Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

az egyéni védőeszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100a cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

az Európai Parlamenttel együttműködve ( 2 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),

mivel a belső piac 1992. december 31-ig történő fokozatos létrehozására való tekintettel intézkedéseket kell elfogadni; mivel a belső piac egy belső határok nélküli térség, amelyen belül biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása;

mivel az elmúlt években a különböző tagállamok az egyéni védőeszközökre vonatkozóan számos rendelkezést fogadtak el, különösen a közegészség megőrzése, a munkabiztonság javítása és a használó védelmének biztosítása céljából;

mivel ezek a nemzeti rendelkezések gyakran részletesen foglalkoznak azokkal a követelményekkel, amelyek az egyéni védőeszközök tervezésére, gyártására, minőségi szintjére, vizsgálatára és hitelesítésére vonatkoznak az egyének sérülés és betegség elleni védelme céljából;

mivel különösen a munkabiztonságra vonatkozó nemzeti rendelkezések teszik kötelezővé az egyéni védőeszközök alkalmazását; mivel sok követelmény kötelezi a munkaadókat arra, hogy alkalmazottaik rendelkezésére bocsássák a megfelelő egyéni védőeszközt, amennyiben az elsődleges közvédelmi intézkedések hiányoznak vagy nem kielégítőek;

mivel az egyéni védőeszközökre vonatkozó nemzeti rendelkezések jelentősen különböznek az egyes tagállamokban; mivel ezek így kereskedelmi korlátot jelenthetnek, amelyek közvetlenül kihatnak a közös piac létrehozására és működésére;

mivel ezeket az egymástól különböző nemzeti rendelkezéseket össze kell hangolni, hogy biztosítható legyen ezeknek a termékeknek a szabad mozgása, anélkül, hogy csökkenne a tagállamokban megkövetelt védelem érvényes szintje, és abból a célból, hogy biztosítható legyen ennek a szintnek az emelésére;

mivel az ebben az irányelvben szabályozott egyéni védőeszközök tervezésére és gyártására vonatkozó rendelkezések, amelyek alapvető fontosságúak, különösen egy biztonságosabb munkakörnyezet biztosításában, nem érintik az ilyen berendezések használatára, valamint a munkahelyi egészség és biztonság megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket;

mivel ez az irányelv csak alapvető követelményeket határoz meg, amelyeknek az egyéni védőeszközöknek meg kell felelniük; mivel az alapvető követelmények betartásának bizonyíthatósága érdekében lényeges, hogy rendelkezésre álljanak, különösen az egyéni védőeszközök tervezésére és gyártására, valamint az ezekre alkalmazandó előírásokra és vizsgálati módszerekre vonatkozó harmonizált európai szabványok; mivel ezek betartása maga után vonja azt a feltételezést, hogy ezek a termékek a fenti alapvető követelményeknek megfelelnek; mivel ezeket a harmonizált európai szabványokat magánjogi szervezetek dolgozzák ki és azoknak meg kell őrizniük nem kötelező jellegüket; mivel ebből a célból az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) és az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) azok az illetékes hatóságok, amelyeket felhatalmaztak arra, hogy elfogadják a harmonizált szabványokat az 1984. november 13-án ratifikált, és a Bizottság, valamint e két intézmény közötti együttműködést szabályozó általános iránymutatások szerint; mivel ennek az irányelvnek az alkalmazásában a harmonizált szabvány egy olyan szöveg, amely műszaki előírásokat tartalmaz (egy európai szabványt vagy egy harmonizációs dokumentumot), amelyet a fenti szervek egyike vagy mindkettőjük elfogadott a Bizottság kezdeményezésére a legutóbb a 88/182/EGK irányelvvel ( 4 ) módosított, a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1983. március 28-i 83/189/EGK tanácsi irányelv ( 5 ) és a fent említett általános iránymutatások szerint;

mivel a harmonizált szabványok elfogadásáig, amelyek száma igen nagy az alkalmazás széles körére tekintettel, és amelyek előkészítése a belső piac létrehozására meghatározott határidőn belül nagy mennyiségű munkát jelent, tanácsos átmenetileg és a Szerződés követelményei szerint fenntartani a korábbi állapotot, ami az egyéni védőeszközökre vonatkozó meglévő nemzeti szabványok betartását illeti, amelyekre nem vonatkozik harmonizált szabvány az irányelv elfogadásának időpontjában;

mivel a Közösség szabványosítási politikájában és különösen a szabványosítási alkalmazások előkészítésében és a meglévő európai szabványosítási megállapodások működésében játszott általános és horizontális szerepe különösen alkalmassá teszi a 83/189/EGK irányelv 5. cikke értelmében létrehozott Állandó Bizottságot arra, hogy segítse a Bizottságot a harmonizált szabványok betartásának ellenőrzésében a Közösség területén;

mivel ezeknek a műszaki követelményeknek a betartását a megfelelő felhasználó és harmadik fél védelmének biztosítása érdekében ellenőrizni kell; mivel a meglévő ellenőrzési eljárások észrevehetően eltérnek az egyes tagállamokban; mivel a nagyszámú ellenőrzés elkerülésére, amelyek csak hátráltatnák az egyéni védőeszközök szabad mozgását, rendelkezést kell hozni a tagállamok által végzett ellenőrzések kölcsönös elismeréséről; mivel az elismerés lehetővé tételéhez szükség van harmonizált közösségi eljárások megállapítására és azoknak a kritériumoknak az összehangolására, amelyeket a vizsgálatért, ellenőrzésért és hitelesítésért felelős szervek kiválasztásakor figyelembe kell venni;

mivel javítani kell a jogszabályi kereteken, hogy a szociális partnerek hatékonyan és megfelelően hozzájárulhassanak a szabványosítás folyamatához,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

(1) Ez az irányelv az egyéni védőeszközökre, a továbbiakban „PPE”, vonatkozik.

Megállapítja a forgalomba hozatalt és a Közösségen belüli szabad mozgást szabályozó feltételeket, valamint azokat az alapvető biztonsági követelményeket, amelyeknek a PPE-k meg kell, hogy feleljenek a felhasználók egészségvédelmének és biztonságának biztosítása érdekében.

(2) Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a PPE minden olyan készüléket vagy eszközt jelent, amelyet arra terveztek, hogy viselésével vagy kézben tartásával megvédje az egyént egy vagy több, egészséget és biztonságot érintő veszélytől.

(3) Minden olyan rendszert, amelyet a PPE-kkel kapcsolatban hoznak forgalomba, hogy azokat egy másik külső, kiegészítő készülékkel kapcsolják össze, a berendezés szerves részének tekintik még akkor is, ha a rendszert nem arra szánták, hogy azt a felhasználó állandóan, a kockázat fennállásának teljes ideje alatt viselje vagy tartsa.

(1) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az 1. cikkben említett PPE-t csak akkor lehessen forgalomba hozni és üzembe helyezni, ha az megfelelően karbantartva és rendeltetésszerűen alkalmazva megóvja a felhasználók egészségét és garantálja biztonságukat más személyek, háziállatok vagy javak egészségének vagy biztonságának sérelme nélkül.

(2) Ez az irányelv nem érinti a tagállamoknak azt a jogát, hogy – a Szerződésnek megfelelően – megállapítsanak olyan követelményeket, amelyeket szükségesnek tartanak a felhasználók védelmének biztosítására, feltéve hogy az nem eredményezi a PPE-re vonatkozóan az ezen irányelvben foglalt rendelkezések módosítását.

(3) A tagállamok nem akadályozzák meg olyan PPE vásárokon és kiállításokon, vagy hasonló rendezvényeken történő bemutatását, amely nem felel meg az ezen irányelvben foglalt rendelkezéseknek, feltéve hogy egy megfelelő figyelmeztetés utal erre a tényre, valamint a beszerzésére és/vagy bármilyen célra történő felhasználására vonatkozó tilalomra, amíg a gyártó vagy annak a Közösségben letelepedett képviselője azt nem hozza összhangba az ezen irányelvben foglalt rendelkezésekkel.

Az 1. cikkben említett PPE-nek meg kell felelnie a II. mellékletben szabályozott alapvető egészségügyi és biztonsági követelménynek.

(1) A tagállamok nem tilthatják, korlátozhatják vagy akadályozhatják az olyan egyéni védőeszközök (PPE) vagy az egyéni védőeszközök olyan alkotórészeinek forgalomba hozatalát, amelyek ezen irányelv rendelkezéseinek megfelelnek, és melyeket CE-jelöléssel láttak el, amely mutatja, hogy ezen irányelv minden rendelkezésének megfelelnek, beleértve a II. fejezet szerinti tanúsítási eljárást is.

(2) A tagállamok nem tilthatják, korlátozhatják vagy akadályozhatják meg azoknak a PPE alkatrészeknek a forgalomba hozatalát, amelyek nem viselnek ►M1 CE-jelölés ◄ , és amelyeket be szándékoznak építeni a PPE-be, feltéve hogy azok nem elengedhetetlenül szükségesek a PPE kielégítő működéséhez.

(1) A tagállamok úgy tekintik, hogy a 8. cikk (3) bekezdésében említett és az ►M1 CE-jelölés ◄ ellátott PPE megfelel a 3. cikkben felsorolt alapvető követelményeknek abban az esetben, ha a gyártó kérésre be tudja mutatni a 12. cikkben említett megfelelőségi nyilatkozatot az ►M1 CE-jelölés ◄ tekintetében.

(2) A tagállamok feltételezik, hogy a 8. cikk (2) bekezdésében említett PPE megfelel a 3. cikkben felsorolt követelményeknek, amennyiben az viseli az ►M1 CE-jelölést ◄ , amelyre vonatkozóan a gyártó kérésre nemcsak a 12. cikkben említett megfelelőségi nyilatkozatot tudja bemutatni, de azt a 9. cikknek megfelelően az értesítésben szereplő szerv által kibocsátott tanúsítványt is, amely igazolja, hogy a PPE megfelel a vonatkozó és a harmonizált szabványokat átültető nemzeti szabványoknak, amelyet a 10. cikk (4) bekezdés a) és b) pontjának első francia bekezdése szerint az EK-típusvizsgálat keretében állapítanak meg.

Amennyiben a gyártó nem vagy csak részben alkalmazta a harmonizált szabványokat, vagy ilyen szabványok nem léteznek, az értesítésben szereplő szerv által kiadott tanúsítványban kell feltüntetni, hogy a PPE a 10. cikk (4) bekezdés a) és b) pontjának második francia bekezdése szerint megfelel az alapvető követelményeknek.

(4) A Bizottság a harmonizált szabványok hivatkozásait kihirdeti az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában.

A tagállamok kihirdetik a harmonizált szabványokat átültető nemzeti szabványok hivatkozásait.

(5) A tagállamok biztosítják, hogy 1991. június 30-ig megteszik a megfelelő lépéseket ahhoz, hogy mindkét szociális partner nemzeti szinten befolyásolhassa a harmonizált szabványok kialakításának folyamatát, és azokat felülvizsgálhassa.

(1) Amennyiben egy tagállam vagy a Bizottság úgy véli, hogy az 5. cikkben említett harmonizált szabványok nem felelnek meg teljesen a 3. cikkben felsorolt alapvető követelményeknek, a Bizottság vagy az érintett tagállam az ügyet a 83/189/EGK irányelv ( 6 ) szerint létrehozott bizottság elé terjeszti indoklásával együtt. A bizottság késedelem nélkül véleményt nyilvánít.

A bizottság véleményének figyelembevételével a Bizottság értesíti a tagállamokat arról, hogy az 5. cikk szerint kihirdetett szabványokat vissza kell-e vonni vagy sem.

(2) A Bizottságot a 98/37/EK irányelv ( 7 ) 6. cikkének (2) bekezdése által létrehozott állandó bizottság – a továbbiakban: a bizottság – segíti.

A bizottság minden olyan ügyben összehívható – az e bekezdésben említett eljárással összhangban – amely ezen irányelv végrehajtása vagy gyakorlati alkalmazása során felmerül.

Az e cikkre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat ( 8 ) 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

(1) Amennyiben egy tagállam megállapítja, hogy az ►M1 CE-jelöléssel ◄ ellátott és rendeltetésszerűen használt PPE veszélyezteti az egyének, a háziállatok vagy javak biztonságát, meghozza a szükséges intézkedéseket a berendezés forgalomból történő kivonására, és megtiltja annak forgalomba hozatalát vagy szabad mozgását.

Az érintett tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot erről az intézkedésről, megjelölve döntése indokait és különösen azt, hogy a meg nem felelés oka az, hogy:

(2) A Bizottság a lehető leghamarabb konzultációt kezdeményez az érintett felekkel. Amennyiben az ilyen konzultációt követően a Bizottság úgy dönt, hogy a meghozott intézkedések indokoltak, erről haladéktalanul tájékoztatja az érintett tagállamot és a többi tagállamot. Amennyiben az ilyen konzultációt követően a Bizottság úgy dönt, hogy a meghozott intézkedések nem indokoltak, ilyen értelmű intézkedéséről azonnal tájékoztatja az érintett tagállamot, a gyártót vagy annak a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjét. Amennyiben az (1) bekezdésben említett döntés a szabványok hiányosságának következménye, a Bizottság, amennyiben az érintett tagállam fenn kívánja tartani döntését, az ügyet átadja a 6. cikk (1) bekezdésében említett bizottságnak, és kezdeményezi a 6. cikk (2) bekezdésében említett eljárást.

(3) Amennyiben a vonatkozó követelményeknek meg nem felelő PPE ►M1 CE-jelöléssel ◄ van ellátva, az érintett tagállam meghozza a szükséges intézkedéseket azokkal szemben, akik a jelölést felhelyezéséért felelősek és tájékoztatja erről a Bizottságot, valamint a többi tagállamot.

(4) A Bizottság biztosítja, hogy a tagállamok folyamatos tájékoztatást kapjanak az ebben a cikkben előírt eljárás alakulásáról és eredményeiről.

(1) Egy PPE modell forgalomba hozatala előtt a gyártó vagy annak a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője összeállítja a III. mellékletben említett műszaki dokumentációt úgy, hogy amennyiben arra szükség van, azt be lehessen nyújtani az illetékes hatóságoknak.

(2) A (3) bekezdésben felsoroltaktól különböző PPE sorozatgyártását megelőzően a gyártó vagy annak a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője a modellt benyújtja a 10. cikkben említett EK típusvizsgálatra.

(3) Az EK típusvizsgálatra nincs szükség olyan egyszerű tervezésű PPE modellek esetében, ahol a tervező úgy véli, a felhasználó maga is fel tudja becsülni a biztosított védelem szintjét a minimális kockázatokkal szemben, amelyek hatásait, amennyiben azok fokozatosan lépnek fel, a felhasználó időben azonosítani tudja.

Ebbe a kategóriába kizárólag azok a PPE-k tartoznak, amelyek viselőjüket a következőkkel szemben szándékozzák megvédeni:

a) a gyártó választása alapján a 11. cikkben említett két eljárás valamelyike alá esnek azok a komplex tervezésű védőeszközök, amelyek halálos kimenetelű, vagy súlyos és maradandó egészségkárosodást okozó veszélyek ellen védenek, és amelyeknél a gyártó vélelmezheti, hogy a felhasználó a közvetlen hatásokat nem tudja kellő időn belül felismerni. Ez a kategória kizárólag az alábbiakat foglalja magában:

— szűrővel felszerelt légzésvédő eszközök, amelyek szilárd és folyékony aeroszolok vagy ingerlő hatású, veszélyes, mérgező vagy radiotoxikus hatású gázok ellen nyújtanak védelmet,

— légzésvédő eszközök, amelyek teljes elkülönítést biztosítanak a légkörtől, beleértve a búvárfelszereléseket,

— a kémiai hatások vagy az ionizáló sugárzás ellen csak korlátozott védelmet nyújtó PPE,

— védőeszközök, amelyek hő hatásának kitett környezetben használhatók, ahol a környezeti levegő értéke eléri vagy meghaladja a 100 °C-ot, vagy ezzel azonos hatást keltő klímaviszonyok vannak jelen, függetlenül attól, hogy infravörös sugárzás, láng vagy nagyobb mennyiségű olvadt anyag fröccsenésének veszélye fennáll-e, vagy sem,

— hideg környezeti hatás elleni védőeszközök, ha a környezeti hőmérséklet –50 °C alatt van, vagy ezzel összehasonlítható hatású klímaviszonyok vannak jelen,

— a magasból történő lezuhanástól védő PPE,

— a villamosság által okozható kockázati tényezők ellen védelmet biztosító védőeszközök, a feszültség alatt álló berendezéseken végzett tevékenységeknél használt, illetve a nagyfeszültség alatt lévő berendezésektől való elszigetelést szolgáló PPE-k;

▼M2 —————

▼B

(1) A tagállamok értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot, mely szervezeteket jelölték ki a 8. cikkben említett eljárások végrehajtására, milyen különleges feladatokat ruháztak rájuk, és milyen azonosító számokat adott rendelt hozzájuk a Bizottság.

A Bizottság közzéteszi az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában a bejelentett szervezetek listáját, azonosító számukkal és a rájuk ruházott feladatokkal együtt. A Bizottság gondoskodik e lista naprakész állapotban tartásáról.

(2) A tagállamok az értesítésben a bejelentett szervek értékelése során alkalmazzák az V. mellékletben megállapított követelményeket. A vonatkozó harmonizált szabványokban megállapított értékelési követelményeknek megfelelő szervekről feltételezik, hogy megfelelnek ezeknek a követelményeknek.

(3) Egy tagállam visszavonja az ilyen szervnek adott jóváhagyását, amennyiben megállapítja, hogy az már nem felel meg az V. mellékletben megállapított követelményeknek. Erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot.

(1) Az EK-típusvizsgálat az az eljárás, amely során az elismert ellenőrző szerv megállapítja és tanúsítja, hogy a szóban forgó PPE modell megfelel az ezen irányelv vonatkozó rendelkezéseinek.

(2) A gyártó vagy annak meghatalmazott képviselője benyújtja a szóban forgó modell EK típusvizsgálatára vonatkozó kérelmet egy elismert ellenőrző szervnek. A meghatalmazott képviselőnek a Közösségben székhellyel kell rendelkeznie.

A fentiekhez csatolni kell a jóváhagyásra benyújtott modell megfelelő számú mintadarabját.

(4) A bejelentett ellenőrző szerv az alábbi eljárások szerint hajtja végre az EK típusvizsgálatot:

(5) Amennyiben a modell megfelel a vonatkozó rendelkezéseknek, a vizsgáló szerv kiállítja az EK típustanúsítványt, és erről értesíti a kérelmezőt. A tanúsítvány tartalmazza a vizsgálat eredményeit, adott esetben a kibocsátásához kapcsolódó feltételeket és az elismert modell azonosításához szükséges leírásokat és rajzokat.

A Bizottság, a többi elismert vizsgáló szerv és a többi tagállam kaphat egy másolatot a tanúsítványból és indokolt kérésre egy másolatot a gyártó műszaki dokumentációjáról és a végrehajtott vizsgálatokról és kísérletekről szóló jelentésekből.

A dokumentációt a PPE forgalomba hozatalát követő 10 éven át az illetékes hatóság rendelkezésére megőrzik.

(6) Az EK típustanúsítvány kiállítását megtagadó vizsgáló szerv erről a tényről értesíti a többi elismert vizsgáló szervet. Az EK típustanúsítványt visszavonó vizsgáló szerv erről értesíti azt a tagállamot, amely a szervet bejelentette. Ez a tagállam ezután indokolt döntéséről értesíti a többi tagállamot és a Bizottságot.

(1) A gyártó megteszi a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy a gyártási folyamat, beleértve a PPE végső ellenőrzését és vizsgálatát, biztosítsa a gyártás egységességét és azt, hogy a PPE megfeleljen az EK típustanúsítványban leírt típusnak és az ezen irányelvben foglalt megfelelő alapvető követelményeknek.

(2) A gyártó által kiválasztott bejelentett szerv elvégzi a szükséges ellenőrzéseket. Az ellenőrzésekre véletlenszerűen, általában legalább egyéves időközönként kerül sor.

(3) A bejelentett szerv által vett megfelelő PPE mintát megvizsgálják, és a PPE megfelelőségének ellenőrzésére elvégzik a harmonizált szabványokban meghatározott megfelelő vizsgálatokat vagy azokat a vizsgálatokat, amelyek szükségesek annak megállapításához, hogy az ezen irányelvben foglalt alapvető követelményeknek a PPE megfelel-e.

(4) Amennyiben ez az ellenőrző szerv nem az a szerv, amely az EK típustanúsítványt kiállította, kapcsolatba kell lépnie a bejelentett szervvel, amennyiben probléma lép fel a minták megfelelőségének értékelése során.

(5) A bejelentett szerv a gyártó részére vizsgálati jelentést állít ki. Amennyiben a jelentés azt állapítja meg, hogy a gyártás nem egységes, vagy hogy a megvizsgált PPE nem felel meg az EK típustanúsítványban leírt típusnak vagy a vonatkozó alapvető követelményeknek, a szerv meghozza a megállapított hiányosságoknak vagy ezek természetének megfelelő intézkedéseket és tájékozatja azt a tagállamot, amely bejelentette.

(6) A gyártónak kérés esetén be kell mutatni az ellenőrző bejelentett szerv jelentését.

Az EK-megfelelőségi nyilatkozat az az eljárás, amely során a gyártó vagy a Közösségben székhellyel rendelkező meghatalmazott képviselője:

(1) A CE-megfelelőségi jelölés a IV. mellékletben mintaként megadott írásképű „CE” betűkből áll. Egy, a 11. cikk értelmében a gyártásellenőrzés szakaszában részt vevő bejelentett szervezet esetén, annak azonosító számát is meg kell adni.

(2) A CE-jelölést minden legyártott egyéni védőeszközön úgy kell elhelyezni, hogy az ezen egyéni védőeszköz várható élettartama során jól látható, olvasható és eltávolíthatatlan legyen; ha azonban ez a termék különleges jellemzői miatt nem lehetséges, akkor a CE-jelölés a csomagoláson helyezhető el.

(3) Tilos az egyéni védőeszközökön olyan jelöléseket elhelyezni, amelyek harmadik személyt a CE-jelölés jelentésére és írásképére vonatkozóan megtéveszthetnek. Minden más jelölés elhelyezhető az egyéni védőeszközön vagy csomagolásán, ha az a CE-jelölés láthatóságát vagy olvashatóságát nem befolyásolja.

Minden olyan döntést, amely ennek az irányelvnek a végrehajtására születik, és amely a PPE forgalomba hozatalának korlátozását eredményezi, megfelelően indokolni kell. Az érintettet a határozatról haladéktalanul értesíteni kell, és tájékoztatni kell az érintett tagállamban hatályban lévő jogszabályok szerinti jogorvoslati eszközökről, valamint azok benyújtásának határidejéről.

A Bizottság megteszi a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy az ezen irányelv végrehajtásával kapcsolatos összes vonatkozó határozatot érintő adatok rendelkezésre álljanak.

(1) A tagállamok 1991. december 31. előtt elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2) Továbbá a tagállamok az 1995. június 30-ig tartó időszakra engedélyezik a területükön 1992. június 30-án hatályban lévő nemzeti jogszabályoknak megfelelő egyéni védőeszközök forgalomba hozatalát és üzembe helyezését.

(3) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

RÉSZLETES LISTA AZOKRÓL A PPE OSZTÁLYOKRÓL, AMELYEK NEM TARTOZNAK AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ

Minden PPE-nek megfelelő védelmet kell biztosítani minden felmerülő kockázattal szemben.

A PPE-t úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a várható használati körülmények között a felhasználó a szokásos körülmények között elvégezhesse a kockázattal járó tevékenységét, miközben a lehető legmagasabb szintű, megfelelő védelmet élvez.

A tervezés során a védelemnek azt az optimális szintjét kell figyelembe venni, amely felett a PPE viselése által okozott kényszer már megakadályozza annak a veszély fennállásának idején történő hatékony alkalmazását vagy a tevékenység szokásos végrehajtását.

Amennyiben a használat különböző előrelátható körülményei olyanok, hogy a kockázati tényezők több szintje is megkülönböztethető, a PPE tervezése során figyelembe kell venni a védelem megfelelő osztályait.

A PPE-t úgy kell megtervezni és gyártani, hogy az előrelátható használati körülmények között kizárhatók legyenek a kockázatok és egyéb zavaró tényezők.

A PPE anyaga és részei, beleértve bomlástermékeiket, nem lehetnek ártalmasak a felhasználó egészségére.

1.2.1.2. A felhasználóval érintkező minden PPE alkotórész kielégítő felületi állapota

A PPE minden olyan részének, amely érintkezésbe kerül, vagy kerülhet a felhasználóval a viselése során, mentesnek kell lennie érdességtől, éles szélektől, kiálló pontoktól és hasonlóktól, amelyek túlzott irritációt vagy sérüléseket okozhatnak.

A minimálisra kell csökkenteni azt az akadályozást, amit a PPE a mozgásban, a testtartásban és az érzékelésben okozhat, továbbá a PPE nem eredményezhet olyan mozdulatot, amely veszélyezteti a felhasználót vagy egy másik személyt.

A PPE-t úgy kell megtervezni és gyártani, hogy viselője lehető legkönnyebben helyezhesse fel az alkalmas testhelyzetben, és hogy a használat előrelátható időtartama alatt a helyén maradjon, figyelembe véve a környezeti tényezőket, a végzendő mozdulatokat és a szükséges testtartást. Ebből a célból minden alkalmas eszközzel optimalizálni kell a PPE felhasználó testi adottságaihoz történő hozzáigazítását, így pl. megfelelő beállító- és rögzítőszerkezetekkel vagy megfelelő méretbeli változatokkal.

A PPE-nek a lehető legkönnyebbnek kell lennie a hatékonyság vagy szerkezeti szilárdság hátránya nélkül.

Azoktól a specifikus kiegészítő követelményeken túl, amelyeket a PPE-nek ki kell elégíteniük, hogy megfelelő védelmet nyújtsanak a szóban forgó kockázattal szemben (lásd 3. pont), a PPE-nek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az alkalmazás előrelátható körülményei között előforduló környezeti jelenségek hatásainak ellenálljon.

1.3.3. Az egyidejű használatra tervezett különböző PPE típusok vagy osztályok összhangja

Amennyiben egy gyártó különböző fajtájú vagy típusú PPE mintákat hoz forgalomba, hogy a test szomszédos részeinek egyidejű védelmét a kockázatokkal szemben biztosítsa, azoknak összeillőnek kell lenniük.

A gyártó és/vagy a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének neve és címe mellett azok az adatok, amelyeket az előbbinek a PPE forgalomba hozatalakor össze kell állítania, és szolgáltatnia kell, információt tartalmaznak a következőkre vonatkozóan:

Ezeket az adatokat, amelyeknek pontosnak és átfogónak kell lenniük, legalább a rendeltetési tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein kell megadni.

2. A PPE KÜLÖNBÖZŐ FAJTÁIRA ÉS TÍPUSAIRA VONATKOZÓ KÖZÖS KIEGÉSZÍTŐ KÖVETELMÉNYEK

Amennyiben a PPE beállító- vagy szabályozószerkezettel rendelkezik, azt úgy kell megtervezni és gyártani, hogy az előrelátható használati körülmények között a beállítás után a felhasználó tudta nélkül ne állítódhasson el.

A védeni kívánt testrészeket befedő PPE-ket, amennyire lehetséges, megfelelő szellőzéssel kell ellátni, hogy korlátozzák a viselésből származó verejtékezést; amennyiben ez nem lehetséges, fel kell szerelni olyan eszközökkel, amelyek magukba szívják a verítéket.

Minimálisra kell csökkenteni azt a mértéket, amennyire az arc, a szemek és a légutak védelmére szolgáló PPE-k korlátozzák a felhasználó látóterét és látását.

Ezen PPE osztályok szemvédő részei optikailag semlegesek és összeegyeztethetők kell hogy legyenek a felhasználó viszonylag aprólékos és/vagy tartós tevékenységeinek jellegével.

Amennyiben szükséges, a páraképződés elkerülésére megfelelő módon kell ezeket kezelni, vagy erre alkalmas eszközökkel ellátni.

A látáskorrekciót igénylő felhasználóknak szánt PPE modelleknek összeegyeztethetőnek kell lenniük a szemüveg vagy kontaktlencse viseléssel.

Amennyiben a gyártó megállapítja, hogy az új PPE-nél az elöregedés felléphet, minden forgalomba hozott PPE tételen vagy annak cserélhető alkotóelemén letörölhetetlenül fel kell tüntetni a gyártás időpontját és/vagy, amennyiben lehetséges, a lejárat határidejét, hogy az kizárjon minden félreértést; ezt az információt letörölhetetlenül fel kell tüntetni a csomagoláson is.

Amennyiben a gyártó nem tudja pontosan megadni az érintett PPE élettartamát, tájékoztatójának tartalmaznia kell minden szükséges információt ahhoz, hogy a vásárló vagy a felhasználó a modell minőségi szintjét és a tárolás, a használat, a tisztítás és a karbantartás valós körülményeit figyelembe véve megállapíthasson egy ésszerűen várható elhasználódási határidőt.

Amennyiben a gyártó által javasolt tisztítási eljárás rendszeres alkalmazása következtében bekövetkező elöregedés valószínűleg szembetűnően és gyorsan megváltoztatja a PPE teljesítményét, a gyártónak, amennyiben lehetséges, fel kell tüntetnie egy jelölést minden egyes forgalomba hozott PPE-n, amelyből megtudható azoknak a tisztítási műveleteknek a maximális száma, amelyen túl az eszközt meg kell vizsgálni, vagy ki kell selejtezni; amennyiben ez hiányzik, ezeket az információkat a gyártónak a tájékoztatójában kell közölnie.

Amennyiben az előrelátható használati körülmények magukba foglalják annak kockázatát, hogy a PPE-t egy mozgó tárgyba beakadhat, és ezáltal veszélyezteti a felhasználót, a PPE-nek megfelelő ellenállási határértékkel kell rendelkeznie, amelyen túl egy alkotóelemének szakadása megakadályozza és megszünteti a veszélyt.

A robbanásveszélyes környezetben használatra szánt PPE-t úgy kell megtervezni és gyártani, hogy ne legyen villamos, elektrosztatikus eredetű vagy ütközésből fakadó ív vagy szikraképződés okozója, amelynek következtében egy robbanóelegy várhatóan meggyullad.

Ezeket a PPE fajtákat úgy kell megtervezni és gyártani, hogy minimálisra csökkentsék a fel- és/vagy levételhez szükséges időt.

Ha felhasználóra történő megfelelő helyzetben történő elhelyezést vagy a levételt lehetővé tevő lehúzó vagy rögzítő szerkezettel vannak ellátva, azoknak alkalmasnak kell lenniük a gyors és könnyed kezelésre.

A gyártó tájékoztatójának, amelynek az adatait a 8. cikk (4) bekezdésének a) pontja sorolja fel a különleges körülmények közötti beavatkozáshoz használt PPE-hez, tartalmazniuk kell különösen olyan adatokat, amelyek illetékes, képzett és gyakorlattal rendelkező személyekhez szólnak azok értelmezésére és a felhasználó általi alkalmazásuk biztosítására.

Le kell írniuk azt az eljárást is, amely során a védőeszközt viselő személy meggyőződhet a PPE helyes beállításáról és működőképességéről, amikor azt a felhasználó viseli.

Amennyiben a PPE tartalmaz egy riasztóberendezést, amely a rendes körülmények között biztosított védelemi szint hiányát jelzi, azt úgy kell megtervezni és elhelyezni, hogy a felhasználó észlelje azt azok között a használati körülmények között, amelyekre a PPE-t forgalomba hozták.

2.9. A felhasználó által beállítható vagy eltávolítható alkotóelemeket tartalmazó PPE

Minden olyan PPE alkotóelemet, amelyet a felhasználó csere céljából beállíthat, vagy eltávolíthat, úgy kell megtervezni és gyártani, hogy azok beállítása, rögzítése és eltávolítása szerszámok nélkül történhessen.

Amennyiben a PPE egy olyan rendszerrel van ellátva, amely lehetővé teszi, hogy azt egy másik, kiegészítő berendezéshez csatlakoztassák, a csatlakoztató szerkezetet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy csak a megfelelő típusú eszközhöz legyen alkalmazható.

Amennyiben a PPE egy folyadékkeringető rendszert tartalmaz, ez utóbbit úgy kell kiválasztani vagy megtervezni és beépíteni, hogy lehetővé tegye a megfelelő folyadék cseréjét a teljes védett testrész egészének környezetében, bármilyen testtartásban vagy mozdulatokkal dolgozzon a felhasználó a tervezett alkalmazási körülmények között.

2.12. Az egészséghez és biztonsághoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó, egy vagy több jelöléssel ellátott PPE

Az ilyen PPE típusokhoz vagy fajtákhoz rögzített, az egészséghez és biztonsághoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó jelölést vagy jelöléseket harmonizált ábrák vagy képírásjelek formájában kell feltüntetni úgy, hogy a PPE várható élettartama alatt végig teljesen olvashatónak kell maradniuk. Emellett ezeknek a jelöléseknek teljesnek, pontosnak és közérthetőnek kell lenniük a félreértések elkerülése érdekében; különösen abban az esetben, amikor ezek a jelölések szavakat vagy mondatokat foglalnak magukban, az utóbbiaknak annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén, vagy nyelvein kell megjelenniük, ahol a berendezést használni fogják.

Amennyiben a PPE (vagy a PPE alkatrésze) túl kicsi ahhoz, hogy lehetővé tegye a teljes jelölés vagy a jelölés egy részének feltüntetését, a vonatkozó információt a csomagoláson és a gyártó tájékoztatójában kell megadni.

2.13. A jól láthatóságot biztosító PPE, amely alkalmas a viselőjének láthatóvá tételére

A ruházat formájában alkalmazott PPE-nek, amelyet olyan várható használati körülmények közötti alkalmazásra szántak, amikor a felhasználó jelenlétét vizuálisan és egyénileg jelezni kell, rendelkeznie kell egy (vagy több) megfelelő helyre elhelyezett eszközzel vagy szerkezettel, amelyek közvetlenül látható fénysugarakat bocsátanak ki, fényvisszaverő tulajdonságúak, vagy fényerejük, valamint fotometriai és kolorimetriai tulajdonságaik megfelelőek.

Minden PPE-t, amelyet úgy terveztek, hogy a felhasználót több potenciális, egyidejűleg fellépő kockázat ellen védje, úgy kell megtervezni és gyártani, hogy elsősorban az ezekre a kockázatokra vonatkozó alapvető követelményeket elégítsék ki. (lásd 3. pont)

3.1.1. A lehulló vagy kiálló tárgyak, illetve valamely testrész akadályba ütközéséből származó lökések

Az ilyen típusú kockázat elleni megfelelő PPE-nek tompítaniuk kell az ütés hatásait azoknak a sérüléseknek a megelőzésére, amelyek főként a védett rész zúzódásából vagy átfúródásából erednek, legalább olyan ütközési energiáig, amelyen túl az elnyelő eszköz túlzott méretei vagy tömege gátolná a PPE hatékony használatát a viselés várható időtartalma alatt.

A csúszás megelőzésére tervezett lábbelik talpát úgy kell megtervezni, gyártani vagy hozzáadott eszközzel ellátni, hogy biztosítsa a megfelelő tapadást kapaszkodás vagy súrlódás révén a talaj állapotának vagy jellegének megfelelően.

A magasból történő zuhanás vagy a zuhanás hatásának megelőzésére tervezett PPE-nek egy testet tartó szerkezetből és egy biztos rögzítési ponthoz kapcsolható kikötési rendszerből kell állnia. Úgy kell megtervezni, hogy a várható használati körülmények közötti használatkor a felhasználó esését minimálisra lehessen csökkenteni, és ezzel az akadályokkal történő ütközés elkerülhető legyen. A fékezőerő ne érje el azt a küszöbértéket, amely mellett várhatóan testi sérülés következik be, illetőleg ne idézze elő bármelyik PPE alkatrész szakadását vagy eltörését, amelynek követeztében a felhasználó lezuhanhat.

Ezenkívül biztosítani kell, hogy a felhasználó lefékezését követően olyan megfelelő pozícióban maradjon, amelyben adott esetben kivárhatja a segítség megérkezését.

A gyártó tájékoztatójának különösen az alábbiakra vonatkozó összes információt kell tartalmaznia:

A mechanikai rezgés hatásainak megelőzésére tervezett PPE-nek biztosítania kell a kockázatnak kitett testrészre ártalmas rezgések megfelelő tompítását.

Az ilyen rezgések által a felhasználóhoz továbbított gyorsulás tényleges határértéke semmilyen körülmények között sem haladhatja meg a testrész előrelátható napi maximális expozíciója időtartalmának figyelembevételével javasolt határértéket.

A valamely testrész összenyomása elleni védelemre tervezett PPE-nek alkalmasnak kell lennie arra, hogy tompítsa a nyomóterhelés hatásait a komoly sérülések vagy a krónikus panaszok megelőzésére.

3.3. A fizikai sérülés (horzsolás, szúrás, vágás, marás) elleni védelem

A gépek okozta felületi sérülések, pl. horzsolás, szúrás, vágások vagy marások, ellen a test egészének vagy egy részének védelmére tervezett PPE alapanyagait vagy egyéb alkotóelemeit úgy kell kiválasztani vagy megtervezni és kialakítani, hogy biztosítsák, hogy a PPE fajták a várható használati körülmények között kielégítő ellenállást mutassanak a horzsolás, átszúrás és vágás ellen (lásd még 3.1. pont).

3.4. A vízbefulladás megelőzése (mentőmellények, karszalagok és életmentő egységek)

A vízbefulladás megakadályozására tervezett PPE-knek alkalmasnak kell lenniük arra, hogy a kimerült, a folyékony közegbe merülés után eszméletét vesztett felhasználót a lehető leggyorsabban a felszínre hozzák az egészség károsodása nélkül, és lebegő helyzetben tartsák, amely a segítség megérkezéséig lehetővé teszi a lélegzést.

A PPE természeténél fogva egészében vagy részlegesen úszó tulajdonságokkal rendelkezzen, amely kézi irányítással, felszabaduló gázzal való felfújás vagy tüdővel végzett felfújás segítségével érhető el.

Amennyiben a várható használati körülmények különleges volta megkívánja, bizonyos PPE típusoknak meg kell felelniük a következő egy vagy több kiegészítő követelményeknek:

Olyan ruházatként, amely a várható alkalmazástól függően a lebegtetés megfelelő szintjét biztosítja, és amely viselése közben biztonságos és határozott segítséget nyújt a vízben, a várható használati körülmények között a PPE nem korlátozhatja a felhasználó mozgását, viszont lehetővé kell tennie számára különösen azt, hogy ússzon vagy meneküljön a veszélytől, illetve más személyeknek segítséget nyújtson.

A zaj káros hatásai elleni védelemre tervezett PPE-nek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az utóbbiak hatását tompítsa olyan mértékben, hogy a felhasználó által érzékelt zajszint semmilyen körülmények között ne haladja meg a munkájuk során zajjal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 1986. május 12-i 86/188/EGK tanácsi irányelv ( 9 ) által szabályozott napi határértéket.

Minden PPE-nek fel kell tüntetni azt a címkét, amely jelzi a zajtompítás szintjét és a PPE által nyújtott komfort értékét; amennyiben ez nem lehetséges, a címkét a csomagoláson kell elhelyezni.

A test egészének vagy egy részének a hő és/vagy tűz hatásai elleni védelmére tervezett PPE-nek rendelkeznie kell a várható használati körülményeknek megfelelő hőszigetelő kapacitással és mechanikai ellenállással.

A hősugárzás és a hőközlés elleni védelemre alkalmas alapanyagoknak és egyéb alkotóelemeknek rendelkezniük kell a beeső hőáramlásnak megfelelő átviteli együtthatóval, és kielégítő mértékben tűzállónak kell lenniük, hogy elkerülhető legyen a várható használati körülmények közötti öngyulladás veszélye.

Ha ezeknek az anyagoknak és alkotóelemeknek visszaverő tulajdonsággal kell rendelkezniük, azok feleljenek meg az infravörös tartományban kibocsátott hősugárzás jellemzőinek.

A magas hőmérsékletű környezetben rövid ideig történő használatra szánt anyagoknak és berendezések egyéb alkotóelemeinek, valamint olyan PPE-k egyéb alkotóelemeinek, amelyek ki vannak téve forró anyagok fröccsenésének, mint pl. nagy mennyiségű olvadt anyag, szintén rendelkezniük kell a megfelelő kalorikus kapacitással, hogy a felvett hőmennyiség nagy részét csak azután adják le, miután a felhasználó elhagyta az expozíció területét és eltávolította a PPE-t.

Azoknak a PPE anyagoknak és egyéb alkotóelemeinek, amelyekre nagy mennyiségű forró anyag fröccsenhet, megfelelő mértékben el kell nyelniük a mechanikai ütéseket (lásd a 3.1. pontot).

Az olyan PPE anyagok és egyéb alkotóelemek, amelyek véletlenül lánggal érintkeznek és azok, amelyeket a tűzvédelmi berendezések gyártása során használnak, olyan lángállósági fokkal kell rendelkezniük, amely megfelel a várható alkalmazási körülményekkel járó kockázati kategóriának. Amennyiben lángnak vannak kitéve, nem olvadhatnak meg, és nem segíthetik elő a láng terjedését.

Amennyiben a PPE hűtőberendezéssel van ellátva, amely lehetővé teszi a beeső hő elnyelését folyadékpárologtatással vagy szilárd anyag szublimációjával, azokat úgy kell megtervezni, hogy a felszabaduló illékony anyagok a PPE-n kívülre kerüljenek, ne pedig a felhasználó felé.

Amennyiben a PPE légzésvédő készülékkel van ellátva, annak megfelelően ténylegesen biztosítania kell a számára megszabott védőfunkciókat a várható használati körülmények között.

A gyártó magas hőmérsékletű környezetben rövid ideig történő használatra szánt PPE modelleket kísérő tájékoztatójának minden vonatkozó adatot tartalmazniuk kell annak meghatározására, mi az a legnagyobb megengedett expozíció a hőhatást illetően, amelynek a felhasználót a berendezés rendeltetésszerű használata mellett ki lehet tenni.

A test egészének vagy egy részének a hideg hatása elleni védelmére tervezett PPE-nek rendelkeznie kell a forgalomba hozatalkor meghirdetett várható használati körülményeknek megfelelő hőszigetelő képességgel és mechanikai ellenálló képességgel.

A hideg elleni védelemre alkalmas alapanyagoknak és egyéb alkotóelemeknek a várható használati körülmények között a lehető legalacsonyabb beeső hőáramlásnak megfelelő átviteli együtthatóval kell rendelkezniük Az alacsony hőmérsékletű környezetben történő felhasználásra szánt rugalmas anyagoknak és egyéb PPE alkotóelemeknek meg kell őrizniük rugalmasságukat, hogy lehetővé tegyék az elvégzendő mozdulatokat és a megfelelő testtartást.

Azoknak a PPE anyagoknak és egyéb alkotóelemeknek, amelyek erős mechanikai hatásnak vannak kitéve, kielégítő mértékben tompítaniuk kell a mechanikai ütéseket (lásd a 3.1. pontot).

Amennyiben a PPE légzővédő készülékkel rendelkezik, annak megfelelően ki kell elégítenie a számára megszabott védőfunkciókat a várható használati körülmények között.

A gyártó alacsony hőmérsékletű környezetben rövid ideig történő használatra szánt PPE modellek tájékoztatójának minden vonatkozó adatot tartalmazniuk kell annak meghatározására, mi az a legnagyobb megengedett expozíció a hideghatást illetően, amelynek a felhasználót a berendezés rendeltetésszerű használata mellett ki lehet tenni.

A test egészének vagy egy részének a villamos áram hatása elleni védelmére tervezett PPE-nek megfelelő szigeteléssel kell rendelkezni az olyan feszültségértékekkel szemben, amelynek a legkedvezőtlenebb használati körülmények között a felhasználó ki lehet téve.

E célból az ilyen PPE típusainak alapanyagait és egyéb alkotóelemeit úgy kell kiválasztani, megtervezni és beépíteni, hogy minimálisra csökkentsék a védőrétegen keresztül a próbafeltételek között mért áram mértékét olyan feszültség mellett, amely megfelel annak, amely rendes körülmények között alkalmazandó, és minden esetben a tűréshatárnak megfelelő maximális, hagyományosan megengedett érték alatt tartsák azt.

Azoknak a PPE típusoknak és csomagolásuknak, amelyeket kizárólag olyan elektromos berendezéseken végzett munka vagy tevékenység során történő felhasználásra szántak, amelyek feszültség alatt vannak vagy feszültség alá helyezhetők, viselniük kell a jelölést, amely jelzi különösen azok védelmi osztályát és/vagy a használati feszültséget, sorozatszámukat és gyártási időpontjukat; az ilyen PPE-k védőrétegén kívül elegendő helyet kell hagyni a használatbavétel időpontjának és az időszakonként elvégzendő vizsgálatok vagy ellenőrzések időpontjának utólagos jelölésére.

A gyártónak tájékoztatójában meg kell jelölnie különösen azt a kizárólagos felhasználást, amelyre ezeket a PPE típusokat szánták, valamint a dielektromos vizsgálatok jellegét és időszakait, amelyekre a védőeszközök hasznos élettartama alatt sor kerül.

A nem ionizáló sugárzásforrásból származó akut vagy krónikus szemkárosodás megelőzésére tervezett PPE-knek el kell nyelniük vagy vissza kell verniük az ártalmas hullámhosszokon sugárzott energia nagy részét anélkül, hogy ez túlságosan megváltoztatná a látható spektrum ártalmatlan részének továbbítását, a kontrasztok érzékelését és, ahol szükséges, a színek megkülönböztetését a várható használati körülmények között.

E célból a védőszemüvegeket úgy kell megtervezni és gyártani, hogy rendelkezzenek minden ártalmas hullámhosszra vonatkozóan egy spektrális átbocsátási tényezővel, amely minimálisra csökkenti a szűrőn keresztül a felhasználó szemét érő sugárzás fényerősségét, és az semmilyen körülmények között sem lépheti túl a legnagyobb megengedett expozíciós határértéket.

A szemüvegek nem rongálódhatnak meg vagy veszíthetik el tulajdonságaikat a várható használati körülmények között a kibocsátott sugárzás hatására, és minden forgalomba hozott példányt meg kell jelölni azzal a védőfokozati számmal, amelynek megfelel a rá jellemző átbocsátási tényezőnek a görbéje.

Az azonos típusú sugárzásforrásoknak megfelelő szemüvegeket védőfokozatuk számának növekvő sorrendjében kell besorolni, és a gyártó tájékoztatójának tartalmaznia kell különösen az átviteli görbéket, amelyek lehetővé teszik a legmegfelelőbb PPE kiválasztását, figyelembe véve a tényleges alkalmazási körülményekkel járó tényezőket, mint amilyen a forrástól való távolság és az ilyen távolságból sugárzott energia spektrális megoszlása.

A gyártónak minden egyes szűrőszemüvegen meg kell jelölnie a vonatkozó védőfokozat számát.

A test egészének vagy egy részének a radioaktív porok, gázok, folyadékok vagy azok keveréke elleni védelmére tervezett PPE alapanyagokat és más alkotóelemeket úgy kell kiválasztani vagy megtervezni és beépíteni, hogy a berendezés hatékonyan megakadályozza a szennyező anyagok áthatolását a várható használati körülmények között.

A szennyező anyagok természetétől vagy állapotától függően a szükséges szigetelése biztosítható a védőréteg vízhatlanságával és/vagy más megfelelő eszközökkel, pl. a szellőző- és nyomás alá helyező rendszerekkel, amelyeket arra terveztek, hogy a szennyező anyagok visszajutását megelőzzék.

A PPE-k sugárszennyeződéstől történő megtisztítására vonatkozó intézkedések nem érintik az ilyen fajta berendezés várható élettartama alatti lehetséges újrahasznosítását.

A külső besugárzás ellen a felhasználó teljes védelmét biztosító PPE-t, illetve ennek hiányában a külső besugárzást megfelelően tompító PPE-t úgy kell megtervezni, hogy csak a gyenge elektron- (pl. béta-) vagy a gyenge foton- (pl. X-, gamma-) sugárzásnak álljon ellent.

Az ilyen PPE-k alapanyagait és alkotóelemeit úgy kell kiválasztani vagy megtervezni és beépíteni, hogy a felhasználó védelmének a várható használati körülmények mellett megkívánt magas szintjét biztosítsa anélkül, hogy a felhasználó mozgását, testtartását vagy helyváltozatását egy hosszabb expozíció ideje alatt korlátozná (lásd 1.3.2. pont).

A PPE-nek viselnie kell azt a jelölést, amely feltünteti a várható használati körülményeknek megfelelő alapanyag(ok) típusát és sűrűségét.

A légutak védelmére szánt PPE-nek lehetővé kell tennie a felhasználó belélegezhető levegővel való ellátását, amikor az szennyezett és/vagy nem megfelelő oxigénkoncentrációjú légkör hatásának van kitéve.

A PPE által a felhasználóhoz juttatott belélegezhető levegő megfelelő eszközökkel nyerhető, pl. a szennyezett levegőnek egy védőeszközön vagy szerkezeten keresztül történő megszűrésével, vagy nem szennyezett forrásból vezetéken keresztül történő ellátással.

Az ilyen PPE fajták alapanyagait és egyéb alkotóelemeit úgy kell kiválasztani vagy megtervezni és beépíteni, hogy a felhasználó légzésfunkciója és higiéniája megfelelő módon legyen biztosítva a viselés időtartama alatt, a várható használati körülmények mellett.

Az arcrész szigetelésének, a belélegzésnél a veszteségnek és a szűrőberendezések esetében a tisztítóképességnek olyannak kell lennie, hogy a szennyezett légkörből származó szennyező anyag behatolása elég kismértékű legyen ahhoz, hogy az ne károsítsa a felhasználó egészségét vagy higiéniáját.

A PPE-nek viselnie kell a gyártó azonosító jelét és az adott berendezésre jellemző adatokat, amely a gyártó tájékoztatójával együtt lehetővé teszi, hogy egy gyakorlott és szakképzett felhasználó azt megfelelően alkalmazni tudja.

A gyártó tájékoztatójának a szűrőberendezések esetében továbbá tartalmaznia kell, hogy a szűrők új állapotban és ahogyan az eredeti csomagolásukban találhatók, meddig tárolhatók.

A test egészének vagy egy részének veszélyes anyagokkal és fertőző anyagokkal történő felületi érintkezésének megakadályozására szánt PPE-nek meg kell előznie, hogy az ilyen anyagok behatoljanak vagy átszivárogjanak a védőrétegen keresztül azon várható használati körülmények között, amelyre a PPE-t forgalomba hozták.

E célból az ilyen PPE osztályok alapanyagait és egyéb alkotóelemeit úgy kell kiválasztani vagy megtervezni és beépíteni, hogy amennyire lehetséges, teljes szigetelést biztosítsanak, amely szükség esetén lehetővé teszi a hosszan tartó napi viselést, vagy amennyiben ez nem lehetséges, a viselés időtartalmának csökkentését igénylő, korlátozott szigetelést biztosítsanak.

Ha bizonyos veszélyes anyagok és fertőző anyagok olyan magas áthatolóképességgel rendelkeznek, amely korlátozza a szóban forgó PPE-k által természetük és várható használati körülményeik között nyújtott védelem időtartamát, a PPE-t minőségi vizsgálat alá kell vetni a hatásfokuk alapján történő osztályozásuk céljából. A vizsgálati előírásoknak megfelelő PPE-n el kell helyezni a jelölést, amely különösen a vizsgálat során felhasznált anyagok nevét, vagy ennek hiányában azok kódját tartalmazza, valamint a megfelelő meghatározott védelmi időtartamot tünteti fel. A gyártó tájékoztatójának tartalmazniuk kell továbbá különösen a kódok magyarázatát (amennyiben szükséges), a minőségi vizsgálatok részletes leírását és minden megfelelő információt a viselés legnagyobb megengedett időtartamának meghatározásához a különböző várható használati körülmények között.

A 8. cikk (1) bekezdésében említett dokumentációnak tartalmaznia kell minden szükséges adatot azokról az eszközökről, amelyekkel a gyártó biztosítja, hogy a PPE megfelel a rá vonatkozó alapvető követelményeknek.

A 8. cikk (2) bekezdésében említett PPE esetében a dokumentációnak tartalmaznia kell különösen:

KÖVETELMÉNYEK, AMELYEKNEK AZ ÉRTESÍTÉSBEN SZEREPLŐ SZERVEKNEK MEG KELL FELELNIÜK

A tagállamok által kijelölt szerveknek teljesíteniük kell az alábbi minimális követelményeket:

A tagállamok illetékes hatóságai időszakonként ellenőrzik az 1. és 2. pontokban szereplő követelmények betartását.

( 7 ) HL L 207., 1998.7.23., 1. o. A 98/79/EK irányelvvel ( HL L 331., 1998.12.7.,1. o.) módosított irányelv.

( 8 ) A Tanács 1999. június 28-i határozata a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 184., 1999.7.17., 23. o.)

		Hivatalos Lap
		No	page	date
►M1	A TANÁCS 93/68/EGK IRÁNYELVE (1993. július 22.)	L 220	1	30.8.1993
►M2	A TANÁCS 93/95/EGK IRÁNYELVE (1993. október 29.)	L 276	11	9.11.1993
►M3	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 96/58/EK IRÁNYELVE (1996. szeptember 3.)	L 236	44	18.9.1996
►M4	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1882/2003/EK RENDELETE (2003. szeptember 29.)	L 284	1	31.10.2003