Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32017R1601

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1601 rendelete (2017. szeptember 26.) az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA), az EFFA-garancia és az EFFA-garanciaalap létrehozásáról

OJ L 249, 27.9.2017, p. 1–16 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2017/1601/oj

27.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/1601 RENDELETE

(2017. szeptember 26.)

az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA), az EFFA-garancia és az EFFA-garanciaalap létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 209. cikke (1) bekezdésére és 212. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1)

Az Unió külső beruházási terve (a továbbiakban: a külső beruházási terv) előírja – első pilléreként – az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA) létrehozását, – második pilléreként – a technikai segítségnyújtást, valamint – harmadik pilléreként – a beruházási környezet és az általános szakpolitikai környezet javítását.

(2)

Az EFFA célja elsősorban Afrikában és az Unió szomszédságában megvalósítandó beruházások támogatása, az ahhoz való hozzájárulás eszközeként, hogy megvalósuljanak az Egyesült Nemzetek (ENSZ) 2030-ig tartó időszakra vonatkozó Fenntartható Fejlődési Keretrendszerében (a továbbiakban: Agenda 2030) meghatározott fenntartható fejlődési célok – különösen a szegénység felszámolása –, valamint teljesüljenek a közelmúltban felülvizsgált európai szomszédságpolitika keretében tett kötelezettségvállalások. Az ilyen beruházások támogatásával az EFFA célja, hogy kezelje a migrációt – ideértve az irreguláris migrációt is – kiváltó sajátos társadalmi-gazdasági okokat, és hozzájáruljon a származási országaikba visszatérő migránsok fenntartható visszailleszkedéséhez, valamint a tranzit- és befogadó közösségek megerősítéséhez. A külső beruházási terv részeként az EFFA hozzájárul az éghajlat-változásról szóló Párizsi Megállapodás (a továbbiakban: a Párizsi Megállapodás) végrehajtásához is.

(3)

Az EFFA-ból finanszírozott beruházásoknak ki kell egészíteniük és meg kell erősíteniük az Unió harmadik országokkal folytatott migrációs politikája keretében hozott intézkedéseket, ideértve adott esetben az európai migrációs stratégia alá tartozó, harmadik országokra vonatkozó új partnerségi keret végrehajtását.

(4)

Az EFFA-t az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 21. cikkében meghatározott, az Unió külső tevékenységére vonatkozó célkitűzések és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 208. cikkében meghatározott, az Unió fejlesztési együttműködés területén folytatott politikájára vonatkozó célkitűzések kell, hogy vezéreljék. Az EFFA-nak emellett lehetővé kell tennie, hogy az Unió fejlesztési politikájával és az európai szomszédságpolitikával összhangban a befektetők és magáncégek – különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások – hatékonyabban járuljanak hozzá a fenntartható fejlődéshez a partnerországokban. Az EFFA-nak maximalizálnia kell az addicionalitást, kezelnie kell a piaci hiányosságokat és az optimálistól elmaradó beruházási helyzeteket, innovatív termékeket kell nyújtania, valamint magánforrásokat kell bevonnia. Az EFFA műveleteit egyértelműen el kell különíteni az egyéb támogatási műveletektől, többek között az Európai Beruházási Bank (EBB) külső hitelezési mandátum keretében végzett műveleteitől, a gazdasági ellenálló képességre irányuló kezdeményezéstől, valamint egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai által Cotonouban 2000. június 23-án aláírt partnerségi megállapodás (2) (AKCS- EU partnerségi megállapodás) alapján létrehozott beruházási kerettől (a továbbiakban: az AKCS beruházási keret), és az EFFA műveleteinek ezeket az egyéb támogatási műveleteket ki kell egészítenie. Az EFFA-műveleteknek a többi támogatható pénzügyi intézmény jelenlegi tevékenységeit is ki kell egészíteniük.

(5)

Az EFFA-nak hozzá kell járulnia az Agenda 2030 végrehajtásához, amely a nemzetközi migrációt a származási, tranzit- és célországok fejlődése szempontjából olyan rendkívül fontos, többdimenziós valós helyzetként ismeri el, amely következetes és átfogó válaszokat követel meg, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a migránsok hozzájárulhatnak az inkluzív növekedéshez és a fenntartható fejlődéshez. Az EFFA által támogatott beruházásoknak hozzá kell járulniuk a szegénységből, a konfliktusokból, az instabilitásból, az fejletlenségből, az egyenlőtlenségből és az emberi jogok megsértéséből, a demográfiai növekedésből, a foglalkoztatási és gazdasági lehetőségek hiányából, illetve az éghajlat-változásból eredő migrációs nyomások kezeléséhez.

(6)

Az EFFA-nak összhangban kell lennie a fejlesztési célú finanszírozásra vonatkozó addisz-abebai cselekvési menetrend kapcsán tett uniós kötelezettségvállalással és a fejlesztési hatékonyság nemzetközileg elfogadott elveivel, ahogyan azokat 2011-ben a negyedik puszani magas szintű segélyhatékonysági fórumon meghatározták (a hatékony fejlesztési együttműködésre irányuló puszani partnerség), és a hatékony fejlesztési együttműködésre irányuló globális partnerség második magas szintű ülésén 2016-ban Nairobiban megerősítették.

(7)

Az EFFA célja összhangban áll az Unió kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiájával, amely az olyan kihívásokat, mint például a migráció és az ellenálló képesség kérdése, beemeli az Unió átfogó külpolitikájába, miközben biztosítja, hogy az Unió külpolitikája teljes mértékben összhangban legyen a fejlesztési politika célkitűzéseivel, és szinergiákat biztosít az uniós fejlesztési politikával és az európai szomszédságpolitikával. Az EFFA célja összhangban áll továbbá az Európai Unió Alapjogi Chartájával és az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi joggal, biztosítva az emberi jogokon alapuló megközelítést a kényszerű lakóhelyelhagyás és az irreguláris migráció kérdésének kezelése során.

(8)

Az EFFA-nak elő kell mozdítania a tisztességes munkahelyteremtést, a gazdasági lehetőségeket és a vállalkozói készséget, illetve a környezetbarát és befogadó növekedést, különös figyelmet fordítva a nemek közötti egyenlőségre és a nők, illetve a fiatalok társadalmi szerepvállalásának növelésére, összhangban „A nemek közötti egyenlőség és a nők társadalmi szerepvállalásának növelése: az EU külkapcsolati politikájának hozzájárulása a nők és a lányok életének átalakulásához” című, 2016–2020 közötti időszakra szóló uniós keretprogrammal, erősítve a jogállamiságot, a jó kormányzást, az emberi jogokat és a természeti erőforrásokhoz való méltányos hozzáférést és azok méltányos használatát.

(9)

A magánszektornak az EFFA révén történő bevonása az Unió partnerországokkal folytatott együttműködésébe mérhető és további fejlesztési hatással kell, hogy járjon a piac torzítása nélkül, és a kölcsönös számonkérhetőség, valamint a kockázat és a költségek megosztása alapján költséghatékonynak kell lennie. Az ilyen részvételnek a nemzetközileg elfogadott iránymutatások és elvek – többek között a Felelős Befektetési Elvek, az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek, valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által a multinacionális vállalatok számára kiadott iránymutatások – iránti elkötelezettségen kell alapulnia.

(10)

Az Unió éghajlat-politikára, megújuló energiára és erőforrás-hatékonyságra vonatkozó politikai kötelezettségvállalásainak teljesítése érdekében az EFFA-garancia keretében történő finanszírozás legalább 28 %-át az említett ágazatok szempontjából releváns beruházásokra kell fordítani.

(11)

Az e rendelet hatálya alá tartozó intézkedéseket úgy kell megtervezni, hogy megfeleljenek az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottsága (OECD-DAC) által létrehozott hivatalos fejlesztési támogatás (ODA) feltételeinek, figyelembe véve a magánszektor fejlődésének sajátosságait, tükrözzék az instabil vagy konfliktus sújtotta országnak minősülő országok, a legkevésbé fejlett országok és a súlyosan eladósodott szegény országok szükségleteit és megfelelő támogatást biztosítsanak a beruházásokhoz a déli és keleti szomszédságban.

(12)

A külső beruházási terv második pillérének keretei között a Bizottságnak fokoznia kell a partnerországok abban való támogatását, hogy a projektek jobb előkészítése és előmozdítása által vonzzák a beruházást, több, banki finanszírozásra alkalmas projektet fejlesszenek ki, és ezeket a nemzetközi befektetői közösségben ismertté tegyék. Létre kell hozni egy internetes projektportált, amely minden egyes projektről információt szolgáltat, nyilvánosan elérhető és felhasználóbarát adatbázis formájában.

(13)

A külső beruházási terv harmadik pillére, valamint az Unió és a partnerországok közötti jelenlegi politikai kapcsolatok keretei között a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (a továbbiakban: a főképviselő) fenn kell tartania azokat a jogi kereteket, szakpolitikákat és intézmények fejlesztését célzó politikai párbeszédeket, amelyek a gazdasági stabilitást, a fenntartható beruházást és az inkluzív növekedést segítik elő. E politikai párbeszédeknek többek között a korrupció, a szervezett bűnözés és az illegális pénzmozgások elleni küzdelemre, a jó kormányzásra, a helyi piacok bevonására, a vállalkozói készség és a helyi üzleti környezet fellendítésére továbbá az emberi jogok tiszteletben tartására és a jogállamiságra, valamint a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő szakpolitikákra is ki kell térniük.

(14)

Az EFFA regionális beruházási platformokból kell, hogy felépüljön, amelyeket a meglévő uniós külső fellépési támogatásötvözési mechanizmusok munkamódszerei, eljárásai és struktúrái alapján kell létrehozni, és amelyeknek össze kell kapcsolniuk saját támogatásötvözési műveleteiket, illetve az EFFA-garanciát. Az EFFA-garanciának az afrikai és az európai szomszédságban található partnerországokban finanszírozási és beruházási műveleteket kell támogatnia.

(15)

A Számvevőszéknek az Unió külső tevékenységében alkalmazott támogatásötvözésről szóló megállapításai fényében rendkívül fontos, hogy a támogatásötvözést akkor alkalmazzák, ha annak hozzáadott értéke egyértelműen bizonyítható.

(16)

Létre kell hozni az EFFA stratégiai testületét, amely a Bizottságot a stratégiai iránymutatás és az átfogó beruházási célok meghatározásában támogatja, illetve biztosítja a beruházási keretek megfelelő és változatos földrajzi és tematikus lefedését. A stratégiai testületnek emellett elő kell segítinie az átfogó koordinációt, a kiegészítő jelleget és a koherenciát a regionális beruházási platformok között, a külső beruházási terv három pillére között, a külső beruházási terv és a migrációval, valamint az Agenda 2030 végrehajtásával kapcsolatos egyéb uniós erőfeszítések között, illetve az Unió releváns külső finanszírozási eszközeivel és elkülönített alapjaival, továbbá az EBB által a külső hitelezési mandátum keretében végzett műveletekkel – közöttük az EBB gazdasági ellenálló képességre irányuló kezdeményezésével és az AKCS beruházási kerettel –, az EBB belső igazgatási szabályzatának sérelme nélkül.

(17)

A stratégiai testület a Bizottság és a főképviselő képviselőiből, továbbá valamennyi tagállam és az EBB képviselőiből áll. Az Európai Parlament megfigyelői státusszal rendelkezik. A hozzájárulók, a támogatható partnerek, a partnerországok, a releváns regionális szervezetek és más érdekelt felek adott esetben megfigyelői státuszt kaphatnak. A stratégiai testület elfogadja eljárási szabályzatát. Az eljárási szabályzat meghatározza a megfigyelők bevonásának keretét, tekintetbe véve státuszukat és szerepüket.

(18)

A Bizottság és az EBB megállapodást köt, amely meghatározza az EFFA-garancia kezelése terén folytatott együttműködésük feltételeit, és e megállapodást a stratégiai testület elé terjesztik.

(19)

Az egyes regionális beruházási platformok irányítótestülettel rendelkeznek, amely a meglévő támogatásötvözési mechanizmusok irányítótestületeinek tapasztalataira épít. E rendelet végrehajtásához a regionális irányítótestületek segítséget nyújtanak a Bizottság számára. Támogatják a Bizottságot a regionális és ágazati beruházási célok meghatározása és nyomon követése, valamint a regionális, ágazati és tematikus beruházási keretek kialakítása terén, emellett véleményezik a támogatásötvözési műveleteket és megvitatják az EFFA-garancia felhasználását a kialakítandó beruházási kereteknek megfelelően.

(20)

Biztosítani kell, hogy az Európai Parlament és a Tanács megfelelő szintű tájékoztatást kapjon az EFFA-garancia felhasználásának stratégiai irányairól a beruházási keretek létrehozása révén.

(21)

Az EFFA-nak egyablakos rendszerként kell működnie, fogadva a pénzügyi intézményektől és az állami vagy magánbefektetőktől érkező finanszírozási javaslatokat, és széles körű pénzügyi támogatást kell biztosítania a támogatható beruházások számára. Az EFFA-garancia fedezetét az EFFA-garanciaalap biztosítja.

(22)

Az EFFA-nak innovatív eszközöket kell rendelkezésre bocsátania a beruházások támogatása és a magánszektor bevonása érdekében, különös tekintettel a mikro-, kis- és középvállalkozásokra. Az EFFA-nak emellett lehetővé kell tennie az európai befektetők és magánvállalatok – közöttük a mikro-, kis- és középvállalkozások – számára, hogy hatékonyabban vegyenek részt a partnerországok fenntartható fejlődésének elérése érdekében tett erőfeszítésekben. E tekintetben a beruházásokat érintő szűk keresztmetszeteket és akadályokat meg kell szüntetni.

(23)

Az EFFA-garanciának olyan projektek finanszírozását kell előnyben részesítenie, amelyek nagy hatást gyakorolnak a munkahelyteremtésre, és amelyek költség-haszon aránya fokozza a beruházás fenntarthatóságát. A műveletek EFFA-garanciából történő támogatásakor el kell végezni a környezeti, pénzügyi és társadalmi szempontok részletes előzetes hatásvizsgálatát. Az EFFA-garancia nem használható fel arra, hogy kiváltsa az alapvető közszolgáltatások biztosításának kormányzati felelősségét.

(24)

A partnerországokban található európai uniós küldöttségek civil társadalmat és lakosságot célzó közleményeinek magában kell foglalnia az EFFA finanszírozási lehetőségeiről szóló információkat és hozzá kell járulnia a külső beruházási terv három pillére közötti koherenciához.

(25)

Az EFFA-garanciát finanszírozási és beruházási műveletek, illetve garanciaeszközök fedezése céljából bocsátják a támogatható partnerek rendelkezésére a 2020. december 31-ig tartó kezdeti időszakban.

(26)

Annak érdekében, hogy az eszköz rugalmas és a magánszektor számára vonzóbb legyen, valamint a beruházások maximális hatást fejtsenek ki, helyénvaló lehetővé tenni a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) foglalt, az uniós költségvetés végrehajtásának módjaira vonatkozó szabályoktól való eltérést, hogy azok a magánjog hatálya alá tartozó szervek is támogatható partnernek minősüljenek, amelyek nincsenek megbízva köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával, illetve amelyek valamely partnerország magánjoga szerint működnek.

(27)

A Bizottság a támogatható partnerekkel EFFA-garanciamegállapodást köt, amely meghatározza az EFFA-garancia nyújtására vonatkozó konkrét feltételeket. E garanciamegállapodások megteremtik a megfelelő kockázatmegosztás jogalapját, így ösztönzik a támogatható partnereket a finanszírozásra, valamint rendelkeznek az EFFA-garancia esetleges lehívására vonatkozó mechanizmusokról és eljárásokról is.

(28)

Az Unió 1 500 000 000 EUR összegű garanciát kell, hogy rendelkezésre bocsásson az EFFA-garancia létrehozása céljából. A tagállamokat és az egyéb hozzájárulókat fel kell kérni az EFFA-garanciaalaphoz való további hozzájárulásra – ami a tagállamok és az egyéb hozzájárulók esetében készpénz-hozzájárulás, vagy a tagállamok esetében garanciavállalás formájában történhet – a likviditási tartalék növelése céljából, így bővítve az EFFA-garancia teljes volumenét. A tagállamokat, az állami pénzügyi intézményeket és az egyéb hozzájárulókat fel kell kérni arra, hogy további forrásokat biztosítsanak az EFFA-garanciaalaphoz, az Unió nevében a Bizottság, valamint az adott hozzájáruló fél közötti megállapodásban meghatározandó feltételek mellett.

(29)

Az EFFA-garanciaalap likviditási tartalékként szolgál abban az esetben, ha az EFFA-garancia lehívásra kerül. Az EFFA-garanciával kapcsolatos uniós pénzügyi kötelezettségeket megfelelően tükröző szint elérése érdekében az Uniónak 750 000 000 EUR összeget kell rendelkezésre bocsátania.

(30)

Az EFFA-garancia hatásának fokozása céljából – az érintett régiók igényeit figyelembe véve – a tagállamok és az Európai Szabadkereskedelmi Társulásban (EFTA) részes országok számára lehetővé kell tenni, hogy garanciavállalás vagy készpénz formájában hozzájárulásokat tegyenek.

(31)

mivel az Európai Fejlesztési Alap (EFA) forrásait az EFFA-garanciaalap céljaira fel kell használni, az EFFA-garancia végrehajtási időszakában legalább 400 000 000 EUR összegű EFFA-garanciát kell a 11. EFA (4) keretében támogatható partnerországokban megvalósítandó beruházásokra fordítani. Az EFFA-garancia csak azt követően válik elérhetővé, hogy a 11. EFA forrásaiból 400 000 000 EUR összegű hozzájárulást jóváhagytak az EFFA-garanciaalap számára.

(32)

mivel a 232/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) által létrehozott Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz forrásait az EFFA-garanciaalap céljaira fel kell használni, az EFFA-garancia végrehajtási időszakában legalább 100 000 000 EUR összegű EFFA-garanciát kell előirányozni a keleti és déli szomszédság partnerországaiban végrehajtandó beruházásokra.

(33)

Az uniós polgárokkal szembeni teljes elszámoltathatóság, valamint az Európai Parlament és a Tanács általi ellenőrzés és felügyelet biztosítása érdekében a Bizottság minden évben jelentést kell, hogy tegyen az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az EFFA-garanciával fedezett finanszírozási és beruházási műveletekről. A jelentést nyilvánosságra kell hozni annak érdekében, hogy az érdekelt felek – közöttük a civil társadalom képviselői – megtehessék észrevételeiket. A Bizottság emellett az elszámoltathatóság és az átláthatóság biztosítása érdekében évente jelentést kell, hogy tegyen az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az EFFA-garanciaalap kezeléséről. A Bizottságnak az AKCS–EU Miniszterek Tanácsát és az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlést is tájékoztatnia kell az EFA-források felhasználásáról.

(34)

Az EFFA és a külső beruházási terv nyomon követhetőségének és elszámoltathatóságának biztosítása érdekében az Európai Parlament vagy a Tanács számára lehetővé kell tenni, hogy a Bizottsággal, a főképviselővel, az EBB-vel és más támogatható pénzügyi intézményekkel, valamint a magánszektorral és civil társadalmi szervezetekkel folytatott párbeszéd keretében meghallgatásokat szervezzen.

(35)

Annak érdekében, hogy lehetővé váljon a tapasztalatok figyelembevétele és az EFFA továbbfejlődése, a Bizottságnak és külső értékelőknek értékelniük kell az EFFA működését és az EFFA-garanciaalap felhasználását, valamint arról évente konzultációt kell folytatniuk az érintett érdekelt felekkel, közöttük a civil társadalmi szervezetekkel. E rendelet alkalmazásáról független értékelést kell készíteni, amely megvizsgálja a végrehajtás és a jogalap közötti összhang mértékét, és felméri e rendelet alkalmazhatóságát és kivitelezhetőségét a kitűzött célok elérése szempontjából.

(36)

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében és azzal a céllal, hogy meg lehessen állapítani, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó bármely finanszírozási vagy beruházási művelettel kapcsolatban történt-e csalás, korrupció, pénzmosás vagy más az Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes tevékenység, ezért az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) felhatalmazást kap, hogy vizsgálati cselekményeket folytasson a 2988/95/EK, Euratom (6) és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (7), valamint a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) összhangban.

(37)

Az EFFA által támogatott finanszírozási és beruházási műveleteknek meg kell felelniük az adózási szempontból nem együttműködő országokra és területekre vonatkozó uniós politikának – és annak módosításainak –, amelyet a releváns uniós jogi aktusok és tanácsi következtetések, így különösen a 2016. november 8-i következtetések és azok melléklete határoznak meg,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1)   E rendelet létrehozza az Európai Fenntartható Fejlődési Alapot (EFFA), az EFFA-garanciát és az EFFA-garanciaalapot.

(2)   E cikk (1) bekezdésének alkalmazása céljából a rendelet előírja a Bizottság számára, hogy az Unió nevében a 11. cikkben meghatározott támogatható partnerekkel EFFA-garanciamegállapodásokat kössön.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.   „regionális beruházási platform”: a 236/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 4. cikke (1) bekezdésének e) pontjával és a 11. EFA-ból biztosított hozzájárulás esetében az (EU) 2015/323 tanácsi rendelet (10) 40. cikkével összhangban álló, és az e rendelet 7. cikke szerinti EFFA-garanciatámogatással összekapcsolt támogatásötvözési mechanizmus;

2.   „beruházási keret”: az EFFA-garancia célzott támogatási területe, amely konkrét régiókra, országokra vagy ágazatokra vonatkozó beruházási portfóliókra irányul, és a regionális beruházási platformokon keresztül kerül végrehajtásra;

3.   „hozzájáruló”: olyan tagállam, nemzetközi pénzügyi intézmény, tagállami közigazgatási szerv, állami ügynökség vagy más szervezet, amely készpénzben nyújtott támogatással vagy garanciavállalással járul hozzá az EFFA-garanciaalaphoz;

4.   „partnerország”: az egyrészről az AKCS–EU partnerségi megállapodást aláíró valamely ország, a 232/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében felsorolt valamely ország, vagy a 233/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) értelmében földrajzi együttműködésre jogosult valamely ország;

5.   „addicionalitás”: az az elv, amely biztosítja, hogy az EFFA-garanciából nyújtott támogatás olyan műveletek révén járuljon hozzá a fenntartható fejlődéshez, amelyeket az EFFA-garancia nélkül nem lehetett volna végrehajtani, vagy amelyek a garancia nélkül elérhető eredményen felül és azon túl kedvező eredményt hoznak. Az addicionalitás a magánszektorból származó finanszírozás bevonását, a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelését, valamint a beruházások minőségének, fenntarthatóságának, hatásának és léptékének javítását is jelenti. Az elv biztosítja továbbá, hogy az EFFA-garancia műveletei ne lépjenek az tagállami támogatás, a magánszektorból származó finanszírozás vagy más uniós vagy nemzetközi pénzügyi beavatkozás helyébe, és ne szorítsanak ki más állami- vagy magánberuházásokat. Az EFFA-garancia által támogatott projektek kockázati profilja általában magasabb, mint a támogatható partnerek által a rendes beruházási politikájuk keretében, az EFFA-garancia nélkül támogatott beruházások portfóliójáé.

II. FEJEZET

AZ EURÓPAI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ALAP

3. cikk

Cél

(1)   Egy integrált pénzügyi csomagként az EFFA célja – a támogatható partnerek részére nyújtott támogatások, garanciák és egyéb pénzügyi eszközök formájában biztosítva finanszírozási kapacitást –, hogy támogassa a beruházásokat és a finanszírozási eszközökhöz való fokozott hozzáférést, elsősorban Afrikában és az európai szomszédságban, a fenntartható és inkluzív gazdasági és társadalmi fejlődés fokozása és a partnerországok társadalmi-gazdasági ellenálló képességének előmozdítása érdekében, többek között – adott esetben – az európai szomszédságpolitikával és az európai migrációs stratégia alá tartozó, a harmadik országokra vonatkozó új partnerségi kerettel összefüggésben, kiemelt figyelmet fordítva a fenntartható és inkluzív növekedésre, a tisztességes munkahelyek létrehozására, a nemek közötti egyenlőségre és a nők és fiatalok társadalmi szerepvállalásának növelésére, valamint a társadalmi-gazdasági ágazatokra, és a mikro-, kis- és középvállalkozásokra, egyúttal maximálisra növelve az addicionalitást, innovatív termékeket kínálva és magánszektorból származó forrásokat bevonva.

(2)   Az EFFA-t az EUSZ 21. cikkében meghatározott, az Unió külső tevékenységére vonatkozó célkitűzések, az EUMSZ 208. cikkében meghatározott, a fejlesztési együttműködés területén folytatott uniós politikára vonatkozó célkitűzések és a fejlesztési hatékonyság nemzetközileg elfogadott elvei vezérlik. Az EFFA-nak elő kell segítenie az Agenda 2030 fenntartható fejlődési céljainak elérését, különösen a szegénység felszámolását, és elő kell segítenie adott esetben az európai szomszédságpolitika végrehajtását, ezzel párhuzamosan kezelve a migráció társadalmi-gazdasági kiváltó okait, előmozdítva a származási országukba visszatérő migránsok fenntartható visszailleszkedését és erősítve a tranzit- és befogadó közösségeket.

(3)   Az EFFA-nak hozzá kell járulnia a Párizsi Megállapodás végrehajtásához azáltal, hogy az olyan ágazatokba irányuló beruházásokat is megcélozza, amelyek elősegítik az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését és az éghajlat-változáshoz való alkalmazkodást.

(4)   Az EFFA-nak összhangban kell lennie a 232/2014/EU, a 233/2014/EU és az (EU) 2015/323 rendeletben létrehozott külső finanszírozási eszközökben megállapított célkitűzésekkel, valamint – adott esetben – a nemzeti vagy regionális programokban és stratégiai dokumentumokban szereplő prioritásokkal.

4. cikk

Az EFFA felépítése

(1)   Az EFFA regionális beruházási platformokból áll, amelyeket az Unió fennálló külső támogatásötvözési mechanizmusainak munkamódszerei, eljárásai és struktúrái alapján kell létrehozni, és amelyek összekapcsolják saját támogatásötvözési műveleteiket és EFFA-garancia műveleteit.

(2)   Az EFFA irányítási feladatait a Bizottság látja el. A Bizottság szorosan együttműködik az EBB-vel és a többi támogatható partnerrel az EFFA-garancia operatív irányítását illetően. E célból létre kell hozni az EFFA-garancia technikai értékelését végző csoportot.

5. cikk

Az EFFA stratégiai testülete

(1)   Az EFFA irányítását a Bizottság egy stratégiai testület tanácsadása alapján végzi.

(2)   A stratégiai testület tanácsot ad a Bizottságnak az EFFA-garancia beruházásainak stratégiai irányáról és prioritásairól, és hozzájárul e beruházások összehangolásához az Unió külső tevékenysége, illetve a fejlesztéspolitika és az európai szomszédságpolitika irányelveivel és célkitűzéseivel, valamint az EFFA-nak a 3. cikkben meghatározott céljával. A stratégiai testület támogatja a Bizottságot az EFFA-garancia felhasználására vonatkozó átfogó beruházási célok meghatározásában, és ellenőrzi a beruházási keretek megfelelő és változatos földrajzi és tematikus lefedettségét, külön figyelmet fordítva az instabil vagy konfliktus sújtotta országokra, a legkevésbé fejlett országokra és a súlyosan eladósodott szegény országokra.

(3)   A stratégiai testület emellett elősegíti az átfogó koordinációt, a kiegészítő jelleget és koherenciát a regionális beruházási platformok között, a külső beruházási terv három pillére között, a külső beruházási terv és a migrációval, valamint a az Agenda 2030 végrehajtásával kapcsolatos egyéb uniós törekvések között, illetve a releváns uniós külső finanszírozási eszközökkel és vagyonkezelői alapokkal, továbbá az EBB által a külső hitelezési mandátum keretében végzett műveletekkel – közöttük az EBB gazdasági ellenálló képességre irányuló kezdeményezésével és az AKCS beruházási kerettel – az EBB belső igazgatási szabályzatának sérelme nélkül.

(4)   A stratégiai testület a Bizottság, a főképviselő, a tagállamok és az EBB képviselőiből áll. Az Európai Parlament megfigyelői státusszal rendelkezik. A hozzájárulók, a támogatható partnerek, partnerországok, a releváns regionális szervezetek és más érdekelt felek adott esetben megfigyelői státust kaphatnak. Új megfigyelő felvétele előtt a stratégiai testülettel konzultálni kell. A stratégiai testület társelnöki feladatait a Bizottság és a főképviselő látja el.

(5)   A stratégiai testület évente legalább kétszer ülésezik, és véleményeit lehetőleg konszenzussal fogadja el. További ülések bármikor összehívhatók az elnök vagy a tagok legalább egyharmadának kérésére. Ha nem érthető el konszenzus, a stratégiai testület első ülésén elfogadott és az eljárási szabályzatában lefektetett szavazati jogokat kell alkalmazni. A szavazati jogok megállapításakor kellően figyelembe kell venni a finanszírozás forrását. Az eljárási szabályzat meghatározza a megfigyelők szerepére vonatkozó kereteket. A stratégiai testület üléseinek napirendjét és jegyzőkönyvét elfogadásukat követően nyilvánosságra kell hozni.

(6)   A Bizottság évente jelentést tesz a stratégiai testületnek az EFFA végrehajtásával kapcsolatban elért eredményekről. A stratégiai testület az érintett felekkel az EFFA stratégiai irányairól és végrehajtásáról rendszeres konzultációkat szervez.

(7)   A stratégiai testület az EFFA végrehajtási időszaka alatt a lehető leggyorsabban elfogadja és nyilvánosságra hozza azokat az iránymutatásokat, amelyek részletesen meghatározzák, hogy miként biztosítható, hogy az EFFA-műveletek megfeleljenek a 9. cikkben megállapított célkitűzéseknek és támogathatósági kritériumoknak.

(8)   Stratégiai iránymutatása során a stratégiai testület figyelembe veszi az irányadó európai parlamenti állásfoglalásokat, illetve tanácsi határozatokat és következtetéseket.

6. cikk

Regionális irányítótestületek

Az egyes regionális beruházási platformok irányítótestülettel rendelkeznek. A regionális irányítótestületek a végrehajtási szinten támogatják a Bizottságot a regionális és ágazati beruházási célok meghatározásában és a regionális, ágazati és tematikus beruházási keretek kialakításában, valamint véleményt nyilvánítanak a támogatásötvözési műveletekről és az EFFA-garancia felhasználásáról.

III. FEJEZET

AZ EFFA-GARANCIA ÉS AZ EFFA-GARANCIAALAP

7. cikk

Az EFFA-garancia

(1)   Az Unió – a projekt életképességének gondos mérlegelését követően – visszavonhatatlan, feltétel nélküli és azonnal lehívható garanciát nyújt a támogatható partnerek számára az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletekhez.

(2)   Az EFFA-garancia az Afrikában és az európai szomszédságban található partnerországokon belüli finanszírozási és beruházási műveleteket támogatja.

(3)   Az EFFA-garanciát azonnal lehívható garancia formájában kell biztosítani a 10. cikkben említett eszközök vonatkozásában, eleget téve a 9. cikkben meghatározott támogathatósági kritériumoknak.

8. cikk

Az EFFA-garancia igénybevételének feltételei

(1)   Az EFFA-garancia nyújtásának előfeltétele, hogy az Unió nevében a Bizottság, valamint a támogatható partner EFFA-garanciamegállapodást kössenek.

(2)   A beruházási időszak, amely alatt az EFFA-garanciamegállapodások a finanszírozási és beruházási műveletek támogatása céljából a támogatható partnerekkel megköthetőek, 2020. december 31-ig tart.

(3)   A támogatható partnerek a vonatkozó EFFA-garanciamegállapodás megkötését követő legfeljebb négyéves időszakban köthetnek megállapodásokat a társfinanszírozó, magánszektorbeli partnerekkel, a pénzügyi közvetítőkkel vagy a végső kedvezményezettekkel.

9. cikk

Az EFFA-garancia igénybevételére vonatkozó támogathatósági kritériumok

(1)   Az EFFA-garancia keretében az EFFA 3. cikkben meghatározott céljával összhangban támogatható finanszírozási és beruházási műveleteknek illeszkedniük kell az uniós szakpolitikákhoz – különösen az Unió fejlesztéspolitikájához és európai szomszédságpolitikájához –, valamint a partnerországok stratégiáihoz és szakpolitikáihoz. Az ilyen műveletek figyelembe veszik a többi uniós és nemzetközi támogatást is annak biztosítása érdekében, hogy a műveletek és a többi kezdeményezés kiegészítsék egymást, továbbá támogatják az alábbi célokat:

a)

gazdasági, társadalmi és környezeti vetületeiben hozzájárulás a fenntartható fejlődéshez, valamint az Agenda 2030 és adott esetben az európai szomszédságpolitika végrehajtásának elősegítése, különös tekintettel a szegénység felszámolására, a tisztességes munkahelyek, gazdasági lehetőségek, a készségek és a vállalkozói készségek megteremtésére, támogatva különösen a nemek közötti egyenlőséget, illetve a nők és fiatalok társadalmi szerepvállalásának növelését a jogállamiság, a jó kormányzás és az emberi jogok megerősítése mellett;

b)

az Unió migrációs politikájának, ezen belül adott esetben a harmadik országokra vonatkozó új partnerségi keretnek a végrehajtásához való hozzájárulás az európai migrációs stratégia keretében;

c)

a fenntartható fejlődés támogatásával a migráció – többek között az irreguláris migráció – konkrét kiváltó okai kezeléséhez való hozzájárulás, valamint a tranzit- és befogadó közösségek ellenálló képességének elősegítése és a származási országukba visszatérő migránsok fenntartható visszailleszkedéséhez való hozzájárulás, kellő tekintettel a jogállamiság, a jó kormányzás és az emberi jogok megerősítésére;

d)

a társadalmi-gazdasági ágazatok és területek és a kapcsolódó állami- és magáninfrastruktúra megerősítése – beleértve a megújuló és fenntartható energiát, a vízgazdálkodást és a hulladékgazdálkodást, a közlekedést, az információs és kommunikációs technológiákat, továbbá a környezetet, a természeti erőforrások fenntartható hasznosítását, a fenntartható mezőgazdaságot és a kék növekedést, a szociális infrastruktúrát, egészségügyet és a humántőkét –, a társadalmi-gazdasági környezet javítása érdekében;

e)

finanszírozási források és támogatás biztosítása a magán- és a szövetkezeti ágazat fejlesztéséhez, különös figyelmet fordítva a helyi vállalatokra, illetve a mikro-, kis- és középvállalkozásokra, ugyanakkor kezelve a piaci hiányosságokat, korlátozva a piactorzulásokat, illetve ösztönözve az európai vállalatok hozzájárulását az EFFA célkitűzéseihez;

f)

a magánbefektetéseket akadályozó szűk keresztmetszetek – az esetlegesen az érintett partnerország helyi pénznemében is meghatározott – pénzügyi eszközök biztosítása révén való kezelése, beleértve a portfóliók első veszteségeit fedező garanciákat, a magánprojektek garanciáit – például a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelgaranciákat – valamint az infrastrukturális projektek konkrét kockázataira és az egyéb kockázati tőkére nyújtott garanciákat;

g)

a magánforrásokból való finanszírozás ösztönzése, különösen a mikro-, kis- és középvállalkozásokra összpontosítva, a szűk keresztmetszetek és akadályok felszámolása révén;

h)

hozzájárulás az éghajlat-politikához és a környezetvédelemhez, valamint a környezetgazdálkodáshoz, ezáltal az éghajlat szempontjából is előnyöket teremtve, a finanszírozás legalább 28 %-ának olyan beruházások számára való előirányzásával, amelyek az éghajlat-politikához, a megújuló energiához és az erőforrás-hatékonysághoz járulnak hozzá.

(2)   Az EFFA-garancia olyan finanszírozási és beruházási műveleteket támogat, amelyek piaci hiányosságokat vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzeteket kezelnek, és amelyek:

a)

addicionalitást biztosítanak;

b)

biztosítják a más kezdeményezésekkel való kiegészítő jelleget, garantálva, hogy az EFFA-garancia műveletei egyértelműen elkülönüljenek különösen az EBB által irányított, külső hitelezési mandátum keretében végzett műveletektől;

c)

összehangolják az érdekeket azáltal, hogy gondoskodnak az adott támogatható partnerrel és az egyéb lehetséges partnerekkel való megfelelő kockázatmegosztásról;

d)

gazdasági és pénzügyi szempontból életképesek, megfelelően figyelembe véve az állami vagy magánszférabeli partnerek által a projekthez nyújtott lehetséges támogatást és társfinanszírozást, szem előtt tartva ugyanakkor a sajátos működési környezetet és az olyan országok kapacitásait, amelyeket instabil vagy konfliktus sújtotta országnak, legkevésbé fejlett országnak vagy súlyosan eladósodott szegény országnak minősítettek, amelyekben kedvezményesebb feltételeket lehet biztosítani;

e)

technikai szempontból életképesek, illetve környezeti és társadalmi szempontból fenntarthatók;

f)

amennyiben lehetséges, a magántőke mozgósítását maximalizálják;

g)

tiszteletben tartják a hatékony fejlesztési együttműködésre irányuló puszani partnerségben meghatározott, és 2016-ban Nairobiban megerősített fejlesztési hatékonysági elveket, többek között a felelősségvállalást, az igazodást, az eredményekre való összpontosítást, az átláthatóságot és a kölcsönös elszámoltathatóságot, valamint a segélyek szabad felhasználásúvá tételének célkitűzését;

h)

tervezése úgy történik, hogy teljesítsék az OECD-DAC által megállapított fejlesztésfinanszírozási kritériumokat, figyelembe véve a magánszektorban megvalósuló fejlesztések sajátosságait is; és

i)

a nemzetközileg elfogadott iránymutatások, elvek és egyezmények – többek között a Felelős Befektetési Elvek, az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek, a multinacionális vállalatokra vonatkozó OECD-iránymutatások, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének a mezőgazdasági és élelmiszeripari rendszerekbe történő felelős befektetésre vonatkozó elvei, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezményei, valamint az emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi jog – maradéktalan tiszteletben tartása mellett kerülnek végrehajtásra.

(3)   A beruházási és finanszírozási műveletek eseti alapon kombinálhatják a különböző uniós eszközökből származó forrásokat olyan mértékben, amely az EFFA által támogatott beruházási projekt sikeréhez szükséges, feltéve, hogy az nem vezet az egyéb fejlesztési célkitűzéseket szolgáló finanszírozások csökkenéséhez.

(4)   A Bizottság a stratégiai testület által nyújtott tanácsot kellőképpen figyelembe véve, az irányítótestületekkel folytatott konzultációt, valamint az Európai Parlament és a Tanács tájékoztatását követően a konkrét régiókra vagy konkrét partnerországokra, vagy mindkettőre vonatkozó beruházási kereteket hoz létre, amelyek a 10. cikkben említett, egy bizonyos összegig EFFA-garanciával fedezett eszközökből finanszírozandó konkrét projektekre vagy a végső kedvezményezettek konkrét kategóriáira, vagy mindkettőre irányulnak. A Bizottság által az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak nyújtott információknak pontosítaniuk kell, hogyan igazodnak a beruházási keretek a 3. cikkben és az e cikkben meghatározott követelményekhez, valamint azok részletes finanszírozási prioritásait. Az EBB-nek írásbeli véleményt kell csatolnia a bankügyletekkel kapcsolatban a beruházási keretekre vonatkozó egyes javaslatokhoz. A beruházási kereteken belüli pénzügyi támogatás iránti valamennyi kérelmet a Bizottsághoz kell benyújtani.

A választott beruházási kereteket a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek elemzésével kellően indokolni kell. Ezt az elemzést a Bizottság végzi a potenciálisan támogatható partnerekkel és érdekelt felekkel együttműködésben.

Az afrikai beruházási platformon belül az EFFA-garancia jelentős részét az instabil és konfliktusok sújtotta országok, a kontinentális országok és a legkevésbé fejlett országok számára kell előirányozni.

(5)   A Bizottság az (1) és (2) bekezdésben megállapított támogathatósági kritériumok szerint értékeli az EFFA-garanciával támogatott műveleteket, amennyiben lehetséges, a támogatható partnerek meglévő eredménymérési rendszereire támaszkodva. A Bizottság az egyes beruházási keretekre vonatkozóan értékelésének eredményét évente közzéteszi.

10. cikk

Az EFFA-garanciával támogatható eszközök

(1)   Az EFFA-garancia a következő eszközök kockázatainak fedezésére szolgál:

a)

hitel, ideértve a helyi pénznemben nyújtott hitelt is;

b)

garanciák;

c)

viszontgaranciák;

d)

tőkepiaci eszközök;

e)

a finanszírozás bármely más formái vagy hitelfelvételt elősegítő eszközök, biztosítások, és sajáttőke- vagy kvázi-sajáttőke eszközök.

(2)   Az (1) bekezdésben felsorolt eszközöket a támogatható partnerek egy beruházási kereten keresztül vagy egy támogatható partner által irányított egyéni projekt keretében nyújthatják. Ezek az eszközök nyújthatók a partnerországok – közöttük instabil vagy konfliktus sújtotta országok, vagy az újjáépítés és a konfliktus utáni helyreállítás kihívásaival küzdő országok – javára, e partnerországok intézményei – közöttük az állami nemzeti bankok és a helyi magánbankok és pénzügyi intézmények – javára, valamint e partnerországok magánszektorbeli szervezetei javára. Az instabil vagy konfliktus sújtotta országokban és indokolt esetben más országokban is támogathatók olyan állami beruházások, amelyek jelentős hatással vannak a magánszektor fejlődésére.

11. cikk

A partnerek támogathatósága és kiválasztása

(1)   Az EFFA-garancia alkalmazásában támogatható partnernek minősülnek:

a)

az EBB és az Európai Beruházási Alap;

b)

a közjogi szervek;

c)

a nemzetközi szervezetek és ügynökségeik;

d)

a magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak;

e)

valamely tagállam magánjoga alapján működő és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervezetek, a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdése c) pontjának vii. alpontjától eltérve;

f)

valamely partnerország magánjoga alapján működő és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervezetek, a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdése c) pontjának vii. alpontjától eltérve.

(2)   A támogatható partnereknek teljesíteniük kell a 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikkében előírt szabályokat és feltételeket. A tagállam vagy partnerország magánjoga alapján működő szervezetek esetében az olyan szervezetek élveznek elsőbbséget, amelyek információkat közölnek a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási kritériumokkal kapcsolatban.

Az EFFA-garanciát lehetőség szerint egy európai támogatható partner vezetésével kell végrehajtani az ebben a rendeletben meghatározott kritériumoknak megfelelően. A Bizottság biztosítja a rendelkezésre álló források eredményes, hatékony és méltányos felhasználását a támogatható partnerek körében, elősegítve ugyanakkor az együttműködést közöttük.

A Bizottság biztosítja minden támogatható partner számára a méltányos bánásmódot, valamint biztosítja, hogy az EFFA végrehajtási szakasza során elkerüljék az összeférhetetlenséget. A kiegészítő jelleg biztosítása érdekében a Bizottság kérheti a támogatható partnerektől, hogy adjanak meg minden releváns információt az EFFA által finanszírozottól eltérő műveleteikről.

(3)   A Bizottság a 966/2012/EU, Euratom rendelet 61. cikke szerint választja ki a támogatható partnereket.

(4)   Az Európai Parlament vagy a Tanács meghívhatják a támogatható partnereket az e rendelet hatálya alá eső finanszírozási és beruházási műveletekkel kapcsolatos eszmecserére.

12. cikk

Az EFFA-garancia hatálya és feltételei

(1)   Az EFFA-garancia – a (2) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül – soha nem haladhatja meg az 1 500 000 000 EUR-t.

(2)   A tagállamok és az EFTA-tagországok garanciavállalás vagy készpénz formájában járulhatnak hozzá az EFFA-garanciaalaphoz. A stratégiai testület véleményétől és a Bizottság jóváhagyásától függően egyéb hozzájárulók is hozzájárulhatnak készpénz formájában.

A Bizottság késedelem nélkül tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a megerősített hozzájárulásokról.

A EFTA-garancia (1) bekezdésben említett összeget meghaladó összegét az Unió nevében kell nyújtani.

Az Unió általános költségvetéséből az EFFA-garancia keretében végrehajtott nettó kifizetések teljes összege nem haladhatja meg az 1 500 000 000 EUR-t. A garancia lehívása nyomán – a (4) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül – a kifizetéseket szükség esetén a hozzájáruló tagállamok vagy az egyéb hozzájárulók az Unióval azonos feltételek mellett hajtják végre.

A hozzájárulási megállapodást az Unió nevében a Bizottság és a hozzájáruló köti meg és a megállapodásnak rendelkezéseket kell tartalmaznia különösen a fizetési feltételekről.

(3)   Az EFFA-garancia kizárólag akkor válik elérhetővé, amikor megerősítésre kerül a 11. EFA-ból származó, 400 000 000 EUR összegű készpénz-hozzájárulás az Unió általános költségvetéséhez.

(4)   A tagállamok által garancia formájában tett hozzájárulások kizárólag azt követően használhatók fel garancialehívás nyomán történő kifizetésre, hogy az Unió általános költségvetéséből származó, az esetleges egyéb készpénz-hozzájárulásokkal megnövelt forrásokat már felhasználták garancialehívások kifizetésére.

A stratégiai testületben részt vevő tagállamok kérésére az általuk tett hozzájárulások konkrét régiókra, országokra, ágazatokra vagy meglévő beruházási keretekre irányuló projektekhez rendelhetők hozzá.

A garancialehívások fedezésére a hozzárendeléstől függetlenül bármely hozzájárulás felhasználható.

(5)   Az EFFA-garancia végrehajtási időszakában az EFFA-garanciafedezetből legalább 400 000 000 EUR összeget a 11. EFA keretében támogatható partnerországokban megvalósítandó beruházásokra kell fordítani, az AKCS-EU partnerségi megállapodás célkitűzéseivel összhangban.

(6)   Az EFFA-garanciafedezetből legalább 100 000 000 EUR-t a 232/2014/EU rendelettel összhangban a keleti és déli szomszédság partnerországaiban megvalósítandó beruházásokra kell fordítani.

13. cikk

Az EFFA-garanciamegállapodások végrehajtása

(1)   Az Unió nevében a Bizottság EFFA-garanciamegállapodást köt a 11. cikk és az e cikk (4) bekezdése alapján kiválasztott támogatható partnerekkel a feltétel nélküli, visszavonhatatlan és azonnal lehívható EFFA-garancia nyújtásáról a kiválasztott támogatható partner javára.

(2)   A Bizottság és a kiválasztott támogatható partner vagy partnerek az egyes beruházási keretek vonatkozásában egy vagy több EFFA-garanciamegállapodást kötnek. A konkrét igények kielégítése érdekében egyedi finanszírozási vagy beruházási műveletekhez is nyújtható EFFA-garancia. Két vagy több támogatható partnerből álló konzorciummal is köthető megállapodás.

Kérésre minden EFFA-garanciamegállapodást az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére kell bocsátani, figyelembe véve a bizalmas és az üzleti szempontból érzékeny információk védelmét.

(3)   Az EFFA-garanciamegállapodásban kifejezetten rendelkezni kell a következőkről:

a)

az EFFA-garancia nyújtására vonatkozó – többek között a fedezetre vonatkozó feltételekkel és a meghatározott eszköztípusokból álló portfóliókra, illetve projektekre megállapított fedezettel kapcsolatos – részletes szabályok, valamint a projektek és a projekt-portfóliók kockázatelemzése ágazati, regionális és nemzeti szinten is;

b)

e rendelet célkitűzései, az igényfelmérés és a várható eredmények jelzése, figyelembe véve a vállalati társadalmi felelősségvállalás és a felelősségteljes üzleti magatartás előmozdítását, különösen a nemzetközileg elfogadott – és a 9. cikk (2) bekezdésének i) pontjában említett – iránymutatások, elvek és jogi eszközök tiszteletben tartása révén;

c)

a garancia ellentételezése, amelynek tükröznie kell a kockázat szintjét, valamint az a lehetőség, hogy az ellentételezés a kedvezményesebb feltételek biztosítása érdekében részben állami támogatásban részesíthető legyen kellően indokolt esetekben, különösen a 9. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett országokban;

d)

az EFFA-garancia igénybevételének feltételei, ideértve a fizetési feltételeket is, így például a konkrét időkeretek, az esedékes összegek után fizetendő kamat, a kiadások és a behajtási költségek, valamint az esetlegesen szükséges likviditási megállapodások;

e)

a követelésekkel kapcsolatos eljárások – többek között, de nem kizárólag a kiváltó események és a türelmi idők – és a követelések behajtásával kapcsolatos eljárások;

f)

a nyomonkövetési, jelentéstételi és értékelési kötelezettségekkel kapcsolatos előírások, a 16. és 17. cikknek megfelelően;

g)

világos és hozzáférhető panasztételi eljárások olyan harmadik felek számára, amelyeket hátrányosan érinthet az EFFA-garancia által támogatott projektek végrehajtása.

(4)   A Bizottságnak az EFFA-garanciamegállapodások támogatható partnerekkel való megkötésekor kellően figyelembe kell vennie az alábbiakat:

a)

a stratégiai és regionális irányítótestületek által adott tanács és iránymutatás, az 5. és 6. cikkel összhangban;

b)

a beruházási keret céljai;

c)

a támogatható partner tapasztalatai és operatív, finanszírozási és kockázatkezelési képessége;

d)

a támogatható partner olyan saját, illetve a magánszektor által társfinanszírozott forrásainak összege, amelyeket kész mozgósítani a beruházási keret céljaira.

(5)   A támogatható partner saját szabályainak és eljárásainak megfelelően jóváhagyja a finanszírozási és beruházási műveleteket az EFFA-garanciamegállapodásban rögzített feltételek betartása mellett.

(6)   Az EFFA-garancia az alábbiakat fedezheti:

a)

a hiteltermékek esetében a kiválasztott támogatható partner számára esedékes tőke és minden kamat illetve összeg, amelyek a finanszírozási műveletek feltételeinek megfelelően a nemteljesítést követően még nem folytak be;

b)

a tőkebefektetések esetében a befektetett összegek és az azokhoz kapcsolódó finanszírozási költségek;

c)

a 9. cikk (2) bekezdésében említett egyéb finanszírozási és beruházási műveletek esetében a felhasznált összegek és az azokhoz kapcsolódó finanszírozási költségek;

d)

a nemteljesítéshez kapcsolódó valamennyi releváns kiadás és behajtási költség, amennyiben azokat a behajtott összegből nem vonták le.

(7)   Az EFFA-garanciamegállapodás rögzíti a fedezetre, a követelményekre, a támogathatóságra, a támogatható partnerekre és az eljárásokra vonatkozó részletes szabályokat.

14. cikk

Az EFFA-garanciaalap

(1)   Az EFFA-garanciaalap likviditási tartalékot képez, amelyből az EFFA-garancia lehívása esetén a vonatkozó EFFA-garanciamegállapodásnak megfelelően a támogatható partner részére fizetést kell teljesíteni.

(2)   Az EFFA-garanciaalap számára biztosított források:

a)

az Unió általános költségvetéséből és egyéb forrásokból nyújtott hozzájárulások;

b)

a tagállamok és az egyéb hozzájárulók önkéntes hozzájárulásai;

c)

az EFFA-garanciaalap beruházott forrásain képződött hozam;

d)

a nemteljesítő adósoktól az EFFA-garanciamegállapodásban meghatározott behajtási eljárás keretében behajtott összegek;

e)

az Unió bevételei és az Unió által az EFFA-garanciamegállapodásokkal összhangban kapott egyéb befizetések.

(3)   Az EFFA-garanciaalapnak az e cikk (2) bekezdésének c) és e) pontjában foglalt forrásai a 966/2012/EU, Euratom rendelet 21. cikke (4) bekezdésének megfelelően belső címzett bevételt képeznek.

(4)   Az EFFA-garanciaalap (2) bekezdésben említett forrásait a Bizottság közvetlenül kezeli és azokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban, a megfelelő prudenciális szabályokat követve ruházza be. A Bizottság 2019. június 30-ig az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak független külső értékelést nyújt be arról, hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal jár a 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelet (12) által létrehozott, külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap és az EFFA pénzgazdálkodásának Bizottságra, EBB-re vagy a kettő kombinációjára való ruházása, figyelembe véve a vagyonkezelési szolgáltatások összehasonlítása során használt releváns technikai és intézményi kritériumokat, többek között a műszaki infrastruktúrát, a nyújtott szolgáltatások költségeinek összehasonlítását, az intézményi felépítést, a jelentéstételt, a teljesítményt, az elszámoltathatóságot és az egyes intézmények szakértelmét, valamint az Unió általános költségvetésére vonatkozó egyéb vagyonkezelési megbízásokat. Az értékelést adott esetben jogalkotási javaslat kíséri.

(5)   Az EFFA-garanciaalap számára biztosított források az összes EFFA-garanciakötelezettség fedezéséhez szükséges, megfelelő szintű céltartalék képzését szolgálják. A tartalékolási ráta az Unió általános költségvetéséből fedezett összes EFFA-garanciakötelezettség 50 %-ának felel meg.

(6)   Az EFFA-garanciaalap szintje megfelelőségének a 16. cikk (3) bekezdésében előírt jelentéssel összhangban végrehajtott értékelését követően a következő kifizetéseket kell teljesíteni:

a)

e cikk (8) bekezdésének sérelme nélkül a többletet vissza kell fizetni az Unió általános költségvetésébe;

b)

az EFFA-garanciaalapot az n+1. évben kezdődő legfeljebb hároméves időszak alatt, éves részletek befizetésével kell feltölteni.

(7)   2021. január 1-jétől, amennyiben az EFFA-garanciából történő lehívások következtében a garanciaalap tartalékainak szintje az (5) bekezdésben említett tartalékolási ráta 50 %-a alá csökken, a Bizottság jelentést nyújt be:

a)

a hiány okáról, részletes magyarázatokkal; és

b)

amennyiben szükségesnek ítélik, az EFFA-garanciaalap feltöltéséhez esetleg szükséges minden rendkívüli intézkedésről.

(8)   Az EFFA-garancia lehívását követően az EFFA-garanciaalap számára biztosított, e cikk (2) bekezdésének c), d) és e) pontjában említett forrásoknak a tartalékolási ráta e cikk (5) bekezdésében említett szintjének eléréséhez szükséges forrásokon felüli részét vagy az e cikk (6) bekezdésének a) pontjában meghatározott többleteket először a 8. cikk (3) bekezdésében előírt maximális időkereten belül az EFFA-garancia kezdeti összegének visszaállítására kell felhasználni.

15. cikk

Az EFFA-garanciaalap finanszírozása az Unió általános költségvetéséből

Az Unió általános költségvetése 350 000 000 EUR összegű hozzájárulást biztosít.

IV. FEJEZET

JELENTÉSTÉTEL, SZÁMVITEL ÉS ÉRTÉKELÉS

16. cikk

Jelentéstétel és számvitel

(1)   A Bizottság éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az EFFA-garanciával fedezett finanszírozási és beruházási műveletekről. A jelentést nyilvánosságra kell hozni. A jelentés a következő elemeket tartalmazza:

a)

az EFFA-nak a 3. cikkben és a 9. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott céljaihoz hozzájáruló eredmények értékelése;

b)

az EFFA-garanciával fedezett, működő finanszírozási és beruházási műveletek értékelése ágazati, országos és regionális szinten, valamint az e rendelettel való összhang szempontjából, ideértve a kockázatkezelési intézkedéseket és azoknak a partnerek pénzügyi és gazdasági stabilitására gyakorolt hatását;

c)

az EFFA-garanciával fedezett finanszírozási és beruházási műveletek addicionalitására és hozzáadott értékére, a magánszektorbeli források mozgósítására, a becsült és a tényleges teljesítményre, valamint az eredményekre és hatásokra vonatkozó összesített értékelés a 9. cikk (5) bekezdésében meghatározott mutatókkal összhangban, amely kitér a tisztességes munkahelyek teremtésére irányuló hatásra, a szegénység felszámolására és a migráció – többek között az irreguláris migráció – kiváltó okai kezelésének módjára; ez az értékelés lehetőség szerint tartalmazza a fedezett műveletek nemi szempontú, tényeken és nemek szerint bontott adatokon alapuló elemzését;

d)

az EFFA-garancia igénybevételére vonatkozó követelményeknek való megfelelés és az egyes benyújtott javaslatokra meghatározott fő teljesítménymutatók megvalósulásának értékelése;

e)

az EFFA-garanciával fedezett műveletek tőkeáttételi hatásának értékelése;

f)

a kedvezményezetteknek juttatott pénzösszegek és az egyes támogatható partnerek finanszírozási és beruházási műveleteinek összevont alapon végzett értékelése;

g)

a támogatható partnerek finanszírozási és beruházási műveletei által képviselt addicionalitás és hozzáadott érték, illetve az ilyen műveletekhez kapcsolódó összesített kockázat értékelése;

h)

az EFFA-garancia lehívására, a veszteségre, a megtérülésre, a behajtott összegre és minden egyéb befolyt kifizetésre, valamint a teljes kockázati kitettségre vonatkozó részletes információk;

i)

a támogatható partnerek által az e rendelet hatálya alatt végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletekről szóló, független külső ellenőr által vizsgált pénzügyi jelentések;

j)

az EFFA-garancia által támogatott műveletek, valamint a külső beruházási terv második és harmadik pillére keretében kialakított műveletek közötti szinergiák és kiegészítő jelleg meglévő releváns jelentéseken alapuló értékelése, különös tekintettel a jó kormányzás terén elért haladásra, többek között a korrupció és az illegális pénzmozgások elleni küzdelemre, az emberi jogok tiszteletben tartására és a jogállamiságra, valamint a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő szakpolitikákra, továbbá a vállalkozói készség, a helyi üzleti környezet és a helyi pénzügyi piacok fellendítésére;

k)

annak értékelése, hogy az EFFA-garancia műveletei megfelelnek-e a nemzetközileg elfogadott fejlesztéshatékonysági elveknek;

l)

a garanciák ellentételezésének és a 22. cikk végrehajtásának értékelése.

(2)   Azok a támogatható partnerek, akikkel garanciamegállapodást kötöttek, a Bizottság általi számvitel, az EFFA-garanciával fedezett kockázatokkal kapcsolatos Bizottság általi jelentéstétel és az EFFA-garanciaalap Bizottság általi kezelése céljából évente a Bizottság és a Számvevőszék rendelkezésére bocsátják az e rendelet hatálya alatt végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletekről szóló, független külső ellenőr által vizsgált pénzügyi jelentéseket, amelyek tartalmazzák többek között az alábbiakra vonatkozó információkat:

a)

a támogatható partnerek finanszírozási és beruházási műveleteinek kockázatértékelése, beleértve a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által a közszférára vonatkozó, nemzetközileg elfogadott számviteli standardok alapján meghatározott, uniós számviteli szabályok szerint számított uniós kötelezettségekre vonatkozó információkat;

b)

az Unió fennálló, a támogatható partnerek részére és finanszírozási és beruházási műveleteikre nyújtott EFFA-garanciából eredő pénzügyi kötelezettségei, egyedi műveletek szerinti bontásban.

A támogatható partnerek kérésre minden olyan további információt a Bizottság rendelkezésére bocsátanak, amely a Bizottság e rendelettel összefüggő kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges.

(3)   A Bizottság pénzügyi kimutatásai keretében minden év március 31-ig benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek az EFFA-garanciaalap helyzetére vonatkozó, megkövetelt információkat. Ezenfelül a Bizottság minden év május 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek az EFFA-garanciaalap előző naptári évi kezeléséről, amely jelentés többek között értékelést tartalmaz a céltartalék és az EFFA-garanciaalap szintjének megfelelőségéről, továbbá arról, hogy szükség van-e az EFFA-garanciaalap feltöltésére.

Az első albekezdésben említett jelentés tartalmazza az EFFA-garanciaalap előző naptári év végi pénzügyi helyzetének, az előző naptári év során megvalósult pénzügyi mozgásoknak, valamint a jelentős ügyleteknek és a pénzügyi jelentésekkel kapcsolatos releváns információknak a bemutatását. A jelentés információkat tartalmaz továbbá az EFFA-garanciaalap előző naptári év végi pénzgazdálkodásáról, teljesítményéről és kockázatáról.

17. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

(1)   A Bizottság 2019. december 31-ig értékeli az EFFA kezdeti működését, kezelését, illetve az e rendelet céljaihoz való tényleges hozzájárulását. A Bizottság az e rendelet alkalmazásának független külső értékelését is tartalmazó értékelő jelentését benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyet adott esetben az e rendelet módosítására irányuló, különösen a 8. cikk (2) bekezdésében említett kezdeti beruházási időszak meghosszabbítása céljából egy indokolással ellátott javaslat kísér. Az értékelő jelentéshez csatolni kell a Számvevőszék véleményét.

(2)   A Bizottság 2019. december 31-ig, majd azt követően háromévente értékeli az EFFA-garanciaalap használatát és működését. A Bizottság benyújtja értékelő jelentését az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az értékelő jelentéshez csatolni kell a Számvevőszék véleményét.

V. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

18. cikk

Átláthatóság, kommunikáció és az információk közzététele

(1)   A támogatható partnerek – az adatvédelemre és a dokumentumokhoz és információhoz való hozzáférésre vonatkozó uniós átláthatósági politikával és a vonatkozó uniós szabályokkal összhangban – weboldalukon proaktív módon és rendszeresen nyilvánosan hozzáférhetővé teszik az e rendelet hatálya alá tartozó, EFFA-garanciával fedezett valamennyi finanszírozási és beruházási művelettel kapcsolatos információkat, különösen azt illetően, hogy e műveletek miként járulnak hozzá e rendelet céljainak és követelményeinek megvalósításához. Lehetőség szerint ezeket az információkat projektszintre lebontva kell megadni. Ezeknek az információknak mindig figyelembe kell venniük a bizalmas és üzleti szempontból érzékeny üzleti információk védelmét.

(2)   A Bizottság weboldalán közzéteszi a finanszírozási és beruházási műveletekkel kapcsolatos információkat, valamint az összes EFFA-garanciamegállapodás lényeges elemeit, többek között a támogatható partnernek minősülő jogi személyek személyazonosságára, várható fejlesztési kedvezményeire és panasztételi eljárásaira vonatkozó információt a 13. cikk (3) bekezdésének g) pontjával összhangban, figyelembe véve a bizalmas és üzleti szempontból érzékeny információk védelmét.

(3)   A támogatható partnereknek az e rendelettel összhangban EFFA-garanciával fedezett finanszírozási és beruházási műveletekről általuk közzétett valamennyi tájékoztatóban látható módon kell megjeleníteniük az uniós támogatást.

(4)   Az európai uniós küldöttségeknek a civil társadalom és a lakosság részére szánt közleményeikbe bele kell foglalniuk az EFFA által kínált finanszírozási lehetőségekre vonatkozó információt.

19. cikk

Panasztételi és jogorvoslati mechanizmus

A partnerországokból származó harmadik felek – többek között az EFFA-garancia által támogatott projektek által hátrányosan érintett közösségek és egyének – esetleges sérelmeire tekintettel a Bizottságnak és az európai uniós küldöttségeknek weboldalaikon közvetlen hivatkozásokat kell közzétenniük a Bizottsággal megállapodást kötött releváns partnerek panasztételi mechanizmusaira. A Bizottságnak lehetőséget kell biztosítania arra is, hogy a támogatható partnerek sérelmeinek kezeléséhez kapcsolódó panaszokat közvetlenül fogadja. A Bizottságnak ezt az információt figyelembe kell vennie az e partnerekkel való jövőbeli együttműködés fényében.

20. cikk

A Számvevőszék által végzett ellenőrzés

(1)   Az e rendeletnek megfelelően végrehajtott tevékenységek külső ellenőrzését az EUMSZ 287. cikkével összhangban a Számvevőszék végzi, és e tevékenységek az EUMSZ 319. cikke szerint a mentesítési eljárás hatálya alá tartoznak.

(2)   E cikk (1) bekezdése céljából a Számvevőszék kérésre – az EUMSZ 287. cikkének (3) bekezdésével összhangban – hozzáférést kap minden olyan dokumentumhoz vagy információhoz, amelyre ellenőrzési feladatai elvégzéséhez szüksége van.

21. cikk

Csalás elleni intézkedések

(1)   A Bizottság vagy a támogatható partnerek haladéktalanul értesítik az OLAF-ot, ha az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletek előkészítésének, végrehajtásának vagy lezárásának bármely szakaszában megalapozottan feltételezi vagy feltételezik, hogy csalás, korrupció, pénzmosás vagy bármely más, az Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes tevékenység folyik. A Bizottság vagy a támogatható partnerek az OLAF rendelkezésére bocsátják a teljeskörű és alapos vizsgálat lefolytatásához szükséges valamennyi információt.

(2)   A 883/2013/EU, Euratom rendeletben, a 2185/96/Euratom, EK rendeletben és a 2988/95/EK, Euratom rendeletben meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban az OLAF az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében vizsgálati cselekményeket, közöttük helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása érdekében, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó bármely finanszírozási és beruházási művelettel kapcsolatban történt-e csalás, korrupció, pénzmosás vagy bármilyen más az Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes tevékenység. Az OLAF a vizsgálatai során szerzett bármely információt megküldheti az érintett tagállamok illetékes hatóságainak.

Amennyiben az ilyen jogellenes tevékenységek bizonyítást nyernek, a támogatható partnerek az ilyen tevékenységekkel érintett, e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveleteik tekintetében behajtásra irányuló intézkedéseket tesznek, továbbá az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátják a vizsgálathoz és az esetleges vádemeléshez szükséges információkat.

22. cikk

Kizárt tevékenységek és nem együttműködő országok és területek

(1)   A támogatható partnereknek finanszírozási és beruházási műveleteik során meg kell felelniük az alkalmazandó uniós jognak, valamint az elfogadott nemzetközi és uniós standardoknak, és ezért e rendelet keretében nem támogathatnak olyan projekteket, amelyek hozzájárulnak a pénzmosáshoz, a terrorizmus finanszírozásához, az adókikerüléshez, az adócsaláshoz és az adókijátszáshoz.

Ezenkívül a támogatható partnerek nem köthetnek új vagy megújított ügyletet olyan országban vagy területen bejegyzett vagy létrehozott jogalannyal, amely szerepel az adózási szempontból nem együttműködő országokról és területekről szóló uniós politika jegyzékében, vagy amelyet kiemelt kockázatot jelentő harmadik országként azonosítottak az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) 9. cikkének (2) bekezdése alapján, vagy amely nem felel meg ténylegesen az átláthatósággal és az információcserével kapcsolatos, uniós vagy nemzetközileg elfogadott adóügyi standardoknak. A támogatható partnerek csak akkor térhetnek el ettől az elvtől, ha a projektet ténylegesen az egyik ilyen országban vagy területen hajtják végre, és semmi sem utal arra, hogy a szóban forgó művelet az e bekezdés első albekezdésében felsorolt kategóriák valamelyikébe tartozik.

A pénzügyi közvetítőkkel való megállapodások megkötése esetén a támogatható partnereknek át kell ültetniük az ebben a cikkben említett követelményeket a vonatkozó megállapodásokba, és a pénzügyi közvetítőktől azok betartására vonatkozóan jelentéstételt kell kérniük.

(2)   A támogatható partnerek finanszírozási és beruházási műveleteik során a pénzügyi rendszernek a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló uniós jogban – különösen az (EU) 2015/847 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (14) és az (EU) 2015/849 irányelvben – előírt elveket és standardokat kell, hogy alkalmazzák. A támogatható partnerek az e rendelet alapján történő közvetlen finanszírozást és közvetítőkön keresztül végrehajtott finanszírozást egyaránt a tényleges tulajdonosra vonatkozó információknak az (EU) 2015/849 irányelv szerinti felfedésétől teszik függővé, valamint a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) 89. cikkének (1) bekezdésével összhangban országonkénti bontásban közzéteszik a bejelentett adatokat.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. szeptember 26-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

A. TAJANI

a Tanács részéről

az elnök

M. MAASIKAS


(1)  Az Európai Parlament 2017. július 6-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2017. szeptember 25-i határozata.

(2)  HL L 317., 2000.12.15., 3. o.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(4)  Belső megállapodás az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között az AKCS–EU partnerségi megállapodással összhangban a 2014–2020 közötti időtartamra szóló többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó európai uniós támogatás finanszírozásáról, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról (HL L 210., 2013.8.6., 1. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 232/2014/EU rendelete (2014. március 11.) az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 27. o.).

(6)  A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(7)  A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 236/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a külső tevékenységek finanszírozására vonatkozó uniós eszközök végrehajtására vonatkozó közös szabályok és eljárások megállapításáról (HL L 77., 2014.3.15., 95. o.).

(10)  A Tanács (EU) 2015/323 rendelete (2015. március 2.) a 11. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról (HL L 58., 2015.3.3., 17. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 233/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a 2014–2020-as időszakra szóló fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 44. o.).

(12)  A Tanács 2009/480/EK, Euratom rendelete (2009. május 25.) a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap létrehozásáról (HL L 145., 2009.6.10., 10. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/847 rendelete (2015. május 20.) a pénzátutalásokat kísérő adatokról és a 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 1. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).


Top