02001L0113 — HU — 18.11.2013 — 003.001

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B	A TANÁCS 2001/113/EK IRÁNYELVE (2001. december 20.) az emberi fogyasztásra szánt gyümölcsdzsemekről, zselékről, marmeládokról és a cukrozott gesztenyekrémről (HL L 010, 2002.1.12., 67. o)

Módosította:

		Hivatalos Lap
		Szám	Oldal	Dátum
M1	A TANÁCS 2004/84/EK IRÁNYELVE (2004. június 10.)	L 219	8	19.6.2004
M2	A TANÁCS 1182/2007/EK RENDELETE (2007. szeptember 26.)	L 273	1	17.10.2007
►M3	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1021/2013/EU RENDELETE (2013. október 9.)	L 287	1	29.10.2013

▼B

A TANÁCS 2001/113/EK IRÁNYELVE

(2001. december 20.)

az emberi fogyasztásra szánt gyümölcsdzsemekről, zselékről, marmeládokról és a cukrozott gesztenyekrémről

1. cikk

Ezen irányelvet az I. mellékletben meghatározott termékek esetében kell alkalmazni.

Ezen irányelv nem vonatkozik a finompékáruk, a tésztafélék vagy a sütemények előállításához használt termékekre.

2. cikk

A 2000/13/EK irányelvet az I. mellékletben meghatározott termékekre a következő feltételek mellett kell alkalmazni:

Az I. mellékletben szereplő megnevezéseket csak az ott meghatározott, a kereskedelemben használt termékek esetében lehet megjelölésként használni.

Az I. mellékletben szereplő megnevezéseket kiegészítéseként és más olyan termékek megnevezésére szolgáló gyakorlat szerint lehet alkalmazni, amely termékek nem téveszthetők össze az I. mellékletben meghatározott termékekkel.

A megnevezés mellett kiegészítésként fel kell tüntetni – a felhasznált nyersanyag mennyisége szerinti csökkenő sorrendben – a felhasznált gyümölcsöt vagy gyümölcsöket. Ugyanakkor a három vagy több gyümölcsből előállított termékek esetében a felhasznált gyümölcsök feltüntetése a „vegyes gyümölcs” vagy hasonló megjegyzéssel, illetve a felhasznált gyümölcsök számával helyettesíthető.

A címkéken a „Készült.… g gyümölcs/100g felhasználásával” szavakkal fel kell tüntetni a késztermék gyümölcstartalmát, adott esetben a kivonat elkészítéséhez használt víz mennyisége nélkül.

A címkéken az „Összes cukortartalom.… g cukor/100g” szavakkal fel kell tüntetni a késztermék cukortartalmát, a késztermékben 20 °C-on refraktométerrel mért ± 3 refraktométer fok (ref. %) pontossággal meghatározott értéket.

A cukortartalmat nem kell feltüntetni, amennyiben a címkén – a 90/496/EGK irányelvnek ( 7 ) megfelelően – a tápértékjelölésen szerepel.

A 3. pontban és a 4. pont első albekezdésében meghatározott megjegyzéseket a termék nevével azonos látómezőben, jól olvashatóan kell feltüntetni.

Amennyiben a kén-dioxid-maradvány-tartalom 10 mg/kg-nál magasabb, akkor ennek a jelenlétét a 2001/13/EK irányelv 6. cikke (4) bekezdésétől eltérően az összetevők listáján fel kell tüntetni.

3. cikk

Az I. mellékletben szereplő termékekre a tagállamok nem fogadhatnak el az ezen irányelvben meghatározottaktól eltérő nemzeti előírásokat.

4. cikk

A 89/107/EGK irányelv ( 8 ) vagy annak végrehajtása érdekében elfogadott rendelkezések sérelme nélkül, csak a II. mellékletben felsorolt összetevőket és a III. melléklet rendelkezéseinek megfelelő nyersanyagokat lehet felhasználni az I. mellékletben meghatározott termékek előállításához.

▼M3

5. cikk

A műszaki fejlődés és a vonatkozó nemzetközi szabványokban bekövetkezett változások figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 6. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. mellékletnek és a III. melléklet B. részének módosítására vonatkozóan.

6. cikk

(1)

A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)

A Bizottság 5. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2013. november 18-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)

Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)

A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)

Az 5. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam két hónappal meghosszabbodik.

▼B

7. cikk

A 79/693/EGK irányelv 2003. július 12-től hatályát veszti.

A hatályát vesztett irányelvre történő hivatkozásokat az ezen irányelvre történő hivatkozásokként kell értelmezni.

8. cikk

A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2003. július 12. előtt megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Az intézkedéseket úgy kell alkalmazni, hogy:

—

2003. július 12-től engedélyezzék az I. mellékletben meghatározott termékek forgalmazását, ha azok megfelelnek az ezen irányelvben meghatározott fogalmaknak és szabályoknak,

—

2004. július 12-től megtiltsák azon termékek forgalmazását, amelyek nem felelnek meg ezen irányelv rendelkezéseinek.

Az ezen irányelvnek nem megfelelő, de 2004. július 12. előtt a 79/693/EGK irányelvvel összhangban felcímkézett termékeket a készletek kimerüléséig forgalomba lehet hozni.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz a hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

9. cikk

Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

10. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

A TERMÉKEK MEGNEVEZÉSEI, LEÍRÁSAI ÉS MEGHATÁROZÁSOK

I. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

—

A „dzsem” cukor, pulp és/vagy többfajta gyümölcspüré és víz megfelelően kocsonyás állományú keveréke.

– 350 g	általános szabályként,
– 250 g	a piros ribiszke, a madárberkenye, a homoktövis, a feketeribiszke, a csipkebogyó és a birsalma esetében,
– 150 g	a gyömbér esetében,
– 160 g	a kasualma esetében,
– 60 g	a passiógyümölcs esetében.

—

Az „extradzsem” cukor és egy vagy többféle sűrítetlen gyümölcspulp, valamint víz megfelelően zselés állományú keveréke. A csipkebogyó, a magnélküli málna, a feketeszeder, a fekete ribiszke, az áfonya és a piros ribiszke extradzsem előállítható az adott gyümölcsből készített sűrítetlen püréből is. A citrus extradzsem azonban előállítható egész, csíkozott és/vagy szeletelt gyümölcsből is.

A következő gyümölcsök más gyümölccsel keverve extradzsem előállítására nem használhatók: alma, körte, nem magvaváló szilva, sárgadinnye, görögdinnye, szőlő, sütőtök, uborka és paradicsom.

– 450 g	általános szabályként,
– 350 g	a piros ribiszke, a madárberkenye, a homoktövis, a feketeribiszke, a csipkebogyó és a birsalma esetében,
– 250 g	a gyömbér esetében,
– 230 g	a kasualma esetében,
– 80 g	a passiógyümölcs esetében.

—

A „zselé” cukor, egy vagy többféle gyümölcs levének és/vagy vizes kivonatának megfelelően zselés keveréke.

Az 1 000 g késztermék előállításához felhasznált gyümölcslé és/vagy vizes kivonat mennyisége nem lehet kevesebb, mint a dzsem előállításához előírt mennyiség. Ezeket a mennyiségeket a kivonat készítéséhez felhasznált víz mennyisége nélkül kell számítani.

—

Az „extrazselé” esetében az 1 000 g késztermék előállításához felhasznált gyümölcslé és/vagy vizes kivonat mennyisége nem lehet kevesebb, mint az extradzsem előállításához előírt mennyiség. Ezeket a mennyiségeket a kivonat készítéséhez felhasznált víz mennyisége nélkül kell számítani. A következő gyümölcsök más gyümölccsel keverve extradzsem előállítására nem használhatók: alma, körte, szilva, sárgadinnye, görögdinnye, szőlő, valamint sütőtök, uborka és paradicsom.

—

A „marmelád” víz, cukor, és a citrusfélékből nyert következő termékek közül egy vagy több megfelelően zselés állományú keveréke: pulp, püré, lé, vizes kivonat és héj.

Az 1 000 g késztermék előállításához felhasznált citrusfélék mennyisége nem lehet kevesebb 200 grammnál, amelyből legalább 75 grammnak endokarpiumból kell származnia.

—

A „zselémarmelád” megnevezés akkor használható, ha a termék a kis mennyiségű, finomra szeletelt héj kivételével nem tartalmaz oldhatatlan részeket.

—

A „cukrozott gesztenyekrém” víz, cukor, és 1 000 g késztermék esetében legalább 380 g szelídgesztenye (Castanea sativa) megfelelően zselés állományú keveréke.

II.

Az I. részben meghatározott termékek refraktométerrel meghatározott oldhatószárazanyag-tartalmának legalább 60 %-osnak kell lennie azon termékek kivételével, amelyekben a cukrot teljes mértékben vagy részben édesítőszerekkel helyettesítik.

A 2000/13/EK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamok egyes különleges esetekre tekintettel engedélyezhetik a fenntartott nevek használatát az I. részben meghatározott olyan termékek esetében, amelyek oldhatószárazanyag-tartalma 60 %-nál alacsonyabb.

III.	Többféle gyümölcsből készült termék esetén az I. részben a különböző gyümölcsfajtákra meghatározott minimális gyümölcstartalmakat a felhasználási százalékarány szerint kell alkalmazni.

II. MELLÉKLET

Az I. mellékletben meghatározott termékekben a következő kiegészítő összetevők használhatók:

—

a mézről szóló, 2001. december 20-i 2001/110/EK tanácsi irányelvben ( 9 ) meghatározott méz: az összes termékben a cukrok teljes vagy részbeni helyettesítésére,

—

gyümölcslé: csak a dzsemekben,

—

citrusgyümölcslé: más gyümölcstípusokból készült termékekben: csak a dzsemben, az extradzsemben, a zselében és az extrazselében,

—

piros gyümölcsök leve: csak a csipkebogyóból, a szamócából, a málnából, az egresből, a piros ribiszkéből, a szilvából és a rebarbarából készült dzsemben és extradzsemben,

—

céklalé: csak a szamócából, a málnából, az egresből, a piros ribiszkéből és a szilvából készült dzsemben és zselében,

—

citrusfélékből nyert illóolajok: csak a marmeládban és a zselémarmeládban,

—

habzásgátlóként használt étkezési olajok és zsírok: valamennyi termékben,

—

pektinoldat: valamennyi termékben,

—

citrushéj: dzsemben, extradzsemben, zselében és extrazselében,

—

a Pelargonium odoratissimum levele: dzsemben, extradzsemben, zselében és extrazselében, amennyiben azok birsalmából készülnek,

—

alkohol, bor és likőrbor, csonthéjasok, aromás növények, fűszerek, vanília és vanília-kivonat: valamennyi termékben,

—

vanillin: valamennyi termékben.

III. MELLÉKLET

A. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen irányelv alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

Gyümölcs:

—

friss, egészséges, ép, valamennyi hasznos összetevőjét tartalmazó, érett gyümölcs a tisztítás, valamint a szennyező anyagok és a feldolgozásra nem alkalmas részek eltávolítása után,

—

ezen irányelv értelmében a paradicsom, a rebarbara levélnyelének ehető része, a sárgarépa, az édesburgonya, az uborka, a sütőtök, a sárgadinnye és a görögdinnye is gyümölcsnek számít,

—

a „gyömbér” a növény friss vagy tartósított ehető gyökerét jelenti. A gyömbér lehet szárított vagy szirupban tartósított.

(Gyümölcs)pulp:

A gyümölcs ehető része, esetenként a héj, illetve a bőr, a magok és a hasonló részek nélkül, szeletelve vagy zúzva, de nem szitán áttörve.

(Gyümölcs)püré:

Az egész gyümölcs – esetleg a héj, illetve a bőr, a magok és a hasonló részek nélkül – szitán áttört vagy hasonló művelettel nyert ehető része.

Vizes (gyümölcs)kivonat:

A vizes kivonatnak – a jó gyártási gyakorlat esetén is szükségszerűen fellépő veszteségektől eltekintve – tartalmaznia kell a felhasznált gyümölcs valamennyi vízben oldható összetevőjét.

Cukor

Az engedélyezett cukrok a következők:

a 2001/111/EK irányelvben ( 10 ) meghatározott cukor;

a fruktózszirup;

a gyümölcsökből kivont cukor;

a barnacukor.

B. A NYERSANYAGOK KEZELÉSE

Az A. cím 1., 2., 3. és 4. pontjában meghatározott termékek a következő módon kezelhetők:

—

melegítés, hűtés vagy fagyasztás,

—

fagyasztva szárítás,

—

sűrítés, a technológiailag lehetséges mértékben,

—

az „extra” megjelölésű termékek előállításához használt nyersanyagok kivételével: kén-dioxid (E 220) vagy annak sói (E 221, E 222, E 223, E 224, E 226 és E 227) gyártási segédanyagként hozzáadhatók, feltéve, hogy a 95/2/EK irányelvben meghatározott megengedett legmagasabb kén-dioxid szintet nem lépik túl az I. melléklet I. részében meghatározott termékekben.

A dzsem előállításához felhasznált sárgabarack és szilva a fagyasztva szárításon kívül más módon is vízteleníthető.

A citrushéj sós lében is tartósítható.

( 1 ) HL C 231., 1996.8.9., 27. o.

( 2 ) HL C 279., 1999.10.1., 95. o.

( 3 ) HL C 56., 1997.2.24., 20. o.

( 4 ) HL L 205., 1979.8.13., 5. o. A legutóbb a 88/593/EGK irányelvvel (HL L 318., 1988.11.25., 44. o.) módosított irányelv.

( 5 ) HL L 109., 2000.5.6., 29. o.

( 6 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

( 7 ) HL L 276., 1990.10.6., 40. o.

( 8 ) HL L 40., 1989.2.11., 27. o. A 94/34/EK irányelvvel (HL L 237., 1994.9.10., 1. o.) módosított irányelv.

( 9 ) HL L 10., 2002.1.12., 47. o.

( 10 ) HL L 10., 2002.1.12., 53. o.