EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32021R2116

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2116 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

PE/65/2021/INIT

OJ L 435, 6.12.2021, p. 187–261 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force: This act has been changed. Current consolidated version: 06/12/2021

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/2116/oj

2021.12.6.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 435/187


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/2116 RENDELETE

(2021. december 2.)

a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére és 322. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel a Számvevőszék véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (3),

rendes jogalkotási eljárás keretében (4),

mivel:

(1)

A Bizottság „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című, 2017. november 29-i közleményében megállapítja, hogy a közös agrárpolitikának (a továbbiakban: a KAP) továbbra is fokozottan törekednie kell arra, hogy a foglalkoztatás, a növekedés és a beruházások fellendítése, az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kutatásoknak és az innovációnak a laboratóriumokból a mezőgazdasági gyakorlatokba és a piacokra történő átültetése révén reagálni tudjon a jövőbeli kihívásokra és lehetőségekre. A KAP-nak foglalkoznia kell továbbá a polgároknak a fenntartható mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban megfogalmazott aggályaival.

(2)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 208. cikkével összhangban a KAP végrehajtása során figyelembe kell venni az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend célkitűzéseit, az éghajlatváltozás mérséklésére és a fejlesztési együttműködésre vonatkozó uniós kötelezettségeket is beleértve.

(3)

A jelenlegi KAP megfelelésen alapuló teljesítési modelljét ki kell igazítani, hogy nagyobb hangsúlyt kapjanak az eredmények és a teljesítmény. Ennek megfelelően az Uniónak kell meghatároznia az alapvető szakpolitikai célkitűzéseket, a beavatkozástípusokat és az alapvető uniós követelményeket, a tagállamoknak pedig nagyobb felelősséget kell viselniük a célkitűzések teljesítéséért, és elszámoltathatónak kell lenniük e tekintetben. Következésképpen a helyi körülmények és szükségletek megfelelőbb figyelembevétele érdekében nagyobb mértékű szubszidiaritást és rugalmasságot kell biztosítani. A KAP új teljesítési modellje értelmében ezért sajátos igényeiknek és az alapvető uniós követelményeknek megfelelően maguknak a tagállamoknak kell személyre szabniuk a KAP-beavatkozásaikat, hogy azok maximális mértékben hozzájáruljanak az uniós KAP-célkitűzések megvalósításához. Annak érdekében, hogy továbbra is biztosítani lehessen a közös megközelítést és az egyenlő versenyfeltételeket, a tagállamoknak emellett meg kell határozniuk és ki kell alakítaniuk a kedvezményezettekre vonatkozó megfelelőségi és ellenőrzési keretrendszert, ideértve a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírásoknak és a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeknek való megfelelést.

(4)

A KAP különböző beavatkozásokat és intézkedéseket foglal magában, amelyek közül számos az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) III. címében említett KAP stratégiai tervek hatálya alá tartozik. Más beavatkozások és intézkedések azonban még a hagyományos megfelelési logikát követik. A KAP célkitűzéseinek teljesítéséhez való hozzájárulás érdekében fontos biztosítani valamennyi beavatkozás és intézkedés finanszírozását. Az említett beavatkozásoknak és intézkedéseknek bizonyos elemei közösek, a finanszírozásukkal ezért ugyanazon rendelkezések keretében kell foglalkozni. Mindazonáltal amennyiben szükséges, e rendelkezéseknek az eltérő bánásmódot is lehetővé kell tenniük. Az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) két európai mezőgazdasági alapot szabályoz: az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapot (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot (EMVA). Ezen két alapot fenn kell tartani ebben a rendeletben. A jelenlegi KAP reformjának hatályára tekintettel az 1306/2013/EU rendeletet helyénvaló hatályon kívül helyezni.

(5)

Az e rendeletben meghatározott beavatkozásokra és intézkedésekre az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) és különösen annak a tagállamokkal megosztott irányításra, az akkreditált szervek működésére, valamint a költségvetési elvekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6)

A vis maiorra vonatkozó rendelkezés alkalmazását érintő tagállami gyakorlatok összehangolása érdekében e rendeletben rendelkezni kell az adott esetben a KAP-szabályok alkalmazása alól vis maior és rendkívüli körülmények fennállásának esetén adható mentességekről, valamint a vis maior és a rendkívüli körülmények azon lehetséges eseteinek nem kimerítő jegyzékéről, amelyeket az illetékes nemzeti hatóságoknak el kell ismerniük. Az illetékes nemzeti hatóságoknak eseti alapon, megfelelő bizonyítékok alapján kell meghozniuk a vis maiorra vagy a rendkívüli körülményekre vonatkozó döntéseket.

(7)

E rendeletben továbbá rendelkezni kell a KAP-szabályok alkalmazása alól vis maior és rendkívüli körülmények fennállása esetén adható mentességekről, például egy olyan súlyos meteorológiai esemény esetén, amely egy súlyos természeti katasztrófához hasonlítható jelentős mértékben sújtja a kedvezményezett mezőgazdasági üzemét.

(8)

Helyénvaló, hogy a KAP kiadásainak, többek között az (EU) 2021/2115 rendelet III. címe szerinti, a KAP stratégiai terv keretében megvalósuló beavatkozásokkal kapcsolatos kiadásoknak a finanszírozása – vagy közvetlenül az EMGA és az EMVA igénybevételével vagy a tagállamokkal megosztott irányítás keretében – az Unió általános költségvetéséből (a továbbiakban: az uniós költségvetés) történjen. Meg kell határozni az említett két alap felhasználásával finanszírozható kiadástípusokat.

(9)

Az EUMSZ 39. cikkében meghatározott KAP-célkitűzések megvalósítása, valamint a költségvetési rendelet 63. cikkében meghatározott megosztott irányítás elvének való megfelelés érdekében a tagállamoknak gondoskodniuk kell a szükséges irányítási rendszerek meglétéről. Ezért e rendeletben rendelkezni kell az irányítási szervek, azaz az illetékes hatóság, a kifizető ügynökség, a koordináló szerv és a tanúsító szerv kijelöléséről.

(10)

Rendelkezni kell a kifizető ügynökségek tagállamok általi akkreditációjáról és a koordináló szervek tagállamok általi kijelöléséről és akkreditációjáról, valamint a vezetői nyilatkozatoknak, az éves záróelszámolási dokumentumoknak, a végső ellenőrzési jelentések éves összefoglalójának és a teljesítményjelentéseknek a megszerzésére szolgáló eljárások megállapításáról, az irányítási és kontrollrendszerek és a jelentéstételi rendszerek tanúsításáról, továbbá az éves pénzügyi kimutatások független szervek általi tanúsításáról. Ezenkívül annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a nemzeti szinten elvégzendő ellenőrzések rendszerének átláthatóságát – különös tekintettel az engedélyezési, az érvényesítési és a kifizetési eljárásokra –, valamint csökkenteni lehessen a Bizottságra és az egyes kifizető ügynökségeket akkreditálni köteles tagállamokra háruló adminisztratív és ellenőrzési terheket, az egyes tagállamok alkotmányos előírásait betartva korlátozni kell az ilyen feladatok ellátására felhatalmazott hatóságok és szervek számát. Amennyiben egy tagállam alkotmányos kerete régiókról is rendelkezik, az említett tagállam számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy bizonyos feltételek mellett regionális kifizető ügynökségeket akkreditáljon.

(11)

Amennyiben a tagállam egynél több kifizető ügynökséget akkreditál, ki kell jelölnie egyetlen koordináló közjogi szervet, amely biztosítja az EMGA és az EMVA következetes irányítását, kapcsolatot tart a Bizottság és a különböző akkreditált kifizető ügynökségek között, valamint gondoskodik arról, hogy a Bizottság gyorsan megkapja a különböző kifizető ügynökségek tevékenységével kapcsolatban kért információkat. Az említett koordináló szervnek emellett intézkedéseket kell hoznia és azokat koordinálnia kell a nemzeti szinten észlelt általános jellegű hiányosságok megszüntetése céljából, a Bizottságot pedig folyamatosan tájékoztatnia kell az azokkal kapcsolatos bármilyen utókövetési intézkedésről, továbbá biztosítania kell az uniós szabályok összehangolt alkalmazását, figyelembe véve a hatályban lévő alkotmányos rendelkezésekből fakadó megkötéseket vagy korlátozásokat.

(12)

A KAP új teljesítési modelljének keretében fontos előfeltétel a tagállamok által akkreditált kifizető ügynökségek bevonása, ami kellő biztosítékot kínál arra, hogy az uniós költségvetésből finanszírozott beavatkozások révén meg fognak valósulni a vonatkozó KAP stratégiai tervekben meghatározott célkitűzések és célok. Ezért e rendeletben kifejezetten elő kell írni, hogy kizárólag az akkreditált kifizető ügynökségeknél felmerült kiadások téríthetők vissza az uniós költségvetésből. Ezenkívül az (EU) 2021/2115 rendeletben említett beavatkozásokhoz kapcsolódó, az Unió által finanszírozott kiadásokkal szemben megfelelő eredményeknek kell állniuk, és a kiadásoknak összhangban kell állniuk az alapvető uniós követelményekkel és az irányítási rendszerekkel.

(13)

Annak érdekében, hogy átfogó képet kapjon a köz-, illetve a magánjogi tanúsító szervekről, és naprakész információkkal rendelkezzen az aktív tanúsító szerveket illetően, a Bizottságnak tájékoztatást kell kapnia a tagállamoktól, valamint naprakész nyilvántartást kell vezetnie ezekről a szervekről. Annak érdekében, hogy az Európai Parlament is pontos és naprakész információkkal rendelkezzen, a Bizottságnak évente el kell juttatnia számára a kijelölt tanúsító szervek jegyzékét.

(14)

A költségvetési fegyelem betartásának összefüggésében meg kell határozni az EMGA-ból finanszírozott kiadások éves felső határát, figyelembe véve az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletben (8) megállapított többéves pénzügyi keretben az EMGA tekintetében meghatározott maximális összegeket.

(15)

A költségvetési fegyelem értelmében az EMGA által finanszírozott kiadások éves felső határát minden körülmények között, és a költségvetési eljárásnak, valamint a költségvetés végrehajtásának valamennyi szakaszában tiszteletben kell tartani. Következésképpen a közvetlen kifizetéseknek az (EU) 2021/2115 rendeletben tagállamonként meghatározott nemzeti felső határát az érintett tagállam számára nyújtott e közvetlen kifizetések pénzügyi felső határának kell tekinteni, és e kifizetések visszatérítései nem léphetik túl az említett pénzügyi felső határt.

(16)

Annak biztosítása érdekében, hogy a KAP finanszírozására szánt összegek összhangban legyenek az éves felső határokkal, fenn kell tartani a közvetlen támogatás szintjének kiigazítására szolgáló pénzügyi fegyelmi mechanizmust. Fenn kell tartani egy mezőgazdasági tartalékot, hogy a mezőgazdasági termelést vagy értékesítést érintő piaci fejlemények vagy válságok esetén támogatást lehessen nyújtani a mezőgazdasági ágazat számára. A költségvetési rendelet 12. cikke (2) bekezdésének d) pontja értelmében a le nem kötött előirányzatok csak a következő – a költségvetési rendelet 9. cikke értelmében vett – pénzügyi évre (a továbbiakban: a költségvetési év) vihetők át. Annak érdekében, hogy a végrehajtás jelentősen könnyebbé váljon a kedvezményezettek és a nemzeti közigazgatási szervek számára, átviteli mechanizmust kell alkalmazni, amelynek keretében felhasználható a mezőgazdasági ágazatot érintő válságokra képzett, a 2022-es évben létrehozandó tartalék fel nem használt összege. E célból el kell térni a költségvetési rendelet 12. cikke (2) bekezdésének d) pontjától, és lehetővé kell tenni, hogy a mezőgazdasági tartalék le nem kötött előirányzatai a 2027-es évig átvihetők legyenek a következő költségvetési évek mezőgazdasági tartalékának finanszírozására. Ezenkívül a 2022-es költségvetési év tekintetében eltérésre van szükség, mivel a mezőgazdasági ágazatot érintő válságokra képzett tartaléknak a 2022-es költségvetési év végéig fel nem használt teljes összegét át kell vinni a 2023-as költségvetési évre az e rendelettel létrehozott új mezőgazdasági tartalék megfelelő sorába, anélkül, hogy az teljes mértékben visszakerülne a KAP stratégiai terv szerinti, közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozásokat fedező költségvetési sorokba. Mindazonáltal a mezőgazdasági termelők részére 2023-as költségvetési évben visszatérítendő összegek maximalizálása érdekében az EMGA-ra vonatkozó, 2023-as költségvetési évre szóló, az (EU, Euratom) 2020/2093 rendeletben foglalt részleges felső határon belül rendelkezésre álló minden egyéb eszközt először az új mezőgazdasági tartalék 2023-as költségvetési évben történő létrehozására kell felhasználni.

(17)

A nemzeti közigazgatási szervek és a mezőgazdasági termelők túlzott adminisztratív terheinek elkerülése, az eljárások lehető legnagyobb mértékű egyszerűsítése és a támogatási kérelmekhez kapcsolódó formanyomtatványok egyszerűbbé tétele céljából a pénzügyi fegyelem alkalmazása nyomán az előző mezőgazdasági pénzügyi évről (a továbbiakban: a pénzügyi év) áthozott összegek nem téríthetők vissza abban az esetben, ha a pénzügyi fegyelem alkalmazására két egymást követő év során már másodszor kerül sor (N+1 év), vagy ha a le nem kötött előirányzatok teljes összege nem éri el az EMGA-kiadások éves felső határának 0,2 %-át.

(18)

Az EMGA-ból és az EMVA-ból származó pénzügyi hozzájárulás meghatározása céljából hozott, a pénzügyi felső határok kiszámítására vonatkozó intézkedések nem érintik az EUMSZ-ben meghatározott költségvetési hatóság hatáskörét. Ezeknek az intézkedéseknek ezért a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, 2020. december 16-i intézményközi megállapodással (9) összhangban meghatározott pénzügyi keretösszegeken kell alapulniuk.

(19)

A költségvetési fegyelem a középtávú költségvetési helyzet folyamatos vizsgálatát is megköveteli. A Bizottságnak – szükség esetén – megfelelő intézkedéseket kell javasolnia az Európai Parlament és a Tanács számára annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok betartsák az (EU, Euratom) 2020/2093 rendeletben meghatározott felső határokat. Ezenfelül a Bizottságnak mindenkor teljes mértékben élnie kell irányítási hatáskörével annak érdekében, hogy biztosított legyen az éves felső határ betartása, és – szükség esetén – megfelelő intézkedéseket kell javasolnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, vagy adott esetben csak a Tanácsnak a költségvetési helyzet orvoslására vonatkozóan. Amennyiben egy költségvetési év végén a tagállamok által igényelt visszatérítések az éves felső határ túllépését eredményezik, a Bizottság olyan intézkedéseket hozhat, amelyek egyrészt lehetővé teszik a rendelkezésre álló összegek ideiglenes elosztását a tagállamok között a még ki nem fizetett visszatérítési kérelmeik arányában, másrészt pedig biztosítják az érintett évre megállapított felső határ betartását. Az említett évre vonatkozó kifizetéseket a soron következő költségvetési évre kell terhelni, és véglegesen meg kell határozni az uniós finanszírozás tagállamonkénti teljes összegét, valamint a tagállamoknak nyújtandó esetleges kompenzációt, hogy biztosítani lehessen a meghatározott összeg betartását.

(20)

A költségvetés végrehajtásakor a Bizottságnak a mezőgazdasági kiadásokra vonatkozóan havi korai előrejelző és monitoringrendszert kell működtetnie azért, hogy ha felmerül az éves felső határ túllépésének kockázata, akkor irányítási hatáskörén belül a lehető leghamarabb megfelelő intézkedéseket tudjon hozni, valamint egyéb intézkedéseket tudjon javasolni, amennyiben a korábbi intézkedések elégtelennek bizonyulnak. A Bizottságnak időszakos jelentést kell készítenie az Európai Parlament és a Tanács számára, amelyben össze kell hasonlítania a felmerült kiadásoknak a meghatározott keretekhez viszonyított alakulását és fel kell becsülnie a költségvetési év hátralévő részében várható végrehajtást.

(21)

Az EMGA tekintetében az akkreditált kifizető ügynökségeknél felmerült kiadások fedezéséhez szükséges pénzügyi forrásokat a Bizottságnak visszatérítés formájában kell a tagállamok rendelkezésére bocsátania az ezen ügynökségeknél felmerült kiadások könyvelése alapján. Az ilyen visszatérítés – havi kifizetések formájában történő – teljesítéséig a pénzügyi forrásokat a tagállamoknak kell mozgósítaniuk az akkreditált kifizető ügynökségeik szükségleteinek megfelelően. E rendeletben kifejezetten elő kell írni, hogy a tagállamok és a KAP végrehajtásában érintett kedvezményezettek adminisztratív és személyzeti költségeit ezen tagállamoknak és kedvezményezetteknek kell viselniük.

(22)

Annak érdekében, hogy a Bizottság rendelkezzen különösen a mezőgazdasági piacok irányításához, a mezőgazdasági kiadások nyomon követésének megkönnyítéséhez, valamint a mezőgazdasági erőforrások közép- és hosszú távon történő nyomon követéséhez szükséges eszközökkel – ideértve a környezeti és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia nyomon követéséhez, továbbá a releváns uniós célok teljesítése terén elért eredmények nyomon követéséhez kapcsolódókat is –, rendelkezni kell az agrometeorológiai rendszer használatáról, valamint a műholdas adatok beszerzéséről és fejlesztéséről.

(23)

Az uniós célkitűzéseket és kötelezettségvállalásokat – köztük a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciát – figyelembe véve a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani a piacok monitorozásához szükséges eszközöket, hozzájárulva ezzel a piacok átláthatóságához.

(24)

Az EMVA pénzügyi irányítását illetően rendelkezni kell a költségvetési kötelezettségvállalásról, a kifizetési határidőkről, valamint a kötelezettségvállalás visszavonásáról és megszakításáról. A vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások finanszírozásának az uniós költségvetésből éves részletekben fizetett kötelezettségvállalások alapján kell történnie. A tagállamoknak a KAP stratégiai tervek jóváhagyását követően igénybe kell tudniuk venni az előirányzott uniós pénzeszközöket. Következésképpen megfelelő módon korlátozott előfinanszírozási rendszerre van szükség, amely biztosítja a pénzeszközök egyenletes folyósítását azért, hogy a beavatkozások kedvezményezettjei kellő időben megkapják a kifizetéseket.

(25)

Az előfinanszírozáson túl különbséget kell tenni az időközi kifizetések és a Bizottság által az akkreditált kifizető ügynökségek részére teljesített egyenlegkifizetés között. Meg kell határozni az említett kifizetésekre vonatkozó részletes szabályokat is. A kötelezettségvállalás automatikus visszavonására vonatkozó szabálynak segítenie kell a beavatkozások megvalósításának felgyorsítását, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást. A regionális beavatkozásokat alkalmazó tagállamok nemzeti keretrendszereire vonatkozó, az (EU) 2021/2115 rendeletben meghatározott szabályok is eszközt nyújtanak a tagállamok számára ahhoz, hogy biztosítani tudják a végrehajtást, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást.

(26)

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az uniós támogatás kellő időben kifizetésre kerüljön a kedvezményezetteknek, és így azt hatékonyan fel tudják használni. Amennyiben a tagállamok nem tartják be az uniós jogban meghatározott kifizetési határidőket, úgy azzal komoly nehézségeket okozhatnak a kedvezményezetteknek, és veszélyeztethetik az Unió éves költségvetés-tervezését. Ezért az uniós finanszírozásból ki kell zárni azokat a kiadásokat, amelyek esetében nem tartják be a kifizetési határidőket. Ugyanakkor az arányosság elvének megfelelően lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság az EMGA-ra és az EMVA-ra vonatkozóan mentességekről rendelkezzen e főszabály alkalmazása alól.

(27)

Az uniós költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatainak ellátása során a Bizottságnak tiszteletben kell tartania az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt arányosság elvét. Ezenkívül az EMGA és az EMVA végrehajtására és felhasználására vonatkozó rendelkezéseknek meg kell felelniük az arányosság említett elvének, valamint figyelembe kell venniük a programok irányításában és ellenőrzésében részt vevő szervek adminisztratív terheinek csökkentésére irányuló általános célt.

(28)

A KAP új teljesítési modelljének struktúrájával és fő jellemzőivel összhangban helyénvaló, hogy a tagállamok által teljesített kifizetések uniós finanszírozásra való jogosultsága ezentúl ne az egyes kedvezményezetteknek nyújtott kifizetések jogszerűségétől és szabályszerűségétől függjön. Az (EU) 2021/2115 rendeletben említett beavatkozástípusok tekintetében – és a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatást illetően az említett rendeletben meghatározott egyedi támogathatósági szabályok sérelme nélkül – a tagállami kifizetések jogosultságát ehelyett attól kell függővé tenni, hogy megfelelő eredmények kapcsolódnak-e hozzájuk, és összhangban állnak-e az alkalmazandó alapvető uniós követelményekkel.

(29)

Az 1306/2013/EU rendelet a jogszerűség és szabályszerűség ellenőrzésének elősegítése céljából rendelkezik a havi és az időközi kifizetések csökkentéséről és felfüggesztéséről. A KAP új teljesítési modelljében ezeket az eszközöket a teljesítményalapú teljesítés támogatására kell használni. Egyértelművé kell továbbá tenni a csökkentések és a felfüggesztések közötti különbséget.

(30)

Az uniós jogban meghatározott, az EMGA-kifizetéseknek a pénzügyi felső határok be nem tartása miatti csökkentésére vonatkozó eljárást észszerűsíteni kell és azt össze kell hangolni az ebben az összefüggésben az EMVA-kifizetésekre alkalmazott eljárással.

(31)

A tagállamoknak az éves pénzügyi kimutatásokat, a KAP stratégiai terv végrehajtásáról készített éves teljesítményjelentést, a végső ellenőrzési jelentések éves összefoglalóját és a vezetői nyilatkozatot minden év február 15-ig meg kell küldeniük a Bizottságnak. Amennyiben a tagállamok elmulasztják megküldeni e dokumentumokat, és emiatt a Bizottság az érintett kifizető ügynökség esetében nem tudja elvégezni a számlák elszámolását, illetve nem tudja ellenőrizni a kiadások támogathatóságát a bejelentett eredmények függvényében, lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság felfüggessze a havi kifizetéseket és megszakítsa a negyedéves visszatérítéseket mindaddig, amíg nem kapja meg a hiányzó dokumentumokat.

(32)

Be kell vezetni a kifizetések felfüggesztésének új formáját arra az esetre, amikor kirívóan alacsony az eredmények szintje. Abban az esetben, amikor a bejelentett eredmények szintje a bejelentett kiadásokhoz képest kirívóan alacsony, és a tagállamok nem tudják ezt a helyzetet kellően megindokolni, lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság az N–1. pénzügyi évre vonatkozó kiadások csökkentésén túl jövőbeli kiadások visszatérítését is felfüggessze azokkal a beavatkozásokkal összefüggésben, amelyek esetében kirívóan alacsony volt az eredmények szintje. Az ilyen felfüggesztéseket meg kell erősíteni az éves teljesítményalapú záróelszámolási határozatban.

(33)

A többéves teljesítménymonitoring tekintetében is lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság felfüggessze a kifizetéseket. Ennek megfelelően lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság a tagállami KAP stratégiai tervben meghatározott célok megvalósítása terén elért késedelmes vagy nem elégséges előrehaladás esetén – amennyiben a tagállam azt nem tudja kellően megindokolni – felszólítsa az érintett tagállamot a szükséges korrekciós intézkedések meghozatalára egy, a Bizottsággal folytatott konzultáció keretében kidolgozott olyan cselekvési tervvel összhangban, amely egyértelmű előrehaladási mutatókat tartalmaz, és meghatározza azt az időkeretet, amely alatt az előrehaladást meg kell valósítani. Lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság felfüggessze a havi vagy az időközi kifizetéseket, ha a tagállam nem nyújt be cselekvési tervet vagy nem hajtja végre azt, ha a cselekvési terv nyilvánvalóan nem alkalmas a helyzet orvoslására, vagy ha azt nem módosították a Bizottság írásbeli kérésének megfelelően. Amennyiben a Bizottság a teljesítmény-felülvizsgálat alapján vagy a tagállam által a költségvetési év során a cselekvési terv előrehaladásáról és a hiányosságok orvoslása érdekében hozott korrekciós intézkedésekről tett önkéntes értesítés alapján azt állapítja meg, hogy a célok teljesítése tekintetében kielégítő előrehaladás történt, vissza kell térítenie a felfüggesztett összegeket.

(34)

Az eredményorientált teljesítménymodellre való szükséges áttérésre tekintettel a Bizottságnak a 2025-ös pénzügyi évre vonatkozó cselekvési tervre irányuló kérése nem eredményezheti a kifizetések felfüggesztését a 2026-os pénzügyi évre vonatkozó teljesítmény-felülvizsgálat előtt.

(35)

Az 1306/2013/EU rendeletben foglaltakhoz hasonlóan lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság az irányítási rendszerek megfelelő működésének súlyos hiányosságai – többek között az alapvető uniós követelményeknek való megfelelés hiánya és a jelentéstétel megbízhatatlansága – esetén felfüggessze a kifizetéseket. Mindazonáltal a mechanizmus hatékonyabbá tétele érdekében felül kell vizsgálni a kifizetések felfüggesztésére vonatkozó feltételeket. Az ilyen felfüggesztések pénzügyi következményeiről ad hoc szabályszerűségi záróelszámolási eljárás keretében kell határozni.

(36)

Az illetékes nemzeti hatóságoknak teljes egészében teljesíteniük kell a kedvezményezettek felé az uniós jogban meghatározott KAP-kifizetéseket.

(37)

A KAP-hoz kapcsolódó bevétel egyes típusainak a KAP céljaira történő újrafelhasználásuk lehetővé tétele érdekében címzett bevételnek kell minősülniük. Az 1306/2013/EU rendelet 43. cikkében felsorolt összegeket módosítani kell, és a vonatkozó rendelkezéseket összhangba kell hozni és össze kell vonni a címzett bevételre vonatkozó hatályos rendelkezésekkel.

(38)

Az 1306/2013/EU rendelet felsorolja a KAP-hoz, valamint annak célkitűzéseihez kapcsolódó tájékoztatási intézkedéseket, továbbá meghatározza az azok finanszírozására és a kapcsolódó projektek végrehajtására vonatkozó szabályokat. A finanszírozandó tájékoztatási intézkedések célkitűzéseire és típusaira vonatkozó különös rendelkezéseket át kell emelni ebbe a rendeletbe.

(39)

A KAP keretében az intézkedések és beavatkozások finanszírozása túlnyomórészt a megosztott irányítás elve szerint történik. Az uniós forrásokkal való hatékony és eredményes gazdálkodás biztosítása érdekében a Bizottságnak ellenőrzéseket kell végeznie arra vonatkozóan, hogy a kifizetésért felelős tagállami hatóságok hogyan kezelik az alapokat. Helyénvaló meghatározni a Bizottság által elvégzendő ellenőrzések jellegét és a Bizottság uniós költségvetés végrehajtásával összefüggő feladatait, továbbá tisztázni a tagállamok együttműködési kötelezettségeit.

(40)

Azért, hogy a Bizottság eleget tudjon tenni az uniós kiadások tagállami irányítási és ellenőrzési rendszereinek meglétére és megfelelő működésére vonatkozó ellenőrzési kötelezettségének, rendelkezni kell a Bizottság részéről a nevében történő eljárásra felhatalmazott személyek által – a tagállamok által végrehajtott ellenőrzésektől függetlenül – végzett ellenőrzésekről, továbbá annak lehetőségéről, hogy e személyek a tagállamok segítségét kérhessék munkájuk elvégzéséhez.

(41)

A Bizottság számára megküldendő információk összeállításához a lehető legnagyobb mértékben alkalmazni kell az információtechnológiát. Az ellenőrzéskor fontos, hogy a Bizottság teljes mértékben és késedelem nélkül – nyomtatott és elektronikus formában egyaránt – hozzáférhessen a kiadásokra vonatkozó adatokhoz.

(42)

A költségvetési rendeletben szereplő, az ellenőrzések eredményeinek átvételével kapcsolatos követelmények alkalmazása, valamint a különböző intézmények által végzett ellenőrzések közötti átfedés kockázatának csökkentése érdekében, továbbá hogy minimalizálni lehessen az ellenőrzések költségét és a kedvezményezettekre és a tagállamokra nehezedő adminisztratív terheket, szabályokat kell meghatározni az egységes ellenőrzési megközelítésre vonatkozóan, valamint biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a Bizottság megbízható tanúsító szervek munkájából bizonyosságot szerezhessen, kellően figyelembe véve az egységes ellenőrzés elvét, valamint az uniós költségvetésre jelentett kockázattal való arányosság elvét.

(43)

Az egységes ellenőrzési megközelítés végrehajtása tekintetében, amelynek során a Bizottságnak általában a tanúsító szervek munkájából kell bizonyosságot szereznie, figyelembe véve saját kockázatértékelését arról, hogy az érintett tagállamban szükség van-e bizottsági ellenőrzésekre, a Bizottság ellenőrzéseket végezhet, amennyiben tájékoztatta az érintett tagállamot arról, hogy nem tud a tanúsító szerv munkájára támaszkodni. Emellett a Bizottság az EUMSZ 317. cikke szerinti feladatainak ellátása érdekében ellenőrzéseket hajthat végre, amennyiben az irányítási rendszerek megfelelő működésében olyan súlyos hiányosságok állhatnak fenn, amelyek kiküszöbölésére az adott tagállam nem hoz intézkedéseket.

(44)

Az akkreditált kifizető ügynökségek és az uniós költségvetés közötti pénzügyi kapcsolat kialakítása érdekében a Bizottságnak az éves pénzügyi záróelszámolás keretében minden évben el kell számolnia a kifizető ügynökségek számláit. A záróelszámolási határozatnak az elszámolás teljességére, pontosságára és valódiságára kell korlátozódnia és nem terjedhet ki a kiadások uniós jognak való megfelelőségére.

(45)

A KAP új teljesítési modelljével összhangban éves teljesítményalapú záróelszámolást kell készíteni annak ellenőrzése céljából, hogy a kiadások a bejelentett eredmények függvényében támogathatók-e. Az olyan helyzetek kezelése érdekében, amikor a bejelentett kiadásokhoz nem társulnak kapcsolódó bejelentett eredmények és a tagállam nem tudja megindokolni az említett eltérést, kifizetéscsökkentési mechanizmust kell bevezetni.

(46)

Az EUMSZ 317. cikkének megfelelően a Bizottság felel az uniós költségvetésnek a tagállamokkal együttműködésben történő végrehajtásáért. Ezért lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság határozzon arról, hogy a tagállamoknál felmerült kiadások megfelelnek-e az uniós jognak. A tagállamok részére lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megindokolják a kifizetésekkel kapcsolatos döntéseiket, valamint arra, hogy a közöttük és a Bizottság között fennálló véleménykülönbség esetén egyeztetéshez folyamodjanak. Annak érdekében, hogy a tagállamok a múltban felmerült kiadások tekintetében jogi és pénzügyi biztosítékokat kapjanak, meg kell határozni azt az elévülési időt, amelyen belül a Bizottságnak el kell döntenie, hogy a megfelelés hiánya milyen pénzügyi következményekkel jár.

(47)

Az (EU) 2021/2115 rendelet 9. cikkének értelmében a tagállamok kötelesek végrehajtani a Bizottság által az említett rendelet 118. és 119. cikkével összhangban jóváhagyott KAP stratégiai terveket. Mivel ez a kötelezettség alapvető uniós követelménynek minősül, a Bizottság – a KAP stratégiai terv adott tagállam általi végrehajtásában feltárt súlyos hiányosságok esetén – dönthet úgy, hogy az ilyen hiányosságok által érintett, kockázatnak kitett kiadásokat kizárja az uniós finanszírozásból.

(48)

Az uniós költségvetés pénzügyi érdekeinek védelme céljából a tagállamoknak rendszereket kell bevezetniük annak biztosítása érdekében, hogy az EMGA-ból és az EMVA-ból finanszírozott beavatkozások ténylegesen megvalósulnak, és végrehajtásuk megfelelő módon történik, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás jelenlegi stabil keretének fenntartása mellett. Ezeknek a rendszereknek magukban kell foglalniuk a kedvezményezettek ellenőrzését, felmérve azt, hogy eleget tesznek-e a támogathatósági kritériumoknak és más feltételeknek, valamint a KAP-stratégiai tervekben és az alkalmazandó uniós szabályokban foglalt kötelezettségeknek.

(49)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10), valamint a 2988/95/EK, Euratom (11), a 2185/96/Euratom, EK (12) és az (EU) 2017/1939 (13) tanácsi rendelettel összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a szabálytalanságok – többek között a csalás –megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére, valamint adott esetben a közigazgatási szankciók kiszabására irányuló intézkedéseket.

Így különösen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármely más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós forrásokban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint – az (EU) 2017/1939 rendelet alapján megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(50)

A tagállamoknak gondoskodniuk kell azon rendszerek meglétéről, amelyek révén a feltárt szabálytalanságokról és a KAP stratégiai tervekben a tagállamok által meghatározott feltételek be nem tartásának egyéb eseteiről, ezen belül a csalásokról, valamint azok utókövetéséről és az OLAF vizsgálatainak nyomán hozott intézkedésekről jelentést tudnak tenni a Bizottságnak abból a célból, hogy az OLAF gyakorolhassa hatáskörét és hatékonyan tudja elemezni a szabálytalanságokat. A tagállamoknak rendelkezniük kell azokról a szabályokról, amelyek szükségesek az EMGA és az EMVA kapcsán tett panaszok hatékony kivizsgálásához.

(51)

A szubszidiaritás elvével összhangban a tagállamoknak a Bizottság kérésére meg kell vizsgálniuk a Bizottsághoz benyújtott azon panaszokat, amelyek a KAP stratégiai tervük hatálya alá tartoznak, és kérésre tájékoztatniuk kell a Bizottságot ezeknek a vizsgálatoknak az eredményeiről. A Bizottságnak gondoskodnia kell a közvetlenül hozzá benyújtott panaszok megfelelő utókövetéséről, összhangban azzal a mérlegelési jogkörével, hogy maga dönt arról, hogy mely ügyekben jár el (15).

(52)

A Bizottságnak a kockázatok értékelésére szolgáló adatbányászati eszközt kell a tagállamok rendelkezésére bocsátania annak érdekében, hogy segítse őket az Unió pénzügyi érdekei hatékony védelmének a biztosításában. A Bizottságnak a 2025-ös évig – szükség esetén megfelelő javaslatok kíséretében – jelentést kell benyújtania, amelyben a tagállamok általi általános használatára tekintettel értékeli az egységes adatbányászati eszköz használatát és interoperabilitását.

(53)

Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók. E szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg, és e szabályok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és – vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés és pénzdíjak útján, valamint közvetett végrehajtás keretében történő – végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségével kapcsolatos ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok az uniós költségvetés abban az esetben történő védelmére is vonatkoznak, amikor a tagállamokban a jogállamiság tekintetében általánossá vált hiányosságok állnak fenn, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a hatékony uniós finanszírozás alapvető előfeltétele.

(54)

Helyénvaló biztosítani, hogy a kifizetéseknek a közbeszerzési szabályoknak való meg nem felelés miatti megtagadása vagy visszafizettetése tükrözze az ilyen meg nem felelés súlyosságát és feleljen meg az arányosság elvének, amint az többek között az Unió által a megosztott irányítás keretében finanszírozott kiadásokra az ilyen szabályoknak való meg nem felelés miatt alkalmazandó pénzügyi korrekciókról szóló releváns bizottsági iránymutatásokban is szerepel. Egyértelművé kell tenni továbbá, hogy az ilyen meg nem felelés csak a támogatás nem kifizetendő részének vagy visszavonandó részének szintjéig érinti az ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét.

(55)

A mezőgazdasági jogszabályok számos rendelkezése előírja egy meghatározott összegre szóló biztosíték nyújtását, mely összeg kifizetése egy adott kötelezettség nem teljesítése esetén válik esedékessé. A biztosítékok keretrendszerének megerősítése érdekében az összes ilyen rendelkezésre egyetlen horizontális szabálynak kell vonatkoznia.

(56)

A tagállamoknak integrált igazgatási és kontrollrendszert (a továbbiakban: az integrált rendszer) kell létrehozniuk és működtetniük az (EU) 2021/2115 rendeletben meghatározott egyes beavatkozások, valamint a 228/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) IV. fejezetében és a 229/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) IV. fejezetében említett intézkedések tekintetében. Az uniós támogatás eredményességének és nyomon követésének javítása céljából a tagállamok számára engedélyezni kell, hogy az integrált rendszert más uniós beavatkozásokhoz kapcsolódóan is alkalmazhassák.

(57)

Ahhoz, hogy a különböző tagállamok kedvezményezettjei számára egyenlő versenyfeltételeket lehessen biztosítani, uniós szinten be kell vezetni bizonyos általános szabályokat az ellenőrzések és a szankciók vonatkozásában.

(58)

Az integrált rendszer meglévő főbb elemeit, különösen a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszerre, a földrajzi térinformatikai és az állatállomány-alapú kérelmezési rendszerre, a támogatási jogosultságok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszerre, a kedvezményezettek személyazonosságának nyilvántartására szolgáló rendszerre, valamint az ellenőrzési és szankciórendszerre vonatkozó rendelkezéseket meg kell tartani. A tagállamoknak az információtechnológiákon, így például a Galileo rendszeren és az EGNOS szolgáltatáson túlmenően továbbra is használniuk kell a Kopernikusz program által biztosított adatokat vagy információkat annak érdekében, hogy Unió-szerte átfogó és összehasonlítható adatok álljanak rendelkezésre az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó agrár-környezetvédelmi politikák nyomon követéséhez – ideértve a KAP hatását, környezeti teljesítményét és az uniós célok megvalósítása terén elért előrehaladást –, valamint a Kopernikusz Sentinel műholdak és szolgáltatások által szerzett teljes körű, ingyenes és nyílt hozzáférésű adatok és információk alkalmazásának ösztönzéséhez. Ebből a célból az integrált rendszernek magában kell foglalnia egy területi monitoring rendszert is.

(59)

A KAP végrehajtása céljából bevezetendő irányítási rendszerek részét képező integrált rendszernek biztosítania kell, hogy az éves teljesítményjelentésekben szolgáltatott összesített adatok megbízhatók és ellenőrizhetők legyenek. Tekintettel a megfelelően működő integrált rendszer fontosságára, minőségi követelményeket kell meghatározni. A tagállamoknak évente minőségértékelésnek kell alávetniük a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszert, a földrajzi térinformatikai kérelmezési rendszert, valamint a területi monitoring rendszert. A tagállamoknak orvosolniuk kell a hiányosságokat és a Bizottság kérésére cselekvési tervet kell kidolgozniuk.

(60)

A Bizottság „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője”, „Az európai zöld megállapodás”, „A »termelőtől a fogyasztóig« stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért” és „A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia: Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!” című közleményei a környezetvédelmi és éghajlat-politikai intézkedések ösztönzését, valamint az Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzéseinek és célértékeinek eléréséhez való hozzájárulást jelölik meg a jövőbeli KAP stratégiai céljaiként. Ennek megfelelően környezetvédelmi és éghajlat-politikai célból nemzeti és uniós szinten egyaránt szükséges megosztani a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer adatait és az integrált irányítási és kontrollrendszer egyéb adatait. Ezért rendelkezni kell az integrált rendszeren keresztül összegyűjtött, környezetvédelmi és éghajlat-politikai célból releváns adatoknak a tagállami közigazgatási szervek közötti, valamint az uniós intézményekkel és szervekkel történő megosztásáról. Ahhoz, hogy a különböző közigazgatási szervek rendelkezésére álló adatokat hatékonyabban fel lehessen használni európai statisztikák készítéséhez, rendelkezni kell arról is, hogy az integrált rendszerből származó adatokat statisztikai célból az európai statisztikai rendszer részét képező szervek rendelkezésére kell bocsátani.

(61)

A kifizetésben részesülő, illetve kifizetéseket teljesítő vállalkozások kereskedelmi dokumentumainak vizsgálata az EMGA finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek felügyeletének rendkívül hatékony eszköze lehet. Ez a vizsgálat kiegészíti a tagállamok által már egyébként elvégzett egyéb ellenőrzéseket. Emellett a vizsgálatra vonatkozó nemzeti rendelkezések esetében meg kell engedni, hogy azok túlmutassanak az uniós jogban előírtakon.

(62)

Az ilyen vizsgálat alapjául szolgáló dokumentumokat úgy kell kiválasztani, hogy teljes körű vizsgálatot lehessen végrehajtani. A vizsgálatnak alávetendő vállalkozásokat a felelősségi körükben végrehajtott ügyletek jellege alapján kell kiválasztani, és a kifizetésekben részesülő, illetve kifizetéseket teljesítő vállalkozásokat ágazatonként kell kiválasztani az EMGA finanszírozási rendszerén belüli pénzügyi jelentőségük alapján.

(63)

Meg kell határozni a vizsgálat lefolytatásáért felelős tisztviselők hatáskörét, a vállalkozások számára pedig elő kell írni, hogy kereskedelmi dokumentumaikat bocsássák meghatározott időre az említett tisztviselők rendelkezésére, valamint adják meg a tisztviselők által kért valamennyi információt. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy a kereskedelmi dokumentumok bizonyos esetekben lefoglalhatók legyenek.

(64)

A mezőgazdasági kereskedelem nemzetközi szerkezetére tekintettel és a belső piac megfelelő működése érdekében szükség van a tagállamok közötti együttműködés megszervezésére. Emellett létre kell hozni a harmadik országban letelepedett, kifizetésekben részesülő vagy kifizetéseket teljesítő vállalkozások uniós szintű központosított dokumentációs rendszerét.

(65)

Jóllehet a vizsgálati programok elfogadása a tagállamok felelőssége, szükség van arra, hogy e programokról a Bizottság is értesüljön annak érdekében, hogy elláthassa felügyeleti és koordináló szerepét, és biztosítsa a programok megfelelő kritériumok alapján történő elfogadását, valamint azt, hogy a vizsgálatok olyan ágazatokra és vállalkozásokra összpontosítsanak, amelyek esetében magas a csalás veszélye. Alapvető fontosságú, hogy minden tagállam kijelöljön a kereskedelmi dokumentumok e rendeletben előírt vizsgálatainak monitoringjáért és koordinálásáért felelős egy szervet vagy szerveket. E kijelölt szerveknek szervezetileg függetlennek kell lenniük a kifizetés előtti vizsgálatot végző szervezeti egységektől. Az e vizsgálatok során szerzett információknak szakmai titoktartás tárgyát kell képezniük.

(66)

A feltételesség a KAP fontos eleme, amely szavatolja, hogy a kifizetések nagymértékű fenntarthatóságot ösztönözzenek és egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak a mezőgazdasági termelők számára a tagállamokban és az Unión belül, különös tekintettel a KAP szociális, környezeti és éghajlat-politikai elemeire, valamint a közegészségügyre és az állatjólétre is. Ebből kifolyólag ellenőrzéseket kell végezni és szükség esetén szankciókat kell alkalmazni a feltételességi rendszer hatékonyságának biztosítása érdekében. Ahhoz, hogy a különböző tagállamok kedvezményezettjei számára biztosítani lehessen az ilyen egyenlő versenyfeltételeket, uniós szinten be kell vezetni bizonyos általános szabályokat a feltételesség és a kontrollok, továbbá a meg nem feleléssel összefüggő szankciók vonatkozásában.

(67)

A feltételesség tagállamok általi harmonizált érvényesítése érdekében meg kell állapítani egy uniós szintű minimális ellenőrzési arányt, az illetékes ellenőrző szervek és a kontrollok megszervezésének ugyanakkor a tagállamok mérlegelési jogkörébe kell tartoznia.

(68)

A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy részletesen meghatározzák a szankciókat, ugyanakkor ezeknek a szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük, valamint nem sérthetik az uniós vagy nemzeti jogban megállapított más szankciókat. A szankciók arányosságának, hatékonyságának és visszatartó erejének biztosítása érdekében helyénvaló megállapítani az ilyen szankciók alkalmazására és kiszámítására vonatkozó szabályokat. Figyelemmel az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: a Bíróság) a C-361/19. sz. ügyben hozott ítéletére (18), a mezőgazdasági termelő magatartása és a szankció közötti megfeleltetés érdekében elő kell írni, hogy a szankciót főszabályként az azon naptári évben nyújtott vagy nyújtandó kifizetések alapján kell kiszámítani, amelyben a meg nem felelés történt. Ha azonban a ténymegállapítás jellege miatt nem lehet megállapítani, hogy a meg nem felelés melyik évben fordult elő, a szankciórendszer hatékonyságának biztosítása érdekében elő kell írni, hogy ezekben az esetekben a szankciót az azon naptári évben nyújtott vagy nyújtandó kifizetések alapján kell kiszámítani, amelyben a meg nem felelést feltárták. Annak érdekében, hogy a tagállamok hatékony és koherens megközelítést alkalmazzanak, rendelkezni kell egy, meg nem felelés esetén alkalmazandó uniós szintű minimális szankciómértékről. Az ilyen minimális mértékeket a tagállamoknak a megállapított meg nem felelés súlyosságától, mértékétől, tartós vagy ismétlődő jellegétől és szándékosságától függően kell alkalmazniuk. A szankciók arányosságának biztosítása érdekében a tagállamoknak úgy kell rendelkezniük, hogy nem kell szankciót alkalmazni, amennyiben a meg nem felelés nem jár következménnyel vagy csak jelentéktelen következménnyel jár az érintett előírás vagy követelmény céljának elérése szempontjából, továbbá a tagállamoknak tájékoztatási mechanizmust kell létrehozniuk annak biztosítása érdekében, hogy a kedvezményezettek tájékoztatást kapjanak a feltárt meg nem felelésekről és a lehetséges meghozandó korrekciós intézkedésekről.

(69)

A szociális feltételességi mechanizmust a munka- és foglalkoztatási feltételek és az alkalmazandó munkaügyi normák ellenőrzéséért felelős illetékes végrehajtó hatóságok vagy szervek általi végrehajtási eljárásokra kell alapozni. Az ilyen végrehajtási eljárások a nemzeti rendszertől függően különböző formákat ölthetnek. A kifizető ügynökségeket tájékoztatni kell az ellenőrzések és a végrehajtási eljárás eredményéről, és ezekben a tájékoztatókban súlyosságuk szerint rangsorolva értékelni kell a vonatkozó jogszabályok megsértéseit.

(70)

A szociális feltételességi mechanizmusnak a KAP stratégiai tervekben, valamint a szociális és foglalkoztatási jogszabályok és az alkalmazandó munkaügyi normák érvényre juttatásáért felelős hatóságok vagy szervek és a kifizető ügynökségek közötti megállapodásokban való alkalmazásakor nagy figyelmet kell fordítani az említett végrehajtó hatóságok vagy szervek autonómiájának tiszteletben tartására, valamint arra, hogy az egyes tagállamokban milyen módon hajtják végre és érvényesítik a szociális és foglalkoztatási jogszabályokat és az alkalmazandó munkaügyi normákat. Az említett mechanizmusnak függetlennek kell maradnia az egyes tagállamok sajátos szociális modelljétől, és nem befolyásolhatja annak működését, továbbá semmilyen módon nem befolyásolhatja az igazságszolgáltatás függetlenségét. E célból gondoskodni kell egyrészről a szociális és foglalkoztatási jogszabályok és az alkalmazandó munkaügyi normák érvényre juttatásáért felelős végrehajtó hatóságok vagy szervek, másrészről pedig a mezőgazdasági kifizető ügynökségek felelősségi körének egyértelmű szétválasztásáról, tekintve, hogy ez utóbbiak szerepe a kifizetések végrehajtása és a szankciók alkalmazása. Maradéktalanul tiszteletben kell tartani a szociális partnerek autonómiáját, valamint a kollektív szerződések megtárgyalásához és megkötéséhez való jogukat. A szociális partnerek autonómiáját akkor is tiszteletben kell tartani, amikor ők felelnek a munkafeltételek ellenőrzéséért.

(71)

Annak érdekében, hogy a KAP-kiadások finanszírozása terén a Bizottság és a tagállamok között biztosított legyen a harmonikus együttműködés, és különösen azért, hogy a Bizottság monitorozni tudja a tagállamok pénzgazdálkodását és elszámolhassa az akkreditált kifizető ügynökségek számláit, a tagállamoknak bizonyos információkat szükséges megőrizniük és azokat továbbítaniuk kell a Bizottság számára.

(72)

A Bizottság részére megküldendő adatok összeállítása céljából, valamint azért, hogy a Bizottság a kiadásokkal összefüggő számadatokhoz hiánytalanul és közvetlenül, nyomtatott és elektronikus formában egyaránt hozzáférjen, megfelelő szabályokat kell meghatározni az adatok bemutatására és továbbítására, így többek között a határidőkre vonatkozóan.

(73)

Mivel a nemzeti kontrollrendszerek és a megfelelőségi vizsgálat alkalmazása személyes adatokat és bizalmas üzleti információkat érinthet, a tagállamoknak és a Bizottságnak biztosítaniuk kell az azok keretében megszerzett információk bizalmas kezelését.

(74)

Az uniós költségvetéssel összefüggő hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint az úgy a tagállamok, mind a kedvezményezettek szintjén való pártatlan bánásmód érdekében szabályokat kell megállapítani az euro használatával kapcsolatban.

(75)

Az euro és a nemzeti pénznem közötti átváltási árfolyam változhat egy adott művelet végrehajtásának ideje alatt. Ezért az érintett összegekre alkalmazandó árfolyamot azon tény figyelembevételével kell meghatározni, amely által a művelet gazdasági célkitűzése megvalósul. Az alkalmazott átváltási árfolyamnak az említett tény bekövetkeztének napján érvényes árfolyamnak kell lennie. Ezt az ügyleti tényt vagy alkalmazásának mellőzését – megfelelve bizonyos kritériumoknak, és különösen az árfolyamváltozások gyorsaságára vonatkozóknak – pontosan meg kell határozni. Egyedi szabályokat kell megállapítani az Unióban vagy a világpiacon kialakuló olyan rendkívüli pénzügyi helyzetek kezelésére, amelyek a KAP keretében kialakított intézkedések hatékony működésének biztosítása érdekében azonnali fellépést igényelnek.

(76)

Az euroövezeten kívüli tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a KAP-pal összefüggő jogszabályokból eredő kiadásokhoz kapcsolódó kifizetéseket ne nemzeti pénznemben, hanem inkább euróban teljesítsék. Konkrét szabályokra van szükség annak biztosításához, hogy ez a lehetőség ne járjon indokolatlan előnnyel sem a kifizetést teljesítő, sem a kifizetésben részesülő fél számára.

(77)

A tagállamok és a Bizottság által az e rendelet szerinti irányítási, kontroll-, ellenőrzési, valamint monitoring- és értékelési kötelezettségeik teljesítése céljából végzett személyesadat-gyűjtésre a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelmére és az ilyen adatok szabad áramlására vonatkozó uniós jog, különösen az (EU) 2016/679 (19) és az (EU) 2018/1725 (20) európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazandók.

(78)

Az EMGA és az EMVA kedvezményezettjei nevének nyilvánosságra hozatala segít megerősíteni ezen alapok felhasználásának nyilvános ellenőrzését, és szükséges ahhoz, hogy biztosítani lehessen az Unió pénzügyi érdekeinek megfelelő szintű védelmét. Ez részben azáltal valósulhat meg, hogy az ilyen nyilvánosságra hozatal visszatartja az egyéni kedvezményezetteket a szabályok megszegésétől, és ily módon megelőző hatást és visszatartó erőt fejt ki, részben pedig a kapott közpénzek felhasználása tekintetében erősíti a mezőgazdasági termelők személyes elszámoltathatóságát. Az érintett információk nyilvánosságra hozatala összhangban van a Bíróság közelmúltbeli ítélkezési gyakorlatával, valamint a költségvetési rendeletben meghatározott megközelítéssel is.

(79)

Ezzel összefüggésben megfelelően el kell ismerni a civil társadalom, így többek között a média és a nem kormányzati szervezetek által betöltött szerepet, valamint hozzájárulásukat a közigazgatási szervek csalás és közpénzekkel való visszaélés elleni ellenőrzési keretének megerősítéséhez.

(80)

Az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet (21) szabályokat állapít meg arra vonatkozóan, hogy miként kell biztosítani az átláthatóságot az európai strukturális és beruházási alapok végrehajtása, valamint az ezen alapokból finanszírozott programokkal kapcsolatos kommunikáció során. A koherencia biztosítása érdekében elő kell írni, hogy az említett szabályok adott esetben az EMGA-ból és az EMVA-ból finanszírozott beavatkozások kedvezményezettjeire is alkalmazandók.

(81)

Az EMGA-ból és az EMVA-ból származó pénzeszközök felhasználásának nyilvános ellenőrzésére vonatkozó célkitűzés elérése érdekében a kedvezményezetteket érintő információk bizonyos körét a nyilvánosság tudomására kell hozni. Az említett információk között kell szerepelniük a kedvezményezett azonosító adatainak, az odaítélt összegnek és annak, hogy az összeg melyik alapból származik, valamint az érintett művelet céljának és egyedi célkitűzésének. Az említett információkat úgy kell közzétenni, hogy az a lehető legkisebb mértékben ütközzön a kedvezményezetteknek a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adataik védelméhez fűződő jogával. Mindkét említett jog az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikkében elismert.

(82)

Figyelembe véve, hogy nagyobb átláthatóságra van szükség a KAP EMGA-ból és EMVA-ból származó forrásainak elosztása tekintetében, többek között a KAP kedvezményezettjeihez kapcsolódó tulajdonosi szerkezetek tekintetében is, a KAP-alapok kedvezményezettjeinek a tagállamok által utólag közzétett listáját úgy kell kialakítani, hogy az lehetővé tegye a vállalkozáscsoportok azonosítását is. Ez jelentősen hozzájárulna a tulajdonosi struktúrák monitorozásához, és megkönnyítené az uniós forrásokkal való esetleges visszaélések, valamint az esetleges összeférhetetlenségek és korrupció kivizsgálását.

(83)

Azáltal, hogy a mezőgazdasági termelőt támogatásra jogosító műveletre, valamint a támogatás céljára és egyedi célkitűzésére vonatkozó információk részleteit közzéteszik, a nyilvánosság konkrét információkhoz juthat a támogatásban részesített tevékenységről és a támogatás céljáról. Az ilyen nyilvános közzététel megelőző hatással és visszatartó erővel járna és segítené az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét.

(84)

Az említett információknak az e rendeletben meghatározott általános információkkal együtt történő közzététele átláthatóbbá teszi az uniós forrásoknak a KAP keretében való felhasználását, és ezáltal hozzájárul a közös agrárpolitika láthatóságához és jobb megértéséhez. Mindez lehetővé teszi a polgárok számára, hogy szorosabban részt vegyenek a döntéshozatali folyamatban, és biztosítja a polgárok körében úgy a közigazgatás nagyobb mértékű legitimitását, mint hatékonyságát és elszámoltathatóságát. A nyilvánosságra hozatal emellett konkrét példákkal szolgál a polgárok számára arról, hogy a mezőgazdaság milyen „közjavakat” biztosít, és ezáltal alátámasztja a mezőgazdasági ágazatban nyújtott nemzeti és uniós támogatások létjogosultságát.

(85)

Ebből az következik, hogy a releváns információk általános közzététele nem lépi túl azt a mértéket, amely egy demokratikus társadalomban szükséges az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez, továbbá az EMGA-ból és az EMVA-ból származó pénzeszközök felhasználásának nyilvános felügyeletére vonatkozó elsődleges célkitűzés eléréséhez.

(86)

Az adatvédelmi követelményeknek való megfelelés érdekében az EMGA és az EMVA kedvezményezettjeit az adataikat tartalmazó közzétételről még a közzététel előtt tájékoztatni kell. Értesíteni kell őket továbbá arról, hogy az Unió és a tagállamok ellenőrző és vizsgálati szervei az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából kezelhetik ezeket az adatokat. Ezen túlmenően a kedvezményezetteket tájékoztatni kell az (EU) 2016/679 rendelet alapján őket megillető jogokról, valamint az ezen jogok gyakorlására alkalmazandó eljárásokról.

(87)

E rendelet egyes nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítése, illetve módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (22) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(88)

A kifizető ügynökségek és a koordináló szervek megfelelő működésének, az állami intervenciókhoz kapcsolódó kiadások EMGA általi finanszírozásának, valamint az EMGA céljaira az uniós költségvetésben beállított előirányzatok megfelelő kezelésének biztosítása érdekében a felhatalmazásnak a következőkre kell vonatkoznia: a kifizető ügynökségek akkreditációjának, valamint a koordináló szervek kijelölésének és akkreditációjának minimumfeltételei, a kifizető ügynökségek állami intervencióval kapcsolatos kötelezettségei, továbbá a kifizető ügynökségek gazdálkodási és kontrollfeladatainak tartalmára vonatkozó szabályok. A pénzügyi fegyelem tagállamokban való koherens alkalmazásának biztosítása céljából az említett felhatalmazásnak ezenfelül ki kell terjednie a tagállamok által a mezőgazdasági termelők tekintetében alkalmazandó, a pénzügyi fegyelem kiszámítására vonatkozó szabályokra. Az állami intervenciókhoz kapcsolódó kiadások megfelelő kezelésének biztosítása céljából az említett felhatalmazásnak továbbá ki kell terjednie az állami intervenció keretében az uniós költségvetésből finanszírozandó intézkedések típusaira és a visszatérítés feltételeire, a jogosultság feltételeire, valamint a kiszámítás módjaira – ez utóbbihoz vagy a kifizető ügynökségek által ténylegesen megvizsgált információkat, vagy a Bizottság által megállapított százalékos átalányokat, vagy pedig az egyes ágazatokra vonatkozó mezőgazdasági jogszabályokban előírt százalékos átalányösszegeket vagy nem átalányjellegű összegeket kell alapul venni –, továbbá az állami intervencióval kapcsolatos műveletek értékének meghatározására, az állami intervenció alá vont termékek megsemmisülése vagy károsodása esetén meghozandó intézkedésekre, valamint a finanszírozandó összegek megállapítására.

(89)

Annak érdekében, hogy a Bizottság uniós finanszírozásra jogosulttá tegye a kifizetés lehetséges legkorábbi időpontja előtt vagy a kifizetés lehetséges legkésőbbi időpontja után felmerült kiadásokat, ugyanakkor ennek pénzügyi hatása korlátozott maradjon, az említett felhatalmazásnak ki kell terjednie a kifizető ügynökségek által a kedvezményezetteknek a kifizetés lehetséges legkorábbi időpontja előtt vagy lehetséges legkésőbbi időpontja után teljesített kifizetések jogosulatlanságától való eltérésekre is. A egyértelmű szabályok és feltételek tagállamok számára való biztosítása céljából az említett felhatalmazásnak ezenkívül ki kell terjednie az éves számlaelszámolással összefüggő kifizetés-felfüggesztés mértékére, valamint a kifizetés-felfüggesztés mértékére és időtartamára, továbbá az említett összegeknek a többéves teljesítménymonitoringra figyelemmel történő visszatérítésének vagy csökkentésének feltételeire is. Az említett felhatalmazásnak ki kell terjednie továbbá azokra a beavatkozásokra és intézkedésekre, amelyek tekintetében a tagállamok előleget folyósíthatnak azzal a céllal, hogy biztosítsák az 1306/2013/EU rendeletben megállapított szabályok, valamint a vonatkozó végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok folytonosságát, és mindeközben tiszteletben tartsák a költségvetési rendelet 11. cikke (2) bekezdésének b) pontjában foglalt pénzügyi korlátokat. A tagállamok által benyújtott kiadásigazoló nyilatkozatok alapján teljesített kifizetések alkalmával a kifizető ügynökségek által az uniós költségvetés javára beszedett bevételek figyelembevétele érdekében az említett felhatalmazásnak ki kell terjednie továbbá azokra a feltételekre is, amelyek fennállása mellett az EMGA és az EMVA bizonyos típusú kiadásai és bevételei kompenzálandók. Ezen túlmenően – annak érdekében, hogy a tagállamok között méltányosan lehessen elosztani a rendelkezésre álló előirányzatokat – az említett felhatalmazásnak ki kell terjednie a kötelezettségvállalások és az összegek kifizetése tekintetében abban az esetben alkalmazandó módszerekre, ha az uniós költségvetés elfogadása nem történik meg a költségvetési év kezdetéig, vagy a beütemezett kötelezettségvállalások teljes összege meghaladja a költségvetési rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében meghatározott értékhatárt.

(90)

A helyszíni ellenőrzésekre, valamint a dokumentumokhoz és információkhoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezések helyes és hatékony alkalmazásának biztosítása érdekében az említett felhatalmazásnak továbbá ki kell terjednie az ellenőrzések, valamint a dokumentumokhoz és információkhoz való hozzáférés tekintetében a tagállamok által teljesítendő egyedi kötelezettségekre, a tagállamok által adott indokolásra vonatkozó kritériumokra, az éves teljesítményalapú záróelszámolással összefüggő csökkentések alkalmazására vonatkozó módszertanra és kritériumokra, valamint a szabályszerűségi záróelszámolással összefüggő pénzügyi korrekciók alkalmazására vonatkozó kritériumokra és módszertanra.

(91)

Ezen túlmenően annak biztosítása érdekében, hogy az ellenőrzések helyes és hatékony módon történjenek, és a jogosultsági feltételeket hatékony, koherens, megkülönböztetéstől mentes, és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló módon ellenőrizzék, az említett felhatalmazásnak ki kell terjednie – amennyiben a rendszer megfelelő irányítása ezt szükségessé teszi – a vámeljárásokra, különösen a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (23) foglaltakra vonatkozó kiegészítő követelményeket bevezető szabályokra. A biztosítéknyújtás során a megkülönböztetésmentes bánásmód, az egyenlőség és az arányosság tiszteletben tartásának biztosítása érdekében az említett felhatalmazásnak ki kell terjednie továbbá az alábbi, biztosítékokra vonatkozó szabályokra: egy kötelezettség nem teljesítése esetén a felelős fél meghatározása, az olyan konkrét helyzetek meghatározása, amikor az illetékes hatóság eltekinthet a biztosíték követelményétől, a nyújtandó biztosítékra és a biztosítékot nyújtóra alkalmazandó feltételek, a biztosíték nyújtására és felszabadítására vonatkozó feltételek, az előlegfizetés keretében nyújtott biztosítékhoz kapcsolódó különös feltételek, valamint az olyan kötelezettségek nem teljesítésének következményei, amelyekért biztosítékot nyújtottak.

(92)

Ezenkívül az integrált rendszert illetően az említett felhatalmazásnak ki kell terjednie a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer, a földrajzi térinformatikai kérelmezési rendszer, valamint a területi monitoring rendszer minőségének értékelésére vonatkozó szabályokra, valamint a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszerrel, a kedvezményezettek azonosítására szolgáló rendszerrel, továbbá a támogatási jogosultságok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszerrel kapcsolatos szabályokra.

(93)

Az egyes ágazatokra vonatkozó mezőgazdasági jogszabályokban bekövetkező változásokra való reagálás céljából és az utólagos ellenőrzési rendszer hatékonyságának biztosítása érdekében az említett felhatalmazásnak ki kell terjednie továbbá az ügyletek vizsgálatának köréből kizárt beavatkozások listájának összeállítására. A tagállamok közötti egyenlő versenyfeltételek, valamint a feltételességgel és a szociális feltételességgel összefüggő szankciórendszerek hatékonyságának, arányosságának és visszatartó erejének a biztosítása érdekében az említett felhatalmazásnak emellett ki kell terjednie az ilyen szankciók alkalmazására és kiszámítására vonatkozó részletes szabályokra.

(94)

Ezenfelül a meghatározó ügyleti tény pontosítása, illetve a piacszervezésre vagy a szóban forgó összegre jellemző sajátos okból kifolyólag történő meghatározása érdekében, valamint annak elkerülése céljából, hogy az euroövezeten kívüli tagállamok más átváltási árfolyammal számoljanak egyrészről a bevételeknek, illetve a kedvezményezettek számára kifizetett támogatásoknak az eurótól eltérő pénznemben történő elszámolásánál, másrészről a kifizető ügynökségek kiadásigazoló nyilatkozatainak elkészítésekor, az említett felhatalmazásnak ki kell terjednie az euroövezeten kívüli tagállamok által alkalmazandó meghatározó ügyleti tényre és átváltási árfolyamra vonatkozó szabályokra, a kiadásigazoló nyilatkozatok kifizető ügynökség általi elkészítésekor, valamint a közraktározási műveleteknek a kifizető ügynökség elszámolásaiban való nyilvántartásakor alkalmazandó átváltási árfolyamra vonatkozó szabályokra. Annak elkerülése érdekében, hogy egy nemzeti pénznemmel kapcsolatos kivételes pénzügyi gyakorlatok veszélyeztessék az uniós jog alkalmazását, az említett felhatalmazásnak ki kell terjednie az euro használatával kapcsolatban az e rendeletben megállapított szabályoktól való eltérésekre.

(95)

Az 1306/2013/EU rendeletben meghatározott szabályokról az e rendeletben meghatározott szabályokra való zökkenőmentes áttérés lehetővé tétele érdekében az említett felhatalmazásnak ki kell terjednie átmeneti rendelkezések megállapítására.

(96)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (24) megfelelően kell gyakorolni.

(97)

A Bizottság végrehajtási hatásköreinek a következőkre vonatkozó szabályokra kell vonatkozniuk: a kifizető ügynökségek akkreditációjának és a koordináló szervek kijelölésének és akkreditációjának megadásával, visszavonásával és felülvizsgálatával, valamint a kifizető ügynökségek akkreditációjának felügyeletével kapcsolatos eljárások; a kifizető ügynökségek vezetői nyilatkozatának alapjául szolgáló ellenőrzésekre vonatkozó megállapodások és eljárások, valamint a vezetői nyilatkozat szerkezete és formája; a koordináló szerv működése és az információknak a koordináló szerv által a Bizottság részére történő megküldése; a tanúsító szervek működése, többek között az elvégzendő ellenőrzések, az ellenőrizendő szervek, valamint az e szervek által kiállítandó igazolások és elkészítendő jelentések, illetve az azokat kísérő dokumentumok.

(98)

A Bizottság végrehajtási hatásköreinek ki kell terjedniük továbbá azokra az ellenőrzési elvekre, amelyekre a tanúsító szerv a véleményét alapozza – beleértve a kockázatok értékelését, a belső kontrollokat, valamint az ellenőrzési bizonyítékok tekintetében szükséges szintet –, továbbá azokra az ellenőrzési módszerekre, amelyeket a tanúsító szerveknek a nemzetközi könyvvizsgálati standardokra figyelemmel alkalmazniuk kell véleményük kialakítása során.

(99)

A Bizottság végrehajtási hatásköreinek ki kell terjedniük emellett a pénzügyi fegyelmi eljárással összefüggésben a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozások kiigazítási arányának meghatározására és módosítására, valamint az említett beavatkozások finanszírozása céljából a költségvetési rendelet 12. cikke (2) bekezdése d) pontjának megfelelően átvitt, le nem kötött előirányzatok összegére; továbbá a költségvetési eljárási renddel összefüggésben a kifizetések összegének ideiglenes meghatározására és a rendelkezésre álló költségvetés tagállamok közötti ideiglenes elosztására, valamint az uniós finanszírozás teljes összegének tagállamonkénti bontásban történő meghatározására.

(100)

A Bizottság végrehajtási hatásköreinek ki kell terjedniük az állami intervenciós intézkedések finanszírozását szolgáló összegek meghatározására, a területi monitoring rendszerhez szükséges műholdas adatok Bizottság általi beszerzésének finanszírozásával kapcsolatos szabályokra és a mezőgazdasági erőforrások monitoringjához használt távérzékelési alkalmazások révén a Bizottság által végrehajtott intézkedésekre, az említett műholdas adatok Bizottság általi beszerzését és a mezőgazdasági erőforrások monitoringját szolgáló eljárásra, a műholdas adatok és a meteorológiai adatok beszerzését, tökéletesítését és használatát szabályozó keretre, valamint az alkalmazandó határidőkre is.

(101)

A Bizottság végrehajtási hatásköreinek ki kell terjedniük mindezen kívül azoknak az időtartamoknak a meghatározására, amelyen belül a kifizető ügynökségeknek el kell készíteniük és el kell juttatniuk a Bizottsághoz a vidékfejlesztésre irányuló beavatkozásokhoz kapcsolódó időközi kiadásigazoló nyilatkozatokat, valamint a kifizetési határidőkkel kapcsolatos mechanizmus megfelelő működésével kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályokra és egyéb gyakorlati rendelkezésekre; a tagállamok számára nyújtandó havi vagy időközi kifizetések felfüggesztésére, a felfüggesztés megszüntetésére, valamint az említett kifizetések csökkentésére, továbbá a cselekvési tervek szerkezetére vonatkozó szabályokra és az azok meghatározására szolgáló eljárásra. A végrehajtási hatásköröknek ki kell terjedniük a kifizető ügynökségek külön elszámolás vezetésére vonatkozó kötelezettségével kapcsolatos további szabályokra, valamint a kifizető ügynökségek könyvelésébe bevezetendő információkra alkalmazandó egyedi feltételekre; a fizetési időszakokkal és az előlegek kifizetésével kapcsolatos konkrét problémák megoldását szolgáló, szükséghelyzet esetén szükséges és indokolható szabályokra; a közraktározás formájában megvalósuló intervenciós intézkedések, valamint az EMGA és az EMVA által finanszírozott egyéb kiadások finanszírozására és elszámolására vonatkozó szabályokra, továbbá a kötelezettségvállalás automatikus visszavonására vonatkozó eljárás végrehajtásának feltételeire is.

(102)

A Bizottság végrehajtási hatásköreinek ki kell terjedniük mindemellett a kifizetésekre vonatkozó dokumentumok és információk megőrzésével kapcsolatos feltételekre; a Bizottság által végrehajtott ellenőrzések és az információkhoz való hozzáférés tekintetében a tagállamok által teljesítendő együttműködési kötelezettségekkel kapcsolatos eljárásokra; az éves pénzügyi záróelszámolásra, beleértve az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadása és végrehajtása céljából szükséges intézkedésekre vonatkozó szabályokat is, az éves teljesítményalapú záróelszámolásra, beleértve az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadása és végrehajtása céljából szükséges intézkedésekre vonatkozó szabályokat, a Bizottság és a tagállamok közötti információcserét, az eljárásokat és a betartandó határidőket; a szabályszerűségi záróelszámolásra, beleértve az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadása és végrehajtása céljából szükséges intézkedésekre vonatkozó szabályokat, a Bizottság és a tagállamok közötti információcserét, a betartandó határidőket és az egyeztető eljárást; a jogosulatlan kifizetések visszafizettetéséből származó összegek lehetséges beszámítására vonatkozó szabályokra és az uniós költségvetést terhelő összegek uniós finanszírozásból való kizárására, valamint a tagállamok által a meg nem felelés miatt alkalmazandó visszafizettetéssel összefüggésben a Bizottságnak teendő bejelentések és közlések formájára.

(103)

A Bizottság végrehajtási hatásköreinek ki kell terjedniük továbbá az Unió pénzügyi érdekeinek védelmével kapcsolatos tagállami kötelezettségek egységes alkalmazásához szükséges szabályokra, valamint az ellenőrzések Unión belüli egységes alkalmazásához szükséges szabályokra.

(104)

A Bizottság végrehajtási hatásköreinek ki kell terjedniük továbbá a letétbe helyezendő biztosítékok formájára, a biztosítékok letétbe helyezésére és elfogadására, valamint az eredeti biztosítékok felváltására vonatkozó eljárásra; a biztosítékok felszabadítására vonatkozó eljárásra; és a tagállamok vagy a Bizottság által a biztosítékokkal kapcsolatban küldendő értesítésre.

(105)

A Bizottság végrehajtási hatásköreinek ki kell terjedniük ezenfelül a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer, a földrajzi térinformatikai kérelmezési rendszer, valamint a területi monitoring rendszer minőségére vonatkozó értékelő jelentések formájára, tartalmára és a Bizottság részére történő továbbításának, illetve rendelkezésre bocsátásának feltételeire vonatkozó szabályokra és az említett rendszerekben feltárt hiányosságok nyomán a tagállamok által alkalmazandó korrekciós intézkedésekre; továbbá a támogatási kérelmi rendszer és – annak fokozatos bevezetését is ideértve – a területi monitoring rendszer alapvető jellemzőire és a rájuk vonatkozó szabályokra.

(106)

A Bizottság végrehajtási hatásköreinek szintén ki kell terjedniük a kereskedelmi dokumentumok vizsgálatára vonatkozó szabályok egységes alkalmazásához szükséges szabályokra. Le kell fedniük továbbá az információknak a tagállamok által a Bizottság részére történő benyújtására vonatkozó szabályokat, valamint – amennyiben a nemzeti pénznemmel kapcsolatos kivételes pénzügyi gyakorlatok valószínűleg veszélyeztetik az uniós jog alkalmazását – az uniós jogszabályok alkalmazásának védelmét szolgáló intézkedéseket.

(107)

Ezenfelül a Bizottság végrehajtási hatásköreinek ki kell terjedniük az EMGA -ból és az EMVA-ból származó támogatások kedvezményezettjeire vonatkozó adatok közzétételének formáját és ütemezését érintő szabályokra, azon kötelezettség egységes alkalmazására, miszerint a kedvezményezetteket tájékoztatni kell arról, hogy a rájuk vonatkozó adatok közzétételre kerülnek; valamint az EMGA és az EMVA kedvezményezettjeinek közzétételét illetően a Bizottság és a tagállamok közötti együttműködésre.

(108)

Egyes végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor a tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni. A különböző összegek Bizottság általi kiszámítását érintő végrehajtási jogi aktusok esetében a tanácsadó bizottsági eljárás lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy teljes körű felelősséget vállaljon a költségvetés irányításáért, emellett pedig a határidők és a költségvetési eljárások tiszteletben tartását illetően a hatékonyság, a kiszámíthatóság és gyorsaság fokozására irányul. A tagállamok részére teljesített kifizetések, valamint a számlaelszámolási eljárás és az éves teljesítményalapú záróelszámolás működésének körébe tartozó végrehajtási jogi aktusok esetében a tanácsadó bizottsági eljárás lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy teljes körű felelősséget vállaljon a költségvetés irányításáért és a tagállami kifizető ügynökségek éves elszámolásainak ellenőrzéséért, aminek célja az elszámolások elfogadása, vagy amennyiben a kiadások teljesítése nem az uniós szabályok betartásával történt, a kapcsolódó kiadások uniós finanszírozásból való kizárása. A többi végrehajtási jogi aktus elfogadására a vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni.

(109)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra a 182/2011/EU rendelet alkalmazása nélkül végrehajtási hatásköröket kell ruházni az EMGA-kiadásokra rendelkezésre álló nettó egyenleg megállapítását illetően, valamint a tagállamok kiadásigazoló nyilatkozatai alapján teljesítendő havi kifizetések meghatározására és a havi kifizetésekre vonatkozó eljárás keretében további kifizetések vagy csökkentések meghatározására vonatkozóan.

(110)

Az 1306/2013/EU rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(111)

Mivel e rendelet céljait – e rendelet és a KAP más eszközei között fennálló kapcsolatok, valamint a tagállamok rendelkezésére álló pénzügyi források korlátozott volta miatt – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az uniós finanszírozás többéves garanciája, továbbá az Unió prioritásaira való összpontosítás miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(112)

A tervezett intézkedések zökkenőmentes végrehajtása érdekében e rendeletnek sürgősen, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Hatály

Ez a rendelet szabályokat állapít meg a közös agrárpolitika (a továbbiakban: a KAP) finanszírozására, irányítására és monitoringjára vonatkozóan, különösen az alábbiak vonatkozásában:

a)

a KAP keretében felmerülő kiadások finanszírozása;

b)

a tagállamok által létrehozandó irányítási és kontrollrendszerek;

c)

elszámolási és szabályszerűségi záróelszámolási eljárások.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)

„szabálytalanság”: a 2988/95/EK, Euratom rendelet 1. cikkének (2) bekezdése szerinti szabálytalanság;

b)

„irányítási rendszerek”: az e rendelet II. címének II. fejezetében említett irányítási szervek és az alapvető uniós követelmények, ideértve az Unió pénzügyi érdekeinek az e rendelet 59. cikkében említett hatékony védelmével, valamint a Bizottság által jóváhagyott KAP stratégiai terveiknek az (EU) 2021/2115 rendelet 9. cikkének megfelelő végrehajtásával, valamint az említett rendelet 134. cikkében említett éves teljesítményjelentés céljából létrehozott jelentési rendszerrel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket is;

c)

„alapvető uniós követelmények”: az (EU) 2021/2115 rendeletben, az e rendeletben, a költségvetési rendeletben, valamint a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (25) meghatározott követelmények;

d)

„az irányítási rendszerek megfelelő működésében feltárt súlyos hiányosságok”: rendszerszintű hiányosság fennállása, figyelembe véve annak ismétlődő jellegét, súlyosságát és a kiadásigazoló nyilatkozatok helyességére, a teljesítményről szóló jelentéstételre vagy az uniós jog tiszteletben tartására gyakorolt káros hatását;

e)

„kimeneti mutató”: az (EU) 2021/2115 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett kimeneti mutató;

f)

„eredménymutató”. az (EU) 2021/2115 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett eredménymutató;

g)

„cselekvési terv”: az e rendelet 41. és 42. cikkének alkalmazásában egy olyan, valamely tagállam által az említett tagállam irányítási rendszerének megfelelő működésében feltárt súlyos hiányosság esetén, vagy az (EU) 2021/2115 rendelet 135. cikkében említett körülmények fennállása esetén a Bizottság felkérésére és a Bizottsággal konzultálva kidolgozott terv, amely tartalmazza a szükséges korrekciós intézkedéseket és a terv végrehajtására vonatkozó időkeretet e rendelet 41. és 42. cikkével összhangban.

3. cikk

Mentességek vis maior és rendkívüli körülmények fennállása esetén

(1)   A KAP finanszírozása, irányítása és monitoringja alkalmazásában a vis maior és a rendkívüli körülmények elismerése különösen az alábbi esetekben lehetséges:

a)

a mezőgazdasági üzemet jelentős mértékben sújtó, súlyos természeti katasztrófa vagy súlyos meteorológiai esemény;

b)

a mezőgazdasági üzem részét képező, állattartásra szolgáló építmények véletlen megsemmisülése;

c)

olyan járványos állatbetegség, olyan növénybetegség kitörése vagy olyan növénykárosító jelenléte, amely a kedvezményezett állat-, illetve növényállományának egy részét vagy egészét érinti;

d)

a mezőgazdasági üzem egészének vagy jelentős részének kisajátítása, amennyiben ez a kisajátítás a kérelem benyújtásának napján nem volt előrelátható;

e)

a kedvezményezett halála;

f)

a kedvezményezett tartós munkaképtelensége.

(2)   Amennyiben egy, az (1) bekezdés a) pontjában említettek szerinti súlyos természeti katasztrófa vagy súlyos meteorológiai esemény egy jól meghatározható területet sújt jelentős mértékben, az értintett tagállam az egész szóban forgó területet az adott katasztrófa vagy esemény által jelentős mértékben érintettnek tekintheti.

II. CÍM

A MEZŐGAZDASÁGI ALAPOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

Mezőgazdasági alapok

4. cikk

A mezőgazdasági kiadásokat finanszírozó alapok

A KAP keretébe tartozó különböző beavatkozásokat és intézkedéseket az alábbiak révén kell finanszírozni az Unió általános költségvetéséből (a továbbiakban: az uniós költségvetés):

a)

az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (a továbbiakban: az EMGA);

b)

az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (a továbbiakban: az EMVA).

5. cikk

EMGA-kiadások

(1)   Az EMGA végrehajtása vagy a (2) bekezdéssel összhangban a tagállamok és az Unió közötti megosztott irányítás keretében, vagy pedig a (3) bekezdéssel összhangban közvetlen irányítás keretében történik.

(2)   Az EMGA az alábbi kiadásokat finanszírozza megosztott irányítás keretében:

a)

az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (26) meghatározott, az agrárpiacokat szabályozó vagy támogató intézkedések;

b)

az (EU) 2021/2115 rendelet III. címének III. fejezetében említett, bizonyos ágazatokra vonatkozó beavatkozásokhoz nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás;

c)

a KAP stratégiai terv keretében a mezőgazdasági termelők részére teljesített, az (EU) 2021/2115 rendelet 16. cikkében említett, közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozások;

d)

a mezőgazdasági termékekre vonatkozóan az Unió belső piacán és harmadik országokban folytatott olyan tájékoztatási és promóciós tevékenységekhez nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás, amelyeket a Bizottság választ ki és a tagállamok hajtanak végre;

e)

a 228/2013/EU rendeletben meghatározott, az Unió legkülső régióiban megvalósított egyedi mezőgazdasági intézkedésekhez és a 229/2013/EU rendeletben meghatározott, a kisebb égei-tengeri szigetek javára végrehajtott egyedi mezőgazdasági intézkedésekhez nyújtott uniós pénzügyi támogatás.

(3)   Az EMGA az alábbi kiadásokat finanszírozza közvetlen irányítás keretében:

a)

mezőgazdasági termékek promóciója, közvetlenül a Bizottság által vagy nemzetközi szervezetek bevonásával;

b)

az uniós jognak megfelelően hozott, a mezőgazdaságban a genetikai erőforrások megőrzésére, jellemzésére, összegyűjtésére és hasznosítására irányuló intézkedések;

c)

mezőgazdasági számviteli információs rendszerek kialakítása és működtetése;

d)

mezőgazdasági felmérési rendszerek, beleértve a mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó felméréseket.

6. cikk

EMVA-kiadások

Az EMVA végrehajtása a tagállamok és az Unió közötti megosztott irányítás keretében történik. Az EMVA az (EU) 2021/2115 rendelet III. címének IV. fejezetében említett, a KAP stratégiai tervekben meghatározottak szerinti, vidékfejlesztésre irányuló beavatkozásokhoz, valamint az említett rendelet 125. cikkében említett intézkedésekhez nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulást finanszírozza.

7. cikk

Egyéb kiadások, beleértve a technikai segítségnyújtást

Az EMGA-ból és az EMVA-ból – a Bizottság nevében vagy kezdeményezésére – közvetlen módon finanszírozhatók a KAP végrehajtásához szükséges előkészítési, monitoring, igazgatási és technikai segítségnyújtási tevékenységek, valamint az értékelés, az ellenőrzés és a szemle. Különösen az alábbiak tartoznak ide:

a)

a KAP elemzéséhez, irányításához, monitoringjához, végrehajtásához, az azzal kapcsolatos információcseréhez szükséges intézkedések – beleértve a KAP hatásainak, környezeti teljesítményének és az uniós célok megvalósításában elért eredményeinek felmérését is –, továbbá a kontrollrendszerek alkalmazásához, valamint a technikai és igazgatási segítségnyújtáshoz szükséges intézkedések;

b)

a területi monitoring rendszerhez szükséges műholdas adatok Bizottság általi beszerzése a 24. cikkel összhangban;

c)

a Bizottság által távérzékelési alkalmazások révén végrehajtott intézkedések a mezőgazdasági erőforrásoknak a 25. cikkel összhangban történő monitoringja céljából;

d)

a KAP finanszírozására szolgáló, az alapok pénzügyi irányításával kapcsolatos információs, rendszer-összekapcsolási, monitoring- és kontrollmódszerek és technikai eszközök fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges intézkedések;

e)

a KAP-pal kapcsolatos tájékoztatás a 46. cikkel összhangban;

f)

a KAP-ról szóló tanulmányok, valamint az EMGA és az EMVA által finanszírozott intézkedések értékelése – beleértve az értékelési módszerek tökéletesítését, a KAP-pal összefüggő bevált gyakorlatokra vonatkozó információk cseréjét és az érintett érdekelt felekkel való konzultációt –, továbbá az Európai Beruházási Bankkal (EBB) közösen készített tanulmányok,

g)

adott esetben az 58/2003/EK tanácsi rendeletnek (27) megfelelően létrehozott és a KAP-pal összefüggésben eljáró végrehajtó ügynökségek részére nyújtott hozzájárulás;

h)

a vidékfejlesztésre irányuló beavatkozásokhoz kapcsolódó uniós szintű információterjesztésre, figyelemfelkeltésre, valamint az érintett érdekelt felekkel folytatott együttműködés és tapasztalatcsere ösztönzésére irányuló intézkedésekhez való hozzájárulás, beleértve az érintett feleket összekapcsoló hálózat létrehozatalát;

i)

elsősorban információkezelést és -cserét végző információtechnológiai hálózatok, ideértve a KAP irányításához kapcsolódóan szükséges vállalati információtechnológiai rendszereket;

j)

az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (28) 44. cikkének (2) bekezdésével összhangban az uniós minőségrendszerek keretében logók kidolgozásához, bejegyzéséhez és oltalmához szükséges intézkedések, valamint a kapcsolódó szellemitulajdon-jogok védelmével, illetve a szükséges információtechnológiai fejlesztésekkel összefüggő intézkedések.

II. FEJEZET

Irányítási szervek

8. cikk

Illetékes hatóság

(1)   Az egyes tagállamok kijelölnek egy miniszteri szintű illetékes hatóságot, amely a következőkért felelős:

a)

a 9. cikk (2) bekezdésében említett kifizető ügynökségek akkreditációjának megadása, felülvizsgálata és visszavonása;

b)

a 10. cikkben említett koordináló szerv kijelölése, valamint akkreditációjának megadása, felülvizsgálata és visszavonása;

c)

a 12. cikkben említettek szerint egy tanúsító szerv kijelölése és kijelölésének visszavonása, valamint annak biztosítása, hogy mindig ki legyen jelölve egy tanúsító szerv;

d)

az e fejezet értelmében az illetékes hatóságra ruházott tevékenységek elvégzése.

(2)   Az illetékes hatóságnak a Bizottság által a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban elfogadandó minimumfeltételek vizsgálata alapján jogi aktus formájában kell határoznia a kifizető ügynökség akkreditációjának megadásáról, illetve akkreditációjának felülvizsgálatot követő visszavonásáról, valamint a koordináló szerv kijelöléséről, akkreditációjáról és akkreditációjának visszavonásáról.

(3)   Az illetékes hatóságnak jogi aktus formájában kell határoznia a tanúsító szerv kijelöléséről és kijelölésének visszavonásáról annak biztosítása mellett, hogy mindig ki legyen jelölve egy tanúsító szerv.

(4)   Az illetékes hatóságnak késedelem nélkül értesítenie kell a Bizottságot a kifizető ügynökség számára megadott valamennyi akkreditációról és ezen akkreditációk visszavonásáról, valamint a koordináló szerv kijelöléséről, akkreditációjáról és akkreditációjának visszavonásáról, továbbá a tanúsító szerv kijelöléséről és kijelölésének visszavonásáról.

9. cikk

Kifizető ügynökségek

(1)   A kifizető ügynökségek a tagállamok – és adott esetben a régióik – olyan szervezeti egységei vagy szervei, amelyek az 5. cikk (2) bekezdésében és a 6. cikkben említett kiadásokkal való gazdálkodásért és azok kontrolljáért felelnek.

A kifizetések teljesítésének kivételével a kifizető ügynökségek átruházhatják az első albekezdésben említett feladatok ellátását.

(2)   A tagállamok olyan szervezeti egységeket vagy szerveket akkreditálhatnak kifizető ügynökségként, amelyek olyan igazgatási szervezettel és belső kontrollrendszerrel rendelkeznek, amely kellő garanciát nyújt arra, hogy a kifizetések jogszerűek és szabályosak legyenek, és elszámolásuk is a szabályoknak megfelelően történjen. Ennek érdekében a kifizető ügynökségeknek teljesíteniük kell a belső környezet, a kontrolltevékenységek, a tájékoztatás és kommunikáció, valamint a monitoring tekintetében az akkreditálás azon minimumfeltételeit, amelyeket a Bizottság a 11. cikk (1) bekezdése a) pontjának megfelelően állapít meg.

Minden tagállam – saját alkotmányos előírásainak figyelembevételével – korlátozza az akkreditált kifizető ügynökségeinek számát:

a)

tagállami szinten vagy adott esetben régiónként egyetlen kifizető ügynökségre; és

b)

egyetlen kifizető ügynökségre mind az EMGA-, mind az EMVA-kiadások kezelésére, amennyiben a kifizető ügynökségek kizárólag tagállami szinten működnek.

Ha a kifizető ügynökségeket regionális szinten hozták létre, akkor a tagállamok emellett vagy tagállami szinten is akkreditálnak egy kifizető ügynökséget a jellegüknél fogva tagállami szinten irányítandó támogatási rendszerek számára, vagy pedig e rendszerek irányításával a regionális kifizető ügynökségeiket bízzák meg.

Az e bekezdés második albekezdésétől eltérve a tagállamok megtarthatják a 2020. október 15. előtt akkreditált kifizető ügynökségeket, feltéve hogy az illetékes hatóság a 8. cikk (2) bekezdésében említett határozatával megerősíti, hogy az említett kifizető ügynökségek megfelelnek az e bekezdés első albekezdésében említett akkreditálási minimumfeltételeknek.

Vissza kell vonni azon kifizető ügynökségek akkreditációját, amelyek legalább három éven keresztül nem kezeltek EMGA- vagy EMVA-kiadásokat.

2021. december 7-től a tagállamok nem akkreditálhatnak további új kifizető ügynökségeket, kivéve a második albekezdés a) pontjában említett eseteket, amennyiben az alkotmányos előírásaikat figyelembe véve további regionális kifizető ügynökségekre lehet szükség.

(3)   A költségvetési rendelet 63. cikke (5) és (6) bekezdésének alkalmazásában az akkreditált kifizető ügynökség vezetőjének az érintett mezőgazdasági pénzügyi évet (a továbbiakban: a pénzügyi év) követő év február 15-éig össze kell állítania és be kell nyújtania a Bizottsághoz a következőket:

a)

az említett akkreditált kifizető ügynökségre bízott feladatok végrehajtása során felmerült kiadásokkal kapcsolatos éves pénzügyi kimutatások a költségvetési rendelet 63. cikke (5) bekezdésének a) pontja szerint, továbbá az e rendelet 53. cikke szerinti elszámoláshoz szükséges információk;

b)

az e rendelet 54. cikkének (1) bekezdésében és az (EU) 2021/2115 rendelet 134. cikkében említett éves teljesítményjelentés, amely tanúsítja, hogy a kiadások e rendelet 37. cikkével összhangban merültek fel;

c)

a végső ellenőrzési jelentések és az elvégzett kontrollok éves összefoglalója – beleértve az irányítási rendszerekben azonosított hibák és gyengeségek jellegének és mértékének elemzését is –, valamint a megtett vagy megtenni tervezett korrekciós intézkedések a költségvetési rendelet 63. cikke (5) bekezdésének b) pontjában meghatározottak szerint;

d)

a költségvetési rendelet 63. cikkének (6) bekezdése szerinti vezetői nyilatkozat a következőkre vonatkozóan:

i.

annak ténye, hogy az információ a költségvetési rendelet 63. cikke (6) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint megfelelő módon feltüntetett, teljes körű és pontos;

ii.

a bevezetett irányítási rendszerek – az e rendelet 8. cikkében említett illetékes hatóság, a 10. cikkében említett koordináló szerv és a 12.cikkében említett tanúsító szerv kivételével – megfelelő működése annak biztosítása érdekében, hogy a kiadások e rendelet 37. cikkével összhangban merültek fel, amint azt a költségvetési rendelet 63. cikke (6) bekezdésének b) és c) pontja előírja.

A Bizottság az érintett tagállam tájékoztatása nyomán az e bekezdés első albekezdésében említett február 15-i határidőt a költségvetési rendelet 63. cikke (7) bekezdésének második albekezdésében meghatározottak szerint kivételes esetben március 1-jéig meghosszabbíthatja.

(4)   Amennyiben egy akkreditált kifizető ügynökség esetében nem teljesül vagy már nem teljesül a (2) bekezdés első albekezdésében említett egy vagy több akkreditációs minimumfeltétel, az érintett tagállam – saját kezdeményezésére vagy a Bizottság kérésére – visszavonja az említett kifizető ügynökség akkreditációját, kivéve ha a kifizető ügynökség az adott tagállam illetékes hatósága által a probléma súlyosságának függvényében megállapított határidőn belül megteszi a szükséges változtatásokat.

(5)   A kifizető ügynökségeknek kell irányítaniuk a felelősségi körükbe tartozó állami intervencióhoz kapcsolódó műveleteket, biztosítaniuk kell azok kontrollját, és általános felelősséget kell viselniük e téren.

Az EBB vagy más olyan nemzetközi pénzügyi szervezet által kezelt pénzügyi eszközökből nyújtott támogatások esetében, amelynek valamely tagállam részvényese, a kifizető ügynökségnek a kifizetési kérelmeket alátámasztó kontrolljelentésre kell támaszkodnia. Az említett szervezeteknek a kontrolljelentést be kell nyújtaniuk a tagállamoknak.

(6)   A 33. cikk alkalmazásában az EMVA-kiadások tekintetében 2030. június 30-ig e cikk (3) és a 10. cikk (3) bekezdésével összhangban kiegészítő teljesítményjelentést kell benyújtani a 2029. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan.

10. cikk

Koordináló szervek

(1)   Amennyiben egy tagállamban egynél több kifizető ügynökség rendelkezik akkreditációval, az érintett tagállam kijelöl egy közjogi koordináló szervet, amelyet a következő feladatokkal bíz meg:

a)

a Bizottság rendelkezésére bocsátandó információk összegyűjtése és a Bizottság részére történő megküldése;

b)

az e rendelet 54. cikkének (1) bekezdésében és az (EU) 2021/2115 rendelet 134. cikkében említett éves teljesítményjelentés Bizottságnak való benyújtása;

c)

intézkedések megtétele vagy koordinálása bármilyen általános jellegű hiányosság megszüntetése céljából, valamint a Bizottság tájékoztatása az ezek nyomán hozott intézkedésekről;

d)

az uniós szabályok összehangolt alkalmazásának előmozdítása és – amennyiben lehetséges – biztosítása.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjában említett, pénzügyi jellegű információk kezelése tekintetében a tagállamok a koordináló szervet egyedi akkreditációnak vetik alá.

(3)   A 12. cikk (2) bekezdésében említett véleménynek ki kell terjednie az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett éves teljesítményjelentésre, és az éves teljesítményjelentést a teljes jelentés összeállítására vonatkozó vezetői nyilatkozattal együtt be kell nyújtani a Bizottság számára.

11. cikk

A kifizető ügynökségekkel és koordináló szervekkel kapcsolatos Bizottsági hatáskörök

(1)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 9. és 10. cikkben meghatározott kifizető ügynökségek és koordináló szervek megfelelő működésének biztosítása céljából, kiegészítve e rendeletet a következőkre vonatkozó szabályokkal:

a)

a 9. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett kifizető ügynökségek akkreditációjára, valamint a 10. cikkben említett koordináló szervek kijelölésére és akkreditációjára vonatkozó minimumfeltételek;

b)

a kifizető ügynökségek állami intervencióval kapcsolatos kötelezettségei, valamint az irányítási és kontrollfeladataik tartalmára vonatkozó szabályok.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza a következőkre vonatkozó szabályokat:

a)

a kifizető ügynökségek akkreditációjának megadására, visszavonására és felülvizsgálatára, valamint a koordináló szervek kijelölésére és akkreditációjának megadására, visszavonására és felülvizsgálatára vonatkozó eljárások, továbbá a kifizető ügynökségek akkreditációjának felügyeletére vonatkozó eljárások;

b)

a kifizető ügynökségek által kiadandó, a 9. cikk (3) bekezdése első albekezdésének d) pontjában említett vezetői nyilatkozat alapjául szolgáló ellenőrzésekre vonatkozó megállapodások és eljárások, valamint a vezetői nyilatkozat szerkezete és formája;

c)

a koordináló szerv működése és az információk benyújtása a Bizottságnak a 10. cikkel összhangban.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

12. cikk

Tanúsító szervek

(1)   A tanúsító szervnek a tagállam által a nemzeti jog sérelme nélkül egy legalább hároméves időszakra kijelölt köz- vagy magánjogi ellenőrző szervnek kell lennie. Amennyiben a tanúsító szerv magánjogi ellenőrző szerv, és az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jog ezt előírja, a tagállam a szervet pályáztatással választja ki.

Az egynél több tanúsító szervet kijelölő tagállam egy nemzeti szintű közjogi tanúsító szervet is kijelölhet a koordinációs feladatok elvégzésére.

(2)   A költségvetési rendelet 63. cikke (7) bekezdése első albekezdésének alkalmazásában a tanúsító szervnek a nemzetközileg elfogadott könyvvizsgálati standardoknak megfelelően elkészített véleményt kell kiadnia, amelyben a következőkről nyilatkozik:

a)

az elszámolások megbízható és valós képet nyújtanak-e;

b)

a tagállamok irányítási rendszerei és mindenekelőtt az alábbiak megfelelően működnek-e:

i.

az e rendelet 9. és 10. cikkében és az (EU) 2021/2115 rendelet 123. cikkében említett irányító szervek;

ii.

az alapvető uniós követelmények;

iii.

az (EU) 2021/2115 rendelet 134. cikkében említett éves teljesítményjelentés céljára létrehozott jelentéstételi rendszer;

c)

helytálló-e az e rendelet 54. cikkében említett éves teljesítményalapú záróelszámolás céljából létrehozott, a kimeneti mutatókra vonatkozó teljesítményjelentés, valamint az (EU) 2021/2115 rendelet 128. cikkében említett többéves teljesítménymonitoringhoz kapcsolódó eredménymutatókra vonatkozó teljesítményjelentés, igazolva, hogy e rendelet 37. cikke teljesült;

d)

a 228/2013/EU, a 229/2013/EU és az 1308/2013/EU rendeletben, valamint az 1144/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (29) meghatározott intézkedések kiadásai, amelyek tekintetében a Bizottságtól visszatérítést igényeltek, jogszerűek és szabályosak-e.

Az említett véleménynek tartalmaznia kell azt is, hogy a vizsgálat alapján megkérdőjelezhetők-e a 9. cikk (3) bekezdése első albekezdésének d) pontjában említett vezetői nyilatkozatban szereplő megállapítások. A vizsgálat során ki kell térni a 9. cikk (3) bekezdése első albekezdésének c) pontjában említettek szerint az irányítási rendszerekben az ellenőrzések és kontrollok révén feltárt hibák és hiányosságok jellegének és mértékének elemzésére, valamint a kifizető ügynökség által megtett vagy megtenni tervezett korrekciós intézkedésekre.

Az EBB vagy más olyan nemzetközi pénzügyi szervezet által kezelt pénzügyi eszközökből nyújtott támogatások esetében, amelynek valamely tagállam részvényese, a tanúsító szervnek az adott szervezet külső könyvvizsgálói által elkészített éves könyvvizsgálói jelentésre kell támaszkodnia. Az említett szervezeteknek az éves könyvvizsgálói jelentést be kell nyújtaniuk a tagállamoknak.

(3)   A tanúsító szervnek rendelkeznie kell a szükséges technikai szakértelemmel, valamint ismernie kell a KAP-ot. Működését tekintve függetlennek kell lennie az érintett kifizető ügynökségtől és koordináló szervtől, az említett kifizető ügynökséget akkreditáló illetékes hatóságtól, valamint a KAP végrehajtásáért és monitoringjáért felelős szervtől.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben szabályokat állapít meg a tanúsító szervek működésére vonatkozóan, többek között az elvégzendő ellenőrzésekre, az ellenőrzendő szervekre, valamint az e szervek által kiállítandó igazolásokra és elkészítendő jelentésekre, illetve az azokat kísérő dokumentumokra vonatkozóan.

A végrehajtási jogi aktusoknak a következőket is tartalmazniuk kell:

a)

azon ellenőrzési elvek, amelyekre a tanúsító szervek a véleményüket alapozzák, beleértve a kockázatok értékelését, a belső kontrollokat, valamint az ellenőrzési bizonyítékok szükséges szintjét;

b)

a tanúsító szervek által a véleménynyilvánítás során – a nemzetközi könyvvizsgálati standardok figyelembevételével – alkalmazandó ellenőrzési módszerek.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

13. cikk

A bevált gyakorlatok cseréje

A Bizottság előmozdítja a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét, mindenekelőtt az e fejezet szerinti irányítási szervek munkájával kapcsolatban.

III. CÍM

Az EMGA és az EMVA pénzügyi irányítása

I. FEJEZET

EMGA

1. szakasz

Költségvetési fegyelem

14. cikk

Költségvetési felső határ

(1)   Az EMGA-kiadások éves felső határát az (EU, Euratom) 2020/2093 rendeletben e célra megállapított maximális összegek képezik.

(2)   Amennyiben az uniós jog az (1) bekezdésben említett összegek csökkentéséről vagy növeléséről rendelkezik, a Bizottság az uniós jogban említett adatok alapján, a 103. cikkben említett eljárás alkalmazása nélkül végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben megállapítja az EMGA-kiadásokra rendelkezésre álló nettó egyenleget.

15. cikk

A felső határ betartása

(1)   Amennyiben az uniós jog egy tagállam tekintetében a mezőgazdasági kiadások pénzügyi felső határát euróban állapítja meg, e kiadások az említett felső határig téríthetők meg, a 39–42. cikk alkalmazása esetén a szükséges kiigazításokkal.

(2)   Az (EU) 2021/2115 rendelet 87. cikkében említett, közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozásokra vonatkozó tagállami allokációkat – az e rendelet 17. cikkében megállapított kiigazításokkal korrigálva – euróban megadott pénzügyi felső határoknak kell tekinteni az e cikk (1) bekezdésének alkalmazásában.

16. cikk

Mezőgazdasági tartalék

(1)   Az EMGA-n belül minden év elején létre kell hozni egy uniós mezőgazdasági tartalékot (a továbbiakban: a tartalék) azzal a céllal, hogy további támogatást lehessen nyújtani a mezőgazdasági ágazat számára piacirányítási és -stabilizációs intézkedésekhez, valamint azonnal reagálni lehessen a mezőgazdasági termelést vagy értékesítést érintő súlyos válságokra.

A tartalékra vonatkozó előirányzatokat közvetlenül az uniós költségvetésbe kell beállítani. A tartalékból származó forrásokat a következő intézkedésekre kell rendelkezésekre bocsátani abban a pénzügyi évben vagy azokban a pénzügyi években, amikor további támogatásra van szükség:

a)

az 1308/2013/EU rendelet 8–21. cikke szerinti, a mezőgazdasági piacok stabilizálását célzó intézkedések;

b)

az 1308/2013/EU rendelet 219., 220. és 221. cikke szerinti rendkívüli intézkedések;

(2)   A tartalék összege a 2023–2027-es időszak minden egyes évének elején folyó árakon 450 millió EUR, kivéve ha az uniós költségvetésben egy magasabb összeg kerül megállapításra. A Bizottság a tartalék összegét – az EMGA részleges felső határa keretében rendelkezésre álló előirányzatok figyelembevételével – az év folyamán kiigazíthatja, amennyiben ez a piaci fejlemények vagy a folyó évet, illetve az elkövetkező évet érintő kilátások tükrében szükségesnek tűnik.

Ha az említett rendelkezésre álló előirányzatok nem elegendőek, e rendelet 17. cikkével összhangban végső eszközként pénzügyi fegyelem alkalmazására kerülhet sor a tartaléknak legfeljebb az e bekezdés első albekezdésében említett kezdeti összegig történő finanszírozása érdekében.

A költségvetési rendelet 12. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésétől eltérve, a tartalék le nem kötött előirányzatait 2027-es évig át kell vinni a következő költségvetési évek tartalékának finanszírozására.

Továbbá a költségvetési rendelet 12. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésétől eltérve, az 1306/2013/EU rendelettel létrehozott, mezőgazdasági ágazatot érintő válságokra képzett tartalék 2022-es év végén fennálló, teljes fel nem használt összegét át kell vinni a 2023-as évre anélkül, hogy az teljes mértékben visszakerülne az e rendelet 5. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett intézkedéseket fedező költségvetési sorokba, és azt rendelkezésre kell bocsátani – az EMGA részleges felső határa keretében rendelkezésre álló előirányzatok figyelembevételét követően – a szükséges mértékben az e cikkel létrehozott tartalék finanszírozására. Az e cikkel létrehozott tartalék finanszírozását követően a mezőgazdasági ágazatot érintő válságokra képzett tartalékban továbbra is rendelkezésre álló előirányzatoknak vissza kell kerülniük az e rendelet 5. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett intézkedéseket fedező költségvetési sorokba.

17. cikk

Pénzügyi fegyelem

(1)   A Bizottság az e rendelet 5. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett, közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozásokra, valamint az e rendelet 5. cikke (2) bekezdésének e) pontjában említett egyedi intézkedésekhez nyújtott, a 228/2013/EU rendelet IV. fejezete és a 229/2013/EU rendelet IV. fejezete szerinti, közvetlen kifizetésekhez nyújtott uniós pénzügyi támogatásra vonatkozóan kiigazítási arányt (a továbbiakban: a kiigazítási arány) határoz meg, amennyiben az adott részleges felső határ keretében finanszírozott beavatkozások és intézkedések egy adott költségvetési évben történő finanszírozására vonatkozó előrejelzések azt mutatják, hogy az alkalmazandó felső határok túllépése várható.

A kiigazítási arányt az e bekezdés első albekezdésében említett, a vonatkozó naptári évben 2 000 EUR-t meghaladó összegű beavatkozások és egyedi intézkedések céljából a mezőgazdasági termelőknek nyújtott kifizetésekre kell alkalmazni. Ezen albekezdés alkalmazásában az (EU) 2021/2115 rendelet 17. cikkének (4) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

A Bizottság a kiigazítási arány alkalmazásának naptári évében június 30-ig végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza a kiigazítási arányt. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   A Bizottság – a kiigazítási arány alkalmazásának naptári évében december 1-jéig a rendelkezésére álló új információk alapján – végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben módosítja az e cikk (1) bekezdésének megfelelően meghatározott kiigazítási arányt. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)   A pénzügyi fegyelem alkalmazása esetén a költségvetési rendelet 12. cikke (2) bekezdésének d) pontjával összhangban átvitt előirányzatokat a pénzügyi fegyelem ismételt alkalmazásának elkerüléséhez szükséges mértékben fel kell használni az e rendelet 5. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti kiadások finanszírozására.

Amennyiben az első albekezdéssel összhangban átvihető előirányzatok továbbra is rendelkezésre állnak, és a visszatérítés tárgyát képező, le nem kötött előirányzatok teljes összege eléri az EMGA-kiadások éves felső határának legalább 0,2 %-át, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben tagállamonként meghatározza a végső kedvezményezetteknek visszatérítendő, le nem kötött előirányzatok összegét. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)   A Bizottság által a (3) bekezdés második albekezdésével összhangban meghatározott összegeket a tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján visszatérítik a végső kedvezményezettek részére. A tagállamok a végső kedvezményezettenként visszatéríthető összeg tekintetében minimum összeghatárt alkalmazhatnak. Az említett visszatérítés csak azon tagállamok végső kedvezményezettjeire alkalmazandó, ahol az előző pénzügyi évben pénzügyi fegyelem alkalmazására került sor.

(5)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek a pénzügyi fegyelem tagállamokban való koherens alkalmazásának biztosítása céljából szükségesek, és e rendeletet kiegészítik a tagállamok által a mezőgazdasági termelőkre alkalmazandó pénzügyi fegyelem kiszámítására vonatkozó szabályokkal.

18. cikk

Költségvetési eljárási rend

(1)   Amennyiben az N. költségvetési évre vonatkozó költségvetési tervezet kidolgozásakor fennáll annak a kockázata, hogy túllépik az N. költségvetési évre vonatkozó, az e rendelet 14. cikkében említett összeget, a Bizottság javaslatot tesz az említett összeg betartása érdekében szükséges intézkedésekre. Ezeket az intézkedéseket az Európai Parlament és a Tanács fogadja el, ha a vonatkozó intézkedés jogalapja az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdése, illetve a Tanács fogadja el, ha a vonatkozó intézkedés jogalapja az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdése.

(2)   Ha a Bizottság bármikor úgy ítéli meg, hogy fennáll az e rendelet 14. cikkében említett összeg túllépésének kockázata, és hogy nincs lehetősége ennek orvoslására alkalmas intézkedések megtételére, az említett összeg betartásának biztosítására irányuló egyéb intézkedésekre tesz javaslatot. Ezeket az intézkedéseket az Európai Parlament és a Tanács fogadja el, ha a vonatkozó intézkedés jogalapja az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdése, illetve a Tanács fogadja el, ha a vonatkozó intézkedés jogalapja az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdése.

(3)   Amennyiben az N. költségvetési év végén a tagállamok visszatérítési igényei meghaladják vagy vélhetően meg fogják haladni a 14. cikkben említett összeget, a Bizottság:

a)

ezeket az igényeket a tagállamok által benyújtott igények arányában és a rendelkezésre álló költségvetés függvényében veszi figyelembe, és végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben ideiglenesen meghatározza az érintett hónapra vonatkozó kifizetések összegét;

b)

legkésőbb az N+1. költségvetési év február 28-án minden tagállamra vonatkozóan meghatározza az N. költségvetési évre szóló uniós finanszírozás tekintetében fennálló helyzetet;

c)

végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az uniós finanszírozás teljes összegét tagállamonkénti bontásban, egységes uniós finanszírozási arány alapulvételével, a havi kifizetések céljára rendelkezésre álló összeg függvényében;

d)

legkésőbb az N+1. költségvetési év márciusára vonatkozó havi kifizetések teljesítése alkalmával gondoskodik a tagállamoknak nyújtandó esetleges kompenzációkról.

Az e bekezdés első albekezdésének a) és c) pontjában meghatározott végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

19. cikk

Korai előrejelző és monitoringrendszer

A 14. cikkben említett költségvetési felső határ betartásának biztosítása érdekében a Bizottság az EMGA-kiadások tekintetében havi korai előrejelző és monitoringrendszert működtet.

Ennek révén a Bizottság minden költségvetési év kezdetén meghatározza a havi kiadások kereteit, amelyek adott esetben a három megelőző év átlagos havi kiadásain alapulnak.

A Bizottság rendszeres időközönként jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben megvizsgálja a felmerült kiadásoknak a meghatározott keretekhez viszonyított alakulását és értékeli a folyó költségvetési év során várható végrehajtást.

2. szakasz

A kiadások finanszírozása

20. cikk

Havi kifizetések

(1)   A Bizottság az 5. cikk (2) bekezdésében említett kiadások finanszírozásához szükséges előirányzatokat havi kifizetések formájában bocsátja a tagállamok rendelkezésére, a referencia-időszakban az akkreditált kifizető ügynökségeknél felmerült kiadások alapján.

(2)   Amíg a Bizottság a havi kifizetéseket át nem utalja, a kiadások fedezéséhez szükséges forrásokat a tagállamok mozgósítják az akkreditált kifizető ügynökségeik szükségleteinek megfelelően.

21. cikk

A havi kifizetésekre vonatkozó eljárás

(1)   Az 53., 54. és 55. cikk sérelme nélkül a havi kifizetéseket a Bizottság az akkreditált kifizető ügynökségeknél a referencia-hónapban felmerült kiadások tekintetében teljesíti.

(2)   A havi kifizetéseket az egyes tagállamok részére legkésőbb a kiadások felmerülése szerinti hónapot követő második hónap harmadik munkanapján kell teljesíteni, figyelembe véve a 39–42. cikk szerinti csökkentéseket vagy felfüggesztéseket, illetve bármilyen egyéb korrekciót. A tagállamoknál október 1. és 15. között felmerült kiadásokat októberben felmerült kiadásokként kell kezelni. Az október 16. és 31. között felmerült kiadásokat novemberben felmerült kiadásoknak kell tekinteni.

(3)   A Bizottság a tagállamoktól származó kiadásigazoló nyilatkozatok és a 90. cikk (1) bekezdésének megfelelően benyújtott információk alapján végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az általa teljesített havi kifizetéseket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikkben említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza a (3) bekezdéssel összhangban teljesített havi kifizetéseket érintő további kifizetéseket vagy csökkentéseket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikkben említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.

(5)   A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat arról, ha esetleg túllépik a pénzügyi felső határokat.

22. cikk

Adminisztratív és személyzeti költségek

A tagállamoknál és az EMGA-ból nyújtott támogatás kedvezményezettjeinél felmerült adminisztratív és személyzeti költségeket az EMGA nem téríti meg.

23. cikk

Az állami intervencióhoz kapcsolódó kiadások

(1)   Amennyiben a közös piacszervezés keretében nincs egységekre lebontott összeg megállapítva egy állami intervenció vonatkozásában, az EMGA az érintett intézkedést egységes átalányösszegek alapján finanszírozza, különösen a tagállamok termékek felvásárlására fordított forrásai, a raktározásból eredő árukezelési műveletek és adott esetben – az 1308/2013/EU rendelet 11. cikkében említettek szerint – az állami intervencióra jogosult termékek feldolgozása tekintetében.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően olyan, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendeletet a következőkre vonatkozó szabályokkal egészítik ki:

a)

az uniós finanszírozásra jogosult intézkedéstípusok és a visszatérítés feltételei;

b)

a jogosultság feltételei, valamint a kiszámítás módja a kifizető ügynökségek tényleges megfigyelésein alapuló információk, a Bizottság által meghatározott százalékos átalányok, vagy az egyes ágazatokra vonatkozó mezőgazdasági jogszabályokban előírt százalékos átalányjellegű vagy nem százalékos átalányjellegű összegek alapján.

c)

az állami intervencióval kapcsolatos műveletek értékének meghatározása, az állami intervenció alá vont termékek megsemmisülése vagy károsodása esetén meghozandó intézkedések, valamint a finanszírozandó összegek megállapítására vonatkozó szabályok.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az (1) bekezdésben említett összegeket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

24. cikk

Műholdas adatok beszerzése

A Bizottság és a tagállamok – az egyes tagállamok által készített előírásokkal összhangban – megállapodnak a 66. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett területi monitoring rendszerhez szükséges műholdas adatok jegyzékéről.

A 7. cikk b) pontjával összhangban a Bizottság a műholdas adatokat ingyenesen a területi monitoring rendszer működtetéséért felelős hatóságok vagy az e hatóságok által a képviseletükre felhatalmazott szolgáltatók rendelkezésére bocsátja.

A műholdas adatok tulajdonosa a Bizottság marad.

A Bizottság a 66. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett területi monitoring rendszerrel kapcsolatos technikákat vagy munkamódszereket érintő feladatokkal megbízhat az adott feladatra szakosodott szervezeteket.

25. cikk

A mezőgazdasági erőforrások monitoringja

(1)   A 7. cikk c) pontja alapján finanszírozott intézkedések célja, hogy eszközt adjanak a Bizottság kezébe a következő feladatok ellátásához:

a)

az uniós mezőgazdasági piacok globális összefüggésekkel összhangban történő irányítása;

b)

a mezőgazdasági földterületek – köztük az agrár-erdészeti területek – használatának és a használat megváltozásának agroökonómiai, illetve agrár-környezetvédelmi és éghajlati szempontú megfigyelésének, valamint talaj, a növénykultúrák és a mezőgazdasági tájak és mezőgazdasági földterület állapota megfigyelésének biztosítása, és ezáltal – különösen a terméshozamra, a mezőgazdasági termelésre és a rendkívüli körülményekhez társítható mezőgazdasági hatásokra vonatkozó – becslések készítése, továbbá a mezőgazdasági rendszerek rezilienciájának és az ENSZ releváns fenntartható fejlődési céljai megvalósítása terén elért eredmények értékelésének lehetővé tétele;

c)

a b) pontban említett becslésekhez való hozzáférés megosztása nemzetközi fórumokon, például az ENSZ szervezetei által koordinált kezdeményezések keretében – ilyen többek között az üvegházhatású gázok kibocsátási jegyzékeinek az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének égisze alatti létrehozása is –, vagy más nemzetközi ügynökségek által koordinált kezdeményezések keretében;

d)

hozzájárulás a világpiacok átláthatóságának növelését célzó egyedi intézkedésekhez, figyelembe véve az Unió célkitűzéseit és kötelezettségvállalásait;

e)

az agrometeorológiai rendszer technológiai nyomon követésének a biztosítása.

(2)   A 7. cikk c) pontja alapján a Bizottság finanszírozást nyújt az alábbiakra vonatkozó intézkedésekhez:

a)

a KAP végrehajtásához és monitoringjához szükséges adatok – köztük a műholdas, a földrajzi térinformatikai és a meteorológiai adatok – gyűjtése vagy beszerzése;

b)

téradat-infrastruktúra és honlap létrehozása;

c)

az időjárási viszonyokhoz kapcsolódó speciális tanulmányok készítése;

d)

a talajegészség és a földhasználat-megváltoztatás megfigyelését segítő távérzékelés; valamint

e)

az agrometeorológiai és az ökonometriai modellek aktualizálása.

Szükség esetén ezeket az intézkedéseket az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, a Közös Kutatóközpont vagy tagállami laboratóriumok és szervek közreműködésével, vagy a magánszektor bevonásával kell végrehajtani.

26. cikk

A 24. és 25. cikkhez kapcsolódó végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja:

a)

a 7. cikk b) és c) pontja alapján történő finanszírozáshoz kapcsolódó szabályokat;

b)

azt az eljárást, amelynek keretében a 24. és a 25. cikkben említett intézkedéseket végre kell hajtani ahhoz, hogy a hozzájuk rendelt célkitűzések teljesüljenek;

c)

a műholdas adatok és a meteorológiai adatok beszerzését, továbbfejlesztését és használatát szabályozó keretet, valamint az alkalmazandó határidőket.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

II. FEJEZET

EMVA

1. szakasz

Az EMVA-ra vonatkozó általános rendelkezések

27. cikk

Az összes kifizetésre vonatkozó rendelkezések

(1)   A 6. cikkben említett EMVA-hozzájárulások Bizottság általi kifizetéseinek összegei nem haladhatják meg a költségvetési kötelezettségvállalások összegeit.

A 34. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül ezeket a kifizetéseket a legkorábban megnyílt költségvetési kötelezettségvállaláshoz kell rendelni.

(2)   A költségvetési rendelet 110. cikke alkalmazandó.

2. szakasz

EMVA-finanszírozás a KAP stratégiai terv keretében

28. cikk

Az EMVA-ból nyújtott pénzügyi hozzájárulás

Minden egyes KAP stratégiai terv vonatkozásában meg kell határozni az EMVA-ból a KAP stratégiai tervek szerinti kiadásokhoz nyújtott támogatást, méghozzá az EMVA-ból a KAP stratégiai tervek keretében felmerült kiadásokhoz nyújtott pénzügyi hozzájárulásról szóló uniós jogban megállapított felső határokon belül.

29. cikk

Költségvetési kötelezettségvállalások

(1)   A KAP stratégiai terv jóváhagyásáról szóló bizottsági végrehajtási határozat a költségvetési rendelet 110. cikkének (1) bekezdése szerinti finanszírozási határozatnak minősül, és – az érintett tagállam számára való bejelentése után – az említett rendelet szerinti jogi kötelezettségvállalást képez. Az említett végrehajtási határozatban meg kell határozni a hozzájárulás évenkénti összegét.

(2)   Az uniós költségvetési kötelezettségvállalást minden egyes KAP stratégiai terv tekintetében 2023. január 1. és 2027. december 31. között éves részletekben kell meghatározni. A költségvetési rendelet 111. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, minden egyes KAP stratégiai terv esetében az első részletre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalások meghatározására azt követően kerül sor, hogy a Bizottság jóváhagyja az említett KAP stratégiai tervet és erről értesíti az érintett tagállamot. A következő részletekre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalásokat a Bizottság minden év május 1-je előtt teljesíti az e cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási határozat alapján, kivéve azokat az eseteket, amelyekre a költségvetési rendelet 16. cikke vonatkozik.

3. szakasz

A vidékfejlesztésre irányuló beavatkozásokhoz nyújtott pénzügyi hozzájárulás

30. cikk

A vidékfejlesztésre irányuló beavatkozásokhoz nyújtott kifizetésekre vonatkozó rendelkezések

(1)   A 6. cikkben említett kiadások finanszírozásához szükséges előirányzatokat a Bizottság előfinanszírozás, időközi kifizetések és egyenlegkifizetés formájában, az ebben a szakaszban leírtak szerint bocsátja a tagállamok rendelkezésére.

(2)   Az előfinanszírozás és az időközi kifizetések együttes teljes összege nem haladhatja meg az adott KAP stratégiai tervhez nyújtott EMVA-hozzájárulás 95 %-át.

A 95 %-os felső határ elérését követően a tagállamok továbbra is benyújtják a kifizetési kérelmeiket a Bizottság részére.

31. cikk

Az előfinanszírozás szabályai

(1)   A Bizottság a KAP stratégiai terv jóváhagyásáról szóló végrehajtási határozatának elfogadását követően egy kezdeti előfinanszírozási összeget folyósít a tagállamnak a KAP stratégiai terv teljes időtartamára vonatkozóan. Ez a kezdeti előfinanszírozási összeg részletekben fizetendő, a következők szerint:

a)

2023-ban: a KAP stratégiai terv teljes időtartamára az EMVA-ból nyújtott támogatás összegének 1 %-a;

b)

2024-ben: a KAP stratégiai terv teljes időtartamára az EMVA-ból nyújtott támogatás összegének 1 %-a;

c)

2025-ben: a KAP stratégiai terv teljes időtartamára az EMVA-ból nyújtott támogatás összegének 1 %-a.

Ha a KAP stratégiai tervet 2024-ben vagy később hagyják jóvá, az előző évekből származó részletek folyósítására az említett jóváhagyást követően haladéktalanul sor kerül.

(2)   Az előfinanszírozás címén folyósított teljes összeget vissza kell téríteni a Bizottság részére, ha nem merülnek fel kiadások és az előfinanszírozás első részletének a Bizottság általi kifizetését követő huszonnégy hónapon belül egyetlen kiadásigazoló nyilatkozatot sem nyújtanak be a KAP stratégiai tervhez kapcsolódóan. Ez az előfinanszírozás a KAP stratégiai tervhez kapcsolódóan bejelentett legkorábbi kiadással szemben beszámításra kerül.

(3)   További előfinanszírozás nem folyósítható, illetve nem fizettethető vissza, amennyiben az (EU) 2021/2115 rendelet 103. cikkével összhangban átcsoportosítás történt az EMVA-ból vagy az EMVA-ba.

(4)   Az előfinanszírozás kamatait az adott KAP stratégiai tervre kell fordítani, valamint le kell vonni a végső kiadásigazoló nyilatkozatban szereplő közkiadások összegéből.

(5)   Az előfinanszírozás teljes összegét a KAP stratégiai terv zárása előtt, az 53. cikkben említett eljárásnak megfelelően el kell számolni.

32. cikk

Időközi kifizetések

(1)   Az egyes KAP stratégiai tervekhez kapcsolódóan időközi kifizetéseket kell teljesíteni. Ezek kiszámításához az egyes beavatkozástípusok tekintetében felmerült közkiadások összegére – az (EU) 2021/2115 rendelet 115. cikkének (5) bekezdésében említett kiegészítő nemzeti finanszírozásból teljesített kifizetések kivételével – az említett rendelet 91. cikkében említett hozzájárulási mértéket kell alkalmazni.

Az időközi kifizetéseknek az (EU) 2021/2115 rendelet 94. cikke (2) bekezdésében említett összegeket is tartalmazniuk kell.

(2)   A Bizottság a források rendelkezésre állásától függően, a 39–42. cikk szerinti csökkentések vagy felfüggesztések figyelembevételével, időközi kifizetéseket teljesít az akkreditált kifizető ügynökségeknél a KAP stratégiai tervek végrehajtásával összefüggésben felmerült kiadások visszatérítésére.

(3)   Ha a pénzügyi eszközök végrehajtása az (EU) 2021/1060 rendelet 59. cikkének (1) bekezdésével összhangban történik, a kiadásigazoló nyilatkozatokban fel kell tüntetni az irányító hatóság által a végső kedvezményezettek számára vagy javára kifizetett, garanciák esetében pedig a garanciaszerződések számára elkülönített teljes összeget, az (EU) 2021/2115 rendelet 80. cikke (5) bekezdése első albekezdésének a), b) és c) pontjában említettek szerint.

(4)   Ha a pénzügyi eszközök végrehajtása az (EU) 2021/1060 rendelet 59. cikkének (2) bekezdésével összhangban történik, a pénzügyi eszközökre vonatkozó kiadásokat tartalmazó kiadásigazoló nyilatkozatot az alábbi feltételek szerint kell benyújtani:

a)

az első kiadásigazoló nyilatkozatban szereplő összeget már korábban ki kell fizetni a pénzügyi eszköz javára, és az az adott finanszírozási megállapodás alapján a pénzügyi eszköz céljára lekötött elszámolható közkiadások teljes összegének 30 %-áig terjedhet;

b)

az (EU) 2021/2115 rendelet 86. cikkének (4) bekezdésében meghatározott támogathatósági időszak során benyújtott további kiadásigazoló nyilatkozatokban szereplő összegnek tartalmaznia kell az említett rendelet 80. cikkének (5) bekezdésében említett elszámolható kiadást.

(5)   Az e cikk (4) bekezdésének a) pontjával összhangban kifizetett összegek a 37. cikk (2) bekezdése alkalmazásában előlegnek minősülnek. Az első kiadásigazoló nyilatkozatban szereplő, e cikk (4) bekezdésének a) pontjában említett összeget legkésőbb az adott KAP stratégiai terv végrehajtásának utolsó évére vonatkozó éves pénzügyi kimutatásokban ki kell vezetni a Bizottság számláiból.

(6)   Az egyes időközi kifizetések Bizottság általi teljesítése az alábbi követelményeknek való megfeleléstől függ:

a)

az akkreditált kifizető ügynökség által aláírt kiadásigazoló nyilatkozat továbbítása a Bizottságnak, a 90. cikk (1) bekezdése c) pontjának megfelelően;

b)

az érintett KAP stratégiai terv teljes időszakára vonatkozóan az egyes beavatkozástípusok számára biztosított teljes EMVA-hozzájárulás felső határainak betartása;

c)

a 9. cikk (3) bekezdésével és a 12. cikk (2) bekezdésével összhangban benyújtandó dokumentumok Bizottságnak való átadása.

(7)   Amennyiben a (6) bekezdésben megállapított követelmények bármelyike nem teljesül, a Bizottság arról haladéktalanul tájékoztatja az akkreditált kifizető ügynökséget vagy – ha ilyet kijelöltek – a koordináló szervet. Amennyiben a (6) bekezdés a) vagy c) pontjában meghatározott követelmények bármelyike nem teljesül, a kiadásigazoló nyilatkozatot nem lehet elfogadni.

(8)   Az 53., az 54. és az 55. cikk sérelme nélkül a Bizottság az e cikk (6) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő kiadásigazoló nyilatkozat iktatásától számított 45 napon belül teljesíti az időközi kifizetést.

(9)   Az akkreditált kifizető ügynökségeknek – a Bizottság által megállapítandó időszakonként – időközi kiadásigazoló nyilatkozatokat kell kiállítaniuk a KAP stratégiai tervhez kapcsolódóan, és azokat közvetlenül vagy – ha ilyet kijelöltek – a koordináló szerven keresztül meg kell küldeniük a Bizottság részére. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapítja az említett időszakokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A kiadásigazoló nyilatkozatok azokra a kiadásokra vonatkoznak, amelyek a kifizető ügynökségeknél az egyes érintett időszakokon belül merültek fel. Ezenkívül tartalmazniuk kell az (EU) 2021/2115 rendelet 94. cikke (2) bekezdésében említett összegeket is. Amennyiben azonban az említett rendelet 86. cikkének (3) bekezdésében említett kiadásokat a KAP stratégiai tervnek az említett rendelet 119. cikke (10) bekezdésének megfelelő bizottsági jóváhagyásra váró módosítása miatt nem lehet az érintett időszakban bejelenteni a Bizottságnak, az említett kiadások bejelenthetők a következő időszakokban is.

Az október 16. után felmerült kiadásokra vonatkozó időközi kiadásigazoló nyilatkozatokat a következő év költségvetésének terhére kell elkönyvelni.

(10)   Amennyiben a közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő további ellenőrzéseket ír elő a valamely referencia-időszak kiadásigazoló nyilatkozataihoz kapcsolódóan szolgáltatott adatok hiányossága vagy nem egyértelmű volta, illetve különösen az (EU) 2021/2115 rendelet és az az alapján elfogadott bizottsági jogi aktusok alapján bekért információk közlésének hiányából eredő véleménykülönbségek, értelmezési különbségek vagy egyéb következetlenségek miatt, az érintett tagállam a közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő kérésére a probléma súlyosságának megfelelően megállapított határidőn belül köteles kiegészítő tájékoztatást adni.

Az időközi kifizetésekre a (8) bekezdésben meghatározott határidőt a kifizetési kérelem tárgyát képező összeg egésze vagy egy része tekintetében legfeljebb hat hónapra meg lehet szakítani, az információkérés elküldésének időpontjától kezdődően a kielégítőnek ítélt információk beérkezésének időpontjáig. A tagállam hozzájárulhat a megszakítási időszak további három hónappal történő meghosszabbításához.

Amennyiben az érintett tagállam a Bizottság kiegészítő tájékoztatás iránti kérésének az abban meghatározott határidőn belül nem tesz eleget, vagy válasza elégtelennek minősül, illetőleg azt mutatja, hogy a vonatkozó szabályok nem érvényesültek vagy az uniós alapok felhasználása nem volt megfelelő, a Bizottság a 39–42. cikkel összhangban felfüggesztheti vagy csökkentheti a kifizetéseket.

33. cikk

Egyenlegkifizetés és a vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások lezárása a KAP stratégiai tervben

(1)   A KAP stratégiai terv végrehajtásáról szóló utolsó éves teljesítményjelentés átvételét követően a Bizottság az EMVA beavatkozástípusok szintjén hatályos pénzügyi terv, az adott KAP stratégiai terv végrehajtásának utolsó évére vonatkozó éves pénzügyi kimutatások és a kapcsolódó záróelszámolási határozatok alapján – a rendelkezésére álló források függvényében – kifizeti az egyenleget. Az említett elszámolásokat az (EU) 2021/2115 rendelet 86. cikkének (4) bekezdésében a kiadások támogathatóságára meghatározott végső határidő letelte után legkésőbb hat hónappal kell a Bizottságnak benyújtani, és azoknak a kifizető ügynökségnél a kiadások támogathatóságára meghatározott végső határidőig felmerült kiadásokra kell vonatkozniuk.

(2)   Az egyenleg kifizetésére legkésőbb azt az időpontot követő hat hónapon belül kerül sor, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett információkat és dokumentumokat a Bizottság elfogadhatónak ítélte, és az éves pénzügyi kimutatások alapján megtörtént az utolsó év elszámolása. A 34. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül az egyenleg kifizetését követően még fennálló kötelezettségvállalásokat a Bizottság hat hónapon belül visszavonja.

(3)   Amennyiben a Bizottság az e cikk (1) bekezdésében foglalt határidőig nem kapja kézhez az utolsó éves teljesítményjelentést, valamint a KAP stratégiai terv végrehajtásának utolsó évéhez kapcsolódó éves pénzügyi kimutatások alapján történő elszámoláshoz szükséges dokumentumokat, a 34. cikknek megfelelően automatikusan visszavonja az egyenlegre vonatkozó kötelezettségvállalást.

34. cikk

Kötelezettségvállalás automatikus visszavonása a KAP stratégiai tervek esetében

(1)   A Bizottság egy adott KAP stratégiai terv vidékfejlesztésre irányuló beavatkozásaira vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás bármely olyan részét automatikusan visszavonja, amely előfinanszírozásként vagy időközi kifizetésként nem került felhasználásra, vagy amelyre a költségvetési kötelezettségvállalást követő második év december 31-ig felmerült kiadás címén egyetlen olyan kiadásigazoló nyilatkozat sem érkezik a Bizottsághoz, amely megfelel a 32. cikk (6) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott követelményeknek.

(2)   Automatikusan vissza kell vonni a költségvetési kötelezettségvállalások azon részét, amely az (EU) 2021/2115 rendelet 86. cikkének (4) bekezdésében a kiadások támogathatóságára meghatározott végső határidőt követően még felhasználatlan, vagy amelyre vonatkozóan az említett határidőt követő hat hónapon belül nem állítottak ki kiadásigazoló nyilatkozatot.

(3)   Halasztó hatályú jogi eljárások vagy közigazgatási jogorvoslati eljárások esetén – az eljárások idejére és az érintett műveletekkel kapcsolatos összeg tekintetében – megszakad a kötelezettségvállalás automatikus visszavonására vonatkozóan az (1) és (2) bekezdésben említett időszak, feltéve hogy a tagállam az N+3. év január 31-ig indokolással ellátott értesítést küld a Bizottságnak.

(4)   A kötelezettségvállalás automatikus visszavonásának kiszámításakor az alábbiakat figyelmen kívül kell hagyni:

a)

a költségvetési kötelezettségvállalás azon része, amelyről kiadásigazoló nyilatkozat került kiállításra, azonban visszatérítését a Bizottság az N+2. év december 31-én csökkentette vagy felfüggesztette;

b)

a költségvetési kötelezettségvállalás azon része, amelyet a kifizető ügynökség a KAP stratégiai terv végrehajtását komolyan érintő vis maior következtében nem tudott folyósítani; a vis maiorra hivatkozó tagállami hatóságoknak bizonyítaniuk kell annak a KAP stratégiai tervben foglalt összes, vidékfejlesztésre irányuló beavatkozásra vagy egy részükre gyakorolt közvetlen következményeit.

A megelőző év végéig bejelentett összegekre vonatkozóan a tagállam minden év január 31-ig megküldi a Bizottságnak az első albekezdésben említett kivételekkel kapcsolatos információkat.

(5)   A Bizottság kellő időben tájékoztatja a tagállamokat arról, ha fennáll a kötelezettségvállalás automatikus visszavonásának kockázata. A birtokában lévő információk alapján tájékoztatja őket a szóban forgó összegről is. A tagállamoknak ezen tájékoztatás kézhezvételének időpontjától számítva két hónap áll a rendelkezésükre ahhoz, hogy az érintett összeggel kapcsolatban jelezzék egyetértésüket vagy észrevételeket nyújtsanak be. A Bizottság az (1), (2) és (3) bekezdésben említett utolsó határidő lejártát követő kilenc hónapon belül végrehajtja a kötelezettségvállalás automatikus visszavonását.

(6)   A kötelezettségvállalás automatikus visszavonása esetén az érintett KAP stratégiai tervhez nyújtott EMVA-hozzájárulás az adott évre vonatkozóan a kötelezettségvállalás automatikus visszavonásának tárgyát képező összeggel csökken. Az érintett tagállam a Bizottság által jóváhagyandó, átdolgozott pénzügyi tervet készít, amelyben elosztja a támogatáscsökkentést a beavatkozástípusok között. Ennek hiányában a Bizottság arányosan csökkenti az egyes beavatkozástípusokhoz rendelt összegeket.

III. FEJEZET

Közös rendelkezések

35. cikk

Mezőgazdasági pénzügyi év

A Bizottság által a 47. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) pontja értelmében a kiadásigazoló nyilatkozatokra és az állami intervencióhoz kapcsolódó bevételre vonatkozóan megállapított különös rendelkezések sérelme nélkül, a pénzügyi év a kifizető ügynökségeknél az N–1. év október 16-án kezdődő és az N. év október 15-én véget érő N. pénzügyi év tekintetében felmerült, illetve hozzájuk befolyt és az EMGA és az EMVA számláiban feltüntetett kiadásokat és bevételeket foglalja magában.

36. cikk

A kettős finanszírozás tilalma

A tagállamok biztosítják, hogy az EMGA vagy az EMVA keretében finanszírozott kiadások az uniós költségvetésből semmilyen más finanszírozásban ne részesüljenek.

Az EMVA keretébe tartozó műveletek kizárólag abban az esetben részesülhetnek más formában támogatásban a KAP stratégiai tervből, valamint az (EU) 2021/1060 rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett más alapokból, illetve más uniós eszközökből, ha a más támogatási formákból származó támogatás teljes halmozott összege nem haladja meg az adott beavatkozástípus tekintetében az (EU) 2021/2115 rendelet III. címében említett legmagasabb támogatási intenzitást vagy támogatási összeget. Ilyen esetben a tagállamok nem jelenthetik be a Bizottságnak ugyanazokat a kiadásokat az alábbi támogatások igénylése céljából:

a)

az (EU) 2021/1060 rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett más alapokból vagy más uniós eszközökből származó támogatás; vagy

b)

az ugyanazon KAP stratégiai tervből származó támogatás.

A kiadásigazoló nyilatkozatokban feltüntetendő kiadási összeg kiszámítható arányosan, a támogatási feltételeket meghatározó dokumentummal összhangban.

37. cikk

A kifizető ügynökségeknél felmerült kiadások támogathatósága

(1)   Az 5. cikk (2) bekezdésében és a 6. cikkben említett kiadásokat az Unió csak abban az esetben finanszírozza, ha azok akkreditált kifizető ügynökségeknél merültek fel, és

a)

e kiadásokat az uniós szabályokkal összhangban eszközölték; vagy

b)

az (EU) 2021/2115 rendeletben említett beavatkozástípusok esetében:

i.

e kiadásokhoz bejelentett eredmények kapcsolódnak; és

ii.

e kiadásokat az alkalmazandó irányítási rendszerekkel összhangban eszközölték, az egyéni kedvezményezettekre vonatkozóan a releváns KAP stratégiai tervekben meghatározott támogathatósági feltételeket nem számítva.

(2)   Az (1) bekezdés b) pontjának i. alpontja nem alkalmazandó az (EU) 2021/2115 rendeletben említett beavatkozástípusok kedvezményezettjei részére fizetett előlegekre.

38. cikk

A kifizetési határidők betartása

(1)   Amennyiben a kifizetési határidőket az uniós jog állapítja meg, egy kifizető ügynökség által egy kedvezményezett számára a kifizetés lehetséges legkorábbi időpontja előtt, vagy a kifizetés lehetséges legkésőbbi időpontja után teljesített bármilyen kifizetés uniós finanszírozásból nem támogatható.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy e rendeletet kiegészítse az azon körülményekre és feltételekre vonatkozó szabályokkal, amelyek mellett az e cikk (1) bekezdésében említett kifizetések – az arányosság elvének figyelembevételével – finanszírozásra jogosultnak tekinthetők.

39. cikk

A havi és időközi kifizetések csökkentése

(1)   Amennyiben a kiadásigazoló nyilatkozatok vagy a 90. cikkben említett információk, nyilatkozatok és dokumentumok alapján a Bizottság megállapítja, hogy az uniós jogban meghatározott pénzügyi felső határokat nem tartották be, akkor a 21. cikk (3) bekezdésében említett, havi kifizetésekről szóló végrehajtási jogi aktus vagy a 32. cikkben említett időközi kifizetések keretében csökkenti az érintett tagállam számára nyújtandó havi vagy időközi kifizetéseket.

(2)   Amennyiben a Bizottság a kiadásigazoló nyilatkozatok vagy a 90. cikkben említett információk, nyilatkozatok és dokumentumok alapján megállapítja, hogy a 38. cikkben említett fizetési határidőket nem tartották be, tájékoztatja arról az érintett tagállamot és lehetőséget biztosít az érintett tagállamnak arra, hogy 30 napnál nem rövidebb határidőn belül megtegye észrevételeit. Ha a tagállam az említett határidőn belül nem tesz észrevételeket, vagy a Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy a benyújtott válasz nyilvánvalóan nem kielégítő, akkor a Bizottság csökkentheti az érintett tagállam számára nyújtandó havi vagy időközi kifizetéseket a 21. cikk (3) bekezdésében említett havi kifizetésekre vonatkozó végrehajtási jogi aktusok révén, vagy a 32. cikkben említett időközi kifizetések keretében.

(3)   Az e cikk értelmében végrehajtott csökkentéseket az 53. cikk sérelme nélkül kell alkalmazni.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján további szabályokat határozhat meg a 38. cikkben említett mechanizmus megfelelő működésének biztosításához kapcsolódó eljárás és egyéb gyakorlati rendelkezések tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

40. cikk

Kifizetések felfüggesztése az éves elszámolással összefüggésben

(1)   Amennyiben egy tagállam nem nyújtja be a 9. cikk (3) bekezdésében előírtak szerint határidőre a 9. cikk (3) bekezdésében és a 12. cikk (2) bekezdésében említett dokumentumokat, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján rendelkezhet a 21. cikk (3) bekezdésében említett havi kifizetések teljes összegének felfüggesztéséről. A Bizottság visszatéríti a felfüggesztett összegeket, amint az érintett tagállam benyújtja a hiányzó dokumentumokat, feltéve hogy azokat a Bizottság az érintett határidő lejártát követő hat hónapon belül kézhez kapja.

A 32. cikkben említett időközi kifizetések esetében a kiadásigazoló nyilatkozatok az említett cikk (7) bekezdésével összhangban minősíthetők elfogadhatatlannak.

(2)   Amennyiben az 54. cikkben említett éves teljesítményalapú záróelszámolás keretében a Bizottság megállapítja, hogy a bejelentett kiadás és az ahhoz kapcsolódóan bejelentett megfelelő eredménynek megfelelő összeg közötti különbség meghaladja az 50 %-ot, és a tagállam nem tud kielégítő indokkal szolgálni, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a 21. cikk (3) bekezdésében említett havi kifizetések vagy a 32. cikkben említett időközi kifizetések felfüggesztése céljából

A felfüggesztést azon beavatkozások tekintetében kell alkalmazni a releváns kiadásra, amelyek az 54. cikk (2) bekezdésében említett csökkentés tárgyát képezték, és a felfüggesztendő összeg nem haladhatja meg az 54. cikk (2) bekezdése szerinti csökkentésnek megfelelő százalékot. A felfüggesztett összegeket a Bizottság visszatéríti a tagállamoknak vagy azok legkésőbb az 54. cikkben említett végrehajtási jogi aktus révén véglegesen lecsökkentésre kerülnek azon év tekintetében, amelyre vonatkozóan a kifizetést felfüggesztették. Ha azonban a tagállamok bizonyítják, hogy meghozták a szükséges korrekciós intézkedéseket, a Bizottság egy külön végrehajtási jogi aktusban korábban is megszüntetheti a felfüggesztést.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a kifizetések felfüggesztésének mértékére vonatkozó szabályokkal történő kiegészítése céljából.

(4)   Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az e cikk (1) bekezdésében és (2) bekezdése első albekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok elfogadását megelőzően a Bizottság tájékoztatja szándékáról az érintett tagállamot, és lehetőséget biztosít számára, hogy egy 30 napnál nem rövidebb időszakon belül megtegye észrevételeit.

(5)   A 21. cikk (3) bekezdésében említett havi kifizetésekről vagy a 32. cikkben említett időközi kifizetésekről szóló végrehajtási jogi aktusokban figyelembe kell venni az e cikk értelmében elfogadott végrehajtási jogi aktusokat.

41. cikk

Kifizetések felfüggesztése a többéves teljesítménymonitoringgal összefüggésben

(1)   Amennyiben a Bizottság az (EU) 2021/2115 rendelet 135. cikkének (2) és (3) bekezdésével összhangban cselekvési terv benyújtására kéri fel az érintett tagállamot, az említett tagállam a Bizottsággal konzultálva kidolgoz egy cselekvési tervet. A cselekvési terv magában foglalja a tervezett korrekciós intézkedéseket és egyértelmű eredménymutatókat, valamint az eredmények elérésére kitűzött időkeretet is. Ez az időkeret egy pénzügyi évet meghaladó is lehet.

Az érintett tagállam a Bizottság cselekvési terv kidolgozására irányuló kérésétől számított két hónapon belül válaszol.

Az érintett tagállam cselekvési tervének kézhezvételétől számított két hónapon belül a Bizottság adott esetben írásban tájékoztatja az érintett tagállamot a benyújtott cselekvési tervvel szembeni kifogásairól, és kéri annak módosítását. Az érintett tagállam betartja a Bizottság által elfogadott cselekvési tervet és az annak végrehajtása tekintetében elvárt időkeretet.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben további szabályokat határoz meg a cselekvési tervek struktúrájával és a cselekvési tervek kidolgozására vonatkozó eljárással kapcsolatban. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   Ha a tagállam nem nyújtja be vagy nem hajtja végre az e cikk (1) bekezdésben említett cselekvési tervet, vagy ha egyértelmű, hogy a cselekvési terv nem alkalmas a helyzet orvoslására, vagy a cselekvési tervet nem módosították a Bizottság említett bekezdésben említett írásos kérésének megfelelően, akkor a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a 21. cikk (3) bekezdésében említett havi kifizetések vagy a 32. cikkben említett időközi kifizetések felfüggesztéséről.

E bekezdés első albekezdésétől eltérve a Bizottságnak a 2025-ös pénzügyi évre vonatkozó cselekvési tervre irányuló kérése nem eredményezheti a kifizetések felfüggesztését a 2026-os pénzügyi évre vonatkozó – az (EU) 2021/2115 rendelet 135. cikkének (3) bekezdésében meghatározottak szerinti – teljesítmény-felülvizsgálat előtt.

A kifizetések első albekezdésben említett felfüggesztését az arányosság elvével összhangban kell alkalmazni az azon beavatkozásokhoz kapcsolódó releváns kiadásokra, amelyeket az adott cselekvési terv kezelni volt hivatott.

Amennyiben az (EU) 2021/2115 rendelet 135. cikkében említett teljesítmény-felülvizsgálat alapján vagy az érintett tagállam által a pénzügyi év során a cselekvési terv előrehaladásáról és a hiányosságok orvoslása érdekében hozott korrekciós intézkedésekről tett önkéntes értesítés alapján a célok teljesülése tekintetében kielégítő előrehaladás történt, a Bizottság visszafizeti a felfüggesztett összegeket.

Amennyiben a helyzet a kifizetések felfüggesztését követő 12. hónap végéig nem kerül orvoslásra, a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el az érintett tagállam tekintetében felfüggesztett összeg végleges csökkentése céljából.

Az e bekezdésben meghatározott végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az ilyen végrehajtási jogi aktusok elfogadását megelőzően a Bizottság tájékoztatja szándékáról az érintett tagállamot, és felkéri arra, hogy egy 30 napnál nem rövidebb időszakon belül tegye meg észrevételeit.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a kifizetések felfüggesztésének mértékére és időtartamára, valamint az említett összegeknek a többéves teljesítményalapú záróelszámolás tekintetében történő visszafizetésének vagy csökkentésének feltételeire vonatkozó szabályokkal történő kiegészítése céljából.

42. cikk

Kifizetések felfüggesztése az irányítási rendszerekben felfedezett hiányosságokkal összefüggésben

(1)   Az irányítási rendszerek megfelelő működésében feltárt súlyos hiányosságok esetén a Bizottság – szükség esetén – felkéri az érintett tagállamot, hogy a szükséges korrekciós intézkedéseket és egyértelmű eredménymutatókat tartalmazó cselekvési tervet nyújtson be. Az említett cselekvési tervet a Bizottsággal konzultálva kell kidolgozni. Az érintett tagállam a Bizottság kérésétől számított két hónapon belül válaszol, hogy fel lehessen mérni a cselekvési terv kidolgozásának szükségességét.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben szabályokat határoz meg a cselekvési tervek struktúrájával és a cselekvési tervek kidolgozására vonatkozó eljárással kapcsolatban. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   Ha a tagállam nem nyújtja be vagy nem hajtja végre az e cikk (1) bekezdésében említett cselekvési tervet, vagy ha egyértelmű, hogy a cselekvési terv nem alkalmas a helyzet orvoslására, vagy a cselekvési tervet nem a Bizottság említett bekezdésben említett írásos kérésének megfelelően hajtották végre, akkor a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a 21. cikk (3) bekezdésében említett havi kifizetések vagy a 32. cikkben említett időközi kifizetések felfüggesztése céljából.

A felfüggesztést az arányosság elvével összhangban kell alkalmazni az azon tagállamban felmerülő releváns kiadásokra, amely esetében hiányosság áll fenn, az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokban meghatározandó, 12 hónapot meg nem haladó időszakra. Amennyiben a felfüggesztés feltételei továbbra is fennállnak, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekkel összesen legfeljebb 12 hónapot kitevő további időszakokkal meghosszabbíthatja ezt az időszakot. Az 55. cikkben említett végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor figyelembe kell venni a felfüggesztett összegeket.

(3)   A (2) bekezdésben meghatározott végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az ilyen végrehajtási jogi aktusok elfogadását megelőzően a Bizottság tájékoztatja szándékáról az érintett tagállamot, és felkéri arra, hogy egy 30 napnál nem rövidebb időszakon belül tegye meg észrevételeit.

(4)   A 21. cikk (3) bekezdésében említett havi kifizetések vagy a 32. cikkben említett időközi kifizetések meghatározásáról szóló végrehajtási jogi aktusokban figyelembe kell venni az e cikk (2) bekezdésének értelmében elfogadott végrehajtási jogi aktusokat.

43. cikk

Külön elszámolás vezetése

(1)   Minden kifizető ügynökségnek külön elszámolást kell vezetnie az EMGA-hoz és az EMVA-hoz kapcsolódóan az uniós költségvetésbe beállított előirányzatokról.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben további szabályokat határoz meg az e cikkben megállapított kötelezettségre, valamint a kifizető ügynökségek könyvelésében rögzítendő információkra alkalmazandó egyedi feltételekre vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

44. cikk

A kedvezményezettek számára teljesített kifizetések

(1)   Uniós jog eltérő, kifejezett rendelkezése hiányában a tagállamok biztosítják, hogy az e rendelet alapján nyújtott finanszírozáshoz kapcsolódó kifizetéseket teljes egészükben folyósítsák a kedvezményezetteknek.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy a 65. cikk (2) bekezdésében említett beavatkozások és intézkedések keretébe tartozó kifizetésekre legkorábban december 1-jén és legkésőbb a következő naptári év június 30-án sor kerüljön.

Az első albekezdéstől eltérve a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy:

a)

december 1-je előtt, de legkorábban október 16-án, a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozások, valamint a 228/2013/EU rendelet IV. fejezetében, illetve a 229/2013/EU rendelet IV. fejezetében említett intézkedések esetében legfeljebb 50 %-os mértékű előleget fizessenek;

b)

december 1-je előtt a 65. cikk (2) bekezdésében említett, vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások keretében nyújtott támogatások esetében legfeljebb 75 %-os mértékű előleget fizessenek.

(3)   A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (EU) 2021/2115 rendelet 73. és 77. cikkében említett beavatkozások keretében legfeljebb 50 %-os mértékű előleget fizetnek.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e cikk módosítása céljából, és olyan szabályokkal egészítse azt ki a koherens és megkülönböztetésmentes előlegkifizetés biztosítása érdekében, amelyek lehetővé teszik, hogy a tagállamok előleget fizessenek az (EU) 2021/2115 rendelet III. címének III. fejezetében említett beavatkozások, valamint az 1308/2013/EU rendeletben meghatározott, a mezőgazdasági piacok szabályozására vagy támogatására irányuló intézkedések tekintetében.

(5)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet oly módon történő kiegészítése céljából, hogy a koherens és megkülönböztetésmentes előlegkifizetés biztosítása érdekében meghatározza az előlegkifizetés konkrét feltételeit.

(6)   Valamely tagállam kérésére, szükséghelyzet esetén és a költségvetési rendelet 11. cikke (2) bekezdése b) pontjának keretein belül a Bizottság adott esetben végrehajtási jogi aktusokat fogad el e cikk alkalmazásával kapcsolatban. E végrehajtási jogi aktusok eltérhetnek az e cikk (2) bekezdésében foglaltaktól, de csak a feltétlenül szükséges mértékig és a feltétlenül szükséges időtartamra. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

45. cikk

A bevételek felhasználása

(1)   A költségvetési rendelet 21. cikke (5) bekezdésének értelmében címzett bevételnek tekintendők:

a)

az egyaránt az EMGA és az EMVA keretébe tartozó kiadások tekintetében az e rendelet 38., 54. és 55. cikke, valamint az 1306/2013/EU rendeletnek az e rendelet 104. cikkével összhangban alkalmazandó 54. cikke szerinti összegek, továbbá az EMGA keretébe tartozó kiadások esetében az e rendelet 53. és 56. cikke szerinti, az uniós költségvetésbe befizetendő összegek, beleértve azok kamatait is;

b)

az (EU) 2021/2115 rendelet 12. és 14. cikkével összhangban alkalmazott szankcióknak megfelelő összegek, az EMGA keretébe tartozó kiadások tekintetében;

c)

a vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások kivételével minden, a KAP keretében elfogadott uniós jog értelmében nyújtott és a későbbiekben érvényesített biztosíték, letét és garancia; a tagállamokat illetik azonban meg azok az érvényesített biztosítékok, amelyek nyújtása kiviteli és behozatali engedélyek kibocsátásával összefüggésben vagy pályázati eljárás során kizárólag annak biztosítása érdekében történt, hogy a pályázók valós pályázatot adjanak be;

d)

a 41. cikk (2) bekezdése szerinti véglegesen csökkentett összegek.

(2)   Az (1) bekezdésben említett összegeket be kell fizetni az uniós költségvetésbe, és újrafelhasználás esetén azok kizárólag az EMGA vagy az EMVA keretébe tartozó kiadások finanszírozására használhatók fel.

(3)   Ezt a rendeletet értelemszerűen kell alkalmazni az (1) bekezdésben említett címzett bevételekre.

(4)   Az EMGA tekintetében a költségvetési rendelet 113. cikkét értelemszerűen kell alkalmazni az e rendeletben említett címzett bevételekkel kapcsolatos könyvelésre.

46. cikk

Tájékoztatási intézkedések

(1)   A 7. cikk e) pontjának értelmében finanszírozott tájékoztatás célja különösen a KAP megismertetésének, végrehajtásának és továbbfejlesztésének elősegítése, tartalmának és célkitűzéseinek a közvéleményben való tudatosítása, beleértve az éghajlattal, a környezettel és az állatjóléttel meglévő kölcsönhatását. A cél a polgárok tájékoztatása a mezőgazdaság és az élelmezés terén jelentkező kihívásokról, a mezőgazdasági termelők és a fogyasztók tájékoztatása, válságokat követően a fogyasztók bizalmának helyreállítása tájékoztatási kampányok révén, a vidéki térségekben tevékenykedő további felek tájékoztatása, valamint egy fenntarthatóbb uniós mezőgazdasági modell népszerűsítése, továbbá annak elősegítése, hogy a polgárok megértsék azt.

Ennek során tényeken alapuló, tárgyilagos és széles körű tájékoztatást kell nyújtani az Unión belül és kívül egyaránt, és fel kell vázolni a Bizottság többéves mezőgazdasági és vidékfejlesztési stratégiai tervében tervezett kommunikációs tevékenységeket.

(2)   Az (1) bekezdésben említett intézkedések az alábbiakból állhatnak:

a)

harmadik felek által előterjesztett éves munkaprogramok vagy más egyedi intézkedések;

b)

a Bizottság kezdeményezése alapján végrehajtott tevékenységek.

Nem tartoznak ezen intézkedések közé a jog által előírt intézkedések és valamely más uniós intézkedés keretében már finanszírozásban részesülő intézkedések.

Az első albekezdés b) pontjábanemlített tevékenységek végrehajtásakor a Bizottság igénybe veheti külső szakértők segítségét.

Az első albekezdésben említett intézkedéseknek emellett hozzá kell járulniuk az Unió politikai prioritásairól való szervezeti szintű kommunikációhoz, amennyiben ezek a prioritások kapcsolódnak e rendelet általános célkitűzéseihez.

(3)   A Bizottság – a költségvetési rendeletben megállapított feltételek tiszteletben tartása mellett – évente egyszer pályázati felhívást tesz közzé.

(4)   A 103. cikk (1) bekezdésében említett bizottságot értesíteni kell az e cikk alapján előirányzott és tett intézkedésekről.

(5)   A Bizottság kétévente jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács részére e cikk végrehajtásáról.

47. cikk

Az e fejezettel kapcsolatos más bizottsági hatáskörök

(1)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek azon feltételek tekintetében való kiegészítése céljából, amelyek fennállása mellett az EMGA és az EMVA bizonyos típusú kiadásai és bevételei kompenzálandók.

Ha az uniós költségvetés elfogadása a költségvetési év kezdetéig nem történik meg, vagy ha a beütemezett kötelezettségvállalások teljes összege meghaladja a költségvetési rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében meghatározott értékhatárt, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 102. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek azokkal a szabályokkal való kiegészítése céljából, amelyek meghatározzák a kötelezettségvállalásokra és az összegek kifizetésére alkalmazandó módszert.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a következőkre vonatkozó szabályok megállapítása céljából:

a)

közraktározás formájában megvalósuló intervenciós intézkedések finanszírozása és elszámolása, valamint az EMGA és az EMVA által finanszírozott egyéb kiadások;

b)

az automatikus kötelezettségvállalás-visszavonási eljárások végrehajtása tekintetében irányadó feltételek.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

IV. FEJEZET

Számlaelszámolás

1. szakasz

Általános rendelkezések

48. cikk

Egységes ellenőrzési megközelítés

A költségvetési rendelet 127. cikkének megfelelően a Bizottság az e rendelet 12. cikkében említett tanúsító szervek munkájából szerez bizonyosságot, kivéve ha tájékoztatta az érintett tagállamot arról, hogy egy adott pénzügyi év tekintetében nem tud a tanúsító szerv munkájára támaszkodni, és ezt figyelembe veszi az említett tagállam tekintetében a bizottsági ellenőrzések szükségességére vonatkozó kockázatértékelés során. A Bizottság tájékoztatja az említett tagállamot azon indokokról, amelyek miatt nem tud az érintett tanúsító szerv munkájára támaszkodni.

49. cikk

A Bizottság által végzett ellenőrzések

(1)   A tagállamok által a nemzeti törvényeknek, rendeleteknek és közigazgatási rendelkezéseknek vagy az EUMSZ 287. cikkének megfelelően végrehajtott ellenőrzések, illetve az EUMSZ 322. cikke, a 2185/96/Euratom, EK rendelet vagy a költségvetési rendelet 127. cikke alapján végzett ellenőrzések sérelme nélkül a Bizottság ellenőrzéseket tarthat a tagállamokban különösen az alábbiak ellenőrzése céljából:

a)

az igazgatási gyakorlat megfelel-e az uniós szabályoknak;

b)

az (EU) 2021/2115 rendeletben említett beavatkozásokhoz kapcsolódó, az e rendelet 5. cikke (2) bekezdésének és 6. cikkének a hatálya alá tartozó kiadásokhoz tartoznak-e az éves teljesítményjelentésben feltüntetett eredmények;

c)

a 228/2013/EU, a 229/2013/EU, az 1308/2013/EU és az 1144/2014/EU rendeletben meghatározott intézkedésekhez kapcsolódó kiadásokat az alkalmazandó uniós szabályoknak megfelelően eszközölték és ellenőrizték-e;

d)

a tanúsító szerv a 12. cikkel összhangban és e fejezet 2. szakaszának alkalmazása céljából végzi-e munkáját;

e)

a kifizető ügynökség teljesíti-e a 9. cikk (2) bekezdésében megállapított akkreditációs minimumfeltételeket, és a tagállam megfelelően alkalmazza-e a 9. cikk (4) bekezdését;

f)

az érintett tagállam az (EU) 2021/2115 rendelet 9. cikkének megfelelően hajtja-e végre a KAP stratégiai tervet;

g)

megfelelően végrehajtották-e a 42. cikkben említett cselekvési terveket.

A Bizottság nevében történő ellenőrzések elvégzésére a Bizottság által felhatalmazott személyek, illetve a Bizottságnak a rájuk ruházott hatáskör keretében eljáró tisztviselői számára hozzáférést kell biztosítani a könyveléshez és minden egyéb, az EMGA vagy az EMVA által finanszírozott kiadással kapcsolatos dokumentumhoz, beleértve az elektronikus adathordozókon készített, kapott vagy tárolt dokumentumokat és metaadatokat is.

Az ellenőrzések végzésére vonatkozó hatáskörök nem érintik azon nemzeti rendelkezések alkalmazását, amelyek bizonyos tevékenységeket a nemzeti jogban kifejezetten megjelölt tisztviselők számára tartanak fenn. A 2185/96/Euratom, EK rendelet és a 883/2013/EU, Euratom rendelet egyedi rendelkezéseinek sérelme nélkül a Bizottság által a Bizottság nevében történő eljárásra felhatalmazott személyek nem vehetnek részt többek között a személyeknek az érintett tagállam joga alapján az otthonukban történő felkeresésében vagy hivatalos kihallgatásukban. Az így szerzett információkhoz azonban hozzáférhetnek.

(2)   A Bizottság az ellenőrzésekről kellő időben, előzetesen értesíti az érintett tagállamot vagy azt a tagállamot, amelynek területén az ellenőrzésre sor fog kerülni, figyelembe véve a kifizető ügynökségeknél az ellenőrzések megszervezése során jelentkező adminisztratív terheket. Az érintett tagállam tisztviselői részt vehetnek ezekben az ellenőrzésekben.

A Bizottság kérésére és a tagállam egyetértésével az adott tagállam illetékes hatóságainak az e rendelet hatálya alá tartozó műveletekre vonatkozóan kiegészítő ellenőrzéseket vagy vizsgálatokat kell végezniük. A Bizottság tisztviselői vagy a Bizottság által a nevében történő eljárásra felhatalmazott személyek részt vehetnek ezekben az ellenőrzésekben.

Az ellenőrzések hatékonyabbá tétele érdekében a Bizottság – az érintett tagállamok egyetértésével – bizonyos ellenőrzések vagy vizsgálatok elvégzéséhez kérheti az említett tagállamok hatóságainak segítségét.

50. cikk

Az információkhoz való hozzáférés

(1)   A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják az EMGA és az EMVA zavartalan működéséhez szükséges valamennyi információt, és megtesznek minden olyan megfelelő intézkedést, amely megkönnyíti a Bizottság által az uniós finanszírozás irányítása tekintetében szükségesnek ítélt ellenőrzések elvégzését.

(2)   A Bizottság kérésére a tagállamok közlik a Bizottsággal azokat a törvényeket, rendeleteket és közigazgatási rendelkezéseket, amelyeket a KAP-pal kapcsolatos uniós jogi aktusok végrehajtása érdekében elfogadtak, és amelyek az EMGA és az EMVA szempontjából pénzügyi következményekkel járnak.

(3)   A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják a 2988/95/EK, Euratom rendelet értelmében vett szabálytalanságokra, a KAP stratégiai terveikben a tagállamok által meghatározott feltételek be nem tartásának egyéb eseteire, az észlelt feltételezett csalási ügyekre, valamint az e szabálytalanságokkal és csalásokkal összefüggésben teljesített jogosulatlan kifizetések visszafizettetése érdekében az e fejezet 3. szakasza alapján tett lépésekre vonatkozó információkat. A Bizottság ezeket az információkat évente összegzi és közzéteszi, valamint közli őket az Európai Parlamenttel.

51. cikk

Hozzáférés a dokumentumokhoz

(1)   Az akkreditált kifizető ügynökségeknek meg kell őrizniük a kifizetésekkel kapcsolatos igazoló dokumentumokat, valamint az uniós jog által előírt ellenőrzések végrehajtásával kapcsolatos dokumentumokat, és ezeket a dokumentumokat és a kapcsolódó információkat a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk.

Az említett dokumentumok és információk tárolhatók elektronikus formában a Bizottság által a (3) bekezdés alapján megállapított feltételek szerint.

Amennyiben ezek a dokumentumok és ezek az információk egy kifizető ügynökség meghatalmazásából eljáró és a kiadások engedélyezéséért felelős hatóság birtokában vannak, ennek a hatóságnak jelentéseket kell küldenie az akkreditált kifizető ügynökség részére az elvégzett ellenőrzések számáról, tartalmáról és az ellenőrzések eredményei tükrében hozott intézkedésekről.

(2)   Ez a cikk értelemszerűen alkalmazandó a tanúsító szervekre.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e cikkben említett dokumentumok és információk tárolására vonatkozó feltételekre – többek között azok formájára és a tárolás időtartamára – vonatkozó szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

52. cikk

Az ellenőrzésekkel, a dokumentumokkal és információkkal, valamint az együttműködési kötelezettséggel kapcsolatos bizottsági hatáskörök

(1)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően az ellenőrzésekre, valamint a dokumentumokhoz és az információkhoz való hozzáférésre vonatkozó, e fejezetben foglalt rendelkezések helyes és eredményes alkalmazásának biztosítása céljából szükséges, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, kiegészítve e rendeletet a tagállamok által e fejezet értelmében teljesítendő egyedi kötelezettségekkel, valamint a bejelentendő, a 2988/95/EK, Euratom rendelet értelmében vett szabálytalanságok és a tagállamok által a KAP stratégiai tervekben meghatározott feltételeknek való egyéb meg nem felelések megállapítására szolgáló kritériumokra, továbbá az ezzel összefüggésben benyújtandó adatokra vonatkozó szabályokkal.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a 49. és a 50. cikk végrehajtása érdekében a tagállamok által teljesítendő együttműködési kötelezettségekkel kapcsolatos eljárásokra vonatkozó szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

2. szakasz

Elszámolás

53. cikk

Éves pénzügyi záróelszámolás

(1)   A Bizottság az adott költségvetési évet követő év május 31-ig, a 9. cikk (3) bekezdése első albekezdésének a) és d) pontjában említett információk alapján végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyek tartalmazzák az 5. cikk (2) bekezdésében és a 6. cikkben említett kiadások tekintetében az akkreditált kifizető ügynökségekre vonatkozó számlaelszámolási határozatát. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Ezeknek a végrehajtási jogi aktusoknak a benyújtott éves pénzügyi kimutatások teljességére, pontosságára és valódiságára kell kiterjedniük, és nem sérthetik az 54. és az 55. cikk értelmében később elfogadásra kerülő végrehajtási jogi aktusok tartalmát.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok elfogadása és végrehajtása céljából szükséges intézkedésekre vonatkozó szabályok megállapítása céljából, ideértve a Bizottság és a tagállamok közötti információcserére és a betartandó határidőkre vonatkozó szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

54. cikk

Éves teljesítményalapú záróelszámolás

(1)   Amennyiben az e rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében és 6. cikkében említett, az (EU) 2021/2115 rendelet III. címében szereplő beavatkozásokhoz kapcsolódó kiadások tekintetében az e rendelet 9. cikkének (3) bekezdésében és 10. cikkében, valamint az (EU) 2021/2115 rendelet 134. cikkében említett éves teljesítményjelentésben nincs feltüntetve megfelelő eredmény, a Bizottság az adott költségvetési évet követő év október 15-ig végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az uniós finanszírozásból levonandó összegeket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Ezek a végrehajtási jogi aktusok nem sérthetik az e rendelet 55. cikke értelmében később elfogadásra kerülő végrehajtási jogi aktusok tartalmát.

(2)   A Bizottság a levonandó összegeket az egyes beavatkozások tekintetében bejelentett éves kiadások és az azokhoz kapcsolódóan a KAP stratégiai tervvel összhangban bejelentett eredménynek megfelelő összeg közötti különbség alapján állapítja meg, figyelembe véve az (EU) 2021/2115 rendelet 134. cikkének (8) bekezdésével összhangban a tagállam által az éves teljesítményjelentésekben feltüntetett indokokat.

(3)   Az e cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus elfogadását megelőzően a Bizottság lehetőséget biztosít az érintett tagállamnak arra, hogy – amennyiben a 9. cikk (3) bekezdésében, a 10. cikkben, valamint a 12. cikk (2) bekezdésében említett dokumentumok benyújtására határidőn belül került sor – egy legalább 30 napos időszakon belül megtegye észrevételeit és megindokolja az eltéréseket.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően olyan, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek kiegészítik e rendeletet az érintett tagállam által benyújtott indokolásra vonatkozó kritériumokkal, valamint a csökkentések alkalmazásának módszertanával és kritériumaival kapcsolatos szabályokkal.

(5)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok elfogadása és végrehajtása céljából szükséges intézkedésekre vonatkozó szabályok megállapítása céljából, ideértve a Bizottság és a tagállamok közötti információcserére és a betartandó határidőkre vonatkozó szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

55. cikk

Szabályszerűségi záróelszámolási eljárás

(1)   Amennyiben a Bizottság azt állapítja meg, hogy az 5. cikk (2) bekezdésében és a 6. cikkben említett kiadásokat nem az uniós jognak megfelelően eszközölték, végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az uniós finanszírozásból kizárandó összegeket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az (EU) 2021/2115 rendeletben említett beavatkozástípusok tekintetében azonban az e bekezdés első albekezdésében említett uniós finanszírozásból való kizárás csak a tagállamok irányítási rendszereinek megfelelő működésében feltárt súlyos hiányosságok esetén alkalmazandó.

Az első albekezdés nem alkalmazandó az egyéni kedvezményezettek tekintetében a KAP stratégiai tervekben és a nemzeti szabályokban meghatározott jogosultsági kritériumoknak való meg nem felelés eseteire.

(2)   A Bizottság a feltárt hiányosságok súlyossága alapján állapítja meg a kizárásra kerülő összegeket. Enek során a Bizottság kellően figyelembe veszi az említett hiányosságok jellegét és az Unió által elszenvedett pénzügyi kárt.

(3)   Az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság megállapításairól és az azok által érintett tagállam észrevételeiről a két fél egymásnak írásbeli értesítést köteles küldeni, és ezt követően kísérletet kell tenniük arra, hogy megállapodjanak a végrehajtandó intézkedésekről. Az érintett tagállam számára lehetőséget kell biztosítani annak bizonyítására, hogy a meg nem felelés tényleges mértéke alacsonyabb a Bizottság értékelésében szereplőnél.

Amennyiben nem születik megállapodás, az érintett tagállam egyeztetési eljárás indítását kérheti, amelynek célja a felek álláspontjának közelítése egy négy hónapos időszakon belül. Az eljárást egy egyeztetőbizottság folytatja le. Az eljárás eredményéről jelentést kell benyújtani a Bizottságnak. A Bizottság figyelembe veszi a jelentésben szereplő ajánlásokat, mielőtt a finanszírozás elutasítása mellett döntene, és megindokolja, ha úgy dönt, hogy nem követi ezeket az ajánlásokat.

(4)   A finanszírozás nem utasítható el a következő esetekben:

a)

az 5. cikk (2) bekezdésében említett olyan kiadások, amelyek több mint 24 hónappal azelőtt merültek fel, hogy a Bizottság írásban értesítette a tagállamot a megállapításairól;

b)

az 5. cikk (2) bekezdésének hatálya alá vagy a 6. cikkben említett, vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások hatálya alá tartozó többéves beavatkozásokhoz kapcsolódó olyan kiadások, amelyek esetében a kedvezményezett utolsó kötelezettsége több mint 24 hónappal azelőtt merült fel, hogy a Bizottság írásban értesítette a tagállamot a megállapításairól;

c)

a 6. cikkben említett, vidékfejlesztésre irányuló beavatkozásokhoz kapcsolódó, az e bekezdés b) pontjában említettektől eltérő olyan kiadások, amelyek esetében a kifizető ügynökség a kifizetést vagy adott esetben a záró kifizetést több mint 24 hónappal azelőtt teljesítette, hogy a Bizottság írásban értesítette a tagállamot a megállapításairól.

(5)   A (4) bekezdés nem alkalmazandó a következő esetekben:

a)

azok a tagállami támogatások, amelyekre vonatkozóan a Bizottság megindította az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárást;

b)

azok a jogsértések, amelyekre vonatkozóan a Bizottság az EUMSZ 258. cikkének megfelelően indokolással ellátott véleményt küldött az érintett tagállam számára;

c)

az e rendelet IV. címének III. fejezete értelmében fennálló tagállami kötelezettségek megsértésének esetei, feltéve hogy a Bizottság az érintett kiadásokra vonatkozó ellenőrzési eredményekről szóló tagállami jelentés kézhezvételét követő 12 hónapon belül írásban értesíti a tagállamot a megállapításairól.

(6)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a pénzügyi korrekciók alkalmazását érintő kritériumokra és módszertanra vonatkozó szabályokkal történő kiegészítése céljából.

(7)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok elfogadása és végrehajtása céljából szükséges intézkedésekre vonatkozó szabályok megállapítása céljából, ideértve a Bizottság és a tagállamok közötti információcserére és a betartandó határidőkre, valamint az e cikk (3) bekezdésében meghatározott egyeztetési eljárásra, és ahhoz kapcsolódóan az egyeztetőbizottság létrehozására, feladataira, összetételére és munkamódszereire vonatkozó szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

3. szakasz

Meg nem felelés miatti visszafizettetés

56. cikk

Az EMGA-ra vonatkozó különös rendelkezések

(1)   A kedvezményezettek által a KAP stratégiai tervekben említett beavatkozások feltételei tekintetében elkövetett szabálytalanságok vagy egyéb meg nem felelések miatt a tagállamok által visszafizettetett összegeket, valamint azok kamatait a kifizető ügynökség javára kell teljesíteni, és a kifizető ügynökségnek az EMGA-hoz rendelt bevételként kell elkönyvelnie azokat, az összegek tényleges beérkezésének hónapja szerint.

(2)   A tagállamok az (1) bekezdés sérelme nélkül utasíthatják a kifizető ügynökséget mint az adósságok visszafizettetéséért felelős szervet, hogy a valamely kedvezményezett részéről fennálló minden kinnlevő tartozást vonjon le az adott kedvezményezett részére történő jövőbeli kifizetésekből.

(3)   Amikor az uniós költségvetésben megtörténik az (1) bekezdésben említettek szerinti jóváírás, az érintett tagállam a vonatkozó összegek 20 %-át behajtásiköltség-átalány címén megtarthatja, kivéve ha a meg nem felelés a tagállam közigazgatási hatóságainak vagy egyéb hivatalos szerveinek tulajdonítható.

57. cikk

Az EMVA-ra vonatkozó különös rendelkezések

(1)   Amennyiben a KAP stratégiai tervekben meghatározott, vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások feltételei tekintetében a kedvezményezettek, illetve pénzügyi eszközök tekintetében a holdingalapok keretében létrehozott egyedi alapok vagy a végső kedvezményezettek által elkövetett szabálytalanságokra vagy egyéb meg nem felelésekre derül fény, a tagállamok az érintett uniós finanszírozás részleges vagy – amennyiben indokolt – teljes törlése révén pénzügyi kiigazítást hajtanak végre. A tagállamok figyelembe veszik a feltárt meg nem felelés jellegét és súlyosságát, továbbá az EMVA-t ért pénzügyi veszteség mértékét.

Az EMVA keretében nyújtott uniós finanszírozás törölt vagy visszafizettetett összegeit és az azokhoz kapcsolódó kamatokat a KAP stratégiai tervekben szereplő egyéb vidékfejlesztési műveletekhez kell hozzárendelni. A törölt vagy visszafizettetett uniós pénzösszegeket azonban a tagállamok csak a KAP stratégiai tervük szerinti vidékfejlesztési beavatkozásokhoz használhatják fel újra teljes egészében, és ezeket a pénzösszegeket nem csoportosíthatják át pénzügyi kiigazítás tárgyát képező vidékfejlesztési műveletekhez.

A tagállamok az egy kedvezményezett által elkövetett jelentős szabálytalanság nyomán jogosulatlanul kifizetett összegeket e cikkel összhangban levonják a kifizető ügynökség által a kedvezményezett számára a jövőben kifizetendő összegekből.

(2)   Az (1) bekezdés második albekezdésétől eltérve az (EU) 2021/1060 rendelet 58. cikkében említett pénzügyi eszközökből támogatásban részesülő, vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások esetében az egyéni meg nem felelés miatt törölt hozzájárulások ugyanazon pénzügyi eszköz keretében az alábbiak szerint használhatók fel újra:

a)

amennyiben a hozzájárulás törléséhez vezető meg nem felelést az (EU) 2021/1060 rendelet 2. cikkének 18. pontjában meghatározottak szerinti végső kedvezményezett szintjén tárták fel, ugyanazon pénzügyi eszköz keretében kizárólag más végső kedvezményezett részére adhatók át;

b)

amennyiben a hozzájárulás törléséhez vezető meg nem felelést az (EU) 2021/1060 rendelet 2. cikkének 21. pontjában meghatározottak szerinti egyedi alap szintjén tárták fel, az említett rendelet 2. cikkének 20. pontjában meghatározottak szerinti holdingalapokon belül, kizárólag más egyedi alap részére adhatók át.

58. cikk

Az összegek lehetséges beszámításával és az értesítés formáival kapcsolatos végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben szabályokat állapít meg a jogosulatlan kifizetések visszafizettetéséből származó összegek lehetséges beszámítására, valamint az e szakaszban meghatározott kötelezettségekkel kapcsolatban a tagállamok által a Bizottságnak küldendő értesítések és tájékoztatások formájára vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

IV. CÍM

KONTROLLRENDSZEREK ÉS SZANKCIÓK

I. FEJEZET

Általános szabályok

59. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1)   A tagállamok a KAP keretében, tiszteletben tartva az alkalmazandó irányítási rendszereket, meghoznak minden olyan törvényt, rendeletet és közigazgatási rendelkezést valamint egyéb intézkedést, amely az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelméhez szükséges, ideértve a kiadások támogathatóságára vonatkozóan a 37. cikkben megállapított kritériumok tényleges alkalmazását is. Az említett jogi aktusoknak és intézkedéseknek különösen az alábbiakra kell vonatkozniuk:

a)

az EMGA-ból és az EMVA-ból finanszírozott műveletek jogszerűségének és szabályszerűségének ellenőrzése, többek között a kedvezményezettek szintjén és a KAP stratégiai tervekben meghatározottak szerint;

b)

a csalások hatékony és visszatartó erejű megelőzésének biztosítása, különösen a nagyobb kockázatot jelentő területeken, az intézkedések költségének és hasznának, valamint arányosságának a figyelembevétele mellett;

c)

a szabálytalanságok és a csalások megelőzése, feltárása és orvoslása;

d)

hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók kivetése, amelyek összhangban vannak az uniós joggal, vagy ennek hiányában a nemzeti joggal, és szükség esetén bírósági eljárások kezdeményezése ezzel kapcsolatban;

e)

a jogosulatlan kifizetések kamatokkal együtt történő visszafizettetése és szükség esetén megfelelő bírósági eljárások kezdeményezése ezzel kapcsolatban, a 2988/95/EK, Euratom rendelet 1. cikkének (2) bekezdése értelmében vett szabálytalanságok tekintetében is.

(2)   A tagállamok hatékony irányítási és kontrollrendszereket hoznak létre az uniós beavatkozásokra irányadó uniós jogszabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében.

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket az irányítási és kontrollrendszereik megfelelő működésének, valamint a Bizottsághoz bejelentett kiadások jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása érdekében.

A tagállamok e tekintetben történő támogatása érdekében a Bizottság adatbányászati eszközt bocsát a tagállamok rendelkezésére a projektek, kedvezményezettek, vállalkozók és szerződések által jelentett kockázatok értékelésére, ugyanakkor biztosítja az adminisztratív terhek minimális szinten tartását és az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelmét. Ez az adatbányászati eszköz a 62. cikkben említett szabályok kijátszásának elkerülése céljából is felhasználható. A Bizottság 2025-ig jelentést nyújt be, amelyben értékeli az egységes adatbányászati eszköz használatát és interoperabilitását abból a célból, hogy a tagállamok körében általánossá váljon annak használata.

(3)   A tagállamok biztosítják a jelentési rendszer és a mutatókra vonatkozó adatok minőségét és megbízhatóságát.

(4)   A tagállamok biztosítják, hogy az EMGA és az EMVA kedvezményezettjei megadják számukra az azonosításukhoz szükséges információkat, beleértve adott esetben annak, a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (30) 2. cikkének 11. pontjában meghatározottak szerinti csoportnak az azonosítását is, amelyben részt vesznek.

(5)   A tagállamok megfelelő óvintézkedéseket tesznek annak biztosítása érdekében, hogy az (1) bekezdés d) pontjában említett szankciók arányosak, és a feltárt meg nem felelés súlyosságától, mértékétől, tartós vagy ismétlődő jellegétől függő mértékűek legyenek.

A tagállamok által hozott intézkedéseknek biztosítaniuk kell különösen, hogy ne kerüljön sor szankciók kiszabására, ha:

a)

a meg nem felelés a 3. cikkel összhangban vis maiornak vagy rendkívüli körülményeknek tudható be;

b)

a meg nem felelés oka az illetékes hatóság vagy más hatóság hibája, és a közigazgatási szankció által érintett személytől nem volt észszerűen elvárható, hogy a hibát észlelje;

c)

az érintett személy kielégítően tudja igazolni az illetékes hatóság számára, hogy nem hibáztatható az e cikk (1) bekezdésében említett kötelezettségeknek való meg nem felelésért, vagy ha az illetékes hatóság más módon meggyőződött arról, hogy az érintett személy nem hibáztatható.

Amennyiben a támogatásnyújtási feltételeknek való meg nem felelés oka a 3. cikkel összhangban vis maior vagy a rendkívüli körülmények, a kedvezményezett megtartja a támogatáshoz való jogát.

(6)   A tagállamok irányítási és kontrollrendszereikben előirányozhatják annak lehetőségét, hogy a támogatási kérelmeket és a kifizetési kérelmeket a benyújtásukat követően a támogatáshoz való jogra gyakorolt hatás nélkül helyesbítsék, feltéve hogy a helyesbítendő vagy pótlandó elemek tekintetében az illetékes hatóság elismerte a jóhiszeműséget, és hogy a helyesbítésre vagy azt megelőzően kerül sor, hogy a kérelmezőt értesítették volna a helyszíni ellenőrzésre történt kiválasztásáról, vagy mielőtt az illetékes hatóság meghozta volna a kérelemre vonatkozó határozatát.

(7)   A tagállamok intézkedéseket vezetnek be az EMGA-val és az EMVA-val kapcsolatos panaszok hatékony kivizsgálása céljából, és a Bizottság kérésére megvizsgálják a Bizottsághoz benyújtott, a KAP stratégiai tervük hatálya alá tartozó panaszokat. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot e vizsgálatok eredményeiről. A Bizottság gondoskodik arról, hogy a hozzá közvetlenül benyújtott panaszokat megfelelően kivizsgálják. Amennyiben a Bizottság továbbítja a panaszt valamely tagállamnak, és a tagállam elmulasztja az intézkedést a Bizottság által meghatározott határidőn belül megtenni, a Bizottság megteszi a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy a tagállam teljesítse az e bekezdés szerinti kötelezettségeit.

(8)   A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az (1) és a (2) bekezdés alapján megtett intézkedésekről.

Minden olyan feltételnek ellenőrizhetőnek kell lennie, amelyet a tagállamok az EMGA-ból vagy az EMVA-ból finanszírozott támogatásra vonatkozó uniós szabályok kiegészítéseként állapítanak meg.

(9)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben megállapítja az e cikk egységes alkalmazásához szükséges, a következőkkel kapcsolatos szabályokat:

a)

az (1), a (2) és a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségekkel összefüggésben az eljárások, a határidők, az információcsere, az adatbányászati eszközre vonatkozó követelmények, valamint a kedvezményezettek azonosításával kapcsolatban gyűjtendő információk;

b)

az (5) és a (7) bekezdésben foglalt kötelezettségekkel kapcsolatban a Bizottság tagállamok általi értesítése és tájékoztatása.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

60. cikk

Az elvégzendő ellenőrzésekre vonatkozó szabályok

(1)   A tagállamok által az 59. cikk (2) bekezdésének megfelelően létrehozott irányítási és kontrollrendszereknek többek között a legmagasabb hibakockázatú területeket célzó módszeres ellenőrzéseket kell magában foglalniuk.

A tagállamok biztosítják, hogy az Unió pénzügyi érdekeit érintő kockázatok hatékony kezeléséhez szükséges szintű ellenőrzések elvégzésére kerüljön sor. Az illetékes hatóságnak az ellenőrizendő mintáját a kérelmezők teljes köréből kell kiválasztania, és annak adott esetben egy véletlenszerűen kiválasztott részből, valamint egy kockázatelemzés alapján kiválasztott részből kell állnia.

(2)   Az (EU) 2021/1060 rendelet 58. cikkében említett pénzügyi eszközökből támogatásban részesülő műveletek ellenőrzését a holdingalap és az egyedi alapok, illetve a garanciaalapokkal összefüggésben az új, fedezetül szolgáló kölcsönöket nyújtó szervek szintjén kell elvégezni.

Az EBB vagy olyan egyéb nemzetközi pénzügyi szervezetek szintjén, amelyekben a tagállamok valamelyike részvényesi tagsággal rendelkezik, nem kell ellenőrzést végezni.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően elfogadja az ellenőrzések helyes és hatékony alkalmazásának biztosításához és a jogosultsági feltételek hatékony, következetes és megkülönböztetéstől mentes ellenőrzéséhez szükséges, az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét lehetővé tévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat, e rendeletnek a vámeljárásokat érintő további követelményekre – és különösen a 952/2013/EU rendeletben foglaltakra – vonatkozó szabályokkal való kiegészítése céljából, amennyiben a rendszer megfelelő irányítása ezt szükségessé teszi.

(4)   A mezőgazdasági jogszabályokban említett intézkedések tekintetében a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az e cikk egységes alkalmazásához szükséges szabályokat és különösen a következőket:

a)

az (EU) 2021/2115 rendelet 4. cikke (4) bekezdésének második albekezdésében említett kender tekintetében a különös ellenőrzési intézkedésekkel és a tetrahidrokannabinol-szintek meghatározásának módszereivel kapcsolatos részletes szabályok;

b)

az (EU) 2021/2115 rendelet III. címe II. fejezete 3. szakaszának második alszakaszában említett gyapot tekintetében az elismert szakmaközi szervezetek kontrollrendszere;

c)

az 1308/2013/EU rendeletben említett bor tekintetében a földterületek mérésére és az ellenőrzésekre vonatkozó szabályok, továbbá az ellenőrzések tökéletesítését szolgáló konkrét pénzügyi eljárásokra irányadó szabályok;

d)

a termékek állami beavatkozásra és magántárolásra való jogosultságának megállapítása érdekében alkalmazandó vizsgálatok és módszerek, valamint a pályázati eljárás alkalmazása, mind az állami intervenció, mind a magántárolás tekintetében;

e)

a tagállamok által a 228/2013/EU rendelet IV. fejezetében, illetve a 229/2013/EU rendelet IV. fejezetében meghatározott intézkedések tekintetében elvégzendő ellenőrzésekre vonatkozó egyéb szabályok.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

61. cikk

A közbeszerzési szabályok be nem tartása

Amennyiben a meg nem felelés uniós vagy nemzeti közbeszerzési szabályokat érint, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a támogatás nem kifizetendő, illetve visszavonandó része a meg nem felelés súlyossága alapján és az arányosság elvének megfelelően kerüljön meghatározásra.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ügylet jogszerűségének és szabályszerűségének vizsgálata csak a támogatás ki nem fizetendő részét, illetve visszavonandó részét érintse.

62. cikk

A szabályok kijátszására vonatkozó záradék

Az uniós jog különös rendelkezéseinek sérelme nélkül, a tagállamok hatékony és arányos intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy az uniós jog rendelkezéseit senki ne játszhassa ki, és biztosítják különösen azt, hogy a mezőgazdasági jogszabályok alapján biztosított előnyökben ne részesüljenek olyan természetes vagy jogi személyek, akikről, illetve amelyekről megállapítást nyert, hogy – az említett jogszabályok célkitűzéseivel ellentétesen – mesterségesen teremtették meg a szóban forgó előnyök megszerzéséhez szükséges feltételeket.

63. cikk

A borágazati beavatkozások ellenőrzési célú kompatibilitása

Az (EU) 2021/2115 rendelet III. címe III. fejezetének 4. szakaszában említett borágazati beavatkozások alkalmazása céljából a tagállamok biztosítják, hogy az e beavatkozásokra alkalmazott igazgatási és kontrolleljárások összeegyeztethetők legyenek az e cím II. fejezetében említett integrált rendszerrel a következők tekintetében:

a)

a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszerek;

b)

az ellenőrzések.

64. cikk

Biztosítékok

(1)   A tagállamok – amennyiben a mezőgazdasági jogszabályok úgy rendelkeznek – biztosítékot kérnek, amely szavatolja, hogy az említett jogszabályok alapján fennálló adott kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén egy bizonyos pénzösszeg megfizetésre kerüljön vagy lehívhatóvá váljon egy illetékes hatóság számára.

(2)   A vis maior esetét kivéve, a biztosíték teljes egészében vagy részben lehívásra kerül, ha egy adott kötelezettség nem, vagy csak részben teljesül.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet olyan szabályokkal történő kiegészítése céljából, amelyek biztosítják a megkülönböztetésmentes bánásmódot, az egyenlőséget és az arányosságot a biztosítéknyújtás során, és amelyek:

a)

meghatározzák a valamely kötelezettség nem teljesülése esetén felelős felet;

b)

megállapítják azokat a konkrét helyzeteket, amikor az illetékes hatóság eltekinthet a biztosíték követelményétől;

c)

megállapítják a nyújtandó biztosítékra és a kezesre vonatkozó feltételeket, valamint a biztosíték nyújtására és felszabadítására vonatkozó feltételeket;

d)

megállapítják az előlegfizetés kapcsán nyújtott biztosítékhoz kapcsolódó különös feltételeket;

e)

meghatározzák az azon kötelezettségek nem teljesítéséből eredő következményeket, amelyekre vonatkozóan az (1) bekezdésben meghatározottak szerint biztosítékot nyújtottak, ideértve a biztosítékok lehívását, valamint a visszatérítésekhez, engedélyekhez, ajánlatokhoz, pályázatokhoz vagy egyedi kérelmekhez kapcsolódó biztosítékok felszabadítására, és az arra az esetre alkalmazandó csökkentési mértéket, ha az adott biztosíték által fedezett kötelezettség részben vagy egyáltalán nem teljesült, figyelembe véve a kötelezettség jellegét, a kötelezettség megszegésének mértékét, a kötelezettség teljesítésére megszabott határidő túllépésének mértékét, és hogy mennyi idő elteltével szolgáltattak bizonyítékot a kötelezettség teljesítésére vonatkozóan.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a következőkre vonatkozó szabályok megállapítása céljából:

a)

a nyújtandó biztosíték formája, valamint a biztosíték nyújtására, elfogadására és az eredeti biztosíték felváltására irányuló eljárás;

b)

a biztosíték felszabadítására irányuló eljárás;

c)

a tagállamok és a Bizottság által teendő értesítések.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

II. FEJEZET

Integrált igazgatási és kontrollrendszer

65. cikk

Az e fejezettel kapcsolatos hatály és fogalommeghatározások

(1)   Minden tagállam integrált igazgatási és kontrollrendszert (a továbbiakban: az integrált rendszer) hoz létre és működtet.

(2)   Az integrált rendszer alkalmazandó az (EU) 2021/2115 rendelet III. címének II. és IV. fejezetében felsorolt terület- és állatállomány-alapú beavatkozásokra, valamint a 228/2013/EU rendelet IV. fejezetében, és a 229/2013/EU rendelet IV. fejezetében említett intézkedésekre.

(3)   A szükséges mértékig az integrált rendszer alkalmazandó az (EU) 2021/2115 rendelet III. címében meghatározottak szerint a borágazatban az irányításra és a feltételesség kontrolljára, valamint a beavatkozásokra is.

(4)   E fejezet alkalmazásában:

a)

„földrajzi térinformatikai kérelem”: olyan elektronikus kéreleműrlap, amelynek részét képezi egy földrajzi információs rendszeren alapuló olyan informatikai alkalmazás, amely lehetővé teszi, hogy a kedvezményezettek bejelentsék az (EU) 2021/2115 rendelet 3. cikkének 2. pontjában meghatározott mezőgazdasági üzem azon mezőgazdasági parcelláinak és azon nem mezőgazdasági területeknek a pontos helyét, amelyekre kifizetést igényeltek;

b)

„területi monitoring rendszer”: a mezőgazdasági tevékenységek és a mezőgazdasági területeken folytatott gyakorlatok rendszeres és szisztematikus megfigyelésének, nyomon követésének és értékelésének a Kopernikusz-Sentinelek adatain vagy más, azokkal legalább egyenértékű adatokon alapuló eljárása;

c)

„állatazonosítási és -nyilvántartási rendszer”: az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet (31) IV. része I. címe 2. fejezetének 1. szakaszában meghatározott, a tartott szárazföldi állatok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszer;

d)

„mezőgazdasági parcella”: az (EU) 2021/2115 rendelet 4. cikke (3) bekezdésével összhangban meghatározottak szerinti mezőgazdasági területnek a tagállamok által meghatározott területegysége;

e)

„földrajzi információs rendszer”: földrajzi hivatkozásokkal ellátott információk rögzítésére, tárolására, elemzésére és kijelzésére alkalmas számítógépes rendszer;

f)

„automatikus kérelmezési rendszer”: terület-, illetve állatállomány-alapú beavatkozások esetében használatos olyan igénylési rendszer, amelyben legalább a támogatásra bejelentett egyedi területekkel vagy állatokkal kapcsolatban a közigazgatási szerv által kért adatok elérhetők a tagállamok által működtetett hivatalos számítógépes adatbázisokban és szükség esetén a kedvezményezettek számára hozzáférhetők.

66. cikk

Az integrált rendszer elemei

(1)   Az integrált rendszer a következő elemekből áll:

a)

mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer;

b)

földrajzi térinformatikai kérelmezési rendszer és adott esetben állatállomány-alapú kérelmezési rendszer;

c)

területi monitoring rendszer;

d)

a 65. cikk (2) bekezdésében említett beavatkozások és intézkedések kedvezményezettjeinek azonosítására szolgáló rendszer;

e)

kontroll- és szankcionálási rendszer;

f)

adott esetben a támogatási jogosultságok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszer;

g)

adott esetben az állatok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszer.

(2)   Az integrált rendszernek az (EU) 2021/2115 rendelet 7. cikkében említett mutatókra vonatkozó jelentéstétel szempontjából releváns információkat kell tartalmaznia.

(3)   Az integrált rendszernek elektronikus adatbázisok és földrajzi információs rendszerek alapján kell működnie, és lehetővé kell tennie az adatoknak az elektronikus adatbázisok és a földrajzi információs rendszerek közötti cseréjét, valamint az ezen adatbázisokba és rendszerekbe való integrálását. Adott esetben a földrajzi információs rendszereknek lehetővé kell tenniük az (EU) 2021/2115 rendelet XIII. mellékletében felsorolt uniós jogszabályokkal összhangban meghatározott körülhatárolt védett övezetekben és kijelölt területeken – például a Natura 2000 területeken vagy a 91/676/EGK tanácsi irányelv (32) 2. cikkének k) pontja értelmében vett, a nitrátok szempontjából veszélyeztetett területeken – lévő mezőgazdasági parcellákra, valamint ezeknek az (EU) 2021/2115 rendelet 13. cikkével összhangban meghatározott jó mezőgazdasági és környezeti állapot szerinti vagy az említett rendelet+ III. címének II. és IV. fejezetében felsorolt beavatkozások hatálya alá tartozó tájképi elemeire vonatkozó adatok ilyen cseréjét és integrálását.

(4)   Az integrált rendszer megvalósításával és alkalmazásával kapcsolatos tagállami felelősségek sérelme nélkül a Bizottság szakosított szervek vagy szakemberek segítségét kérheti az integrált rendszer létrehozásának, monitoringjának és működtetésének elősegítésére, különösen azzal a céllal, hogy megfelelő szakmai tanácsokkal lássák el a tagállamok illetékes hatóságait.

(5)   A tagállamok meghozzák az integrált rendszer megfelelő kialakításához és működtetéséhez szükséges intézkedéseket, valamint – amennyiben egy másik tagállam azt kéri – kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak e fejezet alkalmazása céljából.

67. cikk

Adatmegőrzés és -megosztás

(1)   A tagállamok rögzítik és megőrzik az 54. cikkben említett éves teljesítményalapú záróelszámolás keretében bejelentett éves eredményekkel, valamint a KAP stratégiai tervben foglalt és az (EU) 2021/2115 rendelet 128. cikkével összhangban nyomon követett célok megvalósításában elért, bejelentett eredményekkel kapcsolatos valamennyi adatot és dokumentumot.

A tagállam illetékes hatóságának digitális adatbázisain keresztül lehetővé kell tenni az első albekezdésben említett, az aktuális naptári vagy gazdasági évre, valamint az azt megelőző 10 naptári vagy gazdasági évre vonatkozó adatokba és dokumentumokba való betekintést.

A területi monitoring rendszerhez használt adatok nyers adatokként tárolhatók egy, az illetékes hatóságok szerverein kívüli szerveren. Az említett adatokat legalább három évig meg kell őrizni egy szerveren.

A második albekezdéstől eltérve, az Európai Unióhoz 2013-as évben vagy azt követően csatlakozott tagállamoknak csak a csatlakozásuk évétől kezdődően kell biztosítaniuk az adatokba való betekintést.

A második albekezdéstől eltérve, a tagállamoknak a 66. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett területi monitoring rendszerrel kapcsolatos adatokba és dokumentumokba való betekintést csak a területi monitoring rendszer bevezetésének időpontjától kezdődően kell biztosítaniuk.

(2)   A tagállamok regionális szinten alkalmazhatják az (1) bekezdésben meghatározott követelményeket, feltéve hogy az adatrögzítésre és -hozzáférésre vonatkozó követelmények és közigazgatási eljárások a tagállam egész területén egységesen kerültek kialakításra, és lehetővé teszik az adatok nemzeti szintű összesítését.

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy az integrált rendszer keretében összegyűjtött azon adatkészletek, amelyek a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (33) alkalmazásában vagy egyes uniós szakpolitikák nyomon követése céljából relevánsak, hatóságaik számára ingyenesen hozzáférhetők, és a nyilvánosság számára is nemzeti szinten elérhetők legyenek. A tagállamok az Unió intézményei és szervei számára is elérhetővé teszik ezeket az adatkészleteket.

(4)   A tagállamok biztosítják, hogy az integrált rendszer keretében összegyűjtött és a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (34) összhangban az európai statisztikák előállítása szempontjából releváns adatkészletek a Bizottság (Eurostat), a nemzeti statisztikai hivatalok és – szükség esetén – az európai statisztikák előállításáért felelős más nemzeti hatóságok számára ingyenesen hozzáférhetők legyenek.

(5)   A tagállamok korlátozzák a (3) és a (4) bekezdésben említett adatkészletekhez való nyilvános hozzáférést, ha az ilyen hozzáférés az (EU) 2016/679 rendelet szerint sértené a személyes adatok titkosságát.

(6)   A tagállamok a rendszereiket oly módon hozzák létre, hogy a kedvezményezettek hozzáférjenek valamennyi velük kapcsolatos, releváns adathoz az általuk használt vagy használni szándékozott földterületet illetően, hogy pontos kérelmeket tudjanak benyújtani.

68. cikk

Mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer

(1)   A mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer a tagállamok által létrehozott, és légi vagy műholdas ortofotók alapján rendszeresen aktualizált földrajzi információs rendszer, amely legalább 1:5 000 léptékű térképészeti pontossággal egyenértékű pontossági szintet biztosító egységes szabványra épül.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer:

a)

egyenként azonosítsa valamennyi olyan mezőgazdasági parcellát, illetve nem mezőgazdasági területet magában foglaló olyan földterületet, amely a tagállamok megítélése szerint jogosult az (EU) 2021/2115 rendelet III. címében említett beavatkozások után járó támogatásra;

b)

naprakész adatokat tartalmazzon azokról a területekről, amelyek a tagállamok megítélése szerint jogosultak a 65. cikk (2) bekezdésében említett beavatkozások után járó támogatásra;

c)

lehetővé tegye azon mezőgazdasági parcellák és nem mezőgazdasági területet magukban foglaló földterületek helyének pontos meghatározását, amelyekre kifizetést igényeltek.

(3)   A tagállamok az uniós szinten meghatározott módszer alapján évente értékelik a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer minőségét.

Ha az értékelés hiányosságokat tár fel a rendszerben, akkor a tagállamok megfelelő korrekciós intézkedéseket hoznak, vagy annak hiányában a Bizottságtól felkérést kapnak arra, hogy a 42. cikkel összhangban dolgozzanak ki cselekvési tervet.

Az értékelő jelentést, valamint – adott esetben – a korrekciós intézkedéseket és végrehajtásuk menetrendjét a kérdéses naptári évet követő év február 15-ig kell elküldeni a Bizottságnak.

69. cikk

Földrajzi térinformatikai és állatállomány-alapú kérelmezési rendszer

(1)   A 65. cikk (2) bekezdésében említett, és a KAP stratégiai terveik keretében végrehajtott területalapú beavatkozásokhoz igényelt támogatások esetében a tagállamok előírják, hogy kérelmet kell benyújtani az illetékes hatóság által rendelkezésre bocsátott, a földrajzi térinformatikai kérelemre vonatkozó nyomtatvány révén.

(2)   A 65. cikk (2) bekezdésében említett, és a KAP stratégiai terveik keretében végrehajtott állatállomány-alapú beavatkozásokhoz igényelt támogatások esetében a tagállamok kérelem benyújtását írják elő.

(3)   A tagállamok az e cikk (1) és a (2) bekezdésében említett kérelmeket előre kitöltik a 66. cikk (1) bekezdésének g) pontjában, valamint a 68., a 70., a 71. és a 73. cikkben említett rendszerekből, illetve más releváns nyilvános adatbázisokból származó adatokkal.

(4)   A tagállamok létrehozhatnak egy automatikus kérelmezési rendszert és eldönthetik, hogy az (1) és a (2) bekezdésben említett kérelmek közül melyek tartozzanak a hatálya alá.

(5)   Ha egy tagállam automatikus kérelmezési rendszer használata mellett dönt, létre kell hoznia egy olyan rendszert, amely lehetővé teszi a közigazgatási szervek számára, hogy a kedvezményezettek részére a kifizetéseket a hivatalos számítógépes adatbázisok meglévő információi alapján teljesítsék. Amennyiben változás volt, az említett, meglévő információkat - amennyiben az az említett változás tükrözése érdekében szükséges – további információkkal kell kiegészíteni. Az automatikus kérelmezési rendszerben elérhető meglévő információkat és további információkat a kedvezményezettnek meg kell erősítenie.

(6)   A tagállamok az uniós szinten meghatározott módszer alapján évente értékelik a földrajzi térinformatikai kérelmezési rendszer minőségét.

Ha az értékelés hiányosságokat tár fel a rendszerben, akkor a tagállamok megfelelő korrekciós intézkedéseket hoznak, vagy annak hiányában a Bizottságtól felkérést kapnak arra, hogy a 42. cikkel összhangban dolgozzanak ki cselekvési tervet.

Az értékelő jelentést, valamint – adott esetben – a korrekciós intézkedéseket és végrehajtásuk menetrendjét az érintett naptári évet követő év február 15-ig kell elküldeni a Bizottságnak.

70. cikk

Területi monitoring rendszer

(1)   A tagállamok területi monitoring rendszert hoznak létre és működtetnek, és annak 2023. január 1-jétől működőképesnek kell lennie. Amennyiben a rendszer ezen időponttól kezdődő teljes körű bevezetése műszaki korlátok miatt nem valósítható meg, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy e rendszert fokozatosan hozzák létre és fokozatos módon kezdik meg annak üzemeltetését, melynek értelmében az csak korlátozott számú beavatkozásról szolgáltatna információt. 2024. január 1-jére azonban valamennyi tagállamnak rendelkeznie kell teljeskörűen működőképes területi monitoring rendszerrel.

(2)   A tagállamok az uniós szinten meghatározott módszer alapján évente értékelik a területi monitoring rendszer minőségét.

Ha az értékelés hiányosságokat tár fel a rendszerben, akkor a tagállamok megfelelő korrekciós intézkedéseket hoznak, vagy annak hiányában a Bizottságtól felkérést kapnak arra, hogy a 42. cikkel összhangban dolgozzanak ki cselekvési tervet.

Az értékelő jelentést, valamint – adott esetben – a korrekciós intézkedéseket és végrehajtásuk menetrendjét az érintett naptári évet követő év február 15-ig kell elküldeni a Bizottságnak.

71. cikk

A kedvezményezettek azonosítására szolgáló rendszer

A 65. cikk (2) bekezdésében említett beavatkozások és intézkedések valamennyi kedvezményezettjének azonosító adatait nyilvántartó rendszernek biztosítania kell, hogy az egyazon kedvezményezett által benyújtott valamennyi kérelem ilyenként azonosítható legyen.

72. cikk

Ellenőrzési és szankcionálási rendszer

A tagállamok létrehozzák a 66. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett ellenőrzési és szankcionálási rendszert. A tagállamok a kifizető ügynökségeken vagy az általuk megbízott szerveken keresztül évente adminisztratív ellenőrzéseket hajtanak végre a támogatási és kifizetési kérelmeken az 59. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban a jogszerűség és szabályszerűség ellenőrzése céljából. Ezeket az ellenőrzéseket helyszíni ellenőrzésekkel kell kiegészíteni, amelyeket a technológia alkalmazásával távolról is végre lehet hajtani.

73. cikk

A támogatási jogosultságok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszer

A támogatási jogosultságok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszernek lehetővé kell tennie a jogosultságoknak a kérelmek és a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer alapján való ellenőrzését.

74. cikk

A Bizottság integrált rendszerrel kapcsolatos felhatalmazása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően olyan, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekre szükség van annak biztosításához, hogy az e fejezetben meghatározott integrált rendszer végrehajtására hatékony, koherens és megkülönböztetésmentes módon kerüljön sor, amely szavatolja az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, kiegészítve e rendeletet a következőkkel:

a)

a 68., 69. és 70. cikkben említett minőségértékelésre vonatkozó szabályok;

b)

a 68., a 71., illetve a 73. cikkben említett mezőgazdasági parcellaazonosító rendszerre, a kedvezményezettek azonosítására szolgáló rendszerre, valamint a támogatási jogosultságok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszerre vonatkozó szabályok.

75. cikk

A 68., 69. és 70. cikkel kapcsolatos végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogadhat el a következőkkel kapcsolatban:

a)

a Bizottság részére történő továbbítás, illetve rendelkezésre bocsátás formája és tartalma, valamint részletes szabályai az alábbiak esetében:

i.

a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer, a földrajzi térinformatikai kérelmezési rendszer és a területi monitoring rendszer minőségére vonatkozó értékelő jelentések;

ii.

a 68., a 69. és a 70. cikkben említett korrekciós intézkedések;

b)

a 69. cikk szerinti támogatási kérelmi rendszernek és a 70. cikkben említett területi monitoring rendszernek az alapvető jellemzői és szabályai, beleértve a területi monitoring rendszer keretében történő beavatkozások számának fokozatos növekedésére vonatkozó paramétereket.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

III. FEJEZET

Az ügyletek vizsgálata

76. cikk

Az e fejezettel kapcsolatos hatály és fogalommeghatározások

(1)   Ez a fejezet – annak megállapítása végett, hogy az EMGA finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek ténylegesen megvalósultak-e, illetve azok végrehajtása szabályszerű volt-e – egyedi szabályokat állapít meg az EMGA finanszírozási rendszeréhez közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó kifizetések jogosultjai, illetve kötelezettjei vagy képviselőik (a továbbiakban: a vállalkozások) kereskedelmi dokumentumainak vizsgálatára vonatkozóan.

(2)   Ez a fejezet nem alkalmazandó az e cím II. fejezetében és az (EU) 2021/2115 rendelet III. címének III. fejezetében említett integrált rendszer hatálya alá tartozó beavatkozásokra.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy kiegészítse e rendeletet azon beavatkozások listájával, amelyek – kialakításuk és kontrollkövetelményeik miatt – alkalmatlanok a kereskedelmi dokumentumok vizsgálata révén elvégzendő további utólagos ellenőrzésre, és ezért nem tartoznak az e fejezet szerinti ellenőrzés hatálya alá.

(3)   E fejezet alkalmazásában:

a)

„kereskedelmi dokumentum”: a vállalkozás üzleti tevékenységével összefüggő mindennemű könyvelés, nyilvántartás, bizonylat és igazoló dokumentum, számla, termelés- és minőség-nyilvántartás, levelezés, valamint mindenfajta kereskedelmi adat, beleértve az elektronikusan tárolt adatokat is, amennyiben az említett dokumentumok vagy adatok közvetlenül vagy közvetve az (1) bekezdésben említett ügyletekhez kapcsolódnak;

b)

„harmadik fél”: minden természetes, illetve jogi személy, aki, illetve amely az EMGA finanszírozási rendszerében végrehajtott ügyletekkel közvetlenül vagy közvetve kapcsolatba hozható.

77. cikk

Tagállamok által elvégzett vizsgálatok

(1)   A tagállamok a vizsgálandó ügyletek jellegét figyelembe véve módszeresen elvégzik a vállalkozások kereskedelmi dokumentumainak vizsgálatát. A tagállamok biztosítják, hogy a vizsgálatnak alávetendő vállalkozások úgy kerüljenek kiválasztásra, hogy a lehető legnagyobb mértékben biztosítva legyen a szabálytalanságok megelőzésére és feltárására irányuló intézkedések hatékonysága. A kiválasztás során többek között figyelembe kell venni a vállalkozásoknak az említett rendszeren belüli pénzügyi jelentőségét, valamint egyéb kockázati tényezőket.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében előírt vizsgálatot adott esetben ki kell terjeszteni azokra a természetes és jogi személyekre, akikkel, illetve amelyekkel a vállalkozások kapcsolatban állnak, valamint más olyan természetes, illetve jogi személyekre, akik, illetve amelyek tekintetében a 78. cikkben foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében ez fontos lehet.

(3)   Az e fejezet alkalmazásáért felelős szervet vagy szerveket oly módon kell kialakítani, hogy azok függetlenek legyenek a kifizetésekért és a kifizetések előtt végrehajtott vizsgálatért felelős szervezeti egységtől vagy szervezeti egység részlegeitől.

(4)   Azokat a vállalkozásokat, amelyek bevételeinek, illetve kifizetéseinek összege 40 000 EUR-nál kisebb volt, csak akkor kell az e fejezettel összhangban vizsgálni, ha annak konkrét indokai vannak, amelyeket a tagállamoknak a 80. cikk (1) bekezdésében említett éves ellenőrzési tervükben fel kell tüntetni.

(5)   Az e fejezet szerinti vizsgálat nem érinti a 49. és az 50. cikk alapján végzett ellenőrzéseket.

78. cikk

Keresztellenőrzések

(1)   A vizsgálat tárgyát képező elsődleges adatok pontosságáról a felmerülő kockázat mértékéhez igazodó számú – szükség esetén harmadik felek kereskedelmi dokumentumaira is kiterjedő – keresztellenőrzéssel kell meggyőződni, amely a következőkből áll:

a)

a beszállítók, ügyfelek, fuvarozók és egyéb harmadik felek kereskedelmi dokumentumaival történő összehasonlítások;

b)

adott esetben a készletek mennyiségének és jellegének fizikai ellenőrzése;

c)

az EMGA finanszírozási rendszerén belül végrehajtott ügyletekhez vezető vagy azok következtében keletkező pénzügyi mozgások nyilvántartásával történő összehasonlítások;

d)

a könyvvitellel, illetve a pénzügyi mozgások nyilvántartásával kapcsolatban a vizsgálat idején végzett olyan ellenőrzések, amelyek bizonyítják, hogy a kifizető ügynökség birtokában levő, a kedvezményezett támogatásának kifizetését igazoló okmányok pontosak.

(2)   Amennyiben a vállalkozások – uniós vagy nemzeti jognak megfelelően – a készletről külön nyilvántartást kötelesek vezetni, az ilyen nyilvántartás vizsgálatának adott esetben ki kell terjednie a kereskedelmi dokumentumokkal és adott esetben a tényleges készletmennyiségekkel történő összehasonlításra.

(3)   Az ellenőrizendő ügyletek kiválasztása során maradéktalanul figyelembe kell venni a felmerülő kockázat mértékét.

(4)   A vállalkozásért felelős személyeknek vagy egy harmadik félnek gondoskodnia kell arról, hogy minden kereskedelmi dokumentumot és kiegészítő információt a vizsgálatért felelős tisztviselők, illetve a vizsgálatnak a nevükben történő elvégzésére felhatalmazott személyek rendelkezésére bocsássanak. Az elektronikusan tárolt adatokat megfelelő adathordozó eszközön kell rendelkezésre bocsátani.

(5)   A vizsgálatért felelős tisztviselők vagy a vizsgálatnak a nevükben történő elvégzésére felhatalmazott személyek előírhatják, hogy az (1) bekezdésben említett dokumentumok kivonatát vagy másolatát a rendelkezésükre bocsássák.

79. cikk

Kölcsönös segítségnyújtás

A tagállamok az e fejezet szerinti vizsgálat végrehajtásában kérésre segítséget nyújtanak egymásnak a következő esetekben:

a)

ha valamely vállalkozás vagy harmadik fél más tagállamban telepedett le, mint ahol a szóban forgó összeg kifizetése vagy átvétele történt, illetve történnie kellett volna;

b)

ha valamely vállalkozás vagy harmadik fél más tagállamban telepedett le, mint ahol a vizsgálathoz szükséges dokumentumok és információk találhatók.

80. cikk

Tervezés és jelentéstétel

(1)   A tagállamok ellenőrzési terveket dolgoznak ki a soron következő vizsgálati időszakban a 77. cikknek megfelelően végrehajtandó vizsgálatokhoz.

(2)   A tagállamok minden év április 15-e előtt megküldik a Bizottságnak:

a)

az (1) bekezdésben említett ellenőrzési tervüket, valamint a megvizsgálandó vállalkozások számát, ágazatonkénti bontásban is, a hozzájuk kapcsolódó összegek alapján;

b)

részletes jelentést e fejezet alkalmazásáról a megelőző vizsgálati időszakra vonatkozóan, beleértve a 79. cikk szerinti bármely vizsgálat eredményeit is.

(3)   Ha a Bizottság nyolc héten belül nem tájékoztatta a tagállamokat az észrevételeiről, a tagállamok végrehajtják az általuk kidolgozott és a Bizottságnak megküldött ellenőrzési terveket és azok módosításait.

81. cikk

A Bizottság információhoz való hozzáférése és a Bizottság által végzett vizsgálatok

(1)   A Bizottság tisztviselői a vonatkozó nemzeti jognak megfelelően jogosultak hozzáférni minden, akár az e fejezet alapján szervezett vizsgálat céljából, akár azt követően kiállított dokumentumhoz és a tárolt adatokhoz, ideértve az adatfeldolgozó rendszerekben tárolt adatokat is. Kérésre ezeket az adatokat megfelelő adathordozó eszközön rendelkezésre kell bocsátani.

(2)   A 77. cikkben említett vizsgálatot a tagállamok tisztviselői hajtják végre. A Bizottság tisztviselői részt vehetnek az említett vizsgálatban, de nem gyakorolhatják a tagállami tisztviselőkre ruházott vizsgálati hatásköröket. Ugyanakkor beléphetnek ugyanazokba a helyiségekbe, és hozzáférhetnek ugyanazokhoz a dokumentumokhoz, mint a tagállamok tisztviselői.

(3)   A 2988/95/EK, Euratom, a 2185/96/ Euratom, EK, a 883/2013/EU, Euratom, és az (EU) 2017/1939 rendelet rendelkezéseinek sérelme nélkül, amennyiben a büntetőeljárásra vonatkozó nemzeti rendelkezések bizonyos tevékenységeket a nemzeti jog által külön kijelölt tisztviselők számára tartanak fenn, ezekben a tevékenységekben a Bizottság és a kérelmező tagállam tisztviselői nem vehetnek részt. Semmilyen körülmények között nem vehetnek részt különösen személyeknek az érintett tagállam büntetőjoga alapján az otthonukban történő felkeresésében vagy a hivatalos kihallgatásukban. Az ezek során szerzett információkhoz azonban hozzáférhetnek.

82. cikk

Az ügyletek vizsgálatával kapcsolatos végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben megállapítja az e fejezet egységes alkalmazására irányuló szabályokat, különösen a következőkkel kapcsolatban:

a)

a 77. cikkben említett vizsgálat végrehajtása a vállalkozások kiválasztása, a vizsgálat mértéke és időbeli terjedelme tekintetében;

b)

a 79. cikkben említett kölcsönös segítségnyújtás végrehajtása;

c)

a 80. cikk (2) bekezdésnek b) pontjában említett jelentések és az e fejezet értelmében szükséges egyéb értesítések tartalma.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

IV. FEJEZET

A feltételességgel összefüggő kontrollrendszer és közigazgatási szankciók

83. cikk

A feltételességgel összefüggő kontrollrendszer

(1)   A tagállamok létrehoznak egy rendszert annak ellenőrzése érdekében, hogy a következő kedvezményezetti kategóriák teljesítik-e az (EU) 2021/2115 rendelet III. címe I. fejezetének 2. szakaszában meghatározott kötelezettségeket:

a)

az (EU) 2021/2115 rendelet III. címének II. fejezete alapján közvetlen kifizetésekben részesülő kedvezményezettek;

b)

az (EU) 2021/2115 rendelet 70., 71. és 72. cikkének megfelelően éves kifizetésekben részesülő kedvezményezettek;

c)

a 228/2013/EU rendelet IV. fejezete vagy a 229/2013/EU rendelet IV. fejezete alapján támogatásban részesülő kedvezményezettek.

(2)   Az (EU) 2021/2115 rendelet 28. cikkét alkalmazó tagállamok egyszerűsített kontrollrendszert hozhatnak létre:

a)

az (EU) 2021/2115 rendelet 28. cikke alapján kifizetésekben részesülő kedvezményezettek tekintetében, vagy

b)

a tagállamok által az (EU) 2021/2115 rendelet+ 28. cikke alapján meghatározottak szerinti olyan mezőgazdasági kistermelők tekintetében, akik nem kérelmeznek ilyen kifizetéseket.

Amennyiben egy tagállam nem alkalmazza az (EU) 2021/2115 rendelet 28. cikkét, egyszerűsített kontrollrendszert hozhat létre az olyan mezőgazdasági üzemmel rendelkező mezőgazdasági termelők tekintetében, amelynél a mezőgazdasági terület mérete nem haladja meg az e rendelet 69. cikke (1) bekezdésének megfelelően bejelentett 5 hektárt.

(3)   A feltételesség szabályainak való megfelelés biztosítása céljából a tagállamok igénybe vehetik a meglévő kontrollrendszereiket és közigazgatási szerveiket.

E rendszereknek összeegyeztethetőknek kell lenniük az (1) és (2) bekezdésben említett kontrollrendszerekkel.

(4)   A tagállamok az elért eredmények alapján évente felülvizsgálják az (1) és (2) bekezdésben említett kontrollrendszereket.

(5)   E fejezet alkalmazásában:

a)

„követelmény”: az (EU) 2021/2115 rendelet 12. cikkében említett, egy adott jogi aktuson belüli, uniós jog szerinti, jogszabályban foglalt valamennyi gazdálkodási követelmény, amely érdemben eltér az ugyanazon jogi aktusban foglalt minden egyéb követelménytől;

b)

„jogi aktus”: az (EU) 2021/2115 rendelet 12. cikkében említett egyedi irányelv és rendelet;

c)

„a meg nem felelés újbóli előfordulása”: ugyanannak a követelménynek vagy előírásnak egynél több alkalommal való meg nem felelés három egymást követő naptári éven belül, feltéve hogy a kedvezményezettet tájékoztatták a korábbi meg nem felelésről és – adott esetben – lehetősége volt megtenni a szükséges intézkedéseket az említett, korábbi meg nem felelés orvoslására.

(6)   Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott ellenőrzési kötelezettségeik teljesítése érdekében a tagállamok:

a)

helyszíni ellenőrzéseket irányoznak elő annak ellenőrzése céljából, hogy a kedvezményezettek teljesítik-e az (EU) 2021/2115 rendelet III. címe I. fejezetének 2. szakaszában meghatározott kötelezettségeket;

b)

attól függően, hogy mely követelményekről, előírásokról, jogi aktusokról vagy feltétel-alkalmazási területekről van szó, dönthetnek úgy, hogy az adott követelményre, előírásra, jogi aktusra vagy feltétel-alkalmazási területre vonatkozó kontrollrendszerek keretében végzett ellenőrzéseket használják – az adminisztratív ellenőrzéseket is ideértve –, feltéve hogy ezen ellenőrzések a hatékonyságukat tekintve legalább egyenértékűek az a) pontban említett helyszíni ellenőrzésekkel;

c)

az a) pontban említett helyszíni ellenőrzések végrehajtásához adott esetben igénybe vehetnek távérzékelést vagy a területi monitoring rendszert, vagy az említett ellenőrzések végrehajtását segítő más releváns technológiákat;

d)

egy kockázatelemzésre alapozva ellenőrzési mintát hoznak létre az a) pontban említett, évente elvégzendő helyszíni ellenőrzések céljára, amely:

i.

figyelembe veszi a gazdaságok szerkezetét és azok tekintetében korrekciós együtthatókat alkalmaz, figyelembe veszi továbbá a megfelelés hiányának eredendő kockázatát, valamint adott esetben a kedvezményezetteknek az (EU) 2021/2115 rendelet 15. cikkében említett mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásokban való részvételét,

ii.

véletlenszerű komponenst is magában foglal, és

iii.

az ellenőrzési mintát úgy alakítja ki, hogy az magában foglalja az e cikk (1) bekezdésében említett kedvezményezettek legalább 1 %-át;

e)

a 96/22/EK tanácsi irányelvvel (35) összefüggő feltételességi kötelezettségek tekintetében az e bekezdés d) pontjában meghatározott, minimális arányra vonatkozó követelménynek való megfelelés érdekében fontolóra veszik a felügyeleti tervek egyedi mintavételezési szintjének alkalmazását;

f)

a (2) bekezdésben említett egyszerűsített kontrollrendszer alkalmazása esetén dönthetnek úgy, hogy az e bekezdés a) pontjában említett helyszíni ellenőrzésekből kizárják az említett pontban szereplő kötelezettségeknek való megfelelés ellenőrzését, amennyiben kimutatható, hogy az érintett kedvezményezettek általi meg nem felelés nem járhatott jelentős következményekkel az érintett jogi aktusok és az előírások célkitűzéseinek elérésére nézve.

84. cikk

A feltételességre vonatkozó közigazgatási szankciók rendszere

(1)   A tagállamok létrehoznak egy rendszert, amely közigazgatási szankciók kiszabását írja elő e rendelet 83. cikke (1) bekezdésében említett azon kedvezményezettekre, akik az érintett naptári év során bármikor nem tartják be az (EU) 2021/2115 rendelet III. címe I. fejezetének 2. szakaszában meghatározott kötelezettségeket.

Az első albekezdésben említett közigazgatási szankciók csak akkor alkalmazandók, ha a meg nem felelés az érintett kedvezményezettnek közvetlenül felróható cselekmény vagy mulasztás eredménye, és ha a következő feltételek közül egy vagy mindkettő teljesül:

a)

a meg nem felelés a kedvezményezett mezőgazdasági tevékenységéhez kapcsolódik;

b)

a meg nem felelés az (EU) 2021/2115 rendelet 3. cikke 2. pontjában foglalt meghatározás szerinti mezőgazdasági üzemhez vagy egyéb, a kedvezményezett irányítása alá tartozó és ugyanazon tagállam területén található területekhez kapcsolódik.

Az erdőterületek tekintetében azonban az első albekezdésben említett közigazgatási szankciók abban az esetben nem alkalmazandók, ha az érintett területre nem igényeltek támogatást az (EU) 2021/2115 rendelet 70. és 71. cikkével összhangban.

(2)   Az (1) bekezdésben említett közigazgatási szankció-rendszerükben a tagállamok:

a)

szabályokat határoznak meg a közigazgatási szankciók azon esetekben történő alkalmazására vonatkozóan, amikor az érintett naptári évben vagy években a mezőgazdasági földterület, a mezőgazdasági üzem vagy azok egy része átruházásra kerül; ezeknek a szabályoknak a meg nem felelés miatti felelősség átadók és átvevők közötti méltányos és igazságos elosztásán kell alapulniuk;

b)

az (1) bekezdés ellenére dönthetnek úgy, hogy nem alkalmaznak közigazgatási szankciót egy kedvezményezettel szemben, amennyiben annak összege egy naptári évre legfeljebb 100 EUR lenne, azonban a kedvezményezettet tájékoztatni kell a meg nem felelés megállapításáról, valamint arról, hogy a jövőre vonatkozóan korrekciós intézkedéseket kell hoznia;

c)

rendelkeznek arról, hogy ne kerüljön sor közigazgatási szankció kiszabására a következő esetekben:

i.

a meg nem felelés a 3. cikkel összhangban vis maiornak vagy rendkívüli körülményeknek tudható be;

ii.

a meg nem felelés valamely közigazgatási szerv utasításának tudható be.

Ezen albekezdés a) pontjának alkalmazásában az „átruházás” bárminemű olyan ügylet, amelynek következtében a mezőgazdasági földterület vagy a mezőgazdasági üzem, illetve azok egy része többé nem áll az átadó rendelkezésére.

(3)   A közigazgatási szankció alkalmazása nem befolyásolja azon kifizetések jogszerűségét és szabályszerűségét, amelyekre vonatkozik.

85. cikk

A közigazgatási szankciók alkalmazása és kiszámítása

(1)   A 84. cikkben említett közigazgatási szankciók alkalmazása az érintett kedvezményezettnek a meg nem felelés megállapítása szerinti naptári évben benyújtott vagy majd benyújtásra kerülő támogatási kérelmei tekintetében nyújtott vagy nyújtandó, a 83. cikk (1) bekezdésében felsorolt kifizetések csökkentése vagy a kifizetések teljes összegéből való kizárás révén történik. A csökkentéseket vagy kizárásokat az azon naptári évben nyújtott vagy nyújtandó kifizetések alapján kell kiszámítani, amelyben a meg nem felelés történt. Amennyiben azonban nem lehet megállapítani, hogy a meg nem felelésre mely naptári évben került sor, a csökkentéseket vagy kizárásokat az azon naptári évben nyújtott vagy nyújtandó kifizetések alapján kell kiszámítani, amelyben a meg nem felelés megállapítására sor került.

Az említett csökkentésekre és kizárásokra vonatkozó számítások során figyelembe kell venni a feltárt meg nem felelés súlyosságát, mértékét, tartós vagy ismétlődő jellegét, továbbá szándékosságát. A kiszabott közigazgatási szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

A közigazgatási szankcióknak a 83. cikk (6) bekezdésével összhangban elvégzett ellenőrzéseken kell alapulniuk.

(2)   A csökkentés mértéke főszabályként az (1) bekezdésben említett kifizetések teljes összegének 3 %-a.

(3)   A közigazgatási szankció nem alkalmazandó, amennyiben a meg nem felelés nem jár következménnyel vagy csak jelentéktelen következménnyel jár az érintett előírás vagy követelmény céljának elérése szempontjából.

A tagállamok tájékoztatási mechanizmust hoznak létre annak biztosítása érdekében, hogy a kedvezményezettek tájékoztatást kapjanak a feltárt meg nem felelésekről és a lehetséges meghozandó korrekciós intézkedésekről. Az említett mechanizmusnak magában kell foglalnia az (EU) 2021/2115 rendelet 15. cikkében említett, célzott mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásokat is, amelyek igénybevételét kötelezővé lehet tenni az érintett kedvezményezettek számára.

(4)   Amennyiben egy tagállam a 66. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett területi monitoring rendszert használja a meg nem felelés eseteinek feltárására, dönthet úgy, hogy az e cikk (2) bekezdésében meghatározottnál alacsonyabb százalékos csökkentést alkalmaz.

(5)   Amennyiben a meg nem felelés súlyos következményekkel jár az érintett előírás vagy követelmény céljának elérése szempontjából, vagy közvetlen veszélyt jelent a köz- vagy állategészségügy szempontjából, a csökkentés százalékos mértékének nagyobbnak kell lennie a (2) bekezdésben meghatározott mértéknél.

(6)   Amennyiben ugyanazon meg nem felelés továbbra is fennáll vagy három egymást követő naptári éven belül egyszer ismét előfordul, a csökkentés százalékos mértéke főszabályként az (1) bekezdésben említett kifizetések teljes összegének 10 %-a. Ha ugyanazon meg nem felelés többször is ismét előfordul, és a kedvezményezett ezt nem tudja kielégítően indokolni, azt szándékos meg nem felelésnek kell tekinteni.

Szándékos meg nem felelés esetén a csökkentés százalékos mértéke a kifizetések (1) bekezdésben említett teljes összegének legalább 15 %-a.

(7)   A tagállamok közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében, valamint azért, hogy az e fejezet szerinti közigazgatási szankciók hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy e rendeletet az említett szankciók alkalmazására és kiszámítására vonatkozó részletes szabályokkal egészítse ki.

86. cikk

A feltételesség kapcsán kiszabott közigazgatási szankciókból eredő összegek

A tagállamok megtarthatják a 85. cikkben említett csökkentésekből és kizárásokból származó összegek 25 %-át.

V. FEJEZET

A szociális feltételességgel összefüggő kontrollrendszer és közigazgatási szankciók

87. cikk

A szociális feltételességre vonatkozó kontrollrendszer

(1)   A tagállamok létrehoznak egy rendszert, amely közigazgatási szankciók alkalmazásáról rendelkezik az (EU) 2021/2115 rendelet 14. cikkében említett azon kedvezményezettek esetében, akik nem tartják be a szociális feltételesség tekintetében az említett rendelet IV. mellékletében felsorolt szabályokat.

A tagállamok ennek céljából felhasználják a szociális és foglalkoztatási jogszabályok terén alkalmazandó kontroll- és végrehajtási rendszereiket és az alkalmazandó munkaügyi normákat annak biztosítására, hogy a támogatásnak az (EU) 2021/2115 rendelet 14. cikkében, a 228/2013/EU rendelet IV. fejezetében, illetve a 229/2013/EU rendelet IV. fejezetében említett kedvezményezettjei teljesítsék az (EU) 2021/2115 rendelet IV. mellékletében említett kötelezettségeket.

(2)   A tagállamok biztosítják egyrészt a szociális és foglalkoztatási jogszabályok és az alkalmazandó munkaügyi normák érvényre juttatásáért felelős hatóságok vagy szervek, másrészt pedig a kifizető ügynökségek – amelyek szerepe a kifizetések végrehajtása és a szociális feltételességi mechanizmus szerinti szankciók alkalmazása – felelősségi körének egyértelmű szétválasztását.

88. cikk

A szociális feltételességre vonatkozó közigazgatási szankciók rendszere

(1)   A 87. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett rendszer keretében a kifizető ügynökséget évente legalább egyszer értesíteni kell a meg nem felelés eseteiről, amennyiben a 87. cikk (2) bekezdésében említett hatóságok vagy szervek e tekintetben végrehajtható határozatokat hoztak. Ezen értesítésnek tartalmaznia kell az érintett meg nem felelés súlyosságának, mértékének, tartós vagy ismétlődő jellegének és szándékosságának az értékelését és osztályozását. A tagállamok ezen értékelés elvégzéséhez igénybe vehetik a munkaügyi szankciók bármely vonatkozó nemzeti osztályozási rendszerét. A kifizető ügynökség értesítése során tiszteletben kell tartani a 87. cikk (2) bekezdésében említett hatóságok és szervek belső szervezeti felépítését, feladatait és eljárásait.

A kifizető ügynökséget csak akkor kell értesíteni, ha a meg nem felelés az érintett kedvezményezettnek közvetlenül felróható cselekmény vagy mulasztás eredménye, és ha a következő feltételek közül egy vagy mindkettő teljesül:

a)

a meg nem felelés a kedvezményezett mezőgazdasági tevékenységéhez kapcsolódik;

b)

a meg nem felelés az (EU) 2021/2115 rendelet 3. cikkének 2. pontjában meghatározott mezőgazdasági üzemhez vagy egyéb, a kedvezményezett irányítása alá tartozó és ugyanazon tagállam területén található területekhez kapcsolódik.

(2)   A 87. cikk (1) bekezdésében említett közigazgatásiszankció-rendszerükben a tagállamok:

a)

dönthetnek úgy, hogy nem alkalmaznak közigazgatási szankciót egy kedvezményezettel szemben, amennyiben annak összege egy naptári évre legfeljebb 100 EUR lenne; azonban a kedvezményezettet tájékoztatni kell a meg nem felelés megállapításáról, valamint arról, hogy a jövőre vonatkozóan korrekciós intézkedéseket kell hoznia;

b)

rendelkeznek arról, hogy ne kerüljön sor közigazgatási szankció kiszabására a következő esetekben:

i.

a meg nem felelés oka vis maior;

ii.

a meg nem felelés valamely közigazgatási szerv utasításának tudható be.

(3)   A közigazgatási szankció alkalmazása nem befolyásolja azon kifizetések jogszerűségét és szabályszerűségét, amelyekre vonatkozik.

89. cikk

A közigazgatási szankció alkalmazása és kiszámítása

(1)   A közigazgatási szankciók alkalmazása az érintett kedvezményezettnek a meg nem felelés megállapítása szerinti naptári évben benyújtott vagy majd benyújtásra kerülő támogatási kérelmei tekintetében nyújtott vagy nyújtandó, a 83. cikk (1) bekezdésében felsorolt kifizetések csökkentése vagy a kifizetések teljes összegéből való kizárás révén történik. A csökkentéseket vagy kizárásokat az azon naptári évben nyújtott vagy nyújtandó kifizetések alapján kell kiszámítani, amelyben a meg nem felelés történt. Amennyiben azonban nem lehet megállapítani, hogy a meg nem felelésre mely naptári évben került sor, a csökkentéseket vagy kizárásokat az azon naptári évben nyújtott vagy nyújtandó kifizetések alapján kell kiszámítani, amelyben a meg nem felelés megállapítására sor került.

A csökkentésekre és kizárásokra vonatkozó számítások során figyelembe kell venni a megállapított meg nem felelés súlyosságát, mértékét, tartós vagy ismétlődő jellegét, továbbá szándékosságát, összhangban a 87. cikk (2) bekezdésében említett hatóságoknak vagy szerveknek az értékelésével. A kiszabott közigazgatási szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

A 85. cikk (2), (5) és (6) bekezdésének releváns rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a közigazgatási szankciók alkalmazására és kiszámítására.

(2)   A tagállamok közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében, valamint azért, hogy az e fejezet szerinti közigazgatási szankciók hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy e rendeletet az említett szankciók alkalmazására és kiszámítására vonatkozó részletes szabályokkal egészítse ki.

V. CÍM

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

Információk továbbítása

90. cikk

Információközlés

(1)   Az (EU) 2021/2115 rendelet szerinti tájékoztatási kötelezettségeiken túl a tagállamok megküldik a Bizottságnak az alábbi információkat, nyilatkozatokat és dokumentumokat is:

a)

az akkreditált kifizető ügynökségekre, valamint a kijelölt és akkreditált koordináló szervekre vonatkozóan:

i.

az akkreditációs és adott esetben a kijelölési okirat;

ii.

megbízatásuk (akkreditált kifizető ügynökség vagy kijelölt és akkreditált koordináló szerv);

iii.

adott esetben az akkreditációjuk visszavonása;

b)

a tanúsító szervekre vonatkozóan:

i.

nevük;

ii.

címük;

c)

az EMGA-ból és az EMVA-ból finanszírozott műveletekhez kapcsolódó intézkedésekre vonatkozóan:

i.

az akkreditált kifizető ügynökség vagy a kijelölt és akkreditált koordináló szerv által aláírt kiadásigazoló nyilatkozatok – amelyek egyúttal kifizetési kérelmek is –, kiegészítve a szükséges információkkal;

ii.

az EMGA-t illetően a pénzügyi igények becslése, az EMVA-t illetően pedig az év folyamán benyújtandó kiadásigazoló nyilatkozatokra vonatkozó aktualizált becslések, valamint a következő pénzügyi évre várható kiadásigazoló nyilatkozatokra vonatkozó becslések;

iii.

a vezetői nyilatkozat és az akkreditált kifizető ügynökségek éves pénzügyi kimutatásai.

(2)   A tagállamok rendszeresen tájékoztatják a Bizottságot a IV. cím II. fejezetében említett integrált rendszer alkalmazásáról. A Bizottság e tárgyban véleménycseréket szervez a tagállamokkal.

91. cikk

Titoktartás

(1)   A tagállamok és a Bizottság minden szükséges intézkedést megtesznek az e rendelet szerint végrehajtott szemlék, illetve záróelszámolások keretében közölt, illetve kapott információk bizalmas kezelésének biztosítása érdekében.

Az említett információkra a 2185/96/Euratom, EK rendelet 8. cikkében meghatározott szabályok alkalmazandók.

(2)   A bírósági eljárásokra vonatkozó nemzeti rendelkezések sérelme nélkül, a IV. cím III. fejezetében előírt vizsgálat során szerzett információknak szakmai titoktartás tárgyát kell képezniük. Az ilyen információk kizárólag azokkal a személyekkel közölhetők, akiknek – a tagállamokban vagy az Unió intézményeiben teljesítendő feladataikból kifolyólag – e feladataik ellátásához szükségük van az adott információkra.

92. cikk

Az információtovábbítással kapcsolatos végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogadhat el a következőkkel kapcsolatban:

a)

az alábbiak Bizottság részére történő továbbításának, illetve rendelkezésre bocsátásának formája, tartalma, gyakorisága, határideje és részletes szabályai:

i.

a kiadásigazoló nyilatkozatok, a tervezett kiadások és azok frissítései, beleértve a címzett bevételeket is;

ii.

a vezetői nyilatkozat és a kifizető ügynökségek éves pénzügyi kimutatásai;

iii.

az elszámolások tanúsításáról szóló jelentések;

iv.

az akkreditált kifizető ügynökségek, a kijelölt és akkreditált koordináló szervek és a kijelölt tanúsító szervek neve és adatai;

v.

az EMGA-ból és az EMVA-ból finanszírozott kiadások beszámításának és kifizetésének gyakorlati módozatai;

vi.

a tagállamok által a vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások keretében végrehajtott pénzügyi kiigazításokról szóló értesítések;

vii.

az 59. cikknek megfelelően hozott intézkedésekkel kapcsolatos információk;

b)

a Bizottság és a tagállamok közötti információ- és dokumentumcserének, valamint az információs rendszerek kialakításának gyakorlati módozatai, beleértve az e rendszerek által kezelendő adatok típusát, formátumát és tartalmát, valamint az azokhoz tartozó adattárolási szabályokat is;

c)

az információk, dokumentumok, statisztikák és jelentések Bizottság részére történő megküldése a tagállamok által, valamint az említett megküldésre vonatkozó határidők és módszerek.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

II. FEJEZET

Az euro használata

93. cikk

Általános elvek

(1)   A KAP stratégiai tervek jóváhagyásáról szóló bizottsági végrehajtási határozatokban szereplő pénzösszegeket, a Bizottság kötelezettségvállalásainak és kifizetéseinek az összegét, továbbá az igazolt vagy tanúsított kiadások, valamint a tagállamok kiadásigazoló nyilatkozatainak pénzösszegeit euróban kell kifejezni és folyósítani.

(2)   A mezőgazdasági jogszabályokban meghatározott árakat és összegeket euróban kell kifejezni.

Ezeket az árakat és összegeket az euroövezeti tagállamok esetében euróban, az euroövezeten kívüli tagállamok esetében pedig az adott tagállam nemzeti pénznemében kell kifizetni vagy beszedni.

94. cikk

Árfolyam és meghatározó ügyleti tény

(1)   A 93. cikk (2) bekezdésében említett árakat és összegeket az euroövezeten kívüli tagállamok esetében átváltási árfolyam használatával kell átváltani nemzeti pénznemükre.

(2)   Az átváltási árfolyamra vonatkozó meghatározó ügyleti tény:

a)

a harmadik országokkal folytatott kereskedelemben beszedett vagy kifizetett összegek esetében a behozatali vagy kiviteli vámeljárás befejezése;

b)

az összes többi esetben az a tény, amely által a művelet gazdasági célja megvalósul.

(3)   Amennyiben egy, az (EU) 2021/2115 rendelet szerinti közvetlen kifizetést az eurótól eltérő pénznemben folyósítanak a kedvezményezett részére, a tagállamok a támogatás euróban kifejezett összegét az Európai Központi Bank (a továbbiakban: EKB) által az azon év október 1-jét megelőzően megállapított utolsó átváltási árfolyamon váltják át nemzeti pénznemre, amely évre a támogatást megítélték.

Az első albekezdéstől eltérve, a tagállamok kellően indokolt esetben határozhatnak úgy, hogy az átváltást az EKB által az azon év október 1-jét megelőzően megállapított utolsó havi átlagárfolyam alapján hajtják végre, amely évre a támogatást megítélték. Az e megoldást választó tagállamok az adott év december 1-jét megelőzően megállapítják és közzéteszik az említett átlagárfolyamot.

(4)   Az EMGA-t illetően az euroövezeten kívüli tagállamok a kiadásigazoló nyilatkozatuk elkészítésekor ugyanazt az átváltási árfolyamot alkalmazzák, amelyet e fejezettel összhangban a kedvezményezetteknek történő kifizetések folyósításakor vagy bevételek beszedésekor alkalmaztak.

(5)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 102. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a meghatározó ügyleti tényekre és az alkalmazandó átváltási árfolyamra vonatkozó szabályokkal történő kiegészítése céljából. A konkrét meghatározó ügyleti tényt az alábbi kritériumok figyelembevételével kell meghatározni:

a)

az átváltási árfolyam kiigazításainak mihamarabbi tényleges alkalmazhatósága;

b)

a piacszervezés keretében végzett hasonló tevékenységek meghatározó ügyleti tényeinek hasonlósága;

c)

a piacszervezéssel kapcsolatos árakhoz és összegekhez tartozó meghatározó ügyleti tények koherenciája;

d)

a megfelelő átváltási árfolyamok alkalmazására vonatkozó ellenőrzés kivitelezhetősége és hatékonysága.

(6)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 102. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a kiadásigazoló nyilatkozatok elkészítésekor, illetőleg a közraktározási műveleteknek a kifizető ügynökség elszámolásaiban való nyilvántartásakor alkalmazandó átváltási árfolyamra vonatkozó szabályokkal való kiegészítése céljából.

95. cikk

Védintézkedések és eltérések

(1)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az uniós jog alkalmazásának védelme érdekében, ha a nemzeti pénznemmel kapcsolatos kivételes pénzügyi gyakorlatok valószínűleg veszélyeztetik azt. Ezek a végrehajtási jogi aktusok kizárólag a szigorúan szükséges időtartamra térhetnek el a hatályos rendelkezésektől. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a tagállamokat haladéktalanul értesíteni kell az első albekezdésben említett intézkedésekről.

(2)   Abban az esetben, ha valamely nemzeti pénznemmel kapcsolatos kivételes pénzügyi gyakorlatok valószínűleg veszélyeztetik az uniós jog alkalmazását, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az alábbi esetekben a 102. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek az e fejezettől való eltérésekkel történő kiegészítése céljából:

a)

ha valamely tagállam a megszokottól eltérő átváltási módszereket, például több eltérő átváltási árfolyamot alkalmaz, vagy bartermegállapodásokat működtet;

b)

ha egyes tagállamok pénznemeit a hivatalos devizapiacokon nem jegyzik, vagy ha az ilyen pénznemek esetében az árfolyammozgási tendenciának torzító hatása lehet a kereskedelemre.

96. cikk

Az euro használata az euroövezeten kívüli tagállamokban

(1)   Abban az esetben, ha valamely euroövezeten kívüli tagállam úgy határoz, hogy a mezőgazdasági jogszabályok alkalmazása nyomán felmerülő kiadásokat nem saját nemzeti pénznemében, hanem euróban fizeti ki, az említett tagállam a megfelelő intézkedésekkel gondoskodik arról, hogy az euro használata ne jelentsen szisztematikus előnyt a nemzeti pénznem használatához képest.

(2)   A tagállam az (1) bekezdésben említett, tervezett intézkedésekről azok hatálybalépését megelőzően értesíti a Bizottságot. Az említett intézkedések nem léptethetők hatályba mindaddig, amíg a Bizottság nem tájékoztatta az említett tagállamot arról, hogy azokkal egyetért.

III. FEJEZET

Jelentéstétel

97. cikk

Éves pénzügyi jelentés

A költségvetési évet követő minden év szeptember 30-ig a Bizottság pénzügyi jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az EMGA és az EMVA előző költségvetési évbeli kezeléséről.

IV. FEJEZET

Átláthatóság

98. cikk

A kedvezményezettekre vonatkozó információk közzététele

(1)   Az (EU) 2021/1060 rendelet 49. cikke (3) és (4) bekezdésének alkalmazása céljából, valamint e cikk (2), (3) és (4) bekezdésével összhangban a tagállamok biztosítják, hogy évente utólag közzétételre kerüljenek az EMGA és az EMVA kedvezményezettjeinek adatai – beleértve adott esetben e rendelet 59. cikkének (4) bekezdésével összhangban az olyan csoportokra vonatkozó információkat is, amelyekben a kedvezményezettek részt vesznek –, amelyeket az e rendelet 59. cikkének (4) bekezdésével összhangban az említett kedvezményezettek bocsátottak rendelkezésükre.

(2)   Az EMVA és az EMGA kedvezményezettjeire vonatkozóan adott esetben az (EU) 2020/1060 rendelet 49. cikke (3) bekezdésének a), b), d)-j) és l) pontja, valamint 49. cikkének (4) bekezdése alkalmazandó. Az említett rendelet 49. cikke (3) bekezdése e) pontjának alkalmazását a művelet céljára kell korlátozni. Az említett rendelet 49. cikke (3) bekezdésének k) pontját alkalmazni kell az EMVA-ra.

(3)   E cikk alkalmazásában:

a)

„művelet”: intézkedés, ágazat, vagy beavatkozástípus;

b)

„a művelet teljes költsége”: az adott pénzügyi évben az egyes kedvezményezettek által az EMGA-ból vagy az EMVA-ból – finanszírozott intézkedésenként, ágazatonként, illetve beavatkozástípusonként – kapott összeg; az EMVA-ból finanszírozott beavatkozástípusonkénti kifizetések esetében a közfinanszírozás teljes – azaz mind az uniós, mind pedig a nemzeti hozzájárulást tartalmazó – összegének megfelelő összeget kell közzétenni;

c)

„a művelet helyszín-jelzése vagy földrajzi helymeghatározása”: a kedvezményezett lakóhelye vagy bejegyzési helye szerinti település, és – adott esetben – a postai irányítószám, illetve annak a települést azonosító része.

(4)   Az (EU) 2021/1060 rendelet 49. cikkének (3) és (4) bekezdésében említett információkat minden tagállam egyetlen weboldalon teszi közzé. Ezeknek az információknak eredeti közzétételük időpontjától számítva két évig kell elérhetőknek lenniük.

Az (EU) 2021/1060 rendelet 49. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontjában említett információkat a tagállamok nem teszik közzé, amennyiben az egy kedvezményezett által egy év alatt kapott támogatás összege legfeljebb 1 250 EUR.

99. cikk

A kedvezményezetteknek a rájuk vonatkozó információk közzétételéről való tájékoztatása

A tagállamok tájékoztatják a kedvezményezetteket arról, hogy a rájuk vonatkozó adatok a 98. cikknek megfelelően közzétételre kerülnek, és hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából uniós és tagállami ellenőrző és vizsgáló szervek kezelhetik az ilyen adatokat.

Az (EU) 2016/679 rendelet követelményeinek megfelelően olyan esetben, amikor személyes adatokról van szó, a tagállamok tájékoztatják a kedvezményezetteket az említett rendelet alapján őket megillető jogokról és a szóban forgó jogok gyakorlására vonatkozó eljárásokról.

100. cikk

Az átláthatósággal kapcsolatos végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza a következőkre vonatkozó szabályokat:

a)

a 98. és a 99. cikkben meghatározott közzététel formája – a megjelenítés intézkedésenkénti, ágazatonkénti vagy beavatkozástípusonkénti módját is beleértve –, továbbá a közzététel ütemezése;

b)

a 99. cikk egységes alkalmazása;

c)

a Bizottság és a tagállamok közötti együttműködés.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

V. FEJEZET

A személyes adatok védelme

101. cikk

A személyes adatok kezelése és védelme

(1)   A 98., a 99. és a 100. cikk sérelme nélkül a tagállamok és a Bizottság kizárólag az e rendelet szerinti – és ezen belül is különösen a II. cím II. fejezetében, a III. cím III. és IV. fejezetében, a IV. címben és az V. cím III. fejezetében megállapított – irányítási, kontroll-, ellenőrzési, valamint monitoring- és értékelési kötelezettségeik teljesítése céljából, valamint statisztikai célból gyűjthetnek személyes adatokat, és az említett adatokat csak az említett célokkal összeegyeztethető módon kezelhetik.

(2)   Amennyiben az (EU) 2021/2115 rendelet szerinti monitoring és értékelés céljából, illetve statisztikai célból kerül sor személyes adatok kezelésére, azokat anonimizálni kell.

(3)   A személyes adatokat az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendeletnek megfelelően kell kezelni. A személyes adatok tárolásának mindenekelőtt olyan formában kell történnie, amely az érintettek azonosítását csak az adatgyűjtés vagy a további adatkezelés céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé, figyelembe véve az alkalmazandó uniós és nemzeti jogban megállapított minimális adatmegőrzési időtartamokat.

(4)   A tagállamok tájékoztatják az érintetteket, hogy személyes adataikat e cikk (1) bekezdésével összhangban nemzeti és uniós szervek kezelhetik, és arról is, hogy e tekintetben megilletik őket az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendeletben megállapított adatvédelmi jogok.

VI. CÍM

FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK ÉS VÉGREHAJTÁSI JOGI AKTUSOK

102. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak a 11. cikk (1) bekezdésében, a 17. cikk (5) bekezdésében, a 23. cikk (2) bekezdésében, a 38. cikk (2) bekezdésében, a 40. cikk (3) bekezdésében, a 41. cikk (3) bekezdésében, a 44. cikk (4) és (5) bekezdésében, a 47. cikk (1) bekezdésében, az 52. cikk (1) bekezdésében, az 54. cikk (4) bekezdésében, az 55. cikk (6) bekezdésében, a 60. cikk (3) bekezdésében, a 64. cikk (3) bekezdésében, a 74. cikkben, a 76. cikk (2) bekezdésében, a 85. cikk (7) bekezdésében, a 89. cikk (2) bekezdésében, a 94. cikk (5) és (6) bekezdésében, a 95. cikk (2) bekezdésében és a 105. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása hétéves időtartamra szól 2021. december 7-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a hétéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 11. cikk (1) bekezdésében, a 17. cikk (5) bekezdésében, a 23. cikk (2) bekezdésében, a 38. cikk (2) bekezdésében, a 40. cikk (3) bekezdésében, a 41. cikk (3) bekezdésében, a 44. cikk (4) és (5) bekezdésében, a 47. cikk (1) bekezdésében, az 52. cikk (1) bekezdésében, az 54. cikk (4) bekezdésében, az 55. cikk (6) bekezdésében, a 60. cikk (3) bekezdésében, a 64. cikk (3) bekezdésében, a 74. cikkben, a 76. cikk (2) bekezdésében, a 85. cikk (7) bekezdésében, a 89. cikk (2) bekezdésében, a 94. cikk (5) és (6) bekezdésében, a 95. cikk (2) bekezdésében és a 105. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   A 11. cikk (1) bekezdése, a 17. cikk (5) bekezdése, a 23. cikk (2)bekezdése, a 38. cikk (2) bekezdése, a 40. cikk (3) bekezdése, a 41. cikk (3) bekezdése, a 44. cikk (4) és (5) bekezdése, a 47. cikk (1) bekezdése, az 52. cikk (1) bekezdése, az 54. cikk (4) bekezdése, az 55. cikk (6) bekezdése, a 60. cikk (3) bekezdése, a 64. cikk (3) bekezdése, a 74. cikk, a 76. cikk (2) bekezdése, a 85. cikk (7) bekezdése, a 89. cikk (2) bekezdése, a 94. cikk (5) és (6) bekezdése, a 95. cikk (2) bekezdése és a 105. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

103. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot a Mezőgazdasági Alapok Bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

A 11., a 12., a 17., a 18., a 23., a 26., a 32., a 39.-44., a 47., az 51–55., az 58., az 59., a 60., a 64., a 75., a 82., a 92., a 95. és a 100. cikk alkalmazásában a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozásokkal, a bizonyos ágazatokra vonatkozó beavatkozásokkal, a vidékfejlesztésre irányuló beavatkozásokkal, valamint a közös piacszervezéssel kapcsolatos kérdések tekintetében a Bizottságot – az egyes esetektől függően – a mezőgazdasági alapok bizottsága, az (EU) 2021/2115 rendelet által létrehozott, a közös agrárpolitikával foglalkozó bizottság és az 1308/2013/EU rendelet által létrehozott, a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

VII. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

104. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)   Az 1306/2013/EU rendelet hatályát veszti.

Azonban:

a)

az 1306/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontját, 5. cikkét, 7. cikkének (3) bekezdését, 9., 17., 21. és 34. cikkét, 35. cikkének (4) bekezdését, 36., 37., 38., 40–43., 51., 52., 54., 56., 59., 63., 64., 67., 68., 70–75., 77., 91–97., 99. és 100. cikkét, 102. cikkének (2) bekezdését, valamint 110. és 111. cikkét továbbra is alkalmazni kell:

i.

a 2022-es naptári évben és az azt megelőzően, az 1307/2013/EU rendelet szerinti támogatási rendszerek tekintetében felmerült kiadásokra, valamint teljesített kifizetésekre;

ii.

a 228/2013/EU, a 229/2013/EU, az 1308/2013/EU és az 1144/2014/EU rendelet alapján 2022. december 31-ig végrehajtott intézkedésekre;

iii.

az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet (36) 5. cikke (6) bekezdése első albekezdésének c) pontjában és 5. cikke (7) bekezdésében említett támogatási programokat illetően az 1308/2013/EU rendelet alapján 2022. december 31. után és az említett támogatási programok végéig végrehajtott műveletek tekintetében felmerült kiadásokra, valamint teljesített kifizetésekre; valamint

iv.

az EMVA esetében pedig a vidékfejlesztési programok 1305/2013/EU rendelet alapján történő végrehajtásának keretében a kedvezményezetteknél felmerült kiadásokra és a kifizető ügynökség által teljesített kifizetésekre;

b)

az 1306/2013/EU rendelet 69. cikkét továbbra is alkalmazni kell az 1307/2013/EU rendelet szerinti támogatási rendszerek tekintetében, továbbá a Bizottság által az 1305/2013/EU rendelet alapján jóváhagyott olyan vidékfejlesztési programok, valamint az 1306/2013/EU rendelet II. címének I. fejezetében meghatározott olyan egyéb KAP-intézkedések végrehajtása keretében felmerült kiadásokra, illetve teljesített kifizetésekre, amelyek végrehajtására 2023. január 1-je előtt került sor;

c)

az 1306/2013/EU rendelet 54. cikkének (2) bekezdését továbbra is alkalmazni kell a Bizottság által az 1305/2013/EU rendelet, az 1698/2005/EK rendelet és a 27/2004/EK bizottsági rendelet (37) alapján jóváhagyott vidékfejlesztési programok végrehajtása keretében bejelentett bevételekre;

d)

az 1306/2013/EU rendeletet továbbra is alkalmazni kell az (EU) 2021/2115 rendelet+ 155. cikkének (2) bekezdésében említett jogi kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos kiadások tekintetében. Ennek ellenére e rendelet 31. cikkét alkalmazni kell azokra a kiadásokra, amelyekről az (EU) 2021/2115 rendelet+ 155. cikke (2) bekezdésének megfelelően értesítették a Bizottságot, és amelyeket e célból egy beavatkozástípusnak kell tekinteni.

(2)   A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat ezen rendeletre, az (EU) 2021/2115rendeletre, valamint az (EU) 1308/2013 rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és a mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

105. cikk

Átmeneti intézkedések

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikkel összhangban az 1306/2013/EU rendeletben meghatározott, e rendelet 104. cikkében említettek szerinti szabályokról az e rendeletben meghatározott szabályokra való zökkenőmentes áttérés biztosítása érdekében szükséges, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek az általa előírt szabályokat illető eltérések és kiegészítések tekintetében való kiegészítéséről.

106. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2023. január 1-jétől kell alkalmazni.

A 16. cikket azonban az EMGA esetében a 2022. október 16-tól felmerült kiadásokra kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. december 2.

az Európai Parlament részéről

az elnök

D. M. SASSOLI

a Tanács részéről

az elnök

J. VRTOVEC


(1)  HL C 41., 2019.2.1., 1. o.

(2)  HL C 62., 2019.2.15., 214. o.

(3)  HL C 86., 2019.3.7., 173. o.

(4)  Az Európai Parlament 2021. november 23-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2021. december 2-i határozata.

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2115 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(8)  A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 433 I., 2020.12.22., 11. o.).

(9)  HL L 433. I, 2020.12.22., 28. o.

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(11)  A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(12)  A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(13)  A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(15)  Lásd különösen a Bíróság C-329/88. sz., Európai Közösségek Bizottsága kontra Görög Köztársaság ügyben 1989. december 6-án hozott ítéletét (ECLI:EU:C:1989:618); a Bíróság C-317/92. sz., Európai Közösségek Bizottsága kontra Németországi Szövetségi Köztársaság ügyben 1994. június 1-jén hozott ítéletét (ECLI:EU:C:1994:212); Bíróság (első tanács) C-562/07. sz., Európai Közösségek Bizottsága kontra Spanyol Királyság ügyben 2009. október 6-án hozott ítéletét (ECLI:EU:C:2009:614); a T-571/93. sz., az Elsőfokú Bíróság (kibővített második tanács) Lefebvre frères et soeurs, GIE Fructifruit, Association des mûrisseurs indépendants és Star fruits Cie kontra az Európai Közösségek Bizottsága ügyben 1995. szeptember 14-én hozott ítéletét (ECLI:EU:T:1995:163); a Bíróság C-531/06. sz., Európai Közösségek Bizottsága kontra Olasz Köztársaság ügyben 2009. május 19-én hozott ítéletét (ECLI:EU:C:2009:315).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 228/2013/EU rendelete (2013. március 13.) az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról és a 247/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 78., 2013.3.20., 23. o.).

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács 229/2013/EU rendelete (2013. március 13.) egyedi mezőgazdasági intézkedéseknek a kisebb égei-tengeri szigetek javára történő megállapításáról és az 1405/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 78., 2013.3.20., 41. o.).

(18)  A Bíróság C-361/19. sz., De Ruiter vof kontra Minister van Landbouw, Natuur en Voedselkwaliteit ügyben 2021. január 27-én hozott ítélete (ECLI:EU:C:2021:71.)

(19)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(20)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(21)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (HL L 231., 2021.6.30., 159. o.).

(22)  HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(23)  Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(24)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(25)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

(26)  Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

(27)  A Tanács 58/2003/EK rendelete (2002. december 19.) a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról (HL L 11., 2003.1.16., 1. o.).

(28)  Az Európai Parlament és a Tanács 1151/2012/EU rendelete (2012. november 21.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.).

(29)  Az Európai Parlament és a Tanács 1144/2014/EU rendelete (2014. október 22.) a belső piacon és harmadik országokban megvalósított, mezőgazdasági termékekre vonatkozó tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedésekről, és a 3/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 317., 2014.11.4., 56. o.).

(30)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(31)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/429 rendelete (2016. március 9.) a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről („Állategészségügyi rendelet”) (HL L 84., 2016.3.31., 1. o.).

(32)  A Tanács 91/676/EGK irányelve (1991. december 12.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (HL L 375., 1991.12.31., 1. o.).

(33)  Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

(34)  Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

(35)  A Tanács 96/22/EK irányelve (1996. április 29.) az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagoknak és a ß-agonistáknak az állattenyésztésben történő felhasználására vonatkozó tilalomról, valamint a 81/602/EGK, 88/146/EGK és 88/299/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 125., 1996.5.23., 3. o.).

(36)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2115 rendelete (2021. december 2.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU rendelet, a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU rendelet, az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 251/2014/EU rendelet és az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló 228/2013/EU rendelet módosításáról (lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát).

(37)  A Bizottság 27/2004/EK rendelete (2004. január 5.) az 1257/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó átmeneti részletes szabályoknak a Cseh Köztársaságban, Észtországban, Cipruson, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Máltán, Lengyelországban, Szlovéniában és Szlovákiában a vidékfejlesztési intézkedéseknek az EMOGA Garanciarészlegéből való finanszírozása tekintetében történő megállapításáról (HL L 5., 2004.1.9., 36. o.).


MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

1306/2013/EU rendelet

Ez a rendelet

(EU) 2021/2115 rendelet

1308/2013/EU rendelet

1. cikk

1. cikk

2. cikk

2. és 3. cikk

3. cikk

4. cikk

4. cikk

5. cikk

5. cikk

6. cikk

6. cikk

7. cikk

7. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés

9. cikk

7. cikk, (4) és (5) bekezdés

10. cikk

7. cikk, (6) bekezdés

8. cikk

11. cikk

9. cikk

12. cikk

10. cikk

37. cikk, a) pont

11. cikk

44. cikk, (1) bekezdés

12. cikk

15. cikk, (1), (2) és (4) bekezdés

13. cikk, (1) bekezdés

15. cikk, (3) bekezdés

13. cikk, (2) és (3) bekezdés

14. cikk

15. cikk

16. cikk

14. cikk

17. cikk

20. cikk

18. cikk

21. cikk

19. cikk

22. cikk

20. cikk

23. cikk

21. cikk

24. cikk

22. cikk

25. cikk

23. cikk

26. cikk

24. cikk

15. cikk

25. cikk

16. cikk

26. cikk

17. cikk

27. cikk

18. cikk

28. cikk

19. cikk

29. cikk

30. cikk

36. cikk

31. cikk

27. cikk

32. cikk

28. cikk

33. cikk

29. cikk

34. cikk

30. cikk

35. cikk

31. cikk

36. cikk

32. cikk

37. cikk

33. cikk

38. cikk

34. cikk

39. cikk

35. cikk

40. cikk

38. cikk

41. cikk

39. cikk

42. cikk

43. cikk

45. cikk

44. cikk

43. cikk, (1) bekezdés

45. cikk

46. cikk

46. cikk

43. cikk, (2) bekezdés és 47. cikk

47. cikk

49. cikk

48. cikk

50. cikk

49. cikk

51. cikk, (1) és (2) bekezdés

50. cikk

51. cikk, (3) bekezdés és 52. cikk

51. cikk

53. cikk

52. cikk

55. cikk

53. cikk

54. cikk

55. cikk

56. cikk

56. cikk

57. cikk

57. cikk

58. cikk

58. cikk

59. cikk

59. cikk

60. cikk

62. cikk

61. cikk

63. cikk

62. cikk

60. cikk

63. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, és (2)–(5) bekezdés

63. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

61. cikk

64. cikk

65. cikk

66. cikk

64. cikk

67. cikk

65. cikk

68. cikk

66. cikk

69. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

67. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

69. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

69. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés

67. cikk, (1) bekezdés, negyedik albekezdés

69. cikk, (2) bekezdés

67. cikk, (2) bekezdés

70. cikk

68. cikk

71. cikk

73. cikk

72. cikk

69. cikk

73. cikk

71. cikk

74. cikk, (1) bekezdés

72. cikk

74. cikk, (2), (3) és (4) bekezdés

75. cikk

44. cikk, (2), (3) és (5) bekezdés

76. cikk

74. cikk

77. cikk

78. cikk

75. cikk

79. cikk

76. cikk

80. cikk

77. cikk,(1), (2) és (5) bekezdés

81. cikk

78. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés

82. cikk, (1) és (2) bekezdés

78. cikk, (4) és (5) bekezdés

83. cikk, (3) és (4) bekezdés

83. cikk, (1) bekezdés

79. cikk

83. cikk, (2) és (3) bekezdés

84. cikk, (1), (2), (3) és (4) bekezdés

80. cikk

84. cikk, (5) bekezdés

84. cikk, (6) bekezdés

77. cikk, (4) bekezdés

85. cikk, (1), (3) és (4) bekezdés

85. cikk, (2) bekezdés

77. cikk, (3) bekezdés

86. cikk, (1) bekezdés

80. cikk, (2) bekezdés, b) pont

86. cikk, (2) bekezdés

87. cikk

81. cikk

88. cikk

82. cikk

89. cikk

90a. cikk

90. cikk

116a. cikk

91. cikk

12. cikk

92. cikk

12. cikk

93. cikk

12. cikk

94. cikk

14. cikk

95. cikk

96. cikk

83. cikk

97. cikk

84. cikk

98. cikk

99. cikk

85. cikk

100. cikk

86. cikk

101. cikk, (1) bekezdés

101. cikk, (2) bekezdés

85. cikk, (7) bekezdés

102. cikk

90. cikk

103. cikk

91. cikk

104. cikk

92. cikk

105. cikk

93. cikk

106. cikk

94. cikk

107. cikk

95. cikk

108. cikk

96. cikk

109. cikk

97. cikk

110. cikk

128. cikk

111. cikk

98. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés

112. cikk

98. cikk, (4) bekezdés

113. cikk

99. cikk

114. cikk

100. cikk

115. cikk

102. cikk

116. cikk

103. cikk

117. cikk

101. cikk

118. cikk

119. cikk

104. cikk

119a. cikk

120. cikk

105. cikk

121. cikk

106. cikk

I. melléklet

II. melléklet

III. melléklet

III. melléklet

Melléklet


Top