1.Bevezetés

Az Európai Unió – a világ számos más régiójához hasonlóan – jelenleg az energiaárak meredek emelkedésével néz szembe. Ez Unió-szerte komoly aggodalomra ad okot a polgárok, a vállalkozások, az európai intézmények és a kormányok számára egyaránt.

A jelenlegi csúcsot elsősorban általában az energia és különösen a földgáz iránti globális keresletnek a gazdaságélénküléshez kapcsolódó növekedése okozza. Bár az energiaárak ingadozásaira a múltban is volt példa, jelenleg az EU a Covid19-válságból való kilábalás időszakát éli. Az európai háztartások és vállalkozások így éppen egy olyan időszakban néznek szembe magasabb energiaszámlákkal, amikor a pandémia okozta jövedelemkiesés sokakat instabil helyzetbe hozott. Ez kihathat a helyreállításra, annak méltányosságára és inkluzivitására, továbbá alááshatja az energetikai átállás iránti bizalmat és annak támogatását, amelyre nemcsak a katasztrofális következményekkel járó éghajlatváltozás megelőzése, hanem az EU fosszilis tüzelőanyagok áringadozásával szembeni sebezhetőségének csökkentése érdekében is szükség van.

Az Európai Bizottság kiemelt feladatának tekinti, hogy segítse és támogassa az energiaár-emelkedés háztartásokra és vállalkozásokra gyakorolt negatív hatásának kezelését. A tagállamok és az Európai Parlament álláspontjának meghallgatását követően elkészítette ezt a közleményt, hogy megfelelő intézkedések elfogadásával és támogatásával járuljon hozzá az ideiglenes energiaár-emelkedések hatásának enyhítéséhez.

Az uniós szakpolitikai keret jelenleg is lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy haladéktalanul célzott intézkedéseket hozzanak a kiszolgáltatott fogyasztók védelme és az iparra gyakorolt hatások enyhítése érdekében. A legtöbb tagállam már be is jelentett intézkedéseket a jelenlegi helyzet kezelésére. Az aktuális eszköztár összehangolt megközelítést tesz lehetővé a leginkább veszélyeztetett személyek védelme érdekében. Az eszközrendszer gondosan kalibrált jellege biztosítja, hogy a hirtelen áremelkedések negatív hatásainak kezelése és a megfizethetőség biztosítása ne veszélyeztesse se az európai energiapiac egységét, se az energiaágazatba vagy a zöld átállásba irányuló beruházásokat.

Bár az energiaellátás nincs közvetlen veszélyben, és a piacok jelenleg arra számítanak, hogy a nagykereskedelmi gázárak 2022 áprilisára alacsonyabb szinten stabilizálódnak, az ellátás biztonsága, a gáztárolás szintje és a gázpiac megfelelő működése a téli szezon előtt külön nyomon követést igényel. A rövid távú intézkedések mellett ez a közlemény áttekintést ad azokról az összehangolt intézkedésekről, amelyeket a Bizottság középtávon fontolóra vesz a gázár-ingadozásokra való jobb felkészültség biztosítása érdekében, miközben csökkenti az EU fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét.

2.Energiaárak

Az olcsóbb üzemanyagok, a visszafogott kereslet és a gyorsan növekvő megújulóenergia-termelés miatt 2019-ben meredeken estek a nagykereskedelmi energiaárak, 2020-ban pedig gyakran negatív villamosenergia-árakat tapasztalhattunk. Ez a tendencia az idei év folyamán hirtelen megfordult. A villamos energia nagykereskedelmi ára éves alapon 200 %-kal nőtt. 1 Ez megnövelte a kiskereskedelmi árakat, jóllehet sokkal kisebb mértékben (uniós átlagban 2021 augusztusáig +9 %-kal 2 ).

2.1.Mi okozza a jelenlegi árrobbanást?

A villamosenergia-árak jelenlegi emelkedése elsősorban a növekvő globális gázkeresletnek tudható be, ami viszont a gazdaság élénkülésének következménye. A növekvő keresletet nem ellensúlyozta a kínálat növekedése, ami nemcsak az EU-ban, hanem a világ más régióiban is éreztette hatását. Emellett a vártnál alacsonyabb volt az Oroszországból szállított gáz mennyisége, ami a fűtési szezon közeledtével tovább élezte a piaci helyzetet. Bár a Gazprom teljesítette hosszú távú szerződéseit európai partnereivel, kevés vagy semmilyen többletkapacitást nem ajánlott fel az uniós gázpiacra nehezedő nyomás enyhítésére. Az infrastruktúrát érintő, a világjárvány miatt késedelmes karbantartások szintén szűkítették a gázellátási kapacitásokat.

Mivel a földgázárak az EU legnagyobb részében a villamosenergia-árak alapvető meghatározói, ezek a dinamikák támasztják alá az utóbbiak terén tapasztalt jelenlegi áremelkedés legnagyobb részét. Emellett a szezonális időjárási viszonyok (alacsony nyári víz- és szélenergia-termelés) is hozzájárultak a villamosenergia-árak emelkedéséhez. Ennek következtében Európában csökkent a megújuló energiaforrások termelése.

Az európai szén-dioxid-ár is jelentősen emelkedett 2021-ben, bár sokkal kevésbé, mint a gáz ára. A gázár emelkedése kilencszer akkora hatást gyakorol a villamosenergia-árakra, mint a szén-dioxid-ár emelkedése. 3 Idén a szén-dioxid tonnánkénti ára mintegy 30 EUR-val emelkedett, és jelenleg 60 EUR/tonna körül mozog. Az emelkedés mögött a kibocsátási egységek iránti megnövekedett kereslet áll, ami a Covid19-járványt követő megnövekedett gazdasági tevékenységnek és a 2030-as éghajlat-politikai törekvésekhez kapcsolódó várakozásoknak tudható be, de nem kizárólag ezeknek. Maguk a magas gázárak is hozzájárulnak a szén-dioxid árának emelkedéséhez, mivel előbbi a szén villamosenergia-termelésre való fokozott felhasználásához és ebből következően a kibocsátási egységek iránti nagyobb kereslethez vezet. A kibocsátáskereskedelmi rendszerben (ETS) vannak beépített fékek a szélsőséges áringadozások megakadályozására. Bár ezek aktiválásának feltételei jelenleg nem adottak 4 , a Bizottság továbbra is figyelemmel kíséri a szén-dioxid-ár alakulását. Fontos megjegyezni, hogy az ETS szén-dioxid-ára alapvetően ösztönzi az olcsóbb megújuló energiára, a nagyobb energiahatékonyságra, az energiahatékony épületekre és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokra való átállást, ami hosszabb távon hozzájárul az alacsonyabb nagykereskedelmi árakhoz és a jelenlegihez hasonló globális sokkhatásokkal szembeni sebezhetőség csökkentéséhez.

A földgáz az Unió energiamixében még mindig fontos szerepet játszik. Jelenleg az EU teljes energiafogyasztásának mintegy egynegyedét teszi ki. Ma e gáz mintegy 26 %-át az energiatermelési ágazatban használják fel (beleértve a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő erőműveket is), mintegy 23 %-át pedig az iparban. A fennmaradó részt a háztartások és a szolgáltatási szektor használják, főként fűtésre és hűtésre 5 . Bár az elmúlt években folytatódott a gázra és a megújuló energiaforrásokra való átállás, miközben a nukleáris energia részaránya továbbra is a villamosenergia-mix mintegy 25 %-át tette ki, a növekvő gázárak legalábbis átmenetileg újra a szén felé fordították ezt a dinamikát egyes tagállamokban, annak ellenére, hogy ez megawattóránként magasabb szén-dioxid-intenzitást eredményezett.

2019-ben az EU energiaimport-függőségi rátája 61 % volt (szemben a 2000-es 56 %-kal). Az importtól való nagyfokú függés 6 az EU gazdaságát és a kulcsfontosságú ágazatokat érzékennyé teszi a globális piacokon forgalmazott fosszilis tüzelőanyagok árának nagymértékű ingadozásaira. A gázárak globálisan emelkednek, de az emelkedés különösen a nettó importőr régiókban, például Ázsiában és az EU-ban magas. Az árak 2021-ben eddig megháromszorozódtak az EU-ban, és több mint kétszeresére nőttek Ázsiában, míg az USA-ban csak duplázódtak.

2.2.A magas energiaárak hatása

A gáz- és villamosenergia-árak jelenlegi emelkedése a legtöbb tagállamot érinti, bár különböző mértékben és időszakokban. A nagykereskedelmi és kiskereskedelmi árak közötti összefüggés tagállamonként eltérő, és a kiskereskedelmi árak és az energiamix szabályozásától és szerkezetétől függ. A nagykereskedelmi elem általában a végső árnak csupán egyharmadát teszi ki, a fennmaradó rész a szállítási és elosztási költségeket, valamint az adókat és illetékeket foglalja magában. Minden más egyenlősége esetén a kiskereskedelmi árak a leginkább ott nőttek, ahol a gáz nagyobb szerepet játszik az energiaszerkezetben, és a hatások ott voltak korábban érezhetők, ahol a szerződéses kiskereskedelmi árak szorosabban kötődnek a nagykereskedelmi árhoz. Azokban a tagállamokban, ahol gyakoribbak a hosszú távú szerződések, az elkövetkező hetekben és hónapokban valószínűleg lassabb lesz az áremelkedés üteme.

	A gáz- és villamosenergia-árak változása 2019 és 2021 között
	BE	BG	CZ	DK	DE	EE	IE	EL	ES	FR	HR	IT	CY	LV
Nagykereskedelmi gázár1	592 %	159 %	565 %	554 %	559 %	264 %	100 %	11 %	370 %	562 %	N/A	406 %	N/A	271 %
Kiskereskedelmi gázár2	38 %	23 %	7 %	51 %	5 %	–12 %	0 %	28 %	4 %	25 %	5 %	14 %	N/A	25 %
Nagykereskedelmi villamosenergia-ár3	306 %	122 %	227 %	245 %	259 %	151 %	343 %	121 %	271 %	281 %	153 %	210 %	N/A	153 %
Kiskereskedelmi villamosenergia-ár2	21 %	8 %	15 %	16 %	5 %	23 %	14 %	19 %	–8 %	5 %	3 %	–2 %	–2 %	4 %
	LT	LU4	HU	MT	NL	AT	PL	PT	RO	SI	SK	FI	SE	EU5
Nagykereskedelmi gázár1	283 %	572 %	410 %	N/A	572 %	462 %	504 %	0 %	–41 %	52 %	37 %	289 %	7 %	429 %
Kiskereskedelmi gázár2	8 %	17 %	–6 %	N/A	29 %	19 %	–2 %	–4 %	103 %	–1 %	–8 %	N/A	6 %	14 %
Nagykereskedelmi villamosenergia-ár3	154 %	259 %	143 %	171 %	273 %	258 %	83 %	271 %	121 %	151 %	206 %	83 %	135 %	230 %
Kiskereskedelmi villamosenergia-ár2	17 %	7 %	–5 %	0 %	–20 %	14 %	3 %	–4 %	48 %	5 %	9 %	5 %	17 %	7 %
Forrás: Elosztóközponti adatok és az EUROSTAT adatai (legfrissebb rendelkezésre álló adatok). A legfrissebb rendelkezésre álló adatok a 2021. szeptemberi adatok a működő elosztóközponttal rendelkező országok esetében (BE, BG, CZ, DK, DE, EE, ES, FR, IT, LV, LT, HU, NL, AT, PL, FI).
A többi tagállam esetében az adatok 2021. júniusiak (EUROSTAT), kivéve Svédországot (2021. május).
2 Forrás: VAASAETT (2021. szeptember).
3 Forrás: ENTSO-E és egyéb források (2021. szeptember).
4 A luxemburgi nagykereskedelmi adatok a német villamosenergia- és a holland gázadatokon alapulnak.
5 Az uniós referenciamutatók becsléséhez különböző helyettesítő értékeket használtunk az adatok rendelkezésre állása alapján.

Míg a közelmúltbeli áremelkedés mindenkit érint, a leginkább az energiaszegénységben élő, valamint az alacsony és közepes jövedelmű háztartások számára lehet fájdalmas, mivel ezek jövedelmük sokkal nagyobb hányadát költik energiára. 7 A Bizottság szorosan figyelemmel kíséri az energiaszegénység alakulását. A rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján 2019-ben az EU-27 népességének mintegy 7 %-a, azaz 31 millió ember nem tudta megfelelően melegen tartani otthonát, és jelentős különbségek vannak a jövedelmi csoportok és a tagállamok között. Emellett az uniós háztartások 6 %-a rendelkezett hátralékkal a közüzemi számlák terén.

A társadalmi és elosztási hatások a jelenlegi szerződésektől, valamint a szabályozási keretektől függnek, ideértve különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő és az energiaszegénységben élő fogyasztókat védő meglévő biztosítékokat. E biztosítékok közé tartoznak a szociális és közpolitikai intézkedések, köztük a szociális tarifarendszerek, valamint egyéb, az EU belső energiapiacával – nevezetesen a villamosenergiára és a földgázra vonatkozó irányelvvel, valamint a Bizottság iránymutatásaival – összhangban lévő eszközök 8 9 10 .

A növekvő gáz- és villamosenergia-árak az iparra és a kkv-kra nézve is jelentős következményekkel járhatnak. A magas energiaárak nem egyenlően hatnak az egyes ágazatokban, mivel az árak emelkedése akadályozza a termelést az ipari ágazatokban, míg a szolgáltatásokra gyakorolt hatásuk korlátozottabb. A jelenlegi helyzet tovább súlyosbítja egyes vállalkozások – és különösen a kkv-k – Covid19-et követő likviditási problémáit, ami ugyancsak ágazatonként eltérő hatást fejt ki.

A magas energiaárak hatnak a globális és európai ellátási láncokra, és e hatás továbbgyűrűzik a termelésre, a foglalkoztatásra és az árakra. Az áremelkedés súlyosan érinti az energiaigényes iparágakat 11 . Példa erre a műtrágyaágazat. Mivel ez nagymértékben függ a földgáztól mint nyersanyagtól, az ágazat termelése veszteségessé vált, ezért az elmúlt hetekben jelentősen visszaesett. Ez viszont hatással van az ágazat munkahelyeire. Emellett az alacsonyabb műtrágyatermelés várhatóan átmenetileg magasabb élelmiszerárakat vagy alacsonyabb élelmiszeripari árrést eredményez.

Az energiaárak emelkedése emellett jelentős és azonnali hatást gyakorol a közlekedési és mobilitási ágazatra, ami a járművezetők, az utasok és a teherszállítást igénybe vevők számára eredményez magasabb költségeket.

A termelés csökkentése esetén a világ magas energiaárai visszaeső nyersanyag- és alkatrészellátáshoz is vezethetnek. Ez pedig ideiglenesen érinti az ezen anyagoktól és alkatrészektől függő különböző uniós gyártókat, például a magnézium és az uniós gépjárműipar esetében.

Ami a makrogazdasági hatást illeti, az energiaárak meredek emelkedése hozzájárult az infláció növekedéséhez. A több éven át tartó tendencia megváltozott: az EU-ban és sok más fejlett gazdaságban az év eleje óta markánsan emelkedik az infláció. Ez főként átmeneti tényezőkkel magyarázható, ideértve azt is, hogy egyes nyersanyagárak a történelmileg alacsony szintjükről visszatértek a világjárvány előtti szintekre vagy azok fölé, valamint hogy bizonyos áruk esetében korlátozott az ellátás. Mivel ezek a tényezők várhatóan átmenetiek lesznek, a jövő évtől ismét az infláció csökkenésére lehet számítani.

Összességében az EU gazdasága a vártnál gyorsabban áll helyre, és rövid távon várhatóan folytatódik a növekedés. A költségvetési egyenlegre első körben gyakorolt hatások egyrészt attól függnek, hogy milyen mértékben nőnek az adóbevételek egyfelől az energiatermékekből származó magasabb héabevételek és a kibocsátási egységek árveréséből származó bevételek vártnál magasabb szintje, másfelől a végfelhasználók védelmét szolgáló intézkedések, nevezetesen a kiszolgáltatott háztartásokat célzó kormányzati transzferek vagy a héacsökkentés nagyságrendje együttes hatásának eredőjeként.

2.3.Tendenciák és elvárások

Az energiatermékekkel kapcsolatos jelenlegi piaci várakozások 12 azt jelzik, hogy a jelenlegi áremelkedések valószínűleg átmenetiek lesznek. A nagykereskedelmi gázárak a téli hónapokban valószínűleg magasak maradnak, 2022 áprilisától pedig csökkennek. Az árak azonban várhatóan továbbra is meghaladják majd az elmúlt évek átlagát 13 .

Bár Európában a gáztárolás jelenlegi szintje alacsony 14 , egy az előzőhöz hasonló tél esetén megfelelőnek tűnik az esetleges ellátási kockázatok kezeléséhez. Az időjárás téli szezon alatti alakulása azonban kulcsfontosságú változó, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni.

A tárolókapacitás kihasználtsága

Forrás: Gas Infrastructure Europe

15 A földgázellátás biztonságát szabályozó uniós rendelet meghatározza a sürgősségi készültség és a gázellátási zavarokkal szembeni ellenálló képesség keretrendszerét. Rendelkezik az információcseréről és a regionális együttműködésről, valamint vészhelyzeti tervek kidolgozásáról. A rendelet tartalmaz egy szolidaritási mechanizmust, amely szélsőséges gázválság esetén aktiválható. A Bizottság rendszeresen összehívja a gázellátás biztonságával foglalkozó hálózatot, és folyamatosan nyomon követi a helyzetet regionális szinten.

Középtávon az áringadozások folytatódhatnak, és a jövőben sem zárhatók ki átmeneti hirtelen árváltozások, mivel geopolitikai, technológiai és gazdasági tényezők miatt a globális kereslet és kínálat nem mindig igazodik egymáshoz zökkenőmentesen.

A globális villamosenergia-kereslet a globális gazdasági fellendülésnek köszönhetően 2021-ben várhatóan közel 5 %-kal, 2022-ben pedig 4 %-kal fog nőni. Európában a villamosenergia-kereslet 2022-ben az előrejelzések szerint csaknem 2 %-kal fog nőni.

3.A kihívás kezelését elősegítő intézkedések eszköztára

A jelenlegi árrobbanás gyors és összehangolt választ igényel. A meglévő jogi keretek lehetővé teszik az EU és tagállamai számára, hogy a hirtelen áringadozások hatásainak kezelése érdekében ilyen intézkedéseket hozzanak.

Az azonnali reagálásnak olyan testre szabott intézkedéseket kell előnyben részesítenie, amelyek gyorsan enyhíthetik az áremelkedés kiszolgáltatott csoportokra gyakorolt kedvezőtlen hatásait, könnyen kiigazíthatók, ha javul e csoportok helyzete, és nem járnak sem a piaci dinamikába való beavatkozással, sem a dekarbonizált gazdaságra való átállás ösztönzőinek csorbításával. Középtávon a szakpolitikai válasznak arra kell összpontosítania, hogy az EU hatékonyabban használja fel az energiát, kevésbé függjön a fosszilis tüzelőanyagoktól, és ellenállóbb legyen az energiaárak emelkedésével szemben, miközben megfizethető és tiszta energiát biztosít a végfelhasználók számára.

3.1.Azonnali intézkedések a fogyasztók és a vállalkozások védelme érdekében

Húsz tagállam hozott vagy tervez intézkedéseket, gyakran a legkiszolgáltatottabbakra, a kisebb vállalkozásokra és az energiaigényes iparágakra gyakorolt hatás enyhítésére összpontosítva. Ezen intézkedések közé tartoznak az árplafonok és a kiszolgáltatott helyzetben lévő energiafogyasztóknak nyújtott átmeneti adókedvezmények, illetve a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak nyújtott utalványok és támogatások.

Ezeket az azonnali intézkedéseket részben az EU ETS kibocsátási egységeinek árveréséből, az energiaárakra kivetett illetékekből és adókból származó bevételekből, valamint környezetvédelmi adókból lehetne finanszírozni. A jelenlegi helyzetben a kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó, vártnál magasabb bevételek felhasználhatók a célzott szociális támogatás előre nem látható szükségleteinek finanszírozására. 2020. szeptember 1-jétől 2021. augusztus 30-ig az EU ETS kibocsátási egységeinek árverés útján történő értékesítéséből származó bevétel 16 26,3 milliárd EUR-t tett ki.

3.1.1.Szükséghelyzeti jövedelemtámogatás és a hálózatról való lekapcsolás elkerülése

A tagállamok speciális szociális kifizetéseket teljesíthetnek a leginkább veszélyeztetetteknek, hogy rövid távon segítsék őket energiaszámláik megfizetésében, vagy támogatást nyújtsanak az energiahatékonyság javításához, miközben biztosítják a piac hatékony működését. Erre egyösszegű kifizetés formájában kerülhetne sor annak érdekében, hogy fenntartsák az energiafogyasztás csökkentésére és az energiamegtakarításba való beruházásra irányuló ösztönzést.

Emellett 17 a tagállamok biztosítékokat is bevezethetnek az energiahálózatról való lekapcsolás elkerülése érdekében, vagy ideiglenes fizetési haladékot adhatnak, amennyiben a fogyasztók számára rövid távon nehézséget okoz számláik kifizetése. Számos tagállam vezetett be ilyen intézkedéseket a Covid19-világjárvány kezdetén 18 , és ezeket most ki lehetne terjeszteni.

Az energiaszegénységről szóló tavalyi ajánlásra 19 építve a Bizottság felkéri a tagállamok képviselőit és az energiaszabályozókat, hogy cseréljenek véleményt a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztókat legjobban védő módszerekről. Ez lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy megosszák egymással bevált gyakorlataikat és jobban fókuszálják az energiaszegénység kezelésére irányuló intézkedéseket – összhangban a kapcsolódó uniós szakpolitikákkal, például az energiahatékonysági politikával és az épületkorszerűsítési programmal.

A tagállamok:

-korlátozott időre szóló kompenzációs intézkedésekkel és közvetlen támogatással segíthetik az energiaszegénységben élő végfelhasználókat, beleértve a veszélyeztetett csoportokat, például utalványok vagy az energiaszámla egy részének fedezése révén. Ezek az intézkedések többek között az ETS-bevételekből finanszírozhatók,

-biztosítékokat vezethetnek be és/vagy alkalmazhatnak továbbra is az energiahálózatról való lekapcsolás megakadályozása érdekében, vagy ideiglenes haladékot adhatnak a fogyasztási számlák kifizetésére,

-megoszthatják egymással a bevált gyakorlatokat, és a Bizottság energiaszegénységgel és kiszolgáltatott fogyasztókkal foglalkozó koordinációs csoportján keresztül összehangolhatják intézkedéseiket.

3.1.2.Adózás

Az adók és illetékek bevételt biztosítanak a legkiszolgáltatottabb háztartások kompenzálásához és az energiaszegénység kezeléséhez, miközben ösztönzik a megújuló energiaforrásokba történő beruházásokat, és elősegítik a zöld átállást.

A villamos energia és a gáz kiskereskedelmi áraira kivetett adók és illetékek 20 jelentős eltéréseket mutatnak. Ezek átlagosan a háztartási villamosenergia-árak 41 %-át és az ipari villamosenergia-árak 30–34 %-át, a háztartási gázár 32 %-át és az ipari gázárak 13–16 %-át teszik ki. Az uniós energiaadó-irányelv 21 és héairányelv 22 némi mozgásteret enged a tagállamoknak. Az energiaadó-irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy adómentességet vagy kedvezményes adómértéket alkalmazzanak a háztartások által felhasznált villamos energia, földgáz, szén és szilárd tüzelőanyagok tekintetében. A tagállamok ezeket az adómentességeket vagy adókedvezményeket közvetlenül, differenciált adómérték alkalmazásával vagy az adóösszeg egészének vagy egy részének visszatérítése révén érvényesíthetik. A csökkentett adókulcsoknak célzottaknak kell lenniük, és azok nem gyakorolhatnak torzító hatást. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy kedvezményes héakulcsot alkalmaznak az energiatermékekre, amennyiben tiszteletben tartják az uniós héairányelvben 23 meghatározott minimumokat, és konzultálnak az uniós héabizottsággal.

Néhány tagállam a kiegészítő adóbevételt arra használja fel, hogy átalányösszegű kompenzációt nyújtson a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásoknak. Mások a környezetvédelmi adókból származó bevételek egy részét a szociális védelmi rendszerek finanszírozására fordítják. Azok a tagállamok, amelyek kiskereskedelmi villamosenergia-áraiban jelentős részarányt képviselnek a megújulóenergia-termelés támogatását célzó díjtételek, fontolóra vehetik e politikáknak a villamosenergia-számláktól eltérő állami bevételi forrásokból történő finanszírozását. Ez azzal az előnnyel járna, hogy jelentősen csökkennének a kiszolgáltatott fogyasztók energiaköltségei.

Az energiaadó-irányelv felülvizsgálatára irányuló, 2021 júliusában előterjesztett javaslat célja, hogy az energiaadóztatást az EU éghajlat-politikai célkitűzéseivel való összehangolás és a társadalmi méltányosság biztosítása révén tegye korszerűbbé. A felülvizsgált irányelv ösztönözné a megújuló energiaforrásokba való beruházást és azok használatát, és bevezetné a célzott mentességek lehetőségét a kiszolgáltatott helyzetben lévő és energiaszegénységben élő háztartások támogatása érdekében, különösen a tisztább energiarendszerre való átállás során.

A tagállamok:

-a kiszolgáltatott helyzetben lévő lakosság esetében mérsékelhetik az adókulcsokat időben korlátozott és célzott módon,

-fontolóra vehetik a megújuló energiaforrásokat támogató programok finanszírozási forrásainak átcsoportosítását az illetékek felől a villamosenergia-számlán kívüli forrásokra.

3.1.3.Állami támogatás

Az általános jellegű intézkedések, amelyek egyformán segítik az összes energiafogyasztót, nem minősülnek állami támogatásnak. Az ilyen nem szelektív intézkedések, például az adók vagy illetékek csökkentése, a földgáz-, villamosenergia- vagy távfűtés-szolgáltatásra alkalmazott kedvezményes adómérték formájában valósulhatnak meg. Amennyiben a nemzeti beavatkozások támogatásnak minősülnek, akkor tekinthetők összeegyeztethetőnek az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal, ha megfelelnek bizonyos követelményeknek. Például a harmonizált környezetvédelmi adóknak az energiaadó-irányelvben meghatározott minimumszintekig történő csökkentése formájában nyújtott támogatást a tagállamok a Bizottság előzetes értesítése nélkül is végrehajthatják.

Célzottabb támogatási intézkedések segíthetik a vállalkozásokat vagy az iparágakat abban, hogy időben alkalmazkodjanak, és teljes mértékben részt vegyenek az energetikai átállásban. Az állami támogatási szabályoknak és a nemzetközi támogatási szabályoknak való megfelelés biztosítja, hogy az ilyen intézkedések ne torzítsák indokolatlanul a versenyt, és ne vezessenek a belső piac széttöredezéséhez. A támogatási beavatkozásoknak technológiasemlegesnek kell lenniük, és nem lehetnek diszkriminatívak 24 a hasonló helyzetben lévő más vállalkozásokkal szemben. Nem áshatják alá továbbá a meglévő piaci alapú mechanizmusok (köztük az EU ETS) hatékonyságát sem, és összhangban kell lenniük mind az általános dekarbonizációs célkitűzésekkel, mind pedig a nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervekben foglalt célkitűzésekkel.

Ösztönözni kell a hosszú távú megújulóenergia-vásárlási megállapodásokat. Ezek az ipari villamosenergia-felhasználók és a megújulóenergia-termelők számára egyaránt előnyösek lehetnek. Olyan hosszú távú szerződésekről van szó, amelyekben a termelő és a villamosenergia-vásárló megállapodik abban, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiát meghatározott áron, hosszabb időszakon át vásárolja, illetve értékesíti. Az ilyen megállapodások biztos jövedelmet jelentenek a termelő számára, míg a felhasználó a stabil villamosenergia-ár biztosította előnyöket élvezheti. A Bizottság együtt fog működni a tagállamokkal annak érdekében, hogy a karbonmentes villamos energia vásárlására vonatkozó megállapodások piacán a nagyvállalkozásokon túl más vállalkozások – köztük a kis- és középvállalkozások – is megjelenhessenek; ennek eszköze lehet például a végfelhasználói kereslet összevonása, a vonatkozó adminisztratív akadályok felszámolása vagy általános szerződési feltételek biztosítása. Rövid távon az olyan kísérő intézkedések, mint a kapcsolatteremtés, a szabványos szerződések és az InvestEU pénzügyi termékeken keresztüli kockázatmentesítés segíthetik az ilyen megállapodások alkalmazását.

A tagállamok:

-intézkedéseket hozhatnak valamennyi energia-végfelhasználó energiaköltségének csökkentése érdekében,

-az állami támogatási keret teljes körű tiszteletben tartása mellett állami támogatást nyújthatnak vállalatoknak vagy iparágaknak a válság átvészeléséhez, adott esetben kihasználva a keretrendszerben biztosított rugalmasságot, és ösztönözve a fosszilis tüzelőanyagokról való átállást,

-elősegíthetik a megújulóenergia-vásárlási megállapodásokhoz való szélesebb körű hozzáférést, kiterjesztve az ezekhez való hozzáférést a nagyvállalkozásokon túl egyebek mellett a kkv-kra is, például a végfelhasználói keresletnek a versenyszabályokkal összhangban történő összevonásával,

-kísérő intézkedésekkel, például kapcsolatteremtéssel, szabványos szerződésekkel és az InvestEU pénzügyi termékein keresztül biztosított kockázatmentesítéssel támogathatják az áramvásárlási megállapodásokat.

3.1.4.A piacfelügyelet megerősítése

A jelenlegi magas árak mellett minden korábbinál fontosabb, hogy előre jelezzük az ellátás biztonságát fenyegető kockázatokat, és biztosítsuk a piacok működésének átláthatóságát és integritását, eloszlatva a manipulatív gyakorlatokkal vagy visszaélésekkel kapcsolatos aggályokat, többek között a jelenlegi fejleményekkel kapcsolatban is. Ehhez a Bizottság rendelkezésére álló valamennyi piacmonitorozási és végrehajtási eszközt mozgósítani kell, a tagállamokkal partnerségben.

A nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló rendelet (REMIT) erős és megbízható uniós eszköz, amely lehetővé teszi a piaci manipulációk felderítését. A REMIT megalapozza a piac nagyobb átláthatóságát és integritását, és végső soron a vállalatok és a fogyasztók érdekeit védi.

A hirtelen energiaár-emelkedéssel kapcsolatos nyilvános vita során aggályok merültek fel az európai gázpiacokon tevékenykedő vállalatok esetleges versenytorzító tevékenységére vonatkozóan. A Bizottság jelenleg kiemelt feladatként vizsgálja az Európában földgázt előállító és oda földgázt szállító vállalatok esetleges versenyellenes üzleti magatartására vonatkozó valamennyi állítást 25 . A Bizottság az Európai Versenyhatóságok Hálózata (ECN) keretében szorosan együttműködik a tagállamok nemzeti versenyhatóságaival. Az EU piacvédelmi eszközei ugyancsak fontosak lehetnek a harmadik országok energiaigényes vállalkozásai és az EU-ban működő vállalatok közötti nyílt és tisztességes verseny biztosítása szempontjából.

Kérdések merültek fel az európai szén-dioxid-piac működésével és a szén-dioxid-ár emelkedésének okaival kapcsolatban is. A legújabb piaci információk azonban nem támasztják alá azt, hogy a spekuláció lenne a szén-dioxid-piaci árak egyik fő mozgatórugója. 2021. szeptember közepén az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) jelentései azt mutatják, hogy a pozíciók többségét (több mint 90 %-át) az ETS szerinti megfelelési kötelezettségekkel rendelkező szervezetek birtokolják, továbbá bankok, amelyek fontos szerepet játszanak a megfelelésre kötelezett vállalkozások fedezeti szükségleteinek kielégítésében. A pénzügyi szervezetek piaci részvétele növeli a likviditást, ami csökkenti az árakra nehezedő nyomást.

Az európai szén-dioxid-piac tisztességes árképzését és integritását szilárd felügyeleti rendszer garantálja, amely más pénzügyi piacokat is felügyel. 26 A pénzügyi szervezetek szén-dioxid-piacon való részvételének növelnie kell a likviditást, ezáltal segítve a volatilitás és az árakra nehezedő nyomás csökkentését. A kereskedési magatartás mintáinak és a célzott intézkedések esetleges szükségességének alaposabb vizsgálata érdekében a Bizottság megbízza az ESMA-t, hogy november 15-ig készítsen előzetes értékelést, majd 2022 elejéig elemzésben vizsgálja meg a kibocsátási egységek kereskedelmét. A Bizottság ezt követően értékelni fogja, hogy bizonyos kereskedési magatartások szükségessé tesznek-e további szabályozási intézkedéseket.

A Bizottság:

-kivizsgálja az esetleges versenyellenes magatartásra utaló jeleket az energiapiacon,

-felkéri az ESMA-t, hogy fokozza az európai szén-dioxid-piac fejleményeinek nyomon követését,

-az ACER-rel és a nemzeti hatóságokkal együtt biztosítja a REMIT hatékony végrehajtását.

3.1.5.Nemzetközi partnerek bevonása

Tekintettel a jelenlegi áremelkedés globális jellegére, a földgázellátással, -szállítással és -fogyasztással kapcsolatos nemzetközi együttműködés segíthet a földgázárak féken tartásában. A Bizottság a földgázkereskedelem megkönnyítése érdekében párbeszédet folytat a legfontosabb földgáztermelő és -fogyasztó országokkal. A nemzetközi partnereinkkel folytatott párbeszéd célja a nemzetközi gázpiac likviditásának és rugalmasságának fokozása a megfelelő és versenyképes földgázellátás biztosítása érdekében.

A Bizottság:

-a nemzetközi energiapiacok átláthatóságának, likviditásának és rugalmasságának biztosítása érdekében fokozza az energiával kapcsolatos nemzetközi tevékenységét,

-2022 elején nemzetközi energiaügyi stratégiát terjeszt elő, amelyben többek között megvizsgálja a nemzetközi energiapiacok biztonságának és versenyképességének biztosításához a folyamatban lévő energetikai átállás során szükséges intézkedéseket.

3.2.Középtávú intézkedések

A jelenlegi, váratlan áremelkedés rávilágít a tiszta energiára való, globális szinten folyamatban lévő átállás egyes ismeretlen tényezőire.

A válság tanulságait levonva az EU-nak olyan intézkedéseket kell mérlegelnie, amelyek anélkül, hogy azonnali hatást gyakorolnának a jelenlegi helyzetre, megerősítik az esetleges jövőbeli ársokkokra való felkészültséget, növelik a piaci integrációt és a rezilienciát, erősítik a fogyasztók pozícióját, elősegítik a megfizethető energiaárakhoz való hozzáférést és csökkentik az ingadozó fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget.

Az EU – többek között megfelelő tárolás, határokon átnyúló rendszerösszekötők, alapterhelés és rugalmas villamosenergia-termelés révén – továbbra is intézkedéseket fog kidolgozni annak érdekében, hogy elősegítse egy olyan energiarendszer kialakítását, amelyben magas a megújuló energiaforrások aránya, ezáltal ellensúlyozva az esetleges átmeneti ellátási hiányt vagy többletet.

3.2.1.Tárolási kapacitás és reziliens uniós energiarendszer

A közelmúlt eseményei arra emlékeztetnek minket, hogy egyre fontosabb az európai energiarendszer rezilienciája, mivel az uniós energiarendszer több decentralizált megújuló energiát integrál, és a fosszilis tüzelőanyagok fokozatosan kivonásra kerülnek. Az ellátás biztonságát és a kockázatokra való felkészülést szolgáló intézkedéseknek alkalmasnak kell lenniük a tiszta energiára való átállásra.

A jelenlegi gázpiaci helyzet azt mutatja, hogy a gáztárolás szintje továbbra is lényeges változó. Napjainkban nem minden uniós tagállamban áll rendelkezésre tárolási lehetőség. A tagállamok mintegy felében a tárolás nemzeti kötelezettségek alapján valósul meg, például vészhelyzet esetén használt stratégiai tartalékok formájában. Egy integráltabb európai megközelítés optimalizálhatná a gáztárolás költségeit és előnyeit az EU egész területén, segítve ezzel az energiaárak ingadozásának visszaszorítását.

Forrás: a JRC dolgozta ki a Gas Infrastructure Europe (GIE) adatai alapján

A Bizottság 2021 decemberében tervezi a földgázellátás biztonságáról szóló rendelet felülvizsgálatát. Ebben az összefüggésben meg lehetne erősíteni az uniós gázpiac rezilienciáját, például a tárolási kapacitáshoz való könnyebb hozzáférést biztosító rendelkezéseket, többek között a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok esetében is. Ebben az összefüggésben a Bizottság mérlegelni fogja a piaci alapú támogatási mechanizmusok (pl. aukciók) lehetséges előnyeit annak biztosítása érdekében, hogy a rendelkezésre álló gáztárolási kapacitásokat optimálisan használják fel. Ebben az összefüggésben az is kulcsfontosságú, hogy a tagállamok hozzák meg a határokon átnyúló gázellátáshoz szükséges műszaki, pénzügyi és jogi intézkedéseket.

A Bizottság azt is meg fogja vizsgálni, hogy milyen előnyökkel járna, ha a szabályozott szervezetek (pl. a piacon kívül működő szállításirendszer-üzemeltetők) az erők összevonása és a stratégiai tartalékok létrehozása érdekében közös beszerzés útján biztosítanák a gázkészleteket. A közös beszerzési rendszerben való részvétel önkéntes lenne, és a rendszert úgy kellene kialakítani, hogy az ne zavarja a belső energiapiac működését, és tiszteletben tartsa a versenyszabályokat.

A földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló (EU) 2017/1938 rendelet alapján a Bizottság rövidesen felhatalmazáson alapuló jogi aktust kíván elfogadni, amely új, határokon átnyúló, regionális földgázkockázati csoportokat hoz létre. A kockázati csoportok a következő négy évre vonatkozóan elemzik a kockázatokat, és tanácsot adnak a tagállamoknak és a Bizottságnak az említett kockázatok megfelelő kezelését célzó intézkedésekről. Különös figyelmet kell fordítani a szokásosnál alacsonyabb tárolókapacitással rendelkező régiókra. A kockázati csoportok megvizsgálják a közös önkéntes regionális tárolási megállapodások lehetőségét is.

Amint azt a Bizottság a 2021. áprilisi közleményében bejelentette, a Bizottság elfogadja az uniós taxonómiáról szóló rendelet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusát, amely az éghajlat-politikai uniós taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálya alá még nem tartozó tevékenységekre terjed ki. Ez a kiegészítő felhatalmazáson alapuló jogi aktus az uniós taxonómiáról szóló rendelet alapján zajló felülvizsgálati eljárás eredményeitől függően és azokkal összhangban kiterjed majd az atomenergiára. Az említett kiegészítő felhatalmazáson alapuló jogi aktus átmeneti tevékenységként a földgázra és a kapcsolódó technológiákra is kiterjed, amennyiben azok az uniós taxonómiai rendelet 10. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartoznak. Ebben az összefüggésben mérlegelésre kerülnek majd egy esetleges hatályvesztésre vonatkozó rendelkezés előnyei az átmeneti tevékenységekre vonatkozóan. A Bizottság mérlegelni fogja, hogy jogalkotási javaslatot terjeszt elő egyes olyan gazdasági tevékenységek finanszírozásának támogatására – elsősorban az energiaágazatban, ideértve a gázágazatot is – amelyek oly módon járulnak hozzá az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez, hogy támogassák a klímasemlegességre való átállást, de nem tartozhatnak a taxonómia hatálya alá.

Az energiatárolás egyre nagyobb szerepet játszik az Unió villamosenergia-ágazata és fenntarthatósága szempontjából. Ki kell használni mind a rövid és középtávú (akkumulátorok), mind a hosszú távú tárolás (power-to-X) lehetőségeit. A villamosenergia-tárolás növelése elsősorban a megújuló energiaforrások rendszerbe történő integrálását és a csúcsterhelési időszakok kiegyenlítését segíti elő. Ez a csúcsidőszakokban is csökkentheti a villamosenergia-árakat, amikor is gyakran a fosszilis tüzelőanyagokat használó termelők határozzák meg az árat. Ezen a területen jelentős beruházásokat kell eszközölni. A Bizottság meg fogja határozni azokat a legfontosabb uniós intézkedéseket, amelyek támogatják a villamosenergia-tárolás fejlesztését mint kulcsfontosságú rugalmassági eszközt, biztosítva az egyenlő versenyfeltételeket és a megfelelő gazdasági jelzéseket.

Az uniós villamosenergia-piac marginális árképzési módszeren és a kiegyenlítésalapú piacon alapul, ami azt jelenti, hogy nagykereskedelmi szinten mindenki ugyanazt az árat kapja a villamos energiáért. Mivel jelenleg még mindig gyakran szükség van gáztüzelésű erőművekre a villamosenergia-kereslet kielégítéséhez, a gáz ára hatást gyakorol a villamosenergia-termelés költségeire, amely hatás jelenleg negatív. Abban a kérdésben azonban általános az egyetértés, hogy a marginális árazási modell a liberalizált villamosenergia-piacok szempontjából a leghatékonyabb, és a leginkább alkalmas a tagállamok közötti hatékony villamosenergia-kereskedelem előmozdítására a nagykereskedelmi piacon. Emellett indokolt előmozdítani azon megújuló energiaforrások integrálását, amelyek a nulla működési költségüknek köszönhetően csökkentik az árakat.

Jóllehet nincs bizonyíték arra, hogy az alternatív piaci keret olcsóbb árakat és jobb ösztönzőket biztosítana, a Bizottság megbízza az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségét (ACER), hogy értékelje a nagykereskedelmi villamosenergia-piac jelenlegi szerkezetének előnyeit és hátrányait, többek között azt, hogy képes kezelni a gázpiacok szélsőséges áringadozásait és végrehajtani az ilyen helyzetek enyhítése céljából rendelkezésre álló intézkedéseket, miközben költséghatékony átmenetet biztosít a nettó nulla energiarendszer felé, és ajánlásokat fog javasolni, amelyeket a Bizottság nyomonkövetési intézkedésként adott esetben értékelni fog. Eközben a Bizottság felveszi a kapcsolatot az ACER-rel, hogy készítsen előzetes értékelést a villamosenergia-piac helyzetéről, amelyről november közepéig jelentést nyújt majd be.

Emellett fontos az is, hogy az energiarendszer ellenálló képessége igazodjon az olyan új, változó fenyegetésekhez, mint a kiberfenyegetések vagy a szélsőséges időjárási viszonyok. A Bizottság az új, változó fenyegetéseket szem előtt tartva 2022 végéig intézkedéseket fog hozni a kritikus energetikai infrastruktúra ellenálló képességének javítása érdekében. Ezen intézkedések közé tartoznak a villamos energia kiberbiztonságára vonatkozó, a horizontális kiberbiztonsági jogszabályokkal 27 teljes mértékben harmonizált új szabályok, a kritikus energetikai infrastruktúra azonosítására irányuló harmonizált megközelítésre vonatkozó bizottsági ajánlás, az információcsere, valamint a kritikus energetikai infrastruktúra ellenálló képességének finanszírozására rendelkezésre álló lehetőségek. Ide tartozik továbbá az energetikai infrastruktúra ellenálló képességével foglalkozó állandó európai üzemeltetői és hatósági csoport létrehozása is.

A Bizottság tanulmányozni fogja a teljes mértékben összehangolt regionális vagy uniós szintű kiskereskedelmi piacokban rejlő lehetőségeket is. A bizonyítékok 28 azt mutatják, hogy a kiskereskedelmi piacon a szabályok és gyakorlatok határokon átnyúló fokozottabb összehangolása fellendíti a határokon átnyúló versenyt, és segít az árak ellenőrzés alatt tartásában. Ez a folyamat két fontos, folyamatban lévő munkára épülne: az interoperabilitásról szóló végrehajtási jogi aktusokra. A nagykereskedelmi villamosenergia-piacok összekapcsolásához hasonlóan a piac ilyen összehangolása kezdetben az egyes tagállamok közötti együttműködésen keresztül valósulhat meg, mielőtt idővel a fogyasztók számára teljes mértékben integrált belső energiapiac felé mozdulnának el.

Az innováció fontos eleme a reziliens uniós energiarendszer biztosításának. Európa vezető szerepet tölt be az innovatív megoldásokkal rendelkező, fenntartható energiával foglalkozó induló vállalkozások terén, a mély geotermikus energiától kezdve a hidrogénig. A tagállamoknak és az EU-nak együtt kell működniük annak érdekében, hogy elősegítsék az innovatív megoldások alkalmazását.

A Bizottság:

-2021 decemberéig javaslatot tesz a gáz- és hidrogénpiac szabályozási keretére,

-mérlegelni fogja egyrészt az ellátásbiztonságról szóló rendelet felülvizsgálatát a földgáztárolók hatékonyabb működésének biztosítása érdekében az egységes piacon, másrészt pedig a szükséges szolidaritási megállapodások megkötésének lehetőségét,

-2021 novemberéig elfogad egy új, határokon átnyúló, regionális gázkockázati csoportokat létrehozó rendeletet, amely elemzi a kockázatokat és tanácsot ad a tagállamoknak nemzeti megelőzési és veszélyhelyzeti cselekvési terveik kidolgozásához,

-támogatni fogja az időtálló energiatárolás mint kulcsfontosságú rugalmassági eszköz fejlesztését mind a rövid és középtávú (például a keresletoldali válaszintézkedések és az akkumulátorok), mind pedig a hosszú távú tárolási lehetőségek (például a hidrogén) tekintetében,

-az energiapiaci szabályozással és az uniós versenyszabályokkal összhangban megvizsgálja majd a tartalék gázkészletek önkéntes közös beszerzésének lehetséges előnyeit és kialakítását,

-szabálykönyvet fogad el a villamos energia kiberbiztonságáról,

-megbízza az ACER-t, hogy 2022 áprilisáig tanulmányozza a villamosenergia-piac jelenlegi szerkezetének előnyeit és hátrányait, és adott esetben tegyen javaslatot ajánlásokra a Bizottságnak az értékelés tekintetében,

-tanulmányozni fogja a teljes mértékben összehangolt regionális vagy uniós szintű kiskereskedelmi piacok kialakítására irányuló kezdeményezés lehetőségét.

A szolgáltató piacról való kilépése vagy kudarca negatív következményekkel járhat a fogyasztókra nézve, amit nem tudnak befolyásolni. Az energiaárak emelkedése indokolatlan nyomást gyakorolhat különösen a rögzített árú szerződéseket kínáló kis szolgáltatókra. Ezért meg kell könnyíteni az összes energiaszolgáltató – köztük a kisebb szolgáltatók – pénzügyi piacokhoz való hozzáférését annak érdekében, hogy a szerződéseikben vállalt összegeket fedezni tudják az árak jövőbeli alakulásával szemben. Ennek orvoslása érdekében ez az uniós jogszabály elismeri, hogy a tagállamok kijelölhetnek egy végső eszközként igénybe vehető szolgáltatót. Az is fontos azonban, hogy ez ne jelentsen erkölcsi kockázatot, azaz ne olyan szolgáltató legyen, aki a fogyasztók kárára védi meg a szolgáltatókat a vállalt kereskedelmi döntéseik következményeitől. A kis szolgáltatók hosszú távú piacokhoz való hozzáférésének javítását célzó intézkedésekkel együtt a Bizottság egyértelművé fogja tenni azokat a szabályokat, amelyek megvédik a fogyasztókat az egyéni szolgáltatók csődjétől és a végső eszközként igénybe vehető szolgáltatói rendszerek működésétől.

A Bizottság:

-az év végéig javaslatot tesz egy tanácsi ajánlásra, amely további iránymutatást nyújt a tagállamoknak arra vonatkozóan, hogy miként lehet a legjobban kezelni a zöld átállás szociális és munkaügyi vonatkozásait.

A tagállamok:

-támogathatják a tudatos fogyasztói magatartás kialakítását, tájékoztathatják a fogyasztókat és választási lehetőségeket kínálhatnak fel arra vonatkozóan, hogy a fogyasztók miként tudnak részt venni az energiapiacon, hogy védettebbek és erősebb pozícióban legyenek az energiaellátási láncban,

-a piacról való kilépés vagy a szállító csődje esetén kijelölhetnek végső eszközként igénybe vehető szolgáltatót,

-tovább erősíthetik a fogyasztók energiapiacon betöltött szerepét a keresletoldali válaszintézkedések javításához való hozzájárulás, valamint az egyéni megújulóenergia- és energiaközösségi megállapodások révén történő önellátás fejlesztése révén.

3.2.3.A megújuló energiába és az energiahatékonyságba történő beruházások fokozása

A szél- és napenergia változó költségei majdnem a nullával egyenlőek. Ha több megújuló energiaforrás lesz az energiarendszerben. úgy ki fognak szorulni a legdrágább fosszilis tüzelőanyagok a piacról. A rendszerben évről évre egyre nagyobb óraszámban megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia mennyisége lehetővé teszi az összes energiaigény kielégítését, és a teljes árak megközelítik vagy elérik a nullát, sőt akár negatív tartományba is kerülhetnek 30 . Összességében az uralkodó szakértői vélemény szerint minden más egyenlő, több megújuló energiaforrás alacsonyabb nagykereskedelmi piaci árakat eredményez 31 .

A villamosenergia-piacokon túl számos megújulóenergia-technológia összköltsége drasztikusan csökkent az elmúlt években. A közüzemi méretű fotovoltaikus napenergia-költségek 85 %-kal csökkentek 2010 és 2020 között 32 . A megújuló energiaforrások már számos ágazatban és felhasználási területen a legolcsóbb energiaformát jelentik. A fogyasztók sok esetben csökkenthetik energiaszámláikat, ha megújuló energiára térnek át. Ez igaz az iparra és a szolgáltatásokra, de a háztartásokra is, amelyek például beruházhatnak a fotovoltaikus napelemekbe, hőszivattyúkba, naphőberendezésekbe vagy korszerű biomasszával működő kazánokba, és ezáltal csökkenthetik villamosenergia- és fűtési kiadásaikat.

Ennek érdekében a tagállamoknak fel kell gyorsítaniuk az engedélyezési eljárásokat azáltal, hogy lerövidítik és egyszerűsítik a hosszadalmas és összetett engedélyezési eljárásokat, amelyek a tisztaenergia-infrastruktúra fejlesztésének és kiépítésének egyik legnagyobb akadályát jelentik. A saját fogyasztás és a megújulóenergia-közösségek támogatása szintén segítheti a háztartásokat abban, hogy kihasználják az olcsóbb megújuló energiaforrások előnyeit. A megújuló energiaforrásokhoz szükséges berendezések gyártásának növelése szintén lényeges sikertényező a megújuló energiaforrások használatának felgyorsítása szempontjából.

Az új technológiák és a digitalizáció új lehetőségeket kínálnak a keresletoldali rugalmasságra. A Bizottság 2022 elején megkezdi az üzemi és kereskedelmi szabályzat kidolgozását a keresletoldali rugalmasság fejlesztése előtt álló szabályozási akadályok felszámolása érdekében.

Az energiahatékonyság csökkenti az energiafogyasztást és ezáltal az energiaköltségeket, de beruházásokat igényel. Megoldást kínál az energiaszegénység egyik alapvető okára, nevezetesen az épületek és a készülékek energiahatékonyságának javítása révén. A Bizottság javaslatot fog előterjeszteni az európai épületállomány energiahatékonyságának javítására is. Ezek az épületfelújítási szabályok a szociális lakások felújítását célzó intézkedések révén – az energiaszámlák befizetésével küzdő személyek adatainak mérésére és nyomon követésére vonatkozó új uniós szabályokkal együtt – hozzá fognak járulni az energiaszegénység leküzdéséhez.

Uniós szinten fokozódott a zöld gazdaságra való átállásra irányuló beruházások megvalósítása. A 2021–2027-re szóló többéves pénzügyi keret és az azt megerősítő Next Generation EU a gyors helyreállítás, valamint a zöld és digitális átállás fő eszközei, amelyek fenntartható növekedési pályára állítják gazdaságunkat. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében a Bizottság által jóváhagyott 22 tervből 177 milliárd EUR-t különítettek el éghajlatváltozással kapcsolatos beruházásokra 33 .

Ezenkívül a határokon átnyúló infrastruktúrával rendelkező nagyobb és integráltabb piacok jobb lehetőségeket biztosítanak a fogyasztók számára. A szomszédos piacokkal való teljes és hatékony fizikai összekapcsolódás, az új szolgáltatók határokon átnyúló hozzáférése elősegíti a versenyt és biztosítja a legversenyképesebb áron történő villamosenergia-ellátást. A tagállamoknak a közös érdekű projektek 34 alapján továbbra is ösztönözniük kell a transzeurópai hálózatokba történő beruházásokat a verseny fokozása és a korlátozások elkerülése érdekében. Ezek magukban foglalják a rendszerösszekötőket, a nemzeti szűk keresztmetszetek megszüntetését, a tárolást, valamint az átviteli és elosztóhálózatok intelligenssé tételét. A Bizottság az Európai Tanács 2014. októberi következtetéseivel 35 összhangban együtt fog működni a tagállamokkal a villamosenergia-hálózatok összekapcsolására vonatkozó 15 %-os célkitűzés 2030-ig történő eléréséhez szükséges intézkedések kidolgozása terén.

A Bizottság a közelmúltban javaslatot tett a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás felülvizsgálatára annak érdekében, hogy bővítse a tagállamok lehetőségeit arra, hogy pénzügyi támogatást nyújtsanak az éghajlatvédelemhez és az egész gazdaság dekarbonizációjához. A várhatóan jövőre hatályba lépő új szabályok csökkentik a fosszilis tüzelőanyagok használatát, megakadályozzák a meg nem térülő eszközök alkalmazását és lehetővé teszik az új technológiák – például a tárolás és a megújuló hidrogén – finanszírozására szolgáló rendszerek bevezetését, valamint megkönnyítik az energiahatékonysági intézkedések finanszírozását.

A Bizottság szorgalmazza, hogy a tagállamok:

-gyorsítsák fel a megújuló energiával kapcsolatos árverések lebonyolítását és biztosítsák a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Alap keretében végrehajtott releváns beruházások gyors és teljes körű végrehajtását,

-gyorsítsák fel az engedélyezést azáltal, hogy lerövidítik és leegyszerűsítik a hosszadalmas és összetett engedélyezési eljárásokat, amelyek a tisztaenergia-infrastruktúra fejlesztésének és kiépítésének egyik legnagyobb akadályát jelentik,

-növeljék a megújuló energiaforrásokhoz szükséges berendezések gyártását, amely szintén lényeges sikertényező a megújuló energiaforrások használatának felgyorsítása szempontjából,

-fokozzák az energiahatékonyságra és az épületek energiahatékonyságára irányuló beruházásokat, ami csökkenti az energiafogyasztást és az energiaköltségeket, és enyhíti az energiapiacokra nehezedő nyomást,

-a korlátozások elkerülése érdekében a közös érdekű projektek alapján fokozzák a transzeurópai hálózatokba történő beruházásokat. Ezek magukban foglalják a rendszerösszekötőket, a nemzeti szűk keresztmetszetek megszüntetését, a tárolást, valamint az átviteli és elosztóhálózatok intelligenssé tételét.

A Bizottság:

-2022-ben iránymutatást fog kiadni a megújuló energiák engedélyezési folyamatainak felgyorsításáról, és továbbra is szorosan együttműködik a nemzeti közigazgatásokkal a bevált gyakorlatok azonosítása és cseréje érdekében,

-2022 elején megkezdi a keresletoldali rugalmasság fejlesztésére irányuló üzemi és kereskedelmi szabályzat kidolgozását,

-lezárja az energetikai és környezetvédelmi állami támogatásokról szóló iránymutatás felülvizsgálatát az európai zöld megállapodás lehető legkevesebb költséggel történő elérésének elősegítése, valamint az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrásokba történő beruházások megkönnyítése érdekében,

-továbbra is támogatni fogja a tagállamokat abban, hogy a lehető legjobban kihasználják az uniós költségvetésben és a Next Generation EU-ban rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat.

4.Következtetés

Az e közleményben ismertetett intézkedések célja, hogy választ adjanak az energiaárak jelenlegi emelkedésére, és hozzájáruljanak a társadalmilag igazságos és fenntartható energetikai átállás megvalósításához. A Bizottság az elkövetkező hónapokban szorosan figyelemmel fogja kísérni a helyzetet.

A tagállamok felléphetnek és már most is számos intézkedést hoznak az adózással, a közvetlen jövedelemtámogatással és más jól célzott és időben korlátozott intézkedésekkel kapcsolatban, hogy rövid távon enyhítsék az áremelkedés által okozott problémákat. Uniós szinten középtávon számos további intézkedést lehet hozni a tárolásra, a piaci integrációra és az energiaközösségekre vonatkozóan annak érdekében, hogy az energiapiacok ellenállóbbá váljanak, jobban felkészüljenek az áringadozásra és az átállás kihívásaira. Az energiahatékonyság terén elért eredmények és az energiarendszer korszerűsítésére irányuló intézkedések hosszú távon csökkentik az energiaszámlákat.

Európa energia-, környezet- és éghajlat-politikája, a különböző uniós programokon keresztül rendelkezésre álló finanszírozás, valamint a Bizottság által az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag keretében a közelmúltban benyújtott javaslatok egy hosszú távon fenntartható energiaágazat létrehozására irányulnak. Az Európai Unió szilárdan elkötelezett a klímasemlegességre való átállás és az energiarendszer dekarbonizációja mellett azáltal, hogy a fosszilis tüzelőanyagokat megújuló energiával helyettesíti, és így csökkenti az energiaimporttól való függőségünket.

A klímasemleges energiamegoldásokba való beruházásra vonatkozó egyértelmű tagállami kötelezettségvállalások hozzá fognak járulni az energiaárak ingadozásának csökkentéséhez, valamint a fosszilis tüzelőanyagok nemzetközi árának változásai és más külső tényezők által az energiaellátásban és -keresletben okozott egyensúlyhiány visszaszorításához. Ezek elengedhetetlenek ahhoz, hogy az energia minden fogyasztó számára megfizethető legyen.

A sikeres zöld átállás nemcsak a tiszta energiára, hanem az energiahatékonyság növelésére és a különböző felhasználásokra is hatást fog gyakorolni. A közelmúlt eseményei teljes mértékben megerősítik az EU azon kötelezettségvállalását, hogy jelentősen csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását és a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását. Mind a szabályozási, mind a beruházási oldalon fel kell gyorsítani az intézkedéseket. A tiszta energiára való átállás a legjobb biztosíték az olyan ársokkok ellen, mint amilyennel az EU jelenleg szembesül. Ideje gyorsan cselekednünk.

(1)

A 2019. évi átlagárral összehasonlítva a 2021. október eleji árak 166 %-kal emelkedtek az EP5 (DE, ES, FR, NL) és a nordpool-piaci (NO, DK, FI, SE, EE, LT, LV) referenciaár esetében.

(2)

VaasaETT (https://www.vaasaett.com/).

(3)

2021 januárja és 2021 szeptembere között a szén-dioxid ETS-ára tonnánként körülbelül 30 EUR-val nőtt, ami körülbelül 10 EUR/MWh költségnövekedést jelent a gázból és mintegy 25 EUR/MWh költségnövekedést a szénből előállított villamos energia tekintetében (előbbi esetében 50 %-os, utóbbinál 40 %-os hatékonyságot feltételezve). Ezt egyértelműen meghaladja az ugyanebben az időszakban megfigyelt, hozzávetőlegesen 45 EUR/MWh gázáremelkedés, ami mintegy 90 EUR/MWh villamosenergia-termelési többletköltséget jelent.

(4)

Az ETS-irányelv 29a. cikke előírja, hogy amennyiben a kibocsátási egységek ára több mint hat egymást követő hónapban meghaladja a kibocsátási egységek előző két évben mért átlagos európai szén-dioxid-piaci árának háromszorosát, a Bizottság haladéktalanul bizottsági ülést hív össze a tagállamokkal a lehetséges intézkedések megvitatása céljából.

(5)

A földgáz a kitermelés helyéről csővezetéken keresztül vagy cseppfolyósított földgáz (LNG) formájában szállítható az EU-ba. A gázt a napi és szezonális kereslet ingadozásainak kiegyenlítése érdekében tárolni kell. A tárolás továbbá ellátási zavarok vagy különösen nagy kereslet esetén is lehetővé teszi a gázellátást. A tárolt gáz fő előnye, hogy a fogyasztók közelében elérhető, és haladéktalanul szállítható.

(6)

A kőolaj esetében 97 %, a szén esetében 44 %, a földgáz tekintetében pedig 90 %.

(7)

A Covid19-járvány alatt (a 21 tagállam közül, amelyre vonatkozóan rendelkezésre állnak adatok) nyolc tagállamban nőtt az energiaszegénységi ráta az előző évhez képest 2020-ban, míg 13 tagállamban csökkent, beleértve azt az 5 tagállamot, ahol az arány 2019-ben meghaladta a 15 %-ot (Bulgária, Görögország, Ciprus, Litvánia és Portugália).

(8)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/944 irányelve (2019. június 5.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról.

(9)

Az Európai Parlament és Tanács 2009/73/EK irányelve (2009. július 13.) a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről.

(10)

A Bizottság (EU) 2020/1563 ajánlása (2020. október 14.) az energiaszegénységről.

(11)

Az energiaköltségek egyes alágazatokban a termelési költségek jelentős részét teszik ki: a műtrágya gyártási költségeinek például 71 %-át, a nyersalumínium esetében 40 %-át, a cink esetében 31 %-át és a síküveggyártásban 25 %-át.

(12)

A holland TTF Gas Futures index értéke jelenleg körülbelül 90 EUR/MWh, míg a 2022. áprilisi határidős ár 50 EUR/MWh körül van.

(13)

Az egyéves előretekintő ár 42 EUR/MWh, a kétéves 35 EUR/MWh, a hároméves 32 EUR/MWh.

(14)

A jelenlegi uniós gáztárolási szintek valamivel 75 % fölött állnak, azaz alacsonyabbak az elmúlt 10 évben átlagosan mért 90 %-os szintnél. 2021. október 3-tól.

(15)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1938 rendelete (2017. október 25.) a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 994/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről.

(16)

Míg az ETS-alapoknak elsősorban az energiahatékonysági intézkedésekbe, az energetikai átállásba és a tiszta technológiákkal kapcsolatos innovációba való beruházások révén kell támogatniuk a további kibocsátáscsökkentést, az ETS-irányelv (2009/29/EK irányelv) 10. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a tagállamok a kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételeket pénzügyi támogatás nyújtására is felhasználhatják a kis és közepes jövedelemmel rendelkező háztartások szociális szempontjainak kezelése érdekében.

(17)

Az uniós jogszabályok csak kivételes helyzetekben és szigorú feltételek mellett engedélyezik szabályozott kiskereskedelmi árak alkalmazását az energiaszegény és kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások számára. A szabályozott árak torzítják a termelői beruházási jelzéseket, és kiszolgáltatott helyzetbe hozzák az energiafogyasztókat.

(18)

Különleges Covid19-intézkedések a kiszolgáltatott fogyasztók védelme érdekében: A nemzeti kormányok és az energiaszabályozó hatóságok számos tagállamban felfüggesztették az energiaszámla-hátralékos háztartások lekapcsolását a hálózatról. A kormányzati intézkedések mellett Unió-szerte számos energiaszolgáltató saját hatáskörben is bevezetett a fogyasztókat támogató lépéseket, például új fizetési konstrukciókat vagy a kikapcsolás felfüggesztésének politikáját.

(19)

A Bizottság (EU) 2020/1563 ajánlása (2020. október 14.) az energiaszegénységről.

(20)

Az ilyen adók és illetékek közé tartoznak különösen az energiatermékekre és a villamos energiára kivetett jövedéki adók, valamint az uniós szinten harmonizált hozzáadottérték-adó (héa), de idetartoznak a zöld átálláshoz szükséges, megújuló energiaforrásokba történő beruházások finanszírozására szolgáló egyéb belföldi környezetvédelmi adók és illetékek is.

(21)

. A Tanács 2003/96/EK irányelve (2003. október 27.) az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről.

(22)

A Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről.

(23)

A héakulcsokra vonatkozó jogi keretet jelenleg vizsgálja felül a Tanács.

(24)

A csoportmentességi rendeletekkel és az állami támogatásokról szóló iránymutatásokkal összhangban minden állami beavatkozást átlátható, megkülönböztetésmentes módon, objektív és arányos kritériumok alapján kell meghatározni.

(25)

Az üzleti magatartás azt jelenti, hogy a vállalkozások önállóan határozhatják meg döntéseiket anélkül, hogy jogszabály kötelezné őket bizonyos típusú magatartásra.

(26)

A piacot 27 tagállam pénzügyi szabályozó hatóságai felügyelik az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) koordinációja mellett.

(27)

Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az Unió egész területén magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, valamint az (EU) 2016/1148 irányelv (kiberbiztonsági irányelv) hatályon kívül helyezéséről (COM(2020) 823 final)

(28)

https://ec.europa.eu/info/news/commission-publishes-report-barriers-eu-retail-energy-markets-2021-feb-23_en

(29)

COM/2021/550 final. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag: az EU 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzésének megvalósítása a klímasemlegesség elérése érdekében.

(30)

Ha egyes nem rugalmas erőműveknek a negatív árak ellenére is folytatniuk kell a termelést.

(31)

Becslések szerint például a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia növekedése volt felelős – ceteris paribus – a németországi azonnali villamosenergia-árak 2008–2015 közötti 24 %-os, a 2010–2015 közötti időszakban Svédországban pedig 35 %-os csökkenéséért (Hirth, 2018).

(32)

IRENA, A villamosenergia-termelés költségei 2020-ban

(33)

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz bejelentett kiadások a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek bizottsági elemzéseinek részeként közzétett éghajlat-politikai nyomonkövetési adatokon alapuló bizottsági becslések. A bejelentett összeg a Bizottság által október 5-ig értékelt és jóváhagyott 22 nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervet fedezi. Ez az összeg a tervek számának növekedésével emelkedni fog.

(34)

https://ec.europa.eu/energy/topics/infrastructure/projects-common-interest_en

(35)

https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-169-2014-INIT/hu/pdf