01966L0402 — HU — 01.02.2022 — 020.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
A TANÁCS IRÁNYELVE (1966. június 14.) a gabonavetőmagok forgalmazásáról (HL P 125, 1966.7.11., 2309. o) |
Módosította:
|
|
Hivatalos Lap |
||
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
L 48 |
1 |
26.2.1969 |
||
L 87 |
24 |
17.4.1971 |
||
L 171 |
37 |
29.7.1972 |
||
L 287 |
22 |
26.12.1972 |
||
L 356 |
79 |
27.12.1973 |
||
L 196 |
6 |
26.7.1975 |
||
L 16 |
23 |
20.1.1978 |
||
L 113 |
13 |
25.4.1978 |
||
L 236 |
13 |
26.8.1978 |
||
L 350 |
27 |
14.12.1978 |
||
L 183 |
13 |
19.7.1979 |
||
L 205 |
1 |
13.8.1979 |
||
L 67 |
36 |
12.3.1981 |
||
L 203 |
52 |
23.7.1981 |
||
L 362 |
8 |
31.12.1985 |
||
L 118 |
23 |
7.5.1986 |
||
L 200 |
38 |
23.7.1986 |
||
L 49 |
39 |
18.2.1987 |
||
L 151 |
82 |
17.6.1988 |
||
L 187 |
31 |
16.7.1988 |
||
L 274 |
44 |
6.10.1988 |
||
L 5 |
31 |
7.1.1989 |
||
L 333 |
65 |
30.11.1990 |
||
L 353 |
48 |
17.12.1990 |
||
L 54 |
20 |
5.3.1993 |
||
L 67 |
30 |
25.3.1995 |
||
L 304 |
10 |
27.11.1996 |
||
L 25 |
1 |
1.2.1999 |
||
L 25 |
27 |
1.2.1999 |
||
L 50 |
26 |
26.2.1999 |
||
L 142 |
30 |
5.6.1999 |
||
L 234 |
60 |
1.9.2001 |
||
L 165 |
23 |
3.7.2003 |
||
L 14 |
18 |
18.1.2005 |
||
L 159 |
13 |
13.6.2006 |
||
L 166 |
40 |
27.6.2009 |
||
A BIZOTTSÁG 2012/1/EU VÉGREHAJTÁSI IRÁNYELVE (2012. január 6.) |
L 4 |
8 |
7.1.2012 |
|
A BIZOTTSÁG 2012/37/EU VÉGREHAJTÁSI IRÁNYELVE (2012. november 22.) |
L 325 |
13 |
23.11.2012 |
|
A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1955 VÉGREHAJTÁSI IRÁNYELVE (2015. október 29.) |
L 284 |
142 |
30.10.2015 |
|
A BIZOTTSÁG (EU) 2016/317 VÉGREHAJTÁSI IRÁNYELVE (2016. március 3.) |
L 60 |
72 |
5.3.2016 |
|
A BIZOTTSÁG (EU) 2018/1027 VÉGREHAJTÁSI IRÁNYELVE (2018. július 19.) |
L 184 |
4 |
20.7.2018 |
|
A BIZOTTSÁG (EU) 2020/177 VÉGREHAJTÁSI IRÁNYELVE (2020. február 11.) |
L 41 |
1 |
13.2.2020 |
|
A BIZOTTSÁG (EU) 2021/415 VÉGREHAJTÁSI IRÁNYELVE (2021. március 8.) |
L 81 |
65 |
9.3.2021 |
|
A BIZOTTSÁG (EU) 2021/2171 VÉGREHAJTÁSI IRÁNYELVE (2021. december 7.) |
L 438 |
84 |
8.12.2021 |
Módosította:
OKMÁNY a csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról |
L 73 |
14 |
27.3.1972 |
|
OKMÁNY A Görög Köztársaság csatlakozásának feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló |
L 291 |
17 |
19.11.1979 |
|
C 241 |
21 |
29.8.1994 |
(*) |
Ez a jogi aktus sosem jelent meg magyar nyelven. |
A TANÁCS IRÁNYELVE
(1966. június 14.)
a gabonavetőmagok forgalmazásáról
(66/402/EGK)
1. cikk
Ez az irányelv a gabonavetőmagok Közösségen belüli, kereskedelmi célú termesztésére és forgalmazására alkalmazandó.
1a. cikk
Ennek az irányelvnek az alkalmazásában „forgalmazás” a vetőmag harmadik felek részére történő kereskedelmi felhasználást célzó értékesítését, értékesítési célú birtoklását, eladásra történő kínálását és bármely rendelkezésre bocsátását, szállítását vagy átruházását jelenti, akár ellenszolgáltatás fejében, akár anélkül.
A fajta nem kereskedelmi felhasználását célzó vetőmag-kereskedelem, mint például a következő tevékenységek, nem tekintendők forgalmazásnak:
A vetőmag meghatározott feltételek szerinti, bizonyos ipari célokra szánt mezőgazdasági nyersanyagok előállítására szolgáltatásokat nyújtók számára történő szállítása, illetve az ilyen célú vetőmag-szaporítás nem tekintendő forgalmazásnak, feltéve hogy a szolgáltatásokat nyújtó nem szerez semmiféle jogcímet sem az így szállított vetőmagra, sem a betakarítás termékére. A vetőmagot biztosító a minősítő hatóság rendelkezésére bocsátja a szolgáltatásokat nyújtóval megkötött szerződés megfelelő részeinek másolatát, és ez magában foglalja a biztosított vetőmag által az adott időpontban teljesített szabványokat és feltételeket.
Ennek a rendelkezésnek az alkalmazási feltételeit a 21. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell meghatározni.
2. cikk
Ezen irányelv alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:
Gabonafélék: az alábbiakban felsorolt nem dísznövény jellegű mezőgazdasági vagy kertészeti termelésre szánt fajokhoz tartozó növények:
Avena nuda L. |
Csupasz zab |
Avena sativa L. (továbbá A. byzantina K. Koch) |
Zab és bizánci zab |
Avena strigosa Schreb. |
Borotvás zab, érdes zab |
Hordeum vulgare L. |
Takarmányárpa |
Oryza sativa L. |
Rizs |
Phalaris canariensis L. |
Kanáriköles |
Secale cereale L. |
Rozs |
Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. bicolor |
Cirok |
Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. drummondii (Steud.) de Wet ex Davidse |
Szudánifű |
xTriticosecale Wittm. ex A. Camus |
a Triticum nemzetség valamely fajának és a Secale nemzetség valamely fajának keresztezéséből származó hibridek |
Triticum aestivum L. subsp. aestivum |
Közönséges búza |
Triticum turgidum L. subsp. durum (Desf.) van Slageren |
Durum búza |
Triticum aestivum L. subsp. spelta (L.) Thell. |
Tönkölybúza |
Zea mays L. ►M18 (partim) ◄ |
Kukorica, kivéve a pattogatni való kukoricát és a csemegekukoricát |
Ez a meghatározás kiterjed a fent említett fajok keresztezésének eredményeként létrejövő következő hibridekre is:
Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. bicolor x Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. drummondii (Steud.) de Wet ex Davidse |
A Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. bicolor és a Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. drummondii (Steud.) de Wet ex Davidse keresztezéséből származó hibridek |
Ha másként nem határozzák meg, a fent említett hibridek vetőmagjaira az azok alapjául szolgáló egyes fajok esetében alkalmazandó szabványok és egyéb feltételek vonatkoznak.
A kukorica ►M16 és Sorghum spp. ◄ fajtái, hibridjei és beltenyésztett vonalai:
Nyílt beporzású fajta: kellően egynemű és állandó fajta;
Beltenyésztett vonal: kellően egynemű és állandó vonal, amelyet vagy a több különböző egymás utáni generációkon keresztüli kiválasztással kísért mesterséges önmegtermékenyítéssel vagy azzal egyenértékű műveletekkel nyernek;
Egyszeres hibrid: két beltenyésztett vonal a nemesítő által meghatározott keresztezésének első generációja;
Kettős hibrid: két egyszeres hibrid keresztezésének első generációja;
Hármas keresztezésű hibrid: egy beltenyésztett vonal és egy egyszeres hibrid nemesítő által meghatározott keresztezésének első generációja;
„Top-cross” hibrid: egy egyszeres hibrid és egy nyílt beporzású változat nemesítő által meghatározott keresztezésének első generációja;
Hibrid fajtakeresztezéssel: két nyílt beporzású fajta elit vetőmagjából termesztett nővények nemesítő által meghatározott keresztezésének első generációja.
Elit vetőmag (zab, árpa, rizs, kanáriköles, rozs, tritikále, búza, durumbúza és tönkölybúza, egyik esetben sem hibrid): olyan vetőmag,
amelyet egy nemesítő felelősségére termesztettek a fajta fenntartására vonatkozó elfogadott gyakorlat szerint;
amelyet a „minősített vetőmag”, az „I. szaporítási fokú minősített vetőmag” vagy a „II. szaporítású fokú minősített vetőmag” kategóriába tartozó vetőmag termesztésére szánnak;
amely – a 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának rendelkezéseire is figyelemmel – megfelel az I. és II. mellékletekben az elit vetőmagra vonatkozóan megállapított feltételeknek; és
amely hatósági vizsgálat által, vagy a II. mellékletben megállapított feltételek esetében hatósági vizsgálat, vagy hatósági felügyelet mellett végzett vizsgálat által bizonyítottan eleget tesz az a), b) és c) pontban meghatározott feltételeknek.
Bázis vetőmag (zab, árpa, rizs, rozs, búza, durumbúza, tönkölybúza és önbeporzó tritikálé hibridjei):
◄amelyet hibridek előállítására szánnak;
amely a 4. cikk rendelkezéseire is figyelemmel eleget tesz az I. és II. mellékletekben az elit vetőmagokra megállapított feltételeknek, valamint
amely hatósági vizsgálat által, vagy a II. mellékletben megállapított feltételek esetében hatósági vizsgálat, vagy hatósági felügyelet mellett végzett vizsgálat által bizonyítottan eleget tesz az a) és b) pontban meghatározott feltételeknek.
Elit vetőmag (kukorica) ►M16 és Sorghum spp. ◄ :
Nyílt beporzású fajták elit vetőmagja: vetőmag,
amelyet egy nemesítő felelősségére termesztettek a fajta fenntartására vonatkozó elfogadott gyakorlat szerint;
amelyet a „minősített vetőmag” kategória, illetve a „top-cross” hibridek vagy fajtakeresztezéssel létrejött hibridek ezen fajtája vetőmagjának termesztésére szánnak;
amely – a 4. cikk rendelkezéseire is figyelemmel – megfelel az I. és II. mellékletekben az elit vetőmagra vonatkozóan megállapított feltételeknek; és
amely hatósági vizsgálat által, vagy a II. mellékletben megállapított feltételek esetében hatósági vizsgálat, vagy hatósági felügyelet mellett végzett vizsgálat által bizonyítottan eleget tesz az a), b) és c) pontban meghatározott feltételeknek.
Beltenyésztett vonal elit vetőmagja: vetőmag,
amely – a 4. cikk rendelkezéseire is figyelemmel – megfelel az I. és II. mellékletekben az elit vetőmagra vonatkozóan megállapított feltételeknek; és
amely hatósági vizsgálat által, vagy a II. mellékletben megállapított feltételek esetében hatósági vizsgálat, vagy hatósági felügyelet mellett végzett vizsgálat által bizonyítottan eleget tesz az a) pontban meghatározott feltételeknek.
Egyszeres hibridek elit vetőmagja: vetőmag,
amelyet kettős, hármas keresztezésű vagy „top-cross” hibridek termesztésére szánnak;
amely – a 4. cikk rendelkezéseire is figyelemmel – megfelel az I. és II. mellékletekben az elit vetőmagra vonatkozóan megállapított feltételeknek; és
amely hatósági vizsgálat által, vagy a II. mellékletben megállapított feltételek esetében hatósági vizsgálat, vagy hatósági felügyelet mellett végzett vizsgálat által bizonyítottan eleget tesz az a) és b) pontban meghatározott feltételeknek.
Minősített vetőmag (nem hibrid fénymag, rozs, cirok, szudánifű, kukorica, valamint a zab, árpa, rizs, búza, durumbúza, tönkölybúza és önbeporzó tritikálé hibridjei): vetőmag,
◄amelyet elit vetőmagból, vagy a nemesítő kérésére az elit vetőmag előtti generáció olyan vetőmagjából közvetlenül állítottak elő, amely képes eleget tenni, és amelyről a hivatalos vizsgálat megállapította, hogy eleget tesz az I. és II. mellékletben az elit vetőmagra vonatkozóan megállapított feltételeknek;
amelyet gabonavetőmag termesztésétől eltérő célra szánnak;
amely – a 4. cikk (1) bekezdése b) pontjának és (2) bekezdésének rendelkezéseire is figyelemmel – megfelel az I. és II. mellékletekben a minősített vetőmagra vonatkozóan megállapított feltételeknek; és
amely hatósági vizsgálat, vagy hatósági felügyelet mellett végzett vizsgálat által bizonyítottan eleget tesz az a), b) és c) pontban meghatározott feltételeknek.
Első generációs minősített vetőmag (zab, árpa, rizs, tritikále, búza, durumbúza és tönkölybúza, egyik sem hibrid): olyan vetőmag,
amelyet elit vetőmagból, vagy a nemesítő kérésére az elit vetőmag előtti generáció olyan vetőmagjából közvetlenül állítottak elő, amelyről a hivatalos vizsgálat megállapította, hogy eleget tesz az I. és II. mellékletben az elit vetőmagra vonatkozóan megállapított feltételeknek;
amelyet vagy a „II. szaporítási fokú minősített vetőmag” kategóriájába tartozó vetőmag termesztésére, vagy a gabonavetőmag termesztésétől eltérő célra szánnak;
amely megfelel az I. és II. mellékletben az I. szaporítási fokú minősített vetőmagra vonatkozóan megállapított feltételeknek; és
amely hatósági vizsgálat, vagy hatósági felügyelet mellett végzett vizsgálat által bizonyítottan eleget tesz az a), b) és c) pontban meghatározott feltételeknek.
Második generációs minősített vetőmag (zab, árpa, rizs, tritikále, búza, durumbúza és tönkölybúza, egyik sem hibrid): olyan vetőmag,
amelyet elit vetőmagból, I. szaporítási fokú minősített vetőmagból, vagy a nemesítő kérésére az elit vetőmag előtt generáció vetőmagjából közvetlenül állítottak elő, amelyről a hivatalos vizsgálat megállapította, hogy eleget tesz az I. és II. mellékletben az elit vetőmagra vonatkozóan megállapított feltételeknek;
amelyet gabonavetőmag termesztésétől eltérő célra szánnak;
amely megfelel az I. és II. mellékletben a II. szaporítási fokú minősített vetőmagra vonatkozóan megállapított feltételeknek; és
amely hatósági vizsgálat, vagy hatósági felügyelet mellett végzett vizsgálat által bizonyítottan eleget tesz az a), b) és c) pontban meghatározott feltételeknek.
Hivatalos intézkedések: a következők által megtett intézkedések:
állami hatóságok; vagy
a közjog vagy a magánjog hatálya alá tartozó és az állam felelősségére eljáró bármely jogi személy; vagy
az állami ellenőrzés alá is tartozó kiegészítő tevékenységek esetében az e célra felesküdött bármely természetes személy, feltéve, hogy a b) és c) pontban említett személyek nem tesznek szert személyes haszonra az ilyen intézkedésekből.
▼M28 —————
►M20 1987. június 30 ◄ -ig a tagállamok számára a 21. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően engedélyezhető, hogy engedélyt adjanak olyan, elsősorban takarmányozási célra szánt meghatározott rozsfajták vetőmagjának forgalmazására, amelyek nem felelnek meg:
▼M20 —————
A tagállamok:
felvehetnek több generációt az elit vetőmag kategóriába, és generációk szerint tovább oszthatják ezt a kategóriát;
úgy rendelkezhetnek, hogy a csírázással és analitikai tisztasággal kapcsolatos hivatalos vizsgálatokat a minősítés során csak akkor végezzék el minden tételen, ha kétséges, hogy teljesülnek a II. mellékletben e vonatkozásban megállapított feltételek;
jogszabályok, rendeletek, vagy közigazgatási rendelkezések, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ennek az irányelvnek eleget tegyenek, hatálybalépését követően egy, legfeljebb három éves átmeneti időszak alatt, az (1) bekezdés E., F. és G. pontjától eltérve azt a vetőmagot minősítik minősített vetőmagnak, amely valamely tagállamban addig működő rendszer keretében hivatalosan ellenőrzött vetőmag közvetlen leszármazottja, és amely biztosítja az ezen irányelv elveinek megfelelően minősített elit vetőmagok által nyújtott garanciákat; ez a rendelkezés megfelelően alkalmazandó az (1) bekezdés G. pontjában említett I. szaporítási fokú minősített vetőmagra;
kérésre és a 21. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően engedélyezett számukra, hogy legkésőbb ►M20 1989. június 30 ◄ -ig hivatalosan minősíthessék az „I. szaporítási fokú minősített vetőmag”, illetve „II. szaporítási fokú minősített vetőmag” kategóriákba tartozó önmegporzó fajok vetőmagját:
Amennyiben az (1) bekezdés C. d) pontjában, az (1) bekezdés Ca. c) pontjában, az (1) bekezdés D. 1.d) pontjában, az (1) bekezdés D. 2.b) pontjában, az (1) bekezdés D. (3) c) pontjában, az (1) bekezdés E. d) pontjában, az (1) bekezdés F. d) pontjában és az (1) bekezdés G. d) pontjában meghatározott hatósági felügyelet mellett végzett vizsgálat végrehajtására kerül sor, úgy a következő követelményeknek kell megfelelni:
Szántóföldi ellenőrzés
A felügyelők:
rendelkeznek a szükséges műszaki képesítéssel;
a vizsgálatok elvégzéséből személyes hasznuk nem származhat;
rendelkeznek az érintett tagállam vetőmag-minősítő hatósága által kiadott hatósági engedéllyel, amely tartalmazza az ellenőrök eskütételét vagy egy általuk aláírt írásbeli nyilatkozatot, amelyben kötelezik magukat a hatósági vizsgálatokra vonatkozó szabályok betartására;
hatósági felügyelet mellett vizsgálatokat hajtanak végre a hatósági vizsgálatokra alkalmazott előírásoknak megfelelően.
A vizsgálandó vetőmagtermést olyan vetőmagból termesztették, amely hatósági utóellenőrzésen ment keresztül, amelynek eredményei kielégítőek voltak.
A vetőmagtermés egy részének ellenőrzését hatósági ellenőrök végzik. Ezen rész arányának legalább 5%-nak kell lennie.
A vetőmagtermésből betakarított vetőmagtételek mintáiból egy rész kivételre kerül a hatósági utóellenőrzésre, valamint – ahol szükséges – a fajtaazonosság és tisztaság ellenőrzésére irányuló hatósági laboratóriumi vetőmagvizsgálatra.
A tagállamok szabályokat állapítanak meg a hatósági felügyelet mellett végzett vizsgálatra vonatkozó, ezen irányelv szerint elfogadott nemzeti rendelkezések megsértésére alkalmazható szankciókat illetően. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A szankciók magukban foglalhatják az a) pont iii. alpontjában előírt engedély visszavonását az olyan hatósági engedéllyel rendelkező ellenőröktől, akikről bebizonyosodik, hogy szándékosan vagy gondatlanul megsértették a hatósági vizsgálatra vonatkozó szabályokat. A tagállamok biztosítják, hogy ilyen szabálysértés esetén megsemmisítik azon vetőmag minősítését, amelyből a mintavétel történt, kivéve ha bebizonyosodik, hogy az érintett vetőmag mégis megfelel valamennyi előírt követelménynek.
Vetőmagvizsgálat
A vetőmagvizsgálatot az érintett tagállam vetőmag-minősítő hatósága által – erre a célra – engedélyezett vetőmagvizsgáló laboratóriumok végzik a b)-d) pontban megállapított feltételek szerint.
A laboratórium vezető vetőmagelemzővel rendelkezik, aki közvetlenül felel a laboratórium szakmai tevékenységéért és rendelkezik a vetőmagvizsgáló laboratórium szakmai vezetéséhez szükséges képesítéssel.
A laboratórium vetőmagelemzői rendelkeznek a szükséges szakmai képesítéssel, amelyet a hatósági vetőmagelemzőkre alkalmazandó feltételek alapján szervezett tanfolyamokon szereztek meg, és arról hatósági vizsga keretében bizonyságot tettek.
A laboratórium az engedélyezés keretein belül a vetőmag-minősítő hatóság által hatóságilag a vetőmagvizsgálat céljára megfelelőnek minősített helyiségben és berendezésekkel működik.
A laboratórium a vetőmagvizsgálatot a szokásos nemzetközi módszereknek megfelelően végzi.
A vetőmagvizsgáló laboratórium:
független laboratórium;
vagy
valamely vetőmag-vállalkozáshoz tartozó laboratórium.
Az ii. alpontban említett esetben a laboratórium kizárólag azon vetőmag-vállalkozás megbízásából előállított vetőmagtételeken végezhet vetőmagvizsgálatot, amely vetőmag-vállalkozáshoz tartozik, kivéve ha ettől eltérő megállapodás születik a vetőmag-vállalkozás, a minősítést kérő és az illetékes vetőmag-minősítő hatóság között.
A vetőmagvizsgáló laboratórium vetőmagvizsgáló tevékenységét a vetőmag-minősítő hatóság megfelelő módon felügyeli.
A d) pontban említett felügyelet céljából a hatósági minősítésre beadott vetőmagtételek egy részén ellenőrző vetőmagvizsgálatot hajtanak végre. Ezt a mennyiséget elvben a lehető legegyenletesebb mértékben kell elosztani a vetőmag-minősítésre vetőmagot beadó természetes és jogi személyek és a beadott vetőmagfajták között, ugyanakkor irányulhat bizonyos kétségek tisztázására is. Ennek a mennyiségnek legalább 5%-nak kell lennie.
A tagállamok szabályokat állapítanak meg ezen – hatósági felügyelet mellett végzett vizsgálatra vonatkozó – irányelv szerint elfogadott nemzeti rendelkezések megsértésére alkalmazható szankciókat illetően. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A szankciók magukban foglalhatják a hatósági engedéllyel rendelkező vetőmagvizsgáló laboratóriumok a) pontban előírt engedélyének visszavonását a hatósági vizsgálatokat szabályozó előírások szándékos vagy gondatlan megsértése esetén. A tagállamok biztosítják, hogy ilyen szabálysértés esetén megsemmisítik azon vetőmag minősítését, amelyből a mintavétel történt, kivéve ha bebizonyosodik, hogy az érintett vetőmag mégis megfelel valamennyi előírt követelménynek.
▼M34 —————
3. cikk
▼M28 —————
3a. cikk
A 3. cikk (1) bekezdése ellenére a tagállamok biztosítják, hogy
forgalomba hozható.
4. cikk
A tagállamok azonban a 3. cikk rendelkezéseitől eltérve:
engedélyezhetik az olyan elit vetőmag hivatalos minősítését és forgalmazását, amely a csírázás tekintetében nem felel meg a II. mellékletben megállapított feltételeknek; ebből a célból minden szükséges intézkedést megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy a szállító garantáljon egy meghatározott csírázást, amelyet forgalmazási célokra feltüntet egy speciális címkén is, amely tartalmazza a nevét, a címét és a vetőmagtétel hivatkozási számát;
annak érdekében, hogy a ►M1 ————— ◄ vetőmaghoz minél gyorsabban hozzá lehessen jutni – annak ellenére, hogy még nem fejeződött be a II. mellékletben a csírázással kapcsolatban megállapított feltételeknek való megfelelés ellenőrzésére irányuló hivatalos vizsgálat –, az első vásárlóig bezárólag engedélyezhetik a hivatalos minősítést és forgalmazást az „elit vetőmag” vagy „minősített vetőmag” kategóriájának kereskedelme révén. A minősítést csak a vetőmagról szóló ideiglenes analitikai jelentés bemutatása alapján és azzal a feltétellel adják meg, hogy megadják az első átvevő nevét és címét; minden szükséges intézkedést megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy a szállító szavatolja az ideiglenes elemzésben meghatározott csírázást; ezt a csírázást forgalmazási célból jelzik egy külön címkén, amely feltünteti a szállító nevét és címét és a tétel hivatkozási számát.
Amennyiben a 15. cikk a Közösségen belüli szaporítással kapcsolatban másként nem rendelkezik, e rendelkezések nem alkalmazhatók a harmadik országokból behozott vetőmagra.
▼M28 —————
4a. cikk
A 3. cikk (1) bekezdése ellenére a tagállamok a saját területükön engedélyezhetik a termelők számára, hogy forgalomba hozzanak:
kisebb vetőmagmennyiségeket tudományos célokra, vagy szelekciós munkára;
megfelelő vetőmagmennyiségeket egyéb vizsgálati, vagy kísérleti célból, feltéve hogy az olyan fajtákhoz tartozik, amelyre vonatkozóan a jegyzékbe való felvételi kérelmet a kérdéses tagállamban már benyújtották.
Géntechnológiával módosított anyag esetében az ilyen jóváhagyás csak akkor adható meg, ha az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt káros hatások elkerülésére az összes szükséges intézkedést megtették. Az ebben a tekintetben végrehajtandó környezeti kockázat felmérésére vonatkozóan a 70/457/EGK irányelv 7. cikke (4) bekezdésének rendelkezései alkalmazandók a megfelelő módon.
5. cikk
A tagállamok az I. és II. mellékletben megállapított feltételek tekintetében további vagy szigorúbb követelményeket írhatnak elő a saját területükön termelt vetőmag minősítésére vonatkozóan.
5a. cikk
A zab, árpa, rizs és búza vetőmagjának minősítését a tagállamok az első generációs minősített vetőmagra korlátozhatják.
6. cikk
A tagállamok előírják, hogy a genealógiai komponensek szükséges leírását a nemesítő kérésre bizalmasan kezeljék.
7. cikk
Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott hatósági felügyelet mellett végzett mintavétel végrehajtására kerül sor, a következő követelményeknek kell megfelelni:
A vetőmag-mintavételt az érintett tagállam vetőmag-minősítő hatósága által – erre a célra – engedélyezett vetőmag-mintavevők végzik a b), c) és d) pontban megállapított feltételek szerint;
A vetőmag-mintavevők rendelkeznek a szükséges szakmai képesítéssel, amelyet a hatósági vetőmag-mintavevőkre alkalmazandó feltételek mellett szervezett tanfolyamokon szereztek meg, és arról hatósági vizsga keretében bizonyságot tettek.
A vetőmag-mintavételt a szokásos nemzetközi módszereknek megfelelően végzik.
A vetőmag-mintavevők:
független természetes személyek;
olyan természetes vagy jogi személyek által alkalmazott személyek, akik vagy amelyek tevékenységi köre nem foglalja magában a vetőmag-előállítást, a vetőmagtermesztést, a vetőmag-feldolgozást vagy a vetőmag-kereskedelmet;
vagy
olyan természetes vagy jogi személyek által alkalmazott személyek, akik vagy amelyek tevékenységi köre magában foglalja a vetőmag-előállítást, a vetőmagtermesztést, a vetőmag-feldolgozást vagy a vetőmag-kereskedelmet.
Az iii. alpontban említett esetben a vetőmag-mintavevő kizárólag a munkaadója megbízásából előállított vetőmagtételeken végezhet vetőmag-mintavételt, kivéve ha ettől eltérő megállapodás születik a munkaadója, a minősítést kérő és a vetőmag-minősítő hatóság között.
A vetőmag-mintavevők tevékenységét a vetőmag-minősítő hatóság megfelelő módon felügyeli. Amennyiben automatikus mintavétel történik, úgy a megfelelő eljárásokat be kell tartani és azokat hatóságilag felügyelni kell.
A d) pontban említett felügyelet céljából hatósági minősítésre beadott vetőmagtételek egy részén hatósági vetőmag-mintavevők ellenőrző mintavételt hajtanak végre. Ezt a mennyiséget elvben a lehető legegyenletesebb mértékben kell elosztani a vetőmag-minősítésre vetőmagot beadó természetes és jogi személyek és a beadott vetőmagfajták között, ugyanakkor irányulhat bizonyos kétségek tisztázására is. Ennek az aránynak legalább 5%-nak kell lennie. Ezen ellenőrző mintavétel nem alkalmazható automatikus mintavétel esetén.
A tagállamok a hatóságilag vett vetőmagmintákat összehasonlítják az ugyanazon vetőmagtételből származó, hatósági felügyelet mellett vett mintákkal.
A tagállamok szabályokat állapítanak meg az ezen irányelv szerint elfogadott nemzeti rendelkezések megsértésére alkalmazható szankciókat illetően. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A szankciók magukban foglalhatják a hivatalosan engedélyezett vetőmag-mintavevők a) pontban előírt engedélyének visszavonását a hatósági vizsgálatokat szabályozó előírások szándékos vagy gondatlan megsértése esetén. A tagállamok biztosítják, hogy ilyen szabálysértés esetén megsemmisítik azon vetőmag minősítését, amelyből a mintavétel történt, kivéve ha bebizonyosodik, hogy az érintett vetőmag mégis megfelel valamennyi előírt követelménynek.
8. cikk
9. cikk
A zárolás biztosítása érdekében a zárolási rendszernek legalább a fent említett címkéből vagy a csomagolásra erősített hivatalos zárból kell állnia.
A második albekezdésben előírt intézkedések nem szükségesek abban az esetben, ha nem újrahasználható zárolási rendszert használnak.
A 21. cikkben megállapított eljárással összhangban megállapítható, hogy megfelel-e egy adott zárolási rendszer e bekezdés rendelkezéseinek.
10. cikk
A tagállamok előírják, hogy az elit vetőmagot, illetve a bármilyen minősített vetőmagot tartalmazó csomagolási egység:
külsején korábban nem használt hatósági címkével legyen ellátva, amely eleget tesz a IV. mellékletben megállapított feltételeknek, és amelyen a Közösség valamely hivatalos nyelvén megfogalmazott információ található. A címke színe elit vetőmag esetében fehér, minősített vetőmag és első generációs minősített vetőmag esetében kék, második generációs minősített vetőmag esetében pedig piros legyen. Abban az esetben, ha kilyukasztott címkét használnak, a címke rögzítését minden esetben hatósági pecséttel kell biztosítani. Ha a 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó esetekben az elit vetőmag, illetve a kukorica-vetőmag a csírázás tekintetében nem felel meg a II. mellékletben megállapított feltételeknek, a címkén ezt a tényt fel kell tüntetni. Engedélyezni kell az öntapadó hatósági címkék használatát. A 21. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően engedélyezni lehet az előírt adatoknak a csomagolási egységre a mintacímke szerint és hatósági felügyelet mellett, letörölhetetlen módon történő nyomtatását;
tartalmazzon egy, a címke színével megegyező színű olyan okmányt, amelyben legalább a IV. melléklet A. része a) pontjának 3., 4. és 5. alpontjában előírt adatok szerepelnek. Ezt az okmányt úgy kell megszövegezni, hogy ne lehessen összetéveszteni az a) pontban említett hatósági címkével. Nincs szükség erre az okmányra abban az esetben, ha az adatokat a csomagolási egységen letörölhetetlen nyomtatással tüntetik fel vagy ha az a) pont rendelkezéseinek megfelelően öntapadó címkét vagy eltéphetetlen anyagú címkét használnak.
10a. cikk
Az ilyen intézkedések elfogadásáig a 94/650/EK bizottsági határozat ( 1 ) 2. cikkében meghatározott feltételeket kell alkalmazni.
11. cikk
11a. cikk
Egy géntechnológiával módosított fajta vetőmagja esetében minden hatósági, vagy egyéb címke, illetve dokumentum, amelyet ennek az irányelvnek a rendelkezései alapján a vetőmag-tételhez rögzíttettek, illetve azt kíséri, egyértelműen jelzi, hogy a fajta géntechnológiai módosításon ment át.
12. cikk
A tagállamok előírják, hogy az elit vetőmag vagy mindenfajta minősített vetőmag minden esetleges vegyszeres kezelését tüntessék fel a hatósági címkén vagy szállítói címkén és a csomagoláson vagy azon belül.
13. cikk
13a. cikk
Az ezen irányelvben meghatározott bizonyos rendelkezések fejlesztése lehetőségeinek kutatása céljából átmeneti kísérletek pontosan meghatározott feltételek szerinti, közösségi szinten történő szervezéséről lehet határozni, a 21. cikkben szabályozott előírások szerint.
Ezeknek a kísérleteknek a keretében a tagállamok mentesülhetnek az ebben az irányelvben megállapított bizonyos kötelezettségek alól. A kötelezettségek alóli mentesülés mértékét a vonatkozó rendelkezésekre történő utalással kell meghatározni. A kísérletek időtartama a 7 évet nem haladhatja meg.
14. cikk
▼M28 —————
14a. cikk
Azok a feltételek, amelyek alapján az elit vetőmag előtti generációk nemesített vetőmagja a 3a. cikk első francia bekezdése szerint forgalomba hozható, a következők:
annak, az illetékes minősítő hatóság által, az elit vetőmag minősítésére vonatkozó előírásoknak megfelelően elvégzett hivatalos ellenőrzésen kellett átesnie;
az ezen az irányelv rendelkezéseinek megfelelően kell csomagolni, és
a csomagolásokat hatósági címkével kell ellátni, legalább a következő adatok feltüntetésével:
A címke színe fehér, átlós, lila csíkkal.
15. cikk
A tagállamok előírják, hogy az olyan gabonavetőmag,
kérésre és a 70/457/EGK irányelv rendelkezéseinek sérelme nélkül, minősített vetőmagként hivatalosan minősíteni kell bármely tagállamban, abban az esetben, ha a szóban forgó vetőmagon elvégezték az I. mellékletben megállapított feltételeknek megfelelő szántóföldi vizsgálatot az adott kategóriára, és ha a hivatalos vizsgálat megállapította, hogy a vetőmag megfelel a II. mellékletben az adott kategóriára megállapított feltételeknek.
Ha ezekben az esetekben a vetőmagot közvetlenül az elit vetőmagot megelőző generációhoz tartozó hivatalosan minősített vetőmagból állították elő, a tagállamok engedélyezhetik az elit vetőmagként történő hivatalos minősítést is abban az esetben, ha az adott kategóriára vonatkozó feltételeknek a vetőmag eleget tesz.
Azt a gabonavetőmagot, amelyet a Közösség területén takarítottak be, és amelyet az (1) bekezdés szerinti minősítésre szánnak:
Az első albekezdés csomagolásra és címkézésre vonatkozó előírásai figyelmen kívül hagyhatók, amennyiben a szántóföldi ellenőrzésért felelő hatóságok megegyeznek azokkal a hatóságokkal, amelyek a nem véglegesen minősített vetőmagoknak a minősítésére állítják ki a dokumentumokat, valamint azok minősítésért felelősek, illetve ha az egyes illetékes hatóságok a kivételről megegyeznek.
A tagállamok azt is előírják, hogy a harmadik országban betakarított gabonavetőmagokat, kérelem esetén, hatóságilag „minősített vetőmag”-ként minősítsék, ha:
előállítása közvetlenül történt:
olyan elit vetőmagból vagy első generációs minősített vetőmagból, amelyet hatóságilag minősítettek egy vagy több tagállamban, vagy olyan harmadik országban, amelynek eljárását a 16. cikk (1) bekezdésének b) pontja értelmében a tagállamok egyenértékűként ismerik el, vagy
valamely tagállamban hatóságilag minősített elit vetőmag és egy – az i. alpontban említett – harmadik országban hatóságilag minősített elit vetőmag keresztezéséből;
átesett a 16. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti, egyenértékűségről szóló határozatban az érintett kategóriára megállapított feltételeket kielégítő szántóföldi ellenőrzésen;
a hatósági vizsgálat kimutatta, hogy teljesülnek a II. mellékletben ugyanezen kategóriára megállapított feltételek.
16. cikk
A Tanács a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel meghatározza, hogy:
a 15. cikkben meghatározott esetben a harmadik országbeli szántóföldi ellenőrzések megfelelnek-e az I. mellékletben megállapított feltételeknek;
a harmadik országban betakarított és jellemzőit, vizsgálati szabályait, fajtaazonosságának biztosítását, jelölését és ellenőrzését tekintve azonos garanciákat nyújtó gabonavetőmag az említett vonatkozásokban egyenértékű a Közösségben betakarított elit vetőmaggal illetve minősített vetőmaggal, és megfelel ezen irányelv rendelkezéseinek.
17. cikk
18. cikk
Ez az irányelv nem alkalmazható olyan vetőmagra, amelyről bizonyítják, hogy harmadik országba történő kivitelre szánták.
19. cikk
A vetőmag Közösségen belüli szabad mozgására vonatkozó korlátozás nélkül, a tagállamoknak meg kell tenniük minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a harmadik országokból importált, két kilogrammot meghaladó mennyiségű vetőmag forgalmazása során feltüntessék az alábbi adatokat:
faj;
fajta;
kategória;
előállító ország és hivatalos ellenőrző hatóság;
feladó ország;
importőr;
a vetőmag mennyisége.
Ezen adatok feltüntetésének módját a 21. cikkben szabályozott eljárással összhangban kell meghatározni.
20. cikk
Közösségi összehasonlító vizsgálatokat és kísérleteket kell végezni a Közösségen belül az ezen irányelv akár kötelező erejű, akár szabad belátás szerint alkalmazható rendelkezései értelmében forgalomba hozott, mintavételi eljárás keretében vett gabonavetőmag-minták utólagos vizsgálata érdekében. Az összehasonlító vizsgálatok és kísérletek a következőkre terjedhetnek ki:
A pénzügyi hozzájárulás nem haladhatja meg a költségvetési hatóság által meghatározott éves előirányzatokat.
21. cikk
Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott időszak egy hónap.
21a. cikk
A mellékletek tartalmában a tudományos, illetve műszaki ismeretek fejlődésének fényében elvégzendő módosításokat a 21. cikkben megállapított eljárással összhangban kell elfogadni.
21b. cikk
A mellékletek tartalmában a zab, árpa, rizs, búza, durumbúza és a tönkölybúza hibridjei, és az ennek az irányelvnek a 2. cikk (1b) bekezdése szerint hatálya alá tartozó egyéb fajok hibrid növényei és vetőmagja által teljesítendő feltételek, valamint a tritikále keresztbeporzású változatainak növényei és vetőmagja által teljesítendő feltételek meghatározásához szükséges módosításokat a 21. cikkben megállapított eljárással összhangban kell elfogadni.
22. cikk
Amennyiben a ►M20 II. melléklet 3. pontja ◄ a károsító szervezetekkel kapcsolatban másként nem rendelkezik, ez az irányelv nem érinti a nemzeti jogszabályoknak az emberek, állatok és növények egészségének és életének védelme vagy az ipari és kereskedelmi tulajdon védelme alapján indokolt rendelkezéseit.
22a. cikk
A 21. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően különleges feltételek állapíthatók meg a következő területek fejlődéseinek figyelembevétele érdekében:
azok a feltételek, amelyek alapján a kémiailag kezelt vetőmag forgalmazható;
azok a feltételek, amelyek alapján vetőmag forgalmazható az in situ megőrzéshez és a növénygenetikai források fenntartható használatához kapcsolódóan, beleértve olyan fajok vetőmagkeverékeit, amelyek magukban foglalnak a 70/457/EGK tanácsi irányelv 1. cikkében felsorolt fajokat is, és amelyek kapcsolatban vannak speciális természetes és természetközeli élőhelyekkel, és amelyeket génerózió fenyeget;
azok a feltételek, amelyek alapján biotermelésre alkalmas vetőmag forgalmazható.
Az (1) bekezdésben említett különleges feltételek főként az alábbi pontokat foglalják magukban:
a b) pont esetében ezeknek a fajoknak a vetőmagja az egyes tagállamok megfelelő hatósága által, a vetőmag meghatározott területeken való forgalmazására jóváhagyott, ismert származással rendelkezik;
a b) pont esetében megfelelő mennyiségi korlátozások.
23. cikk
A tagállamok legkésőbb 1968. július 1-jéig hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljenek a 14. cikk (1) bekezdése rendelkezéseinek, valamint legkésőbb 1969. július 1-jéig azokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljenek az ezen irányelv és mellékletei egyéb rendelkezéseinek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.
The Federal Republic of Germany is hereby authorized to comply, in respect of the territory of the former German Democratic Republic, with the following:
at a date later than referred to above, but not later than 31 December 1992 in respect of the first and fourth indents and not later than 31 December 1994 in respect of the second and third indents.
The Federal Republic of Germany shall ensure that seed in respect of which it applies this authorization, other than seed specified in the second sub-indent of the first indent, is not introduced into parts of the Community other than the territory of the former German Democratic Republic unless it is established that the provisions of this Directive are complied with.
23a. cikk
Egy tagállam a 21. cikkben előírt eljárásnak megfelelően teljesen vagy részben mentesíthető az ebben az irányelvben foglalt rendelkezések alkalmazására vonatkozó kötelezettség alól, a 14. cikk (1) bekezdését kivéve:
az alábbi fajok tekintetében:
egyéb olyan fajok tekintetében, amelyet az illető tagállam területén rendes körülmények között nem szaporítanak, illetve forgalmaznak.
24. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
I. MELLÉKLET
A TERMÉNYRE VONATKOZÓAN ELŐÍRT FELTÉTELEK
1. |
A korábbi szántóföldi művelés nem lehet összeegyeztethetetlen az adott terményt képező faj és fajta vetőmagjának termelésével, és a szántóföldnek kellően mentesnek kell lennie a korábbi művelésből származó vadon termő növényektől. |
2. |
A terménynek az alábbi szabványoknak kell megfelelnie a nemkívánatos idegen beporzás veszélyét hordozó szomszédos pollenforrásoktól való távolság tekintetében:
A fenti táblázatban feltüntetett minimális távolságtól el lehet tekinteni, ha megfelelő védelem áll rendelkezésre bármely nemkívánatos beporzástól. |
3. |
A termény megfelelően fajtaazonos és fajtatiszta, illetve beltenyésztett vonal esetében jellemzői kielégítő fajtaazonosságot és fajtatisztaságot mutatnak. Hibrid fajták vetőmagjának termesztése esetén a fent említett rendelkezéseket az egyedek tulajdonságaira is alkalmazni kell, beleértve a hímsterilitást, illetve a termékenység helyreállítását. Különösen az Oryza sativa, Phalaris canariensis, Secale cereale hibridektől eltérő terményei, valamint a Sorghum spp. és a Zea mays felelnek meg a következő egyéb szabványoknak vagy feltételeknek:
A.
Oryza sativa: A nyilvánvalóan vadon termő vagy vörös magvú növények száma nem haladhatja meg:
—
elit vetőmag termesztése esetén a 0-t,
—
első és második generációs minősített vetőmag termesztése esetén az 1/100 m2 mennyiséget.
B.
Phalaris canariensis és Secale cereale a hibridek kivételével: A terményhez tartozó fajban nyilvánvalóan nem a fajtához tartozó növények száma legfeljebb:
—
elit vetőmag termesztése esetén 30 m2-enként egy,
—
minősített vetőmag termesztése esetén 10 m2-enként egy.
C.
Sorghum spp.:
a)
Azon Sorghum fajok növényeinek százalékos aránya, amelyek nem az adott növényállományhoz tartoznak, illetve azon növények százalékos aránya, amelyekről felismerhető, hogy nyilvánvalóan nem tartoznak a beltenyésztett vonalhoz vagy az egyedhez, nem haladhatja meg:
aa)
elit vetőmag termesztése esetén
i.
virágzáskor: a 0,1 %-ot;
ii.
teljes érésnél: a 0,1 %-ot;
bb)
minősített vetőmag termesztése esetén
i.
hímivarú egyed növényeinél, amelyek a virágport akkor szórták el, amikor a nőivarú egyed bibéje termékeny: a 0,1 %-ot;
ii.
nőivarú egyed növényei esetében:
—
virágzáskor: a 0,3 %-ot,
—
teljes érésnél: a 0,1 %-ot.
b)
Hibrid fajták minősített vetőmagjának termesztése esetén a következő egyéb szabványoknak vagy feltételeknek kell teljesülniük:
aa)
a hímivarú egyedek növényeinek elegendő virágport kell kibocsátaniuk azalatt, amíg a nőivarú egyedek növényeinek bibéje termékeny;
bb)
amennyiben a nőivarú egyedek növényeinek bibéje termékeny, a pollent kibocsátott, illetve kibocsátó növények százalékos aránya nem haladhatja meg a 0,1 %-ot.
c)
A Sorghum spp. nyílt beporzású vagy szintetikus fajtái terményeinek a következő szabványoknak kell megfelelniük: a terményt alkotó fajokban a nyilvánvalóan nem a fajtához tartozó növények száma:
—
elit vetőmag termesztése esetén 30 m2-enként legfeljebb egy,
—
minősített vetőmag termesztése esetén 10 m2-enként legfeljebb egy.
D.
Zea mays :
a)
A nyilvánvalóan nem a fajtához, beltenyésztett vonalhoz vagy egyedhez tartozó növények száma nem haladja meg következő százalékarányokat:
aa)
elit vetőmag termesztése esetén:
i.
beltenyésztett vonalaknál a 0,1 %-ot;
ii.
egyszeres hibridnél egyedenként a 0,1 %-ot;
iii.
nyílt beporzású fajtáknál a 0,5 %-ot;
bb)
minősített vetőmag termesztése esetén:
i.
hibrid fajták egyedeinél:
—
beltenyésztett vonalaknál a 0,2 %-ot,
—
egyszeres hibridnél a 0,2 %-ot,
—
nyílt beporzású fajtánál a 1,0 %-ot;
ii.
nyílt beporzású fajtáknál a 1,0 %-ot.
b)
Hibrid fajták vetőmagjának termesztése esetén az alábbi egyéb szabványoknak, illetve feltételeknek kell teljesülniük:
aa)
a hímivarú egyed kellő mennyiségű pollent bocsát ki, mialatt a nőivarú egyed virágzik;
bb)
amennyiben indokolt, címerezést kell végezni;
cc)
amennyiben a nőivarú egyedek legalább 5 %-a termékeny bibével rendelkezik, a pollent kibocsátott vagy kibocsátó nőivarú egyedek aránya nem haladja meg:
—
az 1 %-ot egyik hivatalos szántóföldi ellenőrzés esetén sem, és
—
a 2 %-ot a hivatalos szántóföldi ellenőrzések összességét tekintve.
Akkor tekinthető úgy, hogy a növények pollent bocsátottak vagy bocsátanak ki, ha a bugavirágzat központi tengelyén vagy elágazásán legalább 50 mm-en a portokok kiemelkedtek a glumáikból, és pollent bocsátottak vagy bocsátanak ki. |
4. |
A Secale cereale hibridjei. a) A terménynek meg kell felelnie a következő szabványoknak a nemkívánatos idegen beporzást eredményezhető, szomszédos pollenforrásoktól való távolság tekintetében:
b) A termény megfelelően fajtaazonos és fajtatiszta az egyedek jellemzői tekintetében, a hímsterilitást is beleértve. A termény megfelel különösen a következő egyéb szabványoknak vagy feltételeknek:
i.
a terményhez tartozó fajokban a nyilvánvalóan nem az egyedhez tartozó növények száma:
—
elit vetőmag termesztése esetén legfeljebb 30 m2-enként egy,
—
minősített vetőmag termesztése esetén legfeljebb 10 m2-enként egy; ez a szabvány csak a nőivarú egyed hivatalos szántóföldi ellenőrzésére vonatkozik;
ii.
az elit vetőmag esetében, amennyiben hímsterilitást alkalmaznak, a steril hímivarú egyed sterilitásának szintje legalább 98 %. c) Amennyiben indokolt, a minősített vetőmagot egy hímsteril nőivarú egyed és egy, a hímivarú termékenységet visszaállító hímivarú egyed vegyes művelésében termesztik. |
5. |
Tanúsított vetőmag termesztésére való termény az Avena nuda, Avena sativa, Avena strigosa, Oryza sativa, Triticum aestivum subsp. aestivum, Triticum turgidum subsp. durum, Triticum aestivum subsp. spelta és az önbeporzó xTriticosecale hibridjeiből, valamint tanúsított vetőmag termesztésére való termény a Hordeum vulgare hibridjeiből a citoplazmás hímsterilitástól eltérő technikával.
a)
A terménynek meg kell felelnie a következő szabványoknak a nemkívánatos idegen beporzást eredményezhető, szomszédos pollenforrásoktól való távolság tekintetében:
—
a nőivarú egyed legkisebb távolsága – a hímivarú egyed kivételével – ugyanazon faj bármely fajtájától: 25 m,
—
amennyiben megfelelő a védelem bármely nem kívánatos idegen beporzás ellen, ez a távolság figyelmen kívül hagyható.
b)
Az egyedek tulajdonságai tekintetében a termény megfelelő mértékben fajtaazonos és fajtatiszta. Amennyiben a vetőmagot kémiai hibridizációs szer felhasználásával állítják elő, a terménynek a következő egyéb szabványoknak vagy feltételeknek kell megfelelnie:
i.
az egyes alkotóelemek legkisebb fajtatisztasága:
—
Avena nuda, Avena sativa, Avena strigosa, Hordeum vulgare, Oryza sativa, Triticum aestivum subsp. aestivum, Triticum turgidum subsp. durum és Triticum aestivum subsp. spelta: 99,7 %;
—
önbeporzó xTriticosecale: 99,0 %;
ii.
a minimum hibriditásnak 95 %-nak kell lennie. A százalékos hibriditás meghatározása az érvényben lévő nemzetközi módszereknek megfelelően történik, amennyiben ilyen módszerek léteznek. Azon esetekben, ahol a hibriditást a minősítés előtti vetőmagtesztek során határozzák meg, a hibriditást szántóföldi ellenőrzés során nem kell meghatározni. |
5a. |
Tanúsított vetőmag termesztésére való termény a Hordeum vulgare hibridjeiből citoplazmás hímsterilitás technikájával:
a)
A terménynek meg kell felelnie a következő szabványoknak a nemkívánatos idegen beporzást eredményezhető, szomszédos pollenforrásoktól való távolság tekintetében:
b)
Az egyedek tulajdonságai tekintetében a termény megfelelő mértékben fajtaazonos és fajtatiszta. A vetőmag különösen a következő szabványoknak felel meg:
i.
A nyilvánvalóan nem fajtaazonos egyedek számának megengedett legmagasabb százalékos aránya:
—
az elit vetőmag előállítására szánt termények esetében a fenntartó és a helyreállító vonal tekintetében 0,1 %, a citoplazmás hímsteril anyai szülőkomponens esetében 0,2 %;
—
a tanúsított vetőmag előállítására szánt termények esetében a helyreállító vonal és a citoplazmás hímsteril anyai szülőkomponens tekintetében 0,3 %, amennyiben pedig a citoplazmás hímsteril anyai szülőkomponens egyetlen hibrid, 0,5 %.
ii.
A nőivarú komponens hímsterilitásának szintje legalább:
—
99,7 % az elit vetőmag előállítására szánt termények esetében;
—
99,5 % a tanúsított vetőmag előállítására szánt termények esetében.
iii.
Az i. és a ii. pont követelményeit hivatalos utóellenőrzéssel vizsgálják.
c)
A tanúsított vetőmag egy nőivarú hímsteril komponens és egy, a hímivarú termékenységet visszaállító hímivarú komponens vegyes művelésében termeszthető. |
6. |
A terménynek gyakorlatilag mentesnek kell lennie minden olyan károsítótól, amely csökkenti a vetőmag felhasználhatóságát és minőségét. A terménynek meg kell felelnie továbbá az (EU) 2016/2031 rendelet ( 3 ) alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban az uniós zárlati károsítókra, a védett zónás zárlati károsítókra és a vizsgálatköteles nemzárlati károsítókra meghatározott követelményeknek, valamint az említett rendelet 30. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedéseknek. A vizsgálatköteles nemzárlati károsítók terményeken való jelenlétének meg kell felelnie a táblázatban meghatározott következő követelményeknek:
|
7. |
A fent említett egyéb szabványok vagy feltételek teljesítését az elit vetőmag esetében hatósági szántóföldi ellenőrzéssel, minősített vetőmag esetében pedig vagy szántóföldi ellenőrzéssel, vagy hatósági felügyelet mellett végzett szántóföldi ellenőrzéssel kell ellenőrizni. Ezeket a szántóföldi ellenőrzéseket a következő feltételekkel összhangban kell elvégezni:
A.
A termény állapota és fejlődési szakasza lehetővé teszi a megfelelő vizsgálat elvégzését.
B.
A szántóföldi ellenőrzések száma:
a)
Avena nuda, Avena sativa, Avena strigosa, Hordeum vulgare, Oryza sativa, Phalaris canariensis, xTriticosecale, Triticum aestivum subsp. aestivum, Triticum turgidum subsp. durum, Triticum aestivum subsp. spelta, Secale cereale: egy;
b)
Sorghum spp. és Zea mays esetében a virágzási időszakban:
aa)
nyílt beporzású fajtáknál: legalább egy;
bb)
beltenyésztett vonalaknál vagy hibrideknél: legalább három. Amennyiben az elővetemény vagy egy korábbi év vagy a folyó évből származó Sorghum spp. és Zea mays, legalább egy speciális szántóföldi ellenőrzést kell végezni annak vizsgálatára, hogy teljesülnek-e az e melléklet 1. pontjában megállapított rendelkezések.
C.
Az ebben a mellékletben foglalt rendelkezéseknek való megfelelés ellenőrzése érdekében megvizsgált földterület nagyságát, továbbá részegységeinek számát és eloszlását megfelelő módszerek alapján kell meghatározni. |
II. MELLÉKLET
A VETŐMAGRA VONATKOZÓAN ELŐÍRT FELTÉTELEK
1. |
A vetőmag megfelelően fajtaazonos és fajtatiszta, illetve beltenyésztett vonal esetében jellemzői kielégítő fajtaazonosságot és fajtatisztaságot mutatnak. Hibrid fajták vetőmagjánál a fent említett rendelkezések az egyedek tulajdonságaira is vonatkoznak. Különösen az alább felsorolt fajok vetőmagjának kell megfelelnie a következő egyéb szabványoknak vagy feltételeknek:
A.
Avena nuda, Avena sativa, Avena strigosa, Hordeum vulgare, Oryza sativa, Triticum aestivum subsp. aestivum, Triticum turgidum subsp. durum, Triticum aestivum subsp. spelta, hibridjeiket kivéve:
A minimális fajtatisztaságot elsősorban az I. mellékletben megállapított feltételekkel összhangban elvégzett szántóföldi vizsgálatokkal kell megvizsgálni.
B.
Önbeporzó xTriticosecale-fajták a hibridek kivételével:
A minimális fajtatisztaságot elsősorban az I. mellékletben megállapított feltételekkel összhangban elvégzett szántóföldi ellenőrzések során kell megvizsgálni.
C.
Az Avena nuda, Avena sativa, Avena strigosa, Hordeum vulgare, Oryza sativa, Triticum aestivum subsp. aestivum, Triticum turgidum subsp. durum, Triticum aestivum subsp. spelta hibridjei és az önbeporzó xTriticosecale A tanúsított vetőmag kategória vetőmagjának legkisebb fajtatisztasága 90 %. A citoplazmás hímsterilitással előállított Hordeum vulgare esetében ez 85 %. A szennyezettség a helyreállító vonal kivételével nem lehet 2 %-nál nagyobb. A minimális fajtatisztaságot megfelelő számú minta hivatalos utóellenőrzésével kell vizsgálni.
D.
Sorghum spp. és Zea mays: Amennyiben egy hímsteril nőivarú egyedet és egy, a hímivarú termékenységet vissza nem állító hímivarú egyedet használtak fel a hibrid fajták minősített vetőmagjának termesztésére, a vetőmagot az alábbiak szerint kell előállítani:
—
vagy a vetőmagtétel fajtájának megfelelő arányú keverésével, amennyiben egyrészről egy hímsteril nőivarú egyed, másrészről egy termékeny hímivarú, nőivarú egyedet használtak fel,
—
vagy a hímsteril nőivarú egyed és a termékeny hímivarú, nőivarú egyed fajtának megfelelő arányú termesztésével. Ezen egyedek arányát főleg az I. mellékletben megállapított feltételekkel összhangban elvégzett szántóföldi ellenőrzéssel vizsgálják meg.
E.
A Secale cereale hibridjei és a Hordeum vulgare citoplazmás hímsterilitással előállított hibridjei A vetőmagot csak akkor minősítik minősített vetőmagnak, ha kellő mértékben figyelembe vették a hivatalos utóvizsgálat eredményeit, amelyeket az elit vetőmag hivatalosan vett mintáin végeztek el a minősítésre beterjesztett vetőmag vegetációs időszakában annak ellenőrzése céljából, hogy az elit vetőmag megfelelt-e az ezen irányelvben az elit vetőmagra vonatkozóan annak fajtaazonosságával és fajtatisztaságával, valamint egyedeinek jellemzőivel kapcsolatban megállapított követelményeknek, a hímsterilitást is beleértve. |
2. |
A vetőmagnak meg kell felelnie a következő egyéb szabványoknak vagy feltételeknek a csírázóképesség, analitikai tisztaság és az egyéb fajokhoz tartozó vetőmag tartalma tekintetében:
A.
Táblázat:
B.
Egyéb alkalmazandó szabványok vagy feltételek, amennyiben ezekre az e melléklet 2. szakaszának A. pontjában található táblázatban utalás történik:
a)
A 4. oszlopban megállapított maximális magtartalom az 5–10. oszlopban említett fajok vetőmagjait is magában foglalja.
b)
Egy második vetőmag nem tekintendő szennyezettségnek, ha az ugyanolyan tömegű második minta nem tartalmaz egy más gabonafajhoz tartozó vetőmagot sem.
c)
Az Avena fatua, Avena sterilis vagy Lolium temulentum vetőmagjának jelenléte egy előírt tömegű mintában nem tekintendő szennyezettségnek, amennyiben az ugyanolyan tömegű második minta nem tartalmaz egy ezen gabonafajokhoz tartozó vetőmagot sem.
d)
A Hordeum vulgare (kopasz zab) fajták esetében a kötelező minimális csírázóképesség a tiszta vetőmag 75 %-ára van csökkentve. A hatósági címkén fel kell tüntetni a „Minimális csírázóképesség: 75 %” szavakat. |
3. |
A vetőmagnak gyakorlatilag mentesnek kell lennie minden olyan károsítótól, amely csökkenti a vetőmag felhasználhatóságát és minőségét. A vetőmagnak meg kell felelnie továbbá az (EU) 2016/2031 rendelet alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban az uniós zárlati károsítókra, a védett zónás zárlati károsítókra és a vizsgálatköteles nemzárlati károsítókra meghatározott követelményeknek, valamint az említett rendelet 30. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedéseknek. A vetőmagoknak és a megfelelő kategóriáknak a vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenléte tekintetében meg kell felelniük a táblázatban meghatározott következő követelményeknek:
|
4. |
A vetőmagoknak és a megfelelő kategóriáknak a gombatestek jelenléte tekintetében meg kell felelniük a táblázatban meghatározott következő követelményeknek:
|
III. MELLÉKLET
A TÉTELEK ÉS A MINTÁK TÖMEGE
Faj |
Egy tétel maximális tömege (tonna) |
A tételből kiválasztandó minta minimális tömege (gramm) |
A II. melléklet 2. szakasza A. pontjának 4–10. oszlopában és a II. melléklet 3. pontjában előírt, szám szerinti meghatározásokhoz használt minta tömege (gramm) |
1 |
2 |
3 |
4 |
►M44 Avena nuda, Avena sativa, Avena strigosa, Hordeum vulgare, Triticum aestivum subsp. aestivum, Triticum turgidum subsp. durum, Triticum aestivum subsp. spelta, Secale cereale, xTriticosecale ◄ |
30 |
1 000 |
500 |
Phalaris canariensis |
10 |
400 |
200 |
Oryza sativa |
30 |
500 |
500 |
►M43 Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. bicolor ◄ |
30 |
900 |
900 |
►M43 Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. drummondii (Steud.) de Wet ex Davidse ◄ |
10 |
250 |
250 |
►M43 A Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. bicolor x Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. drummondii (Steud.) de Wet ex Davidse hibridjei ◄ |
30 |
300 |
300 |
Zea mays, a beltenyésztett vonalak elit vetőmagja |
40 |
250 |
250 |
Zea mays, elit vetőmag a beltenyésztett vonalak kivételével; minősített vetőmag |
40 |
1 000 |
1 000 |
A tétel maximális tömege több mint 5 %-kal nem haladható meg.
IV. MELLÉKLET
Címke
A. Kötelező adatok
Az elit vetőmag és a minősített vetőmag esetében:
►M27 EK ◄ szabályok és szabványok
A tagállam és a minősítést végző hatóság megnevezése vagy kezdőbetűik
Hatósági sorszám
Az árutétel hivatkozási száma
a zárolás éve és hónapja a következőképpen kifejezve: zárolva: ... (év és hó),
vagy
a minősítés céljára történő utolsó hivatalos mintavétel éve és hónapja, a következőképpen: mintavétel időpontja: … (év és hó)
Faj ►M20 legalább növénytani neve szerint feltüntetve, amely nevet rövidített formában, a névadók megnevezése nélkül is fel lehet tüntetni, latin betűkkel ◄
Kategória
Termesztő ország
A közölt nettó vagy bruttó súly, vagy a vetőmagok közölt darabszáma
Ha feltüntetik a súlyt és granulált rovarirtókat, drazsírozó anyagokat vagy egyéb szilárd adalékanyagokat használnak, az adalékanyag jellege, továbbá a tiszta vetőmag súlya és az összsúly hozzávetőleges aránya
Az olyan fajták esetében, amelyek hibridek vagy beltenyésztett vonalak:
Ha legalább a csírázóképességet ismételten megvizsgálták, fel lehet tüntetni a „……-n (év, hónap) ismételten megvizsgálva” szövegrészt és az ismételt vizsgálatért felelős szerv megnevezését. Ezt az információt a hatósági címkére ragasztott hatósági ragasztós címkén lehet feltüntetni
A 21. cikkben megállapított eljárással összhangban a tagállamok korlátozott időszakokra mentesíthetők az egyes fajok növénytani nevének feltüntetésére vonatkozó előírás alól, ha azt állapították meg, hogy az annak végrehajtásából eredő hátrányok meghaladják a vetőmag forgalmazásától remélt előnyöket.
Vetőmagkeverékek esetében
„… keverékeke” (fajok) ►M20 vagy fajták ◄
A zárolásért felelős hatóság és a tagállam
Hatósági sorszám
Az árutétel hivatkozási száma
a zárolás éve és hónapja a következőképpen kifejezve: zárolva: … (év és hó)
Faj, kategória, fajta, termesztő ország és az egyes összetevők tömeg szerinti megoszlása. ►M20 A fajok és a fajták nevét legalább latin betűkkel fel kell tüntetni ◄
A közölt nettó vagy bruttó súly, vagy a vetőmagok közölt darabszáma
Ha feltüntetik a súlyt és granulált rovarirtókat, drazsírozó anyagokat vagy egyéb szilárd adalékanyagokat használnak, az adalékanyag jellege, továbbá a tiszta vetőmag súlya és az összsúly hozzávetőleges aránya
Ha legalább a keverék valamennyi összetevőjének a csírázóképességét ismételten megvizsgálták, fel lehet tüntetni a „……-n (év, hónap) ismételten megvizsgálva” szövegrészt és az ismételt vizsgálatért felelős szerv megnevezését. Ezt az információt a hatósági címkére ragasztott hatósági ragasztós címkén lehet feltüntetni
„Forgalmazásra engedélyezve kizárólag...-ban” (az érintett tagállam megnevezése)
B. Minimális méretek
110 mm × 67 mm
V. MELLÉKLET
A más tagállamban betakarított, nem véglegesen minősített vetőmag esetén szükséges címke és dokumentum
A. A címkére előírt információ
A 21. cikkben megállapított eljárással összhangban a tagállamok korlátozott időszakokra mentesíthetők az egyes fajok növénytani nevének feltüntetésére vonatkozó előírás alól, ha azt állapították meg, hogy az annak végrehajtásából eredő hátrányok meghaladják a vetőmag forgalmazásától remélt előnyöket.
B. A címke színe
A címke színe szürke.
C. A dokumentumra előírt információk
( 1 ) HL L 252., 1994.9.28., 15. o. A legutóbb a 2000/441/EK bizottsági határozattal (HL L 176., 2000.7.15., 50. o.) módosított határozat.
( 2 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.
( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2031 rendelete (2016. október 26.) a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 317., 2016.11.23., 4. o.).