Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32014R1358

A Bizottság 1358/2014/EU végrehajtási rendelete ( 2014. december 18. ) a 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 889/2008/EK rendeletnek a víziállatok származása, az akvakultúrás állattartási gyakorlat, az ökológiai tenyésztett víziállatok takarmánya és az ökológiai akvakultúrás termelésben használható termékek és anyagok tekintetében történő módosításáról EGT-vonatkozású szöveg

OJ L 365, 19.12.2014, p. 97–102 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2014/1358/oj

19.12.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 365/97


A BIZOTTSÁG 1358/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. december 18.)

a 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 889/2008/EK rendeletnek a víziállatok származása, az akvakultúrás állattartási gyakorlat, az ökológiai tenyésztett víziállatok takarmánya és az ökológiai akvakultúrás termelésben használható termékek és anyagok tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (3) bekezdésére, 15. cikke (2) bekezdésére, valamint 16. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 834/2007/EK rendelet alapvető követelményeket határoz meg a tengeri moszat és a tenyésztett víziállatok ökológiai termelésére vonatkozóan. A fenti követelmények végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat a 889/2008/EK bizottsági rendelet (2) rögzíti.

(2)

2012 novembere és 2013 áprilisa között több tagállam is kérte az ökológiai akvakultúrás termelésben használható termékekre, anyagokra, takarmányforrásokra és technikákra vonatkozó szabályok felülvizsgálatát. Az említett kérelmeket a 2009/427/EK bizottsági határozat (3) által létrehozott biogazdálkodással kapcsolatos technikai tanácsadással foglalkozó szakértői csoport (a továbbiakban: EGTOP) értékelte. Az EGTOP véleményét figyelembe véve a Bizottság megállapította, hogy szükség van azon meglévő szabályok frissítésére, amelyek a tengeri moszat és a tenyésztett víziállatok ökológiai termelésére vonatkozó követelmények végrehajtására irányulnak.

(3)

A 834/2007/EK rendelet 15. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében amennyiben ökológiai módszerekkel nevelt anyaállományból vagy ökológiai gazdálkodási egységből származó fiatal állomány nem áll rendelkezésre, külön feltételek mellett be lehet vonni a gazdálkodásba a nem ökológiai módszerekkel nevelt állatokat. A 889/2008/EK rendelet különleges korlátozásokat ír elő a vadon kifogott tenyésztett víziállatokra, ezen belül pedig a vadon élő víziállat-ivadékok begyűjtésére vonatkozóan. Az extenzív halgazdálkodásnak a vizes élőhelyeken alkalmazott egyes hagyományos módszerei, köztük a félsós vizű tavak, illetve a töltésekkel és partokkal lezárt árapályos területek és part menti lagúnák évszázadok óta használatban vannak, és nagy jelentőséggel bírnak a kulturális örökség, a biológiai sokféleség megőrzése, valamint a helyi közösségek gazdasági kilátásai szempontjából. Bizonyos feltételek mellett ezek a módszerek nem befolyásolják az érintett fajok állományának állapotát.

(4)

Ezért az említett hagyományos akvakultúrás módszerek esetében a vadon élő ivadékok termelés céljából történő begyűjtése úgy tekintendő, hogy megfelel az ökológiai akvakultúrás termelés céljainak, kritériumainak és elveinek, amennyiben a szóban forgó halállományok kezeléséért felelős érintett hatóságok által jóváhagyott gazdálkodási intézkedések biztosítják az érintett fajok fenntartható kiaknázását, valamint azt, hogy az utánpótlás összhangban álljon az említett intézkedésekkel, és hogy a halakat kizárólag a környezetükben természetes módon hozzáférhető takarmánnyal etessék.

(5)

Az EGTOP azon aggodalmát fejezte ki, hogy az ökológiai akvakultúrás termelésben engedélyezett takarmányforrások és adalékok nem felelnek meg kielégítő mértékben a húsevő halak táplálkozási szükségleteinek. A 834/2007/EK rendelet 15. cikke (1) bekezdése d) pontjának i. alpontja értelmében az állatokat olyan takarmánnyal kell etetni, amely kielégíti az állatok fejlődésük különböző szakaszaiban felmerülő tápanyagszükségletét. Ezért helyénvaló engedélyezni, hogy az ökológiai akvakultúrás termelésben tartott húsevő állatok takarmányforrásaként az egész hal felhasználható legyen. Ez azonban nem jelenthet további tehertételt a veszélyeztetett vagy túlhalászott állományokra. Ebből kifolyólag csak azon halászati termékek használhatók az ökológiai akvakultúrás termelésben tartott húsevő állatok takarmányozására, amelyek harmadik fél által kiállított fenntarthatósági tanúsítvánnyal rendelkeznek. Ennek fényében az alkalmazott fenntarthatósági rendszer hitelessége fontos ahhoz, hogy a fogyasztókat meggyőzze az ökológiai akvakultúrás termék általános fenntarthatóságáról. Ezért az illetékes hatóságoknak helyénvaló azonosítaniuk azokat a tanúsítási rendszereket, amelyeket az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) a fenntartható halgazdaságokra meghatározott elvek fényében megfelelőnek találnak arra, hogy bizonyítsák adott halászati termékeknek az ökológiai akvakultúrás termelésben takarmányként történő felhasználásának a fenntarthatóságát. A tanúsítási rendszerek fenntarthatóságának értékelésekor referenciaként használhatók a tengeri halászatból származó halak és halászati termékek ökocímkézésére vonatkozó, 2009-es FAO-iránymutatások (5).

(6)

Az EGTOP kiemelte továbbá, hogy a lazacfélék étrendjének elegendő mennyiségű hisztidint kell tartalmaznia a faj jó állat-egészségügyi és állatjóléti állapotának biztosításához. Figyelembe véve a tengeri nyersanyagok hisztidintartalma közötti, fajonkénti, évszakonkénti, valamint a termelés, a feldolgozás és a tárolás körülményeiből fakadó jelentős eltéréseket, a lazacfélék táplálkozási szükségleteinek kielégítése érdekében helyénvaló megengedni a fermentáció útján előállított hisztidin használatát.

(7)

Jelenleg a garnélarákok takarmányában a halliszt legnagyobb megengedett mennyisége nem elegendő táplálkozási szükségleteik fedezéséhez, ezért azt indokolt növelni. A táplálkozási szükségletek kvantitatív kielégítése érdekében az EGTOP-jelentés ajánlásaival összhangban a takarmány koleszterinnel való dúsítását is helyénvaló engedélyezni. E célra, ha hozzáférhető, ökológiai forrásból származó koleszterint kell használni. Amennyiben nem áll rendelkezésre ökológiai forrásból származó koleszterin, úgy gyapjúból, kagylóból vagy más forrásból kivont koleszterin is használható.

(8)

A 25k. cikk (2) bekezdésében említett mentesség 2014. december 31-én lejár, ezért ezt a bekezdést helyénvaló törölni.

(9)

Annak érdekében, hogy az ökológiai módszerekkel nevelt anyaállományból és ökológiai gazdálkodási egységből származó fiatal állomány szaporítása tekintetében a 834/2007/EK rendelet 15. cikke (1) bekezdése a) pontjának való megfelelés biztosítható legyen, a Bizottság szükségesnek és az EGTOP-jelentéssel összhangban lévőnek ítéli, hogy különleges szabályok kerüljenek bevezetésre a planktonoknak az ökológiai tartásból származó ivadékok takarmányában való felhasználására vonatkozóan. A planktont, melyre szükség van az ivadékok felneveléséhez, nem állítják elő ökológiai termelésben.

(10)

Az EGTOP javasolja továbbá az ökológiai akvakultúrás termelésben tisztítás és fertőtlenítés céljára engedélyezett anyagok listájának frissítését, különösen azon lehetőség tekintetében, hogy bizonyos, a listán már szereplő anyagokat állatok jelenlétében is lehessen használni. A 889/2008/EK rendelet VII. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(11)

A 889/2008/EK rendelet XIIIa. mellékletének a 25f. cikk (2) bekezdése szerinti hatályát világosabban meg kell határozni, főként az állattartási gyakorlatokat illetően.

(12)

A faj szükségleteinek megfelelőbb kielégítése érdekében helyénvaló növelni a sarkvidéki szajbling esetében az engedélyezett legnagyobb állománysűrűséget. Az állománysűrűség legmagasabb megengedett értékét az édesvízi rákok esetében is helyénvaló meghatározni. A 889/2008/EK rendelet XIIIa. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(13)

A 889/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(14)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az ökológiai termeléssel foglalkozó szabályozási bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 889/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 25e. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A vadon élő víziállat-ivadékok termelési célú begyűjtése az alábbi esetekre korlátozódik:

a)

a tavak, zárt rendszerek és tartási rendszerek feltöltésekor a halak vagy rákfélék lárváinak és ivadékainak természetes beáramlása;

b)

az európai angolna esete, amennyiben a terület rendelkezik engedélyezett angolnagazdálkodási tervvel, és az angolnák mesterséges szaporítása megoldatlan;

c)

az európai angolnától eltérő fajok vadon élő ivadékainak termelési célú begyűjtése vizes élőhelyeken alkalmazott olyan, hagyományos extenzív akvakultúrás termelésnél, mint a félsós vizű tavak, valamint a töltésekkel és partokkal lezárt árapályos területek és part menti lagúnák, feltéve, hogy:

i.

az utánpótlás olyan gazdálkodási intézkedésekkel összhangban történik, amelyeket a szóban forgó halállományok kezelése terén illetékes hatóság az érintett faj fenntartható kiaknázásának biztosítása érdekében hagyott jóvá, és

ii.

az állatokat kizárólag a környezetükben természetes módon hozzáférhető takarmánnyal etetik.”

2.

A 25f. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az állománysűrűséget és az állattartási gyakorlatot a XIIIa. melléklet határozza meg fajonként vagy fajcsoportonként. Az állománysűrűség és az állattartási gyakorlat által a tartott halak jóllétére gyakorolt hatás megítéléshez folyamatosan ellenőrizni kell a halak állapotát (pl. az uszony sérülése, más típusú sérülések, növekedési ütem, viselkedés és általános egészségi állapot), valamint a víz minőségét.”

3.

A 25k. cikk (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

„e)

olyan egész halból származó takarmányok, amelyeket az illetékes hatóság által az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) foglalt elvekkel összhangban elismert rendszer keretében fenntarthatóként tanúsított halászat keretében fogtak.

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1380/2013/EU rendelete a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).”"

4.

A 25k. cikk (2) bekezdését el kell hagyni.

5.

A 25k. cikk az alábbi bekezdéssel egészül ki:

„(5)   Fermentáció útján előállított hisztidin alkalmazása abban az esetben engedélyezett a lazacfélék takarmányadagjában, ha az (1) bekezdésben felsorolt takarmányforrások nem biztosítanak elegendő mennyiségű hisztidint a halak táplálkozási szükségleteinek kielégítéséhez és a szürkehályog kialakulásának megakadályozásához.”

6.

A 25 l. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A természetes takarmány (2) bekezdés szerinti kiegészítése esetén:

a)

a XIIIa. melléklet 9. szakaszában említett panga (Pangasius sp.) takarmányadagja legfeljebb 10 %, fenntartható halászatból származó hallisztet vagy halolajat tartalmazhat;

b)

a XIIIa. melléklet 7. szakaszában említett garnélarák takarmányadagja legfeljebb 25 %, fenntartható halászatból származó hallisztet és legfeljebb 10 %, fenntartható halászatból származó halolajat tartalmazhat. A garnélarákok kvantitatív táplálkozási szükségleteinek biztosítása érdekében használható ökológiai forrásból származó koleszterin étrendjük kiegészítésére; amennyiben nem áll rendelkezésre ökológiai forrásból származó koleszterin, úgy gyapjúból, kagylóból vagy más forrásból kivont, nem ökológiai forrásból származó koleszterin is használható.”

7.

A rendelet szövege a következő 25 la. cikkel egészül ki:

„25 la. cikk

Az ökológiai tartásból származó ivadékok takarmányára vonatkozó különleges szabályok

Az ökológiai tartásból származó ivadékok lárváinak nevelése estében takarmányként használható a hagyományos fitoplankton és zooplankton.”

8.

A 25s. cikk (6) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(6)   Az ektoparaziták elleni biológiai védekezés érdekében lehetőség szerint tiszta halakat, valamint édesvíz-, tengervíz- és nátrium-klorid-oldatokat kell felhasználni.”

9.

A VII. és a XIIIa. melléklet e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

E rendeletet 2015. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. december 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 189., 2007.7.20., 1. o.

(2)  A Bizottság 2008. szeptember 5-i 889/2008/EK rendelete az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról (HL L 250., 2008.9.18., 1. o.).

(3)  A Bizottság 2009. június 3-i 2009/427/EK határozata a biogazdálkodással kapcsolatos technikai tanácsadással foglalkozó szakértői csoport felállításáról (HL L 139., 2009.6.5., 29. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1380/2013/EU rendelete a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(5)  ISBN 978-92-5-006405-5


MELLÉKLET

1.

A 889/2008/EK rendelet VII. mellékletének 2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

2.   A tengerimoszat-termelésben és az akvakultúrás állattartásban alkalmazható, a 6e. cikk (2) bekezdésében, 25s. cikk (2) bekezdésében és a 29a. cikkben említett tisztító és fertőtlenítő termékek.

2.1.   Az eszközöknek és létesítményeknek a víziállatok távollétében való tisztítására és fertőtlenítésére szolgáló termékek, amennyiben a 834/2007/EK rendelet 16. cikkének (1) bekezdése és különösen az 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) szerint megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti rendelkezéseknek, az alábbi hatóanyagokat tartalmazhatják:

ózon

nátrium-hipoklorit

kalcium-hipoklorit

kalcium-hidroxid

kalcium-oxid

nátrium-hidroxid

alkohol

rézszulfát: kizárólag 2015. december 31-ig

kálium-permanganát,

természetes kaméliamagból készült kaméliaolaj-készítmény (tea seed cake); (használata a garnélarák-termelésre korlátozódik),

kálium-peroxo-monoszulfát és nátrium-klorid hipoklórossavat eredményező keveréke.

2.2.   Az eszközöknek és létesítményeknek a víziállatok távollétében vagy jelenlétében való tisztítására és fertőtlenítésére szolgáló termékek, amennyiben a 834/2007/EK rendelet 16. cikke (1) bekezdése, valamint különösen az 528/2012/EU rendelet és a 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) szerint megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti rendelkezéseknek, az alábbi hatóanyagokat tartalmazhatják:

mészkő (kalcium-karbonát) a pH szabályozására

dolomit a pH kiigazítására (használata a garnélarák-termelésre korlátozódik)

nátrium-klorid

hidrogén-peroxid

nátrium-perkarbonát

szerves savak (ecetsav, tejsav, citromsav)

huminsav

peroxi-ecetsav

perecetsav és peroktánsav

jodoforok (csak ikra jelenlétében)

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. május 22-i 528/2012/EU rendelete a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról (HL L 167., 2012.6.27., 1. o.)"

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2001. november 6-i 2001/82/EK irányelve az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 1. o.).”"

2.

A 889/2008/EK rendelet XIIIa. melléklete a következőképpen módosul:

a)

Az 1. szakaszban található táblázat „Maximális állománysűrűség” sorában a „Sarkvidéki szajbling 20 kg/m3” szöveg helyébe a „Sarkvidéki szajbling 25 kg/m3” szöveg lép.

b)

A 7. szakasz után a szöveg a következő szakasszal egészül ki:

7a. szakasz

Folyami rákok ökológiai tenyésztése

Az érintett fajok: Astacus astacus, Pacifastacus leniusculus.

Maximális állománysűrűség:

Kisméretű rákok (< 20 mm): 100 egyed per m2. Közepes méretű rákok (20–50 mm): 30 egyed per m2. Felnőtt rákok (> 50 mm): 10 egyed per m2, amennyiben elegendő rejtőzködőhely áll rendelkezésre.”



Top