14.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 429/3

1.

egyéni szinten a felsőoktatás hozzájárul a tanulók személyes és szakmai fejlődéséhez, és segíti az egyéneket abban, hogy felelősséget vállaljanak egész életen át tartó tanulásukért és szakmai pályájukért, társadalmi szinten pedig megteremti a fenntartható fejlődés, a gazdasági növekedés, az innováció és a társadalmi kohézió alapját, és fontos szerepet játszik a társadalmi kihívások azonosításában és kezelésében;

2.

meg kell erősíteni az együttműködést és a szinergiákat, mind az oktatási ágazatokon belül, mind a felsőoktatás és a kutatás, az innováció, valamint a munka világa között;

3.

a felsőoktatási intézményeknek támogatásra van szükségük ahhoz, hogy eleget tehessenek polgári szerepvállalási feladatuknak és hogy lépéseket tegyenek annak biztosítására, hogy hallgatói és személyzeti állományuk összetétele jobban tükrözze a népesség egészét;

4.

ösztönözni kell a felsőoktatási intézményeket arra, hogy újragondolják tanulási és tanítási megközelítéseiket, és hogy támogassák mindenekelőtt a hallgatóközpontú megközelítés, az együttműködésen és kutatáson alapuló tanulás, az inkluzív tanulási környezetek és a digitális technológiák alkalmazását;

5.

noha figyelemreméltó előrelépés történt az Európa 2020 stratégia azon kiemelt céljának elérése terén, hogy 2020-ra a 30–34 éves korosztályba tartozók legalább 40 %-a rendelkezzen befejezett felsőfokú vagy azzal egyenértékű tanulmányokkal, döntő fontosságú biztosítani, hogy a felsőoktatás magas színvonalú és kellően releváns legyen ahhoz, hogy a diplomások képesek legyenek mind személyes, mind szakmai szempontból sikerrel helytállni;

6.

ezzel összefüggésben további erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy javuljon a felsőoktatásról, például annak társadalmi és foglalkoztatási hatásairól, a felsőoktatást végzettség nélkül elhagyók polgári szerepvállalásáról, valamint a transznacionális mobilitásról és az abban rejlő kihívásokról nyújtott adatok minősége;

7.

a felsőoktatás területén – mindenekelőtt az Erasmus+ program keretében – megvalósuló nemzetközi együttműködés és tanulási célú mobilitás lehetővé tette határokon átnyúló új partnerségek létrejöttét, a bevált gyakorlatok megosztását, a interkulturális megértés javulását és közös értékek kialakítását, valamint új ismeretek felszínre kerülését és terjesztését, ezzel is javítva az európai felsőoktatási rendszer vonzerejét és versenyképességét a világban;

8.

Európa felsőoktatási ágazata előtt a következő konkrét kihívások állnak:

9.

az EU megújított felsőoktatási programjáról szóló bizottsági közleményt (1), amely korábbi együttműködésre épül és amelynek célja biztosítani, hogy az uniós eszközök és programok támogassák az egymástól való tanulást és a szakpolitikai együttműködést a felsőoktatásban,

10.

a felsőoktatási intézmények ösztönzése arra, hogy fejlesszék minden tanuló tehetségét és potenciálját, és megfelelőbben vértezzék fel őket az ahhoz szükséges tudással, készségekkel és kompetenciákkal, hogy aktív és felelősségteljes tagjai lehessenek a társadalomnak, és részt vehessenek a munkaerő-piacon és az egész életen át tartó tanulásban;

11.

a strukturális munkaerőhiány és a szakemberhiány kezelése, valamint a jövőbeli készségigényekre való felkészülés a felsőoktatási intézmények arra való ösztönzésével, hogy:

12.

szorosabb kapcsolatok kiépítése a helyi közösségekkel például a közösségi és önkéntes tevékenységeknek programokba történő nagyobb mértékű integrálása, valamint a vállalkozói kultúra és készségek ösztönzésével a felsőoktatási intézmények falain belül és kívül egyaránt;

13.

a felsőoktatási intézmények ösztönzése arra, hogy alkalmazzanak innovatív oktatási és tanulási megközelítéseket, különösen a digitalizációval kapcsolatos stratégiai megközelítés kialakításával és minden tanuló digitális jártasságának a javításával;

14.

törekvés a méltányosság növelésére a felsőoktatásban való részvétel lehetőségének bővítése révén az eszközök széles skálájának felhasználásával, többek között a regionális szintű részvételi lehetőségek javításával, a diplomaszerzés feltételeinek optimalizálásával, valamint annak biztosításával, hogy hátterére való tekintet nélkül minden hallgató magas színvonalú oktatásban és iránymutatásban részesüljön;

15.

erőfeszítések annak érdekében, hogy a felsőoktatási rendszerek nyitottá váljanak a különböző életszakaszban lévő személyek számára, mégpedig az egyes képzettségi szintek és képzési irányok közötti átmenetek megkönnyítésével, az informális és a nem formális tanulás elismertségének javításával, valamint rugalmasabb – például a vegyes tanuláson és a nyitott oktatási segédanyagokon keresztüli – felsőoktatási módok kidolgozásával;

16.

a felsőoktatási intézmények ösztönzése arra, hogy támogassák és mozdítsák elő a tudományos személyzet alapképzését és folyamatos szakmai továbbképzését, hogy az rendelkezzen a sokszínű hallgatói állomány igényeinek kielégítéséhez, a hatékony kollaboratív tanulási környezetek megteremtéséhez, a hallgatók kutatási tevékenységekbe való bevonásához, az interdiszciplinaritás előmozdításához és az innovatív pedagógiai gyakorlatok jobb hasznosításához szükséges megfelelő tanítási készségekkel;

17.

intézkedések a tudományos személyzet digitális kompetenciáinak javítására, a digitális pedagógiát és tantárgyspecifikus digitális kompetenciákat is beleértve;

18.

erőfeszítések az oktatásbeli kiválóság és innováció méltányolására, például a tudományos személyzetet célzó jutalmazási rendszerek és előmeneteli lehetőségek kidolgozásával, a tanítási és kutatási tevékenységek közötti egyensúly figyelembevételével;

19.

a tanulási célú mobilitás és más releváns nemzetközi tapasztalatszerzési lehetőségek – például a virtuális és a vegyes mobilitás vagy az intézményen belüli nemzetköziesítés – népszerűsítése a hallgatók és a tudományos személyzet körében, szisztematikusabban beépítve a tanulási és az oktatási célú mobilitást a programokba;

20.

a felsőoktatási intézmények támogatása abban, hogy nagyobb hatást gyakoroljanak a makroregionális stratégiákra, a regionális gazdaságokra és az innovációs kapacitásra, valamint abban, hogy hozzájáruljanak a technológiatranszferhez és a regionális intelligens szakosodási politikához;

21.

a felsőoktatási intézmények támogatása hatékony kollaboratív hálózatok létrehozásában a különböző szervezetek között, illetve ágazatokon átívelően;

22.

a felsőoktatási intézmények ösztönzése arra, hogy teremtsenek a vállalkozói gondolkodásmód és kreativitás szempontjából kedvező feltételeket, és alkalmazzanak holisztikus megközelítést a kutatás és innováció tanulmányi programokba való integrálásának módját illetően;

23.

a doktoranduszi programok azt célzó továbbfejlesztésének támogatása, hogy azok jobban felkészítsék a diplomásokat szakmai pályafutásukra mind a tudományos életben, mind azon kívül, – ideértve az átvihető kompetenciák láthatóságának növelését is –, továbbá annak elősegítése, hogy a diplomások kibontakoztassák teljes potenciáljukat, és egyidejűleg hozzájáruljanak az innovációhoz és a fejlesztéshez a tágabb gazdaságban és társadalomban;

24.

törekvés a felsőoktatási rendszerek megfelelő, méltányos és fenntartható finanszírozására és hatékony kormányzására a tanítás és a tanulás minőségének és relevanciájának javítása, valamint az inkluzivitás és a kiválóság előmozdítása érdekében;

25.

a belső érdekelt felek aktív részvételének és a külső érdekelt felek bevonásának ösztönzése a felsőoktatási intézmények kormányzásába;

26.

a minőségbiztosítás hatékonyságának, eredményességének és átláthatóságának további fokozása a kölcsönös bizalom megerősítése, a tudományos képesítések elismerési eljárásainak erősítése és a nemzetközi mobilitás ösztönzése érdekében;

27.

megerősítse az Erasmus+ program és az oktatási és képzési stratégiai keret égisze alatt folytatott együttműködést, többek között az inkluzivitás, a kiválóság és az innováció előmozdításával a tanításban, a diákok és a felsőoktatási intézmények polgári és társadalmi felelősségvállalásának ösztönzésével, a releváns önkéntes és közösségi munka elismerésével, valamint az üzleti ágazattal való együttműködés fejlesztésével;

28.

támogassa a tudományos mobilitás minőségének javítását célzó intézkedéseket, ideértve a képesítések jobb elismerését többek között a menekültek és a migránsok esetében is, valamint – az adatvédelmi szabályok maradéktalan tiszteletben tartása mellett – a diákokra vonatkozó adatok digitális cseréjét, és ösztönözze az eredmények terjesztését;

29.

uniós szintű támogatást nyújtson a STE(A)M területeinek népszerűsítésére irányuló szövetségek részére és a bevált gyakorlatok megosztására;

30.

ösztönözze olyan innovatív pedagógiai gyakorlatok kifejlesztését, amelyek segítik a felsőoktatási intézményeket az átfogó digitális tanulási stratégiák végrehajtásában, például a digitális tanulási felkészültségi modell feltérképezésével;

31.

ösztönzőket és kapacitást alakítson ki a felsőoktatás számára a társadalmi és gazdasági kihívások megoldásának kereséséhez és annak érdekében, hogy határozottabb hozzájárulást nyújtson az innovatív és vállalkozásalapú növekedéshez a régiókban, különösen a hatóságokkal, kutatóintézetekkel és az üzleti ágazattal fennálló kapcsolatok javításának elősegítése révén;

32.

hozzájáruljon az európai felsőoktatási térség, az Európai Kutatási Térség, az innováció területét érintő kezdeményezések és más releváns nemzetközi oktatási fórumok közötti kapcsolatok és koordináció erősítéséhez;

33.

optimalizálja az adatgyűjtésre szolgáló uniós eszközök közötti szinergiákat és további szinergiákat teremtsen, valamint megerősítse a Eurydice hálózat munkáját és az OECD-vel folytatott együttműködést a tevékenységek közötti szinergiák biztosítása, a párhuzamos munkavégzés elkerülése és a közös munkából származó előnyök kiaknázása érdekében;

34.

az OECD-vel folytatott együttműködés összefüggésében hozzájáruljon a finanszírozás és a kormányzási struktúrák vizsgálatához, különös hangsúlyt helyezve az oktatás és a kutatás közötti egyensúlyra, mindezt abból a célból, hogy jobb tanulmányi eredményeket lehessen biztosítani, valamint eredményesebb és hatékonyabb felsőoktatási rendszereket lehessen kialakítani;

35.

vegye teljes mértékben figyelembe ezeket a következtetéseket az oktatás és képzés területére vonatkozó jövőbeli stratégiai együttműködési kerettel, a 2020 utáni időszakra szóló uniós oktatási és képzési programmal és más pénzügyi eszközökkel kapcsolatos javaslatai kidolgozása során, és e javaslatok kidolgozása során fordítson kellő figyelmet a stratégiai, pénzügyi és a minőséggel kapcsolatos megfontolásokra.