Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2015/C 358/08)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„POLJIČKI SOPARNIK”/„POLJIČKI ZELJANIK”/„POLJIČKI ULJENJAK”

EU-szám: HR-PGI-0005-01224-8.5.2014

OEM ( ) OFJ ( X )

1.   Elnevezések

„Poljički soparnik”/„Poljički zeljanik”/„Poljički uljenjak”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Horvátország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

2.3. osztály: Kenyér, péksütemények, cukrászsütemények, édesipari termékek, kekszek és egyéb pékáru

3.2.   A termék leírása

A „Poljički soparnik”/„Poljički zeljanik”/„Poljički uljenjak” nevű sütemény finom őrlésű fehérliszt, mangold, vöröshagyma, olívaolaj, olajkeverék (olívaolaj és napraforgóolaj 1:1 arányú keveréke), fokhagyma, só és víz felhasználásával készül. A végtermék egy kerek cipóformára kinyújtott tészta, amelybe a mangoldból és vöröshagymából álló „kapula” (a köznyelvben a meghatározott földrajzi területen használt fogalom) nevű töltelék kerül, és amelyet a „komin”-ként (a köznyelvben a meghatározott földrajzi területen használt fogalom) ismert forró, nyitott tűzhelyen sütnek meg hamuval fedett szénágyon.

A kerek formájú végtermék 90 cm és 110 cm közötti átmérőjű. A tetejét olívaolajjal és tört vagy apróra vágott fokhagymával vonják be. A sütést és bevonást követően felvágják „fete” (esz. „feta”; a köznyelvben a meghatározott földrajzi területen használt fogalom) nevű darabokra, amelyek romboid alakúak és „pašajice” (esz. „pašajica”; a köznyelvben a meghatározott földrajzi területen használt fogalom) néven ismertek.

Érzékszervi jellemzők:

Illat: a sült tészta illata nyílt tűzön égetett fára és fokhagymára hasonlít;

Íz: a termék ízében a mangold, az olívaolaj és a fokhagyma jelenik meg;

Szín: világossárga és világoszöld között.

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A „Poljički soparnik”/„Poljički zeljanik”/„Poljički uljenjak” alapanyaga finom őrlésű fehérliszt, mangold, vöröshagyma, olívaolaj, olajkeverék (olívaolaj és napraforgóolaj 1:1 arányú keveréke), fokhagyma, só és víz.

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A „Poljički soparnik”/„Poljički zeljanik”/„Poljički uljenjak” előállítási folyamatát a tésztakészítéstől kezdve a töltelék hozzáadásán át egészen a sütésig a 4. pontban meghatározott földrajzi területen kell végezni.

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

A „Poljički soparnik”/„Poljički zeljanik”/„Poljički uljenjak” terméket lekerekített késsel (a kés közepén lekerekített penge) kell felvágni „fete” nevű darabokra, amelyek romboid alakúak és „pašajice” néven ismertek.

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

Forgalomba hozatalakor a „Poljički soparnik”/„Poljički zeljanik”/„Poljički uljenjak” terméken szerepelnie kell a „Poljički soparnik”/„Poljički zeljanik”/„Poljički uljenjak” egységes szimbólumnak. A termékleírásnak megfelelő terméket forgalmazó, az eredetmegjelölést használó valamennyi szereplő azonos feltételekkel jogosult az egységes szimbólum használatára.

4.   A földrajti terület tömör meghatározása

Poljica földrajzi területét északkeleten a Cetina folyó, nyugaton a Žrnovnica folyó, délen pedig az Adriai-tenger határolja.

Poljica részei: Alsó-, Közép- és Felső-Poljica. Alsó-Poljica települései: Podstrana, Jesenice és Zakučac. Közép-Poljica települései: Žrnovnica, Tugare, Dubrava, Gata, Čišla, Naklice, Zvečanje, Ostrvica, Kostanje, Podgrađe, Sitno Donje, Sitno Gornje, Srinjine és Seoca. Felső-Poljica települései: Donji Dolac, Gornji Dolac, Srijane és Trnbusi.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

A kiemelkedő hírnevét mind a mai napig őrző „Poljički soparnik”/„Poljički zeljanik”/„Poljički uljenjak” védelmének alapját a hosszú múltra visszatekintő előállítása képezi. A szertartások és ünnepségek alkalmával felszolgált „Poljički soparnik”/„Poljički zeljanik”/„Poljički uljenjak” nevű sütemény az egykori Poljicai Köztársaság területéről származik, készítése pedig a tengerparti sávot és a dalmát Zagorát ért török rablóhadjáratok idejére nyúlik vissza (Z. Šimunović-Petrić, 1992, Ethnologica Dalmatica, 95–99. o.). A nemzedékről nemzedékre szálló elbeszélésekből és a fellelhető régi iratokból arra lehet következtetni, hogy a „Poljički soparnik”/„Poljički zeljanik”/„Poljički uljenjak” a szegények eledelének számított.

Poljica térsége kifejezetten karsztos vidék – sekély talaj, nagy forróság és aszály, elégtelen csapadék és nagyon kevés művelhető terület jellemzi –, ahol a lakosság mindig is mezőgazdasággal, ezen belül pedig főként az alapvető táplálékot jelentő gabonafélék és zöldségek termesztésével foglalkozott.

Poljica sziklás vidékének zord körülményei – aminek köszönhetően alig néhány növényfajta termett meg – és a szegénység miatt fogtak bele Poljica népességének „stopanjice” (esz. „stopanjica”) néven ismert ügyes és találékony asszonyai a „Poljički soparnik”/„Poljički zeljanik”/„Poljički uljenjak” készítésébe a rendelkezésükre álló egyszerű zöldségnövények (mangold, vöröshagyma és fokhagyma), valamint olívaolaj és liszt felhasználásával.

A „Poljički soparnik”/„Poljički zeljanik”/„Poljički uljenjak” előkészítésének és előállításának teljes folyamata a helyi lakosság előkészítési és előállítási szakértelmének és jártasságának, valamint a nemzedékről nemzedékre szálló és a meghatározott földrajzi területen ápolt hagyománynak az eredménye.

A „Poljički soparnik”/„Poljički zeljanik”/„Poljički uljenjak” előállításának valamennyi fázisát kézzel végzik. Az alábbiakban bemutatott fázisok és készségek – amihez a helyiek tudása nélkülözhetetlen – eltérnek a szokásos készítési fázisoktól: a tészta alsó és felső részeit a nők kézzel hajtják vissza és illesztik össze, hogy a töltelék belül maradjon. A sütés megkezdése előtt a nők dolga az, hogy nagyon óvatosan elvégezzék a „Poljički soparnik”/„Poljički zeljanik”/„Poljički uljenjak” kézi áthelyezését a „sinija” nevű deszkáról a „komin” nevű tűzhelyre, amihez speciális jártasság szükséges. Mivel a „Poljički soparnik”/„Poljički zeljanik”/„Poljički uljenjak” nagyon vékony, ezért a túl gyorsan vagy kellő óvatosság nélkül végzett áthelyezés során deformálódhat, vagyis elveszítheti jellegzetes formáját.

A „Poljički soparnik”/„Poljički zeljanik”/„Poljički uljenjak” mai készítési módja, hozzávalói és hagyományos eszközei ugyanazok, mint régen, amint ezt 1906-ban kiadott könyvében Ivanišević is leírja (F. Ivanišević, Poljica narodni život i običaji, 2006, az 1906. évi kiadás utánnyomott változata, 72, 93–94. o.).

Hírnevének alapját részben a „Poljički soparnik”/„Poljički zeljanik”/„Poljički uljenjak”„pašajice” formájúra történő felvágásához szükséges szakértelem és jártasság képezi, mivel így állíthatók elő a feltálalt termékre jellemző „fete” darabok. A termék felvágásának speciális módja nemzedékről nemzedékre száll, ami a terméket megvédi a feledésbe merüléstől, egyúttal pedig a termék jellegzetességét adó egyik tényező.

A termék nevének és hosszú múltra visszatekintő előállításának különleges hírnevét jól mutatja az a tény, hogy 2007-ben a „Poljički soparnik”/„Poljički zeljanik”/„Poljički uljenjak” bekerült a Horvát Köztársaság védett kulturális kincseinek a Kulturális Minisztérium által vezetett jegyzékébe, valamint az a tény, hogy a termék a horvát kulturális örökség részét képezi (a Kulturális Minisztérium 2007. évi határozata alapján).

Az egykor a szegények eledelének számító „Poljički soparnik”/„Poljički zeljanik”/„Poljički uljenjak” iránt ma egyre nagyobb igény mutatkozik, főként a nagyobb ünnepek alkalmával, így például karácsonykor és a nagyböjti időszakban, amikor az emberek hagyományosan böjti ételeket fogyasztanak (Poljica, List Poljičkog dekanata, 1975, 41–43. o.).

A piacon és a mai köznyelvben leggyakrabban alkalmazott és ennélfogva a leginkább ismert elnevezés a „Poljički soparnik”, de a „Poljički zeljanik” és a „Poljički uljenjak” elnevezés is használatos, főként Poljica térségének lakosai körében. A „Poljički soparnik”/„Poljički zeljanik”/„Poljički uljenjak” máig töretlen hírnevét jól jelzi az a tény, hogy a termék neve és elkészítési módja szerepel a hagyományos készítmények receptjeit tartalmazó „Dobra hrana” című speciális gasztronómiai összeállításban (Dobra hrana összeállítás, a Jutarnji list napilap 2014. évi 37. számának melléklete).

A „Poljički soparnik”/„Poljički zeljanik”/„Poljički uljenjak” termékkel az RTL csatorna „Tri, dva, jedan- kuhaj!” című népszerű televíziós főzőműsora is foglalkozott (http://www.rtl.hr/archive/tri-dva-jedan-kuhaj/recepti/1155655/soparnik-prastaro-jelo-jos-iz-vremena-turaka/), ami további bizonyíték a termék Horvát Köztársaságban meglevő hírnevére.

A „Poljički soparnik”/„Poljički zeljanik”/„Poljički uljenjak” termékre való konkrét utalások az 1990-es években, a Poljica térségében szervezett kulturális, művészeti és kereskedelmi rendezvények idején kerültek előtérbe. Az egyik ilyen rendezvény az Omiši nyári fesztivál, amelyre minden évben Poljica kultúrája és szokásai – „Poljički soparnik”/„Poljički zeljanik”/„Poljički uljenjak” címmel kerül sor és amely során ezt a terméket hagyományos módon sütik meg, hogy aztán a zsűri a termék külseje és íze alapján kiossza a legjobbaknak járó díjakat (Ljetni festival XXIV Omiško ljeto, Kultura i običaji Poljica„Poljički soparnik”/„Poljički zeljanik”/„Poljički uljenjak”, 2013).

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(a rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

http://www.mps.hr/UserDocsImages/HRANA/SOPARNIK/Izmijenjena%20Specifikacija%20proizvoda-soparnik.pdf

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.