EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2020.9.10.
COM(2020) 568 final
2020/0259(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv bizonyos rendelkezéseitől a technológiáknak a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók által a gyermekek online szexuális zaklatása elleni küzdelem céljából a személyes és egyéb adatok kezelésére történő használata tekintetében való ideiglenes eltérésről
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat célkitűzései
A 2002/58/EK irányelv 1 (a továbbiakban: elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) biztosítja a magánéletnek, a közlések titkosságának és a személyes adatoknak a védelmét az elektronikus hírközlési ágazatban. Az irányelv az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 7. és 8. cikkét emeli be a másodlagos uniós jogba.
Az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex 2 (a továbbiakban: EEHK) 2020. december 21-i hatálybalépésével az elektronikus hírközlési szolgáltatások fogalmának meghatározása helyébe új fogalommeghatározás lép, amely magában foglalja a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat is. Az említett időponttól kezdve tehát e szolgáltatások az EEHK-ban rögzített fogalommeghatározást alkalmazó elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv hatálya alá tartoznak majd. Ez a változás olyan hírközlési szolgáltatásokat érint, mint a webmailes üzenetküldési szolgáltatások és az internetes hangátvitel.
A számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók némelyike már most is speciális technológiákat használ arra, hogy szolgáltatásai keretében felderítse a gyermekek szexuális zaklatását, és jelentse azt a bűnüldöző hatóságok, valamint a gyermekek szexuális zaklatása ellen közérdekből fellépő szervezetek felé, és/vagy eltávolítsa a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló anyagokat. E szervezetek alatt a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló anyagok bejelentésére szolgáló nemzeti forróvonalak, valamint olyan szervezetek értendők, amelyek célja a gyermekek szexuális kizsákmányolásának visszaszorítása és a gyermekek áldozattá válásának megelőzése az EU-ban és harmadik országokban egyaránt.
A gyermekek szexuális zaklatása különösen súlyos bűncselekmény, amely szerteágazó és súlyos, egész életen át tartó következményekkel jár az áldozatokra nézve. Az ilyen bűncselekmények jelentős és hosszú távú társadalmi károkat is okoznak, mivel azokat gyermekek ellen követik el. A gyermekek szexuális zaklatása elleni küzdelem az EU egyik prioritása. 2020. július 24-én az Európai Bizottság elfogadta a gyermekek szexuális bántalmazása elleni hatékonyabb küzdelmet célzó uniós stratégiát 3 , amelynek célja, hogy uniós szinten hatékony válaszlépéseket biztosítson a gyermekek szexuális zaklatásának bűncselekményével szemben. A Bizottság bejelentette, hogy 2021 második negyedévéig javaslatot tesz a gyermekek online szexuális zaklatásának hatékony kezeléséhez szükséges jogszabályokra, amelyek többek között előírják az érintett online szolgáltatók számára az ismerten gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló anyagok felderítését, és kötelezővé teszik az ilyen anyagoknak a hatóságok felé történő bejelentését. A tervezett jogszabályok célja, hogy felváltsák ezt a rendeletet, mégpedig úgy, hogy a gyermekek szexuális zaklatásának felderítését és bejelentését szolgáló kötelező intézkedéseket vezetnek be annak érdekében, hogy fokozzák mind a bűnüldöző szervek, mind az érintett magánszférabeli szereplők online zaklatás elleni küzdelemmel kapcsolatos munkájának egyértelműségét és bizonyosságát, biztosítva egyúttal a felhasználók alapvető jogainak tiszteletben tartását – ideértve különösen a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságát, a személyes adatok és a magánélet védelmét –, valamint az elszámoltathatóságot és az átláthatóságot garantáló mechanizmusokat.
Az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak eleget kell tenniük az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelvben rögzített azon kötelezettségüknek, hogy tiszteletben tartsák a közlések titkosságát és a hírközlési adatok kezelésének feltételeit. A számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók némelyike által a gyermekek online szexuális zaklatásának felderítése céljából jelenleg alkalmazott gyakorlatok ütközhetnek az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv bizonyos rendelkezéseivel. Az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv nem biztosít kifejezett jogalapot a tartalmi vagy forgalmi adatoknak a gyermekek ellen elkövetett online szexuális zaklatás felderítése céljából történő önkéntes kezelésére. Ezért az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatások esetében a szolgáltatók csak akkor folytathatják az ilyen intézkedések alkalmazását, ha a tagállamok az említett irányelv 15. cikkében foglaltaknak megfelelően indokolt és az említett rendelkezés követelményeinek megfelelő jogszabályi intézkedéseket fogadnak el. Ilyen nemzeti jogszabályi intézkedések hiányában és a 2020. július 24-i bizottsági stratégiában bejelentett hosszú távú jogszabályok elfogadásáig a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak nem lenne jogalapjuk ahhoz, hogy a szolgáltatásaik keretében folytassák a gyermekek szexuális zaklatásának felderítését. Ezek az önkéntes tevékenységek fontos szerepet játszanak az áldozatok azonosításának és kimenekítésének lehetővé tételében, valamint a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló anyagok terjesztésének visszaszorításában, és egyúttal segítik az elkövetők azonosítását és a velük szemben folytatott nyomozást, valamint a gyermekek szexuális zaklatásával összefüggő bűncselekmények megelőzését.
A Bizottság megítélése szerint azonnali intézkedésre van szükség. Ez a javaslat ezért szűkített hatókörű, célirányos ideiglenes jogalkotási megoldást kínál, amelynek kizárólagos célja az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében és 6. cikkében rögzített, a közlések és a forgalmi adatok titkosságának védelmére irányuló rendelkezések alkalmazhatóságától való átmeneti és szigorúan korlátozott eltérés megállapítása. Ez a javaslat tiszteletben tartja az alapvető jogokat, beleértve a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való jogot, ugyanakkor lehetővé teszi a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók számára, hogy a bejelentett hosszú távú jogszabályok elfogadásáig továbbra is alkalmazzanak bizonyos technológiákat és folytassák jelenlegi tevékenységeiket a gyermekek ellen elkövetett online szexuális zaklatásnak a szolgáltatásaik keretében történő felderítéséhez és bejelentéséhez, valamint a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló anyagok szolgáltatásaikból való eltávolításához szükséges mértékben. A gyermekekkel való, szexuális célú kapcsolatfelvétel (elcsábítás) felderítését célzó önkéntes erőfeszítéseknek szintén a meglévő, korszerű, a meghatározott biztosítékoknak megfelelő technológia használatára kell korlátozódniuk. Ennek a rendeletnek 2025 decemberében hatályát kell vesztenie. Amennyiben a bejelentett hosszú távú jogszabályok az említett hónapot megelőzően elfogadásra kerülnek és hatályba lépnek, hatályon kívül kell helyezniük ezt a rendeletet.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
A vonatkozó jogalap az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 16. és 114. cikke.
Mivel ez a rendelet az Európai Közösséget létrehozó szerződés 95. cikke alapján elfogadott 2002/58/EK irányelv bizonyos rendelkezéseitől való ideiglenes eltérésről rendelkezik, helyénvaló e rendeletet az EUMSZ 114. cikkének megfelelő rendelkezése alapján elfogadni. Ezen túlmenően nem minden tagállam fogadott el az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv 15. cikkének (1) bekezdése szerinti jogszabályi intézkedéseket a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatók által a gyermekek online szexuális zaklatása elleni küzdelem céljából használt technológiákra vonatkozóan, és az ilyen intézkedések elfogadása a széttagolódás jelentős kockázatával jár, ami valószínűleg hátrányosan érintené a belső piacot. Ezért helyénvaló ezt a rendeletet az EUMSZ 114. cikke alapján elfogadni.
Az EUMSZ 16. cikke konkrét jogalapot vezet be a természetes személyeknek az uniós intézmények, szervek és hivatalok által, illetve az uniós jog alkalmazási körébe tartozó tevékenységeik során a személyes adataiknak a tagállamok által végzett feldolgozása tekintetében történő védelmére, valamint az ilyen adatok szabad áramlására vonatkozó szabályokra. Mivel a természetes személyeket érintő elektronikus közlések általában személyes adatoknak minősülnek, e rendeletnek az EUMSZ 16. cikkén is alapulnia kell.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
A szubszidiaritás elve értelmében uniós szintű intézkedés csak akkor hozható, ha a kitűzött célokat a tagállamok önmagukban nem tudják elérni. Uniós beavatkozásra van szükség annak érdekében, hogy a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók továbbra is képesek legyenek önkéntesen felderíteni és bejelenteni a gyermekek online szexuális zaklatását, valamint eltávolítani a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló anyagokat, továbbá hogy a szóban forgó tevékenységek tekintetében egységes és koherens jogi keretet lehessen biztosítani a belső piacon. Az e kérdéskörrel kapcsolatos uniós fellépés hiánya a széttagolódás kockázatával járna, amennyiben a tagállamok eltérő nemzeti jogszabályokat fogadnának el. Ezenkívül az ilyen nemzeti megoldásokat nagy valószínűséggel nem lehetne minden tagállamban 2020. december 21-ig elfogadni. Emellett az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv rendelkezéseinek alkalmazásától való uniós szintű eltérés bizonyos adatkezelési tevékenységek tekintetében csak uniós jogszabály útján fogadható el. Ezt a célt tehát a tagállamok sem önmagukban, sem együttesen nem tudják hatékonyan megvalósítani.
•Arányosság
A javaslat összhangban van az arányosságnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével, mivel nem lépi túl a kitűzött célok megvalósításához szükséges mértéket. Célzott, ideiglenes eltérést vezet be a jelenlegi keret módosításainak bizonyos vonatkozásai tekintetében annak biztosítása érdekében, hogy egyes intézkedések továbbra is megengedettek legyenek, amennyiben jelenleg megfelelnek az uniós jognak. A javaslat konkrétan ideiglenes, szigorúan korlátozott eltérést állapít meg az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv 5. cikke (1) bekezdésének és 6. cikkének alkalmazhatósága tekintetében, azzal a kizárólagos céllal, hogy lehetővé tegye a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók számára, hogy a bejelentett hosszú távú jogszabályok elfogadásáig továbbra is alkalmazzanak bizonyos technológiákat és folytassák jelenlegi tevékenységeiket a gyermekek ellen elkövetett online szexuális zaklatásnak a szolgáltatásaik keretében történő felderítéséhez és bejelentéséhez, valamint a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló anyagok szolgáltatásaikból való eltávolításához szükséges mértékben. Az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv felülvizsgált alkalmazási körétől való ezen eltérést megszorítóan kell értelmezni, különösen azért, mert a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók minden egyéb tevékenységük tekintetében továbbra is az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv hatálya alá tartoznak. A javaslat ezért biztosítékokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az eltérés hatálya alá tartozó technológiák megfeleljenek a jelenleg alkalmazott bevált gyakorlatok követelményeinek, és ezáltal korlátozza a közlések titkosságába való beavatkozást és a szabályok kijátszásának kockázatát. Az eltérés azokra a technológiákra korlátozódik, amelyeket a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók e rendelet hatálybalépése előtt rendszeresen használtak a gyermekek online szexuális zaklatásának felderítésére és bejelentésére, valamint a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló anyagok eltávolítására, továbbá biztosítja, hogy az alkalmazott technológiatípusok az ágazat legkorszerűbb gyakorlataival összhangban a lehető legkevésbé sértsék a magánéletet. A szolgáltatóknak emellett éves jelentéseket kell közzétenniük a végrehajtott adatkezelésről. Az eltérés időtartama a hosszú távú jogszabályok elfogadásához feltétlenül szükséges időszakra korlátozódik.
•A jogi aktus típusának megválasztása
E javaslat célkitűzéseit rendelet révén lehet a legjobban megvalósítani. Ez biztosítja a rendelkezések közvetlen alkalmazhatóságát, valamint a belső piac egészére kiterjedő egységes és koherens megközelítés alkalmazását. Ez azért különösen fontos, mert a vállalatok a gyermekek online szexuális zaklatása elleni küzdelmet célzó intézkedéseiket egységesen alkalmazzák a szolgáltatásaik egészében; az eltérő nemzeti átültető intézkedések visszatartó erővel bírhatnak az önkéntes szerepvállalás folytatása tekintetében. Ezenkívül kizárólag rendelet révén tűnik megvalósíthatónak a december 21-i hatálybalépés.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata
Tárgytalan.
•Konzultáció az érdekelt felekkel
Tárgytalan.
•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása
Tárgytalan.
•Hatásvizsgálat
Tekintettel a szakpolitikai célkitűzésre és a kérdés időérzékeny jellegére, nincsenek lényegesen eltérő szakpolitikai alternatívák, ezért nincs szükség hatásvizsgálatra. Megemlítendő különösen, hogy az intézkedés ideiglenes, szigorúan korlátozott eltérést kíván bevezetni az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv 5. cikke (1) bekezdésének és 6. cikkének alkalmazhatósága tekintetében annak biztosítása érdekében, hogy a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók 2020. december 20-a után, a hosszú távú jogszabályok elfogadásáig továbbra is önkéntesen használhassanak meghatározott technológiákat a gyermekek online szexuális zaklatásának a szolgáltatásaik keretében történő felderítésére és bejelentésére, valamint a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló anyagoknak a szolgáltatásaikból való eltávolítására. A gyermekek szexuális bántalmazása elleni hatékonyabb küzdelmet célzó uniós stratégiában bejelentetteknek megfelelően a hosszú távú jogszabályokra irányuló javaslatokat 2021 második negyedévében terjesztik elő, és azokat hatásvizsgálat fogja kísérni.
•Alapjogok
A javaslat teljes mértékben figyelembe veszi az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapvető jogokat és elveket. A javasolt intézkedések figyelembe veszik különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. cikkét, amely védi a polgároknak a magán- és családi életük, otthonuk és kommunikációjuk tiszteletben tartásához fűződő alapvető jogát, beleértve a közlések titkosságát is. A javaslat figyelembe veszi továbbá a Charta 24. cikkének (2) bekezdését, amely előírja, hogy a hatóságok és a magánintézmények gyermekekkel kapcsolatos tevékenységében a gyermek mindenek fölött álló érdekének kell az elsődleges szempontnak lennie. Ezenkívül, amennyiben az elektronikus közléseknek a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások keretében kizárólagosan a gyermekek online szexuális zaklatásának felderítése és bejelentése, valamint a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló anyagok eltávolítása céljából történő kezelése az e javaslat által megállapított eltérés hatálya alá tartozik, az ilyen adatkezelésre továbbra is az általános adatvédelmi rendelet alkalmazandó, amely a Charta 8. cikkének (1) bekezdését emeli be a másodlagos jogba.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A javaslat nincs hatással az uniós költségvetésre.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
Tárgytalan.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
Az 1. cikk meghatározza a javaslat célját, nevezetesen azt, hogy ideiglenes és szigorúan korlátozott eltérést állapítson meg a 2002/58/EK irányelvben meghatározott bizonyos kötelezettségek tekintetében, azzal a kizárólagos céllal, hogy lehetővé tegye a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók számára, hogy a gyermekek online szexuális zaklatásának a szolgáltatásaik keretében történő felderítéséhez és bejelentéséhez, valamint a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló anyagok szolgáltatásaikból való eltávolításához szükséges mértékben továbbra is használhassák a személyes és egyéb adatok kezelésére szolgáló technológiákat.
A 2. cikk a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások fogalmának az (EU) 2018/1972 irányelvben (Európai Elektronikus Hírközlési Kódex) szereplő meghatározására, továbbá a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2011/93/EU irányelvben szereplő bizonyos fogalommeghatározásokra hivatkozik.
A 3. cikk meghatározza az eltérés hatályát, nevezetesen korlátozott mentességet állapít meg az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében és 6. cikkében meghatározott kötelezettségek alól a személyes és egyéb adatoknak a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó, kizárólagosan a gyermekek online szexuális zaklatásának felderítését, illetve a bűnüldöző hatóságok és a közérdekből eljáró szervezetek felé történő bejelentését, valamint a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló anyagok törlését célzó technológiahasználathoz szükséges kezelése tekintetében, ideértve szükség szerint a technológia használatához közvetlenül kapcsolódó bármely emberi felülvizsgálatot, továbbá felsorolja az eltérés alkalmazásának feltételeit.
A 4. cikk a rendelet hatálybalépésének időpontját és alkalmazásának kezdőnapját határozza meg, valamint azt, hogy mikor és milyen feltételek mellett szűnik meg a rendelet alkalmazása.
2020/0259 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv bizonyos rendelkezéseitől a technológiáknak a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók által a gyermekek online szexuális zaklatása elleni küzdelem céljából a személyes és egyéb adatok kezelésére történő használata tekintetében való ideiglenes eltérésről
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 16. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben 114. cikke (1) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 4 ,
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1)A 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5 megállapítja az elektronikus hírközlési ágazatban az adatcsere során a személyes adatok kezelése vonatkozásában a magánélethez és a bizalmas adatkezeléshez való jogot biztosító szabályokat. Az említett irányelv pontosítja és kiegészíti az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletet 6 .
(2) A 2002/58/EK irányelv a személyes adatoknak a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásával összefüggő kezelésére vonatkozik. Az elektronikus hírközlési szolgáltatás fogalmának jelenlegi meghatározását a 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7 2. cikkének c) pontja rögzíti. Az (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelv 8 2020. december 21-i hatállyal hatályon kívül helyezi a 2002/21/EK irányelvet. Ettől az időponttól kezdve az elektronikus hírközlési szolgáltatások fogalmának meghatározását az (EU) 2018/1972 irányelv 2. cikkének 4. pontjában szereplő új fogalommeghatározás váltja fel, amely az említett irányelv 2. cikkének 7. pontjában meghatározott számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat is magában foglalja. Ezért e szolgáltatások – amelyek magukban foglalják például az internetes hangátviteli, az üzenetküldési és a webmailszolgáltatásokat – 2020. december 21-től a 2002/58/EK irányelv hatálya alá fognak tartozni.
(3)Az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Unió elismeri az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt jogokat, szabadságokat és elveket. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 7. cikke védi a polgároknak a magán- és családi életük, otthonuk és kommunikációjuk tiszteletben tartásához fűződő alapvető jogát, beleértve a közlések titkosságát is. A Charta 8. cikke rögzíti a személyes adatok védelméhez való jogot. A Charta 24. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a hatóságok és a magánintézmények gyermekekkel kapcsolatos tevékenységében a gyermek mindenek fölött álló érdekének kell az elsődleges szempontnak lennie.
(4)A gyermekek szexuális zaklatása és szexuális kizsákmányolása súlyosan sérti az emberi jogokat, különösen a gyermekeknek az erőszak, a zaklatás és az elhanyagolás, a bántalmazás, illetve a kizsákmányolás minden formájával szembeni védelemhez való jogát, ahogy arról a gyermek jogairól szóló, 1989. évi ENSZ-egyezmény és a Charta is rendelkezik. Számos társadalmi és gazdasági előnye mellett a digitalizáció olyan kihívásokat is maga után vont, mint a gyermekek online szexuális zaklatásának megnövekedett előfordulása. A gyermekek online védelme az Unió egyik prioritása. 2020. július 24-én a Bizottság elfogadta a gyermekek szexuális bántalmazása elleni hatékonyabb küzdelmet célzó uniós stratégiát 9 (a továbbiakban: stratégia), amelynek célja, hogy uniós szinten hatékony válaszlépéseket biztosítson a gyermekek szexuális zaklatásának bűncselekményével szemben.
(5)A számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat – például webmail- vagy üzenetküldési szolgáltatásokat – nyújtó szolgáltatók némelyike már most is speciális technológiákat használ arra, hogy önkéntes alapon felderítse a gyermekek online szexuális zaklatását, és jelentse azt a bűnüldöző hatóságok, valamint a gyermekek szexuális zaklatása ellen közérdekből fellépő szervezetek felé, illetve eltávolítsa a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló anyagokat. E szervezetek alatt a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló anyagok bejelentésére szolgáló nemzeti forróvonalak, valamint olyan szervezetek értendők, amelyek célja a gyermekek szexuális kizsákmányolásának visszaszorítása és a gyermekek áldozattá válásának megelőzése az EU-ban és harmadik országokban egyaránt. Ezek az önkéntes tevékenységek együttesen fontos szerepet játszanak az áldozatok azonosításának és kimenekítésének lehetővé tételében, valamint a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló anyagok terjesztésének visszaszorításában, és egyúttal segítik az elkövetők azonosítását és a velük szemben folytatott nyomozást, valamint a gyermekek szexuális zaklatásával összefüggő bűncselekmények megelőzését.
(6)2020. december 20-ig a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók által a gyermekek online szexuális zaklatásának felderítése és bejelentése, valamint a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló anyagok eltávolítása céljából önkéntes intézkedések révén végzett személyesadat-kezelésre az (EU) 2016/679 rendelet irányadó.
(7)A 2002/58/EK irányelv nem tartalmaz konkrét rendelkezéseket a személyes és egyéb adatoknak az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásával összefüggésben a gyermekek online szexuális zaklatásának felderítése és bejelentése, valamint a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló anyagok eltávolítása céljából történő kezelésére vonatkozóan. Ugyanakkor a 2002/58/EK irányelv 15. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok jogszabályi intézkedéseket fogadhatnak el többek között az említett irányelvnek a közlések titkosságára és a forgalmi adatokra vonatkozó 5., illetve 6. cikkében előírt jogok és kötelezettségek hatályának a gyermekek szexuális zaklatásához kapcsolódó bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása, felderítése és üldözése céljából történő korlátozására. Ilyen jogszabályi intézkedések hiányában, valamint a gyermekek szexuális zaklatása elleni hatékony uniós szintű fellépést célzó, a stratégiában bejelentett új, hosszabb távú jogi keret elfogadásáig a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak nem lenne jogalapjuk ahhoz, hogy 2020. december 21. után is folytassák a gyermekek online szexuális zaklatásának a szolgáltatásaik keretében történő felderítését és bejelentését, valamint a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló anyagoknak a szolgáltatásaikból való eltávolítását.
(8)Ez a rendelet ezért ideiglenes eltérést biztosít a 2002/58/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdésétől és 6. cikkétől, amelyek védik a közlések és a forgalmi adatok titkosságát. Mivel a 2002/58/EK irányelvet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke alapján fogadták el, helyénvaló e rendelet elfogadását ugyanezen jogalapra helyezni. Ezenfelül nem minden tagállam fogadott el nemzeti szintű jogszabályi intézkedéseket az említett rendelkezésekben meghatározott jogok és kötelezettségek hatályának a 2002/58/EK irányelv 15. cikke (1) bekezdésével összhangban történő korlátozására, továbbá az ilyen intézkedések elfogadása a széttagolódás jelentős kockázatát hordozza magában, ami hátrányosan érintheti a belső piacot.
(9)Mivel a természetes személyeket érintő elektronikus közlések általában személyes adatoknak minősülnek, e rendeletnek a Szerződés 16. cikkén is alapulnia kell, amely konkrét jogalapot állapít meg a természetes személyeknek az uniós intézmények, szervek és hivatalok által, illetve az uniós jog alkalmazási körébe tartozó tevékenységeik során a személyes adataiknak a tagállamok által végzett feldolgozása tekintetében történő védelmére, valamint az ilyen adatok szabad áramlására vonatkozó szabályokra.
(10)Amennyiben a személyes adatoknak az elektronikus hírközlési szolgáltatások számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások nyújtásával összefüggésben történő, kizárólag a gyermekek online szexuális zaklatásának felderítése, bejelentése és eltávolítása céljából végzett kezelése az e rendeletben meghatározott eltérés hatálya alá tartozik, az ilyen adatkezelésre az (EU) 2016/679 rendelet alkalmazandó, ideértve azt a követelményt is, hogy az említett rendelet 35. cikkének megfelelően adott esetben az érintett technológiák alkalmazását megelőzően el kell végezni a tervezett adatkezelési műveletek hatásvizsgálatát.
(11)Mivel e rendelet kizárólagos célja, hogy lehetővé tegye a gyermekek online szexuális zaklatása elleni küzdelmet célzó bizonyos meglévő tevékenységek folytatását, az e rendeletben előírt eltérést olyan jól bevált technológiára kell korlátozni, amelyet a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások e rendelet hatálybalépése előtt rendszeresen használnak a gyermekek online szexuális zaklatásának felderítésére és bejelentésére, valamint a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló anyagok eltávolítására. A technológiára történő hivatkozás szükség esetén magában foglal minden, a technológia használatához közvetlenül kapcsolódó és annak felügyeletét szolgáló, ember által végzett felülvizsgálatot. A szóban forgó technológiának ezért általánosan használtnak kell lennie az ágazatban, anélkül, hogy annak használata minden szolgáltató számára feltétlenül követelmény lenne, továbbá anélkül, hogy kizárnák a technológia további, a magánélet védelmét tiszteletben tartó fejlődését. E tekintetben közömbösnek kell lennie annak, hogy egy adott szolgáltató, amely élni kíván ezzel az eltéréssel, maga is használ-e már ilyen technológiát e rendelet hatálybalépésének időpontjában. Az alkalmazott technológiatípusoknak az ágazat legkorszerűbb gyakorlataival összhangban a magánéletet legkevésbé sértőnek kell lenniük, és nem foglalhatják magukban a szöveget tartalmazó közlések szisztematikus szűrését és vizsgálatát, hanem kizárólag meghatározott közléseket vizsgálhatnak a gyermekek szexuális zaklatásának konkrét gyanúja esetén.
(12)A lehető legnagyobb pontosság és megbízhatóság biztosítása érdekében az alkalmazott technológiának – az ágazat legkorszerűbb gyakorlataival összhangban – a lehető legnagyobb mértékben korlátoznia kell a hamis pozitívokkal kapcsolatos hibaarányt, és szükség esetén haladéktalanul orvosolnia kell a mégis előforduló hibákat.
(13)Az e rendeletben meghatározott eltérés hatálya alá tartozó tevékenységek elvégzése során felhasznált személyes és egyéb adatok körét, valamint pozitív eredmények esetén az adatok ezt követő megőrzésének időtartamát minimalizálni kell annak biztosítása érdekében, hogy az eltérés a feltétlenül szükséges mértékre korlátozódjon.
(14)Az eltérés alapján végzett tevékenységek átláthatóságának és az azokkal kapcsolatos elszámoltathatóságnak a biztosítása érdekében a szolgáltatóknak évente jelentést kell közzétenniük az e rendelet hatálya alá tartozó adatkezelésről, többek között a kezelt adatok típusáról és mennyiségéről, a feltárt esetek számáról, a kulcsfontosságú mutatók kiválasztására és javítására alkalmazott intézkedésekről, a különböző alkalmazott technológiák hibáinak (hamis pozitívok) számáról és arányáról, a hibaarány korlátozására alkalmazott intézkedésekről és az elért hibaarányról, az adatmegőrzési politikáról és az alkalmazott adatvédelmi biztosítékokról.
(15)E rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon kell hatályba lépnie annak érdekében, hogy 2020. december 21-től alkalmazható legyen.
(16)Ez a rendelet korlátozza a közlések titkosságának védelméhez való jogot, és eltér az (EU) 2018/1972 irányelvben hozott azon döntéstől, hogy a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokra a magánélet védelme tekintetében ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, mint minden más elektronikus hírközlési szolgáltatásra. E rendelet alkalmazási időszakát ezért a 2025. december 31-ig terjedő időszakra kell korlátozni, azaz olyan időtartamra, amely észszerűen szükséges egy új, hosszú távú, részletesebben kidolgozott biztosítékokról rendelkező jogi keret elfogadásához. Amennyiben a hosszú távú jogszabályok az említett időpontot megelőzően elfogadásra kerülnek és hatályba lépnek, hatályon kívül kell helyezniük ezt a rendeletet.
(17)A számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra a 2002/58/EK irányelv hatálya alá tartozó minden egyéb tevékenység tekintetében az irányelvben meghatározott egyedi kötelezettségeknek kell vonatkozniuk.
(18)E rendelet célja a 2002/58/EK irányelv egyes rendelkezéseitől való ideiglenes eltérés megállapítása a belső piac széttagolódásának előidézése nélkül. Ezenkívül a nemzeti jogszabályokat nagy valószínűséggel nem lehetne időben elfogadni minden tagállamban. Mivel e célt a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket. Ideiglenes és szigorúan korlátozott eltérést vezet be a 2002/58/EK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének és 6. cikkének alkalmazhatósága tekintetében, és számos biztosítékról rendelkezik annak biztosítása érdekében, hogy az ne lépje túl a kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket.
(19)Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet 10 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság egyeztetett az európai adatvédelmi biztossal, aki […]-án/-én véleményt nyilvánított,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet ideiglenes és szigorúan korlátozott eltérést állapít meg a 2002/58/EK irányelvben meghatározott bizonyos kötelezettségek tekintetében, azzal a kizárólagos céllal, hogy lehetővé tegye a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók számára, hogy a gyermekek online szexuális zaklatásának a szolgáltatásaik keretében történő felderítéséhez és bejelentéséhez, valamint a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló anyagok eltávolításához szükséges mértékben továbbra is használhassák a személyes és egyéb adatok kezelésére szolgáló technológiákat.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
1. „számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatás”: az (EU) 2018/1972 irányelv 2. cikkének 7. pontjában meghatározott szolgáltatás;
2. „gyermekek online szexuális zaklatása”:
a) a 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének c) pontja értelmében gyermekpornográfiának minősülő anyag;
b) gyermekekkel való kapcsolatfelvétel szexuális tevékenység folytatása vagy gyermekpornográfia készítése céljából az alábbiak bármelyike révén:
i. a gyermek elcsábítása ajándékok vagy egyéb előnyök felajánlása útján;
ii. a gyermek olyan negatív következményekkel való fenyegetése, amelyek valószínűsíthetően jelentős hatást gyakorolnak rá;
iii. pornográf anyagoknak a gyermek számára történő bemutatása vagy hozzáférhetővé tétele;
c) „pornográf előadás”: a 2011/93/EU irányelv 2. cikkének e) pontjában meghatározott fogalom.
3. cikk
Az eltérés hatálya
A 2002/58/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében és 6. cikkében meghatározott egyedi kötelezettségek nem vonatkoznak a személyes és egyéb adatok számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások nyújtásával összefüggésben történő olyan kezelésére, amely szigorúan a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló anyagok eltávolításának, valamint a gyermekek online szexuális zaklatása felderítésének, illetve a bűnüldöző hatóságok és a gyermekek szexuális zaklatása ellen közérdekből fellépő szervezetek felé történő bejelentésének kizárólagos célját szolgáló technológiahasználathoz szükséges, feltéve, hogy:
a)az adatkezelés arányos és a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók által e rendelet hatálybalépése előtt e célból rendszeresen használt, jól bevált technológiákra korlátozódik, amelyek megfelelnek az ágazatban használt legkorszerűbb gyakorlatoknak, továbbá a lehető legkevésbé sértik a magánéletet;
b)az alkalmazott technológia önmagában is kellően megbízható, mivel a lehető legnagyobb mértékben korlátozza a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló tartalmak észlelésével kapcsolatos hibák arányát, és amennyiben esetenként ilyen hibák fordulnak elő, azok következményeit haladéktalanul orvosolják;
c)a gyermekekkel való, szexuális célú kapcsolatfelvétel felderítésére használt technológia a releváns kulcsfontosságú mutatók – például kulcsszavak és objektíven azonosított kockázati tényezők, például életkorbeli különbségek – használatára korlátozódik, az emberi felülvizsgálathoz való jog sérelme nélkül;
d)az adatkezelés a gyermekek online szexuális zaklatásának felderítéséhez és bejelentéséhez, valamint a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló anyagok eltávolításához feltétlenül szükséges mértékre korlátozódik, és – kivéve, ha a gyermekek online szexuális zaklatását észlelik és megerősítik – az adatokat azonnal törlik;
e)a szolgáltató évente jelentést tesz közzé az általa végzett vonatkozó adatkezelésről, többek között a kezelt adatok típusáról és mennyiségéről, a feltárt esetek számáról, a kulcsfontosságú mutatók kiválasztására és javítására alkalmazott intézkedésekről, a különböző alkalmazott technológiák hibáinak (hamis pozitívok) számáról és arányáról, a hibaarány korlátozására alkalmazott intézkedésekről és az elért hibaarányról, az adatmegőrzési politikáról és az alkalmazott adatvédelmi biztosítékokról.
A d) pontot illetően, amennyiben a gyermekek online szexuális zaklatását észlelik és megerősítik, a vonatkozó adatok kizárólag a következő célokból és csak a szükséges ideig őrizhetők meg:
–a szolgáltató általi jelentéstétel, valamint a bűnüldöző hatóságok és más releváns hatóságok arányos kérelmeinek megválaszolása;
–az érintett felhasználó fiókjának zárolása;
–a megbízhatóan gyermekpornográfiaként azonosított adatokkal kapcsolatban egyedi, át nem alakítható digitális aláírás („hash”) létrehozása.
4. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
A rendeletet 2020. december 21-től 2025. december 31-ig kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök