(1)

A Szerződés 106. cikkének (1) bekezdése és az alapokmány 16. cikke alapján a Közösségen belül az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa kizárólagos joggal rendelkezik bankjegyek kibocsátásának engedélyezésére; e rendelkezések alapján kizárólag az EKB és a nemzeti központi bankok (NKB-k) által kibocsátott bankjegyek minősülnek törvényes fizetőeszköznek a részt vevő tagállamokban. A közösségi jog előirányozta a bankjegykibocsátók plurális rendszerét. Az euró-bankjegyeket az EKB és az NKB-k bocsátják ki.

(2)

Az euro bevezetéséről szóló, 1998. május 3-i 974/98/EK tanácsi rendelet ( 1 ) 10. cikke alapján 2002. január 1-jétől az EKB és az NKB-k (a továbbiakban: az „euro-rendszer”) euro címletű bankjegyeket fognak forgalomba hozni. Az euro-bankjegyek ugyazon egységes fizetőeszköz kifejezései, és azokra egységes jogi szabályozás vonatkozik.

(3)

Az euro-bankjegyek kibocsátását nem kell mennyiségi vagy más korlátozásnak alávetni, mivel a bankjegyek forgalomba hozatala a kereslet által vezérelt folyamat.

(4)

Az EKB/2001/14 határozattal ( 2 ) módosított, az eurobankjegyek címleteiről, előírásairól, reprodukciójáról, cseréjéről és forgalomból történő kivonásáról szóló, 2001. augusztus 30-i EKB/2001/7 határozat ( 3 ) tartalmazza az euro-bankjegyekre vonatkozó közös szabályokat. Az EKB az euro-bankjegyekre vonatkozó közös műszaki előírásokat állapított meg, valamint minőségellenőrzési intézkedéseket vezetett be annak biztosítására, hogy az euro-bankjegyek az ilyen előírásoknak megfeleljenek. Ennek következtében valamennyi euro-bankjegy azonos külső megjelenéssel és minőséggel rendelkezik, az azonos címletű bankjegyek között pedig nem szabad különbséget tenni.

(5)

Az euro-rendszer tagjainak valamennyi euro-bankjegyre azonos elfogadási és feldolgozási követelményeket kell alkalmazniuk, tekintet nélkül arra, hogy azt melyikük hozta forgalomba. A nemzeti pénznemben kibocsátott bankjegyek kibocsátó központi bankhoz történő visszajuttatásának jelenlegi gyakorlatát ezért az euro-bankjegyekre nem fogják alkalmazni. Az euro-bankjegyek kibocsátásának rendszere az euro-bankjegyek vissza nem juttatásának elvén alapul.

(6)

Az alapokmány 29.1. cikke alapján a Központi Bankok Európai Rendszerének valamennyi tagja az EKB tőkéjének jegyzésére vonatkozó, a nemzeti központi bankoknak az Európai Központi Bank tőkejegyzési kulcsában való százalékos részesedéséről szóló, 1998. december 1-jei EKB/1998/13 határozatban ( 4 ) megállapított súlyozási kulcsot kapott; ez a súlyozás az egyes tagállamok népességszámán és bruttó hazai termékén alapul, és szabályozza az EKB tőkéjéhez történő hozzájárulást, az NKB-k devizatartalékokat megtestesítő eszközeinek az EKB-nak történő átadását, az NKB-k monetáris jövedelmének felosztását, valamint az EKB nyereségének és veszteségének felosztását.

(7)

Az euro-bankjegyek valamennyi részt vevő tagállamban törvényes fizetőeszközök, az euro-övezeten belül szabadon forgalomba hozhatók, az euro-rendszer tagjai azokat ismételten kibocsáthatják, és az euro-övezeten kívül is tárolhatják vagy használhatják. A forgalomban lévő euro-bankjegyek összértékének kibocsátása tekintetében a kötelezettségeket az euro-rendszer tagjai között objektív szempontok alapján kell megosztani. Megfelelő szempont az egyes NKB-k részesedése az EKB befizetett tőkéjében. E részesedés az alapokmány 29.1. cikkében említett tőkekulcsnak az NKB-kra történő arányos alkalmazásának eredménye. Mivel e szempont az EKB-ra nem alkalmazható, az EKB által kibocsátandó euro-bankjegyek százalékos arányát a Kormányzótanácsnak kell meghatároznia.

(8)

Az alapokmánynak az euro-rendszer műveleteinek decentralizálása elvét megállapító 9.2. és 12.1. cikke alapján, az NKB-k feladata valamennyi euro-bankjegy forgalomba hozatala és forgalomból történő kivonása, beleértve az EKB által kibocsátott bankjegyeket is. A decentralizálás elvével összhangban az euro-bankjegyek fizikai kezelését is az NKB-k végzik.

(9)

Az egyes NKB-k számára a bankjegyelosztási kulcsnak megfelelően kiosztott euro-bankjegyek értéke és az ilyen NKB-k által forgalomba hozott euro-bankjegyek értéke közötti különbséget az euro-rendszeren belül kell elszámolni. Az EKB-nak, amely nem hoz forgalomba euro-bankjegyeket, az NKB-k felé az általa kibocsátott euro-bankjegyek részesedésével megegyező értékű, euro-rendszeren belüli követelést kell támasztania. Az euro-rendszeren belüli ezen egyenlegek rendezése hatást gyakorol az NKB-k jövedelemi helyzetére, ezért az alapokmány 32. cikkén alapuló, a részt vevő tagállamok nemzeti központi bankjai monetáris jövedelmeinek a 2002. pénzügyi évtől történő felosztásáról szóló, 2001. december 6-i EKB/2001/16 határozat ( 5 ) hatálya alá tartozik,