Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 152. cikke (4) bekezdésének b) pontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően ( 3 ),

mivel:

(1)

Számos különböző fertőző szivacsos agyvelőbántalmat (TSE) ismertek fel az évek során, amelyek külön fordulnak elő emberekben és állatokban. A szarvasmarha szivacsos agyvelőbántalmát (BSE) először 1986-ban észlelték szarvasmarhákon, és a következő években más állatfajokban is felismerték. 1996-ban írták le a Creutzfeldt-Jakob betegség (CJD) egy új variánsát. Egyre több bizonyíték támasztja alá a BSE és a Creutzfeldt-Jakob betegség új változata kórokozóinak hasonlóságát.

(2)

1990 óta a Közösség több intézkedést fogadott el, hogy megvédje az emberek és állatok egészségét a BSE jelentette veszéllyel szemben. Ezek az intézkedések az állat-egészségügyi intézkedéseket tartalmazó irányelvek védelmi rendelkezésein alapulnak. A bizonyos TSE-megbetegedések miatt fellépő, az emberi és állati egészségre háruló veszély nagyságának ismeretében célszerű különleges szabályokat hozni e betegségek megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra.

(3)

E rendeletnek közvetlen közegészségügyi vonatkozása van, és lényeges a belső piac működése szempontjából. Felöleli azokat a termékeket, amelyek a Szerződés I. mellékletében megtalálhatók, és azokat is, amelyek nem. Ebből következően célszerű a Szerződés 152. cikke (4) bekezdésének b) pontját jogi alapnak tekinteni.

(4)

A Bizottság tudományos állásfoglalásokat szerzett be a TSE-k számos vonásáról, főleg a Tudományos Operatív Bizottságtól és a Közegészségügyi Vonatkozású Állat-egészségügyi Intézkedések Tudományos Bizottságától. Ezen állásfoglalások némelyike a fertőzött állati termékek által emberekre és állatokra jelentett esetleges kockázat csökkentésére irányuló intézkedésekről tájékoztat.

(5)

E szabályokat kell alkalmazni élő állatok és állati eredetű termékek előállítása és forgalomba hozatala során. Nem kell alkalmazni azonban kozmetikai termékek, gyógyszerkészítmények, orvostechnikai eszközök vagy ezek alapanyagai és félkész termékei esetében, amelyekre – elsősorban a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok fel nem használását illetően – más különleges szabályok vonatkoznak. Nem kell alkalmazni továbbá olyan állati eredetű termékekre, amelyek nem jelentenek kockázatot az állatok és az emberek egészségére, mivel élelmiszer, takarmány vagy trágya előállításán kívüli egyéb célokra szánják őket. Biztosítani kell, hogy az ezen rendelet hatálya alá nem eső állati eredetű termékeket tartsák elkülönítve a rendelet hatálya alá eső termékektől, hacsak azok legalább ugyanazoknak az egészségügyi szabványoknak meg nem felelnek, mint az utóbbiak.

(6)	Rendelkezéseket kell alkotni arról, hogy a Bizottság védelmi intézkedéseket hozhasson olyan esetekben, amikor a TSE jelentette kockázatot valamely tagállam vagy harmadik ország illetékes hatósága nem kezelte megfelelően.

(7)

A rendelkezésre álló információkat felhasználva be kell vezetni egy eljárást a tagállamok, a harmadik országok és azok régiói (a továbbiakban: „országok vagy régiók”) BSE-re vonatkozó járványügyi helyzetének meghatározására a véletlenszerű terjedés és az emberi veszélyeztetettség kockázata alapján. Azokat a tagállamokat és harmadik országokat, amelyek úgy döntenek, hogy nem folyamodnak státusuk meghatározásáért, a Bizottságnak – a rendelkezésére álló valamennyi információt figyelembe véve – be kell sorolnia egy kategóriába.

(8)	A tagállamoknak oktatási programokat kell indítaniuk azok számára, akik részt vesznek a TSE-k megelőzésében és az ellenük való védekezésben, továbbá az állatorvosok, gazdálkodók, illetőleg a gazdasági haszonállatok szállításában, forgalmazásában és vágásában közreműködő dolgozók számára.

▼M30

(8a)

Engedélyezni kell nem kérődzők egyes, nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjékkel való takarmányozását a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló, 2002. október 3-i 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 4 ) meghatározott fajon belüli újrahasznosítás tilalmának tiszteletben tartása mellett, valamint tiszteletben tartva a Bizottság által 2005. július 15-én elfogadott TSE ütemtervről szóló közleményben meghatározott, az egyes fajtákra jellemző, feldolgozott állati fehérjék megkülönböztetésére irányuló ellenőrzési szempontokat.

▼B

(9)	A tagállamoknak évente ismétlődő programot kell futtatniuk a BSE és a surlókór felügyelete céljából, az eredményekről és az egyéb TSE-előfordulásokról pedig tájékoztatniuk kell a Bizottságot és a többi tagállamot.

(10)

A kérődzők bizonyos szöveteit a TSE-k kórfejlődése és az érintett állat származása vagy tartózkodása szerinti ország vagy régió járványügyi helyzete alapján különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagnak kell minősíteni. A különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokat oly módon kell eltávolítani és ártalmatlanítani, hogy az emberek és állatok egészségét veszélyeztető minden kockázat kiküszöbölhető legyen. Legfőképpen nem hozhatók forgalomba élelmiszer, takarmány vagy trágya előállítására való felhasználás céljából. Ezzel azonos szinten kell azonban gondoskodni az egészség védelméről egy, a TSE-kre irányuló, minden állatra kiterjedő szűrővizsgálat révén, amint az teljes mértékben validálásra kerül. A BSE-t tekintve legalacsonyabb fertőzési kockázatot jelentő országok vagy régiók kivételével nem szabad engedélyezni az olyan vágási technikákat, amelyek az egyéb szövetek agyanyagokkal való szennyeződésének kockázatát hordozzák magukban.

(11)

Intézkedéseket kell hozni a TSE-megbetegedések emberekre és állatokra történő átterjedésének megakadályozása céljából, mégpedig bizonyos típusú állati fehérjék bizonyos típusú állatok takarmányában történő felhasználásának tilalma révén, valamint kérődzőktől származó bizonyos anyagok élelmiszerekben való felhasználásának tilalmával. Ezen tilalmaknak arányosnak kell lenniük a fennálló kockázat nagyságával.

▼M30

(11a)

2004. október 28-i állásfoglalásában ( 5 ) az Európai Parlament aggodalmát fejezte ki a kérődzők állati fehérjével való takarmányozásával kapcsolatosan, mivel azok nem tartoznak a felnőtt szarvasmarha természetes táplálékai közé. A BSE-válság és a száj- és körömfájás válság nyomán egyre inkább elfogadottá vált, hogy az emberi és állati egészség biztosításának legjobb módszere az, ha az állatokat olyan módon tartják és takarmányozzák, amellyel tiszteletben tartják az egyes fajok sajátosságait. Az elővigyázatosság elvének megfelelően és a kérődzők természetes étrendje és életkörülményei alapján tehát fenn kell tartani a kérődzők állati fehérjével olyan formában történő takarmányozásának tilalmát, amely rendes körülmények között nem része természetes étrendjüknek.

(11b)

A mechanikai úton elválasztott húst a húsnak a csontokról olyan módon történő eltávolításával nyerik, hogy az izomrostok szerkezete tönkremegy vagy módosul. Tartalmazhat csontdarabokat és csonthártyát. Így tehát a mechanikai úton elválasztott hús nem hasonlítható össze a rendes hússal. Ebből következően emberi fogyasztásra való alkalmazását felül kell vizsgálni.

▼B

(12)

Valamely TSE-betegség állatokban való előfordulásának gyanúja esetén bejelentést kell tenni az illetékes hatóságnál, amelynek azonnal meg kell hoznia valamennyi szükséges intézkedést, beleértve a fertőzésre gyanús állat szállítási korlátozását, amíg a vizsgálat eredményei meg nem érkeznek, vagy az állatot hatósági felügyelet mellett le nem vágják. Ha az illetékes hatóság nem tudja kizárni a TSE előfordulásának lehetőségét, megfelelő vizsgálatokat kell végeznie és a vágott testet a diagnózis felállításáig hatósági felügyelet alatt kell tartania.

(13)

Valamely TSE előfordulásának hatósági megállapítása esetén az illetékes hatóságnak azonnal meg kell hoznia valamennyi szükséges intézkedést, beleértve a vágott test megsemmisítését, az összes veszélyeztetett állat azonosítására szolgáló vizsgálat lefolytatását, továbbá a veszélyeztetettnek ítélt állatok és állati eredetű termékek szállításának korlátozását. A tulajdonosokat – amint lehet – kárpótolni kell az állatok és állati eredetű termékek e rendelet értelmében történő megsemmisítése következtében fellépő kárért.

(14)	A tagállamoknak készenléti terveket kell kidolgozniuk, amelyekben meghatározzák a BSE-járvány kitörése esetén országonként végrehajtandó intézkedéseket. E terveket a Bizottságnak jóvá kell hagynia. Gondoskodni kell arról, hogy e rendelkezés kiterjedjen a BSE-n kívül egyéb TSE-betegségekre is.

(15)

Rendelkezéseket kell hozni bizonyos élő állatok és állati eredetű termékek forgalomba hozatalára vonatkozóan. A szarvasmarhafélék azonosításáról és nyilvántartásba vételéről fennálló közösségi szabályok olyan rendszert biztosítanak, amely lehetővé teszi, hogy az állatokat a nemzetközi szabványoknak megfelelően vissza lehessen követni az anyaállatig és a származási állományig. Hasonló garanciákról kell gondoskodni a szarvasmarhafélék harmadik országokból történő behozatala esetén. A közösségi szabályok hatálya alá eső állatokat és állati eredetű termékeket Közösségen belüli kereskedelembe való kerülésük vagy harmadik országokból történő behozataluk során az ezen szabályokban előírt bizonyítványoknak kell kísérniük, adott esetben e rendeletnek megfelelően kiegészítve.

(16)

A nagy fertőzési veszélyt jelentő régiókban tartott szarvasmarhafélékből származó bizonyos állati eredetű termékek forgalomba hozatalát meg kell tiltani. E tilalomnak azonban nem kell vonatkoznia bizonyos állati eredetű termékekre, amelyeket olyan állatokból állítottak elő ellenőrzött körülmények között, amelyekről kimutatható, hogy nem jelentenek nagy fertőzési veszélyt valamely TSE-betegség szempontjából.

(17)

A TSE-k megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok betartása érdekében szükség van laboratóriumi vizsgálatok céljára történő, elfogadott vizsgálati terv alapján végzett mintavételezésre, amely átfogó képet ad a TSE-kkel kapcsolatos járványügyi helyzetre vonatkozóan. Egységes vizsgálati eljárások és eredmények biztosítására nemzeti és közösségi referencialaboratóriumokat kell felállítani és megbízható tudományos módszereket kell bevezetni, beleértve a kifejezetten TSE-k kimutatására szolgáló gyorsteszteket is. Lehetőség szerint mindig gyorsteszteket kell használni.

(18)

Közösségi ellenőrző szemléket kell tartani a tagállamokban, hogy biztosítani lehessen a TSE-k megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó előírások egységes végrehajtását, továbbá gondoskodni kell az ellenőrzési eljárások végrehajtásáról. Azért, hogy a harmadik országok a Közösségben alkalmazott garanciákkal egyenértékű garanciákat biztosítsanak az élőállatok és állati eredetű termékek Közösségbe történő behozatalakor, közösségi helyszíni szemléket és ellenőrzéseket kell végezni annak igazolására, hogy az exportáló harmadik országok eleget tesznek az idevágó importfeltételeknek.

(19)

A TSE-kre vonatkozó kereskedelmi intézkedéseknek nemzetközi szabványokon, iránymutatásokon vagy ajánlásokon kell alapulniuk, amennyiben léteznek ilyenek. Azonban magasabb szintű egészségvédelmet eredményező, tudományosan alátámasztott intézkedések is alkalmazhatók, ha a jelentős nemzetközi szabványokon, iránymutatásokon vagy ajánlásokon alapuló intézkedések nem érnék el a megfelelő szintű egészségvédelmet.

(20)	Ezt a rendeletet felül kell vizsgálni, amint új tudományos ismeretek állnak rendelkezésre.

(21)	E rendelet keretein belül rendelkezéseket kell hozni a szükséges átmeneti intézkedésekről, főleg a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok felhasználásának szabályozásáról.

(22)	E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási jogkör gyakorlására szolgáló eljárás megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 6 ) összhangban kell elfogadni.

(23)	E rendelet végrehajtása érdekében a Bizottság és a tagállamok közötti szoros és hatékony együttműködés kiépítésére szolgáló eljárásokat kell kialakítani az Állat-egészségügyi Állandó Bizottságon, a Takarmányok Állandó Bizottságán és az Élelmiszerek Állandó Bizottságán belül.

(24)	Tekintve, hogy az e rendelet végrehajtására szolgáló rendelkezések az 1999/468/EK határozat 2. cikke értelmében általános jellegű intézkedések, azokat az e határozat 5. cikkében meghatározott szabályozó eljárásnak megfelelően kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

(1) Ez a rendelet meghatározza az állatokban előforduló fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE-k) megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályokat. Hatálya kiterjed az élő állatok és az állati eredetű termékek előállítására és forgalomba hozatalára, valamint bizonyos különleges esetekben ezek kivitelére.

Azért, hogy elkerülhetővé váljék az 1. cikk (1) bekezdésében említett élő állatok vagy állati eredetű termékek és az 1. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett állati eredetű termékek vagy az 1. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett élő állatok közötti keresztfertőzés vagy elcserélődés, mindig elkülönítve kell azokat tartani, hacsak az ilyen élő állatokat vagy állati eredetű termékeket nem – a TSE-k szempontjából legalább ugyanolyan – egészségvédelmi feltételek mellett nevelik, illetve állítják elő.

Ezen cikk végrehajtási szabályait a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alapján kell elfogadni.

(2) Alkalmazni kell az I. mellékletben felsorolt különleges fogalommeghatározásokat is.

(3) Amennyiben e rendelet kifejezései nem kerültek meghatározásra az (1) bekezdésben vagy az I. mellékletben, az 1760/2000/EK ( 9 ) rendelet és a 64/432/EGK ( 10 ), a 89/662/EGK, a 90/425/EGK és a 91/68/EGK ( 11 ) irányelv vagy az azok értelmében megadott, ide vonatkozó fogalommeghatározásokat kell használni, amennyiben ezekre a szövegben utalás történik.

(1) Tekintettel a védelmi intézkedések végrehajtására, a 89/662/EGK irányelv 9. cikkében, a 90/425/EGK irányelv 10. cikkében, a 91/496/EGK ( 12 ) irányelv 18. cikkében és a 97/78/EK ( 13 ) irányelv 22. cikkében felsorolt alapelveket és rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A védelmi intézkedéseket a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni és ezzel egy időben, indoklásukkal együtt, be kell jelenteni azokat az Európai Parlamentnek.

(1) Valamely tagállam vagy harmadik ország vagy ezek régiói (a továbbiakban: az országok vagy régiók) BSE-státusát az alábbi három kategória alapján kell meghatározni:

Az országok vagy régiók BSE státusa csak a II. melléklet A. fejezetében megállapított feltételek alapján határozható meg. Ezen feltételek magukban foglalják a szarvasmarhafélék szivacsos agyvelőbántalma előfordulásának a II. melléklet B. fejezetében meghatározott valamennyi lehetséges tényezője alapján végzett kockázatelemzés eredményét és ezek időbeli alakulását, valamint az ország vagy régió kockázati kategóriáját figyelembe vevő átfogó aktív és passzív ellenőrzési intézkedéseket.

Azok a tagállamok, valamint harmadik országok, amelyek azon a harmadik országokat tartalmazó listán kívánnak maradni, amelyek számára engedélyezett az e rendelet hatálya alá eső élő állatok és állati eredetű termékek Közösségbe történő kivitele, kötelesek kérelmet benyújtani a Bizottságnak BSE-státusuk megállapítására, amely kérelemhez a II. melléklet A. fejezetében felsorolt kritériumokra és a II. melléklet B. fejezetében meghatározott lehetséges kockázati tényezőkre, továbbá ezek időbeni alakulására vonatkozó lényeges információkat kell csatolni.

(2) Valamennyi kérelemről a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell döntést hozni, figyelembe véve az (1) bekezdésben felsorolt kritériumokat és lehetséges kockázati tényezőket, és be kell sorolni a kérelmet benyújtó tagállamot vagy harmadik országot, illetve a tagállam vagy a harmadik ország régióját a II. melléklet C. fejezetében meghatározott kategóriák egyikébe.

Ezt a döntést a kérelem és az (1) bekezdés második albekezdésében említett lényeges információk benyújtását követő hat hónapon belül kell meghozni. Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kérelmet támogató bizonyítékok nem tartalmazzák a II. melléklet A. és B. fejezetében meghatározott információkat, meghatározott időtartamon belül további információk megadását kéri. A végleges döntést valamennyi információ benyújtását követő hat hónapon belül kell meghozni.

Miután a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) kialakított egy eljárást az országok kategóriákba való besorolására, és ha besorolta a kérelmező országot e kategóriák valamelyikébe, adott esetben a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően döntés születhet az érintett ország közösségi besorolásának az ennek a bekezdésnek az első albekezdése szerinti átértékeléséről.

(3) Ha a Bizottság megállapítja, hogy valamely tagállam vagy harmadik ország által a II. melléklet A. és B. fejezete szerint benyújtott információk nem elégségesek vagy nem egyértelműek, a 24. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően egy átfogó kockázatelemzés alapján meghatározhatja az érintett tagállam vagy harmadik ország BSE-státusát.

Az ilyen kockázatelemzésnek tartalmaznia kell egy bizonyító erejű statisztikai adatfelvételt a TSE-kkel kapcsolatos járványügyi helyzetről, amelyet szűrővizsgálat keretében, gyorstesztek felhasználásával végeznek a kérelmező tagállamban vagy harmadik országban. A Bizottságnak figyelembe kell vennie az OIE osztályozási kritériumait.

A gyorsteszteket a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell e célra engedélyeztetni és felvezetni a X. melléklet C. fejezetének 4. pontjában megállapított listára.

Az ilyen szűrővizsgálatot olyan tagállamok vagy harmadik országok is elvégezhetik, amelyek szeretnék a saját maguk által elvégzett besorolást a Bizottsággal jóváhagyatni a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően.

Az ilyen szűrővizsgálat költségét az érintett tagállam vagy harmadik ország viseli.

(4) Azoknak a tagállamoknak és harmadik országoknak, amelyek nem nyújtottak be kérelmet az (1) bekezdés harmadik albekezdésének megfelelően, az élő állatoknak és állati eredetű termékeknek a területükről való kiszállítása szempontjából a BSE vonatkozásában meghatározatlan fertőzési kockázatot képviselő országokra vonatkozó import követelményeket kell teljesíteniük mindaddig, amíg ilyen kérelmet be nem nyújtanak, és BSE státusukról végleges döntés nem születik.

(5) A tagállamok – késedelem nélkül – értesítik a Bizottságot minden olyan járványügyi tényről vagy más információról, amely a BSE-státus megváltozásához vezethet, különösen a 6. cikkben előírt ellenőrző programok eredményeiről.

(6) Valamely harmadik országnak a közösségi szabályokban előírt listák valamelyikén maradásáról – abból a célból, hogy olyan élő állatokat és állati eredetű termékeket vihessen a Közösségbe, amelyekre vonatkozóan ez a rendelet különleges szabályokat ír elő – a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell dönteni, és a döntést – figyelembe véve a rendelkezésre álló információkat, vagy amennyiben TSE feltételezhetően előfordul – az (1) bekezdésben előírt és benyújtott információktól kell függővé tenni. Amennyiben a Bizottság felkérésének időpontjától számított három hónapon belül nem adják meg az említett információkat, e cikk (4) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni, amíg ezeket az információkat a (2) vagy (3) bekezdéseknek megfelelően be nem nyújtják és ki nem értékelik.

Harmadik országok jogosultságát arra, hogy a Bizottság által megállapított kategóriájuk szerinti feltételek mellett olyan élő állatokat vagy állati eredetű termékeket vihessenek a Közösségbe, amelyekre vonatkozóan e rendelet különleges szabályokat ír elő, attól kell függővé tenni, vállalják-e, hogy a Bizottságot – amilyen hamar csak lehet – írásban tájékoztatják bármilyen járványügyi vagy egyéb tényről, amely a BSE-státusz megváltozásához vezethet.

(7) A 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárás értelmében arról is születhet döntés, hogy a 21. cikkben előírt ellenőrzések eredményének megfelelően megváltozzék-e valamely tagállam vagy harmadik ország, illetve valamelyik régiójuk BSE szerinti besorolása.

(8) A (2), (3), (4), (6) és (7) bekezdésben említett döntéseknek kockázatbecslésen kell alapulniuk, a II. melléklet A. és B. fejezetében megadott ajánlott kritériumok figyelembevételével.

(1) Valamennyi tagállam évente ismétlődő programot futtat a TSE ellenőrzése céljából aktív és passzív ellenőrzés alapján a III. melléklettel összhangban. Ha állatfajok számára rendelkezésre áll, a program gyorstesztek felhasználásán alapuló szűrővizsgálatot is magában foglal.

E célra a gyorsteszteket a 24. cikk (3) bekezdésében említett és a X. mellékletben felsorolt eljárással összhangban hagyják jóvá.

(1a) Az (1) bekezdésben említett éves nyomon követési program legalább az alábbi alpopulációkra vonatkozik:

A tagállamok a c) pont rendelkezéseitől eltérhetnek olyan, alacsony állatsűrűséggel rendelkező távoli területeken, ahol nem szervezik meg az elhullott állatok begyűjtését. Az ezen lehetőséggel élni kívánó tagállamok erről értesítik a Bizottságot, és listát nyújtanak be az érintett területekről az eltérés indoklásával együtt. Az eltérés egy tagállam szarvasmarha-állományának legfeljebb 10 %-át érintheti.

(1b) A megfelelő tudományos bizottsággal való konzultációt követően az (1a) bekezdés a) és c) pontjában megállapított életkor kiigazítható a tudományos fejlődésnek megfelelően, összhangban a 24. cikk (3) bekezdésében említett eljárással.

Olyan tagállam kérelmére, amely bizonyítani tudja az ország járványügyi helyzetének javulását a 24. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban megállapítandó egyes feltételek szerint, az adott tagállamra vonatkozó, éves nyomon követési programok felülvizsgálhatók.

Az érintett tagállam átfogó kockázati elemzés alapján bizonyítja a meghozott intézkedések hatékonyságának megítélésére és az emberi és állati egészség védelmének biztosítására való alkalmasságát. A tagállamnak különösen az alábbiakat kell bizonyítania:

(2) Valamennyi tagállam tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot az Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretein belül a BSE-n kívüli egyéb TSE előfordulásáról.

(3) Valamennyi hatósági és laboratóriumi vizsgálatot fel kell jegyezni a III. melléklet B. fejezetének megfelelően.

(4) A tagállamok éves jelentést nyújtanak be a Bizottságnak, amely kiterjed legalább a III. melléklet B. fejezetének I. részében említett információkra. Az egyes naptári évekre vonatkozó jelentést legkésőbb a következő év március 31-ig kell benyújtani. A Bizottság az említett jelentések benyújtását követő három hónapon belül ismerteti az Állat-egészségügyi Állandó Bizottság előtt a nemzeti jelentések összefoglalását, amelyek legalább a III. melléklet B. fejezetének II. részében említett információkra terjednek ki.

(5) E cikk végrehajtásának szabályait a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban fogadják el.

(1) A tagállamok bevezethetnek TSE-vel szembeni rezisztenciára szolgáló tenyésztési programokat juh- és birkaállományuk esetében. E programoknak olyan keretfeltételeket kell tartalmazniuk, melyek alapján felismerhető bizonyos állományok TSE rezisztens státusa és kiterjeszthetők más állatfajokra, amely fajok bizonyos genotípusainál, a tudományos bizonyítékok által igazoltan, a TSE-vel szembeni rezisztencia fennáll.

(2) E cikk (1) bekezdésében megállapított programok konkrét szabályait a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

(3) Azok a tagállamok, amelyek tenyésztési programokat vezetnek be, rendszeres jelentéseket nyújtanak be a Bizottságnak a programok tudományos értékelése céljából, különös tekintettel a TSE-k előfordulására, továbbá a genetikai sokszínűségre és változatosságra, valamint régi vagy ritka juh- és birkafélékre, illetve olyan juh- és birkafélékre gyakorolt hatásukra, amelyek jól alkalmazkodtak egy adott térséghez. A tenyésztési programok tudományos eredményeit és általános következményeit rendszeresen értékelik, és szükség esetén e programokat megfelelően módosítják.

(1) Állati eredetű fehérjét tilos kérődzők takarmányozására használni.

(2) Az (1) bekezdésben előírt tilalmat ki kell terjeszteni a nem kérődző állatokra, és ezen állatok takarmányozása tekintetében az állati eredetű termékekre kell korlátozni, a IV. melléklettel összhangban.

(3) Az (1) és a (2) bekezdést az ezen bekezdésekben foglalt tilalmak alóli felmentéseket meghatározó IV. mellékletben megállapított rendelkezések sérelme nélkül kell alkalmazni.

A Bizottság a 24. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban – az e cikk végrehajtására vonatkozóan az e cikk (5) bekezdésében előírt szabályok tárgyát képező kérődzők fiatal egyedei táplálkozási szükségleteinek tudományos felmérése alapján, valamint az ezen felmentés ellenőrzési vonatkozásainak felmérését követően – határozhat arról, hogy engedélyezi a kérődző fajták fiatal egyedeinek halakból származó állati fehérjékkel történő takarmányozását.

(4) A meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő tagállamok vagy azok ilyen régiói nem exportálhatnak vagy tárolhatnak haszonállatoknak szánt, emlősökből származó fehérjét tartalmazó takarmányt, illetve emlősöknek szánt olyan állateledelt – kivéve a kutya-, macska- és prémesállat-eledelt –, amely emlősökből származó, feldolgozott fehérjét tartalmaz.

A meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő harmadik országok vagy azok ilyen régiói nem exportálhatnak a Közösségbe haszonállatoknak szánt, emlősökből származó fehérjét tartalmazó takarmányt, illetve emlősöknek szánt olyan állateledelt – kivéve a kutya-, macska- és prémesállat-eledelt –, amely emlősökből származó, feldolgozott fehérjét tartalmaz.

Egy tagállam vagy harmadik ország kérelmére – a 24. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban megállapítandó részletes szempontok alapján, – a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határozat hozható az e bekezdésben említett korlátozások alóli egyedi mentességek megadásáról. Minden kivétel esetében figyelembe kell venni az e cikk (3) bekezdésében előírt intézkedéseket.

(4a) A fertőzésnek legalább a mértékét és a lehetséges forrását figyelembe vevő kedvező kockázatelemzés és a szállítmány végcélja alapján, a 24. cikk (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazásával határozatot lehet hozni egy olyan tűrésszint bevezetéséről, amely az állati fehérjék takarmányokban – véletlen és technikailag elkerülhetetlen szennyeződés miatt – található nem jelentős mennyiségére vonatkozik.

(5) E cikk végrehajtási szabályait, különösen a kölcsönös szennyezés megakadályozására és az e cikknek való megfeleléshez szükséges mintavétel és elemzés módszereire vonatkozó szabályokat a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni. Ezeket a szabályokat az állati eredetű takarmányok eredetére, feldolgozására, ellenőrzésére és nyomon követhetőségére vonatkozó bizottsági jelentésre kell alapozni.

(1) A különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokat e rendelet V. mellékletével és a 1774/2002/EK rendelettel összhangban kell eltávolítani és ártalmatlanítani. Ilyen anyag nem vihető be a Közösség területére. Az V. melléklet alapján különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok listáján mindenképpen kell, hogy szerepeljen a 12 hónaposnál idősebb szarvasmarhafélék agya, gerincvelője, szeme és mandulája, valamint a 24. cikk (3) bekezdésében foglalt eljárás szerint megállapítandó életkor fölötti szarvasmarhák gerincoszlopa. Tekintettel az 5. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében meghatározott különböző kockázati besorolásokra, valamint a 6. cikk (1a) bekezdésének és (1b) bekezdése b) pontjának követelményeire, az V. mellékletben meghatározott különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok listája ennek megfelelően módosul.

(2) E cikk (1) bekezdése nem vonatkozik az olyan állatokból származó szövetekre, amelyek az erre az egyedüli célra a 24. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban engedélyezett és a X. mellékletben szereplő listára felvett, valamint az V. mellékletben felsorolt feltételek mellett alkalmazott alternatív vizsgálaton mentek keresztül, és a vizsgálat eredménye negatív volt.

Azon tagállamok, amelyek e bekezdés értelmében alternatív vizsgálat alkalmazását engedélyezik, értesítik arról a többi tagállamot és a Bizottságot.

(3) A BSE vonatkozásában fennálló ellenőrzött vagy meghatározatlan fertőzési kockázatot képviselő tagállamokban vagy azok régióiban a kábítás után a központi idegrendszer szöveteinek egy megnyúlt rúd alakú eszköz koponyaüregbe vezetésével vagy a kábítással összefüggésben a koponyaüregbe befecskendezett gázzal történő roncsolása nem végezhető olyan szarvasmarhafélék, juh- vagy kecskefélék esetében, amelyek húsát emberi vagy állati fogyasztásra szánják.

(4) Az V. mellékletben az életkorra vonatkozó adatok kiigazíthatók. Az ilyen kiigazításokat azon legutóbbi bizonyított tudományos eredményekre kell alapozni, amelyek a TSE-nek a Közösség szarvasmarha-, juh- és kecskepopulációjának megfelelő korcsoportjaiban való előfordulása statisztikai valószínűségére vonatkoznak.

(5) E cikk (1)–(4) bekezdése alól mentességet biztosító szabályok fogadhatók el a 24. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban arra vonatkozóan is – tekintettel a 7. cikk (1) bekezdésében előírt takarmányban való felhasználási tilalom tényleges érvényesítésének időpontjára, vagy adott esetben a BSE vonatkozásában ellenőrzött fertőzési kockázatot képviselő harmadik országokban vagy ezek régióiban, az emlősökből származó fehérjéknek a kérődzők takarmányában történő felhasználási tilalma tényleges érvényesítésének időpontjára –, hogy a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok eltávolításának és megsemmisítésének egyedi követelményeit korlátozzák azokra az állatokra, amelyek e dátum előtt születtek az érintett az országokban vagy régiókban.

(6) Ezen cikk végrehajtási szabályait a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

Kérődzőkből származó anyagokat tartalmazó vagy abból előállított állati eredetű termékek

(1) A VI. mellékletben felsorolt állati eredetű termékeket a 24. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban jóváhagyott gyártási folyamatok szerint kell előállítani.

(2) Ellenőrzött vagy meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő országokból vagy azok régióiból származó szarvasmarhafélék, juh- és kecskefélék csontjai nem használhatók fel mechanikai úton elválasztott hús előállítására. A tagállamok 2008. július 1-ig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a mechanikai úton elválasztott hús területükön történő felhasználására és termelési módszereire vonatkozóan. Ez a jelentés nyilatkozatot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a tagállam szándékában áll-e a mechanikai úton elválasztott hús további előállítása.

A Bizottság ez alapján közleményt intéz az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz a mechanikai úton elválasztott húsnak a Közösségben való jövőbeli szükségességéről és felhasználásáról, beleértve a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó politikát is.

(3) Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazható az V. melléklet 5. pontjában felsorolt kritériumok figyelembevételével olyan kérődzők esetén, amelyek a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elismert alternatív vizsgálaton mentek keresztül, és a vizsgálat eredménye negatív volt.

(4) Ezen cikk végrehajtási szabályait a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóság személyzete, a diagnosztikai laboratóriumok munkatársai, valamint az agrártudományi és állatorvos-tudományi oktatási intézmények hallgatói, a hatósági állatorvosok, a gyakorló állatorvosok, a vágóhídi személyzet és az állattenyésztők, -tartók és -kereskedők képzésben részesüljenek a klinikai tüneteket, a járványmenetet, valamint – az ellenőrzések végzéséért felelős személyi állomány esetében – a TSE-kre vonatkozó laboratóriumi eredmények értelmezését illetően.

(2) Az (1) bekezdésben előírt oktatási program hatékony végrehajtásának biztosítására a Közösség pénzügyi támogatást adhat. Az ilyen támogatás nagyságát a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell meghatározni.

A 82/894/EGK ( 14 ) irányelv sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy minden TSE-fertőzöttségre gyanús állatot azonnal bejelentsenek az illetékes hatóságnak.

A tagállamok rendszeresen tájékoztatják egymást és a Bizottságot a bejelentett TSE-esetekről.

Az illetékes hatóság haladéktalanul meghozza az e rendelet 12. cikkében meghatározott intézkedéseket a többi szükséges intézkedéssel együtt.

(1) Valamennyi TSE-fertőzés-gyanús állatot vagy hatósági forgalmi korlátozás alá kell helyezni, amíg ismertté nem válnak az illetékes hatóság által végzett klinikai és járványügyi vizsgálatok eredményei, vagy hatósági felügyelet mellett az állatot laboratóriumi vizsgálat céljából le kell ölni.

Ha valamely tagállam egy gazdaságában hivatalosan TSE-fertőzés-gyanús szarvasmarhafélét találnak, az abban a gazdaságban található összes szarvasmarhafélét – amíg rendelkezésre nem állnak a vizsgálat eredményei – hatósági forgalmi korlátozás alá kell helyezni. Ha valamely tagállam egy gazdaságában hivatalosan TSE-fertőzés-gyanús juh- vagy kecskefélét találnak, az abban a gazdaságban található összes juh- vagy kecskefélét – amíg rendelkezésre nem állnak a vizsgálat eredményei – hatósági forgalmi korlátozás alá kell helyezni.

Azonban ha igazolást nyer, hogy az állat feltehetően nem abban a gazdaságban fertőződhetett meg, ahol a TSE-fertőzés gyanújának megállapításakor tartották, az illetékes hatóság dönthet úgy is, hogy csak a fertőzés-gyanús állat kerüljön hatósági forgalmi korlátozás alá.

A rendelkezésre álló járványügyi információk alapján az illetékes hatóság – ha szükségesnek tartja – döntést hozhat arról is, hogy más gazdaságok is vagy csak a fertőzés helyéül szolgáló gazdaság kerüljön hatósági ellenőrzés alá.

A 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban és e bekezdésben előírt szállítási tilalomtól eltérve a tagállam felmenthető e korlátozások alkalmazása alól, ha ezzel egyenértékű védelmi intézkedéseket foganatosít, amelyek alapja az emberi és állati egészségre vonatkozó lehetséges kockázatok megfelelő felmérése.

(2) Ha az illetékes hatóság úgy dönt, hogy nem zárható ki a TSE-vel való fertőzöttség lehetősége, az állatot – amennyiben még életben van – le kell ölni; agyát és az illetékes hatóság által meghatározott valamennyi szövetet ki kell venni és be kell küldeni egy hatóságilag jóváhagyott laboratóriumba, a 19. cikk (1) bekezdésében előírt nemzeti referencialaboratóriumba vagy a 19. cikk (2) bekezdésében előírt közösségi referencialaboratóriumba a 20. cikkben meghatározott vizsgálati módszereknek megfelelően végzett vizsgálatra.

(3) A fertőzés-gyanús állat valamennyi testrészét vagy hatósági ellenőrzés alatt kell tartani, amíg negatív eredményű diagnózis nem születik, vagy ártalmatlanítani kell a 1774/2002/EK rendeletnek megfelelően.

(4) Ezen cikk végrehajtási szabályait a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

(1) Amint valamely TSE jelenlétét hatóságilag megállapítják, a következő intézkedéseket kell késedelem nélkül alkalmazni:

Valamely tagállam kérésére és különösen az adott tagállamban tett ellenőrzési intézkedéseket figyelembe vevő kedvező kockázatértékelés alapján a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határozat hozható az ezen bekezdésben említett szarvasmarhák termékenységük ideje alatti felhasználásának engedélyezéséről.

E bekezdés rendelkezéseitől eltérve a tagállamok egyéb intézkedéseket is alkalmazhatnak, amelyek ezzel megegyező szintű védelmet tesznek lehetővé, ha ezek az intézkedések a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban jóváhagyásra kerülnek.

(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett intézkedések végrehajtása során azt a gazdaságot, ahol az állatot valamely TSE előfordulásának igazolásakor tartották, hatósági ellenőrzés alá kell vonni és a TSE-kre gyanús állatok, valamint az ezekből származó termékek összes, a gazdaságból kifelé és oda befelé irányuló forgalmát az illetékes hatóság engedélyéhez kell kötni azzal a céllal, hogy az érintett állatokat és állati eredetű termékeket közvetlenül nyomon lehessen követni és azonnal azonosítani lehessen.

Ha igazolást nyer, hogy feltehetően nem abban a gazdaságban fertőződött meg a kérdéses állat, ahol a TSE megállapításakor tartották, az illetékes hatóság eldöntheti, hogy mindkét gazdaság vagy csak a fertőzés helyéül szolgáló gazdaság kerüljön hatósági ellenőrzés alá.

(3) Azok a tagállamok, amelyek a 12. cikk (1) bekezdésének ötödik albekezdésében meghatározott, egyenértékű védelmet biztosító helyettesítő rendszert alkalmaznak, az (1) bekezdés b) és c) pontjának követelményeitől eltérve, a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően felmentést kaphatnak azon előírások alól, hogy hatósági korlátozásokat rendeljenek el az állatforgalommal kapcsolatban, valamint hogy leöljék és megsemmisítsék az állatokat.

(4) A tulajdonosokat haladéktalanul kártalanítani kell azokért a károkért, amelyek a 12. cikk (2) bekezdésének és e cikk (1) bekezdése a) és c) pontjával összhangban az állatok leölése és az állati eredetű termékek megsemmisítése során keletkeztek.

(5) A 82/894/EGK irányelv sérelme nélkül, a BSE-n kívüli egyéb TSE-k igazolt előfordulását évente egyszer kell bejelenteni a Bizottságnak.

(6) Ezen cikk végrehajtási szabályait a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

(1) A tagállamoknak – az állatbetegségek elleni védekezésre vonatkozó közösségi szabályok általános kritériumainak megfelelően – olyan iránymutatásokat dolgoznak ki, amelyek meghatározzák az országonként végrehajtandó intézkedéseket és megadják az illetékességi és felelősségi viszonyokat a TSE igazolt előfordulásának eseteire.

(2) Amennyiben szükség van arra, hogy a közösségi jogszabályokat egységesen lehessen alkalmazni, az iránymutatások a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően harmonizálhatók.

(1) A szarvasmarhafélék, juh- vagy kecskefélék, illetve azok spermájának, embrióinak és petesejtjeinek forgalomba hozatala, adott esetben kivitele a VIII. mellékletben meghatározott feltételek, behozatal esetén pedig a IX. mellékletben meghatározott feltételek teljesítéséhez kötött. Az élő állatokat és embrióikat, valamint petesejtjeiket a 17. cikknek, illetve behozatal esetén a 18. cikknek megfelelően a közösségi jogszabályok által megkövetelt megfelelő állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie.

(2) A TSE-re gyanús vagy igazoltan fertőzött állatok első generációs utódainak, spermájának, embrióinak és petesejtjeinek forgalomba hozatala a VIII. melléklet B. fejezetében meghatározott feltételekhez kötött.

(3) A 24. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban az (1) és (2) bekezdés rendelkezései kiterjeszthetők más állatfajokra.

(4) E cikk végrehajtására a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban szabályok fogadhatók el.

(1) A következő, egészséges kérődzőkből származó állati eredetű termékeket e cikk, a VIII. melléklet C. és D. fejezete, valamint a IX. melléklet A., C., F. és G. fejezete értelmében nem kell forgalomba hozatali vagy – adott esetben – exportkorlátozások alá vonni:

(2) A BSE vonatkozásában fennálló ellenőrzött vagy meghatározatlan fertőzési kockázatot képviselő harmadik országokból importált állati eredetű termékeket olyan egészséges szarvasmarhafélékből, juh- és kecskefélékből kell előállítani, amelyek esetében nem alkalmazták a központi idegrendszer szöveteinek a roncsolását, vagy a koponyaüregbe befecskendezett gázt a 8. cikk (3) bekezdésében említett módon.

(3) Meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó, szarvasmarhából nyert anyagot tartalmazó állati eredetű élelmiszeripari termékek csak akkor hozhatók piaci forgalomba, ha az alábbiakból származnak:

Emellett kérődző állatokból származó élelmiszeripari termékek nem szállíthatók el meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő tagállamból vagy annak valamely régiójából másik tagállamba, illetve nem importálhatók meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő harmadik országból.

Ezt a tilalmat nem kell alkalmazni a VIII. melléklet C. fejezetében felsorolt és a VIII. melléklet C. fejezetének előírásait teljesítő állati eredetű termékekre.

Ezeket hivatalos állatorvos által kiadott állat-egészségügyi bizonyítvánnyal kell ellátni, melyben igazolják, hogy az említett termékeket e rendelettel összhangban állították elő.

(4) Ha egy állatot valamely országból vagy régióból egy másik kategóriába sorolt országba vagy régióba szállítanak, azt annak a legmagasabb kategóriájú országnak vagy régiónak az osztályozása alapján kell besorolni, ahol huszonnégy óránál hosszabb ideig tartózkodott, hacsak megfelelő garanciák nem adhatók, amelyek igazolják, hogy az állat nem részesült a legmagasabb kategóriába sorolt országból vagy régióból származó takarmányból.

(5) Azokhoz az állati eredetű termékekhez, amelyekre vonatkozóan e cikk különleges szabályokat állapít meg, megfelelő állat-egészségügyi bizonyítványt vagy kereskedelmi okmányt kell csatolni, ahogy ezt a közösségi jogszabályok a 17. és 18. cikknek megfelelően megkövetelik; vagy ha a közösségi jogszabályok nem írnak elő ilyen bizonyítványt vagy okmányokat, egy olyan egészségügyi bizonyítvány vagy kereskedelmi okmány szükséges, amelynek mintapéldányait a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell megalkotni.

(6) Az állati eredetű termékeknek a Közösségbe való behozataluk során meg kell felelniük a IX. melléklet A., C., F. és G. fejezetében meghatározott feltételeknek.

(7) A 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően az (1)–(6) bekezdés rendelkezéseit ki lehet terjeszteni más állati eredetű termékekre. E cikk végrehajtási szabályait ugyanezen eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a 64/432/EGK irányelv F. mellékletében, a 91/68/EGK irányelv E. mellékletének II. és III. mintájában említett egészségügyi bizonyítványokat és a szarvasmarhafélék, juh- és kecskefélék spermájának, embrióinak és petesejtjeinek kereskedelmére vonatkozó közösségi jogszabályok által meghatározott megfelelő egészségügyi bizonyítványokat ki kell egészíteni – amennyiben szükséges – a kategóriára való utalással, amely megadja az adott kiindulási tagállam vagy régió az 5. cikknek megfelelő besorolását.

Amennyiben szükséges, az állati eredetű termékek kereskedelmére vonatkozó megfelelő kereskedelmi dokumentumokat ki kell egészíteni a kategóriára való utalással, amely megadja az adott származási tagállam vagy régió az 5. cikknek megfelelő besorolását.

A közösségi jogszabályokban előírt megfelelő behozatali egészségügyi bizonyítványokat a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint ki kell egészíteni a IX. mellékletben meghatározott különleges előírásokkal az 5. cikk alapján valamelyik kategóriába besorolt harmadik országokat illetően, amint meghozták a besorolásról szóló döntést.

(1) Az egyes tagállamok nemzeti referencialaboratóriumai, valamint hatásköre és feladatai a X. melléklet A. fejezetében kerültek meghatározásra.

(2) A közösségi referencialaboratórium, valamint hatásköre és feladatai a X. melléklet B. fejezetében kerültek meghatározásra.

(1) A mintavételezést és a TSE kimutatására szolgáló laboratóriumi vizsgálatot a X. melléklet C. fejezetében meghatározott módszerek és vizsgálati tervek felhasználásával kell végezni.

(2) Amennyiben e cikk egységes alkalmazásának biztosításához szükséges, a végrehajtási szabályokat – beleértve a BSE juh- és kecskefélékben történő megállapítására szolgáló módszert – a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

(1) A Közösség szakértői helyszíni ellenőrzéseket végezhetnek a tagállamok illetékes hatóságaival együttműködve, amennyiben ez e rendelet egységes alkalmazása érdekében szükséges. A tagállam, amelynek területén ellenőrzéseket végeznek, minden szükséges segítséget megad a szakértőknek feladatuk elvégzéséhez. A Bizottság tájékoztatja az illetékes hatóságot az elvégzett ellenőrzések eredményeiről.

E cikk végrehajtási szabályait és különösen azokat, amelyek a nemzeti hatóságokkal való együttműködést szolgáló eljárást meghatározzák, a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

(2) A harmadik országokban tartandó közösségi ellenőrzéseket a 97/78/EK irányelv 20. és 21. cikkével összhangban kell végezni.

A különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokra vonatkozó átmeneti intézkedések

(1) A XI. melléklet A. részének rendelkezéseit 2001. július 1-jétől kezdődően legalább egy hat hónapos időtartamig kell alkalmazni, és azonnal meg kell szüntetni az alkalmazásukat az 5. cikk (2) vagy (4) bekezdésének megfelelő határozat elfogadását követően, amely időpontban a 8. cikk lép hatályba.

(2) Az 5. cikk (3) bekezdésének megfelelően az átmeneti időszakban végzett, bizonyító erejű statisztikai adatfelvétel eredményeit kell felhasználni – az OIE által meghatározott osztályozási kritériumok figyelembevételével – az 5. cikk (1) bekezdésében említett kockázatelemzés következtetéseinek megerősítésére vagy megdöntésére.

(3) A megfelelő tudományos bizottsággal történő konzultációt követően a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni a statisztikai adatfelvételre vonatkozó részletes szabályokat.

(4) E statisztikai adatfelvételnek a XI. melléklet B. részében meghatározott minimális feltételeknek kell megfelelnie.

A 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell a mellékleteket módosítani vagy kiegészíteni, valamint megfelelő átmeneti intézkedéseket kell elfogadni a megfelelő tudományos bizottsággal – közegészségügyi kihatású kérdésekkel kapcsolatban folytatott – konzultációt követően.

Az eljárásnak megfelelően hozott átmeneti intézkedéseket legkésőbb a 2007. július 1-jéig terjedő időszakra kell elfogadni a célból, hogy lehetővé váljon a jelenlegi rendelkezésekről az e rendelet által megállapított rendelkezésekre való átállás.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedések közül, beleértve a kiegészítéssel történő módosítást is, az alábbiakat kell a 24. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően elfogadni:

(1) A Bizottság munkáját az élelmiszerlánc- és állategészségügyi állandó bizottság segíti. A 6a. cikk vonatkozásában azonban a Bizottság az állattenyésztéstechnikai állandó bizottsággal is konzultációt folytat.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, annak 8. cikke rendelkezéseire is figyelemmel.

A határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap, az e rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében említett védintézkedések esetében 15 nap.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, annak 8. cikke rendelkezéseire figyelemmel.

A 24. cikkben említett valamely eljárással összhangban elfogadandó határozatokat az emberi és állategészségügyre vonatkozó lehetséges kockázatok megfelelő értékelésére kell alapozni, figyelembe véve a hozzáférhető tudományos bizonyítékokat, megtartva, vagy ha tudományosan indokolt, akkor növelve az emberi és az állati egészségnek a Közösségben biztosított védelmi szintjét.

A megfelelő tudományos bizottságokkal kell konzultálni a rendelet hatályán belül minden olyan kérdésről, amelynek közegészségügyi kihatása lehet.

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

A tagállamok, harmadik országok vagy azok régiói (a továbbiakban: országok vagy régiók) BSE-státusát az a)–e) pontban meghatározott kritériumok szerint kell megállapítani.

A kockázatelemzések az előfordulás felméréséből és expozíciós felmérésből állnak.

Az expozíciós felmérés felméri annak valószínűségét, hogy a szarvasmarhafélék a BSE kórokozójával fertőződtek-e, a következők figyelembevételével:

Olyan ország vagy régió, amelynek BSE-státusa meghatározását még nem végezték el, vagy amely nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyeket egy országnak vagy régiónak teljesítenie kell annak érdekében, hogy valamelyik kategóriába besorolják.

E melléklet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

Az ellenőrzési mintáknak meg kell felelniük a 2. táblázatban meghatározott pontcéloknak az 1. táblázatban rögzített „pontértékek” alapján. Minden klinikailag gyanús állatot meg kell vizsgálni, figyelmen kívül hagyva az összegyűjtött pontokat. Egy adott ország a négy szubpopuláció közül legalább háromból mintát vételez. Az összegyűjtött minták összpontszámát legfeljebb hét egymást követő éven át kell gyűjteni a pontok célszámának elérése érdekében. Az összesen összegyűjtött pontokat rendszeresen összehasonlítják egy adott ország vagy régió pontjainak célszámával.

Egy ország vagy régió minden egyes, fent ismertetett szubpopulációjában az adott ország megvizsgálhatja azokat a szarvasmarhaféléket, melyeket olyan országból vagy régióból származóként azonosítottak, ahol a BSE-t kimutatták, és az olyan szarvasmarhaféléket, amelyek olyan országokból vagy régiókból származó, potenciálisan fertőzött takarmányt fogyasztottak, ahol a BSE-t kimutatták.

A BSE jelenlétének/előfordulásának felmérésére egy ország választhatja a teljes BsurvE-modellt vagy más, a BsurvE-en alapuló módszert.

Ha a pontcél teljesült, annak érdekében, hogy egy ország vagy régió státusát továbbra is ellenőrzött BSE-kockázatot jelentőnek vagy elhanyagolható BSE-kockázatot jelentőnek lehessen nevezni, az ellenőrzés a B. típusú ellenőrzésre csökkenthető (amennyiben az összes többi mutató kedvező marad). Az e fejezetben meghatározott követelmények további betartása érdekében azonban a folyamatos éves ellenőrzésben a négy előírt szubpopuláció közül továbbra is szerepelnie kell legalább háromnak. Emellett minden olyan szarvasmarhafélét meg kell vizsgálni, melynél klinikailag feltételezhető a BSE-fertőzés, figyelmen kívül hagyva az összegyűjtött pontokat. A szükséges pontcél elérését követően egy ország vagy régió éves ellenőrzése összegének legalább a B. típusú ellenőrzés célkitűzéseihez szükséges teljes összeg egyhetedét el kell érnie.

A szarvasmarhafélék ellenőrzését a X. melléklet C. fejezetének 3.1.b. pontjában meghatározott laboratóriumi módszereknek megfelelően kell végezni.

4. A 716/96/EK rendelet értelmében történő megsemmisítés céljából felvásárolt állatok ellenőrzése

Valamennyi 1995. augusztus 1-je és 1996. augusztus 1-je között született, és a 716/96/EK rendelet értelmében megsemmisítési céllal leölt állaton BSE-vizsgálatot kell végezni.

A 2–4. pontban említett vizsgálaton kívül a tagállamok önkéntes alapon határozhatnak úgy, hogy területükön egyéb szarvasmarhákat is ellenőrzés alá vetnek, különösen olyan állatokat, amelyek endemikusan előforduló BSE-vel fertőzött országból származnak, potenciálisan fertőzött takarmányt fogyasztottak vagy BSE-fertőzött anyaállattól születtek vagy származnak.

7. A 6. cikk (1b) bekezdésében említett, a BSE-re vonatkozó éves ellenőrzési programok (a továbbiakban: BSE ellenőrzési programok) felülvizsgálata

A tagállamok által a Bizottsághoz éves BSE ellenőrzési programjuk felülvizsgálata iránt benyújtott kérelmeknek legalább az alábbiakat kell tartalmazniuk:

A BSE ellenőrzési terv felülvizsgálatára irányuló kérelmeket a Bizottság csak akkor fogadja el, ha az érintett tagállam igazolni tudja, hogy területén a 6. cikk (1b) bekezdése harmadik albekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott követelményeken kívül az alábbi járványügyi kritériumok is teljesülnek:

A juh- és kecskefélék megfigyelését a X. melléklet C. fejezete 3.2. pontjának b) alpontjában meghatározott laboratóriumi módszereknek megfelelően kell végezni.

2. Az emberi fogyasztás céljából levágott juh- és kecskefélék megfigyelése

3. A nem emberi fogyasztás céljából levágott juh- és kecskefélék megfigyelése

A tagállamok a 4. pontban megállapított mintavételezési szabályokkal és az A., illetve B. táblázatban feltüntetett mintanagysággal összhangban végzik az olyan elpusztult vagy leölt juh- és kecskefélék vizsgálatát, amelyeket:

4. A 2. és 3. pontban említett állatokra alkalmazandó mintavételezési szabályok

Az állatoknak idősebbnek kell lenniük 18 hónapnál vagy kettőnél több, a fogínyen kibújt maradandó metszőfoggal kell rendelkezniük.

Az állatok korának becslése a fogazat, az érettség egyértelmű ismertetőjelei vagy más megbízható adatok alapján történik.

A mintavételezés annak figyelembevételével történik, hogy a mintában egy származás, kor, fajta, tenyésztési típus vagy más ismérv szerinti csoport se szerepeljen túl nagy súllyal.

A mintavételnek reprezentatívnak kell lennie az egyes régiókra és évszakokra nézve. Lehetőség szerint el kell kerülni az adott állományból történő többszöri mintavételezést. A tagállamoknak törekedni kell arra, hogy megfigyelési programjaik elérjék, hogy lehetőség szerint a következő mintavételi években valamennyi, több mint 100 állattal rendelkező, hivatalosan bejegyzett gazdaságban, melyben a TSE előfordulását mutatták ki, TSE-vizsgálatot végezzenek.

A tagállamok továbbá olyan rendszert hoznak létre, amely célzottan vagy más eljárás szerint azt ellenőrzi, hogy a mintavételezés alól nem vonják ki az állatokat.

A tagállamok azonban dönthetnek az olyan, kis állatállománnyal rendelkező, félreeső területek mintavételből való kivonásáról, ahol nem kerül sor az elhullott állatok begyűjtésére. Az ezen eltérést igénybe vevő tagállamok erről tájékoztatják a Bizottságot, és benyújtják azon félreeső területek jegyzékét, ahol az eltérést alkalmazzák. Az eltérés legfeljebb az adott tagállam juh- és kecskeféle populációjának 10 %-ára terjedhet ki.

A 18 hónapnál idősebb vagy a kettőnél több, a fogínyen kibújt maradandó metszőfoggal rendelkező, és a VII. melléklet 2.3.b) pontjának i. vagy ii. alpontjával vagy 5.a. pontjával összhangban megsemmisítési céllal leölt állatok vizsgálata egyszerű véletlenszerű minta kijelölése alapján történik, a következő táblázatban feltüntetett mintanagyságokkal összhangban.

A 2., a 3. és a 4. pontban felsorolt megfigyelési programokon kívül a tagállamok önkéntes alapon ellenőrzéseket végezhetnek egyéb állatokon is, különösen a következő esetekben:

A tagállamok önkéntes alapon a szarvasmarha-, juh- és kecskeféléktől eltérő más állatfajokon is végezhetnek monitoring tevékenységet a TSE fertőzések kiszűrésére.

A. A tagállamok által, a 6. cikk (4) bekezdésében előírt éves jelentésben feltüntetendő adatok

Az A. részben említett adatokat tartalmazó, a Bizottságnak havi vagy – tekintettel a 8. pontban említett adatokra – negyedéves rendszerességgel továbbított jelentések összessége megfelelhet a 6. cikk (4) bekezdésében előírt éves jelentésnek, amennyiben kiegészítő adatok rendelkezésre állása esetén frissítik azok adatait.

Az összegzést táblázat formájában kell benyújtani, amelynek minden tagállamra vonatkozóan tartalmaznia kell legalább az I. részben említett információt.

II. A 7. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt tilalomtól való eltérések, és azok alkalmazásának különös feltételei

B. Az A. b) i. pontban említett halliszt és hallisztet tartalmazó takarmány nem kérődző haszonállatok – kivéve a húsevő prémes állatokat – takarmányozása céljából való felhasználására a következő feltételek alkalmazandók:

a) A halliszt előállítására olyan feldolgozóüzemben kerül sor, amelyet kizárólag halból származó termékek előállítására használnak.

b) A Közösségben való szabad forgalomba bocsátás előtt a behozott halliszt valamennyi szállítmányát mikroszkópos elemzésnek vetik alá a 2003/126/EK irányelvvel összhangban.

c) A hallisztet tartalmazó takarmányt az illetékes hatóság által e célra engedélyezett olyan üzemben állítják elő, amely nem állít elő kérődzőknek szánt takarmányt.

A c) ponttól eltérően:

i. nem szükséges külön engedély hallisztet tartalmazó takarmányból teljes értékű takarmány előállításához olyan, saját célra fenntartott takarmánykeverőt üzemeltető gazdaság esetében:

— amelyet az illetékes hatóság nyilvántartásba vett,

— amelyben kizárólag nem kérődző állatot tartanak,

— amely kizárólag az adott gazdaságban felhasznált teljes értékű takarmányt állít elő; és

— ha az előállításhoz használt hallisztet tartalmazó takarmány 50 %-nál kevesebb nyersfehérjét tartalmaz;

ii. az illetékes hatóság a következő feltételekkel engedélyezheti kérődzőknek szánt takarmány előállítását olyan üzemben, amely más fajok számára is készít hallisztet tartalmazó takarmányt:

— a kérődzőknek szánt ömlesztett és csomagolt takarmányt olyan létesítményben tartják, amely fizikailag elkülönül az ömlesztett hallisztet és a hallisztet tartalmazó ömlesztett takarmány tárolására, szállítására és csomagolására használt létesítményektől,

— a kérődzőknek szánt takarmányt olyan létesítményben állítják elő, amely fizikailag elkülönül a hallisztet tartalmazó takarmány előállítására szolgáló létesítményektől,

— a halliszt beszerzésével és felhasználásával, valamint a hallisztet tartalmazó takarmány értékesítésével kapcsolatos nyilvántartásokat legalább öt évig az illetékes hatóság rendelkezésére tartják; és

— a kérődzőknek szánt takarmányt rutinvizsgálatnak vetik alá annak biztosítására, hogy ne tartalmazzon tiltott fehérjét, a hallisztet is beleértve.

d) A hallisztet tartalmazó takarmány címkéjén és kísérő okmányán világosan szerepel a »hallisztet tartalmaz – kérődzők takarmányozására nem használható« felirat.

e) A hallisztet tartalmazó ömlesztett takarmány szállítását olyan járművel végzik, amely egyidejűleg nem szállít kérődzőknek szánt takarmányt. Ha a járművet ezt követően kérődzőknek szánt takarmány szállítására használják, a keresztszennyeződés elkerülése érdekében alaposan ki kell takarítani az illetékes hatóság által jóváhagyott eljárásnak megfelelően.

f) Tilos hallisztet tartalmazó takarmány felhasználása és tárolása olyan gazdaságban, amelyben kérődzőket tartanak.

E feltételtől eltérően az illetékes hatóság engedélyezheti hallisztet tartalmazó takarmány felhasználását és tárolását olyan gazdaságban, amelyben kérődzőket tartanak, amennyiben megfelelőnek ítéli a gazdaságban a kérődzők hallisztet tartalmazó takarmánnyal való etetésének megelőzésére végrehajtott intézkedéseket.

C. Az A. b) ii. pontban említett dikalcium-foszfát és trikalcium-foszfát, valamint az ilyen fehérjéket tartalmazó takarmány nem kérődző haszonállatok – kivéve a húsevő prémes állatokat – takarmányozása céljából való felhasználására a következő feltételek alkalmazandók:

a) A dikalcium-foszfátot és trikalcium-foszfátot tartalmazó takarmányt az illetékes hatóság által e célra engedélyezett olyan üzemben állítják elő, amely nem állít elő kérődzőknek szánt takarmányt.

E feltételtől eltérően:

i. nem szükséges külön engedély dikalcium-foszfátot és trikalcium-foszfátot tartalmazó takarmányból teljes értékű takarmány előállításához olyan, saját célra fenntartott takarmánykeverőt üzemeltető gazdaság esetében:

— amelyet az illetékes hatóság nyilvántartásba vett,

— amelyben kizárólag nem kérődző állatot tartanak,

— amely kizárólag az adott gazdaságban felhasznált teljes értékű takarmányt állít elő; és

— ha az előállításhoz használt dikalcium-foszfátot és trikalcium-foszfátot tartalmazó takarmány összes foszfortartalma 10 %-nál kevesebb;

ii. az illetékes hatóság a következő feltételekkel engedélyezheti kérődzőknek szánt takarmány előállítását olyan üzemben, amely más fajok számára is készít dikalcium-foszfátot és trikalcium-foszfátot tartalmazó takarmányt:

— a kérődzőknek szánt ömlesztett és csomagolt takarmányt olyan létesítményben állítják elő, amely fizikailag elkülönül a dikalcium-foszfátot és trikalcium-foszfátot tartalmazó takarmány előállítására szolgáló létesítményektől,

— a kérődzőknek szánt ömlesztett takarmányt tárolás, szállítás és csomagolás közben olyan létesítményekben tartják, amelyek fizikailag elkülönülnek azoktól, amelyekben az ömlesztett dikalcium-foszfátot, az ömlesztett trikalcium-foszfátot, valamint a dikalcium-foszfátot és a trikalcium-foszfátot tartalmazó ömlesztett takarmányokat tartják,

— a dikalcium-foszfát vagy trikalcium-foszfát beszerzésével és felhasználásával, valamint a dikalcium-foszfátot vagy trikalcium-foszfátot tartalmazó takarmány értékesítésével kapcsolatos nyilvántartásokat legalább öt évig az illetékes hatóság rendelkezésére tartják.

b) A dikalcium-foszfátot vagy trikalcium-foszfátot tartalmazó takarmány címkéjén és kísérő okmányán világosan szerepel az »állati eredetű dikalcium/trikalcium-foszfátot tartalmaz – kérődzők takarmányozására nem használható« felirat.

c) A dikalcium-foszfátot vagy trikalcium-foszfátot tartalmazó ömlesztett takarmány szállítását olyan járművel végzik, amely nem szállít egyidejűleg kérődzőknek szánt takarmányt. Ha a járművet ezt követően kérődzőknek szánt takarmány szállítására használják, a keresztszennyeződés elkerülése érdekében alaposan ki kell takarítani az illetékes hatóság által jóváhagyott eljárásnak megfelelően.

d) Tilos dikalcium-foszfátot vagy trikalcium-foszfátot tartalmazó takarmány felhasználása és tárolása olyan gazdaságban, amelyben kérődzőket tartanak.

E feltételtől eltérően az illetékes hatóság engedélyezheti dikalcium-foszfátot vagy trikalcium-foszfátot tartalmazó takarmány felhasználását és tárolását olyan gazdaságban, amelyben kérődzőket tartanak, amennyiben megfelelőnek ítéli a gazdaságban a kérődzők dikalcium-foszfátot vagy trikalcium-foszfátot tartalmazó takarmánnyal való etetésének megelőzésére végrehajtott intézkedéseket.

D. Az A. b) iii. pontban említett vérkészítmények és az A. c) pontban említett vérliszt, valamint az ilyen fehérjéket tartalmazó takarmány nem kérődző haszonállatok, illetve halak takarmányozása céljából való felhasználására a következő feltételek alkalmazandók:

a) A vér az EU által jóváhagyott, kérődzők vágását nem végző és ilyen üzemként nyilvántartott vágóhídról származik és közvetlenül a feldolgozóüzembe szállítják, kizárólag a nem kérődző állatokból származó vér szállítására szolgáló járművel. Ha a járművet korábban kérődzők vérének szállítására használták, a takarítást követően az illetékes hatóság megvizsgálja azt a nem kérődző állatok vérének szállítása előtt.

E feltételtől eltérően az illetékes hatóság engedélyezheti kérődzők vágását olyan vágóhídon, amely nem kérődzők vérének gyűjtését végzi nem kérődző haszonállatok takarmányában való felhasználásra szánt vérkészítmények és halak takarmányában való felhasználásra szánt vérliszt előállítása céljából, amennyiben a vágóhíd elismert ellenőrző rendszert használ. Ennek az ellenőrző rendszernek legalább a következőket kell tartalmaznia:

— a nem kérődző állatok vágása fizikailag elkülönül a kérődzők vágásától,

— a kérődzőktől származó vér és a nem kérődzőktől származó vér gyűjtésére, tárolására, szállítására és csomagolására szolgáló létesítmények fizikailag elkülönülnek egymástól; és

— a nem kérődző állatoktól származó vért rendszeres mintavételnek és elemzésnek vetik alá a kérődzőktől származó fehérjék jelenlétének kimutatása céljából.

b) A vérkészítményeket és a vérlisztet olyan feldolgozóüzemben állítják elő, amelyben kizárólag nem kérődzőktől származó vért dolgoznak fel.

E feltételtől eltérően az illetékes hatóság engedélyezheti nem kérődző haszonállatok és halak takarmányában való felhasználásra szánt vérkészítmények és vérliszt előállítását kérődzők vérét feldolgozó olyan üzemben, amely a keresztszennyeződés megelőzésére alkalmas elismert ellenőrző rendszert használ. Ennek az ellenőrző rendszernek legalább a következőket kell tartalmaznia:

— a nem kérődző állatokból nyert vér zárt rendszerben történő feldolgozása fizikailag elkülönül a kérődzőkből nyert vér feldolgozásától,

— a kérődzőktől származó és a nem kérődzőktől származó ömlesztett nyersanyagok és ömlesztett késztermékek tárolására, szállítására és csomagolására szolgáló létesítmények fizikailag elkülönülnek egymástól; és

— a nem kérődző állatoktól származó vérkészítményeket és vérlisztet rendszeres mintavételnek és elemzésnek vetik alá a kérődzőktől származó fehérjék jelenlétének kimutatása céljából.

c) A vérkészítményeket vagy vérlisztet tartalmazó takarmányt az illetékes hatóság által e célra engedélyezett olyan üzemben állítják elő, amely nem állít elő kérődzőknek, illetve halak kivételével más haszonállatoknak szánt takarmányt.

E feltételtől eltérően:

i. nem szükséges külön engedély vérkészítményeket vagy vérlisztet tartalmazó takarmányból teljes értékű takarmány előállításához olyan, saját célra fenntartott takarmánykeverőt üzemeltető gazdaság esetében:

— amelyet az illetékes hatóság nyilvántartásba vett,

— amelyben vérkészítmények használata esetén csak nem kérődző állatokat, vérliszt használata esetén csak halakat tartanak,

— amely kizárólag az adott gazdaságban felhasznált teljes értékű takarmányt állít elő; és

— ha az előállításhoz használt vérkészítményeket vagy vérlisztet tartalmazó takarmány összes fehérjetartalma 50 %-nál kevesebb.

ii. az illetékes hatóság a következő feltételekkel engedélyezheti kérődzőknek szánt takarmány előállítását olyan üzemben, amely nem kérődző haszonállatok, illetve halak számára is készít vérkészítményeket vagy vérlisztet tartalmazó takarmányt:

— a kérődzőknek vagy a halak kivételével más haszonállatoknak szánt ömlesztett és csomagolt takarmányt olyan létesítményben állítják elő, amely fizikailag elkülönül a vérkészítményeket vagy vérlisztet tartalmazó takarmány előállítására szolgáló létesítményektől,

— az ömlesztett takarmány tárolása, szállítása és csomagolása fizikailag elkülönített létesítményekben történik, a következő módon:

—

a) a kérődzőknek szánt takarmányt külön tartják a vérkészítményektől és a vérkészítményeket tartalmazó takarmánytól;

b) a halak kivételével más haszonállatoknak szánt takarmányt külön tartják a vérliszttől és a vérlisztet tartalmazó takarmánytól.

— a vérkészítmények és vérliszt beszerzésével és felhasználásával, valamint az ilyen termékeket tartalmazó takarmány értékesítésével kapcsolatos nyilvántartásokat legalább öt évig az illetékes hatóság rendelkezésére tartják.

d) A vérkészítményt vagy vérlisztet tartalmazó takarmány címkéjén, az azt kísérő kereskedelmi okmányon vagy egészségügyi bizonyítványon világosan szerepel a »vérkészítményeket tartalmaz – kérődzők takarmányozására nem használható«, illetve a »vérlisztet tartalmaz – csak halak takarmányozására« felirat.

e) A vérkészítményeket tartalmazó ömlesztett takarmány szállítását olyan járművel végzik, amely nem szállít egyidejűleg kérődzőknek szánt takarmányt, a vérlisztet tartalmazó ömlesztett takarmány szállítását pedig olyan járművel, amely nem szállít egyidejűleg halak kivételével más haszonállatoknak szánt takarmányt. Ha a járművet ezt követően kérődzőknek, illetve halak kivételével más haszonállatoknak szánt takarmány szállítására használják, a keresztszennyeződés elkerülése érdekében alaposan ki kell takarítani az illetékes hatóság által jóváhagyott eljárásnak megfelelően.

f) Tilos vérkészítményeket tartalmazó takarmány felhasználása és tárolása olyan gazdaságban, amelyben kérődzőket tartanak, és tilos vérlisztet tartalmazó takarmány felhasználása és tárolása olyan gazdaságban, amelyben halak kivételével más haszonállatot tartanak.

E feltételtől eltérően az illetékes hatóság engedélyezheti vérkészítményeket, illetve vérlisztet tartalmazó takarmány felhasználását és tárolását olyan gazdaságban, amelyben kérődzőket, illetve halak kivételével más haszonállatokat tartanak, amennyiben megfelelőnek ítéli a gazdaságban a kérődzők, illetve a halak kivételével más fajok vérkészítményeket vagy vérlisztet tartalmazó takarmánnyal való etetésének megelőzésére végrehajtott intézkedéseket.

A következő szöveteket különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagoknak kell nyilvánítani, ha ellenőrzött vagy meghatározatlan kockázatot jelentő tagállamból, harmadik országból vagy régióból származó állatból származnak:

Az 1. ponttól eltérve az említett pontban felsorolt szöveteket, amelyek elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő tagállamból származnak, továbbra is különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagoknak kell tekinteni.

A különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokat színezőanyaggal kell megfesteni, vagy eltávolításukat követően más módon azonnal megjelölni, és ártalmatlanítani az 1774/2002/EK rendeletben és különösen annak 4. cikke (2) bekezdésében megállapított rendelkezésekkel összhangban.

Az 5. cikk (2) bekezdésében említett egyedi döntések mellett és a 9. cikk (3) bekezdésétől eltérve valamennyi tagállamban tilos lesz csontok vagy csonttal darabolt marha-, juh- és kecskehús felhasználása mechanikai úton elválasztott hús előállításához.

Az 5. cikk (2) bekezdésében említett egyedi határozatoktól függetlenül és a 8. cikk (3) bekezdésétől eltérve mindaddig, amíg valamennyi tagállamot nem nyilvánítják elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országnak, tilos a központi idegrendszer szöveteinek roncsolása – amely a megfelelő kábítás után egy hosszúkás, bot alakú eszköznek a koponyaüregbe vezetésével történik – olyan szarvasmarha-, juh- vagy kecskefélék esetében, amelyek húsát emberi fogyasztásra és állati takarmányozásra szánják.

Az emberi fogyasztásra vagy állatok takarmányozására szánt, bármilyen korú szarvasmarhafélék nyelvét a vágóhídon a nyelvcsont nyelvnyúlványára csőrszerűen ejtett keresztirányú vágással kell leválasztani.

9. Szarvasmarhafélék fejhúsának lefejtése engedélyezett darabolóüzemekben

A 8. ponttól eltérve a tagállamok dönthetnek a szarvasmarhafélék fejhúsának az e célra engedélyezett darabolóüzemben történő leválasztása engedélyezése mellett, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

KÉRŐDZŐKTŐL SZÁRMAZÓ ANYAGBÓL ELŐÁLLÍTOTT VAGY AZT TARTALMAZÓ ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK A 9. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETTEK SZERINT

A 9. cikk (1) bekezdésében említettek szerint tilos kérődzőkből származó anyagokat felhasználni a következő állati eredetű termékek gyártásánál:

2. A 13. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott intézkedések legalább a következőket tartalmazzák:

2.1. A BSE szarvasmarhafélében való megállapításakor az 1. a) pontja második és harmadik francia bekezdésében említett felmérés által azonosított szarvasmarhafélék leölését és teljes megsemmisítését; a tagállam azonban úgy dönthet, hogy:

— nem öli le és semmisíti meg az 1. a) pontjának harmadik francia bekezdésében említett kohort állatait, ha bizonyítható, hogy az ilyen állatok nem jutottak ugyanahhoz a takarmányhoz, mint a fertőzött állat,

— felfüggeszti az 1. a) pontjának harmadik francia bekezdésében említett kohorthoz tartozó állatok leölését és megsemmisítését ezek termékeny élettartamának végéig, feltéve hogy ezek folyamatosan spermagyűjtő központban tartott bikák, és biztosítható, hogy pusztulásukat követően teljes mértékben megsemmisítik őket.

2.2. Ha az egyik tagállam valamely gazdaságában egy juh- vagy kecskefélénél TSE gyanúja merül fel, az összes többi juh- vagy kecskefélét hatóságilag szállítási tilalom alá kell helyezni, amíg a vizsgálatok eredményei rendelkezésre nem állnak. Ha bebizonyosodik, hogy az a gazdaság, ahol az állat tartózkodott, amikor a TSE gyanúja felmerült, valószínűleg nem az a gazdaság, amelyben az állat a TSE-vel megfertőződhetett, az illetékes hatóság a rendelkezésre álló járványügyi információk alapján dönthet úgy, hogy más gazdaságokat, vagy csak azt a gazdaságot helyezi hatósági ellenőrzés alá, ahol a fertőzés történt.

2.3. Ha a juh- vagy kecskefélében megerősítik a TSE előfordulását:

a) ha a BSE nem zárható ki a X. melléklet C. fejezete 3.2. pontjának c) alpontjában meghatározott eljárás szerint végzett körvizsgálat során, az 1. b) pont másodiktól ötödikig terjedő francia bekezdéseiben említett felmérés által azonosított állatok, embriók és petesejtek leölése és teljes körű megsemmisítése által;

b) ha az illetékes hatóság döntése alapján a BSE a X. melléklet C. fejezete 3.2. pontjának c) alpontjában meghatározott eljárás szerint kizárható:

vagy

i. az 1. b) pontjának második és harmadik francia bekezdésében említett vizsgálattal azonosított valamennyi állat, embrió és petesejt leölése és teljes megsemmisítése. A gazdaságra a 3. pontban meghatározott feltételek vonatkoznak;

vagy

ii. az 1. b) pontjának második és harmadik francia bekezdésében említett vizsgálattal azonosított valamennyi állat, embrió és petesejt leölése és teljes megsemmisítése az alábbiak kivételével:

— ARR/ARR genotípusú tenyészkosok,

— tenyész-anyajuhok, amelyek legalább egy ARR alléllal rendelkeznek, és nincs VRQ alléljuk, valamint amennyiben az ilyen tenyész-anyajuhok vemhesek a felmérés idején, a későbbiekben született bárányok, ha genotípusuk megfelel e bekezdés követelményeinek,

— legalább egy ARR alléllal rendelkező juhok, amelyeket kizárólag vágásra szánnak,

— ha az illetékes hatóság úgy határoz, a három hónaposnál fiatalabb juhok és kecskék, amelyeket kizárólag vágásra szánnak.

A gazdaságra a 3. pontban meghatározott feltételek vonatkoznak;

vagy

iii. a tagállam azonban úgy dönthet, hogy nem öli le és semmisíti meg az 1. b) pontjának második és harmadik francia bekezdésében említett vizsgálattal azonosított állatokat, amennyiben nehéz ismert genotípusú helyettesítő juhféléket beszerezni, vagy ahol az ARR allél gyakorisága a tenyészeten vagy a gazdaságon belül alacsony, illetve ahol az említett állatokat a beltenyészet elkerülése céljából vagy az összes járványügyi tényező ésszerű megfontolása alapján szükségesnek tekintik. A gazdaságra a 4. pontban meghatározott feltételek vonatkoznak.

c) A b) pontban meghatározott intézkedésektől eltérve és kizárólag akkor, ha a gazdaságban kimutatott TSE-előfordulás atipikus surlókór, a tagállam határozhat az 5. pontban ismertetett intézkedések alkalmazása mellett.

d) A tagállamok a következőképpen határozhatnak:

i. a b) i. pontban említett állatok leölése és teljes megsemmisítése helyett emberi fogyasztás céljából történő levágásuk;

ii. a b) ii. pontban említett állatok leölése és teljes megsemmisítése helyett emberi fogyasztás céljából történő levágásuk; feltéve, hogy:

— az állatokat az érintett tagállam területén vágják le,

— minden 18 hónapnál idősebb vagy kettőnél több, a fogínyen kibújt maradandó metszőfoggal rendelkező, emberi fogyasztás céljából levágott állatot meg kell vizsgálni TSE előfordulása szempontjából a X. melléklet C. fejezetének 3.2. pontjának b) alpontjában meghatározott laboratóriumi módszerek szerint;

e) A b) i. és iii. ponttal összhangban leölt és megsemmisített, illetve emberi fogyasztás céljából levágott juhfélék prionfehérje-genotípusát legfeljebb 50 egyed erejéig meg kell vizsgálni.

f) Az a tagállam, amelyben az ARR allél gyakorisága alacsony az állományokban és a gazdaságokban, vagy ahol ez a beltenyészet elkerülése végett szükségesnek tűnik, a 2.3. b) pont i. és ii. alpontja értelmében legfeljebb öt tenyészévvel elhalaszthatja az állatok elpusztítását.

2.4. Ha a fertőzött állat más gazdaságból származik, a tagállam az eset előzményei alapján eldöntheti, hogy alkalmaz-e betegségfelszámolási intézkedéseket a származási gazdaságban amellett a gazdaság mellett, vagy ahelyett a gazdaság helyett, ahol a fertőzést azonosították; abban az esetben, ha egy földterületet egynél több állomány közös legeltetésére használnak, a tagállamok úgy dönthetnek, hogy az összes járványügyi tényező indokolt megfontolása alapján ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtását csak egy állományra korlátozzák; ha egynél több állományt tartanak egy gazdaságban, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az intézkedések alkalmazását csak arra az állományra korlátozzák, amelyben a TSE-t megállapították, feltéve hogy igazolták, hogy az állományt egymástól elkülönítve tartották, és hogy a fertőzés terjedése az állományok között sem közvetlen, sem közvetett érintkezés útján nem valószínű.

3. A 2.3. a) pontban és a b) pont i. és ii. alpontjában említett intézkedéseknek valamely gazdaságban történő alkalmazását követően:

3.1. A gazdaság(ok)ba kizárólag a következő állatok kerülhetnek:

a) ARR/ARR genotípusú hímivarú juhok;

b) legalább 1 ARR allélt hordozó és VRQ allél nélküli juhok;

c) kecskefélék, feltéve ha:

i. nincsenek az a) és b) pont szerintiektől eltérő genotípusú juhfélék tenyésztés céljából a gazdaságban;

ii. az állomány megsemmisítését követően megtörtént a gazdaság valamennyi állattartó épületének alapos takarítása és fertőtlenítése.

3.2. A gazdaság(ok)ban csak az alábbi magzati juh termékek használhatók:

a) ARR/ARR genotípusú kosoktól származó sperma;

b) legalább 1 ARR allélt hordozó és VRQ allél nélküli embriók.

3.3. A gazdaságból származó állatok szállítása a következő feltételek mellett lehetséges:

a) az ARR/ARR juhoknak a gazdaságból történő szállítása semmilyen korlátozás hatálya alá nem tartozik;

b) a csak egy ARR allélt hordozó juhoknak a gazdaságból vágásra történő szállítása csak közvetlenül emberi fogyasztásra vagy megsemmisítés céljából lehetséges; azonban

— az egy ARR alléllal rendelkező, és VRQ alléllal nem rendelkező anyajuhok átszállíthatók más olyan gazdaságokba, amelyek a 2.3. b) pont ii. alpontja vagy a 4. pont szerinti intézkedések végrehajtását követően korlátozás alá esnek,

— ha az illetékes hatóság úgy határoz, bárányok és kecskegidák – kizárólag vágás előtti hízlalás céljából – elszállíthatók más gazdaságokba; a célgazdaságban nem tartózkodhat semmilyen más juh- vagy kecskeféle, csak amelyeket a vágás előtt hizlalnak, és nem küldhetnek élő juh- vagy kecskefélét más gazdaságokba, kivéve az érintett tagállam területén történő azonnali vágás céljából.

c) a kecskefélék átszállíthatók, amennyiben a gazdaság fokozott TSE-megfigyelés alatt áll, beleértve az összes olyan kecskeféle vizsgálatát, amely 18 hónapnál idősebb és:

i. emberi fogyasztás céljából levágják termékeny élettartamuk végén; vagy

ii. amelyek elpusztultak vagy amelyeket leöltek a gazdaságban, és amelyek megfelelnek a III. melléklet A. fejezete II. 3. pontjában említett feltételeknek.

d) ha a tagállam úgy határoz, a két hónaposnál fiatalabb juhok és kecskegidák közvetlenül emberi fogyasztásra történő vágás céljából a gazdaságból elszállíthatók.

3.4. A 3.1., 3.2. és 3.3. pontban említett korlátozásokat a következő időponttól további két éven keresztül kell alkalmazni a gazdaságra:

a) amikor a gazdaságban lévő valamennyi juhféle elérte az ARR/ARR-státuszt; vagy

b) azon utolsó időpont, amikor bármilyen juh- vagy kecskefélét tartottak a gazdaságban; vagy

c) az időpont, amikortól a 3.3. c) pontjában meghatározott TSE-megfigyelés elkezdődött; vagy

d) az a dátum, amikor a gazdaságban az összes tenyészkos ARR/ARR genotípusú, és az összes tenyész-anyajuh legalább egy ARR alléllal rendelkezik és nincs VRQ allélja, feltéve hogy a kétéves időszak során a következő 18 hónaposnál idősebb állatok esetében a TSE-vizsgálatok negatív eredménnyel zárultak:

— a produktív élettartamuk végén emberi fogyasztás céljából levágott állatok éves mintája a III. melléklet A. fejezete II. részének 5. pontjában található táblázatban jelzett minta nagyság szerint, valamint

— a III. melléklet A. fejezete II. részének 3. pontjában említett összes juhféle, amely a gazdaság területén pusztult el vagy ott lett leölve.

A juhok esetében alkalmazott, TSE-rezisztenciára irányuló tenyésztési programok minimumkövetelményei összhangban a 6a. cikkel

A juhállományok TSE-rezisztens státusának elismerésére irányuló keretfeltételek

A juhpopuláció TSE-rezisztenciája kiválasztására irányuló nemzeti tenyésztési programokat bevezető tagállamok értesítik a Bizottságot a programok követelményeiről, és évente jelentést tesznek az elért haladásról. Az egyes naptári évekre vonatkozó jelentést legkésőbb a következő év március 31-ig kell benyújtani.

Az élő állatok, sperma és embriók Közösségen belüli kereskedelmének feltételei

I. A JUH- ÉS KECSKEFÉLÉKRE, VALAMINT AZOK SPERMÁIRA ÉS EMBRIÓIRA VONATKOZÓ FELTÉTELEK

A következő feltételeket kell alkalmazni a juh- és kecskefélék kereskedelmére:

a) a tenyésztésre szánt juh- és kecskefélék lehetnek az 1003/2002/EK bizottsági határozat ( 25 ) I. mellékletében meghatározott ARR/ARR prion fehérje genotípusú juhok vagy olyanok, amelyeket születésük óta vagy az utolsó három évben olyan gazdaságokban tartottak, amelyek legalább három éven át megfeleltek a következő követelményeknek:

i. 2007. június 30-ig:

— ott rendszeres hatósági állatorvosi ellenőrzéseket végeztek,

— az állatokat megjelölték,

— nem erősítettek meg surlókóros esetet,

— a vágásra szánt idős nőivarú állatok mintavétel útján történő ellenőrzését elvégzik,

— az ARR/ARR prion fehérje genotípusú juhok kivételével a nőstényeket csak akkor engedik be a gazdaságba, ha azok olyan gazdaságból érkeznek, amely megfelel ugyanezen feltételeknek.

Legkésőbb 2004. július 1-jétől a gazdaságnak vagy gazdaságoknak meg kell kezdeniük a következő kiegészítő feltételek teljesítését:

— a III. melléklet A. fejezete II. részének 3. pontjában említett, 18 hónaposnál idősebb, a gazdaságban elhullott vagy leölt minden állatot megvizsgálnak surlókór tekintetében, a X. melléklet C. fejezete 3.2.b) pontjában megállapított laboratóriumi módszereknek megfelelően, és

— az ARR/ARR prion fehérje genotípusú juhok kivételével a juh- és kecskeféléket csak akkor engedik be a gazdaságba, ha azok olyan gazdaságból érkeznek, amely megfelel ugyanezen feltételeknek.

ii. 2007. július 1-jétől:

— ott rendszeres hatósági állatorvosi ellenőrzéseket végeztek,

— az állatokat a közösségi jogszabályoknak megfelelőként azonosítják,

— nem erősítettek meg surlókóros esetet,

— a III. melléklet A. fejezete II. részének 3. pontjában említett, 18 hónaposnál idősebb, a gazdaságban elhullott vagy leölt minden állatot megvizsgáltak surlókór tekintetében, a X. melléklet C. fejezete 3.2.b) pontjában megállapított laboratóriumi módszereknek megfelelően,

Amennyiben azokat olyan tagállamba szánják, amelynek teljes területe vagy annak egy része élvezi a b) vagy c) pontban megállapított rendelkezések előnyeit, a tenyésztésre szánt juh- és kecskeféléknek meg kell felelniük az általános vagy különös kiegészítő feltételeknek, amelyeket a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határoztak meg;

Az Egyesült Királyság biztosítja, hogy az 1996. augusztus 1-je előtt területén született és nevelt szarvasmarhaféléket területéről nem szállítják más tagállamokba vagy harmadik országokba.

A 15. cikk (2) bekezdésében említett, TSE-re gyanús vagy azzal igazoltan fertőzött állatok utódaira vonatkozó feltételek

Meg kell tiltani azon nőivarú, TSE-vel fertőzött szarvasmarhafélék vagy igazoltan BSE-fertőzött juh- vagy kecskefélék utoljára született utódának forgalomba helyezését, amelyek e betegség első klinikai tüneteinek megjelenését megelőző két évben vagy az azt követő időszakban születtek.

Bizonyos állati eredetű termékek Közösségen belüli kereskedelmére vonatkozó feltételek

A következő állati eredetű termékek mentesülnek a 16. cikk (3) bekezdésében említett tilalom alól, amennyiben olyan szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származnak, amelyekre a B. szakasz feltételei teljesülnek:

Az A. szakaszban említett termékeknek a következő feltételeknek kell megfelelniük:

Az élő szarvasmarhafélék és az azokból származó állati eredetű termékek – a harmadik országokba történő kivitelüket illetően – az e rendeletben meghatározott, a Közösségen belüli kereskedelemre vonatkozó szabályok alá esnek.

ÉLŐ ÁLLATOK, EMBRIÓK, PETESEJTEK ÉS ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK KÖZÖSSÉGBE TÖRTÉNŐ BEHOZATALA

elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó behozatal

Az elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó szarvasmarhafélék behozatalának feltétele állat-egészségügyi bizonyítvány, amely igazolja a következőket:

ellenőrzött BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó behozatal

Az ellenőrzött BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó szarvasmarhafélék behozatalának feltétele állat-egészségügyi bizonyítvány, amely igazolja a következőket:

meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó behozatal

A meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó szarvasmarhafélék behozatalának feltétele állat-egészségügyi bizonyítvány, amely igazolja a következőket:

Szarvasmarha-, juh- vagy kecskefélékből származó állati eredetű termékek behozatala

A 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 27 ) meghatározása szerinti szarvasmarha-, juh- vagy kecskefélékből származó, alább felsorolt állati eredetű termékekre a származási ország BSE-kockázatának kategóriájától függően a B., C. és D. szakaszban meghatározott feltételek vonatkoznak:

elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó behozatal

Az A. szakaszban említett, elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó termékek behozatalának feltétele állat-egészségügyi bizonyítvány, amely igazolja a következőket:

ellenőrzött BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó behozatal

meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó behozatal

Szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó állati melléktermékek és feldolgozott termékek behozatala

Ez a fejezet az 1774/2002/EK rendeletben említett, szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó következő állati melléktermékekre és feldolgozott termékekre vonatkozik:

Az A. szakaszban említett, szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó állati melléktermékek és feldolgozott termékek behozatalának feltétele állat-egészségügyi bizonyítvány, amely igazolja a következőket:

A juh- és kecskefélék 2003. október 1-je utáni Közösségbe történő behozatalához állat-egészségügyi bizonyítvány bemutatása szükséges, amely tanúsítja, hogy azok:

Ha olyan tagállamba szánják őket, amelynek teljes területére vagy annak egy részére a VIII. melléklet A. I. b) és c) pontjában megállapított rendelkezések vonatkoznak, meg kell felelniük a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározott további általános vagy különleges biztosítékoknak.

Tenyésztett és vad szarvasfélékből származó állati eredetű termékek behozatala

A juh- és kecskefélék Közösségbe behozott spermájának és embrióinak 2005. január 1-jétől ki kell elégíteniük a VIII. melléklet A. fejezete I. alfejezete d) pontjának követelményeit.

REFERENCIALABORATÓRIUMOK, MINTAVÉTELEZÉS ÉS LABORATÓRIUMI ANALIZÁLÁSI MÓDSZEREK

3. A nemzeti referencialaboratóriumok a következők:

Ausztria	Österreichische Agentur für Gesundheit und Ernährungssicherheit GmbH, Institut für veterinärmedizinische Untersuchungen MödlingRobert Koch Gasse 17A-2340 Mödling
Belgium	CERVA -CODA-VARCentre d'Étude et de Recherches Vétérinaires et AgrochimiquesCentrum voor Onderzoek in Diergeneeskunde en AgrochemieVeterinary and Agrochemical Research CentreGroeselenberg 99B-1180 Bruxelles
▼M29
Bulgária	Национален диагностичен научноизследователски ветеринарномедицински институт »Проф. Д-р Георги Павлов«Национална референтна лаборатория »Tрансмисивни спонгиформни енцефалопатии«бул. »Пенчо Славейков« 15София 1606(National Diagnostic Veterinary Research Institute »Prof. Dr. Georgi Pavlov« National Reference Laboratory for Transmissible Spongiform Encephalopathies15, Pencho Slaveykov Blvd.1606 Sofia)
▼M23
Ciprus	State Veterinary LaboratoriesVeterinary ServicesCY-1417 AthalassaNicosia
Cseh Köztársaság	Státní veterinární ústav JihlavaRantířovská 93586 05 Jihlava
Dánia	Danmarks FødevareforskningBülowsvej 27DK-1790 København V
Észtország	Veterinaar- ja ToidulaboratooriumKreutzwaldi 30Tartu 51006
Finnország	Eläinlääkintä- ja elintarvikelaitosHämeentie 57FIN-00550 Helsinki
Franciaország	Agence française de sécurité sanitaire des alimentsLaboratoire de pathologie bovine31, avenue Tony Garnier69 364 LYON CEDEX 07
Németország	Friedrich-Loeffler-Institut, Bundesforschungsinstitut für TiergesundheitAnstaltsteil Insel Riems Boddenblick 5AD-17498 Insel Riems
Görögország	Ministry of Agriculture — Veterinary Laboratory of Larisa7th km of Larisa — Trikala HighwayGR-411 10 Larisa
Magyarország	Országos Állategészségügyi Intézet (OÁI)Pf. 2.Tábornok u. 2.H-1581 Budapest
Írország	Central Veterinary Research LaboratoryYoung's CrossCelbridgeCo. Kildare
Olaszország	Istituto Zooprofilattico Sperimentale del Piemonte, Liguria e Valle d’Aosta — CEAVia Bologna, 148I-10154 Torino
Lettország	State Veterinary Medicine Diagnostic CentreLejupes Str. 3Riga LV 1076
Litvánia	Nacionalinė veterinarijos laboratorijaJ. Kairiūkščio g. 10LT-08409 Vilnius
Luxemburg	CERVA -CODA-VARCentre d'Étude et de Recherches Vétérinaires et AgrochimiquesCentrum voor Onderzoek in Diergeneeskunde en AgrochemieVeterinary and Agrochemical Research CentreGroeselenberg 99B-1180 Bruxelles
Málta	National Veterinary Laboratory Albert Town Marsa
Hollandia	Centraal Instituut voor Dierziektecontrole-LelystadHoutribweg 3g8221 RA LelystadPostbus 20048203 AA Lelystad
Lengyelország	Państwowy Instytut Weterynaryjny (PIWet)24-100 Puławyal. Partyzantów 57
Portugália	Laboratório Nacional de Investigação Veterinária Estrada de Benfica701 P-1500 Lisboa
▼M29
Románia	Institutul de Diagnostic și Sănătate AnimalăStrada Dr. Staicovici nr. 63, sector 5codul 050557, București
▼M23
Szlovákia	State Veterinary Institute ZvolenPod dráhami 918SK-960 86, Zvolen
Szlovénia	National Veterinary InstituteGerbičeva 601000 Ljubljana
Spanyolország	Laboratorio Central de Veterinaria (Algete)Ctra. de Algete km. 828110 Algete (Madrid)
Svédország	National Veterinary InstituteS-751 89 Uppsala
Egyesült Királyság	Veterinary Laboratories AgencyWoodham LaneNew Haw Addlestone Surrey KT15 3NB

A TSE kimutatására irányuló vizsgálatra küldött valamennyi minta begyűjtése a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) „A diagnosztikai tesztek és állati vakcinák kézikönyve” (a továbbiakban: kézikönyv) legutóbbi kiadásában meghatározott módszerek és vizsgálati tervek alkalmazásával történik. Emellett, vagy az OIE módszereinek és vizsgálati terveinek hiányában, és hogy elegendő mennyiségű anyag álljon rendelkezésre, az illetékes hatóság biztosítja olyan mintavételezési módszerek és vizsgálati tervek használatát, amelyek összhangban vannak a közösségi referencialaboratórium által kiadott irányelvekkel. Az illetékes hatóság feladata a megfelelő szövetek összegyűjtése a rendelkezésre álló szakvélemények és a közösségi referencialaboratórium iránymutatásai alapján, hogy biztosítsa a kiskérődzőkben előforduló valamennyi ismert TSE-törzs kimutatását, valamint a begyűjtött szövetminták legalább felének megőrzése friss, de nem fagyasztott állapotban, amíg a gyorsteszt vagy megerősítő vizsgálat eredménye negatívnak nem bizonyul. Ha az eredmény pozitív vagy nem egyértelmű, a fennmaradó szöveteket a közösségi referencialaboratórium iránymutatásaival összhangban kell feldolgozni.

A szövetmintákat megfelelően meg kell jelölni a mintában szereplő állat azonosítása érdekében.

A TSE laboratóriumi vizsgálatát az illetékes hatóság által erre a célra alkalmasnak minősített laboratóriumokban kell elvégezni.

3.1. A BSE szarvasmarhafélékben való kimutatására irányuló laboratóriumi vizsgálatok

A 12. cikk (2) bekezdésének rendelkezései szerint laboratóriumi vizsgálatra küldött, szarvasmarhafélékből vett szövetmintákat – a kézikönyv legújabb kiadásában leírtak szerint – kórszövettani vizsgálat alá kell vetni, kivéve akkor, ha az anyag bomláson ment keresztül. Ha a kórszövettani vizsgálat eredménye nem meggyőző vagy negatív, vagy az anyag bomláson ment keresztül, a szövetet a kézikönyvben megállapított egyéb diagnosztikai módszerekkel kell megvizsgálni (immuncitokémia, immunoblot-eljárás vagy a jellegzetes fonalak elektronmikroszkópos kimutatása). Erre a célra azonban nem alkalmazhatók gyorstesztek.

Ha a fenti vizsgálatok egyikének eredménye pozitív, az állatokat BSE-pozitívnak kell tekinteni.

A III. melléklet A. fejezete I. szakaszának (Szarvasmarhafélék monitoringja) rendelkezései szerint laboratóriumi vizsgálatra küldött, szarvasmarhafélékből vett szövetmintákat gyorstesztnek kell alávetni.

Ha a gyorsteszt eredménye nem meggyőző vagy pozitív, a szövetmintát egy hatósági laboratóriumban azonnal megerősítő vizsgálatoknak kell alávetni. A megerősítő vizsgálat első lépése az agytörzs kórszövettani (a kézikönyv legutóbbi kiadásában leírtak szerinti) vizsgálata, kivéve ha az anyag bomláson ment keresztül vagy egyébként nem alkalmas kórszövettani vizsgálatra. Ha a kórszövettani vizsgálat eredménye nem meggyőző vagy negatív, vagy az anyag bomláson ment keresztül, a szövetmintát az a) pontban említett egyik diagnosztikai módszerrel kell megvizsgálni.

BSE-pozitívnak kell tekinteni az állatot akkor, ha a gyorsteszt eredménye pozitív vagy nem meggyőző, vagy ha:

3.2. A TSE juh- és kecskefélékben való kimutatására irányuló laboratóriumi vizsgálatok

A 12. cikk (2) bekezdésének rendelkezései szerint laboratóriumi vizsgálatra küldött, juh- és kecskefélékből vett szövetmintákat – a kézikönyv legújabb kiadásában leírtak szerint – kórszövettani vizsgálat alá kell vetni, kivéve akkor, ha az anyag bomláson ment keresztül. Ha a kórszövettani vizsgálat eredménye nem meggyőző vagy negatív, vagy az anyag bomláson ment keresztül, a szövetet a kézikönyvben megállapított immuncitokémiai módszerrel, immunoblot-eljárással vagy a jellegzetes fonalak elektronmikroszkópos kimutatásának módszerével kell megvizsgálni. Erre a célra azonban nem alkalmazhatók gyorsvizsgálatok.

Ha a fenti vizsgálatok egyikének eredménye pozitív, az állatot súrlókór-fertőzöttnek kell tekinteni.

A juh- és kecskefélékből származó, a II. melléklet A. fejezetének II. része (Juh- és kecskefélék megfigyelése) rendelkezései értelmében a laboratóriumi vizsgálatra küldött mintákat gyorsteszttel kell megvizsgálni a megfelelő módszerek és vizsgálati tervek alkalmazásával, a rendelkezésre álló szakvélemények és a közösségi referencialaboratórium iránymutatásai alapján, hogy biztosítsa valamennyi ismert TSE-törzs kimutatását.

Ha a gyorsteszt eredménye nem egyértelmű vagy pozitív, a mintában szereplő szöveteket azonnal egy hatósági laboratóriumba kell küldeni, hogy az a) pontban említett immuncitokémiai módszerrel, immunoblot-eljárással vagy a jellegzetes fonalak elektronmikroszkópos kimutatásának módszerével elvégezhessék a megerősítő vizsgálatokat. Ha a megerősítő vizsgálat eredménye negatív vagy nem egyértelmű, a közösségi referencialaboratórium által kiadott irányelvekkel összhangban további megerősítő vizsgálatokat kell elvégezni.

Ha a megerősítő vizsgálatok egyikének eredménye pozitív, az állatot TSE-vel fertőzöttnek kell tekinteni.

Az eredmények értékelését a közösségi referencia-laboratórium végzi, amelynek munkáját egy a megfelelő nemzeti referencia-laboratórium egy képviselőjét is magában foglaló szakértői fórum segíti. Az értékelés eredményéről a Bizottságot azonnal tájékoztatni kell. Azokat a szövetmintákat, amelyek három különböző módszer szerint is BSE gyanúsnak minősülnek, illetve amelyekre vonatkozóan a körvizsgálat eredménye nem meggyőző, további elemzésnek – egérkísérleteknek – kell alávetni a végleges megerősítés céljából.

Az ugyanazon gazdaság fertőzött állományában kimutatott pozitív TSE-minták további vizsgálatát a jelző esetet követő minden egyes évben legalább a kimutatott első két TSE-előforduláson el kell végezni.

d) A molekuláris tipizálási módszerekkel végzett további vizsgálatok végzésére alkalmasnak minősített laboratóriumok

3.3. A TSÉ-nek 3.1. és 3.2. pontokban említettektől eltérő fajokban való előfordulására irányuló laboratóriumi vizsgálatok

A TSÉ-nek a szarvasmarha-, juh- és kecskeféléktől eltérő más állatfajokban való vélt előfordulásának megerősítésére véghezvitt vizsgálatokhoz megállapított módszereknek és vizsgálati terveknek magában kell foglalniuk legalább egy, az agyszövetet vizsgáló kórszövettani vizsgálatot. Az illetékes hatóság olyan laboratóriumi vizsgálatokat is megkövetelhet, mint az immuncitokémia, immunoblot-eljárás, a jellegzetes fonalak elektronmikroszkópos kimutatása, vagy más, a prion fehérje betegségből eredő elváltozásának kimutatására szolgáló módszerek. Ha a kezdő kórszövettani vizsgálat eredménye negatív vagy nem meggyőző, mindenképpen el kell végezni legalább egy másik laboratóriumi vizsgálatot. A betegség első ízben történő megjelenése esetén legalább három különböző vizsgálatot kell elvégezni.

Továbbá különösen akkor, amikor egy, a szarvasmarhaféléktől eltérő állatfajban BSE előfordulást gyanítanak, amennyiben lehetséges, törzstipizálás céljából szövetmintákat kell beküldeni.

A szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmának kimutatására az 5. cikk (3) bekezdésével és a 6. cikk (1) bekezdésével összhangban a gyorsteszteket a következő módszerekkel kell elvégezni:

A juh- és kecskefélék TSE-megbetegedésének kimutatására az 5. cikk (3) bekezdésével és a 6. cikk (1) bekezdésével összhangban a gyorsteszteket a következő módszerekkel kell elvégezni:

A vizsgálat elvégzésére szolgáló mintaszövetnek valamennyi vizsgálat esetében meg kell felelnie a gyártó által kiadott használati utasításnak.

A gyorstesztek gyártójának olyan, a közösségi referencialaboratórium által is jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert kell működtetnie, amely biztosítja a tesztek teljesítményének állandóságát. A gyártó a teszt leírását köteles benyújtani a közösségi referencialaboratóriumnak.

A gyorsteszt és a tesztleírás kizárólag a közösségi referencialaboratórium előzetes tájékoztatását követően módosítható, amennyiben a közösségi referencialaboratórium megállapítja, hogy a módosítás nem csökkenti a gyorsteszt érzékenységét, specificitását és megbízhatóságát. Erről a megállapításról tájékoztatni kell a Bizottságot és a nemzeti referencialaboratóriumokat.

( 3 ) Az Európai Parlament 2000. május 17-i véleménye (HL C 59., 2001.2.23., 93. o.), a Tanács 2001. február 12-i közös álláspontja (HL C 88., 2001.3.19., 1. o.) és az Európai Parlament 2001. május 3-i határozata.

( 4 ) HL L 273., 2002.10.10., 1. o. A legutóbb a 208/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 36., 2006.2.8., 25. o.) módosított rendeletet.

( 7 ) A Tanács 1989. december 11-i 89/662/EGK irányelve a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állat-egészségügyi ellenőrzésekről (HL L 395., 1989.12.30., 13. o.). A legutóbb a 92/118/EGK tanácsi irányelvvel (HL L 62., 1993.3.15., 49. o.) módosított irányelv.

( 8 ) A Tanács 1990. június 26-i 90/425/EGK irányelve a belső piac megvalósításának céljával meghatározott élő állatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében alkalmazható állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről (HL L 224., 1990.8.18., 29. o.). A legutóbb a 92/118/EGK irányelvvel módosított irányelv.

( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. július 17-i 1760/2000/EK rendelete a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 204., 2000.8.11., 1. o.).

( 10 ) A Tanács 1964. június 26-i 64/432/EGK irányelve a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állat-egészségügyi problémákról (HL 121., 1964.7.29., 1977/64. o.). A legutóbb a 2000/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 163., 2000.7.4., 35. o.) módosított irányelv.

( 11 ) A Tanács 1991. január 28-i 91/68/EGK irányelve a juh- és kecskefélék Közösségen belüli kereskedelmére irányadó állat-egészségügyi feltételekről (HL L 46., 1991.2.19., 19. o.). A legutóbb a 94/953/EK bizottsági határozattal (HL L 371., 1994.12.31., 14. o.) módosított irányelv.

( 12 ) A Tanács 1991. július 15-i 91/496/EGK irányelve a harmadik országokból a Közösségbe behozott állatok állat-egészségügyi ellenőrzésére irányadó elvek megállapításáról, valamint a 89/662/EGK, 90/425/EGK és 90/675/EGK irányelvek módosításáról (HL L 268., 1991.9.24., 56. o.). A legutóbb a 96/43/EK irányelvvel (HL L 162., 1996.7.1., 1. o.) módosított irányelv.

( 13 ) A Tanács 1997. december 18-i 97/78/EK irányelve a harmadik országokból a Közösségbe behozott termékek állat-egészségügyi ellenőrzések megszervezésére irányadó elvek megállapításáról (HL L 24., 1998.1.30., 9. o.).

( 14 ) A Tanács 1982. december 21-i 82/894/EGK irányelve az állatbetegségek Közösségen belüli bejelentéséről (HL L 378., 1982.12.31., 58. o.). A legutóbb a 2000/556/EK bizottsági határozattal (HL L 235., 2000.9.19., 27. o.) módosított irányelv.

( 19 ) Az előfordulási határértéket a megcélzott pontokban kifejezett tesztfelmérés méretének meghatározására használják. Ha a tényleges előfordulás nagyobb, mint a kiválasztott előfordulási határérték, valószínű, hogy a felmérés betegséget mutat ki.

		Hivatalos Lap
		No	page	date
M1	A BIZOTTSÁG 1248/2001/EK RENDELETE (2001. június 22.)	L 173	12	27.6.2001
M2	A BIZOTTSÁG 1326/2001/EK RENDELETE (2001. június 29.)	L 177	60	30.6.2001
M3	A BIZOTTSÁG 270/2002/EK RENDELETE (2002. február 14.)	L 45	4	15.2.2002
M4	A BIZOTTSÁG 1494/2002/EK RENDELETE (2002. augusztus 21.)	L 225	3	22.8.2002
►M5	A BIZOTTSÁG 260/2003/EK RENDELETE (2003. február 12.)	L 37	7	13.2.2003
M6	A BIZOTTSÁG 650/2003/EK RENDELETE (2003. április 10.)	L 95	15	11.4.2003
M7	A BIZOTTSÁG 1053/2003/EK RENDELETE (2003. június 19.)	L 152	8	20.6.2003
M8	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1128/2003/EK RENDELETE (2003. június 16.)	L 160	1	28.6.2003
M9	A BIZOTTSÁG 1139/2003/EK RENDELETE (2003. június 27.)	L 160	22	28.6.2003
►M10	A BIZOTTSÁG 1234/2003/EK RENDELETE (2003. július 10.)	L 173	6	11.7.2003
M11	A BIZOTTSÁG 1809/2003/EK RENDELETE (2003. október 15.)	L 265	10	16.10.2003
►M12	A BIZOTTSÁG 1915/2003/EK RENDELETE (2003. október 30.)	L 283	29	31.10.2003
►M13	A BIZOTTSÁG 2245/2003/EK RENDELETE (2003. december 19.)	L 333	28	20.12.2003
►M14	A BIZOTTSÁG 876/2004/EK RENDELETE (2004. április 29.)	L 162	52	30.4.2004
M15	A BIZOTTSÁG 1471/2004/EK RENDELETE (2004. augusztus 18.)	L 271	24	19.8.2004
►M16	A BIZOTTSÁG 1492/2004/EK RENDELETE (2004. augusztus 23.)	L 274	3	24.8.2004
M17	A BIZOTTSÁG 1993/2004/EK RENDELETE (2004. november 19.)	L 344	12	20.11.2004
►M18	A BIZOTTSÁG 36/2005/EK RENDELETE (2005. január 12.)	L 10	9	13.1.2005
M19	A BIZOTTSÁG 214/2005/EK RENDELETE (2005. február 9.)	L 37	9	10.2.2005
M20	A BIZOTTSÁG 260/2005/EK RENDELETE (2005. február 16.)	L 46	31	17.2.2005
►M21	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 932/2005/EK RENDELETE (2005. június 8.)	L 163	1	23.6.2005
►M22	A BIZOTTSÁG 1292/2005/EK RENDELETE (2005. augusztus 5.)	L 205	3	6.8.2005
►M23	A BIZOTTSÁG 1974/2005/EK RENDELETE (2005. december 2.)	L 317	4	3.12.2005
M24	A BIZOTTSÁG 253/2006/EK RENDELETE (2006. február 14.)	L 44	9	15.2.2006
M25	A BIZOTTSÁG 339/2006/EK RENDELETE (2006. február 24.)	L 55	5	25.2.2006
►M26	A BIZOTTSÁG 657/2006/EK RENDELETE (2006. április 10.)	L 116	9	29.4.2006
►M27	A BIZOTTSÁG 688/2006/EK RENDELETE (2006. május 4.)	L 120	10	5.5.2006
M28	A BIZOTTSÁG 1041/2006/EK RENDELETE (2006. július 7.)	L 187	10	8.7.2006
►M29	A TANÁCS 1791/2006/EK RENDELETE (2006. november 20.)	L 363	1	20.12.2006
►M30	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1923/2006/EK RENDELETE (2006. december 18.)	L 404	1	30.12.2006
►M31	A BIZOTTSÁG 722/2007/EK RENDELETE (2007. június 25.)	L 164	7	26.6.2007
►M32	A BIZOTTSÁG 727/2007/EK RENDELETE (2007. június 26.)	L 165	8	27.6.2007
►M33	A BIZOTTSÁG 1275/2007/EK RENDELETE (2007. október 29.)	L 284	8	30.10.2007
M34	A BIZOTTSÁG 1428/2007/EK RENDELETE (2007. december 4.)	L 317	61	5.12.2007
M35	A BIZOTTSÁG 21/2008/EK RENDELETE (2008. január 11.)	L 9	3	12.1.2008
►M36	A BIZOTTSÁG 315/2008/EK RENDELETE (2008. április 4.)	L 94	3	5.4.2008
►M37	A BIZOTTSÁG 357/2008/EK RENDELETE (2008. április 22.)	L 111	3	23.4.2008
►M38	A BIZOTTSÁG 571/2008/EK RENDELETE (2008. június 19.)	L 161	4	20.6.2008
►M39	A BIZOTTSÁG 746/2008/EK RENDELETE (2008. június 17.)	L 202	11	31.7.2008

Ellenőrzési szubpopuláció
Rendes vágás (1)	Elhullott állomány (2)	Kényszervágás (3)	Klinikailag gyanús állatok (4)
Kor ≥ 1 éves és < 2 éves
0,01	0,2	0,4	N/A
Kor ≥ 2 éves és < 4 éves (fiatal felnőtt)
0,1	0,2	0,4	260
Kor ≥ 4 éves és < 7 éves (felnőtt)
0,2	0,9	1,6	750
Kor ≥ 7 éves és < 9 éves (idősebb felnőtt)
0,1	0,4	0,7	220
Kor ≥ 9 éves (idős)
0,0	0,1	0,2	45
(1) 36 hónaposnál idősebb szarvasmarhaféle rendes vágásra. (2) 30 hónaposnál idősebb szarvasmarhaféle, melyet elhullva találtak, vagy a gazdaságban, szállítás közben, illetve vágóhídon vágtak le (elhullott állomány). (3) 30 hónaposnál idősebb szarvasmarhaféle, amely nem járóképes, fekvő, vagy segítség nélkül nem tud felemelkedni, illetve járni, kényszervágásra küldött, vagy levágást megelőzően rendellenes tünetekkel vizsgált, 30 hónaposnál idősebb szarvasmarhaféle (sérülés miatti vagy kényszervágás). (4) 30 hónaposnál idősebb szarvasmarhaféle, amely a BSE-vel megegyező magatartásbeli vagy klinikai tüneteket mutat (klinikailag gyanús állatok).

Országok vagy régiók számára kijelölt pontcélok
Felnőtt szarvasmarhaféle-populáció mérete (24 hónapos és idősebb)	A. típusú ellenőrzés	B. típusú ellenőrzés
≥ 1 000 000	300 000	150 000
800 000–1 000 000	240 000	120 000
600 000–800 000	180 000	90 000
400 000–600 000	120 000	60 000
200 000–400 000	60 000	30 000
100 000–200 000	30 000	15 000
50 000–100 000	15 000	7 500
25 000–50 000	7 500	3 750

A tagállamok anyajuh- és fedeztetett jerkepopulációja	Az elhullott juhfélék minimális mintanagysága (1)
> 750 000	10 000
100 000–750 000	1 500
40 000–100 000	100 % 500-ig
< 40 000	100 % 100-ig
(1) A minimális mintanagyságokat az egyes tagállamok juhpopulációi méretének figyelembevételével állapították meg, és azok teljesíthető célokat hivatottak biztosítani.

A tagállamok már ellett kecskepopulációja és pároztatott kecskepopulációja	Az elhullott kecskefélék minimális mintanagysága (1)
> 750 000	10 000
250 000–750 000	1 500
40 000–250 000	100 % 500-ig
< 40 000	100 % 100-ig
(1) A minimális mintanagyságokat az egyes tagállamok kecskepopulációi méretének figyelembevételével állapították meg, és azok teljesíthető célokat hivatottak biztosítani.

A 18 hónapnál idősebb vagy kettőnél több, a fogínyen kibújt maradandó metszőfoggal rendelkező, az állományban vagy nyájban megsemmisítési céllal leölt állatok száma	Minimális mintanagyság
70 vagy annál kevesebb	Az ismérveknek megfelelő valamennyi egyed
80	68
90	73
100	78
120	86
140	92
160	97
180	101
200	105
250	112
300	117
350	121
400	124
450	127
500 vagy több	150