Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 209. cikkére,

tekintettel a Bizottság véleményére,

mivel:

(1)	A 74/122/EGK tanácsi határozattal ( 1 ) létrejött a Gazdaságpolitikai Bizottság (a továbbiakban: a bizottság).

(2)

A bizottság gyakorolja a tagállamok konjunktúrapolitikáinak összehangolásáról szóló, 1960. március 9-i tanácsi határozattal ( 2 ) létrehozott Rövid Távú Gazdaságpolitikai Bizottság, a tagállamok illetékes kormányhivatalai között a költségvetési politika területén megvalósuló együttműködésről szóló, 1964. május 8-i tanácsi határozattal ( 3 ) létrehozott Költségvetés-politikai Bizottság és a középtávú gazdaságpolitikai bizottságot létrehozó, 1964. április 15-i tanácsi határozattal ( 4 ) megalakuló Középtávú Gazdaságpolitikai Bizottság részére az alábbiakban átruházott összes feladatkört.

(3)	A bizottságról a Szerződés 272. cikke rendelkezik.

(4)

A bizottság alapokmányának tükröznie kell a gazdasági és monetáris unió harmadik szakaszába történő belépéssel létrehozott új intézményi környezetet; ajánlott a bizottság alapvető struktúrájának fenntartása, a működésének javítása érdekében szükséges módosítások végrehajtása és feladatainak pontosabb körülírása mellett.

(5)	A bizottságra átruházott feladat nem sértheti a Bizottság jogát, hogy javaslatokat tegyen vagy véleményt nyilvánítson a Szerződésben tárgyalt ügyekről.

(6)

Az euró bevezetése megerősíti a gazdaságpolitikák szoros összehangolásának és a tagállamok gazdasági teljesítményei fenntartható konvergenciájának szükségességét; az Európai Tanácsnak a gazdasági és monetáris unió harmadik szakaszában a gazdaságpolitikák összehangolásáról szóló 1997. december 13-i állásfoglalása ( 5 ) szerint a gazdaságpolitikák magasabb szintű összehangolásának magában kell foglalnia a tagállamok makrogazdasági fejleményeinek és a tagállamok strukturális politikáinak a munkaerő, a termékek és a szolgáltatások piacán történő szorosabb figyelemmel kísérését, valamint a költség- és ártendenciákat, különösen abból a szempontból, hogy azok miként hatnak a fenntartható inflációmentes növekedés és munkahelyteremtés elérésének esélyeire.

(7)

A gazdaságpolitikák összehangolásának középpontjában a Szerződés 99. cikkében meghatározott átfogó gazdaságpolitikai irányelvek és a többoldalú felügyeleti eljárás áll; a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság feladatainak sérelme nélkül a bizottságnak támogatnia kell az irányelvek kialakítását és hozzá kell járulnia a többoldalú felügyeleti eljáráshoz az ezen határozatban említett területeken.

(8)

Az Európai Tanács 1998. június 16-i cardiffi ülésén üdvözölte az Ecofin tanács és az abban részt vevő miniszterek 1998. május 1-i határozatát ( 6 ) a gazdasági reform nyomon követésére irányuló egyszerűsített eljárás létrehozásáról, a szubszidiaritás elvének teljes körű tiszteletben tartása mellett.

(9)

Az Európai Tanács 1999. június 3-i és 4-i állásfoglalása közösségi szintű makrogazdasági párbeszéd folyamatát indította el. Ez a makrogazdasági párbeszéd a bérfejlesztés és a makrogazdasági politikák kölcsönhatásának a továbbfejlesztését célozza. Az Európai Tanács úgy határozott, hogy a szakértői szintű makrogazdasági párbeszédnek a Foglalkoztatási és Munkaerő-piaci Bizottsággal együttműködésben, a bizottság keretein belül mindkét bizottság (ideértve az Európai Központi Bankot is), az Európai Bizottság, valamint a szociális párbeszéd makrogazdasági csoportja képviselőinek részvételével létrehozott munkacsoport keretein belül kell megvalósulnia. Ezen a szinten a bizottságnak különösen a kormányképviselők párbeszédhez való hozzájárulását kell biztosítania.

(10)

A növekedésről és foglalkoztatásról szóló 1997. június 16-i európai tanácsi állásfoglalás ( 7 ) a gazdaságpolitikák jobb összehangolását írta elő, hogy a Szerződés új foglalkoztatási címe alatt tervezett eljárást kiegészíthessék, és arra hívott fel, hogy a Foglalkoztatási Bizottság szorosan dolgozzon együtt a bizottsággal.

(11)

A Szerződés rendelkezik a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság létrehozásáról. A Gazdasági és Pénzügyi Bizottság feladatait a Szerződés 114. cikk (2) bekezdése tartalmazza. A Gazdasági és Pénzügyi Bizottság alapszabályát az 1998. december 31-i tanácsi határozattal ( 8 ) fogadták el. A bizottságnak szorosan együtt kell dolgoznia a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal a Tanács munkájának segítése során.

(12)	A Szerződés megköveteli a Foglalkoztatási Bizottság létrehozását. Ugyancsak előírja a szoros együttműködést ezzel a bizottsággal is.

(13)	A bizottság feladatainak meghatározása nem sértheti a Szerződés 99. cikk (5) bekezdésében meghatározott többoldalú felügyeleti eljárásra vonatkozó bármely jövőbeli másodlagos joganyagot.

▼M1

(14)	A bizottságban a tagállamoknak, a Bizottságnak és az Európai Központi Banknak megfelelő képviselettel kell rendelkeznie. Valamennyien két-két tagot jelölnek.

▼B

(15)	A bizottság tagjainak kinevezése személyre szóló, feladataik elvégzése során tevékenységüket a Közösség általános érdekei irányítják.

(16)	A bizottság elnökét kétéves időtartamra választják. Ez az időtartam általában nem megújítható. Az időtartam meghosszabbítható, amennyiben nincs más elnökjelölt.

(17)	Az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok tisztségviselőiből álló bizottsági tagság nem sértheti a Szerződés 108. cikkét,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

A Szerződés 272. cikkében meghatározott Gazdaságpolitikai Bizottság (a továbbiakban: a bizottság) alapszabályát elfogadták.

(1) A Szerződés 114. és 207. cikkének sérelme nélkül, a gazdaságpolitikai bizottság (a továbbiakban: a bizottság) hozzájárul a Tanács tagállamok és a Közösség gazdaságpolitikáját összehangoló munkájának előkészítéséhez, és tanácsadást végez a Bizottság és a Tanács részére.

(2) A bizottság a Tanács munkájának előkészítéséhez gazdasági elemzésekkel, módszertani véleményekkel és a gazdaságpolitikai ajánlások tervezeteivel járul hozzá, különösen a közösségi növekedési potenciál és a foglalkoztatottság javítását célzó strukturális politikák területén. Ebben az összefüggésben különösen az alábbiakra fordít figyelmet:

(3) A fent említett területeken, a Szerződés 114. és 207. cikkeinek sérelme nélkül, a bizottság támogatja a Tanács munkáját, különösen az átfogó gazdaságpolitikai irányelvek kialakításában, és hozzájárul a Szerződés 99. cikkének (3) bekezdésében említett többoldalú felügyeleti eljáráshoz. Ebben az összefüggésben a bizottság rendszeres, különösen a tagállamok strukturális reformjaira összpontosító országelemzéseket végez.

(4) A Szerződés 130. és 207. cikkeinek sérelme nélkül, a bizottság hozzájárul a Tanácsnak a Szerződés foglalkoztatásról szóló címe alatt meghatározott munkájához.

(5) A bizottság támogatást nyújt a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak, különösen a tagállamokban és a Közösségben végbemenő rövid- és középtávú makrogazdasági folyamatok felügyeletében, úgy, hogy elemzéseket és véleményeket készít elsősorban módszertani kérdésekről a strukturális és makrogazdasági politikák kölcsönhatásainak vonatkozásában, valamint a keresetek alakulását illetően a tagállamokban és a Közösségben.

(6) A bizottság keretet biztosít a makrogazdasági kérdésekről folytatott szakmai szintű párbeszédhez a bizottság (beleértve az Európai Központi Bankot), a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság, a Foglalkoztatási Bizottság, a Bizottság és a szociális partnerek képviselői között.

(7) A bizottság a Szerződés 272. cikkében meghatározottak szerint konzultál a Bizottsággal az Európai Unió általános költségvetésében a nem kötelező jellegű kiadások növelésének legnagyobb mértékéről.

A bizottság a Tanács, a Bizottság, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság kérésére vagy saját kezdeményezésére nyilvánít véleményt.

A bizottság feladatai teljesítése során a Tanács részére beterjesztendő jelentések kidolgozásában szorosan együttműködik a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal. Az átfogó gazdaságpolitikai irányelvek előkészítéséhez történő hozzájárulásként a bizottság jelentést készít a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság részére. Munkáját összehangolja a Foglalkoztatási Bizottsággal és más olyan bizottságokkal és munkacsoportokkal, amelyek előkészítik a Tanács munkáját azon területeken, amelyeken e bizottságok és munkacsoportok illetékesek.

(1) A tagállamok, a Bizottság és az Európai Központi Bank egyaránt két-két tagot jelöl a bizottságba.

(2) A bizottság tagjait a gazdasági és strukturális politika meghatározása területén kiemelkedő szakértelemmel rendelkező vezető tisztségviselők közül kell kiválasztani.

Feladataik ellátása során a bizottság tagjait a Közösség általános érdekei szerint járnak el.

(1) A bizottság tagjai közül egyszerű többséggel két éves időszakra elnököt és legfeljebb három alelnököt választ. A kétéves időszak rendszerint nem újítható meg.

(2) Az elnök a szavazati jogát küldöttségének egy másik tagjára ruházza át.

Ha az elnök feladatai ellátásában akadályozva van, az elnököt a bizottság egyik alelnöke helyettesíti.

(1) A bizottság munkáját a titkár által irányított titkárság segíti. A Bizottság gondoskodik a titkárról és a titkárság feladatainak ellátásához szükséges személyi feltételekről. A titkárt a bizottsággal történt konzultációt követően a Bizottság jelöli ki. A bizottság által megszabott feladatokat a titkár és a titkárság a bizottság útmutatásai alapján látja el.

(2) A bizottság kiadásait a Bizottság költségvetési előirányzatai tartalmazzák.

A bizottság egyszerű többséggel fogadja el a véleményeket vagy beszámolókat, amennyiben azok szavazást igényelnek. A bizottság minden egyes tagja egy szavazattal rendelkezik. Ha azonban olyan ügyekben kell tanácsot adni vagy véleményt nyilvánítani, amelyekben később tanácsi határozathozatalra kerülhet sor, a nemzeti központi bankokat képviselő tagok és a Bizottság képviselői teljes tanácskozási jogkörrel vehetnek részt a vitákban, de szavazati joggal nem rendelkeznek. A bizottság beszámol a vita során kifejtett kisebbségi vagy eltérő véleményekről is.

A bizottság ülésein általában csak a tagok szólalhatnak fel. Kivételes körülmények esetén az elnök hozzájárulhat ettől eltérő megoldások alkalmazásához.

A bizottság egyes kérdések vizsgálatával albizottságokat vagy munkacsoportokat bízhat meg. Ilyen esetekben az elnöki feladatokat a bizottság által kijelölt bizottsági tag látja el.

A bizottság, az albizottságok vagy munkacsoportok, szakértőket is segítségül hívhatnak.

A bizottságot az elnök saját kezdeményezésére vagy a Tanács, a Bizottság vagy legalább öt bizottsági tag kérésére hívja össze.

(1) A bizottságot általában az elnök képviseli; így különösen a bizottság felhatalmazhatja az elnököt, hogy a bizottsági megbeszélésekről tájékoztatást adjon és szóban magyarázatot fűzzön a bizottság által kidolgozott véleményekhez és közleményekhez.

(2) A bizottság elnökének feladata a kapcsolattartás a bizottság és az Európai Parlament között, amelyet szükség szerint tájékoztat a bizottság munkájáról.

(1) Ha a bizottság másként nem határoz, a bizottság tevékenysége nem nyilvános. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni az albizottságok és a munkacsoportok tevékenységére is.

(2) A bizottság által készített beszámolókat és véleményeket a címzett részére történő továbbításukat követően a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni, kivéve, ha a további titoktartást nyomós okok indokolják.

		Hivatalos Lap
		No	page	date
►M1	A TANÁCS HATÁROZATA (2003. június 18.)	L 158	55	27.6.2003