a)

meg kell erősítenie a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet (többek között az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelmet) és az ezek megelőzését célzó nemzeti stratégiák kidolgozásához nyújtott stratégiai tanácsadást, beleértve az e stratégiák megszövegezésére és végrehajtására vonatkozó szakpolitikák és cselekvési tervek meghatározását is, biztosítva az inkluzív megközelítést;

b)

támogatnia kell a belügyminisztérium tervezési igazgatóságát a minisztérium intézményi reformjai végrehajtásának megtervezésében és nyomon követésében, a nemzeti biztonsági stratégia végrehajtásának részeként;

c)

támogatnia kell a nemzeti stratégiák harmonizált végrehajtását, és a biztonsági ágazat reformjára vonatkozó programrendszereken és az átfogó kereten belül hozzá kell járulnia a biztonsági ágazati reform struktúrájának irányításához és működtetéséhez;

d)

meg kell határoznia és stratégiai szinten támogatnia kell a szervezett bűnözés elleni küzdelmet célzó átfogó stratégiát, különös figyelmet fordítva a határigazgatásra, a pénzügyi bűncselekményekre – elsősorban a korrupcióra, a pénzmosásra – és a kulturális örökség részét képező javak tiltott kereskedelmére;

e)

tanácsot kell nyújtania annak elősegítése érdekében, hogy az emberi jogokkal és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos koncepciók minden nemzeti stratégia és szakpolitika részét képezzék, hangsúlyt helyezve a belügyminisztériumi végrehajtási tervekre, valamint a Belügyminisztérium főfelügyelői hivatalán, Humánerőforrás-ügyi Főigazgatóságán és Képzési Igazgatóságán keresztül;

f)

támogatnia kell felügyeleti koncepciók kialakítását a Belügyminisztériumban, illetve a pénzügyi és közigazgatási korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos koncepciók kialakítását;

g)

hozzá kell járulnia a Belügyminisztériumon belüli intézményi reform folyamatához azzal, hogy előmozdítja a fokozott intézményi koordinációt, stratégiai eszközöket biztosít a minisztériumi tervezési, végrehajtási és értékelési képességek stratégiai szintű javításához, valamint tanácsot nyújt a reform humánerőforrás-ügyi dimenziójának kezeléséhez;

h)

tanácsot kell nyújtania a Bagdadon kívüli területekkel való kapcsolattartásra vonatkozóan, mégpedig úgy, hogy támogatja a hatóságokat a tartományi és regionális szintű intézmények szükségleteinek felmérésében és az ezeknek a reformfolyamatba való integrálásával kapcsolatos lehetőségek és kihívások azonosításában;

i)

tényleges kapcsolatot kell kialakítania és fenntartania a biztonsági ágazat reformjának polgári aspektusai terén tevékenykedő legfontosabb nemzetközi szereplőkkel, mindenekelőtt az Egyesült Nemzetek Szervezetével, a NATO-val, a nemzetközi koalícióval és az Amerikai Egyesült Államokkal.

a)

országszerte fel kell térképeznie és napra készen kell tartania a polgári biztonsági ágazat támogatására irányuló, folyamatban lévő és tervezett fellépéseket, és meg kell határoznia a tanulságokat és a hiányosságokat;

b)

közép- és hosszú távú szükségleteket és lehetőségeket kell meghatároznia a biztonsági ágazat reformjának támogatását célzó esetleges jövőbeli uniós szerepvállalás tekintetében, regionális és tartományi szinten is, annak érdekében, hogy információt és támogatást nyújtson egy ilyen lehetséges – többek között a NATO-val való – jövőbeli szerepvállalás majdani uniós megtervezéséhez, teljes mértékben tiszteletben tartva az inkluzivitás és a viszonosság elvét, valamint az EU döntéshozatali autonómiáját. A tervezést koordinálni fogják a NATO-val Irakban, annak érdekében, hogy a két fél tevékenységei közötti összhangot egymást kölcsönösen erősítő módon lehessen javítani, abból a célból, hogy szinergiák jöjjenek létre és támogatást lehessen szerezni olyan területeken, mint a logisztika, a teljes körű átláthatóság és a tagállami felelősségvállalás biztosítása mellett;

c)

olyan, gyors hatást gyakorló projekteket kell azonosítania a nemzetközi donorokkal koordinálva, amelyeket vagy uniós eszközökön, vagy kétoldalú tagállami szerepvállaláson keresztül lehetne megvalósítani, például a bagdadi repülőtéren a határigazgatás terén.

a)

támogatnia kell a nemzeti és nemzetközi érdekelt felek közötti együttműködést és koordinációt a biztonsági ágazat reformjára vonatkozó stratégiában előirányzott három szintre összpontosítva;

b)

továbbra is be kell töltenie a vezető koordinációs szerepet a nemzeti biztonságra vonatkozó jogszabályi rendszerben, valamint a védelmi és belsőbiztonsági stratégia rendszerében;

c)

továbbra is együtt kell működnie a biztonsági ágazat reformjával foglalkozó támogató bizottsággal a kiemelt partneri státusz részeként;

d)

folytatnia kell a szoros koordinációt az uniós küldöttséggel a biztonsági ágazat reformjának polgári aspektusai terén, a terrorizmus elleni küzdelmet és a hírszerzést is beleértve, valamint a Bagdadban képviselettel rendelkező tagállamokkal, rendszeres misszióvezetői és szakértői szintű találkozók révén;

e)

támogatnia kell – az uniós küldöttséggel szorosan koordinálva – az iraki biztonsági ágazat reformjának támogatását célzó uniós stratégiai keret elveinek átvételét.