01992L0083 — HU — 01.01.2022 — 003.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
Módosította:
Módosította:
|
A1
|
OKMÁNY a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány
|
L 236
|
33
|
23.9.2003
|
|
►A2
|
SZERZŐDÉS KÖZÖTT, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁGNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL
|
L 157
|
203
|
21.6.2005
|
▼B
A TANÁCS 92/83/EGK IRÁNYELVE
(1992. október 19.)
az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról
I. SZAKASZ
SÖR
Alkalmazási kör
1. cikk
(1)
A tagállamok az ezen irányelvnek megfelelő jövedéki adót vetik ki a sörre.
(2)
A tagállamok adómértékeiket a 92/84/EGK irányelvnek megfelelően határozzák meg.
2. cikk
Ezen irányelv alkalmazásában „sör”: minden, a 2203 KN-kód alá tartozó termék vagy minden, a sörnek a 2206 KN-kód alá tartozó, nem alkoholtartalmú italokkal való keverékét tartalmazó termék, mindkét esetben 0,5 térfogatszázalékot meghaladó tényleges alkoholtartalommal.
Az adó meghatározása
3. cikk
(1)
A tagállamok a sörre kivetett jövedéki adót a következők alapján határozzák meg:
—
egy hektoliter/Plato-fok,
vagy
—
egy hektoliter/tényleges alkoholtartalom foka térfogatszázalékban,
a végtermékre számítva.
▼M1
A Plato-fok mérése céljából a sör minden összetevőjét figyelembe kell venni, beleértve az erjesztés befejezését követően hozzáadott összetevőket is.
A második albekezdéstől eltérve azon tagállamok, amelyek 2020. július 29-én a Plato-fok mérése céljából nem veszik figyelembe a sörnek az erjesztést követően hozzáadott összetevőit, 2030. december 31-ig továbbra is alkalmazhatják az említett időpontban alkalmazott módszert.
▼B
(2)
A sörre kivetendő adónak a 92/84/EGK irányelv kívánalmainak megfelelően történő meghatározásakor a tagállamok figyelmen kívül hagyhatják a Plato-foknak, vagy a tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban kifejezett fokának törtrészeit.
Ezenfelül azon tagállamok, amelyek az adót a hektoliter száma/Plato-fok alapján vetik ki, a sört különböző kategóriákba sorolhatják, amely kategóriák kategóriánként legfeljebb négy Plato-fokot fedhetnek le, és az egyes kategóriákba tartozó minden sörre ugyanazt a hektoliterenkénti adómértéket alkalmazhatják. Az ilyen adómértékek mindig elérik, vagy meghaladják a 92/84/EGK irányelv 6. cikkében maghatározott minimum adómértéket, (a továbbiakban: minimum adómérték).
4. cikk
(1)
A tagállamok a független kisüzemi sörfőzdék által főzött sörre az érintett sörfőzdék éves termelése alapján megállapított kedvezményes adómértékeket alkalmazhatnak, a következő korlátokon belül:
—
a kedvezményes adómértékeket nem lehet az évi 200 000 hektoliter sörnél többet előállító vállalkozások esetében alkalmazni,
—
a kedvezményes adómértékeket, amelyek alacsonyabbak lehetnek a minimum adómértéknél, nem lehet a normál nemzeti jövedékiadó-mértéknél 50 %-kal alacsonyabban meghatározni.
(2)
A kedvezményes adómértékek tekintetében „független kisüzemi sörfőzde”: az a sörfőzde, amely jogi és gazdasági szempontból független minden más sörfőzdétől, amely minden más sörfőzde telephelyétől fizikailag elkülönült telephelyet használ és amely nem licencia alapján működik. Amennyiben azonban két vagy több kisüzemi sörfőzde együttműködik, és az összesített éves termelésük nem haladja meg a 200 000 hektolitert, akkor azok a sörfőzdék egy külön, független, kisüzemi sörfőzdeként kezelhetők.
(3)
A tagállamok biztosítják, hogy bármely általuk esetlegesen bevezetett kedvezményes adómértéket egyformán alkalmazzanak a más tagállamokban elhelyezkedő független kisüzemi sörfőzdékből a területükre beszállított sörre is. Különösen azt biztosítják, hogy egy más tagállamból származó szállítmányra soha ne vessenek ki magasabb adót, mint annak pontos hazai megfelelőjére.
5. cikk
▼M1
(1)
A tagállamok a minimum adómértéknél alacsonyabb kedvezményes adómértékeket alkalmazhatnak olyan sörre, amelynek tényleges alkoholtartalma nem haladja meg a 3,5 térfogatszázalékot.
▼B
(2)
A tagállamok ennek a cikknek az alkalmazását leszűkíthetik azokra a termékekre, amelyek a sörnek, a 2206 KN-kód alá tartozó nem alkoholtartalmú italokkal való keverékét tartalmazzák.
6. cikk
Azon feltételek alapján, amelyeket a tagállamok meghatároznak az adómentesség egyértelmű alkalmazásának biztosítására, a tagállamok mentesíthetik a jövedéki adó alól a magánszemélyek által előállított és az előállító, annak családtagjai vagy vendégei által elfogyasztott sört, feltéve hogy eladásra nem kerül sor.
II. SZAKASZ
BOR
Alkalmazási kör
7. cikk
(1)
A tagállamok az ezen irányelvnek megfelelő jövedéki adót vetik ki a borra.
(2)
A tagállamok adómértékeiket a 92/84/EGK irányelvnek megfelelően határozzák meg.
8. cikk
Ezen irányelv alkalmazásában:
1.
„Csendes bor”: az e cikk (2.) bekezdésének meghatározása szerinti habzóbor kivételével minden, a 2204 és 2205 KN-kód alá tartozó termék:
—
amely tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1,2 térfogatszázalékot, de nem haladja meg a 15 térfogatszázalékot, feltéve hogy a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik,
—
amely tényleges alkoholtartalma meghaladja a 15 térfogatszázalékot, de nem haladja meg a 18 térfogatszázalékot, feltéve hogy mindennemű alkoholtartalom-növelés nélkül állították elő, és hogy a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik;
▼M1
2.
„Habzóbor”: minden, a 2204 10 , 2204 21 06 , 2204 21 07 , 2204 21 08 , 2204 21 09 , 2204 29 10 és 2205 KN-kód alá tartozó termék:
▼B
—
amely drótkosárral vagy más eszközzel rögzített gomba formájú dugóval lezárt palackban van, vagy benne az oldott széndioxidnak köszönhető túlnyomás eléri vagy meghaladja a 3 bart,
—
amely tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1,2 térfogatszázalékot, de nem haladja meg a 15 térfogatszázalékot, feltéve hogy a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik.
Az adó meghatározása
9. cikk
(1)
A tagállamok a borra kivetett jövedéki adót a késztermék egy hektoliterére számítva határozzák meg.
(2)
A (3) és (4) bekezdésekben előírtak kivételével a tagállamok a csendes bor adójának hatálya alá tartozó minden termékre azonos mértékű jövedéki adót vetnek ki. Hasonlóképpen, a habzóbor adójának hatálya alá tartozó minden termékre azonos mértékű jövedéki adót vetnek ki. A csendes borokra és habzóborokra azonos jövedékiadó-mértéket is alkalmazhatnak a tagállamok.
(3)
A tagállamok kedvezményes jövedékiadó-mértékeket alkalmazhatnak bármely olyan típusú csendes borra és habzóborra, amelynek tényleges alkoholtartalma nem haladja meg a 8,5 térfogatszázalékot.
(4)
Azok a tagállamok, amelyek 1992. január 1-jén a 8. cikk (1) bekezdése második francia bekezdésében meghatározott csendes borokra magasabb jövedékiadó-mértéket alkalmaztak, folytathatják ezen adómérték alkalmazását. E magasabb adómérték nem haladhatja meg a köztes alkoholtermékekre alkalmazott normál nemzeti adómértéket.
▼M1
9a. cikk
(1)
A tagállamok kedvezményes jövedékiadó-mértéket alkalmazhatnak a független kisüzemi bortermelők által előállított borra, a következő korlátozásokkal:
—
a kedvezményes adómértékeket nem lehet alkalmazni az évente átlagosan több mint 1 000 hektoliter bort előállító vállalkozások esetében, vagy a Máltai Köztársaság esetében az évente átlagosan több mint 20 000 hektoliter bort előállító vállalkozások esetében,
—
a kedvezményes adómértékeket a normál nemzeti jövedékiadó-mérték legalább 50 %-ában kell meghatározni.
(2)
A kedvezményes adómértékek tekintetében „független kisüzemi bortermelő” az a bortermelő, amely jogi és gazdasági szempontból független minden más bortermelőtől, amely minden más bortermelő telephelyétől fizikailag elkülönült telephelyet használ és amely nem licencia alapján működik. Amennyiben azonban két vagy több kisüzemi bortermelő együttműködik, és az összesített éves termelésük nem haladja meg az 1 000 vagy adott esetben a 20 000 hektolitert, akkor e bortermelők egy külön független kisüzemi bortermelőként kezelhetők.
(3)
A tagállamok biztosítják, hogy bármely általuk esetlegesen bevezetett kedvezményes adómértéket egyformán alkalmazzanak a más tagállamokban elhelyezkedő független kisüzemi bortermelőktől a területükre beszállított borra is. Különösen azt biztosítják, hogy egy más tagállamból származó szállítmányra soha ne vessenek ki magasabb adót, mint annak pontos hazai megfelelőjére.
▼B
10. cikk
Azon feltételek alapján, amelyeket a tagállamok e cikk egyértelmű alkalmazásának biztosítására határoznak meg, a tagállamok mentesíthetik a jövedéki adó alól a magánszemélyek által előállított és az előállító, annak családtagjai vagy vendégei által elfogyasztott bort, feltéve hogy eladásra nem kerül sor.
III. SZAKASZ
A BORON ÉS SÖRÖN KÍVÜLI ERJESZTETT ITALOK
Alkalmazási kör
11. cikk
(1)
A tagállamok az ezen irányelvnek megfelelő jövedéki adót vetik ki a sörön és boron kívüli erjesztett italokra (egyéb erjesztett italok).
(2)
A tagállamok adómértékeiket a 92/84/EGK irányelvnek megfelelően határozzák meg.
12. cikk
Ezen irányelv alkalmazásában és a 17. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül:
1.
„Egyéb csendes erjesztett ital”: minden, a 2204 és 2205 KN-kód alá tartozó, de a fenti, 8. cikkben nem említett termék, és minden, a 2206 KN-kód alá tartozó termék, kivéve az e cikk 2. pontjában meghatározott egyéb habzó erjesztett italokat és a 2. cikk által lefedett bármely terméket:
—
amelynek tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1,2 térfogatszázalékot, de nem haladja meg a 10 térfogatszázalékot,
—
amelynek tényleges alkoholtartalma meghaladja a 10 térfogatszázalékot, de nem haladja meg a 15 térfogatszázalékot, feltéve hogy a termékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik.
▼M1
2.
„Egyéb habzó erjesztett ital”: minden, a 2206 00 31 és 2206 00 39 KN-kód alá tartozó termék, valamint a 2204 10 , 2204 21 06 , 2204 21 07 , 2204 21 08 , 2204 21 09 , 2204 29 10 és a 2205 KN-kód alá tartozó, de a 8. cikkben nem említett termék:
▼B
—
amely olyan palackban van, amelyet drótkosárral vagy más eszközzel rögzített gomba formájú dugóval zártak le, vagy benne az oldott széndioxidnak köszönhető túlnyomás eléri, vagy meghaladja a 3 bart,
—
amely tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1,2 térfogatszázalékot, de nem haladja meg a 13 térfogatszázalékot,
—
amely tényleges alkoholtartalma meghaladja a 13 térfogatszázalékot, de nem haladja meg a 15 térfogatszázalékot, feltéve hogy a termékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik.
Az adó meghatározása
13. cikk
(1)
A tagállamok az egyéb erjesztett italokra kivetett jövedéki adót a késztermék egy hektoliterére számítva határozzák meg.
▼M1
(2)
Az e cikk (3) bekezdésében és a 13a. cikkben előírtak kivételével a tagállamok az egyéb csendes-erjesztett italokra vonatkozó adó hatálya alá tartozó minden termékre azonos mértékű jövedéki adót vetnek ki. Hasonlóképpen, az egyéb habzó erjesztett italokra vonatkozó adó hatálya alá tartozó minden termékre azonos mértékű jövedéki adót vetnek ki. Az egyéb csendes erjesztett italokra és az egyéb habzó erjesztett italokra azonos jövedékiadó-mértéket is alkalmazhatnak a tagállamok.
▼B
(3)
A tagállamok kedvezményes jövedékiadó-mértéket alkalmazhatnak bármely olyan típusú egyéb csendes és habzó erjesztett italokra, amelyek tényleges alkoholtartalma nem haladja meg a 8,5 térfogatszázalékot.
▼M1
13a. cikk
(1)
A tagállamok a független kisüzemi termelők által előállított egyéb erjesztett italokra az érintett termelők éves termelése alapján kedvezményes adómértékeket alkalmazhatnak, a következő korlátokon belül:
—
a kedvezményes adómértékeket nem lehet az ilyen italokból összesen évi 15 000 hektoliternél többet előállító vállalkozások esetében alkalmazni,
—
a kedvezményes adómértékeket az egyéb erjesztett italokra vonatkozó normál nemzeti jövedékiadó-mérték legalább 50 %-ában kell meghatározni.
(2)
E cikk alkalmazásában egyéb erjesztett italok a gyümölcsök, bogyós gyümölcsök, zöldségek vagy méz vizes oldata erjesztésével vagy az előbbiek friss levének vagy sűrített levének erjesztésével előállított italok. A tagállamok nem engedélyezhetik egyéb alkohol vagy alkoholtartalmú ital egyéb erjesztett ital előállítása céljából történő hozzáadását. E cikk alkalmazásában az aromák hígításához vagy feloldásához a feltétlenül szükséges adagban használt, az alkoholtartalom legfeljebb 1,2 %-kal történő növekedését eredményező alkohol hozzáadása nem minősül az egyéb erjesztett ital előállítása céljából történő alkohol-hozzáadásnak. Az ilyen aromák hozzáadása nem vezethet az eredeti termék jellegének nagymértékű módosulásához.
(3)
A tagállamok e cikk alkalmazását az egyéb erjesztett italok bizonyos típusaira korlátozhatják.
(4)
E cikk alkalmazásában „független kisüzemi termelő” az egyéb erjesztett italt előállító olyan termelő, amely jogi és gazdasági szempontból független minden más, egyéb erjesztett italt előállító termelőtől, amely minden más, egyéb erjesztett italt előállító termelő telephelyétől fizikailag elkülönült telephelyet használ, és amely nem licencia alapján működik. Amennyiben azonban két vagy több kisüzemi termelő együttműködik, és az összesített éves termelésük nem haladja meg a 15 000 hektolitert, akkor azok a termelők egy külön független kisüzemi termelőként kezelhetők.
(5)
A tagállamok biztosítják, hogy bármely kedvezményes adómértéket, amelyet esetlegesen bevezetnek, ugyanúgy alkalmazzanak a más tagállamokban elhelyezkedő független kisüzemi termelőkből a területükre beszállított egyéb erjesztett italokra is. Különösen azt biztosítják, hogy egy más tagállamból származó szállítmányra soha ne vessenek ki magasabb adót, mint annak pontos hazai megfelelőjére.
▼B
14. cikk
Olyan feltételekre is figyelemmel, amelyeket a tagállamok határoznak meg e cikk egyértelmű alkalmazásának biztosítására, a tagállamok mentesíthetik a jövedéki adó alól a magánszemélyek által előállított és a gyártó, annak családtagjai vagy vendégei által elfogyasztott egyéb csendes és habzó erjesztett italokat, feltéve hogy eladásra nem kerül sor.
▼M1
15. cikk
A 92/84/EGK irányelv és a 2008/118/EK irányelv (
1
) alkalmazásában a „bor” – ra tett utalásokat ugyanúgy alkalmazandónak kell tekinteni az e szakaszban meghatározott egyéb erjesztett italokra is.
▼B
IV. SZAKASZ
KÖZTES ALKOHOLTERMÉKEK
Alkalmazási kör
16. cikk
(1)
A tagállamok ennek az irányelvnek megfelelően jövedéki adót vetnek ki a köztes alkoholtermékekre.
(2)
A tagállamok adómértékeiket a 92/84/EGK irányelvnek megfelelően határozzák meg. Az ilyen adómértékek soha nem lehetnek alacsonyabbak azon adómértékeknél, amelyeket a tagállamok ennek az irányelvnek a 8. cikk (1) bekezdése és a 12. cikk (1) bekezdése szerinti termékekre alkalmaznak.
17. cikk
(1)
Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a „köztes alkoholtermékek” kifejezés lefed minden olyan terméket, amelynek a tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1,2 térfogatszázalékot, de nem haladja meg a 22 térfogatszázalékot, valamint a 2204, 2205 és 2206 KN-kód alá tartozik, de nem tartozik a 2., 8. és 12. cikk hatálya alá.
(2)
A 12. cikk rendelkezései ellenére a tagállamok köztes alkoholtermékként kezelhetnek minden olyan, a 12. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó csendes erjesztett italt, amelynek a tényleges alkoholtartalma meghaladja az 5,5 térfogatszázalékot és amely nem teljesen erjedésből származik, valamint minden olyan, a 12. cikk (2) bekezdésének hatálya alá tartozó habzó erjesztett italt, amelynek a tényleges alkoholtartalma meghaladja a 8,5 térfogatszázalékot és amely nem teljesen erjedésből származik.
Az adó meghatározása
18. cikk
(1)
A tagállamok a köztes alkoholtermékekre kivetett jövedéki adót a késztermék egy hektoliterére számítva határozzák meg.
(2)
A (3), (4) és (5) bekezdésekben előírtak kivételével a tagállamok a köztes alkoholtermékek adóinak hatálya alá tartozó minden termékre azonos mértékű jövedéki adót vetnek ki.
(3)
Egy tagállam egységes kedvezményes jövedékiadó-mértéket alkalmazhat azon köztes alkoholtermékekre, amelyek tényleges alkoholtartalma nem haladja meg a 15 térfogatszázalékot, a következő feltételek betartása mellett:
—
a kedvezményes adómértéket a normál nemzeti jövedékiadó-mértékhez képest legfeljebb 40 %-kal alacsonyabb szinten lehet meghatározni,
—
a kedvezményes adómérték nem lehet alacsonyabb, mint az ezen irányelv 8. cikkének (1) bekezdése és a 12. cikkének (1) bekezdése alá tartozó termékekre alkalmazott normál nemzeti adómérték.
▼M1
(4)
A tagállamok egységes kedvezményes adómértéket alkalmazhatnak azon köztes alkoholtermékekre, amelyeket az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (
2
) VII. mellékletének II. része határoz meg.
▼B
A kedvezményes adómérték
—
a minimum-adómérték alá tartozhat, de a normál nemzeti jövedékiadó-mértékhez képest legfeljebb 50 %-kal alacsonyabb szinten határozható meg,
vagy
—
nem határozható meg a köztes alkoholtermékekre alkalmazott minimum adómérték alatti szinten.
(5)
Azon köztes alkoholtermékekre vonatkozóan, amelyek olyan palackokban vannak, amelyeket drótkosárral vagy egyéb módon rögzített gomba formájú dugókkal zártak le, vagy bennük az oldott széndioxidnak köszönhető túlnyomás eléri vagy meghaladja a 3 bart, a tagállamok alkalmazhatják ugyanazon adómértéket, amely a 12. cikk (2) bekezdésének hatálya alá tartozó termékekre vonatkozik, feltéve hogy ezen adómérték magasabb, mint a köztes alkoholtermékekre vonatkozó nemzeti minimum-adómérték.
▼M1
18a. cikk
(1)
A tagállamok a független kisüzemi termelők által előállított köztes alkoholtermékekre – az érintett termelők éves termelése alapján – kedvezményes adómértékeket alkalmazhatnak, a következő korlátokon belül:
—
a kedvezményes adómértékeket nem lehet az ilyen italokból évi több mint 250 hektoliternyit előállító vállalkozások esetében alkalmazni,
—
a kedvezményes adómértékeket, amelyek alacsonyabbak lehetnek a minimum adómértéknél, a köztes alkoholtermékekre alkalmazott normál nemzeti adómérték legalább 50 %-ában kell meghatározni.
(2)
A tagállamok e cikk alkalmazását a köztes alkoholtermékek bizonyos típusaira korlátozhatják.
(3)
E cikk alkalmazásában „független kisüzemi termelő”: olyan, köztes alkoholtermékeket előállító termelő, amely jogi és gazdasági szempontból független minden más, köztes alkoholtermékeket előállító termelőtől, amely minden más termelő telephelyétől fizikailag elkülönült telephelyet használ, és amely nem licencia alapján működik. Amennyiben azonban két vagy több kisüzemi termelő együttműködik, és az összesített éves termelésük nem haladja meg a 250 hektolitert, akkor azok a termelők egy külön független kisüzemi termelőként kezelhetők.
(4)
A tagállamok biztosítják, hogy bármely kedvezményes adómértéket, amelyet esetlegesen bevezetnek, ugyanúgy alkalmazzanak a más tagállamokban elhelyezkedő független kisüzemi termelőkből a területükre beszállított köztes alkoholtermékre is. Különösen azt biztosítják, hogy egy más tagállamból származó szállítmányra soha ne vessenek ki magasabb adót, mint annak pontos hazai megfelelőjére.
▼B
V. SZAKASZ
ETILALKOHOL
Alkalmazási kör
19. cikk
(1)
A tagállamok az ezen irányelvnek megfelelő jövedéki adót vetik ki az etilalkoholra.
(2)
A tagállamok adómértékeiket a 92/84/EGK irányelvnek megfelelően határozzák meg.
20. cikk
Ezen irányelv alkalmazásában „etilalkohol”:
—
az összes olyan termék, amelynek tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1,2 térfogatszázalékot, és a 2207 és 2208 KN-kód alá tartozik, még akkor is, ha azok a termékek egy másik KN-fejezet alá tartozó termék részét képezik,
—
a 2204, 2205 és 2206 KN-kód olyan termékei, amelyek tényleges alkoholtartalma meghaladja a 22 térfogatszázalékot,
—
szeszesitalokat oldott vagy oldatlan állapotban tartalmazó termékek.
Az adó meghatározása
21. cikk
Az etilalkoholra vonatkozó jövedéki adót a 20 C° hőmérsékletű tiszta alkohol egy hektoliterére rögzítik, és a tiszta alkohol hektoliterének száma alapján számítják ki. A 22. cikk rendelkezéseire is figyelemmel, a tagállamok az etilalkohol adójának hatálya alá tartozó valamennyi termékre azonos jövedékiadó-mértéket vetnek ki.
22. cikk
(1)
A tagállamok kedvezményes jövedékiadó-mértéket alkalmazhatnak a kisüzemi szeszfőzdék által előállított etilalkoholra, a következő korlátozásokkal:
—
a kedvezményes adómértékeket, amelyek a minimum adómértéknél alacsonyabbak is lehetnek, nem lehet alkalmazni azon vállalkozásokra, amelyek évente több mint 10 hektoliter tiszta alkoholt állítanak elő. Azok a tagállamok azonban, amelyek 1992. január 1-én kedvezményes adómértékeket alkalmaztak az éves szinten 10 hektoliter és 20 hektoliter közötti tiszta alkoholt előállító vállalkozásokra, ezt továbbra is fenntarthatják,
—
a kedvezményes adómértékeket a normál nemzeti jövedékiadó-mértékhez képest legfeljebb 50 %-kal alacsonyabb szinten lehet meghatározni.
(2)
A kedvezményes adómértékek alkalmazásában „kisüzemi szeszfőzde”: olyan szeszfőzde, amely jogilag és gazdaságilag független bármely más szeszfőzdétől, és nem licencia alapján működik.
(3)
A tagállamok biztosítják, hogy bármely kedvezményes adómértéket, amelyet esetlegesen bevezetnek, ugyanúgy alkalmazzanak a más tagállamokban működő kisüzemi szeszfőzdékből a területükre beszállított etilalkoholra is.
(4)
A tagállamok hozhatnak olyan rendelkezéseket, amelyek szerint a kistermelők által gyártott alkohol az előállítást követően azonnal szabad forgalomba bocsátható (feltéve hogy a termelők maguk semmilyen, Közösségen belüli tranzakciót nem hajtottak végre) anélkül, hogy a termék az adóraktározási rendelkezések tárgyát képezné, és az kizárólag átalányalapon adózik.
(5)
A tagállamok kedvezményes adómértékeket alkalmazhatnak azon 2208 KN-kód alá tartozó termékekre, amelyek tényleges alkoholtartalma nem haladja meg a 10 térfogatszázalékot.
▼M1
(6)
A Bolgár Köztársaság az etil-alkoholra vonatkozó normál nemzeti jövedékiadó-kulcs 50 %-ánál nem alacsonyabb kedvezményes jövedékiadó-kulcsot alkalmazhat a gyümölcstermesztő háztartások által biztosított gyümölcsből éves szinten tíz hektoliternél több etil-alkoholt előállító, a gyümölcstermesztők rendelkezésére álló szeszfőzdében előállított etil-alkoholra. A kedvezményes adómérték évenként és előállíttató gyümölcstermesztő háztartásonként legfeljebb 30 liter, kizárólag személyes fogyasztásra szánt gyümölcsszesz vonatkozásában alkalmazható. Amennyiben a Bolgár Köztársaság igénybe veszi ezt a lehetőséget, e cikk (8) bekezdését már nem alkalmazhatja.
▼M1
(6a)
A Cseh Köztársaság és a Lengyel Köztársaság az etil-alkoholra vonatkozó normál nemzeti jövedékiadó-kulcs 50 %-ánál nem alacsonyabb kedvezményes jövedékiadó-kulcsot alkalmazhat a gyümölcstermesztő háztartások által biztosított gyümölcsből éves szinten tíz hektoliternél több etil-alkoholt előállító, a gyümölcstermesztők rendelkezésére álló szeszfőzdében előállított etil-alkoholra. A kedvezményes adómérték évenként és előállíttató gyümölcstermesztő háztartásonként legfeljebb 30 liter, kizárólag személyes fogyasztásra szánt gyümölcsszesz vonatkozásában alkalmazható.
▼A2
(7)
Magyarország, Románia és Szlovákia az etilalkoholra vonatkozó normál nemzeti jövedékiadó-kulcs 50 %-nál nem alacsonyabb kedvezményes jövedékiadó-kulcsot alkalmazhat a gyümölcstermesztő háztartások által átadott gyümölcsből éves szinten tíz hektoliternél több etilalkoholt előállító, a gyümölcstermesztők rendelkezésére álló szeszfőzdében előállított etilalkoholra. A kedvezményes adókulcs évenként és előállíttató gyümölcstermesztő háztartásonként nem haladhatja meg az 50 liter, kizárólag személyes fogyasztásra szánt gyümölcsszeszt. Ezt a megállapodást a Bizottság 2015-ben felülvizsgálja és a lehetséges módosításokról jelentést nyújt be a Tanácsnak.
▼M1
(8)
A tagállamok – azon feltételek alapján, amelyeket e bekezdés egyértelmű alkalmazásának biztosítására határoznak meg – jövedékiadó-mentességet vagy kedvezményes adómértékeket alkalmazhatnak magánszemély, annak családtagjai vagy vendégei által elfogyasztott etil-alkoholra, feltéve, hogy eladásra nem kerül sor, amennyiben azt:
a)
magánszemély állítja elő az érintett tagállam illetékes hatóságainál nyilvántartásba vett egyszerű, kis méretű desztillálóberendezés használatával a jogszerű használatában lévő földterületen termesztett, saját tulajdonát képező és általa biztosított gyümölcsből;
és/vagy
b)
az érintett tagállam illetékes hatóságai által engedélyezett szeszfőzdék állítják elő az említett magánszemély számára, az említett magánszemély jogszerű használatában lévő földterületen termesztett, saját tulajdonát képező és általa biztosított gyümölcsből.
A tagállamok a mentességet vagy kedvezményes adómértéket évenként és előállíttató gyümölcstermesztő háztartásonként legfeljebb 50 liter gyümölcsszesz vonatkozásában alkalmazhatják.
Az ilyen mentességet vagy kedvezményes jövedékiadó-mértéket alkalmazó tagállamok:
a)
megállapítják a mindennemű csalás, adókikerülés vagy visszaélés megelőzéséhez szükséges feltételeket;
b)
megfelelő előírásokat és eljárásokat vezetnek be az előállítás és a fogyasztás ellenőrzésének, valamint a határokon átnyúló hatások és eladás megelőzésének biztosítására, továbbá;
c)
megállapítják az ezen cikk alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.
A tagállamok ezeket a rendelkezéseket nem alkalmazhatják a (6), (6a) és (7) bekezdésében foglalt rendelkezések kiegészítéseként.
▼M1
23. cikk
(1)
A Francia Köztársaság kedvezményes, a minimummértéknél alacsonyabb, de az etilalkoholra vonatkozó, normál nemzeti jövedékiadó-mérték legalább 50 %-át elérő adómértéket alkalmazhat a 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (
3
) II. mellékletének 1. pontjában meghatározott, ugyanezen rendelet I. mellékletének 13. pontjában meghatározott előállítási helyen betakarított cukornádból előállított rumra vonatkozóan, amelynek az etil- és metilalkoholon kívüli illóanyag-tartalma eléri, vagy meghaladja a tiszta alkohol hektolitereiként a 225 grammot, és amelynek tényleges alkoholtartalma eléri vagy meghaladja a 40 térfogatszázalékot.
(2)
A Görög Köztársaság kedvezményes, a minimummértéknél alacsonyabb adómértéket alkalmazhat, de:
a)
az nem lehet alacsonyabb az etilalkoholra vonatkozó, normál nemzeti jövedékiadó-mérték 50 %-ánál a 110/2008/EK rendelet II. mellékletének 29. pontjában meghatározott, színtelen, és literenként legfeljebb 50 gramm cukrot tartalmazó, desztillált ánizsitalok tekintetében, amelyekben a végtermék legalább az említett rendelkezésben előírt százalékban olyan alkoholból áll, amely hagyományos, szakaszos, rézből készült, legfeljebb 1 000 liter kapacitású lepárlókészülékben történő lepárlással ízesített alkohol, továbbá a 110/2008/EK rendelet II. mellékletének 6. pontjában meghatározott törkölypárlat, amelyet hagyományos, szakaszos lepárlóban desztillálnak;
b)
az legfeljebb 85 %-kal lehet alacsonyabb az etilalkoholra vonatkozó, normál nemzeti jövedékiadó-mértéknél az előállító háztartása által biztosított gyümölcsből készült etil-alkohol tekintetében, amelyet legfeljebb 130 liter kapacitású, egyszerű, rézből készült, hagyományos lepárlókészülékben desztillálnak, vagy amelyet legfeljebb 40 liter kapacitású hagyományos, cserépből készült lepárlókészülékben desztillálnak, amely készülékek mindkét esetben évente legfeljebb nyolc napon át üzemelnek és legfeljebb öt hektoliter tiszta alkoholt állítanak elő.
▼M1
23a. cikk
(1)
A tagállamok – azon feltételek alapján, amelyeket az ezen irányelv 4., 9a., 13a., 18a. és 22. cikk egyértelmű alkalmazásának biztosítására határoznak meg – kérésre éves tanúsítványt adnak ki a területükön letelepedett független kisüzemi termelők részére, melyben igazolják egyrészt azoknak az említett cikkekben említett teljes éves termelését, másrészt azt, hogy a független kisüzemi termelők megfelelnek az ezen irányelv 4. cikke (2) bekezdésében, 9a. cikke (2) bekezdésében, 13a. cikke (4) bekezdésében, 18a. cikke (3) bekezdésében, valamint 22. cikke (2) bekezdésében foglalt kritériumoknak. A 2008/118/EK irányelv IV. vagy V. fejezete szerinti, a termékek szállításához szükséges adminisztratív okmányban hivatkozni kell az e bekezdésben említett tanúsítványra.
(2)
E cikk (1) bekezdésének ellenére a tagállamok – azon feltételek mellett, amelyeket ők maguk állapítanak meg e cikk helyes és egyértelmű alkalmazásának és mindennemű csalás, adókikerülés vagy visszaélés megelőzésének biztosítása érdekében – lehetővé tehetik a 4. cikk (1) bekezdésében, a 9a. cikk (1) bekezdésében, a 13a. cikk (1) bekezdésében, a 18a. cikk (1) bekezdésében és a 22. cikk (1) bekezdésében említett, területükön letelepedett független kisüzemi termelők számára, hogy saját maguk tanúsítsák a 4. cikk (2) bekezdésében, a 9a. cikk (2) bekezdésében, a 13a. cikk (4) bekezdésében, a 18a. cikk (3) bekezdésében, valamint adott esetben a 22. cikk (2) bekezdésében foglalt kritériumoknak való megfelelésüket, továbbá az említett cikkekben említett előállított teljes éves mennyiséget.
(3)
A tagállamok – azon feltételek mellett, amelyeket ők maguk állapítanak meg e cikk helyes és egyértelmű alkalmazásának és mindennemű csalás, adókikerülés vagy visszaélés megelőzésének biztosítása érdekében – a kellően indokolt körülmények kivételével elismerik a 4. cikk (1) bekezdésében, a 9a. cikk (1) bekezdésében, a 13a. cikk (1) bekezdésében, a 18a. cikk (1) bekezdésében és a 22. cikk (1) bekezdésében említett termelők részére más tagállamok által kiadott tanúsítványokat.
(4)
A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben megállapítja a következőket:
a)
az (1) bekezdésben említett tanúsítványok űrlapja;
b)
a termékek szállításához szükséges, a 2008/118/EK irányelv IV. vagy V. fejezete szerinti adminisztratív okmányban szereplő, az említett tanúsítványra való hivatkozás formátuma; és
c)
a termékek szállításához szükséges, a 2008/118/EK irányelv IV. vagy V. fejezete szerinti adminisztratív okmány elkészítésére vonatkozó előírások öntanúsítás esetén.
Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 28a. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
▼B
VI. SZAKASZ
VEGYES RENDELKEZÉSEK
24. cikk
(1)
A tagállamok nem kötelesek megkövetelni, hogy az ezen irányelv alá tartozó termékeket adóraktárakban, olyan alkoholos összetevőkből állítsák elő, amelyekre vonatkozóan a megfelelő jövedéki adókat felfüggesztették, feltéve hogy az összetevőkre vonatkozó adót már előre kifizették és az alkoholos összetevőkre fizetendő összes adó nem kevesebb, mint a keverékükből származó termékre vonatkozó adó.
(2)
A Spanyol Királyság nem köteles köztes alkoholtermék előállításnak tekinteni a Moriles-Montilla, Tarragona, Priorato és Terra Alta régiókban termelt borok előállítását, amelyekhez hozzáadtak alkoholt oly módon, hogy azok alkoholtartalmát a hozzáadott alkohol nem növeli 1 térfogatszázaléknál nagyobb mértékben.
25. cikk
A tagállamok visszatéríthetik a jövedéki adót azon alkoholtartalmú italokra vonatkozóan, amelyeket azért vontak be a piacról, mert állapotuk vagy koruk miatt emberi fogyasztásra alkalmatlanná váltak.
▼M1
26. cikk
Ezen irányelvben a KN-kódokra való hivatkozásokat a 2658/87/EGK tanácsi rendelet (
4
) I. mellékletét módosító (EU) 2018/1602 (
5
) bizottsági végrehajtási rendeletben szereplő kombinált nómenklatúra kódokra való hivatkozásoknak kell tekinteni.
▼B
VII. SZAKASZ
MENTESSÉGEK
27. cikk
(1)
A tagállamok mentesítik az ezen irányelv által szabályozott termékeket a harmonizált jövedéki adó alól, mégpedig olyan feltételek mellett, amelyeket ők határoznak meg annak érdekében, hogy biztosítsák az ilyen mentességek egyértelmű alkalmazását és mindennemű csalás, adókikerülés vagy visszaélés megelőzését, amennyiben a terméket:
▼M1
a)
olyan alkohol formájában forgalmazzák, amelyet a szabad forgalomba bocsátás helye szerinti tagállam előírásainak megfelelően teljesen denaturáltak, amennyiben ezeket az előírásokat e cikk (3) és (4) bekezdésének megfelelően szabályszerűen írásban bejelentették és engedélyezték.
A tagállamok a 2008/118/EK irányelv V. fejezetét alkalmazzák;
b)
bármilyen, nem emberi fogyasztásra szánt termék gyártási eljárása során használják fel, és az alkoholt valamely tagállamnak az adott rendeltetésre vonatkozó előírásaival összhangban denaturálták.
Az említett mentesítést akkor kell alkalmazni, amikor az így denaturált alkoholt
—
hozzáadják nem emberi fogyasztásra szánt termékhez,
vagy
—
a szóban forgó gyártási eljárás során használt gyártóberendezés karbantartására és tisztítására használják fel.
A tagállamok a 2008/118/EK irányelv IV. fejezetét alkalmazzák az olyan denaturált alkohol szállítására vonatkozóan, amelyet még nem adtak hozzá nem emberi fogyasztásra szánt termékhez;
▼B
c)
a 2209 KN-kód alá tartozó ecet előállítására használják;
▼M1
d)
a 2001/82/EK (
6
) és a 2001/83/EK (
7
) európai parlamenti és tanácsi irányelvben említett gyógyszerek előállítására használják fel;
▼B
e)
1,2 térfogatszázalékot meg nem haladó alkoholtartalommal az alkoholmentes italok és élelmiszerek aromaanyagainak készítésére használják;
f)
a töltött vagy egyéb élelmiszerek előállítására közvetlenül vagy félkész termékek összetevőjeként használják, feltéve hogy az alkoholtartalom egyik esetben sem lépi túl a csokoládék esetében a termék 100 kilogrammjára számított 8,5 liter tiszta alkoholt, és az egyéb termékek esetében a termék 100 kilogrammjára számított 5 liter tiszta alkoholt.
(2)
A tagállamok mentesíthetik az ezen irányelv által szabályozott termékeket a harmonizált jövedéki adó alól, mégpedig olyan feltételek mellett, amelyeket ők határoznak meg annak érdekében, hogy biztosítsák az ilyen mentességek egyértelmű alkalmazását és mindennemű csalás, adókikerülés vagy visszaélés megelőzését, amennyiben a terméket a következő célokra használják:
a)
vizsgálati minták a szükséges gyártási próbákhoz vagy tudományos célokra;
c)
egészségügyi célok, kórházakban és gyógyszertárakban;
d)
gyártási eljárás, feltéve hogy a végtermék nem tartalmaz alkoholt;
e)
olyan komponens termék előállítása, amely ezen irányelv szerint nem tartozik a jövedéki adó hatálya alá;
▼M1
f)
a 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (
8
) meghatározott etilalkohol-tartalmú étrend-kiegészítők gyártása, amennyiben az étrend-kiegészítő forgalomba bocsátott csomagolási egysége legfeljebb 0,15 liter és az étrend-kiegészítőt az említett irányelv 10. cikkének megfelelően hozták forgalomba.
▼M1
(3)
Azok a tagállamok, amelyek az (1) bekezdés a) pontjában említett, az alkohol teljes denaturálására vonatkozó előírások módosítását tervezik, írásban értesítik a Bizottságot az új előírásokról, és megküldik az általuk alkalmazni kívánt denaturáló szerekre vonatkozó összes lényeges információt.
Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem rendelkezik minden szükséges információval, az értesítés átvételétől számított egy hónapon belül kapcsolatba lép az érintett tagállammal, és meghatározza, hogy milyen információkra van szüksége. Amint a Bizottság megkapja az általa szükségesnek tartott összes információt, az értesítést egy hónapon belül továbbítja a többi tagállamnak.
(4)
A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben engedélyezi vagy elutasítja az e cikk (3) bekezdésének megfelelően bejelentett előírásokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 28a. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(5)
Ha egy tagállam úgy találja, hogy az e cikk (1) bekezdése a) vagy b) pontjának értelmében mentesített termék csalásra, adókikerülésre vagy visszaélésre ad lehetőséget, akkor visszautasíthatja a mentesség megadását vagy visszavonhatja a már megadott mentességet. A tagállamok a visszautasítás vagy visszavonás ilyen eseteiről és a csalásra, adókikerülésre vagy visszaélésre vonatkozó összes releváns információról haladéktalanul, írásban értesítik a Bizottságot. Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem rendelkezik minden szükséges információval, az értesítés átvételétől számított egy hónapon belül kapcsolatba lép az érintett tagállammal, és meghatározza, hogy milyen további információkra van szüksége. Amint a Bizottság megkapja az általa szükségesnek tartott összes információt, az értesítést egy hónapon belül továbbítja a többi tagállamnak. A végleges döntést a 28a. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően, az értesítésnek a többi tagállam részére történő továbbítását követő négy hónapon belül kell meghozni. A tagállamok nem kötelesek az ilyen határozatot visszamenőleges hatállyal alkalmazni.
▼B
(6)
A tagállamok számára engedélyezett, hogy a fenti mentességeket a befizetett jövedéki adó visszatérítésével érvényesítsék.
▼M1 —————
▼B
VIII. SZAKASZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
▼M1
28a. cikk
(1)
A Bizottságot a Jövedékiadó-bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
(2)
Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.
28b. cikk
A Bizottság ötévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv végrehajtásáról. Az első jelentést 2024. december 31-ig kell benyújtani.
A Bizottság a jelentésben különösen
a)
értékeli az 5. cikknek, a 9a. cikknek, a 22. cikk (8) bekezdésének, a 23a. cikknek és a 27. cikk (2) bekezdése f) pontjának megfelelően elfogadott és alkalmazott nemzeti rendelkezések alkalmazását és hatását;
b)
figyelembe veszi az említett cikkeknek megfelelően elfogadott és alkalmazott rendelkezések hatásait – így a határokon átnyúló kedvezőtlen hatásokat, a csalások számának növekedését, a belső piac zökkenőmentes működésére gyakorolt hatásokat és a közegészségügyi vonatkozásokat – bizonyító releváns adatokat; valamint
c)
amennyiben a tagállamok a 22. cikk (8) bekezdése alapján elfogadott nemzeti rendelkezéseket alkalmaznak, értékeli az alábbiak megfelelőségét:
—
a mindennemű csalás, adókikerülés vagy visszaélés megelőzése céljából e tagállamok által megállapított feltételek, és
—
az előállítás és a fogyasztás ellenőrzésének, valamint a határokon átnyúló hatások megelőzésének biztosítása céljából e tagállamok által bevezetett előírások és eljárások.
A tagállamok kérésre a Bizottság rendelkezésére bocsátják a jelentés elkészítéséhez szükséges információkat.
A 22. cikk (8) bekezdése alapján elfogadott nemzeti rendelkezéseket alkalmazó tagállamok legkésőbb az ilyen rendelkezések alkalmazásának első évét követő három hónapon belül benyújtják a Bizottságnak az e cikk második bekezdésének c) pontjában említett értékelés elvégzéséhez szükséges valamennyi információt.
A jelentéshez adott esetben jogalkotási javaslatot is csatolni kell.
▼B
29. cikk
(1)
A tagállamok legkésőbb 1992. december 31-ig hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2)
A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
30. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.