23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/1

EURÓPAI PARLAMENT

ÜLÉSSZAK: 2017–2018

2017. április 3–6-i ülések

Ezen ülések jegyzőkönyve a Hivatalos Lap következő számában jelent meg: HL C 17, 2018.1.18 .

ELFOGADOTT SZÖVEGEK

2017. április 26–27-i ülések

Ezen ülések jegyzőkönyve a Hivatalos Lap következő számában jelent meg: HL C 28, 2018.1.25 .

A 2015. évi mentesítésről szóló, 2017. április 27-én elfogadott szövegeket a HL L 252, 2017.9.29. számában tették közzé.

ELFOGADOTT SZÖVEGEK

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/2

P8_TA(2017)0098

A pálmaolaj és az esőerdők irtása

Az Európai Parlament 2017. április 4-i állásfoglalása a pálmaolajról és az esőerdők irtásáról (2016/2222(INI))

(2018/C 298/01)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az ENSZ 2015–2030-as időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési céljaira,

—	tekintettel az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye Feleinek 21. Konferenciája (COP21) során elért Párizsi Megállapodásra,

—	tekintettel az uniós fogyasztás erdőirtásra gyakorolt hatásáról szóló bizottsági technikai jelentésre (2013-063) (1),

—	tekintettel a Bizottság „Az erdőirtás és az erdőpusztulás okozta kihívások kezelése az éghajlatváltozás és a biodiverzitás csökkenése elleni küzdelemben” című, 2008. október 17-i közleményére (COM(2008)0645),

—

tekintettel a pálmaolaj teljes mértékben fenntartható ellátási láncának 2020-ig történő megvalósítását és az illegális erdőirtás 2020-ig történő felszámolását támogató, „Az erdőirtás felszámolása az európai országokkal kapcsolatban álló mezőgazdasági termékláncokban” című, 2015. december 7-i amszterdami nyilatkozatra,

—	tekintettel az amszterdami nyilatkozatot aláíró öt tagállam, vagyis Dánia, Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság és Hollandia által tett ígéretre, mely szerint a pálmaolaj-ágazat 100 %-os fenntarthatóságának 2020-ig történő biztosítását célzó terv kormányzati támogatást fog kapni,

—

tekintettel az alacsony szénkibocsátással járó mobilitásra vonatkozó, 2016 júliusi európai stratégiára, valamint a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló, 2016. november 30-i bizottsági javaslatra (átdolgozás) (COM(2016)0767),

—	tekintettel a Bizottság által megrendelt és finanszírozott, „Az Unióban felhasznált bioüzemanyagoknak a földhasználat megváltozására gyakorolt hatása: A területekre és az üvegházhatású gázokra gyakorolt hatások számszerűsítése” című, 2016. október 4-i tanulmányra,

—	tekintettel a „Globiom: a bioüzemanyagokra vonatkozó 2020 utáni politika alapjai” című jelentésre,

—	tekintettel a fenntartható bioüzemanyagok tanúsítására szolgáló uniós rendszerről szóló, 18/2016. számú számvevőszéki különjelentésre,

—	tekintettel az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezményére,

—	tekintettel a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményre (CITES),

—	tekintettel a Biológiai Sokféleség Egyezményhez csatolt, a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről és a hasznosításukból származó előnyök igazságos és méltányos megosztásáról szóló, 2010. október 29-én Japánban, Nagojában elfogadott és 2014. október 12-én hatályba lépett Nagojai Jegyzőkönyvre,

—	tekintettel a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégiára és az ahhoz kapcsolódó félidős felülvizsgálatra (2),

—	tekintettel a biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós stratégia félidős értékeléséről szóló, 2016. február 2-i állásfoglalására (3),

—	tekintettel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2016-ban Hawaiin rendezett természetvédelmi világkongresszusára, valamint az ott elfogadott, a pálmaolaj elterjedése és az azzal kapcsolatos műveletek biológiai sokféleségre gyakorolt hatásainak enyhítéséről szóló 66. számú indítványra,

—	tekintettel az őslakos népek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozatra,

—	tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

—	tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére, valamint a Fejlesztési Bizottság, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A8-0066/2017),

A.	mivel az Európai Unió ratifikálta a Párizsi Megállapodást, és alapvető szerepet kellene játszania az éghajlatváltozás elleni küzdelem, valamint a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés terén meghatározott célkitűzések elérésében;

B.	mivel az Unió közreműködött a pálmaolaj kérdéséhez szorosan kapcsolódó fenntartható fejlesztési célok (vagyis a 2., 3., 6., 14., 16., 17., és különösen a 12., 13. és 15. cél) kitűzésében;

mivel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend keretében az Unió elkötelezte magát amellett, hogy 2020-ra világszerte előmozdítja az összes erdőtípus fenntartható kezelését, megállítja az erdőirtást, helyreállítja a pusztuló erdőket és jelentősen növeli az erdősítés és az újraerdősítés mértékét; mivel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend keretében az Unió amellett is elkötelezte magát, hogy gondoskodik a fenntartható fogyasztási és termelési mintákról, ösztönzi a vállalatokat arra, hogy fogadjanak el fenntartható gyakorlatokat és jelentéstételi ciklusaikba építsék be a fenntarthatóságra vonatkozó információk nyújtását is, valamint vállalta, hogy 2020-ra a nemzeti szakpolitikákkal és a globális prioritásokkal összhangban előmozdítja a fenntartható közbeszerzési gyakorlatokat;

D.	mivel az erdőirtásnak világszinten rengeteg mozgatórugója van, és ide tartozik például a mezőgazdasági nyersanyagok előállítása, mint például a szója- és kukoricatermesztés, a szarvasmarha-tenyésztés és a pálmaolaj-termelés;

mivel a közelmúltban lezajlott trópusi erdőirtások közel fele (49 %-a) a kereskedelmi célú mezőgazdaság érdekében történő illegális fakivágások eredménye, és ezt a pusztítást az olyan mezőgazdasági nyersanyagok iránti tengerentúli igény motiválja, mint a pálmaolaj, a szarvasmarha, a szója és a fatermékek; mivel a trópusi erdőknek a kereskedelmi célú mezőgazdaság érdekében történő illegális átalakítása a becslések szerint évente 1,47 gigatonna szén-dioxidot termel, ami az Unió fosszilis tüzelőanyagokon alapuló éves kibocsátása 25 %-ának felel meg (4);

mivel a 2015-ös indonéziai és borneói futótüzek tekinthetők az elmúlt közel két évtized legpusztítóbb katasztrófáinak, melyeket a globális éghajlatváltozás, a földhasználat megváltozása és az erdőirtás okozott; mivel a szóban forgó régióban tapasztalható rendkívüli szárazság valószínűsíthetően egyre gyakoribb lesz a jövőben, hacsak nem teszünk összehangolt lépéseket a tüzek megelőzésére;

G.	mivel az Indonéziában és Borneó szigetén pusztító futótüzek 69 millió embert tettek ki egészségtelen légszennyezésnek, és több ezer idő előtti halálesetért tehetők felelőssé;

mivel az Indonéziában pusztító tüzek jellemzően a földterületeknek az olajpálma-ültetvények és egyéb mezőgazdasági felhasználás céljaira történő felszabadítása eredményeképpen keletkeztek; mivel 2015-ben az indonéziai tüzek 52 %-a szénben gazdag tőzeglápokban ütött ki, és e tüzekkel az ország bekerült a globális felmelegedéshez leginkább hozzájáruló országok körébe (5);

I.	mivel számos termelő ország nem rendelkezik a pálmaolaj-koncessziókra vonatkozó pontos térképekkel és földnyilvántartásokkal, és emiatt nehéz megállapítani, ki a felelős az erdőtüzekért;

mivel az erdőkről szóló New York-i nyilatkozat értelmében az Unió beleegyezett abba, hogy „segít a magánszektornak azon célkitűzés elérésében, hogy legkésőbb 2020-ig felszámolja az erdőirtást az olyan mezőgazdasági nyersanyagok előállítása tekintetében, mint a pálmaolaj, a szója, a papír és a szarvasmarha-termékek, elismerve, hogy számos vállalat ennél is nagyra törőbb célokat tűzött ki maga elé”;

K.	mivel az Unió 2008-ban elkötelezte magát amellett, hogy 2020-ra legalább 50 %-kal csökkenti az erdőirtás mértékét, 2030-ra pedig megállítja a Föld erdővel borított területeinek visszaszorulását;

mivel a Föld felszínének csupán 7 %-át borító értékes trópusi ökoszisztémák egyre nagyobb nyomásnak vannak kitéve az erdőirtás miatt; mivel a pálmaolaj-ültetvények létesítése hatalmas erdőtüzekhez, a folyók kiszáradásához, talajerózióhoz, a tőzeglápok lecsapolásához, a vízfolyások elszennyezéséhez, valamint általában a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezet, ami számos ökoszisztéma-szolgáltatás elvesztését okozza, és jelentős hatással van a globális éghajlatra, a természeti erőforrások megőrzésére, valamint a globális környezet jelenlegi és jövőbeli generációk számára történő megőrzésére;

M.	mivel a pálmaolaj és az abból származó feldolgozott termékek fogyasztása jelentős szerepet játszik az uniós fogyasztás globális erdőirtásra gyakorolt hatásában;

mivel általában a növényi olajok iránti kereslet egyre növekszik (6), a pálmaolaj iránti igény pedig a becslések szerint 2050-re megduplázódik (7); mivel az 1970-es évek óta a pálmaolaj-termelésben tapasztalható növekedés 90 %-a Indonéziában és Malajziában összpontosult; mivel az olajpálma-termesztés egyéb ázsiai, valamint afrikai és latin-amerikai országokban is kezd elterjedni, ahol folyamatosan új ültetvényeket létesítenek, a már létezőket pedig kibővítik, és ez a helyzet a környezet további rombolásához fog vezetni; mivel ugyanakkor a pálmaolaj egyéb növényi olajjal történő felváltása még több termelésre alkalmas földterületet tenne szükségessé;

mivel a pálmaolaj széles körű használata elsősorban alacsony árának tudható be, és ezt az erdőirtással felszabadított területeken létrehozott olajpálma-ültetvények számának emelkedése teszi lehetővé; mivel ezenkívül a pálmaolaj élelmiszeripari használata a fenntarthatatlan tömegtermelés és tömegfogyasztás modelljét követi, ami szembemegy az ökológiai, jó minőségű és „nulla kilométeres” összetevők és termékek használatának és előmozdításának elvével;

P.	mivel bioüzemanyagként és a feldolgozott élelmiszerekben egyre többször használnak fel pálmaolajat, és a csomagolt áruk mintegy 50 %-ában lelhető fel ez az összetevő;

mivel a pálmaolajjal kereskedő vállalatok nem tudják minden kétséget kizáróan igazolni, hogy az ellátási láncuk részét képező pálmaolaj nem hozható összefüggésbe erdőirtással, a tőzeglápok lecsapolásával vagy környezetszennyezéssel, és azt sem tudják igazolni, hogy azt az alapvető emberi jogok és a megfelelő szociális normák tiszteletben tartásával állították elő;

mivel a hetedik környezetvédelmi cselekvési program keretében a Bizottságnak értékelnie kell az élelmiszeráruk és egyéb árucikkek uniós fogyasztásával globálisan járó környezeti hatásokat, és adott esetben politikai javaslatokat kell kidolgozniuk az említett értékelések megállapításainak kezelése érdekében, fontolóra véve az erdőirtásra és erdőpusztulásra vonatkozó uniós cselekvési terv elkészítését;

S.	mivel a Bizottság azt tervezi, hogy tanulmányokat folytat az erdőirtás és a pálmaolaj témakörében;

T.	mivel a földhasználat pálmaolajhoz kapcsolódó megváltoztatásából származó teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátás mértéke nem ismert; mivel e tekintetben fejleszteni kell a tudományos értékeléseket;

U.	mivel a termelő országokban nem állnak rendelkezésre megbízható adatok az olajpálma-termesztésre – akár engedéllyel, akár anélkül – átadott földterületekről; mivel ez az akadály már a kezdetektől fogva gyengíti a pálmaolaj fenntarthatóságának biztosítása érdekében hozott intézkedéseket;

V.	mivel 2014-ben az Unió pálmaolaj-behozatalának 60 %-áért az energiaágazat volt felelős, ugyanis az importált pálmaolaj 46 %-át (vagyis a 2010-es mennyiség hatszorosát) a közlekedésben üzemanyagként, 15 %-át pedig villamos- és hőenergia termelésére használták fel;

W.	mivel a becslések szerint 2020-ra világszerte egymillió hektárnyi földterületet fognak átalakítani a biodízel előállítására szánt pálmaolaj termelése érdekében, és ebből 0,57 millió hektárt Délkelet-Ázsia természetes erdeiből áldoznak fel (8);

mivel a földhasználatnak a bioüzemanyagok arányára vonatkozó 2020-as uniós célérték miatti megváltoztatása 8,8 millió hektár földet érint, melyből 2,1 millió hektár földterületet Délkelet-Ázsiában alakítanak át az olajpálma-ültetvények terjeszkedése miatti nyomás következtében, és ennek a fele a trópusi erdők és a tőzeglápok kárára történik;

mivel az esőerdők kiirtása révén az állatfajok több mint felének, valamint a növényfajok több mint kétharmadának természetes élőhelye elpusztul, veszélyeztetve e fajok túlélését; mivel az esőerdőkben él a világ néhány legritkább és gyakran őshonos faja, amelyek súlyosan veszélyeztetett fajokként szerepelnek a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján, ami azt jelenti, hogy a megfigyelések, becslések, következtetések vagy sejtések alapján az elmúlt 10 évben vagy három generáció során állományuk mérete több mint 80 %-kal csökkent; mivel az uniós fogyasztókat jobban kellene tájékoztatni az ilyen állat- és növényfajok védelmét célzó erőfeszítésekről;

mivel több vizsgálat is feltárta, hogy az olajpálma-ültetvények létrehozása és üzemeltetése során számos országban széles körben megsértik az alapvető emberi jogokat, például kényszerkilakoltatásra, fegyveres erőszakra, gyermekmunkára, adósszolgaságra, valamint az őslakos közösségek elleni megkülönböztetésre kerül sor;

AA.

mivel egyes rendkívül aggasztó jelentések (9) szerint a globális pálmaolaj-termelés nagy része sérti az alapvető emberi jogokat és a megfelelő szociális normákat, gyakran alkalmaz gyermekmunkát, valamint a földtulajdon kapcsán számos konfliktus alakul ki a helyi és őslakos közösségek és a pálmaolajkoncesszió-tulajdonosok között;

Általános megfontolások

emlékeztet arra, hogy a fenntartható mezőgazdaság, az élelmezésbiztonság és a fenntartható erdőgazdálkodás a fenntartható fejlesztési célok központi célkitűzései;

emlékeztet arra, hogy az erdők elengedhetetlen szerepet játszanak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban és annak mérséklésében;

tudomásul veszi, hogy a globális erdőirtás mögött olyan összetett tényezők állnak, mint például a földterületeknek az állattenyésztés vagy szántóföldi növények – különösen az uniós állatállománynak szánt szójatakarmány – termesztése céljára történő megtisztítása, valamint a pálmaolaj-termelés, a városok terjeszkedése, a fakitermelés és egyéb intenzív mezőgazdasági tevékenységek;

megjegyzi, hogy a globális erdőirtások 73 %-ának hátterében az áll, hogy földterületeket tesznek szabaddá mezőgazdasági termékek számára, és 40 %-ának az az oka, hogy a területeket nagy méretű monokultúrás olajpálma-ültetvényekké alakítják (10);

megjegyzi, hogy nem a pálmaolaj-termelés az erdőirtás egyetlen oka, ugyanis az illegális fakitermelés és a demográfiai nyomás is felelőssé tehető a probléma kialakulásáért;

megállapítja, hogy más növényi alapú olajok – többek között a szójabab és a repce – sokkal jelentősebb hatással vannak a környezetre, mint a pálmaolaj, és sokkal nagyobb földterületre van szükségük; megjegyzi, hogy az egyéb olajnövények termesztéséhez általában több növényvédő szerre és műtrágyára van szükség;

aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a termőföldért folyó globális hajszát egyrészt az egyre fokozódó globális bioüzemanyag- és nyersanyag-kereslet, másrészt a földdel és a mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos spekulációk motiválják;

emlékeztet arra, hogy az Unió a biológiai sokszínűségre pusztító hatással lévő erdőirtásból származó termékek fontos importőre;

megállapítja, hogy a nemzetközi kereskedelmi forgalomban az illegális erdőirtás segítségével előállított mezőgazdasági nyersanyagok (piaci értéken számolva) alig kevesebb mint egynegyede az Unióba irányul, és ez az összes szója 27 %-át, az összes pálmaolaj 18 %-át, az összes szarvasmarha 15 %-át és az összes bőr 31 %-át jelenti (11);

10.

felhívja a figyelmet arra, hogy a mezőgazdasági nyersanyagok fogyasztásához köthető erdőirtással szembeni hatékony küzdelmet célzó uniós fellépésnek nem csupán a pálmaolaj-termelést, hanem valamennyi hasonló mezőgazdasági behozatalt figyelembe kell vennie;

11.

emlékeztet arra, hogy a globális termelés becslések szerinti 85-90 %-ának megfelelő mennyiség előállításával a pálmaolaj fő termelői Malajzia és Indonézia, és üdvözli, hogy a malajziai természetes erdők szintje 1990 óta nőtt, de továbbra is aggasztónak tartja, hogy Indonéziában az erdőirtás jelenlegi szintje ötévente -0,5 %-os teljes veszteséggel folyik;

12.

emlékeztet arra, hogy Indonézia a közelmúltban a világ harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátójává vált, valamint a biológiai sokféleség csökkenésével küzd, mivel számos vadon élő veszélyeztetett faj került a kihalás szélére;

13.

emlékeztet arra, hogy a pálmaolaj mintegy 40 %-ot képvisel az összes növényi olaj világszintű kereskedelmében, és az Unió körülbelül évi 7 millió tonnával a második legjelentősebb importálója;

14.

aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az illegálisan kivágott erdők mintegy felét az uniós piacra szánt pálmaolaj előállítására használják;

15.

megállapítja, hogy az agrár-élelmiszeripari ágazat összetevőként és/vagy helyettesítő anyagként használja a pálmaolajat, annak termelékenysége és kémiai tulajdonságai miatt, ideértve a pálmaolaj problémamentes tárolhatóságát, olvadáspontját és – nyersanyagként – alacsonyabb felvásárlási árát;

16.

megállapítja továbbá, hogy a pálmamagpogácsát az Unióban takarmányként használják, különösen a tej- és a húshasznú szarvasmarha hízlalására;

17.

ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy az Unióban szigorúbbak a szociális, egészségügyi és környezetvédelmi normák;

18.

tudatában van annak, mennyire összetett a pálmaolaj problémaköre, és hangsúlyozza, hogy számos szereplő közös felelősségén alapuló, globális megoldás kidolgozására van szükség; határozottan ajánlja ezt az elvet az ellátási láncban résztvevő valamennyi szereplő, többek között az Unió és az egyéb nemzetközi szervezetek, a tagállamok, a pénzügyi intézmények, a termelő országok kormányai, az őslakos népek és a helyi közösségek, a pálmaolaj termelésében, elosztásában és feldolgozásában részt vevő nemzeti és multinacionális vállalatok, a fogyasztói szervezetek és a nem kormányzati szervezetek számára; meg van győződve továbbá arról, hogy erőfeszítéseik összehangolása révén minden említett szereplőnek részt kell vennie a pálmaolaj fenntarthatatlan termeléséhez és fogyasztásához kapcsolható számos súlyos probléma megoldásában;

19.

felhívja a figyelmet arra, hogy a fenntartható pálmaolaj-termelés eléréséhez közös globális felelősségvállalásra van szükség, ugyanakkor hangsúlyozva az élelmiszeripar fontos szerepét is a fenntartható módon előállított alternatívák feltárásában;

20.

megállapítja, hogy számos nyersanyagtermelő és -kereskedő, kiskereskedő és az ellátási lánc egyéb köztes szereplői, köztük egyes európai vállalatok is elkötelezték magukat az erdőirtástól mentes nyersanyagtermelés és -kereskedelem, a szénben gazdag tőzeglápok átalakításának elkerülése, az emberi jogok tiszteletben tartása, az átláthatóság, a harmadik fél által végzett ellenőrzések, valamint a felelősségteljes gazdálkodási gyakorlatok mellett;

21.

elismeri, hogy az esőerdők és a globális biológiai sokféleség megőrzése rendkívül fontos a Föld és az emberiség jövője szempontjából, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a megőrzési erőfeszítéseket vidékfejlesztési szakpolitikai eszközökkel kell kiegészíteni az érintett területeken a szegénység megelőzése, valamint a kis gazdálkodói közösségek foglalkoztatottságának előmozdítása érdekében;

22.

úgy véli, hogy az erdőirtás megállítására irányuló erőfeszítéseknek ki kell terjedniük a helyi kapacitásépítésre, a technológiai segítségnyújtásra és a bevált gyakorlatok közösségek közötti megosztására, továbbá a kistermelők abban való támogatására, hogy a lehető leghatékonyabban használják meglévő szántóterületeiket, anélkül, hogy további erdőket kellene földterületté alakítani; e tekintetben rámutat arra, hogy az agroökológiai gyakorlatokban nagy lehetőségek rejlenek az ökoszisztéma-funkciók kevert, magas diverzitású ültetési, agrárerdészeti és permakultúra-technikák révén való maximalizálása tekintetében, az alapanyagoktól való függés és monokultúrák alkalmazása nélkül;

23.

megállapítja, hogy a pálmaolaj-termelés képes pozitívan hozzájárulni az országok gazdasági fejlődéséhez, és életképes gazdasági lehetőségeket tud biztosítani a gazdálkodók számára, amennyiben felelős és fenntartható módon végzik, és megszabják a fenntartható termelés szigorú feltételeit;

24.

tudomásul veszi, hogy számos önkéntes tanúsítási rendszer létezik, például az RSPO, az ISPO és az MSPO, és örömmel látja, hogy ezek szerepet játszanak a pálmaolaj fenntartható termesztésének előmozdításában; megjegyzi ugyanakkor, hogy e rendszerek fenntarthatósági kritériumait sokat bírálják, főként az ökológiai és szociális integritás tekintetében; hangsúlyozza, hogy a különböző rendszerek párhuzamos létezése zavaró a fogyasztók számára, és hogy végső célként egy olyan, egységes tanúsítási rendszer kialakítását kell kitűzni, amely javítja a fenntartható pálmaolaj láthatóságát a fogyasztók számára; felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az említett egységes tanúsítási rendszer garantálja, hogy az Unió piacára kizárólag fenntartható módon előállított pálmaolaj léphessen be;

25.

megállapítja továbbá, hogy az Unión kívüli partnereink figyelmét jobban fel kell hívni a fenntarthatósággal és az erdőirtással kapcsolatos szerepükre, többek között beszerzési gyakorlataik tekintetében;

Ajánlások

26.

felszólítja a Bizottságot, hogy tartsa tiszteletben az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásait, többek között a COP21, az ENSZ Erdészeti Fóruma (UNFF) (12), az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye (13), az erdőkről szóló New York-i nyilatkozat, valamint az erdőirtás legkésőbb 2020-ig történő felszámolásáról szóló fenntartható fejlesztési cél (14) keretében tett vállalásokat;

27.

tudomásul veszi az olyan kezdeményezésekben rejlő lehetőségeket, mint az erdőkről szóló New York-i nyilatkozat (15), amelynek célja, hogy segítse a magánszektort a mezőgazdasági termékek – például a pálmaolaj, a szója, a papír és a marhahús – előállításához kapcsolódó erdőirtás 2020-ig történő megszüntetésére irányuló célkitűzés elérésében; megjegyzi, hogy egyes vállalatok ennél nagyra törőbb célokat tűztek ki maguk elé, de míg a pálmaolaj területén tevékenykedő vállalatok 60 %-a elkötelezte magát ilyen kezdeményezések mellett, eddig csupán 2 %-uk képes az általa forgalmazott pálmaolaj forrásig történő visszakövetésére (16);

28.

felhívja a figyelmet az élelmiszer-feldolgozó ipar által a tanúsított fenntartható pálmaolaj forrásainak feltárása érdekében tett erőfeszítésekre és az ebben elért eredményekre; felszólítja a pálmaolajat használó valamennyi ágazatot arra, hogy növeljék a tanúsított fenntartható pálmaolaj forrásainak feltárására irányuló erőfeszítéseiket;

29.

felszólítja az Európai Bizottságot és az összes olyan uniós tagállamot, amely ilyen lépéseket még nem tett, hogy egyrészt többek között „Az erdőirtás felszámolása az európai országokkal kapcsolatban álló mezőgazdasági termékláncokban” című amszterdami nyilatkozat aláírása és végrehajtása révén igazolják, hogy elkötelezettek az egész Unióra kiterjedő, arra irányuló kötelezettségvállalás kialakítása mellett, hogy 2020-ra 100 %-ban tanúsított fenntartható pálmaolajat használjanak, valamint hogy többek között a pálmaolaj teljes mértékben fenntartható ellátási láncának 2020-ig történő megvalósítását támogató amszterdami nyilatkozat aláírása és végrehajtása révén ágazati kötelezettségvállalást alakítsanak ki;

30.

felszólítja a pálmaolaj-termelő vállalatokat, hogy tartsák magukat az erdőirtás felszámolására irányuló kötelezettségvállalások végrehajtását célzó egységes megközelítésről szóló bangkoki megállapodáshoz, valamint alkalmazzák „a jelentős szénmegkötő raktárakat figyelembe vevő” (High Carbon Stock, HCS) megközelítést, amely lehetővé teszi azon területek – vagyis lepusztult, alacsony kötöttszénkészlettel rendelkező és alacsony természeti értéket képviselő területek – azonosítását, amelyek alkalmasak az olajpálma-ültetvények létesítésére;

31.

felszólítja az Uniót, hogy tartsa fent elkötelezettségét, tegye intenzívebbé a FLEGT-ről szóló önkéntes partnerségi megállapodásokkal kapcsolatban zajló tárgyalásokat, valamint biztosítsa, hogy a végleges megállapodások kiterjedjenek az olajpálma-ültetvények kialakítása során végzett erdőirtásból származó faanyagokra is; hangsúlyozza, hogy gondoskodni kell arról, hogy ezek a megállapodások összhangban álljanak a környezetvédelemre, az emberi jogokra és a fenntartható fejlődésre vonatkozó nemzetközi joggal és kötelezettségvállalásokkal, valamint hogy az erdők megőrzését és fenntartható kezelését szolgáló, megfelelő intézkedésekhez vezessenek, ideértve a helyi közösségek és őslakos népek védelmét; megjegyzi, hogy a pálmaolaj felelősségteljes ellátási láncának biztosítása érdekében is lehetne hasonló megközelítést alkalmazni; javasolja, hogy a pálmaolaj-ágazatra vonatkozó uniós szakpolitikák a FLEGT-nek a több érdekelt fél részvételével zajló párbeszéddel, a termelő országok mélyen gyökerező kormányzati problémáinak kezelésével, valamint a támogató uniós behozatali politikákkal kapcsolatos elveire támaszkodjanak; megállapítja, hogy ezek az intézkedések a célországokban a pálmaolaj-ágazat fokozottabb ellenőrzéséhez vezethetnek;

32.

megjegyzi, hogy fontos elem a termelő országokkal folytatott, a fenntartható és gazdaságilag életképes fejlesztésekről és kereskedelmi gyakorlatokról zajló információcsere révén folytatott együttműködés; támogatja a termelő országok olyan fenntartható gyakorlatok kialakítására irányuló erőfeszítéseit, amelyek segítségével az adott országokban javíthatók az életkörülmények és fejleszthető a gazdaság;

33.

felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze az átláthatóságra és a kormányok és a pálmaolajat használó vállalkozások közötti együttműködésre vonatkozó bevált gyakorlatok cseréjét, valamint a tagállamokkal együtt működjön együtt harmadik országokkal a nemzeti jogszabályok kialakítása és végrehajtása, valamint a szokásjogon alapuló közösségi földjogok tiszteletben tartása érdekében, amelyek biztosítják az erdők, az erdő lakosai és ezek megélhetésének védelmét;

34.

felszólítja a Bizottságot, hogy mérje fel, hogy a FLEGT cselekvési tervről szóló önkéntes partnerségi megállapodás keretében szükség van-e mechanizmusok bevezetésére a kereskedelmi célú mezőgazdaság céljából történő erdőátalakítás kérdésének kezelésére, valamint a civil társadalmi szervezetek, őslakos közösségek és a gazdálkodással foglalkozó földtulajdonosok szerepvállalásának növelésére;

35.

felszólítja az Uniót, hogy az önkéntes partnerségi megállapodások kiegészítő elemeként dolgozzon ki az ilyen megállapodások pálmaolajjal kapcsolatos vonatkozásainak nyomon követésére vonatkozó olyan, az uniós fakitermelési rendelethez hasonló jogszabályokat, amelyek a vállalatokra és a pénzügyi intézményekre egyaránt kiterjednek; megjegyzi, hogy az Unió már szabályozta a fakitermeléshez, a halászathoz és a konfliktusövezetből származó ásványokhoz kapcsolódó ellátási láncokat, azonban még mindig nem szabályozta az erdőket veszélyeztető mezőgazdasági termékekhez kapcsolódó ellátási láncokat; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek több erőfeszítést a fa- és fatermékpiaci rendelet végrehajtására, hogy jobban fel lehessen mérni annak hatékonyságát, és meg lehessen győződni arról, hogy alapul lehet-e venni egy olyan új uniós jogalkotási aktus számára, melynek célja a fenntarthatatlan pálmaolaj Unióban történő értékesítésének megakadályozása;

36.

felszólítja a Bizottságot, hogy az állami és magánszektor valamennyi érintett szereplőjével együttműködésben indítson tájékoztatási kampányokat, és adjon átfogó tájékoztatást a fogyasztók számára a fenntartható pálmaolaj-termelés pozitív környezetvédelmi, társadalmi és politikai következményeiről; felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a pálmaolajat tartalmazó valamennyi terméken azonnal felismerhető jelölés segítségével tájékoztassák a fogyasztókat arról, hogy az adott termék fenntartható, és határozottan javasolja, hogy ezt a jelölést a terméken vagy a csomagoláson helyezzék el, vagy tegyék valamilyen műszaki megoldás segítségével könnyen hozzáférhetővé;

37.

felszólítja a Bizottságot, hogy szorosan működjön együtt minden egyéb jelentős pálmaolaj-fogyasztóval, például Kínával és Indiával, valamint a termelő országokkal annak érdekében, hogy felhívja a figyelmüket a trópusi erdőirtás és erdőpusztulás problémájára, és hogy közösen tárjanak fel megoldási lehetőségeket;

38.

várakozással tekint a Bizottság erdőirtással és pálmaolajjal kapcsolatos vizsgálata elé, melynek eredményeit a vizsgálat lezárását követően a lehető leghamarabb ismertetik;

39.

felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson teljes körű tájékoztatást a pálmaolaj európai felhasználásáról és fogyasztásáról, valamint az Unióba történő behozataláról;

40.

felszólítja a Bizottságot, hogy fokozza az azzal kapcsolatos információgyűjtésre irányuló kutatását, hogy az európai fogyasztás és beruházás milyen hatást gyakorol az erdőirtásra, a társadalmi problémákra, a veszélyeztetett fajokra és a környezetszennyezésre, valamint hogy kérjék fel az Unión kívüli kereskedelmi partnereket e példa követésére;

41.

felszólítja a Bizottságot, hogy az európai fogyasztás és beruházás harmadik országokban zajló erdőirtásra gyakorolt hatásának csökkentése érdekében dolgozzon ki technológiákat, illetve terjesszen elő egy – többek között tájékoztató kampányokat is magában foglaló – konkrét cselekvési tervet;

42.

elismeri a már létező tanúsítási rendszerek pozitív hozzájárulását, ugyanakkor sajnálattal állapítja meg, hogy az RSPO, az ISPO és az MSPO, valamint a többi fontosabb elismert tanúsítási rendszer ténylegesen nem tiltja meg tagjai számára, hogy az esőerdőket vagy a tőzeglápokat pálmaültetvényekké alakítsák át; ezért úgy véli, hogy ezek a fontosabb tanúsítási rendszerek az ültetvények telepítése és működtetése során nem tudják ténylegesen korlátozni az üvegházhatású gázok kibocsátását, és ennek következtében nem tudják megelőzni az erdőkben és tőzeglápokon keletkező hatalmas tüzeket; felszólítja a Bizottságot, hogy gondoskodjon az említett tanúsítási rendszerek független ellenőrzésének és nyomon követésének elvégzéséről, garantálva, hogy az Unió piacán értékesített pálmaolaj megfelel valamennyi szükséges normának, és fenntartható; megjegyzi, hogy a pálmaolaj-ágazatban nem lehet csupán önkéntes intézkedésekkel és politikákkal kezelni a fenntarthatóság kérdését, hanem a pálmaolaj-termelő vállalatok esetében kötelező erejű szabályokra és kötelező tanúsítási rendszerekre is szükség van;

43.

felszólítja az Uniót, hogy vezessen be fenntarthatósági minimumfeltételeket az uniós piacra belépő pálmaolaj és pálmaolajat tartalmazó termékek vonatkozásában, gondoskodva arról, hogy az Unióban forgalmazott pálmaolaj:

—

nem vezetett sem közvetlenül, sem közvetetten az ökoszisztéma romlásához, például az elsődleges vagy másodlagos erdők kiirtásához és a tőzeglápok vagy egyéb ökológiai szempontból értékes élőhelyek pusztulásához, és nem vezet a biológiai sokféleség csökkenéséhez, elsősorban a veszélyeztetett állat- és növényfajok tekintetében,

—	nem vezetett a földgazdálkodási gyakorlatok olyan megváltozásához, amely negatív környezeti hatással jár,

—	nem okozott gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi problémákat vagy konfliktusokat, beleértve konkrétan a gyermekmunkát, kényszermunkát, nagyarányú földszerzést vagy az őslakos vagy helyi közösségek kitelepítését,

—	maradéktalanul tiszteletben tartja az alapvető emberi és szociális jogokat, és teljes mértékben megfelel a vonatkozó szociális és munkaügyi előírásoknak, melyek célja a munkavállalók biztonságának és jóllétének garantálása,

—	lehetővé teszi a kisüzemi pálmaolaj-termelők számára, hogy részt vegyenek a tanúsítási rendszerben, és gondoskodik arról, hogy a nyereségből megkapják a nekik kijáró részt,

—	olyan ültetvényekről származik, melyet a káros környezeti és szociális következmények minimalizálása érdekében a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokra való áttérést előmozdító, modern agroökológiai technológiákkal művelnek meg,

44.

megjegyzi, hogy már léteznek szigorú előírások a felelősségteljes pálmaolaj-termelés tekintetében, például azok, amelyeket a pálmaolajjal foglalkozó innovációs csoport (POIG) dolgozott ki, ezeket azonban a vállalatok és a tanúsítási rendszerek – az RSPO Next kivételével – még nem fogadták el széles körben;

45.

felhívja a figyelmet annak fontosságára, hogy az ellátási lánc valamennyi szereplője meg tudja különböztetni a fenntartható és a fenntarthatatlan módon termelt pálmaolajat, valamint annak maradványanyagait és melléktermékeit; megjegyzi, hogy az ellátási lánc valamennyi szakaszában fontos a nyersanyagok nyomon követhetősége és az átláthatóság;

46.

felhívja az Uniót, hogy dolgozzon ki kötelező erejű szabályozási keretet annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi mezőgazdasági importőr ellátási láncai nyomon követhetők legyenek a mezőgazdasági alapanyagok eredetéig;

47.

felszólítja a Bizottságot, hogy fokozza az Unióba behozott pálmaolaj nyomon követhetőségét, és az egységes tanúsítási rendszer alkalmazásáig fontolja meg eltérő vámtételek alkalmazását, amelyek pontosabban tükrözik a környezeti teherrel kapcsolatos valódi költségeket; felkéri a Bizottságot, hogy a pálmaolaj szénlábnyomára való tekintettel fontolja meg a megkülönböztetésmentes, vámjellegű és nem vámjellegű akadályok bevezetését és alkalmazását is; szorgalmazza a „szennyező fizet” elv teljes körű alkalmazására az erdőirtás tekintetében;

48.

felhívja a bizottságot, hogy egyértelműen határozzon meg szankciókat a nem megfelelés esetére, ugyanakkor tartsa fent a kereskedelmi kapcsolatokat a harmadik országokkal;

49.

e tekintetben arra kéri a Bizottságot, hogy kezdeményezze a Vámigazgatások Világszervezeténél (WCO) a Harmonizált Rendszer szerinti nómenklatúra reformját, amely lehetővé tenné a tanúsítottan fenntartható és nem fenntartható pálmaolaj és származékai közötti különbségtételt;

50.

felszólítja a Bizottságot, hogy az erdőirtás megakadályozása érdekében kereskedelmi és fejlesztési együttműködési megállapodásainak fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezeteibe haladéktalanul illesszen be kötelező érvényű kötelezettségvállalásokat, ideértve konkrétan egy erdőirtás elleni garancia beépítését a termelő országokkal kötött kereskedelmi megállapodásokba, és a termelő országokban hozzon határozott és érvényesíthető intézkedéseket a fenntarthatatlan erdészeti gyakorlatok felszámolására;

51.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy összpontosítsanak olyan eszközök kidolgozására, amelyek lehetővé teszik a természetvédelmi kérdések fejlesztési együttműködésbe történő jobb integrálását; megállapítja, hogy egy ilyen megközelítés segít majd biztosítani, hogy a fejlesztési tevékenységek ne vezessenek nem szándékosan előidézett környezetvédelmi problémákhoz, és inkább a természetvédelmi tevékenységekkel összeegyeztetve folyjanak;

52.

megállapítja, hogy a termelő országokban a földnyilvántartások hiányosságai jelentős mértékben akadályozzák az olajpálma-ültetvények terjeszkedésének ellenőrzését, valamint a kistermelők lehetőségeit az ültetvényeik fenntarthatóságának javításához szükséges hitelekhez való hozzáférésre; megállapítja, hogy a kormányzás és az erdészeti intézmények helyi és nemzeti szinten történő megerősítése a hatékony környezetvédelmi politika előfeltétele; felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson technikai és pénzügyi segítséget a termelő országoknak, hogy meg tudják erősíteni földnyilvántartási rendszereiket, és javítani tudják az olajpálma-ültetvények környezeti fenntarthatóságát; rámutat arra, hogy az olajpálma-koncessziók nyomon követésének, valamint az erdősítést, az újraerdősítést és az ökológiai folyosók kialakítását szolgáló célzott stratégiák kidolgozásának az egyetlen módja a termelő országok – akár műholdas és térinformatikai technológiák révén történő – feltérképezése; felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa a termelő országokat abban, hogy tűzmegelőzési rendszereket állítsanak fel;

53.

támogatja az indonéz kormány tőzeglápokra irányuló közelmúltbeli moratóriumát, amely annak megelőzését szolgálja, hogy az erdős tőzeglápok helyére ültetvényeket telepítsenek; támogatja egy tőzegláp-helyreállítással foglalkozó olyan ügynökség felállítását, melynek célja 2 millió hektárnyi, tűzvész áldozatává vált tőzegláp helyreállítása;

54.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a fennmaradó esőerdők megvédelmezése érdekében az említett országokkal folytatott párbeszéd keretében mozdítsa elő az olajpálma-termesztésnek helyt adó földterületek terjeszkedésének befagyasztását, többek között az új koncessziókra bevezetett moratórium segítségével;

55.

riasztónak tartja, hogy a földügyletek sérthetik a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 169. egyezményének megfelelő, a helyi közösségek szabad, előzetes és tájékoztatáson alapuló beleegyezésére vonatkozó elvet; felszólítja az Uniót és tagállamait annak biztosítására, hogy az uniós székhellyel rendelkező beruházók maradéktalanul tiszteletben tartsák a felelős és fenntartható mezőgazdasági beruházásokra vonatkozó nemzetközi normákat, konkrétan az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és az OECD felelősségteljes mezőgazdasági ellátási láncokra vonatkozó iránymutatását, a termőföld birtoklására vonatkozó önkéntes FAO-iránymutatásokat, az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelveket és a multinacionális vállalkozásokra vonatkozó OECD-iránymutatásokat; hangsúlyozza, hogy lépéseket kell tenni a vállalati visszaélések áldozatai számára biztosított jogorvoslathoz való hozzáférés biztosítására;

56.

ezért felhívja a származási országok illetékes hatóságait, hogy tartsák tiszteletben az emberi jogokat, így az erdőben lakók földdel kapcsolatos jogait, valamint hogy erősítsék meg a környezeti, szociális és egészségügyi kötelezettségvállalásaikat, figyelembe véve a FAO a termőföld birtoklására vonatkozó önkéntes iránymutatásait (17);

57.

sürgeti az Uniót, hogy támogassa a mikro- és kisvállalkozásokat, illetve a családi alapú vidéki vállalkozásokat, és segítse elő a földtulajdonok és -birtokok nemzeti és helyi szintű legális nyilvántartásba vételét;

58.

kiemeli a védett hagyományos birtokviszonyokkal és erőforrás-gazdálkodási rendszerekkel bíró őslakos földterületeken az erdőirtás alacsony arányát, ami nagymértékben hozzájárulhat a kibocsátások költséghatékony csökkentéséhez és a globális ökoszisztéma-szolgáltatások biztosításához; kéri, hogy a nemzetközi éghajlatváltozási és fejlesztési forrásokat fordítsák őslakos és közösségi földterületek megóvására, és támogassák a földjeik védelmébe beruházó őslakos népeket és közösségeket;

59.

emlékeztet arra, hogy a szegénységben élő, vidéki nők megélhetése különösen függ az erdei erőforrásoktól; hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőség kérdését érvényesíteni kell a nemzeti erdészeti politikákban és intézményekben, például a nők földtulajdonhoz és egyéb forrásokhoz való egyenlő hozzáférésének előmozdítása érdekében;

60.

emlékezteti a Bizottságot a „Az erdőirtás és az erdőpusztulás okozta kihívások kezelése az éghajlatváltozás és a biodiverzitás csökkenése elleni küzdelemben” című közleményére (COM(2008)0645), mely a trópusi erdőirtás holisztikus megközelítését hangsúlyozza, figyelembe véve az erdőirtást előidéző valamennyi tényezőt, beleértve a pálmaolaj-termelést is; emlékezteti a Bizottságot a COP21-tárgyalások során hangoztatott célkitűzésére, hogy legkésőbb 2030-ra megálljon a Föld erdővel borított területeinek visszaszorulása, és 2020-ra a jelenlegi szinthez képest legalább 50 %-kal csökkenjen a bruttó trópusi erdőirtás;

61.

felszólítja a Bizottságot, hogy folytassa az erdőirtással és az erdőpusztulással foglalkozó olyan uniós cselekvési terv kidolgozását, amely a hetedik környezetvédelmi cselekvési programmal összhangban konkrét szabályozási intézkedéseket tartalmaz annak garantálása érdekében, hogy az Unióhoz kapcsolható egyik ellátási lánc és pénzügyi tranzakció se idézzen elő erdőirtást és erdőpusztulást, valamint hogy terjesszen elő egy uniós cselekvési tervet a pálmaolajról; felszólítja a Bizottságot, hogy fogadja el a „nem erdőirtásból származó” kifejezés egységes fogalommeghatározását;

62.

sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a hatalmas olajpálma-monokultúrákból eredő nagyarányú földszerzés és a trópusi erdőségek ilyen monokultúrák miatti elpusztításának megakadályozása érdekében – melyek veszélybe sodorhatják az Unió éghajlatváltozási kötelezettségvállalásait – dolgozzák ki az erdő fogalmának olyan meghatározását, amely magában foglalja a biológiai, társadalmi és kulturális sokféleséget; hangsúlyozza, hogy elsőbbséget kell biztosítani az őshonos fajoknak, védelmet nyújtva ezáltal az ökoszisztémák, élőhelyek és helyi közösségek számára;

63.

felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő uniós cselekvési tervet a felelősségteljes üzleti magatartást illetően;

64.

ragaszkodik ahhoz, hogy a fejlesztési pénzintézetek gondoskodjanak arról, hogy társadalmi és környezetvédelmi politikáik kötelező érvényűek és a nemzetközi emberi jogi törvényekkel teljes mértékben összhangban legyenek; szorgalmazza a magánpénzintézetek és az állami pénzügyi szervek finanszírozásának fokozottabb átláthatóságát;

65.

felszólítja a tagállamokat, hogy valamennyi nemzeti közbeszerzési eljárásukban vezessenek be a fenntartható pálmaolajat támogató, kötelező előírásokat;

66.

aggodalommal állapítja meg, hogy a kereskedelmi célú mezőgazdaság továbbra is a globális erdőirtás egyik legfontosabb mozgatórugója, és hogy 2000 óta a trópusi erdőirtás mintegy fele az erdők kereskedelmi célú mezőgazdaság érdekében történő illegális átalakításának tulajdonítható, ami a konfliktus kockázatát is magában hordozhatja; szorgalmazza az erdészeti, kereskedelmi, mezőgazdasági, földhasználati és vidékfejlesztési politikáknak a fenntartható fejlesztési célok és az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalások teljesítése érdekében történő jobb összehangolását; hangsúlyozza a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia szükségességét ezen a területen is, beleértve a megújuló energiával kapcsolatos uniós szakpolitikát;

67.

felhívja a figyelmet a földkoncentrációs folyamatokkal és a földhasználat megváltozásával kapcsolatos problémákra, ami akkor fordul elő, amikor a olajpálma-ültetvényekhez hasonló monokultúrákat létesítenek;

68.

felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa a földhasználat megváltoztatásának, például az erdőirtásnak és a bioenergia-termelésnek az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra gyakorolt hatásaira irányuló kutatásokat;

69.

felszólítja a Bizottságot, hogy mutasson példát más országok számára azáltal, hogy az uniós jogalkotásban szabályokat dolgoz ki a gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyekből származó üvegházhatású gázkibocsátásnak és a vizes élőhelyek földhasználati változásainak az elszámolására vonatkozóan;

70.

tudomásul veszi a nagyméretű monokultúrás olajpálma-ültetvények hatásait, így a kártevők jelenlétének emelkedését, a mezőgazdasági vegyszerekből és a talajerózióból eredő vízszennyezést, valamint a szén-dioxid-megkötésre és az egész régió ökológiájára kifejtett hatásokat, melyek gátolják az állatfajok migrációját;

71.

megjegyzi, hogy a legfrissebb kutatások szerint az olajpálma-ültetvényeken alkalmazott agrárerdészeti polikultúrás termesztés több előnnyel is szolgál a biológiai sokféleség, a termelékenység és a pozitív társadalmi következmények tekintetében;

72.

felszólítja a Bizottságot a közös agrárpolitika (KAP) és az egyéb uniós politikák közötti összhang garantálására és szinergiák erősítésére, valamint annak biztosítására, hogy azokat a fejlődő országokban zajló erdőirtással szemben fellépő programokkal, például a REDD-del összehangolva hajtsák végre; felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a KAP reformja ne vezessen közvetlenül vagy közvetetten további erdőirtásokhoz, és támogassa a globális erdőirtás megállítására irányuló célkitűzést; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a pálmaolaj-termelés miatti erdőirtáshoz kapcsolódó környezetvédelmi problémákkal a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégiában meghatározott célkitűzések fényében is foglalkozzanak, e stratégiának ugyanis szerves részét kell képeznie az Unió e területen tett külső fellépéseinek;

73.

felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa a pálmaolaj-termeléssel összefüggő erdőirtás miatt élőhelyüket elveszítő állatfajok elsősorban helyszíni, de akár a helyszínen kívüli megőrzésével foglalkozó szervezeteket;

74.

több kutatást szorgalmaz uniós szinten a fenntartható takarmányokra irányulóan annak érdekében, hogy alternatívákat lehessen kifejleszteni az európai mezőgazdaság számára az olajpálmából készült termékekkel szemben;

75.

megjegyzi, hogy az Unióban felhasznált bioüzemanyag 70 %-át az Unióban termesztik, illetve állítják elő, az Unióba behozott bioüzemanyagnak pedig 23 %-a elsősorban Indonéziából származó pálmaolaj, további 6 %-a pedig szója (18);

76.

rámutat a bioüzemanyag iránti uniós keresletnek a trópusi erdők pusztulásához kapcsolódó közvetett hatásaira;

77.

megjegyzi, hogy ha figyelembe vesszük a közvetett földhasználat-változást, a növényi alapú bioüzemanyagok egyes esetekben akár az üvegházhatásúgáz-kibocsátás nettó növekedéséhez is vezethetnek, például az olyan, jelentős szénkészletekkel rendelkező élőhelyek felégetése esetén, mint a trópusi erdők és a tőzeglápok; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az önkéntes rendszerek Bizottság általi értékelése nem terjed ki arra, hogy milyen hatással jár a közvetett földhasználat-változás;

78.

felszólítja az uniós intézményeket, hogy a megújuló energiáról szóló irányelv reformja részeként annak önkéntes rendszerébe foglaljon bele konkrét ellenőrzési eljárásokat a földhasználati konfliktusokra, a kényszer- és gyermekmunkára, a mezőgazdasági termelők rossz munkakörülményeire az egészséget és a biztonságot fenyegető veszélyekre vonatkozóan; hasonlóképpen felhívja az Uniót, hogy vegye figyelembe a közvetett földhasználat-változások hatásait, és a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv reformja terjedjen ki a társadalmi felelősségvállalási követelményekre is;

79.

szorgalmazza olyan, hatékony fenntarthatósági kritériumoknak az uniós bioüzemanyag-politikába való beillesztését, amelyek megvédik a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselő földterületeket, a jelentős szén-dioxid-készleteket megkötő földterületeket és a tőzeglápokat, és amelyek társadalmi kritériumokat foglalnak magukban;

80.

elismeri, hogy az Európai Számvevőszék legfrissebb, a bioüzemanyagokra vonatkozó jelenlegi tanúsítási rendszereket elemző jelentése (19) szerint e rendszerek nem veszik figyelembe a fenntarthatóság egyes fontos szempontjait, például a kereslet közvetett hatásait, nem járnak hitelesítéssel, és nem tudják garantálni, hogy a tanúsított bioüzemanyagok ne okozzanak negatív társadalmi-gazdasági hatásokkal járó erdőirtást; tisztában van azzal, hogy a tanúsítási rendszer értékelése során aggályok merültek fel az átláthatósággal kapcsolatban; felszólítja a Bizottságot, hogy javítsa a fenntarthatósági rendszerek átláthatóságát, például dolgozzon ki megfelelő jegyzéket az ellenőrzendő szempontokról, például az éves jelentésekről, és biztosítsa annak lehetőségét, hogy kérelmezni lehessen független harmadik felek által végzett ellenőrzéseket; szorgalmazza, hogy a Bizottság rendelkezzen nagyobb hatáskörrel a rendszerek ellenőrzésére és nyomon követésére, a jelentéstételre és a fellépésre;

81.

felszólít a Számvevőszék vonatkozó ajánlásainak a Bizottsággal egyetértésben történő végrehajtására;

82.

aggodalommal állapítja meg, hogy az Unió által importált összes pálmaolaj 46 %-át biodízel előállítására használják, és hogy ez körülbelül egymillió hektár trópusi földterület használatával jár; felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket az erdőirtást kiváltó növényi olajok, köztük a pálmaolaj bioüzemanyagok összetevőjeként való használatának lehetőleg legkésőbb 2020-ig történő fokozatos felszámolására;

83.

megjegyzi, hogy a pálmaolaj használatának egyszerű betiltása vagy fokozatos kivezetése ahhoz vezethet, hogy olyan egyéb, bioüzemanyag előállítására alkalmas trópusi növényi olajjal helyettesítik majd, amelyet minden valószínűség szerint ugyanolyan ökológiai szempontból érzékeny régiókban termelnek, mint a pálmaolajat, és amely akár sokkal súlyosabb hatással is lehet a biológiai sokféleségre, a földhasználatra és az üvegházhatású gázok kibocsátására, mint maga a pálmaolaj; javasolja olyan, fenntarthatóbb alternatívák megtalálását és előmozdítását a bioüzemanyag-használatra, mint a hazai termelésű, repcéből vagy napraforgómagból származó európai olajok;

84.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy egyidejűleg támogassa a második és harmadik generációs bioüzemanyagok továbbfejlesztését a földhasználat Unión belüli közvetett megváltoztatása kockázatának csökkentése érdekében, illetve ösztönözze a fejlett bioüzemanyagokra történő átállást az (EU) 2015/1513 irányelvvel összhangban és a körforgásos gazdaságra, az erőforrás-hatékonyságra és az alacsony kibocsátással járó mobilitásra irányuló uniós törekvéseknek megfelelően;

o o

85.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) http://ec.europa.eu/environment/forests/pdf/1.%20Report%20analysis%20of%20impact.pdf

(2) Az „Életbiztosításunk, természeti tőkénk: a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia” című bizottsági közlemény (COM(2011)0244).

(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0034.

(4) Forrás: Forest Trends: Consumer Goods and Deforestation: An Analysis of the Extent and Nature of Illegality in Forest Conversion for Agriculture and Timber Plantations (http://www.forest-trends.org/documents/files/doc_4718.pdf)

(5) Forrás: Világ Erőforrásai Intézet (WRI) (http://www.wri.org/blog/2015/10/indonesia%E2%80%99s-fire-outbreaks-producing-more-daily-emissions-entire-us-economy)

(6) http://www.fao.org/docrep/016/ap106e/ap106e.pdf (FAO, A világ mezőgazdasága a 2030/2050-es években – 2012-es felülvizsgálat).

(7) http://wwf.panda.org/what_we_do/footprint/agriculture/palm_oil/ (WWF).

(8) Forrás: Globiom-jelentés (https://ec.europa.eu/energy/sites/ener/files/documents/Final%20Report_GLOBIOM_publication.pdf).

(9) Például: Amnesty International – The Great Palm Oil Scandal (A nagy pálmaolajbotrány) (https://www.amnesty.org/en/documents/asa21/5243/2016/en/) és Rainforest Action Network – The Human Cost of Conflict Palm Oil (A konfliktusövezetekből származó pálmaolaj emberi áldozatai) (https://d3n8a8pro7vhmx.cloudfront.net/rainforestactionnetwork/pages/15889/attachments/original/1467043668/The_Human_Cost_of_Conflict_Palm_Oil_RAN.pdf?1467043668).

(10) Az uniós fogyasztás erdőirtásra gyakorolt hatása: Az Uniós fogyasztás erdőirtásra gyakorolt hatásának átfogó elemzése, 2013, Európai Bizottság, http://ec.europa.eu/environment/forests/pdf/1.%20Report%20analysis%20of%20impact.pdf (56. o.).

(11) Forrás: FERN: Lopott áruk: Az Unió bűnrészessége az illegális trópusi erdőirtásban (http://www.fern.org/sites/fern.org/files/Stolen%20Goods_EN_0.pdf).

(12) Az Egyesült Nemzetek Erdészeti Fórumának következtetései.

(13) Az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye, aicsi célok: https://www.cbd.int/sp/targets/

(14) Fenntartható fejlesztési célok, 15.2. cikk, az erdőirtás megállítására vonatkozó célkitűzés (https://sustainabledevelopment.un.org/sdg15).

(15) Az éghajlattal foglalkozó 2014. évi ENSZ csúcstalálkozó.

(16) http://forestdeclaration.org/wp-content/uploads/2015/09/2016-NYDF-Goal-2-Assessment-Report.pdf

(17) Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) a nemzeti élelmezésbiztonság keretében a földbirtoklás, a halászat és az erdők felelősségteljes irányítására vonatkozó önkéntes iránymutatásai, Róma, 2012., http://www.fao.org/docrep/016/i2801e/i2801e.pdf

(18) EUROSTAT – Supply, transformation and consumption of renewable energies [A megújuló energia kínálata, átalakulása és fogyasztása]; éves adatok (nrg_107a), Globiom-tanulmány: „Az Unióban felhasznált bioüzemanyagoknak a földhasználat megváltozására gyakorolt hatása”, 2015, és http://www.fediol.be/

(19) Forrás: Európai Számvevőszék: A bioüzemanyagok tanúsítása – hiányosságok az önkéntes rendszerek elismerésében és felügyeletében (http://www.eca.europa.eu/hu/Pages/NewsItem.aspx?nid=7171).

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/14

P8_TA(2017)0099

A nők és szerepük a vidéki térségekben

Az Európai Parlament 2017. április 4-i állásfoglalása a nőkről és szerepükről a vidéki térségekben (2016/2204(INI))

(2018/C 298/02)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. és 3. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 157. cikkére,

—	tekintettel a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyvre,

—	tekintettel a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyvre,

—	tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. és 23. cikkére,

—	tekintettel a Pekingi Cselekvési Platformra,

—	tekintettel a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló, 1979-ben elfogadott ENSZ-egyezményre,

—	tekintettel a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról szóló, 1978. december 19-i 79/7/EGK tanácsi irányelvre (1),

—	tekintettel a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (2),

—	tekintettel az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról és a 86/613/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. július 7-i 2010/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (3),

—

tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4),

—	tekintettel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5),

—	tekintettel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapról szóló 1305/2013/EU rendelet 7. cikkére,

—	tekintettel az Európai Unió vidéki térségeiben a nők helyzetéről szóló, 2008. március 12-i állásfoglalására (6),

—	tekintettel a nők mezőgazdaságban és a vidéki térségekben betöltött szerepéről szóló, 2011. április 5-i állásfoglalására (7),

—	tekintettel a „Zöld foglalkoztatás kezdeményezés: a zöld gazdaság munkahely-teremtési potenciáljának kiaknázása” című, 2015. július 8-i állásfoglalására (8),

—	tekintettel az európai családi vállalkozásokról szóló, 2015. szeptember 8-i állásfoglalására (9),

—	tekintettel az ENSZ Élelmiszerbiztonsági Bizottságának az állattenyésztésről és a világ élelmezésbiztonságáról szóló, különösen a nemek közötti egyenlőséget és a nők társadalmi szerepvállalásának növelését érintő, 2016. október 17-i ajánlásaira,

—	tekintettel a vidéki területeken a KAP munkahelyteremtéshez való hozzájárulásának mikéntjéről szóló, 2016. október 27-i állásfoglalására (10),

—	tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

—	tekintettel az eljárási szabályzat 55. cikke alapján a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság által folytatott közös tanácskozásokra,

—	tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság jelentésére (A8-0058/2017),

A női szerepek multifunkcionalitása a vidéki térségekben

A.	mivel az elmúlt évtizedekben alapvetően megváltoztak a gazdasági és az életkörülmények, és azok jelentősen eltérnek egymástól az egyes tagállamokban, valamint azokon belül is;

mivel a nők valamennyi régióban jelentősen hozzájárulnak a vidéki gazdasághoz, és mivel a gazdálkodásba friss dinamizmust hozó innováció és az új fogalmak létrehozása következtében a – fenntartható fejlesztési stratégiák alapját képező, de még nem teljes mértékben kiaknázott – diverzifikációs intézkedések és a multifunkcionalitás fogalma új lehetőségeket nyitott meg a nők számára;

C.	mivel a nők nagyon gyakran lesznek a farmon vagy azon kívül, a mezőgazdasági termelésen túl megvalósított egyéb tevékenységek mozgatórugói, lehetővé téve, hogy valódi hozzáadott értékben részesüljenek a vidéki térségek tevékenységei;

D.	mivel a vidéki térségekben élő nők nem alkotnak homogén csoportot, hiszen helyzetük, foglalkozásuk, a társadalmi hozzájárulásuk, és végül szükségleteik és érdekeik jelentősen eltérnek a tagállamok között és azokon belül;

E.	mivel a nők aktívan részt vesznek a mezőgazdasági tevékenységekben, a vállalkozásokban és a turizmusban, és fontos szerepet játszanak a vidéki térségek kulturális hagyományainak megőrzésében, ami hozzájárulhat a regionális identitás kialakításához és/vagy erősítéséhez;

mivel a nők és férfiak közötti egyenlőség az Európai Unió és tagállamai alapvető elve, előmozdítása pedig az egyik legfontosabb célja; mivel a nemek közötti egyenlőség az Unió alapszerződésekben és az Alapjogi Chartában elismert alapvető értékeinek egyike, és mivel az Unió magára vállalta a nemek közötti egyenlőség minden tevékenységét illetően történő érvényesítésének konkrét feladatát; mivel a nemek közötti egyenlőség érvényesítése fontos eszköz ezen elvnek az uniós szakpolitikákba, eszközökbe és fellépésekbe való integrálásában a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdítása, valamint a nők aktív munkaerőpiaci, illetve a gazdasági és szociális tevékenységekben való részvételének növelése céljából a megkülönböztetés elleni küzdelem érdekében; mivel ez az eszköz az európai strukturális és beruházási alapokra, így az EMVA-ra is alkalmazandó;

mivel a családi gazdálkodás az Unió 28 államában a legelterjedtebb gazdálkodási forma, ahol a munka 76,5 %-át a gazda vagy családtagjai végzik el (11), és ezért azt támogatni és védeni kell; mivel a családi gazdálkodás előmozdítja a generációk közötti szolidaritást és a társadalmi és környezeti felelősségvállalást, hozzájárulva ezzel a vidéki térségek fenntartható fejlődéséhez;

H.	mivel a növekvő urbanizációval összefüggésben alapvető fontosságú egy aktív, dinamikus és virágzó lakosság megtartása a vidéki térségekben, különösen a hátrányos természeti adottságú területeken, hiszen ettől függ a környezet és a tájkép megóvása;

mivel a népesség elöregedése – a gazdálkodási tevékenység hanyatlásával és a gazdaság hanyatlásával párhuzamosan az Unió vidéki térségeiben – képviseli az elnéptelenedés és a nők vidéki térségekből való elvándorlásának fő okait, ami nemcsak a munkaerőpiacra hat negatívan, hanem a szociális infrastruktúrára is; mivel ez a tendencia csak akkor állítható meg, ha az európai intézmények és kormányok mindent megtesznek a munkájuk és jogaik jobb elismerésének biztosításáért, és a vidéki térségekben a munka és a családi élet egyensúlyának eléréséhez szükséges szolgáltatások biztosításáért;

mivel vidéken a családi és szövetkezeti vállalkozások révén többek között árut és szolgáltatást kínáló falusi turizmus alacsony kockázatú ágazat, munkahelyeket teremt, lehetővé teszi a személyes és családi élet, illetve a munka összeegyeztetését, emellett a vidéki lakosságot, főleg a nőket a vidéken maradásra ösztönzi;

mivel a gazdasági válság érintette az Európai Uniót, és különösen súlyos hatással volt számos vidéki térségre és régióra; mivel a válság következményei még mindig láthatók, és a vidéki térségekből származó fiatalokat súlyos mértékű munkanélküliség, szegénység és elnéptelenedés sújtja, amelyek különösen a nőkre vannak nagy hatással; mivel a nők közvetlenül érzik a válság hatásait a gazdaságuk és az otthonuk irányítására nézve;

L.	mivel ez a helyzet komoly kihívást jelent a közös agrárpolitika (KAP) számára, amelynek biztosítania kell a vidéki térségek fejlődését és a potenciáljuk erősítését;

M.	mivel a vidéki térségek alapvető gazdasági, környezeti és társadalmi alapjaként egy fenntartható és élénk gazdálkodó ágazatot kell működtetni, amely hozzájárul a vidékfejlesztéshez, a fenntartható élelmiszer-termeléshez, a biológiai sokféleséghez és a munkahelyteremtéshez;

mivel javítani kell a kisüzemi és családi gazdaságok elsődleges élelmiszertermelői státuszát, a mezőgazdasági és állattartási tevékenységeiket pedig meg kell tartani, az innováció és a megfelelő uniós szintű pénzügyi források és eszközök előmozdítása révén; mivel 2005 és 2010 között 2,4 millió gazdaság szűnt meg az Unióban, többségében kisméretű vagy családi gazdaságok, növelve a munkanélküliséget a vidéki térségekben;

O.	mivel a diverzifikációs intézkedések és a rövid ellátási láncok kialakítása, valamint a termelői szerveződés előmozdítása hozzájárulhat az ágazat ellenálló-képességéhez, amely a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok és az egyre bizonytalanabb piacok kihívásával néz szembe;

P.	mivel fontos a nők részvételének támogatása és előmozdítása az agrár-élelmiszeripari értékláncban, hiszen elsősorban a termelésben és a feldolgozásban játszanak szerepet;

mivel az egész életen át tartó tanuláshoz való hozzáférés, a nem formális keretek között megszerzett készségek igazolásának lehetősége, valamint az újraképzés és a dinamikusan fejlődő munkaerőpiacon használható készségek megszerzésének lehetősége alapvető feltételei a nők foglalkoztatása növelésének a vidéki térségekben;

mivel a szövetkezetek, a kölcsönös befektetési alapok, a szociális vállalkozások és egyéb alternatív üzleti modellek hatalmas potenciállal rendelkeznek a fenntartható és inkluzív gazdasági növekedésre, és gazdasági szerepvállalásra ösztönzik a nőket a vidéki térségekben és a mezőgazdasági ágazatban;

mivel a nők és lányok élethosszig tartó tanulásba, különösen a természettudományok, a technológiák, a mérnöki tanulmányok és a matematika területén, valamint a vállalkozásba való bevonása szükséges a nemek közötti egyenlőség eléréséhez a mezőgazdasági és élelmiszertermelési ágazatban, illetve a turizmusban és egyéb iparágakban a vidéki térségekben;

A nők előtt álló kihívások a vidéki térségekben

mivel a nők az EU vidéki térségeiben a munkaképes korú teljes lakosság kicsit kevesebb mint 50 %-át képviselik, a gazdaságilag aktív teljes lakosságnak viszont csupán körülbelül 45 %-át; mivel sokukat egyáltalán nem regisztrálják munkanélküliként, illetve a munkanélküliségi statisztikákban sem szerepelnek, és nincs egyértelmű adat a nők tulajdonosként vagy munkavállalóként való részvételéről a gazdálkodásban;

mivel az EU döntően vidéki területein a 20 és 64 év közötti nők csupán 61 %-a állt munkaviszonyban 2009-ben (12); mivel számos tagállamban a vidéki térségekben élő nőknek korlátozott a foglalkoztatáshoz való hozzáférése, és kevés esélyük van rá, hogy a gazdálkodásban helyezkedjenek el, mégis kiemelten fontos szerepet játszanak a vidékfejlesztésben és a vidéki térségek társadalmi szerkezetében a háztartások jövedelemhez juttatása vagy az életkörülmények javítása révén;

mivel 2014-ben a nők a mezőgazdasági munka 35 %-át végezték, a részmunkaidő 53,8 %-át és a teljes munkaidő 30,8 %-át végezve, jelentősen hozzájárulva ezzel a mezőgazdasági termeléshez; mivel a házastársak és a többi női családtag által a farmokon végzett munka gyakran elkerülhetetlen, és egyértelműen „láthatatlan munkának” minősül, mivel nincs annak elismerését vagy az érintett nők társadalombiztosítási regisztrációját lehetővé tevő szakmai státusz, ami megakadályozná a betegszabadsághoz és a szülési szabadsághoz való jogosultságok lehetséges elvesztését, és biztosítaná a pénzügyi függetlenségüket;

mivel néhány tagállamban, például Franciaországban több jogi státusz is van a gazdaságban rendszeresen dolgozó feleségek számára (munkatárs, alkalmazott vagy a gazdaság vezetője), ami lehetővé teszi a megfelelő szociális védelem rájuk való kiterjesztését annak érdekében, hogy biztosítva legyenek a személyes életükben és a munkájukban bekövetkező nemkívánatos események ellen;

X.	mivel az Unióban a mezőgazdasági üzemeknek csak átlagosan 30 %-át irányítják nők; mivel jelentős számú nő dolgozik a mezőgazdaságban, és a legtöbb nőt a gazdálkodó házastársaként tartják nyilván, amely az összes házastárs 80,1 %-ának felelt meg 2007-ben (13);

mivel a mezőgazdasági üzemtulajdonos neve szerepel a banki dokumentumokban, illetve a támogatások és összegyűjtött jogosultságok szempontjából, emellett az üzem tulajdonosa az egyetlen személy, aki az üzemet képviseli az egyesületek és csoportok felé; mivel ha valaki nem a tulajdonosa egy gazdaságnak, akkor semmilyen tulajdonjoga nincs (egységes támogatáshoz való jog, anyatehénre vonatkozó jövedelemtámogatások, szőlőtelepítési jog, bevétel stb.), ez pedig kiszolgáltatott és hátrányos helyzetbe hozza a női gazdálkodókat;

mivel ahhoz, hogy részesülhessenek a pozitív intézkedési rendszerekből a mezőgazdaságban dolgozó nőknek járó támogatásokból, tulajdonosként vagy társtulajdonosként kellene elismerni őket; mivel az Európai Uniónak elő kell mozdítania a nők hozzáférését a gazdaság tulajdonlásához vagy társtulajdonlásához, aminek pozitív hatásai lennének a munakerőpiaci helyzetükre, a szociális jogosultságaikra és a gazdasági függetlenségükre, ezáltal biztosítva jobb láthatóságukat (és a gazdasághoz és a bevételhez való hozzájárulásuk elismerését) a vidéki térségekben, és a földtulajdonhoz való jobb hozzáférésüket;

AA.	mivel láthatóbbá kell tenni a vidéki térségekben élő nőket az európai, nemzeti és regionális statisztikákban, hogy látszódjon a helyzetük és a szerepük;

AB.	mivel a fiatalok és a nők földterülethez való hozzáférésének fokozása javítaná a mezőgazdasági tevékenységeken belüli nemzedékváltást, emellett elősegítené a gazdasági növekedést és a társadalmi jólétet;

AC.

mivel a minőségi és megfizethető köz- és magánszolgáltatások, köztük a gyermekek, az idősek és más hozzátartozók, köztük a fogyatékossággal élő személyek gondozásának nyújtása a vidéki térségek valamennyi lakosának fontos; mivel az ilyen szolgáltatások különösen fontosak a munka és a magánélet közötti egyensúly elősegítésében, főleg a nők számára, hiszen jobbára ők gondoskodnak a család fiatalabb, eltartott és idősebb tagjairól;

AD.	mivel a nőknek többfunkciós szerepe van a vidéki térségekben, és ezért az ilyen szolgáltatások lehetővé tennék számukra, hogy dolgozzanak, és tovább építsék a karrierjüket, biztosítva eközben a családi és a gondozási feladatok tisztességes elosztását;

AE.

mivel az infrastruktúra, vagyis a közlekedési kapcsolatok, a nagy sebességű szélessávú internethez, köztük a mobil adatszolgáltatáshoz való hozzáférés és az energiaszolgáltatás, valamint a minőségi szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatások elérhetősége az életminőség javításának alapja a vidéki térségekben;

AF.

mivel a vidéki térségek szélessávú internetes lefedettsége továbbra is elmarad az Unió 28 tagállamának átlagától; mivel 2015-ben a vidéki háztartások 98,4 %-ában volt legalább egy szélessávú technológia, de csak 27,8 %-ának volt hozzáférése újgenerációs szolgáltatásokhoz; mivel az Unió még nem minden vidéki térségében teljes mértékben fejlett digitális infrastruktúra nagyban segítheti az információhoz és az oktatási lehetőségekhez való hozzáférést, az információ megosztását és a bevált gyakorlatok cseréjét a vidéki térségben élő nők között, és kulcsfontosságú eleme lehet a vidéki térségekben élő női lakosság megmaradásához szükséges támogatásnak;

AG.	mivel az oktatás az egyenlőség értéke elősegítésének alapvető eszköze, amelyet mindenhol, nemcsak az iskolákban, hanem a szakképzésben, és különösen a primer szektort érintő képzésben kell előmozdítani;

AH.	mivel a vidéki térségek általános feltételeinek javítása az itt élő nők jobb státuszának eléréséhez fog vezetni;

AI.

mivel a nőknek a helyi és a vidékfejlesztéshez nyújtott jelentős hozzájárulása nem tükröződik megfelelően a kapcsolódó döntéshozatali folyamatokban való részvételben, hiszen a vidéki térségekben élő nők gyakran alulreprezentáltak a döntéshozatali testületekben, mint például a mezőgazdasági szövetkezetekben, a szakszervezetekben és a helyi önkormányzatokban; mivel különösen fontos a nők képviseletének növelése az ilyen testületekben;

AJ.

mivel a vidéki térségekben élő nőket bér- és nyugdíjszakadék is sújtja, amelyek mélyülnek az Unió néhány tagállamában; mivel a vidéki térségekben élő nők foglalkoztatási helyzetére, illetve a munka- és életkörülményeikre vonatkozó naprakész statisztikák összeállítása ezért nagyobb figyelmet érdemel;

AK.

mivel a „Vidéki térségekben élő nők” tematikus alprogramokat még nem hozták létre, és a vidékfejlesztési programokban 2014-ig elérhető eszközök használatában a nők részvétele sajnálatosan alacsony volt; mivel a képzési intézkedések 6,1 millió résztvevőjének csupán 28 %-a volt nő; mivel a gazdaságok modernizációs célú tárgyieszköz-beruházásai kedvezményezettjeinek csupán 19 %-a volt nő, a diverzifikációs intézkedések kedvezményezettjeinek pedig 33 %-a volt nő; mivel a vidékfejlesztési programok harmadik tengelye szerinti intézkedések (a gazdaság diverzifikációja a vidéki térségekben) eredményeképpen létrejött munkahelyek esetében csak a kedvezményezettek 38 %-a volt nő;

hangsúlyozza a nők aktív szerepét a vidéki térségekben, és elismeri a nők hozzájárulását a gazdasághoz a vidéki térségekben mint vállalkozók, a családi vállalkozás vezetői, és a fenntartható fejlődés előmozdítói; úgy véli, hogy szociális, gazdasági és környezetvédelmi szempontból a női vállalkozások a fenntartható fejlődés fő alappillérei a vidéki térségekben, és ezért előmozdításukra, ösztönzésükre és támogatásukra van szükség a vidékfejlesztési stratégiákon belül, és különösen oktatás és szakképzés, a női tulajdonlás előmozdítása, vállalkozói hálózatok, illetve a beruházáshoz és hitelhez való hozzáférés, a vezetőségi testületekben való képviseletük előmozdítása, valamint a fiatal, önálló vállalkozói tevékenységet folytató, részmunkaidős és gyakran rosszul fizetett nők támogatásához szükséges lehetőségek megteremtése révén;

felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együtt támogassa a családi élet és a munka közötti egyensúly sikeres kialakítását, valamint támogassa az új munkalehetőségek ösztönzését és a jobb életszínvonalat a vidéki térségekben, továbbá ösztönözze a nőket, hogy saját projektjeiket átültessék a gyakorlatba;

üdvözli a vidéki térségekben élő nők olyan kezdeményezések formájában történő támogatását, amelyek a közösségi megbecsülésre és a hálózatépítésre összpontosítanak; hangsúlyozza különösen a nők alapvető szerepét mint a kis- vagy családi gazdaságok tagjai, amelyek a vidéki térségekben az élelmiszertermelésért, a hagyományos tudás és készségek megőrzéséért, a regionális identitásukért és a környezetvédelemért felelős fő szociogazdasági sejteket alkotják; úgy véli, hogy a női mezőgazdasági termelők jelentős szerepet játszanak a kis- és családi gazdaságok folyamatos létezésének biztosítása és jövőbeli kilátásai szempontjából;

úgy véli, hogy a vidéken élő nők különböző szerepei, foglalkozásai és helyzete miatt álláslehetőségeik javítása igényeik és érdekeik tekintetében személyre szabott segítséget és támogatást igényel;

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a jövőbeli fejlesztési politikáik prioritásaként támogassák, segítsék és mozdítsák elő a vidéki térségekben élő nők munkaerőpiachoz való hozzáférését, és tűzzenek ki a tartós fizetett foglalkoztatáshoz kapcsolódó célokat e tekintetben; felhívja a tagállamokat, hogy a vidékfejlesztési programjaikba foglaljanak bele a kifejezetten a nőknek az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez való hozzájárulására fókuszáló stratégiákat;

megjegyzi, hogy a nők munkaerőpiaci részvétele a vidéki térségekben magában foglalja a hagyományos mezőgazdaságon túlmutató munkakörök széles körét, és e tekintetben hangsúlyozza, hogy a vidéki térségekben élő nők a változás mozgatórugói lehetnek a fenntartható és ökológiailag megbízható mezőgazdaság felé történő előrelépésben, és fontos szerepet játszhatnak a zöld munkahelyek létrehozásában;

felhívja a tagállamokat az európai Progress mikrofinanszírozási eszköz célzottabb felhasználására és tudatosítására, az EMVA által támogatott, a nők foglalkoztatását szolgáló specifikus intézkedések használatára, a munkabeosztás különböző típusainak előmozdítására és javítására a nők számára, figyelembe véve a vidéki térségek különleges körülményeit, különböző típusú ösztönzők nyújtására az induló vállalkozások és a kkv-k fenntarthatóságának és fejlődésének támogatására, valamint kezdeményezések bevezetésére új mezőgazdasági munkahelyek létrehozására és a meglévők megtartására, illetve a fiatal nők számára vonzóbbá tételére;

ösztönzi a tagállamokat a nők helyzetének rendszeres nyomon követésére a vidéki térségekben, és hogy a lehető legjobban használják ki a közös agrárpolitikán belüli egyedi intézkedéseket és a meglévő eszközöket a nők kedvezményezettként való részvételének növelése érdekében, ezáltal javítva a helyzetüket;

azt ajánlja, hogy a Bizottság a KAP jövőbeli reformja során tartsa meg és javítsa a „Vidéki térségekben élő nők” tematikus alprogramjaira vonatkozó előírásokat, e programokat többek között a termékek reklámozása, helyi és regionális szintű közvetlen értékesítésére és promóciójára alapozva, mivel ezek szerepet játszhatnak a munkahelyteremtésben a vidéki térségekben élő nők számára;

10.

rámutat, hogy a nők és férfiak közötti egyenlőség az EU és tagállamai egyik legfontosabb célkitűzése; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot annak biztosítására, hogy a nemek közötti egyenlőséget építsék be valamennyi uniós programba, fellépésbe és kezdeményezésbe, és ennélfogva felhív a nemi szempontok érvényesítésére a KAP-on és a vidéki kohéziós politikákon belül; olyan új célirányos intézkedéseket javasol, amelyek a vidéki térségekben élő nők munkaerőpiaci részvételét segítik elő az EMVA-n keresztül;

11.

reméli, hogy a vidéki térségekben élő nők helyzetének jobb megértése középtávon elvezet a női mezőgazdasági termelők európai chartájának kialakulásához, amely meghatározza ezt a fogalmat, azonosítja a vidéki térségekben élő nők elleni közvetlen és közvetett megkülönböztetést, illetve az azok megszüntetésére tett pozitív intézkedéseket;

12.

felhívja a tagállamokat, hogy mint az EU és tagállamai egyik legfontosabb célkitűzése, a nők és férfiak közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség feltételeinek fényében törekedjenek az EMVA, a Leader+, a Horizont 2020 és az Európai Szociális Alap keretében elérhető eszközök használata közben nagyobb szinergiák létrehozására jobb életszínvonal és munkakörülmények teremtése céljából a vidéki térségekben, folytassák nők és lányok, elsősorban a kiszolgáltatott és perifériára szorult csoportok társadalmi és gazdasági integrációját célzó specifikus, testre szabott politikákat, és hogy hívják fel a figyelmet az ilyen térségekben élő nők számára a jelenlegi jogszabályokban elérhető valamennyi lehetőségre;

13.

hangsúlyozza konkrét intézkedések ajánlását a képzés és foglalkoztatás előmozdítására és az egyedi szükségletekkel rendelkező nők legkiszolgáltatottabb csoportjai jogainak védelmére – ilyen csoportok a fogyatékossággal élő nők, a migráns nők, ideértve a szezonális migránsokat is, a menekültek és a kisebbségek, a nemi alapú erőszak áldozatai, az alacsony képzettségű vagy semmilyen képzettséggel nem rendelkező nők és az egyedülálló anyák stb.;

14.

hangsúlyozza azt a fontos szerepet, amelyet a nők általában betöltenek a családi gazdaságokban végzett könyvelési munka tekintetében, és ezzel összefüggésben felhívja a figyelmet, hogy hiányzik a tanácsadás formájában nyújtott támogatás, amikor egy gazdaság pénzügyi nehézségekkel küzd;

15.

bátorítja a tagállamokat annak biztosítására, hogy teljes mértékben elismerjék a nők részvételét a gazdaságok irányításában, előmozdítva és támogatva a gazdaság tulajdonlásához vagy társtulajdonlásához való hozzáférésüket;

16.

sürgeti a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a tájékoztatási és műszaki segítségnyújtási intézkedéseket, illetve a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét a segítő házastársak mezőgazdasági termelésben való szakmai státuszának létrehozása tekintetében, amely lehetővé teszi számukra az egyéni jogok élvezetét, ideértve különösen a szülési szabadságot, a munkahelyi balesetekkel kapcsolatos társadalombiztosítást, a képzéshez való hozzáférést és az öregségi nyugdíjjogosultságot;

17.

felhívja az európai intézményeket, hogy segítsék elő a KAP-nak a támogatás egyenlő elosztására vonatkozó rendelkezéseit, biztosítva ezzel a kisgazdaságok támogatását;

18.

hangsúlyozza a nők döntéshozatalban való részvétele támogatásának fontosságát a vidéki térségekben az olyan területeken és ágazatokban a jelenlétüket ösztönző célú képzési tevékenységek révén, amelyekben alulreprezentáltak, és figyelemfelkeltő kampányok révén a nők szövetkezetekbe – partnerként és vezetői álláshelyekre – történő aktív bevonásának fontosságáról;

19.

ösztönzi a tagállamokat a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdítására a számos vezetőtestületben és képviseleti testületben abból a célból, hogy elősegítsék a vidékfejlesztési programok munkacsoportjaiban és monitoringbizottságaiban, valamint az összes típusú mezőgazdasági szervezetben, társulásban és közintézményben a nők egyenlő részvételét és hatalmát, illetve növekvő képviseletét annak érdekében, hogy a döntéshozatali folyamat a nők és a férfiak véleményét egyaránt tükrözze, és a Leader-program keretében a nők helyi akciócsoportokban való részvételének és helyi partnerségek kialakításának ösztönzésére;

20.

támogatásra szólít fel a nők és gazdálkodók szervezeteinek tekintetében, amelyek fontos szerepet játszanak az új fejlesztési programok és a diverzifikáció ösztönzése és kezdeményezése szempontjából;

21.

felhívja a tagállamokat a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód, köztük a szociális biztonság, a szülési és a szülői szabadság területén meglévő jogszabályok teljes mértékű végrehajtására; ösztönzi őket, hogy tökéletesítsék a munkaerőpiacon a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó jogszabályokat, és biztosítsák a szociális biztonságot a vidéki területeken dolgozó férfiak és nők számára is;

22.

felhívja a Bizottságot a meglévő jogszabályok átültetésének nyomon követésére a vidéki térségekben élő és dolgozó nők előtt álló kihívásokra és megkülönböztetésre való válaszadás céljából;

23.

hangsúlyozza, hogy hatékony intézkedéseket kell hozni európai és nemzeti szinten a nemek közötti meglévő bér- és nyugdíjszakadék csökkentése érdekében; ösztönzi a Bizottságot, hogy a tagállamokkal és a megfelelő regionális hatóságokkal együtt fontolja meg a nemek közötti nyugdíjszakadék többdimenziós jellegét, és a vidékfejlesztésre vonatkozó uniós stratégia keretében alakítson ki konkrét szakpolitikai intézkedéseket, mivel több tényező, többek között a foglalkoztatási és bérszakadék, a megszakított karrierek, a részmunkaidős foglalkoztatás, a segítő házastársak által végzett informális munka, a nyugdíjrendszerek felépítése és az alacsonyabb hozzájárulások a nyugdíjak közötti nagyobb szakadékokhoz vezethetnek;

24.

tovább ösztönzi a tagállamokat, hogy garantáljanak tisztességes nemzeti nyugdíjminimumot, amely különösen a vidéki térségekben élő nőknek segíthet abban, hogy a nyugdíjkorhatár elérésekor megőrizzék gazdasági függetlenségüket;

25.

hangsúlyozza, hogy a vidéki térségekben élő nők életkörülményeivel kapcsolatos uniós politikáknak a szezonális mezőgazdasági munkásként foglalkoztatott nők élet- és munkakörülményeit is figyelembe kell venniük, különös tekintettel arra, hogy szociális védelemre, betegbiztosításra és egészségügyi ellátásra van szükségük; hangsúlyozza, hogy az ilyen helyzetben lévő nők által végzett munkának maximális értéket kell tulajdonítani;

26.

arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a hatóságokkal együtt erősítsék meg a szociális partnerek és szociális jóléti szervezetek szerepét a munkaügyi jogszabályok betartását, a be nem jelentett munkavégzés megakadályozására irányuló intézkedések és azon jóléti és biztonsági normák betartását illetően, amelyek ezzel általában véve a női munkavállalók – köztük a migráns, szezonális és menekült munkavállalók – társadalmi-gazdasági beilleszkedését segítik elő;

27.

felhívja a Bizottságot és a nemzeti hatóságokat, hogy dolgozzanak információs adatbázisokat és hálózatokat tagállami szinten annak érdekében, hogy észleljék a vidéki térségekben élő nők gazdasági és társadalmi helyzetét és a társadalmi hozzájárulásukat, és felhívják erre a figyelmet;

28.

felhívja ezért a Bizottságot és a tagállamokat a statisztikai terveik felülvizsgálatára, hogy azok magukban foglaljanak mérési mechanizmusokat a nők vidéki jövedelemhez és a vidéki gazdasághoz való teljes hozzájárulásáról, adott esetben a mutatókat nemek szerint lebontva, valamint hogy optimalizálják a nők gazdasági és társadalmi helyzetéről a vidéki térségekben és az elvégzett tevékenységekben való részvételükről már elérhető adatok használatát a szakpolitikai intézkedések jobb igazítása érdekében;

29.

felhívja a Bizottságot, hogy javítsa a KAP keretében a nyomon követést, az adatgyűjtést és az értékelési mutatókat, amelyek alapján azonosítható a nők mezőgazdasági szerepe és az elvégzett „láthatatlan” munkája;

30.

hangsúlyozza, hogy több figyelmet kell fordítani a naprakész statisztikák összeállítására a női földtulajdonlásról;

31.

felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal, valamint a helyi és regionális hatóságokkal együtt ne csupán kielégítő tájékoztató anyagot kínáljanak a kifejezetten a női mezőgazdasági termelők és a vidéki térségekben élő nők számára kialakított támogatási lehetőségekről, hanem emellett biztosítsanak teljes hozzáférést az oktatáshoz és a szakképzéshez a mezőgazdaságban és az összes kapcsolódó ágazatban, többek között a posztgraduális képzéshez és a vállalkozói és mezőgazdasági termelői szakképzéshez, vállalkozásfejlesztési készségekkel, tudással, illetve a támogatási és mikrofinanszírozási forrásokhoz való hozzáféréssel ellátva a nőket az üzleti tevékenységek elindítása és konszolidálása céljából, emellett ehetővé téve számukra, hogy a mezőgazdasági termelési tevékenységek széles körében részt vegyenek, és hogy javíthassák versenyképességüket a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben, többek között az üzleti célú mezőgazdasági tevékenységekhez kapcsolódó vidéki turizmuson belül;

32.

felhív a diverzifikációval kapcsolatos átfogó, szakmai és üzleti tanácsadás nyújtására, fellépésre a nők gazdasági szerepvállalásának növelésére, a szövetkezetek, a kölcsönös befektetési alapok, a szociális vállalkozások és az egyéb alternatív üzleti modellek előmozdítására, valamint a nők vállalkozói szellemének és készségeinek javítására;

33.

emlékeztet e tekintetben, hogy a Bizottság új európai készségfejlesztési programja alkalmat jelent a tagállamoknak arra, hogy jobban meghatározzák és igazolják a formális oktatáson és szakképzésen kívül szerzett készségeket a társadalmi kirekesztés és a szegénység kockázata elleni küzdelem érdekében;

34.

kéri, hogy ösztönözzék és egyben segítség elő a nők bevonását a magasabb szintű képesítést nyújtó képzési programokba a mezőgazdaság, az állattenyésztés és az erdészet területén, és alakítsanak ki a gazdaságoknak nyújtott és az innovációval kapcsolatos tanácsadói szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó tevékenységeket;

35.

javasolja nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos modulok fokozatos bevezetését a mezőgazdasági szakképzési programokba és hogy ezt vegyék figyelembe a tananyagok kidolgozása során, mozdítsák elő az egyenlőségre irányuló nyilvános kampányokat a vidéki területeken, és fordítsanak különös figyelmet az egyenlőség fontosságára a vidéki iskolákban;

36.

hangsúlyozza a nőknek nyújtott tanácsadás és támogatás fontosságát annak érdekében, hogy lehetővé tegyék számukra a mezőgazdasági termelői tevékenységek és egyéb innovatív funkciók elvégzését a vidéki térségekben;

37.

hangsúlyozza a vidéki női szervezetek előmozdításának és támogatásának szükségességét, többek között a kulcsfontosságú szociális, gazdasági és kulturális hajtóerőként funkcionáló hálózatok, csomópontok, adatbankok és társulások tevékenységének ösztönzése révén, mivel ezek hálózatokat és csatornákat hoznak létre az információ, a képzés és a munkahelyteremtés számára, törekednek a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjének fokozására minden szinten, emellett előmozdítják a vidéki területeken élő nők szociális és gazdasági helyzetének jobb megismerését; ösztönzi az üzleti vállalkozásokat, az egyesületeket, a szövetkezeteket és a nőket képviselő szervezeteket;

38.

felhívja a regionális szereplőket, hogy a második pillér alá tartozó pénzeszközök segítségével hajtsanak végre tájékoztatási programokat, amelyek célja valamennyi szakma nemi semlegességének hangsúlyozása és a mezőgazdaságon belüli, továbbra is nagyon hagyományos feladatmegosztás meghaladása;

39.

felhívja a tagállamokat, hogy segítsék elő a nők egyenlő hozzáférését a földterületekhez, biztosítsák tulajdonjogukat és az öröklési jogot, és segítsék elő a nők hitelhez való jutását annak érdekében, hogy ösztönözzék őket a vidéki térségekben való letelepedésre és a mezőgazdasági ágazatban való szerepvállalásra; ösztönzi továbbá a tagállamokat, hogy uniós szinten foglalkozzanak a földszerzés és a földkoncentráció problémájával;

40.

üdvözli az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank szoros együttműködése kapcsán lehetővé vált új agrárhitelezési modelleket és javasolja a tagállamoknak azok minél szélesebb körben történő alkalmazását;

41.

felhívja a tagállamokat és a regionális és helyi önkormányzatokat megfizethető, minőségi mindennapi szolgáltatások és köz- és magánszolgáltatások nyújtására a vidéki térségekben, különösen az egészségügy, az oktatás és a gondozás területén; megjegyzi, hogy ez szükségessé teszi a vidéki gyermekgondozási infrastruktúrák, egészségügyi szolgáltatások, oktatási szolgáltatások, időskorú és rászoruló személyeket befogadó intézmények, a betegség vagy szülés esetén nyújtott helyettesítési szolgáltatások, valamint a kulturális szolgáltatások bevonását;

42.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy új lehetőségeket kínáljanak a fizetett foglalkoztatásra, főleg a nőknek, a vidéki közösségek megőrzésének érdekében, a munka és a magánélet közötti megfelelő egyensúly feltételeinek megteremtése mellett;

43.

sürgeti a tagállamokat és a regionális hatóságokat, hogy használják fel a strukturális alapokat és a kohéziós alapot a vidéki térségek közlekedési infrastruktúrájának bővítésére és modernizálására, és hogy biztosítsanak biztonságos energiaellátást és megbízható szélessávú infrastruktúrát, valamint szolgáltatásokat a vidéki térségekben; hangsúlyozza a vidéki térségek digitális fejlődésének és egy holisztikus megközelítés (a „digitális falu”) kialakításának fontosságát;

44.

felhívja a Bizottságot, hogy ismerje el digitális menetrendjének a vidéki térségekre való kiterjesztése fontosságát, mivel a digitális fejlődés jelentősen hozzájárulhat az új munkahelyek létrehozásához, az önfoglalkoztatás megkezdésének elősegítéséhez, a versenyképesség és a turizmusfejlesztés javításához, valamint munka és a magánélet közötti jobb egyensúly megteremtéséhez;

45.

ösztönzi a helyi és nemzeti hatóságokat és egyéb intézményeket, hogy garantálják a migráns és szezonális munkavállalók és családjuk, különösen a nők és különösen a kiszolgáltatott emberek alapvető emberi jogait, és segítsék elő a helyi közösségbe való integrációjukat;

46.

felhívja a figyelmet a gyermekgondozáshoz való hozzáférés terén az urbánus és a vidéki térségek között meglévő egyenlőtlenségekre, valamint a gyermekgondozási létesítményekkel kapcsolatos barcelonai célkitűzések végrehajtásában meglévő regionális egyenlőtlenségekre;

47.

elítéli a nők elleni erőszak valamennyi formáját, és megjegyzi, hogy alapvető szerepe van az áldozatoknak nyújtott segítségnek; felhívja ezért a tagállamokat, valamint a regionális és helyi önkormányzatokat, hogy határozottan lépjenek fel a nőkkel szembeni erőszak elleni zéró tolerancia meghirdetésével, és hajtsanak végre olyan szakpolitikákat, és kínáljanak olyan szolgáltatásokat, amelyeket a vidéki térségekben lévő körülményekhez igazítottak, a nők elleni erőszak megakadályozása és az ellene való küzdelem érdekében, biztosítva ezáltal az áldozatok segítséghez való hozzáférését;

48.

felhívja ezért a tagállamokat, valamint a regionális és helyi önkormányzatokat annak biztosítására, hogy a vidéki térségekben és távoli területeken élő nők elleni erőszak áldozatait nem fosztják meg a segítségnyújtáshoz való egyenlő hozzáféréstől, és ismételten felhívja az EU-t és tagállamait, hogy a lehető leghamarabb ratifikálják az Isztambuli Egyezményt;

49.

ismételten felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő uniós irányelvre irányuló javaslatot a nők elleni erőszakról;

50.

hangsúlyozza, hogy a tagállamokon belüli vidéki térségek kiemelt gazdasági és élelmiszerbiztonsági szerepet játszanak modern társadalmunkban, mivel több mint 12 millió mezőgazdasági termelő nyújt elegendő mennyiségű egészséges és biztonságos élelmiszert félmilliárd fogyasztó számára szerte az Európai Unióban; hangsúlyozza, hogy kiemelt fontosságú e közösségek élénkségének megtartása a nők és a családok maradásra ösztönzése révén;

51.

felhívja e tekintetben a Bizottságokat és a tagállamokat egy olyan erős és megfelelően támogatott KAP garantálására, amely az európai gazdálkodókat és fogyasztókat szolgálja, előmozdítja a vidékfejlesztést, enyhíti az éghajlatváltozás hatásait, emellett megvédi és erősíti a természeti környezetet, minőségi és biztonságos élelmiszer-ellátás biztosítva, és még több munkahelyet létrehozva;

52.

megjegyzi, hogy a vidéki térségek gyakran foglalnak magukba természeti és kulturális örökséget, amelyeket védeni és fejleszteni kell, a fenntartható turizmussal és a környezetvédelmi oktatással kapcsolatban;

53.

hangsúlyozza a multifunkcionalitás fogalmának fontosságát, amely egyéb gazdasági, szociális, kulturális és környezetvédelmi tevékenységeket is magában foglal a vidéki térségekben a termeléshez kapcsolódóan, amelyek elsősorban a nők számára generálnak foglalkoztatást; ösztönzi ezért a tagállamokat, hogy mozdítsák elő az olyan tevékenységek diverzifikációjára irányuló intézkedéseket, mint a termékek közvetlen értékesítése, a szociális szolgáltatások, a gondozási szolgáltatások és az agroturizmus; tekintettel a fenti idegenforgalom-típus iránti növekvő érdeklődésre, úgy véli, hogy hálózatba kellene szervezni az arra irányuló tevékenységeket, és meg kellene osztani a bevált gyakorlatokat;

54.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 6., 1979.1.10., 24. o.

(2) HL L 204., 2006.7.26., 23. o.

(3) HL L 180., 2010.7.15., 1. o.

(4) HL L 347., 2013.12.20., 320. o.

(5) HL L 347., 2013.12.20., 487. o.

(6) HL C 66. E, 2009.3.20., 23. o.

(7) HL C 296. E, 2012.10.2., 13. o.

(8) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0264.

(9) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0290.

(10) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0427.

(11) Az Eurostat gazdaságszerkezeti felmérése szerint.

(12) Európai Bizottság (2011), „Mezőgazdaság- és vidékfejlesztés. Az Európai Unió mezőgazdasági tájékoztatói. Vidéki területek és az Európa 2020 stratégia” 5. számú tájékoztató, 2011. november.

(13) Európai Bizottság (2012), „Nők az EU mezőgazdaságában és a vidéki területeken: kemény munka, alacsony elismertség”, 7. számú tájékoztató, 2012. június.

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/24

P8_TA(2017)0102

Az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépésre vonatkozó szándékáról szóló értesítést követő tárgyalások

Az Európai Parlament 2017. április 5-i állásfoglalása az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépésre vonatkozó szándékáról szóló értesítést követő tárgyalásokról (2017/2593(RSP))

(2018/C 298/03)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkére,

—	tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (5) bekezdésére, 4. cikkének (3) bekezdésére és 8. cikkére,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 217. és 218. cikkére,

—	tekintettel az Egyesült Királyság miniszterelnöke által az Európai Tanácsnak 2017. március 29-én az EUSZ 50. cikkének (2) bekezdése alapján eljuttatott értesítésre,

—	tekintettel az Egyesült Királyságban tartott népszavazásból eredő, az Európai Unióból való kilépésről szóló döntésről szóló, 2016. június 28-i állásfoglalására (1),

—

tekintettel az Európai Unió jelenlegi intézményi struktúrájának esetleges változásairól és módosításairól szóló (2), a Lisszaboni Szerződésben rejlő lehetőségek kihasználásával az Európai Unió működésének javításáról szóló (3), valamint az euroövezet költségvetési lehetőségeiről szóló, 2017. február 16-i állásfoglalásaira (4),

—	tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.	mivel az Egyesült Királyság kormányától az Európai Tanácshoz érkezett értesítéssel megkezdődik a folyamat, amellyel az Egyesült Királyság tagállami státusza megszűnik az Európai Unióban, és a Szerződések a jövőben nem alkalmazandók rá;

B.	mivel ez egy példátlan és sajnálatos eset, hiszen tagállam eddig még soha nem hagyta el az Európai Uniót; mivel a kilépést rendezett módon kell végigvinni annak érdekében, hogy ne legyenek hátrányos hatásai az Európai Unióra, polgáraira és az európai integráció folyamatára;

C.	mivel az Európai Parlament az Európai Unió valamennyi polgárát képviseli és az Egyesült Királyság kilépéséhez vezető folyamat során mindvégig az ő érdekeik védelmében fog fellépni;

mivel bár minden egyes tagállam szuverén joga kilépni az Európai Unióból, a bent maradó tagállamoknak kötelességük egységben fellépni az Európai Unió érdekei és integritása védelmében; mivel ennek megfelelően a tárgyalások egyfelől az Egyesült Királyság, másfelől az Európai Unió és a bent maradó 27 tagállam (EU-27) nevében fellépő Bizottság között folynak majd;

mivel az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépéséről folytatandó tárgyalások az után veszik kezdetüket, hogy az Európai Tanács elfogadta a tárgyalásokra vonatkozó iránymutatásokat; mivel ez az állásfoglalás a Parlament álláspontját tartalmazza ezen iránymutatásokkal kapcsolatban, és egyúttal alapját képezi a tárgyalásokról és az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti bármely megállapodásról a Parlament által készítendő értékelésnek;

F.	mivel az Egyesült Királyság mindaddig, amíg el nem hagyja az Európai Uniót, élvezi a Szerződésekből eredő valamennyi jogát, illetve teljesítenie kell az azokból eredő valamennyi kötelezettségét, beleértve az EUSZ 4. cikkének (3) bekezdésében foglalt jóhiszemű együttműködés elvét;

G.	mivel az Egyesült Királyság 2017. március 29-i értesítésében kifejezte szándékát, hogy kikerüljön az Európai Unió Bíróságának joghatósága alól;

H.	mivel az Egyesült Királyság kormánya ugyanezen értesítésben jelezte, hogy az Európai Unióval való jövőbeli kapcsolatában nem szerepel sem a belső piaci tagsága, sem a vámunióban való tagsága;

mivel ugyanakkor az Egyesült Királyság folytatódó tagsága a belső piacban, az európai gazdasági térségben és/vagy a vámunióban lett volna az optimális megoldás mind az Egyesült Királyság, mind az EU-27 számára; mivel erre mindaddig nincs lehetőség, amíg az Egyesült Királyság kormánya fenntartja ellenvetéseit a négy szabadsággal és az Európai Unió Bíróságának joghatóságával szemben, elutasítja, hogy hozzájáruljon az Unió általános költségvetéséhez és saját kereskedelmi politikát kíván folytatni;

J.	mivel az Európai Unió elhagyásáról szóló népszavazás eredménye alapján az Európai Tanács 2016. február 18–19-i következtetéseihez csatolt, „az Egyesült Királyság Európai Unión belüli helyzetének új rendezéséről” szóló határozat valamennyi rendelkezését tekintve mindenképpen semmis és érvénytelen;

K.	mivel a tárgyalásokat a jogi stabilitás fenntartásának és a zavarok korlátok közé szorításának céljával kell folytatni, valamint világos jövőképet kell a polgárok és más jogalanyok elé tárni;

L.	mivel az értesítés visszavonásának az EU-27 egésze által támasztott feltételeknek kell megfelelnie és nem használható fel eljárási eszközként vagy fogásként az Egyesült Királyság tagviszonya jelenlegi feltételeinek javítására;

M.	mivel a kilépéséről szóló megállapodás hiányában az Egyesült Királyság 2019. március 30-án automatikusan és rendezetlen módon hagyná el az Európai Uniót;

N.	mivel az Egyesült Királyság nagyszámú polgára – Észak-Írországban és Skóciában többségük – szavazott az Európai Unióban való maradásra;

mivel az Európai Parlamentet különösen aggasztják az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének következményei Észak-Írországra és Írországgal való kapcsolatainak jövőjére nézve; mivel e tekintetben létfontosságú a béke megőrzése, illetve – az Unió aktív közreműködésével kialkudott – nagypénteki megállapodás fenntartása annak valamennyi részletében, ahogyan erre az Európai Parlament az észak-írországi békefolyamatról szóló, 2014. november 13-i állásfoglalásában rámutatott (5);

mivel az Egyesült Királyság kilépésének arra kell késztetnie az EU-27-et és az uniós intézményeket, hogy jobban kezeljék a jelenlegi kihívásokat, elgondolkozzanak jövőjükön és erőfeszítéseiken, amelyekkel az európai projekt hatékonyabbá, demokratikusabbá és polgárközelibbé tehető; emlékeztet a pozsonyi útitervre, az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalásaira, az Európai Bizottság 2017. március 1-jei, Európa jövőjéről szóló fehér könyvére, a 2017. március 25-i római nyilatkozatra és a saját forrásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport 2017. január 17-i javaslataira, amelyek a gondolkodás kiindulópontjaiként szolgálhatnak;

tudomásul veszi az Egyesült Királyság kormányától az Európai Tanácsnak küldött értesítést, amely hivatalossá teszi az Egyesült Királyság döntését arról, hogy kilép az Európai Unióból;

felhív az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti tárgyalások mihamarabbi megkezdésére, az EUSZ 50. cikke (2) bekezdésének megfelelően;

újfent hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a kilépésről szóló megállapodás és bármiféle esetleges átmeneti megállapodás(ok) jóval a 2019 májusában esedékes európai parlamenti választások előtt lépjenek hatályba;

emlékeztet rá, hogy a kilépésről szóló megállapodást csak az Európai Parlament egyetértésével lehet megkötni, és ez igaz bármiféle, az Európai Unió és az Egyesült Királyság kapcsolataira vonatkozó esetleges jövőbeli megállapodásra, valamint bármiféle esetleges átmeneti megállapodásra is;

A tárgyalások általános elvei

elvárja, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból való rendezett kilépésének biztosítása végett az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti tárgyalásokat jóhiszeműen és teljes átláthatósággal folytassák; emlékeztet rá, hogy az Egyesült Királyság mindaddig élvezi az európai uniós tagságából eredő jogait, amíg a kilépésről szóló megállapodás hatályba nem lép, és ennek megfelelően abból eredő kötelezettségei és kötelezettségvállalásai is továbbra is érvényben vannak;

emlékeztet rá e tekintetben, hogy ellentétes lenne az uniós joggal, ha az Egyesült Királyság már kilépése előtt tárgyalásokat kezdene esetleges kereskedelemi megállapodásokról harmadik országokkal; hangsúlyozza, hogy egy ilyen lépés ellentmondana az EUSZ 4. cikkének (3) bekezdésében rögzített jóhiszemű együttműködés elvével, és olyan következményekkel járna, mint például az Egyesült Királyság kizárása az EUMSZ 218. cikkében kifejtett, a kereskedelmi tárgyalásokhoz kapcsolódó eljárásokból; hangsúlyozza, hogy ugyanígy kell eljárni más olyan szakpolitikai területeken is, ahol az Egyesült Királyság továbbra is hatással lehet még az uniós jogalkotásra, fellépésekre, stratégiákra vagy közös politikákra oly módon, hogy mint távozó tagállam inkább saját, semmint az Európai Unió és az EU-27 érdekeit tartaná szem előtt;

figyelmeztet rá, hogy bármely olyan, a kilépésről szóló megállapodás hatálya alá tartozó kérdésről szóló és/vagy az Európai Unió és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatát érintő kétoldalú megállapodás egy vagy több bent maradó tagállam és az Egyesült Királyság között, amelyet az EU-27 nem hagyott jóvá, ugyancsak ellentétes lenne a Szerződésekkel; figyelmeztet továbbá arra, hogy különösen ez lenne a helyzet bármely olyan kétoldalú megállapodás és/vagy szabályozási vagy felügyeleti gyakorlat esetében, amely például az Egyesült Királyságban települt pénzügyi intézmények számára az Unió szabályozási keretének sérelmére kivételezett hozzáférést tenne lehetővé a belső piachoz, vagy az EU-27 Egyesült Királyságban tartózkodó polgárainak (vagy fordítva) jogállását érintené;

véleménye szerint a megbízatásnak és a tárgyalásokra vonatkozó iránymutatásoknak a teljes tárgyalási folyamat során maradéktalanul összhangban kell lenniük az EU-27 polgárainak álláspontjával és érdekeivel, beleértve Írországéit is, amelyeket különösen érint majd az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból;

reményei szerint ezen feltétek mentén az Európai Unió és az Egyesült Királyság tisztességes, a lehetőségekhez képest közeli és kiegyensúlyozott kapcsolatot alakít majd ki egymással a jogokat és a kötelezettségeket tekintve; sajnálja az Egyesült Királyság kormányának azon döntését, hogy nem vesz részt a belső piacban, az európai gazdasági térségben és a vámunióban; úgy véli, hogy egy, az Unióból kivonuló állam nem élvezheti ugyanazon előnyöket, mint az európai uniós tagállamok, és ennek megfelelően kijelenti, hogy semmiféle ennek ellentmondó megállapodáshoz nem fogja megadni egyetértését;

10.

megerősíti, hogy a belső piaci és a vámunióbeli tagság magában foglalja a négy szabadság, az Európai Unió Bírósága joghatósága, az általános költségvetési hozzájárulások és az Európai Unió közös kereskedelempolitikájához való csatlakozás elfogadását;

11.

hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyságnak teljesítenie kell valamennyi jogi, pénzügyi és költségvetési kötelezettségét, beleértve a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos – a kilépés napjáig és az után esedékes – kötelezettségvállalásait;

12.

tudomásul veszi a 27 állam- és kormányfő, valamint az Európai Tanács és az Európai Bizottság 2016. december 15-i nyilatkozatában foglalt, a tárgyalások megszervezésére vonatkozó javasolt rendelkezéseket; üdvözli az Európai Bizottság mint uniós tárgyalófél, a Bizottság részéről pedig Michel Barnier mint főtárgyaló kinevezését; rámutat, hogy az Európai Parlament teljes körű részvétele szükséges előfeltétele annak, hogy megadja egyetértését az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti bármiféle megállapodáshoz;

A tárgyalások ütemezése

13.

hangsúlyozza, hogy az EUSZ 50. cikkének (2) bekezdésével összhangban a tárgyalásoknak az Egyesült Királyság kilépésének körülményeiről kell szólniuk, figyelemmel az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeli kapcsolatainak keretére is;

14.

egyetért azzal, hogy lényegi előrelépést kell elérni a kilépésről szóló megállapodás felé, minek utána el lehet kezdeni az esetleges átmeneti megállapodásokról szóló tárgyalásokat az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeli kapcsolatainak szándékolt kerete alapján;

15.

megállapítja, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság mint harmadik ország jövőbeli kapcsolatairól szóló megállapodás csak akkor köthető meg, ha az Egyesült Királyság már kilépett az Európai Unióból;

Kilépési megállapodás

16.

kijelenti, hogy a kilépésről szóló megállapodásnak összhangban kell lennie a Szerződésekkel és az Európai Unió Alapjogi Chartájával, aminek hiányában az Európai Parlament egyetértését nem adja meg;

17.

véleménye szerint a kilépési megállapodásban szerepelniük kell a következő elemeknek:

—	az Egyesült Királyságban élő vagy korábban ott élt európai uniós polgárok, illetve a más tagállamokban élő vagy korábban ott élt egyesült királyságbeli polgárok jogállása, továbbá a jogaikra vonatkozó egyéb rendelkezések;

—	az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti pénzügyi kötelezettségek rendezése;

—	az Európai Unió külső határa;

—	az Egyesült Királyság által az Európai Unió tagállamaként vállalt nemzetközi kötelezettségek helyzete, lévén hogy a 27 bent maradó európai tagállamból álló Európai Unió jogutóda lesz a 28 tagállamból álló Európai Uniónak;

—	a jogalanyok – köztük a vállalatok – jogbiztonsága;

—	az Európai Unió Bíróságának kijelölése illetékes hatóságként a kilépési megállapodás értelmezésére és érvényesítésére;

18.

igényli a tisztességes bánásmódot az Egyesült Királyságban élő vagy korábban ott élt EU-27 tagállami polgárokkal, illetve az EU-27 tagállamokban élő vagy korábban ott élt egyesült királyságbeli polgárokkal szemben, és úgy véli, hogy a tárgyalások során az ő érdekeiknek teljes mértékben érvényesülniük kell; követeli ezért, hogy az Egyesült Királyságban élő európai uniós polgárok és az Európai Unióban élő egyesült királyságbeli polgárok esetében érvényesüljenek a viszonosság, az egyenlőség, az egyenértékűség, a megkülönböztetésmentesség elvei, továbbá kéri az uniós jogszabályok integritásának védelmét, beleértve az Alapjogi Chartát és az érvényesítéséhez szükséges keretet; hangsúlyozza, hogy a mozgás szabadságához fűződő jogok bármiféle, az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének napja előtti csorbítása – beleértve az uniós állampolgárok közötti különbségtételt az ott-tartózkodáshoz való jog megszerzése terén – ellentétes lenne az uniós joggal;

19.

hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királysággal való, az Európai Unió Számvevőszék által auditált éves beszámolóin alapuló egyszeri pénzügyi elszámolásnak ki kell terjednie a fennálló kötelezettségekből eredő valamennyi jogi felelősségre, valamint rendelkeznie kell a mérlegen kívüli tételekről, a függő kötelezettségekről és más, a kilépéssel közvetlenül összefüggő pénzügyi költségekről;

20.

elismeri, hogy az Ír-sziget egyedülálló helyzetét és a várható sajátos körülményeket rendezni kell a kilépési megállapodásban; sürgeti, hogy minden – az európai uniós joggal és az 1998. évi nagypénteki megállapodással összhangban álló – eszközt és intézkedést vessenek be annak érdekében, hogy enyhítsék az Egyesült Királyság kilépése által az Írország és Észak-Írország közötti határra gyakorolt hatásokat; hangsúlyozza ennek megfelelően, hogy feltétlenül szükség van az észak-írországi békefolyamat folytatódásának és stabilitásának biztosítására, valamint a kemény határ megjelenésének megelőzésére;

Az Európai Unió és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatai

21.

tudomásul veszi az Egyesült Királyság kormányának 2017. március 29-i értesítését és 2017. február 2-i, „Az Egyesült Királyság kilépése és új partnerség az Európai Unióval” című fehér könyvét;

22.

véleménye szerint az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatoknak kiegyensúlyozottaknak és átfogóaknak kell lenniük és mindkét fél polgárainak érdekeit kell szolgálniuk, és ennek megfelelően a tárgyalásokra elegendő időt kell fordítani; hangsúlyozza, hogy ki kell terjedniük a közös érdekű területekre, ugyanakkor tiszteletben tartva az Európai Unió jogrendszerének integritását és az Európai Unió alapelveit és alapértékeit, beleértve a belső piac integritását és az Európai Unió döntéshozatali képességét és önállóságát; megállapítja, hogy az EUSZ 8. cikke és az EUMSZ 217. cikke, amelyek alapján „kölcsönös jogok és kötelezettségek, közös fellépés és különleges eljárások által jellemzett társulást létrehozó megállapodásokat köthet”, megfelelő keretet biztosíthat ezekhez a kapcsolatokhoz;

23.

kijelenti, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatokról szóló tárgyalások eredményétől függetlenül, nem köthető semmilyen kompromisszum egyfelől a belső és külső biztonság – beleértve a védelmi együttműködést is –, másfelől a jövőbeli gazdasági kapcsolatrendszer között;

24.

hangsúlyozza, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti bármely jövőbeli megállapodás attól függ, hogy az Egyesült Királyság továbbra is tiszteletben tartja-e a nemzetközi kötelezettségekben előírt normákat – beleértve az emberi jogokat –, valamint az uniós jogszabályokat és szakpolitikákat, többek között a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, az adókijátszás és adókikerülés elleni küzdelem, a tisztességes verseny, a kereskedelem és a szociálpolitika – különös tekintettel a szociális dömping elleni védelemre – terén;

25.

ellenez minden, esetenkénti vagy ágazati rendelkezéseket – beleértve a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozóakat is – tartalmazó jövőbeli megállapodást az Európai Unió és az Egyesült Királyság között, amely kivételezett hozzáférést tenne lehetővé a belső piachoz és/vagy a vámunióhoz az Egyesült Királyságban települt vállalkozások számára; hangsúlyozza, hogy kilépése után az Egyesült Királyság a harmadik országokra vonatkozó uniós jogszabályok hatálya alá fog esni;

26.

megállapítja, hogy ha az Egyesült Királyság azt igényli, hogy részt vehessen bizonyos európai uniós programokban, azt csak harmadik országként teheti majd, beleértve a megfelelő költségvetési hozzájárulást és a meglévő joghatósági ellenőrzést; ebben az összefüggésben üdvözölné további részvételét számos programban, például az Erasmusban;

27.

megállapítja, hogy az Egyesült Királyságban számos polgár kifejezte erős ellenérzését az EUMSZ 20. cikke alapján jelenleg élvezett jogainak elvesztése miatt; javasolja, hogy az EU-27 vizsgálja meg, miképpen lehetne ezen enyhíteni az Unió elsődleges joga által megszabott határokon belül, egyidejűleg teljes mértékben tiszteletben tartva a viszonosság, az egyenlőség, az egyenértékűség és a megkülönböztetésmentesség elveit;

Átmeneti szabályok

28.

véleménye szerint a jogbiztonságot és folytonosságot garantáló átmeneti intézkedésekben csak akkor lehet megállapodni az Európai Unió és az Egyesült Királyság között, ha azok biztosítják a jogok és kötelezettségek megfelelő egyensúlyát a két fél között, megóvják az Európai Unió jogrendszerének integritását, és az Európai Unió Bírósága lesz illetékes bármely jogi probléma rendezésében; úgy véli ezenkívül, hogy időben szigorúan korlátozottnak kell lenniük, nem haladva meg a három évet, figyelemmel arra, hogy semmiképpen nem helyettesíthetik az európai uniós tagságot;

Az EU-27 és az uniós intézmények előtt álló kérdések

29.

felhív mielőbbi megállapodás létrehozatalára az Európai Bankhatóság és az Európai Gyógyszerügynökség áthelyezését illetően, és hogy az áthelyezés folyamata minél előbb végrehajtható legyen;

30.

rámutat, hogy az Egyesült Királyság kilépését követően szükség lehet az uniós jog felülvizsgálatára és kiigazítására;

31.

véleménye szerint a jelenlegi többéves pénzügyi keret utolsó két esztendejét illetően nincs szükség felülvizsgálatra, és az Egyesült Királyság kilépésének hatását az éves költségvetési eljárás eszközeivel kell kezelni; hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keret kérdésében – beleértve a saját források kérdését – haladéktalanul meg kell indulnia a munkának az uniós intézmények és az EU-27 között;

32.

kötelezettséget vállal rá, hogy időben befejezi – az EUSZ 14. cikkének (2) bekezdése alapján, illetőleg az EUMSZ 223. cikkének megfelelően az Európai Unió választójogi reformjáról szóló, 2015. november 11-i állásfoglalásához (6) csatolt javaslata alapján – az Európai Parlament összetételével és a választási eljárással kapcsolatos jogalkotási eljárásokat; ezenkívül – és figyelemmel állásfoglalása P. preambulumbekezdésére – úgy vélekedik, hogy az Egyesült Királyság kilépéséről és a vele való új kapcsolatrendszer kiépítéséről szóló tárgyalások folyamán a bent maradó 27 európai uniós tagállamnak az uniós intézményekkel együtt, a széles nyilvánosságot bevonó párbeszéd útján erősítenie kell a jelenlegi Európai Uniót, valamint meg kell kezdeni az annak jövőjére vonatkozó, elmélyült intézményközi gondolkodást;

Záró rendelkezések

33.

fenntartja magának a jogot, hogy kinyilvánítsa álláspontját az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti tárgyalásokról, és hogy adott esetben – a tárgyalások előrehaladásának vagy megfeneklésének függvényében – további állásfoglalásokat fogadjon el, beleértve egyedi területeket vagy ágazati kérdéseket is;

34.

elvárja, hogy az Európai Tanács figyelembe vegye ezt az állásfoglalást a tárgyalási keretet meghatározó iránymutatások elfogadásakor és az Európai Unió által követendő átfogó álláspontok és elvek kidolgozásakor;

35.

úgy határoz, hogy a megállapodás(ok)ra vonatkozó végső álláspontját az Európai Parlament ezen és ezt követő állásfoglalásai tartalmának való megfelelés vizsgálata alapján alakítja ki;

o o

36.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak, az Európai Unió Tanácsának, az Európai Bizottságnak, az Európai Központi Banknak, a nemzeti parlamenteknek, valamint az Egyesült Királyság kormányának.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0294.

(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0048.

(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0049.

(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0050.

(5) HL C 285., 2016.8.5., 9. o.

(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0395.

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/30

P8_TA(2017)0112

A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret (állásfoglalás)

Az Európai Parlament 2017. április 5-i nem jogalkotási állásfoglalása a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom rendelet módosítására irányuló tanácsi rendelet tervezetéről (14942/2016 – C8-0103/2017 – 2016/0283(APP) – 2017/2051(INI))

(2018/C 298/04)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatra (COM(2016)0604),

—	tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom rendelet módosítására irányuló tanácsi rendelettervezetre (14942/2016) és az arra vonatkozó tanácsi helyesbítésre (14942/2016 COR2),

—	tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312. cikkével, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0103/2017),

—	tekintettel a Tanács 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáról szóló, 2017. március 7-i elvi megállapodására (1),

—	tekintettel „A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret választások utáni felülvizsgálatának előkészítése: a Parlament észrevételei a Bizottság javaslatát megelőzően” című, 2016. július 6-i állásfoglalására (2),

—	tekintettel a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáról szóló, 2016. október 26-i állásfoglalására (3),

—	tekintettel a határozattervezetről szóló, 2017. április 5-i jogalkotási állásfoglalására (4),

—	tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (2) bekezdésére,

—	tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0117/2017),

jóváhagyja az Európai Parlament és a Tanács ezen állásfoglaláshoz csatolt együttes nyilatkozatait;

jóváhagyja az ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatot;

tudomásul veszi a Tanács és a Bizottság egyoldalú nyilatkozatait;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) 7030/2017 és 7031/2017 COR1.

(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0309.

(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0412.

(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0111.

MELLÉKLET

NYILATKOZATOK

Az Európai Parlament és a Tanács együttes nyilatkozata a többéves pénzügyi keret fennmaradó időszakát érintő növelésekről (kiegészítő összegekről)

Az Európai Parlament és a Tanács a többéves pénzügyi keret félidős értékelése/felülvizsgálata keretében megállapodott az alábbi táblázatban lévő, a Bizottság által javasolt összegű növelésekről, amelyeket a 2017-től 2020-ig terjedő időszak éveiben (1), az éves költségvetési eljárás keretében, a költségvetési hatóság előjogainak sérelme nélkül kell végrehajtani:

	Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR
1a. alfejezet
Horizont 2020	200
CEF – közlekedés	300
Erasmus+;	100
COSME	100
Wifi4EU (*1)	25
ESBA (*1)	150
1a. alfejezet összesen	875
1b. alfejezet (IFK)	1 200 (*2)
3. fejezet	2 549
4. fejezet (*1)	1 385
1a., 1b., 3. és 4. fejezet összesen	6 009

Összesen 945 millió EUR – ebből 875 millió EUR az 1a. alfejezetet, 70 millió EUR pedig a 4. fejezetet érintően – átcsoportosításáról határoznak majd az éves költségvetési eljárásban.

Az Európai Parlament és a Tanács együttes nyilatkozata a kifizetetlen számlák miatti túlzott összegű fizetési hátralék felhalmozódásának elkerüléséről

Az Európai Parlament és a Tanács felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is kísérje szoros figyelemmel a 2014–2020-as időszak programjainak végrehajtását annak érdekében, hogy a kifizetési előirányzatok rendben, az engedélyezett kötelezettségvállalási előirányzatoknak megfelelően alakuljanak. Felkérik a Bizottságot, hogy ebből a célból a jelenlegi pénzügyi keretből még hátralévő időtartam alatt mindvégig kellő időben, rendszeresen bocsássa rendelkezésre a helyzet állására vonatkozó aktualizált számadatokat és a kifizetési előirányzatokra vonatkozó becsléseket. Az Európai Parlament és a Tanács a kifizetetlen számlák miatti túlzott összegű fizetési hátralék felhalmozódásának elkerülése, valamint a kifizetési igények megfelelő megtérítésének biztosítása érdekében kellő időben el fogja fogadni a szükséges határozatokat a jogos igényekre vonatkozóan.

Az Európai Parlament és a Tanács együttes nyilatkozata a speciális eszközök céljára történő kifizetésekről

Az Európai Parlament és a Tanács megállapodott az (EU) 2015/435 határozat módosítására vonatkozó javaslat kiigazításáról annak érdekében, hogy az semmilyen formában se befolyásolja általános módon az egyéb speciális eszközök céljára történő kifizetések jellegét.

Az Európai Parlament és a Tanács együttes nyilatkozata a személyzeti állomány 2013 és 2017 közötti 5 %-os, fokozatos csökkentésére vonatkozó célkitűzés megvalósulásának független értékeléséről

Az Európai Parlament és a Tanács azt javasolja, hogy a személyzet 2013 és 2017 közötti 5 %-os, fokozatos csökkentésére vonatkozó célkitűzés megvalósulását független értékelés keretében vizsgálják meg minden intézmény, ügynökség és szerv vonatkozásában, amint ez a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló intézményközi megállapodásban szerepel. Az Európai Parlament és a Tanács felkéri a Bizottságot, hogy az értékelés megállapításainak fényében nyújtsa be a megfelelő intézkedési javaslatot.

Az Európai Parlament nyilatkozata a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatával kapcsolatos együttes nyilatkozatokról

Az Európai Parlament emlékeztet arra, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló módosított rendeletet kísérő négy együttes nyilatkozat politikai természetű, bármilyen jogi következmény nélkül.

A növelésekről (kiegészítő összegekről) és az uniós programokra való átcsoportosításokról szóló közös nyilatkozatot illetően emlékeztetünk arra, hogy a Szerződések rendelkezései szerint a költségvetési hatóság határozza meg az uniós költségvetés szintjét és tartalmát az éves költségvetési eljárás révén. Az Európai Parlament hangsúlyozza, hogy a költségvetési hatóság egyenjogú tagjaként maradéktalanul gyakorolni fogja előjogait, amelyeket nem csorbít semmilyen politikai nyilatkozat. Az együttes nyilatkozat szövege egyértelműen tükrözi továbbá a költségvetési hatóság előjogai tiszteletben tartásának szükségességét.

Az Európai Parlament ezért úgy tekinti, hogy az együttes nyilatkozatban jelzett mennyiségek referenciamennyiségek, amelyeket az éves költségvetési eljárás keretében kell megvizsgálni, figyelembe véve minden egyes éves költségvetés konkrét körülményeit. Különösen az 1a. alfejezetet és a 4. fejezetet érintő javasolt átcsoportosításokat illetően kívánja az Európai Parlament eseti alapon vizsgálni a Bizottság javaslatait annak biztosítása érdekében, hogy egyik fő uniós program esetében se maradjon érvényben csökkentés, különösen akkor, ha a programok növekedést és munkahelyeket eredményeznek, vagy sürgető aktuális szükségleteket elégítenek ki, és magas végrehajtási arány jellemzi őket.

Nyilvánvaló, hogy az együttes nyilatkozatban a még elfogadásra váró jogalkotási javaslatokkal kapcsolatban jelzett összegek semmiképp sem befolyásolják a jogalkotási tárgyalások kimenetelét.

A Tanács nyilatkozata a speciális eszközök céljára történő kifizetésekről

A Tanács azt javasolja, hogy maradjon fenn a jelenlegi helyzet, és a többéves pénzügyi keret jelenlegi értékelése/felülvizsgálata keretében ne határozzanak meg általános és átfogó szabályt az egyéb speciális eszközök céljára történő kifizetések tekintetében. A Tanács Jogi Szolgálata a véleményében kifejtette, hogy a költségvetési hatóság eseti alapon, egy-egy adott igénybevétel vonatkozásában szabadon dönthet majd arról, hogy az annak megfelelő kifizetéseket részben vagy egészben a többéves pénzügyi keret felső határai felett kell-e figyelembe venni vagy sem.

A Bizottság nyilatkozata az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés megerősítéséről, valamint a migrációs válság és a biztonsági kérdések kezelését segítő egyéb intézkedésekről

Amennyiben az ifjúsági munkanélküliség terén 2013 óta megfigyelhető csökkenő tendencia ismét megfordulna, meg kell fontolni az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre fordítandó 1,2 milliárd EUR – a 2014–2020-as időszakra szóló többéves pénzügyi keret félidős értékelése/felülvizsgálata keretében elfogadott összeg – megemelését a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalékon belül rendelkezésre álló tartaléksáv igénybevételével, a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 14. cikkének megfelelően. A Bizottság ennek érdekében rendszeres jelentést fog készíteni a statisztikai adatok alakulásáról, és szükség esetén költségvetés-módosítási tervezetet fog benyújtani.

A fentiek sérelme nélkül prioritásként mérlegelni kell, hogy további rendelkezésre álló tartaléksávokat vegyünk igénybe az európai fiatalokba történő befektetés céljából, illetve a migrációs válság és a biztonsági kérdések belső és külső dimenziójának kezelését elősegítő intézkedésekre, amennyiben olyan új szükségletek merülnének fel, amelyeket a jelenlegi jóváhagyott források nem fedeznek. A Bizottság ennek érdekében szükség esetén javaslatokat fog előterjeszteni, egyúttal szem előtt tartva, hogy megfelelő mozgásteret kell fenntartani az előre nem látható eseményekre és a már elfogadott programok zökkenőmentes végrehajtására.

(1) A kiegészítő összegek teljes állományának egy részéről már a 2017-es költségvetési eljárásban megállapodás született. A 2017-es költségvetésben ez az 1a. alfejezet esetében 200 millió EUR, a 4. fejezet esetében pedig 725 millió EUR összeget jelent. Emellett az Európai Parlament és a Tanács megállapodott abban, hogy 2017-ben az 1b. alfejezetben 500 millió EUR összeget biztosít az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés számára, amelyet a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalékból kell finanszírozni, és amely költségvetés-módosítással kerül végrehajtásra 2017-ben. Végezetül az Európai Parlament és a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy amint a jogalap elfogadásra kerül, költségvetés-módosításban kérje 2017-ben a szükséges előirányzatokat az EFFA uniós költségvetésből való finanszírozásának biztosítása céljából.

(*1) Nem befolyásolja az 1a. alfejezetbe és a 4. fejezetbe tartozó jogalkotási javaslatok tervezeteiről folyó tárgyalások kimenetelét.

(*2) Négy évre elosztva (2017–2020).

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/34

P8_TA(2017)0123

A géntechnológiával módosított Bt11 × 59122 × MIR604 × 1507 × GA21 kukorica

Az Európai Parlament 2017. április 5-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított Bt11 × 59122 × MIR604 × 1507 × GA21 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek, valamint a Bt11, 59122, MIR604, 1507 és GA21 genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricák forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (D049280 – 2017/2624(RSP))

(2018/C 298/05)

Az Európai Parlament,

—

tekintettel a géntechnológiával módosított Bt11 × 59122 × MIR604 × 1507 × GA21 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek, valamint a Bt11, 59122, MIR604, 1507 és GA21 genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricák forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D049280),

—	tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére, 9. cikke (2) bekezdésére és 21. cikke (2) bekezdésére,

—

tekintettel az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottságban az 1829/2003/EK rendelet 35. cikke alapján tartott 2017. január 27-i szavazásra, melynek eredményeként az nem nyilvánított véleményt, és a Fellebbviteli Bizottság 2017. március 27-i szavazására, mely szintén nem nyilvánított véleményt,

—	tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 11. és 13. cikkére,

—

tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2016. július 15-i véleményére (3), amely egy kisebbségi véleményt is tartalmaz és az EFSA korábbi véleményeire a Bt11 (Cry1Ab és PAT fehérjék expresszálása), az 59122 (Cry34Ab1, Cry35Ab1 és PAT fehérjék expresszálása), a MIR604 (mCry3A és PMI fehérjék expresszálása), az 1507 (Cry1F és PAT fehérjék előállítása) és a GA21 (mEPSPS fehérje expresszálása) egyedi genetikai eseményeket tartalmazó kukoricáról,

—	tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmus szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló 182/2011/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2017)0085, COD(2017)0035),

—	tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira (4),

—	tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalási indítványára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

A keresetlevél

mivel 2011. július 1-én a Syngenta az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkével összhangban kérelmet nyújtott be Németország illetékes hatóságához a Bt11 × 59122 × MIR604 × 1507 × GA21 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan; mivel a kérelem a termesztés kivételével kiterjed a géntechnológiával módosított Bt11 × 59122 × MIR604 × 1507 × GA21 kukoricát tartalmazó vagy abból álló, bármely más kukoricáéhoz hasonló felhasználásra szánt termékek nem élelmiszerként és takarmányként történő forgalomba hozatalára is;

B.	mivel 2014. február 21-én a Syngenta kiterjesztette kérelmét a Bt11 × Bt11 × 59122 × MIR604 × 1507 × GA21 kukoricát alkotó egyedi transzformációs események összes alkombinációjára, kivéve az 1507 × 59122 alkombinációt, amelyet a 2010/432/EU bizottsági határozat (5) már engedélyezett;

C.	mivel 2016. március 31-én a Syngenta módosította kérelmét, hogy abban ne szerepeljen az alábbi négy alkombináció, melyekre egy másik kérelem vonatkozott: Bt11 × GA21 kukorica, MIR604 × GA21 kukorica, Bt11 × MIR604 kukorica és Bt11 × MIR604 × GA21 (6);

D.	mivel a kérelmező nem nyújtott be külön adatokat a 20 alkombináció egyike vonatkozásában sem (7);

mivel az öt genetikai esemény ötvözésének célja a Lepidoptera és a Coleoptera rendbe tartozó kártevőkkel szembeni ellenálló képesség, illetve a glufozinát-ammóniumot vagy glifozátot tartalmazó gyomirtó szerrel szembeni tolerancia biztosítása (8); mivel a különféle alkombinációk használatának is hasonló a célja, a kombinációk függvényében;

Az EFSA szakvéleménye

mivel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2016. augusztus 26-án az 1829/2003/EK rendelet 6. és 18. cikkének megfelelően kedvező véleményt adott a géntechnológiával módosított Bt11 × 59122 × MIR604 × 1507 × GA21 kukoricáról és a kérelemben szereplő összes alkombinációjáról; mivel az EFSA véleménye tartalmaz egy kisebbségi véleményt;

mivel az EFSA elismeri, hogy a 20 alkombináció vonatkozásában semmilyen külön adatot nem nyújtottak be, sőt sokat közülük még létre sem hoztak, és hogy a szakirodalomban semmilyen tudományos információ nem lelhető fel róluk, mégis arra a következtetésre jut, hogy mind a 20 alkombináció „valószínűleg van olyan biztonságos, mint az öt genetikai eseményt ötvöző kukorica”;

mivel az EFSA úgy véli, hogy nincs szükség a szóban forgó genetikailag módosított termékek forgalomba helyezést követő ellenőrzésére; mivel az EFSA megállapítja, hogy az ellenőrzési előírásokat a benyújtott új fehérje expresszálására vonatkozó adatok alapján kell megítélni, amennyiben ezeket az alkombinációkat célzott nemesítési megközelítés révén hozzák létre és hozzák be az Unióba;

Aggodalmak

mivel a három hónapos konzultációs időszak alatt a tagállamok több száz kritikus észrevételt tettek (9); ezek az észrevételek többek között az alábbiakra vonatkoztak: hiányzó információk és adatok, rosszul elvégzett tanulmányok, hiányzó tanulmányok, hiányzó bizonyítékok bizonyos kitettségi útvonalak kizárása vonatkozásában, elégtelen adatbázis többek között az emészthetőség vonatkozásában, a különféle Bt méregfehérjék kombinált hatásának figyelembe vétele az allergizálás és a toxikusság szempontjából, hiányosságok a terepi próbák kísérleti megtervezése és a statisztikai elemzés szempontjából, hiányzó jelentések az ellenőrzés eredményeiről, annak bizonyításának elmaradása, hogy a termék nem okoz káros hatást a környezetre nézve, többek között a tápanyag-összetétel vonatkozásában észlelt statisztikailag jelentős különbségek további elemzésének hiánya és az esetleg nagyobb allergizálási potenciálra vonatkozó immunológiai tesztek elvégzésének elmaradása;

mivel Jean-Michel Val, az EFSA GMO-testületének tagja kisebbségi véleményt (10) fogalmazott meg, melyben megállapítja, hogy: „a kérelmező nem nyújtott be külön adatokat a 20 alkombináció vonatkozásában és nem indokolta megfelelően, hogy miért hiányoznak ezek az adatok és/vagy miért véli úgy, hogy nincs szükség ilyenekre a kockázatértékeléshez. A kisebbségi vélemény kifejtésének ez a legfőbb oka, mivel nem létezhet kétféle kockázatértékelés, egy átfogó, amely komplett/teljes adatsor alapján készül és egy másik, amelynek kapcsán nem állnak rendelkezésre konkrét adatok, és amely így a testület feltételezései és közvetett megállapításai alapján, az úgynevezett »bizonyítékok súlyozásán alapuló megközelítés« és az egyes események, az öt esemény ötvözése és más kérelmekben szereplő és ott értékelt egyéb ötvözések vonatkozásában szerzett adatok extrapolálása révén készül. Ezen elvi okok mellett ebben az ügyben mindez egészségügyi kockázatot is jelenthet a fogyasztók számára a népesség egyes csoportjaiban.”;

mivel a kisebbségi vélemény felveti a kérdést, hogy miért nem határozták meg pontosan az esetleges káros hatások értékelésére szolgáló extrapoláció módját: „Nem adják meg az extrapolációhoz szükséges kritériumokat, az eljárást és a megbízhatósági szintet, és nem értékelik annak korlátait. Nem végezték el az ebből adódó bizonytalanság értékelését, például valószínűségi elemzés révén, amint azt az ESFA Tudományos Bizottsága által készített, az EFSA tudományos értékelései bizonytalanságára vonatkozó (belső tesztekre irányulóan módosított) iránymutatásainak tervezete ajánlja. Ezek a hiányosságok érvényteleníthetik az általános következtetést.”;

mivel az EFSA kisebbségi véleménye számos hiányosságra és az alkalmazással kapcsolatos egymással ellentétes érvre is rámutat, többek között arra, hogy a kérelmező egyrészt utal arra, hogy valamennyi alkombinációt előállították, és elemezték azok fehérjeexpresszálási szintjét (11), másrészt viszont semmilyen adattal nem szolgál ezen alkombinációk vonatkozásában;

mivel a géntechnológiával módosított SYN-BTØ11-1, DAS-59122-7 és DAS-Ø15Ø7-1 kukoricafajták PAT fehérjét expresszálnak, amely ellenálló képességet biztosít a glufozinát-ammónium gyomirtó szerrel szemben; mivel a glufozinát a reprodukciót károsító anyagnak minősül, így az 1107/2009/EK rendelet kizárási kritériumainak hatálya alá esik; mivel a glufozinátra vonatkozó engedély 2018. július 31-én lejár (12);

mivel a kérelemben leírtaknak megfelelően a genetikailag módosított MON-ØØØ21-9 kukorica mEPSPS fehérjét expresszál, amely ellenállást biztosít a glifozát gyomirtó szerrel szemben; mivel a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség – a WHO rákbetegségekkel foglalkozó szakosított ügynöksége – 2015. március 20-án a glifozátot az „emberre valószínűleg rákkeltő hatású” anyagként sorolta be (13);

Az eljárás

mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2017. január 27-én úgy szavazott, hogy nem nyilvánít véleményt; mivel csak az uniós lakosság 38,43 %-át képviselő 10 tagállam szavazott mellette, míg 13 tagállam ellene, négy pedig tartózkodott; mivel a Fellebbviteli Bizottság 2017. március 27-i szavazása során ismét nem született vélemény;

mivel az 1829/2003/EK rendeletnek a tagállamoknak a területükön történő GMO-termesztés korlátozására, illetve megtiltására biztosított lehetőség tekintetében történő módosításáról szóló 2015. április 22-i jogalkotási javaslata indokolásában, valamint a 182/2011/EU rendelet módosítására irányuló 2017. február 14-i jogalkotási javaslatának indokolásában a Bizottság sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az 1829/2003/EK rendelet hatálybalépése óta az engedélyező határozatokat a Bizottság a tagállami bizottságok véleményei nélkül fogadta el, és hogy a géntechnológiával módosított (GM) élelmiszerek és takarmányok esetében általánossá vált az az egyébiránt kivételes döntéshozatali gyakorlat, hogy a dossziét végleges jóváhagyásra visszaküldik a Bizottsághoz; mivel e gyakorlat kapcsán a Bizottság elnöke, Juncker úr is többször kijelentette, hogy az nem demokratikus (14);

mivel az 1829/2003/EK rendelet módosításáról szóló 2015. április 22-i jogalkotási javaslatot a Parlament 2015. október 28-án elutasította, azzal az indokkal, hogy míg az előállítás szükségszerűen egy tagállam területén történik, a GMO-k kereskedelme átlépi a határokat, ami azt jelenti, hogy a Bizottság által javasolt nemzeti „értékesítésre és felhasználásra” vonatkozó tilalmat a behozatali határellenőrzés visszaállítása nélkül nem lehetne érvényesíteni; mivel a Parlament nem csak elutasította a jogalkotási javaslatot, de fel is kérte a Bizottságot, hogy vonja vissza javaslatát és nyújtson be új javaslatot;

mivel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. prembulumbekezdése egyértelműen kimondja, hogy: „A különösen érzékeny ágazatokra – különösen az adózásra, a fogyasztók egészségére, az élelmiszer-biztonságra és a környezetvédelemre – vonatkozó egyéb végrehajtásijogiaktus-tervezetek elfogadásának mérlegelésekor a Bizottság a kiegyensúlyozott megoldás érdekében lehetőség szerint úgy fog eljárni, hogy kerülje a fellebbviteli bizottságban a végrehajtási jogi aktus megfelelőségével szemben esetlegesen kialakuló többségi állásponttal való összeütközést.” (15);

úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete túllépi az 1829/2003/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket;

úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat nem felel meg az uniós jognak, mivel az nem egyeztethető össze az 1829/2003/EK rendelet célkitűzésével, ami a 178/2002/EK rendeletben (16) meghatározott általános alapelvekkel összhangban az, hogy alapul szolgáljon az emberi élet és egészség, az állati egészség és jólét, a környezet és a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó fogyasztói érdekek magas szintű védelméhez, miközben biztosítja a belső piac hatékony működését;

úgy véli továbbá, hogy az ellentétes a 178/2002/EK rendeletben meghatározott, olyan fajták jóváhagyására vonatkozó általános élelmiszerjogi alapelvekkel, amelyek kapcsán nem szolgáltak biztonsági adatokkal, amelyeket nem teszteltek vagy még létre sem hoztak;

felszólítja a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási határozattervezetét;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 268., 2003.10.18., 1. o.

(2) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

(3) Az EFSA GMO-testülete (a géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó testület), 2016., Tudományos vélemény a Syngenta (EFSA-GMO-DE-2011-99) Bt11 × 59122 × MIR604 × 1507 × GA21 kukorica és húsz alkombinációja forgalomba hozatalára irányuló kérelméről, amelyet az 1829/2003/EK rendelet alapján korábban származásától függetlenül nem engedtek élelmiszerként és takarmányként való felhasználás céljából forgalomba hozni, behozni és feldolgozni; EFSA Journal 2016; 14(8):4567 [31. o.]; doi:10.2903/j.efsa.2016.4567

(4)

—

2014. január 16-i állásfoglalás a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szembeni ellenálló képesség érdekében géntechnológiával módosított kukoricakészítménynek (Zea mays L., 1507 vonal) a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti termesztés céljából történő forgalomba hozataláról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (HL C 482., 2016.12.23., 110. o.),

—	2015. december 16-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított NK603 × T25 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló, 2015. december 4-i (EU) 2015/2279 bizottsági végrehajtási határozatról (P8_TA(2015)0456),

—	2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87705 x MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (P8_TA(2016)0040),

—	2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87708 x MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (P8_TA(2016)0039),

—	2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 (MST-FGØ72-2) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (P8_TA(2016)0038),

—

2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × GA21 kukoricát, vagy két vagy három ilyen eseményt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricákat tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (P8_TA(2016)0271),

—	2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított szegfű (Dianthus caryophyllus L., SHD-27531-4-es vonal) forgalomba hozataláról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (P8_TA(2016)0272),

—	2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalára vonatkozó engedély megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (P8_TA(2016)0388),

—	2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricatermékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (P8_TA(2016)0389),

—	2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (P8_TA(2016)0386),

—	2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (P8_TA(2016)0387),

—	2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 281-24-236 × 3006-210-23 × MON 88913 gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (P8_TA(2016)0390),

(5) A Bizottság 2010/432/EU határozata (2010. július 28.) a géntechnológiával módosított 1507 × 59122 fajtájú kukoricát (DAS-Ø15Ø7-1 × DAS-59122-7) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről (HL L 202., 2010.8.4., 11. o.).

(6) A Bizottság (EU) 2016/1685 végrehajtási határozata (2016. szeptember 16.) a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × GA21 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek, valamint a Bt11, MIR162, MIR604 és GA21 genetikai eseményekből kettőt vagy hármat ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricák forgalomba hozatalának engedélyezéséről és a 2010/426/EU, a 2011/892/EU, a 2011/893/EU és a 2011/894/EU határozatok hatályon kívül helyezéséről (HL L 254., 2016.9.20., 22. o.).

(7) Amint azt az EFSA fent hivatkozott véleménye megerősíti (EFSA Journal 2016; 14(8):4567 [31. o.]).

(8) A SYN-BTØ11-1 kukorica a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szemben védelmet biztosító Cry1Ab fehérjét és a glufozinát-ammónium gyomirtó szerrel szemben toleranciát biztosító PAT fehérjét expresszálja.

A DAS-59122-7 kukorica a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szemben védelmet biztosító Cry34Ab1 és Cry35Ab1 fehérjéket, és a glufozinát-ammónium gyomirtó szerrel szemben toleranciát biztosító PAT fehérjét expresszálja.

A SYN-IR6Ø4-5 kukorica a Coleoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szemben védelmet biztosító módosított Cry3A fehérjét és a szelekciós markerként használt PMI fehérjét expresszálja.

A DAS-Ø15Ø7-1 kukorica a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szemben védelmet biztosító Cry1F fehérjét és a szelekciós markerként használt, a glufozinát-ammónium gyomirtó szerrel szemben toleranciát biztosító PAT fehérjét expresszálja.

A MON-ØØØ21-9 kukorica a glifozát tartalmú gyomirtókkal szemben ellenállást biztosító mEPSPS fehérjét expresszálja.

(9) Lásd az EFSA kérdéstárát, az EFSA-Q-2011-00894. sz. kérdés G melléklete, online elérhető: http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/questionDocumentsLoader?question=EFSA-Q-2011-00894 (utolsó pont).

(10) Lásd az EFSA véleményének A mellékletét.

(11) A kérelem megállapítja, hogy „a Bt11 × 59122 × MIR604 × 1507 × GA21 kukoricát és származásától függetlenül annak valamennyi alkombinációját hagyományos keresztezéssel állították elő (…) (ii pont)”, és „a fehérjeexpresszálási szint elemzése megerősíti, hogy a kukorica géntechnológiai módosításának egyes eseményei (…) nem állnak interakcióban egymással a Bt11 × 59122 × MIR604 × 1507 × GA21 kukoricában és ezek kevesebb számú alkombinációjában, függetlenül származásuktól (x pont)”.

(12) http://ec.europa.eu/food/plant/pesticides/eu-pesticides-database/public/?event=activesubstance.detail&language=EN&selectedID=1436

(13) IARC-monográfiák, 112. kötet: Öt szerves foszfátot tartalmazó rovarirtó és gyomirtó vegyszer értékelése, 2015. március 20. (http://www.iarc.fr/en/media-centre/iarcnews/pdf/MonographVolume112.pdf).

(14) Pld. az Európai Parlament plenáris ülésszakának megnyitásakor elmondott, az új Európai Bizottság politikai iránymutatásairól szóló beszédében (2014. július 15., Strasbourg és az Unió helyzetéről szóló beszédében (2016. szeptember 14., Strasbourg).

(15) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

(16) HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/39

P8_TA(2017)0124

A menekült- és migránsáramlatok kezelése: az EU külső tevékenységének szerepe

Az Európai Parlament 2017. április 5-i állásfoglalása a menekült- és migránsáramlatok kezeléséről: az Unió külső tevékenységének szerepe (2015/2342(INI))

(2018/C 298/06)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3., 8. és 21. cikkére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 80., 208 és 216. cikkére,

—	tekintettel az Európai Unió 2016 júniusában közzétett kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiájára,

—

tekintettel a Bizottság következő közleményeire: az „Európai migrációs stratégia” című 2015. május 13-i (COM(2015)0240); a „Kényszervándorlás és fejlesztés” című 2016. április 26-i (COM(2016)0234); „Az európai migrációs stratégia keretében harmadik országokkal kialakítandó új partnerségi keret létrehozása” című 2016. június 7-i (COM(2016)0385); és „Az európai beruházások megerősítése a munkahelyteremtés és a növekedés érdekében: Az Európai Stratégiai Beruházási Alap második fázisa és az új külső beruházási terv felé” című 2016. szeptember 14-i (COM(2016)0581) közlemény; továbbá az Európai Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének közös közleményeire: „Az európai menekültügyi válság kezelése: Az EU külső tevékenységének szerepe” című 2015. szeptember 9-i (JOIN(2015)0040); „Migráció a közép-mediterrán útvonalon: A migrációs áramlás kezelése, életmentés” című 2017. január 25-i (JOIN(2017)0004), és „Az európai szomszédságpolitika felülvizsgálata” című, 2015. november 18-i (JOIN(2015)0050) közös közlemény,

—	tekintettel az Általános Ügyek Tanácsának a migrációval és a mobilitással kapcsolatos általános megközelítésről szóló, 2012. május 3-i következtetéseire,

—	tekintettel az Európai Tanácsnak a migrációról szóló, 2015. június 25–26-i, október 15-i, december 17–18-i, valamint 2016. március 17–18-i és június 28-i következtetéseire,

—

tekintettel a Külügyek Tanácsának „A migráció az uniós fejlesztési együttműködés összefüggésében” című, 2014. december 12-i, a migrációról szóló, 2015. október 12-i, a kényszerű lakóhelyelhagyásra és a fejlesztésre vonatkozó uniós megközelítésről szóló 2016. május 12-i, valamint a migráció külső vonatkozásairól szóló, 2016. május 23-i következtetéseire,

—	tekintettel a Külügyek Tanácsának a Jordániával és Libanonnal való jövőbeni partnerségi prioritásokkal és megállapodásokkal kapcsolatos, 2016. október 17-i következtetéseire,

—	tekintettel a Földközi-tenger keleti térségében és a Nyugat-Balkánon húzódó útvonallal foglalkozó, 2015. október 8-án megrendezett magas szintű konferencián elfogadott nyilatkozatra,

—	tekintettel a 2015. november 11–12-i vallettai csúcstalálkozón elfogadott politikai nyilatkozatra és cselekvési tervre,

—	tekintettel a 2016. szeptember 16-i pozsonyi csúcsértekezlet következtetéseire;

—	tekintettel az Európai Számvevőszék „Az Európai Unió külső migrációs politikájával kapcsolatos kiadások 2014-ig a dél-mediterrán térség és a keleti partnerség országaiban” című, 9/2016. számú különjelentésére,

—	tekintettel a menekültek jogállásáról szóló ENSZ-egyezményre és -jegyzőkönyvre, az alapvető nemzetközi emberi jogi egyezményekre, az emberi jogok európai egyezményére és az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

—	tekintettel a genfi egyezményekre és a fegyveres konfliktusok lefolytatására és azok hatásainak enyhítésére vonatkozó kiegészítő jegyzőkönyveire,

—	tekintettel a fenntartható fejlődésről szóló, 2015. szeptember 25-i ENSZ-csúcstalálkozó „Alakítsuk át világunkat: A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend” című zárónyilatkozatára,

—

tekintettel a menekültek és migránsok tömeges mozgásának kezelésével foglalkozó 2016. szeptember 19-i ENSZ-közgyűlés magas szintű ülésén elfogadott New York-i nyilatkozatra és az ahhoz csatolt, az „Átfogó menekültügyi reagálási keret” és az „Út a biztonságos, rendezett és szabályos migrációra vonatkozó globális megállapodás felé” című mellékletekre,

—

tekintettel korábbi állásfoglalásaira, különösen az európai szomszédságpolitika felülvizsgálatáról szóló 2015. július 9-i (1), „A menekült és menedékkérő nők helyzete az EU-ban” című , 2016. március 8-i (2), a földközi-tengeri térségben kialakult helyzetről és a migrációval kapcsolatos átfogó uniós megközelítés szükségességéről szóló 2016. április 12-i (3), „Az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért: következmények a fejlesztés és a humanitárius segítségnyújtás szempontjából című, 2016. szeptember 13-i (4), valamint az „Emberi jogok és migráció a harmadik országokban” című, 2016. október 25-i (5) állásfoglalásokra,

—	tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

—	tekintettel a Külügyi Bizottság és a Fejlesztési Bizottság által az eljárási szabályzat 55. cikke alapján folytatott közös tanácskozásokra,

—	tekintettel a Külügyi Bizottság és a Fejlesztési Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0045/2017),

A.	mivel a migráció az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 13. cikkében rögzített emberi jog; mivel minden ember számára biztosítani kell a jogot, hogy hazájában és abban a régióban élje az életét, ahol megszületett és felnövekedett, és ahova kulturális és társadalmi gyökerei kötik őt;

mivel az emberek mobilitási szintje példátlanul magas – a nemzetközi migránsok száma 244 millió –, aminek különböző okai vannak és akik önszántukból vagy kényszerűségből migrálnak; mivel a nemzetközi migráció elsősorban ugyanazon régión belül és a fejlődő országok között zajlik; mivel a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint a nemzetközi migránsok többsége nő: Európában 52,4 %, Észak-Amerikában pedig 51,2 %; mivel a dél-déli irányú migrációs áramlások a dél-észak irányú mozgásokhoz képest folyamatosan növekednek: 2015-ben 90,2 millió fejlődő országban született nemzetközi migráns lakott a világ déli részén fekvő más országokban, miközben 85,3 millió délen született ember lakott a világ északi részén fekvő országokban;

C.	mivel egyre több kísérő nélküli kiskorú szeli át a Földközi-tengert, és mivel a mentőakciók növekvő száma ellenére a Földközi-tengeren bekövetkezett halálesetek száma továbbra is nő (az IOM adatai szerint 2016-ban 5 079-en, míg 2015-ben 3 777-en haltak meg);

mivel az az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosának Irodájának (UNHCR) adatai szerint 2015-ben rekordmennyiségű, 65,3 millió ember – ezen belül az országukon belül a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek száma 40,8 millió, a menekülteké pedig 21,3 millió – volt konfliktusok, erőszak és az emberi jogok megsértése miatt továbbra is lakóhelyét elhagyni kényszerült személy; mivel ez a természeti katasztrófák, az egyenlőtlenségek, a szegénység, a gazdasági kilátások hiánya, az éghajlatváltozás, a komoly és hatékony, hosszú távra tervezett fejlesztési politikák és a migrációs hullámok alapjait képező strukturális problémákkal való határozott szembenézésre irányuló politikai szándék hiánya miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyekkel történt; mivel az UNHCR a hontalan személyek számát legalább 10 millióra becsüli;

mivel a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint a menekültek száma több mint 50 %-kal emelkedett az elmúlt öt év folyamán; mivel számos elem hozzájárul e rendkívül nagy növekedéshez, ide számítva azt is, hogy a menekültek önkéntes hazatelepülése még soha nem volt ilyen alacsony szinten az 1980-as évek óta, hogy csak korlátozott számú menekültnek kínálják fel a helyi integráció lehetőségét, és hogy az áttelepítések száma tartósan évi 100 000 körül mozog;

mivel 6,7 millió menekült kénytelen hosszú időt távol tölteni lakóhelyétől – a becslések szerint átlagosan mintegy 26 évet –, teljesen kilátástalan helyzetben; mivel a lakóhely elhagyását csak elfogadhatatlanul kevés esetben sikerül tartósan megoldani, és ezért a kényszerű lakóhelyelhagyást nem kizárólag humanitárius, hanem politikai és fejlődési kihívásnak is kell tekinteni;

mivel ez a globális kihívás nemzetközi együttműködésre és szinergiákra épülő holisztikus és sokoldalú megközelítést, valamint összehangolt és konkrét megoldásokat kíván meg, amelyeknek nem csak a helyzetre kellene reagálniuk, hanem előre kellene jelezniük a lehetséges jövőbeni válságokat; mivel a világ menekültjeinek 86 %-a elszegényedett régiókban él, az összes menekült 26 %-ának pedig a legkevésbé fejlett országok adnak otthont, túlterhelve ezen országok képességeit és még jobban destabilizálva társadalmi kohéziójukat és gazdasági fejlődésüket; mivel ezek az országok nagyon ritkán rendelkeznek a migránsok jogainak védelmét szolgáló eszközökkel, vagy nincsenek is eszközeik a menekültügy terén; mivel a 2015-ben az EU-ba érkezett egymillió ember az EU népességének 0,2 %-át tette ki, és ehhez képest a szomszédos országok (a lakosság 20 %-ának arányában) vagy Európa az 1990-es években sokkal nagyobb arányban fogadott be menekülteket;

mivel a menekültek, az országukon belül a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek és migránsok jogilag különböző kategóriába tartoznak, azonban a határokon átívelő különböző politikai, gazdasági, szociális, fejlődési, humanitárius és emberi jogi következmények miatt a valóságban az emberek gyakran széles körben és heterogén összetételben mozognak; mivel az ezen áramlatokban részt vevő összes személy emberi méltóságára kell az összes vonatkozó európai politikának összpontosítania; mivel a menekülteket és a menedékkérőket mindig a saját jogállásukkal összhangban kell kezelni, és semmilyen körülmények között sem tagadható meg tőlük a vonatkozó nemzetközi egyezményekből és az Európai Unió Alapjogi Chartájából fakadó jogok biztosítása; mivel a menekültek és a migránsok közötti jogi megkülönböztetés nem jelenti azt, hogy a gazdasági okok által kiváltott vagy a jobb élet reményében megkezdett migráció kevésbé jogos, mint az üldözés előli menekülés; mivel a konfliktushelyzetek, a bizonytalanság vagy a zavargások a legtöbb esetben a többi alapvető emberi jog mellett a politikai és a gazdasági jogokat is fenyegetik, és a kényszerű lakóhelyelhagyás miatt e jogok továbbra is kétségesek;

mivel a Száhel-övezetben tapasztalható szűnni nem akaró élelmiszer- és táplálkozási válság kikezdi az emberek ellenálló képességét, amit tovább súlyosbítanak a gyors egymásutánban bekövetkező válságok, az alapvető szolgáltatások hiánya és a régióban zajló konfliktusok; mivel ez a helyzet további migrációhoz vezet;

mivel a migránsok útjuk mindegy egyes szakaszában ki vannak téve mindenféle fizikai és pszichológiai veszélynek, nevezetesen az erőszaknak, a kizsákmányolásnak, az emberkereskedelemnek és a szexuális és nemi alapú erőszakos cselekményeknek; mivel ez különösen vonatkozik a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberekre, például a nőkre (a családfői szerepet betöltő vagy a terhes nőkre), a – kíséret nélküli, a családjuktól elválasztott vagy a családjukkal együtt érkező – gyermekekre, az LMBTI-személyekre, a fogyatékossággal élő személyekre, a sürgős orvosi kezelésre szoruló és az idős emberekre; mivel e kiszolgáltatott helyzetű csoportok számára sürgősen biztosítani kell a humanitárius védelmet és a védelemhez és az áldozatkezelési mechanizmusokhoz való hozzáférést, és áttelepítésük részeként vagy amíg menekültügyi kérelmüket a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően elbírálják, lehetővé kell tenni a számukra az állandó letelepedési engedély megszerzését és az alapvető szolgáltatásokhoz, például az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést;

mivel az emberek mobilitásának fokozódása, amennyiben azt biztonságos, rendezett, szabályos, felelősségteljes és proaktív módon kezelik, enyhítheti a migránsok és a menekültek veszélyeztetettségét, jelentős előnyökkel járhat a befogadó országokra és a migránsokra nézve is, amint azt a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend is elismeri, továbbá jelentős szerepet játszhat a befogadó országok, többek között az Unió fejlődésében is; mivel ezeket az előnyöket gyakran erősen alábecsülik; mivel az EU-nak a fizetett munkát végző és a nem aktív népesség közötti egyensúly garantálása és a sajátos munkaerőpiaci igények kielégítése érdekében működőképes megoldásokat kell nyújtania, így például az európai népesség elöregedésére felkészülve külföldi munkavállalókat kellene alkalmaznia;

mivel az Unió reagálása különféle belső és külső eszközöket mozgósított, ám a jelek szerint túlságosan rövid távra és a beáramlás csökkentésére vagy megállítására összpontosított; mivel ez a rövid távú megközelítés nem foglalkozik a kényszerű lakóhelyelhagyás és a migráció okaival, sem pedig a migránsok humanitárius szükségleteivel; mivel az Uniónak a válságkezelési és konfliktusmegelőzési eszközökkel kapcsolatos reakciója javításra szorul, ugyanis az erőszakos konfliktusok a kényszerű lakóhelyelhagyás fő kiváltó okai;

mivel az Európai Számvevőszék súlyos kétségeket fogalmazott meg az EU külső migrációs kiadásainak, többek között a migránsok emberi jogaival foglalkozó projektek hatékonyságával kapcsolatban; mivel a Számvevőszék azt is megállapította, hogy a biztonság és a határvédelem alkotta az európai migrációs kiadások legfontosabb elemét;

mivel a szükségletekre, valamint az emberiesség, a semlegesség, a pártatlanság és a függetlenség elvének, ezenkívül a Genfi Egyezményekben és a kiegészítő jegyzőkönyvekben lefektetett nemzetközi humanitárius jogszabályok és az emberi jogok tiszteletben tartására épülő humanitárius segítségnyújtásnak kell az Unió összes külső fellépésének középpontjában állnia; mivel fent kell tartani a segélyezés függetlenségét, azaz a segélyeket politikai, gazdasági vagy biztonsági megfontolásoktól és mindennemű megkülönböztetéstől mentesen kell nyújtani;

mivel az emberi jogokon alapuló migrációs politika sikeres végrehajtása megköveteli, hogy a szélsőségesség és a populizmus ellensúlyozása érdekében szembenézzünk a migráció negatív megítélésével, és olyan pozitív narratívákat dolgozzunk ki, amelyek a migrációs mozgásokat a befogadó országok számára lehetőségként jelenítik meg;

mivel az Unió felelősséggel tartozik végrehajtó partnereinek támogatásáért, hogy azok gyors, hatékony és magas színvonalú segítséget és védelmet nyújthassanak, és felelősséggel tartozik az érintett emberekért; mivel ebben a tekintetben az Unió partnereinek szükségük van kellő időben nyújtott és kiszámítható finanszírozásra, a finanszírozás elosztásával kapcsolatos döntésekre, hogy a változó vagy az új prioritások esetén elegendő idejük legyen a tervezésre és a megfelelő intézkedések meghozatalára;

mivel a decentralizált együttműködés elősegítheti az országukon belül lakóhelyét elhagyni kényszerült személyek, a migránsok és a menekültek szükségleteinek és kultúrájának jobb megértését, és a helyi népességgel is jobban meg lehet ismertetni azokat a kihívásokat, amelyekkel a migránsoknak szembe kellett nézniük származási országukban; mivel a helyi és a regionális európai kormányok a kapacitásépítésen keresztül kulcsszerepet tölthetnek be a kiváltó okok kezelésében;

mivel az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkének (1) bekezdése kifejezetten úgy rendelkezik, hogy „az Unió nemzetközi szintű fellépése azon elvekre épül, amelyek létrehozását, fejlődését és bővítését vezérelték, és arra irányul, hogy ezek érvényesülését a világ többi részén is előbbre vigye; ezek az elvek a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemes és oszthatatlan volta, az emberi méltóság tiszteletben tartása, az egyenlőség és szolidaritás elvei, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elvek és a nemzetközi jog tiszteletben tartása”; mivel a Lisszaboni Szerződés 208. cikke szerint a fejlesztési támogatás célja a szegénység harmadik országokban történő mérséklése, idővel pedig annak felszámolása;

A mobilitási kihívások kezelését célzó, átfogó és elvi alapokon nyugvó uniós fellépés

hangsúlyozza, hogy a mostani világban az emberek eddig soha nem látott mértékű mobilitásának vagyunk szemtanúi, és hogy a nemzetközi közösségnek haladéktalanul hozzá kell kezdenie egy közös válasz megerősítéséhez az e jelenség által támasztott kihívások és lehetőségek kezelése érdekében; hangsúlyozza, hogy e válasznak a szolidaritás elvén kell alapulnia és nemcsak a biztonságra épülő megközelítésre kell épülnie, hanem vezérfonalául a jobb és biztonságosabb élet reményében bármely okból az otthona elhagyására kényszerülő összes ember jogainak és a méltóságának teljes mértékű védelmét kell megtenni; hangsúlyozza, hogy bármely válaszadás során különös figyelmet kell fordítani a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévőkre és számukra saját országukban kell segítséget nyújtani; hangsúlyozza, hogy a menekültek és migránsok kezelését külön jogi keretek szabályozzák, ugyanakkor egyazon egyetemes emberi jogok és alapvető szabadságok illetik meg őket, amelyeket jogállásuktól függetlenül biztosítani kell; emlékeztet arra, hogy az Uniónak minden közös politikában tiszteletben kell tartania saját értékeit és elveit, és külső kapcsolataiban is elő kell mozdítania ezeket, beleértve az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkében foglaltakat; hangsúlyozza, hogy következetességre van szükség az EU külső politikái és egyéb, külső dimenzióval bíró szakpolitikái terén;

hangsúlyozza, hogy többféle összetett oka van az emberek e magas szintű mobilitásának, és ha különbséget akarunk tenni annak elemei között és célzott politikai válaszokat akarunk kidolgozni, akkor tényeken alapuló döntésekre van szükség; hangsúlyozza, hogy az Uniónak és a tagállamoknak figyelembe kell venniük a ma realitását és az emberek mozgásával kapcsolatosan új megközelítést kell kidolgozniuk valós adatok és az uniós érdekek alapján, azáltal, hogy fokozzák az emberek ellenálló képességét és az alapvető szolgáltatásokhoz, nevezetesen az oktatáshoz való hozzáférésüket, elősegítik integrációjukat és a helyi környezetekhez való hozzájárulásukat azáltal, hogy lehetőségeket biztosítanak a foglalkoztatásra és az önfoglalkoztatásra;

hangsúlyozza, hogy a nemzetközi migráció – amint erre a történelem során már volt példa – hozzájárulhat a társadalmi-gazdasági fejlődéshez, és az ezzel kapcsolatban használt narratívának pozitívnak kell lennie, amely elősegíti a probléma, valamint az ehhez kapcsolódó közös előnyök valódi és objektív megértését az idegengyűlölő, populista és nacionalista szólamok ellensúlyozására; üdvözli ezért az ENSZ által indított „Together” elnevezésű kampányt a menekültekről és migránsokról alkotott negatív kép és a hozzájuk történő negatív viszonyulás csökkentése érdekében, és felhívja az uniós intézményeket, hogy teljes mértékben működjenek együtt az ENSZ-szel e kampány támogatásában; felhívja a figyelmet, hogy közép- és hosszú távra összpontosító globális, európai, nemzeti és helyi politikákat kell elfogadni, és nem kizárólag az azonnali politikai nyomás vagy a nemzeti választási megfontolások által vezérelteket; hangsúlyozza, hogy ezeknek a politikáknak koherensnek, érthetőnek, befogadónak és rugalmasnak kell lenniük, melyek célja a migráció mint rendszeres emberi jelenség szabályozása és a határigazgatással, a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok szociális védelmével, valamint a menekültek és migránsok társadalmi befogadásával kapcsolatban felmerülő jogos aggályok kezelése;

hangsúlyozza, hogy a humanitárius támogatási rendszer rendkívül túlterhelt, és hogy a rendelkezésére álló pénzügyi erőforrások sohasem lesznek elegendőek ahhoz, hogy kezeljék a kényszerű lakóhelyelhagyás okozta válságokat, főleg amiatt, hogy ezek többsége elhúzódó jellegű; a helyes irányba tett lépésként ezért tudomásul veszi a Bizottság „A kényszerű lakóhelyelhagyás és a fejlesztés” című, 2016. áprilisi közleményében felvázolt új szakpolitikai keretet, és felszólítja az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy hajtsák végre annak tartalmát a harmadik országokra vonatkozó új partnerségi kereten belül; megjegyzi, hogy átfogó és fenntarthatóbb megközelítésre van szükség a migráció tekintetében, ideértve a humanitárius megfontolások és a fejlesztés közötti szorosabb kapcsolatok előmozdítását, és e kihívás eredményes leküzdése érdekében célzott, tényeken alapuló stratégiákat kell kialakítani a különböző partnerekkel (a regionális szereplőkkel, a kormányokkal, a helyi hatóságokkal, a diaszpórával, a civil társadalommal, köztük a menekültek és a migránsok szervezeteivel, a helyi vallásos szervezetekkel és az érdekelt nem kormányzati szervezetekkel, valamint a magánszektorral) közösen, ugyanakkor tiszteletben kell tartani azt, hogy a humanitárius segítségnyújtás nem válságkezelési eszköz, amint ezt a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos uniós konszenzus is leszögezi;

hangsúlyozza, hogy az uniós fejlesztési együttműködés keretében továbbra is a lakhelyelhagyásra kényszerülés és a migráció kiváltó okaival – nevezetesen a fegyveres konfliktusok, a bármely alapon történő üldöztetés, a nemi alapú erőszak, a rossz kormányzás, a szegénység, a gazdasági lehetőségek hiánya és az éghajlatváltozás – kell foglalkozni és azokat hatékonyan kell kezelni az államszervezetek instabilitása elleni küzdelem, a béke és a biztonság előmozdítása, a konfliktusmegoldási és a konfliktus utáni megbékélési folyamatok, az igazságosság és a méltányosság, valamint az intézmények, a közigazgatási kapacitás, a demokrácia, a helyes kormányzás, a jogállamiság megerősítése és az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása révén, összhangban a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó új ütemtervben megállapított 16. fenntartható fejlesztési céllal és az Egyesült Nemzetek Alapokmányában és a nemzetközi jogszabályokban meghatározott elvekkel;

hangsúlyozza, hogy előtérbe kell helyezni a migrációs jelenség társadalmi-gazdasági vonatkozásait, hogy el lehessen végezni a kényszerű lakóhelyelhagyás és a migráció kiváltó okainak országonkénti elemzését, valamint hogy ösztönözzék a származási országokat, hogy olyan intézkedéseket és szakpolitikákat fogadjanak el és hajtsanak végre, amelyek előmozdítják a tisztességes munkahelyek létrehozását és a valós gazdasági lehetőségeket, hogy a migráció lehetőség, ne pedig kényszer legyen; felhívja az EU-t, hogy olyan politikákat folytasson, amelyek célja a szegénység visszaszorítása és hosszabb távon pedig teljes felszámolása, az egyenlőtlenségek és az élelmiszer-ellátás bizonytalansága elleni küzdelem, a gazdasági fejlődés ösztönzése, a korrupció elleni küzdelem és az alapvető közszolgáltatások megerősítése; megjegyzi, hogy a sikeres politikának el kell ismernie, hogy szükség van a gazdasági ellenálló képesség kialakítására mind a befogadó, mind pedig a származási országokban; kitart amellett, hogy javítani kell a fejlesztést szolgáló politikák koherenciáját;

hangsúlyozza, hogy a munkahelyek és a gazdasági lehetőségek kritikus jelentőségűek a lakóhelyelhagyás miatti kiszolgáltatottság hatásainak enyhítésében; felhívja az Uniót, hogy nyújtson segítséget a migránsoknak és a menekülteknek, hogy olyan helyre költözhessenek, ahol vannak ilyen lehetőségek, száműzetésük helyszínén járuljon hozzá e lehetőségek megteremtéséhez (például a munkaerőpiachoz való hozzáférést gátló akadályok eltávolításával) és nyújtson nekik segítséget olyan új készségek elsajátításához, amelyek jobban illeszkednek a helyi munkaerőpiac szükségleteihez;

üdvözli az Unió – mint a világ legnagyobb adományozója – humanitárius segítségnyújtás iránti elkötelezettségét a menekültek életfeltételeinek javítása területén; sürgeti az EU-t és a tagállamokat, hogy teljesítsék a már vállalt ígéreteiket és a fokozott humanitárius szükségleteknek megfelelően növeljék pénzügyi kötelezettségvállalásaikat; megjegyzi, hogy a kényszerű lakóhelyelhagyás okozta válságok elhárításában a humanitárius válaszlépés mindig is az első reakció lesz; hangsúlyozza, hogy továbbra is a nemzetközi jog, valamint az emberiesség, a semlegesség, a pártatlanság és a függetlenség humanitárius elveit kell az Uniónak a menekültválságra és a kényszerű lakóhelyelhagyás okozta válságokra adott humanitárius válaszlépései vezérelvének tekinteni;

elismeri, hogy sok millió embertársunk jogai és méltósága további csorbát szenved, ha menekülttáborokban vagy a városok peremén kell sínylődniük, ahol nem lehet hozzáférni az alapvető szükségletekhez, megélhetéshez és bevételi lehetőségekhez;

10.

hangsúlyozza, hogy fontos a migráció nemekkel kapcsolatos dimenziójának elismerése, nemcsak azért, mert a nők mindenfajta visszaélésekkel szemben kiszolgáltatottak, hanem azért is, mert náluk több oka is van a migrációnak, fontos szerepet töltenek be a vészhelyzetek kezelésében, társadalmi-gazdasági hozzájárulásuk jelentős, valamint aktívan részt vesznek a konfliktusok megelőzésében és rendezésében, illetve a konfliktusok utáni folyamatokban és a demokratikus társadalmak újjáépítésében; megjegyzi, hogy a nők társadalmi és döntéshozatali szerepvállalásának növelése nélkülözhetetlen a kényszerű lakóhelyelhagyás mélyebb okainak kezeléséhez, valamint jogaik és önrendelkezésük biztosításához a migrációs folyamat minden szakaszában; megismétli, hogy a menekültügyi és migrációs mozgásokkal kapcsolatos uniós politikákban szükség van a nemek és életkor szerinti megközelítés alkalmazására;

11.

szorosabb együttműködésre szólít fel az ENSZ-szel és más szereplőkkel, többek között az UNHCR és az UNRWA számára nyújtott megnövelt pénzügyi hozzájárulásokat is; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy javítani kell az életkörülményeket a menekülttáborokban, különösen az egészségügy és az oktatás területén, és fokozatosan véget kell vetni a humanitárius támogatásoktól való függésnek a jelenlegi elhúzódó válságokban az ellenálló képesség támogatásával és azzal, hogy lehetővé teszik a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek számára, hogy fogadó országuk lakosaiként méltóságban élhessenek mindaddig, amíg esetlegesen önkéntesen vissza nem térnek vagy át nem helyezik őket;

12.

kiemeli az Unió által megtett, a migrációs válság külső vonatkozásainak kezelésére irányuló fontos lépéseket, különös tekintettel a migránsok csempészéséért és az emberkereskedelemért felelős szervezett bűnözés elleni küzdelemre, hangsúlyozza továbbá a származási és a tranzitországokkal folytatott fokozott együttműködést;

13.

hangsúlyozza, hogy a származási országokban olyan keretet és struktúrákat kell létrehozni, amelyek méltó módon védik és fogadják a visszatoloncolt, kiszolgáltatott és marginális helyzetű migránsokat, a sikeres társadalmi-kulturális beilleszkedésüket célzó eszközöknek a rendelkezésükre bocsátása révén.

14.

emlékeztet arra, hogy a kiszolgáltatott csoportok, köztük a nők, a (családjaik által kísért és kísérő nélküli) kiskorúak, a fogyatékkal élők, az idősek és az LMBTI-személyek különösen ki vannak téve a visszaéléseknek a migrációs folyamat minden egyes szakasza során; emlékeztet arra, hogy emellett a nőknél és a lányoknál nagy a nemi erőszak és megkülönböztetés kockázata még akkor is, ha már elértek a biztonságosnak tekintett helyekre; felszólít arra, hogy e csoportok az áthelyezésük vagy beilleszkedésük részeként részesüljenek célzott segítségben és nagyobb humanitárius védelemben, és részesítsék őket előnyben a nemi szempontokat figyelembe vevő fogadási eljárásoknál, és esetükben fokozottan tartsák be a minimális normákat és a hatékonyabb családegyesítési rendelkezéseket; a menekültügyi eljárás során a kiszolgáltatott személyek esetében különleges biztosítékokat sürget az erőszak és a hátrányos megkülönböztetés ellen, továbbá azt, hogy az alkalmazandó jognak megfelelően biztosítani kell számukra a tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállást és az alapvető szolgáltatásokat, beleértve az egészségügyi ellátást és az oktatást; kéri az Európai Uniót, hogy a harmadik országokkal folytatott együttműködésben dolgozzon ki képzési programokat a kiszolgáltatott helyzetben lévő menekültek és migránsok sajátos igényeire vonatkozóan;

15.

hangsúlyozza, hogy a gyermekek a migránsok és a menekültek jelentős részét teszik ki, és hogy a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel összhangban külön eljárásokat kell kialakítani és életbe léptetni a gyermekek védelmének biztosítása érdekében; felszólítja a fogadó országokat, biztosítsák, hogy a menekült gyermekek teljes mértékben hozzáférjenek az oktatáshoz, és amennyire lehetséges, segítsék elő a nemzeti oktatási rendszerekbe való beilleszkedésüket és befogadásukat; felszólítja a humanitárius és a fejlesztési közösségeket is, hogy szenteljenek nagyobb figyelmet a lakóhelyüket elhagyni kényszerülők közösségéhez és a befogadó közösségekhez tartozó tanárok oktatásának és képzésének, felszólítja továbbá a nemzetközi adományozókat, hogy a menekültügyi válságra adott válaszlépések során biztosítsanak elsőbbséget az oktatásnak olyan programok révén, amelyek célja a migráns gyermekek bevonása és lelki támogatása, valamint a befogadó országokban beszélt nyelv elsajátításának elősegítése a menekült gyermekek nagyobb mértékű, megfelelő szintű integrációjának biztosítása érdekében; üdvözli, hogy a pénzügyi támogatás révén a szíriai gyermekek fokozott oktatásban és képzésben részesülhetnek, valamint azt, hogy az uniós humanitárius segítségnyújtási költségvetésben az utóbbi időben 4 %-ról 6 %-ra nőttek az oktatásra fordítható kiadások, és ezzel az EU vezető szerepet játszik a vészhelyzetekben biztosított oktatás projektek támogatása terén a világon; kéri, hogy növeljék a finanszírozás ezen új formájának eredményességét;

16.

elismeri, hogy a hontalanság komoly emberi jogi problémát jelent; kéri a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy minden uniós külső fellépésében küzdjön a hontalanság ellen, különösen állampolgársági törvényekben foglalt nemi, vallási vagy kisebbségi jogálláson alapuló megkülönböztetés kezelésével, a gyermekek állampolgársághoz való jogának elősegítésével, és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) által indított, a hontalanság 2024-ig történő megszüntetésére irányuló kampány támogatásával; elítéli az egyes országok által az ország területéről távozásra és visszatérésre vonatkozóan bevezetett korlátozásokat és tilalmakat, valamint felhívja a figyelmet a hontalanság következményeire a jogokhoz való hozzáférés területén; felhívja a nemzeti kormányokat és parlamenteket, hogy töröljék el a migrációt szabálysértésként kezelő, büntető jellegű jogi kereteket;

17.

kiemeli, hogy az uniós alapelvek szerint az Unió külső migrációs politikáinak átfogó célkitűzésévé kell tenni egy többoldalú irányítási rendszer létrehozását a nemzetközi migráció kezeléséhez, amelynek első lépése lehet a közelmúltban megrendezett magas szintű ENSZ-ülés;

A jobban kezelt nemzetközi migráció: globális felelősség

18.

erőteljes aggodalmát fejezi ki az Egyesült Államok kormányának nemrégiben hozott azon döntése miatt, hogy ideiglenesen megtiltja hét muzulmán többségű ország állampolgárainak az Egyesült Államok területére történő belépést, továbbá hogy ideiglenesen felfüggesztette az Egyesült Államok menekültügyi rendszerét; úgy véli, hogy ez a döntés megkülönböztető jellegű és tápot ad az idegengyűlölő és bevándorlás-ellenes szólamoknak, és nem lehet összhangban a legfontosabb nemzetközi jogi eszközökkel, például a genfi egyezménnyel, és súlyosan alááshatja a menekültekkel szembeni nemzetközi felelősség igazságos elosztására irányuló jelenlegi globális erőfeszítéseket; felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy helyezkedjenek határozott közös álláspontra a nemzetközi védelmi rendszer és az összes érintett nép, különösen az uniós polgárok jogbiztonságának megóvása érdekében;

19.

üdvözli az ENSZ Közgyűlésének a menekültek és a migránsok tömeges mozgása kezelésével foglalkozó magas szintű, 2016. szeptember 19-én rendezett ülését, valamint az Amerikai Egyesült Államokban e témában tartott vezetői csúcstalálkozót, mivel a migrációs hullámok kezelése globális felelősség, amely hatékony globális válaszadást és valamennyi érintett fél megerősített együttműködését teszi szükségessé, ha az emberi jogokat teljes mértékben tiszteletben tartó fenntartható megoldást szeretnénk elérni; üdvözli, hogy e csúcstalálkozók eredményeképpen a korábbiakban soha nem tapasztalt hangsúllyal jutott kifejezésre a tényleges politikai elkötelezettség, és reményét fejezi ki, hogy ez azonnali utat nyit meg egy igazi globális válaszlépés, a menekültekkel és a világszerte tapasztalható jelentős migrációs mozgásokkal kapcsolatos felelősség nemzetközi elosztása felé; mély sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy nem születtek konkrét vagy jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalások a retorika és a tényleges valóság között jelenleg tapasztalható szakadék áthidalásához szükséges segély vagy reform tekintetében; felhívja az összes érintett felet, hogy biztosítsák folyamatos, azonnali és eredményes politikai elkötelezettségüket és folytassanak együttműködést, cseréljék ki ismereteiket és tapasztalataikat a partnerországokkal, a civil szervezetekkel és a helyi önkormányzatokkal, biztosítsanak finanszírozást és a befogadó országokat támogató konkrét tettekben mutassák ki szolidaritásukat; hangsúlyozza, hogy a migrációs kihívások kezelése érdekében az ENSZ szintjén nagyobb mértékű koordinációra van szükség az EU és nemzetközi partnerei között; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy vállaljanak vezető szerepet a nemzetközi erőfeszítésekben, különösen annak biztosítása tekintetében, hogy a megállapodásokat – közöttük a menekültekre és a biztonságos, rendezett és szabályos migrációra vonatkozóan a jövőben kötendő ENSZ-paktumokat – gyorsan átültessék a gyakorlatba, és megteremtsék a szükséges nyomon követési mechanizmusokat;

20.

hangsúlyozza, hogy a globális migrációs és mobilitási együttműködést a regionális és szubregionális keretekre kell építeni; felhívja az Uniót az együttműködési keretek megerősítésére olyan regionális szervezetekkel, mint az Afrikai Unió, az Arab Államok Ligája és az Öböl-menti Együttműködési Tanács a régión belüli mobilitás kezelésének ösztönzésére, és hangsúlyozza, hogy ösztönözni kell e regionális szervezeteket, hogy teljes mértékben vegyenek részt ebben az együttműködésben; megjegyzi, hogy az alrégió szintű gazdasági integráció eszköz többek között a dél-dél közötti migrációkezelési és mobilitási kezdeményezések kezelése és ösztönzése terén; sürgeti az EU-t, hogy az Afrikai Unió vállaljon határozottabb és hitelesebb szerepet Afrika politikai válságainak megelőzésében;

21.

kiemeli, hogy az Unió számára előnyös lehet a multilaterális fejlesztési bankokkal és az ENSZ szakosodott szerveivel, elsősorban az UNHCR-rel és a jelenleg az ENSZ-hez kapcsolódó Nemzetközi Migrációs Szervezettel (IOM) folytatott szorosabb együttműködés és szinergia; tudomásul veszi a Világbank legújabb elképzeléseit a lakóhelyük elhagyására kényszerült személyek helyzetéről, és üdvözli, hogy elismerték a hatások enyhítésével és a menekültüggyel kapcsolatos politikák továbbfejlesztésének szükségességét, amelyek támogatják a lakóhelyük elhagyására kényszerült személyek integrációját és egyúttal arra kötelezik a befogadó közösségeket, hogy elérjék fejlesztési céljaikat;

22.

hangsúlyozza, hogy a lakóhelyük elhagyására kényszerülő személyek áttelepítése a nemzetközi közösség azonnali felelőssége, amelyben az UNHCR fontos szerepet játszik; felszólítja az EU tagállamait, hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben a saját ígéreteiket; alapvető fontosságúnak tartja koordinált és fenntartható reagálási mechanizmus sürgős bevezetését, amely tisztességes és hozzáférhető eljárásokat biztosít a nemzetközi védelemre szoruló személyek számára, hogy menedékjogot kapjanak az Európai Unióban és más fogadó országokban, és a felelősség elsősorban ne a frontvonalbeli, illetve a konfliktus sújtotta övezetekkel szomszédos országokra háruljon; kiemeli, hogy a lakóhelyelhagyás olyan tömegeket és akkora területeket érint, hogy a jelenlegi pénzügyi támogatás kiapadt, amit még az is súlyosbít, hogy nem sikerült a kényszerű lakóhelyelhagyás kiváltó okaira megfelelő és hatékony megoldásokat találni;

23.

rámutat a menekültekkel kapcsolatos nemzetközi jogi kötelezettségekre, és felszólít minden olyan országot, amely még ezt nem tette meg, hogy ratifikálja és hajtsa végre a menekültek jogállásáról szóló egyezményt és annak jegyzőkönyvét; felszólítja az összes országot, hogy bővítsék ki a védelmet a belső menekültekre, ahogy azt már megtették olyan mechanizmusokban, mint az Afrikai Unió egyezménye az afrikai belső menekültek védelméről és támogatásáról (kampalai egyezmény);

24.

hangsúlyozza, hogy a biztonságos ország és a biztonságos származási ország fogalma nem akadályozhatja meg a menedékjog iránti kérelmek egyéni elbírálását; kéri, hogy a menedékkérők származási országaiban, beleértve a biztonságosnak tekintett országokat is, gyűjtsenek szakosodott, részletes és rendszeresen frissített információkat az emberek jogaival kapcsolatban, különösen a nők, a gyermekek, a fogyatékkal élők és az LMBTI-személyek esetében;

25.

hangsúlyozza, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy biztosítottak legyenek a menekültek számára a méltó életkörülmények a tagállamokban és a menekülttáborokban, különös tekintettel az egészségügyi ellátásra, az oktatásban való részvétel és a munka lehetőségére;

26.

hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani az oktatási lehetőségeket; szorgalmazza a képesítések elismerésére vonatkozó politikák harmonizálását, valamint a migráns munkavállalók jogainak és társadalombiztosításának védelmét az ILO alapvető egyezményeivel összhangban; szorgalmazza a migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló nemzetközi egyezmény aláírását és ratifikálását;

27.

úgy véli, hogy az az ideiglenes és kiegészítő védelem, amely azon a feltételezésen alapul, hogy a menekültek a lehető leghamarabb vissza fognak térni, kilátástalanságot teremt, és elveti az integráció lehetőségét; emlékeztet annak a pozitív szerepnek a fontosságára, amelyet a menekültek tölthetnek be társadalmaik újjáépítésében, amikor külföldről visszatérnek országukba;

28.

elítéli, hogy drámaian nagy számban halnak meg migránsok a Földközi-tengeren, és aggodalmának ad hangot a migránsok és menedékkérőkkel szemben az Európába tartó útjuk során elkövetett emberi jogi visszaélések növekvő száma miatt;

29.

mély aggodalmát fejezi ki a nagyszámú, kísérő nélküli kiskorú bevándorló eltűnése miatt; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre egy adatbankot a tagállamok területére lépő, kísérő nélküli kiskorúak nyilvántartására;

30.

hangsúlyozza, hogy az erőszakos konfliktusokra tartós diplomáciai és politikai megoldást kell találni, és befektetéseket kell eszközölni korai figyelmeztető és konfliktusmegelőző mechanizmusokba annak érdekében, hogy a jövőben csökkenjen e konfliktusok száma; sürgeti az EU-t, hogy a nemzetközi partnerekkel és a legfontosabb regionális hatalmakkal és szervezetekkel összehangolt diplomáciai erőfeszítéseket kezdeményezzen annak érdekében, hogy erősebb és proaktívabb szerepet vállaljon a konfliktusmegelőzés, a közvetítés, a döntések és a megbékélés terén, és biztosítsa az emberek azon jogát, hogy hazájukban és régiójukban maradhassanak; hangsúlyozza, hogy ennek kiemelt helyet kell kapnia az EKSZ tevékenységében, amely számára ehhez biztosítani kell a szükséges forrásokat és hatásköröket, többek között a költségvetés és a személyzettel való ellátás tekintetében; hangsúlyozza ezzel kapcsolatban az uniós küldöttségek és a különleges képviselők alapvető szerepét; hangsúlyozza, hogy a kényszerű lakóhelyelhagyásra és a migrációra adandó válasznak a szükségleteken és a jogon kell alapulnia, figyelembe kell vennie a lakosság sebezhetőségét és nem korlátozódhat a humanitárius segítségnyújtásra, ugyanakkor a fejlesztés és a civil társadalom szereplőit is be kell vonnia;

31.

felszólítja az Uniót és a tagállamokat, hogy az éghajlatváltozás jelentette kihívást illető feladatukat vegyék komolyan, sürgősen hajtsák végre a Párizsi Megállapodást, továbbá vállaljanak vezető szerepet annak elismerésében, hogy az éghajlatváltozás tömeges elvándorlást okoz, mivel a lakóhelyelhagyás valószínűleg fokozódik és egyre gyakoribbá válik; felszólítja különösen az EU-t, hogy bocsásson elegendő forrást az éghajlatváltozás által sújtott országok rendelkezésére annak érdekében, hogy képesek legyenek alkalmazkodni az éghajlatváltozás következményeihez és hogy enyhíteni tudják annak hatásait; hangsúlyozza, hogy ez nem történhet a hagyományos fejlesztési együttműködés rovására, mivel annak célja szegénység csökkentése; véleménye szerint az éghajlatváltozás hatásai miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerülőknek külön nemzetközi védelmi jogállást kell biztosítani, amely figyelembe veszi e személyek helyzetének a sajátosságait;

32.

elismerően nyilatkozik a helyi és nemzetközi nem kormányzati szervezetek és civil társadalmi szervezetek által a minden nehézség és veszély ellenére elvégzett munkáról, amikor a menekültek és migránsok származási, tranzit- és célországaiban sürgős és gyakran életmentő segítséget nyújtanak a legkiszolgáltatottabb emberek számára; kiemeli, hogy ez a munka gyakran áthidalja az államok és a tágabb nemzetközi közösség által hátrahagyott űrt;

33.

döntő fontosságúnak tartja, hogy túllépjünk a menekültekkel kapcsolatos jelenlegi narratíván, amelyben ezek az emberek csak teherként jelennek meg, és hangsúlyozza, hogy ha lehetőséget kapnak, pozitívan hozzájárulhatnak az őket befogadó közösségekhez; javasolja, hogy vonják be a menekülteket az őket közvetlenül érintő politikai válaszok meghatározásába és kialakításába, valamint a szükséges programok létrehozásába és megerősítésébe; felszólítja az európai intézményeket és ügynökségeket, hogy igazgatási egységeiken belül indítsanak gyakornoki programokat, amelyek különösen az Európai Unióban jogszerűen tartózkodó fiatal diplomás menekülteket célozzák meg, ami egyik módja a példamutatásnak és annak, hogy a fiatal nemzedékbe történő befektetés előnyeit szemléltessék;

Az Unió külső tevékenysége és harmadik országokkal kialakított partnerségek

34.

hangsúlyozza, hogy Unió külső tevékenységének békeorientáltnak, proaktívnak és előretekintőnek kell lennie, nem pedig főként reaktív jellegűnek, és az új válságokra új célkitűzésekkel kell válaszolnia; támogatja az Unió és a harmadik országok közötti együttműködés szorosabbra fűzését a biztonság, az oktatás és az információcsere területén, hogy javítani lehessen a migráció kezelését, és el lehessen kerülni az új válságokat; emlékeztet arra, hogy a migráció jelenségének hátterében számos különböző ok húzódik meg, például a népesség növekedése, a szegénység, a lehetőségek hiánya és az elégtelen munkahelyteremtés, a politikai bizonytalanság, az emberi jogok megsértése, a politikai elnyomás, az üldözés, a katonai konfliktusok és az erőszak egyéb formái, valamint az éghajlatváltozás; emlékeztet arra, hogy e problémák kezelése enyhítheti a kényszerű lakóhelyelhagyás kiváltó okait és magát a migrációt; hangsúlyozza annak alapvető szükségességét, hogy két szinten megerősítsék a szakpolitikai koherenciát: a belső és külső uniós politikák között, valamint – magán a külső tevékenységen belül – a bővítéspolitika, az európai szomszédságpolitika, az Unió stratégiai partnereihez fűződő kétoldalú kapcsolatok, illetve a fejlesztés- és kereskedelempolitika között; emlékeztet arra, hogy a fejlődő országokkal folytatott kereskedelempolitikának kölcsönösen előnyösnek kell lennie, miközben megfelelően figyelembe kell vennie az ezen országok és az Unió közötti gazdasági egyenlőtlenségeket; hangsúlyozza az európai biztosok külső tevékenységgel foglalkozó csoportjának jelentőségét az Unió migrációs fellépéseinek a legmagasabb politikai szinten történő koordinálásában, valamint abban, hogy lendületet ad az ambiciózus közös uniós migrációs politikának;

35.

hangsúlyozza, hogy átfogó megközelítést kell kialakítani a külső konfliktusokkal és válságokkal kapcsolatban, és ehhez fel kell térképezni, hogy a kényszerű lakóhelyelhagyás milyen közvetlen és közvetett gazdasági, környezeti, társadalmi, költségvetési és politikai hatást gyakorol a harmadik országokra, hogy a fejlesztési politikákat jobban az ő szükségleteikhez lehessen igazítani;

36.

hangsúlyozza, hogy az európai szomszédságpolitika (ENP) 2015. november 18-án előterjesztett felülvizsgálata azt irányozza elő, hogy kibővített együttműködési keretek révén bevonják az Unió szomszédságában található partnerállamokkal szomszédos harmadik országokat; ezért ösztönzi, hogy határozzanak meg a regionális kihívásokkal, például a biztonsággal, az energiával vagy a menekültek és a migrációs hullámok kezelésével kapcsolatos tematikus kereteket, hogy együttműködést lehessen felkínálni az Unió, a déli szomszédság partnerállamai és a – különösen afrikai – regionális kulcsszereplők között;

37.

ismételten hangsúlyozza a „többért többet” elvet mint az uniós külpolitika alapját, amelynek keretében az Uniónak egyre szorosabb (pénzügyi) partnerségeket kellene kötnie azokkal az országokkal, amelyek haladást érnek el a demokratikus reformok terén; hangsúlyozza, hogy az Unió külpolitikájának egyik prioritásává kell tenni a harmadik országokban élő emberek életminőségének javítását;

38.

felszólítja az alelnököt/főképviselőt, hogy a tagállamokkal együttműködve munkálkodjon az államok, a gazdaság és a társadalom ellenálló képességének kiépítésén, különösen az Unió szomszédságában és a tágabb környező régiókban, többek között az európai szomszédságpolitikán és más uniós eszközökön keresztül;

39.

elítéli a migrációnak az érintett emberek emberi jogainak sérelmére történő egyre szélesebb körű kriminalizálását, valamint a menekültekkel szembeni rossz bánásmódot és a harmadik országokban való önkényes fogva tartásukat; felszólítja az alelnököt/főképviselőt és az EKSZ-t, hogy foglalkozzon ezzel a kérdéssel többek közt az emberi jogi párbeszédek során és a jog érvényesülésével, a szabadsággal és a biztonsággal foglalkozó albizottságokban, és növelje a védelemre szolgáló kapacitásokat az Unión kívüli tranzitországokban;

40.

kéri egy valódi, az emberi jogokon és – az EUMSZ 80. cikkében rögzítetteknek megfelelően – a tagállamok közötti szolidaritás elvén alapuló közös európai migrációs politika létrehozását, amely megerősíti az Unió külső határait és biztosítja a biztonságos és rendezett, többek között körkörös migrációt lehetővé tevő jogszerű csatornákat, egy olyan, hosszú távon fenntartható szakpolitikaként, amely előmozdítja a növekedést és a kohéziót az Unión belül, hogy egyértelmű keretrendszer álljon rendelkezésre az Unió harmadik országokkal fenntartott kapcsolataihoz; felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy erősítse meg az európai kék kártya rendszerét, hogy jobban lehessen kezelni a gazdasági migrációt; figyelmeztet arra, hogy minden olyan politika, amely ellentmondhat az EUSZ 8. cikkében és az Alapjogi Chartában lefektetett alapvető uniós értékeknek, rontja az Unió hitelességét és azon képességét, hogy nemzetközi szinten befolyásolja a fejleményeket; megjegyzi, hogy az Unió külső migrációs politikáinak arra van szüksége, hogy a harmadik országokkal kötött megállapodásokat a tartós partnerségek kialakítása érdekében hosszú távú célkitűzések irányítsák; emlékeztet arra, hogy minden ilyen partnerségnek a párbeszéden, a közös érdekeken és a kölcsönös felelősségvállaláson kell alapulnia; üdvözli a migránscsempészet elleni uniós cselekvési tervet (2015–2020), amely szorosabb együttműködést irányoz elő a harmadik országokkal, de hangsúlyozza, hogy a legális migrációra vonatkozó közös uniós politika végrehajtása kulcsfontosságú szerepet játszana az embercsempészek üzleti modelljének szétzúzásában és az embercsempészet elleni küzdelemben; felszólítja a Bizottságot, hogy hozza teljes összhangba a meglévő uniós vívmányokat az ENSZ csempészet elleni jegyzőkönyvével, és biztosítsa az erőszak vagy a visszaélések migráns áldozatainak megfelelő védelmét;

41.

kéri, hogy a harmadik országokkal kötött valamennyi megállapodás garantálja, hogy a migránsok jogai – függetlenül státuszuktól – összhangban legyenek a nemzetközi joggal, és felhív megfelelő – köztük a menedékjoggal kapcsolatos – jogszabályok elfogadására, melyek rögzítik, hogy a szabálytalan határátlépés önmagában ne lehessen ok a bebörtönzésre;

42.

ismételten hangsúlyozza annak fontosságát, hogy együttműködjünk a harmadik országokkal az emberkereskedelem és az embercsempészet elleni küzdelem terén annak érdekében, hogy az ilyen bűnszervezeteket a lehető legkorábbi szakaszban meg lehessen fékezni; hangsúlyozza e tekintetben, hogy erősíteni kell az igazságügyi és rendőrségi együttműködést ezekkel az országokkal annak érdekében, hogy az ilyen szervezeteket azonosítani lehessen és fel lehessen számolni; emlékeztet továbbá arra, hogy ezekben az országokban ki kell építeni a kapacitásokat annak érdekében, hogy hatékonyan fel tudják deríteni és szankcionálni tudják az elkövetőket; ezért kéri, hogy ösztönözzék az Európai Unió, a tagállamok, az Europol, az Eurojust és az érintett harmadik országok közötti együttműködést; újra megerősíti, hogy az emberkereskedelem ellen hozott intézkedések nem érinthetik hátrányosan az emberkereskedelem áldozatai, a migránsok, a menekültek és a nemzetközi védelemre szoruló személyek jogait; felszólít arra, hogy haladéktalanul szüntessék meg az emberkereskedelem áldozatai és a gyermekek őrizetbe vételét;

43.

rámutat arra, hogy az emberkereskedelemmel és csempészettel foglalkozó hálózatok bűnözői tevékenységük során nagyban támaszkodnak az internetre, ezért létfontosságú, hogy az Európai Unió – különösen az Europol és a szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó uniós egység (IRU) révén – fokozza ezzel kapcsolatos tevékenységét, és szorosabbra fűzze a harmadik országokkal folytatott együttműködést e téren;

44.

emlékeztet arra, hogy az emberkereskedők legális migrációs útvonalakat használhatnak arra, hogy áldozataikat Európába hozzák; úgy véli, hogy azoknak a kritériumoknak, amelyeknek a harmadik országoknak az Európai Unióval a vízumliberalizációról kötött megállapodások aláírása előtt meg kell felelniük, kifejezetten tartalmazniuk kellene azt a kitételt, hogy a harmadik országoknak együtt kell működniük az emberkereskedelem elleni küzdelem terén; felhívja a Bizottságot, hogy az e megállapodások tárgyában folytatott valamennyi tárgyalás során fordítson kiemelt figyelmet mind erre, mind az embercsempészet elleni küzdelem kérdésére;

45.

üdvözli azt a megközelítést, hogy az Uniónak egyértelmű prioritásokat és mérhető célkitűzéseket kellene meghatároznia saját maga számára minden közös politika és különösen a harmadik országokhoz fűződő kapcsolatok tekintetében; hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek részt kellene vennie ezen egyértelmű célkitűzések meghatározásában; úgy véli, hogy az erősebb és hatékonyabb politika biztosításának egyetlen módja a közös megközelítésen alapuló külső uniós tevékenység; valóban egységes és összehangolt fellépést kér az Unió és a tagállamok között, mivel az egyoldalú kezdeményezések – akár a belső, akár a külső ügyekben – alááshatják közös politikáink és érdekeink életképességét és sikerét;

46.

felszólít az uniós külső határok védelmének fokozására, hogy meg lehessen akadályozni az Unióba történő szabálytalan belépést, fel lehessen lépni az embercsempészettel szemben és meg lehessen előzni a tengeren bekövetkező haláleseteket; ezzel összefüggésben üdvözli a Frontexre épülő Európai Határ- és Parti Őrség létrehozását, mivel az segíteni fog a migráció hatékonyabb kezelésében; hangsúlyozza azonban, hogy több pénzügyi és technikai határvédelmi segítségnyújtásra van szükség a délkeleti uniós tagállamokban, az uniós tagjelölt országokban és a régióban lévő többi partnerországban; különösen sajnálja, hogy a Parlament nem ellenőrzi az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség külső tevékenységeit, és ezért felszólít arra, hogy az ügynökség rendszeresen nyújtson be jelentést a Parlamentnek a harmadik országokkal kötött munkamegállapodásai és a velük és a civil társadalommal közösen végzett műveletei végrehajtásáról;

47.

hangsúlyozza, hogy a menedékkérőket és potenciális migránsokat szolgáló biztonságos és jogszerű csatornák megnyitása lehetővé tenné számukra, hogy a hivatalos be- és kilépési csatornákat használják, és ezzel feleslegessé tegyék az emberkereskedők és a velük kapcsolatban álló szervezett bűnözői hálózatok üzleti tevékenységét; hangsúlyozza, hogy a jogszerű migrációs lehetőségek hiánya gyakran a mobilitás szabálytalan formáinak elterjedéséhez vezet, ami viszont a migránsok és a menekültek mozgásának minden szakaszában növeli a kiszolgáltatottságot és a visszaélések kockázatát; ezért ezzel összefüggésben felszólít biztonságos és jogszerű migrációs lehetőségek sürgős, konkrét és kézzelfogható kialakítására az Unió egésze számára, többek között hatékonyabb családegyesítési mechanizmusok és áttelepítési programok révén; ismételten felszólítja a tagállamokat, hogy használják ki a meglévő lehetőségeket humanitárius vízumok uniós nagykövetségeken és konzuli hivatalokban történő kiadására a származási és a tranzitországokban, különösen a veszélyeztetett csoporthoz tartozó személyek és elsősorban a kísérő nélküli gyermekek részére; kéri, hogy a közös európai menekültügyi rendszer tegye lehetővé azt is, hogy a menedékjog iránti kérelmek benyújtását és feldolgozását az Unión kívül, illetve az Unió külső határain is el lehessen végezni; felszólít arra, hogy a súlyos menekültügyi és lakóhelyelhagyási válságok kezelése során az Unió támogassa humanitárius folyosók kialakítását, hogy humanitárius segítséget lehessen nyújtani, és biztosítani lehessen a menekültek legalapvetőbb szükségleteinek kielégítését, valamint emberi jogaik tiszteletben tartását; tudomásul veszi a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy hozzák létre az áttelepítés uniós keretét, ugyanakkor kéri, hogy tegyenek további uniós szintű erőfeszítéseket a legális útvonalak létrehozására és megerősítésére, amely kiegészítené az áttelepítést;

48.

tudomásul veszi a harmadik országokra vonatkozó új partnerségi keretet, amelyet a tényleges politikai cselekvés egyik jelének tekint, különös tekintettel arra, hogy kettős megközelítésével egyrészt olyan rövid távú célkitűzéseket tartalmaz, mint például az életek megmentését a Földközi-tengeren és a származási és tranzitországokba történő visszatérések arányának növelését, másrészt pedig olyan hosszú távú célkitűzéseket, mint például az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás kiváltó okainak kezelését a harmadik országoknak kapacitásépítésre, valamint politikai, társadalmi és gazdasági helyzetük előmozdítására nyújtott megerősített uniós támogatáson keresztül; hangsúlyozza, hogy a 2016. júniusi közleményben körvonalazott megközelítés sikere attól függ, hogy az Unió képes-e valódi, közösen elfogadott ösztönzőket kínálni az Unión kívüli származási és tranzitországoknak, továbbá aggodalmát fejezi ki az ilyen ösztönzők korlátozott száma miatt, melyek főként a határellenőrzésre vagy a támogatott önkéntes visszatérési rendszerekre összpontosítanak, amelyek bár fontosak és szükségesek, csupán rövid távú, részleges választ adnak egy rendkívül összetett helyzetre; hangsúlyozza, hogy az új partnerségi keretek nem képezhetik a migráció terén megvalósuló uniós fellépés egyetlen pillérét, és rámutat arra, hogy ezt a válaszlépést ki kell egyensúlyozni és ki kell egészíteni, a figyelmet a helyi gazdaságok, a képzettség és a regionális mobilitás fejlesztésére, valamint a tranzit- és származási országokban biztosított védelem szintjének javítására összpontosítva;

49.

emlékeztet az új partnerségi keret kiegyensúlyozott megközelítésének fontosságára; óva int az új partnerségi keretben megnyilvánuló mindenféle mennyiségi megközelítéstől és az ahhoz kapcsolódó „migrációs paktumoktól”, amelyek szerint a „visszatérések számának és arányának mérhető növelése” az Unió egyik fő célkitűzése; rámutat arra, hogy a visszatérések száma egyértelműen a migrációs hullámok jellegétől és a származási országokban kialakult helyzetektől függ; hangsúlyozza, hogy a paktumok rövid távú céljaiként arra kell összpontosítani, hogy miként lehet a legjobban segíteni a harmadik országokat az előttük álló kihívások kezelésében, többek között legális migrációs csatornák kialakítása révén, aminek eredményeképpen az irreguláris migráció szintje, valamint a Földközi-tengeren bekövetkezett halálesetek száma csökkenni fog; kéri a harmadik országokból származó fiatalok számára elérhető tanulmányi ösztöndíjak növelését; üdvözli, hogy a visszatérésre és visszailleszkedésre irányuló uniós programok támogatják a kapacitásépítést és a migráció kezelésének javítását a tranzit- és származási országokban; szorgalmazza az uniós visszatérési politika végrehajtásának értékelését; rámutat arra, hogy a harmadik országoknak be kell tartaniuk a visszafogadási megállapodásokban vállalt kötelezettségeiket;

50.

hangsúlyozza, hogy a migrációs kérdésekben szoros partnerséget kell kiépíteni az Unió tagjelölt és potenciális tagjelölt országaival a nyugat-balkáni régióban, és biztosítani kell a szükséges támogatást és együttműködést a térségben zajló migrációs áramlások kezelése terén;

51.

felszólít mobilitási partnerségek és körkörös migrációs megállapodások megkötésére, hogy a harmadik országbeli állampolgárok könnyebben tudjanak mozogni hazájuk és az Unió között, és hogy fenn lehessen tartani mindkét fél társadalmi-gazdasági fejlődését;

52.

hangsúlyozza, hogy a képzési tevékenységek és a bevált gyakorlatok harmadik országokkal folytatandó cseréje kertében az Uniónak a vonatkozó uniós és nemzetközi jogra és gyakorlatokra kell összpontosítania, ideértve az alapvető jogokat, a nemzetközi védelemhez, a felkutatáshoz és mentéshez fűződő jogot, valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek jobb azonosítását és a számukra nyújtott támogatás javítását; úgy véli, hogy ez különösen vonatkozik a határigazgatáshoz kapcsolódó képzésre, mivel az a nemzetközi jogban előírtaknak megfelelően semmiképpen sem használható fel eszközként arra, hogy bárki számára megtiltsák országa elhagyását;

53.

a legszigorúbb körültekintésre szólít fel a származási országukba vagy valamely harmadik országba visszaküldött migránsokkal való bánásmód kapcsán; úgy véli, hogy a visszatérésre és a visszafogadásra vonatkozó bármilyen párbeszéd során, és különösen a visszafogadási megállapodásokban szisztematikusan foglalkozni kell a migránsok biztonságos visszatérésének és visszailleszkedésének problémájával; hangsúlyozza, hogy a migránsoknak teljes biztonságot és védelmet kell élvezniük a megalázó és embertelen bánásmóddal szemben, ideértve a fogva tartási központokat is, és az Uniónak beilleszkedési programokat kell támogatnia; emlékeztet rá, hogy senki nem küldhető vagy toloncolható vissza erőszakkal olyan országokba, ahol életét vagy szabadságát veszély fenyegetné származása, vallása, nemzetisége, valamely társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai véleménye miatt, vagy ahol kínzás, megalázó bánásmód vagy általánosabban emberi jogainak megsértése fenyegetné; felhívja a figyelmet arra, hogy a nemzetközi jog tiltja a kollektív kiutasításokat és visszaküldéseket;

54.

ösztönzi a fejlesztési politikáért és a külpolitikáért felelős személyeket annak biztosítására, hogy a visszaküldött személyekkel bánjanak megfelelően, és hogy integritásukon ne essen csorba; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki kísérő programokat annak biztosítása érdekében, hogy a származási országokban végrehajtsák azokat a gyakorlati segítséget nyújtó programokat, amelyek ötvözik egyrészt a szakképzési intézkedéseket, másrészt pedig a gazdasági struktúrák – például az induló innovatív vállalkozások és a kisvállalkozások – kiépítését célzó programokat, valamint a tagállamokkal folytatott szakmai és egyetemi csereprogramokat;

55.

hangsúlyozza, hogy a partnerségi megállapodásoknak, például a mobilitási partnerségeknek biztosítaniuk kell, hogy a migránsokat biztonságosan fogadni lehessen a tranzit- és származási országokban, mégpedig olyan módon, amely teljes mértékben összeegyeztethető az alapvető jogaikkal; hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek egyértelmű beleszólása van az Unió visszafogadási és mobilitási megállapodásaiba, ahogy arra a Lisszaboni Szerződés is rámutat (az EUMSZ 79. cikkének (3) bekezdése), és külön kiemeli, hogy a társulási és hasonló megállapodások megkötéséhez a Parlament előzetes jóváhagyása szükséges (az EUMSZ 218. cikke (6) bekezdésének v. pontja), valamint hogy a Parlamentet az eljárás minden szakaszában haladéktalanul és teljes körűen tájékoztatni kell (az EUMSZ 218. cikkének (10) bekezdése);

56.

fenntartja a Parlament 2016. április 12-i állásfoglalásában kifejezésre juttatott álláspontját, mely szerint előnyben részesíti a visszafogadási megállapodásokat a tagállamok által harmadik országokkal megkötött kétoldalú megállapodásokkal szemben; emlékeztet a visszatérésről szóló, a közelmúltban született új uniós dokumentumra, és hangsúlyozza, hogy annak betartását következetesen támogatni kell minden új visszafogadási megállapodás megkötésekor;

57.

üdvözli az alelnök/főképviselő és a Bizottság által – és egyes esetekben tagállamok által az egész Unió nevében – szervezett magas szintű párbeszédeket, mert ezek az együttműködést erősítő helyes és hatékony gyakorlatok; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak és az EKSZ-nek egyeztetéseket kellene kezdeményeznie; felszólítja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy rendszeresen tájékoztassák a Parlamentet e párbeszédekről, és számoljanak be a rabati és a kartúmi folyamat, valamint a vallettai csúcstalálkozón közösen elfogadott kiemelt kezdeményezések pontos operatív végrehajtásáról; megismétli, hogy az Unió és a harmadik országok között kötött partnerségek iránti közös felelősségvállalás az uniós migrációs politika sikerének előfeltétele; sajnálja, hogy az új partnerségi keret részeként kiemelt országok számára szánt, a Bizottság, az EKSZ és a tagállamok által meghatározott csomagokat sem tájékoztatás, sem megvitatás, sem ratifikálás céljából nem terjesztették az európai polgárok választott képviselői elé; elítéli az átláthatóságnak ezt a hiányát, és követeli, hogy vonják be a Parlamentet a migrációról szóló megállapodások kidolgozásába és végrehajtásuk ellenőrzésébe, aminek biztosítania kell az emberi jogok, a nemzetközi humanitárius jog és az Unió fejlesztéssel kapcsolatos szerződéses kötelezettségvállalásainak teljes körű tiszteletben tartását;

58.

megjegyzi, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend célkitűzéseinek teljesítéséhez az szükséges, hogy az Unió és a partnerországok a megfelelően kezelt migrációs dinamikát beépítsék a fenntartható fejlődésre irányuló saját stratégiáikba; e tekintetben kéri a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy nyújtson segítséget a tranzitországoknak a migránsok integrációját célzó stratégiák kidolgozásában, valamint magas szintű védelmet biztosító menekültügyi rendszerek létrehozásában;

59.

hangsúlyozza, hogy az uniós támogatást és együttműködést úgy kell kialakítani, hogy a harmadik országokban a fejlődés és a növekedés megvalósítását szolgálja, erősítve ezzel a növekedést az Unióban is, valamint hogy az EUMSZ 208. cikkével összhangban csökkentsék, majd végső soron felszámolják a szegénységet, és nem úgy, hogy az irreguláris migránsok visszafogadásával kapcsolatos együttműködésre ösztönözzék a harmadik országokat, erőszakkal elrettentsék az embereket az elindulástól vagy megállítsák az Európába irányuló áramlásokat; emlékeztet arra, hogy mind az adományozóknak, mind pedig a segélyfelvevő országok kormányainak azon kell dolgozniuk, hogy javítsák a segélyek hatékonyságát; megjegyzi, hogy a migrációs áramlások hozzátartoznak a nemzetközi realitáshoz, és nem válhatnak az uniós külső migrációs politikák teljesítményének mutatójává, valamint hogy a harmadik országgal kötött megállapodásoknak hosszú távú célkitűzéseken, tartós partnerségek létrehozásán és az emberi jogok tiszteletben tartásán kell alapulniuk;

60.

hangsúlyozza az Unió valamennyi külpolitikája keretében a civil társadalommal való konzultáció fontosságát, külön figyelmet szentelve a migrációval kapcsolatos minden politikában és folyamatban a teljes részvételnek, az átláthatóságnak és az információ megfelelő terjesztésének;

61.

felszólítja a Bizottságot, hogy szorosan működjön együtt a menedékkérők származási országaiban működő nem kormányzati szervezetekkel és szakértőkkel annak érdekében, hogy azonosítsák a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő egyének és társadalmi csoportok támogatásának lehető legjobb módjait; felszólítja a Bizottságot, hogy működjön együtt a menedékkérők származási országaiban működő nem kormányzati szervezetekkel és szakértőkkel annak érdekben, hogy azonosítani lehessen a legeredményesebb konfliktusmegelőzési mechanizmusokat és eszközöket;

62.

hangsúlyozza, hogy a párhuzamos erőfeszítések elkerülése, a globális támogatás hatásának és hatékonyságának maximalizálása és annak biztosítása érdekében, hogy a fő hangsúly a fejlesztésen legyen, a Bizottságnak a migrációs, áthelyezési és menekültpolitika kialakítása, végrehajtása és értékelése tekintetében intenzív párbeszédet kell fenntartania a helyi és nemzetközi nem kormányzati szervezetekkel, a partnerországok civil társadalmával és helyi önkormányzataival, valamint az ENSZ-szel;

63.

felhívja a figyelmet arra, hogy a fejlesztési együttműködés programozási dokumentumainak felülvizsgálata arra szolgál, hogy új migrációs paktumokat érjenek el; hangsúlyozza, hogy ezt a felülvizsgálatot a fejlesztési hatékonyság elveivel összhangban és a partnerországokkal, az európai és helyi civil társadalmi szervezetekkel és a magánszektorral folytatott párbeszéd keretében kell elvégezni; kéri, hogy a Parlamentet teljes mértékben vonják be a felülvizsgálat mindegyik szakaszába, beleértve az Európai Fejlesztési Alap programozási dokumentumait is; felszólítja a tagállamokat fejlesztési támogatásuk felülvizsgálatára, összhangban a GNI 0,7 %-ára vonatkozó kötelezettségvállalással, hogy meg lehessen valósítani a fenntartható fejlődési célokat;

64.

szorgalmazza, hogy az Unió és külső partnerei folytassanak kiegyensúlyozott vitát; azt javasolja, hogy az Unió és tagállamai vállaljanak kötelezettséget az Unióba irányuló jogszerű migráció lehetőségeinek bővítésére, történjen az akár menedékkérési, foglalkoztatási, oktatási vagy családegyesítési célból;

65.

felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést a migránsok utalásainak gyorsabb, olcsóbb és biztonságosabb továbbítása érdekében mind a származási, mind pedig a fogadó országokban, többek között a tranzakciós költségek csökkentésén keresztül is, ahogy azt a menekültekről és migránsokról szóló, 2016. szeptember 19-i New York-i nyilatkozat is előírta;

66.

rendkívüli aggodalmának ad hangot az elhúzódó szíriai konfliktus miatt, amelyben a polgári személyekkel szemben alkalmazott erőszak, a civil infrastruktúrák és kórházak elleni támadások, valamint a nemzetközi humanitárius jog megsértése miatt az elmúlt öt évben a lakosság fele kényszerült lakóhelye elhagyására; felszólítja az Uniót és a tagállamokat, hogy javítsák a konfliktusmegelőzést és a válságkezelést célzó eszközöket, és vállaljanak nagyobb szerepet a konfliktusrendezésben az Unió szomszédságában, és különösen a szíriai konfliktusban; teljes támogatását fejezi ki a Szíriával szomszédos országoknak, amelyek továbbra is rendkívüli szolidaritásról tesznek tanúbizonyságot, szűkös forrásaik ellenére is több millió menekültet fogadva be; emlékeztet arra, hogy e menekültek nagy része továbbra is nélkülözésben él, jogilag nem vagy csak korlátozottan ismerik el őket, és nincs, illetve csak korlátozott hozzáférésük van az egészségügyi és oktatási rendszerekhez vagy a munkaerőpiachoz; mélységes aggodalmának ad hangot annak a 75 000 embernek a sorsa és humanitárius helyzete miatt, akik a jordániai határon rekedtek a rukbani nem hivatalos táborban; felszólítja az Uniót és tagállamait, hogy folytassák és fokozzák az együttműködést és a párbeszédet Libanonnal és Jordániával, valamint a többi fogadó országgal, illetve nemzetközi szervezetek és európai csatornák segítségével növeljék a pénzügyi támogatást, elsősorban annak biztosítása érdekében, hogy a menekült népesség tisztességes körülmények között élhessen, hozzáférhessen az alapvető szolgáltatásokhoz, gyakorolhassa a szabad mozgás jogát és munkalehetőségeket kapjon, másrészt pedig hogy a források elérjék végső céljukat; hangsúlyozza, hogy ehhez a befogadó közösségeknek nyújtott támogatásnak kellene társulnia gazdasági ellenálló képességük megerősítése céljából;

67.

megjegyzi, hogy a tagállamok és Törökország között 2016. március 18-án elért politikai megállapodás végrehajtását követően csökkent az uniós frontországok határát elérő emberek száma; felhívja a figyelmet azon aggályokra, amelyeket e politikai megállapodással kapcsolatban a nemzetközi humanitárius szervezetek is megfogalmaztak, különösen a nemzetközi jog és az emberi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatban; aggodalmának ad hangot a törökországi helyzet miatt, valamint amiatt, hogy ez a helyzet milyen hatással lehet Törökország biztonságos országgá nyilvánítására; hangsúlyozza, hogy a Törökországnak nyújtandó vízumliberalizációt nem szabad az Unióval a migráció terén folytatott együttműködés jutalmának tekinteni, hanem az szigorúan az Unió által felállított valamennyi kritérium teljesítésének eredménye kell, hogy legyen; óva int attól, hogy ezt a modellt más országokba is átültessék, mivel figyelembe kell venni az egyes országok és régiók sajátosságait;

68.

rendkívüli aggodalmának ad hangot az emberi jogok törökországi helyzete miatt, ugyanis folyamatosan megsértik az olyan alapvető jogokat, mint a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadsága, az ország délkeleti részének lakosságát saját kormánya támadja, politikai okok miatt több mint 30 000 köztisztviselőt bocsátottak el, és a hatóságok több mint 130 médiaorgánumot bezártak;

69.

sajnálja, hogy elmaradt a konzultáció és az átláthatóság az Afganisztán és az Unió között a közelmúltban aláírt közös migrációügyi koncepció megfogalmazása során, amely elsősorban a visszafogadásra összpontosít, és korlátlan számú afgán polgár visszaküldését irányozza elő, történjen az önkéntes alapon vagy sem; aggodalmának ad hangot az afgán menedékkérőket érintő lehetséges következmények miatt, akik 2016-ban a második legnagyobb menedékkérő állampolgársági csoportot tették ki az Unióban; emlékeztet arra, hogy a visszatérésre csak az egyes egyéni esetek megfelelő mérlegelése után, a jogok teljes körű tiszteletben tartása mellett kerülhet sor, és felszólítja az Uniót és a tagállamokat, hogy biztosítsanak elegendő forrást a jelenlegi adminisztratív és bírósági eljárások felgyorsítására;

70.

mélyen sajnálja, hogy az uniós migrációs politikai keretben és a menekülthullámra adott válaszban az Unió és tagállamai úgy döntöttek, megállapodásokat kötnek a harmadik országokkal, melyek révén elkerülhető a közösségi módszerrel együtt járó parlamenti vizsgálat; felszólítja a Bizottságot, hogy a harmadik országokkal aláírt politikai nyilatkozatokba építsen be egy legalább évente kétszer történő értékelési mechanizmust, melynek segítségével eldönthető, hogy e megállapodásokat folytatni kell vagy le kell zárni; hangsúlyozza, hogy a migrációs és menekültpolitika keretében kötött valamennyi megállapodásba emberi jogi biztosítékokat kell beépíteni;

71.

hangsúlyozza, hogy az Afrikával kapcsolatos uniós politika az elkövetkező évek és évtizedek stabilitásának és fejlődésének egyik kulcseleme; úgy véli, hogy a Száhel-övezet és Afrika szarva országaira, valamint az azoktól északra és délre fekvő instabil területekre az Uniónak továbbra is kiemelten kellene figyelnie; rámutat a fejlesztés, a biztonság és a migráció közötti kapcsolatra, és szorosabb együttműködést szorgalmaz a konfliktusmegelőzés és -kezelés, valamit a destabilizálódás, a lakóhely kényszerű elhagyása és az irreguláris migráció kiváltó okainak kezelése, az ellenálló képesség, a gazdasági lehetőségek és az esélyegyenlőség előmozdítása, valamint az emberi jogi visszaélések megakadályozása terén; úgy véli, hogy az Uniónak központi szerepet kell játszania Líbia stabilizálásában, ami arra is eszközt kínál, hogy véget vessenek a líbiaiak, menekültek és migránsok emberi jogai folyamatos megsértésének;

A fellépés megfelelő eszközei

72.

méltányolja a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy az Unióval szomszédos országokban, valamint a fejlődő harmadik országokban megvalósítandó beruházások mozgósítása érdekében dolgozzanak ki új és nagyra törő külső beruházási tervet, azzal a feltétellel, hogy a terv teljesen átláthatóan valósuljon meg, a beruházások pedig járuljanak a fogadó országokban lévő körülmények javításához, felvéve a harcot a korrupció és a rossz kormányzás ellen; megjegyzi, hogy a javasolt Európai Fenntartható Fejlődési Alapot részben az Európai Fejlesztési Alap (EFA), a Fejlesztési Együttműködési Eszköz (DCI) és az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz(ENI) kiutalásain keresztül finanszírozzák majd, ami a fejlesztési alapok magánszektorbeli beruházások előmozdítására történő használatát jelenti; úgy véli, hogy a magánszektor harmadik országokban történő támogatását – a helyes kormányzás elveinek és a helyes üzleti gyakorlatoknak a megszilárdítása mellett – nem szabad új intézkedésként beállítani, és azt tovább kell javítani; felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa az összhangot a külső pénzügyi eszközök – például a DCI és az EFA – és a projektek között annak biztosítása érdekében, hogy az uniós támogatást a kijelölt prioritásokra fordítsák, és ne kerüljön sor a források és az erőfeszítések elpazarlására; hangsúlyozza, hogy szisztematikus addicionalitást kell alkalmazni mind a támogatott politikák kiválasztása, mind azok pénzügyi végrehajtása terén;

73.

rámutat arra, hogy a külső beruházási terv részeként az új Európai Fenntartható Fejlődési Alapra előirányzott 3,35 milliárd EUR az EFA-ból, a DCI-ből és az ENI-ből a többéves pénzügyi keret alapján rendelkezésre álló összes forrás több mint 5 %-ának felel meg; felszólítja a Bizottságot, hogy adjon meg további részleteket erről a becslésről és a várható hatásról, és jelezze, hogy milyen alapon várja el a tagállamoktól, más adományozóktól és magánpartnerektől az akár 44 milliárd EUR összegű hozzájárulást, miközben néhány tagállam még nem járult hozzá a jelenlegi szükséghelyzeti alapokhoz sem;

74.

javasolja, hogy fordítsanak megfelelő forrásokat olyan intézkedésekre, amelyek kifejezett célja az átmeneti védelem alatt álló menekültek vagy belső menekültek támogatása, amely időszakban minden generációnak esélyt kell kapnia a növekedésre és képzésre, azaz a legkisebbeknek az oktatásra, a fiatal felnőtteknek a szakképzésre, a felnőtteknek pedig a munkára; úgy véli, ily módon biztosítható, hogy amikor eljön az ideje, ezek az emberek „újjászületettként” térhetnek vissza hazájukba, és új lendületet adhatnak országuknak ahelyett, hogy az évekig tartó, valódi kilátások nélküli várakozásban kiégnének;

75.

üdvözli a Bizottság javaslatát a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára, különösen ami az uniós költségvetés nagyobb erejű válságkezelő eszközökkel való ellátását illeti; elvárja, hogy a pénzügyi szabályok javasolt felülvizsgálatának eredményeképpen fokozódjék az elszámoltathatóság és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás; hangsúlyozza, hogy a migrációs hullámok alapvető okainak kezelése magában foglalja a harmadik országok kapacitásépítését is;

76.

hangsúlyozza, hogy az Uniónak gondoskodnia kell a céljai eléréséhez és politikái megvalósításához szükséges eszközökről (az EUMSZ 311. cikke), ugyanis megfelelő finanszírozás nélkül az Unió nem tudja ellátni a rá háruló feladatokat, sem pedig megfelelni az európai emberek elvárásainak; hangsúlyozza, hogy a tétlenségnek súlyos emberi, politikai és gazdasági ára van; megjegyzi, hogy a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata – vagy legkésőbb a következő többéves pénzügyi keret megtárgyalása – lehetőséget biztosít a migrációval kapcsolatos külső eszközök szükséges felülvizsgálatára, valamint emellett az uniós költségvetés oly módon történő növelésére is, amely lehetővé tenné az ad hoc eszközök alkalmazásának felszámolását és ezáltal a költségvetés egységességének visszaállítását; határozottan hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek e területen is jelentős felügyeleti szerepet kell biztosítani; mélységesen sajnálja, hogy a Bizottság nem tett javaslatot a külső fellépésekre vonatkozó költségvetési források növelésére, pedig ez a költségvetési tétel már eleve viszonylag alacsony, hanem ehelyett a fejlesztési eszközöket irányítja át a migrációra, ezzel más prioritásokat fosztva meg a finanszírozástól;

77.

megállapítja, hogy ha az Unió külső pénzügyi eszközeit a biztonság, a békeépítés és a konfliktusmegoldás, a migráció és a határigazgatás felé irányítják, ez új kihívásokat teremt az említett eszközök kezdeti céljaihoz és elveihez képest;

78.

hangsúlyozza, hogy az új és tartós katasztrófák és sebezhetőségi pontok kezeléséhez hosszú távú, kiszámítható beruházásokra van szükség, valamint hogy ehhez eleget kell tenni az új fenntartható fejlesztési menetrendnek, és ennek érdekében elsősorban elő kell mozdítani a közös kockázatértékelést, tervezést és finanszírozást a humanitárius ügyekkel, a fejlesztéssel, a béketeremtéssel és az éghajlatváltozással foglalkozó szereplők körében;

79.

úgy véli, hogy a jogállamiság fenntartását és a korrupció elleni küzdelmet az Unió származási országokban folytatott tevékenységének központi elemévé kell tenni; hangsúlyozza, hogy a harmadik országoknak szánt alapok felhasználását megfelelően ellenőrizni kell annak biztosítása érdekében, hogy azokat ténylegesen az előírt célok megvalósítására fordítsák;

80.

megjegyzi, hogy szükséghelyzeti alapok és ad hoc pénzügyi eszközök létrehozása segít ugyan a források összegyűjtésében, illetve felgyorsítja és rugalmassá teszi az uniós fellépést, egyúttal veszélybe sodorhatja a fejlesztéshatákonysági alapelveket, valamint aláássa a költségvetés egységességét és a Parlament költségvetési hatáskörét; kéri ezért, hogy a Parlament kapjon nagyobb felügyeleti szerepet ezen eszközök felhasználásával kapcsolatban, többek között oly módon is – de nem csak erre szorítkozva –, hogy helyet kapjon az irányítóbizottságokban; emlékeztet arra, hogy a szükséghelyzeti alapok eredményessége nagyban függ attól, hogy a tagállamok mennyire készek hozzájárulni, és hogy maradéktalanul bevonják-e őket; ragaszkodik ahhoz, hogy a Parlament ellenőrizze az ilyen típusú eszközöket, és iránymutatásokat kér az eszközöknek az uniós költségvetésbe és hatáskörökbe való beépítésére;

81.

emlékeztet arra, hogy a vallettai csúcstalálkozón elindított, Afrikában a stabilitásra, illetve az irreguláris migráció és kényszerű lakóhelyelhagyás alapvető okainak kezelésére irányuló szükséghelyzeti alap számára 3,6 milliárd EUR-t kellett volna biztosítani; felhívja a tagállamokat, hogy egészítsék ki a Bizottság által elkülönített 1,8 milliárd EUR-t;

82.

szorgalmazza, hogy a szükséghelyzeti alapokra az átláthatóság, a partnerek közötti egyenlő bánásmód és a partnereknek nyújtott kiszámítható és megfelelő idejű finanszírozás képessége tekintetében ugyanazokat a szabályokat és szabályozásokat alkalmazzák, mint az Unió hagyományos finanszírozási eszközeire;

83.

aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a 2017. évi uniós költségvetés tervezete az uniós kohéziós alapok és globális fellépések terhére növeli a migrációs áramlások kezelésére és a belső biztonsági kezdeményezésekre szánt forrásokat;

84.

felszólítja az Uniót, hogy gondosan és módszeresen értékelje a finanszírozott fellépések által a migrációra, a kényszerű lakóhelyelhagyásra és a menekültekre gyakorolt hatást a humanitárius segélyek és fejlesztési segélyek jó minőségű biztosítása alapján;

85.

hangsúlyozza, hogy a helyi helyzeten alapuló célzott támogatás a hatékony és eredményorientált politika kulcsfontosságú eleme, és hogy erről a támogatásról tárgyalni kell a harmadik országokkal; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki egyértelmű és mérhető célkitűzéseket, amelyeket a pénzügyi eszközök, köztük a szükséghelyzeti alapok felhasználásával kell koherens és összehangolt módon végrehajtani;

86.

üdvözli a közös biztonság- és védelempolitikai (KBVP) missziókat, például az EUCAP Száhel Niger missziót és az EUNAVFOR MED Sophia műveletet, amelyeket tovább kell erősíteni az uniós külső határok védelmének és az emberkereskedelem és a migránscsempészet megelőzésének egyik eszközeként; támogatja a NATO-val folytatott együttműködést, valamint az olyan uniós kezdeményezéseket, mint amilyen az Europol Mare közös műveleti csapata (JOT), amelyek célja hírszerzési értesülések gyűjtése és megosztása és az embercsempészek elleni küzdelem, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az általános mobilitást fenyegetés helyett lehetőségként kell kezelni; ebben az összefüggésben emlékeztet arra, hogy a tengeri életmentést és a migránsok jogait kiemelt fontosságúnak kell tekinteni minden ilyen műveletben; javasolja a KBVP-eszközök használatát a korai előrejelzés, a közvetítés és a konfliktusrendezés céljaira, ugyanakkor hangsúlyozza annak fontosságát, hogy konfliktushelyzetekben a lehető leghamarabb meg kell kezdeni a tartós megoldásokra irányuló tervezést;

87.

emlékeztet az ENSZ és az EU közötti békefenntartási és válságkezelési stratégiai partnerségre és annak a 2015–2018 közötti időszakra vonatkozó, a 2015. márciusi megállapodás szerinti prioritásaira; ösztönzi az Uniót, hogy még inkább törekedjen egyéb szervezetek és országok kulcsfontosságú szerepének figyelembevételére, és könnyítse meg a tagállami hozzájárulásokat; sajnálatosnak tartja, hogy az EU 28 országából csupán 11 tett vállalásokat a békefenntartásról szóló 2015. szeptember 28-i csúcstalálkozón; felhívja az uniós tagállamokat, hogy jelentősen fokozzák az ENSZ békefenntartó missziókhoz biztosított katonai és rendőri hozzájárulásukat;

88.

üdvözli és támogatja az Európai Beruházási Bank kezdeményezéseit, amelyek a gazdasági ellenálló képesség fenntartására irányulnak az Unió déli szomszédságában és a nyugat-balkáni térségben olyan projekteken keresztül, amelyek az Európai Unió külső politikáival összhangban munkahelyteremtéshez, gazdasági ellenálló képességhez és a szegénység csökkentéséhez vezetnek;

89.

sürgeti a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy a lehető leghamarabb készítsen a Parlament és a nyilvánosság számára részletes áttekintést az azon 16 kiemelt országban (6) alkalmazott különböző finanszírozási eszközökről és programokról – és azok tagállami programokhoz való kapcsolódásáról –, amelyekkel az Unió magas szintű párbeszédet folytat a migrációról, valamint és a migrációval és a mobilitással kapcsolatos általános megközelítés keretében; mélyen aggasztja, hogy a 16 kiemelt ország között olyan elnyomó rezsimek is vannak, amelyek maguk a fő okai annak, hogy a menekültek elhagyják az országot; emlékeztet arra, hogy az Unió külső migrációs és menekültügyi politikájának átfogó kerete továbbra is a migrációval és a mobilitással kapcsolatos általános megközelítés, de megjegyzi, hogy a közelmúltban tett politikai kezdeményezések csak alig hivatkoznak rá, ezért kéri, hogy az aktuális összefüggésrendszer szempontjából tegyék egyértelművé e keret jelentőségét, valamint a Nemzetközi Migrációs Szervezet ajánlásaival összhangban vizsgálják felül azt;

90.

üdvözli az európai migrációs összekötő tisztviselők bevetését a kiemelt országokban, ami a harmadik országokkal a migráció terén folytatott uniós együttműködés megerősítése irányába tett első lépést jelenti; ajánlja a bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó személyzet megerősítését az uniós küldöttségeken, továbbá hogy kapjanak egyértelmű megbízatást a tagállamokon belüli koordináció kidolgozására;

91.

hangsúlyozza, hogy a Brüsszelből irányított centralizált megközelítés folytatása helyett egy decentralizált megközelítésre van szükség az uniós küldöttségek jobb kihasználásával, amelyek nagyon rövid idő alatt nagyon értékes eszközzé váltak, és kiemeli, hogy nagyobb rugalmasságot és rövidebb programozási időszakot kell alkalmazni, különösen a kockázatoknak kitett országokban; kéri regionális koordinátorok kinevezését, akik a helyszínen tapasztalható helyzeten alapuló koherens megközelítés biztosítása érdekében képesek irányítani a fejlesztést, az együttműködést és a külkapcsolatokat;

92.

ajánlja, hogy az Unió támogatásával mozdítsák elő a harmadik országokban folyó tájékoztatási kampányokat, hogy tájékoztassák a polgárokat a mobilitással kapcsolatos jogaikról és kötelezettségeikről, és figyelmeztessék őket azokra a kockázatokra, amelyekkel az utazásuk során szembesülhetnek, különös tekintettel az embercsempészekre és emberkereskedőkre, hogy elősegítsék a lehető legjobban megalapozott döntés meghozatalát;

93.

szorgalmazza az ikerintézményi programok és a TAIEX-intézkedések jobb felhasználását, nem csupán a bevált gyakorlatok cseréje és képzés céljára, hanem a fejlesztés és együttműködés érdekében is, külön erőfeszítéseket fordítva a nyomás alatt álló országokra;

o o

94.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az európai migrációs stratégia keretében harmadik országokkal kialakítandó új partnerségi keretben azonosított 16 kiemelt ország kormányainak, valamint a migránsokat és menekülteket képviselő és velük dolgozó civil szervezeteknek.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0272.

(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0073.

(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0102.

(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0337.

(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0404.

(6) Etiópia, Eritrea, Mali, Niger, Nigéria, Szenegál, Szomália, Szudán, Ghána, Elefántcsontpart, Algéria, Marokkó, Tunézia, Afganisztán, Banglades és Pakisztán.

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/56

P8_TA(2017)0125

Oroszország, Alekszej Navalnij és más tüntetők letartóztatása

Az Európai Parlament 2017. április 6-i állásfoglalása Oroszországról, Alekszej Navalnij és más tüntetők letartóztatásáról (2017/2646(RSP))

(2018/C 298/07)

Az Európai Parlament,

—

tekintettel Oroszországról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2012. október 23-i állásfoglalására (1), az oroszországi jogállamiságról szóló, 2013. június 13-i állásfoglalására (2), a Bolotnaja téri eseményekben részt vevő tüntetők elleni ítéletről szóló, 2014. március 13-i állásfoglalására (3), 2014. április 2-i ajánlására, a (2009. évi Szaharov-díjjal kitüntetett) Memorial nevű nem kormányzati szervezet feloszlatásáról szóló, 2014. október 23-i állásfoglalására (4), az Oroszországról, különösen Alekszej Navalnij ügyéről szóló, 2015. január 15-i (5) állásfoglalására, a Borisz Nyemcov orosz ellenzéki vezető meggyilkolásáról és a demokrácia oroszországi helyzetéről szóló, 2015. március 12-i állásfoglalására (6), valamint Ildar Dagyin oroszországi lelkiismereti fogoly ügyéről szóló, 2016. november 24-i állásfoglalására (7),

—

tekintettel az orosz alkotmányra, különösen annak a szólásszabadságot védelmező 29. cikkére, valamint a békés gyülekezéshez való jogot tartalmazó 31. cikkére, továbbá a nemzetközi emberi jogi kötelezettségekre, amelyeket Oroszország az Európa Tanács, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az ENSZ tagjaként vállalt,

—	tekintettel a 2010-ben Rosztovban elindított modernizációs partnerségre, valamint arra, hogy az orosz vezetés kinyilvánította elkötelezettségét a jogállamiság mint Oroszország modernizációjának alapja iránt,

—

tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 5. cikkére és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 7. cikkére, amelyek kimondják, hogy senkit nem lehet kínzásnak és kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, és amelyeknek az Oroszországi Föderáció részes fele,

—	tekintettel az ENSZ Közgyűlése által 1998. december 9-én elfogadott, az emberi jogok védelmezőiről szóló ENSZ-nyilatkozatra,

—	tekintettel az Európai Parlament az Oroszországban fogva tartott ukrán foglyokról és a Krím félszigeten kialakult helyzetről szóló, 2017. március 16-i állásfoglalására (8),

—	tekintettel az Oroszországi Föderációról szóló hetedik időszaki jelentésre, amelyet az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága 3136. és 3137. – 2015. március 16-i és 17-i – ülésén tárgyalt,

—	tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

mivel 2017. március 26-án33 000–93 000 ember vett részt korrupcióellenes gyűléseken, meneteken és tüntetéseken több mint 80 oroszországi városban; mivel az oroszországi városokban a rendőrség több mint 2 000 tüntetőt őrizetbe vett, közülük mintegy 1 000 embert Moszkvában; mivel Alekszej Navalnij ellenzéki politikust őrizetbe vették és 350 USD összegű bírsággal sújtották, mert betiltott tiltakozó megmozdulásokat szervezett, továbbá 15 napi elzárásra ítélték; mivel a 2011. és 2012. évi Kreml-ellenes tüntetések óta ezek voltak a legnagyobb tiltakozó megmozdulások;

mivel a kirovi Leninszkij Bíróság által az orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij ellen sikkasztási kísérlet vádja alapján hozott ítélet (2017. február 8.) azt a célt szolgálta, hogy elhallgattassa az egyéb független politikai hangadókat is az Oroszországi Föderációban; mivel az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy ítélkezett, hogy Navalnijtól 2013-ban az ugyanezen vádak alapján indított eljárásban megtagadták a tisztességes tárgyaláshoz való jogát;

mivel az orosz kormány bűnügyi nyomozást indított ismeretlen személyek ellen, akik az interneten tüntetésre szólítottak fel Moszkvában, 2017. április 2-ára, követelve Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök lemondását és az Ukrajnában és Szíriában folytatott orosz katonai műveletek beszüntetését, Navalnij szabadon bocsátását és kárpótlás fizetését a 2017. március 26-i tiltakozó megmozdulás alkalmával őrizetbe vett aktivisták részére; mivel 2017. április 2-án legalább 31, ellenzéki tiltakozó megmozduláson részt vevő embert letartóztattak Moszkvában, akiket azóta is fogva tartanak a „közrend megzavarása” miatt;

mivel az Oroszországi Föderáció az Európa Tanács teljes jogú tagjaként, az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának és az ENSZ kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezményének aláírójaként elkötelezte magát a demokrácia elvei, a jogállamiság, valamint az alapvető szabadságok és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett; mivel az Európai Unió több ízben nyújtott kiegészítő támogatást és szakértői segítséget ahhoz, hogy Oroszország az Európa Tanács normáival összhangban korszerűsítse – és betartsa – alkotmányos és jogrendjét;

mivel aggasztóak az Oroszországi Föderációban végbemenő, az emberi jogok tiszteletben tartásával és védelmével, valamint a közmegegyezésen alapuló demokratikus elvek és a jogállamiság tiszteletben tartásával kapcsolatos fejlemények; mivel az Oroszországi Föderáció a 18 nemzetközi emberi jogi szerződésből 11-et ratifikált;

F.	mivel az Oroszországi Föderáció büntetőjogát módosították és kibővítették az új 212.1. cikkel, amely szerint vád emelhető a nyilvános gyülekezésre vonatkozó jogszabály megsértése miatt annak ellenére is, hogy a módosítás korlátozza a szóláshoz és a gyülekezéshez való szabadságot;

G.	mivel a Memorial Emberi Jogi Központ szerint az utóbbi években az országban jelentősen – 2016-ban 102-re – növekedett a politikai foglyok száma;

elítéli az Oroszországi Föderációban végrehajtott rendőrségi fellépéseket, amelyeknek célja a korrupció elleni békés tüntetések megelőzése és feloszlatása, illetve polgárok százainak, köztük Alekszej Navalnijnak a fogva tartása, akinek szervezete a tüntetéseket kezdeményezte;

felhívja az orosz hatóságokat, hogy haladéktalanul bocsássák szabadon, illetve ejtsék az ellenük felhozott vádakat Alekszej Navalnij és valamennyi békés tüntető, újságíró és aktivista esetében, akiket a Moszkvában és számos más orosz városban 2017. március 26-án és április 2-án tartott, korrupció elleni gyülekezések alkalmával vettek őrizetbe; hangsúlyozza, hogy az orosz hatóságok viselik a teljes felelősséget az őrizetbe vettek biztonsága és jóléte tekintetében;

hangsúlyozza, hogy a kirótt büntetések politikai okból születtek, és sürgeti az orosz igazságügyi szerveket, hogy tegyenek tanúbizonyságot a politikai befolyástól való függetlenségükről; felhívja az orosz hatóságokat, hogy vessenek véget az újságírók, a politikai ellenzék képviselői és a politikai és civil társadalmi aktivisták zaklatásának, maradéktalanul tartsák tiszteletben a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeket és garantálják a médiaszabadságot és a gyülekezés szabadságát;

megállapítja, hogy az Oroszországi Föderációban a 2017. március 26-i vasárnapon széles körben lezajlott korrupcióellenes tiltakozásokban nagyarányú volt a részvétel, és különösen sok fiatal gyűlt össze az oroszországi korrupció és az egyre nagyobb önkényt gyakorló hatalom ellen tiltakozva; üdvözli ezt a részvételt, amely reményteljes jele a közügyek és a politika iránti érdeklődés növekedésének;

kifejezést ad mély aggodalmának, hogy Alekszej Navalnij fogva tartása annak jele, hogy az orosz hatóságok a nyilvános gyülekezésre vonatkozó jogszabályt arra használják, hogy a békés tüntetőket minél előbb börtönbe juttassák, majd ezt követően rendszerszerű visszaéléseket kövessenek el;

elítéli az Alekszej Navalnij elhallgattatását célzó állandó erőfeszítéseket, és támogatásáról biztosítja szervezetének arra irányuló erőfeszítéseit, hogy ráirányítsák a figyelmet a közintézményekben, a politikai képviseleti intézményekben és a közhivatalokat betöltők körében dúló korrupcióra, illetve küzdjenek ellen; mély aggodalommal fogadja a 2017. februári bírósági ítéletet, amely Alekszej Navalnijt ténylegesen kiszorítja a politikai színtérről, tovább szűkíti a politikai pluralizmust Oroszországban, és súlyos kérdéseket vet fel az oroszországi demokratikus folyamatok tisztességes voltával kapcsolatban;

felhívja a figyelmet arra, hogy a békés gyülekezés szabadsága jog és nem privilégium, és ez a jog – a lelkiismereti és véleményszabadsághoz való joggal és a gyülekezés szabadságával egyetemben – döntő szerepet játszik a tényleges demokratikus rendszer kialakulásában és létezésében; felhívja az orosz hatóságokat, hogy maradéktalanul tartsák tiszteletben az – így az Európa Tanácsban és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ) vállalt – nemzetközi kötelezettségeket, támogassák a lelkiismeret, az egyesülés, a békés gyülekezés alapvető szabadságait, amelyek mint alapvető jogok szerepelnek Alkotmányukban, valamint késlekedés nélkül engedjék szabadon az őrizetbe vett békés tüntetőket;

felhívja az orosz hatóságokat, hogy vessenek véget a politikai ellenzék tagjai, az újságírók és az emberi jogok védelmezői ellen irányuló valamennyi – így bűnüldözés útján történő – zaklatásnak az Oroszországi Föderációban, valamint minden körülmények közt biztosítsák, hogy a jogvédők akadályoztatás nélkül végezhessék jogszerű tevékenységeiket;

véleménye szerint az ellenzék tagjai és nem kormányzati szervezetek elleni számos bírósági és a bűnüldözés körébe tartozó eljárás kételyeket ébreszt az Oroszországi Föderáció igazságügyi intézményeinek függetlensége és pártatlansága tekintetében; felszólítja az orosz igazságügyi és bűnüldözési hatóságokat, hogy feladatukat pártatlan és független módon, politikai befolyástól mentesen lássák el;

10.

hangsúlyozza, hogy a gyülekezés szabadságát az Oroszországi Föderációban az orosz alkotmány 31. cikke, valamint az emberi jogok európai egyezménye is biztosítja, amelynek Oroszország aláíró fele, és amely az orosz hatóságokat annak tiszteletben tartására kötelezi; felszólítja az Oroszországi Föderációt, hogy tartsa tiszteletben a jogállamiság, a szólásszabadság és a gyülekezési szabadság elveit;

11.

emlékeztet annak fontosságára, hogy Oroszország az Európa Tanács és az EBESZ tagjaként teljes mértékben betartsa nemzetközi jogi kötelezettségeit és az emberi jogok európai egyezményében és a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányában rögzített alapvető emberi jogokat és jogállamiságot;

12.

felhívja az Oroszországi Föderációt, hogy módosítsa a gyülekezési szabadságot szükségtelenül korlátozó és kriminalizáló jogszabályait; elítéli, hogy az Oroszországi Föderáció emellett alkotmánybíróságát felhatalmazta arra, hogy – a 2015. decemberi jogszabályok révén – megkerülje az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntéseit;

13.

megállapítja, hogy vezető orosz politikusok ellen felmerült a korrupció gyanúja; felszólítja a Bizottságot, az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ) és a tagállamokat, hogy rendszeresen lépjenek fel bármiféle pénzmosási kísérlet vagy az illegális vagyonok ellen az EU-ban; ugyanígy utasítja a Parlament Panama-papírokat vizsgáló bizottságát, hogy fordítson kiemelt figyelmet az uniós bankokon keresztül megvalósuló orosz pénzmozgásokra, amennyiben esetükben felmerül a gyanú árnyéka;

14.

sürgeti a Tanácsot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki Oroszországgal kapcsolatban egységes politikát, amelynek révén a tagállamok és az uniós intézmények egy olyan határozott közös üzenet mellett kötelezik el magukat, mely szerint az EU és Oroszország közötti kapcsolatokban az emberi jogok fontos szerepet játszanak, illetve hogy Oroszországban véget kell vetni a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és az egyesülés szabadsága elfojtásának;

15.

felhívja az alelnököt/ főképviselőt és az EKSZ-t annak biztosítására, hogy az EU–Oroszország emberi jogi konzultáció keretében valamennyi, politikai okokból bíróság elé állított személy ügyét felvessék, továbbá hivatalosan kérjék meg Oroszország e konzultációkon részt vevő képviselőit, hogy minden esetben adjanak megfelelő választ; felhívja a Tanács és a Bizottság elnökét, valamint az alelnököt/főképviselőt, hogy továbbra is kísérjék szoros figyelemmel ezeket az ügyeket, vessék fel a kérdéskört az Oroszországgal közös különböző fórumokon és találkozókon, és tegyenek jelentést a Parlamentnek az orosz hatóságokkal folytatott párbeszédről;

o o

16.

elítéli a Szentpéterváron elkövetett terrorista merényletet, és kéri elnökét, hogy fejezze ki mély együttérzését és szolidaritását az áldozatokkal, családjaikkal és az orosz néppel.

o o

17.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, valamint az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének;

(1) HL C 68. E, 2014.3.7., 13. o.

(2) HL C 65., 2016.2.19., 150. o.

(3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0253.

(4) HL C 274., 2016.7.27., 21. o.

(5) HL C 300., 2016.8.18., 2. o.

(6) HL C 316., 2016.8.30., 126. o.

(7) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0446.

(8) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0087.

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/60

P8_TA(2017)0126

Belarusz

Az Európai Parlament 2017. április 6-i állásfoglalása a belarusz helyzetről (2017/2647(RSP))

(2018/C 298/08)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Belaruszról, szóló korábbi állásfoglalásaira és ajánlásaira, ideértve az európai szomszédságpolitikáról szóló korábbi állásfoglalásait és ajánlásait is,

—

tekintettel a Belarusszal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttsége elnökének 2017. március 27-i, az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szóvivőjének 2017. március 17-i, az ENSZ belarusz emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadójának 2017. március 14-i és 28-i, az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének 2017. március 24-i, az EBESZ/ODIHR igazgatójának 2017. március 17-i és 26-i, valamint az emberijogvédők védelmét megfigyelő központ (FIDH-OMCT) 2017. március 29-i nyilatkozatára a békés tüntetők közelmúltbeli letartóztatásáról és a jogellenes letartóztatásokról Belaruszban,

—	tekintettel a Tanács Belaruszról szóló következtetéseire, különösen a 170 személlyel és három belarusz vállalattal szembeni korlátozó intézkedéseket megszüntető, 2016. február 15-i következtetésekre,

—

tekintettel a Tanács 2017. február 27-i (KKBP) 2017/350 határozatára (1), amely 2018. február 28-ig meghosszabbította a Belarusszal szembeni korlátozó intézkedéseket, többek között a fegyverembargót, valamint a vagyoni eszközök befagyasztását és utazási tilalmat négy olyan személlyel szemben, akiket két ellenzéki politikus, egy üzletember és egy újságíró 1999. és 2000. évi, máig nem tisztázott eltűnésével összefüggésben vett jegyzékbe,

—

tekintettel a 2016. szeptember 11-én tartott parlamenti választásokra, valamint a 2015. október 11-én tartott elnökválasztásra; tekintettel a belarusz hatóságok számos arra vonatkozó nyilatkozatára, hogy a 2015. évi belarusz elnökválasztásokat követően az EBESZ/ODIHR egyes ajánlásait a 2016. évi választások előtt végrehajtják, és tekintettel az EBESZ/ODIHR 2016. január 28-i végleges jelentésére a 2015. október 11-i belarusz elnökválasztásról,

—	tekintettel a FIDH és a „Vjaszna” emberi jogi központ jelentésére a kényszermunkáról és a munkavállalói jogok széles körű megsértéséről Belaruszban,

—

tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, az emberi jogok védelmezőiről szóló ENSZ-nyilatkozatra, az ENSZ által elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, az emberi jogok európai egyezményére, valamint a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

mivel Belarusz kormánya bevezette az Aljakszandr Lukasenka által 2015-ben aláírt és 2017 februárjától kezdődően végrehajtott, „a szociális függőség megelőzéséről” szóló 3. sz. elnöki rendeletet, az úgynevezett „szociálisparazita-adót” – ez a rendelet külön pótlék kivetésével szankcionálja a munkanélküliséget a kormányzati kiadások finanszírozása céljából, amely mintegy 240 eurótól – ami a belarusz átlagbér körülbelül kétharmadának felel meg – a kényszermunkáig terjed azon polgárok esetében, akik évi 183 napnál kevesebb ideig dolgoztak; mivel polgárok, aktivisták és újságírók széles körben bírálták a rendeletet;

mivel 2017 február 17. óta és márciusa folyamán az állami média és biztonsági erők nyomása, többek között a tüntetések feloszlatására kivezényelt felfegyverzett rendőrök jelenléte ellenére polgárok ezreinek részvételével békés tömegtüntetések zajlottak Belarusz több tucat városában a 3. sz. elnöki rendelet elfogadása, valamint a Kurapati – a sztálini korszak áldozatainak emlékhelye – közelében tervezett bevásárlóközpont építése elleni tiltakozásul;

mivel a hatóságok – különösen 2017. március 25-én és 26-án – erőszakkal reagáltak e tüntetésekre; mivel a békés tüntetők a Szabadság Napján, március 25-én megpróbáltak végigvonulni Minszk fő sugárútján, de a rohamrendőrség kordonja lezárta előttük az utat; mivel a biztonsági erők nőket, kiskorúakat és időseket ütlegelve rátámadtak a tiltakozókra; mivel több száz tüntetőt – köztük az eseményekről tudósító hazai és külföldi újságírókat – letartóztattak; mivel Minszkben legalább 700 személyt vettek őrizetbe, akik közül egyesek vétlen szemlélődők voltak;

mivel őrizetbe vették a békés tüntetéseket megfigyelő emberi jogi aktivisták egy nagy csoportját; mivel a „Vjaszna” emberi jogi központ szerint 2017. március 27-én a nap végéig összesen 177 személy esetében hoztak bírói ítéletet közigazgatási eljárásban emelt vádak alapján a március 25-i tüntetéseken való részvételük miatt, és ezek közül 74 őrizetbe vétellel, 93 pedig bírsággal zárult; mivel megelőző intézkedésként a tüntetések előtt több mint 100 ellenzékit letartóztattak;

mivel 27 személyt – köztük Zmicer Daskevicset, volt politikai foglyot és az „Ifjúsági Front” mozgalom vezetőjét – letartóztattak azzal a váddal, hogy Ukrajnában, Lengyelországban és Litvániában kiképzett csoportok bevetésével zavargások kirobbantását tervezték; mivel olyan bűncselekménnyel vádolják őket, amely három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető; mivel az Állambiztonsági Bizottság (KGB) elutasítja, hogy nyilvánosságra hozza az úgynevezett „tömeges zavargási üggyel” összefüggésben letartóztatott személyek számát;

mivel letartóztatták és három napig a hollétéről való tájékoztatás nélkül a KGB egyik börtönében fogva tartották Mikalaj Sztatkevicset, vezető ellenzéki személyiséget és korábbi elnökjelöltet, aki a tüntetést vezette volna Minszkben; mivel letartóztatták Szergej Kulinicset és Szergej Kuncevicset is; mivel a 2017. március 25-i felvonulást megelőzően törvénytelenül őrizetbe vették az ismert költőt és 2010-es elnökjelöltet, Uladzimjer Nyakljajevet is, akit ennek következtében gyenge egészségi állapota miatt kórházba kellett szállítani; mivel Pavel Szevjarinecet, Vitali Rimasevszkit, Anatol Ljabedzkát és Juri Hubarevicset számos polgári aktivistával együtt letartóztatták 2017 márciusa folyamán; mivel március 23-án Minszkben letartóztatták Ales Lahvinyecet, a Szabadságért Mozgalom elnökét; mivel megelőző jelleggel őrizetbe vettek mintegy 60 emberi jogi megfigyelőt;

mivel 2017. március 25-én a belarusz fővárosban a rendőrség rajtaütött a „Vjaszna” emberi jogi központ irodáján, és megelőző jelleggel legalább 57 olyan személyt letartóztatott, akik részt vettek a folyamatban lévő békés tüntetések megfigyelésében; mivel ezt megelőzően más emberi jogi aktivistákat, például Oleg Volcseket, a „Jogsegély a népnek” emberi jogi központ vezetőjét, valamint Anatoli Poplavnit, a „Vjaszna” emberi jogi központ gomeli csoportjának tagját is őrizetbe vették és rövid szabadságvesztésre ítélték; mivel őrizetbe vették és elítélték Leonyid Szudalenkát, a „Vjaszna” tagját is, amiért benyújtotta több mint 200 polgár panaszát a fent említett 3. sz. elnöki rendelet rendelkezéseivel szemben;

mivel a Belarusz Újságírók Szövetsége szerint 120 olyan esetet rögzítettek, amikor megsértették az újságírók jogait; mivel az egész országban lekapcsolták az internetet, és szankciókat alkalmaztak az eseményekről tudósító újságírókkal szemben, illetve börtönbüntetésre ítélték őket huliganizmus és a rendőri intézkedéssel szembeni ellenállás vádjával; mivel közülük néhányan még mindig a bírósági tárgyalásra várnak; mivel 2017. március 12. óta több mint 20 zaklatási esetet rögzítettek a Belsat TV tudósítóival szemben, és mivel 2017. március 31-én a rendőrség megszállta és átkutatta a Belsat TV irodáit, és onnan berendezéseket foglalt le és szállított el;

mivel ezek az események a legsúlyosabb fellépések a 2010-es tüntetésekkel szembeni kíméletlen leszámolás óta, és sajnálatos visszalépésnek tekinthetők; mivel az elnyomás ezen új hullámára pontosan egy évvel azután kerül sor, hogy az EU a Belarusz kapcsolatok vonatkozásában a párbeszéd újrafelvételére irányuló politika megkezdése mellett döntött;

mivel Belarusz az EBESZ részes állama, és elfogadta, hogy tiszteletben tartja a békés gyülekezéshez és az egyesüléshez való jogot; mivel a fent említett tömeges letartóztatások, a tüntetőkkel szemben alkalmazott túlzott erőszak és a jelentésekben szereplő, civil társadalmi szervezeteknél végrehajtott rajtaütések e kötelezettségvállalások nyilvánvaló megsértését jelentik;

K.	mivel Belarusz az egyetlen olyan ország Európában, amely még mindig alkalmazza a halálbüntetést; mivel 2017-ben az első halálos ítéletet 2017. március 17-én hozták meg;

mivel 2016 februárjában az EU jó szándéka jeleként megszüntette a belarusz tisztségviselők és jogi személyek vonatkozásában érvényben levő korlátozó intézkedéseket, hogy ösztönözze az országot az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság terén való megítélésének javítására; mivel a Tanács Belaruszról szóló 2016. február 15-i következtetéseiben hangsúlyozta, hogy számos gazdasági, illetve kereskedelmi és segélyezéssel kapcsolatos területen meg kell erősíteni az EU és Belarusz közötti kapcsolatokat, ami lehetővé tette Belarusz számára, hogy EBB- és EBRD-forrásokra pályázzon;

M.	mivel a nehéz belarusz gazdasági helyzet a jövőben tovább romolhat, hiszen a legfőbb ágazatok továbbra is állami tulajdonban és a közigazgatás irányítása és ellenőrzése alatt vannak; mivel Belarusz egyre inkább függ az orosz gazdasági segélyektől;

N.	mivel Belarusz többek között azzal a céllal vesz részt a keleti partnerségben és annak parlamenti fórumán, az Euronestben, hogy élénküljön az együttműködés az ország és az EU között; mivel a belarusz parlament nem rendelkezik hivatalos státusszal az Euronest Parlamenti Közgyűlésben;

mivel Belarusz a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (CSTO) részes fele, és részt vesz az Oroszországgal közös „Zapad 2017” elnevezésű, hadgyakorlatban, amely nyugati szomszédai elleni támadásokra vonatkozó olyan forgatókönyveket is tartalmaz, amelyek magukban foglalják nukleáris fegyverek bevetésének szimulációját is, és amelyek negatív hatást gyakorolhatnak a Belarusz Köztársaság és a régió biztonságára és nemzeti szuverenitására;

mivel az EU elkötelezte magát Belarusz stabil, demokratikus és gazdag jövője mellett, az ország népének érdekében; mivel a szólásszabadság és a tömegtájékoztatás szabadságának jelentős javulása, az egyszerű polgárok és az ellenzéki aktivisták politikai jogainak azonos szintű tiszteletben tartása, valamint a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartása előfeltétele az EU és Belarusz közötti kapcsolatok javulásának;

elítéli a békés tüntetőkkel szemben alkalmazott megtorlást, valamint a 2017. március 25-i tüntetéseket megelőzően és a tüntetések folyamán foganatosított elnyomó intézkedéseket; hangsúlyozza, hogy a biztonsági szolgálatok fellépése a nemzetközi közösség önmérsékletet szorgalmazó felhívásai ellenére önkényes és helytelen volt; aggodalmának ad hangot a legfrissebb belarusz fejlemények miatt, és hangsúlyozza, hogy egyértelműen szélesebb körű demokratizálódási folyamatra van szükség az országban;

elítéli a békés gyülekezési jog, a szabad véleménynyilvánításhoz való jog, valamint az egyesülési szabadság indokolatlan korlátozását, például azok esetében, akik társadalmi és egyéb közügyekben nyilvánítanak véleményt, ideértve különösen a független újságírók, ellenzékiek, emberi jogi aktivisták és egyéb tüntetők zaklatását és őrizetbe vételét;

felszólítja a belarusz hatóságokat, hogy azonnali hatállyal és feltétel nélkül helyezze szabadlábra az összes olyan békés tüntetőt, újságírót, emberi jogi jogvédőt, civil társadalmi aktivistát és ellenzékit, akiket a jelenlegi tüntetéshullámmal összefüggésben tartanak őrizetben, és szüntessenek meg minden velük szemben indított bírósági eljárást; teljes mértékben elfogadhatatlannak tartja a megelőző jellegű letartóztatások gyakorlatát; sürgeti a hatóságokat, hogy azonnal adjanak tájékoztatást az őrizetbe vett személyekről azok családjának és a nyilvánosságnak;

ismételten hangsúlyozza, hogy a békés tüntetéshez való jogukkal élő személyekkel szembeni alkalmazott erőszak semmilyen körülmények között nem indokolható, és hogy a véleménynyilvánításhoz és a gyülekezéshez való jogot sértő intézkedések ellentétesek Belarusz nemzetközi kötelezettségeivel és a Belarusz Köztársaság alkotmányával; sürgeti a belarusz kormányt, hogy kezdjen nyílt párbeszédet állampolgáraival, a független civil társadalmi szervezetekkel és a független médiával;

sürgeti a belarusz hatóságokat, hogy azonnal folytassanak alapos és pártatlan vizsgálatokat az önkényes fogva tartással és a közelmúltbeli tüntetésekkel összefüggő jogsértésekkel kapcsolatos vádak ügyében; figyelmeztet, hogy amennyiben nem kerül sor ilyen vizsgálatokra, az EU korlátozó intézkedéseket vezethet be a közelmúltbeli erőszakos eseményekért felelős magas rangú belarusz tisztviselőkkel szemben;

sürgeti a hatóságokat, hogy hagyjanak fel a független média politikai indíttatású zaklatásával, ideértve a közigazgatási büntetőeljárás gyakorlatát és a közigazgatási törvénykönyv 22.9. cikke (2) bekezdésének az akkreditációval nem rendelkező, külföldi médiának dolgozó szabadúszó újságírókkal szembeni önkényes alkalmazását, amelyek korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint az információk terjesztését;

sürgeti a belarusz hatóságokat, hogy hagyjanak fel a civil társadalom zaklatásával, tegyék lehetővé a nyilvános szervezetek teljes körű és szabad törvényes működését, haladéktalanul vonják vissza a büntető törvénykönyv 193. cikkének (1) bekezdését, amely bünteti a nem bejegyzett nyilvános egyesületek és szervezetek szervezését és a tevékenységeikben való részvételt, valamint tegyék lehetővé a nyilvános egyesületek és szervezetek teljes körű, szabad és akadálytalan jogszerű működését, ideértve a nemzeti kisebbségek független szervezeteit is;

sürgeti az EBESZ Parlamenti Közgyűlését, amely a tervek szerint 2017 júliusában Minszkben rendezi 26. éves ülését, hogy tartsa szem előtt mindazt, ami a közelmúltban Belaruszban történt, és feltétlenül biztosítsa a demokratikus ellenzéki pártok, a független média és a civil társadalmi szervezetek részvételét;

felszólítja a belarusz kormányt, hogy kezdjen építő párbeszédet az ellenzékkel és a civil társadalmi szervezetekkel, valamint teljes körűen működjön együtt a belarusz emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges ENSZ-előadóval, végrehajtva az emberi jogok védelmét és a demokrácia megerősítését szolgáló, régóta esedékes reformokat; felhívja az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy folytassák és erősítsék meg a Belaruszban és külföldön működő civil társadalmi szervezetek támogatását; e tekintetben hangsúlyozza, hogy támogatni kell minden független információforrást a belarusz társadalom számára, ideértve a belarusz nyelvű és a külföldről történő műsorszórást; felkéri továbbá a belarusz emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges ENSZ-előadót, hogy vizsgálja meg, miként lehetne előmozdítani az emberi jogok teljes körű és hatékony védelmét Belaruszban;

10.

javasolja a 3. számú elnöki rendelet visszavonását, mivel az egy önkényes, durva és morális szempontból megkérdőjelezhető intézkedés, amely sérti a nemzetközi emberi jogokat, és a becslések szerint több mint 470 000 belarusz állampolgárt érint hátrányosan;

11.

kéri a belarusz emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges ENSZ-előadó mandátumának meghosszabbítását; felszólítja a belarusz kormányt, hogy ismerje el a különleges előadó mandátumát, és teljes körűen működjön együtt az előadóval; felkéri az EKSZ-t, hogy jobban koordinálja az EU Belarusszal kapcsolatos politikáját az ENSZ különleges előadójával; felkéri az EU-t és tagállamait, hogy mozdítsák elő és támogassák a különleges ENSZ-előadó mandátumának kiterjesztését annak érdekében, hogy továbbra is figyelemmel lehessen kísérni az országban kialakult helyzetet;

12.

felszólítja a belarusz hatóságokat a tágabb demokratizálódási folyamat részét képező átfogó választási reform nemzetközi partnerekkel közösen történő kidolgozásának haladéktalan folytatására; kiemeli, hogy az EBESZ/ODIHR vonatkozó ajánlásait kellő időben, még jóval a 2018 márciusában megrendezendő helyhatósági választások előtt be kell vezetni;

13.

sürgeti a kormányt, hogy a halálbüntetés végleges eltörlése felé tett első lépésként csatlakozzon a halálbüntetések végrehajtására vonatkozó globális moratóriumhoz;

14.

felkéri a Bizottságot, hogy a vízumigénylésre és az ösztöndíjak megpályázására irányuló eljárások felgyorsításával továbbra is támogassa azokat az oktatási programokat, amelyek lehetővé teszik, hogy fiatal belarusz állampolgárok az EU-ban tanulhassanak;

15.

üdvözli a Tanács 2017. február 27-i határozatát, amely 2018. február 28-ig meghosszabbította a négy személlyel szembeni korlátozó intézkedéseket és a Belarusszal szembeni fegyverembargót; felkéri az EKSZ-t, hogy továbbra is szorosan kövesse figyelemmel az országban kialakult helyzetet annak érdekében, hogy értékelni lehessen a párbeszéd konstruktív újrafelvételére irányuló uniós politika hatékonyságát; úgy véli, hogy az EU-nak egyértelmű kritériumokat kell meghatároznia, amelyeknek következetes emberi jogi feltételrendszert kell kijelölniük az alapvető szabadságokat és az emberi jogokat védő reformok biztosítása érdekében;

16.

felkéri a Bizottságot annak értékelésére, hogy garantáltak-e a legmagasabb szintű nukleáris biztonsági normák a jelenleg épülő osztroveci atomerőmű vonatkozásában, hogy az EBB-nek adott uniós garanciát nem ezen belarusz nukleáris létesítmény finanszírozására használják-e fel, és hogy a garancia összhangban áll-e az Oroszországi Föderációval szembeni uniós szankciókkal;

17.

ismételten hangsúlyozza, hogy kiáll a belarusz nép érdekei mellett, támogatva annak demokráciapárti törekvéseit és kezdeményezéseit, hozzájárulva az ország stabil, demokratikus és virágzó jövőjének létrehozásához; ezzel összefüggésben megismétli, hogy az alapvető polgári szabadságjogok tiszteletben tartása, a jogállamiság és az emberi jogok kulcsfontosságúak lesznek az EU és Belarusz közötti kapcsolatok fejlesztése tekintetében;

18.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Európai Külügyi Szolgálatnak, a tagállamoknak, az EBESZ/ODIHR-nek, az Európa Tanácsnak, valamint a belarusz hatóságoknak és az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének.

(1) HL L 50., 2017.2.28., 81. o.

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/65

P8_TA(2017)0127

Banglades, többek között a gyermekházasságok

Az Európai Parlament 2017. április 6-i állásfoglalása Bangladesről, többek között a gyermekházasságokról (2017/2648(RSP))

(2018/C 298/09)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bangladesről szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2014. szeptember 18-i állásfoglalására (1) az emberi jogok megsértéséről Bangladesben,

—	tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2017. évi ülésein képviselendő uniós prioritásokról szóló, 2017. március 16-i állásfoglalására (2),

—	tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának a Bangladesről szóló, 2017. március 22-i záró észrevételeire,

—	tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának a gyermek-, a korai és a kényszerházasságok megelőzésére és felszámolására irányuló erőfeszítések megerősítéséről szóló, 2015. július 2-i határozatára,

—	tekintettel a gyermekek jogainak előmozdítására és védelmére vonatkozó, a Tanács által 2017. március 6-án elfogadott uniós iránymutatásokra,

—	tekintettel a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményre,

—	tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, amelyet 1948-ban fogadtak el,

—	tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,

—	tekintettel a Nők Negyedik Világkonferenciáján 1995-ben elfogadott és Banglades által aláírt Pekingi Nyilatkozatra és Cselekvési Platformra, valamint az ennek végrehajtása terén Banglades által elért eredményekről szóló, 2000., 2005., 2009. és 2014. évi időszakos felülvizsgálatokra,

—	tekintettel a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény 16. cikkére,

—	tekintettel az Európai Közösség és Banglades közötti, 2001. évi partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodásra,

—	tekintettel a gyermekházasság korlátozásáról szóló, 2017. március 11-i és a gyermekházasságok megelőzéséről szóló, 2014. szeptember 15-i bangladesi jogszabályra,

—	tekintettel a gyermekházasságok felszámolására irányuló, a 2015–2021 közötti időszakra szóló bangladesi nemzeti cselekvési tervre,

—	tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

mivel az EU-nak régóta tartó kapcsolatai vannak Bangladessel, többek között a partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás révén; mivel az emberi jogok és a demokratikus alapelvek tiszteletben tartása és előmozdítása elősegíti a felek hazai és nemzetközi politikáit, és az EU külső tevékenységének alapvető részét kell képeznie;

B.	mivel nem kormányzati szervezetek és a független média az utóbbi hónapokban számos emberi jogi jogsértésről számoltak be, többek között erőszakos eltűnésekről, a társadalmat sújtó szigorításokról, politikai aktivisták elleni támadásokról és kínzásokról;

C.	mivel az ENSZ legújabb adatai szerint a gyermekházasságok aránya Bangladesben továbbra is a világon az egyik legmagasabb, Ázsiában pedig a legmagasabb; mivel Bangladesben a lányok 52 %-a megy férjhez 18 éves kora előtt, 18 %-a pedig már 15 éves kora előtt;

D.	mivel az ENSZ a gyermekházasságot – amelyben a gyermekeknek nincs választásuk vagy joguk arra, hogy teljes körű beleegyezésüket adják, és gyakran fizikai és pszichológiai kockázatoknak vannak kitéve – az emberi jogok megsértésének tekinti;

E.	mivel Banglades az UNFPA–UNICEF gyermekházasságok felszámolásának meggyorsítására irányuló, az EU által is támogatott globális program 12 célországának egyike;

F.	mivel Banglades a gyermekek elleni erőszak felszámolására irányuló dél-ázsiai kezdeményezés tagja, amely a gyermekházasságok felszámolására irányuló regionális cselekvési tervet fogadott el;

G.	mivel a 2014. júliusi „Girl Summit” alkalmával a bangladesi kormány ígéretet tett arra, hogy 2021-ig egyharmadával csökkenti a 15–18 éves korukban férjhez adott lányok számát, 2021-ig megszünteti a 15 év alatti gyermekeket érintő, 2041-ig pedig a 18 év alatti gyermekeket érintő házasságokat;

H.	mivel 2015-ben az ENSZ Fejlesztési Programjában meghatározott, a nemek közötti egyenlőtlenségi index tekintetében vizsgált 159 ország közül Banglades a 119. helyen állt;

mivel a bangladesi kormány 2017. február 27-én elfogadta a gyermekházasságok megelőzéséről szóló jogszabályt, amely – miközben a házasságkötés alsó korhatárát a nők esetében 18 évben, a férfiak esetében pedig 21 évben állapítja meg – „különleges esetekben” vagy a serdülők „legfőbb érdekeit szem előtt tartva” bírósági engedéllyel kivételeket vezet be, azonban nem határozza meg ezeket a kritériumokat, és e házasságok esetében nem határoz meg alsó korhatárt; mivel a gyermek beleegyezése nem szükséges; mivel a törvény az elnök jóváhagyását követően, 2017. március 11-én hatályba lépett;

J.	mivel ez a jogszabály a hozománnyal való visszaélés, a szexuális zaklatás, a nemi erőszak és a savtámadások fokozódásához, valamint a megrontás legitimizálásához vezethet; mivel azt is lehetővé teheti a szülők számára, hogy lányaikat az erőszaktevőjükkel való házasságkötésre kényszerítsék;

K.	mivel a gyermekjogok előmozdítására és védelmére vonatkozó uniós iránymutatások újólag megerősítik az EU elkötelezettségét amellett, hogy külső emberi jogi politikájában átfogó módon előmozdítsa és védje a gyermekek jogait;

ismételten elítéli a kényszer- és gyermekházasság, valamint a nők és lányok elleni szexuális erőszak minden esetét az egész világon;

tudomásul veszi Banglades által a gyermekházasságok szintjének csökkentésére tett erőfeszítéseket;

üdvözli, hogy Bangladesben az elmúlt években számos jogalkotási és intézményi intézkedést elfogadtak a gyermekek védelmére; aggodalmát fejezi ki azonban ezen intézkedések végrehajtásának elmaradása vagy nem kellő mértékű végrehajtása miatt;

mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy 2017-ben elfogadták a gyermekházasságok megelőzéséről szóló jogszabályt, és hogy e jogszabály olyan joghézagokat tartalmaz, amelyek jogilag engedélyezik a gyermekházasságot; sajnálja továbbá, hogy a jogszabály nem állapít meg jogi kritériumokat, ami növeli a széles körű visszaélések kockázatát;

felszólítja a bangladesi kormányt, hogy a joghézagok megszüntetése és a gyermekházasságok megtiltása érdekében módosítsa a jogszabályt;

ragaszkodik ahhoz, hogy a jogszabály joghézagainak megszüntetéséig a bangladesi kormány fogadjon el olyan egyértelmű kritériumokat, amelyekre a bíróságoknak – az egészségügyi és szociális ellátásban dolgozó szakemberekkel együttműködve, és többek között az érintett lányokkal családtagjaik jelenléte nélkül folytatott interjút követően – támaszkodniuk kell, amikor a kiskorúak házassága engedélyezésére vonatkozó döntést hoznak;

aggodalommal veszi tudomásul, hogy a közelmúltban elfogadott jogszabály súlyos visszalépést jelent Banglades gyermekházasság megszüntetésére irányuló erőfeszítései tekintetében; emlékeztet arra, hogy ez a jogszabályi lazítás aláássa a bangladesi kormány gyermekházasság csökkentésére irányuló saját céljainak megvalósítását;

tisztában van a gyermekházasságok lehetséges hatásaival – ideértve az oktatáshoz való hozzáférés korlátozását, az elszigetelődést, a szegénységet, a gazdasági függőséget és a szolgaságot, különösen vidéki területeken és lányok esetében –, és aggodalommal veszi tudomásul a nemi és fizikai erőszak, valamint a kényszerített terhesség megnövekedett kockázatát gyermekházasság esetén;

aggodalommal jegyzi meg , hogy a gyermekházasság gyakran kapcsolódik nem kívánt terhességhez vagy kiskorúak terhességéhez ; e tekintetben emlékeztet annak fontosságára, hogy a nők és a lányok számára biztosítsák a szexuális és reproduktív egészségről és jogokról szóló információhoz való hozzáférést, a segítségnyújtást és a biztonságos egészségügyi ellátást , többek között a biztonságos és törvényes abortuszt ;

10.

felszólítja a bangladesi kormányt, hogy folytassa a gyermekházasságok felszámolására irányuló, a 2015–2021 közötti időszakra szóló nemzeti cselekvési terv kidolgozását és magyarázza el, hogyan tervezi elérni a célokat és felszámolni a gyermekházasságot;

11.

felszólítja a bangladesi hatóságokat, hogy ténylegesen kötelezzék el magukat a nemrégiben nemzetközi szinten elfogadott fenntartható fejlesztési célok iránt, különösen az egyenlőtlenségek csökkentése, valamint a nemek közötti egyenlőség és a nők jogainak biztosítása érdekében;

12.

úgy véli, hogy a gyermekházasságok ellen az emberi jogok, az emberi méltóság, valamint az állami szociális politikák előmozdítása révén lehet hatékonyan fellépni; ezért felszólítja a bangladesi hatóságokat, hogy módszeresen vonják be az érintett közösségeket és a civil társadalmat – köztük a nem kormányzati szervezeteket és a gyermekvédelmi szervezeteket – annak érdekében, hogy kezeljék a bangladesi gyermekházasság problémájának kiváltó okait és az iskolákban is hívják fel erre a figyelmet;

13.

e tekintetben felszólítja a bangladesi hatóságokat, hogy módosítsák a külföldi adományokat (önkéntes tevékenységeket) szabályozó 2014. évi jogszabályt annak biztosítása érdekében, hogy a civil társadalmi szervezetek munkája ne álljon önkényes állami ellenőrzés alatt, és hogy a jogszabály alapján hozott összes határozatot vonják független felülvizsgálati eljárás alá;

14.

sürgeti a bangladesi hatóságokat, hogy ítéljék el a véleménynyilvánítás szabadsága elleni folyamatos rémtetteket, és hogy haladéktalanul vessenek véget az újságírók, a bloggerek és a civil társadalom elleni valamennyi erőszakos cselekménynek, zaklatásnak, megfélemlítésnek vagy cenzúrának; sürgeti továbbá a bangladesi hatóságokat, hogy független módon vizsgálják ki a bírósági eljárás nélküli kivégzéseket, az erőszakos eltüntetéseket valamint a túlzott erőszak alkalmazását, és a felelősöket a nemzetközi normákkal összhangban állítsák bíróság elé;

15.

kéri a Bizottságot és az Európai Unió bangladesi küldöttségét, hogy a bangladesi hatóságokkal vitassák meg e kérdéseket, és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy vesse fel a fenti jogszabály kérdését a következő EU–Banglades vegyes bizottsági ülésen;

16.

kéri az Uniót, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel támogassa a bangladesi kormányt a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeinek tiszteletben tartásában;

17.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Európai Külügyi Szolgálatnak, az Európai Bizottságnak, az EU emberi jogi különleges képviselőjének, valamint Banglades kormányának és parlamentjének.

(1) HL C 234., 2016.6.28., 10. o.

(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0089.

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/68

P8_TA(2017)0130

Európai Szolidaritási Testület

Az Európai Parlament 2017. április 6-i állásfoglalása az Európai Szolidaritási Testületről (2017/2629(RSP))

(2018/C 298/10)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

—	tekintettel az Európai Szolidaritási Testületről szóló, 2016. december 7-i bizottsági közleményre (COM(2016)0942),

—	tekintettel 2016. október 27-i állásfoglalására az európai önkéntes szolgálatról és az önkéntesség előmozdításáról Európában (1),

—	tekintettel az EU alapvető értékeinek előmozdítása során a kultúrák közötti párbeszéd, a kulturális sokszínűség és az oktatás által játszott szerepről szóló, 2016. január 19-i állásfoglalására (2),

—	tekintettel a gazdasági és társadalmi kohézió előmozdítása érdekében vállalt önkéntesség szerepéről szóló, 2008. április 22-i állásfoglalására (3),

—	tekintettel az ifjúsági foglalkoztatásról szóló, 2014. július 17-i állásfoglalására (4),

—	tekintettel az ifjúsági garanciaprogramról szóló, 2013. január 16-i állásfoglalására (5),

—	tekintettel a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlásra (6),

—	tekintettel az európai önkéntességre vonatkozó politikai menetrendre (PAVE) és az önkéntesek jogairól és feladatköreiről szóló európai charta tervezetére (7),

—	tekintettel az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (8),

—	tekintettel az „Erasmus+” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról, valamint az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1288/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (9),

—	tekintettel az önkéntességről és az európai önkéntes szolgálatról a Bizottsághoz intézett kérdésre (O-000107/2016 – B8-1803/2016),

—	tekintettel az Európai Szolidaritási Testületről a Bizottsághoz intézett kérdésre (O-000020/2017 – B8-0210/2017 és (O-000022/2017 – B8-0211/2017),

—	tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság állásfoglalási indítványára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.	mivel az Európai Unió olyan alapvető eszmékre, értékekre és elvekre épül, amelyekkel a tagállamok egyetértenek, és amelyeket a tagállamok követnek;

B.	mivel az Európai Unión belüli szolidaritás elve az Unió egyik alapelve, amely az előnyök és a terhek megosztásán alapul;

C.	mivel a szolidaritás elve ösztönző erőként hatott az Európai önkéntes szolgálat fejlődésére, amely 20 éves története során olyan rendkívüli eredményeket ért el, amelyeket nem szabad lerombolni;

mivel az uniós intézményeknek és a tagállamoknak határozottan állást kell foglalniuk, hogy aktívan támogassák a polgárok állampolgári részvételét és hogy elismerjék, hogy az önkéntesség hozzájárul a szolidaritás érzésének, a társadalmi felelősségvállalásnak, valamint a közös állampolgári értékeknek és tapasztalatoknak a megerősítéséhez;

mivel az Európai Szolidaritási Testület létrehozásának a Szerződésekben és az Alapjogi Chartában meghatározott közös uniós értékeken kell alapulnia; mivel az Európai Szolidaritási Testület céljának annak kell lennie, hogy kialakítsa a közösségi érzést, szolidaritást és társadalmi felelősségvállalást Európában, miközben az önkéntes munkavégzés, szakmai gyakorlat vagy tanulószerződéses gyakorlati képzés során megszerezhető értelmes és konstruktív tapasztalatot biztosít;

F.	mivel a minőségi önkéntes szolgálat utat alakíthat ki a foglalkoztatás felé és lehetőségeket teremthet a társadalmi befogadás számára;

G.	mivel a legtöbb önkéntes szolgálatra irányuló kezdeményezésre uniós programokon kívül kerül sor, és mivel ezeket ösztönző jogi és pénzügyi környezettel támogatni kell;

mivel az Európai önkéntes szolgálat jelenti a hatályos referenciakeretet az önkéntes tevékenységek számára az Európai Unióban, 20 éves múlttal, bizonyított eredményességgel, szakértelemmel és tanulási eredményekkel; mivel bármilyen új, Unió-szerte működő önkéntességi programnak egyaránt ki kell egészítenie az Európai önkéntes szolgálat tapasztalatait és építenie is kell azokra, valamint más sikeres uniós önkéntességi programokra, például az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtestre;

mivel az Európai Szolidaritási Testület lehetőséget kínálhat az elsődleges célcsoportját képező fiataloknak (különösen azoknak, akik marginalizált közösségekből és hátrányos társadalmi-gazdasági környezetből származnak), hogy értékes hozzájárulást nyújtsanak a társadalom számára, valamint növelheti az Unió szerepvállalásának láthatóságát és újraindíthatja a szélesebb körű vitát Európában az önkéntesség szerepéről és annak társadalmi hasznairól;

mivel a civil társadalom és az ifjúsági szervezetek fontos szerepet töltenek be a tekintetben, hogy minőségi helyi, nemzeti és határokon átnyúló, önkéntesség útján szerezhető tapasztalatokat nyújtanak; mivel e tekintetben szükség van a folyamatos támogatásra, valamint az ösztönző jogi és pénzügyi környezetre;

K.	mivel a Bizottság online platformjának 2016. decemberi elindítása óta már több mint 20 000 személy regisztrált az Európai Szolidaritási Testületnél;

L.	mivel a Parlament sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő egyértelmű és részletes jogi keretet az Európai Szolidaritási Testület számára, figyelembe véve az Európai Parlament következő ajánlásait;

Európai szolidaritás

úgy véli, hogy alapvetően fontos annak egyértelmű meghatározása, hogy mi minősül uniós szintű szolidaritási intézkedésnek; felkéri a Bizottságot, hogy határozza meg az Európai Szolidaritási Testület célkitűzéseit, valamint hogy tegye annak intézkedéseit mérhetővé és hatékonnyá, figyelembe véve a szolidaritást célzó intézkedés jelentős pozitív hatását mind a részt vevő személyek, mind a közösség számára; hangsúlyozza, hogy az ennek megkönnyítése érdekében szükségesnek ítélt meghatározásokat a tagállamokkal, valamint az önkéntesség, a társadalmi szolgálat és az ifjúságpolitika terén tevékenykedő érdekelt felek releváns szervezeteivel szoros együttműködésben kell kidolgozni, a Szerződésekben és a Chartában meghatározott alapvető uniós értékekkel összhangban;

hangsúlyozza, hogy biztosítani kell valamennyi uniós polgár számára az Európai Szolidaritási Testülethez való egyenlő hozzáférést; szorgalmazza a sajátos szükségletű és a hátrányos helyzetű személyek arra vonatkozó lehetőségeinek határozottabb előmozdítását, hogy részt vegyenek a kezdeményezésben;

határozottan úgy véli, hogy bár a többek között a nem formális és informális oktatási tapasztalat révén szerzett tanulási összetevő és az egyes önkéntesekre, fiatal munkavállalókra és gyakornokokra gyakorolt hatás fontos elemek, az Európai Szolidaritási Testület fő céljának annak kell lennie, hogy pozitív hatást gyakoroljon a projektek és cselekvések kedvezményezettjeire, illetve a tágabb értelemben vett közösségre, a szolidaritás és a társadalmi felelősségvállalás egyértelmű kifejeződéseként;

ezenkívül úgy véli, hogy az Európai Szolidaritási Testület kezdeményezése révén rendelkezésre bocsátott munkahelyek segítenének fejleszteni a résztvevők életvezetési készségeit, felelősségérzetét, felelősségvállalását és feladatmegosztási készségét, továbbá segítenének leküzdeni a nyelvi, kulturális, vallási, meggyőződésbeli vagy a gazdasági körülményeket illetően fennálló különbségeket, valamint a tévhiteket és az előítéleteket; úgy véli, hogy az Európai Szolidaritási Testületre irányuló kezdeményezés segítene ezenkívül az aktív polgárságra vonatkozó tapasztalatszerzés előmozdításában és abban, hogy a résztvevők kritikusan elemezhessék az őket körülvevő valóságot és a társadalmi problémákat; felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Szolidaritási Testület megvalósítása során érvényesítse a nemek közötti egyenlőséget;

hangsúlyozza, hogy a polgári védelmet és a humanitárius segítségnyújtást nem szabad függővé tenni az Európai Szolidaritási Testület keretében tevékenykedő fiataloktól; e tekintetben felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a strukturált polgári védelembe és humanitárius segítségnyújtásba való folyamatos beruházást;

Az Európai Szolidaritási Testület finanszírozása

rendkívül aggódik amiatt, hogy a Bizottság első, kezdeti szakaszában úgy kívánja megvalósítani az Európai Szolidaritási Testületet, hogy azt belefoglalja már létező programokba és kezdeményezésekbe, különösen olyan oktatási és kulturális programokba, mint például az Erasmus+, az Európa a polgárokért, az ifjúsági garancia és a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja, anélkül, hogy kellő mértékben egyértelművé tenné, pontosan mennyi pénzügyi és emberi erőforrást különítenének el az Európai Szolidaritási Testület számára; emlékeztet arra, hogy a Parlament az uniós programok társjogalkotójaként és költségvetési hatóságként ellenzi, hogy a kiemelt programokból forrásokat csoportosítsanak át, és gyakran nem rendelkezik elegendő forrással ahhoz, hogy finanszírozzon alapvető intézkedéseket és új szakpolitikai kezdeményezéseket;

felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Szolidaritási Testületről szóló jövőbeli jogalkotási javaslatába foglalja bele az Európai Szolidaritási Testület eredményes működését lehetővé tevő költségvetési intézkedések egyértelmű leírását; kiemeli, hogy az Európai Szolidaritási Testület finanszírozása nem járhat negatív hatással a fiatalokat, illetve az olyan kezdeményezéseket célzó meglévő programokra, mint például az Európa a polgárokért és az Erasmus+ program, a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja, illetve az ifjúsági garanciához hasonló kezdeményezések, és nem torzíthatja a már meglévő sikeres eszközök, mint például az Európai önkéntes szolgálat működését;

felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon eredményes nyomonkövetési és értékelési mechanizmusról az Európai Szolidaritási Testület vonatkozásában, hogy biztosítsa annak helyes végrehajtását, gyakorlatainak minőségét és eredményeinek fenntarthatóságát;

Az Európai Szolidaritási Testület integrálása az önkéntességre vonatkozó átfogóbb stratégiába

úgy véli, hogy ahhoz, hogy az Európai Szolidaritási Testület sikeres legyen, a Bizottságnak integrálnia kell azt egy átfogóbb szakpolitikai stratégiába, amelynek célja, hogy ösztönző környezetet hozzon létre az önkéntesség számára Európában, miközben nem okoz átfedéseket az olyan, már meglévő sikeres kezdeményezésekkel, mint például az Európai önkéntes szolgálat, hanem inkább megerősíti azokat;

10.

hangsúlyozza, hogy az önkéntes szolgálat túlnyomó részére helyi szinten kerül sor és helyi szükségletek kielégítésére irányul, ezért az Európai Szolidaritási Testületnek kezdetben a helyi szintű önkéntességre kell összpontosítania a határokon átnyúló gyakorlatok helyett, amelyek nemzetközi mobilitást igényelnek és esetleg kizárnak hátrányos helyzetű személyeket;

11.

hangsúlyozza, hogy az Európai Szolidaritási Testületnek nem szabad további adminisztratív terheket rónia a részt vevő személyekre vagy szervezetekre, és hogy a lehető legszorosabban együtt kell működnie a civil társadalmi szervezetek által nyújtott, már meglévő és bevált, önkéntes szolgálati gyakorlatokkal;

12.

sürgeti a Bizottságot, hogy próbáljon egyensúlyt biztosítani az Európai Szolidaritási Testület online platformján történő regisztrációk magas száma és az elérhető önkéntes pozíciók száma között annak érdekében, hogy ne érje csalódás az Európai Szolidaritási Testülethez jelentkező fiatalokat;

13.

felhívja a Bizottságot, hogy érvényesítse az önkéntességet az uniós programok és alapok – például a strukturális alapok, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap és a LIFE program, valamint az Unió külső fellépési programjai és alapjai – körében; ebben a tekintetben hangsúlyozza az uniós önkéntességi szakpolitikák és programok koordinálására szolgáló egységes kapcsolattartási pont kialakításának fontosságát;

14.

úgy véli, hogy az oktatási intézményeknek tanterveikbe bele kellene foglalniuk az önkéntesség területére vonatkozó képzést, a szolidaritást célzó intézkedésre összpontosítva, annak érdekében, hogy támogassák az Európai Szolidaritási Testület végrehajtását;

Egyértelmű különbségtétel az önkéntesség és a foglalkoztatás között, és minőségi lehetőségek a fiatalok számára a foglalkoztatási ág keretében

15.

felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Szolidaritási Testület végrehajtásakor tegyen egyértelmű különbséget az önkéntes tevékenységek és a munkahelyek között annak érdekében, hogy fenntartsák az alapvető különbségeket az önkéntesség és a munkavégzés között – ahol elsődlegesen vagy a kedvezményezettek igényeire vagy a részt vevők képzési és fejlődési igényeire összpontosítanak –, illetve annak elkerülése érdekében, hogy a potenciális minőségi fizetett foglalkoztatást helyettesítsék; ennek érdekében hangsúlyozza, hogy az önkéntességen alapuló gyakorlatok nem lehetnek jogosultak olyan támogatásra, amelyek kifejezetten az ifjúsági munkanélküliség leküzdésére szolgálnak (ilyen például az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés);

16.

hangsúlyozza, hogy az önkéntes ágat alá kell támasztania a minőségi önkéntes szolgálat elvei – mint például az önkéntesek jogairól és feladatköreiről szóló európai charta által vázolt elvek – egyértelmű értelmezésének; hangsúlyozza továbbá, hogy minden önkéntes tevékenységnek minden esetben azonosított közösségi igényeket kielégítő, non-profit, szolidaritást célzó intézkedést kell támogatnia;

17.

hangsúlyozza, hogy a foglalkoztatási ág keretében a minőségi munkahelyek, gyakornoki helyek és tanulószerződéses gyakorlati képzések nyújtására kell összpontosítani, a szolidaritási ágazat non-profit és szociális vállalkozásaiban;

18.

hangsúlyozza a megfelelő adminisztratív és pénzügyi támogatás nyújtásának fontosságát a fogadó szervezetek és testületek számára mindkét ág esetében, valamint az Európai Szolidaritási Testületben részt vevők fogadásához szükséges tudás és készségek biztosítását;

19.

kéri, hogy a fogadó szervezetek fogadják el a minőségi chartát, amely elfogadott célokból, elvekből és standardokból áll, mint például a a színvonalas szakmai gyakorlat és tanulószerződéses gyakorlati képzés biztosításáról szóló Európai chartában (10) foglaltak; ösztönzi a fogadó szervezeteket, hogy határozzák meg előre a tapasztalat során megszerzendő készségeket és kompetenciákat; kéri a tapasztalat során megszerzett készségek és kompetenciák összehasonlíthatóságát, elismerését és érvényesítését a nem formális és az informális tanulás érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlás értelmében, annak érdekében, hogy ezek járuljanak hozzá a fiatalok munkaerőpiacba való fenntartható bevonásához; kiemeli, hogy a világos normák elősegítik az Európai Szolidaritási Testület végrehajtásának nyomon követését;

20.

kiemeli, hogy a fiatal önkénteseknek megfelelő pénzügyi ellentételezést, és a fiatal munkavállalóknak megfelelő fizetést, továbbá egészségbiztosítást, képzést és mentori szolgáltatást kell nyújtani; hangsúlyozza, hogy tekintettel az Európai Szolidaritási Testületnél betöltendő önkéntes pozícióval vagy munkavésgzéssel járó sajátos feladatokra, gondoskodni kell munkaterhük és környezetük figyelemmel kíséréséről;

21.

ismételten felhívja a tagállamokat, hogy kapcsolják össze az ifjúsági foglalkoztatási szakpolitikájukat minőségi és fenntartható munkaszerződésekkel a bizonytalanság és az alulfoglalkoztatottság megoldása érdekében;

22.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak teljes körű hozzáférést az Európai Szolidaritási Testülethez a hátrányos helyzetű vagy sajátos igényekkel rendelkező fiatalok számára; hangsúlyozza ezért, hogy egy külön költségvetést kell létrehozni az érintett fiatal részére biztosított személyi segítségnyújtás vagy külön támogatás költségeinek fedezésére; úgy véli, hogy e tekintetben az Európai önkéntes szolgálat helyes gyakorlatnak tekinthető;

Szervezeti egységek közötti koordináció és az érdekelt felekkel folytatott konzultáció

23.

felhívja a Bizottságot, hogy a koherens és következetes végrehajtás érdekében megfelelően koordinálja és integrálja az Európai Szolidaritási Testület kezdeményezést valamennyi szervezeti egységén belül, és az összes többi európai és nemzeti intézménnyel közösen; javasolja, hogy a Bizottság Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatóságát bízzák meg az Európai Szolidaritási Testület koordinációjával és integrálásával;

24.

emlékezteti a Bizottságot, hogy a jogalkotási javaslat kidolgozása előtt biztosítani kell a megfelelő körülményeket a legfontosabb érdekelt felekkel, például ifjúsági szervezetekkel, európai szociális partnerekkel, önkéntes alapú szervezetekkel, szakszervezetekkel és tagállamokkal folytatott megfelelő konzultációhoz; hangsúlyozza, hogy ezen érdekelt feleket rendszeresen be kell vonni a kezdeményezés végrehajtásába, illetve – adott esetben – ellenőrzésébe, hogy biztosítsák annak helyes végrehajtását, gyakorlatainak minőségét és eredményeinek fenntarthatóságát;

o o

25.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0425.

(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0005.

(3) HL C 259. E, 2009.10.29., 9. o.

(4) HL C 224., 2016.6.21., 19. o.

(5) HL C 440., 2015.12.30., 67. o.

(6) HL C 398., 2012.12.22., 1. o.

(7) http://ec.europa.eu/citizenship/pdf/volunteering_charter_en.pdf

(8) HL L 347., 2013.12.20., 470. o.

(9) HL L 347., 2013.12.20., 50. o.

(10) http://www.youthforum.org/assets/2014/04/internship_charter_EN.pdf

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/73

P8_TA(2017)0131

Az EU-USA adatvédelmi pajzs által nyújtott védelem megfelelősége

Az Európai Parlament 2017. április 6-i állásfoglalása az EU–USA adatvédelmi pajzs által nyújtott védelem megfelelőségéről (2016/3018(RSP))

(2018/C 298/11)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ), az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 6., 7., 8., 11., 16., 47. és 52. cikkére,

—	tekintettel a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) (adatvédelmi irányelv),

—	tekintettel a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i 2008/977/IB tanácsi kerethatározatra (2),

—

tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (általános adatvédelmi rendelet) (3) és a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (4),

—	tekintettel a Bíróság C-362/14 számú, Maximillian Schrems kontra adatvédelmi biztos ügyben hozott 2015. október 6-i ítéletére (5),

—

tekintettel a 95/46/EK irányelv alapján, a Bíróság C-362/14. sz. (Schrems) ügyben hozott ítéletét követően a személyes adatoknak az Európai Unióból az Amerikai Egyesült Államokba történő továbbításáról szóló, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett 2015. november 6-i bizottsági közleményre, (COM(2015)0566),

—	tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett „Személyes adatok cseréje és védelme egy globalizált világban” című, 2017. január 10-i közleményére (COM(2017)0007),

—	tekintettel a Bíróság 2016. december 21-én a C-203/15. sz. Tele2 Sverige AB kontra Post- och telestyrelsen és a C-698/15. sz. Secretary of State for the Home Department kontra Tom Watson és társai ügyben hozott ítéletére (6),

—	tekintettel a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az EU–USA adatvédelmi pajzs által nyújtott védelem megfelelőségéről szóló, 2016. július 12-i (EU) 2016/1250 bizottsági végrehajtási határozatra (7),

—	tekintettel az európai adatvédelmi biztosnak (EDPS) az EU-USA adatvédelmi pajzsra vonatkozó megfelelőségi határozattervezetről szóló, 4/2016. számú véleményére (8),

—	tekintettel a 29. cikk szerinti adatvédelmi munkacsoportnak az EU–USA adatvédelmi pajzsra vonatkozó megfelelőségi határozattervezetről szóló, 2016. április 13-i véleményére (9) és a 29. cikk szerinti munkacsoport 2016. július 26-i nyilatkozatára (10),

—	tekintettel a transzatlanti adatáramlásokról szóló, 2016. május 26-i állásfoglalására (11),

—	tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

mivel az az Európai Unió Bírósága (EUB) a C-362/14. számú, Maximillian Schrems kontra adatvédelmi biztos ügyben hozott 2015. október 6-i ítéletében érvénytelenítette a védett adatkikötőről szóló határozatot, és az ítéletben világossá tette, hogy valamely harmadik országban biztosított, megfelelő szintű védelmet úgy kell értelmezni, hogy az „lényegében egyenértékű” az Európai Unióban az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: „az Alapjogi Charta”) fényében értelmezett 95/46/EK irányelv értelmében biztosított védelemmel, és emiatt szükség van az új megállapodás megkötését célzó tárgyalások lezárására, a jogbiztonságot biztosítandó azzal kapcsolatban, hogy a személyes adatokat miként kell továbbítani az EU-ból az USA-ba;

mivel a harmadik ország által biztosított védelmi szint vizsgálata során a Bizottság köteles értékelni a belföldi jogából, vagy a vállalt nemzetközi kötelezettségeiből eredően ebben az országban alkalmazandó szabályok tartalmát, valamint az e szabályok tiszteletben tartásának biztosítására szolgáló gyakorlatot, mivel a Bizottságnak a 95/46/EK irányelv 25. cikke (2) bekezdésének megfelelően figyelembe kell vennie a személyes adatok harmadik országba való továbbításával kapcsolatos valamennyi körülményt; mivel ezen értékelésnek nem csupán a kereskedelmi és magáncélú személyes adatok védelmével kapcsolatos jogszabályokra és gyakorlatokra kell hivatkoznia, de az adott országban vagy ágazatban alkalmazandó keret valamennyi aspektusára ki kell terjednie, különösen, de nem kizárólag, a bűnüldözés, a nemzetbiztonság és az alapvető jogok tiszteletben tartása szempontjaira;

mivel a személyes adatoknak az EU és az USA kereskedelmi szervezetei közötti továbbítása a transzatlanti kapcsolatok fontos eleme; mivel az adattovábbításnak a személyes adatok védelméhez való jog és a magánélethez való jog maradéktalan tiszteletben tartása mellett kell történnie; mivel az EU egyik alapvető célja az Alapjogi Chartában foglalt alapvető jogok védelme;

mivel az európai adatvédelmi biztos 4/2016. sz. véleményében több fenntartást is megfogalmazott az adatvédelmi pajzs tervezetével kapcsolatban; mivel ugyanebben a véleményében az európai adatvédelmi biztos üdvözli az összes fél arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megoldást találjanak a személyes adatoknak az EU-ból az USA részére kereskedelmi célokból, egy öntanúsítási rendszer keretében történő továbbítására;

mivel az EU-USA adatvédelmi pajzsra vonatkozó megfelelőségi határozattervezetről szóló 01/2016 sz. véleményében a 29. cikk szerinti munkacsoport üdvözölte, hogy az adatvédelmi pajzs jelentős javulást eredményezett a védett adatkikötőről szóló határozathoz képest, ugyanakkor komoly aggályokat is megfogalmazott mind az adatvédelmi pajzs keretében továbbított adatok kereskedelmi szempontjai, mind a hatóságok ezen adatokhoz való hozzáférése kapcsán;

mivel az Egyesült Államok hatóságaival való további megbeszéléseket követően a Bizottság 2016. július 12-én elfogadta (EU) 2016/1250 végrehajtási határozatát, amelyben az EU-USA adatvédelmi pajzs keretében az Európai Unióból az Egyesült Államokban található szervezeteknek továbbított személyes adatok védelmének szintjét megfelelőnek nyilvánítja;

mivel az EU-USA adatvédelmi pajzsot az Egyesült Államok kormányának számos levele és egyoldalú nyilatkozata kíséri, amelyben többek közt elmagyarázza az adatvédelmi elveket, a felügyelet, a jogérvényesítés és a jogorvoslat működését, valamint azokat a védelmi és biztonsági intézkedéseket, amelyek alapján a biztonsági ügynökségek hozzáférhetnek a személyes adatokhoz és feldolgozhatják azokat;

mivel 2016. július 26-i nyilatkozatában a 29. cikk szerinti munkacsoport üdvözölte az EU-USA adatvédelmi pajzs mechanizmusa által a védett adatkikötőről szóló határozathoz képest bevezetett javításokat, és elismeréssel nyugtázta, hogy a Bizottság és az amerikai hatóságok figyelembe vették aggályait; mivel ugyanakkor a 29. cikk alapján létrehozott munkacsoport azt jelzi, hogy számos aggálya továbbra is fennáll mind az EU-ból átvitt adatok kereskedelmi aspektusai, mind az USA közigazgatási hatóságainak az adatokhoz való hozzáférése tekintetében, így például az automatizált döntésekről szóló konkrét szabályok és az általános kifogásolási jog hiánya, az ombudsmani mechanizmus függetlenségével és hatáskörével kapcsolatos, szigorúbb biztosítékok szükségessége, illetve konkrét biztosítékok arra, hogy nem kerül sor a személyes adatok tömeges és megkülönböztetés nélküli gyűjtésére (tömeges gyűjtés);

üdvözli azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a Bizottság és az USA kormánya tett annak érdekében, hogy eloszlassák az EUB, a tagállamok, az Európai Parlament, az adatvédelmi hatóságok és az érdekelt felek aggályait, annak érdekében, hogy a Bizottság elfogadhassa az EU-USA adatvédelmi pajzs megfelelőségét kimondó végrehajtási határozatot;

elismeri, hogy az EU-USA adatvédelmi pajzs az előírások egyértelműségét illetően a korábbi EU-USA védett adatkikötőhöz képest jelentős fejlesztéseket tartalmaz, valamint hogy az EU-USA adatvédelmi pajzshoz való csatlakozásukat saját maguknak tanúsító, egyesült államokbeli szervezeteknek a védett adatkikötő keretében előírtaknál világosabb adatvédelmi előírásoknak kell megfelelniük;

megjegyzi, hogy 2017. március 23-án1 893 egyesült államokbeli szervezet csatlakozott az EU-USA adatvédelmi pajzshoz; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az adatvédelmi pajzs önkéntes öntanúsításon alapul, és ezért csak azon egyesült államokbeli szervezetekre érvényes, amelyek ehhez önkéntes alapon csatlakoztak, és ezáltal sok vállalat egyáltalán nem esik e szabályozás hatálya alá;

elismeri, hogy az EU-USA adatvédelmi pajzs megkönnyíti az uniós kkv-k és a vállalkozások számára az Egyesült Államok részére történő adattovábbítást;

megjegyzi, hogy az EUB a Schrems-ügyben hozott ítéletével összhangban a megfelelőségi határozat nem érinti az európai adatvédelmi hatóságok hatáskörét, amelyek így ezeket gyakorolhatják, többek között a valamely, az EU-USA adatvédelmi pajzsban regisztrált szervezet számára történő adattovábbítás felfüggesztését vagy tiltását; üdvözli ezzel kapcsolatban az adatvédelmi pajzsra vonatkozó keret által a tagállami adatvédelmi hatóságoknak adott kiemelt szerepet a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való, az EU Alapjogi Chartájában megállapított jog védelmével kapcsolatos keresetek kivizsgálása és az adattovábbítások felfüggesztése terén, valamint hogy az USA Kereskedelmi Minisztériuma számára kötelezettségként szabták meg e panaszok rendezését;

megállapítja, hogy az adatvédelmi pajzs keretében az uniós adatalanyok számos eszközzel rendelkeznek arra, hogy az USA-ban jogorvoslatért folyamodjanak; először is a panaszokat be lehet nyújtani közvetlenül az érintett vállalathoz, vagy az adatvédelmi hatóságtól érkező továbbutalást követően a Kereskedelmi Minisztériumhoz, vagy valamely független vitarendezési testülethez, másodszor, az alapvető jogok nemzetbiztonsági célú megsértése tekintetében polgári kereset nyújtható be az USA valamely bíróságához és hasonló panaszokkal az újonnan létrehozott független ombudsmanhoz is lehet fordulni, végezetül, az alapvető jogok bűnüldözési célú és közérdekből történő megsértésével kapcsolatos panaszok az adatbekéréseket támadó indítványokkal kezelhetők; ösztönzi, hogy a Bizottság és az adatvédelmi hatóságok nyújtsanak további útmutatást, hogy még könnyebben hozzáférhetővé és elérhetővé tegyék e jogorvoslati módozatokat;

elismeri az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériumának arra irányuló, egyértelmű kötelezettségvállalását, hogy szorosan figyelemmel kíséri az egyesült államokbeli szervezetek az EU–USA adatvédelmi pajzs alapelveinek való megfelelését, valamint a minisztérium azon szándékát, hogy az alapelveket betartását elmulasztó szervezetekkel szemben jogérvényesítő intézkedéseket foganatosít;

ismételten felhívja a Bizottságot, hogy tisztázza az USA által nyújtott „írásos biztosítékok” jogi státuszát, és biztosítsa, hogy az adatvédelmi pajzzsal kapcsolatban előirányzott bármely kötelezettségvállalás vagy megállapodás az Egyesült Államok új kormányának hivatalba lépését követően is fennmaradjon;

úgy véli, hogy az Egyesült Államok kormánya által az adatvédelmi pajzs megállapodáshoz csatolt levelek révén tett kötelezettségvállalások és biztosítékok ellenére továbbra is fontos kérdések maradtak megválaszolatlanul bizonyos kereskedelmi aspektusok, a nemzetbiztonság és a bűnüldözés vonatkozásában;

10.

kifejezetten megállapítja a 95/46/EK irányelv 7. cikkében előirányzott védelem és az adatvédelmi pajzsról szóló megállapodás szerinti „tájékoztatás és választási lehetőség” elve közötti jelentős különbséget, valamint a 95/46/EK irányelv 6. cikke és az adatvédelmi pajzsról szóló megállapodás szerinti „adatok sértetlensége és a célhoz kötöttség” elve közötti jelentős különbséget; rámutat, hogy a valamennyi feldolgozási folyamatra vonatkozó jogalap (például hozzájárulás vagy szerződés) szükségessége helyett az adatalanyoknak az adatvédelmi pajzs elvei szerinti jogai csupán két behatárolt feldolgozási műveletre vonatkoznak (közlés és cél megváltoztatása), és kizárólag kifogásolási jogot (kívülmaradás) biztosítanak;

11.

úgy véli, hogy e jelentős aggályok a jövőben ahhoz vezethetnek, hogy a védelem megfelelőségéről szóló határozatot a bíróságon újból megtámadhatják; kiemeli, hogy mindez az alapvető jogok tiszteletben tartására, valamint az érintett felek számára szükséges jogbiztonságra egyaránt hátrányos következményekkel járhat.

12.

tudomásul veszi egyebek mellett az automatizált döntéshozatallal és az általános kifogásolási joggal kapcsolatos egyedi szabályok hiányát, valamint az arra vonatkozó, világos elvek hiányát, hogy az adatvédelmi pajzs alapelvei hogyan alkalmazandók az adatfeldolgozókra (ügynökökre);

13.

megjegyzi, hogy bár a magánszemélyeknek lehetőségük van arra, hogy az uniós adatkezelő felé jelezzék a személyes adataiknak az USA részére történő továbbításával, valamint ezen adatoknak az USA-ban történő további feldolgozásával kapcsolatos kifogásukat, ahol az adatvédelmi pajzs vállalat az uniós adatkezelő nevében végzi az adatfeldolgozást, az adatvédelmi pajzs nem tartalmaz az öntanúsított amerikai vállalattal kapcsolatos általános kifogásolási jogra vonatkozó konkrét szabályokat;

14.

megjegyzi, hogy az adatvédelmi pajzshoz csatlakozott egyesült államokbeli szervezeteknek csupán töredéke döntött úgy, hogy a vitarendezési mechanizmushoz uniós adatvédelmi hatóságot (EU DPA) vesz igénybe; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ez hátrányosan érintheti az uniós polgárokat, amikor megpróbálják érvényesíteni jogaikat;

15.

megjegyzi, hogy hiányoznak az azzal kapcsolatos egyértelmű alapelvek, hogy az adatvédelmi pajzs elvei hogyan vonatkoznak az adatfeldolgozókra (ügynökökre), ugyanakkor elismeri, hogy az összes elv vonatkozik a személyes adatoknak bármely öntanúsított amerikai vállalat általi feldolgozására, „eltérő megállapodás hiányában”, és hogy a feldolgozási célú továbbításhoz mindig szerződést kell kötni az uniós adatkezelővel, amely meghatározza a feldolgozás célját és módját, beleértve azt is, hogy a feldolgozó továbbíthatja-e az adatokat harmadik fél részére (pl. további feldolgozás céljából);

16.

hangsúlyozza, hogy a nemzetbiztonság és felügyelet tekintetében a Nemzeti Hírszerzés Igazgatójának Hivatala (ODNI) által az adatvédelmi pajzs keretéhez csatolt levelekben tett pontosítások ellenére továbbra is fennáll a „tömeges megfigyelés” lehetősége, jóllehet az egyesült államokbeli hatóságok eltérő terminológiát használnak; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a „tömeges megfigyelés” fogalma nincsen egységesen meghatározva és az amerikai terminológia használatos, ezért kéri a „tömeges megfigyelés” egységes, az európai felfogáshoz alkalmazkodó definíciójának kialakítását, amelyben az értékelés nem választás függvénye; hangsúlyozza, hogy a tömeges megfigyelés minden fajtája az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglaltak megsértésének minősül;

17.

emlékeztet arra, hogy a VI. melléklet (Robert S. Litt [a Nemzeti Hírszerzés Igazgatója Hivatala, ODNI] levele) pontosítja, hogy a 28. sz. elnöki politikai irányelv (a továbbiakban: PPD-28) szerint a nem amerikai személyek személyes adatainak és kommunikációinak tömeges gyűjtése hat esetben továbbra is megengedett; rámutat arra, hogy az ilyen tömeges adatgyűjtésnek csupán „a lehető legcélzottabbnak” és „észszerűnek” kell lennie, ami nem felel meg az uniós Chartában megállapított szükségesség és arányosság szigorúbb kritériumainak;

18.

mély aggodalommal állapítja meg, hogy a VI. mellékletben (Robert S. Litt, ODNI levele) említett Adatvédelmi és Polgári Szabadságjogi Felügyelő Tanácsnak (Privacy and Civil Liberties Oversight Board, PCLOB) – amely egy törvény által létrehozott független testület, amelynek feladata a terrorizmus elleni programok elemzése és felülvizsgálata, többek között jelfelderítés használata révén annak biztosítására, hogy a személyes adatok és a polgári szabadságjogok megfelelő védelmez élvezzenek – 2017. január 7-én megszűnt a határozatképessége, és a testület mindaddig határozatképtelen lesz, amíg a tanács új tagjelöltjeit az Egyesült Államok elnöke meg nem nevezi és az Egyesült Államok Szenátusa jóvá nem hagyja; hangsúlyozza, hogy a PCLOB hatásköre határozatképtelenség esetén korlátozott, és nem hozhat meg bizonyos intézkedéseket, amelyekhez a testület jóváhagyása szükséges – például felügyeleti projektek kezdeményezése vagy felügyeleti ajánlások kiadása –, ez pedig komolyan aláássa az USA hatóságai által e téren nyújtott megfelelési és felügyeleti garanciákat és biztosítékokat;

19.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EU-USA adatvédelmi pajzs nem tiltja az adatok bűnüldözési célú tömeges gyűjtését;

20.

hangsúlyozza, hogy 2016. december 21-i ítéletében az Európai Unió Bírósága (CJEU) pontosította, hogy az uniós Alapjogi Chartát „úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a bűnözés elleni küzdelem céljából minden elektronikus hírközlési berendezés tekintetében valamennyi előfizető és nyilvántartott felhasználó összes forgalmi és helymeghatározó adatának általános és különbségtétel nélküli megőrzését írja elő”; rámutat, hogy az USA-ban történt tömeges megfigyelés ezért nem biztosítja a személyes adatok és a kommunikáció védelmének lényegében egyenértékű szintjét;

21.

riasztónak tartja azokat a közelmúltban tett kijelentéseket, amelyek egy egyesült államokbeli elektronikus kommunikációs szolgáltató által a szervereire érkező e-mailekkel kapcsolatban végzett, a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és az FBI kérésére 2015-ig folytatott megfigyelési tevékenységekre vonatkoznak, ami egy évvel az után történt, hogy elfogadták a 28. sz. elnöki politikai irányelvet, és zajlottak az EU-USA adatvédelmi pajzsról szóló tárgyalások; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak az amerikai hatóságoktól teljes körű felvilágosítást kell kérnie, és a kapott válaszokat a Tanács, a Parlament és a nemzeti adatvédelmi hatóságok rendelkezésére kell bocsátania; ezt elegendő oknak tekinti ahhoz, hogy súlyosan kétségbe vonják a Nemzeti Hírszerzés Igazgatójának Hivatala (ODNI) által adott biztosítékokat; tudatában van annak, hogy az EU-USA adatvédelmi pajzs alapját az elnök által bevezetett 28. elnöki politikai irányelv (PPD-28) képezi, amelyet bármely jövőbeli elnök a Kongresszus jóváhagyása nélkül visszavonhat;

22.

aggodalommal állapítja meg, hogy 2017. március 23-án, illetve 28-án az Egyesült Államok Szenátusa és Képviselőháza is az Egyesült Államok hírközlési hatósága, a Federal Communications Commission (FCC) által előterjesztett, a széles sávú és egyéb hírközlési szolgáltatások fogyasztói adatainak védelmére vonatkozó szabályozás elutasítására szavazott, ami gyakorlatilag megszünteti a széles sávú internet használatával kapcsolatos adatvédelmet, amely előírta volna az internetszolgáltatók számára, hogy az internetes böngészéssel kapcsolatos és egyéb személyes adatok értékesítése vagy megosztása előtt a fogyasztók kifejezett hozzájárulását meg kell szerezniük; úgy véli, hogy ez újabb fenyegetést jelent a személyes adatok egyesült államokbeli védelmére;

23.

súlyos aggodalmát fejezi ki a „a nyers jelfelderítési információk Nemzetbiztonsági Ügynökség általi, a 12333. sz. elnöki utasítás 2.3. szakasza szerinti rendelkezésre bocsátására vagy terjesztésére vonatkozó eljárások” kibocsátásával kapcsolatban, amelyet 2017. január 3-án hagyott jóvá a főügyész, és amely lehetővé teszi a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) számára, hogy bírósági parancs, bírósági végzés vagy kongresszusi engedély nélkül gyűjtött óriási mennyiségű személyes adatokat osszon meg 16 másik hivatallal, mint például az FBI, a Gyógyszerügyi Végrehajtási Igazgatóság és a Belbiztonsági Minisztérium; felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul értékelje ezen új szabályoknak az amerikai hatóságok által az adatvédelmi pajzs keretében tett kötelezettségvállalásaival való összeegyeztethetőségét, valamint a személyes adatoknak az Amerikai Egyesült Államokban történő védelmének szintjére gyakorolt hatását;

24.

emlékeztet rá, hogy jóllehet a magánszemélyeknek – köztük az uniós érintetteknek – számos jogorvoslati lehetőség áll a rendelkezésére, ha nemzetbiztonsági célú, jogellenes (elektronikus) megfigyelést folytatnak velük szemben az Egyesült Államokban, az is egyértelmű, hogy e jogorvoslati lehetőségek nem terjednek ki legalább néhány olyan jogalapra (pl. az 12333. elnöki rendeletre), amelyet az Egyesült Államok hírszerzési hatóságai igénybe vehetnek; hangsúlyozza ezenfelül, hogy ha elvben léteznek is bírósági jogorvoslati lehetőségek a nem egyesült államokbeli személyek számára, például a FISA alapján végzett megfigyelés esetében, a rendelkezésre álló kereseti jogcímek korlátozottak, és az egyének (köztük az egyesült államokbeli személyek) által indított kereseteket elfogadhatatlannak nyilvánítják, amennyiben nem tudnak olyan „perképességet” igazolni, amely korlátozza a rendes bíróságokhoz fordulást;

25.

felhívja a Bizottságot, hogy értékelje az egyesült államokbeli közvédelem javításáról szóló, 2017. január 25-i elnöki rendelet, különösen 14. szakasza hatását, amely kizárja a külföldi állampolgárokat az adatvédelmi törvény védelme alól a személyes azonosításra alkalmas adatok tekintetében, ez pedig ellentmond azoknak az írott biztosítékoknak, amelyek szerint bírósági jogorvoslati mechanizmusok állnak azon személyek rendelkezésére, akiknek az adataihoz az USA hatóságai hozzáfértek; kéri a Bizottságot, hogy ismertesse az elnöki rendelet intézkedéseinek az európaiak egyesült államokbeli jogorvoslati lehetőségeire és bírósági jogorvoslathoz való jogára gyakorolt következményeinek részletes jogi elemzését;

26.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy sem az adatvédelmi pajzs alapelvei, sem az Egyesült Államok kormányzata pontosításokat és biztosítékokat nyújtó levelei nem bizonyítják, hogy léteznének hatékony bírósági jogorvoslati jogok azon uniós polgárok számára, akiknek személyes adatait az adatvédelmi pajzs alapelvei alapján valamely egyesült államokbeli szervezet részére továbbítják, majd azokhoz amerikai hatóságok hozzáférnek és azokat bűnüldözési és közérdekű céllal feldolgozzák, amely jogorvoslati jogokat az Európai Unió Bírósága 2015. október 6-i ítéletében az uniós Charta 47. cikkében megfogalmazott alapvető jog lényegeként emelt ki;

27.

emlékeztet 2016. május 26-i állásfoglalására, amely kimondja, hogy az Egyesült Államok Külügyminisztériuma által létrehozott ombudsmani mechanizmus nem kellően független és nem rendelkezik elegendő tényleges hatáskörrel ahhoz, hogy feladatait ellássa és hatékony jogorvoslatot biztosítson az uniós polgárok számára; rámutat arra, hogy az Egyesült Államok hivatalba lépő kormánya a mai napig nem nevezett ki új ombudsmant, miután lejárt a gazdasági növekedésért, energiaügyért és környezetvédelemért felelős, e posztra 2016 júliusában kinevezett államtitkár megbízatása; úgy véli, hogy független és kellő hatáskörökkel rendelkező ombudsman kinevezésének hiányában az uniós magánszemélyek részére nyújtott hatékony jogorvoslatra vonatkozó amerikai biztosítékok semmisek lennének; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy azon személyek, akiknek a jogai sérültek, csak felvilágosítást és az adatok törlését, illetve azok további feldolgozásának leállítását kérhetik, de nem érvényesíthetnek kárigényt;

28.

aggodalommal állapítja meg, hogy 2017. március 30-tól kezdődően a az USA Szövetségi Kereskedelmi Bizottságának (Federal Trade Commission, FTC), – amelynek feladata az adatvédelmi pajzs végrehajtása – öt biztosi helye közül három nincs betöltve;

29.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a megfelelőségi határozat elfogadására irányuló eljárás nem írja elő az érdekeltekkel, így a vállalatokkal és különösen a kkv-k képviseleti szervezeteivel való hivatalos konzultációt;

30.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság a bizottsági végrehajtási határozat elfogadására irányuló eljárást a gyakorlatban oly módon követte, amely ténylegesen nem tette lehetővé a Parlament számára, hogy a végrehajtási jogi aktus tervezetével kapcsolatban ellenőrzési jogát hatékonyan gyakorolja;

31.

felhívja a Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az adatvédelmi pajzs maradéktalanul megfeleljen a 2018. május 16-tól alkalmazandó (EU) 2016/679 rendeletnek és az uniós Chartának;

32.

felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa különösen azt, hogy az USA részére az adatvédelmi pajzs alapján továbbított személyes adatokat másik harmadik ország részére csak akkor lehessen továbbítani, ha az adattovábbítás összeegyeztethető azzal a céllal, amelyre az adatokat eredetileg gyűjtötték, és ha a harmadik országban a bűnüldözési célú specifikus és célzott hozzáférésre vonatkozó szabályokkal azonos szabályokat alkalmaznak;

33.

felhívja a Bizottságot annak ellenőrzésére, hogy valóban törölték-e – többek között a bűnüldöző hatóságok is – azokat a személyes adatokat, amelyekre az eredeti adatgyűjtés céljából többé már nincs szükség;

34.

felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kísérje figyelemmel, hogy az adatvédelmi pajzs lehetővé teszi-e az adatvédelmi hatóságok számára az összes hatáskörük teljes körű gyakorlását, és amennyiben nem, azonosítsa azokat a rendelkezéseket, amelyek az adatvédelmi hatóságok hatásköreinek gyakorlását gátolják;

35.

felhívja a Bizottságot, hogy az első közös éves felülvizsgálat során végezze el az ebben az állásfoglalásban, a transzatlanti adatáramlásról szóló 2016. május 26-i állásfoglalásában, valamint a 29. cikk szerinti munkacsoport, az európai adatvédelmi biztos és az érintettek által említett hiányosságok és gyengeségek alapos és mélyreható vizsgálatát, valamint hogy mutassa be, hogy miként kezeli ezeket a problémákat annak érdekében, hogy biztosítsa az uniós Chartának és az uniós jognak való megfelelést, továbbá hogy értékelje alaposan, hogy az Egyesült Államok kormányzata által adott biztosítékokban és pontosításokban megjelölt mechanizmusok és biztosítékok hatékonyak és megvalósíthatók-e;

36.

felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a közös éves felülvizsgálat elvégzése során a csapat valamennyi tagja teljes körű és korlátlan hozzáféréssel rendelkezzen a feladata elvégzéséhez szükséges valamennyi dokumentumhoz és helyszínhez, beleértve a hatóságok által továbbított adatok akár bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági célú gyűjtésének és az adatokhoz való hozzáférésnek a szükségességére és arányosságára vonatkozó megfelelő értékelést lehetővé tevő elemeket;

37.

hangsúlyozza, hogy a közös felülvizsgálatot végző csapat minden tagja számára biztosítani kell a feladataik ellátásával kapcsolatos függetlenséget, és hogy a közös felülvizsgálat zárójelentésében kifejezésre juttathassa esetleges különvéleményeiket, amelyeket nyilvánosságra hoznak és csatolnak a közös jelentéshez;

38.

felszólítja az Unió adatvédelmi hatóságait, hogy kövessék nyomon az EU-USA adatvédelmi pajzs működését és gyakorolják jogköreiket, beleértve a személyes adatok valamely, az EU-USA adatvédelmi pajzsban regisztrált szervezet számára történő továbbításának felfüggesztését vagy végleges betiltását, amennyiben úgy vélik, hogy a magánélet tiszteletben tartásához való alapvető jog és az uniós adatalanyok személyes adatainak védelméhez való joga nem biztosított;

39.

hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek teljes körű hozzáféréssel kell rendelkeznie minden, a közös éves felülvizsgálatra vonatkozó releváns dokumentumhoz;

40.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, a tagállamok kormányainak és nemzeti parlamentjeinek, valamint az Egyesült Államok kormányának és Kongresszusának.

(1) HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(2) HL L 350., 2008.12.30., 60. o.

(3) HL L 119., 2016.5.4., 1. o.

(4) HL L 119., 2016.5.4., 89. o.

(5) ECLI:EU:C:2015:650.

(6) ECLI:EU:C:2016:970.

(7) HL L 207., 2016.8.1., 1. o.

(8) HL C 257., 2016.7.15., 8. o.

(9) http://ec.europa.eu/justice/data-protection/article-29/documentation/opinion-recommendation/files/2016/wp238_en.pdf

(10) http://ec.europa.eu/justice/data-protection/article-29/press-material/press-release/art29_press_material/2016/20160726_wp29_wp_statement_eu_us_privacy_shield_en.pdf

(11) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0233.

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/80

P8_TA(2017)0138

Az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységeinek ellenőrzéséről szóló 2015. évi éves jelentés

Az Európai Parlament 2017. április 27-i állásfoglalása az EBB 2015. évi pénzügyi tevékenységeinek ellenőrzéséről szóló éves jelentésről (2016/2098(INI))

(2018/C 298/12)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Európai Beruházási Bank 2015. évi tevékenységi jelentésére,

—	tekintettel az Európai Beruházási Bank 2015. évi pénzügyi jelentésére és 2015. évi statisztikai jelentésére,

—	tekintettel a 2015. évi fenntarthatósági jelentésre, a 2015. évi, az EU-n belüli EBB-műveletekről szóló hárompilléres értékelésre és a 2015. évi, az EBB EU-n kívüli eredményeiről szóló jelentésre,

—	tekintettel a Számvizsgáló Bizottság 2015-ös pénzügyi évről szóló éves jelentéseire,

—	tekintettel az Európai Beruházási Bank Csoport csalás elleni tevékenységekről szóló 2015. évi éves jelentésére,

—	tekintettel az EBB 2015. évi átláthatósági politikájának végrehajtásáról szóló jelentésre és a 2015. évi vállalatirányítási jelentésre,

—	tekintettel az EBB megfelelés-ellenőrzési irodájának 2015. évi tevékenységi jelentésére,

—	tekintettel az EBB Csoport 2014–2016., 2015–2017. és 2016–2018. évi műveleti terveire és az Európai Beruházási Alap 2014–2016. évi vállalati műveleti tervére,

—	tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. és 9. cikkére,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 15., 126., 174., 175., 208., 209., 271., 308. és 309. cikkére, valamint az EBB alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyvre és a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló 28. jegyzőkönyvre,

—	tekintettel a nemzeti parlamentek Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyvre,

—	tekintettel az Európai Beruházási Bank eljárási szabályzatára;

—

tekintettel az Európai Beruházási Bank (EBB) 2012. évi éves jelentéséről szóló, 2014. március 11-i állásfoglalására (1), az Európai Beruházási Bank 2013. évi éves jelentéséről szóló, 2015. április 30-i állásfoglalására (2) és az Európai Beruházási Bank (EBB) 2014. évi éves jelentéséről szóló, 2016. április 28-i állásfoglalására (3),

—

tekintettel az EBB 2007 és 2013 közötti külső megbízatásáról szóló, 2011. október 25-i 1080/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozatra (4) és az Unión kívüli beruházási projekteket támogató finanszírozási műveletek veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott európai uniós garanciáról szóló, 2014. április 16-i 466/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozatra (5),

—

tekintettel a versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) létrehozásáról szóló 1639/2006/EK határozat, valamint a transzeurópai közlekedési és energiahálózatok területén történő közösségi pénzügyi támogatás nyújtásának általános szabályairól szóló 680/2007/EK rendelet módosításáról szóló, 2012. július 11-i 670/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) (az Európa 2020 projektkötvény-kezdeményezés kísérleti szakaszához kapcsolódóan),

—	tekintettel az európai beruházási tervről szóló, 2014. november 26-i bizottsági közleményre (COM(2014)0903),

—

tekintettel „Az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról – az Európai Stratégiai Beruházási Alap” című, 2015. június 25-i (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (7),

—	tekintettel a „Közös munkával a munkahelyekért és a növekedésért: a nemzeti fejlesztési bankok szerepe az európai beruházási terv támogatásában” című, 2015. július 22-i bizottsági közleményre (COM(2015)0361),

—	tekintettel az „Európa ismét beruház: Az európai beruházási terv mérlege és a következő lépések” című, 2016. június 1-jei bizottsági közleményre (COM(2016)0359),

—

tekintettel az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) időtartamának meghosszabbításáról, továbbá az említett alapot és az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot érintő technikai javítások bevezetéséről szóló, 2016. szeptember 14-i bizottsági munkadokumentumra (COM(2016)0597), (SWD(2016)0297) és (SWD(2016)0298),

—	tekintettel az ESBA működésének EBB általi 2016. szeptemberi értékelésére,

—	tekintettel az Európai Számvevőszék 2/2016. sz. véleményére az ESBA kibővítéséről szóló rendeletre irányuló javaslatról,

—	tekintettel „A pénzügyi eszközök szerepe az uniós költségvetés végrehajtásában – a 2007–2013-as programozási időszak tanulságai” című, 19/2016. sz. európai számvevőszéki különjelentésre,

—	tekintettel az Ernst & Young 2016. november 8-i ad hoc ellenőrzésére az (EU) 2015/1017 rendelet (ESBA-rendelet) alkalmazása vonatkozásában,

—	tekintettel az Európai Bizottság, az Európai Számvevőszék és az Európai Beruházási Bank között 2016 szeptemberében létrejött háromoldalú megállapodásra,

—	tekintettel az európai ombudsmannak az Európai Beruházási Bank elnökéhez intézett, 2016. július 22-i levelére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0161/2017),

A.	mivel az EBB-t a Szerződés arra kötelezi, hogy különféle célzott beruházási eszközök, például hitelek, tulajdonrészek, biztosítékok, kockázatmegosztó eszközök és tanácsadási szolgáltatások révén hozzájáruljon az uniós integrációhoz, a gazdasági és társadalmi kohézióhoz és regionális fejlesztéshez;

B.	mivel az EBB a világ legnagyobb nem magán hitelezőjeként a nemzetközi tőkepiacokon működik, versenyképes feltételeket kínálva ügyfeleinek és kedvező kondíciókat biztosítva az uniós politikák és projektek támogatásához;

mivel az Európai Beruházási Alapnak (EBA) és az Európai Stratégiai Beruházási Alapnak (ESBA) kulcsszerepet kell játszania az EBB – mint az EU speciális, kockázati tőkével és biztosítékokkal foglalkozó intézménye – elsősorban a kkv-kat, valamint az európai integrációt és a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót támogató fellépéseinek kiegészítésében;

mivel az Európai Parlamentben három különböző jelentés készült az EBB tevékenységéről: egy az EBB pénzügyi tevékenységeiről (Gazdasági és Monetáris Bizottság és Költségvetési Bizottság), egy az EBB pénzügyi tevékenységeinek ellenőrzéséről (Költségvetési Ellenőrző Bizottság), egy pedig az ESBA végrehajtásáról (Gazdasági és Monetáris Bizottság és Költségvetési Bizottság);

mivel az EBB csoport és partnerei által aláírt szerződésekben szereplő szerződési feltételek tartalmaznak biztosítékokat csalás, beleértve az adócsalást és a pénzmosást is, illetve a terrorizmus finanszírozása ellen; mivel az EBB megköveteli partnereitől, hogy eleget tegyenek minden vonatkozó jogszabálynak; mivel az EBB a kellő gondosság érdekében további szerződési feltételeket köteles előírni az egyedi átláthatósági és feddhetetlenségi kérdések kezelésére;

F.	mivel az EBB az Európa 2020 stratégia és a kiemelt kezdeményezések végrehajtó szerveként működik a pénzpiaci hiányosságokat pótló vagy kijavító közberuházások biztosításával és az új uniós növekedési és munkahelyteremtési eszközök támogatásával;

mivel az EBB általi forrásbevonás katalizátorként kulcsfontosságú szerepet játszik az uniós hozzáadott érték meghatározásában és annak biztosításában, hogy Európa világszinten továbbra is vezető játékos maradjon, az ahhoz szükséges valamennyi versenyképességi, innovációs, infrastrukturális és tőkevonzási attribútummal;

H.	mivel az EBB beruházásai egy olyan gazdasági ösztönző csomagot alkotnak, amely révén az EU sokkal jobb eszközökkel rendelkezhet ahhoz, hogy továbbra is a lehetőségek földje maradjon és választ tudjon adni a globalizált gazdasági verseny kihívásaira;

mivel az európai beruházási terv egy tágabb stratégia része, melynek célja az állami és magánberuházások terén megfigyelhető negatív trend megfordítása a reálgazdaságba pumpálandó új és magán pénzügy források mobilizálásával a hosszú távú stratégiai és fenntartható beruházások erősítése érdekében szerte az Unióban;

J.	mivel az EBB jelenleg egyre több pénzügyi eszközt dolgoz ki és használ, a PPP-ktől az értékpapírosításig terjedően; mivel ezek az eszközök azzal a veszéllyel járhatnak, hogy a nyereséget privatizálják, a veszteséget pedig a társadalomra hárítják;

K.	mivel az EBB EU-n kívüli tevékenységeinek finanszírozása elsősorban az EU külpolitikai céljait támogatja, javítva az Unió láthatóságát és terjesztve értékeit, valamint hozzájárulva a harmadik országok stabilitásának megőrzéséhez;

L.	mivel folyamatosan oda kell figyelmi az EBB teljesítménypolitikájával és -menedzsmentjével kapcsolatos bevált gyakorlatok fejlesztésére, valamint a jó irányításra és az átláthatóságra;

M.	mivel az EBB-nek meg kell őriznie AAA besorolását, ami alapvető eleme üzleti modelljének, valamint minőségi és szilárd eszközportfólióját az ESBA végrehajtása során finanszírozott projektek vonatkozásában;

N.	mivel az EBB még nem hozott meg minden szükséges intézkedést az EBB korábbi éves jelentésiről szóló európai parlamenti állásfoglalásokban megfogalmazott ajánlásokra és felhívásokra válaszul;

Az EBB beruházási politikája fenntarthatóságának fokozása

tudomásul veszi, hogy 2015-ben 77,5 milliárd EUR összegű fellépést írtak alá (a 2014-es 77 milliárd EUR-val szemben), melyből 69,7 milliárd EUR a tagállamokba, 7,8 milliárd EUR pedig az EU-n kívülre került;

üdvözli az EBB 2015. évi éves jelentését és az abban ismertetett eredményeket, valamint az EBB hozzájárulásának (vagy kiegészítő szerepének) és eredményeinek jobb ismertetése és jelentése érdekében tett erőfeszítéseket;

emlékeztet, hogy a Parlament átfogóbb és harmonizáltabb éves jelentés benyújtását kérte, hogy a minőség szempontjából jobban át lehessen tekinteni és értékelni az EBB általános tevékenységét és hitelezési prioritásait; ragaszkodik ahhoz, hogy az EBB nyújtson pontosabb tájékoztatást a tagállamokbeli és az Unión kívüli tevékenységeinek tervezett és elért gazdasági, társadalmi és környezeti hatásairól és hozzáadott értékéről;

hangsúlyozza, hogy az uniós politika következetes végrehajtása érdekében minden EBB által finanszírozott tevékenységnek részét kell képeznie az EU általános stratégiájának és az Európa 2020 stratégia, a növekedési és foglalkoztatási eszköz, valamint a Növekedési és Munkahely-teremtési Paktum keretében meghatározott, politikai prioritást élvező területeknek, teljes mértékben összhangban kell lennie azokkal, továbbá meg kell felelnie a gazdasági és szociális, valamint a pénzügyi hatékonyság, továbbá a projektek kiválasztása során a környezeti hatásra vonatkozó kritériumoknak;

hangsúlyozza, hogy tömören ismertetni kell az azzal kapcsolatos konkrét eredményeket, hogy az EBB külső beruházásai miként járultak hozzá az uniós prioritások eléréséhez és a régiókon belüli kapacitásbővítés javításához;

határozottan buzdítja az EBB-t, hogy folytassa erőfeszítéseit a beruházási, piaci és ágazati hiányosságok leküzdése, valamint Unió-szerte az erősebb uniós gazdasági, társadalmi és területi kohézió és egy szilárdabb befektetői környezet megteremtésére, illetve a magasabb szintű foglalkoztatás és a fenntartható növekedés visszatérésének elérésére irányuló, valódi hozzáadott értékkel rendelkező projektekbe és műveletekbe való beruházások érdekében;

emlékeztet, hogy a gazdasági fellendülés, a fenntartható növekedés és az erősebb kohézió támogatása átfogó cél, és hogy az EBB-nek jobban elébe kell mennie a strukturális változásoknak, elsősorban az Európa újraiparosításához és a tudásalapú és digitális gazdasághoz kapcsolódó változásoknak, hogy új gazdasági lehetőségeket teremtsen, továbbá támogassa az innovációt, a körforgásos gazdaság fejlődését és a fenntartható energiák jobb használatát, összhangban a környezetvédelmi, éghajlatvédelmi és energiapolitikai célokkal; kiemeli, hogy az újraiparosítási folyamatot egyrészről a minőségi munkahelyek megteremtésének lehetőségét, másrészről az európai gazdaságot jellemző különböző helyzeteket figyelembe véve kell megvalósítani, de mindig megfelelően szem előtt tartva a környezetvédelmet, illetve a munkavállalók és az állampolgárok egészségét;

úgy véli, hogy a beruházási tevékenységek meghatározása és a finanszírozási döntések során az EBB-nek rendszerszinten figyelembe kellene vennie a közép- és hosszú távú gazdasági, társadalmi és környezeti hatásokat, különösen a határokon átnyúló vonatkozásokat tekintve; úgy véli, hogy az EBB-nek hosszú távon olyan, rendszerszintű jelentőségű, nagy- és kisléptékű fenntartható projektekbe kell beruháznia, amelyek regionális és uniós szinten hozzáadott értéket teremtenek;

hangsúlyozza továbbá, hogy a támogatott projektek stabilitását alapvetően nem csak gazdasági szempontból, hanem ugyanolyan mértékben a környezetvédelmi és szociális fenntarthatóság, valamint e projektek politikai, határokon átnyúló és regionális jelentőségének vonatkozásában is értékelni kell; emlékeztet, hogy az EBB hitelezési tevékenysége során olyan projekteknek biztosít elsőbbséget, amelyek egyértelmű és fenntartható eredményekkel és hatással járnak a növekedésre és a foglalkoztatásra, és hogy továbbra is ez kell maradjon a fő vezérlőelv;

10.

tudomásul veszi, hogy az EBB a rulírozó eszközök használatával, azaz a garanciaalapok multiplikátorhatása és a klasszikus uniós pénzügyi eszközök, például a támogatások kihasználása révén főszerepet játszik az uniós gazdaság újraélesztésében, a foglalkoztatás és a növekedés ösztönzésében a tagállamokban, valamint a rendelkezésre álló pénzügyi források hatékonyságának és legeredményesebb felhasználásának maximalizálásában;

11.

úgy véli, hogy ellenálló, fenntartható és stabil uniós támogatási stratégiára van szükség a gazdasági fellendülés felgyorsítása, a foglalkoztatás ösztönzése, valamint egyes gazdasági ágazatok és kevésbé fejlett régiók felzárkózásának támogatása érdekében; emlékeztet, hogy az olyan termelő beruházásokra kell összpontosítani, amelyek jelentős változást okoznak, elsősorban hosszú távon, és ösztönzőleg hatnak a primer szektorra, a kutatásra, az infrastruktúrákra és a foglalkoztatásra; úgy véli, hogy a projekteket saját érdemeik, az Unió egészének javára előállított hozzáadott értékük és tényleges kiegészítő jellegük, valamint adott esetben nagyobb kockázati profiljuk alapján kell kiválasztani;

12.

ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy több információt kellene nyilvánosságra hozni az EBB hitelezési tevékenysége révén közvetlenül vagy közvetetten finanszírozott egyes projektek pontos jellemzőiről, és különösen azok hozzáadott értékéről és az egyes tagállamokra gyakorolt várható gazdasági hatásáról;

13.

ismét hangot ad a Parlament aggodalmának a projektek és beruházások tagállamok közötti dinamikus, tisztességes és átlátható földrajzi eloszlásával kapcsolatos kiegyensúlyozott stratégia meghatározása kapcsán, figyelembe véve, hogy külön hangsúlyt kell helyezni a kevésbé fejlett országokra és régiókra; megjegyzi, hogy az EBB összes 2015-ös hitelezésének 73 %-a (51 milliárd EUR) hat tagállamra koncentrálódik, ami azt mutatja, hogy nem minden tagállam vagy régió tud egyenlő mértékben részesülni a beruházási lehetőségekből;

14.

támogatja az EBB arra irányuló kezdeményezéseit, hogy a helyszínen közös technikai segítségnyújtást biztosítson az irányító hatóságok és a pénzügyi közvetítők részére, ideértve a célzott fi-compass képzést is;

15.

felhívja az EBB-t, hogy erősítse meg kommunikációs politikáját a potenciális érintettek és a magánberuházók irányában a rendelkezésre álló pénzügyi források és eszközök vonatkozásában, valamint a polgárok felé az elért eredmények kapcsán;

16.

felszólítja az EBB-t és a Bizottságot, hogy fokozzák finanszírozási lehetőségeik terjesztését, valamint támogatásukat és tanácsadásukat azzal a céllal, hogy növeljék a helyi és regionális hatóságok és a kkv-k projektjeinek finanszírozását, hogy egyszerűsödjön az EBB-finanszírozáshoz való hozzáférés, valamint hogy a támogatások hitelekkel és pénzügyi eszközökkel ötvöződjenek; felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a potenciális kedvezményezetteket célzó képzési programok létrehozását azáltal, hogy az irányító hatóságoknak jelentősebb szerepet ad a végső kedvezményezettek tájékoztatásában, iránymutatásában és tanácsadásában;

17.

alapvető fontosságúnak tartja, hogy az EBB megőrizze AAA besorolását, hogy továbbra is a legjobb hitelezései feltételekkel férjen hozzá a nemzetközi tőkepiacokhoz, és ebből adódó nyereségét beruházási stratégiájában és hitelezési feltételeiben tovább tudja adni; felhívja az EBB-t, hogy alakítson ki kockázati politikát, hogy javítsa hatékonyságát, valamint a fellépései és a különféle uniós politikák közti kiegészítő jelleget és szinergiákat;

18.

mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy általában magasabb költségek és díjak terhelik a megosztott irányítású pénzügyi eszközök végrehajtására szolgáló, EBB/EBA által kezelt alapokat, ahogy az az Európai Számvevőszéknek „A pénzügyi eszközök szerepe az uniós költségvetés végrehajtásában – a 2007–2013-as programozási időszak tanulságai” című 19/2016. sz. különjelentésében foglalt megállapításokból is kitűnik, és arra ösztönzi a Számvevőszéket, hogy a jelenlegi időszak tekintetében is végezzen hasonló vizsgálatot;

Az EBB által elért hatások nyomon követése a fő közpolitikai területek végrehajtása terén

19.

tudomásul veszi az EBB EU-n belüli tevékenységének eredményeiről és hatásáról szóló 2015-ös jelentést, amely a hárompilléres értékelési módszertanon alapul az elvárt eredmények értékelése, az aktuális eredmények nyomon követése és a négy fő szakpolitikai cél – innováció és készségek (az EBB 2015-ös aláírásainak 22,7 %-a, összesen 15,8 milliárd EUR), a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok finanszírozása (28,5 %, vagy 19,8 milliárd EUR), infrastruktúra (24,5 %, vagy 17,1 milliárd EUR) és környezetvédelem (24,3 %, avagy 16,9 milliárd EUR) – hatásának mérése tekintetében; megjegyzi, hogy a jelentés az elvárt eredmények illusztrálására tartalmazza néhány újonnan aláírt tevékenység eredményének ismertetését, azonban semmilyen információt nem tartalmaz sem a jelenlegi eredmények nyomon követéséről, sem pedig az elért hatásokról;

20.

sajnálja, hogy az EBB Unión belüli műveleteire vonatkozó 2015-ös éves jelentés semmilyen információval nem szolgált a Banknak a két több területet érintő politikai célkitűzésével, azaz az éghajlatvédelmi fellépéssel és a kohézióval kapcsolatos műveletei tekintetében várt és elért eredményekről; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy 2015-ben az EBB nem érte el a kohézió tekintetében előirányzott 30 %-os beruházási szintet (az Unión belül 25,2 %-ot sikerült elérni), valamint a 2016-ra előre jelzett végrehajtási szint (27 %) szintén elmaradt a 30 %-os céltól; határozottan felkéri az EBB-t, hogy a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót ismét az elsődleges közpolitikai célok közé sorolja, és kezdjen el kifejezetten annak végrehajtásáról beszámolni;

21.

sajnálja továbbá, hogy a hárompilléres módszertannak az ESBA-rendelettel való összehangolása érdekében történő korszerűsítése nem vezetett az EBB Unión belüli műveletekre vonatkozó jelentéstételének az Unión kívüli műveletekre vonatkozó jelentéstételével való összehangolásához és az Unión belül elért konkrét eredményekkel kapcsolatos részletes és átfogó információk beépítéséhez; kéri, hogy projektszinten több információt tegyenek közzé, nyilvános hozzáférést biztosítva a hárompilléres értékeléshez (3PA) és az eredménymérési keret (REM) projektértékeléseihez és értékelőlapjaihoz;

22.

rámutat, hogy a nagyra törő beruházási stratégiát a teljesítménymenedzsmentet biztosító, egyértelmű nyomon követési és ellenőrzési eszközöknek kell kísérniük;

23.

felszólítja az EBB-t, hogy folyamatosan kezelje hangsúlyosan a teljesítmény ellenőrzését, teljesítményértékelések révén és a bizonyított hatás alapján; arra buzdítja az EBB-t, hogy folytassa nyomon követési indikátorainak kidolgozását, különösen a kiegészítő jellegre vonatkozó indikátorokét, hogy a hatást a projekt kidolgozása során a lehető leghamarabb értékelni lehessen, és megfelelő információt lehessen biztosítani az igazgatótanács számára a várt hatásokról, különös tekintettel az uniós politikákhoz való hozzájárulás vonatkozásában;

24.

tudomásul veszi az egyre növekvő portfólió és a különféle projektszakaszok, és ebből adódóan az általános menedzsmentindikátorok nyomon követésének bonyolultságát; ösztönzi az EBB-t, hogy a megfelelő nyomon követés biztosítása érdekében tegyen nagyobb erőfeszítéseket;

25.

ösztönzi az EBB-t, hogy legyen proaktívabb a tagállamokkal szemben, hogy kapacitásépítést és tanácsadási szolgáltatásokat biztosítson közvetlenül a kedvezményezettek számára a nagy volumenű beruházási projektek előkészítéséhez az illetékes nemzeti vagy decentralizált hatóságokkal vagy nemzeti fejlesztési bankokkal való jobb együttműködés révén;

A kkv-k finanszírozási rendszerei

26.

emlékeztet, hogy az EBB-nek globális felelőssége van az EU vonzerejének biztosításában világszinten, az üzleti élet és a vállalkozások számára kedvező és támogató beruházási klíma előmozdítása révén;

27.

elismeri a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok központi szerepét az Európai Unió és az egyes tagországok gazdaságában, a foglalkoztatás és a növekedés vonatkozásában; támogatja az EBB arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a fiatalok számára sok új munkahelyet teremtő új üzleti modellekre összpontosítva fokozza valamennyi fajta kkv (induló vállalkozás, mikro-, kis- és közép vállalkozás, üzleti klaszter) támogatását; ezzel kapcsolatban felhívja az EBB-t, hogy tegye meg a szükséges erőfeszítéseket, hogy biztosítsa az SME Initiative program teljes végrehajtását;

28.

tudomásul veszi, hogy az EBB által a kkv-knak nyújtott támogatás összege a 2015-ös teljes finanszírozás 36,6 %-át tette ki, amivel 39,7 milliárd EUR összhatást váltott ki a kkv-k finanszírozása terén, és 5 millió munkahelyet támogatott;

29.

üdvözli az EBA arra irányuló erőfeszítéseit, hogy jelenleg hat országban (Spanyolország, Olaszország, Bulgária, Finnország, Románia, Málta) tegye működőképessé a kkv-kezdeményezést, amely országok várhatóan 8,5 milliárd EUR összegű új kkv-hitelben részesülnek kedvező feltételek mellett; felhívja a tagállamokat, hogy szélesebb körben hajtsák végre a kkv-kezdeményezést, szem előtt tartva, hogy az képes a pénzügyi közvetítők kockázatának csökkentésére; ezért nagyra értékeli a Bizottságnak a kkv-kezdeményezés 2020-ig történő meghosszabbítására irányuló javaslatát; hangsúlyozza azonban, hogy a kkv-kezdeményezésnek nagyobb szerepet kell játszania, mivel a kkv-k finanszírozása létfontosságú a növekedés és a munkahelyteremtés EU-ban való előmozdítása szempontjából, különösen a gazdasági és pénzügyi válságot követő időszakban; felhívja az EBB-t, hogy kövesse nyomon és javítsa az értékpapírosítási eszköz használatát; kéri továbbá az EBB kommunikációs politikájának és a kkv-kezdeményezés adminisztratív feltételeinek javítását; felhívja az EBA-t, hogy tegyen közzé egy, a program sikereit és kudarcait részletező jelentést;

30.

üdvözli az EBB és a Bizottság által elfogadott olyan új eszközök elindítását, mint az energiahatékonyság magánfinanszírozási eszköze (PF4EE), valamint a kkv-kezdeményezéshez és a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programjához (EaSI) kapcsolódó pénzügyi eszközök, amelyek várhatóan hozzájárulnak majd az Európa 2020 stratégia céljainak eléréséhez; tudomásul veszi az EBA tevékenységét, különös tekintettel a COSME (a vállalkozások versenyképességét és a kkv-kat segítő) pénzügyi eszközökre és az Innovfin-re, amelyet az ESBA 2015-ben az általa garantált hitelek összegének megkettőzésével támogatott;

31.

felhívja az EBB-t, hogy javítsa fellépéseinek kockázati profilját, különösen a kkv-k támogatása esetén, amelyek kockázatokat vállalnak vagy gazdaságilag hátrányos vagy stabilitással nem rendelkező régiókban működnek; úgy véli, hogy a kkv-ágazat és a finanszírozáshoz való hozzáférés is folyamatosan és hosszú távon követendő cél, amit még inkább fokozni kell;

Innováció

32.

a fenntartható növekedés megtartásával és az erőforrások gondos használatával támogatja a piacvezérelt, a szociális fejlődésre és a környezetvédelemre irányuló innováció ösztönzését; támogatja azon ösztönzőket, amelyek segíti az EU-t annak elérésében, hogy körforgáson alapuló, tudásalapú és digitális gazdasággá váljon és fennmaradjon versenyképessége;

33.

elismeri, hogy az EBB már finanszírozza uniós biztonsági vállalkozások olyan K+F befektetéseit, amelyek polgári és kettős felhasználású technológiákkal is kapcsolatosak; a kettős felhasználású technológiák vonatkozásában úgy véli, hogy az EBB-nek elsősorban polgári felhasználásukkal indokolt beruházásokat kell támogatnia – ilyen EBB-projektek például már magukban foglaltak repülőgép- és űrtechnikába, radarrendszerekbe, számítógépes biztonságba és felhőbiztonságba, mikroelektronikába és védőoltásokba történő beruházásokat is;

34.

megállapítja, hogy az innovációs projektek hitelei 2015-ben rekord mennyiséget értek el, 18,7 milliárd EUR összegben, és üdvözli, hogy az EIB nagyobb hangsúlyt fektet az innovációs befektetésekre;

35.

megjegyzi, hogy a polgári és kettős felhasználású technológiák támogatásának folytatása révén az EBB növelheti az uniós biztonsági ágazatnak nyújtott támogatását a hatályos jogi kereten belül; ez magában foglal az ESBA-ból támogatott tevékenységeket is;

Infrastruktúra

36.

felhívja az EBB-t, hogy saját forrásaiból és az európai hálózatfinanszírozási eszköz hatálya alá tartozó adósságfinanszírozási eszköz végrehajtásával továbbra is támogassa az infrastrukturális menetrendet, amely hatékony közérdekű projekteken alapul, figyelembe véve az éghajlat-politikai és vidékfejlesztési célokkal való összeegyeztethetőséget is; felszólítja az EBB-t, hogy fejlesszen ki új pénzügyi eszközöket a makroregionális stratégiákon belüli infrastruktúrák és tevékenységek megvalósítására;

37.

üdvözli a gazdasági és társadalmi kohézió (17 634 milliárd EUR), valamint a vidéki és városi rehabilitáció (5 467 milliárd EUR) célkitűzéseinek finanszírozási szintjét, és javasolja annak fenntartását; úgy véli, hogy ez a finanszírozás nélkülözhetetlen kiegészítése a kohéziós politikának és az európai strukturális és beruházási alapoknak (esb-alapok); kiemeli az irányító hatóságokkal folytatott rendszeres párbeszéd fenntartásának fontosságát a két eszköz közötti szinergiák és komplementaritás kialakítása érdekében;

38.

felhívja az EBB-t, a Bizottságot, a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat, valamint a nemzeti fejlesztési bankokat és intézményeket együttműködésük megerősítésére annak érdekében, hogy nagyobb szinergiák alakuljanak ki az esb-alapok és az EBB finanszírozási eszközei és hitelei között, továbbá az adminisztratív terhek csökkentésére, az eljárások egyszerűsítésére, az adminisztratív kapacitás növelésére, a területi fejlődés és a kohézió ösztönzésére, valamint az esb-alapok és az EBB finanszírozási eszközeivel kapcsolatos megértés javítására; úgy véli, hogy kevés információ áll rendelkezésre az EBB-nek a kohéziós politikai projektek és programok terén végzett támogatásötvözési tevékenységeivel kapcsolatosan; kéri az EBB-t, hogy tartsa tiszteletben közintézményként játszott szerepét, és a félreérthetőség elkerülése érdekében törekedjen a lehető legnagyobb ambícióra az elszámoltathatóság, az átláthatóság és a láthatóság tekintetében; felhívja az EBB-t, hogy alakítson ki kommunikációs politikát a tevékenységeivel – többek között a tanácsadói tevékenységével – kapcsolatban, hogy valamennyi kormányzati forma és valamennyi kedvezményezett hozzáférhessen a programjaihoz;

39.

hangsúlyozza, hogy a pénzügyi eszközök megnövekedett használata a kohéziós politikában az Európai Parlament erőteljesebb bevonását követeli meg az EBB tevékenységeinek ellenőrzésében, többek között azért, hogy jobban fel lehessen mérni az EBB szerepének hatásait és következményeit;

40.

kéri a tagállamokat, hogy teljes egészében használják fel az esb-alapokból származó juttatásaikat és az addicionalitást, így egészítve ki az EBB-hiteleket és finanszírozási eszközöket; kéri továbbá a támogatásoknak az EBB-finanszírozással való nagyobb fokú és jobb ötvözését az esb-alapok tőkeáttételi hatásának jobb kihasználása érdekében; kéri, hogy az EBB legyen ennek az eljárásnak a mozgatórugója, mivel megvan a tapasztalata és felelősséggel tartozik a részvényesek felé, ami segít abban, hogy megtérülő befektetéseket valósítson meg;

41.

felszólítja az EBB-t, hogy fokozza a gazdasági és társadalmi kohézió, valamint a városi rehabilitációs célkitűzések érdekében nyújtott finanszírozását, ugyanakkor továbbra is támogassa az EU hagyományos és innovatív ágazatait; felszólít továbbá a makroregionális cselekvési tervek és stratégiák végrehajtásának támogatására irányuló különleges pénzügyi eszközök kialakítására a tagállamokkal együttműködve;

Beruházás a környezetvédelembe és az éghajlatváltozás elleni küzdelembe

42.

ösztönzi az EBB-t, hogy éghajlatvédelmi fellépését összpontosítsa az ágazatokon átívelő projektek fenntarthatóságára, összhangban a COP21 célkitűzéseivel, és támogassa a megújuló energiák bővülését és az erőforrás-hatékonyság fokozását; megjegyzi, hogy a megújuló energiák finanszírozása elérte a 3,4 milliárd EUR-t;

43.

kéri az EBB-t, hogy értékelje újra a gázinfrastruktúrával kapcsolatos projektekre fordított különleges figyelmét, annál is inkább, mert csökken az európai gázkereslet, miközben új vezetékek és LNG-terminálok építésére irányuló új, nagyszabású tervek jelennek meg; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az EBB gázinfrastruktúrába irányuló beruházásai elértéktelenedő eszközökbe irányuló befektetéseket eredményezhetnek;

44.

úgy véli, hogy folytatni kell a fenntartható zöld projektek piacának fejlesztését, mindenekelőtt a körforgásos gazdaság létrehozásának támogatása és a zöld kötvények piaca révén;

Az EBB hozzájárulása a globális kérdések kezeléséhez

45.

tudomásul veszi a külső megbízatás 10 milliárdról 27 milliárd EUR-ra történő növelését, amit egy további 3 milliárd EUR összegű opcionális összeg is kiegészít; emlékeztet, hogy folyamatosan biztosítani kell e megbízatás összhangját az uniós külpolitika céljaival, különösképpen a polgári jogok tiszteletben tartása területén azon országokban, amelyek finanszírozásban részesülnek; megismétli a Parlament Európai Számvevőszékhez intézett kérését, hogy készítsen különjelentést az EBB külső hitelezési tevékenysége és annak teljesítménye uniós politikákkal való összhangjáról;

46.

üdvözli, hogy az EBB gyorsan képes alkalmazkodni a nemzetközi változásokhoz; felhívja az EBB-t, hogy folytassa az EU külpolitikájának és a migráció globális kihívásához kapcsolódó sürgősségi reagálásának támogatását, beleértve a fejlesztési aspektust is, a gazdasági ellenállóképesség előmozdítása révén;

Az ESBA hozzáadott értékének és kiegészítő jellegének nyomon követése

47.

megjegyzi, hogy az ESBA célja, hogy az EBB-n keresztül 2018-ig 315 milliárd EUR extra beruházást és új projekteket generáljon a reálgazdaságban; megjegyzi, hogy 97 infrastrukturális és innovációs projektet, valamint 192 kkv-val kötött finanszírozási megállapodást hagytak jóvá, várhatóan összesen 115,7 milliárd EUR beruházási értékben;

48.

elismeri, hogy az ESBA végrehajtása gyorsan megváltoztatta az EBB profilját és üzleti modelljét az aláírások és a szerződések folyamata és nyomon követése tekintetében;

49.

megjegyzi, hogy a nagyobb kockázatviselési kapacitás teljes mértékű kihasználása érdekében az EBB csoport különféle új termékeket fejleszt ki, amelyek nagyobb kockázatvállalást tesznek lehetővé (pld. alárendelt hitel, sajáttőke-típusú műveletek, kockázatmegosztás bankokkal), és módosította hitelkockázati politikáját és a támogatások körét, hogy nagyobb rugalmasságot tegyen lehetővé; megjegyzi, hogy az EBB növeli az ESBA által támogatott innovatív vállalkozások és infrastrukturális projektek támogatását; megállapítja, hogy az EBB több ilyen kockázatos projektet is támogathat anélkül, hogy lemondana a szabályos irányítás elveiről;

50.

emlékeztet, hogy az ESBA célja elkülönülő, valóban innovatív és az EBB többi finanszírozási eszközéhez képest kockázatosabb projektprofilok támogatása magánszektorbeli új felekkel, továbbá jelentős határokon átívelő európai hozzáadott érték elérése a kiválasztott projektek végrehajtása és a meglévő közös uniós politikai célokhoz való tényleges hozzájárulás révén;

51.

elismeri, hogy az ESBA egy piaci alapú eszköz; emlékeztet azonban, hogy annak kihasználása érdekében minden tagállamnak megfelelő kapacitást kell kiépítenie;

52.

megjegyzi, hogy a lehető legszélesebb földrajzi spektrumot kell alkalmazni az ESBA vonatkozásában a kohéziós és fenntarthatósági célok teljesítése érdekében; kéri az EBB-t, hogy orvosolja az Unión belüli jelenlegi földrajzi kiegyensúlyozatlanságot és az ESBA portfóliójának ágazati koncentrációját, nevezetesen az infrastruktúra és innováció ablak (IIW) és a kis- és középvállalkozások ablak (SMEW) vonatkozásában, fokozva tanácsadói tevékenységét a tagállami fejlesztési projektek kapcsán és technikai segítségnyújtását az Európai Beruházási Tanácsadó Platform (EIAH) keretében, fontolóra véve az ESBA-támogatásra jogosult ágazatok számának bővítését vagy jobban idomítva a projektek jellegét és méretét a tagállamok piaci igényeihez;

53.

felhívja az EBB-t, hogy a kiválasztási folyamatban alaposan vegye fontolóra a tényleges kiegészítő jelleget és a multiplikátorhatás mértékének új dinamikáját, amely projektenként eltérő lehet, különösen azokon a területeken, ahol az EBB vagy az EBA még nem vállalt szerepet, piaci kudarcok vagy szuboptimális beruházási helyzetek esetén;

54.

megjegyzi, hogy a tőkeáttételi hatás projektenként eltér, elsősorban méretük, összetettségük, valamint a fontos ágazati kihívások és a kedvezményezettek végső elvárásai közötti korreláció miatt, amennyiben kevés nem magán forrás áll rendelkezésre; úgy véli, hogy az átlagosan feltételezett tizenötszörös tőkeáttételi hatás csak a beruházási ciklus végén mérhető le, figyelembe véve az ágazat jellemzőit is; úgy véli továbbá, hogy a fellépések hatékonyságát nem csak a pénzügyi eszközök potenciálja alapján kell értékelni, hanem mérhető eredmények alapján is;

55.

felhívja az EBB-t, hogy fordítson kiemelt figyelmet a kiegészítő jelleg elvére és biztosítson megfelelő kvalitatív adatokat az ESBA meghatározott célkitűzéseinek végrehajtásáról, bemutatva tényleges kiegészítő jellegüket és hatásukat, mérőszámokkal összehasonlítva, és figyelembe véve az ESBA 2017 utáni kiterjesztését is;

56.

a magántőke mobilizálása szempontjából fontosnak tartja, hogy az EBB átvállalja a befektetőktől az esetleges projektek bizonyos mértékű kockázatát; felhívja továbbá az EBB-t, hogy növelje az ESBA vonzerejét és láthatóságát a beruházási iránymutatásokban és a finanszírozandó projektekben, továbbfejlesztve és hatékonyabbá téve tájékoztatási tevékenységét a potenciális magánbefektetők körében;

57.

megjegyzi, hogy az ESBA (a SMEW-en keresztül) fontos eszköz a kkv-knak nyújtott kiegészítő finanszírozás biztosításában, hiszen az ESBA összesen 75 milliárd EUR beruházást katalizált az elmúlt három évben, az EBB és az EBA hitelezési kapacitásával együtt;

58.

felhívja az Európai Bizottságot, hogy az ESBA keretében hozzon létre egy, a kkv-k finanszírozáshoz jutását megkönnyítő állandó európai garanciaplatformot, és javítsa az európai garanciákon alapuló garanciák és hiteltermékek kidolgozását;

59.

kéri az EBB-t, hogy használja ki az ESBA által kínált azon lehetőséget, hogy növeljék a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kis volumenű, hálózaton kívüli, decentralizált projektek finanszírozását azon polgárok és közösségek bevonásával, akik, illetve amelyek nehézségekkel szembesülnek a finanszírozás más forrásokból való megszerzése során;

60.

tudomásul veszi az EBB speciális tevékenységeinek erősödését az ESBA végrehajtása első évéből adódó volumen tekintetében, ami tükrözi az EBB óvatos kockázati kultúrájának és hitelezési politikájának fejlődését;

61.

az elszámoltathatóság vonatkozásában ragaszkodik ahhoz, hogy a beruházási bizottság egy eredménytábla alapján dolgozza ki a beruházások rendszeres eredményalapú értékelését, hogy azonosítani lehessen a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez való hozzájárulásuk szempontjából jól célzott projekteket, és hogy át lehessen tekinteni kiegészítő jellegük érvényesülését, hozzáadott értéküket és az uniós politikákkal vagy a klasszikus EBB-tevékenységekkel való összhangjukat; kéri az EBB-t, hogy hozza nyilvánosságra az arra vonatkozó információkat, hogy hogyan pontozzák az ESBA-garanciában részesülő projekteket, amikor azokat az ESBA eredménytáblájában foglalt mutatók alapján értékelik;

62.

megjegyzi, hogy a jövőben az EBB továbbra is nyitott marad az újabb megállapodások Parlament szolgálataival való megvitatására, és hogy e megbeszélések lehetnének strukturáltabbak és kevésbé széttöredezettek; az EBB és a Parlament jelenleg az ESBÁ-ról szóló hivatalos megállapodás gyors megkötésén dolgozik, amely meghatározza az annak keretében zajló valamennyi információcserére vonatkozó rendelkezéseket, beleértve az ESBÁ-ról szóló, a Tanácsnak és a Parlamentnek szóló éves jelentést is;

Az EBB átláthatóságának, elszámoltathatóságának, integritásának és belső ellenőrzésének javítása, ami a jobb vállalatirányítás előfeltétele

63.

úgy véli, hogy az EBB megerősödött gazdasági szerepe, megnövekedett beruházási kapacitása és az uniós költségvetés garanciaként való használata az EBB tevékenységeihez együtt kell járjon az átláthatóság erősödésével és a fokozottabb elszámoltathatósággal, hogy biztosítani lehessen tevékenységeinek, a projektek kiválasztásának és finanszírozási prioritásainak valódi nyilvános ellenőrzését;

64.

felhívja az EBB-t, hogy rendszeresen frissítse tevékenységei kockázatának feltérképezését és módosítsa kockázati kultúráját, tekintettel friss üzleti modelljére és portfóliójának az ESBA különféle eszközeinek, beruházási platformjainak és kockázatmegosztási eszközeinek végrehajtása miatti bővülésére; ezzel összefüggésben kéri továbbá az EBB-t, hogy a kockázatok feltérképezésekor a nem pénzügyi szempontokat, például a társadalmi és/vagy környezeti hozzáadott értéket is vegye figyelembe; ennek kapcsán üdvözli az EBB prudenciális kockázatviselési keretének végrehajtását a kockázatok nyomon követése és a kockázatok eredete, viselője és kezelése felügyeletének erősítése érdekében; emlékeztet, hogy egységes és homogén ellenőrzési keretet kell kialakítani;

65.

üdvözli az EBB hitelportfoliójának jó minőségét, hiszen az értékvesztett hitelek aránya az EBB teljes hitelportfóliójának 0,3 %-át teszi ki, ami megerősíti, hogy az EBB folyamatosan óvatos kockázatkezelési politikát folytat és a nemzetközi pénzpiacokon őrzi erős hitelbesorolását;

66.

üdvözli, hogy az EBB átláthatósági politikája a nyilvánosságra hozatal elvére épül, és hogy mindenki hozzáférhet az EBB dokumentumaihoz és információihoz; emlékeztet arra irányuló ajánlására, hogy az EBB honlapján tegyék közzé a bizalmasnak nem minősülő dokumentumokat, így a korábbi évekre vonatkozó intézményi operatív terveket, intézményközi megállapodásokat és emlékeztetőket, és kéri, hogy az EBB itt ne álljon meg, hanem továbbra is folyamatosan keresse a fejlődés lehetőségét;

67.

üdvözli az EBB csoport 2015. évi átláthatósági politikájának végrehajtásáról szóló jelentést és az EBB visszaélések bejelentésével kapcsolatos politikájának soron következő felülvizsgálatát;

68.

emlékeztet, hogy az uniós politikák végrehajtásának átláthatósága nem csak az EBB általános elszámoltathatóságának és hitelességének erősödéséhez vezet a pénzügyi közvetítők és a végső kedvezményezettek típusainak egyértelmű áttekinthetőségével, hanem hozzájárul a finanszírozott projektek hatékonyságának és fenntarthatóságának fokozásához is, valamint a csalással és a korrupcióval szembeni zéró toleranciához is hitelportfoliójában; kéri, hogy az EBB feleljen meg az Európai Bizottság által előírt új gyorsriasztási és kizárási rendszernek;

69.

aggodalommal jegyzi meg, hogy az EBB annak ellenére, hogy háromszor akkora finanszírozást nyújt, mint a Világbank, csak három alany esetében rendelt el tilalmat, míg a Világbank 820 alanynál; ennek a helyzetnek a kezelésére kéri, hogy az EBB csatlakozzon más állami bankok hálózatához a tilalom területén, amely hálózat tartalmazza a Világbankot és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (EBRD) is;

70.

megismétli arra irányuló felhívását, hogy fokozzák az EBB működésének átláthatóságát, amennyiben pénzügyi közvetítőkkel és kedvezményezettekkel együtt tevékenykedik, hogy el lehessen kerülni a negatív előélettel rendelkező, feketelistákon szereplő, illetve nem együttműködő országokkal és területekkel, offshore tevékenységekkel vagy szervezett bűnözéssel esetleg kapcsolatban álló partnereket; úgy véli, hogy a pénzügyi közvetítők kiválasztási kritériumainak alkalmazása és a társaságok tényleges tulajdonosaira vonatkozó frissített információk beszerzése, beleértve a vagyonkezelő társaságokat, alapítványokat és adóparadicsomokat is, olyan bevált gyakorlatok, amelyeket állandóan követni kell; felhívja az EBB-t, hogy szigorítsa tovább szerződési feltételeit, belefoglalva azokba egy záradékot vagy hivatkozást a megfelelő irányításra, hogy csökkenteni lehessen a jó hírnévvel és a megítéléssel kapcsolatos kockázatokat;

71.

javasolja, hogy az EBB kövesse a Világbank-csoportba tartozó Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) példáját, és kezdje el közzétenni a kereskedelmi bankokon (az EBB által a kkv-k finanszírozására használt fő közvetítőkön/pénzügyi közvetítőkön) keresztül finanszírozott nagy kockázatú alprojektekre vonatkozó információkat;

72.

üdvözli a civil társadalommal folytatott rendszeres találkozókat és a nyilvános konzultációkat az EBB politikáinak alakításáról;

73.

nagyobb átláthatóságra szólít fel az EBB irányítótestületeire vonatkozó nyilvánossági politikája vonatkozásában, elsősorban az EBB és az EBA igazgatótanácsai, illetve az ESBA beruházási bizottsága ülései jegyzőkönyveinek, továbbá az uniós költségvetési garanciát élvező közérdekű és az EU területére és polgáraira hatással levő projektek nyilvánosságra hozatala révén; úgy véli, hogy az eredménytábla mérőszámainak nyilvánosságra hozása bevált gyakorlat minden tevékenység, illetve a projekt vagy alprojekt szintű környezetvédelmi és társadalmi hatástanulmányok esetében;

74.

ismételten kéri, hogy tegyék nyilvánossá és könnyen hozzáférhetővé a közbeszerzési és alvállalkozói eljárásokat, és hogy minden esetben biztosítsák a Parlament információkhoz és érdemi pénzügyi dokumentációkhoz való hozzáférését;

75.

üdvözli az európai ombudsman által, az EBB feletti nyilvános ellenőrzés gyakorlása terén alkalmazott proaktív megközelítést; komoly aggodalmát fejezi ki az EBB-nek az irányítótestületeken belüli esetleges összeférhetetlenségek megelőzését célzó meglévő mechanizmusai terén azonosított hiányosságok miatt; ezzel kapcsolatban felkéri az EBB-t, hogy az irányítótestületein belüli összeférhetetlenségek és az esetleges „forgóajtó-jelenségek” kialakulásának jobb megelőzése érdekében vegye figyelembe az ombudsman ajánlásait és haladéktalanul vizsgálja felül magatartási kódexét;

76.

úgy véli, hogy az EBB alelnökeinek a továbbiakban nem szabadna felelniük a saját hazájukon belül végrehajtott projektekért, tekintve, hogy egyértelműen fennáll az összeférhetetlenség lehetősége, és csupán a tagállamok kisebb hányada rendelkezik saját alelnökkel;

77.

üdvözli a panasztételi mechanizmust kezelő irodájára vonatkozó szabályok felülvizsgálatát, valamint az európai ombudsman és az EBB közötti egyetértési nyilatkozat megújítását; az EBB részéről annak tisztázását kéri, hogy miért késik a panasztételi mechanizmusával kapcsolatos politikák és eljárások felülvizsgálatáról szóló nyilvános konzultációk elindítása; megjegyzi, hogy egy ilyen felülvizsgálati folyamat lehetőséget kínál az EBB panaszkezelési mechanizmusa függetlenségének és hatékonyságának javítására, és arra is, hogy létrehozzák a panasztételi mechanizmust kezelő iroda és az igazgatók közötti közvetlen, rendszerszintű információáramlást szolgáló mechanizmust; hangsúlyozza, hogy az EBB vezetőségének évente be kell számolnia az ombudsmannak és a Parlamentnek arról, hogy a panasztételi mechanizmusával kapcsolatos ajánlások miként mutatkoznak meg a bank politikájában és gyakorlatában; hangsúlyozza, hogy ezenfelül a panasztételi mechanizmust kezelő iroda vezetőjének évente egyszer tevékenységi jelentést és értékelést kell benyújtania a Parlament részére arról, hogy a bank hogyan teljesíti a panasztételi mechanizmust kezelő iroda ajánlásait;

78.

kéri az EBB-t, hogy kövessen el mindent a nem átlátható és együtt nem működő joghatóságon keresztül történő adóelkerülés, adócsalás, szabálytalan tevékenységek és pénzmosás elleni küzdelem, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet (AML/CFT) szolgáló keretszabályozás terén;

79.

felhívja az EBB-t, hogy folytassa a rendszeres együttműködést a többi nemzetközi pénzintézettel a társaságokra, a megfelelő adófizetésre vagy a kellő gondosságra vonatkozó („ismerd az ügyfeledet”) vizsgálatok eredményeire vonatkozó információcsere révén, valamint évente számoljon be a Parlamentnek és a nyilvánosságnak a nem együttműködő joghatóságokkal kapcsolatos politikájának végrehajtásáról;

80.

úgy véli, hogy alaposan meg kell vizsgálni az EBB külső prudenciális felügyeletét, amint az a Parlament korábbi állásfoglalásaiban is szerepel;

81.

tudomásul veszi az EBB, a Bizottság és a Számvevőszék között 2016 szeptemberében létrejött, korszerűsített háromoldalú megállapodás megkötését, és felhívja a Számvevőszéket, hogy az uniós költségvetési források felhasználásához kapcsolódó, különböző ágazatokon belüli EBB-műveletek kapcsán végezzen teljesítmény-ellenőrzést hatékonyságukat és eredményességüket illetően;

82.

kéri a Bizottságot, hogy a mentesítési eljáráshoz 2018-tól kezdődően minden év júniusáig évente nyújtson be jelentést az uniós költségvetési forrásokkal működő EBB-csoport által kezelt és végrehajtott minden pénzügyi eszköz jelenlegi többéves pénzügyi keret kezdetétől történő végrehajtásáról és jelenlegi állásáról, ezen belül is az elért eredményekről;

83.

kéri az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF), hogy éves jelentésében nyújtson tájékoztatást az EBB-hez kapcsolódó esetekről is;

A Parlament ajánlásainak nyomon követése

84.

felhívja az EBB-t, hogy készítsen jelentést a Parlament éves állásfoglalásaiban szereplő korábbi ajánlások végrehajtásának állásáról, különös tekintettel hitelezési tevékenységeire;

85.

kéri az EBB-t, hogy vizsgálja felül az EBB tevékenységei során a tiltott magatartás megelőzésére és az attól való visszatartásra irányuló politikáját, amelynek végérvényesen ki kell mondania, hogy az EBB-nek fel kell hagynia az olyan projektek finanszírozásával és/vagy további hitelfolyósításának jóváhagyásával, amelyekkel szemben korrupció vagy csalás miatt nemzeti szinten vagy az OLAF kezdeményezésére vizsgálat folyik;

o o

86.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Beruházási Banknak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0201.

(2) HL C 346., 2016.9.21., 77. o.

(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0200.

(4) HL L 280., 2011.10.27., 1. o.

(5) HL L 135., 2014.5.8., 1. o.

(6) HL L 204., 2012.7.31., 1. o.

(7) HL L 169., 2015.7.1., 1. o.

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/92

P8_TA(2017)0195

Halászflották igazgatása a legkülső régiókban

Az Európai Parlament 2017. április 27-i állásfoglalása a halászflották igazgatásáról a legkülső régiókban (2016/2016(INI))

(2018/C 298/13)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 349. cikkére, amely elismeri a legkülső régiók különleges jogállását, és amely a Szerződések és a közös politikák teljes körű végrehajtását lehetővé tevő „egyedi intézkedések” elfogadását írja elő,

—	tekintettel az Európai Unió Bíróságának C-132/14–C-136/14. sz. egyesített ügyekben hozott ítéletére az EUMSZ 349. cikkének értelmezéséről, amely hangsúlyozza, hogy a 349. cikk nem csupán a szerződésektől, hanem a másodlagos jogtól való eltéréseket is lehetővé teszi,

—	tekintettel az EUMSZ 174. cikkére és az azt követő cikkeire, amelyek meghatározzák a gazdasági, társadalmi és területi kohézió célkitűzését és az eléréséhez szükséges strukturális pénzügyi eszközöket,

—	tekintettel az EUMSZ 43. cikkére,

—	tekintettel a közös halászati politikáról szóló, 2013. december 11-i 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre,

—	tekintettel az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról szóló, 2014. május 15-i 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre, különösen annak 8., 11., 13., 41. és leginkább 70–73. cikkére,

—

tekintettel a Bizottság 2014. december 16-i 1388/2014/EU rendeletére az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról,

—

tekintettel a Bizottság 2014. július 28-i 1046/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletére az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról szóló 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a legkülső régiókból származó egyes halászati és akvakultúra-termékek halászata, tenyésztése, feldolgozása és piaci értékesítése terén a gazdasági szereplőknél felmerülő többletköltségek kiszámítására vonatkozó kritériumok tekintetében történő kiegészítéséről,

—

tekintettel a Bizottság 2014. november 24-i (EU) 2015/531 felhatalmazáson alapuló rendeletére az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról szóló 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a halászok higiéniai, egészségügyi, biztonsági és munkakörülményeinek javítása, a tengeri biológiai sokféleség és a tengeri ökoszisztémák védelme és helyreállítása, az éghajlatváltozás mérséklése és a halászhajók energiahatékonyságának javítása érdekében az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból támogatható költségek meghatározásával történő kiegészítéséről,

—	tekintettel az Európai Bizottság legkülső régiókra vonatkozó közleményeire, különösen „Az Európai Unió legkülső régiói: partnerség az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésért” című, 2012. június 20-i közleményére (COM(2012)0287),

—	tekintettel a legkülső régiókra vonatkozó állásfoglalásaira, különösen 2014. február 26-i állásfoglalására a legkülső régiók lehetőségei fejlesztésének a strukturális alapok és a többi uniós program közötti szinergiák megteremtése révén történő optimalizálásáról (1),

—

tekintettel a Tanács 2013. december 17-i 1385/2013/EU rendeletére a 850/98/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet, valamint az 1069/2009/EK, az 1379/2013/EU és az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet Mayotte Európai Unióval kapcsolatos jogállásának változása miatt szükségessé váló módosításáról,

—

tekintettel a Tanács 2015. február 10-i (EU) 2015/238 határozatára a Seychelle-szigetek lobogója alatt közlekedő halászhajók számára az Európai Unió joghatósága alá tartozó mayotte-i vizekhez és azok biológiai erőforrásaihoz biztosított hozzáféréséről szóló, az Európai Unió és a Seychelle Köztársaság közötti megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről,

—	tekintettel a 2006. évi POSEI-reform hatásairól szóló, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett 2010. szeptember 24-i első bizottsági jelentésre (COM(2010)0501),

—	tekintettel 2017. február 2-i álláspontjára a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről, valamint az 1006/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (2),

—	tekintettel 2016. április 12-i állásfoglalásaira az innovációról és a kisüzemi part menti halászat diverzifikálásáról a halászatból élő területeken (3) és a közös halászati politika külső dimenziójának – többek között a halászati megállapodások – alkalmazására vonatkozó közös szabályokról (4),

—	tekintettel a szigetek sajátos helyzetéről szóló, 2016. február 4-i állásfoglalására (5),

—	tekintettel a kisüzemi part menti halászatról, a hagyományos kisüzemi halászatról, valamint a közös halászati politika reformjáról szóló, 2012. november 22-i állásfoglalására (6),

—

tekintettel 2008. október 21-i álláspontjára a Közösség legkülső régióiban nyilvántartott halászflották igazgatásáról szóló 639/2004/EK rendeletet módosító tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (7), amely javasolja a legkülső régiókra alkalmazandó eltérés további három évre való meghosszabbítását 2011-ig,

—	tekintettel a Közösség legkülső régióiban nyilvántartott halászflották igazgatásáról szóló 639/2004/EK rendeletet módosító, 2008. november 28-i 1207/2008/EK tanácsi rendeletre, amely jóváhagyja a legkülső régiókra alkalmazandó eltérés további három évre való meghosszabbítását 2011-ig,

—

tekintettel az Azori-szigetekről, Madeiráról, a Kanári-szigetekről, Francia Guyanáról és Réunionról mint legkülső régiókból származó egyes halászati termékek forgalomba hozatalakor felmerülő többletköltségek ellentételezésére vonatkozó rendszer bevezetéséről szóló, 2007. május 21-i 791/2007/EK tanácsi rendeletre, és különösen annak 8. cikkére, amely úgy rendelkezik, hogy „a Bizottság (…) 2011. december 31-ig (…) jelentést nyújt be az Európai Parlament, a Tanács, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság részére az ellentételezés végrehajtásáról, szükség esetén jogalkotási javaslatokkal együtt”,

—	tekintettel a Tanács 2004. március 30-i 639/2004/EK rendeletére a Közösség legkülső régióiban nyilvántartott halászflották igazgatásáról,

—	tekintettel a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról szóló, 2008. szeptember 29-i 1005/2008/EK tanácsi rendeletre,

—	tekintettel a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „Nemzetközi óceánpolitikai irányítás: az óceánjaink jövőjét biztosító menetrend” című, 2016. november 10-i 49/2016. számú közös közleményére (JOIN(2016)0049),

—	tekintettel a Számvevőszék 2015. október 20-i 11/2015. számú, „Megfelelően kezeli a Bizottság a halászati partnerségi megállapodásokat?” című különjelentésére,

—	tekintettel a legkülső régiók cselekvési terveire az európai alapok 2014–2020 közötti programozási időszaka tekintetében,

—	tekintettel az Európai Unió legkülső régiói elnöki értekezletének valamennyi együttes hozzájárulására, valamint technikai és politikai dokumentumaira, különösen az Európai Unió legkülső régióinak 2016. szeptember 22-én és 23-án megtartott XXI. elnöki értekezletének zárónyilatkozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzatának 52. cikkére,

—	tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0138/2017),

A.	mivel a legkülső régiók karib-tengeri, indiai-óceáni és atlanti-óceáni elhelyezkedése arra utal, hogy az uniós területek több tengeri medencében fekszenek és a legkülső területek számos harmadik országgal szomszédosak;

B.	mivel az elmúlt években növekedett a halászati nyomás egyes legkülső régiók kizárólagos gazdasági övezeteiben, a 100 és 200 mérföldes határok között, és mivel a szóban forgó halászati tevékenységet főleg olyan flották végzik, amelyek nem tartoznak az érintett legkülső régiókhoz;

C.	mivel az EU-nak eleget kell tennie feladatainak a legkülső régiók tengeri területén, és mivel azok kizárólagos gazdasági övezetei a teljes uniós kizárólagos gazdasági övezetek nagy hányadát teszik ki;

D.	mivel a legkülső régiók halászati ágazatát a háttérben húzódó sajátos strukturális, szociális és gazdasági helyzet fényében kell szemlélni (EUMSZ 349. cikke), amihez a közös európai politikák egyedi és hozzáigazított figyelembevétele szükséges;

E.	mivel a halászati ágazat értékes eszközökkel és fontos fejlődési potenciállal rendelkezik;

F.	mivel a klórdekontól származó tengeri szennyezés jellemző az Antillákra, és jelentős hatással van az engedélyezett halászati övezetekre, valamint az invazív fajok jelenlétére;

G.	mivel a legkülső régiók távoli elhelyezkedését az uniós jog általános elvként elismeri és figyelembe veszi, ami indokolja és lehetővé teszi a halászattal és az akvakultúrával kapcsolatosan e régiókban felmerült többletköltségek kiegyenlítését célzó rendszer kialakítását;

mivel a közös halászati politika és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), melyek a kontinentális Európában jelentkező problémákra és kihívásokra hivatottak választ adni, lehetővé teszik a legkülső régiókra vonatkozó megkülönböztetett megközelítést, ám csak korlátozott mértékben alkalmazhatók a legkülső régiók különleges igényeire;

I.	mivel a legkülső régiók úgy érzik, a közös halászati politika tisztességtelenül bánt velük és „kettős büntetésnek” tette ki őket (nincs hozzáférésük a flották megújítására adott korábbi támogatáshoz és jelenleg a megújítási támogatásra vonatkozó tilalommal szembesülnek);

J.	mivel a legkülső régiók halászati flottájának fontos ágazatai a közelmúltig nem voltak szabályozva, vagy nem tartoztak a flottanyilvántartásba, ezért nem férhettek hozzá az ETHA-hoz korszerűsítés céljából;

K.	mivel a közös halászati politika egyik célja a halászat elősegítése, a szociális-gazdasági problémák figyelembevételével;

L.	mivel a forrásokhoz való hozzáférésre irányadó szabályoknak a helyi flottákat és a halászat szelektívebb, az állományokra nézve kevésbé romboló módjait kell támogatniuk;

M.	mivel a közös halászati politika célja, hogy koherenciát biztosítson a belső és külső dimenziók között a jó kormányzás elve alapján;

N.	mivel egyes legkülső régiók kizárólagos gazdasági övezetében (8) és mások körüli tengeri medencékben nagy arányban fordul elő jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat;

O.	mivel az Unióban a legkülső régiókban igen magas a munkanélküliség aránya(egyes legkülső régiókban a fiatalok munkanélkülisége a 60 %-ot is eléri);

P.	mivel az ETHA többek között támogatást nyújt a termelői szervezetekhez, a motorokhoz és a közösségvezérelt helyi fejlesztésekhez bizonyos feltétekkel;

mivel az ETHA az alábbiakat nem tekinti támogatásra jogosultnak: olyan műveletek, amelyek növelik a halászhajók halászati kapacitását, olyan felszerelés, amely növeli a halászhajó arra vonatkozó kapacitását, hogy halállományokra bukkanjon, valamint új halászhajók építése vagy halászhajók behozatala;

R.	mivel azonban az ETHA nyújthat pénzügyi támogatást az energiahatékonyság, a biztonság, a fedélzeti higiénia és a halászati termékek minősége, valamint a munkakörülmények javítására;

S.	mivel az ETHA támogatja például az irányítási és szervezési rendszerekhez hasonló innovációs projekteket;

A legkülső régiók sajátosságait és földrajzi körülményeit figyelembe vevő rendelkezések

úgy véli, hogy a hagyományos eszköztípusokat használó, fenntartható halászat képezi a virágzó part menti közösségek alapját, és hozzájárul a legkülső régiók élelmezésbiztonságához; ezzel összefüggésben kitart amellett, hogy a helyi közösségek élelmezésbiztonságának megteremtésére vonatkozó célkitűzésbe be kell vonni a helyi halászatot, mivel az élelmezésbiztonság a legkülső régiókban ma túlságosan is függ a behozataltól;

rámutat, hogy a közös halászati politika és az ETHA, melyek a kontinentális Európában jelentkező problémákra és kihívásokra hivatottak választ adni, csak korlátozott mértékben reagálnak a legkülső régiók különleges igényeire, nem alkalmazhatók egységesen a legkülső régiók halászatainak kihívásaira és sajátos jellemzőire, és bizonyos mértékű rugalmasságot és pragmatizmust, vagy eltérési lehetőségeket kell biztosítani számukra; felszólít ezért arra, hogy minden egyes regionális tengeri medencére vonatkozóan külön stratégiát vezessenek be, amely igazodik az adott legkülső régió különleges helyzetéhez;

hangsúlyozza, hogy a legkülső régiókban számos kis közösség van jelen, akik erősen függenek a hagyományos, part menti és kisüzemi halászattól, és akik számára gyakran a halászat jelenti az egyetlen megélhetést;

emlékeztet arra, hogy a legkülső régiók körül található tengeri biológiai erőforrásokat különösen védeni kell, és különös figyelmet kell fordítani a halászatra; hangsúlyozza ezért, hogy csak a legkülső régiók kikötőiben nyilvántartásba vett halászhajóknak adható halászati engedély;

megállapítja, hogy a legkülső régiókban található tengerfenék a biológiai sokféleség valóságos élő laboratóriuma; az óceánnal kapcsolatos ismeretek javítása érdekében hangsúlyozza a kutatás és az adatgyűjtés fontosságát; hangsúlyozza a legkülső régiókban rejlő azon lehetőséget, hogy igazi tudományos portálokként szolgáljanak az adott területen, és felhívja az érintett tagállamokat és a Bizottságot, hogy erősítsék meg a vonatkozó tudományos kutatási projektek támogatását;

hangsúlyozza, hogy az elővigyázatosság elvével összhangban és figyelembe véve a társadalmi-gazdasági körülményeket, fenn kell tartani a halászati kapacitás és a lehetőségek közötti egyensúlyt; mindazonáltal úgy véli, hogy ez nem indokolhatja a tengeri ökoszisztémákkal kapcsolatos adatgyűjtésre és tudományos ismeretek javítására szánt források csökkentését; kéri az egyes fajokra vonatkozó kvóták elosztásának tudományos tanulmányok alapján és az ökoszisztéma értékelése tekintetében a műszaki és anyagi kapacitások megerősítésével történő felülvizsgálatát (például az Azori-szigeteken a kékúszójú tonhal tekintetében a kvóta növelését), míg más fajok (például a búvárcápa) esetében a fogási lehetőségek megnyitását;

rámutat, hogy egyes legkülső régiókban a halászflották a finanszírozáshoz való hozzáférés hiánya miatt a közös halászati politika által megállapított kapacitási korlát alatt maradnak;

emlékeztet rá, hogy a legkülső régiók sajátos éghajlati nehézségeiből adódóan e régiókban a halászok hajóik korai elöregedését tapasztalják, ami problémákat okoz a biztonságukra és hatékonyságukra nézve, és a munkakörülményeket kevésbé vonzóvá teszi, mint a modern hajókon;

hangsúlyozza, hogy a 2016. évi jelentésben a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMBG) (9) az elégtelen biológiai adatok következtében nem tudta értékelni a halászati kapacitás és lehetőségek közötti egyensúlyt a legkülső régiókban működő valamennyi flotta esetében; kéri, hogy az ETHA és más alapok keretében több forrást különítsenek el az ökoszisztéma tudományos intézetek és egyetemek által történő értékeléséhez szükséges műszaki erőforrások beszerzésére; e tekintetben kulcsfontosságúnak tartja, hogy megbízható adatok álljanak rendelkezésre arról, hogy milyen az erőforrások állapota, és milyen gyakorlatokat folytatnak ezekben a tengerentúli kizárólagos gazdasági övezetekben;

10.

rámutat arra, hogy a legkülső régiók part menti halászati flottái főleg elöregedett hajókból állnak, ami nehézségeket okoz a fedélzeti biztonság tekintetében;

11.

sajnálja, hogy a Bizottság nem adott közzé jelentést a 639/2004/EK rendelet végrehajtásáról a 2012. június 30-i határidő előtt; kéri, hogy a Bizottság mihamarabb szolgáltasson több információt arról, hogy miért határozott úgy, hogy nem adja ki ezt a jelentést;

12.

sajnálja az ETHA-rendelet késedelmes elfogadását, és ebből következően az ETHA operatív programok jóváhagyásában bekövetkezett késedelmet is, amely az ETHA támogató rendelkezéseinek késedelmes végrehajtását eredményezve a legkülső régiók bizonyos vállalkozásai számára súlyos pénzügyi nehézségekhez vezetett;

13.

üdvözli az ETHA legkülső régiókra vonatkozó egyedi rendelkezéseit, mint például (az ETHA által 100 %-ban támogatott) többletköltségek ellentételezését – amely magasabb, mint az előző programozási időszakban, de még mindig nem elegendő bizonyos legkülső régiók esetében – és a legkülső régiók területeinek egyéb intézkedései esetében a közpénzből nyújtott támogatás 35 %-os növelését;

14.

megállapítja, hogy a legkülső régiókban bizonyos halászok nehezen vagy egyáltalán nem férhetnek hozzá hitelhez és/vagy biztosításhoz hajóik számára, ami e halászok esetében biztonsági problémákhoz és gazdasági megszorításokhoz vezet;

15.

rámutat arra, hogy a legkülső régiókban a bejegyzett hajók nagy többségét a kis csónakok teszik ki; hangsúlyozza, hogy néhány legkülső régióban a kis hajók 40 évnél régebbiek, ami valódi biztonsági problémát jelent;

16.

hangsúlyozza, hogy az Európai Beruházási Bank által nyújtott kölcsönök és az uniós alapok, különösen a legkülső régiókban, gazdasági multiplikátor hatást fejtenek ki;

A Szerződés 349. cikke és a közös halászati politika keretében nyújtott lehetőségek jobb kihasználása

17.

úgy véli, hogy a legkülső régióknak létrehozott külön tanácsadó testület, amelyről a közös halászati politika rendelkezik, megfelelő platform a tudás és tapasztalat alapvető fontosságú megosztására, ezért sajnálja, hogy még mindig nem állították fel a legkülső régiók tanácsadó testületét;

18.

kéri, hogy az EUMSZ 349. cikkét teljes körűen alkalmazzák az Európai Unió politikáiban, rendeleteiben, halászattal kapcsolatos alapjaiban és programjaiban, és különösen az ETHA-ban, hogy szembe lehessen szállni azokkal a sajátos nehézségekkel, amelyekkel a legkülső régiók szembesülnek;

19.

úgy véli, hogy a közösségvezérelt helyi fejlesztés ígéretes megközelítés, és hogy az adott tagállamnak a lehető legjobban ki kell aknáznia az ETHA által kínált lehetőségeket arra, hogy támogassa a helyi fejlesztések e típusát a legkülső régiókban;

20.

rámutat arra, hogy fontos lenne létrehozni a helyi halászati akciócsoportokat, amelyek elismerten fontosak a halászati tevékenységek diverzifikálásának támogatásában;

21.

felkéri a Bizottságot, hogy amikor felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra tesz javaslatot a higiéniához, egészséghez és biztonsághoz kapcsolódó beruházások költségei, illetve a munkakörülményekhez kapcsolódó beruházások esetében, segítse elő a holisztikus és megfelelően testre szabott megközelítést;

22.

felkéri a Bizottságot, hogy amikor felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra tesz javaslatot a legkülső területek sajátos hátrányaiból adódó többletköltségek kiszámítására vonatkozó kritériumok tekintetében, vegye figyelembe az éghajlati és földrajzi körülmények hatását és a végbement pusztítást is;

23.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a kizárólagos gazdasági övezet egyes legkülső régióiban a bel- és a külföldi hajóknak egyaránt tulajdoníthatóan jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot végeznek, míg mások ugyanezt a környező tengeri területeken folytatják; rámutat, hogy a hazai rész esetében e gyakorlatokat gyakran a helyi élelmiszerellátási problémák eredményezik; felszólítja a nemzeti hatóságokat, hogy fokozzák a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelmet;

24.

szorgalmazza ezért az aktív (pl. felügyeleti) és passzív intézkedések bevezetését, például tárgyalások folytatását a legkülső régiók azon szomszédos országaival, amelyekkel még nem írtak alá fenntartható halászati partnerségi megállapodást;

25.

felszólítja az összes érintett felet, hogy gyorsítsák fel az ETHA végrehajtását, és a flottamodernizációba jelentős beruházásokat eszközölve használják ki az általa kínált lehetőségeket a biztonság, a fedélzeti higiénia, az energiahatékonyság és a halászati termékek minőségének javítására, valamint a halászati kikötőkbe, kirakodóhelyekbe és az akvakultúrába beruházva teremtsenek új piacokat; felhív továbbá arra, hogy az ágazat életképesebbé tétele érdekében a többletköltségek ellentételezési rendszerét kell alkalmazni;

26.

felhív a legkülső régiók érdekeinek valódi figyelembevételére a harmadik országokkal való halászati megállapodások megkötése során, előirányozva nevezetesen a legkülső régiókban való kirakodási kötelezettséget, vagy a legkülső régiókból származó személyzet alkalmazását a hajókon;

27.

hangsúlyozza, hogy a legkülső régiók esetében az EUMSZ 349. cikke rendelkezéseivel összhangban szükség van a hatásvizsgálatok elvégzésére minden olyan esetben, amikor e régiókat az EU és harmadik országok közötti halászati megállapodások érintik;

28.

megállapítja, hogy a halállományokkal folytatott fenntartható gazdálkodás érdekében a legkülső régiók halászati ágazatának átszervezésére lehet szükség, és adott esetben el kell gondolkozni a hajók számának csökkentésén;

29.

úgy véli, hogy azokban az esetekben, amikor az 1380/2013/EU rendelet 22. cikke értelmében kapacitáscsökkentésre van szükség, előnyben kell részesíteni a hajók fenntartását ugyanezen rendelet 17. cikkében meghatározott feltételek szerint;

30.

kéri a tagállamokat, hogy a közös halászati politika halászati lehetőségek szétosztásáról szóló rendelkezéseinek végrehajtásakor különösen a legkülső régiókban zajló azon hagyományos és kisüzemi halászatra legyenek tekintettel, amely hozzájárul a helyi gazdasághoz és alacsony környezeti hatású;

31.

sürgeti a legkülső régiókkal rendelkező tagállamokat, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést, és folytassák az egyedi támogatási programok, mint például a külön adózási modellek alkalmazását;

32.

úgy véli, hogy javítani kell a legkülső régiók halállományára vonatkozó adatgyűjtést és az ott működő kisüzemi halászhajók hatásának értékelését annak érdekében, hogy a legkülső régiók halászati lehetőségeinek tekintetében megerősítsék a tudományos alapot;

33.

emlékeztet arra, hogy a legkülső régiók kizárólagos gazdasági övezeteik halászati erőforrásaitól függenek, amelyek biológiai szempontból rendkívül érzékenyek; úgy véli, hogy különösen ebben az összefüggésben a legkülső régiók halászati adatainak az adatgyűjtés prioritásai között kell szerepelnie;

34.

hangsúlyozza, hogy mivel az akvakultúra új termelési lehetőségeket és kiváló minőségű termékeket generálhatna, ezért a legkülső régiókban – mivel nagyon erős a regionális verseny, az Európai Unió erőteljes támogatásával – jobban ki kellene aknázni a benne rejlő lehetőségeket, és felszólítja a Bizottságot, hogy ösztönözze és támogassa az akvakultúra fejlesztését szolgáló projekteket;

35.

felszólítja a tagállamokat és a legkülső régiókat, hogy a lehető legjobban aknázzák ki az 1388/2014/EU bizottsági rendeletben foglalt de minimis és/vagy a csoportmentességi szabályokat;

36.

felszólítja a tagállamokat, hogy ösztönözzék az Európai Strukturális és Befektetési Alapok felhasználását és hangsúlyozzák a különböző alapok közötti szinergiákat a legkülső régiókban annak érdekében, hogy minden szereplő számára gazdasági lehetőségeket teremtsenek a kék gazdaságban; különösen ösztönzi a halászati mesterségek megfelelő értékre emelésére irányuló projektekbe, a fiatalok bevonzását célzó projektekbe, valamint a halászatot, a szelektív halászati technikák bevezetését és a halászat fejlesztését elősegítő projektekbe való beruházásokat;

37.

ösztönzi, hogy a „Horizont 2020” keretprogram részeként hozzanak létre olyan kutatási és fejlesztési programokat a halászat területén, amelyek összefogják a különböző gazdasági és társadalmi szereplőket, így segítve elő az olyan új halászati technológiák és módszerek fejlesztését, amelyek növelni tudják az ágazat versenyképességét, elő tudják segíteni az ágazatban rejlő gazdasági növekedési potenciált, valamint a lakosság körében a munkahelyteremtést;

38.

javasolja, hogy a jövőbeli közös halászati politika vegye teljes mértékben figyelembe a legkülső régiók sajátos jellemzőit, és tegye lehetővé, hogy ki tudják aknázni az e régiók halászati ágazatainak fenntartható és racionális fejlesztése által teremtett komoly gazdasági, társadalmi és környezeti potenciált; ezzel összefüggésben rámutat arra, hogy újra fontolóra kell venni a halászflották felosztásának alapját – amelynek célja a legkülső régiók rendkívül szelektív halászeszközöket alkalmazó kisüzemi flottáinak halászati lehetőségei és halászati kapacitása közötti egyensúly objektív értékelésének biztosítása – elősegítve a flotta műszaki jellemzőinek bizonytalan főgépteljesítménnyel és/vagy kedvezőtlen időjárási körülmények esetén a személyzet biztonságára esetlegesen veszélyt jelentő stabilitással történő javítását, összhangban a hajógyártás során alkalmazott objektív tudományos kritériumokkal és anélkül, hogy növekedne a nem fenntartható halászati tevékenység;

39.

tekintettel arra, hogy a legkülső régiók rendkívüli potenciállal rendelkező területek, a gazdasági fejlődés fokozása érdekében fontosnak tartja a beruházások ösztönzését, valamint a diverzifikáció és az innováció előmozdítását a halászati ágazatban;

40.

felhívja a Bizottságot, hogy a halászati ágazat legkülső régiókban való fennmaradása érdekében, valamint a 14. fenntartható fejlesztési célban meghatározott, a kis szigetekre és területekre vonatkozó eltérő bánásmód elvének megfelelően vezessen be az EUMSZ 349. cikkén alapuló támogató intézkedéseket a legkülső régiók kisüzemi halászatot folytató és hagyományos, olyan halászhajói (uniós vagy nemzeti szintű) finanszírozásnak lehetővé tételéhez, amelyek összes fogásukat e régiók kikötőiben rakodják ki és hozzájárulnak a helyi fenntartható fejlődéshez, a személyi biztonság növelése, az európai higiéniai előírásoknak való megfelelés, a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem és a nagyobb környezeti hatékonyság céljából; megjegyzi, hogy a halászati flották megújításának a kapacitás engedélyezett felső határértékén belül kell maradnia, egy régi halászhajó újra történő lecserélésére kell korlátozódnia és lehetővé kell tennie a fenntartható fejlődést, valamint a maximális fenntartható hozam (MFH) elérését;

41.

javasolja a motorok cseréjéhez nyújtott támogatás intenzitásának növelését a legkülső régiókban, mivel tudományos bizonyítékok szólnak amellett, hogy az éghajlati viszonyok és az éghajlatváltozás döntően negatív hatással vannak a legkülső régiók flottáira;

42.

kéri a Bizottságot, hogy a legkülső régiókban a mezőgazdaság tekintetében a POSEI mintájára a lehető leghamarabb tanulmányozza egy olyan eszköz létrehozásának lehetőségét, amely kifejezetten a halászat támogatását szolgálja a legkülső régiókban, és lehetővé teszi e régiókban rejlő halászati lehetőségek kiaknázását; úgy véli, hogy mérlegelni kellene azt a lehetőséget, hogy ebben a külön eszközben egyesüljenek elsősorban a meglévő ETHA 8. cikkének (Állami támogatás), 13. cikke (5) bekezdésének (A megosztott irányítás keretébe tartozó költségvetési források), 70. cikke (Ellentételezési rendszer), 71. cikkének (Az ellentételezés kiszámítása), 72. cikkének (Ellentételezési terv) és 73. cikkének (Állami támogatás az ellentételezési tervek végrehajtására) rendelkezései;

43.

javasolja a legkülső régiók egyes flottaszegmensei kapacitásának növelését, amennyiben tudományosan bebizonyosodik, hogy az egyes halászati erőforrások kiaknázása a fenntartható halászat célkitűzéseinek veszélyeztetése nélkül fokozható;

44.

megjegyzi, hogy a legkülső régiók rendkívül szelektív halászeszközöket alkalmazó kisméretű kisüzemi flottáinak felújítása és korszerűsítése fokozhatná a személyzet kedvezőtlen időjárási körülmények közötti biztonságát, feltéve, hogy erre a hajógyártás során alkalmazott objektív tudományos kritériumokkal lépést tartva kerül sor, továbbá hogy az nem vezet a halászati lehetőségek és a halászati kapacitás közötti egyensúlytalansághoz;

45.

javasolja, hogy a jövőbeli ETHA keretében alakítsanak ki jobb ösztönzőket, amelyek a fiatalokat arra serkentik, hogy a tengergazdaságban dolgozzanak, különösen a szakképzés és olyan intézkedések előmozdítása révén, amelyek a legkülső régiókban javítják a jövedelmeket, a munkahelyi biztonságot és a tengergazdaság fenntartható működtetését;

o o

46.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0133.

(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0015.

(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0109.

(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0110.

(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0049.

(6) HL C 419., 2015.12.16., 167. o.

(7) HL C 15. E, 2010.1.21., 135. o.

(8) „Kutatás a Halászati Bizottság (PECH) számára – Halászflották igazgatása a legkülső régiókban”, az Európai Parlament Belső Politikák Főigazgatósága, B. Tematikus Főosztály (IP/B/PECH/IC/2016_100); az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) Franciaországra vonatkozó operatív programja.

(9) A HTMBG jelentései – A fő flottaelemekre vonatkozó egyensúlymutatók értékelése és a tagállamoknak a flottakapacitás és halászati erőfeszítések közötti egyensúly elérése irányuló erőfeszítéseire vonatkozó nemzeti jelentések áttekintése (STECF-16-18).

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/100

P8_TA(2017)0196

A ruházati ágazatra irányuló kiemelt uniós kezdeményezés

Az Európai Parlament 2017. április 27-i állásfoglalása a ruházati ágazatra irányuló kiemelt uniós kezdeményezésről (2016/2140(INI))

(2018/C 298/14)

Az Európai Parlament

—	tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2., 3., 6. és 21. cikkére,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 153., 191., 207., 208. és 218. cikkére,

—	tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 12., 21., 28., 29., 31. és 32. cikkére,

—	tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára és a Szociális, Gazdasági és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,

—	tekintettel a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményre, és az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának 16. általános megjegyzésére,

—	tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) gyermekmunkáról, kényszermunkáról, hátrányos megkülönböztetésről, egyesülési szabadságról és a kollektív tárgyalásokról szóló alapvető egyezményeire,

—	tekintettel az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekre (1),

—

tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 26/9. számú állásfoglalására (2), amelyben úgy határozott, „hogy létrehoz egy nyitott, kormányközi munkacsoportot, amely a transznacionális vállalatokkal és egyéb üzleti vállalkozásokkal foglalkozik az emberi jogok tekintetében, és amelynek az lesz a feladata, hogy kidolgozzon egy nemzetközi szinten kötelező érvényű dokumentumot, amely a nemzetközi emberi jogi jogszabályok területén szabályozza a transznacionális vállalatok és egyéb üzleti vállalkozások tevékenységeit”,

—	tekintettel az ENSZ Közgyűlésének „Alakítsuk át világunkat: A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend” című, 2015. szeptember 25-i 70/1. sz. határozatára (3),

—	tekintettel az ENSZ nők elleni erőszak felszámolását célzó vagyonkezelői alapjából finanszírozott, a ruházati iparon belül a nőkkel szembeni zaklatásra és erőszakra irányuló programokra (4),

—	tekintettel az UNCTAD fenntartható fejlődést szolgáló beruházáspolitikai keretére (2015) (5),

—	tekintettel az OECD multinacionális vállalatok számára szóló iránymutatásaira (6),

—	tekintettel a 2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. október 22-i 2014/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (7),

—	tekintettel „A mindenki számára előnyös kereskedelem: A felelősebb kereskedelem- és beruházáspolitika felé” című, 2015. október 14-i bizottsági közleményre (COM(2015)0497),

—	tekintettel a kereskedelemmel kapcsolatos szakpolitikai kezdeményezésekről végzett hatásvizsgálatokban az emberi jogok elemzésére vonatkozó 2015-ös bizottsági irányelvekre (8),

—	tekintettel a „Vállalati és szociális felelősség a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban” című, 2010. november 25-i állásfoglalására (9),

—	tekintettel a Rana Plaza összeomlásának második évfordulójáról és a bangladesi fenntarthatósági megállapodás előrehaladásáról szóló, 2015. április 29-i állásfoglalására (10),

—	tekintettel a magánszektor fejlesztésben betöltött szerepéről szóló, 2016. április 14-i állásfoglalására (11),

—	tekintettel a szociális és környezetvédelmi normákról, az emberi jogokról és a vállalati felelősségvállalásról szóló 2010. évi parlamenti ajánlások végrehajtásáról szóló, 2016. július 5-i állásfoglalására (12),

—	tekintettel a közös rendelkezésekről szóló rendelet 9. cikkének (3) bekezdésében foglalt „kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása” tematikus célkitűzés végrehajtásáról szóló, 2016. szeptember 13-i állásfoglalására (13),

—	tekintettel a vállalatok harmadik országokban elkövetett súlyos emberi jogi visszaélésekkel kapcsolatos felelősségéről szóló, 2016. október 25-i állásfoglalására (14),

—	tekintettel az emberi jogok és a demokrácia világbeli helyzetéről és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról szóló 2015. évi éves jelentésről szóló, 2016. december 14-i állásfoglalására (15),

—	tekintettel az Európai Parlament Uniós Külső Politikák Főigazgatóságának Tematikus Főosztálya által 2005-ben közzétett, „Az emberi jogi és demokratikus záradékok az EU nemzetközi megállapodásaiban” című tanulmányra (16),

—	tekintettel az Európai Parlament Uniós Külső Politikák Főigazgatóságának Tematikus Főosztálya által közzétett, „Az EU kereskedelempolitikája: a nemi aspektus figyelmen kívül hagyásától a nemek közötti egyenlőség figyelembevételéig” című tanulmányra (17),

—

tekintettel, az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Üzbég Köztársaság közötti partnerséget létrehozó partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a kétoldalú textilkereskedelmi megállapodás lejártára tekintettel a megállapodás rendelkezéseinek a kétoldalú textilkereskedelemre történő kiterjesztéséről szóló jegyzőkönyv megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről szóló, 2016. december 14-i nem jogalkotási állásfoglalására (18),

—	tekintettel a fenntarthatósági paktumra a munkavállalói jogok és az üzemek biztonságának folyamatos javításáról a bangladesi konfekció- és kötöttáru-iparban,

—	tekintettel a munkakörülmények bangladesi konfekcióiparon belüli javítására irányuló ILO-programra (19),

—	tekintettel a 2013. évi bangladesi tűz- és épületbiztonsági megállapodásra,

—	tekintettel a Pablo Isla, az Inditex elnöke és Jyrki Raina, az IndustriALL Global Union főtitkára által 2016. április 25-én aláírt, a ruházati ágazaton belüli globális ellátási lánc felelős irányításáról szóló együttműködési megállapodásra,

—	tekintettel a ruházati ágazaton belüli globális ellátási lánc felelős irányítása tárgyában, 2016. április 25-én, Brüsszelben tartott magas szintű konferenciára,

—	tekintettel az EU GSP+ rendszerére (20),

—	tekintettel a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (21),

—	tekintettel a G7-ek által az ILO-val együttműködve 2015-ben létrehozott, a gyártó országokban a munkahelyi biztonság és egészségvédelem elősegítését célzó „Vision Zero” alapra,

—	tekintettel a fenntartható textiltermékekre irányuló német partnerségre (22), valamint a holland fenntartható ruházati és textilmegállapodásra (23),

—	tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

—	tekintettel a Fejlesztési Bizottság jelentésére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0080/2017),

mivel a gazdasági fejlődésnek a társadalmi igazságossággal és a felelősségteljes kormányzás politikájával együtt kell megvalósulnia; mivel a globális értékláncok összetettsége és széttöredezettsége miatt kiegészítő szakpolitikákra van szükség ahhoz, hogy folyamatos javulásnak nyissanak utat a globális értékláncok és termékláncok fenntarthatósága, illetve az ellátási láncon belüli értékek előteremtése érdekében, továbbá szükség van az ágazatbeli szervezeti struktúrák, a koordinációs rendszer és a hálózati tagok alkuerejének az e folyamatok alakulására gyakorolt hatásáról készített tanulmányokra; mivel a kiegészítő kísérő intézkedésekre azért van szükség, hogy védelmet nyújtsanak e láncok lehetséges káros hatásait; mivel az emberi jogi jogsértések áldozatai számára biztosítani kell a jogorvoslathoz való tényleges hozzáférést;

B.	mivel világszerte 60 millióan dolgoznak a textil- és ruházati ágazatban, amely különösen a fejlődő országokban biztosít sok munkahelyet;

C.	mivel a fejlődő országokon belüli textilgyártók folyamatosan ki vannak téve a nemzetközi nagy- és kiskereskedelem agresszív beszerzési gyakorlatainak, ami részben a kiélezett globális versenyre vezethető vissza;

mivel a ruházati ágazat három legtöbb áldozatot követelő incidensének (Rana Plaza, Tazreen és Ali Enterprises) áldozatai már részesültek vagy jelenleg részesülnek a bevételkiesés ellentételezését szolgáló kompenzációban; mivel a kompenzáció megadása összhangban áll a 121. számú ILO-egyezménnyel és a márkanevek, a szakszervezetek, a civil társadalom, a kormányok és az ILO közötti példa nélküli együttműködés eredménye; mivel az alapvető emberi jogi jogsértések gyakoriak, mégis a tényleges jogorvoslat ritkán fordul elő;

mivel az európai vállalatok által elkövetett emberi jogi visszaélések áldozatai a bírósági jogorvoslathoz való hozzáférés terén számos akadályba – többek között a bizonyítékok elfogadhatóságával és közzétételével kapcsolatos eljárásjogi akadályokba, gyakran megfizethetetlen perköltségekbe, az emberi jogi visszaélésben érintett vállalatra vonatkozó egyértelmű felelősségi szabályok hiányába, valamint a nemzetközi polgári peres ügyekben alkalmazandó, nemzetközi magánjoggal kapcsolatos uniós szabályok nem egyértelmű végrehajtásába – ütköznek;

mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 207. cikke határozottan megköveteli, hogy az uniós kereskedelempolitika, az Unió külső politikáin és célkitűzésein, egész pontosan az EUMSZ 208. cikkében meghatározott fejlesztési együttműködéssel kapcsolatos külső politikákon és célkitűzéseken alapuljanak; mivel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 21. cikke megerősíti, hogy az Unió nemzetközi szintű fellépései olyan elvekre épülnek, mint demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemes és oszthatatlan volta, az emberi méltóság tiszteletben tartása, az egyenlőség és a szolidaritás elve, valamint az ENSZ Alapokmányának és a nemzeti jog tiszteletben tartása;

mivel a textil- és ruházati termékek tekintetében Kína után az EU a világ második legnagyobb exportőre, köszönhetően a hozzávetőleg 174 000 textil- és ruházati ipari vállalatnak, amelyek 99 %-a kis- és középvállalkozás, és amelyek közel 1,7 millió ember számára biztosítanak munkahelyet; mivel továbbá az Európában felhasználásra kerülő ruházat több mint egyharmadát (34,3 %-át, ami 42,29 milliárd EUR összértéket képvisel) Európában állítják elő uniós vállalatok;

mivel az ILO munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló nyilatkozata kötelezi a tagállamokat, hogy – függetlenül attól, hogy ratifikálták-e az érintett egyezményt – tartsák tiszteletben és mozdítsák elő az elveket és jogokat négy kategóriában, nevezetesen: az egyesülés szabadsága és a kollektív szerződéshez való jog tényleges elismerése; a munkavállalás és a foglalkoztatás terén a megkülönböztetés eltörlése. a kényszermunka felszámolása; a gyermekmunka megszüntetése;

mivel a kollektív tárgyalás az egyik módja annak, hogy biztosítsák a bérek és a termelékenység növelésének együttes megvalósulását; mivel azonban az atipikus munkaszerződések alkalmazása – többek között az alvállalkozásba adás és az informális munkavállalás – a globális ellátási láncban meggyengítette a kollektív szerződéseket; mivel számos munkavállaló a ruházati ágazatban nem részesül a megélhetést biztosító bérben;

J.	mivel számos tagállam, például Németország, Hollandia, Dánia és Franciaország nemzeti programokat mozdított elő ki;

mivel az ENSZ Felelős Befektetési Elvek és az ENSZ Globális Megállapodása keretében zajló „Hosszú távú értékteremtés a vállalkozások és a befektetők számára” című projekt tanúsítja, hogy a gazdaság összeegyeztethető a szociális igazságosság, a környezeti fenntarthatóság és az emberi jogok tiszteletben tartásának elvével, és ezek kölcsönösen erősítik egymást;

L.	mivel az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek minden államra és minden transznacionális vagy egyéb üzleti vállalkozásra alkalmazandók, méretüktől, telephelyüktől, tulajdonosi körüktől és szerkezetüktől függetlenül;

mivel az EU befektetőként, vásárlóként, viszonteladóként és fogyasztóként egyaránt kulcsfontosságú szereplő a konfekcióiparban és a ruházati áruk kereskedelmében, és ezért a legjobb helyzetben van ahhoz, hogy világszerte több kezdeményezést indítson útjára annak érdekében, hogy az ágazatban embertelen körülmények között dolgozni kénytelen munkavállalók tízmillióinak javuljon lényegesen a helyzete, és egyenlő versenyfeltételek jöjjenek létre minden érintett számára;

mivel a globális értékláncok felelős igazgatása fejlesztési szempontból különösen nagy jelentőséggel bír, mivel az emberi jogok és a munkajogok megsértésének legfelháborítóbb formái és a környezetszennyezés gyakran azokban a termelő országokban fordulnak elő, amelyek a legkiszolgáltatottabbakat illetően gyakran komoly kihívásokkal néznek szembe a fenntartható fejlődés és a növekedés szempontjából;

O.	mivel a ruházati exportok kiemelkedő teljesítmény tovább nő, főként Kínában, Vietnamban, Bangladesben és Kambodzsában;

mivel a ruházati ágazatban előforduló legtöbb emberi jogi jogsértés a munkajogok különféle aspektusait érinti, ilyen például a munkavállalók arra irányuló alapvető jogának megtagadása, hogy csatlakozzanak egy választásuk szerinti szakszervezethez vagy ilyet alapítsanak, valamint jóhiszeműen kollektív tárgyalásokat kezdjenek, ami megnehezíti annak biztosítását, hogy a dolgozók élhessenek alapvető jogaikkal a munkahelyen; mivel ez a munkajogok széles körű megsértéséhez vezetett, többek között: éhbérekhez, a fizetések ellopásához, kényszermunkához, gyermekmunkához, önkényes elbocsátásokhoz, nem biztonságos munkahelyekhez, egészségtelen munkakörülményekhez, a nők elleni erőszakhoz, fizikai és szexuális zaklatáshoz, valamint bizonytalan munkahelyekhez és munkakörülményekhez; mivel az emberi jogok megsértésének gyakorisága ellenére a tényleges jogorvoslat általában ritkán fordul elő; mivel a tisztességes munkával kapcsolatos hiányosságok különösen súlyosak a globális ellátási láncokhoz kapcsolódó exportfeldolgozó övezetekben, amelyeket gyakran jellemeznek a munkaügyi jogszabályok és adók alóli mentességek, valamint a szakszervezeti tevékenységeket és a kollektív tárgyalásokat illető korlátozások;

mivel bár a magánszektor által az elmúlt 20 évben indított önkéntes kezdeményezés – mint a magatartási kódexek, a címkék, az önértékelések és a szociális ellenőrzések – megfelelő együttműködési kereteket biztosítanak az olyan kérdések vonatkozásában, mint a munkahelyi egészség és biztonság, nem bizonyultak kellően hatékonynak a munkavállalók jogainak tényleges javítását illetően, különösen az emberi jogok tiszteletben tartása és a nemek közötti egyenlőség, a munkavállalók jogai számának növelése, a fogyasztói tudatosság, valamint a környezetvédelmi előírások, illetve a ruházati ellátási lánc biztonsága és fenntarthatósága tekintetében;

mivel az olyan többoldalú kezdeményezések, mint a fenntartható textiltermékekre irányuló német partnerség vagy a holland fenntartható ruházati és textilmegállapodás lehetővé teszi az érdekelt felek, többek között az iparág, a szakszervezetek, a kormány és a nem kormányzati szervezetek közötti tárgyalás megvalósulását; mivel a kezdeményezések során kidolgozott szabványok környezeti kérdésekre is kiterjednek; mivel e kezdeményezések nem kerültek végrehajtási szakaszba, ezért a konkrét eredmények még váratnak magukra; mivel az ilyen nemzeti kezdeményezésekre szükség van az uniós jogalkotási kezdeményezések hiánya miatt; mivel azonban a tagállamok többsége nem dolgozott ki ilyen kezdeményezést;

mivel a társaságok munkahelyi megfelelőség elősegítésére irányuló erőfeszítései támogathatják, de nem helyettesíthetik a közirányítási rendszerek hatékonyságát és eredményességét, nevezetesen az állam kötelezettségét a megfelelőség elősegítésére és a nemzeti munkajogi törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések végrehajtására – ideértve a munkaügyi igazgatási és felügyeleti funkciókat, a vitarendezést és a jogsértők felelősségre vonását –, valamint a nemzetközi munkaügyi normák jóváhagyására és végrehajtására;

T.	mivel a ruházati ipar trendjei továbbra is a „gyors divat” irányába haladnak, ami óriási fenyegetést jelent és hatalmas nyomást fejt ki a gyártó országok ruházati ágazatában dolgozó munkavállalókra;

U.	mivel a fejlesztési együttműködésért felelős német minisztérium azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ra Németország textiltermékeinek 50 %-át az ökológiai és szociális kritériumoknak megfelelően importálja;

mivel a globális értékláncok irányításának javítása érdekében ki kell használni az egyes szakpolitikai területek – többek között a kereskedelem és a beruházás, a magán szektor támogatása és a fejlesztési együttműködés – különféle eszközeit és kezdeményezéseit, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend – amely elismeri a kereskedelempolitika alapvető hatását céljai megvalósítására, többek között számos olyan szakpolitikai területeken, mint a származási szabályok, az árupiacok, a munkavállalói jogok és a nemek közötti egyenlőség – megvalósításának keretében hozzájáruljanak a fenntarthatósághoz és a globális értékláncok felelős kezeléséhez;

mivel a ruházati ágazat értékláncainak sajátos jellemzői – mint a gyártási folyamatok földrajzilag szétszórt elhelyezkedése, a ruházati ágazatban dolgozó munkavállalók különböző típusai, beszerzési politika, alacsony árak, nagy mennyiség, rövid átfutási idő, alvállalkozói szerződések, valamint a vevők és szállító közötti rövid távú kapcsolatok – miatt csökken a vállalkozás értékláncának ellenőrizhetősége, nyomonkövethetősége és átláthatósága, valamint már a nyersanyaggyártás szakaszában növekszik az emberi jogi és munkajogi visszaélések, a környezeti károk és az állatjólét nem megfelelő szintjének kockázata; mivel az átláthatóság és a nyomonkövethetőségét a vállalat elszámoltathatóságának és a felelős fogyasztás előfeltételét jelenti; mivel a fogyasztónak joga van tudni, hogy hol és milyen szociális és környezeti feltételek mellett gyártották az adott ruhadarabot; mivel a fogyasztók a termelés fenntarthatóságával kapcsolatos, megbízható, átlátható és releváns, tájékoztatáshoz való jogának garantálása hozzájárul ahhoz, hogy tartós változás következhessen be a ruházati ágazat ellátási láncának nyomonkövethetőségét és átláthatóságát illetően;

mivel a nők jogai az emberi jogok részét képezik; mivel a nemek közötti egyenlőség kérdése a kereskedelmi megállapodásokban a kereskedelemről és fenntartható fejlesztésről szóló fejezet hatálya alá tartozik; mivel a kereskedelmi és beruházási megállapodások konkrét hatásai a nemek közötti egyenlőtlenség miatt másképp érintik a nőket, mint a férfiakat; mivel a nemek közötti egyenlőség és a nők jogainak előmozdítása érdekében valamennyi kereskedelmi megállapodásnak magában kell foglalnia a nemekkel kapcsolatos dimenziót;

Y.	mivel a fejlődő országokban a nők ruházati ágazatban való foglalkoztatása jelentősen hozzájárul a háztartások jövedelméhez és a szegénység visszaszorításához;

Z.	mivel a gyermekek jogai az emberi jogok szerves részét képezik, és a gyermekmunka megszüntetése továbbra is sürgető feladat; mivel a gyermekmunka tekintetében az életkort, munkaidőt és a munka típusait szabályozó sajátos szabályozásra van szükség;

AA.

mivel 2016 decemberében számos szakszervezeti aktivistát letartóztattak Bangladesben, ami a megélhetést biztosító béreket és jobb munkakörülményeket követelő tüntetést vont maga után; mivel a tüntetéseket követően több száz ruházati ágazatban dolgozó munkavállalót elbocsátottak a munkahelyéről; mivel az egyesülési jogot még mindig nem tartják tiszteletben a gyártó országokban;

AB.

mivel a becslések szerint a gyártó országokban a konfekcióruházati ágazatban dolgozó munkavállalók 70–80 %-át (24) alacsonyan képzett nők és gyakran kiskorúak teszik ki; mivel az alacsony vagy nem létező szociális védelemmel párosuló alacsony bérek rendkívül kiszolgáltatottá teszi e nőket és gyermekeket a kizsákmányolással szemben; mivel a nemi szempontok és a nők társadalmi szerepvállalásának növelésére irányuló konkrét intézkedések nagyrészt hiányoznak a folyamatban lévő fenntarthatósági kezdeményezésekből;

AC.

mivel a magánszektor alapvető szerepet tölt be a fejlődő országok fenntartható és inkluzív gazdasági növekedésének előmozdításában; mivel néhány fejlődő ország gazdasága a ruházati ágazattól függ; mivel ezen iparág bővülése számos munkavállaló számára lehetővé tette, hogy az informális gazdaságból átlépjen a formális ágazatba;

AD.	mivel a ruházati ágazat az az ágazat, ahol a legtöbb fenntarthatósági kezdeményezés van folyamatban; mivel néhány meglévő kezdeményezés hozzájárult a ruházati ágazat körülményeinek javításához, és ezért európai szinten is folytatni kell az erőfeszítéseket;

AE.	mivel a kereskedelmi megállapodások a szociális párbeszéddel és a cégszintű nyomon követéssel együtt fontos eszközei a tisztességes munka előmozdításának;

AF.

mivel a Bizottság 2015 októberében közzétette új, „A mindenki számára előnyös kereskedelem” című kereskedelmi stratégiáját, amelyben céljaként tűzi ki, hogy a kereskedelmi megállapodásokat és a preferenciaprogramokat világszerte a fenntartható fejlődés, az emberi jogok, a tisztességes és etikus kereskedelem előmozdításának, és az ellátási láncon belüli felelősségvállalás javításának mozgatórugójaként a fenntartható fejlődés, az emberi jogok, a korrupció elleni küzdelem és a jó kormányzás harmadik országokon belüli erősítésének szolgálatába állítja;

üdvözli, hogy a Rana Plaza gyár összeomlása után egyre nagyobb figyelmet fordítanak a méltó munkafeltételek előmozdítására a globális ellátási láncban, Franciaországban törvénytervezetet nyújtottak be a „kellő gondosság” kötelezővé tételéről, az Egyesült Királyságban elfogadták a rabszolgaság elleni törvényt, megszületett a fenntartható textiltermékekre irányuló német partnerség, a holland fenntartható ruházati és textilmegállapodás, Juncker elnök pedig a G7-csúcstalálkozón tett nyilatkozatában „sürgős fellépést” szorgalmazott a globális ellátási láncokban a felelősség javítása érdekében, amely keretében fokozott figyelmet fordítanak az értékláncok és termékláncok fenntarthatóságára, átláthatóságára és nyomon követhetőségére; elismeri a Bizottságnak „A mindenki számára előnyös kereskedelem” című közleményben felvázolt, a – többek között a ruházati ágazaton belüli – ellátási lánc felelős kezelésére irányuló kötelezettségvállalását; üdvözli a zöldkártya-kezdeményezést, amelynek keretében nyolc tagállam intézett felhívást az uniós székhelyű vállalatokhoz, hogy tegyenek eleget gondossági kötelezettségüknek a tevékenységük által – az emberi jogokat és a helyi környezetet illetően – érintett egyének és közösségek irányában; üdvözli a vállalkozások környezetvédelmi, társadalmi és munkaerő-piaci hatásainak mérésére szolgáló Higg Indexhez kapcsolódó holisztikus megközelítést; hangsúlyozza a Higg Index javítása folytatásának és átláthatósága javításának szükségességét;

üdvözli a szakszervezetek és a márkák között létrejött, a ruházati ágazaton belüli globális ellátási lánc irányításának javításáról szóló egyedi átfogó keretmegállapodásokat; hangsúlyozza, hogy a ruházati ágazat jövője a fenntartható produktivitástól és a nyomonkövethetőségtől fog függeni, amelyek biztosítják az ellátási láncon belüli folyamatok hatékony beazonosítását, hogy beazonosíthatóvá és bevezethetővé váljanak a jövőbeli javítások;

üdvözli a jogilag kötelező erejű bangladesi tűz- és épületbiztonsági megállapodást, illetve azon bangladesi fenntarthatósági paktum megközelítését, amelyet a Bizottság Bangladessel és az ILO-val együtt indított a Rana Plaza gyár 2013-ban történt katasztrófáját követően, mivel az magában foglalja a szakszervezetekre és az ellenőrzött gyárak helyreállítására vonatkozó rendelkezéseket, és kéri határidejének meghosszabbítását; hangsúlyozza, hogy továbbra is fontos a paktum célkitűzéseinek nyomon követése, hogy javuljanak a munkavállalók jogai, illetve szükség van az ellátási láncok felelősségteljes igazgatására globális szinten; felkéri a Bizottságot, hogy készítsen alapos értékelést a paktumról, vázolva az elért haladást vagy annak hiányát, szükség esetén esetleg módosítsa a kereskedelmi szabályozást, különösen az ILO felülvizsgálati mechanizmusai keretében készült jelentések fényében; felhívja a Bizottságot, hogy indítson hasonló programokat és hozzon hasonló intézkedéseket az EU egyéb ruhagyártó kereskedelmi partnereivel is, többek között Srí Lankával, Indiával és Pakisztánnal;

támogatja, hogy a Bizottság megvizsgálja uniós szintű kezdeményezés lehetőségét a ruházati ágazatban; megjegyzi emellett, hogy a meglévő kezdeményezések jelenleg tapasztalható felhalmozódása kiszámíthatatlan környezetet teremthet a vállalatok számára; úgy véli, hogy egy új javaslatnak ki kell térnie emberi jogi kérdésekre, elő kell mozdítania az értékláncok fenntarthatóságát, nyomonkövethetőségét és átláthatóságát, elő kell segítenie a tudatos fogyasztást és különösen a munkavállalói jogokat és a nemek közötti egyenlőséget kell céloznia; úgy véli, hogy az uniós fogyasztóknak joguk van a ruházati ágazat termékeinek fenntarthatóságára, valamint az emberi jogok és a környezet tiszteletben tartására vonatkozó tájékoztatásra; e tekintetben úgy véli, hogy a ruházati ágazattal kapcsolatos uniós jogalkotási tevékenységeket és kezdeményezéseket láthatóvá kell tenni a végtermékben;

aggodalommal állapítja meg, hogy a ruházati ágazat globális ellátási láncának fenntarthatóságára irányuló meglévő önkéntes kezdeményezések nem tudták hatékonyan kezelni az ágazat emberi jogi és munkajogi kérdéseit; kéri a Bizottságot ezért, hogy lépjen túl a szolgálati munkadokumentum benyújtásán és tegyen javaslatot kötelező érvényű jogszabályra az ellátási láncra vonatkozó, kellő gondosság elvén alapuló kötelezettségek ruházati ágazaton belüli bevezetéséről; hangsúlyozza, hogy e jogalkotási javaslatnak összhangban kell lennie az OECD a ruházati és lábbeliágazatban működő felelős beszállítói láncokban alkalmazandó kellő gondosságra vonatkozó új iránymutatásaival, az OECD EU-ba importáló, multinacionális vállalatok számára szóló iránymutatásaival, az ILO ellátási láncban biztosított tisztességes munkára vonatkozó határozatával, valamint a nemzetközileg elfogadott emberi jogi, szociális és környezetvédelmi normákkal;

hangsúlyozza, hogy az OECD a ruházati és lábbeliágazatban működő felelős beszállítói láncokban alkalmazandó kellő gondosságra vonatkozó új iránymutatásait kell a bizottsági jogalkotási javaslat alapelvének tekinteni; kiemeli, hogy e jogalkotási javaslatnak olyan alapvető normákat kell magában foglalnia, mint a munkahelyi egészség és biztonság, az egészségügyi szabványok, a létminimum, az egyesülési szabadság és a kollektív tárgyalások szabadsága, a munkahelyi szexuális zaklatás és erőszak megelőzése, valamint a kényszer- és gyermekmunka felszámolása; felhívja a Bizottságot, hogy ezenkívül foglalkozzon a következő kérdésekkel: a fenntartható termeléssel kapcsolatos fő kritériumok, az átláthatóság és a nyomonkövethetőség, ideértve az átlátható adatgyűjtést és a fogyasztók tájékoztatására szolgáló eszközöket, a kellő gondossággal kapcsolatos vizsgálatokat és ellenőrzéseket, a jogorvoslathoz való hozzáférést, a nemek közötti egyenlőséget, a gyermekek jogait, az ellátási láncon belül megvalósuló kellő gondossághoz kapcsolódó jelentéstételt, a vállalatok felelősségét az ember okozta katasztrófák esetén és az Európai Unión belüli figyelemfelhívást; ösztönzi a Bizottságot, hogy – a javaslatok és a kezdeményezések ellenőrzését követően, és amennyiben azok bizonyítottan teljesítik az európai jogszabályok követelményeit – ismerje el azokat az egyéb nemzeti jogalkotási javaslatokat és kezdeményezéseket, amelyek céljai megegyeznek a jogszabályéival;

ismét felhívja a Bizottságot, hogy a ruházati ágazatban érvényesítendő kellő gondosságról szóló kötelező jogszabály megalkotása révén terjessze ki a vállalati társadalmi felelősségvállalást annak biztosítása érdekében, hogy az EU és annak kereskedelmi partnerei és szereplői eleget tegyenek az emberi jogok, valamint a legmagasabb szociális és környezetvédelmi normák tiszteletben tartására irányuló kötelezettségüknek; hangsúlyozza, hogy az Európai Unióban a ruházati ágazatnak például a megélhetést biztosító bérekkel vagy a méltányos munkakörülményekkel kapcsolatos ILO-normáknak is meg kell felelnie; sürgeti a Bizottságot, hogy fordítson figyelmet a javadalmazásra és a munkakörülményekre a tagállamok ruházati ágazatában; sürgeti a tagállamokat, hogy hajtsák végre az ILO-normákat a ruházati ágazatban;

kéri a Bizottságot, hogy tevékenyen mozdítsa elő az ökológiai szempontokat szem előtt tartva és fenntartható módon kezelt nyersanyagok, például a gyapot felhasználását, valamint a ruházati ágazatról szóló jogalkotási javaslat konkrét rendelkezései révén támogassa a ruházati és textiltermékek EU-n belüli újrafelhasználását és újrahasznosítását; felkéri az EU-t, a tagállamokat és az üzleti vállalkozásokat, hogy növeljék a kutatási és fejlesztési tevékenységekre szánt forrásokat, többek között a ruhák újrahasznosítása terén, hogy fenntartható alternatív alapanyagforrást lehessen biztosítani az EU ruházati ágazata számára; üdvözli azokat a kezdeményezéseket, amelyek a rendelkezésre álló legmagasabb szintű és legszigorúbb állatjóléti normák végrehajtására irányulnak (többek között a Responsible Down Standard [felelősségteljes pihetoll norma] és a Responsible Wool Standard [felelősségteljes gyapjú norma]), valamint sürgeti a Bizottságot, hogy ezeket iránymutatásul használva illesszen be konkrét rendelkezéseket jogalkotási javaslatában; felhívja a Bizottságot, hogy az intézményekben hozzon létre további forrásokat a kiemelt kezdeményezések nyomonkövetésére;

hangsúlyozza, hogy fejleszteni kell a magatartási kódexeket, a kiválósági címkéket és a tisztességes kereskedelmet szolgáló programokat, valamint biztosítani kell a nemzetközi normákhoz, például az az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekhez, az ENSZ Globális Megállapodásához, a multinacionális vállalatokra és a szociális politikára vonatkozó elvekről szóló háromoldalú ILO-nyilatkozathoz, az OECD multinacionális vállalatok számára szóló iránymutatásaihoz, a ruházati ágazat és a cipőipar tekintetében a kellő gondosságra vonatkozó OECD-iránymutatáshoz, valamint az UNICEF, az ENSZ Globális Megállapodás és a Save the Children alapítvány által kidolgozott gyermekjogi és üzleti alapelvekhez való felzárkózást; kiemeli hasonlóképp, hogy nemzetközi keretmegállapodások révén fokozni kell a multinacionális vállalatok ellátási láncában dolgozó munkavállalók jogainak előmozdítására irányuló, határokon átnyúló szociális párbeszédet;

10.

hangsúlyozza a már meglévő jogszabályok regionális, nemzeti és nemzetközi szinten történő végrehajtásának, érvényesítésének és átültetésének jelentőségét;

11.

sürgeti a Bizottságot, hogy a konfekcióruha-ágazaton belüli helyzet javítására irányuló céljainak elérésére törekedjen, többek között nagyobb figyelmet fordítva a nemek közötti egyenlőségre és a gyermekek jogaira; kéri a Bizottságot, hogy a nemek közötti egyenlőséget, a nők társadalmi szerepvállalásának növelését és a gyermekek jogait helyezze jogalkotási kezdeményezésének középpontjába; úgy véli ezért, hogy a kezdeményezésnek elő kell mozdítania a megkülönböztetésmentességet, továbbá foglalkoznia kell a munkahelyi zaklatás kérdésével az európai és nemzetközi kötelezettségvállalásokban előírtakkal összhangban;

12.

emlékeztet a nemek közötti egyenlőség és a nők társadalmi szerepvállalásának növelése iránti kötelezettségvállalására; hangsúlyozza, hogy a nők vezetői pozíciókhoz való hozzáférését elő kell mozdítani a női munkavállalók saját jogaikkal, a munkaügyi jogszabályokkal, a biztonsági és egészségügyi kérdésekkel kapcsolatos képzésének, valamint a férfi vezetők nemek közötti egyenlőségre és diszkriminációra vonatkozó képzésének támogatásával;

13.

kéri a Bizottságot, hogy nyújtson be egy átfogó stratégiát arról, hogy miként segítheti a fejlesztési politika, a kereskedelemösztönző támogatásra vonatkozó politika és a közbeszerzési politika a tisztességesebb és fenntarthatóbb ruházati ellátási láncot illetve a helyi mikrovállalkozásokat a bevált gyakorlatok előmozdításával és a magánszektor azon szereplői számára nyújtott ösztönzőkkel, akik ellátási láncuk fenntarthatóvá és tisztességessé alakításába ruháznak be, ideértve mindenkit a gyapjútermelőktől a végső fogyasztókig;

14.

úgy véli, hogy a fogyasztók kulcsszerepet játszanak a tisztességes munkafeltételek biztosítása szempontjából, amint arra a Rana Plaza összeomlása is rámutatott; kéri, hogy biztosítsanak a fogyasztók számára megbízható és világos információkat a ruházati ágazaton belüli fenntarthatóságra, a termékek származására, valamint arra vonatkozóan, hogy mennyiben tartották tiszteletben a munkavállalói jogokat; javasolja, hogy az uniós fellépés nyomán begyűjtött információkat tegyék nyilvánosan hozzáférhetővé, továbbá felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják meg egy olyan, nyilvános online adatbázis létrehozásának lehetőségét, amely az ellátási lánc valamennyi szereplőjére vonatkozóan minden releváns információt tartalmaz;

15.

több tudatosságnövelő intézkedést kér az európai fogyasztók körében a textilipari termékek gyártására vonatkozóan; e célból javasolja egy uniós szintű, a méltányos munkafeltételek tiszteletben tartását tanúsító és a fogyasztókat vásárlási döntéseikben bővebb tájékoztatás által segítő „méltányos ruházat” címkézési norma kidolgozását, amely mind a multinacionális vállalatok, mint a kkv-k számára elérhető;

16.

hangsúlyozza, hogy a vállalatok fenntartható teljesítményéről átfogó adatokat kell gyűjteni és közzétenni; szorgalmazza ezzel összefüggésben a – főként az általános behozatalra, valamint az egyes gyártási helyszínekre vonatkozó – statisztikai adatok gyűjtéséhez, összehasonlításához és elemzéséhez kapcsolódó közös fogalommeghatározások és normák kidolgozását; felkéri a Bizottságot, hogy kezdeményezze a gyártási helyszínek kötelező közzétételét;

17.

felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan széles körű nyomonkövetési rendszereket az uniós ruházati ágazatban fő teljesítménymutatók használatával, beleértve a felmérések, ellenőrzések és az adatelemzési technikák révén való adatgyűjtést, amelyek eredményesen képesek mérni a teljesítményt és felölelik a teljes ruházati ellátási láncban a fejlődésre, a munkaügyi és az emberi jogokra kifejtett hatásokat;

18.

úgy véli, hogy döntő fontosságú a vállalkozások magatartására vonatkozó információkhoz való fokozott hozzáférés biztosítása; alapvető fontosságúnak tartja egy hatékony és kötelező érvényű jelentési rendszer és a kellő gondosság bevezetését az uniós piacokra kerülő ruházati termékek tekintetében; úgy véli, hogy a felelősségnek a teljes ellátási lánc valamennyi szereplőjére ki kell terjednie, ideértve a formális és informális ágazaton belül – többek között az exportfeldolgozó övezetekben – működő alvállalkozókat is, és elismerését fejezi ki az erre irányuló eddigi erőfeszítésekért; úgy ítéli meg, hogy az Unió a legalkalmasabb arra, hogy a nemzetközi kellő gondossággal kapcsolatos kötelezettségekre vonatkozó jogalkotás útján közös keretet dolgozzon kiaz áldozatoknak nyújtott jogorvoslatra, és az ellátási lánc átláthatóságára és nyomonkövethetőségére vonatkozó jogszabályok révén, ugyanakkor a visszaélést bejelentő személyek védelmének szem előtt tartása mellett; javasolja, hogy a fenntarthatóság tekintetében bocsássanak a fogyasztók rendelkezésére megbízható, világos és érthető tájékoztatást;

19.

rámutat, hogy a koordináció, az információmegosztás és a bevált gyakorlatok cseréje hozzájárulhat az értékláncra irányuló magán- és közszférabeli kezdeményezések hatékonyságának növeléséhez, valamint kedvező hatást válthat ki a fenntartható fejlődésre;

20.

nemzeti és európai kezdeményezéseket kér, amelyek ösztönzik a fogyasztókat a helyben előállított termékek vásárlására;

21.

megjegyzi, hogy a márkák és a kiskereskedők beszerzési gyakorlatában az ár továbbra is döntő tényező, ami gyakran a munkavállalók jólétének és bérének rovására megy; kéri, hogy az Unió működjön együtt valamennyi érdekelt féllel a sikeres szociális partnerség előmozdítása és az érdekelt felek bérmegállapítási mechanizmusok kialakításában és végrehajtásában való támogatása érdekében, a vonatkozó ILO-egyezményekkel összhangban, különösen azokban az országokban, ahol hiányoznak a megfelelő jogszabályok; hangsúlyozza, hogy a munkavállalók számára biztosítani kell az azt lehetővé tevő, tisztességes bér rendszeres kifizetését, hogy kielégítsék saját maguk és családjuk alapvető szükségleteit anélkül, hogy rendszeresen túlórázniuk kellene; hangsúlyozza, hogy kollektív tárgyalási megállapodásokra van szükség a negatív bérköltségverseny megelőzése érdekében, és növelni kell az egyre alacsonyabb árak iránti igény lehetséges következményeivel kapcsolatos fogyasztói tudatosságot;

22.

hangsúlyozza, hogy a termelő országok kormányainak képeseknek kell lenniük a nemzetközi szabványok és normák alkalmazására, ideértve a megfelelő jogszabályok megalkotását, végrehajtását és érvényesítését, különösen a jogállamiság meghatározása és a korrupció leküzdése területén; kéri a Bizottságot, hogy az EU fejlesztési politikájának keretén belül támogassa a termelő országokat ezen a területen;

23.

elismeri, hogy bár a munkaügyi jogszabályok érvényesítése az államok feladata, a fejlődő országoknak korlátozottak lehetnek a kapacitásaik és erőforrásaik a törvényi és jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelés végrehajtásának eredményes nyomonkövetéséhez; a kormányzási szakadék megszüntetése érdekében felhívja az EU-t, hogy fejlesztési együttműködési programjai keretében erősítse a kapacitásépítést, és biztosítson a fejlődő országok kormányai számára technikai segítségnyújtást a munkaügyi igazgatási és felügyeleti rendszerekhez az alvállalkozóként működő üzemekben is, valamint könnyítsék meg a megfelelő és eredményes jogorvoslati és panasztételi mechanizmusokhoz való hozzáférést, az exportfeldolgozó övezetekben is, ahol a hosszított munkaidő, a kényszerített túlórázás és a bérdiszkrimináció bevett gyakorlat;

24.

hangsúlyozza a munkaügyi ellenőrzések és szociális ellenőrzések fontosságát a ruházati és cipőágazat ellátási láncában; úgy véli, hogy ezen ellenőrzések meglehetősen gyakran csak az ellenőrzés idejében jellemző körülményekről adnak képet; további cselekvések végrehajtását ajánlja az ellenőrzések javítása érdekében, ideértve az ellenőrök számára tartott képzést és az ellenőrzési normák és módszerek a ruházati iparág és a termelő országok közötti együttműködés révén történő, egymáshoz való közelítését;

25.

hangsúlyozza a független munkaügyi felügyeletek korai előrejelzésben és megelőzésben, valamint a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó nemzeti szabályozások és rendeletek érvényre juttatásában játszott jelentőségét, ugyanakkor megjegyzi, hogy hatékonyságukat veszélyeztethetik olyan tényezők, mint az ellenőrzés lankadása, illetve hogy az ellenőrzés csak az elvégzés pillanatában ad képet az ügyek állásáról; úgy véli, hogy a visszaélések feltárásához kulcsfontosságú a 81. sz. ILO-egyezmény ratifikálása és végrehajtása; további kutatást javasol az ellenőrzések és helyszíni vizsgálatok javításának módjait – például az ellenőrzési előírások és módszerek közelítését és az alkalmanként eltérő munkaügyi felügyelő kiküldését – illetően, ami különösen a korrupciós problémákkal küzdő országokban szigorúbb normákat eredményezhet; megjegyzi, hogy a munkaügyi felügyelők számára megfelelő felvételi eljárást, illetve az új és meglévő felügyelők számára egyaránt folyamatos képzést kell biztosítani a nemzetközi egyezményekkel és normákkal, helyi munkaügyi jogszabályokkal, valamint megfelelő felügyeleti technikákkal kapcsolatban; felhívja az Uniót, hogy a vonatkozó ILO-egyezményekkel összhangban pénzügyileg és technikailag továbbra is támogassa a munkaügyi felügyeletek fejlesztését a fejlődő országokban, különösen fejlesztési alapjaival összefüggésben;

26.

megállapítja, hogy a ruházati ágazat képesítések széles skálája tekintetében teremt munkahelyeket, az alacsony képzettségű munkavállalóktól kezdődően a magasan szakosodott munkavállalókig;

27.

úgy véli, hogy minden munkavállaló egészségének és biztonságának védelmét biztosítani kell a nemzetközi normák, a nemzeti jogszabályok végrehajtása és valamennyi (üzemi, helyi, nemzeti és nemzetközi) szinten folytatott kollektív tárgyalás, valamint üzemi szintű munkahelyi egészségügyi és biztonsági politikák, illetve a munkavállalók és képviseletük bevonásával kidolgozott, végrehajtott és nyomon követett, írásba foglalt cselekvési tervek révén kell biztosítani;

28.

hangsúlyozza, hogy az uniós kereskedelem- és beruházási politikák összekapcsolódnak a szociális védelemmel, a nemek közötti egyenlőséggel, az adóügyi igazságossággal, a fejlesztéssel, az emberi jogokkal, a környezetvédelemmel és a kkv-k helyzetének előmozdításával foglalkozó politikákkal; ismét felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy minden szinten garantálják a vállalkozásokkal kapcsolatos, fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciát és az emberi jogokat, különösen az uniós kereskedelem- és beruházási politika tekintetében, amely magában foglalja a kétoldalú és regionális megállapodások szociális feltételrendszere eredményességének javítását, fokozott mértékben bevonva a szociális partnereket és a civil társadalmat a munkaügyi rendelkezésekre vonatkozó tárgyalásokba, érvényesítve a munkaügyi rendelkezéseket, továbbá szisztematikusan alkalmazva az átfogó előzetes és utólagos kereskedelmi fenntarthatósági hatásvizsgálatokat;

29.

kéri a Bizottságot, hogy legyen elkötelezett az emberi jogok – köztük a gyermekek jogai – mellett, és a bilaterális és nemzetközi megállapodásokra irányuló tárgyalások során elkötelezettebben támogassa a jó kormányzást és a kötelező emberi jogi, szociális és környezetvédelmi záradékokat; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásokban és más gazdasági partnerségi megállapodásokban szereplő jelenlegi emberi jogi záradékokat nem tartják mindig maradéktalanul tiszteletben az aláíró államok; ezzel összefüggésben ismételten hangsúlyozza, hogy valamennyi eszközt meg kell erősíteni a jogbiztonság garantálása érdekében;

30.

bátorítja az EU-t és a tagállamokat, hogy a ruházati ágazatra vonatkozó kezdeményezés és egyéb kereskedelempolitikai eszközök révén a partnerországokkal közösen a ruházati ágazatban is mozdítsák elő az ILO munkabérekre és munkaidőre vonatkozó előírásainak hatékony végrehajtását; felhívja továbbá az EU-t, hogy bocsásson rendelkezésre útmutatást és támogatást azzal kapcsolatban, miként lehet e normák tiszteletben tartását fokozni, és egyúttal fenntartható vállalkozásokat kialakítani, és javítani a fenntartható foglalkoztatás távlati kilátásait is.

31.

arra ösztönzi az Uniót és a tagállamokat, hogy szakpolitikai párbeszéden keresztül és a kapacitás bővítésével mozdítsák elő a nemzetközi munkaügyi normák és az emberi jogok partnerországok általi elfogadását és tényleges végrehajtását az ILO-egyezmények – különösen a gyermekmunkával kapcsolatos jogok és normák, például a 138. és a 182. számú ILO-egyezmény – és -ajánlások alapján; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a szakszervezetek alapításához és az azokhoz való csatlakozáshoz, valamint a kollektív tárgyaláshoz való jog tiszteletben tartása a vállalkozások elszámoltathatóságának fő kritériuma; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az egyesülési szabadsághoz való jogot sok munkahelyen gyakran megsértik, és ösztönzi az államokat a munkaügyi jogszabályok megerősítésére; ennek megfelelően felhívja az EU-t, hogy a fejlődő országok kormányait bátorítsa a szakszervezetek szerepének fokozására és a szociális párbeszéd, valamint a munka világára vonatkozó alapvető elvek és jogok – többek között az egyesülési szabadság és a kollektív tárgyaláshoz való jog valamennyi munkavállaló számára foglalkoztatási helyzetétől függetlenül – tevékeny előmozdítására;

32.

rámutat, hogy a ruházati ágazat fontos szerepet tölt be a feltörekvő gazdaságok munkaerő-igényes fejlesztésének motorjaként, főként Ázsia feltörekvő piacain;

33.

felhívja a fejlesztésfinanszírozási intézményeket, hogy teljesítményi normáikban erősítsék a munkaügyi feltételrendszert azáltal, hogy azt a finanszírozás szerződéses feltételévé teszik;

34.

megjegyzi, hogy a kiemelt kezdeményezés által érintett „gócponti” országok preferenciális hozzáféréssel rendelkeznek az uniós piachoz; kéri a Bizottságot, hogy a ruházati ágazat globális ellátási láncához kötődő országokkal folytatott, a preferenciális kereskedelem továbbviteléről szóló tárgyalásaiba továbbra is foglalja bele az alapvető ILO-normák ratifikálását, az egészségügyi és biztonsági felügyeletet, valamint az egyesülési szabadságot, továbbá az általános preferenciarendszer keretében erősítse meg az emberi jogi, munkaügyi és környezetvédelmi egyezményeket;

35.

ismételten határozottan felszólít kötelező emberi jogi záradékok felvételére az EU és harmadik országok között megkötött és megkötendő valamennyi nemzetközi megállapodásba, köztük a kereskedelmi és beruházási megállapodásokba; szükségesnek tartja ezenkívül, hogy a keretmegállapodások megkötését megelőzően olyan előzetes nyomon követési mechanizmust alakítsanak ki, amely a megállapodás alapvető részét képezve a megkötés feltétele is egyben; úgy véli továbbá, hogy olyan utólagos nyomon követési mechanizmusokat kell létrehozni, amelyek az ilyen záradékok megsértése esetén lehetővé teszik a kézzelfogható fellépést, például a megállapodás emberi jogi záradékaiban előírt, megfelelő szankciókat, akár a megállapodás felfüggesztését is;

36.

úgy véli, hogy az uniós kereskedelmi megállapodások fenntartható fejlődéssel kapcsolatos fejezeteinek kötelezőnek és kikényszeríthetőnek kell lenniük annak érdekében, hogy hatékonyan lehessen javítani az emberek életkörülményein, továbbá hangsúlyozza, hogy a kétoldalú és a multilaterális kereskedelmi megállapodásokon belül kötelező erejű záradékban kell rögzíteni az ILO-egyezmények és a tisztes munka programjának ratifikálását és végrehajtását; emlékeztet rá, hogy olyan rendszerek bevezetése, mint például a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges uniós ösztönző (a GSP+ rendszer), amely kötelezően előírja a 27 megállapodás ratifikálását és végrehajtását, hozzájárulhat a munkavállalói jogok helyzetének javításához, a nemek közötti egyenlőség megerősítéséhez, valamint a gyermekmunka és a kényszermunka eltörléséhez; hangsúlyozza erre tekintettel, hogy szoros figyelemmel kell kísérni a GSP+ rendszer végrehajtását és a szóban forgó megállapodásoknak az érintett tagállamok általi tiszteletben tartását; felhívja az EU-t annak biztosítására, hogy az egyoldalú kereskedelmi kedvezményekhez – mint a GSP vagy a GSP+ – kapcsolódó emberi jogi feltételeket eredményesen végrehajtják és nyomon követik; felhívja a Bizottságot, hogy vezessen be vámkedvezményeket a bizonyíthatóan fenntartható módon gyártott textiltermékekre a GSP/GSP+ szabályok következő reformja során; sürgeti a Bizottságot, hogy nemzetközi egyezmények alapján ismerjen el észlelési és tanúsítási rendszerekre megállapított olyan fenntarthatósági kritériumokat és minimumkövetelményeket, mint amilyenek a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapvető munkaügyi normái vagy a biológiai sokféleség védelmének normái; sürgeti a Bizottságot, hogy a vámkedvezmények eszköze révén mozdítsa elő a méltányos kereskedelemből származó termékek termelését, továbbá nyomonkövetési és értékelési tevékenysége során tartsa jobban szem előtt az ILO jelentéseit és a felügyeleti szervei által tett észrevételeket, valamint tartson jobb kapcsolatot az ILO és az ENSZ kedvezményezett országban található helyi ügynökségeivel, hogy elképzeléseiket és tapasztalataikat teljes mértékben figyelembe vehesse;

37.

ismételten felhív arra, hogy minden egyes megtárgyalt megállapodás esetében végezzenek fenntartható hatásértékelést, és felszólít a nemek szerint lebontott adatok gyűjtésére;

38.

emlékeztet arra, hogy az adózás a tisztességes munka ösztönzésének fontos eszköze; úgy ítéli meg, hogy – annak érdekében, hogy valamennyi vállalat, köztük a multinacionális vállalatok, azon ország kormányainak fizessék az adót, ahol a gazdasági tevékenységet végzik és ahol az értéket létrehozzák – az olyan adókedvezményeket, mint az exportfeldolgozó övezetek adómentességét felül kell vizsgálni a nemzeti munkajogi törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések alóli mentességekkel együtt;

39.

szívből üdvözli az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó, kötelező erejű ENSZ-egyezmény kidolgozása keretében megkezdett munkát, amely véleménye szerint fokozni fogja a vállalati társadalmi felelősségvállalást, többek között a ruházati ágazatban is; sajnálatosnak tartja az e folyamattal kapcsolatban tanúsított hátráltató magatartást, és felhívja az Uniót és a tagállamokat, hogy konstruktívan vegyenek részt e tárgyalásokban;

40.

emlékeztet a szociális dömping által az európai ruházati ágazatra gyakorolt negatív hatásokra, ideértve az emberi jogok és a munkaügyi normák megsértését; bízik abban, hogy az EU, tekintettel kritikus tömegére, képes a globális folyamat élére állni és a változás motorjává válni; bátorítja ezért a Bizottságot, hogy a Kereskedelmi Világszervezet legközelebbi miniszteri ülésén a nemzetközi partnerek mozgósítása érdekében indítson globális kezdeményezést; felszólítja a Bizottságot, hogy vezessen be kötelező jellegű intézkedéseket annak biztosítására, hogy az Európai Unióba importáló vállalatok megfeleljenek a kérelmezett jogalkotási javaslat által felállított egyenlő versenyfeltételeknek; elismeri ezzel összefüggésben az európai kkv-k sajátos szükségleteit, és hogy a kellő gondosság jellegére és mértékére – többek között egy adott vállalat által teendő lépésekre – hatást gyakorol a vállalkozás mérete, tevékenységének keretei és az esetleges kedvezőtlen hatások súlyossága; felszólít ezért az európai ruházati gyártóiparban domináns szerepet betöltő kkv-k megfelelő figyelembe vételére; úgy véli, hogy a kezdeményezést megvalósító kkv-kat és mikrovállalkozásokat a COSME program keretéből is pénzügyi támogatásban kell részesíteni;

41.

felkéri a Bizottságot, hogy hozzon konkrét intézkedéseket annak érdekében, hogy az európai kkv-k hozzáférhessenek pénzügyi és szakpolitikai eszközökhöz, különös tekintettel a kkv-k azon képességére, hogy eredményeket mutassanak fel a nyomonkövethetőség és az átláthatóság terén, továbbá azzal a céllal, hogy az új előírások ne rójanak rájuk aránytalan terhet, és könnyebben tudjanak kapcsolatba lépni a felelős gyártókkal;

42.

hangsúlyozza, hogy egyes uniós tagállamokban is visszatérően bizonytalannak találják a ruházati ágazaton belüli munkakörülményeket, ami az egészséget és a biztonságot, a béreket, a szociális biztonságot és a munkaidőt illeti; ennélfogva az Unión belül hatékony és célzott kezdeményezéseket kér, amelyek javítják a ruházati ágazat helyzetét, valamint fellendítik a foglalkoztatást a tagállamokban;

43.

emlékeztet rá, hogy a szociális rendelkezések közbeszerzési eljárásokba való beillesztése jelentős hatással lehet a munkavállalók jogaira és munkakörülményeire a globális ellátási láncokban; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy az ILO tanulmányai (25) szerint a legtöbb szociális rendelkezés a felelősségi köröket a közvetlen szerződő félre korlátozza, miközben az alvállalkozásba adásra és kiszervezésre vonatkozó rendelkezéseket csak eseti jelleggel tartalmaznak a közbeszerzési szerződések; felhívja az EU-t, hogy nyújtson segítséget a fejlődő országoknak annak lehetővé tételéhez, hogy a közbeszerzési politikáik a munka világára vonatkozó alapvető elvek és jogok előmozdításának eszközei legyenek;

44.

meggyőződése, hogy a közbeszerzés hasznos eszköze a felelősségteljes ruházati ágazat előmozdításának; sürgeti a Bizottságot és az európai intézményeket, hogy járjanak elől jó példával az intézményekben használt textiltermékek közbeszerzése során; felszólítja e tekintetben az európai intézményeket, köztük az Európai Parlamentet, annak biztosítására, hogy valamennyi közbeszerzése – beleértve az intézmények és, az Európai Parlament esetében, a képviselőcsoportok áruforgalmát – előmozdítja az újrahasznosítást, valamint a tisztességes és fenntartható ellátási lánc kialakulását; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy készítsen iránymutatást a helyi hatóságok számára a szociális kritériumok megvalósításáról a 2014. évi közbeszerzési irányelvet követően a textiltermékek beszerzése során, és motiválja őket ennek megfelelően; ösztönzi a Bizottságot, hogy a jogalkotást használja fel a fenntartható fejlesztési célok további megvalósítására és előmozdítására, továbbá terjesszen be tervjavaslatot annak megvalósítására, hogy 2030-ra az uniós ruházati közbeszerzések többsége fenntartható forrásokból történjen;

45.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak.

(1) http://www.ohchr.org/Documents/Publications/GuidingPrinciplesBusinessHR_EN.pdf

(2) A/HRC/RES/26/9 (http://www.ihrb.org/pdf/G1408252.pdf).

(3) A/RES/70/1 (http://www.un.org/ga/search/view_doc.asp?symbol=A/RES/70/1).

(4) http://www.unwomen.org/en/trust-funds/un-trust-fund-to-end-violence-against-women

(5) http://unctad.org/en/PublicationsLibrary/diaepcb2015d5_en.pdf

(6) http://www.oecd.org/daf/inv/mne/48004323.pdf

(7) HL L 330., 2014.11.15., 1. o.

(8) http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2015/july/tradoc_153591.pdf

(9) HL C 99. E, 2012.4.3., 101. o.

(10) HL C 346., 2016.9.21., 39. o.

(11) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0137.

(12) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0298.

(13) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0335.

(14) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0405.

(15) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0502.

(16) http://www.europarl.europa.eu/meetdocs/2004_2009/documents/nt/584/584520/ 584520en.pdf

(17) http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/IDAN/2015/549058/EXPO_ IDA(2015)549058_EN.pdf

(18) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0490.

(19) http://www.ilo.org/dhaka/Whatwedo/Projects/safer-garment-industry-in-bangladesh/lang--en/index.htm

(20) http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2015/august/tradoc_153732.pdf

(21) HL L 94., 2014.3.28., 65. o.

(22) https://www.textilbuendnis.com/en/

(23) https://www.ser.nl/en/publications/publications/2016/agreement-sustainable-garment-textile.aspx

(24) https://europa.eu/eyd2015/en/fashion-revolution/posts/exploitation-or-emancipation-women-workers-garment-industry

(25) Az ILO IV. jelentése, 105. ülés, 2016., 45. o.

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/112

P8_TA(2017)0197

A termőföldek koncentrációjának jelenlegi állapota az Unióban: a mezőgazdasági termelők földhöz jutásának megkönnyítésének mikéntje

Az Európai Parlament 2017. április 27-i állásfoglalása a termőföldek koncentrációjának jelenlegi állapotáról az Unióban: a mezőgazdasági termelők földhöz jutásának megkönnyítésének mikéntje (2016/2141(INI))

(2018/C 298/15)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a „Földszerzés – figyelmeztetés Európának és közelgő veszély a családi gazdaságokra” című, 2015. január 21-i véleményére,

—	tekintettel a Világélelmezés-biztonsági Bizottságnak (CFS) a földművelés, a halászat és az erdőgazdálkodás felelősségteljes irányítására vonatkozó, 2012. május 12-i önkéntes iránymutatásaira,

—	tekintettel az európai mezőgazdasági területek mint közös vagyon védelméről és igazgatásáról szóló 187/2015. számú petícióra: a civil társadalmi szervezetek fenntartható és tisztességes uniós földhasználati politikára irányuló felhívására,

—	tekintettel az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának „A tisztességtelen termőföldszerzés mértéke az EU-ban” (Extent of Farmland Grabbing in the EU) című tanulmányára (1),

—	tekintettel az Európai Bizottság által Bulgária, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország tagállamokkal szemben indítani tervezett vagy már indított kötelezettségszegési eljárásokra,

—	tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

—	tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére (A8-0119/2017),

mivel 2013-ban a 27 tagú EU-ban a gazdaságok csupán 3,1 %-a rendelkezett az európai mezőgazdaságban hasznosított területek 52,2 %-a felett; ehhez képest a gazdaságok 76,2 %-a csupán a termőföld 11,2 %-át birtokolták; mivel ez a tendencia ellentétes a fenntartható, multifunkcionális európai mezőgazdasági modellel, amelynek fontos jellemzői a családi gazdaságok;

B.	mivel ez egyenlőtlenséget okoz a földhasználatban az EU-n belül – 0,82-es Gini-együtthatóval – Brazíliához, Kolumbiához és a Fülöp-szigetekhez hasonló országokkal egy szinten (2);

C.	mivel a mezőgazdasági területek ilyen egyenlőtlen felosztása egyben a KAP támogatásainak az egyenlőtlen felosztását is jelenti, mivel a KAP-kiadások túlnyomó részét kitevő közvetlen kifizetéseket elsősorban hektáronként teljesítik;

D.	mivel a földterületek és a támogatások tényleges eloszlása talán még ennél is egyenlőtlenebb, de a rendelkezésre álló statisztikák nem teszik lehetővé, hogy a gazdaságok tulajdonlásáról és ellenőrzéséről bármit is meg lehessen állapítani;

E.	mivel a földhöz és tulajdonhoz jutás az egyes tagállamok nemzeti jogszabályaiban meghatározott alapvető jog;

F.	mivel a földhöz jutás alapvető fontosságú számos emberi jog érvényesítéséhez, illetve befolyásolja az Európai Unió Alapjogi Chartáját;

G.	mivel a földterület egyrészt tulajdon, másrészt közjó, és társadalmi kötelezettségekkel jár;

mivel az EU-nak nincsenek a földterületre vonatkozó kizárólagos vagy megosztott hatáskörei, különböző uniós politikák vonatkoznak a földgazdálkodás különböző politikai, társadalmi, kulturális és környezeti szempontjaira, megteremtve a földgazdálkodás uniós szinten holisztikusabb megközelítésének szükségességét;

mivel a német alkotmánybíróság már 1967. január 12-i ítéletében (1 BvR 169/63, BVerfG 21, 73–87. pont) kimondta, hogy a vidéki földforgalomnak nem szabadna olyan szabadnak lennie, mint minden más tőke forgalmának, hiszen a föld és a talaj nem növelhető és létfontosságú, és a méltányos jogi és társadalmi rend megköveteli, hogy a földdel kapcsolatos közérdeket minden egyéb tulajdonhoz képest jobban figyelembe vegyék (3);

mivel a föld egyre szűkösebb mértékben rendelkezésre álló, nem megújuló erőforrás, és mivel a föld szolgáltatja az alapot az egészséges és elégséges táplálékhoz jutáshoz fűződő emberi joghoz, és a túléléshez szükséges több ökoszisztéma-funkcióhoz, és mivel ezért nem szabad hagyományos árucikknek tekinteni; mivel a föld továbbá kétszeresen is veszélyeztetett, egyrészt a termőföldek talajelzáródás, városiasodás, idegenforgalom és infrastrukturális projektek miatti elvesztése, másrészt a földnek a nagyüzemi mezőgazdasági termelők és a mezőgazdaságon kívüli beruházók kezében való koncentrációja által; mivel ugyanakkor a hatóságok feladata ellenőrizni és korlátozni a termőföldek ilyen tevékenységek miatti elvesztését;

mivel a föld mint erőforrás nem csak a használat, hanem a földművelési és nem földművelési célú befektetés és a földművelők generációi közötti ellentétek következtében is sok konfliktus forrása, tekintve, hogy a földművelésbe belefogó fiatalok, különösen azok, akik nem földművelő családból származnak, a költségek miatt nehezebben tudnak földhöz jutni;

L.	mivel a tagállamok felelősek azért, hogy a földpiacok politikája és a földpiacok különböző szabályozás alá esnek az egyes tagállamokban, és mivel ez jelentős hatással lehet a gazdaságok versenyképességére a belső piacon;

mivel a termőföld megmunkálásának finanszírozása sokba kerül; mivel a földtulajdonlást az egyes ország örökösödési jogszabályai is kötik, ami miatt az új generációk birtokba jutásakor újrafinanszírozásra lehet szükség; mivel a termőföld ára befolyásolja a földkoncentrációt; mivel megtörténhet, hogy a pályafutásuk végéhez közeledő, örökössel nem rendelkező gazdálkodók a legtöbbet kínáló vevőnek adják el földjüket, hogy szerény nyugdíjukat ki tudják egészíteni;

N.	mivel 25/2016. számú különjelentésében az Európai Unió Számvevőszéke hangsúlyozza, hogy javítani kell a termőföldek feltérképezésére és a területi alapú támogatás kiszámítására szolgáló rendszert;

mivel a mezőgazdasági számviteli információs hálózathoz, az Eurostat gazdaságszerkezeti felméréséhez és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerhez hasonló uniós szintű statisztikai eszközök a földtulajdon különböző aspektusai kapcsán gyűjtenek adatokat; mivel mindezidáig hiányosak – és egyes tagállamokban nincsenek a teljesség igényével összegyűjtve és kiadva – az átfogó, naprakész, átlátható és jó minőségű adatok a földtulajdonról, a tulajdonosi szerkezetekről, a bérművelésről, a földpiaci ár- és volumenmozgásokról, valamint az európai szintű idevonatkozó szociális és környezeti mutatókról;

P.	mivel alapvetően fontos a piac kellő mértékű, többek között a földek észszerű felosztását illető átláthatósága, és mivel annak a földpiacon tevékenykedő intézményekre is ki kellene terjednie;

mivel a földterületek nem mezőgazdasági profilú befektetőknek és holdingoknak történő értékesítése sürgető probléma szerte az Unióban, és mivel a külföldiek földszerzésére vonatkozó moratórium lejárta óta különösen az új tagállamokra nagy nyomás nehezedik abban az irányban, hogy módosítsák jogszabályaikat, mivel a viszonylag alacsony földárak miatt a nagybefektetők felvásárolják a földeket;

R.	mivel a termőföldek széles körű elosztása a szociális piacgazdaság egyik kulcsfontosságú tényezője, és társadalmi kohézió, a vidéki térségekben megvalósuló munkahelyteremtés, a magas mezőgazdasági hozzáadott érték és a társadalmi béke fontos előfeltétele;

mivel a mezőgazdasági használatban lévő területek különös jelentőséggel bírnak a vízgazdálkodás és az éghajlat, a szén-dioxid-kibocsátási költségvetés és az egészséges élelmiszer előállítása, valamint a biológiai sokféleség, a talaj termőképessége és a kultúrtáj megőrzése szempontjából; mivel az európai termőföldek kb. 20 %-a már jelenleg is kárt szenved az éghajlatváltozás, valamint a szél és víz okozta talajerózió miatt; mivel a globális felmelegedés miatt az Unió egyes régiói, különösen Dél-Európa már szárazságnak és más szélsőséges időjárási körülményeknek vannak kitéve, ami a talaj eróziójához vezet, és korlátozza a jó minőségű/mezőgazdasági művelésre alkalmas földhöz jutást;

T.	mivel nagymértékű egyensúlyhiány áll fenn a jó minőségű termőterületek eloszlása terén, és mivel a jó minőségű termőföldek meghatározóak az élelmiszerek minősége, az élelmezésbiztonság és az emberek jólléte szempontjából;

U.	mivel az élelmiszerek és takarmányok, valamint a nem fosszilis energia iránti kereslet, továbbá az üzemanyag- vegy- és textilipar, illetve a biogazdaság megújuló nyersanyagok iránti kereslete folyamatosan nő, ami a termőföld árának növekedésével jár;

mivel a kis- és közepes méretű gazdaságok, széles körű tulajdonlás vagy szilárd földhasználati jogok és a közbirtokokhoz való hozzáférés a legjobb módjai a felelősségteljes földhasználat és a fenntartható területgazdálkodás biztosításának, továbbá az azonosulás és összetartás ösztönzésének, mivel az ilyen földhasználati jogok ilyen formái arra ösztönzik az embereket, hogy a vidéki régiókban maradjanak és lehetővé teszi számukra, hogy itt dolgozzanak, ami pozitív hatással van a vidék társadalmi-gazdasági infrastruktúrájára, az élelmezésbiztonságra, az élelmiszer-önrendelkezésre és a vidéki életforma megőrzésére; mivel a föld és a természeti erőforrások egyenlőtlen elosztása és az azokhoz való egyenlőtlen hozzáférés növeli a társadalom kettészakadásának, a munka- és életkörülmények romlásának, illetve az elszegényedésnek a veszélyét; mivel az Unió élelmiszerpiacához kapcsolódó ágazatokban a magas hatalmi koncentráció károsan befolyásolhatná a fogyasztói jogokat és csökkenthetné a gazdálkodók bevételeit; mivel azoknak a gazdálkodóknak, akik nem birtokolják a termőföldet, olyan földbérleti szerződéssel kellene rendelkezniük, amely megfelelően szilárd és hosszú távú ahhoz, hogy nyereségessé tegyék saját beruházásaikat;

mivel az európai agrárpolitika célja egy olyan multifunkcionális mezőgazdaságon alapuló európai mezőgazdasági modell megőrzése, amelyre elsősorban a földtulajdonnal rendelkező tőkeerős családi és szövetkezeti gazdaságok jellemezőek; mivel a tulajdon széles diverzifikációja, a stabil birtokjogi viszonyok és a közbirtokokhoz való hozzáférés, amelyekkel fenntartható módon gazdálkodnak, biztosítják a forrásokhoz való tisztességes hozzáférést és a sokrétű, lakóhelyhez kötődő, hagyományokkal, jogbiztonsággal és felelősséggel rendelkező agrárstruktúrát a társadalom javára; mivel az ilyen modell óvja a hagyományos termékeket és az élelmiszer-önrendelkezést, valamint ösztönzi az innovációt a környezet és a jövő nemzedékek védelme mellett;

mivel amellett, hogy élelmiszert állítanak elő, a családi gazdaságok igen fontos társadalmi és környezeti funkciókat is betöltenek, amelyeket az ipari mezőgazdaság nem mindig képes ellátni; mivel a kis- és közepes méretű, családok által önállóan vagy a fogyasztók támogatásával (közösségi támogatású mezőgazdaság) működtetett mezőgazdaság igen biztató modell a jövőre nézve, többek között gazdasági szempontból is, mivel e gazdaságokat gyakran fokozott belső diverzifikáció jellemzi, ami növeli ellenálló képességüket, és nagy hozzáadott értéket biztosít a vidéki területeken;

mivel a mezőgazdasági területek koncentrációja hátrányosan érinti a vidéki közösségek fejlődését és a vidéki területek társadalmi-gazdasági életképességét, és munkahelyek megszűnését okozza a mezőgazdaságban, rontva a mezőgazdaságból élő közösségek életszínvonalát, csökkentve az élelmiszer-utánpótlást, és egyensúlyhiányt teremtve a területfejlesztésben és a szociális szférában;

mivel a mezőgazdasági ágazat jövője a fiatal generáción és az ő innovációs és beruházási hajlandóságukon múlik, ami létfontosságú a vidéki térségek jövője szempontjából, hiszen csak így állítható meg az elöregedés a mezőgazdaságban és így biztosítható az utódlás, ami nélkül a nemzedékek közötti szerződés is érvényét veszti; mivel ugyanakkor a fiatal és induló mezőgazdasági termelők számára rendkívül nehéz mezőgazdasági földterülethez és hitelhez hozzáférni, ami csökkenti az ágazat vonzerejét;

AA.	mivel a földhöz jutás a gazdaságalapítás elsődleges feltétele, ez pedig munkahelyeket teremt és fokozza a társadalmi és gazdasági fejlődést;

AB.

mivel időközben a mezőgazdasági földterületek árai és bérleti díjai számos régióban olyan szintre emelkedtek, amely ösztönzi a pénzügyi spekulációt, aminek következtében sok mezőgazdasági üzem számára gazdaságilag lehetetlenné vált a bérelt területek megtartása, illetve hogy az életképes kis- és közepes méretű üzem fenntartása érdekében területeket szerezzenek – új üzemek alapításáról nem is beszélve –, hiszen alig van elérhető földterület a piacon;

AC.	mivel a termőföldek tagállamonként eltérő árai tovább fokozzák a területek koncentrációját, és mivel a termőföldek árainak alakulása nem követi a többi ágazat gazdasági fejlődését;

AD.	mivel számos tagállamban a termőföldek értékesítési ára és néhány esetben a bérleti díja már nem az élelmiszer-termelésből levezethető bevételeken alapul;

AE.	mivel a bérleti díjak gyakran nem a gazdaságok fenntartható bevételein alapulnak, ezért a tőkekövetelmények túl magasak és túl sok kockázattal járnak ahhoz, hogy ösztönözzék a gazdálkodás megkezdését;

AF.	mivel az élelmiszerek és takarmányok iránti kereslet kiegészül a biogazdaság nyersanyagok, például bioüzemanyag és a vegyipar és textilipar számára szükséges nyersanyagok iránti növekvő keresletével, ami az új szereplőket termőföldvásárlásra ösztönzi;

AG.

mivel egyes tagállamok nem hoztak létre hatékony földpolitikát, az EU politikái és támogatásai egyes esetekben ösztönzőleg hathatnak a koncentrációs folyamatokra, hiszen a területalapú közvetlen kifizetések sokkal inkább a nagy gazdaságokhoz és a helyzetüket már megszilárdított termelőkhöz kerülnek, és ezen eszközök felhasználása a földárak emelkedését eredményezi, ami ösztönzi a letelepedésre alkalmas földet kereső fiatalok, valamint a gyakran kevesebb pénzügyi eszközzel rendelkező kis- és középvállalkozások földpiacról való kizárását; mivel ez azt jelenti, hogy az európai mezőgazdasági támogatások, amelyeknek többek között a kis- és középvállalkozásokhoz kellene kerülniük, nem ritkán rossz helyre kerülnek;

AH.	mivel a földterületek kevés termelő kezében való koncentrációja torzítja a termelést és a piaci folyamatokat, továbbá a tagállamok és/vagy az egész EU mezőgazdasági gazdálkodása tekintetében kontraproduktív hatású;

AI.

mivel a 2013-ban megreformált közös agrárpolitika (KAP) lehetővé tette többek között e hatások korlátozását, bevezetve egy, az első hektárok után járó megemelt kifizetést és a támogatások fokozatos csökkentését; mivel továbbá ezek a területalapú közvetlen kifizetések alapvető szerepet játszanak a magas termelési színvonalat képviselő európai mezőgazdasági üzemek versenyképességének és fenntarthatóságának biztosításában;

AJ.

mivel számos tagállamban – elsősorban a 2007-es pénzügyi és gazdasági válság óta – a termőföldekbe irányuló beruházás biztonságos befektetésnek számít; mivel a termőföldet a mezőgazdasági ágazaton kívüli befektetők és pénzügyi spekulánsok, úgymint nyugdíjalapok, biztosítótársaságok és vállalkozások riasztó mennyiségben vásárolják fel; és mivel a földterületek tulajdonlása még a jövőbeli infláció mellett is biztonságos befektetés marad;

AK.

mivel számos tagállam szabályozó intézkedéseket fogadott el, hogy megvédjék termőföldjeiket a befektetők felvásárlásától; mivel a földvásárlások során számos visszaélésre derült fény, melyek zsebszerződések formájában valósultak meg, ahol a szerződések megkötésének dátumát meghamisították; mivel ugyanakkor a befektetők már sok földterületet felvásároltak;

AL.	mivel a földpiacon létrejövő spekulációs buborékok a termőföldek piacára nézve komoly következményekkel járnak, és mivel a határidős kereskedésre vonatkozó, nyersanyagokkal kapcsolatos pénzügyi spekuláció tovább emeli a termőföldek árát;

AM.	mivel a földszerzésben különböző lényeges tényezők játszanak szerepet, többek között a növekvő globalizáció, a népesség számának emelkedése, az élelmiszerek és a természetes nyersanyagok iránti növekvő kereslet, valamint az agrárpolitika kontraproduktív hatásai;

AN.	mivel a földtulajdonlás koncentrációjának egyik következménye, hogy a profit és az adóbefizetések a vidéki területekről nagy vállalkozások központjaiba vándorolnak;

AO.	mivel a közvetlen kifizetések 150 000 euróban való maximalizálására vonatkozó jelenlegi szabályok nem alkalmazandók, ha a jogi személyek több, mezőgazdasági tevékenységet folytató leányvállalattal rendelkeznek, amelyek mindegyike 150 000 eurónál kevesebb közvetlen kifizetésben részesül;

AP.	mivel a részvénytársaságok mezőgazdasági részvétele ijesztő gyorsasággal terjed; mivel e társaságok gyakran határokon átnyúlóan működnek és olyan üzleti modellt követnek, amelyet sokkal inkább a földspekulációk, mintsem a mezőgazdasági termelés iránti érdeklődés vezérel;

AQ.	mivel a fent leírt problémák nemcsak a mezőgazdasági földterületekre, hanem ugyanolyan ijesztő mértékben az erdőkre és a halászatra is vonatkoznak;

rámutat, hogy a földre és annak megművelésére vonatkozó kérdések, valamint a várostervezési szabályok tagállami hatáskörbe tartoznak; felszólítja ezért a tagállamokat, hogy közpolitikáikban vegyék jobban figyelembe a mezőgazdasági földterületek védelmét és irányítását, valamint a földtulajdonváltást;

felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre a termőföldek koncentrációja és birtokjogi viszonyai szintjére vonatkozó információk és adatok gyűjtésére irányuló megfigyelőszolgálatot Unió-szerte, megjegyezve, hogy annak feladatai az alábbiak lennének: a földszerzési és -bérleti áraknak, valamint a tulajdonosok és bérlők piaci magatartásának nyilvántartása; a földhasználat változásai miatti termőföldvesztésnek, a talaj termőképessége és a talajerózió tendenciáinak megfigyelése; valamint rendszeres jelentéstétel;

úgy véli, hogy a tagállamoknak rendszeresen meg kell osztaniuk egymással és a Bizottsággal a földre vonatkozó nemzeti jogszabályaikra, a földhasználat változására vonatkozó információkat és elsősorban a spekulációs célú földvásárlásokra vonatkozó ügyeket;

felkéri a Bizottságot, hogy hozzon létre egy magas szintű munkacsoportot a termőföldek koncentrációja jelentette probléma kivizsgálására, végezzen tanulmányt a különböző tagállamokban a földkoncentrációra és a mezőgazdasági termelésre vonatkozóan alkalmazott politikai intézkedések (támogatások és megszorítások) hatásáról, és elemezze az ilyen koncentrációnak az élelmiszer-ellátásra, a foglalkoztatásra, a környezetre, a talajminőségre és a vidéki fejlődésre jelentett kockázatairól;

felkéri a tagállamokat, hogy összpontosítsanak a földhasználatra irányuló politikáikban rendelkezésre álló eszközök – mint az adózás, a támogatási programok és a KAP-támogatás – alkalmazására, hogy az egész EU-ban fennmaradjon a családi gazdaságokon alapuló mezőgazdasági modell;

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy rendszeresen gyűjtsenek összehasonlítható minőségű adatokat a földterületek bérleti díjainak szintjéről és értékesítési árairól, többek között a részesedésszerzésen keresztüli földvásárlásokról és a nagy földterületekre kiterjedő tranzakciókról, a birtokvesztésről, a földbirtoklási jogok megsértéséről és a spekulációs áremelkedésekről valamennyi tagállamban; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen közzé az elszámolási gyakorlatok harmonizációjára vonatkozó iránymutatásokat, és ösztönözze a nemzeti jogszabályokkal kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztását a mezőgazdasági termőföldek és mezőgazdasági tevékenységek megőrzésére irányuló intézkedések azonosítása érdekében;

szükségesnek tartja, hogy a tagállamok elkészítsék a mezőgazdasági földterületek jegyzékét, ahol a mezőgazdasági földek tulajdonára és használatára vonatkozó viszonyok naprakészen és pontosan – az érintett felek adatvédelmi jogait teljes mértékben tiszteletben tartva –, anonimizált és nyilvánosan hozzáférhető statisztikai adatok formájában vannak összefoglalva;

felszólítja a Bizottságot, hogy ennek alapján rendszeres időközönként tegyen jelentést a Tanácsnak és a Parlamentnek a földhasználattal, az árakkal, valamint a földtulajdont és a föld bérlését szabályozó nemzeti politikákkal és jogszabályokkal kapcsolatos helyzetről, valamint arra, hogy tegyen jelentést a Világélelmezés-biztonsági Bizottságnak (CFS) a földművelés, a halászat és az erdőgazdálkodás felelősségteljes irányítására vonatkozó önkéntes iránymutatásainak EU általi végrehajtásáról;

elismeri, hogy a töredezett földparcellák megerősítését szolgáló programok, amelyek a földterületek integrált területgazdálkodás keretében különféle típusú eljárásokat használnak és amelyek figyelembe veszik a helyi és regionális feltételeket, nélkülözhetetlen eszközei a mezőgazdasági struktúrák fejlesztésének és a területhasználati konfliktusok megoldásának; e tekintetben javasolja, hogy ahol a birtokrendezés földbérlés útján valósul meg, a bérleti díj a mezőgazdasági ágazat szempontjából legmegfelelőbb módon, a termelési kapacitáshoz és a jövedelmezőséghez kapcsolódjon, továbbá felhívja a tagállamokat, hogy osszák meg a mezőgazdasági földekkel kapcsolatos területgazdálkodás során szerzett tapasztalataikat;

10.

úgy véli, hogy a földterületek piacára vonatkozó, jól átgondolt és koordinált, regionális és helyi földhasználati tervezés révén megvalósított szakpolitikák elősegíthetik a nem mezőgazdasági jellegű földhasználat csökkentését;

11.

elismeri, hogy bár a földpolitika alapvetően a tagállamok hatáskörébe tartozik, arra hatással lehet a KAP vagy a vonatkozó szakpolitikai területek, ami jelentősen kihathat a gazdaságok versenyképességére a belső piacon; úgy véli, hogy a földpolitikának elő kell segítenie a birtokjogi viszonyok és a földhöz való hozzáférés széles körű, igazságos és méltányos elosztását, illetve a haszonbérlő gazdálkodó jogállásának megfelelő kereten belüli biztosítását, tekintettel arra, hogy ez közvetlen hatással van az emberek vidéki élet- és munkakörülményeire, illetve életminőségére; emlékeztet arra, hogy a birtokjogi viszonyok és a területgazdálkodás nemzedékeken átívelő, fontos társadalmi szerepet tölt be, amely azon alapul, hogy a vállalkozások és munkahelyek megszűnése az európai kisbirtokos mezőgazdaság összeomlásához és a vidéki területek hanyatlásához, és ezáltal nem kívánt strukturális változásokhoz vezet a társadalom egészének vonatkozásában;

12.

felhívja a tagállamokat, hogy a KAP céljainak elérése érdekében a mezőgazdasági földterületek vásárlásakor és bérlésekor – a nemek közötti egyenlőség elvének érvényesítésével – biztosítsanak elsőbbséget, beleértve az elővételi jogot, amennyiben van ilyen, a kis- és közepes méretű helyi termelőknek, a kezdő és a fiatal mezőgazdasági termelőknek, mivel ha a lehető legnagyobb arányban saját tulajdonú földterületen gazdálkodnak, az saját gazdaságuk fenntartható és megbízható fejlődését segíti elő, különösen amikor a nem mezőgazdasági termelők körében egyre nő az érdeklődés – igen gyakran pusztán spekulatív célból – mezőgazdasági földterületek megszerzése iránt; arra buzdítja a tagállamokat, hogy támogassák a kisméretű családi gazdaságokat és a fenntartható termelési módszereket;

13.

emlékeztet arra, hogy a magas beruházási költségek a kis- és közepes méretű családi és szövetkezeti gazdaságok esetében akadályozzák a mezőgazdasági földterületek és erdőterületek vásárlását és bérlését;

14.

elismeri, hogy fontos a kisméretű családi gazdaságok vidéki életben játszott szerepe, mivel amellett, hogy elegendő mennyiségű egészséges és jó minőségű élelmiszert termelnek és biztosítják e térségekben a földtulajdon széles körű elosztását, tevékeny szerepet játszanak a vidéki területek gazdasági szerkezetében a kulturális örökség megőrzésével és a vidéki élet megtartásával, a társadalmi élet fenntartásával és a természeti erőforrások fenntartható felhasználásával; felhívja a figyelmet a gazdaságok generációk közötti átadása során felmerülő problémákra, különös tekintettel a gazdaságok családon kívülre történő átadására, és felszólítja a tagállamokat, hogy gyűjtsenek adatokat e jelenségekről és alakítsanak ki jogi keretet az ilyen problémák kezelésére;

15.

emlékeztet arra, hogy a KAP rögzíti a fiatal mezőgazdasági termelők ösztönzését, amelynek célja a mezőgazdasági termelésbe való belépésük előmozdítása; kéri továbbá, hogy olyan átfogó megközelítést alkalmazzanak, amely hozzájárul ahhoz, hogy a gazdaságokat képzett fiatal mezőgazdasági termelők, nők és mezőgazdasági termelést megkezdeni kívánó egyéb személyek vehessék át vagy alapíthassák; megjegyzi azonban, hogy az új belépők még mindig a strukturális akadályokhoz kapcsolódó akadályokba, például a magas árakba és a gazdaság családon kívüli utódlást sújtó magas adókba ütköznek;

16.

hangsúlyozza az európai strukturális politika relevanciáját a vidéki térségek fejlesztése, például az önálló kis és közepes méretű gazdaságok és a szövetkezetek, a fiatalok és különösen a nők számára a mezőgazdasági földterületekhez való hozzájutás tekintetében nyújtott speciális támogatás szempontjából;

17.

hangsúlyozza, hogy különösen az új belépők és a fiatal mezőgazdasági termelők számára nehéz hitelhez jutni a föld tulajdonjogának vagy bérleti jogának megszerzésére; felszólítja a Bizottságot, hogy a KAP és a kapcsolódó szakpolitikák keretében bocsásson rendelkezésre megfelelő eszközöket, amelyek megkönnyítik e termelők gazdálkodásba történő belépését azáltal, hogy a fenntartható hitelhez méltányos hozzáférést biztosítanak számukra;

18.

úgy véli, hogy a helyi közösségeknek részt kell venniük a földhasználatra vonatkozó döntésekben;

19.

felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsanak ösztönzőket a városi mezőgazdasági termelés, valamint a részvételen alapuló mezőgazdasági termelés és a földmegosztási megállapodások egyéb formáinak fejlesztésére, figyelembe véve egyrészt a vidéki területen a mezőgazdasági földterületekhez való korlátozott hozzáférést, másrészt a városi és a városkörnyéki mezőgazdaság iránti növekvő érdeklődést;

20.

arra buzdítja a tagállamokat, hogy kutatási és innovációs projekteken keresztül tegyenek nagyobb erőfeszítéseket a tudástranszfer érdekében a talajminőség agrár-környezetvédelmi eljárások alkalmazása révén történő javítása céljából, tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági földterületek az élelmiszer-termelés, a tartós ökoszisztémák és az élettel teli vidéki térségek alapját képezik;

21.

felhívja a tagállamokat, hogy a földpiaci politikájukat oly módon alakítsák, hogy az a mezőgazdasági tevékenység szempontjából megfelelő pénzügyi feltételek mellett tegye lehetővé a földtulajdonhoz vagy földbérléshez való hozzáférést, továbbá arra, hogy kövessék nyomon a mezőgazdasági területek árait és bérleti díjait; kéri továbbá, hogy a mezőgazdasági területekkel kapcsolatos tranzakciókra vonatkozzon előzetes eljárás, amely ellenőrzi a földterületekre vonatkozó nemzeti jogszabályoknak való megfelelést és kiterjed a társaságok egyesülésére, szétválására és az alapítványok alapítására is; úgy véli, hogy a bérleti szerződések szigorúbb ellenőrzése, valamint egy elmulasztása esetén szankcionálható bejelentési kötelezettség helyénvaló lenne, mivel a bérlés gyakran a vétel irányába tett első lépés; sürgeti a tagállamokat annak biztosítására, hogy földbérletre vonatkozó szabályozásuk a bérlők számára előírja mezőgazdasági tevékenység folytatását; úgy véli, hogy a földpiacra vonatkozó politikának meg kell akadályoznia az erőfölényes helyzetek kialakulását a földpiacokon;

22.

arra buzdítja a tagállamokat, hogy vessenek be olyan eszközöket a földpiac szabályozására, amelyeket egyes tagállamokban az uniós szerződések rendelkezéseit betartva már sikerrel alkalmaznak, például a földek értékesítésének és bérlésének állami engedélyezése, elővásárlási jog, mezőgazdasági tevékenység folytatása, a jogi személyek földvásárláshoz való jogának korlátozása, a megvásárolható hektárok számára vonatkozó felső korlát, a mezőgazdasági termelők előnyben részesítése, földalapok képzése, az áraknak a gazdaságok bevételéhez viszonyított indexálása stb.;

23.

hangsúlyozza, hogy a nemzeti igazságszolgáltatási rendszereknek valamennyi fél jogait védeniük kell a bérleti szerződésekkel kapcsolatos szabálytalanságok tekintetében, továbbá hogy a nemzeti hatóságoknak lépéseket kell tenniük a hatályos nemzeti jogszabályokban meglévő és a szerződésekkel való visszaéléseket lehetővé tevő valamennyi joghézag megszüntetésére;

24.

emlékeztet egyes tagállamok által a spekulatív földeladások elkerülése érdekében hozott, földpiacot szabályozó pozitív intézkedésekre; emlékezteti a tagállamokat, hogy az adójogszabályok hatékony eszközt adnak a kezükbe a földpiac szabályozásához;

25.

szorgalmazza, hogy a tagállamok támogassanak vagy hozzanak létre megfelelő, állami részvétellel és nyilvános felügyelet mellett működő, területgazdálkodással foglalkozó intézményeket;

26.

felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy támogassanak minden olyan innovatív földmegosztási intézkedést, amely segíti a fiatal mezőgazdasági termelőket tevékenységük megkezdésében, elsősorban a szolidaritás elvén alapuló olyan beruházási alapok útján, amely lehetővé teszi a megtakarítók számára, hogy pénzeszközeiket a társadalom szempontjából hasznos módon fektessék be, és segítséget nyújtsanak azoknak a fiataloknak, akik nem rendelkeznek elég forrással ahhoz, hogy földet vásároljanak, és megkezdjék mezőgazdasági termelői karrierjüket;

27.

felszólítja az Uniót és tagállamait a földművelés, a halászat és az erdőgazdálkodás felelősségteljes irányítására vonatkozó, az összes tagállam által ratifikált önkéntes iránymutatásainak végrehajtására, az EU mezőgazdasági struktúrára vonatkozó egyértelmű iránymutatásainak kialakítása érdekében; különösen a tagállamokat szólítja fel, hogy vegyenek fontolóra szélesebb körű társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi célkitűzéseket, és kerüljék el a földspekuláció és a földkoncentráció helyi közösségekre gyakorolt nem kívánt hatásait az állami tulajdonban lévő erőforrások felhasználására és ezek ellenőrzésére vonatkozó intézkedések meghozatala során; felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek jelentést a Bizottságnak ezen iránymutatások földpolitikájukban történő felhasználásáról és alkalmazásáról;

28.

ezzel kapcsolatban javasolja, hogy a Bizottság fogadjon el ajánlásokat az uniós földgazdálkodásról a földművelés, a halászat és az erdőgazdálkodás felelősségteljes irányítására vonatkozó, önkéntes iránymutatások szellemében és figyelembe véve a mezőgazdaságra, a környezetre, a belső piacra és a területi kohézióra vonatkozó horizontális uniós keretet;

29.

véleménye szerint a közvetlen kifizetések jobb ár-érték arányt képviselnének, ha azokat a mezőgazdasági üzem által kínált környezeti és társadalmi-gazdasági közjavak, s nem pedig pusztán a földterület nagysága alapján kerülnének kifizetésre;

30.

rámutat a tagállamok előtt nyitva álló azon lehetőségekre, hogy 5 %-kal csökkentsék a közvetlen kifizetések 150 000 eurós felső határt meghaladó részét az EU közvetlen kifizetésekről szóló 1307/2013/EU rendeletének 11. cikke értelmében (a közvetlen kifizetésekről szóló rendelet);

31.

hiszi, hogy a megreformált KAP keretében határértékeket kell bevezetni és úgy kell kiigazítani a közvetlen kifizetések rendszerét, hogy az további súlyt adjon az első hektároknak, valamint lépéseket kell tenni a beruházások megkönnyítése és a kis gazdaságokat célzó közvetlen támogatás kifizetése érdekében; felszólítja a Bizottságot, hogy a mezőgazdasági területek koncentrációjának megakadályozása érdekében vezessen be hatékonyabb támogatáselosztási rendszert;

32.

arra biztatja a tagállamokat, hogy nagyobb mértékben éljenek a KAP-források korlátozásához és újraelosztásához a rendelkezésükre álló hatáskörökkel, például annak lehetőségével, hogy a közvetlen kifizetések 30 %-át a gazdaságok első hektárjai után határozzák meg, ezzel erősítve a kistermelőket és a családi gazdaságokat, amennyiben a tagállamok egyúttal a közvetlen kifizetésekről szóló rendelet 41. és 42. cikkében foglalt követelményeket is alkalmazzák; javasolja, hogy az első hektárok kedvezőbb támogatását nem gazdaságonként, hanem anyavállalatonként kell kiszámítani; felszólítja ezért a Bizottságot, hogy ne csak a KAP-támogatásban részesülő gazdaságok tulajdonosaira, hanem egyéb kedvezményezettekre, például a földtulajdonosokra/anyavállatokra vonatkozó információkat is – az adatvédelmi szabályokkal összhangban – tegye közzé;

33.

hangsúlyozza az „aktív mezőgazdasági termelő” fogalmának az egész EU-ban történő külön meghatározásának fontosságát, amely egyértelműen kapcsolódik a mezőgazdasági üzemben végzett munka fogalmához és pontos különbséget tesz a támogatható és nem támogatható földterületek között (pl. repülőterek, nyílt ipari területek, golfpályák); felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a közvetlen támogatás kedvezményezettjei kizárólag aktív mezőgazdasági termelők legyenek;

34.

felhívja a Bizottságot, hogy értékelje valamennyi szakpolitikai területet – például a mezőgazdaságot, az energiaügyet, a környezetvédelmet, a regionális fejlesztést, a mobilitást, a finanszírozást és a beruházásokat – abból a szempontból, hogy ösztönzik vagy gátolják-e a mezőgazdasági földek koncentrációját az EU-ban, és a mezőgazdasági termelők és szervezeteik részvételével, valamint további érintett civil társadalmi szervezetekkel együtt indítsanak konzultációs eljárást a mezőgazdasági területek irányításával kapcsolatos jelenlegi helyzet értékelése céljából, a Világélelmezés-biztonsági Bizottság által megfogalmazott, a földművelés, a halászat és az erdőgazdálkodás felelősségteljes irányítására vonatkozó önkéntes iránymutatások fényében;

35.

javasolja, hogy a tagállamok végezzenek célzott vizsgálatot a jelenlegi KAP nemzeti szintű végrehajtásáról, a földkoncentráció nemkívánatos hatásainak meghatározása céljából;

36.

megerősíti a Bizottság azon megállapítását, miszerint a talaj véges erőforrás, amely az éghajlatváltozás, a talajerózió, a túlzott igénybevétel vagy használat megváltoztatása miatt már komoly nyomás alatt van, és ezért támogatja a föld védelmében hozott ökoszociális intézkedéseket, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a termőföld terén kizárólag a tagállamok illetékesek;

37.

kéri, hogy a helyi hatóságok és a mezőgazdasági termelők szervezeteivel együttműködésben biztosítsanak különleges védelmet a mezőgazdasági területeknek annak lehetővé tétele érdekében, hogy szabályozzák a mezőgazdasági földterületek értékesítését, használatát és bérbeadását az élelmezésbiztonság uniós szerződésekkel, valamint az Európai Unió Bíróságának a földtulajdonnal és a földhöz való hozzáféréssel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatával összhangban történő garantálására, valamint a négy alapvető európai szabadság és a közérdek érdekében;

38.

javasolja, hogy az intézményközi átláthatóság érdekében a Bizottság engedjen nagyobb betekintést a Parlament számára a szerződések megsértésének eseteire vonatkozó iratokba és a tagállamok földpiaci szabályozásaival kapcsolatos előzetes döntéshozatali eljárásokba;

39.

felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal és az érdekelt felekkel tegyen közzé olyan világos és átfogó kritériumokat – többek között a tőkepiacokon zajló, a mezőgazdasági földterületekkel kapcsolatos tranzakciókra vonatkozóakat –, amelyek egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak és amelyekből a tagállamok számára egyértelművé válik, hogy az Európai Unió négy alapvető szabadsága keretében a földpiaci szabályozás mely intézkedései érvényesíthetők ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelők a mezőgazdasági és erdészeti célú felhasználás érdekében könnyebben földhöz jussanak; felszólítja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra a mezőgazdasági területek értékesítésére vonatkozó tagállami jogszabályok uniós joggal való összhangjának értékelésére irányuló jelenlegi eljárásokra vonatkozó moratórium bevezetését mindaddig, amíg a fent említett kritériumokat közzéteszik;

40.

felhívja a Bizottságot, hogy hívja fel a tagállamok figyelmét a földügyletekhez kapcsolódó adókijátszás, korrupció és jogellenes gyakorlatok (például a „zsebszerződések”) elleni harcra, és támogassa őket ebben; felhívja a figyelmet a mezőgazdasági földek felvásárlásával kapcsolatos eljárásokat érintő visszaélések egyes tagállami igazságügyi hatóságok által vizsgált eseteire;

41.

üdvözli a KAP egyszerűsítésére irányuló javaslatot, különösen a családi gazdálkodások, valamint a vidéki területeken működő mikro-, kis- és közepes vállalatok költségeinek és adminisztratív kiadásainak csökkentésére irányuló intézkedéseket;

42.

felszólítja a Bizottságot, hogy a 2020 utáni időszakra szóló KAP tervezetének kidolgozása során őrizze meg a mezőgazdasági területek koncentrációjával szembeni intézkedéseket és dolgozzon ki további intézkedéseket a mikro-, kis- és közepes vállalatok támogatására;

43.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) Az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának „Extent of Farmland Grabbing in the EU” (A tisztességtelen termőföldszerzés mértéke az EU-ban) című tanulmánya, 24. oldal, (PE540.369).

(2) Ugyanott.

(3) Landwirtschaftliche Bodenmarktpolitik: Allgemeine Situation und Handlungsoptionen Bericht der Bund-Länder-Arbeitsgruppe „Bodenmarktpolitik” gemäß Beschluss der Amtschefinnen und Amtschefs der Agrarressorts der Länder vom 16. Januar 2014 (Mezőgazdasági földpiaci politika: Általános helyzet és cselekvési lehetőségek – a Bund-Länder földművelésügyi munkacsoportjának jelentése a szövetségi államok mezőgazdasági szervei vezetőinek 2014. január 16-i határozatáról) (2015. március), 37. o.

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/121

P8_TA(2017)0198

Éves jelentés az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységeiről

Az Európai Parlament 2017. április 27-i állásfoglalása az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységeiről szóló éves jelentésről (2016/2099(INI))

(2018/C 298/16)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Európai Beruházási Bank 2015. évi éves tevékenységi jelentésére,

—	tekintettel az Európai Beruházási Bank 2015. évi pénzügyi jelentésére és 2015. évi statisztikai jelentésére,

—	tekintettel az Európai Beruházási Banknak az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) működéséről szóló 2016. szeptemberi értékelésére,

—	tekintettel az Európai Beruházási Bank honlapján közzétett 2016–2018. évi vállalati operatív tervre,

—	tekintettel az Európai Beruházási Bank 2015. évi fenntarthatósági jelentésére,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15., 126., 175., 177., 208., 209., 271., 308. és 309. cikkére, valamint a Szerződéshez csatolt, az EBB alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyvre,

—	tekintettel a Bizottság által az Európai Beruházási Bank Európai Unión kívüli tevékenységei tekintetében adott, a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló külső hitelezési megbízatásra (külső megbízatás),

—	tekintettel a Bizottság „Európai beruházási terv” című, 2014. november 26-i közleményére (COM(2014)0903),

—	tekintettel a Bizottságnak az eredményes adóztatás külügyi stratégiájáról szóló, 2016. január 28-i közleményére (COM(2016)0024),

—

tekintettel az 1316/2013/EU rendeletnek és az (EU) 2015/1017 rendeletnek az Európai Stratégiai Beruházási Alap időtartamának meghosszabbítása, továbbá az említett alapot és az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot érintő technikai javítások bevezetése tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2016)0597),

—	tekintettel az Európai Beruházási Bank (EBB) 2014. évi éves jelentéséről szóló, 2016. április 28-i állásfoglalására (2),

—	tekintettel a Bizottság „Az európai beruházási terv mérlege és a következő lépések” című, 2016. június 1-jei közleményére (COM(2016)0359),

—	tekintettel az „Az EBB politikája a gyengén szabályozott, nem átlátható és nem együttműködő országokkal és területekkel szemben” című 2010. december 15-i és a „Nem együttműködő országokkal és területekkel szembeni politika” című, 2014. április 8-i kiegészítő dokumentumra,

—	tekintettel arra, hogy 2016. október 4-én egyetértett a Párizsi Megállapodás európai uniós ratifikálásával (3),

—	tekintettel Juncker elnöknek az Unió helyzetéről szóló, az Európai Parlament 2016. szeptember 14-i strasbourgi plenáris ülésén elhangzott beszédére,

—	tekintettel az európai ombudsman EBB-nek küldött 2016. február 22-i és 2016. július 22-i levelére,

—	tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

—	tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, továbbá a Fejlesztési Bizottság, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Költségvetési Bizottság és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményeire (A8-0121/2017),

mivel az EBB-re úgy tekintenek, mint az EU „pénzügyi szervére,” és az EU-n belüli köz- és magánberuházások fenntartása szempontjából kulcsfontosságú intézményre, míg az EU-n kívül is fontos szerepet tölt be a külső hitelnyújtási tevékenysége révén; mivel az EBB továbbra is az európai integráció elősegítője, és szerepéről bebizonyosodott, hogy a pénzügyi válság 2008-as kirobbanása óta tovább erősödött;

B.	mivel ki kell dolgozni az EBB átfogó és megfelelő parlamenti számonkérhetőségét;

C.	mivel az EBB 2015-ben stabilan fenntartotta jövedelmezőségét, és 2,8 milliárd EUR nettó éves többletet realizált;

mivel a banknak stabil hitelképességet kell fenntartania, és működése során továbbra is szelektívnek kell lennie, a beruházás jelentős volumenén és megtérülésén kívül figyelembe véve szociális és gazdasági hatását is a különböző ágazatokban, valamint az általa végrehajtott beruházások hozzájárulását a tágabb értelemben vett társadalmi javakhoz;

E.	mivel az EBB-nek tovább kell fokoznia hitelezési tevékenységeinek hatékony bővítésére irányuló erőfeszítéseit különösen az alacsony beruházási kapacitással rendelkező térségekben, csökkentve egyben a pályázókra háruló adminisztratív terheket;

mivel az EBB-nek mint az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) végrehajtásáért felelős intézménynek a továbbiakban is hosszú távú gazdasági előnyöket kínáló projektekre kell törekednie, illetve hosszú távú gazdasági előnyökkel járó, fő prioritásként minőségi munkahelyeket létrehozó, szilárd pénzügyi eredmények elérésére;

mivel az EBB-nek minden rendelkezésére álló eszközével hozzá kell járulnia a regionális egyenlőtlenségek kezeléséhez az új, magánszférabeli projektek kidolgozásával kapcsolatos tanácsadás révén, illetve szilárd és körültekintő beruházási projektek finanszírozásával anélkül, hogy a már meglévő, ugyanilyen célból létrejött programokat és a határozott környezetvédelmi, szociális és vállalatirányítási (ESG) dimenzióval bíró projekteket akadályozná vagy a helyükbe lépne; mivel az EBB-nek további megoldásokat kellene kidolgoznia azon országok gazdasági fejlődésének fenntartására, amelyeknek stabilizációs programot kellett végrehajtaniuk;

H.	mivel az EBB megbízható projektekre irányuló beruházásai segíthetnek fellépni az ifjúsági munkanélküliség ellen a fiatalok megfelelő készségekkel való felruházása, és többek között a fiatalok foglalkoztatásával kapcsolatos finanszírozáshoz való hozzáférés biztosításának elősegítése révén;

I.	mivel különösen a projektek értékelése és ellenőrzése során kell különleges figyelmet fordítani a vállalatirányítási követelményekre és az éghajlatváltozásra; mivel a gazdasági és társadalmi kohézió előmozdítása létfontosságú a Közösség teljes körű fejlődéséhez és tartós sikeréhez;

J.	mivel az EBB segítségével az 1958-ban történt alapítása óta több mint ezer milliárd euró értékű beruházás valósult meg a közlekedési ágazatban, és az EBB ebben az ágazatban volt a legaktívabb;

mivel a kibocsátások csökkentése a közlekedési ágazatban az egyik fő kihívás, és a közlekedés okozta NOx, CO2 és egyéb releváns kibocsátások jelentős csökkentésére van szükség, ha az EU el akarja érni hosszú távú éghajlati céljait; mivel a közúti torlódások és a légszennyezés jelentik a fő problémákat a mobilitás valamennyi formájának fejlesztése, valamint az emberi egészség védelme terén;

L.	mivel 2015-ben az EBB 14 milliárd eurót fektetett közlekedési projektekbe, amelyek évente 338 millió utas számára járnak előnyökkel és évente 65 millió utazási órát takarítanak meg;

Beruházás az EU-ban

hangsúlyozza, hogy a jelenlegi válság jelentős mértékben csökkentette az európai gazdaság növekedését, és az egyik fő tényező, amely hozzájárult az EU-n belüli beruházások csökkenéséhez; kiemeli, hogy a válság által leginkább sújtott országokban a köz- és magánberuházások visszaesése ijesztő mértéket öltött, miként azt az Eurostat megállapítása is kimutatja, mely szerint 2007 és 2015 között Görögországban 65 %-kal, Portugáliában pedig 35 %-kal esett vissza az államháztartási bruttó állóeszköz-felhalmozás (GFCF); aggodalmának ad hangot a néhány tagállamban továbbra is magas munkanélküliség és makrogazdasági egyensúlyhiány miatt;

hangsúlyozza, hogy az uniós versenyképesség növelése, a gyorsabb gazdasági növekedés és a foglalkoztatás többek között a beruházások fokozásától is függ, különösen a kutatás, az innováció, a digitalizálás, az energiahatékonyság és a fenntarthatóság, a körforgásos gazdaság, illetve az induló vállalkozások és a már létező kkv-k támogatása terén;

megjegyzi, hogy az EBB-nek ésszerű gazdasági kritériumokra alapozva, sürgősen részt kell vennie a beruházási szakadék áthidalásában; kéri az EBB-t, hogy erőfeszítéseit összpontosítsa eredményesebb és hatékonyabb beruházásokra, valamint a magánberuházások bevonzására és lehetővé tételére; kéri az EBB-t, hogy kerülje a jelentős környezeti hatással járó nagyszabású infrastrukturális projekteket, amelyek nem járnak valódi hozzáadott gazdasági és társadalmi értékkel a helyi lakosság számára; felszólítja az EBB-t technikai segítségnyújtásának fokozására, az alacsony projektképzési kapacitás kezelése, valamint egyes tagállamokban a finanszírozható projektek beazonosítása érdekében;

nyugtázza a 2015-ben kihelyezett EBB-s hitelállomány stabilitását (77,5 milliárd EUR, a 2014-es 77 milliárd eurót követően); rámutat, hogy habár az összeg megfelel az EBB 2015 és 2017 közötti időszakra szóló operatív tervében meghatározott célkitűzésnek, a jelenlegi körülmények nagyratörőbb célok kitűzésére, és az EBB által aláírt hitelnyújtás fokozására is ösztönözhetnék a bankot; emlékeztet, hogy az EBB-nek a Horizont 2020 eszköz révén alapvető szerepet kell játszania az Európa 2020 stratégia végrehajtásában;

úgy véli, hogy az Európai Beruházási Banknak (EBB) mint az „EU bankjának,” amely be van építve a Szerződésekbe és a vonatkozó jegyzőkönyvbe, így működését azok irányítják, képesnek kell lennie különleges státuszának betöltésére, ami speciális jogokkal és felelősségekkel jár; megállapítja, hogy a bank egyre több olyan pénzügyi eszköz végrehajtásában tölt be kulcsfontosságú szerepet, amely uniós költségvetési forrásokon alapul;

tudomásul veszi a jó hírt, hogy az EBB teljesíteni tudta a részvényesei felé vállalt, összességében legalább 180 milliárd eurós beruházásra vonatkozó kötelezettségvállalását;

rámutat, hogy érdemes komolyan fontolóra venni egy újabb tőkeemelést a bank finanszírozási kapacitása elkövetkezendő években való megőrzése érdekében, kiemelve egyben az erőforrásokkal való hatékony és felelős gazdálkodás fontosságát;

úgy véli, hogy az EBB hitelezési tevékenységét az állami pénzeszközökkel kialakított jobb szinergiák révén fokozni lehetne, aminek következtében növekednének az állami és magánszektorbeli beruházások; hangsúlyozza, hogy egy ilyen növekedésnek a banki termékskála megfelelő diverzifikációjával kell járnia – beleértve az állami és magánjavakat megfelelően egyensúlyba hozó köz-magán partnerségek (PPP) erőteljesebb és adóügyi szempontból körültekintő felhasználását –, és egyéb innovatív eszközökkel a reálgazdaság igényeinek való megfelelés javítása érdekében; hangsúlyozza, hogy az ilyen fellépések során el kell ismerni, hogy az új termékeknek gyakran kiegészítő irányítási eszközökre van szükségük megfelelőségük biztosítása érdekében, és hogy külön figyelmet kell fordítani a finanszírozás stratégiai elosztására, illetve az EU szakpolitikai célkitűzéseinek előmozdítására;

üdvözli, hogy 2015-ben az EBB Görögország-szerte 1,35 milliárd eurót nyújtott projektekbe való beruházás céljára; nyugtázza, hogy a válság 2008-as kezdete óta az EBB több mint 12 milliárd eurót biztosított beruházási célokra Görögországban;

10.

üdvözli, hogy az EBB a válságra adott válaszként jelentősen kiterjesztette tevékenységeit, többek között a leginkább érintett országokban is; felhívja az EBB-t, hogy folytassa a kiigazítási programokat követő uniós országok támogatását gazdasági lábadozásuk gyors beindításának elősegítése érdekében, és támogassa fenntartható gazdaságra való áttérésüket, biztosítva közben folytatólagos megfelelésüket a megbízható beruházási megtérülés EBB által megszabott követelményeinek; rámutat, hogy mindezt a pénzügyi támogatás és kapacitásépítés tekintetében egyaránt meg kell valósítani a projektek beruházásra alkalmassá válásának elősegítéséhez; kiemeli a regionális fejlesztés jelentőségét, és felhív a regionális és helyi hatóságokkal folytatott párbeszéd és együttműködés fokozására;

11.

felhívja a figyelmet, hogy az EBB-t több alkalommal is felhívták a bevált módszerek tagállamokban való terjesztésének támogatására és elősegítésére, különösen a meglévő nemzeti fejlesztési bankokon és intézményeken keresztül, amelyek fontos eszközét képezik az alacsony beruházási szintre való összehangolt uniós válaszadásnak;

12.

elvárja, hogy az EBB továbbra is működjön együtt a Bizottsággal és a tagállamokkal az olyan rendszerszintű hiányosságok kezelésében, amelyek akadályozzák, hogy bizonyos régiók és országok teljes mértékben részesüljenek az EBB pénzügyi tevékenységeinek előnyeiből;

13.

megjegyzi, hogy az EBB pénzügyi eszközök széles körét alkalmazza – úgy mint hitelek, garanciák, projektkötvények és a köz- és magánszféra partnersége – a közlekedésbe való köz- és magánbefektetések támogatására; hangsúlyozza, hogy az uniós közlekedési politika célkitűzéseinek elérése érdekében fontos a különböző típusú uniós finanszírozások összehangolása, figyelembe véve, hogy nem minden projekt alkalmas arra, hogy köz- és magánszféra partnerség típusú eszközökből származó finanszírozásban részesüljön;

14.

hangsúlyozza, hogy az EBB-nek előnyben kell részesítenie az innovációalapú projekteket, amelyek egyértelmű európai hozzáadott értéket nyújtanak; rámutat azon projektek finanszírozásának fontosságára, amelyek a munkahelyteremtés érdekében maximalizálják a hatást; felhívja az EBB-t, hogy erősítse meg a projektek értékelését, külön figyelmet fordítva a közvetve vagy közvetlenül létrehozott munkahelyek számára és minőségére; felszólítja az EBB-t, hogy intézkedjen a piaccal összeegyeztethető módon, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsen a más befektetők számára;

15.

támogatja a Bizottság azon szándékát, hogy felülvizsgálja a hatályos pénzügyi rendeletet; támogatja különösen e rendelet az olyan innovatív pénzügyi eszközök felhasználásáról szóló rendelkezéseit, mint például a projektkötvények, feltéve, ha azok nem vonják maguk után a veszteségek társadalomra való hárítását és a nyereség privatizálását;

16.

felkéri az EBB-t, hogy készítsen átfogó értékelést az Egyesült Királyságnak az EU elhagyására irányuló határozata által az Unió pénzügyi helyzetére és tevékenységeire gyakorolt esetleges hatásról; kiemeli, hogy az EBB-nek hosszú távú kötelezettségvállalásaiban figyelemmel kell lennie az Egyesült Királyságnak az EU elhagyására irányuló határozatára; felszólítja az EBB-t, hogy tartsa fenn a párbeszédet az Egyesült Királyság kormányával, hogy gondoskodjék az országukban folyó, az EBB-től finanszírozásban részesülő, vagy ilyen finanszírozásra pályázó projektek esetében oly annyira szükséges bizonyosságról, felkéri az EBB-t, hogy vizsgálja meg és vázolja fel az Egyesült Királyságnak az EU elhagyására irányuló határozata nyomán az EBB és az Egyesült Királyság között lehetséges különféle kapcsolatokat;

17.

bátorítja az EBB-csoportot, hogy teljes mértékben vegye át a Bizottság agresszív adókikerülési struktúrákra vonatkozó álláspontját, és megjegyzi, hogy az EBB saját biztosítékaira tekintettel az EBB által megbízatás alapján kezelt állami pénzeszközök igénybe vételét ugyancsak az Európai Számvevőszék ellenőrzi; felkéri e tekintetben az EBB-t, hogy fejezze be az együttműködést az olyan közvetítőkkel, országokkal és joghatóságokkal, amelyek szerepelnek a nem együttműködő adójogrendszerek uniós listáján; megjegyzi, hogy az EBB által finanszírozott valamennyi projektet – beleértve a pénzügyi közvetítők által finanszírozottakat is – nyilvánosságra hozzák az EBB weboldalán; javasolja, hogy az EBB javítsa kutatási és ágazati elemző képességét;

18.

hangsúlyozza, hogy továbbra is az EBB egyik fontos prioritásának kell maradnia a káros adózási gyakorlatok minden formájának visszaszorítása; felszólítja az EBB-t, hogy mielőbb alkalmazza az adókerülés és adóparadicsomok tekintetében releváns európai uniós jogszabályokat és standardokat, és várja el ügyfeleitől e szabályok betartását; aggodalmának ad hangot azon információk hiányossága miatt, amelyeket az EBB tesz közzé a végső kedvezményezett tulajdonosokról, különösen amikor a finanszírozás magántőkealapokon nyugszik; sürgeti az EBB-t, hogy tegyen proaktív lépéseket, és hozzon fokozott körültekintő intézkedéseket amennyiben kiderül, hogy EBB-projektek adóügyi szempontból aggodalomra okot adó jogrendszerekkel vannak kapcsolatban;

19.

kiemeli, hogy várhatóan 2017 végéig elkészül a nem együttműködő adójogrendszerek uniós listája; e tekintetben felhívja az EBB-t, hogy haladéktalanul vizsgálja felül és erősítse meg a nem átlátható és nem együttműködő országokkal és területekkel szembeni politikáját, mihelyt a nem együttműködő adójogrendszerek uniós listája elkészül;

20.

felszólítja az EBB-t, hogy tovább javítsa átláthatóságra törekvő gyakorlatát az intézmény minden szintjén; bátorítja az EBB-t, hogy gondoskodjék arról, hogy mind a közvetlen, mind pedig a közvetítőkön keresztül nyújtott támogatások tartalmazzanak országonkénti adatokat; sürgeti az EBB-t, hogy hajtsa végre az európai ombudsman ajánlásait, és szorgalmazza az EBB panasztételi mechanizmusának nagyobb függetlenségét;

21.

felhívja az EBB-t, hogy javítsa tovább a pénzügyi közvetítőkkel való kommunikációját, hogy ez utóbbiak jobb tájékoztatást nyújthassanak a kedvezményezettek számára a rendelkezésükre álló, az EBB által kínált finanszírozási lehetőségekről; üdvözli e tekintetben a közelmúltban létrehozott mechanizmust, mely szerint a projektek finanszírozásához az EBB-től származó pénzeszközöket felhasználó hitelnyújtó intézményeknek levelet kell küldeniük a kedvezményezettnek, egyértelműen jelezve az EBB-finanszírozás felhasználását;

22.

úgy véli, hogy a finanszírozási tervekre és struktúrákra vonatkozó információk átláthatósága és a polgárok számára való elérhetősége elengedhetetlen ahhoz, hogy a polgárok támogassák és elfogadják a projekteket;

A kkv-k támogatása

23.

határozottan támogatja, hogy az EBB előtérbe helyezi a kis- és középvállalkozások (kkv-k) finanszírozását, és 2015-ben számukra biztosította az új hitelek 37 %-át (28,4 milliárd EUR); különösen üdvözli, hogy az EBB tevékenységei hozzájárultak 4,1 millió munkahely létrehozásához és fenntartásához az uniós kkv-kban és közepes piaci tőkeértékű vállalatokban (2014-hez képest + 13 %); emlékeztet, hogy az összes új munkahely 85 %-ának létrehozásával a kkv-k képezik az európai gazdaság gerincét, és hogy a támogatásuknak továbbra is a bank alapvető célkitűzését kell képeznie; kiemeli, hogy az EBB az egyik intézmény, amely a kkv-k előtt álló finanszírozási szakadék áthidalásában segít;

24.

üdvözli, hogy az EBB részt vállalt a helyi magánszektor fejlesztésében; rámutat arra, hogy az EBB által támogatott mikrofinanszírozás különösen sikeres volt: a mindössze 184 millió eurót kitevő mikrohitelekkel 230 500 munkahelyet sikerült megőrizni a mikrovállalkozásokban, ugyanakkor a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára nyújtott, közel 3 milliárd eurós – csupán 531 880 munkahely fenntartásához hozzájáruló – hitelkeret sokkal kevésbé bizonyult hatékonynak; rámutat arra, hogy a mikrofinanszírozási befektetési eszközök tőkeáttételi mutatója a magántőkealapokénál is jelentősen magasabb volt; kiemeli, hogy a mikrohitelek erőteljesen érvényesítik a nemek közötti esélyegyenlőség szempontját, és kétszer annyi munkahelyet teremtenek a nők számára, mint a férfiak számára; kéri az EBB-t, hogy fordítson több erőforrást a mikrofinanszírozásra; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az EU külső hitelnyújtási megbízatása keretében kínált mikrohitelek költségvetésének növelésével ismerjék el e sikert; sajnálja, hogy az AKCS-országokon kívül az EBB nem támogatott mikrofinanszírozási intézményeket, és kéri, hogy bocsásson hasonló mikrofinanszírozási támogatást minden olyan fejlődő ország rendelkezésére, ahol az EBB tevékenykedik;

25.

üdvözli, hogy az elmúlt években az EBB nagyobb hangsúlyt helyezett a kkv-k támogatására; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az EBB által nyújtott finanszírozás a nagyobb vállalatokat részesíti előnyben azzal, hogy (a már meglévő, elbocsátásokkal nem fenyegető munkahelyeket is beleszámítva) a megőrzött munkahelyek számának növelésére törekszik; kéri, hogy az EBB jelentése ne csak a megőrzött munkahelyeket tartsa számon, hanem a finanszírozási tevékenységek által teremtett munkahelyeket is, továbbá törekedjen az ILO-normák betartására;

26.

felhívja az EBB-t annak biztosítására, hogy az EBB által társfinanszírozott projektekben részt vevő vállalatok tartsák tiszteletben a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvét a díjazás, a foglalkoztatás és a munkavégzés területén; felszólítja az EBB-t arra, hogy a projektek kiválasztásával kapcsolatos döntéshozatal során vegye figyelembe a pályázó vállalkozások vállalati társadalmi felelősségvállalás tekintetében elfogadott intézkedéseit;

27.

emlékeztet arra, hogy támogatni kell a helyi kkv-k fenntartható és hosszú távra szóló, valamint az innováció, a K+F és az energiahatékonyság területén foglalkoztatást teremtő beruházási projektjeit;

28.

úgy véli, hogy a mikrovállalkozások és a kkv-k stratégiai szerepére való tekintettel az EBB-nek stratégiát kellene kidolgoznia a kedvezőtlen gazdasági és banki környezettel rendelkező országokban működő kkv-k finanszírozásának növelésére; úgy véli, hogy külön figyelmet kell szentelni a finanszírozásra szoruló, nagyon kicsi, versenyképes vállalkozásokra, mikrovállalkozásokra és mikrovállalkozókra, akik és amelyek az EU-ban a magánszektor foglalkoztatásának 30 %-át teszik ki, és a gazdasági sokkoknak inkább ki vannak szolgáltatva mint a nagyobb vállalatok; úgy véli, hogy ezen stratégiának magában kell foglalnia az igazgatási és tanácsadási kapacitások megerősítését, hogy tájékoztatást és technikai támogatást nyújtsanak a kkv-k számára a fejlődéshez és a finanszírozás kérelmezéséhez; úgy véli, hogy a finanszírozáshoz való hozzáférés terén az EBB kihangsúlyozhatja a mikrovállalkozások esetleges finanszírozási szakadékának olyan finanszírozási eszközök és termékek révén történő áthidalását, mint a mikrofinanszírozási eszközök és garanciák;

29.

üdvözli az EBB finanszírozási tevékenységét az infrastruktúra és a közlekedés terén, mivel e projektek jelentősen növelik a kereskedelem potenciálját és tőkeáttételi hatással lehetnek a kkv-k nemzetközivé válásában, különösen a földrajzilag hátrányos helyzetű régiókban;

30.

véleménye szerint az EBB-nek különleges figyelmet kellene fordítania annak biztosítására, hogy az általa kiépített pénzügyi közvetítői hálózat megbízható legyen, és képes legyen a dinamikus és versenyképes kkv-k hatékony, illetve az EU szakpolitikáinak megfelelő finanszírozására; felhívja az EBB-t, hogy működjön együtt szorosabban a regionális állami intézményekkel a kkv-k számára elérhető finanszírozási lehetőségek optimalizálása céljából; kiemeli, hogy a beruházási programokat a kis projektek igényeihez kell igazítani a kkv-k részvételének biztosítása érdekében;

31.

hangsúlyozza, hogy a finanszírozáshoz való hozzáférés a kkv-k előtt álló egyik legsürgetőbb kihívás; hangsúlyozza, hogy az EBB részéről stratégiára van szükség a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének további lehetővé tételére és javítására, többek között a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére irányuló olyan programok és kezdeményezések révén, mint az európai Progress mikrofinanszírozási eszköz és a kkv-k európai és latin-amerikai/karibi kereskedelmi tevékenységeinek finanszírozására irányuló új eszközök; javasolja a kkv-khoz és a mikrovállalkozásokhoz való proaktívabb hozzáállásra vonatkozó követelmények kidolgozását a közvetítő bankok számára, amelyek az EBB-finanszírozásokat folyósítják; további javításokat javasol az átláthatóság terén az EBB által nyújtott közvetített hitelek helyi gazdasági és társadalmi hatásainak értékelése tekintetében; hangsúlyozza, hogy az EU-val preferenciális kereskedelmi megállapodást kötő harmadik országokban a kkv-khoz kapcsolódó programokhoz nyújtott EBB-hozzájárulást a globális ellátási láncokba való bekapcsolásuk felé kell irányítani, miközben különösen a keleti és déli szomszédságban az ilyen EBB-programokat a kkv-k európai értékláncokba való bekapcsolása felé kell irányítani;

32.

arra buzdít, hogy az EBB által biztosított pénzeszközök ne csak a kkv-kat célozzák, hanem az észszerű infrastrukturális fejlesztéseket is, hiszen ezek hiánya sok partnerországban súlyos akadályt jelenthet a kereskedelem növekedésében, illetve abban, hogy a lakosság javakat és szolgáltatásokat vegyen és adjon el az EU-n belül;

ESBA

33.

üdvözli az ESBA elindulását, amelynek az irányításáról szóló rendelet 2015 júliusában lépett hatályba; hangsúlyozza, hogy a program sikere a gyors és teljes végrehajtáson múlik;

34.

különösen azt emeli ki, hogy az állásfoglalás készítése idején (még egyre növekedő számértékek mellett) az ESBA-hoz köthető összes beruházás értéke 168,8 milliárd eurónak felel meg, ami az eredeti célérték (315 milliárd EUR) 54 %-a; felhívja a figyelmet arra, hogy eddig 28 tagállamban 450 ügyletet hagytak jóvá; felkéri az EBB-t, hogy kövessen el többet az ESBA keretében kiválasztott projektek addicionalitásának biztosításáért, és tegyen meg minden erőfeszítést a projektek földrajzi hatályának és a fenntartható és intelligens növekedéshez való hozzájárulásának javításáért;

Innováció és versenyképesség

35.

üdvözli az innovációs projektek számára biztosított EBB-hitelek határozott növekedését, amely hitelek 2015-ben 18,7 milliárd eurót tettek ki, szemben a 2008-as 10 milliárd EUR alatti összeggel, és azon a véleményen van, hogy ezt tovább kell növelni; sürgeti az EBB-t e törekvés folytatására, valamint arra, hogy a jövőt szolgáló technológiák kifejlesztésére összpontosítson, mint például az energiahatékony közlekedés, a robotika, a biogazdaság, a digitális gazdaság vagy a jobb életet szolgáló új egészségügyi eljárások; úgy véli, hogy az InnovFin és a FinTech előtérbe helyezése hozzáadott értékkel rendelkező projekteket fog vonzani a tagállamokban; úgy véli, hogy az EBB fokozhatná az innovációnak nyújtott támogatást az oktatásra és képzésre, illetve az induló és növekvő vállalkozásokra irányuló célzott beruházások révén és különösen a kevésbé fejlett régiókban;

36.

felhívja az EBB-t, hogy a közlekedési projektek finanszírozása során vegye figyelembe a turizmust, és keressen azzal szinergiákat az uniós idegenforgalmi ágazat fejlesztésének és versenyképességének előmozdítása érdekében;

37.

úgy véli, hogy egy innovatív és hatékony gazdaságnak fejlett és minőségi közlekedési rendszerekre és infrastruktúrára van szüksége, és hogy ezeknek a prioritások között kell szerepelniük, külön figyelmet fordítva az EU keleti régiójára, valamint az olyan innovatív multimodális infrastrukturális megoldásokra, mint a rövid multimodális alagutak, a hidak vagy a kompok a ritkán lakott területeken;

38.

felhívja az EBB-t, hogy fokozza a tanácsadó platformján keresztül történő technikai segítségnyújtás kiépítésére irányuló erőfeszítéseit a legjobb irányítási gyakorlatok előmozdítása érdekében;

A fiatalok munkanélküliségének kezelése

39.

hangsúlyozza, hogy az EBB-nek fejlesztenie kellene a „Munkahelyek a fiatalok számára – Beruházás a készségekbe” című programját és az oktatásba, illetve a humántőkébe való beruházást, a fiatalok megfelelő készségekkel való felruházása, és a kkv-kban és közepes piaci tőkeértékű vállalatokban a fiatalok foglalkoztatásához kötődő finanszírozáshoz való hozzáférés biztosítása érdekében;

40.

véleménye szerint az EBB-nek a 25 %-nál magasabb ifjúsági munkanélküliséggel rendelkező régiókban lazítania kellene a kedvezményezett cégekre vonatkozó követelményrendszeren, a projektek életképességének kockáztatása nélkül, a fiatalok vállalkozókedvének fellendítése és a cégalapítások elősegítése érdekében;

41.

emlékeztet arra, hogy az EBB megbízható beruházási projektekre irányuló beruházásai segíthetik a társadalmi befogadás ösztönzését, különösen azokban a tagállamokban, ahol magas a munkanélküliségi ráta és alacsony a termelékenység; felszólítja az EBB-t, hogy fejlessze tovább stratégiai tervezési programját, a munkanélküliség magas arányának kezelése érdekében; üdvözli, hogy az EBB szociális lakhatási projektekre irányuló támogatása folyamatosan nőtt az utóbbi években, és felhívja az EBB-t, hogy erősítse tovább szociális lakhatási projektekbe tett befektetéseit;

42.

hangsúlyozza, hogy az EBB rezilienciajavítási kezdeményezése keretében magas színvonalú projektekre kell összpontosítani, valamint kiemeli a javasolt uniós külső beruházási terv keretében az EBB-nek szánt szerep fontosságát a szegénységet kiváltó okok kezelésére képes, ellenállóbb gazdaságok kiépítésében; hangsúlyozza a különösen a fiatalokra és a nőkre összpontosító EBB-kezdeményezések fontosságát, amelyek hozzájárulnak a szociális szempontból fontos ágazatokba – például a vízellátásba, az egészségügybe és az oktatásba – irányuló beruházásokhoz vagy növelik a vállalkozások és a magánszektor támogatását;

Éghajlat-politika

43.

tudomásul veszi, hogy az EBB 2015-ben nyilvános konzultációt követően formális éghajlat-politikai stratégiát tett közzé, amely a Párizsi Megállapodás tagállami és nemzetközi végrehajtásának elősegítésére irányul; megjegyzi, hogy végre kell hajtani az EBB által 2015-ben elfogadott éghajlat-politikai stratégiát, és kéri a stratégiában foglalt intézkedések végrehajtására vonatkozó konkrét jelentéstételt;

44.

felszólítja az EBB-t, hogy fokozza éghajlatváltozással kapcsolatos szerepvállalását, mely területhez a 2015-ben jóváhagyott projektek 27 %-a kötődött, és amely összesen 20,6 milliárd eurót ért el, ami az egy évben az EBB által e célra fordított eddigi legnagyobb összeg, míg az EBB által a múlt évben jóváhagyott projektek közel 50 %-ának az éghajlatváltozás és a környezet állt a középpontjában; ismételten aláhúzza a fosszilis energiaforrásoktól való eltávolodás, a megújuló energiaforrások való közeledés és az energiahatékonyság javítása fontosságát összhangban az Európai Unió által 2015 márciusában tett kötelezettségvállalással, amelynek értelmében szén-dioxid-kibocsátásait 2030-ig legalább 40 %-kal csökkenti; rávilágít annak fontosságára, hogy nyújtsanak pénzügyi támogatást a saját energiaforrások számára, hogy Európa leküzdhesse nagy arányú függőségét a külső energiaforrásoktól, és biztosítva legyen az energiaellátás biztonsága;

45.

ösztönzi az EBB-t, hogy folytassa a fenntartható, biztonságos, éghajlatbarát és innovatív közlekedési megoldások támogatását, valamint a csökkent mozgásképességű utasok hozzáférésének előmozdítását; hangsúlyozza, hogy az Unió számára prioritás az, hogy elegendő finanszírozást biztosítson az európai hozzáadott értékkel bíró projektekhez, többek között a határokon átnyúló közlekedési összeköttetésekhez és különösen a határokon átnyúló, elhagyott vagy felszámolt regionális vasúti összeköttetésekhez; hangsúlyozza, hogy az európai beruházási politikában fokozott figyelmet kell fordítani a horizontális kérdésekre, különösen azon jövőbeli közlekedési eszközök és szolgáltatások esetében, amelyekhez az alternatív energiahálózatok és telekommunikációs hálózatok egyidejű és koherens fejlesztésére lesz szükség;

46.

hangsúlyozza az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében a COP21 által a közlekedés vonatkozásában kitűzött célok fontosságát; hangsúlyozza, hogy pénzügyi eszközöket kell rendelkezésre bocsátani a közútról vasútra és tengeri, illetve belvízi közlekedésre történő modális váltás megvalósulásához; ragaszkodik ahhoz is, hogy fordítsanak figyelmet a tiszta energiákba és modern közlekedési szolgáltatásokba való beruházásokra; ebben a vonatkozásban javasolja az e célt szolgáló speciális finanszírozási eszközök, például a tiszta közlekedést támogató európai mechanizmus (ECTF) kapacitásainak növelését;

47.

hangsúlyozza, hogy a beruházásoknak a külső költségek minimalizálásán kell alapulniuk, ideértve az éghajlatváltozás miatt keletkező költségeket is, ezáltal csökkentve a jövőbeli állami költségvetésekre nehezedő kihívásokat;

48.

felhívja a Bizottságot és az EBB-t, hogy támogassák a fenntartható városi mobilitásba való beruházásokat, amelyek ideális esetben fenntartható városi mobilitási terveken alapulnak, megfelelő kritériumokkal a közúti torlódások, az éghajlatváltozás, a lég- és zajszennyezés, illetve a közúti balesetek csökkentése érdekében;

49.

megjegyzi, hogy az infrastruktúrák építése és karbantartása miatt az adófizetőkre, és általában az állami finanszírozásra nehezedő terhek csökkentése érdekében a köz- és magánszféra partnerség típusú közlekedési infrastrukturális projekteknek általában a „használó fizet” elven kell alapulniuk;

50.

javasolja, hogy a hitelnyújtási műveletekkel a kisebb méretű, hálózaton kívüli, decentralizált, a polgárokat és közösségeket bevonó, megújuló energiaforrásokra irányuló projekteket célozzák, továbbá az EBB valamennyi politikájába és műveletébe integrálják az energiahatékonyság elsődlegességének elvét;

Külső hitelezési megbízatás

51.

emlékeztet, hogy az EBB külső politikájának, és különösen a regionális technikai operatív iránymutatásoknak összhangban kell lenniük az Európai Unió külső tevékenységére vonatkozóan az EUSZ 21. cikkében, valamint az az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott célokkal;

52.

ragaszkodik az EU külső fellépésekre szolgáló összes pénzügyi eszközének összehangolásához és egyszerűsítéséhez, beleértve az EBB ellenálló képességgel kapcsolatos kezdeményezését, a jövőbeni uniós külső beruházási tervet és az EBB külső megbízatásának felülvizsgálatát; különösen elvárja, hogy a frissített regionális technikai operatív iránymutatásokat vagy az uniós célkitűzések és az EBB külső fellépése közötti kapcsolatot meghatározó bármilyen egyéb hasonló dokumentumot az eddigieknél részletesebb formában készítsék el;

53.

elvárja, hogy az EBB külső megbízatásának felülvizsgálata keretében a költségvetési hatóság két ága ambiciózus szintű előirányzatokban állapodjon meg a keleti szomszédság tekintetében, figyelembe véve, hogy a keleti szomszédság vonatkozásában a felső határt 2017 közepére elérik, és lehetséges, hogy az EBB nem lesz képes a hitelezés folytatására a régióban a külső megbízatás teljes időszaka alatt;

54.

hangsúlyozza, hogy az EBB tevékenységének hozzá kell járulnia a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend megvalósításához, és e célból felszólítja az EBB-t, hogy erősítse meg kapacitásait a projekteknek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendre gyakorolt hatása alapján történő értékeléséhez, beleértve a társadalmi, nemi, környezeti és éghajlati hatásokat; üdvözli az EBB arra irányuló jelenlegi munkáját, hogy kidolgozzon egy nemekkel kapcsolatos stratégiát, hogy 2015 decemberében elfogadta a külső hitelezési megbízatásával kapcsolatos éghajlat-változási stratégiát, és vállalta, hogy a fejlődő országokban megvalósuló beruházásaiban 2020-ig 35 %-kal növeli az éghajlatváltozással kapcsolatos projektek részesedését; kiemeli, hogy az EBB-nek – többek között a szabad, előzetes és tájékozott hozzájárulás (FPIC) elvének alkalmazása segítségével – biztosítania kell a projektekkel kapcsolatos megfelelő nyilvános konzultációk lefolytatását a földterületen és természetes erőforrásokon alapuló beruházásokban érintett őslakos közösségekkel;

55.

üdvözli az EBB fejlesztési műveleteit a Cotonoui Megállapodás keretében, valamint a 2014–2020-ra szóló külső hitelezési megbízatását, amely az EBB külső műveletei számára 30 milliárd eurónyi uniós garanciát biztosít; hangsúlyozza a (többek között az EUSZ 21. cikkében és az EUMSZ 208. cikkében foglalt) uniós szerződéses kötelezettségeknek, az EU külső tevékenységére vonatkozó alapelveknek, az EU emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó stratégiai keretének és cselekvési tervének, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának és a fejlesztéshatékonysági alapelveknek (beleértve az addicionalitást, a kedvezményezett országok felelősségvállalását, a kedvezményezett országok fejlesztési stratégiáival való összhangot és a projektek kiválasztása során az átláthatósági követelményeket) való megfelelést; rámutat továbbá a 16. sz. európai számvevőszéki különjelentésre, amely dokumentált értékelés biztosítására kéri a Bizottságot arról, hogy az uniós támogatás eredményeként az EU fejlesztési céljainak szempontjából milyen többletérték áll elő;

56.

sürgeti az EBB-t az EU-n kívüli projektjei előzetes és utólagos hatáselemzésének javítására, biztosítandó azok sikeres végrehajtását, többletérték-termelését és a helyi közösségek számára fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó célkitűzésnek való teljes körű megfelelését;

57.

üdvözli, hogy az EBB eredménymérési keretének (ReM) köszönhetően nőtt az átláthatóság és elszámoltathatóság; kéri, hogy az értékelés során a ReM keretében végzett mérésen átesett közel 400, véletlenszerűen kiválasztott projektet értékeljék újra azt követően, hogy a független szakértők által végzett értékelés lezárult; kéri, hogy ezen utólagos értékelés eredményeiről számoljanak be a Parlamentnek;

58.

emlékeztet arra, hogy az EBB által igénybe vett többi pénzügyi közvetítő (különösen a kereskedelmi bankok, illetve a mikrofinanszírozási intézmények és szövetkezetek) magas szintű átláthatóságának biztosításához az EBB-nek garantálnia kell, hogy a közvetített hiteleket a többi hiteltípussal megegyező átláthatósági kritériumoknak vetik alá;

59.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EBB EU-n kívüli tevékenységeire vonatkozó jelentés semmilyen adatot nem tartalmaz a nemteljesítő hitelek mennyiségét és számát illetően; kéri, hogy az EBB adjon éves áttekintést a Parlament számára a fenntartható fejlesztéshez nyújtott finanszírozása során felmerült fizetési haladékokról és veszteségekről; kéri, hogy ezeket az információkat a finanszírozás módja és a régió szerint lebontva bocsássák rendelkezésre;

60.

politikai vitát sürget a Parlament bevonásával az EBB-nek az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankkal (AIIB) tervezett együttműködéséről; aggodalommal állapítja meg, hogy ez idáig az AIIB irányítási struktúrája nem irányozta elő az érdekelt felek megfelelő bevonását a projektfinanszírozási döntésekbe, és hogy a nyilvánosan rendelkezésre álló projektdokumentációkból hiányoznak azon környezetvédelmi és szociális intézkedések teljesítésére vonatkozó részletek, amelyeket az AIIB hitelezőitől megkövetel; kéri, hogy az EBB hozzon létre szinergiákat és lehetőség szerint vonjon össze erőforrásokat más regionális fejlesztési bankokkal annak biztosítása érdekében, hogy tevékenységeik terén ne alakuljon ki verseny közöttük; fontosnak tartja, hogy a tőkebevonás feltételeként az EBB magas szintű normákat javasoljon az átláthatóság, illetve a szociális és környezetvédelmi teljesítmény terén az egyéb fejlesztési bankokkal való együttműködése során; felhívja az EBB-t annak biztosítására, hogy az EBB által társfinanszírozott projektekben részt vevő vállalatok számára legyen előírás az egyenlő díjazás és a bérek átláthatósága elvének és a férfiakkal és nőkkel szembeni egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltak szerint; rámutat továbbá arra, hogy a projektek kiválasztásával kapcsolatos döntéshozatal során az EBB-nek figyelembe kell vennie a pályázó vállalkozások vállalati társadalmi felelősségvállalás tekintetében elfogadott intézkedéseit;

61.

jóváhagyja azt, hogy az Európai Tanács támogatta a fenntartható növekedés és a társadalmi kohézió támogatását célzó kiegészítő finanszírozásnak a déli szomszédságban és a nyugat-balkáni országokban való gyors mobilizálására irányuló EBB-kezdeményezést; emlékeztet rá, hogy az EBB technikai segítségnyújtási eszköze a jóváhagyott finanszírozás lényeges kiegészítője, különösen a szegény országokban; felszólítja az EBB-t, hogy vegye figyelembe a helyi környezetet, amikor harmadik országokban hajt végre beruházást; sürgeti az EBB-t, hogy fokozza a tényleges tulajdonosokkal és a pénzeszközök végső kedvezményezetteivel kapcsolatosan az átláthatóságot, különösen amikor a finanszírozás magántőkealapokon nyugszik; úgy véli, hogy a pénzügyi közvetítők igénybevételének lehetőségét szigorítani kell e tekintetben;

62.

felszólítja az EBB-t, hogy vegye figyelembe a helyi környezetet, amikor harmadik országokban hajt végre beruházást; emlékeztet arra, hogy a harmadik országokban végrehajtott beruházások nem alapulhatnak kizárólag nyereségorientált megközelítésen, hanem a hosszú távú, magánszektor hajtóerején alapuló fenntartható gazdasági növekedésre és a szegénységnek a munkahelyteremtés és termelői erőforrásokhoz való jobb hozzáférés révén történő csökkentésére is törekednie kell; úgy véli, hogy a pénzügyi közvetítők igénybevételének lehetőségét szigorítani kell e tekintetben;

63.

megjegyzi, hogy a déli szomszédságra és a Nyugat-Balkánra irányuló EBB-rezilienciajavítási kezdeményezésre úgy kell tekinteni, mint a külső beruházási terv kidolgozására irányuló új bizottsági kezdeményezés kiegészítésére;

64.

hangsúlyozza, hogy a különböző érdekelteknek nyújtott projektfinanszírozásban való részvétel kapcsán fokozni kell a bank láthatóságát, különösen az Európai Unión kívül, ami kulcsfontosságú a helyi polgárok arra vonatkozó jogainak megismertetéséhez, hogy fellebbezhetnek és panaszt nyújthatnak be a panasztételi mechanizmust kezelő irodához és az európai ombudsmanhoz;

65.

felszólítja az EBB-t, hogy szorosan kövesse figyelemmel a fejlődő országokat, különösen a konfliktus sújtotta és rendkívül szegény országokat, és sürgeti az EBB-t, hogy továbbra is tevékenyen mozdítsa elő a fejlődő országokban a fenntartható fejlődést; felhívja az EBB-t, hogy munkáját egyeztesse az Afrikai Fejlesztési Bankkal (AfDB) annak érdekében, hogy hosszú távú beruházások finanszírozására kerülhessen sor a gazdasági fejlődés szolgálatában; üdvözli, hogy a jobb projekteredmények elérése érdekében az uniós támogatások egyre nagyobb mértékben egészülnek ki EBB-s hitelekkel a fejlődő országokban.

66.

tudomásul veszi a Bizottság által az Európai Beruházási Bank (EBB) külső hitelezési megbízatásáról készített félidős felülvizsgálat eredményeit; hangsúlyozza, hogy az EBB-nek fejlesztési megbízatása van, és a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia elvének kell vezérelnie; sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy az EBB által finanszírozott projektek összhangban álljanak az uniós szakpolitikákkal és tiszteletben tartsák az európai érdekeket, valamint hangsúlyozza, hogy az EBB-nek mint az EU pénzügyi szervének az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival összhangban kell működnie;

67.

tudomásul veszi azt a pozitív tényt, hogy egyes régiókban az odaítélt finanszírozás százalékos aránya a félidőben megközelítette a regionális felső határt; ezt arra vonatkozó jelzésnek tekinti, hogy lehetséges és kívánatos is az uniós prioritások pontosabb meghatározása a külpolitikai célkitűzésekre adott válaszok javítása érdekében, például a migrációs válságra adott válasz esetében;

68.

felhívja a Bizottságot, hogy hozza létre az EBB EU-n kívüli műveleteinek az Unió külső fellépését vezérlő általános elveknek való megfeleléséről szóló éves jelentés készítésének keretét; támogatja a félidős felülvizsgálat azon következtetését, hogy frissíteni kell az EBB regionális technikai operatív iránymutatásait, az EKSZ-szel szoros együttműködésben, annak érdekében, hogy jobban tükrözzék az EBB uniós prioritásoknak való megfelelését; felhívja a Bizottságot, hogy használja ezt a frissítést az EUSZ 21. cikkének való megfelelésről szóló EBB-jelentéstétel alapjainak kialakítására; úgy ítéli meg, hogy az EBB-nek szánt esetleges kiegészítő összeget csak akkor kellene felszabadítani, ha e jelentés tárgyában előrelépés történik;

69.

felhívja az EBB-t, hogy fordítson nagyobb figyelmet műveleteinek az emberi jogok és a munkavállalói jogok terén gyakorolt hatására, és hogy a szociális normákra vonatkozó politikáját fejlessze a bankszektor emberi jogi politikájává; javasolja, hogy ebből a célból a projektértékeléseibe foglaljon bele emberi jogi referenciakritériumokat;

Menekültügyi válság és migráció az EU-ban

70.

felkéri az EBB-t a migráns- és menekültügyi válság leküzdésére irányuló erőfeszítéseinek folytatására a cél- és tranzitországokban sürgősségi projektek finanszírozása, és amennyiben lehetséges, a származási országokban pedig hosszú távú, munkahelyteremtésre és a növekedés fokozására törekvő beruházások biztosítása révén;

71.

felkéri az EBB-t a szociális lakhatási projektek hitelezésére irányuló tevékenységeinek folytatására, hogy meg lehessen birkózni az uniós tagállamokba érkező menekültek nagy számával, különösen Görögországban és Olaszországban;

72.

ragaszkodik ahhoz, hogy az EBB-nek biztosítania kell az átláthatóság és az intézményi elszámoltathatóság legmagasabb szintjét; kiemeli a tényt, hogy az EBB évről évre három különféle jelentést terjeszt az Európai Parlament elé a tevékenységeiről, illetve hogy az EBB elnöke és személyzete rendszeresen részt vesz meghallgatásokon az Európai Parlament és annak különféle bizottságai kérésére; úgy véli, hogy ugyanakkor van még mit javítani, tekintettel az EBB tevékenységeinek fokozott parlamenti felügyeletére; e tekintetben üdvözli az EBB és a Parlament által közötti intézményközi megállapodás aláírását az információcseréről, kitérve többek között a képviselők azon lehetőségére, hogy írásbeli kérdéseket intézhessenek az EBB elnökéhez;

73.

üdvözli az EBB azon kötelezettségvállalását, melynek célja a kényszerű migráció jelensége elleni küzdelem és a migrációs válság által különösen sújtott országokban való fellépés, nevezetesen a humanitárius fellépés megerősítése, a gazdasági növekedés támogatása, az infrastruktúra kiépítése és munkahelyteremtés révén; e tekintetben üdvözli az EBB válságokra való válaszadási és rezilienciajavítási kezdeményezését, melynek célja az Európa déli szomszédságában és a Balkán-félszigeten lévő országoknak szánt segély 6 milliárd euróval történő növelése; kéri, hogy ez a kezdeményezés legyen valóban kiegészítő jellegű az EBB-nek a régióban jelenleg zajló tevékenységei tekintetében;

74.

felhívja az EBB-t, hogy mielőbb hajtsa végre az AKCS-országokkal összefüggő migrációs csomagot, és ragaszkodik ahhoz, hogy a finanszírozott projektek prioritásként a szubszaharai régión belüli kényszerű migráció megelőzésére összpontosítanak;

75.

üdvözli a Bizottságnak az európai külső beruházási terv elkészítésére vonatkozó javaslatát, melynek célja a migráció kiváltó okainak kezelése a fenntartható fejlesztési célok eléréséhez való hozzájárulás révén; e tekintetben azt várja, hogy az EBB játsszon jelentős szerepet, különösen azáltal, hogy kiegészítő finanszírozást nyújt a magánszektorbeli kedvezményezetteknek;

76.

felszólítja az EBB-t, hogy vezessen be szigorú kritériumokat az összeférhetetlenségre, csalásra és korrupcióra vonatkozóan a közérdek megóvása érdekében;

77.

felhívja az EBB-t, hogy javítsa a nemzeti kormányok, regionális és helyi hatóságok részvételét; ösztönzi az EBB-t, hogy segítse elő a bevált gyakorlatok cseréjét és fokozza az EBB nemzeti hivatalainak bevonását;

o o

78.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és az EBB-nek, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 169., 2015.7.1., 1. o.

(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0200.

(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0363.

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/132

P8_TA(2017)0199

A bányászati hulladékról szóló irányelv végrehajtása

Az Európai Parlament 2017. április 27-i állásfoglalása a bányászati hulladékról szóló irányelv (2006/21/EK) végrehajtásáról (2015/2117(INI))

(2018/C 298/17)

Az Európai Parlament

—	tekintettel az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről és a 2004/35/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. március 15-i 2006/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) (a továbbiakban: az irányelv),

—	tekintettel a pénzügyi biztosíték nyújtására vonatkozó technikai iránymutatásokról szóló, 2009. április 20-i 2009/335/EK bizottsági határozatra (2),

—	tekintettel a 2006/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletével összhangban a hulladékkezelő létesítmények osztályozása során alkalmazandó kritériumok meghatározásáról szóló, 2009. április 20-i 2009/337/EK bizottsági határozatra (3),

—	tekintettel a hulladékok jellemzésével kapcsolatos technikai követelmények kidolgozásáról szóló, 2009. április 30-i 2009/360/EK bizottsági határozatra (4),

—	tekintettel a 2006/21/EK irányelv 22. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett információk összehangolásáról és rendszeres továbbításáról, valamint a 18. cikkében említett kérdőívről szóló, 2009. április 29-i 2009/358/EK bizottsági határozatra (5),

—

tekintettel az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről szóló 2006/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 22. cikke (1) bekezdése f) pontjának végrehajtása céljából az inert hulladék fogalmának kiegészítéséről szóló, 2009. április 30-i 2009/359/EK bizottsági határozatra (6),

—	tekintettel a 2006/21/EK irányelv végrehajtásáról szóló, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett bizottsági jelentésre (COM(2016)0553),

—	tekintettel a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló, 2004. április 21-i 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (7),

—

tekintettel az Európai Parlament Kutatószolgálata által a bányászati hulladékról szóló irányelvről készített 2017. januári európai végrehajtás-értékelési tanulmányra, beleértve az annak I. mellékletében szereplő, „Az ásványinyersanyag-kitermelés során keletkező hulladék nem megfelelő kezelésével kapcsolatos, magas környezeti és egészségi kockázattal járó technológiák alternatíváinak feltárása: Az ásványinyersanyag-kitermelő iparágak előtt álló, a körforgásos gazdaság koncepciójával összefüggésben felmerülő kihívások, kockázatok és lehetőségek” című elemzésre (8),

—	tekintettel a cianidos bányászati technológiáknak az Európai Unióban való általános betiltásáról szóló, 2010. május 5-i állásfoglalására (9),

—	tekintettel „A vörösiszap-katasztrófa tanulságairól, öt évvel a Magyarországon bekövetkezett baleset után” című, 2015. október 8-i állásfoglalására (10),

—	tekintettel „Az anyagkörforgás megvalósítása – a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett COM(2015)0614 bizottsági közleményre,

—	tekintettel az iparikatasztrófa-kockázatok megosztását szolgáló uniós szintű eszköz létrehozásáról szóló bizottsági megvalósíthatósági tanulmányra (11),

—	tekintettel eljárási szabályzatának 52. cikkére,

—	tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A8-0071/2017),

mivel ásványinyersanyag-kitermelésből származó veszélyes hulladék kiömlésével járó két jelentős baleset következményeként elfogadták az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről szóló irányelvet, melynek célja, hogy a lehetőségekhez mérten megelőzze és csökkentse a kitermelési hulladék kezelése nyomán a környezetre gyakorolt káros hatásokat és az emberi egészséget fenyegető kockázatokat;

B.	mivel az irányelv tagállamok általi átültetésére vonatkozó határidő 2008. május 1-jén lejárt, és csaknem valamennyi tagállam elmaradt az ütemezéstől az irányelvben foglaltaknak nemzeti jogszabályaikba való átültetése terén;

C.	mivel a Bizottság „meg nem felelés” miatt kötelezettségszegési eljárásokat indított 18 olyan tagállam ellen, amely elmulasztotta az irányelv megfelelő módon és teljes egészében való átültetését; mivel ráadásul 2016. november végén négy ügy még mindig folyamatban volt;

mivel a Bizottság az irányelv elfogadása után 11 évvel még nem fogadta el az irányelv 22. cikke (1) bekezdésének c) pontjában előírt, ellenőrzésekre vonatkozó iránymutatást; mivel a Bizottság által nyújtandó szilárd iránymutatásokra való igényt egyértelműen alátámasztja az is, hogy nincsen meghatározva részletesen, hogyan kell elvégezni egy vizsgálatot, és hogy a tagállamok eltérően értelmezik az irányelv előírásait;

E.	mivel tíz tagállam arról számolt be, hogy nemzeti határain belül nincsen „A” osztályba sorolt létesítmény;

mivel a jelenlegi hároméves jelentéstételi rendszer korlátai, melyeket a tagállamok által rendelkezésre bocsátott információk közötti eltérések és az irányelv egyes rendelkezéseinek valószínű félreértelmezése is alátámasztottak, arra utalnak, hogy a rendelkezésre álló adatok nem kielégítő minősége nem teszi lehetővé az irányelv gyakorlati végrehajtásának áttekintését és értékelését;

G.	mivel a 2009/335/EK bizottsági határozat nem érinti az irányelv 14. cikkét, amely előírja, hogy a pénzügyi biztosíték annak feltételezésén alapuljon, hogy a rehabilitációs munkálatot harmadik fél végzi;

H.	mivel nincs olyan uniós szintű adatbázis, amely tartalmazná az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladék kezelésére szolgáló létesítményeket;

I.	mivel a kőfejtésből és a bányászati iparból származó hulladék az Európai Unióban keletkező hulladék teljes volumenének igen nagy részét teszi ki (2012-ben mintegy 30 %), amelynek egy része veszélyes hulladék;

J.	mivel az Unió rendkívüli mértékben függ a harmadik országokból származó nyersanyag-behozataltól, és jelentős számú természeti erőforrás gyors kimerülésére lehet számítani; mivel e harmadik országok környezetvédelmi és egészségügyi jogszabályai gyakran nem olyan szigorúak, mint az Unióéi;

K.	mivel „Az anyagkörforgás megvalósítása – a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv” című (COM(2015)0614) bizottsági közlemény nem gondoskodott az irányelv jogalkotási felülvizsgálatáról;

L.	mivel a körforgásos gazdaságra való átállás jelentős belső környezetvédelmi előnyökkel szolgál, és kulcsfontosságú az Unió hosszú távú versenyképessége szempontjából;

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a tagállamok (EU-27) (12) bizonyos átültetési problémákkal szembesültek az időzítés, a minőség vagy mindkettő vonatkozásában, és hogy az irányelv megfelelő gyakorlati alkalmazása egyelőre nem várható valamennyi tagállamban, tekintettel a „meg nem felelés” miatt folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárásokra;

felhívja az érintett tagállamokat és a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb gondoskodjanak az irányelv helyes és teljes körű átültetéséről és végrehajtásáról; felkéri a Bizottságot, hogy e pontos és teljes körű átültetés biztosítása érdekében nyújtson kellő iránymutatást a tagállamok számára;

hangsúlyozza, hogy az irányelv 22. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott ellenőrzésekre vonatkozó iránymutatások hiánya nemcsak hátráltatja az irányelv eredményes és hatékony gyakorlati alkalmazását, hanem emiatt az egyes üzemeltetők és a hatóságok a megfelelés és végrehajtás kapcsán felmerülő költségei is tagállamonként változóak;

sürgeti ezért a Bizottságot, hogy minél előbb, de mindenképpen legkésőbb 2017 végéig fogadjon el konkrét ágazatspecifikus iránymutatásokat – ezen belül egy fogalommeghatározást – a hulladékot kibocsátó ásványinyersanyag-kitermelő iparágakban végzett ellenőrzésekről;

felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa az illetékes tagállami hatóságok által végzett, előre be nem jelentett helyszíni ellenőrzések lehetőségét;

úgy véli, hogy a 18. cikk (1) bekezdésében foglalt jelenlegi jelentéstételi rendszer nem felel meg a célnak és nem eredményes a tekintetben, hogy nem teszi lehetővé a végrehajtással kapcsolatos teljes kép áttekintését és felmérését, ugyanakkor szükségtelen terhet ró a tagállamokra és a Bizottság szolgálataira, ezáltal csökkentve a hatékonyságot is;

e tekintetben hangsúlyozza az adatgyűjtési eszköz (a kérdőív (13)) hiányos kidolgozását, amely kétértelmű olvasatot tesz lehetővé, és ezáltal a használatával készített jelentések inkább a nemzeti szinten elfogadott intézkedésekről szólnak, nem pedig arról, hogy azokat hogyan ültették át a gyakorlatba, különös tekintettel az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladékot kezelő létesítményekre;

hangsúlyozza, hogy a tagállamok által az irányelv hatálya alá tartozónak tartott létesítményeik számával kapcsolatosan rendelkezésre bocsátott egyes számadatok nem tűnnek hihetőnek, ugyanis egyes esetekben ez a szám viszonylag alacsony a nyersanyag-kitermelésből származó hulladék nemzeti szintű teljes mennyiségére vonatkozóan más információforrásból származó adatokhoz képest;

felszólít arra, hogy prioritásként és még a harmadik jelentéstételi időszakra (2014–2017) vonatkozó közelgő határidők előtt kellő időben el kell végezni a jelenlegi jelentéstételi mechanizmus – és azon belül a kérdőív – reformját, hogy lehetővé váljon az irányelv gyakorlati végrehajtásának megfelelő értékelése a harmadik és az azt követő jelentéstételi időszak alapján; felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy a jelentéstételi mechanizmusba építsen bele egy arra vonatkozó kötelezettséget, hogy a környezeti hatással kapcsolatos valamennyi adatot meg kelljen adni;

10.

javasolja a 2009/358/EK bizottsági határozat III. mellékletében szereplő kérdőív oly módon történő javítását, hogy a tagállamoknak kötelező legyen kimerítő, naprakész és megbízható adatokat benyújtani az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladék kezelésére szolgáló, területükön található létesítményekről; azt javasolja, hogy a kiválasztott reformmegközelítésnek rendelkeznie kellene az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladék kezelésére szolgáló létesítményekre vonatkozó adatbázis létrehozásáról és könnyű naprakésszé tételéről, mivel ez hozzájárulna ahhoz, hogy fel lehessen vázolni az irányelv gyakorlati végrehajtásának módját, valamint uniós szinten ellenőrizni és értékelni lehessen azt; megjegyzi, hogy egyéb megközelítéseket is meg lehetne fontolni, például követendő mintaként az irányelv 18. cikke (1) bekezdése szerinti, példaszerűen elkészített nemzeti jelentést lehetne használni, valamint hogy az ilyen fejlesztéseknek ki kellene zárniuk a benyújtandó adatokkal kapcsolatos eltérő tagállami értelmezéseket;

11.

sajnálja, hogy a Bizottság csak egy, mind az első, mind a második jelentéstételi időszakra (2008–2011 és 2011–2014) vonatkozó végrehajtási jelentést tett közzé ahelyett, hogy az irányelv 18. cikkének (1) bekezdésében előírtak szerint háromévente egyet tett volna közzé, így a nyilvánosságot hosszú évekig nem tájékoztatta az irányelv végrehajtásáról (illetve annak elmulasztásáról), és ezzel késleltette az irányelv teljes körű végrehajtását célzó további fellépéseket, amellyel kapcsolatban nem szabad megfeledkezni arról, hogy egy olyan gazdasági tevékenységgel foglalkozik, amely jelentős környezeti, egészségi és társadalmi hatásokkal bír; felszólítja a Bizottságot, hogy szigorúan tartsa tiszteletben azt az előírást, amely szerint háromévente jelentést kell tenni;

12.

elismeri, hogy a tagállamok többsége elfogadta az irányelvben meghatározott rendelkezések végrehajtásához szükséges intézkedéseket; felhívja a figyelmet arra, hogy a tagállamok közötti értelmezési különbségek azt mutatják, hogy további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy valamennyi tagállam hasonlóan értelmezze és alkalmazza az irányelv alapvető fogalmait, és ezáltal Unió-szerte egyenlő versenyfeltételek érvényesüljenek;

13.

üdvözli a Bizottság arra irányuló terveit, hogy általános iránymutatást bocsásson ki az irányelvben meghatározott rendelkezések végrehajtása tekintetében, ami előrelépést tenne lehetővé mind az irányelvnek való megfelelés, mind annak végrehajtása terén, ideértve a bányászati hulladékkezelő létesítmények teljes életciklusát az engedélyezéstől a rehabilitáción át egészen a bezárást követő ellenőrzésig; felhívja a figyelmet az irányelv alapvető rendelkezéseivel kapcsolatos számos értelmezési problémára és félreértésre (például azzal kapcsolatban, hogy a tagállamokban találhatóak-e az irányelv hatálya alá tartozó létesítmények vagy sem);

14.

rendkívül aggasztónak tartja a folyamat hiányos voltát az „A” osztályba sorolt, nagyobb kockázatot jelentő létesítmények megfelelő besorolása és engedélyezése tekintetében, és figyelmeztet arra, hogy a külső vészhelyzeti tervek az EU területén található „A” osztályba sorolt létesítmények mintegy 25 %-a esetében hiányoznak; ezért felhívja a tagállamokat arra, hogy területükön véglegesítsék a létesítmények megfelelő osztályozását, valamint legkésőbb 2017 végéig fogadják el a hiányzó külső vészhelyzeti terveket;

15.

aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az irányelv 18. cikkének (1) bekezdése értelmében benyújtott nemzeti jelentések alapján úgy tűnik, hogy számos uniós tagállam nem azonosította pontosan, mely létesítmények tartoznak az irányelv hatálya alá, különösen azon létesítmények tekintetében, amelyeket az „A” osztályba kellene sorolni;

16.

kiemeli a jelenlegi zagytározók minőségére vonatkozó információk beszerzésének jelentőségét; felszólítja a tagállamokat, hogy az emberi egészség és a környezet védelme érdekében javítsák a gátak biztonságosságát, különösen az „A” osztályba sorolt létesítmények esetében;

17.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az érintett helyi közösségeket bevonják az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezelésére irányuló, veszélyes anyagokat alkalmazó projektek tervezési szakaszába is, továbbá hogy a teljes engedélyezési eljárás, illetve a már megadott engedély frissítése vagy feltételeinek naprakésszé tétele során biztosítsák az átláthatóságot, valamint a polgárok tényleges bevonását; ismételten hangsúlyozza az Espooi és az Aarhusi Egyezmény jelentőségét e tekintetben; felszólítja a Bizottságot, hogy készítsen egy adatbázist a helyi közösségek bevonásának fokozására vonatkozó bevált gyakorlatokról;

18.

felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a környezet, valamint a polgárok egészségének védelmét célzó, hatékonyabb intézkedésekre, ugyanis bebizonyosodott, hogy egyes tagállamok nem képesek megakadályozni a bizonyos szereplők általi talaj- és vízszennyezést;

19.

megjegyzi, hogy a hatóságokra és az üzemeltetőkre szükségtelen mértékű adminisztratív teher hárul az inert hulladék és a nem szennyezett talaj kezelésével összefüggésben, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kerüljék az engedélyezési folyamatok közötti átfedéseket, figyelembe véve az ágazati jellemzőket, valamint az egészségügyi, biztonsági és környezeti következményeket;

20.

sürgeti a Bizottságot, hogy végezzen vizsgálatot az irányelv 14. cikke és a 2009/335/EK bizottsági határozat tagállamokban történő végrehajtásáról és arról, hogy a megállapított pénzügyi biztosítékok elégségesek-e és megfelelnek-e a célnak;

21.

felhívja a figyelmet a cianidos bányászati technológiáknak az EU területén való teljes betiltásáról szóló, fent említett 2010. május 5-i állásfoglalására, különösen arra való tekintettel, hogy az „A” osztályba sorolt létesítmények engedélyezése terén a végrehajtás sok kívánnivalót hagy maga után, és megismétli arra irányuló felhívását, hogy a Bizottság a lehető leghamarabb tegyen javaslatot a cianidos bányászati technológiák teljes körű tilalmára az Európai Unióban, különösen a nem mérgező, például a ciklodextrinen alapuló alternatívák elérhetőségére való tekintettel (14); kéri a tagállamokat, hogy haladéktalanul biztosítsák a cianid-zagytározók lehető legjobb kezelését;

22.

felhívja a vállalkozásokat, valamint az érintett illetékes hatóságokat, hogy az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladékot kezelő létesítmények engedélyezési folyamata során mérlegeljék a rendelkezésre álló fejlett technológiákat, különös tekintettel az ülepítő gátak tervezésére, a lehető legmagasabb szintű környezetvédelmi normákat figyelembe véve; felhívja a tagállamokat, hogy gyűjtsék be és elemezzék az engedélyezési eljáráshoz benyújtott adatokat, és vessék össze őket a valamely működő bányászati hulladékkezelő létesítmény tényleges környezeti hatásaival, és szükség esetén végezzék el a megfelelő kiigazításokat az engedélyezési követelményekben;

23.

felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson elegendő finanszírozást a bányászati hulladékot kezelő létesítmények kezelésére vonatkozó kutatás és innováció számára e létesítmények biztonságának fokozása érdekében;

24.

felhívja a Bizottságot, hogy használja ki az elérhető legjobb technikákról szóló referenciadokumentumnak (BREF) a „körforgásos gazdaság” koncepciójával összefüggésben folyó felülvizsgálata által kínált lehetőséget arra, hogy a bányászatihulladék-kezelési tervekbe beillesztendő bevált gyakorlatok meghatározása során a magasabb szintű környezetvédelmi előírásokat és az erőforrás-hatékonyságot részesítse előnyben;

25.

felhívja a Bizottságot, hogy a körforgásos gazdaságról szóló uniós cselekvési tervben meghatározottak szerint ösztönözze a kritikus fontosságú nyersanyagok többek között bányászati hulladékból való visszanyerését;

26.

sajnálattal veszi tudomásul azt az európai bányászati trendet, amely egyre inkább a gyengébb minőségű és mélyebben fekvő erőforrások felé fordul, aminek eredményeként több anyagot termelnek ki a bányászat célját képező fém előállítása érdekében; kéri a tagállamokat, hogy a meddő kőzetet a lehető legjobban hasznosítsák annak érdekében, hogy amennyire csak lehetséges, azzal helyettesítsék az érintetlen kőzetet; nagy aggodalmát fejezi ki a vegyi feldolgozás folyamatának hatékonysága kapcsán, mivel az alacsonyabb érc–alapkőzet-arány azt jelenti, hogy egy tonna kinyerni kívánt fém kitermelése több meddő anyag, így több bányászati hulladék keletkezésével jár;

27.

hangsúlyozza, hogy a körforgásos gazdaságra történő uniós áttérésre való tekintettel kulcsfontosságú az erőforrások használatának mérséklése és az újrafelhasználás és újrahasznosítás; felhívja a Bizottságot, hogy életciklus-elemzés alapján vegye fontolóra erre vonatkozó célok kitűzését;

28.

hangsúlyozza, hogy az „átfogó” jellegű kitermelés lehetne a vezérelv, figyelembe véve ugyanakkor a műszaki és piaci kötöttségeket is, valamint az esetleges közvetett költségeket, például a szén-dioxid-lábnyomot; javaslatot tesz arra, hogy a bányászatból és az őrlésből származó hulladékot ártalmatlanítás céljából elemezzék és válogassák szét annak érdekében, hogy ezzel elősegítsék annak későbbi hasznosítását;

29.

felhívja a Bizottságot és az illetékes tagállami hatóságokat, hogy folytassák az Unió elsődleges és másodlagos nyersanyagokkal történő ellátására és a bányászati tevékenységből származó hulladék keletkezésének megelőzésére irányuló, működőképes alternatív folyamatokkal kapcsolatos kutatást és fejlesztést;

30.

hangsúlyozza, hogy az elhagyott, bányászati hulladékot kezelő létesítmények közép- vagy rövid távon komoly fenyegetést jelenthetnek az emberi egészségre vagy a környezetre; felszólítja a Bizottságot, hogy teljes átláthatóság mellett határozza meg a tagállamoknak az irányelv tekintetében biztosított valamennyi eltérést és a régebbi hulladéklerakókkal és azok helyreállításával kapcsolatban fennálló hiányosságokat; ezzel összefüggésben felszólítja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együtt készítsen cselekvési tervet az ilyen telepek teljes rehabilitációjára, figyelembe véve a bevált gyakorlatok példáit, valamint a „körforgásos gazdaság” koncepciójának lehetséges előnyeit, amennyiben alkalmazzák azt az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezelésére, és e cselekvési tervbe illesszen be az e létesítmények bezárása utáni időszak ellenőrzésére irányuló rendelkezéseket is;

31.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 102., 2006.4.11., 15. o.

(2) HL L 101., 2009.4.21., 25. o.

(3) HL L 102., 2009.4.22., 7. o.

(4) HL L 110., 2009.5.1., 48. o.

(5) HL L 110., 2009.5.1., 39. o.

(6) HL L 110., 2009.5.1., 46. o.

(7) HL L 143., 2004.4.30., 56. o.

(8) PE-szám: 593.788.

(9) HL C 81. E, 2011.3.15., 74. o.

(10) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0349.

(11) Az ipari balesetek következtében keletkező környezeti felelősség és károk tekintetében fedezetet nyújtó alap létrehozásának megvalósíthatóságát vizsgáló tanulmány, végleges jelentés, Európai Bizottság, DG ENV, 2013. április 17.

(12) Lásd az A8-0071/2017 jelentésben az indokolás 3-as számú lábjegyzetét.

(13) A 2009/358/EK bizottsági határozat III. melléklete.

(14) Liu et al. (2013) „Selective isolation of gold facilitated by second-sphere coordination with α-cyclodextrin”, Nature Communications.

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/137

P8_TA(2017)0200

A venezuelai helyzet

Az Európai Parlament 2017. április 27-i állásfoglalása a venezuelai helyzetről (2017/2651(RSP))

(2018/C 298/18)

Az Európai Parlament,

—

tekintettel a venezuelai helyzetről szóló számos korábbi állásfoglalására, különösen a venezuelai helyzetről szóló 2014. február 27-i (1), a venezuelai demokratikus ellenzék üldöztetéséről szóló 2014. december 18-i (2), a venezuelai helyzetről szóló 2015. március 12-i (3), továbbá a venezuelai helyzetről szóló 2016. június 8-i állásfoglalására (4),

—	tekintettel az Emberi Jogok 1948. évi Egyetemes Nyilatkozatára,

—	tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, amelynek Venezuela is részes fele,

—	tekintettel a 2001. szeptember 11-én elfogadott Amerikaközi Demokratikus Chartára,

—	tekintettel Venezuela alkotmányára, és különösen annak 72. és 233. cikkére,

—	tekintettel a Human Rights Watch Luis Almagro Lemesnek, az Amerikai Államok Szervezete főtitkárának címzett, Venezueláról szóló, 2016. május 16-i levelére (5),

—	tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosának, Zeid Raad el-Husszeinnek a Venezuelai Legfelsőbb Bíróság által hozott, a nemzetgyűlés jogalkotási hatáskörei átvételéről szóló határozatról szóló, 2017. március 31-i nyilatkozatára,

—

tekintettel az Amerikai Államok Szervezete Venezueláról szóló, 2016. május 30-i és 2017. március 14-i jelentésében felvázolt figyelmeztetésekre, valamint az Amerikai Államok Szervezete főtitkárának az Állandó Tanács a Demokratikus Charta 20. cikke szerinti sürgős összehívására vonatkozó felhívására, hogy vitassák meg Venezuela politikai válságát,

—	tekintettel Federica Mogherininek, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a komoly és súlyosbodó venezuelai politikai, gazdasági és humanitárius válságról szóló, 2017. március 27-i levelére,

—

tekintettel az Amerikai Államok Szervezetének 14 tagállama által 2017. március 13-án aláírt nyilatkozatra, amely – többek között – felszólít arra, hogy Venezuela sürgősen írjon ki választásokat, bocsássa szabadon a politikai foglyokat, és ismerje el a hatalmi ágak alkotmányában rögzített szétválasztását,

—	tekintettel az Amerikai Államok Szervezete Állandó Tanácsának a közelmúltbeli venezuelai eseményekről szóló, 2017. április 3-i határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

mivel a Venezuelai Legfelsőbb Bíróság 2017. március 27-én hozott határozatában a nemzetgyűlés által elfogadott valamennyi jogszabályt alkotmányellenesnek nyilvánította; mivel a Venezuelai Legfelsőbb Bíróság 2017. március 29-én hozott határozatában jogsértőnek minősítette a nemzetgyűlést, megsemmisítette annak valamennyi jogalkotási tevékenységét és a Legfelsőbb Bíróságra ruházta át a jogalkotási hatáskört;

B.	mivel a Venezuelai Legfelsőbb Bíróság által hozott határozatok mind a hatalmi ágak alkotmány által biztosított szétválasztását, mind azt a valamennyi bíróra vonatkozó kötelezettséget megsértik, hogy a bírók tartsák tiszteletben és biztosítsák a venezuelai alkotmány sérthetetlenségét (334. cikk);

C.	mivel a határozatokat alkotmányos jogalap nélkül hozták meg – azok nem felelnek meg sem a nemzetgyűlés számára biztosított (az alkotmány 187. cikke), sem a Legfelsőbb Bíróság alkotmányozó kamarája által gyakorolt (az alkotmány 336. cikke) jogköröknek;

mivel a venezuelai kormány által kinevezett állami főügyész, Luisa Ortega Díaz asszony elítélte a Legfelsőbb Bíróság határozatát, és azt az alkotmányos rend megsértésének minősítette; mivel a nemzetközi reakciók és a számos kifogás eredményeként Nicolás Maduro elnök felkérte a Legfelsőbb Bíróságot, hogy vizsgálja felül a nemzetgyűlést jogköreitől teljes mértékben megfosztó határozatát, és mivel a Legfelsőbb Bíróság 2017. április 1-jén új határozatokat hozott, amelyek visszavonták a korábbit;

E.	mivel a Legfelsőbb Bíróság 2016. augusztus 1-jén és 2016. szeptember 5-én, 808. számú határozatával már korábban törvénysértőnek minősítette a nemzetgyűlést, és megsemmisítette fellépéseit;

mivel a venezuelai ellenzéki koalíció, a Mesa de la Unidad Democrática 112 mandátumot szerzett a 167 fős egykamarás nemzetgyűlésben, ami kétharmados többséget jelent a PSUV által megszerzett 55 mandátumhoz képest; mivel a Legfelsőbb Bíróság megakadályozta négy nemzetgyűlési képviselő – közülük három az ellenzék képviselője – hivatalba lépését, ezáltal megfosztva az ellenzéket kétharmados többségétől;

G.	mivel a legutóbbi önkényes letartóztatások több mint százra emelték a politikai foglyok számát, akik között fontosabb politikai vezetők is vannak, például Leopoldo López, Antonio Ledezma, Daniel Ceballos és Yon Goicoechea;

mivel a venezuelai ellenzéki vezetőt és kétszeres elnökjelöltet, Henrique Caprilest 15 évre eltiltották bármilyen politikai tisztség betöltésétől; mivel ezt a határozatot olyan „közigazgatási szabálytalanságok” miatti állítólagos vádakra alapozták, amelyek akkor fordultak elő, amikor még Miranda állam kormányzójaként tevékenykedett;

mivel a venezuelai biztonsági erők – ideértve a nemzeti gárdát és az állami rendőrséget, valamint az irreguláris fegyveres csoportokat – már a tüntetések elejétől fogva többször is brutális erőszakot alkalmaztak a békés tüntetőkkel, köztük kongresszusi képviselőkkel szemben, akik ellenezték a nemzetgyűlés hatásköreit megsemmisítő határozatot, és mivel ennek következtében több mint 20-an életüket vesztették, nagyon sokan megsérültek, valamint sok személyt letartóztattak;

mivel 2017. április 3-án az Amerikai Államok Szervezetének Állandó Tanácsa 21 országából 17 mély aggodalmát fejezték ki Venezuela demokratikus rendjének alkotmányellenes megváltoztatása miatt; mivel a közelmúltban a térség néhány országa kifejezte azon kívánságát, hogy megkönnyítik a közvetítési folyamatot Venezuelában a lehetséges áttörés reményében;

mivel a kormány felfüggesztette a 2016 decemberére kiírt helyi és regionális választásokat, és megakadályozta, hogy visszahívásról szóló népszavazást rendezzenek – amely egy olyan alkotmányos rendelkezés, melynek értelmében a választópolgárok 20 %-a kérheti egy népszerűtlen elnök elmozdítását – annak ellenére, hogy valamennyi alkotmányos feltétel teljesült;

elítéli a venezuelai demokratikus rend állandó, alkotmányellenes megsértését – a Venezuelai Legfelsőbb Bíróság által kiadott közelmúltbeli ítéletet követően, mely a nemzetgyűlés jogalkotási hatáskörének átvételét célozta meg –, továbbá a hatalmi ágak szétválasztásának és a kormányzati ágazatok függetlenségének hiányát;

határozottan elutasítja a Venezuelai Legfelsőbb Bíróság nemzetgyűlés hatáskörének felfüggesztéséről szóló határozatait, alapvetően antidemokratikusnak tartja és úgy véli, ez a venezuelai alkotmány közvetlen megsértését jelenti; elengedhetetlennek tartja – e határozatok bizonyos elemeinek közelmúltban végzett felülvizsgálata ellenére –, hogy a venezuelai kormány biztosítsa a demokratikus rend teljes körű visszaállítását;

súlyos aggodalmának ad hangot a demokrácia és az emberi jogok egyre romló helyzete és a növekvő politikai és szociális bizonytalanság közepette Venezuelában kialakult társadalmi-gazdasági helyzet miatt;

felszólítja a venezuelai kormányt és a Legfelsőbb Bíróságot, hogy tartsák tiszteletben az alkotmányt, így különösen a parlament törvényesen megválasztott tagjaira ruházott jogköröket;

felszólítja a venezuelai kormányt, hogy biztosítsa a hatalmi ágak szétválasztását és függetlenségét, továbbá állítsa vissza a nemzetgyűlés teljes alkotmányos hatáskörét; emlékeztet arra, hogy a hatalmi ágak szétválasztása és az egymás ügyeibe való be nem avatkozás a jogállamiság által vezérelt demokratikus államok egyik alapvető elve;

felszólítja a venezuelai kormányt, hogy biztosítsa a politikai foglyok azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását; emlékeztet arra, hogy a politikai foglyok szabadon bocsátását a nemzetgyűlés jóváhagyta a nemzeti megbékélésről szóló törvény által, amit a végrehajtó hatalom határozatában megtámadott; hangsúlyozza, hogy Venezuela számára a tartós békés megoldás hosszú távon nem megvalósítható, amennyiben még vannak politikai foglyok;

felszólítja a venezuelai kormányt, hogy tartsa tiszteletben az alkotmányt, és mihamarabb tegyen közzé választási naptárat, amely szabad és átlátható választási folyamatok megvalósulását teszi lehetővé, ami az egyetlen módja a jelenlegi politikai holtpontról való kimozdulásnak; határozottan elítéli a venezuelai állami számvevőszék határozatát, amely Henrique Capriles ellenzéki vezetőt 15 évre eltiltja bármilyen politikai tisztség viselésétől; felszólítja a venezuelai kormányt, hogy vessen véget annak a gyakorlatnak, hogy az ellenzéki vezetőket a politikai jogaiktól való megfosztással félreállítja;

üdvözli az Amerikai Államok Szervezete Állandó Tanácsának 2017. április 3-án elfogadott határozatát, és felkéri az alelnököt/főképviselőt a határozat, illetve a régió számos országa által kifejezett azon szándék támogatására, hogy megkönnyítsék a közvetítési folyamatot egy nemzeti megállapodás elérése érdekében; továbbá felkéri az alelnököt/főképviselőt, hogy az Amerikai Államok Szervezetével közösen aktívan keressen egyéb olyan intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik az EU számára, hogy visszaállítsa a teljes körű demokráciát Venezuelában;

határozottan elítéli a venezuelai biztonsági erők és az irreguláris fegyveres csoportok által a békés tüntetéseken alkalmazott brutális erőszakot, melynek következtében több mint 20-an vesztették életüket, nagyon sokan megsérültek, illetve letartóztatták őket; felszólítja a venezuelai kormányt, hogy vizsgálja ki a haláleseteket és tartsa tiszteletben és biztosítsa a békés gyülekezéshez való szabadság alkotmányos jogát; felszólítja a venezuelai hatóságokat, hogy garantálják a biztonságot és a jogok szabad gyakorlását valamennyi állampolgár, és különösen az emberi jogi jogvédők, az újságírók, a politikai aktivisták és a független nem kormányzati szervezetek tagjai számára, akik jobban ki vannak téve a támadásoknak és az önkényes letartóztatásnak;

10.

felszólítja a venezuelai hatóságokat, hogy sürgősen engedjék be az országba a humanitárius segélyeket, továbbá tegyék lehetővé a bejutást azon nemzetközi szervezetek számára, amelyek a társadalom leginkább érintett csoportjain kívánnak segíteni; felhívja a nemzetközi közösséget, különösen a szomszédos, illetve az uniós országokat, hogy vegyék figyelembe a humanitárius válságot, amely annak következtében alakulhat ki, ha venezuelaiak tömegei hagyják el az országot;

11.

ismételten sürgeti, hogy induljon európai parlamenti küldöttség Venezuelába, és mielőbb kerüljön sor párbeszédre a küldöttség és a konfliktus minden érintettje között;

12.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Venezuelai Bolivári Köztársaság kormányának és nemzetgyűlésének, az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésnek, valamint az Amerikai Államok Szervezete főtitkárának.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0176.

(2) HL C 294., 2016.8.12., 21. o.

(3) HL C 316., 2016.8.30., 190. o.

(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0269.

(5) https://www.hrw.org/news/2016/05/16/letter-human-rights-watch-secretary-general-almagro-about-venezuela

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/140

P8_TA(2017)0100

A gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásmérés vizsgálata

Az Európai Parlament 2017. április 4-i ajánlása a Tanácshoz és a Bizottsághoz a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásmérés vizsgálatát követően (2016/2908(RSP))

(2018/C 298/19)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 226. cikkére,

—	tekintettel az Európai Parlament vizsgálati jogának gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezésekről szóló, 1995. április 19-i 95/167/EK, Euratom, ESZAK európai parlamenti, tanácsi és bizottsági határozatra (1),

—	tekintettel a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásméréssel foglalkozó vizsgálóbizottság felállításáról, hatásköreiről, létszámáról és megbízatásának időtartamáról szóló, 2015. december 17-i (EU) 2016/34 határozatára (2),

—	tekintettel a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló, 2007. június 20-i 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3),

—	tekintettel a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (4),

—	tekintettel a környezeti levegő minőségéről és a Tiszta levegőt Európának elnevezésű programról szóló, 2008. május 21-i 2008/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (5),

—	tekintettel a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásmérésről szóló, 2015. október 27-i állásfoglalására (6),

—	tekintettel a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásmérés vizsgálatáról szóló, 2016. szeptember 13-i állásfoglalására (7) (az A8-0246/2016 időközi jelentés alapján),

—	tekintettel a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásméréssel foglalkozó vizsgálóbizottság végleges jelentésére (A8-0049/2017),

—	tekintettel a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásméréssel foglalkozó vizsgálóbizottság ajánlástervezetére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 198. cikkének (12) bekezdésére,

mivel az EUMSZ 226. cikke megteremti a jogi alapot ahhoz, hogy az Európai Parlament ideiglenes bizottságot hozzon létre az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos állítólagos jogsértések és hivatali visszásságok kivizsgálására a nemzeti vagy az uniós bíróságok joghatóságának sérelme nélkül, és mivel ez a Parlament ellenőrzési jogkörének fontos eleme;

mivel a Parlament az Elnökök Értekezletének javaslata alapján 2015. december 17-én úgy határozott, hogy vizsgálóbizottságot állít fel a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásméréssel kapcsolatos uniós jog alkalmazása állítólagos megsértéseinek kivizsgálására, és a bizottság bármilyen javaslatot tehet, amit ebben a kérdésben szükségesnek tart;

C.	mivel a vizsgálóbizottság 2016. március 2-án kezdte meg munkáját, és a módszertant meghatározó, valamint a vizsgálat következtetéseit tartalmazó végleges jelentését 2017. február 28-án fogadta el;

mivel az Európai Unióban az elmúlt évtizedekben olyan mértékben nőtt a dízelüzemű személygépkocsik piaci részesedése, hogy azok szinte minden tagállamban az eladott új autók több mint felét teszik ki; mivel a dízelmeghajtású gépjárművek piaci részesedésének e tartós növekedése az uniós éghajlat-politika következménye is, mivel a CO2-kibocsátások terén a dízeltechnológia előnnyel rendelkezik a benzinmotorokkal szemben; mivel a dízelmotorok az égési szakaszban a benzinmotorokhoz képest sokkal több, a CO2-től különböző és a közegészségre nagymértékben, közvetlenül káros szennyező anyagot – például NOx-ot, SOx-ot és szilárd halmazállapotú szennyező anyagot – bocsátanak ki; mivel e szennyező anyagok tekintetében léteznek csökkentési technológiák, amelyeket a piacon is bevezettek;

E.	mivel létezik olyan aktuális technológia, amely a dízelüzemű járművek esetében teljesíti az Euro 6 szerinti NOx-kibocsátási normát, többek között valós vezetési viszonyok között is és anélkül, hogy negatív hatása lenne a CO2-kibocsátásra;

F.	mivel az USA benzin- és dízelüzemű járművekre egyaránt vonatkozó szigorúbb kibocsátási előírásokat és szigorúbb végrehajtási politikákat magában foglaló legjobb gyakorlatai olyan normaként szolgálnak, amelyekre az EU-nak is törekednie kellene;

G.	mivel a közegészség és a környezet védelmének közös társadalmi aggály és felelősség tárgyát kell képeznie, amelyben valamennyi érdekelt fél – beleértve a gépjárműágazatot – fontos szerepet játszik;

utasítja elnökét, hogy eljárási szabályzata 198. cikke (11) bekezdésének és a 95/167/EK, Euratom, ESZAK határozat 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően tegye meg a szükséges intézkedéseket a vizsgálóbizottság végleges jelentésének közzététele érdekében;

felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a 95/167/EK, Euratom, ESZAK határozatnak megfelelően biztosítsák a vizsgálat következtetéseinek és az annak eredményeként megfogalmazott ajánlásoknak a gyakorlati megvalósulását;

felszólítja a Bizottságot, hogy ezen ajánlás elfogadását követő 18 hónapon belül és ezt követően rendszeresen nyújtson be átfogó jelentést a Parlamentnek a vizsgálóbizottság következtetéseinek és ajánlásainak nyomán a Bizottság és a tagállamok által hozott intézkedésekről;

felkéri elnökét, hogy utasítsa a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságot, valamint a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságot, hogy kísérje figyelemmel, hogy eljárási szabályzata 198. cikke (13) bekezdésének megfelelően milyen lépéseket tettek a vizsgálóbizottság következtetéseinek és ajánlásainak megvalósítása érdekében;

felkéri elnökét, hogy utasítsa az Alkotmányügyi Bizottságot, hogy a Parlament vizsgálati jogára vonatkozó korlátozások tekintetében a vizsgálóbizottság ajánlásainak megfelelően tegyen lépéseket;

Laboratóriumi vizsgálatok és valós kibocsátás

felszólítja a Bizottságot, hogy változtasson belső felépítésén oly módon, hogy – a kollektív felelősség elve értelmében – a levegő minőségére vonatkozó jogszabályokért és a szennyezőanyag-kibocsátás okaival foglalkozó szakpolitikákért egyetlen biztos (és főigazgatóság) feleljen; kéri, hogy a Bizottságban növeljék a járművekre, járműrendszerekre és a kibocsátást szabályozó technológiákra szánt emberi és technikai erőforrásokat, és a Közös Kutatóközpontban (JRC) tovább javítsák a házon belüli technikai szakértelmet;

e célból felszólítja a Bizottságot, hogy változtasson belső felépítésén és a felelősségi körök felosztásán oly módon, hogy a Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóságnak (DG GROW) a gépjárművek szennyezőanyag-kibocsátása terén meglévő valamennyi jelenlegi jogalkotási hatáskörét helyezze át a Környezetvédelmi Főigazgatóság (DG ENV) hatáskörébe;

felhívja a Bizottságot, hogy a JRC-ben biztosítson megfelelő emberi erőforrásokat, technikai szakértelmet és megfelelő szintű autonómiát, beleértve olyan intézkedéseket is, amelyek a szervezetben tartják a jármű- és kibocsátástechnológia, valamint a járművizsgálat terén releváns tapasztalattal rendelkezőket; megjegyzi, hogy a piacfelügyeletről és a típusjóváhagyásról szóló új rendeletre irányuló javaslat keretében a követelmények terén a JRC-nek esetleg további ellenőrzési feladatai is lehetnének;

felszólít arra, hogy a JRC által végzett valamennyi vizsgálat eredményét teljes mértékben és nem anonim módon, adatbázis útján tegyék elérhetővé a nyilvánosság számára; ezenkívül felszólítja a JRC gépjárművek kibocsátásával foglalkozó laboratóriumát, hogy tegyen jelentést a tagállamok és a környezet- és egészségvédelmi szervezetek képviselőit magában foglaló felülvizsgálati testületnek;

10.

sürgeti a társjogalkotókat, hogy a 715/2007/EK rendelet folyamatban lévő felülvizsgálata keretében biztosítsák, hogy az 5. cikk (3) bekezdése és a 14. cikk szerinti intézkedéseket – amelyek célja a jogalkotási aktus egyes nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítése vagy módosítása – felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján fogadják el a Parlament és a Tanács általi megfelelő ellenőrzés biztosítása érdekében, ugyanakkor csökkentve ezen intézkedések elfogadása során az indokolatlan késedelmek lehetőségét; határozottan ellenzi a döntést, hogy ezen intézkedéseket végrehajtási jogi aktusok révén kelljen elfogadni;

11.

kéri, hogy haladéktalanul fogadják el a valós vezetési feltételek melletti kibocsátásról (RDE) szóló 3. és 4. csomagot, amely kiegészíti az új típusjóváhagyási eljárás szabályozási keretét, és kéri e keret mielőbbi alkalmazását; emlékeztet arra, hogy ahhoz, hogy az RDE-vizsgálatok hatékonynak bizonyuljanak a laboratóriumban és az autóúton mért kibocsátás közötti eltérések csökkentésére, a vizsgálati és értékelési eljárások feltételeit nagyon körültekintően kell meghatározni, és azoknak a vezetési körülmények széles skálájára kell kiterjedniük, beleértve a hőmérsékletet, a motor terhelését, a jármű sebességét, a tengerszint feletti magasságot, az úttípust és az Unióban történő vezetés egyéb lehetséges paramétereit;

12.

tudomásul veszi a 2. RDE-csomag megsemmisítése iránt több uniós város által azon az alapon benyújtott keresetet, hogy az NOx-kibocsátás új megnövelt határértékeinek bevezetésével a bizottsági rendelet egy alap-jogiaktus lényegi elemét változtatja meg – megsértve ezáltal egy lényeges eljárási szabályt – és a dízelüzemű gépjárművek maximális nitrogénkibocsátási szintjeinek korlátozása tekintetében a levegőminőségről szóló 2008/50/EK irányelv rendelkezéseit;

13.

sürgeti a Bizottságot, hogy 2017-ben az NOx-kibocsátások tekintetében a 2. RDE-csomagban foglaltak alapján vizsgálja felül az RDE-vizsgálatok megfelelési tényezőit; felhívja a Bizottságot, hogy a technológiai fejlődésnek megfelelően évente vizsgálja felül a megfelelési tényezőt, hogy azt legkésőbb 2021-ig lecsökkentse 1 -re ;

14.

felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a hatályos uniós jogszabályokat annak megállapítása érdekében, hogy a gépjárművek kibocsátásához hasonlóan, illetve olyan más területeken, ahol a piacfelügyelet hasonlóképp hiányos, más járműrendszerek vagy egyéb termékek forgalomba hozatala függhet-e a nem megfelelő vizsgálati eljárások alkalmazásától, és nyújtson be megfelelő jogalkotási javaslatokat a belső piaci előírások érvényesítésének biztosítására;

15.

felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat uniós szintű környezetvédelmi ellenőrzések bevezetésére, amelyek a környezetvédelmi termékszabványoknak, a működési engedélyekhez fűződő kibocsátási határértékeknek, valamint általánosságban az uniós környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés nyomon követését szolgálják;

16.

felhívja a Bizottságot, hogy folytassa a hordozható kibocsátásmérő rendszer teljesítményének javítására irányuló munkát a pontosság növelése és a hibahatár csökkentése érdekében; úgy ítéli meg, hogy a légszennyező részecskék tekintetében a hordozható kibocsátásmérő rendszernél alkalmazott technológiának képesnek kell lennie arra, hogy a 23 nanométernél kisebb méretű részecskéket – amelyek a legveszélyesebbek a közegészségre – is figyelembe tudja venni;

17.

úgy véli, hogy a bizottsági szakértői csoportok létrehozásával és működésével kapcsolatos, a Bizottság által 2016. május 30-án elfogadott horizontális szabályok a régi szabályokhoz képest javulást mutatnak, például az ülések érdemi és hiánytalan jegyzőkönyvével kapcsolatos követelmény tekintetében; felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül ezeket a szabályokat a szakértői csoportok kiegyensúlyozott összetételére vonatkozó rendelkezések megerősítése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy szigorúan és haladéktalanul érvényesítse az (aktualizált) horizontális szabályokat, és készítsen jelentést a Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli azok végrehajtását;

18.

felszólít arra, hogy tegyék elérhetővé a nyilvánosság számára a komitológiai bizottságok – többek között a „Műszaki Bizottság – Gépjárművek” elnevezésű bizottság (TCMV) és az olyan bizottsági szakértői csoportok, mint a gépjárművekkel foglalkozó munkacsoport vagy a könnyű személy- és haszongépjárművek valós vezetési körülmények között tapasztalt kibocsátásaival foglalkozó munkacsoport (RDE-LDV) – résztvevőinek jegyzékét és az ülések jegyzőkönyveit;

19.

sürgeti a tagállamokat, hogy nemzeti parlamentjeik számára nagyobb átláthatóságot biztosítsanak a TCMV-ülések dokumentumaihoz való hozzáférés terén;

20.

felszólítja a Bizottságot, hogy alapvetően változtassa meg az archiválás és információtárolás jelenlegi irányelveit, és biztosítsa, hogy a Bizottság, a tagállamok, a Tanács és képviselőik közötti feljegyzéseket, szolgálatközi kommunikációt, tervezeteket és nem hivatalos információcserét alapértelmezett módon archiválják; sajnálatát fejezi ki a nyilvános archívumok hiányosságai miatt, amelyek azért alakultak ki, mert túl szűk az archiválandó dokumentumok köre, ezért az archiváláshoz aktív beavatkozásra van szükség;

Kiiktató eszközök

21.

úgy véli, hogy bár az RDE-eljárás minimálisra csökkenti majd a kiiktató eszközök használatának kockázatát, nem fogja teljesen megakadályozni az esetleges jogellenes gyakorlatok alkalmazását; javasolja ezért, hogy – az Egyesült Államok hatóságainak megközelítésével összhangban – a típusjóváhagyási és a használatban lévő gépjárművek megfelelőségére vonatkozó vizsgálatba bizonyos fokú kiszámíthatatlanságot is építsenek be, hogy megelőzzék a nagyobb joghézagok kihasználását és biztosítsák a gépjárművek egész életcikluson át tartó megfelelését; ezzel kapcsolatban üdvözli a Bizottság által 2017. január 26-án elfogadott, „A kibocsátáscsökkentési segédstratégiák és a hatástalanító berendezések alkalmazásának vizsgálatára vonatkozó iránymutatás” című közleményben szereplő, a kiiktató eszközökre vonatkozó vizsgálati tervet, amely a már forgalomba hozott gépjárművekre vonatkozik; elvárja, hogy a tagállamok nemzeti hatóságai piacfelügyeleti tevékenységeik során mielőbb alkalmazzák e tervet, és a járműveket standard vizsgálati feltételek előre nem látható változatai – úgymint a környezeti hőmérséklet, sebességszint, járműterhelés és a vizsgálat időtartama – mellett vizsgálják, amelyek „meglepetés-vizsgálatokat” is magukban foglalhatnak;

22.

aggodalommal állapítja meg, hogy a gépjárművek CO2-kibocsátásának és üzemanyag-fogyasztásának hivatalos vizsgálata továbbra is laboratóriumban végzett vizsgálati eljárásra (WLTP) fog korlátozódni, azaz a kiiktató eszközök jogellenes használata továbbra is lehetséges és esetlegesen észlelhetetlen marad; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy – a közúti távérzékelő berendezések és/vagy fedélzeti érzékelők segítségével – hozzanak létre távoli flottaellenőrző rendszereket, hogy figyelemmel lehessen kísérni a használatban lévő flotta környezeti teljesítményét, és észlelhetőek legyenek az esetleges jogellenes gyakorlatok, amelyek a papíron szereplő és a valós körülmények között mért teljesítmény közötti további eltérésekhez vezethetnek;

23.

felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja tovább annak okait, hogy a nehézgépjárművekre vonatkozó jogszabályok kiiktató eszközökre vonatkozó szigorúbb rendelkezései miért nem szerepelnek a könnyűgépjárművekre vonatkozó jogszabályokban;

24.

felszólítja a Bizottságot, hogy hajtson végre belső felülvizsgálatot azon állítás kivizsgálására, hogy a JRC kutatási eredményei és a bizottsági szolgálatok között megvitatott, a gyártók által folytatott esetleges jogellenes gyakorlatok tekintetében felmerült aggályok nem jutottak el soha a hierarchia magasabb szintjeire; kéri a Bizottságot, hogy következtetéseiről készítsen jelentést a Parlamentnek;

25.

meggyőződése, hogy a Bizottságon belül egyértelmű jelentéstételi mechanizmust kell kialakítani annak érdekében, hogy amikor a JRC megállapítja a megfelelés hiányát, akkor arról a Bizottság hierarchiájának valamennyi érintett szintjét értesítsék;

26.

felszólítja a Bizottságot, hogy bízza meg a JRC-t, hogy a nemzeti hatóságokkal és független kutatóintézetekkel együttműködve folytasson további vizsgálatot a 2016 augusztusában több gépjármű esetében megfigyelt gyanús kibocsátási jellemzők kapcsán;

27.

felhívja a tagállamokat, hogy – a gépjárműgyártók nemrégiben bevezetett arra vonatkozó kötelezettsége keretében, hogy közzé kell tenniük kibocsátáscsökkentési alap- és segédstratégiájukat – kötelezzék a gépjárműgyártókat arra, hogy ha a tesztelés során a járművek kibocsátási jellemzőjét észszerűtlennek észlelik, adjanak erre magyarázatot és bizonyítsák be, hogy szükség van a 715/2007/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésében meghatározott mentességek alkalmazására; felszólítja a tagállamokat, hogy vizsgálataik eredményét és a műszaki vizsgálati adatokat osszák meg a Bizottsággal és a Parlamenttel;

28.

felhívja a Bizottságot, hogy szigorúan ellenőrizze a kiiktató eszközök használata alóli mentességek tagállami végrehajtását; ezzel kapcsolatban üdvözli a kibocsátáscsökkentési segédstratégiák technikai értékelésére irányuló, a Bizottság 2017. január 26-i iránymutatásában szereplő módszertant; felszólítja a Bizottságot, hogy szükség szerint indítson kötelezettségszegési eljárást;

Típusjóváhagyás és használatban lévő járművek megfelelősége

29.

kéri, hogy a fogyasztó- és környezetvédelem érdekében haladéktalanul fogadják el és legkésőbb 2020-ig léptessék hatályba a gépjárművek és pótkocsijaik jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló rendeletre irányuló javaslatot (2016/0014(COD)) (8), amely felváltja a típusjóváhagyásról szóló jelenlegi keretirányelvet; úgy véli, hogy különösen a rendszer uniós felügyeletének bevezetése vonatkozásában az eredeti bizottsági javaslat törekvési szintjének megőrzése jelenti az uniós rendszer javításához szükséges minimális célkitűzést; úgy véli továbbá, hogy az ügyre vonatkozó intézményközi tárgyalások során a típusjóváhagyás és a piacfelügyelet átfogóbb és koordináltabb rendszere – többek között az uniós felügyelet, a közös auditálások, valamint a nemzeti hatóságokkal folytatott és a nemzeti hatóságok között folyó együttműködés – jelenti a teljesítendő célkitűzést;

30.

úgy véli, hogy csak erősebb uniós szintű felügyelet biztosíthatja a járművekre vonatkozó uniós jogszabályok megfelelő végrehajtását és azt, hogy a piacfelügyeleti tevékenységeket az EU-ban hatékonyan és eredményesen végre lehessen hajtani; felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa az új típusjóváhagyási és piacfelügyeleti keretrendszer teljes körű és egységes végrehajtását, és koordinálja a nemzeti típusjóváhagyási és piacfelügyeleti hatóságok munkáját, illetve véleménykülönbség esetén hozzon döntést;

31.

felszólít arra, hogy az új uniós típusjóváhagyási keretben egyértelműen meghatározott szabályok és a felelősségi körök egyértelműbb megosztása alapján drasztikusan erősítsék meg a piacfelügyeletet annak érdekében, hogy egy jobb, hatékony és működőképes rendszert hozzanak létre;

32.

úgy véli, hogy az új uniós típusjóváhagyási keret uniós felügyeletének magában kell foglalnia a már forgalomba hozott járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek megfelelő mértékű, újbóli vizsgálatát, hogy ellenőrizzék, hogy ezek megfelelnek-e a típusjóváhagyásoknak és a vonatkozó jogszabályoknak, és ezt statisztikailag releváns mintákon alapuló vizsgálatok széles körét alkalmazva kell elvégezni, emellett pedig korrekciós intézkedéseket – többek között visszavonásokat, típusjóváhagyás-visszavonásokat és közigazgatási pénzbírságokat – kell kezdeményezni; úgy véli, hogy a JRC szakértelme nélkülözhetetlen e téren;

33.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják meg az Egyesült Államok azon gyakorlatát, mely szerint véletlenszerű vizsgálatokat végeznek a gyártósorról levett és a használatban lévő járművekre vonatkozóan, valamint hogy vonják le a szükséges következtetéseket piacfelügyeleti tevékenységeik fejlesztése tekintetében;

34.

javasolja, hogy a személygépjárművek esetében véletlenszerű, többek között nem meghatározott vizsgálati tervek szerinti piacfelügyeleti vizsgálatokat kell végezni az Unióban évente forgalomba hozott új modellek legalább 20 %-án, valamint a régebbi modellek reprezentatív arányú részén annak ellenőrzése céljából, hogy a járművek a közutakon is megfelelnek-e az uniós biztonsági és környezetvédelmi jogszabályoknak; meggyőződése, hogy a megvizsgálandó járművek uniós szinten való kiválasztása során az indokolt panaszokat nyomon kell követni, és harmadik fél által végzett vizsgálatokat, távérzékelési adatokat, rendszeres műszaki vizsgálati jelentéseket és egyéb információkat is figyelembe kell venni;

35.

rámutat arra, hogy az illetékes nemzeti hatóságoknak szisztematikusan érvényesíteniük kell a járművek gyártásának megfelelőségét és a járművek használat közbeni megfelelőségét, amit uniós szinten összehangoltabbá kell tenni és felügyelni kell; meggyőződése, hogy a gyártásmegfelelésre és a használat közbeni megfelelésre vonatkozó vizsgálatokat nem végezheti a szóban forgó gépjármű típusjóváhagyásáért felelős műszaki szolgálat, a típusjóváhagyást célzó kibocsátási vizsgálatokat pedig nem végezhetik házon belüli műszaki szolgálatok; sürgeti a tagállamokat, hogy véglegesen tegyék egyértelművé, melyik hatóság felel területükön a piacfelügyeletért, annak biztosítása érdekében, hogy az említett hatóság tisztában legyen felelősségi köreivel, valamint hogy erről értesítsék a Bizottságot; meggyőződése, hogy a tagállamok piacfelügyeleti hatóságai és a Bizottság közötti szorosabb együttműködés és információmegosztás – a nemzeti piacfelügyeleti tervekre vonatkozóan is – fokozni fogja az uniós piacfelügyelet általános minőségét, és lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy meghatározza a nemzeti piacfelügyeleti rendszerek hiányosságait;

36.

meggyőződése, hogy a típusjóváhagyó hatóságok és az Európai Bizottság között, a Bizottság elnökletével működő fórum keretében folyó fokozottabb koordináció és párbeszéd hozzá fog járulni a típusjóváhagyási és piacfelügyeleti szabályozás eredményes és harmonizált végrehajtásának biztosítására irányuló bevált gyakorlatok előmozdításához;

37.

meggyőződése, hogy a típusjóváhagyási eredmények – többek között a kigurulási vizsgálatokból származó adatok – független, teljes körű felülvizsgálatának lehetősége javítani fogja a keretrendszer eredményességét, valamint hogy a releváns adatokat az érintett felek számára elérhetővé kell tenni;

38.

felhív a típusjóváhagyás, a piacfelügyelet és a műszaki szolgálatok tevékenységeinek megfelelő és független finanszírozására, például egy díjstruktúra, a tagállamok nemzeti költségvetései vagy a két módszer ötvözése révén ; úgy véli, hogy a típusjóváhagyó hatóságok felelősségi körébe kell utalni, hogy ellenőrizzék a gépjármű-gyártók és egyfelől a beszállítók, másfelől a műszaki szolgálatok között fennálló kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat, hogy ezáltal megakadályozzák az összeférhetetlenségeket;

39.

felhívja a figyelmet az Egyesült Államok típusjóváhagyási rendszerére – melynek keretében a tanúsítási és megfelelési programok költségeinek fedezése érdekében a gyártóktól beszedett díjakat az Egyesült Államok Államkincstárába fizetik be, a Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) számára pedig az Egyesült Államok Kongresszusa különít el forrásokat programjai végrehajtásához –, amely az uniós rendszer függetlenségének javítása szempontjából hasznos paradigma lehet;

40.

kéri, hogy haladéktalanul fogadják el, hajtsák végre és alkalmazzák a hordozható kibocsátásmérő rendszernek a használatban lévő járművekre vonatkozó megfelelőségi ellenőrzés és harmadik fél által végzett vizsgálatok céljából való felhasználását szabályozó 4. RDE-csomagot; felszólítja a Bizottságot, hogy adjon megbízatást a JRC-nek arra, hogy az új típusjóváhagyási kerettel összefüggésben hordozható kibocsátásmérő rendszerek segítségével európai szintű kibocsátási vizsgálatokat végezzen a használatban lévő járművek megfelelőségi ellenőrzéseinek részeként;

41.

felszólítja a társjogalkotókat, hogy a gépjárművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló következő rendelettel hozzanak létre az egész Unióra kiterjedő távérzékelő hálózatot a gépjárműflotta valós vezetési feltételek melletti kibocsátásának nyomon követésére és a fokozottan szennyező gépjárművek azonosítására, a használatban lévő járművek megfelelőségi ellenőrzéseinek célzottá tétele és a hardver- (például a kipufogógáz-visszavezetést [EGR] blokkoló lemez, dízelrészecske-szűrő [DPF] vagy szelektív katalitikus redukció [SCR] eltávolítása) vagy szoftvermódosítás (jogellenes chiptuning) révén vélhetőleg jogellenesen módosított gépjárművek felkutatása érdekében;

42.

felszólítja a Bizottságot, hogy használja fel a gépjárművek és pótkocsijaik időszakos műszaki vizsgálatáról szóló 2014/45/EU irányelv 17. cikkének értelmében kapott felhatalmazást a gépjárművek rendszeres műszaki vizsgálatára vonatkozó módszerek naprakésszé tételére a gépjárművek NOx-kibocsátásának mérése érdekében;

43.

úgy véli, hogy a típusjóváhagyó hatóságoknak, a piacfelügyeleti hatóságoknak és a műszaki szolgálatoknak el kell végezniük feladataikat; úgy véli, hogy ennek érdekében jelentős mértékben és folyamatosan javítaniuk kell kompetenciaszintjüket, valamint ennek érdekében felszólít képességeik rendszeres és független ellenőrzésének kialakítására;

44.

kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, kötelezővé lehetne-e tenni a gyártók számára, hogy értesítsék a Bizottságot arról, hogy mely műszaki szolgálatot választották, annak biztosítása érdekében, hogy a helyzet teljes mértékben ismert legyen a Bizottság előtt;

45.

felszólítja a tagállamokat, hogy tegyék kötelezővé a gépjárműgyártóknak kibocsátáscsökkentési stratégiáik típusjóváhagyó hatóságok számára való közzétételét és indokolását, ahogyan az a nehézgépjárművek esetében történik;

46.

felhívja a tagállamokat annak elemzésére, hogy a gyártók által a csalárd rendszerekkel felszerelt járművek kijavítása tekintetében javasolt „szokásos” megoldások valóban megfelelnek-e a kibocsátásra vonatkozó szabályozásnak, és hogy a kijavított új járművek esetében végezzenek szúrópróbaszerű ellenőrzéseket;

Végrehajtás és szankciók

47.

felszólít a gépjárművek kibocsátására vonatkozó szabályok szigorúbb és eredményesebb végrehajtására az Európai Unióban; azt javasolja, hogy haladéktalanul alakítsák át a gépjárművek kibocsátására vonatkozó irányítási struktúrát, és hozzák összhangba a többi közlekedési ágazattal;

48.

emlékeztet arra, hogy a kibocsátás mérésére vonatkozó szabályokat a jobb levegőminőség elérése érdekében határozták meg, amelyet korábban részben a gyenge jogérvényesítés, részben az egyes gépjárműgyártók által végrehajtott manipuláció miatt nem sikerült elérni; úgy véli, hogy annak értékelése érdekében, hogy sikerült-e elérni a kitűzött célokat, az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük a gépjárművek kibocsátását és a levegőminőség alakulására vonatkozó adatokat;

49.

javasolja, hogy a kibocsátásokra vonatkozóan hozzanak létre egy állandó nemzetközi együttműködési keretet, amely lehetővé teszi a hatóságok számára az információcserét és közös felügyeleti intézkedések végzését; ilyen intézkedések más termékekre vonatkozóan már érvényben vannak az Európai Unión belül;

50.

sürgeti a Bizottságot, hogy indítson kötelezettségszegési eljárást azon tagállamok ellen, amelyek nem hoztak létre eredményes piacfelügyeletet és az uniós jog megsértésére vonatkozó, a hatályos jogszabályok által előírt nemzeti szankciórendszert;

51.

javasolja, hogy a Bizottság kapjon felhatalmazást arra, hogy eredményes, arányos és visszatartó erejű közigazgatási bírságot szabhasson ki a járműgyártókra, valamint hogy helyreállító és korrekciós lépéseket rendelhessen el abban az esetben, ha megállapítást nyer, hogy valamely járművük nem felel meg a jogszabályoknak; úgy véli, hogy az esetleges szankcióknak magukban kell foglalniuk a típusjóváhagyás visszavonását és az egész Unióra kiterjedő visszahívási programok létrehozását;

52.

meggyőződése, hogy a járműgyártókra kiszabott bírságokból beszedett forrásokat, a tagállamokkal szemben a kibocsátásokra vonatkozó uniós jogszabályok be nem tartása miatt indított kötelezettségszegési eljárásokból származó forrásokat, valamint az új személygépkocsik után fizetendő többletkibocsátási díjakat (a 711-es költségvetési sor) címzett bevételként kell felhasználni a levegőminőség és a környezetvédelem terén megvalósítandó speciális uniós projektek vagy programok céljára, és ezek nem csökkenthetik a tagállamok által az uniós költségvetésbe befizetendő GNI-alapú hozzájárulásokat; felhív, hogy az ennek érdekében szükséges rendelkezéseket illesszék be a megfelelő uniós jogszabályokba; úgy véli, hogy a bírságokból származó források egy részét a tagállamok is felhasználhatnák a jogsértés által negatívan érintett személyek jogorvoslatára, valamint a fogyasztók érdekét szolgáló egyéb hasonló tevékenységekre;

53.

felszólítja a tagállamokat annak biztosítására, hogy a 715/2007/EK rendelet rendelkezéseinek gyártók általi megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó rendelkezések legyenek eredményesek, arányosak és visszatartó erejűek, valamint hogy azokról haladéktalanul tájékoztassák a Bizottságot;

54.

felszólítja a tagállamokat, hogy a kibocsátási csalással kapcsolatos botrány nyomán alkalmazzanak szigorúbb intézkedéseket; felszólítja a tagállamokat és típusjóváhagyó hatóságaikat, hogy vizsgálják meg a már típusjóváhagyással rendelkező, a vizsgálati programok során észszerűtlen kibocsátási jellemzőket mutató Euro 5-ös és Euro 6-os gépjárművek kibocsátáscsökkentési alap- és segédstratégiáira vonatkozó – a gépjármű gyártója által nyilvánosságra hozandó – információkat, és ellenőrizzék a kiiktató eszközökről szóló rendelkezésekre vonatkozó bizottsági értelmező iránymutatásoknak való megfelelőségüket; felszólítja a tagállamokat, hogy meg nem felelés esetén alkalmazzák a rendelkezésre álló szankciókat, többek között a kötelező visszahívási programokat és a típusjóváhagyások visszavonását; felszólítja a Bizottságot, hogy a visszahívási programokra vonatkozóan biztosítson összehangolt megközelítést az Európai Unió egészében;

55.

felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy tájékoztassák a járművek tulajdonosait arról, hogy ki kell-e javíttatni az érintett járműveket, valamint a kibocsátási szabályozásnak való megfelelés vonatkozásában a javítás jogi következményeiről, a járművek műszaki vizsgálatával kapcsolatos kötelezettségekről, az adózásról, a jármű esetleges átsorolásának következményeiről stb.;

56.

megjegyzi, hogy nehéz információkat gyűjteni a tagállami szankciókról, mivel nem állnak rendelkezésre nemzeti szintű statisztikák; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy rendszeresen készítsenek ezekre vonatkozó statisztikákat;

57.

felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy erősítsék meg az olyan európai végrehajtási mechanizmusokat, mint például a környezetvédelmi jog végrehajtásának és érvényesítésének elősegítésére létrehozott európai uniós hálózat (IMPEL);

Fogyasztói jogok

58.

úgy véli, hogy a Dieselgate-botrány által érintett uniós fogyasztók számára az érintett gépjárműgyártóknak megfelelő pénzügyi kártérítést kell nyújtani, és a csak részben végrehajtott visszahívási programok nem tekinthetők elégséges kártérítésnek;

59.

ezért kéri a Bizottságot, hogy nyújtson be jogalkotási javaslatot olyan kollektív jogorvoslati rendszer létrehozására, amely harmonizált rendszert hoz létre az uniós fogyasztók számára, megszüntetve a jelenlegi helyzetet, amelyben a legtöbb uniós tagállamban a fogyasztók nem részesülnek védelemben; kéri a Bizottságot, hogy értékelje a jelenlegi uniós és Unión kívüli rendszereket, az ezen a téren bevált gyakorlatok meghatározása érdekében és építse be azokat jogalkotási javaslatába;

60.

úgy véli, hogy amennyiben egy jármű típusjóváhagyását meg nem felelés miatt visszavonják, a szóban forgó jármű tulajdonosai számára teljes mértékű kártérítést kell fizetni a jármű beszerzéséért;

61.

úgy véli, hogy a fogyasztóknak jogosultnak kell lenniük a megfelelő kártérítésre, amennyiben bizonyítást nyer, hogy a jármű eredeti teljesítményét (pl. az üzemanyag-fogyasztási teljesítmény, hatékonyság, az alkatrészek tartóssága, a kibocsátások stb. tekintetében) negatívan befolyásolják a járműgyártók visszahívási programjai során végrehajtott szükséges műszaki javítások vagy átalakítások;

62.

felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy a fogyasztóknak nyújtsanak részletes és érthető tájékoztatást a visszahívási programok és karbantartási ellenőrzések során végrehajtott módosításokról annak érdekében, hogy javuljon a fogyasztók számára biztosított átláthatóság és a gépjárműpiac iránti bizalom;

63.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az európai fogyasztók az Egyesült Államok fogyasztóihoz képest kedvezőtlenebb elbánásban részesülnek; megállapítja továbbá, hogy az érintett fogyasztók gyakran homályos és hiányos információkat kapnak az érintett járművekről és a jármű kijavítására vonatkozó kötelezettségekről, továbbá ennek következményeiről;

64.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Unióban nincs olyan egységes összehangolt rendszer, amelynek segítségével a fogyasztók közös keresetet indíthatnának jogaik érvényesítése érdekében, és elismeri, hogy a fogyasztóknak jelenleg számos tagállamban nincs lehetőségük arra, hogy részt vegyenek ilyen keresetekben;

65.

hangsúlyozza, hogy a visszahívásokat követően a járműveknek meg kell felelniük az uniós jogszabályokban foglalt jogi követelményeknek; rámutat továbbá, hogy a visszahívási programokon kívül fontolóra kell venni más kártérítési formákat is; e célból felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a fogyasztóvédelemre vonatkozó hatályos uniós szabályokat, és adott esetben terjesszen elő megfelelő javaslatokat;

66.

hangsúlyozza, hogy a fogyasztók tudatosságának fokozása és a személygépkocsi-vásárlással kapcsolatos tájékozott döntéshozataluk támogatása érdekében fontos, hogy a fogyasztók valós, pontos és megbízható információhoz jussanak személygépkocsijuk üzemanyag-fogyasztásáról és légszennyezőanyag-kibocsátásáról; felszólít a személygépkocsik címkézéséről szóló irányelv (1999/94/EK) felülvizsgálatára, amelynek során az üzemanyag-fogyasztás és a CO2-kibocsátás mellett az egyéb légszennyező anyagokra – többek között az NOx-ra és a légszennyező részecskékre – vonatkozó tájékoztatás kötelezővé tételét is meg kell vizsgálni;

67.

kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a fogyasztók méltányos és megfelelő kártérítésben részesüljenek, lehetőleg kollektív jogorvoslati mechanizmusok révén;

Tiszta üzemű gépjárművek

68.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamok illetékes hatóságait, hogy teljes mértékben kötelezzék el magukat egy alacsony kibocsátású mobilitási stratégia mellett és hajtsák azt végre;

69.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy értékeljék a városokban található jelenlegi alacsony kibocsátási övezetek hatékonyságát, figyelembe véve, hogy a könnyűgépjárművek Euro-normái nem tükrözik a valós vezetési feltételek melletti kibocsátást, valamint hogy vizsgálják meg a kibocsátási határértékeket valós vezetési feltételek mellett is teljesítő ultraalacsony kibocsátású járművekre (ULEV) vonatkozó címke vagy norma bevezetésének előnyeit;

70.

felszólítja a Bizottságot és a társjogalkotókat arra, hogy a gépjárművek környezeti teljesítményének javítására irányuló politikáikban kövessenek integráltabb megközelítést annak érdekében, hogy biztosítsák az előrelépést a dekarbonizációs és levegőminőségi célkitűzések terén, többek között a gépjárműflotta villamosításának vagy alternatív motorizációra való áttérésének elősegítése révén;

71.

felszólítja ezért a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az ún. Tiszta energiák a közlekedésben irányelvet (2014/94/EU), és terjesszen elő rendelettervezetet a 2025 után forgalomba hozandó gépjárműflotta CO2-kibocsátási normáiról, amelybe belefoglalja a kibocsátásmentes járművekre (ZEV) és az ULEV-ekre vonatkozó megbízatást, amely a kibocsátásmentes és utraalacsony kibocsátású járművek teljes gépjárműflottán belüli arányának fokozatos növelését írja elő azzal a céllal, hogy 2035-re megszüntesse a CO2-kibocsátó új járművek forgalomba helyezését;

72.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a környezetbarát közbeszerzésre irányuló politikákat azáltal, hogy közigazgatási szerveik révén kibocsátásmentes és ultraalacsony kibocsátású gépjárműveket vásárolnak saját gépjárműflottájukba vagy közös gépkocsihasználatra irányuló (kvázi) közprogramok részére;

73.

felszólítja a Bizottságot, hogy az Unión belüli levegőminőség javítása és a környezeti levegő minőségére vonatkozó uniós határértékek betartása, valamint a WHO által ajánlott szintek elérése érdekében vizsgálja felül a 715/2007/EK rendelet I. mellékletében meghatározott kibocsátási határértékeket, és adott esetben legkésőbb 2025-ig terjesszen elő javaslatot az uniós piacon forgalomba hozott valamennyi M1 és N1 kategóriájú járműre alkalmazandó, új, technológiasemleges Euro 7 kibocsátási határértékek tekintetében;

74.

felkéri a Bizottságot, hogy vegye fontolóra a környezeti felelősségről szóló irányelv (2004/35/EK) felülvizsgálatát annak érdekében, hogy beillesszék ezen jogszabályba a gépjárművek kibocsátására vonatkozó uniós jogszabályokat megsértő gépjárműgyártók légszennyezése által okozott környezeti kárt; meggyőződése, hogy amennyiben a gépjárműgyártók pénzügyileg felelősségre vonhatók az általuk okozott környezeti károk helyreállításáért, várhatóan magasabb szintű megelőzés és elővigyázatosság alakul ki;

75.

felszólítja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve gondoskodjon arról, hogy a gépjárműipari ágazat egyszerű alkalmazottjait ne érje hátrány a kibocsátási botrány miatt; e célból a tagállamoknak és a gépjárműgyártóknak elő kell segíteniük összehangolt szakmai képzési tervek kidolgozását azt biztosítandó, hogy az olyan egyszerű dolgozók, akiknek a foglalkoztatási helyzetét a kibocsátási botrány kedvezőtlenül érintette, teljes mértékben részesülhessenek az ahhoz szükséges védelemben és képzési lehetőségekben, hogy készségeik hasznosíthatóak legyenek, például a fenntartható közlekedési módok területén;

A vizsgálóbizottság hatásköre és korlátai

76.

sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy vegyen részt a Parlamentnek az Európai Parlament vizsgálati jogának gyakorlását szabályozó részletes rendelkezésekről szóló, és a 95/167/EK, Euratom, ESZAK határozatot hatályon kívül helyező európai parlamenti rendeletre irányuló javaslatára vonatozó tárgyalások időben történő lezárásában;

77.

úgy véli, hogy alapvető fontosságú a vezetők demokratikus ellenőrzéséhez, hogy a Parlamentet olyan vizsgálati joggal ruházzák fel, amely hasonlít az EU nemzeti parlamentjeinek hatásköreihez; meggyőződése, hogy ezen demokratikus felügyeleti szerep ellátásához a Parlamentnek megfelelő hatáskörrel kell rendelkeznie ahhoz, hogy tanúkat idézzen be, tanúkat kötelezzen megjelenésre, valamint dokumentumok bemutatását írja elő; meggyőződése, hogy ezen jogok gyakorlásához a tagállamoknak el kell fogadniuk azt, hogy szankciókat léptetnek életbe azon személyekkel szemben, akik nem jelennek meg vagy nem mutatják be a kért dokumentumokat a nemzeti parlamenti vizsgálatokra vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban; megismétli támogatását az e kérdésre vonatkozó 2012-es jelentésben kifejtett álláspont iránt;

78.

úgy véli, hogy a Parlament vizsgálóbizottságainak hatáskörét jobban hozzá kellene igazítani a nemzeti parlamentek vizsgálóbizottságainak hatásköréhez, különösen a személyek eredményes idézésének és részvételének biztosítása, valamint az együttműködés elutasítása esetén a szankciók kiszabása érdekében; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a Parlament jelenlegi javaslatában foglalt, ezzel kapcsolatos rendelkezéseket;

79.

felhívja a Bizottságot, hogy soron kívül vizsgálja felül a biztosok magatartási kódexét annak érdekében, hogy abba belefoglaljon rendelkezéseket a korábbi biztosoknak a hivatali idejük alatt történt politikai döntéshozatalra és jogalkotásra irányuló vizsgálóbizottsági vizsgálat keretében való számonkérhetőségére vonatkozóan;

80.

kéri a Bizottságot, hogy használja fel az vizsgálóbizottság létrehozására vonatkozó plenáris határozat és a vizsgálóbizottság munkájának tényleges megkezdése közti időt arra, hogy a vizsgálóbizottság megbízatásához kapcsolódó kezdeti dokumentumokat készítsen elő a gyorsabb információnyújtás érdekében, ezáltal megkönnyítve a kezdetektől a vizsgálóbizottság munkáját; ezt szem előtt tartva úgy véli, hogy felül kell vizsgálni a Bizottság dokumentumok archiválására és továbbítására vonatkozó szabályait, és javítani kell azokat a jövőbeli megkeresések megkönnyítése érdekében;

81.

javasolja, hogy a Bizottságon belül hozzanak létre egységes kapcsolattartási pontot a Parlament vizsgálóbizottságaival való kapcsolattartás céljából, különösen abban az esetben, amikor számos főigazgatóság érintett, annak érdekében, hogy egyfelől megkönnyítsék az információáramlást, másfelől pedig hogy építeni lehessen az eddig kialakított bevált gyakorlatokra;

82.

megjegyzi, hogy több, nemrégiben létrejött vizsgálóbizottság és különbizottság számára a Bizottság és a Tanács néhány esetben nem biztosította a kért dokumentumokat, míg más esetekben a kért dokumentumokat csak nagy késedelemmel bocsátotta rendelkezésre; úgy véli, hogy elszámoltathatósági mechanizmust kell bevezetni annak érdekében, hogy biztosított legyen azon dokumentumok azonnali és garantált továbbítása a Parlamenthez, amelyeket a vizsgálóbizottság vagy különbizottság kért és amelyekhez jogosult hozzáférni;

83.

felszólítja a Bizottságot, hogy javítsa kapacitását, hogy a vizsgálóbizottságok, valamint az újságírók és polgárok által a vonatkozó dokumentumhozzáférési szabályok értelmében benyújtott dokumentumkérelmeket kellő időben és elfogadható minőségben tudja kezelni; sürgeti a Bizottságot, hogy ezeket a dokumentumokat eredeti formátumukban adja ki, és tartózkodjon az időigényes és esetenként tartalommódosító formátumváltoztatásoktól és -átalakításoktól; utasítja továbbá a Bizottságot annak biztosítására, hogy a gépileg olvasható formátumban tárolt információt, tehát például egy adatbázist gépileg olvasható formátumban adja is ki;

84.

megjegyzi, hogy a vizsgálóbizottság felelősségi körébe tartozik annak meghatározása, hogy egy adott kérés tárgyát képező információ releváns-e a bizottság munkája szempontjából; megjegyzi, hogy ezt a feladatot nem követelheti magának a dokumentum iránti kérelem címzettje; utasítja a Bizottságot, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó kérelmekkel kapcsolatos iránymutatásai ezt a felelősséget megfelelően tükrözzék;

85.

sürgeti a tagállamokat, hogy tartsák be a vizsgálóbizottságokkal szemben a 95/167/EK, Euratom, ESZAK határozatban, konkrétan annak 3. cikkében foglaltaknak megfelelően fennálló jogi kötelezettségeiket; felhívja továbbá a tagállamokat, hogy tekintettel a válaszadások során tapasztalt jelentős késedelmekre, segítsék a vizsgálóbizottságok munkáját, tiszteletben tartva a jóhiszemű együttműködésnek az EUSZ 4. cikkének (3) bekezdésében foglalt elvét;

86.

felhívja azon tagállamokat, amelyek nemzeti vizsgálatokat végeztek a személygépkocsik szennyezőanyag-kibocsátásáról, hogy haladéktalanul juttassák el a Bizottsághoz és a Parlamenthez a vizsgálataik során nyert összes adatot és eredményt;

87.

úgy véli, hogy a bizottság megbízatásának első felét az írásos bizonyítékok gyűjtésére és elemzésére kell fordítani, a nyilvános meghallgatások megkezdését megelőzően; hasznosnak véli a meghallgatások lezárása és a végleges jelentés kidolgozása közti „várakozási időszak” beiktatását, hogy be lehessen fejezni a bizonyítékok gyűjtését, azokat megfelelően elemezni lehessen, és teljes körűen be lehessen őket építeni a jelentésbe;

88.

úgy véli, hogy a vizsgálóbizottságok 12 hónapos időtartamát önkényesen állapították meg és ez sokszor nem elegendő; meggyőződése, hogy a vizsgálóbizottság tagjai tudják a legjobban eldönteni, hogy egy vizsgálatot meg kell-e hosszabbítani, és ha igen, akkor milyen időtartamra;

89.

megjegyzi, hogy a Parlament eljárási szabályzatának 198. cikkében egyértelműbben meg kellene határozni a vizsgálóbizottság időtartamának kezdő időpontját; javasolja megfelelő rugalmasság biztosítását ahhoz, hogy elegendő idő maradjon a vizsgálatokra; felhívja a vizsgálóbizottságot, hogy munkáját csak azt követően kezdje meg, hogy a kérelmezett dokumentumok megérkeztek az uniós intézményektől;

90.

úgy véli, hogy a jövőbeni megbízatások során nem feltétlenül kellene félidős jelentés kérni, hogy ez ne előlegezze meg a vizsgálat végső következtetéseit;

91.

úgy véli, hogy a vizsgálóbizottságokat a jövőben eltérő módon kell megszervezni, hogy a bizottságok nagyobb hatékonysággal és eredményességgel szervezzék meg és végezzék munkájukat, különösen a nyilvános meghallgatások során;

92.

hangsúlyozza, hogy a Parlament belső igazgatási szabályai az állandó bizottságok kialakult gyakorlatára szabottak, és ezért gyakran nem felelnek meg a vizsgálóbizottság eseti és ideiglenes jellegének, amely szokatlanabb körülmények között végzi munkáját, egy konkrétan körülhatárolt témakörben és időbeli korlát mellett; úgy véli ezért, hogy például a meghallgatások és küldetések végrehajtása tekintetében a vizsgálóbizottságok eredményes működésére vonatkozó, tisztességes politikai képviseletet garantáló szabályrendszer kidolgozása növelné a hatékonyságot; úgy véli, hogy fennáll annak kockázata, hogy a pénzügyi korlátok megakadályozzák a vizsgálóbizottságokat abban, hogy minden olyan szakértőt meghallgassanak, akiket szükségesnek ítélnek a bizottság munkájának elvégzéséhez; úgy véli, hogy rugalmasabbá kell tenni a meghallgatások és küldöttségek belső engedélyezési határidőit;

93.

úgy véli, hogy a vizsgálóbizottságoknak elsőbbségi hozzáféréssel és saját forrásokkal kellene rendelkezniük a vonatkozó parlamenti szolgálatoknál, hogy az utóbbiak képesek legyenek foglalkozni különösen a tanulmányokra, tájékoztatókra (briefing) stb. vonatkozó kérésekkel a szabályok által megszabott időkorláton belül;

94.

megjegyzi, hogy a Tanács, a Bizottság vagy a tagállamok által vizsgálat keretében az Európai Parlament rendelkezésére bocsátott minősített és egyéb bizalmas információkhoz való hozzáférés jelenlegi szabályai jogilag nem egyértelműek, azonban az általános értelmezés szerint az akkreditált parlamenti asszisztensek nem tekinthetnek bele és nem vizsgálhatják meg a nem minősített „egyéb bizalmas információkat” a biztonságos olvasótermekben; megjegyzi, hogy számos képviselő úgy ítéli meg, hogy ez a szabály akadályozza e dokumentumok hatékony és alapos áttekintését a vizsgálóbizottságok számára rendelkezésre álló korlátozott időtartamon belül, és hogy a TAX2 Bizottság (a feltételes adómegállapításokkal és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekkel foglalkozó különbizottság) – amely működése során ideiglenesen és kivételesen engedélyezte a hozzáférést az akkreditált parlamenti asszisztensek számára – sokkal átfogóbb és eredményesebb módon tudta hasznosítani ezeket a forrásokat; felhív ezért egy olyan egyértelműen megfogalmazott rendelkezés újratárgyalt intézményközi megállapodás keretében történő bevezetésére, amely a szükséges ismeret elve alapján, a képviselőknek nyújtott támogató munkájuk során az akkreditált parlamenti asszisztensek számára dokumentumokhoz való hozzáférési jogot biztosít; sürgeti az érintett szerveket, hogy gyorsítsák fel e kérdés újratárgyalását, hogy az ne akadályozza a folyamatban lévő és a jövőbeli parlamenti vizsgálatok eredményességét és hatékonyságát;

o o

95.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást és a vizsgálóbizottság végleges jelentését a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok parlamentjeinek.

(1) HL L 113., 1995.5.19., 1. o.

(2) HL L 10., 2016.1.15., 13. o.

(3) HL L 171., 2007.6.29., 1. o.

(4) HL L 263., 2007.10.9., 1. o.

(5) HL L 152., 2008.6.11., 1. o.

(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0375.

(7) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0322.

(8) Lásd még elfogadott szövegek (2017.4.4.), P8_TA(2017)0097.

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/151

P8_TA(2017)0132

António Marinho e Pinto mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem

Az Európai Parlament 2017. április 27-i határozata az António Marinho e Pinto mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről (2016/2294(IMM))

(2018/C 298/20)

Az Európai Parlament,

—

tekintettel a Miguel Pereira da Rosa, nyugat-lisszaboni (Oeiras) kerületi bírósági bíró által 2016. szeptember 23-án, a 4759/15.2TDLSB. hivatkozási számú büntetőeljárással összefüggésben eljuttatott és 2016. október 24-én a plenáris ülésen bejelentett, az António Marinho e Pinto mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre,

—	tekintettel az illetékes helyettes főügyész 2016. december 12-i levelére, amely tartalmazza az António Marinho e Pinto által elmondottak leiratát,

—	miután eljárási szabályzata 9. cikke (6) bekezdésének megfelelően 2017. március 22-én meghallgatta António Marinho e Pintót,

—	tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Unió Bírósága által 1964. május 12-én, 1986. július 10-én, 2008. október 15-én és 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án és 2013. január 17-én hozott ítéletekre (1),

—	tekintettel a portugál képviselői statútum 11. cikkének (1), (2), (3) és (5) bekezdésére (1993. március 1-jei 7/93. sz. törvény), valamint a Legfőbb Ügyészség 2011. október 10-i 3/2011. számú körlevelére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,

—	tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0163/2017),

A.	mivel a nyugat-lisszaboni (Oeiras) kerületi bíróság bírója kérte António Marinho e Pinto európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését egy vele szemben egy bűncselekmény feltételezett elkövetése miatt indított jogi eljárás keretében;

mivel António Marinho e Pinto mentelmi jogának felfüggesztése egy olyan feltételezett bűncselekménnyel kapcsolatos, amely a portugál büntető törvénykönyv 180. cikke (1) bekezdése és 183. cikke (2) bekezdése értelmében a rágalmazás minősített esetének minősül, ami két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, továbbá a portugál büntető törvénykönyv 187. cikke (1) bekezdése, illetve (2) bekezdésének a) pontja értelmében szervezet, szolgálat vagy jogi személy megsértésének is minősül, ami két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető;

C.	mivel a Santa Casa de Misericórdia de Lisboa karitatív szervezet feljelentést tett António Marinho e Pinto ellen;

mivel a feljelentés António Marinho e Pinto 2015. május 30-i alábbi kijelentéseire vonatkozott, amelyeket az António José Teixeira által vezetett „A Propósito” című, a SIC Notícias portugál csatornán 21 órakor közvetített műsorban tett: „A társadalombiztosítás kapcsán úgy vélem, hogy azt el kell választani a szolidaritás dimenziójától, amely az állam feladata; azt nem lehet a munkavállalók nyugdíjának kárára fizetni, érti? Az állam központi költségvetését kell erre felhasználni. A társadalmi szolidaritásról adókon keresztül kell gondoskodni, illetve azon a hatalmas szervezeten, a Misericórdia de Lisboán keresztül, amely milliók és milliók fölött rendelkezik, és a pénzt az esetek többségében személyes haszonszerzésre vagy személyes érdekekből elpazarolja […]. Véleményem szerint Manuel Rebelo de Sousa úr jobb lenne, mint Pedro Santana Lopes úr, tekintettel arra, amit Santana Lopes úrtól kormányzása idején láthattunk, és egyébként érdekes volt látni, hogy hogyan dolgozik az igazgató, hogyan támogatta jelöltségét a Santa Casa da Misericórdia de Lisboa igazgatója, milyen eszközökkel és forrásokkal.”;

mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikke szerint feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai Parlament képviselői ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe, és nem indítható velük szemben bírósági eljárás;

mivel az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy ahhoz, hogy az európai parlamenti képviselő valamely véleményére vonatkozzék a mentelmi jog, a képviselőnek a feladata ellátása során kell azt kifejtenie, ez pedig magában foglalja azt a követelményt, hogy kapcsolatnak kell fennállnia a kifejtett vélemény és a parlamenti feladatok között; mivel ennek a kapcsolatnak közvetlennek és nyilvánvalónak kell lennie (2);

G.	mivel ugyanezen jegyzőkönyv 9. cikke szerint a képviselők saját államuk területén az adott állam parlamenti képviselőire vonatkozó mentességeket élvezik;

mivel a portugál képviselői statútum 11. cikkének (1), (2), (3) és (5) bekezdése (1993. március 1-jei 7/93. sz. törvény), valamint a Legfőbb Ügyészség 2011. október 10-i 3/2011. számú körlevele szerint António de Sousa Marinho e Pinto az Európai Parlament előzetes engedélye nélkül nem hallgatható ki és nem indítható ellene vizsgálat;

mivel a feltételezett cselekmények nem állnak közvetlen vagy egyértelmű összefüggésben António Marinho e Pinto európai parlamenti képviselői feladatainak ellátásával, hanem inkább tisztán nemzeti jellegű tevékenységekkel kapcsolatosak, tekintettel arra, hogy a kijelentéseket egy portugáliai műsorban tette, kifejezetten portugál témában, egy nemzeti jog alapján működő egyesület vezetése kapcsán;

J.	mivel következésképen a feltételezett cselekmény az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. számú jegyzőkönyv 8. cikke alkalmazásában nem európai parlamenti képviselői feladatának ellátása során kinyilvánított véleményével vagy leadott szavazataival kapcsolatos;

K.	mivel a vád semmi esetre sem áll kapcsolatban António Marinho e Pinto európai parlamenti képviselőként betöltött státusával;

L.	mivel nem indokolható a fumus persecutionis fennállásának feltételezése, vagyis az, hogy elegendően komoly és megalapozott gyanú állna fenn arra vonatkozóan, hogy eljárást a szóban forgó képviselőnek szánt politikai kár okozása céljából indították volna;

úgy határoz, hogy felfüggeszti António Marinho e Pinto mentelmi jogát;

utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését a nyugat-lisszaboni (Oeiras) kerületi bíróságnak és António Marinho e Pintónak.

(1) A Bíróság ítélete1964. május 12-i ítélete, Wagner/Fohrmann és Krier, 101/63. sz. ügy, ECLI:EU:C:1964:28; A Bíróság 1986. július 10-i ítélete, Wybot/Faure és mások, 149/85. sz. ügy, ECLI:EU:C:1986:310; A Törvényszék 2008. október 15-i ítélete, Mote/Európai Parlament, T-345/05. sz. ügy, ECLI:EU:T:2008:440; A Bíróság 2008. október 21-i ítélete, Marra/De Gregorio és Clemente, C-200/07 és C-201/07. sz. ügy, ECLI:EU:C:2008:579; A Törvényszék 2010. március 19-i ítélete, Gollnich/Európai Parlament, T-42/06. sz. ügy, ECLI:EU:T:2010:102; A Bíróság 2011. szeptember 6-i ítélete, Patriciello, C-163/10. sz. ügy, ECLI:EU:C:2011:543; A Törvényszék 2013. január 17-i ítélete, Gollnich/Európai Parlament, T-346/11. és T-347/11. sz. ügy, ECLI:EU:T:2013:23.

(2) A hivatkozott Gollnich/Európai Parlament ügy, T-346/11. és T-347/11.

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/154

P8_TA(2017)0096

A halászhajók jellemzői ***I

Az Európai Parlament 2017. április 4-i jogalkotási állásfoglalása a halászhajók jellemzőinek meghatározásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2016)0273 – C8-0187/2016 – 2016/0145(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás – átdolgozás)

(2018/C 298/21)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0273),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0187/2016),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2016. október 19-i véleményére (1),

—	tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra (2),

—	tekintettel az eljárási szabályzata 104. cikkének (3) bekezdése értelmében a Jogi Bizottság által a Halászati Bizottsághoz intézett, 2016. október 17-i levelére,

—	tekintettel korábbi állásfoglalásaira, és különösen a kisüzemi part menti halászatról, a hagyományos kisüzemi halászatról, valamint a közös halászati politika reformjáról szóló, 2012. november 22-i állásfoglalására (3),

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2017. február 15-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

—	tekintettel eljárási szabályzata 104. és 59. cikkére,

—	tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére (A8-0376/2016),

mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a Bizottság javaslata a benne akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévő jogszabályok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévő jogszabályok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza;

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot, figyelembe véve az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásait;

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 34., 2017.2.2., 140. o.

(2) HL C 77., 2002.3.28., 1. o.

(3) HL C 419., 2015.12.16., 167. o.

P8_TC1-COD(2016)0145

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2017. április 4-én került elfogadásra a halászhajók jellemzőinek meghatározásáról szóló (EU) 2017/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel (átdolgozás)

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2017/1130 rendelettel.)

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/156

P8_TA(2017)0097

A gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyása és piacfelügyelete ***I

Az Európai Parlament 2017. április 4-én elfogadott módosításai a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2016)0031 – C8-0015/2016 – 2016/0014(COD)) (1)

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2018/C 298/22)

Módosítás 1

Rendeletre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)

A belső piac olyan, belső határok nélküli térség, amelyben biztosítani kell az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását. A belső piac szabályainak átláthatónak, egyszerűnek és következetesnek kell lenniük, így garantálva a jogbiztonságot és az egyértelműséget mind a vállalkozások, mind a fogyasztók javát szolgálva.

(1)

A belső piac olyan, belső határok nélküli térség, amelyben biztosítani kell az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását. A belső piac szabályainak átláthatónak, egyszerűnek , következetesnek és hatékonynak kell lenniük, így garantálva a jogbiztonságot és az egyértelműséget mind a vállalkozások, mind a fogyasztók javát szolgálva.

Módosítás 2

Rendeletre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)

Az értékelés azonban megállapította, hogy szükség van a típus-jóváhagyási követelményeket kiegészítő piacfelügyeleti rendelkezések bevezetésére ; a visszahívási és védintézkedési eljárások, valamint a meglévő járműtípusok jóváhagyásának kiterjesztésére vonatkozó feltételek pontosítására ; a típus-jóváhagyási keretrendszer végrehajtásának javítására a tagállami hatóságok és műszaki szolgálatok által alkalmazott típus-jóváhagyási és gyártásmegfelelőségi eljárások harmonizálása és fejlesztése révén ; az ellátási láncban részt vevő gazdasági szereplők, valamint a keretrendszer végrehajtásában részt vevő hatóságok és felek szerepének és feladatainak pontosítására; továbbá az alternatív típus-jóváhagyási rendszerek (kis sorozatban gyártott járművek nemzeti típusjóváhagyása , illetve egyedi jóváhagyások), valamint a többlépcsős típus-jóváhagyási eljárás alkalmasabbá tételére arra, hogy megfelelő rugalmasságot nyújtsanak a réspiacok, valamint a közép- és kisvállalkozások számára, az egyenlő versenyfeltételek torzítása nélkül.

(4)

Az értékelés azonban megállapította, hogy az alábbiakra van szükség: piacfelügyeleti intézkedések bevezetése a típus-jóváhagyási követelmények kiegészítése céljából ; a visszahívási és védintézkedési eljárások, valamint a meglévő járműtípusok jóváhagyásának kiterjesztésére vonatkozó feltételek tisztázása ; a típus-jóváhagyási keretrendszer végrehajtásának javítása a tagállamok hatóságai és műszaki szolgálatai által alkalmazott típus-jóváhagyási eljárások és a gyártásmegfelelőség ellenőrzésére szolgáló eljárások harmonizálása és javítása által ; az ellátási láncban részt vevő gazdasági szereplők, valamint a keretrendszer végrehajtásában részt vevő hatóságok és felek szerepének és feladatainak pontos meghatározása a szerepek és felelősségek átfedése nélkül, az említett szereplők, hatóságok és felek függetlenségének biztosításával, továbbá az összeférhetetlenségek elkerülésével; az alternatív típus-jóváhagyási rendszerek (kis sorozatban gyártott járművek nemzeti típusjóváhagyása és egyedi jóváhagyások), valamint a többlépcsős típus-jóváhagyási eljárás alkalmasabbá tétele arra, hogy megfelelő rugalmasságot nyújtsanak a réspiacok, valamint a közép- és kisvállalkozások számára, az egyenlő versenyfeltételek torzítása nélkül.

Módosítás 3

Rendeletre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)

Ezenkívül a típus-jóváhagyási keretrendszer végrehajtása során a közelmúltban felmerült problémák rávilágítottak a rendszer egyes hiányosságaira és arra, hogy egy szilárd, átlátható, kiszámítható és fenntartható, valamint magas szintű biztonságot, egészség- és környezetvédelmet biztosító szabályozási keretrendszer kialakításához alapvető felülvizsgálatra van szükség .

(5)

Ezenkívül a típus-jóváhagyási keretrendszer végrehajtása során a közelmúltban felmerült problémák rávilágítottak a rendszer egyes hiányosságaira és arra, hogy e szabályozási keretrendszer további megerősítésére van szükség, amely szilárd, átlátható, kiszámítható és fenntartható, valamint amely magas szintű biztonságot, egészség- és környezetvédelmet biztosít .

Módosítás 4

Rendeletre irányuló javaslat

5 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5a)

Mivel a fogyasztók védelme uniós prioritás, az Unióban közlekedő gépjárművek gyártóit kötelezni kellene arra, hogy járműveiket a forgalomba hozatal előtt, illetve az élettartamuk alatt teszteknek vessék alá. A tagállamoknak és az Európai Bizottságnak kell biztosítaniuk ezt a kettős felügyeletet, hogy egyikük fel tudjon lépni, ha a másik nem teljesíti kötelezettségeit.

Módosítás 5

Rendeletre irányuló javaslat

5 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5b)	Az Uniónak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy elkerülje a járműgyártók által a károsanyag-kibocsátási és üzemanyag-fogyasztási tesztek kijátszása vagy bármilyen más jogszabály megkerülése érdekében elkövetett csalásokat. Az ilyen visszaéléseket véglegesen meg kell szüntetni.

Módosítás 6

Rendeletre irányuló javaslat

5 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5c)

E rendelet célja, hogy az Unióban javítson a gépjármű-visszahívási műveletek lassúságán. A meglévő eljárás nem teszi lehetővé az európai polgárok tényleges védelmének biztosítását, szemben az amerikai eljárással, amely gyors fellépést tett lehetővé. Ebből a szempontból alapvető fontosságú lehetővé tenni az Európai Bizottság számára, hogy a gazdasági szereplőket arra kényszerítse, hogy minden szükséges korlátozó intézkedést meghozzanak, ideértve a gépjárművek visszahívását is, annak érdekében, hogy a nem megfelelő járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy egyéb önálló műszaki egységek megfeleljenek ennek a rendeletnek.

Módosítás 7

Rendeletre irányuló javaslat

5 d preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5d)

A forgalomban lévő járművekben észlelt, az eredeti engedélyezési szabályokkal ellentétes és/vagy a fogyasztók biztonságát veszélyeztető vagy a környezetszennyezés csökkentésére vonatkozó szabályokkal ellentétes szabálytalanság esetén az európai fogyasztók érdeke az, hogy gyors, megfelelő és összehangolt, adott esetben a járművek visszahívásáig terjedő és az egész Unióban alkalmazandó korrekciós intézkedésekre támaszkodhassanak. A tagállamoknak minden rendelkezésükre álló információt meg kell adniuk a Bizottságnak ahhoz, hogy megfelelő módon és gyorsan cselekedni tudjon az egységes piac integritásának megvédése érdekében.

Módosítás 8

Rendeletre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)

E rendelet a belső piac megfelelő működése, a vállalkozások és a fogyasztók javának szolgálata, valamint a magas szintű biztonság, egészség- és környezetvédelem biztosítása érdekében meghatározza a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyására, valamint a járművek egyedi jóváhagyására vonatkozó harmonizált szabályokat és alapelveket.

(6)

E rendelet a gyártásmegfelelőségi vizsgálatok szigorú minőségi szabványai következetes alkalmazásának biztosítása érdekében meghatározza a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyására, valamint a járművek egyedi jóváhagyására vonatkozó harmonizált szabályokat és alapelveket , ezáltal lehetővé téve a belső piac megfelelő működését a vállalkozások javára a fogyasztók jogainak teljes körű és megfelelő figyelembe vétele mellett, ugyanakkor magas szintű biztonságot, valamint egészség- és környezetvédelmet biztosítva .

Módosítás 9

Rendeletre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)

E rendelet a biztonsági és környezetvédelmi tulajdonságok megfelelő szintjének biztosítása érdekében meghatározza az M és N kategóriába tartozó gépjárművek és azok pótkocsijai (O kategória), valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásához szükséges lényegi műszaki és igazgatási követelményeket. Ezek a kategóriák a személyszállításra szolgáló gépjárműveket, az árufuvarozásra szolgáló gépjárműveket, illetve ezek pótkocsijait fedik le.

(7)

E rendelet a biztonsági és környezetvédelmi tulajdonságok magas szintjének biztosítása érdekében meghatározza az M és N kategóriába tartozó gépjárművek és azok pótkocsijai (O kategória), valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásához szükséges lényegi műszaki és igazgatási követelményeket. Ezek a kategóriák a személyszállításra szolgáló gépjárműveket, az árufuvarozásra szolgáló gépjárműveket, illetve ezek pótkocsijait fedik le.

Módosítás 10

Rendeletre irányuló javaslat

7 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7a)	A rendelet célja, hogy megbízható, harmonizált és átlátható típusjóváhagyási és piacfelügyeleti eljárásokat biztosítson a tagállamokban.

Módosítás 11

Rendeletre irányuló javaslat

7 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7b)

E rendeletnek biztosítania kell, hogy a nemzeti típusjóváhagyó hatóságok az egész Unióban értelmezzék, alkalmazzák és végrehajtsák követelményeit. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy rendszeres ellenőrzések, a kiadott típusjóváhagyások véletlenszerű mintáinak újbóli vizsgálata és e rendelet harmonizált alkalmazásának általános figyelemmel kísérése révén felügyelje a nemzeti hatóságok munkáját.

Módosítás 12

Rendeletre irányuló javaslat

8 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8a)	E rendeletnek való megfelelés érdekében figyelembe kell venni a 2014/45/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (1a) foglalt előírásokat.

Módosítás 13

Rendeletre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)

A típus-jóváhagyási előírások hatékony végrehajtását a gyártásmegfelelőségre vonatkozó rendelkezések megerősítése révén kell biztosítani , amit többek között a megfelelőség-ellenőrzési módszerek és az érintett termékek folyamatos megfelelőségének kötelező és rendszeres ellenőrzésével, valamint a típus-jóváhagyási hatóságok felügyelete alatt az egészjárműtípus-jóváhagyáshoz szükséges vizsgálatokat végző műszaki szolgálatok alkalmasságára, kötelezettségeire és teljesítményére vonatkozó követelmények megerősítésével lehet elérni . A műszaki szolgálatok megfelelő működésének biztosítása elengedhetetlen a magas szintű biztonság és környezetvédelem eléréséhez, valamint ahhoz, hogy a polgárok megbízzanak a rendszerben. A 2007/46/EK irányelv szerinti, a műszaki szolgálatok kijelölésére vonatkozó kritériumokat részletesebben meg kell határozni azok következetes végrehajtása érdekében. A tagállami műszaki szolgálatok értékelési módszerei jellemzően egyre inkább különböznek egymástól, ami a szolgálatok munkájának fokozódó összetettségére vezethető vissza. Ezért olyan eljárási kötelezettségeket kell előírni, amelyek garantálják a tagállami műszaki szolgálatok értékelésére, kijelölésére, bejelentésére és nyomon követésére szolgáló tagállami gyakorlatok cseréjét és nyomon követését. Ezen eljárási kötelezettségek révén megszüntethetők a műszaki szolgálatok kijelölésére vonatkozó kritériumok értelmezése és a kijelölési módszerek alkalmazása terén fennálló különbségek.

(9)

A típus-jóváhagyási előírások hatékony végrehajtását a gyártásmegfelelőségre vonatkozó rendelkezések megerősítésével, az információhoz való jobb hozzáférés biztosításával , a laboratóriumi vizsgálatok során alkalmazott optimalizálási technikák pontos meghatározásával, a 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1a) által tiltott illegális kiiktató eszközök jelentette kockázatra fordított kiemelt figyelemmel, a megfelelőség-ellenőrzési módszerek és az érintett termékek folyamatos megfelelőségének kötelező és rendszeres ellenőrzésével, valamint a típus-jóváhagyási hatóságok felügyelete alatt az egészjárműtípus-jóváhagyáshoz szükséges vizsgálatokat végző műszaki szolgálatok alkalmasságára, kötelezettségeire és teljesítményére vonatkozó követelmények megerősítésével és összehangolásával kell biztosítani . A műszaki szolgálatok megfelelő működésének biztosítása elengedhetetlen a magas szintű biztonság és környezetvédelem eléréséhez, valamint ahhoz, hogy a polgárok megbízzanak a rendszerben. A 2007/46/EK irányelv szerinti, a műszaki szolgálatok kijelölésére vonatkozó kritériumokat részletesebben meg kell határozni azok valamennyi tagállamban való következetes alkalmazása érdekében. A tagállami műszaki szolgálatok értékelési módszerei jellemzően egyre inkább különböznek egymástól, ami a szolgálatok munkájának fokozódó összetettségére vezethető vissza. Ezért olyan eljárási kötelezettségeket kell előírni, amelyek garantálják a tagállami műszaki szolgálatok értékelésére, kijelölésére, bejelentésére és nyomon követésére szolgáló tagállami gyakorlatok cseréjét és nyomon követését. Ezen eljárási kötelezettségek révén megszüntethetők a műszaki szolgálatok kijelölésére vonatkozó kritériumok értelmezése és a kijelölési módszerek alkalmazása terén fennálló különbségek. A megfelelő felügyelet és az Unió-szerte egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a kérelmező műszaki szolgálat értékelésének magában kell foglalnia a tényleges típusjóváhagyási vizsgálatok helyszíni értékelésének közvetlen megfigyelését.

Módosítás 14

Rendeletre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10)

Az eddigieknél szükségesebbnek mutatkozik , hogy a kijelölő hatóságok ellenőrizzék és nyomon kövessék a műszaki szolgálatokat , mivel a műszaki fejlődés növeli annak kockázatát, hogy a műszaki szolgálatok nem rendelkeznek a kijelölésük hatókörén belül megjelenő új technológiák vagy eszközök vizsgálata tekintetében szükséges alkalmassággal. Mivel a műszaki fejlődés következtében lerövidül a termékek életciklusa, és mivel a helyszíni felügyeleti ellenőrzések gyakorisága eltérő az egyes kijelölő hatóságok esetében, minimumkövetelményeket kell meghatározni a műszaki szolgálatok felügyeletének és nyomon követésének gyakorisága tekintetében,

(10)

Az eddigieknél szükségesebbnek mutatkozik a műszaki szolgálatok tanúsítása, ellenőrzése és nyomon követése , mivel a műszaki fejlődés növeli annak kockázatát, hogy a műszaki szolgálatok nem rendelkeznek a kijelölésük hatókörén belül megjelenő új technológiák vagy eszközök vizsgálata tekintetében szükséges alkalmassággal . A 2007/46/EK irányelv jelenlegi alkalmazásának értelmezése és előírásainak a típusjóváhagyási folyamat során való alkalmazása terén tapasztalható jelentős különbségek miatt az egyes műszaki szolgálatok között meglehetősen nagy különbségek vannak. A tanúsítást, az ellenőrzést és nyomon követést ezért harmonizálni kell és olyan szintre bővíteni, hogy az egységes európai piacon belül egyenlő versenyfeltételeket biztosítson . Mivel a műszaki fejlődés következtében lerövidül a termékek életciklusa, és mivel a helyszíni felügyeleti ellenőrzések gyakorisága eltérő az egyes kijelölő hatóságok esetében, minimumkövetelményeket kell meghatározni a műszaki szolgálatok felügyeletének és nyomon követésének gyakorisága tekintetében,

Módosítás 15

Rendeletre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12)

Az átláthatóság és a kölcsönös bizalom erősítése, valamint a műszaki szolgálatok értékelésére, kijelölésére és bejelentésére, valamint a kiterjesztési és megújítási eljárásokra vonatkozó kritériumok további összehangolása és továbbfejlesztése érdekében a tagállamoknak együttműködési mechanizmusokat kell kialakítaniuk egymással és a Bizottsággal. A tagállamoknak konzultálniuk kell egymással és a Bizottsággal az e rendelet végrehajtása vonatkozásában általánosságban jelentőséggel bíró kérdésekről, valamint tájékoztatniuk kell egymást és a Bizottságot értékelési ellenőrzőlistájuk mintájáról. E rendelet online adatbázist hoz létre, amely a 1024/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (1a) létrehozott belső piaci információs rendszerrel (IMI) együtt hasznos elektronikus eszköznek bizonyulhat és az egyszerű és egységesített, eljárásokon alapuló információcserével megkönnyíti és erősíti az igazgatási együttműködést. Ennek érdekében a Bizottságnak fontolóra kell vennie a már létező online adatbázisok, mint pl. az ETAES vagy az Eucaris használatát.

Módosítás 16

Rendeletre irányuló javaslat

12 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12a)

A típusjóváhagyás terén tapasztalt jelenlegi problémák napvilágra hozták a jelenlegi nemzeti piacfelügyeleti és típusjóváhagyás-ellenőrzési rendszerek főbb hiányosságait. Ezért az így feltárt elégtelenségekre adandó azonnali válaszintézkedésként fel kell hatalmazni a Bizottságot arra, hogy gondoskodjon a megfelelő felügyeleti feladatok elvégzéséről.

Módosítás 17

Rendeletre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)

Ha a műszaki szolgálat kijelölése a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) értelmében vett akkreditálás alapján történik, az akkreditáló testületeknek és a kijelölő hatóságoknak meg kell osztaniuk egymással a műszaki szolgálatok alkalmasságának értékelésére vonatkozó információkat .

(13)	Ha a műszaki szolgálat kijelölése a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) értelmében vett akkreditálás alapján történik, az akkreditáló testületeknek és a kijelölő hatóságoknak biztosítaniuk kell a műszaki szolgálatok alkalmasságát és függetlenségét .

Módosítás 18

Rendeletre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14)

A műszaki szolgálatok tagállami nyomon követésének fenntarthatósága és a műszaki szolgálatokra vonatkozó egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében a tagállamoknak díjat kell kiszabniuk a műszaki szolgálatok kijelölésére és nyomon követésére vonatkozóan. Az átláthatóság érdekében a tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot és a többi tagállamot a díjak szintjének és szerkezetének meghatározása előtt.

törölve

Módosítás 19

Rendeletre irányuló javaslat

14 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14a)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a típusjóváhagyási és piacfelügyeleti költségekért a díjakat a gazdasági szereplő ne közvetlenül a műszaki szolgálatoknak fizesse be. E rendelkezés nem korlátozhatja a gazdasági szereplőt abban, hogy ő maga választhassa ki a műszaki szolgálatot, amelyet e tevékenységekre igénybe kíván venni.

Módosítás 20

Rendeletre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17)

Gondoskodni kell a műszaki szolgálatoknak a gyártóktól való függetlenségéről, többek között el kell kerülni, hogy a gyártók közvetlenül vagy közvetve fizessenek a műszaki szolgálatok által elvégzett típus-jóváhagyási ellenőrzésekért és vizsgálatokért. A tagállamoknak ezért olyan típus-jóváhagyási díjrendszert kell kialakítaniuk, amely fedezi a típus-jóváhagyó hatóság által kijelölt műszaki szolgálatok által végzett valamennyi típus-jóváhagyási vizsgálat és ellenőrzés költségét, a típus-jóváhagyás kiadásának igazgatási költségeit, valamint az utólagos megfelelés-ellenőrzési vizsgálatok és ellenőrzések elvégzésének költségeit.

törölve

Módosítás 21

Rendeletre irányuló javaslat

17 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17a)

A piaci erők hatásának érvényesülése érdekében a műszaki szolgálatoknak teljes áttekinthetőséggel és egyformán kell alkalmazniuk a típusjóváhagyási eljárások szabályait anélkül, hogy szükségtelen terhet rónának a gazdasági szereplőkre. Annak érdekében, hogy valamennyi gazdasági szereplő magas szintű szakértelemmel jellemzett és méltányos elbánásban részesüljön, biztosítani kell a típusjóváhagyási eljárások szabályainak egységes műszaki alkalmazását. A rendelet által létrehozott Fórum keretein belül a típusjóváhagyási hatóságoknak információcserét kell folytatniuk az általuk tanúsított különféle műszaki szolgálatok működéséről.

Módosítás 22

Rendeletre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18)

Ahhoz, hogy az e rendeletben meghatározott követelmények teljesüljenek, szilárd végrehajtási mechanizmusra van szükség a megfelelés biztosítása céljából. A gépjárműipart szabályozó jogszabályokban meghatározott, a típusjóváhagyásra és a gyártásmegfelelőségre vonatkozó követelményeknek való megfelelés biztosítása továbbra is a típusjóváhagyó hatóságok feladata kell, hogy legyen, mivel ez a kötelezettség szorosan kapcsolódik a típusjóváhagyások kiadásához, és teljesítéséhez a típusjóváhagyás tartalmának részletes ismerete szükséges. Ezért fontos a jóváhagyó hatóságok teljesítményét rendszeres szakértői értékelés keretében ellenőrizni annak érdekében, hogy a típus-jóváhagyási követelmények végrehajtása során valamennyi jóváhagyó hatóság egységes színvonalon és egységesen szigorúan járjon el. Ezenkívül fontos magának a típusjóváhagyásnak a helytállóságát is ellenőrizni .

(18)

Ahhoz, hogy az e rendeletben meghatározott követelmények teljesüljenek, szilárd végrehajtási mechanizmusra van szükség a megfelelés biztosítása céljából. A gépjárműipart szabályozó jogszabályokban meghatározott, a típusjóváhagyásra és a gyártásmegfelelőségre vonatkozó követelményeknek való megfelelés biztosítása továbbra is a típusjóváhagyó hatóságok feladata kell, hogy legyen, mivel ez a kötelezettség szorosan kapcsolódik a típusjóváhagyások kiadásához, és teljesítéséhez a típusjóváhagyás tartalmának részletes ismerete szükséges. Ezért fontos a jóváhagyó hatóságok teljesítményét rendszeres uniós szintű felügyeleti ellenőrzések, ezen belül független auditok keretében ellenőrizni annak érdekében, hogy a típus-jóváhagyási követelmények végrehajtása során valamennyi jóváhagyó hatóság egységes színvonalon és egységesen szigorúan járjon el. Ezenkívül fontos magának a típusjóváhagyásnak a helytállóságát is uniós szinten ellenőriztetni egy harmadik és független féllel .

Módosítás 23

Rendeletre irányuló javaslat

19 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19a)

A lehetséges összeférhetetlenségek elkerülése érdekében a típusjóváhagyási és piacfelügyeleti hatóságok között nem lehet kapcsolat feladatik elvégzésekor. Ebben a tekintetben ezeknek a hatóságoknak külön testületeként kell működniük a nemzeti közigazgatási struktúrának megfelelően és nem lehetnek közös alkalmazottaik vagy létesítményeik a nemzeti hatóságok struktúráinak és hatásköreinek megfelelően.

Módosítás 24

Rendeletre irányuló javaslat

19 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19b)

A végrehajtásért felelős fórumnak platformot kell biztosítania az információcsere és a független elemzések számára, hogy támogatni tudja e rendelet működésének és végrehajtásának javítását. A csere során a Bizottságnak jogosan úgy vélheti, hogy egy vagy több típusjóváhagyási hatóság nem felel meg e rendelet előírásainak. Ilyen esetben a Bizottságnak meg kell tudni tenni minden szükséges intézkedést a megfelelés biztosítására, beleértve iránymutatások, ajánlások vagy más eszközök kiadását és más eljárások alkalmazását az arányosság kellő figyelembevétele mellett. Súlyos jogsértés esetén a Bizottságnak lehetőséget kell biztosítani, hogy előírja a hatóság azon jogkörének visszavonását vagy felfüggesztését, hogy új típusjóváhagyási kérelmeket fogadjon el a fogyasztó és környezetvédelem magas színvonalának megőrzése érdekében.

Módosítás 25

Rendeletre irányuló javaslat

21 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21)

Annak érdekében, hogy meg lehessen erősíteni a nemzeti illetékes hatóságok jogait és kötelezettségeit azzal a céllal, hogy biztosítani lehessen piacfelügyeleti tevékenységeik hatékony összehangolását és egyértelművé lehessen tenni az alkalmazandó eljárásokat, piacfelügyeleti szabályokat kell meghatározni e rendelet keretében.

(21)

Annak érdekében, hogy meg lehessen erősíteni a nemzeti illetékes hatóságok jogait és kötelezettségeit azzal a céllal, hogy biztosítani lehessen piacfelügyeleti tevékenységeik hatékony összehangolását és egyértelművé lehessen tenni az alkalmazandó eljárásokat, a piacfelügyeleti szabályok meghatározása alapvető fontosságú e rendelet keretében.

Módosítás 26

Rendeletre irányuló javaslat

21 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21a)

Szükséges, hogy a piacfelügyeleti hatóságok és a típusjóváhagyási hatóságok megfelelő módon tudják elvégezni a rendelet által előírt feladatokat. Ennek érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell számukra a cél érdekében szükséges forrásokat.

Módosítás 27

Rendeletre irányuló javaslat

22 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(22)

A jóváhagyási eljárás átláthatóságának fokozása, az információcsere megkönnyítése és a piacfelügyeleti hatóságok, a jóváhagyó hatóságok és a Bizottság által végzett független ellenőrzések elősegítése érdekében a típus-jóváhagyási dokumentumokat elektronikus formátumban kell elkészíteni és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni, a kereskedelmi érdekek és a személyes adatok védelmével kapcsolatos esetek kivételével.

(22)

A jóváhagyási eljárás átláthatóságának fokozása, az információcsere megkönnyítése és a piacfelügyeleti hatóságok, a jóváhagyó hatóságok, a Bizottság és harmadik felek által végzett független ellenőrzések elősegítése érdekében a járművekre és a tesztelésre vonatkozó információt nyilvánosságra kell hozni az ilyen tesztek elvégzéséhez. A javítási és karbantartási szempontból releváns információkat elektronikus formátumban kell elkészíteni és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni, a kereskedelmi érdekek és a személyes adatok védelmével kapcsolatos esetek kivételével. Az ilyen célokból nyilvánosságra hozott információk nem lehetnek olyan jellegűek, amelyek veszélyeztetik a védett információk és a szellemi tulajdon bizalmas jellegét.

Módosítás 28

Rendeletre irányuló javaslat

23 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(23a)

A járművek e rendelet előírásainak való megfelelőségével kapcsolatos saját vizsgálatokat és ellenőrzéseket végző harmadik feleknek meg kell felelniük az átláthatóság és nyitottság elveinek, többek között a felelősségvállalás, valamint a finanszírozási struktúrák és modellek tekintetében. Az ilyen harmadik feleknek a kijelölt műszaki szolgálatokra vonatkozó előírásokkal azonos előírásoknak kell megfelelniük az általuk végzett vizsgálatok lefolytatása során alkalmazott tudományos és módszertani szabványok tekintetében.

Módosítás 29

Rendeletre irányuló javaslat

24 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(24)

A nemzeti hatóságoknak az e rendeletben előírt részletesebb kötelezettségeinek magukban kell foglalniuk megfelelő számú forgalomba hozott jármű utólagos megfelelőség-ellenőrzési vizsgálatát és ellenőrzését. Az ilyen utólagos megfelelőség-ellenőrzés alá vont járműveket megfelelő kockázatértékelés alapján kell kiválasztani, amelynek figyelembe kell vennie a lehetséges meg nem felelés súlyosságát és előfordulásának valószínűségét. Ezenfelül a kiválasztásnak világos és részletes kritériumokon kell alapulnia, és többek között magában kell foglalnia valamennyi aktuális modell, új motorral vagy technológiával szerelt jármű, az igen magas vagy alacsony üzemanyag-fogyasztású járművek és az igen nagy mennyiségben értékesített járművek bizonyos százalékának véletlenszerű ellenőrzését. Figyelembe kell vennie továbbá a megfelelés múltbeli előzményeit, a fogyasztók által adott jelzéseket, a távérzékelési vizsgálatok eredményeit, valamint a független kutató testületek által jelzett aggályokat.

Módosítás 30

Rendeletre irányuló javaslat

24 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(24a)

Alapvető fontosságú, hogy az Európai Bizottság ellenőrizni tudja a járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek típusjóváhagyásoknak és alkalmazandó jogszabályoknak való megfelelését, és biztosítani tudja a típusjóváhagyások szabályszerűségét a már forgalomba hozott járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek vizsgálatának és ellenőrzésének megszervezése, elvégzése vagy elvégeztetése révén.

Módosítás 31

Rendeletre irányuló javaslat

25 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(25a)

A járművek e rendelet előírásainak való megfelelőségével kapcsolatos saját vizsgálatokat és ellenőrzéseket végző harmadik feleknek meg kell felelniük az átláthatóság és nyitottság elveinek, többek között a felelősségvállalás, a finanszírozási struktúrák és a modellek tekintetében. Az ilyen harmadik feleknek a kijelölt műszaki szolgálatok által alkalmazott megközelítéshez hasonló megközelítést kell követniük ugyanazon normák alkalmazásával a tesztek elvégzésékor és értelmezésekor.

Módosítás 32

Rendeletre irányuló javaslat

25 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(25b)

A piacfelügyeletnek figyelembe kell továbbá vennie egy kockázatalapú megközelítést, többek között út menti távmegfigyelő egységekből nyert adatokra, panaszokra, az időszakos műszaki vizsgálatokról készült jelentésekre, a várható élettartamra és a korábban meghatározott problémás járművekre, rendszerelemekre és egyes külön műszaki egységekre összpontosítva.

Módosítás 33

Rendeletre irányuló javaslat

25 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(25c)

A gépjárművekből származó kibocsátások ellenőrzése céljából a piacfelügyeleti hatóságok feladata többek között távérzékelési technológia alkalmazása annak meghatározása érdekében, hogy melyik gépjárműtípushoz köthető milyen paramétereknek – például magas nagy lég- vagy zajszennyezés – kell további vizsgálat tárgyát képezniük. Ennek során a hatóságok feladata, hogy együttműködjenek, illetve hogy tevékenységeiket a gépjárművek és pótkocsijaik időszakos műszaki vizsgálatáról szóló 2014/45/EU irányelv értelmében az időszakos műszaki vizsgálatokért felelős hatóságokkal koordináltan végezzék.

Módosítás 347

Rendeletre irányuló javaslat

25 d preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(25d)

Annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat a kiiktató eszközök észlelésében, a Bizottság 2017. január 26-án közleményt adott ki „A kibocsátáscsökkentési segédstratégiák és a hatástalanító berendezések alkalmazásának vizsgálatára vonatkozó iránymutatás” címmel. Az iránymutatás előírásaival összhangban fontos, hogy a Bizottság, a típusjóváhagyó hatóságok és a műszaki szolgálatok kiiktató eszközök észlelését célzó vizsgálati tevékenységei jellegükben előre nem láthatóak maradjanak, beleértve az előírt vizsgálati feltételeken és paramétereken túli változatokat is, a kiiktató eszközök eredményes észlelése érdekében.

Módosítás 34

Rendeletre irányuló javaslat

26 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(26)

A járművek üzembiztonsága, a járműben utazók és más úthasználók védelme, valamint a környezetvédelem magas szintjének biztosítása érdekében folytatni kell a járművekre, rendszerekre, alkotóelemekre és önálló műszaki egységekre vonatkozó műszaki követelmények és környezetvédelmi normák harmonizálását és az új műszaki és tudományos eredményekhez való hozzáigazítását.

(26)

A járművek üzembiztonsága, a járműben utazók és más úthasználók védelme, valamint a környezet- és közegészség-védelem magas szintjének biztosítása érdekében folytatni kell a járművekre, rendszerekre, alkotóelemekre és önálló műszaki egységekre vonatkozó műszaki követelmények és környezetvédelmi normák harmonizálását és az új műszaki és tudományos eredményekhez való hozzáigazítását.

Módosítás 35

Rendeletre irányuló javaslat

26 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(26a)

A magas színvonalú járműbiztonság elérése és folyamatos fejlesztése, a járműhasználók és egyéb úthasználók védelme, valamint a környezetvédelem érdekében elő kell segíteni a műszaki és tudományos fejlődés alapján működő új technológiák bevezetését. Ezt az ilyen technológiák uniós típusjóváhagyásának megadásához szükséges előírt teszt és dokumentáció korlátozásával kell elérni.

Módosítás 36

Rendeletre irányuló javaslat

27 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(27)

E rendelet céljait nem érintheti, hogy bizonyos rendszerek, alkotóelemek, önálló műszaki egységek, illetve alkatrészek vagy tartozékok azután is beépíthetők vagy felszerelhetők, hogy a járművet forgalomba hozták, nyilvántartásba vették, illetve forgalomba helyezték. Ezért megfelelő intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy a jóváhagyó hatóság azokat a járműbe beépíthető vagy arra felszerelhető rendszereket, alkotóelemeket és önálló műszaki egységeket, illetve alkatrészeket és tartozékokat, amelyek jelentős mértékben ronthatják a környezetvédelem vagy az üzembiztonság szempontjából alapvetően fontos rendszerek működését, forgalomba hozataluk, nyilvántartásba vételük, illetve forgalomba helyezésük előtt ellenőrzésnek vesse alá.

(27)

E rendelet céljait nem érintheti, hogy bizonyos rendszerek, alkotóelemek, önálló műszaki egységek, illetve alkatrészek vagy tartozékok azután is beépíthetők vagy felszerelhetők, hogy a járművet forgalomba hozták, nyilvántartásba vették, illetve forgalomba helyezték. Ezért megfelelő intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy a jóváhagyó hatóság azokat a járműbe beépíthető vagy arra felszerelhető rendszereket, alkotóelemeket és önálló műszaki egységeket, illetve alkatrészeket és tartozékokat, amelyek ronthatják a környezetvédelem vagy az üzembiztonság szempontjából alapvetően fontos rendszerek működését, forgalomba hozataluk, nyilvántartásba vételük, illetve forgalomba helyezésük előtt ellenőrzésnek vesse alá.

Módosítás 37

Rendeletre irányuló javaslat

29 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(29)

A gyártás megfelelősége az EU-típusjóváhagyási rendszer egyik sarokköve, ezért a gyártó által a gyártásmegfelelőség biztosítására kialakított feltételeket jóvá kell hagyatni az illetékes hatósággal vagy egy erre kijelölt, kellően hozzáértő műszaki szolgálattal, és e feltételeket rendszeresen alá kell vetni független ellenőrzésnek is . Ezenkívül a jóváhagyó hatóságoknak biztosítaniuk kell az érintett termékek folyamatos megfelelőségének ellenőrzését.

(29)

A gyártás megfelelősége az EU-típusjóváhagyási rendszer egyik sarokköve, ezért a gyártó által a gyártásmegfelelőség biztosítására kialakított feltételeket jóvá kell hagyatni az illetékes hatósággal vagy egy erre kijelölt, kellően hozzáértő műszaki szolgálattal, és e feltételeket rendszeresen ellenőrizni kell. Ezenkívül a jóváhagyó hatóságoknak biztosítaniuk kell az érintett termékek folyamatos megfelelőségének ellenőrzését.

Módosítás 38

Rendeletre irányuló javaslat

30 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(30)

A típusjóváhagyások érvényességének fenntartásához a gyártónak tájékoztatnia kell az adott járműtípust jóváhagyó hatóságot a típus jellemzőiben, vagy a típus biztonsági és környezeti teljesítményére vonatkozó követelményekben bekövetkező bármilyen változásról. Ezért fontos, hogy a kiadott típusbizonyítványok érvényessége időben korlátozott legyen, és a bizonyítványokat csak akkor lehessen megújítani, ha a jóváhagyó hatóság meggyőződött róla, hogy a járműtípus továbbra is megfelel az alkalmazandó követelményeknek. Ezen túlmenően, a típusjóváhagyások kiterjesztésére vonatkozó követelményeket pontosítani kell annak biztosítása érdekében, hogy az eljárásokat egységesen alkalmazzák, és a típus-jóváhagyási követelményeket egységesen hajtsák végre az egész Unióban. Egyes rendszerek, alkatrészek és külön műszaki egységek – például visszapillantó tükrök, ablaktörlők és gumiabroncsok – természetéből fakadóan azonban e követelmények statikusabbak. Más esetekben, például a kibocsátásmenedzsmenthez kapcsolódó rendszerek esetében szükséges lehet az érvényességi idő korlátozása, mint a járművek esetében. Ezért a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy összeállítsa a korlátozott érvényességi idejű rendszerek, alkatrészek és külön műszaki egységek listáját.

Módosítás 39

Rendeletre irányuló javaslat

31 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(31)

A bejelentett súlyos biztonsági kockázatok, valamint közegészséget és a környezetet érintő veszélyek értékelését nemzeti szinten kell elvégezni, de az erőforrások megosztása és az azonosított kockázatok és veszélyek mérséklése érdekében tett korrekciós intézkedések összhangja céljából biztosítani kell az uniós szintű koordinációt azokban az esetekben, ahol a bejelentett kockázat vagy veszély egy tagállam területén túlra terjedhet. Különös figyelmet kell fordítani az olyan cseretartozékokra, rendszerekre és műszaki egységekre, amelyek hatást gyakorolnak a kipufogórendszer környezeti hatásaira, és ezekre adott esetben jóváhagyási követelményeknek kell vonatkoznia.

Módosítás 40

Rendeletre irányuló javaslat

33 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(33)

Alternatív típus-jóváhagyási rendszerek révén megfelelő rugalmasságot kell biztosítani a kis sorozatban gyártott járművek gyártói számára. Lehetővé kell tenni számukra, hogy részesüljenek az Unió belső piaca által nyújtott előnyökből, amennyiben a járműveik megfelelnek a külön a kis sorozatban gyártott járművekre vonatkozó EU-típusjóváhagyási követelményeknek. Bizonyos, korlátozott számú esetben helyénvaló lehetővé tenni a kis sorozatban gyártott járművek nemzeti szintű típusjóváhagyását. A visszaélések elkerülése érdekében a kis sorozatban gyártott járművekre vonatkozó egyszerűsített eljárásokat az erősen korlátozott számban való előállítás eseteire kell szűkíteni. Ezért pontosan meg kell határozni a kis sorozatban gyártott jármű fogalmát a gyártott járművek száma, a betartandó követelmények, valamint az ilyen járművek forgalomba hozatalára vonatkozó feltételek tekintetében. Hasonlóan fontos az egyedi járművekre vonatkozó alternatív jóváhagyási rendszer kidolgozása, különösen a több lépésben gyártott járművek jóváhagyásával kapcsolatos megfelelő rugalmasság biztosítása érdekében.

(33)

Alternatív típus-jóváhagyási rendszerek révén megfelelő rugalmasságot kell biztosítani a kis sorozatban gyártott járművek gyártói számára. Lehetővé kell tenni számukra, hogy részesüljenek az Unió belső piaca által nyújtott előnyökből, amennyiben a járműveik megfelelnek a külön a kis sorozatban gyártott járművekre vonatkozó EU-típusjóváhagyási követelményeknek. Bizonyos, korlátozott számú esetben helyénvaló lehetővé tenni a kis sorozatban gyártott járművek nemzeti szintű típusjóváhagyását. A visszaélések elkerülése érdekében a kis sorozatban gyártott járművekre vonatkozó egyszerűsített eljárásokat e rendelet értelmében az erősen korlátozott számban való előállítás eseteire kell szűkíteni. Ezért pontosan meg kell határozni a kis sorozatban gyártott jármű fogalmát a gyártott járművek száma, a betartandó követelmények, valamint az ilyen járművek forgalomba hozatalára vonatkozó feltételek tekintetében. Hasonlóan fontos az egyedi járművekre vonatkozó alternatív jóváhagyási rendszer kidolgozása, különösen a több lépésben gyártott járművek jóváhagyásával kapcsolatos megfelelő rugalmasság biztosítása érdekében.

Módosítás 41

Rendeletre irányuló javaslat

35 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(35a)

A járműjavítási és -karbantartási információk piacán a hatékony verseny biztosítása, valamint annak tisztázása érdekében, hogy a vonatkozó információk kiterjednek-e azokra az adatokra, amelyeket a javítókon kívül az egyéb független gazdasági szereplőknek is a rendelkezésére kell bocsátani annak érdekében, hogy a független járműjavító és -karbantartó műhelyek piacának egésze versenyezni tudjon a hivatalos forgalmazókkal, függetlenül attól, hogy a járműgyártó közvetlenül bocsátja-e a hivatalos forgalmazók és a szervizek rendelkezésére az említett információkat, pontosítani kell a javítási és karbantartási információkhoz való hozzáférés céljából biztosítandó információkat.

Módosítás 42

Rendeletre irányuló javaslat

36 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(36a)

Mivel jelenleg nem létezik egységes strukturált eljárás a járműalkatrészekre vonatkozó adatok járműgyártók és független gazdasági szereplők közötti cseréjére, ezért ennek az adatcserének az alapelveit ki kell dolgozni. Az adatcsere szabványos formátumára vonatkozó leendő közös strukturált eljárást az Európai Szabványügyi Bizottságnak (CEN) hivatalosan kell kidolgoznia; a CEN megbízása nem határozza meg előre az említett szabvány részletességét. A CEN által végzett munkának a járműgyártók és a független gazdasági szereplők érdekeit és igényeit egyaránt szolgálnia kell, továbbá a meglévő informatikai infrastruktúra igénybevétele érdekében olyan megoldásokat is meg kell vizsgálnia, mint például a pontosan meghatározott metaadatkészletekkel leírt, nyílt adatformátumok.

Módosítás 43

Rendeletre irányuló javaslat

37 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(37a)

A járműjavítási és -karbantartási információk piacán a hatékony verseny biztosítása érdekében hangsúlyozni kell, hogy a vonatkozó információk kiterjedjenek azokra az adatokra, amelyeket a javítókon kívül az egyéb független gazdasági szereplőknek is a rendelkezésére kell bocsátani, mégpedig olyan formátumban, amely lehetővé teszi a továbbiakban az elektronikus feldolgozást annak érdekében, hogy a független járműjavító és -karbantartó műhelyek piacának egésze versenyezni tudjon a hivatalos forgalmazókkal, függetlenül attól, hogy a járműgyártó közvetlenül bocsátja-e a hivatalos forgalmazók és a szervizek rendelkezésére az említett információkat.

Módosítás 44

Rendeletre irányuló javaslat

37 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(37b)

A járműgyártók azon kötelezettségének sérelme nélkül, miszerint saját weboldalukon javítási és karbantartási információkat kell biztosítaniuk, a járművek fedélzeti adataihoz való közvetlen és független hozzáférést továbbra is biztosítani kell a független gazdasági szereplők számára.

Módosítás 45

Rendeletre irányuló javaslat

40 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(40)

A tagállamoknak szabályokat kell megállapítaniuk az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozóan, és gondoskodniuk kell azok végrehajtásáról. E szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. E rendelkezések összehangolt végrehajtásának nyomon követése érdekében a tagállamoknak évente jelentést kell tenniük a Bizottságnak a kiszabott szankciókról.

(40)

A tagállamoknak szabályokat kell megállapítaniuk az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozóan, és gondoskodniuk kell azok végrehajtásáról. E szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. E rendelkezések összehangolt végrehajtásának nyomon követése érdekében a tagállamoknak az online adatbázis rendszeres használatával jelentést kell tenniük a Bizottságnak a kiszabott szankciókról.

Módosítás 46

Rendeletre irányuló javaslat

40 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(40a)

A vizsgálati eredményeinek meghamisítása akkor áll fenn, ha az illetékes hatóságok nem tudják tapasztalati úton igazolni ezeket az eredményeket az összes vizsgálati paraméter megismétlésekor vagy figyelembevételekor.

Módosítás 47

Rendeletre irányuló javaslat

40 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(40b)

A Bizottság által kiszabott közigazgatási bírságokat fel lehetne használni piacfelügyeleti és olyan intézkedése céljára, amelyek támogatják az e rendelet megsértése által kedvezőtlenül érintett személyeket vagy más hasonló tevékenységekre a hátrányosan érintett fogyasztók és adott esetben a környezetvédelem javára.

Módosítás 48

Rendeletre irányuló javaslat

40 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(40c)

Nem megfelelőség esetén a fogyasztó személyes sérülést szenvedhet vagy kár érheti saját tulajdonát. Ilyen esetekben a fogyasztónak jogosultnak kell lennie, hogy kártérítést követelhessen a hibás termékekre vagy nem megfelelő árukra vonatkozó jogszabályok alapján, beleértve a 85/374/EGK tanácsi irányelvet (1a) , az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (1b) és a 2006/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (1c) a helyzetnek megfelelően. Ezenkívül a fogyasztó élhet a szerződéses jogban meghatározott jogorvoslati lehetőségekkel tagállama jogszabályainak megfelelően.

Módosítás 49

Rendeletre irányuló javaslat

45 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(45a)

A járműjavítási és -karbantartási információk piacán a hatékony verseny biztosítása érdekében, tisztázni kell, hogy a vonatkozó információk kiterjednek-e azokra az adatokra, amelyeket a javítókon kívül az egyéb független gazdasági szereplőknek is a rendelkezésére kell bocsátani, mégpedig olyan formátumban, amely lehetővé teszi a továbbiakban az elektronikus feldolgozást annak érdekében, hogy a független járműjavító és -karbantartó műhelyek piacának egésze versenyezni tudjon a hivatalos forgalmazókkal, függetlenül attól, hogy a járműgyártó közvetlenül bocsátja-e a hivatalos forgalmazók és a szervizek rendelkezésére az említett információkat.

Módosítás 50

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A gyártó e rendelet szerinti típusjóváhagyást vagy egyedi járműjóváhagyást kérhet az alábbi járművekre és munkagépekre, amennyiben a jármű megfelel a rendeletben meghatározott lényegi követelményeknek:	(3) A gyártó e rendelet szerinti típusjóváhagyást vagy egyedi járműjóváhagyást kérhet az alábbi járművekre és munkagépekre, amennyiben a jármű megfelel a rendeletben meghatározott követelményeknek:

Módosítás 51

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 3 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)	olyan járművek, amelyeket a hadsereg, a polgári védelem, a tűzoltóság vagy a közrend fenntartásáért felelős erők használatára terveztek és építettek;

b)	olyan járművek, amelyeket a hadsereg, a polgári védelem, a tűzoltóság , a katasztrófavédelmi szervek, vagy a közrend fenntartásáért felelős erők használatára terveztek és építettek;

Módosítás 52

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
E rendelet alkalmazásában:	E rendelet és a IV. mellékletben felsorolt uniós szabályozási aktusok alkalmazásában , az azokban foglalt eltérő rendelkezések hiányában :

Módosítás 53

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)

„piacfelügyelet”: a piacfelügyeleti hatóságok által annak biztosítása érdekében végzett tevékenységek és megtett intézkedések, hogy a forgalmazott járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek megfeleljenek a vonatkozó uniós jogszabályokban meghatározott követelményeknek, és ne veszélyeztessék az egészséget, biztonságot vagy a közérdek védelmének egyéb vonatkozásait;

(2)

„piacfelügyelet”: a piacfelügyeleti hatóságok által annak biztosítása érdekében végzett tevékenységek és megtett intézkedések, hogy a forgalmazott járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek , valamint alkatrészek és tartozékok megfeleljenek a vonatkozó uniós jogszabályokban meghatározott követelményeknek, és ne veszélyeztessék az egészséget, a biztonságot , a környezetet vagy a közérdek védelmének egyéb vonatkozásait , ideértve a fogyasztói jogokat is ;

Módosítás 54

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 7 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

7a.

„eredeti alkatrészek vagy tartozékok”: olyan alkatrészek vagy tartozékok, amelyeket a járműgyártó által a szóban forgó jármű összeszereléséhez szükséges tartozékok alkatrészeinek gyártására vonatkozóan megadott előírásoknak és gyártási szabványoknak megfelelően gyártanak; ezek magukban foglalják azokat az alkatrészeket vagy tartozékokat is, amelyeket ezen tartozékok alkatrészeivel azonos gyártósoron gyártanak; amennyiben az ellenkezőjét nem bizonyítják, ezek az alkatrészek eredeti alkatrészeknek vélelmezhetők, ha az alkatrész gyártója igazolja, hogy az alkatrészek minősége megfelel a kérdéses jármű összeszereléséhez használt alkatrészek minőségének, és azokat a jármű gyártójának előírásai és gyártási szabványai szerint gyártották;

Módosítás 55

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 9 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

„gyártó”: a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusjóváhagyásának, egy jármű egyedi jóváhagyásának, vagy az alkatrészek és tartozékok engedélyezési eljárásának valamennyi vonatkozásáért , a gyártás megfelelőségének biztosításáért, valamint a legyártott járműre, rendszerre, alkotóelemre, önálló műszaki egységre, alkatrészre vagy tartozékra vonatkozó piacfelügyeleti ügyekért felelős természetes vagy jogi személy, függetlenül attól, hogy közvetlenül részt vesz-e vagy sem az adott jármű, rendszer, alkotóelem vagy különálló műszaki egység tervezésének és gyártásának valamennyi szakaszában;

„gyártó”: a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusjóváhagyásának, egy jármű egyedi jóváhagyásának, vagy az alkatrészek és tartozékok engedélyezésének megszerzéséhez szükséges valamennyi közigazgatási rendelkezés és műszaki követelmény teljesítéséért , a gyártás megfelelőségének biztosításáért, valamint a legyártott járműre, rendszerre, alkotóelemre, önálló műszaki egységre, alkatrészre vagy tartozékra , a vonatkozó piacfelügyeleti előírások teljesítésének elősegítéséért felelős természetes vagy jogi személy, függetlenül attól, hogy közvetlenül részt vesz-e vagy sem az adott jármű, rendszer, alkotóelem vagy különálló műszaki egység tervezésének és gyártásának valamennyi szakaszában;

Módosítás 56

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 16 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

16.	„nyilvántartásba vétel”: a jármű közúti forgalomba helyezésének állandó jellegű vagy ideiglenes közigazgatási engedélyezése, beleértve a jármű azonosítását és sorozatszámmal való ellátását;

16.	„nyilvántartásba vétel”: a jármű közúti forgalomba helyezésének állandó jellegű , ideiglenes vagy rövid időre szóló közigazgatási engedélyezése, beleértve a jármű azonosítását és a rendszám néven ismert sorozatszámmal való ellátását;

Módosítás 57

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 35 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

35.	„járműtípus”: olyan járművek kategóriája , amelyek legalább a II. melléklet B. részében meghatározott alapvető jellemzők tekintetében megegyeznek, és amelyek között változatok és kivitelek is lehetnek;

35.	„járműtípus”: olyan járművek csoportja , amelyek legalább a II. melléklet B. részében meghatározott alapvető jellemzők tekintetében megegyeznek, és amelyek között változatok és kivitelek is lehetnek;

Módosítás 58

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 37 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

37.	„alapjármű”: olyan jármű, amelyet egy többlépcsős típus-jóváhagyási eljárás kezdeti szakaszában használnak;

37.	„alapjármű”: olyan jármű, amelyet egy többlépcsős típus-jóváhagyási eljárás kezdeti szakaszában használnak , függetlenül attól, hogy gépjármű-e ;

Módosítás 59

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 42 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

42.	„egyedi járműjóváhagyás”: az az eljárás, amellyel a jóváhagyó hatóság tanúsítja, hogy egy adott, egyedi vagy nem egyedi jármű megfelel az európai uniós egyedi járműjóváhagyás és a nemzeti egyedi járműjóváhagyás vonatkozó közigazgatási rendelkezéseinek és műszaki követelményeinek;

42.	„egyedi járműjóváhagyás”: az az eljárás, amellyel a jóváhagyó hatóság tanúsítja, hogy egy adott, egyedi vagy nem egyedi jármű megfelel az európai uniós egyedi járműjóváhagyás vagy a nemzeti egyedi járműjóváhagyás vonatkozó közigazgatási rendelkezéseinek és műszaki követelményeinek;

Módosítás 60

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 46 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

46.

„járműjavítási és -karbantartási információk”: minden olyan információ, amely a jármű hibájának megállapításához, a jármű karbantartásához, ellenőrzéséhez, időszaki átvizsgálásához , javításához, újraprogramozásához vagy újraindításához, valamint alkatrészek és tartozékok a járműre történő felszereléséhez szükséges, és amelyet a gyártók hivatalos márkakereskedőik és szervizeik rendelkezésére bocsátanak , az ilyen információk későbbi módosításait és kiegészítéseit is ideértve;

46.

„járműjavítási és -karbantartási információk”: minden olyan információ, amely a jármű hibájának megállapításához, a jármű karbantartásához, ellenőrzéséhez, műszaki vizsgálatához , javításához, újraprogramozásához, újraindításához, valamint alkotóelemek és tartozékok a járműre történő felszereléséhez szükséges, és amelyet a gyártók használnak vagy nyújtanak, hivatalos partnereiket, márkakereskedőiket és szervizeiket és hálózataikat tartalmazóan a jármű javításával és karbantartásával kapcsolatos termékek, illetve szolgáltatások nyújtása érdekében , az ilyen információk későbbi módosításait és kiegészítéseit is ideértve;

Módosítás 61

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 55 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

55.	„helyszíni ellenőrzés”: olyan ellenőrzés, amelyet a típusjóváhagyó hatóság a műszaki szolgálat vagy annak alvállalkozója vagy leányvállalata telephelyén végez ;

55.	„helyszíni ellenőrzés”: a műszaki szolgálat vagy annak alvállalkozója vagy leányvállalata telephelyén végzett ellenőrzés ;

Módosítás 62

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 56 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

56a.	„hatástalanító berendezés”: bármely olyan tervezési elem, amely működése során a jármű jóváhagyott ellenőrző és nyomon követési rendszereinek hatékony és hatásos működését gátolja, továbbá akadályozza a jóváhagyási követelményeknek való megfelelést a valós vezetési feltételek teljes spektrumában.

Módosítás 63

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 88. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló, a II. mellékletet a jármű-alkategóriák, járműtípusok és felépítménytípusok kategorizálása tekintetében módosító jogi aktusokat fogadjon el a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás érdekében.	A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 88. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló, a II. mellékletet a járműtípusok és felépítménytípusok tekintetében módosító jogi aktusokat fogadjon el a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás érdekében.

Módosítás 64

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a típusjóváhagyási hatóságok és a piacfelügyeleti hatóságok betartsák a szerepek és feladatkörök szigorú elkülönítését és egymástól függetlenül működjenek.

Módosítás 65

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1a) Amennyiben egy tagállamban egynél több jóváhagyó hatóság felel a járművek típusjóváhagyásáért, a járművek egyedi típusjóváhagyását is beleértve, a tagállamnak ki kell jelölnie egyetlen típusjóváhagyó hatóságot, amely a többi tagállam jóváhagyó hatóságával való információcseréért és az e rendelet XV. fejezetében meghatározott kötelezettségek teljesítéséért felel.

Módosítás 66

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A tagállamok a 765/2008/EK rendelet III. fejezetének megfelelően megszervezik és elvégzik a piacra belépő járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek piacfelügyeletét és ellenőrzését.	(4) A tagállamok a 765/2008/EK rendelet III. fejezetének megfelelően megszervezik és elvégzik a piacra belépő járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek piacfelügyeletét és ellenőrzését a rendelet 18. cikke (5) bekezdésének kivételével .

Módosítás 67

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a piacfelügyeleti hatóságok, amennyiben szükségesnek és indokoltnak ítélik, jogosultak legyenek a gazdasági szereplő telephelyére belépni, és ott a szükséges járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek mintáit lefoglalni a megfelelőségi vizsgálat céljából.

(5) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a piacfelügyeleti hatóságok, amennyiben szükségesnek és indokoltnak ítélik, jogosultak legyenek a területükön lévő gazdasági szereplő telephelyére belépni, és ott a szükséges járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek mintáit magukkal vinni a megfelelőségi vizsgálat céljából.

Módosítás 68

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6) A tagállamok rendszeresen felülvizsgálják és értékelik típus-jóváhagyási tevékenységeiket. Az ilyen felülvizsgálatokat és értékeléseket legalább négyévente el kell végezni, és ezek eredményeiről tájékoztatni kell a többi tagállamot és a Bizottságot. Az érintett tagállamok az eredmények összefoglalását a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik, különösen a megadott típusjóváhagyások számát és a megfelelő gyártók nevét.

(6) A tagállamok rendszeresen felülvizsgálják és értékelik típus-jóváhagyási tevékenységeiket , beleértve az e rendeletnek megfelelően kibocsátott típusjóváhagyások megfelelőségét . Az ilyen felülvizsgálatokat és értékeléseket legalább háromévente el kell végezni, és azok eredményeiről tájékoztatni kell a többi tagállamot , az Európai Parlamentet és a Bizottságot. Az eredményeket a 10. cikkel létrehozott fórum keretében kell megvitatni. Az érintett tagállamok a nyilvánosság számára elérhetővé teszik az eredmények összefoglalását tartalmazó teljes jelentést , amely tartalmazza a megadott vagy elutasított típusjóváhagyások számát , a típusbizonyítvány tárgyát és a megfelelő gyártók és a típusjóváhagyási tesztek felügyeletéért felelős műszaki szolgálatok nevét.

Módosítás 69

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 7 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7) A tagállamok rendszeresen felülvizsgálják és értékelik felügyeleti tevékenységeiket. Az ilyen felülvizsgálatokat és értékeléseket legalább négyévente el kell végezni, és ezek eredményeiről tájékoztatni kell a többi tagállamot és a Bizottságot. Az érintett tagállam az eredmények összefoglalóját a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi .

(7) A tagállamok rendszeresen felülvizsgálják és értékelik felügyeleti tevékenységeiket. Az ilyen felülvizsgálatokat és értékeléseket legalább háromévente el kell végezni, és azok eredményeiről tájékoztatni kell a többi tagállamot , az Európai Parlamentet és a Bizottságot. Az eredményeket a 10. cikkel létrehozott fórum keretében kell megvitatni. Az érintett tagállam a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi az eredmények összefoglalóját , amely tartalmazza különösen a vizsgálat vagy egyéb értékelés tárgyát képező járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek számát. Az összefoglaló tartalmazza az olyan járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek listáját, amelyek nem feleltek meg e rendelet követelményeinek, ez esetben a vonatkozó gyártó nevével és a meg nem felelés jellegének rövid leírásával együtt .

Módosítás 70

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 7 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(7a) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 88. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, melyekkel kiegészíti e rendeletet azáltal, hogy közös kritériumokat határoz meg a jóváhagyó hatóságok nemzeti szintű kijelölésére, felülvizsgálatára és értékelésére vonatkozóan.

Módosítás 71

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1a) A jóváhagyó hatóságok feladata e rendeletben foglalt előírások egységes és következetes végrehajtása és alkalmazása egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében, továbbá az Unió területén eltérő normák alkalmazásának elkerülése érdekében. Teljes mértékben együtt kell működniük a Fórummal és a Bizottsággal annak e rendelet alkalmazásával összefüggő auditálási és felügyeleti tevékenysége terén, és kérésre biztosítaniuk kell a szükséges információkat.

Módosítás 72

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A jóváhagyó hatóságoknak függetlenül és pártatlanul kell végezniük a feladataikat. Amennyiben a kereskedelmi titkok védelméhez szükséges, a jóváhagyó hatóságoknak be kell tartaniuk a titoktartás követelményeit, az uniós felhasználók érdekeinek védelme érdekében figyelembe véve a 9. cikk (3) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettséget is.

(2) A jóváhagyó hatóságoknak függetlenül és pártatlanul kell végezniük a feladataikat. A gazdasági szereplők kereskedelmi titkainak védelme érdekében a jóváhagyó hatóságoknak be kell tartaniuk a titoktartás követelményeit, az uniós felhasználók érdekeinek a hatályos jogszabályok szerinti védelme érdekében figyelembe véve a 9. cikk (3) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettséget is.

Módosítás 73

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Amennyiben egy tagállamban egynél több jóváhagyó hatóság felel a járművek jóváhagyásáért, az egyedi járműjóváhagyást is beleértve, a tagállamnak ki kell jelölnie egyetlen típusjóváhagyó hatóságot, amely a többi tagállam jóváhagyó hatóságával való információcseréért és az e rendelet XV. mellékletében meghatározott kötelezettségek teljesítéséért felel.

törölve

Módosítás 74

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az egy tagállamon belüli jóváhagyó hatóságoknak a feladataik és funkcióik szempontjából lényeges információk megosztása révén együtt kell működniük egymással .	Az egy tagállamon belüli jóváhagyó hatóságok eljárásokat vezetnek be a feladataik és funkcióik szempontjából lényeges hatékony és eredményes koordináció, valamint hatékony és eredményes információmegosztás biztosítása érdekében .

Módosítás 75

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) Ha a jóváhagyó hatóság arra a következtetésre jut, hogy valamely jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység nem felel meg e rendeletnek, arról haladéktalanul értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot. Az értesítés kézhezvételét követően a Bizottság haladéktalanul értesíti a végrehajtásért felelős fórum tagjait.

Módosítás 76

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a jóváhagyó hatóságok nemzeti szintű kinevezésére, felülvizsgálatára és értékelésére vonatkozó közös kritériumok meghatározása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 87. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.	törölve

Módosítás 77

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A piacfelügyeleti hatóságok rendszeresen ellenőrzik , hogy a járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek megfelelnek-e e rendelet követelményeinek, továbbá rendszeresen ellenőrzik a típusjóváhagyások helytállóságát. Az ellenőrzéseknek megfelelő mértékűnek kell lenniük , és dokumentumok ellenőrzésével , valamint statisztikailag értékelhető mintákon történő , valós vezetési körülmények között és laboratóriumban végzett vizsgálatokkal kell elvégezni őket . Ennek során a piacfelügyeleti hatóságok figyelembe veszik a kialakult kockázatértékelési elveket, a panaszokat és az egyéb információkat.

(1) A piacfelügyeleti hatóságok a (2) és (3) bekezdésben foglaltaknak szerint jóváhagyott nemzeti éves programoknak megfelelő rendszeres vizsgálatokat és ellenőrzéséneket végeznek annak megállapítása érdekében , hogy a járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek megfelelnek-e a típusjóváhagyásnak és a vonatkozó jogszabályoknak. A vizsgálatokat és ellenőrzéséneket többek között laboratóriumi vizsgálatokkal és valós vezetési körülmények közt vizsgált kibocsátási tesztekkel kell elvégezni statisztikailag értékelhető minták alapján , és azokat dokumentumok ellenőrzésével kell kiegészíteni. A tagállamok évenként végeznek vizsgálatokat vagy ellenőrzéseket több típuson , amelyek az azon tagállamban az előző évben forgalomba hozott típusok számának legalább 20 %-ára terjednek ki . Ennek során a piacfelügyeleti hatóságok figyelembe veszik a kialakult kockázatértékelési elveket, a megalapozott panaszokat és az egyéb vonatkozó információkat , beleértve az elismert harmadik felek által közzé tett vizsgálati eredményeket, a piaci forgalomba kerülő új technológiákat, valamint az időszakos műszaki vizsgálatokról készült jelentéseket és az út menti távérzékelő berendezésekből származó adatokat .

Módosítás 78

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1a) A piacfelügyeleti hatóságok a műszaki feladatok, mint például tesztek és vizsgálatok végrehajtása érdekében igénybe vehetik független tesztelő szervezetek szolgálatait. Az eredményekért való felelősség a piacfelügyeleti hatóságé marad. Ha e cikk végrehajtása céljából műszaki szolgálatokat használnak fel, a piacfelügyeleti hatóságok gondoskodnak arról, hogy egy attól eltérő műszaki szolgálat kerüljön megbízásra, mint amelyik az eredeti típusjóváhagyással kapcsolatos vizsgálatot végzi.

Módosítás 79

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 1 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1b) A piacfelügyeleti hatóságok éves vagy többéves nemzeti piacfelügyeleti programokat dolgoznak ki és nyújtanak be jóváhagyás céljából a Bizottságnak. Több tagállam együtt is benyújthat közös programokat vagy cselekvési terveket.

A nemzeti piacfelügyeleti programokról legalább a következő információkat kell benyújtani:

a)	a tervezett piacfelügyeleti tevékenység nagyságrendje és hatóköre;

részletes ismertetés a piacfelügyeleti tevékenység végzésének módjáról, beleértve a dokumentumok ellenőrzését, illetve a fizikai és laboratóriumi vizsgálatokat, valamint arról, hogy miként jelennek meg a piacfelügyeleti programban a kockázatkezelés elvei, hogyan kezeli a megalapozott panaszokat, az ország területén üzemben lévő egyes járműmodellek és azok alkatrészeinek nagy darabszámát, egy új motor vagy technológia első alkalmazását, az időszakos műszaki vizsgálatokról készült jelentéseket és egyéb releváns információt, beleértve a gazdasági szereplőktől származót, vagy az elismert harmadik felek által közzétett vizsgálati eredményeket;

az előző program tevékenységeinek összegzését, beleértve a végzett tevékenység nagyságrendjére, a nyomon követési intézkedésekre és azok eredményeire vonatkozó releváns statisztikai adatokat. Többéves program esetében a tevékenységek összegzését évente kell kidolgozni és benyújtani a Bizottság és a végrehajtásért felelős fórum részére; valamint

d)	a 30. cikk (4) bekezdése szerint a többi tagállamnak és a Bizottságnak megküldendő pénzügyi rendelkezések részletei és a piacfelügyeletre fordított emberi erőforrások, továbbá megfelelőségük a tervezett piacfelügyeleti tevékenységek szempontjából.

Módosítás 80

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A tevékenységeik elvégzéséhez szükségesnek tartott mértékben a piacfelügyeleti hatóságok előírják a gazdasági szereplők számára a dokumentációk és információk rendelkezésre bocsátását. Ez magában foglalja a piacfelügyeleti hatóságok által szükségesnek tartott szoftverekhez, algoritmusokhoz, motorszabályozó egységekhez és egyéb műszaki specifikációkhoz való hozzáférést.

Módosítás 81

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A típusjóváhagyással rendelkező járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek tekintetében a piacfelügyeleti hatóságok megfelelő módon figyelembe veszik a gazdasági szereplők által bemutatott megfelelőségi nyilatkozatokat.	(3) A típusjóváhagyással rendelkező járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek tekintetében a piacfelügyeleti hatóságok megfelelő módon figyelembe veszik a gazdasági szereplők által bemutatott megfelelőségi nyilatkozatokat , típusjóváhagyási jeleket vagy típusbizonyítványokat .

Módosítás 82

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A piacfelügyeleti hatóságok megfelelő intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a területükön lévő felhasználókat megfelelő időben figyelmeztetni tudják bármely járművel, rendszerrel, alkotóelemmel vagy önálló műszaki egységgel kapcsolatos veszélyről a sérülések és más károk megelőzése vagy kockázatuk csökkentése céljából.

A piacfelügyeleti hatóságok megfelelő intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a területükön lévő felhasználókat megfelelő időben figyelmeztetni tudják bármely járművel, rendszerrel, alkotóelemmel vagy önálló műszaki egységgel kapcsolatos meg nem felelésről a sérülések és más károk megelőzése vagy kockázatuk csökkentése céljából. Ezeket az információkat világos és közérthető nyelven elérhetővé kell tenni a piacfelügyeleti hatóságok honlapján.

Módosítás 83

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Amennyiben egy tagállam piacfelügyeleti hatóságai úgy döntenek, hogy a 49. cikk (5) bekezdésével összhangban egy járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet kivonnak a piacról, értesíteniük kell az érintett gazdasági szereplőt és adott esetben az érintett jóváhagyó hatóságot.	(5) Amennyiben egy tagállam piacfelügyeleti hatóságai úgy döntenek, hogy a 49. cikk (5) bekezdésével összhangban egy járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet kivonnak a piacról, értesíteniük kell az érintett gazdasági szereplőt és az érintett jóváhagyó hatóságot.

Módosítás 84

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 5 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5a) Ha a piacfelügyeleti hatóság arra a következtetésre jut, hogy valamely jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység nem felel meg e rendeletnek, arról haladéktalanul értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot. Az értesítés kézhezvételét követően a Bizottság haladéktalanul értesíti a végrehajtásért felelős fórum tagjait.

Módosítás 85

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6) A piacfelügyeleti hatóságok függetlenül és pártatlanul végzik feladataikat. Amennyiben a kereskedelmi titkok védelméhez szükséges, a piacfelügyeleti hatóságoknak be kell tartaniuk a titoktartás követelményeit, az európai uniós felhasználók érdekeinek védelméhez szükséges lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve a 9. cikk (3) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettséget is.

(6) A piacfelügyeleti hatóságok függetlenül és pártatlanul végzik feladataikat. Amennyiben a gazdasági szereplők kereskedelmi titkainak védelméhez szükséges, a piacfelügyeleti hatóságoknak be kell tartaniuk a titoktartás követelményeit, az európai uniós felhasználók érdekeinek védelméhez szükséges lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve a 9. cikk (3) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettséget is.

Módosítás 86

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 7 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) A tagállamok rendszeresen felülvizsgálják és értékelik felügyeleti tevékenységeiket. Az ilyen felülvizsgálatokat és értékeléseket legalább négyévente el kell végezni, és ezek eredményeiről tájékoztatni kell a többi tagállamot és a Bizottságot. Az érintett tagállam az eredmények összefoglalóját a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.	törölve

Módosítás 87

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 8 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(8) A különböző tagállamok piacfelügyeleti hatóságainak össze kell hangolniuk piacfelügyeleti tevékenységeiket, együtt kell működniük egymással, és meg kell osztaniuk egymással és a Bizottsággal e tevékenységeik eredményét. Adott esetben a piacfelügyeleti hatóságoknak meg kell állapodniuk a munkamegosztásról és a szakosodásról is.	törölve

Módosítás 88

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 9 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9) Amennyiben egy tagállamban több hatóság felelős a piacfelügyeletért és a külső határellenőrzésekért , e hatóságoknak együtt kell működniük egymással a feladataik és funkcióik elvégzése szempontjából lényeges információk megosztása révén .	(9) Amennyiben egy tagállamban több hatóság felelős a piacfelügyeletért és a külső határokon történő ellenőrzésekért , e hatóságoknak olyan eljárásokat kell életbe léptetniük, amelyek elősegítik a hatékony és eredményes koordinációt és a szerepük és funkciójuk szempontjából lényeges információk hatékony és eredményes megosztását .

Módosítás 89

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 10 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) A Bizottság végrehajtási aktusokat fogadhat el abból a célból, hogy meghatározza az (1) bekezdésben említett mintákon végzett megfelelőség-ellenőrzési vizsgálatok mértékét, hatókörét és gyakoriságát. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 87. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.	törölve

Módosítás 90

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 10 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10a) A piacfelügyeleti hatóságok valamennyi általuk végzett megfelelőség-ellenőrzési vizsgálatot követően jelentést tesznek közzé a megállapításaikról, és annak eredményeit továbbítják a tagállamok és a Bizottság számára. A Bizottság továbbítja ezt a jelentést a végrehajtásért felelős fórum tagjai számára. A jelentés részletes ismertetéssel szolgál a vizsgált járművekről, rendszerekről, alkotóelemekről vagy önálló műszaki egységekről a gyártó megnevezésével, a vizsgálatok eredményének rövid leírásával, beleértve az esetleges meg nem felelés jellegét.

Módosítás 91

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A már forgalomba hozott járműveken, rendszereken, alkotóelemeken és önálló műszaki egységeken a Bizottság megfelelő mértékű vizsgálatokat és ellenőrzéseket szervez és végez, vagy elrendeli ezek elvégzését, annak érdekében, hogy ellenőrizze, az érintett járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek megfelelnek-e a típusjóváhagyásnak és a vonatkozó jogszabályoknak , valamint hogy biztosítsa a típusjóváhagyások helytállóságát .	Kellően figyelembe véve a piacfelügyeleti tevékenységekre vonatkozó, a 8. cikk alapján jóváhagyott, egyeztetett nemzeti programokat, a már forgalomba hozott járműveken, rendszereken, alkotóelemeken és önálló műszaki egységeken a Bizottság megfelelő mértékű vizsgálatokat és ellenőrzéseket szervez és végez, vagy elrendeli ezek elvégzését, annak érdekében, hogy ellenőrizze, az érintett járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek megfelelnek-e a típusjóváhagyásnak és a vonatkozó jogszabályoknak.
	A Bizottság által szervezett és elvégzett, vagy a Bizottság megbízásából elvégzett vizsgálatoknak és ellenőrzéseknek a járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek használat közbeni megfelelőségére kell összpontosítaniuk.
	A vizsgálatokat és ellenőrzéséneket többek között laboratóriumi vizsgálatokkal és valós vezetési körülmények közt vizsgált kibocsátási tesztekkel kell elvégezni statisztikailag értékelhető minták alapján, és azokat dokumentumok ellenőrzésével kell kiegészíteni.
	Ennek során a Bizottság figyelembe veszi a kialakult kockázatértékelési elveket, a megalapozott panaszokat és az egyéb vonatkozó információkat, beleértve az elismert harmadik felek által közzétett vizsgálati eredményeket, a piaci forgalomba kerülő új technológiákat, valamint az időszakos műszaki vizsgálatokról és az út menti távérzékelő berendezéssel mért adatokról készült jelentéseket.

Módosítás 92

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az első albekezdés sérelme nélkül, amennyiben a Bizottság tagállami információk, a végrehajtásért felelős fórum egy tagjának kérése vagy elismert harmadik felek által közzétett vizsgálati eredmények alapján okkal feltételezi, hogy valamely tagállam nem teljesíti megfelelően az e rendeletből eredő, a típusjóváhagyással vagy piacfelügyelettel kapcsolatos kötelezettségeit, a Bizottság megszervezi és elvégzi a piaci forgalomba hozott járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek független tesztelését és vizsgálatainak lebonyolítását, vagy elrendeli azok elvégzését.

Módosítás 93

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés – 1 b albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság a műszaki feladatok, mint pl. tesztek vagy vizsgálatok végrehajtása érdekében igénybe veheti független tesztelő szervezetek szolgálatait. Az eredményekért való felelősség a Bizottságé marad. Ha e cikk végrehajtása céljából műszaki szolgálatokat jelölnek ki, a Bizottság gondoskodik arról, hogy egy attól eltérő műszaki szolgálat kerüljön megbízásra, mint amelyik az eredeti típusjóváhagyással kapcsolatos vizsgálatot végzi.

Módosítás 94

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A típusjóváhagyás birtokában lévő gyártóknak vagy a gazdasági szereplőknek kérésre a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk a Bizottság által kiválasztott, statisztikailag értékelhető számú, sorozatgyártású járművet, rendszert, alkotóelemet és önálló műszaki egységet, amely megfelel az adott típusjóváhagyás alapján forgalomba hozható járműveknek, rendszereknek, alkotóelemeknek vagy önálló műszaki egységeknek. E járműveket, rendszereket, alkotóelemeket és önálló műszaki egységeket a Bizottság által kért időpontban, helyen és időtartamra kell a Bizottság rendelkezésére bocsátani.

(2) A típusjóváhagyás birtokában lévő gyártóknak vagy a gazdasági szereplőknek kérésre a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk a Bizottság által kiválasztott, statisztikailag értékelhető számú, sorozatgyártású járművet, rendszert, alkotóelemet és önálló műszaki egységet, amely megfelel az adott típusjóváhagyás alapján forgalomba hozható járműveknek, rendszereknek, alkotóelemeknek vagy önálló műszaki egységeknek. E járműveket, rendszereket, alkotóelemeket és önálló műszaki egységeket a Bizottság által a helyzettől függően kért időpontban, helyen és időtartamra kell a Bizottság rendelkezésére bocsátani.

Módosítás 95

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2a) A tagállamok minden szükséges segítséget megadnak és minden dokumentumot és egyéb technikai támogatást biztosítanak, amelyet a Bizottság szakértői kérnek ahhoz, hogy el tudják végezni a vizsgálatokat és ellenőrzéseket. A tagállamok biztosítják, hogy a Bizottság szakértői minden telephelyre, illetve a telephelyek minden olyan részére bejussanak, továbbá hozzáférjenek minden olyan információhoz, ezen belül a számítógépes rendszerekhez és szoftverekhez, amelyek feladataik ellátása szempontjából lényegesek.

Módosítás 96

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Annak érdekében, hogy a Bizottság el tudja végezni az (1) és (2) bekezdésben említett vizsgálatokat, a tagállamoknak minden olyan adatot a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk, amelyek kapcsolódnak a megfelelőség-ellenőrzés alá vont járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek típusjóváhagyásához. Ezen adatoknak legalább a 26. cikk (1) bekezdése szerinti típusbizonyítványban és annak mellékleteiben szereplő információkat kell tartalmazniuk.

Annak érdekében, hogy a Bizottság el tudja végezni az (1) és (2) bekezdésben említett vizsgálatokat, a tagállamoknak késlekedés nélkül minden olyan adatot a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk, amelyek kapcsolódnak a megfelelőség-ellenőrzés alá vont járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek típusjóváhagyásához. Ezen adatoknak legalább a 26. cikk (1) bekezdése szerinti típusbizonyítványban és annak mellékleteiben szereplő információkat kell tartalmazniuk.

Módosítás 97

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A járműgyártóknak nyilvánosságra kell hozniuk a megfelelés-ellenőrzési vizsgálatokhoz szükséges, harmadik felektől származó adatokat. A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el abból a célból, hogy meghatározza a nyilvánosságra hozandó adatok körét és a nyilvánosságra hozatal feltételeit, figyelembe véve a kereskedelmi titkoknak és a személyes adatoknak az uniós és nemzeti jogszabályoknak megfelelő védelmét. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 87. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(4) A járműgyártóknak ingyenesen és indokolatlan késlekedés nélkül rendelkezésre kell bocsátaniuk a megfelelés-ellenőrzési vizsgálatokhoz szükséges, elismert harmadik felektől származó adatokat. Ezeknek az adatoknak minden olyan paramétert és beállítást kell tartalmazniuk, amelyek szükségesek ahhoz, hogy pontosan megismételjék azokat a vizsgálati feltételeket, amelyeket a típusjóváhagyási vizsgálat során alkalmaztak. Minden benyújtott adat kezelése az üzleti információk jogos védelmének biztosítása mellett történik. A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el abból a célból, hogy meghatározza a rendelkezésre bocsátandó adatok körét és a rendelkezésre bocsátás feltételeit, beleértve az ehhez az információhoz a 10a. cikkben említett online adatbázis révén való hozzáférésre vonatkozó feltételeket, figyelembe véve a kereskedelmi titkoknak és a személyes adatoknak az uniós jogi aktusoknak és a nemzeti jogszabályoknak megfelelő védelmét. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 87. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Módosítás 98

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4a) A Bizottság megszervezi és elvégzi a típusjóváhagyó hatóságok és a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok közös ellenőrzését annak igazolása érdekében, hogy következetesen végrehajtják-e ezen rendelet követelményeit, illetve függetlenül és szigorúan látják-e el feladataikat. A fórummal való konzultációt követően a Bizottság elfogadja a közös ellenőrzések éves tervét, amely az értékelések gyakoriságának meghatározása során figyelembe veszi a korábbi ellenőrzések eredményeit. Azokban az esetekben, mikor a Bizottságnak oka van feltételezni, hogy valamely típusjóváhagyó hatóság nem teljesíti az e rendeletben foglalt kötelezettségeit, a Bizottság előírhatja a közös ellenőrzések évenkénti végzését.

Módosítás 99

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 4 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4b) Feladatainak elvégzése érdekében a Bizottság harmadik félként, nyílt ajánlattételi felhívás keretében szerződtetett független ellenőrök szolgáltatásait veszi igénybe. Az ellenőröknek függetlenül és pártatlanul kell végezniük a feladataikat. A kereskedelmi titkok védelme érdekében az ellenőröknek be kell tartaniuk a titoktartás hatályos jogszabályok szerinti követelményeit. A tagállamok minden szükséges segítséget megadnak és minden dokumentumot és támogatást biztosítanak, amelyet az ellenőrök kérnek ahhoz, hogy el tudják látni feladataikat. A tagállamok biztosítják, hogy az ellenőrök minden telephelyre és azok minden részére bejussanak, továbbá hozzáférjenek minden olyan információhoz, ezen belül a számítógépes rendszerekhez és szoftverekhez, amelyek feladataik ellátása szempontjából lényegesek. Kérésére valamely tagállam jogosult lehet megfigyelőt küldeni az e cikk szerint szervezett közös ellenőrzésen való részvételre. A megfigyelők nem befolyásolhatják a közös ellenőrzés eredményével kapcsolatos döntéseket.

Módosítás 100

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 4 c bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4c) A közös ellenőrzés eredményét meg kell küldeni az összes tagállamnak és a Bizottságnak, az eredményekről pedig összefoglalót kell készíteni, és azt nyilvánosságra kell hozni. Az összefoglalót a 10. cikkel létrehozott fórum keretében kell megtárgyalni.

Módosítás 101

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 4 d bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4d) Az érintett tagállam tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot arról, hogyan járt el a (4c) bekezdésben szereplő közös ellenőrzés nyomán megfogalmazott ajánlásokkal kapcsolatban.

Módosítás 102

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 4 e bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4e) A Bizottság további tájékoztatást kérhet a tagállamoktól és a nemzeti típusjóváhagyó és piacfelügyeleti hatóságaiktól, amennyiben a fórum keretében végzett vizsgálat alapján indokoltan úgy véli, hogy a rendeletnek való meg nem felelés esetei állnak fenn. A tagállamok és illetékes hatóságaik indokolatlan késedelem nélkül rendelkezésre bocsátják ezeket az információkat.

Módosítás 103

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ha a vizsgálatok és ellenőrzések alapján megkérdőjeleződik a típusjóváhagyás helytállósága, a Bizottság értesíti az érintett jóváhagyó hatóságo(ka)t és a végrehajtással kapcsolatos információcseréért felelős fórumot .	Ha a vizsgálatok és ellenőrzések alapján megkérdőjeleződik a típusjóváhagyás helytállósága, a Bizottság azonnal értesíti az érintett jóváhagyó hatóságo(ka)t és a tagállamokat, valamint a végrehajtásért felelős fórum tagjait .

Módosítás 104

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 5 bekezdés – 2 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság megfelelő intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy az Unió területén lévő felhasználókat, beleértve az illetékes típusjóváhagyó hatóságokat, megfelelő időben figyelmeztetni tudja bármely járművel, rendszerrel, alkotóelemmel vagy önálló műszaki egységgel kapcsolatos, általa azonosított meg nem felelésről a sérülések és más károk megelőzése vagy kockázatuk csökkentése céljából. Ezeket az információkat világos és közérthető nyelven elérhetővé kell tenni az illetékes piacfelügyeleti hatóságok honlapján.

Módosítás 105

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 5 bekezdés – 3 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság valamennyi, általa végzett megfelelőség-ellenőrzési vizsgálatot követően jelentést tesz közzé a megállapításairól.

A Bizottság valamennyi, általa végzett megfelelőség-ellenőrzési vizsgálatot követően nyilvános jelentést tesz közzé a megállapításairól , és továbbítják a tagállamok és a végrehajtásért felelős fórum tagjai számára. A jelentés részletes ismertetéssel szolgál a vizsgált járművekről, rendszerekről, alkotóelemekről vagy önálló műszaki egységekről a gyártó megnevezésével, a vizsgálatok eredményének rövid leírásával, beleértve az esetleges meg nem felelés jellegét, és adott esetben nyomon követési intézkedéseket ajánl a tagállamok számára .

Módosítás 106

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A Bizottság létrehozza és vezeti a végrehajtással kapcsolatos információcseréért felelős fórumot (a továbbiakban: a fórum).	(1) A Bizottság létrehozza , vezeti és irányítja a végrehajtásért felelős fórumot (a továbbiakban: a fórum).

Módosítás 107

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A fórum tagjait a tagállamok nevezik ki .	A fórum a tagállamok által kinevezett tagokból, köztük a tagállamok típusjóváhagyó és piacfelügyeleti hatóságaiból áll .
	Indokolt esetben és legalább évente egyszer a fórum megfigyelőket hív meg az üléseire. A meghívott megfigyelők között helyet kapnak az Európai Parlament képviselői, a műszaki szolgálatok képviselői, egyéb elismert tesztelő szervezetek, az ágazat képviselői vagy egyéb érintett gazdasági szereplők, a biztonság és környezetvédelem területén tevékeny civil szervezetek, valamint a fogyasztóvédelmi szervezetek képviselői. A fórum üléseire meghívott megfigyelők az érintett érdekelt feleket képviselő uniós és nemzeti szervek széles, reprezentatív és kiegyensúlyozott keresztmetszetét fogják át.

Módosítás 108

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) A Bizottság honlapján közzéteszi az ülések menetrendjét, napirendjeit és jegyzőkönyveit, beleértve a jelenléti ívet.

Módosítás 109

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A fórum feladata a típusjóváhagyásért és a piacfelügyeletért felelős nemzeti hatóságok hálózatának koordinálása.

A fórum feladata a típusjóváhagyásért és a piacfelügyeletért felelős nemzeti hatóságok hálózatának koordinálása e rendelet végrehajtásának elősegítése érdekében, különösen ami a kijelölt testületek értékelésére, kijelölésére és ellenőrzésére vonatkozó követelményeket, illetve az e rendeletben meghatározott követelmények általános alkalmazását illeti;

Módosítás 110

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A fórum tanácsadói feladatokat is ellát, többek között előmozdítja a bevált gyakorlatokat, elősegíti a végrehajtási problémákkal kapcsolatos információcserét és a koordinációt, munkamódszereket és -eszközöket dolgoz ki, kifejleszti az elektronikus információcsere eljárását, értékeli az összehangolt végrehajtási projekteket, a szankciókat és a közös ellenőrzéseket.

A fórum az alábbi feladatokat látja el:

a)	a megalapozott panaszok, bizonyítékok vagy az elismert harmadik felek által az esetleges meg nem felelésre vonatkozóan benyújtott egyéb releváns információ vizsgálata;

b)	a nemzeti piacfelügyeleti programok közös megvitatása és értékelése a Bizottsághoz való benyújtásukat követően;

c)	a piacon forgalmazott vagy hamarosan forgalmazásra kerülő korszerű technológiákra vonatkozó információcsere;

d)	a típusjóváhagyó hatóságok működésére vonatkozó ellenőrzések eredményeinek értékelése, beleértve a 6. cikk (6) bekezdése szerinti felülvizsgálatokat és a 71. cikk (8) bekezdése szerinti közös ellenőrzéseket követőeket egyaránt;

e)	a piacfelügyeleti tevékenységek működésére vonatkozó értékelés eredményeinek felülvizsgálata;

f)	a műszaki szolgálatok működésére vonatkozó, a 80. cikk (3a) bekezdése szerinti értékelés és a 80. cikk (4) bekezdése szerinti közös értékelés eredményeinek értékelése; valamint

a végrehajtási tevékenységek hatékonyságának legalább kétévenkénti értékelése, ideértve adott esetben a tagállamok által alkalmazott javítások, visszahívások vagy szankciók következetességét és hatékonyságát, amikor egynél több tagállamban kerülnek forgalomba a követelményeknek nem megfelelő járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek.

Módosítás 111

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2a) A Bizottság további tájékoztatást kérhet a tagállamoktól és nemzeti típusjóváhagyó és piacfelügyeleti hatóságaiktól, amennyiben a fórum keretében végzett vizsgálat alapján indokoltan úgy véli, hogy a rendeletnek való meg nem felelés esetei állnak fenn. A tagállamok és illetékes hatóságaik indokolatlan késedelem nélkül rendelkezésre bocsátják ezeket az információkat.

Módosítás 112

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 2 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2b) A Bizottság évente jelentést tesz nyilvánosan hozzáférhetővé a fórum tevékenységéről. A jelentés tartalmazza a fórum által vizsgált ügyek részletes ismertetését, az elemzések nyomán tett lépéseket és azok indoklását, beleértve azokat az eseteket, mikor nem kerül sor intézkedésekre. A Bizottság minden évben általános jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek a fórum tevékenységeiről.

Módosítás 113

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 2 c bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2c) Ha a Bizottság egy közös ellenőrzést követően azt tárja fel, hogy az érintett típusjóváhagyó hatóság megszegte a jelen rendelet valamelyik követelményét, arról azonnal tájékoztatni kell a tagállamokat, az Európai Parlamentet és a Bizottságot. A Bizottság minden szükséges intézkedést meghozhat a meg nem felelés kezelésére. Bizonyos esetekben, a meg nem felelés jellegének kellő tekintetbe vétele mellett, a Bizottságnak jogában áll, hogy felfüggessze vagy visszavonja az érintett jóváhagyó hatóság jogosultságát arra, hogy a 21. cikk szerint EU-típusbizonyítványokra vonatkozó kérelmeket fogadjon be.

Módosítás 114

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 2 c bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság a jogosultság (3) bekezdés alapján történő felfüggesztése vagy visszavonása után három hónapon belül jelentést nyújt be a tagállamoknak a megfelelés hiányával kapcsolatos megállapításairól. Ha a már forgalomba hozott járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek biztonságosságának garantálásához szükséges, a Bizottság utasítja az érintett jóváhagyó hatóságokat, hogy ésszerű időn belül függesszék fel vagy vonják vissza az összes jogtalanul kiállított típusbizonyítványt.

Módosítás 115

Rendeletre irányuló javaslat

10 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	10a. cikk
	Online adatbázis
	(1) A Bizottság online adatbázist hoz létre a típusjóváhagyási eljárásokkal, a kiadott engedélyekkel, a piacfelügyelettel és más érintett tevékenységekkel kapcsolatos információk biztonságos elektronikus cseréjéhez a nemzeti típusjóváhagyó hatóságok, a piacfelügyelet hatóságok, a tagállamok és a Bizottság között.
	(2) A Bizottság felel az érintett hatóságokkal való egyeztetésért az adatbázis tartalmához való hozzáférés és a rendszeres frissítések terén, valamint az adatbázis tartalmával kapcsolatos adatbiztonságért és titoktartásért.
	(3) A tagállamok a 25. cikk szerint előírt információkat az adatbázis rendelkezésére bocsátják. A tagállamok továbbá rendelkezésre bocsátják a nyilvántartásba vett járművek jármű-azonosító számának, illetve a valamely járműnek a 1999/37/EK tanácsi irányelvnek (1a) megfelelően kiadott rendszám részleteit, és rendszeresen frissítéseket nyújtanak be a Bizottság számára. Ezt az információt kereshető formátumban is rendelkezésre kell bocsátani.
	(4) A Bizottság érintkezési pontot hoz létre az adatbázis és a nem élelmiszer jellegű termékek uniós riasztási rendszere (RAPEX), valamint a piacfelügyeleti információs és kommunikációs rendszer (ICSMS) között, a piacfelügyeleti tevékenység támogatása és a fogyasztók és harmadik felek számára nyújtott információk koordinációjának, következetességének és pontosságának biztosítása érdekében.
	(5) A Bizottság továbbá nyilvánosan elérhető felhasználói felületet hoz létre, amely tartalmazza a IX. mellékletben szereplő információt, illetve a típusbizonyítványt a 24. cikknek megfelelően kiállító jóváhagyó hatóság, valamint a 28. cikkben előírt vizsgálatokat végző műszaki szolgálatok részletes adatait. A Bizottság biztosítja, hogy az információ kereshető formátumban áll rendelkezésre.
	A Bizottság továbbá hozzáférést nyújt az ellenőrzési vizsgálatokhoz szükséges információhoz, a 9. cikk (4) bekezdésének megfelelően elfogadott végrehajtási jogi aktusoknak megfelelően.
	(6) A Bizottság az adatbázis részeként egy eszközt dolgoz ki a harmadik felektől származó teszteredmények, és a járművek, rendszerek, alkotóelemek és egyéb műszaki egységek működésével kapcsolatos panaszok feltöltéséhez. Az eszköz révén benyújtott információt tekintetbe veszik a 8. és 9. cikkben előírt piacfelügyeleti tevékenységek vonatkozásában.
	(7) [E rendelet hatálybalépése után 3 hónappal] kísérleti projektet kell indítani annak tesztelése céljából, hogy az IMI alkalmas-e az e cikk szerinti információmegosztásra való igénybevételre.

Módosítás 116

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A gyártó gondoskodik arról, hogy az általa gyártott járműveket, rendszereket, alkotóelemeket és önálló műszaki egységeket, amelyeket forgalomba hoznak vagy forgalomba helyeznek, az e rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelően gyártsák és hagyják jóvá.	(1) A gyártó gondoskodik arról, hogy a járműveket, rendszereket, alkotóelemeket és önálló műszaki egységeket, amelyeket forgalomba hoznak vagy forgalomba helyeznek, az e rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelően gyártsák és hagyják jóvá , és hogy továbbra is megfeleljenek e követelményeknek, az alkalmazott vizsgálati módszertől függetlenül .

Módosítás 117

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 2 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A gyártó felelőséggel tartozik a jóváhagyó hatóság felé a jóváhagyási eljárás minden vonatkozásáért, valamint a gyártás megfelelőségének biztosításáért, az alkalmazott vizsgálati módszertől függetlenül.

Módosítás 118

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) Az Unión kívül letelepedett gyártó az EU-típusjóváhagyás céljára egy, az Unióban letelepedett képviselőt nevez ki, aki vagy amely a jóváhagyó hatóság előtt képviseli őt. A gyártó a piacfelügyeletre vonatkozóan is kijelöl egy, az Unióban letelepedett képviselőt, aki vagy amely azonos lehet az EU-típusjóváhagyás céljára kijelölt képviselővel.

(4) A járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek Unión kívül letelepedett gyártói az EU-típusjóváhagyás céljára egy, az Unióban letelepedett képviselőt nevez ki, aki vagy amely a jóváhagyó hatóság előtt képviseli őt. A gyártó a piacfelügyeletre vonatkozóan is kijelöl egy, az Unióban letelepedett képviselőt, aki vagy amely azonos lehet az EU-típusjóváhagyás céljára kijelölt képviselővel.

Módosítás 119

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) Az EU-típusjóváhagyás iránt kérelmet benyújtó gyártónak biztosítania kell, hogy a járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek tervezése során nem alkalmaznak olyan stratégiákat vagy egyéb eszközöket, amelyek feleslegesen módosítják a teljesítményt az alkalmazandó vizsgálati eljárások során, amelyeken a járműveket, rendszereket, alkotóelemeket és külön műszaki egységeket olyan körülmények között üzemeltetik, amelyek a szokásos használat során ésszerűen felmerülhetnek.
	A gyártó információt szolgáltat bármely, hardver vagy szoftver révén alkalmazható motorvezérlő stratégiáról. A gyártó rendelkezésre bocsát az ilyen motorvezérlő stratégiákra vonatkozó minden információt, ideértve a felhasznált szoftvert, e stratégiák paramétereit és a szükségességet indokoló műszaki indoklást.

Módosítás 120

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A gyártó felelősséggel tartozik a jóváhagyó hatóság felé a jóváhagyási eljárás minden vonatkozásáért, valamint a gyártás megfelelőségének biztosításáért, függetlenül attól, hogy közvetlenül részt vesz-e a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység gyártásának valamennyi szakaszában.	törölve

Módosítás 121

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 6 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6a) A gyártó a környezet és a fogyasztók egészségének és biztonságának védelme érdekében kivizsgálja és nyilvántartja az általa forgalomba hozott járművekkel, rendszerekkel, alkotóelemekkel, önálló műszaki egységekkel, alkatrészekkel és tartozékokkal kapcsolatos panaszokat és a megfelelőség hiányait, és folyamatosan tájékoztatja importőreit és forgalmazóit e nyomon követés eredményeiről.
	Ha a biztonsági vagy kibocsátással kapcsolatos berendezésekkel összefüggő panaszok és meg nem felelések száma meghaladja a 30 esetet vagy a forgalomba hozott összes adott típusú, változatú vagy kivitelű jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy berendezés 1 %-át (a kettő közül az alacsonyabb értéket), haladéktalanul részletes tájékoztatást kell küldeni a járműért, rendszerért, alkotóelemért, önálló műszaki egységért, alkatrészért vagy berendezésért felelős érintett jóváhagyó hatóságnak és a Bizottságnak.
	A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a probléma leírását és a jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy berendezés érintett típusának, változatának és/vagy kivitelének azonosításához szükséges adatokat. Ezeket a korai figyelmeztető adatokat a tagállamok és a Bizottság a fogyasztói panaszok potenciális trendjeinek azonosítására és a gyártó által kezdeményezett visszahívások és/vagy piacfelügyeleti intézkedések szükségességének megvizsgálására használják fel.

Módosítás 122

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 7 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7a) A gyártónak gondoskodnia kell arról, hogy a jármű felhasználója előzetes tájékoztatást követően beleegyezzen a jármű használata során létrehozott összes adat feldolgozásába és továbbításába az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően (1a) . Amennyiben az adatok feldolgozása és továbbítása nem elengedhetetlen a jármű biztonságos működéséhez, a gyártó biztosítja, hogy a jármű felhasználójának lehetőségében álljon az adattovábbítás könnyű kikapcsolása.

Módosítás 123

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ha a gyártó megítélése szerint valamely forgalomba hozott vagy forgalomba helyezett jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék nem felel meg ennek a rendeletnek, vagy a típusjóváhagyást nem helytálló adatok alapján kapta meg, haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az említett jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék megfelelősége helyreálljon, illetve adott esetben kivonja a piacról vagy visszahívja azt.

Amennyiben a gyártó megítélése szerint valamely forgalomba hozott vagy forgalomba helyezett jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék nem felel meg ennek a rendeletnek, vagy a típusjóváhagyást nem helytálló adatok alapján kapta meg, a gyártó haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az említett jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék megfelelősége helyreálljon, illetve adott esetben kivonja a piacról vagy visszahívja azt.

Módosítás 124

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Ha a jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék súlyos veszélyt jelent, a gyártó haladéktalanul és részletesen tájékoztatja a meg nem felelésről és a megtett intézkedésekről azon tagállamok jóváhagyó és piacfelügyeleti hatóságait, amelyekben a járművet, rendszert, alkotóelemet, önálló műszaki egységet, alkatrészt vagy tartozékot forgalmazták vagy forgalomba helyezték.

(2) Ha a jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék súlyos veszélyt jelent, a gyártó haladéktalanul és részletesen tájékoztatja a meg nem felelésről , a veszélyről és a megtett intézkedésekről azon tagállamok jóváhagyó és piacfelügyeleti hatóságait, amelyekben a járművet, rendszert, alkotóelemet, önálló műszaki egységet, alkatrészt vagy tartozékot forgalmazták vagy forgalomba helyezték.

Módosítás 125

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A gyártó a 24. cikk (4) bekezdésében említett információs csomagot a jármű forgalomba hozatalát követő tíz éven keresztül, illetve a rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység forgalomba hozatalát követő öt éven keresztül megőrzi.

A gyártó megőrzi a 24. cikk (4) bekezdésében említett információs csomagot , továbbá a jóváhagyó hatóság rendelkezésére bocsátja a 34. cikkben említett megfelelőségi nyilatkozatok másolatát a jármű EU-típusjóváhagyása érvényességének megszűnését követő tíz éven keresztül, illetve a rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység EU-típusjóváhagyása érvényességének megszűnését követő öt éven keresztül.

Módosítás 126

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A járműgyártó a 34. cikkben említett megfelelőségi nyilatkozatok másolatát a jóváhagyó hatóság rendelkezésére bocsátja.	törölve

Módosítás 127

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A gyártó valamely nemzeti hatóság indokolással ellátott kérésére a jóváhagyó hatóságon keresztül, az adott nemzeti hatóság rendelkezésére bocsátja a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység megfelelőségét igazoló EU-típusbizonyítvány másolatát vagy az 55. cikk (1) bekezdésében említett engedélyt az adott nemzeti hatóság által könnyen érthető nyelven.

A gyártó valamely nemzeti hatóság vagy a Bizottság indokolással ellátott kérésére a jóváhagyó hatóságon keresztül az adott nemzeti hatóság vagy a Bizottság rendelkezésére bocsátja a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység , alkatrész vagy tartozék megfelelőségét igazoló EU-típusbizonyítvány másolatát vagy az 55. cikk (1) bekezdésében említett engedélyt könnyen érthető nyelven.

Módosítás 128

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A gyártó a nemzeti hatóság indokolással ellátott kérésére a 765/2008/EK rendelet 20. cikkének megfelelően együttműködik a hatósággal az általa forgalmazott járművek, rendszerek, alkotóelemek, önálló műszaki egységek, alkatrészek vagy tartozékok jelentette veszélyek megszüntetésére irányuló minden intézkedésben.	A gyártó a nemzeti hatóság vagy a Bizottság indokolással ellátott kérésére a 765/2008/EK rendelet 20. cikkének megfelelően együttműködik a hatósággal vagy a Bizottsággal az általa forgalmazott járművek, rendszerek, alkotóelemek, önálló műszaki egységek, alkatrészek vagy tartozékok jelentette veszélyek megszüntetésére irányuló minden intézkedésben.

Módosítás 129

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A gyártó képviselőjének piacfelügyelettel kapcsolatos kötelezettségei	A gyártó képviselőjének kötelezettségei

Módosítás 130

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A gyártó piacfelügyeleti ügyekben felhatalmazott képviselője a gyártótól kapott megbízásban meghatározott feladatokat látja el. A megbízásnak fel kell jogosítania a gyártó képviselőjét legalább arra, hogy:	(1) A gyártó képviselője a gyártótól kapott megbízásban meghatározott feladatokat látja el. A megbízásnak fel kell jogosítania a gyártó képviselőjét legalább arra, hogy:

Módosítás 131

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyikén hozzáférhessen a 22. cikkben említett adatközlő mappához és a 34. cikkben említett megfelelőségi nyilatkozathoz. E dokumentumoknak a jármű forgalomba hozatalát követő tíz éven keresztül, illetve a rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység forgalomba hozatalát követő öt éven keresztül a jóváhagyó hatóságok rendelkezésére kell állnia;

az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyikén hozzáférhessen a típusbizonyítványhoz és annak mellékleteihez és a megfelelőségi nyilatkozathoz. E dokumentumoknak a jármű forgalomba hozatalát követő tíz éven keresztül, illetve a rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység forgalomba hozatalát követő öt éven keresztül a jóváhagyó , valamint a piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére kell állnia;

Módosítás 132

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)	a jóváhagyó hatóság indokolással ellátott kérése nyomán minden olyan információt és dokumentációt e hatóság rendelkezésére bocsásson, amely a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység gyártásmegfelelőségének alátámasztásához szükséges;

a jóváhagyó hatóság indokolással ellátott kérése nyomán minden olyan információt és dokumentációt e hatóság rendelkezésére bocsásson, amely a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység gyártásmegfelelőségének alátámasztásához szükséges , beleértve a típusjóváhagyással kapcsolatos műszaki specifikációt és a szoftverekhez és algoritmusokhoz való hozzáférést ;

Módosítás 133

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A módosítások részleteinek legalább az alábbi szempontokra ki kell terjedniük :	(3) A megbízatás módosítása részleteinek legalább az alábbi szempontokra ki kell terjednie :

Módosítás 134

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Valamely típusjóváhagyással rendelkező jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység forgalomba hozatala előtt az importőr meggyőződik róla, hogy a 24. cikk (4) bekezdésben meghatározott információs csomagot a jóváhagyó hatóság összeállította , és hogy a rendszeren, alkotóelemen vagy önálló műszaki egységen fel van tüntetve az előírt típus-jóváhagyási jel, és az megfelel a 11. cikk (7) bekezdése szerinti követelményeknek.

Valamely típusjóváhagyással rendelkező jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység forgalomba hozatala előtt az importőr meggyőződik róla, hogy az érvényes típusbizonyítvánnyal rendelkezik , és hogy az alkotóelemen vagy önálló műszaki egységen fel van tüntetve az előírt típus-jóváhagyási jel, és az megfelel a 11. cikk (7) bekezdése szerinti követelményeknek.

Módosítás 135

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Ha az importőr úgy ítéli meg, hogy egy jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység nem felel meg e rendelet követelményeinek, különösen, ha nem felel meg a típusjóváhagyásának, akkor addig nem hozza forgalomba, nem engedi forgalomba helyezni vagy nyilvántartásba venni az érintett járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet, amíg annak megfelelősége nem biztosított. Továbbá, ha úgy ítéli meg, hogy a jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék súlyos veszélyt jelent, tájékoztatja erről a gyártót és a piacfelügyeleti hatóságokat. A típusjóváhagyással rendelkező járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek esetében az importőr a típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot is tájékoztatja erről.

(3) Ha az importőr úgy ítéli meg, hogy egy jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység nem felel meg e rendelet követelményeinek, különösen, ha nem felel meg a típusjóváhagyásának, akkor az importőr addig nem hozza forgalomba, nem engedi forgalomba helyezni vagy nyilvántartásba venni az érintett járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet, amíg annak megfelelősége nem biztosított. Továbbá, ha úgy ítéli meg, hogy a jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék súlyos veszélyt jelent, az importőr tájékoztatja erről a gyártót és a piacfelügyeleti hatóságokat. A típusjóváhagyással rendelkező járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek esetében az importőr a típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot is tájékoztatja erről.

Módosítás 136

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6) Az importőr a fogyasztók egészségének és biztonságának védelme érdekében kivizsgálja és nyilvántartja az általa forgalomba hozott járművekkel, rendszerekkel, alkotóelemekkel, önálló műszaki egységekkel, alkatrészekkel és tartozékokkal kapcsolatos panaszokat, nyilvántartást vezet az említettek visszahívásáról, és folyamatosan tájékoztatja a forgalmazókat e nyomon követés eredményeiről.

(6) Az importőr a fogyasztók egészségének és biztonságának védelme érdekében kivizsgálja és nyilvántartja az általa forgalomba hozott járművekkel, rendszerekkel, alkotóelemekkel, önálló műszaki egységekkel, alkatrészekkel és tartozékokkal kapcsolatos panaszokat és a meg nem felelés eseteit , nyilvántartást vezet az említettek visszahívásáról, és folyamatosan tájékoztatja a forgalmazókat e panaszok és visszahívások eredményeiről.

Módosítás 137

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 6 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6a) Az importőr haladéktalanul tájékoztatja az érintett gyártót az általa forgalmazott járműveket, rendszereket, alkotóelemeket, önálló műszaki egységeket, alkatrészeket vagy tartozékokat érintő kockázatokra, gyanítható váratlan eseményekre vagy meg nem felelésre vonatkozó panaszokról és jelentésekről.

Módosítás 138

Rendeletre irányuló javaslat

15 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Amennyiben az importőr által forgalomba hozott valamely jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység nem felel meg ennek a rendeletnek, az importőr haladéktalanul megteszi az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy az említett jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység megfelelősége helyreálljon, illetve szükség szerint kivonja azt a piacról, vagy visszahívja azt.

(1) Amennyiben az importőr által forgalomba hozott valamely jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység nem felel meg ennek a rendeletnek, az importőr a gyártó felügyelete alatt haladéktalanul megteszi az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy az említett jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység megfelelősége helyreálljon, illetve szükség szerint kivonja azt a piacról, vagy visszahívja azt. Az importőr továbbá a gyártót és a típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot is tájékoztatja erről.

Módosítás 139

Rendeletre irányuló javaslat

15 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ha egy jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék súlyos veszélyt jelent, az importőr haladéktalanul és részletesen tájékoztatja a súlyos veszélyről azon tagállamok jóváhagyó és piacfelügyeleti hatóságait, amelyekben a járművet, rendszert, alkotóelemet, önálló műszaki egységet, alkatrészt vagy tartozékot forgalomba hozták.

Ha egy forgalomba hozott jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék súlyos veszélyt jelent, az importőr haladéktalanul és részletesen tájékoztatja a súlyos veszélyről azon tagállamok jóváhagyó és piacfelügyeleti hatóságait, amelyekben a járművet, rendszert, alkotóelemet, önálló műszaki egységet, alkatrészt vagy tartozékot forgalomba hozták.

Módosítás 140

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység forgalmazása, nyilvántartásba vétele vagy forgalomba helyezése előtt a forgalmazó ellenőrzi, hogy a járművön, rendszeren, alkotóelemen vagy önálló műszaki egységen elhelyezték-e a hatóságilag előírt adattáblát vagy a típus-jóváhagyási jelet, továbbá a járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet a 63. cikkben előírt, az érintett tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein megfogalmazott dokumentumok, útmutatók és biztonsági tájékoztatók kísérik-e, valamint hogy a gyártó és importőr eleget tett-e a 11. cikk (7) bekezdésében, illetve a 14. cikk (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek.	(1) A jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység forgalmazása, nyilvántartásba vétele vagy forgalomba helyezése előtt a forgalmazó ellenőrzi, hogy a járművön, rendszeren, alkotóelemen vagy önálló műszaki egységen elhelyezték-e a hatóságilag előírt adattáblát vagy a típusjóváhagyási jelet, továbbá a járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet a 63. cikkben előírt, az érintett tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein megfogalmazott dokumentumok, útmutatók és biztonsági tájékoztatók kísérik-e, valamint hogy a gyártó és importőr eleget tett-e a 11. cikk (7) bekezdésében, illetve a 14. cikk (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek.
	(2) A forgalmazó a környezet és a fogyasztók egészségének és biztonságának védelme érdekében kivizsgálja az általa forgalomba hozott járművekkel, rendszerekkel, alkotóelemekkel, önálló műszaki egységekkel, alkatrészekkel és tartozékokkal kapcsolatos panaszokat és a meg nem felelés eseteit. Továbbá, a jármű környezeti vagy biztonsági vonatkozásait érintő minden panaszt és/vagy meg nem felelést késedelem nélkül közölnek az importőrrel vagy a gyártóval.

Módosítás 141

Rendeletre irányuló javaslat

17 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Ha a forgalmazó megítélése szerint valamely jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység nem felel meg e rendelet követelményeinek, addig nem forgalmazhatja , veheti nyilvántartásba vagy helyezheti forgalomba az érintett járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet, amíg annak megfelelősége nem biztosított.

(1) Ha a forgalmazó megítélése szerint valamely jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység nem felel meg e rendelet követelményeinek, a forgalmazó tájékoztatja a gyártót, az importőrt és a típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot ennek tényéről, és addig nem hozhatja forgalomba , veheti nyilvántartásba vagy helyezheti forgalomba az érintett járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet, amíg annak megfelelősége nem biztosított.

Módosítás 142

Rendeletre irányuló javaslat

17 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Az a forgalmazó , amely úgy ítéli meg, hogy az általa forgalmazott jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység nem felel meg ennek a rendeletnek, az adott jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység megfelelőségének helyreállításához, illetve szükség esetén a piacról történő kivonásához vagy visszahívásához szükséges intézkedések 12. cikk (1) bekezdése vagy 15. cikk (1) bekezdése szerinti meghozatala érdekében értesíti a gyártót vagy az importőrt.

(2) Amennyiben egy forgalmazó úgy ítéli meg, hogy az általa forgalmazott jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység nem felel meg ennek a rendeletnek, az adott jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység megfelelőségének helyreállításához, illetve szükség esetén a piacról történő kivonásához vagy visszahívásához szükséges intézkedések 12. cikk (1) bekezdése vagy 15. cikk (1) bekezdése szerinti meghozatala érdekében értesíti a gyártót, az importőrt és a típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot .

Módosítás 143

Rendeletre irányuló javaslat

17 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Ha a jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék súlyos veszélyt jelent, a forgalmazó haladéktalanul, részletesen tájékoztatja a súlyos veszélyről a gyártót, az importőrt, valamint azon tagállamok jóváhagyó és piacfelügyeleti hatóságait, amelyekben a járművet, rendszert, alkotóelemet, önálló műszaki egységet, alkatrészt vagy tartozékot forgalmazzák. A forgalmazó az említetteket tájékoztatja a megtett intézkedésekről is, és részletes tájékoztatást ad különösen a súlyos veszélyre és a gyártó által tett korrekciós intézkedésekre vonatkozóan.

(3) Ha a jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék súlyos veszélyt jelent, a forgalmazó haladéktalanul, részletesen tájékoztatja a súlyos veszélyről a gyártót, az importőrt, valamint azon tagállamok jóváhagyó és piacfelügyeleti hatóságait, amelyekben a járművet, rendszert, alkotóelemet, önálló műszaki egységet, alkatrészt vagy tartozékot forgalmazzák. A forgalmazó az említetteket tájékoztatja a megtett intézkedésekről is, és részletes tájékoztatást ad a gyártó által tett korrekciós intézkedésekre vonatkozóan.

Módosítás 144

Rendeletre irányuló javaslat

17 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A forgalmazó a nemzeti hatóság indokolással ellátott kérésére a 765/2008/EK rendelet 20. cikkének megfelelően együttműködik a hatósággal az általa forgalmazott járművek, rendszerek, alkotóelemek, önálló műszaki egységek, alkatrészek vagy tartozékok jelentette veszélyek megszüntetésére irányuló minden intézkedésben.	(4) A forgalmazó a nemzeti hatóság vagy a Bizottság indokolással ellátott kérésére a 765/2008/EK rendelet 20. cikkének megfelelően együttműködik a hatósággal vagy a Bizottsággal az általa forgalmazott járművek, rendszerek, alkotóelemek, önálló műszaki egységek, alkatrészek vagy tartozékok jelentette veszélyek megszüntetésére irányuló minden intézkedésben.

Módosítás 145

Rendeletre irányuló javaslat

20 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A rendszerek típusjóváhagyása, alkotóelemek típusjóváhagyása és önálló műszaki egységek típusjóváhagyása esetében kizárólag az egylépéses típusjóváhagyás alkalmazható.	(2) A IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusok sérelme nélkül a rendszerek típusjóváhagyása, alkotóelemek típusjóváhagyása és önálló műszaki egységek típusjóváhagyása esetében kizárólag az egylépéses típusjóváhagyás alkalmazható.

Módosítás 146

Rendeletre irányuló javaslat

20 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) Az utolsó gyártási szakaszra vonatkozó EU-típusjóváhagyás csak azután adható meg, ha a jóváhagyó hatóság meggyőződött arról, hogy az utolsó szakaszban jóváhagyott járműtípus az adott időpontban megfelel valamennyi alkalmazandó műszaki követelménynek , a XVII. mellékletben meghatározott eljárásoknak megfelelően . Az ellenőrzés a többlépcsős eljárás során a nem teljes járműre megadott EU-típusjóváhagyások hatálya alá tartozó minden követelményre kiterjedő dokumentáció-ellenőrzést foglal magában, ideértve azt is, ha azt eltérő jármű-kategóriára adták meg. Az ellenőrzés során azt is meg kell vizsgálni, hogy azoknak a rendszereknek a teljesítménye, amelyek külön-külön kaptak típusjóváhagyást, a teljes járműbe történő beszerelést követően továbbra is összhangban van-e az említett típusjóváhagyással.

Módosítás 147

Rendeletre irányuló javaslat

20 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A típus-jóváhagyási eljárás (1) bekezdés szerinti megválasztása nem érinti az alkalmazandó lényegi követelményeket , amelyeknek a jóváhagyott járműtípus meg kell, hogy feleljen az egész járműre vonatkozó típusjóváhagyás kiadásának időpontjában.	(5) A típus-jóváhagyási eljárás (1) bekezdés szerinti megválasztása nem érinti az összes alkalmazandó követelményt , amelynek a jóváhagyott járműtípus meg kell, hogy feleljen az egész járműre vonatkozó típusjóváhagyás kiadásának időpontjában.

Módosítás 148

Rendeletre irányuló javaslat

20 cikk – 6 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6a) A gyártó elérhetővé teszi a jóváhagyó hatóság számára a vonatkozó szabályozási aktusokban a szükséges vizsgálatok elvégzéséhez előírt számú járművet, alkatrészt vagy önálló műszaki egységet.

Módosítás 149

Rendeletre irányuló javaslat

21 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Egy adott jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusa tekintetében kizárólag egy kérelem nyújtható be, kizárólag egy tagállamban.

(2) Egy adott jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusa tekintetében kizárólag egy kérelem nyújtható be, kizárólag egy tagállamban. Miután a kérelmet benyújtották, a gyártó nem szakíthatja meg az eljárást, és nem nyújthat be újabb kérelmet ugyanazon típusra vonatkozóan másik jóváhagyó hatóságnak vagy műszaki szolgálatnak. Továbbá, ha a típusjóváhagyást elutasítják vagy a vizsgálat sikertelenül zárul valamely műszaki szolgálatnál, a gyártó nem nyújthat be újabb kérelmet ugyanazon típusra vonatkozóan másik jóváhagyó hatóságnak vagy másik műszaki szolgálatnak.

Módosítás 150

Rendeletre irányuló javaslat

22 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)	egylépéses vagy vegyes típusjóváhagyás esetében az I. mellékletben, lépésenkénti típusjóváhagyás esetében a III. mellékletben meghatározott adatközlő lap;

a)	egylépéses vagy vegyes egészjárműtípustípus-jóváhagyás esetében az I. mellékletben, lépésenkénti egészjárműtípustípus-jóváhagyás esetében a III. mellékletben , rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység esetében a vonatkozó szabályozási aktusokban meghatározott adatközlő lap;

Módosítás 151

Rendeletre irányuló javaslat

22 cikk – 1 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)	a jóváhagyó hatóság által a kérelmezési eljárással kapcsolatban kért bármilyen további információ.

d)	a jóváhagyó hatóság által a típusjóváhagyási eljárással kapcsolatban kért bármilyen további információ.

Módosítás 152

Rendeletre irányuló javaslat

22 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az adatközlő mappát a Bizottság által meghatározott elektronikus formátumban kell benyújtani , vagy papír alapon is benyújtható .	(2) Az adatközlő mappát elektronikus formátumban kell benyújtani.

Módosítás 153

Rendeletre irányuló javaslat

23 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A lépésenkénti típusjóváhagyás iránti kérelemhez csatolni kell a 22. cikk szerinti adatközlő mappát, valamint az IV. mellékletben felsorolt alkalmazandó jogi aktusokban előírt valamennyi EU-típusbizonyítványt, a vizsgálati jegyzőkönyveket is beleértve.	A lépésenkénti típusjóváhagyás iránti kérelemhez csatolni kell a 22. cikk szerinti adatközlő mappát, valamint az IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusokban előírt valamennyi EU-típusbizonyítványt, a vizsgálati jegyzőkönyveket és az adatközlő lapokat is beleértve.

Módosítás 154

Rendeletre irányuló javaslat

23 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusjóváhagyása iránti kérelem esetében a IV. mellékletben felsorolt , alkalmazandó jogi aktusok értelmében a jóváhagyó hatóság számára az egészjárműtípus-jóváhagyás megadásáig vagy elutasításáig hozzáférést kell biztosítani az adatközlő mappához.	Rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusjóváhagyása iránti kérelem esetében a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusok értelmében a jóváhagyó hatóság számára az egészjárműtípus-jóváhagyás megadásáig vagy elutasításáig hozzáférést kell biztosítani az adatközlő mappához és az adatközlő lapokhoz .

Módosítás 155

Rendeletre irányuló javaslat

23 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A vegyes típusjóváhagyás iránti kérelemhez csatolni kell a 22. cikk szerinti adatközlő mappát, valamint az IV. mellékletben felsorolt alkalmazandó jogi aktusokban előírt EU-típusbizonyítványokat, a vizsgálati jegyzőkönyveket is beleértve.	A vegyes típusjóváhagyás iránti kérelemhez csatolni kell a 22. cikk szerinti adatközlő mappát, valamint az IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusokban előírt EU-típusbizonyítványokat, a vizsgálati jegyzőkönyveket és az adatközlő lapokat is beleértve.

Módosítás 156

Rendeletre irányuló javaslat

23 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)	az első szakaszban az adatközlő mappa azon részei és azok az EU-típusbizonyítványok, amelyek az alapjármű gyártási állapota tekintetében lényegesek;

a)	az első szakaszban az adatközlő mappa azon részei és azok az EU-típusbizonyítványok és vizsgálati jegyzőkönyvek , amelyek az alapjármű gyártási állapota tekintetében lényegesek;

Módosítás 157

Rendeletre irányuló javaslat

23 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a második és minden további szakaszban az adatközlő mappa azon részei és azok az EU-típusbizonyítványok, amelyek a mindenkori gyártási szakasz tekintetében lényegesek, valamint a járműre vonatkozó, az előző gyártási szakaszban kiadott EU-típusbizonyítvány másolata az összes olyan részletes adattal együtt, amelyek a járművön a gyártó által végzett módosításokat vagy kiegészítéseket leírják.

a második és minden további szakaszban az adatközlő mappa azon részei és azok az EU-típusbizonyítványok, amelyek a mindenkori gyártási szakasz tekintetében lényegesek, valamint az egész járműre vonatkozó, az előző gyártási szakaszban kiadott EU-típusbizonyítvány másolata az összes olyan részletes adattal együtt, amelyek a járművön a gyártó által végzett módosításokat vagy kiegészítéseket leírják.

Módosítás 158

Rendeletre irányuló javaslat

23 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az a) és b) pontban említett információk a 22. cikk (2) bekezdésével összhangban nyújthatók be .	Az a) és b) pontban említett információkat a 22. cikk (2) bekezdésével összhangban kell benyújtani .

Módosítás 159

Rendeletre irányuló javaslat

23 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A jóváhagyó hatóságnak és a műszaki szolgálatoknak hozzáféréssel kell rendelkezniük jármű szoftvereihez és algoritmusaihoz.	A jóváhagyó hatóságnak és a műszaki szolgálatoknak hozzáféréssel kell rendelkezniük a jármű szoftvereihez , hardvereihez és algoritmusaihoz , valamint olyan dokumentumokhoz vagy egyéb információkhoz, amelyek lehetővé teszik az e rendelet követelményeinek a jármű általi teljesítését biztosító ilyen szoftverek és hardverek rendszereinek – köztük a rendszerfejlesztési folyamatnak és a rendszertervnek – és funkcióinak megfelelő és vonatkozó szintű megértését .
	Az EU-típusjóváhagyás érvényességi ideje alatt hozzáférést kell biztosítani a jármű szoftvereihez, hardvereihez és algoritmusaihoz, lehetővé téve annak megállapítását, hogy az időszakos felülvizsgálat alatt e rendelet előírásait teljesítik-e. A típusbizonyítvány érvényességének lejárta után, valamint ha azt nem újítják meg, kérésre továbbra is biztosítani kell a hozzáférést. Az ilyen konkrét célokból nyilvánosságra hozott információk nem lehetnek olyan jellegűek, amelyek veszélyeztetik a védett információk és a szellemi tulajdon bizalmas jellegét. A gyártó szabványosított formában megküldi a jóváhagyási hatóság és az illetékes műszaki szolgálat számára a biztonsággal kapcsolatos rendszereket, alkotóelemeket és beállításokat vagy a kibocsátással kapcsolatos rendszerekre és alkatrészekre alkalmazott egyéb kalibrációkat irányító szoftvernek a típusjóváhagyási kérelem időpontjában alkalmazott verzióját. Annak érdekében, hogy kimutatható legyen a szoftveren a későbbiekben végrehajtott bármely jogellenes változtatás, a műszaki szolgálat jogosult arra, hogy a megfelelő paraméterek beállításával megjelölje a szoftvert.

Módosítás 160

Rendeletre irányuló javaslat

24 cikk – 2 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a lépésenkénti, a vegyes vagy a többlépcsős eljárás szerinti egészjárműtípus-jóváhagyás esetében a jóváhagyó hatóság a 20. cikk (4) bekezdésével összhangban ellenőrzi, hogy a rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek rendelkeznek-e az egészjárműtípus-jóváhagyás megadása időpontjában érvényes követelményekre vonatkozó, különálló típusjóváhagyásokkal.

Módosítás 161

Rendeletre irányuló javaslat

24 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az információs csomagnak tartalmaznia kell egy tartalomjegyzéket, amely egyértelműen jelöli az oldalszámokat és a dokumentumok formátumát, és időrendi sorrendben dokumentálja az EU-típusjóváhagyás lefolytatását.	Az információs csomagot elektronikusan is lehet tárolni, és annak tartalmaznia kell egy tartalomjegyzéket, amely egyértelműen jelöli az oldalszámokat és a dokumentumok formátumát, és időrendi sorrendben dokumentálja az EU-típusjóváhagyás lefolytatását.

Módosítás 162

Rendeletre irányuló javaslat

24 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) Amennyiben a jóváhagyó hatóság megállapítja, hogy valamely jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusa – annak ellenére, hogy az előírt rendelkezéseknek megfelel – súlyosan veszélyezteti a biztonságot, vagy súlyosan károsíthatja a környezetet vagy a közegészséget, elutasítja az EU-típusjóváhagyás megadását. Ilyen esetben azonnal részletes aktát küld a többi tagállam jóváhagyó hatóságainak és a Bizottságnak, amely tartalmazza a döntése indoklását és a megállapításait alátámasztó bizonyítékokat.

(5) Amennyiben a jóváhagyó hatóság megállapítja, hogy valamely jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusa – annak ellenére, hogy az előírt rendelkezéseknek megfelel – veszélyezteti a biztonságot, vagy súlyosan károsíthatja a környezetet vagy a közegészséget, elutasítja az EU-típusjóváhagyás megadását. Ilyen esetben azonnal részletes aktát küld a többi tagállam jóváhagyó hatóságainak és a Bizottságnak, amely tartalmazza a döntése indoklását és a megállapításait alátámasztó bizonyítékokat.

Módosítás 163

Rendeletre irányuló javaslat

24 cikk – 6 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A 20. cikk (4) és (5) bekezdésével összhangban a lépésenkénti, a vegyes és a többlépcsős típus-jóváhagyási eljárások esetében a jóváhagyó hatóságnak el kell utasítania az EU-típusjóváhagyás megadását, ha úgy találja, hogy a rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek nem felelnek meg az e rendelet vagy a IV. mellékletben felsorolt jogi aktusok szerinti követelményeknek.

A 20. cikkel összhangban a lépésenkénti, a vegyes és a többlépcsős típus-jóváhagyási eljárások esetében a jóváhagyó hatóságnak el kell utasítania az EU-típusjóváhagyás megadását, ha úgy találja, hogy a rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek nem felelnek meg az e rendelet vagy a IV. mellékletben felsorolt jogi aktusok szerinti követelményeknek.

Módosítás 164

Rendeletre irányuló javaslat

25 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A jóváhagyó hatóság minden egyes jóváhagyott jármű, rendszer, alkotóelem és önálló műszaki egység típusára vonatkozóan az EU-típusbizonyítvány kiadását vagy módosítását követő egy hónapon belül megküldi a többi tagállam jóváhagyó hatóságainak és a Bizottságnak az EU-típusbizonyítvány másolatát , annak mellékleteivel együtt, beleértve a 23. cikkben említett vizsgálati jegyzőkönyveket is. A másolatot egy biztonságos elektronikus adatcsererendszeren keresztül vagy biztonságos elektronikus fájl formájában kell elküldeni.

(1) A jóváhagyó hatóság minden egyes jóváhagyott jármű, rendszer, alkotóelem és önálló műszaki egység típusára vonatkozóan az EU-típusbizonyítvány kiadását vagy módosítását követő egy hónapon belül feltölti az online adatbázisba az EU-típusbizonyítványt , annak mellékleteivel együtt, beleértve a 23. cikkben említett vizsgálati jegyzőkönyveket is.

Módosítás 165

Rendeletre irányuló javaslat

25 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság valamely másik tagállam jóváhagyó hatóságának vagy a Bizottságnak a kérésére a kérelem kézhezvételét követő egy hónapon belül biztonságos elektronikus adatcsererendszeren keresztül vagy biztonságos elektronikus fájl formájában elküldi a kért EU-típusbizonyítvány másolatát a mellékletekkel együtt.	törölve

Módosítás 166

Rendeletre irányuló javaslat

25 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A jóváhagyó hatóság haladéktalanul tájékoztatja a többi tagállam jóváhagyó hatóságait és a Bizottságot minden EU-típusjóváhagyás elutasításáról vagy visszavonásáról, valamint döntésének indokairól.	(4) A jóváhagyó hatóság haladéktalanul tájékoztatja a többi tagállam jóváhagyó hatóságait és a Bizottságot minden EU-típusjóváhagyás elutasításáról vagy visszavonásáról, valamint döntésének indokairól. A jóváhagyó hatóságnak az online adatbázisban is frissítenie kell ezt az információt.

Módosítás 167

Rendeletre irányuló javaslat

26 cikk – 1 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)	egész járműre vonatkozó típusjóváhagyás esetében a megfelelőségi nyilatkozat kitöltött példánya.

d)	egész járműre vonatkozó típusjóváhagyás esetében a járműtípus megfelelőségi nyilatkozatának kitöltött példánya.

Módosítás 168

Rendeletre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az e rendeletben és a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusokban meghatározott műszaki követelményeknek való megfelelést a kijelölt műszaki szolgálatok által végzett megfelelő vizsgálatok révén kell igazolni a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusoknak megfelelően .	(1) Az EU-típusjóváhagyásokhoz a jóváhagyó hatóság e rendeletben és a IV. mellékletben felsorolt vonatkozó szabályozási aktusokban meghatározott műszaki követelményeknek való megfelelést a kijelölt műszaki szolgálatok által végzett megfelelő vizsgálatok révén igazolja .
	A vizsgálati jegyzőkönyvek formátumának meg kell felelnie az V. melléklet 3. függelékében meghatározott általános előírásoknak.

Módosítás 169

Rendeletre irányuló javaslat

28 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A gyártó a szükséges vizsgálatok elvégzéséhez a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusokban előírt számú járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet bocsát a jóváhagyó hatóság rendelkezésére.	(2) A gyártó a szükséges vizsgálatok elvégzéséhez a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusokban előírt számú járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet bocsát az illetékes műszaki szolgálatok és a jóváhagyó hatóság rendelkezésére.

Módosítás 170

Rendeletre irányuló javaslat

28 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3a) Az előírt vizsgálatokat a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusokkal összhangban kell elvégezni. Ha a vonatkozó szabályozási aktus által előírt vizsgálati eljárásokhoz értéktartományok vannak meghatározva, a műszaki szolgálatok meghatározhatják az (1) bekezdésben említett megfelelő vizsgálatok elvégzéséhez használt paramétereket és feltételeket. Az egész jármű típusjóváhagyásához szükséges tesztek elvégzése esetében a hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a teszteléshez kiválasztott járművek a vonatkozó feltételeknek való megfelelés tekintetében a legrosszabb lehetőségnek feleljenek meg, és hogy azok nem fognak olyan eredményekhez vezetni, amelyek szisztematikusan eltérnek attól a teljesítménytől, amely a járművekre, rendszerekre, alkotóelemekre és külön műszaki egységekre akkor jellemző, amikor azokat olyan körülmények között üzemeltetik, amelyek a szokásos használat során észszerűen felmerülhetnek.

Módosítás 348

Rendeletre irányuló javaslat

28 cikk – 3 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3b) A 715/2007/EK rendelet 3. cikke (10) bekezdésének és 5. cikke (2) bekezdésének való megfelelés ellenőrzése érdekében a Bizottság, a típusjóváhagyó hatóságok és a műszaki szolgálatok eltérhetnek a szokásos vizsgálati eljárásoktól és értéktartományoktól, és előre nem látható módon módosítják a feltételeket és paramétereket, és ezt különösen a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusokban előírt értékeken és eljárásokon túlmenően is megtehetik.

Módosítás 171

Rendeletre irányuló javaslat

29 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az a jóváhagyó hatóság, amelyik az egész járműre vonatkozó típusjóváhagyást megadta, a járművek és a megfelelőségi nyilatkozatok közül vett, statisztikailag értékelhető számú mintán ellenőrzi a 34. és a 35. cikknek való megfelelést, és ellenőrzi a megfelelőségi nyilatkozatokban szereplő adatok helytállóságát.	(2) Az a jóváhagyó hatóság, amelyik az egész járműre vonatkozó típusjóváhagyást megadta, a járművek és a megfelelőségi nyilatkozatok közül vett, megfelelő és statisztikailag értékelhető számú mintán ellenőrzi a 34. és a 35. cikknek való megfelelést, és ellenőrzi a megfelelőségi nyilatkozatokban szereplő adatok helytállóságát.

Módosítás 172

Rendeletre irányuló javaslat

29 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) Annak érdekében, hogy ellenőrizze a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység jóváhagyott típusnak való megfelelőségét, az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságnak a gyártó telephelyén – többek között a gyártóüzemében – vett mintákon el kell végeznie az EU-típusjóváhagyáshoz előírt ellenőrzéseket vagy vizsgálatokat. A jóváhagyó hatóságnak az első ellenőrzéseket a megfelelőségi nyilatkozat kiadásának időpontjától számított egy éven belül kell elvégeznie. A jóváhagyó hatóságnak legalább évente egyszer, az általa meghatározott véletlenszerű időközönként kell elvégeznie az ezt követő ellenőrzéseket.

Módosítás 173

Rendeletre irányuló javaslat

29 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) A (2) és (4) bekezdés szerinti ellenőrzési vizsgálatok elvégzésekor a jóváhagyó hatóságok egy attól eltérő műszaki szolgálatot jelölnek ki, mint amelyik az eredeti típusjóváhagyás céljából végzett vizsgálatot végezte.

Módosítás 174

Rendeletre irányuló javaslat

29 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) Ha a jóváhagyó hatóság, amely az EU-típusjóváhagyást megadta, megállapítja, hogy a gyártó a járműveket, rendszereket, alkotóelemeket vagy önálló műszaki egységeket már nem a jóváhagyott típusnak megfelelően gyártja, vagy megállapítja, hogy a megfelelőségi nyilatkozatok már nem felelnek meg a 34. és 35. cikknek, és ennek ellenére a gyártás folytatódik, megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy pontosan kövessék a gyártásmegfelelőségi eljárást , vagy visszavonja a típusjóváhagyást.

(5) A jóváhagyó hatóság, amely az EU-típusjóváhagyást megadta, és amelyik megállapítja, hogy a gyártó a járműveket, rendszereket, alkotóelemeket vagy önálló műszaki egységeket már nem a jóváhagyott típusnak , az e rendelet előírásainak vagy a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktus előírásainak megfelelően gyártja, vagy megállapítja, hogy a megfelelőségi nyilatkozatok már nem felelnek meg a 34. és 35. cikknek, és ennek ellenére a gyártás folytatódik, megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy pontosan kövessék a gyártásmegfelelőségi intézkedéseket , vagy visszavonja a típusjóváhagyást. A jóváhagyó hatóság az 53. és 54. cikkel összhangban valamennyi szükséges korlátozó intézkedést meghozhat.

Módosítás 175

Rendeletre irányuló javaslat

30 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok létrehoznak egy olyan nemzeti díjrendszert, amely fedezi a típusjóváhagyások és a piacfelügyeleti tevékenységek, valamint az általuk kijelölt műszaki szolgálatok által végzett típus-jóváhagyási vizsgálatok, valamint gyártásmegfelelőségi vizsgálatok és ellenőrzések költségeit .	(1) A tagállamok biztosítják a típusjóváhagyások és a piacfelügyeleti tevékenységeik költségeinek fedezését. A tagállamok alkalmazhatnak díjalapú rendszert, vagy a nemzeti költségvetéseiken keresztül finanszírozhatják az ilyen tevékenységeket, vagy kombinálhatják is a kettőt. A műszaki szolgálatok nem szedhetik be a díjakat közvetlenül.

Módosítás 176

Rendeletre irányuló javaslat

30 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) E nemzeti szintű díjakat az adott tagállamban típusjóváhagyást kérelmező gyártókra kell kivetni. A műszaki szolgálatok nem szedhetik be a díjakat közvetlenül .	(2) Ahol díjalapú rendszert alkalmaznak, ott e nemzeti szintű díjakat az adott tagállamban típusjóváhagyást kérelmező gyártókra kell kivetni. Ahol díjalapú rendszert alkalmaznak a gyártásmegfelelőségre, ott a nemzeti díjakat annak a tagállamnak kell kivetnie a gyártóra, amelyben a gyártásra sor kerül .

Módosítás 177

Rendeletre irányuló javaslat

30 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A nemzeti díjrendszernek fedeznie kell a Bizottság által a 9. cikkel összhangban végzett megfelelőség-ellenőrzési vizsgálatok és ellenőrzések költségeit is. A költségvetési rendelet (26) 21 . cikkének (4) bekezdésének megfelelően e hozzájárulások az Európai Unió általános költségvetése szempontjából külső címzett bevételnek minősülnek .	(3) A Bizottság biztosítja, hogy fedezzék a Bizottság megbízásából a 9. cikkel összhangban végzett vizsgálatok és ellenőrzések költségeit. E célból az Európai Unió általános költségvetését veszik igénybe .

Módosítás 178

Rendeletre irányuló javaslat

30 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A tagállamok értesítik nemzeti díjrendszerük részleteiről a többi tagállamot és a Bizottságot. Az első értesítést [date of entry into force of this Regulation + 1 year]-án /-én kell elküldeni. A nemzeti díjrendszerek ezt követő aktualizálásáról évente kell értesíteni a többi tagállamot és a Bizottságot.	(4) A tagállamok értesítik pénzügyi mechanizmusuk vagy mechanizmusaik részleteiről a többi tagállamot és a Bizottságot. Az első értesítést [e rendelet hatálybalépésének dátuma + egy év]-án /-én kell elküldeni. A nemzeti díjrendszerek ezt követő aktualizálásáról évente kell értesíteni a többi tagállamot és a Bizottságot.

Módosítás 179

Rendeletre irányuló javaslat

30 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el annak érdekében, hogy meghatározza az (1) bekezdésekben említett nemzeti díjakra alkalmazandó, a (3) bekezdésben említett kiegészítő díjat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 87. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.	törölve

Módosítás 180

Rendeletre irányuló javaslat

31 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Ha a jóváhagyó hatóság megállapítja, hogy az információs csomagban megadott adatokban bekövetkezett változások olyannyira lényegesek, hogy nem elegendő a meglévő típusjóváhagyás kiterjesztése, akkor elutasítja az EU-típusjóváhagyás módosítását, és új EU-típusjóváhagyás iránti kérelem benyújtására kötelezi a gyártót.	(5) Ha a jóváhagyó hatóság megállapítja, hogy az információs csomagban megadott adatokban bekövetkezett változások miatt nem elegendő a meglévő típusjóváhagyás kiterjesztése, akkor elutasítja az EU-típusjóváhagyás módosítását, és új EU-típusjóváhagyás iránti kérelem benyújtására kötelezi a gyártót.

Módosítás 181

Rendeletre irányuló javaslat

32 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ba)	az akár a Bizottság, akár a piacfelügyeleti hatóság által végzett ellenőrző vizsgálat eredményei valamely uniós biztonsági vagy környezetvédelmi jogszabálynak való megfelelés hiányát mutatják;

Módosítás 182

Rendeletre irányuló javaslat

33 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A járművekre, rendszerekre, alkotóelemekre és önálló műszaki egységekre vonatkozó típusjóváhagyások korlátozott időre, 5 évre szólnak, a meghosszabbítás lehetősége nélkül. A típusbizonyítványon fel kell tüntetni annak érvényességi idejét. A típusbizonyítvány érvényességének megszűnését követően a bizonyítvány a gyártó kérelmére megújítható, de kizárólag azután , hogy a jóváhagyó hatóság ellenőrizte , hogy a jármű , rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típus megfelel az adott típusú új járművekre , rendszerekre, alkotóelemekre vagy önálló műszaki egységekre vonatkozó szabályozási aktusok valamennyi követelményének .	(1) Az M1 és N1 kategóriába tartozó járművekre és az (1a) bekezdésnek megfelelően felsorolt rendszerekre, alkotóelemekre és önálló műszaki egységekre vonatkozó típusjóváhagyások korlátozott időre, hét évre szólnak, az N2 , N3 , M2 , M3 és O kategóriába tartozó járművekre vonatkozó típusjóváhagyások pedig korlátozott időre , 10 évre szólnak. Az EU-típusbizonyítványon fel kell tüntetni annak érvényességi idejét .
	A típusbizonyítvány érvényességének megszűnése előtt a bizonyítvány a gyártó kérelmére megújítható, de kizárólag azután, hogy a jóváhagyó hatóság ellenőrizte, hogy a járműtípus egésze megfelel az adott jóváhagyott típusú új járművekre vonatkozó szabályozási aktusok valamennyi követelményének, köztük a vizsgálati protokolloknak. Ha a jóváhagyó hatóság megállapítja, hogy ez az albekezdés alkalmazandó, nem szükséges megismételni a 28. cikk szerinti vizsgálatokat.
	Annak érdekében, hogy a jóváhagyó hatóság el tudja látni feladatait, a gyártónak legkorábban az EU-típusjóváhagyási tanúsítvány lejártát legalább 12 hónappal, és legkésőbb hat hónappal megelőzően be kell nyújtania kérelmét.

Módosítás 183

Rendeletre irányuló javaslat

33 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1a) A rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek típusjóváhagyását alapesetben korlátlan időre adják ki. Mivel bizonyos rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek esetében jellegükből vagy technikai tulajdonságaikból fakadóan gyakoribb aktualizálásra van szükség, az érintett járművekre vonatkozó típusjóváhagyásokat korlátozott időre, hét évre kell kiállítani. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 88. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásával egészítse ki e rendeletet azon rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek jegyzékének megállapítása céljából, amely rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek tekintetében jellegűkből fakadóan csak korlátozott időre adható ki típusjóváhagyás.

Módosítás 184

Rendeletre irányuló javaslat

33 cikk – 2 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)	a jármű jóváhagyott típusnak megfelelően történő gyártását önkéntes alapon véglegesen beszüntetik;

b)	a jármű jóváhagyott típusnak megfelelően történő gyártását önkéntes alapon véglegesen beszüntetik , amit minden esetben megtörténtnek kell tekinteni, ha az előző két évben egyetlen járművet sem gyártottak az érintett típusból ;

Módosítás 185

Rendeletre irányuló javaslat

34 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A megfelelőségi nyilatkozat aláírására jogosult (egy vagy több) személynek a gyártó alkalmazásában kell állnia, és szabályszerű felhatalmazással kell rendelkeznie arra, hogy a gyártó nevében a jármű tervezésével és szerkezetével, illetve a gyártás megfelelőségével kapcsolatos teljes jogi felelősséget vállalja.	(4) A megfelelőségi nyilatkozat aláírására jogosult (egy vagy több) személynek a gyártó alkalmazásában kell állnia, és szabályszerű felhatalmazással kell rendelkeznie arra, hogy a gyártó nevében a jármű tervezésével és szerkezetével, illetve a gyártás megfelelőségével kapcsolatos jogi felelősséget vállalja.

Módosítás 186

Rendeletre irányuló javaslat

36 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) A gazdasági szereplők csak az e rendelet követelményeinek megfelelően jelölt járműveket, alkatrészeket vagy önálló műszaki egységeket hoznak forgalomba.

Módosítás 187

Rendeletre irányuló javaslat

38 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Amennyiben az (1) bekezdésben említett szabályozási aktusok kiigazításához szükséges lépésekre nem került sor, a Bizottság az ideiglenes EU-típusjóváhagyást megadó tagállam kérelmére határozat formájában engedélyezheti az ideiglenes EU-típusjóváhagyás kiterjesztését. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 87. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(3) Amennyiben az (1) bekezdésben említett szabályozási aktusok kiigazításához szükséges lépésekre nem került sor, a Bizottság az ideiglenes EU-típusjóváhagyást megadó tagállam kérelmére határozat formájában engedélyezheti az ideiglenes EU-típusjóváhagyás érvényességének kiterjesztését. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 87. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Módosítás 188

Rendeletre irányuló javaslat

40 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdésben említett járműtípusok tekintetében a tagállamok eltekinthetnek a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusok egy vagy több lényegi követelményétől , feltéve, hogy alternatív követelményeket határoznak meg.	(2) Az (1) bekezdésben említett járműtípusok tekintetében a tagállamok eltekinthetnek a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusok egy vagy több követelményének való megfeleléstől , feltéve, hogy alternatív követelményeket határoznak meg.

Módosítás 189

Rendeletre irányuló javaslat

40 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) Ezen túlmenően nagyobb rugalmasságot kell adni a kis termelési volumenű kkv-k számára, amelyek nem képesek megfelelni ugyanazoknak az időre vonatkozó kritériumoknak, mint a nagy gyártók.

Módosítás 190

Rendeletre irányuló javaslat

41 cikk – 3 bekezdés – 2 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Ha az első albekezdésben említett három hónap alatt nem érkezik kifogás, a nemzeti típusjóváhagyást elfogadottnak kell tekinteni.

Módosítás 191

Rendeletre irányuló javaslat

42 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok egyedi európai uniós jóváhagyást adnak azon járműveknek, amelyek megfelelnek a IV. melléklet I. részének 2. függelékében, illetve különleges rendeltetésű járművek esetében a IV. melléklet III. részében meghatározott követelményeknek.	(1) A tagállamok egyedi európai uniós jóváhagyást adnak azon járműveknek, amelyek megfelelnek a IV. melléklet I. részének 2. függelékében, illetve különleges rendeltetésű járművek esetében a IV. melléklet III. részében meghatározott követelményeknek. E rendelkezés nem vonatkozik a nem teljes járművekre.

Módosítás 192

Rendeletre irányuló javaslat

42 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A járművek egyedi európai uniós jóváhagyása iránti kérelmet a gyártó , a jármű tulajdonosa vagy az utóbbi képviselője nyújthatja be, feltéve, hogy a képviselő az Unióban letelepedett személy.	(2) A járművek egyedi európai uniós jóváhagyása iránti kérelmet a jármű tulajdonosa , a gyártó vagy a gyártó képviselője nyújthatja be, feltéve, hogy a képviselő az Unióban letelepedett személy.

Módosítás 193

Rendeletre irányuló javaslat

43 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok mentességet biztosíthatnak valamely konkrét – adott esetben egyedi – jármű számára e rendelet egy vagy több rendelkezése vagy a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusok lényegi követelményeinek teljesítése alól, feltéve, hogy alternatív követelményeket támasztanak.	(1) A tagállamok mentességet biztosíthatnak valamely konkrét – adott esetben egyedi – jármű számára e rendelet egy vagy több rendelkezése vagy a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusok követelményeinek teljesítése alól, feltéve, hogy alternatív követelményeket támasztanak.

Módosítás 194

Rendeletre irányuló javaslat

43 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az egyedi nemzeti járműjóváhagyás iránti kérelmet a gyártó , a jármű tulajdonosa vagy az utóbbi képviselője nyújthatja be, feltéve, ha a képviselő az Unióban letelepedett személy.	(2) Az egyedi nemzeti járműjóváhagyás iránti kérelmet a jármű tulajdonosa , a gyártó vagy a gyártó képviselője nyújthatja be, feltéve, ha a képviselő az Unióban letelepedett személy.

Módosítás 195

Rendeletre irányuló javaslat

43 cikk – 6 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az egyedi nemzeti jármű-jóváhagyási bizonyítvány formátumának a VI. mellékletben említett EU-típusbizonyítvány mintáját kell követnie, és legalább azokat az információkat tartalmaznia kell , amelyek az 1999/37/EK tanácsi irányelvben (28) előírt nyilvántartásba vétel kérelmezéséhez szükségesek .	Az egyedi nemzeti jármű-jóváhagyási bizonyítvány formátumának a VI. mellékletben említett EU-típusbizonyítvány mintáját kell követnie, és tartalmaznia kell legalább a VI. mellékletben említett egyedi EU-jóváhagyási bizonyítvány mintájában foglalt információkat .

Módosítás 196

Rendeletre irányuló javaslat

44 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Amennyiben egy jármű tekintetében egy másik tagállam a 43. cikknek megfelelően egyedi nemzeti járműjóváhagyást adott meg, a többi tagállam engedélyezi a jármű forgalmazását, nyilvántartásba vételét és forgalomba helyezését, kivéve, ha alapos okuk van feltételezni, hogy a jármű jóváhagyásának alapjául szolgáló alternatív követelmények nem egyenértékűek a sajátjaikkal.

Módosítás 197

Rendeletre irányuló javaslat

45 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A 43 . és 44 . cikkben előírt eljárásokat alkalmazni lehet konkrét járművek esetében a gyártási folyamat egymást követő szakaszai során, a többlépcsős típusjóváhagyásnak megfelelően.	(1) A 42 . és 43 . cikkben előírt eljárásokat alkalmazni lehet konkrét járművek esetében a gyártási folyamat egymást követő szakaszai során, a többlépcsős típusjóváhagyásnak megfelelően. A többlépcsős típusjóváhagyási eljárás keretében jóváhagyott járművekre a XVII. mellékletet kell alkalmazni.

Módosítás 198

Rendeletre irányuló javaslat

45 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A 43 . és 44 . cikkben előírt eljárások nem léphetnek a többlépcsős típus-jóváhagyási eljárás rendes menetének egy közbenső lépcsője helyébe, valamint nem alkalmazhatók valamely jármű jóváhagyása első lépcsőjének megszerzése céljára.	(2) A 42 . és 43 . cikkben előírt eljárások nem léphetnek a többlépcsős típus-jóváhagyási eljárás rendes menetének egy közbenső lépcsője helyébe, valamint nem alkalmazhatók valamely jármű jóváhagyása első lépcsőjének megszerzése céljára.

Módosítás 199

Rendeletre irányuló javaslat

46 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A nem teljes járművek forgalmazása és forgalomba helyezése megengedett, azonban a járművek nyilvántartásba vételéért felelős nemzeti hatóságok elutasíthatják az ilyen járművek nyilvántartásba vételének és közúti használatának engedélyezését.	A nem teljes járművek forgalmazása megengedett, azonban a járművek nyilvántartásba vételéért felelős nemzeti hatóságok elutasíthatják az ilyen járművek nyilvántartásba vételének , forgalomba helyezésének és közúti használatának engedélyezését.

Módosítás 201

Rendeletre irányuló javaslat

47 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az első albekezdés kizárólag azokra a már az Unió területén található járművekre vonatkozik, amelyeket nem forgalmaztak, vettek nyilvántartásba vagy helyeztek forgalomba, mielőtt az EU-típusjóváhagyásuk érvényessége megszűnt.	Az első albekezdés kizárólag azokra a már az Unió területén található járművekre vonatkozik, amelyeket nem vettek nyilvántartásba vagy helyeztek forgalomba, mielőtt az EU-típusjóváhagyásuk érvényessége megszűnt.

Módosítás 202

Rendeletre irányuló javaslat

47 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Annak a gyártónak, amely kifutó sorozatú járművet kíván forgalmazni, nyilvántartásba vetetni vagy forgalomba helyezni az (1) bekezdésnek megfelelően, egy erre vonatkozó kérelmet kell benyújtania az EU-típusjóváhagyást megadó tagállam jóváhagyó hatóságához. Az említett kérelemnek ismertetnie kell mindazon műszaki vagy gazdasági okokat, amelyek miatt a járművek nem tudnak megfelelni az új típus-jóváhagyási követelményeknek, és tartalmaznia kell a szóban forgó járművek jármű-azonosító számát.

Annak a gyártónak, amely kifutó sorozatú járművet kíván forgalmazni, nyilvántartásba vetetni vagy forgalomba helyezni az (1) bekezdésnek megfelelően, egy erre vonatkozó kérelmet kell benyújtania az EU-típusjóváhagyást megadó tagállam típusjóváhagyó hatóságához. Az említett kérelemnek ismertetnie kell mindazon műszaki vagy gazdasági okokat, amelyek miatt a járművek nem tudnak megfelelni az új típus-jóváhagyási követelményeknek, és tartalmaznia kell a szóban forgó járművek jármű-azonosító számát.

Módosítás 203

Rendeletre irányuló javaslat

47 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az említett kérelem kézhezvételét követő három hónapon belül az érintett nemzeti hatóság határozatot hoz arról, hogy engedélyezi-e a kérdéses járművek forgalomba hozatalát, nyilvántartásba vételét és forgalomba helyezését az érintett tagállam területén, és meghatározza azoknak a járműveknek a számát, amelyek tekintetében az engedély megadható.

Az említett kérelem kézhezvételét követő három hónapon belül az érintett nemzeti típusjóváhagyó hatóság határozatot hoz arról, hogy engedélyezi-e a kérdéses járművek forgalomba hozatalát, nyilvántartásba vételét és forgalomba helyezését az érintett tagállam területén, és meghatározza azoknak a járműveknek a számát, amelyek tekintetében az engedély megadható.

Módosítás 204

Rendeletre irányuló javaslat

47 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) Csak azok az érvényes megfelelőségi nyilatkozattal rendelkező, kifutó sorozatú járművek forgalmazhatók, vehetők nyilvántartásba és helyezhetők forgalomba az Unióban, amelyeknek típusjóváhagyása a 33. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerint érvényességét vesztette, de amelyek megfelelőségi nyilatkozata a kiadás időpontját követően legalább három hónapig érvényes.

(4) Csak azok az érvényes megfelelőségi nyilatkozattal rendelkező, kifutó sorozatú járművek vehetők nyilvántartásba és helyezhetők forgalomba az Unióban, amelyeknek típusjóváhagyása a 33. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerint érvényességét vesztette, de amelyek megfelelőségi nyilatkozata a kiadás időpontját követően legalább három hónapig érvényes.

Módosítás 205

Rendeletre irányuló javaslat

47 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A tagállamoknak nyilvántartást kell vezetniük azon járművek jármű-azonosító számáról, amelyek forgalmazását, nyilvántartásba vételét vagy forgalomba helyezését e cikknek megfelelően engedélyezték .	(6) A tagállamoknak nyilvántartást kell vezetniük azon járművek jármű-azonosító számáról, amelyeket e cikknek megfelelően vettek nyilvántartásba vagy helyeztek forgalomba .

Módosítás 206

Rendeletre irányuló javaslat

49 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Nemzeti szintű eljárás a súlyos veszélyt jelentő járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek kezelésére	A feltételezések szerint súlyos veszélyt jelentő vagy nem megfelelő járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek nemzeti értékelése

Módosítás 207

Rendeletre irányuló javaslat

49 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Amennyiben valamely tagállam piacfelügyeleti hatósága a 765/2008/EK rendelet 20. cikke vagy e rendelet 8. cikke alapján intézkedést hozott, vagy kellő oka van azt feltételezni, hogy egy e rendelet hatálya alá tartozó jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység súlyos veszélyt jelent az emberi egészség vagy biztonság , illetve a közérdek védelmének más , e rendeletben szabályozott vonatkozásai szempontjából, haladéktalanul értesíti erről a jóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot .

(1) Amennyiben a piacfelügyeleti tevékenységek, illetve egy típusjóváhagyó hatóság, gyártó által vagy panasztétel keretében benyújtott információk alapján valamely tagállam piacfelügyeleti hatóságainak elégséges okuk van azt feltételezni, hogy egy e rendeletben szabályozott jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység súlyos veszélyt jelent az emberek egészségére vagy biztonságára, vagy nem felel meg az e rendeletben foglalt követelményeknek , e piacfelügyeleti hatóságok elvégzik az érintett jármű, rendszer , alkotóelem vagy önálló műszaki egység értékelését, amely kiterjed az e rendeletben meghatározott összes követelményre. Az érintett gazdasági szereplők teljes mértékben együttműködnek a piacfelügyeleti hatóságokkal .

Módosítás 208

Rendeletre irányuló javaslat

49 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az (1) bekezdésben említett jóváhagyó hatóság e rendelet minden követelményére kiterjedő értékelést végez az érintett járműre, rendszerre, alkotóelemre vagy önálló műszaki egységre vonatkozóan. Az érintett gazdasági szereplők teljes mértékben együttműködnek a jóváhagyó és piacfelügyeleti hatóságokkal.	törölve

Módosítás 209

Rendeletre irányuló javaslat

49 cikk – 2 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A termék kockázatértékelésére a 765/2008/EK rendelet 20. cikke alkalmazandó.

Módosítás 210

Rendeletre irányuló javaslat

49 cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A második albekezdésben említett korlátozó intézkedésekre a 765/2008/EK rendelet 21. cikke alkalmazandó.	törölve

Módosítás 211

Rendeletre irányuló javaslat

49 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az illetékes jóváhagyó tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot az (1) bekezdésben említett értékelés eredményeiről és azokról az intézkedésekről, amelyek meghozatalára felszólította a gazdasági szereplőt.	törölve

Módosítás 212

Rendeletre irányuló javaslat

49 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	49a. cikk
	Nemzeti szintű eljárás a súlyos veszélyt jelentő vagy nem megfelelő járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek kezelésére
	(1) Amennyiben a 49. cikk szerinti értékelés elvégzését követően valamely tagállam piacfelügyeleti hatósága azt állapítja meg, hogy egy jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység súlyos veszélyt jelent az emberi egészség vagy biztonság, illetve a közérdek védelmének más, e rendeletben szabályozott vonatkozásai szempontjából, vagy nem felel meg e rendeletnek, akkor haladéktalanul felszólítja az érintett gazdasági szereplőt, hogy tegye meg az annak biztosításához szükséges valamennyi megfelelő korrekciós intézkedést, hogy az adott jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység a forgalomba hozatala, nyilvántartásba vétele vagy forgalomba helyezése időpontjában már ne jelentsen kockázatot, illetve feleljen meg a rendelet előírásainak.
	(2) A 11–19. cikkben meghatározott kötelezettségeknek megfelelően a gazdasági szereplő biztosítja, hogy meghoz minden megfelelő korrekciós intézkedést az összes olyan érintett jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység tekintetében, amelyet az Unióban forgalomba hozott, nyilvántartásba vetetett, vagy forgalomba helyezett.
	(3) Amennyiben az érintett gazdasági szereplő nem hozza meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket az (1) bekezdésben említett határidőn belül, vagy ha a kockázat gyors fellépést igényel, a nemzeti hatóságok meghozzák az összes megfelelő átmeneti korlátozó intézkedést az érintett járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek nemzeti piacukon történő forgalmazásának, nyilvántartásba vételének vagy forgalomba helyezésének megtiltása vagy korlátozása, illetve piacról való kivonása vagy visszahívása érdekében.
	Az e bekezdésben említett korlátozó intézkedésekre a 765/2008/EK rendelet 21. cikke alkalmazandó.

Módosítás 213

Rendeletre irányuló javaslat

50 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A nemzeti szinten meghozott korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos értesítési és kifogásolási eljárások	Uniós szintű korrekciós és korlátozó intézkedések

Módosítás 214

Rendeletre irányuló javaslat

50 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A nemzeti hatóságok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot a 49 . cikk (1) és (5) bekezdése szerint meghozott korlátozó intézkedésekről .	A tagállam az 50. cikk (1) és (3) bekezdése szerint meghozott korrekciós és korlátozó intézkedésekről haladéktalanul értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot a 765/2008/EK rendelet 22 . cikkében említett elektronikus rendszer útján. A tagállam haladéktalanul értesíti erről a jóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot is .

Módosítás 215

Rendeletre irányuló javaslat

50 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tájékoztatásban megadnak minden rendelkezésre álló adatot, különösen a követelményeknek meg nem felelő jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység azonosításához szükséges adatokat, a származási helyét, a feltételezett meg nem felelés és a felmerülő veszélyek jellegét, a meghozott korlátozó nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplő által felhozott szempontokat.

(2) A tájékoztatásban megadnak minden rendelkezésre álló adatot, különösen az érintett jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység azonosításához szükséges adatokat, a származási helyét, a meg nem felelés és /vagy a felmerülő veszélyek jellegét, a meghozott korrekciós és korlátozó nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplő által felhozott szempontokat. A tájékoztatás azt is jelzi, hogy a veszély a következők egyike miatt áll-e fenn:

a)	a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység nem teljesíti az e rendeletben meghatározott, az emberi egészséggel és biztonsággal, a környezet védelmével vagy más, a közérdek védelmének egyéb vonatkozásaival kapcsolatos követelményeket;

b)	a IV. mellékletben felsorolt vonatkozó szabályozási aktusok hiányosságai.

Módosítás 216

Rendeletre irányuló javaslat

50 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A 49. cikk (1) bekezdésében említett jóváhagyó hatóság jelzi, hogy a megfelelőség hiánya a következők egyike miatt áll-e fenn:

törölve

a)	a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység nem teljesíti az e rendeletben meghatározott, az emberi egészséggel és biztonsággal, a környezet védelmével vagy más, a közérdek védelmének egyéb vonatkozásaival kapcsolatos követelményeket;

b)	a IV. mellékletben felsorolt vonatkozó szabályozási aktusok hiányosságai.

Módosítás 217

Rendeletre irányuló javaslat

50 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Az eljárást elindító tagállamon kívüli tagállamok az (1) bekezdésben említett tájékoztatás kézhezvételét követő egy hónapon belül tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az elfogadott korlátozó intézkedésekről és azokról a további információkról, amelyek a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység megfelelőségének hiányáról a rendelkezésükre állnak, valamint – amennyiben nem értenek egyet a bejelentett nemzeti intézkedéssel – a kifogásaikról.

törölve

Módosítás 218

Rendeletre irányuló javaslat

50 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3a) A tagállam intézkedését megalapozottnak kell tekinteni, ha a tagállam által hozott korrekciós vagy korlátozó intézkedéssel szemben az (1) bekezdésben előírt értesítéstől számítva egy hónapon belül sem egy másik tagállam, sem a Bizottság nem emel kifogást. A többi tagállam biztosítja az egyenértékű korrekciós vagy korlátozó intézkedések haladéktalan meghozatalát az érintett járművel, rendszerrel, alkotóelemmel vagy önálló műszaki egységgel kapcsolatban.

Módosítás 219

Rendeletre irányuló javaslat

50 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) Amennyiben egy tagállami intézkedéssel szemben az e cikk (1) bekezdésében előírt tájékoztatás kézhezvételétől számított egy hónapon belül egy másik tagállam vagy a Bizottság kifogást emel, a Bizottság a tagállam intézkedését a 51. cikknek megfelelően értékeli .

(4) Amennyiben egy tagállami korrekciós vagy korlátozó intézkedéssel szemben az (1) bekezdésben előírt értesítéstől számított egy hónapon belül egy másik tagállam vagy a Bizottság kifogást emel, vagy ha a Bizottság úgy ítélte meg, hogy egy nemzeti intézkedés ellentétes az uniós jogszabályokkal, a Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel .

Módosítás 220

Rendeletre irányuló javaslat

50 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A tagállam intézkedését megalapozottnak kell tekinteni, ha a tagállam által hozott korlátozó intézkedéssel szemben a (1) bekezdésben előírt tájékoztatás kézhezvételétől számítva egy hónapon belül sem egy másik tagállam, sem a Bizottság nem emel kifogást. A többi tagállam biztosítja a hasonló korlátozó intézkedések meghozatalát az érintett járművel, rendszerrel, alkotóelemmel vagy önálló műszaki egységgel kapcsolatban.	(5) E konzultáció eredményei alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a harmonizált uniós szintű korrekciós és korlátozó intézkedésekről. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 87. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
	A Bizottság e végrehajtási jogi aktusokat megküldi az összes tagállamnak, és haladéktalanul tájékoztatja róluk a megfelelő gazdasági szereplőket. A tagállamok haladéktalanul alkalmazzák e végrehajtási jogi aktusokat. A tagállamok erről tájékoztatják a Bizottságot.

Módosítás 221

Rendeletre irányuló javaslat

50 cikk – 5 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5a) Ha a Bizottság egy nemzeti intézkedést indokolatlannak ítél meg, a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben kötelezi az érintett tagállamot az intézkedés visszavonására vagy átdolgozására. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 87. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Módosítás 222

Rendeletre irányuló javaslat

50 cikk – 5 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5b) Amennyiben a Bizottság a nemzeti intézkedést indokoltnak találta, és a meg nem felelés veszélye a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusok hiányosságainak tulajdonítható, a Bizottság javaslatot tesz:

a)	szabályozási aktusok esetében az érintett aktus szükséges módosítására;

b)	ENSZ EGB-előírások esetében a 97/836/EK tanácsi határozat III. mellékletének rendelkezéseivel összhangban a vonatkozó ENSZ EGB-előírások szükséges módosításainak tervezetére.

Módosítás 223

Rendeletre irányuló javaslat

51 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

51. cikk

törölve

Uniós védintézkedési eljárás

(1) Ha az 50. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott eljárás során kifogást emelnek egy tagállam valamely korlátozó intézkedésével szemben, illetve, ha a Bizottság úgy ítélte meg, hogy egy nemzeti intézkedés ellentétes az uniós jogszabályokkal, a Bizottság a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel folytatott konzultációt követően haladéktalanul értékeli a nemzeti intézkedést. Az értékelés eredményei alapján a Bizottság határozatot fogad el arról, hogy a nemzeti intézkedés indokolt-e, vagy sem. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 87. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A Bizottság határozatának címzettje az összes tagállam, és határozatát haladéktalanul megküldi a megfelelő gazdasági szereplőknek. A tagállamok haladéktalanul végrehajtják a Bizottság határozatát, és erről értesítik a Bizottságot.

(2) Amennyiben a Bizottság a nemzeti intézkedést indokoltnak ítéli meg, valamennyi tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a követelményeknek nem megfelelő járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet kivonják a piacaikról, és erről tájékoztatják a Bizottságot. Ha a Bizottság a nemzeti intézkedést indokolatlannak ítéli meg, az érintett tagállam az (1) bekezdésben említett bizottsági határozattal összhangban visszavonja vagy átdolgozza az intézkedést.

(3) Amennyiben a Bizottság a nemzeti intézkedést indokoltnak találta, és az a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusok hiányosságainak tulajdonítható, a Bizottság a következő megfelelő intézkedésekre tesz javaslatot:

a)	szabályozási aktusok esetében javaslatot tesz az érintett aktus szükséges módosítására;

b)	ENSZ EGB-előírások esetében a Bizottság a 97/836/EK tanácsi határozat III. mellékletének rendelkezéseivel összhangban javaslatot tesz a vonatkozó ENSZ EGB-előírások szükséges módosításainak tervezetére.

Módosítás 224

Rendeletre irányuló javaslat

51 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

51a. cikk

A Bizottság piacfelügyeleti tevékenységeit követő korrekciós és korlátozó intézkedések

(1) Amennyiben a 9. cikk szerinti ellenőrzést követően a Bizottság azt állapítja meg, hogy egy jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység súlyos veszélyt jelent az emberi egészség vagy biztonság, illetve a közérdek védelmének más, e rendeletben szabályozott vonatkozásai szempontjából, vagy nem felel meg e rendeletnek, akkor haladéktalanul felszólítja az érintett gazdasági szereplőt, hogy tegye meg az annak biztosításához szükséges valamennyi megfelelő korrekciós intézkedést, hogy az adott jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység a forgalomba hozatala, nyilvántartásba vétele vagy forgalomba helyezése időpontjában már ne jelentsen kockázatot, illetve feleljen meg a rendelet előírásainak.

Amennyiben a gazdasági szereplő nem hozza meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket az első albekezdésben említett határidőn belül, vagy ha a veszély gyors beavatkozást igényel, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az általa szükségesnek ítélt uniós szintű korrekciós és korlátozó intézkedésekről. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 87. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A Bizottság e végrehajtási jogi aktusokat megküldi az összes tagállamnak, és haladéktalanul tájékoztatja róluk a megfelelő gazdasági szereplőket. A tagállamok haladéktalanul alkalmazzák a végrehajtási jogi aktusokat. A tagállamok erről tájékoztatják a Bizottságot.

(2) Amennyiben a meg nem felelés veszélye a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusok hiányosságainak tulajdonítható, a Bizottság javaslatot tesz:

a)	szabályozási aktusok esetében az érintett aktus szükséges módosítására;

b)	ENSZ EGB-előírások esetében a 97/836/EK tanácsi határozat III. mellékletének rendelkezéseivel összhangban a vonatkozó ENSZ EGB-előírások szükséges módosításainak tervezetére.

Módosítás 225

Rendeletre irányuló javaslat

52 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
52 cikk	törölve
A követelményeknek megfelelő, azonban súlyos biztonsági kockázatot vagy súlyos egészségügyi vagy környezeti veszélyt jelentő járművek, rendszerek, alkotóelem és önálló műszaki egységek
(1) Ha egy tagállam a 49. cikk (1) bekezdése szerinti értékelés elvégzését követően azt állapítja meg, hogy egyes járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek – jóllehet az alkalmazandó követelményeknek megfelelnek, illetve megfelelő jelöléssel vannak ellátva – a biztonságra nézve súlyos kockázatot jelentenek, vagy a környezetet vagy a közegészséget súlyosan károsíthatják, akkor e tagállam felszólítja az érintett gazdasági szereplőt a megfelelő korrekciós intézkedések megtételére annak érdekében, hogy az adott jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység a forgalomba hozatala, nyilvántartásba vétele vagy forgalomba helyezése időpontjában már ne jelentsen kockázatot, vagy a kockázat jellegétől függően korlátozó intézkedéseket tesz a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység piacról történő kivonására, illetve ésszerű időn belül történő visszahívására.
A tagállam mindezen megfelelő korrekciós intézkedések gazdasági szereplő általi megtételéig megtagadhatja az ilyen járművek nyilvántartásba vételét.
(2) A gazdasági szereplő biztosítja, hogy az (1) bekezdésben meghatározott összes jármű, rendszer, alkotóelem és önálló műszaki egység tekintetében meghozzák a megfelelő korrekciós intézkedéseket.
(3) A tagállam az (1) bekezdésben meghatározott felszólítás kézhezvételét követő egy hónapon belül biztosítja a Bizottság és a többi tagállam számára az összes rendelkezésre álló adatot, különösen az érintett jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység azonosításához szükséges adatokat, valamint a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység eredetével és ellátási láncával, a kapcsolódó kockázatok jellegével, csakúgy mint a megtett nemzeti korlátozó intézkedések jellegével és időtartamával összefüggő információkat.
(4) A Bizottság haladéktalanul konzultál a tagállamokkal, az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel és különösen azzal a jóváhagyó hatósággal, amely a típusjóváhagyást megadta, és értékeli a meghozott nemzeti intézkedést. Ezen értékelés alapján a Bizottság határoz arról, hogy az (1) bekezdésben említett nemzeti intézkedést indokoltnak ítéli-e, és szükség esetén megfelelő intézkedésekre tesz javaslatot. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 87. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
(5) A Bizottság határozatának címzettje az összes tagállam, és határozatát haladéktalanul megküldi a megfelelő gazdasági szereplőnek vagy szereplőknek.

Módosítás 226

Rendeletre irányuló javaslat

53 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
53 cikk	törölve
A követelményeknek meg nem felelő járművekre, rendszerekre, alkotóelemekre és önálló műszaki egységekre vonatkozó általános rendelkezések
(1) Ha egy megfelelőségi nyilatkozattal rendelkező vagy jóváhagyási jellel ellátott jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység nem felel meg a jóváhagyott típusnak vagy e rendelet előírásainak, vagy a jóváhagyást nem helytálló adatok alapján kapta meg, a jóváhagyó hatóságok, a piacfelügyeleti hatóságok vagy a Bizottság a 765/2008/EU rendelet 21. cikkével összhangban meghozhatják a szükséges korlátozó intézkedéseket, a típusjóváhagyásnak az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyási hatóság általi visszavonását is beleértve, annak érdekében, hogy megtiltsák vagy korlátozzák a követelményeknek meg nem felelő jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység forgalmazását, nyilvántartásba vételét vagy forgalomba helyezését, amíg az érintett gazdasági szereplő meg nem teszi az összes megfelelő korrekciós intézkedést a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység megfelelőségének biztosítására.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az EU-típusbizonyítványban vagy az információs csomagban szereplő adatoktól való eltérés a jóváhagyott típusnak való megfelelés hiányának minősül.

Módosítás 227

Rendeletre irányuló javaslat

54 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A követelményeknek meg nem felelő járművekkel, rendszerekkel, alkotóelemekkel és önálló műszaki egységekkel kapcsolatos értesítési és kifogásolási eljárások	Nem megfelelő EU-típusjóváhagyás

Módosítás 228

Rendeletre irányuló javaslat

54 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Ha egy jóváhagyó hatóság vagy egy piacfelügyeleti hatóság úgy találja, hogy egy jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység nem felel meg e rendeletnek, vagy a típusjóváhagyást nem helytálló adatok alapján adták meg, vagy egy megfelelőségi nyilatkozattal rendelkező vagy jóváhagyási jellel ellátott jármű, rendszer , alkotóelem vagy önálló műszaki egység nem felel meg a jóváhagyott típusnak , akkor az 53. cikk (1) bekezdésével összhangban meghozhatja az összes megfelelő korlátozó intézkedést .

(1) Ha egy jóváhagyó hatóság úgy találja, hogy a megadott típusjóváhagyás nem felel meg e rendeletnek, akkor visszautasítja az ilyen jóváhagyás elismerését. A hatóság értesíti az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot , a többi tagállamot , valamint a Bizottságot .

Módosítás 229

Rendeletre irányuló javaslat

54 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A jóváhagyó hatóság, a piacfelügyeleti hatóság vagy a Bizottság emellett felkéri az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot annak ellenőrzésére, hogy a gyártott járművek, rendszerek , alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek továbbra is megfelelnek-e a jóváhagyott típusnak, vagy adott esetben hogy a már forgalomba hozott járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek megfelelőségének helyreállítása megtörtént-e .

(2) Amennyiben egy hónappal az értesítés után az EU-típusjóváhagyását megadó jóváhagyó hatóság megerősíti a típusjóváhagyás meg nem felelését , e jóváhagyó hatóság visszavonja a típusjóváhagyást .

Módosítás 230

Rendeletre irányuló javaslat

54 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Egészjárműtípus-jóváhagyás esetében, ha a jármű egy rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység miatt nem felel meg a követelményeknek, a (2) bekezdésben említett kérelmet annak a jóváhagyó hatóságnak is el kell küldeni, amely az adott rendszerre, alkotóelemre vagy önálló műszaki egységre az EU-típusjóváhagyást megadta.	törölve

Módosítás 231

Rendeletre irányuló javaslat

54 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) Többlépcsős típusjóváhagyás esetében, ha egy befejezett jármű megfelelésének hiánya a nem teljes jármű részét képező rendszernek, alkotóelemnek vagy önálló műszaki egységnek, vagy magának a nem teljes járműnek tudható be, a (2) bekezdésben említett kérelmet annak a jóváhagyó hatóságnak is el kell küldeni, amely az adott rendszerre, alkotóelemre, önálló műszaki egységre vagy nem teljes járműre az EU-típusjóváhagyást megadta.

törölve

Módosítás 232

Rendeletre irányuló javaslat

54 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) Az (1)–(4) bekezdésben említett kérelem kézhezvételét követően az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság e rendelet minden követelményére kiterjedő értékelést végez az érintett járműre, rendszerre, alkotóelemre vagy önálló műszaki egységre vonatkozóan. A jóváhagyó hatóság a jóváhagyás alapjául szolgáló adatokat is ellenőrzi. Az érintett gazdasági szereplők teljes körűen együttműködnek a jóváhagyó hatósággal.

törölve

Módosítás 233

Rendeletre irányuló javaslat

54 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6) Amennyiben a jóváhagyó hatóság, amely egy jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység EU-típusjóváhagyását megadta, a megfelelés hiányát állapítja meg, haladéktalanul felszólítja az érintett gazdasági szereplőt, hogy tegye meg a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység megfeleléséhez szükséges valamennyi megfelelő korrekciós intézkedést, és amennyiben szükséges, az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság a lehető leghamarabb, de legkésőbb a felszólítást követő egy hónapon belül meghozza az 53. cikk (1) bekezdésében említett intézkedéseket.

törölve

Módosítás 234

Rendeletre irányuló javaslat

54 cikk – 7 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) Az 53. cikk (1) bekezdése szerinti korlátozó intézkedéseket hozó nemzeti hatóságok haladéktalanul értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot.	törölve

Módosítás 235

Rendeletre irányuló javaslat

54 cikk – 8 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ha egy jóváhagyó hatóság vagy piacfelügyeleti hatóság által , az 53. cikk (1) bekezdésével összhangban meghozott korlátozó intézkedések bejelentését követő egy hónapon belül valamely tagállam kifogást emel a bejelentett korlátozó intézkedés vonatkozásában, vagy ha a Bizottság a 9. cikk (5) bekezdése alapján megállapítja a megfelelés hiányát , a Bizottság haladéktalanul konzultál a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel , és különösen a típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatósággal , valamint értékeli a meghozott nemzeti intézkedéseket. Az értékelés alapján a Bizottság úgy dönthet, hogy végrehajtási jogi aktusok útján meghozza a szükséges, az 53. cikk (1) bekezdése szerinti korlátozó intézkedéseket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 87. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni .

Ha egy jóváhagyó hatóság által visszautasított típusjóváhagyás bejelentését követő egy hónapon belül az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság kifogást emel , a Bizottság haladéktalanul konzultál a tagállamokkal, és különösen a típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatósággal és az érintett gazdasági szereplővel .

Módosítás 236

Rendeletre irányuló javaslat

54 cikk – 8 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(8a) Ezen értékelés alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, melyek magukban foglalják az arra vonatkozó határozatát, hogy az (1) bekezdés szerint elfogadott EU-típusjóváhagyás visszautasítása jogszerű volt-e. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 87. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Módosítás 237

Rendeletre irányuló javaslat

54 cikk – 8 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8b) Amennyiben a 9. cikk szerinti ellenőrzést követően a Bizottság azt állapítja meg, hogy az e rendeletnek meg nem felelő típusjóváhagyást hagytak jóvá, a Bizottság haladéktalanul konzultál a tagállamokkal, és különösen azzal a jóváhagyó hatósággal, amely a típusjóváhagyást megadta, valamint az érintett gazdasági szereplővel. A konzultáció befejezése után a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, melyek magukban foglalják az arra vonatkozó határozatát, hogy a megadott típusjóváhagyás megfelel-e a rendeletnek. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 87. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Módosítás 238

Rendeletre irányuló javaslat

54 cikk – 9 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9) Ha az 53. cikk (1) bekezdésével összhangban meghozott korlátozó intézkedések bejelentését követő egy hónapon belül sem egy másik tagállam, sem a Bizottság nem emel kifogást egy tagállam által hozott korlátozó intézkedés vonatkozásában, az intézkedést megalapozottnak kell tekinteni. A többi tagállam biztosítja a hasonló korlátozó intézkedések meghozatalát az érintett járművel, rendszerrel, alkotóelemmel vagy önálló műszaki egységgel kapcsolatban.

(9) A nem megfelelő típusjóváhagyással rendelkező , már forgalmazott termékek esetében a 49–53. cikk alkalmazandó .

Módosítás 239

Rendeletre irányuló javaslat

55 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
[…]	törölve

Módosítás 240

Rendeletre irányuló javaslat

56 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
[…]	törölve

Módosítás 241

Rendeletre irányuló javaslat

57 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
57 cikk	törölve
A járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek visszahívására vonatkozó általános rendelkezések
(1) Az a gyártó, amely egészjárműtípus-jóváhagyást kapott, és e rendelet 12. cikkének (1) bekezdése, 15. cikkének (1) bekezdése, 17. cikkének (2) bekezdése, 49. cikkének (1) bekezdése, 49. cikkének (6) bekezdése, 51. cikkének (4) bekezdése, 52. cikkének (1) bekezdése és 53. cikkének (1) bekezdése vagy a 765/2008/EK rendelet 20. cikke értelmében járművek visszahívására köteles, erről haladéktalanul értesíti az egészjárműtípus-jóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot.
(2) Az a gyártó, amely valamely rendszerére, alkotóelemére vagy önálló műszaki egységére vonatkozóan EU-típusjóváhagyást kapott, és e rendelet 12. cikkének (1) bekezdése, 15. cikkének (1) bekezdése, 17. cikkének (2) bekezdése, 49. cikkének (1) bekezdése, 49. cikkének (6) bekezdése, 51. cikkének (4) bekezdése, 52. cikkének (1) bekezdése és 53. cikkének (1) bekezdése vagy a 765/2008/EK rendelet 20. cikke értelmében valamely rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység visszahívására köteles, erről haladéktalanul értesíti az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot.
(3) A gyártó megfelelő korrekciós intézkedésekre tesz javaslatot a típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságnak a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység megfelelőségének helyreállítására, vagy adott esetben a 765/2008/EK rendelet 20. cikkében említett súlyos veszély elhárítására.
A jóváhagyó hatóság értékelést végez annak felmérésére, hogy a javasolt korrekciós intézkedések elegendőek-e és időben megfelelők-e, és haladéktalanul értesíti a többi tagállam jóváhagyó hatóságát és a Bizottságot az elfogadott korrekciós intézkedésekről.

Módosítás 242

Rendeletre irányuló javaslat

58 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
[…]	törölve

Módosítás 243

Rendeletre irányuló javaslat

59 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
59 cikk	törölve
A gazdasági szereplők meghallgatáshoz való joga, értesítés a határozatokról és a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségek
(1) Azon esetek kivételével, amikor az emberi egészséget, a biztonságot vagy a környezetet fenyegető súlyos kockázat miatt azonnali intézkedésre van szükség, az érintett gazdasági szereplő számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy megfelelő időn belül észrevételeket nyújtson be a nemzeti hatóságnak, mielőtt a tagállamok nemzeti hatóságai a 49–58. cikk alapján bármilyen intézkedést elfogadnának.
Ha a gazdasági szereplő meghallgatása nélkül került sor intézkedésre, biztosítani kell számára a lehetőséget, hogy a lehető leghamarabb észrevételeket tehessen, a nemzeti hatóságnak pedig ezt követően haladéktalanul felül kell vizsgálnia az intézkedést.
(2) A nemzeti hatóságok által hozott bármely intézkedés esetében pontosan meg kell jelölni, hogy az intézkedést mi indokolja.
Amennyiben az intézkedés címzettje egy adott gazdasági szereplő, haladéktalanul értesíteni kell őt erről, és egyidejűleg tájékoztatni kell az érintett tagállam jogszabályai szerint rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekről és az ilyen jogorvoslatra vonatkozó határidőkről.
Ha az intézkedés általános hatályú, azt megfelelő módon ki kell hirdetni a nemzeti hivatalos lapban vagy azzal egyenértékű kiadványban.
(3) A nemzeti hatóságok által elfogadott bármely intézkedést haladéktalanul vissza kell vonni vagy módosítani kell, amint a gazdasági szereplő igazolja, hogy hatékony korrekciós intézkedéseket hozott.

Módosítás 244

Rendeletre irányuló javaslat

60 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A felhatalmazáson alapuló jogi aktus meghatározza az ENSZ EGB-előírás vagy annak módosításai kötelező alkalmazásának időpontját, és adott esetben átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktus meghatározza az ENSZ EGB-előírás vagy annak módosításai kötelező alkalmazásának időpontját, és adott esetben átmeneti rendelkezéseket tartalmaz , és különösen – adott esetben – típusjóváhagyás céljából meghatározza a rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek első nyilvántartásba vételének és forgalomba helyezésének, valamint forgalmazásának időpontját .

Módosítás 245

Rendeletre irányuló javaslat

63 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A gyártó nem adhat meg olyan, az e rendeletben vagy az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban vagy végrehajtási jogi aktusokban előírt, a járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek típusára vonatkozó adatokhoz kapcsolódó műszaki információkat, amelyek eltérnek a jóváhagyó hatóság által jóváhagyott típus adataitól.

(1) A gyártó nem adhat meg olyan, az e rendeletben vagy az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban vagy végrehajtási jogi aktusokban , vagy a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusokban előírt, a járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek típusára vonatkozó adatokhoz kapcsolódó műszaki információkat, amelyek eltérnek a jóváhagyó hatóság által jóváhagyott típus adataitól.

Módosítás 246

Rendeletre irányuló javaslat

65 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A gyártók korlátlan, szabványosított hozzáférést biztosítanak a jármű fedélzeti diagnosztikai (OBD-) információihoz, a diagnosztikai és egyéb berendezésekhez vagy eszközökhöz – köztük a kapcsolódó szoftverekhez –, valamint a járműjavítási és -karbantartási információkhoz a független gazdasági szereplők számára.

A gyártók korlátlan, szabványosított és megkülönböztetést kizáró hozzáférést biztosítanak a jármű fedélzeti diagnosztikai (OBD-) információihoz, a diagnosztikai és egyéb berendezésekhez vagy eszközökhöz – köztük az alkalmazandó szoftverek teljes referenciáihoz és elérhető letöltéseihez –, valamint a járműjavítási és -karbantartási információkhoz a független gazdasági szereplők számára. Az információkat könnyen elérhető, géppel olvasható módon és elektronikusan feldolgozható adatok formájában kell közzétenni. A független gazdasági szereplőknek hozzáféréssel kell rendelkezniük a gyártók és a hivatalos forgalmazók és szervizek által alkalmazott távoli diagnosztikai szolgáltatásokhoz.

Módosítás 247

Rendeletre irányuló javaslat

65 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A jármű OBD-információit, valamint a járműjavítási és -karbantartási információkat a gyártók honlapján szabványosított formátumban vagy – ha ez az információ jellege miatt nem lehetséges – egyéb megfelelő formátumban kell közzétenni. Ez a hozzáférés a hivatalos márkakereskedők és szervizek számára biztosított szolgáltatáshoz vagy hozzáféréshez képest nem jelenthet hátrányos megkülönböztetést .

A jármű OBD-információit, valamint a járműjavítási és -karbantartási információkat a gyártók honlapján szabványosított formátumban vagy – ha ez az információ jellege miatt nem lehetséges – egyéb megfelelő formátumban kell közzétenni. A szervizeken kívüli független gazdasági szereplők számára az információkat géppel olvasható formátumban is meg kell adni, amely általánosan használt informatikai eszközökkel és szoftverrel elektronikusan feldolgozható, és amely lehetővé teszi a független gazdasági szereplők számára , hogy teljesítsék a vállalkozásukkal kapcsolatos feladatokat az utópiaci ellátási láncban .

Módosítás 248

Rendeletre irányuló javaslat

65 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3a) A jármű fedélzeti diagnosztikai (OBD-) információi, a diagnosztikai, járműjavítási és -karbantartási információk céljából a jármű adatainak közvetlen áramlását a 83. sz. ENSZ-előírás XI. melléklete 1. függelékének 6.5.1.4. pontjában és a 49. sz. ENSZ-előírás 9B. mellékletében meghatározott szabványosított csatlakozón keresztül kell elérhetővé tenni.

Módosítás 249

Rendeletre irányuló javaslat

65 cikk – 10 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 88. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló, a XVIII. melléklet módosítására és kiegészítésére irányuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy a járművek OBD-információinak, valamint járműjavítási és -karbantartási információinak hozzáférhetőségére vonatkozó követelmények aktualizálása, valamint a (2) és (3) bekezdésben meghatározott szabványok elfogadása és integrálása révén igazodjon a műszaki fejlődéshez és a szabályozási változásokhoz, illetve megelőzze a visszaéléseket. A Bizottság továbbá felhatalmazást kap arra, hogy a 88. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet módosítására a XVIIIA. melléklet létrehozása révén, hogy reagáljon a vezeték nélküli nagy kiterjedésű hálózat használatával történő digitális adatcsere területén bekövetkezett technológiai fejlődésre, biztosítva ezáltal a független gazdasági szereplők számára a folyamatos közvetlen hozzáférést a jármű adataihoz és erőforrásaihoz, és a technikai kialakításnál fogva a versenysemlegességet is biztosítva.

Módosítás 250

Rendeletre irányuló javaslat

66 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A végső gyártó felel azért, hogy az egész járműre vonatkozó információkat a független gazdasági szereplők rendelkezésére bocsássa .	(2) Többlépcsős típusjóváhagyás esetében a végső gyártó hozzáférést biztosít a saját gyártási lépcsőjére vagy lépcsőire vonatkozóan a jármű OBD-információihoz és a járműjavítási és -karbantartási információkhoz, továbbá a korábbi lépcsőre vagy lépcsőkre mutató hivatkozáshoz .

Módosítás 251

Rendeletre irányuló javaslat

67 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A gyártók a járműjavítási és karbantartási információkhoz való hozzáférésért ésszerű és arányos díjat számíthatnak fel, a 65. cikk ( 8 ) bekezdésében meghatározott adatok kivételével. A díjak meghatározásakor figyelembe kell venniük, hogy a független gazdasági szereplő milyen mértékben veszi igénybe a hozzáférést, annak érdekében, hogy a díjaknak ne legyen visszatartó hatása.

(1) A gyártók a járműjavítási és karbantartási információkhoz való hozzáférésért ésszerű és arányos díjat számíthatnak fel, a 65. cikk ( 9 ) bekezdésében meghatározott adatok kivételével. A díjak meghatározásakor figyelembe kell venniük, hogy a független gazdasági szereplő milyen mértékben veszi igénybe a hozzáférést, annak érdekében, hogy a díjaknak ne legyen visszatartó hatása.

Módosítás 252

Rendeletre irányuló javaslat

69 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Ha egy független gazdasági szereplő vagy a független gazdasági szereplőket képviselő szakmai szervezet panaszt nyújt be a jóváhagyó hatóság számára arra vonatkozóan, hogy a gyártó nem tesz eleget a 65–70. cikk rendelkezéseinek, a jóváhagyó hatóság vizsgálatot folytat a gyártó megfelelésének ellenőrzésére. A jóváhagyó hatóság felkéri azon jóváhagyó hatóságot, amelyik az egész járműre vonatkozó típusjóváhagyást megadta, hogy vizsgálja ki a panaszt, és ezután kérjen bizonyítékot a jármű gyártójától, hogy rendszere megfelel a rendeletnek. A vizsgálat eredményeiről a kérést követő három hónapon belül tájékoztatni kell a nemzeti jóváhagyó hatóságot és a független gazdasági szereplőt vagy az érintett szakmai szervezetet.

Módosítás 253

Rendeletre irányuló javaslat

71 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállam által a 7. cikk (3) bekezdésével összhangban kijelölt típusjóváhagyó hatóság (a továbbiakban : típusjóváhagyó hatóság ) felelős a műszaki szolgálatok és adott esetben a műszaki szolgálatok alvállalkozóinak vagy leányvállalatainak értékeléséért, kijelöléséért, bejelentéséért és ellenőrzéséért.

(1) A tagállam által a 7. cikk (3) bekezdésével összhangban kijelölt típusjóváhagyó hatóság vagy a 765/2008/EK rendeletnek megfelelő akkreditáló testület (együttesen : „a kijelölő testület” ) felelős az adott tagállamban a műszaki szolgálatok és adott esetben a műszaki szolgálatok alvállalkozóinak vagy leányvállalatainak értékeléséért, kijelöléséért, bejelentéséért és ellenőrzéséért.

Módosítás 254

Rendeletre irányuló javaslat

71 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A típusjóváhagyó hatóságot olyan módon kell létrehozni, szervezetileg felépíteni és működtetni, hogy objektivitása és pártatlansága biztosított legyen, továbbá hogy ne alakulhasson ki érdekellentét a típusjóváhagyó hatóság és a műszaki szolgálatok között.	(2) A kijelölő szervet olyan módon kell létrehozni, szervezetileg felépíteni és működtetni, hogy objektivitása és pártatlansága biztosított legyen, továbbá hogy ne alakulhasson ki érdekellentét a típusjóváhagyó hatóság és a műszaki szolgálatok között.

Módosítás 255

Rendeletre irányuló javaslat

71 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A típusjóváhagyó hatóság szervezetét úgy kell kialakítani, hogy a műszaki szolgálatok bejelentését más alkalmazottak végezzék, mint a műszaki szolgálatok értékelését.	(3) A kijelölő szervet úgy kell kialakítani, hogy a műszaki szolgálatok bejelentését más alkalmazottak végezzék, mint a műszaki szolgálatok értékelését.

Módosítás 256

Rendeletre irányuló javaslat

71 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A típusjóváhagyó hatóság nem végezhet olyan tevékenységeket, amelyeket a műszaki szolgálatok végeznek, és nem nyújthat tanácsadási szolgáltatást kereskedelmi vagy piaci alapon.	(4) A kijelölő szerv nem végezhet olyan tevékenységeket, amelyeket a műszaki szolgálatok végeznek, és nem nyújthat tanácsadási szolgáltatást kereskedelmi vagy piaci alapon.

Módosítás 257

Rendeletre irányuló javaslat

71 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A típusjóváhagyó hatóság gondoskodik a birtokába kerülő információk bizalmas kezeléséről.	(5) A kijelölő szerv gondoskodik a birtokába kerülő információk bizalmas kezeléséről.

Módosítás 258

Rendeletre irányuló javaslat

71 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A típusjóváhagyó hatóság elegendő számú felkészült alkalmazottal rendelkezik feladatai megfelelő ellátásához.	(6) A kijelölő szerv elegendő számú felkészült alkalmazottal rendelkezik az e rendeletben meghatározott feladatai megfelelő ellátásához.

Módosítás 259

Rendeletre irányuló javaslat

71 cikk – 8 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(8) A típusjóváhagyó hatóságot kétévente más tagállamok két típusjóváhagyó hatósága által végzett szakértői értékelésnek kell alávetni.	törölve
A tagállamok elkészítik és benyújtják a Bizottságnak a szakértői értékelésre vonatkozó éves tervet, amely biztosítja az értékelő és az értékelt típusjóváhagyó hatóságok megfelelő rotációját.
A szakértői értékelésnek magában kell foglalnia egy, az értékelt hatóság felelősségi területe alá tartozó műszaki szolgálatnál tett helyszíni látogatást is. A Bizottság részt vehet az értékelésben, és részvételéről kockázatértékelés alapján dönthet.

Módosítás 260

Rendeletre irányuló javaslat

71 cikk – 9 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9) A szakértői értékelés eredményét meg kell küldeni az összes tagállamnak és a Bizottságnak, az eredményekről pedig összefoglalót kell készíteni és azt nyilvánosságra kell hozni. A 10. cikkel létrehozott fórum keretében az eredményekről szóló, a Bizottság által készített értékelés alapján az összefoglalót meg kell tárgyalni és ajánlásokat kell megfogalmazni.

törölve

Módosítás 261

Rendeletre irányuló javaslat

71 cikk – 10 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot arról, hogyan jártak el a szakértői értékelési jelentésben megfogalmazott ajánlásokkal kapcsolatban.	törölve

Módosítás 262

Rendeletre irányuló javaslat

72 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)	B. kategória: e rendeletben és a IV. mellékletében felsorolt jogi aktusokban említett, a gyártó vagy egy harmadik fél létesítményeiben végzett vizsgálatok felügyelete;

b)	B. kategória: e rendeletben és a IV. mellékletében felsorolt jogi aktusokban említett, a gyártó vagy egy harmadik fél létesítményeiben végzett vizsgálatok és azok előkészületeinek felügyelete; a vizsgálatok előkészítését és a felügyeletet a műszaki szolgálat valamely felügyelője végzi;

Módosítás 263

Rendeletre irányuló javaslat

72 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A műszaki szolgálatot az adott tagállam nemzeti joga szerint alapítják meg, és jogi személyiséggel kell rendelkeznie, kivéve a gyártónak a 76. cikk szerinti, akkreditált belső műszaki szolgálatát.	(3) A műszaki szolgálatot az adott tagállam nemzeti joga szerint alapítják meg, és jogi személyiséggel kell rendelkeznie, kivéve a típusjóváhagyó hatósághoz tartozó műszaki szolgálatot és a gyártónak a 76. cikk szerinti, akkreditált belső műszaki szolgálatát.

Módosítás 264

Rendeletre irányuló javaslat

73 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A műszaki szolgálat személyzetének minden olyan információ tekintetében, amely az e rendelet alapján ellátott feladatai végrehajtása során a birtokába jut, be kell tartania a szakmai titoktartás követelményeit, kivéve a jóváhagyó hatósággal szemben, valamint az uniós vagy nemzeti jogszabály által előírt esetekben.	(5) A műszaki szolgálat személyzetének minden olyan információ tekintetében, amely az e rendelet alapján ellátott feladatai végrehajtása során a birtokába jut, be kell tartania a szakmai titoktartás követelményeit, kivéve a kijelölő hatósággal szemben, valamint az uniós vagy nemzeti jogszabály által előírt esetekben.

Módosítás 265

Rendeletre irányuló javaslat

74 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A műszaki szolgálatnak alkalmasnak kell lennie valamennyi tevékenység elvégzésére, amelyre a 72. cikk (1) bekezdése értelmében kijelölését kéri. Bizonyítania kell a típusjóváhagyó hatóság számára, hogy teljesíti az összes alábbi követelményt:	(1) A műszaki szolgálatnak alkalmasnak kell lennie valamennyi tevékenység elvégzésére, amelyre a 72. cikk (1) bekezdése értelmében kijelölését kéri. Bizonyítania kell a kijelölő hatóság – akkreditáció esetén pedig a nemzeti akkreditációs testület – számára, hogy teljesíti az összes alábbi követelményt:

Módosítás 266

Rendeletre irányuló javaslat

75 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A kijelölő típusjóváhagyó hatóság beleegyezésével a műszaki szolgálatok alvállalkozásba adhatnak egyes olyan tevékenységi kategóriákat, amelyekre a 72. cikk (1) bekezdésével összhangban kijelölték őket, vagy ezeket a tevékenységeket leányvállalataikkal is elvégeztethetik.	(1) A kijelölő hatóság – akkreditáció esetén pedig a nemzeti akkreditációs testület – beleegyezésével a műszaki szolgálatok alvállalkozásba adhatnak egyes olyan tevékenységi kategóriákat, amelyekre a 72. cikk (1) bekezdésével összhangban kijelölték őket, vagy ezeket a tevékenységeket leányvállalataikkal is elvégeztethetik.

Módosítás 267

Rendeletre irányuló javaslat

75 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Amennyiben a műszaki szolgálat bizonyos, a kijelölés tárgyát képező tevékenységi kategóriákkal kapcsolatos feladatokat alvállalkozásba ad, vagy leányvállalatot vesz igénybe ezen feladatok elvégzéséhez, biztosítania kell, hogy az alvállalkozó vagy a leányvállalat megfeleljen a 73. és 74. cikkben meghatározott követelményeknek, továbbá tájékoztatnia kell erről a típusjóváhagyó hatóságot.

Módosítás 268

Rendeletre irányuló javaslat

75 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A műszaki szolgálatok a típusjóváhagyó hatóság számára elérhetővé teszik az alvállalkozók vagy a leányvállalatok képesítésének és az általuk elvégzett feladatoknak az értékelésére vonatkozó, megfelelő dokumentumokat.	(4) A műszaki szolgálatok a kijelölő hatóság – akkreditáció esetén pedig a nemzeti akkreditációs testület – számára elérhetővé teszik az alvállalkozók vagy a leányvállalatok képesítésének és az általuk elvégzett feladatoknak az értékelésére vonatkozó, megfelelő dokumentumokat.

Módosítás 269

Rendeletre irányuló javaslat

75 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) A műszaki szolgálatok alvállalkozóit be kell jelenteni a típusjóváhagyó hatóságnál, nevüket pedig a Bizottságnak közzé kell tennie.

Módosítás 270

Rendeletre irányuló javaslat

76 cikk – 2 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ca)

a 80. cikknek megfelelő ellenőrzésen esik át, azzal a különbséggel, hogy a „típusjóváhagyó hatóság” kifejezést a teljes szövegben felváltja az „ellenőrök közös bizottsága” kifejezés, amelyek ennek megfelelően látják el feladatukat; az ellenőrzés során igazolni kell az a), b) és c) pontoknak való megfelelést;

Módosítás 271

Rendeletre irányuló javaslat

76 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A belső műszaki szolgálatot nem kell a 78. cikk szerint bejelenteni a Bizottságnak, azonban a típusjóváhagyó hatóság kérésére a gyártó, amelynek részét képezi, vagy a nemzeti akkreditáló testület tájékoztatja az adott hatóságot az akkreditálásról .	(3) A belső műszaki szolgálatot a 78. cikkel összhangban be kell jelenteni a Bizottságnak .

Módosítás 272

Rendeletre irányuló javaslat

77 cikk – - 1 bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(-1) A kérelmező műszaki szolgálat az V. melléklet 2. függelékének 4. részének megfelelően hivatalos kérelmet nyújt be azon tagállam típusjóváhagyó hatósága részére, amelyben kijelölését kérelmezi. A kérelemben a 72. cikk (1) bekezdésének megfelelően pontosan meg kell határozni azokat a tevékenységeket, amelyekre a kérelmező műszaki szolgálat a kijelölését kéri.

Módosítás 273

Rendeletre irányuló javaslat

77 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A műszaki szolgálat kijelölése előtt a típusjóváhagyó hatóságnak értékelnie kell a műszaki szolgálatot egy értékelési ellenőrzőlista alapján, amely legalább az V. melléklet 2. függelékében felsorolt követelményeket tartalmazza. Az értékelésnek magában kell foglalnia a kérelmező műszaki szolgálat vagy adott esetben annak leányvállalata vagy alvállalkozója telephelyén végzett helyszíni ellenőrzést is, függetlenül attól, hogy a telephely az Unióban vagy azon kívül található-e.

Mielőtt a típusjóváhagyó hatóság kijelöl egy műszaki szolgálatot, a típusjóváhagyó hatóságnak vagy a 71. cikk (1) bekezdésében említett nemzeti akkreditációs testületnek értékelnie kell a műszaki szolgálatot egy harmonizált értékelési ellenőrzőlista alapján, amely legalább az V. melléklet 2. függelékében felsorolt követelményeket tartalmazza. Az értékelésnek magában kell foglalnia a kérelmező műszaki szolgálat vagy adott esetben annak leányvállalata vagy alvállalkozója telephelyén végzett helyszíni ellenőrzést is, függetlenül attól, hogy a telephely az Unióban vagy azon kívül található-e.

Módosítás 274

Rendeletre irányuló javaslat

77 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A kérelmező műszaki szolgálat értékelését – a helyszíni ellenőrzést is beleértve – legalább két másik tagállam típusjóváhagyó hatóságának képviselőjéből álló közös értékelőcsoport végzi a Bizottság képviselőjével együtt és a kérelmező műszaki szolgálat székhelye szerinti tagállam típusjóváhagyó hatóságával összehangoltan. A kérelmező műszaki szolgálat székhelye szerinti tagállam kijelölő típusjóváhagyó hatósága időben hozzáférést biztosít e képviselők számára a kérelmező műszaki szolgálat értékeléséhez szükséges dokumentumokhoz.

(1b) Azokban az esetekben, amelyekben az értékelést a típusjóváhagyó hatóság végzi, a Bizottság egy képviselőjének részt kell vennie a kijelölő hatósággal közös értékelőcsoportban, amely elvégzi a kérelmező műszaki szolgálat értékelését, a helyszíni értékelést is beleértve. E feladat elvégzése érdekében a Bizottság harmadik félként, nyílt ajánlattételi felhívás révén szerződtetett független ellenőrök szolgáltatásait veszi igénybe . Az ellenőrök függetlenül és pártatlanul végzik feladataikat. A kereskedelmi titkok alkalmazandó jogszabályok szerinti védelme érdekében az ellenőrök eleget tesznek titoktartási kötelezettségüknek. A tagállamok minden szükséges segítséget megadnak, és minden olyan dokumentumot és támogatást biztosítanak, amelyet az ellenőrök feladataik ellátásához kérnek. A tagállamok biztosítják, hogy az ellenőrök minden telephelyre és azok minden részére bejussanak, továbbá hozzáférjenek minden olyan információhoz, ezen belül a számítógépes rendszerekhez és szoftverekhez, amelyek feladataik ellátása szempontjából lényegesek .

(A 77. cikk elején a bekezdések sorrendje és számozása megváltozik.)

Módosítás 275

Rendeletre irányuló javaslat

77 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1a) Azokban az esetekben, amelyekben az értékelést egy akkreditáló testület végzi, a kérelmező műszaki szolgálat a típusjóváhagyó hatóságnak érvényes akkreditációs tanúsítványt nyújt be, valamint csatolja hozzá a kapcsolódó értékelő jelentést, amely igazolja az V. bekezdés 2. függelékében meghatározott, az azon tevékenységekre vonatkozó követelmények teljesítését, amelyekre a kérelmező műszaki szolgálat a kijelölését kéri.

(A 77. cikk elején a bekezdések sorrendje és számozása megváltozik.)

Módosítás 276

Rendeletre irányuló javaslat

77 cikk – 1 c bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1c) Amennyiben a műszaki szolgálat kijelölését a 78. cikk (3) bekezdésével összhangban több típusjóváhagyó hatóság is kéri, az értékelést csak egyszer kell elvégezni, feltéve, ha a műszaki szolgálat kijelölésének hatályára az adott értékelés kiterjed.

(A 77. cikk elején a bekezdések sorrendje és számozása megváltozik.)

Módosítás 277

Rendeletre irányuló javaslat

77 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A tagállamok értesítik a Bizottságot a típusjóváhagyó hatóság azon képviselőinek nevéről, akik az egyes közös értékelésekre felkérhetők.	(5) A tagállamok értesítik a Bizottságot a kijelölő hatóság azon képviselőinek nevéről, akik az egyes közös értékelésekre felkérhetők.

Módosítás 278

Rendeletre irányuló javaslat

77 cikk – 7 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A típusjóváhagyó hatóság értesíti a Bizottságot és a többi tagállam kijelölő hatóságát az értékelő jelentésről, a műszaki szolgálat alkalmasságára vonatkozó igazoló dokumentumokról, és azokról az intézkedésekről, amelyek a műszaki szolgálat rendszeres ellenőrzésére szolgálnak és biztosítják, hogy a műszaki szolgálat folyamatosan megfeleljen e rendelet követelményeinek.

A kijelölő hatóság értesíti a Bizottságot és a többi tagállam kijelölő hatóságát az értékelő jelentésről, a műszaki szolgálat alkalmasságára vonatkozó igazoló dokumentumokról, és azokról az intézkedésekről, amelyek a műszaki szolgálat rendszeres ellenőrzésére szolgálnak és biztosítják, hogy a műszaki szolgálat folyamatosan megfeleljen e rendelet követelményeinek.

Módosítás 279

Rendeletre irányuló javaslat

77 cikk – 7 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az értesítést küldő típusjóváhagyó hatóságnak emellett bizonyítékokat kell benyújtania arról, hogy alkalmas személyzettel rendelkezik a műszaki szolgálatnak a 71. cikk (6) bekezdésével összhangban történő ellenőrzésére.	Az értékelő jelentésről értesítést küldő kijelölő hatóságnak emellett bizonyítékokat kell benyújtania arról, hogy alkalmas személyzettel rendelkezik a műszaki szolgálatnak a 71. cikk (6) bekezdésével összhangban történő ellenőrzésére.

Módosítás 280

Rendeletre irányuló javaslat

77 cikk – 8 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(8) A többi tagállam típusjóváhagyó hatósága és a Bizottság felülvizsgálhatja az értékelő jelentést és az igazoló dokumentumokat, kérdéseket tehet fel, jelezheti aggályait, és az értékelő jelentésről és az igazoló dokumentumokról való értesítést követő egy hónapon belül további igazoló dokumentumokat kérhet.	(8) A többi tagállam kijelölő hatósága és a Bizottság felülvizsgálhatja az értékelő jelentést és az igazoló dokumentumokat, kérdéseket tehet fel, jelezheti aggályait, és az értékelő jelentésről és az igazoló dokumentumokról való értesítést követő egy hónapon belül további igazoló dokumentumokat kérhet.

Módosítás 281

Rendeletre irányuló javaslat

77 cikk – 9 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9) A kérelmező műszaki szolgálat székhelye szerinti tagállam típusjóváhagyó hatósága a kérdéseket és aggályokat a beérkezésüket követő négy héten belül megválaszolja, és ugyanezen időn belül megküldi a kért további igazoló dokumentumokat is.	(9) A kérelmező műszaki szolgálat székhelye szerinti tagállam kijelölő hatósága a kérdéseket és aggályokat a beérkezésüket követő négy héten belül megválaszolja, és ugyanezen időn belül megküldi a kért további igazoló dokumentumokat is.

Módosítás 282

Rendeletre irányuló javaslat

77 cikk – 10 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10) A többi tagállam típusjóváhagyó hatósága vagy a Bizottság önállóan vagy közösen ajánlásokat intézhet a kérelmező műszaki szolgálat székhelye szerinti tagállam típusjóváhagyó hatóságához a (9) bekezdésben említett válasz kézhezvételétől számított négy héten belül. A típusjóváhagyó hatóságnak figyelembe kell vennie ezeket az ajánlásokat a műszaki szolgálat kijelölésére vonatkozó döntés meghozatala során. Ha a típusjóváhagyó hatóság úgy dönt, hogy a többi tagállam vagy a Bizottság által megfogalmazott ajánlásokat nem fogadja el, a döntés meghozatalát követő két héten belül meg kell indokolnia ezt.

(10) A többi tagállam kijelölő hatósága vagy a Bizottság önállóan vagy közösen ajánlásokat intézhet a kérelmező műszaki szolgálat székhelye szerinti tagállam kijelölő hatóságához a (9) bekezdésben említett válasz kézhezvételétől számított négy héten belül. A kijelölő hatóságnak figyelembe kell vennie ezeket az ajánlásokat a műszaki szolgálat kijelölésére vonatkozó döntés meghozatala során. Ha a kijelölő hatóság úgy dönt, hogy a többi tagállam vagy a Bizottság által megfogalmazott ajánlásokat nem fogadja el, a döntés meghozatalát követő két héten belül meg kell indokolnia ezt.

Módosítás 283

Rendeletre irányuló javaslat

78 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A bejelentéstől számított 28 napon belül egy tagállam vagy a Bizottság írásban kifogást emelhet, amelyben meg kell neveznie a kifogás mellett szóló, vagy a műszaki szolgálattal, vagy annak a típusjóváhagyó hatóság általi ellenőrzésével kapcsolatos érveit. Amennyiben egy tagállam vagy a Bizottság kifogást emel, a bejelentés hatálya felfüggesztésre kerül. Ebben az esetben a Bizottság konzultál az érintett felekkel, és végrehajtási jogi aktus révén dönt arról, hogy a bejelentésre vonatkozó felfüggesztés feloldható-e, vagy sem. Az említett végrehajtási jogi aktust a 87. cikk (2) bekezdésében meghatározott vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A bejelentéstől számított egy hónapon belül egy tagállam vagy a Bizottság írásban kifogást emelhet, amelyben meg kell neveznie a kifogás mellett szóló, vagy a műszaki szolgálattal, vagy annak a kijelölő hatóság általi ellenőrzésével kapcsolatos érveit. Amennyiben egy tagállam vagy a Bizottság kifogást emel, a bejelentés hatálya felfüggesztésre kerül. Ebben az esetben a Bizottság konzultál az érintett felekkel, és végrehajtási jogi aktusok elfogadása révén dönt arról, hogy a bejelentésre vonatkozó felfüggesztés feloldható-e, vagy sem. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 87. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Módosítás 284

Rendeletre irányuló javaslat

78 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Ugyanazt a műszaki szolgálatot több típusjóváhagyó hatóság is kijelölheti, és e típusjóváhagyó hatóságok tagállamai is bejelenthetik a Bizottságnak, függetlenül a műszaki szolgálat által a 72. cikk (1) bekezdésével összhangban folytatott tevékenységek kategóriájától vagy kategóriáitól.	(3) Ugyanazt a műszaki szolgálatot több kijelölő hatóság is kijelölheti, és e kijelölő hatóságok tagállamai is bejelenthetik a Bizottságnak, függetlenül a műszaki szolgálat által a 72. cikk (1) bekezdésével összhangban folytatott tevékenységek kategóriájától vagy kategóriáitól.

Módosítás 285

Rendeletre irányuló javaslat

78 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) Ha a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusok valamelyike előírja egy típusjóváhagyó hatóság számára egy bizonyos szervezet vagy illetékes szerv kijelölését olyan tevékenység elvégzéséhez, amely nem tartozik a 72. cikk (1) bekezdésében meghatározott tevékenységi kategóriákba, a tagállamnak az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kell a bejelentést megtennie.

(4) Ha a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusok valamelyike előírja egy kijelölő hatóság számára egy bizonyos szervezet vagy illetékes szerv kijelölését olyan tevékenység elvégzéséhez, amely nem tartozik a 72. cikk (1) bekezdésében meghatározott tevékenységi kategóriákba, a tagállamnak az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kell a bejelentést megtennie.

Módosítás 286

Rendeletre irányuló javaslat

79 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Amennyiben a típusjóváhagyó hatóság megállapítja, vagy tájékoztatást kap arról, hogy a műszaki szolgálat már nem tesz eleget az e rendeletben meghatározott követelményeknek, a hatóság korlátozza, felfüggeszti vagy adott esetben visszavonja a kijelölést, attól függően, hogy mennyire súlyos mértékben mulasztották el teljesíteni a követelményeket.	Amennyiben a kijelölő hatóság megállapítja, vagy tájékoztatást kap arról, hogy a műszaki szolgálat már nem tesz eleget az e rendeletben meghatározott követelményeknek, a hatóság korlátozza, felfüggeszti vagy adott esetben visszavonja a kijelölést, attól függően, hogy mennyire súlyos mértékben mulasztották el teljesíteni a követelményeket.

Módosítás 287

Rendeletre irányuló javaslat

79 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A típusjóváhagyó hatóságnak egy adott bejelentés felfüggesztéséről, korlátozásáról vagy visszavonásáról haladéktalanul értesítenie kell a Bizottságot és a többi tagállamot.	A kijelölő hatóságnak egy adott bejelentés felfüggesztéséről, korlátozásáról vagy visszavonásáról haladéktalanul értesítenie kell a Bizottságot és a többi tagállamot.

Módosítás 288

Rendeletre irányuló javaslat

79 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A típusjóváhagyó hatóság értesíti a többi típusjóváhagyó hatóságot és a Bizottságot, ha a műszaki szolgálat meg nem felelése kihat a bejelentés módosítása által érintett műszaki szolgálat által kiadott ellenőrzési és vizsgálati jegyzőkönyvek alapján kiállított típusbizonyítványokra.	A kijelölő hatóság értesíti a többi kijelölő hatóságot és a Bizottságot, ha a műszaki szolgálat meg nem felelése kihat a bejelentés módosítása által érintett műszaki szolgálat által kiadott ellenőrzési és vizsgálati jegyzőkönyvek alapján kiállított típusbizonyítványokra.

Módosítás 289

Rendeletre irányuló javaslat

79 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A bejelentést érintő változásokról szóló értesítést követő két hónapon belül a típusjóváhagyó hatóság jelentést nyújt be a meg nem felelésre vonatkozó megállapításairól a Bizottságnak és a többi típusjóváhagyó hatóságnak. Ha a már forgalomba hozott járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek biztonságosságának garantálásához szükséges, a kijelölő típusjóváhagyó hatóság utasítja az érintett jóváhagyó hatóságokat, hogy ésszerű időn belül függesszék fel vagy vonják vissza az összes jogtalanul kiállított típusbizonyítványt.

A bejelentést érintő változásokról szóló értesítést követő két hónapon belül a kijelölő hatóság jelentést nyújt be a meg nem felelésre vonatkozó megállapításairól a Bizottságnak és a többi kijelölő hatóságnak. Ha a már forgalomba hozott járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek biztonságosságának garantálásához szükséges, a kijelölő hatóság utasítja az érintett jóváhagyó hatóságokat, hogy ésszerű időn belül függesszék fel vagy vonják vissza az összes jogtalanul kiállított típusbizonyítványt.

Módosítás 290

Rendeletre irányuló javaslat

79 cikk – 4 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A felfüggesztett, korlátozott vagy visszavont bejelentés által érintett műszaki szolgálat által kiadott ellenőrzési és vizsgálati jegyzőkönyvek alapján kiállított többi bizonyítvány az alábbi körülmények között érvényes marad:	(4) A felfüggesztett, korlátozott vagy visszavont bejelentés által érintett műszaki szolgálat által kiadott ellenőrzési és vizsgálati jegyzőkönyvek alapján kiállított típusjóváhagyó bizonyítvány az alábbi körülmények között érvényes marad:

Módosítás 291

Rendeletre irányuló javaslat

79 cikk – 4 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a bejelentés felfüggesztése esetén azzal a feltétellel, hogy a felfüggesztést követő három hónapon belül a típusbizonyítványt kiállító típusjóváhagyó hatóság írásban megerősíti a többi tagállam típusjóváhagyó hatósága és a Bizottság számára, hogy a felfüggesztés idejére átveszi a műszaki szolgálat feladatait;

a kijelölés felfüggesztése esetén azzal a feltétellel, hogy a felfüggesztést követő három hónapon belül a típusbizonyítványt kiállító típusjóváhagyó hatóság írásban megerősíti a többi tagállam típusjóváhagyó hatósága és a Bizottság számára, hogy a felfüggesztés idejére átveszi a műszaki szolgálat feladatait;

Módosítás 292

Rendeletre irányuló javaslat

79 cikk – 4 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a bejelentés korlátozása vagy visszavonása esetén a korlátozástól vagy visszavonástól számított három hónapig. A bizonyítványokat kiállító típusjóváhagyó hatóság további három hónapos időszakokra, összesen legfeljebb tizenkét hónapra meghosszabbíthatja a bizonyítványok érvényességét, ha ezen időszakra átveszi a korlátozott vagy visszavont bejelentés által érintett műszaki szolgálat feladatait.

a kijelölés korlátozása vagy visszavonása esetén a korlátozástól vagy visszavonástól számított három hónapig. A bizonyítványokat kiállító típusjóváhagyó hatóság további három hónapos időszakokra, összesen legfeljebb tizenkét hónapra meghosszabbíthatja a bizonyítványok érvényességét, ha ezen időszakra átveszi a korlátozott vagy visszavont bejelentés által érintett műszaki szolgálat feladatait.

Módosítás 293

Rendeletre irányuló javaslat

79 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A műszaki szolgálat kijelölése csak azután újítható meg, hogy a típusjóváhagyó hatóság meggyőződött arról, hogy a műszaki szolgálat továbbra is megfelel e rendelet követelményeinek. Az értékelést a 77. cikk szerinti eljárásnak megfelelően kell elvégezni.	(6) A műszaki szolgálat kijelölése csak azután újítható meg, hogy a kijelölő hatóság meggyőződött arról, hogy a műszaki szolgálat továbbra is megfelel e rendelet követelményeinek. Az értékelést a 77. cikk szerinti eljárásnak megfelelően kell elvégezni.

Módosítás 294

Rendeletre irányuló javaslat

80 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A típusjóváhagyó hatóság folyamatosan ellenőrzi a műszaki szolgálatokat annak érdekében, hogy a 72–76. cikkben, a 84. és 85. cikkben és az V. melléklet 2. függelékében foglalt követelményeknek való megfelelés biztosítva legyen.	A kijelölő hatóság – akkreditáció esetén pedig a nemzeti akkreditációs testület – folyamatosan ellenőrzi a műszaki szolgálatokat annak érdekében, hogy a 72–76. cikkben, a 84. és 85. cikkben és az V. melléklet 2. függelékében foglalt követelményeknek való megfelelés biztosítva legyen.

Módosítás 295

Rendeletre irányuló javaslat

80 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A műszaki szolgálatok kérésre rendelkezésre bocsátják mindazon információkat és dokumentumokat, amelyek a típusjóváhagyó hatóság számára szükségesek az említett követelményeknek való megfelelés ellenőrzéséhez.	A műszaki szolgálatok kérésre rendelkezésre bocsátják mindazon információkat és dokumentumokat, amelyek a kijelölő hatóság – akkreditáció esetén pedig a nemzeti akkreditációs testület – számára szükségesek az említett követelményeknek való megfelelés ellenőrzéséhez.

Módosítás 296

Rendeletre irányuló javaslat

80 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A műszaki szolgálatok haladéktalanul értesítik a típusjóváhagyó hatóságot minden olyan, különösen a személyzetük, létesítményeik, leányvállalataik vagy alvállalkozóik tekintetében bekövetkező változásról, amely érintheti a 72–76. cikkben, a 84. és 85. cikkben és az V. melléklet 2. függelékében foglalt követelményeknek való megfelelésüket, vagy az azon járművekkel, rendszerekkel, alkotóelemekkel és önálló műszaki egységekkel kapcsolatos megfelelőségértékelési feladataik elvégzésére való alkalmasságukat, amelyek tekintetében kijelölték őket.

A műszaki szolgálatok haladéktalanul értesítik a kijelölő hatóságot – akkreditáció esetén pedig a nemzeti akkreditációs testületet – minden olyan, különösen a személyzetük, létesítményeik, leányvállalataik vagy alvállalkozóik tekintetében bekövetkező változásról, amely érintheti a 72–76. cikkben, a 84. és 85. cikkben és az V. melléklet 2. függelékében foglalt követelményeknek való megfelelésüket, vagy az azon járművekkel, rendszerekkel, alkotóelemekkel és önálló műszaki egységekkel kapcsolatos megfelelőségértékelési feladataik elvégzésére való alkalmasságukat, amelyek tekintetében kijelölték őket.

Módosítás 297

Rendeletre irányuló javaslat

80 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A műszaki szolgálat székhelye szerinti tagállam típusjóváhagyó hatósága gondoskodik arról, hogy a műszaki szolgálat teljesítse a (2) bekezdésben előírt kötelezettségét, kivéve, ha jogszerű oka van ezzel ellentétben eljárni.	A műszaki szolgálat székhelye szerinti tagállam kijelölő hatósága gondoskodik arról, hogy a műszaki szolgálat teljesítse a (2) bekezdésben előírt kötelezettségét, kivéve, ha jogszerű oka van ezzel ellentétben eljárni.

(A bizottsági javaslat számozása helytelen: két bekezdés viseli a (3) sorszámot.)

Módosítás 298

Rendeletre irányuló javaslat

80 cikk – 3 bekezdés – 4 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A műszaki szolgálat vagy a típusjóváhagyó hatóság kérheti, hogy minden, a többi tagállam hatóságai vagy a Bizottság számára továbbított információt bizalmasan kezeljenek.	A műszaki szolgálat vagy a kijelölő hatóság kérheti, hogy minden, a többi tagállam hatóságai vagy a Bizottság számára továbbított információt bizalmasan kezeljenek.

(A bizottsági javaslat számozása helytelen: két bekezdés viseli a (3) sorszámot.)

Módosítás 299

Rendeletre irányuló javaslat

80 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A típusjóváhagyó hatóság legalább 30 havonta értékeli a felelőssége alá tartozó valamennyi műszaki szolgálat esetében, hogy a műszaki szolgálat továbbra is megfelel-e a 72–76. cikkben, a 84. és 85. cikkben és az V. melléklet 2. függelékében foglalt követelményeknek. Az értékelésnek a hatóság felelőssége alá tartozó minden egyes műszaki szolgálat esetében magában kell foglalnia egy helyszíni látogatást is.

A kijelölő hatóság legalább háromévente értékeli a felelőssége alá tartozó valamennyi műszaki szolgálat esetében, hogy a műszaki szolgálat továbbra is megfelel-e a 72–76. cikkben, a 84. és 85. cikkben és az V. melléklet 2. függelékében foglalt követelményeknek , és értékelést nyújt be a felelős tagállamnak . Az értékelést a 77. cikk (1)–(4) bekezdésében leírt eljárással összhangban kijelölt közös értékelőcsoport végzi, és a felelőssége alá tartozó minden egyes műszaki szolgálat esetében magában kell foglalnia egy helyszíni látogatást is.

(A bizottsági javaslat számozása helytelen: két bekezdés viseli a (3) sorszámot.)

Módosítás 300

Rendeletre irányuló javaslat

80 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A műszaki szolgálat értékelésének lezárást követő két hónapon belül a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot ellenőrzési tevékenységeikről . A jelentéseknek tartalmazniuk kell az értékelés összefoglalását, amelyet nyilvánosságra kell hozni .	Az értékelés eredményét meg kell küldeni az összes tagállamnak és a Bizottságnak, az eredményekről pedig összefoglalót kell készíteni és azt nyilvánosságra kell hozni . Az összefoglalót a 10. cikk értelmében létrehozott fórum keretében kell megtárgyalni .

(A bizottsági javaslat számozása helytelen: két bekezdés viseli a (3) sorszámot.)

Módosítás 301

Rendeletre irányuló javaslat

81 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság kivizsgál minden olyan esetet, amelyben arra hívják fel a figyelmét, hogy aggály merült fel a műszaki szolgálat szakmai alkalmasságával vagy azzal kapcsolatban, hogy a műszaki szolgálat folyamatosan megfelel-e az e rendelet szerint rá háruló követelményeknek és kötelezettségeknek. A Bizottság saját kezdeményezésre is indíthat ilyen vizsgálatokat.

A Bizottság , az érintett tagállam típusjóváhagyó hatóságával együttműködve kivizsgál minden olyan esetet, amelyben arra hívják fel a figyelmét, hogy aggály merült fel a műszaki szolgálat szakmai alkalmasságával vagy azzal kapcsolatban, hogy a műszaki szolgálat folyamatosan megfelel-e az e rendelet szerint rá háruló követelményeknek és kötelezettségeknek. A Bizottság saját kezdeményezésre is indíthat ilyen vizsgálatokat.

Módosítás 302

Rendeletre irányuló javaslat

81 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Az (1) bekezdésben említett vizsgálat keretében a Bizottság konzultációt folytat a műszaki szolgálat székhelye szerinti tagállam típusjóváhagyó hatóságával. E tagállam típusjóváhagyó hatósága kérésre a Bizottság rendelkezésére bocsátja az érintett műszaki szolgálat teljesítményével és a műszaki szolgálat függetlenségére és alkalmasságára vonatkozó követelményeknek való megfelelésével kapcsolatos valamennyi idevágó információt.

(2) Az (1) bekezdésben említett vizsgálat keretében a Bizottság együttműködik a műszaki szolgálat székhelye szerinti tagállam típusjóváhagyó hatóságával. E tagállam típusjóváhagyó hatósága kérésre a Bizottság rendelkezésére bocsátja az érintett műszaki szolgálat teljesítményével és a műszaki szolgálat függetlenségére és alkalmasságára vonatkozó követelményeknek való megfelelésével kapcsolatos valamennyi idevágó információt.

Módosítás 303

Rendeletre irányuló javaslat

82 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Az információcserét a 10. cikkben említett fórum koordinálja.	(4) Az információcserét a 10. cikk értelmében létrehozott fórum koordinálja.

Módosítás 304

Rendeletre irányuló javaslat

83 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Amennyiben egy műszaki szolgálat kijelölésének alapja a 765/2008/EK rendelet értelmében vett akkreditáció , a tagállamok biztosítják, hogy a típusjóváhagyó hatóság folyamatosan tájékoztassa az adott műszaki szolgálat akkreditációját végző nemzeti akkreditáló testületet a műszaki szolgálat ellenőrzése alá tartozó kérdésekkel kapcsolatos váratlan eseményekről és egyéb információkról, amennyiben ezek az információk jelentőséggel bírnak a műszaki szolgálat teljesítményének értékelése szempontjából.

(1) Amennyiben egy műszaki szolgálat kijelölése a 765/2008/EK rendelet értelmében vett akkreditáción is alapul , a tagállamok biztosítják, hogy a típusjóváhagyó hatóság folyamatosan tájékoztassa az adott műszaki szolgálat akkreditációját végző nemzeti akkreditáló testületet a műszaki szolgálat ellenőrzése alá tartozó kérdésekkel kapcsolatos váratlan eseményekről és egyéb információkról, amennyiben ezek az információk jelentőséggel bírnak a műszaki szolgálat teljesítményének értékelése szempontjából.

Módosítás 305

Rendeletre irányuló javaslat

84 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)	lehetővé kell tennie a jóváhagyó hatósága számára, hogy megfigyelje a műszaki szolgálat teljesítményét a megfelelőségértékelés során;

a)	lehetővé kell tennie a jóváhagyó hatósága vagy a 77. cikk (1) bekezdésében ismertetett közös értékelőcsoport számára, hogy megfigyelje a műszaki szolgálat teljesítményét a típusjóváhagyás céljából végzett vizsgálat során;

Módosítás 306

Rendeletre irányuló javaslat

88 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A Bizottságnak a 4. cikk (2) bekezdésében, a 5. cikk (2) bekezdésében, a 10. cikk (3) bekezdésében, a 22. cikk (3) bekezdésében, a 24. cikk (3) bekezdésében, a 25. cikk (5) bekezdésében, a 26. cikk (2) bekezdésében, a 28. cikk (5) bekezdésében, a 29. cikk (6) bekezdésében, a 34. cikk (2) bekezdésében, az 55. cikk (2) és (3) bekezdésében, az 56. cikk (2) bekezdésében, a 60. cikk (3) bekezdésében, a 65. cikk (10) bekezdésében, a 76. cikk (4) bekezdésében és a 90. cikk (2). bekezdésébenben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól az e rendelet hatálybalépésével kezdődő hatállyal.

(2) A Bizottságnak a 4. cikk (2) bekezdésében, a 5. cikk (2) bekezdésében, a 6. cikk (7a) bekezdésében, a 10. cikk (3) bekezdésében, a 22. cikk (3) bekezdésében, a 24. cikk (3) bekezdésében, a 25. cikk (5) bekezdésében, a 26. cikk (2) bekezdésében, a 28. cikk (5) bekezdésében, a 29. cikk (6) bekezdésében, a 33. cikk (1a) bekezdésében, a 34. cikk (2) bekezdésében, a 60. cikk (3) bekezdésében, a 65. cikk (10) bekezdésében, a 76. cikk (4) bekezdésében és a 90. cikk (2). bekezdésébenben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól az e rendelet hatálybalépésével kezdődő hatállyal.

Módosítás 307

Rendeletre irányuló javaslat

88 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (2) bekezdésében, az 5. cikk (2) bekezdésében, a 10. cikk (3) bekezdésében, a 22. cikk (3) bekezdésében, a 24. cikk (3) bekezdésében, a 25. cikk (5) bekezdésében, a 26. cikk (2) bekezdésében, a 28. cikk (5) bekezdésében, a 29. cikk (6) bekezdésében, a 34. cikk (2) bekezdésében, az 55. cikk (2) és (3) bekezdésében, az 56. cikk (2) bekezdésében, a 60. cikk (3) bekezdésében, a 65. cikk (10) bekezdésében, a 76. cikk (4) bekezdésében és a 90. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (2) bekezdésében, az 5. cikk (2) bekezdésében, a 6. cikk (7a) bekezdésében, a 10. cikk (3) bekezdésében, a 22. cikk (3) bekezdésében, a 24. cikk (3) bekezdésében, a 25. cikk (5) bekezdésében, a 26. cikk (2) bekezdésében, a 28. cikk (5) bekezdésében, a 29. cikk (6) bekezdésében, a 33. cikk (1a) bekezdésében, a 34. cikk (2) bekezdésében, a 60. cikk (3) bekezdésében, a 65. cikk (10) bekezdésében, a 76. cikk (4) bekezdésében és a 90. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

Módosítás 308

Rendeletre irányuló javaslat

88 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) Felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

Módosítás 309

Rendeletre irányuló javaslat

88 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) A 4. cikk (2) bekezdése, az 5. cikk (2) bekezdése, a 10. cikk (3) bekezdése, a 22. cikk (3) bekezdése, a 24. cikk (3) bekezdése, a 25. cikk (5) bekezdése, a 26. cikk (2) bekezdése, a 28. cikk (5) bekezdése, a 29. cikk (6) bekezdése, a 34. cikk (2) bekezdése, a 55. cikk (2) és (3) bekezdése, az 56. cikk (2) bekezdése, a 60. cikk (3) bekezdése, a 65. cikk (10) bekezdése, a 76. cikk (4) bekezdése és a 90. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlament és a Tanács jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatja a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(5) A 4. cikk (2) bekezdése, az 5. cikk (2) bekezdése, a 6. cikk (7a) bekezdése, a 10. cikk (3) bekezdése, a 22. cikk (3) bekezdése, a 24. cikk (3) bekezdése, a 25. cikk (5) bekezdése, a 26. cikk (2) bekezdése, a 28. cikk (5) bekezdése, a 29. cikk (6) bekezdése, a 33. cikk (1a) bekezdése, a 34. cikk (2) bekezdése, a 60. cikk (3) bekezdése, a 65. cikk (10) bekezdése, a 76. cikk (4) bekezdése és a 90. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlament és a Tanács jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatja a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

Módosítás 353

Rendeletre irányuló javaslat

89 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Szankciók	Szankciók és felelősség

Módosítás 310

Rendeletre irányuló javaslat

89 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok meghatározzák a gazdasági szereplők és a műszaki szolgálatok által az e rendeletben , különösen a 11–19. cikkben, a 72–76. cikkben, valamint a 84. és 85. cikkben meghatározott kötelezettségeikkel kapcsolatban elkövetett jogsértések esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek azok végrehajtása érdekében. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(1) A tagállamok meghatározzák a gazdasági szereplők és a műszaki szolgálatok által az e rendeletben meghatározott kötelezettségeikkel kapcsolatban elkövetett jogsértések esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek azok végrehajtása érdekében. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A szankcióknak különösen arányosaknak kell lenniük az érintett tagállamok piacán nyilvántartásba vett nem megfelelő járművek számával vagy az az érintett tagállamok piacán forgalomba hozott, nem megfelelő rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek számával.

Módosítás 311

Rendeletre irányuló javaslat

89 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)	hamis nyilatkozattétel a jóváhagyási eljárás vagy visszahívást eredményező eljárások során;

a)	hamis nyilatkozattétel a jóváhagyási eljárás vagy a XI. fejezettel összhangban kirótt korrekciós és korlátozó intézkedéseket eredményező eljárások során;

Módosítás 312

Rendeletre irányuló javaslat

89 cikk – 2 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)	a típusjóváhagyáshoz használt vizsgálati eredmények meghamisítása;

b)	a típusjóváhagyáshoz vagy piacfelügyelethez használt vizsgálati eredmények meghamisítása , ideértve a jóváhagyás nem helytálló adatokon alapuló megadását is ;

Módosítás 313

Rendeletre irányuló javaslat

89 cikk – 2 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ca)	a kijelölésre vonatkozó követelményeknek a műszaki szolgálatok általi nem megfelelő teljesítése;

Módosítás 354

Rendeletre irányuló javaslat

89 cikk – 2 bekezdés – c b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

cb)

amennyiben a megfelelőséggel kapcsolatos ellenőrzések és vizsgálatok vagy alternatív eszközök segítségével megállapítást nyer, hogy a jármű, alkotóelem, rendszer vagy önálló műszaki egység nem felel meg az e rendeletben megállapított típusjóváhagyási követelményeknek vagy a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusok bármelyikének, vagy hogy a típusjóváhagyást nem helytálló adatok alapján adták meg.

Módosítás 314

Rendeletre irányuló javaslat

89 cikk – 3 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)	jóváhagyás-köteles járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek jóváhagyás nélkül való forgalmazása, vagy dokumentumok és jelölések e szándékkal történő meghamisítása.

b)	jóváhagyás-köteles járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek jóváhagyás nélkül való forgalmazása, vagy dokumentumok , megfelelőségi nyilatkozatok, jogszabályban előírt táblák vagy jóváhagyási jelek e szándékkal történő meghamisítása.

Módosítás 315

Rendeletre irányuló javaslat

89 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A tagállamok évente beszámolnak a Bizottságnak az általuk kiszabott szankciókról .	(5) A tagállamok a kiszabott büntetésekről értesítést küldenek a 25. cikk alapján létrehozott online adatbázis részére. Az értesítésre a büntetés kiszabását követő egy hónapon belül sort kell keríteni .

Módosítás 355

Rendeletre irányuló javaslat

89 cikk – 5 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5a) Amennyiben megállapítást nyer, hogy a jármű, alkotóelem, rendszer vagy önálló műszaki egység nem felel meg az e rendeletben megállapított típusjóváhagyási követelményeknek vagy a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusok bármelyikének, a gazdasági szereplőknek felelősséggel kell tartozniuk az érintett jármű tulajdonosa felé a nem megfelelés vagy visszahívás következtében okozott kárért.

Módosítás 316

Rendeletre irányuló javaslat

90 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Amennyiben a 9. cikk (1) és (4) bekezdésében vagy az 54. cikk (1) bekezdésében említett, a Bizottság által végzett megfelelőség-ellenőrzés valamely jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység esetében az e rendeletben meghatározott követelményeknek való meg nem felelést tár fel, a Bizottság közigazgatási bírságot szabhat ki e rendelet megsértéséért az érintett gazdasági szereplőre. Az előírt közigazgatási bírságoknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A bírságoknak arányosaknak kell lenniük az uniós piacon nyilvántartásba vett nem megfelelő járművek számával vagy az uniós piacon forgalomba hozott, nem megfelelő rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek számával.

Amennyiben a 9. cikk (1) és (4) bekezdésében vagy az 54. cikk (1) bekezdésében említett, a Bizottság által vagy a 8. cikk (1) bekezdésében említett piacfelügyeleti hatóságok által végzett megfelelőség-ellenőrzés valamely jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység esetében az e rendeletben meghatározott követelményeknek való meg nem felelést tár fel, a Bizottság közigazgatási bírságot szabhat ki e rendelet megsértéséért az érintett gazdasági szereplőre. Az előírt közigazgatási bírságoknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A bírságoknak arányosaknak kell lenniük az uniós piacon nyilvántartásba vett nem megfelelő járművek számával vagy az uniós piacon forgalomba hozott, nem megfelelő rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek számával.

Módosítás 317

Rendeletre irányuló javaslat

90 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A Bizottság által kiszabott közigazgatási bírságok nem szabhatók ki a tagállamok által az ugyanazon jogsértések miatt a 89. cikkel összhangban kiszabott szankciókkal együtt , és nem megfelelő járművenként, rendszerenként, alkotóelemenként vagy önálló műszaki egységenként nem haladhatják meg a 30 000 EUR összeget.	A Bizottság által kiszabott közigazgatási bírságok nem szabhatók ki a tagállamok által az ugyanazon jogsértések miatt a 89. cikkel összhangban kiszabott szankciókkal együtt.
	A Bizottság által kiszabott közigazgatási bírságok nem megfelelő járművenként, rendszerenként, alkotóelemenként vagy önálló műszaki egységenként nem haladhatják meg a 30 000 EUR összeget.

Módosítás 318

Rendeletre irányuló javaslat

91 cikk – 1 bekezdés – 3 a pont (új)

715/2007/EK rendelet

5 cikk – 2 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	3a. Az 5. cikkben a (2) bekezdés a c) pontot követően a következő albekezdésekkel egészül ki:
	„Az e rendelet vagy a (EU) 2016/646 rendelet által meghatározott kibocsátáscsökkentési alapstratégiát (BES), kibocsátáscsökkentési segédstratégiát (AES) vagy hatástalanító berendezést alkalmazó jármű EU-típusjóváhagyását kérelmező gyártóknak a típusjóváhagyó hatóság rendelkezésére kell bocsátaniuk minden olyan információt – többek között műszaki indokolást –, amely a típusjóváhagyó hatóság által ésszerűen elvárható segítség annak meghatározásához, hogy a kibocsátáscsökkentési alapstratégia vagy a kibocsátáscsökkentési segédstratégia hatástalanító berendezés-e, továbbá alkalmazható-e eltérés a hatástalanító berendezésekre vonatkozó, e cikkben meghatározott tilalom tekintetében.
	A jóváhagyó hatóság nem adhatja meg az EU-típusjóváhagyást mindaddig, amíg értékelését el nem végezte, és meg nem állapította, hogy a járműtípus nincsen felszerelve tiltott hatástalanító berendezéssel e cikk és a 692/2008/EK rendelet értelmében.”

Módosítás 345

Rendeletre irányuló javaslat

91 cikk – 1 bekezdés – 6 pont

715/2007/EK rendelet

11a cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ba)	a valós vezetési feltételek mellett meghatározott tüzelőanyag- és CO2-kibocsátási értékeket a nyilvánosság számára elérhetővé fogják tenni.

Módosítás 346

Rendeletre irányuló javaslat

91 cikk – 1 bekezdés – 6 a pont (új)

715/2007/EK rendelet

14 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	6a. A rendelet a következő 14a. cikkel egészül ki:
	„14a. cikk
	Felülvizsgálat
	Az Unión belüli levegőminőség javítása és a környezeti levegő minőségére vonatkozó uniós határértékek betartása, valamint a WHO által ajánlott szintek elérése érdekében a Bizottság felülvizsgálja az I. mellékletben meghatározott kibocsátási határértékeket, és adott esetben javaslatot terjeszt elő az uniós piacon forgalomba hozott valamennyi M1 és N1 kategóriájú járműre 2025-ig alkalmazandó, új, technológiasemleges kibocsátási határértékek tekintetében.”

Módosítás 319

Rendeletre irányuló javaslat

XII melléklet – 1 pont – második oszlop

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Egység	Egység
1 000	1 500
0	0
1 000	1 500
0	1 500
0	0
0	0

Módosítás 320

Rendeletre irányuló javaslat

XII melléklet – 2 pont – második oszlop

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Egység	Egység
100	250
250	250
2016. október 31-ig 500	2016. október 31-ig 500
2016. november 1-jétől 250	2016. november 1-jétől 250
250	250
500	500
250	250

Módosítás 321

Rendeletre irányuló javaslat

XIII melléklet – I rész – táblázat

A Bizottság által javasolt szöveg

Sorszám	A tétel leírása	Követelmény	A vizsgálat menete	Jelölési előírások	Csomagolási előírások
1	[…]
2
3

Módosítás

Sorszám	A tétel leírása	Követelmény	A vizsgálat menete	Jelölési előírások	Csomagolási előírások
1	Kipufogógáz-katalizátorok és betéteik	NOx-kibocsátások	EURO szabványok	Járműtípus és -kivitel
2	Turbófeltöltők	CO2- és NOx-kibocsátások	EURO szabványok	Járműtípus és -kivitel
3	A turbófeltöltőktől eltérő üzemanyag- / levegőkeverék-kompressziós rendszerek	CO2- és NOx-kibocsátások	EURO szabványok	Járműtípus és -kivitel
4	Dízel részecskeszűrők	PM	EURO szabványok	Járműtípus és -kivitel

Módosítás 322

Rendeletre irányuló javaslat

XVIII melléklet – 2 pont – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2.	Hozzáférés a jármű OBD-információihoz és a járműjavítási és -karbantartási információkhoz

(A magyar változatot nem érinti.)

Módosítás 323

Rendeletre irányuló javaslat

XVIII melléklet – 2 pont – 2.8 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2.8.

Az 595/2009/EK rendelet hatálya alá eső kategóriákba tartozó járművek esetében a 2.6.2 pont tekintetében, amennyiben a gyártó az ISO 22900 szabványnak (Modulrendszerű kommunikációs interfész járművekhez – MVCI) és az ISO 22901 szabványnak (Nyílt diagnosztikai adatcsere – ODX) megfelelő diagnosztikai eszközöket és mérőműszereket használ a saját franchise-rendszerű hálózatán belül, az ODX fájlokat a független gazdasági szereplők számára a gyártó weboldalán keresztül kell elérhetővé tenni.

2.8.

A 2.6.2 pont tekintetében, amennyiben a gyártó az ISO 22900 szabványnak (Modulrendszerű kommunikációs interfész járművekhez – MVCI) és az ISO 22901 szabványnak (Nyílt diagnosztikai adatcsere – ODX) megfelelő diagnosztikai eszközöket és mérőműszereket használ a saját franchise-rendszerű hálózatán belül, az ODX fájlokat a független gazdasági szereplők számára a gyártó weboldalán keresztül kell elérhetővé tenni.

Módosítás 324

Rendeletre irányuló javaslat

XVIII melléklet – 2 pont – 2.8 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2.8a.

A jármű fedélzeti diagnosztikai rendszere, a diagnosztika, a járműjavítás és -karbantartás céljából a járműadatok közvetlen áramlását a 83. sz. ENSZ EGB-előírás XI. melléklete 1. függelékének 6.5.1.4. pontjában és a 49. sz. ENSZ EGB-előírás 9B. mellékletének 4.7.3. szakaszában meghatározott szabványos adatátviteli csatlakozón keresztül kell elérhetővé tenni.

Módosítás 325

Rendeletre irányuló javaslat

XVIII melléklet – 6 pont – 6.1 pont – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Egy, a független gazdasági szereplők számára könnyen hozzáférhető adatbázisban rendelkezésre kell bocsátani a jármű minden olyan alkatrészére vonatkozó információt, amelyet a járműgyártó beépített a jármű-azonosító szám, valamint bármely esetleges további feltétel, például a tengelytáv, a motorteljesítmény, a felszereltségi szint vagy a választható tartozékok alapján meghatározható járműbe, és amely az eredeti alkatrész termékazonosító száma alapján kicserélhető a járműgyártó által a hivatalos szervizpartnereinek, márkakereskedőinek vagy harmadik félnek kínált pótalkatrészekkel.

Egy, a független gazdasági szereplők számára hozzáférhető, géppel olvasható és elektronikusan feldolgozható adatbázis formájában rendelkezésre kell bocsátani a jármű minden olyan alkatrészére vonatkozó információt, amelyet a járműgyártó beépített a jármű-azonosító szám, valamint bármely esetleges további feltétel, például a tengelytáv, a motorteljesítmény, a felszereltségi szint vagy a választható tartozékok alapján meghatározható járműbe, és amely az eredeti alkatrész termékazonosító száma alapján kicserélhető a járműgyártó által a hivatalos szervizpartnereinek, márkakereskedőinek vagy harmadik félnek kínált pótalkatrészekkel.

Módosítás 326

Rendeletre irányuló javaslat

XVIII melléklet – 6 pont – 6.3 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

6.3.

A járműinformációkhoz való hozzáférés 70. cikkben említett fóruma meghatározza azokat a paramétereket, amelyekkel a legkorszerűbb módon teljesíthetők ezek a követelmények. A független gazdasági szereplőknek ehhez jóváhagyást és engedélyt kell szerezniük olyan dokumentumok alapján, amelyek igazolják, hogy legális üzleti tevékenységet végeznek, és büntetlen előéletűek.

6.3.

Módosítás 327

Rendeletre irányuló javaslat

XVIII melléklet – 6 pont – 6.4 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

6.4.

Az 595/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó járművek esetében a vezérlőegységek átprogramozását az ISO 22900 -2 , a SAE J2534 vagy a TMC RP1210 B szabványnak megfelelően kell elvégezni , nem jogvédett hardvert használva. Ethernet, soros kábel vagy LAN interfész és más adathordozók, például kompaktlemez (CD), digitális sokoldalú lemez (DVD) vagy szórakoztató- és információs rendszerek (például navigációs rendszerek, telefon) félvezető adattároló eszközei szintén felhasználhatók, de csak akkor, ha nincs szükség jogvédett kommunikációs szoftverek (például illesztőprogramok vagy bővítőmodulok) és hardverek használatára. A gyártóspecifikus alkalmazás és az ISO 22900-2, az SAE J2534 vagy a TMC RP1210B szabványnak megfelelő járműkommunikációs interfészek (VCI) kompatibilitásának igazolására a gyártó vagy felkínálja az egyedi fejlesztésű VCI hitelesítését, vagy rendelkezésre bocsátja a szükséges információkat és bérbe adja az esetleges speciális hardvert, amellyel a VCI gyártója saját maga el tudja végezni a hitelesítést. A hitelesítésért vagy az információkért és hardverért fizetendő díjakra a 67. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételek alkalmazandók.

6.4.	A vezérlőegységek átprogramozását az ISO 22900, az SAE J2534 vagy a TMC RP1210 szabvány szerint kell végezni , nem jogvédett hardvert használva.

Ha az átprogramozást vagy diagnosztikát az ISO 13400 DoIP szabvány alkalmazásával végzik el, teljesíteni kell az első albekezdésben említett szabványok előírásait.

Amennyiben a gyártók további jogvédett kommunikációs protokollokat használnak, a protokoll-leírásokat elérhetővé kell tenni a független gazdasági szereplők számára.

A gyártóspecifikus alkalmazás és az ISO 22900-2, az SAE J2534 vagy a TMC RP1210 szabványnak megfelelő járműkommunikációs interfészek (VCI) kompatibilitásának igazolására a gyártó a típusjóváhagyás megadásától számított hat hónapon belül felkínálja az egyedi fejlesztésű VCI és a vizsgálati környezet hitelesítését, beleértve a kommunikációs protokoll specifikációival és az esetleges speciális hardver bérbeadásával kapcsolatos információkat, amellyel a VCI gyártója saját maga el tudja végezni a hitelesítést. A hitelesítésért vagy az információkért és hardverért fizetendő díjakra a 67. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételek alkalmazandók.

A kapcsolódó megfelelőséget vagy azáltal kell biztosítani, hogy az Európai Szabványügyi Bizottságot (CEN) megbízzák megfelelő megfelelőségi szabványok kidolgozásával, vagy a meglévő szabványokat, például a SAE J2534-3 szabványt használják.

A hitelesítésért vagy az információkért és hardverért fizetendő díjakra a 67. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételek alkalmazandók.

Módosítás 328

Rendeletre irányuló javaslat

XVIII melléklet – 6 pont – 6.8 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

6.8a.

Ha a jármű fedélzeti diagnosztikai információi és a járműjavítási és -karbantartási információk, amelyeket a gyártó a weboldalán közzé tett, nem tartalmaznak olyan konkrét információkat, melyek lehetővé tennék alternatív üzemanyagok használatára utólag alkalmassá tevő rendszerek megfelelő tervezését és gyártását, akkor az alternatív üzemanyagok használatára utólag alkalmassá tevő rendszerek bármely érdekelt gyártójának a rendelkezésére kell bocsátani az 1. mellékletben meghatározott tájékoztató dokumentum 1., 3. és 4. pontjában előírt információkat, ha az ilyen kéréssel közvetlenül megkeresi a gyártót. Az ilyen célú elérhetőségeket egyértelműen fel kell tüntetni a gyártó weboldalán, és az információkat 30 napon belül meg kell adni. Az ilyen információkat csak azon alternatív tüzelőanyagok használatára utólag alkalmassá tevő rendszerek tekintetében kell megadni, amelyek a 115. sz. ENSZ EGB-előírás hatálya alá tartoznak, vagy pedig az alternatív tüzelőanyagok használatára utólag alkalmassá tevő olyan alkatrészek vonatkozásában, amelyek a 115. sz. ENSZ EGB-előírás hatálya alá tartozó rendszer részét képezik, és megadásuk csak olyan kérésre válaszként kötelező, amely egyértelműen megjelöli azt a járműmodellt, amelyhez az információra szükség van, és kifejezetten megerősíti, hogy az információkra a 115. sz. ENSZ EGB-előírás hatálya alá tartozó, alternatív tüzelőanyagok használatára utólag alkalmassá tevő rendszerek vagy alkatrészek fejlesztéséhez van szükség.

Módosítás 329

Rendeletre irányuló javaslat

XVIII melléklet – 7 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

7a.	A járműgyártók webes szolgáltatáson keresztül vagy letölthető formában rendelkezésre bocsátanak egy elektronikus adatkészletet, amely tartalmazza az összes jármű-azonosító számot (vagy a kért alcsoportot) és a járműbe eredetileg beépített, kapcsolódó egyedi specifikációkat és konfigurációkat.

Módosítás 330

Rendeletre irányuló javaslat

XVIII melléklet – 7 b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

7b.	Az elektronikus rendszer biztonságára vonatkozó rendelkezések

7b.1.

Minden kibocsátásszabályozó számítógéppel felszerelt járműnek rendelkeznie kell a gyártó által nem engedélyezett módosításokat megakadályozó funkciókkal. A gyártónak engedélyeznie kell a módosításokat abban az esetben, ha azok a jármű diagnosztizálásához, karbantartásához és javításához, műszaki ellenőrzéséhez, feljavításához vagy javításához szükségesek. Az átprogramozható számítógépes programoknak és működési paramétereknek védetteknek kell lenniük az illetéktelen beavatkozással szemben, és legalább olyan szintű védelmet kell biztosítaniuk, mint a 2001. március 15-i kiadású ISO 15031-7 (1996. októberi SAE J2186) szabvány rendelkezéseinek. Minden kivehető kalibrálási memóriachipet tokozva, leplombált tartóban kell elhelyezni vagy elektronikus algoritmusokkal kell védeni, és biztosítani kell, hogy ezeket csak különleges eszközökkel és eljárásokkal lehessen kicserélni. Csak a kibocsátási kalibrációval vagy a járműlopás elleni védekezéssel közvetlenül kapcsolatos funkciók kaphatnak ilyen védelmet.

7b.2.

A számítógép által kódolt motor üzemi paramétereit csak speciális eszközökkel és eljárásokkal lehet megváltoztatni (pl. forrasztott vagy zárt számítógép-összetevőket, illetve plombált (vagy forrasztott) számítógépházat kell használni).

7b.3.

Mechanikus tüzelőanyag-befecskendező szivattyúval felszerelt kompressziós gyújtású motor esetében a gyártóknak megfelelő intézkedésekkel meg kell akadályozniuk, hogy használat közben illetéktelenül meg lehessen változtatni a maximálisan betölthető tüzelőanyag-mennyiséget.

7b.4.

A gyártó kérheti a jóváhagyó hatóságot, hogy mentesítse a 8. szakasz követelményeinek egyike alól olyan járművek esetében, amelyeknél valószínűleg nem szükséges ilyen védelem. A mentesítési kérelem elbírálásakor a jóváhagyó hatóság által figyelembe veendő kritériumok közé tartozik a teljesítménychipek mindenkori beszerezhetősége, a jármű teljesítőképessége, és a jármű tervezett eladási mennyisége.

7b.5.

A programozható számítástechnikai eszközöket (például elektromosan törölhető, programozható, csak olvasható memória: EEPROM) alkalmazó gyártóknak meg kell akadályozniuk a jogosulatlan átprogramozást. A gyártóknak fejlett manipulálás elleni védelmi stratégiákat és olyan írásvédelmi funkciókat kell használniuk, amelyekhez a gyártó által kezelt külső számítógépen, elektronikusan lehet hozzáférni, és amelyekhez független gazdasági szereplők számára is hozzáférést kell biztosítani a 6.2. szakaszban és a 6.4. pontban említett védelemmel. A manipulálás elleni védelem megfelelő szintjét nyújtó módszereket a jóváhagyó hatóságnak jóvá kell hagynia.

Módosítás 331

Rendeletre irányuló javaslat

XVIII melléklet – 2 függelék – 3.1.1 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3.1.1.

a 49. sz. ENSZ EGB-előírás 9B. mellékletének 4.7.3. szakaszában előírtak mellett a teljes diagnosztikát lehetővé tévő kiegészítő kommunikációs protokollra vonatkozó információrendszer, beleértve a kiegészítő hardver- vagy szoftverprotokollra vonatkozó információkat, a paraméterazonosítást, a továbbítási funkciókat, a diagnosztikai memóriára vonatkozó követelményeket, illetve a hibaállapotokat;

3.1.1.

a 49. sz. ENSZ EGB-előírás 9B. mellékletének 4.7.3. szakaszában és a 83. sz. ENSZ EGB-előírás XI. mellékletének 6.5.1.4. bekezdésében előírtak mellett a teljes diagnosztikát lehetővé tévő kiegészítő kommunikációs protokollra vonatkozó információrendszer, beleértve a kiegészítő hardver- vagy szoftverprotokollra vonatkozó információkat, a paraméterazonosítást, a továbbítási funkciókat, a diagnosztikai memóriára vonatkozó követelményeket, illetve a hibaállapotokat;

Módosítás 332

Rendeletre irányuló javaslat

XVIII melléklet – 2 függelék – 3.1.2 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3.1.2.

részletes információk arról, hogyan kell beszerezni és értelmezni a 49. sz. ENSZ EGB-előírás 9B. mellékletének 4.7.3. szakaszában előírt szabványoknak nem megfelelő valamennyi hibakódot;

3.1.2.

részletes információk arról, hogyan kell beszerezni és értelmezni a 49. sz. ENSZ EGB-előírás 9B. mellékletének 4.7.3. szakaszában és a 83. sz. ENSZ EGB-előírás XI. mellékletének 6.5.1.4. bekezdésében előírt szabványoknak nem megfelelő valamennyi hibakódot;

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0048/2017).

(1a) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/45/EU irányelve (2014. április 3.) a gépjárművek és pótkocsijaik időszakos műszaki vizsgálatáról és a 2009/40/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 127., 2014.4.29., 51. o.).

(1a) Az Európai Parlament és a Tanács 715/2007/EK rendelete (2007. június 20.) a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről (HL L 171., 2007.6.29., 1. o.).

(1a) Az Európai Parlament és a Tanács 1024/2012/EU rendelete (2012. október 25.) a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről és a 2008/49/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (az IMI-rendelet) (HL L 316., 2012.11.14., 1. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i 765/2008/EK rendelete a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

(1a) A Tanács 85/374/EGK irányelve (1985. július 25.) a hibás termékekért való felelősségre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről (HL L 210., 1985.8.7., 29. o.).

(1b) Az Európai Parlament és a Tanács 1999/44/EK irányelve (1999. május 25.) a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól (HL L 171., 1999.7.7., 12. o.).

(1c) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/114/EK irányelve (2006. december 12.) a megtévesztő és összehasonlító reklámról (HL L 376., 2006.12.27., 21. o.).

(1a) A Tanács 1999/37/EK irányelve (1999. április 29.) a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról (HL L 138., 1999.6.1., 57. o.).

(1a) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(26) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1–96. o.)

(28) A Tanács 1999. április 29-i 1999/37/EK irányelve a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról (HL L 138., 1999.6.1., 57. o.).

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/280

P8_TA(2017)0101

Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás mellőzése: a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumok

Az Európai Parlament határozata a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumok megjelenítése, tartalma, felülvizsgálata és módosítása, valamint az ilyen dokumentumok rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettség teljesítése tekintetében meghatározott szabályozástechnikai standardok megállapítása révén történő kiegészítéséről szóló 2017. március 8-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás mellőzéséről (C(2017)01473 – 2017/2602(DEA))

(2018/C 298/23)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság felhatalmazáson alapuló rendeletére (C(2017)01473) (a továbbiakban: a módosított felhatalmazáson alapuló rendelet),

—

tekintettel 2016. szeptember 14-i állásfoglalására a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumok megjelenítése, tartalma, felülvizsgálata és módosítása, valamint az ilyen dokumentumok rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettség teljesítése tekintetében meghatározott szabályozástechnikai standardok megállapítása révén történő kiegészítéséről szóló, felhatalmazáson alapuló, 2016. június 30-i bizottsági rendeletről (C(2016)03999 – 2016/2816(DEA)) (1),

—	tekintettel a Bizottság 2017. március 22-i levelére, melyben kérte a Parlamenttől annak kijelentését, hogy nem emel kifogást a módosított felhatalmazáson alapuló rendelettel szemben,

—	tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság által a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnökéhez intézett 2017. március 28-i levélre,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

—

tekintettel a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló, 2014. november 26-i 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 8. cikke (5) bekezdésére, 10. cikke (2) bekezdésére, 13. cikke (5) bekezdésére és 31. cikkére,

—

tekintettel a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az alkalmazása kezdő napjának tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. december 14-i (EU) 2016/2340 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3),

—

tekintettel az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság, EBA) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 13. cikkére és 10. cikkének (1) bekezdésére, az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság, EIOPA) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5), továbbá az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság, ESMA) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6),

—

tekintettel az európai felügyeleti hatóságok elnökei által a Bizottság 2016. november 10-i kérését követően írt 2016. december 22-i levélre, melyben közlik, hogy módosítani kívánják az EBA, az ESMA és az EIOPA által az 1286/2014/EU rendelet 8. cikkének (5) bekezdése, 10. cikkének (2) bekezdése és 13. cikkének (5) bekezdése alapján közösen benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteket,

—	tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság határozatra irányuló ajánlására,

—	tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (6) bekezdésére,

—	tekintettel arra, hogy az eljárási szabályzata 105. cikke (6) bekezdésének harmadik és negyedik francia bekezdésében említett határidőn belül – amely 2017. április 4-én járt le – nem érkezett kifogás,

mivel a Parlament 2016. szeptember 14-i állásfoglalásában kifogást emelt az 1286/2014/EU rendeletet kiegészítő 2016. június 30-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben, és felhívta a Bizottságot, hogy nyújtson be egy módosított felhatalmazáson alapuló rendeletet, amely kezeli a több lehetőséget kínáló lakossági befektetési csomagtermékek, illetve biztosítási alapú befektetési termékek nem egyértelmű kezelésével, illetve az azzal kapcsolatos aggodalmakat, hogy egyes termékek esetében nem hangsúlyozzák megfelelően, hogy kedvezőtlen forgatókönyvek esetén a lakossági befektetők veszthetnek is pénzt, továbbá hogy nincs részletes útmutatás az „összetettségre utaló figyelmeztetés” használatára vonatkozóan;

mivel 2016. szeptember 14-i állásfoglalásában a Parlament emlékeztetett, hogy a Gazdasági és Monetáris Bizottság elnöke és a Parlament tárgyalócsoportja 2016. június 30-án levelet küldött a Bizottságnak, melyben kérte a Bizottságtól, hogy vizsgálja meg, nem kell-e elhalasztani az 1286/2014/EU rendelet végrehajtását;

C.	mivel a módosított felhatalmazáson alapuló rendelet rendelkezései összhangban állnak a Parlament 2016. szeptember 14-i állásfoglalásában és az azt követően, a módosított felhatalmazáson alapuló rendelet elfogadásának előkészítését célzó informális párbeszéd során meghatározott célokkal;

mivel a módosított felhatalmazáson alapuló rendelet tisztázza, hogy a mögöttes befektetési lehetőségeket tartalmazó, több lehetőséget kínáló lakossági befektetési csomagtermékek, illetve biztosítási alapú befektetési termékek olyan előállítóinak, amelyek átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV), vagy az 1286/2014/EU rendelet 32. cikkében hivatkozott nem ÁÉKBV-alapok, nem kell a lakossági befektetési csomagtermékekre, illetve biztosítási alapú befektetési termékekre vonatkozó minden információt megadniuk, és engedélyezett számukra az ÁÉKBV-kra vonatkozó kulcsfontosságú befektetői információs dokumentumok használata, amelyek megfelelő eszközök a lakossági befektetők részletesebb tájékoztatására a szerződéskötés előtt;

mivel a korábbi rendeletben szereplő három teljesítmény-forgatókönyvet alátámasztó számítások továbbra is történelmi adatokra alapulnak, a módosított felhatalmazáson alapuló rendelet egy negyedik teljesítmény-forgatókönyvet is tartalmaz; mivel a „stresszforgatókönyv” célja a termék azon jelentős kedvezőtlen hatásainak rögzítése, amelyeket nem fed le a jelenlegi „kedvezőtlen forgatókönyv”;

mivel pontosították az összetettségre utaló figyelmeztetés használatát, azon lakossági befektetési csomagtermékek, illetve biztosítási alapú befektetési termékek esetében írva elő annak alkalmazását, amelyek a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv és a biztosítási termékek értékesítéséről szóló (EU) 2016/97 irányelv értelmében „összetett termékek”;

mivel a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum javasolt „Milyen termékről van szó?” című szakasza módosult, és a „Milyen kockázatai vannak a terméknek, és mit kaphatok cserébe?” című szakasza tartalmazza a biztosítási alapú befektetési termékek biometrikus összetevőivel kapcsolatos adminisztratív költségek ismertetését;

H.	mivel az (EU) 2016/2340 rendelet 12 hónappal későbbre, 2018. január 1-jére halasztotta el az 1286/2014/EU rendelet hatályba lépését;

kijelenti, hogy a módosított felhatalmazáson alapuló rendelettel szemben nem emel kifogást;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0347.

(2) HL L 352., 2014.12.9., 1. o.

(3) HL L 354., 2016.12.23., 35. o.

(4) HL L 331., 2010.12.15., 12. o.

(5) HL L 331., 2010.12.15., 48. o.

(6) HL L 331., 2010.12.15., 84. o.

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/282

P8_TA(2017)0103

A társasági jog egyes vonatkozásai ***I

Az Európai Parlament 2017. április 5-i jogalkotási állásfoglalása a társasági jog egyes vonatkozásairól szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2015)0616 – C8-0388/2015 – 2015/0283(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás – kodifikáció)

(2018/C 298/24)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2015)0616),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 50. cikkének (1) és (2) bekezdésének g) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0388/2015),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2016. április 27-i véleményére (1),

—	tekintettel a jogszabályszövegek kodifikálásának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodásra (2),

—	tekintettel az eljárási szabályzat 103. és 59. cikkére,

—	tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0088/2017),

A.	mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a szóban forgó javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza;

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot,;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 264., 2016.7.20., 82. o.

(2) HL C 102., 1996.4.4., 2. o.

P8_TC1-COD(2015)0283

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2017. április 5-én került elfogadásra a a társasági jog egyes vonatkozásairól szóló (EU) 2017/… európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel (kodifikált szöveg)

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2017/1132 irányelvvel.)

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/283

P8_TA(2017)0104

A veszélyes és ártalmas anyagokról szóló 2010. évi jegyzőkönyv – a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos szempontok kivételével – megerősítése és az ahhoz való csatlakozás ***

Az Európai Parlament 2017. április 5-i jogalkotási állásfoglalása a veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításával kapcsolatos felelősségről és kártérítésről szóló nemzetközi egyezményhez csatolt 2010. évi jegyzőkönyvnek – a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos szempontok kivételével – a tagállamok által az Európai Unió érdekében történő megerősítéséről és az ahhoz való csatlakozásról szóló tanácsi határozattervezetről (13806/2015 – C8-0410/2015 – 2015/0135(NLE))

(Egyetértés)

(2018/C 298/25)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (13806/2015),

—	tekintettel a veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításával kapcsolatos felelősségről és kártérítésről szóló 1996. évi nemzetközi egyezményre (az „1996. évi HNS-egyezmény”),

—	tekintettel az 1996. évi HNS-egyezményhez csatolt 2010. évi jegyzőkönyvre,

—	tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 100. cikkének (2) bekezdésével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával összhangban előterjesztett egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0410/2015),

—

tekintettel a tagállamoknak a Közösség érdekében történő, a veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításával kapcsolatos felelősségről és kártérítésről szóló 1996. évi nemzetközi egyezmény (a HNS-egyezmény) megerősítésére, illetve az ahhoz való csatlakozásra vonatkozó felhatalmazásáról szóló, 2002. november 18-i 2002/971/EK tanácsi határozatra (1),

—	tekintettel a Bíróság 2014. október 14-i véleményére (2),

—	tekintettel a tanácsi határozattervezetről szóló, 2016. június 8-i átmeneti állásfoglalására (3),

—	tekintettel az átmeneti állásfoglalás 2016. október 4-i Bizottság általi nyomon követésére,

—	tekintettel a szóban forgó tanácsi határozattervezet megfelelő jogalapjáról a Jogi Bizottság által 2016. február 19-én elfogadott, levél formájában megfogalmazott és a Jogi Bizottság időközi jelentéséhez csatolt véleményre (4) (A8-0191/2016),

—	tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (1) és (4) bekezdésére, valamint 108. cikkének (7) bekezdésére,

—	tekintettel a Jogi Bizottság ajánlására (A8-0076/2017),

egyetért a veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításával kapcsolatos felelősségről és kártérítésről szóló nemzetközi egyezményhez csatolt 2010. évi jegyzőkönyvnek – a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos szempontok kivételével – a tagállamok által az Európai Unió érdekében történő megerősítésével és az ahhoz való csatlakozással;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 337., 2002.12.13., 55. o.

(2) A Bíróság 1/13. sz., 2014. október 14-i véleménye, ECLI:EU:C:2014:2303.

(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0259.

(4) PE576.992.

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/284

P8_TA(2017)0105

A veszélyes és ártalmas anyagokról szóló 2010. évi jegyzőkönyvnek a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés tekintetében történő megerősítése és az ahhoz való csatlakozás ***

Az Európai Parlament 2017. április 5-i jogalkotási állásfoglalása a veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításával kapcsolatos felelősségről és kártérítésről szóló nemzetközi egyezményhez csatolt 2010. évi jegyzőkönyvnek – a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos szempontok tekintetében – a tagállamok által az Európai Unió érdekében történő megerősítéséről és az ahhoz való csatlakozásról szóló tanácsi határozattervezetről (14112/2015 – C8-0409/2015 – 2015/0136(NLE))

(Egyetértés)

(2018/C 298/26)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (14112/2015),

—	tekintettel a veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításával kapcsolatos felelősségről és kártérítésről szóló 1996. évi nemzetközi egyezményre („1996. évi HNS-egyezmény”),

—	tekintettel az 1996. évi HNS-egyezményhez csatolt 2010. évi jegyzőkönyvre,

—	tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 81. cikkével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0409/2015),

—	tekintettel a Szerződésekhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyvre,

—

tekintettel a tagállamoknak a Közösség érdekében történő, a veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításával kapcsolatos felelősségről és kártérítésről szóló 1996. évi nemzetközi egyezmény (a HNS egyezmény) megerősítésére, illetve az ahhoz való csatlakozásra vonatkozó felhatalmazásáról szóló, 2002. november 18-i 2002/971/EK tanácsi határozatra (1),

—	tekintettel a Bíróság 2014. október 14-i véleményére (2),

—	tekintettel a tanácsi határozattervezetről szóló, 2016. június 8-i átmeneti állásfoglalására (3),

—	tekintettel az átmeneti állásfoglalás 2016. október 4-i Bizottság általi nyomon követésére,,

—	tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (1) és (4) bekezdésére, valamint 108. cikkének (7) bekezdésére,

—	tekintettel a Jogi Bizottság ajánlására (A8-0078/2017),

egyetért a veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításával kapcsolatos felelősségről és kártérítésről szóló nemzetközi egyezményhez csatolt 2010. évi jegyzőkönyvnek – a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos szempontok tekintetében – a tagállamok által az Európai Unió érdekében történő megerősítésével és az ahhoz való csatlakozással;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 337., 2002.12.13., 55. o.

(2) A Bíróság 1/13. sz., 2014. október 14-i véleménye, ECLI:EU:C:2014:2303.

(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0260.

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/285

P8_TA(2017)0106

A Schengeni Információs Rendszer területén elfogadott schengeni vívmányoknak a Horvátországban történő alkalmazása *

Az Európai Parlament 2017. április 5-i jogalkotási állásfoglalása a Schengeni Információs Rendszer területén elfogadott schengeni vívmányoknak a Horvát Köztársaságban történő alkalmazásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2017)0017 – C8-0026/2017 – 2017/0011(NLE))

(Konzultáció)

(2018/C 298/27)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0017),

—	tekintettel a 2011. december 9-i csatlakozási okmány (1) 4. cikkének (2) bekezdésére, amelynek alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0026/2017),

—	tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8-0073/2017),

jóváhagyja a Bizottság javaslatát;

felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 112., 2012.2.24., 21. o.

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/286

P8_TA(2017)0107

Orvostechnikai eszközök ***II

Az Európai Parlament 2017. április 5-i jogalkotási állásfoglalása az orvostechnikai eszközökről, a 2001/83/EK irányelv, a 178/2002/EK rendelet és az 1223/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 90/385/EGK és a 93/42/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából első olvasatban kialakított tanácsi álláspontról (10728/4/2016 – C8-0104/2017 – 2012/0266(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)

(2018/C 298/28)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (10728/4/2016 – C8-0104/2017),

—	tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. február 14-i véleményére (1),

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2012)0542) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára (2),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 67a. cikkére,

—	tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A8-0068/2017),

egyetért a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjával;

megállapítja, hogy a jogalkotási aktust a Tanács álláspontjának megfelelően elfogadták;

utasítja elnökét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogalkotási aktust;

utasítja főtitkárát, hogy miután megbizonyosodott arról, hogy minden eljárást megfelelően lefolytattak, írja alá a jogalkotási aktust, és a Tanács főtitkárával egyetértésben gondoskodjon annak kihirdetéséről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 133., 2013.5.9., 52. o.

(2) 2014. április 2-án elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0266.

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/287

P8_TA(2017)0108

In vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök ***II

Az Európai Parlament 2017. április 5-i jogalkotási állásfoglalása az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről, valamint a 98/79/EK irányelv és a 2010/227/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából első olvasatban kialakított tanácsi álláspontról (10729/4/2016 – C8-0105/2017 – 2012/0267(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)

(2018/C 298/29)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (10729/4/2016 – C8-0105/2017),

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. február 14-i véleményére (1),

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2012)0541) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára (2),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 67a. cikkére,

—	tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A8-0069/2017),

egyetért a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjával;

tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatait;

megállapítja, hogy a jogalkotási aktust a Tanács álláspontjának megfelelően elfogadták;

utasítja elnökét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikke (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogalkotási aktust;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 133., 2013.5.9., 52. o.

(2) 2014. április 2-án elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0267.

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

A Bizottság nyilatkozata az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről szóló rendelet 4. cikkében foglalt, a genetikai vizsgálatok tekintetében történő tájékoztatással és tanácsadással kapcsolatos rendelkezésekről

Legkésőbb öt évvel a rendelet alkalmazásának kezdő napját követően és a rendelet 111. cikkében előírt, a 4. cikk alkalmazásának felülvizsgálata keretében a Bizottság jelentést készít a tagállamok 4. cikkben foglalt, a genetikai vizsgálatok tekintetében történő tájékoztatásra és tanácsadásra vonatkozó kötelezettségek végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatairól. A Bizottság a különböző gyakorlatokról elsősorban a rendelet kettős célkitűzésének, nevezetesen a magas szintű betegbiztonságnak, valamint a belső piac zökkenőmentes működésének garantálása fényében fog beszámolni.

A Bizottság nyilatkozata az életvezetési és jólléti célokból alkalmazott genetikai vizsgálatokról

Az életvezetési és jólléti célokból alkalmazott genetikai vizsgálatok tekintetében a Bizottság hangsúlyozza, hogy a nem orvosi rendeltetésű eszközök – ideértve az egyének egészségtudatos viselkedését, egészségi állapotát, életminőségét és jóllétét közvetlenül vagy közvetve javító eszközöket – nem tartoznak az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről szóló rendelet 2. cikkének (Fogalommeghatározások) hatálya alá. A Bizottság ennek ellenére a tagállamok piacfelügyeleti tevékenységei alapján nyomon kívánja követni azon konkrét biztonsági kérdéseket, amelyek az ilyen eszközök használatával összefüggésben állhatnak.

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/289

P8_TA(2017)0109

Pénzpiaci alapok ***I

Az Európai Parlament 2017. április 5-i jogalkotási állásfoglalása a pénzpiaci alapokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013)0615 – C7-0263/2013 – 2013/0306(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2018/C 298/30)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0615),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0263/2013),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Központi Bank 2014. május 21-i véleményére (1),

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. december 10-i véleményére (2),

—

tekintettel az illetékes bizottság által jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2016. december 7-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0041/2015),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot (3);

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 255., 2014.8.6., 3. o.

(2) HL C 170., 2014.6.5., 50. o.

(3) Ez az álláspont lép a 2015. április 29-én elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0170).

P8_TC1-COD(2013)0306

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2017. április 5-én került elfogadásra a pénzpiaci alapokról szóló (EU) 2017/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2017/1131 rendelettel.)

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/290

P8_TA(2017)0110

Az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztató ***I

Az Európai Parlament 2017. április 5-i jogalkotási állásfoglalása az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2015)0583 – C8-0375/2015 – 2015/0268(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2018/C 298/31)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2015)0583),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0375/2015),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Központi Bank 2016. március 17-i véleményére (1),

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2016. március 16-i véleményére (2),

—	a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2016. december 20-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A8-0238/2016),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot (3);

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 195., 2016.6.2., 1. o.

(2) HL C 177., 2016.5.18., 9. o.

(3) Ez az álláspont lép a 2016. szeptember 15-én elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0353.

P8_TC1-COD(2015)0268

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2017. április 5-én került elfogadásra az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2017/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2017/1129 rendelettel.)

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/291

P8_TA(2017)0111

A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret ***

Az Európai Parlament 2017. április 5-i jogalkotási állásfoglalása a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom rendelet módosítására irányuló tanácsi rendelet tervezetéről (14942/2016 – C8-0103/2017 – 2016/0283(APP))

(Különleges jogalkotási eljárás – egyetértés)

(2018/C 298/32)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatra (COM(2016)0604),

—	tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom rendelet módosítására irányuló tanácsi rendelettervezetre (14942/2016) és az arra vonatkozó tanácsi helyesbítésre (14942/2016 COR2),

—	tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312. cikkével, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0103/2017),

—	tekintettel a Tanács 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáról szóló, 2017. március 7-i elvi megállapodására (1),

—	tekintettel „A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret választások utáni felülvizsgálatának előkészítése: a Parlament észrevételei a Bizottság javaslatát megelőzően” című, 2016. július 6-i állásfoglalására (2),

—	tekintettel a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáról szóló, 2016. október 26-i állásfoglalására (3),

—	tekintettel a rendelettervezetről szóló, 2017. április 5-i nem jogalkotási állásfoglalására (4),

—	tekintettel eljárási szabályzata 86. cikkére, valamint 99. cikkének (1) és (4) bekezdésére,

—	tekintettel a Költségvetési Bizottság ajánlására (A8-0110/2017),

egyetért a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom rendelet módosítására irányuló, jelen állásfoglaláshoz mellékelt tanácsi rendelet tervezetével;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) 7030/2017 és 7031/2017 COR1.

(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0309.

(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0412.

(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0112.

MELLÉKLET

Tervezet: a Tanács (EU, Euratom) 2017/… rendelete a 2013–2014-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom rendelet módosításáról

(E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a végleges jogi aktussal, az (EU) 2017/1123 tanácsi rendelettel.)

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/293

P8_TA(2017)0113

A rendkívüli tartalék igénybevétele

Az Európai Parlament 2017. április 5-i állásfoglalása a rendkívüli tartalék igénybevételéről szóló (EU) 2015/435 határozat módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2016)0607 – C8-0387/2016 – 2016/2233(BUD))

(2018/C 298/33)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0607 – C8-0387/2016),

—	tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 6. és 13. cikkére,

—	tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra (2), és különösen annak 14. pontjára,

—	tekintettel a Tanács 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáról szóló, 2017. március 7-i elvi megállapodására (3),

—	tekintettel a rendkívüli tartalék igénybevételéről szóló, 2014. december 17-i (EU) 2015/435 európai parlamenti és tanácsi határozatról szóló javaslatra (4),

—	tekintettel a rendkívüli tartalék 2014. évi igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló, 2014. december 17-i állásfoglalására (5),

—

tekintettel „A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret választások utáni felülvizsgálatának előkészítése: a Parlament észrevételei a Bizottság javaslatát megelőzően” című, 2016. július 6-i állásfoglalására (6) és a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáról szóló, 2016. október 26-i állásfoglalására (7),

—	tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0104/2017),

mivel 2014-ben az Európai Parlament és a Tanács 3 168 233 715 EUR összegű kifizetési előirányzat formájában mozgósította a rendkívüli tartalékot; mivel a rendkívüli tartalék igénybevétele magában foglalt 350 millió EUR összeget a speciális eszközök céljára történő kifizetések kezeléséről szóló megállapodás létrejöttéig;

B.	mivel a határozat értelmében 2 818 233 715 EUR összeg ellentételezésére kerül sor a 2018–2020-as időszakra, valamint a Bizottság felkérést kapott, hogy kellő időben terjesszen elő javaslatot a fennmaradó 350 millió EUR összegre vonatkozóan;

C.	mivel a többéves pénzügyi keret félidős értékelése/felülvizsgálata keretében benyújtott középtávú kifizetési előrejelzés szerint a 2018–2020-as időszakban várhatóan nehezen lesznek tarthatók az éves kifizetési felső határok;

D.	mivel a 2017-re vonatkozó költségvetésben a kifizetési felső határ alatti, 9,8 milliárd EUR összegű mozgástér lehetővé teszi a 2014-ben igénybe vett teljes összeg ellentételezését;

üdvözli a Bizottságnak a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata részeként tett javaslatát;

úgy véli, hogy a 2014-ben igénybe vett teljes 2 818 233 715 EUR összegnek a 2017-es költségvetés kifizetési felső határból történő ellentételezése nagyobb rugalmasságot biztosít majd a többéves pénzügyi keret második felére, és elő fogja segíteni egy újabb kifizetési válság elkerülését;

hangsúlyozza, hogy a fennmaradó 350 millió EUR összeg ellentételezésből való kizárása megerősíti a Parlament régóta fenntartott azon álláspontját, hogy a speciális eszközökre vonatkozó kifizetési előirányzatokat a többéves pénzügyi keret felső határain túlmenően kell bevezetni a költségvetésbe;

üdvözli a Tanács által a mellékelt határozathoz adott elvi megállapodást, amely összhangban áll a Parlament értelmezésével;

jóváhagyja a jelen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá ezt a határozatot, valamint gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és annak mellékletét a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.

(2) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(3) 7030/2017 és 7031/2017 COR1.

(4) HL L 72., 2015.3.17., 4. o.

(5) HL C 294., 2016.8.12., 65. o.

(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0309.

(7) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0412.

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

a rendkívüli tartalék igénybevételéről szóló (EU) 2015/435 határozat módosításáról

(E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a végleges jogi aktussal, az (EU) 2017/1331határozattal.)

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/296

P8_TA(2017)0114

A 2018-as pénzügyi évre tervezett bevételek és kiadások – I. szakasz – Európai Parlament

Az Európai Parlament 2017. április 5-i állásfoglalása az Európai Parlament 2018-as pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól (2017/2022(BUD))

(2018/C 298/34)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikkére,

—	tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre (2),

—	tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra (3),

—	tekintettel az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeknek a módosításáról szóló, 2013. október 22-i 1023/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4),

—	tekintettel az Európai Parlament 2017-es pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, 2016. április 14-i állásfoglalására (5),

—	tekintettel az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről szóló tanácsi álláspontról szóló, 2016. október 26-i állásfoglalására (6),

—	tekintettel a költségvetési eljárás keretében az egyeztetőbizottság által jóváhagyott, az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének közös szövegtervezetéről szóló, 2016. december 1-i állásfoglalására (7),

—	tekintettel a Parlament 2018-as pénzügyi évre vonatkozó előzetes költségvetési javaslattervezetének kidolgozása céljából a főtitkár által az Elnökséghez továbbított jelentésre,

—	tekintettel az Elnökség által 2017. április 3-án, az eljárási szabályzat 25. cikkének (7) bekezdése és 96. cikkének (1) bekezdése értelmében elkészített, előzetes költségvetési javaslattervezetre,

—	tekintettel a Költségvetési Bizottság által az eljárási szabályzat 96. cikkének (2) bekezdése értelmében elkészített költségvetési javaslattervezetre,

—	tekintettel eljárási szabályzata 96. és 97. cikkére,

—	tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0156/2017),

A.	mivel ez az eljárás az új jogalkotási ciklusban kezdeményezett harmadik teljes költségvetési eljárás és a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret ötödik eljárása;

mivel a 2018. évi költségvetés – a főtitkár jelentésében javasoltak szerint – előkészítés alatt áll, figyelembe véve az V. fejezet felső határának a 2017-es összeghez képest történt növelését, ami nagyobb keretet tesz lehetővé a növekedés és a beruházások terén, valamint lehetővé teszi a megtakarítások elérését célzó és a hatékonyság javítására törekvő szakpolitikák végrehajtásának folytatását;

mivel a főtitkár hét kiemelt célkitűzést javasolt a 2018. évi költségvetésre vonatkozóan, nevezetesen: a 2019-es választásokat előkészítő kommunikációs kampány elindítása, a meghozott biztonsági intézkedések megerősítése, a többéves ingatlanprojektek folytatása, befektetés a digitalizálásba és az eljárások számítógépesítésébe, az ír nyelv teljes jogú hivatalos nyelvként való bevezetéséhez szükséges intézkedések végrehajtásának folytatása, a Brexit lehetséges hatásainak elemzése és a közlekedés zöld megközelítésének ösztönzése;

D.	mivel az előzetes költségvetési javaslattervezetnek a főtitkár által a 2018. évi költségvetés számára javasolt szintje 1 971 883 373 EUR, ami 3,26 %-os átfogó növekedést jelent a 2017-es költségvetéshez képest, valamint a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret V. fejezetének 19,06 %-át teszi ki;

E.	mivel a főtitkár további 47,6 millió eurós rendkívüli beruházást javasolt a biztonsági projektek megerősítéséhez, az ADENAUER épület projektjével kapcsolatos lízingdíjak kifizetéséhez, illetve a 2019-es választásokat előkészítő kommunikációs kampány elindításához;

F.	mivel a költségvetés közel 68 %-a indexált kiadás, amely elsősorban a képviselőknek és a személyzetnek a személyzeti szabályzat értelmében az ágazatspecifikus indexálás vagy az inflációs ráta szerint kiigazított javadalmazására és juttatásaira, valamint épületekre van előirányozva;

mivel az Európai Parlament „Nők az Európai Parlamentben” című, 2017. március 8-án, a nemzetközi nőnap alkalmából kiadott jelentése nemek közötti egyensúlyhiányt mutat a Parlament vezető beosztásaiban, mivel a Parlament főtitkárhelyettesi beosztását és főigazgatói pozícióinak 83,3 %-át töltik be férfiak és 16,7 %-át nők, a Parlament igazgatói pozícióinak 70,2 %-át töltik be férfiak és 29,8 %-át nők, és az osztályvezetői pozíciók 65,9 %-át töltik be férfiak és 34,1 %-át nők;

mivel az Európai Unió Alapjogi Chartája kötelezi a tagállamokat a nyelvi sokszínűség tiszteletben tartására, és tiltja a nyelvi alapú megkülönböztetést, így biztosítva a jogot minden uniós polgár számára, hogy az Unió 24 hivatalos nyelve közül bármelyiket használja az uniós intézményekkel való levelezés során, amelyek kötelesek ugyanazon a nyelven válaszolni;

mivel a Parlament 2016-os pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, 2015. április 29-i állásfoglalásában (8) már hangsúlyozta, hogy a 2016. évi költségvetést reális alapokra kell helyezni, és a költségvetési fegyelem, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelve kell kialakítani;

J.	mivel a Parlament mint költségvetési hatóság hitelessége nagymértékben azon képességétől függ, hogy saját kiadásait kézben tartsa;

K.	mivel a Parlament hitelessége nagymértékben azon képességétől függ, hogy uniós szinten fejlessze a demokráciát;

Általános keret

hangsúlyozza, hogy a Parlament költségvetésének a 2018. évi költségvetésben való részesedését az V. fejezet alatti összegek 20 %-ában kell maximálni; megállapítja, hogy a 2018-as költségvetési javaslat szintje 18,88 %-os, ami alacsonyabb, mint a 2017-es érték (19,26 %), és az elmúlt tizenöt évben az V. fejezet legalacsonyabb részesedése;

, a Parlament 2017-es pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló 2016. április 14-i állásfoglalásának 15. bekezdése, valamint az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről szóló tanácsi álláspontról szóló, fent említett 2016. október 26-i állásfoglalásának 98. bekezdése értelmében, amelyek megkövetelik, hogy először a 2018-as pénzügyi év költségvetési eljárása során a Parlament költségvetése megállapításának módszere a jelenlegi igények alapján történjen, nem pedig egy együttható-rendszer alapján, felszólít e kérések teljesítésére;

megjegyzi, hogy a rendkívüli beruházásokra és kiadásokra 2018-ban ugyanúgy 47,6 millió eurót különítettek el, mint 2017-ben; úgy véli, hogy a 2019-es kommunikációs kampányt rendkívüli kiadásnak kellene tekinteni;

megjegyzi, hogy a 2019-es választásokat előkészítő kommunikációs kampányhoz kapcsolódó előirányzatok 75 %-ára vonatkozó kérelmet a 2018-as előzetes költségvetési javaslattervezet tartalmazza, mivel a legtöbb szerződést 2018-ban fogják aláírni;

kiemeli, hogy a Parlament költségvetésének túlnyomó részét jogszabályi vagy szerződéses kötelezettségek írják elő, és éves indexálás alá esik;

támogatja a 2018-as költségvetési javaslat szintjéről 2017. március 28-án az Elnökséggel létrejött megállapodást; az Elnökség eredeti álláspontjához képest 18,4 millió euróval csökkenti a kiadások szintjét; 2018. évi költségvetési javaslatának szintjét 1 900 873 000 euróban határozza meg, ami a 2017-es költségvetéshez képest 2,3 %-os növekedést jelent;

hangsúlyozza, hogy a Parlament fő feladatai a jogalkotás, a polgárok képviselete és a többi intézmény munkájának ellenőrzése;

kiemeli a Parlament szerepét az európai politikai tudatosság építésében és az Unió értékeinek támogatásában;

hangsúlyozza, hogy megtakarításokra van szükség a főtitkár javaslatához képest, valamint határozottan ösztönözni kell minden, a közpénzek hatékonyabb felhasználására törekvő erőfeszítést;

Átláthatóság és hozzáférhetőség

10.

üdvözli a Költségvetési Bizottság kérésére az Európai Parlament 2017-es pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, 2016. április 14-i állásfoglalásában (9) adott választ – amelyet az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről szóló tanácsi álláspontról szóló állásfoglalásában (10) megismételt –, a közép- és hosszú távú költségvetési tervezés vonatkozásában, beleértve a beruházások egyértelmű megkülönböztetését a Parlament működése és jogszabályi kötelezettségei kapcsán felmerülő operatív kiadásoktól (többek között bérleti díjak és beszerzések);

11.

üdvözli a Parlament tervezett bevételeit és kiadásait megállapító eljárásokkal foglalkozó munkacsoport létrehozását; megjegyzi, hogy a Parlament felszólított az eljárási szabályzatnak a belső költségvetési eljárások vonatkozásában történő további felülvizsgálatának fontolóra vételére (11); hangsúlyozza, hogy az Elnökség és a Költségvetési Bizottság tagjainak időben és érthetően megfogalmazott, valamint kellően részletezett releváns információkat kell kapniuk a költségvetési javaslatra vonatkozó eljárásról annak érdekében, hogy az Elnökség és a Költségvetési Bizottság a Parlament költségvetésének helyzetét és igényeit mutató átfogó kép birtokában hozhasson döntéseket;

12.

megismétli a főtitkárhoz intézett azon felhívását, hogy tegyen javaslatot arra, hogyan lehetne a költségvetést a Parlament honlapján részletes, érthető és felhasználóbarát módon közzétenni annak érdekében, hogy valamennyi polgár jobban megérthesse a Parlament tevékenységeit, prioritásait és az ezekből következő kiadási trendeket;

13.

úgy véli, hogy a látogatócsoportok jelentik az egyik kulcsfontosságú eszközt a polgárok parlamenti tevékenységekkel kapcsolatos tudatosságának fokozásához; üdvözli a látogatócsoportokra vonatkozó felülvizsgált szabályokat, és úgy véli, hogy a pénzeszközök hűtlen kezelésének kockázata csökkent az új, szigorúbb szabályok végrehajtása miatt; ennek fényében felkéri az Elnökséget, a tájékoztatási és kommunikációs politikával foglalkozó munkacsoportjával együtt, hogy vizsgálja felül a képviselői látogatócsoportok előirányzatait, figyelembe véve az utóbbi évek inflációs rátáit, amelyek következésképpen növelték e látogatások költségeit; úgy véli, hogy bár azok az összegek nem arra szolgálnak, hogy a látogatócsoportok részéről felmerült valamennyi költséget fedezzék, hanem inkább támogatásnak tekintendők, nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy a fedezett költségek aránya csökkenni fog, ha a juttatást nem igazítják ki az inflációnak megfelelően; arra kéri az Elnökséget, hogy vegye figyelembe, hogy ez az eltérés aránytalanul érinti a kevésbé jómódú társadalmi-gazdasági hátterű látogatócsoportokat, akik nagyon korlátozott saját pénzügyi eszközökkel rendelkeznek;

Biztonság és kiberbiztonság

14.

tudomásul veszi a Parlament biztonságának növelését célzó, az épületekkel, a felszerelésekkel és a személyzettel, a kiberbiztonsággal és a kommunikáció biztonságával kapcsolatos jelenlegi intézkedéseket; kéri a főtitkárt és az Elnökséget, hogy folytassák az átfogó biztonsági koncepció végrehajtását, hogy az további strukturális, operatív és kulturális fejlesztéseket biztosítson a Parlament biztonságában; megismétli annak szükségességét, hogy javítsák a Parlament számára nyújtott informatikai szolgáltatások teljesítményét a személyzet képzésébe való befektetés révén, de a szerződő felek jobb kiválasztása révén is, szolgáltatásaik és informatikai kapacitásuk erőteljesebb értékelése alapján;

15.

úgy véli, hogy a közelmúlt eseményei igazolják annak valószínűségét, hogy az informatikai támadások drámai mértékben megnőttek, és az ilyen támadások mögötti technológiák gyakran meghaladják az ellenük hozott kiberbiztonsági intézkedéseket; úgy véli, hogy az informatikai eszközök fontosakká váltak a képviselők és a személyzet számára munkájuk elvégzéséhez, mindazonáltal ki vannak téve az ilyen támadásoknak; üdvözli ezért a kiberbiztonságnak a Parlament általános stratégiai irányítási keretébe történő beépítését, és úgy véli, hogy ez lehetővé teszi az intézmény számára eszközeinek és információinak jobb védelmét;

16.

sajnálattal állapítja meg, hogy a SECure EMail (SECEM) rendszer bevezetése ellenére a Parlament nem tud más intézményektől korlátozott hozzáférésű és nem minősített tájékoztatókat fogadni; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Parlament nincs abban a helyzetben, hogy önmaga dolgozza ki saját, minősített adatokra vonatkozó rendszerét (CIS), és megjegyzi, hogy tárgyalások folynak más intézményekkel e tárgyban; arra számít, hogy e tárgyalások segíteni fognak azon legjobb eszközök beazonosításában, amelyek lehetővé teszik a Parlament számára, hogy korlátozott hozzáférésű és nem minősített tájékoztatókat kapjon; felkéri a főtitkárt, hogy még a költségvetés 2017. őszi parlamenti olvasata előtt terjesszen a Költségvetési Bizottság elé több információt e tárgyalások legutóbbi fejleményeiről;

17.

üdvözli a további digitalizálásra és számítógépes eljárásokra irányuló erőfeszítéseket; e tekintetben ösztönzi a biztonságos digitális aláírás használatára vonatkozó lehetőségek szélesebb körének bevezetését az adminisztratív eljárásokba annak érdekében, hogy csökkentsék a papírfelhasználást és időt takarítsanak meg;

18.

üdvözli a belga kormány, valamint az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, az Európai Külügyi Szolgálat és más brüsszeli székhelyű intézmények által aláírt, a külső szerződő felek valamennyi uniós intézménybe belépni kívánó személyzetére vonatkozó biztonsági ellenőrzésekről szóló egyetértési megállapodást; felkéri a főtitkárt, hogy vegye fontolóra, hogy tanácsos-e az egyetértési megállapodás alkalmazásának kiterjesztése a tisztviselőkre, a parlamenti asszisztensekre és a gyakornokokra annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a szükséges biztonsági ellenőrzéseket az alkalmazásukat megelőzően;

Ingatlanpolitika

19.

emlékeztet, hogy az utolsó középtávú ingatlanstratégiát 2010-ben fogadta el az Elnökség; tudni szeretné, hogy a Parlament korábbi állásfoglalásai ellenére az Elnökség miért nem készített hosszú távú stratégiát a Parlament épületei vonatkozásában e jogalkotási ciklus során; felkéri a főtitkárt és az alelnököket, hogy mihamarabb, még a költségvetés 2017 őszi parlamenti olvasatát megelőzően nyújtsák be a Költségvetési Bizottsághoz az épületekre vonatkozó új középtávú stratégiát;

20.

megismétli, hogy a költségvetési rendelet 203. cikkét kellőképpen figyelembe vevő egyértelmű, korai információkon alapuló döntéshozatali folyamatra van szükség az ingatlanpolitika területén; e tekintetben több információt kér a WAYENBERG bölcsőde kibővítéséről;

21.

további tájékoztatást kér a Paul Henri Spaak (PHS) épület felújítási projektjéről, különösen független külső vállalkozók véleményét arra vonatkozóan, hogy milyen más lehetőségek vannak a rövid, 25 éves élettartamú épület vonatkozásában; felszólítja a főtitkárt, hogy a lehető leghamarabb mutassa be egy ilyen tanulmány eredményeit a Költségvetési Bizottságnak; hangsúlyozza, hogy a meglévő épület nem teljesíti a parlamenti funkciókat ellátó középületekre vonatkozó statikai követelményeket, amely épületekre magasabb biztonsági szint vonatkozik, és amelyeknek összeomlás nélkül kell ellenállniuk a külső megrázkódtatásoknak; kritizálja, hogy a PHS épület még a modern statikai követelmények minimális normáit sem teljesíti, és megjegyzi, hogy már eddig is több intézkedést kellett tenni az épület stabilitásának garantálása érdekében; ezért sürgeti az elnökséget és a Parlament igazgatását, hogy dolgozzanak a PHS épületre vonatkozó jövőbeli megoldásokon, amelyek biztosítják a jelenlévő személyek életét és egészséges munkakörülményeit; tudomásul veszi a főtitkár által 2018-ban javasolt előirányzatokat a tanulmányok, illetve az előkészítő projektek és munkálatok vonatkozásában, valamint a projektirányítási csapatnak biztosított támogatást; aggodalmának ad hangot a tanulmányokra és a költöztetésekre fordítandó összegekkel kapcsolatos esetleges félreértések miatt; sürgeti az Elnökséget és a főtitkárt, hogy tájékoztassa a Költségvetési Bizottságot minden további lépésről és a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2017. júliusig készítsenek el egy világos költségkimutatást; emlékeztet arra, hogy minden esetben a legkorszerűbb, energiahatékony építészeti megoldásokat kell megvalósítani; felszólít annak értékelésére, hogy a felújítás hogyan fogja befolyásolni a látogatókat és a szemináriumi egységet, valamint a plenáris ülésterem és az egyéb termek és irodák elérhetőségét;

22.

úgy véli, hogy 2018 fontos év lesz a Konrad Adenauer (KAD) épület tekintetében, mivel akkor fognak véget érni a keleti szárny munkálatai és kezdődnek majd el a nyugati szárny munkálatai; aggodalommal jegyzi meg, hogy az e nagyléptékű projekt irányítására elkülönített költségvetést felül kellett vizsgálni a munkálatok haladását nyomon követő csapatok megerősítése érdekében; tudomásul veszi az aktuális ingatlanprojektekhez való hozzájárulás érdekében alkalmazott év végi gyűjtőátcsoportosítás folyamatban lévő gyakorlatát; úgy véli, hogy miközben ez pragmatikus megoldás lehet a kamatkifizetések csökkentésére, mindazonáltal feszültséget okoz a Parlament költségvetésében szereplő ingatlanprojektek átláthatóságában, sőt bizonyos területeken a költségvetés túltervezését ösztönözheti;

23.

felkéri az illetékes alelnököket és a főtitkárt, hogy nyújtsanak be a Költségvetési Bizottságnak egy eredményjelentést és a munkálatok véglegesítéséről szóló becsléseket a KAD épületről;

EMAS

24.

emlékeztet arra, hogy a Parlament vállalta, hogy 2020-ig 2006-hoz képest 30 %-kal csökkenti az egy TME-re eső CO2-kibocsátást;

25.

ezért rendkívül fontosnak tekinti, hogy a Parlament új, nagyobb kihívásokat jelentő, mennyiségi célokat tűzzön ki magának, amelyeket a felelős szolgálatoknak rendszeresen mérniük kell;

26.

emlékeztet a Parlament kötelezettségvállalására az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelvvel kapcsolatban, amely előírja, hogy „az alkalmazandó költségvetési és közbeszerzési szabályok sérelme nélkül a tulajdonukban és használatukban lévő épületekre vonatkozóan betartják ugyanazokat az előírásokat, mint amelyek” az irányelv „5. és 6. cikke alapján a tagállamok központi kormányzatainak épületeire vonatkoznak”, mivel épületeik a figyelem központjában állnak, és mivel azok energiahatékonysága tekintetében vezető szerepet kell játszania; hangsúlyozza, hogy sürgősen meg kell felelni ennek a nyilatkozatnak, legalább a saját hitelessége érdekében az épületek energiahatékonyságára és az energiahatékonysági irányelvekre irányuló, jelenleg folyamatban lévő felülvizsgálatok során;

27.

üdvözli a mobilitási munkacsoport létrehozását, amelynek inkluzív módon, egyértelmű megbízatással kell működnie; hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek meg kell felelnie valamennyi regionálisan alkalmazandó törvénynek a munkahelyeken, ideértve az adott területet is; javasolja a brüsszeli parlamenti helyszínek és a repülőtér között kialakított közvetlen vasúti kapcsolat használatának támogatását; felkéri a felelős szolgálatokat, hogy értékeljék újra saját gépjármű-állományuk összetételét és méretét e háttérrel összevetve; felhívja az Elnökséget, hogy haladéktalanul hozzon létre egy ösztönző rendszert, amely támogatja a kerékpárok használatát az otthon és a munkahely közötti ingázás terén; megjegyzi, hogy ez a rendszer más intézményekben már működik, például az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban;

Kommunikációs kampány a 2019. évi európai választásokhoz

28.

üdvözli a kommunikációs kampányt, mint hasznos eszközt arra, hogy a polgároknak bemutassa az Unió és a Parlament célját; hangsúlyozza, hogy ennek a kampánynak többek között arra kell irányulnia, hogy ismertesse az Európai Unió szerepét, a Parlament hatalmát, annak funkcióit, ideértve a Bizottság elnökének megválasztását is, valamint a polgárok életére gyakorolt hatását;

29.

megjegyzi, hogy a közelgő 2019-es európai választások előtti, a kommunikációs kampánnyal kapcsolatos előkészítő munka megkezdése már idén esedékes; üdvözli, hogy a kommunikációs kampány választásokat megelőző időszaka rövidebb, mint a 2014-es európai választások előtti hároméves időszak;

30.

megjegyzi, hogy a 2019-es választások kommunikációs kampányára vonatkozó kiadás teljes becsült összege 25 millió EUR 2018-ban és 8,33 millió EUR 2019-ben, továbbá azt, hogy 2018-ban magasabb összegű pénzügyi kötelezettségvállalások szükségesek; kiemeli e kommunikációs kampányok jelentőségét, figyelembe véve különösen az Unió jelenlegi helyzetét;

31.

úgy véli, hogy a Kommunikációs Főigazgatóságnak (DG COMM) lépéseket kellene tennie a 2014-es európai választási kampány értékelésében szereplő ajánlások nyomán (12), és osztályonként kell rangsorolnia a kampánycélú adatgyűjtést, előre meghatározott fő mutatókra alapozva azok hatásának mérése érdekében, alaposan megfontolva a 2014-es választások rendkívül alacsony részvételi arányának alapvető okait;

Képviselőkkel kapcsolatos kérdések

32.

üdvözli a Parlament titkárságának, a képviselőcsoportok titkárságainak és a képviselők hivatalainak a képviselők mandátumai betöltésének elősegítése érdekében végzett munkáját; ösztönzi azon szolgáltatások folyamatos fejlesztését, amelyek megerősítik a képviselők azon képességét, hogy ellenőrizzék a Bizottság és a Tanács munkáját, valamint képviseljék a polgárokat;

33.

elismeri az Európai Parlament Kutatószolgálata (EPRS) és a tematikus főosztályok révén a képviselőknek és a bizottságoknak nyújtott tanácsadást és a számukra végzett kutatást; emlékeztet arra, hogy az EPRS és a tematikus főosztályok közötti együttműködés hatékonyságának félidős értékelését az EPRS 2013-as létrehozásakor előírták; emlékeztet a 2016. április 14-i (13) plenáris ülésen elfogadott azon kérésre, hogy készüljön ilyen értékelés és annak eredményeit terjesszék a Költségvetési Bizottság elé; ismét arra kéri a főtitkárt, hogy még a költségvetés 2017. őszi parlamenti olvasata előtt járjon el egy ilyen értékelés elkészítése érdekében, és terjessze a Költségvetési Bizottság elé annak eredményeit; emlékeztet arra, hogy egy ilyen értékelésnek javaslatokat kell tartalmaznia annak biztosítására vonatkozóan, hogy az EPRS által nyújtott támogatás jobban kövesse az egyes tematikus bizottságok fejleményeit, valamint ne legyenek átfedések tevékenységeik között, és hogy ne ösztönözze a szervezeti egységek közötti versenyt; arra számít továbbá, hogy az értékelés részletes információkat fog tartalmazni a külső szakértőkre, külső tanulmányokra és a Parlament kutatási tevékenységeivel kapcsolatos külső támogatásokra vonatkozóan, ideértve a Parlament belső szolgálatai és a külső szolgáltatók által biztosított tanulmányok és szakértők számát és költségeit is; tudomásul veszi az Európai Parlament könyvtára által a középtávú stratégia keretében kidolgozandó négy konkrét projektet, nevezetesen a digitális könyvtárat, a kutatási célú erőforrások növelését, az összehasonlító jog forrásait és a nyitott könyvtárat; úgy véli, hogy e projektek révén javítható a képviselőknek és a személyzetnek nyújtott támogatás, valamint elősegíthető a külső kutatói közösség és a polgárok elérése; megjegyzi e projektek jelentőségét és annak szükségességét, hogy azokat a képviselők és a személyzet által végzett jogalkotási munkába integrálják;

34.

emlékeztet a Parlament által a 2017-es parlamenti költségvetésre vonatkozó eljárásban hozott határozatra, amelynek értelmében a nemzetközi jelbeszédet használó tolmácsszolgálatot kell létrehozni, amely valamennyi plenáris vitát tolmácsol, és felhívja az igazgatást, hogy haladéktalanul hajtsa végre ezt a határozatot;

35.

megjegyzi, hogy a közelmúltban felülvizsgált eljárási szabályzat (14) ülésenként legfeljebb három szavazáshoz kapcsolódó szóbeli indokolást engedélyez a képviselők számára, de továbbra is aggódik az ezek által generált tolmácsolási, valamint az indokolások leirataival kapcsolatos fordítási többletköltségek miatt; sürgeti a főtitkárt, hogy készítsen részletes költségkimutatást a szavazáshoz kapcsolódó szóbeli indoklásokról; jelzi, hogy alternatívák állnak rendelkezésre, úgymint a szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások, valamint rengeteg lehetőség a nyilvános kommunikációra a Parlament épületeiben arra, hogy a képviselők elmagyarázzák a szavazással kapcsolatos álláspontjaikat; átmeneti intézkedésként felszólít arra, hogy a szavazatok szóbeli indoklását a plenáris ülés napirendjében a nap végére illesszék be, a napirenden szereplő egyperces felszólalásokat és egyéb pontokat követően;

36.

emlékeztet a képviselők azon kötelezettségére, hogy értesíteniük kell az igazgatást az érdekeltségi nyilatkozatokban bekövetkezett minden változásról;

37.

nem ért egyet a bútorok cseréjének szükségességével a képviselők és asszisztenseik brüsszeli irodáiban; úgy véli, hogy ezeknek a bútoroknak a többsége megfelelő állapotban van, és így cseréjük nem indokolt; úgy véli, hogy a bútorokat kizárólag akkor kell cserélni, ha ennek megalapozott indoka van;

38.

a kilencedik jogalkotási ciklus előkészítése keretében felhívja a főtitkárt, hogy nyújtson be az Elnökségnek egy pontosabb listát az általános költségtérítés keretében megtéríthető költségekről, emlékeztet a mandátum függetlenségének elvére; hangsúlyozza, hogy azon képviselők számára, akik szeretnék ezt megtenni, lehetséges az általános költségtérítés szerinti kiadási kimutatásaik közzététele a személyes honlapjukon; megismétli az általános költségtérítéssel kapcsolatos nagyobb átláthatóságra vonatkozó felhívást, a parlamenti és tagállami nemzeti küldöttségek bevált gyakorlataira építve; úgy véli, hogy a képviselőknek linkeket kellene megadniuk a Parlament honlapján, amelyeken elérhetővé tennék kiadási kimutatásaikat; megismétli, hogy az általános költségtérítés nagyobb átláthatósága nem tesz szükségessé további személyzetet a Parlament igazgatásában;

39.

hangsúlyozza, hogy a parlamenti asszisztenciára vonatkozó költségvetési sor megfelelő és nem kellene azt a fizetések indexálásán túl növelni;

40.

emlékeztet arra a plenáris ülésen – a fent említett, a Parlament 2017-es tervezetéről szóló, 2016. április 14-i állásfoglalásban – elfogadott kérésre, hogy felül kell vizsgálni a Parlament három munkahelye közötti, az akkreditált parlamenti asszisztensek részéről felmerült, utazásokkal kapcsolatos kiküldetési költségek visszatérítésére vonatkozó szabályokat annak érdekében, hogy azokat a személyzet többi részére vonatkozó szabályokhoz igazítsák, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy mindeddig nem tettek intézkedéseket e tekintetben; felhívja az Elnökséget, hogy további késedelem nélkül foglalkozzon a kérdéssel; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy 2011 óta nem kerültek kiigazításra a jelenlegi kiküldetési költségtérítések felső határértékei az akkreditált parlamenti asszisztensekre vonatkozóan (120/140/160 EUR), és hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek és egyéb alkalmazottak közötti eltérés tovább növekedett legalább 40 %-ra azt követően, hogy bevezették a Tanács által 2016. szeptember 9-én elfogadott új felső határértékeket, amelyeket eddig csak tisztviselőkre alkalmaztak 2016. szeptember 10-től kezdődően; ezért felhívja az Elnökséget, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket ezen egyenlőtlenség orvoslására;

41.

hangsúlyozza, hogy ezen eltérésnek a kiküldetési költségek keretében való kompenzálása nem vonja maga után a parlamenti asszisztenciára vonatkozó költségvetési sor növelését;

42.

felszólít a képviselők utazási költségeire vonatkozó visszatérítések átlátható és megfelelő alkalmazására, és javasolja a turista osztály használatának ösztönzését mind a légi közlekedés, mind a vasúti közlekedés tekintetében;

43.

felhívja az Elnökök Értekezletét és az Elnökséget, hogy fontolják meg újra, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek, bizonyos feltételek mellett, elkísérhessék a képviselőt a hivatalos parlamenti küldöttségekben és kiküldetések alkalmával, amint azt már több képviselő is kérte; úgy véli, hogy a képviselőknek kell eldönteniük, hogy asszisztenseik elkísérjék-e őket a hivatalos küldöttségekben, a parlamenti asszisztenciára rendelkezésükre álló keret használatával;

A személyzettel kapcsolatos kérdések

44.

a 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 27. pontja értelmében – mely szerint a személyi állományt 5 %-kal kell csökkenteni valamennyi intézményben, testületben és ügynökségben 2013 és 2017 között – kiemeli, hogy a 2014 és 2016 között a Parlamentben felmerülő sajátos igények miatt megállapodás jött létre a Tanáccsal az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről (15), amely szerint a Parlament éves létszámcsökkentési intézkedései 2019-ig folytatódnak;

45.

megjegyzi, hogy míg a képviselőcsoportok 2014 óta mentesülnek e létszámcsökkentési intézkedések alól (16), a 2017-es költségvetésre vonatkozó egyeztetési megállapodás a Parlament titkárságának létszámtervét érintő álláshelyek csökkenéséhez vezetett, mert a Tanács nem tartotta tiszteletben a kölcsönös bizalmon alapuló megállapodást;

46.

emlékeztet arra, hogy a 2014-es, 2015-ös, 2016-os és 2017-es pénzügyi év kapcsán hozott határozatokkal összhangban a képviselőcsoportok személyzete mentesül az 5 %-os létszámcsökkentési cél alól;

47.

úgy véli, hogy a Parlament titkárságán 2016-ban megszüntetett 136 álláshely nehézségeket okozhat a parlamenti adminisztráció általi szolgáltatásnyújtásban; felhívja a főtitkárt, hogy nyújtson bővebb információkat a tavalyi év létszámcsökkentési intézkedéseiről, valamint értékelje a költségvetési döntéseknek az intézmény működésére gyakorolt következményeit;

48.

a létszámcsökkentési intézkedések fényében üdvözli az 50 állandó AST álláshely 50 állandó AD álláshellyé történő átalakítására vonatkozó javaslatot, amelynek elhanyagolható költségvetési hatása van; tudomásul veszi továbbá az elnöki kabinetben három ideiglenes AST álláshely három ideiglenes AD álláshellyé történő átalakítására vonatkozó javaslatot;

49.

felhívja az Elnökséget, hogy biztosítsa az akkreditált parlamenti asszisztensek szociális jogainak és nyugdíjjogosultságainak tiszteletben tartását és azt, hogy elérhetővé tegyék a pénzügyi eszközöket, különösen azokat az akkreditált parlamenti asszisztenseket illetően, akiket a parlamenti képviselők megszakítás nélkül alkalmaztak az elmúlt két parlamenti jogalkotási ciklusban; e tekintetben felkéri az adminisztrációt, hogy állítson össze egy javaslatot, amely figyelembe veszi azt a határozatot, hogy 2014-ben előrehozott választást tartsanak, valamint a felvételi eljárásban töltött időt, amikor kiszámítják a személyzeti szabályzatban meghatározott 10 éves szolgálati időszakot;

50.

felhívja az Elnökséget, hogy tegyen javaslatot egy, a képviselők és az akkreditált parlamenti asszisztensek kölcsönös egyetértésén alapuló felmentési eljárásra;

51.

úgy véli, hogy egy olyan időszakban, amikor az uniós intézmények rendelkezésére álló pénzügyi és humán erőforrások várhatóan egyre nagyobb mértékben beszűkülnek, fontos, hogy maguk az intézmények a legalkalmasabb munkatársakat tudják felvenni, és meg is tudják tartani őket az összetett kihívások kezelése érdekében, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés elveivel összhangban;

52.

úgy véli, hogy a tolmácsolás és a fordítás elengedhetetlenek az intézmény működéséhez, és méltányolja a tolmácsok által nyújtott szolgáltatások minőségét és hozzáadott értékét; megismétli a Parlamentnek a fent említett 2016. április 14-i állásfoglalásában kifejezett azon álláspontját, hogy a főtitkár tegyen további racionalizálási javaslatokat, mint például a kérésre végzett fordítás és tolmácsolás kiterjesztése, különösen az Európai Parlament frakcióközi munkacsoportjai számára, a legújabb nyelvi technológiák – mint a tolmácsokat szolgáló segédeszközök – alkalmazásából származó esetleges hatékonysági előnyök megvizsgálása, valamint a tolmácstisztviselőkre vonatkozó keret felülvizsgálata által az erőforrás-hatékonyságra és a produktivitásra gyakorolt hatások értékelése;

53.

üdvözli a Parlament által az ír nyelv 2021. január 1-től teljes jogú hivatalos nyelvként való bevezetése érdekében folyó intézkedéseket; megjegyzi e tekintetben, hogy nem lesz szükség további álláshelyekre 2018-ban; ugyanakkor kéri a főtitkárt, hogy folytassa az ír képviselőkkel való konzultációt az esetleges erőforrás-hatékonyság céljából, a képviselőket megillető jogok veszélyeztetése nélkül;

54.

sürgeti a főtitkárt, hogy építsen a Parlament, a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság között meglévő együttműködési megállapodásra azon egyéb területek feltárása érdekében, amelyeken meg lehetne osztani a háttérirodai funkciókat; emellett felhívja a főtitkárt, hogy készítsen tanulmányt arról, hogy a Parlament, a Bizottság és a Tanács között a háttérirodai funkciók és szolgáltatások terén is létrehozhatók-e szinergiák;

Európai politikai pártok és politikai alapítványok

55.

emlékeztet, hogy az európai politikai pártok és alapítványok hozzájárulnak az európai politikai tudatosság kialakításához és fokozzák a polgárok ismereteit a politikai folyamatok közötti kapcsolatokra vonatkozóan nemzeti és európai szinten;

56.

úgy véli, hogy az egyes európai politikai pártok és egyes politikai alapítványok finanszírozását övező közelmúltbeli viták gyengeségeket tártak fel a meglévő irányítási és kontrollrendszerekben;

57.

úgy véli, hogy az 1141/2014/EU, Euratom rendelet (17) és az 1142/2014/EU, Euratom rendelet (18) hatálybalépése további ellenőrzési mechanizmusokat fog nyújtani, mint például az Európai Politikai Pártok és Európai Politikai Alapítványok Hatóságánál való regisztráció követelménye; úgy véli azonban, hogy van még mit javítani ezen intézkedéseken; megjegyzi, hogy a pártok és alapítványok a 2018-as költségvetési évben fognak az új szabályok szerint elkezdeni finanszírozására pályázni;

58.

kiemeli, hogy egy sor kérdést azonosítottak a jelenlegi társfinanszírozási rendszerrel kapcsolatban, amelyben a pártok és alapítványok parlamenti költségvetésből származó hozzájárulásai és támogatásai nem haladhatják meg a támogatható kiadások 85 %-át, a fennmaradó 15 % pedig saját forrásból fedezendő; megjegyzi például, hogy a tagok hozzájárulásaival és adományaival kapcsolatos hiányosságokat gyakran ellensúlyozzák a természetbeni hozzájárulások;

Egyéb kérdések

59.

tudomásul veszi az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek között folyó párbeszédet; felhív ennek megerősítésére az Európai Parlament és az uniós tagállamok hozzájárulásainak jobb megértése érdekében;

60.

tudomásul veszi a külső tanulmányok és vélemények iránti kérelmet a bizottságok és más politikai szervek munkájának támogatása érdekében a Brexit lehetséges hatásainak elemzése során, ideértve a Parlamentet érintő költségvetési következményeket is; megkérdőjelezi annak szükségességét, hogy külső tanulmányokat és véleményeket kérjenek ahelyett, hogy igénybe vennék a Parlamenten belüli számos kutatási szolgáltatást; hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság Unióból való kilépéséről folyó tárgyalások lezárultáig az Egyesült Királyság az Unió teljes jogú tagja marad, és a tagsággal járó valamennyi jog és kötelezettség érvényben marad; ezért hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyságnak az Unióból való kilépésre vonatkozó döntése valószínűleg nem lesz hatással a Parlament 2018-as költségvetésére;

61.

emlékeztet az európai uniós intézmények székhelyének elhelyezéséről szóló, 2013. november 20-i állásfoglalására (19), amely a Parlament több földrajzi helyszínen való elhelyezkedésének költségét 156 millió és 204 millió EUR közötti összegre, a Parlament költségvetésének 10 %-ára becsülte; kiemeli, hogy a földrajzi szétszórtság környezeti hatása a becslések szerint 11 000–19 000 tonna CO2-kibocsátást jelent; hangsúlyozza, hogy a közvélemény negatívan ítéli meg a több helyszínen való elhelyezkedést, ezért megismétli az egyetlen székhelyre vonatkozó ütemterv iránti felhívását;

62.

emlékeztet a 2017-es pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, fent említett 2016. április 14-i állásfoglalására; kéri az együttműködés megvalósítását televízióállomásokkal, a közösségi médiával és további partnerekkel annak érdekében, hogy létrehozzanak egy képzési célokat szolgáló európai médiaközpontot a fiatal újságírók számára;

63.

felhívja a főtitkárt és az Elnökséget, hogy alakítsák ki a teljesítményalapú költségvetés kultúráját a Parlament igazgatásában a Lean-menedzsment megközelítéssel összhangban annak érdekében, hogy fokozzák a hatékonyságot és a minőséget az intézmény belső munkájában;

o o

64.

elfogadja a 2018-as pénzügyi évre vonatkozó költségvetési javaslatát;

65.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a költségvetési javaslatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(2) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.

(3) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(4) HL L 287., 2013.10.29., 15. o.

(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0132.

(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0411.

(7) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0475.

(8) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0172.

(9) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0132.

(10) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0411.

(11) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0484.

(12) A Deloitte 2015. decemberi tanulmánya.

(13) Lásd a 2016. április 14-i állásfoglalás 22. bekezdését (P8_TA(2016)0132).

(14) 2016. december 13-án elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0484, az eljárási szabályzat 183. cikkének (1) bekezdése.

(15) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0407.

(16) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0437; Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0036; Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0376; Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0411.

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 1141/2014/EU, Euratom rendelete (2014. október 22.) az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról (HL L 317., 2014.11.4., 1. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács 1142/2014/EU, Euratom rendelete (2014. október 22.) a 966/2012/EU, Euratom rendeletnek az európai parlamenti pártok finanszírozása tekintetében történő módosításáról (HL L 317., 2014.11.4., 28. o.).

(19) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0498.

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/306

P8_TA(2017)0115

1/2017. sz. költségvetés-módosítási tervezet, amely az Egyesült Királyságnak, Ciprusnak és Portugáliának szóló támogatás céljából az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéről szóló javaslatot kíséri

Az Európai Parlament 2017. április 5-i állásfoglalása az Európai Unió 2017. évi általános költségvetésére vonatkozó 1/2017. számú, az Európai Unió Szolidaritási Alapjának az Egyesült Királyságnak, Ciprusnak és Portugáliának szóló támogatás céljából történő igénybevételére irányuló javaslatot kísérő költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontról (07003/2017 – C8-0130/2017 – 2017/2018(BUD))

(2018/C 298/35)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

—	tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 41. cikkére,

—	tekintettel az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésére, amelyet 2016. december 1-jén fogadtak el véglegesen (2),

—	tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre (3),

—	tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról (4),

—	tekintettel az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló, 2014. május 26-i 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozatra (5),

—	tekintettel a Bizottság által 2017. január 26-án elfogadott, 1/2017. számú költségvetés-módosítási tervezetre (COM(2017)0046),

—	tekintettel a Tanács által 2017. április 3-án elfogadott és az Európai Parlamenthez 2017. április 3-án továbbított, az 1/2017. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló álláspontra (07003/2017 – C8-0130/2017),

—	tekintettel eljárási szabályzata 88. és 91. cikkére,

—	tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0155/2017),

mivel az 1/2017. számú költségvetés-módosítási tervezet az Európai Unió Szolidaritási Alapja (EUSZA) igénybevételére vonatkozik 71 524 810 EUR értékben az Egyesült Királyságban 2015 decemberétől 2016 januárjáig bekövetkezett áradásokkal, a Cipruson 2015 októbere és 2016 júniusa között bekövetkezett aszállyal és tüzekkel, illetve Portugália Madeira-szigetén 2016 augusztusában bekövetkezett tüzekkel kapcsolatban;

B.	mivel az 1/2017. számú költségvetés-módosítási tervezet célja, hogy e költségvetési kiigazítás hivatalosan is bekerüljön a 2017. évi uniós költségvetésbe;

mivel ennek következtében a Bizottság javasolja a 2017. évi költségvetés módosítását és a 13 06 01. költségvetési jogcím („Segítségnyújtás a tagállamoknak jelentős természeti katasztrófák esetén, amelyek komoly következményekkel járnak az életkörülményekre, a természeti környezetre vagy a gazdaságra”) megemelését;

D.	mivel az Európai Unió Szolidaritási Alapja (EUSZA) a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott speciális eszköz, és a megfelelő kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokat a többéves pénzügyi keret felső határai felett kell szerepeltetni a költségvetésben;

hangsúlyozza az e természeti katasztrófák által sújtott régióknak szánt pénzügyi segítség Szolidaritási Alapon keresztül történő sürgős felszabadításának szükségességét;

tudomásul veszi az 1/2017. sz. költségvetés-módosítási tervezetet, annak a Bizottság által benyújtott formájában;

jóváhagyja az 1/2017. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontot;

utasítja elnökét annak megállapítására, hogy az 1/2017. számú költségvetés-módosítást véglegesen elfogadták, valamint arra, hogy gondoskodjon annak közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(2) HL L 51., 2017.2.28.

(3) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.

(4) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(5) HL L 168., 2014.6.7., 105. o.

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/308

P8_TA(2017)0116

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevétele: EGF/2017/000 TA 2017 – Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére

Az Európai Parlament 2017. április 5-i állásfoglalása az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra (EGF/2017/000 TA 2017 – Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére) irányuló javaslatról (COM(2017)0101 – C8-0097/2017 – 2017/2033(BUD))

(2018/C 298/36)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0101 – C8-0097/2017),

—	tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (EGAA-rendelet) (1),

—	tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 12. cikkére,

—	tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra (3) és különösen annak 13. pontjára,

—	tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (EGF/2016/000 TA 2016 – Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére) szóló, 2016. április 13-i állásfoglalására (4),

—	tekintettel a 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 13. pontjában foglalt háromoldalú egyeztető eljárásra,

—	tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság levelére,

—	tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság levelére,

—	tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0157/2017),

mivel az Unió jogalkotási és költségvetési eszközöket hozott létre annak érdekében, hogy további támogatást nyújtson a világkereskedelem fő strukturális változásainak következményei által sújtott, vagy a globális pénzügyi és gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalóknak, és támogassa újbóli munkaerőpiaci beilleszkedésüket;

mivel az Unió által az elbocsátott munkavállalók részére nyújtott támogatásnak dinamikusnak kell lennie, és azt a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban kell rendelkezésre bocsátani, összhangban a 2008. július 17-i egyeztető ülésen elfogadott európai parlamenti, tanácsi és bizottsági közös nyilatkozattal, és kellően figyelembe véve a 2013. december 2-i intézményközi megállapodást az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) igénybevételéről szóló határozatok elfogadása tekintetében;

mivel az EGAA-rendelet elfogadása tükrözi a Parlament és a Tanács között elért megállapodást, amely szerint újra bevezetik a válsághoz kapcsolódó igénybevétel kritériumát, 60 %-ra növelik a javasolt intézkedések becsült összköltségéhez nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulást, az értékelésre és a jóváhagyásra rendelkezésre álló idő lerövidítése révén növelik az EGAA-kérelmek feldolgozásának hatékonyságát a Bizottságban, a Parlamentben és a Tanácsban, az önálló vállalkozók és a fiatalok bevonásával szélesítik a támogatásra jogosult intézkedések és kedvezményezettek körét, valamint támogatják a saját vállalkozások létrehozását elősegítő kezdeményezéseket;

mivel az EGAA keretében rendelkezésre álló maximális éves költségvetés 150 millió EUR (2011-es árakon), és mivel az EGAA-rendelet 11. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy a Bizottság kezdeményezésére ezen összeg 0,5 %-a (azaz 2017-ben 844 620 EUR) bocsátható rendelkezésre technikai segítségnyújtás céljából az EGAA-rendelet végrehajtásához szükséges előkészületek, nyomon követés, adatgyűjtés és tudásalap létrehozása, az igazgatási és technikai támogatás, valamint tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek, továbbá az audit-, az ellenőrzési és az értékelési tevékenységek finanszírozására;

E.	mivel az Európai Parlament több ízben hangsúlyozta, hogy javítani kell az EGAA, mint az elbocsátott munkavállalók támogatására szolgáló uniós eszköz hozzáadott értékét, hatékonyságát és a kedvezményezettek foglalkoztathatóságát;

F.	mivel a javasolt 310 000 EUR összeg az EGAA keretében 2017-re rendelkezésre álló maximális éves költségvetés mintegy 0,18 %-a, ami 70 000 euróval kevesebb mint 2016-ban;

egyetért azzal, hogy a Bizottság által javasolt intézkedéseket technikai segítségnyújtásként finanszírozzák az EGAA-rendelet 11. cikkének (1) és (4) bekezdésében, valamint 12. cikkének (2), (3) és (4) bekezdésében foglaltakkal összhangban;

üdvözli, hogy az EGAA-ból való technikai segítségnyújtásra irányuló 2017-es finanszírozási kérelem 2016-hoz képest csökkenést mutat; úgy véli, hogy az ilyen kérelmeket az előző években az EGAA-ra fordított összegek százalékos arányaként is értékelni kell, és nem csak azt kell figyelembe venni, hogy az adott évben maximálisan mekkora összeg költhető el;

elismeri a nyomon követés és az adatgyűjtés jelentőségét; emlékeztet arra, hogy milyen fontos a megfelelő formában összegzett, megbízható statisztikai sorozatok könnyű hozzáférhetősége és érthető mivolta; üdvözli a 2017-es kétéves jelentések jövőbeni megjelenését, és kéri ezek széles körben történő nyilvános terjesztését Unió-szerte;

emlékeztet egy minden uniós polgár számára elérhető, az EGAA-nak szentelt honlap jelentőségére; kiemeli, hogy a nyilvánossággal széles körben folytatott kommunikáció során nagyon fontos a többnyelvűség; felhasználóbarátabb webes környezetet szorgalmaz és arra bátorítja a Bizottságot, hogy javítsa kiadványai és audiovizuális tevékenységei tartalmának értékét, ahogyan ezt az EGAA-rendelet 11. cikkének (4) bekezdése előírja;

üdvözli az EGAA-kérelmek szabványosított eljárásán folyamatosan zajló munkát, és azt, hogy az irányító szervek használják az elektronikus adatcsererendszert (SFC 2014), ami lehetővé teszi a kérelmek egyszerűsítését és gyorsabb feldolgozását, továbbá a jelentéstétel javítását; megjegyzi, hogy a Bizottság egy az SCF illetve az ABAC elszámolási és pénzügyi információs rendszer közötti interfész létrehozása révén megkönnyítette az EGAA pénzügyi műveleteit; tudomásul veszi, hogy már csak finomhangolásra és az esetleges változásokhoz igazításra van szükség, ami gyakorlatilag erre a kiadástípusra csökkenti az EGAA hozzájárulását;

tudomásul veszi, hogy az EGAA-nak az SFC2014-be való beépítése már évek óta zajlik, és az EGAA költségvetését terhelő, ezzel kapcsolatos költségek viszonylag magasak; üdvözli a költségek előző évekhez képesti csökkenését, ami azt jelzi, hogy a projekt immár abba a szakaszba ért, hogy csak további finomításokra és kiigazításokra van szükség;

emlékeztet a hálózatépítés és az EGAA-val kapcsolatos információcsere jelentőségére a bevált gyakorlat terjesztése érdekében; ezért egyetért az EGAA-kapcsolattartók szakértői csoportjának két ülése, valamint az EGAA végrehajtásáról szóló két hálózatépítő szeminárium pénzügyi támogatásával; arra számít, hogy ez az információcsere hozzájárul a tagállamokban a sikeres kérelmek arányáról – és különösen a kedvezményezettek újrafoglalkoztatási arányáról – szóló jobb és részletesebb jelentéstételhez;

tudomásul veszi, hogy a Bizottság a technikai segítségnyújtás keretében rendelkezésre álló költségvetésből 70 000 EUR összeget kíván befektetni abba, hogy az EGAA-kapcsolattartók szakértői csoportja két találkozót tartson; tudomásul veszi a Bizottság azon szándékát is, hogy 120 000 EUR összeget beruházzon a tagállamok, az EGAA-t végrehajtó szervek és a szociális partnerek közötti hálózatépítés szemináriumok révén történő előmozdításába; üdvözli, hogy a Bizottság késznek mutatkozott arra, hogy az EGAA-val foglalkozó munkacsoportjának tagjait meghívja a nemrégiben Monsban megrendezett EGAA hálózatépítő szemináriumra; sürgeti a Bizottságot, hogy továbbra is hívja meg a Parlamentet az ilyen ülésekre és szemináriumokra az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti keretmegállapodás (5) vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően;

hangsúlyozza ezenkívül az EGAA-kérelmekben érintett valamennyi féllel – köztük a regionális és helyi szinten érintett szociális partnerekkel – való kapcsolattartás erősítésének szükségességét a lehető legtöbb szinergia megteremtése érdekében; hangsúlyozza, hogy erősíteni kell a nemzeti kapcsolattartó és az ügyekkel foglalkozó regionális vagy helyi partnerek közötti együttműködést, továbbá a kommunikációs és támogatási intézkedéseket, valamint a tájékoztatásokat (belső munkamegosztás, feladatok és felelősségi körök) egyértelművé kell tenni, és azokat minden érintett félnek el kell fogadnia;

10.

jóváhagyja a jelen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

11.

utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá ezt a határozatot, valamint gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

12.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és annak mellékletét a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 347., 2013.12.20., 855. o.

(2) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.

(3) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0112.

(5) HL L 304., 2010.11.20., 47. o.

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről (EGF/2017/000 TA 2017 – Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére)

(E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a végleges jogi aktussal, az (EU) 2017/742 határozattal.)

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/312

P8_TA(2017)0117

Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevétele az Egyesült Királyságnak, Ciprusnak és Portugáliának szóló segítségnyújtás céljából

Az Európai Parlament 2017. április 5-i állásfoglalása az EU Szolidaritási Alapjának az Egyesült Királyságnak, Ciprusnak és Portugáliának szóló segítségnyújtás céljából történő igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2017)0045 – C8-0022/2017 – 2017/2017(BUD))

(2018/C 298/37)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0045 – C8-0022/2017),

—	tekintettel az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, 2002. november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendeletre (1),

—	tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 10. cikkére,

—	tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra (3) és különösen annak 11. pontjára,

—	tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság levelére,

—	tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0154/2017),

üdvözli a döntést, amely kifejezi az Unió szolidaritását a természeti katasztrófák által sújtott uniós polgárokkal és régiókkal;

jóváhagyja a jelen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá ezt a határozatot, valamint gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és annak mellékletét a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 311., 2002.11.14., 3. o.

(2) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.

(3) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Egyesült Királyságnak, Ciprusnak és Portugáliának szóló segítségnyújtás céljából az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéről

(E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a végleges jogi aktussal, az (EU) 2017/741határozattal.)

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/314

P8_TA(2017)0118

A lettországi daktiloszkópiai adatokra vonatkozó automatizált adatcsere *

Az Európai Parlament 2017. április 5-i jogalkotási állásfoglalása a daktiloszkópiai adatokra vonatkozó, Lettországgal való automatizált adatcsere megindításáról és a 2014/911/EU határozat felváltásáról szóló tanácsi végrehajtási határozat tervezetéről (13521/2016 – C8-0523/2016 – 2016/0818(CNS))

(Konzultáció)

(2018/C 298/38)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Tanács tervezetére (13521/2016),

—	tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés az Amszterdami Szerződés által módosított 39. cikkének (1) bekezdésére, valamint az átmeneti rendelkezésekről szóló 36. jegyzőkönyv 9. cikkére, amelyek értelmében a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0523/2016),

—	tekintettel a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozatra (1) és különösen annak 33. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8-0089/2017),

jóváhagyja a Tanács tervezetét;

felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 210., 2008.8.6., 1. o.

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/315

P8_TA(2017)0119

A szlovákiai, portugáliai, lettországi, litvániai, cseh köztársasági, észtországi, magyarországi, ciprusi, lengyelországi, svédországi, máltai és belgiumi DNS-adatokra vonatkozó automatizált adatcsere *

Az Európai Parlament 2017. április 5-i jogalkotási állásfoglalása a DNS-adatokra vonatkozó, Szlovákiával, Portugáliával, Lettországgal, Litvániával, a Cseh Köztársasággal, Észtországgal, Magyarországgal, Ciprussal, Lengyelországgal, Svédországgal, Máltával és Belgiummal való automatizált adatcseréről, valamint a 2010/689/EU, a 2011/472/EU, a 2011/715/EU, a 2011/887/EU, a 2012/58/EU, a 2012/299/EU, a 2012/445/EU, a 2012/673/EU, a 2013/3/EU, a 2013/148/EU, a 2013/152/EU és a 2014/410/EU határozatok felváltásáról szóló tanácsi végrehajtási határozat tervezetéről (13525/2016 – C8-0522/2016 – 2016/0819(CNS))

(Konzultáció)

(2018/C 298/39)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Tanács tervezetére (13525/2016),

—	tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés az Amszterdami Szerződés által módosított 39. cikkének (1) bekezdésére, valamint az átmeneti rendelkezésekről szóló 36. jegyzőkönyv 9. cikkére, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0522/2016),

—	tekintettel a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozatra (1), és különösen annak 33. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8-0091/2017),

jóváhagyja a Tanács tervezetét;

felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 210., 2008.8.6., 1. o.

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/316

P8_TA(2017)0120

A szlovákiai, bulgáriai, franciaországi, cseh köztársasági, litvániai, hollandiai, magyarországi, ciprusi, észtországi, máltai, romániai és finnországi daktiloszkópiai adatokra vonatkozó automatizált adatcsere *

Az Európai Parlament 2017. április 5-i jogalkotási állásfoglalása a daktiloszkópiai adatokra vonatkozó, Szlovákiával, Bulgáriával, Franciaországgal, a Cseh Köztársasággal, Litvániával, Hollandiával, Magyarországgal, Ciprussal, Észtországgal, Máltával, Romániával és Finnországgal való automatizált adatcseréről, valamint a 2010/682/EU, a 2010/758/EU, a 2011/355/EU, a 2011/434/EU, a 2011/888/EU, a 2012/46/EU, a 2012/446/EU, a 2012/672/EU, a 2012/710/EU, a 2013/153/EU, a 2013/229/EU és a 2013/792/EU tanácsi határozat felváltásáról szóló tanácsi végrehajtási határozat tervezetéről (13526/2016 – C8-0520/2016 – 2016/0820(CNS))

(Konzultáció)

(2018/C 298/40)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Tanács tervezetére (13526/2016),

—	tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés az Amszterdami Szerződés által módosított 39. cikkének (1) bekezdésére, valamint az átmeneti rendelkezésekről szóló 36. jegyzőkönyv 9. cikkére, amelyek értelmében a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0520/2016),

—	tekintettel a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozatra (1) és különösen annak 33. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8-0092/2017),

jóváhagyja a Tanács tervezetét;

felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 210., 2008.8.6., 1. o.

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/317

P8_TA(2017)0121

A finnországi, a szlovéniai, a romániai, a lengyelországi, a svédországi, a litvániai, a bulgáriai, a szlovákiai és a magyarországi gépjármű-nyilvántartási adatokra vonatkozó automatizált adatcsere *

Az Európai Parlament 2017. április 5-i jogalkotási állásfoglalása a gépjármű-nyilvántartási adatokra vonatkozó, Finnországgal, Szlovéniával, Romániával, Lengyelországgal, Svédországgal, Litvániával, Bulgáriával, Szlovákiával és Magyarországgal való automatizált adatcseréről, valamint a 2010/559/EU, a 2011/387/EU, a 2011/547/EU, a 2012/236/EU, a 2012/664/EU, a 2012/713/EU, a 2013/230/EU, a 2013/692/EU és a 2014/264/EU határozatok felváltásáról szóló tanácsi végrehajtási határozat tervezetéről (13529/2016 – C8-0518/2016 – 2016/0821(CNS))

(Konzultáció)

(2018/C 298/41)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Tanács tervezetére (13529/2016),

—	tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés az Amszterdami Szerződés által módosított 39. cikkének (1) bekezdésére, valamint az átmeneti rendelkezésekről szóló 36. jegyzőkönyv 9. cikkére, amelyek értelmében a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0518/2016),

—	tekintettel a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozatra (1) és különösen annak 33. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8-0095/2017),

jóváhagyja a Tanács tervezetét;

felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 210., 2008.8.6., 1. o.

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/318

P8_TA(2017)0122

A máltai, ciprusi és észtországi gépjármű-nyilvántartási adatokra vonatkozó automatizált adatcsere *

Az Európai Parlament 2017. április 5-i jogalkotási állásfoglalása a máltai, a ciprusi és az észtországi gépjármű-nyilvántartási adatokra vonatkozó automatizált adatcseréről, valamint a 2014/731/EU, a 2014/743/EU és a 2014/744/EU határozatok felváltásáról szóló tanácsi végrehajtási határozat tervezetéről (13499/2016 – C8-0519/2016 – 2016/0822(CNS))

(Konzultáció)

(2018/C 298/42)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Tanács tervezetére (13499/2016),

—	tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés az Amszterdami Szerződés által módosított 39. cikkének (1) bekezdésére, valamint az átmeneti rendelkezésekről szóló 36. jegyzőkönyv 9. cikkére, amelyek értelmében a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0519/2016),

—	tekintettel a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozatra (1) és különösen annak 33. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8-0090/2017),

jóváhagyja a Tanács tervezetét;

felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 210., 2008.8.6., 1. o.

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/319

P8_TA(2017)0128

A nagykereskedelmi barangolási piacok ***I

Az Európai Parlament 2017. április 6-i jogalkotási állásfoglalása az 531/2012/EU rendeletnek a nagykereskedelmi barangolási piacokra vonatkozó szabályok tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0399 – C8-0219/2016 – 2016/0185(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2018/C 298/43)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0399),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0219/2016),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2016. október 19-i véleményére (1),

—	a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2017. február 8-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére (A8-0372/2016),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítja, vagy lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 34., 2017.2.2., 162. o.

P8_TC1-COD(2016)0185

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2017. április 6-án került elfogadásra az 531/2012/EU rendeletnek a nagykereskedelmi barangolási piacokra vonatkozó szabályok tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2017/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2017/920 rendelettel.)

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/320

P8_TA(2017)0129

A vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok: Ukrajna ***I

Az Európai Parlament 2017. április 6-i jogalkotási állásfoglalása a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanács rendeletre irányuló javaslatról (Ukrajna) (COM(2016)0236 – C8-0150/2016 – 2016/0125(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2018/C 298/44)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0236),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 77. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0150/2016),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2017. március 2-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság, valamint a Jogi Bizottság véleményére (A8-0274/2016),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

P8_TC1-COD(2016)0125

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2017. április 6-án került elfogadásra a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendelet módosításáról (Ukrajna) szóló (EU) 2017/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2017/850 rendelettel.)

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/321

P8_TA(2017)0133

Az európai uniós védjegy ***I

Az Európai Parlament 2017. április 27-i jogalkotási állásfoglalása az európai uniós védjegyről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2016)0702 – C8-0439/2016 – 2016/0345(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás – kodifikáció)

(2018/C 298/45)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0702),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 118. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0439/2016),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel a jogszabályszövegek hivatalos egységes szerkezetbe foglalásának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodásra (1),

—	tekintettel eljárási szabályzat 103. és 59. cikkére,

—	tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0054/2017),

A.	mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a szóban forgó javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza;

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 102., 1996.4.4., 2. o.

P8_TC1-COD(2016)0345

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2017. április 27-én került elfogadásra az európai uniós védjegyről szóló (EU) 2017/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel (kodifikált szöveg)

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2017/1001 rendelettel.)

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/322

P8_TA(2017)0134

A higanyról szóló Minamata egyezmény ***

Az Európai Parlament 2017. április 27-i jogalkotási állásfoglalása a higanyról szóló Minamata egyezmény Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről (05925/2017 – C8-0102/2017 – 2016/0021(NLE))

(Egyetértés)

(2018/C 298/46)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (05925/2017),

—	tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 192. cikke (1) bekezdésével és 218. cikke (6) bekezdésének második albekezdése a) pontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0102/2017),

—	tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (1) és (4) bekezdésére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

—	tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság ajánlására (A8-0067/2017),

egyetért a higanyról szóló Minamata egyezmény megkötésével;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetének.

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/323

P8_TA(2017)0135

A harmadik országokat érintő hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek *

Az Európai Parlament 2017. április 27-i jogalkotási állásfoglalása az (EU) 2016/1164 irányelvnek a harmadik országokat érintő hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2016)0687 – C8-0464/2016 – 2016/0339(CNS))

(Különleges jogalkotási eljárás – konzultáció)

(2018/C 298/47)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0687),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 115. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0464/2016),

—

tekintettel a holland parlament felsőháza, a holland parlament alsóháza és a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolt véleményekre, melyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

—	tekintettel a cseh felsőház, a német Bundesrat, a spanyol parlament és a portugál parlament által a jogalkotási aktus tervezetéhez fűzött egyéb észrevételekre,

—	tekintettel a feltételes adómegállapításokról és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekről szóló, 2015. november 25-i állásfoglalására (1),

—	tekintettel a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a társaságiadó-politikák Európai Unión belüli átláthatóvá tételéről, összehangolásáról és közelítéséről szóló, 2015. december 16-i állásfoglalására (2),

—	tekintettel a feltételes adómegállapításokról és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i állásfoglalására (3),

—

tekintettel az Írország által az Apple javára végrehajtott SA.38373 (2014/C) (korábbi 2014/NN) (korábbi 2014/CP) állami támogatásról szóló, 2016. augusztus 30-i bizottsági határozatra és a Luxemburg által a McDonald's és az Amazon számára nyújtott állítólagos támogatással kapcsolatos folyamatban lévő bizottsági vizsgálatra,

—	tekintettel a pénzmosás, adókikerülés és adókijátszás tekintetében az uniós jog állítólagos megsértésének és az annak alkalmazása során állítólagosan elkövetett hivatali visszásságoknak a kivizsgálásával foglalkozó vizsgálóbizottság jelenleg is zajló munkájára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére,

—	tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0134/2017),

jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;

felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikke (2) bekezdésének megfelelően;

felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás 1

Irányelvre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)	Az (EU) 2016/1164 irányelv keretrendszert biztosít a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek kezelésére.

(4)	Az (EU) 2016/1164 irányelv olyan első keretrendszert biztosít a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek kezelésére , amely nem számolja fel átfogóan és szisztematikusan a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszereket, és amelynek a hatálya az Európai Unióra korlátozódik .

Módosítás 2

Irányelvre irányuló javaslat

4 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4a)

A BEPS-kezdeményezés a G20-ak vezetői által a 2013. szeptember 5–6-i szentpétervári találkozón elfogadott nyilatkozaton is alapul, amely kifejezi annak biztosítására irányuló törekvésüket, hogy a nyereség utáni adófizetésre a nyereséget hozó gazdasági tevékenység folytatásának és az értékteremtésnek a helyén kerüljön sor. A gyakorlatban ez olyan egységes adózás bevezetését tette volna szükségessé, ahol az adóbevételeket egy felosztási képlet szerint osztják fel a tagállamok között. Ez a cél nem valósult meg.

Módosítás 3

Irányelvre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)

Szabályokat kell megállapítani a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülés átfogó módon történő semlegesítésére. Tekintettel arra, hogy az (EU) 2016/1164 irányelv kizárólag a tagállamok társaságiadó-rendszerei közötti kölcsönhatásból eredő, hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülésre terjed ki, az ECOFIN Tanács 2016. június 20-án nyilatkozatot tett közzé, melyben felkérte a Bizottságot, hogy – a megállapodás 2016 végéig történő elérése érdekében – 2016 októberéig terjesszen elő javaslatot a harmadik országok bevonásával megvalósított hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülésekről annak érdekében, hogy olyan szabályok kerüljenek kialakításra, amelyek összhangban vannak az OECD által az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás elleni cselekvési tervének 2. fellépéséről szóló jelentésében megfogalmazott ajánlások szabályaival, és azoknál nem kevésbé hatékonyak.

(5)

Rendkívül fontos, hogy szabályok kerüljenek megállapításra a hibrid struktúrákat alkalmazó és a fióktelepeket igénybe vevő adókikerülés átfogó módon történő semlegesítésére. Tekintettel arra, hogy az (EU) 2016/1164 irányelv kizárólag a tagállamok társaságiadó-rendszerei közötti kölcsönhatásból eredő, hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülésre terjed ki, az ECOFIN Tanács 2016. június 20-án nyilatkozatot tett közzé, melyben felkérte a Bizottságot, hogy – a megállapodás 2016 végéig történő elérése érdekében – 2016 októberéig terjesszen elő javaslatot a harmadik országok bevonásával megvalósított hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülésekről annak érdekében, hogy olyan szabályok kerüljenek kialakításra, amelyek összhangban vannak az OECD által az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás elleni cselekvési tervének 2. fellépéséről szóló jelentésében megfogalmazott ajánlások szabályaival, és azoknál nem kevésbé hatékonyak.

Módosítás 4

Irányelvre irányuló javaslat

5 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5a)	A hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek hatásait a fejlődő országok nézőpontjából is meg kell vizsgálni, és az Uniónak és tagállamainak törekedniük kell arra, hogy támogatást nyújtsanak a fejlődő országoknak e hatások kezeléséhez.

Módosítás 5

Irányelvre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)

Mivel [ahogy többek között az (EU) 2016/1164 irányelv (13) preambulumbekezdése kifejti] igen fontos további erőfeszítéseket tenni az egyéb – mint például az állandó telephelyeket érintő – hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek ügyében, elengedhetetlen, hogy az említett irányelv a hibrid állandó telephelyet igénybe vevő adókikerülési módszerekre is kiterjedjen.

(6)

Mivel [ahogy többek között az (EU) 2016/1164 irányelv (13) preambulumbekezdése kifejti] igen fontos további erőfeszítéseket tenni az egyéb – mint például az állandó telephelyeket , többek között az önálló adóalanyként figyelmen kívül hagyott állandó telephelyeket érintő – hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek ügyében, elengedhetetlen, hogy az (EU) 2016/1164 irányelv a hibrid állandó telephelyet igénybe vevő adókikerülési módszerekre is kiterjedjen. Az ilyen adókikerülési módszerek kezelése során figyelmet kell fordítani az OECD 2016. augusztus 22-i, az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás elleni cselekvési terv (BEPS) 2. fellépéséről – a fióktelepeket igénybe vevő adókikerülési módszerekről – szóló nyilvános vitatervezetében foglalt, ajánlott szabályokra.

Módosítás 6

Irányelvre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)

Az OECD hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerekre vonatkozó BEPS-jelentésével összhangban lévő átfogó keretrendszer kialakítása érdekében alapvető fontosságú, hogy az (EU) 2016/1164 irányelv a hibrid áthelyezésekre, az importált adókikerülési módszerekre és a kettős adóügyi illetőségen alapuló adókikerülési módszerekre vonatkozóan is tartalmazzon szabályokat annak megakadályozása érdekében, hogy az adózók kihasználják a fennmaradó joghézagokat.

(7)

Az OECD hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerekre vonatkozó BEPS-jelentésével összhangban lévő és annál nem kevésbé hatékony keretrendszer kialakítása érdekében alapvető fontosságú, hogy az (EU) 2016/1164 irányelv hibrid áthelyezésekre és az importált adókikerülési módszerekre vonatkozóan is tartalmazzon szabályokat, valamint kiterjedjen a kettős levonást eredményező módszerek teljes skálájára annak megakadályozása érdekében, hogy az adózók kihasználják a fennmaradó joghézagokat. Ezeket a szabályokat szabványosítani kell, és a lehető legnagyobb mértékben össze kell hangolni a tagállamok között. A tagállamoknak meg kell fontolniuk a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszereket kihasználó adózók elleni szankciók bevezetését.

Módosítás 7

Irányelvre irányuló javaslat

7 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7a)

Szabályokat kell meghatározni annak érdekében, hogy véget vessenek az egyes adójogrendszerekben alkalmazott eltérő adóelszámolási időszakok kihasználása gyakorlatának, amely különbségeket okoz az adóeredményekben. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az adózók minden érintett adójogrendszerben észszerű időn belül nyilatkozzanak a kifizetésekről. A nemzeti hatóságoknak ezenkívül minden olyan okot meg kell vizsgálniuk, amelyből hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszer fakadhat, meg kell szüntetniük az esetleges joghézagokat, és meg kell akadályozniuk az agresszív adótervezést ahelyett, hogy kizárólag az adóbevételek beszedésére összpontosítanának.

Módosítás 8

Irányelvre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8)

Mivel az (EU) 2016/1164 irányelv a tagállamok közötti hibrid struktúrákra vonatkozó szabályokat tartalmaz, helyénvaló, hogy az irányelv a tagállamok és harmadik országok közötti hibrid struktúrákra vonatkozó szabályokat is magában foglaljon. Következésképpen, ezeknek a szabályoknak egy tagállamban társasági adó hatálya alá tartozó valamennyi adózóra alkalmazandónak kell lenniük, ideértve a harmadik országokban adóügyi illetőséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek állandó telephelyeit. Fontos, hogy az irányelv kiterjedjen valamennyi, hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerre, amennyiben legalább az egyik érintett fél egy adott tagállamban a társasági adó hatálya alá tartozó adózó.

(8)

Mivel az (EU) 2016/1164 irányelv a tagállamok közötti hibrid struktúrákra vonatkozó szabályokat tartalmaz, helyénvaló, hogy az irányelv a tagállamok és harmadik országok közötti hibrid struktúrákra vonatkozó szabályokat is magában foglaljon. Következésképpen, ezeknek a szabályoknak egy tagállamban társasági adó hatálya alá tartozó valamennyi adózóra alkalmazandónak kell lenniük, ideértve a harmadik országokban adóügyi illetőséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek állandó telephelyeit. Fontos, hogy az irányelv kiterjedjen valamennyi, hibrid struktúrákat alkalmazó vagy azokhoz kapcsolódó adókikerülési módszerre, amennyiben legalább az egyik érintett fél egy adott tagállamban a társasági adó hatálya alá tartozó adózó.

Módosítás 9

Irányelvre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)	A hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerekre vonatkozó szabályoknak ki kell térniük a két ( vagy több) adójogrendszer közötti egymásnak ellentmondó adószabályokból eredő különbségekre. Ugyanakkor ezek a szabályok nem befolyásolhatják a tagállamok adórendszerének általános jellemzőit.

(9)

Alapvető fontosságú, hogy a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerekre vonatkozó szabályokat az adókikerülési szándékra vonatkozó bizonyítási kötelezettség nélkül automatikusan alkalmazzák, amennyiben valamely kifizetés határokon túlról érkezik, és a fizető fél oldalán levonásra került, és a szabályok kitérjenek a kettős levonásból, a pénzügyi eszközök, a kifizetések vagy a gazdálkodó szervezetek jogi megítélésének eltéréseiből, illetve a kifizetések felosztásának különbségeiből eredő különbségekre. Mivel a hibrid struktúrák kettős levonáshoz vagy beszámítás nélküli levonáshoz vezethetnek, szabályokat kell meghatározni arra vonatkozóan, hogy az érintett tagállam vagy tagadja meg a kifizetés, ráfordítás vagy veszteség beszámítását, vagy pedig kötelezze az adózót arra, hogy a kifizetést számítsa be az adóalapjába.

Módosítás 10

Irányelvre irányuló javaslat

9 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9a)

Állandó telephelyet igénybe vevő adókikerülési módszerekről akkor beszélhetünk, ha az állandó telephely szerinti, illetve a székhely szerinti adójogrendszer eltérő szabályokat alkalmaz a bevételek és kiadások ugyanazon szervezet különböző részei közötti felosztására, és ez eltérésekhez vezet az adófizetési kötelezettség tekintetében. Idetartoznak azok az esetek is, amikor az adófizetési kötelezettségbeli eltérés annak következtében merül fel, hogy az állandó telephelyet a fióktelephely szerinti adójogrendszer jogszabályai értelmében nem veszik figyelembe önálló adóalanyként. Ezek az adófizetési kötelezettségbeli eltérések beszámítás nélküli nem adóztatáshoz, kettős levonáshoz vagy beszámítás nélküli levonáshoz vezethetnek, ezért ki kell őket küszöbölni. Önálló adóalanyként figyelembe nem vett állandó telephely esetén az adózó illetősége szerinti tagállamnak elő kell írnia az adófizető számára azon jövedelem beszámítását, amely máskülönben az állandó telephelynél lenne elszámolandó.

Módosítás 11

Irányelvre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10)

Az arányosság biztosításához fontos, hogy csak azokkal az esetekkel kell foglalkozni, amelyeknél a hibrid struktúrák alkalmazása révén történő adókikerülés jelentős kockázata áll fenn. Éppen ezért az adózó és kapcsolt vállalkozásai közötti hibrid struktúrákat, valamint az adózókkal létrehozott strukturált jogügyletekből származó hibrid struktúrákat kell figyelembe venni.

törölve

Módosítás 12

Irányelvre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11)

A „kapcsolt vállalkozás” fogalmának a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerekre vonatkozó szabályok céljából történő, kellőképpen átfogó meghatározása érdekében a meghatározásnak magában kell foglalnia az olyan gazdálkodó szervezeteket, melyek ugyanazon, számviteli szempontból összevont alapon kezelendő vállalatcsoport részét képezik, az olyan vállalkozásokat, amelyek ügyvezetésében az adózónak jelentős befolyása van, vagy fordítva, az olyan vállalkozásokat, amelyeknek jelentős befolyása van az adózó ügyvezetésében.

törölve

Módosítás 13

Irányelvre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12)

Azokat a különbségeket, amelyek mindenekelőtt a gazdálkodó szervezetek hibriditásával függnek össze, csak abban az esetben kell kezelni, ha a kapcsolt vállalkozások egyike (legalább) tényleges ellenőrzést gyakorol a többi kapcsolt vállalkozás fölött. Következésképpen ezekben az esetekben elő kell írni, hogy egy kapcsolt vállalkozás az adózóban vagy egy másik kapcsolt vállalkozásban, illetőleg az adózó vagy egy másik kapcsolt vállalkozás a kapcsolt vállalkozásban szavazati jog, tőkerészesedés vagy nyereségrészesedésre való jogosultság révén 50 %-os vagy annál nagyobb részesedéssel rendelkezzen.

törölve

Módosítás 14

Irányelvre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15)

Mivel a harmadik országokat érintő hibrid struktúrák kettős levonáshoz vagy beszámítás nélküli levonáshoz vezethetnek , szabályokat kell meghatározni arra vonatkozóan, hogy az érintett tagállam – adott esetnek megfelelően – vagy megtagadja a kifizetés, ráfordítás vagy veszteség beszámítását, vagy pedig kötelezze az adózót arra, hogy a kifizetést számítsa be az adóalapjába.

(15)

Mivel a harmadik országokat érintő hibrid struktúrák több esetben kettős levonáshoz vagy beszámítás nélküli levonáshoz vezetnek , szabályokat kell meghatározni arra vonatkozóan, hogy az érintett tagállam – adott esetnek megfelelően – vagy megtagadja a kifizetés, ráfordítás vagy veszteség beszámítását, vagy pedig kötelezze az adózót arra, hogy a kifizetést számítsa be az adóalapjába.

Módosítás 15

Irányelvre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17)

A hibrid áthelyezések különböző adóügyi megítéléseket eredményezhetnek, amennyiben egy adott pénzügyi eszköznek egy strukturált jogügylet keretében történő áthelyezése eredményeképpen az illető eszköz alaphozamára úgy tekintenek, mint ami egyidejűleg származik legalább két, a jogügyletben részt vevő féltől. A mögöttes hozam az áthelyezett eszközzel kapcsolatos és abból származó jövedelem. Ezen különböző adóügyi megítélés beszámítás nélküli levonáshoz vagy pedig ugyanazon forrásadó két különböző adójogrendszerben történő jóváírásához vezethet. Ezeket a különbségeket ezért meg kell szüntetni. A beszámítás nélküli levonás esetén ugyanazok a szabályok alkalmazandók, mint a beszámítás nélküli levonáshoz vezető, hibrid pénzügyi eszközt igénybe vevő adókikerülés, illetve hibrid gazdálkodó szervezetet igénybe vevő adókikerülés semlegesítése esetén. Kettős adójóváírás esetén az érintett tagállamnak korlátoznia kell az adójóváírásból való részesülést, mégpedig a mögöttes hozamból származó nettó adóköteles jövedelemmel arányosan.

(17)

A hibrid áthelyezések különböző adóügyi megítéléseket eredményezhetnek, amennyiben egy adott pénzügyi eszköz áthelyezése eredményeképpen az illető eszköz alaphozamára úgy tekintenek, mint ami egyidejűleg származik legalább két, a jogügyletben részt vevő féltől. A mögöttes hozam az áthelyezett eszközzel kapcsolatos és abból származó jövedelem. Ezen különböző adóügyi megítélés beszámítás nélküli levonáshoz vagy pedig ugyanazon forrásadó két különböző adójogrendszerben történő jóváírásához vezethet. Ezeket a különbségeket ezért meg kell szüntetni. A beszámítás nélküli levonás esetén ugyanazok a szabályok alkalmazandók, mint a beszámítás nélküli levonáshoz vezető, hibrid pénzügyi eszközt igénybe vevő adókikerülés, illetve hibrid gazdálkodó szervezetet igénybe vevő adókikerülés semlegesítése esetén. Kettős adójóváírás esetén az érintett tagállamnak korlátoznia kell az adójóváírásból való részesülést, mégpedig a mögöttes hozamból származó nettó adóköteles jövedelemmel arányosan.

Módosítás 16

Irányelvre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19)

Az importált adókikerülési módszerek a harmadik országbeli illetőséggel rendelkező felek közötti hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek hatását egy nem hibrid eszköz használatával a tagállam adójogrendszerébe helyezik át, ezáltal aláásva a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülés semlegesítésére irányuló szabályok hatékonyságát. Egy adott tagállamban levonható kifizetés felhasználható egy harmadik országok közötti hibrid struktúrákat alkalmazó strukturált jogügylet részét képező ráfordítás finanszírozására. Ezeknek az importált adókikerülési módszereknek az ellensúlyozásához olyan szabályokat kell bevezetni, melyek nem engedélyezik a kifizetések adóalapból történő levonását, amennyiben az ilyen kifizetésből származó jövedelem közvetlenül vagy közvetetten egy hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszer keretében történő levonással szemben kerül elszámolásra, ami kettős levonáshoz vagy beszámítás nélküli levonáshoz vezet.

(19)

Az importált adókikerülési módszerek a harmadik országbeli illetőséggel rendelkező felek közötti hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek hatását egy nem hibrid eszköz használatával a tagállam adójogrendszerébe helyezik át, ezáltal aláásva a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülés semlegesítésére irányuló szabályok hatékonyságát. Egy adott tagállamban levonható kifizetés felhasználható egy harmadik országok közötti hibrid struktúrákat alkalmazó strukturált jogügylet részét képező ráfordítás finanszírozására. Ezeknek az importált adókikerülési módszereknek az ellensúlyozásához olyan szabályokat kell bevezetni, melyek nem engedélyezik a kifizetések adóalapból történő levonását, amennyiben az ilyen kifizetésből származó jövedelem közvetlenül vagy közvetetten egy hibrid struktúrákat alkalmazó vagy ahhoz kapcsolódó adókikerülési módszer keretében történő levonással szemben kerül elszámolásra, ami kettős levonáshoz vagy beszámítás nélküli levonáshoz vezet.

Módosítás 17

Irányelvre irányuló javaslat

21 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21)

Az irányelv célja, hogy javítsa a belső piac egészének ellenálló képességét a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési gyakorlatokkal szemben. Ezt az egyes tagállamok önállóan nem tudják megfelelően elérni, mivel a nemzeti társaságiadó-rendszerek eltérőek, és az egymástól független tagállami intézkedések csak tovább fokoznák a belső piacnak a közvetlen adózás területén tapasztalható jelenlegi széttagoltságát. Ezáltal a meglévő hiányosságok és torzulások továbbra is fennmaradnának a különböző nemzeti intézkedések közötti kölcsönhatások során. Mindez a koordináció hiányát eredményezné. Ez a célkitűzés – a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek határokon átnyúló jellege miatt, és amiatt, hogy olyan megoldások elfogadására van szükség, amelyek a belső piac egészére érvényesek – uniós szinten jobban megvalósítható. Az Unió ezért az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. A belső piac tekintetében a védelem kötelező szintjének megállapításával ez az irányelv csupán az unióbeli koordináció alapvető szintjének az elérésére törekszik az említett célkitűzés megvalósítása érdekében.

(21)

Az irányelv célja, hogy javítsa a belső piac egészének ellenálló képességét a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési gyakorlatokkal szemben. Ezt az egyes tagállamok önállóan nem tudják megfelelően elérni, mivel a nemzeti társaságiadó-rendszerek eltérőek, és az egymástól független tagállami intézkedések csak tovább fokoznák a belső piacnak a közvetlen adózás területén tapasztalható jelenlegi széttagoltságát. Ezáltal a meglévő hiányosságok és torzulások továbbra is fennmaradnának a különböző nemzeti intézkedések közötti kölcsönhatások során. Mindez a koordináció hiányát eredményezné. Ez a célkitűzés – a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek határokon átnyúló jellege miatt, és amiatt, hogy olyan megoldások elfogadására van szükség, amelyek a belső piac egészére érvényesek – uniós szinten jobban megvalósítható. Az Unió ezért az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket hozhat , egyebek mellett a multinacionális vállalatok adóztatása terén a gazdálkodó szervezetenkénti megközelítésről az egységes megközelítésre való áttérést is beleértve . Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. A belső piac tekintetében a védelem kötelező szintjének megállapításával ez az irányelv csupán az unióbeli koordináció alapvető szintjének az elérésére törekszik az említett célkitűzés megvalósítása érdekében.

Módosítás 18

Irányelvre irányuló javaslat

21 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21a)

Az egyértelmű és hatékony végrehajtás biztosítása érdekében kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek semlegesítésével foglalkozó 2. fellépésről szóló, 2015. évi zárójelentést tartalmazó OECD-kiadványban foglalt ajánlásokkal való összhangnak.

Módosítás 19

Irányelvre irányuló javaslat

23 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(23)	A Bizottság ezen irányelv hatálybalépése után négy évvel értékeli az irányelv végrehajtását, és jelentést tesz arról a Tanácsnak. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot minden olyan információról, amely szükséges a szóban forgó értékeléshez,

(23)	A Bizottság ezen irányelv hatálybalépése után háromévente értékeli az irányelv végrehajtását, és jelentést tesz arról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot minden olyan információról, amely szükséges a szóban forgó értékeléshez.

Módosítás 20

Irányelvre irányuló javaslat

23 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(23a)

A hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek visszaszorítása és az (EU) 2016/1164 irányelv egységes végrehajtásának biztosítása érdekében a tagállamok kötelesek megosztani egymással minden vonatkozó bizalmas információt és bevált gyakorlatot.

Módosítás 21

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – - 1 pont (új)

(EU) 2016/1164 rendelet

1 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	-1. Az 1. cikk az alábbi bekezdéssel egészül ki:
	„A - 9a. cikk minden olyan gazdálkodó szervezetre is alkalmazandó, amelyet valamely tagállam adózás szempontjából átláthatóként kezel.”

Módosítás 22

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – a pont

(EU) 2016/1164 rendelet

2 cikk – 4 pont – 3 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A 4. pont harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A 9. cikk alkalmazásában a kapcsolt vállalkozás fogalma magában foglalja azt a gazdálkodó szervezetet is, amely ugyanazon, pénzügyi beszámoló készítésekor összevont alapon kezelendő vállalatcsoporthoz tartozik, mint az adózó, az olyan vállalkozást, amelynek ügyvezetésében az adózónak jelentős befolyása van, vagy az olyan vállalkozást, amelynek jelentős befolyása van az adózó ügyvezetésében. Amennyiben az adókikerülési módszernek részét képezi egy hibrid gazdálkodó szervezet igénybevétele, a kapcsolt vállalkozás fogalommeghatározása úgy módosul, hogy a 25 százalékos részesedési küszöbértéket tartalmazó követelmény helyébe 50 százalékos részesedési küszöbérték lép”;

törölve

Módosítás 23

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – a a pont (új)

(EU) 2016/1164 rendelet

2 cikk – 4 pont – 3 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

aa)	a 4. pont harmadik albekezdését el kell hagyni;

Módosítás 24

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b pont

(EU) 2016/1164 rendelet

2 cikk – 9 pont – 1 albekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

„9.

hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszer”: egy adózó és egy kapcsolt vállalkozás közötti olyan adóügyi helyzet vagy különböző adóügyi illetőséggel rendelkező felek közötti olyan strukturált jogügylet , amelynek keretében egy pénzügyi eszköz vagy gazdálkodó szervezet jogi megítélésének vagy az állandó telephelyként való kereskedelmi jelenlét kezelésének eltéréséből fakadóan az alábbi eredmények valamelyike megvalósul:

„9.

„hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszer”: egy adózó és egy másik gazdálkodó szervezet közötti olyan adóügyi helyzet , amelynek keretében egy pénzügyi eszköz vagy az eszköz alapján teljesített kifizetés jogi megítélésének eltéréséből , vagy egy hibrid gazdálkodó szervezet vagy az állandó telephely javára teljesített kifizetések vagy egy hibrid gazdálkodó szervezetnél vagy az állandó telephelynél felmerülő kifizetések, ráfordítások vagy veszteségek eltérő elismeréséből, illetve ugyanazon adófizető két része közötti névleges kifizetés eltérő elismeréséből, illetve az állandó telephelyként való kereskedelmi jelenlét eltérő elismeréséből az alábbi eredmények valamelyike megvalósul:

Módosítás 25

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b pont

(EU) 2016/1164 rendelet

2 cikk – 9 pont – 1 albekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)	egy kifizetés adóalapból történő levonására a kifizetés forrása szerinti adójogrendszerben anélkül kerül sor, hogy sor kerülne ugyanazon kifizetésnek az ennek megfelelő adómegállapítási célú beszámítására a másik adójogrendszerben („beszámítás nélküli levonás”);

egy kifizetés adóalapból történő levonására bármely adójogrendszerben – amelyet úgy tekintenek mint ahol a kifizetést teljesítették („a kifizető adójogrendszere”) – anélkül kerül sor, hogy bármely más adójogrendszerben – amelyet úgy tekintenek mint amelybe a kifizetés beérkezett („a kedvezményezett adójogrendszere”) – ugyanazt a kifizetést ennek megfelelő adómegállapítási céllal beszámították volna („beszámítás nélküli levonás”);

Módosítás 26

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b pont

(EU) 2016/1164 rendelet

2 cikk – 9 pont – 1 albekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

az állandó telephelyként való kereskedelmi jelenlét kezelésének eltérése esetén egy adott adójogrendszerben keletkező jövedelem nem adóztatása anélkül, hogy sor kerülne ugyanazon jövedelemnek az ennek megfelelő adómegállapítás céljából történő beszámítására a másik jogrendszerben („beszámítás nélküli nem adóztatás”).

az állandó telephelyként való kereskedelmi jelenlét elismerése terén mutatkozó eltérés esetén egy adott adójogrendszerben keletkező jövedelem nem adóztatása anélkül, hogy sor kerülne ugyanazon jövedelemnek az ennek megfelelő adómegállapítás céljából történő beszámítására a másik jogrendszerben („beszámítás nélküli nem adóztatás”);

Módosítás 27

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b pont

(EU) 2016/1164 rendelet

2 cikk – 9 pont – 1 albekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ca)	hibrid gazdálkodó szervezet vagy állandó telephely részére teljesített, beszámítás nélküli levonáshoz vezető kifizetés, ahol az eltérés az állandó telephely vagy a hibrid gazdálkodó szervezet részére teljesített kifizetések elismerése tekintetében mutatkozó különbségeknek tulajdonítható;

Módosítás 28

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b pont

(EU) 2016/1164 rendelet

2 cikk – 9 pont – 1 albekezdés – c b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

cb)	egy kifizetés egy önálló adóalanyként figyelembe nem vett állandó telephely részére teljesített kifizetés eredményeképpen beszámítás nélküli levonáshoz vezet.

Módosítás 29

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b pont

(EU) 2016/1164 rendelet

2 cikk – 9 pont – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek csak abban az esetben merülnek fel , ha két adójogrendszerben levont ugyanazon kifizetés, felmerülő ráfordítások vagy veszteségek meghaladják a mindkét adójogrendszerben beszámított jövedelem összegét , és ugyanaz a forrásuk .

Egy hibrid gazdálkodó szervezet vagy az állandó telephely kifizetései, ráfordításai vagy veszteségei elismerésének eltéréseiből, illetve ugyanazon adófizető két része közötti valamely névleges kifizetés elismerésének eltéréseiből adódó, hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek csak annyiban merülnek fel, amilyen mértékben a forrásoldali adójogrendszerben ebből adódóan végrehajtott levonást elszámolják egy olyan tétellel szemben , amelyet nem számítanak be egyik adójogrendszerben sem, ahol az adókikerülés felmerült. Amennyiben azonban az említett hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszert eredményező kifizetés egyúttal olyan hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerekhez is vezet, amelyet egy pénzügyi eszköz eltérő jogi megítélése vagy az eszköz alapján teljesített kifizetés eltérő jogi megítélése tesz lehetővé, vagy amely a hibrid gazdálkodó szervezet részére történő kifizetés vagy az állandó telephely elismerése terén mutatkozó eltérések eredménye, a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek csak annak megfelelő mértékben merülnek fel, amilyen beszámítás nélküli levonást eredményez a kifizetés .

Módosítás 30

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b pont

(EU) 2016/1164 rendelet

2 cikk – 9 pont – 3 albekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek magukban foglalják a pénzügyi eszközöknek egy adózót érintő strukturált jogügylet keretében történő áthelyezését is, amely esetben az áthelyezett pénzügyi eszközből származó mögöttes hozamot adózási szempontból úgy kezelik, mint a jogügylet legalább két, különböző adóügyi illetőséggel rendelkező felétől egyidejűleg származó mögöttes hozamot, ami az alábbi helyzetek bármelyikéhez vezethet:

A hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek magukban foglalják a pénzügyi eszközöknek egy adózót érintő áthelyezését is, amely esetben az áthelyezett pénzügyi eszközből származó mögöttes hozamot adózási szempontból úgy kezelik, mint a jogügylet legalább két, különböző adóügyi illetőséggel rendelkező felétől egyidejűleg származó mögöttes hozamot, ami az alábbi helyzetek bármelyikéhez vezethet:

Módosítás 31

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b a pont (új)

(EU) 2016/1164 rendelet

2 cikk – 9 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ba)

a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„9a.	„hibrid gazdálkodó szervezet”: olyan szervezet vagy struktúra, amely egy adott adójogrendszer értelmében adóalanynak minősül, és amelynek jövedelmét vagy kiadásait egy másik adójogrendszer egy vagy több másik személy jövedelmeként vagy kiadásaiként kezeli;

Módosítás 32

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b b pont (új)

(EU) 2016/1164 rendelet

2 cikk – 9 b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

bb)

a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„9b.

„önálló adóalanyként figyelembe nem vett állandó telephely”: olyan struktúra, amelyet a szervezet székhelye szerinti adójogrendszer szabályai értelmében úgy vesznek figyelembe mint amely állandó telephelynek minősíthető, de az állandó telephely helye szerinti adójogrendszer szabályai értelmében nem veszik figyelembe állandó telephelyként;

Módosítás 33

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – c pont

(EU) 2016/1164 rendelet

2 cikk – 11 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

11.

„strukturált jogügylet”: hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerrel járó megállapodás, ahol az eltérés bele van árazva a megállapodás feltételeibe, vagy egy hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszer elérésére kidolgozott megállapodás, kivéve, ha az adózótól vagy egy kapcsolt vállalkozástól észszerűen nem elvárható, hogy tudatában legyen a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszernek, és nem részesedett a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerből eredő adómegtakarítás értékéből.

törölve

Módosítás 34

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – c a pont (új)

(EU) 2016/1164 rendelet

2 cikk – 11 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ca)

a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„11a.

»kifizető adójogrendszere«: az az adójogrendszer, ahol a hibrid gazdálkodó szervezet vagy az állandó telephely székhellyel rendelkezik, vagy ahol a kifizetést teljesítettnek tekintik.”

Módosítás 35

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

(EU) 2016/1164 rendelet

9 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Amennyiben a tagállamok közötti hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek ugyanazon kifizetés, ráfordítás vagy veszteség kettős levonását eredményezik, a levonást csak abban a tagállamban lehet végrehajtani, amelyben a kifizetés, ráfordítás vagy veszteség forrása van .	(1) Amennyiben a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek ugyanazon kifizetés, ráfordítás vagy veszteség kettős levonását eredményezik, a levonást meg kell tagadni a befektető adójogrendszere szerinti tagállamban .
Amennyiben egy tagállamot és egy harmadik országot érintő hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszer ugyanazon kifizetés, ráfordítás vagy veszteség kettős levonását eredményezi , az érintett tagállamnak meg kell tagadnia a kifizetés , ráfordítás vagy veszteség levonását, kivéve, ha ezt a harmadik ország már megtette .	Amennyiben a befektető adójogrendszerében a levonást nem tagadják meg, azt a kifizető adójogrendszerében kell megtagadni. Amennyiben harmadik állam is érintett , az adózó köteles bizonyítani , hogy a harmadik ország megtagadta a levonást .

Módosítás 36

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

(EU) 2016/1164 rendelet

9 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Amennyiben tagállamok közötti hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek beszámítás nélküli levonást eredményeznek, a kifizető adóügyi illetősége szerinti tagállamnak meg kell tagadnia ezen kifizetés levonását .

(2) Amennyiben a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek beszámítás nélküli levonást eredményeznek, az ezen kifizetés tekintetében a kifizető adójogrendszerének minősülő tagállamnak meg kell tagadnia a levonást. Amennyiben a kifizető adójogrendszerében nem tagadják meg a levonást, az érintett tagállamnak elő kell írnia az adózó számára, hogy a kifizetés azon összegét, amely adókikerülést eredményezne, számítsa bele a kedvezményezett adójogrendszerében a jövedelembe .

Amennyiben egy tagállam és egy harmadik ország közötti hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek beszámítás nélküli levonást eredményeznek:

i.	ha a kifizetés forrása egy tagállamban van, az adott tagállam megtagadja a levonást, vagy

ii.	ha a kifizetés forrása egy harmadik országban van, az érintett tagállam előírja az adózó számára a szóban forgó kifizetésnek az adóalapjába történő beszámítását, kivéve, ha a harmadik ország már megtagadta a levonást vagy már előírta a kifizetés adóalapba való beszámítását.

Módosítás 37

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

(EU) 2016/1164 rendelet

9 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Amennyiben egy tagállamok közötti, állandó telephelyet érintő, hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszer beszámítás nélküli nem adóztatást eredményez , az adózó adóügyi illetősége szerinti tagállam előírja az adózó számára, hogy az állandó telephelynek betudható jövedelmet számítsa be az adóalapjába .	(3) Amennyiben a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszer az önálló adóalanyként figyelembe nem vett állandó telephelyet érintő , az adózó adóügyi illetősége szerinti tagállamban adómentes jövedelmet eredményez, ez a tagállam előírja az adózó számára, hogy adóköteles jövedelmébe számítsa be azt a jövedelmet , amely ellenkező esetben az önálló adóalanyként figyelembe nem vett állandó telephelynek lenne betudható .
Amennyiben egy harmadik országban található állandó telephelyet érintő, hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszer beszámítás nélküli nem adóztatást eredményez, az érintett tagállam előírja az adózó számára, hogy a harmadik országban található állandó telephelynek betudható jövedelmet számítsa be az adóalapjába.

Módosítás 38

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

(EU) 2016/1164 rendelet

9 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) A tagállamok megtagadják az adózók általi kifizetések levonását, amennyiben az adott kifizetés tranzakció vagy tranzakciósorozat útján közvetlenül vagy közvetve olyan levonható kiadást finanszíroz, amely hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszert eredményez.

Módosítás 39

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

(EU) 2016/1164 rendelet

9 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) Amennyiben egy adózó által egy harmadik országban található kapcsolt vállalkozás felé teljesített kifizetés közvetlenül vagy közvetetten olyan kifizetéssel, ráfordítással vagy veszteséggel szemben kerül elszámolásra, mely egy hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszer miatt két különböző, Unión kívüli adójogrendszerben levonható, az adózó adóügyi illetősége szerinti tagállam megtagadja az adózó számára a harmadik országban található kapcsolt vállalkozás felé teljesített kifizetésnek az adóalapból történő levonását, kivéve, ha az érintett harmadik országok valamelyike már megtagadta a két különböző jogrendszerben levonható kifizetés, ráfordítás vagy veszteség levonását.

(4) Amennyiben egy adózó által egy harmadik országban található gazdálkodó szervezet felé teljesített kifizetés közvetlenül vagy közvetetten olyan kifizetéssel, ráfordítással vagy veszteséggel szemben kerül elszámolásra, mely egy hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszer miatt két különböző, Unión kívüli adójogrendszerben levonható, az adózó adóügyi illetősége szerinti tagállam megtagadja az adózó számára a harmadik országban teljesített kifizetésnek az adóalapból történő levonását, kivéve, ha az érintett harmadik országok valamelyike már megtagadta a két különböző jogrendszerben levonható kifizetés, ráfordítás vagy veszteség levonását.

Módosítás 40

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

(EU) 2016/1164 rendelet

9 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) Amennyiben egy adózó által egy harmadik országban található kapcsolt vállalkozás felé teljesített levonható kifizetés beszámítása közvetlenül vagy közvetetten olyan kifizetéssel szemben kerül elszámolásra, melyet egy hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszer miatt a kedvezményezett nem számít be az adóalapjába, az adózó adóügyi illetősége szerinti tagállam megtagadja az adózó számára a harmadik országban található kapcsolt vállalkozás felé teljesített kifizetésnek az adóalapból történő levonását, kivéve, ha az érintett harmadik országok valamelyike már megtagadta az adóalapba be nem számított kifizetés levonását.

(5) Amennyiben egy adózó által egy harmadik országban teljesített levonható kifizetés beszámítása közvetlenül vagy közvetetten olyan kifizetéssel szemben kerül elszámolásra, melyet egy hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszer miatt a kedvezményezett nem számít be az adóalapjába, az adózó adóügyi illetősége szerinti tagállam megtagadja az adózó számára a harmadik országban teljesített kifizetésnek az adóalapból történő levonását, kivéve, ha az érintett harmadik országok valamelyike már megtagadta az adóalapba be nem számított kifizetés levonását.

Módosítás 41

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 a pont (új)

(EU) 2016/1164 rendelet

-9 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3a.	A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„-9a. cikk

Fordított hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek

Ha egy valamely tagállamban bejegyzett vagy székhellyel rendelkező hibrid gazdálkodó szervezetben egy vagy több, nem az adott tagállambeli adóügyi illetőségű kapcsolt gazdálkodó szervezetnek nyereségrészesedése van, és ez utóbbi gazdálkodó szervezetek olyan adójogrendszerben vagy adójogrendszerekben találhatók, amelyek a hibrid gazdálkodó szervezetet adóalanynak tekintik, akkor a hibrid gazdálkodó szervezetet e tagállambeli adóügyi illetőségűnek kell tekinteni, és jövedelmét meg kell adóztatni olyan mértékig, amilyen mértékig ezt a jövedelmet nem adóztatják meg az adott tagállam vagy más adójogrendszer adójogszabályai alapján.”

Módosítás 42

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

(EU) 2016/1164 rendelet

9 a cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Amennyiben egy, valamely tagállamban és egy harmadik országban egyaránt adóügyi illetőséggel rendelkező adózó kifizetése, ráfordítása vagy vesztesége az adott tagállam és a harmadik ország jogszabályainak megfelelően mindkét adójogrendszerben levonható az adóalapból, és az adott kifizetés, ráfordítás vagy veszteség az adózó adóügyi illetősége szerinti tagállamban a harmadik országban be nem számított adóköteles jövedelemmel szemben elszámolható, az adózó adóügyi illetősége szerinti tagállam megtagadja a kifizetés, ráfordítás vagy veszteség levonását, kivéve, ha ezt a harmadik ország már megtette.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0408.

(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0457.

(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0310.

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/343

P8_TA(2017)0136

Megállapodás a Dánia és az Europol közötti operatív és stratégiai együttműködésről *

Az Európai Parlament 2017. április 27-i jogalkotási állásfoglalása a Dán Királyság és az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) közötti operatív és stratégiai együttműködésről szóló megállapodás Europol általi megkötésének jóváhagyásáról szóló tanácsi végrehajtási határozat tervezetéről (07281/2017 – C8-0120/2017 – 2017/0803(CNS))

(Konzultáció)

(2018/C 298/48)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Tanács tervezetére (07281/2017),

—	tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 39. cikke (1) bekezdésének az Amszterdami Szerződés által módosított formájára, valamint az átmeneti rendelkezésekről szóló 36. jegyzőkönyv 9. cikkére, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0120/2017),

—	tekintettel az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló, 2009. április 6-i 2009/371/IB tanácsi határozatra (1) és különösen annak 23. cikke (2) bekezdésére,

—	tekintettel az Europol részéről megkötendő megállapodások által érintett harmadik államok és szervezetek jegyzékének megállapításáról szóló, 2009. november 30-i, az (EU) 2017/290 tanácsi végrehajtási határozat (2) által módosított 2009/935/IB tanácsi határozatra (3),

—	tekintettel az Europolnak a partnerekkel fennálló kapcsolataira, többek közt a személyes adatok és minősített adatok cseréjére vonatkozó végrehajtási szabályok elfogadásáról szóló, 2009. november 30-i 2009/934/IB tanácsi határozatra (4) és különösen annak 5. és 6. cikkére,

—	tekintettel az Európai Tanács elnökének, a Bizottság elnökének és Dánia miniszterelnökének 2016. december 15-i nyilatkozatára, amely kiemeli az operatív szükségleteket, valamint a tervezett, az Europol és Dánia közötti megállapodás kivételes és átmeneti jellegét,

—

tekintettel a fent említett nyilatkozatra, amely kiemeli, hogy a javasolt megállapodásnak feltétele, hogy Dánia továbbra is az Unió és a schengeni térség tagja maradjon, hogy Dánia kötelezettséget vállaljon arra, hogy 2017. május 1-jéig teljes mértékben végrehajtja a dán jogban a rendőrségi ügyekben az adatvédelemről szóló (EU) 2016/680 irányelvet (5), és hogy Dánia beleegyezzen az Európai Unió Bírósága joghatóságának alkalmazásába, és elfogadja az európai adatvédelmi biztos illetékességét,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 22. jegyzőkönyvére,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 22. jegyzőkönyvére vonatkozó, 2015. december 3-i dán népszavazás eredményére,

—

tekintettel a 2009/935/IB határozatnak az Europol részéről megkötendő megállapodások által érintett harmadik államok és szervezetek jegyzékének tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi végrehajtási határozatra irányuló tervezetéről szóló, 2017. február 14-i jogalkotási állásfoglalására (6), és különösen az annak (4) bekezdésében megfogalmazott kérésre, amelyben felhív az Europol és a Dánia között a jövőben kötendő megállapodás tekintetében egy ötéves lejárati idő megállapítására, a megállapodás átmeneti jellegének biztosítására egy állandóbb megállapodás megkötése céljából;

—	tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8-0164/2017),

jóváhagyja a Tanács tervezetét;

felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget;

felhívja a Tanácsot és a Bizottságot annak biztosítására, hogy a Dán Királyság és az Europol közötti operatív és stratégiai együttműködésről szóló megállapodás 25. cikke értelmében elvégzendő értékelés keretében az Európai Parlamentet rendszeresen tájékoztassák és konzultáljanak vele, különösen az (EU) 2016/794 rendelet (7) 51. cikkének (1) bekezdése szerint felállítandó Europol közös parlamenti ellenőrző csoporton keresztül;

felszólít minden érintett felet, hogy merítsék ki az elsődleges és másodlagos jog által biztosított valamennyi lehetőséget annak érdekében, hogy Dánia előtt ismét nyitva álljon az Europolban betöltött teljes jogú tagság lehetősége;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és az Europolnak.

(1) HL L 121., 2009.5.15., 37. o.

(2) HL L 42., 2017.2.18., 17. o.

(3) HL L 325., 2009.12.11., 12. o.

(4) HL L 325., 2009.12.11., 6. o.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0023.

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/345

P8_TA(2017)0137

A Számvevőszék egy tagjának kinevezése

Az Európai Parlament 2017. április 27-i határozata Gáll-Pelcz Ildikó a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről (C8-0110/2017 – 2017/0802(NLE))

(Konzultáció)

(2018/C 298/49)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0110/2017),

—	tekintettel eljárási szabályzata 121. cikkére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0166/2017),

A.	mivel a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága értékelte – különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek szempontjából – a javasolt jelölt képességeit;

B.	mivel 2017. április 12-i ülésén a Költségvetési Ellenőrző Bizottság meghallgatta a Tanács számvevőszéki tagjelöltjét;

kedvezően véleményezi a Tanács Gáll-Pelcz Ildikó számvevőszéki taggá történő kinevezésére irányuló javaslatát;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Számvevőszéknek, valamint az Európai Unió többi intézményének és a tagállamok ellenőrző szerveinek.

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/346

P8_TA(2017)0139

A 2017–2020-as időszakra vonatkozó strukturálisreform-támogató program ***I

Az Európai Parlament 2017. április 27-i jogalkotási állásfoglalása a strukturálisreform-támogató program 2017–2020-as időszakra vonatkozó létrehozásáról, valamint az 1303/2013/EU és az 1305/2013/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2015)0701 – C8-0373/2015 – 2015/0263(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2018/C 298/50)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2015)0701),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 175. cikkére és 197. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0373/2015),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2016. március 16-i véleményére (1),

—	tekintettel a Régiók Bizottsága 2016. április 7-i véleményére (2),

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Költségvetési Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Halászati Bizottság valamint a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A8-0374/2016),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 177., 2016.5.18., 47. o.

(2) HL C 240., 2016.7.1., 49. o.

P8_TC1-COD(2015)0263

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2017. április 27-én került elfogadásra a strukturálisreform-támogató program 2017–2020-as időszakra vonatkozó létrehozásáról, valamint az 1303/2013/EU és az 1305/2013/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2017/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2017/825 rendelettel.)

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/347

P8_TA(2017)0140

A kulturális örökség európai éve ***I

Az Európai Parlament 2017. április 27-i jogalkotási állásfoglalása a kulturális örökség európai évéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2016)0543 – C8-0352/2016 – 2016/0259(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2018/C 298/51)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0543),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 167. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0352/2016),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel a Régiók Bizottsága 2016. október 12-i véleményére (1),

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A8-0340/2016),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

jóváhagyja az Európai Parlament és a Tanács ezen állásfoglaláshoz csatolt együttes nyilatkozatát;

tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 88., 2017.3.21., 7. o.

P8_TC1-COD(2016)0259

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2017. április 27-én került elfogadásra a kulturális örökség európai évéről (2018) szóló (EU) 2017/… európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2017/864 határozattal.)

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS EGYÜTTES NYILATKOZATA

A kulturális örökség európai éve (2018) végrehajtására megállapított pénzügyi keretösszeg a határozat 9. cikkével összhangban 8 millió EUR. A kulturális örökség európai éve előkészítésének finanszírozása érdekében 1 millió EUR a 2017-es költségvetésben meglévő forrásokból kerül majd folyósításra. A 2018-as költségvetésben 7 millió EUR összeg lesz majd tartalékként fenntartva a kulturális örökség európai évére és egy költségvetési sorban feltüntetve. Ebből az összegből 3 millió EUR a jelenleg a Kreatív Európa programra előirányzott forrásokból, 4 millió EUR pedig más meglévő forrásokból a prioritások átrendezésével, a meglévő tartaléksávok igénybevétele és a költségvetési hatóság hatásköreinek sérelme nélkül kerül majd felszabadításra.

A BIZOTTSÁG NYILATKOZATA

A Bizottság tudomásul veszi a társjogalkotók megállapodását, amellyel 8 millió EUR pénzügyi keretösszeget határoznak meg a kulturális örökség európai évéről (2018) szóló európai parlamenti és tanácsi határozat 9. cikkében. A Bizottság emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 314. cikkével összhangban az éves költségvetésben szereplő előirányzatok összegének jóváhagyása a költségvetési hatóság előjoga.

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/349

P8_TA(2017)0141

A pénzügyi beszámolás és az audit területén meghatározott tevékenységeket támogató uniós program ***I

Az Európai Parlament 2017. április 27-i jogalkotási állásfoglalása a pénzügyi beszámolás és az audit területén meghatározott tevékenységeket támogató, a 2014–2020 közötti időszakra szóló uniós program létrehozásáról szóló 258/2014/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0202 – C8-0145/2016 – 2016/0110(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2018/C 298/52)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0202),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0145/2016),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2016. május 25-i véleményére (1),

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2017. március 15-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0291/2016),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 303., 2016.8.19., 147. o.

P8_TC1-COD(2016)0110

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2017. április 27-én került elfogadásra a pénzügyi beszámolás és az audit területén meghatározott tevékenységeket támogató, a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós program létrehozásáról szóló 258/2014/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2017/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2017/827 rendelettel.)

23.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/350

P8_TA(2017)0142

A fogyasztók pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó uniós szakpolitikai döntéshozatalba való bevonását ösztönző uniós program ***I

Az Európai Parlament 2017. április 27-i jogalkotási állásfoglalása a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatások egyéb végfelhasználóinak a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó uniós szakpolitikai döntéshozatalba való bevonását ösztönző, konkrét tevékenységeket támogató, a 2017–2020 közötti időszakra szóló uniós program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2016)0388 – C8-0220/2016 – 2016/0182(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2018/C 298/53)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0388),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 169. cikke (2) bekezdésének b) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0220/2016),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2016. október 19-i véleményére (1),

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2017. március 15-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A8-0008/2017),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 34., 2017.2.2., 117. o.

P8_TC1-COD(2016)0182

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2017. április 27-én került elfogadásra a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatások egyéb végfelhasználóinak a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó uniós szakpolitikai döntéshozatalba való bevonását ösztönző egyedi tevékenységeket támogató, a 2017–2020 közötti időszakra szóló uniós program létrehozásáról szóló (EU) 2017/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2017/826 rendelettel.)

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 298

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	61. évfolyam 2018. augusztus 23.

Tartalom		Oldal

	EURÓPAI PARLAMENT ÜLÉSSZAK: 2017–2018 2017. április 3–6-i ülések Ezen ülések jegyzőkönyve a Hivatalos Lap következő számában jelent meg: HL C 17, 2018.1.18 . ELFOGADOTT SZÖVEGEK 2017. április 26–27-i ülések Ezen ülések jegyzőkönyve a Hivatalos Lap következő számában jelent meg: HL C 28, 2018.1.25 . A 2015. évi mentesítésről szóló, 2017. április 27-én elfogadott szövegeket a HL L 252, 2017.9.29. számában tették közzé. ELFOGADOTT SZÖVEGEK	1

	I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények
	ÁLLÁSFOGLALÁSOK
	Európai Parlament
	2017. április 4., kedd
2018/C 298/01	Az Európai Parlament 2017. április 4-i állásfoglalása a pálmaolajról és az esőerdők irtásáról (2016/2222(INI))	2
2018/C 298/02	Az Európai Parlament 2017. április 4-i állásfoglalása a nőkről és szerepükről a vidéki térségekben (2016/2204(INI))	14
	2017. április 5., szerda
2018/C 298/03	Az Európai Parlament 2017. április 5-i állásfoglalása az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépésre vonatkozó szándékáról szóló értesítést követő tárgyalásokról (2017/2593(RSP))	24
2018/C 298/04	Az Európai Parlament 2017. április 5-i nem jogalkotási állásfoglalása a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom rendelet módosítására irányuló tanácsi rendelet tervezetéről (14942/2016 – C8-0103/2017 – 2016/0283(APP) – 2017/2051(INI))	30
2018/C 298/05	Az Európai Parlament 2017. április 5-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított Bt11 × 59122 × MIR604 × 1507 × GA21 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek, valamint a Bt11, 59122, MIR604, 1507 és GA21 genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricák forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (D049280 – 2017/2624(RSP))	34
2018/C 298/06	Az Európai Parlament 2017. április 5-i állásfoglalása a menekült- és migránsáramlatok kezeléséről: az Unió külső tevékenységének szerepe (2015/2342(INI))	39
	2017. április 6., csütörtök
2018/C 298/07	Az Európai Parlament 2017. április 6-i állásfoglalása Oroszországról, Alekszej Navalnij és más tüntetők letartóztatásáról (2017/2646(RSP))	56
2018/C 298/08	Az Európai Parlament 2017. április 6-i állásfoglalása a belarusz helyzetről (2017/2647(RSP))	60
2018/C 298/09	Az Európai Parlament 2017. április 6-i állásfoglalása Bangladesről, többek között a gyermekházasságokról (2017/2648(RSP))	65
2018/C 298/10	Az Európai Parlament 2017. április 6-i állásfoglalása az Európai Szolidaritási Testületről (2017/2629(RSP))	68
2018/C 298/11	Az Európai Parlament 2017. április 6-i állásfoglalása az EU–USA adatvédelmi pajzs által nyújtott védelem megfelelőségéről (2016/3018(RSP))	73
	2017. április 27., csütörtök
2018/C 298/12	Az Európai Parlament 2017. április 27-i állásfoglalása az EBB 2015. évi pénzügyi tevékenységeinek ellenőrzéséről szóló éves jelentésről (2016/2098(INI))	80
2018/C 298/13	Az Európai Parlament 2017. április 27-i állásfoglalása a halászflották igazgatásáról a legkülső régiókban (2016/2016(INI))	92
2018/C 298/14	Az Európai Parlament 2017. április 27-i állásfoglalása a ruházati ágazatra irányuló kiemelt uniós kezdeményezésről (2016/2140(INI))	100
2018/C 298/15	Az Európai Parlament 2017. április 27-i állásfoglalása a termőföldek koncentrációjának jelenlegi állapotáról az Unióban: a mezőgazdasági termelők földhöz jutásának megkönnyítésének mikéntje (2016/2141(INI))	112
2018/C 298/16	Az Európai Parlament 2017. április 27-i állásfoglalása az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységeiről szóló éves jelentésről (2016/2099(INI))	121
2018/C 298/17	Az Európai Parlament 2017. április 27-i állásfoglalása a bányászati hulladékról szóló irányelv (2006/21/EK) végrehajtásáról (2015/2117(INI))	132
2018/C 298/18	Az Európai Parlament 2017. április 27-i állásfoglalása a venezuelai helyzetről (2017/2651(RSP))	137
	AJÁNLÁSOK
	Európai Parlament
	2017. április 4., kedd
2018/C 298/19	Az Európai Parlament 2017. április 4-i ajánlása a Tanácshoz és a Bizottsághoz a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásmérés vizsgálatát követően (2016/2908(RSP))	140

	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Parlament
	2017. április 27., csütörtök
2018/C 298/20	Az Európai Parlament 2017. április 27-i határozata az António Marinho e Pinto mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről (2016/2294(IMM))	151

	III Előkészítő jogi aktusok
	EURÓPAI PARLAMENT
	2017. április 4., kedd
2018/C 298/21	P8_TA(2017)0096 A halászhajók jellemzői ***I Az Európai Parlament 2017. április 4-i jogalkotási állásfoglalása a halászhajók jellemzőinek meghatározásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2016)0273 – C8-0187/2016 – 2016/0145(COD)) P8_TC1-COD(2016)0145 Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2017. április 4-én került elfogadásra a halászhajók jellemzőinek meghatározásáról szóló (EU) 2017/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel (átdolgozás)	154
2018/C 298/22	Az Európai Parlament 2017. április 4-én elfogadott módosításai a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2016)0031 – C8-0015/2016 – 2016/0014(COD))	156
	2017. április 5., szerda
2018/C 298/23	Az Európai Parlament határozata a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumok megjelenítése, tartalma, felülvizsgálata és módosítása, valamint az ilyen dokumentumok rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettség teljesítése tekintetében meghatározott szabályozástechnikai standardok megállapítása révén történő kiegészítéséről szóló 2017. március 8-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás mellőzéséről (C(2017)01473 – 2017/2602(DEA))	280
2018/C 298/24	P8_TA(2017)0103 A társasági jog egyes vonatkozásai ***I Az Európai Parlament 2017. április 5-i jogalkotási állásfoglalása a társasági jog egyes vonatkozásairól szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2015)0616 – C8-0388/2015 – 2015/0283(COD)) P8_TC1-COD(2015)0283 Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2017. április 5-én került elfogadásra a a társasági jog egyes vonatkozásairól szóló (EU) 2017/… európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel (kodifikált szöveg)	282
2018/C 298/25	Az Európai Parlament 2017. április 5-i jogalkotási állásfoglalása a veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításával kapcsolatos felelősségről és kártérítésről szóló nemzetközi egyezményhez csatolt 2010. évi jegyzőkönyvnek – a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos szempontok kivételével – a tagállamok által az Európai Unió érdekében történő megerősítéséről és az ahhoz való csatlakozásról szóló tanácsi határozattervezetről (13806/2015 – C8-0410/2015 – 2015/0135(NLE))	283
2018/C 298/26	Az Európai Parlament 2017. április 5-i jogalkotási állásfoglalása a veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításával kapcsolatos felelősségről és kártérítésről szóló nemzetközi egyezményhez csatolt 2010. évi jegyzőkönyvnek – a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos szempontok tekintetében – a tagállamok által az Európai Unió érdekében történő megerősítéséről és az ahhoz való csatlakozásról szóló tanácsi határozattervezetről (14112/2015 – C8-0409/2015 – 2015/0136(NLE))	284
2018/C 298/27	Az Európai Parlament 2017. április 5-i jogalkotási állásfoglalása a Schengeni Információs Rendszer területén elfogadott schengeni vívmányoknak a Horvát Köztársaságban történő alkalmazásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2017)0017 – C8-0026/2017 – 2017/0011(NLE))	285
2018/C 298/28	Az Európai Parlament 2017. április 5-i jogalkotási állásfoglalása az orvostechnikai eszközökről, a 2001/83/EK irányelv, a 178/2002/EK rendelet és az 1223/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 90/385/EGK és a 93/42/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából első olvasatban kialakított tanácsi álláspontról (10728/4/2016 – C8-0104/2017 – 2012/0266(COD))	286
2018/C 298/29	Az Európai Parlament 2017. április 5-i jogalkotási állásfoglalása az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről, valamint a 98/79/EK irányelv és a 2010/227/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából első olvasatban kialakított tanácsi álláspontról (10729/4/2016 – C8-0105/2017 – 2012/0267(COD))	287
2018/C 298/30	P8_TA(2017)0109 Pénzpiaci alapok ***I Az Európai Parlament 2017. április 5-i jogalkotási állásfoglalása a pénzpiaci alapokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013)0615 – C7-0263/2013 – 2013/0306(COD)) P8_TC1-COD(2013)0306 Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2017. április 5-én került elfogadásra a pénzpiaci alapokról szóló (EU) 2017/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel	289
2018/C 298/31	P8_TA(2017)0110 Az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztató ***I Az Európai Parlament 2017. április 5-i jogalkotási állásfoglalása az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2015)0583 – C8-0375/2015 – 2015/0268(COD)) P8_TC1-COD(2015)0268 Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2017. április 5-én került elfogadásra az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2017/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel	290
2018/C 298/32	Az Európai Parlament 2017. április 5-i jogalkotási állásfoglalása a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom rendelet módosítására irányuló tanácsi rendelet tervezetéről (14942/2016 – C8-0103/2017 – 2016/0283(APP))	291
2018/C 298/33	Az Európai Parlament 2017. április 5-i állásfoglalása a rendkívüli tartalék igénybevételéről szóló (EU) 2015/435 határozat módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2016)0607 – C8-0387/2016 – 2016/2233(BUD))	293
2018/C 298/34	Az Európai Parlament 2017. április 5-i állásfoglalása az Európai Parlament 2018-as pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól (2017/2022(BUD))	296
2018/C 298/35	Az Európai Parlament 2017. április 5-i állásfoglalása az Európai Unió 2017. évi általános költségvetésére vonatkozó 1/2017. számú, az Európai Unió Szolidaritási Alapjának az Egyesült Királyságnak, Ciprusnak és Portugáliának szóló támogatás céljából történő igénybevételére irányuló javaslatot kísérő költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontról (07003/2017 – C8-0130/2017 – 2017/2018(BUD))	306
2018/C 298/36	Az Európai Parlament 2017. április 5-i állásfoglalása az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra (EGF/2017/000 TA 2017 – Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére) irányuló javaslatról (COM(2017)0101 – C8-0097/2017 – 2017/2033(BUD))	308
2018/C 298/37	Az Európai Parlament 2017. április 5-i állásfoglalása az EU Szolidaritási Alapjának az Egyesült Királyságnak, Ciprusnak és Portugáliának szóló segítségnyújtás céljából történő igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2017)0045 – C8-0022/2017 – 2017/2017(BUD))	312
2018/C 298/38	Az Európai Parlament 2017. április 5-i jogalkotási állásfoglalása a daktiloszkópiai adatokra vonatkozó, Lettországgal való automatizált adatcsere megindításáról és a 2014/911/EU határozat felváltásáról szóló tanácsi végrehajtási határozat tervezetéről (13521/2016 – C8-0523/2016 – 2016/0818(CNS))	314
2018/C 298/39	Az Európai Parlament 2017. április 5-i jogalkotási állásfoglalása a DNS-adatokra vonatkozó, Szlovákiával, Portugáliával, Lettországgal, Litvániával, a Cseh Köztársasággal, Észtországgal, Magyarországgal, Ciprussal, Lengyelországgal, Svédországgal, Máltával és Belgiummal való automatizált adatcseréről, valamint a 2010/689/EU, a 2011/472/EU, a 2011/715/EU, a 2011/887/EU, a 2012/58/EU, a 2012/299/EU, a 2012/445/EU, a 2012/673/EU, a 2013/3/EU, a 2013/148/EU, a 2013/152/EU és a 2014/410/EU határozatok felváltásáról szóló tanácsi végrehajtási határozat tervezetéről (13525/2016 – C8-0522/2016 – 2016/0819(CNS))	315
2018/C 298/40	Az Európai Parlament 2017. április 5-i jogalkotási állásfoglalása a daktiloszkópiai adatokra vonatkozó, Szlovákiával, Bulgáriával, Franciaországgal, a Cseh Köztársasággal, Litvániával, Hollandiával, Magyarországgal, Ciprussal, Észtországgal, Máltával, Romániával és Finnországgal való automatizált adatcseréről, valamint a 2010/682/EU, a 2010/758/EU, a 2011/355/EU, a 2011/434/EU, a 2011/888/EU, a 2012/46/EU, a 2012/446/EU, a 2012/672/EU, a 2012/710/EU, a 2013/153/EU, a 2013/229/EU és a 2013/792/EU tanácsi határozat felváltásáról szóló tanácsi végrehajtási határozat tervezetéről (13526/2016 – C8-0520/2016 – 2016/0820(CNS))	316
2018/C 298/41	Az Európai Parlament 2017. április 5-i jogalkotási állásfoglalása a gépjármű-nyilvántartási adatokra vonatkozó, Finnországgal, Szlovéniával, Romániával, Lengyelországgal, Svédországgal, Litvániával, Bulgáriával, Szlovákiával és Magyarországgal való automatizált adatcseréről, valamint a 2010/559/EU, a 2011/387/EU, a 2011/547/EU, a 2012/236/EU, a 2012/664/EU, a 2012/713/EU, a 2013/230/EU, a 2013/692/EU és a 2014/264/EU határozatok felváltásáról szóló tanácsi végrehajtási határozat tervezetéről (13529/2016 – C8-0518/2016 – 2016/0821(CNS))	317
2018/C 298/42	Az Európai Parlament 2017. április 5-i jogalkotási állásfoglalása a máltai, a ciprusi és az észtországi gépjármű-nyilvántartási adatokra vonatkozó automatizált adatcseréről, valamint a 2014/731/EU, a 2014/743/EU és a 2014/744/EU határozatok felváltásáról szóló tanácsi végrehajtási határozat tervezetéről (13499/2016 – C8-0519/2016 – 2016/0822(CNS))	318
	2017. április 6., csütörtök
2018/C 298/43	P8_TA(2017)0128 A nagykereskedelmi barangolási piacok ***I Az Európai Parlament 2017. április 6-i jogalkotási állásfoglalása az 531/2012/EU rendeletnek a nagykereskedelmi barangolási piacokra vonatkozó szabályok tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0399 – C8-0219/2016 – 2016/0185(COD)) P8_TC1-COD(2016)0185 Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2017. április 6-án került elfogadásra az 531/2012/EU rendeletnek a nagykereskedelmi barangolási piacokra vonatkozó szabályok tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2017/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel	319
2018/C 298/44	P8_TA(2017)0129 A vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok: Ukrajna ***I Az Európai Parlament 2017. április 6-i jogalkotási állásfoglalása a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanács rendeletre irányuló javaslatról (Ukrajna) (COM(2016)0236 – C8-0150/2016 – 2016/0125(COD)) P8_TC1-COD(2016)0125 Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2017. április 6-án került elfogadásra a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendelet módosításáról (Ukrajna) szóló (EU) 2017/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel	320
	2017. április 27., csütörtök
2018/C 298/45	P8_TA(2017)0133 Az európai uniós védjegy ***I Az Európai Parlament 2017. április 27-i jogalkotási állásfoglalása az európai uniós védjegyről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2016)0702 – C8-0439/2016 – 2016/0345(COD)) P8_TC1-COD(2016)0345 Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2017. április 27-én került elfogadásra az európai uniós védjegyről szóló (EU) 2017/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel (kodifikált szöveg)	321
2018/C 298/46	Az Európai Parlament 2017. április 27-i jogalkotási állásfoglalása a higanyról szóló Minamata egyezmény Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről (05925/2017 – C8-0102/2017 – 2016/0021(NLE))	322
2018/C 298/47	Az Európai Parlament 2017. április 27-i jogalkotási állásfoglalása az (EU) 2016/1164 irányelvnek a harmadik országokat érintő hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2016)0687 – C8-0464/2016 – 2016/0339(CNS))	323
2018/C 298/48	Az Európai Parlament 2017. április 27-i jogalkotási állásfoglalása a Dán Királyság és az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) közötti operatív és stratégiai együttműködésről szóló megállapodás Europol általi megkötésének jóváhagyásáról szóló tanácsi végrehajtási határozat tervezetéről (07281/2017 – C8-0120/2017 – 2017/0803(CNS))	343
2018/C 298/49	Az Európai Parlament 2017. április 27-i határozata Gáll-Pelcz Ildikó a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről (C8-0110/2017 – 2017/0802(NLE))	345
2018/C 298/50	P8_TA(2017)0139 A 2017–2020-as időszakra vonatkozó strukturálisreform-támogató program ***I Az Európai Parlament 2017. április 27-i jogalkotási állásfoglalása a strukturálisreform-támogató program 2017–2020-as időszakra vonatkozó létrehozásáról, valamint az 1303/2013/EU és az 1305/2013/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2015)0701 – C8-0373/2015 – 2015/0263(COD)) P8_TC1-COD(2015)0263 Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2017. április 27-én került elfogadásra a strukturálisreform-támogató program 2017–2020-as időszakra vonatkozó létrehozásáról, valamint az 1303/2013/EU és az 1305/2013/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2017/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel	346
2018/C 298/51	P8_TA(2017)0140 A kulturális örökség európai éve ***I Az Európai Parlament 2017. április 27-i jogalkotási állásfoglalása a kulturális örökség európai évéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2016)0543 – C8-0352/2016 – 2016/0259(COD)) P8_TC1-COD(2016)0259 Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2017. április 27-én került elfogadásra a kulturális örökség európai évéről (2018) szóló (EU) 2017/… európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására tekintettel	347
2018/C 298/52	P8_TA(2017)0141 A pénzügyi beszámolás és az audit területén meghatározott tevékenységeket támogató uniós program ***I Az Európai Parlament 2017. április 27-i jogalkotási állásfoglalása a pénzügyi beszámolás és az audit területén meghatározott tevékenységeket támogató, a 2014–2020 közötti időszakra szóló uniós program létrehozásáról szóló 258/2014/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0202 – C8-0145/2016 – 2016/0110(COD)) P8_TC1-COD(2016)0110 Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2017. április 27-én került elfogadásra a pénzügyi beszámolás és az audit területén meghatározott tevékenységeket támogató, a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós program létrehozásáról szóló 258/2014/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2017/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel	349
2018/C 298/53	P8_TA(2017)0142 A fogyasztók pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó uniós szakpolitikai döntéshozatalba való bevonását ösztönző uniós program ***I Az Európai Parlament 2017. április 27-i jogalkotási állásfoglalása a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatások egyéb végfelhasználóinak a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó uniós szakpolitikai döntéshozatalba való bevonását ösztönző, konkrét tevékenységeket támogató, a 2017–2020 közötti időszakra szóló uniós program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2016)0388 – C8-0220/2016 – 2016/0182(COD)) P8_TC1-COD(2016)0182 Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2017. április 27-én került elfogadásra a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatások egyéb végfelhasználóinak a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó uniós szakpolitikai döntéshozatalba való bevonását ösztönző egyedi tevékenységeket támogató, a 2017–2020 közötti időszakra szóló uniós program létrehozásáról szóló (EU) 2017/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel	350