EURÓPAI BIZOTTSÁG
Strasbourg, 2019.3.12.
JOIN(2019) 5 final
KÖZÖS KÖZLEMÉNY AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK
Az EU és Kína – stratégiai kilátások
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Strasbourg, 2019.3.12.
JOIN(2019) 5 final
KÖZÖS KÖZLEMÉNY AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK
Az EU és Kína – stratégiai kilátások
I.Bevezetés
Az Európai Uniót (a továbbiakban: EU) és Kínát tartós kapcsolat köti össze. A két szereplő a világ három legnagyobb gazdasága és kereskedője közé tartozik. Kína ma az EU második legfontosabb kereskedelmi partnere az Egyesült Államok után, az EU pedig Kína első számú kereskedelmi partnere 1 . Mindketten elkötelezettek egy átfogó stratégiai partnerség mellett, az EU–Kína 2020 stratégiai együttműködési menetrendben 2 foglaltaknak megfelelően.
Azonban Európában egyre inkább elismerik, hogy a Kínához kötődő kihívások és lehetőségek egyensúlya eltolódott. Az elmúlt évtizedben Kína gazdasági ereje és politikai befolyása példátlan nagyságrendben és ütemben nőtt, tükrözve az arra irányuló törekvéseit, hogy vezető globális hatalommá váljon.
Kína már nem tekinthető fejlődő országnak. Mára kulcsfontosságú globális szereplővé és vezető technológiai hatalommá vált. A világban, így az Európában is érzékelhető növekvő jelenléte mellett nagyobb felelősséget kell vállalnia a szabályokon alapuló nemzetközi rend fenntartásában, valamint nagyobb fokú kölcsönösségre, megkülönböztetésmentességre és a rendszerének nyitottságára kell törekednie. A Kína által nyilvánosan közzétett reformtörekvéseknek olyan szakpolitikákban vagy intézkedésekben kell megvalósulniuk, amelyek arányosak Kína szerepével és felelősségével.
A Kínára vonatkozó 2016. évi stratégia 3 az EU szerepvállalásának sarokköve marad, mely alapot biztosít ahhoz, hogy az EU további szakpolitikai lépéseket tegyen egy realisztikusabb, határozottabb és sokrétűbb megközelítés felé 4 . Ez biztosítja majd, hogy az ezzel a stratégiai partnerrel fennálló kapcsolatok méltányos, kiegyensúlyozott és kölcsönösen előnyös pályára kerüljenek.
Kína a különböző szakpolitikai területeken egyidejűleg együttműködési partner, amellyel az EU-nak szorosan összehangolt közös céljai vannak, tárgyalópartner, amellyel az EU-nak meg kell teremtenie az érdekek közötti egyensúlyt, gazdasági versenytárs a technológia ágazatában betöltött vezető szerep tekintetében, illetve olyan rendszerszintű rivális, amely alternatív kormányzási modelleket támogat. Ez rugalmas és gyakorlatias, egész Unióra kiterjedő megközelítést tesz szükségessé, amely lehetővé teszi az érdekek és értékek elvhű védelmét. Az EU Kínával folytatott együttműködésének eszközeit és módozatait a szóban forgó kérdések és szakpolitikák szerint is meg kell különböztetni. Ahhoz, hogy az EU a célkitűzései érvényesítéséhez nagyobb befolyást gyakorolhasson, ki kell használnia a különböző szakpolitikai területek és ágazatok közötti kapcsolatokat.
Az EU válaszlépéseinek három célkitűzésen kell alapulniuk:
·Az EU-nak világosan meghatározott érdekek és elvek alapján el kell mélyítenie a Kínával folytatott együttműködését annak érdekében, hogy globális szinten előmozdítsa a közös érdekeket.
·Az EU-nak határozottan törekednie kell arra, hogy a gazdasági kapcsolatokat szabályozó feltételeket kiegyensúlyozottabbá és kölcsönösebbé tegye.
·Végül pedig vannak olyan területek, amelyeken az EU-nak a jólétének, értékeinek és a társadalmi modelljének hosszú távú fenntartása érdekében alkalmazkodnia kell a változó gazdasági realitásokhoz, és meg kell erősítenie belső szakpolitikáit és ipari bázisát.
A szakpolitikai megközelítések megfelelő egyensúlyának megtalálása politikai mérlegelés eredménye, amelyben az Európai Tanácsnak is szerepe van.
Teljes egység nélkül az EU és egyetlen tagállama sem képes hatékonyan elérni Kínával a kitűzött célokat. A Kínával folytatott együttműködés során valamennyi tagállam, egyenként és olyan szubregionális együttműködési keretek között, mint a 16+1 együttműködés 5 , felelősséggel tartozik az uniós joggal, szabályokkal és szakpolitikákkal való összhang biztosításáért.
Ez a közös közlemény kapcsolataink sokrétű dimenzióit, a bennük rejlő lehetőségeket és az előttük álló kihívásokat értékeli, és 10 konkrét intézkedést határoz meg az Európai Tanács általi megvitatásra és jóváhagyásra.
II.Együttműködés Kínával a hatékony multilateralizmus támogatása és az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében
Az EU elkötelezett amellett, hogy együttműködjön Kínával a szabályokon alapuló nemzetközi rend fenntartása érdekében. Kína kifejezte elkötelezettségét egy igazságos és méltányos globális kormányzási modell mellett. Ugyanakkor Kína multilateralizmust támogató elkötelezettsége néha szelektív, és a szabályokon alapuló nemzetközi rend eltérő értelmezésén alapul. Míg Kína többször is megismételte jogos igényét a globális kormányzás reformjára vonatkozóan, mely nagyobb részvételt és döntéshozatali hatáskört biztosítana a feltörekvő gazdaságok számára, nem mindig volt hajlandó elfogadni olyan új szabályokat, amelyek tükrözik a megnövekedett szereppel járó felelősséget és elszámoltathatóságot. Egyes normák szelektív fenntartása mások kárára gyengíti a szabályokon alapuló nemzetközi rend fenntarthatóságát.
Az EU elkötelezett az Egyesült Nemzetek köré épülő, hatékony multilateralizmus támogatása iránt. Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként és a multilaterális rendszer egyik kedvezményezettjeként Kína felelős azért, hogy támogassa az Egyesült Nemzetek mindhárom pillérét, nevezetesen az emberi jogokat, a békét és a biztonságot, valamint a fejlesztést.
Az EU és Kína azon képessége, hogy hatékonyan együttműködjön az emberi jogok terén, a bilaterális kapcsolat minőségének fontos mércéje lesz. Az EU elismeri a Kína által elért eredményeket a gazdasági és szociális jogok terén. Másfelől azonban romlik az emberi jogi helyzet Kínában, különösen Hszincsiangban, valamint a polgári és politikai jogi helyzet is, amit az emberi jogi jogászok és jogvédők ellen irányuló fellépéssorozat is tanúsít. Védeni kell az uniós polgárok és más külföldi állampolgárok emberi jogait Kínában. Tiszteletben kell tartani a hongkongi alaptörvényben rögzített nagy fokú autonómiát.
Az EU és Kína globális fenntartható fejlődés iránti közös kötelezettségvállalásai és érdekei, továbbá a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend lehetőséget kínálnak a szorosabb együttműködésre, harmadik országokkal is. Valóban szükség van a partnerségre és a fenntartható fejlődési célok eléréséhez szükséges jelentős források biztosítására. Tekintettel arra, hogy Kína jelentős beruházásokat hajt végre a partnerországokban, fokozottan kellene szerepet vállalnia donorként a hivatalos fejlesztési támogatás területén és partnerként a multilaterális fórumokon. E tekintetben párbeszédet kell kialakítanunk, szinergiákra kell törekednünk, és további erőfeszítéseket kell tennünk annak érdekében, hogy a fenntartható fejlődési célok harmadik országokban történő megvalósítása ne veszítsen a lendületéből.
Tekintettel arra, hogy az Egyesült Nemzetek békefenntartó költségvetéséhez való legnagyobb hozzájárulást az EU-tagállamok adják együttesen 6 , majd sorban az Egyesült Államok és szorosan mögötte Kína, azonosítani kell a lehetőségeket az e területen szerzett operatív tapasztalatok megosztása céljából.
1. intézkedés: Az EU erősíteni fogja a Kínával folytatott együttműködését, hogy eleget tegyen az Egyesült Nemzetek mindhárom pillére – nevezetesen az emberi jogok, a béke és biztonság és a fejlesztés – köré épülő közös kötelezettségeknek.
Az éghajlatváltozást illetően Kína a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, de ugyanakkor a legnagyobb befektető a megújuló energia területén. Az EU üdvözli, hogy Kína a Párizsi Megállapodás egyik fő közvetítőjeként lép fel. Kína ugyanakkor számos országban széntüzelésű erőműveket épít ki, ami aláássa a Párizsi Megállapodás globális célkitűzéseit. Kína stratégiai partner az éghajlatváltozás és a tiszta energiára való átállás terén. Kínával továbbra is erős kapcsolatot kell kiépítenünk, tekintettel a továbbra is növekedő kibocsátásainak puszta nagyságára (a globális mennyiség mintegy 27 %-a). Partnerségünk alapvető fontosságú a globális éghajlat-politikai fellépés, a tiszta energiára való átállás és az óceánpolitikai irányítás érdekében tett erőfeszítések sikeréhez. Kína arra irányuló kötelezettségvállalása, hogy 2030 előtt érje el a kibocsátási csúcsértéket, új lendületet adna az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek a Párizsi Megállapodással összhangban, és ösztönözné a globális fellépést. Továbbá, az EU-nak és Kínának erősíteniük kell az együttműködésüket a fenntartható finanszírozás, valamint a magántőkének a fenntarthatóbb és klímasemlegesebb gazdaságba való irányítása terén.
2. intézkedés: Az éghajlatváltozás elleni küzdelem hatékonyabbá tétele érdekében az EU felszólítja Kínát arra, hogy a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel összhangban 2030 előtt érje el a kibocsátási csúcsértéket.
III.Elkötelezettség a nemzetközi béke, biztonság és fenntartható gazdasági fejlődés mellett
Kína az EU stratégiai partnere a globális és nemzetközi kihívások kezelésében. Ugyanakkor biztonsági aggályok és különbségek vannak a nemzetközi jog alkalmazása, a jó kormányzás tiszteletben tartása és a fenntartható gazdasági fejlődés tekintetében.
Kína képes arra és felelősséggel tartozik azért, hogy fontos szerepet vállaljon a regionális biztonsági kihívások kezelésében. Például Kína részvétele az Iránra vonatkozó átfogó közös cselekvési tervben és annak Kína általi támogatása fontos tényező volt először a megállapodás megkötésében, és mára annak teljes körű és hatékony végrehajtásának biztosításában 7 . Az EU és Kína Ádeni-öbölben és Afrika szarvánál folytatott kalóztámadások elleni műveleteiben követett összehangolt megközelítés biztonságosabbá tette a hajózást ezekben a térségekben.
A további együttműködés a későbbiekben is fontos lesz a politikai bizalom megerősítésében. Kína fontos szerepet fog játszani a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nukleáris leszerelésének biztosításában. Az EU emellett együtt kíván működni Kínával a jövőbeli afganisztáni békefolyamat támogatása, valamint a mianmari rohindzsa válság kezelése érdekében.
Kína tengeri követelései a Dél-kínai-tengeren, valamint az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye keretében kiadott kötelező erejű választottbírósági ítéletek Kína általi elutasítása hatással vannak a nemzetközi jogrendre, és megnehezítik az EU gazdasági érdekei szempontjából döntő fontosságú, tenger alatti kommunikációs kábelekkel kapcsolatos feszültségek feloldását 8 . Mindezek ellentétesek Kína azon követeléseivel is, hogy képviseltethesse magát az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos kérdésekben.
Kína katonai képességeinek növekedése, és ezzel összefüggésben az arra vonatkozó átfogó jövőképe és ambíciója, hogy 2050-re a technológiailag legfejlettebb fegyveres erőkkel rendelkezzen, biztonsági kérdéseket vet fel az EU számára, már rövid- és középtávon is. Az ágazatközi hibrid fenyegetések, ideértve az információs műveleteket is, és a nagyszabású katonai gyakorlatok nemcsak a bizalmat ássák alá, hanem az EU biztonságát is veszélyeztetik, és ezeket kölcsönös kapcsolatunk összefüggésében kell kezelni.
3. intézkedés: Az EU mélyíteni fogja a Kínával folytatott együttműködését a béke és a biztonság területén az Iránra vonatkozó átfogó közös cselekvési terv keretében megvalósult pozitív együttműködésre építve.
Kína harmadik országokban – többek között a Nyugat-Balkánon, az EU szomszédságában és Afrikában – folytatott üzleti és beruházási tevékenysége általánossá vált. A kínai beruházások hozzájárultak számos célgazdaság növekedéséhez. Ugyanakkor ezek a beruházások gyakran elhanyagolják a társadalmi-gazdasági és pénzügyi fenntarthatóságot, és magas szintű eladósodást eredményezhetnek, továbbá a stratégiai eszközök és források feletti ellenőrzés átadását. Ez veszélyezteti a jó társadalmi és gazdasági kormányzás, és leginkább a jogállamiság és az emberi jogok előmozdítására irányuló erőfeszítéseket.
Ezen túlmenően az európai vállalkozások gyakran azzal találják magukat szemben, hogy hiányoznak az egyenlő versenyfeltételek, amikor harmadik országok piacain versenyeznek az állam által garantált hitelekhez és exporthitelekhez kedvezőbb feltételekkel hozzáférő kínai vállalatokkal, melyek eltérő vállalati és munkaügyi normákat alkalmaznak.
Ennek fényében az EU-nak továbbra is elő kell mozdítania a stabilitást, a fenntartható gazdasági fejlődést és a jó kormányzás tiszteletben tartását, partnerségben a harmadik országokkal és az eddigieknél is nagyobb eltökéltséggel. Kína fokozott nemzetközi jelenléte komoly lehetőségeket kínálhat a háromoldalú együttműködésre és a pozitív szerepvállalásra – amennyiben ez az igényekhez szabott, és kölcsönös érdekeken és megértésen alapul – azokban a régiókban, amelyek az EU számára kiemelt jelentőséggel bírnak, mint például Afrikában. Az EU ösztönözni fogja Kínát arra, hogy a G20 fenntartható finanszírozásról szóló operatív iránymutatásának végrehajtásával javítsa az adósság átláthatóságát és a fenntarthatóságot, és támogatni fogja a Párizsi Klub feltörekvő piacok hitelezőinek bevonására irányuló folyamatos erőfeszítéseit.
A Nyugat-Balkánon és az EU szomszédságában az EU-nak kulcsfontosságú érdeke, hogy hatékonyabban valósítsa meg bővítési és szomszédságpolitikáját, melynek célja erősíteni a partnerei ellenálló képességét, továbbá biztosítani az uniós értékek, normák és szabványok teljes körű betartását az olyan kulcsfontosságú területeken, mint a jogállamiság, a közbeszerzés, a környezet, az energia, az infrastruktúra és a verseny. Ebbe beletartozik a jogilag kötelező erejű nemzetközi megállapodások 9 teljes körű végrehajtása, valamint a bővítési folyamat releváns tárgyalási fejezeteinek előtérbe helyezése a reformok határozottabb irányítása érdekében.
Az EU célkitűzéseinek pénzügyi támogatása és a magánszektor beruházásainak előmozdítása érdekében gyors megállapodásra van szükség a következő többéves pénzügyi keret külső fellépési eszközeiről. Ezek közé tartozik az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz 10 , a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz, az Európai Fenntartható Fejlődési Alap Plusz, és különösen a tervbe vett beruházási garancia (60 milliárd EUR) 11 .
Az Európa és Ázsia közötti összeköttetésekre vonatkozó uniós stratégia 12 egyértelmű keretet biztosít a partnereinkkel folytatott, bizalomra épülő együttműködéshez, lehetővé téve az Unió számára, hogy az EU és a harmadik országok – így Kína – között is szinergiákat tárjon fel a nemzetközi normák és szabványok alapján a közlekedés, az energia és a digitális összeköttetés területén. Az EU összeköttetések terén folytatott együttműködésére a következő kulcsfontosságú elvek az irányadóak: a pénzügyi, környezeti és társadalmi fenntarthatóság, az átláthatóság, a nyílt közbeszerzések és az egyenlő versenyfeltételek.
Az EU–Kína Hálózatfejlesztési Platform elsőként kínál lehetőséget az együttműködés megerősítéséhez, továbbá a viszonosságon és átláthatóságon alapuló munkához, amit más területekre is ki kell terjeszteni. Célja a fenntartható közlekedési folyosók előmozdítása a transzeurópai közlekedési hálózatokra vonatkozó politika elvei alapján. Az EU és Kína közötti vasúti folyosókról szóló tanulmány küszöbön álló elindítása példázza a szinergiateremtés lehetőségét a transzeurópai közlekedési hálózatokra vonatkozó politikával 13 .
4. intézkedés: Annak érdekében, hogy továbbra is érvényesítse a stabilitás, a fenntartható gazdasági fejlődés és a jó kormányzás partnerországokban történő megvalósításában való érdekeltségét, az EU még határozottabban fogja alkalmazni a meglévő kétoldalú megállapodásokat és pénzügyi eszközöket, és együttműködik Kínával abban, hogy érvényre juttassa az említett elveket az Európa és Ázsia közötti összeköttetésekre vonatkozó uniós stratégia végrehajtása során.
IV.Kiegyensúlyozottabb és kölcsönösebb kereskedelmi és beruházási kapcsolat kialakítása
Az EU és Kína egymás stratégiai piacai, a kereskedés átlagosan napi 1 milliárd EUR-t tesz ki. Kína növekvő nemzeti piaca és gazdasági súlya komoly lehetőségeket teremt. Kína egyre inkább az EU stratégiai jelentőségű gazdasági versenytársává is vált, ugyanakkor nem biztosítja viszonossági alapon a piacra jutást és az egyenlő versenyfeltételeket. Kína növekvő gazdasági súlya növeli annak kockázatát, hogy a kínai gazdasági rendszerben jelentkező zavarok, illetve egy lehetséges hirtelen gazdasági visszaesés negatív hatásai a világgazdaságra is kiterjednek. Az EU Kínával kapcsolatos megközelítésének ezért figyelembe kell vennie a kínai gazdaság változó természetét.
Kína proaktív és állami irányítású ipar- és gazdaságpolitikájának, mint pl. a „Made in China 2025” 14 kezdeményezésnek célja, hogy hazai vezető vállalkozásokat fejlesszen és segítse őket abban, hogy globális vezetőkké váljanak a stratégiailag fontos csúcstechnológiai ágazatokban. Kína megőrzi a nemzeti piacait a vezető vállalkozásai számára és védi őket a versenytől a szelektív piacnyitással, licenciákkal és egyéb beruházási korlátozásokkal; az állami tulajdonú és a magánszektorban működő vállalkozásoknak nyújtott nagy összegű támogatásokkal; közbeszerzési piacának lezárásával; lokalizálási követelményekkel, ideértve az adatokra vonatkozóakat is; hazai szereplők előnyben részesítésével a szellemi tulajdonjogok és egyéb nemzeti törvények védelme és érvényre juttatása terén; továbbá a külföldi vállalkozások állami finanszírozású programokhoz való hozzáférésének korlátozásával. Az uniós szereplőknek olyan hátrányos követelményeknek kell alávetniük magukat a kínai piacra jutás feltételeként, mint pl. közös vállalkozások alapítása helyi vállalkozásokkal, vagy kulcsfontosságú technológiák transzfere kínai partnereknek. A viszonossági alapon történő piacra jutás hiánya különösen súlyos a pénzügyi szolgáltatások esetében. Miközben a kínai pénzügyi technológiai (FinTech) és online fizetési vállalkozások, hitelkártya-szolgáltatók, bankok és biztosítók bővítik jelenlétüket az EU-ban, addig az európai szereplők nem léphetnek a kínai piacra.
Tekintettel a kereskedelmi és beruházási kapcsolataink nagyságrendjére, fontos kialakítani egy kiegyensúlyozottabb és kölcsönösebb gazdasági kapcsolatot.
Ez megvalósítható különböző eszközökkel: együttműködés Kínával nemzetközi fórumokon a szabályok továbbfejlesztése érdekében, határozott előrelépés a kétoldalú tárgyalások terén, valamint olyan eszközök alkalmazása, mint a nemrég korszerűsített és megerősített piacvédelmi eszközök.
A Kereskedelmi Világszervezet a multilaterális kereskedelmi rendszer sarokköve, azonban korszerűsíteni kell a szabályait, és fel kell számolni néhány hiányosságot az egyenlő versenyfeltételek biztosítása és a Kína által alkalmazott tisztességtelen gyakorlatok felszámolása érdekében. Kínának konstruktívan kell részt vennie ezekben az erőfeszítésekben, többek között a Kereskedelmi Világszervezet reformjával foglalkozó közös munkacsoportban, melyet a 2018. évi EU–Kína csúcstalálkozó alkalmával hoztak létre. E tekintetben – továbbá Kína elkötelezettségének jelzéseként – kiemelt fontosságú az iparnak nyújtott támogatásokra vonatkozó szigorúbb szabályokról szóló tárgyalások megkezdése. Döntő fontosságú lesz a kényszerített technológiatranszferek megszüntetése terén tett előrelépés is.
Az átfogó beruházási megállapodásról szóló tárgyalások 2013 óta zajlanak. Ez kulcsfontosságú eszköz lenne a beruházási kapcsolatok egyensúlyának helyreállításában, továbbá a Kínában működő uniós vállalkozásokkal való tisztességes és egyenlő bánásmód kialakításában, valamint a jogbiztonság biztosításában a kínai vállalkozások számára az egységes piacon. 2019 folyamán a két félnek jelentősen haladnia kell a tárgyalásokkal annak érdekében, hogy 2020-ban meg lehessen kötni az ambiciózus megállapodást.
Az EU-Kína közötti kétoldalú légiközlekedés-biztonságról szóló megállapodás következő hetekben történő aláírása élénkíteni fogja a légi járművekkel és a kapcsolódó termékekkel való kereskedelmet és biztosítani fogja a légi közlekedés legmagasabb szintű biztonságát.
A földrajzi jelzésekről szóló megállapodásra irányuló tárgyalások gyors lezárása kulcsfontosságú lesz a földrajzi jelzések egymás piacain való kölcsönös elismerésének biztosításában.
Az EU Kínába irányuló mezőgazdasági és élelmiszertermék-kivitelét diszkriminatív, kiszámíthatatlan és nehézkes eljárásoknak vetik alá, jellemzőek a túlzott késedelmek és a tudományosan nem megalapozott döntések. A folyamatban lévő tárgyalásokon túlmenően a Bizottság meg fogja vitatni a tagállamokkal a jelenlegi eljárásokat annak érdekében, hogy egységes hangon léphessen fel a tárgyalásokon. A mezőgazdasági és élelmiszer-kivitelt illetően Kínának az EU-t egyetlen entitásnak kellene kezelnie a regionalizáció elvének alkalmazása során.
A fent említettek igazolni fogják Kína elkötelezettségét egy kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolat mellett.
5. intézkedés: A kiegyensúlyozottabb és kölcsönösebb gazdasági kapcsolat kiépítése érdekében az EU felszólítja Kínát arra, hogy tegyen eleget az EU és Kína között meglévő közös kötelezettségvállalásoknak. Idetartozik egyfelől a Kereskedelmi Világszervezet reformja, elsősorban a támogatások és a kényszerített technológiatranszferek vonatkozásában, másfelől a beruházásról szóló kétoldalú megállapodás megkötése 2020-ig, a földrajzi jelzésekről szóló kétoldalú megállapodás mielőbbi megkötése, valamint a légiközlekedés-biztonságról szóló kétoldalú megállapodás megkötése a következő hetekben.
Az EU-nak nyílt közbeszerzési piaca van, mely a legnagyobb a világon. Ugyanakkor az uniós vállalkozások gyakran nehézségekbe ütköznek a közbeszerzési lehetőségekhez való hozzáférés során a kínai és más külföldi piacokon, elsősorban azokban az ágazatokban, amelyekben az uniós vállalkozások különösen versenyképesek (pl. szállítási berendezések, telekommunikáció, villamosenergia-termelés, orvosi berendezések és építőipari szolgáltatások). Ez a protekcionista tendencia egyre inkább erősödik.
A nemzetközi közbeszerzési eszközről szóló felülvizsgált bizottsági javaslatot 15 2016 januárjában nyújtották be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. E rendelet nagyobb befolyást fog biztosítani az EU-nak az uniós vállalkozásoknak új lehetőségeket teremtő kölcsönösségről és a piacnyitásról folytatott tárgyalásokban.
6. intézkedés: A kölcsönösség előmozdítása és a kínai közbeszerzési lehetőségek megnyitása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak 2019 vége előtt el kell fogadnia a nemzetközi közbeszerzési eszközt.
V. Az Unió versenyképességének növelése és az egyenlő versenyfeltételek biztosítása
Az EU-nak proaktív megközelítésre van szüksége gazdasági versenyképességének erősítése és az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében. Továbbra is konkrét intézkedéseket fog hozni az egységes piac erősítésére, ideértve azon képességének erősítését is, amellyel a beruházásokat olyan területekre irányítja, ahol az EU stratégiai érdekei forognak kockán.
A belső piac egyik legfontosabb vívmánya az egységes közbeszerzési piac létrehozása. Az ajánlati felhívások Unió-szerte történő közzététele biztosítja az átláthatóságot és lehetőségeket teremt a vállalkozásoknak az EU egész területén. A szabályok szigorúbb betartása biztosítania fogja a minőséget és a biztonságot a folyamat valamennyi szakaszában, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot és a projektek fenntarthatóságát. Tekintettel arra, hogy az EU gazdaságában a közberuházások jelentős része közbeszerzésekkel valósul meg (évi 2 billió EUR, az EU GDP-jének 14 %-a), egy stratégiaibb megközelítés jelentős hatást gyakorolhat.
Ezért, miközben figyelembe kell venni a közbeszerzési piacok egyre globálisabbá válását, az EU közbeszerzési keretének stratégiaibb megközelítése elősegítheti az olyan akadályok és hiányosságok azonosítását és kezelését, amelyek akadályozzák az egyenlő versenyfeltételek gyakorlati érvényesülését. Például felül lehetne vizsgálni a szabályokat vagy erősíteni lehetne az alkalmazásukat annak biztosítása érdekében, hogy az EU-ban nemzetközi megállapodások 16 alapján lefolytatott közbeszerzési eljárások megfeleljenek az átláthatóság és az egyenlő bánásmód Szerződésben meghatározott elveinek. Továbbá, az uniós finanszírozásban részesülő projektek kapcsán lefolytatott közbeszerzésnek biztosítania kell a kiváló minőséget, a biztonságot, a fenntarthatóságot és a társadalmi felelősségvállalást.
Ezen túlmenően a Bizottság iránymutatást tesz közzé a külföldi ajánlattevők és áruk uniós közbeszerzési piacon való részvételének jogi keretéről, melyben figyelembe veszi az uniós és nemzetközi közbeszerzési szabályokat, ideértve a kirívóan alacsony összegű ajánlatokra vonatkozó szabályokat, továbbá a biztonsági, a munkaügyi és környezetvédelmi normák és az állami támogatási szabályok tiszteletben tartását.
7. intézkedés: Annak biztosítása érdekében, hogy a közbeszerzések során az ár mellett a magas szintű munkaügyi és környezetvédelmi normákat is figyelembe vegyék, a Bizottság 2019 közepéig iránymutatást fog közzétenni a külföldi ajánlattevők és áruk uniós közbeszerzési piacon való részvételéről. A Bizottság a tagállamokkal együtt 2019 vége előtt felülvizsgálja a jelenlegi keret végrehajtását és azonosítani fogja a hiányosságokat.
Az EU szakpolitikai eszközei nem kezelik teljes körűen azokat a hatásokat, amelyeket a külföldi kormányok által nyújtott támogatások váltanak ki az EU belső piacán. Az EU versenypolitikai eszközei megkülönböztetéstől mentesen alkalmazandók valamennyi gazdasági szereplőre, függetlenül azok származásától. Az uniós állami támogatási szabályok csak a tagállamok által nyújtott támogatásokra vonatkoznak. Továbbá, az EU összefonódás-ellenőrzési szabályai nem teszik lehetővé a Bizottságnak, hogy beavatkozzon egy európai vállalkozás felvásárlása ellen pusztán amiatt, mert a felvásárló külföldi támogatásban részesült. A piacvédelmi eszközök azokra a támogatásokra vonatkoznak, amelyek befolyásolják az EU-ba behozott termékek árát. Azonban ezek az eszközök nem fedik le a harmadik országok által nyújtott tisztességtelen támogatások vagy szubvenciók valamennyi lehetséges hatását.
E hiányosság orvoslásához azonosítani kell, hogy az EU hogyan tudná megfelelően kezelni a külföldi állami részvétel és a külföldi vállalkozások állami finanszírozásának az EU belső piacára gyakorolt torzító hatásait.
8. intézkedés: Annak érdekében, hogy teljes körűen kezelhesse a külföldi állami részvétel és állami finanszírozás torzító hatásait a belső piacon, a Bizottság 2019 vége előtt azonosítani fogja az uniós jogszabályokban meglévő hiányosságok felszámolásának módjait.
A megújított iparpolitikai stratégia 17 összefüggésében az EU-nak elő kell mozdítania a határon átnyúló ipari együttműködést erős európai szereplőkkel az olyan stratégiai értékláncok körül, amelyek kulcsfontosságúak az EU ipari versenyképessége és stratégiai autonómiája szempontjából. Fontos szerep jut a közös európai érdeket szolgáló fontos projektekkel foglalkozó stratégiai fórum munkájának, ahogy az olyan kezdeményezések közös végrehajtásának is, mint a nemrég elfogadott, mesterséges intelligenciáról szóló összehangolt uniós terv 18 és az európai akkumulátorszövetség projekt 19 .
A mesterséges intelligenciáról szóló európai stratégiára 20 épülő összehangolt terv számos operatív intézkedést határoz meg, melyek célja a beruházások hatásainak maximalizálása és Európa segítése abban, hogy a világ vezető régiójává váljon az élvonalbeli, etikus és biztonságos mesterséges intelligencia kifejlesztése és alkalmazása terén. Ezek a közös intézkedések elsősorban a beruházások növelésére, a rendelkezésre álló adatok bővítésére, a tehetségek támogatására és a bizalom erősítésére összpontosítanak. A szorosabbá fűzött és hatékonyabb együttműködés alapvető fontosságú a mesterséges intelligencia emberközpontúságra és megbízhatóságra épülő uniós megközelítésének végrehajtásában, ami a széles körű elfogadtatás kulcsfontosságú feltétele.
A 2018 májusában elfogadott, akkumulátorokról szóló stratégiai cselekvési terv célja egy versenyképes, fenntartható és innovatív, a teljes értékláncra kiterjedő „akkumulátor-ökoszisztéma” létrehozása Európában. Az akkumulátorok kulcsfontosságúak az energiatárolás és a tiszta mobilitás szempontjából, és stratégiailag fontos szerepet fognak betölteni az EU iparának korszerűsítésében. Külön figyelmet kell fordítani a megbízható nyersanyagellátás és a ritkaföldfémekhez való hozzáférés biztosítására.
Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az uniós szereplők hosszú távú versenyképességét azokon a területeken is, ahol az uniós vállalkozások számára nem biztosított viszonossági alapon a piacra jutás, az EU-nak a harmadik országok és a nemzetközi szervezetek előtt nyitva álló ambiciózus Európai horizont 21 programmal kell rendelkeznie, hogy a globális kutatás és innováció élvonalában maradjon. A programnak egyértelmű szabályokat kell tartalmaznia az eredmények hasznosítására vonatkozóan is, és lehetővé kell tennie a kutatási és fejlesztési forrásokhoz való eredményes és viszonossági alapon történő hozzáférést.
A Bizottság felszólítja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy mielőbb egyezzenek meg az Európai horizont programról.
VI.A kritikus infrastruktúra és a technológiai bázis biztonságának erősítése
A stratégiai ágazatokba irányuló külföldi beruházások, a kritikus eszközök, technológiák és infrastruktúra felvásárlása az EU-ban, az uniós szabványalkotásban való részvétel és a kritikus berendezések beszállítása kockázatot jelenthetnek az EU biztonságára. Ez hatványozottan érvényes az olyan kritikus infrastruktúrára, mint az 5G hálózatok, melyek a jövőnk szempontjából kulcsfontosságúak lesznek és teljes mértékben biztonságosnak kell lenniük.
Az 5G hálózatok a társadalmunk és gazdaságunk jövőbeli gerincét fogják alkotni, több milliárd tárgyat és rendszert kötnek össze, és kiterjednek a kritikus ágazatok érzékeny információs és kommunikációs technológiai rendszereire is. Az 5G hálózatok sebezhetősége kihasználható az ilyen rendszerek és digitális infrastruktúrák meggyengítésére, ami potenciálisan rendkívül súlyos károkat okozhat. Uniós eszközök egész sora, így a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelv 22 , a nemrég jóváhagyott kiberbiztonsági jogszabály 23 , valamint az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex 24 , lehetővé fogja tenni a kibertámadások elleni együttműködés megerősítését és képessé teszi az EU-t a kollektív fellépésre a gazdasága és társadalma védelme érdekében.
A Bizottság az Európai Tanácsot követően ajánlást fogad el az 5G hálózatokkal kapcsolatos biztonsági kockázatokra vonatkozó közös uniós megközelítésről, mely összehangolt uniós kockázatértékelésre és kockázatkezelési intézkedésekre, hatékony együttműködési és információcserét szolgáló keretre, és a kritikus kommunikációs hálózatokat lefedő, közös uniós helyzetismeretre épül.
Ezen túlmenően 2019. március 8-án a Bizottság és a főképviselő javaslatot tett a kibertámadások elleni horizontális szankciórendszer létrehozására. A javasolt rendszer az egész világra kiterjed és lehetővé fogja tenni a rugalmas uniós reagálást a kibertámadások indításának helyétől és attól függetlenül, hogy a támadásokat állami vagy nem állami szereplő hajtotta-e végre. A szankciórendszer – elfogadása esetén – lehetővé tenné az Uniónak a „jelentős hatású” kibertámadásokra való reagálást, melyek veszélyeztetik az EU, a tagállamai és polgárai integritását és biztonságát.
Az EU támogatni fogja a G20 keretében tett multilaterális erőfeszítéseket a személyes adatok szigorú védelmére épülő, szabad és biztonságos adatáramlás előmozdítása érdekében.
9. intézkedés: A kritikus digitális infrastruktúrát érintő potenciális, komoly következmények elleni védekezés érdekében szükség van az 5G hálózatok biztonságára vonatkozó közös uniós megközelítésre. E célból az Európai Bizottság ajánlást fog közzétenni az Európai Tanácsot követően.
A közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló új rendelet 2019 áprilisában lép hatályba és 2020 novemberétől alkalmazandó teljes körűen 25 . Hatékony eszközt fog biztosítani a kritikus eszközökbe, technológiákba és infrastruktúrába irányuló külföldi befektetések azonosításához és az azokkal kapcsolatos veszélyek tudatosításához. Ezen túlmenően lehetővé fogja tenni az érzékeny ágazatokban történő felvásárlások jelentette biztonsági és közrendet fenyegető veszélyek közös azonosítását és kezelését.
A tagállamoknak a rendelet hatálybalépése és az alkalmazásának kezdete közötti időszakban el kell végezniük a szükséges módosításokat a hazai gyakorlataik és jogszabályaik vonatkozásában, és létre kell hozniuk azokat az igazgatási struktúrákat, amelyek biztosítják uniós szinten a Bizottsággal való eredményes együttműködést, a létrehozott mechanizmusokkal összhangban.
10. intézkedés: A kritikus eszközökbe, technológiákba és infrastruktúrába irányuló külföldi befektetések jelentette biztonsági veszélyek feltárása és azok tudatosítása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell a közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló rendelet gyors, teljes körű és eredményes végrehajtását.
A kettős felhasználású termékek exportellenőrzésére vonatkozó uniós szabályok lehetővé teszik az Uniónak a kulcsfontosságú technológiák kivitelének nyomon követését és azok biztonsági szempontú ellenőrzését. Az exportellenőrzésről szóló rendelet korszerűsítésére vonatkozó bizottsági javaslat 26 kiterjed a kiberbiztonsági és megfigyelő rendszerekre. A rendelet erősítené az EU képességét a változó biztonsági kockázatok enyhítésére és a gyors technológiai fejlődéshez való alkalmazkodásra.
A Bizottság felszólítja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az exportellenőrzésre vonatkozó modernizált uniós szabályok minél hamarabbi elfogadására.
VII.Következtetés
A Bizottság és a főképviselő felkéri az Európai Tanácsot, hogy támogassa a következő intézkedéseket:
1. intézkedés: Az EU erősíteni fogja a Kínával folytatott együttműködését, hogy eleget tegyen az Egyesült Nemzetek mindhárom pillére – nevezetesen az emberi jogok, a béke és biztonság és a fejlesztés – köré épülő közös kötelezettségeknek.
2. intézkedés: Az éghajlatváltozás elleni küzdelem hatékonyabbá tétele érdekében az EU felszólítja Kínát arra, hogy a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel összhangban 2030 előtt érje el a kibocsátási csúcsértéket.
3. intézkedés: Az EU mélyíteni fogja a Kínával folytatott együttműködését a béke és a biztonság területén az Iránra vonatkozó átfogó közös cselekvési terv keretében megvalósult pozitív együttműködésre építve.
4. intézkedés: Annak érdekében, hogy továbbra is érvényesítse a stabilitás, a fenntartható gazdasági fejlődés és a jó kormányzás partnerországokban történő megvalósításában való érdekeltségét, az EU még határozottabban fogja alkalmazni a meglévő kétoldalú megállapodásokat és pénzügyi eszközöket, és együttműködik Kínával abban, hogy érvényre juttassa az említett elveket az Európa és Ázsia közötti összeköttetésekre vonatkozó uniós stratégia végrehajtása során.
5. intézkedés: A kiegyensúlyozottabb és kölcsönösebb gazdasági kapcsolat kiépítése érdekében az EU felszólítja Kínát arra, hogy tegyen eleget az EU és Kína között meglévő közös kötelezettségvállalásoknak. Idetartozik egyfelől a Kereskedelmi Világszervezet reformja, elsősorban a támogatások és a kényszerített technológiatranszferek vonatkozásában, másfelől a beruházásról szóló kétoldalú megállapodás megkötése 2020-ig, a földrajzi jelzésekről szóló kétoldalú megállapodás mielőbbi megkötése, valamint a légiközlekedés-biztonságról szóló kétoldalú megállapodás megkötése a következő hetekben.
6. intézkedés: A kölcsönösség előmozdítása és a kínai közbeszerzési lehetőségek megnyitása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak 2019 vége előtt el kell fogadnia a nemzetközi közbeszerzési eszközt.
7. intézkedés: Annak biztosítása érdekében, hogy a közbeszerzések során az ár mellett a magas szintű munkaügyi és környezetvédelmi normákat is figyelembe vegyék, a Bizottság 2019 közepéig iránymutatást fog közzétenni a külföldi ajánlattevők és áruk uniós közbeszerzési piacon való részvételéről. A Bizottság a tagállamokkal együtt 2019 vége előtt felülvizsgálja a jelenlegi keret végrehajtását és azonosítani fogja a hiányosságokat.
8. intézkedés: Annak érdekében, hogy teljes körűen kezelhesse a külföldi állami részvétel és állami finanszírozás torzító hatásait a belső piacon, a Bizottság 2019 vége előtt azonosítani fogja az uniós jogszabályokban meglévő hiányosságok felszámolásának módjait.
9. intézkedés: A kritikus digitális infrastruktúrát érintő potenciális, komoly következmények elleni védekezés érdekében szükség van az 5G hálózatok biztonságára vonatkozó közös uniós megközelítésre. E célból az Európai Bizottság ajánlást fog közzétenni az Európai Tanácsot követően.
10. intézkedés: A kritikus eszközökbe, technológiákba és infrastruktúrába irányuló külföldi befektetések jelentette biztonsági veszélyek feltárása és azok tudatosítása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell a közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló rendelet gyors, teljes körű és eredményes végrehajtását.