(1)

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 29. cikke előírja, hogy a Tanács határozatokat fogadhat el, amelyek meghatározzák, hogy az Unió hogyan viszonyul egy adott földrajzi vagy tematikus természetű kérdéshez, beleértve a korlátozó intézkedéseket is.

(2)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 215. cikke lehetővé teszi a Tanács számára, hogy az EUSZ 29. cikke szerinti határozat alapján korlátozó intézkedéseket fogadjon el természetes vagy jogi személyekkel, csoportokkal vagy nem állami, illetve államisággal nem rendelkező entitásokkal szemben, vagy az egy vagy több harmadik országgal fennálló gazdasági és pénzügyi kapcsolatok részbeni vagy teljes megszakítását vagy korlátozását előíró intézkedéseket fogadjon el. A tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell bevezetniük az uniós korlátozó intézkedésekről szóló tanácsi rendeletek megsértése esetén.

(3)

E határozat kizárólag az Unió által az EUSZ 29. cikke és az EUMSZ 215. cikke alapján elfogadott uniós korlátozó intézkedésekre vonatkozik, így például a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztására vonatkozó intézkedésekre, a pénzeszközök és gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátásának tilalmára és az Unió valamely tagállamának területére való belépés tilalmára, valamint az ágazati gazdasági intézkedésekre és a fegyverembargókra.

(4)

A tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal kell rendelkezniük az uniós korlátozó intézkedések megsértése tekintetében. Szükséges továbbá, hogy az említett szankciók kiterjedjenek az uniós korlátozó intézkedések kijátszására.

(5)

A Bizottság biztosítja a tagállamok és az uniós ügynökségek közötti koordinációt az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborújával összefüggésben elfogadott uniós korlátozó intézkedések végrehajtása terén, és megvizsgálta a korlátozó intézkedések és a büntetőjogi intézkedések közötti kölcsönhatást.

(6)

Az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdése jelenleg nem írja elő az uniós korlátozó intézkedések megsértésének meghatározására és szankcióira vonatkozó minimumszabályok megállapítását, mivel ezek megsértése mint olyan még nem tartozik az említett cikkben felsorolt bűncselekményi területek körébe. A 83. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében jelenleg felsorolt bűncselekményi területek a következők: terrorizmus, emberkereskedelem és a nők és gyermekek szexuális kizsákmányolása, tiltott kábítószer-kereskedelem, tiltott fegyverkereskedelem, pénzmosás, korrupció, pénz és egyéb fizetőeszközök hamisítása, számítógépes bűnözés és szervezett bűnözés. Az uniós korlátozó intézkedések megsértése egyes esetekben azonban a felsorolt egyes bűncselekményi területekhez tartozó bűncselekményekhez, például a terrorizmushoz és a pénzmosáshoz kapcsolódhat.

(7)

Az EUMSZ 83. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése különleges eljárást tesz lehetővé, amelynek keretében a Tanács új bűncselekményi területeket állapíthat meg. Erre csak a Szerződésben meghatározott, az eljárás kivételes jellegét tükröző kritériumok gondos értékelését követően kerülhet sor. Az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja nyomán a bűncselekmények terén tapasztalt fejlemények rendkívüli körülményeknek minősülnek.

(8)

Az EUMSZ 83. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében említett, a bűncselekményi terület határokon átnyúló dimenziójára vonatkozó kritériumok, nevezetesen a bűncselekmények jellege vagy hatása, valamint az ellenük folytatott, közös alapon történő küzdelem különös szükségessége összefüggenek egymással, és nem értékelhetők elszigetelten.

(9)

Az uniós korlátozó intézkedések megsértését bűncselekményi területnek kell minősíteni az Unió korlátozó intézkedésekre vonatkozó politikájának hatékony végrehajtása érdekében. Az uniós korlátozó intézkedések megsértését a tagállamok többsége már eddig is bűncselekménynek minősítette. Egyes tagállamok, amelyek a korlátozó intézkedések megsértését bűncselekménynek minősítik, tág fogalmakat használnak, mint például „az ENSZ és az Unió szankcióinak megsértése” vagy „az uniós szabályozás megsértése”, míg mások részletesebb rendelkezéseket alkalmaznak, például a tiltott magatartások felsorolását. Azok a kritériumok, amelyek alapján a magatartás a büntetőjog hatálya alá tartozik, tagállamonként eltérőek, de általában a súlyossághoz (súlyos jelleg) kapcsolódnak, illetve azokat minőségi (szándékosság, súlyos gondatlanság) vagy mennyiségi (kár) szempontból határozzák meg.

(10)

Az uniós korlátozó intézkedések megsértése olyan, különösen súlyos bűncselekményi terület, amely súlyosságát tekintve hasonló, mint az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdésében szereplő bűncselekményi területek, mivel tartósan veszélyeztetheti a nemzetközi békét és biztonságot, alááshatja a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok megszilárdulását és támogatását, valamint jelentős gazdasági, szociális, társadalmi és környezeti károkat okozhat. A korlátozó intézkedések ilyen megsértése miatt azok a személyek és szervezetek, akiknek vagy amelyeknek a vagyonát befagyasztották vagy tevékenységét korlátozták, továbbra is hozzáférhetnek a vagyonukhoz, és támogathatják az uniós korlátozó intézkedések célpontjául szolgáló rendszereket, vagy továbbra is hozzáférhetnek a hűtlen kezelés tárgyát képező állami forrásokhoz. Hasonlóképpen, az olyan áruk és természeti erőforrások hasznosításából eredő pénzeszközök, amelyek kereskedelme uniós korlátozó intézkedésekbe ütközik, lehetővé tehetik az említett korlátozó intézkedések által megcélzott rendszerek számára, hogy megvásárolják a fegyvereket, amelyekkel elkövetik a bűncselekményeiket. Ezen túlmenően a kereskedelemre vonatkozó uniós korlátozó intézkedések megsértése hozzájárulhat a természeti erőforrások illegális kiaknázásához a korlátozó intézkedések által érintett joghatósági területen.

(11)

Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT) 1196 (1998) sz. határozatában az ENSZ BT kiemelte, hogy fontos megerősíteni a fegyverembargók hatékonyságát, mivel azok eszközt jelentenek a fegyveres konfliktusok folytatásához szükséges fegyverek elérhetőségének csökkentésére. Arra is ösztönözte az államokat, hogy a Biztonsági Tanács fegyverembargókra vonatkozó határozatainak végrehajtására vonatkozó kötelezettségeik teljesítésének eszközeként fontolják meg olyan jogszabályok vagy egyéb jogi intézkedések elfogadását, amelyek a Biztonsági Tanács által előírt fegyverembargók megsértését bűncselekménynek minősítik.

(12)

A tagállamok nemzeti jogában nagyon eltérő tényállások és szankciók vonatkoznak az uniós korlátozó intézkedések megsértésére, és ez hozzájárul ahhoz, hogy a szankciók végrehajtása különböző mértékű attól függően, hogy melyik tagállamban kerül sor a jogsértésre. Ez aláássa a nemzetközi béke és biztonság megőrzésére és az Unió közös értékeinek fenntartására irányuló uniós célkitűzéseket. Ezért különösen nagy szükség van az uniós szintű közös fellépésre az uniós korlátozó intézkedések megsértésének büntetőjogi eszközökkel történő kezelése érdekében.

(13)

Az uniós korlátozó intézkedések megsértésének egyértelmű, sőt időnként eredendően határokon átnyúló dimenziója van. Nemcsak azért, mert e jogsértések globális szinten működő természetes személyek által vagy jogi személyek közreműködésével kerülhetnek elkövetésre, hanem azért is, mert egyes esetekben az uniós korlátozó intézkedések – például a banki szolgáltatásokra vonatkozó korlátozások – megtiltják a határokon átnyúló műveleteket. Ezek megsértése tehát határokon átnyúló léptékű cselekmény, amely uniós szintű, közös, határokon átnyúló választ igényel.

(14)

A tagállamok nemzeti jogában az uniós korlátozó intézkedések megsértésére vonatkozóan meglévő eltérő tényállások és szankciók akadályozzák a korlátozó intézkedésekre vonatkozó uniós szakpolitika következetes alkalmazását. Ez akár azt is eredményezheti, hogy az elkövetők a legkedvezőbb igazságszolgáltatási fórumot választják ki és bizonyos értelemben büntetlenül maradnak, mivel dönthetnek úgy, hogy tevékenységüket azon tagállamokban folytatják, ahol az uniós korlátozó intézkedések megsértése esetén kevésbé szigorú szankciókat alkalmaznak. Az uniós korlátozó intézkedések megsértésére vonatkozó szankciók harmonizálása növelné az ilyen szankciók hatékonyságát, arányosságát és visszatartó erejét.

(15)

Az uniós korlátozó intézkedések megsértését ezért az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdése alkalmazásában „bűncselekményi területnek” kell minősíteni, mivel az eleget tesz az említett cikkben meghatározott feltételeknek.

(16)

Az uniós szintű közös fellépés nemcsak a tagállamok közötti egyenlő versenyfeltételekhez járulna hozzá, hanem fokozná a bűnüldözési és igazságügyi együttműködést az uniós korlátozó intézkedések megsértésének kezelése terén; hozzájárulna továbbá ahhoz is, hogy globálisan egyenlő versenyfeltételek jöjjenek létre az uniós korlátozó intézkedések megsértését illetően harmadik országokkal folytatott bűnüldözési és igazságügyi együttműködés tekintetében.

(17)

E határozat célját, nevezetesen azt, hogy az uniós korlátozó intézkedések megsértése az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek eleget tevő bűncselekményi területnek minősüljön, uniós szinten kell elérni. Ez a határozat ezért megfelel a szubszidiaritás EUSZ 5. cikkében foglalt elvének. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a határozat nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket.

(18)

Az, hogy az uniós korlátozó intézkedések megsértése első lépésként az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdése alkalmazásában bűncselekményi területnek minősüljön, fontos ahhoz, hogy második lépésként lehetővé váljon olyan másodlagos anyagi jogszabályok elfogadása, amelyek többek között az uniós korlátozó intézkedések megsértésére vonatkozó bűncselekményi tényállásokra és szankciókra vonatkozó minimumszabályok megállapítására irányulnak.

(19)

Ez a határozat nem érinti a későbbiekben a Szerződésben meghatározott jogalkotási eljárásokkal összhangban megteendő lépéseket. Így különösen nem határozza meg és nem vetíti előre az e határozat alkalmazásának megkezdését követően javasolt másodlagos jogszabályok hatályát és tartalmát.

(20)

Elengedhetetlen, hogy az ilyen másodlagos jogszabályokra irányuló jogalkotási javaslatok elkészítése a minőségi jogalkotás elveivel összhangban történjen.

(21)

Kellően figyelembe kell venni mindenekelőtt a nemzeti rendszerek sokszínűségét, valamint a tagállami büntető igazságszolgáltatási rendszerek alapvető – többek között a szankciók megszervezésére vonatkozó – szempontjait. Megfelelő figyelmet kell fordítani továbbá az alapvető jogok biztosítékaira, a súlyosabb büntetőtörvény visszaható hatályának tilalmára, a bűncselekmények és büntetések törvényességének és arányosságának az Európai Unió Alapjogi Chartája 49. cikkében foglalt elveire, valamint a büntetőjog pontosságára, egyértelműségére és érthetőségére irányuló követelményekre.

(22)

Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(23)

Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban Írország 2022. június 29-én kelt levelében bejelentette, hogy részt kíván venni ennek a határozatnak az elfogadásában és alkalmazásában.

(24)

Annak érdekében, hogy sürgősen lehetővé váljon az uniós korlátozó intézkedések megsértésére vonatkozó bűncselekményi tényállásokra és szankciókra vonatkozó minimumszabályokat megállapító másodlagos jogszabályok elfogadása, e határozatnak sürgősen, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,