Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a 2000. június 23-án Cotonou-ban aláírt, az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között létrejött partnerségi megállapodásra ( 1 ) (a továbbiakban: az AKCS–EK megállapodás),

tekintettel az Európai Közösség és a tengerentúli országok és területek társulásáról szóló, 2001. november 27-i 2001/822/EK tanácsi határozatra (a továbbiakban: a tengerentúli társulási határozat) ( 2 ),

tekintettel a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői közötti, a 2000. június 23-i, Cotonouban (Benin) aláírt, az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok, valamint az Európai Közösség és tagállamai közötti partnerségi megállapodás pénzügyi jegyzőkönyve alapján nyújtandó közösségi támogatás finanszírozásáról és adminisztrációjáról, továbbá az EK-Szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról szóló belső megállapodásra ( 3 ) (a továbbiakban: a belső megállapodás), és különösen annak 31. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 4 ),

tekintettel a Számvevőszék véleményére ( 5 ),

tekintettel az Európai Beruházási Bank véleményére,

mivel:

(1)	Meg kell határozni a belső megállapodás által létrehozott 9. Európai Fejlesztési Alaphoz való (a továbbiakban: az EFA) tagállami hozzájárulások befizetésére vonatkozó részletes szabályokat.

(2)	Meg kell állapítani azokat a feltételeket, amelyekkel összhangban a Számvevőszék gyakorolhatja hatáskörét az EFA tekintetében.

(3)	Az Európai Beruházási Bank (a továbbiakban: EBB) kezelésében lévő források számvevőszéki vizsgálatára vonatkozó rendelkezések összhangban vannak a Tripartit Megállapodásnak a Szerződés 248. cikkében előírt szerződéses jellegével.

(4)

Meg kell állapítani az előző EFA-kból fennmaradó egyenlegek kezelésének szabályait, különös tekintettel a 9. EFA-ba való átcsoportosítás részletes szabályaira, a fennmaradó eszközöknek az AKCS–EK megállapodásban vagy a tengerentúli társulási határozatban előírt különböző együttműködési eszközök közötti elosztására, valamint a megvalósításukra vonatkozó szabályokra.

(5)	Meg kell teremteni az összhangot e rendelet és a Bizottság által a tengerentúli társulási határozat végrehajtása céljából elfogadott intézkedések között.

(6)	Biztosítani kell az AKCS–EK megállapodás alapján finanszírozott programok és projektek zökkenőmentes, gyors és hatékony végrehajtását, továbbá áttekinthető és könnyen alkalmazható közigazgatási eljárásokat kell bevezetni, amelyek elősegítik a feladatok és hatáskörök decentralizációját.

(7)

Az AKCS–EK Miniszterek Tanácsának, a Cotonou-i Megállapodás IV. melléklete 28., 29. és 30. cikkének végrehajtásáról szóló, 2002. október 7-i 2/2002 határozata ( 6 ) meghatározta az EFA által finanszírozott építési beruházásra, árubeszerzésre, illetve szolgáltatás megrendelésére irányuló szerződésekre vonatkozó általános előírásokat és általános feltételeket, valamint az ilyen szerződésekre irányadó eljárásjogi, békéltetési és választottbírósági szabályokat.

(8)

Meg kell határozni azokat a részletes szabályokat, amelyeknek megfelelően az EFA – Bizottság által kinevezendő – engedélyezésre jogosult tisztviselője, akinek a feladata többek között az EFA-ból finanszírozott kiadások elszámolása, az engedélyezésre jogosult nemzeti tisztviselővel szorosan együttműködve meghozza a tevékenységek szabályos elvégzéséhez szükséges intézkedéseket.

(9)

Az EFA tevékenységére vonatkozó pénzügyi szabályzat megalkotása során lehetőség szerint figyelembe kell venni a Bizottság belső irányításában tervezett reform alappillérének minősülő, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletet ( 7 ) (a továbbiakban: az általános költségvetési rendelet), különösen tekintettel az EFA-forrásoknak a Közösségek általános költségvetésébe való lehetséges integrációjára. A Bizottság az említett rendelet végrehajtása során felhalmozott tapasztalatok ismeretében javaslatot tehet a Tanácsnak a szükséges módosításokra,

ELFOGADTA EZT A PÉNZÜGYI SZABÁLYZATOT:

(1) E költségvetési rendelet megállapítja a 9. EFA létrehozásával és pénzeszközeinek végrehajtásával kapcsolatos szabályokat.

(2) A Bizottság kötelezettséget vállal arra, hogy ellátja a Közösségnek az AKCS–EK megállapodás 57. cikkében és a tengerentúli társulási határozatban meghatározott feladatait. Ennek érdekében a Bizottság vállalja az EFA-forrásokból vissza nem térítendő támogatás formájában – a kamattámogatás kivételével – finanszírozott műveletek pénzügyi lebonyolítását, és e rendelettel összhangban teljesíti a kifizetéseket.

E rendelet alkalmazása során a Bizottság saját felelősségére és a rendelkezésre álló források keretén belül jár el.

(3) A Közösség nevében eljáró EBB feladata, hogy kezelje a beruházási hitelkeretet és a kamattámogatásokat, valamint a második részben megfogalmazott szabályokkal összhangban elvégezze a szükséges műveleteket. Ebben a tekintetben az EBB a Közösség nevében és felelősségére jár el.

Az EBB vállalja a saját forrásaiból nyújtott kölcsönök – adott esetben az EFA támogatásra szánt forrásaiból nyújtott kamattámogatások – formájában végrehajtott műveletek pénzügyi lebonyolítását.

(4) E rész és a harmadik rész rendelkezéseit kifejezetten a Bizottság által kezelt EFA-forrásokkal kapcsolatos pénzügyi feladatok végrehajtására kell alkalmazni. A rendelkezések nem értelmezhetők oly módon, mint amelyek az EBB által kezelt EFA-forrásokkal kapcsolatos pénzügyi feladatok végrehajtása tekintetében kötelezettségeket rónak a Bizottságra.

(5) Eltérő rendelkezés hiányában az e rendeletben az AKCS-államokra való hivatkozások az AKCS–EK megállapodás IV. mellékletének 13. és 14. cikkében megnevezett szervezetekre és képviselőkre is vonatkoznak, amelyeket az AKCS-államok kellően felhatalmazhatnak a megállapodás szerinti feladatok ellátására.

Az EFA-források rendelkezésre bocsátása és felhasználása, illetve az elszámolás euróban történik.

A 26. cikkben említett pénzmozgások kezelése céljából a számvitelért felelős tisztviselő a műveleteket euróban, más devizákban és nemzeti valutákban is lebonyolíthatja.

Az EFA-források az AKCS–EK megállapodás, illetve a tengerentúli társulási határozat pénzügyi jegyzőkönyve szerint az együttműködés fő eszközeivel összhangban konkrét célokra előirányzott források.

Az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (a továbbiakban: az AKCS-államok) vonatkozásában ezeket az eszközöket az AKCS–EK megállapodás I. mellékletében szereplő pénzügyi jegyzőkönyv határozza meg. A forrásokat a belső megállapodás rendelkezései alapján kell felosztani, figyelembe véve a megállapodás 2. cikkének (2) bekezdésében előírt, el nem különített tartalékot és a 4. cikk értelmében a megvalósításhoz kapcsolódó költségek finanszírozására tartalékolt forrásokat.

A tengerentúli országok és területek (a továbbiakban: a TOT-ok) vonatkozásában az eszközöket a tengerentúli társulási határozat IIA. melléklete sorolja fel. A források felosztása során figyelembe kell venni az említett melléklet 3. cikkének (3) bekezdésében előírt, fel nem osztott tartalékot és az 1. cikk (1) bekezdésének c) pontja értelmében tanulmányokra vagy technikai segítségnyújtási intézkedésekre tartalékolt forrásokat.

(1) Az EFA-forrásokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel, azaz a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elveivel összhangban kell felhasználni.

(2) A gazdaságosság elve megköveteli, hogy a tevékenységekhez felhasználandó források kellő időben, megfelelő mennyiségben és minőségben és a lehető legjobb áron álljanak rendelkezésre.

A hatékonyság elve a felhasznált források és az elért eredmények lehető legkedvezőbb viszonyára vonatkozik.

Az eredményesség elve a megfogalmazott célok megvalósítását és a tervezett eredmények elérését jelenti.

(3) Célkitűzéseket kell megfogalmazni és a célkitűzések megvalósításának nyomon követéséhez mérhető mutatókat kell alkalmazni. Ehhez az EFA-források felhasználását az elvégzendő művelet előzetes értékelésének kell megelőznie, majd a műveletet utólag is ellenőrizni kell annak biztosítása céljából, hogy a tervezett eredmények igazolják a mozgósított eszközök felhasználását.

(4) A programokat és tevékenységeket meghatározott időközönként meg kell vizsgálni, különös tekintettel a hozzájárulások befizetésére vonatkozó felszólításokban alkalmazott, a 38. cikk (1) bekezdésében említett becslésekre, hiszen ily módon lehet meghatározni az utóbbiak indokoltságát.

(1) Az EFA-források rendelkezésre bocsátásánál és felhasználásánál, illetve az elszámolásnál az átláthatóság elvével összhangban kell eljárni.

(2) A belső megállapodás 10. cikke szerinti, a kötelezettségvállalásokra és kifizetésekre vonatkozó éves becsléseket, valamint a rendelet 96. cikkében említett EFA-elszámolásokat közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(2) Az AKCS–EK megállapodás IV. mellékletének 37. cikkében említett európai kifizetési megbízottaknál az (1) bekezdésben említett, letétbe helyezett pénzeszközök utáni kamatbevételt a Bizottság nevében nyitott egy vagy több bankszámlán kell jóváírni, valamint a belső megállapodás 9. cikkével és e rendelettel összhangban kell felhasználni.

(3) A keretösszegeknek az AKCS–EK megállapodásban és a belső megállapodásban meghatározott felosztását e rendelet melléklete közli tájékoztatás céljából.

A belső megállapodás 4. cikkében meghatározott összeg a Bizottság AKCS–EK megállapodás végrehajtásával kapcsolatban felmerült költségeinek finanszírozására szolgál. Az összeget a belső megállapodás 9. cikkében megfogalmazott elvekkel összhangban kell felhasználni.

Ezeket a forrásokat többek között a Bizottság és küldöttségei ügyviteli kapacitásainak megerősítésére kell felhasználni az EFA-ból finanszírozott műveletek zavartalan előkészítésének és végrehajtásának biztosítása céljából.

(1) A Bizottság évente összeállítja és október 15-ig a Tanács rendelkezésre bocsátja a következő pénzügyi évben befizetendő összegek jegyzékét, valamint a hozzájárulási felhívások ütemtervét. A Bizottság figyelembe veszi az EBB által a 121. cikkel összhangban elkészített és előterjesztett, az EBB által kezelt műveletekre – beleértve a kamattámogatásokat is – vonatkozó becsléseket.

A kért összeget a Bizottság annak alapján indokolja, hogy milyen kapacitással tudja a javasolt nagyságú forrásokat hatékonyan rendelkezésre bocsátani. Az EBB a működési szükségletei alapján indokolja a kért összeget. A Tanács a belső megállapodás 10. cikkében említett és e rendelet 38. cikkében megállapított szabályoknak megfelelően határoz az indoklásokról és a hozzájárulások befizetésére vonatkozó felhívásokról.

(2) A korábbi EFA-kból a 6. cikk értelmében a 9. EFA-ba átutalt pénzeszközökre vonatkozóan az egyes tagállamok hozzájárulásait az adott tagállamnak a kérdéses EFA-hoz való hozzájárulása arányában kell kiszámítani.

(3) A Bizottság hozzájárulásokra vonatkozó éves becslései a következőket tartalmazzák:

Minden évben június 15-ig a Tanács rendelkezésére kell bocsátani az EFA-ra vonatkozó pénzügyi adatokat, amelyeket a Bizottság az éves költségvetési eljárással összefüggésben köteles megküldeni a költségvetési szervnek; ebbe beletartoznak a tárgyévre és a következő pénzügyi évre vonatkozó hozzájárulások becslései. Ezen adatok alapján készítik el a kötelezettségvállalásokra és kifizetésekre vonatkozó időközi becslést.

(4) Amennyiben a kérdéses pénzügyi évben az EFA aktuális szükségleteit nem fedezik a hozzájárulások, a belső megállapodás 10. cikkének (4) bekezdésével összhangban kiegészítő befizetésekről határozhatnak.

A Bizottság az e rendeletben megállapított feltételekkel összhangban, a mindenkori felhatalmazó jogi aktus keretein belül saját szervezeti egységein belül átruházhatja az EFA-források felhasználására vonatkozó hatáskört. Az átruházás kedvezményezettei csak a kifejezetten rájuk átruházott hatáskörök keretén belül járhatnak el.

A 3. fejezetben meghatározott pénzügyi szereplők nem kezdeményezhetnek olyan intézkedéseket az EFA-források felhasználására, amelyek következményeként saját érdekeik ütközhetnek a Közösség érdekeivel. Ha erre mégis sor kerül, a szóban forgó szereplő tartózkodik az ilyen intézkedésektől és az ügyet az illetékes hatóság elé utalja.

(1) A belső megállapodás 24. cikkének (1) és (3) bekezdésében a finanszírozási javaslatokra vonatkozóan megállapított eljárásokkal összhangban és az ilyen eljárások felgyorsítása érdekében a Bizottság az AKCS–EK megállapodás IV. melléklete 16. cikkének (7) bekezdésében említett tevékenységek finanszírozására elkülönített teljes összegek engedélyezésére vonatkozó finanszírozási javaslatokat nyújt be. A javaslatok elfogadását követően a Bizottság a globális engedély alapján meghozhatja a finanszírozási határozatokat.

(2) Az (1) bekezdésben említett finanszírozási javaslatoknak részletesen ki kell térniük a célkitűzésekre és adott esetben a közösségi hozzájárulással elérni kívánt hatásra. Ismertetni kell a tevékenységek fenntarthatóságát, a korábbi tapasztalatokat és értékeléseket, valamint a tevékenységek egyeztetését egyéb adományozókkal.

A Bizottság az AKCS-államokkal együtt, decentralizált igazgatás keretében, valamint az AKCS–EK megállapodásban megfogalmazott feltételekkel összhangban és a feladatoknak a megállapodás 57. cikkében és IV. mellékletének 34., 35. és 36. cikkében előírt csoportosítását alkalmazva vállalja az EFA-forrásokkal kapcsolatos pénzügyi műveletek végrehajtását.

A Bizottság a TOT-okkal együtt, decentralizált igazgatás keretében, a tengerentúli társulási határozatban megfogalmazott feltételekkel és a határozat végrehajtására vonatkozó feltételekkel összhangban vállalja az EFA-forrásokkal kapcsolatos pénzügyi műveletek végrehajtását.

Az AKCS–EK megállapodásban, a belső megállapodásban, a tengerentúli társulási határozatban és a határozat végrehajtására vonatkozó intézkedésekben előírt esetekben a Bizottság központosított igazgatás keretében is vállalhatja az EFA-forrásokkal kapcsolatos pénzügyi műveletek végrehajtását.

Az AKCS–EK megállapodásban, a belső megállapodásban, a tengerentúli társulási határozatban és a határozat végrehajtására hozott intézkedésekben előírt bizonyos konkrét esetekben a Bizottság nemzetközi szervezetekkel közös igazgatás keretében is vállalhatja az EFA-forrásokkal kapcsolatos pénzügyi műveletek végrehajtását.

Az EFA-forrásokat valamely közös célkitűzés megvalósítása érdekében össze lehet vonni egyéb forrásokból származó pénzeszközökkel.

(1) A decentralizált igazgatás keretei között a Bizottság a (2), (3) és (4) bekezdésében meghatározott részletes szabályokkal összhangban végrehajtja az EFA-forrásokkal kapcsolatos pénzügyi műveleteket, a fennmaradó feladatok tekintetében a 14. cikk (3) bekezdésében említett intézményekre történő átruházásának sérelme nélkül.

(3) A Bizottság annak érdekében, hogy a pénzeszközöket a vonatkozó szabályokkal összhangban és a ráruházott hatáskör keretén belül használják fel, olyan számlaelszámolási eljárásokat vagy pénzügyi korrekciós mechanizmusokat vezet be, amelyek lehetővé teszik számára az AKCS–EK megállapodás, különösen annak IV. melléklete 34. cikkének (1) bekezdése, valamint a tengerentúli társulási határozat, különösen annak 20. és 32. cikke szerinti, az EFA-forrásokból finanszírozott kiadások elszámolására vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését.

Az EFA-forrásokból finanszírozott tevékenységek AKCS-államok és TOT-ok által történő végrehajtása a Bizottság vizsgálatának hatálya alá tartozik; ezt a jogosítványát a Bizottság előzetes engedélyezéssel, utólagos ellenőrzésekkel vagy összevont eljárással gyakorolhatja, az AKCS–EK megállapodás, a tengerentúli társulási határozat rendelkezéseivel és az említett határozat végrehajtására vonatkozó intézkedésekkel összhangban.

(4) Az AKCS–EK megállapodásban, a tengerentúli társulási határozatban és az említett határozat végrehajtására vonatkozó intézkedésekben előírt decentralizáció mértékétől függően a Bizottság ösztönzi a kedvezményezett AKCS-államokat és TOT-okat arra, hogy az AKCS–EK megállapodás és a tengerentúli társulási határozat alapján átruházott hatáskörök gyakorlása során tartsák be a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás 4. cikkben megfogalmazott elvét, különösen a következő kritériumok fokozatos alkalmazását:

Az első albekezdés alkalmazásának céljából a Bizottság a kedvezményezett AKCS-államokkal és TOT-okkal egyetértésben belefoglalja a megfelelő rendelkezéseket az 51. cikk (3) bekezdésében említett finanszírozási megállapodásokba.

(1) Amennyiben a Bizottság központosított módon használja fel az EFA-forrásokat, a végrehajtás feladatait e cikk (2)–(7) bekezdésével, illetve a 16. és 17. cikkel összhangban vagy közvetlenül a szervezeti egységekben, vagy közvetve végzik el.

A közvetett végrehajtás – e cikk (2)–(7) bekezdésével, valamint a 15. cikkel összhangban – decentralizált igazgatás esetében a fennmaradó feladatoknak az e cikk (3) bekezdésében említett intézményekre történő átruházására is alkalmazandó.

(2) A Bizottság nem ruházhatja át harmadik személyekre az AKCS–EK megállapodás vagy a tengerentúli társulási határozat szerinti végrehajtási hatáskört, amennyiben e hatáskör gyakorlása politikai döntésekkel járó jelentős diszkrecionális intézkedések meghozatalát foglalja magában.

Az első albekezdést különösen az 51. cikk (2) bekezdésében előírt finanszírozási határozatokra kell alkalmazni.

A végrehajtás közvetett módszereinek alkalmazása esetén a (3) bekezdésben előírtak szerint pontosan meg kell határozni, és ellenőrizni kell az átruházott feladatokat.

(3) A Bizottság a (2) bekezdésben meghatározott keretek között a hatósági feladatokat és különösen pénzügyi végrehajtási feladatokat átruházhatja a következőkre:

A Bizottság évenként tájékoztatja a Tanácsot az érintett esetekről és intézményekről, kellően megindokolva a nemzeti hivatalok igénybevételét.

A Bizottság a tagállamok vagy végrehajtó intézményeik által az első albekezdés b) pontja alapján társfinanszírozott és a belső megállapodás III. fejezetében előírt Országok Együttműködési Stratégiájában és a tengerentúli társulási határozat 20. cikkében megfogalmazott prioritásokat tükröző programok és projektek esetében a tagállamokat vagy a tagállamok végrehajtó intézményeit bízhatja meg a közösségi támogatás kezelésével. A Bizottság a felmerült kezelési költségek pénzügyi ellentételezése érdekében igénybe veheti a belső megállapodás 1. cikke (2) bekezdése a) pontjának i. és ii. alpontjában előírt EFA-forrásokat.

A végrehajtási feladatokat csak abban az esetben lehet átruházni az első albekezdés b) pontjában említett intézményekre, ha a pénzügyi lebonyolítás feladatainak átruházása az előzetes elemzés alapján biztosítja a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás követelményének érvényesítését, a megkülönbeztetésmentesség elvének betartását és a közösségi intézkedések láthatóvá tételét. Az ily módon átruházott végrehajtási feladatok nem idézhetnek elő összeférhetetlenséget. Amennyiben az elemzés kimutatja, hogy az átruházás szolgálja a lehető legjobban a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás követelményének érvényesítését, a Bizottság az átruházás végrehajtása előtt kikéri a belső megállapodás 21. cikkében előírt EFA Bizottság véleményét. Az EFA Bizottság ezenkívül véleményezheti a kiválasztási kritériumok tervezett alkalmazását.

Az első albekezdés b) pontjában említett pénzügyi garanciákat kell alkalmazni többek között a Bizottságnak járó összegek behajtására.

(4) A végrehajtás közvetett módszereinek alkalmazása esetén a végrehajtásért felelős intézmények a (3) bekezdésben előírtak szerint:

(5) A végrehajtási feladatok átruházására vonatkozó, a (3) bekezdésben említett határozatok magukba foglalják a végrehajtott műveletek átláthatóságát biztosító valamennyi szükséges intézkedést, illetve a következőket tartalmazzák:

A Bizottság – a nemzetközileg elfogadott szabványok kellő figyelembevételével – elfogadhatja, hogy a (3) bekezdésben említett nemzeti intézmények ellenőrzési, számviteli és közbeszerzési rendszerei egyenértékűek a Bizottság saját rendszereivel.

(6) A Bizottság biztosítja a (3) bekezdésben említett intézményekre átruházott feladatok végrehajtásának felügyeletét, értékelését és ellenőrzését. Az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) az ilyen intézmények vonatkozásában ugyanolyan hatáskörrel rendelkezik, mint a Bizottság szervezeti egységei esetében. A szóban forgó intézmények elfogadják az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy segítsék az OLAF-ot a belső vizsgálatok elvégzésében. Az ilyen intézmények által az EFA-forrásokkal kapcsolatos pénzügyi műveletek végrehajtása érdekében megtett intézkedéseknek és különösen a határozataiknak vagy az általuk kötött szerződéseknek az 51. cikk (4) bekezdésében szereplőkkel teljesen megegyező ellenőrzéseket kell előírniuk.

(7) A Bizottság nem ruházhatja át magánintézményekre vagy -szervekre az EFA-forrásokból származó pénzeszközök felhasználására vonatkozó intézkedéseket, többek között a kifizetéseket és behajtásokat, kivéve a (3) bekezdés első albekezdésének b) pontjában említetteket.

A Bizottság csak olyan feladatokat ruházhat át szerződés alapján a (3) bekezdés első albekezdésének b) pontjában említettektől eltérő, külső magánintézményekre vagy -szervekre, amelyek kifejezetten műszaki szakértői, igazgatási, előkészítő vagy kiegészítő jellegűek, és nem járnak hatósági jogkörök és diszkrecionális jogkör gyakorlásával.

A közösségi jogszabályok értelmében a végrehajtó hivatalok közösségi határozattal létrehozott olyan jogi személyek, amelyekre a Bizottság nevében és felelősségére teljesen vagy részben át lehet ruházni a végrehajtási hatáskört a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendelettel ( 8 ) összhangban, amely meghatározza a hivatalok létrehozására és működésére vonatkozó feltételeket és szabályokat.

A nemzetközi szervezettekkel való közös igazgatás esetén a számviteli, pénzügyi ellenőrzési, ellenőrzési és közbeszerzési eljárások során olyan szabványokat kell alkalmazni, amelyek a nemzetközileg elfogadott szabványokkal megegyező garanciákat biztosítanak. Az EFA-forrásokból finanszírozott műveletek nemzetközi szervezetek által történő végrehajtása a Bizottság vizsgálatának hatálya alá tartozik. Az ilyen vizsgálatok eszközei az előzetes engedélyezés, az utólagos ellenőrzés vagy az összevont eljárás.

(1) Az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő feladatai elkülönülnek, és kölcsönösen összeférhetetlenek.

(2) Eltérő rendelkezés hiányában az e rendeletben az engedélyezésre jogosult tisztviselőre vagy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőre történő hivatkozásokat a Bizottság 2. szakaszban említett, engedélyezésre jogosult tisztviselőjére történő hivatkozásként kell értelmezni. A számvitelért felelős tisztviselőre történő hivatkozásokat a Bizottság 3. szakaszban említett, számvitelért felelős tisztviselőjére történő hivatkozásként kell értelmezni.

(1) Az 1. cikk (2) bekezdésében említett műveletek pénzügyi lebonyolítása során a Bizottság ellátja az engedélyezésre jogosult tisztviselő kötelezettségeit.

(2) A Bizottság dönt azoknak a megfelelő beosztású alkalmazottaknak a kiválasztásáról, akikre átruházza az engedélyezésre jogosult tisztviselő kötelezettségeit, megállapítja az átruházott hatáskör terjedelmét és azokat a körülményeket, amelyek között a megbízott jogosult lehet a hatáskör további átruházására.

(3) A Bizottság az AKCS–EK megállapodás IV. mellékletének 34. cikkével összhangban kinevez egy engedélyezésre jogosult tisztviselőt, aki az EFA engedélyezésre jogosult főtisztviselőjeként tevékenykedik. Ezzel egyidejűleg meghatározza annak a tengerentúli társulási határozat végrehajtása tekintetében fennálló kötelezettségeit is. Az engedélyezésre jogosult főtisztviselő továbbadott felhatalmazással több engedélyezésre jogosult tisztviselőre ruházhatja át hatáskörét.

(4) Az engedélyezésre jogosult tisztviselő hatáskörét csak olyan személyekre lehet átruházni, illetve továbbruházni, akik az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az e Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek (a továbbiakban: a személyzeti szabályzat) hatálya alá tartoznak.

(5) Az e címben elfogadott, az illetékességre vonatkozó szabályokat felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőkre kell alkalmazni. A felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselők csak a felhatalmazó jogi aktus keretein belül járhatnak el. Minden felhatalmazó jogi aktus meghatározza az átruházott hatáskör terjedelmét, illetve adott esetben időtartamát. A felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő munkáját segítheti a személyzet egy vagy több tagja, aki(ke)t az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelősségére bizonyos, az EFA végrehajtásához vagy az elszámoláshoz szükséges feladatokkal bíznak meg.

(6) A (2), (3) és (5) bekezdés alapján kibocsátott felhatalmazó jogi aktusokról tájékoztatják a megbízottakat, az engedélyezésre jogosult tisztviselőt, a belső ellenőrt és a Számvevőszéket.

Az EFA-források kezelésével megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő felelős a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásért, valamint a bevételek és kiadások jogszerű és szabályszerű végrehajtásáért.

(1) A kiadások végrehajtása során az engedélyezésre jogosult főtisztviselő és a továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselők kötelezettségeket vállalnak, érvényesítik a kiadásokat, engedélyezik a kifizetéseket, valamint előzetes intézkedéseket tesznek az EFA-források felhasználására.

(2) A bevételek végrehajtása magában foglalja az esedékessé váló követelésekre vonatkozó becslések elkészítését, a behajtandó jogosultságok meghatározását és beszedési utalványok kibocsátását. Ebbe beletartozik – adott esetben – a behajtandó követelésekről való lemondás.

(1) Azoktól az esetektől eltekintve, ahol az irányítás központosított, a programok vagy projektek megvalósítására vonatkozó tevékenységeket az AKCS–EK megállapodás IV. mellékletének 35. cikkében és a tengerentúli társulási határozat végrehajtására vonatkozó intézkedésekben meghatározottak szerint az engedélyezésre jogosult nemzeti vagy regionális tisztviselő végzi szoros együttműködésben az AKCS-államokban működő küldöttségek vezetőivel, az AKCS–EK megállapodás IV. mellékletének 35. és 36. cikkével összhangban.

(2) A küldöttségvezető továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő, és a ráruházott hatáskör gyakorlása során e rendelet hatálya alá tartozik. Megkapja az AKCS–EK megállapodás IV. mellékletének 36. cikkében és a tengerentúli társulási határozat végrehajtására vonatkozó intézkedésekben meghatározott kötelezettségei ellátásához szükséges utasításokat és hatáskört.

(1) Az engedélyezésre jogosult főtisztviselő megteszi a szükséges intézkedéseket az AKCS–EK megállapodás IV. mellékletének és a tengerentúli társulási határozat 18. és 33. cikkének, illetve IIA–IID. mellékletének végrehajtására.

(2) Az engedélyezésre jogosult főtisztviselő megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az engedélyezésre jogosult nemzeti, regionális vagy helyi tisztviselők ellássák azokat a feladatokat, amelyekért az AKCS–EK megállapodás, különösen annak IV. melléklete, valamint a tengerentúli társulási határozat vagy a határozat végrehajtására vonatkozó intézkedések értelmében felelősek. Az engedélyezésre jogosult nemzeti tisztviselővel szorosan együttműködve meghozza azokat a kötelezettségvállalásokra vonatkozó határozatokat, illetve megteszi azokat a pénzügyi intézkedéseket, amelyek gazdasági és műszaki szempontból szükségesek a tevékenységek megfelelő elvégzéséhez.

Amennyiben az engedélyezésre jogosult főtisztviselő tudomást szerez az EFA-források kezelésére vonatkozó eljárások végrehajtása során előforduló problémákról, az engedélyezésre jogosult nemzeti vagy regionális tisztviselővel együtt felveszi a kapcsolatot az illetékes személyekkel és megteszi a szükséges intézkedéseket a problémák orvoslására. Amennyiben az engedélyezésre jogosult nemzeti vagy regionális tisztviselő nem tesz eleget az AKCS–EK megállapodás értelmében ráruházott feladatoknak vagy képtelen ellátni ezeket, az engedélyezésre jogosult főtisztviselő ideiglenesen átveheti funkcióinak ellátását. Ez utóbbi esetben a Bizottság az adott AKCS-állam számára elkülönített források terhére igényt tarthat a rendkívüli igazgatási feladatokkal kapcsolatos költségek megtérítésére.

Az engedélyezésre jogosult főtisztviselő által az első albekezdés értelmében hozott bármely intézkedést az érintett, engedélyezésre jogosult nemzeti vagy regionális tisztviselő nevében és megbízásából megtett intézkedésnek kell tekinteni.

(1) Az engedélyezésre jogosult főtisztviselő a Bizottság által elfogadott minimumszabályokkal összhangban – figyelembe véve az igazgatási környezettel összefüggő kockázatokat és a finanszírozott tevékenységek jellegét – létrehozza a kötelességeinek teljesítéséhez megfelelő szervezeti struktúrát, valamint a belső igazgatási és ellenőrzési rendszereket és eljárásokat, beleértve adott esetben az utólagos ellenőrzéseket is. Valamely tevékenység engedélyezése előtt a személyzetnek a tevékenységet kezdeményező tagjától eltérő személy ellenőrzi annak működési és pénzügyi vonatkozásait. Valamely tevékenység kezdeményezése és az adott tevékenység előzetes és utólagos ellenőrzése elkülönített funkciók.

(2) A pénzügyi tevékenységek ellenőrzéséért felelős alkalmazottak mindegyike rendelkezik a szükséges megfelelő szakértelemmel. Betartják a Bizottság által létrehozott szakmai előírásokat.

(3) A pénzgazdálkodásban és a tevékenységek ellenőrzésében részt vevő bármely alkalmazott, aki úgy véli, hogy hivatali feljebbvalója által hozott határozat, amelyet neki alkalmaznia kell, szabályellenes vagy ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével vagy a reá nézve kötelező szakmai előírásokkal, írásban tájékoztatja erről az engedélyezésre jogosult főtisztviselőt, illetve amennyiben az utóbbi nem hozza meg a szükséges intézkedéseket, a 35. cikk (3) bekezdésében említett testületet. Csalás, korrupció vagy egyéb olyan törvénytelen tevékenység esetén, amely sértheti a Közösség érdekeit, tájékoztatja az OLAF illetékeseit és a személyzeti szabályzat által kijelölt hatóságokat.

Az engedélyezésre jogosult főtisztviselő éves tevékenységi jelentésekben ad számot a Bizottságnak az elvégzett munkájáról; a jelentés pénzügyi és igazgatási információkat tartalmaz. A jelentés kitér arra, hogy mennyiben sikerült a művelet kitűzött céljait elérni, ismerteti a műveletekkel összefüggő kockázatokat, a biztosított források felhasználását és a belső ellenőrzési rendszer működését. Az éves tevékenységi jelentést és az egyéb meghatározott információkat a Bizottság belső ellenőrének kell megküldeni. A Bizottság minden évben legkésőbb június 15-ig megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az előző évre vonatkozó jelentésről készült összefoglalót.

(2) A számvitelért felelős tisztviselő az engedélyezésre jogosult főtisztviselőtől és az EBB-től megkapja az általuk megbízhatóként garantált összes olyan információt, amely szükséges azon elszámolások elkészítéséhez, amelyek valóságnak megfelelő képet adnak az EFA-forrásokkal kapcsolatos pénzügyi műveletek végrehajtásáról.

(3) Egyedül a számvitelért felelős tisztviselő rendelkezik felhatalmazással arra, hogy pénzt és egyéb vagyontárgyakat kezeljen. Ő felel azok megóvásáért.

A számvitelért felelős tisztviselőt a Bizottság nevezi ki. A számvitelért felelős tisztviselő kötelességeinek ellátása során bizonyos feladatokat átruházhat a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó beosztottaira. A felhatalmazó jogi aktus meghatározza az átruházott feladatokat.

Az első albekezdés alapján kibocsátott felhatalmazó jogi aktusokról értesítik a megbízottakat, az engedélyezésre jogosult főtisztviselőt, a belső ellenőrt és a Számvevőszéket.

Az AKCS–EK megállapodás IV. melléklete 37. cikkének (1) és (4) bekezdésében vagy a tengerentúli társulási határozat végrehajtására vonatkozó intézkedésekben említett kifizetések teljesítése érdekében a számvitelért felelős tisztviselő számlákat nyit az AKCS-államok és a TOT-ok pénzügyi intézményeiben az AKCS-államok nemzeti valutáiban vagy a TOT-ok helyi valutáiban esedékes fizetések teljesítéséhez, a tagállamok pénzügyi intézményeiben az euróban és egyéb valutákban esedékes fizetések teljesítéséhez. Az AKCS–EK megállapodás IV. melléklete 37. cikkének (2) bekezdésével összhangban az AKCS-államok és TOT-ok pénzügyi intézményeiben nyitott számlákon letétbe helyezett pénzeszközök nem kamatoznak, és a pénzügyi intézmények nem kapnak díjazást a szolgálataikért. A belső megállapodás 1. cikkének (3) bekezdésével összhangban a tagállamok pénzügyi intézményeiben letétbe helyezett pénzeszközök kamatoznak, és ezeket a kamatokat az e cikkben meghatározott számlák valamelyikén kell jóváírni.

Az AKCS–EK megállapodás IV. melléklete 37. cikkében vagy a tengerentúli társulási határozat végrehajtására vonatkozó intézkedésekben előírt kifizetési megbízottak és a Bizottság közötti kapcsolatot szerződésekben kell szabályozni. Az aláírt szerződések egy-egy példányát tájékoztatásul meg kell küldeni a Számvevőszéknek.

(1) A Bizottság a 40. cikk (3) bekezdése értelmében nyitott, elkülönített számlákról átutalja a nevében a 28. cikkel összhangban nyitott számlák feltöltéséhez szükséges összegeket. Az ilyen átutalásokat a projektek és programok készpénzigényei alapján teljesítik.

(2) A Bizottság megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a 40. cikk (3) bekezdésében említett, elkülönített számláról szükséges kivéteket oly módon teljesítsék, hogy a számlákon kezelt pénzeszközök elosztása továbbra is megfeleljen azoknak az arányoknak, amelyeknek megfelelően a különböző tagállamok hozzájárulnak az EFA-hoz.

Az EFA-számlákra vonatkozó műveletek végrehajtására felhatalmazott, a Bizottság alkalmazásában álló tisztviselők és alkalmazottak aláírásait a számlák megnyitásakor letétbe kell helyezni az érintett bankoknál, illetve a későbbiekben kinevezett tisztviselők és alkalmazottak esetében a kinevezéskor. Ez az eljárás vonatkozik továbbá AKCS-államokban és TOT-okban, illetve adott esetben a tagállamokban nyitott, a kifizetési megbízott számláira vonatkozó műveletek tekintetében az engedélyezésre jogosult nemzeti és regionális tisztviselők és helyetteseik aláírásainak letétbe helyezésére.

(1) A fegyelmi eljárás sérelme nélkül a felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselők esetében az őket kinevező hatóság bármikor átmenetileg vagy végleg visszavonhatja a felhatalmazást vagy továbbadott felhatalmazást.

(2) A fegyelmi eljárás sérelme nélkül a Bizottság bármikor ideiglenesen vagy véglegesen felmentheti feladatai ellátása alól a számvitelért felelős tisztviselőket.

(1) E fejezet rendelkezései nem érintik azon büntetőjogi felelősséget, amelyet az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a 32. cikkben említett személyek viselnek az alkalmazandó nemzeti jog rendelkezéseinek, valamint a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről és a Közösségek vagy a tagállamok tisztviselőit érintő korrupció elleni harcról szóló hatályos rendelkezéseknek megfelelően.

(2) Minden engedélyezésre jogosult tisztviselőt, számvitelért felelős tisztviselőt és előlegelszámoló tisztviselőt a személyzeti szabályzatban megállapított fegyelmi felelősség és kártérítési kötelezettség terheli a 34., 35. és 36. cikk sérelme nélkül. A Közösség érdekeit sértő csalás, korrupció vagy egyéb törvénytelen tevékenység esetén tájékoztatni kell az OLAF illetékeseit és a személyzeti szabályzat által kijelölt hatóságokat.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselőt a személyzeti szabályzatban megállapított kártérítési kötelezettség terheli. Ennek megfelelően kötelezhető, hogy teljes egészében vagy részben jóvátegye azon károkat, amelyeket a Közösségeknek feladatai teljesítése során vagy azzal kapcsolatban elkövetett súlyos kötelességszegés miatt okozott, különösen, ha követelések megállapításáról rendelkezik, vagy beszedési utalványt állít ki, kiadást eszközöl vagy kifizetési utalványt ír alá anélkül, hogy az megfelelne e költségvetési rendeletnek és végrehajtási szabályainak. Ugyanez érvényes, ha – súlyos kötelességszegéssel – nem készít el egy esedékessé váló követelés megállapításáról szóló dokumentumot, vagy elmulasztja egy beszedési utalvány kiállítását, vagy indokolás nélkül késve állítja azt ki, vagy elmulasztja egy olyan kifizetési utalvány kiállítását, vagy indokolás nélkül késve állítja azt ki, amely által a közösségi szervnek harmadik féllel szemben polgári jogi felelőssége keletkezhet.

(1) Amennyiben az engedélyezésre jogosult főtisztviselő vagy a továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő úgy véli, hogy a felelősségi körébe tartozó határozat szabálytalan vagy ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel, úgy írásban tájékoztatja az őt felhatalmazó hatóságot. Amennyiben a felhatalmazó hatóság írásban indokolt utasításokat ad az engedélyezésre jogosult főtisztviselőnek vagy a továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőnek az adott határozat végrehajtására, úgy ez utóbbiaknak azt végre kell hajtani, és ezért nem tekinthetők felelősnek.

(2) A szervezeti egységen belül továbbadott felhatalmazás esetén az engedélyezésre jogosult főtisztviselő továbbra is felelős a létrehozott belső igazgatási és ellenőrzési rendszerek hatékonyságáért, és a továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő kiválasztásáért.

(3) A Bizottság által az általános költségvetési rendelettel összhangban létrehozott külön testület illetékes meghatározni az EFA vonatkozásában, hogy történt-e pénzügyi szabálytalanság, és ennek esetleges következményeit. Az EFA-források Bizottság általi kezelése tekintetében az ügyeket az általános költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok szerint utalják a testület elé.

E testület véleménye alapján a Bizottság dönt arról, hogy kezdeményez-e fegyelmi vagy kártérítési eljárást. Amennyiben a testület rendszerproblémát tár fel, úgy arról ajánlásaival együtt jelentést küld az engedélyezésre jogosult főtisztviselőnek és a belső ellenőrnek.

A személyzeti szabályzatban megállapítottak szerint a számvitelért felelős tisztviselő ellen fegyelmi és kártérítési eljárás indítható, különösen a kötelezettségszegés következő formáiért:

Az EFA bevételeinek összetevői a tagállamok által a belső megállapodással és e rendelettel összhangban teljesített fizetések, a rendelet 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban a letétbe helyezett pénzeszközök utáni kamatbevétel és a Tanács által elfogadhatónak minősített egyéb összegek.

(1) A tagállamok éves hozzájárulásainak mértékét a Bizottság javaslata alapján a Tanács minősített többséggel határozza meg a belső megállapodás 21. cikkével összhangban; a hozzájárulásokat három részletben kell befizetni az alábbi eljárásoknak megfelelően.

(2) A Bizottság a 8. cikk (1) bekezdésében említett közleménnyel egyidejűleg előterjeszti a következő év első részletére vonatkozó javaslatot. A Tanács legkésőbb a tárgyév végén határoz erről a részletről, a tagállamok legkésőbb a következő év január 21-ig kötelesek befizetni a hozzájárulásokat.

A Bizottság a 8. cikk (3) bekezdésében említett közleménnyel egyidejűleg előterjeszti a következő év második részletére vonatkozó javaslatot. A Tanács legkésőbb 21 nappal a Bizottság javaslatának előterjesztését követően határoz erről a részletről. A tagállamok legkésőbb a Tanács határozatáról történő értesítéstől számított 21 naptári napon belül befizetik az esedékes hozzájárulásokat.

A Bizottság október 10-ig terjeszti elő a következő év harmadik részletére vonatkozó javaslatot. A Tanács legkésőbb 21 nappal a Bizottság előterjesztését követően határoz erről a részletről. A tagállamok legkésőbb a Tanács határozatáról történő értesítéstől számított 21 naptári napon belül befizetik az esedékes hozzájárulásokat.

A Tanács eltérő határozata hiányában a Tanács által a belső megállapodás 10. cikkének (4) bekezdésével összhangban meghatározott, pénzügyi évre vonatkozó kiegészítő hozzájárulások esedékesek, és azokat az ilyen hozzájárulásokra vonatkozó felhívásokkal kapcsolatos határozatokban megállapított lehető legrövidebb – de legfeljebb három hónapos – határidőn belül teljesíteni kell.

(3) A hozzájárulások Bizottság által javasolt és a Tanács által elfogadott minden egyes részlete a következőket határozza meg az 1. cikkel összhangban:

(4) Az egyes tagállamok által befizetendő és a (3) bekezdésben említett összegeket oly módon kell meghatározni, hogy azok – az e cikk (3) bekezdésében említett egyes összegek tekintetében – arányosak legyenek az adott állam által az EFA-ba befizetett, a belső megállapodás 1. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghatározott és e rendelet mellékletében jelzett hozzájárulásokkal.

Ezt a részt és a harmadik részt csak a Bizottság által a 40. cikk alapján beszedett bevételekre kell alkalmazni.

(3) A Bizottságnak a 38. cikk (2) bekezdésnek a) pontja értelmében járó összeg tekintetében a pénzügyi hozzájárulásokat mindegyik tagállam az „Európai Közösségek Bizottsága – Európai Fejlesztési Alap” megjelölésű, a tagállam jegybankjában vagy az által kijelölt pénzügyi intézménynél nyitott elkülönített számlára írja jóvá. Az ilyen hozzájárulások összege mindaddig ezen az elkülönített számlán marad, amíg teljesíteni kell az AKCS–EK megállapodás IV. mellékletének 37. cikkében vagy a tengerentúli társulási határozat végrehajtására vonatkozó intézkedésekben említett fizetéseket.

Az EBB-nek a 38. cikk (2) bekezdésének b) pontja értelmében járó összeg tekintetében a pénzügyi hozzájárulásokat az egyes tagállamok a 122. cikkben megállapított részletes szabályokkal összhangban az EBB-nél az egyes tagállamok nevében nyitott számlákra írják jóvá.

Szükség esetén a Bizottság megfelelő szakmai segítséget nyújt a Tanács 38. cikkben említett határozatainak végrehajtásához.

(4) Amennyiben az e cikk alapján befizetendő hozzájárulások egy adott részletét a 38. cikk (1) bekezdésében megadott határidőre nem fizetik be, az érintett tagállamnak a be nem fizetett összeg után kamatot kell fizetnie. A kamat mértéke az Európai Központi Bank által refinanszírozási alaptevékenységeinél az összeg esedékessége szerinti hónap első munkanapján alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C. sorozatában közzétett kamatláb + két százalékpont. A késedelem minden egyes hónapjában a kamatlábat további negyed százalékponttal növelik. A kamatot a késedelem teljes időtartamára felszámolják és a részletfizetés teljesítésének 38. cikkben meghatározott határidejét követő első naptári naptól számítják.

A Bizottságnak a 38. cikk (2) bekezdésnek a) pontja értelmében járó összegre fizetendő késedelmi kamatot a 6. cikk (2) bekezdésében említett számlák egyikén kell jóváírni.

Az EBB–nek a 38. cikk (2) bekezdésének b) pontja értelmében járó összegre fizetendő késedelmi kamatot az EBB számláján kell jóváírni.

(5) Az AKCS–EK megállapodás I. mellékletében szereplő pénzügyi jegyzőkönyv lejártát követően a hozzájárulásoknak azt a részét, amelyet a tagállamoknak e rendelet 38. cikkével összhangban továbbra is be kell fizetniük, a Bizottság az e rendeletben megállapított feltételekkel összhangban szükség esetén lehívhatja.

Az esedékessé váló követelésekre vonatkozó becslést először az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő készíti el minden olyan intézkedés vagy helyzet tekintetében, amellyel összefüggésben az EFA-nak követelése keletkezhet, vagy amely módosíthat egy meglevő követelést, és amelyre az engedélyezésre jogosult nemzeti tisztviselő hívja fel a Bizottság figyelmét, vagy amelyet maga a Bizottság észlel. Az esedékessé váló követelésekre vonatkozó becsléseket megküldik a számvitelért felelős tisztviselőnek, aki ezeket elkönyveli e számlákon. A közlés tartalmazza a bevétel típusát és azt a költségvetési könyvviteli tételt, amelyhez az összeget el kell könyvelni; lehetőség szerint közölni kell a szóban forgó becsült összeget és az adós nevét. Az esedékessé váló követelésekre vonatkozó becslések elkészítése során a számvitelért felelős tisztviselő ellenőrzi a következőket:

(1) Az esedékessé váló követelések megállapítása során az engedélyezésre jogosult illetékes tisztviselő:

(2) A Bizottság megállapítja azokat a feltételeket, amelyek fennállása mellett a Közösség késedelmi kamatra tarthat igényt.

(1) A behajtás engedélyezése során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő beszedési utalvány kiállításával utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt, hogy szedje be az általa megállapított, esedékessé váló követelést.

(2) Az AKCS-államok vagy a TOT-ok hatásköreinek sérelme nélkül, a Bizottság a Szerződés 256. cikkében megállapítottakkal azonos feltételek mellett határozattal rendelkezhet egyéb adósokkal – nem államokkal – szembeni követelések behajtásáról.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő beszedési utalványt állít ki minden olyan esedékessé vált követelésről, amely fennállását teljes bizonyossággal megállapították, amelynek összege ismert, és amely az EFA-források végrehajtásával összefüggésben merült fel; ezt megküldi a számvitelért felelős tisztviselőnek, majd ezt követően az adósnak küldenek egy terhelési értesítést. A beszedési utalványhoz csatolják a megállapított követelést igazoló okmányokat. A beszedési utalvány kiállítása során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő köteles gondoskodni arról, hogy:

Az ilyen beszedési utalványok iktatása a számvitelért felelős tisztviselő feladata.

(1) A számvitelért felelős tisztviselő hajtja végre az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által szabályszerűen kiállított beszedési utalványokat. Kellő körültekintéssel jár el annak biztosítására, hogy az EFA a beszedési utalványban jelzett határidőre megkapja bevételeit, és gondoskodnia kell a Közösségek jogainak védelméről.

(2) Amennyiben a beszedési utalványban meghatározott határidő lejártáig tényleges beszedés nem történt, a számvitelért felelős tisztviselő tájékoztatja az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt, és azonnal megkezdi a beszedési eljárás foganatosítását a rendelkezésére álló jogi eszközökkel, beleértve, adott esetben, a beszámítást. Amennyiben ez nem lehetséges, a számvitelért felelős tisztviselő vagy a 44. cikk (2) bekezdésével összhangban, vagy peres eljárással érvényesíti a beszedésre vonatkozó határozatot.

(3) Az EFA vagy a Közösségek olyan adóssal szembeni követeléseit, aki maga az EFA-val vagy a Közösségekkel szemben nem vitatott, meghatározott összegű és esedékes követeléssel rendelkezik, a számvitelért felelős tisztviselő a beszedés során a megfelelő összegben ellenkövetelésként számítja be.

(4) Az V. címben említett közvetlen munkavégzés tekintetében, amennyiben az EFA-nak az engedélyezésre jogosult nemzeti tisztviselővel szemben az érintett AKCS-állam vagy TOT állami vagy részben állami hivatalán vagy intézményén keresztül fennálló követelését az előírt határidőkön belül nem hajtják be, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megteszi a szükséges intézkedéseket az esedékes összegek tényleges visszafizetésére, beleértve adott esetben az adott államra vagy TOT-ra vonatkozó hatályos megállapodás engedélyezésre jogosult főtisztviselő által történő alkalmazásának felfüggesztését.

(1) Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő azt tervezi, hogy lemond egy megállapított esedékessé váló követelés beszedéséről, úgy a Bizottság által erre a célra korábban elfogadott eljárásoknak és kritériumoknak megfelelően biztosítja, hogy a lemondás szabályosan történik, és megfelel a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás valamint az arányosság elvének. A lemondásra vonatkozó döntést meg kell indokolni. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő csak a Bizottság által megállapítottak szerint, a (2) bekezdésben említett szabályoknak megfelelően ruházhatja át az ilyen döntési jogkört.

(2) Az általános költségvetési rendelet részletes végrehajtási szabályait értelemszerűen kell alkalmazni e cikk végrehajtására.

(1) Minden kiadási tételre a következő négy eljárás vonatkozik: lekötés, érvényesítés, engedélyezés és kifizetés.

(2) A Bizottság kötelezettségvállalásra, érvényesítésre, engedélyezésre és kifizetésre vonatkozó határozatait és eljárásait e fejezet tartalmazza.

A kiadásokra irányuló kötelezettségvállalást meg kell előznie egy finanszírozási határozatnak, amelyet a Bizottság, illetve a Bizottság által megfelelő hatáskörökkel felruházott hatóság fogad el.

(1) A Bizottság költségvetési kötelezettségvállalása az a művelet, amely fenntartja a jogi kötelezettségvállalások teljesítéséből adódó, elkövetkező kifizetések fedezetéhez szükséges előirányzatokat.

A Bizottság jogi kötelezettségvállalása az az eljárás, amellyel az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő harmadik felekkel szemben olyan kötelezettségeket vállal, amelyek az EFA-t terhelő költséget eredményeznek.

A költségvetési kötelezettséget és a jogi kötelezettséget ugyannak az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek kell vállalnia. Ettől a szabálytól a következő esetekben lehet eltekinteni:

(2) A Bizottság költségvetési kötelezettségvállalása egyedi, ha a kedvezményezett és a kiadás összege ismert.

A Bizottság költségvetési kötelezettségvállalása globális, ha az egyedi kötelezettségvállalás meghatározásához szükséges tényezők közül legalább egy nem ismert.

(3) A Bizottság igazgatási kiadásaira vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalásokat több éven keresztül éves részletekre lehet felosztani. A felosztásról a vonatkozó jogi kötelezettségvállalások rendelkeznek.

(4) Az (1) bekezdés harmadik albekezdése a) pontjának alkalmazásában igazgatási kiadásoknak minősülnek a következők:

(1) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő először költségvetési kötelezettséget vállal, mielőtt a Bizottság harmadik féllel szemben jogi kötelezettséget vállalna.

(2) A Bizottság által az AKCS–EK megállapodással vagy a tengerentúli társulási határozattal összhangban hozott, az EFA pénzügyi támogatás folyósítását engedélyező pénzügyi határozatok alapjául szolgálnak a Bizottság költségvetési kötelezettségvállalásainak.

(3) A következők minősülnek a Bizottság jogi kötelezettségvállalásának:

(4) Minden finanszírozási megállapodás, szerződés vagy támogatási megállapodás kifejezetten rendelkezik arról, hogy a Bizottság, az OLAF és a Számvevőszék a helyszínen ellenőrizheti a vonatkozó okmányokat az összes nyertes ajánlattevő és azok alvállalkozói vonatkozásában, akik pénzügyi támogatásban részesültek az EFA-forrásokból.

A költségvetési kötelezettségvállalás elfogadása esetén az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy:

Jogi kötelezettségvállalásnál az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy:

(1) Amennyiben a Bizottság központosítva vagy együttesen kezeli az EFA-forrásokat, a kötelezettségvállalásra e szakasz rendelkezései vonatkoznak.

(2) Az egyéni költségvetési kötelezettségvállalásokra vonatkozó egyéni jogi kötelezettségvállalásokat legkésőbb az N. év december 31-ig kell teljesíteni; N. év az az év, amikor a Bizottság egyéni költségvetési kötelezettségvállalásait – az 50. cikk (3) bekezdésére is figyelemmel – elfogadták.

Általános szabályként a globális pénzügyi kötelezettségvállalások fedezik a Bizottság által az N + 1. év december 31-ig teljesített megfelelő egyéni jogi kötelezettségvállalások teljes költségét; N. év az az év, amikor a Bizottság globális költségvetési kötelezettségvállalását – az 50. cikk (3) bekezdésére is figyelemmel – elfogadták.

Amennyiben azonban az 51. cikk (3) bekezdésében említett globális kötelezettségvállalásokat hajtják végre, a Bizottság a költségvetési kötelezettségvállalástól számított három éven belül megköti a megfelelő egyéni szerződéseket és megállapodásokat. Az ellenőrzésre és értékelésre vonatkozó egyéni szerződéseket és megállapodásokat egy későbbi időpontban is megköthetik.

Az első és második albekezdésben említett időszak végén az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő visszavonja az említett költségvetési kötelezettségvállalások fel nem használt egyenlegét.

(3) A Bizottság által egy globális kötelezettségvállalást követően elfogadott egyes egyéni jogi kötelezettségvállalások összegét az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az aláírást megelőzően bevezeti az EFA elszámolásaiba és a globális kötelezettségvállalásokhoz könyveli.

(4) Az egy pénzügyi évnél hosszabb ideig tartó tevékenységekre vonatkozó jogi kötelezettségvállalások és a megfelelő költségvetési kötelezettségvállalások esetén a végrehajtás határidejét a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás követelményeivel összhangban kell meghatározni, kivéve az 50. cikk (3) bekezdésben említett igazgatási kiadásokat.

Az ilyen kötelezettségvállalások bármely részét, amelyet e határidőt követő hat hónapon belül nem teljesítettek, vissza kell vonni; a vonatkozó előirányzatokat törölni kell.

Amennyiben valamely jogi kötelezettségvállalás három éven belül semmilyen kifizetéssel nem jár, az engedélyezésre jogosult tisztviselő visszavonja a költségvetési kötelezettségvállalást és törli az előirányzatokat.

(5) Valamely projekt megszüntetésére és az (1)–(4) bekezdésnek megfelelő költségvetési kötelezettségvállalások törlésére akkor kerül sor, ha a Bizottság által a projekttel kapcsolatban harmadik felekkel szemben vállalt jogi kötelezettségvállalások teljesültek, és a vonatkozó fizetéseket és behajtásokat elkönyvelték a vonatkozó számlákon.

(6) A (4) bekezdés rendelkezéseit az AKCS–EK Partnerségi Megállapodás 96. és 97. cikke alapján a Tanács által elfogadható határozatok sérelme nélkül kell alkalmazni.

(1) Amennyiben a Bizottság decentralizáltan kezeli az EFA-forrásokat, a kötelezettségvállalásra e szakasz rendelkezései vonatkoznak.

(2) A kedvezményezett AKCS-államokkal vagy TOT-okkal legkésőbb az N + 1. év december 31-ig kötik meg a finanszírozási megállapodásokat; N. év az az év, amikor a Bizottság költségvetési kötelezettségvállalását elfogadják.

Amennyiben a finanszírozási megállapodásokat nem kötik meg az első albekezdésben megállapított határidőn belül, visszavonják a vonatkozó előirányzatokat.

(3) A Bizottság akkor köteles teljesíteni az EFA-források terhére vállalt kifizetést, amikor a felelős engedélyezésre jogosult tisztviselő:

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő minden jóváhagyott szerződést, programot vagy támogatást lekönyvel. Ennek megnevezése a továbbiakban: elosztott források.

A lekönyvelt elosztott forrásokat a Bizottság a vonatkozó finanszírozási határozatoknak megfelelő globális kötelezettségvállalások terhére biztosítja.

(4) A Bizottság a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás 4. cikkben említett elvével összhangban és hatáskörén belül eljárva biztosítja a következők ellenőrzését:

Az első albekezdésben említett egyéni jogi kötelezettségvállalásoknak minősülnek az AKCS-állam vagy TOT, illetve hatóságaik vagy a nevükben és megbízásuk alapján eljáró Bizottság által létrehozott szerződések, támogatási megállapodások vagy programokra vonatkozó becslések.

Az első és második albekezdés alkalmazásában a Bizottság a kedvezményezett AKCS-államokkal és TOT-okkal egyetértésben beépíti a vonatkozó rendelkezéseket a (2) bekezdésben említett finanszírozási megállapodásokba.

(6) A (4) bekezdés rendelkezéseit az AKCS–EK Partnerségi Megállapodás 96. és 97. cikke alapján a Tanács által elfogadott határozatok sérelme nélkül kell alkalmazni.

A kiadások érvényesítése során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő:

(1) Bármilyen kiadás érvényesítése a hitelező igényét alátámasztó bizonylatok benyújtásától és – esetenként – a nyújtott szolgáltatás vagy a fizetést indokoló dokumentum létezésétől függ. A fizetési megbízások mellé csatolandó bizonylatok, és az azokban szereplő konkrét adatok jellegének lehetővé kell tenniük az 55., 58. és 60. cikkben meghatározott ellenőrzések elvégzését.

(2) A kiadásokat érvényesítő határozat meghozatala előtt az illetékes engedélyezésre jogosult főtisztviselő személyesen ellenőrzi a bizonylatokat, vagy saját felelősségére megbizonyosodik arról, hogy ez megtörtént.

(3) Az érvényesítésről szóló döntés a „kifizethető” jelzésnek az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő általi feltüntetésével válik alakszerűvé.

Az engedélyezésre jogosult főtisztviselő az általános költségvetési rendelet részletes végrehajtási szabályainak megfelelő rendelkezések alapján megállapítja a „kifizethető” jelzés feltűntetésének kritériumait.

Számítógéppel nem támogatott rendszerben a „kifizethető” megjelölés bélyegző formájában jelenik meg, amely az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő aláírását tartalmazza. Számítógépes rendszer esetében a „kifizethető” megjelölés az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő személyes jelszavával való elektronikus érvényesítés formájában történik.

A kiadások engedélyezése során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kifizetési utalvány kibocsátásával utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt, hogy az általa érvényesített kiadási tételt fizesse ki.

A kifizetési utalvány kiállítása során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy:

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő keltezi és aláírja a kifizetési utalványt, majd elküldi a számvitelért felelős tisztviselőnek.

(1) A kifizetés annak igazolásától függ, hogy a vonatkozó fellépést az alap-jogiaktus, illetve a szerződés rendelkezéseivel összhangban végrehajtották-e, és a következő műveletek egyikére vonatkozik:

(2) Az elszámolásokban a kifizetések teljesítésének időpontjában meg kell különböztetni egymástól az (1) bekezdésben említett különböző kifizetési módokat.

(3) Az előfinanszírozás célja, hogy a kedvezményezett részére biztosítsák a projekt vagy program megkezdéséhez szükséges eszközöket. Az előfinanszírozás több kifizetésre osztható.

(4) A megismételhető időközi kifizetés célja, hogy a már folyamatban levő intézkedésnél kiadási bizonylatok alapján megtérítsék a kedvezményezettnél már felmerült kiadásokat. Az alap-jogiaktus vagy a szerződés rendelkezéseinek sérelme nélkül ez jelentheti az előfinanszírozás teljes vagy részleges kifizetését.

(5) A kiadások zárásának lehetséges formája az egyenleg egyszeri, meg nem ismételhető kifizetése és az összes előző fizetés elszámolása, vagy egy beszedési utalvány.

A kifizetéseket a számvitelért felelős tisztviselő teljesíti a rendelkezésre álló pénzeszközök keretein belül.

A kifizetéseket a 28. cikkben ismertetett bankszámlákon keresztül teljesítik. Az ilyen számlák megnyitására, kezelésére és használatára vonatkozó eljárásokat a Bizottság határozza meg.

A szabályok előírják többek között az átutalási megbízások és az összes banki kifizetés két meghatalmazott tisztviselő által történő együttes aláírását.

(1) Azokban az esetekben, ahol a 21. cikk (2) bekezdésével, a továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő látja el a küldöttségvezetői funkciókat, egy számvitelért felelős tisztviselő további átruházás alapján, adott esetben a helyszínen teljesítheti a vonatkozó kifizetéseket.

A számvitelért felelős tisztviselő az AKCS-államban vagy a tengerentúli országokban és területeken nyitott, kifizető ügynöki számlájáról helyi valutában, illetve megfelelő esetben a Közösségen belüli egy vagy több kifizetői ügynöki számláról, külföldi valutában teljesíthet kifizetést.

(2) Amennyiben a továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő teljesíti a kifizetést, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy a kifizetés teljesítése előtt vagy után és a kifizetés elkönyvelésének időpontjában elvégezték az ilyenkor szükséges ellenőrzéseket.

A kiadások érvényesítését, engedélyezését és kifizetését a kifizetés esedékessé válását követő 90 napon belül kell elvégezni. Az engedélyezésre jogosult nemzeti tisztviselő engedélyezi a kiadásokat, és legalább 45 nappal a határidő lejárta előtt értesíti erről a küldöttségvezetőt.

Amennyiben a kifizetés az AKCS–EK megállapodás IV. mellékletének 37. cikkével összhangban a Bizottságnak felróható okok miatt késik, a késedelmi kamatot a rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében említett számláról vagy számlákról a Bizottságnak kell teljesíteni.

(1) Amennyiben a bevételi és kiadási műveletek kezelése számítógépes rendszerrel történik, úgy a dokumentumok számítógépes vagy elektronikus eljárással aláírhatók.

(2) Amennyiben a költségvetési műveletek végrehajtásához számítógépes rendszereket és alrendszereket alkalmaznak, minden egyes rendszer vagy alrendszer teljes körű leírására is szükség van.

A leírás meghatározza az összes adatmező tartalmát, valamint kitér arra, hogyan kezeli a rendszer az egyes műveleteket. Részletesen kimutatja, hogyan garantálja a rendszer az egyes műveletekre vonatkozó hiánytalan ellenőrzési nyomvonalat.

(3) A számítógépes rendszerekben és alrendszerben tárolt adatokat meghatározott időközönként el kell menteni és biztonságos helyen kell tárolni.

Az EFA belső ellenőre a Bizottság belső ellenőre. A belső ellenőr a vonatkozó nemzetközi előírásokkal összhangban végzi feladatát. A belső ellenőr a Bizottságnak tartozik számadással az 1. cikk értelmében a Bizottság által kezelt EFA-források felhasználására vonatkozó rendszerek és eljárások megfelelő működésének ellenőrzéséért. A belső ellenőr nem lehet sem engedélyezésre jogosult tisztviselő, sem számvitelért felelős tisztviselő.

(1) A belső ellenőr az igazgatási és ellenőrzési rendszerek minőségéről szóló független vélemények megalkotásával és a műveletek végrehajtási feltételeinek javítására és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás támogatására vonatkozó ajánlások megtételével tanácsot ad a Bizottságnak a kockázatkezeléssel kapcsolatban. A belső ellenőrt felkérhetik, hogy hasonló tanácsadói támogatást nyújtson az AKCS-országok és a TOT-ok hatóságainak.

(2) A belső ellenőr teljes és korlátlan hozzáféréssel rendelkezik azon információkhoz, amelyek munkája elvégzéséhez szükségesek – ha szükséges, a helyszínen –, beleértve a tagállamokat és a harmadik országokat is.

(3) A belső ellenőr a Bizottságnak tesz jelentést megállapításairól és ajánlásairól. A Bizottság biztosítja, hogy az ellenőrzéseken alapuló ajánlások nyomán megtegyék a szükséges intézkedéseket. A belső ellenőr éves belső ellenőrzési jelentést nyújt be a Bizottsághoz amely, többek között, tartalmazza a végrehajtott belső ellenőrzések számát és típusát, az elkészített ajánlásokat, és az ezek nyomán hozott intézkedéseket.

(4) A Bizottság minden évben jelentést küld a mentesítésért felelős hatóságnak, amely összefoglalja a belső ellenőr által végzett belső ellenőrzések számát és típusát, az elkészített ajánlásokat és az ezek nyomán hozott intézkedéseket.

A belső ellenőrre vonatkozó különleges szabályokat, többek között az ellenőr függetlenségére és esetleges felelősségre vonásának körülményeire vonatkozó részletes szabályokat az általános költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok tartalmazzák.

(1) A közbeszerzési szerződések a 73. cikkben említett ajánlatkérő által írásban megkötött, visszterhes szerződések, amelyek tárgya ingó vagy ingatlan vagyontárgyak beszerzése, építési munkák elvégzése vagy szolgáltatások teljesítése úgy, hogy a vagyontárgyak, építési munkák vagy szolgáltatások árát teljesen vagy részben EFA-forrásokból egyenlítik ki.

(2) A beszerzési eljárásokat az 51. cikk (3) bekezdésében említett finanszírozási megállapodások állapítják meg.

Az EFA által az AKCS-államok támogatása céljából finanszírozott műveletekre vonatkozó szerződések odaítélésének eljárásait az AKCS–EK megállapodás IV. melléklete határozza meg.

Az EFA által a TOT-ok támogatása céljából finanszírozott műveletekre vonatkozó szerződések odaítélésének eljárásait a tengerentúli társulási határozat végrehajtására vonatkozó intézkedések határozzák meg.

(2) Amennyiben a Bizottság az AKCS–EK megállapodás vagy a tengerentúli társulási határozat keretében nyújtott humanitárius segély vagy rendkívüli segély végrehajtása tekintetében ajánlatkérőként jár el, eleget kell tennie a Közösség közbeszerzési szabályainak.

(1) Az EFA által finanszírozott szerződésekre vonatkozó közbeszerzési eljárásokban való részvétel az AKCS–EK megállapodás IV. mellékletének 20. cikkében megállapított feltételekkel összhangban, egyenlő feltételek mellett biztosított.

(2) Az AKCS-államokon és a tagállamokon kívüli országok – beleértve a TOT-okat – állampolgárai az AKCS–EK megállapodás IV. mellékletének 22. cikkében megállapított feltételekkel összhangban engedélyt kaphatnak a közbeszerzési eljárásokban való részvételre.

A Bizottság az AKCS–EK megállapodásban ráruházott hatáskör keretein belül és a megállapodás IV. mellékletében megállapított feltételekkel összhangban biztosítja az EFA-ból finanszírozott közbeszerzési eljárásban való lehető legszélesebb körű, egyenlő feltételek mellett történő részvételt, valamint az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvének betartását.

A Bizottság az AKCS–EK megállapodásban ráruházott hatáskör keretein belül intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy az általános költségvetési rendelet vonatkozó szabályainak mintájára központi adatbázist hozzon létre, amely tartalmazza azon pályázók és ajánlattevők részletes adatait, akik vagy amelyek az AKCS–EK megállapodás IV. mellékletében megállapított szabályokkal összhangban olyan helyzetben vannak, amely kizárja részvételüket az EFA-ból finanszírozott műveletekkel kapcsolatos szerződések odaítélésére vonatkozó eljárásokban.

A Bizottság az AKCS–EK megállapodásban ráruházott hatáskör keretein belül és a megállapodás IV. mellékletében megállapított feltételekkel összhangban megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a nemzetközi pályázati felhívásokat közzétegyék az Európai Unió Hivatalos Lapjában és az Interneten.

(1) A Bizottság az AKCS–EK megállapodásban ráruházott hatáskör keretein belül megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy hatékony tájékoztatást nyújtson az érintett gazdasági szereplőknek; ennek egyik eszköze az EFA-forrásokból finanszírozandó programok és projektek rendszeres közzététele.

(2) A Bizottság különösen arról gondoskodik, hogy a tervezett szerződések tárgyának, tartalmának és értékének megjelölésével a legmegfelelőbb médiában jelenjenek meg a következő információk:

(3) A Bizottság az AKCS–EK megállapodásban ráruházott hatáskör keretein belül gondoskodik arról, hogy a pályázati felhívások eredményeit a lehető legrövidebb időn belül közzétegyék.

(1) Ez a cím az AKCS–EK megállapodás IV. mellékletének 24. cikkében előírt közvetlen munkavégzésre és közvetett decentralizált műveletekre vonatkozik. A címet értelemszerűen kell alkalmazni a TOT-tal folytatott pénzügyi együttműködésre.

(2) A közvetlen munkavégzés esetében a projekteket és programokat közvetlenül az érintett AKCS-állam vagy -államok szervezeti egységei hajtják végre.

A Közösség hozzájárul az érintett szervezeti egységek költségeihez azáltal, hogy biztosítja azon berendezéseket és/vagy anyagokat, amelyekkel azok nem rendelkeznek, és/vagy azon forrásokat, amelyek lehetővé teszik a szükséges személyzet, például az érintett AKCS-államok vagy más AKCS-államok szakértőinek az alkalmazását. A Közösség részvétele csak a kiegészítő intézkedések során felmerült költségeket és a végrehajtással kapcsolatos átmeneti kiadásokat fedezi, szigorúan az adott projekt követelményeire korlátozottan.

Az első és második albekezdéssel összhangban, a közvetlen munkavégzéssel megvalósuló projektek pénzgazdálkodását az előlegelszámoló tisztviselő, valamint a Bizottság illetékes, engedélyezésre jogosult tisztviselője előzetes hozzájárulásával, az engedélyezésre jogosult nemzeti tisztviselő által kinevezett, számvitelért felelős tisztviselő által kezelt, a kifizetőhelyeken vezetett számlákkal valósítják meg.

(3) A közvetett decentralizált műveletek esetében a 73. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti ajánlatkérő a projektek és programok végrehajtásához kapcsolódó feladatokat az érintett AKCS-állam vagy -államok közjogának hatálya alá tartozó intézményekre, vagy az érintett AKCS-államtól vagy -államoktól jogi értelemben különváló, a magánjog hatálya alá tartozó intézményekre ruházza. Az ilyen esetekben az érintett intézmény az engedélyezésre jogosult nemzeti tisztviselő helyett vállalja a felelősséget a program vagy projekt igazgatásáért és végrehajtásáért. Az ily módon átruházott feladatok közé tartozhat többek között a szerződéskötés és a szerződések végrehajtásának az irányítása, illetve a munkák felügyelete az érintett AKCS-állam vagy -államok nevében és megbízásából.

(4) A közvetlen munkavégzést és a közvetett decentralizált műveleteket a végrehajtandó intézkedések programja, valamint a programköltség becslése (a továbbiakban: a programbecslés) alapján valósítják meg. A programbecslés olyan dokumentum, amely megállapítja a szükséges emberi erőforrásokat és anyagi forrásokat, a költségvetést, valamint a közvetlen munkavégzéssel, esetleg közbeszerzési eljárásokkal vagy céltámogatásokkal meghatározott időn belül megvalósítandó program részletes műszaki és igazgatási végrehajtási rendelkezéseit. Az egyes becsléseket közvetlen munkavégzés esetében a (2) bekezdésben említett, előlegelszámoló tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő, közvetett decentralizált műveletek esetében a (3) bekezdésben említett intézmény készíti el, és azokat a tevékenységek megkezdése előtt az engedélyezésre jogosult nemzeti tisztviselő és a Bizottság illetékes, engedélyezésre jogosult tisztviselője hagyja jóvá.

(5) A (4) bekezdésében említett programbecslések végrehajtása során a beszerzésekre és a támogatás odaítélésére vonatkozó eljárások megfelelnek a IV. és VI. címben megállapítottaknak.

(6) Az 51. cikk (3) bekezdésében említett finanszírozási megállapodásoknak rendelkezniük kell a projektek vagy programok közvetlen munkavégzéssel vagy közvetett decentralizált műveletekkel történő megvalósításáról.

Közvetett decentralizált műveletek esetében a 73. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett ajánlatkérő feladat-átruházási megállapodást köt, amikor a végrehajtási feladatokat az érintett AKCS-állam vagy -államok közjogának hatálya alá tartozó intézményekre, vagy közfeladatot ellátó, a magánjog hatálya alá tartozó intézményekre ruházza, és szolgáltatási szerződést köt, amikor e feladatokat a magánjog hatálya alá tartozó intézményekre ruházza. A Bizottság biztosítja, hogy a feladat-átruházási megállapodás, illetve a szolgáltatási szerződés tartalmazza:

(1) A központosított igazgatás keretében a támogatások olyan közvetlen pénzügyi hozzájárulások, amelyeket a Bizottság ítél oda az EFA-forrásokból nyújtott adományok formájában a következők finanszírozására:

(1) A támogatások odaítélésére az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elve vonatkozik. A támogatások nem halmozhatók; visszamenőlegesen nem ítélhetők oda; kötelező a társfinanszírozás.

(2) A támogatásnak nem lehet célja vagy következménye, hogy a kedvezményezett nyereséget realizáljon.

(1) Amennyiben a központosított igazgatás keretében valamely intézkedés támogatásként megvalósuló finanszírozást ír elő, az intézkedésre vonatkozó műveleti terv tartalmaz egy programot, a válságkezeléshez nyújtott támogatással vagy a humanitárius segéllyel kapcsolatos műveletek kivételével.

A programot ajánlatkérés közzétételével kell megvalósítani, kivéve a kellően indokolt, különösen sürgős eseteket, illetve ha a kedvezményezett jellemzői semmilyen egyéb megoldás alkalmazását nem teszik lehetővé.

(2) A megítélt támogatásokat az adatok bizalmas kezelésére és a biztonságra vonatkozó követelmények betartásával, évenként kell közzétenni.

(1) Egy intézkedéshez az EFA-forrásokból minden egyes kedvezményezettnek csak egy támogatás ítélhető oda.

(2) A kedvezményezett minden egyes pénzügyi évben csak egyetlen működési támogatásban részesülhet az EFA-forrásokból.

(1) Egy már megkezdett intézkedéshez csak abban az esetben nyújtható támogatás, ha a kérelmező igazolni tudja, hogy az intézkedések végrehajtását a megállapodás aláírása előtt meg kellett kezdeni.

Az ilyen esetekben finanszírozásra jogosult kiadások nem merülhetnek fel a támogatás iránti kérelem benyújtása előtt, kivéve kellően indokolt kivételes esetekben, vagy ha arra az AKCS–EK megállapodásban vagy a tengerentúli társulási határozatban előírtak szerint a válságkezeléshez nyújtott támogatással vagy a humanitárius segélyekkel kapcsolatos tevékenységek megfelelő végrehajtásához van szükség.

A már végrehajtott intézkedésekhez visszamenőlegesen nem nyújtható támogatás.

(2) Működési költségekhez nyújtott támogatásra vonatkozó megállapodás a kedvezményezett költségvetési évének kezdetét követő négy hónapon belül írható alá. Finanszírozásra csak olyan kiadás jogosult, amely a támogatás iránti kérelem benyújtása vagy a kedvezményezett költségvetési évének kezdete után keletkezett.

Valamely intézkedés csak abban az esetben finanszírozható kizárólag EFA-forrásokból, ha ez elengedhetetlennek bizonyul az intézkedés megvalósításához.

(1) A támogatás iránti kérelmek akkor jogszerűek, ha ezeket az AKCS–EK megállapodás vagy a tengerentúli társulási határozat, illetve a megállapodás vagy a határozat rendelkezéseivel összhangban elfogadott program vagy projekt alapján jogi személyek írásban terjesztik elő. Kivételes esetekben az intézkedés vagy célkitűzés jellegétől függően természetes személyek is részesülhetnek támogatásban a megállapodásban vagy a határozatban megállapított feltételekkel összhangban.

(2) Támogatásokban nem részesülhetnek olyan kérelmezők, akik vagy amelyek a támogatások odaítélésére vonatkozó eljárás idején helyzetüknél fogva a Közösség közbeszerzései szabályai értelmében nem jogosultak támogatásra.

A kérelmezőknek igazolniuk kell, hogy nincsenek az első albekezdésben említett helyzetben.

(3) Az engedélyezésre jogosult főtisztviselő hatékony, arányos és visszatartó erővel bíró hatósági intézkedésekkel vagy pénzbüntetéssel sújthatja a támogatásból a (2) bekezdés értelmében kizárt kérelmezőket.

(1) A kiválasztási kritériumoknak lehetővé kell tenniük annak felmérését, képes-e a kérelmező a tervezett intézkedés vagy munkaprogram teljes végrehajtására.

(2) Az odaítélési kritériumokat úgy kell meghatározni, hogy legyen mód a benyújtott javaslatok minőségének értékelésére a megfogalmazott célkitűzések és prioritások figyelembevételével.

(1) A javaslatokat előzetesen bejelentett kiválasztási és odaítélési kritériumok alapján egy erre a célra létrehozott bizottság értékeli annak meghatározása érdekében, hogy mely javaslatok finanszírozhatók.

(2) Az (1) bekezdésben előírt értékelés alapján az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő elkészíti a kedvezményezettek és a jóváhagyott összegek jegyzékét.

(3) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő írásban tájékoztatja a kérelmezőket a kérelmükkel kapcsolatos döntésről. Amennyiben az igényelt támogatást nem ítélik meg, közölni kell a kérelem elutasításának indokait, hivatkozással az előzetesen bejelentett kiválasztási és odaítélési kritériumokra. A kérelmezőket az odaítélésre vonatkozó döntésnek a kedvezményezettekhez történő továbbításától számított 15 napon belül tájékoztatják.

A kifizetések ütemezését a kapcsolódó pénzügyi kockázatok, az intézkedés időtartama és végrehajtása, illetve a kedvezményezettnél felmerült költségek alapján határozzák meg.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megkövetelheti, hogy a kedvezményezett biztosítékot helyezzen letétbe, ezzel mérsékelve az előfinanszírozással kapcsolatos kifizetésekkel járó pénzügyi kockázatokat.

tekintettel a helyi bankszolgáltatások elérhetőségének nehézségeire, a nem állami szereplőktől az egymillió euró fölötti vagy a támogatás teljes összegének 90 %-át meghaladó előfinanszírozás esetében igényelnek biztosítékot. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő azonban eltekinthet e kötelezettség teljesítésétől azon kedvezményezettek esetében, amelyekkel partnerségi keretmegállapodást kötöttek.

(1) A támogatás összege nem válik véglegessé mindaddig, amíg a Bizottság – az általa végzett későbbi ellenőrzések sérelme nélkül – el nem fogadta a záróbeszámolókat és elszámolásokat.

(2) Amennyiben a kedvezményezett nem tesz eleget jogi és szerződéses kötelezettségeinek, a támogatást fel kell függeszteni, csökkenteni kell, vagy meg kell szüntetni azt követően, hogy a kedvezményezettnek lehetővé tették, hogy észrevételeket tegyen.

(1) Amennyiben valamely intézkedés végrehajtása során arra van szükség, hogy a közbeszerzési szerződések odaítéléséről a kedvezményezett döntsön, a 82. cikk (1) bekezdésben említett, támogatásra vonatkozó megállapodás rendelkezik olyan eljárásokról, amelyek összhangban vannak a Közösségnek a tagsággal nem rendelkező országokkal folytatott együttműködésre vonatkozó közbeszerzési szabályaival.

(2) A támogatásokra vonatkozó megállapodások kifejezetten előírják, hogy a Bizottság, az OLAF és a Számvevőszék gyakorolhatja az okmányok és bizonylatok helyszíni ellenőrzésére vonatkozó hatáskörét az összes olyan nyertes ajánlattevő és annak alvállalkozói vonatkozásában, akik pénzügyi támogatásban részesültek az EFA-forrásokból.

A 13. cikkben említett decentralizált igazgatás keretében a Bizottság arra ösztönzi a kedvezményezett AKCS-államokat és TOT-okat, hogy az e címben megállapítottakkal egyenértékű rendelkezéseket alkalmazzanak a pénzeszközök kezelése során.

(1) A Bizottság minden évben legkésőbb július 31-ig elkészíti az EFA éves beszámolóját, amely tükrözi az alap előző év december 31-i pénzügyi helyzetét. Az EFA éves beszámolója magába foglalja:

(2) Az EFA-beszámolóhoz csatolni kell a költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló éves jelentést, amely pontosan meghatározza a következőket:

A beszámolónak szabályszerűnek, pontosnak és átfogónak kell lennie, megbízható és valós képet kell mutatnia:

A 100. cikkben említett pénzügyi kimutatásokat az általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban kell összeállítani, amelyek a következők:

(1) A 100. cikkben említett eredményelszámolás elvével összhangban a pénzügyi kimutatások a pénzügyi évre vonatkozó költségeket és bevételeket mutatják a kifizetés vagy a beszedés időpontjától függetlenül.

(2) Az eszközök és források értékét a 111. cikkben előírt számviteli módszerek által megállapított értékelési szabályokkal összhangban kell meghatározni.

(1) A pénzügyi kimutatásokat a számvitelért felelős tisztviselő készíti el, euróban (millió) megadva az adatokat. A következőket tartalmazza:

(2) A pénzügyi kimutatások melléklete kiegészíti az (1) bekezdésben említett kimutatásokban közölt információkat és megjegyzéseket fűz azokhoz, valamint magyarázatokat tartalmaz a beszámoló elkészítése és előterjesztése során alkalmazott számviteli elvekről.

(1) A pénzügyi műveletek végrehajtására vonatkozó jelentéseket a számvitelért felelős tisztviselő készíti el, és az adatokat millió euróban adja meg. A jelentések része a pénzügyi eredménykimutatás, amely felsorolja az adott évi összes költségvetési bevételi és kiadási műveletet. A pénzügyi eredménykimutatás melléklete kiegészíti és magyarázza az abban közölt információkat.

(2) A pénzügyi műveletek végrehajtására vonatkozó jelentések a következő, millió euróban megadott és az engedélyezésre jogosult főtisztviselő által a számvitelért felelős tisztviselő közreműködésével összeállított táblázatokat tartalmazzák:

A Bizottság legkésőbb a következő pénzügyi év március 31-ig megküldi a Számvevőszéknek az előzetes beszámolót. A Bizottság április 30-ig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Állami Számvevőszéknek a 96. cikkben említett, költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentést.

(1) A Számvevőszék legkésőbb június 15-ig megfogalmazza észrevételeit az előzetes beszámoló vonatkozásában az EFA-források azon részét illetően, amely felhasználásáért az 1. cikk (2) bekezdése értelmében a Bizottság felelős, ily módon a Bizottság elvégezheti a végleges beszámoló elkészítéséhez szükségesnek tartott pénzügyi korrekciókat.

(2) A Bizottság elfogadja a végleges beszámolót és legkésőbb a következő pénzügyi év július 31-ig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek.

(3) A végleges beszámolót, valamint a Számvevőszék megbízhatóságot igazoló nyilatkozatát az EFA-források azon részét illetően, amely felhasználásáért az 1. cikk (2) bekezdése értelmében a Bizottság felelős, a következő pénzügyi évben október 31-ig teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(1) A Bizottság és az EBB – mindenkori hatáskörük keretében – nyomon követik az EFA-támogatás felhasználását az AKCS-államokban, TOT-okban és egyéb kedvezményezetteknél, valamint az EFA által finanszírozott projektek megvalósítását, különös tekintettel az AKCS–EK megállapodás 55. és 56. cikkében és a tengerentúli társulási határozat vonatkozó rendelkezéseiben említett célkitűzésekre.

(2) Az EBB rendszeresen tájékoztatja a Bizottságot az EFA-forrásokból finanszírozott, az EBB által kezelt projektek megvalósításáról; ennek során követi a beruházási hitelkeret operatív iránymutatásaiban meghatározott eljárásokat.

(3) A Bizottság és az EBB tájékoztatja az EFA Bizottságot az EFA-forrásoknak a mellékletben rögzített nemzeti és regionális felosztás szerinti felhasználásáról. Az információ tartalmazza a beruházási hitelkeretből finanszírozott programok és projektek adatait is. A Bizottság a belső megállapodás 32. cikkének (4) bekezdésével összhangban megküldi a Számvevőszék részre az adatokat.

(1) A számviteli rendszer a költségvetési és pénzügyi információk oly módon történő szervezését szolgálja, amely lehetővé teszi a számadatok bevitelét, iktatását és nyilvántartását.

(2) A számlák általános számlákból és költségvetési számlákból tevődnek össze. A számlákat pénzügyi év alapján, euróban kell nyilvántartani.

(3) Az általános számlákban és a költségvetési számlákban szereplő számadatokat a költségvetési év zárásakor kell jóváhagyni, hogy az 1. fejezetben említett beszámolók elkészíthetők legyenek.

(4) A (2) és a (3) bekezdés ellenére az engedélyezésre jogosult tisztviselő vezethet analitikus nyilvántartást.

A számvitelért felelős tisztviselő felelősséggel tartozik a tagállamok által befizetett összegek és egyéb bevételek alakulásának nyomon követéséért és a bevételek jóváírásáért.

A kettős könyvvitel módszerével kronológiai sorrendben nyilvántartanak minden olyan eseményt és műveletet, amelyek kihatással vannak az EFA gazdasági és pénzügyi helyzetére, valamint az EFA mérlegét alkotó eszközökre és forrásokra.

(1) A számlákon történő mozgások és az egyenlegek a könyvekben jelennek meg.

(2) Minden könyvelési tétel, beleértve a számlák kiigazítását is, azon bizonylatokon alapul, amelyre vonatkozik.

(3) A számviteli rendszernek olyannak kell lennie, hogy minden könyvelési tételnek nyoma maradjon.

A pénzügyi év zárása után és a végső elszámolások bemutatásának időpontjáig a számvitelért felelős tisztviselő bármely olyan, az adott évre vonatkozó kifizetéseket vagy beszedéseket nem érintő kiigazítást elvégezhet, amely szükséges az elszámolások szabályszerűségéhez és megbízhatóságához.

(1) A költségvetési számla lehetővé teszi az EFA-források pénzügyi végrehajtásának nyomon követését.

(2) Amennyiben a kötelezettségvállalásokat, kifizetéseket és adósságokat nemzeti valutákban határozzák meg, a számviteli rendszernek szükség esetén lehetővé kell tennie az egyes tételek elkönyvelését nemzeti valutákban és euróban egyaránt.

(3) Az 51. cikkben meghatározott kötelezettségvállalásokat a Bizottság mindenkori finanszírozási határozatai értékének megfelelően euróban kell elkönyvelni.

Az 54. cikk (3) bekezdésében meghatározott hozzárendelt pénzeszközöket a kedvezményezett AKCS-állam vagy TOT és a Bizottság által a projekt megvalósítása során létrehozott szerződések, valamint a támogatások és a programbecslések értékének megfelelően euróban kell nyilvántartani. Ez az érték adott esetben a következőket foglalja magába:

(4) Az AKCS–EK megállapodás 4. részében és a megállapodás IV. mellékletében vagy a tengerentúli társulási határozatban említett projektek vagy programok alapján teljesített fizetések végleges elkönyveléséhez alkalmazott átváltási árfolyamok megegyeznek e rendelet 28. cikkében említett bizottsági számlák megterhelésének napján jegyzett átváltási árfolyamokkal.

(5) Valamely kötelezettségvállalás teljesítésére vonatkozó összes számviteli bizonylatot a 119. cikkben említett, a kötelezettségvállalás számviteli szempontból történő lezárásának pénzügyi éve tekintetében az EFA-források pénzügyi végrehajtására vonatkozó mentesítést biztosító határozat keltétől számított öt éven keresztül kell megőrizni.

(1) A számvitelért felelős tisztviselő megállapítja az alkalmazandó számviteli szabályokat és módszereket. Elkészíti és az engedélyezésre jogosult főtisztviselővel folytatott előzetes konzultációt követően elfogadja az EFA tevékenységeknél alkalmazandó számlatükröt. A számvitelért felelős tisztviselő feladatainak ellátása során az állami szektorra vonatkozó, a nemzetközi gyakorlatban elfogadott számviteli szabványokat alkalmazza, ettől azonban az EFA-tevékenységek sajátos jellege miatt, indokolt esetekben eltérhet.

(2) Olyan számlatükröt kell alkalmazni, amelyben az alkalmazott nómenklatúra egyértelmű különbséget tesz az általános számlák és a költségvetési számlák között. A számlatükröt meg kell küldeni a Számvevőszéknek.

Az EBB által kezelt EFA-forrásokból finanszírozott tevékenységek az 1. cikk (3) bekezdésével összhangban az EBB alapokmányában az összes tevékenységére vonatkozóan megállapított ellenőrzési és mentesítő eljárások hatálya alá tartoznak. A Számvevőszék által elvégzendő ellenőrzésre vonatkozó részletes szabályokat a Tripartit Megállapodás határozza meg. E szabályokat az EBB, a Bizottság és a Számvevőszék közötti hatályos megállapodásban, illetve adott esetben egy új megállapodásban, vagy az e megállapodás helyébe lépő egyéb megállapodásban létrejött közös megegyezés alapján alakítják ki.

Az 1. cikk (5) bekezdése értelmében a Bizottság által kezelt EFA-forrásokból finanszírozott tevékenységek vonatkozásában a Számvevőszék e cím rendelkezéseivel összhangban gyakorolja hatáskörét.

A Bizottság a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja a Számvevőszéket az e rendelet alapján elfogadott összes határozatról és szabályról.

A Számvevőszék feladatának ellátása során közli a Bizottsággal és az e rendelet hatálya alá tartozó szervekkel az ellenőrzésükre feljogosított alkalmazottak nevét, illetve az említett személyekre bízott feladatokat.

(1) Az AKCS-államokkal folytatott együttműködés tekintetében a Számvevőszék a bevételek és kiadások jogszerűségének és szabályszerűségének vizsgálata során figyelembe veszi az AKCS–EK megállapodást, e rendeletet és az említett eszközök alapján, azokkal összhangban elfogadott egyéb jogi aktusok rendelkezéseit.

A TOT-tal folytatott együttműködés tekintetében a Számvevőszék a bevételek és a kiadások jogszerűségének és szabályszerűségének vizsgálata során figyelembe veszi az EK-Szerződés, a tengerentúli társulási határozat, e rendelet és az összes egyéb vonatkozó jogi aktus rendelkezéseit.

(2) Feladatainak ellátása során a Számvevőszék a 6. cikkben említett módon jogosult megtekinteni és megvizsgálni a hivatalok és intézmények pénzgazdálkodására vonatkozó, EFA-forrásokból finanszírozott vagy társfinanszírozott műveleteket érintő információkat és dokumentumokat. A Számvevőszék jogosult arra, hogy megbeszéléseket folytasson a bevételi vagy kiadási műveletekért felelős tisztviselőkkel, valamint hogy alkalmazza a hivatalokban vagy intézményekben használt könyvvizsgálati eljárásokat.

A feladatainak ellátásához szükséges összes információ összegyűjtéséhez a Számvevőszék – amennyiben ezt igényli – jelen lehet a Bizottság által vagy megbízásából a költségvetés végrehajtása során végzett ellenőrzési tevékenységeknél.

(3) A Számvevőszék biztosítja az összes, letétbe helyezett értékpapír vagy készpénzállomány ellenőrzését a készpénz- és értékpapír-állományról szóló, a letéteményes által aláírt hivatalos igazolással, illetve hivatalos készpénz- és értékpapír-állományról szóló igazolásokkal. A Számvevőszék saját maga is elvégezheti a szükséges ellenőrzéseket.

(4) A Bizottság a Számvevőszék kérelmére engedélyezheti az EFA-betéteket kezelő pénzügyi intézményeknek, hogy betekintést engedjenek a Számvevőszéknek a számlákra vonatkozó külső adatokba.

(5) A Bizottság a Számvevőszék számára biztosítja a feladatai ellátásához szükséges feltételeket és rendelkezésére bocsátja a szükséges információkat. A Bizottság a Számvevőszék rendelkezésére bocsátja a szerződések odaítélésével és teljesítésével kapcsolatos dokumentumokat, valamint a készpénz- és anyagszámlákat, számviteli bizonylatokat és bizonylatokat, adminisztratív okmányokat, a bevételekre és kiadásokra vonatkozó bizonylatokat, leltárokat, szervezeti ábrákat, illetve minden más olyan dokumentumot és bizonylatot, amely a Számvevőszék megítélése szerint szükséges ahhoz, hogy ellenőrizze a pénzügyi eredménykimutatást a dokumentumok vagy a helyszíni ellenőrzés alapján; ugyanilyen célból rendelkezésére bocsátja a mágneses adathordozókon létrehozott és tárolt valamennyi dokumentumot és adatot.

A második albekezdés b) pontjában említett információkat csak a Számvevőszék kérheti.

A Számvevőszék jogosult arra, hogy ellenőrizze a Bizottság illetékes szervezeti egységei által kezelt EFA-bevételekre és -kiadásokra vonatkozó dokumentumokat.

(6) A bevételek és kiadások jogszerűségének és szabályszerűségének, valamint a pénzgazdálkodás hatékonyságának és eredményességének megállapítására vonatkozó feladat kiterjed többek között az olyan EFA-forrásoknak a Bizottságon kívüli szervek általi felhasználására, amelyeket a VI. címmel összhangban támogatásként kaptak és használtak fel. Az EFA-forrásokból a Bizottságon kívüli kedvezményezetteknek biztosított finanszírozás ellenőrzéséhez szükség van a kedvezményezettek írásbeli beleegyezésére, ennek hiányában a nyertes ajánlattevő vagy alvállalkozói beleegyezésére; a Számvevőszék csak ennek birtokában ellenőrizheti a megítélt finanszírozás felhasználását.

(7) Integrált számítógépes rendszerek alkalmazása nem akadályozhatja a Számvevőszéket a bizonylatokhoz való hozzáférésben.

(8) A kedvezményezett államok nemzeti ellenőrző hatóságait ösztönözni kell a Számvevőszék munkájában való részvételre.

(1) Minden egyes pénzügyi év zárását követően a Számvevőszék a (2)–(6) bekezdéssel összhangban éves jelentést készít.

(2) A Számvevőszék legkésőbb június 15-ig megküldi a Bizottságnak azokat az észrevételeit, amelyek megítélése szerint olyan horderejűek, hogy szerepelniük kell az éves jelentésben. Ezen észrevételeket bizalmasan kell kezelni. A Bizottság legkésőbb szeptember 30-ig válaszol a Számvevőszék észrevételeire.

(3) Az éves jelentés tartalmazza a pénzgazdálkodás hatékonyságára és eredményességére vonatkozó értékelést.

(4) A Számvevőszék kiegészítheti a jelentést az általa szükségesnek tartott összefoglaló jelentésekkel vagy általános megállapításokkal.

(5) A Számvevőszék megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a Bizottság által a Számvevőszék észrevételeire küldött válaszok közvetlenül azon észrevételek közlése után kerüljenek nyilvánosságra, amelyekre vonatkoznak.

(6) A Számvevőszék legkésőbb október 31-ig megküldi éves jelentését és a Bizottság válaszait a mentesítésért felelős hatóságoknak, illetve gondoskodik arról, hogy a jelentést, valamint a válaszokat közzétegyék az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(1) A Számvevőszék megküldi a Bizottságnak azon észrevételeket, amelyek megítélése szerint olyan horderejük, hogy szerepelniük kell egy külön jelentésben. Ezen észrevételeket bizalmasan kell kezelni.

A Bizottságnak két és fél hónap áll rendelkezésére ahhoz, hogy tájékoztassa a Számvevőszéket a szóban forgó észrevételekről.

A Számvevőszék az azt követő hónapban fogadja el a szóban forgó külön jelentés végleges változatát.

(2) Az (1) bekezdésben említett külön jelentéseket, valamint a Bizottság válaszait késedelem nélkül meg kell küldeni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyek külön-külön – adott esetben a Bizottság bevonásával – határoznak arról, hogy a jövőben milyen intézkedésekre van szükség.

Amennyiben a Számvevőszék úgy dönt, hogy az ilyen külön jelentéseket közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, mellékelni kell a Bizottság válaszait is.

(3) A Számvevőszék más intézmény vagy intézmények megkeresése alapján szakvéleményt készíthet az EFA-ra vonatkozó konkrét ügyekben.

A 116. cikkben említett éves jelentéssel egyidejűleg a Számvevőszék a beszámoló megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló nyilatkozatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé.

(1) Az N + 2. év április 30. előtt az Európai Parlament a Tanács ajánlása alapján, minősített többséggel mentesíti a Bizottságot az 1. cikk (2) bekezdésével összhangban általa kezelt EFA-források N. évre vonatkozó költségvetése végrehajtása tekintetében. Amennyiben ez a határidő nem teljesíthető, az Európai Parlament vagy a Tanács tájékoztatja a Bizottságot a halasztás okairól. Amennyiben az Európai Parlament elhalasztja a mentesítő határozat meghozatalát, úgy a Bizottság minden erőfeszítést megtesz a határozat útjában álló akadályok elmozdítása érdekében.

(2) A mentesítő határozat a 96. cikkben említett beszámolókra vonatkozik, kivéve a 125. cikk (2) bekezdése értelmében az EBB által kezelt beszámolókat. A mentesítő határozat ezenkívül értékeli azt hogy, hogyan látta el a Bizottság az előző időszakban a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatait.

(3) A mentesítés megadásának céljából az Európai Parlament a Tanács vizsgálatát követően megvizsgálja a 96. cikkben említett EFA-beszámolókat. Megvizsgálja továbbá a Számvevőszék által készített éves jelentést, a Bizottság válaszait, valamint a Számvevőszék minden vonatkozó külön jelentését az adott pénzügyi év tekintetében, illetve a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló műveletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló nyilatkozatát.

(4) A Bizottság megteszi a megfelelő lépéseket az Európai Parlament mentesítő határozatához kapcsolódó észrevételek és a Tanács által elfogadott, a mentesítésre vonatkozó javaslathoz kapcsolódó megjegyzések követésére.

(5) Az Európai Parlament vagy a Tanács kérésére a Bizottság jelentést tesz az ezen észrevételek és megjegyzések figyelembevételével meghozott intézkedésekről, különös tekintettel az EFA-források pénzügyi végrehajtásáért felelős szervezeti egységeinek adott utasításokról. A jelentést a Számvevőszéknek is meg kell küldeni.

(6) A mentesítő határozatot közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A Bizottság benyújtja az Európai Parlamentnek – annak kérésére – az 1. cikk (2) bekezdése értelmében a Bizottság által kezelt EFA-források felhasználásának tárgyévi ellenőrzéséhez szükséges információkat. A bizalmas információkhoz való hozzáférés és az ilyen információk kezelése során tiszteletben kell tartani az alapvető emberi jogokat, az üzleti titoktartás előírásait, a bírósági és fegyelmi eljárásokra vonatkozó rendelkezéseket és a Közösség érdekeit.

Az EBB a belső megállapodással összhangban minden évben szeptember 1-je előtt megküldi a Bizottságnak a beruházási hitelkeret műveleteire – a kamattámogatást is beleértve – vonatkozó, e rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében említett közlemény összeállításához szükséges, a kötelezettségvállalásokra és kifizetésekre vonatkozó becsléseket.

Az EBB minden évben május 1-je előtt megküldi a Bizottságnak az e rendelet 8. cikkének (3) bekezdésében említett közleményösszeállításához szükséges, a kötelezettségvállalásokra és kifizetésekre vonatkozó becsléseket.

(1) A tagállamok a 39. cikkben említett és a Tanács által elfogadott hozzájárulásokat az egyes tagállamok nevében megnyitott különszámlán keresztül fizetik be.

(2) Amennyiben a Tanács másképp nem határoz az EBB-nek a belső megállapodás 8. cikkével összhangban biztosított díjazása tekintetében az e cikk (1) bekezdésében említett különszámlák egyenlegén keresztül az EBB-nél jelentkező bevételeket a Bizottság nevére nyitott számlán kell elhelyezni; és e pénzösszegeket a megállapodás 9. cikkében megfogalmazott célokra kell felhasználni.

(3) Az EFA-forrásokat felhasználó EBB tevékenységeiből származó jogokat, különösen a hitelezői és tulajdonosi jogokat át kell ruházni a tagállamokra.

(4) Az EBB a 128. cikkben említett igazgatási megállapodásban megállapított részletes szabályokkal összhangban vállalja az (1) bekezdésben említett pénztárkezelést.

(5) A beruházási hitelkeretet az AKCS–EK megállapodásban, a tengerentúli társulási határozatban és a belső megállapodásban említett feltételekkel összhangban kezelik.

Az EBB-t a beruházási hitelkeret tevékenységeinek igazgatásáért megillető díjazást a teljes költségtérítés alapján határozzák meg. A Tanács a belső megállapodás 8. cikkének (2) bekezdésével összhangban határoz az EBB díjazásának forrásairól és annak eljárásairól. A határozatot végrehajtó intézkedéseket beépítik a 128. cikkben említett igazgatási megállapodásba.

Az EBB a 128. cikkben említett igazgatási megállapodásban megállapított részletes szabályokkal összhangban rendszeresen tájékoztatja a Bizottságot a beruházási hitelkerettel kapcsolatban végzett tevékenységekről, beleértve a kamattámogatásokat is, az EBB-hez befizetett minden egyes hozzájárulás felhasználásáról, valamint megküldi a kötelezettségvállalások, szerződések és kifizetések teljes negyedévi összegeit.

(1) Az EBB vezeti a beruházási hitelkeret számláit, beleértve az EFA-ból finanszírozott kamattámogatásokat, és gondoskodik arról, hogy megfelelő ellenőrzési nyomvonal álljon rendelkezésre a pénzeszközök teljes körű ellenőrzéséhez a kifizetések átvételétől az ennek alapján jelentkező bevételekig és a további behajtásokig. Az EBB és a Bizottság kölcsönös megegyezés alapján kidolgozzák a vonatkozó számviteli szabályokat és módszereket, és ennek megfelelően tájékoztatják a tagállamokat.

(2) Az EBB minden évben jelentést küld a Tanácsnak és a Bizottságnak az általa kezelt EFA-forrásokból finanszírozott tevékenységek végrehajtásáról, beleértve az (1) bekezdésben említett szabályokkal és módszerekkel összhangban összeállított pénzügyi kimutatásokat és a 101. cikk (2) bekezdésében említett információkat.

E dokumentumokat tervezet formájában legkésőbb a következő pénzügyi év február 28-ig, végleges formában június 30-ig kell megküldeni úgy, hogy a Bizottság felhasználhassa a dokumentumokat e rendelet 96. cikkében említett beszámolónak a belső megállapodás 32. cikkének (1) bekezdésével összhangban történő összeállításához. Az EBB által kezelt források kezeléséről szóló jelentést a következő pénzügyi évben, legkésőbb március 31-ig kell megküldeni a Bizottságnak.

Az EBB által kezelt EFA-forrásokból finanszírozott szerződésekre az EBB saját szabályait kell alkalmazni.

Amennyiben a programokat és projekteket a tagállamok vagy végrehajtó szerveik társfinanszírozásával valósítják meg, és azok összhangban vannak a belső megállapodás III. fejezetében és a tengerentúli társulási határozat 20. cikkében említett Országok Együttműködési Stratégiáival, az EBB a tagállamokra vagy végrehajtó szerveikre ruházhatja át a közösségi támogatás kezelését.

E rész részletes végrehajtási szabályait a Közösség nevében eljáró Bizottság és az EBB között megkötendő igazgatási megállapodás szabályozza.

(1) E cím rendelkezései szabályozzák a belső megállapodás alapján létrehozott, a 6. ( 9 ), 7. ( 10 ) és 8. ( 11 ) EFA-ból (a továbbiakban: korábbi EFA-k) fennmaradó egyenlegek 9. EFA-ba történő átutalását.

(2) A korábbi EFA-kból fennmaradó egyenlegeket a megállapodás vagy a határozat rendelkezéseivel összhangban és az e címben megfogalmazott feltételek szerint az AKCS–EK megállapodás és a tengerentúli társulási határozat célkitűzéseinek megvalósítását szolgáló projektek, programok és egyéb intézkedések finanszírozására kell felhasználni.

Ennek érdekében az AKCS-államok esetében az AKCS–EK megállapodás I. mellékletében szereplő pénzügyi jegyzőkönyv, illetve a TOT-ok esetében a belső megállapodás hatálybalépésének napján a korábbi EFA-kból fennmaradó egyenlegeket, valamint a korábbi EFA-k folyamatban lévő projektjeiből egy későbbi alkalommal visszavonandó összegeket átutalják a 9. EFA-ba. Ezt a bekezdést az AKCS–EK Miniszterek Tanácsa 2/2000 határozatának ( 12 ) sérelme nélkül kell alkalmazni.

(1) A 9. EFA-ba átutalt források, amelyeket korábban az AKCS–EK megállapodás I. mellékletében szereplő pénzügyi jegyzőkönyv hatálybalépése előtt egy AKCS-állam vagy egy AKCS-régió indikatív programjára különítettek el, ugyanennél az államnál vagy régiónál maradnak.

(2) A tengerentúli társulási határozat hatálybalépése előtt a TOT-ok számára elkülönített források a TOT-knál maradnak. Ily módon azok a források, amelyeket valamely TOT vagy régió indikatív programjára történő elkülönítésüket követően utalnak át a 9. EFA-ba, ennél a TOT-nál maradnak, vagy a tengerentúli társulási határozat végrehajtása keretében regionális együttműködés során kerülnek felhasználásra.

(3) A korábbi EFA-forrásokból származó kamatbevételt átutalják a 9. EFA-ba és a belső megállapodás 1. cikkének (3) bekezdésében előírt bevétellel megegyező célra hasznosítják. Ugyanez vonatkozik a korábbi EFA egyéb bevételeire, többek között a tagállamok által késve teljesített hozzájárulások után felszámolt késedelmi kamatra és az EBB által kezelt EFA-források után felmerült és a Közösségnek befizetendő kamatra.

(1) Az AKCS-államok vonatkozásában az országok vagy régiók részére el nem különített egyenleget az AKCS–EK megállapodás hatálybalépéséig alkalmazandó átmeneti intézkedések figyelembevételével és e rendelet 132. cikkében említett határozattal összhangban a 9. EFA el nem különített összegéhez rendelik.

(2) A TOT-ok vonatkozásában a belső megállapodás hatálybalépéséig az indikatív programokhoz el nem különített egyenlegeket az EFA el nem különített összegéhez rendelik.

Az első albekezdést kell alkalmazni különösen a 91/482/EK tanácsi rendelet ( 13 ) 118. és 142. cikkében említett teljes összegekből fennmaradó, a Stabex és Sysmin eszközöket érintő egyenlegre. Ugyanakkor a Sysmin alapján képződő egyenlegekre vonatkozó finanszírozási határozatokat egészen a belső megállapodás hatálybalépéséig el lehet fogadni, amennyiben a finanszírozási kérelmet a 91/482/EK határozat hatályának lejárta előtt nyújtották be.

A Bizottság elfogadja a visszavont és a 9. EFA-ba átutalt fennmaradó egyenlegeknek és összegeknek a 9. EFA keretében történő végleges kezelésére vonatkozó részletes szabályokat.

E részletes szabályokat az EBB-vel, az általa kezelt EFA-források tekintetében folytatott konzultációt követően, valamint az AKCS–EK megállapodásban, a tengerentúli társulási határozatban, a belső megállapodásban és az e rendeletben megállapított szabályokkal összhangban fogadják el.

A KORÁBBI EFA-K ÉS AZ ÁTUTALT EGYENLEGEK FELHASZNÁLÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

(1) A korábbi EFA-kból fennmaradó, a 9. EFA-ba átutalt egyenlegeket az e címben megállapított feltételekkel, valamint az AKCS–EK megállapodás, a tengerentúli társulási határozat vagy a belső megállapodás vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kell kezelni.

(2) Az AKCS-államok tekintetében a korábbi EFA-kra vonatkozó, az AKCS–EK megállapodás hatálybalépése előtt vállalt kötelezettségeket a korábbi EFA-kra vonatkozó szabályokkal összhangban kell végrehajtani, kivéve a pénzügyi ellenőr kötelezettségeit, a könyvvitelt és a hozzájárulásokra vonatkozó felhívást, amelyekre e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. Az AKCS–EK megállapodás hatálybalépésének napjától a 9. EFA-ba átutalt egyenlegeket az AKCS–EK megállapodásban, a belső megállapodásban és az e rendeletben megállapított feltételekkel összhangban kell felhasználni.

Amennyiben azonban a korábbi EFA-kból a 130. cikkben előírtak szerint a nemzeti vagy regionális indikatív programok javára történnek átutalások:

(3) A TOT-ok tekintetében a korábbi EFA-kra vonatkozó, a belső megállapodás és e rendelet hatálybalépése előtt tett kötelezettségvállalásokat továbbra is a korábbi EFA-kra vonatkozó szabályokkal összhangban kell végrehajtani, kivéve a pénzügyi ellenőr kötelezettségeit, a könyvvitelt és a hozzájárulásokra vonatkozó felhívást, amelyekre e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. A korábbi EFA-k forrásait továbbra is a 91/482/EK határozat vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kell felhasználni, amelyek e célra a belső megállapodás hatálybalépéséig maradnak hatályban.

(4) Az olyan korábbi EFA-kra vonatkozó határozatokat, amelyek tekintetében az EBB felelős a pénzügyi műveletek végrehajtásáért, továbbra is a korábbi EFA-kra vonatkozó szabályokkal összhangban kell végrehajtani, kivéve a pénzügyi ellenőr kötelességeit és a könyvvitelt. Az említett határozatok végrehajtásához szükséges hozzájárulásokra vonatkozó felhívás azonos az e rendeletben a Bizottság kezelésében lévő műveletek esetében alkalmazandó eljárással.

Annak érdekében, hogy a korábbi EFA-k alapján tett kötelezettségvállalások a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban valósuljanak meg, a Bizottság olyan eljárásokat vezet be, amelyek értelmében e rendelet hatálybalépését követően valamely finanszírozási megállapodást csak egy alkalommal lehet megújítani és legfeljebb három évre, amely időtartamot a hatálybalépés időpontjában a szóban forgó megállapodás által finanszírozott program vagy projekt befejezésére vonatkozóan megállapított határidőtől kell számítani.

(1) A tagállamok hozzájárulásaira vonatkozó, e rendelet 8., 38. és 40. cikkében megállapított eljárásokat első alkalommal az e rendelet hatálybalépését követően meghatározandó első részlet vonatkozásában kell alkalmazni.

(2) A 102., 103., 116. és 125. cikkben említett határidőket első alkalommal a 2005. pénzügyi év vonatkozásában kell alkalmazni.

(3) Az első rész VII. címének rendelkezéseit a műszaki lehetőségek függvényében, fokozatosan vezetik be úgy, hogy azok a 2005. pénzügyi évben már teljes körűen hatályosak legyenek.

(1) A belső megállapodás 2. és 34. cikkével összhangban a tagállamok az EFA lejárta előtt felmérik, hogy milyen mértékben teljesültek a kötelezettségvállalások és kifizetések. Ebből az alkalomból felmérik a Bizottság igényeit is a belső megállapodás 4. és 9. cikke alapján a megvalósítással kapcsolatos költségekre fenntartott források iránt. E felmérés eredményeinek ismeretében határozzák meg a pénzügyi együttműködés támogatásához és a belső megállapodás 9. cikke értelmében a megvalósítással kapcsolatos költségek finanszírozásához szükséges források iránti igényeket. Figyelembe kell venni a visszavont és ki nem fizetett, EFA-forrásokat.

A Bizottság maradéktalanul figyelembe veszi e teljesítményértékelés eredményeit a belső megállapodás 16. cikke szerinti forráselosztás aktualizálása, illetve a rendelkezésre álló források optimális felhasználásához szükséges forrásátcsoportosítás során.

(2) A 9. EFA lejárta előtt a tagállamok meghatározzák azt a végső határidőt, amelynek lejártát követően az EFA-források terhére további kötelezettség nem vállalható.

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a belső megállapodással megegyező időszakra kell alkalmazni.

		Hivatalos Lap
		No	page	date
►M1	A Tanács 309/2007/EK rendelete (2007. március 19.)	L 82	1	23.3.2007