgozó üzembe ömlesztve szállított friss parajra.

( 51 ) A csecsemők és a kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekről és bébiételekről szóló, 2006. december 5-i 2006/125/EK bizottsági irányelvben (HL L 339., 2006.12.6., 16. o.) meghatározottak szerint e kategóriában felsorolt élelmiszerek.

A csecsemők és a kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekről és bébiételekről szóló, 2006. december 5-i 2006/125/EK bizottsági irányelvben (HL L 339., 2006.12.6., 16. o.) meghatározottak szerint e kategóriában felsorolt élelmiszerek.

( 52 ) A felső határérték a fogyasztásra kész állapotban forgalmazott, vagy a gyártó utasításai szerint a fogyasztásra elkészített termékekre vonatkozik.

( 53 ) ►M5 A felső határértékek a földimogyoró (mogyoró) és a fán termő héjas gyümölcsűek ehető részére vonatkoznak. Héjas földimogyoró és fán termő héjas gyümölcsűek elemzése során az aflatoxintartalom megállapításakor azt kell feltételezni, hogy a szenynyeződés egésze az ehető részben található, kivéve a brazildió esetében. ◄

( 54 ) Az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározottak szerint e kategóriában felsorolt élelmiszerek (HL L 226., 2004.6.25., 22. o.).

( 55 ) A felső határérték a szárazanyagra vonatkozik. A szárazanyagot a 401/2006/EK rendelet szerint kell meghatározni.

( 56 ) A 2006/141/EK bizottsági irányelvben (HL L 401., 2006.12.30., 1. o.) meghatározottak szerint e kategóriában felsorolt élelmiszerek.

( 57 ) A speciális gyógyászati célokra szánt diétás élelmiszerekről szóló, 1999. március 25-i 1999/21/EK bizottsági irányelvben (HL L 91., 1999.4.7., 29. o.) meghatározottak szerint e kategóriában felsorolt élelmiszerek.

( 58 ) A felső határértékek a tej és tejtermékek esetében a fogyasztásra kész állapotban forgalmazott, vagy a gyártó utasításai szerint a fogyasztásra elkészített termékekre vonatkoznak, a tejtől és tejtermékektől eltérő termékek esetében pedig a szárazanyagra. A szárazanyagot a 401/2006/EK rendelet szerint kell meghatározni.

( 59 ) A legutóbb a Bolgár Köztársaság és Románia Európai Unióba történő felvételének feltételeiről és részletes szabályairól szóló jegyzőkönyvvel (HL L 157., 2005.6.21., 29. o.) módosított, a borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendeletben (HL L 179., 1999.7.14., 1. o.) meghatározottak szerint e kategóriában felsorolt élelmiszerek.

( 60 ) A felső határérték a 2005. évi betakarítástól kezdve előállított termékekre vonatkozik.

( 61 ) A legutóbb a Bolgár Köztársaság és Románia Európai Unióba történő felvételének feltételeiről és részletes szabályairól szóló jegyzőkönyvvel módosított, az ízesített bor, ízesített boralapú italok és az ízesített boralapú koktélok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok meghatározásáról szóló, 1991. június 10-i 1601/91/EGK tanácsi rendeletben (HL L 149., 1991.6.14., 1. o.) meghatározottak szerint e kategóriában felsorolt élelmiszerek. Az ezekre az italokra alkalmazott legmagasabb ochratoxin A-tartalom a végtermékben lévő bor és/vagy szőlőmust arányának függvénye.

( 62 ) A gyümölcslevekről és egyes hasonló, emberi fogyasztásra szánt termékekről szóló, 2001. december 20-i 2001/112/EK tanácsi irányelvben (HL L 10., 2002.1.12., 58. o.) meghatározottak szerint e kategóriában felsorolt élelmiszerek.

( 63 ) A legutóbb a Bolgár Köztársaság és Románia Európai Unióba történő felvételének feltételeiről és részletes szabályairól szóló jegyzőkönyvvel módosított, a szeszes italok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló, 1989. május 29-i 1576/89/EGK tanácsi rendeletben (HL L 160., 1989.6.12., 1. o.) meghatározottak szerint e kategóriában felsorolt élelmiszerek.

( 64 ) Csecsemők és kisgyermekek a 2006/141/EK (HL L 401., 2006.12.30., 1. o.) és a 2006/125/EK irányelvben meghatározottak szerint.

Csecsemők és kisgyermekek a 2006/141/EK (HL L 401., 2006.12.30., 1. o.) és a 2006/125/EK irányelvben meghatározottak szerint.

( 65 ) A dezoxinivalenol, zearalenon, B1 és B2, T-2 és HT-2 toxinokra a 2.4., 2,5. és 2.7. pontban meghatározott felső határértékek alkalmazásában a rizs nem tartozik a „gabonafélék” közé, és a rizstermékek sem tartoznak a „gabonakészítmények” közé.

( 66 ) A felső határérték az első szintű feldolgozás céljából forgalomba hozott feldolgozatlan gabonafélékre vonatkozik. „Első szintű feldolgozás” bármilyen fizikai kezelést vagy hőkezelést jelent, kivéve a gabonaszemek vagy azok felületének a szárítását. A tisztítási, válogatási, szárítási eljárások nem számítanak „első szintű feldolgozásnak”, amennyiben a gabonaszemen nem történik fizikai beavatkozás, és az egész gabonaszem épen marad a tisztítást és válogatást követően. Integrált termelési és feldolgozási rendszerekben a felső határérték az első szintű feldolgozás céljából forgalomba hozott feldolgozatlan gabonafélékre vonatkozik.

( 67 ) A felső határértékek a betakarított és átvett gabonafélék esetén a 2005/2006-os gazdasági évtől alkalmazandók a legutóbb az 1068/2005/EK rendelettel (HL L 174., 2005.7.7., 65. o.) módosított, a gabonafélék intervenciós hivatalok által történő átvételére vonatkozó eljárások létrehozásáról, valamint a gabona minőségének meghatározására szolgáló vizsgálati módszerek megállapításáról szóló, 2000. április 19-i 824/2000/EK bizottsági rendelet (HL L 100., 2000.4.20., 31. o.) szerint.

( 71 ) Az a) kategóriáiban meghatározottak szerinti hal a legutóbb a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Uniót alapító szerződések kiigazításáról szóló okmánnyal (HL L 236., 2003.9.23., 33. o.) módosított 104/2000/EK tanácsi rendelet (HL L 17., 2000.1.21., 22. o.) 1. cikkében lévő jegyzék KN 0302 70 00 kódja alá sorolt hal májának kivételével. Szárított, hígított, feldolgozott és/vagy összetett élelmiszerek esetében a 2. cikk (1) és (2) bekezdése alkalmazandó.

( 72 ) Amennyiben a halat egészben történő fogyasztásra szánják, a felső határérték az egész halra alkalmazandó.

( 73 ) A 104/2000/EK rendelet 1. cikkében szereplő jegyzék c) és f) kategóriáiban meghatározottak szerinti élelmiszerek (a vonatkozó bejegyzésben felsorolt fajok). Szárított, hígított, feldolgozott és/vagy összetett élelmiszerek esetében a 2. cikk (1) és (2) bekezdése alkalmazandó.

( 74 ) A felső határérték a gyümölcs vagy zöldség megmosása és az ehető rész leválasztása után alkalmazandó.

( 75 ) A felső határérték a 2001. évi gyümölcsbetakarítástól kezdve előállított termékekre vonatkozik.

( 76 ) A felső határérték a forgalomba hozott termékre mint olyanra vonatkozik.

( 77 ) A felső határérték a 40 % szárazanyagot tartalmazó folyékony termékre van megadva, mely a szárazanyagban lévő 50 μg/kg felső határértéknek felel meg. Az értéket a termékek szárazanyag-tartalmának megfelelően arányosan kell kiigazítani.

( 78 ) Dioxinok (a poliklór-dibenzo-para-dioxinoknak (PCDD-knek) és a poliklór-dibenzo-furánoknak (PCDF-eknek) az Egészségügyi Világszervezet toxicitási egyenérték-tényezőinek (WHO-TEF-einek) segítségével kifejezett toxicitási egyenértékeinek összege), valamint a dioxinok és a dioxinszerű PCB-k (a PCDD-k, PCDF-ek és a poliklór-bifenilek (PCB-k)) WHO-TEF-ek segítségével kifejezett toxicitási egyenértékeinek összege). Az Egészségügyi Világszervezet humán kockázatfelméréshez használt toxicitási egyenérték-tényezői (WHO-TEF-ek) az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Vegyi Biztonsági Programja (IPCS) 2005 júniusában Genfben tartott szakértői munkaértekezletén elfogadott következtetések alapján (Martin van den Berg és mtsai, The 2005 World Health Organization Re-evaluation of Human and Mammalian Toxic Equivalency Factors for Dioxins and Dioxin-like Compounds. (A dioxinok és dioxinjellegű vegyületek emberekre és emlősökre vonatkozó, az Egészségügyi Világszervezet által 2005-ben felülvizsgált toxicitási egyenérték-tényezői) Toxicological Sciences 93(2), 223–241. o. (2006))

Dioxinok (a poliklór-dibenzo-para-dioxinoknak (PCDD-knek) és a poliklór-dibenzo-furánoknak (PCDF-eknek) az Egészségügyi Világszervezet toxicitási egyenérték-tényezőinek (WHO-TEF-einek) segítségével kifejezett toxicitási egyenértékeinek összege), valamint a dioxinok és a dioxinszerű PCB-k (a PCDD-k, PCDF-ek és a poliklór-bifenilek (PCB-k)) WHO-TEF-ek segítségével kifejezett toxicitási egyenértékeinek összege). Az Egészségügyi Világszervezet humán kockázatfelméréshez használt toxicitási egyenérték-tényezői (WHO-TEF-ek) az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Vegyi Biztonsági Programja (IPCS) 2005 júniusában Genfben tartott szakértői munkaértekezletén elfogadott következtetések alapján (

, The 2005 World Health Organization Re-evaluation of Human and Mammalian Toxic Equivalency Factors for Dioxins and Dioxin-like Compounds. (A dioxinok és dioxinjellegű vegyületek emberekre és emlősökre vonatkozó, az Egészségügyi Világszervezet által 2005-ben felülvizsgált toxicitási egyenérték-tényezői) Toxicological Sciences 93(2), 223–241. o. (2006))

( 79 ) Koncentrációs felső határ: a koncentráció felső határának kiszámítása azon a feltételezésen alapul, hogy a különböző rokon vegyületek minden, a mennyiségi meghatározás határa alatti értéke egyenlő a mennyiségi meghatározás határának értékével.

( 80 ) A zsírhoz viszonyított felső határérték nem alkalmazandó a 2 %-nál kevesebb zsírt tartalmazó élelmiszerekre. A 2 %-nál kevesebb zsírt tartalmazó élelmiszerek esetében alkalmazandó felső határérték a 2 % zsírt tartalmazó élelmiszerre vonatkozó, termékre viszonyítva megadott érték, amelyet a zsírra viszonyítva megadott felső határértékből számolnak ki a következő képlet segítségével:

A zsírhoz viszonyított felső határérték nem alkalmazandó a 2 %-nál kevesebb zsírt tartalmazó élelmiszerekre. A 2 %-nál kevesebb zsírt tartalmazó élelmiszerek esetében alkalmazandó felső határérték a 2 % zsírt tartalmazó élelmiszerre vonatkozó, termékre viszonyítva megadott érték, amelyet a zsírra viszonyítva megadott felső határértékből számolnak ki a következő képlet segítségével:

( 81 ) A 104/2000/EK rendelet 1. cikkében szereplő jegyzék a), b), c), e) és f) kategóriáiban meghatározottak szerinti élelmiszerek, az 5.11. pontban említett halmáj kivételével.

( 82 ) A 104/2000/EK rendelet 1. cikkében szereplő jegyzék b), c) és f) kategóriáiban meghatározottak szerinti élelmiszerek.

( 83 ) A mentességet csak olyan kukoricára lehet alkalmazni, amely esetében pl. címkézés, rendeltetési hely alapján egyértelmű, hogy kizárólag nedves őrlésre szánják (keményítőkészítés).

( 84 ) A konzerves halmáj esetében a felső határértékek a konzerv fogyasztásra alkalmas teljes tartalmára vonatkoznak.

( 85 ) A határérték a forgalomba hozott étrend-kiegészítőkre mint olyanokra vonatkozik.

( 86 ) A 1201, 1202, 1203, 1204, 1205, 1206, 1207 KN-kód alá tartozó olajos magvak és a 1208 KN-kód alá tartozó olajos magvakból származó termékek; a dinnyemag az ex12 07 99 kód alá tartozik.

( 87 ) Amennyiben a fán termő héjas gyümölcsűekből származó/készített termékek kizárólag a fán termő héjas gyümölcsűekből származnak/készülnek, a megfelelő fán termő héjas gyümölcsűekre megállapított felső határértékek vonatkoznak az ezekből származó/készített termékekre is. A többi esetben a 2. cikk (1) és (2) bekezdésében foglaltak érvényesek a nyersanyagokból származó/készített termékekre.

( 88 ) A felső határérték a tiszta, hígítatlan kivonatra vonatkozik, amely esetében 1 kg kivonat 3–4 kg édesgyökérből nyerhető ki.

( 89 ) A leveles zöldségekre vonatkozó felső határértékek a (396/2005/EK rendelet I. mellékletében a 0256000 kódszám alatt szereplő) friss fűszernövényekre nem alkalmazandók.

( 90 ) E fogalommeghatározásba nem tartozik bele a rákfélék fejtora (cephalothorax).

( 91 ) A koncentráció alsó határértékeinek a kiszámítása azzal a feltételezéssel történik, hogy mind a négy vegyületnél a mennyiségi meghatározás határértéke alá eső összes érték nulla.

( 92 ) Olyan hőkezelési eljárásnak alávetett húsfélék és húskészítmények, amelyek során PAH-ok keletkezhetnek, vagyis kizárólag a grillezett, illetve roston sült húsfélék és húskészítmények.

( 93 ) A konzerv termékek esetében a vizsgálatot a konzerv teljes tartalmára el kell végezni. A teljes összetett termékre vonatkozó felső határérték tekintetében a 2. cikk (1) bekezdésének c) pontja és (2) bekezdése alkalmazandó.

( 94 ) A felső határérték nem vonatkozik azon élelmiszerekre, amelyek esetében bizonyítható, hogy a 2,5 mg/kg értéket meghaladó melaminszint a kiromazin rovarirtó szerként való engedélyezett használatának a következménye. A melamin szintje nem haladhatja meg a kiromazin szintjét.

( 95 ) A felső határértéket 2016. január 1-je előtt felül kell vizsgálni, figyelembe véve a más élelmiszerekből származó citrininexpozícióra vonatkozó információkat, valamint a citrinin toxicitására vonatkozó aktualizált adatokat, különösen a karcinogenitás és a genotoxicitás tekintetében.

		Hivatalos Lap
		No	page	date
►M1	A BIZOTTSÁG 1126/2007/EK RENDELETE (2007. szeptember 28.)	L 255	14	29.9.2007
►M2	A BIZOTTSÁG 565/2008/EK RENDELETE (2008. június 18.)	L 160	20	19.6.2008
►M3	A BIZOTTSÁG 629/2008/EK RENDELETE (2008. július 2.)	L 173	6	3.7.2008
►M4	A BIZOTTSÁG 105/2010/EU RENDELETE (2010. február 5.)	L 35	7	6.2.2010
►M5	A BIZOTTSÁG 165/2010/EU RENDELETE (2010. február 26.)	L 50	8	27.2.2010
►M6	A BIZOTTSÁG 420/2011/EU RENDELETE (2011. április 29.)	L 111	3	30.4.2011
►M7	A BIZOTTSÁG 835/2011/EU RENDELETE (2011. augusztus 19.)	L 215	4	20.8.2011
►M8	A BIZOTTSÁG 1258/2011/EU RENDELETE (2011. december 2.)	L 320	15	3.12.2011
►M9	A BIZOTTSÁG 1259/2011/EU RENDELETE (2011. december 2.)	L 320	18	3.12.2011
M10	A BIZOTTSÁG 219/2012/EU RENDELETE (2012. március 14.)	L 75	5	15.3.2012
►M11	A BIZOTTSÁG 594/2012/EU RENDELETE (2012. július 5.)	L 176	43	6.7.2012
►M12	A BIZOTTSÁG 1058/2012/EU RENDELETE (2012. november 12.)	L 313	14	13.11.2012
►M13	A BIZOTTSÁG 1067/2013/EU RENDELETE (2013. október 30.)	L 289	56	31.10.2013
►M14	A BIZOTTSÁG 212/2014/EU RENDELETE (2014. március 6.)	L 67	3	7.3.2014

Élelmiszerek (1)		Felső határértékek (mg NO3/kg)
1.1.	Friss paraj (Spinacia oleracea) (2)		3 500
1.2.	Tartósított, mélyfagyasztott, vagy fagyasztott paraj		2 000
1.3.	Friss fejes saláta (Lactuca sativa L.) (melegházi és szabadföldi saláta), kivéve az 1.4. pontban felsorolt fejes salátát)	Október 1. és március 31. között betakarított:
		melegházi fejes saláta	5 000
		szabadföldi fejes saláta	4 000
		Április 1. és szeptember 30. között betakarított:
		melegházi fejes saláta	4 000
		szabadföldi fejes saláta	3 000
1.4.	Jégsaláta	Melegházi fejes saláta	2 500
1.4.	Jégsaláta	Szabadföldi fejes saláta	2 000
1.5.	Rukkola (Eruca sativa, Diplotaxis sp, Brassica tenuifolia, Sisymbrium tenuifolium)	Október 1. és március 31. között betakarított:	7 000
1.5.		Április 1. és szeptember 30. között betakarított:	6 000
1.6.	Csecsemők és kisgyermekek számára készült gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek (3) (4)		200
▼B

Élelmiszerek		Felső határértékek
Élelmiszerek		Dioxinok összege (WHO-PCDD/F-TEQ) (31)	Dioxinok és dioxinszerű pcb-k összege (WHO-PCDD/F-PCB-TEQ) (31)	A PCB 28, PCB52, PCB101, PCB138, PCB153 és PCB180 Összege (ICES – 6) (31)
5.1.	Az alábbi állatok húsa vagy az azokból készült húskészítmények (6) (az ehető belsőségek kivételével):
	— szarvasmarhafélék és juh	2,5 pg/g zsír (32)	4,0 pg/g zsír (32)	40 ng/g zsír (32)
	— baromfi	1,75 pg/g zsír (32)	3,0 pg/g zsír (32)	40 ng/g zsír (32)
	— sertés	1,0 pg/g zsír (32)	1,25 pg/g zsír (32)	40 ng/g zsír (32)
▼M13
5.2.	Az 5.1. pontban említett szárazföldi állatok (a juh kivételével) mája és a belőlük készült termékek	0,30 pg/g nedves tömeg	0,50 pg/g nedves tömeg	3,0 ng/g nedves tömeg
	Juhmáj és a belőle készült termékek	1,25 pg/g nedves tömeg	2,00 pg/g nedves tömeg	3,0 ng/g nedves tömeg
▼M9
5.3.	Hal színhúsa, halászati termékek és azokból készült termékek (24) (33), az alábbiak kivételével — kifogott vadon élő angolna — kifogott vadon élő édesvízi halak, kivéve az édesvízből kifogott diadróm halfajokat — halmáj és a belőle készült termékek — a tengeri élőlényekből készült olaj A rákfélékre vonatkozó felső határérték a végtagok és a has színhúsára (42) alkalmazandó. A rákok és tarisznyarákszerű rákfélék (Brachyura és Anomura) esetében a végtagok színhúsára alkalmazandó.	3,5 pg/g nedves tömeg	6,5 pg/g nedves tömeg	75 ng/g nedves tömeg
5.4.	A kifogott vadon élő édesvízi halak – kivéve az édesvízből kifogott diadróm halfajok – színhúsa és a belőle készült termékek (24)	3,5 pg/g nedves tömeg	6,5 pg/g nedves tömeg	125 ng/g nedves tömeg
5.5.	Kifogott vadon élő angolna színhúsa (Anguilla anguilla) és a belőle készült termékek	3,5 pg/g nedves tömeg	10,0 pg/g nedves tömeg	300 ng/g nedves tömeg
5.6.	Halmáj és a belőle készült termékek az 5.7. pontban említett tengeri élőlényekből készült olaj kivételével	—	20,0 pg/g nedves tömeg (36)	200 ng/g nedves tömeg (36)
5.7.	Tengeri élőlényekből készült olaj (halolaj, halmájolaj és más tengeri szervezetekből kivont, emberi fogyasztásra szánt olajok)	1,75 pg/g zsír	6,0 pg/g zsír	200 ng/g zsír
5.8.	Nyerstej (6) és tejtermékek (6), beleértve a vajzsírt is	2,5 pg/g zsír (32)	5,5 pg/g zsír (32)	40 ng/g zsír (32)
5.9.	Tyúktojás és tojástermékek (6)	2,5 pg/g zsír (32)	5,0 pg/g zsír (32)	40 ng/g zsír (32)
5.10.	Az alábbi állatok zsírja:
	— szarvasmarhafélék és juh	2,5 pg/g zsír	4,0 pg/g zsír	40 ng/g zsír
	— baromfi	1,75 pg/g zsír	3,0 pg/g zsír	40 ng/g zsír
	— sertés	1,0 pg/g zsír	1,25 pg/g zsír	40 ng/g zsír
5.11.	Vegyes állati zsírok	1,5 pg/g zsír	2,50 pg/g zsír	40 ng/g zsír
5.12.	Növényi olaj és zsírok	0,75 pg/g zsír	1,25 pg/g zsír	40 ng/g zsír
5.13.	Csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszerek (4)	0,1 pg/g nedves tömeg	0,2 pg/g nedves tömeg	1,0 ng/g nedves tömeg

Élelmiszerek		Felső határértékek (μg/kg)
6.1.	Benzo[a]pirén, benz[a]antracén, benzo[b]fluorantén és krizén	Benzo[a]pirén	A benzo[a]pirén, benz[a]antracén, benzo[b]fluorantén és krizén összmennyisége (43)
6.1.1.	Közvetlen emberi fogyasztásra szánt vagy élelmiszer-összetevőként használt olajok és zsírok (a kakaóvaj és a kókuszolaj kivételével)	2,0	10,0
6.1.2.	Kakaóbab és abból származó termékek	5,0 μg/kg zsír 2013. április 1-jétől	35,0 μg/kg zsír 2013. április 1-jétől2015. március 31-ig 30,0 μg/kg zsír 2015. április 1-jétől
6.1.3.	Közvetlen emberi fogyasztásra, illetve élelmiszer-összetevőként történő felhasználásra szánt kókuszolaj	2,0	20,0
6.1.4.	Füstölt húsok és füstölt húskészítmények	5,0 2014. augusztus 31-ig 2,0 2014. szeptember 1-jétől	30,0 2012. szeptember 1-jétől2014. augusztus 31-ig 12,0 2014. szeptember 1-jétől
6.1.5.	Füstölt hal színhúsa és füstölt halászati termékek (24) (34) a 6.1.6. és a 6.1.7. pontban felsorolt halászati termékek kivételével. A füstölt rákfélékre vonatkozó felső határérték a végtagok és a has színhúsára (42) alkalmazandó. A füstölt rákok és tarisznyarákszerű rákfélék (Brachyura és Anomura) esetében a végtagok színhúsára alkalmazandó.	5,0 2014. augusztus 31-ig 2,0 2014. szeptember 1-jétől	30,0 2012. szeptember 1-jétől2014. augusztus 31-ig 12,0 2014. szeptember 1-jétől
6.1.6.	Füstölt spratt (sprotni) és konzerv füstölt spratt (sprotni) (24) (45)(Sprattus sprattus); kéthéjú kagylók (frissen, hűtve vagy fagyasztva) (25); a végfogyasztóknak értékesített hőkezelt hús és hőkezelt húskészítmények (44)	5,0	30,0
6.1.7.	Kéthéjú kagylók (34) (füstölt)	6,0	35,0
6.1.8.	Csecsemők és kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek (3) (28)	1,0	1,0
6.1.9.	Az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek, beleértve a tejalapú anyatej-helyettesítő tápszert és a tejalapú anyatej-kiegészítő tápszert (8) (28)	1,0	1,0
6.1.10.	Speciális gyógyászati célokra szánt diétás élelmiszerek (9) (28) kifejezetten csecsemők számára	1,0	1,0

Élelmiszerek		Felső határértékek (mg/kg)
7.1.	Melamin
7.1.1.	Élelmiszerek az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek kivételével (46)	2,5
7.1.2.	Porított anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek	1

Rokonvegyület	TEF-érték
Dibenzo-p-dioxinok („PCDD-k”)
2,3,7,8-TCDD	1
1,2,3,7,8-PeCDD	1
1,2,3,4,7,8-HxCDD	0,1
1,2,3,6,7,8-HxCDD	0,1
1,2,3,7,8,9-HxCDD	0,1
1,2,3,4,6,7,8-HpCDD	0,01
OCDD	0,0003
Dibenzo-furánok (PCDF-ek)
2,3,7,8-TCDF	0,1
1,2,3,7,8-PeCDF	0,03
2,3,4,7,8-PeCDF	0,3
1,2,3,4,7,8-HxCDF	0,1
1,2,3,6,7,8-HxCDF	0,1
1,2,3,7,8,9-HxCDF	0,1
2,3,4,6,7,8-HxCDF	0,1
1,2,3,4,6,7,8-HpCDF	0,01
1,2,3,4,7,8,9-HpCDF	0,01
OCDF	0,0003
„Dioxinszerű” PCB-k nem-orto PCB-k + mono-orto PCB-k
Nem-orto PCB-k
PCB 77	0,0001
PCB 81	0,0003
PCB 126	0,1
PCB 169	0,03
Mono-orto PCB-k
PCB 105	0,00003
PCB 114	0,00003
PCB 118	0,00003
PCB 123	0,00003
PCB 156	0,00003
PCB 157	0,00003
PCB 167	0,00003
PCB 189	0,00003