Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

a kültéri használatra tervezett berendezések zajkibocsátására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően ( 3 ),

mivel:

(1)

A belső piac keretein belül közelíteni kell a szabadban használatos berendezések zajkibocsátására vonatkozó követelményeket az ilyen berendezések szabad mozgása akadályainak felszámolása érdekében. Az ilyen berendezések engedélyezett zajszintjének csökkentése védi az egészséget és a polgárok jólétét, valamint óvja a környezetet. A nyilvánosság számára is biztosítani kell az ilyen berendezések által kibocsátott zajról szóló információkat.

(2)

A kültéri berendezések által kibocsátott zajjal kapcsolatos közösségi jogalkotás a mai napig a következő kilenc irányelvből áll, amelyek néhány építőgép- és fűnyírógéptípusra terjednek ki: az építési munkagépek és felszerelések zajkibocsátásának meghatározására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 1978. december 19-i 79/113/EGK tanácsi irányelve ( 4 ), az építési munkagépekkel és felszerelésekkel kapcsolatos közös rendelkezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1984. szeptember 17-i 84/532/EGK tanácsi irányelv ( 5 ), a kompresszorok megengedhető hangteljesítményszintjére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1984. szeptember 17-i 84/533/EGK tanácsi irányelv ( 6 ), a toronydaruk megengedhető hangteljesítményszintjére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1984. szeptember 17-i 84/534/EGK tanácsi irányelv ( 7 ), a hegesztőgenerátorok megengedhető hangteljesítményszintjére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1984. szeptember 17-i 84/535/EGK tanácsi irányelv ( 8 ), a villamos energiát szolgáltató generátorok megengedhető hangteljesítményszintjére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1984. szeptember 17-i 84/536/EGK tanácsi irányelv ( 9 ), a motoros kézi betontörők és légkalapácsok megengedhető hangteljesítményszintjére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1984. szeptember 17-i 84/537/EGK tanácsi irányelv ( 10 ), a fűnyírók megengedhető hangteljesítményszintjére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1984. szeptember 17-i 84/538/EGK tanácsi irányelv ( 11 ), és a hidraulikus kotrógépek, kábelkotrógépek, földtoló gépek, rakodógépek és kotró-rakodó gépek zajkibocsátásának korlátozásáról szóló, 1986. december 22-i 86/662/EGK irányelv földtoló ( 12 ) által kibocsátott zaj korlátozásáról, a továbbiakban mint „a meglévő irányelvek”; ezen irányelvek határozzák meg a megengedhető zajszintekre, zajmérési szabályokra, jelölésekre és megfelelésértékelési eljárásokra vonatkozó követelményeket külön minden egyes berendezéstípusra. Ezt a jogi szabályozást egyszerűsíteni szükséges és egységes keretet kell létrehozni a kültéri berendezések által kibocsátott zaj csökkentésére vonatkozó jogszabályok alapján.

(3)

Ezen irányelv a műszaki harmonizáció és a szabványosítás új megközelítési módjáról szóló, 1985. május 7-i tanácsi állásfoglalásban ( 13 ) meghatározott elveken és fogalmakon alapul. A megfelelésértékelés különböző fázisaira vonatkozó modulokról és a CE megfelelőségi jelölés használatára és rögzítésére vonatkozó szabályokról szóló 1993. július 22-i 93/465/EGK tanácsi irányelv a fent említett elveken további fejlesztéseket hajtott végre, amely szabályokat a műszaki harmonizációra vonatkozó irányelvekben ( 14 ) szándékoznak felhasználni.

(4)	Az 1993. február 1-jei állásfoglaláshoz ( 15 ) csatolt ötödik környezetvédelmi cselekvési program a zajt úgy határozza meg, mint az egyik legnyomasztóbb környezeti problémát a városi területeken, és meghatározza a különböző zajforrásokkal kapcsolatos cselekvések végrehajtásának szükségességét.

(5)

„A jövő zajpolitikája” című Zöld könyvében a Bizottság úgy határozza meg a környezetben lévő zajt, mint Európa egyik fő helyi környezeti problémáját, és kifejezte azon szándékát, hogy javaslatot tegyen egy keretirányelvre a szabadban használatos berendezések zajkibocsátásának szabályozása érdekében.

(6)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az irányelv hatálya alá tartozó berendezések megfelelnek az irányelv követelményeinek, a tagállamokban történő forgalomba hozatal vagy használatba vétel során. Azokat a követelményeket, amelyek a dolgozókat védik a szabadban használatos berendezések használatának szabályozásával, ez az irányelv nem befolyásolja.

(7)

A tagállamok saját területükön nem tiltják, korlátozzák vagy akadályozzák azon berendezés forgalomba hozatalát vagy használatba vételét, amely megfelel ezen irányelv követelményeinek, viseli a CE megfelelőségi jelet és a garantált hangteljesítményszintet, és amelyhez mellékelték az EK megfelelőségi nyilatkozatot.

(8)

A gyártó, vagy annak Közösségben letelepedett meghatalmazottja felelős annak biztosításáért, hogy a berendezés megfelel az irányelv rendelkezéseinek és minden rá vonatkozó irányelvnek. A gyártó, vagy annak Közösségben letelepedett meghatalmazottja rögzíti a CE megfelelőségi jelölést és a garantált hangteljesítmény jelzését a berendezésen, és biztosítja, hogy a berendezéshez mellékeljenek egy EK megfelelőségi nyilatkozatot annak igazolására, hogy ezáltal a berendezés megfelel az irányelv rendelkezéseinek és más vonatkozó irányelveknek.

(9)

A tagállamok – amennyiben szükséges, más tagállamokkal együttműködve – megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a nem megfelelő berendezések a jövőben az előírásoknak megfeleljenek, ellenkező esetben kivonják azokat a forgalomból. Az irányelv célkitűzéseinek teljesítéséhez nélkülözhetetlen az irányelv teljes végrehajtása és alkalmazása. Szükség van a szorosabb együttműködésre a piacfelügyelet terén, folyamatos információcsere segítségével. Erre egy bizottságot kell létrehozni.

(10)

Alapvető fontosságú, hogy a berendezésen feltüntessék a kültéri használat esetén jelentkező garantált hangteljesítményszintet azért, hogy lehetővé tegyék a fogyasztó és a felhasználó számára a berendezés ezen adatok ismeretében történő választását, és azért, mert ez a helyi és nemzeti szinten elfogadásra kerülő gazdasági intézkedések és felhasználási szabályok alapja. E jelöléseknek világosnak és félreérthetetlennek kell lenniük. A megjelölt értékekért a gyártó szavatol. Helyénvaló, hogy a zajkibocsátás jelzése garantált hangteljesítményszint formájában együtt szerepeljen a CE-jelöléssel. Egy egységesített, rögzített eljárás a zajkibocsátási szintek megbízható jelölésének elengedhetetlen feltétele.

(11)

A kompresszorokra, toronydarukra, hegesztő- és áramgenerátorokra, betontörő gépekre és törőkalapácsokra vonatkozó hatályos irányelvek megkövetelik a Bizottságtól, hogy javaslatokat nyújtson be a megengedhető zajszintek csökkentése érdekében. Néhány más, kültéri berendezésre (pl. talajnyesők, rakodó típusú talajdöngölő gépek, dömperek, robbanómotoros ellensúllyal ellátott targoncák, mobil daruk, építőipari emelőgépek, építőipari csörlős emelők, döngölőgépek, útburkolatrakó gépek és hidraulikus döngölőgépek) rendelkezésre áll zajcsökkentő technológia, de ezt általában nem alkalmazzák. Felmérések azt mutatják, hogy a jelenleg piacon található kültéri berendezések zajkibocsátási értékei több mint 10 dB-lel is eltérhetnek egymástól. Helyénvaló tehát a berendezések zajkibocsátásának a piacon lévő jobb, alacsonyabb zajteljesítményű gépek zajszintjére való korlátozását két szakaszban végrehajtani, hogy azon gyártóknak, akik még nem felelnek meg a követelményeknek, berendezéseik szigorúbb határértékekhez való hozzáigazítására elegendő időt hagyjanak.

(12)

Különféle megfelelésértékelési eljárást kell alkalmazni a különböző kategóriájú berendezésekre. A 93/465/EGK határozat különböző modulok használatát javasolja a megfelelésértékelési eljárások céljára. Azokra a berendezésekre, amelyek megengedhető hangteljesítményét is előírják, azon eljárás tekinthető megfelelőnek, amely egy kinevezett szerv bevonásából áll, amely szerv a tervezés és gyártás fázisában vizsgálja meg az irányelv rendelkezéseinek való megfelelést. Saját igazolás megfelelőnek tekinthető azoknál a berendezéseknél, amelyekre csak zajszint-feltüntetési kötelezettség vonatkozik. A folyamatos ellenőrzés (monitoring) elkerülhetetlen.

(13)	A kinevezett szervek által használt műszaki és adminisztratív szabványértékek az egész Közösségben ugyanazok. Ez csak kötelező minimumkövetelmények felállításával érhető el.

(14)

A zajértékekre vonatkozó adatok összegyűjtése elengedhetetlen, mivel alapul szolgál a tájékozott vásárlói választáshoz, a tagállamok és a Bizottság új technológiai fejlesztési felméréseihez, valamint a szükséges további jogalkotási tevékenységhez. E zajszintadatokat úgy gyűjtik össze, hogy elküldenek egy EK megfelelőségi nyilatkozat-másolatot a tagállamoknak és a Bizottságnak.

(15)	Annak érdekében, hogy megvédjék a polgárokat az indokolatlanul magas zajhatásoktól, a tagállamoknak a Szerződés rendelkezéseivel összhangban korlátozniuk kell a berendezések környezetben történő használatát.

(16)

A mérési módszerekre vonatkozó műszaki rendelkezéseket szükség szerint ki kell egészíteni, és a műszaki fejlődéshez, valamint az európai szabványosításban elért haladáshoz hozzá kell igazítani. Ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 16 ) összhangban kell elfogadni.

(17)

Fontos, hogy alacsonyabb zajkibocsátási szintek vonatkozzanak a fűnyíró gépekre és gyepvágó gépekre/gyepszegélyvágó gépekre, amelyek változatlanok maradtak a 84/538/EGK irányelv elfogadása óta. Ahhoz, hogy iránymutatást kaphasson az ipar, a II. szakaszban jelzésértékű számokat kell bevezetni az alacsonyabb határértékekre vonatkozóan. A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz arról, hogy a műszaki fejlődés lehetővé teszi-e és milyen mértékben a fűnyíró gépekre és gyepvágó gépekre/gyepszegélyvágó gépekre vonatkozó határértékek csökkentését, és adott esetben javaslatot kell benyújtania az irányelv módosítására.

(18)	Ezen irányelv a meglévő irányelvek helyébe lép; a meglévő irányelveket hatályon kívül kell helyezni ezen irányelv hatálybalépésével. Átmeneti időszakokra van szükség ahhoz, hogy lehetővé váljon a problémamentes áttérés a meglévő irányelvekről erre az irányelvre,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

Ennek az irányelvnek az a célja, hogy harmonizálja a kültéri berendezések környezeti zajkibocsátásával kapcsolatos zajkibocsátási szabványokra, a megfelelésértékelési eljárásokra, a jelölésre, a műszaki dokumentálásra és az adatgyűjtésre vonatkozó tagállami jogszabályokat. Így hozzájárul a belső piac zavartalan működéséhez, miközben védi az emberek egészségét és a jólétét.

(1) Ezen irányelv a 12. és 13. cikkben felsorolt és az I. mellékletben meghatározott kültéri berendezésekre vonatkozik. Ezen irányelv csak azon berendezésekre terjed ki, amelyeket mint a célnak megfelelő használatra alkalmas egészet hoznak forgalomba és helyeznek üzembe. A nem gépi erejű tartozékok, amelyeket külön hoznak forgalomba vagy amelyeket külön helyeznek üzembe, nem tartoznak ide, kivéve a kézben tartott betontörőket, törőkalapácsokat és légkalapácsokat.

(1) A 2. cikk (1) bekezdésében említett berendezések nem hozhatók forgalomba, illetve nem helyezhetők üzembe addig, amíg a gyártó vagy annak Közösségben letelepedett meghatalmazottja nem biztosítja, hogy:

(2) Amennyiben sem a gyártó, sem meghatalmazottja nem közösségi illetőségű, az irányelvben foglalt kötelezettségek bármely olyan személyre vonatkoznak, aki a berendezést a Közösségben hozza forgalomba vagy helyezi üzembe.

(1) A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 2. cikk (1) bekezdésében említett berendezések csak akkor legyenek forgalomba hozhatók vagy üzembe helyezhetők, ha megfelelnek az irányelv rendelkezéseinek, viselik a CE-jelölést és a garantált hangteljesítmény jelzését, valamint mellékelve van hozzájuk egy EK megfelelőségi nyilatkozat.

(2) A tagállamok illetékes hatóságai segítik egymást piacfelügyeleti kötelezettségeik teljesítésében.

(1) A tagállamok nem tiltják meg, korlátozzák vagy akadályozzák saját területükön a 2. cikk (1) bekezdésében említett azon berendezések forgalmazását vagy üzembe helyezését, amelyek megfelelnek az irányelv rendelkezéseinek, viselik a CE-jelölést és a garantált hangteljesítményszint jelzést, valamint mellékelték hozzá az EK megfelelőségi nyilatkozatot.

(2) Vásárokon, kiállításokon, bemutatókon és hasonló eseményeken a tagállamok nem akadályozzák meg a 2. cikk (1) bekezdésében említett azon berendezések bemutatását, amelyek nem felelnek meg az irányelv rendelkezéseinek, feltéve hogy egy látható jelölés világosan jelzi azt, hogy a berendezés nem megfelelő és nem hozható forgalomba, valamint nem helyezhető üzembe, amíg a gyártó vagy a Közösségben letelepedett meghatalmazottja nem biztosította a megfelelését. Az ilyen bemutatók során megfelelő biztonsági intézkedéseket kell tenni a személyek védelmének garantálására.

A tagállamok vélelmezik, hogy a 2. cikk (1) bekezdésében említett berendezés, amely viseli a CE-jelölést és a garantált hangteljesítményszint jelzését, valamint mellékelve van hozzá egy EK megfelelőségi nyilatkozat, megfelel az irányelv minden rendelkezésének.

(1) A 2. cikk (1) bekezdésében említett berendezés gyártója vagy annak közösségi illetőségű meghatalmazottja – azért, hogy igazolja, hogy az adott berendezés megfelel az irányelv rendelkezéseinek – kiállít egy EK megfelelőségi nyilatkozatot minden gyártott berendezéstípusra; e megfelelőségi nyilatkozatnak a minimális tartalmát a II. melléklet határozza meg.

(2) Egy tagállam elvárhatja, hogy a megfelelőségi nyilatkozat a tagállam által meghatározott, hivatalos közösségi nyelven vagy nyelveken legyen elkészítve vagy arra/azokra le legyen fordítva, amikor a berendezést az ő területén forgalomba hozzák vagy üzembe helyezik.

(3) A 2. cikk (1) bekezdésben említett berendezés gyártója vagy közösségi illetőségű meghatalmazott képviselője a berendezés gyártásának befejezésétől számított 10 évig köteles megőrizni az EK megfelelőségi nyilatkozat egy példányát, a műszaki dokumentációval együtt, amint azt az V. melléklet 3. pontja, a VI. melléklet 3. pontja, a VII. melléklet 2. pontja, valamint a VIII. melléklet 3.1. és 3.3. pontja kimondja.

(1) Amennyiben egy tagállam tudomására jut, hogy a 2. cikk (1) bekezdésében említett berendezés, amit forgalomba hoznak vagy üzembe helyeznek, nem felel meg ezen irányelv követelményeinek, minden megfelelő intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a gyártó vagy a Közösségben letelepedett meghatalmazottja biztosítsa, hogy a berendezés megfelel az irányelv követelményeinek.

az érintett tagállam minden megfelelő intézkedést megtesz, hogy korlátozza vagy megtiltsa a kérdéses berendezés forgalomba hozatalát vagy üzembe helyezését, vagy hogy biztosítsa annak piacról való kivonását. A tagállamok azonnal tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az ilyen intézkedésekről.

(3) A Bizottság amilyen hamar csak lehet konzultációt kezdeményez az érintett felekkel. A konzultáció után a Bizottság megállapítja, hogy:

(4) A Bizottság biztosítja, hogy a tagállamokat folyamatosan tájékoztassák az eljárás menetéről és végeredményéről.

Minden intézkedésnek, amelyet egy tagállam az irányelv értelmében tesz és amely megtiltja az irányelvben szereplő berendezés forgalomba hozatalát vagy üzembe helyezését, meg kell határoznia az intézkedés alapjául szolgáló pontos okokat. Az ilyen intézkedésről amilyen hamar csak lehet, értesíteni kell az érintett felet, akit ezzel egyidejűleg tájékoztatnak az érintett tagállamban hatályban lévő törvények értelmében rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekről és jogorvoslati határidőkről.

(1) Az a forgalomba hozott vagy üzembe helyezett, a 2. cikk (1) bekezdésben említett berendezés, amely megfelel ezen irányelv rendelkezéseinek, a CE megfelelőségi jelölést viseli. A jelölés a „CE” betűkből áll. A használandó jelölés formája a IV. mellékletben szerepel.

(2) A CE-jelölés együtt szerepel a garantált hangteljesítményszint jelzésével. E jelzés mintája a IV. mellékletben szerepel.

(3) A CE megfelelőségi jelölést és a garantált hangteljesítményszint jelölést jól láthatóan, olvashatóan és tartósan kell rögzíteni minden berendezésen.

(4) Tilos olyan jel vagy felirat rögzítése a berendezéseken, amely alkalmas lehet a félrevezetésre a CE megfelelőségi jelölés vagy a garantált hangteljesítményszint vonatkozásában. Bármiféle egyéb jelzés rögzíthető a berendezésen, feltéve hogy a CE megfelelőségi jelölés és a garantált hangteljesítményszint jelzésének láthatósága és olvashatósága ezáltal nem csökken.

(5) Amennyiben a 2. cikk (1) bekezdésében említett berendezésre más szempontból is vonatkoznak irányelvek, amelyek ugyancsak megkövetelik a CE-jelölés rögzítését, abban az esetben a jelzés azt is mutatja, hogy az ilyen berendezés megfelel azon irányelv rendelkezéseinek is. Ugyanakkor, ha ezen irányelvek közül egy vagy több az átmeneti időszak során megengedi a gyártónak, hogy megválassza, melyik rendszer alkalmazását választja, akkor a CE-jelölésen fel kell tüntetni azt is, hogy a gyártó csak az adott irányelv rendelkezéseinek felel meg. Ebben az esetben azon irányelv részleteit – amint az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában szerepel – meg kell adni azokban a dokumentumokban, értesítésekben vagy utasításokban, amelyeket azok az irányelvek követelnek meg, és ezeket a berendezéshez mellékelik.

Az alábbiakban felsorolt berendezések garantált zajszintje nem haladhatja meg a táblázatában meghatározott megengedhető hangteljesítményszintre vonatkozó határértékeket:

A berendezés típusa	Nettó névleges teljesítmény P (kW) Elektromos teljesítmény Pel (kW) (1) A berendezés tömege m (kg) Vágási szélesség L (cm)	Megengedhető hangteljesítményszint dB/1 pW
		I. ütem2002. január 3-tól	II. ütem2006. január 3-tól
Döngölőgépek (vibrálóhengerek, lapvibrátorok és vibrációs döngölőgépek)	P ≤ 8	108	105 (2)
	8 < P ≤ 70	109	106 (2)
	P > 70	89 + 11 lg P	86 + 11 lg P (2)
Lánctalpas földtolók, lánctalpas rakodók, lánctalpas kotró-rakodók	P ≤ 55	106	103 (2)
	P > 55	87 + 11 lg P	84 + 11 lg P (2)
Kerekes földtolók, kerekes rakodók, kerekes kotró-rakodók, dömperek, földgyaluk, talaj- és szeméttömörítő kanalas rakodók, robbanómotoros emelőtargoncák ellensúllyal, mobil daruk, döngölőgépek (nem vibráló hengerek), útburkolatrakó gépek, hidraulikus nyomásfokozók	P ≤ 55	104	101 (2) (3)
	P > 55	85 + 11 lg P	82 + 11 lg P (2) (3)
Kotrógépek, építőipari teheremelők, építőipari csörlők, motoros kapák	P ≤ 15	96	93
	P > 15	83 + 11 lg P	80 + 11 lg P
Kézi betontörő és fejtőkalapácsok	m ≤ 15	107	105
	15 < m < 30	94 + 11 lg m	92 + 11 lg m (2)
	m ≥ 30	96 + 11 lg m	94 + 11 lg m
Toronydaruk		98 + lg P	96 + lg P
Hegesztő- és áramfejlesztő generátorok	Pel ≤ 2	97 + lg Pel	95 + lg Pel
	2 < Pel ≤ 10	98 + lg Pel	96 + lg Pel
	►C1 Pel > 10 ◄	97 + lg Pel	95 + lg Pel
Kompresszorok	P ≤ 15	99	97
Kompresszorok	P > 15	97 + 2 lg P	95 + 2 lg P
Fűnyírók, gyepvágók/gyepszegélyvágók	L ≤ 50	96	94 (2)
	50 < L ≤ 70	100	98
	70 < L ≤ 120	100	98 (2)
	L > 120	105	103 (2)
(1) Pel hegesztőgenerátoroknál: a szokásos hegesztőáram szorzata a szokásos hegesztőfeszültséggel a gyártó által megadott legkisebb kitöltési tényező mellett. (2) A II. ütemre megadott adatok a következő típusú berendezések esetében csak tájékoztató jellegűek: — kézzel tolt vibrálóhengerek, — lapvibrátorok (> 3kW), — vibrációs döngölőgépek, — földtolók (acél lánctalppal), — rakodógépek (acél lánctalppal > 55 kW), — robbanómotoros, ellensúllyal ellátott emelőtargoncák, — nagy tömörítőerejű lehúzólappal felszerelt útburkolatrakó gépek, — belsőégésű motoros (robbanómotoros) kézi betontörők és fejtőkapalácsok (15 < m < 30), — fűnyírók, gyepvágók/gyepszegélyvágók. (3) Az egymotoros mobil daruk esetében az I. ütemben megadott adatok 2008. január 3-ig érvényesek. E dátumot követően a II. ütem adatai érvényesek. A megengedett hangteljesítményszint értékeket a legközelebbi egész számra kell kerekíteni (0,5-nél kevesebb esetén az alatta lévő számra, 0,5-nél nagyobb vagy azzal egyenlő esetén a felette lévő értéket kell használni).

Az alábbiakban felsorolt, garantált hangteljesítménnyel rendelkező berendezéseknél csak a zajszint jelölése kötelező:

(1) A 12. cikkben említett bármely berendezés forgalomba hozatala vagy üzembe helyezése előtt a gyártó vagy közösségi illetőségű meghatalmazott képviselőjének minden berendezéstípust a következő, megfelelőségértékelési eljárások egyikének kell alávetnie:

(2) A 13. cikkben említett valamennyi berendezés forgalomba hozatala vagy üzembe helyezése előtt a gyártó vagy a közösségi illetőségű meghatalmazott képviselője minden berendezéstípust az V. mellékletben említett belső ellenőrzési eljárásnak vet alá.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy indokolt kérés esetén a Bizottság és bármely más tagállam minden olyan információt megkap, amelyet a megfelelőségértékelési eljárás során használtak, és amely a berendezés típusára és különösen az V. melléklet 3. pontjában, a VI. melléklet 3. pontjában, a VII. melléklet 2. pontjában és a VIII. melléklet 3.1. és 3.3. pontjában megadott dokumentumokra vonatkozik.

(1) A tagállamok saját hatáskörükben neveznek ki szerveket a 14. cikk (1) bekezdésében említett megfelelőségértékelési eljárás végrehajtására és felügyeletére.

(2) A tagállamok csak olyan szerveket neveznek ki, amelyek megfelelnek a IX. mellékletben meghatározott feltételeknek. Az a tény, hogy egy szerv megfelel az irányelv IX. mellékletében meghatározott feltételeknek, nem jelenti azt, hogy egy tagállam köteles kinevezni azt a szervet.

(3) Minden tagállam bejelentést tesz a Bizottságnak és a többi tagállamnak azokról a szervekről, amelyeket kinevezett, azokkal a konkrét feladatokkal és vizsgálati eljárásokkal együtt, amelyek végrehajtására kinevezte őket, valamint a Bizottság által előzetesen kijelölt azonosító számokról.

(4) A Bizottság az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzéteszi az ellenőrző szervek jegyzékét ezek azonosító számával és azokkal a feladatokkal együtt, amelyekre kinevezték őket. A Bizottság gondoskodik a lista naprakészen tartásáról.

(5) Egy tagállamnak vissza kell vonnia kinevezését, ha azt tapasztalja, hogy a szerv már nem felel meg a IX. mellékletben említett követelményeknek. Erről haladéktalanul értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot.

(1) A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy biztosítsák, hogy a gyártó vagy a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője a 2. cikk (1) bekezdésében említett minden berendezésre vonatkozóan elküldjön egy másolatot a berendezés EK megfelelőségi nyilatkozatáról a Bizottságnak, és azon tagállamok felelős hatósága részére, ahol az honos vagy ahol a 2. cikk (1) bekezdésében említett berendezést forgalomba hozzák vagy üzembe helyezik.

(2) A Bizottság összegyűjti az (1) bekezdéssel összhangban rendelkezésére bocsátott információkat minden berendezésre.

(3) A tagállamok – amennyiben kérik – megkapják az összegyűjtött adatokat a Bizottságtól.

(4) A Bizottság meghatározott időszakonként, lehetőleg évenként hozza nyilvánosságra a releváns információkat. Ezek a berendezés minden egyes típusára vagy mintájára vonatkozóan legalább a következő információkat tartalmazzák:

Az irányelv rendelkezései nem akadályozhatják meg a tagállamokat azon joguk gyakorlásában, hogy a Szerződés megfelelő figyelembevételével meghatározzanak:

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

A Bizottság a III. melléklet műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítása érdekében végrehajtási intézkedéseket fogad el, feltéve, hogy azoknak nincs semmiféle közvetlen hatása a 12. cikkben felsorolt berendezések mért hangteljesítményszintjére, különösen a vonatkozó európai szabványokra való hivatkozások beemelésén keresztül.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 18. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(1) A Bizottság ►M1 2007. január 3-nál nem később ◄ és azt követően minden negyedik évben jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Bizottság tapasztalatairól az irányelv végrehajtásával és adminisztrációjával kapcsolatban. A jelentés elsősorban a következőket tartalmazza:

(2) Miután minden szükséges konzultációt megtartott, különösen a bizottsággal, a Bizottság ebből az alkalomból beterjeszti következtetéseit, és amennyiben helyénvaló, az irányelv módosítását.

(1) A 79/113/EGK, 84/532/EGK, 84/533/EGK, 84/534/EGK, 84/535/EGK, 84/536/EGK, 84/537/EGK, 84/538/EGK és 86/662/EGK irányelv 2002. január 3-ától hatályát veszti.

(2) A kiadott típusvizsgálati bizonyítványok és az (1) bekezdésben említett irányelvek értelmében végrehajtott berendezésvizsgálatok felhasználhatók az irányelv V. mellékletének 3. pontjában, VI. mellékletének 3. pontjában, VII. mellékletének 2. pontjában és VIII. mellékletének 3.1. és 3.3. pontjában megadott műszaki dokumentáció elkészítésében.

(1) A tagállamok elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2001. július 3-nál nem később megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2) A tagállamok 2002. január 3-ától alkalmazzák ezeket a hatályos rendelkezéseket. Ugyanakkor a tagállamok lehetővé teszik a gyártó vagy annak közösségi illetőségű meghatalmazott képviselője számára azt, hogy 2001. július 3-ától alkalmazzák az irányelv rendelkezéseit.

(3) A 12. cikkben említett II. fokozatba tartozó, csökkentett megengedhető hangteljesítményekre e rendelkezéseket 2006. január 3-i hatállyal alkalmazzák.

(4) Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell csatolni. Az ilyen hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(5) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az irányelv által szabályozott területen fogadtak el.

Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Olyan berendezések, amelyek minimálisan egy szerelőpódiummal, egy kinyúló emelőszerkezettel és egy járműalvázzal rendelkeznek. A szerelőpódiumot korlát vagy rács szegélyezi, ami megrakva a szükséges helyzetbe mozgatható. A kinyúló emelőszerkezet a járműalvázhoz van csatlakoztatva és a szerelőpódiumot tartja: lehetővé teszi a szerelőpódium szükséges helyzetbe történő mozgatását.

Egy belsőégésű motoros, hordozható, kézben tartott berendezés fémből vagy műanyagból készült forgó késsel gazok, bokrok, kis fák és hasonló növényzet vágására. A vágóeszköz síkban mozog, közel párhuzamosan a talajjal.

Gépi meghajtású, ideiglenesen telepíthető építőipari felvonó, olyan személyek általi használatra, akiknek engedélye van a gépészeti és építési területre való belépéshez, az alábbi szolgáltatások érdekében:

Kézi előtolású, gépi meghajtású, 200 kg-nál kisebb súlyú gép, amelynek egyélű fűrészpengéje végtelenített szalag alakú és két vagy több tárcsa között fut.

Kézi előtolású, 200 kg-nál kisebb súlyú gép, egyetlen kör alakú (hornyolófűrészen kívüli) fűrészlemezzel felszerelve, 350 mm vagy nagyobb átmérővel, maximálisan 500 mm átmérőig, amely rögzítve van a normál vágási működés során, valamint egy vízszintes asztal, amelynek minden része/vagy egy része rögzítve van a normál működés során. A fűrészlemez egy vízszintes, nem billenő vízszintes orsóra van szerelve, amelynek a helyzete a működés során mozdulatlan. A gép a következő jellemzők bármelyikével rendelkezhet:

Gépi meghajtású berendezés, amelyet fa láncfűrésszel történő vágására terveztek, és amely fogantyúk, motor és vágófeltét közös egységéből áll, és amelyet arra terveztek, hogy két kézzel tartsák.

Olyan jármű, ami nagynyomású mosóként vagy szippantó járműként is működhet.

Olyan gép, ami anyagokat tömörít, pl. kőtörmeléket, földet vagy aszfaltot simít hengerléssel, döngöléssel vagy vibráló mozgásával. Lehet önjáró, vontatott, tolt vagy traktorra szerelt. A döngölőgépek az alábbi alosztályokra oszthatók:

Bármely olyan cserélhető szerszámokkal használható gép, amely levegőt, gázokat vagy gőzöket a szívónyomásnál magasabb nyomásra sűrít. Egy kompresszor magából a sűrítőegységből, az erőgépből és bármely olyan kiegészítő tartozékból vagy eszközből áll, ami a kompresszor biztonságos működéséhez szükséges.

Gépi meghajtású (bármilyen típusú) betontörők és fejtőkalapácsok, amelyeket mélyépítéseknél vagy építkezéseken használnak.

Olyan gép, amely betont vagy habarcsot készít függetlenül a töltési, keverési és ürítési folyamattól. Szakaszosan vagy folyamatosan működhet. A teherautókon lévő betonkeverőket betonkeverős autóknak hívjuk (lásd az 55. meghatározást).

Gépi meghajtású, ideiglenesen felállított emelőberendezés, amely a felfüggesztett teher emelésére és süllyesztésére szolgáló eszközökkel van ellátva.

Olyan berendezés, amely keverővel vagy anélkül betont vagy habarcsot szivattyúz és szór, miáltal a szállítandó anyagot annak felhasználási helyére szállítja csővezetéken, elosztóberendezéseken vagy elosztógémeken keresztül. A szállítás a következőképpen történik:

E berendezések felszerelhetők teherautókra, pótkocsikra vagy speciális járművekre is.

Ideiglenesen telepített berendezés, amely anyagok gépi meghajtású szalagon történő szállítására alkalmas.

A 70/156/EGK-ban kijelölt N2, N3, O3 és O4 kategóriájú járművekre telepített, raktéri mélyhűtő berendezés.

A hűtőgép meghajtása lehet a hűtőegység integráns része, lehet külön rész, amely a járműtesthez van kapcsolva, lehet a jármű meghajtómotorja avagy független, vagy tartalék erőforrás.

Önjáró vagy traktor vontatta gép, amelyet a rászerelt eszközzel nyomó- vagy húzóerő kifejtésére használnak.

Olyan gépi berendezés, amelyet lyukak fúrására használnak építési területeken

A fúróberendezések nem mozognak a fúrás során. Saját erőforrásukkal átvihetők egyik helyről a másikra. Az önjáró fúróberendezések közé tartoznak azok, amelyek teherautókra, kerekes alvázakra, traktorokra, lánctalpas vontatókra, csörlővel húzott szánokra vannak szerelve. Ha a fúróberendezés teherautóra, traktorra és trélerre van szerelve vagy kerékkel van ellátva, akkor szállítása nagyobb sebességgel és közúton is történhet.

Kerekes vagy lánctalpas, önjáró nyitott gépek, amelyek anyagokat szállítanak, billentenek vagy terítenek szét. A dömperek el lehetnek látva önrakodó berendezéssel.

19. Teherautókon lévő silók vagy tartályok betöltésére vagy ürítésére szolgáló berendezés

Gépi meghajtású berendezés, amely silóval vagy tartállyal ellátott teherautóhoz van csatlakoztatva, folyadékok vagy ömlesztett anyagok szivattyúval vagy hasonló eszközzel történő betöltésére és ürítésére.

Önjáró lánctalpas vagy kerekes gép olyan felső szerkezettel, amely képes arra, hogy legalább 360o – os szögben elforduljon, és amely gémhez és karhoz, vagy teleszkópos gémhez illesztett markolókanál mozgatásával kotorja, elfordítja és rakodja az anyagot anélkül, hogy az alváz vagy az alsó szállítóeszköz mozogna a berendezés egy ciklusa során.

Önjáró, kerekes vagy lánctalpas gép, amelynek fő tartószerkezete úgy van tervezve, hogy mind egy előre szerelt markolókanalas rakodómechanizmust, mind pedig egy hátulra szerelt kotrókanalat tudjon hordozni. Amikor a hátsó kotrókanalat használja, a berendezés normál körülmények között a talajszint alá ás le a markolókanálnak a gép irányába történő mozgatásával. A kotrókanál felemeli, elfordítja és kiönti az anyagot, miközben a berendezés nem mozog. Amikor rakodó üzemmódban használják, a berendezés a gép előrehaladásával tölti és kotorja az anyagot, majd felemeli, elszállítja és kiönti.

Olyan konténer – bármilyen anyagból készülhet –, amelyet üvegpalackok gyűjtésére használnak. Legalább egy nyílással el van látva az üvegpalackok betöltéséhez és egy másikkal a konténer ürítéséhez.

Önjáró kerekes jármű, amely állítható vágóéllel rendelkezik, amely az első és a hátsó tengely közé van pozícionálva, és amely vágja, mozgatja és szétteríti az anyagot a szintezési követelményeknek megfelelően.

Olyan belsőégésű motor által hajtott, hordozható, kézben tartott berendezés, amely hajlékony zsinórral, húr(ok)kal vagy hasonló, nem fémes anyagokkal csatlakoztatott rugalmas vágóelem, mint például csap körül forgó vágókés, és amely gaz, fű vagy hasonlóan lágy növényzet vágására készült. A vágóeszköz síkban mozog, a talajjal közel párhuzamosan (fűvágó) vagy merőlegesen (fűszegélyvágó).

Kézben tartott, egyben meghajtott, gépi meghajtású berendezés, amelyet kezelőszemély általi használatra, sövények és bokrok vágására terveztek, amely egy vagy több egyenes irányú alternáló mozgást végző vágóélet használ.

Olyan jármű, amely csatornák vagy hasonló létesítmények tisztításához egy nagynyomású vízsugarat biztosító berendezéssel van felszerelve. Ez a berendezés lehet egy megfelelő teherautó saját alvázára szerelt vagy saját alvázszerkezetére erősített. A berendezés lehet rögzített vagy leszerelhető, mint egy cserélhető karosszéria-rendszer.

Fúvókákkal vagy más sebességfokozó nyílásokkal ellátott gép, amely lehetővé teszi, hogy víz, valamint a hozzákevert adalékanyag szabad vízsugárként lövelljen ki. Általában olyan nagynyomású vízsugaras berendezés, amely meghajtógépből, kompresszorból, tömlőkből, permetezőfejekből, biztonsági mechanizmusból, szabályozókból és mérőberendezésekből áll. A nagynyomású vízsugaras berendezések mobil vagy álló típusúak lehetnek:

Olyan berendezés, amely a szállítójármű hidraulikus erőforrását használja fel egy dugattyú (néha gázzal rásegített) felgyorsítására, ami azután egy szerszámot üt. A kinetikus mozgás által keltett nyomáshullám a szerszámról átjut az anyagba, ami az anyag törését okozza. A hidraulikus kalapácsok működéséhez sűrített olajra van szükség. Az egész szállítójármű/fejtőkalapács egységet egyetlen kezelőszemély szabályozza, aki rendszerint a szállítójármű kabinjában ül.

Bármely gép, amely olyan cserélhető berendezést használ, amely folyadékokat a bemenő nyomásnál magasabb nyomásra sűrít. Ez olyan együttest jelent, amely meghajtógépből, szivattyúból (tartállyal vagy anélkül) és segédeszközökből (szabályozók, nyomáscsökkentő szelep) áll.

Mobil gép, amely beton, aszfalt és hasonló útfelületi rétegek kötését készíti elő. A vágószerszám egy forgó, nagysebességű tárcsa. A gép előremozgatása történhet

Önjáró, kerekes tömörítőgép előre szerelt rakodókanállal, acél kerekekkel (hengerekkel), amelyet elsődlegesen talaj, földtöltés vagy hulladékok tömörítésére, mozgatására, egyengetésére és rakodására terveztek.

Kézzel tolható vagy vezetőülőkés fűnyírógép avagy fűnyíró feltét(ek)el felszerelt gép, amelynél a vágóberendezés a talajjal közel párhuzamos síkban mozog és amely a talajszintet használja fel a vágási magasság meghatározására kerekek, légpárna vagy csúszótalpak stb. segítségével és amely benzinmotort vagy elektromos motort használ erőforrásként. A vágószerszámok vagy

Ugyancsak ide tartozik az a kézzel tolható vagy ülőkés fűnyírógép avagy fűnyíró feltét(ek)el felszerelt gép, amelynél a vágószerszám vízszintes tengely körül forog nyírómozgást biztosítva, rögzített vágórúdon avagy kés (hengeres fűnyírógép).

Elektromos meghajtású, kézzel tolható vagy kézben tartott fűnyírógép nemfémes szálú vágóelemmel(ekkel) vagy szabadon forgó nemfémes vágókésekkel, amelyek mozgási energiája egyenként nem nagyobb, mint 10 J és amelyet fű vagy hasonló lágy növényzet vágására szántak. A vágóelem(ek) a talajjal nagyjából párhuzamos síkban (gyepvágó) vagy merőleges síkban (gyepszegélyvágó) mozognak. A mozgási energia az EN 786: 1997, B. melléklet alapján van meghatározva.

Gépi meghajtású berendezés, amely pázsitok, ösvények, utak, utcák stb. leveleinek vagy más anyagok feltisztítására alkalmas, nagysebességű légáram segítségével. Lehet hordozható (kézi) vagy nem hordozható, de mozgatható.

Gépi meghajtású berendezés, amely levelek és törmelék összegyűjtésére alkalmas egy szívóeszköz felhasználásával; olyan erőforrást tartalmaz, amely a berendezésben vákuumot kelt, valamint egy szívócsonkot és egy tartályt az összegyűjtött anyag számára. Lehet hordozható (kézben tartott) vagy nem hordozható, de mozgatható.

Kerekes, belsőégésű motorral hajtott villás emelőtargonca ellensúllyal és emelőberendezéssel (árbócos, teleszkópos karú vagy csuklósan mozgatott karú). Ezek a következők:

Önjáró, kerekes vagy lánctalpas gépek, a homlokoldalára szerelt markolókanál-tartó szerkezettel és bekötéssel, amely a gép előremozgása révén rakodik vagy végez kotrást, valamint felemeli, szállítja és kiönti az anyagot.

Önjáró, gémmel felszerelt, terhelt vagy terheletlen daru, amely képes haladó mozgást végezni rögzített pályák nélkül és stabilitása a gravitáción nyugszik. Gumikerekeken, lánctalpakon vagy más mozgó szerkezeteken közlekedik. Álló helyzetben stabilizálótámaszokkal vagy más kellékekkel meg lehet támasztani, amelyek növelik stabilitását. Egy mobil daru felső szerkezete lehet teljes körben elforduló típus, korlátozott mértékben elforduló vagy nem forgó. Normál esetben fel van szerelve egy vagy több felvonószerkezettel és/vagy hidraulikus hengerekkel a kinyúló kar és a teher emeléséhez és süllyesztéséhez. A mobil daruk teleszkópos kinyúló karral vagy csuklósan mozgatott kinyúló karral, vagy rácsos kinyúló karral vagy ezek kombinációival vannak felszerelve, melyek úgy vannak tervezve, hogy könnyen leengedhetők legyenek. A kinyúló karon függő teher horoggal blokkolt szerkezettel vagy speciális feladatok esetén más teheremelő tartozékkal fogható meg.

Megfelelően tervezett, kerekekre szerelt, tetővel ellátott konténer hulladékok ideiglenes tárolására.

Önjáró gép, amely úgy van tervezve, hogy a mögötte haladó gyalogos személy irányítsa

Mobil útépítő gép, amelyet építőanyag-rétegek, mint például bitumenes keverék, beton és sóder útfelületeken való terítésére használnak. Az útburkolat-rakó gépek fel lehetnek szerelve nagy tömörítőerejű lehúzólappal.

Cölöpleverő- és cölöpkihúzó berendezések, vagyis ütőkalapácsból, kihúzó berendezésből, vibrátorból vagy statikus cölöpverő/kihúzó eszközből álló gépek és részegységek együttesei, amelyeket cölöpök leverésére vagy kihúzására használnak, és amelyekhez még a következők is hozzátartoznak:

Önjáró lánctalpas vagy kerekes gép, amely kifejezetten csövek szállítására, kezelésére és fektetésére, valamint csővezeték-építő berendezések hordozására van tervezve. A gép, amelynek konstrukciója traktorra van alapozva, speciálisan tervezett részegységekkel rendelkezik, mint például alváz, főkeret, ellensúly, gém és teherfelvonó szerkezet, valamint függőlegesen billenthető oldalgém.

Önjáró lánctalpas gép, amely nyomó- vagy húzóerőt fejt ki hóra és jégre egy rászerelt berendezésen keresztül.

Bármely készülék, amely egy forgó elektromos generátort meghajtó belsőégésű motort tartalmaz, és amely folyamatos elektromos áramellátást biztosít.

Seprő-gyűjtő egységből álló berendezés a törmelék szívócsőbe söprésére, hogy aztán azt pneumatikusan, nagysebességű légáram vagy mechanikus felszedőrendszer segítségével egy gyűjtő garatba továbbítsa. A seprő és gyűjtő egységek vagy saját teherautó alvázra vannak szerelve, vagy be vannak ágyazva az alvázra épített járműtestbe. A berendezés lehet rögzített vagy cserélhető szerszámrendszer leszerelhető része.

Olyan jármű, amelyet háztartási és ömlesztett hulladék gyűjtésére és szállítására terveztek konténeres vagy kézi töltéssel. A jármű felszerelhető tömörítő mechanizmussal. A hulladékgyűjtő járműnek vezetőfülkés alváza van, amelyre a karosszéria rögzítve van. Konténeremelő szerkezet is lehet rászerelve.

Mobil gép, amelyet aszfaltburkolatú útfelületek anyagának felszedésére használnak, amelyhez a gép egy hengeres testet alkalmaz, amelynek felületére marószerszámokat szerelnek fel; a vágószerszámmal felszerelt dobok forognak a vágási művelet alatt.

Gyalogos kezelésű vagy kezelőüléssel ellátott motoros gép, amely a talajszintet használja a vágás mélységének meghatározására, és amelyre egy olyan berendezés van felszerelve, amely alkalmas a kertekben, parkokban és más hasonló területeken lévő gyep felhasítására vagy felmarására.

Motoros gép, amelyet álló helyzetben való használatra terveztek, és amely egy vagy több vágóeszközzel rendelkezik arra, hogy ömlesztett szerves anyagokat kisebb darabokra aprítson. Általában tartalmaz egy adagoló bemeneti nyílást, amelyen keresztül az anyagot (amelyet egy készülék tart vagy nem tart) bejuttatják a berendezésbe, egy olyan eszközt, amely bármilyen módszerrel (vágással, aprítással, darálással vagy más módszerekkel) felvágja az anyagot és egy kibocsátó csúszdát, amelyen keresztül a vágott anyag kikerül a berendezésből. A csúszdához gyűjtőtartály csatlakoztatható.

Olyan gép, amellyel a hó eltávolítható a közlekedési területekről forgó eszközök segítségével, amelyet aztán fúvóberendezés gyorsít fel és lövell ki.

Jármű, amelyre olyan berendezés van felszerelve, amely vákuum segítségével összegyűjti a vizet, zagyot, iszapot, hulladékot vagy hasonló anyagokat a csatornákból vagy hasonló létesítményekből. A berendezés rá lehet szerelve a jármű saját alvázára, vagy be lehet építve a jármű saját testébe. A berendezés lehet rögzített, vagy lehet egy cserélhető szerszámrendszer leszerelhető része.

Forgógémes daru, amelynek kinyúló karja egy torony tetején van elhelyezve, amely hozzávetőlegesen függőlegesen áll munkahelyzetben. Erre az erőgéppel hajtott berendezésre rá vannak szerelve a függesztett teher emelésére és leengedésére, valamint az ilyen teher mozgatására szolgáló eszközök a teheremelés sugarának változtatása, billentés vagy a teljes berendezés mozgatása révén. Egyes berendezések számos, de nem szükségszerűen valamennyi mozgást képesek elvégezni. A berendezést fel lehet állítani rögzített pozícióban, avagy rá lehet szerelni szállítóeszközökre vagy emelőeszközökre.

Önjáró, rajtaülő vagy gyalogos kezelő által vezérelt, lánctalpas vagy kerekes jármű előre vagy hátra szerelt kotrógéppel és tartozékokkal, amelyet elsődlegesen árkok ásására terveztek. A művelet alatt a gép folyamatosan halad.

Dobbal felszerelt jármű készre kevert beton szállítására a betonkeverő üzemből a munkaterületre; a dob foroghat, miközben a jármű halad vagy áll. A dobot a munkaterületen ürítik ki annak forgatásával. A dobot vagy a jármű saját hajtómotorja, vagy egy külön segédmotor hajtja.

Olyan gép, amely magából a vízszivattyúból és meghajtórendszerből áll. A vízszivattyú olyan gépet jelent, amely a vizet alacsonyabb energiaszintről magasabb energiaszintre emeli.

Ezen melléklet a léghang mérési módszerét határozza meg, amelyet az irányelv tárgykörébe tartozó berendezések hangteljesítményszintjének meghatározására használnak az irányelvnek való megfelelés megállapítása céljából.

E melléklet A. része a 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott minden berendezéstípusra rögzíti

a hangnyomásszint méréséhez a forrást burkoló mérőfelületen és a forrás által keltett hangteljesítményszint számításához.

E melléklet B. része a 2. cikkének (1) bekezdésében említett minden berendezéstípusra rögzíti:

Amikor adott berendezéstípusokat vizsgálnak, a gyártó vagy a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője általában kiválaszthat egyet az A. részben rögzített zajkibocsátási alapszabványokból és a B. részben rögzített működési feltételeket erre az adott berendezéstípusra vonatkoztatja. Vita esetén viszont a B. részben rögzített zajkibocsátási szabványt kell használni a B. részben rögzített működési feltételekkel együtt.

A 2. Cikk (1) bekezdésben kijelölt, kültéri berendezések hangteljesítményszintjének meghatározására az alábbi zajkibocsátási alapszabványok

A megfelelőségi eljárás keretén belül a tervezési fázisban a mérési bizonytalanságot nem veszik figyelembe.

Ha a berendezés motorja vagy hidraulikus rendszere ventilátor(ok)kal van felszerelve, az(oka)t a vizsgálat során működtetni kell. A ventilátor fordulatszámát – a következő feltételekkel összhangban – a berendezés gyártója adja meg és állítja be, és meg kell jelennie a vizsgálati jegyzőkönyvben, hogy ezt a fordulatszámot alkalmazzák a további méréseknél is.

Ezeknél a méréseknél a berendezés motorját és hidraulikus rendszerét a kezelési utasításokkal összhangban be kell melegíteni és a biztonsági követelményeket be kell tartani.

A vizsgálatot álló helyzetű berendezésen végzik a berendezés vagy a mozgató mechanizmus üzemelése nélkül. A vizsgálat céljára a motort a hálózati teljesítménynek megfelelő ( 18 ), a névlegesnél nem kisebb fordulatszámmal kell üzemeltet.

Ha a berendezést hálózatról táplált generátor hajtja, akkor a hálózati áram frekvenciája, amit a motor számára a gyártó határoz meg, ± 1 Hz stabilitású legyen, ha a berendezésre indukciós motor van felszerelve, és a névleges feszültség a tápfeszültségnek ± 1 %-a legyen, ha a berendezésre kommutátor motor van felszerelve. A tápfeszültséget egy nem szétszerelhető kábel vagy huzal csatlakozójánál mérik, vagy a berendezés bemenetén, ha szétszerelhető kábellel van ellátva. A generátorból nyert áram hullámformája hasonló legyen a hálózatról nyert áraméval.

Ha a berendezést akkumulátor táplálja, az akkumulátor teljesen fel legyen töltve.

Az alkalmazott fordulatszámot és a megfelelő hálózati teljesítményt a berendezés gyártója adja meg és azt meg kell adni a vizsgálati jelentésben.

Ha a berendezés több motorhoz csatlakozik, ezeknek egyidejűleg kell üzemelniük a vizsgálat során. Ha ez nem lehetséges, akkor a motor(ok) minden lehetséges kombinációját vizsgálni kell.

Ezeknél a méréseknél a berendezés motorját (hajtóművét) és hidraulikus rendszerét a kezelési utasításokkal összhangban kell bemelegíteni és a biztonsági követelményeket be kell tartani. A vizsgálat során nem kell üzemeltetni egyetlen jelzőberendezést (mint például figyelmeztető kürtöt vagy irányváltás-vészjelzőt) sem.

A vizsgálat során a berendezés fordulatszámát vagy gyorsulását fel kell jegyezni és a vizsgálati jelentésben fel kell tüntetni.

Ha a berendezés több motorhoz és/vagy aggregátorhoz csatlakozik, ezeknek egyidejűleg kell üzemelniük a vizsgálat során. Ha ez nem lehetséges, akkor a motor(ok) és/vagy aggregátorok minden lehetséges kombinációját vizsgálni kell.

Minden egyes olyan berendezéstípusnál, amelyet terhelés alatt kell vizsgálni, a konkrét működtetési feltételeket úgy kell rögzíteni, hogy ezeknél elvileg hasonló hatások és igénybevételek keletkezzenek, mint a tényleges üzemelési feltételek mellett.

Minden kézi működtetésű berendezéstípusra a hagyományos működési feltételeket úgy kell meghatározni, hogy hasonló hatások és igénybevételek keletkezzenek, mint a tényleges üzemelési feltételek mellett.

A felületi hangnyomásszintet legalább háromszori méréssel határozzák meg. Ha a meghatározott értékek közül legalább kettő nem különbözik 1 dB-nél nagyobb mértékben, akkor nincs szükség további mérésekre, egyébként pedig a méréseket addig folytatják, amíg két olyan értéket nem kapnak, amelyek nem különböznek 1 dB-nél nagyobb mértékben egymástól. A hangteljesítményszint számításához használandó, A-súlyozású felületi hangnyomásszint annak a két legmagasabb értéknek a számtani átlaga, amelyek 1 dB-nél nem nagyobb mértékben különböznek egymástól.

A vizsgált forrás A-súlyozású hangteljesítményszintjét a hozzá közelebb eső egész számra kerekítve (0,5-nél kisebb értéknél az alacsonyabb számot; 0,5-nél nagyobb vagy azzal egyenlő értéknél a magasabb számot használjuk) kell a vizsgálati jegyzőkönyvben megadni.

A vizsgálati jegyzőkönyv tartalmazza a vizsgált forrás azonosításához szükséges műszaki adatokat, valamint a zajvizsgálat számát és az akusztikai adatokat is.

5. További mikrofon-pozíciók a félgömb alakú mérőfelületen (EN ISO 3744: 1995)

Az EN ISO 3744: 1995 7.2.1. és 7.2.2. pontjaiban előírtakon túl a félgömb alakú mérőfelületen egy 12 mikrofonból álló mérőegyüttes is használható. Az r sugarú félgömb felületén szétosztott 12 mikrofon-pozíció helye a következő táblázatban van felsorolva a Descartes-féle koordináták szerint. A félgömb r sugara egyenlő vagy nagyobb, mint a referencia paralelepipedon legnagyobb méretének kétszerese. A referencia paralelepipedont úgy kell meghatározni, mint az a legkisebb derékszögű paralelepipedon, amely éppen magába foglalja a berendezést (tartozékok nélkül) és a (hang)visszaverő síkon végződik. A félgömb sugarát a következők közül a közelebbi magasabb értékre kell kerekíteni: 4, 10, 16 m.

A mikrofonok számát (12) hatra lehet csökkenteni, de az EN ISO 3744: 1995 7.4.2. záradék követelményeit követve a 2, 4, 6, 8, 10 és 12 mikrofon-pozíciókat minden esetben használni kell.

Általában a félgömb alakú mérőfelületen elhelyezkedő, hat mikrofon-pozíciós elrendezést kell használni. Ha egy, az ebben az irányelvben lévő zajvizsgálati előírásokban más specifikációkat határoznak meg, akkor azokat a specifikációkat kell használni.

TÁBLÁZAT

A 12 mikrofon-pozíciós elrendezés koordinátá I

Mikrofonok száma	x/r	y/r	Z
1	1	0	1,5 m
2	0,7	0,7	1,5 m
3	0	1	1,5 m
4	–0,7	0,7	1,5 m
5	–1	0	1,5 m
6	–0,7	–0,7	1,5 m
7	0	–1	1,5 m
8	0,7	–0,7	1,5 m
9	0,65	0,27	0,71 r
10	–0,27	0,65	0,71 r
11	–0,65	–0,27	0,71 r
12	0,27	–0,65	0,71 r

Amennyiben berendezést beton vagy nem porózus aszfaltból készült hangvisszaverő felületen mérik, akkor a K2A környezeti korrekció értéke K2A = 0. Ha egy, az ebben az irányelvben lévő zajvizsgálati előírásban más specifikációkat határoznak meg, akkor azokat a specifikációkat kell használni.

A további kiegészítő mikrofonok elrendezése a félgömbön (12 mikrofon-pozíciós elrendezés)

Vizsgálati időtartam(ok)/az eredő hangteljesítményszint meghatározása, ha több mint egy működési feltételt alkalmaznak

A motor geometriai középpontját a félgömb középpontja fölé kell helyezni; az emelő terhelés nélkül mozog és – ha szükséges – a félgömböt az 1. pont irányába hagyja el.

Teljes terheléses fafűrészelés/működés maximális sebességgel terhelés nélkül

Vizsgálati időtartam(ok)/Az eredő hangteljesítményszint meghatározása, ha egynél több működési feltételt alkalmaznak:

ahol L W1 és LW2 a fent meghatározott két különböző működési mód átlagos hangteljesítményszintje

Ha lehetséges a két berendezést egyidejűleg üzemeltetni, akkor a 26. és 27. pont szerint. Ha nem, úgy külön kell mérni őket, és a nagyobb értékeket kell megadni

A vibrációs hengert egy vagy több rugalmas anyag(ok)ra – mint például légpárna(k) – szerelik fel. Ez a légpárna rugalmas anyagból (gumiszerű műanyag vagy hasonló) készül, és felfújják egy adott nyomásra azért, hogy a berendezés legalább 5 cm-t emelkedjen; a rezonanciahatásokat el kell kerülni. A párna(k) mérete olyan, hogy biztosított legyen a berendezés stabilitása a vizsgálat során.

A berendezést álló helyzetben vizsgálják, (a gyártó által megadott) névleges fordulatszámmal járó motorral és kikapcsolt mozgó mechanizmusokkal. A tömörítő mechanizmust a maximális döngölési teljesítmény mellett működtetik, ami a gyártó által megadott legnagyobb frekvencia és az ehhez a frekvenciához tartozó lehetséges legnagyobb amplitúdó kombinációjának felel meg.

(iii) LAPVIBRÁTOROK, VIBRÁCIÓS DÖNGÖLŐK, ROBBANÓ DÖNGÖLŐK ÉS TOLT HENGEREK

félgömb/hat mikrofon-pozíció az A rész 5. pontja szerint/az A rész 5. pontja szerint

A kompresszorokat visszaverő síkra kell felszerelni; a csúszótalpas kompresszorokat egy 0,40 m magas állványra helyezik, hacsak a gyártó nem követel meg más felszerelési körülményeket.

A vizsgált kompresszor bemelegített állapotban kell legyen, és stabil körülmények között kell üzemelnie, folyamatos üzemmódban. A gyártó által megadott módon, megfelelően karbantartva és kenve.

A hangteljesítményszint meghatározását teljes terhelésnél vagy olyan üzemelési körülmények között kell végezni, amelyek reprodukálhatók és reprezentatívak a vizsgált berendezés jellemző használatának legzajosabb működésére, bármelyik legyen is a zajosabb.

Ha a teljes üzem elrendezése olyan, hogy egyes komponensek, mint például belső hűtők távol vannak felszerelve a kompresszortól, akkor a zajvizsgálat végrehajtásánál törekedni kell arra, hogy elválasszák az ilyen részegységekben keletkező zajt. A különböző zajforrások szétválasztásához speciális berendezésekre lehet szükség, hogy gyengítsék az ezekből a forrásokból eredő zajt a mérés során. A vizsgálati jelentésben külön meg kell adni a zaj jellemzőit és az ilyen részegységek működésének feltételeit.

A vizsgálat során a kompresszorból kipufogógázt csövön keresztül vezetik el a vizsgálati területről. Vigyázni kell arra, hogy a kipufogógáz által keltett zaj minden mérési helyszínen legalább 10 dB-lel alacsonyabb legyen, mint a mérendő zaj (pl. hangtompító felszerelésével).

Vigyázni kell arra, hogy a levegő kibocsátása – a kompresszor kipufogó szelepénél fellépő turbulancia miatt – ne keltsen semmiféle járulékos zajt.

Félgömb/hat mikrofon-pozíció az A rész 5. cikk szerint és a következő táblázat szerint/a berendezés következő táblázatban megadott tömege szerint

Ha a vizsgált berendezésnek van kipufogója, annak tengelye egyenlő távolságra legyen a két mikrofon-pozíciótól. A tápegység zaja ne befolyásolja a vizsgált berendezésből kibocsátott zaj mérését.

A vizsgálat során a berendezést egy olyan tartószerszámmal kötik össze, amely be van ágyazva egy földbe süllyesztett, betongödörben lévő, kocka alakú betontömbbe. A vizsgálat során egy közbenső acéldarab helyezhető a berendezés és a tartószerszám közé. Ez a köztes darab stabil szerkezetet képez a berendezés és a tartószerszám között. A 10.1. ábra tartalmazza ezeket a követelményeket.

A tömb kocka alakú, éle 0,60 m ± 2 mm hosszú és olyan szabályos, amilyen csak lehet; vasbetonból kell készíteni és rétegenként alapos vibrációnak kell alávetni, amíg eléri a 0,2 m-t, hogy elkerüljék a túlzott ülepedést.

A kocka 8 mm átmérőjű, kötés nélküli acélrudakkal van merevítve; mindegyik rúd független a másiktól; a kialakítási koncepcióját a 10.2. ábra mutatja.

A tartószerszám be van zárva egy tömbbe és egy nem kevesebb, mint 178 mm és nem több mint 220 mm átmérőjű rudazatból álljon; a tartószerszám tokmánya azonos azzal a befogóval, amit normál körülmények között a vizsgált berendezéshez használnak és megfelel az ISO 1180: 1983 szabványnak, de elég hosszú ahhoz, hogy lehetővé tegye a gyakorlati vizsgálat végrehajtását.

Megfelelő megmunkálás szükséges ahhoz, hogy egyesítsék a két részegységet. A tartószerszámot úgy kell rögzíteni a tömbben, hogy a tokmány alsó szegélye 0,30 m-re legyen a tömb felső szélétől (lásd a 10.2. ábrát).

A tömbnek mechanikusan hibátlannak kell maradnia, különösen azon a ponton, ahol a tartószerszám és a beton találkozik. Minden egyes vizsgálat előtt és után meg kell győződni arról, hogy a betontömbbe zárt tartószerszám egyben van-e a tömbbel.

A kockát behelyezik egy köröskörül kicementezett gödörbe, amely egy legalább 100 kg/m2-es árnyékoló lemezzel van lefedve, amint azt a 10.3. ábra mutatja úgy, hogy az árnyékoló lemez felső széle szintben legyen a talajjal. Bármiféle mellékzörej elkerülése érdekében a tömböt a gödör aljánál és az oldalainál rugalmas illesztékekkel szigetelik, amely illesztékek határfrekvenciája nem több, mint a vizsgált berendezés ütési sebessége ütés per másodpercben kifejezve.

Az árnyékoló lemez nyílása, amelyen keresztül a tartószerszám tokmánya áthalad, olyan kicsi legyen, amilyen kicsi csak lehet, és le kell zárni egy rugalmas, hangszigetelő illesztődarabbal.

A vizsgált berendezést stabil, állandó körülmények között működtetik, amely körülmények ugyanolyan akusztikai állandóságot biztosítanak, mint a normál üzemmód.

A vizsgált berendezést a vásárlónak átadott kezelési utasításban meghatározott maximális teljesítménnyel működtetik.

Az A. értéke olyan legyen, hogy a „J” rugalmas illesztéken nyugvó árnyékoló lemez egy szintben legyen a talajjal.

A keverőberendezést (hordót) feltöltik névleges térfogatára 0-3 mm szemcseméretű homokkal, amelynek nedvességtartalma 4-10 %.

A motor geometriai középpontját a félgömb középpontjába kell helyezni, a csörlős emelőt csatlakoztatni kell, de nem kell adni rá terhelést.

Ha a gépre szórórúd van szerelve, azt felfelé állítják, és a csövet visszavezetik a betöltő tölcsérhez. Más esetekben a gépre felszerelnek egy legalább 30 m-es vízszintes csövet, amelyet visszavezetnek a betöltő tölcsérhez.

A motor geometriai középpontját a félgömb középpontjába kell helyezni; a szalagot terhelés nélkül járatják, és ha szükséges, a félgömböt az 1. pont irányába hagyja el.

A hűtőberendezést egy olyan valódi vagy szimulált teherárutérbe kell telepíteni és mozdulatlan állapotban vizsgálni, ahol a hűtőberendezés magassága a vásárlónak átadott használati utasítás szerinti tervezett telepítési követelményeknek megfelel. A hűtőberendezés tápegységét olyan teljesítménnyel üzemeltetik, amely a hűtőkompresszort és a ventilátort a használati utasítás szerinti maximális fordulatszámon működteti. Ha a hűtőberendezést a jármű hajtómotorjáról kívánják táplálni, akkor a jármű motorját nem járatják a vizsgálat alatt, és a hűtőberendezést megfelelő elektromos hálózatba csatlakoztatják. A vizsgálat alatt a leválasztható vontatókat eltávolítják.

Azokat a hűtőberendezéseket, amelyek olyan teherárutérbe vannak telepítve, amelyek különböző erőforrások választékával rendelkeznek, minden meghajtóforrásra külön kell vizsgálni. A vizsgálati eredményt tartalmazó jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell legalább a legnagyobb zajkibocsátást eredményező működési módot.

A lánctalpas földtolókat terepen vizsgálják az ISO 6395: 1998 6.3.3. pontja szerint.

Vizsgálati időtartam(ok) és különböző működtetési feltételek figyelembevétele, ha van

Egyenértékű az ISO 6395: 1988, C. melléklettel a következő módosításokkal:

„A motort maximális szabályozott fordulatszámmal (magas fordulatú üresjárat) üzemeltetik. A sebességváltót üres állásba teszik. A markolókanalat felső (ürítő) helyzetbe kell állítani mozgásának mintegy 75 %-áig, és aztán visszatéríteni járó helyzetébe, háromszor. A műveletek sorrendjét egyetlen ciklusnak kell tekinteni mozdulatlan állapotú hidraulikus üzemmód esetén.

Ha nem használnak motoros meghajtást a markolókanál felemeléséhez, akkor a motort üresjárati fordulatszámmal üzemeltetik üresbe állított sebességváltóval. A mérést a markolókanál felemelése nélkül végzik, a vizsgálati időszak 15 másodperc.”

Vizsgálati időtartam(ok)/az eredő hangteljesítmény meghatározása, ha egynél több működési feltételt alkalmaznak

19. TEHERAUTÓKON LÉVŐ SILÓK VAGY TARTÁLYOK BETÖLTÉSÉRE VAGY ÜRÍTÉSÉRE SZOLGÁLÓ BERENDEZÉSEK

A berendezést a teherautó mozdulatlan állapotában kell vizsgálni. A berendezést meghajtó motor olyan fordulatszámmal kell, hogy üzemeljen, amely a vásárlónak átadott kezelési utasításban meghatározott maximális teljesítményt hozza létre.

Vizsgálati időtartam(ok)/az eredő hangteljesítményszint meghatározása, ha egynél több működési feltételt alkalmaznak

Ebben a zajvizsgálatra vonatkozó jogszabályban az EN ISO 3744: 1995 szabvány 3.2.2. pontjában meghatározott, az egyedi zajeseményhez tartozó hangnyomás szintet – Lpls – határozzák meg a mikrofon-pozíciókban.

A K2A állandó EN ISO 3744: 1995, A. mellékletével összhangban meghatározott értéke £2,0 dB legyen, amely esetben a K2A elhanyagolható.

A zajvizsgálatot egy teljes cikluson keresztül végzik, amely az üres konténerrel kezdődik és akkor fejeződik be, amikor 120 üvegpalackot már bedobtak a konténerbe

A vizsgálatot végző kezelőszemély mindegyik palackot nyakánál fogja és azt az alsó részével a töltőnyílás felé tartja, majd ezután lágyan keresztülnyomja a töltőnyíláson a konténer közepe irányába, ha lehet elkerülve, hogy a palack nekiütődjön a falaknak. Csak egy töltőnyílást használnak a palackok bedobására és az a 12 mikrofon-pozícióhoz legközelebbi töltőnyílás.

Vizsgálati időtartam(ok)/az eredő hangteljesítmény meghatározása, ha egynél több működési feltételt alkalmaznak

Az A-súlyozású, egyedi zajeseményre vonatkozó hangnyomás-szintet lehetőleg egyidejűleg mérik a hat mikrofon-pozícióban minden, a konténerbe dobott palack esetében.

Az A-súlyozású, egyedi zajeseményre vonatkozó, a mérési felületre átlagolt hangnyomás szintet az EN ISO 3744: 1995 szabvány 8.1. pontja szerint számítják ki.

Az A-súlyozású, egyedi zajeseményre vonatkozó, 120 palack bedobására átlagolt hangnyomásszintet az A-súlyozású, egyedi zajeseményre vonatkozó, a mérési felületre átlagolt hangnyomás szintek logaritmikus átlagértékeként számítják ki.

Vizsgálati időtartam(ok)/az eredő hangteljesítmény meghatározása, ha egynél több működési feltételt alkalmaznak

A vágóberendezést megfelelö szerkezetben helyezik el úgy, hogy a vágószerszám a félgömb középpontja felett legyen. Fűvágók esetében a vágószerszám középpontját mintegy 50 mm távolságban tartják a felszín felett. Figyelembe véve a vágóélek elrendezését, a fűszegélyvágókat olyan közel kell helyezni a vizsgálat során használt mérőfelülethez, amilyen közel csak lehet.

Vita esetén a méréseket a szabadban kell végezni, mesterséges felületen (ISO 11094: 1991 szabvány 4.1.2. pontja).

A K2A állandó EN ISO 3744: 1995, A. mellékletével összhangban, nem mesterséges felületen meghatározott értéke £ 2,0 dB legyen, amely esetben a K2A elhanyagolható.

A sövénynyírót a szokásos használatnak megfelelően kell, hogy tartsa egy személy vagy egy megfelelő szerkezet úgy, hogy a vágószerszáma a félgömb középpontja felett legyen.

A sövénynyírót névleges sebességgel üzemeltetik a vágószerszám működése mellett.

A nagynyomású mosót álló helyzetben vizsgálják. A motor és a segédegységek a gyártó által a mozgó berendezés működtetésére megadott fordulatszámmal üzemelnek; a nagynyomású szivattyú(k) a gyártó által megadott maximális fordulatszámmal és maximális nyomással üzemel(nek). Egy illesztett fúvóka használata kell, hogy biztosítsa a nyomáscsökkentő szelep éppen a reakcióponton való működését. A fúvóka áramlási zaja nem befolyásolhatja a mérési eredményeket.

A nagynyomású vízsugaras mosót a hangvisszaverő síkra kell felállítani; a csúszótalpas gépeket egy 0,40 méter magas állványra helyezik, hacsak a gyártó nem ír elő másféle felszerelési módot.

A nagynyomású mosógépet kvázistacionárius állapotba hozzák a gyártó által meghatározott fordulatszám-tartományon belül. A vizsgálat során a fúvókát hozzá kell kapcsolni a nagynyomású mosógéphez és a gyártó által megadott kezelési utasítás szerinti legmagasabb működési nyomást kell beállítani.

A vizsgálathoz a fejtőkalapácsot egy tartóeszközhöz kell csatlakoztatni, és egy speciális vizsgálótömböt kell használni. A 28.1. ábra megadja ennek jellemzőit, a 28.2. ábra pedig a tartóeszköz helyzetét mutatja.

A vizsgált kalapács tartóeszköze meg kell, hogy feleljen a vizsgálati kalapácsokra vonatkozó műszaki követelményeknek, különösen a súlytartomány, hidraulikus kimenő teljesítmény, átfolyó és visszatérő tápolaj nyomása tekintetében.

A mechanikai felszerelésnek, valamint a csatlakozásoknak (tömlők, csövek stb.) meg kell felelniük a kalapács műszakai adatai között megadott specifikációknak. Ki kell küszöbölni minden jelentős zajt, amit a felszerelésükhöz szükséges csövek és a különböző mechanikai részegységek okoznak. Minden részegység csatlakozását szorosan meg kell húzni.

A tartóeszköz erősen tartja lefelé a kalapácsot azért, hogy ugyanazt a stabilitást biztosítsa, ami a normál működési körülmények között fennáll. A kalapácsot függőlegesen álló pozícióban kell működtetni.

A mérésekhez tompa szerszámot használnak. A szerszám hosszának ki kell elégítenie a 28.1. ábrán (vizsgáló tömb) megadott követelményeket.

A hidraulikus kalapács működési feltételeit megfelelő módon kell beállítani, mérni és jelentésbe foglalni a megfelelő műszaki specifikáció értékeivel együtt. A vizsgált kalapácsot úgy kell használni, hogy elérjék a kalapács maximális hidraulikus bemenő teljesítményének 90 %-át vagy még nagyobb arányát és a maximális olajáramlást.

Vigyázni kell arra, hogy a ps és Q mérőláncok mérési bizonytalanságát ± 5 %-on belül tartsák. Ez biztosítja a bemenő hidraulikus teljesítmény ± 5 %-os pontossággal történő meghatározását. Lineáris korrelációt feltételezve a bemenő hidraulikus teljesítmény és a kibocsátott hangteljesítmény között, ez kisebb, mint ± 0, 4 dB átlagos szórást jelent a hangteljesítményszint meghatározásakor.

Szabályozható részegységek, amelyeknek hatásuk van a kalapács teljesítményére

Az összes nyomástároló tartály, a központi nyomásszelep és a többi szabályozható részegység előzetes beállítása meg kell, hogy feleljen a műszaki adatok között megadott értékeknek. Ha egynél több rögzített ütési sebesség választható, akkor a méréseket minden beállításnál el kell végezni. A minimum és maximum értékeket rögzíteni kell.

A méréseket háromszor, vagy ha szükséges, többször megismétlik. A végeredményt az egymástól legfeljebb 1 dB-lel eltérő két legmagasabb érték számtani átlagaként számítják ki.

Ha négyszög alakú vizsgálati tömböt használnak, akkor a maximális hosszméret 0.89 × a megfelelő átmérő.

Az üres tér a fedőlemez és az üllő között rugalmas habgumival vagy más hangelnyelő anyaggal tölthető ki, melynek sűrűsége < 220 kg/m3.

A hidraulikus nyomásfokozót hangvisszaverő síkban kell felállítani; a csúszótalpas hidraulikus nyomásfokozót egy 0,40 m magas állványra kell helyezni, hacsak a gyártó felszerelési feltételekre vonatkozó követelményei nem térnek el ettől.

A vizsgálat során nem kell szerszámokat kapcsolni a hidraulikus nyomásfokozóhoz.

A hidraulikus nyomásfokozót kvázistacionárius állapotba hozzák a gyártó által meghatározott fordulatszám-tartományon belül. A gépet névleges fordulatszámon és a névleges nyomáson üzemeltetik. A névleges fordulatszám és nyomás az az érték, ami a vásárlónak átadott kezelési utasításban szerepel.

A beton- vagy aszfaltvágót a gyártó által a vásárlónak átadott kezelési utasításban megadott legnagyobb vágókéssel szerelik fel. A motort maximális fordulatszámon járatják a vágókés üresjárata mellett.

Vita esetén a méréseket szabadban kell végezni mesterséges felületen (ISO 11094: 1991 4.1.2. pont).

A K2A állandó EN ISO 3744: 1995, A. mellékletével összhangban, nem mesterséges felületen meghatározott értéke £2,0 dB legyen, amely esetben a K2A elhanyagolható.

Ha a fűnyíró gép kerekei 1 cm-nél mélyebb benyomódást okoznának a mesterséges felületen, akkor a kerekeket tartókra kell helyezni úgy, hogy a benyomódás nélküli mesterséges felülettel legyenek egy szintben. Ha a vágóeszköz nem választható el a fűnyíró meghajtó kerekeitől, akkor a fűnyírót tartókon kell vizsgálni a vágószerszám – gyártó által megadott – maximális fordulatszámmal történő üzemeltetése mellett. A tartókat úgy kell elkészíteni, hogy ne befolyásolják a mérési eredményeket.

A vágógépet egy megfelelŐ eszközzel pozícionálják úgy, hogy a vágóeszköz a félgömb középpontja felett legyen. Gyepvágóknál a vágóeszköz középpontját mintegy 50 mm-rel a felület felett tartják. Figyelembe véve a vágóélek elrendezését, a gyepszegélyvágókat olyan közel kell helyezni a vizsgálat során használt mérőfelülethez, amilyen közel csak lehet.

Vita esetén a méréseket a szabadban kell végezni mesterséges felületen (ISO 11094: 1991, 4.1.2. pont).

A K2A állandó EN ISO 3744: 1995, A. mellékletével összhangban, nem mesterséges felületen meghatározott értéke £2,0 dB legyen, amely esetben a K2A elhanyagolható.

A levélfúvót a normál használat szerint kell elhelyezni úgy, hogy a kifúvóberendezés kivezetése (50 ± 25 mm-rel) a félgömb felett legyen; ha a levélfúvó kézi, akkor vagy egy személy, vagy megfelelő eszköz tartja.

A levélfúvót a gyártó által megadott névleges sebességgel és a névleges légárammal kell üzemeltetni.

Ha a levélfúvó levélgyűjtőként is működtethető, akkor mindkét konfigurációban meg kell vizsgálni, és ebben az esetben a magasabb értéket kell figyelembe venni.

Vita esetén a méréseket a szabadban kell végezni mesterséges felületen (ISO 11094: 1991, 4.1.2. pont).

A K2A állandó EN ISO 3744: 1995, A. mellékletével összhangban, nem mesterséges felületen meghatározott értéke £ 2,0 dB legyen, amely esetben a K2A elhanyagolható.

A levélgyűjtőt a normál használat szerint kell elhelyezni úgy, hogy a gyűjtőberendezés bevezetése (50 ± 25 mm-rel) a félgömb felett legyen; ha a levélgyűjtő kézbenntartott típusú, akkor vagy egy személy, vagy egy megfelelő eszköz tartja.

A levélgyűjtőt a gyártó által megadott névleges sebességgel és a névleges légárammal kell üzemeltetni.

Ha a levélgyűjtő levélfúvóként is működtethető, akkor mindkét konfigurációban meg kell vizsgálni, és ebben az esetben a magasabb értéket kell figyelembe venni.

Be kell tartani a biztonsági követelményeket és a gyártó tájékoztatását.

Álló targoncánál a terhet (nem hangelnyelő anyagot, pl. acélt vagy betont; a gyártó utasításai szerinti tényleges kapacitás legalább 70 %-át kitevő terhet) maximális sebességgel fel kell emelni az alsó helyzetből arra a szabványos emelési magasságra, amely erre a típusú ipari targoncára vonatkozik, a „Ipari Szállítóeszközök Biztonsága” sorozatban található, vonatkozó Európai Szabvánnyal összhangban. Ha a tényleges maximális emelési magasság kisebb, egyedi méréseket lehet alkalmazni e magasságok figyelembevételével. Az emelési magasságot meg kell adni a vizsgálati jegyzőkönyvben.

A targoncát terhelés nélkül, teljes gyorsulással kell hajtani álló helyzetből olyan távolságig, ami az A-A vonal (a 4. és 6. mikrofon-pozíciókat összekötő vonal) elérésének háromszorosa, azután tovább kell vezetni a targoncát maximális gyorsulással a B-B vonalig (a 2. és 8. mikrofon-pozíciókat összekötő vonal). Amikor a targonca hátsó része áthaladt a B-B vonalon, a gázpedál kiengedhető.

Ha a targonca többfokozatú sebességváltóval rendelkezik, azt a fokozatot kell választani, ami a mérési távolságon a lehető legnagyobb sebesség elérését biztosítja.

Vizsgálati időtartam(ok)/az eredő hangteljesítmény meghatározása, ha egynél több működési feltételt alkalmaznak

A targoncák minden típusára a következő összefüggéssel kell az eredő hangteljesítményszintet számítani:

amelyben az „a” felső index az „emelő üzemmódot” míg „c” a „haladó üzemmódot” jelöli.

A lánctalpas rakodógépeket a vizsgálati területen kell tesztelni az ISO 6395: 1988 szabvány 6.3.3. pontjának megfelelően.

Vizsgálati időtartam(ok)/az eredő hangteljesítményszint meghatározása, ha egynél több működési feltételt alkalmaznak

Ha a daru stabilizálótámasszal felszerelt, akkor azokat teljesen ki kell nyújtani és a darut alátétein szintbe kell állítani, a lehetséges alátámasztási magasság középső pozíciójában.

A vizsgálandó mobil darut a gyártó által leírt standard változatban kell vizsgálatra benyújtani. A zajvizsgálat során a daru mozgatásához használt névleges motorteljesítményt kell alkalmazni. A darut a maximálisan engedélyezett ellensúllyal kell ellátni, amit a forgó részre szerelnek fel.

Mielőtt bármilyen mérést végeznének, a mozgó daru motorját és hidraulika-rendszerét a gyártó utasításait követve a normál üzemi hőmérsékletre kell melegíteni és a kézikönyv utasításaiban meghatározott, valamennyi vonatkozó biztonsági eljárást végre kell hajtani.

Ha a mozgó darura több motor van felszerelve, akkor a daru működtetéséhez használt motort kell járatni. A haladást biztosító motort ki kell kapcsolni.

Ha a mobil daru motorja ventilátorral van összekapcsolva, akkor a ventilátort járatni kell a vizsgálat során. Ha a ventilátor több fordulatszámon üzemeltethető, akkor a vizsgálatot annak legnagyobb fordulatszámmal történő működtetése mellett kell végezni.

A mérés a következő három [a)-c)] vagy négy [a)-d)] feltétel mellett történik:

Vizsgálati időtartam(ok)/az eredő hangteljesítmény meghatározása, ha egynél egy működési feltételt alkalmaznak

LWAd a teleszkópszerű mozgatási ciklusra vonatkozó hangteljesítményszint (ha van)

A K2A állandó EN ISO 3744: 1995, A. mellékletével összhangban meghatározott értéke £2,0 dB legyen, amely esetben a K2A elhanyagolható.

Azért, hogy a mérések zavarását minimálisra csökkentsük, a kezelőszemélynek a konténer hátsó oldalánál (a beakasztó oldalán) kell állnia. A fedelet közepénél fogva kell elengedni, hogy megelőzzük megvetemedését az esésnél.

Ha szükséges, a kezelőszemély elhagyhatja a kijelölt helyét, odamehet felemelni a fedelet.

Azért, hogy a mérések zavarását minimálisra csökkentsük, a kezelőszemély a négykerekes konténerek esetében a konténer hátsó oldalánál (a beakasztó oldalán) álljon, vagy kétkerekes konténerek esetében a konténer jobb oldalán (a 10-es és 12-es mikrofon-pozíciók között). A fedelet közepénél fogva engedi el, vagy a közepéhez olyan közel fogva, amilyen közel csak lehet.

A konténer bármely elmozdulását megakadályozandó, a kerekeket rögzíteni kell a vizsgálat során. Kétkerekű konténereknél a konténer ugrálásának megakadályozására a kezelőszemély meg is tarthatja azt kezének felső peremen való tartásával.

3. számú vizsgálat: A konténer átgurítása egy mesterséges, egyenetlen pályaszakaszon

Ehhez a vizsgálathoz egy mesterséges vizsgálati pályaszakaszt használnak, amely az egyenetlen talajt szimulálja. E vizsgálati pályaszakasz két párhuzamos (6 m hosszú és 400 mm széles) acélháló sávból áll, amelyeket hangvisszaverő síkra rögzítenek, hozzávetőlegesen 20 cm-enként. A két nyomsáv közötti távolságot a konténer típusához illesztik úgy, hogy hagyják a kerekeket a nyomsáv teljes hosszában forogni. Az elrendezés sík felületet kell, hogy biztosítson. Ha szükséges, a sávokat rugalmas anyaggal erősítik a talajhoz a nemkívánatos mellékzörejek elkerülése érdekében.

A nyomsávok több, 400 mm széles elem egymáshoz illesztésével is összeállíthatók

A 39.1. és 39.2. ábrák mutatnak be egy példát a megfelelő pályaszakaszra.

A mérést úgy végzik, hogy a kezelőszemély körülbelül 1 m/s állandó sebességgel addig húzza a konténert a mesterséges pályaszakaszon az A és B pont közötti távolságon (4.24 m távolság – lásd a 39.3. ábrát), amíg a kerék tengelye (kétkerekes konténernél) vagy az első kerék tengelye (négykerekes konténernél) eléri az A vagy B pontot. Ezt az eljárást háromszor megismétlik mindegyik irányban.

A vizsgálat során a kétkerekes konténernél a konténertengely és a nyomsáv közötti szög 45° legyen. Négykerekes konténernél a kezelőszemélynek kell gondoskodni arról, hogy a kerekek és a pályaszakasz felülete megfelelő érintkezésben legyen.

Vizsgálati időtartam(ok)/az eredő hangteljesítményszint meghatározása, ha egynél több működési feltételt alkalmaznak

Az 1. és 2. számú vizsgálatnál: Konténerfedél szabad csapódása és a fedél teljes kinyitása

Amennyiben lehetséges, a méréseket egyidejűleg végzik a hat mikrofon-pozícióban. Egyébként az egyes mikrofon-pozíciókban mért szinteket növekvő sorrendbe állítják és a hangteljesítményszinteket az egyes mikrofon-pozíciók azonos sorszámú értékeiből számítják ki.

Az A-súlyozású, eseményszintet mérési pontonként a fedél 20 zárásával és 20 nyitásával mérik. Az LWAzárási és LWAnyitási hangnyomásszinteket a kapott értékekből vett öt legnagyobb érték négyzetes középértékéből számítják ki.

A 3. számú vizsgálatnál: A konténer átgurítása egy mesterséges, egyenetlen pályaszakaszon

A T vizsgálati időtartam azzal az idővel egyenlő, ami az A és B pont közötti távolság megtételéhez szükséges a pályaszakaszon.

A LWAgurítási hangteljesítmény egyenlő hat olyan érték átlagával, amelyek kevesebb, mint 2 dB-lel különböznek egymástól. Ha ezt a kritériumot hat mérés nem elégíti ki, akkor a ciklust annyiszor kell megismételni, ahányszor szükséges.

A cölöpverő berendezést egy olyan cölöp tetejére helyezik fel, ami elég nagy ellenállással rendelkezik a talajon ahhoz, hogy lehetővé tegye a berendezés állandó sebességgel való működését. Ütőkalapácsok esetén a cölöpsapkát egy új, fabetéttel kell ellátni. A cölöpfej a vizsgálati sík felett 0,50 m-re helyezkedik el.

A K2A állandó EN ISO 3744: 1995, A. mellékletével összhangban, nem mesterséges felületen meghatározott értéke £2,0 dB legyen, amely esetben a K2A elhanyagolható.

Félgömb/hat mikrofon-pozíció az A rész 5. cikk szerint/A rész 5. cikk szerint. Ha l > 2 m: akkor egy paralelepipedon használható az EN ISO 3744: 1995 szerint d = 1 m mérési távolsággal.

Az áramfejlesztő generátort a hangvisszaverő síkra kell helyezni; a csúszótalpas áramfejlesztő generátort egy 0,40 m magas tartóra teszik, hacsak a gyártó felszerelési feltételekre vonatkozókövetelményei ettől nem eltérőek.

A motoros seprőgépet álló helyzetben kell vizsgálni. A motor és a segédberendezések a gyártó által az üzemben levő berendezés működtetésére megadott sebességgel üzemelnek; a seprű a legnagyobb fordulatszámon kell, hogy működjön, és nem érintkezhet a talajjal; a szívórendszernek maximális szívóteljesítménnyel kell üzemelnie; a talaj és a szívórendszer szájnyílása közti távolság nem haladhatja meg a 25 mm-t.

A hulladékgyűjtő teherjárművet álló helyzetében vizsgálják a következő működtetési feltételekkel.

Vizsgálati időtartam(ok)/az eredő hangteljesítményszint meghatározása, ha egynél több működési feltételt alkalmaznak

Ha egy hulladékgyűjtő jármű csak elektromos meghajtással rendelkezik, akkor az LWA1-re vonatkozó koefficiens értéke feltételezhetően 0-val egyenlő.

Az útmaró gépet a gyártó által a használati utasításban megadott állandósult üzemállapotba hozzák. A gépet és valamennyi csatlakozó berendezését saját névleges fordulatszámán üzemeltetik üresjárati állapotban.

Vita esetén a méréseket a szabadban végzik, mesterséges felületen (ISO 11094: 1991, 4.1.2. pont).

A K2A állandó EN ISO 3744: 1995, A. mellékletével összhangban, nem mesterséges felületen meghatározott értéke £2,0 dB legyen, amely esetben a K2A elhanyagolható.

A gyephasogató gépet a motor névleges fordulatszámán kell működtetni és munkaeszközét üresben kell járatni (üzemel, de nem vág).

A K2A állandó EN ISO 3744: 1995, A. mellékletével összhangban, nem mesterséges felületen meghatározott értéke £ 2,0 dB legyen, amely esetben a K2A elhanyagolható.

A aprító-zúzó gépet egy vagy több fadarab aprítása során kell vizsgálni.

A munkaciklus egy legalább 1,5 méter hosszú hengeres farönk (száraz fenyőfa vagy lemezelt fatábla) aprításából áll, amely az egyik végén meg van hegyezve, és amelynek átmérője hozzávetőlegesen egyezik azzal a maximális átmérővel, amelynek befogadására a vásárlónak átadott utasítások szerint a gépet tervezték.

A vizsgálati idő akkor ér véget, amikor nincs már több anyag a zúzótérben, de ez ne haladja meg a 20 másodpercet. Ha mindkét működési feltétel adott, akkor a magasabb hangteljesítményszintet eredményezőt kell figyelembe venni.

A hófúvót álló helyzetben kell vizsgálni. A hófúvót a gyártó ajánlásai szerint a munkaeszközzel együtt, annak maximális fordulatszámán üzemeltetik, míg a motort az ennek megfelelő, ezt biztosító fordulatszámon.

A szippantó járművet álló helyzetben kell vizsgálni. A motort és a segédberendezéseket a gyártó által a működő berendezés üzemeltetésére megadott fordulatszámon kell üzemeltetni; a vákuumszivattyú(k) a gyártó által megadott maximális teljesítménnyel üzemeljenek. A szippantóberendezést úgy kell üzemeltetni, hogy a belső nyomás egyezzen meg a légköri nyomással (0 % vákuum). A szívócső áramlási zaja nem befolyásolhatja a mérési eredményeket.

Félgömb/hat mikrofon-pozíció az A rész 5. bekezdése szerint/A rész 5. bekezdése szerint.

Ha az emelőmű a darugém magasságában van, a mérési felület egy 4 m sugarú gömb, amelynek középpontja egybeesik a csörlő geometriai középpontjával.

Ha a méréseket olyan darun végzik, ahol a darugémen van az emelőmű, ott a mérési felület egy gömb; S értéke egyenlő 200m2-rel.

Négy mikrofon-pozíció van azon a vízszintes síkon, amely az emelőmű geometriai középpontján halad keresztül (H = h/2)

d = a mikrofonállvány és az emelőmű közötti távolság a darugém irányában.

A másik két mikrofon-pozíciót a gömb és az emelőmű geometriai középpontján áthaladó függőleges metszési pontjaiban helyezik el.

Az emelő mechanizmust a vizsgálat során a következő módok egyike szerint kell felszerelni. A pozíciót a mérési jegyzőkönyvben le kell írni.

Amennyiben az energiatermelő generátor a daruhoz van csatlakoztatva, akár kapcsolódik az emelőműhöz akár nem, a darut egy sík, hangvisszaverő beton- vagy nem porózus aszfaltfelületen kell felállítani.

Amennyiben az emelőmű a darugémen található, a zajmérést úgy is el lehet végezni, hogy az emelőmű vagy a darugémre szerelt vagy a talajhoz rögzített helyzetben van.

Amennyiben a darut meghajtó energiaforrás független a darutól (elektromos áramfejlesztő generátor vagy hálózati áram, avagy hidraulikus vagy pneumatikus erőforrás), csak az emelőmű zajszintjét kell mérni.

Amennyiben az energiatermelő generátor a daruhoz van csatlakoztatva, az energiatermelő generátort és az emelőművet külön kell mérni, ha nincsenek összeépítve. Amennyiben e két berendezés össze van építve, a mérés az egész berendezésegyüttesre kell, hogy vonatkozzon.

A vizsgálat során az emelőművet és az energiatermelő generátort a gyártó utasításai szerint szerelik fel és működtetik.

A daruba beépített energiatermelő generátort a gyártó által jelzett teljes névleges teljesítményen kell üzemeltetni.

Az emelőművet tehermentesen üzemeltetik úgy, hogy dobja a maximális horogmozgatási sebességnek megfelelő fordulatszámon forogjon az emelő és a süllyesztő üzemmódokban. Ezt a sebességet a gyártó határozza meg. A vizsgálat eredményeként a két hangteljesítmény közül a nagyobbikat (emelő vagy süllyesztő) kell figyelembe venni.

A daruba beépített energiatermelő generátort a gyártó által jelzett teljes névleges teljesítményen üzemeltetik. Az emelőművet a dobnál olyan kábelfeszültséggel üzemeltetik, amely a maximális terhelés (minimális sugár esetében) és ezzel együtt a horog maximális sebessége mellett adódik. A terhelési és sebességi adatokat a gyártó határozza meg. A sebességet ellenőrizni kell a vizsgálat során.

Vizsgálati időtartam(ok)/az eredő hangteljesítményszintek meghatározása, ha egynél több működési feltételt alkalmaznak

Az emelőmű eredő hangteljesítményszintjének méréséhez a mérési időtartam (tr + tf) másodperc legyen:

Ha egy integráló egységet használnak, akkor az integrálási idő (tr + tf) másodperccel egyenlő.

A négyzetes középértéket az i-edik mikrofon-pozícióban az alábbi módon kell számítani:

A betonkeverő járművet álló helyzetben kell vizsgálni. A keverődobot közepes állagú (42-47 cm kiterjedésű) betonnal töltik fel a névleges kapacitásnak megfelelően. A keverődobot meghajtó motort olyan fordulatszámon üzemeltetik, amely a vásárlónak átadott használati utasításban a dobra meghatározott maximális sebességet biztosítja.

A vízszivattyút a hangvisszaverő síkra kell felállítani; a csúszótalpas vízszivattyút egy 0.40 m magas tartóra kell feltenni, hacsak a gyártó felszerelési feltételekre vonatkozó követelményei nem mások.

A motort a gyártó utasításaiban megadott legkedvezőbb hatásfokot biztosító ponton kell üzemeltetni.

A K2A állandónak az EN ISO 3744: 1995, A. mellékletével összhangban meghatározott értéke £2,0 dB legyen, amely esetben a K2A elhanyagolható.

Félgömb/hat mikrofon-pozíció az A rész 5. pontja szerint/A rész 5. pontja szerint.

Ha l > 2 m: akkor az EN ISO 3744: 1995 szerinti paralelepipedon használható d = 1 m mérési távolsággal.

A hegesztő generátort a hangvisszaverő síkon kell felállítani; a csúszótalpas hegesztőgenerátort egy 0,40 m magas tartóra kell helyezni, hacsak a gyártó felszerelési feltételekre vonatkozó követelményei nem mások.

A ce megfelelöségi jelölésnek a „CE” kezdöbetüket kell tartalmaznia a következő formában:

HaaCE-jelölést a berendezés méretére kicsinyítik vagy nagyítják, be kell tartani a fenti rajz arányait. A CE-jelölés egyes részei lényegében ugyanolyan magasak kell, hogy legyenek, amely magasság nem lehet kisebb, mint 5 mm.

A garantált zajszint jelölése a dB-ben megadott, garantált hangteljesítményszint számjegyeiből, az LWA jelből és a következő formájú piktogramból kell, hogy álljon:

Ha a jelölést a berendezés méretére kicsinyítik vagy nagyítják, be kell tartani a fenti rajz arányait. A jelölés függőleges mérete (magassága), ha lehet, ne legyen kisebb, mint 40 mm.

A GYÁRTÁS BELSŐ ELLENŐRZÉSE A MŰSZAKI DOKUMENTÁLÁS ÉRTÉKELÉSÉVEL ÉS RENDSZERES ELLENŐRZÉSEKKEL

A TAGÁLLAMOK ÁLTAL A SZERVEZETEK KIJELÖLÉSEKOR FIGYELEMBE VEENDŐ MINIMÁLIS KÖVETELMÉNYEK

( 3 ) Az Európai Parlament 1998. április 1-jei véleménye (HL C 138., 1998.5.4, 84. o.), a Tanács 2000. január 24-i közös álláspontja (HL C 83., 2000.3.22, 1. o.), és az Európai Parlament 2000. március 15-i határozata.

( 4 ) HL L 33., 1979.2.8., 15. o. A legutóbb a 85/405/EGK bizottsági irányelvvel (HL L 233., 1985.8.30., 9. o.) módosított irányelv.

( 5 ) HL L 300., 1984.11.19., 111. o. A legutóbb a 88/665/EGK bizottsági irányelvvel (HL L 382., 1988.12.31., 42. o.) módosított irányelv.

( 6 ) HL L 300., 1984.11.19., 123. o. A legutóbb a 85/406/EGK bizottsági irányelvvel (HL L 233., 1985.8.30., 11. o.) módosított irányelv.

( 7 ) HL L 300., 1984.11.19., 130. o. A legutóbb a 87/405/EGK irányelvvel (HL L 220., 1987.8.8., 60. o.) módosított irányelv.

( 8 ) HL L 300., 1984.11.19., 142. o. A legutóbb a 85/407/EGK bizottsági irányelvvel (HL L 233., 1985.8.30., 16. o.) módosított irányelv.

( 9 ) HL L 300., 1984.11.19., 149. o. A legutóbb a 85/408/EGK bizottsági irányelvvel (HL L 233., 1985.8.30., 18. o.) módosított irányelv.

( 10 ) HL L 300., 1984.11.19., 156. o. A legutóbb a 85/409/EGK bizottsági irányelvvel (HL L 233., 1985.8.30., 20. o.) módosított irányelv.

( 11 ) HL L 300., 1984.11.19., 171. o. A legutóbb a 88/181/EGK irányelvvel (HL L 81., 1988.3.26., 71. o.) módosított irányelv.

( 12 ) HL L 384., 1986.12.31., 1. o. A legutóbb a 95/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 168., 1995.7.18., 14. o.) módosított irányelv.

( 17 ) HL L 207., 1998.7.23., 1. o. A 98/79/EK irányelvvel (HL L 331., 1998.12.7., 1. o.) módosított irányelv.

( 18 ) A hálózati teljesítmény az „EK kW” – ban megadott teljesítményt jelenti, amit a forgattyústengely végénél vagy ezzel egyenértékű helyen a tesztpadon nyernek, és amit az országúti járművek belsőégésű motorjainak teljesítménymérési EK módszerével összhangban mérnek, kivéve azt, hogy a motor hűtőventilátorának teljesítményét kiiktatják.

		Hivatalos Lap
		No	page	date
►M1	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2005/88/EK IRÁNYELVE EGT vonatkozású szöveg (2005. december 14.)	L 344	44	27.12.2005
►M2	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 219/2009/EK RENDELETE (2009. március 11.)	L 87	109	31.3.2009

A berendezés tömege m kg-ban	A félgömb sugara	Mikrofon-pozíciókhoz (2., 4., 6. és 8.) tartozó „z”
m < 10	2 m	0,75 m
m ≥ 10	4 m	1,50 m

p s	A hidraulikus tápnyomás átlagértéke a kalapács működése során, mely legalább 10 ütést tartalmazzon.
Q	A törő bemeneti olajáramának átlagértéke, ps-sel egyidejűleg mérve.
T	Az olaj hőmérsékletének + 40/+ 60 °C között kell lennie a mérések alatt. A hidraulikus törő testhőmérsékletét a normál működési hőmérsékletre kell hozni a mérések megkezdése előtt.
P a	Minden nyomástároló tartály előtöltési gáznyomását statikus helyzetben kell mérni (a törő ne működjön), + 15/+ 25 °C stabil környezeti hőmérsékleten. A mért környezeti hőmérsékletet a mért nyomástároló tartály előtöltési gáznyomásával együtt regisztrálni kell.

d	Szerszám átmérő (mm)
d1	Üllő átmérő, 1 200 ± 100 mm
d2	Üllőtartó szerkezet belső átmérője, ≤ 1 800 mm
d3	Vizsgáló tömb fedőlemezének átmérője, ≤ 2 200 mm
d4	Szerszámnyílás átmérője a fedőlemezen, ≤ 350 mm
d5	Szerszámtömítés átmérője, ≤ 1 000 mm
h1	Látható szerszámhossz a ház legalacsonyabb része és a szerszám tömítés felső felülete között (mm), h1 = d ± d/2
h2	Szerszámtömítés vastagsága a fedőlemez felett, ≤ 20 mm (ha a szerszám tömítés a fedőlemez alatt helyezkedik el, akkor vastagsága nem korlátozott; habgumiból lehet készíteni)
h3	A fedőlemez felső felszíne és az üllő felső felszíne közötti távolság, 250 ± 50 mm
h4	Szigetelő habgumi fedőlemez-tömítés vastagsága, ≤ 30 mm
h5	Üllő vastagsága, 350 ± 50 mm
h6	Szerszám behatolás, ≤ 50 mm

szállítórendszer	a maximális érték legalább 10 %-a
szóró rendszer	a maximális érték legalább 40 %-a
döngölő (fordulatszám, ütés)	a maximális érték legalább 50 %-a
vibrátorok (fordulatszám, kiegyensúlyozatlan nyomaték)	a maximális érték legalább 50 %-a
nyomórudak (frekvencia, nyomás)	a maximális érték legalább 50 %-a