2010.2.16.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 41/8

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2009. december 18.)

a 2011–2013 közötti időszak vonatkozásában a halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására szolgáló többéves közösségi program elfogadásáról

(az értesítés a C(2009) 10121. számú dokumentummal történt)

(2010/93/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására szolgáló közösségi keretrendszer létrehozásáról, valamint a közös halászati politika tekintetében a tudományos tanácsadás támogatásáról szóló, 2008. február 25-i 199/2008/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 199/2008/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése alapján a halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására szolgáló közösségi programot hároméves időszakokra kell kidolgozni. Ezért a 2011–2013 közötti időszakra szükség van közösségi program létrehozására.

(2)

Az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, a cápák védelmére és a velük való gazdálkodásra vonatkozó európai közösségi cselekvési tervről szóló, 2009. február 5-i bizottsági közlemény (2) a porcoshalakat (Chondrichthyes, a továbbiakban: cápák) érintő fogások kapcsán megbízható és részletes, fajspecifikus mennyiségi és biológiai adatok gyűjtését javasolta. A cápafajokat érintő, szabadidős horgászat keretében ejtett fogások rendszeres ellenőrzése szintén javasolt.

(3)

A közlemény alapján a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottság (HTMGB) azt javasolta, hogy az ilyen jellegű kereskedelmi és szabadidős horgászati tevékenységekre vonatkozó adatokat vegyék fel a régiók szerinti halászati tevékenységek listájára és azon biológiai változók listájára, amelyek kapcsán adatokat kell gyűjteni.

(4)

A 2011–2013 közötti időszakra szóló többéves közösségi programnak ezért a 2008/949/EK bizottsági határozat (3) keretében a 2009–2010 közötti időszakra szóló programozási időszak tekintetében már előírt adatokon kívül a cápákra vonatkozó adatok gyűjtését, kezelését és felhasználását is biztosítania kell.

(5)	A jogbiztonság érdekében a 2008/949/EK határozatot 2011. január 1-jével helyénvaló hatályon kívül helyezni.

(6)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Halászati és Akvakultúra-ágazati Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 199/2008/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerinti, az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására szolgáló, a 2011–2013 közötti időszakra szóló többéves közösségi programot a melléklet határozza meg.

2. cikk

A 2008/949/EK határozat 2011. január 1-jével hatályát veszti.

3. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2009. december 18-án.

a Bizottság részéről

Joe BORG

a Bizottság tagja

(1) HL L 60., 2008.3.5., 1. o.

(2) COM(2009) 40 végleges.

(3) HL L 346., 2008.12.23., 37. o.

MELLÉKLET

TÖBBÉVES KÖZÖSSÉGI PROGRAM

I. FEJEZET

Tárgy és fogalommeghatározások

E közösségi program alkalmazásában:

a) Aktív hajók: a naptári év során halászati műveletekben (több mint 0 napig) résztvevő hajók. Az a hajó, amely az év során nem vett részt halászati műveletekben, inaktívnak tekintendő.

b) Egyidejű mintavétel: a hajó fogásaiban vagy kirakodott zsákmányában található valamennyi faj vagy azok egy előre meghatározott csoportjának egyidejű mintavétele.

c) Tengeren töltött napok: bármely olyan, 24 órából (vagy egy részéből) álló folyamatos időszak, amelynek során a hajó egy adott területen és kikötőn kívül tartózkodik.

d) Flottaszegmens: az ugyanazon hosszosztályba (teljes hossz) tartozó és az év során ugyanazon fő halászeszköztípust használó hajók csoportja, a III. függelékkel összhangban. A hajók folytathatnak különböző halászati tevékenységeket a referencia-időszakban, de csak egy flottaszegmensbe sorolhatók.

e) Halászati napok: a napok ahhoz a területhez társíthatók, ahol az adott tengeren töltött napon a legtöbb halászati időt töltötték. Mindazonáltal a passzív halászeszközök tekintetében, ha egy nap során a hajóról semmiféle műveletet sem végeztek, miközben legalább egy (passzív) eszköz benn volt a tengerben, akkor ezt a napot ahhoz a területhez kell sorolni, ahol az adott halászati úton a halászeszköz legutolsó kivetése történt.

f) Halászati út: a halászhajók által egy szárazföldi helyszíntől a kirakodási helyig megtett bármely út, kivéve a nem halászati célú utakat (valamely halászhajó által egy adott helyszíntől a kirakodási helyig megtett olyan út, amely során a hajó nem végez halászati tevékenységet, és amely során a fedélzeten található bármely halászeszközt biztonságosan feltekerték és elrakták, és az közvetlen használatra nem áll rendelkezésre).

g) Tevékenységcsoport: hasonló fajokra irányuló, hasonló halászeszköz használatával, az év ugyanazon időszakában és/vagy ugyanazon területen folytatott, hasonló módszerrel jellemzett halászati műveletek csoportja.

h) Hajók sokasága: a 26/2004/EK bizottsági rendeletben (1) meghatározott közösségi halászflotta-nyilvántartásban szereplő valamennyi hajó.

i) Kiválasztott fajok: gazdálkodási szempontból releváns fajok, amelyekkel kapcsolatban valamely nemzetközi tudományos testület vagy regionális halászati irányítószervezet igényt jelentett be.

j) Merítési idő: a halászeszköz minden egyes részegységének kivetésétől egészen bevonásuk megkezdéséig számított idő.

A következő fogalmak tekintetében az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (www.fao.org/fi/glossary/default.asp) és a HTMGB fogalommeghatározásait kell alkalmazni: anadrom fajok, katadrom fajok, fogások, lábasfejűek, rákfélék, mélyvízi fajok, tengerfenéken élő halak, tengerfenéken élő fajok, kiaknázási módszerek, úszós halak, édesvízi fajok, halászeszközök, kirakodott mennyiségek, visszadobott halak, nagyméretű nyílt tengeri halak, kagylók, halászattól eltérő tevékenység, nyílt tengeri halak, kisméretű nyílt tengeri halak, célszervezetek.

II. FEJEZET

Tartalom és módszertan

A. A KÖZÖSSÉGI PROGRAM TARTALMA

A közösségi program a következő modulokat tartalmazza:

A halászati ágazat értékelésének modulja:

A halászati ágazat adatgyűjtési programja a következő szakaszokat tartalmazza:

a)	A gazdasági változók gyűjtésének szakasza

b)	A biológiai változók gyűjtésének szakasza

c)	A keresztváltozók gyűjtésének szakasza

d)	A tengeren végzett kutatási felmérések szakasza

Az akvakultúra- és a feldolgozóipari ágazat gazdasági helyzete értékelésének modulja

a)	Az akvakultúra-ágazat gazdasági adatai gyűjtésének szakasza

b)	A feldolgozóipar gazdasági adatai gyűjtésének szakasza

A halászati ágazat tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatásai értékelésének modulja

Az adatgyűjtési keretrendszer hatálya alá tartozó adatok kezelésének és felhasználásának modulja

B. PONTOSSÁGI SZINTEK ÉS A MINTAVÉTELI GYAKORISÁG

Ha nem lehet mennyiségi célokat meghatározni a mintavételi programokhoz sem a pontossági szinteknek, sem a minta nagyságának a szempontjából, akkor statisztikai értelemben vett kísérleti felméréseket kell létrehozni. Ezek a kísérleti felmérések értékelik a probléma fontosságát, valamint a jövőbeli, részletesebb felmérések szükségességét és költséghatékonyságát is meg kell vizsgálni.

Ha meg lehet határozni mennyiségi célokat, ezeket akár közvetlenül a minta nagyságával vagy a mintavételi gyakorisággal, vagy a pontossági szintek és az elérendő megbízhatóság meghatározásával lehet részletezni.

Amennyiben a statisztikai szempontból meghatározott sokaságban a minta nagyságára vagy a mintavételi gyakoriságra történik utalás, a mintavételi stratégiáknak legalább olyan hatékonynak kell lenniük, mint az egyszerű szúrópróbaszerű mintavételnek. Ezeket a mintavételi stratégiákat a megfelelő nemzeti programokban kell bemutatni.

Amikor a pontosság/megbízhatóság szintjére történik utalás, a következő megkülönböztetés alkalmazandó:

a) 1. szint: lehetővé teszi egy paraméter ± 40 %-os pontossággal történő megbecslését 95 %-os konfidenciaszinten vagy a 20 %-os relatív szórás (CV) közelítő értékeként;

b) 2. szint: lehetővé teszi egy paraméter ± 25 %-os pontossággal történő megbecslését 95 %-os konfidenciaszinten vagy a 12,5 %-os relatív szórás (CV) közelítő értékeként;

c) 3. szint: lehetővé teszi egy paraméter ± 5 %-os pontossággal történő megbecslését 95 %-os konfidenciaszinten vagy a 2,5 %-os relatív szórás (CV) közelítő értékeként.

III. FEJEZET

A halászati ágazat értékelésének modulja

A. GAZDASÁGI VÁLTOZÓK GYŰJTÉSE

1. Változók

A gyűjtendő változókat a VI. függelék sorolja fel. Valamennyi gazdasági változót éves szinten kell gyűjteni, kivéve a VIII. függelékben megállapított keresztváltozókat, valamint a XIII. függelékben meghatározott, a halászat tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatásainak mérésére szolgáló változókat, amelyeket nagyobb bontási szint mellett kell gyűjteni a függelékben meghatározottak szerint. A sokaságba valamennyi olyan hajó beletartozik, amely január 1-jén szerepel a közösségi halászflotta-nyilvántartásban. Az aktív hajók tekintetében valamennyi gazdasági változót gyűjteni kell. Minden olyan hajó esetében, amelynél gyűjtik a VI. függelékben meghatározott gazdasági változókat, a VIII. függelékben meghatározott, megfelelő transzverzális változókat is gyűjteni kell.

Az inaktív hajók tekintetében csupán a tőkeértékre (VI. függelék), a flottára (VI. függelék) és a kapacitásra (VIII. függelék) vonatkozó adatokat kell gyűjteni.

A nemzeti pénznemeket át kell váltani euróra az Európai Központi Banknál (EKB) elérhető éves átlagárfolyam alapján.

2. Bontási szintek

A gazdasági változóknak minden egyes flottaszegmens (III. függelék) tekintetében és régiók feletti szinten (II. függelék) kell szerepelniük a jelentésben. Hat hosszosztályt határoznak meg (a „teljes hossz” mértéke – LOA alapján). A tagállamok azonban adott esetben tovább is bonthatják a hosszosztályokat.

A dominanciakritériumot kell alkalmazni az egyes hajók adott szegmensbe történő besorolására, az egyes halászeszközök használatával töltött halászati napok száma alapján. Ha egy adott halászeszközt többet használnak, mint az összes többit összesen (azaz a hajó halászati idejének több mint 50 %-ában e halászeszközt használja), a hajót abba a szegmensbe kell sorolni. Ettől eltérő esetben a hajót a következő flottaszegmensekbe kell sorolni:

a)	„többfunkciós aktív halászeszközt használó hajók”, ha csak aktív halászeszközt használ;

b)	„többfunkciós passzív halászeszközt használó hajók”, ha csak passzív halászeszközt használ;

c)	„aktív és passzív halászeszközt használó hajók”.

Amennyiben a hajó egynél több, a II. függelékben meghatározottak szerinti, régiók feletti területi egységben működik, a tagállamok nemzeti programjukban kifejtik, hogy a hajó melyik régiófeletti területi egységhez tartozik.

Amennyiben a flottaszegmensben kevesebb mint 10 hajó található:

a)	csoportosítás lehet szükséges annak érdekében, hogy meghatározzák a mintavételi tervet, és jelentést tegyenek a gazdasági változókról;

b)	a tagállamok jelentést tesznek arról, hogy mely flottaszegmenseket csoportosították nemzeti szinten, és statisztikai elemzés alapján indokolják a csoportosítást;

c)	éves jelentésükben a tagállamok jelentést tesznek a mintavételben érintett hajókról minden egyes flottaszegmens tekintetében, függetlenül az adatgyűjtés vagy adatszolgáltatás céljából végzett bármilyen csoportosítástól;

d)	a regionális koordinációs találkozókon meg kell határozni a régiófeletti szintre vonatkozó homogén csoportosítási módszert annak érdekében, hogy a gazdasági változók összehasonlíthatók legyenek.

3. Mintavételi stratégia

A tagállamok meghatározzák az egyes gazdasági változók becsléséhez használt módszereiket, beleértve nemzeti programjaik minőségi szempontjait.

A tagállamok biztosítják a gazdasági változók egységességét és összehasonlíthatóságát, amennyiben ezeket különböző forrásokból szerzik be (pl. felmérések, flottanyilvántartások, hajónaplók, értékesítési bizonylatok).

4. Pontossági szintek

A tagállamok éves jelentésükben megadják az adatok minőségére (pontosság és precizitás) vonatkozó információkat.

B. A BIOLÓGIAI VÁLTOZÓK GYŰJTÉSE

B1. A tevékenységcsoporthoz kötődő változók

1. Változók

A fogásokban található fajok hossz szerinti megoszlásának és a visszadobott halak mennyiségének értékelésére mintavételt kell végezni. Az adatokat a IV. függelékben (1–5) foglalt mátrix 6. szintjéig meghatározott tevékenységcsoportonként és a VII. függelékben felsorolt fajok tekintetében kell gyűjteni.

A szétválogatás nélkül kirakodott mennyiségek vonatkozásában adott esetben további biológiai mintavételi programok végrehajtására van szükség a következők megbecslése érdekében:

a)	a különböző állományok aránya e kirakodott mennyiségekben külön-külön az ICES IIIa körzet északi részén (Skagerrak), az ICES IIIa körzet déli részén (Kattegat) és az Északi-tenger keleti részén halászott hering, illetve a balti-tengeri lazac tekintetében;

b)	mekkora a különböző fajok aránya azon fajcsoportok tekintetében, amelyeket nemzetközi szinten vizsgálnak, ilyenek pl. rombuszhalak, ördöghalfélék és porcoshalak.

2. Bontási szint

A mintavételi programok optimalizálása érdekében a IV. függelékben (1–5) meghatározott tevékenységcsoportok összevonhatók. A tevékenységcsoportok összevonását (függőleges összevonás) statisztikailag bizonyítani kell. A hajók flottaszegmenseinek megfelelő szomszédos cellák összevonását (vízszintes összevonás) statisztikailag bizonyítani kell. E függőleges összevonást elsősorban a szomszédos LOA-hajóosztályok csoportosításával kell elvégezni – a domináns halászati technikáktól függetlenül – a különböző kiaknázási módszerek megkülönböztetése végett. A megfelelő regionális koordinációs találkozón regionális megállapodásra kell jutni az összevonásokat illetően, és azt a HTMGB-nek is jóvá kell hagynia.

Nemzeti szinten egy, a IV. függelékben (1–5) foglalt mátrix 6. szintjéig meghatározott tevékenységcsoport tovább bontható több, pontosabb rétegre, azaz a különböző célszervezetek megkülönböztetésével. Az ilyen további rétegezés során a következő elveket kell követni:

a)	a nemzeti szinten meghatározott rétegek nem lehetnek átfedésben a IV. függelékben (1–5) meghatározott tevékenységcsoportokkal;

b)	a nemzeti szinten meghatározott rétegeknek egészüket tekintve ki kell terjedniük a 6. szintig meghatározott tevékenységcsoport valamennyi halászati útjára.

A tevékenységcsoportokra vonatkozó mintavétel térbeli egységeit az I. függelék 3. szintje szerint kell meghatározni, valamennyi régióra tekintettel, a következő kivételekkel:

a)	a Balti-tenger (ICES III b–d terület), a Földközi-tenger és a Fekete-tenger, ahol a felbontás a 4. szint lesz;

b)	a regionális halászati gazdálkodási szervezetek egységei, feltéve, hogy tevékenységcsoport-alapúak (ilyen meghatározások hiányában a regionális halászati gazdálkodási szervezetek elvégzik a megfelelő összevonásokat).

Az adatok gyűjtése és összesítése céljából a térbeli mintavételi egységek a 665/2008/EK bizottsági rendelet (2) 1. cikkében említett régiók szerint csoportosíthatók a regionális koordinációs találkozókon létrejött megállapodást követően.

A III. fejezet B/B1. 1. 2. pontjában említett paraméterek tekintetében adatokat negyedévenként és a IV. függelékben (1–5) leírt, a flotta halászati tevékenységére vonatkozó mátrixszal összhangban kell szolgáltatni.

3. Mintavételi stratégia

A kirakodott mennyiségek tekintetében:

Az a tagállam, amelynek területén az első forgalomba hozatal megtörténik, felelős annak biztosításáért, hogy a biológiai mintavételre az e közösségi programban meghatározott előírásoknak megfelelően kerüljön sor. Ha szükséges, a tagállamok együttműködnek az EU-n kívüli harmadik országok hatóságaival olyan biológiai mintavételi programok meghatározásában, amelyek a harmadik ország lobogója alatt közlekedő hajók által végzett kirakodásokra vonatkoznak.

Mintavételi célból csak a nagyobb tevékenységcsoportokat kell figyelembe venni. A mintavételezési eljárásnak alávetendő tevékenységcsoportok azonosítása érdekében a tagállamoknak nemzeti alapon a következő rangsorolási rendszert kell alkalmazniuk a IV. függelék (1–5) mátrixának 6. szintjén, referenciaként az előző 2 év átlegértékeinek, valamint az alábbiak felhasználásával:

—

a tevékenységcsoportokra vonatkozó cellákat először a kereskedelmi célú fogások kirakodott összmennyiségében képviselt arányuk szerint kell rangsorolni. Az arányokat ezután kumulálni kell, kezdve a legnagyobbal, amíg a 90 %-os szakadási pontot el nem érik. A felső 90 %-ba tartozó valamennyi tevékenységcsoportot ki kell választani mintavételre,

—

ezt a tevékenységcsoportot ezután meg kell ismételni a kereskedelmi célú fogások kirakodott összmennyisége összértékének megfelelően, és harmadszor is meg kell ismételni a tengeren töltött napokban kifejezett összes erőkifejtésnek megfelelően. A felső 90 %-ban található olyan tevékenységcsoportokat, amelyek egy korábbi felső 90 %-ba nem tartoznak bele, szintén kiválasztják,

—	a HTMGB a kiválasztáshoz olyan tevékenységcsoportokat is hozzáadhat, amelyeket a rangsorolási rendszerben nem választottak ki, de gazdálkodási szempontból különleges jelentőséggel bírnak.

c)	A mintavételi egység a halászati út, a mintavétel tárgyát képező halászati utak számának pedig kellően le kell fednie a tevékenységcsoportot.

A pontossági értékeket és a rangsorolási rendszert a mintavételi programoknak megfelelő szinten kell megadni, azaz a nemzeti programok keretében gyűjtött adatok tekintetében nemzeti tevékenységcsoport-szinten, a regionálisan koordinált mintavételi programok keretében gyűjtött adatok tekintetében pedig regionális tevékenységcsoport-szinten.

A mintavétel gyakorisága legyen arányos az adott tevékenységcsoport relatív erőkifejtésével és fogási variabilitásával. A mintavételnek alávetendő utak legkisebb száma soha nem lehet kevesebb havi 1 útnál a halászati idényben azon halászati utak tekintetében, amelyek 2 hétnél rövidebb ideig tartanak, egyéb esetekben pedig negyedévenként 1 halászati útnál.

Egy adott halászati útra vonatkozó mintavétel során a fajokat egyidejűleg kell mintavételnek alávetni, a következőképpen:

Egy adott, a II. függelékben meghatározott régióban található minden egyes fajt csoportba sorolnak a következő szabályokkal összhangban:

— 1. csoport: A nemzetközi gazdálkodás tárgyát képező fajok, beleértve az EU-nak a 2371/2002/EK tanácsi rendeleten (3) alapuló gazdálkodási tervei vagy helyreállítási tervei, vagy hosszú távú többéves tervei vagy védelmi és gazdálkodási cselekvési tervei szerinti fajokat;

— 2. csoport: egyéb, nemzetközileg szabályozott fajok, és főbb, nem nemzetközileg szabályozott, járulékosan kifogott fajok;

— 3. csoport: minden egyéb, járulékosan kifogott faj (hal vagy kagyló). A 3. csoportba tartozó fajok listáját regionális szinten az illetékes regionális koordinációs ülés keretében kell összeállítani, és azt a HTMGB-nek jóvá kell hagynia.

A fajok 1. vagy 2. csoportba történő besorolását a VII. függelék határozza meg. A mintavevő rendszer megválasztása a mintavételnek alávetendő fajok sokféleségétől és a mintavétel üzemi körülményeitől függ. A tevékenységcsoportonkénti mintavételi tervnek mind a mintavételi események időszakosságát, mind az alkalmazandó mintavevő rendszert figyelembe kell vennie. A lehetséges mintavevő rendszerek, amelyeket a következő táblázat mutat be, magukban foglalják a következőket:

— 1. rendszer: valamennyi fajra kiterjedő átfogó mintavétel,

— 2. rendszer: a mintavételi eseményt minden idősávon belül két részre kell osztani. A mintavételi események egy része (x %) a partra rakodott összes faj mintavételére vonatkozik, másik részük (100 – x %) pedig csak az 1. csoportba tartozó összes faj mintavételét érinti,

— 3. rendszer: a mintavételi eseményt minden idősávon belül két részre kell osztani. A mintavételi események egy része (x %) az 1. és 2. csoportba tartozó, partra rakodott összes faj mintavételére vonatkozik, másik részük (100 – x %) pedig csak az 1. csoportba tartozó összes faj mintavételét érinti. E rendszerben a 3. csoportba tartozó fajok mintavétele tengeren történik.

1. táblázat

Az egyidejű mintavételhez alkalmazandó rendszerek összefoglalása

Mintavevő rendszer

Gyakoriság

csoport

rendszer

Minden mintavételkor

rendszer

A mintavételek x %-ánál

A mintavételek (100 – x) %-ánál

rendszer

A mintavételek x %-ánál

Tengeren végzett mintavétel

A mintavételek (100 – x) %-ánál

Minden adott mintánál meg kell adni a mintavevő rendszert (1. táblázat), valamint a mintavétel mértékét:

Egy fajra vonatkozó mintavételekor a mért egyedek számának biztosítani kell az eredményül kapott hossz-gyakoriság minőségét és helyességét. A mintavételi terv statisztikai optimalizálásának hiányában, az egy mintán belüli hosszosztályok számát a mintán belüli, megközelítő hossztartományból kell megbecsülni, és ebből kiindulva, a mért halak száma első közelítésre a hosszosztályok 3–5-szöröse kell, hogy legyen.

i)	Más mintavételi eljárások is használhatók, feltéve, hogy tudományos bizonyítékkal igazolható, hogy a 3.1.g) pontban ismertetett célok a szóban forgó eljárásokkal is elérhetők.

j)	A tagállamok által elvégzett mintavételi protokollok összefoglalóját a nemzeti programokon keresztül a mintavételnek alávetett valamennyi tevékenységcsoport tekintetében a HTMGB rendelkezésére kell bocsátani.

A visszadobott halak tekintetében:

A visszadobott halak mennyiségének becslése érdekében a III. fejezet B/B1. 3. 1. b) pontjában említett rangsorolási rendszert kell alkalmazni a tevékenységcsoportok kiválasztására. Minden olyan esetben, amikor egy adott tevékenységcsoporton belül a visszadobott halak mennyisége a becslések szerint meghaladja a fogások összmenynyiségének 10 %-át, és ez a tevékenységcsoport nem kerül bele a rangsorolási rendszerbe, a szóban forgó tevékenységcsoportot mintavételnek kell alávetni.

b)	A mintavételi egység a halászati út, a mintavétel tárgyát képező halászati utak számának pedig kellően le kell fednie a tevékenységcsoportot.

d)	A mintavétel gyakorisága legyen arányos az adott tevékenységcsoport relatív erőkifejtésével és/vagy fogási variabilitásával. A halászati utak mintavételnek alávetendő legkisebb száma negyedévenként nem lehet kevesebb 2 halászati útnál.

A III. fejezet B/B1/3. f) pontjában foglalt meghatározás szerinti 1., 2. és 3. csoportba tartozó fajok esetében nyomon kell követni a visszadobás gyakorlatát, annak érdekében, hogy meg lehessen becsülni a visszadobott halak negyedévenkénti átlagos tömegét. Továbbá:

—	a visszadobott halak esetében a negyedévente meg kell becsülni a hossz szerinti megoszlást, amikor mennyiségük éves szinten meghaladja a tömeg szerinti teljes kifogott mennyiség 10 %-át vagy az 1. és 2. csoportba tartozó fajok fogásainál az egyedszám 15 %-át,

—	amennyiben a visszadobás olyan fajonkénti hossztartományok vonatkozásában történik, amelyek nem fordulnak elő a kirakodott mennyiségekben, kormeghatározást kell végezni a VII. függelékben megállapított szabályoknak megfelelően.

f)	Szükség esetén el kell végezni a II. fejezet B. 1. pontjában említett kísérleti felméréseket.

g)	A tagállamok által elvégzett mintavételi protokollok összefoglalóját a nemzeti programokon keresztül a mintavételnek alávetett valamennyi tevékenységcsoport tekintetében a HTMGB rendelkezésére kell bocsátani.

A szabadidős horgászat tekintetében:

a)	A IV. függelékben (1–5) felsorolt fajokra irányuló szabadidős horgászat tekintetében a tagállamok negyedévente értékelik a fogások tömegét.

b)	Szükség esetén a 3.3.a) pontban említett szabadidős horgászat intenzitásának becslésére el kell végezni a II. fejezet B. 1. pontjában említett kísérleti felméréseket.

4. Pontossági szintek

A kirakodott mennyiségek tekintetében:

a)	Mind az 1., mind a 2. csoportba tartozó fajok állományszintjén 2. pontossági szintet kell megcélozni. Ha szükséges, külön állományalapú mintákat is fel lehet venni, ha a tevékenységcsoport-alapú mintavétel az állományszintű, hossz szerinti megoszlás tekintetében nem nyújt megfelelő pontosságot.

A visszadobott halak tekintetében:

a)	A visszadobott halaknál az 1. és 2. csoportba tartozó fajok hossz és kor szerinti összetételére vonatkozó negyedéves becsült értékekkel kapcsolatos adatok legyenek 1. pontossági szintűek.

b)	Az 1., 2. és 3. csoportba tartozó fajok esetében a tömegbecslések legyenek 1. pontossági szintűek.

A szabadidős horgászat tekintetében:

a)	A fogási mennyiségek éves becsült értékekeivel kapcsolatos adatok legyenek 1. pontossági szintűek.

5. Mentesítési szabályok

Amennyiben a tagállamok nem tudják elérni a III. fejezet B/B1/4. 2. pontjának a) és b) alpontjában, valamint 3. pontjának a) és b) alpontjában említett pontossági értékeket, illetve azokat csak túlságosan nagy költségek árán tudják elérni, a HTMGB ajánlása alapján eltérést kaphatnak a Bizottságtól a pontossági szint és a mintavételi gyakoriság csökkentésére vagy kísérleti felmérés elvégzésére, feltéve, hogy ezt a kérést teljes mértékben dokumentálják és tudományosan alátámasztják.

B2. Az állományokhoz kötődő változók

1. Változók

A VII. függelékben felsorolt állományok tekintetében a következő változókat kell gyűjteni:

a)	a korra vonatkozó egyedi információ;

b)	a hosszra vonatkozó egyedi információ;

c)	a tömegre vonatkozó egyedi információ;

d)	a nemre vonatkozó egyedi információ;

e)	az ivarérettségre vonatkozó egyedi információ;

f)	a termékenységre vonatkozó egyedi információ;

g)	a VII. függelékben előírt mintavevő rendszer felhasználásával.

Az 1. pontban említett valamennyi egyedi információ gyűjtésének kapcsolódnia kell a térre és időre vonatkozó megfelelő információkhoz.

Az ICES által meghatározott, viszonyítási alapul szolgáló, a Balti-tenger ICES IIIb–d körzetébe torkolló folyók vadon élő lazacállománya tekintetében a következő változókat kell gyűjteni:

a)	a kétéves lazacok populációsűrűsége;

b)	az egyéves lazacok populációsűrűsége;

c)	a folyón felfelé úszó egyedek száma.

2. Bontási szint

A szükséges bontási szinteket és az adatgyűjtés gyakoriságát minden változó tekintetében, és a mintavétel gyakoriságát a kor tekintetében a VII. függelék határozza meg. A mintavételi stratégiák és gyakoriságok tekintetében az II. fejezet B. részében (Pontossági szintek és a mintavételi gyakoriság) megállapított szabályokat kell alkalmazni.

3. Mintavételi stratégia

A kereskedelmi célú fogásokon lehetőség szerint kormeghatározást kell végezni a fajonkénti korösszetétel és adott esetben a növekedési paraméterek meghatározása érdekében. Amennyiben ez nem lehetséges, a tagállamok nemzeti programjukban megadják ennek indokait.

Ha a tagállamok közötti együttműködés biztosítja, hogy a VII. függelékben felsorolt paraméterek átfogó becslése elérje a szükséges pontossági szintet, valamennyi tagállam biztosítja, hogy a közös adathalmazhoz való hozzájárulása megfelelő legyen e pontossági szint eléréséhez.

4. Pontossági szintek

Azon fajok állományai tekintetében, amelyek kora megállapítható, az átlagos tömeget és hosszt minden életkorra meg kell becsülni 3. pontossági szinten, olyan életkorig, hogy az összesített kirakodott mennyiségek a megfelelő életkorok esetében az adott állományra vonatkozóan a nemzeti kirakodott mennyiségek legalább 90 %-át elérjék.

Az olyan állományok esetében, amelyeknél kormeghatározás nem lehetséges, de a növekedési görbét meg lehet becsülni, az átlagos tömeget és hosszt az egyes pszeudo-életkorokra (azaz a növekedési görbéből származtatott korokra) vonatkozóan a 2. pontossági szinttel kell megbecsülni, olyan életkorig, hogy az összesített kirakodott mennyiségek a megfelelő életkorok esetében az adott állományra vonatkozóan a nemzeti kirakodott mennyiségek legalább 90 %-át elérjék.

Az ivarérettségi, termékenységi és nemi arányok tekintetében választani lehet az életkorra vagy a hosszra történő hivatkozás között, feltéve, hogy azok a tagállamok, amelyeknek le kell folytatniuk a megfelelő biológiai mintavételt, megállapodtak a következőkben:

a)	a kifejlett halak arányaként számított ivarérettség és termékenység tekintetében 3. pontossági szintet kell elérni az életkor- és/vagy hossztartományban, amelyek határai megfelelnek az ivarérett halak 20 %-ának, illetve 90 %-ának;

a kifejlett halak arányaként számított nemek arányára vonatkozóan 3. pontossági szintet kell elérni, olyan életkorig vagy hosszig, hogy az összesített kirakodott mennyiségek a megfelelő életkorok vagy hosszak esetében az ezen állományra vonatkozó nemzeti kirakodott mennyiségek legalább 90 %-át elérjék.

5. Mentesítési szabályok

Egy tagállam nemzeti programja kizárhatja az állományokhoz kapcsolódó változók becslését azon állományok tekintetében, amelyekre teljes kifogható mennyiségeket (TAC) és kvótákat határoztak meg, a következő feltételek mellett:

a)	az adott kvóta legyen a közösségi TAC-részesedés kevesebb mint 10 %-a, vagy a megelőző három év átlagában 200 tonnánál kevesebb;

b)	a 10 %-nál kisebb részesedéssel rendelkező tagállamok vonatkozó kvótáinak összege legyen kisebb mint a közösségi TAC-részesedés 25 %-a.

Ha a fenti 1. a) pontban megállapított feltétel teljesül, de az 1. b) pontban megállapított feltétel nem, az érintett tagállamok összehangolt programot készíthetnek az összes kirakodott mennyiségeik tekintetében közös mintavevő rendszer létrehozására, illetve a tagállamok egyenként is kidolgozhatnak külön-külön, de azonos pontosságú nemzeti mintavevő rendszereket.

Amennyiben szükséges, a nemzeti programok minden év február 1-jéig kiigazíthatók, hogy figyelembe lehessen venni a tagállamok közötti kvótacseréket:

Azon állományok esetében, amelyekre nem határoztak meg teljes kifogható mennyiségeket és kvótákat, valamint kívül esnek a Földközi-tenger térségén, ugyanazokat – az 5.1. pontban meghatározott – szabályokat kell alkalmazni a megelőző három év során kirakodott mennyiségek átlaga alapján, egy adott állomány tekintetében hivatkozva az összes közösségi kirakodott mennyiségre.

A Földközi-tengerben élő állományok esetében a földközi-tengeri tagállamok tömeg szerinti kirakodott mennyiségei az adott fajra vonatkozóan a Földközi-tenger térségéből az összes közösségi kirakodott mennyiség legfeljebb 10 %-ának vagy 200 tonnánál kevesebbnek felelnek meg, kivéve a kékúszójú tonhalat.

C. KERESZTVÁLTOZÓK GYŰJTÉSE

1. Változók

A gyűjtendő változókat a VIII. függelék sorolja fel. Az adatokat az abban a függelékben szereplő gyakoriságnak megfelelően kell szolgáltatni.

Elhanyagolható késedelem előfordulhat a flottaszegmentációról és a halászati erőkifejtésről szolgáltatott információ között.

2. Bontási szint

A bontási szintet a VIII. függelék adja meg, az V. függelékben meghatározott kritériumokkal összhangban.

Az aggregálás szintje megfelel az előírt legnagyobb bontású szintnek. E rendszerben sor kerülhet cellák csoportosítására, feltéve, hogy megfelelő statisztikai elemzés bizonyítja annak alkalmasságát. Ezeket az összevonásokat a megfelelő regionális koordinációs találkozón jóvá kell hagyni.

3. Mintavételi stratégia

Amikor csak lehetséges, a transzverzális adatokat kimerítően kell gyűjteni. Amennyiben ez nem lehetséges, a tagállamok nemzeti programjukban meghatározzák a mintavételezési eljárást.

4. Pontossági szintek

A tagállamok éves jelentésükben megadják az adatok minőségére (pontosság és precizitás) vonatkozó információkat.

D. TENGEREN VÉGZETT KUTATÁSI FELMÉRÉSEK

A IX. függelékben felsorolt valamennyi felmérés idetartozik.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell nemzeti programjaikon belül az előző felmérési tervekkel való folyamatosságot.

Az 1. és 2. pont ellenére a tagállamok javaslatot tehetnek a felmérési erőkifejtési vagy a mintavételi terv módosítására, ha ez nem rontja az eredmények minőségét. Bármely módosítás Bizottság általi elfogadásának feltétele a HTMGB jóváhagyása.

IV. FEJEZET

Az akvakultúra- és a feldolgozóipari ágazat gazdasági helyzete értékelésének modulja

A. GAZDASÁGI ADATOK GYŰJTÉSE AZ AKVAKULTÚRA-ÁGAZAT TEKINTETÉBEN

1. Változók

A X. függelékben felsorolt valamennyi változót évente, szegmensenként kell gyűjteni, a XI. függelékben meghatározott szegmentációval összhangban.

A statisztikai egység a „gazdasági egység”, amelyet a könyvelési szempontból legkisebb jogi egységként határoznak meg.

A sokaság olyan gazdasági egységeket jelent, amelyek elsődleges tevékenysége az EUROSTAT NACE 05.02. kódja szerinti meghatározással írható le: „Halgazdálkodás, haltenyésztés”.

A nemzeti pénznemeket át kell váltani euróra az Európai Központi Banknál (EKB) elérhető éves átlagárfolyam alapján.

2. Bontási szint

Az adatokat fajonként és akvakultúra-technikánként kell szegmentálni, a XI. függelékben említettek szerint. A tagállamok szükség esetén további szegmentálást végezhetnek a gazdasági egység mérete vagy más vonatkozó kritérium alapján.

Az édesvízi fajokra vonatkozó adatgyűjtés nem kötelező. Amennyiben azonban gyűjtenek ilyen adatokat, a tagállamoknak a XI. függelékben meghatározott szegmentálást kell követniük.

3. Mintavételi stratégia

A tagállamok ismertetik a nemzeti programjaikban szereplő gazdasági változók becslésére alkalmazott módszerüket, a minőségi szempontokat is beleértve.

A tagállamok biztosítják a más forrásokból (pl. kérdőívekből, pénzügyi elszámolásokból) származtatott gazdasági változók konzisztenciáját és összevethetőségét.

4. Pontossági szintek

A tagállamok éves jelentésükben megadják az adatok minőségére (pontosság és precizitás) vonatkozó információkat.

B. A FELDOLGOZÓIPARRA VONATKOZÓ GAZDASÁGI ADATOK GYŰJTÉSE

1. Változók

A sokaságra vonatkozóan a XII. függelékben felsorolt valamennyi változót évente kell gyűjteni.

A sokaság olyan gazdasági egységeket jelent, amelyek fő tevékenysége az EUROSTAT NACE 15.20. kódja szerinti meghatározással írható le: „Halfeldolgozás (gyártás és tartósítás)”.

Iránymutatásként a 852/2004/EK (4), 853/2004/EK (5) és 854/2004/EK tanácsi rendelet (6) szerint használt nemzeti kódokat ezen felül keresztellenőrzésekre, és a NACE 15.20. kód alá sorolt gazdasági egységek azonosítására is használják.

A nemzeti pénznemeket át kell váltani EUR-ra az Európai Központi Banknál (EKB) elérhető éves átlagárfolyam alapján.

2. Bontási szint

Az adatgyűjtés tekintetében a statisztikai egység a „gazdasági egység”, amelyet a könyvelési szempontból legkisebb jogi egységként határoznak meg.

A halfeldolgozást nem főtevékenységként végző gazdasági egységek tekintetében a következő adatokat kell gyűjteni az egyes programozási időszakok első évében:

a)	a gazdasági egységek száma;

b)	a halfeldolgozásnak tulajdonítható bevétel.

3. Mintavételi stratégia

A tagállamok ismertetik a nemzeti programjaikban szereplő gazdasági változók becslésére alkalmazott módszerüket, a minőségi szempontokat is beleértve.

A tagállamok biztosítják a más forrásokból (pl. kérdőívekből, pénzügyi elszámolásokból) származtatott gazdasági változók konzisztenciáját és összevethetőségét.

4. Pontossági szintek

A tagállamok éves jelentésükben megadják az adatok minőségére (pontosság és precizitás) vonatkozó információkat.

V. FEJEZET

A halászati ágazat tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatásai értékelésének modulja

1. Változók

A XIII. függelékben felsorolt valamennyi mutató kiszámításának lehetővé tételére az e függelékben meghatározott adatokat évente gyűjtik, kivéve azokat az adatokat, amelyeket a meghatározás szerint nagyobb bontási szintnek megfelelően kell gyűjteni.

A XIII. függelékben meghatározott adatokat nemzeti szinten kell gyűjteni annak érdekében, hogy a végfelhasználók a II. függelékben megadott, vonatkozó földrajzi lépték szerint számíthassák ki a mutatókat.

2. Bontási szint

A XIII. függelékben megállapított előírásokban meghatározott bontási szint alkalmazandó.

3. Mintavételi stratégia

A tagállamok a XIII. függelékben megállapított előírásokban meghatározott ajánlásokat alkalmazzák.

4. Pontossági szintek

A tagállamok a XIII. függelékben megállapított előírásokban meghatározott ajánlásokat alkalmazzák.

VI. FEJEZET

Az adatgyűjtési keretrendszer hatálya alá tartozó adatok kezelésének és felhasználásának modulja

A. ADATKEZELÉS

Az e közösségi program hatálya alá tartozó adatok tekintetében ez a szakasz az adatbázis-fejlesztésre, adatbevitelre (tárolás), az adatok minőségének ellenőrzésére és hitelesítésére, valamint a 199/2008/EK rendelet 17. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint a törzsadatok részletes vagy összesített adatokká történő átalakítására terjed ki.

Magában foglalja a társadalmi és gazdasági vonatkozású törzsadatoknak a 199/2008/EK rendelet 13. cikkének b) pontjában említett metaadatokká alakítását.

A tagállamok biztosítják, hogy a Bizottság kérelmére megadják a (2) bekezdésben említett átalakítási folyamatról szóló információt.

B. AZ ADATOK FELHASZNÁLÁSA

Ez a szakasz a 199/2008/EK rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említettek szerint adatállományok előállítására és azoknak a halgazdálkodásra vonatkozó tanácsadás alapját képező tudományos elemzések támogatására történő felhasználására terjed ki.

Magában foglalja a VII. függelékben felsorolt állományok biológiai paramétereinek (kor, tömeg, nem, ivarérettség, termékenység) becslését, állományfelmérés és bioökonómiai modellezés céljából adatállományok készítését, valamint a megfelelő tudományos elemzést.

(1) HL L 5., 2004.1.9., 25. o.

(2) HL L 186., 2008.7.15., 3. o.

(3) HL L 358., 2002.12.31., 59. o.

(4) HL L 139., 2004.4.30., 1. o.

(5) HL L 139., 2004.4.30., 55. o.

(6) HL L 139., 2004.4.30., 206. o.

I. függelék

Földrajzi rétegzés a regionális halászati gazdálkodási szervezetek szerint

	I.C.E.S.	N.A.F.O	I.C.C.A.T	G.F.C.M.	C.C.A.M.L.R.	IOTC	Egyéb
1. szint	Terület	Terület	FAO-terület	Terület pl. 37 Földközi-tenger és Fekete-tenger	Terület pl. 48	FAO-terület	FAO-terület
2. szint	Alterület pl. 27.IV Északi-tenger	Alterület pl. 21.2 Labrador-tenger	FAO-alterület	Alterület pl. 37.1 Nyugati rész	Alterület pl. 48.1 Antarktiszi-félsziget	FAO-alterület	FAO-alterület
3. szint	Körzet pl. 27.IV c	Körzet pl. 21.2 H	Körzet 5° × 5°	Körzet pl. 37.1.2 Oroszlán-öböl	Körzet pl. 58.5.1 Kerguélen-szigetek	Körzet 5° × 5°	Körzet 5° × 5°
4. szint	Alkörzet pl. 27.III.c.22			GSA pl. GSA 1
5. szint	Téglalap 30′ × 1°	Téglalap	Téglalap 1° × 1°		Téglalap 30′ × 1°	Téglalap 1° × 1°	Téglalap 1° × 1°

II. függelék

Földrajzi rétegzés régiók szerint

	Alrégió/Halászterület (1)	Régió	Felsőbb régió
Szint	1	2	3
	Térbeli egységek csoportja a 4. szinten, az I. függelékben meghatározottak szerint (ICES-alkörzetek)	Balti-tenger (ICES IIIb–d terület)	Balti-tenger (ICES IIIb–d terület), Északi-tenger (ICES IIIa, IV és VIId terület) és az Északi-sark keleti része (ICES I és II terület), valamint az Atlanti-óceán északi része (ICES V–XIV terület és NAFO- területek)
	Térbeli egységek csoportja a 3. szinten, az I. függelékben meghatározottak szerint (ICES-körzet)	Északi-tenger (ICES IIIa, IV és VIId terület) és a Jeges-tenger keleti része (ICES I és II terület)
	Térbeli egységek csoportja a 3. szinten, az I. függelékben meghatározottak szerint (ICES/NAFO-körzet)	Az Atlanti-óceán északi része (ICES V–XIV terület és NAFO-területek)
	Térbeli egységek csoportja a 4. szinten, az I. függelékben meghatározottak szerint (GSA)	Földközi-tenger és Fekete-tenger	Földközi-tenger és Fekete-tenger
	RFMO mintavétel alterületek (kivéve GFCM)	Egyéb régiók, ahol a halászat európai uniós hajókkal folyik és az irányítást az RFMO végzi, amellyel a Közösség szerződéses kapcsolatban van vagy megfigyelőként van jelen (pl. ICCAT, IOTC, CECAF…)	Egyéb régiók

(1) Az alrégiókat, illetve a halászterületeket a tagállamok az első programozási időszakra (2009–2010) állapították meg; ezeket adott esetben a regionális koordinációs értekezletek módosíthatják és a HTMGB hagyja jóvá. Ennek a szintnek összhangban kell lennie a meglévő földrajzi körzetekkel.

III. függelék

Flottafelosztás régiók szerint

		Hosszúság szerinti osztályok (teljes hossz (LOA)) (1)
		0-< 10 m 0-< 6 m	10-< 12 m 6-< 12 m	12-< 18 m	18-< 24 m	24-< 40 m	40 m vagy hosszabb
Aktív hajók
„Aktív” eszközöket használó hajók	Merevítőrudas vonóhálóval felszerelt halászhajók
	A tengerfenéken élő fajokra halászó vonóhálós és/vagy kerítőhálós hajók és/vagy kerítőhálós hajók
	Nyílt tengeri fajokra halászó vonóhálós hajók
	Erszényes kerítőhálós hajók
	Kotróhajók
	Egyéb aktív eszközöket használó hajó
	Kizárólag többfunkciós „aktív” eszközöket használó hajók
„Passzív” eszközöket használó hajók	Horgot használó hajók	(2)	(2)
	Eresztőhálókat és/vagy rögzített hálókat használó hajók
	Rákcsapdát és/vagy csapdát használó hajók
	Egyéb passzív eszközöket használó hajók
	Kizárólag többfunkciós „passzív” eszközöket használó hajók
Többfunkciós eszközöket használó hajók	Aktív és passzív eszközöket használó hajók
Inaktív hajók

(1) A Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren a 12 méternél rövidebb hajók esetében a hosszúság szerinti kategóriák 0-< 6, 6-< 12 méter. Minden más régió esetében a hosszúság szerinti kategóriák 0-< 10, 10-< 12 méter szerint kerültek meghatározásra.

(2) A Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren a 12 méternél rövidebb, passzív eszközöket használó hajók a felszerelés típusa szerint megbonthatók.

IV. függelék

Halászati tevékenység („tevékenységcsoport”) régiók szerint

1. Balti-tenger (ICES 22–32 alkörzet)

1. szint	2. szint	3. szint	4. szint	5. szint	6. szint	Teljes hosszúsági (LOA) osztályok (m)
Tevékenység	Eszközosztályok	Eszközcsoportok	Eszköz típusa	Célállomány (1)	A háló szembősége és egyéb szelektív eszközök	<10	10 <12	12 <18	18- <24	24-<40	40 &+
Halászati tevékenység	Vonóhálók	Fenékvonóhálók	Feszítőlapos fenékvonóháló [OTB]	Rákfélék	(2)
				Tengerfenéken élő halak	(2)
				Kisméretű nyílt tengeri halak	(2)
				Édesvízi fajok	(2)
			Többféle felszereléssel ellátott feszítőlapos fenékvonóháló [OTT]	Rákfélék	(2)
				Tengerfenéken élő halak	(2)
				Kisméretű nyílt tengeri halak	(2)
			Páros feszítőlapos fenékvonóháló [PTB]	Tengerfenéken élő halak	(2)
				Kisméretű nyílt tengeri halak	(2)
				Édesvízi fajok	(2)
		Nyílt tengeri vonóhálók	Vízközi feszítőlapos fenékvonóháló [OTM]	Tengerfenéken élő halak	(2)
				Kisméretű nyílt tengeri halak	(2)
				Édesvízi fajok	(2)
			Vízközi páros vonóháló [PTM]	Tengerfenéken élő halak	(2)
				Kisméretű nyílt tengeri halak	(2)
				Édesvízi fajok	(2)
	Horgok és horogsorok	Horgászbotok és horogsorok	Kézi és horgászbotos horogsorok [LHP] [LHM]	Úszós halak	(2)
		Horogsorok	Sodortatott horogsorok [LLD]	Kisméretű nyílt tengeri halak	(2)
			Sodortatott horogsorok [LLD]	Anadrom fajok	(2)
			Rögzített horogsorok [LLS]	Tengerfenéken élő halak	(2)
				Kisméretű nyílt tengeri halak	(2)
				Édesvízi fajok	(2)
				Anadrom fajok	(2)
				Katadrom fajok	(2)
	Csapdák	Csapdák	Rákcsapdák és csapdák [FPO] (3)	Tengerfenéken élő halak	(2)
				Kisméretű nyílt tengeri halak	(2)
				Édesvízi fajok	(2)
				Anadrom fajok	(2)
				Katadrom fajok	(2)
			Zsákhálók [FYK] (3)	Tengerfenéken élő halak	(2)
				Kisméretű nyílt tengeri halak	(2)
				Édesvízi fajok	(2)
				Anadrom fajok	(2)
				Katadrom fajok	(2)
			Rögzített fedetlen varsák [FPN]	Tengerfenéken élő halak	(2)
				Kisméretű nyílt tengeri halak	(2)
				Édesvízi fajok	(2)
				Anadrom fajok	(2)
				Katadrom fajok	(2)
	Hálók	Hálók	Tükörháló [GTR]	Tengerfenéken élő halak	(2)
				Kisméretű nyílt tengeri halak	(2)
				Édesvízi fajok	(2)
			Rögzített kopoltyúháló [GNS]	Tengerfenéken élő halak	(2)
				Kisméretű nyílt tengeri halak	(2)
				Édesvízi fajok	(2)
				Anadrom fajok	(2)
				Katadrom fajok	(2)
	Kerítőhálók	Kerítőhálók	Erszényes kerítőháló [PS]	Kisméretű nyílt tengeri halak	(2)
		Kerítőhálók	Horgony nélküli kerítőháló [SSC]	Tengerfenéken élő halak	(2)
			Horgony nélküli kerítőháló [SSC]	Édesvízi fajok	(2)
			Lehorgonyzott kerítőháló [SDN]	Tengerfenéken élő halak	(2)
			Lehorgonyzott kerítőháló [SDN]	Kisméretű nyílt tengeri halak	(2)
			Páros kerítőháló [SPR]	Tengerfenéken élő halak	(2)
			Partról és hajóról működtetett kerítőháló [SB] [SV]	Úszós halak	(2)
	Halászati tevékenység hiányzó információ			Halászati tevékenység hiányzó információ
Halászaton kívüli egyéb tevékenység				Halászaton kívüli egyéb tevékenység
Inaktív				Inaktív
Szabadidős horgászat				Kizárólag a következő fajokra: lazac, tőkehal, angolna, cápák	Tárgytalan	Minden hajóosztály (ha van ilyen) kombinálva

Megjegyzés:

Adott esetben kísérleti tanulmányokat kell készíteni a belvízi angolnahalászat felügyeletére vonatkozó eljárások kidolgozásához.

2. Északi-tenger (ICES IIIa, IV és VIId terület) és a Jeges-tenger keleti része (ICES I és II terület)

1. szint	2. szint	3. szint	4. szint	5. szint	6. szint	Teljes hosszúsági (LOA) osztályok (m)
Tevékenység	Eszközosztályok	Eszközcsoportok	Eszköz típusa	Célállomány (4)	Szembőség és egyéb szelektív eszközök	<10	10-<12	12-<18	18-<24	24-<40	40 &+
Halászati tevékenység	Kotróhálók	Kotróhálók	Hajóról működtetett kotróháló [DRB]	Puhatestűek	(5)
	Kotróhálók	Kotróhálók	Gépesített/szívó fenékkaparó hálók [HMD]	Puhatestűek	(5)
	Vonóhálók	Fenékvonóhálók	Feszítőlapos fenékvonóháló [OTB]	Puhatestűek	(5)
				Rákfélék	(5)
				Tengerfenéken élő halak	(5)
				Rákfélék és tengerfenéken élő halak vegyesen	(5)
				Lábasfejűek és tengerfenéken élő halak	(5)
				Kisméretű nyílt tengeri halak	(5)
				Mélytengeri fajok	(5)
				Nyílt tengeri és tengerfenéken élő halak vegyesen	(5)
				Tengerfenéken élő és mélytengeri fajok vegyesen	(5)
			Többféle felszereléssel ellátott feszítőlapos fenékvonóháló [OTT]	Puhatestűek	(5)
				Rákfélék	(5)
				Tengerfenéken élő halak	(5)
				Mélytengeri fajok	(5)
				Rákfélék és tengerfenéken élő halak vegyesen	(5)
				Nyílt tengeri és tengerfenéken élő halak vegyesen	(5)
			Páros feszítőlapos fenékvonóháló [PTB]	Tengerfenéken élő halak	(5)
				Rákfélék	(5)
				Kisméretű nyílt tengeri halak	(5)
			Merevítőrudas vonóháló [TBB]	Rákfélék	(5)
				Tengerfenéken élő halak	(5)
				Rákfélék és tengerfenéken élő halak vegyesen	(5)
		Nyílt tengeri vonóhálók	Vízközi feszítőlapos fenékvonóháló [OTM]	Kisméretű nyílt tengeri halak	(5)
			Vízközi feszítőlapos fenékvonóháló [OTM]	Tengerfenéken élő halak	(5)
			Vízközi páros vonóháló [PTM]	Kisméretű nyílt tengeri halak	(5)
			Vízközi páros vonóháló [PTM]	Tengerfenéken élő halak	(5)
	Horgok és horogsorok	Horgászbotok és horogsorok	Kézi és horgászbotos horogsorok [LHP] [LHM]	Úszós halak	(5)
	Horgok és horogsorok	Horogsorok	Rögzített horogsorok [LLS]	Tengerfenéken élő halak	(5)
	Csapdák	Csapdák (6)	Rákcsapdák és csapdák [FPO]	Puhatestűek	(5)
				Rákfélék	(5)
				Úszós halak	(5)
			Zsákhálók [FYK]	Katadrom fajok	(5)
	Hálók	Hálók	Tükörháló [GTR]	Tengerfenéken élő halak	(5)
			Rögzített kopoltyúháló [GNS]	Kisméretű nyílt tengeri halak	(5)
				Tengerfenéken élő halak	(5)
				Rákfélék	(5)
			Vontatott kopoltyúháló [GND]	Kisméretű nyílt tengeri halak	(5)
			Vontatott kopoltyúháló [GND]	Tengerfenéken élő halak	(5)
	Kerítőhálók	Kerítőhálók	Erszényes kerítőháló [PS]	Kisméretű nyílt tengeri halak	(5)
		Kerítőhálók	Horgony nélküli kerítőháló [SSC]	Tengerfenéken élő halak	(5)
			Lehorgonyzott kerítőháló [SDN]	Tengerfenéken élő halak	(5)
			Páros kerítőháló [SPR]	Tengerfenéken élő halak	(5)
			Partról és hajóról működtetett kerítőháló [SB] [SV]	Úszós halak	(5)
	Egyéb felszerelés	Egyéb felszerelés	Üvegangolna halászata	Üvegangolna	(5)
	Egyéb (pontosítsa)	Egyéb (pontosítsa)			(5)
Halászaton kívüli egyéb tevékenység				Halászaton kívüli egyéb tevékenység
Inaktív				Inaktív
Szabadidős horgászat				Kizárólag a következő fajokra: tőkehal, angolna, cápák	Tárgytalan	Minden hajóosztály (ha van ilyen) kombinálva

Megjegyzés:

Adott esetben kísérleti tanulmányokat kell készíteni a belvízi angolnahalászat felügyeletére vonatkozó eljárások kidolgozásához.

3. Az Atlanti-óceán északi része (ICES V–XIV terület és NAFO-területek)

1. szint	2. szint	3. szint	4. szint	5. szint	6. szint	Teljes hosszúsági (LOA) osztályok (m)
Tevékenység	Eszközosztályok	Eszközcsoportok	Eszköz típusa	Célállomány (7)	Szembőség és egyéb szelektív eszközök	<10	10-<12	12-<18	18-<24	24-<40	40 &+
Halászati tevékenység	Kotróhálók	Kotróhálók	Hajóról működtetett kotróháló [DRB]	Puhatestűek	(8)
	Kotróhálók	Kotróhálók	Gépesített/szívó fenékkaparó hálók [HMD]	Puhatestűek	(8)
	Vonóhálók	Fenékvonóhálók	Feszítőlapos fenékvonóháló [OTB]	Puhatestűek	(8)
				Rákfélék	(8)
				Tengerfenéken élő halak	(8)
				Rákfélék és tengerfenéken élő halak vegyesen	(8)
				Lábasfejűek és tengerfenéken élő halak	(8)
				Kisméretű nyílt tengeri halak	(8)
				Mélytengeri fajok	(8)
				Nyílt tengeri és tengerfenéken élő halak vegyesen	(8)
				Tengerfenéken élő és mélytengeri fajok vegyesen	(8)
			Többféle felszereléssel ellátott feszítőlapos fenékvonóháló [OTT]	Puhatestűek	(8)
				Rákfélék	(8)
				Tengerfenéken élő halak	(8)
				Mélytengeri fajok	(8)
				Rákfélék és tengerfenéken élő halak vegyesen	(8)
				Nyílt tengeri és tengerfenéken élő halak vegyesen	(8)
			Páros feszítőlapos fenékvonóháló [PTB]	Tengerfenéken élő halak	(8)
				Rákfélék	(8)
				Kisméretű nyílt tengeri halak	(8)
			Merevítőrudas vonóháló [TBB]	Rákfélék	(8)
				Tengerfenéken élő halak	(8)
				Rákfélék és tengerfenéken élő halak vegyesen	(8)
				Tengerfenéken élő halak és lábasfejűek vegyesen	(8)
		Nyílt tengeri vonóhálók	Vízközi feszítőlapos fenékvonóháló [OTM]	Kisméretű nyílt tengeri halak	(8)
			Vízközi feszítőlapos fenékvonóháló [OTM]	Tengerfenéken élő halak	(8)
			Vízközi páros vonóháló [PTM]	Kisméretű nyílt tengeri halak	(8)
				Nagyméretű nyílt tengeri halak	(8)
				Tengerfenéken élő halak	(8)
	Horgok és horogsorok	Horgászbotok és horogsorok	Kézi és horgászbotos horogsorok [LHP] [LHM]	Úszós halak	(8)
			Kézi és horgászbotos horogsorok [LHP] [LHM]	Lábasfejűek (Cephalopoda)	(8)
			Pergetett horogsorok [LTL]	Nagyméretű nyílt tengeri halak	(8)
		Horogsorok	Sodortatott horogsorok [LLD]	Nagyméretű nyílt tengeri halak	(8)
				Tengerfenéken élő halak	(8)
				Mélytengeri fajok	(8)
			Rögzített horogsorok [LLS]	Mélytengeri fajok	(8)
			Rögzített horogsorok [LLS]	Tengerfenéken élő halak	(8)
	Csapdák	Csapdák (9)	Rákcsapdák és csapdák [FPO]	Puhatestűek	(8)
				Rákfélék	(8)
				Úszós halak	(8)
			Zsákhálók [FYK]	Katadrom fajok	(8)
			Zsákhálók [FYK]	Tengerfenéken élő fajok	(8)
			Rögzített fedetlen varsák [FPN]	Nagyméretű nyílt tengeri halak	(8)
	Hálók	Hálók	Tükörháló [GTR]	Tengerfenéken élő halak	(8)
			Rögzített kopoltyúháló [GNS]	Kisméretű nyílt tengeri halak	(8)
				Tengerfenéken élő halak	(8)
				Rákfélék	(8)
				Mélytengeri fajok	(8)
			Vontatott kopoltyúháló [GND]	Kisméretű nyílt tengeri halak	(8)
			Vontatott kopoltyúháló [GND]	Tengerfenéken élő halak	(8)
	Kerítőhálók	Kerítőhálók	Erszényes kerítőháló [PS]	Kisméretű nyílt tengeri halak	(8)
		Kerítőhálók	Erszényes kerítőháló [PS]	Nagyméretű nyílt tengeri halak	(8)
		Kerítőhálók	Horgony nélküli kerítőháló [SSC]	Tengerfenéken élő halak	(8)
			Lehorgonyzott kerítőháló [SDN]	Tengerfenéken élő halak	(8)
			Páros kerítőháló [SPR]	Tengerfenéken élő halak	(8)
			Partról és hajóról működtetett kerítőháló [SB] [SV]	Úszós halak	(8)
	Egyéb eszközök	Egyéb eszközök	Üvegangolna halászata	Üvegangolna	(8)
	Egyéb (pontosítsa)	Egyéb (pontosítsa)			(8)
Halászaton kívüli egyéb tevékenység				Halászaton kívüli egyéb tevékenység
Inaktív				Inaktív
Szabadidős horgászat				Kizárólag a következő fajokra: lazac, tengeri sügér, cápák, angolna (kizárólag az ICES-területekre)	Tárgytalan	Minden hajóosztály (ha van ilyen) kombinálva

Megjegyzés:

Adott esetben kísérleti tanulmányokat kell készíteni a belvízi angolnahalászat felügyeletére vonatkozó eljárások kidolgozásához.

4. Földközi-tenger és Fekete-tenger

1. szint	2. szint	3. szint	4. szint	5. szint	6. szint	Teljes hosszúsági (LOA) osztályok (m)
Tevékenység	Eszközosztályok	Eszközcsoportok	Eszköz típusa	Célállomány (10)	Szembőség egyéb szelektív eszközök	<6	6-<12	12-<18	18-<24	24-<40	40 &+
Halászati tevékenység	Kotróhálók	Kotróhálók	Hajóról működtetett kotróháló [DRB]	Puhatestűek	(11)
	Vonóhálók	Fenékvonóhálók	Feszítőlapos fenékvonóháló [OTB]	Tengerfenéken élő fajok	(11)
				Mélytengeri fajok	(11)
				Tengerfenéken élő fajok és mélytengeri fajok vegyesen (12)	(11)
			Többféle felszereléssel ellátott feszítőlapos fenékvonóháló [OTT]	Tengerfenéken élő fajok	(11)
			Páros feszítőlapos fenékvonóháló [PTB]	Tengerfenéken élő fajok	(11)
			Merevítőrudas	Tengerfenéken élő fajok	(11)
		Nyílt tengeri vonóhálók	Vízközi feszítőlapos fenékvonóháló [OTM]	Tengerfenéken élő és mélytengeri fajok vegyesen	(11)
		Nyílt tengeri vonóhálók	Nyílt tengeri páros vonóháló [PTM]	Kisméretű nyílt tengeri halak	(11)
	Horgok és horogsorok	Horgászbotok és horogsorok	Kézi és horgászbotos horogsorok [LHP] [LHM]	Úszós halak	(11)
			Kézi és horgászbotos horogsorok [LHP] [LHM]	Lábasfejűek (Cephalopoda)	(11)
			Pergetett horogsorok [LTL]	Nagyméretű nyílt tengeri halak	(11)
		Horogsorok	Sodortatott horogsorok [LLD]	Nagyméretű nyílt tengeri halak	(11)
		Horogsorok	Rögzített horogsorok [LLS]	Tengerfenéken élő halak	(11)
	Csapdák	Csapdák (13)	Rákcsapdák és csapdák [FPO]	Tengerfenéken élő fajok	(11)
			Zsákhálók [FYK]	Katadrom fajok	(11)
			Zsákhálók [FYK]	Tengerfenéken élő fajok	(11)
			Rögzített fedetlen varsák [FPN]	Nagyméretű nyílt tengeri halak	(11)
	Hálók	Hálók	Tükörháló [GTR]	Tengerfenéken élő fajok	(11)
			Rögzített kopoltyúháló [GNS]	Kisméretű és nagyméretű nyílt tengeri halak	(11)
			Rögzített kopoltyúháló [GNS]	Tengerfenéken élő fajok	(11)
			Vontatott kopoltyúháló [GND]	Kisméretű nyílt tengeri halak	(11)
			Vontatott kopoltyúháló [GND]	Tengerfenéken élő halak	(11)
	Kerítőhálók	Kerítőhálók	Erszényes kerítőháló [PS]	Kisméretű nyílt tengeri halak	(11)
			Erszényes kerítőháló [PS]	Nagyméretű nyílt tengeri halak	(11)
			Lampara hálók [LA]	Kisméretű és nagyméretű nyílt tengeri halak	(11)
		Kerítőhálók	Horgony nélküli kerítőháló [SSC]	Tengerfenéken élő fajok	(11)
			Lehorgonyzott kerítőháló [SDN]	Tengerfenéken élő fajok	(11)
			Páros kerítőháló [SPR]	Tengerfenéken élő fajok	(11)
			Partról és hajóról működtetett kerítőháló [SB] [SV]	Tengerfenéken élő fajok	(11)
	Egyéb eszközök	Egyéb eszközök	Üvegangolna halászata	Üvegangolna	(11)
	Egyéb (pontosítsa)	Egyéb (pontosítsa)			(11)
Halászaton kívüli egyéb tevékenység				Halászaton kívüli egyéb tevékenység
Inaktív				Inaktív
Szabadidős horgászat				Kizárólag a következő fajokra: kékúszójú tonhal, angolna, cápák	Tárgytalan	Minden hajóosztály (ha van ilyen) kombinálva

Megjegyzés:

Adott esetben kísérleti tanulmányokat kell készíteni a belvízi angolnahalászat felügyeletére vonatkozó eljárások kidolgozásához.

5. Egyéb régiók, ahol a halászat európai uniós hajókkal folyik és az irányítást az RFMO végzi, amellyel a Közösség szerződéses kapcsolatban van vagy megfigyelőként van jelen (pl. ICCAT, IOTC, CECAF …)

1. szint	2. szint	3. szint	4. szint	5. szint	6. szint	Teljes hosszúsági (LOA) osztályok (m)
Tevékenység	Eszközosztályok	Eszközcsoportok	Eszköz típusa	Célállomány (14)	Szembőség és egyéb szelektív eszközök	<10	10-<12	12-<18	18-<24	24-<40	40 &+
Halászati tevékenység	Vonóhálók	Fenékvonóhálók	Feszítőlapos fenékvonóháló [OTB]	Rákfélék	(15)
				Tengerfenéken élő halak	(15)
				Lábasfejűek és tengerfenéken élő halak	(15)
			Többféle felszereléssel ellátott feszítőlapos fenékvonóháló [OTT]	Rákfélék	(15)
		Nyílt tengeri vonóhálók	Vízközi feszítőlapos fenékvonóháló [OTM]	Kisméretű nyílt tengeri halak	(15)
	Horgok és horogsorok	Horgászbotok és horogsorok	Kézi és horgászbotos horogsorok [LHP] [LHM]	Nagyméretű nyílt tengeri halak	(15)
		Horgászbotok és horogsorok	Kézi és horgászbotos horogsorok [LHP] [LHM]	Tengerfenéken élő halak	(15)
		Horogsorok	Sodortatott horogsorok [LLD]	Nagyméretű nyílt tengeri halak	(15)
		Horogsorok	Rögzített horogsorok [LLS]	Tengerfenéken élő halak	(15)
	Csapdák	Csapdák	Rákcsapdák és csapdák [FPO]	Rákfélék	(15)
	Csapdák	Csapdák	Rákcsapdák és csapdák [FPO]	Úszós halak	(15)
	Hálók	Hálók	Tükörháló [GTR]	Tengerfenéken élő halak	(15)
			Rögzített kopoltyúháló [GNS]	Tengerfenéken élő halak	(15)
			Vontatott kopoltyúháló [GND]	Tengerfenéken élő halak	(15)
	Kerítőhálók	Kerítőhálók	Erszényes kerítőháló [PS]	Kisméretű nyílt tengeri halak	(15)
	Kerítőhálók	Kerítőhálók	Erszényes kerítőháló [PS]	Nagyméretű nyílt tengeri halak	(15)
	Egyéb (pontosítsa)	Egyéb (pontosítsa)			(15)
Halászaton kívüli egyéb tevékenység				Halászaton kívüli egyéb tevékenység
Inaktív				Inaktív

(1) A fogás megtartott részét halászati utak vagy a halászati műveletek szintjén lehetőség szerint célállományonként (rákfélék, tengerfenéken élő halfajok stb.) kell osztályozni, az értékes fajok (pl. homárok és garnélák) esetében tömeg vagy összérték szerint szét kell válogatni. A mátrixba bejegyzendő célállománynak az első helyen szereplő célállományt kell tekinteni.

(2) A 88/98/EK (HL L 9., 1998.1.15., 1. o.) és a 2187/2005/EK tanácsi rendeletben (HL L 349., 2005.12.31., 1. o.) meghatározottak szerint.

(3) Beleértve az 1100/2007/EK tanácsi rendeletben (HL L 248., 2007.9.22., 17. o.) meghatározott gazdálkodási egységekben található angolnaegyedeket.

(4) A fogás megtartott részét halászati utak vagy a halászati műveletek szintjén lehetőség szerint célállományonként (rákfélék, lábasfejűek, tengerfenéken élő halfajok stb.) kell osztályozni, az értékes fajok (pl. homárok és tonhalfélék) esetében tömeg vagy összérték szerint szét kell válogatni. A mátrixba bejegyzendő célállománynak az első helyen szereplő célállományt kell tekinteni.

(5) Az 1899/85/EK (HL L 179., 1985.7.11., 2. o.), 1638/87/EK (HL L 153., 1987.6.13., 7. o.), 850/98/EK tanácsi rendeletben (HL L 125., 1998.4.27., 1. o.), a 2056/2001/EK (HL L 277., 2001.10.20., 13. o.), 494/2002/EK bizottsági rendeletben (HL L 77., 2002.3.20., 8. o.) és a 40/2008/EK tanácsi rendeletben (HL L 19., 2008.1.23., 1. o.) meghatározottak szerint.

(6) Beleértve az 1100/2007/EK rendeletben meghatározott gazdálkodási egységekben található angolnaegyedeket.

(7) A fogás megtartott részét halászati utak vagy a halászati műveletek szintjén lehetőség szerint célállományonként (rákfélék, lábasfejűek, tengerfenéken élő halfajok stb.) kell osztályozni, az értékes fajok (pl. homárok és tonhalfélék) esetében tömeg vagy összérték szerint szét kell válogatni. A mátrixba bejegyzendő célállománynak az első helyen szereplő célállományt kell tekinteni.

(8) A 850/98/EK, 2549/2000/EK (HL L 292., 2000.11.21., 5. o.) tanácsi rendeletben, 2056/2001/EK, 494/2002/EK, 1386/2007/EK tanácsi rendeletben (HL L 318., 2007.12.5., 1. o.) és a 40/2008/EK rendeletben meghatározottak szerint.

(9) Beleértve az 1100/2007/EK rendeletben meghatározott gazdálkodási egységekben található angolnaegyedeket.

(10) A fogás megtartott részét halászati utak vagy a halászati műveletek szintjén lehetőség szerint célállományonként (rákfélék, lábasfejűek, tengerfenéken élő halfajok stb.) kell osztályozni, az értékes fajok (pl. homárok és tonhalfélék) esetében tömeg vagy összérték szerint szét kell válogatni. A mátrixba bejegyzendő célállománynak az első helyen szereplő célállományt kell tekinteni.

(11) Az 1967/2006/EK tanácsi rendeletben (HL L 409., 2006.12.30., 11. o.) meghatározottak szerint.

(12) Hivatkozás kizárólag a vörös garnélarákra, Aristaeomorpha foliacea és Aristeus antennatus, a 2347/2002/EK tanácsi rendeletben (HL L 351., 2002.12.28., 6. o.) meghatározott mélytengeri fajok meghatározásában nem szereplő fajok.

(13) Beleértve az 1100/2007/EK rendeletben meghatározott gazdálkodási egységekben található angolnaegyedeket.

(14) A fogás megtartott részét halászati utak vagy a halászati műveletek szintjén lehetőség szerint célállományonként (rákfélék, lábasfejűek, tengerfenéken élő halfajok stb.) kell osztályozni, az értékes fajok (pl. homárok és tonhalfélék) esetében tömeg vagy összérték szerint szét kell válogatni. A mátrixba bejegyzendő célállománynak az első helyen szereplő célállományt kell tekinteni.

(15) A 600/2004/EK (HL L 97., 2004.4.1., 1. o.), 830/2004/EK (HL L 127., 2004.4.29., 31. o.), 115/2006/EK (HL L 21., 2006.1.25., 1. o.), 563/2006/EK (HL L 105., 2006.4.13., 33. o.), 764/2006/EK (HL L 141., 2006.5.29., 1. o.), 805/2006/EK (HL L 151., 2006.6.6., 1. o.), 1562/2006/EK (HL L 290., 2006.10.20., 1. o.), 1563/2006/EK (HL L 290., 2006.10.20., 6. o.), 1801/2006/EK (HL L 343., 2006.12.8., 1. o.), 2027/2006/EK (HL L 414., 2006.12.30., 1. o.), 450/2007/EK (HL L 109., 2007.4.26., 1. o.), 753/2007/EK (HL L 172., 2007.6.30., 1. o.), 893/2007/EK (HL L 205., 2007.8.7., 1. o.), 894/2007/EK (HL L 205., 2007.8.7., 35. o.), 1386/2007/EK (HL L 318., 2007.12.5., 1. o.), 1446/2007/EK (HL L 331., 2007.12.17., 1. o.), 31/2008/EK (HL L 15., 2008.1.18., 1. o.), 241/2008/EK (HL L 75., 2008.3.18., 49. o.) és 242/2008/EK tanácsi rendeletben (HL L 75., 2008.3.18., 51. o.) meghatározottak szerint.

V. függelék

Az adatgyűjtéshez használt bontási szintek

		Alrégiók vagy halászterületek	Régiók	Felsőbb régiók
		1	2	3
Tevékenységcsoport*Flottaszegmens (rovat)	A	A1	A2	A3
Tevékenységcsoport	B	B1	B2	B3
Flottaszegmens	C	C1	C2	C3
Megjegyzés: Figyelembe véve a halászati tevékenység folytatásának helyét a hivatkozás történhet alrégiókra, régiókra vagy felsőbb régiókra, a függelék összefoglalja az adatgyűjtésre vonatkozó különféle szinteket (vagy bontási szinteket).

VI. függelék

A gazdasági változók listája

Változó-csoport

Változó

Az adatgyűjtésre vonatkozó előírás (1)

Egység

Meghatározás

Vállalkozások szerkezeti statisztikája

(SBS) 2700/98/EK bizottsági rendelet (2)

Iránymutatás

Bevételek

A fogás bruttó értéke

Transzverzális

EUR

12 11 0

kivéve 4. bek.

A kvóta vagy más halászati jogok bérbeadásából származó bevétel

EUR

12 11 0

kivéve 4. bek.

Közvetlen támogatások (3)

EUR

12 11 0

kivéve 4. bek.

Egyéb bevételek (4)

EUR

12 11 0

kivéve 4. bek.

Személyzeti költségek

A legénység bére és fizetése (5)

EUR

13 31 0

A fizetetlen munkaerő imputált értéke (6)

EUR

13 32 0

EUR

Energiaköltségek

Energiaköltségek (7)

EUR

20 11 0

(13 11 0)

Javítási és karbantartási költségek

Javítási és karbantartási költségek (8)

EUR

(13 11 0)

ESA (9) 3.70.

e) (1) (2)

Egyéb operatív költségek

Változó költségek (10)

EUR

(13 11 0)

Állandó költségek (11)

EUR

(13 11 0)

Kvóta vagy egyéb halászati jogok lízingjére/bérletére történő kifizetések

EUR

(13 11 0)

Tőkebefektetési költségek

Éves értékcsökkenés (12)

EUR

ESA 6.02–6.05.

Tőkeérték

Állótőke értéke: értékcsökkentett újrabeszerzési érték (13)

EUR

ESA 7.09–7.24

Állótőke értéke: értékcsökkentett eredeti bekerülési érték (13)

EUR

ESA 7.09–7.24

A kvóta és egyéb halászati jogok értéke (14)

EUR

ESA 7.09–7.24

Beruházások

Állótőke-beruházások (15)

EUR

15 11 0

ESA 3.102–3.111.

Pénzügyi helyzet

Tartozások/eszközök arány (16)

Foglalkoztatás

Foglalkoztatott legénység (17)

Fő

16 11 0; 16 13 0;

16 13 1; 16 13 2

16 13 5; 16 14 0

16 15 0

ESA 11,32–11,34

Nemzeti FTE (18)

Fő

16 11 0; 16 13 0

16 13 1; 16 13 2

16 13 5; 16 14 0

16 15 0

ESA 11,32–11,34

Harmonizált FTE (19)

Fő

16 11 0; 16 13 0

16 13 1; 16 13 2

16 13 5; 16 14 0

16 15 0

ESA 11,32–11,34

Flotta

Szám

Transzverzális

Szám

n.a.

Átlagos teljes hossz (LOA)

Transzverzális

Méter

n.a.

A hajó átlagos tonnatartalma

Transzverzális

n.a.

A hajó átlagos teljesítménye

Transzverzális

n.a.

Átlagos kor

Transzverzális

Évek

n.a.

Erőkifejtés

A tengeren töltött napok

Transzverzális

Napok

n.a.

Energiafelhasználás

Liter

n.a.

Halászati vállalkozások/egységek száma

Halászati vállalkozások/egységek száma (20)

Méretkategóriánként:

1)	saját hajó

2)	2–5 saját hajó

3)	> 5 saját hajó

Darabszám

n.a.

Termelési érték fajonként

A fogás értéke fajonként

Transzverzális

EUR

n.a.

Átlagár fajonként (21)

Transzverzális

EUR/kg

n.a.

(1) A gazdasági változókat évente, a C3 szinten kell gyűjteni (V. függelék), kivéve a keresztváltozóként azonosított és nagyobb bontási szinten (a VII. függelékben meghatározottak szerint) és nagyobb gyakorisággal gyűjtött változókat.

(2) HL L 344., 1998.12.18., 49. o.

(3) Tartalmazza a közvetlen kifizetéseket, például a halászati tevékenység beszüntetésének ellentételezését, az üzemanyagadó-visszatérítéseket vagy a hasonló egyösszegű ellentételezések kifizetéseit. Nem tartalmazza a társadalmi juttatási kifizetéseket, a közvetett támogatásokat, például az anyagfelhasználásra, mint például az üzemanyagra vonatkozó csökkentett adót, beruházási támogatásokat.

(4) Tartalmazza a hajó használatából, például kedvtelési halászatból, turizmusból, olajfúrótorony-adóból stb. származó egyéb bevételeket, valamint az eszközök/hajó károsodása/elvesztése miatti biztosítási kártérítést is.

(5) A társadalombiztosítási költségeket is tartalmazza.

(6) Például a hajótulajdonos saját munkaereje. A választott módszert a tagállamnak Nemzeti Programjában meg kell magyaráznia.

(7) Kivéve a kenőolajat. Lehetőség szerint típusokra (benzin, dízel, bioüzemanyag stb.) osztva.

(8) A hajó és az eszközök bruttó karbantartási és javítási költségei.

(9) Az ESA az 1995-ös Integrált Nemzeti Számlák Európai Rendszerére utal (2223/96/EK tanácsi rendelet, 1267/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet. Eurostat ESA 1995 kézikönyv).

(10) A halászati erőkifejtéssel és/vagy a fogással/halzsákmánnyal kapcsolatos valamennyi ráfordítást (árut és szolgáltatást) tartalmazza.

(11) Az erőkifejtéshez és vagy fogáshoz/halzsákmányhoz nem kapcsolódó ráfordításokat tartalmazza (a bérelt berendezéseket is beleértve).

(12) A (FISH/2005/03 tanulmány „IREPA Onlus Co-ordinator, 2006. A tőkeérték, a beruházások és a tőkebefektetési költségek értékelése a halászati ágazatban, a tanulmány száma FISH/2005/03, 203. o.” tőkeértékelési jelentésében ajánlott PIM [folyamatos leltározási] módszer) szerint becsült. Az adatokkal és a becsléssel kapcsolatos eljárásokat a Nemzeti Programban meg kell magyarázni.

(13) A hajó, azaz a hajótest, a motor, valamennyi fedélzeti berendezés és az eszközök értéke. A (FISH/2005/03 tanulmány „IREPA Onlus Co-ordinator, 2006. A tőkeérték, a beruházások és a tőkebefektetési költségek értékelése a halászati ágazatban, a tanulmány száma FISH/2005/03, 203. o.” tőkeértékelési jelentésében ajánlott PIM [folyamatos leltározási] módszer) szerint becsült. Az adatokkal és a becsléssel kapcsolatos eljárásokat a Nemzeti Programban meg kell magyarázni.

(14) Adott esetben. A becslési módszert a Nemzeti Programban meg kell magyarázni.

(15) Az adott évben a meglévő hajó/eszközök fejlesztése.

(16) %-os tartozás a teljes tőkeértékkel összefüggésben (a fenti meghatározás szerint).

(17) A fedélzeti munkahelyek száma, amely a hajó számára dolgozó és az általa fizetett személyek átlagos létszámának felel meg. Ebbe beletartozik az ideiglenes legénység és a cserélődő legénység is. (lásd a FISH/2005/14 tanulmány jelentését, „LEI WAGENINGENUR Co-ordinator, 2006. A teljes munkaidejű egyenértékest [FTE] is tartalmazó munkaerő számítása a halászati ágazatban, FISH/2005/14 számú tanulmány, 142. o.”).

(18) Teljes munkaidős egyenérték (FTE) a hajó legénységének FTE munkaóráira (a pihenőidőt nem számítva) vonatkozó nemzeti hivatkozási szint és a szárazföldi munkaórák alapján. Amennyiben a legénység egy tagjára eső éves munkaórák száma meghaladja a referenciaszintet, az FTE értéke egy főre vonatkozóan 1. Ellenkező esetben az FTE a ledolgozott munkaórák és a referenciaszint közötti aránynak felel meg. (A módszernek összhangban kell lennie a FISH/2005/14 tanulmánnyal, „LEI WAGENINGENUR Co-ordinator, 2006. A teljes munkaidős egyenértékben [FTE] kifejezett személyi állományt is tartalmazó munkaerő számítása a halászati ágazatban, FISH/2005/14 számú tanulmány, 142. o.” és az azt módosító SGECA 07-01 jelentéssel (2007. január 15–19., Salerno, 21. o. + mellékletek), és a nemzeti programokban azt meg kell magyarázni.).

(19) A 18. lábjegyzetben hivatkozott módszer használatával a 2 000 óra/FTE küszöbértéken alapuló teljes munkaidejű egyenérték (FTE).

(20) A flotta-nyilvántartásban meghatározottak szerinti, január 1-jei helyzet. A közös tulajdont – amely egynél több személyt érint – egy egységként kell figyelembe venni.

(21) Az árak EUR/kilogrammban meghatározott élőtömegre vonatkoznak.

VII. függelék

A biológiai változók listája a fajok mintavételezési előírásával

Y = évente; T = háromévente

Faj (magyar)	Faj (latin)	Terület/állomány	Fajcsoport (1)	Kor db/1 000 t	Tömeg	Nem	Ivarérettség	Termékenység
ICES I, II terület
Angolna	Anguilla anguilla	I, II	G1	(2)	T	T	T
Norvég menyhal	Brosme brosme	I, II	G2	250	T	T	T
Óriáscápa	Cetorhinus maximus	I,II	G1
Hering	Clupea harengus	I, II,V	G1	25	Y	Y	Y
Hegyes rája	Dipturus oxyrinchus	II	G1
Bársonyoshasú lámpáscápa	Etmopterus spinax	II	G1
Közönséges tőkehal	Gadus morhua	I, II	G1	125	Y	Y	Y
Fűrészfarkú cápa	Galeus melastomus	II	G1
Kapelán	Mallotus villosus	I, II	G2
Foltos tőkehal	Melanogrammus aeglefinus	I, II	G1	125	Y	Y	Y
Kék puhatőkehal	Micromesistius poutassou	I-IX, XII, XIV	G1	25	Y	Y	Y
Norvég garnéla	Pandalus borealis	I, II	G1		Y	Y	Y
Fekete tőkehal	Pollachius virens	I, II	G1	125	Y	Y	Y
Kurtafarkú rája	Raja brachyura	I, II	G1
Tüskés rája	Raja clavata	I, II	G1
Kakukkrája	Raja naevus	I,II	G1
Csillagrája	Raja radiata	I,II	G1
Grönlandi laposhal	Reinhardtius hippoglossoides	I, II	G1	50	Y	Y	Y
Lazac	Salmo salar	I, II	G1	250	T	T	T
Makréla	Scomber scombrus	II, IIIa, IV, V, VI, VII, VIII, IX	G1	25	Y	Y	Y
Vörös álsügér	Sebastes marinus.	I, II	G1	125	Y	Y	Y
Mélyvízi vörös álsügér	Sebastes mentella.	I, II	G1	125	Y	Y	Y
Angyalcápa	Squatina squatina	Minden terület
Fattyúmakréla	Trachurus trachurus	IIa, IVa, Vb, VIa, VIIa-c, e-k, VIIIabde	G2	25	T	T	T
Skagerrak és Kattegat – ICES IIIa terület
Homoki angolna	Ammodytidae	IIIa	G2	50
Angolna	Anguilla anguilla	IIIa	G1	(2)	T	T	T
Óriáscápa	Cetorhinus maximus	IIIa	G1
Hering	Clupea harengus	IV, VIId, IIIa/22-24, IIIa	G1	25	Y	Y	Y
Gránátoshal	Coryphaenoides rupestris	IIIa	G2	100	T	T	T
Szürke morgóhal	Eutrigla gurnardus	IIIa	G2	250	T	T	T
Közönséges tőkehal	Gadus morhua	IV, VIId, IIIaN	G1	250	Y	Y	Y
Közönséges tőkehal	Gadus morhua	IIIaS	G1	125	Y	Y	Y
Vörös lepényhal	Glyptocephalus cynoglossus	IIIa	G2	250	T	T	T
Közönséges lepényhal	Limanda limanda	IIIa	G2	125
Foltos tőkehal	Melanogrammus aeglefinus	IV, IIIa	G1	125	Y	Y	Y
Vékonybajszú tőkehal	Merlangius merlangus	IIIa	G2	125	T	T	T
Szürke tőkehal	Merluccius merluccius	IIIa, IV, VI, VII, VIIIab	G1	125	Y	Y	Y
Kék puhatőkehal	Micromesistius poutassou	I-IX, XII, XIV	G1	25	Y	Y	Y
Norvég homár	Nephrops norvegicus	Működési egység	G1		Y	Y	Y
Norvég garnéla	Pandalus borealis	IIIa, IVa kelet	G1		Y	Y	Y
Sima lepényhal	Pleuronectes platessa	IIIa	G1	250	Y	Y	Y
Fekete tőkehal	Pollachius virens	IV, IIIa, VI	G1	125	Y	Y	Y
Nagy rombuszhal	Psetta maxima	Minden terület	G2	250	T	T	T
Valódirája-félék	Rajidae (3)	IIIa	G1
Makréla	Scomber scombrus	II, IIIa, IV, V, VI, VII, VIII, IX	G1	25	Y	Y	Y
Sima rombuszhal	Scophthalmus rhombus	IIIa	G2	125	T	T	T
Kis macskacápa	Scyliorhinus canicula	IIIa	G1
Cápák	Cápaszerű Selachii-fajok (3)	IIIa	G1
Közönséges nyelvhal	Solea solea	IIIa, 22	G1	250	Y	Y	Y
Spratt	Sprattus sprattus	IIIa	G1	500	Y	Y	Y
Norvég tőkehal	Trisopterus esmarki	IV, IIIa	G2	25
Balti-tenger – (ICES 22–32 alkörzet)
Angolna	Anguilla anguilla	IIIb-d	G1	(2)	T	T	T
Hering	Clupea harengus	22-24/25-29, 32/30/31/ Rigai-öböl	G1	25	Y	Y	Y
Nagy maréna	Coregonus lavaretus	IIId	G2	250	T	T	T
Csuka	Esox lucius	IIId	G2	250	T	T	T
Közönséges tőkehal	Gadus morhua	22-24/25-32	G1	125	Y	Y	Y
Közönséges lepényhal	Limanda limanda	22-32	G2	125	T	T	T
Sügér	Perca fluviatilis	IIId	G2	250	T	T	T
Érdes lepényhal	Platichtys flesus	22-32	G2	250	T	T	T
Sima lepényhal	Pleuronectes platessa	22-32	G2	250	T	T	T
Nagy rombuszhal	Psetta maxima	22-32	G2	250	T	T	T
Lazac	Salmo salar	22-31/32	G1	250	Y	Y	Y
Tengeri pisztráng	Salmo trutta	22-32	G2	250	T	T	T
Süllő	Sander lucioperca	IIId	G2	250	T	T	T
Sima rombuszhal	Scophthalmus rhombus	22-32	G2	125	T	T	T
Közönséges nyelvhal	Solea solea	22	G1	125	Y	Y	Y
Spratt	Sprattus sprattus	22-32	G1	50	Y	Y	Y
Északi-tenger és Keleti-csatorna – ICES IV, VIId terület
Homoki angolna	Ammodytidae	IV	G2	25
Farkashal	Anarhichas spp.	IV	G2	250
Angolna	Anguilla anguilla	IV, VIId	G1	(2)	T	T	T
Ezüstlazac	Argentina spp.	IV	G2	50
Vörös morgóhal	Aspitrigla cuculus	IV	G2	250	T	T	T
Norvég menyhal	Brosme brosme	IV, IIIa	G2	250	T	T	T
Érdes tüskéscápa	Centrophorus squamosus	IV	G1
Fekete tüskéscápa	Centroscyllium fabricii	VIId	G1
Portugál cápa	Centroscymnus coelolepis	VII	G1
Hosszúorrú tüskéscápa	Centroscymnus crepidater	VIId	G1
Óriáscápa	Cetorhinus maximus	IV, VIId	G1
Hering	Clupea harengus	IV, VIId, IIIa	G1	25	Y	Y	Y
Homoki garnélarák	Crangon crangon	IV, VIId	G2		T	T	T
Búvárcápa	Dalatias licha	VIId	G1
Közönséges mérgesrája	Dasyatis pastinaca	VIId	G1
Madárcsőrű tüskéscápa	Deania calcea	VIIa	G1
Tengeri sügér	Dicentrarchus labrax	IV, VIId	G2	125	T	T	T
Bársonyoshasú lámpáscápa	Etmopterus spinax	IV, VIIa	G1
Szürke morgóhal	Eutrigla gurnardus	IV	G2	250	T	T	T
Közönséges tőkehal	Gadus morhua	IV, VIId, IIIa	G1	125	Y	Y	Y
Fűrészfarkú cápa	Galeus melastomus	VIIa	G1
Vörös lepényhal	Glyptocephalus cynoglossus	IV	G2	250	T	T	T
Rózsás álsügér	Helicolenus dactylopterus	IV	G2	250	T	T	T
Négypettyes rombuszhal	Lepidorhombus boscii	IV, VIId	G2	50	T	T	T
Szárnyas rombuszhal	Lepidorhombus whiffiagonis	IV, VIId	G2	50	T	T	T
Sápadt rája	Leucoraja circularis	VIId	G1
Közönséges lepényhal	Limanda limanda	IV, VIId	G2	125	T	T	T
Feketehasú ördöghal	Lophius budegassa	IV, VIId	G1	125	Y	Y	Y
Ördöghal	Lophius piscatorius	IIIa, IV, VI	G1	125	Y	Y	Y
Hagymaszemű gránátoshal	Macrourus berglax	IV, IIIa	G2	250	T	T	T
Foltos tőkehal	Melanogrammus aeglefinus	IV, IIIa	G1	125	Y	Y	Y
Vékonybajszú tőkehal	Merlangius merlangus	IV, VIId	G1	125	Y	Y	Y
Szürke tőkehal	Merluccius merluccius	IIIa, IV, VI, VII, VIIIab	G1	125	Y	Y	Y
Kék puhatőkehal	Micromesistius poutassou	I-IX, XII, XIV	G1	25	Y	Y	Y
Kisfejű lepényhal	Microstomus kitt	IV, VIId	G2	100	T	T	T
Kék menyhal	Molva dypterygia	IV, IIIa	G1	125	T	T	T
Északi menyhal	Molva molva	IV, IIIa	G2	125	T	T	T
Tengeri márna	Mullus barbatus	IV, VIId	G2	125	T	T	T
Csíkos tengeri márna	Mullus surmuletus	IV, VIId	G2	125	T	T	T
Sima cápák	Mustelus spp. (3)	VIIa	G1
Norvég homár	Nephrops norvegicus	Minden működési egység	G1		Y	Y	Y
Norvég garnéla	Pandalus borealis	IIIa, IVa kelet/IVa/IV	G1		T	T	T
Közönséges fésűkagyló	Pecten maximus	VIId	G2		T	T	T
Ezüstös tengeri compó	Phycis blennoides	IV	G2	50	T	T	T
Villás tőkehal	Phycis phycis	IV	G2	50	T	T	T
Érdes lepényhal	Platichthys flesus	IV	G2	125	T	T	T
Sima lepényhal	Pleuronectes platessa	IV	G1	50	Y	Y	Y
Sima lepényhal	Pleuronectes platessa	VIId	G1	125	Y	Y	Y
Fekete tőkehal	Pollachius virens	IV, IIIa, VI	G1	125	Y	Y	Y
Nagy rombuszhal	Psetta maxima	IV, VIId	G2	250	T	T	T
Kurtafarkú rája	Raja brachyura	IV	G1
Tüskés rája	Raja clavata	IV, VIId	G1		T	T	T
Pettyes rája	Raja montagui	IV, VIId	G1		T	T	T
Kakukkrája	Raja naevus	IV, VIId	G1		T	T	T
Csillagrája	Raja radiata	IV, VIId	G1		T	T	T
Egyéb valódirája-félék	Rajidae (3)	IV, VIId	G1
Grönlandi laposhal	Reinhardtius hippoglossoides	IV	G2	250	T	T	T
Lazac	Salmo salar	IV	G1	250	T	T	T
Makréla	Scomber scombrus	II, IIIa, IV, V, VI, VII, VIII, IX	G1	25	Y	Y	Y
Sima rombuszhal	Scophthalmus rhombus	IV, VIId	G2	125	T	T	T
Kis macskacápa	Scyliorhinus canicula	IV, VIIa	G1
Mélyvízi vörös álsügér	Sebastes mentella.	IV	G1	125	Y	Y	Y
Mélyvízi cápa	Cápaszerű Selachii-fajok (3)	IV	G1		T	T	T
Kis cápa	Cápaszerű Selachii-fajok (3)	IV, VIId	G1		T	T	T
Közönséges nyelvhal	Solea solea	IV	G1	250	Y	Y	Y
Közönséges nyelvhal	Solea solea	VIId	G1	250	Y	Y	Y
Spratt	Sprattus sprattus	IV/VIIde	G1	50	T	T	T
Tüskéscápa	Squalus acanthias	IV, VIId	G1		T	T	T
Angyalcápa	Squatina squatina	Minden terület	G1
Angyalcápa	Squatina squatina	VIIa	G1
Fattyúmakréla	Trachurus trachurus.	IIa, IVa, Vb, VIa, VIIa-c, e-k, VIIIabde/IIIa, IVbc, VIId	G2	25	T	T	T	T
Morgóhal	Trigla lucerna	IV	G2	250	T	T	T
Norvég tőkehal	Trisopterus esmarki	IV, IIIa	G2	25
Kakashal	Zeus faber	IV, VIId	G2	250	T	T	T
Az Atlanti-óceán északkeleti része és a Nyugati-csatorna – ICES V, VI, VII (kivéve VIId), VIII, IX, X, XII, XIV terület
Baird tarfejű hala	Alepocephalus bairdii	VI, XII	G2		T	T	T
Homoki angolna	Ammodytidae	VIa	G2	25
Angolna	Anguilla anguilla	Minden terület	G1	(2)	T	T	T
Abroncshalfélék	Aphanopus spp.	Minden terület	G1	50	Y	Y	Y
Ezüstlazac	Argentina spp.	Minden terület	G2	50	T	T	T
Sashal	Argyrosomus regius	Minden terület	G2	50	T	T	T
Vörös morgóhal	Aspitrigla cuculus	Minden terület	G2	250	T	T	T
Tízujjú nyálkásfejűhalak	Beryx spp.	Minden terület, kivéve X és IXa	G1	50	Y	Y	Y
Tízujjú nyálkásfejűhalak	Beryx spp.	IXa és X	G1	125	T	T	T
Nagy tarisznyarák	Cancer pagurus	Minden terület	G2		T	T	T
Nyelőcápa	Centrophorus granulosus	Minden terület	G1		T	T	T
Érdes tüskéscápa	Centrophorus squamosus	Minden terület	G1		T	T	T
Fekete tüskéscápa	Centroscyllium fabricii	V, VI, VII, XII	G1
Portugál cápa	Centroscymnus coelolepis	Minden terület	G1		T	T	T
Hosszúorrú tüskéscápa	Centroscymnus crepidater	V, VI, VII, IX, X, XII	G1
Óriáscápa	Cetorhinus maximus	Minden terület	G1
Hering	Clupea harengus	VIa/VIaN/ VIa S, VIIbc/VIIa/VIIj	G1	25	Y	Y	Y
Tengeri angolna	Conger conger	Minden terület, kivéve X	G2	25	T	T	T
Tengeri angolna	Conger conger	X	G2	125	T	T	T
Gránátoshal	Coryphaenoides rupestris	Minden terület	G1	100	Y	Y	Y
Búvárcápa	Dalatias licha	Minden terület	G1
Közönséges mérgesrája	Dasyatis pastinaca	VII, VIII	G1
Madárcsőrű tüskéscápa	Deania calcea	V, VI, VII, IX, X, XII	G1
Tengeri sügér	Dicentrarchus labrax	Minden terület, kivéve IX	G2	125	T	T	T
Tengeri sügér	Dicentrarchus labrax	IX	G2	125	T	T	T
Karcsú nyelvhal	Dicologoglosa cuneata	VIIIc, IX	G2	100
Közönséges rája	Dipturus batis	V, VI, VII, VIII	G1
Hegyes rája	Dipturus oxyrinchus	V, VI, VII, VIII	G1
Szardella	Engraulis encrasicolus	IXa (csak Cádiz)	G1	125	T	T	T	T
Szardella	Engraulis encrasicolus	VIII	G1	125	Y	Y	Y	Y
Bársonyoshasú lámpáscápa	Etmopterus spinax	VI, VII, VIII	G1
Szürke morgóhal	Eutrigla gurnardus	VIId,e	G2	250	T	T	T
Közönséges tőkehal	Gadus morhua	Va/Vb/VIa/VIb/VIIa/VIIe-k	G1	125	Y	Y	Y
Fűrészfarkú cápa	Galeus melastomus	VI, VII, VIII, IX, X	G1
Vörös lepényhal	Glyptocephalus cynoglossus	VI, VII	G2	50
Rózsás álsügér	Helicolenus dactylopterus	Minden terület	G2	100
Homár	Homarus gammarus	Minden terület	G2		T	T	T
Atlanti tükörhal	Hoplostethus atlanticus	Minden terület	G1	50	Y	Y	Y
Lándzsafogú cápa	Isurus oxyrinchus	Minden terület	G1
Heringcápa	Lamna nasus	Minden terület	G1
Villásfarkú abroncshal	Lepidopus caudatus	IXa	G2		T	T	T
Négypettyes rombuszhal	Lepidorhombus boscii	VIIIc, IXa	G1	250	Y	Y	Y
Szárnyas rombuszhal	Lepidorhombus whiffiagonis	VI/VII, VIIIabd/VIIIc, IXa	G1	125	Y	Y	Y
Sápadt rája	Leucoraja circularis	VI, VII, VIII	G1
Érdes rája	Leucoraja fullonica	V, VI, VII, VIII	G1
Közönséges lepényhal	Limanda limanda	VIIe/VIIa,f-h	G2	125	T	T	T
Közönséges kalmár	Loligo vulgaris	Minden terület, kivéve VIIIc, IXa	G2
Közönséges kalmár	Loligo vulgaris	VIIIc, IXa	G2		T	T	T
Feketehasú ördöghal	Lophius budegassa	IV, VI/VIIb-k, VIIIabd	G1	125	Y	Y	Y
Feketehasú ördöghal	Lophius budegassa	VIIIc, IXa	G1	125	Y	Y	Y
Ördöghal	Lophius piscatorious	IV, VI/VIIb-k, VIIIabd	G1	125	Y	Y	Y
Ördöghal	Lophius piscatorious	VIIIc, IXa	G1	125	Y	Y	Y
Kapelán	Mallotus villosus	XIV	G2	50
Foltos tőkehal	Melanogrammus aeglefinus	Va/Vb	G1	125	Y	Y	Y
Foltos tőkehal	Melanogrammus aeglefinus	VIa/VIb/VIIa/VIIb-k	G1	125	Y	Y	Y
Vékonybajszú tőkehal	Merlangius merlangus	VIII/IX, X	G2	25	T	T	T
Vékonybajszú tőkehal	Merlangius merlangus	Vb/VIa/VIb/VIIa/VIIe-k	G1	250	Y	Y	Y
Szürke tőkehal	Merluccius merluccius	IIIa, IV, VI, VII, VIIIab/VIIIc, IXa	G1	125	Y	Y	Y
Karcsú nyelvhal	Microchirus variegatus	Minden terület	G2	50
Kék puhatőkehal	Micromesistius poutassou	I-IX, XII, XIV	G1	25	Y	Y	Y
Kisfejű lepényhal	Microstomus kitt	Minden terület	G2	100	T	T	T
Kék menyhal	Molva dypterygia	Minden terület, kivéve X	G1	125	T	T	T
Kék menyhal	Molva dypterygia	X	G1	125	T	T	T
Északi menyhal	Molva molva	Minden terület	G2	125	T	T	T
Csíkos tengeri márna	Mullus surmuletus	Minden terület	G2	125	T	T	T
Csillagos cápa	Mustelus asterias	VI, VII, VIII, IX	G1
Sima cápa	Mustelus mustelus	VI, VII, VIII, IX	G1
Feketepettyes sima cápa	Mustelus punctulatus	VI, VII, VIII, IX	G1
Sasrája	Myliobatis aquila	Minden terület	G1
Norvég homár	Nephrops norvegicus	VI működési egység	G1		Y	Y	Y
Norvég homár	Nephrops norvegicus	VII működési egység	G1		Y	Y	Y
Norvég homár	Nephrops norvegicus	VIII, IX működési egység	G1		Y	Y	Y
Közönséges polip	Octopus vulgaris	Minden terület, kivéve VIIIc, IXa	G2		T	T	T
Közönséges polip	Octopus vulgaris	VIIIc, IXa	G2
Nagyszemű vörösdurbincs	Pagellus bogaraveo	IXa, X	G1	250	T	T	T
Ostoros garnélák	Pandalus spp.	Minden terület	G2
Mélyvízi garnélarák	Parapenaeus longirostris	IXa	G2		T	T	T
Ezüstös tengeri compó	Phycis blennoides	Minden terület	G2	50	T	T	T
Villás tőkehal	Phycis phycis	Minden terület	G2	50	T	T	T
Sima lepényhal	Pleuronectes platessa	VIIa/VIIe/VIIfg	G1	100	Y	Y	Y
Sima lepényhal	Pleuronectes platessa	VIIbc/VIIh-k/VIII, IX, X	G1	25	Y	Y	Y
Sávos tőkehal	Pollachius pollachius	Minden terület kivéve IX, X	G2	25	T	T	T
Sávos tőkehal	Pollachius pollachius	IX, X	G2	500	T	T	T
Fekete tőkehal	Pollachius virens	Va/Vb/IV, IIIa, VI	G1	125	Y	Y	Y
Fekete tőkehal	Pollachius virens	VII, VIII	G2	125	T	T	T
Roncssügér	Polyprion americanus	X	G2	125
Kékcápa	Prionace glauca	Minden terület	G1
Nagy rombuszhal	Psetta maxima	Minden terület	G2	250	T	T	T
Kékpettyes rája	Pteroplatytrygon violacea	Minden terület	G1
Fehérrája	Raja alba	IX	G1
Kurtafarkú rája	Raja brachyura	VII, IX	G1
Tüskés rája	Raja clavata	Minden terület	G1		T	T	T
Csíkos rája	Raja microocellata	VII, IX	G1
Barna rája	Raja miraletus	IX	G1
Pettyes rája	Raja montagui	Minden terület	G1		T	T	T
Kakukkrája	Raja naevus	Minden terület	G1		T	T	T
Csillagrája	Raja radiata	V	G1
Egyéb valódirája-félék	Rajidae (3)	Minden terület	G1
Grönlandi laposhal	Reinhardtius hippoglossoides	V, XIV/VI	G1	250	Y	Y	Y
Lazac	Salmo salar	Minden terület	G1	250
Szardínia	Sardina pilchardus	VIIIabd/VIIIc, IXa	G1	50	Y	Y	Y	T
Spanyol makréla	Scomber japonicus	VIII, IX	G2	25	T	T	T
Makréla	Scomber scombrus	II, IIIa, IV, V, VI, VII, VIII, IX	G1	25	Y	Y	Y	T
Sima rombuszhal	Scophthalmus rhombus	Minden terület	G2	125	T	T	T
Vörös álsügér	Sebastes marinus	ICES V, VI, XII, XIV alterület és NAFO SA 2 + (1F + 3K körzet)	G1	250	Y	Y	Y
Mélyvízi vörös álsügér	Sebastes mentella	ICES V, VI, XII, XIV alterület és NAFO SA 2 + (1F + 3K körzet)	G1	250	Y	Y	Y
Tintahal	Sepia officinalis	Minden terület	G2		T	T	T
Közönséges nyelvhal	Solea solea	VIIa/VIIfg	G1	250	Y	Y	Y
Közönséges nyelvhal	Solea solea	VIIbc/VIIhjk/IXa/VIIIc	G1	250	Y	Y	Y
Közönséges nyelvhal	Solea solea	VIIe	G1	250	Y	Y	Y
Közönséges nyelvhal	Solea solea	VIIIab	G1	250	Y	Y	Y
Tengeri durbincsfélék	Sparidae	Minden terület	G2	50
Tüskéscápa	Squalus acanthias	Minden terület	G1		T	T	T
Angyalcápa	Squatina squatina	Minden terület	G1
Márványozott elektromos rája	Torpedo marmorata	VIII	G1
Földközi-tengeri fattyúmakréla	Trachurus mediterraneus	VIII, IX	G2	25	T	T	T
Tarka fattyúmakréla	Trachurus picturatus	X	G2	25	T	T	T
Fattyúmakréla	Trachurus trachurus	IIa, IVa, Vb, VIa, VIIa-c, e-k, VIIIabde/X	G2	25	T	T	T	T
Fattyúmakréla	Trachurus trachurus	VIIIc, IXa	G2	25	T	T	T	T
Francia tőkehal	Trisopterus spp.	Minden terület	G2	25
Kakashal	Zeus faber	Minden terület	G2	250	T	T	T
Földközi-tenger és Fekete-tenger
Nagyszemű rókacápa	Alopias superciliosus	Minden terület	G1
Rókacápa	Alopias vulpinus	Minden terület	G1
Angolna	Anguilla anguilla	Minden terület	G1	(2)	T	T	T
Óriásgarnéla	Aristeomorpha foliacea	Minden terület	G1		Y	Y	Y
Vörös ostorgarnéla	Aristeus antennatus	Minden terület	G1		Y	Y	Y
Nagy szemű durbincs	Boops boops	1.3, 2.1, 2.2, 3.1, 3.2	G2		T	T	T
Zátonycápa	Carcharhinus plumbeus	Minden terület	G1
Homoki cápa	Carcharias taurus	Minden terület	G1
Nyelőcápa	Centrophorus granulosus	Minden terület	G1
Óriáscápa	Cetorhinus maximus	Minden terület	G1
Aranymakrahal	Coryphaena equiselis	Minden terület	G2
Aranymakrahal	Coryphaena hippurus	Minden terület	G2	500 (4)	T	T	T
Búvárcápa	Dalatias licha	Minden terület	G1
Tengeri sügér	Dicentrarchus labrax	Minden terület	G2	100	T	T	T
Sima rája	Dipturus batis	Minden terület	G1
Hegyes rája	Dipturus oxyrinchus	Minden terület	G1
Északi pézsmapolip	Eledone cirrosa	1.1, 1.3, 2.1, 2.2, 3.1	G2		T	T	T
Pézsmapolip	Eledone moschata	1.3, 2.1, 2.2, 3.1	G2		T	T	T
Szardella	Engraulis encrasicolus	Minden terület	G1	50	Y	Y	Y
Szardella	Engraulis encrasicolus	Fekete-tenger	G1		T	T	T
Bársonyoshasú lámpáscápa	Etmopterus spinax	Minden terület	G1
Szürke morgóhal	Eutrigla gurnardus	2.2, 3.1	G2	250	T	T	T
Közönséges kutyacápa	Galeorhinus galeus	Minden terület	G1
Fűrészfarkú cápa	Galeus melastomus	Minden terület	G1
Tüskés pillangórája	Gymnura altavela	Minden terület	G1
Hegyesorrú hétkopoltyús tehéncápa	Heptranchias perlo	Minden terület	G1
Szürke cápa	Hexanchus griseus	Minden terület	G1
Tintahal	Illex spp., Todarodes spp.	Minden terület	G2		T	T	T
Vitorláshalfélék	Istiophoridae	Minden terület	G1		T	T	T
Lándzsafogú cápa	Isurus oxyrinchus	Minden terület	G1
Heringcápa	Lamna nasus	Minden terület	G1
Sápadt rája	Leucoraja circularis	Minden terület	G1
Máltai rája	Leucoraja melitensis	Minden terület	G1
Közönséges kalmár	Loligo vulgaris	Minden terület	G2		T	T	T
Feketehasú ördöghal	Lophius budegassa	1.1, 1.2, 1.3, 2.2, 3.1	G2	250	T	T	T
Ördöghal	Lophius piscatorius	1.1, 1.2, 1.3, 2.2, 3.1	G2	250	T	T	T
Szürke tőkehal	Merluccius merluccius	Minden terület	G1	125	Y	Y	Y
Kék puhatőkehal	Micromesistius poutassou	1.1, 3.1	G2	250	T	T	T
Tengeripérfélék	Mugilidae	1.3, 2.1, 2.2, 3.1	G2
Tengeri márna	Mullus barbatus	Minden terület	G1	125	Y	Y	Y
Csíkos tengeri márna	Mullus surmuletus	Minden terület	G1	125	Y	Y	Y
Csillagos cápa	Mustelus asterias	Minden terület	G1
Csillagos cápa	Mustelus mustelus	Minden terület	G1
Feketepettyes sima cápa	Mustelus punctulatus	Minden terület	G1
Sasrája	Myliobatis aquila	Minden terület	G1
Norvég homár	Nephrops norvegicus	Minden terület	G1		Y	Y	Y
Közönséges polip	Octopus vulgaris	Minden terület	G2		T	T	T
Kisfogú homoki tigriscápa	Odontaspis ferox	Minden terület	G1
Disznócápa	Oxynotus centrina	Minden terület	G1
Vörös durbincs	Pagellus erythrinus	Minden terület	G2	125	T	T	T
Mélyvízi garnélarák	Parapenaeus longirostris	Minden terület	G1		Y	Y	Y
Éti ostorgarnéla	Penaeus kerathurus	3.1	G2		T	T	T
Kékcápa	Prionace glauca	Minden terület	G1
Nagy fűrészesrája	Pristis pectinata	Minden terület	G1
Közönséges fűrészhal	Pristis pristis	Minden terület	G1
Nagy rombuszhal	Psetta maxima	Fekete-tenger	G1		T	T	T
Kékpettyes rája	Pteroplatytrygon violacea	Minden terület	G1
Csillagrája	Raja asterias	Minden terület	G1
Tüskés rája	Raja clavata	1.3, 2.1, 2.2, 3.1	G1		T	T	T
Barna rája	Raja miraletus	1.3, 2.1, 2.2, 3.1	G1		T	T	T
Cifra rája	Raja undulata	Minden terület	G1
Feketeállú hegedűrája	Rhinobatos cemiculus	Minden terület	G1
Közönséges hegedűrája	Rhinobatos rhinobatos	Minden terület	G1
Fehér rája	Rostroraja alba	Minden terület	G1
Atlanti bonitó	Sarda sarda	Minden terület	G2	50 (4)	T	T	T
Szardínia	Sardina pilchardus	Minden terület	G1	50	Y	Y	Y
Makréla	Scomber spp.	Minden terület	G2	50	T	T	T
Kis macskacápa	Scyliorhinus canicula	Minden terület	G1
Nursehound	Scyliorhinus stellaris	Minden terület	G1
Tintahal	Sepia officinalis	Minden terület	G2		T	T	T
Cápák	Cápaszerű Selachii-fajok (3)	Minden terület	G1		T	T	T
Közönséges nyelvhal	Solea vulgaris	1.2, 2.1, 3.1	G1	250	Y	Y	Y
Aranydurbincs	Sparus aurata	1.2, 3.1	G2		T	T	T
Csipkés pörölycápa	Sphyrna lewini	Minden terület	G1
Nagy pörölycápa	Sphyrna mokarran	Minden terület	G1
Kisszemű pörölycápa	Sphyrna tudes	Minden terület	G1
Pörölycápa	Sphyrna zygaena	Minden terület	G1
Közönséges nyurgadurbincs	Spicara smaris	2.1, 3.1, 3.2	G2	100	T	T	T
Spratt	Sprattus sprattus	Fekete-tenger	G1		T	T	T
Közönséges tüskéscápa	Squalus acanthias	Fekete-tenger	G1		T	T	T
Tüskéscápa	Squalus acanthias	Minden terület	G1
Szürke tüskéscápa	Squalus blainvillei	Minden terület	G1
Tarajoshátú angyalcápa	Squatina aculeata	Minden terület	G1
Simahátú angyalcápa	Squatina oculata	Minden terület	G1
Angyalcápa	Squatina squatina	Minden terület	G1
Éti sáskarák	Squilla mantis	1.3, 2.1, 2.2	G2		T	T	T
Germon	Thunnus alalunga	Minden terület	G2	125 (4)	T	T	T
Kékúszójú tonhal	Thunnus thynnus	Minden terület	G1	125 (4)	T	T	T
Márványozott elektromos rája	Torpedo marmorata	Minden terület	G1
Földközi-tengeri fattyúmakréla	Trachurus mediterraneus	Minden terület	G2	100	T	T	T
Földközi-tengeri fattyúmakréla	Trachurus mediterraneus	Fekete-tenger	G1		T	T	T
Fattyúmakréla	Trachurus trachurus	Minden terület	G2	100	T	T	T
Fattyúmakréla	Trachurus trachurus	Fekete-tenger	G1		T	T	T
Morgóhal	Trigla lucerna	1.3, 2.2, 3.1	G2		T	T	T
Vénusz-kagyló	Veneridae	2.1, 2.2	G2		T	T	T
Kardhal	Xiphias gladius	Minden terület	G1	125 (4)	T	T	T
NAFO-területek
Közönséges tőkehal	Gadus morhua	2J 3KL	G1	125	Y	Y	Y
Közönséges tőkehal	Gadus morhua	3M	G1	125	Y	Y	Y
Közönséges tőkehal	Gadus morhua	3NO	G1	125	Y	Y	Y
Közönséges tőkehal	Gadus morhua	3Ps	G2	125	T	T	T
Közönséges tőkehal	Gadus morhua	SA 1	G1	125	Y	Y	Y
Vörös lepényhal	Glyptocephalus cynoglossus	3NO	G2		T	T	T
Érdes laposhal	Hippoglossoides platessoides	3LNO	G1	100	Y	Y	Y
Érdes laposhal	Hippoglossoides platessoides	3M	G1	100	T	T	T
Sárgafarkú lepényhal	Limanda ferruginea	3LNO	G2		T	T	T
Gránátoshalak	Macrouridae	SA 2 + 3	G2	250	T	T	T
Ostoros garnéla	Pandalus spp.	3L	G1		Y	Y	Y
Ostoros garnéla	Pandalus spp.	3M	G1		Y	Y	Y
Valódirája-félék	Raja spp.	SA 3	G1		T	T	T
Grönlandi laposhal	Reinhardtius hippoglossoides	3KLMNO	G1	200	Y	Y	Y
Grönlandi laposhal	Reinhardtius hippoglossoides	SA 1	G1	200	Y	Y	Y
Lazac	Salmo salar	ICES XIV alterület és 1. NAFO alterület	G1	500	Y	Y	Y
Mélyvízi vörös álsügér	Sebastes mentella.	SA 1	G1	250	Y	Y	Y
Vörös álsügérek	Sebastes spp.	3LN	G1
Vörös álsügérek	Sebastes spp.	3M	G1	50
Vörös álsügérek	Sebastes spp.	3O	G1
Nagy távolságra vándorló fajok, Atlanti-óceán, Indiai-óceán, Csendes-óceán, Földközi-tenger és Fekete-tenger
Harántsávos tonmakréla	Auxis rochei		G2		T	T	T
Selymes cápa	Carcharhinus falciformis	Minden terület	G1
Atlanti kis tonhal	Euthynnus alleteratus		G2		T	T	T
Vitorláshalfélék	Istiophoridae		G1		T	T	T
Lándzsafogú cápa	Isurus oxyrinchus		G1		T	T	T
Bonitó	Katsuwonus pelamis		G1		T	T	T
Heringcápa	Lamna nasus		G1		T	T	T
Kékcápa	Prionace glauca		G1		T	T	T
Atlanti bonitó	Sarda sarda		G1		T	T	T
Cápák	Cápaszerű Selachii-fajok (3)		G1		T	T	T
Egyéb cápák	Squaliformes (3)		G1		T	T	T
Germon	Thunnus alalunga		G1		T	T	T
Sárgaúszójú tonhal	Thunnus albacares		G1		T	T	T
Nagyszemű tonhal	Thunnus obesus		G1		T	T	T
Kékúszójú tonhal	Thunnus thynnus		G1		T	T	T
Kardhal	Xiphias gladius		G1		T	T	T
CECAF FAO 34
Fekete abroncshal	Aphanopus carbo	Madeira	G1		T	T	T
Szardella	Engraulis encrasicolus	Marokkó	G1		T	T	T
Déli rózsaszín garnéla	Farfantepenaeus notialis	Minden terület	G1		T	T	T
Villásfarkú abroncshal	Lepidopus caudatus	Mauritánia	G2
Közönséges kalmár	Loligo vulgaris	Minden terület	G2		T	T	T
Szürke tőkehal	Merluccius spp.	Minden terület	G1		T	T	T
Közönséges polip	Octopus vulgaris	Minden terület	G1		T	T	T
Piros ostorgarnéla	Parapenaeus longirostris	Minden terület	G1		T	T	T
Nagy fűrészesrája	Pristis pectinata	Minden terület	G1
Közönséges fűrészhal	Pristis pristis	Minden terület	G1
Kékpettyes tüskésrája	Pteroplatytrygon violacea	Minden terület	G1
Egyéb valódirája-félék	Rajidae (3)	Minden terület	G1
Feketeállú hegedűrája	Rhinobatos cemiculus	Minden terület	G1
Közönséges hegedűrája	Rhinobatos rhinobatos	Minden terület	G1
Szardínia	Sardina pilchardus	Minden terület	G1		T	T	T
Alasa	Sardinella aurita	Minden terület	G1		T	T	T
Tömzsi alasa	Sardinella maderensis	Minden terület	G1		T	T	T
Földközi-tengeri makrahal	Scomber japonicus	Madeira	G1
Földközi-tengeri makrahal	Scomber japonicus	Minden terület kivéve Madeira	G1		T	T	T
Tintahal	Sepia hierredda	Minden terület	G1		T	T	T
Tintahal	Sepia officinalis	Minden terület	G1		T	T	T
Cápák	Cápaszerű Selachii-fajok (3)	Minden terület	G1
Tarajoshátú angyalcápa	Squatina aculeata	Minden terület	G1
Simahátú angyalcápa	Squatina oculata	Minden terület	G1
Angyalcápa	Squatina squatina	Minden terület	G1
Fattyúmakrélák	Trachurus spp.	Minden terület	G1		T	T	T
WECAF
Vörös csattogóhal	Lutjanus purpureus	Francia guyanai kizárólagos gazdasági övezet	G2		T	T	T
Ostoros garnélák	Penaeus subtilis	Francia guyanai kizárólagos gazdasági övezet	G1		Y	Y	Y
Egyéb valódirája-félék	Rajidae (3)	Minden terület	G1
Cápák	Cápaszerű Selachii-fajok (3)	Minden terület	G1

(1) Lásd a III. fejezet B/B1/3. szakasza (1) bekezdésének f) pontját.

(2) Az angolna (Anguilla anguilla) korelemzését legalább 5 egyed/cm hossztartományban kell meghatározni. A bronzangolna és az ezüstangolna tekintetében az 1100/2007/EK rendeletben meghatározott gazdasági egységenként legalább 100-100 egyedet kell elemezni.

(3) A kirakodási, felmérési vagy a fogási adatok alapján fajonként kell meghatározni.

(4) A kor tekintetében a becslés háromévente történik (az első év 2009-ben indul), és a tömegre, az ivarérettségre és a nemre vonatkozó becslésekkel együtt kell elvégezni.

VIII. függelék

A keresztváltozók listája mintavételezési előírással

Tétel	Változó	Előírás	Egység	Eszközök (a mátrixban 2. szint)	Bontási szint (1)	Referencia-időszak
Űrtartalom
	A hajók száma				C3	Évente
	BT, kW, a hajó kora (2)				C3	Évente
Erőkifejtés
	A hajók száma				B1	Havonta
	A tengeren töltött napok	Lásd az I. fejezetben foglalt fogalommeghatározást	Nap	Minden eszköz	B1 és C3	Havonta
	A halászati órák száma (3)		Óra	Kotróhálók és vonóhálók	A1 (4)	Havonta
	A halászati napok száma	Lásd az I. fejezetben foglalt fogalommeghatározást	Nap	Minden eszköz	Minden cella (4)	Havonta
	kW * a halászati napok száma			Kotróhálók és vonóhálók	Minden cella (4)	Havonta
	BT * a halászati napok száma			Kotróhálók és vonóhálók	Minden cella (4)	Havonta
	Az utak száma (3)		Darabszám	Minden eszköz	Minden cella (4)	Havonta
	Az eszközök száma (3)		Darabszám	Többféle eszköz (4. szint)	A1 (4)	Havonta
	A halászati műveletek száma (3)		Darabszám	Erszényes kerítőháló	A1 (4)	Havonta
	A hálók száma, hosszúság (3)		Darabszám/méter	Hálók	A1 (4)	Havonta
	A horgok száma, a horogsorok száma (3)		Darabszám	Horgok és horogsorok	A1 (4)	Havonta
	A rákcsapdák, csapdák száma (3)		Darabszám	Csapdák	A1 (4)	Havonta
	Merülési idő (3)		Óra	Minden passzív eszköz	A1 (4)	Havonta
Kirakodás
	A fogás értéke összesen és kereskedelmi fajonként (5)		EUR		B1 és C1	Havonta
	A fogás élőtömege összesen és fajonként		Tonna		A1 (4)	Havonta
	Árak kereskedelmi fajonként (6)		EUR/kg		B2 és C2	Havonta, évente
	Átváltási arány fajonként					Évenként frissítés

(1) A bontási szintek az V. függelékre vonatkoznak (megjegyzés: a tevékenységcsoportra vagy halászati tevékenységre való hivatkozás a IV. függelék 6. szintje (1–5)).

(2) A 26/2004/EK rendeletben meghatározottak szerint.

(3) A regionális koordinációs értekezletek módosításokra tehetnek javaslatokat.

(4) Bizonyos változók esetében az A bontási szint elegendő, mivel

… and

(példa: halászati órák), egyéb esetekben,

… and

(például azok a halászati napok, amikor ugyanazon a halászati napon két vagy több tevékenységcsoportot is végrehajthatnak, és amelyek többször is számításba vehetők).

(5) Amennyiben az egy útra vonatkozó fogás nem osztható fel közvetlenül tevékenységcsoportokra, akkor a felosztást a HTMGB által elfogadott szabályok alapján kell elvégezni.

(6) A fogás értékének ugyanazon a szinten történő azonnali kiszámítása érdekében az áradatokat lehetőség szerint az A1. szinten kell gyűjteni (lásd az V. függeléket).

IX. függelék

A tengerkutatási felmérések listája

A felmérés megnevezése	Rövidítés	Terület	Időszak	Főbb célfajok stb.	Felmérési erőkifejtés
A felmérés megnevezése	Rövidítés	Terület	Időszak	Főbb célfajok stb.	Napok (maximum)
Balti-tenger (ICES IIIb–d terület)
Nemzetközi balti-tengeri vonóháló felmérés	BITS Q1 BITS Q4	IIIaS, IIIb–d	1. és 4. negyedév	Tőkehal és egyéb tengerfenéken élő fajok	160
Nemzetközi balti-tengeri akusztikai felmérés (őszi)	BIAS	IIIa, IIIb–d	Szept.–okt.	Hering és spratt	115
Rigai-öböli akusztikai hering felmérés	GRAHS	IIId	3. negyedév	Hering	10
Spratt akusztikai felmérés	SPRAS	IIId	Május	Spratt és hering	60
Rügeni heringlárva felmérés	RHLS	IIId	Március–június	Hering	50
Északi-tenger (ICES IIIa, IV és VIId terület) és a Jeges-tenger keleti része (ICES I és II terület)
Nemzetközi fenékvonóháló felmérés	IBTS Q1 IBTS Q3	IIIa, IV	1. és 3. negyedév	Foltos tőkehal, tőkehal, fekete tőkehal, hering, spratt, vékonybajszú tőkehal, közönséges makréla, norvég tőkehal	315
Északi-tengeri merevítőrudas vonóháló felmérés	BTS	IVb, IVc, VIId	3. negyedév	Sima lepényhal, közönséges nyelvhal	65
Tengerfenéken élő halivadék felmérés	DYFS	Északi-tenger partjai	3. és 4. negyedév	Sima lepényhal, közönséges nyelvhal, barna garnéla	145
Nyelvhal nettó felmérés	SNS	IVb, IVc	3. negyedév	Közönséges nyelvhal, sima lepényhal	20
Északi-tengeri homoki angolna felmérés	NSSS	IVa, IVb	4. negyedév	Homoki angolnák	15
Nemzetközi ökológiai felmérés az északi tengereken	ASH	IIa	Május	Hering, kék puha tőkehal	35
Vörös álsügér felmérés a Norvég-tengeren és a kapcsolódó vízterületeken	REDNOR	II	Augusztus–szeptember	Vörös álsügérek	35
Makrélaikra felmérés (háromévente)	NSMEGS	IV	Május–július	Makréla ikratermelés	15
Heringlárva felmérés	IHLS	IV, VIId	1. és 3. negyedév	Hering- és sprattlárva	45
Ézsaki-tengeri hering akusztikai felmérés	NHAS	IIIa, IV, VIa	Június, július	Hering, spratt	105
Norvég homár TV felmérés (FU 3&4)	NTV3&4	IIIA	2. vagy 3. negyedév	Norvég homár	15
Norvég homár TV felmérés (FU 6)	NTV6	IVb	Szeptember	Norvég homár	10
Norvég homár TV felmérés (FU 7)	NTV7	IVa	2. vagy 3. negyedév	Norvég homár	20
Norvég homár TV felmérés (FU 8)	NTV8	IVb	2. vagy 3. negyedév	Norvég homár	10
Norvég homár TV felmérés (FU 9)	NTV9	IVa	2. vagy 3. negyedév	Norvég homár	10
Az Atlanti-óceán északi része (ICES V–XIV terület és NAFO-területek)
Nemzetközi vörös álsügér vonóháló és akusztikai felmérés (kétévente)	REDTAS	Va, XII, XIV; NAFO SA 1-3	Június/Július	Vörös álsügérek	30
A Flemish Cap térségben a tengerfenéken élő halakra vonatkozó felmérés	FCGS	3M	Július	Tengerfenéken élő fajok	35
Grönlandi tengerfenéken élő halakra vonatkozó felmérés	GGS	XIV, NAFO SA1	Október/November	Tőkehal, vörös álsügér és egyéb tengerfenéken élő fajok	55
3LNO tengerfenéken élő halakra vonatkozó felmérés	PLATUXA	3LNO	2. és 3. negyedév	Tengerfenéken élő fajok	55
Nyugati IBTS 4. negyedév (beleértve a Porcupine felmérést)	IBTS Q4	VIa, VII, VIII, IXa	4. negyedév	Tengerfenéken élő fajok	215
Skócia nyugati IBTS	IBTS Q1	VIa, VIIa	Március	Tőkehalak, hering, makréla	25
ISBCBTS szeptember	ISBCBTS	VIIa f g	Szeptember	Közönséges nyelvhal, sima lepényhal	25
WCBTS	VIIe BTS	VIIe	Október	Közönséges nyelvhal, sima lepényhal, ördöghal, kisfejű lepényhal	10
Kék puha tőkehal felmérés		VI, VII	1. és 2. negyedév	Kék puhatőkehal	45
Nemzetközi makréla- és fattyúmakréla-ikra felmérés (háromévente)	MEGS	VIa, VII, VIII, IXa	Január–július	Makréla-, fattyúmakréla-ikratermelés	310
Szardínia, szardella, fattyúmakréla akusztikai felmérés		VIII, IX	Március–április–május	Szardínia, szardella, makréla, fattyúmakréla populációsűrűségi mutatók	95
Szardínia DEPM (háromévente)		VIIIc, IXa	2. és 4. negyedév	Szardínia SSB és CUFES használata	135
Heringek akusztikai felmérése ikrarakás alatt és előtt		VIa, VIIa–g	Július, szeptember, november, március, január	Hering, spratt	155
Szardella biomassza	BIOMAN	VIII	Május	Szardella SSB (DEP)	25
Norvég homár UWTV felmérés (part menti)	UWTV (FU 11-13)	VIa	2. vagy 3. negyedév	Norvég homár	20
Norvég homár UWTV Ír-tenger	UWTV (FU 15)	VIIa	Augusztus	Norvég homár	10
Norvég homár UWTV felmérés Aran Grounds	UWTV (FU 17)	VIIb	Június	Norvég homár	10
Norvég homár UWTV felmérés Kelta-tenger	UWTV (FU 20-22)	VIIg, h, j	Július	Norvég homár	10
Norvég homár TV felmérés A portugál partok mentén	UWTV (FU 28-29)	IXa	Június	Norvég homár	20
A Földközi-tenger vizei és a Fekete-tenger
Földközi-tengeri nemzetközi fenékvonóháló felmérés	MEDITS	37(1, 2, 3.1, 3.2)	2. és 3. negyedév	Tengerfenéken élő fajok	410
Pán-mediterrán nyílt tengeri felmérés	MEDIAS	37(1.1, 1.2, 2.1, 2.2, 3.1)	2., 3. és 4. negyedév	Kisméretű nyílt tengeri fajok	185
Fenékvonóháló felmérés		Fekete-tenger	2. és 4. negyedév	Nagy rombuszhal	40
Nyílt tengeri vonóháló felmérés		Fekete-tenger	2. és 4. negyedév	Spratt és vékonybajszú tőkehal	40

X. függelék

Az akvakultúra-ágazatra vonatkozó gazdasági változók listája

Változó-csoport

Változó

Előírás

Egység

Meghatározás

Vállalkozások szerkezeti statisztikája (SBS) 2700/98/EK rendelet

Iránymutatás

Bevételek

Forgalom

Fajonként

EUR

12 11 0

Támogatások (1)

EUR

Egyéb bevételek

EUR

Személyi költségek

Bérek és fizetések (2)

EUR

13 31 0

A fizetetlen munkaerő imputált értéke (3)

EUR

Energiaköltség

EUR

20 11 0

Nyersanyagköltségek

Az állatállomány költségei

EUR

SBS (13 11 0)

Takarmányköltségek

EUR

SBS (13 11 0)

Javítási és karbantartási költségek

Javítás és karbantartás

EUR

SBS (13 11 0)

Egyéb operatív költségek

Egyéb operatív költségek (4)

EUR

SBS (13 11 0)

Tőkebefektetési költségek (5)

Állóeszközök értékcsökkenése

EUR

ESA (6) 6.02–6.05.

Nettó pénzügyi költségek (7)

EUR

Nettó rendkívüli költségek

EUR

Tőkeérték (8)

Teljes eszközérték

EUR

43 30 0

ESA 7.09–7.24.

Beruházások

Nettó beruházások (9)

EUR

15 11 0

15 21 0

ESA 3.102–3.111.

Tartozások (10)

Tartozások

EUR

Nyersanyagmennyiség (11)

Állatállományok

Tonna

Haltakarmány

Tonna

Az értékesítés mennyisége (12)

Az értékesítés mennyisége

Fajonként

Tonna (13)

Foglalkoztatás

A foglalkoztatott személyek száma

Nemek szerint

Fő

16 11 0

FTE nemzeti (14)

Nemek szerint (15)

Fő

16 14 0

A vállalkozások száma

A foglalkoztatott személyek száma tekintetében a következő méretkategóriák szerint: (SBS 16.11.0):

≤ 5

6–10

> 10

Darabszám

11 11 0

(1) Tartalmazza a közvetlen kifizetéseket, mint például a forgalmazás beszüntetésének ellentételezését, az üzemanyagadó-visszatérítéseket vagy a hasonló egyösszegű ellentételezések kifizetéseit; nem tartalmazza a társadalmi juttatási kifizetéseket, valamint a közvetett támogatásokat, például az anyagfelhasználásra, mint például az üzemanyagra vonatkozó csökkentett adót vagy beruházási támogatásokat.

(2) Tartalmazza a társadalombiztosítási költségeket.

(3) A választott módszert a tagállamnak Nemzeti Programjában meg kell magyaráznia.

(4) A csomagolási költségek az egyéb operatív költségek részét képezik.

(5) A választott módszert a tagállamnak Nemzeti Programjában meg kell magyaráznia.

(6) Az ESA az 1995-ös Integrált Nemzeti Számlák Európai Rendszerére utal (2223/96/EK tanácsi rendelet, 1267/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet. Eurostat ESA 1995 kézikönyv).

(7) A tőke kamatköltségei; az ötéves nemzeti államkötvények kamata használható a pénzügyi költségek helyett.

(8) Az év végén.

(9) Az év közbeni eszközvásárlás és -értékesítés.

(10) A pénzügyi év végén.

(11) A nyersanyagok mennyiségére vonatkozó változónak összhangban kell lennie a nyersanyagköltségre vonatkozó változóval.

(12) A termelés mennyiségére vonatkozó változónak összhangban kell lennie az árbevétel értékére vonatkozó változóval.

(13) A darabszámról tonnára történő átváltási tényezőt a Nemzeti Programban kell meghatározni.

(14) Az FTE nemzeti a nemzeti küszöbértékből becsült teljes munkaidejű egyenértékes száma.

(15) Nem kötelező.

XI. függelék

Az akvakultúra-adatok gyűjtésére alkalmazandó ágazati felosztás

	Haltenyésztési technológiák (1)				Kagylótenyésztési technológiák (1)
	Szárazföldi gazdaságok			Halketrecek	Kagylótenyésztési technológiák (1)
	Halkeltetők és ivadéknevelők (2)	Tenyésztés	Kombinált (3)	Halketrecek (4)	Tutajok	Horogsor	Tengerfenék (5)	Egyéb
Lazac
Pisztráng
Tengeri sügér és északi durbincs
Ponty
Egyéb édesvízi halak
Egyéb tengeri halak
Kagyló
Osztriga
Vénusz-kagyló
Egyéb kagylók

(1) A vállalkozásokat fő gazdálkodási technológiájuk szerint kell felosztani.

(2) A keltetők és ivadéknevelők a vízi állatok korai életszakaszában mesterséges tenyésztő-, keltető- és nevelőhelyek. Statisztikai célból a keltetők tevékenysége a megtermékenyített ikrák termelésére korlátozódik. A vízi állatokat ivadékkorban ivadéknevelőkben tenyésztik tovább. Ha a keltetők és az ivadéknevelők szorosan kapcsolódnak egymáshoz, a statisztikai adatok kizárólag a tenyészet utolsó ivadékkorára vonatkoznak. (COM(2006) 864).

(3) A kombinált meghatározás a keltetőket, ivadéknevelőket és a tenyésztési technológiákat használó vállalkozásokat jelenti.

(4) A halketrecek nyitott vagy fedett, körülhatárolt szerkezetek, amelyek a természetes vízcserét lehetővé tevő hálóból vagy áteresztő anyagból készülnek. Ezek lehetnek úszó, felfüggesztett vagy rögzített szerkezetek, de minden esetben lehetővé teszik az alulról történő vízcserét. (COM(2006) 864).

(5) A „tengerfenék” technológiák az árapály területeken történő kagylótenyésztést jelentik (közvetlenül a tengerfenéken vagy afeletti nevelés).

XII. függelék

A feldolgozóipari ágazatra vonatkozó gazdasági változók listája

Változó-csoport

Változó

Előírás

Egység

Meghatározás

Vállalkozások szerkezeti statisztikája (SBS)

2700/98/EK rendelet

Iránymutatás

Bevételek

Forgalom

EUR

12 11 0

Támogatások (1)

EUR

Egyéb bevételek

EUR

Személyi költségek

A legénység bére és fizetése (2)

EUR

13 31 0

A fizetetlen munkaerő imputált értéke (3)

EUR

Energiaköltség

EUR

20 11 0

SBS 13 11 0

Nyersanyagköltségek

Hal- és a termeléshez szükséges egyéb nyersanyagbeszerzés

EUR

SBS 13 11 0

Egyéb operatív költségek

Egyéb operatív költségek (4)

EUR

SBS 13 11 0

Tőkebefektetési költségek (5)

Állóeszközök értékcsökkenése

EUR

ESA (6) 6.02–6.05.

Nettó pénzügyi költségek (7)

EUR

Nettó rendkívüli költségek

EUR

Tőkeérték (8)

Teljes eszközérték

EUR

43 30 0

ESA 7.09–7.24

Nettó beruházások

Nettó beruházások (9)

EUR

15 11 0

15 21 0

ESA 3.102–3.111.

Tartozások (10)

Tartozások

EUR

Foglalkoztatás

A foglalkoztatott személyek száma

Nemek szerint

Fő

16 11 0

FTE nemzeti (11)

Nemek szerint (12)

Fő

16 14 0

A vállalkozások száma

A foglalkoztatott személyek száma tekintetében a következő méretkategóriák szerint (16.11.0):

≤ 10

11–49

50–249

> 250

Darabszám

11 11 0

(1) Tartalmazza a közvetlen fizetéseket. Nem tartalmazza a társadalmi juttatási kifizetéseket és a közvetett támogatásokat.

(2) Tartalmazza a társadalombiztosítási költségeket.

(3) A választott módszert a tagállamnak Nemzeti Programjában meg kell magyaráznia.

(4) A csomagolási költségek az egyéb operatív költségek részét képezik.

(5) A választott módszert a Nemzeti Programban meg kell magyarázni.

(6) Az ESA az 1995-ös Integrált Nemzeti Számlák Európai Rendszerére utal (2223/96/EK tanácsi rendelet, 1267/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet. Eurostat ESA 1995 kézikönyv).

(7) A tőke kamatköltségei; az ötéves nemzeti államkötvények kamata használható a pénzügyi költségek helyett.

(8) A vállalkozás valamennyi nettó beruházásának teljes halmozott értéke az év végén.

(9) Az év közbeni eszközvásárlás és -értékesítés.

(10) Az év végén.

(11) A módszer a FISH/2005/14 tanulmány jelentésében „LEI WAGENINGENUR Co-ordinator, 2006. A teljes munkaerő egyenértékeseket (FTE) is tartalmazó munkaerő számítása a halászati ágazatban, FISH/2005/14 számú tanulmány, 142. o.” meghatározott módszer.

(12) Nem kötelező.

XIII. függelék

A halászat által a tengerek ökoszisztémájára gyakorolt hatás környezeti mutatóinak meghatározása

Kód előírás	Mutató (1)	Meghatározás	Kötelező adatok	Pontossági szint
1	A halfajok helyzete a fajmegőrzés tekintetében	A veszélyeztetett halfajok biológiai sokfélesége tekintetében a tendenciák összefoglalására, vizsgálatára és az ezekről szóló jelentésekre használt biodiverzitási mutató	Fajok, hossz és populációsűrűség a vonatkozó tengeri régió tekintetében a halászati ágazattól független kutatási felmérés(ek)ből. E mutatók tekintetében a pontos jelentés a mutatóban szereplő fajok következetes és megbízható azonosítását igényli. A felméréshez használt fogásokat teljes egészében osztályozni kell (részmintavétel nélkül) annak érdekében, hogy a mutatóban szereplő minden egyes faj valamennyi egyede rögzítésre kerüljön, de részmintavétel a hosszmérésnél megfelelően indokolt esetben megengedett.	A kutatási felmérésnek a tengeri régió lehető legnagyobb részét érintően a rendelkezésre álló lehető leghosszabb időszakra vonatkozóan kell kiterjednie. A mutató a felméréshez kapcsolódik. Az alkalmazott módszerek a felmérések évenkénti, ugyanazon a területen szabványos eszközzel történő lefolytatását igénylik.
2	Nagy halak aránya	Az állományban a tömeg szerinti nagy halak arányát jelző mutató, amely a halállomány méretszerkezetét és életciklus szerinti összetételét tükrözi.
3	A halak átlagos maximális hossza	A halállomány életciklus szerinti összetételére vonatkozó mutató
4	A kifogott halfajok mérete az ivaréretté váláskor	A populációra ható lehetséges „genetikai hatásra” vonatkozó mutató	A kor, a hossz, a nem és az ivarérettség egyedi felmérése a vonatkozó tengeri régió tekintetében a halászati ágazattól független kutatási felmérés(ek)ből.	Korosztályonként legalább 100 egyed, de ennél több hal a mutató pontosságát javítja.
5	A halászati tevékenységek megoszlása	A halászati tevékenység térbeli kiterjedésére vonatkozó mutató. A mutató a „Halászati tevékenységek halmozódására” vonatkozó mutatóval együtt készül.	A hajómegfigyelési rendszeren alapuló helyzet és hajólajstromozási adat A helyzetjelentés kézhezvételétől számított két hónapon belül hozzáférhető, a tevékenységcsoport szerinti osztályozásra vonatkozó 6. szinthez kapcsolódó valamennyi pozícióval (lásd a IV. függelék 1–5. pontját). A 15 m alatti hajók nem tartoznak ide.	A félóránkénti helyzetjelentés preferált.
6	A halászati tevékenységek halmozódása	A halászati tevékenységek halmozódási mértékének mutatója. A mutató a „Halászati tevékenységek megoszlására” vonatkozó mutatóval együtt készül.
7	A tengerfenéken használt mobil eszközök által nem érintett területek	A tengerfenék azon területére vonatkozó mutató, amelyen az előző évben nem használtak mobil halászeszközt. Ez megfelel a fogások ellenőrzéséből, az erőkifejtések ellenőrzéséből, illetve a technikai intézkedésekből (beleértve a fajmegőrzés támogatására vonatkozó jogszabályokban meghatározott védett tengeri területet) eredő, a tengerfenéken folyó halászati tevékenység megoszlásában tapasztalható változásoknak és minden egyéb, a halászati tevékenységet kiszorító emberi tevékenység (például a szélerőműparkok) fejlődésének.
8	A kereskedelmi céllal hasznosított fajok visszadobott egyedeinek aránya	A fogásokkal összefüggésben a kereskedelmi céllal hasznosított fajok visszadobott egyedeinek arányára vonatkozó mutató.	A hajónaplón, illetve a külön bonyolított megfigyelői utak alapján a halászzsákmányban és a visszadobott halállományban lévő fajok, hosszuk és mennyiségük. A tevékenységcsoport szerinti osztályozásra vonatkozó 6. szinthez kapcsolódó adat (lásd a IV. függelék 1–5. pontját).	E visszadobott halakra vonatkozó közösségi programban meghatározottak szerint
9	A halfogás üzemanyag-fogyasztási hatékonysága	Az üzemanyag-fogyasztás és a kirakodott fogás értéke közötti arányra vonatkozó mutató. A mutató a különféle halászatok üzemanyag-fogyasztásának hatékonyságára vonatkozó tendenciák tekintetében nyújt információt.	A fogások értéke és az üzemanyag költsége. A fajonkénti fogások és az árak szorzata alapján kiszámított érték. Az üzemanyag költsége az e közösségi programban meghatározottak szerint. A mutató kiszámítása valamennyi tevékenységcsoportra vonatkozóan régiónként, negyedévente és évente, a tevékenységcsoportok szerinti osztályozásra vonatkozó 6. szint alapján történik (lásd a IV. függelék 1–5. pontját).	Az e közösségi programban meghatározottak szerint

(1) A mutatók meghatározásához és kiszámításához lásd a SEC 2008/449 bizottsági szolgálati munkadokumentumot.

		ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2010.041.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 41

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	53. évfolyam 2010. február 16.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
		A Bizottság 130/2010/EU rendelete (2010. február 15.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	1
		A Bizottság 131/2010/EU rendelete (2010. február 15.) a gabonaágazatban a 2010. február 16-tól alkalmazandó behozatali vámok megállapításáról	3
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács 2010/92/KKBP határozata (2010. február 15.) a Zimbabwéval szembeni korlátozó intézkedések meghosszabbításáról	6
		2010/93/EU
	*	A Bizottság határozata (2009. december 18.) a 2011–2013 közötti időszak vonatkozásában a halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására szolgáló többéves közösségi program elfogadásáról (az értesítés a C(2009) 10121. számú dokumentummal történt)	8
		2010/94/EU
	*	Az EU–Svájc Vegyes Bizottság 1/2010 határozata (2010. január 28.) az Európai Gazdasági Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött megállapodás 2. jegyzőkönyve III. és IVb. táblázatának felváltásáról	72

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	IL	126,1
	JO	85,0
	MA	86,2
	TN	126,0
	TR	105,4
	ZZ	105,7
0707 00 05	JO	152,5
	MA	83,3
	TR	147,9
	ZZ	127,9
0709 90 70	IL	247,1
	MA	165,5
	TR	152,3
	ZZ	188,3
0709 90 80	EG	69,8
	MA	131,9
	ZZ	100,9
0805 10 20	EG	49,6
	IL	57,4
	MA	43,2
	TN	51,6
	TR	59,0
	ZZ	52,2
0805 20 10	IL	149,6
	MA	86,9
	TR	77,2
	ZZ	104,6
0805 20 30 , 0805 20 50 , 0805 20 70 , 0805 20 90	CN	56,4
	EG	57,3
	IL	92,4
	JM	106,6
	MA	124,7
	PK	32,3
	TR	73,9
	ZZ	77,7
0805 50 10	EG	74,5
	IL	76,3
	MA	58,3
	TR	66,0
	ZZ	68,8
0808 10 80	CA	97,5
	CL	59,9
	CN	66,0
	MK	24,7
	US	121,6
	ZZ	73,9
0808 20 50	CL	75,8
	CN	74,2
	US	98,5
	ZA	100,3
	ZZ	87,2

KN-kódszám	Áru megnevezése	Behozatali vám (1) (EUR/t)
1001 10 00	DURUMBÚZA, kiváló minőségű	0,00
	közepes minőségű	0,00
	gyenge minőségű	0,00
1001 90 91	KÖZÖNSÉGES BÚZA, vetőmag	0,00
ex 1001 90 99	KÖZÖNSÉGES BÚZA, kiváló minőségű, a vetőmag kivételével	0,00
1002 00 00	ROZS	38,81
1005 10 90	KUKORICA, vetőmag, a hibrid kivételével	19,26
1005 90 00	KUKORICA, a vetőmag kivételével (2)	19,26
1007 00 90	CIROKMAG, a vetésre szánt hibrid kivételével	38,81

Mezőgazdasági alapanyag	Svájci hazai referenciaár	EU hazai referenciaár	4. cikk (1) bekezdés: a svájci oldalon alkalmazott svájci/ EU referenciaár-különbség	3. cikk (3) bekezdés: az EU-oldalon alkalmazott svájci/ EU referenciaár-különbség
Mezőgazdasági alapanyag	CHF/nettó 100 kg	CHF/nettó 100 kg	CHF/nettó 100 kg	EUR/nettó 100 kg
Közönséges búza	48,35	18,28	30,05	0,00
Durumbúza (1)	—	—	1,20	0,00
Rozs	43,12	13,56	29,55	0,00
Árpa	—	—	—	—
Kukorica	—	—	—	—
Közönséges búzaliszt	101,91	38,54	63,35	0,00
Teljes tejpor	630,22	355,18	275,05	0,00
Sovány tejpor	438,91	291,45	147,45	0,00
Vaj	1 049,06	418,47	630,60	0,00
Fehér cukor	—	—	—	—
Tojás (2)	—	—	38,00	0,00
Friss burgonya	42,70	19,69	23,00	0,00
Növényi zsiradék (3)	—	—	170,00	0,00

		Helyesbítések
	*	Helyesbítés az egyes fogyasztásra kész élelmiszerekben a Listeria monocytogenes előfordulási gyakoriságát vizsgáló, a tagállamokban végrehajtandó összehangolt monitoringprogramhoz nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulásról szóló, 2010. február 5-i 2010/75/EU bizottsági határozathoz ( HL L 37., 2010.2.10. )	75