A BIZOTTSÁG (EU) …/… RENDELETE

(2019.3.27.)

az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 53. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)Az 1272/2008/EK rendelet harmonizálja az Unión belül az anyagok, és keverékek, valamint egyes meghatározott árucikkek osztályozására, címkézésére és csomagolására vonatkozó rendelkezéseket.

(2)Az 1272/2008/EK rendelet figyelembe veszi a vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének – az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) keretében kidolgozott – globálisan harmonizált rendszerét (a továbbiakban: GHS).

(3)Az ENSZ szintjén rendszeresen felülvizsgálják a GHS osztályozási kritériumait és címkézési szabályait. A GHS hatodik és hetedik, módosított kiadása az ENSZ veszélyes áruk szállításával és a vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének globálisan harmonizált rendszerével foglalkozó szakértői bizottsága által 2014-ben, illetve 2016-ban elfogadott módosítások eredményeként jött létre.

(4)A GHS hatodik és hetedik, módosított kiadása szükségessé teszi az 1272/2008/EK rendelet osztályozásra, címkézésre és csomagolásra vonatkozó egyes technikai rendelkezéseinek és kritériumainak módosítását. A GHS szóban forgó változásai következtében különösen bevezetésre kerül egy, a deszenzibilizált robbanóanyagokra vonatkozó új veszélyességi osztály, valamint a tűzveszélyes gázok veszélyességi osztályon belül egy, a piroforos gázokra vonatkozó új veszélyességi kategória. A további változások a következők kiigazítását foglalják magukban: a vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagokra és keverékekre vonatkozó kritériumok, az általános küszöbértékek; a keverékek aeroszolos formájának osztályozására szolgáló általános rendelkezések; valamint adott esetben a robbanóanyagok, a tűzveszélyes gázok, a tűzveszélyes folyadékok, a tűzveszélyes szilárd anyagok, az akut toxicitás, a bőrmarás/bőrirritáció, a súlyos szemkárosodás/szemirritáció, a légzőszervi és bőrszenzibilizáció, a csírasejt-mutagenitás, a karcinogenitás, a reprodukciós toxicitás, a célszervi toxicitás és az aspirációs veszély veszélyességi osztályokra vonatkozó fogalommeghatározások és osztályozási kritériumok részletei. Ezenkívül egyes figyelmeztető mondatok és óvintézkedésre vonatkozó mondatotok is módosításra kerültek. Ezért az 1272/2008/EK rendelet I., II., III., IV., V. és VI. mellékletében szereplő egyes technikai rendelkezéseket és kritériumokat a GHS hatodik és hetedik, módosított kiadásának figyelembevétele céljából ki kell igazítani.

(5)Az 1272/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)Annak biztosítása érdekében, hogy az anyagok és keverékek szállítói alkalmazkodhassanak az új osztályozási, címkézési és csomagolási rendelkezésekhez, e rendelet alkalmazását el kell halasztani.

(7)Az 1272/2008/EK rendelet azon átmeneti rendelkezéseinek megfelelően, amelyek lehetővé teszik az új rendelkezések korábban, önkéntes alapon történő alkalmazását, a szállítóknak lehetőséget kell adni arra, hogy önkéntes alapon e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt alkalmazzák az új osztályozási, címkézési és csomagolási rendelkezéseket.

(8)Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 133. cikke alapján létrehozott bizottság 2 véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1272/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. Az I. melléklet e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

2. A II. melléklet e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

3. A III. melléklet e rendelet III. mellékletének megfelelően módosul.

4. A IV. melléklet e rendelet IV. mellékletének megfelelően módosul.

5. Az V. melléklet e rendelet V. mellékletének megfelelően módosul.

6. A VI. melléklet e rendelet VI. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet [Kérjük, hogy a Kiadóhivatal illessze be az alábbiak szerint meghatározandó időpontot: a hatálybalépéstől számított 18 hónap – e cikk alkalmazásának kezdőnapja a rákövetkező hónap első napja]-tól/-től kell alkalmazni.

A második bekezdéstől eltérve az anyagok és keverékek [[Kérjük, hogy a Kiadóhivatal illessze be az alkalmazás meghatározott kezdőnapját] előtt e rendeletnek megfelelően osztályozhatók, címkézhetők és csomagolhatók.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én. 2019.3.27.

(1)    HL L 353., 2008.12.31., 1. o.

(2)    Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

HU

I–VI. MELLÉKLET

I. MELLÉKLET

Az 1272/2008/EK rendelet I. melléklete a következőképpen módosul:

1. Az 1. rész a következőképpen módosul:

a) Az 1.1.2.2.2. pontban az 1.1. táblázat helyébe a következő lép:

„1.1. táblázat

Általános küszöbértékek

Veszélyességi osztály	Alkalmazandó általános küszöbértékek
Akut toxicitás:
– 1–3. kategória – 4. kategória	0,1 % 1 %
Bőrmarás/bőrirritáció	1 %(1)
Súlyos szemkárosodás/szemirritáció	1 %(2)
Célszervi toxicitás, egyszeri expozíció, 3. kategória	1 %(3)
Aspirációs toxicitás	1 %
Vízi környezetre veszélyes
– Akut, 1. kategória	0,1 %(4)
– Krónikus, 1. kategória	0,1 %(4)
– Krónikus, 2–4. kategória	1 %”
(1) Vagy < 1 %, ha releváns, lásd 3.2.3.3.1. (2) Vagy < 1 %, ha releváns, lásd 3.3.3.3.1. (3) Vagy < 1 %, ha releváns, lásd 3.8.3.4.6. (4) Vagy < 0,1 %, ha releváns, lásd 4.1.3.1.

b) Az 1.1.3.7. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.1.3.7”    Aeroszolok

A 3.1., 3.2., 3.3., 3.4., 3.8. és 3.9. szakasz hatálya alá tartozó keverékek besorolásakor a keverék aeroszolos formáját a keverék vizsgált, nem aeroszolos formájával egyező veszélyességi kategóriába kell besorolni, feltéve, hogy a hozzáadott hajtógáz a permetképzés során nem befolyásolja a keverék veszélyességi tulajdonságait.”

c) Az 1.3.2.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.3.2.1    Amennyiben az e melléklet kritériumai szerint besorolt propánt, butánt és cseppfolyósított petróleum gázt vagy ezeket tartalmazó keveréket hoznak forgalomba zárt utántölthető palackban vagy az EN 417 szabvány szerinti nem utántölthető patronokban (kazettákban), mint olyan tüzelőanyagot, amelyet csak elégetés céljából engednek ki (a szabvány érvényes kiadása: »Leeresztőszeleppel ellátott vagy anélküli, fémből készített, cseppfolyósított szénhidrogéngázokkal feltölthető, egyutas gáztöltő palack hordozható gázkészülékekhez. Gyártás, vizsgálat és megjelölés«), akkor e palackok vagy patronok címkéjén elég a tűzveszélyességre utaló megfelelő piktogramot, valamint figyelmeztető mondatot és óvintézkedésre vonatkozó mondatot feltüntetni.”

2. A 2. rész a következőképpen módosul:

a) A 2.1.1.1. pont c) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„c) a fenti a) és b) pontban nem említett olyan anyagok, keverékek vagy árucikkek, amelyeket gyakorlati, robbanó vagy pirotechnikai hatás elérése céljából gyártanak.”

b) A 2.1.2.2. pont f) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„f)    1.6. alosztály Rendkívül kevéssé érzékeny árucikkek, amelyeknél nem áll fenn a teljes tömeg felrobbanásának veszélye:

–    olyan árucikkek, amelyek túlnyomórészt rendkívül érzéketlen anyagokat vagy keverékeket tartalmaznak,

–     és amelyeknél elhanyagolható a véletlen inicializálás vagy terjedés veszélye.”

c) A 2.1.4.1. pontban a harmadik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Egyes robbanásveszélyes anyagok vagy keverékek robbanásveszélyes tulajdonságaik mérséklése vagy elfojtása céljából vízzel vagy alkohollal vannak nedvesítve, más anyagokkal vannak hígítva, illetve vízben vagy más folyékony anyagokban vannak oldva vagy abban lebegnek. Ezeket deszenzibilizált robbanóanyagként lehet besorolni (lásd a 2.17. szakaszt).”

d) A 2.1.4.1. pontban a 2.1.3. ábra helyébe a következő lép:

„

1Részletekért lásd az UN RTDG mintaszabályzat 3.3. fejezetét.”

e) A 2.1.4.3. pont a következőképpen módosul:

I. a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„2.1.4.3.    A »robbanóanyag« veszélyességi osztályba való besorolásra szolgáló eljárást

   nem kell alkalmazni, ha:”

II.a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)    olyan szerves anyag vagy szerves anyagok homogén keveréke esetében,    amely a következő robbanásveszélyes tulajdonságú kémiai csoportot/csoportokat

tartalmazza:

       – az exoterm bomlási energia kisebb, mint 500 J/g vagy

       – az exoterm bomlás 500 ºC-on vagy afelett következik be,

a 2.1.3. táblázatban feltüntetetteknek megfelelően.”

III.a 2.1.4.3. pont c) alpontja kiegészül a 2.1.3. táblázattal:

„2.1.3. táblázat 

A szerves anyag vagy a szerves anyagok homogén keveréke esetében a „robbanóanyag” veszélyességi osztályra vonatkozó elfogadási eljárás alkalmazására vonatkozó döntés

Bomlási energia (J/g)	Bomlási kezdőhőmérséklet (°C)	Besorolási eljárás alkalmazandó? (Igen/Nem)
< 500	< 500	Nem
< 500	< 500	Nem
≥ 500	< 500	Igen
≥ 500	≥ 500	Nem

Az exoterm bomlási energia megfelelő kalorimetriai eljárással határozható meg (lásd az UN RTDG, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve 20.3.3.3. pontját).”

f) A 2.2. szakasz címének helyébe a következő szöveg lép:

„2.2.     Tűzveszélyes gázok”

g) A 2.2.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.2.1.    Fogalommeghatározások

2.2.1.1.    »Tűzveszélyes gáz«: olyan gáz vagy gázkeverék, amely levegőn 20 °C hőmérsékleten

és 101,3 kPa nyomáson tűzveszélyes tartománnyal rendelkezik.

2.2.1.2.    »Piroforos gáz«: olyan tűzveszélyes gáz, amely legfeljebb 54 °C hőmérsékletű levegőn öngyulladásra hajlamos.

2.2.1.3.    »Kémiailag instabil gáz«: olyan tűzveszélyes gáz, amely még levegő vagy oxigén hiányában is képes robbanásszerű reakcióba lépni.”

h) A 2.2.2.1. és a 2.2.2.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.2.2.1.    A tűzveszélyes gázokat az 1A., 1B. vagy 2. kategóriába a 2.2.1. táblázat szerint kell besorolni. A piroforos és/vagy kémiailag instabil gázokat mindig az 1A. kategóriába kell besorolni.

 2.2.1. táblázat: A tűzveszélyes gázok besorolásának kritériumai

.

1. MEGJEGYZÉS:     Az aeroszolok nem sorolhatók be tűzveszélyes gázként. Lásd a 2.3. szakaszt.

2. MEGJEGYZÉS:    Az 1B. kategóriába való besorolást lehetővé tevő adatok hiányában az 1A. kategória kritériumainak megfelelő tűzveszélyes gázt alapértelmezésben az 1A. kategóriába kell besorolni.

3. MEGJEGYZÉS:    A piroforos gázok öngyulladása nem mindig azonnal következik be, némi késedelem előfordulhat.

4. MEGJEGYZÉS:    Az öngyulladásra való hajlamára vonatkozó adatok hiányában a tűzveszélyes gázkeveréket piroforos gázként kell besorolni abban az esetben, ha egy térfogatszázalékot meghaladó arányban tartalmaz piroforos összetevő(ke)t.”

i) A 2.2.3. pontban a 2.2.3. táblázat helyébe a következő lép:

„2.2.2. táblázat
Tűzveszélyes gázok esetében használandó címkeelemek

	1A. kategória	A piroforos vagy instabil gáz A/B. kritériumainak megfelelő 1A. kategóriába besorolt gázok			1B. kategória	2. kategória
		Piroforos gáz	Kémiailag instabil gáz
			A. kategória	B. kategória
GHS piktogram						Nincs piktogram
Figyelmeztetés	Veszély	Veszély	Veszély	Veszély	Veszély	Figyelmeztetés
Figyelmeztető mondat	H220: Rendkívül tűzveszélyes gáz	H220: Rendkívül tűzveszélyes gáz. H232: Levegővel érintkezve öngyulladásra hajlamos.	H220: Rendkívül tűzveszélyes gáz. H230: Még levegő hiányában is robbanásszerű reakcióba léphet.	H220: Rendkívül tűzveszélyes gáz. H231: Magas nyomáson és/vagy hőmérsékleten még levegő hiányában is robbanásszerű reakcióba léphet.	H221: Tűzveszélyes gáz	H221: Tűzveszélyes gáz
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés	P210	P210 P222 P280	P202 P210	P202 P210	P210	P210
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedések	P377 P381	P377 P381	P377 P381	P377 P381	P377 P381	P377 P381
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás	P403	P403	P403	P403	P403	P403
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

A besorolási eljárást az alábbi döntési diagram mutatja be (lásd a 2.2.1. ábrát)).”

j) A 2.2.3. pontban a 2.2.2. táblázat után a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„A piroforos és/vagy kémiailag instabilként besorolt tűzveszélyes gázok vagy gázkeverékek esetében valamennyi vonatkozó besorolást közölni kell a biztonsági adatlapon az 1907/2006/EK rendelet II. mellékletében meghatározottak szerint, a veszélyességet jelző tájékoztató elemeket pedig fel kell tüntetni a címkén.”

k) A 2.2.3. pontban a 2.2.1. táblázat helyébe a következő lép:

„2.2.1. ábra

Tűzveszélyes gázok 

1Az öngyulladásra való hajlamára vonatkozó adatok hiányában a tűzveszélyes gázkeveréket piroforos gázként kell besorolni abban az esetben, ha egy térfogatszázalékot meghaladó arányban tartalmaz piroforos összetevő(ke)t.

”

l) A 2.2.3. pontban a 2.2.2. ábrát el kell hagyni.

m) A 2.2.4. pont a következőképpen módosul:

A 2.2.4.1. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„2.2.4.1.    A gyúlékonyságot vizsgálatokkal kell meghatározni, vagy – az olyan keverékek esetében, amelyeknél elegendő adat áll rendelkezésre – az ISO által elfogadott módszerek szerinti számítással (lásd a módosított ISO 10156 szabványt: »Gázok és gázkeverékek – A tűzveszélyesség és az oxidálóképesség meghatározása a palackszelep-csatlakozások kiválasztásához«, valamint az 1B. kategóriára vonatkozó alapvető égési sebesség alkalmazásakor lásd a módosított ISO 817 szabványt: »Hűtőközegek – Elnevezés és biztonsági osztályozás, C. melléklet: A tűzveszélyes gázok égési sebességének mérésére szolgáló vizsgálati módszer /Method of test for burning velocity measurement of flammable gases«). A módosított ISO 10156 szabvány szerinti vizsgálóberendezés helyett használható a módosított EN 1839 szabvány (Gázok és gőzök robbanási határértékeinek meghatározása) 4.2. pontja szerinti csőmódszeren alapuló vizsgálóberendezés is.”

A szöveg a következő 2.2.4.2. és 2.2.4.3. ponttal egészül ki:

„2.2.4.2.    A piroforosságot 54 °C-on kell meghatározni vagy az IEC 60079-20-1 ed1.0 (2010-01) sablonnak (Robbanásveszélyes légterek – 20-1. rész: Anyagjellemzők a gázok és gőzök osztályozásához – Vizsgálati módszerek és adatok / Explosive atmospheres – Part 20-1: Material characteristics for gas and vapour classification – Test methods and data) vagy a DIN 51794 sablonnak (A kőolajtermékek gyulladási hőmérsékletének meghatározása / Determining the ignition temperature of petroleum products) megfelelően.

2.2.4.3.    A piroforos gázok besorolási eljárását nem kell alkalmazni akkor, ha a gyártás vagy kezelés során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az anyag 54 ºC vagy az alatti hőmérsékletű levegővel érintkezve önmagától nem gyullad be. Az öngyulladásra való hajlam szempontjából nem vizsgált, egy százalékot meghaladó arányban piroforos összetevőket tartalmazó tűzveszélyes gázkeverékeket piroforos gázként kell besorolni. Annak értékelésekor, hogy a legfeljebb egy százalék arányban piroforos összetevőket tartalmazó tűzveszélyes gázkeverékeket be kell-e sorolni, a piroforos gázok és azok keverékeinek tulajdonságaira és fizikai veszélyeire vonatkozó szakértői véleményt kell figyelembe venni. Ebben az esetben a vizsgálat szükségességét csak akkor kell mérlegelni, ha a szakértői vélemény szerint további adatokra van szükség a besorolási folyamat alátámasztására.”

n) A 2.2.4.2. pont számozása a következőképpen módosul:

„2.2.4.4.”

o) A 2.6.4.2. pont a)–d) bekezdései előtti szöveg helyébe a következő szöveg lép:

„2.6.4.2.    Az ismert tűzveszélyes folyadékokat meghatározott koncentrációban tartalmazó keverékek1 esetében, annak ellenére, hogy nem illékony összetevőket – például polimereket, adalékokat – is tartalmazhatnak, a lobbanáspontot nem szükséges kísérleti úton meghatározni, ha a keveréknek az alábbi 2.6.4.3. pontban ismertetett módszerrel számított lobbanáspontja legalább 5  C-kal2 nagyobb, mint a vonatkozó besorolási kritérium, és feltéve, hogy:

1Az eddigi gyakorlat szerint a számítási módszer a legfeljebb hat illékony összetevőt tartalmazó keverékekre van hitelesítve. Ezek az összetevők lehetnek tűzveszélyes folyadékok, mint például szénhidrogének, éterek, alkoholok és észterek (az akrilátok kivételével), valamint a víz. A halogénezett szulfátokat és/vagy foszfortartalmú vegyületeket és reaktív akrilátokat tartalmazó keverékekre azonban a számítási módszer még nincs hitelesítve.

2Ha a számított lobbanáspont kevesebb mint 5 °C-kal nagyobb, mint a vonatkozó besorolási kritérium, a számítási módszer nem alkalmazható, és a lobbanáspontot kísérleti úton kell meghatározni.”

p) A 2.7.2.2. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„2.7.2.2.    A fémporokat és a fémötvözet-porokat akkor kell a tűzveszélyes szilárd anyagok közé besorolni, ha meggyújthatók és a reakció legfeljebb 10 percen belül a minta teljes hosszára (100 mm) kiterjed.”

q) a 2.12.2.1. szakaszban a 2.12.1. táblázat helyébe a következő lép:

„2.12.1. táblázat

A vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagokra és keverékekre vonatkozó kritériumok

Kategória	Kritériumok
1	Olyan anyag vagy keverék, amely környezeti hőmérsékleten vízzel heves reakcióba lép, és a keletkező gáz általában hajlamos az öngyulladásra, illetve amely környezeti hőmérsékleten könnyen reakcióba lép vízzel úgy, hogy a tűzveszélyes gáz fejlődési sebessége az anyag 1 kilogrammjára számítva legalább 10 liter/perc.
2	Olyan anyag vagy keverék, amely környezeti hőmérsékleten könnyen reakcióba lép vízzel úgy, hogy a tűzveszélyes gáz legnagyobb fejlődési sebessége az anyag egy kilogrammjára számítva legalább 20 liter/óra, és amely nem felel meg az 1. kategória kritériumainak.
3	Olyan anyag vagy keverék, amely környezeti hőmérsékleten lassan lép reakcióba vízzel úgy, hogy a tűzveszélyes gáz legnagyobb fejlődési sebessége az anyag egy kilogrammjára számítva meghaladja az 1 liter/órát, és amely nem felel meg az 1. és a 2. kategória kritériumainak.

Megjegyzés:

A vizsgálatot az adott fizikai formában lévő anyagon vagy keveréken kell elvégezni. Ha például egy adott vegyi anyagot a vizsgált fizikai formától eltérő fizikai formában kell kiszállítani vagy szállítani, és valószínűsíthető, hogy ebben a formában jelentősen megváltozna a besorolási vizsgálat során mutatott teljesítménye, akkor a vizsgálatot az anyag új fizikai formájában is le kell folytatni.”

r) A szöveg a következő 2.17. szakasszal egészül ki:

„2.17.    Deszenzibilizált robbanóanyagok

2.17.1.    Fogalommeghatározások és általános szempontok

2.17.1.1.    A deszenzibilizált robbanóanyagok olyan szilárd vagy folyékony robbanásveszélyes anyagok vagy keverékek, amelyeket robbanásveszélyes tulajdonságaik elfojtása céljából közömbösítenek oly módon, hogy teljes tömegük ne robbanjon fel és ne égjenek túl gyorsan, és ezért nem kell azokat a „robbanóanyag” veszélyességi osztályba besorolni (lásd még a 2.1.4.1. pont (3) bekezdését)1

1 A 2.1. szakaszban meghatározott instabil robbanóanyagok érzéketlenítéssel is stabilizálhatók és következésképpen besorolhatók deszenzibilizált robbanóanyagként, amennyiben a 2.17. pont összes kritériuma teljesül. Ebben az esetben a deszenzibilizált robbanóanyagokat a 3. vizsgálatsorozat (UN RTDG, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve I. rész) szerint kell vizsgálni, mivel a mechanikai hatással szembeni érzékenységükkel kapcsolatos információk fontosak lehetnek a biztonságos kezelés és használat meghatározásakor. Az eredményeket fel kell tüntetni a biztonsági adatlapon.

2.17.1.2.    A deszenzibilizált robbanóanyagok veszélyességi osztályába a következők tartoznak:

a)    Szilárd deszenzibilizált robbanóanyagok: robbanásveszélyes tulajdonságaik elfojtása céljából vízzel vagy alkohollal nedvesített vagy más anyagokkal hígított és ezáltal homogén szilárd keveréket alkotó robbanásveszélyes anyagok vagy keverékek.

MEGJEGYZÉS: Idetartozik az anyagok hidrátképződés általi érzéketlenítése is.

b)    Folyékony deszenzibilizált robbanóanyagok: robbanásveszélyes tulajdonságaik elfojtása céljából vízzel vagy más folyékony anyaggal hígított vagy abban feloldott, és ezáltal homogén folyékony keveréket alkotó robbanásveszélyes anyagok vagy keverékek.

2.17.2.    Osztályozási kritériumok

2.17.2.1.    Minden, deszenzibilizált állapotban lévő robbanóanyag ebbe az osztályba sorolandó, kivéve, ha ebben az állapotban:

a)    gyakorlati, robbanó vagy pirotechnikai hatás elérésére szolgál;

b)    a 6a) vagy a 6b) vizsgálatsorozat szerint fennáll a teljes tömeg felrobbanásának veszélye vagy az UN RTDG, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve V. részének 51.4. alszakaszában ismertetett égésisebesség-vizsgálat szerinti korrigált égési sebesség nagyobb, mint 1200 kg/min; vagy

c)    az exoterm bomlási energia kisebb, mint 300 J/g.

1. MEGJEGYZÉS: Az érzéketlenített állapotban a) vagy b) kritériumnak megfelelő anyagokat és keverékeket robbanóanyagként kell besorolni (lásd a 2.1. szakaszt). A c) kritériumnak megfelelő anyagok és keverékek más fizikai veszélyességi osztályokba tartozhatnak.

2. MEGJEGYZÉS: Az exoterm bomlási energia megfelelő kalorimetriai eljárással becsülhető meg (lásd az UN RTDG, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve II. része 20. pontjának 20.3.3.3. alpontját).

2.17.2.2.    A deszenzibilizált robbanóanyagok szállítás és felhasználás céljából történő besorolása és csomagolása az UN RTDG, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve, V. részének 51.4 alszakaszában leírt „égésisebesség-vizsgálat (kültéri tűz)” révén kapott korrigált égési sebességtől (Ac) függően ezen osztály négy kategóriájának egyike szerint történik a 2.17.1. táblázatnak megfelelően:

2.17.1. táblázat

A deszenzibilizált robbanóanyagokra vonatkozó kritériumok

Kategória	Kritériumok
1	legalább 300 kg/min, de legfeljebb 1200 kg/min korrigált égési sebességű (AC) deszenzibilizált robbanóanyagok
2	legalább 140 kg/min, de 300 kg/min alatti korrigált égési sebességű (AC) deszenzibilizált robbanóanyagok
3	legalább 60 kg/min, de 140 kg/min alatti korrigált égési sebességű (AC) deszenzibilizált robbanóanyagok
4	60 kg/min alatti korrigált égési sebességű (AC) deszenzibilizált robbanóanyagok

1. megjegyzés: A deszenzibilizált robbanóanyagokat úgy kell elkészíteni, hogy homogének maradjanak, és a szokásos tárolás alatt és használat során ne váljanak szét, különösen nedves deszenzibilizálás esetén. A gyártónak/szállítónak a biztonsági adatlapon tájékoztatást kell nyújtania az eltarthatóságról, valamint utasításokat a deszenzibilizálás ellenőrzésére vonatkozóan. Bizonyos feltételek mellett a deszenzibilizálószer-tartalom (közömbösítő anyag, nedvesítőszer vagy -kezelés) a szállítás és a felhasználás során csökkenhet, és ezáltal a deszenzibilizált robbanóanyag veszélyességi potenciálja növekedhet. Ezenkívül a biztonsági adatlapnak tartalmaznia kell azzal kapcsolatos tanácsot, hogyan kerülhető el a tűz, a robbanás vagy a kivetés fokozott veszélye a nem megfelelően érzéketlenített anyagok és keverékek esetében.

2. megjegyzés: A deszenzibilizált robbanóanyag robbanásveszélyes tulajdonságait az UN RTDG, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyvének 2. vizsgálatsorozata révén kell meghatározni, és azokat fel kell tüntetni a biztonsági adatlapon.

3. megjegyzés: Tárolás, szállítás és felhasználás céljából a deszenzibilizált robbanóanyagok nem tartoznak továbbá a 2.1. szakasz (robbanóanyagok), a 2.6. szakasz (tűzveszélyes folyadékok) és a 2.7. szakasz (tűzveszélyes szilárd anyagok) szakasz hatálya alá sem.

2.17.3.    Tájékoztatás a veszélyről

Az ebbe a veszélyességi osztályba történő besorolás kritériumainak megfelelő folyékony vagy szilárd anyagoknál vagy keverékeknél a 2.17.2. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

2.17.2. táblázat

A deszenzibilizált robbanóanyagoknál használandó címkeelemek

	1. kategória	2. kategória	3. kategória	4. kategória
GHS piktogram
Figyelmeztetés	Veszély	Veszély	Figyelmeztetés	Figyelmeztetés
Figyelmeztető mondat	H206 Tűz, robbanás vagy kivetés veszélye; fokozott robbanásveszély a deszenzibilizáló szer csökkenésével	H207: Tűz vagy kivetés veszélye; fokozott robbanásveszély a deszenzibilizáló szer csökkenésével	H207: Tűz vagy kivetés veszélye; fokozott robbanásveszély a deszenzibilizáló szer csökkenésével	H208: Tűz veszélye; fokozott robbanásveszély a deszenzibilizáló szer csökkenésével
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés	P210 P212 P230 P233 P280	P210 P212 P230 P233 P280	P210 P212 P230 P233 P280	P210 P212 P230 P233 P280
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedések	P370 + P380+ P375	P370 + P380+ P375	P370 + P380+ P375	P371 + P380 + P375
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás	P401	P401	P401	P401
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként	P501	P501	P501	P501

2.17.4.    További osztályozási szempontok

2.17.4.1.    A deszenzibilizált robbanóanyagokra vonatkozó besorolási eljárás nem alkalmazandó, ha:

a)    az anyagok vagy keverékek a 2.1. szakasz kritériumainak megfelelően nem tartalmaznak robbanóanyagot, vagy

   b)    az exoterm bomlási energia kisebb, mint 300 J/g.

2.17.4.2.    Az exoterm bomlási energiát a már deszenzibilizált robbanóanyagon (azaz a robbanóanyag és a robbanásveszélyes tulajdonságai elfojtásához használt anyag(ok) által alkotott homogén szilárd vagy folyékony keveréken) kell meghatározni. Az exoterm bomlási energia megfelelő kalorimetriai eljárással becsülhető meg (lásd az UN RTDG, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve II. része 20. pontjának 20.3.3.3. alpontját).”

3. A 3. rész a következőképpen módosul:

a) A 3.1.1.1. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„3.1.1.1.    Akut toxicitás: valamely anyagnak vagy keveréknek egyszeri vagy rövid ideig tartó, szájon át, bőrön át vagy belélegzéssel történő expozíciója következtében jelentkező súlyos káros hatások (elhalálozás).”

b) A 3.1.2.1. pontban a bevezető bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„3.1.2.1.    Az anyagokat a szájon át, bőrön át vagy belélegzéssel történő expozíció miatti akut toxicitás alapján négy veszélyességi kategória egyikébe lehet besorolni az alábbi táblázatban ismertetett számszerű kritériumok (küszöbértékek) szerint. Az akut toxicitás értékét az LD50 (szájon át, bőrön át) vagy LC50 (belélegzés) (közelítő) értékei, vagy a becsült akut toxicitási értékek (ATE) fejezik ki. Bár egyes in vivo módszerek közvetlenül meghatározzák az LD50/LC50 értékét, más (kevesebb állatot felhasználó) újabb in vivo módszerek az akut toxicitás kimutatásához más indikátorokat vesznek figyelembe, például a toxicitás jelentős klinikai tüneteit, amelyek a veszélyességi kategóriába történő besorolásnál referenciaként szolgálnak. Magyarázatok a 3.1.1. táblázat után.”

c) A 3.1.2.1. pontban a 3.1.1. táblázat címe helyébe a következő cím lép:

„3.1.1. táblázat

Az akut toxicitási veszélykategóriákra vonatkozó becsült akut toxicitási értékek (ATE) és kategóriák.”

d) A 3.2.1.1. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„3.2.1.1.    Bőrmarás: valamely anyagnak vagy keveréknek való expozíciót követően megjelenő, irreverzibilis bőrkárosodás, azaz a felhámon át az irhára is átterjedő látható szövetelhalás.

Bőrirritáció: valamely anyagnak vagy keveréknek való expozíciót követően megjelenő, reverzibilis bőrkárosodás.”

e) A 3.3.1.1. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„3.3.1.1.    Súlyos szemkárosodás: a szem valamely anyagnak vagy keveréknek való expozícióját követő olyan szövetkárosodása, vagy a látás olyan súlyos romlása, amely nem teljesen reverzibilis.

Szemirritáció: a szem valamely anyagnak vagy keveréknek való expozícióját követő olyan elváltozása, amely teljesen reverzibilis.”

f) A 3.4.1.1. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„3.4.1.1.    Légzőszervi szenzibilizáció: a légutak valamely anyag vagy keverék belélegzését követően jelentkező túlérzékenysége.”

g) A 3.4.1.2. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„3.4.1.2.    Bőrszenzibilizáció: a bőr valamely anyaggal vagy keverékkel történő érintkezését követő allergiás tünetek jelentkezése.”

h) A 3.4.2.1.3.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.4.2.1.3.1.    Megfelelő állatkísérletekből származó adatok1 (amelyek arra utalhatnak, hogy az adott anyag belélegezve allergiát okozhat embernél2 ) közé tartozhatnak a következők:

a) az Immunglobulin E (IgE) és más egyedi immunológiai paraméterek mérése például egereknél,

b) egyedi tüdőreakciók tengerimalacoknál.

 Jelenleg nem állnak rendelkezésre a légzőszervi túlérzékenység vizsgálatára szolgáló, elismert és validált állatkísérleti modellek. Bizonyos körülmények között az állatkísérletek adatai értékes információkkal szolgálhatnak a bizonyítékok súlyán alapuló értékelésben.

2 Még nem teljesen ismertek azok a mechanizmusok, amelyekkel az anyagok asztmatikus tüneteket váltanak ki. Megelőző intézkedésként ezek az anyagok légúti allergéneknek tekintendők. Ha azonban bizonyítékok alapján igazolható, hogy ezek az anyagok csak a hörgő-túlérzékenységben szenvedőknél váltanak ki irritációs asztmatikus tüneteket, nem kell azokat légzőszervi szenzibilizálónak tekinteni.”

i) A 3.4.3.3.2. pontban a 3.4.6. táblázat 1. megjegyzése helyébe a következő szöveg lép:

„1. megjegyzés:

Ezt a kiváltási koncentráció-határértéket rendszerint a II. melléklet 2.8. szakaszában előírt speciális címkézési követelmények alkalmazásakor használják a már allergiás egyének védelme érdekében. Azon keverék esetében, amely az összetevőt e koncentrációval egyenlő vagy e feletti mértékben tartalmazza, biztonsági adatlap szükséges. Az egyedi koncentráció-határértékű szenzibilizáló anyagok esetében a kiváltási koncentráció-határértéket az egyedi koncentráció-határérték egytizedében kell meghatározni.”

j) A 3.5.1.1. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„3.5.1.1.    Csírasejt-mutagenitás: valamely anyagnak vagy keveréknek való expozíciót követően megjelenő öröklődő génmutációk, beleértve a csírasejtekben bekövetkező örökletes szerkezeti vagy számszerű kromoszóma-rendellenességeket.”

k) A 3.5.1.1. pont számozása a következőképpen módosul:

„3.5.1.2.    Mutáció: egy sejtben a genetikai állomány mennyiségének vagy szerkezetének maradandó változása. A „mutáció” kifejezés mind a fenotípus szintjén megjelenő örökölhető genetikai változásokra, mind a DNS mögöttes módosulásaira – ha ismert – (ideértve a bázispárok egyedi módosulását és a kromoszómális transzlokációkat) vonatkozik. A „mutagén” kifejezés olyan szerekre használatos, amelyek a sejtek és/vagy szervezetek populációiban növelik a mutációk gyakoriságát.”

l) A 3.5.1.2. pont számozása a következőképpen módosul:

„3.5.1.3.    Az általánosabb jelentésű „genotoxikus” és „genotoxicitás” kifejezés olyan szerekre vagy folyamatokra vonatkozik, amelyek a DNS szerkezetét, információtartalmát vagy szegregációját módosítják, ideértve azokat is, amelyek a DNS sérülését okozzák a normális replikációban zavart okozó hatás révén, vagy amelyek valamilyen nem fiziológiai módon (ideiglenesen) módosítják a DNS replikációját. A genotoxicitási vizsgálatok eredményét általában a mutagén hatás indikátorának tekintik.”

m) A 3.5.2.3.5. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.5.2.3.5.    In vivo szomatikussejt-mutagenitási vizsgálatok, mint például:

-csontvelő kromoszóma-rendellenesség vizsgálat emlősökön,

-eritrocita mikronukleusz vizsgálat emlősökön”

n) A 3.6.1.1. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„3.6.1.1.    „Rákkeltő hatás”: a rákos megbetegedés indukciója vagy valamely anyagnak vagy keveréknek való expozíciót követően megjelenő rákos megbetegedés. Az olyan anyagokat és keverékeket, amelyek az állatokon helyesen végrehajtott kísérleti vizsgálatokban jó- vagy rosszindulatú daganatokat okoztak, vélelmezett vagy feltételezett humán rákkeltőnek minősülnek, hacsak nincs meggyőző bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a daganatképződés mechanizmusa az emberre nézve nem releváns.

Valamely anyagnak vagy keveréknek karcinogén veszélyt jelentőként történő besorolására annak lényegi tulajdonságai alapján kerül sor, és nem ad felvilágosítást arra vonatkozóan, hogy az anyag vagy keverék felhasználása milyen szintű kockázatot jelent az emberi szervezetre nézve a rákos megbetegedés szempontjából.”

o) A 3.7.1.1. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„3.7.1.1.    „Reprodukciós toxicitás”: valamely anyagnak vagy keveréknek való expozíciót követően a felnőtt hímnemű és nőnemű egyedek szexuális működésére és termékenységére gyakorolt káros hatások, valamint az utódokban megjelenő fejlődési toxicitás. Az alábbiakban ismertetett meghatározások alapját az IPCS/EHC 225. számú dokumentumban (Principles for Evaluating Health Risks to Reproduction Associated with Exposure to Chemicals) használatos meghatározások alkotják. A besorolás alkalmazásában az utódokban megjelenő, genetikai alapú örökölhető hatások kialakulásával a Csírasejt-mutagenitás című 3.5. szakasz foglalkozik, mivel a jelenlegi besorolási rendszerben célszerűbb az ilyen hatásokat a csírasejt-mutagenitás külön veszélyességi osztályában tárgyalni.

   Ebben a besorolási rendszerben a reprodukciós toxicitás két további fő csoportra oszlik:

   a)    a szexuális működésre és a termékenységre gyakorolt káros hatás,

   b)    az utódok fejlődésére gyakorolt káros hatás.

Egyes reprodukciós toxicitási hatásokat nem lehet egyértelműen hozzárendelni sem a szexuális működés és a termékenység károsodásához, sem a fejlődési toxicitáshoz. Ennek ellenére az ilyen hatású anyagokat és keverékeket egy általános figyelmeztető mondattal reprodukciós toxicitásúként kell besorolni.”

p) A 3.7.2.5.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.7.2.5.1.    Számos nemzetközileg elfogadott vizsgálati módszer áll rendelkezésre. Ezek a fejlődési toxicitás-vizsgálatra irányuló módszereket (pl. OECD 414. vizsgálati iránymutatás), és egy- vagy kétgenerációs toxicitás-vizsgálatra irányuló módszereket (pl. OECD 415., 416. és 443. vizsgálati iránymutatás) foglalnak magukban.”

q) A 3.8.1.1. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„3.8.1.1.    Célszervi toxicitás – egyszeri expozíció: valamely anyagnak vagy keveréknek való egyszeri expozícióból eredő specifikus, nem halálos célszervi toxicitás. Valamennyi jelentős, reverzibilis és irreverzibilis, azonnali és/vagy késleltetett egészségügyi hatás, amely a funkciókat károsíthatja, és amellyel a 3.1–3.7., valamint a 3.10. szakasz nem foglalkozik, idetartozik (lásd még a 3.8.1.6. pontot).”

r) A 3.8.3.4.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.8.3.4.1.    Ha magára az adott keverékre vonatkozóan nem áll rendelkezésre megbízható bizonyíték vagy vizsgálati adat, és az interpolációs elvek nem használhatók a besorolás lehetővé tételére, akkor a keverék besorolása az összetevő anyagok besorolásán alapul. Ebben az esetben a keveréket (a konkrét szerv megadása mellett) célszervi méregként kell besorolni az egyszeri expozíciót követően, ha legalább egy összetevőjét 1. vagy 2. kategóriájú célszervi méregként sorolták be (egyszeri expozíció) és az 1. kategóriára, illetve a 2. kategóriára vonatkozóan a 3.8.3. táblázatban említett megfelelő általános koncentráció-határértéken vagy afelett van jelen.”

s) A 3.8.3.4. pont a következő 3.8.3.4.6. ponttal egészül ki:

„3.8.3.4.6.    Amennyiben a 3. kategóriába tartozó összetevőkre az additivitási elv kerül alkalmazásra, egy keverék „releváns összetevői” azok az összetevők, amelyek legalább 1 %-os koncentrációban (szilárd anyagok, folyadékok, porok, ködök és gőzök esetén tömegszázalék, gázoknál térfogatszázalék) vannak jelen, kivéve, ha okkal feltételezhető, hogy egy 1 %-os koncentrációnál kisebb koncentrációban jelen lévő összetevő még így is releváns a keverék légúti irritációt vagy narkotikus hatásokat okozóként történő besorolása szempontjából.”

t) A 3.9.1.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.9.1.1.    Célszervi toxicitás – ismétlődő expozíció: valamely anyagnak vagy keveréknek való ismétlődő expozícióból eredő specifikus célszervi toxicitás. Valamennyi jelentős, reverzibilis és irreverzibilis, azonnali és/vagy késleltetett egészségügyi hatás, amely a funkciókat károsíthatja, idetartozik. Nem tartoznak azonban ide azok a specifikus toxikus hatások, amelyekkel a 3.1–3.8. és a 3.10. szakasz külön foglalkozik.”

u) A 3.9.3.4.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.9.3.4.1.    Ha magára az adott keverékre vonatkozóan nem áll rendelkezésre megbízható bizonyíték vagy vizsgálati adat, és az interpolációs elvek nem használhatók a besorolás lehetővé tételére, akkor a keverék besorolása az összetevő anyagok besorolásán alapul. Ebben az esetben a keveréket (a speciális szerv megadása mellett) célszervi méregként kell besorolni az ismétlődő expozíciót követően, ha legalább egy összetevőjét 1. vagy 2. kategóriájú célszervi méregként sorolták be (ismétlődő expozíció) és az 1. kategóriára és a 2. kategóriára vonatkozóan a 4.8.3. táblázatban említett megfelelő általános koncentráció-határértéken vagy afelett van jelen.”

v) A 3.10.1.3. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„3.10.1.3.    Aspirációs veszély: valamely anyag vagy keverék belélegzését követő olyan súlyos akut hatások, mint a kémiai tüdőgyulladás, a pulmonális sérülés vagy a halál.”

w) A 3.10.3.3. pont új ponttal egészül ki:

„3.10.3.3.1.1.    Egy keverék „releváns összetevői” azok az összetevők, amelyek legalább 1 %-os koncentrációban vannak jelen.”

x) A 3.10.3.3.1.1. pont számozása módosul és helyébe a következő szöveg lép:

„3.10.3.3.1.2.    Valamely keverék az 1. kategóriába kerül besorolásra, ha az 1. kategóriába tartozó összetevők koncentrációjának összege

   az 1. kategóriába tartozó összetevők koncentrációjának összege ≥ 10 %, és a keverék kinematikus viszkozitása 40 °C hőmérsékleten mérve ≤ 20,5 mm2/s.”

y) A 3.10.3.3.1.2. pont számozása módosul és helyébe a következő szöveg lép:

„3.10.3.3.1.3.    Az olyan keverék esetében, amely két vagy több elkülönült rétegre válik szét, az egész keveréket az 1. kategóriába kell besorolni, ha bármelyik elkülönült rétegben az 1. kategóriába tartozó összetevők koncentrációjának összege ≥ 10 %, és a keverék kinematikus viszkozitása 40 °C hőmérsékleten mérve ≤ 20,5 mm2/s.”

4. A 4. rész a következőképpen módosul:

A 4.1.3.5.5.3.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.1.3.5.5.3.1.    Először meg kell vizsgálni valamennyi, az akut, 1. kategóriába besorolt összetevőt. Ha a hozzájuk tartozó M tényezőkkel beszorzott összetevők koncentrációjának (%-ban) összege ≥ 25 %, akkor az egész keveréket az akut, 1. kategóriába kell besorolni.”

II. MELLÉKLET

Az 1272/2008/EK rendelet II. melléklete a következőképpen módosul:

1.Az I. rész a következőképpen módosul:

a)a következő bejegyzést el kell hagyni:

„1.1.1     EUH001 – „Száraz állapotban robbanásveszélyes.

A robbanásveszélyes tulajdonságok elfojtása céljából vízzel vagy alkohollal nedvesítve, illetve más anyagokkal hígítva forgalomba hozott, az I. melléklet 2.1. szakaszában említett robbanásveszélyes anyagok esetében.”

b)Az 1.1.3. pont számozása a következőképpen módosul:

„1.1.1”

c)     Az 1.1.4. pont számozása a következőképpen módosul:

„1.1.2”

d)    Az 1.1.5. pont számozása a következőképpen módosul:

„1.1.3”

e)     Az 1.1.6. pont számozása a következőképpen módosul:

„1.1.4”

2.    A II. rész a következőképpen módosul:

A 2.10. szakaszban a harmadik francia bekezdés helyébe a következő lép:

„– az egyedi koncentráció-határérték legalább egytizedét a bőrszenzibilizálóként vagy légzőszervi szenzibilizálóként besorolt, egyedi koncentráció-határértékkel rendelkező anyag esetében vagy”

III. MELLÉKLET

Az 1272/2008/EK rendelet III. melléklete a következőképpen módosul:

1.A 1. rész a következőképpen módosul:

a) Az 1.1. táblázat kiegészül a következő figyelmeztető mondatokkal:

„H206	Nyelv	2.17 – Deszenzibilizált robbanóanyagok, 1. veszélyességi kategória
	BG	Опасност от пожар или разпръскване; повишен риск от експлозия при понижено съдържание на десенсибилизиращ агент.
	ES	Peligro de incendio, onda expansiva o proyección; mayor riesgo de explosión si se reduce el agente insensibilizante.
	CS	Nebezpečí požáru, tlakové vlny nebo zasažení částicemi; zvýšené nebezpečí výbuchu, sníží-li se objem znecitlivujícího prostředku.
	DA	Fare for brand, eksplosion eller udslyngning af fragmenter; øget risiko for eksplosion, hvis det desensibiliserende middel reduceres.
	DE	Gefahr durch Feuer, Druckstoß oder Sprengstücke; erhöhte Explosionsgefahr wenn das Desensibilisierungsmittel reduziert wird.
	ET	Süttimis-, plahvatus- või laialipaiskumisoht, desensibilisaatori vähenemise korral suurenenud plahvatusoht.
	EL	Κίνδυνος πυρκαγιάς, ανατίναξης ή εκτόξευσης· αυξημένος κίνδυνος έκρηξης εάν μειωθεί ο παράγοντας απευαισθητοποίησης.
	EN	Fire, blast or projection hazard; increased risk of explosion if desensitising agent is reduced.
	FR	Danger d’incendie, d’effet de souffle ou de projection; risque accru d’explosion si la quantité d’agent désensibilisateur est réduite.
	GA	Guais dóiteáin, phléasctha nó teilgin; baol méadaithe pléasctha má laghdaítear an dí-íogróir.
	HR	Opasnost od vatre, udarnog vala ili rasprskavanja; povećan rizik od eksplozije ako je smanjen udio desenzitirajućeg agensa.
	IT	Pericolo d'incendio, di spostamento d'aria o di proiezione; maggior rischio di esplosione se l'agente desensibilizzante è ridotto.
	LV	Ugunsbīstamība, triecienviļņbīstamība vai izmetbīstamība; ja desensibilizācijas līdzekļa daudzums samazinājies, palielinās eksplozijas risks.
	LT	Gaisro, sprogimo arba išsvaidymo pavojus; sumažėjus desensibilizacijos veiksnio poveikiui kyla didesnė sprogimo rizika.
	HU	Tűz, robbanás vagy kivetés veszélye; fokozott robbanásveszély a deszenzibilizáló szer csökkenésével.
	MT	Periklu ta' nar, blast jew projjezzjoni; riskju ikbar ta’ splużjoni jekk l-aġent disensitizzanti jitnaqqas.
	NL	Gevaar voor brand, luchtdrukwerking of scherfwerking; toegenomen ontploffingsgevaar als de ongevoeligheidsagens wordt verminderd.
	PL	Zagrożenie pożarem, wybuchem lub rozrzutem; zwiększone ryzyko wybuchu jeśli zawartość środka odczulającego została zmniejszona.
	PT	Perigo de incêndio, sopro ou projeções; risco acrescido de explosão se houver redução do agente dessensibilizante.
	RO	Pericol de incendiu, detonare sau proiectare; risc sporit de explozie dacă se reduce agentul de desensibilizare.
	SK	Nebezpečenstvo požiaru, výbuchu alebo rozletenia úlomkov; zvýšené riziko výbuchu, ak sa zníži obsah desenzibilizačného činidla.
	SL	Nevarnost za nastanek požara, udarnega vala ali drobcev; povečana nevarnost eksplozije, če se zmanjša vsebnost desenzibilizatorja.
	FI	Palo-, räjähdys- tai sirpalevaara; suurentunut , jos flegmatointitekijää vähennetään.
	SV	Fara för brand, tryckvåg eller splitter och kaststycken, ökad explosionsrisk om det okänsliggörande ämnet minskas.’

„H207	Nyelv	2.17 – Deszenzibilizált robbanóanyagok, 2., 3. veszélyességi kategória
	BG	Опасност от пожар или разпръскване; повишен риск от експлозия при понижено съдържание на десенсибилизиращ агент.
	l	Peligro de incendio o proyección; mayor riesgo de explosión si se reduce el agente insensibilizante.
	CS	Nebezpečí požáru nebo zasažení částicemi; zvýšené nebezpečí výbuchu, sníží-li se objem znecitlivujícího prostředku.
	DA	Fare for brand eller udslyngning af fragmenter; øget risiko for eksplosion, hvis det desensibiliserende middel reduceres.
	DE	Gefahr durch Feuer oder Sprengstücke; erhöhte Explosionsgefahr wenn das Desensibilisierungsmittel reduziert wird.
	ET	Süttimis- või laialipaiskumisoht, desensibilisaatori vähenemise korral suurenenud plahvatusoht.
	EL	Κίνδυνος πυρκαγιάς ή εκτόξευσης· αυξημένος κίνδυνος έκρηξης εάν μειωθεί ο παράγοντας απευαισθητοποίησης.
	EN	Fire or projection hazard; increased risk of explosion if desensitising agent is reduced.
	FR	Danger d’incendie ou de projection; risque accru d’explosion si la quantité d’agent désensibilisateur est réduite.
	GA	Guais dóiteáin nó teilgin; baol méadaithe pléasctha má laghdaítear an dí-íogróir.
	HR	Opasnost od vatre ili rasprskavanja; povećan rizik od eksplozije ako je smanjen udio desenzitirajućeg agensa.
	IT	Pericolo d'incendio o di proiezione; maggior rischio di esplosione se l'agente desensibilizzante è ridotto.
	LV	Ugunsbīstamība vai izmetbīstamība; ja desensibilizācijas līdzekļa daudzums samazinājies, palielinās eksplozijas risks.
	LT	Gaisro arba išsvaidymo pavojus; sumažėjus desensibilizacijos veiksnio poveikiui kyla didesnė sprogimo rizika.
	HU	Tűz vagy kivetés veszélye; fokozott robbanásveszély a deszenzibilizáló szer csökkenésével.
	MT	Periklu ta’ nar jew projezzjoni; riskju ikbar ta’ splużjoni jekk l-aġent disensitizzanti jitnaqqas.
	NL	Gevaar voor brand of scherfwerking; toegenomen ontploffingsgevaar als de ongevoeligheidsagens wordt verminderd.
	PL	Zagrożenie pożarem lub rozrzutem; zwiększone ryzyko wybuchu jeśli zawartość środka odczulającego została zmniejszona.
	PT	Perigo de incêndio ou projeções; risco acrescido de explosão se houver redução do agente dessensibilizante.
	RO	Pericol de incendiu sau proiectare; risc sporit de explozie dacă se reduce agentul de desensibilizare.
	SK	Nebezpečenstvo požiaru alebo rozletenia úlomkov; zvýšené riziko výbuchu, ak sa zníži obsah desenzibilizačného činidla.
	SL	Nevarnost za nastanek požara ali drobcev; povečana nevarnost eksplozije, če se zmanjša vsebnost desenzibilizatorja.
	FI	Palo- tai sirpalevaara; suurentunut , jos flegmatointitekijää vähennetään.
	SV	Fara för brand eller splitter och kaststycken. ökad explosionsrisk om det okänsliggörande ämnet minskas.’

„H208	Nyelv	2.17 – Deszenzibilizált robbanóanyagok, 4. veszélyességi kategória
	BG	Опасност от пожар; повишен риск от експлозия при понижено съдържание на десенсибилизиращ агент.
	ES	Peligro de incendio; mayor riesgo de explosión si se reduce el agente insensibilizante.
	CS	l zvýšené nebezpečí výbuchu, sníží-li se objem znecitlivujícího prostředku.
	DA	Brandfare; øget risiko for eksplosion, hvis det desensibiliserende middel reduceres.
	DE	Gefahr durch Feuer; erhöhte Explosionsgefahr wenn das Desensibilisierungsmittel reduziert wird.
	ET	Süttimisoht; desensibilisaatori vähenemise korral suurenenud plahvatusoht.
	EL	Κίνδυνος πυρκαγιάς· αυξημένος κίνδυνος έκρηξης εάν μειωθεί ο παράγοντας απευαισθητοποίησης.
	HU	Tűz veszélye; increased risk of explosion if desensitising agent is reduced.
	FR	Danger d’incendie; risque accru d’explosion si la quantité d’agent désensibilisateur est réduite.
	GA	Guais dóiteáin; baol méadaithe pléasctha má laghdaítear an dí-íogróir.
	HR	Opasnost od vatre; povećan rizik od eksplozije ako je smanjen udio desenzitirajućeg agensa.
	IT	Pericolo d'incendio; maggior rischio di esplosione se l'agente desensibilizzante è ridotto.
	LV	Ugunsbīstamība; ja desensibilizācijas līdzekļa daudzums samazinājies, palielinās eksplozijas risks.
	LT	Gaisro pavojus; sumažėjus desensibilizacijos veiksnio poveikiui kyla didesnė sprogimo rizika.
	HU	Tűz veszélye; fokozott robbanásveszély a deszenzibilizáló szer csökkenésével.
	MT	Periklu ta’ nar; riskju ikbar ta’ splużjoni jekk l-aġent disensitizzanti jitnaqqas.
	NL	Gevaar voor brand; toegenomen ontploffingsgevaar als de ongevoeligheidsagens wordt verminderd.
	PL	Zagrożenie pożarem; zwiększone ryzyko wybuchu jeśli zawartość środka odczulającego została zmniejszona.
	PT	Perigo de incêndio; risco acrescido de explosão se houver redução do agente dessensibilizante.
	RO	Pericol de incendiu; risc sporit de explozie dacă se reduce agentul de desensibilizare.
	SK	Nebezpečenstvo požiaru; zvýšené riziko výbuchu, ak sa zníži obsah desenzibilizačného činidla.
	SL	Nevarnost za nastanek požara; povečana nevarnost eksplozije, če se zmanjša vsebnost desenzibilizatorja.
	FI	Palovaara; suurentunut , jos flegmatointitekijää vähennetään.
	SV	Fara för brand, ökad explosionsrisk om det okänsliggörande ämnet minskas.’

„H232	Nyelv	2.2 – Tűzveszélyes gázok, 1A. veszélyességi kategória, piroforos gáz
	BG	Може да се запали спонтанно при контакт с въздух.
	ES	Puede inflamarse espontáneamente en contacto con el aire.
	CS	Při styku se vzduchem se může samovolně vznítit.
	DA	Kan selvantænde ved kontakt med luft.
	DE	Kann sich bei Kontakt mit Luft spontan entzünden.
	ET	Kokkupuutel õhuga võib süttida iseenesest.
	EL	Ενδέχεται να αυτοαναφλεγεί εάν εκτεθεί στον αέρα.
	HU	May ignite spontaneously if exposed to air.
	FR	Peut s'enflammer spontanément au contact de l'air.
	GA	D'fhéadfadh an ní uathadhaint i gcás nochtadh don aer.
	HR	Može se spontano zapaliti u dodiru sa zrakom.
	IT	Spontaneamente infiammabile all'aria.
	LV	Saskarē ar gaisu var spontāni aizdegties.
	LT	Ore gali užsidegti savaime.
	HU	Levegővel érintkezve öngyulladásra hajlamos.
	MT	Jista’ jieħu n-nar spontanjament jekk ikun espost għall-arja.
	NL	Kan spontaan ontbranden bij blootstelling aan lucht.
	PL	Może ulegać samozapaleniu w przypadku wystawienia na działanie powietrza.
	PT	Pode inflamar-se espontaneamente em contacto com o ar.
	RO	Se poate aprinde spontan dacă intră în contact cu aerul.
	SK	Pri kontakte so vzduchom sa môže spontánne vznietit.
	SL	V stiku z zrakom lahko pride do samodejnega vžiga.
	FI	Voi syttyä itsestään palamaan joutuessaan kosketuksiin ilman kanssa.
	SV	Kan spontanantända vid kontakt med luft.’

b) Az 1.1. táblázat a következőképpen módosul:

I.A H220 kódra vonatkozó bejegyzés felső sora helyébe a következő lép:

„H220

Nyelv

2.2 – Tűzveszélyes gázok, 1A. veszélyességi kategória”

II.A H221 kódra vonatkozó bejegyzés felső sora helyébe a következő lép:

„H221

Nyelv

2.2 – Tűzveszélyes gázok, 1B., 2. veszélyességi kategória”

III. A H230 kódra vonatkozó bejegyzés felső sora helyébe a következő lép:

„H230

Nyelv

2.2 – Tűzveszélyes gázok, 1A. veszélyességi kategória, A. kémiailag instabil gáz”

IV. A H231 kódra vonatkozó bejegyzés felső sora helyébe a következő lép:

„H231

Nyelv

2.2 – Tűzveszélyes gázok, 1A. veszélyességi kategória, B. kémiailag instabil gáz”

c) A H314 kódra vonatkozó bejegyzés 10. sora helyébe a következő lép:

„FR

Provoque de graves brûlures de la peau et de graves lésions des yeux.”

2.A 2. rész a következőképpen módosul:

a) A 2.1. táblázatban az EUH 001 kódra vonatkozó bejegyzést el kell hagyni.

IV. MELLÉKLET

Az 1272/2008/EK rendelet IV. melléklete a következőképpen módosul:

1. A IV. melléklet első bevezető bekezdésének a helyébe a következő szöveg lép:

„Ez a melléklet az óvintézkedésre vonatkozó mondatok típusa szerint meghatározza az egyes veszélyességi osztályokra és veszélyességi kategóriákra vonatkozóan ajánlott, óvintézkedésre vonatkozó mondatokat felsoroló mátrixot. A mátrix iránymutatásul szolgál a megfelelő, óvintézkedésekre vonatkozó mondat kiválasztása során, és az óvintézkedések összes kategóriájára vonatkozóan tartalmaz elemeket. Egy adott veszélyességi osztályra vonatkozó valamennyi konkrét elemet használni kell. Ezenkívül adott esetben az egy adott veszélyességi osztályhoz vagy kategóriához nem kötődő, óvintézkedésre vonatkozó általános mondatokat is használni kell.

Az óvintézkedésre vonatkozó mondatok rugalmas alkalmazása céljából a címke helytakarékosabb felhasználása és a jobb olvashatóság érdekében javasolt az óvintézkedésre vonatkozó mondatok kombinálása vagy azok összevonása. Az e melléklet 1. részében található mátrix és táblázatok több kombinált óvintézkedésre vonatkozó mondatot is tartalmaznak. Ezek ugyanakkor csak példák, és a szállítóknak az óvintézkedésre vonatkozó mondatokat még tovább kell egyesíteni és tömöríteni, amennyiben ezáltal javul a címkén található információk egyértelműsége és érthetősége a 22. cikknek és a 28. cikk (3) bekezdésének megfelelően.

A 22. cikk ellenére a címkén vagy a biztonsági adatlapon feltüntetett, óvintézkedésre vonatkozó mondatok megfogalmazásukban kismértékben eltérhetnek az e mellékletben meghatározott mondatoktól, ha ezek az eltérések segítik a biztonsággal kapcsolatos információk megértését, és a biztonsági tanács tartalmilag nem gyengül vagy sérül. Idetartozhat a termék szállítása és felhasználása szerinti régiónak megfelelő írásmódok, szinonimák vagy egyéb egyenértékű kifejezések használata.”

2. A 6.1. táblázat a következőképpen módosul:

I.A P103 kódra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő lép:

„P103

Olvassa el figyelmesen és kövesse az összes utasítást.

szükség szerint

Fogyasztási cikk – a P202 használatakor elhagyandó”

3. A 6.2. táblázat a következőképpen módosul:

I.A P201 és a P202 kódra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő lép:

„P201	Használat előtt ismerje meg az anyagra vonatkozó különleges utasításokat.	Robbanóanyagok (2.1. szakasz)	Instabil robbanóanyagok
		Csírasejt-mutagenitás (3.5. szakasz)	1A,1B, 2	Fogyasztási cikk – a P202 használatakor elhagyandó”
		Rákkeltő hatás (3.6. szakasz)	1A,1B, 2
		Reprodukciós toxicitás (3.7. szakasz)	1A,1B, 2
		Reprodukciós toxicitás – laktációra gyakorolt hatások és a laktáció révén kialakuló hatások (3.7. szakasz)	Kiegészítő kategória
P202	Ne használja addig, amíg az összes biztonsági óvintézkedést el nem olvasta és meg nem értette.	Tűzveszélyes gázok (2.2. szakasz)	A, B (kémiailag instabil gázok)
		Csírasejt-mutagenitás (3.5. szakasz)	1A,1B, 2
		Rákkeltő hatás (3.6. szakasz)	1A,1B, 2
		Reprodukciós toxicitás (3.7. szakasz)	1A,1B, 2
		Reprodukciós toxicitás – laktációra gyakorolt hatások és a laktáció révén kialakuló hatások (3.7. szakasz)	Kiegészítő kategória

II.ii)	A P210 kódra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő lép:
„P210	Hőtől, forró felületektől, szikrától, nyílt lángtól és más gyújtóforrástól távol tartandó. Tilos a dohányzás.	Robbanóanyagok (2.1. szakasz)	1.1., 1.2., 1.3., 1.4., 1.5. alosztály
		Tűzveszélyes gázok (2.2. szakasz)	1A, 1B, 2
		Aeroszolok (2.3. szakasz)	1, 2, 3
		Tűzveszélyes folyadékok (2.6. szakasz)	1, 2, 3
		Tűzveszélyes szilárd anyagok (2.7. szakasz)	1, 2
		Önreaktív anyagok és keverékek (2.8. szakasz)	A., B., C., D., E., F. típus
		Piroforos folyadékok (2.9. szakasz)	1
		Piroforos szilárd anyagok (2.10. szakasz)	1
		Oxidáló folyadékok (2.13. szakasz)	1, 2, 3
		Oxidáló szilárd anyagok (2.14. szakasz)	1, 2, 3
		Szerves peroxidok (2.15. szakasz)	A., B., C., D., E., F. típus
		Deszenzibilizált robbanóanyagok (2.17. szakasz)	1, 2, 3, 4”

III.A szöveg a P212 kódra vonatkozó következő bejegyzéssel egészül ki:

„P212

Kerülje a hevítést zárt térben vagy a deszenzibilizáló szer mennyiségének csökkenése esetén.

Deszenzibilizált robbanóanyagok (2.17. szakasz)

1, 2, 3, 4”

IV.A P222 kódra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő lép:

„P222	Nem érintkezhet levegővel.	Tűzveszélyes gázok (2.2. szakasz)	Piroforos gáz	– ha szükséges a figyelmeztető mondat hangsúlyozása”
		Piroforos folyadékok (2.9. szakasz)	1
		Piroforos szilárd anyagok (2.10. szakasz)	1

V.A P230 kódra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő lép:

VI.A P233 kódra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő lép:

„P233	Az eredeti edényzetben tárolja.	Tűzveszélyes folyadékok (2.6. szakasz)	1, 2, 3	– ha a folyadék illékony és robbanásveszélyes légkört hozhat létre
		Piroforos folyadékok (2.9. szakasz)	1
		Piroforos szilárd anyagok (2.10. szakasz)	1
		Deszenzibilizált robbanóanyagok (2.17. szakasz)	1, 2, 3, 4
		Akut toxicitás – belélegzéssel (3.1. szakasz)	1, 2, 3	– ha a vegyi anyag illékony és veszélyes légkört hozhat létre”
		Célszervi toxicitás – egyszeri expozíció; légúti irritáció (3.8. szakasz)	3
		Célszervi toxicitás – egyszeri expozíció; narkotikus hatások (3.8. szakasz)	3

VII.A P280 kódra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő lép:

„P280	Védőkesztyű/védőruha/szemvédő/arcvédő/hallásvédelem/... használata kötelező.	Robbanóanyagok (2.1. szakasz)	Instabil robbanóanyag és 1.1., 1.2., 1.3., 1.4., 1.5. alosztály	A gyártó/ szállító határozza meg a megfelelő egyéni védőfelszerelés típusát.
		Tűzveszélyes gázok (2.2. szakasz)	Piroforos gáz
		Tűzveszélyes folyadékok (2.6. szakasz)	1, 2, 3
		Tűzveszélyes szilárd anyagok (2.7. szakasz)	1, 2
		Önreaktív anyagok és keverékek (2.8. szakasz)	A., B., C., D., E., F. típus
		Piroforos folyadékok (2.9. szakasz)	1
		Piroforos szilárd anyagok (2.10. szakasz)	1
		Önmelegedő anyagok és keverékek (2.11. szakasz)	1, 2
		Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek (2.12. szakasz)	1, 2, 3
		Oxidáló folyadékok (2.13. szakasz)	1, 2, 3
		Oxidáló szilárd anyagok (2.14. szakasz)	1, 2, 3
		Szerves peroxidok (2.15. szakasz)	A., B., C., D., E., F. típus
		Deszenzibilizált robbanóanyagok (2.17. szakasz)	1, 2, 3, 4
		Akut toxicitás – bőrön át (3.1. szakasz)	1, 2, 3, 4	– Védőkesztyűt/védőruházatot kell előírni. A gyártó/ szállító további részleteket határozhat meg a megfelelő védőfelszerelés típusa tekintetében.
		Bőrmarás (3.2. szakasz)	1A, 1B, 1C	– Védőkesztyűt/védőruházatot és szemvédőt/arcvédőt kell előírni. A gyártó/ szállító további részleteket határozhat meg a megfelelő védőfelszerelés típusa tekintetében.
		Bőrirritáció (3.2. szakasz)	2	– Védőkesztyűt kell előírni. A gyártó/ szállító további részleteket határozhat meg a megfelelő védőfelszerelés típusa tekintetében.
		Bőrszenzibilizáció (3.4. szakasz)	1, 1A, 1B
		Súlyos szemkárosodás (3.3. szakasz)	1	– Szemvédőt/arcvédőt kell előírni. A gyártó/ szállító további részleteket határozhat meg a megfelelő védőfelszerelés típusa tekintetében.
		Szemirritáció (3.3. szakasz)	2
		Csírasejt-mutagenitás (3.5. szakasz)	1A, 1B, 2	A gyártó/ szállító határozza meg a megfelelő egyéni védőfelszerelés típusát.”
		Rákkeltő hatás (3.6. szakasz)	1A, 1B, 2
		Reprodukciós toxicitás (3.7. szakasz)	1A, 1B, 2

4.A 6.3. táblázat a következőképpen módosul:

I.A P301 és a P302 kódra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő lép:

„P301	LENYELÉS ESETÉN:	Akut toxicitás – szájon át (3.1. szakasz)	1, 2, 3, 4
		Bőrmarás (3.2. szakasz)	1, 1A, 1B, 1C
		Aspirációs veszély (3.10. szakasz)	1
P302	HA BŐRRE KERÜL:	Piroforos folyadékok (2.9. szakasz)	1
		Piroforos szilárd anyagok (2.10. szakasz)	1
		Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek (2.12. szakasz)	1, 2
		Akut toxicitás – bőrön át (3.1. szakasz)	1, 2, 3, 4
		Bőrirritáció (3.2. szakasz)	2
		Bőrszenzibilizáció (3.4. szakasz)	1, 1A, 1B”

II.A P332 kódra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő lép:

„P332

Bőrirritáció esetén:

Bőrirritáció (3.2. szakasz)

2

elhagyható, ha a P333 szerepel a címkén.”

III. A P370 és a P371 kódra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő lép:

IV.A P375 kódra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő lép:

V.A P377 kódra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő lép:

„P377

Égő szivárgó gáz: Csak akkor szabad a tüzet oltani, ha a szivárgás biztonságosan megszüntethető.

Tűzveszélyes gázok (2.2. szakasz)

1A, 1B, 2”

VI.A P380 kódra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő lép:

VII.A P381 kódra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő lép:

„P381

Szivárgás esetén meg kell szüntetni az összes gyújtóforrást.

Tűzveszélyes gázok (2.2. szakasz)

1A, 1B, 2”

VIII.A P301 + P312 kódra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„P301 + P312

LENYELÉS ESETÉN: Rosszullét esetén forduljon TOXIKOLÓGIAI KÖZPONTHOZ/orvoshoz/….

Akut toxicitás – szájon át (3.1. szakasz)

4

...A gyártó/ szállító határozza meg, hogy sürgősségi orvosi ellátásért hova kell fordulni.”

IX.A P370 + P380 + P375 és a P371 + P380 + P375 kódokra vonatkozó bejegyzések helyébe a következő szöveg lép:

5. A 6.4. táblázat a következőképpen módosul:

I.A P401 kódra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő lép:

„P401	A ...-nak/-nek megfelelően tárolandó.	Robbanóanyagok (2.1. szakasz)	Instabil robbanóanyagok és 1.1., 1.2., 1.3., 1.4., 1.5. alosztály	… A gyártó/ szállító határozza meg a vonatkozó helyi/területi/országos/nemzetközi előírásokat. ”
		Deszenzibilizált robbanóanyagok (2.17. szakasz)	1, 2, 3, 4

II.A P403 kódra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő lép:

6. A 6.5. táblázat a következőképpen módosul:

i. A P501 kódra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő lép:

ii.     A szakasz a P502 kódszámú bejegyzés után a következő új bejegyzéssel egészül ki:

„P503

A hulladékanyag visszanyeréséhez/újrahasznosításához a gyártótól/forgalmazótól/... kell tájékoztatást kérni.

Robbanóanyagok (2.1. szakasz)

Instabil robbanóanyagok és 1.1., 1.2., 1.3., 1.4., 1.5. alosztály

… A gyártó/ szállító határozza meg a megfelelő információforrást a vonatkozó helyi/területi/ országos/ nemzetközi előírásoknak megfelelően.”

7. Az 1.2. táblázat a következőképpen módosul:

I.A táblázat a következő új bejegyzéssel egészül ki:

V. MELLÉKLET

Az 1272/2008/EK rendelet V. melléklete a következőképpen módosul:

A 1. részben az 1.2. szakasz a következőképpen módosul:

I.A 2. oszlopban a „Tűzveszélyes gázok, 1. veszélyességi kategória” mondat helyébe a „Tűzveszélyes gázok, 1A., 1B. veszélyességi kategória” mondat lép.

II.A 2. oszlopban az utolsó bejegyzés után a szöveg kiegészül a „2.17. szakasz Deszenzibilizált robbanóanyagok, 1., 2., 3., 4. veszélyességi kategória” mondattal.

VI. MELLÉKLET

1.Az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 1. része a következőképpen módosul:

a)Az 1.1. táblázatban a tűzveszélyes gázokra vonatkozó sor helyébe a következő szöveg lép:

„Tűzveszélyes gázok	Flam. Gas 1A Flam. Gas 1B Flam. Gas 2 Pyr. Gaz Chem. Unst. Gas A Chem. Unst. Gas B”

b)Az 1.1. táblázat a „Fémekre maró hatású anyagok és keverékek” sor után kiegészül a következő sorral:

„Deszenzibilizált robbanóanyagok

Desen. Expl. 1 Desen. Expl. 2 Desen. Expl. 3 Desen. Expl. 4”