Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32014H0710

2014/710/EU: A Bizottság ajánlása ( 2014. október 9. ) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján előzetes szabályozás alá vonható érintett elektronikus hírközlési ágazatbeli termék- és szolgáltatáspiacokról EGT-vonatkozású szöveg

OJ L 295, 11.10.2014, p. 79–84 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reco/2014/710/oj

11.10.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 295/79


A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA

(2014. október 9.)

az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján előzetes szabályozás alá vonható érintett elektronikus hírközlési ágazatbeli termék- és szolgáltatáspiacokról

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2014/710/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) (keretirányelv) és különösen annak 15. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) és a Hírközlési Bizottság véleményére,

mivel:

(1)

A 2002/21/EK irányelv olyan jogi keretszabályozást hoz létre az elektronikus hírközlési ágazat számára, amely a hatálya alá tartozó valamennyi elektronikus hírközlő hálózat és elektronikus hírközlési szolgáltatásra alkalmazandó, és többek között a konvergencia felé mutató tendenciákra kíván reagálni. A 2009/140/EK európai parlamenti és tanács irányelv (2) szerint a keretszabályozás célja egyebek mellett a piaci verseny fejlődésével párhuzamosan az előzetes ágazatspecifikus szabályozás fokozatos csökkentése, végül pedig az elektronikus hírközlés versenyjog általi kizárólagos szabályozása.

(2)

Ennek a célkitűzésnek megfelelően ezen ajánlás célja azoknak a termék- és szolgáltatáspiacoknak a kijelölése, amelyek a 2002/21/EK irányelv 15. cikke (1) bekezdésének értelmében előzetes szabályozás alá vonhatók. Bármely előzetes szabályozási beavatkozás végső célja az, hogy a kiskereskedelmi piacokon elősegítse a fenntartható tényleges versenyt, és ezáltal a végfelhasználók számára előnyöket tudjon biztosítani. A nemzeti szabályozó hatóságok valószínűleg nagykereskedelmi szintű szabályozás hiányában is – különösen az innováció és a verseny terén várható javulást figyelembe véve – fokozatosan arra a megállapításra juthatnak, hogy a kiskereskedelmi piacok versenypiacok.

(3)

Az érintett piacok meghatározása az idők folyamán változhat, hiszen mind a termékek és szolgáltatások jellemzői, mind a keresleti és kínálati oldal helyettesítésének lehetőségei változhatnak. Mivel a 2007/879/EK bizottsági ajánlás (3) már több mint hat éve hatályos, mára indokolttá vált az első változat felülvizsgálata az elfogadása óta bekövetkezett piaci fejlemények tükrében.Ezért ez az ajánlás a 2007/879/EK ajánlás helyébe lép, és iránymutatást ad a nemzeti szabályozó hatóságok számára a közelgő piaci felülvizsgálatokhoz.

(4)

A 2002/21/EK irányelv 15. cikkének (1) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy a versenyjog elvei szerint azonosítsa az elektronikus hírközlési ágazaton belül azokat a piacokat, amelyek sajátosságai indokolttá tehetik szabályozási kötelezettségek előírását. Ezen ajánlás tehát a versenyjog elveit alkalmazza a piacok meghatározására az elektronikus hírközlési ágazaton belül.

(5)

A 2002/21/EK irányelv 15. cikkének (3) bekezdése szerint ezen ajánlást a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve a nemzeti szabályozó hatóságoknak a versenyjog elveivel összhangban meg kell határozniuk a nemzeti körülményeknek megfelelő érintett piacokat, különösen a területükön található érintett földrajzi piacokat.

(6)

A 2002/21/EK irányelv 16. cikkének (3) bekezdése szerint előzetes szabályozási kötelezettségeket csak azokon a piacokon alkalmaznak, ahol nincs tényleges verseny. Az irányelv (27) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint ezek olyan piacok, ahol egy vagy több jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozás található, és ahol a nemzeti és uniós versenyjogi jogorvoslatok nem elegendőek a probléma kezelésére. Emellett a tényleges verseny elemzésének ki kell terjednie arra, hogy a piacon a verseny a jövőben biztosított lesz-e, és így arra, hogy a tényleges verseny hiánya tartós-e.

(7)

Mind a Bizottság, mind a nemzeti szabályozó hatóságok számára az előzetes szabályozás alá vonható nagykereskedelmi piacok azonosításának kiindulópontja a megfelelő kiskereskedelmi piacok elemzése. E kiskereskedelmi elemzésre a keresletoldali és adott esetben a kínálatoldali helyettesíthetőség egy adott időszakra vonatkozó, előretekintő perspektívában történő figyelembevételével kerül sor. A megfelelő piacoknak a 2002/21/EK irányelv 15. cikke (3) bekezdésével összhangban történő azonosítása során a nemzeti szabályozó hatóságoknak egy olyan földrajzi területet kell azonosítaniuk, ahol a verseny feltételei hasonlóak vagy elégséges mértékben homogének, és amely megkülönböztethető a szomszédos területektől, ahol a verseny uralkodó feltételei érzékelhetően eltérőek, különös tekintettel arra a kérdésre, hogy a potenciálisan jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató egységesen lép-e fel hálózata területén, vagy olyan mértékű, érzékelhetően eltérő versenyfeltételekkel szembesül, amelyek tevékenységeit egyes térségekben korlátozzák, máshol viszont nem.

(8)

Értékelni kell, hogy jelentős piaci erő megállapításán alapuló szabályozás nélkül előretekintő perspektívában van-e tényleges verseny a kiskereskedelmi piacokon. Másrészről az elemzésnek az adott időszak egészében figyelembe kell vennie az érintett kiskereskedelmi és kapcsolódó nagykereskedelmi piac(ok)on alkalmazandó más típusú szabályozás hatásait is.

(9)

A piacelemzés 2002/21/EK irányelv 16. cikke szerinti elvégzése során a piac értékelését a meglévő piaci viszonyokból kiindulva, előretekintő perspektívában kell elvégezni. Az elemzésnek a várható vagy előre látható piaci folyamatok figyelembevételével értékelnie kell, hogy az adott piacon a verseny a jövőben biztosított lesz-e (4).

(10)

Ha az érintett piacon előzetes szabályozás nélkül előretekintő perspektívában nincs tényleges verseny, értékelni kell a 2002/21/EK irányelv 16. cikke szerint előzetes szabályozás alá vonható megfelelő nagykereskedelmi piacot. A megfelelő érintett nagykereskedelmi piac(ok)on belüli határoknak és piaci erőnek a tényleges verseny meglétének megállapítása érdekében végzett elemzése során figyelembe kell venni a közvetlen és közvetett versenykényszereket egyaránt, tekintet nélkül arra, hogy e kényszerek az elektronikus hírközlési hálózatokból, az elektronikus hírközlési szolgáltatásokból vagy a végfelhasználó szempontjából összehasonlítható más típusú szolgáltatásokból vagy alkalmazásokból erednek-e (5). Másrészt, amennyiben a megfelelő érintett piac(ok) előzetes nagykereskedelmi szabályozása hiányában előremutató perspektívában az érintett kiskereskedelmi piacon tényleges a verseny, a nemzeti szabályozó hatóságoknak ennek nyomán meg kell állapítaniuk, hogy a nagykereskedelmi szintjén nincs többé szükség szabályozásra. Ebben az esetben el kell végezni a megfelelő érintett nagykereskedelmi piac(ok) értékelését az előzetes szabályozás visszavonása céljából. Amennyiben a nagykereskedelmi piacok az ellátási láncban vertikálisan összekapcsolódnak, azt a nagykereskedelmi piacot kell elsőként értékelni, amely a kérdéses kiskereskedelmi piachoz képest a legmagasabban helyezkedik el az ellátási láncban.

(11)

A mellékletben felsorolt nagykereskedelmi piacok azért rendelkezhetnek olyan jellemzőkkel, amelyek indokolttá teszik az előzetes szabályozást, mert összességében megfelelnek az alábbi három kumulatív kritériumnak, amelyek már az ajánlás előző verzióiban is az előzetes szabályozás alá vonható piacok azonosítására szolgáltak. Az első kritérium a magas és állandó belépési korlátok megléte. Mindazonáltal, tekintettel az elektronikus hírközlési piacok dinamikus jellegére és működésére, az esetlegesen előzetes szabályozás alá vonható piacok kijelölése céljából végzett előretekintő elemzés során figyelembe kell venni a piacralépési korlátok adott időszakon belüli leküzdésének lehetőségét is. A második kritérium arra vonatkozik, hogy a piaci struktúra az adott időszakon belül a tényleges verseny irányába halad-e. E kritérium alkalmazása a belépés akadályai mögött álló, infrastruktúrán alapuló és egyéb verseny vizsgálatát igényli. A harmadik kritérium szerint a piac hiányosságait kizárólag a versenyjog alkalmazásával nem lehetne megfelelő mértékben kiküszöbölni. Az első és második kritérium értékelésénél figyelembe veendő fő mutatók hasonlóak a jelentős piaci erő meglétének megállapítására irányuló előretekintő piacelemzés részeként vizsgáltakhoz. Ilyen mutatók különösen a szabályozás hiányában fennálló belépési korlátokra vonatkozó mutatók (köztük a vissza nem térülő költségek nagysága), a piac szerkezete, teljesítménye és dinamikája, beleértve olyan mutatókat, mint a piaci részesedések és ezek tendenciái, a piaci árak és ezek tendenciái, valamint a versengő hálózatok vagy infrastruktúrák kiterjedtsége és az általuk nyújtott lefedettség.

(12)

Az első kritérium tekintetében a belépési korlátok két típusa lényeges ezen ajánlás alkalmazásában: a strukturális és a jogi vagy szabályozási alapú korlátok. A strukturális jellegű belépési korlátok olyan kezdeti költség- vagy keresleti viszonyokból fakadnak, amelyek a már piacon lévők és az újonnan belépni szándékozók között egyenlőtlenséghez vezetnek, hátráltatva vagy megakadályozva ez utóbbiak piacra történő belépését. Jelentős strukturális korlátok lehetnek például az abszolút árelőnyökkel, a jelentős méretgazdaságossági előnyökkel és/vagy a kereslethez rugalmasan alkalmazkodni képes termelői struktúrával, a kapacitási korlátokkal, illetve a magas vissza nem térülő költségekkel jellemezhető piacokon. Ugyancsak strukturális korlátról beszélhetünk abban az esetben, ha valamely szolgáltatás nyújtásához olyan hálózati elemre van szükség, amelynek utángyártása műszakilag nem vagy csak olyan magas költséggel lehetséges, hogy a szolgáltatás nyújtása a versenytársak számára nem kifizetődő.

(13)

A jogi vagy szabályozási jellegű korlátok nem gazdasági körülményekre vezethetők vissza, hanem olyan jogszabályi, hatósági vagy egyéb intézkedések eredményeként jönnek létre, amelyek az érintett piacon közvetlen hatást gyakorolnak a piacra lépés feltételeire és/vagy az üzemeltetők piaci pozíciójára. Jogi vagy szabályozási jellegű piacralépési korlátnak vagy akadálynak minősül például, amikor az alapszolgáltatás nyújtásához szükséges frekvenciához csak korlátozott számú vállalkozásnak van hozzáférése. A jogi vagy szabályozási jellegű korlátok közé tartoznak az árszabályozások vagy az árral kapcsolatos egyéb intézkedések, amelyek nemcsak a piacra lépést, hanem a vállalkozások piaci pozícióját is befolyásolják. Azok a jogi vagy szabályozási jellegű korlátok, amelyek az adott időszakon belül valószínűleg felszámolásra kerülnek, az első kritérium teljesülése tekintetében általában nem tekintendők belépési korlátnak.

(14)

A belépési korlátok veszíthetnek jelentőségükből az innovatív, állandó műszaki fejlődéssel jellemezhető piacokon. Ezeken a piacokon gyakran a piacon még jelen nem lévő potenciális versenytársak innovációs fenyegetése kényszeríti ki a versenyt. Az innovatív piacokon olyan cégek között alakulhat ki dinamikus vagy hosszabb távú verseny, amelyek meglévő, „statikus” piacokon nem feltétlenül versenyeznek egymással. Ezen ajánlás kijelöli azokat a piacokat, amelyek esetében a belépési korlátok belátható időn belül várhatóan fennmaradnak. Annak a valószínűségének a megítélésekor, hogy szabályozás nélkül egy belépési korlát fennmaradna-e, egyrészt azt kell megvizsgálni, hogy az adott ágazatban korábban előfordult-e gyakran, hogy új vállalkozások sikeresen megjelentek a piacon, másrészt azt, hogy az új vállalkozások korábbi és jövőbeli piacra lépése elegendő volt, illetve várhatóan elegendő lesz-e ahhoz, hogy korlátozza a piaci erőfölényt. A belépési korlátok jelentősége többek között az értékesítések minimálisan hatékony mennyiségétől és a vissza nem térülő költségektől függ.

(15)

Még a magas belépési korláttal rendelkező piacokon is lehetnek olyan egyéb strukturális tényezők, amelyek a piacot egy adott időszakon belül mégis a tényleges verseny irányába mozdítják. A tényleges verseny irányába mutató tendencia maga után vonja, hogy a piac eléri az előzetes szabályozás nélküli tényleges verseny állapotát a felülvizsgálat időszakán belül vagy azt követően, feltéve, hogy a felülvizsgálat időszakán belül egyértelmű bizonyíték áll rendelkezésre a piac pozitív dinamikájára vonatkozóan. A piac dinamikáját elősegítheti például a technológiai fejlődés vagy a termékek és a piacok konvergenciája, amelyek a különböző termékpiacokon működő szereplőket versenyhelyzetbe kényszeríthetik egymással. Ugyanez lehet a helyzet azokon az árrugalmas keresletű piacokon is, amelyeken korlátozott számú – de elegendő – eltérő költségstruktúrájú vállalat van jelen. Azokon a piacokon, amelyek általában lehetővé teszik a versenytársaknak, hogy kínálatukat bármely árnövekedésre reagálva nagyon gyorsan növeljék, kapacitásfelesleg is előállhat. Ilyen piacokon a piaci részesedések idővel változhatnak, és/vagy csökkenhetnek az árak.

(16)

A harmadik kritérium az azonosított tartós piaci hiányosságok leküzdésére a versenyjog alapján bevezethető korrekciós intézkedések megfelelőségének értékelésére szolgál, különös tekintettel arra, hogy az előzetes szabályozói kötelezettségek ténylegesen megelőzhetik a versenyjog megsértését. A versenyjogi beavatkozások valószínűleg elégtelenek azokban az esetekben, amikor például a tartós piaci hiányosság(ok) orvoslása érdekében bevezetett intézkedések túlságosan sok kritérium teljesítését követelik meg, illetőleg ha gyakori és/vagy sürgős beavatkozásokra van szükség. Az előzetes szabályozás tehát a versenyjog megfelelő kiegészítőjének tekintendő abban az esetben, ha a versenyjog önmagában nem lenne képes megfelelően kezelni az azonosított tartós piaci hiányosságo(ka)t.

(17)

E három kumulatív kritérium alkalmazása nagy valószínűséggel csökkenti az elektronikus hírközlési ágazaton belül az olyan piacok számát, amelyekre előzetes szabályozási kötelezettségeket kell alkalmazni, és ezáltal hozzájárul a keretrendszer egyik céljának eléréséhez, nevezetesen ahhoz, hogy a piaci verseny fejlődésével párhuzamosan az előzetes ágazatspecifikus szabályokat fokozatosan csökkenteni kell. Amennyiben a három kritérium valamelyike nem teljesül, a piac nem azonosítható előzetes szabályozás alá vonható piacként.

(18)

A nagykereskedelem szintjén előírt előzetes szabályozás elégségesnek tekintendő a kapcsolódó downstream piac(ok)on bekövetkező esetleges versenyproblémák megoldására. Valamely downstream piac csak akkor vonható előzetes szabályozás alá, ha az adott piacon a verseny a kapcsolódó upstream nagykereskedelmi piacon meglévő előzetes szabályozás ellenére továbbra is jelentős piaci erő mutatkozik. Tekintettel a szabályozásnak köszönhetően a verseny terén elért előrelépésekre, ez az ajánlás csak a nagykereskedelmi szinten azonosít érintett piacokat. Szabályozásuk várhatóan képes megoldani a tényleges verseny nagykereskedelmi szinten mutatkozó hiányát, amely a kapcsolódó kiskereskedelmi piacokon azonosított piaci hiányosságokat okozza. Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság ennek ellenére igazolja, hogy a nagykereskedelem szintjén történt beavatkozás sikertelen maradt, az érintett kiskereskedelmi piac előzetes szabályozás alá vonható, feltéve, hogy a nemzeti szabályozó hatóság az ezen ajánlásban előírt három kritérium vizsgálata alapján megállapítja, hogy a három kritérium teljesül.

(19)

A mellékletben szereplő piacok meghatározása a fent említett három kritérium alapján történt. A nemzeti szabályozó hatóságoknak abból a feltételezésből kell kiindulniuk, hogy ezeken a piacokon a három kritérium teljesül. Amennyiben azonban valamely nemzeti hatóság megállapítja, hogy a meghatározott kiskereskedelmi piac(ok)on nagykereskedelmi szintű szabályozás nélkül fenntartható verseny tapasztalható, meg kell állapítania, hogy a nagykereskedelem szintjén nincs többé szükség előzetes szabályozásra.

(20)

A mellékletben felsorolt piacok esetében a nemzeti szabályozó hatóságok helyénvalónak láthatják, hogy sajátos nemzeti körülményeik alapján saját vizsgálatot folytassanak le a három kritérium teljesülése tekintetében. A nemzeti szabályozó hatóság megállapíthatja, hogy a vizsgálat alapján a nemzeti körülmények között a három kritérium teljesül vagy nem teljesül. Amennyiben az ajánlásban felsorolt valamely konkrét piac esetében a vizsgálat alapján a három kritérium nem teljesül, a nemzeti szabályozó hatóság nem ír elő szabályozói kötelezettségeket az adott piacon.

(21)

A nemzeti szabályozó hatóságok az ezen ajánlásban felsorolt piacokon túl más piacokat is kijelölhetnek, és elvégezhetik a három kritérium vizsgálatát. A nemzeti hatóságoknak különösen abban az esetben kell elvégezniük a három kritérium vizsgálatát, ha megállapították, hogy előzetes szabályozás hiányában valamely kiskereskedelmi piacon nincs tényleges verseny, és szabályozni kívánják a megfelelő nagykereskedelmi piaco(ka)t, és ez(ek) a piac(ok) nincsenek felsorolva ezen ajánlásban. Ebben az esetben azt a nagykereskedelmi piacot kell elsőként elemezni, amely a kérdéses kiskereskedelmi piachoz képest a legmagasabban helyezkedik el a vertikális ellátási láncban. A nemzeti hatóságoknak el kell végezniük a szabályozott upstream piac alatt elhelyezkedő piacok fokozatonkénti elemzését egészen a kiskereskedelmi piacokig annak megállapítása érdekében, hogy ezeken a felsőbb szinten bevezetett szabályozás esetén tényleges verseny zajlana-e.

(22)

A nemzeti hatóságoknak a három kritérium vizsgálatát a 2003. február 11-i 2003/311/EK bizottsági ajánlás (6) és a 2007/879/EK ajánlás mellékleteiben felsorolt, de ezen ajánlás mellékletében már nem szereplő piacok esetében is el kell végezniük annak értékelése érdekében, hogy az említett nemzeti körülmények alapján ezek a piacok még mindig előzetes szabályozás alá vonható piacoknak minősülnek-e.

(23)

A 2002/21/EK irányelv értelmében az újonnan kialakuló piacokat nem célszerű indokolatlan előzetes szabályozói kötelezettségekkel terhelni, akkor sem, ha bizonyos szereplők lépéselőnyben vannak az adott piacon. Újonnan kialakuló piacok alatt az olyan termékeket vagy szolgáltatásokat kínáló piacok értendők, amelyek esetében, újdonságukból eredően, nehéz megjósolni a keresletet, a piacra belépőket és a piaci kínálatot, következésképpen az említett három kritériumon alapuló vizsgálat alkalmazása nehézségekbe ütközik. Az újonnan kialakuló piacokat azért nem ajánlott indokolatlan előzetes szabályozói kötelezettségekkel terhelni, hogy ez is segítse az innovációt, ahogyan azt a 2002/21/EK irányelv 8. cikke is előírja; ugyanakkor azt is meg kell akadályozni, hogy a piacvezető vállalkozások ezeket a piacokat saját maguknak sajátítsák ki, ahogyan az az elektronikus hírközlő hálózatokra és elektronikus hírközlő szolgáltatásokra vonatkozó közösségi keretszabályozás értelmében elvégzendő piacelemzésről és a jelentős piaci erő megállapításáról szóló bizottsági iránymutatásokban (7) is szerepel. A meglévő hálózati infrastruktúra fokozatos korszerűsítésének eredményeképpen ritkán jön létre új vagy kialakulófélben lévő piac. Azt, hogy egy termék egyetlen létező piacnak sem része, csak annak megállapítása alapján lehet kijelenteni, hogy az adott termék sem keresleti, sem kínálati szempontból nem helyettesíthető másik termékkel. Az új kiskereskedelmi szolgáltatások megjelenése annyiban eredményezi új kapcsolódó nagykereskedelemi piac kialakulását, amennyiben az adott kiskereskedelmi szolgáltatások a meglévő nagykereskedelmi termékek felhasználásával már nem biztosíthatók.

(24)

A nemzeti szabályozó hatóságok a három kritérium ezen ajánlással összhangban elvégzett és a 2002/21/EK irányelv 7. cikkének (3) bekezdése hatálya alá tartozó vizsgálatának eredményeit a Bizottság, a BEREC és a többi nemzeti szabályozó hatóság rendelkezésére bocsátják. Bármely, a 2002/21/EK irányelv (38) preambulumbekezdése értelmében a tagállamok közötti kereskedelmet érintő intézkedéstervezet bejelentésének elmulasztása az érintett tagállammal szembeni kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után.

(25)

Az ajánlás mellékletében felsorolt piacok között nem szerepel már két olyan piac, amelyet a 2007/879/EK ajánlás felsorolt (1. és 2. piac), mivel ezek esetében a három kritérium már nem teljesül. Miután az ezen uniós szintű megállapítás mögött meghúzódó várható vagy előre látható piaci változások ütemében lehetnek bizonyos mértékű eltérések a tagállamok között, a sajátos nemzeti körülmények indokolttá tehetik, hogy valamely nemzeti szabályozó hatóság úgy ítélje meg, hogy a 2007/879/EK ajánlásban szereplő 1. piacon vagy a 2007/879/EK ajánlásban szereplő 2. piachoz kapcsolódó valamely kiskereskedelmi piacon a nagykereskedelemmel kapcsolatos megfelelő és arányos korrekciós intézkedések nélkül előretekintő perspektívában nincs tényleges verseny. A nemzeti szabályozó hatóságok tehát igazolhatják az előzetes szabályozói beavatkozás fenntartását a nagykereskedelem szintjén, feltéve, hogy a következő felülvizsgálati időszakra vonatkozóan a vizsgálat azt mutatja, hogy a három kritérium teljesül. A 2007/879/EK ajánlásban felsorolt többi piac továbbra is előzetes szabályozást igényel, noha a 2007/879/EK ajánlásban szereplő 4., 5. és 6. piac határainak meghatározása módosult. E piacok meghatározása során a nemzeti szabályozó hatóságok figyelembe veszik nemzeti körülményeiket,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

1.

A nemzeti körülményeknek megfelelően az érintett piacoknak a 2002/21/EK irányelv 15. cikkének (3) bekezdésével összhangban történő meghatározásakor a nemzeti szabályozó hatóságok vizsgálják meg a mellékletben felsorolt termék- és szolgáltatáspiacokat.

2.

A mellékletben felsorolt piacoktól eltérő egyéb piacok kijelölésekor a nemzeti szabályozó hatóságoknak igazolniuk kell – a Bizottság pedig ellenőrzi –, hogy az alábbi három kritérium mindegyike teljesül:

a)

a belépés előtt álló nagymértékű, nem átmeneti, strukturális, jogi vagy szabályozási akadály megléte;

b)

figyelemmel a belépés akadályai mögött álló, infrastruktúrán alapuló és egyéb versenyre, a piaci struktúra nem a tényleges verseny irányába halad a releváns időhorizonton belül;

c)

a versenyjog önmagában nem elegendő a meghatározott piaci hiba (hibák) megfelelő kezelésére.

3.

Annak vizsgálatakor, hogy a mellékletben felsorolt piacok valamelyike a sajátos nemzeti körülmények között nem vonható előzetes szabályozás alá, a nemzeti szabályozó hatóságnak igazolnia kell – a Bizottság pedig ellenőrzi –, hogy a 2. pontban említett kritériumok közül legalább egy nem teljesül.

4.

A nemzeti szabályozó hatóságoknak figyelembe kell venniük valamennyi lényeges versenykényszert, tekintet nélkül arra, hogy e kényszerek forrásának az elektronikus hírközlő hálózatok, az elektronikus hírközlő szolgáltatások vagy a végfelhasználó szempontjából összehasonlítható más típusú szolgáltatások vagy alkalmazások tekinthetők-e.

5.

Ez az ajánlás nem érinti azokat a piacmeghatározásokat, piacelemzési eredményeket és szabályozási kötelezettségeket, amelyeket a nemzeti szabályozó hatóságok ezen ajánlás elfogadását megelőzően, a 2002/21/EK irányelv 15. cikkének (3) bekezdése, illetve 16. cikke alapján fogadtak el.

6.

Ennek az ajánlásnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2014. október 9-én.

a Bizottság részéről

Neelie KROES

alelnök


(1)  HL L 108., 2002.4.24., 33. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i 2009/140/EK irányelve az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv, az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló 2002/19/EK irányelv és az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló 2002/20/EK irányelv módosításáról (HL L 337 ., 2009.12.18., 37. o.).

(3)  A Bizottság 2007. december 17-i 2007/879/EK ajánlása az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján előzetes szabályozás alá vonható érintett elektronikus hírközlési ágazatbeli termék- és szolgáltatáspiacokról (HL L 344., 2007.12.28., 65. o.).

(4)  Az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások közösségi keretszabályozása szerinti piacelemzésről és a jelentős piaci erő eszerinti meghatározásáról szóló bizottsági iránymutatások 20. pontja (2002/C 165/03).

(5)  Ilyenek például az over-the-top (OTT) szolgáltatások, amelyek noha ma még talán nem tekinthetők az elektronikus hírközlési szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások közvetlen helyettesítőinek, a technológiai fejlődés eredményeként valószínűleg folyamatos bővülést fognak mutatni az elkövetkezendő években.

(6)  HL L 114., 2003.5.8., 45. o.

(7)  A Bizottság iránymutatásai (HL C 165., 2002.7.11., 6. o.).


MELLÉKLET

1. piac

:

Nagykereskedelmi, helyhez kötött hívásvégződtetés nyilvános telefonhálózatokból

2. piac

:

Nagykereskedelmi beszédcélú hívásvégződtetés mobilhálózatokban

3. piac

:

a)

Helyhez kötött helyi hozzáférés nagykereskedelmi biztosítása

b)

Központi hozzáférés helyhez kötött nagykereskedelmi biztosítása tömegpiaci termékekhez

4. piac

:

Helyhez kötött jó minőségű hozzáférés nagykereskedelmi biztosítása


Top