a) az állati melléktermékek összegyűjtése, szállítása, tárolása, kezelése, feldolgozása és felhasználása vagy ártalmatlanítása annak érdekében, hogy e termékek ne jelentsenek állat- vagy közegészségügyi veszélyt;

b) az állati melléktermékek és az azokból származó, a VII. és VIII. mellékletben említett termékek forgalomba hozatala és – bizonyos különös esetekben – kivitele és tranzitforgalma.

a) a kedvtelésből tartott állatok kiskereskedésekből vagy az elárusítóhelyekkel szomszédos telepekről származó nyers eledele, amennyiben a darabolás és tárolás kizárólag a vásárlók közvetlen helyszíni kiszolgálása céljából történik;

b) a származási gazdaságban ártalmatlanított vagy felhasznált folyékony tej vagy kolosztrum;

c) vadon élő állatok teljes teste vagy részei, amelyek esetében nem áll fenn annak gyanúja, hogy emberre vagy állatra átvihető betegségekkel fertőzöttek, kivéve a kereskedelmi céllal kifogott halakat, valamint a vadon élő állatok vadásztrófeák készítéséhez felhasznált teste vagy testrészei;

d) kedvtelésből tartott állatok helyszíni felhasználásra szánt nyers eledele, amely – a nemzeti jogszabályokkal összhangban – a származási hely szerinti gazdaságban levágott állatokból és azoknak kizárólag a mezőgazdasági termelő és családja élelmezésére szánt húsából származik;

e) élelmiszer-hulladék, kivéve, ha az(t)

f) tenyésztési célra szánt petesejtek, embriók és sperma; és

g) tengeri vagy légi tranzitforgalom.

a) a következő állatok valamennyi testrésze, beleértve a nyersbőrt és irhát is:

c) a 96/22/EK irányelv szerint betiltott anyagokkal kezelt állatokból származó termékek, valamint olyan állati eredetű termékek, amelyek az egyes élő állatokban és állati termékekben lévő anyagok és azok maradványainak ellenőrzésére szolgáló intézkedésekről, valamint a 85/358/EGK és 86/469/EGK irányelvek, továbbá a 89/187/EGK és 91/664/EGK határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló, 1996. április 29-i 96/23/EK tanácsi irányelv ( 19 ) I. mellékletének B. csoportja 3. pontjában felsorolt környezetszennyező anyagok és egyéb anyagok szermaradványait tartalmazzák, amennyiben e szermaradványok a közösségi jogszabályok vagy – ezek hiányában – a nemzeti jogszabályok által megengedett szintet meghaladják;

d) az 1. kategóriába tartozó anyagok feldolgozására szolgáló üzemekből és a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyag eltávolítását végző más üzemekből származó szennyvíz kezelése során összegyűjtött minden állati eredetű anyag, beleértve a rácsszemetet, a homokfogóból származó hulladékokat, a zsír- és olajkeverékeket, a szennyvíziszapot és az említett üzemekről kivezető szennyvízcsatornákból eltávolított anyagokat, kivéve ha az ilyen anyag nem tartalmaz különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot vagy annak részeit;

e) a nemzetközi viszonylatban működő közlekedési eszközökről származó élelmiszer-hulladék; és

f) az 1. kategóriába tartozó anyag akár 2. kategóriába tartozó anyaggal, akár 3. kategóriába tartozó anyaggal vagy akár mindkettővel alkotott keverékei, beleértve a valamely 1. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló üzemben történő feldolgozásra szánt bármilyen anyagot is.

a) hulladékként égetéssel közvetlenül ártalmatlanítani kell egy, a 12. cikkel összhangban engedélyezett égetőműben;

b) egy, a 13. cikkel összhangban engedélyezett feldolgozóüzemben kell feldolgozni az 1–5. feldolgozási módszerek bármelyikével vagy – az illetékes hatóság ilyen kérése alapján – az 1. feldolgozási módszerrel, amely esetben a kapott anyagot a VI. melléklet I. fejezetével összhangban tartós módon – amennyiben ez technikailag megoldható, szagosítással – kell megjelölni, és végül hulladékként égetéssel vagy együttégetéssel kell ártalmatlanítani egy, a 12. cikkel összhangban engedélyezett égető- vagy együttégető műben;

c) az (1) bekezdés a) pontjának i. és ii. alpontjában említett anyag kivételével a 13. cikkel összhangban engedélyezett feldolgozóüzemben kell feldolgozni az 1. feldolgozási módszerrel, amely esetben a kapott anyagot a VI. melléklet I. fejezetével összhangban tartós módon – amennyiben ez technikailag megoldható, szagosítással – kell megjelölni, és végül hulladékként elföldeléssel ártalmatlanítani kell egy, a hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv ( 20 ) alapján engedélyezett hulladéklerakóban;

d) az (1) bekezdés e) pontjában említett élelmiszer-hulladék esetében hulladékként elföldeléssel kell ártalmatlanítani egy, az 1999/31/EK irányelv alapján engedélyezett hulladéklerakóban; vagy

e) a tudományos ismeretek fejlődésének megfelelően a Bizottság által engedélyezett egyéb módszerekkel – a megfelelő tudományos bizottsággal történő konzultációt követően – kell ártalmatlanítani. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A módszerek kiegészíthetik vagy helyettesíthetik az a)–d) pontban előírt módszereket.

a) a trágya és az emésztőtraktus tartalma;

b) a vágóhidakról – a 4. cikk (1) bekezdése d) pontjának hatálya alá tartozó vágóhidak kivételével – vagy a 2. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szánt üzemekből származó szennyvíz kezelése során összegyűjtött minden állati eredetű anyag, beleértve a rácsszemetet, a homokfogóból származó hulladékokat, a zsír- és olajkeverékeket, a szennyvíziszapot és az ilyen üzemekről kivezető szennyvízcsatornákból eltávolított anyagokat;

c) az olyan állatorvosi gyógyszerek és szennyezőanyagok szermaradványait tartalmazó állati eredetű termékek, amelyek a 96/23/EK irányelv I. melléklete B. csoportja (1) és (2) bekezdésében szerepelnek, amennyiben az ilyen szermaradványok szintje a közösségi jogszabályok által megengedett szintet meghaladja;

d) a harmadik országokból behozott olyan, nem 1. kategóriába tartozó anyagnak minősülő állati eredetű termékek, amelyek a közösségi jogszabályokban előírt vizsgálatok során nem feleltek meg a Közösségbe történő behozatalra vonatkozó állat-egészségügyi követelményeknek, kivéve ha e termékek visszaküldött termékek, vagy ha behozataluk a közösségi jogszabályok szerint megállapított korlátozások alapján megengedhető;

e) a 4. cikkben említettek közé nem tartozó állatok vagy azok részei, amelyek nem az emberi fogyasztás céljából történő vágás útján pusztulnak el, beleértve a valamely járványos állatbetegség felszámolása végett leölt állatokat is;

f) a 2. kategóriába tartozó anyagok 3. kategóriába tartozó anyaggal alkotott keverékei, beleértve a 2. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló üzemben történő feldolgozásra szánt bármely anyagot is; és

g) az 1. vagy 3. kategóriába tartozó anyagok közé nem tartozó állati melléktermékek.

a) hulladékként égetéssel közvetlenül kell ártalmatlanítani egy, a 12. cikkel összhangban engedélyezett égetőműben;

b) egy, a 13. cikkel összhangban engedélyezett feldolgozóüzemben kell feldolgozni az 1–5. feldolgozási módszerek bármelyikével vagy – az illetékes hatóság ilyen kérése alapján – az 1. feldolgozási módszerrel, amely esetben a kapott anyagot a VI. melléklet I. fejezetével összhangban tartós módon – amennyiben ez technikailag megoldható, szagosítással – kell megjelölni; és

c) a 13. cikkel összhangban engedélyezett feldolgozóüzemben kell feldolgozni az 1. feldolgozási módszerrel, amely esetben a kapott anyagot a VI. melléklet I. fejezetével összhangban tartós módon – ha technikailag megoldható, szagosítással – kell megjelölni; és

▼M15

▼B

d) halból származó anyag esetében a Bizottság által elfogadott szabályok szerint kell silózni vagy komposztálni. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni;

e) trágya, az emésztőtraktustól elkülönített emésztőtraktus-tartalom, tej és kolosztrum esetében, ha az illetékes hatóság véleménye szerint azok nem jelentenek veszélyt semmilyen súlyos fertőző betegség terjesztése tekintetében:

▼M15

▼B

f) azon vadon élő állatok teljes teteme vagy testrészei esetében, amelyeknél nem áll fenn az emberre vagy állatra átvihető betegségekkel való fertőzöttség gyanúja, a 18. cikkel összhangban e célra engedélyezett műszaki üzemben vadásztrófeák előállítására kell használni; vagy

g) a megfelelő tudományos bizottsággal folytatott egyeztetést követően – a Bizottság által megállapított szabályokkal összhangban – más módszerekkel kell ártalmatlanítani vagy más módon kell felhasználni. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. E módszerek vagy módok kiegészíthetik vagy helyettesíthetik az e bekezdés a)–f) pontjában előírtakat.

a) a vágott állatok azon részei, amelyek a közösségi jogszabályokkal összhangban emberi fogyasztásra alkalmasak, de azokat kereskedelmi okokból nem emberi fogyasztásra szánják;

b) levágott állatok azon részei, amelyeket emberi fogyasztásra alkalmatlanként visszautasítottak, de amelyek emberre vagy állatra átvihető betegségek semmilyen tünetét nem mutatják, és amelyek a közösségi jogszabályokkal összhangban emberi fogyasztásra alkalmas hasított testekből származnak;

c) az olyan állatokból származó nyersbőr és irha, pata és szarv, sertéssörte és toll, amelyek ante mortem vizsgálatot követően vágóhídon kerülnek levágásra, és e vizsgálat eredménye alapján a közösségi jogszabályokkal összhangban emberi fogyasztás céljára történő vágásra alkalmasak voltak;

d) az olyan – nem kérődző – állatokból nyert vér, amelyek ante mortem vizsgálatot követően vágóhídon kerülnek levágásra, és e vizsgálat eredménye alapján a közösségi jogszabályokkal összhangban emberi fogyasztás céljára történő vágásra alkalmasak voltak;

e) az emberi fogyasztásra szánt termékek előállításából származó állati melléktermékek, beleértve a zsírtalanított csontokat és töpörtyűt is;

f) élelmiszer-hulladékok közé nem tartozó állati eredetű korábbi élelmiszerek vagy állati eredetű termékeket tartalmazó korábbi élelmiszerek, amelyeket kereskedelmi okokból, illetve gyártási, csomagolási vagy egyéb hibákból kifolyólag már nem szánnak emberi fogyasztásra, de emberekre vagy állatokra nézve semmilyen veszélyt nem jelentenek;

g) az olyan állatok nyers teje, amelyek semmilyen, e terméken keresztül emberre vagy állatra átvihető betegség klinikai tünetét nem mutatják;

h) halliszt előállítása céljából a nyílt tengeren kifogott halak vagy más tengeri állatok, a tengeri emlősök kivételével;

i) az emberi fogyasztásra szánt haltermékeket gyártó üzemekből származó, friss, halból keletkező melléktermékek;

j) az olyan állatoktól származó héjak, keltetési melléktermékek és repedttojás-melléktermékek, amelyek semmilyen, e termékeken keresztül emberre vagy állatra átvihető betegség klinikai tüneteit nem mutatták;

k) az olyan állatokból származó vér, nyersbőr és irha, pata, toll, gyapjú, szarv, szőr és prém, amelyek semmilyen, e termékeken keresztül emberre vagy állatra átvihető betegség klinikai tüneteit nem mutatták; és

l) a 4. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említettől eltérő élelmiszer-hulladék.

a) hulladékként égetéssel kell közvetlenül ártalmatlanítani a 12. cikkel összhangban engedélyezett égetőműben;

b) egy, a 13. cikkel összhangban engedélyezett feldolgozóüzemben kell feldolgozni az 1–5. feldolgozási módszerek bármelyikével, amely esetben a kapott anyagot a VI. melléklet I. fejezetével összhangban tartós módon – amennyiben ez technikailag megoldható, szagosítással – kell megjelölni, és végül hulladékként égetéssel vagy együttégetéssel kell ártalmatlanítani a 12. cikkel összhangban engedélyezett égető- vagy együttégető műben vagy az 1999/31/EK irányelv alapján engedélyezett hulladéklerakóban;

c) a 17. cikkel összhangban engedélyezett feldolgozóüzemben kell feldolgozni;

d) a 18. cikkel összhangban engedélyezett műszaki üzemben kell átalakítani;

e) a 18. cikkel összhangban engedélyezett állateledel-üzemben kell nyersanyagként felhasználni;

f) a 15. cikkel összhangban engedélyezett biogázüzemben vagy komposztálóüzemben kell átalakítani;

g) az (1) bekezdés l) pontjában említett élelmiszer-hulladék esetében vagy a Bizottság által megállapított szabályokkal vagy – e szabályok elfogadásáig – a nemzeti jogszabályokkal összhangban kell biogázüzemben átalakítani vagy komposztálni. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni;

h) halból származó anyag esetében a Bizottság által elfogadott szabályok szerint kell silózni vagy komposztálni. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni; vagy

i) a megfelelő tudományos bizottsággal folytatott egyeztetést követően – a Bizottság által megállapított szabályokkal összhangban – más módszerekkel kell ártalmatlanítani, vagy más módon kell felhasználni. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. E módszerek vagy módok kiegészíthetik vagy helyettesíthetik az a)–h) pontokban előírtakat.

a) kereskedelmi okmány vagy – amennyiben azt e rendelet előírja – egészségügyi bizonyítvány kíséri; és

b) közvetlenül a rendeltetési hely szerinti üzemig szállítják, amelyet e rendelettel összhangban engedélyeztek.

a) teljesíteniük kell a III. melléklet I. fejezetének követelményeit;

b) az 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyagokat a III. melléklet II. fejezetének B. részében foglaltakkal összhangban kell kezelniük és tárolniuk;

c) el kell végezniük az üzem saját, a 25. cikkben előírt önellenőrzéseit; és

d) alá kell vetniük magukat az illetékes hatóság által a 26. cikkel összhangban elvégzett ellenőrzésnek.

a) teljesíteniük kell a III. melléklet I. fejezetének követelményeit;

b) a 3. kategóriába tartozó anyagokat a III. melléklet II. fejezetének A. részében foglaltakkal összhangban kell kezelniük és tárolniuk;

c) el kell végezniük az üzem 25. cikkben előírt önellenőrzéseit; és

d) alá kell vetniük magukat az illetékes hatóság által a 26. cikkel összhangban elvégzett ellenőrzésnek.

a) teljesíteniük kell a III. melléklet III. fejezetének követelményeit; és

b) alá kell vetniük magukat az illetékes hatóság által a 26. cikkel összhangban elvégzett ellenőrzésnek.

a) a IV. melléklet I. fejezetében megállapított általános feltételeket;

b) a IV. melléklet II. fejezetében megállapított üzemi feltételeket;

c) a IV. melléklet III. fejezetében a vízkibocsátásokra vonatkozóan megállapított követelményeket;

d) a IV. melléklet IV. fejezetében a szermaradványokra vonatkozóan megállapított követelményeket;

e) a IV. melléklet V. fejezetében a hőmérsékletmérésre vonatkozóan megállapított követelményeket; és

f) a IV. melléklet VI. fejezetében a rendellenes működésre vonatkozóan megállapított feltételeket.

a) csak a 2000/76/EK irányelv hatálya alá nem tartozó, a 4. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, az 5. cikk (1) bekezdésében és a 6. cikk (1) bekezdésében említett állati melléktermékek, elhullott kedvtelésből tartott állatok ártalmatlanítását szabad végeznie;

b) ha egy mezőgazdasági üzemben található, akkor csak az ezen üzemből származó anyagok ártalmatlanítását végezheti;

c) teljesítenie kell a IV. melléklet I. fejezetében megállapított általános feltételeket;

d) teljesítenie kell a IV. melléklet II. fejezetében megállapított, alkalmazható üzemi feltételeket;

e) teljesítenie kell a IV. melléklet IV. fejezetében a szermaradványokra vonatkozóan megállapított követelményeket;

f) teljesítenie kell a IV. melléklet V. fejezetében a hőmérsékletmérésre vonatkozóan megállapított követelményeket;

g) teljesítenie kell a IV. melléklet VI. fejezetében a rendellenes működésre vonatkozóan megállapított feltételeket; és

(h) teljesítenie kell a IV. melléklet VII. fejezetében szereplő feltételeket, amennyiben a 4. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett állati melléktermékek ártalmatlanítására használják.

a) teljesíteniük kell az V. melléklet I. fejezetének követelményeit;

b) az 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyagot az V. melléklet II. fejezetében és a VI. melléklet I. fejezetében foglaltakkal összhangban kell kezelniük, feldolgozniuk és tárolniuk;

c) a validálást az illetékes hatóság az V. melléklet V. fejezetével összhangban végzi;

d) el kell végezniük az üzem 25. cikkben előírt önellenőrzéseit;

e) alá kell vetniük magukat az illetékes hatóság által a 26. cikkel összhangban elvégzett ellenőrzésnek; és

f) biztosítaniuk kell, hogy a termékek a feldolgozást követően kielégítik a VI. melléklet I. fejezetének követelményeit.

a) a 2. kategóriába tartozó anyagokból származó kiolvasztott zsírokat a VI. melléklet III. fejezetében megállapított szabványokkal összhangban kell feldolgozniuk;

b) az alkalmazott feldolgozási folyamat alapján kell megállapítaniuk és végrehajtaniuk a kritikus ellenőrzési pontok figyelemmel kísérésére és ellenőrzésére szolgáló módszereket;

c) a b) pontnak megfelelően nyert információkról nyilvántartást kell vezetniük az illetékes hatóságnak történő bemutatás céljából; és

d) alá kell vetniük magukat az illetékes hatóság által a 26. cikkel összhangban elvégzett ellenőrzésnek.

a) teljesíteniük kell a VI. melléklet II. fejezetének A. részében foglalt követelményeket;

b) az állati melléktermékeket a VI. melléklet II. fejezetének B. és C. részében foglaltakkal összhangban kell kezelniük és átalakítaniuk;

c) alá kell vetniük magukat az illetékes hatóság által a 26. cikkel összhangban elvégzett ellenőrzésnek;

d) meg kell állapítaniuk és végre kell hajtaniuk a kritikus ellenőrzési pontok figyelemmel kísérésére és ellenőrzésére szolgáló módszereket; és

e) biztosítaniuk kell, hogy az emésztési maradványok vagy a komposzt – adott esetben – a VI. melléklet II. fejezetének D. részében megállapított mikrobiológiai szabványoknak megfeleljen.

a) olyan mezőgazdasági üzemből, területről vagy terület egy részéből vagy – akvakultúra-termékek esetében – olyan gazdaságból, övezetből vagy övezet egy részéből származnak, amely az érintett állatokkal és termékekkel kapcsolatban nem esik állat-egészségügyi korlátozások alá, és nincsenek különösen olyan járványvédelmi intézkedések érvényben, amelyeket a közösségi jogszabályok alapján vagy az egyes állatbetegségek elleni védekezésre irányuló általános közösségi intézkedések, valamint a sertések hólyagos betegségére vonatkozó külön intézkedések bevezetéséről szóló, 1992. december 17-i 92/119/EGK tanácsi irányelv ( 22 ) értelmében írtak elő;

b) vágása nem olyan üzemben történt, amelyben a vágás időpontjában az a) pontban említett szabályok szerinti betegségek valamelyikével fertőzött vagy ilyen fertőzöttség gyanúja alatt álló állatok tartózkodtak.

a) előállítása, kezelése, szállítása és tárolása a valamennyi állat-egészségügyi feltételnek megfelelő termékektől elkülönítetten vagy azokétól eltérő időpontban történik;

b) e rendelettel összhangban, az érintett állat-egészségügyi probléma felszámolásához elegendő mértékű kezelésen mentek keresztül olyan üzemben, amelyet e célra az állat-egészségügyi probléma felmerülésének helye szerinti tagállam engedélyezett;

c) megfelelő azonosítása megtörtént;

d) megfelelnek a VII. és VIII. mellékletben megállapított követelményeknek vagy a Bizottság által megállapítandó részletes szabályoknak. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket 33. cikk (3) bekezdésében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A rendkívüli sürgősségre tekintettel a Bizottság alkalmazhatja a 33. cikk (4) bekezdésben említett sürgősségi eljárást.

a) teljesíteniük kell az V. melléklet I. fejezetének és a VII. melléklet I. fejezetének követelményeit;

b) csak 3. kategóriába tartozó anyagot szabad kezelniük, feldolgozniuk és tárolniuk az V. melléklet II. fejezetében és a VII. mellékletben foglaltakkal összhangban;

c) a validálást az illetékes hatóság az V. melléklet V. fejezetével összhangban végzi;

d) el kell végezniük az üzem 25. cikkben előírt önellenőrzéseit;

e) alá kell vetniük magukat az illetékes hatóság által a 26. cikkel összhangban elvégzett ellenőrzésnek; és

f) biztosítaniuk kell, hogy a feldolgozást követően a termékek a VII. melléklet I. fejezete követelményeinek megfelelnek.

a) vállalnia kell az üzem által előállított termékekre vonatkozóan a VIII. mellékletben megállapított különös követelmények alapján

b) alá kell vetnie magát az illetékes hatóság által a 26. cikkel összhangban elvégzett ellenőrzésnek.

a) a 17. cikkel összhangban engedélyezett és felügyelt, 3. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló üzemben készültek;

b) kizárólag 3. kategóriába tartozó anyagból készültek a VII. mellékletben meghatározott módon;

c) kezelése, feldolgozása, tárolása és szállítása a VII. melléklettel összhangban és a 22. cikkben foglaltak teljesülését biztosító módon történt; és

d) a VII. mellékletben megállapított konkrét követelményeknek megfelelnek.

a) teljesítik:

b) a 18. cikkel összhangban engedélyezett és felügyelt üzemekből vagy – a VIII. mellékletben említett állati melléktermékek esetében – a Közösség állat-egészségügyi jogszabályaival összhangban engedélyezett egyéb üzemekből származnak.

a) a 14. cikkel összhangban engedélyezett, 2. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló olajkémiai üzemben készültek a 13. cikkel összhangban engedélyezett, 2. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló üzemben feldolgozott 2. kategóriába tartozó anyagból kiolvasztott zsírból az 1–5. feldolgozási módszerek bármelyikének alkalmazását követően;

b) kezelése, feldolgozása, tárolása és szállítása a VI. melléklettel összhangban történt; és

c) a VIII. mellékletben megállapított bármilyen különös követelménynek megfelelnek.

a) valamely állatfaj takarmányozása az ugyanazon fajhoz tartozó állatok testéből vagy testrészeiből származó feldolgozott állati fehérjével;

b) haszonállatok – a prémes állatok kivételével – takarmányozása élelmiszer-hulladékkal vagy élelmiszer-hulladékot tartalmazó vagy abból származó takarmánnyal; és

c) szerves trágyák és talajjavító szerek – a trágya kivételével – alkalmazása legelőkön.

a) az állati melléktermékek diagnosztikai, oktatási és kutatási célú felhasználását; és

b) az állati melléktermékek állatpreparátori célú felhasználását az e célra a 18. cikk szerint engedélyezett műszaki üzemekben.

a) A tagállamok engedélyezhetik továbbá a c) pontban meghatározott állatok takarmányozását a b) pontban meghatározott állati melléktermékekkel, az illetékes hatóságok felügyelete mellett és a IX. mellékletben megállapított szabályokkal összhangban.

b) Az a) pontban említett állati melléktermékek a következők:

c) Az a) pontban említett állatok a következők:

d) A tagállamok engedélyezhetik továbbá – az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósággal történő konzultációt követően és az illetékes hatóságok felügyelete mellett – a 4. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett 1. kategóriába tartozó anyagnak a veszélyeztetett vagy védett dögevő madárfajok etetésére való felhasználását a Bizottság által megállapított szabályokkal összhangban. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

a) a (2) bekezdésben említett eltérések alkalmazásáról; és

b) az annak biztosítása végett bevezetett igazolási megoldásokról, miszerint az érintett állati melléktermékek felhasználása csak engedélyezett célokra történik.

a) a kedvtelésből tartott állatok tetemét elföldeléssel hulladékként közvetlenül ártalmatlanítani lehet;

b) az alábbi, távoli területekről származó állati melléktermékeket égetéssel vagy helyszíni elföldeléssel lehet ártalmatlanítani:

c) a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) A. jegyzékében említett betegségek valamelyikének kitörése esetén az állati melléktermékeket égetéssel vagy helyszíni elföldeléssel lehet ártalmatlanítani, ha az illetékes hatóság megtagadja a legközelebbi égetőműbe vagy legközelebbi feldolgozóüzembe történő szállítást az egészségügyi kockázatok elterjedésének veszélye miatt, illetve e művek vagy üzemek valamely járványos betegség kitörése következtében fellépő kapacitáshiánya miatt.

a) az 1. és 2. kategóriába tartozó anyag vonatkozásában az (1) bekezdés b) pontjában előírt lehetőségek igénybevételének módjáról; és

b) az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában az általuk távoli területként besorolt területekről és a besorolás indokairól.

a) annak biztosítására, hogy az állati melléktermékek égetése vagy elföldelése ne veszélyeztesse állatok vagy emberek egészségét; és

b) az állati melléktermékek ellenőrizetlen elvezetésének, lerakásának vagy ellenőrizetlen módon történő ártalmatlanításának megelőzése érdekében.

a) azonosítják és ellenőrzik a kritikus ellenőrzési pontokat az üzemekben;

b) kidolgozzák és végrehajtják e kritikus ellenőrzési pontok figyelemmel kísérésére és ellenőrzésére szolgáló módszereket;

c) a feldolgozóüzemek esetében reprezentatív mintákat vesznek annak ellenőrzésére, hogy

d) nyilvántartják a b) és c) pontban említett ellenőrzések és vizsgálatok eredményeit és azokat legalább két évig megőrzik az illetékes hatóságnak történő bemutatás céljából;

e) olyan rendszert vezetnek be, amellyel biztosítható minden elszállított tétel nyomon követhetősége.

a) azonnal értesíteni az illetékes hatóságot a minta jellegének minden részletéről és arról, hogy a minta melyik tételből származik;

b) megállapítani az eltérés okait;

c) a fertőzött tételt az illetékes hatóság felügyelete mellett ismételten feldolgozni vagy ártalmatlanítani;

d) biztosítani, hogy semmilyen fertőzött vagy fertőzöttséggel gyanúsítható anyag ne kerüljön ki az üzemből, mielőtt azt az illetékes hatóság felügyelete mellett ismételten feldolgozzák, és mielőtt hivatalos körülmények között ismételten mintavételre kerül sor az e rendeletben megállapított szabványok betartása érdekében, kivéve ha az anyagok ártalmatlanítása a cél;

e) növelni a gyártás során végzett mintavételek és vizsgálatok gyakoriságát;

f) megvizsgálni a végtermék mintáinak megfelelő állati melléktermékek nyilvántartásait; és

g) megfelelő fertőtlenítési és tisztítási eljárásokat kezdeményezni az üzemben.

a) az érintett harmadik ország jogszabályai;

b) az illetékes hatóság és az ellenőrzést végző szolgálat szervezeti felépítése a harmadik országban, e szolgálat hatásköre és a felügyelet, amely alatt áll, valamint e szolgálat jogosítványai a jogszabályok alkalmazásának hatékony figyelemmel kísérése érdekében;

c) a Közösségbe szánt állati eredetű termékek előállítására, gyártására, kezelésére, tárolására és elszállítására vonatkozó egészségügyi feltételek;

d) az érintett harmadik ország által a vonatkozó egészségügyi feltételek betartása tekintetében nyújtható biztosítékok;

e) a harmadik országból származó termék forgalmazásával kapcsolatos tapasztalatok és az elvégzett behozatali ellenőrzések eredményei;

f) a harmadik országban lefolytatott esetleges közösségi ellenőrzések eredménye;

g) az érintett állatállomány, valamint a harmadik országban található egyéb háziasított állatok és vadon élő állatok egészségügyi állapota, különös tekintettel az egzotikus állatbetegségekre és az ország általános egészségügyi helyzetének azon vonatkozásaira, amelyek a Közösségben veszélyeztethetik a közegészséget vagy állategészséget;

h) az a rendszeresség és gyorsaság, amellyel a harmadik ország információt szolgáltat a területén előforduló fertőző vagy járványos állatbetegségekről, különösen az OIE A. és B. jegyzékében említett betegségekről vagy – a tenyésztett víziállatok betegségei esetében – az OIE Víziállat-egészségügyi Kódexében felsorolt, bejelentésköteles betegségekről;

i) a fertőző vagy járványos állatbetegségek megelőzésére és ellenőrzésére vonatkozóan a harmadik országban érvényes szabályok és azok végrehajtása, beleértve a más országokból történő behozatalokra vonatkozó szabályokat is.

a) a Bizottságnak a tervezett módosítások kézhezvételétől számított öt munkanapon belül értesítenie kell a tagállamokat az üzemek jegyzékeinek az érintett harmadik ország által javasolt módosításairól;

b) a tagállamoknak az a) pontban említett üzemek jegyzékéhez javasolt módosítások kézhezvételétől számítva hét munkanap áll rendelkezésükre, hogy írásos véleményt küldjenek a Bizottságnak;

c) ha legalább egy tagállam írásos megjegyzést tesz, a Bizottság öt munkanapon belül értesíti a tagállamokat és az ügyet felveszi az Élelmiszerlánc és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság következő ülésének napirendjére annak érdekében, hogy a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határozat szülessen;

d) ha a b) pontban említett határidőn belül egy tagállam sem nyújt be a Bizottságnak írásos megjegyzést, a jegyzék módosításai elfogadottnak tekinthetők. A Bizottság öt munkanapon belül értesíti a tagállamokat, az érintett üzemekből történő behozatalt a tagállamok az értesítés kézhezvételétől számított ötödik munkanapon engedélyezik.

a) a termékhez mellékelendő egészségügyi bizonyítvány jellege és tartalma;

b) a Közösségbe történő behozatalra és/vagy a Közösségen keresztüli tranzitforgalomra alkalmazandó különös egészségügyi követelmények; és

c) szükség esetén, azon régiók vagy üzemek jegyzékének kidolgozására és módosítására vonatkozó eljárások, amelyekből a behozatal és/vagy a tranzitforgalom engedélyezett.

a) harmadik országok vagy azok részei jegyzékének kidolgozása és a behozatalra és/vagy tranzitforgalomra vonatkozó feltételek megállapítása;

b) az alábbiak betartásának ellenőrzése:

1. „méhészeti melléktermék”: nem emberi fogyasztásra szánt méz, méhviasz, méhpempő, méhszurok vagy virágpor;

2. „gyártási tétel”: egyetlen üzemben egységes előállítási paraméterek felhasználásával előállított termelési egység vagy – amennyiben azokat együtt tárolják – több ilyen egység, amelyet visszahívás és ismételt kezelés vagy ártalmatlanítás céljából azonosítani lehet, ha a vizsgálatok ezt szükségessé teszik;

3. „biogázüzem”: olyan üzem, amelyben biogáz előállítása és összegyűjtése céljából állati eredetű termékek biológiai lebontása történik anaerob körülmények között;

4. „vértermékek”: vérből vagy vérfrakciókból nyert termékek – a vérliszt kivételével –, idetartozik a szárított/fagyasztott/folyékony plazma, a szárított teljes vér, a szárított/fagyasztott/folyékony vörösvérsejtek vagy ezek frakciói és keverékei;

5. „vér”: friss teljes vér;

6. „vérliszt”: a vér vagy vérfrakciók hőkezeléséből a VII. melléklet II. fejezetével összhangban nyert és állatok takarmányozására vagy szerves trágyaként történő felhasználásra szánt termékek;

7. „kedvtelésből tartott állatok konzervált eledele”: kedvtelésből tartott állatok légmentesen zárt tárolóedényben lévő hőkezelt eledele;

8. „az 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyag közbenső kezelésére szolgáló üzem”: olyan üzem, amelyben 1. vagy 2. kategóriába tartozó, feldolgozatlan anyagot kezelnek és/vagy átmenetileg tárolnak a végső rendeltetési helyre történő továbbszállítás előtt, és amelyben bizonyos előkészítő tevékenységekre – például nyersbőrök és irhák eltávolítására és post mortem vizsgálatok elvégzésére – kerülhet sor;

9. „az 1. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló üzem”: olyan üzem, amelyben 1. kategóriába tartozó anyagot dolgoznak fel a végleges ártalmatlanítás előtt;

10. „a 2. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló olajkémiai üzem”: olyan üzem, amelyben 2. kategóriába tartozó anyagból származó kiolvasztott zsírokat dolgoznak fel a VI. melléklet III. fejezetében rögzített feltételek mellett;

11. „a 2. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló üzem”: olyan üzem, amelyben 2. kategóriába tartozó anyagot dolgoznak fel végleges ártalmatlanítása, további átalakítása vagy felhasználása előtt;

12. „a 3. kategóriába tartozó anyag közbenső kezelésére szolgáló üzem”: olyan üzem, amelyben 3. kategóriába tartozó, feldolgozatlan anyagot osztályoznak és/vagy darabolnak és/vagy hűtenek vagy tömbökben történő mélyhűtést végeznek és/vagy átmenetileg tárolnak a végső rendeltetési helyre történő továbbszállítás előtt;

13. „a 3. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló olajkémiai üzem”: olyan üzem, amelyben 3. kategóriába tartozó anyagból származó kiolvasztott zsírokat dolgoznak fel;

14. „a 3. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló üzem”: olyan üzem, amelyben 3. kategóriába tartozó anyagból feldolgozott állati fehérjét és más feldolgozott termékeket állítanak elő takarmányanyagként történő hasznosítás céljából;

15. „élelmiszer-hulladék”: az éttermekből, vendéglátó-ipari egységekből és konyhákról – a központi konyhákat és a háztartások konyháit is beleértve – származó minden élelmiszer-hulladék, beleértve a használt sütőolajat;

16. „hulladék-együttégető mű”: a 2000/76/EK irányelv 3. cikke (5) bekezdésében meghatározott ártalmatlanító hely;

17. „hulladék-együttégetés”: az állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek hulladék-együttégető műben történő ártalmatlanítása;

18. „gyűjtőközpontok”: a 23. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott állatok takarmányozására szánt bizonyos állati melléktermékeket gyűjtő és kezelő létesítmények;

19. „komposztálóüzem”: olyan üzem, amelyben állati eredetű termékek biológiai lebontása történik aerob körülmények között;

20. „emésztőtraktus-maradványok”: az állati melléktermékek biogázüzemben történő átalakításából származó maradványok;

21. „emésztőtraktus-tartalom”: az emlősök és a laposmellű futómadarak emésztőtraktusának tartalma, attól függetlenül, hogy azt elkülönítették-e az emésztőtraktustól vagy nem;

22. „műcsont”: a kedvtelésből tartott állatok számára patás állatok bőréből vagy állati anyagból – rágcsálás céljára – készített, cserzetlen termékek;

23. „takarmányanyag”: a 96/25/EK irányelvben ( 23 ) meghatározott, állati eredetű takarmányanyagok, a feldolgozott állati fehérjéket, vértermékeket, kiolvasztott zsírokat, halolajat, zsírszármazékokat, zselatint és hidrolizált fehérjéket, dikalcium-foszfátot, tejet, tejalapú termékeket és kolosztrumot is beleértve;

24. „halliszt”: tengeri állatokból – a tengeri emlősöket kivéve – származó feldolgozott állati fehérje;

25. „prémes állatok”: a prémjéért tartott vagy tenyésztett, nem emberi fogyasztásra szánt állatok;

26. „zselatin”: természetes és oldható – zselésítő vagy nem zselésítő – fehérje, amelyet az állatok (a halat és baromfit is beleértve) csontjaiból, nyersbőréből és irhájából, inaiból és ínhüvelyeiből származó kollagén részleges hidrolízisével nyernek;

27. „töpörtyű”: fehérjetartalmú nyerszsír-olvasztási maradvány, a zsír és a víz részleges szétválasztását követően;

28. „légmentesen zárt tárolóedény”: a mikroorganizmusok bejutásának megakadályozására szánt tárolóedény;

29. „nyersbőr és irha”: az összes bőr- és bőr alatti szövet;

30. „nagy kapacitású hulladékégető mű”: az alacsony kapacitású hulladékégető műveken kívüli hulladékégető művek;

31. „hidrolizált fehérjék”: az állati melléktermékek hidrolízise útján nyert polipeptidek, peptidek és aminosavak, valamint ezek keverékei;

32. „hulladékégető mű”: a 2000/76/EK irányelv 3. cikkének (4) bekezdésében meghatározott ártalmatlanítóhely;

33. „hulladékégetés”: állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek hulladékégető műben történő ártalmatlanítása;

34. „laboratóriumi reagens”: valamilyen vérterméket tartalmazó csomagolt, a végfelhasználó általi alkalmazásra kész termék, amelyet – akár önmagában, akár kombináltan – reagensként vagy reagenstermékként történő laboratóriumi felhasználásra szánnak;

35. „hulladéklerakó”: az 1999/31/EK irányelvben meghatározott ártalmatlanítóhely;

36. „alacsony kapacitású hulladékégető mű”: olyan hulladékégető mű, amely kevesebb, mint óránként 50 kg állatimelléktermék-áteresztőképességgel rendelkezik;

37. „trágya”: a tenyésztett állatok ürüléke és/vagy vizelete alommal vagy anélkül, valamint madárürülék, amely lehet feldolgozatlan vagy a VIII. melléklet III. fejezetének megfelelően feldolgozott, vagy más módon biogáz- vagy komposztáló üzemben átalakított;

38. „szerves trágyák” és „talajjavító szerek”: a növényi tápanyagellátás, valamint a talajok fizikai és kémiai tulajdonságainak és biológiai aktivitásának fenntartására és javítására – akár külön-külön, akár együttesen – felhasznált állati eredetű anyagok; a trágyát, az emésztőtraktus-tartalmat, a komposztot és a lebomlási maradékokat is beleértve;

39. „legelő”: fűvel vagy más növényzettel borított, haszonállatok legeltetésére vagy takarmányozására használt terület, kivéve azt a területet, amelyre szerves trágyát és talajjavító szereket juttattak ki a 181/2006/EK bizottsági rendelettel ( 24 ) összhangban;

40. „kedvtelésből tartott állatok eledelét előállító üzem”: olyan üzem, amely kedvtelésből tartott állatok eledelét, műcsontot és ízesítő belsőségeket gyárt, és amelyben bizonyos állati melléktermékeket használnak fel ezek előállításához;

41. „kedvtelésből tartott állatok eledele”: kedvtelésből tartott állatok 3. kategóriába tartozó anyagot tartalmazó eledele;

42. „feldolgozott állati fehérje”: teljes egészében a 3. kategóriába tartozó anyagból nyert állati fehérje, amelyet a VII. melléklet II. fejezetének megfelelően kezeltek annak érdekében, hogy közvetlenül takarmányanyagként vagy pedig takarmányokban – beleértve a kedvtelésből tartott állatok eledelét is – vagy szerves trágyában, valamint talajjavító szerekben történő másmilyen felhasználásra alkalmassá váljanak, nem tartoznak ide azonban a vértermékek, a tej, a tejalapú termékek, a kolosztrum, a zselatin, a hidrolizált fehérje és a dikalcium-foszfát, a tojás és a tojástermékek, a trikalcium-foszfát és a kollagén;

43. „kedvtelésből tartott állatok feldolgozott eledele”: a kedvtelésből tartott állatok nyers eledelének kivételével olyan kedvtelésből tartott állatok eledele, amely a VIII. melléklet követelményeivel összhangban lévő kezelésen ment keresztül;

44. „feldolgozott termékek”: olyan állati melléktermékek, amelyek a VII. vagy VIII. melléklet szerinti feldolgozási módszerek valamelyikén vagy egyéb kezelésen ment keresztül;

45. „feldolgozási módszerek”: az V. melléklet III. fejezetében felsorolt módszerek;

46. „feldolgozóüzem”: állati melléktermékeket feldolgozó üzem;

47. „in vitro diagnózishoz használt termék”: vérterméket tartalmazó, a végfelhasználó általi alkalmazásra kész termék, amelyet – akár önmagában, akár kombináltan – reagensként, reagenstermékként, kalibrálószerként, komponensként vagy bármilyen más rendszerként és emberi vagy állati eredetű minták in vitro vizsgálatához – a donortól származó szervek vagy vér kivételével – használnak, és kizárólagosan vagy lényegét tekintve az élettani állapot, az egészségi, betegségi vagy genetikai rendellenességi állapot diagnosztizálására, illetve a biztonságosság és a reagensekkel való összeférhetőség meghatározására szolgál;

48. „kedvtelésből tartott állatok nyers eledele”: kedvtelésből tartott állatok olyan eledele, amely hűtésen, fagyasztáson vagy gyorsfagyasztáson kívül semmilyen egyéb tartósítási eljáráson nem ment keresztül;

49. „távoli területek”: azon területek, amelyeken az állatpopuláció olyan kicsi és a létesítmények olyan távol vannak egymástól, hogy az összegyűjtéshez és a szállításhoz szükséges intézkedések a helyszíni ártalmatlanításhoz képest elfogadhatatlan terhet jelentenének;

50. „kiolvasztott zsírok”: a 2. vagy 3. kategóriába tartozó anyag feldolgozásából származó zsírok;

51. „tárolóüzem”: olyan üzem – a 95/69/EK irányelv ( 25 ) által szabályozott létesítmények és közvetítők kivételével –, amely a feldolgozott termékek átmeneti tárolását végzi azok végső felhasználása vagy ártalmatlanítása előtt;

52. „cserzés”: bőrök keményítése növényi cserzőanyagokkal, krómsókkal vagy egyéb olyan anyagokkal, mint az alumíniumsók, vassók, szilíciumsók, aldehidek és kinonok, illetve más szintetikus keményítőanyagok;

53. „műszaki üzem”: olyan üzem, amelyben állati melléktermékekből műszaki termékeket állítanak elő;

54. „műszaki termékek”: közvetlenül bizonyos állati melléktermékekből nyert, nem emberi vagy állati fogyasztásra szánt termékek, mint cserzett és kezelt bőrök és irhák, vadásztrófeák, feldolgozott gyapjú, szőr, sörte, toll és tollrészek, lósavó, vértermékek, gyógyszerek, orvostechnikai eszközök, kozmetikai termékek, csontkészítmények porcelángyártáshoz, zselatin és enyv, szerves trágyák, talajjavító szerek, kiolvasztott zsírok, zsírszármazékok, feldolgozott trágya, valamint tej és tejalapú termékek;

55. „feldolgozatlan tollak és tollrészek”: olyan tollak és tollrészek, amelyek nem mentek keresztül gőzsugárral vagy a kórokozók terjedését megakadályozó más módszerrel történő kezelésen;

56. „feldolgozatlan gyapjú”: olyan juhgyapjú, amelyet nem vetettek alá gyári mosásnak és nem cserzésből nyertek vagy nem kezelték a kórokozók terjedését megakadályozó más módszerrel;

57. „feldolgozatlan szőr”: kérődzők szőre, amelyet nem vetettek alá gyári mosásnak és nem cserzésből nyertek vagy nem kezelték a kórokozók terjedését megakadályozó más módszerrel;

58. „feldolgozatlan sertéssörte”: olyan sertéssörte, amelyet nem vetettek alá gyári mosásnak és nem cserzésből nyertek vagy nem kezelték a kórokozók terjedését megakadályozó más módszerrel;

59. „kollagén”: állatok irhájából, nyersbőréből és inaiból – beleértve a sertések, baromfi és halak esetén a csontokat – nyert fehérjealapú termékek;

60. „rácsszemét”: a szennyvízrácson visszamaradt látható, szilárd állati anyag, amennyiben egy, a II. melléklet IX. fejezetében említett előkezelést követelnek meg;

61. „zsír- és olajkeverék”: a szennyvízből a zsírt eltávolító berendezés felületén összegyűlt úszó állati anyag, amennyiben egy, a II. melléklet IX. fejezetében említett előkezelést követelnek meg;

62. „iszapok”: látható, szilárd állati anyag vagy üledék, amely a szennyvízelvezető csőben marad vissza, amennyiben egy, a II. melléklet IX. fejezetében említett előkezelést követelnek meg;

63. „homokfogóból származó hulladék”: a homokfogó berendezésekben visszamaradt látható szilárd állati anyag vagy üledék, amennyiben ezek egy, a II. melléklet IX. fejezetében említett előkezelést képeznek;

64. „ízesítő belsőség”: állati eredetű folyékony vagy dehidratált feldolgozott termék, amelyet a kedvtelésből tartott állatok eledele ízletességének növelésére használnak;

65. „színkód”: egyes színeknek a II. melléklet I. fejezete szerinti módszeres használata információszolgáltatás céljából az e rendeletben meghatározottak szerint: a csomagolás, a konténer vagy a szállítási eszköz felületén, vagy felületének egy részén, illetve a rajta található címkén vagy jelölésen;

1. Valamennyi szükséges intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy:

2. A szállítás alatt a csomagoláson, a konténeren vagy a szállítási eszközön található címkén a következő adatoknak kell szerepelniük:

3. A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy a területükről származó és onnan ki nem lépő állati melléktermékek és feldolgozott termékek szállítása tekintetében külön rendszerek és egyedi szabályozás útján határozzák meg a csomagoláson, a konténereken és a szállító járműveken használt színkódokat, feltéve hogy ezen rendszerek és szabályok nem téveszthetők össze az 1.d) pontban meghatározott színkód-rendszerrel.

4. A 999/2001/EK rendelet V. mellékletének 3. pontja sérelme nélkül a tagállamok rendszereket hozhatnak létre és szabályokat állapíthatnak meg a területükről származó és onnan ki nem lépő állati melléktermékek jelölésére vonatkozóan, amennyiben ezen rendszerek, illetve szabályok nem állnak ellentétben az e rendelet VI. mellékletének I. fejezetében leírt, feldolgozott termékekre vonatkozó jelölési követelményekkel.

5. A 3. és 4. pontoktól eltérve az azokban meghatározott rendszert vagy szabályokat a tagállamok abban az esetben is használhatják a területükről származó, de onnan kilépő állati melléktermékekre, ha ehhez a rendeltetési hely szerinti tagállam vagy harmadik állam hozzájárul.

1. Az állati melléktermékek és a feldolgozott termékek összegyűjtéséhez és szállításához légmentesen zárt, új csomagolóanyagot vagy szivárgásmentesen fedett konténereket vagy járműveket kell használni.

2. A járműveket és az újrahasználható konténereket, valamint az állati melléktermékekkel vagy feldolgozott termékekkel érintkező berendezések vagy készülékek valamennyi újrahasználható elemét:

3. Amennyiben az a keresztfertőződések elkerülése érdekében szükséges, az újrahasználható konténereket csak egy bizonyos termék fuvarozására kell kijelölni.

4. A csomagolóanyagot az illetékes hatóság utasításainak megfelelően el kell égetni vagy más módon ártalmatlanítani kell.

1. A szállítás során az állati melléktermékeket és a feldolgozott termékeket kereskedelmi okmánynak vagy – amennyiben azt e rendelet előírja – egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie, az olyan – 3. kategóriába tartozó anyagból származó – feldolgozott termékek kivételével, amelyekkel ugyanazon tagállamon belül a kiskereskedő látja el – az ipari vállalkozón kívül – a végső felhasználót.

2. A kereskedelmi okmányokon az alábbiaknak kell szerepelnie:

3. A kereskedelmi okmányt legalább három (egy eredeti és két másolati) példányban kell kiállítani. Az eredeti a végső rendeltetési helyig kíséri a szállítmányt. A címzettnek azt meg kell őriznie. A termelő az egyik, a szállító a másik másolati példányt őrzi meg

4. A kereskedelmi okmány mintája a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint állapítható meg.

5. Az egészségügyi bizonyítványokat az illetékes hatóságnak kell kiállítania és aláírnia.

a) a b) és c) pontban említett információkat; és

b) az állati melléktermékek feladója által vezetett nyilvántartások esetében az a), e) és – ha az ismert – az f) pontban említett információkat;

c) az állati melléktermékek szállítója által vezetett nyilvántartások esetében az a), d) és f) pontban említett információkat; vagy

d) az állati melléktermékek átvevője által vezetett nyilvántartások esetében az átvétel dátumát és a d) és e) pontban említett információkat.

1. Az állati melléktermékek szállításának az állat-egészségügyi vagy közegészségügyi veszélyek elkerülése érdekében megfelelő hőmérsékleten kell történnie..

2. A takarmányanyag vagy a kedvtelésből tartott állatok eledele előállítására szánt, 3. kategóriába tartozó, feldolgozatlan anyagot hűtve vagy fagyasztva kell szállítani, kivéve ha azt az indulástól számított 24 órán belül feldolgozzák.

3. A hűtve szállításhoz használt járműveket úgy kell kialakítani, hogy azok a szállítás teljes időtartama alatt biztosítsák a megfelelő hőmérséklet fenntartását.

1. Szállítás közben az e fejezetben meghatározott mintának megfelelő kereskedelmi okmánynak kell kísérnie az állati melléktermékeket és a feldolgozott termékeket. Ugyanakkor egy tagállam a területén történő állati melléktermék- és feldolgozott termékek szállítása tekintetében előírhatja a következőket:

2. Ha több fuvarozó is érintett, akkor mindegyiknek ki kell töltenie a kereskedelmi okmány 7. pontjában szereplő, az okmány részét képező nyilatkozatot.

a) Kereskedelmi okmányokat kell kiállítani az e mellékletben megadott minta szerint. Az okmánynak a mintában szereplő számsorrendben tartalmaznia kell az állati melléktermékek és az azokból származó feldolgozott termékek szállításához szükséges igazolásokat.

b) Az okmánynak esettől függően vagy a származási tagállam, vagy a rendeltetési tagállam egyik hivatalos nyelvén kell készülnie. Készülhet azonban a Közösség más hivatalos nyelvein is, ha azt hivatalos fordítás kíséri, vagy ha a rendeltetési tagállam illetékes hatósága előzőleg jóváhagyta.

c) A kereskedelmi okmányt legalább három (egy eredeti és két másolati) példányban kell kiállítani. Az eredeti példány a végső rendeltetési helyéig kíséri a szállítmányt. Az átvevőnek az okmányt meg kell őriznie. A termelő az egyik, a fuvarozó a másik másolati példányt őrzi meg.

d) A kereskedelmi okmány eredeti példánya egyetlen kétoldalas dokumentum, vagy amennyiben további szövegre van szükség, olyan formátumú, hogy minden szükséges oldal összetartozó és szétválaszthatatlan egészet alkosson.

e) Ha a szállítmány tételeinek azonosítása miatt a kereskedelmi okmányhoz további oldalakat csatolnak, ezeket az oldalakat is az eredeti okmány részének kell tekinteni, és azok mindegyikét alá kell írnia a szállítmányért felelős személynek.

f) Ha a kereskedelmi okmány – beleértve az e) pontban említett kiegészítő oldalakat is – több oldalból áll, akkor az oldalakat a lap alján be kell számozni – (összes oldal)/(oldalszám) –, és minden oldal tetején fel kell tüntetni a felelős személy által az okmánynak adott kódszámot.

g) A kereskedelmi okmány eredeti példányát a felelős személy tölti ki és írja alá. A felelős személy gondoskodik arról, hogy az 1774/2002/EK rendelet II. mellékletének III. fejezetében előírt dokumentálási elvek érvényesüljenek. A kereskedelmi okmányon szerepelnek a következők:

h) A felelős személy aláírása színének különböznie kell a nyomtatás színétől.

i) A kereskedelmi okmányt legalább két évig betekintésre meg kell őrizni, hogy az illetékes hatóság az 1774/2002/EK rendelet 9. cikkében említett nyilvántartást adott esetben ellenőrizni tudja.

j) Ha a tagállam úgy dönt, hogy elektronikus kereskedelmi okmányt használ, akkor az a)–i) pontban felsorolt előírásoknak az ilyen elektronikus okmány sajátságainak figyelembevételével kell megfelelni.

1. A létesítményeknek és a berendezéseknek legalább az alábbi követelményeket kell teljesíteniük.

2. Az üzemben megfelelő létesítményeknek kell rendelkezésre állniuk az állati melléktermékek fogadására szolgáló tárolóedények vagy konténerek és – a hajók kivételével – a szállítást végző járművek tisztításához és fertőtlenítéséhez. Megfelelő lehetőségnek kell rendelkezésre állnia a járművek kerekeinek fertőtlenítéséhez.

1. Az üzem kizárólag 3. kategóriába tartozó anyag behozatalával, gyűjtésével, válogatásával, darabolásával, hűtésével, tömbökbe fagyasztásával, átmeneti tárolásával és elszállításával foglalkozhat.

2. A 3. kategóriába tartozó anyag válogatását úgy kell végezni, hogy az állatbetegségek terjedésének valamennyi veszélye elkerülhető legyen.

3. A válogatás vagy tárolás teljes időtartama alatt a 3. kategóriába tartozó anyagot a 3. kategóriába tartozó anyagon kívüli termékektől elkülönítetten kell kezelni és tárolni úgy, hogy elkerülhető legyen a kórokozók terjedése, és biztosítható legyen a 22. cikk betartása

4. A 3. kategóriába tartozó anyagot a továbbszállítás időpontjáig rendeltetésszerűen kell tárolni, adott esetben hűteni vagy fagyasztani.

6. Az üzem kizárólag az 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyag gyűjtésével, kezelésével, átmeneti tárolásával és elszállításával foglalkozhat.

7. Az 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyag válogatását úgy kell végezni, hogy az állatbetegségek terjedésének valamennyi veszélye elkerülhető legyen.

8. A tárolás teljes időtartama alatt az 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyagot az egyéb termékektől elkülönítetten kell kezelni és tárolni úgy, hogy elkerülhető legyen a kórokozók terjedése.

9. Az 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyagot a továbbszállítás időpontjáig rendeltetésszerűen – a megfelelő hőmérsékleti viszonyokat is beleértve – kell tárolni.

11. A szennyvizet úgy kell kezelni, hogy – amennyiben ez gyakorlatilag lehetséges – biztosítható legyen, hogy abban kórokozók ne maradjanak. A Bizottság az 1. és 2. kategóriába tartozó anyagok közbenső kezelésére szolgáló üzemekből származó szennyvíz kezelésére vonatkozóan különös követelményeket állapíthat meg. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

1. A 3. kategóriába tartozó anyagból származó, feldolgozott termékeket tároló helyiség nem lehet ugyanazon telephelyen, mint az 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyagból származó, feldolgozott termékeket tároló helyiség, kivéve ha az nem egy teljesen elkülönített épületben található.

2. Az üzemnek:

3. Az üzemnek megfelelő létesítményekkel kell rendelkeznie a termékek átvételére szolgáló tárolóedények vagy konténerek és – a hajók kivételével – a szállítást végző járművek tisztításához és fertőtlenítéséhez. Ezenkívül megfelelő lehetőségnek kell rendelkezésre állnia a járművek kerekeinek fertőtlenítéséhez.

4. A termékeket a továbbszállítás időpontjáig megfelelően kell tárolni.

1. A hulladékégető és hulladék-együttégető műveket úgy kell kialakítani, felszerelni és üzemeltetni, hogy azok megfeleljenek e rendelet követelményeinek. A következő higiéniai feltételeknek kell teljesülni:

2. Az égető- és együttégető mű üzemeltetője az állati melléktermékek átvételével kapcsolatban valamennyi szükséges óvintézkedést megteszi a köz- vagy állategészség közvetlen veszélyeinek elkerülése vagy lehetőség szerinti korlátozása érdekében.

3. A hulladékégető vagy hulladék-együttégető műveket úgy kell kialakítani, felszerelni, megépíteni és üzemeltetni, hogy a folyamatból származó gáz hőmérséklete ellenőrzött és egyenletes módon, még a legkedvezőtlenebb körülmények között is 850 °C-ra hevüljön, a mérést – az illetékes hatóság engedélye szerint – két másodpercen keresztül az égetőkamra belső fala közelében vagy annak más reprezentatív pontján kell végezni.

4. A nagy kapacitású hulladékégető művek valamennyi egységét legalább egy segédégetővel kell felszerelni. Ezen égetőnek automatikusan be kell kapcsolnia akkor, ha az égési levegő utolsó befújását követően az égési gázok hőmérséklete 850 °C alá esik. Használni kell továbbá az üzem tevékenységének megkezdése és leállítása során is annak biztosítása érdekében, hogy a 850 °C-os hőmérséklet állandó legyen e műveletek teljes időtartama alatt és mindaddig, amíg elégetetlen anyag található az égetőkamrában.

5. A nagy kapacitású égető- vagy együttégető műveknek olyan automata rendszerrel kell rendelkezniük, amely megakadályozza az állati melléktermékek bejutását:

6. Az állati melléktermékeket – lehetőség szerint – közvetlen kezelés nélkül kell közvetlenül a kemencébe helyezni.

7. A hulladékégető vagy hulladék-együttégető művek területeit – az állati melléktermékek tárolására szolgáló területeket is beleértve – úgy kell kialakítani, hogy a vonatkozó közösségi jogszabályokban előírt rendelkezésekkel összhangban elkerülhető legyen a szennyezőanyagok engedély nélküli vagy véletlenszerű kijutása a talajba, a felszíni vizekbe és a talajvízbe. Emellett tárolókapacitásról kell gondoskodni a hulladékégető mű területéről elfolyó szennyezett esővíz, illetve a túlfolyásból vagy a tűzoltási műveletekből származó szennyezett víz számára.

8. A tárolókapacitásnak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy szükség esetén az ilyen vizet vizsgálni és – az elvezetést megelőzően – kezelni lehessen.

9. E fejezet alkalmazásában a „szermaradványok” alatt olyan folyékony vagy szilárd anyagokat kell érteni, amelyek a hulladékégető vagy hulladék-együttégető művön belüli égetési vagy együttégetési, szennyvízkezelési vagy más folyamatokból származnak. Idetartozik a visszamaradó hamu és salak, a szállóhamu és a kazánpor.

10. A hulladékégető vagy hulladék-együttégető művek működéséből származó szermaradványok mennyiségét és ártalmasságát a lehető legkisebbre kell csökkenteni. A szermaradványok újrahasznosítását – amennyiben az célszerű – a vonatkozó közösségi jogszabályokkal összhangban közvetlenül az üzemben vagy azon kívül kell elvégezni.

11. A száraz szermaradványok por alakban történő szállítását és közbenső tárolását úgy kell végezni, hogy megakadályozható legyen szétszóródásuk a környezetben (pl. zárt tárolóedények alkalmazásával).

12. A hulladékégetési és hulladék-együttégetési folyamathoz tartozó paraméterek és körülmények figyelemmel kíséréséhez különböző technikákat kell alkalmazni. A nagy kapacitású hulladékégető és hulladék-együttégető műveknek hőmérsékletmérő berendezéssel kell rendelkezniük és üzemelniük.

13. Az illetékes hatóság által kiadott engedélyben vagy az ahhoz csatolt feltételekben meg kell állapítani a hőmérséklet mérésére vonatkozó követelményeket.

14. Az automata megfigyelőberendezések megfelelő üzembe helyezését és működését ellenőrzésnek és évenkénti felügyeleti vizsgálatnak kell alávetni. A kalibrálást legalább háromévenként a referenciamódszereken alapuló párhuzamos mérésekkel kell elvégezni.

15. A hőmérséklet-mérési eredményeket úgy kell nyilvántartani és bemutatni, hogy az illetékes hatóság – az általa meghatározott eljárásokkal összhangban – ellenőrizhesse az e rendelet szerint engedélyezett működési feltételek betartását.

16. Üzemzavar vagy rendellenes működés esetén az üzemeltetőnek a lehető leghamarabb csökkentenie kell vagy le kell állítania a működést mindaddig, amíg helyre nem állnak a rendes működési feltételek.

1. A létesítményeknek és a berendezéseknek legalább az alábbi követelményeket kell teljesíteniük:

▼M14

▼B

2. Az üzemnek megfelelő létesítményekkel kell rendelkeznie az állati melléktermékek átvételére szolgáló tárolóedények vagy konténerek és – a hajók kivételével – a szállítást végző járművek tisztításához és fertőtlenítéséhez.

3. Megfelelő lehetőségnek kell rendelkezésre állnia a feldolgozóüzem nem tiszta körzetéből való távozáskor a járművek kerekeinek fertőtlenítéséhez.

4. Valamennyi feldolgozóüzemnek az illetékes hatóság követelményeinek megfelelő szennyvízelvezető rendszerrel kell rendelkeznie.

5. A feldolgozóüzemnek saját laboratóriummal kell rendelkeznie vagy egy külső laboratórium szolgáltatásait kell igénybe vennie. A laboratórium felszereltségének elegendőnek kell lennie a szükséges elemzések elvégzéséhez, és az illetékes hatóság engedélyével kell rendelkeznie.

1. Az állati melléktermékeket a beszállítást követően a lehető leghamarabb fel kell dolgozni. Feldolgozásukig azokat rendeltetésszerűen kell tárolni.

2. A feldolgozatlan anyag szállításához használt tárolóedények, konténerek vagy járművek tisztítását egy erre kijelölt területen kell végezni. A terület elhelyezkedésének, illetve kialakításának olyannak kell lennie, hogy elkerülhető legyen a feldolgozott termékek fertőződésének veszélye.

3. A nem tiszta körzetben dolgozó személyek csak úgy léphetnek be a létesítmény tiszta körzetébe, ha előtte lecserélik munkaruhájukat és lábbelijüket, vagy ez utóbbit fertőtlenítik. Berendezéseket és eszközöket csak előzetes tisztítás és fertőtlenítés után szabad a nem tiszta körzetből a tiszta körzetbe vinni. A személyzet különböző munkaterületek közötti mozgásának ellenőrzésére eljárásokat kell kidolgozni, és elő kell írni a lábfürdők és kerékmosók helyes használatát.

4. A nem tiszta körzetben keletkező szennyvizet úgy kell kezelni, hogy – amennyiben ez gyakorlatilag lehetséges – biztosítható legyen, hogy abban kórokozók ne maradjanak. A Bizottság a feldolgozóüzemekből származó szennyvíz kezelésére vonatkozóan különös követelményeket állapíthat meg. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

5. Rendszeres védőintézkedéseket kell tenni a madarak, rágcsálók, rovarok vagy egyéb kártevők ellen. E célra kártevők elleni dokumentált védekezési tervet kell használni.

6. Az üzem minden részére vonatkozóan tisztítási eljárásokat kell kidolgozni és dokumentálni. A tisztításhoz megfelelő eszközöket és tisztítószereket kell biztosítani.

7. A higiéniai ellenőrzésnek a munkakörnyezet és a berendezések rendszeres ellenőrzését is magában kell foglalnia. Az ellenőrzések menetét és eredményeit dokumentálni kell és legalább két éven át meg kell őrizni.

8. A létesítményeket és berendezéseket jó állapotban kell tartani, a mérőberendezéseket rendszeres időközönként kalibrálni kell.

9. A feldolgozott termékeket úgy kell kezelni és tárolni a feldolgozóüzemben, hogy az újrafertőződés elkerülhető legyen.

1. Ha a feldolgozandó állati melléktermékek darabjainak mérete meghaladja az 50 millimétert, az állati melléktermékek méretét megfelelő berendezés segítségével úgy kell csökkenteni, hogy az aprítást követően a darabok mérete ne haladja meg az 50 millimétert. A berendezés hatékonyságát naponta kell ellenőrizni, állapotát fel kell jegyezni. Ha az ellenőrzések 50 milliméternél nagyobb darabok jelenlétét mutatják, az aprítási folyamatot le kell állítani, és a berendezést a működés újrakezdése előtt meg kell javítani.

2. Az aprítást követően az állati melléktermékeket legalább 20 percen keresztül folyamatosan 133 °C-os belső hőmérséklet fölé kell hevíteni telített gőzzel ( 26 ) előállított, legalább 3 bar értékű (abszolút) nyomáson; a hőkezelés egyedüli folyamatként vagy folyamat előtti vagy utáni sterilizációs fázisként alkalmazható.

3. A feldolgozás történhet gyártási tételenként vagy folyamatos rendszerben.

1. Ha a feldolgozandó állati melléktermékek darabjainak mérete meghaladja a 150 millimétert, az állati melléktermékek méretét megfelelő berendezés segítségével úgy kell csökkenteni, hogy az aprítást követően a darabok mérete ne haladja meg a 150 millimétert. A berendezés hatékonyságát naponta kell ellenőrizni, állapotát fel kell jegyezni. Ha az ellenőrzések 150 milliméternél nagyobb darabok jelenlétét mutatják, az aprítási folyamatot le kell állítani, és a berendezést a működés újrakezdése előtt meg kell javítani.

2. Az aprítást követően az állati melléktermékeket legalább 125 percen keresztül 100 °C-os belső hőmérséklet fölé, legalább 120 percen keresztül 110 °C-os belső hőmérséklet fölé és legalább 50 percen keresztül 120 °C-os belső hőmérséklet fölé kell hevíteni.

3. A feldolgozást gyártási tételenként kell végezni.

4. Az állati melléktermékeket úgy lehet hevíteni, hogy az időtartamra és a hőmérsékletre vonatkozó követelmények egyszerre teljesüljenek.

1. Ha a feldolgozandó állati melléktermékek darabjainak mérete meghaladja a 30 millimétert, az állati melléktermékek méretét megfelelő berendezés segítségével úgy kell csökkenteni, hogy az aprítást követően a darabok mérete ne haladja meg a 30 millimétert. A berendezés hatékonyságát naponta kell ellenőrizni, állapotát fel kell jegyezni. Ha az ellenőrzések 30 milliméternél nagyobb darabok jelenlétét mutatják, az aprítási folyamatot le kell állítani, és a berendezést a működés újrakezdése előtt meg kell javítani.

2. Az aprítást követően az állati melléktermékeket legalább 95 percen keresztül 100 °C-os belső hőmérséklet fölé, legalább 55 percen keresztül 110 °C-os belső hőmérséklet fölé és legalább 13 percen keresztül 120 °C-os belső hőmérséklet fölé kell hevíteni.

3. A feldolgozás történhet gyártási tételenként vagy folyamatos rendszerben.

4. Az állati melléktermékeket úgy hevíthetők, hogy az időtartamra és a hőmérsékletre vonatkozó követelmények egyszerre teljesülnek.

1. Ha a feldolgozandó állati melléktermékek darabjainak mérete meghaladja a 30 millimétert, az állati melléktermékek méretét megfelelő berendezés segítségével úgy kell csökkenteni, hogy az aprítást követően a darabok mérete ne haladja meg a 30 millimétert. A berendezés hatékonyságát naponta kell ellenőrizni, állapotát fel kell jegyezni. Ha az ellenőrzések 30 milliméternél nagyobb darabok jelenlétét mutatják, az aprítási folyamatot le kell állítani, és a berendezést a működés újrakezdése előtt meg kell javítani.

2. Az aprítást követően az állati melléktermékeket zsír hozzáadása mellett egy edénybe kell helyezni és legalább 16 percen keresztül 100 °C-os belső hőmérséklet fölé, legalább 13 percen keresztül 110 °C-os belső hőmérséklet fölé, legalább 8 percen keresztül 120 °C-os belső hőmérséklet fölé és legalább 3 percen keresztül 130 °C-os belső hőmérséklet fölé kell hevíteni.

3. A feldolgozás történhet gyártási tételenként vagy folyamatos rendszerben.

4. Az állati melléktermékek úgy hevíthetők, hogy az időtartamra és hőmérsékletre vonatkozó követelmények egyszerre teljesülnek.

1. Ha a feldolgozandó állati melléktermékek darabjainak mérete meghaladja a 20 millimétert, az állati melléktermékek méretét megfelelő berendezés segítségével úgy kell csökkenteni, hogy az aprítást követően a darabok mérete ne haladja meg a 20 millimétert. A berendezés hatékonyságát naponta kell ellenőrizni, állapotát fel kell jegyezni. Ha az ellenőrzések 20 milliméternél nagyobb darabok jelenlétét mutatják, az aprítási folyamatot le kell állítani, és a berendezést a működés újrakezdése előtt meg kell javítani.

2. Az aprítást követően az állati melléktermékeket a koaguláció megtörténtéig kell hevíteni, majd össze kell préselni, hogy a fehérjeszerű anyagból a zsír és a víz távozni tudjon. Ezután a fehérjeszerű anyagot legalább 120 percen keresztül 80 °C-os belső hőmérséklet fölé és legalább 60 percen keresztül 100 °C-os belső hőmérséklet fölé kell hevíteni.

3. A feldolgozás történhet gyártási tételenként vagy folyamatos rendszerben.

4. Az állati melléktermékek úgy hevíthetők, hogy az időtartamra és hőmérsékletre vonatkozó követelmények egyszerre teljesülnek.

1. Az állati melléktermékek méretét csökkenteni kell legalább:

Ezután hangyasavval kell azokat elkeverni, hogy a pH-érték 4,0-es vagy alacsonyabb értékre csökkenjen, illetve azon megmaradjon. A további kezeléstől függően a keveréket 24 órán át kell állni hagyni.

2. Az aprítást követően, a keveréket fel kell hevíteni:

A folyamatos áramlási rendszer használata esetén a termék alakulását a hőmérséklet-átalakítóban az elmozdulást korlátozó gépi utasításokkal kell szabályozni úgy, hogy a hőkezelési művelet végére a termék egy olyan cikluson menjen keresztül, amely mind az időre, mind a hőmérsékletre vonatkozó követelményeknek megfelel.

1. Az illetékes hatóság által engedélyezett olyan feldolgozási módszerek, amelyeknél az említett hatóság megbizonyosodott arról, hogy a késztermékből egy hónapon keresztül naponta mintát vettek, és azok megfeleltek az alábbi mikrobiológiai szabványoknak:

2. A kritikus ellenőrzési pontokra vonatkozó azon részleteket, amelyek esetében az egyes feldolgozóüzemek kielégítő módon teljesítik a mikrobiológiai szabványokat, fel kell jegyezni és meg kell őrizni, hogy a tulajdonos, az üzemeltető vagy ezek képviselője és az illetékes hatóság figyelemmel kísérhesse a feldolgozóüzem működését. Különösen a darabok méretére, a kritikus hőmérsékletre és – adott esetben – az abszolút időre, a nyomás alakulására, a nyersanyag adagolásának és a zsír újrafelhasználásának ütemére vonatkozó adatokat kell feljegyezni és megőrizni.

3. Ezen információt – kérelem alapján –a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani.

1. Az e rendeletben szereplő követelmények betartásának biztosítása érdekében az illetékes hatóság felügyeli a feldolgozóüzemeket, különösen:

2. Az (1) bekezdés szerinti feladatok elvégzéséhez az illetékes hatóságnak mindenkor szabad hozzáférést kell biztosítani a feldolgozóüzem valamennyi területéhez, valamint a nyilvántartásokhoz, kereskedelmi okmányokhoz és egészségügyi bizonyítványokhoz.

A. Létesítmények

B. Feldolgozási szabványok

Minden alkalmazható kritikus ellenőrzési pont esetében meg kell határozni a folyamatra vonatkozó minimális szabványokat.

C. Feldolgozott termékek

▼M15

▼B

A. Létesítmények

▼M7

▼B

B. Higiéniai követelmények

▼M7

▼B

C. Feldolgozási szabványok

▼M7

▼M7

▼M1

▼B

D. Emésztési szermaradványok és komposzt

▼M7

▼B

1. átészterezés vagy hidrolízis legalább 200 °C-on az ehhez tartozó megfelelő nyomáson 20 percen keresztül (glicerin, zsírsavak és észterek); vagy

2. szappanosítás 12 mólos NaOH-val (glicerin és szappan):

▼M15

A. Létesítmények

B. Nyersanyag

▼B

C. Feldolgozási szabványok

D. Feldolgozott termékek

▼M1

A. Feldolgozási szabványok

▼M1

▼B

B. Tárolás

C. Behozatal

A. Nyersanyag

B. Feldolgozási szabványok

C. Behozatal

A. Feldolgozási szabványok

▼M1

▼B

B. A kiolvasztott zsírok behozatala

C. A halolaj behozatala

D. Higiéniai követelmények

1. A tejet a következő eljárások egyikének kell alávetni:

2. A tejtermékeket vagy alá kell vetni az (1) bekezdésben említett kezelések legalább egyikének, vagy pedig az (1) bekezdésnek megfelelően kezelt tejből kell előállítani.

3. A ragadós száj- és körömfájásra fogékony fajba tartozó állattal feletetendő és az (1) bekezdésben leírtak szerint kezelt tejből előállított savót legalább 16 órával a tejalvadást követően kell begyűjteni, és 6,00 alatti pH értékűnek kell lennie, mielőtt kiszállítják az állattartó gazdaságokba.

4. Az (1), (2) és (3) bekezdésben foglalt követelményeken kívül a tejnek és tejtermékeknek az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:

5. A nyers tej és a kolosztrum előállítását megfelelő állat-egészségügyi biztosítékokat nyújtó feltételek között kell végezni. A Bizottság megállapíthat ilyen feltételeket. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

1. A tagállamok engedélyezik a következő feltételeknek megfelelő tej és tejtermékek behozatalát:

2. Az 1.4. ponttól eltérően a tagállamok engedélyezik a 2004/438/EK bizottsági határozat ( 33 )I. mellékletének A oszlopában erre feljogosított harmadik országokból történő tej vagy tejtermékek behozatalát, feltéve hogy azokat egy egyszeri HTST kezelésnek vetették alá, valamint hogy:

3. Amennyiben valamely egzotikus betegség behurcolásának veszélyét vagy bármely egyéb állat-egészségügyi veszélyt azonosítanak, a Bizottság további feltételeket állapíthat meg az állatok egészségének védelme érdekében. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni..

A. A zselatinra vonatkozó feldolgozási szabványok

B. A hidrolizált fehérjére vonatkozó feldolgozási szabványok

▼M1

▼B

C. Behozatal

▼M1

1. A kollagént olyan folyamattal kell előállítani, amely biztosítja, hogy a 3. kategóriába tartozó, feldolgozatlan anyag mosást, savas vagy lúgos pH-érték-beállítást magában foglaló kezelést kapjon, amit egy vagy két öblítés, szűrés és extrudálás követ. E kezelést követően a kollagén egy szárítási folyamatnak vethető alá.

2. Tartósítószerek használata – a közösségi jogszabályok által engedélyezettek kivételével – tilos.

3. A kollagén védőcsomagolását, csomagolását, tárolását és szállítását kielégítő higiéniai feltételek mellett kell végezni. Különösen:

4. A tagállamok engedélyezik a kollagén behozatalát ha:

1. A tojástermékek esetében:

2. A tagállamok engedélyezik a tojástermékek behozatalát ha:

1. megfelelő lehetőséggel kell rendelkezniük a beérkező anyag teljes biztonságban történő tárolásához és kezeléséhez; és

2. megfelelő berendezéssel kell rendelkezniük a termékek előállítását követően megmaradó, fel nem használt állati melléktermékek e rendelettel összhangban történő ártalmatlanításához, vagy az ilyen anyagot – e rendelettel összhangban – feldolgozóüzembe vagy hulladékégető vagy hulladék-együttégető műbe kell küldeni.

1. Kedvtelésből tartott állatoknak szánt eledel és a műcsont előállításához kizárólag a 6. cikk (1) bekezdésének a)–j) pontjában felsorolt állati melléktermék használható fel. Kedvtelésből tartott állatok nyers eledele azonban csak a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában vagy a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt állati melléktermékből állítható elő.

2. A kedvtelésből tartott állatok konzervált eledelét hőkezelésnek kell alávetni, amely legalább 3-as Fc értéket eredményez.

3. A kedvtelésből tartott állatoknak szánt feldolgozott eledelre, a konzervdobozos állateledel kivételével, a következő feltételek vonatkoznak:

A hőkezelést követően minden óvintézkedést meg kell tenni a kedvtelésből tartott állatok feldolgozott eledele fertőződésének elkerülése érdekében.

A kedvtelésből tartott állatok feldolgozott eledelét új csomagolásba kell csomagolni.

4. A feldolgozás során a műcsontot olyan kezelésnek kell alávetni, amely biztosítja a kórokozók (többek között a szalmonella) elpusztítását. A kezelést követően minden óvintézkedést meg kell tenni a műcsont fertőződésének elkerülése érdekében. A műcsontot új csomagolásba kell csomagolni.

5. A kedvtelésből tartott állatok nyers eledelét a szivárgás megelőzésére alkalmas, új csomagolóanyagba kell csomagolni. Hatékony lépéseket kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a termék az előállítási folyamat során az eladási helyre történő leadásáig semmilyen fertőződésnek ne legyen kitéve. A csomagoláson jól látható és olvasható módon fel kell tüntetni a „Kizárólag kedvtelésből tartott állatok etetésére” szavakat.

6. A következő szabványoknak való megfelelés ellenőrzése céljából az előállítás során és/vagy a tárolás során (a feladás előtt) véletlenszerűen mintákat kell venni:

Salmonella: 25 g-ban nem mutatható ki, n = 5, c = 0, m = 0, M = 0

Enterobacteriaceae: 1 g-ban n = 5, c = 2, m = 10, M = 300

7. A tagállamok engedélyezik a kedvtelésből tartott állatok eledele és a műcsontok behozatalát, ha:

2. A baromfifélék feldolgozatlan trágyájának kereskedelmére az alábbi feltételek vonatkoznak:

3. Lóféléktől származó, forgalomba hozott, feldolgozatlan trágya nem származhat a 90/426/EGK irányelv 4. cikke (5) bekezdése szerint takonykór, hólyagos szájgyulladás, lépfene vagy veszettség miatt állat-egészségügyi zárlat alá vont gazdaságból.

4. Feldolgozatlan trágya behozatala tilos.

5. A feldolgozott trágya és a feldolgozott trágyatermékek az a)–e) pontban szereplő következő feltételek mellett hozhatók forgalomba:

6. A tagállamok engedélyezik a feldolgozott trágya és a feldolgozott trágyatermékek behozatalát, ha:

▼M9

▼B

7. A guanó forgalomba hozatalára semmilyen állat-egészségügyi feltétel nem vonatkozik.

1. A vér behozatalára a XI. fejezetben megállapított követelmények vonatkoznak.

2. A tagállamok engedélyezik a műszaki termékek előállítására szánt vértermékek, beleértve a 96/22/EK irányelvben betiltott szerekkel kezelt állatoktól származó anyagok behozatalát, ha:

3. A vért, amelyből a műszaki termékek előállítására szánt vértermékeket előállítják, az alábbi helyekről szabad begyűjteni:

4. A műszaki termékek előállítására szánt vértermékek előállítására használt azon vértermékeknek, amelyeket a taxa Artiodactyla, Perissodactyla és Proboscidea fajhoz tartozó állatokból és azok keresztezésből származó állatokból nyertek, meg kell felelniük az a) vagy a b) pontban szereplő feltételeknek:

5. A műszaki termékek előállítására szánt azon vértermékeknek, amelyeket baromfikból vagy más madárfajokból nyertek, meg kell felelniük az a) vagy a b) pontban szereplő feltételeknek:

1. A vér forgalomba hozható, amennyiben

2. A vértermékek forgalomba hozhatók, amennyiben

3. A lófélék vérét és vértermékeit olyan légmentesen zárt, vízhatlan tárolóedényekbe kell csomagolni, amelyeken:

1. A vérnek meg kell felelnie az A. szakasz (1) bekezdésének a) pontjában megállapított feltételeknek, és begyűjtésére állatorvosi felügyelet mellett kell, hogy sor kerüljön vagy:

2. A vértermékeknek meg kell felelniük az A. szakasz (2) bekezdésében megállapított feltételeknek.

Emellett az A. szakasz (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett vértermékeket olyan lóféléktől gyűjtött vérből kell előállítani, amelyeket a gyűjtést megelőzően legalább három hónapig vagy, amennyiben három hónapnál fiatalabbak, születésüktől fogva a vér gyűjtésének helye szerinti harmadik országban állatorvosi felügyelet alatt álló gazdaságban tartották, amely az említett időszak alatt, valamint a vér gyűjtésének ideje alatt mentes volt:

3. A vértermékeknek olyan műszaki üzemből kell származniuk, amelyet a harmadik ország illetékes hatósága engedélyezett, és megfelel az 1774/2002/EK rendelet 18. cikkében megállapított különös követelményeknek.

4. A vérnek és a vértermékeknek olyan harmadik országból kell származniuk, amely szerepel a XI. melléklet alábbi részében említett jegyzéken:

5. A vért és vértermékeket az A. szakasz (3) bekezdése a) pontjának megfelelően kell csomagolni és címkézni, és azokat a X. melléklet 4.A. fejezetében előírt mintának megfelelő, a hatósági állatorvos által megfelelően kitöltött és aláírt egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie.

1. E fejezet rendelkezéseit nem kell alkalmazni:

▼M9

▼B

2. E fejezet rendelkezéseit az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazási körön belül a friss, hűtött és kezelt nyersbőrökre és irhákra kell alkalmazni. E fejezet alkalmazásában a „kezelt nyersbőr és irha” olyan nyersbőr és irha, amelyet:

▼M15

▼B

3. A friss vagy hűtött nyersbőr és irha kereskedelmére ugyanazon egészségügyi feltételek vonatkoznak, mint amelyeket az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek termelésére, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára irányadó állat-egészségügyi szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2002/99/EK tanácsi irányelv ( 37 ) alapján a friss húsra kell alkalmazni.

4. A kezelt nyersbőrök és irhák kereskedelmét abban az esetben engedélyezik, ha valamennyi szállítmányt a II. mellékletben előírt kereskedelmi okmány kíséri és az tanúsítja, hogy:

5. A tagállamok engedélyezik a friss vagy hűtött nyersbőrök és irhák behozatalát, ha:

▼M9

▼B

6. A tagállamok engedélyezik a kezelt nyersbőrök és irhák behozatalát, ha:

▼M9

▼B

7. A patás állatok friss, hűtött vagy kezelt nyersbőreit és irháit a küldő harmadik ország illetékes hatósága által lezárt konténerekben, közúti járművekben, vasúti vagonokban vagy bálákban kell behozni.

1. A vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet ( 38 ) alapján elfogadott intézkedések sérelme nélkül

nem tartoznak állat-egészségügyi okok miatt bevezetett tilalom vagy korlátozás hatálya alá.

2. Az (1) bekezdés a) pontjában említett kezelésen át nem esett patás állatok és madarak vadásztrófeáira – a 338/97/EK rendelet alapján elfogadott intézkedések sérelme nélkül – az alábbi feltételek vonatkoznak. E vadásztrófeáknak:

3. A kizárólag csontból, szarvból, patából, karomból, agancsból vagy fogakból álló vadásztrófeákat:

4. A kizárólag nyersbőrből és irhából álló vadásztrófeákat

5. A tagállamok engedélyezik a madarakhoz és patás állatokhoz tartozó – kizárólag csontból, szarvból, patából, karomból, agancsból, fogból vagy nyersbőrből vagy irhából álló – kezelt vadásztrófeák harmadik országokból történő behozatalát, ha:

▼M2

▼B

6. A tagállamok a 7. pont követelményeivel összhangban engedélyezik a madarak és patás állatok teljes anatómiai egységekből álló, kezeletlen vadásztrófeáinak olyan harmadik országokból történő behozatalát:

▼M2

▼B

7. A tagállamok a 6. pontban említett vadásztrófeák behozatalát engedélyezik, ha:

2. Az 1. pont rendelkezéseit nem kell alkalmazni a dísztollakra vagy az olyan tollakra, amelyeket:

3. A tagállamok engedélyezik harmadik országokból vagy – a közösségi jogszabályok szerinti regionalizáció esetén – harmadik országok régióiból származó sertéssörte behozatalát, ha:

▼M2

▼B

4. A tagállamoknak engedélyezniük kell feldolgozatlan gyapjú és szőr behozatalát, ha:

5. Feldolgozatlan madártoll és tollrész behozatala tilos.

A tagállamok engedélyezik feldolgozott madártoll és tollrész behozatalát, ha:

1. A kizárólag méhészeti célú felhasználásra szánt méhészeti melléktermék(nek):

2. Mivel a kis méhkas bogár és a Tropilaelaps spp. nem fordul elő a Közösségben, a méhészeti termékek behozatalára vonatkozóan a következő kiegészítő biztosítékokat kell megállapítani.

3. A tagállamok engedélyezik a méhészeti célú felhasználásra szánt méhészeti melléktermék behozatalát, kivéve a lép formában lévő méhviaszt, ha:

4. A tagállamok engedélyezik a műszaki célú felhasználásra szánt méhviasz behozatalát, kivéve a lép formában lévő méhviaszt, ha:

5. Lép formában lévő méhviasz behozatala tilos.

1. A tagállamok engedélyezik a csont és csonttermékek (a csontliszt kivételével), a szarv és szarvtermékek (a szaruliszt kivételével), valamint a pata és patatermékek (a pataliszt kivételével) műszaki termékek előállításához történő behozatalát, ha:

▼M2

▼B

2. Valamennyi szállítmányt az alábbiaknak kell kísérnie:

▼M2

▼B

3. A Közösség területére történő szállításkor az anyagot légmentesen zárt konténerekben vagy járművekben vagy – ömlesztett áruként – hajón kell szállítani. Konténerekben történő szállítás esetén a konténereken – és valamennyi kísérő okmányon – fel kell tüntetni a műszaki üzem nevét és címét.

4. A 97/78/EK irányelvben előírt határellenőrzést követően az anyagot – az ugyanezen irányelv 8. cikkének (4) bekezdésében megállapított feltételekkel összhangban – közvetlenül a műszaki üzembe kell szállítani.

5. A feldolgozólétesítményben nyilvántartást kell vezetni az anyag mennyiségéről és jellegéről annak biztosítása érdekében, hogy az anyagot ténylegesen a megadott célra használják fel.

1. azok olyan harmadik országokból származnak, amelyek a XI. melléklet VI., VII.A., illetve VII.B. részében található jegyzéken szerepelnek;

2. azok kizárólag a 6. cikk (1) bekezdésének a)-j) pontjában említett állati melléktermékekből állnak, és/vagy amennyiben kedvtelésből tartott állatok eledeléhez történő felhasználásra szánják azokat, a 28. cikk második bekezdése szerint kezelt állatokból származó anyagból állnak;

a tenyésztett prémes állatok nyers eledeléhez használt vagy a kedvtelésből tartott állatok nyers eledeléhez használt állati mellékterméknek azonban kizárólag a 6. 1. pont a) és b) alpontjában említett állati melléktermékekből kell állnia;

3. azokat a származási üzemben mélyfagyasztották, vagy a közösségi jogszabályokkal összhangban tartósították oly módon, amely megakadályozza a feladás és a rendelkezési üzembe történő megérkezés közötti megromlásukat;

4. minden óvintézkedést megtettek a kórokozókkal történő újrafertőződés elkerülése érdekében;

5. azokat szivárgásmentes, új csomagolóanyagba csomagolták;

6. azt a X. melléklet 3. D., 3. F vagy 8. fejezetében előírt mintának megfelelő egészségügyi bizonyítvány kíséri;

7. azok szállítása a 97/78/EK irányelvben előírt határellenőrzést követően az ugyanezen irányelv 8. cikkének (4) bekezdésében megállapított feltételekkel összhangban történt a következő helyek valamelyikére:

8.1. az e rendelet 28. cikkének második bekezdésében említett, a 96/22/EK irányelvvel összhangban betiltott anyagokkal kezelt állatokból származó, kedvtelésből tartott állatok eledelének előállításához használt nyersanyag esetében azt:

8.2. amennyiben egy szállítmány a 8.1. ponttal összhangban kezelt nyersanyagból, és más nem kezelt nyersanyagból áll, a szállítmányban található összes nyersanyagot meg kell jelölni a 8.1. a) és b) pont szerint;

8.3. a 8.1. a) és b) pontban, valamint a 8.2. pontban előírt jelölésnek a feladástól a rendeltetési állateledel-üzembe történő megérkezésig láthatónak kell maradnia.

1. A 2. kategóriába tartozó anyagokból származó, olajkémiai célokra szánt kiolvasztott zsírokat az V. melléklet III. fejezetében említett 1–5. módszer alkalmazásával kell előállítani.

2. A kérődzőkből származó kiolvasztott zsírokat úgy kell megtisztítani, hogy az összes visszamaradó oldhatatlan szennyeződés maximális szintje ne haladja meg a 0,15 tömegszázalékot.

3. A tagállamok engedélyezik a 2. kategóriába tartozó anyagokból származó, a VI. melléklet III. fejezetében leírt eljárások egyikének előírásait legalább teljesítő módszerrel történő feldolgozásra szánt kiolvasztott zsírok behozatalát, ha:

4. A kiolvasztott zsírokat a származási országból kizárólag szárazföldi és/vagy tengeri úton kell továbbítani közvetlenül a Közösség valamely állat-egészségügyi határállomásáig.

5. A 97/78/EK irányelvben előírt ellenőrzéseket követően az említett irányelv 8. cikkének (4) bekezdésében megállapított feltételekkel összhangban a kiolvasztott zsírokat közvetlenül azon 2. kategóriába tartozó olajkémiai üzembe kell szállítani, amelyben a zsírszármazékká történő feldolgozás történik.

6. A 3. pontban említett egészségügyi bizonyítványnak tartalmaznia kell, hogy:

7. A 3. pontban előírt egészségügyi bizonyítványt az áruknak a Közösségbe történő első belépési helye szerinti állat-egészségügyi határállomáson át kell adni az illetékes hatóságnak, és ezt követően egy másolatnak kell kísérnie a szállítmányt a rendeltetési üzembe történő megérkezésig.

8. A 97/78/EK irányelvben előírt ellenőrzéseket követően az említett irányelv 8. cikkének (4) bekezdésében megállapított feltételekkel összhangban a kiolvasztott zsírokat közvetlenül a rendeltetési üzembe kell szállítani.

1. Amennyiben a zsírszármazékok előállítása a 2. kategóriába tartozó anyagokból származó kiolvasztott zsírokból történik, a VI. melléklet III. fejezetében említett eljárások legalább egyikének előírásait teljesítő módszert kell alkalmazni.

2. A tagállamok engedélyezik a zsírszármazékok behozatalát, ha minden egyes szállítmányt egy, a X. melléklet 14.A. vagy 14.B. fejezetében előírt mintának megfelelő egészségügyi bizonyítvány kísér.

3. A 2. pontban említett egészségügyi bizonyítványnak tartalmaznia kell, hogy:

4. A 2. pontban előírt egészségügyi bizonyítványt az áruknak a Közösségbe történő első belépési helye szerinti állat-egészségügyi határállomáson át kell adni az illetékes hatóságnak, és ezt követően egy másolatnak kell kísérnie a szállítmányt a rendeltetési üzembe történő megérkezésig.

5. A 97/78/EK irányelvben előírt ellenőrzéseket követően az említett irányelv 8. cikkének (4) bekezdésében megállapított feltételekkel összhangban a zsírszármazékokat közvetlenül a rendeltetési üzembe kell szállítani.

1. Kizárólag a 6. cikk (1) bekezdésének a)–j) pontjában említett állati melléktermékek használhatók a kedvtelésből tartott állatok eledele ízletességének növelésére használt állati eredetű folyékony/dehidratált feldolgozott termékek előállításához.

2. Az ízesítő belsőségek esetében olyan módszert és paramétereket kell alkalmazni, amelyek biztosítják, hogy a termék megfeleljen a VIII. melléklet II. fejezetének 6. pontjában rögzített mikrobiológiai szabványoknak. A kezelést követően minden óvintézkedést meg kell tenni a termékek fertőződésének elkerülése érdekében.

3. A végterméket:

4. A tagállamok engedélyezik az ízesítő belsőségek behozatalát, ha:

1. olyan állatoktól kell származniuk, amelyek:

2. legalább 80 °C-os belső hőmérsékleten egy órán keresztül hőkezelésnek vetették alá őket;

3. a szarvakat a koponyaüreg felnyitása nélkül távolították el;

4. a feldolgozás, tárolás és szállítás valamennyi szakaszában minden óvintézkedést megtettek a fertőződés elkerülése érdekében;

5. új csomagolásba vagy tárolóedénybe csomagolták, vagy olyan járművekben vagy ömlesztettáru-szállító konténerekben szállították őket, amelyeket a betöltés előtt az illetékes hatóság által engedélyezett termékkel fertőtlenítettek;

6. a csomagoláson vagy tárolóedényeken:

1. azok a XI. melléklet XVIII. részében található jegyzéken szereplő harmadik országból származnak;

2. előállításuk e fejezet A. pontjának megfelelően történt;

3. a X. melléklet 18. fejezetében előírt mintának megfelelő, a hatósági állatorvos által megfelelően kitöltött és aláírt egészségügyi bizonyítvány kíséri őket;

4. az Unióba történő belépés helyén az állat-egészségügyi határállomáson a 97/78/EK irányelvben előírt állat-egészségügyi ellenőrzést követően, ugyanezen irányelv 8. cikkének (4) bekezdésében megállapított feltételeknek megfelelően közvetlenül egy engedélyezett műszaki üzembe vagy engedélyezett tárolóüzembe szállítják őket.

a) a) Az egészségügyi bizonyítványt az exportáló ország állítja ki az e mellékletben szereplő, az érintett állati melléktermékre vonatkozó minták alapján. A bizonyítványoknak tartalmazniuk kell a mintában szereplő számsorrendben a harmadik ország esetében megkövetelt igazolásokat és az exportáló harmadik ország vagy annak egy része tekintetében adott esetben megkövetelt kiegészítő biztosítékokat.

b) Az egyes bizonyítványok eredeti példányai egyetlen kétoldalas dokumentumot alkotnak, vagy amennyiben további szövegre van szükség, olyan formátumúak, hogy minden szükséges oldal összetartozó és szétválaszthatatlan egészet alkosson.

c) A bizonyítványt az állat-egészségügyi határállomáson végzett ellenőrzés helye szerinti tagállam és a rendeltetési tagállam legalább egy hivatalos nyelvén kell kiállítani. Ezek a tagállamok azonban más nyelveket is engedélyezhetnek, szükség esetén hivatalos fordítással kísérve.

d) Ha a szállítmány tételeinek azonosítása érdekében a bizonyítványhoz további oldalakat csatolnak, ezeket az oldalakat is az eredeti bizonyítvány részének kell tekinteni, és azok mindegyikét el kell látni az igazoló hatósági állatorvos aláírásával és bélyegzőjével.

e) Amennyiben a bizonyítvány több oldalból áll, ideértve a d) pontban említett kiegészítő oldalakat is, akkor az oldalakat a lap alján be kell számozni – (összes oldal)/(oldalszám) –, és minden oldal tetején fel kell tüntetni a bizonyítványnak az illetékes hatóság által adott kódszámát.

f) A bizonyítvány eredeti példányát a hatósági állatorvosnak kell kitöltenie és aláírnia. Ennek során az exportáló ország illetékes hatóságai biztosítják a 96/93/EK tanácsi irányelvben megállapítottakkal egyenértékű tanúsítási elvek betartását.

g) Az aláírás színének különböznie kell a nyomtatás színétől. Ugyanez vonatkozik a bélyegzőkre, a dombornyomású bélyegzők és a vízjel kivételével.

h) A bizonyítvány eredeti példányának kísérnie kell a szállítmányt az EU állat-egészségügyi határállomásáig.

i) Ha az egészségügyi bizonyítvány tranzitszállítmányt kísér, akkor a bizonyítvány I.5. rovatában („Címzett”) annak az állat-egészségügyi határállomásnak a nevét és címét kell beírni, amelyen keresztül a szállítmány terv szerint kilép az Európai Közösségből.

A. Vértermékek:

B. Állati melléktermékek gyógyszeripari felhasználásra:

A 206/2010/EU rendelet II. mellékletének 1. részében, a 798/2008/EK rendelet I. mellékletének 1. részében vagy a 119/2009/EK rendelet I. mellékletének 1. részében felsorolt harmadik országok és az alábbi országok:

C. Állati melléktermékek műszaki felhasználásra (nem gyógyszeripari felhasználás): a 206/2010/EU rendelet II. mellékletének 1. részében felsorolt azon harmadik országok, amelyekből az érintett állatfajok friss húsa adott kategóriájának behozatala engedélyezett, valamint a 798/2008/EK rendelet I. mellékletének 1. részében vagy a 119/2009/EK rendelet I. mellékletének 1. részében felsorolt harmadik országok.

A. Lóféléktől, valamint szarvasmarhaféléktől, juhféléktől, kecskeféléktől és sertésektől – beleértve a tenyésztett és a vadon élő állatokat is – származó állati melléktermékek:

A 206/2010/EU rendelet II. mellékletének 1. részében felsorolt azon harmadik országok vagy harmadik országok azon részei, amelyekből az érintett állatfajok friss húsának behozatala engedélyezett.

B. Baromfifélékből – beleértve a laposmellű futómadarakat és a szárnyasvadakat – származó nyersanyag:

A 798/2008/EK rendelet I. mellékletének 1. részében felsorolt azon harmadik országok vagy harmadik országok azon részei, amelyekből a tagállamok a friss baromfihús behozatalát engedélyezik.

C. Halakból származó nyersanyag:

A 2006/766/EK határozat II. mellékletében felsorolt harmadik országok.

D. Egyéb szárazföldi emlős vadakból és nyúlfélékből származó nyersanyag.

A 206/2010/EU rendelet II. mellékletének 1. részében vagy a 119/2009/EK határozat I. mellékletének 1. részében felsorolt azon harmadik országok, amelyekből a tagállamok az érintett állatfajok friss húsának behozatalát engedélyezik.

A. Kezeletlen sertéssörte esetében a 206/2010/EU rendelet II. mellékletének 1. részében felsorolt azon harmadik országok, amelyek a behozatal dátumát megelőző 12 hónapban afrikai sertéspestistől mentesek voltak.

B. Kezelt sertéssörte esetében a 206/2010/EU rendelet II. mellékletének 1. részében felsorolt azon harmadik országok, amelyek a behozatal dátumát megelőző 12 hónapban esetleg nem voltak afrikai sertéspestistől mentesek.

a) a 206/2010/EU rendelet II. mellékletének 1. része;

b) a 2004/211/EK bizottsági határozat ( 45 ) I. melléklete; vagy

c) A 798/2008/EK rendelet I. mellékletének 1. pontja.

— (JP) Japán

— (EC) Ecuador ( 46 )

— (LK) Sri Lanka ( 47 )

— (TW) Tajvan ( 48 )

— (KR) Dél-Korea ( 49 )

— (MY) Malajzia (49) 

— (PK) Pakisztán (49) 

— (TW) Tajvan (49) .

A. Kezeletlen vér és vértermékek: a 2004/211/EK határozat I. mellékletében felsorolt harmadik országok vagy harmadik országok azon részei, amelyekből szaporítási és tenyésztési célokra engedélyezve van a lófélék behozatala.

B. Kezelt vértermékek: a 206/2010/EU rendelet II. mellékletének 1. részében felsorolt azon harmadik országok, amelyekből a tagállamok a háziló-félék friss húsának behozatalát engedélyezik.

A. A patás állatok friss vagy hűtött nyersbőre és irhája tekintetében a 206/2010/EU rendelet II. mellékletének 1. részében felsorolt azon harmadik országok, amelyekből a tagállamok az érintett állatfajok friss húsának behozatalát engedélyezik.

B. A patás állatok kezelt nyersbőre és irhája tekintetében a 206/2010/EU rendelet II. mellékletének 1. részében felsorolt harmadik országok vagy harmadik országok részei.

C. A behozatalt megelőzően 21 napig elkülönítetten tartott vagy a behozatalt megelőzően 21 napig folyamatosan szállítani kívánt, kérődzőkből származó, az Európai Unióba történő szállításra szánt kezelt nyersbőrök és irhák tekintetében bármely harmadik ország.

A. A madarak és patás állatok – kizárólag csontból, szarvból, patából, karomból, agancsból, fogból, nyersbőrből és irhából álló – kezelt vadásztrófeái tekintetében bármely harmadik ország.

B. A madarak kezeletlen teljes testrészekből álló vadásztrófeái tekintetében a 798/2008/EK rendelet I. mellékletének 1. részében felsorolt azon harmadik országok, amelyekből a tagállamok a friss baromfihús behozatalát engedélyezik, és az alábbi országok:

C. A patás állatok kezeletlen teljes testrészekből álló vadtrófeái tekintetében a 206/2010/EU rendelet II. mellékletének 1. részében a patás állatok friss húsára vonatkozó megfelelő oszlopokban felsorolt harmadik országok, beleértve a friss húsra vonatkozó különös megjegyzések oszlopában megállapított bármely korlátozást.